No title

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 3 II. A MŰKÖDÉS RENDJE, EZEN BELÜL A TANULÓKNAK, AZ ALKALMAZOTTAKNAK, ÉS A VEZETŐKNEK AZ INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE, A TANÉV RENDJE .............................................................................................................................................................. 4 III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ........................................................ 8 IV. A BELÉPÉS, ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL ..................................................................................................... 9 V. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, TOVÁBBÁ A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ....................... 10 VI. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE ........................................................................................................ 19 VII. A VEZETŐK ÉS AZ ISKOLASZÉK, AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE .................................................................................................................... 19 VIII. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLTATÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................................................... 21 IX. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA, BELEÉRTVE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST ..................................................................................... 21 X. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................................................................................................................... 23 XI. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJÉT, RÉSZVÉTELÉT A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN ................................. 23 XII. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ....................................................................................... 24 XIII. BÁRMELY RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ......... 27 XIV. ANNAK MEGHATÁROZÁSA, HOGY HOL, MILYEN IDŐPONTBAN LEHET TÁJÉKOZTATÁST KÉRNI A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL, HÁZIRENDRŐL, INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMRÓL ............................................................................................................................................... 28 XV. AZOK AZ ÜGYEK, AMELYEKBEN A SZÜLŐI SZERVEZETET AZ SZMSZ VÉLEMÉNYEZÉSI JOGKÖRREL RUHÁZZA FEL ....................................................................................................................... 29 XVI. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI .................................................................................................................................................... 29 XVII. ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE ........................................................................................................................ 30 XVIII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE ........................................................................................................................................ 30 XIX. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK, MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK .................................................................................... 31 XX. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI ................................. 31 XXI. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, ÉS RENDJE, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA ................................................................................................ 32 XXII. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND ............................................................................................................................................... 34 XXIII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI, FORMÁI .................... 34 XXIV. MULASZTÁS IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ............................................. 36 XXV. INTÉZMÉNY ÜGYIRATKEZELÉSÉNEK RENDJE .......................................................................... 36 XXVI. TANÓRAI KERETBEN MEGVALÓSULÓ NEVELÉSI – OKTATÁSI PROGRAMOK KERETEI 37 XXVII. ESZKÖZHASZNÁLATI DÍJ BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ..................... 37 XXVIII. AZ INTÉZMÉNYBEN VÉGEZHETŐ REKLÁMTEVÉKENYSÉG................................................ 37 1. számú melléklet............................................................................................................................................. 38 I. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................................... 57

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az intézmény: Neve: Székhelye: Telefon:

Világ Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4075 Görbeháza, Széchenyi út 9. 49/340-245

Az intézmény fenntartó szerve: Cuháré Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 3586 Sajóörös, Kossuth u. 6. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény gazdálkodási besorolása: Önálló gazdálkodási jogkörrel működő intézmény Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Kör alakú pecsét: Világ-Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Görbeháza, a kör alakú embléma köré írva Hosszú alakú pecsét: Világ-Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM szám:102679 Adószám: 18435115-1-09 Székhely: 4075 Görbeháza, Széchenyi út 9. Tel: 49/340-245 A bélyegzők használatára az alábbi személyek jogosultak:    

Igazgató Igazgatóhelyettesek Gazdasági vezető Iskolatitkár

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai: a) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény b) A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (továbbiakban törvény) c) A nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI. rendelet (továbbiakban rendelet).

A Szervezeti és működési Szabályzat hatálya: Az SZMSZ hatálya kiterjed a Világ - Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: a) b) c) d) e) f)

tanulóira pedagógusaira nem pedagógus dolgozóira az iskolában működő diák önkormányzati szervezetekre a tanuló szüleire, gondviselőire, törvényes képviselőire az iskolával együttműködő felnőtt és gyermekközösségekre, szervezetekre, természetes, jogi és jogi személyiséggel nem rendelkezőkre g) az önálló jogi személyiséggel rendelkezők esetében az együttműködési szerződés alapján A Szervezeti és Működési Szabályzat érvényessége A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása a nevelőtestület hatáskörébe tartozik. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. II. A MŰKÖDÉS RENDJE, EZEN BELÜL A TANULÓKNAK, AZ ALKALMAZOTTAKNAK, ÉS A VEZETŐKNEK AZ INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE, A TANÉV RENDJE A tanulóknak az intézményben való benntartózkodásának rendje A házirend szabályi igazodnak az intézmény által bérelt intézmények helyiségeire vonatkozó házirendek rendszabályaihoz, illetve az abban foglaltakat kötelező érvényűnek tekinti. A tanítási órák 45 percesek. Rendkívül indokolt esetben, az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Az intézményben tartózkodás rendje igazodik a bérelt helyiségek intézményeinek tartózkodási rendjéhez. Az intézmény nyitva tartása igazodik a bérelt helyiségek intézményeinek tartózkodási rendjéhez. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a bérbeadó, vagy az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban a tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A tanulóknak az óra és egyéb iskolai program kezdete előtt legkésőbb 15 perccel kell megérkeznie a tanítás, illetve a program helyszínére. A tanulók az intézmény létesítményeit, illetve bérelt helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A tanulók tanítási idő alatt csak a szaktanár vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az intézményben. A tanítási időn kívüli foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kéri, amit a szaktanár hagy jóvá. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend).

A vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény magasabb vezető, illetve vezető beosztású dolgozóinak benntartózkodása az általános munkaidő szabályai szerint történik. Ebben az időszakban 8 és 16 óra között legalább egy vezető beosztású dolgozónak az intézményben illetve azok telephelyeinek valamelyikében kell tartózkodnia. Az elérhetőséget az iskolatitkár tudomására kell hozni. Az intézményben tartózkodás évenként meghatározott rendjét a IV/1–ben foglaltak szerint kell elkészíteni és azt az iskolatitkári szobában ki kell függeszteni.

Az alkalmazottak az intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok munkarendje 2012. augusztus 31-ig az 1993. évi LXXIX. törvény hatályos, és e törvény 16 § (4) bekezdése szerint a „A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.” 2012. szeptember 01-től a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény lép hatályba. E törvény 62. § (5)-(7) bekezdései alapján: „A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni”. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvan százalékában (a továbbiakban: neveléssel oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el.. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelést-oktatást előkészítő, neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói feladatokat, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A pedagógus napi munkarendjét, felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni a szakszerűségi szempontokat és a folyamatosságot. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de különösen indokolt esetben reggel 8 óráig köteles jelenteni az igazgatónak/igazgatóhelyettesnek, hogy helyettesítéséről időben intézkedés történjen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt (legalább egy nappal előbb) a tanóra, foglalkozás elhagyására. A tanóra és a foglalkozás cseréjét indokolt esetben az igazgató/igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus tevékenységét általános szabályok mellett az egyéni munkakör tervezésalapján jóváhagyott munkakörre, feladatkörre, megbízásra kiterjedő munkaköri leírás tartalmazza.

A pedagógus számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A nevelő-oktató munkát segítő és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben nem pedagógus alkalmazottak segítik a pedagógiai program megvalósítását:  iskolatitkár,  oktatástechnológus  kosztümtáros  pedagógiai asszisztens Ezen munkakörök részletes feladatkörét a munkaköri leírások és a megbízási szerződések tartalmazzák. A nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét – a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban – az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes részlegvezetők (igazgatóhelyettes, gazdasági vezető) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. A tanév rendje A tanév rendjéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma évenként rendelkezik. (általában szeptember 01 – augusztus 31.) A tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg, melyet a nevelőtestület fogad el. A tanév helyi rendje az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat tartalmazza. Az oktatás az órarendben meghatározott időpontban folyik. Az osztályok rugalmas munkarendben dolgoznak, nem kötelesek a csengetési rendhez igazodni. A tanítási óra védett. Az óráról sem pedagógust, sem gyereket kihívni nem lehet, az órán hirdetést beolvasni csak az igazgató, vagy a helyettesek engedélyével rendkívül indokolt esetben lehet. A szünetek pihenésre, a tantermek szellőztetésére szolgálnak. A pedagógusok nevelő-oktató munkával kapcsolatos kijelölésének, megbízásának elvei A megbízás-kijelölés az iskola nevelő-oktató munkájának maradéktalan teljesítését és innovációját szolgálja. Alapelvek: 1. Iskolai érdek 2. Végzettség-szakképzettség 3. Önkéntesség

Tantárgyfelosztás: A nevelők beosztásáról az iskola érdekének megfelelően az igazgató dönt, figyelembe véve a munkaközösségek javaslatait, a képesítést, és az egyéni képességeket. Törekedni kell a feladatok arányos elosztására. Egyéni kívánságok csak a pedagógiai szempontok sérelmei nélkül teljesíthetők. A megbízások területei:    

Munkaközösség-vezetői (pályázat útján 4 évre kap megbízást), DÖK segítő pedagógusok (igazgató bízza meg) Munka- és tűzvédelmi felelős (igazgató bízza meg) Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (igazgató bízza meg)

A nevelő-oktató munkával kapcsolatos megbízások:  pályaválasztási felelős  kosztümtár felelős  hang- és fénytechnika biztosítása  zenekari kíséret Ezen kívül minden olyan megbízás, ami a nevelő-oktató munkával összefügg, illetve előre viszi az iskolai munkát. A megbízatások vállalása elsősorban megbízási szerződés útján jön létre. Hétvégi rendezvények: A hétvégi illetve tanórán kívüli rendezvényeken való részvétel önkéntes, szabályozása a munkaköri leírásban kerül rögzítésre. A túlórák, helyettesítések elosztás elve: Hosszabb betegség esetén a hiányzó pedagógus helyettesét az igazgató jelöli ki. Alkalmi helyettesítéseknél a kijelölés az igazgatóhelyettesek feladata.

A kijelölés szempontjai:  elsősorban szakos helyettesítsen  órakedvezményes pedagógus, csak kivételesen helyettesítsen  kerülni kell a túlzott megterhelést  baráti helyettesítésre csak rendkívüli esetben az igazgató engedélyével kerülhet sor Szünidei foglalkoztatás, táborozás: Táboroztatást elsősorban önkéntes jelentkezés alapján történik. Jelentkező hiányában az igazgató, igazgatóhelyettes jelöli ki a táboroztató nevelőt. A táboroztatásért az intézmény díjat fizet. A díjfizetés akkor is fennáll, ha a programot az intézménnyel szerződéses viszonyban álló az iskolában működő önálló jogi személyiségű szervezetek bonyolítják.

A külső jogi személy által szervezett tábor esetén a díjazás a szervezőt terheli. 20 tanulónként kell 1 nevelőt biztosítani a táborozáshoz, ugyanez az elv érvényesül a tanulmányi kirándulások esetében is. A pedagógus a megbízatást vagy a számára kijelölt munkát köteles pontosan elvégezni. III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az ellenőrzést végző és az ellenőrzési területek Az iskola igazgatója, mint az intézmény felelős vezetője a munkaközösségnek, az igazgatóhelyettes, szükség esetén külső szakemberek bevonásával ellenőrzi és értékeli a nevelő – oktató munkával kapcsolatos összes tevékenységet. Tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja a nevelőtestületet. A főbb ellenőrzési szempontokat, és területeket az éves ellenőrzési tervben rögzíti. Tapasztalatairól feljegyzést készít, és azokat megbeszéli az érdekeltekkel. 

Az igazgatóhelyettes a munkaköri leírásban meghatározott területeken az ellenőrzési terv szerint önállóan végez ellenőrzéseket. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján intézkedéseket tesz és rendszeresen beszámol az igazgatónak, a nevelőtestületnek.



A munkaközösség-vezetők ellenőrzik és értékelik a szakterületükön folyó munka eredményességét. Tevékenységüket a feladat és hatáskörökről szóló külön szabályozás szerint végzik.



Gazdaságvezető és az igazgatóhelyettes ellenőrzik a nevelő – oktató munkához kapcsolódó eszközrendszer, és dologi fejlesztés szakszerű, gazdaságos hasznosítását, állagmegóvását.



Az igazgató egyes pedagógusokat is megbízhat egy meghatározott területen vizsgálat lefolytatásával, ellenőrzésével. A megbízott a tapasztalatairól köteles jelentést tenni a megbízónak a megadott határidőig.



Az igazgató, a nevelőtestület és a szaktanár javaslatára szaktanácsadó is felkérhető a szakterület vizsgálatára.



Az SZMK választmánya, az Iskolaszék, az igazgatón keresztül közvetetten kezdeményezhet pedagógiai jellegű vizsgálatokat.

Az ellenőrzés formái:      

tematikus ellenőrzés eredmény vizsgálatok felmérések a nevelő – oktató munka egyes területeiről cél és tájékozódó jellegű látogatások a tanórán, napköziben és a tanórán kívüli foglalkozásokon beszámolók (iskolavezetés, munkaközösség-vezetők, szaktanárok) adminisztrációs tevékenység ellenőrzése (tanmenetek, foglalkozási és munkatervek, tanulói produktumok, egyéb dokumentumok).

A mérési, értékelési pontok meghatározása:   

a pedagógiai programban meghatározott hálóterv alapján. a nevelési értekezleteket témától függően eredményvizsgálatokkal, felmérések végzésével kell előkészíteni. az iskola éves munkaterve további ellenőrzések elvégzését határozhatja meg.

A Munkatervben rögzített felmérések, eredménymérések, látogatások időpontjáról az érintett nevelőket értesíteni kell. A hospitálásokat az érintett nevelőknek előzetesen be kell jelenteni. A munkafegyelem, a munkaköri kötelességek megtartására vonatkozó ellenőrzéseket, az igazgató előzetes bejelentés nélkül bármikor elrendelhet, bármely területen. A pedagógiai ellenőrző látogatásokat legalább a tanítást, vagy a foglalkozást megelőző szünetben kell bejelenteni. Az ellenőrzések tapasztalatainak hasznosítása:    

Az előző tanév értékeléseit a tervezőmunkában hasznosítani kell. Az érintett munkaközösség a felmérések ellenőrzések tapasztalatait feldolgozza, és konkrét megoldási tervezeteket, tevékenységi formákat javasol a nevelőtestületnek. Az ellenőrzések, felmérések tapasztalatait az iskola pedagógiai programjának korrekciójának figyelembe kell venni. A nevelőtestületi munkaértekezleteken az előző időszak ellenőrzési tapasztalatait ismertetni kell, meg kell határozni és el kell fogadni a tapasztalatokból adódó feladatokat és ismertetni kell a következő időszak ellenőrzési programját.

IV. A BELÉPÉS, ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL A közoktatási intézménnyel alkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: Az intézménybe külön engedély nélkül léphetnek be a szülők, gyermeke ügyeinek intézése érdekében. A szülők a terem bejáratáig kísérhetik gyermeküket. Mindenki más csak igazgatói vagy telephelyi igazgatóhelyettes szóbeli vagy írásbeli engedélyével léphet be az iskolába és tartózkodhat bent a neki szóló program idejére. Az iskolai ünnepélyeken /tanévnyitó, tanévzáró, iskolai napok/ minden érdeklődő részt vehet.

V. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, TOVÁBBÁ A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az intézmény vezetési szerkezete Az iskolavezetés szerkezete, funkció és hatáskörök:  Az intézményben vezetői feladatokat az igazgató, az igazgatóhelyettes, és a gazdaságvezető lát el.  Az általános tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdálkodói, szervezési és menedzselési feladatokat az igazgatóság látja el a feladat és a hatáskör megoszlás szerint.  Az intézmény pedagógiai irányítását a nevelőtestület megbízása alapján az igazgatóhelyettes látja el  Az egyes szakterületeken a munkaközösségek, szakmai team-ek önálló döntési és operatív jogosítványokkal rendelkeznek.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Vezetők, és szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje A szülői munkaközösség, és az iskolaszék, valamint az iskolavezetés képviselői félévente legalább 1 közös egyeztető megbeszélést tartanak. Ezen kívül bármelyik fél kezdeményezésére az egyeztető megbeszélés összehívható. Az egyeztető megbeszélésen kívül a vezetők és a szülői szervezetek az alábbi formákban tartják a kapcsolatot a szülőkkel   

   

A tanulói jogviszony létrejöttével a szülő és a tanuló megkapja az intézmény Házirendjét. Az intézmény szülői közösségét, az iskolaszéket az igazgató évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskola eredményeiről, a soron következő feladatokról és egyéb aktuális kérdésekről. A Pedagógiai Programról, a Házirendről, illetve az intézményi Minőségirányítási programjáról a szülők a tanév első szülői értekezletén tájékoztatást kapnak. Ezen kívül tájékoztatást kérhetnek a fogadóórákon, / időpontja a tanulók tájékoztató füzetében megtalálható / a szaktanároktól. A telephelyek meghatározott rendje szerint havi - kivéve a szülői értekezletek hónapját fogadóórát tartanak valamennyi pedagógus részvételével. Időpontját az igazgató határozza meg. A pedagógusok a tájékoztató és üzenő füzet útján minden, a tanulóval kapcsolatos fontos kérdésről, az érdemjegyekről, iskolai dicséretekről és fegyelmező intézkedésekről tájékoztatják a szülőt. A tájékoztató után kötelesek meggyőződni a szülő láttamozásáról. A telephelyek meghatározott rend szerint nyílt napokat, tanítási órákat, szülői fórumokat szerveznek munkájuk megismertetésére. Iskolai hirdetőtáblák, tájékoztató anyagok, iskolai kiadványok, valamint a média közvetítésével információkat juttatunk el a szülőkhöz.

Vezetők, és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás rendje Az iskola vezetői témától függően részt vesznek a Diáktanács megbeszélésein. A diákönkormányzattal a vezetői feladatmegosztásnak megfelelően az intézményvezető, akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettes tart közvetlen kapcsolatot. Ennek keretében:  részt vesz az intézményi diák-önkormányzati programokon, ahol igény szerint tájékoztatja a diák-önkormányzati szervek képviselőit, válaszol a felvetett kérdésekre, illetve az intézményvezető-helyettes továbbítja azokat az intézmény igazgatója felé,  folyamatos munkakapcsolatban áll a diákönkormányzatot patronáló nevelőkkel, segíti munkájukat. Az igazgató képviseli az intézményt a diákközgyűlésen, igény szerint részt vesz a különböző rendezvényeken, programokon. Vezetők, és nevelőtestület közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § (1) bekezdése alapján: „nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.” A köznevelési törvény 70. § (2) bekezdése részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A vezetők elsősorban értekezletek, megbeszélések formájában tartják a kapcsolatot a nevelőtestület tagjaival. Az értekezletek rendje Tanévnyitó (alakuló) értekezlet:  

Az elmúlt év munkájának elemzése után a feladatok részletes megbeszélése, a munkaterv megalapozása. A végleges tantárgyfelosztás ismertetése

Félévi értekezlet:  A munkaterv részarányos teljesítésének elemzése.

Tanévzáró értekezlet:  Az éves munka rövid elemzése  A tantárgyfelosztás elképzeléseinek ismertetése  A nyári feladatok megbeszélése  A szabadságolási terv elkészítése

Osztályozó értekezletek: (félévkor, évvégén) Vezetői értekezletek: a feladatoktól függően (általában hetente)

Munkaértekezletek: havonta egy alkalommal, illetve szükség szerint. 

A tanítás nélküli munkanapokat, a tanítási szüneteket az éves munkaterv tartalmazza.

Rendkívüli értekezlet: 

Indokolt esetben az iskolai közösségek bármelyikének kezdeményezésére, illetve a tantestület egyharmadának igényére

Vezetők, és szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösség-vezetők az intézményvezetőkkel napi kapcsolatban vannak, segítik az intézményvezető szakmai munkáját az alábbi területeken. A munkaközösség-vezetők:    

javasolják az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, átsorolását, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készítenek a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből, szervezik, segítik a pedagógusok továbbképzését, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.

A szakmai munkaközösségek A köznevelési törvény 71. §-a szerint: „A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.” Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak:  

táncművészet grafika

A szakmai munkaközösség tagjai a pályázatot benyújtó – benyújtók közül munkaközösségvezetőt választanak, a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A megbízás 4 évre szól.

A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják:  javítják az intézményben folyó oktató-nevelő munka színvonalát, minőségét,  fejlesztik a szaktantárgyi oktatás, és foglalkozások tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat,  kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,  szervezik a pedagógusok továbbképzését,  összeállítják az intézmény számára a vizsgákat, felméréseket,  az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek,  támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. A szakmai munkaközösség-vezető feladatai:       

összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, módszertani és szaktantárgyi értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést, képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül, felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladását és a követelményrendszernek való megfelelést.

A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgató főbb feladatai és hatáskörei:       

az intézmény jogi képviselője, feladata az iskola pedagógiai programjának szintetizálása, koordinálása, szervezése, ellenőrzése, értékelése és menedzselése, gyakorolja a munkáltatói és fegyelmi jogkört az iskola dolgozói felett, irányítja a személyzeti munkát, gyakorolja a személyzeti jogkört, meghatározza a gazdálkodás irányelveit, ellátja a jogszabályban előírt igazgatási feladatokat, értékeli a pedagógiai munkát, és a pedagógusok tevékenységét, kapcsolatot tart a szülőkkel és a szülői szervezetekkel, a társintézményekkel, területi, országos és nemzetközi szakmai szervezetekkel,

Igazgatóhelyettes főbb feladatai és hatáskörei                  

felelős az iskola üzemeltetéséért, irányítja és szervezi az iskola tárgyi, technikai feltételrendszerének fejlesztését, a pedagógiai program végrehajtását, az igazgató távolléte esetén teljes hatáskörrel helyettesíti, irányítja a szakmai munkát, irányítja a belső vizsgáztatás lebonyolítását, a munkaközösségek javaslatai alapján az igazgató egyetértésével elkészíti a tantárgyfelosztást, és azt a nevelőtestület elé terjeszti, gondoskodik a helyettesítések, a túlmunka elrendeléséről, adminisztrálásáról és elszámolásáról, az iskolatitkár bevonásával elvégzi a feladatköréhez kapcsolódó munkajogi területek adminisztrációját, irányítja a munka és tűzvédelmi tevékenységet, részt vesz a balesetek kivizsgálásában, közvetlenül irányítja az oktatók, kosztümtárosok és technikusok munkáját, belső ellenőrzési ütemtervet készít elbírálja és jóváhagyásra továbbadja az oktatók tanmenetét, irányítja az iskolai könyvtár működését, szabadidős és kulturális programok szervezését, koordinálja az intézményi továbbképzési terv megvalósítását, koordinálja az intézményben folyó speciális nevelési feladatokat (felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás), koordinálja a belső mérési és értékelési program végrehajtását, ellátja a diákjogok képviseletét

Gazdaságvezető főbb feladatai és hatáskörei      

az igazgató, ill. – jogkörük szerint – az igazgatóhelyettes irányításával irányítja, illetve végzi az iskola gazdasági, pénzügyi, ügyviteli feladatait, részt vesz a gazdasági pénzügyi belső ellenőrzésben, közvetlenül irányítja a gazdasági ügyintézők munkáját (adminisztratív és technikai személyzet) feladata a takarékos gazdálkodás, a külső erőforrások lehetőségeinek feltárása és az ez irányú fejlesztőmunka, a naprakész információk érdekében koordinálja a gazdasági tevékenység számítástechnikai feldolgozását, távolléte esetén az iskolatitkár helyettesíti

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A telephelyekkel történő kapcsolattartás rendje   

az intézmény vezetője, vagy megbízottja reszt vesz a telephelyek értekezletein, rendezvényein, az intézmény vezetője az évente elkészített belső ellenőrzési terv szerint ellenőrzést végez vagy kezdeményez a telephelyein, a telephelyek nevelőtestülete részt vesz: o o o o

az intézmény tanévnyitó és tanévzáró értekezletén, a belső továbbképzéseken, igény szerint a szakmai munkaközösségek és témacsoportok munkájában, az iskolai hagyományok szerint tartandó rendezvényeken és programokon

A nevelőtestületi jogosítványok gyakorlása szempontjából a nevelőtestület egységes, ennek teljes jogú résztvevői a telephelyek pedagógusai. 

a tanulók részt vesznek: o az iskolai rendezvényeken, programokon, o a diákönkormányzat munkájában, o igény szerint a sportkör és a gyermekszervezet munkájában, o a diákjogok képviseletét az iskola diákönkormányzata és a telephelyek feladattal megbízott nevelője közösen látja el.

Felnőttek közösségei A szülői munkaközösség A köznevelési törvény 73. § (1) bekezdése a rendelkezik a szülők közösségének létrehozásáról. Ennek alapján: „Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. Az iskolaszék A köznevelési törvény 73. § (2) bekezdése rendelkezik az iskolaszék létrehozásáról. Ennek alapján:”Az iskolában a nevelő-oktató munka segítése,, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat.” Az iskolaszék alakuló ülésén megállapítja működési rendjét, megválasztja tisztségviselőit A szülői munkaközösség, mind az iskolaszék maga dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról, valamint a közösséget képviselő személyekről. A kapcsolattartás rendje A Szülői Munkaközösség választmánya az Iskolaszék és az Iskolavezetés képviselői félévente legalább 1 közös egyeztető megbeszélést tartanak.

Ezen kívül bármelyik fél kezdeményezésére az egyeztető megbeszélés összehívható. Az Iskolaszék és az SZMK képviselője témától függően részt vesz:  a nevelőtestületi értekezleten,  vezetői megbeszélésen Az aktuális információkról az Iskolaszék és az SZMK tagjait az intézmény közvetlenül az oktatókon, közvetetten az igazgatóhelyettesen keresztül tájékoztatja. Diákönkormányzat A Köznevelési Törvény 48. §-a tanulóközösségek és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A diákönkormányzat működési rendje A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A kapcsolattartás rendje:    

A Diákönkormányzat képviselője részt vesz a nevelőtestület munkájában, és témától függően a vezetői megbeszéléseken. Az iskola vezetői témától függően részt vesznek a Diáktanács megbeszélésein. A Diákönkormányzat szakbizottságának tagjai témától függően részt vesznek az iskolában működő, az intézménnyel feladat ellátási megállapodást kötött önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek megbeszélésein. A Diákönkormányzat iskolai életében történő egyéb részvételi formáit a Köznevelési törvény 48 §-a szabályozza.

Működés feltételei:     

A Diákönkormányzat az iskola, éves költségvetésében megjelölt anyagi támogatásban részesül, A Diákönkormányzat az általa megszerzett anyagi támogatások felhasználásáról önállóan dönt, az ezzel kapcsolatos pénzügyi adminisztrációt az intézmény gazdasági csoportja végzi. A Diákönkormányzat részére az intézmény „DÖK szobát” biztosít, A Diákönkormányzat az intézmény helyiségeit és berendezéseit az éves munkatervben elfogadott programnak megfelelően használhatja, A Diákönkormányzat keretei között megvalósítandó programokra az intézmény, az intézményben működő szakmai szervezetek és az önálló jogi személyiséggel rendelkező jogi szervezetek közös pályázatot nyújthatnak be, az elnyert támogatás felhasználásáról közösen döntenek,

 

Az intézmény az éves továbbképzési terv terhére biztosítja a Diákönkormányzatot segítő nevelők továbbképzését, Az intézmény külön támogatást biztosít a Diákönkormányzati vezetők képzéséhez.

Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hozhatnak létre. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegálnak az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. A tanulók véleménynyilvánításának elvei A tanulók jogait és kötelezettségeit a Köznevelési törvény 46. § (6) g, pontja szabályozza. A tanulók az iskolai élet bármely kérdésben véleményt nyilváníthatnak, és javaslatot tehetnek. Észrevételeiket és véleményüket közvetlenül, vagy diák és felnőtt képviselők útján tehetik meg. Diákképviselet útján:  Diákönkormányzat,  Az iskolában működő jogi személyiségű szervezetekbe delegált képviselőik útján, Felnőtt képviselők útján:  Diákönkormányzatot segítő nevelő, igazgatóhelyettes,  Szaktanár,  Gyermek- és Ifjúságvédelmi Felelős,  Szülő, gondviselés. A szervezett véleménynyilvánítás, javaslattétel színterei: (a diákok nagyobb csoportját legalább 1 osztályközösséget érintő kérdésekben)      

Iskolagyűlés (évente 2 alkalommal), Diáktanács, DB szakbizottságok, Fogadóórák, Iskolaszék ülésein, Rendkívüli, halasztást nem tűrő esetekben azonnali időpont egyeztetést követően.

Az osztályközösség vezetője: a szaktanár Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, a szaktanár áll. A szaktanárt az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályközösség vezetőjének feladatai és hatásköre:  alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve,  elkészíti és folyamatosan karbantartja az osztálytérképet,

  

        

együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglakozó nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl.: pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs, stb.), figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítségére, minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, stb.), saját hatáskörben – indokolt esetben – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja hiányzását, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, a nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.

Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: Különböző értekezletek, fórumok, témacsoport ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, diáktanácskozások. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A különböző kapcsolattartások konkrét időpontjáról pedagógusait levélben kell értesíteni. A helyszínt valamennyi esetben az intézmény biztosítja. A szülők tájékoztatási formái A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. (A tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti.) Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetébe is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló

tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 5 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szülői értekezletek A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük szaktanárairól. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről, az új beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. A szülői értekezletet a leendő szaktanár tartja. A szaktanár bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. A tanév során osztályonként 2 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben a főtárgytanár vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívnak össze. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa minden tanévben 4 alkalommal szülői fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusaival, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.

VI. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE   

az igazgató és az igazgatóhelyettes helyettesítésének rendjét az igazgató határozza meg, az igazgatót akadályoztatása esetén teljes jogkörrel, teljes felelőséggel helyettesíti az igazgatóhelyettes, az igazgatóhelyettest teljes jogkörrel és teljes felelősséggel helyettesíti meghatározott esetben a gazdasági vezető.

VII. A VEZETŐK ÉS AZ ISKOLASZÉK, AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Amennyiben valamely fél /pedagógus, szülő, fenntartó, diákönkormányzat/ kéri, meg kell alakítani. Feladata a nevelő-oktató munka segítése, a nevelésben érdekelt felek együttműködésének összehangolása, az anyagi erőforrások gyarapítása, az intézmény nevelőmunka hatékonyságának növelése. Az iskolaszék alakuló ülésén megállapítja működési rendjét, munkaprogramjait, eljárási szabályait, megválasztja tisztségviselőit. Működését az iskolaszék SZMSZ-e szabályozza.

Az iskolaszék szavazattal rendelkező tagjainak száma: 5 fő, • a szülők képviseletében 2 fő , • a tantestület képviseletében:2 fő • a fenntartó részéről 1 fő Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartási formái:  szóbeli személyes megbeszélés,  munkatervek vonatkozásában egymás tájékoztatása  értekezletek, ülések,  iskolaszék képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre,  a nevelőtestület az adott témában kompetens képviselőjének, ill. az iskola igazgatójának /ha nem tagja az iskolaszéknek/ meghívása az iskolaszék ülésére,  írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve az iskolaszék jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz,  azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve az iskolaszék jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),  az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,  az iskolaszék által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők:  szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,  közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető részéről,  munkatervek vonatkozásában egymás tájékoztatása  értekezletek, ülések,  szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre,  a nevelőtestület adott témában kompetens képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére,  írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz,  azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),  a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,  a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.

VIII. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLTATÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az iskola a nevelőtestületi feladatokat a nevelőtestület egyetértésével átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Munkaközösségekre átruházható ügyek:  Tantárgyfelosztás előtti véleményezés  A pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezés  Szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának véleményezése  Pedagógiai program helyi tanterv részének kidolgozása  Javaslattétel jutalmazásra, elismerésre  Javaslattétel az éves munkatervhez A munkaközösségek, mint az átruházott jogkör gyakorlói beszámolói kötelezettséggel tartoznak:  A nevelőtestületi értekezleten  A vezetői értekezleten  Munkaértekezleten IX. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA, BELEÉRTVE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST Az intézmény az iskolai munka megfelelő szintű irányításának és ellátásának érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, a társintézményekkel, a bérleti szerződést kötött más nevelő-oktató intézményekkel, önkormányzatokkal, gazdasági vállalkozásokkal, Kft-kel, egyéni vállalkozásokkal, támogatókkal. és az alábbi felügyelő intézményekkel::         

B-A-Z. megyei Oktatási Hivatallal Hajdú-Bihar megyei Oktatási Hivatallal Békés megyei Oktatási Hivatallal Heves megyei Oktatási Hivatallal B-A-Z megyei Kormányhivatallal Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatallal Békés megyei Kormányhivatallal Heves megyei Kormányhivatallal Magyar Államkincstár

Az intézmény a jelen SZ.M.SZ-ben nem szabályozott kérdésekben elfogadja és alkalmazkodik az általa bérelt helyiségekre vonatkozó intézményi SZ.M.SZ-hez. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen, feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján.

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:  az intézmény alapító okiratának kiadása, módosítása  az intézmény tevékenységi körének módosítására,  az intézmény nevének megállapítására,  az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),  az intézmény ellenőrzésére:  gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,  szakmai munka eredményessége tekintetében,  az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint  az intézményben folyó szakmai munka értékelésére,  az intézmény SZMSZ-e, valamint annak módosításának ellenőrzésére,  az intézményi pedagógiai program ellenőrzése tekintetében,  az intézményi minőségirányítási program ellenőrzése. A fenntartóval való kapcsolattartás formái:  szóbeli tájékoztatás adás,  írásbeli beszámoló adása,  dokumentum átadás jóváhagyás céljából,  egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,  a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,  speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Más intézményekkel való kapcsolattartás A kapcsolatok lehetnek:  szakmai,  kulturális,  és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái:  egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról,  rendezvények,  versenyek.  szakmai fórumok A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a:  gyermekjóléti szolgálattal, illetve  gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: o személyekkel, o intézményekkel és o hatóságokkal.

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:  a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,  esetmegbeszélés – az intézmény vagy a szolgálat felkérésére,  a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,  előadásokon, rendezvényeken való részvétel. A munkakapcsolatot az igazgató, illetve a gyermekvédelmi- és az ifjúságvédelmi felelős tartja fenn. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök megbízása a Gyermekjóléti Szolgálattal kötött megállapodás alapján jelzőrendszer működtetésére szól, valamint feladatkörükbe tartozik a belső nyilvántartás kezelése, esetleg szociális és jóléti intézkedésekben való közreműködés, segítségnyújtás. X. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket, rendelkezéseket az igazgatóhelyettes és a szaktanárok rendezik, szervezik. Az iskolai rendezvényekre, ünnepségekre annak jellegétől függően meg kell hívni a szülőket. XI. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJÉT, RÉSZVÉTELÉT A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN Munkaközösségek létrehozása Az intézmény pedagógusai az iskolában folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre, egyeztetve az intézmény vezetésével. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető legfeljebb négy évre bízza meg. A kapcsolattartás rendje: A munkaközösség-vezetőknek az igazgató vagy az igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetői értekezletet tart szükség szerint. A munkaközösség tagjai egymással a kapcsolatot értekezletek, rövid megbeszélések, órai hospitálások és a mindennapi tapasztalatok kicserélése révén tartják.  Értekezlet: tanév elején, ahol közösen összeállítják az éves munkatervet. Ennek mellékletét képezi a munkaközösség ellenőrzési terve, melyet a területileg illetékes igazgatóhelyettes ellenőrzési terve alapján – a tanárkollégák órarendjéhez igazítva – a munkaközösség-vezető

  

készít el, s az igazgató hagy jóvá. Értekezlet: félév utáni, elemző-értékelő. Értekezlet: tanév végén elemzik és értékelik az éves munkát, véglegesítik a munkaközösség-vezető által elkészített éves beszámolót, amely az intézményi beszámoló mellékletét képezi. Év közben szükség szerint további megbeszélésekre kerül sor, melyet az igazgató (vagy az igazgatóhelyettes) vagy a munkaközösség-vezető kezdeményezhet.

XII. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az iskolának közre kell működni a gyermekek, a tanulók veszélyezettségének megelőzésében és megszüntetésében. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése és a szükséges jelzések megtétele minden pedagógus és iskolai dolgozó feladata.   

A pedagógusok részt vesznek a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az intézményvezető koordinálásával az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Központtal, Szakszolgálattal Ha a pedagógus a tanuló életvitelében káros tendenciát lát, azonnal jelzéssel él az intézményvezető felé.

Szociális támogatás megítélése a tanuló valós szociális helyzetének feltérképezését követően történhet. A tanulók balesetvédelmét biztosító tevékenységeket a munkavédelmi szabályzat és a házirend tartalmazza. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: 

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűz- és bombariadó terv rendelkezéseit.



A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

A pedagógusoknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első órán, melynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

 

a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény /baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa/ bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,  tanulmányi kirándulások, túrák előtt,  a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A pedagógusok feladata, hogy:  haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős,  a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a tanulók ne férhessenek hozzá;  javaslatot tegyenek az iskola épületének és az osztálytermeinek és közösségi helyiségeinek még biztonságosabbá tételére. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:  a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére,  a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A pedagógus az intézménybe ezen szabályzat, és az intézmény házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  

a sérül tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,



minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, illetve a munkavédelmi felelősnek.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az Minisztérium honlapján lévő –Baleseti jegyzőkönyv nyilvántartó- oldalon regisztrálni kell. Az intézményvezető feladatai: 

Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja;

Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:  intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik),  ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet; Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:  azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé,  gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos az a tanulóbaleset, amely:  a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette)  valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását  orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott;



Lehetővé teszi az iskolaszék, vagy az iskolai szülői szervezet részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában;



Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

A pedagógusok feladata: 

Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,

Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására:  közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,  e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,  jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, Súlyos balesetekkel kapcsolatban:  a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,  közreműködik a baleset kivizsgálásában, 

közreműködés az iskolaszék, és az iskolai szülői szervezet tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában,



intézkedési javaslat kidolgozása minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása.

Nem pedagógus alkalmazott:  az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ mellékletében található munkavédelmi szabályzat szabályozza. XIII. BÁRMELY RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Tűz-, illetve bombariadó esetén a személyi védelem a legfontosabb. Aki az intézmény területén bárhol tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, vagy bombarobbantására utaló körülményről hall, az haladéktalanul köteles értesíteni az intézmény igazgatóját, tűzvédelmi megbízottat, és azonnal jelezni a legközelebbi telefonon a Tűzoltóság 107, illetve Rendőrség felé a 105 telefonszámon.

Bombariadó esetén szükséges teendők:  a bejelentést követően a hatóságok értesítése (Tűzoltóság, Rendőrség),  az intézményt a kiürítési tervnek megfelelően el kell hagyni,  az épületbe csak a szakhatóság engedélyével lehet újból belépni,  a bombariadó miatt elmaradt órákat pótolni kell, a pótlásról az intézmény vezetője rendelkezik. XIV. ANNAK MEGHATÁROZÁSA, HOGY HOL, MILYEN IDŐPONTBAN LEHET TÁJÉKOZTATÁST KÉRNI A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL, HÁZIRENDRŐL, INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMRÓL A nevelőtestület által elfogadott foglalkozási vagy pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelő – oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az iskola pedagógiai programja a köznevelési törvény 26. § (1) bekezdésének előírásai alapján készíthető el.

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  Az iskolában folyó nevelés – oktatás célját, a köznevelési törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározattak megvalósításának módozatait 

 

 



Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül o az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, o az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, o az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját, o nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a nemzeti, kultúra- és népismereti tananyagot. o A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók számára a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot. Az iskolai élet, a tehetség, képesség kibontását a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket. Az iskola nevelőtestülete által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai Program nyilvános. Ezért minden telephelyen hozzáférhető helyen – nevelői szoba – egy-egy példányt el kell helyezni, hogy a tanulók, a nevelők és a szülők is beletekinthessenek. A program megtekinthető a fenntartónál, az intézmény igazgatójánál, az iskola irattárában, az iskola igazgatóhelyetteseinél, valamint a munkaközösségek vezetőinél és az iskola honlapján a (www.vilagviraga.hu) oldalon. Az Intézményi Minőségirányítási Program megtalálható a fenntartónál az intézmény igazgatójánál, az iskola irattárában, az iskola igazgatóhelyettesnél. Az iskola vezetésének gondoskodnia kell arról, hogy a Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségirányítási Program, az SZMSZ tanulókra és szülőkre vonatkozó részeiről az érintettek időben és megfelelő módon kapjanak tájékoztatást és állandó betekintési lehetőséget. Az iskola Házirendjét az elfogadás után teljes terjedelmében az iskola honlapján megtekinthető legyen, a (www.vilagviraga.hu) oldalon; az pedagógusok kötelesek

megismertetni és értelmezni a tanulókkal. Beiratkozáskor a szülőknek át kell adni a házirend egy példányát. XV. AZOK AZ ÜGYEK, AMELYEKBEN A SZÜLŐI SZERVEZETET AZ SZMSZ VÉLEMÉNYEZÉSI JOGKÖRREL RUHÁZZA FEL A szülői szervezet véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A fenntartónak ki kell kérnie a szülői szervezet véleményét a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, XVI. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI Amennyiben a tanuló szándékosan, vagy gondtalanul rendkívüli vétkességgel súlyosan megsérti az iskolai kötelezettségeket, szabályokat, vagy többszöri fegyelmező intézkedés ellenére sem változtat magatartásán ellene FEGYELMI eljárás indítható. Az eljárás indítására javaslatot tehet:  Szaktanár  Diákönkormányzat. A fegyelmi eljárás indításáról az igazgató dönt, és összehívja a fegyelmi bizottságot. A fegyelmi eljárás alapján kiszabható büntetések:  Megrovás  Szigorú megrovás  Áthelyezés párhuzamos osztályba  Áthelyezés másik iskolába Ez a fegyelmi intézkedés a szülők bevonásával és egyetértésével és a fogadó iskola hozzájárulásával hozható meg. Fegyelmi bizottság tagjai:  Igazgató, vagy igazgatóhelyettes  A tanulókat nevelő – oktató pedagógus  Diákönkormányzatot segítő pedagógus. A Diákönkormányzatot előzetesen meg kell hallgatni. A fegyelmi eljárás előkészítése az igazgatóhelyettes feladata (kiértesítés, nevelők összehívása, a döntésről az érdekeltek értesítése, stb.) A fegyelmi eljárás vezetője: igazgató A fegyelmi vétségek súlyosságának és a büntetésnek arányban kell lenni. Kártérítési felelősség: Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az intézmény igazgatója vagy az általa megbízott személy köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

Az eljárás lefolytatása és a kártérítés megállapítása a Köznevelési Törvény 59. §-a, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 61 § (2) bekezdése alapján történik. XVII. ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE A nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 87. § (1) bekezdése alapján: „A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. „ Elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje A KIR elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  Az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  Az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések  A tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések  Az október elsejei pedagógus és tanulói lista Az elektronikusan előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az intézmény nem használ elektronikus naplót. XVIII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE A köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendeletnek megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az egyéb, elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

XIX. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK, MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK Az intézményvezető feladat-és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök Az intézményvezető feladat- és hatásköréből a 2013. szeptember 01-jétől hatályos 2011. évi CXC. Törvény rendelkezése alapján kötelezően alkalmazott intézményvezető helyetteseknek ad át egyes feladat és hatásköröket. Munkaköri leírásminták Intézményünkben minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. XX. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI Egyéni fejlesztés  Speciális nevelési – fejlesztési forma azon a tanulók számára, akik tanulási, magatartási és egyéb speciális ok miatt nem tudják a követelményeket teljesíteni. A foglalkozásba történő bevonást szakértői vélemény és szülői egyeztetés előzi meg.  Egyéni tehetségfejlesztő programban azok a tanulók részsülnek, akik eredményeik és komplex felmérés alapján kiemelkedő tehetségnek tekinthetők. Az iskolai könyvtár Alapfeladatai:  Gyűjtemények, dokumentumállományának, a tanulók és a pedagógusok igényének megfelelően folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,  Tanulók és nevelők részére tájékoztatás a dokumentumokról, szolgáltatásokról,  Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyveket, segédkönyveket,  Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása,  Kapcsolattartás a városi könyvtárral és társintézmények könyvtáraival. Kiegészítő feladatok:  Könyvtár az iskola közművelődési, kulturális központja,  Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérése,  Részvétel a könyvtárközi dokumentum és információcserében. Az iskolai könyvtár működési rendjét a Könyvtárműködési és gyűjtőköri szabályzata tartalmazza (SZMSZ melléklet), a könyvtárhasználatra vonatkozó rendelkezéseket nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal módjai:  Kifüggesztés a könyvtárban és a nevelői szobában,  A szaktanár és a könyvtáros tájékoztatja a nevelőket és a szülőket

A tankönyvellátás rendje:    

A tankönyv és taneszköz kiválasztásának elveit a Pedagógiai Program szabályozza, A beszerzendő tankönyvekre a szaktanárok tesznek javaslatot, a mit az illetékes szakmai munkaközösség vezetője véleményez, A végleges taneszköz jegyzéket az iskola igazgatója hagyja jóvá, A tankönyvrendelést, a pénzbeszedést és elszámolást a szaktanár ill. az igazgatóhelyettes végzi.

XXI. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, ÉS RENDJE, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA A kapcsolattartás formái:  személyes megbeszélés,  tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés,  írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során:  átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat;  a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják;  megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre;  a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során:  gondoskodnak a döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról;  aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint;  gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. Az iskolai vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít:  a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget,  a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat,  illetve a működés anyagi támogatását.

A diákönkormányzat működéséhez közvetlenül szükséges helyiség:  tanterem a diákönkormányzati ülések megtartásához  tantermek, aula,  a diákönkormányzati rendezvények megtartásához A helyiség igénybevétele időben korlátozott, a következők szerint:  A diákönkormányzati üléseket a tanórán kívüli idősávban kell megtartani  A diákönkormányzati rendezvények időpontjai az éves munkaterv szerves részeként csatlakoznak az iskola munkarendjéhez A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések:  a használatba adott helyiségek teljes berendezése  a működéshez szükséges feladatok ellátása erejéig a számítógép, nyomtató és fénymásoló  a szervezési feladatok ellátása erejéig telefon és fax használat  a rendezvényekhez hangosító berendezés, a programokhoz a multimédiás eszközök A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás:  Az iskolai helyiségek és eszközök használatánál valamennyi ide vonatkozó SZMSZ szabályozást és házirendben előírt szabályt betartani kötelező A diákönkormányzat támogatása:  a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja,  a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.), A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén ad tájékoztatást. 

  

diákönkormányzati ülések hat havi gyakorisággal, illetve eseményekhez kapcsolódóan kerülnek összehívásra a diákönkormányzati patronáló tanár irányításával, illetve véleményalkotás céljából, (munkatervi feladatok, a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdések) a tanulókra vonatkozó hirdetmények az iskola bejáratánál lévő hirdetőtáblán, illetve a diákönkormányzati faliújságon kerülnek elhelyezésre, napi tájékoztatást a választott diákönkormányzati képviselő biztosítja, szükség esetén körözvény formájában kerül az információ a tanulóhoz (körözvény körbeküldésére jogosult: a diákönkormányzat patronáló tanára, az igazgató, illetve helyettesei).

A tanulók minden, az őket érintő ügyekben véleményt nyilváníthatnak. Ennek rendje és formái:  diákönkormányzati üléseken,  diákönkormányzati képviselők, ill. tisztségviselők útján,  a diákönkormányzatot patronáló pedagógus segítségével,  az iskolavezetés közvetlen, vagy írásban való megkeresése útján,  az iskolaszékbe delegált tagjai tolmácsolásában

XXII. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND Az intézmény vezetőjének, pedagógusainak, és egyéb dolgozónak feladata, hogy a tanulók egészségét veszélyeztető körülményekre felhívja a tanulók figyelmét, illetve tiltó magatartásra utasítsa a tanulókat Az intézmény vezetőinek biztosítani kell, hogy  az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen;  a tanulók elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével;  a tanulók az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be.  hogy az intézményben a tanulók a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített eszközöket, ne használják, ne használhassák  hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a villamos árammal, törpefeszültséggel működő eszközöket, gépeket:  hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.

XXIII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI, FORMÁI A tanulók jutalmazása A kiemelkedő közösségi és tanulmányi munkát végző tanulókat jutalmazni kell. Fokozatok: Szaktárgyi vagy osztályfőnöki szóbeli dicséret Abban az esetben adható, ha a tanuló valamely szaktárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújt, az osztályközösség érdekében dicséretre méltó cselekedetet hajt végre.A dicséret az osztályközösség előtt kell elmondani. Igazgatói dicséret Abban az esetben, ha a tanuló az egész iskola érdekében fejt ki dicséretre méltó cselekedetet. A dicséretet az iskola tanulóközössége előtt kell elmondani. Mind a szaktanári, vagy osztályfőnöki, mind az igazgatói szóbeli dicséretet fogadóórán, szülői értekezleten, a szülők tudomására kell hozni. Szaktantárgyi írásbeli dicséret Abban az esetben jár, ha a tanuló szaktantárgyi munkájában folyamatosan kiemelkedő teljesítményt nyújtott, vagy városi versenyeken kiemelkedő eredményt ér el. A dicséretet az Ellenőrző könyvbe kell beírni, és a szülők tudomására hozni. Igazgatói írásbeli dicséret

Azt a tanulót illeti meg, aki huzamosabb ideig kiemelkedő szaktárgyi teljesítményt nyújtott, városi vetélkedőkön kiemelkedő eredményeket ért el, vagy egyszeri alkalommal, megyei országos versenyeredményei vannak. A dicséretet az Ellenőrző könyv útján kell a szülő tudomására hozni, és a tanulóifjúság előtt ezt megfelelő alkalommal közölni. Nevelőtestületi dicséret Azt a tanulót illet meg, aki egész évben kimagasló szintű szaktárgyi munkát, végzett, vagy a közösség érdekében hosszabb időn át példamutatóan tevékenykedett. Ezt évvégén a bizonyítványba jegyezze be az osztályfőnök. Nevelőtestületi dicséret ünnepélyek alkalmával ismertetni kell a tanulókkal és a szülőkkel. Az egész év folyamán kiváló munkát végző és kiváló szorgalmú, magatartású tanuló a tanévzáró ünnepélyen könyvjutalomban részesül.

Közösségi jutalmazások fokozatai A kiváló tanulmányi eredményt elérő, példamutató közösségi munkát végző tanulói közösségeket csoportos jutalomban kell részesíteni.  Közös színházlátogatás  Kirándulás  Táborozás Fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki kötelességeit szándékosan, vagy gondtalanságból vétkesen megszegi, fegyelmi intézkedésben kell részesíteni, fegyelmi eljárást kell indítani ellene. Enyhébb kötelességszegés miatt a tanulóval szemben az alábbi fegyelmezési intézkedések alkalmazhatók:  figyelmeztetés szóban a szabályok betartására,  ismételt figyelemfelhívás az iskolai szabályokra, annak betartásának pontosságára. A figyelmeztetést szóban a szülő tudomására kell hozni. Szóbeli szaktanári figyelmeztetés Abban az esetben, ha a tanuló az osztályközösségben vét a kötelességekkel szemben, ez a figyelmeztetés az osztályközösség előtt hangozzék el! Osztály előtt szóbeli figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót akkor, ha előzőleg már figyelmeztetni kellett kötelesség szegése miatt és ennek nem tett eleget. Írásbeli szaktanári figyelmeztetés Az a tanuló kaphatja, aki a tanórán a kötelezettségeit nem teljesíti, fegyelmezetlenül viselkedik. A figyelmeztetést a szülő tudomására kell hozni. Írásbeli szaktanári intés Az a tanuló kapja, aki súlyosan vétett az osztályközösség érdekei, és az iskolai házirend ellen. Az intést Ellenőrző könyv útján (szaktanári intés jár a szóbeli szaktanári figyelmeztetés után).

Igazgatói (szóbeli) figyelmeztetés Annak a tanulónak jár, aki a szaktanári szóbeli figyelmeztetés után sem tesz eleget a követelményeknek. Ezt az igazgatói figyelmeztetést az iskola előtt is el kell mondani, és a szülőknek szóban tudomásukra kell hozni. Igazgatói intés Igazgatói intést kap az a tanuló, aki súlyosan megsértette az iskola érdekeit, a házirendet, és a szaktanári intés ellenére sem tett eleget kötelességeinek. Az intést az ellenőrzőbe be kell írni és a szülő tudomására kell hozni. A fegyelmező intézkedések fokozatai az adott pedagógiai helyzetben szükség esetén átléphetők, illetve az egyes fokozatok szükség szerint 2 alkalommal ismételhetők.

XXIV. MULASZTÁS IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Igazolt mulasztásnak minősül:  előzetes engedélyt kapott a szaktanártól, vagy az intézmény vezetőjétől,  betegség miatt volt távol o 3 napot meg nem haladó hiányzást a szülő igazolhat o 3 napon túli hiányzást az orvos igazolhat (az igazoláson fel kell tüntetni a napló számát),  hatósági intézkedés miatt nem tudott az iskolában megjelenni  3 napot meghaladó hiányzást az intézmény vezetője engedélyezhet Az 50 napot meghaladó hiányzás esetén – ha a tanuló lemaradását nem tudja pótolni osztályozóvizsgát köteles tenni. Az első ízben történő igazolatlan mulasztásról a szülőt értesíteni kell. Fel kell szólítani, hogy gondoskodjon a tanuló mindennapi iskolába járásáról. A második igazolatlan mulasztást követően minden további tanítási napról való távolmaradás újabb igazolatlan mulasztás, amely esetben feljelentést kell küldeni a fenntartónak. A sorozatosan igazolatlanul hiányzó vagy rendszeresen késő tanuló szüleinél családlátogatást kezdeményez a szaktanár. A hosszabb időn át hiányzó tanuló felzárkóztatását a szaktanár szervezi, erről tájékoztatja az intézmény vezetőjét.

XXV. INTÉZMÉNY ÜGYIRATKEZELÉSÉNEK RENDJE A nevelési- oktatási intézmény ügyintézésének ügyiratkezelésének szabályai és a tanügyi nyilvántartások a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82, 84, 85, 86, 94, 95, 99, 100, 101, 105 §-ban foglaltak szerint. Az ügyiratok megőrzésének helye: 3580. Tiszaújváros, Munkácsy út 20/a.

XXVI. TANÓRAI KERETBEN MEGVALÓSULÓ NEVELÉSI – OKTATÁSI PROGRAMOK KERETEI A képességek differenciált fejlesztésének egyéb formái, korrepetálás  A tehetséggondozás érdekében helyi, tanulmányi versenyeket kell szervezni, támogatni és segíteni kell a gyermekek egyéni pályázaton való részvételét.  A kötelezően előírt korrepetálások mellett komoly tárgyi elmaradás esetén egyéni, vagy csoportos korrepetálás szervezése szükséges. Ilyen esetben értesíteni kell a szülőket a korrepetálás szükségességérő, időpontjáról, helyéről. Az osztályozó és javítóvizsgák helyi szabályai:          

Az osztályozó és javítóvizsgák, valamint az alapfok 6. o. osztályosok alapvizsgáját, továbbképző 10. évfolyamosok záróvizsgájának időpontját az igazgató jelöli ki. Javítóvizsga: augusztus 21-31. között. Záróvizsga: június 1-2. hete A javítóvizsga előtt legalább két héttel írásban értesíteni kell a tanuló szüleit. A vizsgára való felkészülést a szaktanárnak elő kell segítenie. A vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. Tagjai: igazgató vagy igazgatóhelyettes, az érintett tantárgyakat tanító nevelők. A vizsga zártkörű, azon az illetékeseken kívül más nem vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanuló méltányos esetben október 31-ig pótvizsgázhat. A vizsga időpontjáig a magasabb évfolyamra járhat. A vizsgáról való távolmaradás tanévvesztéssel jár. A helyi alap és záróvizsga tételeit, témaköreit december 01-ig közzé kell tenni. A helyi alap és záróvizsga lebonyolításának rendjét a vizsgaszabályzat tartalmazza.

XXVII. ESZKÖZHASZNÁLATI DÍJ BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az eszközhasználati díj befizetése félévenként a Házirendben meghatározott időpontban, a gazdasági ügyintézőnek a telephelyen történik. Az Igazgató előzetes kérelem benyújtása után, szociális alapon történő elbírálás során az eszközhasználati díjfizetési kötelezettsége alól felmentést adhat. XXVIII. AZ INTÉZMÉNYBEN VÉGEZHETŐ REKLÁMTEVÉKENYSÉG Az intézmény tanulóinak, dolgozóinak és a szülőknek információs lehetőséget biztosít a reklám, esetenként bevételi forrás is lehet. Az intézményben csak olyan reklámtevékenység folytatható, ami összeilleszthető a Gazdasági Reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. Törvénnyel, illetve az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített elvekkel. Reklámhordozó kihelyezését az igazgató engedélyezheti.

ISKOLAI KÖNYVTÁR SZABÁLYZAT

Az oktatási intézmény neve:

Világ - Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Az oktatási intézmény címe: 4075 Görbeháza, Széchenyi út 9.

I.

ISKOLAI KÖNYVTÁR SZABÁLYZAT A tiszaújvárosi Világ – Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 3580. Tiszaújváros, Munkácsy út 20/a. alatti iskolai könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályozással összhangban a következők szerint szabályozom.

Az Iskolai Könyvtári Szabályzat intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.

1. Az intézményi könyvtárra vonatkozó általános adatok: A Világ – Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény központi könyvtára az együttműködési szerződés értelmében a polgári Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár helyiségeiben található. 1.1 A könyvtár neve: Világ – Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Könyvtára 1.2 A könyvtár címe, telefonszáma: 4090. Polgár, Barankovics tér 4. 06 / 52 / 391-854 1.3 A könyvtár fenntartójának neve: Polgár Város Önkormányzata 1.4 A könyvtár fenntartójának címe: Polgár, Barankovics tér 6. 1.5 A könyvtár, mint az iskolai könyvtárhálózat tagja az alábbi szakmai szervezetekkel tart szakmai kapcsolatot: Polgár általános iskoláinak könyvtárosaival, a Városi ill. Megyei Könyvtárral. 1.6 A könyvtár jellege szerint: nyílt könyvtár, használói nem csak az iskola dolgozói, tanulói, hanem mindenki, aki igénybe akarja venni a könyvtár szolgáltatásait. 1.7 A könyvtár elhelyezése: Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár épületének 1. emeletén 1.8 A könyvtár használata: Az intézmény tanulói és dolgozói részére ingyenes 2. Az iskolai könyvtár működésének célja:  segítse elő az oktató – nevelő munkát, mint tevékenységet,  a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka (oktató – nevelő munka) színvonalának szinten tartását, fejlesztését,  segítse elő az iskolai könyvtárhasználók (nevelők, tanulók, egyéb dolgozók) általános műveltségének kiszélesítését,  a folyamatos korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új modern ismereteket. 3. Az iskolai könyvtár feladatai:

3.1 Az intézmény könyvtárának általános feladatai:

Az iskolai könyvtár az iskolai pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Az intézmény könyvtárának – mint a nevelő – oktató tevékenység szellemi bázisának – fő feladatai a következők:  elősegíti az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását,  biztosítja az iskolai nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak- és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök),  gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,  rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatának felkészítésében,  részt vesz, illetve közreműködik az intézmény oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai egyéb programok, vetélkedők szervezése segítség nyújtás különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása),  biztosítja más könyvtár állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével),  a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat,  a végzős diákoknak a választható vizsgadolgozat megírásához különös mértékben segít szakkönyvek ajánlásával, ha szükséges bibliográfiával. 3.2 Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai: Az intézmény könyvtárának a céljai, illetve az általános feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia:  az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az intézmény tanárai, munkaközösség vezetői és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembevételével,  az iskolai könyvtár állományának gyarapítását az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi,  a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 2 napon belül bevételezi és leltárba veszi,  naprakészen vezeti a címleltárkönyvet, valamint az összesített állomány nyilvántartást (csoportos leltárkönyvet),  a tankönyvekről, tanári kézikönyvekről, útmutatásokról, a gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról és a brossúra ismertetőjegyeit tartalmazó kiadványokról brossúra- nyilvántartást vezet,

 az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban évente az állományból kivonja, az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégzi,  a könyvtárállomány leltározását a Leltározási Szabályzatának megfelelően 3 évente elvégzi, legalább 1 másik fővel együtt,  a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi (kézikönyvek, kölcsönözhető-állomány, időszaki kiadványok, tankönyvek, tantervek, útmutatók, letéti állomány a szaktantermekben, egyéb írásos dokumentumok, az intézménnyel kapcsolatos kiadványok)  a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és karbantartja,  gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről,  rendszeresen ellenőrzi az állományt.

4. Az iskolai könyvtár használata: Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményeivel, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató – nevelő munkát és egyéb szakfeladatok ellátását segítse. Az iskolai könyvtár használata során (melyben az olvasót el kell juttatni a keresett dokumentumokhoz) az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni:

4.1. A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben. 4.2. A könyvtárhasználó részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét könyvkölcsönzéssel, illetve helybenolvasás biztosításával kielégíteni. 4.3. Amennyiben a keresett anyag az intézmény könyvtárában nem áll rendelkezésre, felajánlja a könyvtáros a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét. 4.4. A könyvtárhasználókról a nyilvántartás vezetése az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár szabályzata alapján történik. 4.5. A kikölcsönzött dokumentumokról – a kiadástól a visszavételig – nyilvántartást kell vezetni. A kölcsönzési idő 3 hét, azaz 21 nap, a vissza nem hozott könyveket felszólítás ellenében kell az állományba visszajuttatni. 4.6. A könyvtáros közreműködik könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák, szakköri, napközis foglalkozások előkészítésében és megtartásában.

5. Az iskolai könyvtár gazdálkodása: Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni. A könyvtár

beszerzéseit a Könyvtárellátó Kht-tól történő megrendeléseivel, könyvesbolti vásárlással, könyvismertetők alapján, stb. megrendelésekkel teljesíti. A megrendeléseket általában utánvéttel, átutalással fizeti az intézmény, a készpénzes vásárlások során a pénzfelvételtől a számlával történő elszámolásig 2 nap áll a könyvtáros rendelkezésre.

II.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE, ÁLLOMÁNYALAKÍTÁSA A Világ – Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény könyvtári állományának gyűjtését, állománygyarapítását az alábbiak szerint kell végezni: 1. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység: Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1.1 1.2 1.3

Gyűjtés köre Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai Gyűjtés dokumentumtípusai

1.1

A gyűjtés köre:

A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat fő gyűjtőköri és mellék gyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény fő gyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellék gyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok, (dokumentum: a könyvtár által állományba vett, az alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges szak- és szépirodalmi, tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési könyv, tartós tankönyv, tankönyv, kotta, segédkönyv, időszaki és egyéb kiadvány, jogszabálygyűjtemény, közlönyök, az iskola szabályzatai, pedagógiai programja, szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, információhordozók, beleértve a képi és az elektronikus ismerethordozókat is.)    

népköltészet, meseirodalom, - ezek gyűjteményes kötetei, általános lexikonok, enciklopédiák, a tudományok, a kultúra, a hazai ás az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalása,

 a tananyagokhoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alap és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek,  az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok,  az adott környezetre, megyére vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok,  helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok,  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek,  tantárgyi bibliográfiák,  felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről,  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások,  zeneirodalom, kották,  állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák,  oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások,  oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteményei,  tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei. A mellék gyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak, illetve azok határesetei. 1.2 A gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai: Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket:            

népköltészet, meseirodalom, azon gyűjteményes kötetei alap- és középszintű általános lexikonok, alap- és középszintű enciklopédiák, a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói, a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, szaktantárgyakhoz kapcsolódó alapszintű elméleti és történeti összefoglalók, az általános iskolában használt tantervek, óratervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, felvételi követelményekről, továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások,

 tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok, illetve azok gyűjteményei,

szakirodalom

és

b) Válogatva gyűjti magyar nyelven az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve:  szaktantárgyakhoz kapcsolódó közép- és felső szintű elméleti és történeti összefoglalók,  az adott környezetre, megyére vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok,

c)

Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, színtű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetenként történik, a könyvtáros javaslata alapján, vezetői jóváhagyással.

1.3 A gyűjtés dokumentumtípusai: A könyvtár gyűjtőköre magába foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve az információhordozókat: a) könyvek és könyvjellegű kiadványok, b) folyóirat jellegű kiadványok,  Pedagógiai folyóiratok,  Tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok,  Ismeretterjesztő folyóiratok, c) egyéb dokumentumok  énekes és zenei művek kottái d) audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok, oktatófilmek és ismeretterjesztő filmek, diák,  hangzó dokumentumok, magnószalagok, hanglemezek, kazetták,  számítástechnikai ismerethordozók, CD-k, CD-ROM-ok, lemezek, szoftverek.

III.

KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYALAKÍTÁS Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár-állományalakítási tevékenysége az állomány gyarapítási és apasztási tevékenységből tevődik össze. Az állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom:

1. 2. 3. 4. 5. 1.

Állománygyarapítás forrásai, mértéke Állományba vétel munkafolyamata Katalógus készítés és szerkesztés általános szabályai Állományapasztás, törlés Állománygondozás-, védelem-, ellenőrzés

Állománygyarapítás forrásai, mértéke: A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján a pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. 1.1

Az állománygyarapítás forrásai:

a) Beszerzés: könyvkereskedőktől, kiadóktól, a Könyvtárellátótól, magánszemélyektől, számla vagy szerződés alapján történik a gyarapítás, b) Iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények – amennyiben ezt a fentiek igénylik – kiadványainkkal kapcsolatban csere történhet, c) Ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől, könyvkiadóktól, kollégáktól térítésmentesen kap gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, d) Egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédleteiből tevődnek össze. 1.2

A gyarapítás mértéke:

A fő gyűjtőkörbe tartozó új beszerzések mindig az anyagi forrásoktól és az igényektől függenek. A gyarapítás során a Nemzeti Alaptanterv bevezetéséhez szükséges kiadványok az elsődlegesek. (Új szakkönyvek, új tankönyvek, új kötelező olvasmányok…) A fő gyűjtőkörbe tartozó könyvek közül a megrendelésre, megvásárlásra kerülő könyvek fontossági sorrendje:  vezetés  munkaközösség vezetők könyvigényei  pedagógusok könyvigényei  egyéb dolgozók, gyerekek könyvigényei  tankönyvigények – a könyvtárossal egyeztetve. A vezetés, munkaközösség vezetők szabják meg a fő gyűjtőkörbe tartozó szükséges könyvek darabszámát. Pl. szakkönyvek 1-3 példányban, tankönyvek 3-5 példányban, kötelező olvasmányok egy osztálynyi mennyiségben. Új enciklopédiák, lexikonok 1-1 példányban kerülnek beszerzésre. A fő gyűjtőkörbe tarozó könyveket az igények, és a lehetőséghez képest vásárolja meg a könyvtár 1-3 példányban. A mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapodás időpontjában szabja meg a könyvtáros, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát.

2.

Az állományba vétel folyamata: A könyvtári állományba vétel menete az időbeli sorrendben az alábbiak szerint történik: 2.1

A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása: Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, akkor azt reklamálni kell, addig azt bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla (szállítólevél) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumokat leltárba kell venni.

2.2

Bélyegzés

    2.3

Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskolai könyvtár által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját középen, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát az alsó sarokban, a könyv illetve a kiadvány szövegrészét lezáró utolsó oldal alsó részén. időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, audiovizuális dokumentumoknál a rögzített címkén egyéb dokumentumoknál: pl. CD-n tartó tokot. Előrerendezés A beérkezett könyveket, dokumentumokat rendezni kell aszerint, hogy azok egyedi vagy összesített nyilvántartásba kerülnek.

2.4

Nyilvántartásba vétel 2.4.1

Az összesített nyilvántartásúnak minősített dokumentumokat összegezve kell nyilvántartásba venni, illetve leltározni, oly módon, hogy azonos időpontban, azonos módon érkezett szállítmányt egy tételként kell figyelembe venni a szállítmány darabszámától függetlenül. A nyilvántartás az összesített leltárkönyvbe történik, mely egyben pénzügyi okmány is, az időszaki leltár egyik dokumentuma. Az összesített leltárkönyv kötelező adattartalma:  sorszám, tételszám,  dátum (leltározás dátuma)  a dokumentum jellege (vegyes beérkezés esetén a többségi elv követendő)  darabszám (összes példány együttesen)  a beszerzés módja  a beszerzési érték (az összes példány együttes összege Ftban).

2.4.2

A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele: a) címleltárkönyv b) cédulaleltár c) csoportos (összesített) leltárkönyv segítségével az alábbi módon történik:

a) Címleltárkönyvi nyilvántartás  könyvek, kiadványok, brosúrák esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai:  egyedi leltári szám,  leltározás dátuma,  a dokumentum adatai (címe, szerzője, kiadója),  darabszám,  beszerzés módja, értéke,  megjegyzés (mely rovatban a törlés tényét rögzíti a könyvtáros) Egy-egy számla (szállítólevél) tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett művek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni, majd azt záradékkal el kell látni (…-tól-ig leltárba véve … db könyv … Ft értékben). b) Cédulaleltár: a bekötött folyóiratokról készül, mely a következő adatokat tartalmazza:  raktári jelzet száma, címe,  évfolyam száma,  megjelenés éve. Csoportos (összesített) leltárkönyv  Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról az a) és b) pontokban foglaltakon túlmenően csoportos összesített leltárkönyvet is kell vezetni, mely a gyarapodás, a törlés és az összesítés adatainak rögzítésével az állománymérleget mutatja. A leltárkönyv gyarapodási oszlopát minden szállítmány egyedi nyilvántartásba vétele után, a törlési oszlopot az egyedi kivezetéseket követően, évente pedig az állománymérleget kell kitölteni. A csoportos (összesített) leltárkönyvbe történő bevezetés bizonylata minden esetben a számla vagy a szállítólevél, vagy a kísérőjegyzék – nyilvántartásba vételt követően a gazdasági részleg őrzi-, kivezetés esetén pedig a törlési jegyzék. A csoportos (összesített) leltárkönyv kötelező adatai:  sorszám,  egyedi állományba vétel, kelte,  a beszerzés forrása,

    

a gyarapodás módja, állományba vett dokumentum típusa, a dokumentum tartalma, jellege, beszerzési érték, egyedi állomány-nyilvántartás tételszámai (tól – ig) 2.4.3

A lepecsételt időszaki sorozatban érkező kiadványokat, folyóiratokat időlegesen állományba kell vételezni függetlenül attól, hogy azok az adott időszak végén selejtezésre vagy bekötésre kerülnek. Év közben a cardex vezetése során ellenőrizhető, hogy a dokumentumsorozat minden tagja beérkezett-e a könyvtárba.

3. A katalóguskészítés és szerkesztés általános szabályai: Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a könyvtárban elhelyezett dokumentumok között. Ezek az eligazító nyilvántartások, tájékoztatók, a katalógusok. 3.1

A katalógusépítés szempontjai: A Világ – Virága Alapfokú Művészetoktatási könyvtárában az alábbi katalógusok elkészítése kötelező:  cím- és betűrendes katalógus,  szakkatalógus,  raktári katalógus.

3.2

Intézmény

A katalóguskészítés általános szabályai: a) a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata b) bármilyen úton érkezett – könyv, dokumentum, ismerethordozó, katalóguscédulákat kell készíteni, c) a szükséges katalóguscédulák számát a katalógustípusok számának figyelembevételével a bibliográfiai leírás alapján kell megállapítani, d) minden mű minden példányáról legalább 2 db katalóguscédulát kell készíteni, melyből az egyik legalább a cím- és betűrendes katalógusba kerül, a másik pedig a raktári katalógusba. e) a katalóguscédulán – a címleírás formai szabályi szerint – szerepeltetni kell legalább az alábbi adatokat:  a mű címét (alcímét), szerzőjét,  a kiadás sorszámát,  a megjelenés helyét, idejét,  a kiadás szerzőségi közlését,  a nyomda nevét, címét,  felelős kiadó nevét,  a könyv terjedelmét,  a könyv méretét,

      3.3

sorozat esetén annak számát arab számmal jelölve, az osztályozási ETO számot a katalóguscédula bal felső sarkában fel kell tüntetni, illetve a raktári jelzetet az egyedi leltári számot, ISBN számot, a könyv kiadásának minőségét, (fűzött, illetve kötött) az árat. A katalógusszerkesztés elvei:

a) a dokumentumokat tudományterületek, ismeretágak, tárgykörök, műfajok szerint az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján kell osztályozni, b) a katalógusépítési szabályok alapján több példányban készült katalóguscédulákon piros tollal aláhúzással kell jelölni a besorolást (pl. címkatalógus, szerzői katalógus, szakkatalógus besorolásához kerül a katalóguscédula) c) a katalógusok készítésénél, rendezésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:  a katalóguscédulán ellenőrizni kell, hogy szerepelnek-e rajta a szükséges besorolási adatok, ha nem akkor a hiányzó tétellel ki kell egészíteni azt,  a cédulán megjelölni piros tollal történő aláhúzással a besorolás minőségét,  a cédulákat elő kell rendezni a sorrend, betűrend minél pontosabb kialakítása céljából,  az előrendezett cédulákat be kell sorolni a katalógusba a betűrendbe sorolás szabályai szerint,  a cédulák besorolásával párhuzamosan ún. utalókkal kell készíteni, ha a könyvben közölt adatok más besorolásra is vonatkoztathatók,  a katalógust az áttekinthetőség követelményeinek szempontjából osztólapokkal kell tagolni,  a katalógust folyamatosan gondozni, rendezni, - ha szükséges – javítani kell. d) a betűrendes katalógusok összeállításánál a c) pontban felsoroltakon túlmenően az alábbi besorolási szempontokat is figyelembe kell venni, illetve azokat a cédulákon feltüntetni:  a szerző(k) nevét,  a mű címét (gyűjtemény esetén minden mű címét, többkötetes könyv esetén a közös címet, a sorozat címét, stb.)  a közreműködők felsorolását (szerkesztő, összeállító, átdolgozó)  azon személyek, intézmények, földrajzi helyek nevét, amelyről a mű szól. e) A szakkatalógus rendjét az ETO szakrendje szerint kell kialakítani, rendezni. A szakkatalógusok szerkesztésénél a c) pontban felsorolt követelményeket kell figyelembe venni. A szakkatalógusok rendezésénél

is ún. osztólapokat kell alkalmazni, melyekbe emelkedő sorrendben az ETO számok sorakoznak. Az osztólapok mögött szakmai besorolás szerint betűrendes sorrendben kell felsorakoztatni a katalóguscédulákat, f) A katalógusba kerülő cédulákon mindig csak azt a rendezőt, vagy ETO szakjelzetet húzzuk alá, amelynek alapján a besorolás megtörtént. A raktári lapon viszont minden olyan rendezőszót és ETO számot alá kell húzni, amelynek alapján a betűrendes, vagy szakkatalógusi besorolás történhet. g) A raktári katalógust – mely a könyvtári állomány felállításának rendjét képezi le – a könyvtár helyrajza szerint kell kialakítani rendezni. Ennek megfelelően kell a kialakítani a kézikönyvtár, a segédkönyvtár, a kölcsönözhető állomány, az olvasóterem, szakágak, ismeretágak szerint a szakkatalógus csoportosítását. 4. Állományapasztás 4.1

Az állomány törlésének oka, indokoltsága: Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha  a dokumentum tartalmi, szakmai szempontok szerint elavult,  a dokumentum felesleges példánynak minősül (olvasói igényhiány miatt, vagy nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe),  a dokumentum a használat következtében megrongálódott,  a dokumentum elveszett, megsemmisült,  a leltár során hiányként jelentkezett.

4.2

Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése:  rendszeres jelleggel, évente  elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik.

4.3

Az állomány törlésének dokumentálása: A selejtezendő (vagy egyéb okból) törlendő dokumentumokról típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni 3 példányban (irattár, könyvtári dokumentumok, könyvtáros számára). A törlési jegyzékben fel kell sorolni a  leltári számot,  a mű címét, szerzőjét,  a dokumentum nyilvántartási értékét,  a dokumentum szakjelzetét,  a törlés indokoltságát.

A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni  a címleltárkönyvből oly módon, át kell húzni átlós vonallal a leltári számot, a megjegyzés rovatba kell írni a törlési dokumentum számát, amelyik évben történt kivezetés,  csoportos leltárkönyv vonatkozó rovataiból a címleltárkönyvnél leírt módon,  a katalóguscédulát ki kell emelni a betűrendes-, szak- és raktári katalógusból. Az összesített nyilvántartású anyagok törlése ún. törlési ügyiraton történik, amelyen fel kell tüntetni:  az ügyirat számát, keltét,  a törlés indokát,  a törölt művek együttes értékét,  a törölt művek összes darabszámát. A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak 1-1 példányát át kell adni a gazdasági területnek, illetve az irattárnak, s a könyvtárra vonatkozó könyvtári nyilvántartás mellékletének is szükséges 1 példány. 5. Állománygondozás-, védelem-, ellenőrzés 5.1.

A könyvtári állomány elhelyezése: Az áttekinthetőség és a világos rendezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Ezért az alábbi feltételeket kell biztosítani:  a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcokon kell elhelyezni,  a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományának egy részét a kölcsönözhető könyvek között, egy külön polcon, megjelölve  olvasótermi kézikönyv, nem kölcsönözhető A további kézikönyvek az olvasóteremben üveges, zárt polcokon helyezkednek el, melyek igény szerint használhatók,  külön polcon kell elhelyezni azokat a dokumentumokat, amelyek kevésbé keresettek vagy részben elavultak,  a hasonló témakörű dokumentumok elhelyezését a rendező betűrendjében kell biztosítani,  az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni,  a folyóiratok, pedagógiai szaklapokat külön polcon kell elhelyezni (időbeli sorrendben)  a térképeket, zenei anyagokat, kottákat külön-külön kell elhelyezni, hozzáférhető és áttekinthető legyen.

5.2

A könyvtári állomány védelme

A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javításáról – javíttatásáról gondoskodni kell, ez a feladat a könyvtáros munkaköri kötelessége. 5.3

A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskolai könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb, ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőrizni kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: a) az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, évente b) soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri, c) az állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, d) a leltározást legalább 2 személynek kell végezni, e) az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni, f) az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén a leltározott könyvet a leltározás tényét bizonyító leltárbélyegzővel le kell bélyegezni, g) az állomány ellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, h) a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki vagy soron kívüli), számszerű adatokkal a hiánytényét. Leltározás során a könyvtári dokumentumok összértékének 4 ezreléke (Ft-ban) lehet a mindenkori hiány.

IV.

A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE 1.

Jogok és kötelességek: 1.1 1.2

Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik az ingyenes alap szolgáltatások:  könyvtárlátogatás,

1.3 1.4

 könyvtári gyűjtemény helyben használata,  állományfeltáró eszközök használata,  információ a könyvtár szolgáltatásairól. Az iskolai könyvtáros köteles az ingyenes szolgáltatások igénybe vevőinek adatait regisztrálni. Beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni a könyvtárhasználótól: Felnőtt esetében: személyi igazolvány alapján:  Név,  Anyja neve,  Születési helye, ideje,  Lakcíme,  Személyi igazolvány száma. A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni.

2.

A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon vehetők igénybe: 2.1

2.2 2.3 2.4 2.5 2.6

3.

A könyvtár állományának (az alább felsorolt egyes dokumentumainak) egyéni és csoportos helyben használata.  olvasótermi, kézikönyvtári könyvek,  folyóiratok,  értékesebb dokumentumok,  audiovizuális információhordozók. A csak helyben használható könyvek hétvégére kiadhatók a tanulóknak tanulmányi kiselőadás, a végzős tanulóknak záró dolgozat megírása céljából. A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása Kölcsönzés A könyvtárban adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyzése, majd a megvásárlás után azok kölcsönzése Adott szakkönyvtárhoz, illetve témakörökhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás

A kölcsönzés szabályai 3.1 3.2 3.3

Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre A kölcsönözhető állomány a szabadpolcról kiválasztható A kölcsönözhető könyvtárállomány a cédulakatalógusból is kikereshető: a szerzői, betűrendes vagy szakkatalógus segítségével 3.4 A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok:  kölcsönözhetők  részlegesen kölcsönözhetők

 csak helyben használhatók 3.5 Egy olvasó egyidejűleg kölcsönözhet:  tanuló max.3 könyvet  pedagógusok, adminisztratív és technikai dolgozók maximum 6 könyvet, dokumentumot. 4.

Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje Hétfő: 1200-1730 Kedd: 1200-1730 Szerda: 1200-1730 Csütörtök: 900-1730 Péntek: 1200-1530

1. számú melléklet Telephelyei: Tiszaújváros, Munkácsy út 20/a. Tiszapalkonya, Hősök tere 10. Polgár, Barankovics tér 4-6. Polgár, Móricz Zs. u. 3-5. Polgár, Zólyom u. 14. Újtikos, Széchenyi tér 4. Vésztő, Bartók tér 6. Vésztő, Wesselényi út 14. Debrecen, Szabó Kálmán út 3-5. Debrecen, Szabó Kálmán út 68. Eger, Pásztorvölgy út 25. Okány, Kossuth út 5-9. Hajdúnánás, Iskola út 3. Hajdúnánás, Polgári út 71. Hajdúnánás, Baross út 11/A Hajdúdorog, Petőfi tér 1. Az alapító okirat: Kelte: 2000. május 18. Módosítások: 1- 2000. július 26. 2- 2001. június 10. 3- 2002. június 10. 4- 2003. június 16. 5- 2004. március 16. 6- 2004. június 15. 7- 2005. augusztus 30. 8- 2006. június 01. 9- 2007. augusztus 13. 10- 2008. június 27. 11- 2009. április 20. 12- 2010. április 26. 13- 2011. május 26. 14- 2011. november 7. 15- 2012. május 29. A működési engedély száma: B.-A.-Z. megye: III.-1.372-6/2000 III.-1.252-2/2001 III.-1.336-5/2002 III.-1.336-7/2002 III.-1.331-6/2003 III.-1.920-2/2004 III.-1.632-4/2005 III.-1.632-9/2005 III.-1.836-2/2006 III.-1.926-5/2007 III.-1.694-9/2009

B-OKT/901-2/2011 Békés megye: 02/767-2/2000 02.1011/2001 02.367-3/2003 02.407-2/2005 02.407-3/2005 01-413/2007 01-522-2/2009 BO/39-7/2011. Hajdú Bihar megye: 2079-6/2001 418-15/2002 1635-3/2003 1308-5/2004 1250-3/2005 477-9/2006 1848-2/2007 908-2/2008 520-11/2009 940-5/2010 904-8/2011. IX-B-12/00175-15/2012 Heves megye: 350/2004 272-2/2005 272-3/2005 012-477-2/2007 012/477-3/2007 156-4/2009/012

I. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 





Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályozását, az iratkezelés, a pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait, stb. – önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasításokként. Az intézmény egyéb szabályzatai – mint igazgatói utasítások – jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.