Egyetemek
Korai egyetemek • Orvos képzés terén kezdetben orvosi iskolák, majd az egyetemek lettek jelentősek • Görögöknél: aszklepeionok (Aszklepiosz templom, fürdő, szanatórium, orvosi iskola), az innen kikerülők az aszklepiádok • 331 után Alexandria (orvosi iskola) • 555-től Gadisápur (keleti arámi nyelven tanító orvosi iskola) • 900 körül Salerno (orvosi iskola is) • 12.század közepe Alphanus, Monte Cassino apátja és Salerno érseke létrehozza az orvosi nyelv latin kifejezésrendszerét
Korai egyetemek • • • • • • • • • • • • • • • • •
1113 Bologna 1140 Oxford 1187 Montpellier (régi orvosi iskolából egyetem lesz) 1205 Párizs 1222 Padua 1224 Nápoly (az első állami egyetem) 1303 Róma 1308 Perugia 1321 Siena 1339 Verona 1343 Pisa 1346 Heidelberg 1348 Prága 1364 Krakkó 1365 Bécs 1391 Ferrara 1392 Erfurt
Korai egyetemek • universitatis magistrorum et scholarium – egyetem (tanárok és diákok) • Nagyfokú autonómia, saját igazgatási és jogrendszere volt az egyetemeknek • egyetemekhez pápai jóváhagyás kellett • 7 szabad művészet • Klasszikus egyetemi karok: Bölcsész kar (bacalaureus-babérkoszorús) 3 év Jogi kar Teológiai kar Orvosi kar
Korai egyetemek • 1231-ben II. Frigyes német-római császár kiadja orvosi gyakorlatot szabályozó rendeletét, ebben kettéválasztja az orvosi és a gyógyszerész tevékenységet • Megszabta az orvosi tevékenység és a gyógyszerek árát • XV.sz.-ban Európában már több mint 80 egyetem • Teológiát főleg Párizsban, jogot leginkább Bolognában tanultak
Korai egyetemek Magyarországon • 996. Pannonhalma, Bencés kolostor Első iskola, első diák a hagyomány szerint: Boldog Mór pécsi püspök • 1367. Pécs, Nagy Lajos, 1390-körülig • 1395, Óbuda, Zsigmond, 1418-ig • 1465, Pozsony, Mátyás, 1490-ig
Pannonhalmi Boldog Mór • Emléknapja október 25. • 1000-1070 körül élt • Nincsenek róla legendák, hagyomány szerint magyar szülők gyermeke • Első diák Magyarországon, Pannonhalmán • 1030 körül apát • 1036-tól Pécsi püspök • 1046-os lázadást megúszta, Szt. Gellért nem • Ő koronázta meg I. Andrást (+2 püspök) Székesfehérvárott • 1055-ben tanúként aláírta a Tihanyi apátság alapítólevelét • első magyar íróként - latinul - megírta a két szent remete, András és Benedek életét
Korai egyetemek Magyarországon • Peregrináció – egyetemjárás • Török kor nem igazán kedvezett az egyetemi életnek hazánkban • 1581. Vilna, Báthori István egyetemi rangra emeli a jezsuiták kolozsvári iskoláját (1582 Szenszéki jóváhagyás), 1588-ban kiűzik őket, 1595-1603 között újra taníthatnak, 1698-tól újra megnyitották az egyetemüket • 1770-től mint orvossebészi intézet működött 1872-ig, az új tudományegyetem felállításáig.
Semmelweis Egyetem • • • •
1635-ben Nagyszombat Pázmány Péter, jezsuita, esztergomi érsek Bölcsészeti és teológiai kar Pázmány szerette volna: Pontificia (Pápai) vagy Apostolica Universitasnak elkeresztelni • Az 1635. május 12-én kelt alapító levél: Universitas-t említ; II. Ferdinándnak írt előterjesztésben: Universitas Ungarica; 1635. október 8-i jóváhagyó királyi oklevél: Archiepiscopalis Universitas (Érseki Egyetem); első pecséten: Universitas Tyrnaviae (Nagyszombati Egyetem); hétköznapi használatban: Universitas Societatis Jesu; néha Nagyszombati Akadémia
Jezsuiták • Societas Jesu, SJ, Jézus Társasága • Alapító: Loyolai Szt. Ignác (1491-1556) • 1534. augusztus 15-én 6 barát fogadalmat tett szegénységre, tisztaságra és szentföldi térítő munkára • Utóbbi eset akadálya esetén a pápa rendelkezésére állnak • Lelkigyakorlatok • Alapító bullájukat (Regimini Militantis Ecclesiae) 1540ben hagyta jóvá III. Pál pápa • Célok: hit terjesztése prédikálással, lelkigyakorlatokkal, szeretetszolgálattal, gyóntatással, ifjúság tanításával • Nem a reformáció ellen! • Engedelmesség!!
Semmelweis Egyetem • 1667-ben jogi karral bővül az Egyetem • 1769. július 17-én Mária Terézia királyi „oltalmába és igazgatásába” vette az érseki egyetemet, királyi rangú az egyetem • 1769. november 7-én orvosi karral (Facultas Medica) bővül az egyetem – studium generale • 1771-ben első gyógyszerész végzés (2), magister pharmaciae, 5 sebész – magister chyrurgiae
Semmelweis Egyetem • 1777-ben Budára költözött az egyetem • 1780-ban a Nagy Szabadalomlevél: Regia Universitas Budensis-nek (Budai Királyi Egyetem) nevezi az egyetemet • 1784-ben II. József átköltöztette az egyetemet Pestre, új neve: Regia Scientiarum Universitas Hungarica (Királyi Magyar Tudományegyetem), Újvilág-Hatvani utca (Semmelweis-Kossuth Lajos)sarkára költözött.
Semmelweis Egyetem • • • •
Szabadságharc után: Pesti Cs. Kir. Egyetem 1861-tól: Magyar Királyi Tudományegyetem 1872-től: újra pesti helymegjelölés a névben 1873-tól: Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem • 1903-1920 a magyar és a királyi megfordult • 1921-től: Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem
Semmelweis Egyetem • • • • • • • •
1945-től Pázmány Péter Tudományegyetem 1950-től: Eötvös Lóránd Tudományegyetem 1951. januárban leválasztották a hittudományi kart 1951. februárban az orvosi kar is levált: Budapesti Orvostudományi Egyetem 1955. önálló gyógyszerészi kar (1962-től: Gyógyszerésztudományi Kar) 1955-ben felterjesztés EüM-be: Semmelweis legyen az egyetem névadója (Korányi, Balassa), 1963, 64, 67 is 1969. november 7-én Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2000. január 1-től: Semmelweis Egyetem lette a SOTE+HIETE+TE
KORÁNYI Sándor, dr., báró • 1866—1944 • orvos, belgyógyász. • KORÁNYI FRIGYES belgyógyász fia. A budapesti egyetem tanára (1901—1936), az MTA tagja (1935—). • A modern veseélettan és vesekórtan egyik nemzetközileg elismert megalapozója. Az elsők között alkalmazta a biokémia és a biofizika eredményeit a klinikai kutatásban.
Balassa János • (Sárszentlőrinc, 1814. máj. 5. – Pest, 1868. dec. 9.) • sebész, egyetemi tanár, az MTA t. tagja (1858) • Ő kezdeményezte az Orvosi Hetilap megalapítását. Fő szorgalmazója volt az Orsz. Közegészségügyi Tanács létesítésének, melynek első elnöke lett. A korszerű m. sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője. Az éterrel való narkotizálás meghonosítója. Elsők között alkalmazta Európában az általános érzéstelenítést. Úttörő jelentőségű a hasi sérvekről szóló munkája és a gégetükrözés felhasználása gégeműtéteknél. Nagy számban végzett hólyagmetszést és kőmorzsolást. Új megoldásokat alkalmazott plasztikai műtéteiben. Korát megelőzte a tuberkulotikus csont- és ízületi betegségek konzervatív kezelésével és a hűtés alkalmazásával a sebészeti gyógykezelésben.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem • Hittudományi Kar: Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1635-ben alapított Egyetem Hittudományi Karának jogutódja • 1992-ben az Apostoli Szentszék hozzájárulásával alapították a Bölcsésztudományi Kart • 1995. április 3-án Jog- és Államtudományi Kart alapította az M.K.P. Konferencia • Kánonjogi Posztgraduális Intézetet (KJPI) az Apostoli Szentszék alapította 1996. november 30-án • Információs Technológiai Kart (ITK) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapította 1998. június 24-én • 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának N.1151/98 számú határozatával az egyetem szentszéki alapításúvá vált
Szegedi Tudományegyetem • 1872-ben alapította Ferenc József a Kolozsvári Tudományegyetemet, orvosi karral • 1881-től Ferenc József Tudományegyetem • 1919-1921-között Budapesten van az egyetem • 1921-től Szegedre költözött, megindul a gyógyszerész oktatás • Szent-György Albert, a kar egykori professzora és dékánja 1937-ben szegedi kutatásaiért megkapta az orvosi Nobel-díjat • 1940-45 között Visszaköltözött Kolozsvárra • 1951-ben az orvosi kar önálló egyetem lett Szegedi Orvostudományi Egyetem • 1957-ben létesítették a Gyógyszerész Kart, 1962-ben indult a Fogorvostudományi Kar • 1962-ben az egyetem másik fele a József Attila Tudományegyetem nevet kapja • 1987-ben vette fel a Nobel díjas Szent-Györgyi Albert nevét • 2000-ben egyesül Szegedi Tudományegyetem néven a József Attila Tudományegyetem - JATE, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem - SZOTE, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - JGYTF, Szegedi Élelmiszeripari Főiskola - SZÉF, Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskola - DAE-MF
Szent-Györgyi Albert • Bp., 1893. szept. 16. – Woods Hall, Massachusetts, USA, 1986. okt. 22. • biokémikus, az MTA tagja • Nobel-díjas (1937) • Felfedezte a C4 dikarbonsav-katalízist, ami a Krebs-féle körfolyamat alapját képezi • Megállapította a hexuronsav összetételét, amit azonosított az aszkorbinsavval, vagyis a C-vitaminnal
Debreceni Egyetem • 1538-ban alapították a Református Kollégiumot • 1868. Megalapították a Debreceni Országos Felsôbb Gazdasági Tanintézetet • 1906. A gazdasági tanintézetet Debreceni Gazdasági Akadémiává alakították át • 1912-ben elfogadják a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet megalapításáról szóló nyilatkozatot • 1914-ben Jog- és Államtudományi, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint a Református Hittudományi Kar megkezdi működését • 1918-ban létrehozzák az Orvostudományi Kart • 1921-1949 Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem • 1949-50-ben megszüntetik a jogi és az agrár képzést, kiválik az orvostudományi kar, Debreceni Orvostudományi Egyetem néven , önálló lesz a Református Hittudományi Kar • 1952. Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára a Debreceni Tudományegyetem felvette a Kossuth Lajos Tudományegyetem nevet. • 1976-ban megalakul a Fogorvostudományi Szak • 1996-ban megkezdődött a gyógyszerész képzés • 2000-ben alakult a Debreceni Egyetem 8 karból, 6 intézetből és 3 kutatóintézetből
Pécsi Tudományegyetem • • • • • • • • • • • • • •
1367 Nagy Lajos király megalapította Pécsett az első magyar egyetemet 1746 Gróf Berényi Zsigmond püspök teológiai főiskolát alapít 1785-1802 között II. József király Pécsre helyezteti a Győrött működő királyi Akadémiát 1835 Szepesy Ignác püspök létrehozza az Episcopate Lyceum Quinque - Ecclesiae-t 1865 Episcopate Lyceum Quinque - Ecclesiae joglíceummá alakul 1921 A magyar nemzetgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a Pozsonyban alapított magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemet (ideiglenesen) Pécsre helyezi 1923 Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerül 1940 A bölcsészeti kar átkerül Szegedre, részben Kolozsvárra 1951 Az orvosi kar önállóvá válásával (Pécsi Orvostudományi Egyetem) a Pécsi Tudományegyetem egykarúvá lesz, kizárólag jogászképzés folyik 1973 Megindul a fogorvosképzés 1975 Létrejön a közgazdaságtudományi kar 1982 A tanárképző kar csatlakozik az állam- és jogtudományi, illetve a közgazdaságtudományi karhoz; az intézmény felveszi Janus Pannonius nevét 1992 A tanárképző kar helyén önálló bölcsészettudományi és természettudományi kar alakul, így létrejön a négykarú egyetem 2000 A Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével létrejön az egységes Pécsi Tudományegyetem, azóta van gyógyszerész oktatás ezen az egyetemen
Oktatásról • Gyógyszerészek két tárgyat hallgattak: kémiát és botanikát (Winterl Jakab), és gyógyszerészeti ismeretekből kellett vizsgázni • Oktatás nyelve: latin (-1844-ig), német (1784-1790, 1849-1860), magyar (1844-1849, 1860-) • Képzés ideje: 1851-ig egy év, 1940-ig két éves az egyetemi képzés, de 1888-tól az egyetemi időszakot meg kell előzze három év gyakornoki idő gyógyszertárban, a vég gyakornoki vizsgával, 1940-től négy éves és egy év gyakorlat, 1948-tól csak fél év gyakorlat, 1988-tól öt év, ebből fél év a gyakorlat • 1972-től van szakgyógyszerész képzés
Gyógyszerészi eskü • Dél-franciaországban egy rendelkezés már 1162-1202 között bevezette a gyógyszerészi esküt. • 1241-ben II. Frigyes német-római császár is hozott erről rendeletet • 1405-ből ismert az első latin nyelvű eskü • Magyarországon két, 1533-ban és 1644-ben kelt rendelkezés utal az esküre • A gyógyszerész akkor tette le esküjét az orvos előtt, amikor a principálisától megkapta a segédi felszabadító levelet • A hippokratészi eskü szövegén alapultak, nem voltak egységesek • a nagyszombati egyetem esküje, melyet 1773-tól az egyetem dékánja előtt tettek (ez csekély módosításokkal 1955-ig érvényben volt):
Gyógyszerészi eskü • „Én,^ esküszöm a Mindenható Istenre, hogy az egészség dolgában fennálló és a Patikáriusok elejébe adott Rendeléseknek híven engedelmeskedni, mesterségemet és hivatásomat a legnagyobb szorgalmatossággal gyakorolni fogom. Az orvosok praescriptióit, azoknak mint bennük lévő részeire, mint a nehezékekre és mértékekre nézve magam és segédjeim által minden változtatás nélkül teljesíteni fogom: továbbá az orvosságokat soha az arra kiszabott Taxakönyvnek mértékén felül nem taxálom, erős veszedelmes orvosságokat, de kivált mérget senkinek, úgyszintén kontár-orvosoknak praesciptiojokra, akik tilalom ellen gyógyítanak, orvosságokat sem magam ki nem adok, se kiadni nem engedek. Végre magamat a gyógyításban – annak legsürgetőbb szüksége nélkül – soha nem avatom és igyekezni hogy kötelességemnek mint magam, mint alattvalóim által oly pontosan megfeleljek, mint egy becsületes jámbor keresztény férfit illet. Isten engem úgy segéljen és lelkem üdvösségét aszerint adja.”
Gyógyszerészi eskü • Én, ^^. esküszöm, hogy a megszerzett gyógyszerésztudományi ismeretek birtokában hivatásomat a legnagyobb lelkiismeretességgel fogom gyakorolni és hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezem. A betegek egészségi állapotára, gyógyszeres kezelésére vonatkozó adatokat fel nem fedem. Elméleti és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom. Tudásomat a gyógyszerészi etikába ütköző cselekményre nem használom fel. Mint a gyógyító munka részese ismereteimet csakis embertársaim egészségének védelmére és helyreállítására fogom fordítani. Arra törekszem, hogy a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, valamint a gyógyszerésztudomány jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam.
Gyógyszerészdoktor képzés • 1848-ig az orvosok számára előírás volt a doktori disszertáció elkészítése • 1811-től lehetett gyógyszerészeknek doktori disszertációt írni • Ebben a térségben először Bécsben, majd Prágában lehetett gyógyszerésznek doktorálni • 1851-ig doctor chemiae, majd doctor pharmaciae, doctor universitatis, ma PhD
Nők képzése • A Monarchia területén a XIX. sz. végéig ellenezték a nők képzését egyetemen • Egyetemi képzés előtt nők nem is dolgoztak patikában • Franciaország 1863., Belgium 1890. • 1895. végén megengedték, hogy engedéllyel a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi karokat nők is látogathassák • 1903-ban vette át a kolozsvári Ferenc József egyetemen az első magyar gyógyszerésznő az oklevelét: Thinagl Szerafin (problémák az oktatás alatt)
Gyógyszertárak • 765-ben Bagdadban megnyílt az első nyilvános gyógyszertár • 1140. Nápoly • 1165. Köln • 1180. Montpellier • XII.-XIII. sz.-ból maradtak fenn antidotáriumok (pl.: salernoi Antidotarium Nicolai)
• • • • • • • • • •
XIII.-tól Pozsonyban a Vörös Rák patika létesül 1303-ban említik, hogy Budán létesült 1310. Pozsony (Vatikáni bizonyíték) XV. sz.-ban a Tárnok utcát a patikáriusok utcájaként emlegetík Körmöcbánya 1495 Lőcse 1503 Nagyszeben 1560 Sopron 1580 Pécs 1697 A Rákóczi szabadságharc idején: 19 nyilvános gyógyszertár, 47 képzett orvos és 120 sebész-borbély volt az országban
Kórházak • Az antik világ első jelentősebb kórházait Augustus császár idejében emelték – katonák, rabszolgák számára • Ispotály, (hospitalis), ma "kórház", a középkorban főként szegények számára fönntartott, "menedékhely", "menhely", "beszállóhely", "hálóház„;középkorban egyes szerzetes rendek vállalták a betegápolást – keresztény cselekedet
Betegápoló szerzetes rendek • Betegápoló Irgalmasrend (Irgalmasok) Ordo Hospitalarius S. Joannis de Deo OH, alapította: istenes szt. János (1495-1550), 1539-ben tér meg Avilai szent János beszédére és megalapítja a Lucena utcai kis kórházat • Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek, Aachenben Apollonie Rademacher 1622-ben elvállalta a város ősi, 1336-ban alapított kórházának vezetését, 1626-ban két másik társával új kis betegápoló közösséget alapított, amelyet Árpád-házi Szent Erzsébet pártfogása alá helyezett • Az első egészségügyi intézmények a kórház, a szeretetház, az öregek otthona keverékei voltak, xenodochiumoknak nevezték
Néhány kórház alapítása • • • • • • • • • •
100 körül Jeruzsálem (zsinagóga melletti kórtermek) 500 körül Stobi (Balkán) 600 körül Palermo 707 Damaszkusz 982 Bagdad, Ábudi-kórház (24 orvos, gyógyszertár és könyvtár) 1080 Toscana/Olaszország 1134 előtt Konstantinápoly 1154 Damaszkusz, Nuri-kórház (4 kórterem, gyógyszertár) 1284 Kairó/Egyiptom Manszuri-kórház (4 kórterem) A konstantinápolyi Pantokrátornak nevezett monostort és kórházat Szent László királyunk lánya, Piroska (†1134) alapította, aki Komnénosz Joannes bizánci császár felesége volt és Eirene néven szentté avatták.
Kórházak • Járványokkor elkülönítés, pl. XIII.sz.-ban Zágrábban lepratelep • Egyetemek mellett oktató kórházak • 1945-ben Magyarországon 18 kórházi gyógyszertár volt
Városi orvosok intézménye • Város saját maga tart fenn egy orvost • Főként járványok idején • Első adatok 1292-ből Párizs, München, Zágráb • Magyarországon Pozsony, Bártfa, Körmöcbánya 1442 körül szintén tartott orvost • A városi orvos felelőssége volt a gyógyszertárak vizsgálata is – hatósági jog • Ma ÁNTSz
Városi állatorvosok intézménye • Állat gyógyítással kezdetben a kovácsok foglalkoztak • 1386 körül Selmecbányán már városi állatorvos is működött • állatorvosok egyetemi képzése elkülönült az orvosképzéstől, előbb a József nádor Gazdaságtudományi Egyetemen belül működött Állatorvosi Főiskola • Ma Szent István Egyetemen belül önálló kar
Városi bábák • Minden korban fontos szerepük volt a gyermekek biztonságos világra jövetelében • Veszélyben a keresztséget is kiszolgáltatták • Az első magyarországi adat a városi bába létére 1383-ból való Selmecbányáról • A 15. századból van adat arra, hogy Nürnberg, Halle, Regensburg városa alkalmazásába fogadott bábákat • Az 1770. évi Normativum sanitatis kötelezővé tette, hogy a bábáknak – akiknek eddig a városi orvos előtt kellett vizsgát tenniök – ezentúl a nagyszombati egyetemen kellett vizsgázniuk • XIX. sz.-tól általában az orvosképzőkhöz kapcsolódóan hoztak létre bábaképző intézeteket, később ápolást is oktattak • Ma szülésznők
Sebészek • Orvos régen leginkább a mai belgyógyásznak felet meg • A sebész a borbély volt, aki a külső betegségeket gyógyította (ami vérzett) • 1440-ből Bártfáról, 1448-ban Pozsonyból, majd később Nagyszombatról és Kassáról van adatunk arról, hogy Magyarországon város alkalmazásában sebész-borbély állt • Gyakran fürdőknél dolgoznak • Sok a feladatuk járványokkor • A XVIII-XIX. sz.-ban válik orvosi tudománnyá
Fürdők • • • • • •
Ősi gyógymód, már az ókorban is Magyarországon: rómaiak, törökök Bibliában: lepra ellen is (2 Kir 5,1-27) Ivókúra is Ma is alkalmazzák a vízkúrákat Priznitz (Vincenz Prisnitz, 1799-1851, hidegvíz kúra)és Kneipp (Kneipp-kúra A Sebastian Kneipp (1821-1897) allgaui pap által kifejlesztett fürdőkúra a hideg és meleg víz váltakozása által előidézett enyhe ingerek elvén alapul. A váltakozás serkenti az anyagcserét és élénkíti a vérkeringést.)
Gyógyvizek • • • • • •
Szulfátok: Glaubersó, Keserűsó Hunyadi (Saxlehner András, 1862) Parádi Ferenc József Salvus DE: kolera idején: "Kholerás időben nem jó fürödni, mert meghülhet az ember, s ebből támad leghamarább a betegség: nem kell eret vágatni, ellenben kevés itallal és étellel kell élni, mert mértékletes és tiszta élet a legjobb óvszer a kholera és egyéb betegség ellen." Bartalits Imre által kiadott kalendárium 1830-ban
HUNYADI JÁNOS glaubersós gyógyvíz • Főbb oldott alkotóelemek: Magnézium (Mg2+):2900 mg/l • Nátrium (Na+):4700 mg/l • Kalcium (Ca2+):364 mg/l • Hidrogénkarbonát (HCO3):1210 mg/l • Szulfát (SO42-):21200 mg/l • Klorid (Cl-):700 mg/l • Összes alkotóelem:31243 mg/l
Parádi ásványvíz • Fõbb oldott alkotóelemek: Magnézium (Mg2+):37 mg/l • Nátrium (Na+):165 mg/l • Kalcium (Ca2+):150 mg/l • Kálium (K+):9,1 mg/l • Hidrogénkarbonát (HCO3):903 mg/l • Szulfát (SO42-):160 mg/l • Klorid (Cl-):10 mg/l • Összes alkotóelem:1440 mg/l
Ferncz József keserű víz • Főbb oldott alkotóelemek: Magnézium (Mg2+):1555 mg/l • Nátrium (Na+):3800 mg/l • Kalcium (Ca2+):372 mg/l • Hidrogénkarbonát (HCO3):567 mg/l • Szulfát (SO42-):14100 mg/l • Klorid (Cl-):450 mg/l • Összes alkotóelem:20882 mg/
Parádi kénes gyógyvíz • • • • • • • • • • • •
Főbb oldott alkotóelemek: Magnézium (Mg2+):50 mg/l Nátrium (Na+):470 mg/l Kalcium (Ca2+):174 mg/l Kálium (K+):12 mg/l Lítium (Li+):0,25 mg/l Hidrogénkarbonát (HCO3):1780 mg/l Szulfát (SO42-):144 mg/l Szulfid (S2-):6,2 mg/l Klorid (Cl-):47 mg/l Összes alkotóelem:4445 mg/l Szabad szénsav (CO2):1740 mg/l
Mira gyógyvíz • • • • • • • •
Főbb oldott alkotóelemek: Magnézium (Mg2+):496 mg/l Nátrium (Na+):4800 mg/l Kalcium (Ca2+):230 mg/l Hidrogénkarbonát (HCO3):1226 mg/l Szulfát (SO42-):8060 mg/l Klorid (Cl-):2700 mg/l Összes alkotóelem:17565 mg/l
Közegészségügyi intézmények
• Már a rómaiak is! (vízvezetékek, csatornák, A Capitolinus, Palatinus és Quirinalis között fekvõ terület egykor mocsaras vidék volt, melyet Tarquinius Priscus csapolt le csatornákkal. Ma is látható a csatornák fõ ága, a Cloaca maxima, melyet Tarquinius Superbus hatalmas kockakövekbõl építtetett Kr.e. 525-ben.)
Járványok • 531-566 között első nagy pestisjárvány Európában, 1347-1352-között a fekete halál kb. 25 millió embert ölt meg • Lepra (Bibliában - bélpoklosság) 600-tól a XVI. sz.-ig, 1250-ben a tetőpontjára hág • Magyarországon a XI–XIV. században mintegy 100 leprahely lehetett • Elkülönítés, leprosoriumok, járványok idején: városkapu bezárása, Segesváron lepraszószék, akár katonaságot isbe lehetett vetni a járvány idején • (Boccaccio, Giovanni (1313-1375): Dekameron, 1348) • Az 1980-as évektől az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint – összesen 11 millió leprást gyógyítottak meg
Közegészségügy • 1015-től Pécsváradon vízvezeték • Termények vizsgálata piacokon: XII.sz. Németország, XIII.sz. Anglia, XIV.sz. Franciaország • Budai törvénykönyv (1240-es évektől) előírta a húslátók és piacfigyelők munkáját • A városi közkutakat őrizték
ÁNTSz • 1697, Zenta – vége a török uralomnak: gyér egészségi állapotok Magyarországon, súlyos orvoshiány, járványok • A helytartótanács 1724-ben arra kötelezte a megyéket és jelentősebb városokat, hogy fizetett orvosokat alkalmazzanak a szegény betegek ingyenes gyógyítására és néhány járványügyi feladat ellátására • A császári okirat a "megyei physicusokat" bízta meg ezzel a munkával. Ez a pontosan 1752-ben kelt dekrétum tekinthető a magyar tisztiorvosi szolgálat alapító okiratának.
ÁNTSz Ami az elsőt illeti, 1787-ben jelent meg a "physicusok" számára írt működési szabályzat, amelynek latin nyelvű változata az "Instructio Officiosa pro Physicis Comitatensibus", míg magyar nyelvű változata a "Tiszti oktatás a vármegyék orvosdoktorainak számára" címet viselte. A szabályzat a "physicusok" feladatává teszi a községek egészségügyi szemléjét, a járványok elleni küzdelmet (így a betegek elkülönítését, járványügyi zárlat elrendelését, majd később a himlőellenes oltóanyag beszerzését, tárolását és szétosztását) a füvek és gombák ismeretét, a gyógyszertárak ellenőrzését, a megye területén élő egészségügyi személyzet (orvosok, sebészek, gyógyszerészek, bábák) szakmai felügyeletét, a bábák oktatását, a kuruzslók üldözését, a "cura publicorum nosocomiorium"-ot, azaz a közkórházak ellenőrzését, végül a törvényszéki orvosi teendőket.
• Egy 1839-ből származó vélemény szerint például " ..... a physicus elrendeltetése nem annyira a betegségek orvoslása, mint inkább a közegészségügyre felügyelés". Talán ekkor született kompromisszumként a "tisztiorvos" és a "tisztifőorvos" elnevezés.
ÁNTSz • Az Országos Közegészségügyi Intézetet 1927-ben nyitották meg • 1951-ben megjelent az Állami Közegészségügyi Felügyelet szervezéséről szóló minisztertanácsi rendelet • 1991-ben született XI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról
Johan Béla • Johan Béla (Pécs 1889. szept. 6. – Bp., 1983. ápr. 11.): orvos, patológus, mikrobiológus, államtitkár • 1913-ban díjas gyakornok, 1914-ben tanársegéd, 1924ben adjunktus. Egy.-i magántanárrá 1919-ben habilitálták, 1927-ben elnyerte az egy.-i rk. tanári címet • megszervezte a falusi egészségügyi szolgálatot (zöldkeresztes védőnők) • 1945-től 1948-ig az ipari mikrobiológia területén dolgozott, a Phylaxia human osztályán, Penicillinkutatásai alapján került forgalomba az első magyar penicillin-készítmény, a Fungin (1947) • 1962-től a Kőbányai Gyógyszerárugyárban a B12 vitamin termelésével foglalkozott
Fodor József • Fodor József (Lakócsa, 1843. júl. 16. – Bp., 1901. márc. 20.): higiénikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1878, r. 1883), a Cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktora. • A közegészségtannak nemcsak első hazai oktatója és művelje, de nemzetközi viszonylatban is egyik megalapozója • Elsők között mutatta ki a víz tífuszt terjesztő szerepét • Jelentősek a szénmonoxid toxicitására vonatkozó kutatásai • Felismerte a bakteriológia fontosságát • Kutatásait számos gyakorlati kérdés megoldásában érvényesítette (a főváros vízellátása, csatornázás stb.) • Az ő javaslatai alapján léptették életbe az iskolaorvosi egészségtan-tanári intézményt • Markusovszky Lajossal megszervezte az Országos Közegészségi Egyesületet
Markusovszky Lajos • Markusovszky Lajos (Csorba, 1815. ápr. 25. – Abbazia, 1893. ápr. 21.): orvos, egészségügyi szervező, az MTA tagja (l. 1863, t. 1890). • Elvégezte az egyetem orvosi karát, Balassa János felismerte tehetségét és ösztöndíjat eszközölt ki számára. 1844-ben Bécsben folytatta tanulmányait. Itt ismerte meg Semmelweis Ignácot, akivel életre szóló barátságot kötött. 1847-től Balassa János mellett tanársegéd. 1848-ban a hadi sebészet oktatója, majd kórházi főorvos és Görgey honvédseregében törzsorvos • Az orvosképzés korszerűsítése, a közegészségtani tanszék létesítése, a klinikák fejlesztése, az orvostovábbképzés elindítása nevéhez fűződik
Frédéric Joliot-Curie • Joliot-Curie, Frédéric és Irene, 1926-ig használt eredeti nevükön Jean-Frédéric Joliot és Irene Curie (szül. 1900. márc. 19. Párizs - megh. 1958. aug. 14. Arcouest, Franciaország; ill. szül. 1897. szept. 12. Párizs - megh. 1956. márc. 17. Párizs) • francia fizikai kémikusok, férj és feleség, 1935-ben együtt nyerték el a kémiai Nobel-díjat a mesterségesen elôállított új radioaktív elemek felfedezéséért. A Nobeldíjas Pierre és Marie Curie veje ill. lánya voltak • Kutatásaik során bórt, alumíniumot és magnéziumot bombáztak alfa-sugarakkal, eredményül eredetileg nem sugárzó elemek, a nitrogén, a foszfor és az alumínium radioaktív izotópjait kapták
