No title

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociális Munka Tanszék Szociális munka felsőoktatási szakképzés Miskolc Egyetemváros 3515

Képzészáró portfolió

Név: Orosz Éva Neptun-kód: K9DY9L Konzultáns: Mihályi Helga

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

SZEMÉLYES ADATOK Név

Orosz Éva

Cím

3531 Miskolc, Hutás u. 23

Telefon

+36 20 288 70 78

E-mail

[email protected]

Állampolgárság

Magyar

Születési idő

1969.11.29

ELŐZŐ MUNKAHELYEK/GYAKORLÓ HELYEK

• Időtartam

2015. április -

• Munkáltató neve és címe

Forrásvíz Kulturális Alapítvány

• Foglalkozás, beosztás

Irodavezető

• Főbb tevékenységek és

Az Alapítvány képviselete a napi munkamenetben,

feladatkörök

adminisztráció,

pályázatfigyelés,

pályázatírás,

együttműködő partnerekkel történő kapcsolattartás, Nyitott Ajtó Izsófalvai klub program koordinációja • Időtartam

2014. november 01.- 2015. március 31.

• Munkáltató neve és címe

Kistérségi Szolgáltató Központ – Gyerekesély program

•

Közösségi Ház Alsóvadász

Tevékenység

típusa,

ágazat

1

• Foglalkozás, beosztás

Közösségi-ház vezető

• Főbb tevékenységek és

Közösségi Ház tevékenységének irányítása, havi jelentések

feladatkörök

készítése a Gyerekesély pályázat projektmenedzsmentje számára, a ház tevékenységéről történő beszámolás, egyeztetés feladatok

a

szakmai

vezetéssel,

kiosztása,

programszervezés,

munkatársak

irányítása,

értekezleteken, konferenciákon történő részvétel, média megjelenés koordinálása • Időtartam

2012.október 01- 2014.03.31

• Munkáltató neve és címe

Humán Integra Alapítvány

• Foglalkozás, beosztás

Szakmai vezető (Segélypont és Tanoda – Tanácsadó és Közösségi Központ Diósgyőrben)

• Főbb tevékenységek és

A

programban

feladatkörök

koordinálása, közösségi napok szervezések, a tanodai program

tevékenykedő

irányítása,

mentorok

ügyfélszolgálati

munkájának tanácsadás

koordinálása

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam

2013-2015

• Oktatást/képzést nyújtó

Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi kar, Szociológiai

szervezet neve és típusa

Intézet, Felsőfokú szakképzés Szociális munka, Szociális munka idősekkel, Szociális

Érintett tárgyak/készségek

főbb

munka

kisebbségi

csoportokkal,

Szociális

munka

közösségekkel, Szociális munka fogyatékkal élőkkel, Szociális esetmunka, Szociális munka hátrányos helyzetű településeken, Szakmai készségfejlesztés, A szociológia alapjai,

Pszichológia,

Kommunikáció,

Egészség

és

társadalom, Társadalomtörténet, Mai magyar társadalom, Informatika, A jogtudomány alapjai stb.

2

képesítés

Elnyert megnevezése

•

Országos

Szociális és Ifjúsági munkás

besorolás Felsőfokú szakképzés

szerinti szint (értelemszerűen) • Időtartam

2002-2007

• Oktatást/képzést nyújtó

Szent Pál Akadémia - Főiskola

szervezet neve és típusa •

Érintett

főbb

Újszövetség,

tárgyak/készségek

Ószövetség,

Fundamentális

teológia,

Kommunikáció, Ógörög exegézis, Óhéber exegézis, Bibliai antropológia, Doxológia, Bibliai történelem, Pszichológia

•

Elnyert

képesítés

Teológus (abszolutórium)

megnevezése •

Országos

besorolás Főiskola

szerinti szint (értelemszerűen) -

2014 Esélyegyenlőségi ismeretek képzés (TÁMOP2.4.5-12)

EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

-

2010-

Esélyegyenlőségi

szaktanácsadó

–

tréning

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium) -

2010- Vezetői kompetenciafejlesztés a civil szervezetek vezetői részére (TÁMOP 5.5.3-08/2008-0020)

-

2010 Önkéntes menedzsment a civil szervezetek körében (TÁMOP 5.5.3-08/2008-0020)

ANYANYELV

-

2010 Angol nyelvi képzés

-

2010 Alapfokú – 1 szintű jelnyelvi kommunikáció

Magyar 3

EGYÉB NYELVISMERET

Angol • Olvasási készség

alapszintű

• Íráskészség

alapszintű

• Beszédkészség

alapszintű

Évek óta vezetői beosztásban tevékenykedem különböző projektekben,

amely

megkövetelik

projektek

a

munkafolyamatok tervezését, azok koordinálását, mind a beosztottakkal, munkatársakkal való kapcsolattartást, a SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK

problémák, és különböző emberi helyzetekből adódó,

ÉS KÉPESSÉGEK

esetlegesen kialakuló munkatársi, vagy kliens-munkatárs

.

közötti feszültségek kezelését. Az esetlegesen kialakuló konfliktusok

racionális

és

konstruktív

megoldásokat

igényelnek. Fontos a magabiztosság, a döntési képesség, a stressztűrés, amelyekkel rendelkezem. Munkám során főként

hátrányos

tevékenykedem, érzékenység,

és

helyzetű

amely

szükséges

felelős

személyek

között

egyfajta

szociális

társadalmi

magatartás

és

elkötelezettség. Mind munkám során, mind civilként több rendezvényt koordináltam az eddigi években. Ezek között volt az Auschwitz album c. vándorkiállítás, melyet Alapítványom rendezett

a

Miskolci

galériában,

de

megrendeztük

Miskolcon, a Szinva teraszon az „Együtt színesebb a világ” c. Roma Szolidaritás napi programot, melyen túl több SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK

projektben

vettem

részt

vezetőként,

illetve 4

ÉS KÉPESSÉGEK

Alapítványommal, mint együttműködő partnerszervezet. Emellett

magam

is

írok

pályázatokat,

és

azok

elszámolásában, lebonyolításában is aktívan részt veszek. Jelen programunkban „Nyitott Ajtó” néven egy klubot működtetünk

a

helyiek

számára

Izsófalván,

amely

programban beszélgetések és egyéb gyerekek számára megrendezésre kerülő programok is helyet kapnak. Ennek keretében a település, főként, mélyszegénységben élő családjai számára nyújtunk segítséget. Ennek keretében 2015 tavaszán már elindult egy „Közösségi kert” programunk, amelyet követ a közösségi brikettgyártás is.

TECHNIKAI KÉSZSÉGEK

Napi

szintű

számítógép

és

Internet

használat.

ÉS KÉPESSÉGEK

Táblázatkezelés, word, Power point stb. programok használata.

MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK

Újságírói gyakorlat, egyéb irodalmi leírások, történetek,

ÉS KÉPESSÉGEK

versek írása, stressz levezetésére kézműves tevékenység.

EGYÉB KÉSZSÉGEK

Kreatív

ÉS KÉPESSÉGEKET

problémamegoldás, nagyfokú önállóság, megbízhatóság,

.

felelős privát magatartás, magabiztos kezdeményező

gondolkodás,

racionális,

lényegre

törő

képesség, jó emberismeret, jó kapcsolatteremtési képesség.

VEZETŐI ENGEDÉLY(EK)

B kategóriás jogosítvány - 1990

5

II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása

Kompetenciák – elméleti és gyakorlati tudás, Tevékenységek a gyakorlat során

attitűdök –, melyeknek meglétét a hallgató a tevékenység során bizonyította Szociális

Ügyfélszolgálat

érzékenység,

empátia,

segítőkészség, jó kommunikációs képesség, határozottság.

Ruharaktári szolgálat

Szociális

érzékenység,

empátia,

segítőkészség, jó kommunikációs képesség, határozottság. Adminisztráció

Alapos, körültekintő és jó íráskészség. Mobilitás, Érdeklődés, Jó kapcsolatteremtő

Kiküldetés

képesség, jó, magabiztos kommunikáció, határozottság. Magabiztosság, megnyerő, de határozott

Telefonos ügyfélszolgálat

kommunikáció,

lényegre

törés,

segítőkészség, jó koordinációs képesség.

III. Záró önértékelés

Milyen tudásokkal, képességekkel, készségekkel, attitűdökkel, tapasztalatokkal jött a hallgató a képzésbe (ahogy azt az első terepgyakorlat előtti önértékelésben leírta)? Főként civil, érintőlegesen szociális területről érkeztem a képzésre, s bár sok gyakorlati tapasztalattal rendelkeztem a hátrányos, leszakadó településeken, mélyszegénységben élő személyekről, azonban hiányosak voltak az ismereteim több tekintetben, amelyek megszerzését a képzésen kívántam megszerezni. Emellett célként tűztem ki magam el a gyakorlati helyek dokumentációjának megismerését és elsajátítását, mert abban hiányosságaim voltak, s amelyek segíthetik a további munkáim során az esetek átláthatóságát és a segítségnyújtás 6

hatékonyságának növelését. Milyen tudásokat, képességeket, készségeket, attitűdöket fejlesztett a hallgató a képzés által kínált tanulási tapasztalatok során? Tudások, képességek, készségek, attitűdök

Tanulási tapasztalatok, melyek során ezeket fejlesztette, elmélyítette A

felvett

tárgyak

mindegyike

nagyon

A szociális munka részfeladatainak

hasznosnak bizonyult tanulmányaim során,

vállalásához szükséges

amely tárgyak által szerzett tudásra a további

társadalomismereti, pszichológiai,

tevékenységeimet is tudom építeni. Ezek

szociálpolitikai, jogi, igazgatási és

egyrészt

pedagógiai felkészültség

továbbiakban, másrészt az elmúlt két évben felvett

szakmai tárgyak

alapot

jelentenek

előadásai

és

a

tananyagai

segítettek rendszerezni az eddigi - gyakorlatban - megszerzett tapasztalataimat. A

szociális

ágazatban

nonprofit

és

működő

egyházi

szervezeteinek,

működésének

civil, Munkáim során is rendelkeztem bizonyos

szektor tapasztalattal,

azonban

és tanulmányaim

a

segítségével

jelenlegi bővültek

a

szektorról ismereteim.

jellemzőinek ismerete

Eddigi munkáim során is voltak tapasztalataim, voltak

ismereteim

A különböző társadalmi csoportok (pl. különböző

vallási,

és

napi

kapcsolataim

etnikai

csoportokkal

vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó kapcsolatosan, mindig is fontosnak tartottam és tartottam az esélyegyenlőség és az egyenlő

ismeretek

bánásmód

intézményét,

az

alapelvek

alkalmazását. A tanulmányok megerősítették bennem az eddigi elkötelezettséget ezen értékek iránt. Fontosak voltak számomra azon tárgyak, Tájékozottság

az

alapvető

emberi amelyek a társadalmi összefüggésekre mutattak

szükségletek, a szociális problémák és az rá,

a

szegénység

ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek amelyeken területén

valós,

kérdéskörét

érintették,

„életszagú”

példákon

keresztül néztük át a segítségnyújtás mikéntjét, 7

valós problémákat beszéltünk át, amelyek további

támpontokat

adtak

számomra

az

előttem álló időszakra. Szociális érzékenységgel, empátiával eddig is azonban

A szolgáltatást igénybe vevők problémái rendelkeztem, iránti

érzékenység,

a

szocializációs, szemmel

és

sikerült

racionálisan

életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel élethelyzetet,

szakmai

látni

amelynek

egy-egy

megoldására,

kezelésére több információra tettem szert,

küzdők támogatása

amely lehetőséget ad a hatékonyabb munkára, az esetek sikeresebb kezelésére. Ezen a területen tudtam a legtöbbet javítani, és Tájékozottság

a

szociális

munka javulni, mivel itt voltak hiányosságaim, mivel nem volt ismeretem az Intézmények „hivatalos”

adminisztrációjában

adminisztrációs tevékenységéről, ami sokat segített

az

esetek

rendszerezésében,

átláthatóságában. Fontosnak tartottam, hogy ezen a területen nagyobb Felkészültség

olyan

jártasságot

szerezzek,

mivel

itt

információk jelentkeztek leginkább a hiányosságaim. Mind

gyűjtésében és adminisztratív úton történő gyakorlatom, mint az előadások során sikerült feldolgozásában,

amelyek

a

szociális hasznos ismereteket szerezni. A tanulmányok

alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és során

beigazolódott,

hogy

a

szociális

más, hivatali szociális adminisztrációban adminisztráció összetett, időigényes és sokszor részfeladatként jelen vannak

bonyolult feladat, ahol törekedni kell az átláthatóságra,

az

egyszerűségre.

Úgy

gondolom, sikerült átlátni a rendszert, és elsajátítani

az

adminisztrációs

elveket,

megismerni az intézményi keretek között alkalmazott dokumentációt. Ezen területen eddig is voltak ismereteim, napi Jártasság

a

korszerű

informatikai rendszerességgel használtam a számítógépet, 8

internetet,

technikákban

egyéb

programokat,

azonban

grafikonokat itt tanultam meg készíteni. Egy szociális munkás számára elengedhetetlen Felkészültség a szociális alapkészségeinek

a

jó

kapcsolatteremtési

képesség,

a

jó

alkalmazásában (önismeret,

(beszélgető partnerhez igazodó) kommunikáció.

kapcsolatteremtés, kommunikáció,

Ami pluszt jelentett a tanulmányok során a

empátia)

mindennapi tapasztalatok értelmi és érzelmi feldolgozáshoz való készség elsajátítása. A tanulmányaimba során megismertem a

Felkészültség a személyközi viszonyokban Szociális Szakmai Szövetség állásfoglalását, a általánosan elfogadott normák, szabályok kliens és segítő közötti kapcsolat szakmai valamint

a

Szociális

munka

Etikai szempontból történő megvalósulását, illetve az

megfogalmazottak Etikai kódexben megfogalmazottakkal is itt

kódexében

ismerkedtem

alkalmazására

meg.

Ezen

területen,

ezen

ismeretekben eddig hiányosságaim voltak. Alkalmasság a szociális szolgáltatásokat Fontos volt átlátni a különböző szolgáltatásokat nyújtó illetve azokkal kapcsolatban álló nyújtó intézményekben

a

szociális

feladatköreit,

azok

munka kapcsolódási pontjait, szolgáltatásait, amelyek hasznos

részfeladatainak ellátására

intézmények

információkat

jelentenek

a

továbbiakban munkám hatékonyabbá tételében. Mind az elméleti, mind a gyakorlati terepen Alkalmasság megjelenő

szociális

területeken sikeresen átláttam és sajátítottam el az adott

adminisztratív

feladatok terület dokumentációs eljárását. Ez nagyfokú

a

előrelépés volt az eddigi ismereteimet alapul

végzésére

véve. Alkalmasság innovációban

a folytatott

tevékenységekre

fejlesztésekben, Kreatív,

gondolkodó

emberként,

arra

adminisztratív törekszem, hogy az adminisztráció egyszerűbb, de átlátható legyen, amennyire csak lehet, annak ellenére, hogy ez nem egyszerű feladat. Eddig

tevékenységeimben

voltak

egyéni

Alkalmasság intézményi, valamint egyéni, ügyintézési feladataim és voltak csoportos családi, csoportos és közösségi munkában foglalkozásaim. Úgy tapasztalom nem jelent 9

szervezési,

megvalósítási

részfeladatok gondot egy-egy csoport koordinálása, legyen az egy civil csoport, vagy munkatársi csoport,

ellátására

kollektíva, azonban a tanultak elősegítik a tudatosabb

csoportvezetést,

és

az

egyéni

segítségnyújtás hatékonyságát. Összefoglalás: Milyen területeken fejlődött elsősorban a hallgató a képzés során? Mennyiben tartja önmagát alkalmasnak arra, hogy szociális intézményben dolgozzon? Minden – a két év alatt – tanult tárgy hasznosnak bizonyult tanulmányaim során, amelyek alkalmassá tesznek a szakmai továbblépésre, a fejlődésre. A tanulmányok fontos ismereteket adtak a szociális munka mibenlétéről, annak különböző területeiről,

megismertették

a

szociális

munka

adminisztrációját,

az

információk

dokumentálását, kezelését, a társadalmi jelenségeket, azok összefüggéseit és azok értelmezését, a szociális problémák kezelésének lehetőségeit. Emellett gyakorlati terepen tudtam megismerni egy-egy intézményé működését, belső életét, kliensekkel történő kapcsolattartást, terepen végzett munka jellegét. Úgy gondolom tanulmányaim megerősítettek abban, hogy érdemes ezen a területen tevékenykednem a továbbiakban is, és a kapott ismereteket a továbbiakban is gyarapítani szeretném, nem csak a gyakorlat területén, de az ismeretszerzésben, a tanulásban, mivel úgy gondolom, fontos, hogy az ember folyamatosan fejlessze önmagát, hiszen azzal mások javára is tud lenni, ha a kapott ismereteket, megfelelő módon kezeli és építi be saját személyiségébe. Számomra – úgy gondolom -, inkább a civil élet, illetve a Szeretetszolgálati tevékenység vonzó, ezen területen tudnám a továbbiakban inkább magam elképzelni.

IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért? A továbbiakban is szeretném folytatni azt az utat, amit elkezdtem. Civilként, hátrányos helyzetű emberek között tevékenykedni, őket bátorítani, erősíteni, mivel tapasztalatom szerint ezzel tudunk a legtöbbet tenni értük. Tudniuk kell, hogy nincsenek egyedül, nincsenek egyedül, ha bajban vannak. Úgy gondolom, kell egy kívülálló szemlélő, aki mintegy kintről, nem a problémáktól leterhelve tudja látni a folyamatot, amiben benne vannak, aki azt is tudja, hová lehet fordulni segítségért, az adott helyzet sikeres megoldásáért. Azonban azt is látni 10

kell, hogy a problémák csak együttesen kezelhetők. Hiába szeretnénk programot megvalósítani, információkat nyújtani, ha éhesek az emberek, ha nincs ruházatuk, nincs tüzelőjük. Éppen ezért fontos, hogy több területről érkezzen a segítség a rászorultak felé. Az nem elegendő, ha csupán a szükségleteik kielégítésére tesszük a hangsúlyt, mint ahogy az sem elég, ha a kihagyásukkal tervezünk számukra jövőt. Fontos a partnerség, az együttműködés horizontálisan és vertikálisan is. Mindenképpen a jövőmet úgy képzelem el, hogy civil szervezeti elnökként folytatom az utamat, amelyen túl a szeretetszolgálati tevékenységet tartom még vonzónak a magam számára, ahol be tudom építve mindazt, amit tanultam, keresve a további lehetőséget mind a tanulás, mind a munka terén, hogy a tanultakat vissza tudjam forgatni a mindennapokba, más emberek életébe is. Ez egy folyamat. Kitartásra és elkötelezettségre van szükség mindkét oldalon.

11

Gyakorlati összefoglaló Gyakorlat ideje: 2015.02.16-2015.03.06 és 2015.03.16-2015.04.03 Helye: Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata – Miskolc (3533 Miskolc, Fürdő u. 15)

Készítette: Orosz Éva Miskolci Egyetem – Szociális és Ifjúsági munkás FSZ. 2. évf. 2 félév)

12

1. Bevezetés A Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatát választottam gyakorlati helyül, mivel évek óta figyelemmel kísérem a Szeretetszolgálat tevékenységét, országos akcióit. Ennek egyik oka, hogy a HISZ – megalakulását tekintve - egy viszonylag fiatal Egyháznak a segély szervezete, így annak működése is eltérhet azon egyházak szociális tevékenységet végző szervezeteitől, amelyek több évtizedes/évszázados múlttal, tapasztalattal és nagyobb intézményi háttérrel és anyagi forrással, támogatottsággal bírnak. Maga a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata elnevezés 2013-tól került be a köztudatba, addig (hivatalosan 1994-től) Hites Adakozók Hálózataként (HAH) működött utalva arra, hogy a szervezet a Hit Gyülekezetének adakozóinak felajánlásaiból segíti a rászorultakat. A kezdetekben még csak budapesti központtal bíró szervezet mára országos lefedettségűvé nőve ki magát. A HISZ az országban több mint 30 irodát működtet, azonban akciói a határon túlra is elérnek. Gyakorlati helyemként, a Szeretetszolgálaton belül annak miskolci irodája szolgál, az itteni képviselet tevékenységét kísérem figyelemmel. Az iroda, mint egyébként maga a Gyülekezet is a Vasgyárban található Miskolc városának egyik és egykori kenyérgyárának épületében.

2. A Hit Gyülekezete Szeretetszolgálat missziója 2.1 A HISZ székhelye 1103 Budapest, Gyömrői út 69. 2.2 Törvényi szabályozása, tevékenysége, célja, működése 2.2.1 Törvényi szabályozása A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 2011. évi CCVI. törvényben meghatározott miniszteri hatáskörban – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, mint az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszter megbízásából a Hit Gyülekezetet belső egyházi jogi személyként 00014/2012-008 szám alatt nyilvántartásba vett HAH Hites Adakozók Hálózata bejegyzett adatai az alábbiak

13

szerint változnak. (…) A belső egyházi jogi személy köznyelvben meghonosodott neve: Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata. .2.2 Célja, tevékenysége A HISZ országos szervezetre épülő elvi és gyakorlati irányultságában karitatív-szociális segélyszervezet, amely alapvetően társadalmi munka szervezése által a rászorultakon való segítést tekinti legfőbb céljának. Ennek érdekében I.

A HISZ a rászorulók segítését elsősorban természetbeni juttatások, másodsorban pénzbeli segélyek formájában valósítja meg, a támogatók felajánlásainak és saját forrásainak felhasználásával.

II.

A HISZ a, fogyasztási cikkeket ruha, élelmiszer stb.) műszaki cikkeket (háztartási villamos berendezések, stb.) és a rászorulók szükségeinek betöltéséhez szükséges más cikkeket gyűjt, tárol, illetve ezek gyűjtését, tárolását és szétosztását megszervezi és lebonyolítja, b, ingyen konyhát tart fenn, üzemeltet, illetőleg ingyenes tea- és italosztást szervez c, mint belföldre, mind külföldre segélyszállítmányokat állít össze, szállít és oszt ki d, az Alapítóhoz, illetőleg más támogatóhoz vagy saját munkatársaihoz eljuttatott segély-igényeket összesíti, feldolgozza, ellenőrzi, a segélyezést megszervezi és lebonyolítja.

2.2.3 Működése I. A HISZ tevékenységének irányítása a központban történik  a HISZ terveinek elkészítése, azok lebonyolításának előkészítése  a napi ügymenet intézése  a HISZ képviseletének ellátása  levelezés, személyi, gazdálkodási és pénzügyi feladatok ellátása  a segélyigények regisztrálása, feldolgozása  kimutatások, jelentések, felmérések elkészítése  az anyaggazdálkodás 14

 az elvégzett munkákról való beszámolók, jelentések elkészítése  a gyakorlati munka szervezésének vezetése – új területek beindítása  működteti a budapesti szervezetet, segíti és vezeti az országos hálózatot II. A tevékenység gondos és hatékony ellátásáért az elnök és ügyvezető igazgató egyetemlegesen felelnek. II.

Helyi szervezet: A HISZ munkatársa, illetve tagjai helyi szervezetet hozhatnak létre,

amely kérelemre az Elnökség döntése alapján nyeri el a HISZ tagszervezet jogállását. Azonos helységben csak egy helyi szervezet ismerhető el HISZ tagszervezetnek. 2.3 A Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata – Miskolc A HISZ miskolci szervezetének tevékenysége, működését tekintve nem csupán Miskolcra korlátozódik. A megyében három helyen (Ózd, Sátoraljaújhely és Miskolc) városban látnak el feladatokat, így nem szükséges, hogy a miskolci iroda lefedje az egész borsodi megyét, azonban a segítségkérők száma így is jelentős. Ennek megfelelően a HISZ Miskolci szervezete inkább a környező kistérségekre koncentrálódik, így a miskolci mellett a kazincbarcikai, szikszói, encsi, edelényi, tiszaújvárosi, mezőcsáti és szerencsi és Abaújhegyközi kistérségekre (bennük összesen 244 településsel), amelyek nagy része hátrányos helyzetű kistérségnek számítanak, a jellemzően nagy munkanélküliség, és az alacsony jövedelmek miatt. A Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a hozzáérkezők segítségkérők számára. Jellemző, hogy a szeretetszolgálatban tevékenykedő személyek többségében, szabadidejük terhére, önkéntes tevékenységként látják el szeretetszolgálati tevékenységüket. 1

3. Borsod-Abaúj- Zemplén Megye bemutatása

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az Észak-magyarországi régió egyik megyéje, Magyarország északkeleti részén helyezkedik el. Mind területe, mind népessége alapján az ország második legnagyobb megyéjének számít.

1

Forrás: Hit Gyülekezete Alapító okirat

15

3.1 Földrajzi elhelyezkedése A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyén földrajzilag két nagytáj, az Északi-középhegység és az Alföld osztozik. A megye területének több mint 2/3 részét a középhegységek és a dombságok alkotják, amelyek az Északi-Kárpátok belső medencepereme felől, elsősorban az őket felszabdaló folyó- és patakvölgyeken át sajátos lejtőt képeznek a sík vidék felé földrajzi és kulturális értelemben egyaránt. A nagytájak közötti folyamatos kapcsolat éppen úgy természetes része az itt élő népcsoportok műveltségének, mint a domb- és hegyvidék adottságaihoz való alkalmazkodás, a mezőgazdálkodást kiegészítő sokféle kézműves foglalkozás. Nyugaton a Bükk vonulata képezi a megye legmagasabb részét, egyben a legfelső térszint is, ameddig az ember termelőtevékenysége behatolt. Északon és északkeleten az Upponyi-hegységen, az Ózdi-dombságon és a Bükklába dombvidékén húzódik le a Sajó völgyébe, délen és délkeleten pedig a Bükkalja dombságán szelídül a sík vidék irányába. A megye északnyugati sarkában az Aggteleki-karszt, dél felé a Borsodi dombságon keresztül húzódik a Sajóig, keletre azonban már szűkebb, terméketlenebb völgybe szorul a táj a Bódva folyó völgyében. A Bódva és a Hernád völgyei a patakokkal tagolt Cserehát dombságát fogják közre. A Hernád és a Bodrog folyók közé ékelődő Zempléni-hegység középhegyi zónája ugyancsak sajátos adottságú peremlépcsőn át fut le a völgyekig: közismert a Bodrog felé eső keleti oldal, Tokaj-Hegyalja, kevéssé az Abaúji-Hegyalja. Önálló tája a Zemplénihegységnek északon a Bózsva és mellékvizeinek medencéjében a Hegyköz, valamint a déli részen a Szerencsi-dombság.2 3.2 Népessége Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességét tekintve is az ország második legnépesebb megyéje. Lakosainak száma 2009. december 31-jén 692.771 fő, ebből Miskolc városban 169.226 fő (megjegyzés:2011-ben 167 754 fő), a további 27 városban 523.545 fő élt. A megye városai: Abaújszántó, Alsózsolca, Borsodnádasd, Cigánd, Edelény, Emőd, Encs, Felsőzsolca, Gönc, Kazincbarcika, Mezőcsát, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Ózd, Pálháza, Putnok, Rudabánya, Sajóbábony, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szendrő, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros, Tokaj.

2

http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_469ceb7f9ee870.66768017

16

A Borsod-Abaúj-Zemplén megye településszerkezetére az elaprózott, kis falvak a jellemzőek, a települések 34 %-ának lakosságszáma nem haladja meg az 500 főt. A lakosság nemek szerinti összetétele a következő: ·

363.331 nő

·

329.440 férfi

·

1.000 férfira jutó nők száma 1.100

A lakosság korszerkezete az alábbi: ·

0-14 éves korosztály:

113.544

·

15-64 éves korosztály:

465.556

·

65- X éves korosztály:

113.671

_____________________________________________________ Összesen:

692.771

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik legfiatalabb korösszetételű térségének számít (a KSH közleménye szerint 2011. január 1. napján a 0-14 éves népesség aránya 27%, a 15-60 éves népesség aránya 39,3 %, ami a második legmagasabb, s az öregedési sem érte el az 1-et, ami az országban a negyedik legalacsonyabb.) A megyében az oktatás-képzés fejlesztése, a fiatalokkal való foglalkozás, a szociális hátrányok csökkentése és a fiatal szakemberek megtartása kiemelt fontosságú kérdés. Ezt támasztja alá, hogy a belföldi elvándorlás a 2007-s kiugró adatokat követően (42.308 fő volt) csökkenő tendenciát mutat (2009. december 31-i állapot szerint 31.200 fő). 3 A megye 358 településének lakónépessége 2012. elején 686 266 fő. Az utóbbi tíz évben jelentős a természetes fogyás (3,7%-os), amely mellett a vándorlási különbözet is magas (-4,1%). A csökkenés üteme nem egyenletes, így 1980-1989 között illetve 2001-2011 között volt jelentős mértékű. A megye lakónépességének 24%-a a megyeszékhelyen, Miskolcon lakik. Az előrejelzés szerint 2021-re az Észak-magyarországi régióban a romák aránya 18,1%os lesz, a 0-14 éves korosztálybeli arányuk pedig 40,5%-os. Mindeközben az országos adatok rendre 8%-ot illetve 15,6%-ot mutatnak. 4 3 4

http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_469ceba44be506.45838142 http://www.regsom.sk/wp-content/uploads/2013/03/Z%C3%A1r%C3%B3tanulm%C3%A1ny.pdf

17

3.3 Gazdasági helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk egyik legiparosodottabb, átalakuló mezőgazdasággal, s bővülő tercier szektorral rendelkező térsége. Az itt lévő ipari kultúra több mint fél évezredes múltra tekinthet vissza, hiszen a XV. századtól jelentős fa-, üveg- majd papírgyártás folyik. A bőséggel rendelkezésre álló természeti kincsek felhasználására az 1700-as évektől manufakturális jellegű ipari üzemek működnek. Sokfelé hódít a tokaji hegység bora, a vízimalmok, a gabona-, gyapjú-, bőrfeldolgozás révén ez a vidék az ország egyik legfontosabb elosztó-, kereskedelmi- és agrárközpontja. Az 1800-as években a kapitalista fejlődés előrehaladtával kiépül a nagyipar (elsősorban vas-, szénbányászat és a kohászat, majd a gépipar), amely a térséget a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb ipari körzetévé tette. A vaskohászat mellett a Sajó-völgyben és mellékágaiban folyamatosan megtelepednek a különböző iparágak (fa-, tégla-, cement-, kerámia-, élelmiszeripar-, dohányfeldolgozás, bútorgyártás stb.). A XIX. században lefektetett vasúthálózat (a budapesti, a gömöri vasútvonal megépítése) közvetlen összeköttetést biztosít a nagyvilággal, s a kor színvonalán elősegíti a belső-külső integrálódást. A XX. század eseményei számos ponton drasztikusan befolyásolták a fejlődés addigi menetét. A század első felének világháborúi megszakították a természetes kapcsolatokat, s a korábbi egységes piac helyén 7 önálló vámterületet, komoly gazdasági átrendeződést okoztak. Ezek hatását legkeményebben a határmenti területek érezték meg. Nem sokkal később, a század második felének tervgazdálkodása pedig átalakítva a tulajdonviszonyokat, kibővítette és megerősítette a megye nehézipari jellegét (villamosenergia- és vegyipar, nehézgépipar). A struktúra sebezhetősége a '80-as évek változásaival egyértelművé vált: az állam visszavonulása és a piacgazdaságra való átmenet felgyorsulása a nagyvállalatok széteséséhez, a gazdasági szerkezet felbomlásához, nagyarányú munkanélküliséghez vezetett. A kezdetben piaci válságként induló folyamat strukturális, majd regionális válsággá vált.5 A megye a rendszerváltás utáni időszaktól kezdve gazdasági szempontból is súlyos nehézségekkel küszködik. Az 1990-es években elkezdődött folyamatok nagymértékű változásokat eredményeztek a lakosság gazdasági aktivitásában. Az 1990-es évek első felében gyors ütemben lezajlott privatizáció, a veszteséges üzemek, gyárak bezárása, a sorozatos 5

http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_469cebe4a63894.09481095

18

létszámleépítések arra vezettek, hogy a gazdaságilag aktív népesség aránya a népességen belül 1990 és 2001 között 8,1%-kal csökkent. A megyében az évek óta elhúzódó gazdasági válság hatására egyre több az olyan gazdasági szereplő és egyre növekszik azon lakosok száma, akik súlyos gazdasági, foglalkoztatási, szociális problémákkal küszködnek. Míg 2010-2011-ben a megye gazdasági teljesítménye a gépipar, a számítógép, illetve elektronikai termékeket tekintve bővült, 2012-ben ezek a kedvező folyamatok megtorpantak. 2009-es adatok alapján az ország egészére vonatkozó GDP 4,3%-át tette ki a megye részesedése. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában 2000-ben a megye vonatkozásában 63,8% volt, 2009-ben pedig 61,7%. Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2010-es országos alakulását mutató térképen (lásd alul) látható, hogy 2010-ben a megyében ez jelentősen elmaradt az országos átlagtól. 3.4 Munkanélküliség/foglalkoztatottság Az életkörülmények alakulásában igen jelentős szerepe van a foglalkoztatottság színvonalának. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010. IV. negyedévben a megye 517,5 ezer fős 15-74 éves népességéből 221,1 ezer fő foglalkoztatottként, 44,8 ezer munkanélküliként jelent meg a munkaerőpiacon, az inaktívak közé 251,6 ezer fő tartozott. A fenti korcsoportban az aktivitási arány 51,4, a foglalkoztatási arány 42,7, a munkanélküliségi ráta 16,9%-ot tett ki. Országosan a foglalkoztatási arány 49,5, a munkanélküliségi ráta 10,8 % volt. A munka-erőpiaci helyzet területi különbségei jelentősek, a munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon a legmagasabb (15,6%) és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (8,6 %). A gazdasági ágak közül az ipar a legnagyobb foglalkoztató (29,1 %). Az alkalmazottak 10,4 %-át a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, 12,6 %-át az oktatás, 7,8 %-át a kereskedelem, javítás, 17,5 %-át az egészségügyi - szociális ellátás, 10,7 %-át a szállítás – raktározás, 4,7 %-át az építőipar, 2,8 %-át a mezőgazdaság foglalkoztatja. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2010-ben 163 ezer forint volt. A havi bruttó átlagkereset a megyében 39 ezer forinttal maradt el az országostól.6 A megyében a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 % ponttal meghaladta az országos rátát. A megyében 2010-ben (17,3) jóval több munkanélkülit tartottak nyílván, mint 2000-ben (11,7%), vagy 2005-ben (12,2%), a gazdasági válság erősen érezteti hatását a megye foglalkoztatásában is. A megye munkanélküliségi adatai már 2000-ben és 2005-ben is kedvezőtlenebbek voltak az 6

http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_469cec0921fa21.50015408

19

országos átlagnál, a munkanélküliség gyakorlatilag az országos átlaggal megegyező ütemben nőtt. A legtöbb nyilvántartott álláskereső Miskolc körzetében van, azaz Miskolcon 2010-ben 20.827 fő. 7 (Borsod-Abaúj-Zemplénben a munkaerő-piaci folyamatok kedvezően alakultak. A Központi Statisztikai Hivatal lakossági munkaerő-felmérése alapján 2013 IV. negyedévében a megyében a 15–74 éves népesség (502,8 ezer fő) 52,3%-a volt részese a munkaerőpiacnak. A gazdaságilag aktívnépességen belül 235,2 ezer fő foglalkoztatottként, 27,9 ezer fő munkanélküliként jelent meg. Nőtt a foglalkoztatottak és csökkent a munkanélküliek száma az előző év IV. negyedévéhez képest. A foglalkoztatási arány 46,8%, a munkanélküliségi ráta 10,6% volt 2013 IV. negyedévében.)8 3.5 Közlekedés 3.5.1 Vasúti közlekedés A megye Budapest irányából a 80-as számú vasúti fővonalon közelíthető meg. BudapestMiskolc között naponta 14 pár IC vonat közlekedik, az eljutási idő 2 óra 1 perc. Az IC vonatok közlekedése ütemes, nemcsak munkanap, hanem hétvégén is óránként közlekednek. Miskolc és Nyíregyháza között (a Budapest-Miskolc-Debrecen-Szolnok-Budapest un. kör ICforgalomban) naponta 7 pár Intercity vonat közlekedik és a két várost ezen kívül óránkénti személyvonati

közlekedés

is

összeköti.

A

Budapest-Miskolc-Szerencs-Sárospatak-

Sátoraljaújhely viszonylatban két óránkénti ütemes sebesvonati közlekedés van. A megye vasúthálózatának hossza 388 km, melyből 210 km a vasúti törzshálózatba tartozik, ebből 194 km villamosított. A megye vasúthálózata Miskolcról kiinduló sugaras rendszerű.

Az

előzőekben ismertetett városokon túl, sebes- vagy gyorsvonattal megközelíthető városaink a következők: Személyvonati

Mezőkövesd, kapcsolata

Kazincbarcikának,

Felsőzsolca, Emődnek,

Putnoknak,

Szerencs,

Sárospatak

Felsőzsolcának,

Sajószentpéternek,

Ózdnak,

és

Edelénynek, Göncnek

Sátoraljaújhely. Szendrőnek, van.

Vasúti

összeköttetéssel csak Mezőcsát és Borsodnádasd város nem rendelkezik.

7 8

http://www.regsom.sk/wp-content/uploads/2013/03/Z%C3%A1r%C3%B3tanulm%C3%A1ny.pdf http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/134/bors134.pdf 3. o.

20

3.5.2 Légi közlekedés A megyében jelenleg 2 repülőtér üzemel, Miskolcon és Sárospatakon, de menetrendszerű közlekedés nincs. A miskolci repülőtér kis- és közepes méretű gépek fogadására képes. A gépek leszállása füves pályára történik. Mezőkövesd város közigazgatási területén lévő betonkifutó és tároló pálya a Magyar Állam tulajdonában van. A létesítmény a HM katonai tartalék repülőtérként tartja nyilván. A Megyei Területrendezési Terv nemzetközi regionális kereskedelmi repülőtérré fejlesztésével számol. 3.6 Lakossági infrastruktúra 3.6.1 Ivóvízellátás A megyében az ivóvízhálózat hossza 4.913,4 km, amely 2005 évben 356 településre ért el. A közüzemi vízszolgáltatással ellátott lakások aránya a teljes lakásállományhoz viszonyítva 87,3 %. Az ivóvízhálózattal el nem látott lakások egészséges vízellátását közkifolyók biztosítják, melyek száma 8.647 db. 3.6.2 Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás A szennyvízhálózat ellátottsága az elmúlt években jelentősen javult, 2005-ben 176 település volt csatornázott. A közüzemi szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya 59,2 %. 3.7 Vízrendezési feladatok, belvízrendezés Megyénkben a földrajzi adottságok és a hidrológiai viszonyok következtében gyakran alakulnak ki a síkvidékeken kritikus belvízhelyzetek és nagyobb területre kiterjedő tartós belvízi elöntések. A megyében a három síkvidéki belvízrendszer (Bodrogköz, Taktaköz, Délborsod) 1.685 km 2 területét 1.865 km belvízcsatorna hálózza be.9 3.8 Villamosenergia-ellátás A megye villamosenergia-ellátását az ÉMÁSZ biztosítja. Szolgáltatási területén 1.478 km nagyfeszültségű, 9.423 km középfeszültségű, és 5.567,4 km kisfeszültségű hálózat biztosítja az energiaellátást és 189.528 db lámpatest a közvilágítást. 9

http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_469ceca42d6700.48076318

21

3.9 Vezetékes gázellátás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vezetékes földgázhálózat kiépítése dinamikusan fejlődött, a gázellátással rendelkező települések száma 293, a gázhálózat hossza 5.940,7 km. A gázfogyasztók száma a 2002. évi 184 ezres értékről 2005 évben 198.377 felhasználóra emelkedett. Ez a lakásállományra vetítve megyei szinten 70 %. 10

4. Miskolc bemutatása 4.1 Földrajzi elhelyezkedése Miskolc Megyei Jogú Város jelenleg az Észak-magyarországi régió kiemelt jelentőségű települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye, egyben a miskolci kistérség központja. A kistérséghez tartozik 33 községi és a székhelytelepülésen kívül további 6 városi önkormányzat.11 A város a Bükk hegység keleti oldalán, abba „beágyazódva”, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. A város kivételes szépségét e csodás fekvése miatt is köszönheti. A Sajó, a Bódva és a Hernád összeolvadó völgysíkja, a Miskolci kapu ősidők óta jelentős áru- és személyforgalom színtere. Miskolc területe 236,68 km², ebből 58,02 km² a belterület és 178,66 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. 4.2 Gazdasági helyzete a XX. századig Gazdasági szempontból a középkor és a török idők történelmi viharai után indult igazán fejlődésnek. A 18. században már fűrészmalma, papírgyára, sörfőzdéje és puskaporkészítő üzeme is volt a városnak, a Szinván tizenöt vízimalom őrölte a búzát. A 18. század végére – 19. század elejére tehető az üveghuták és vashámorok megjelenése, melyet elősegített az, hogy a környező vidék fában igen gazdag. A Fazola Henrik által 1770 körül épített kohó nem maradt fenn, de az ezt követő, 1813-ban épített, ma Őskohó néven ismert vasolvasztó ma is látható; ipari műemlék. Az üveghuták és hámorok körül kialakult települések közül mára több is (Alsóhámor, Felsőhámor, Ómassa, Bükkszentlászló) Miskolc része lett. A 19. század második felétől a fejlődés felgyorsult, részben a kiegyezés utáni kedvező politikai helyzet, 10 11

http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_469cecbd1abf81.87162290 http://www.miskolc.hu/varoshaza/varos-szamokban

22

részben a vasútvonal hatására. Diósgyőrben nagy kohászati üzem épült, rengeteg nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari gyár, üzem jött létre, fejlődött a barnakőszén-bányászat is. A város lakossága negyven év alatt csaknem kétszeresére nőtt. Részben az ipari fejlődés eredménye volt Miskolc, Diósgyőr és több környező település egyesítésével Nagy-Miskolc létrejötte (1945, illetve 1950). Ez csak az első lépés volt a város szocialista nehézipari központtá fejlődésében, amely az 1980-as években tetőzött, a több mint 18 000 főt foglalkoztató vasgyár termelése meghaladta az évi egymillió tonnát. A város lakossága ekkor érte el a rekordot, több mint 200 000 lakost; a munkaképes korúak több mint kétharmadának a nehézipari cégek adtak munkát. Az 1990-es évek a miskolci nehézipar hanyatlását hozták. A város népessége csökkenni kezdett, s Debrecen vette át helyét az ország második legnépesebb városaként. A 2000-es évektől folyamatos fejlődés volt megfigyelhető a városban, amivel az acélváros mítoszról a kultúra és turizmus városává válna Miskolc. 4.3 Jellemző adatok Miskolcról 4.3.1 Földrajzi adatok Miskolc területe:

236,68 km²

Ebből belterület:

58,02 km²

külterület: Miskolc tengerszint feletti magassága:

178,66 km² 130 m

4.3.2 Népességi adatok Lakónépesség (2012. január. 1.)

168.172 fő

Állandó népesség (2012. január. 1.)

167.680 fő

Népsűrűség (2010. január 1.)

720 fő / km²

4.3.3 Munkanélküliség alakulása Regisztrált munkanélküliek száma 2010. december:

12.362 fő

Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak száma 2009 évben:

4.116 fő

Álláskeresők aránya (munkanélküliségi ráta) 2009. évben:

12,6 %

23

5. Szegénység, szociális problémák 5.1 Fogalmak: Abszolút szegénység: a létminimum alatt élők aránya Átmeneti szegénység: 2 évnél rövidebb ideig tartó jövedelmi szegénység Szegénységi arány: A medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek. Tartós szegénységi arány: Olyan személyek aránya, akik a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élnek n évben, és legalább két másik évben n-1, n-2, n-3 évek közül. Relatív jövedelmi szegénység: a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál, azaz a szegénységi küszöbnél kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya. Súlyos anyagi depriváció: alapvető javakhoz való elégtelen hozzáférést, anyagi nélkülözést jelent. Súlyosan depriváltnak tekintjük azokat a személyeket, akikre az alábbi kilenc tétel közül legalább négy vonatkozik: 1) hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátraléka van; 2) lakás megfelelő fűtésének hiánya; 3) váratlan kiadások fedezetének hiánya; 4) kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya; 5) évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya, 6) anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival; 7) anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel; 8) anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval; 9) anyagi okból nem rendelkezik telefonnal.12 (2013-ban a lakosság 23,9%-át érintette a súlyos anyagi nélkülözés, ami 2,9 százalékponttal alacsonyabb,mint 2012-ben volt.)13 Nagyon alacsony munkaintenzitás (munkaszegénység): azokban a háztartásokban élők tartoznak ebbe a csoportba, amelyekben a munkaképes korú háztartástagok a megelőző évben a lehetséges munkaidejüknek legfeljebb egyötödét töltötték munkával. Azok a személyek vannak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának, akik a fenti három fő dimenzió közül egyben vagy többen érintettek. 12 13

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv.pdf 15.o. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv.pdf 19.o.

24

E mutató szerint 2013-ban Magyarországon a teljes lakosság 31,1%-át, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenzió, ami 2,4 százalékponttal, azaz 241 ezer fővel alacsonyabb a 2012. évinél. Az egyes dimenziókat tekintve 0,3 százalékponttal nőtt a relatív jövedelmi szegények aránya, a munkaszegények aránya 0,3 és a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 2,9 százalékponttal csökkent. Azok száma, akiket mind a három szegénységi dimenzió együttesen sújtott 461 ezer főt tett ki, ami 18 ezer fővel több, mint a megelőző évben. A relatív jövedelmi szegénység mutatója esetében az Európai Unió országaiban az adott országra vonatkozó mediánjövedelem 60%-át tekintik szegénységi küszöbnek. Az így meghatározott érték alatti jövedelemmel rendelkező háztartásokban élőket tekintik jövedelmi szegénynek. Ez olyan relatív mutató, amely az egyén szegény vagy nem szegény voltát a társadalom többi tagjához viszonyított jövedelmi helyzete alapján határozza meg. Magyarországon 2013-ban a teljes népesség 14,6%-a volt relatív jövedelmi szegény, vagyis 1,4 millió ember élt a relatív szegénységi küszöb alatt. Ez 2012-höz képest 0,3 százalékpontos növekedés. 2013-ban a relatív szegénységi küszöb (azaz a mediánjövedelem 60%-a) az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan évi 813 ezer forint volt. A jövedelmi szegénységet leginkább befolyásoló tényező a munkaerő-piaci aktivitás. Egy háztartásban minél többen és többet dolgoznak, annál kisebb az esélye annak, hogy a háztartás tagjai jövedelmi szegények legyenek. A munkanélküliek között 8,5-szer nagyobb a jövedelmi szegények aránya, mint a munkahellyel rendelkezők között. Az országos átlaghoz képest is 3,5-szer többen élnek a szegénységi küszöb alatt a munkanélküliek csoportjában. Magyarországon a három fő szegénységi dimenzióba tartozók egymáshoz viszonyított aránya különbözik az unióban jellemzőtől. Míg az Európai Unióban átlagosan a jövedelmi szegények száma 1,7-szer magasabb, mint a súlyosan depriváltaké, addig Magyarországon fordított az arány. A mért jövedelmi és munkaszegénység önmagában nem indokolna ilyen mértékű anyagi nélkülözést, hiszen az önmagukat saját bevallásuk szerint súlyosan nélkülözőknek vallók fele nem tartozik sem a jövedelmi, sem a munkaszegények közé. Valószínűsíthető,

25

hogy az önbevalláson alapuló kérdésekre adott válaszokban a pesszimistább életszemlélet is közrejátszhat. 14 Életkor

szerint

vizsgálva

valamennyi

szegénységi

dimenzió

tekintetében

a

legveszélyeztetettebb csoportba a 18 év alatti gyermekek tartoznak. Ennek egyik oka, hogy a szegényebb háztartásokban több a gyermek, a másik az, hogy a kisgyermekes háztartások többségében az anya nem dolgozik, így ezek a családok kevesebb jövedelemmel rendelkeznek. Az életkor előrehaladtával a szegénységi kockázat fokozatosan csökken, a 65 év feletti korosztályban már jóval átlag alatti. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés harmadik megjelenési formája a munkaerő-piaci kirekesztődés, vagyis a munkaszegénység. Ezt a jelenséget az alacsony munkaintenzitás mutatója méri. Ez alapján a mutató alapján Magyarországon 2013-ban a teljes népesség 9,2%a, azaz 903 ezer ember élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, ami 36 ezer fővel kevesebb a 2012. évinél.15 A társadalmi, gazdasági és szociális problémák súlyát jól jelzi a hátrányos helyzetű kistérségek népességének megyén belüli aránya, mely 50% feletti értéket képvisel, továbbá közel 40%-os arány figyelhető meg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek népessége vonatkozásában is.16 5.2 Várható etnikai folyamatok Észak-Magyarországon: A nemzeti kisebbségek anyanyelvi elmagyarosodása (lezárult: németek, végéhez közelít: szlovákok, ruszinok). A nemzetiségi kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők számának, arányának további csökkenése. Elmagyarosodás és a földrajzi fekvés (migrációs és asszimilációs folyamatok) kapcsolata (hegyvidék, hajdani etnikai „menedékhelyek” és a turizmus). A cigánynak minősített lakosság lélekszámának és arányának növekedése (különös tekintettel a 14 év alatti korosztályra). Legnagyobb: cigányok által hagyományosan lakott, halmozottan hátrányos helyzetű (pl. Cserehát, Abaúj- Hegyalja, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, 14

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv.pdf 19. o. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv.pdf 20. o. 16 http://www.regsom.sk/wp-content/uploads/2013/03/A-h%C3%A1tr%C3%A1nyos-helyzetben%C3%A9l%C5%91k-felz%C3%A1rk%C3%B3ztat%C3%A1si-strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf 8. o. 15

26

Kelet- Cserhát). Legkisebb: cigányok által hagyományosan csekély mértékben lakott, zárt közösségű területek (pl. hegyvidékek) urbanizált, kedvezőbb életkörülményeket kínáló, magasabb lakáspiaci státusú, idegenforgalmilag vonzó területek (pl. M3-as autópálya és a 2-es főút övezete /Bükkalja, Mátraalja/, Nyugat-Cserhát). Várható etnikai térfolyamatok: növekvő etnikai szegregáció, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása, „gettósodó tájakká”). Várható lélekszám: 1991-2021 közötti várhatóan 2021-re az össznépesség 8%-a, míg a 0-14 éves korosztály között 2021-re várhatóan 15, 6% lesz. A romák harmada a leghátrányosabb helyzetű észak-magyarországi megyékben, BorsodAbaúj-Zemplénben, Hevesben és Nógrádban él. Noha hagyományosan nagy számban éltek itt romák (már az 1893-as felmérés is ezt állapította meg), mind lélekszámuk, mind a roma népességen belüli arányuk nőtt. Amíg 1971-ben csak minden ötödik, addig 2003-ban már minden harmadik roma itt élt. 17 Megye

Létszám Százalékarány az ország roma Százalékarány népességében

megye

a összes

népességében Bács-Kiskun

11500

2,0

2,2

Baranya

28900

5,1

7,1

Borsod-Abaúj-Zemplén 99300

17,5

13,3

Budapest

60000

10,4

3,5

Csongrád

15800

2,8

3,7

Fejér

17800

3,1

3,7

Győr-Moson-Sopron

11900

2,1

2,7

Hajdú-Bihar

31300

5,5

5,7

Heves

52000

9,2

16,0

Jász-Nagykun-Szolnok

25700

4,5

6,1

Komárom-Esztergom

3500

0,6

1,1

Nógrád

31300

5,5

14,2

Pest

20400

3,6

1,9

17

http://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzesek/A%20rom%C3%A1k%20helyzete%20Magyarorsz%C3%A1g on.pdf

27

Somogy

29600

5,2

8,8

Szabolcs-Szatmár-

38500

6,6

6,6

Tolna

11900

2,1

4,8

Vas

7500

1,3

1,8

Veszprém

15800

2,8

4,2

Zala

13300

2,3

4,5

Bereg

18

5.3 munkanélküliség A megye munkaerőpiacán együttesen időben van jelen a globális, és a strukturális munkanélküliség; 

alacsony a foglalkoztatási szint (2010-ben: 42% - ország: 49,2%) és a gazdasági aktivitás (2010-ben: 50,8% - ország: 55,4%); magas a munkanélküliségi ráta (2010ben 17,3% - ország: 11,2%);



magas az álláskeresők száma, az ország nagyjából minden ötödik-hatodik álláskeresője Észak-Magyarországon, minden nyolcadik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él;



a kistérségek gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci jellemzői, jelentős eltéréseket mutatnak;



alacsony a munkaerő-kereslet, kevés a munkahely, ezek száma nagymértékben elmarad a munkaerő-kínálattól,



a bejelentett álláshelyek növekvő részaránya (2010-ben: 80%) támogatással társuló állásbejelenés (döntően közfoglalkoztatás);



az álláskeresők szakképzettség szerinti összetétele kedvezőtlen, kiemelkedően nagy a szakképzetlenek és az alacsony iskolai végzettségűek száma és aránya (2010. végén: 46%, ill. 48%)



jelentős az egy éven túl, folyamatosan nyilvántartott álláskeresők száma és aránya (2010. végén: 25 ezer fő, 36%)

18

http://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzesek/A%20rom%C3%A1k%20helyzete%20Magyarorsz%C3%A1g on.pdf 7-8. o.

28



nagy a munkanélküliség a fiatalok körében is, az országban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők közül minden hetedik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében keresett állást (2010. végén: 7,3 ezer fő).



a tartós munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, vagy szakmai ismeretek elértéktelenedése gyakran párosul alacsony szintű munkavállalási motivációval. Ezeket az álláskeresőket nehezen, vagy egyáltalán nem fogadja be a munkaerőpiac;



az álláskeresők közül egyre többen szorulnak ki az álláskeresési ellátásból, s kerülnek be a szociális segélyezettek közé; növekvő a pénzbeli ellátásra nem jogosultak hányada is (2010 végén 33%).19

5.4 Elszegényedő roma népesség A roma háztartások jövedelmi viszonyaival kapcsolatban meglepően kevés ismerettel rendelkezünk, a hivatalos statisztikák nem különböztetik meg a háztartásokat azok etnikai hovatartozása szerint, így különböző szociológiai felmérések adataira lehet támaszkodni. Az általánosan szabály, miszerint minél rosszabb helyzetű egy réteg, annál több köztük a roma, itt is igaz. A legalsó jövedelmi decilisbe tartozó háztartások több mint 50 százaléka roma, ugyanakkor a mélyszegénység nem kizárólag a romákat érinti. Magyarországon több mint egymillió háztartás minősül halmozottan szegénynek. A TÁRKI adatai szerint minden negyedik (23 százalék) háztartás a legelemibb szükségleteit sem tudja rendszeresen kielégíteni.20 A roma háztartások többsége deficites, tehát bevételeik nem fedezik kiadásaikat, állandó adósságcsapdában vannak, a legkisebb nem várt kiadás katasztrofális következménnyel járhat. A rossz jövedelemi viszonyok mellett meg kell említeni, minél elzártabb egy település, annál kevesebb a munkalehetőség és annál magasabbak az alapvető élelmiszerek árai. Míg a nagyobb településeken a piaci viszonyok pozitív hatásaként, a kereskedelmi egységesek közti verseny eredményeként alacsonyabb árak jellemzőek, addig az elzárt, gettósodó településeken egyes piaci szereplők monopolhelyzetben vannak, így jóval több pénzt kérnek az 19

http://www.regsom.sk/wp-content/uploads/2013/03/A-h%C3%A1tr%C3%A1nyos-helyzetben%C3%A9l%C5%91k-felz%C3%A1rk%C3%B3ztat%C3%A1si-strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf 74. o. 20

http://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzesek/A%20rom%C3%A1k%20helyzete%20Magyarorsz%C3%A1g on.pdf 22.o.

29

árucikkekért. A jövedelmi viszonyoknál ki kell térni az uzsora jelenségére. Ez alatt olyan kisösszegű, illegálisan folyósított kölcsönöket értünk, melyet irreálisan magas (50 vagy akár 100 százalékos) havi kamatra folyósítanak. Ennek a szegénységen túl feltétele az anómia kialakulása is, a korábbi családi, szomszédsági kötelékek meglazulása. Bár Magyarországon a térség államainál később jelent csak meg ez a „pénzügyi szolgáltatás“, mára meghatározóvá vált. Az uzsorások rendszerint maguk is az adott közösség tagjai közül kerülnek ki, de ennek a jelenségnek sincsen kizárólagos etnikai jellege. Az uzsora nem csak önmagában veszélyes, sokszor további bűncselekmények elkövetéséhez vezethet.21 A bűnelkövetés alakulása szempontjából komoly problémát okoz a megye lakosságát illetően a megélhetéshez szükséges anyagi javak korlátozottsága, vagy hiánya. Ez megnyilvánul az alapvető szükségletek

kielégítésében,

illetve

az

életszínvonal

adott

szinten

tartásában.

A

bűncselekmények nagy részét (80-85%-át) anyagi haszonszerzés motiválja.22

6. A HISZ - Miskolci szervezete célcsoportjának sajátosságai, tevékenysége, kapcsolatai a helyi szolgáltató rendszerben 6.1 Elhelyezkedése, tárgyi, humán erőforrásai 6.1.1 A HISZ miskolci szervezete a Vasgyárban található (Miskolc, Fürdő u. 15), közel Miskolc több neuralgikus pontjához, mint a Számozott utcák, illetve Lyukóbánya. 6.1.2 A HISZ miskolci szervezetének tárgyi és humán erőforrásai Rendelkezésre áll egy jól felszerelt iroda (számítógép, nyomtató, Internet, telefon), egy ruharaktár, és egy nagyobb raktári helység bútorok stb. tárolására. Az Iroda egy helyi vezetőből, gazdasági vezetőből és önkéntes munkatársakból áll, amely személyek száma a tevékenységtől függően változik, s amely beszámolási kötelezettséggel tartozik a HISZ Ügyvezető igazgatójának.

21

ww.policysolutions.hu/userfiles/elemzesek/A%20romák%20helyzete%20Magyarországon.pdf 23-24. o. http://www.regsom.sk/wp-content/uploads/2013/03/A-h%C3%A1tr%C3%A1nyos-helyzetben%C3%A9l%C5%91k-felz%C3%A1rk%C3%B3ztat%C3%A1si-strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf 59.o. 22

30

6.2 A HISZ miskolci szervezetének célcsoportjai a, Miskolcon élő hátrányos helyzetű, mélyszegénységben – többnyire szegregált területeken, mint Lyukó, Számozott utcák, Vasgyári kolóniák - élő személyek b, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye (a más felsorolt kistérségeiben élő) hátrányos helyzetű településein mélyszegénységben élő személyek, családok c, Önkormányzatok, Roma Nemzetiségi Önkormányzatok, egyéb szervezetek (A Szeretetszolgálat híre inkább szájhagyomány útján terjed, azon személyek által, akik már kaptak segítséget a szolgálattól. A segítségkérők száma évről évre növekszik.) 6.3 A Szeretetszolgálattal történő kapcsolatfelvétel történhet  Postai úton (a helyi vagy a központi irodába)  Interneten keresztül (e-mail vagy egyéb internetes felület, mint a hit.hu, vidamvasarnap.hu, stb.)  Telefonon keresztül (helyi vagy központi irodába)  Vidám Vasárnap című ATV-n közvetített interaktív Istentisztelet ideje alatt a telefonos szolgálathoz  Formanyomtatvány kitöltésével (a segítségkérő egy formanyomtatvány kitöltésével is beadhatja kérelmét, amelynek elbírálása után (telefonon vagy postai, stb. úton) kiértesítésre kerül). 6.4 Tevékenységek:  Ügyfélszolgálat: Meghatározott időben történő nyitva tartás, amelyen meg lehet keresni a szeretetszolgálat munkatársait személyes, családi és egyéb problémákkal, amelyekben a szeretetszolgálat munkatársai igyekeznek segítséget nyújtani.  Helyi segítségkérések beadása: a szeretetszolgálat munkatársai a portán helyeznek el általános segítségkérő lapot, amelyet a rászorulók onnan elkérhetnek, majd azt kitöltve visszajuttatják a szeretetszolgálat részére, melyek elbírálása után történik az egyének megkeresése.  Egyéb segítségkérések: 1. e-mailen (a központhoz érkező, de helyileg a miskolci szeretetszolgálathoz

tartozó),

2.

Facebook

felületen

történő,

3.

telefonos

31

megkeresések. (Adatfelvétel, értékelés, döntés, majd visszajelzés az adott segítségkérő számára.)  Ruházat, bútor, műszaki cikk, stb. 1. Meghatározott esetszám után történő megkeresés, időpont-egyeztetéssel a rászorulók számára, ahol ruházat, lábbeli, táska, edények stb. közül válogathatnak. Minden személy 2 nagyméretű zsákot kap, amelybe tetszés szerint válogathat. (Ágynemű, bútor, konyhai eszközök, és egyéb elektromos cikkek külön egyeztetést igényelnek a készlet erejéig.) 2. Egyéni, főként vidékről érkező kérésékre méret szerinti válogatás és eljuttatása a segítségkérő részére.  Ruhaosztási akció: 1. Kitelepüléssel, helyi aktivistákkal vagy önkormányzattal, roma nemzetiségi önkormányzattal együttműködésben valósul meg. 2. A segítségkérő szervezet vagy önkormányzat, stb. a szeretetszolgálatnál veheti át az adományt, amelyet pecséttel, aláírással igazol, amely és ő maga végzi el a helyben a rászorultak között azok kiosztását.  Ételosztás: Az év bizonyos szakában pl. Karácsony, Szilveszter önállóan vagy más szervezettel történő együttműködésben valósul meg.  Élelmiszerosztás: 1. Folyamatosan rászorultság alapján, egyéni elbírálás 2. Akció keretében pl. Karácsony, Húsvét stb.  Egyéb szervezettel történő együttműködés: pl. Minden Gyerek Lakjon Jól vetőmagosztási, kisállat osztási akcióiban történő részvétel, családsegítő szolgálatok megyei szinten, egyéb szervezetek, önkormányzatok 7. Zárszó, személyes reflexió A Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatánál töltött gyakorlatom alatt a tevékenységek többféle formáját tapasztaltam meg, amelyen túl igen hasznos volt számomra a segítségkérőkkel történő személyes kapcsolatfelvétel, beszélgetés, melynek során betekintést nyerhettem az életükbe, személyes sorsokba, emberi tragédiákba. Voltak kudarcok és voltak sikerek. Siker, amikor egy kórházból érkező a Számozott utcán élő hölgy, hazaéve azt látta, hogy a volt élettársa kipakolta a lakását és még csak egy ágyat sem hagyott neki. Mivel már volt máskor is a Szeretetszolgálatnál, így azonnal segítséget kért a 32

szolgálat munkatársaitól, akik, mivel épp volt raktáron, tudtak is számára ágyat és egyéb bútordarabokat adni, amiért nagyon hálás volt, ami mindannyiunk szívét örömmel töltötte el, látva az ő örömét, s tudván, hogy az adomány jó helyre kerül. Emellé egy élelmiszercsomagot is kapott a hölgy. Ez egy olyan sikertörténet volt, ami erősíti a szolgálatban résztvevőket, hogy érdemes ezt a munkát végezni. Egy másik eset éppen ennek ellentéte volt. Szintén olyan személyek, akik már kaptak segítséget több alkalommal is a szolgálattól időpontra jöttek a ruharaktárba. A vezetőnek ki kellett menni egy segítségkérőhöz, ezért a raktárban két önkéntes maradt. A bent lévő kliensek lefoglalták őket kéréseik sorolásával, míg egy velük lévő, s addig az ajtóban várakozó férfi besurrant egy másik, onnan nyíló - helységbe, ahonnan egy szatyorral jött ki, amit igyekezett eldugni. Ez az eset láthatóan lelkileg meg is viselte az önkénteseket, hiszen a jóért rosszal fizetett az adott személy, s amely esetet a vezetőnek segítenie kellett feldolgozni, s mindebből a tanulságot a későbbiekre nézve, levonni. Tehát a szolgálat sokszínű tevékenységet jelent, amelyet az ember a legjobb tudása szerint szeretne ellátni, annak örömeivel és bánataival, sikereivel és nehézségeivel együtt, abban a reményben, hogy ezzel mások számára is könnyebbé tudja tenni az életet. Emellett a vidéki körutak is nagy élményt jelentettek, mivel egyrészt az ország festői helyein volt lehetőség járni, másrészt közelről lehetett belelátni a vidék mindennapjaiba, megismerni a nehézségeit és persze sikereit. Minden tekintetben hasznosnak bizonyult a gyakorlattal töltött idő, amely sok tapasztalattal tett gazdagabbá, ami az ember be tud építeni nem csak a későbbi tevékenységeibe, hanem saját életébe is. A gyakorlat ideje alatt volt lehetőségem megismerni a terveket, amelyet szeretnének megvalósítani a Szeretetszolgálatnál, ilyen például egy, az utcafrontra nyíló raktár, a folyamatos melegétel-osztás (saját konyhával és ebédlővel a rászorultak számára). Az elmúlt évek alatt folyamatos növekedés jellemzi a szolgálatot, ami az adományok beérkezésében, azok kiadásában, az önkormányzatokkal való kapcsolattartásban, és a segítségkérők számában is megmutatkozik. Ehhez pedig egy lelkes csapat áll a rendelkezésre, amely egyrészt szívén viseli a szolgálathoz fordulók sorsát, másrészt bízik abban, hogy az eddigi tapasztalatokat beépítve sikerül tovább fejleszteni a helyi képviselet működését.

33

Tény azonban, hogy tudják, az emberek életét az adományok csupán ideig tudják megkönnyíteni, azonban az itt szerzett tapasztalat alapján kijelenthető, hogy sokszor az a legnagyobb segítség, amikor az emberek érzik, hogy a szeretetszolgálatnál egy kinyújtott kézre találnak, s hogy nincsenek egyedül a bajban.

34

V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései

35

36

37

38

VI. Mellékletek

39

Sztenderdek Készítette: Orosz Éva Miskolci Egyetem Szociális és Ifjúsági Munkás szak 2013

1. Családsegítés A családsegítés olyan személyes szociális szolgáltatás, mely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségek jólétéhez, fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A szociális és mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés nyitott, sokféle probléma észlelésére és fogadására alkalmas, életciklus menetén is széles sávban képes feltárni a nem csak kor-specifikus szükségleteket. A családot rendszerként tudja kezelni. Esetmenedzseri funkciókat képes ellátni, az igénybevevők szükségleteire koordinálásával,

reagáló, a

az

adott

szolgáltatáshoz

térségben való

működő hozzájutás

szolgáltatások támogatásával.

szervezésével, Ugyanakkor

Magyarországon a családsegítést nyújtó szolgáltatók nagyon eltérő személyi és tárgyi feltételek között működnek. Az adott térség sajátosságaitól függően változatos intézményi struktúrába tagozódnak be, mely nagymértékben meghatározza szervezeti kultúrájukat. Ez az elsődleges oka annak, hogy a családsegítés keretében végzett szociális munka, különböző módon és szakmai tartalommal valósul meg az ország egyes térségeiben. Éppen ezért kiemelt fontossággal bír – a személyes szociális szolgáltatások területén – egy olyan szociális minimum meghatározása, amely mindenki számára elérhető és garantálható függetlenül attól, hogy az ország mely területén/településén él. Az elkészült minimumsztenderd a családsegítés hatályos jogszabályi keretein túlmutat. Azokat a szakmai minimum követelményeket fogalmazza meg és rendszerezi, amelyek az Szt. hatályba lépése óta eltelt 17 évben a 40

családsegítés - szociális alapszolgáltatást – nyújtó intézmények/szolgáltatók tapasztalataiból kikristályosodtak. 2. Családi szociális munka A szabályozó anyag megalkotásával a komplex családsegítés újbóli életre hívása a cél, úgy hogy közben a módszer alapvető követelménye a rendszerszemlélet újra tudatosodjon. A releváns jogszabály elvárásként sorolja fel a családsegítés kötelező feladatai között azokat a tevékenységeket, amelyek a családi szociális munkát és rendszerszemléletű eszközeinek alkalmazását feltételezik. Emellett a gyermekjóléti szolgálat munkáját szabályozó joganyag is ad feladatot a családi szociális munka számára, hiszen egy gyermek jólétének forrása a szülei jó léte, tehát a családi rendszer együttes kezeléséből születhetnek a megoldások. E ponton kézzel fogható az a kettősség/párhuzamosság, amely a kialakult szolgáltató rendszert jellemzi. Jelenleg két jogszabály (Szt. és végrehajtási rendeletei, Gyvt. és végrehajtási rendeletei) alapján két szolgáltató rendszer működik, hasonló szolgáltatási struktúrával, gyakorlatilag ugyanannak az igénybevevői körnek. Az egyik fókuszában a család (és annak felnőtt tagjai), a másikban gyermek áll. A családi szociális munka, szabályozó dokumentumának megalkotása azért is időszerű, mert az erőforrások összpontosítására mutat rá, a támogató rendszerek hatékonyabb használatához nyújt eszközöket. Mindez forrásszűkös időszakban költséghatékony lehet, különösen akkor, ha alkalmazásával prevenciós hatás erősödik és a költségesebb speciális szolgáltatások beavatkozásainak szükségessége csökken. 3. Szociális munka munkanélküliekkel A munkanélküliek alkotják a családsegítés szolgáltatás egyik kiemelt célcsoportját. A célcsoport meghatározása szándékoltan kiterjedt. A családsegítő szolgáltatás munkanélküli igénybevevői nem alkotnak homogén csoportot. Közös jellemzőjük, hogy tartósan kiszorultak a munkaerőpiacról, vagy be sem tudtak oda lépni, több szempontból depriváltak. Ugyanakkor más környezeti feltételek között élnek, előéletük, szocializációjuk eltérő, tudásuk, képzettségeik sem azonosak. Ezért a szolgáltatásokkal szemben eltérő igényeket, szükségleteket támasztanak. A szabályozó anyagban leírásra és részletes kibontásra kerül a munkanélküliekkel végzett egyéni, csoportos és közösségi szociális munka eszközrendszere. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi jogi szabályozás, a szolgáltatási rendszer adottságai és a szakemberekre vonatkozó (a szakemberek számára előírt) feladatok érzéketlenek a szolgáltatás környezetére. A település mérete, a lokális közösség szükségletei, 41

a szolgáltatásokkal való ellátottság olyan tényezők, amelyek befolyásolják, hogy mely szinten milyen forrásokra és feladatokra van szükség. A környezeti adottságokat figyelmen kívül hagyó – egységes – szabályozás következménye a teljesíthetetlen, eredményeket nem hozó, főképp adminisztratív úton „megvalósított” feladatok sokasága. Az irányelv javaslatot tesz a differenciált szolgáltatásszervezésre, melynek célja az, hogy a szolgáltatást mindenki számára – akinek erre szüksége van – elérhetővé tegye, úgy hogy meghatározza a helyben és a nem helyben ellátható feladatok körét. 4. Az adósságterhekkel küzdők körében végzett szociális munka gyakorlata A családsegítés szolgáltatás igénybevevők között szintén magasan reprezentált az adósságterhekkel, lakhatási problémákkal küzdők köre. Az irányelv kidolgozása során alapvető kiinduló pont volt egy olyan módszertani modell leírása, amely a – jelenlegi jogi kereteken túlmutat ugyan, - de képes a jelenlegi szabályozási keretek között is mérsékelni a szolgáltatáshoz való hozzáférés egyenlőtelenségét. Ennek érdekében a szabályozó anyagban elkülönítésre kerülnek a minimális és speciális szolgáltatási tartalmak. Rövidtávon az Szt.ben szabályozott adósságkezelési szolgáltatást nem biztosító települési önkormányzatok számára is bevezetésre ajánlja a minimális szolgáltatás biztosítását. Hosszú távú célként fogalmazódik meg – a szociális munka munkanélküliekkel (irányelv) szabályozó anyaggal összhangban – egy olyan differenciált szolgáltatási modell kiépítése, amely a minimális és speciális szolgáltatások lineárisan egymásra épülő – jogilag szabályozott – rendszerén alapszik. A szabályozó anyag további alapvetése, hogy az anyagi nehézségekkel küzdő családok, háztartások számára biztosítandó szolgáltatások tartalma lépjen túl a korrektív – kizárólag a felhalmozódott hátralékok adminisztratív - kezelésén, és segítse elő a preventív jellegű szolgáltatási formák elterjedését, a hátralék felhalmozódását, reménytelen eladósodást megakadályozó

egyéni

és

csoportos

szociális

munkának,

valamint

a

közösségi

kezdeményezéseknek a szakmai gyakorlatba való beépítését. 5. A jelzőrendszer kiépítése és működtetése a családsegítő szolgálatoknál A szabályozó anyag két szinten határozza meg a család családsegítő szolgálatok szerepét a települési

veszélyeztetettséget

és

krízishelyzetet

észlelő

és

jelzőrendszerének

működtetésében. Egyrészt világosan és részletesen leírja a jelzőrendszer megszervezésének és folyamatos működtetésének módját, a jelzésekre kötelezően és/elvárhatóan megteendő családgondozói

lépéseket.

Ezzel

kézzelfogható

segítséget

nyújt

a

különböző 42

feltételrendszerben és jelentősen eltérő szolgáltatási környezetben dolgozó családsegítő szolgálatok/családgondozók számára. Másrészt bemutatja a családsegítő szolgálat települési szociális ellátórendszerben betöltött szervező, koordináló szerepét. A szabályozó anyag rámutat – a családi szociális munka irányelvben megfogalmazottakhoz hasonlóan – a családsegítő szolgálatok és a gyermekjóléti szolgálatok által működtetett jelzőrendszer párhuzamosságára, a kettős szabályozásra. Javaslatot tesz a települési szintű egységes és ezáltal hatékonyabban működtethető jelzőrendszer kialakítására. 6. Tevékenységadminisztráció családsegítés A családsegítés jelenlegi dokumentációs rendszerével kapcsolatban számos gyakorlati probléma merül fel, melyek elsősorban a szabályozás hibáira vezethetők vissza. A családsegítés tevékenységadminisztrációs protokollja leírja és rendszerezi mindazokat a folyamatokat, tevékenységeket, eseményeket, kapcsolatokat és feltételeket, melyek egy meghatározott szolgáltatási eredmény eléréséhez szükségesek. A tevékenységadminisztrációs protokoll az elvégzett szakmai munka rögzítésén túl, biztosítja a mérhetőséget és az összehasonlíthatóságot: megalapozza a valós és reális adatszolgáltatást, ezáltal közvetve támogatja a költségvetési források tervezését is. A protokollban prioritása van a jobban strukturált, védhető elektronikus adatkezelés és tárolás

módszereinek,

továbbá

megfogalmazza

a

jogszabályok

módosításának

szükségességét, az adatkezelés, adatvédelem és családsegítés szolgáltatás területén Gyakorlat helyszíne: A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény – Diósgyőr-Vasgyári Területi Szolgáltatási Központ A Családsegítő Szolgálat célja: Az ellátási körzetben élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzetek megszüntetésének elősegítése, önszerveződő csoportok, közösségek, civil szervezetek támogatása.

43

Szakfeladatok ellátásának módja, a szolgáltatás típusa 1) CSALÁDSEGÍTÉS a) egyéni esetkezelés/családgondozás: A szociális munka gyakorlatában a közvetlen segítő tevékenység hagyományosan az egyéni esetkezeléshez kötődik. A segítő munka a kliens és a családgondozó között létrejövő szerződés alapján, meghatározott időkeretek között történik. Az intézmény szolgáltatási profilját a lakossági szükségletre alapozva igyekszik kialakítani, továbbá fontos célkitűzés, hogy a társintézményekkel és a jelzőrendszerrel a kapcsolat szorosabbá az együttműködés hatékonyabbá váljon. b) tanácsadások: Az intézmény a szakmai jogszabályban foglaltaknak megfelelően térítésmentes jogi és felnőtt pszichológiai tanácsadást nyújt a lakosság számára. c) családterápia/konzultáció: A családterápia, családkonzultáció olyan segítségnyújtási forma, amely során a család valamennyi családtag bevonásával, szakemberek segítségével, saját erőforrásait mozgósítva találhatja meg a megoldást problémáira. (Jelenleg 1 fő családterapeuta/szociális munkás fogja össze a munkát és a Családterápiás Műhely munkájában 11 munkatárs vesz részt.) d) mediáció-békés konfliktusrendezés: Amikor egy konfliktus eljut arra a pontra, hogy a felek csak azt hajlandók észrevenni egymás álláspontjában, ami eltér a sajátjukétól, akkor válik szükségessé egy külső közvetítő – mediátor – segítsége. A mediáció lényege abban rejlik, hogy minden érintett érdekeinek, szempontjainak figyelembevételével jön létre a döntés. A szolgáltatás képzett mediátorokkal működik. e) csoport és közösségi szociális munka: Az intézmény a lakosság igényeire, szükségleteire reagálva folyamatosan működtet támogató csoportokat speciális élethelyzetben lévő, hasonló problémával küzdők számára. Az önsegítő csoportok működésének támogatását az intézmény megalakulása óta fontos feladatának tekinti. A közösségi szociális munka, a közösségi erőforrások feltérképezése különösen indokolt olyan hátrányos helyzetben lévő lakossági csoportoknál, ahol a környezet önmagában is problémaként jelentkezik. 2. ADÓSSÁGKEZELÉSI TANÁCSADÁS Az adósságkezelési tanácsadás a családsegítés szakfeladaton belül működő speciális szolgáltatás. Háztartási/életvezetési tanácsokat nyújtanak, a hátralékos család helyzetéhez igazodó differenciált megoldási csomagot dolgoznak ki, menedzselik az ügyintézés folyamatát. 44

3. SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁS Diszpécser Központ: A diszpécser Központ a Szociális törvényben meghatározott szociális információs szolgáltatás speciális formája. Olyan információgyűjtő probléma és megoldás kommunikáló segítséget nyújtó szervezet, amely civil és önkormányzati szervezetek együttműködésével jön létre.

45

Szenvedéstörténet Készítette: Orosz Éva Miskolci Egyetem Szociális és Ifjúsági Munkás szak 2013 1. A szereplő neve, kora, lakóhelye, családi helyzete A történet Ibolyáról, a középkorú, öt gyermekes cigányasszonyról szól, aki Rekovácsházán (Mezőkovácsháza) él. Gyerekeit egyedül nevelte, nehéz körülmények között, jelenleg rokkantnyugdíjas. Gyerekkori hallássérülését csak felnőttkorában vették észre (talán édesanyja tudatlansága és a környezet figyelmetlensége, nemtörődömsége miatt. Esetleg, ha gyakrabban jár iskolába, hamarabb kiderült volna). 2. Élettörténete Nehéz gyerekkora volt. Édesanyja sokat betegeskedett (ezt örökölte is tőle), meg is műtötték. Amikor beteg volt, akkor ők, a gyerekek segítettek otthon. Nem jártak mindig iskolában, (akkoriban ezt nem vették olyan szigorúan, mint most. Ha mentek, mentek, ha nem mentek, nem mentek.) Gyakran napszámba dolgozott testvéreivel, hogy ezzel is segítséget nyújtsanak a családnak, mivel, ha az édesanyjuk nem tudott dolgozni menni a betegsége miatt, akkor nem volt pénz, és nem volt miből élniük. Ezért jártak ők is dolgozni vagy éppen a ház körül segítettek. Édesanyjuk, amikor lehetett, mert egészsége engedte, a helyi Termelő Szövetkezetbe járt, aminek köszönhetően volt egy kis félre tett pénze. Ebből tudta segíteni a későbbiekben, Ibolyáék „gunyhójának” megvásárlását, hogy külön tudjon a családjával és gyermekeivel tőlük élni. Szülei állatokat (marhát és disznót) is tartottak, ami szintén segítette megélhetésüket. Abban az időben, amikor ő még gyerek volt, nem járt a gyerekek után támogatás, így például családi pótlékot sem kaptak. Most kapnak ugyan, de ezzel együtt, számukra ugyanolyan nehéz az élet, mint régen, még gyerekkorukban volt, mondja. A cigánytelepen a „cigány Párizsban, ahol éltek, kis házak voltak. Szoba, konyhás házak. Ez a falun túl, a vasúti sínek mentén volt. Édesanyja a faluba – Rekovácsházára (Mezőkovácsháza? Hol így, hol úgy mondja, valószínűleg két neve van) - is eljárt dolgozni,

46

mint mondja; a „magyarokhoz” tapasztani. Tehát a szüleit ismerték és hívták is dolgozni, amiért fizetséget is kaptak a falubeliektől, így próbálták támogatni a településen a szegénységben élő családot. Úgy tűnik kedvelték őket, megbíztak bennünk, megbíztak a munkájukban. Amikor családot alapított Ibolya, akkor az édesanyja (összerakosgatott pénzének) segítségével elköltöztek. Egy asszony jött, aki felajánlott egy házat megvételre. Amiért négyszázezer forintot fizettek ki. Fával tüzeltek, a fáért abban az időben még az erdőbe jártak. Az akkori tanács (ma polgármesteri hivatal) sem segített nekik. Jött egy szélvihar és a kis „gunyhót” elvitte egy viharos szél. Ekkor már volt öt gyereke, s mivel nem volt hová menni, ezért vissza kellett költözniük az anyjáékhoz. (Apukája „negyvenvalahány” éves korában halt meg. Édesanyja 78 éves koráig élt. Fulladásos halállal halt meg a kórházban.) Ibolyának öt gyereke van, akiket egyedül nevelt. Gyerekei már nagyok, nekik is vannak családjaik, gyerekeik; három-négy. Van olyan gyereke, aki dolgozik, és van olyan, aki szintén le van százalékolva. A gyerekei családi pótlékot kapnak, meg gyest. A negyedik gyereke Zita koraszülötten 90 dekával és hét hónapra érkezett. Zita gyerekei közül az egyik szintén koraszülöttként jött a világra, anyjához hasonlóan, szintén kilencven dekával. Egy évig volt vele bent a kórházban, addig a férje látta el a többi gyereket. A gyerekek közül ketten kisegítő iskolába járnak. Ibolya két gyereke messze van. Ők havonta egyszer jönnek látogatni. Van kocsijuk, ajándékot is hoznak olykor; Tv-t, „dévédét”, szekrényt, és élelmiszert; krumplit, kenyeret, amit tudnak, hogy ne haljon éhen. Így próbálják segíteni anyjukat. Ibolya „szellemi fogyatékosnak” mondja magát. Nem bír tájékozódni, nem tud közlekedni idegen helyen, nagyobb településen egyedül, csak segítséggel. Pánikbeteg. Azt mondja, huszonnyolc unokája van. Lehet, hogy ebben már dédunoka is van (hiszen 5 gyereke van, azt mondja azoknál 3-4 gyerek szintén. A 28 másként nem jön ki). A szoba-konyhás lakásban, ahol él van egy kis fürdőszobája és egy kis főzőkamrája is. Gáz nincs. Leszerelték, még az órát is elvitték. A villanyt fizeti, mert nem akar sötétben lenni, inkább nem eszik, de azt kifizeti. És a vizet. Ennivalóra és cipőre már nem jut neki, így hogy éhen ne haljon, eljár olyan helyekre, ahol ismerik a sorsát, és tudja, adnak neki ingyen ételt, ruhákat, vagy egy kis pénzt. Vannak a faluban, akik előre elkészítik a kis csomagot, amikor megy, odaadják. Így volt ez az ő édesanyjával is. Aki az édesanyjának adott, neki is ad. Cukrot is, kávét is szoktak adni neki. A gyerekei, ha jönnek, van, hogy a gyógyszereit is kiváltják, mert arra sincs pénze. Közgyógyellátást kap, vannak azonban gyógyszerek, amelyekre nem jár a közgyógyellátás, és nem tudja kiváltani, mert nagyon sokba kerülnek. Ha nem tudja kiváltani, rosszul van. Rosszak az idegei, a lábai. Injekcióra is jár. Pelenkára is szüksége van. 47

3. Jövedelme és kiadásai Nem volt munkahelye (valószínűleg hivatalos, bejelentett munkahelye, mert az előzőekben mondja, gyerekként is dolgozott, illetve 3 hónap munkaviszonyról is beszél, amely alatt is sokat betegeskedett), így 24 600 forint rokkantnyugdíjat kap, 67%-ra van leszázalékolva, ebből a pénzből fizeti rezsit (a villany és a víz is 3-3 ezer), szenet vettek egy zsákkal, ami 2300 forint. Ez kétnapi fűtésre elég. A csatornadíjat is fizeti – csekket kért - 1000 forintjával, mivel el van maradva már 3-4 hónapja. Már gyerekkorától vannak problémái, de anyukája nem tudta, hogy azzal orvoshoz kellene vinnie. Süket is az egyik fülére már gyerekkorától. Fogyatékosságát felnőtt korában állapították meg, így most kapja a rokkantnyugdíjat. Abból a pénzből, amit havonta kap, nem marad semmi. Ráadásul még négyszázezer forintot is ki kellene fizetni, ami a kamatos pénznek felvett összeg kamatai. Most éppen ezer forint segélyt kapott a tanácstól, de az semmire sem elég. Kenyeret vesz belőle és zsírt. Pénzügyei zavarosak. Főleg a ház és a kölcsönkörüli ügyek. Kibogozhatatlan. 4. Problémái Három hónapig dolgozott életében, de nem bírt dolgozni, mivel ő is beteges és magas a vérnyomása is van. Rokkantnyugdíjas, kevés pénzből él, emiatt most például nem tud az unokáknak mikuláscsomagot venni, mert nincs miből. Lakás, ahogy én látom: Jött egy nő, amikor még az anyukájánál laktak. Négyszázezerért ad nekik egy házat, mondta. Kifizették, az édesanyja félre tett pénzéből. A szülei is mondták, menjenek, lakjanak külön. Írtak is róla szerződést, ki is lett fizetve, de a szerződés eltűnt az évek alatt, amikor jött annak az asszonynak (aki időközben meghalt) a gyereke és követelte a házért a pénzt tőlük. Hiába mondták, hogy kifizették. Bizonyítani azonban nem tudták, mert a gyerekek széttépték a szerződést, így csak egy kis papír maradt, ami nem volt elég a bizonyításra. Ráadásul az ügyvéd is meghalt, aki az ügyet intézte, így ismét ki kellett fizetni a vételárat. (Kinek a nevén van a ház? Ez nem derül ki – számomra.) Erre azonban nem volt pénze, így kamatos pénzt vett igénybe, ami azt jelenteti, hogy a dupláját várja vissza a kölcsönadó. Mivel ezt azonban nem tudja kifizetni, ezért az fenyegetőzik, terrorizálja a családját. Most azon gondolkodik, hogy megint kér kölcsön, hogy szabaduljon a fenyegetőzésektől, de már most tudja, hogy azt sem tudja majd fizetni. A bankokhoz pedig nem fordulhat, hiszen nincsenek meg azok a jövedelmi feltételek, amely alapján egy bank is adna neki kölcsönt. Kamatos kölcsönnel többen foglalkoznak, van, 48

Vásárhelyen és van Végegyházán is ilyen személy, de nem mer kérni, mert fél, hogy agyonverik, ha nem tudja fizetni. Nem tud munkát (napszámot) vállalni, mert sem fizikailag sem lelkileg nem bírja; pánik beteg, így nem tud tömegben sem lenni. 5. Milyen segítséget kapott a szociális szolgáltatásoktól, és miben nem segítettek neki, amiben pedig fontos lett volna. - Ágyat kért, de nem tudott adni a Családsegítő. - A rezsijének kifizetéséhez történő hozzájárulás. Nincs jó véleménnyel róluk. „Ha meg tudsz élni, megélsz, ha meg nem, akkor dögölj meg, azt mondják.” 6. Milyen szolgáltatásokat láttok szükségesnek az esetében -

Családsegítő, szociális ellátás: milyen segítséget tudnának nyújtani számára. Lakásfenntartási támogatás, egyszeri – rendkívüli – szociális segély stb.

-

Jogi tanácsadás: annak kibogozására, hogy miként is történt ez a lakásügylet. Vannak ingyenes jogi tanácsadások, amelyeket igénybe lehet venni az arra rászorultaknak, ha nem is jogi képviseletként, de az ügyben való eligazodás érdekében mindenképp. Ki kellene bogozni mindenféleképpen, hogy kié is a ház, kinek a nevén van, ki a tulajdonos. Kamatos pénz/Uzsora: Ebben is érdeklődni a jogásztól, mit lehet tenni.

-

A fenyegetések miatt a rendőrséghez kellene fordulni.

-

Szeretetszolgálatokkal, civil szervezetekkel történő kapcsolatfelvétel: bútorok, ruházat, élelmiszersegély, tanácsadás, stb.

-

Egyenlő Bánásmód Hatóság: Annak megvizsgálására, hogy úgy bánnak-e vele, mint másokkal is. (Persze valószínűleg, ezt egy külsős tanácsolná inkább számára. A Hivatal/Intézmény önmaga ellen nem biztos, hogy fog ilyet javasolni, de mint lehetőséget nem zárom ki.)

-

Ha

a

családsegítőnek

nincs

kapacitása,

olyan

civil

szervezettel

történő

kapcsolatfelvétel, amely egy mentor személyes segítségén keresztül támogatást tud nyújtani

annak

érdekében,

hogy az

asszony jobban

tudjon

boldogulni

a

mindennapokban, jobban átlássa saját helyzetét és olyan lehetőségeket mutassanak számára, amelyek előbbre tudják vinni az életét.

49

Interjú

Készítette: Orosz Éva Miskolci Egyetem Szociális és Ifjúsági Munkás szak 2014

(30-as hölgy G-né Sz. Mária. Segítséget kért.)

-

Azért jöttem be, mert olyan problémám van, hogy nagyon rossz családi körülmények

között élünk.. és penészes a ház, és a kislányom az olyan allergiás, asztmás betegsége van és az a problémám, hogy nincsen anyagi helyzetünk, hogy ki tudjunk festeni. Ezért jöttem, hogy tudnának-e segíteni, hogy ki tudjunk festeni… -

Hogyan szólíthatom?

-

Sz. Mária, Marika vagyok.

-

Marika a kislánya most is beteg, otthon van?

-

Most nem ment iskolába megint, mert beteg, fájlalja a hasát, és náthás még mindig.

Azt mondja az orvos, hogy nem is megfázása van, hanem az a probléma, hogy nagyon penészes a ház. -

Milyen idős a kislány?

-

5. osztályos. Sokat van otthon, sokat betegeskedik. Az orvos azt mondja ez nem

megfázás, hanem a penész miatt van. Ha látná, milyen penészes! -

„Csak”a ház, vagy a bútorok is?

-

A bútorok is nagyon-nagyon. A ruhák is… Sajnos van egy másik problémánk is a

bútorok és a penész mellé, hogy egerünk is van. És próbáljuk ki irtani, de nem sikerül, mert egymás mellett van a két kamora. A szomszéd oldalról és a másik oldalrul is, és ott nagyon sok egér meg patkány van. Hiába ott vannak a sok cicák, de nem érnek semmit se, mert nem fogják meg. Hiába próbáljuk ezt az egérragasztót, mert mondták, hogy próbáljuk ki, megette a sajtot, de a ragasztó meg úgy maradt, ahogy megcsináltuk… és most már nagyon félek, mert itt is egy kis luk, ott is egy kis luk. És már nem merek úgy aludkálni, és nagyon félek. 50

Már a szekrénybe is mászik be… és az az igazság, hogy nagyon szeretnék már eljönni innen, abból a házból, ami nem is ház, hanem egy kamora és nagyon-nagyon félek és az az igazság, hogy merek éjszakákat aludni, félek, hogy bejön, olyan értelembe, hogy felmászik az ágyra, vagy valami és nagyon féltem az Adrient és az Andráskát. -

Marika, Önök most tulajdonképpen, hol laknak?

-

A ház az anyué, meg az apué, de mi oda vagyunk bejelentve, de nem lakunk ott.

Anyu és András nem jönnek ki.. Mellette egy kamorába… mellé építettünk egy szobát. -

A MIK-be adtak be kérelmet, saját bérleményre?

-

Nem mert nagyon kevés a jövedelem, amit kapunk. Az András most nem dolgozik,

most fog majd a jövő hónapban fog kapni szociális segélyt. 22 ezer forintból nem lehet.. Várjuk a választást a hónap végébe reménykedünk. -

Közmunka programban tudnak dolgozni?

-

Április 10-ig járok iskolába, utána még két hétig dolgozom, de utána majd szeretnék

visszamenni dolgozni, utána nem akarok otthon maradni, nem azért mert olyan nagyonnagyon jó erőben volnák, de muszáj menni, a pénz kell, a 22 ezer, amit megkapok az nagyon kevés.. Az az igazság, hogy ballagás lesz. Az Adriennek a…., mármint a keresztfiam fog ballagni, kell a pénz. Nálunk, romáknál az a szokás, hogy a keresztanya megvesz valamit a fiúnak vagy a lánynak és már most az a 22 ezer az nagyon kevés. Most se nagyon sokkal többet kapok, hogy dolgozok, mert levonás van. És akkor ugye megkapnám a 70-et majdnem, de nem kapok csak harmincat, harmincötöt esetleg, mert annyi sokat levesznek a letiltás miatt. Nagyon bízok benne, hogy a cigány kisebbség bejut… -

Mármint a párt? A Magyar Cigány Párt a választásokon a Parlamentbe?

-

Igen, igen.. Az egyik, a L. Ernő, az nagyon jó ismerős és azt mondta, hogy ha

bejutnak, állítólag hallották aztat, hogy lesz az a pályázat, hogy 2 és 5 ezer forint közötti lakás, amit majd fel kell újítani, vagy valami ilyesmi, amit kiadtak a fészekrakósoknak, azoknak a helyére és nagyon-nagyon bízom benne, hogy sikerülni fog, de nem tudom még, hogy mi lesz. Szeretnénk, ha a jó istenke segítségével bejutatnának… Ha bejutnának, megpróbálnak valamit csinálni, mert látják milyen körülmények között élünk és akkor megpróbálnak valamit csinálni. Azért várom már én is nagyon ezt a választást, hogy most mi lesz a végén, mert ha bejutnának nekem is lenne reményem arra, hogy lakáshoz jussak… Mert nagyon szeretnék elmenni innen.. Meg azt mondják… az egyik azt mondja, hogy lebontik azokat a számozott utcákat…a másik azt mondja nem bontik… Ernőék azt mondják, le fogják bontani, de nem ebben az évben.. és nagyon bízom benne… Mi úgy vagyunk 51

bejelentve, hogy mi anyuékkal egy házban vagyunk, úgy vagyunk bejelentve, de anyu azt mondta, hogy ő már nem akar velünk így lenni… Úgyhogy mindenképpen lakáshoz kell jutnunk.. -

Tehát oda vannak bejelentve, de nem élnek a szüleivel…

-

Oda vagyunk bejelentve, de mi nem a házban, hanem a kamorában lakunk… ahhoz

építettünk egy szobát… Most már ugye mán nőnek nagyon a gyerekek… Adrien is olyan helyzetben van, ott van az Andriska, aki már ugye nagyfiú, és szükség lenne egy lakásra, nem jó így, nem tudunk úgy tisztálkodni se, ahogy kéne.. és ugye ott vannak az egerek is… Félek az éjszakától.. Néha olyanokat sikítok… Valamelyik nap este éjszaka… jött az egér.. -

Nem lehet bevakolni a lukakat?

-

Hiába bevakolja András, de kint az előtérben hatalmas nagy luk van, már egy

alagút… és a szobába ahol megyünk be a lépcsőnél már kitette teljesen.. Hiába bevakolja az András, de semmi.. nem nagyon … -

A méreg, egérméreg sem segít?

-

Vettem ragasztót… az utolsó pénzemből vettem meg… etettük, a sajtot megette

belőle, mert azt mondták, hogy valamis sajtot vagy kis szalonnát vagy szalámit tegyünk bele, azt megette belőle, a ragasztót meg úgy ahogy vót ott hagyta… és azóta nem láttam a konyhában, hanem a szobába bent.. Nagyon örülnék neki, ha tudnának valamit segíteni.. -

Milyen festékkel festettek vagy meszeltek eddig?

-

Diszperzittel meszeltünk, gondolom, egy vederrel elég lenne.. Egyelőre már az is

megtenné, mert a mész szag, hátha elkergetné … meg a ruhák is penészesek. Mosok, mosok, de semmi értelme, mert, ahogy berakom a ruhákat, ugyan olyan penészes.. Ahogy beraktam a nyári ruhákat is egy zsákba, átvette az egész illatát és újra kell mosni az egészet, de semmi értelme a mosásnak, mert olyan penészesek. Meg jó lenne valami szekrény is, mert az is penészes. -

Március van.. Egy kis jó idő kellene a festéshez..

-

Már mondják, hogy jön a jó idő, meg nem szeretnék úgy átmenni a húsvétra, már

hogy nincs kifestve. Örülnék neki, ha addig át tudnánk meszelni. Meg az az igazság, hogy jó lenne valami szekrény is……és van még egy nagy problémám, már ezen kívül.. Mert hiába van minden szép és jó, ha a kályhánk meg füstöl. Nem jó. Már ki van lyukadva. Mán hátrul is elülről is… főzünk is meg fűtsünk is. Nyáron is a legnagyobb melegben is be kell gyújtani, mert – bocsánat - nincsen gáztűzhely. Van ideiglenesen egy gáztűzhely, kölcsön kaptuk, de áramos. És anyu nem nagyon hagyja, mert a villany nagyon sok lesz. Csak akkor szoktam 52

bekapcsolni, ha valami van vagy sütök valami sült húst vagy vakarót, ami nem sok ideig tart.. hamar meg van.. Amúgy meg tudnák rajta főzni, de anyutól nagyon félek. .mert ha nagyon sok az áram… apuval sem vagyok valami jó viszonyban. Ő is beteges szegény és Andrással nem nagyon jönnek, ki, mert bla-bla-bla-bla-bla.. és az újév első napja is úgy kezdődött, hogy majdnem összeverekedett az apu meg az András… Úgy hogy azért szeretnék elmenni innen… Nem vagyunk annyira jóba, mert sok probléma vele… Szeretnék más helyzetet, de sajnos nem jön össze… nem tudom mi lesz… -

Tehát – jelen pillanatban - festékre lenne szüksége a lakás kifestéséhez, mert Adrien

folyamatosan beteg, de igazából szeretne elmenni innen, mert sok a probléma a lakással és a szüleivel és a volt férjével is vannak gondok. -

Igen, de most lesz a választás, és annyira nem akarnák bele ölni pénztet, mert

szigetelni is kellene… Mert azért penészedik be a fal.. Még csoda, hogy az Adrien így is van… Tegnap is úgy sírt… Fájt a hasa… orvosnál voltam, kértem beutalót, hogy nézzék meg, miért fáj a hasa… -

Csakhogy tisztázzuk… ez a hasfájás nem függ össze az asztmatikus panaszokkal.

Akkor most emiatt nem ment iskolába. -

Igen, nagylány kezd lenni, lehet, hogy az, de inkább megnézetem...

-

Milyen nagyságú ez az építmény, amelyben laknak?

-

Egy szoba és egy kis konyha rész, de az szinte egybe van.. én Adriennel alszom bent

a szobában, András Andriskával a konyhában, de ez egy kamora.. ehhez építettük a szobát, hogy tudjunk hol lakni, mert ugye anyuékkal nem lehet.. nem bírják Andrást. -

Az András a férje?

-

Andrással el vagyunk válva, de ő is itt lakik…

-

Hozzájárul a család költségeihez? Fizet valamit?

-

Ad 10 ezer forintot.

-

Azt milyen jogcímen? Gyerektartás vagy ezzel járul hozzá a napi étkezéshez, a

háztartáshoz? -

Gyerektartás, de nehéz… nem jó ez sehogy se… Velünk él, és anyuék nem bírják,

meg iszik is… -

Tehát ha összefoglaljuk Marika a volt férje, András és a két gyerek Marikával együtt

a számozott utcában lakik, ahol az édesanyjánál vannak bejelentve, az édesanyjának kiutalt bérleményben, de nem a házban laknak, hanem egy melléképületben. -

Igen. 53

-

Tehát négyen vannak, a két gyerek az Andris és az Adrienn, illetve András a férje,

akivel elváltak, de mégis együtt laknak. Andrással külön kasszán vannak, aki havi 10 ezer forintot ad gyerektartásként. Önök, illetve András és a Marika szülei között nem olyan jó a viszony. Mindketten dolgoznak közmunkásként, amikor lehet, de nincs folyamatos állandó jövedelmük (jelenleg levonása is van) hogy lakást tudjanak igényelni, igaz Marika nem is volt a MIK-nél, hogy jelezze, szeretnének lakást. De ez a helyzet nem megfelelő, mivel a gyerekek nőnek, és nem megoldott a külön légtér a fiú és a lány gyermek számára. Az is probléma, hogy valószínűleg ezen utcák házait le fogják bontani és az édesanyja nem akar már Önökkel együtt lakni. Ezért - úgy gondolja – nem is érdemes nagyobb beavatkozást tenni abban a helyiségben, amelyben élnek, de mivel a kislány egészségére ártalmas a penész addig is jó lenne változtatni, javítani a helyzeten. De nem csupán festés kellene diszperzittel, hanem szekrény is, mert az is penészes és a ruhák is. Marika nagyon szeretne változtatni a körülményein, új lakásba költözni, rendezni az életét, mert nem érzi jól magát a jelenlegi helyzetben. Amíg azonban itt laknak a festék és a szekrény mellé egy kályhára is szükségük lenne, mert az is ki van lukadva és nem nagyon tudják használni. -

Így van Marika?

-

Igen, reméljük, a jó istenke megsegít minket.., mert hát nagyon rossz így..

-

Úgy gondolom, hamarosan kimennék Marikáékhoz és megnézném a lakást, hogyan

lehetne javítani a helyzeten.. Nem gondolja, hogy érdemes lenne beadni egy igénylést a Miskolci Ingatlankezelőhöz vagy legalább személyesen érdeklődni a lehetőségekről? -

De nincs pénz..

-

Az érdeklődés nem kerül pénzbe, érdemes lenne ezen elgondolkodni… a szekrény az

könnyebben megoldható, most várunk egy adományt, még nem tudjuk pontosan, milyen szekrény érkezik, de ha erről pontosabbat tudok, akkor jelentkezem. A festéken gondolkodom még, hogyan tudnánk szerezni, illetve megnézem az árát, mennyibe is kerül. -

Egy vödör elég lenne…

-

Érdeklődni fogok ezzel kapcsolatban, bízom benne, hogy találunk valami megoldást,

hogy sikerüljön kifesteni… a mész az egyszerűbb lett volna, olcsóbb… Nem ígérem, de megpróbáljuk előteremteni, hogy javuljanak a lakhatási körülmények. A jövő héten kimegyek személyesen és megnézem a lakást. Úgy emlékszem, hogy penészes lakásnál előtte kezelni is kellene a penészes felületet, valamilyen penészölővel, de ezt majd szakembertől megérdeklődöm. Marika, ha ez így jó, akkor a jövő héten, mondjuk, pénteken délelőtt 10 óra körül kimegyek magukhoz és személyesen is tájékozódom, addig azért megkérdezek egy 54

szakembert ezzel kapcsolatban. A kályhával kapcsolatban adok néhány címet, el kellene menni érdeklődni, hátha tudnak-e segíteni. -

Rendben lesz így?

-

Jaj, nagyon jó lenne, ha sikerülne, nagyon köszönöm Éva néni..

-

Ígérni nem tudok semmit, de utána járok, és amiben tudunk, segítünk. Marika, akkor

a jövő héten jelentkezem. Viszontlátásra… -

Csókolom Éva néni..

55

Szakmai képességfejlesztés II. Készítette: Orosz Éva Miskolci Egyetem Szociális és Ifjúsági Munkás szak 2014 Beadandó feladat: Egy konfliktushelyzet leírása, elemzése.

I. A konfliktus -

Olyan ütközés, melynek során igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek kerülnek egymással szembe. A konfliktus egy olyan folyamat eredménye, amelyben valaki úgy érzi, hogy a másik fél egy számára fontos ügy megvalósításban akadályozza. A konfliktus összeegyeztethetetlen különbségeket jelent, ami ellentéthez vezet. A konfliktus egymás ellen irányul, a versengés pedig egy cél egymástól független elérésére. Gyakran erős érzelmi töltése van, indulatok kísérik. Ez nem mindig arányos a konfliktus valódi súlyával! Inkább függ a konfliktushordozók személyiségétől, mentálhigiéniai állapotától és a környezettől.

-

A konfliktus 1. a hagyományos értelmezés szerin szerint ártalmas, mert elvonja a figyelmet a fontos dolgokról, energiát és erőforrást igényel rossz vezetés eredménye, 2. a modern irányzat szerint pedig hasznos lehet, mert elősegíti új taktika és stratégia kialakítását, megakadályozza a túlzott megelégedettséget és kényelmességet.

II. Munkahelyi konfliktus leírása 2. 1. Konfliktusban megjelenő személyek: munkaadó (civil szervezet) és munkavállaló 2.2 Előzmény leírása: A munkaadó civil szervezet vezetője tevékenységükhöz olyan személyeket keresett mentor munkakör betöltésére, akik (egyrészt) képesek hátrányos helyzetű, sorsú családokkal történő kapcsolat kialakítására, a hétköznapi életükben történő

56

segítségnyújtásra, (másrészt) az elkezdett tanodai programban támogatására (heti 1 alkalommal 2 óra gyermekfelügyelet ellátására). Ezen tevékenység elvégzésére heti 20 órában szerződtek a felek. Mivel a munka nem igényelte a napi 4 órás jelenlétet, munkaadó lehetőséget kínált arra, hogy a munkavállaló egy héten csupán 2,5 napot töltsön munkahelyén. Egy közös egyeztetésen döntötték el, hogy ki, mely napokat tölti munkával, mikor vesz részt a tanodai munkában, mikor látogatja családjait, mikor tart ügyeletet. 2.3 Probléma, konfliktushelyzet kialakulása: Miután a munka elkezdődött egy idő elteltével, a program vezető-koordinátora észrevette, ami az első értekezletükön megerősítést is nyert, hogy az egyik kolléga nem vette fel a kapcsolatot a családokkal, nincs dokumentációja, és folyamatosan késik vagy az utolsó pillanatban esik be a munkavégzés helyére. Amikor a vezető-koordinátor rákérdezett az által tapasztaltakra, az adott munkavállaló annyit mondott, hogy ő egyedül nem megy ki a telepre (Lyukó-völgy). A program koordinátora meglepődve vette tudomásul, hiszen a munkába állást megelőző munkamegbeszélésen tisztázták, hogy milyen feladatot kínál a munkáltató. A problémát feltáró megbeszélés után, az első értekezleten továbbra is az volt tapasztalható, hogy változás a továbbiakban sem történt. 2.4 A konfliktus helyzetben történő intézkedés: A program vezető-koordinátora személyes megbeszélést kezdeményezett a munkáját el nem végző mentorral annak átbeszélésére, miben tudna segíteni neki. Végül abban maradtak, hogy a családoknál történő első látogatásnál a koordinátor is elkíséri, ami meg is történt. Ezek után megegyeztek, hogy innentől kezdve már a mentor veszi át a családokat, és készíti a munkájával kapcsolatos dokumentációt. Egy következő közös megbeszélésen, többszöri rákérdezésnél ismét kiderült, hogy továbbra sem tartja a kapcsolatot a családokkal, nem látogatja őket és semmilyen írásos dokumentációt nem készít el időre. Ekkor a koordinátor egy közös megbeszélésen felajánlotta, hogy akik igénylik, rendeződjenek párba és úgy látogassák a programban résztvevő családokat. Ezt többen igénybe vették, ami a tapasztalat szerint, javította mind az egyén, mind a csoport teljesítményét. III. A konfliktushelyzet elemzése

-

Nyilvánvalóan – mint az a probléma megoldása kapcsán kialakult beszélgetésekből 57

kiderült - a legfőbb probléma forrása az volt, hogy munkaadó és a munkavállaló között a privát életben egy évek óta tartó baráti kapcsolat volt, ami – láthatóan - ezen funkciójában – alá és fölé rendelt viszonyban – nem működött jól. -

A munkaadó: ketté tudta (és akarta is) választani a főnök-barát szerepkört, azonban a munkavállalónál – láthatóan - ez nem ment, nem tudta elfogadni az új helyzetet, ő továbbra is barátnő titulusban lépett a munkaadó elé.

-

A munkaadó (barát) más tapasztalatokkal bírt a munkavállaló (barátnő) személyével kapcsolatosan, mint amit a közös munka során tapasztalt.

-

A munkaadó nem kívánta megkülönböztetni a munkavállalókat, nem szeretett volna kedvezményeket adni, ugyanazt a munkát várta el mindenkitől, ugyanazért a fizetésért.

-

A munkaadó beismerte magának, hogy főként nem az alkalmassága miatt esett a munkavállalóra rá a választás, hanem mert szerette volna munkához juttatni, bár azt is elismerte, hogy eddig másként ismerte, mint a közös munka során tapasztaltak. Számára meglepetés volt a barátnő munkamorálja.

-

Mind a két fél nagy csalódásként élte meg a kialakult helyzetet más-más aspektusból.

IV. Eredmény

-

A barátság megromlott, és nehezen tudta mind a két fél a látszatot fenntartani. A munkaadó nehezen szánta rá magát a – kellemetlen munkát érintő – beszélgetésekre, mivel látta, hogy nagyon rossz fogadtatása van elvárásainak, kritikáinak. Ennek ellenére, ha a barátság nem is maradt a régi, a mentor munkamorálja a beszélgetések hatására javulni látszott, és a kettőjük között lévő kapcsolatot is sikerült valamennyire a munkát tekintve kiegyensúlyozni, azonban a projekt befejeztével egyik fél sem igényelte a további együttműködést és a barátságuk sem tudott helyreállni.

58

Beadandó dolgozat Tantárgy: Szociális munka csoportokkal Készítette: Orosz Éva (Szociális és Ifjúsági munkás FSZ 2. évf./1 félév) 2014

Téma: William Golding: A legyek ura c. könyv elemzése megadott szempontok szerint Elemzési szempontok -

csoportok alakítása, fejlődése

-

szerepek a csoportban

-

csoporton belüli és csoporton kívüli viszonyok

-

dinamika, konfliktusok és kezelésük

I. Előzmény, bevezetés Egy repülőgép, melyen 7-12 év közötti angol fiúk utaztak, lezuhant egy sziget közelében. A zuhanás következtében a különböző pontokon szerencsésen földet ért gyerekek egy idő után a sziget egy pontján találtak egymásra. A gyerekek az angol középosztály gyerekei, annak megfelelő szocializációval, értékrenddel. A gyerekek úgy tudták/gondolták, hogy rajtuk kívül senki sem élte túl a szerencsétlenséget. II. Csoportok alakítása 1. Ralph és Röfi, utóbbi asztmás fiú. A két fiú a zuhanás után találkoztak össze. Ralph a későbbiekben (egyik) vezető, Röfi inkább gondolkodó, tanácsadó háttérember. Ralph az első adandó alkalommal el is árulja – a későbbiekben is – hű szövetségesét, amikor az összegyűlt fiúk előtt elárulja gúnynevét, ami által kiszolgáltatja az asztmás fiút a gúnyolódásnak. 2. A másik jelentős (vezetőt adó) csoport egy kórus, amelyben Jack nevezetű fiú dominál, aki az első adandó alkalomnál be is jelentette igényét a vezetői pozícióra, okai között megtudjuk,

59

hogy eminens tanulója iskolájának. Ralph szintén pályázatott a vezetőségre, ezért szavazást ajánlott. A többség demokratikus keretek között, ekkor, Ralphot választja meg vezetőül.

III. Szerepek a csoportban Ralph: Ő képviseli a demokráciát, a szabad választást, a többségi döntés lehetőségét, még akkor is, ha ebben alul marad. Elméleti ember, így amikor a fizikai erőre, gyakorlati tevékenységre kerül a hangsúly, alul marad a többség akaratával, döntésével szemben. Jack: A vezetőválasztás hatására Jack és Ralph között egy rivalizálás indul. Jack mindent elkövet, hogy a figyelem ráirányuljon. Elsőként bejelenti, hogy ő és a kórustagok vadászok lesznek, akik ellátják a csoportot élelemmel. Egyfajta Nimródi szerepkör bontakozik ki, hiszen Jack egy olyan személyként tünteti fel magát (kitalált ellenségkép segítségével), aki védelmet és ellátást képes nyújtani a közösség számára, ami életet (túlélést), és a többiek feletti hatalmat jelenti. Nyilvánvalóan nem adja fel a választásban elszenvedett kudarc ellenére sem vezetői ambícióit. A gyakorlati terepen tudja átvenni az irányítást, hatalmát ennek köszönheti. Röfi, aki az észt képviseli a táborban, Ralph oldalán áll, kívülről igyekszik tanácsokat adni, segítve ötleteivel a társaságot, miközben mindenki gúnynevén szólítja. Főként elméleti, mint gyakorlati segítő. IV. Csoporton belüli és csoporton kívüli viszonyok Ralph filozofikus alkat, keresi az okát, miért van az, hogy minden szétesik. Jack csapatának tagjai pedig kezdenek úgy viselkedni, mint a vademberek. Előnyük, hogy képesek az önfenntartásra. Utóbbiak „a kagyló törvényét” megkérdőjelezi, magára nézve nem fogadja el. A két fiú a szörny megkeresésénél egyesül ismét. Ralph felismeri, hogy most a hatalom megtartása érdekében neki is mennie kell, különben végleg Jack győz. Jack Röfiben vetélytársat lát. Minden helyzetben igyekszik kifejezni unszimpátiáját felé. Közösen találják meg a szörnyet (pilóta). A kagyló hatalma még mindig meg van. Jack a táborban kenyértörésre viszi a dolgot. Kijelenti, hogy elmegy, neki többé Ralph nem vezére, vadászni fog és szórakozni. Aki akar, menjen vele. Röfi bátorítja a többieket, erősíti Ralph vezetői szerepét. Simon különválik a többiektől, és megtalálja a pilótát. Egyedül azonban gyenge. A többieknél eljön a pillanat, amikor ösztönlénnyé válnak, a tömegpszichózis eluralkodik a csoporton. A fiút, láthatatlan ellenségnek jelenítik meg, és megölik. A történet legtragikusabb 60

mozzanata, amikor gyerekek válnak gyilkossá. V. Dinamika, konfliktusok és kezelésük A két tábor, a két vezetői szemléletmód közötti konfliktus akkor teljesedik ki, amikor Jack elmegy vadászni, és az őrizetlenül hagyott tűz kialszik. Egy arra járó repülőgép így nem veszi észre őket. Tulajdonképpen a kialudt tűz, átvitt értelemben pedig Jack, a szabadulástól, a hazatéréstől fosztotta meg őket. (Felmerül a kérdés: vajon Jack akar-e szabaddá válni, hiszen ez a szerencsétlenség hozta meg számára a valódi, kötöttségek nélküli szabadságot.) Ralph ekkor a sikeres vadászatról érkező Jacknek ezt a szemére veti. Röfi Ralph mellett állva véleményét bátran képviselve kéri számon Jacket, aminek az lesz a következménye, hogy Jack egy pofont ad a fiúnak, akinek szemüvege ekkor megsérül. (A szemüveg egyébként a tűzgyújtásnál (jelzés, élelem elkészítése, melegedés) fontos szerepet játszik. Röfi akaratlanul is, mint szemüveges fiú, hasznos tagja a csoportnak. A fiúk gonoszkodása azonban egyre erőteljesebben megjelenik, egyre inkább az erő és nem az ész diadalmaskodik, hiszen az az erős, aki a másikat le tudja igázni, le tudja uralni. A vadászaton elejtett malac evéséből Röfit Jack direkt kihagyja. A csoportból egyedül őt nem kínálják meg étellel, majd mikor ezt szóvá teszi, az egyik fiú, aki szintén nem volt vadászni (mégis kapott a malacból) neki adja az övét. Ekkor Jack dühvel hozzá vágja azt a húst, amit addig evett. Nem tetszik neki, hogy van, aki nem fogadja el döntését. Ő akar az egyedüli úr lenni a szigeten élők között. Teljes hatalomra, diktátori pozícióra tőr. Nincs szüksége gondolkodó emberekre, csak bábokra, ösztönlényekre, kik feltétel nélkül elfogadják, és megteszik, amit mond. Ralph az incidens után ismét vezetői pozícióban erősíttetik meg, miután megrakatja Jackkel a tüzet, aki csupán a tűz miatt kér bocsánatot, a Röfire támadása miatt nem. Ez azonban csak rövid ideig tart. Ralph, gyűlést hív össze, ahol megfogalmazza, mi a fontos. Jack ekkor, mint vadász lép elő, mint ellátó és védelmező egy személyben a közösség számára jelezve fontosságát, főként, mikor egy tengeri szörnyről is elkezdenek fantáziálni. Aki ennek ellentmond (Röfi) letorkolja, megszégyenítik. Jack az erőben bízik, arra teszi a hangsúlyt. A demokratikus – mások véleményére kíváncsi, többségi akaratot képviselő - gondolkodás alulmarad az erővel szemben. Röfi hátulról támogatja, tanácsokkal látja el Ralphot. Fújja meg a kagylót. Akinél a kagyló az beszél. Jack a félelemkeltéssel igyekszik a maga oldalára állítani a csoport tagjait. Ralph inkább a békés utat választja. Vele egy páran maradtak, a 61

többség Jackkel tartott. A szörnytudat kiépítésével is hatalmát szeretné megerősíteni. Ha van szörny, félelem van, aki pedig fél, azt meg kell védeni. Jack felölti a védelmező szerepet is. A csoporthoz tartozók, lemondanak saját akaratukról, bábbá válnak, elfogadva Jack dominanciáját. A szörnytudat kiépítése és az egyén, mint gondolkodó lény tudatának leépítése az ösztön felerősödése, a csoport, mint egység megjelenése (az egyéni felelősség leépülése) gyilkossághoz vezet. Röfi nem tudja kimondani, hogy gyilkosság. (Baleset volt-mondja.) Ralph mondja ki, azonban a felelősséget az áldozatra teszik. Ő a hibás - mondja. Jack fejet áldoz, mint egy bálványnak, aki védelmet ad. A Legyek ura cím birtokosa egy levágott disznófej, ami vonzza a legyeket. Ez a fej szimbolizálja a természeti népek hiedelemvilágát. Az első gyilkosságot egy második követi. Jackék elveszítenek minden kontrolt. Mindenki ellenséggé válik, aki nincs velük. Ralphék hiába tartják be a kagyló törvényét, ami a civilizált gondolkodást, az emberi törvényeket szimbolizálja, próbálkozásuk hiábavaló. Ellenséggé válnak. A békére való igyekezetük hiábavaló. Röfit is megölik egy sziklát gurítva rá. Ralph egyedül marad. A menekülésben a másik – ellenséges csapatból - egyedül Erik és társa segít neki, de így is menekülnie kell. Halálra keresik. Teljesen meg akarják semmisíteni a személyen keresztül a másik rendszert. Ki akarják füstölni, ezáltal az egész sziget füstbe borul. Ralph menekülni kezd, már majdnem utolérik, amikor egy fehér ruhás alak kerül elé. A megmentő. Egy tengerész. Egy felnőtt. Hirtelen minden helyreáll.

62

Szociális munkaformák alkalmazása, otthon közeli ellátásokban. Készítette: Orosz Éva Miskolci Egyetem Szociális és Ifjúsági Munkás FSZ/2. évf. 2014

I.

Bevezetés

Dolgozatomban egy 84 éves idős hölgyet választottam, aki 15 éve él özvegyen saját tulajdonú családi házában. Az idős hölgynek két gyermeke van, akik már elmúltak 60 évesek. Mindkettőjüknek családja, kialakult élete van, de mind a ketten igyekeznek – eleinte - segíteni édesanyjuknak, aki nem túl jó környéken él Miskolcon, mivel közvetlen szomszédjai nincsenek, és a környéken sok is betörés van. Az idős asszonyhoz is többször betörtek már, a családja emiatt is félti. A lánya úgy véli, hogy bár édesanyja mindig is önálló életet élő, erős fizikai és mentális képességekkel bíró asszony volt, egy idő óta észrevehetően nem szeret egyedül lenni, azonban gyermekeinek sem szeretne terhére lenni. 3-4 évvel ez előttig minden rendben is volt, azonban akkor az idős asszony vadidegeneket engedett be a lakásba, akik nyílászáró csere ügyben keresték meg, s akik számára jelentős összegű előleget is kifizetett. Amikor ezt a család megtudta, s mivel a vállalkozó nem jelentkezett, megijedtek, hogy egy csalás áldozata lett. Magán nyomozásuk során sikerült megtalálni a vállalkozót és az végül visszajuttatta a pénzt. Ez után még más jelek is azt mutatták, hogy az idős asszonynál változás állt be, s már nem hoz olyan felelős döntéseket, mint annak előtte, felügyeletre szorul. Ezzel szemben kérdés volt, hogyan avatkozzanak be úgy, hogy az idős asszony addigi önállósága, emberi méltósága ne sérüljön (?). A család egy új, számukra ismeretlen helyzetbe került. A 80 éves asszonynak, korából adódóan, egészségügyi problémái voltak, úgymint ízületi fájdalmak, magas vérnyomás stb., amelyekre gyógyszereket szedett, addig önállóan.

63

II.

Változások

Életében úgy három évvel ezelőtt kezdődtek azok a változások, amelyek miatt a családjának el kellett kezdeni gondolkodni a hogyan továbbon. Főként a magas vérnyomás miatt bevezették, hogy valaki este mindig megy, vérnyomást mér és beadja az esti gyógyszereket, s ha szükséges a vérnyomáscsökkentőt i. Ez kb. egy évig jónak is tűnt, azonban egyre inkább úgy gondolták, hogy igénybe veszik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást, ami még lehetővé teszi az idős asszonynak, hogy egyedül éljen mégis biztonságot jelent, mind ő, mind a családja számára.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan (a segélyhívástól számított 30 percen belüli) megjelenését az ellátott lakásán, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c)

kezdeményezését.

szükség A

esetén

további

jelzőrendszeres

házi

egészségügyi segítségnyújtás

vagy

szociális

folyamatos

ellátás

készenléti

rendszerben működik. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a szociális rászorultságot vizsgálni kell az ellátásért személyi térítései díjat kell fizetni.

Az elgondolás jó volt, azonban egy pár téves riasztás után az idős hölgy levette a nyakából a riasztó készüléket és így már nem töltötte be azt a szerepet, amire szánták. A következő nehézség akkor következett, amikor észrevették a családtagok, hogy az időshölgynél olyan viselkedési problémák, zavarok lépnek fel, amelyek eddig nem voltak tapasztalhatók, mint például az agresszivitás, hangulatingadozás. Háziorvossal történő konzultálás után szakorvoshoz mentek, aki megállapította, hogy az idős hölgy demens állapotba került, ami a családot ismét megoldandó feladat elé állította. Ezért, s mert észrevették, hogy már nem főz magára, nem eszik rendesen, az idős hölgy lánya, 64

otthagyva saját otthonát édesanyjához költözött, ami szinte a párkapcsolatát is veszélybe sodorta. Ekkor az idős asszony már állandó felügyeletre szorult, miközben egészségi állapota is tovább romlott, egyre nehezebben járt. Mivel azonban a család életében nehéz volt az átállás és az idős hölgy 24 órás felügyeletet igényelt, elkezdtek keresni olyan megoldást, amely tehermentesítené az idős hölgy, hozzá költöző lányát, ha csak pár órára is, mivel nehéz volt helyettest találnia, ha valami dolga, elintézni valója akadt, illetve ekkor két háztartást látott el. Emiatt a család kereste azt a lehetőséget, ami mind az idős asszonynak, mind a családnak megfelelne. Ekkor találkoztak az idősek klubjával, ami nappali foglalkoztatást és ebédet biztosít a nyugdíjasok számára, akik saját otthonukban élnek, de szükségük van társas kapcsolatokra, napközbeni tartózkodásra, ami képes arra, hogy méltóságteljes időskort biztosítson a nyugdíjas személy számára.

Nappali ellátás: Otthonukban élő, egészségügyi állapotú vagy idős koruk miatt szociális támogatásra szorulnak, de a magányt szeretnék elkerülni. A klubokban kulturált környezetben biztosítják a nappali tartózkodás lehetőségét, amely mellett különböző ismeretterjesztő, szórakozást és társas kapcsolatot segítő foglalkozást szerveznek a klubtagok számára. Különböző programok szervezésével színesítik a nyugdíjasok életét, mint kirándulások, színház, mozi látogatások. Az igénybevétel önkéntes, kérelemre történik. Étkezési lehetőség van, díjfizetés ellenében.

A család úgy döntött, él a lehetőséggel, még akkor is, ha az idős asszony már csak korlátozott mértékben, korlátozott aktivitással tudott részt venni a klub életében. A családot azonban megnyugtatta a tudat, hogy felügyelet alatt van a mama, miközben saját életük is visszatért, valamennyire, a rendes kerékvágásba. Azt azonban sajnálták, hogy ezt a lehetőséget csak most vették igénybe, hiszen jobb lett volna akkor, amikor még az idős asszony aktívabb életet tudott élni, bár ő ezt, a társas kapcsolatok szélesítését nem igényelte. A család vitte és hozta a napközis ellátásból, ami csupán pár hónapig tudott működni, mivel az idős asszony fizikai és mentális állapota egyre gyorsabban romlott. Történt ez oly mértékben, és oly gyorsan, hogy egy nap már nem volt képes járni sem, így a napközis 65

ellátását megszüntették. A család életének következő fázisa, hogy láthatóan az idős hölgy lánya egyre inkább kimerült, a hölgy fia, már az első időszakban kilépett édesanyja gondozásának felelőssége alól, így ez a feladat teljesen az idős hölgy több mint 60 éves lányára és annak társára, és lányára maradt. Az idős hölgy gondozása olyan terhet rótt rá, ami meghaladta az ő erejét is. Bár többször felmerült a gondolat a bentlakásos intézményről, mint egy lehetőségről azonban úgy gondolták, hogy lelkiismeretük szerint nem szeretnék „beadni” oda az anyát, nagymamát. Ettől függetlenül mégis tettek lépéseket, minden eshetőségre felkészülve, és az idős hölgy lánya el is látogatott több helyre, azonban nem kevés lelki megterhelést jelentett számára és továbbra sem bírta rászánni magát a döntésre. Ebben lánya volt segítségére, amikor egy nap nyilvánvalóvá vált, hogy így nem mehet tovább, az idős hölgy lánya nem bírja azt a terhet, sem a fizikai, sem a mentális terhelést, ami rá nehezedik. Ekkor, s mivel pont egy hely felszabadult az egyik miskolci idősek otthonában, elhelyezésre került az idős hölgy.

Idősek otthona Tartós bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó intézmény, amely személyes gondoskodás keretében végzett szociális szakosított ellátás orvosi ellátással, demens betegek ellátásával. •

Feladatuk:

•

A folyamatos, 24 órás gondozói, ápolói szolgálat megszervezése.

•

A gondozási és ápolási tevékenység végzése az egyéni ápolási, gondozási tervek

alapján. •

A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra,

hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. •

Az intézményben élő ellátottak életvitelének segítése, életminőségének javítása, a

szakmai munkacsoport - gondozószolgálat - feladatellátása során valósul meg komplex gondozás formájában. Mentálhigiénés-gondozás •

Koordinálja az ellátottak személyre szabott egyéni, csoportos és közösségi

66

mentálhigiénés ellátását és foglalkoztatását. •

Az élethelyzetük megváltoztatására kényszerülő új lakók beilleszkedésének

elősegítése. •

Személyre szabott bánásmód.

•

A konfliktushelyzetek oldása, megelőzése érdekében az egyéni, csoportos

megbeszélések. •

A szabadidő kulturált eltöltésének szervezése.

•

Az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatainak segítése.

•

Az egyéni gondozási tervek megvalósítása.

•

A hitélet gyakorlásának segítése.

•

Segíti és támogatja a kis közősségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését.

•

Az ellátottak testi-lelki aktivitásának fenntartása, megőrzése érdekében előre

megtervezi a megvalósítás folyamatosságát, rendszerességét (fizikai tevékenységek, séta, sport, stb.), szellemi és szórakoztató tevékenységeket, kulturális tevékenységeket.

Az első hely, ahová bekerült, szinte csak 2-3 hétre azonban nem hozott megnyugvást a család számára. Az idős hölgy kedélyállapota láthatóan rosszabbodott, bár beszélni már nem nagyon tudott, az ember szíve elszorult a látványtól, ahogy az egykori erős asszony, szinte magatehetetlenné vált, vagy legalábbis úgy kezelték. A szeretetszolgálat által működtetett otthonból az idős asszony pár hét után kórházba került. Ekkor az idős hölgy lánya számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem akarja, visszavinni ebbe az otthonba, ahol addig volt az édesanyja. Úgy döntöttek, hogy megpróbálják a másik helyet is, ahol demensek kezelésére is van lehetőség. A csodával határos módon megüresedett egy hely, ahová a kórházból való távozáskor már el is tudták helyezni az idős asszonyt. Ekkorra, szinte napról napra egyre inkább romlott az idős asszony állapota. Fekvő beteggé vált, kórházból ki és be. Tulajdonképpen csupán két hónapot, ha töltött a két helyen az idős asszony, amikor az utolsó kórházi tartózkodás közben elhunyt.

III.

Összegzés

Egy család életében a mindennapi (munka, saját kialakult élet, lakáskörülmények stb.) kihívások közben nagyon nehéz beépíteni egy idős (beteg) ember 24 órás gondozását. Bár ebben a családban az idős hölgy lánya mellett unokája illetve a lányának társa is segítséget 67

nyújtott a gondozásban, azonban ez a helyzet a saját teljes életükről, az unoka esetében megélhetésről való teljes lemondást kívánta volna meg, amit – utóbbi - nem tudott a maga részéről vállalni. Ezen időszakban úgy próbált segíteni, hogy olyan munkát vállalt, ami lehetővé tette a rugalmas munkavégzést, azonban több olyan munkáról (és anyagiakról) lemondott, amely miatt nem tudott volna segítségére lenni édesanyjának a nagymama ápolásában, hiszen látta, hogy az édesanyja erején felül, mégis lelkiismeret furdalással igyekezik gondoskodni a nagymamáról. A család kényszermegoldásként választotta a bentlakásos intézményt. Akkor, amikor már úgy érezték nem tudják megoldani sem az ápolását, sem a mindennapi tevékenységek összehangolását, mivel sem a fizikai erejük, sem szaktudásuk nincs a fekvő, magatehetetlen személy ápolásához. A nagymamát ettől függetlenül folyamatosan, mindennap akár többször is látogatták, odafigyeltek állapotára, sokszor az idős hölgy lánya szólt, ha valamit úgy látott nincs rendben pl. felfekvés alakult ki. Bejártak etetni, vagy csak azért, hogy a nagymama mellett legyenek. Az idős hölgy láthatóan miután otthonba került nem érezte jól magát, még akkor sem, ha ezt csupán a tekintete árulta el. Feladta, nem akart élni. Ennek és állapotának tudható be, hogy el is ment pár hónapon belül. A család azóta sem tudta igazán feldolgozni, hogy valóban helyesen döntöttek-e. Fel-felmerül a kérdés; nem lett volna, ha fizetnek valakit az otthontörténő ápolásért, mert akkor a nagymama nem idegen környezetben, hanem saját házában élhetett volna, ami valószínűleg közelebb állt volna ahhoz, ahogy elképzelte életének végét..

68

Közösségfejlesztési projekt Izsófalván Készítette: Orosz Éva ME, Szociális és Ifjúsági munkás FSz/2évf. 2014/2015 tanév

I.

Bevezetés

Magyarországon a rendszerváltás utáni időszakban elsősorban a gyárak, munkahelyek megszűnése okozta munkanélküliséget igyekezett a mindenkori kormány kezelni, többek között a munkaügyi központok kiépítésével, a szociális segélyezés alapjainak lerakásával. Ebből a folyamatból azonban kimaradt a helyi közösségekben a munkanélküliségből, elszegényedésből adódó problémák kezelése. Több mint 20 évvel a rendszerváltás után egyre inkább szükségessé vált a leszakadó, hátrányos helyzetű térségekben történő beavatkozás, a szükséges közösségi terek kialakítása, mivel e területeken egyre inkább felerősödik a város-vidék ellentétben a vidék leszakadása attól függően, milyen messze esik egy-egy nagyobb várostól. Úgy vélem, az a folyamat, ami az elmúlt évtizedekben közösségi szinten érte a társadalmat, egy helyi település közösségét, károsabb, mint az egyéni szintet érintő szociális helyzet negatív irányba történő elmozdulása. Ez a negatív változás pedig, arányaiban annál nagyobb, minél kevesebb lehetőségük van az adott településen élőknek. Az elszegényedés mellett a „jövőképtelenség” az egyik legnagyobb társadalmi romboló erő az emberek, közösségek életében. Nyilvánvalóan szükség van olyan személyekre, szervezetekre, akik képesek egy adott területen aktivitásukkal, kreativitásukkal kimozdítani, ösztönözni és összefogni a lakosságot a közönyből, a „jövőképtelenségből”, úgy hogy az ott élők egy önszerveződésre képes, aktív, környezetükért, településükért felelősséget vállaló csoporttá nője ki magát. Hankiss Elemér szerint a gazdasági és társadalmi életünk súlyos hiánybetegségei között az egyik legjelentősebb az életképes emberi közösségek hiánya. Meglátása szerint a közösségek szükségességét több szempont is indokolhatja, egyrészt, az embereknek biztonságot nyújthatnak,

tartalmat,

és

célt

adhatnak

életüknek,

a

kibontakozás

lehetőségét

személyiségüknek, másrészt a társadalomban az egyéni érdekek hatékony csoportérdekké 69

formálódhatnak, a társadalmi fejlődés folyamata biztosított általuk, harmadrészt a társadalom demokratizálódásának alapfeltételei, negyedrészt pedig fontos a szerepük a hatékony társadalmi ellenőrzés kiépítésében. Dolgozatomban Izsófalván végzett tevékenységünk alapgondolatát, terveit igyekszem bemutatni, amely Hankiss Elemér felvetéseire épül, kiegészülve helyi sajátosságokkal, problémákkal. II. Nyitott Ajtó projekt Izsófalván II.1 Néhány adat Izsófalváról A település lélekszáma Izsófalva honlapján feltüntetet adatok alapján 1959 fő (lakások száma: 690). A „szalagtelepülés”, amely egyben régi bányásztelepülés, Edelény és Kazincbarcika között fekszik, Miskolctól 26 km-re. Nevét híres szülöttjéről, Izsó Miklós szobrászművészről kapta 1950-ben (addig Disznóshorvát volt a település neve). A településen élő roma közösség, a helyiek szerint, kb. 400 fő (A KSH adatai szerint a település 7%-a vallja magát romának). A településen nem jellemzőek az etnikai problémák, fő gond a munkanélküliség, a szegénység, ami napi megélhetési problémát jelent a helyiek számára, mint a közös beszélgetéseken kiderült. A tapasztalat azonban az, hogy bár láthatóan nem gátolják pl. a klub tevékenységét, mégis fenntartásokkal vannak az oda látogató személyekkel (rommákkal)

szemben,

s

érezhetően

szeretnék,

ha

más

helyet

találnánk

a

klubfoglalkozásokra, nyilvánvalóan ezért is támogatják a közösségi ház felújítását, hiszen ha az elkészül, az válik bázis területté a helyiek számára. II.2 Nyitott Ajtó klub A Nyitott Ajtó klub célja egy közösségi tér létrehozása, s mint maga a neve is mutatja, mindenki számára nyitottan. A klub célja elsőként az, hogy feltérképezzük a település lehetőségeit, szabad kapacitásait, magát a humán erőforrást, a szakképzetséget, az emberek érdeklődési körét, annak reményében, hogy a helyi adottságokat és az embereket megismerve további programokra tudunk sikeresen pályázni. Ehhez fontos volt a helyi önkormányzattal, polgármesterrel, jegyzővel, művelődési ház vezetővel is felvenni a kapcsolatot, akik pozitívan fogadták kezdeményezésünket, s elindultak a tárgyalások egy közösségi ház kialakítására is. 70

II. 3 Felmerülő problémák, első eredmények Már az első találkozáskor kiderült, hogy itt is a fő probléma a munkanélküliség, a kevés jövedelem, amely családok nélkülözését okozza, hiszen a szociális segély biztosította jövedelem, igen nehéz megélhetésre ad lehetőséget. Éppen ezért elindult egy közös gondolkodás abban az irányban, hogyan tudnánk ebben segítséget nyújtani az itt élőknek. Jómagam, mivel falun nőttem fel, volt némi tapasztalatom arról, hogy ha az ember a háza körül ültet, ha tart néhány állatot, úgy mindig van mihez nyúlnia, van miből főznie. A településre kijárva és a családokhoz ellátogatva kiderült, hogy – főként a telepen élők esetén – nem rendelkeznek kerttel, nagyobb udvarral, tehát az ő esetükben kertművelésről nem eshet szó a hagyományos értelemben. Azonban mivel már az előző évben is osztottunk vetőmagot, és azok, akiknek volt kertjük el is ültették, tehát volt érdeklődés a tevékenység iránt úgy döntöttünk, hogy megnézzük milyen lehetőség lenne egy közösségi föld kialakítására. Ekkor az egyik család, akik időközben a faluban (telepről leköltözve) tudott házat venni, nagy földdel azt felajánlotta közösségi használatra, így elindult egyfajta tervezés a föld - közösségi módon történő - megművelésére. A férfiak között vannak, akik állattartással foglalkoztak régebben, így az állattartásban van tapasztalatuk, afelé irányul az érdeklődésük, ezért keressük a lehetőséget a közösségi állattartásra is. Ez véleményem szerint lehetőséget biztosítana a családok számára, hogy friss tejhez, tojáshoz, húshoz jussanak. Voltak sajtkészítő, joghurtkészítő programjaink, amelyen szintén voltak asszonyok, akik jelezték, hogy ha megvalósul az állattartó programunk, szívesen dolgoznák fel pl. a kecsketejet. Fontosnak tartom azonban, hogy ezen tevékenységek csak akkor vezetnek eredményre, ha az emberek, ezt önmaguktól, saját egyéni megfontolásból teszik, s nem utasításba kapják. A klub foglalkozások eredményeként az asszonyok közül vannak, akiket a szövés érdekel, ezt a gyerekek is szívesen végzik, játékból, mások a varrás iránt mutatnak érdeklődést, és egy gesztenyegyűjtés eredményeként megvettük az első közösségi célú varrógépet, amelyen adomány anyagokból elkészültek az első párnák, első táskák, terítők. Eredménynek értékelem, hogy megalakul Izsófalván a helyi RNÖ, amelynek elnöke az egyik tagunk lett. Az RNÖ-vel együttműködve került sor az idei Télapó ünnepségre, ahol 50 család számára osztottunk szaloncukorcsomagot, illetve 100 mikuláscsomag került kiosztásra, és együtt szerveztük a karácsonyi kézműves programot is, amely megerősített bennünket abban, hogy érdemes helyileg programokat szervezni. 71

Nem szabad elfelejtkezni, hogy különböző vendégeket is hívtunk klubjainkra, akik megosztották tapasztalataikat a helyiekkel, és szerveztünk más civil szervezethez látogatást is, hogy inspirálódjon az Izsófalvi közösség. II.4 Célok -

a közösségi ház megvalósítása, létrehozása, megnyitása, amely egy olyan közösségi

térként tudna a továbbiakban funkcionálni, amelyben már mi magunk szabjuk az időt, a tevékenységet. Igény van gyerekfoglalkozásokra, tanodára, közös főzésre, varróklub, szövőklub és vannak zenészek, akik szintén szeretnék belakni a helyet. -

a tervezett gazdálkodási tevékenység beindítása

-

a tervezett földművelési tevékenység beindítása

-

egyéb közösségi tevékenységek

II.5 Összegzés Ezt a munkát többirányú összefogással lehet végezni. Fontos, hogy legyen a helyi közösségben egy mag, amely akar változást, fontos hogy legyen egy aktív szervezet, amely kész arra, hogy tegyen, hozzájáruljon a településen élők életéhez, akikhez lehet tanácsért stb. fordulni, azonban az egész célja, hogy egy olyan közösség jöjjön létre, amely a későbbiekben már önállóan tud mozogni, tevékenykedni. A külső szervezet csak segítő és nem megoldó. Mintegy katalizátor a folyamatban, amely egy idő után már csak támogató külsősként vesz részt a tevékenységben. Fontos, hogy a helyi önkormányzattal legyen vagy törekedjen jó kapcsolatra, hogy egymásra partnerként tekintsenek, hogy felismerjék, ez a település érdeke.

72

Értékelőlap Felsőoktatási szakképzés A záró portfoliót készítette: Értékelés: A portfolió teljessége (maximum 10 pont) A

képzésben

kínált

tudás

elsajátítása

(maximum 10 pont) A szociális munka értékelkötelezettségének tükröződése a portfolióban (maximum 10 pont) A

megszerzett

kompetenciák

és

azok

gyakorlati hasznosítása (maximum 10 pont) Források

használata,

hivatkozások

(maximum 10 pont) A szakmai nyelv elsajátítása, nyelvhelyesség, stílus (maximum 5 pont) A portfolió külalakja, igényes kivitelezése (maximum 5 pont) Összes pontszám (maximum 60 pont) Érdemjegy: szám (betű) elégséges: 20-29 pont; közepes: 30-39 pont; jó: 40-49; jeles: 50Összefoglaló szöveges értékelés

A záróvizsga kérdései: 1. …………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………….. 3. ……………………………………………………………………..

73

Miskolc, év, hó, nap

A konzultáns aláírása

74