A Sárvíz kistérség turizmus fejlesztésének vázlatos programja
Készült: Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület Aba, Béke tér 1.
1
ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ
A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már működő infrastrukturális, kulturális kapcsolatok alapján szerveződött meg. Túl az egyes települések infrastrukturális fejlődésén, kibontakozni és megszilárdulni látszik egy olyan alulról induló szerveződés, amely korszerű, térségi szemléletben fogalmazza meg a távlati fejlődés fenntarthatóságának elemeit. Olyan fejlődés indult el itt, amely radikálisan megváltoztatta egy mikro-régió arculatát, egy valós, alulról szervezett folyamat alapján olyan kistérségi együttműködési rendszert hozott létre, amely talán országos szinten is mintaszerűnek értékelhető. Ennek a térségi szerveződésnek egyik leglátványosabb eredménye a Sárvízvölgye Tájvédelmi Körzet létrehozása és eddigi fejlődése. A 26/1997 (VIII.1.) KTM rendelettel létrehozott Tájvédelmi Körzet a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága felügyelete alatt áll, jellegéből adódóan célterülete lehet
egy
komplex,
nemzetközi
mércével
mérhető
területhasználati
rekonstrukciónak. A Körzet értékfeltárása, fejlesztési programjának kialakítása még csak a kezdeti szakaszában
tart,
gyakorlatilag
a
magterület
alap-felmérései
vannak
folyamatban, a tágabb összefüggések nincsenek feltárva. Erre eddig sajnálatosan kevés pénz állt –és áll- rendelkezésre, a társadalmi és gazdasági szereplők valójában csak most kezdenek gondolkodni a problémákon. A beindult regionális folyamatok megnyitják a lehetőségét a komplex fejlesztési folyamat beindításának, amennyiben kidolgozásra kerülhetnek a megfelelő célprogramok. A PROGRAM ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI Elsődleges célkitűzés a térség ökológiai – természeti értékeire és feltáratlan lehetőségeire alapozott turizmusfejlesztés lehetőségeinek elemzése.
2
A jelen munkának sem szakmai, sem idő és pénzügyi keretei nem teszik lehetővé egy átfogó, teljes körű, részletes turisztikai program kidolgozását. Vállalkozni tud azonban egy első megközelítésű egységbe foglalására azoknak az ismereteknek,
amelyek
kiinduló
pontját
képezhetik
a
kistérség
turizmusfejlesztési programjai kidolgozásának. Célja továbbá a tanulmánynak, hogy felhívja a figyelmet arra a tényre, miszerint a jelenlegi helyzet csak egy első fokú megvalósulása annak a követelménynek, hogy a térségben kialakításra kerüljön egy olyan ökológiai folyosó, amely a meglévő egyedi értékek megmentése mellett integrálódik a nagytérségi szinten már jegyzett természetvédelmi rendszerekhez. Célként jelöljük meg a körzet idegenforgalmi – turisztikai értékeinek jelzését, kiegészítve néhány – akár rövid távon is megvalósítható – javaslattal ezek jobb bemutatásának érdekében. A PROGRAMTÓL VÁRT ÁLTALÁNOS EREDMÉNYEK A legfontosabb eredmény, hogy segíti a kistérség saját, „belső” megismerését. Elsősorban e települések döntéshozóinak, intézményeinek, polgárainak tárja fel lakóhelyük értékeit. Az elkészült anyag a kistérség és a települések programjaihoz, fejlesztéseihez szolgál iránymutatóként. Emellett természeten az anyagot nem csupán a kistérségben olvassák, a külső érdeklődőknek is megfelelő szintű információt kell nyújtani a kistérség megismeréséhez. A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA A „Sárvíz Kistérség” Fejér megye közepén a Mezőföld kilenc községe: Aba, Csősz, Káloz, Kisláng, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sáregres, Soponya és Tác szövetségével jött létre. A spontán módon, a települések által önállóan szervezett, nem statisztikailag kialakított térség az Abán, a térség legnépesebb (4300 fős) községében megindult nagy hatású, tudatos közösségszervező településpolitika biztatásával létrejött kezdeményezésen alapult. 1991-től a Sárvíz Kistérség településein működő egyesületek ismerkedni kezdtek
3
egymással, együtt szerveztek ünnepeket, találkozókat és eseményeket a sport, a kultúra, a helyi hagyományok területén, melyben már négy falu lakossága közösen részt vett. 1994-től a „négyek” (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) önkormányzatai
megkötötték
a
kistérség
első
szerződéseit,
melyekben
elkötelezték magukat az ünnepek, a kultúra, az oktatás, az önkormányzati ügyintézés, az infrastrukturális beruházások, a közös érdekvédelem és más egyéb, a településeket érintő területeken való szoros együttműködésre. Az első Sárvíz szerződés még csak a kulturális kapcsolatok bővítéséről szólt, a második Sárvíz szerződéssel a települések előre felkészültek a kormányzatnak a kistérségi együttműködéseket támogató politikájára. A kistérség 2001-ben „kilencekre”-re bővült, Sáregres csatlakozásával. A szerződések nyomán sok minden megvalósult a közös tervekből. Csak néhányat kiemelve a sokaságból: kialakult a helyi iskolákat kiegészítő, a helyi hagyományokat kutató és fenntartó művészeti alapiskolák szakmailag és gazdaságilag is egymást támogató kistérségi hálózata, mely a térségen kívül is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A civil szervezetek és alapítványok száma ugrásszerűen megnövekedett (településenként 8-20 aktív egyesület, csoporttal). A gazdasági eszközök megosztásával közös vízbázisok épültek, illetve szennyvíztisztító van tervben, valamint összekötő utak létesültek Aba Bodakajtor és Aba – Soponya és Soponya-Kisláng között. A szerződésekben megkötött egyenrangú kapcsolatrendszer a térség minden falujának biztosítja a garanciát arra, hogy a közös döntésekben mindenki szava egyformán számítson; ne alakuljon ki az egyoldalú centrum periféria viszony. A közös terheket mindenki, de csak arányosan viselheti. Tehát a Sárvíz – menti településeken nem egyedi akciókra irányult a kistérség szervezés, hanem a helyi demokráciának
a
helyi
autonóm
közösségekből
kiinduló
spontán
önszerveződésének támogatására. A KSH KISTÉRSÉGEK ÉS A SÁRVÍZ KISTÉRSÉG A KSH komplex mutatórendszere alapján a Sárvíz Kistérség Fejér megye fejlett északi és a fejletlenebb déli térségei között, azok átfedésében helyezkedik el. A kistérség 9 településében a lakosságszám nem éri el a 20000 főt. A kistérség
4
területe alig 400 km2. Itt jegyezzük meg, hogy a természeti ökofolyosó kiterjedése jóval nagyobb, északon és délen folytatódik, sőt a Sárvíz területfejlesztési kistérség közepén jókora területek nem tartoznak a településszövetséghez. A valóság azonban nem veszi figyelembe az ilyen politikai-társadalmi határokat, az ökofolyosó-program eredményei, javaslatai érvényesek a szövetséghez nem csatlakozott településekre is. Ezért a munka során – hacsak ki nem emeljük ennek ellenkezőjét – a „kistérség” szón egyaránt értjük a természeti kistáj egészét. DEMOGRÁFIAI HELYZET ÉS FOLYAMATOK A kistérség demográfiai mutatói vegyesek. Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, a körzet településeinek népessége 1990 és 1997 között összességében néhány %-al emelkedett. Az 1990-1997 közötti népességnövekedés a pozitív vándorlási egyenleg eredménye, nyilvánvaló összefüggésben a térség gazdasági fejlődésével. Ez a folyamat azonban csak a kistérség északi, Székesfehérvárhoz aktívan kapcsolódó részére jellemző. Lassuló tendenciával, de észlelhető a városból a falvakba történő kiköltözés. Ezt a folyamatot két tényező határozza meg: •
A megyeszékhelyen a foglalkoztatási struktúra egyensúlyzavarai miatt elhelyezkedni nem tudó emberek a vidéken próbálnak megélhetést keresni.
•
A magas városi ingatlanárak és az életmód változtatás miatt sokan a vonzáskörzetben vásároltak vagy építettek családi házakat és innen ingáznak be a munkahelyükre.
TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK Országos, nagytérségi összefüggések A kistérség természeti- táji érték színvonal alapján országosan jegyzett kulturális örökség célterület. Megyén belüli elhelyezkedés A kistérség területi elhelyezkedése a megyén belül kiváló: •
közvetlenül kapcsolódik Székesfehérvárhoz, az elérési idő 30 percen belüli
5
•
közvetlenül kapcsolódik a Velencei tó- Vértes kiemelt térséghez, amelynek ökológiai, öko-turisztikai potencálja egyre növekvő mértékben hasznosul
•
országos főút (63-as) halad át a térségen (annak peremén), ami biztosítja a jó elérhetőséget, ugyanakkor a forgalom zavaró hatása nem érvényesül a térség védett értékű területein.
•
Az M7-esről közvetlenül elérhető és fogadó település (Tác) egyben a kistérség egyik kiemelkedő kulturális értékének bemutató helye (Gorsium)
•
A regionális területrendezési tervben a kistérség területén halad át az M8 autópálya. Ennek megvalósulása 2010 után reális. Ennek hatása jelentős lehet az ökofolyosó létére, a nyomvonal kijelölése során különös figyelemmel kell kezelni a természeti értékek védelmét.
A nagy gazdasági erőcentrum (Székesfehérvár) közelsége magas foglalkoztatási színvonalat biztosít a kistérség lakosai számára, így a mezőgazdasági foglalkoztatási kényszer elsődlegesen nem áll fenn, ugyanakkor értékes területekkel rendelkezik mind intenzív művelés, mind pedig tájökológiai jellegű használat szempontjából. Ebből adódóan a tájhasználat optimalizálása elsősorban belső, szakmai, szakmapolitikai kérdésként jelenik meg, az ökológiailag és ökonómiailag fenntartható fejlődés célrendszere alapján. A tényleges tájvédelmi körzet túlnyomó része állami tulajdon, a körülötte levő, jövőben puffer-területnek tekinthető földek évről évre bizonyítják, hogy az utóbbi évtizedekben erőltetett intenzív művelésére kevéssé alkalmasak. Emiatt a tulajdonosok maguk is keresik az újabb szemléletű hasznosítás módjait. A HELYI GAZDASÁG ÁLLAPOTA A körzet belső gazdaságát alapvetően az agrárgazdasági termelés határozza meg. A térség kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkezik. Kiemelkedően magas arányú a gabona, ezen belül a búza és a kukorica vetésterülete. A kistérség egészére nézve a földhasználatot természeti adottságok nem korlátozzák, kivéve a Sárvíz völgyét, mely környezeti szempontból veszélyeztetett területeken az eddiginél fokozottabb mértékben kell
6
megvalósítani környezetkímélő földhasználatot és gazdálkodási rendszert. Lehetséges intézkedési irányok: •
jelentős méretű a kihasználatlan gyep- és legelőterületek nagysága, adottak az extenzív állattartás feltételei. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt (erdősítés).
•
előny a kistérség megyei, központi fekvése, a nagyváros közelsége. Erre alapozva cél lehet a város-ellátó övezet jelleg erősítése (zöldség, gyümölcs ellátás és feldolgozó kapacitásbővítés kisüzemi szinten).
•
hiányoznak a piacra jutás szervezett intézményei és infrastruktúrája.
•
a jellemző vállalkozói méretű magángazdaság 50 ha-nál nagyobb. Jelentős a még több lábon álló mezőgazdasági szervezetek száma, amelyek képesek a kistermelők integrálására.
•
a Sárvíz völgye tájvédelmi körzet jelentős természeti értékkel rendelkezik, amelyek megőrzése érdekében az érintett települések együttműködésére, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, értékmegőrző tájgazdálkodás bevezetésére és elterjesztésére van szükség.
•
jelentős a vadgazdálkodás és feldolgozás súlya,
•
a kistérségben nem igazán jelentős az öntözésre berendezett terület nagysága, melynek legfőbb oka az egyéb célú (halgazdaságok) vízkivétel. Emiatt paradox módon a terület vízhiányos. Szükséges a Sárvíz- és Malom csatornák vízgazdálkodásának rendezése.
•
alacsonyabb az erdősültség, mint amit a természeti adottságok indokolnának. Elsősorban véderdők, mezővédő erdősávok telepítése szükséges.
A TÉRSÉG FOGLALKOZTATOTTSÁGI ÉS MUNKANÉLKÜLISÉGI VISZONYAI A székesfehérvári gazdasági fellendülés eredményeként a körzetben a foglalkoztatottsági helyzet ma lényegesen jobb az országosnál, de még a megye egészénél is. Mind a regisztrált, mind a tartós munkanélküliek száma folyamatosan csökken. Ugyanakkor nagyon magas a hosszú távon munkanélküliek aránya; a térségben a regisztrált munkanélküliek 50,8 %-a fél éven túl sem tud elhelyezkedni. A munkaerőpiac keresleti viszonyai miatt egyre növekszik a munkanélküliek átlagos életkora. Szintén megfigyelhető a kistérségben az észak-dél tengely, melynek mentén nő a munkanélküliség.
Különösen
magas
arányokról
beszélhetünk
a
mezőgazdaságból kiszorult, alacsony iskolázottságú népesség viszonylatában.
7
ÉLŐVILÁG, TÁJ A Kistérség jelentős természeti értékekkel bír, melyek számottevő része káros emberi hatástól kevéssé érintetten, természet közeli állapotban van ma is. Országos jelentőségű védett területek közé tartozik a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet, melyet hét sárvízi település (Tác, Csősz, Soponya, Káloz, Sárszentágota, Sárkeresztúr, Aba) fog közre, valamint a Rétszilasi tavak Természetvédelmi Terület, melynek egy része Sáregres közigazgatási területén fekszik. Helyi védettségű, értékes terület a soponyai Kastélypark. A védett területek a Dunántúl legjelentősebb ökológiai folyosójához tartoznak. A zöld folyosó a Duna-völgy folytatásaként, a Ferencmajori-halastavakon, a tatai Öreg-tavon, a Csíkvarsai-réten és a Pákozdi-tározón, az északi Sárréten, a Velencei-tavon és a Dinnyési-Fertőn át, majd a Sárvíz völgyében található természetes vízállásokon és a mesterséges tavak füzérén keresztül újra a Dunához csatlakozik. A terület az Alföldi flóravidékhez tartozik. A vegetáció múlt századi állapotáról, az egykori vadvízi világról kevés feljegyzés maradt ránk, de ennek alapján is képet alkothatunk a nyílt vízi, lápi, mocsárréti állapotokról. A sajka nélkül nehezen járható egykori berekben úszó virágszőnyeget alkotott a tündérfátyol, a fehér tündérrózsa, a vízitök és a kolokán. Ma ezek a növényfajok már csak elvétve
fordulnak
elő
a
Sárvíz
völgyében.
Az
úszó
és
gyökerező
hínártársulásokban a békalencsefajok, a rence, a vidrakeserűfű, a békatutaj, a süllőhínár- és a békaszőlőfajok dominálnak. A táj jellemző képéhez tartoznak az összefüggő, nagy kiterjedésű nádasok, amelyek feltöltődő vízparti sávjaiban rohamosan terjed a széleslevelű gyékény. Az árkokban és felhagyott mélyedésekben télisásosokat és magas sásosokat találunk. Utóbbi társulásban helyenként előfordul a gyógynövényként ismert - egykor tömegesen gyűjtött -, ma már védett kálmos. A vízi szukcesszió következő lépcsőjeként bokorfüzesek települnek a feltöltődött, kiemelkedőbb részekre. A csatornapartokon spontán megtelepedő fűzek között elegyszerűen jelenik meg a fehér nyár, a juhar és a kőris. A tavakat kísérő nedves részeken a talajminőségtől és a vízellátottságtól függően mozaikos eloszlásban sziki kákás mocsárrétet, sziki sásrétet és ecsetpázsitos 8
mocsárrétet találunk. E terület jellegzetes védett növényfaja a kisfészkű aszat. A szárazulatokon, kisebb foltokban zárt homoki rétek és löszpusztarét-asszociációk fordulnak elő, de sajnos a közeli szántóföldekről, ruderáliákról betelepülő gyomnövények miatt erősen degradálódott formában. A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet (A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzetet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása, különösen az előkészítés alatt álló rendezési terv alapján mutatjuk be.) A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet 1997 óta, a 26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelete alapján védett. A fenti időpont előtt a terület részét képező Sárkeresztúri Sárkány-tó TT állt országos (2/1987. (VII. 10.) OKTH határozat), illetve a Sárszentágotai Sós-tó és Sárkeresztúri Fehér-tó TT állt helyi (137/1975. (XI. 19.) FM. VB rendelet) természetvédelmi védelem alatt. A terület a Mezőföld tengelyében – a névadó völgy középső részén -, mintegy 20 km hosszban nyúlik el Tác és Sárszentágota községek között. A területtől keletre húzódik a 63. számú főközlekedési. A nyolc területrészletből álló tájvédelmi körzetet keletről a főút, délről – Sárszentágota térségében nagy kiterjedésű gyepek és szántók, nyugatról a Malom-csatorna és északról összefüggő szántó területek határolják. Területe: 3650 ha, ebből fokozottan védett a Sárkeresztúri Csikó-rét és Sárkánytó, 157 hektár kiterjedésben. Tulajdonosi-, birtokviszonyok, használati jogok A tájvédelmi körzet Fejér megye hét településének külterületét érinti. A meghatározó tulajdoni hányad (79,9 %) a Magyar Államot illeti, a kezelők közül kiemelkedik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, (39,1 %) és a VADEX RT (36,5 %). A magántulajdonosok közül a SÁG-AGRO Kft. a TK 1,8%-án gazdálkodik, míg a többi terület egyéni gazdálkodók tulajdonában van. A tájvédelmi körzeten belül egyéb, a mai arányokat jelentősen megváltoztató tulajdonos változás hosszabb távon sem várható.
9
A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet birtokviszonyai
Magyar Állam 80%
Magán 19%
Önkormányzat 1%
A terület közel felén gyepterületek találhatók (45,9 %), és jelentős nagyságú az erdők kiterjedése is (22,2 %). Kiemelt szerepe van a védett természeti értékek megőrzése szempontjából a vizes élőhelyeknek (nádas, halastó, árok, csatorna, mocsár, vízállás, víztározó), ezek kiterjedése is számottevő (16,8 %). A tájvédelmi körzet a Sárréti Földtulajdonosi Közösség vadászterületéhez tartozik. A különleges rendeltetésű vadászterületen a vadászati jogot a VADEX RT gyakorolja. A természetvédelmi kezelést a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság végzi. A tájvédelmi körzet kezelési feladatait - más védett területekkel együtt – a Mezőföldi Tájegység keretein belül 2 fő látja el. A tájvédelmi körzet természeti értékei A tájvédelmi körzet természeti, természetvédelmi értékét a Mezőföldön mára már csak foltszerűen fennmaradt természetes vegetáció mozaikok, s hozzájuk kapcsolódó állatközösségek adják. A tájvédelmi körzeten belül kiemelt jelentősége van a vizes élőhelyeknek. A rossz lefolyású, mocsaras, nagy kiterjedésű árterekkel behálózott Sárvíz-völgyéből a múlt század második és századunk első felében folytatott jelentős árvízmentesítő munkálatok következtében mára a lefűződött, levágott mélyebb fekvésű részeken kisebb-nagyobb, állandó vagy időszakos természetes tavak, mocsarak maradtak
10
meg. Ezek, az idők folyamán elszikesedett élőhelyek kiemelt jelentőséggel bírnak. Botanika történeti jelentősége van a Mezőföld – és így a védett terület homokpusztáinak és szikeseinek vegetációjának, hiszen ezek alapján bizonyította be Boros Ádám a Mezőföld és a Duna-Tisza közének növényföldrajzi összetartozását. A természetes növényzet töredékei és a talajtakaró alapján az eredeti vegetáció valószínűleg a homoki és lösztölgyesek keveréke lehetett, melyeket jelentős kiterjedésű sztyeppfoltok tagoltak. A terület meghatározó gyeptársulása ma is a sztyepprét típus, s jelentős részén a használat (legeltetés, vagy kaszálás) több évtizede nem változott. A védett terület egyik legjelentősebb természetvédelmi értékét az előforduló védett és fokozottan védett növények előfordulása jelenti. Jelenlegi ismereteink szerint itt található a megye legnagyobb pókbangó, poloskaszagú kosbor állománya, a soponyai téltemető előfordulás az országban a második legerősebb. Védett növényfajok Ophrys sphegodes – pókbangó Digitalis lanata – gyapjas gyűszűvirág Adonis vernalis – tavaszi hérics Anacamptis pyramidalis - vitézvirág Astragalus asper – érdes csüdfű Astagalus exscapus – szártalan csüdfű Centaurea sadleriana - Sadler-imola Cephalanthera damasonium – fehér madársisak Cephalanthera longifolia – kardos madársisak
11
Cirsium brachycephalum - kisfészkű aszat Crocus reticulatus – tarka sáfrány Dactylorhiza incarnata – hússzínű ujjaskosbor Eranthis hyemalis - téltemető Glaux maritima - bagolyfű Iris humilis – homoki nőszirom Iris pumila – apró nőszirom Iris spuria – fátyolos nőszirom Iris variegata – tarka nőszirom Listera ovata – békakonty Orchis coriophora – poloskaszagú kosbor Orchis laxiflora – mocsári kosbor Orchis militaris – vitézkosbor Orchis morio – agárkosbor Scilla vindobonensis – ligeti csillagvirág Spiranthes spiralis – őszi füzértekercs Stipa borysthenica – homoki árvalányhaj A területen nem készült a gerinctelen állatokról átfogó állapotfelmérés. Egy alkalommal történt 1999-ben kisebb kutatás a terület szitakötő állományával kapcsolatban. Ennek során 22 fajt sikerült leírni. Három szezonban vizsgálták a sárkeresztúri térség éjszakai lepkefaunáját, amely kutatásnak kiemelkedő jelentőséget ad a védett magyar zsákhordómoly előkerülése. Védett gerinctelenek
12
Helix pomatia - éti csiga Lestes dryas – réti rabló Mantis religiosa - imádkozó sáska Carabus cancellatus – ragyás futrinka Carabus coriaceus – bőrfutrinka Carabus ullrichii – rezes futrinka Oryctes nasicornis – orrszarvú bogár Lucanus cervus – nagy szarvasbogár Coleophora hungariae – magyar zsákhordómoly Iphiclides podalirius – kardos lepke Papilio machaon - fecskefarkú lepke Inachis io - nappali pávaszem Megj.: néhány eseti vizsgálat alapján A gerincesek közül a halfauna tömegét a gazdasági fajok adják. A kisebb vízfolyásokban, mocsarakban a természetes fauna elemei is megjelennek közöttük szép számban található a védett réti csík is. Részletes ichtiológiai vizsgálata nem történt meg a tájvédelmi körzetnek, így a védett, veszélyeztetett fajok állománynagyságáról, változásáról nincs adat. Feltárt halfajok Esox lucius – csuka Aristichthys nobilis – pettyes busa Carassiua auratus – ezüstkárász Carassius carassius - aranykárász
13
Ctenopharyngodon idella - amur Cyprinus carpio – ponty Hypophthalmichthys molitrix – fehér busa Pseudorasbora parva – kínai razbora Scardinius erythrophthalmus – vörösszárnyú keszeg Tinca tinca – compó Misgurnus fossilis – réti csík Silurus glanis – harcsa Ictalurus nebulosus – törpeharcsa Rhodeus sericeus – szivárványos ökle1 Rutilus rutilus – bodorka Gymnocephalus cernuus – vágódurbincs Perca fluviatilis – sügér Stizostedion lucioperca – fogassüllő Megj.:
Vastag betűvel a védett fajok 1. védelem 2002. január 1-től hatályos
A nagy kiterjedésű vizes élőhely típusok miatt a terület a kétéltűek számára szüksége szaporodó és táplálkozó helyekkel bőven el van látva. Ennek következtében több fajuk és azok jelentős állománya fordul elő, ami azért is jelentős, hiszen Magyarországon az összes kétéltűfaj védett. Az egyes fajok kedvezőtlen állományváltozásáról - külön kutatási eredmények megléte nélkül – nincs tapasztalat. Feltárt kétéltűfajok
14
Triturus cristatus – tarajos gőte Triturus vulgaris – pettyes gőte Bombina bombina – vöröshasú unka Pelobates fuscus - barna ásóbéka Bufo bufo – barna varangy Bufo viridis - zöld varangy Hyla arborea – levelibéka Rana arvalis – mocsári béka Rana esculenta – kecskebéka Rana lessonae – kistavi béka Rana ridibunda – tavi béka Megj.: Mindegyik kétéltűfaj védett A terület megfelelő életfeltételeket biztosít több gyíkfajnak, a vízi siklóknak és a mocsári teknősnek is. (Magyarországon minden őshonos hüllőfaj védett.) Ezek pontos állománya a terület nagysága és a tematikus kutatások hiánya miatt nem ismert. Feltárt hüllőfajok Emys orbicularis – mocsári teknős Lacerta agilis - fürge gyík Lacerta viridis - zöld gyík Natrix natrix – vízisikló Natrix tesselata – kockás vízisikló
15
Megj.: Mindegyik hüllőfaj védett A tájvédelmi körzet mint ökofolyosó - jellegéből, nagyságából következően egyik legjelentősebb természetvédelmi értékeit az itt fészkelő, táplálkozó, megpihenő madár állomány adja. A több évtizede folyó ornitológiai kutatások eredményeként az előforduló fajok állományairól viszonylag pontos kép áll rendelkezésre. Mind a fészkelő, mind a területen csak táplálkozó, pihenő fajok közül a vízi madarakat
kell
külön
kiemelni.
A
Soponyai-víztározóban
elhelyezkedő
mesterséges szigeteken danka és szerecsen sirálykolónia található. Ezeken a szigeteken a tőkés-, barát- és kontyos réce mellett 5-7 pár cigány réce is költ. A Soponyai 6-os tavon és a mellette lévő erdőben vegyes gémtelep található. Itt bakcsó, kis kócsag és üstökös gém fészkel. A tájvédelmi körzetben található felsőszentiváni szikes tavak és a sárkeresztúri Sárkány-tó kedvező feltételeket biztosít a gulipán, a kis lile fészkelésére. Az elmúlt két évben jelent meg fészkelő fajként a tájvédelmi körzetben a fattyúszerkő. A sárkeresztúri Csikó-rét mocsarában 80-100 páros kolónia alakult ki. A védett területen belül egy nagyobb (Soponya) és egy kisebb (Sárszentágota) gyurgyalag, valamint egy parti fecske (Soponya) telep található. A vonulási időszakban is kiemelt szerephez jut a Soponyai-víztározó és a szikes tavak. Átlagosan 8000-10000 lúd- és 10000 réceféle pihen a vizeken. A ludakon belül jól megfigyelhető - a rendszeres szinkron vizsgálatok alapján - a nagy lilik és a nyári lúd állományának növekedése a vetési lúdhoz képest. FÉSZKELŐ MADÁR FAJOK Podiceps nigricollis – feketenyakú vöcsök Botaurus stellaris – bölömbika Ixobrytus minutus – törpegém Nycticorax nycticorax - bakcsó
16
Ardeola ralloides – üstökös gém Egretta garzetta – kis kócsag Ardea cinerea - szürke gém Ardea purpurea - vörösgém Anser anser – nyári lúd Anas strepera – kendermagos réce Anas clypeata – kanalas réce Aythya nyroca - cigányréce Aythya fuligula – kontyos réce Circus aeruginosus – barna rétihéja Buteo buteo - egerészölyv Falco tinnunculus – vörös vércse Himantopus himantopus - gólyatöcs Recurvirostra avosetta - gulipán Vanellus vanellus - bíbic Gallinago gallinago - sárszalonka Limosa limosa – nagy goda Numenius arquata – nagy póling Tringa totanus – piroslábú cankó Larus melanocephalus - szerecsensirály Larus ridibundus – danka sirály
17
Chlidonias hybridus - fattyúszerkő Asio otus – erdei fülesbagoly Merops apiaster - gyurgyalag Motacilla flava – sárga billegető Luscinia svecica - kékbegy Saxicola rubetra – rozsdáscsuk Locustella naevia – réti tücsökmadár Locustella luscinioides–nádi tücsökmadár Locustella fluviatilis - berki tücsökmadár Acrocephalus melanapogon-fülemülesitke Panurus biarmicus - barkóscinege Lanius collurio – tövisszúró gébics Lanius minor - kis őrgébics TÁPLÁLKOZÁSKOR, VONULÁSKOR ELŐFORDULÓ MADÁR FAJOK: Egretta alba – nagy kócsag Platalea leucorodia - kanalasgém Anser fabalis – vetési lúd Anser albifrons – nagy lilik Anas crecca - csörgőréce Anas acuta – nyílfarkú réce Anas querquedula – böjti réce
18
Mergus albellus – kis bukó Haliaetus albicilla – réti sas Circus cyaneus – kékes rétihéja Philomachus pugnax - pajzsoscankó Tringa stagnalis – szürke cankó Tringa glareola – tavi cankó Larus minutus – kis sirály Larus canus - viharsirály Turdus pilaris – fenyőrigó Megj.: Mindegyik védett, vastag betűvel a fokozottan védett fajok A terület emlős állományáról elmondható, hogy mind fajokban, mind állományokban gazdag. Jelenleg nincs megfelelő mélységű felmérés az egyes fajok
állománynagyságáról.
A
kisemlősök
egy
részéről
–
bagolyköpet
vizsgálatokból – áll rendelkezésre szórványos jellegű adatsor. A vadászható emlős fajok közül meg kell említeni a vaddisznót, melynek állománya a természetvédelmi szempontból kívánatos mérték felett van. Feltárt emlősfajok Erinaceus concolor – sün Crocidura leucodon - mezei cickány Crocidura suaveolens – keleti cickány Neomys fodiens – vízi cickány Sorex minutus – törpe cickány Talpa europaea – vakond
19
Eptesicus serotinus – kései denevér Myotis daubentoni – vízi denevér Pipistrellus pipistrellus – törpedenevér Nyctalus noctula – korai denevér Lepus europaeus - mezei nyúl Clethrionomys glareolus – erdei pocok Microtus arvalis - mezei pocok Pitymys subterraneus – földi pocok Apodemus sylvaticus – erdei egér Micromys minutus – törpe egér Rattus norvegicus – vándorpatkány Vulpes vulpes – róka Lutra lutra – vidra Meles meles - borz Martes martes – nyest Mustela erminea - hermelin Mustela nivalis – menyét Sus scrofa – vaddisznó Cervus elaphus - gímszarvas Capreolus capreolus – őz Megj.: Vastag betűvel védett fajok, aláhúzva fokozottan védett fajok
20
Természetvédelmi szempontból értékelve a területet megállapítható, hogy fajkészlete – a halak kivételével - minden élőlénycsoport vonatkozásában rendkívül
gazdag,
diverzitása
nagyfokú.
Természetességét
tekintve
féltermészetes, míg a speciális talaj-, vízviszonyokhoz kötődő szikes társulások, mocsarak természetesnek tekinthetők. Ritkaság tekintetében a területen található számos védett ritkaság közül kiemelkedik a gyapjas gyűszűvirág, melynek ez a megyei egyetlen előfordulása. A tájvédelmi körzet összességében nem tekinthető sérülékenynek. Egyes részei viszont, mint a szikes tavak, mocsarak viszont különösen sérülékenyek. Nem védett területek A védett területeken kívül jellemzően mezőgazdasági területek találhatók, de ezek között is találunk rendkívül érdekes természeti területeket. Az Aba határában található lösz magaspartok oldalában például a Mezőföldre valamikor jellemző növénytársulások reliktumai maradtak fenn. Kiemelkedő jelentőségű a Dinnyés-Kajtor csatorna mentén Felsőbáránd közelében elhelyezkedő lösz oldal, ahol olyan növényritkaságok fordulnak elő, mint a fokozottan védett tátorján, borzas macskamenta, a védett szennyes ínfű, szártalan csűdfű, apró nőszirom, sárga len vagy a tavaszi hérics vagy a törpemandula. A tátorjánnak ez az egyetlen ismert megyei előfordulása, a borzas macskamentát pedig először ezen a lelőhelyen írták le az országban. Látszik, hogy a nem védett területeken is igen sok a természeti érték. Sajnos ezek már csupán foltszerűen írják le a valaha volt állapotokat. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET Az ökofolyosó ugyan leírható pusztán tájföldrajzi, geológiai és éghajlattani alapokon, egy ilyen komplex tanulmányban –amely ráadásul része egy nagyarányú stratégia-alkotási folyamatnak - azonban nem hagyhatók figyelmen kívül más értékek sem. Épített környezet, műemlékek A Kistérség legjelentősebb műemléke a Tác külterületén található római város, Gorsium romegyüttese. A Kr.u. I. században alapított Gorsium romjait a múlt század közepe óta kutatják Magyarország legnagyobb római kori ásatásán. A megtekinthető maradványok egyik része a hajdani városközpont (nagy palota, szentélyek, katonai tábor stb.), a másik pedig a déli városnegyed és a helyén a IV-
21
V. Században kialakult temető. A Kistérség településein található építészeti, kultúrtörténeti értékekről az alábbi táblázat ad áttekintést. A Kistérség kultúrtörténeti, műemléki értékei Település
Kultúrtörténeti, műemléki érték
Aba
Szentháromság
Védettség
templom
(1747)
a Sárvíz-völgy bal partján: Kr.e. 4.évezredből temető,
telep
Bodakajtor:
Csősz
víztorony
kastélypark
helyi
falusi kúriák
folyamatban
Katolikus
védelem
templom
református templom Káloz
római
katolikus-és
Zichy-kastély
református
(1820)
templom
Belmajorban,
uradalomistálló Kisláng Sáregres
Téglaoromfalú épületek
Sárkereszt
Református
úr
katolikus templom (1787)
templom
(1720)
Sárszentág római kori határjelző dombon álló katolikus ota
templom
Soponya
klasszicista kastély
helyi védettség
Tác
Gorsium római város maradványai
országos műemlék
22
Gorsium A rómaiak Kr.u. 46-49 között szállták meg a Dunántúl keleti részét, ekkor katonai táborral védték a Sárvíz átkelőhelyét, ahol az Itáliából Aquincumba (Óbuda) és a Balkán felől Brigetioba (Komárom-Ószőny) vezető utak keresztezték egymást. A tábor a II. század elejéig állt fenn, amikor a Duna mellett kiépült, erődítésekkel és őrtornyokkal védett határ (limes) a belső erőd fenntartását szükségtelenné tette. Kr.u. 106-ban Traianus császár kettéosztotta Pannonia provinciát. Ettől az időtől a gorsiumi felhagyott katonai tábor területe a tartomány vallási központja és tartománygyűlésének helyszíne lett. A szentkerület központjában felépült Augustus császár temploma, előtte a provincia főoltára, amelyen évente a tartomány városai küldötteinek jelenlétében áldozatot mutattak be az uralkodó császár üdvére. A közel 9 hektáron fekvő szentkerületnek egyelőre mintegy harmada látható: nagy, ünnepi csarnokok, különböző isteneknek szentelt templomok,
szentélyek,
az
ünnepségekhez
csatlakozó
lakoma
épülete,
vendégház a küldöttek lehelyezésére, freskókkal gazdagon díszített reprezentatív helyiségek. Már a szentkerületen kívül épült fel az amphitheatrum, ahol az ünnepségek végén gladiátor- és állatviadalokkal szórakoztatták a küldötteket. A szentkerület 169-180 között egy szarmata támadásban súlyos károkat szenvedett, amelynek helyreállítása évtizedekig tartott. 202-ben, amikor Septimius Severus császár Pannóniában járt, jelenlétében avatták fel a császár költségén újjáépített Augustus-templomot. A II. századi katasztrófánál súlyosabb volt az a támadás, amely 260-ban érte Gorsiumot. Ekkor az egész szentélykerület romba dőlt és nem is épült többé újjá. A 290-es években Diocletianus császár Herculia néven új várost alapított a romok fölött, amelynek központja az egykori szentkerült területét foglalta el. A romokat új épületekhez és a városfal alapozásához használták fel. A város valószínűleg az ekkor szervezett Valeria provincia székhelye lett, központjában tekintélyes palota, üzletsor, két ókeresztény bazilika, két közfürdő, további középületek, lakóházak emelkedtek. A fallal körülvett városközpont a népvándorlás kor idején is lakott maradt, a magyar honfoglalás idején az útkereszteződésben kis falu állott, amelyet ettől az időtől Fövenynek neveztek. A település a török korig állt fenn. A XVI. század második felében végleg megsemmisült, és a török kiűzése után is puszta maradt:
23
ez tette lehetővé, hogy helyén a Régészeti Park létrejöhessen. Az 1958 óta folyó ásatások a szentkerület és a hozzá csatlakozó város teljes feltárásáig folynak. A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kőemlékekkel, sírkövekkel, a legszebb leleteket bemutató kiállítással és 1200 főt befogadó, görög-római jellegű színháztérrel, ahol évente, a tavasz szezonnyitáskor – az antik Flora ünnepén, április 28.-május 03. között – ünnepi játékokra, a nyár folyamán a Ludi Romani – Gorsiumi Nyári Játékok alkalmával színházi előadásokra kerül sor.
24
ÖSSZEGZÉS
FÖLDRAJZI ÖSSZEFÜGGÉSEK A CÉLOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Természeti összefüggések A Sárrét és a Sárvíz völgye településein a környezetvédelmi programok bevezetése a tájmegőrzés érdekében, szoros összefüggésben a vízrendezéssel. A Sárvíz völgye ökofolyosó hídként kötheti össze a kistérség déli illetve a megye leszakadó déli kistérségeinek településeit a Székesfehérvár környéki fejlődő gazdasággal. A löszhátak településein azonban elsősorban az intenzív mezőgazdaságra alkalmas területek találhatók. A kistérség tehát igen vegyes képet mutat. Gazdaságföldrajzi összefüggések Az ipari potenciál koncentrálódásának oldása a gazdasági csomópontban, Székesfehérvár közvetlen vonzáskörzetéhez tartozó települések városellátó funkciójának erősítése (Tác, Aba) Vállalkozáshiányos és belső perifériás településeken helyi munkalehetőségek megteremtése (Aba, Csősz, Sáregres, Káloz, Sárszentágota) A program sarokpontjai Az adatok, következtetések alapján a következő kibontakozik az ökofolyosó mint természeti gazdasági egység.
25
A PROGRAM FŐ CÉLKITŰZÉSEI
•
A körzet népességmegtartó képességének további erősítése a fenntartható fejlődés alapelveit szem előtt tartva.
•
A lakosság életminőségének javítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével
•
Természeti és épített környezet hosszú távú összhangjának megteremtése
•
A természeti környezet revitalizációja, összehangolása a táj potenciáljával
gazdálkodási
módok
SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉSEK •
Ökológiai alapú gazdálkodási formák meghonosítása
•
Természeti és ökológiai értékekre épülő, tényleges potenciálokat kitöltő turizmus megvalósítása
•
Települések közötti kommunikáció erősítése, együttműködési egységek stabilizálása mikrotérségek, helyi lakosság és a vállalkozók felkészítése, tudatformálása
•
A turizmus fejlesztésével a térség gazdasági szerkezetét diverzifikáljuk, ami külső többletjövedelmeket jelent a térségnek.
•
A falukép javítással, építészeti emlékek megőrzésével, a közterületek fejlesztésével erősítjük az emberek kötődését a településükhöz.
•
A helyi jövedelmek helyben történő elköltését ösztönző programokkal növeljük a belső piacot, a vállalkozások fejlesztésével javul az ellátási színvonal.
•
A vidéki gazdaság átalakításához illeszkedő oktatási és továbbképzési programokkal megteremtődik a fejlesztésekhez szükséges humán erőforrás, illetve a hosszabb távú prioritásokhoz igazodik az alap és középfokú oktatási struktúra.
•
A helyi közösségek fejlődésével, a hagyományok ápolásával a térségi lakosság identitása erősödik, az átgondolt térségi marketingstratégia megalkotásával javul a települések ismertsége, a települések belső énképe.
26
•
A településeken belüli információs pontok, tudásközpontok segítik a térség kommunikációját, ezáltal fejlődik a térségek közötti a térség és a régió kapcsolatrendszere.
27
A JÖVÉKÉP LEBONTÁSA PROGRAMOKRA
Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja)
Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Kedvező természeti adottságok és környezeti hatások megőrzésén és rehabilitációján alapuló környezethasználati módszerek elterjesztés. Az Agenda program elveinek adaptációja a kistérségi folyamatokba.
Vizes élőhelyek rekonstrukciója, őshonos állatfajok élőhelyének fejlesztése (Sárrét tájvédelmi körzet 2211 ha, Sárvíz völgye). Vízfolyások és környezetének rendbetétele, revitalizáció
Szántó-gyep, szántó-erdő, gyep-erdő konverziója, természetszerű állapot visszaállítása Extenzív gyepgazdálkodási területhasználat
rendszerek elterjesztése,
védelmi
célú
Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében
Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése, alternatív jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása
A turisztikai célterületek, programok kulturált megközelítéséhez, igénybevételéhez szükséges alapinfrastruktúra kiépítése, korszerűsítése. (Járdák, parkolók, kerékpáros-, lovas-, természetjáró útvonalak, természet-megfigyelés, vadászat, horgászat kiszolgáló létesítményei, higiénés létesítmények.)
28
Kistérségi turisztikai stratégia kidolgozása települési összefogással, figyelembe véve a szomszédos kistérségekkel, városokkal, üdülőövezetekkel történő együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket is. (infrastruktúra fejlesztés, arculat, szlogen, megjelenés, információs csatornák, stb.)
A falusi vendéglátás fejlesztése a minősített szállásférőhelyek bővítésével, korszerűsítésével. Gyermekek üdültetéséhez szükséges tárgyi és humán feltételek kiépítése. (állandó és szezonális szálláshelyek, erdei iskolák, tematikus táborok, sportolási lehetőségek.)
Hévíz-kutató és kitermelésére.
feltárási
program
Aba
térségében
termálvíz
A tervezett Tác-gorsiumi Kárpátia Park megvalósítási ütemének felgyorsítása.
Turisztikai programcsomagok kifejlesztése a civil szervezetek, vállalkozók, lakosság részvételével, a programok koordinációjának, értékesítésének megszervezése. (Csuhé-múzeum, csuhé-szobrászat, régi kukorica ételek készítése, fogyasztása, nomád szállás-és élőpark, kastélyprogram, Tác-gorsiumi programok, rekreációs és speciális hobby, szabadidős programok stb.)
Vadgazdálkodáson alapuló vadászat lehetőségeinek jobb kihasználása (Soponya tapasztalataira építve), élőhelyfejlesztés, vadgazdálkodási beruházások.
Legelőre alapozott extenzív állattartási technológiák bevezetése.
Tradicionális termelő körzetek megjelenítése (tájtermesztés) a minőségi 29
alapanyag termelés és feldolgozás érdekében (pl. Sáregres, minőségi paprika, lásd www.spiceoflife.hu). Technikai és technológiai beruházások. Ökológiai gazdálkodás területének növelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése (technológiák, gépek, berendezések).
A vidéki identitástudat erősítése
Humán erőforrás fejlesztés
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozásához és támogatásához igazodó speciális képzési programok kidolgozása (pl. környezetvédelem, térségmenedzselés, EU-s képzések)
Információs társadalom közösségi elérésének támogatása. A teleházak mint a helyi fejlődés informatikai támogatói.
Információs kapcsolatok fejlesztése, megyei és regionális kapcsolatrendszer erősítése, mikrotérségek együttműködési rendszerének stabilizálása
Kistérségi térségmenedzsment ügynökség és hálózat kialakítása a településeken, amelyek általános információs pontként is működhetnek (programozás, menedzselés, információgyűjtés és továbbítás, monitoring)
Kapcsolatépítés a szomszédos településekkel, kistérségekkel, megyékkel (rendszeres fórumok, információcsere, fejlesztések összehangolása
Információs infrastruktúrafejlesztések intézmények informatikai felszereltsége)
támogatása
(pl.
kábeltv,
Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti
30
örökségek megóvása, faluszépítés
A helyi kézműves és hagyományos feldolgozási szakmák, módszerek újraélesztése a termékek piacra jutásának elősegítése. (kosárfonás, gyékényfonás, hálókötés, csuhé-szobrászat, fafaragás, hímzés, stb.)
Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép kialakítására ösztönző, támogatási rendszer egyidejű bevezetésével. (falukép, utcakép, közterületek rendezése, virágosítás, falusi porták rendezése, útbaigazító táblák, stb.)
Településenkénti kataszter készítése a megőrzendő egyedi tájértékekről, építészeti örökségekről (kulturális, népi, gazdasági), felújításuk, helyreállításuk támogatása.
Közösségfejlesztés, régi népszokások, néprajzi hagyományok megőrzése, újraélesztése a működési, bemutatkozási lehetőségek biztosítása, támogatása. (faluház, kultúrház, tánccsoportok, dalkörök, falunapok, település-börzék, civil szervezetek stb.)
Település- és térségmarketing
A vidéki lakosság információhoz jutása feltételeinek javítása, a helyi kommunikációs csatornák (pl. helyi médiák, fórumok) létrehozásával, illetve fejlesztésével; a településen belüli PR ösztönzése
Kistérségi marketingstratégia kidolgozása települési összefogással (külső és belső célcsoportok meghatározása, marketingkommunikáció)
Térségi marketinginformációs rendszer kialakítása és működtetése (belső és külső információk, befektetői információigények feltárása és kielégítése)
31
A térségi befektetési lehetőségek feltárása, (ingatlankataszter, ingatlanok felújítása stb.)
illetve
kialakítása
A települési értéktérkép, vonzerőleltár korszerű megjelenítése (pl. CD, videó), összehangolt térségi marketinganyagok
32
