No title

Tartalcm

Dr. Koltaí Mátia A múrltöröksége : 5,ász és remény

9

Prof. Dr. Bagdy Emőke tij irányok a pszichológiában: megbocsátás az egészségvédő ésa poszttraumás n()vekedés Pál Ferenc A mcgbocsÍtás:belcpes a spiritualit ás v I|ágába Popper

49

103

Péter T'uclod,hogy nincs bocsánat..'

r37

A kötet

r67

szerzői

Dr. KoltaiMafia

c;yÁszÉsnrn,tÉmy A uÚrr onorsÉc;r: Nagy erejíífelszólítás szárntlnrra ez a téma,,lriszen szakmai munkám sclrán hosszúrévtizcclck óta tapasztalom. hopry'a pszichoterápiában az egvik legfi;ntzása, a gyásznltttrka segítése.Miután az egyik legfontosabb psziclroterírpiásterületem a csaláclterápia' elstísrlrbanarra szcretném a fi5;1,elmetforclítani,lrogy a családban élííernberek, akik nrind külörrálló cgyének, önálló személyiségek,ugyanakl.
]()

Dl.. Kclltcti '|Iarítt

|t11az it<;c|altlnt a lét nagy kércléseirees a psziclrokigia nagy' problém;iira gyakran hívebb válaszokat acl, nrint sok pszichológiai kQnrv és tantrlmány. A csaláclregényekben olyan fantasztikus' elő pélc|ái rannak mindannak, antit a csaláclríll, mint renclszerrő| tuc|hatr-rnk

_ nl

rt ty B'aS:.gtgy_::::l::lt, t!

A gvóngyöSpatai oltár gyönyöríí képe: a zsiclí> keresztény történelem ősfáia, amelyen rajta van t:trínclenoh'an konkrét történeti és spirituális tart:ilotn, amit kulturális nrúlturrkban számon tafthatr.rnk.Azért tartom fbntosnak f.eliclézniezt a fát, p()ntosabban az oltárképet, ami Kriszttts családÍáiit ábrázo|ia, mert jtil kapcsolóclik Jan Assmann-

tosabban'"n'tag""ri'',Íl'illi:H'|;l^".-J"i#-lí:: rapeuta sern. Tehát bőségesen hivatk
j::::::TjT:i: megtartó .,ol.l,.t. ?#:i::l"j 1'

nem az.étta miélrk. mert c|icsíí,cle rnert :r nrienk. gazclagok vag1unk, és ez a fajta gazc|agság növeli a szabadságot.'' Érdemes ezt a mon
nehéznrÍrltbeliö.t'k::;:llJ,'^.f' j,j'#lkor,arrrikor

Képeket is szeretnék nutatni, nr.tvet hangulat:t' viztláIis lratása eríísítheti minctazi, amit :t belénk égettmúlt és a témájáró| szeretnék nregos,.",,i .;,'t|ícmlékezet

nztk a kulturális enlékezetrő| írott elméletélrez, me|y szerint 'A mÍllt, a tényszerű nrútlt,a tcifténe. Iem nrítosszá emelkedik, és ígv válik emlékezetes nrúlttá, mindann1'iunk kincsévé. normává és fbrtrlatív erővé''. Ezek által a mítoszok írltal ttrclunk kapcsolódni a világ rendjéhez, és ilyen móclon személyenkéntis az emberiség múltjához. Tehát a térr1'szeríí múlt, a törtétrelenr mítosszá emelkcdik' és anrikor ezeket a rnítoszokatfe|idézzúk' aklior a rnúltunkban a kulturírlis emlékezet révén egy en-relkeclettebbrendbe tudunk kapcsokidni. Megkülönböztetji.ik a kulturális emlékezettől a kolntnunikatív emléke zetet, arnit generációs vag1' nemzedéki emlékezetnek híl'unk. A kommuniká. ci
I2

Dr. Koltai ],IarÍa

amelyek adclig ismerhetők meg, amíg a történetek taníri élnek. Az emlékezet e vá|faja töfténetileg tartozik egy csoporthclz (a csaláclhclz), az ő történettik idejében keletkezik, és lror
körtilbeltil

három-négy generáció, vagyis nyolcvan-kilencven év felel meg egy-egy olyan iclőszaknak, amelyben például az íísök vétkeiért az utó-

dok felelnek. Rendkívül jelentős ictóbeli és történeti téf ez a múltunkban, nagyon f()ntos megőrizni, mert lehetóséget kapunk a valóban megtörtént események Í'eli
a biografikus emlékezet, ami tehát társas interakciókra éptil. A nemzedéki emlékezetbcn az eÍedet, a sztiletés,a szerelem és a halál, vagyis az é|et nagy eseményeinek történetei elevenedhetnek fel. E történetek meghatátozzák az identitást, a lét nagy kérclé seilrez f(iző c|ő, életünket m eghatározó viszonyt. A családi történetekben a kommunikatív emlékezet idéződik fel - a még fellelhető emlékezethorclozóktő|, a csalácltagokt
történetek felidézését,ugyanakkor a csaláclfa révén kapcsolócltrnk a kulturális emlékezethez, az íísi ereclet történeteilrez, zt csaláclÍamitológiáiá.

ntúltörÖksége',gyasz ésremén.y 13

hclz. A családfa, ami az emberi élet nagy szimbti|r.rma,bölcső-ágy-kop
rendszere A csa|ád:kapcsolatok . Biológiai (vérségi) köte|ék . strukturá|isrendszer - Szociális szerepek - Erze|miköte|ékek . Gazdasági közosség - Sze|lemi,spirituá|is- Ttrténeti- Ku|turá|isrendszer:m i n d e n n a pvi i s e I k e d é s .'magasku|túra' - Etikai rendszer

Ez a táb|ázat a családi kapcsolatok rendszerét mutatia. Elsó látásra elég unalmas felsorolásnak tÍínik, de minden sor' minden kifejezés mögött 111lÉ.}'()n fbntos tartalom rejlik - nem véletlen, lrtlgy a családterapeuta.képzésben vizsgaanyagként szerepel. A csalácl élő organizmus, amely renclszerkéntés egységesegészkéntműködik. Bár tagjai egyéniségek, ktilönlegesek

és megisnrétel-

l1

Dr. Koltai,,LIarÍct

hctetlcrrtil eg1'eclick, cle ennck i|z egesznek a részeiként hordozzák a csalácl, a renclszer speciÍikumait is. Je|Iemző,lrogy a csa|áil strukturális rendszcr' igy határ,.tí,alrenclszerei vannak, és benne pontosan kijelolt helye mindenkirrek. A struktírrára, a határokra, a szerepckre Vonatkozó előírások ncmzeclékcken kereszttil acl
az anyához, az apáh<>zés a testvérek|re z fííződnck, s ezek szolgálnak majcl késííbb minclen egyéb érze|mi kapcsolat mirrtájául. A csalácl gazclálkodó eg\'ség,gazc1aságiközösség. Nagvon jelentős - szimbolikusan is _ az anyagi örökség' amit felnrenőink lragynak reárlk. Á csalírclszellerrri és spirituális renclszer: hite, hieclelnrei, a léthez és a túlvilághc>zva|ó viszclnya fbntos, gyakran meghatároz
A nttilt t)rr.)ksége.. ,q.yas'zés retttétt.y,l5

rnél'vbe húrzó vag1' magasba enrelő örökségüink. A csalácl meghirtároz(l kultr'rrális rendszer: A mincletrnapi viselkedést' a szokásclkat, az iz|ést'a min-

cletrnapi kultÍtrát' clc a ,,magaskultúr/rlroz,,való visz()n\'t is itt al:rpozzttk meg, s xzÍílnazonosulunk \.a!.}'Szembeszegüliink ezekkel. Nagyon fontos, lrtlgl' a csalácl etikai rendszer, a|to| az örökségek, e bizalon, a jogosultságok, a tartozástlk, a kövctelé'sck,az acJásés a kapás egyensírlyának fontos er. k()lcsi premisszáit tanuljtrk meg' és a kapcscllati igazságosság alap-iaiitt vésőclnek belénk. Miért fontos ennyire részletesen ismerniink a csalírcklt,mirrt rerrdszert.i Miért nem elég csak gloháli s:ur gtlnclolntrnk rá!, Azéft, meÍt ilmikor a család z()sségről van szti, mennyire forrtos - hiszen lrány

Í6

Dr, Krlltai '|Iaríct

csalác|i clránra és generáci
Íáclbarl!Ezek az Úrgynevezett .,nornratír,krízisek'', és tninden fejlíídésifolyamat: az egx,éni,a párkapcs
7 1B Dr. Koltai |Iaia

is nag1,onsok nehézség,az egész csaláclot, főleg a fclnövekv'íj, fliggetleneilni vág1'ó fiatal életétérin-

tó problérrra lehet a következnrén1'e (magatartásza\aÍ' kamaszkori krízisek' clrogproblémák, és lelretne még hosszan folytatrri a Soft). ólratatlanul érik azonban a csaláclot akut Veszteségek, ítgynevezett akciclentá|is, vátat|an krízisek

is, pél
eset után. lranem minden
berrézztink vele, hogy a szenvec|ésétfölvállaljuk, hog1. a krízist elviseljük és felcltllgozzttk. A krónikus, elgyásztllancló veszteségek nemzeclékeken kereszttil tovább élnek, ezek a tfanszgenerációs hatások jtil kimutathatók. Több nernzeclékcipeli a terhet, lra nregtagacljuk' nenr vállaljtrk a gyászt, lra ncm Vagvutrk képlesekazt e|viselni. Mel1'ek ezek a krónikus, elgyásztllancló traumírk? Legnehezebb pélctátrl' lra valami szégyent, bÍínttrdatot gerjesztő, többnyirc sztiletéssel, szerelentnrel, halá||a| vagy becsvággyal kapcsolatos csapás éría családot. ()ngyilkosság vagy gyilkos-

ság törtérrik, esetleg olyan szcrelmi dráma, anrely

A ntúItÓröksége' g|asz ésretltén', 19

nehezen vállallrato. a csalácl értékrencljeszefint hogy ezt jobb elIlvenkor gyakran írgv clöntenek, túl lenni rai. fc]lciteni' nem enrlékezni ra, Éryorsan mirrdörökre ta. és s
elr,esztése,eltemctése a gyász Szempontiábtil a legr.ragyobbterhet. súlyos g,ászt mér a csalítdra.Eletcnr során a legtobbet emberi, érze|mi és szakmai szempontból is azoktó| az lnyáktól és családoktól tanultam, akik végigszenvecltékés megcrsztották velem ezt a Szenveclésteli fcllyamatot.

I

7 20

Dr. Koltai llurict

Pillantstrnk bele, hogv a múltnak milyen tf.rnszgeneráci
tfanszgenerációs örökségektííl is megszabadulni.

Minclen csalírd élete egy regény. A legzseniáli kitalálni' mint ami slrbb írók sem tudnak ktil()nbet csalírclok'akár az életberrmegtörténik a valóságos a saiírtcsalícltrnk életében. Érclekesmóclon vannak k, az elszenveclett tfau. rnírk történetei !.}'akran ,,fekete l1trkak'' a család

22

Dr. Koltai Mciria

nanatívájában. Mire emlékeziink, és mit feleittink el? Mire nenr akanlnk em|ékezni,és mégsem felejtjtik el? Icle sclrakoznlk az Ítg.vnevezett genctertönénetek js, azaz a nemi szerepekhe z, a férfiakhoz és nííkhöz kapcsolriclti töfténetek' A nenri szcrepeket, vapry'isazt, hoÉ.ymilyen férfinak és níínek lenni, anyává. apává vírlni, a csaláclban tanüjuk meg elsó lépésbenésalapszinten. Hogyan viszonlttlnak egymáshoz az.apák és fiÍrk?Milyen női történetek jellemzők egy csaláclra? Mit is szokott mon<Jani n :rg'vanyánk cg}.eÍ.yjell egzete s 1relyzetben ? Milyen lizeneteket kaptunk csaláclunk előző genefáCióit(il a női/fétÍi |étrő|, szereprííl, viselkeclésról? Ezeket a kérc|éseketrnindig c1rrJenresfelterrni, lriszen ezek nemcsak lrárom-négy, hancm akár több generáción keresztiil is renclkívtili eróvel lratnak, és sokszor abban a bizonyos Szoncli-fÉ|ecsalác|i tuclattaIanban hordclzzuk ííket.Egy ilyen genclertörténetet

szeretnék megosztani onökket' Gereviclr Anclrás írta A mesek()rryvben című versében: .,A ntesekö ll.yt., be n a kiski rcil.y,li tl t i n cli,q k i rri l.yk ístl.sszcl n|,ra l el t. n éh a t,,ttrrrl l ítt,t.y, 1.1 1, d b og.ylrtct,g1,, ira a trug|,Í)Cupa,

A nttilt öröksége: glasz ésremétry 23

(rtt.)' trra ctptr,.[tiliarct Rtinteci. elf'eclezzettt. h't,k kellettek. hctgtr'.f tt t,ctlósagbart,ct kÍsberceg ttebcttt ktlcsiqfitit sTerclte. ('s (lz e,ql'i k ttag),'ba cs i tnctt IttttuR ll()l'al.

.fttclnunk kell, hog1. Gereviclr András nyíltan váltalja a nrclegségét.és azza| szembesít minket cbben a versében, hogy a csalírclgyakran titkol'a' szóg1'elli ezeket a tént.eket' ám ttzok, ha leplezettert is, mégis részévéválnak a család történetének.

24

Dr' Koltc,tÍMaría

Irne, egY csalá
IsmétJan Ássnrannra utalnék: a krrlturális emlékezetre és a t(irténelmi em|ékezetre. Hiszen ez a csa|ádi tragédia az osztrák-Magyar Monarchia szétesésétés a nti nentzeti történelmtirrket ért őúási veszteségeket csak kevésse| e|őzte meg. A családot ért veszteség és a töfténelmi veszte ségek összeÍbnóclása nagyon mélyen érinthet meg bennünket' amitoi rápillantunk egy ilyen képre. Losonczi Ágrres szociolrigusnak van

szetíikönywe, amelyben a Sorsba f".d:.? iíiá. nelemről

ír. Szociológiai kutatások keretében többgenerációs csalác|tcjrténeteket gyűjtöttek'

g.J,aszésremén.y 25 A mtilt ()rok'sége:

és ttzt vizsgá|ták, hogy az Osztrák*Magyar Mo. trarchia szétesésétőlkezdr,e egészen a renclszer. r'áltásig egy-egy csaláclot hogyan érintett meg a ti)rténelem szele. Milyerr egyérri veszteségek példírulotthonok elvesztése, sztilőf(ild elvesztésc, családtagok lralála vagy méltatlan ellrurcolása - sztir,ődtek egybe a torténelmi tragédiákkal, és czek miként vannak kibeszélve, elgyászolva, hogr'an élnek tovább a mai generácitikbarr. Telrát a stlrsba fordult történelem az egyéni gyászról és r'esztcségr(i|,a veszteség feldolgozásáró|, a tfau. nra továbbéléséről, illetve a rnegírjulás lelretősé. geiről szól. Kollektív, történelmi traumák és egvéni, családi gyászok mélységesen összefoníldnak, hatással vannak egymásra, a tfauma rrréga tírlélők harmadik generációjának életétis befblyásolja, tájuk terhelődik az akarat|anul átl'itt, feldolgozatlan tfauma. Az elha|lgatís, az e|Íiljtírsfelerősíti az elviselt történelmi traumát is. A l.rolokausztleszáfmazottakkal v égzett vizsgá|a. trlk és terápiit is ezt biztltlyitja. YirígTeréz gyernrekanalitiktrs munkája' életmíívének jelentős része vall erról. A továbbiakban azza| szeretnék foglalkozni, lrogy a családterápia eszköztára milyen rnóclsze-

26

Dr. Koltai Mcirior

reket kínál a feldolgozísra, agyászmunkára, amelyekct egyénileg is nag1'on jó| használhatunk a saját életünkben. Megkockáztatom azt a sarkos kijelentést, |rog1'a \étező összes psziclrote rápia közül a családte rápia az egyik legéletszerÍíbb, legszabaclabb és az emberi igényeklrez leginkább alkalmazkodíl terápiás Íbrma. A családte úpiás eszköztát része a É.enogfanr,vagyis a csaláclfa raj. zo|ítsa,adatainak fe lvétele, amilrez fényképeket, c saládi tár gy akat és történelteket kapcso|hatunk. Egv legalább háronrgenerációs családfirrtil szinte minden leolvasható. óriási lehetőség' hogy az elfelejtett, eltitkolt, szégyellt' nehezen vállalható részletek előkerüIjenek' lrogy a múlt remségeivel, árnyaival, kísérteteivel, a szekrényben rejlő csontvázakkal szembe nézzúnk, mcrt csak így tu. dunk leszámolni minclezekkel, és így folytathatiuk tovílbb a saját é|eti'inket.Ha van rá módunk, illusztrációképpen érclemes egy pillantást vetni Eugene o'Neill' a világiroclalom egyik legna. gyobb, Nobct-díjas drámaftójának csalá
ésrenténv-27

Az o'Neil|család ÉdWard o'Neill .ir{]

ban

l í!,iq|.

Mary ( Ella ) 1857 \922

Eugene

1878- 1923

EUgeneJÍ r910 1980

1888,1953 Edmund 1384, 85

T.gyi|T5'.!L

Shane r 9 1 9- 1 9 7 7

k]séde( !9l2'á^Uáí

Oona 1925.

nek egy nehéz pillanatát, amikclr a httszonöt éven keresztül morfinftiggő édesan1,jaéppen ki kerüil :r szanat
28

29 gxi'sz ct' v''111(tt)' .4 nttiltriir'ikst',qt'

Dr. Koltcti.\Iaria

a család|a történetét, számcls traumát f'elclolgo. zott, cle a saját kapcsolati életéberrsok nrinden nem síkertilt neki. Transzgenerírciós írtkok nyomasztották továbbra is, két fiával megszakitotta a kapcsolatot, és ez a két fiúröngyilkcls lett élete r'irágában. Egy lárrya tnaradt, aki később Charlie Clraplinlrez ment feleségtil, és n1.olc gyermeket sziilt' Ez látvírnyos pé|rJájaannak, alrogv a következő generációk korrigálni akarnak, ki akarjírk igazitani a múltat. A dolog szépséghibája, hogy Eugene O'Neill soha nem bocsátott meg a leányának, anriértaz egy apja korabeli férfi felesége lett, többé nem állt szóba vele, és egyik unokírjátsem nézte meg. Bár alkoholizmusát legyőzte, de a mél1'en gyökerező kapcsolati zavarokat nem sikertilt kclrrigálnia. Alrogy a szabá|y szól, öngyilkLgá|. A csalá

rl

l

példát éséra számunkra építííiellcgíí izgalmas és nrár most Szeretném hangsúlyozni, uí;, Mert vál. ir r
30

Dr. Koltai,4,taria

parjukkal, barátaikka|, segítcíikkel vagy a családtagjaikkal. Nag.t'on tanulságos lesz pé|dául arra nézve, hogy nriként birkóztak meg a problénrák. kal egy nehéz, veszteségekkel terhcs, trallmatikus iclíjszakban, és milyen erőket tttdtak nozgósítani. Ha peclig épp most is veszteségben l,annak, akkor vissza tuclnak n1,útni egy olyarr iclószakhoz, amikor meg ttrclták olclani a nelrézségciket, és ebbíí|kclnroly erót meríthetnek a gyász érzelnri átéléséhez. A levélírás is egészen kir.á|ó eszköz. Írjurrk levelet annak, aki már megha|t, aki nincs kciztrink' vag1' él valahol, clc nregszakaclt vele a kapcsolat, és va|ami fossz' valanri kén1,elmetlen érzésvan bennr'ink emiatt. Á leve|et nem kel| elki'i|cleni,de azéftlta lehet,
gydsz ésretttétz'y, J1

el a temetésére,pedig font<'lsember v kat. Kite1r az öngyilkossága miatti fáida|mára is, lncrthclg1' Pista bátyla onkezével vctett véget az el életének' Végiil meghitt szavakkal köszön tííle.,,Isten nyup1osztaljcln'sose feledlek el, keclvcs Keresztapárn!'' Monclanonl sem kell, hogy ez aZ asszony nagyon komolyan képessévált szemberrézni saját ongyilkossági gorrdolataival, és képes lett átértékelni az é|ethez való viszon:,át aler'él rnegírása után. A nehéz, komplikált gyászokat pélclául így próbálhatjuk meg a |ezátás Íe|é scgíteni, de az alábbiakban felemlítek még más tcchnikákat is. A székekkel kirak clránraelenreket tartalmazó cscrportmódszer, de egyeclül és csaláclon beltil is meg lehet próbálni. Atrnak, akit elvesztetttink, tegytik ki a székét,és

32

Dr. KctltcriMaict

A tntilt öúksége.'

kérdez'zttk ÍneÉ. t(íc: ha mclst élr'rél,mit szÓ|,á| az é|etenrhez?Ha most élrrél,mit monIástclvábbr.itelélrez. Vannak kreatív teclrnikák is - pélcláuI rajzo|ás' gyurmázás -, amelyekkel Í-eltuctiuk eleveníteni akár a v.cszteséget,akár a Vesztese ghez fűződő belső érzéseinket,és kivetíthet,ii.ikezcket valami' lyen mÍívésziformában. Ezen a képen egy unoka rajza |átható. A nagy. apja önakasztással Vetett véget az éIetének , aha|á'lát peclig naÍ]yon mé|y, ellrallgatott családi gyász ''-lrosszúéwizeclei kovették. Az urroka egyszer csak ;.| saját problémái miatt került terápiába, alrol el,fíez(lctt rgzo|tti. Lerajzolta a csaláclfát: csupasz'

ktlpírr,hajtás és gyümölcs nélkiili, halott fa, balra rlóz a múlt felé, és a képen látható a holtak köziil r.isszajáríl lélek jelképe is, 1t sZArVas, a meglralt nag\'apa ,,szelleme''' A szarvursoka családalapító (ís()k,az erecletmítoszok állatai. Gondoljunk csak a nri csodaszarvasunkra. Ug1'anakkor az örok rentlr''ítci
L

Koltai Marict

biztclsabbak legyünk abban, hclgy miről van szíl, lt képen szerepcl a bagoly. a ha'|á|állata is. Telrlit

kreatív mÍívészimóclon megformálni, megraizolni a bennürrk feszülíí érzésekctlelretőséget jelent afra' hog1' Í-eldrllgozztrka g.vászutrkat.Természete-

Sen eZ a kreatív munka is fontos, hogy biztonság()s, támogató, míívészetteÍ^piás vagy egyéni terápiás közegben történjen.

Egvedi és mÍívészia Karinthy Márton orclöggörcs círnű kön1vében található Karinthy-csaláclfa. Amik
és btllonclos, habókos, ftlrcsa figurák. írgy rréz ki, mint egy lián, egy folyondár' amely szanaszét burjánzik térben és iclííberr'Norvégiától Ma5ry,ar
san lnegmlltatkozik ennek a csalá
hl,r*a o,lrie.,,^t t,itu,.l"-,-'! Whnlillary,@"r*.,,-. ,L.,r-der:r!rtl,

- ufdupg lpq {i

,)\É'ta fuga,itJ,k+lu, .

?;i:a-,

*"

*wo*T-,:'ifr:li'r k"á: p! rkri!;+ \ffir5 "::;;:

Eg1. skizofréniás beteg rajza a csa|ádjárő|' A család képe, hatása a transzgenerációs örökségek antropológiai sajátosságaként minden emberben, minden kóros és egészséges állapotban benne

36

Dr. Koltc,tiMaric,t

vatt. Van, aki ellrallgattatia, varr, aki riclegen távcll taftja magát tíjle, és van, aki át mcri adni magát neki. A pszichotikus betegek, a skizofréniások nagvon mélven és nag1'on Szofosan kapcso|tldnak a családiukhoz. A krónikus betegség a páciens és a család számára is komoly gyásztjelent. Elkell gyászolni egy Sereg vágyat' reményt, tervet' az é|et idilli vágyait, céljait, és elfogaclni sok ktizdelmet, szenvedést és korlátozást. Ez a raiz egy olyarr időszakból sz/ltmazik, amclyet alkotója az e|tne. osztályon tóltött - ez annak icle,iérréveket jelentett' hiszen a gyógyítás lehetóségei megle|.retíísen korlátozottak voltak, és a rideg kőrházi falak között bele ke|lett kapaszkoclni a család nlegtartrl emlékébe. A Magyar Királyi Erzsébet Tudomány. egyetem lreti étlapjirnak hátuljára raizo|ta ez a J.,lkab Alajos Mártcln a csaláclrajzát, mert. ott van a neve is. Felsorolta raita a r,ag1'ontárp1,akat, a csalácli örökségek két legfontos:rbbikát, az ágynemíit és az ..tsztalneműt,ame|yek a szó szoros és átvitt értelmében is kifejezik, hogy mit őrztink a nemi szerepekről, szeretetről, kötődésről, és milyerr táplálékot kaphaturrk a csalácltól. Családi 'tápgyiíriírő|', va|| a rajzc>líl,e szimbólum ereie lritelesen szólít meg bennünket'

A múlt öröksége: g.yasz ésremén.y37

Radnóti Miklóst szeretnénr idézni Egy mély gy,ászterhe, sírlyavan ezcn a csodálatos fiatalem. beren, aki a férryképkészítésénekiclején tíínt fel ragyclgó csillagként a költeszet egén. Llgyanis sziiletésektlr' mint tudják, nreghalt az érJesanyja és az ikertestvére, íípeclig életben maradt. Ezt a tényt előle eltitkolták, nra|d éclesapja úira rrregníístilt, nagyoll j
38

Dr. Kclltai Mcít.ict

,,tzegész kiiltői p/a'11,ára ia, azt a g,vászt, ami talán rányomta bélyegét. ,,El.(íszctkrls,rút kisc]ecl t,,oltatn én, i kret sz ii l(í cttty,ticsku,g.),ilfu sod't ()csélttet b cllt,ct'szii l l ecl-é, uagy, élt r)tpercet, nem tttdom, cle ott a uér és.ict'i4aíasközÓtt ti gy,emeltek .lö l ct.lélt.y.lLllé,

a ká r egl, g.1,őztes' kis tla clal l atclÍ. ki megmtttattű mar. bclg), tttt,nn1,itér. tttögötte két hc,tkltt' tnÖgÓttem két bctkltt, előttem a t,ila,q, ttl.vtnt;l.|'níl ttőtlt,ntÚlt, lltinl a bttrutltiák, ol.y art,an, n(íttent én, a mélységből ide' a penclüIő, kemérty sz.a bctdsag ttigct.sés szeles tetőire. (...) 'Vi l.yen mél,llt:cllt gvere kkclrrl m, s ntÍlyettmagos az iliúsag! A két brtlal ntegefte_é.2 k.ialtottr,trua kép.Í.elé'

A múlt öt.ök'sége: gy,clszésrenén'y .J9

nte/.1, tltt stitött s'zoban .fula n, ( . . .) Husztlnu'|rllc áles uoltal akkor, nu lst ttgy,ctnu nn.1,ilel tent étt, ÍIttszo n l t.y,rl l c ét,e. h ogy, h ctk i I t'('ts.|, res szö keuétt.y.| a tt.1,a csktt, t,,,é Att.lncskct. ueres alclozat, lctlt t;lt. t t .lijtJ.iAl l rbtt t tt.ít erőst,tt ttíz a na|l, tvtkít,

lepke kezec1tlel i nts.lblén, te tuclod, hogl, iril t,c,tt,tíg|,,bcl141l s hogt nr:ntbiabct élek én,t,, Ehhez nehéz bárrrrit hozzáf(ízni. Ol1'an pontos, olvan csoclálatos:rn mély érze|mi kiÍejezése ez a vefs a bűntudatnak, a bocsírnatkérésnekés az engedélykérésnek,hclgy tovább élhessen' hogy ennél szebbet és meggyőzőbbet alig találni. Radrróti Miklós szenréh'es tragédiáiá|toz és az emlékek felclolgozírsához kapcsolóclik, hogy ő aztan hogyan lett mégis véres áldozat' és minek az á|tlozata,.. azt hiszem, a Ennek a tragédiának a feldolg<:z7s,.|, mai napig is aktuális felaclatunk, és azt tapaszta|' tam, htlgy a Raclnóti Év kapcsírn nagyon intenziven zajlott MagYarországon, és zajlik talán ma is

40

Dr. Koltcti Maria

az a kol|ektiv gyász, ami a törtérrelmi traumák fel. dolgozásálroz elengedhetetlen. .n

€W

,

G-r.

un ő,stg,I|p,arctRu"46a,5u*frn,rp,fu uo

hngga e-Á*^,,*ká-*t rrind,enTngrsÍ.

OVtlZ?p IfrDt

4lLlU:y!'"sLg,asz

ésrentelt.y41

gyobb számmal aZ egyetemek padjainak, az irásbeliségnek. Az e|őcleirrk még lradiláborl álltak a helyesírással, viszont pontosan L|gyanazta női szefepet képviselték' ami sclkunknírl a mai napig is megnraradt, és amit Virgirria Satir' a zseniális családterapeuta úgynevezett, hogy pcacemaker. A békecsináló. Jaj' csak ne legyen semmi baj!Jilj' csak ne vcszekedjetek! Ne vitatkozzatokl Csak legyetek békességben! A kommurrikatív szerepszint mellett a falvéclőm a csalácl rendszerének spirituá. lis lététis tükrözi, hiszcn nemcsak a nagyoll emelkedetten spirittrális r,allási emlékekben' hanem |ánt, a konylra fa|án, a falvédőkön is megjelenik a felsííbbrendíí|löz küldött fohász' a béke ólraitása,

Ez a képl az én fhlvédőg1'ííjteményernbő|származik. A gendertörténetek, a rrői hagyományok, a nói örökségek ugyanis hol adóclnak tovílbb? Pél. dául nagvurnyánk férryképeirr. egy-eg}' títrgybarr és a régi falvédőkön. A régi fa|védőszövegeken nregtalálhatjuk női elődeink t:rnításait,tizeneteit. Most csak eg1' szolicl clarabot mutat()k: ,,Az én Istenemet könyörogve kérem, lrogy a kedves csaláclomat minden rosztol őrizze meg nékem!'' Egy szszel, rövid o-val, hiszen ez még az iskr>|áz.aÍ.|an aszsztlnyok kclra vtllt, itzóta tant|ottak neki a nők na-

a rossz távoltartásárrak mély vágya. A gyászban Íbntossá válik a családfáknak, az ősi misztikus fa szimbólumainak spifituális jelentéstartalma. Csclntváry ZarándoHás a cédrrtsoknál Libanonban című festményét szeretném fe|idézni záróképnek, mert a kollektív rítusokról is szót kell ejte. ni. A nehéz, elgryászolandó gxlász<>k, a temetet|en holtak pótlólagcls gs,ásza rendezhető úgy, lrogy valamilyen közös

rítust szefvezünk' A legegyszerííbb, ha virlamifé|e szertartás zajlik, például temetőláto. gatás, vag1' misét mondatunk. Megbeszéllretjük a

42

Dr. Koltai X[aria

gryászo|ócsalácldal, hogy ültessenek egy fát a lralott síriára vagl' cmlékére. nrert a ták az emberi életet. a bölcsőt, az ágslat és a koporsót szinrbolizá|ják, összekötik a fölclet az égge|,rrregjelenítik a csalác|iS. Vannak kollektív rítusok, Íát és az egyéniséÉ.et amelyek szintén fák köriil zaj|anak, mert hiszen a közös traumatikus történelmi esenrényeink is gyakran ltíres, rremzetségalapítófákhozszövődnek. A nagyon hosszíl ideig' szinte tlrökké éló libanoni cédftlS egy ol1,an fa, amely a lét f.cllytclnosságát,a lélek halhatatlanságát is képr.iseli.Alatta táncolnak a libegő nőa|akok, ott van a Szent Család, a kivert költíí és a föld nrinclen tájltró| txlasereg|íílovasok. Ha ezt a képet nézzik, szinte elszédiili'irú a misztikr-rstárrctól, s egy kollektív nregbékélést,mcgírju. lást keresíí rítus jut esztinkbe a nehéz, traumatikus történelrrri baiairrkból. Evekkel eze|őtt megismertem egy Dan Bar-on nevíí pszichoterapeutát, egy nagyszení enlbert, ftlrrpontjain dolgozik. aki a fó|cl ki.ilönböző Elíjször Németországban kezclett el a rrémet náci |eszírmaz<>ttakés a zsidó álclozatok |eszátmaz<'lttainak számára csoportokat szervezni, .tztán Észak-Írors zigban íf pÍotestánsok és katoliktrsok között, azvtán próbá|koztak Izraelberr palesztin

A tntiIt tltúksÚ.qt,:()'ászés rctlt<;n| 4.J

arabok és zsiclók között. Erről a három országról tttdok, ahol intenzív csoportozás zajlott, és ezekben a csoportokb.;Ln a résztvevők elmorrdták egynrásnak a csalácli történeteiket, melyikük hogyan élte meg, hogyan szenvedte meg, hogyan tuclta integrálni magát.lan a múltat. Felismerték közös sorsukat a|eszármazottak, a bűnösök ésáldozatok örökcjsei' és meg tucltak békélni egymással e csoportok tésztvevői, Enrlítettem már, hogy szinte elgyászolhatatlan, életre szólti sebet jelent az a gYász, amikor a sztilő temeti el a gyerlnekét. Ezenkívül még egy olyan téma van, amit nagytln nehéz lehct megbocsátani, amiben alig lehet megbékélni' anri szinte örökre szó|(>vétek és seb marad. Ezek pectig a súlyos gyermekbántaltnazást és szexuális abílzust szenvedő gyerrrrekek trartmái, akiket a csaláclcln beltil megerííszakoltak' Egészen krilönös, hogy még ezekben a terápiákban is, amikor a családi törté. netekben megkeresstik a bizalom, a törőclés, a gondoskoclás pillanatait, emlékeit, és segítjtik fel. szabadulni és átélni a mega|áz
44

Dr. Kctltai Maria

rupiás Kongresszuson tartott egy előadást arról, hog1'milyen módon végeznek kozös családi üléseket, rituálékat olyan csaláclokkal' ahol családcln belül erííszak történt. Lehetóleg minden érintettnek ielen kell lennie, nemcsak az e|követőnek és az á|dozatnak' hanem mindazoknak, akik tuclták vagy tudhatták volna, de nem vették észre -, hogy mi történt' sokszzatelégtételt kapjon a kapcsolati etika törvényei szerint, hogy aki ellene bíínt követett el, aki kihasznáIta, az a bocsánatát kérje, és minden érintett hozzátegye, hogy mi lyen része vo|t az á|clozatszerep kialaku|ásában, például egy csaláclon beltil. Hogy a sértett meg tucl-e bocsátani, az kétesélyes,de ha megtörténik a bocsánatkérés és az engesztelés mozzanata, az-

A ttttilt öroksége: gyasz ésrenlén'y 45

za| máris óriási lépést tettünk aÍ.elé,hogy valami féle megírjulás következzék be. A gyászmunkát minclig el kell végezni. A Íájdalmat nem lehet megúszni, az pedig óhatatlanul együtt ját aharaggal, a bűntuclattal, ésnagyon gyakran aszégyenéÍzette|. Ezekkel a feltöró érzésekkel szembe kell nézni, meg kell birkózni - és f-elszabadulunk, ha megbirkózunk és szembenézünk vele! Túl lesztink njta. Lzt mondják, a gyászév, mint ahogy a szóban is benne van, eÉ.yévig tart. Ez nem pontos a lélektani folyamatban. Köriilbelül egy év, amíg aktívan fcllyik a gyászmunka, de a nagy
v16

Dr. Ktlltctí ,IIaría

--!ÚqLy,!,,t',l4,

togQ:ut 47

másnak. Majclnem ztnnyira lratékon1,aka g1'ásztllók csoportjai, mint például a krónikus betegség-

részletet, amelyet mindanrryian nagyon pontosan ismernek, hogy átérezzik az emlékezés-megbéké-

ben szenveclíík önsegítő csopoftiai. va&Y a legerősebb és legjobban műköclő ilyen mozgalom, a Nél'telen Alkoholistírk. A sorstársak, a közösség, az Llgyanazzal a problemával megktizclíí, a f.el
lés-negbocsíttás renrényét: ,.A barcrú, antel1,etőseittk t,ít,,[ak. békét,é olclic,tttz entlékezés, s rencúezni ué1re közös dolgctit,tkclt' ésnetn,is ket,és,,, t,z cl tlli ltt,tt,nkattk:

Makay Icla költőrrő Hiszekegy ősszel cínrÍíversével szeretném befejezni ezt az e|őac|ást,meft a gyász és a megújulás témáiálroz kapcstll
L

Hiszek a halílltril llalalbcttt .firyamzr Í t .fi)ltam aclasbctl t,.,

Ez az egl,éni,a személyes, mindarrnyiunk letkében az elmÍr|áshoz és a föltámadáshoz kapcstllható, g1,önyörÍí vers. S lraclcl fíízzeka kr>llektívhez,a tcjnénelnrihez, a közös

ckl|gainklroz egy olyan

i

-v_

Prof. Dr. Bagdy Emőke Ul rnÁmyoK A PSZICHoLóGIABAN:

ez ncÉszsÉcr,noŐ MrcsocsÁrÁs Ése poszttneun,tÁs xÓr,trroÉs

Lehetetlen felrrőniink testi, lelki és kapcsolati sebek. ,.traumák'' nélkül. Miképpen a testi seb g,vógl.r:l:tsálroz megtisztításra, gondo zíl,sra,kezelésre van szükség, és ezt tefméSzetesnek, sőt sztiksé. gesnek tekintjük, a lelki és kapcscllati sebesiile.sek is ápolírsra, ellátásra szont|nának. E tekintetben azonban jelenkori kultÍrránk az ető és épségálar. cának viselésétteszi kötclezővé, az emberi esendőséget, gyengeséget nem tíiti. Az eli
Y

50

Prr|'. Dr. Bagcly Em(Íke

tott meg rá benntinket a pszicholrigia, htlgy ennek strlyos következményei lehetlrek, éppúgy, n.int az el|át:rtlantesti sebeknek. A lélektan tuc|o-

mín7,a azonban hosszít icleig nem gonclolt:r, hogy ezzel kellene fogl:rlkoznia' Ha nem látiuk azt az utat, ahonnan elindult tudományos presztízsének meÍ.teremtésefelé, nem is értitik' miért nem szolgá|ta közvetlenebbül az emberi valóságot! Ahhoz,

lrclgy emberszolgálati fe|lt<]atát betöltse' meg kellett újulnia, és visszatérnie ahhcrz, antit szánclékosan kizárt a vi|ágábó|. Elegendő ehhez a viselkedésttrdomárry (behaviorizmus) világhírű tuclósá. nak megál|apítását idéznem. Skinner prof-esszor fé|évszázacla még azt nt<-sn<Jta: a pszichológiának tudományos megalapozásához meg kell nagát tisztítania a célokra való konnyelnrű hivatkozá. soktól' le kell tennie arról, hogy a viselkedést érzésekre' jellemvorrásokra, az emberi természetre, a lelkiismeretnek nevezett kétes dologra és hasonló bizonya|an fogalmakra vezesse vissza. Az az ,,enbergép'', amelyet a lélektan hosszasan ta. nulmányozott, viselkedő automa ta vagy ösztönei

nek kiszolgá|tatott lény volt. Freud is azt á|litotta még egy évszízada, hogy abban a pillanatban, amikor valaki az é|etértelme, értékeután kérdez.

LIj irún.yoka pszicbol(lgiabatt 51

betegnek tekinthető' mert egyik sem létezik objektív móclon' Szerinte az i||ető ezzel csak aztva|lotta bc, lrogr' kielégítetlerrlibiclókészlete van. Nekiink is viszonylag messziról kell elindítantrnk szellemi utunkat, lrogy elérhessünk olyan fontos lelki történésekhez, mint a megbocsátás és a poszttfaumírs lelki fejlőc|es. Érdemesnyomon ki sérntirrk,hogyan került a pszichológia kapcsolatblt ezze| a ténrával, és miként tucl ma nrár hatékorryan segíteni abban, hogy letegyük lelki terheinket, és eljussunk a megk(innyetlbü|éslrez, a felol. dozíshoz. Minclannyiunknak fbntos tuclnia, vajon a nagy lelki katakliznák átéléseután miként lehetséges, h<>gyaz ember többé, eríísebbé,tökéletesebbé, személyiségében fejlettebbé, bölcsebbé ví|ik. Í:zlesz tehát szellerni utunkon a két legfontosabb téma, és észre fog|uk venni, nrennyire elvá|aszthatatlan és ölelkező a kettő. Incluljunk ki abból, hog}, minclannYian elszenveclhetünk lelki értelemben is horzsolásokat, karcoláscrkat, kellemetlenül érintő eseményeket' Trauma azonban csak akkor lesz egy lelki sért.ilésből' lra tehetetlenné válunk, nem tuclunk segíteni magunk
54

Prclf. Dr. Bagtl.1,L.tttőka

berkein kívül' Am egy idő után a pszichológia kénytelen volt szembenézni azza|, hogs, ha tartia magát v:rlamire, ezeket a feladatokat magára kell vállalnia' hiszen ezek az emberi életet nemesítik, segítik a továbbéléstinket. Szeretném |egalább támpontokban fe|vázolni' hogyan volt kénytelen a psziclrológia visszaÍbgadrri ilyen kiclclbott es vizsgálni nem akart témákat, ilyen kiilönleges, nrár-rnár a vallás vaÉ.}' a teológia területére sorolt ,jclenségeket. A második vilírghírborírb
az ezt követő sÍrlyoseseményekről volt kénytelerr valahogy elszámolni a vi|ág. Ennek kapcsárr ki-

bontakozott az Egyesüt Államokban egy olyan p szichoki g i:"tiir ány zat, az úgynevezett humaniszt ikus psziclr
(ri irattyok a pszicbol(tgiaban 55

selkedéstuclományra is. A tudományos pszichológia addig tírlnyomóan elemi dcllgokat vizsgált, csupán az Írgynevezett Gestalt-(alak)lélektan igyekezett az embert egész valójában szemlélni. VizsgíIni azonban már részeiben, egyes mííktjdései ben pr
i

ll l

u P:+L:,lóti!Pn sz Úi irattr,,k s előbb-utóbb SZef nagyon rosszul kezcl műköclni'

egészségesekés humanisztikusak - hiszen az ember valójírban genuin altrttiztlrussal, alapvetíí szeretetsztikséglettel, kötíjclésszükséglettel, és a másik ember iránti ragaszkoclírssal sziiletett lén1,. Minderr emt.ler óriási potenciállal rendelkezik, rengeteg kiakrrázhatíl lelrctőség rejtőzik benrrtink. Ez az eg1'ik kr"rlcsÍilgaltltn.:rmire naÉ.Yon sokszor vissza fogok térni ebben az e|őttclásban:a lehet<íségmaga' A m:isik vezérfonal a felelősség kérdése,az embernek önmagáét, a saját f-eilódéséértés a nrásik emberért vállalt f-elelőssége.Hiszen 2Izember alapvetííen társas lény - nem tuclunk egynrás nélktil élni. Ugye, ismerik azt a schopenlraueri pé|dázatot, hogy egy szép téli napon a sün()k fázni kezdenek,

és acldig helyezkednek, míg nrár nem szÍrriák meg cgymást a ttiskéikkel, ugyatrakkor elég meleget tudnak adni egymásnak. Ez az emberi egytittélésnekzrzalapmoclellje. Szinte azt mondhatjuk, az<:nmúlik az élettink, hogy tudunk-e egymírssal olyan közelségbe kerülni. lrogy megmelengessürk, cle közben mégse bántsuk ir nrásikat. Egymírs nélkiil rrem tudunk meglenni - ha trem kaptrnk elég sim
I I

osszcomlik. a betegségek A pszichcllógia korírbban minclig próbálta aZ eg,eszse. Í-előlindulva kutatott, és így pszichológia volt geset megm agyarázni. A pozitív kezdte vizsgálni, lz e|ső irínyzaÍ, arrrelyik xzt jó, a pozltiv, mi az, ami. lrogy mi az emberben a vel egészségbenlehet maraclni. akik hason. Gorrcloliuk cs;rk el' aclott két enrber, míg az egyik roló köriilmények között élnek, árn alatt, és r'égtil gyaclozik az ártalrnas stresszhatírs lratáso. il"gbetegszik, adclig a mísik ugryanolyan rrragítta b(írében. kat elszerrveclr.e naE.von 1ó]rérzi kutatni. Mitől Ezt kezdte a pozitiv pszichcllógia az az enrber, aki mar,.tclvalaki egészséges?Mit tud a kibontakozasa e gészséges?Ennek az irínyzatnak gsztiletésével valami u, .ge,z,egp szichoki gia me el bennün. lrilretetlen úi tudásarr-vaggzrl átasztott az egészségtldaket, képviselői peclig hitet tettek tosság teriesztésemellett. legyünk azza|, Nagyon fbntos, hogy tisztában tenntink, t.llit kell mire kell vig1'írznurrk,mit kell ahhoz, aclnunk egymásnak és sa|át magunknak pszichológiának lrogy optimálisan mííköcljünk. A melyek apoziez a cstlcllilatos ifánya aztvizsgá|ia,

I

5j l!!

D!-!!g!y ]:)ntőke

tlv es egészségben tartó tényezők. Il1.cnformín rengeteg izgalmas c|cllograclcrtilt.Íény. Ig1'pélcláttl atra,lrogy. lra egyurásra nézütrk, ouuo. az érzelmi agyunkat rögtön elkezcljük iclegsc|tszinten mo. Iekuláris biológiai izgatni' ápozitiv lratáso-úrton kat tuclttnk közvetíterri. rhirez n.*íuu a szenrek sttgarának az eg1'mítsra tekirrtííti,.n.t.. [Igye, nlicst>clakiráI1'i kincs a közv-etlen emberi kapcscllat? A közvetlen _ nel

sialelen tő,ur",I ::;ffi:;.;,:' ;íffir;J,::'; rcndszer receptofai élresen

várják,r,.,svtopio,,uk cg1,kis érintésingert, amire r(igtön emocionáli.san berezcgnek, mi peclig rrugy.r,,,liler.rztilrmagunkat. Egy kecJves,apro eriiie'.*,o" o. )zitívérze|meket gerjeszt. H

kr> raz"m rg.r"r o";i"'"#';, fi ;,ff:ffi:_x:jön. Kacagjurk lrát cgyr-itt, mert ilyenkor

kölcsönösen stimuláljuk egymás immunrenc|szerét' és end
lra tásoktól uil,.;;: H:Lffi:[T:ffi:1

(li iranlok a pszichol(tgiaban 59

bélg1rrllaclást kaphattrnk' ho gy ktiltj n böző lrormorrális és közvetítő fblyamatok a szerveket nregbetegíthetik. Ekkor az egészségpsziclrol
60

(t1irarqyok.a pszicbol(tgiaban

Prclf-. Dr. Bagcl.1l Emőke

tan átengedjék a megfelelő vérmennyiséget,hogy ennek hosszabb távú fönnmata
egészségiállapotban vag1unk. Aki egy kicsit is tájékozódik, és beleolvas Kopp Mária, Skrabski Árpád ésa Semnrelweis Egyetem Magatartástudomá. nyi Intézeténekkutatásaiba, az |áthatja, hogy tele vagyunk stresszbetegségekkel, depresszióval, da-

t.anatos megbetegeclésekkel! A magatartás-tuclományi kutatások pedig igazo|ják, hogy minclen, a szefvezettinket meE4támadó betegség, ami leterít

minket, összefliggésbe hozható a negatív, distreszsze|t érze|mi állapotokkal.

A transzperszonális

pszichotógia

megjelenése

Hát akkor mit kellene tenni./ Ezen a ponton jelenik meg a pszichológiában egy hatalmas új irányzat, az úgynevezett negyedik erőirány: a tfanszperszonális pszichológia. Az első volt a pszicho-

ana|izis, a második a magataftás- vagy viselkedéstu
61

chcllógia. Ennek az ir/lnyzatnak fontos tanítása, hogy ha az embernek megadják a |étéhezés ,,növekecléséhez,, azaz lehetóségeinek kibontakoztatásíhoz sztikséges feltételeket, és kielégítik a szükség|eteit, akkor az embet olyan jó és boldog lény lesz' aki örömmel él' éssegítmásokon is. A humanisztikus irányzatból emelkeclett ki a trafiszperszonális, úgynevezett negyedik erőirány, zrmely az ember magasabb rendű, transzperszonális és spirituális climenz1óját iS bevonta az emberrő| va|ő gonclolkodás/aba és a kutatásba. Ez a pszichológia a molekuláris bicllógia és a molekuláris genetika segítségévelegészen fantasztikus clolgokat tárt föl. olyan új információkat tudtunk meg az embeti műköclésekrő|, a belső folyamatokról, hogy az egészen Lenyíigőző| A pszichológia mellett ráaclásul a kvantumfizika is kikérte a maga részét az emberi működés tanulmányozásából, és elképesztíífelfedezésekkel szembesített tlennünket. Goncloljunk csak arra' hogy a fény egyszerre korpuszkuláris és htrllámtermészetíi. Az anyag az alkotó elemeire történő felbontásban végül már ',eltíínik'', rezgéssé,tiszta energiává a|akul^,nem maracl más, csak lz energtában rej|ő információ, amely tefemtő potencialitás. A huroknak nevezett

()2

Prof.. Dr' Iia,qc1.y, Etttőkc

irrformácitih ordozók bizonyo s r ezgésszámú meg. jelenési Í<>rmájaaz anyagi világ felé ',testesít meg'', míg más rezgésszámon már csak anyagtalan energia, és ez már a szellemi dimenzió. Minclezt az ú54ynevezetthtrrelmélet fogalnrazza meg, amely a kvantumfizika törvényein át szembesít a dimenziók lelretséges sokaságával' a megismerhetőség lratáraival és a szellenri dimenzióteremtő h:rtalmával. olyan dolgokra clerül fény anyag' energia és inÍbrrnáció összeftiggésében, hogy a psziclrcllógia kén1telen hatátt vonni, mettől mecl-

dig illetékes az ,'egészleges'',teljes ember ,,mé|ységi és magassági,' megismerésében, vizsgá|atá. ban. Márpe
sejtek, |étező lérryek téren és időn át is fenntart. ják a ',kapcsolatot'', reagenssé, ,'ismerőssé,, vá|.

nak, tudnak egymásról' Hacld nleséljem el ennek 1L|uszttá|ásáraaz Egecli-kísérletet!A tojíls a legnagyobb önálló scjt, ami r'izsgálható, tehát nézzik meg' mi történik, ha két

rt I

]!:rry4lt:zr!4 g!p,,,ÍI egytoiáSt egymás közetébe viszünk. Kisvanatva másra rezclülnek. Ezt EEG (elektroencefalogram) elvizsgálattal, a toiásokrll helyezett elektróclákkal jelzést, majd lenőrizhetjtik. Az cgyik acl eg1, kis ugyanilyen szinkronjelzést acla mirsik is. Megba. r átkoztak. Boc sánat, ho gy nretaforákb an fbgalmaÍblyazok, cle így sokkal könrryebben érthetó a itt mat. Ha a híres mag}'ar kutatti, Egedi György tíjle volna, ugyarrípry.mondanáel, én közvetlenirl hallottam, hogy a kísérlet mennyire ki"ilörrleges vcllt. Ezután az egyik tojást átviszik a másik szobájelba. ésvárnak. Röviclesen aztta1)xsztaliák,hogy zéseket acl le a másiknak, amel1'ik a szonrszéclszobában veszi a jeleket. Vagyis a két seit tclvírbb bekomnrunikál egymássa|. Ezután az egyik toiáSt lepottyantják a fbrró vizbe, vagyis hát megfőzik, lémcgölik. Abbarr a pilllrnatban a másik sztlbában nem vő tojás ,,elájul..'24 őtáigingerületi állapotba hozható. Egyszerííenbeleájtrl az iiedelerrrbe. Mtlst is szttcsak egyctlen péltlát hoztatn, és még nent a batomáris szinten vagyunk, hltnem egyszeííerr clolsejtek kommunikáci(>j|dnaka szintjén! olyarr gokat clerít ki a ttrclomány, atrriken cgészerl epx'anre. szerűen el kell képeclniirrk! olyarr dolgokat, be kötiiik lyekkel fbglalkoznunk kcll, hacsak nern

64

Prcll-.Dr. Ba,qc|yEn(Íke

ttldzttosan a szcmtinket' és taga
írcinyok a pszicl.loltigióbun 65

Minden mindennel összeÍtigg. Ez azt jelenti, hogy nrinclannyiunk felelíísségeezért a világért ugyanakkora, és valanrenn1'icn az tlnivcrzum páratlan csillagai vag1.unk. Nincs még egy olyan konstruktum. mint mi - szánclékosan nem ak:rrclk teremtményt mondani, nehogv valaki azt lrigg.ve, hogy val:rnril1.envallási irírn1'bahaladok' ha a transzper' szonális pszichcllógiárna|itás,, kifeiezés. Veg1.trk tttclomásul' lrogy nrinclann1'ianmél1'en.szubatclnráris szinten - és magasabb szintekctr is - össze vagyunk k(ltve e5'nrással. Eg1'szeríí szavakkal még úrg1.is nrclnclanánr, lrogy egymásrz vagyurrk utalva. A kolcsörrös egynrásrautaltság egyszcrűen az é|ővi|ágrrak a tiirvén1'e. A perszonális szó azt jelenti, lrogv személyes. A te személyes lén1,ed.a te személyes életutad.A transz ftlgalma az ,,át,kcresztül, túrl.'je. lentéséberrarra utal' hclgy a személyeserrtúli, a feletti (avagy az a|attl) |étezésidinrenziílkra is kiterjed a pszichológia érdeklőclése'A transzperszonális pszichol
66

Prol-. Dr, Bctgcly, Etltőke

Térjtink azonban kicsit vissza a gvökerekhez, a humanisztikrrs pszicho|(lgiához. Tuclnunk kell' hogr,mindann'vian bele vag1.unk l.etve az időbe,

ha Úrgy tet.szik,az i va eI keII jutnunk, Íijl kell nőnünk' kiserdülnünk' megöregedniink - nenr ttlclillk megakadá|y
hogy ezek a Íblyamatclk végbemenjenek' Mint ahogv 1lzt Se tucljuk megakaclíl|yozni,hogy a pszi. chogenezis, vagyis a letki f.ejlódés^ magatön.én}.

szerű Íázisaiban végbemenjen. A lrunranisztikrrs psziclrolílgia, anrely e|őször állította középporrtba a teljes ernbert' az etnbet tiszteletét, becsületét, szeretetét,a következő a|ap.

tt)rvenyt bízta rítnk: az embernek vannak páratlan szi.ikségletei- ezek képviselik a szükségletpiramis

legfelsííszintiét. Biztos vag"vokbenne. hogv stlkan ismerik a Mas|ow-fé|esztikségtetpifamist, de azén cli
kező szükségleti szint azonban már egészen enrberspecifikus: biztons ág, fizrkai véclettség,kiszámíthattiság. Csak egg.vel magasabb szinten követ-

- -

-tury, B y P'
kezik a Szefetet, a kötőc|és' a gyengéclség'a vala. horá tartozás szükséglete, majcl pe
(tl ircirqyoka pszichol(tgiaban 69

eg}'es ember szükségletéta másik enrber szi'ikség. leteként is elfbgaclni. Errő| szó|a transzpefszona. litás' Az ember tehát egyrészt önmegval
Tudatunk

hatalma

Lassatl valóban eliLltunk a megbocsátáshoz, ám ha minclezt nern gonclgyaz rrtóbbival nem kívírrrfoglalkclzni, akkor elmesélek egy kutatást, hog1' figyelmeztcssem: \ esz(éreteszi. Eg-v magyar kutatás keretében tiz évig vizsgí|ták, lrogyan alakul a megfigyelt szemé|yek élete ann.urkftiggvén-vében,hoE;1'mik a céljaik, a sz^ndékaik a világban, mit gondolnak' merre halad az é|eértelmesnek, értétük, egyáltalán mennyife t.ar'r"j^k

1 I

I

l

7! -!r!.]!:

!!84y, E tttők'e

kesnek, értlretíínekés alakíthatlyamÍ'rtokat indít el az, lra ,,csak úrgyéli.inkbele a világba.., hzrnem nézzitk az é|etet önreÍlektív móclon. Mindig fel kell tenni a kérclést: mit akarok én az é|ettől-lMerre tartok, éshova akarok eljutni? Mit aclok a világnak magamból ahhoz, hogv kapni is iogom leg'ven bírrmit' amire sztikségem van? Alapvetően Í.ontos,hogy az élettinknek legyen cél|aés értclme! Anrikor a psziclrolrlgia Í-elfeclezt.e ezeket az összeftiggéseket' egészerl egyszerííerr kén1telcn volt kutatási szinten is Íbglalkrlzni azza|, htlgy mi történik akkor' amikor r'alaki a fejébe vcsz eÍ.\'

(ii iran.tok ctpszicbologiaban

71

gonclolatot, egy képzetet. E7, az irányzat ir tuclirt. pszichológia, amely nagyon izgalmas kísérletekkel btiszkélkedhet. Eg1'et elnresélek. A kísérleti alany rátekint valakire , aki ott áI|e|őtte, miközben elektróclákkal vizsgítiák, hog1' eközben mi törté. nik az agyában' A monitoron színesben lehet látni az a1ryiizgalmi nrűvcleteket. Utána arra kérik az alany, hogy képzelje el ugyanezt az illetőt úgy, lrogy a másik nincs ott. Az cleriilt ki, lrogy ugyanazok az agyi elektromos folyamatok gerjednek, amikor láturrk, és amikor csak elképzeltitlk val:r. kit. Ennek ana|őgiájáta képzeljtik el, hogy mi töfténik, lra felvesztink az ag1.trnkt.laeg1'gondolatot, hogy g1.tílölünk valakit' éslegszívesebben kitekernénk a nyakát. Ekkor azonnal beinclulnak az (tgvnevezett liganclok, ezek fehérjeszeríí anyagok, peptidek és hormonok, de hadd fogalmazztkigs,, gyűlöletmolekulák, amelyek rohanrrak a saját rcceptoraik felé, ma|d elén'e céliukat' biológiailag igen ártalmas folyamatokat indítanak el a testünkben, így szívkoszorírér-szííkületet' vérn1'omásemelkeclést és más, sejtmÍíköcléstkárosító folyama(okat, pe'lclátrldaganatos clr'áltozást. Az úrgynevezettkognitív pszichológia' vagyis a legmagasabb rendű, a gondolkodással, a tlldattal,

I

F ? l!,lf, D,. trlg,ly Entőke a tudattartalmakkal és a tudatba iutó tartalmak következményeivel foglalkozó lélektan arta hivja fe| a figyelmet, hogy eszmé|jrá: felelíís vagy agondo|ataidért, meft a képze|őerőclclel is teremthetsz vagy rombolhatsz, élhetsz vagy visszaélhetsz! Shakespeare nyelvén szó|ya:,,Nincs a világon jó, se fossz' gondolat teszi azzá.,' A kvantumfizika egyenesen azt á||itja, hogy ezt avi|ág()t olyanná tefemtiük, amilyenné akariuk. Ez ftigg a gonclolatainktól, attól, hclgy mit indítunk el magunkban, mi-

lyen érzésekreengedtink rányitni a szervezetünkben. Engedhetjük uralkodni a pozitiv érzéseket'a szefetetet, a rokonszenvet, a segítókészséget, vagy akár a negatív érzéseket, a haragot, a gyÍílti letet, az irigységet is begerjeszthetitiLk magtrnkban gondolati úton. Valamennyien egymagtrnkban is

kreatív tefemtőerőt képviseliink a világegyetemben. Éppen ezért minclannyian eszméljünk rá a saját felelősségünkre, hogy világerőt képviseli.ink, mert a mi tu
transzÉ.enerációs tf aLlmatizáció fogalm át. Minden egyes seit hologfafikus, minclen információ se|t-

l'.'liratt.tttk u pszicholo,qiaban

--J

szinten el van ruktározva a memóriában' minclen Seit tllcl arról' hogy mi van a nagy egészben. Min. den, amit apai és anyaiágrő| kapunk, benne van a génjeinkben, ezze| pedig renÉ.etegnegatív folyamatot is átörökítheti'ink az utóClainkba. Így példátrl a hcllokausztot elszenveclők második-harmadik generációjában gyakoi a vérző vastagbélg1-ullaclás, és sajnos nagyon ma€.as atányban fclrdulnak e|ő az autoimmun betegségek. Egy embert telrát nemcsak egyszef lehet megölni, hanem ug}ranazzal a cselekeclettel mégaz utódait is megsemmisíthetjiik - borzasztó, ha belegondoltrnk! óriási felelősség! Sajnos, ma egy olyan társadalomban éltink, ahol szinte senki nem akarja vállalni Sem a tettei köve tkezményét,sem a felelősséget. Márpedig azt mondom, vállaljunk felelősséget sajat ma. gunkért! Hajtsrrnk fejet a tudomány elért eredményei előtt, fogadjuk el, hogy a képzeletünkért, a gonclcllatainkért is felelősek vag1.unk, és haszná|. juk fel ezeket a saját jal.unkra' Így érkezünk el oda, hogy a pszichológia eme négy ágában, amelyeket végigvettünk, egysége. sen kialakult egy olyan törekvés, hogy nézzük meg, mi történik a szeÍvezettinkben, amikor sérelmet, haragot, bííntuclatot,szégyent hordozunk

Z1 P,yIlt

l

plly, I:ntőke

magutrkban, és nrit is kellene tenni i|yerrkor. A mentális higiénia kiÍ'ejezéstszó szerint véve, lelkileg is szükséges tisztálktlclnunk, és önmagunkkal szembeni kötelességtink, hog1. kipucoljuk sejtjeinkből az egészségesanyagcseréii.iket és mííködésüket akadálvozó ,,szennyezőtléseket',, azaz a negatív, kártékony, nregbetegítő hatásrlkat. A magataftáS.tudomány igazo|ta, hogy a lelktinkben lrordozott sérelmeknek' a megbocsátásra való képtelenségnek' a telretetlenségérzésnek és a megszomorodottságnak a sejtek normális mÍíköclését befolyásoló biokémiai hatása van, amely nem engedi, hogy a Szervezet a sajátlehetőségei szerint optimálisan mííköcljön. A claganatos betegségek kialakulásában ezért tiriási szerepük van a kezeletlen' megolrJat'|anlelki problémáknak' De mégaz autoimmun zavarokra is igaz ez, amikor az im_ munrendszer egyszertíen nem tud kr-ilönbséget tenni az idegen és a saját sejtek között, ezért a saját<>tkezdi el pusztítani. Ilyenkof na€ i l/on súlyos helyzet á|1e|ő, nemcsak testi éftelemben, de lelkileg is. tlgyanis bebizonyosodott, hogy az autoimmun bajokná| magasabb szinten is ugyanaz a zavar érvén1'es.Vagyis, arníg valaki psziclroló giai értelemben nem trrc|jaelérni azt, hogy a saiát kíván-

L., i Ít.utryok otpszic hol(lgiabcltt

75

s/lgát, saiát vágyát, saját ak;lratát el tudja vá|asztani az idegen kívánságtól' iclegen vágytól' a nrásik ember akaratától, anríg nem tud asszertív lenni, ;tzaz szociális önérvényesítése gyenge ahhoz, hogy a saját érclekébenkiálljon, addig kiteszi ma. gát annak. hogy az immunrenclszere is ugyanolyan módcrn fog mÍíködni. Ami fenn, az lenn. Re nclszerszi nte n l eképező t|ik. és ugyanírgy ttikrö. ződik az a|approbléma. El tucljttk ezt képze|ni? Mindezze| pusztán arra szefetnék ráébreszteni minclenkit, lrogy a tuclomány máta igazolta: a saját egészségünkértés a saiát boldogulásunkért a f.elelősség abszolÍrte a rniénk! Tudjuk, hog,v mit kell tenni - il1,enfelaclat pélclául a megbocsátás is.

A pszichologia

üzenetei a megbocsátásról

Térjtink hát ri akkor a mcgbocsátástat. Sajnos, az enlberi élet akárnrelyik területét nézzttk, bóvelkeclnek azok a helyzetek, ltmikor megbántjuk egymást a legérzékerryebbpontjainkon. Ez igy Van a párkapcsolittban, a sztilő-gyermek kapcsolatban, a családi életben, a munkalrelycn, a barírtsirgokban, a tágabb enrberi kapcsolatrenclszerben és a népek

-6

FPn|.' Dt.. &t,qtly L.nttíkt,

egyrnás közötti viszonyában is. A pszicholrlgia azt üzeni, lrogy emberek' próbátjatok valahog-v közös nevezőre jutni' ne legyen az egvik ellensége a másiknak, meft a két félrrek az ilyenfajta i>sszetaft
sa mikroszinten egy életre förrnnraracl, ha nenr intézik eI ezeket a fol1.amat
l'i (ii iran.1,oka pszicbol(tgiaban 77

gaclat pttsztítod vele',. A nagy világvallások döntíí többsége tehát azt tanitja, 'ne menjen le a nap a te lraragodc|al'',és a gyűlölködést, a megszégyeni. tést' a titokhordírst' a bÍínttrdatotmind igyekszik :rz emberből v-alamil1'enrítus, valamil1'en szertartirs kísérctéberrvilágra scgíteni' Erre való péltláttl a katcllikus vallásban a gy(lnás és itldozás, Yagy a bíínbánati hét a reformátusoknál. amikor az úrvlcsoravétel előtt minclen este végiggondoljuk és mcgbánjtrk bizonyos vétkeinket' Ez valóságos lelki nagytakarítás. A nregbántásclk és rnegbántóclások az élet velejírrói, és rrrinclig ol1.an kapcsolatokban sértünk vagy sérűlünk, amelyekberr a személ1'ekfbntosak' Ha valamit ránk nem je||emző, nragunktól nem várt mílclon teszünk, azt á|ta|aban szégyelljük. A szégyenben az önmagtrnkkal szembeni harag is erőtelies. Ttrcliuk, l'rogy magunknak mennyire nehéz igazán megbocsátani ! Szitrte minden egészségeslelkű ember számára fontos, lrogy őt elisnrerjék, szeressék, kec|vc|jék. tiszteliék, respektálják, kedvesek legyenek vele mások, és elég jó vélenrényt alkossanak róla. Ezért is vagyunk érzékenyek a kapcsolati szféÍában egymás reakcióira, és könn1,en belesoclró-

I

Y 78

Prrlf. Dr. Iiagd.y Em(Íke

dunk a kapcsolat kontrolljáért fcllyó küzclelembe, az,,igazságrrnk'' minclenárcln va|ó véclelmezésé. nek csapdá jába. A csaláclban a dominanciaharcok' a testvér.riva|izáció, a sziilők Szeretetééft és az e|őnykeresésért Íblyó küzcle|em' civódás' c|e a gyermekekkel szembeni szÍilői erőszak, tcrror és agresszió vagy éppen a megszé5ry'enítés is léptennyomon olyan lelki sebet okozhat, amely,ben :r megbírntás és a sérelmezettségdir'ranrikájajelenik

meg. A munkahelvi és közösségi érdekkonfliktrrsok, sőt a népeket' népcsoportokat sírjtó. pusztító indulatok és tettek (holspszichrllógia is felismerte. A pozitiv pszicho|ógia elsíjsorban azt kívánta tisztázni, mi is valójában az igazi megbocsátás. Biztos, lrogy nem azonos azzal. ha megkegyelmeznek valakinek, meft az csak a ke_ gvelmet gyakorló szerné|y fölén1,lre|1.zetét cl()m.

_t !:r"ll:ytyf!:

raeiaban 7e

borítja ki. Nem lehet azonos az e|nézéssel,mert az a tettet va|ójában inkább igazol'ná. A mentség keresésévelsem azonos, meft az érvek a felmentés felé vihetnének. Nem lehet azonos azzal sem, hogv ,,felejtsük el'', hiszen aki így teSZ, ílZ neln akar szembenézni a történtekkel' A megbocsátirs a benntirrk mások ellen hordozott hafag, indtrlat, gyíílölet, sérelem és a saját fájdalon, bánat. bíírrttrdat és lelkifrrrclalás elen5;eclése'Pozitív climenzi
B0

Pltlf,. Dr' Bctgd1, I]n(ík'e

e gy ar ánt lét rej o l'ő v á|t ozís, pg1,az érzelmi elcsitulás létrejöhessen. Ha valaki csak az trtán tlldozzafe| a vétkest. ha az rnár megbÍínlrődött valami m
(Ii iratt,.yoka pszichológiabctrt B]

A sérelem hcrrdozásának nregbetegítíí kovetkeznrényeive| az egészségpszichológia radikálisan szenrbesített, a tfanszperszonális lélektani tányzat pec|ig a megolclásrnódok keresésébenéskiclolgozásában került ,lz é|re.Hogyarr ttrdott ebben segíterri? Olyan lelki gyakorlattlkat clolgozott ki, amelyek azokon ,nz imént ic|ézett percepciós kí sérleteken alapulnak, melyek igazo|iák, hogy az elme folyamatai szántára teljesen azon()S értékű' lrogy valaki lát, vagy csak elgorrctol,elképzel valamit. Tehát meg lehet idézni olvan |relyzeteket, amelyekben valaki akár sértő, akár sértettfél volt, és újra lehet élni aztlkat az érze|tneket'amelyeket akkor megélt. A test ugyanis ezeket az emlékeket tnegőrzi - éppen az így hordozott kírriában destruá|ja, betegíti meg önmagát. De hogyan lehet a bennrekedt sérelnrcket kiszabadítani, és belehe|yezni azokat a reális időbe, a valóságba? Tudjuk' hogy az érzelrrriapry'unkiclíítlerr'telrát ha ki akarjuk pucolni a rnélységeket, akkor az időtv
is. Természete-

82

Prrf-. Dt'. R_:sQ!,.:(,!"

sen :rlrhclz,lrogy ez sikeres legycn, annak a be|írtírsztsztikséges' lrogy az á|ta|unk lrclrcl
kony fesztiltségekkel jár' vesztünkre lakik ben. niink, tehát minden eszközzel meg kell pr
I99í-ben a transzperszorrális psziclrzzáÍérlre tő mó
tÚÍnemzetközi politikai, a népek és népcsclportok, államok közötti, a népességetszéles körben érintő békefolyanratok'',békítések'',közvetítések'

úgvnevezett mec|iácitik lehetíjvé tétele volt a célia, Az egyéni egészségmegőrzésis középporrtba kenilt a módszerek keresésében és kiclolgozásában. olyan alapvetííkutatási eredmények késztették erre, mint lrtlgv a claganatos betegségek. a .szír. és keringé.si zayarok, az autoinrmun baiok rtrögött ktilönbt)ző kitakarítatlan, elintézetlen'

nragunkban htlrdott, kárték
(ji iran),ok ctpszicl.xllógiabcut B.)

tudunk elengeclni egy érzelmet?, Mi a szá||itókijzeg/ A bal agyfélteke beszélőképcssége! A jobb agyÍéltcke, mint tudjllk, marionettszeríí kapcscllatban áll a testtel. Ha egy citromot rryalogatunk, mi történik?

A nyále|vá|asztás, ha akarjuk' ha nem, alltomatikusan beinclul. De ugyanilyen kapcsolitt áll f.errnaz e|képze|és,a kép és az érzésközött is. Képzeljük e| azt, ami történt velünk! Képzeljiik el a benntinket ért legnagyobb sérelmet, vagy egy máig is égő szégyent! Itt fontos megjegyeznem, lrogy a szégyen llem azonos a bííntudat. ta| - it szégyen a szelfrrek, ,,önmaganrtrak'' a megsemmisülése. Nem véletlenül szoktuk monclani, hogy bárcsak megnyílna alattam a föld, hogy elsüllyedjek szégyenemben. A szégyen ltz egész |ényemre kiterjed. Valakivel méltatlanu| bántam? Akkor ott Van berrnetn a szégyennek a bélyege. Lehet, hogy már nenr is emlékszenr az eseményre, de a testem nem felejt, az tovább bordozza a szégyen nyomait. A bűntudat más' A lelkiismeret, amint arra Erich Fromm rámutatott, inÍ.rinz1k,azaz veltink született, l|apvető, ösztönszintű tulajdonságunk.. számon tartjuk, és font<-ls nekünk, hogy jót vagy fosszat cseleksztink, ártunk vagy se. gítünk a rrrásiknak. A lelkiismeret szinte rétegesen

q

-!!f.

D| !"8,ll,Enőke

i trfornrációhorclcl zók bi zonyos rez gés'szírmÍrmegjelenési forrrrá|a az anyagi világ felé ,'testesít meg'', nríg más rezgésszámorr már csak anyagtalan energia, és ez már a szellemi climerrzió. Mincl. ezt az Írgynevezett hírre|nréletfogalmazza meg, anrely a kvantumfizika törvényein át szembesít a dinrenzitik lehetséges sokaságírval,a nregisnrerhe.

tőség hatíraiva| és a szellemi dimenzititererntíj hatalmítval. otyan clolgokra clerül fény anyilg,

energia és irrfornráció összefiiggésében, hogy a pszichokigia kénytelen határt vonni. mettől meddig illetékes az ,,egészleges'',teljes ember ,,nrélységi és magassági'' megismerésében, vizsgá|atában. Márpeclig minden új kihívással foglalkozni kell, hiszen ha szubatomáris, vagyis atom alatti Szintfe meg1-tink, vag\, a táguló univerzum f-elé nyitunk, akkor egyaránt arra bukkanunk, hogy egvszerűen minclen mindennel összefügg! Az univerzumban egyszef egvmással ta|á|kozó elemek, sejtek, létező lények téren és időn át is fenntartják a ,.kapcsolatot'', reagenssé. ',isrneróssé,, vá|nak, tudnak egymásról' Hadcl meséljenr el ennek 1||usztrá|ásíra az Egedikísérletet! A toiás a legnagyobb önálló sejt, ami vizsgálható, tehát nézzi|kmeg, nri történik, ha két

$I 'l

(i1 iratt.y,ctkct pszicbologitibc.ttt 63

tojást egynrás közelebe viszűrrk. Kisvártatva egymásra rezc|ülnek. Ezt EEG (elektroenceÍlrlogram) vizsgálattal, a tcljásokra helyezett elektróclákkal el. lerrőrizlretjtik. Áz eg1'ik ad egy kis jelzést' nrajcl trg.vanil1'enszinkronjelzés|' ad a másik is' Megbarátkoztak. Bocsánat, lrogy metaforákban fogalmazok, de íg1' sokkal könnr'ebberr értlretíía fo|ya. mat. Ha a híres maÉ.}'ar kutató, Egedi György itt volna, ugyarrígy mondaná el, én közvetleniil tíjle hallottam, h
l

I

T 82

n r1f.tpy.,!4y|y Errt(ike

sen alrhoz, Irogy ez sikeres legyen, annak a be|átása sztikséges' hogv az általtrnk horclozott serelem, harag és a megbocsátására való képtelenseÍ] kárté. kony fesztiltségekkel jár, veszttinkrc lakik bennünk, telrát mirrclen eszközzc| nreg kell próbálni ezeket valahogyan világra segíteni. 1994-ben a tr

Lil irat1ytk a pszicho|rigÍctban83

tudunk clengedni egy érzelmet./Mi a szállítóközeg? A bal agyfélteke beszélőképessége!A jobb :rgyfélteke, mint tudjuk, marionettsz'eríj kapcso. latban áll a testtel. Ha cgy citromot nyalogatunk, mi történik? A rryálelválasztás, ha akarir'rk, ha nem, automatikusan beinclul. De ugyanilyen kapcsolat áll fcnn az e|képze|és,a kép és az érzésközött is. Képzeljtik el azt, ami történt veltink! Kép-

irányzatho,,^n,,iiil[l1';l#::'''".:l.il::f:;

állambeli Visconsin Egyetemen megalapíto tta az elsíí Megbocsátás Intézetet. A megúocsírtás-megbékéles-errgeszteléslegált:rlánrlsabb é.slttlzzáféthetó móclszerének kicltl|gozásával a nragasabb szirrtű nenrzetktizi ptllitikai, zr rrépek és népcsoporttlk' államok közötti, a népességet széles körben erintííbékefolvamatok',,békítések,,, közvetítések' úgyner.ezettnrecliációk lehetővé tételc volt a célja. Az egyérri egészségrnegőrzés is közeppontba kenilt a módszerek keresésében és kiclolgozásában. olyan a|apvető kutatási ere
zeljük el a bennünket ért legnagyobb sérelmet, vagy egy máig is égő szégyent! Itt fontos megjegyeznem' hogy a szégyen nem azonos a bűntuclatta| - a szégycrra szelfnek,,,önmagamnak'' a megsenrmisiilése. Nern véletlerrül szoktuk mondani, hogy bárcsak nregnyílna alattzrm a föld, hogy elsüllyedjek szégyenemben' A szégyen az egész |ényemfe kiter|ed. Valakivel méltatlanul bántanr? Akkor ott van bennem a szégyennek a bél1'ege. Lehet, hogy már nem is emlékszem az esemény. te' de a testem nem felejt, az tovább hordozza a szégyennyonrait. A bÍírrtudatmás. A lelkiismeret, amint arra Erich Frclmm rámutatott, intrinzik, azaz velünk született, alapvető, ösztönszintű tulaj. donságunk: számon tartjttk, és fontos nekiink, hogy |ót vag,vfosszat cselekszünk, ártunk vagy segítűnk a másikrrak. A lelkiismeret szinte rétegesen

84

Pro/'. Dr, BagcLy l]tttőke

éptil fö|, a lege|emibb szintjei is már kezclettől fogva működnek' nem csak úgy, ahogyan Freud hitte , hogy nrajd eljön az ic|ő,amikor aZ agresszorra|, az apánk tilir|maival azrlnosulunk' Nemcsak igy |esz felettes éntink és múíköcló lelkiismerettink, h:rnenl minclerr eÉ.}'es tanult dtllog, amit az anyatejjel magunkba szílunk, már épiti a nti szabályozórendszertinket, hogy mit lelret és mit nenr' A lelkiismeret az, an7ia bÍíntuzást.A vallásokban fitua|izált megbocsátásban tehát a lrelyreállítci megbocsátás nrócl|a énÉnycstil. A megbocsírtás |elki átélésenrinclen esetben pozitív Íizikai és lelkiáltapotbeli következményekkel |ár, míg elrrr:rradásaesetétra vérkép és az immunaktivitáS akár tar.tósan is kedvezőt|en mara
I

Ll'liran-yctka pszicbolrigiaban 85

hanem köztilük többen megbocsátásterápiában is részt vettek, mert tehetetlenség, gyűlölet tclmbolt bennük' amiért nerrr ártottak a légyrrek setn, még. is elptrsztították a társaikat, és el akar-tákptrsztítani óket iS! A túlélőket aztán évenként úrjramegvizsgá|ták, és azt talirlták. hogy azoknak, akik ncm részesültek megbocsátástetápiában, sokkal rtlszszabb volt ,,tzegészségiállapotuk' mint azoknak, akik elvégeztékezt a belső lelki tisztogatást, f-elol. dozást. Tehát konkrét adat, tudtlnrányos |:izonyiték van arra, hogY az i|yen feloldó folYamatoknak következményiik van. milyen egészségépítíj

AmegbocsátÁsterápiákt-anyuapszichológ1ában A nregbocsátás lelki gyakorlatoknak két fő útja és iránya van a pszichológiában. Az egyik xányzat úgynevezett kognitív verbális közelítésíí.Általában Csoportos lelki gyakorlatban zail1k, egym/rssal való beszélgetéskeretében. Az em|ékezetünkre tamaszkoclva végiggondoljtrk és elmondjuk, ki az, aki nagyon rnegbántott, |
I

B6

Prof-. Dr Bagcl.y, I]ttt(ík.e

hopg!gly t s t rUl:yly:, B:l_p;1yc

indulnak, rnelyben fontos tisztázni, hclgyan lehet akár kibéktilésnélkti| is a kapcsolatot l-re|yreá||ita. ni. Az elkóvető személy optikájának fe|sréte|e,az ő

irányzatban tehírt egészen tudat()San feltárjuk azt, amit önmagtrnkban horclozunk. Az érze|mi szintÍí megbocsátásban a harag, a g1.rílölet elengedése lt

szemszögéből

legfbrrtosabl> mt>zzanat. A rnásik irányzat az imaginatív, vagyis képzeleti, elképzeló fillyarnatokka| dolgozik. Arra buzdít. lrogy a tefemtő képze|őerőnk segítsegéve|idézzüik rneg azt ahe|yzetet, amclybcn elszcnvcdtüik a

l,aló rá|ítás és megértési szírnclék fontos része a mtrnkának. A másoclik fázisban megtörténik az elktitele z(ídésa megbocsirtás rrrellett, am e|1.benpélclárrlezt |evé|irássalhitelesíti az i||ető . Fontos szakasz il megbocsátást akadíly
sérelmet, vagy a másik ellen valamit elkövetti.ink. csatlitkoztllm, mert eZ Én is ehhez az irányz"tth<>z a tudatállapot m(idosításávlt|teszi lehetóvé ,lzt az elmélyülést, amelybcn megtörténik a lelki tartalrnak f-eltárása.Meriilj bele az emlékezeteclbe, de adj magaclnak iclíít,és engedd, hogy az bukkanjon föl' ani szlamc:<Jrarrrélységében a legnagyobb problémát, sértéstvagy megbántottságot jelenti. A test oktls, tudja, hogy rrríott a legsúrlyclsabb,az. zal is tisztitban van. amit a tuclatos tllclat nem tucl esetleg. Miért./Mert lehet, lrog1'elfojtottuk, és tttdatosan nem vagyllnk képesek visszaemlékezni rá - cle a mélységemlékezik. A képtuclat emlékezik. Nincs iclőfilgalma, szítmára tllyan, mintha mtlst történt volna. Lz étze|mi súlyok alapián azonnal vissza tucl zuh'"rnui ocla, ahol az aclott cloklg tiirtént, és képes azt fe|szinre hozni.

8B

Prol,, I)r, Ba,qd.yEtn(íke

Szabadjon elmclndanom erre egy példát. Megtanultam ezt a nródszeft' és iclőnként kollégírknakis továbbadom. Az egyik ilyen alkalom után egy orvostrííelmesélte, lrogy az imaginatív nlunka sorírn a lelki szenrei e|(5tta hatéves kis lrírgajelerrt meg, aki egy nagy költözködés közberr sírva kérte őt' lrogy adja neki oda játszani a babáját. ő azonban a babát jó szorosan mitgáhc>zölelte, és hiírba könyörgött

a húga' nem adta ocla. A költözés bonyc> clalnrai közepette aztán a gverek valahog.v kisza|a<Jt.tzutcára' aho| eltitötte egy atrtó. és meghalt. Ebben a neg}.venes évei k(izepén járó orvosníí berr éppen egy megbocsátás lelki gvakorlat sorírn bukkant fel az emlék, hogy nem aclta oda a babírt a húrgának,akinek már csak néhány perc volt hátra az é|etéből - és sajírtbevallása szerint valami egészen megrázó katarzist é|tát. Ez nem ritka. hiszen ilyenkof eÉ.ygyönyörÍí belső úton haladurrk végig,amel1'nek során az e|hunytakat is meg lehet idézni, pont()San megvan a rítusa, hogy miként tegÉk. Ez az <>rvt>srríí néhán1,hét múlva jelentkezett nálam, és elmesélte, htlgy neki g'vermekkor;r óta emésztési zavatai voltak, és ez a krónikrrs problénra most egYSZer csak megszúínt.Llgye, nri|yen csodírlatosa mi mííköc|éstink?A testiink mirr-

Lll iran.yclk.ctpszic:bológiabctn 89

clcn pici sejtje tud minclent a nagy egésztő|| Azt, hogv pélclául az emésztőszerv f enclszerben lrordjtrk a sérelmeinket, több metafora is kiÍ.ejezi: ..rremveszi be a gyomra'', 'nem bírja megemésznrár nenr is tudjuk nrit' líttszólag tetri... I,íttsznyoslelki nagvtakarítás, ami trtán megk()nnyebbülhettink. Ez ztz első szint, a f.eltárás. A rnásodik szint az elfogadás. A beleeg1,ezés.Ez a t.,lzis nem olyan eg1.szerű ám! onmagában a szembenézés sem, de sclkan Íélrlekattól is, hogy az ()nbecstiléstiket kikezdheti az a he|yzet' lrogy egy Csoportban elárulják, rniként vertek át, bantottak rneg, hagytak cserben valakit. Az ember szi vesen fényesítisaját magát, igyekszünk jobb színberr feltűnni a nrásik szemében, ez szociál'pszi. chológiai törvén1'. Azon vagy-unk, hogy a többiek ne lássanak rá a gyengéinkre, így nagyon-nagyon nelrezünkre esik másclknak meÍ4mutatnia sebezhető pontjainkat. Ezér.tfontos előrebocsírtanotn: ha valaki jelentkezik egy ilyen lelki gyakorlatra, azt, hogy pontosan kivel van problénraja, nem kell elmon
90

--

Pt.oÍ'.Dr. Rctgcl1,Entríke

az imaginatív Íttsorán az önbevallás kén1'szeííál|apotába kerirl' és meg kell osztania vzrlamit, amit nem akar. Ez az egvik álclott, pozitiv oldala ennek a módszernek: mi nragunkban nagyon nrélv munkát végziink, cle ,"rmásik tlem tuclja, l'togy mirííl varr sztj. rrem is tartozik rá. Vannak nródszerek, amelyek keretében szükségcs elmoncl;rni, hogy mi törtent, ilyenk<;r kénytelenek vag1.trrrka többiek iránt bizal<;mmal lenni. Te is elmorrclod' én is elmondtlm, végtérc.is egyiktink sem sokkal jobb a másikná|, ug1,anúgr'Yana plltton1'oclbannekecl is, nekem is. Ahogyarr Patrl Vatzlawick általam gyakran idéz'ett monclírsa taÍ-t.javeled sincs minden renclben, velem sincs minclcn renclben' és ez így van ren
I I

- t:lgl:t"t'!"f- !:!YSY!I'4

arralitiktts irta: a titok törrkreteszi a lelki rendszert. súlyos psziclrikai bajokat ok<)Z,bizalmatlanságot, g.vanakvást, félelmet szit, Az ember kénytelen fillr'ton résen |cnni - tallin tudocl a titkomat./ Honrran tudod? Valaki nregmonclta? Valaki által megtucltad? Gondoljunk csak a Midász-mondára! Mi clírszkirálynak szamárftile nó, de a borbél1,ílnak szig
Dr. Rolgr,l.y,Em(íke 92 Í,rr1f,'

és szükségszerint ismételhető. Az els
Iri irán.y,rlka pszichológiabrm

93

lven tőrt szÍtntnk a másik szívébe.A mi kultúránk (inpttsztító' itt látiuk avergődő nyomait a rengcteg betcgségben, amelyek a bcllygónkon tar
91

Prol-. Dr. Rct,gr|.y Em(ÍA:e

--

nri jó f.og történni! Még a saját egyetemi hallgatóinrmal is csináltam ilyerr kísérletet, iÉ.enmeggyőző végeredménn;,g|.A gondtllat. a tu.lat hat:tlma valóban teremt' Ha meg akarjuk ta|álni cnnek az összeÍiiggéseit a m
Aj!!!to ky!:<::!: tas,!!!" 2 :

lap ratív munka sclrán töl ttlnk. Azt az embert találjuk meg önmagunkban, aki elfogadó, aki meg tud bocsátani, aki |ó - és

Ezt mindenki kiprtibál hatja saját kísérlet kerctében is otthon. Egy heltig minclen reggel tegl.rik be a tererntő tudatr'rnkba, lrogy ma valami jct történik' Sőt' ha szerctnénk r,alami konkrét clolgot' azt is tegyük be' htlgy az épp ma jön felénk, nra f
egyszerűen Szeretilik azt érezni,lrogy ió cnrberek vag1.r'tnk. Ez a törekvésiink, mert a lelkiink mélyén nri a|apjában véve valóban jó emberek vagyunk' és |ót akarunk ebben a világban. Ráa
:l

nak: ha atomok, molekulák, sejtek, létezók, amelyek egyszer talá|koztak, egymásttll bárnrilyen tár'olságba keriilnek. kapcsolatban maradnak egy. nrással, akkor nekünk is van módunk arra, hogy

96

l,rof,.Dr. l}agd.y,Etnőke

az ttniverzumot nregváltoztassuk, jobbá tegyiik. I,elret, lrogy csak a nragunk parárryi szintjén, clc ahclgyan Vörösmarry írja, .E,gészuilag tteltt tt tlti llitIokttttk; Amertnyit a szíu .fellogbat ntagóba, ntouclbntunk". A maSa.iatunknak csctk c.trttt.yit gurrk kis világában megteremthetjük a belső bekét, az eg1.ensítlyt,a harmóniát azá|tal.,hogy rendet teszünk beli.il és kíviil is. Mert ahogy oclabent rend van ésbéke, úgy elrenileződnek körülöttünk is a do|gok. éss
A poszttraumás

fejlődés és növekedés

Az elnevezés az emberben rejlő, ol'van túlélésiés felü|emelkctlési képességrelrívja fel a figyelmet, amely különösen nagy katasztr(>fíkmegélése és túlélésenyomán mutatkozik meg. Tennen és Aff|eck az ezredfordu|ón, I999-ben irták le a nagy stresszekhez és traunrákhoz kapcsolód
(lj irart.l'okctpszicbokigiabart 97

man, amerikai magatartáStlldóS írta lc a depreszszió keletke zésének nlagy arázataképpen), han em tanult optimizmlls is. Létezik olyan rugalmasság az emberben, hogy minden nehézségellenére is képes megőrizni és f.enntartani az optimizmusát, reménységérzését,lrumorát és cse|ekvő-, megküzdőerőit. Ezt rezi|ierrciának nevezték cl. Bodenmann 200o-ben arra is Í.elhílta a figvelmünket, hogy nemcsak egy egyén, hanem egy pár, összetartozó enrberek' közössegek is képesek reziliens magatartásra, és ennck létezik olyatr delegált rnóclja is, amikor a partner veszi át ezt a megktizdési moclot a lankadő tátsátó|. 2oo4-tő| kezdve igen sok közlemény foglalkozott azza\, hogy az életnehézségekkelvaló birkózásban mil1'en védő. faktorok létezrrek pszichcllógiai szempzitivpszich
98

Prcj-. Dr' Bagcl1,Em(íke

be kenil' vagY elveszít eg1' szátníra Íra[.yonfclntos embeft, akkor ennek a kataklizm ának a lelki ftllyanratbzrn törvényszcríj fízisai vannak. Szerrrben a megbclcsátás elősegítéséneklehetőségével, a kataszttóta átélése utáni t()rténésekbizonyos iclőbeli menetrendet képviselnek, nem siettethetők vagy lassíthatók, hanem maguktó| szen,ezőc|ő Iecsitulást, elfogadást és egy új személyes filozófia, Úrj életforma és értékrend kialakulását foglal|ák

magukba. A lelki katak|izmákat szokás szeizmiktts, azttz földrengéslrez hasonlító történéseknek is nevezni, a megrenditő je|zőve| is íg1,aposztro. fáljuk az eseményt. A balesetek, megrokkanírs, végtagvesztés, gyerrnek halála' emberi igazs:agtalarrságokon al:rptrló életfen1,egetettségek,halálos betegségek, ha|á|ki>zeli élmén1'ek személyiségbeli és lelki történéseinek pszichológiai követése tarta fe| azt, hogy ',ami nem öl meg, az megerősít''.Nietzsche állította ezt, és a tu
(i1 iran.y,oka pszichol(tgiaban 99

izotáció, gyászbit btlrulás' nrélt'szokétségbeesés, nlorúság, clepresszió, verg(ídés.',Miért éppen '' érr-i A megtudás sclkkja szános vegetatíV ttitretet hc.lz tttozgásba, a rossz gondolatok rágódásos kö-

rcibííl az egvén alíg tud kiszabacltrlni. Ezt követi a lrarag, a diih, a lázadás szakasza, amelyben akár ()rrr
I o0-4Í-PL

trlgd.l,En őke

hittebb emberi kapcscllatokra válik képessé a poszttraumás egyén. Ncgyec|ikként a személyes erő és hatékonvság érzésétragadhatjuk meg. Az egyén érz'ia lehetóségeit, esélyeit az életben való bolc|ogulásfa, nem esik kétségbe.Azötticlik jellemző, hogy ttj é|etpa|ya megrr1'itására válik képessé. Ennek kapcsán iut eszembe Ktirth1' Tanrás pr<> fesszor töÍténete, aki a nemzetközi individtrá|pszicho|ógia jeles képviselője lett. 195(><;tkt)vetően politikai aktivitásáéfi bebörtönözték. A börtönben nem kezelték a vese5;r.u1laclását, és megr,-akult a szövődményekben. A börtt)nbííl kikerülr'e megtanulta a vakkommllnikácií;t, sa|át l'akvezető kutyá-

val tuclott közlekedni is. Nénretországba menekült, ahol az eredetileg vepry'észpszichológiitt tanult és
tatáSokat végzett,és elsóként írta|e, hogy az egyke gyerekek nem önzők' sőt a legszociábilisabb és társaságkeclvelő emberek Iesznek. Iclőskorában hazaiárt Mag1'arországta, és megalapította írC|ebreceni eg1'eteme-naz irrc|ivicluírlpszicholírgiaispeciális segítő szakirán7t' Élete végéig aktívan clolgozott. Az ő 1.léldíjacsak egy a sok közül, hiszen rnajcl minclnyájan ismenink ilyen heroikus sorsokat.

[Jtoljára, hatodik sajátosságként kell említenem a

(l ircin.l,oka pszicbológióbcln

1o1

s1lirittrális f-ejlődéstényét.olyan új életfiklzófiára' találnak rá a travmát túlélők, amelyet gyakran u1iísztiletésnek tekintenek, az űj élet keziletének tartanak' Ebben a trírnszperszonális dimenzió elfbgaclírsaéslrite olyan szerves tartozék,tnely teljesen fliggctlen az i||ető korábbi lritrendsze rbeli hovataf. tozasátó|. Minden poszttrilllmás tÍrlélő hisz a szellenr órökkéva|óságában, a rnagasabb clirrrenziílk letezésébenés az é|et szellemi lényegének marac|arrclóságában.A poszttraumás növekeclésben kiteljese
l02

Prtlf.. Dr' Bagd1 Entőke

ésinformírciólrordozó errergia lesz belíjle, az információból pedig írjraanyag jcilret tétre.A rendszer-

szemlélet értelmében pedig 'fenn és |enn'' eg1. aránt táguló urriverzumnral és sok.sok climerrzióval számolhatunk. A renc]szer mÍíködik, mi, emberek,

mint kis univerzumok tlgyancsak léteztink' Eg1. szef egy informatikus szakember barátom eppen ezen elmélkedve azt a kérc|ésttette fe| rrekenr: cle mond
Pál Ferenc A SPIRITI]ALnÁS A NlEcgoCSÁTÁS: BELÉPÉS

uúc.rne

Amikor a megbocs átás ténájártil gonclolkoclunk. elsősorban a megbántott fél szemszögéból szokttrk vizsgálni ezt a Íblyamatot. llyenkor főleg magttnkra, mint sértett Íélrekoncentrálunk, és ktiltinrjsebben nem Íigyeltink arra, hogy önmagunkat nrinclrryájan egy ,,én.te'' viszonyban éljtik rrreg.vapry. is bárnri' amive| kapcsolatban azÍ morrdhatjuk, hogy ,,én'',föltételezi. hogy létezik ,.te''is. Az ,,énte.' viszon}'aink által vag1r.rnkképesck egyáltalárr kimonclani azt, hogy '.én,,.Martin Buber, a zseniális XX. szazadi filozóftls azt mondta: kezdetben \'1tl1a kapcsolat, és zr kapcscl|at á|ta| jöwirrk rá arra' hogy van ,,én,,és van ',te'' - vag1,isa kapcsolat megelőzi az ,,én,,-t'A rrregbocsátás fblyamatít czért nrost annak hírtterébíílszerettrém megvizsgálni, hogy az ,,én-te,,kapcso|ataink álta| vag1.unk azok, akik vagyunk - még egv olyan he|yzetben is. amikor a tettes és az á|dLag a lehetó

101

I'al F'erertc

legtnesszebb van egymirstól, és az ő kapcsolatukról beszélni már-nrár Í.elhírboríttian lrangzik. Mit ielent a megllocsátás ebben az összef[iggés ben? Idónként nindarrnyiarr keniltink olyalr lrelyze. tekbe, amiktlr úgy tÍínik' mintha azok, akikkel talá|k
mit élitlnk, érezzit.lkát, amiépper'ríívelük van.Ezéft sokszor, amik
fclrclul h<>zzánk,nasJ,on Éil,
azért, mert az ő é|etétrni nem tudjuk megoldani. Pedig lelret, Irtlgy nem is eztváqa tőltirrk, hanem éppen affa vágyik, ho5ry mi is átérezzttk azt a tehetet-

leirséget, kiszolgáltatottságot, magárryt, anri berure van, és leg:úább néhán1' percfe nreÍ.tapasztalhass:l:

most van valakirn, aki ott jár, aho| én, azt éli át' anit én.Az egyik |egmélyebb cnrberi vágyrrnk, ht>gy 'énte'' viszonybarr élhesstik meg nragunkat, összctarto-

zásbanvalakivel, éshrlgy ebben az ,,én-te,,kapcsolatban tud|urrk egv újabb lépésttenni az élettinkberr. Ez a vágl ol1'an mél1',lrogy úgy tűnik, eEry.trehéz helyzetberr szinte minclenre képesek vapryttnkazéft,

lrog' cmberekct r'alaho1x''oclacsítbítstrnk'oclaéclesgesstink vapry odaúngassunk magtnkhoz, abba a

A ntegbrlcsatás..

r05

kÍilsííbelső á|lapotba, ahol nri vag1rlnk - azért,h<>gtr, átclhesstik: egy ,,te'' által nregint va51.rurk,és lehettink. mert ő igent moncl az életiirrkre. Erró| Szeret. nek a megbocsátás szempontjábtil gor.rdcllktlclni,de clííttehaddhozzak néhány példát. Eszembe jutott egy film jelenete. amelyben egv asszony - ncm szándékosan, inkább tivatlanságLl
l()6

])ál F.erenc

az í|dozat minclezt valóban átélte. A tanÍrpusztán azíúttt|, hogy igazol|a, lrogy igen, ez meÉ.történt, krt|csÍontosságúrsegítííjévéválik ztz írlclozatnak. Enrlékezetes szánromra egy gyászo|óval Íillytatott beszélgetésem,aki részletesen beszámo|t az utolsó rrapclk eseményciróI és a haláleset utáni Íájcla|nrárril. Majd váratlantrl befeie zte az elbeszélést.

és azt kérclezte: - Na, mit monclasz erre-/ - Kati, érrerre nem tucltlk mit moncl:rni - válaszoltam. _ Ez .,lz,hát erre nem is lehet mit mondani! kiáltcltt fel rnegkönnyebbülten. tlgyanis, ha nekem nincsenek szavaim, akkor szallad, hog1'neki se leg1'enek. I]a én .senrtudom fölfogni' mit is jelent ez a veszteségaz életérevonatkozóan, akkor talán neki senr kell értenie. Ha én senr tudom pontosan' mi ttirtérlik egy eltáv
A nrcgbrlcscitás.. I07

banoni börtön liftje clótt. Most végre elengedik, nriután tizenkilenc hónapot töltött itt a síita nruzulnrítnok tÍrszaként,A szomszédos cellában filg\'a taftott két túsztársa, Terry Anderson és Thonlas Sutlrerland még nem melretÍtaza. Jenc
108

Pal l"r:rertc

garzó szemé be bámulva hallgatta fenyegetó szavait: - H:tlcltt vagy! Mcrst a||azatosbocsánatkérést érez ebbetr a könyörületes érintésberr - szavak nélktili kérést'hop4ybocsírss.lnleg vétkét. Rör.idclel ar'utÁn, hogy elerrgeclték,egy másik túszejtővel, Sayeedclel is találkozott' aki többször is metryefte a brjrtönben. Az őr megkérclezte az atyát, lrogy emlékszikc fogságának első hat hónapián (ekkor bárrtak veltik ugyanis a lcgclurvábban). Igen - váIaszrita, jól emlékszik minclen fájdalomra és szenvcdésre, anrit Sayeecl neki és többi tÍrsztársán:rk okozott. - Abouna' meg tuclsz bcrcsátani?- kérdezte. Az atya így emlékszik vissza saiát reakcióiára: >E halk szllvilk legyőztek. ott ültem bekötött szemmel' nem láthattam volt ellenségemet, és megertettem' afra vagyok hivatva, hogy bocsássak meg' és tekintsek el mindenÍéle bosszútól' megtorlástól. Feltétel nélktil kellett nregbocsátanom; nem szzrb|rattamannak feltételéürl,hog.v változtassa meg viselkedésétvág1-ainrnakvagy értékrendenrnek nlegfelelííen. Nenr volt móclomban befolyásolni a magatartását, cle megértettem, hogy igennel kell felelnem. n Jenco atya könyvében megemlít egy ktillönös esetet, :rmch' a megbocsátás fblyanratának kezcle-

A rnc51bocsatas..109

tén esett meg vele . Az egyik őr elmesélt egy törtélletet a nővérérő|, aki Svájcban járt, és csirkét ilkilrt rendelni eg1. étterenrben, anélki.il, hogy isnlcrte volna a nregfe|clő sz(>tbármelyik eurtipai kotkt> tlyelven. Megprtlbíllta utánozni az á||at<-lt:

clitcsolt és csapkocltltt a karjával' ahogy a tyúkok sztlktak. Az egészétterem nevetésben tört ki' hasonlóképp az őt ts, amikor elmesélte a töfténetet. ,Az Jenctl aqa i5, emlékszik vissza a reakciójá1i1.. tír tört angolsága még n.rulatságosabbá tette a ttl lrrlz való viszur.vulásunk, és ellenségekbő| barátokká váljunk.o'' Ehhez semmit Sem szefet nék hozzáfűzni. A ktrtatók' a pszichológusok azt mon
Í 1()

Pul Ft,rettc

amivel magzati korunktól kezclve találkozurrk, hogyan lehet bárrni? Van, aki elsíjsorban azt tanl|ta meg _ és ez a szemé|yiségÍ.cjló
állomása -, hogy ezze| a rosszal semmit senr lehet kezdeni, ezéft va|amiképpen le kell vá|asztanom maganrról, ha meg akarok szabadulni tő|e. Ez a

Anttglxr'viltis..

III

ni a személyiségtinkben, szok:rtlantrl nagy nlegter. lrelések hatására vissza tuclunk csÍtszl'ti ehhez a rnegolclírshoz,a benni.inket ért vagy xz örrmagunkban tapasztalt rosszal kapcsolatban. A másoclik lépésígy szól: ha mírr egy kicsit erősebb vagyclk, ésa feilódésben előrébb jirrclk,akkclr képessévírllratok a rosszat nemcsak a másikra vetíteni, hanem belátni, hogy én is egyszerre vagyok

rossz valahor,.anráslror'a kenil|örr, cle ne nálam legyen' mert nem tttc]ok mit kezdeni vele, és cl|yan valaki sincs, aki segítene nekem ebben' ezéft amit rossznak taftok, azt ráteszem valaki másra. Ennek az önvéclelnri nródszernek trag1'onsok előnye van rövid tár'on, mert sikerürl megsz:rbaclulnom pélclá-

jó es rossz, és lrailancló vagyok elistnerni, hogy te is cgyszerre vag.v j
ul attól a fossz étzéstő|,hogy ha bÍíntkövetnek el ellenem, akkor iszonyú clühös vagyok, cle a dülrönr bíúrtudatotés szorrlngást kelt berrnem, amit nehezen viselek. A megoltlás, hogy megszabaclu|jak a szorongás, a félelem és a harag sírlyától' amit

taftunk. ósz szaká||as öregembereknél sem ritka, lrogy kclmoly érzelrni nreEperhelésesetén a szernelyiségfeilóclésnek egy alacs
rossznak tartok, hogy azt monclom a másikra, hogy ó a fossz' és én vagyok a jó, ezért min<]enÍ-elelósség rajta van, én peclig érezhetek és telretek bármit, mert az igaz.és jogos. A személyiségfejlódésünkben ezen' a fázison mindnyájan átmentünk. De nem mindnyájan jutottunk el oda, hogy a következíí lépésis etég szi|átc|talajon áL|jonaz életiinkben. Sőt' még ha tovább is tudtunk f'eilőcl-

rajtac|a haragomat''. Annak az cmbernek, akí az életében taplasztalt rosszal így tarru|t csak meg bánni, a megb
kitöltöm

színes mzrracl.Ha a személyiségünk nem képes feltilmúrlni ezt a f.ekete-fehérp;yerrnekkori mintát, ak. kor valtibrn lehetetlerrné vállrat a megbclcsátás. A harmaclik tázis - anrinek ktrlcsa az empítia -, hogy már képes vagvok magamat nemcsak á|clt>zat-

I 12

I'al F'erenc

nak, hanem tettesnek iS taftani, a tettest pectig képes vapryok álc]ozatnak is látni. Erre monclja Böszörmérryi Nagy lvárr, ho5,'a legjclbb mócÍszer lrárom generáciti eg1ütt látása, a csaláclt<jrténetünkre vcl-

natkoz
most ezt meg ezt teszed velem. Tuclom, hogy ez tri_ vialísnak tíínik leírva, megvalósítani azonban egyál. talán nenr i|yen körrnytí. Minél nagyobb ter|relés

alá kenilök, annál nagyrlbb az eséIyeannak, hogy fekete-felrér rnűköclésrn
a f()ssztó|.amit beltil élek át. Ez aztjelenti, hogy akkor járok jó|, ha elég érett vagy<;k,ha bírom a belsíífeszü|tségetés az ambivalenciákat. Vagyis elft> gadom' lrogy képes vagyok egyszeÍTe Szefetni és g1'íílölni. E5.yszcrre tarta|ak j ti nak és ro ssznak. Eg1' szefTe haragszom és félek. Egyszerre :rkarom a vesztedet és a java
,l tttc.qbttstilti.: ..

I I.l

kapcsolatbitn ncm tuct ezekben az ambivalenciírkban gclncltllkoclni' akkor az flem azt ielenti, hogy őt
Í ]1

Pal Fet.enc

Volt egy találkozírsom, anli nagy világosságot gyrrjt
A ntegltocsatas.

115

reclt, lrogy jé, van itt még valami elsiratnivaló, amiről eddig nem is gondoltam, hogy el kellene gyászolnom! Amikor meghallottam ezt a töfténetet, e|hatá. ÍOztam,hogv ki fogom c|eríteni,hol vannak az én cl nenr gyászolt sebeim, rli akarok jönni, mi az, amit nrég nem engedtem el. nem Sifattam el' Halnarosan rá is akadtam valamire. amit uÍ.Yan többé.kevésbémeg tudtam bocsátani, de a g1.óg1.trlásomnak, fejlőclésemnek komoly akadálya vo|t az, lrog1' nem gyászoltam el teljesen. Tudatosan és akaratlagosatr r,alameddig cljutottam a mcgboc.sát/rsban,sőt ki is béktiltenr'
116

Pal h'erenc

litja ezt az angyalt, és körryörg őre fogja.,,Könyör. gök neked, ne dobj több követ a szívcmre, mert mírr nem bírom! Hogyan tuclnék ettő| a femenetes súlytól nregszabaclu|ni?'' Erte az ang;'al azt vá|,.t-

szolja: ,,Nagyon egyszerííen. Ne úgy gonclolj a feleségeclre,hclgy ó az, akimegcsalt engem, hanem úgy, hogy ő az, akit valamikor nagyon szcrettem. Minclig, anrikclr íg1'gonclolsz rá, akkor iövok, és eg1' követ leveszek a szívetlrőI.', A történetet nem fejezem bc... Most összefoglalhatjuk azt, hogy mi az, ami ..t sziv mé|yénellehetetleníti a megbocsátást, vagy nem enÍ.edi azt elrnélyülni. I{add nroncljam elsókérrt ezt a két kif.ejezést:hasítás és projekció. A rosszat lehasítom maganrról, az nern én vagyok,

és kivetítem a másikra. Ha ebbcn a működésmódban szabadulok meg a rossztó|, akkor nem tlldok megbocsátani, mert végül én csak jó leszek' ő pedig csak rossz a mi viszony,unkban.

Lehetetlenné teszi a megbocsátást a megvetésis. Á metrryetéSegy társas a|apérzés.A nrepryetésnek konr
vagy e|emeket, akik veszéLyeztetik a populáció 1étét. A mefryetéS,mint érzés,tehát roppant haté-

ktlny a túlélésszemp()ntiából. Azonban, ha valakit clragacl, akkor a metrryetésmár nenr hasznos' hanerrr kártékony. Ha v;rlaki erósen hajlamosnak érzt nragát arra' hogy megvessen másokat, az ánrlkod(l jel arra nézve, hogy a rosszal kapcsolatban nem trrd elégjól' eléglratékonyanműköclni. A megvetésben ugyanis ttrlajclonképpefi azt monclom a nrásiknak, lrclgy te nem vagy olyan, mint én! Arnikor a másikra úgy nézek,lrogy ő nem olyan, mint én, akkor in. nen már csak egy lépés a következó mondat: ő nem is ember. Mert a megvetés, amikor iglzán tombol, akkor azt mondja a másikról, hogy te nenr is vagy ember! A )o(. század| történelern ékes bizonvítékát aclta, hogy mit jelent, amikor az ember a személyiségfejlődésében elaka
l IB

Pól Ferenc

tok magatoknak némi id(ít, és iclézzetek fe| az<>kat, akik ellenetek a legnag1'obb bÍínöket követték el, aztárr keressetek cgy-két clolgot, anriről úrgy gondoljátok, hogv közös bennl-ik..Ja,es az a jó, ha g}'omorból válaszoltok' ncm fejből!) Akkor Íblvtertom. Az érzésekszintjén. a zsigereimbíjl a múlt.beli fájdalmaknak a l:apasz.;rlan icitt, a szívcm felőI peclig az egvüttérzés.Végtil két
A nteglncsatas

I19

Grant és Lee uclvarias, bár kínos beszélgetésre trlt tárgyalólszta|hoz az appomatoxi bírtiság éptiletében, hog1' a Ítgywerletétel feltételeit megvitassák. Lee feltíírrő méltósággal viselte a he|yzetet' GfÍrnt felajílnlotta, hog}' élelnliszeradagokat ktild l,ee éhező katonáinak. A feg1verletétel híre a szövetségiek (az Északi Hadsereg) táborában |ókeclvű ág1,űtíízhózvezetett, mel1'et Grant nem habozott azonn.l| leállítani. Lee kcrnföderációs csapata három nappirl késóbb bevonult Appc> matox faluba, lrogy letegye a f'eg1werta szövetségiek előtt. A történetben a g1,óg1.uláshozvezető következő |épéstJoshtra L. Chamber|ain tette nreg, aki, mielőtt beállt a szövetségiek seregébe' Maineben, a Bowdoin Főískolárr teológia- és retorikatanár volt. Chamberlain a rabszolga-felszaba
12()

Pul Ft'r.t,ttc

Emlékirataiban Chamberlain igy ic|ézi Íe|ezt a pillanatot: >(iorclon a Csapat élén, szomorúan' lestitött szemnrel lovagolt. Anrikor a tisztelgés harrgjai megtitötték a Ítilét,fclnézett, S megértette a gesztllst, |ováva| egy tökéletes forc|rrlatot tett, hibátlanul tisztelgett, karclja hegyével csizmájának otráta mutatott; majcl szembenézett seregél,el,és ő is tisztelgést vezén1,eltaz egynás után ethalacló osztagoknak... vagyis a tiszteletre tisztelettel vála. szo|t. Köze|százezer cmber halactt cl így az appomatoxi bíróság e|őtt.o Chamberlainnek tehát sikerült rávennie embereit, hogy másképp lássák azokat' akiket az e|őző héten még meg alartat ölni.,, Ez a leértékelésés lenézés lrel1'ett val:rmi más, amikor én is egyszerre vagyok jó ésrossz, ésa másik is egyszerre jó és rossz. Aztán van o|yan ember is, akiben az agressziő, a fiiggííségés a kiszolgáltatottság ellenstrlyozására az ura|kodírsi vág1' a |egclonrinárrsabb nregoldás. Mert hiszen, anrikor velünk szemben bűlrt követnek el, a teftestől valamiféle függőségbe keniliink, nem tudunk tőIe szaba<1trlni' Ha valaki ezt a helyzetet uralkoclással, hatalommal és agresszióval akaria nregoldani, az szintén nem tud megbo-

A nteglrccsatas... 121

csátani. Ezek a megoldások rövitl távon olclják a szorongásunkat, a félelmeinket, és magtrnkat időlegesen kepesek vag1.unk jó embernek tekintetli, cle lrosszír távon ellehetetlenítenek berrntirrkct. Ahogy egy keleti nondás tartia: .'Két koporsót készítsen,aki bosszÍrrakészül.'' Miért rossz az, ha egy arclraikr-rsabbmegolclást választunk? Latszo|ag pusztán az töfténik, ltogy a másik a fossz és én vag1.ok a ió. Akkor azért ebben van némi nyereség. Igen ám. de a folyamat itt nem szokott megállni, hanent ^z tofténik, hoÍ.y elíjbb-tltóbb bÍíntudatom támad. és a bíínttrdat miatt magamat is rossznak kezdem el tartanl Ezt a rosszat Írgyhárítonr el magamról, hogy nregint kir.etítem valakire. Ez egy ördögi kör, anrelyben az cmber előbb-utóbb tökéletesen elveszti a rca|itásérzékét' Hadcl idézzek erre vonatkozóan egy részletet Székely Ilona családterapeuta egyik írásából' ',A Kerekes család tizenlrét éves lárr1rrk, Szilvia második öngyilkossági kísér|eteután jelentkezett terápiára. Az apa, doktor Kerekes egyetemi tanár nagyon el volt foglalva biokémiai kísérleteivel.Az anya egy bankban dolgoztltt felügyelőnőként.

122

Pal Ferenc

Gyuri, Szilvia két érvel fiatalabb öccse tökéletes Íiatalember vcrlt, legalábbis édcsanyja szemében. Az öngyilkossági kísérletet az aÍ}ya és lány.a közti heves vita előzte meg, mert Szilvia több figyelmeztetéS ellenére ismét későn jott |laza az uc']var|ojáva| töltott ta|á|kozás után. Máf az e|ső tilésen feltűnt a tefapeutának Kerekesné elkeseredett haragja|eánya iránt. Ilyen f
A ttrySbgcsctkts,,. 123

ígazán megb
I24

Pcíl Ferettc

kof a te fcleliísségecletlátonr,
A ntegbocsátas

r25

belsíí konfliktus rrélkül trincs nregbocsátás egy k;rpcsolatban. A rnegbocsátás olyan folyamat, anrely ninclkét tél ftszéről írlclozattlkka|jár. Éppen a kölcsönösen meglrozott á|dozatok és a lenrondás erősíti a k:rpcscllatclt, amel1.ben a megbocsátás végbe. nreg\..Akkor is, lra az, akinek nregbocsátok, már régen meglralt. Mert a vele való kapcsolatonr itt él bennem mindaddig' amíg me5. nem halok. Meg utána is. Ncmrégiben eljött h<>zzámvalaki azza| a problénrával, hogy most már végérvényesennem beszél a saját testvérével, megszüntetett vele minden kapcstllatot. Nemsokára azonban negyvenévcs lesz, szeretné ezt valahogy megváltoztatni. Elkezclett beszélni arról, lrogy mi történt kettejiik között, és eg-v hosszú órán keresztül csak mondta' rrronclta a clühét, a fáida|mát, lrog1'miként ptóbá|ta a kapcsolatot helyreállítani, hogyan igyekezett rnegértetni a testvérével, lrogy nrit tett rosszul. Miután mindezt elmonclta, könnybe |ábadt SZemmel az aikába harap
Í26

Pal I',erenc:

- Lrgy ganha egy nregbtlcsátás végigmegy, gyiinri)|csei a szim-

A ntegbocsatas... 127

lnctrikttsak. 1tz egész kapcsolatot érintik' nem cslk az' én életemet. Ezt peaz áÍ
128

Pal Ferenc

l'ele, nincscnek rossz érzéseirn. De' cle, cle.'' Rájöttem, hogy nélrány kő még nyomia a sztvcmet' Elmondonr, hogy mit tettenr. Teleenge
A ntegbocsatas

129

rtlnr, hogy legyél á|t|ozltt|Ázt akarom, hogy ne én leg1,ekaz á|c|ozat,hanem te! Az e|ső szavak az inclulatot' haragot fejezik ki, és abból ttjrnek Í-el.A népi rig4nrusezt ugy fejezi ki: 'Ha bementél nálam nélktil, ne gyere ki orvos nélktil''' Az első lépésnek a lén'vegetehát - aláhú. aom _, h
azt, amit én! A feltörő inclrrlatok után valalrogy elengeclhetővé vált a bosszú vágva, és elégnek tÍínt

i

i

I

I3fl

Pal Ferenc

a fájc|a|om tap.aszta|ata.Amikor ezen a szinten kisírtam maÍ.am, akkor iött a következő Íizis. 3. Azt akartlm, hogy tudcl meg, mit tettél, és nrit ok
éftsd meg, mekkora bűnt követtél el! Ezt fogd föl, ismerd el, értsd meg, és vá||a|jfelelíísségetazért,

amit tettél! A felelősségvállalás pedig csak akkor lesz hiteles és elf
nem őt magamhoz' hogy utána elengeclhessem. Azt tefveztem, hogy elengeclni és gyóg1.Lrlni f.ogok. hogy egy olyan folyamatban vagyok, ahol el_ gyászolok valakit és valamit, efre egyfe inkább jön vissza' és sebek tépóclnek fe||Ez nagyon megijesztett, megdöbbentett' éSel is bátortalanított a

A me,qbctcsatas...131

tekintetben' hog.y továbbmenjek-e ezen az (lton vagy sem. Mert hiszen én elengedni akartam, nem azt, hogy |öjjön tovább velem! Tucljátok, a legjob|.lln az rémisztett meg, hogy nem az fog.e ki
i

132

Pal Ferertc

A kulcsmcrnda&r ennek a lépésrrek:Egytittérzésse| osztozz velenr a fírjdalmarrrban.Tehát nc csak te szenveclj, va|amiÍé|ebíínhőcléS-vagy büntetésképpen, hanenr az én szenvecléscnrben r,egyél

részt, mik(izben nemcsak megértesz engem' hanelrr meÉ.ertíí és egytitt érző is vagy velem. 5. Azt akarom, hogy gvere velem ocla, ahol nekem fáj, a|lo| a sebem van! Legyél velenr, amikor szembenézek azza|, hogy nriért fá,jnekem errnyirc.

Itt nreÉ.intnregálltam, mert íaiöttem aÍTa,hog-ez az életesenrényvisszapcrclít engem az ezt mege|őző r'eszte segein he z, fájc|a|naltn)toz, csalóclásaimh oz -

a:z egész élettörténetem egyszer csak ott ftirclött a kádbarr. Ezért tiibb az ötöc\lk tázis aneg1,ecliknél.Ne csak szenvedj ve|em' sőt az én szenveclésemet él
élettrjrténetemben!A kulcsmondat így sző|: Legyé| velem, és legyél részeaz élettörténetemnek. fuinak is, aminek nem voltál tésze,amikor együtt voltunk. lzrss engenl a múltamnral és a jövőmmel eg1r.ittis.

Ezután megint szenvedés, nr-tiglőc|éskövetkezett' lrúsz-lruszotlöt perc, úrjabbtájclatmak, könnyek.

6. Azt akarom, hog1' segíts nekem önmagamat trrcgéfteni,/atélniés elfogaclrti. ElÍogaclninenrcsak az életem. hanem magamat is azza| egytitt. ami cclc|igtörtént velem és bentrem. Itt a legmélyebb kívánságom az volt' hogy segíts nekem. Pont te. Pcltrt te, aki nregcsaltál engem. segítsnekenr! Es a fő monclat ígr'szólt' ami a kapcsolatra vonatkclzott: Legyel a társam! Itt me. gint rémtilten megálltam. Feri at\.a,micsocla?! I,egyél a társam...?'Ebbő meg hogyan fbgtlk kijön. ni? Döbbenetes tapasztalat, hog-v biz<>mebben a fblyamatban' cle soha nem látonr elíjre a kovetkező lépést,fő|eg azt netn, anit át fogok élni' vagv ami majcl föltárul bennem. 7. Azt akarotn, hogy átéljükazt, hogy összetarto. zunk és egyek vagytrnk. Ekkor jött egy naÍ.yon érclekes gonclolat, ami sose illtott volna eszembe. ha csak fejjel gondolkozom. A bűn és a fáidalom affa ébresztett rá, hogy amikof engem bántottál, valójában nragadat az is bántottacl. Anlikor nekenr fájdalmat ok
134

Pal F'erertc

dalmam az ővé is. Ahogy elnrélyiilt ez a fo|yam,at, egyszer csak ráébredtem arra is * és át is éltem -, hogy az ő fájzzá!Hát, Uranr, ez nincs iól kita|á|va|Akkor egy kicsit perlekecltem lstennel. Itt a kapcsolatra vonatkozó méIy vágyam így szólt: Legyünk egyek! Ez volt az a pont, amikor tisztán kezdtem |átni az ellene elkövetett búíneimet, gyöngcségeimct. Minclazt, amivel én hozzajárul-

tam ahhoz, hogy ez megtörténhessék velünk. Eg1. szer csak ellérkezett egy pillanat' hogy én kér|ek

bclcsánatot tőle.

8. Azt akarotn' lrogy éld át velem a felszabadulást' a fe|oldóclást, a feloldoző gy.ulok. Mert innentől kezdtem fö|felé jönni. Bizonyos Szempontb
t:y:gt-:yl!ii:

1.1r_

lcrnbííl te is! Sainálcrm, ezt nem tuclclm másképp monclani! Már nem úrgyéreztem, lrogY ami törtérrt,kizárólag rajtam, rajtrrnk mÍtlott,hanern vala. nli kegyelemszerúílrelyzctbe vagy állapcltba keniltenr. Eg1'szer cs:rk Isten nagyon valtiságosan belépctt a kádba. Át akitrom élni, htlgv te fölszaba. c|ttlsz az én fölszabadulásom és megbocsátásom írltal!Azt is át akarom élni' ahogyan te fölmentéSt kapsz, és mcgbclcsátásban részestilsz' mítrtán én tl-tcgbocsát
I-16 I'}alFerertc

i1ry szól: Legyél az, aki most Vagy, én rácl teljesen igcnt monclok, azzalegyütt, ami tcirtént.A kapcs
Popper Péter Tuooo, HoGY NINCSBoCSÁNAT... Elíírehalaclott életkororn talán fölhatalmaz arra' lrogr' teljesen íjszinte leg1'ek: néhány'társac|almi változást megéltem már, de ilyen konstellációt még nem láttrm, alrol a felszínen enn1'i szentimentalizlnus, érzelem, lrarmónia, bcl|clogság,szeretet, meg. bocsátás habzana, a mélyben pedig eruryi px,{ílölet, cntr\'i gonoszság' ennyi agresszivitás lrútzódtrameg. Az e|őző társadalmi konstellációk valahogy homogénebbek voltak, ma túlságosan naÉJy ellentét fesztil a között, anri a felszítren úszik, és ami a mélyben, a r.alóságban van' Énazonban nrár olyan idós vagyok, lrogy azt mondom, amit igaznak érzek, még akk
13s Popper Pé|er

A bűn az Llenl lesz könn.|,ebb, biabu httll a kr\nn,1,s1l. H og1,bizor t.1,sítg t,|d,q|, e r re, legalabb ctzt köszÓnlecl, Ezt írta József Atti|a' aki nagyorr sokat tuclott a világról és az emberi lélekríjl. órrtána ber.allhatom, htlgY én se nagy()tl lriszek a bocsánatban. Egészcn pontosan az emberi rnegbocsíttásban nem hiszek. Nem tartom véletlennek, hogy a megbtlcsátás kérdésekettévált eg1' emberi és egy isteni, egy materiális és egy transzcencletrs íttra. Tulajdclnképpen ebbe a kettősséglre növtink bele kisgyerekkorunk óta. Csinírlunk va|ani c|iszrróságot, aztán bocsánattlt kénink - an\tl' ne haragu
Tltdod, hog,y nincs bctcsanat

139

Anno uclvaroltam egy níínek, akinek volt egy öt-hat éves kislánya. Eg-vszef a mama valamiért megharaguclott rá, és nem engedte ki a kertbe játszani. Egy kis idő elteltéve| azt mondtam a kislánynak: jó| varr' Marika' már nem haragszunk rád, menj csak ki szépen játszan|| Tetszik tudni, mit vítlaszolt erre a gyerek? Jobban szeretném, ha a mama monclaná, hog1' nem haragszik rírm! Vajon, miért a nramának kell morldania, hogy rrem l.raragszik rá? Mert a gyerek nem tucl saját magának nregbocsátani, kell egy felsííbb hatalonr, aki kegl'elmet g.vakorol: 1l mama. Azt gonclolom, l.rogy ugyanigy a fe|nőtt emberek se tuclnak megbocsírtani, nektink is sztikségtink van ehhez valami f.elsóbb' tfanszcenctens hatalomra. Egyszer egy ismert közéleti személyiség a kö. vetkezőt nyilatkozta: étr mindent megb()csátok, cle semmit se felejtek! Én ezen mÍsfél napig röhögtem. Megb
I40

Popper Péter

megbocsátásról beszéli"ink? Hogy azt nrondom, szavakban: már nem haragszom rád, n1.usziptrszi? Hát hogyne haragudnék! Flogyne Íájna| Hogyne lrurcolnánr magamban! Pszichoterapeutaként sz/atnta|an esetben láttam, hogy ötven-hatvan éves, nreglett emberek még mindig a gyermekkori sérelmeiket vonszolják magukkal, még minnböző sérelmeiket, csalódásaikat, tá|dalmas és rettcnetes emlékeiket ontják magukból. Évekig tart, míg egy terápiában végigmegyiink v:rlakinek a mÍrltján, és megpróbáljuk oldani azokat a fáida|makat, keserveket, amiket egy végtelen hosszú sleppben hítz maga után. Sokan még minclen reggel be is nragolják ezeket' hogy egyet se felejtsenek el. Tessék nronclani, amíg ez így van, addig milyen megbocsátásról beszélünk...? A legriclegebb, lcgintellektrrálisabb közeg a biintetőjog, ánr rnég az is szükségesnek taÍtia a nregbocsátás lehetőségét. De mit tutl tenni érte? Csak zrzt, lrogy bizonyos idíí elteltével eltorli a nrúltat,:rzt mondja rá, elévült, Már ne leg1'en nyoma annak, hogy valaki lopott, gyilkolt, csalt! Fe_ lejtsiik el! Ezt mondja a jog a maga inte|lektuá|is

Trrdocl, boglt 71i77r's bocsanttt...

141

belillítottságíva| _ mert ez az egyetlen |ehetőség. I{írtlehet egyszefre emlékezni és megbocsátani? Lclret rryilvántartani a múlt bííneit és sérelmeit, k()zben pedig megbocsátani? Dehogy lehet. Hogy mii:rt nem?, AzérÍ,mert a megbtlcsátás érzelmi, és nem intellektuális folyanrat' En bctátlratom azt, lrclgy nincs igazam, belátlratom, hogy akaratlanul nrcgbántottam valakit. belátlratzás ftireclre azza| az e|hatarczással, hogy ott boldog lreteket töltök Szilviával. De hogy végül boldog heteket vagl'komisz heteket fbgok-e tOlteni vele, az nem rajtam mítlik, lz majd kideriil. Mint ahogy azt sem tudom e|határozni, hogy egy ember szim. patikus lcE;1'en nekem vagy ellenszenves, csak konstatálom. Ránézek az arcára: vonző, köz<j. nvös, antipatiktrs. Miért? Ki tuclja. Nem döntés kérdése. Nem tuclom elhatározni' hogy Kovács Lrfíltszefetem szerclától, ha kedclen még uncloro-

I12

Prpper Péter

Tuclocl.hoply nincs brrcsanat..

cklm tóle. Netn tuclom elhatározni, hclgy Marika nem lesz v<:nzó szánromra erotikusan péntektől, ha eg1'szer az! Igy |lát azt sem tlldom elhatárclzni, hogy most haragszom' de péntek Ctélil Ltő| nár nenr. Hát van ily'en./ Es ha trincs, akkor miféle

143

Ha tehát nem tuclunk f.elejterri,akkor nem tu. cltrnk megbocsátani sem. Ezért kialakítunk egy transzcetrdenserót. aki képes helyetttink fblejteni é'smegbocsátani - Istent vagy valamilyen analírg szcllemi lén'vt. Többek k()zött ezért se tttclunk transzcendencia nélkürl é|ni, mert ahogy tjtéves korrrnkban a nlamára és a papára, fe|nőttként az Istenre, a nagy szellemi erőkre van szükségünk ahlroz, lrogv a szíviirrk n1.ugoclt legyen. Tessék

megbocsátásról beszélünk? Megbocsátás akkor \'1ln, ha a cliih, a lrarag kialuclt magától, Ne leEryen már szatnomra jelentősége érzelmileg! Tucljam elf.elejteni a fossz clolgokat az életenrben! Van egy nagyon szép latin közmonclás, útgyhangzik, hogy Horas n()ll nl|mef
nregnézni a vallásokat! Mincleg1'ik micsocla szeftltrtásrenclet - profántrl azt monc1hatnánr, technikát - dolgozott ki arra, hogy miként lehet megbocsátásr:r bitni az Istent! Gyónással - vallom neked

elfelejtse a keserves <.lráit,rvról elhiszenr, lrogy nleg tud bocsátani. Amikt l r fiatalon a Gr'ógypedagógi ai T anárképző Főiskolirn dolgclztarn, volt ott egy óreg pro. Í-esszor,akinck az agyerei mírr eg1' kicsit elmeszesecltek, és bár mindcnkit megisnrert, aki bej()tt ht>zzá, arta már nem emlékezett,lrogy nrilyen vi-

atyám, ésrajtad keresztül Istennek... Vezekléssel, imamon
szonybitn van vcltik. Minclig engern kérclezett:Péter' nemsokára jönni fog X' vagy Y.' nem tuclocl r'élctlerrtil,hogy jóban vagtunk-e vagy rosszb:tn-/ De én a lelkem mélyén írgy éreztem, hogy va|ójában nrírr nem is Íbrrtos a számára. Áld
ii.

144

Í,opperPéter

fcjére tette a nritrát, vagyis a pápai kclronírt,akkor az e|ső mondata úrgyszólt: éclesszüleim, én felo|. dozlak titeket. Fiatalon olvastam errííl, és nagyon meglratódtam - afra gondoltam' milyen érclekes lenne, ha ez veletn is rnegtörténne. Megálnrot<>názna, Ezt végig akaffam játszani magatnban, cle nem sikerült, mert amikor oda jutottunk, hogy azt mon lom' lrogy a nregbocsátáshoz roppant nagy hatalomra van szükség. Hatalomra az érze|mek felett, az emlékezés és a fele|tés felctt. Nenr elegendő, ha csak kimonclom, lrogy megbocsátok. Mer.t kimondani tulajdorrképpcn nag).on könrr},íí- de mi van mög()tte./ Pszichcllógtrsként évtizedeken át figycltem, mennyi sérelmet őriznek, korrzerválnak magukbarr az emberek' és elég sokakkal Íalákc>ztam,akk számára vakisírgízecsak a rossz ckllgtlklrak van. Ha va-

TtttklcL,btlg|, nincs bocsáttctt'.. 145

jti történik veltik, az valahog1, minclig illúzi<í |lrr-rri Ennek az emberfaitának van egy alcsoportja' szcr,h.an elgoncltllktlztrm rajta, htlgy ez is lehetséges.M
Í46

l)cpper Péter

'[1 t clrrl, bctg.l,n i rtcs bocsantr t

r47

készségge| elismercln, lrogr'r,ann:rkszentck - Assisi Szent F.erencről példáttl elhiszern, hog1' meg

- Hancm? - Tab|ira írva, nyakaclba akasztják tórténetedet.

tl|dott bocsátani. De kevescrr képesek erre szívbő|, igazín. Ezétt például a pszichoanalízis ós a pszichoterápia - tessék megfig1'elni - soha nent a

De az ig.lzit| Nem azt, amit kitaláltál magad és a t()bbi enrbef megn }.LlgtaÍ"(tsátat. Ilycn súl.i.tlsítéletrenem számítottam. Nagyon megrenctített Pilinszk'Ynek ez a viziójlt, anrely

bíírrtuclatottárrradja, hanem a bíírrt.Vltg.t'i.strcnr azt sugalljaa kliensnek, hogl'egy aclott cselekeclet miatt nem kell bííntudatosnak lennie. lranetn azt. hltam,hogy vaj
késóbb meg is ielent az eg-vik vefseseg1'éL.lkérrt kötetében egy kétsoroshan.Ítelct címme|. ,,Tábl a rct íttlct, n.|,akcttl bct ctkusz t.ia k tÖtÍéttel er,l,,. Hogy valahogy megszabadtrljak ettő| a nvomástril' írtar"negr- nove||írt.Arró| sztilt' hogv e|ji-snaz tttols
]48

Plpper Péter

fossz tetteknek' egészmáslrog}.élttinkvolna!', Mi-

re azt kércli az tjr: ,,Ha ncm féltetek r,<-rlna a bi'intetéStól, lra hittetek volna az isteni megbocsátírsban, akkor nern így éltetek volna./ Akkclr bÍínöket követtetck vo|na eI-/.'Ezek meg beismerik, I-togy ig1, van. Ezért után csak a jók kárhclznak e|' a

rosszak nem, nleft ők vál|a|ták tetteik krlnzekven. cií'.ját.Nekem az is rrapry.rllltetszik, amikor A Mester és Margaritában a7'tmclnclja.Iézus,hogy a leg. nagyobb bíín a gyár.aság. Mert lelret rossznak is lenrri, gtltrrlsznakis |enni, c|egonosznak lenrri, és

nem vál|alni a konzekvenciákat - azt nem lehet. Végtil is ez a nagr. helr'zet, hogY rendszerint csak valamilyen embernél nagyobb erő _ szi|ő vagr. Isten _ tuc|ja atlnvira llleÍ]|]}.t|gtatlri az embert, hogy a nregbocsátásig el ttrdjon jlltni. Saiát

erőbő| ez nagvon ritkán sikenil' kevesen vannak olyan maÉ.asszellemi szinten, hog1.ezt meg tuclják r'alósítani. Yan az ószövetségrrek egy nagyon érclekesrésze a megbt>csátás napjáról. A zsicki v'allásfiloz
lönben mindig tiszte|etben taÍtiaaz ember szirbacl akar.atát. Ezt az
'I.ttclotl, l.tr.tgl'ttirtc'sltocsctttctt.

149

lrog,v_ezen az egy napon beí{a a Sors Kön1vét. ()sszesen lr:irclm Sors Könyve van: az epry,ika j
--trF

I5() Ptpper Péter

TucJocl.bogN nirtcs bocscrnat... 15 1

szerint a va||ásfi|clzófia szerint. Ez a dolognak az cg1.napon nrin. egyik része.A másik rcszc: e'Le'-n,,|z clerrkibemehet a zsinagógába imáclkozni, mindegy, hogy kicso da az 1||etőhitben, vallásban, vi|ágnézetben. A hitetlenek, a materialistuk, azclk, akik el-

,.Mincl a fogadalmak, tilalmak, esktik, íttok alá helyezések, tartozkodások, vezeklések, amit fogacltunk, és urmit eskii
hag:ták a zsi
jar'unkr:r megint leszcn. mindezt nregbánjtrk mírr m()st. Minil legyen feloldozva, érvén1.telcn,nem kötelezíj, megsenltnisítve és f.elbontva, ne legye-

tlolgtlzták, ez a Ktll Niclré, ^z engeszteléshangja, aratneusttl. fu.ról szól, l.rogy mit kérnek az engesztelés ünnepére Istentől. A ptllgári becsi"iletkóclexben az 7||, htlgy amit igérté|,tartscl be, amit megftlgadtá|, ahhoz legyél hííséges- igcn ánr' cle lla ez íg1'van, tehát ha lz ember az egész mÍrltját viszi magáva| a i()vőjébe, akkor hogyan fe|ejt? Hogyan bocsát meg' és h<> g1'an bocsásscrn meg ncki az Isten? Ezért nrtlst meÍ.osztom magyanrl a bűrrbánati rlagy imát, a Kol Nidrét, és meg Ítlgnak lepőclni, lrogy mi az, amit kér - ugyanis ép1>.lzellenkezííjétkéri annak, anrit a po|gári bccstl|ct ker.

nek kötele zők, és ne maracljanak én'ényben' Fogadalmaink ne tekintessenek fbgaclalmaknak, tilalnraink ne tekintessenek tilalm:rknak,éseskürink ne tekitrtessenek esküknek. Ésmegbtlcsáttatik Izrael fiai egészközösségénck és az iclegenrrek is, ki köztiik tartózkoclik, mert az egészrréptévcclésből tette. oh btlcsásd meg ezen nép vétkétnagy kegvelrneddel. amint több ízben e|nézó voltál czcrr nép irírnt Egyiptomtól kezdve mostanáig, és ahogy ott mcg van mondva: Ésmonclá az orökkévalti: megbocsírtotlam' trriképpen kértecl.'' Ez a tragy megbocsátó irrra aZ enÍ.esztelésiirrne. pér.rekbevezetése. amely arról szól tehát' htlgv a múltunk ne jöjjon veltink, ne hurc
-\r_ 152 P(|)pct.I)eÍcr

Vagyis inclulhassunk tiszt:l lapp:rl az új esztendő. l-ren. A f.elejtéstehát clíjÍ-eltétele a bclcsánatnak - az érzelmek VaÉil, megsemmisr'ilnek, vagy nincs nregbocsátás. A negatív érzelmek' indulatok emlékei bilincsbc r'erik, fogv:r taÍtják az embeft. A harag, a cliih megíírzése, a megbírntottságfa valri emlékezés nem lragvja az emllert tovább haladni a lelki f'eilíí
Ttulocl.futgy'nittcs bttcsanal.

15-l

Magy:rrorszírgcrnis, meft a f-elszínifagyoÉ.lls,cS(> clálatos szelíclség,békesség és szeretet alatt cltt fort1,og a mélyben a gvíílölet' a harag, a másik 1'lttsztulásánakvág1'a. Csakhogy, ha nem k()vetke-

zik be v:rlanribelsíímegtisztulás, előbb-trtóbb mégiscsak nyomasztani kezdi az embert, hogy érzelmileg és ítéleteibenug}'an()tttaÍt ma, mitrt tíz év. vel ezelőtt, Ezért bizakodnak most ()lyan sokan ezekben a keleti technikákban, mert hírtlrafölt;ldilk ezt a blokkot, hírtha lehetíívéteszik, htlg1, az

enrber ttlvírbb h:rlacl|on a lclki-szcllemi fcjl(íclese úrt|án.Van eg.vil.ven élrséga vilírgban, cs'.rksajnos az t|z|etemberek ezt meÍ]éfezve,vulgarizá|ják, kiirrusítják, trzletet csinálnak a szellemi f.cjlőclésből és az étze|mi megtisztulásból. A negatív erókkel való megbirkózás, a belsíí megtisztllláS rettenetesen nehéz, de azt gtlndol
] 51

Ptplrcr Péter

ckllgtlzni? Igaz vít|asztakarnak, ug1'e7 Nem lchet felclolgozni! Ha nem btlcsát nreg' akkor a terhet vinni kell. Elnézéstkérek, de én azt !.ondolom, lrogv nincs minclen problémírnakmegoldása' és ncm lehet minclen élnrérrytÍ-elclolgozni.A pszi. clrr'iclen. A zsickiiilcl(jzésekiclejc1negy orvosprclf.esszor és a Í.cleségee|hlttározták' lrogy nem hagyják trragu. kat cleportírlni. lVlegállapocltak abban, hogy ha elkertillretetlennek lírtszik' l-rogva n1,ilasrlk rírjuk talá|janak, :rkkor nrinclketten ()ng1,ilktlsok lesznck. Eg1'szer aztánvtúóban mcgjelent' alirizbiltr eg1' n1'i. |:asrazzia,mentek lakásról lakásra. Mie|őtt odltértek volna h<-lzzájtlk,a cloktor megállapoclásuknak megf-elelően beadta a lralálos dílzis morfint it fcle. segénck és sajírtmagának. Mire a nyilasok fölértck, már rrrinclketten eszméletlcnek vtlltak' lr:,rt otthagytírkííket.Egy ismerős tallilt rá|trk valamivel később, és azonnal bevitte őket a kórházblt - a fe-

Tt tdocl, hrlq): rt i ncs bocsti t rc'tt

r55

teség meglralt, lt féfi túlélte.A férÍiegy életen át j,an hozz'ám ezze| a traumár'al - cle tessék nekem megmondani, hát f-el lel-ret azt dol.gozni, l.togy nregöltern a feleségetnet, éS err életbcn maracltlm? Az aclott lrclyzetbcn nyilván nem tehetett fóla, hogy így ttjrtént - clc akk
lralálig. Vannak terhek, amelyek letclretetlenek. Egyébként sok esetben az is kulcsfontosságít, htlgy nrikor kérem a bocsánatot' Hadd mondjak erre is egy pélclát. Epry nagyorr jó barátom - mel1'en valllisos enrber - hajclan kclm
l56

Prlpper Péter

mar a jtlgtlt is el zrkaroclvcnni tőlem, hclgy haragucllrassak7..Lcesett,.tz it||ltl-ll, lrrcrt elrgem úgy rre. veltek, hogy lra valaki l.lclcsánattlt kér tólem, akkclr meg kcll btlcslitani. Megjeg}.zem. vakjszínÍíleg a f-eleségemis megbocsátott r'olna három hét vag1'hártlnr hónap nrúlva.De alrban tényleg varr va|anri, l-ttlgytcgnap nregbántclttírl,és lna mlir ne haragtrclhassak?,Tírl gyofs a clolog, és ez eJl'eszi a ktlmtllvságát' a sút|yítt' VaE4r'iskét embcr re|Áclójában iclőre van sziikség ahhclz is, hogy megszefessék eg1'mírst,ahlroz is, htlg1.megutáliák e1;.t,nrást, és alrhoz is, htlgy megbocsássanak. Ezt nem lehet sitt\.5tltt\'elintéztri,mcft ítzenrber lelki mííköctéSe nem tttc1felg1.orstrlnibizonytls határ
T@a, n,,q,,"i,,,' bo,'á

tsz

lehetséges' mert ez megint csak egy olyan terület, ahol kcizbeszólhat a görcs, a Spazmus. Mert van. nak lelki görcsök' amelyeket nem lehet - vagy legalábbis botzasztőan nehéz - f.eloldani. Ezt mint pszichoterapeuta is mondom. Szóval persze lrogy humánusabb - vagy lra úg1'tetszik, Istennek tetsző és morálisan pozitiv lenne -, ha az ember le. venné a terhet a másikról, de ha a görcs, az indu|at, az ellenérzés, a bosszúvágy túl erős, akkor nincs mit tenni. Hadd hozzak eÍTe egyetlen példát: miért mondja azt Isten a Bibliában, hogy a bosszú az enyém? Ez egy nagyon mély értelmű mondat! Ugyanis a b
l58

Í\pper Pctt,t.

meg is bcrcsátasz.Ha nem' akkcrr el kell fbgaclnocl, ho5ry trem tuclocl felolcl:rni. és végigviszecl - cle ne tekerd ki a nvakát| Aztbizd aJóistenre! Nagy.orr érdekcs, hogy az embcr érze|mi életé. ben t.an egy általánosító tendencia: ha valaki velem rtlssz, t.()nosz volt, :tkkclr az szántomra teljes va|ójában cgy r()ssz' F.onosz enlber' Holott attól még, hog1, velem ktltrliszan viselkeclett' mással |eltet jó is. Az, hog.v valaki id(ínkénta f()ssz arcát. a sötét arcát, a benne rejlő gontlsz lelretőségeket mutatia, vagl'azok szerint cselekszik, nem azt je_ lenti, hogy ó totálisan Í.onosz' ztillött, kizát(ilag negativ. Lelret eg'v másik enrber, akihcz ió, zrkivcl rendes. Síít.lelret egy másik pill:lnat, anriktlr velem is .,tzv
letet mondanunk róla. Ha szabad l'isszatérnem egy vallási szimbcilum. hoz: é| az ember hetven-n1'olcva'n évet, azután

meglral. Es ezért a hctven-nytllcl'an ér'érta végte. |cnséggel fizet? orök titzz'e|| Örök k:irh ozLltta|?

'l'ttclocl, bogy, rtincs bocsanat...

159

(lrtik ticlvozüléssel?Nem aránytalan kissé ez a t|tllog? Ebbííl a szempontbó|ltzért vonz
160

Popper Péter

Tuclc'ld,bogl nincs bocsánat... 161

Az enyént ésa masoké. Az eglesé, tt népeké, Istenem, aclcl' bo54yne ítéljek' ]stettem, adcl, bclgy ne bíraljak,

úgy hívnak, hogy viktimológia. IJgyanakkor vi. szollt az is e|őfordul, hogy az á|rJozatnak nincs szerepe abban, ami vele történik, csak elszenvedi. Fiatalkoromban pé|dául egyszer a nagymamára

Erén.yt,bibát és téueclést Egy órias összbangnak lássak _ A dolgok o|yan bonyohtltak Ésuégúttltégismituletrck

bíztuk az unokákat. Éppen vitte haza a gyereket az óvodából, amikor megznvlÍta a betörőket, akik távollétében beiutottak a lakásba. A férfiak ijedtükben kirontottak' és fejbe csapták a nagymamát. Nem hiszem, hogy erről a nagymama tehetett volna. Ésvannak helyzetek' amikor nehéz e|. dönteni, hogy mennyiben provokáltuk mi magunk a Sorsot. Mondok egy pé|dát,Néhány éwel

Elbalkulnak éskisimu lnak És labaiclboz egytitt bullnak' lIi olyan e54,t,tigvűnítéliittk S ct clolgok ctlyan bctn-tolultak.

eze|őttahármas

Igen, a dolgok nagyon bonyolultak, nekünk pedig rendszerint egyfaktoros ítéleteink vannak. osszetettebb az emberi lélek anná|, hogy csak negativ vagy csak jó legyen. Aki tehát totális ítéletet hoz, szükségszerűen igazságta|an lesz. Úiabb kér
amit

úton haladtam, amikor a szemem előtt karambolozott két kocsi, egy BM!í és egy Mercedes. olyan eróvel sza|adtak egymásba, hogy az ütközés szétdobta őket a sztráda két oldalára. Én megálltam, lrríttraszükség lesz segítségre. Tehát jóindulatból' Épp másztam ki a kocsimból, amikor a jobb oldali autó elirrdult. Döbbenten néztem, hogy egy ekkora karambol után most csak úgy vissza akar térni a sztrádáta? De nem a sztrádára tért vissza, hanem nekem jött, összetörte ?rzautómat. és mive| épp másztam ki belóle ' se. gíteni, összetört engem is. A talpcsontom elre. pedt, máig nem jött rendbe, és azóta fíj a iobb

162

Popper Péter

Tttdcrcl,brtg-y, ttirtcs brrcsartat... 163

vállam is. Egy taxisofór azóta kitanított, hclgy Llfam, legközelebb, ha megáll segíteni, minclig a

hogy miért éppen én, miért éppen velem töfténik ilyesmi - vagy akkor legalább a másiknak se le-

balesetezők után álljon meÉ.,ne elíítttik,meft magába mennek' Ráadásul, amikor a pasi kimászcltt a kocsiból, |áttam, hogy agyrázkódása vagy agyzti-

gyen jobb! Szílval, azt gonclolom, lrogy a mai kultírrában a többség a negatívra negatívan szokott

zódása van, teljesen mechanikusan indította el a

ság, hit kérdése.Szegény Luther a legenda szerint küilönböző betegségei miatt fettenetes Íájclalmakat é|t it, de nem panaszkodott soha, hanem, amikor

kocsiját, még csak szemrehányást se lehetett neki tenni. Na, most tehetek erről vagy nem? Tehetek. Ez az, amire azt nrondják. hogr' rossz itlííbenr()sSZ helyen voltam, ennek következményeit pedig :rz. óta is viselem. Nagyon sok színes variáció|a van ám az életnek, és ezek köztil nem mindegyik örömteli. Az esetek t()bbségébensajnos azt látom - több. ségében,nem minden esetben! -, hogy a s
reagálni. Ez ugyanis karakter, nevelés, beállítcltt-

már alig birta a szenvedést, mindig azt monclta, lrtlgy ,,tisscsak, flram, Jézus, tiss, iiss csak, megérclemlem!'' Benne volt annyi lelkierő - mert ez eg}rértelmÍíenlelkieríí kér
'ft

164 Popper Péter

ro|yhoz, aki a hadseregnek volt a főszemésze. Megnézte, letiltetett, és - e|nézésta hölgyektől így sző|t: ,,Ez a szem szar. Meg kell operálrri. Fiatal vagy, egy életen keresztül szükséged |esz a szemedre, hát tedd meg nekem azt a szivességet, hogy megvárod, míg megvakulsz! Akkor könynyebb a míítét,kevesebb a rizikó is. Jó?,' Megtettem neki ezt a szivességet, és három évig éltem vakon, 26 éves koromig. Most nem rész|etezem, mi minclen történt velem ez a|att az idő alatt, mert a lényeg ez az oÍvosi attitűd, hog.v itt ül a szalmafonatú karosszékben két egészséges ember, és tárgyilagosan beszélgetnek egy beteg szemről, ami történetesen az enyém, Az é|et pedig úgy hozta, hogy ez az epiződ még egyszer megismétlődött az életemben, csak éppen fordított felrá||ásban. Valaki eljött hozzám, és azt mondta: - Nézze, énmagít nem ismerem, de láttatnatévében többször, és szeretnék valamit kérdezni. - Tessék! - Mit csinál az ember élete utolsó két hónap|ában? - Ezt hog}r érti? - 17 éves korom óta rákos vagyok, az onkológiai Intézetben kezelnek. Már van f-eleségenr és

tdotl. l.trtg1'ttirtc:s boc:scirtttl .. .

1 (t5

cgy kisg-verekem is, cle az orvosok most azt mondták, lrclg1'nincs tor'ál.lb. Nerrr tuclnak tor'ább gvó. gyítarri. - Mennyi itleje van hitra? - ítg}.kéthónap körtil. Ezért kérc|ezemöntól, htlgy mit csinál az enrl.ler az é|ete trtolsó két hri rrapjírban? Ez cngem annyirlt szívcn i.itött, |r
166

l)t|.|.lc,r Péter

g,Yan megtatrultam LLztis, és mostirnában nagyon foglalkoztat' l.rogy anrikor egy lralcloklti nrég eszrrre1leténél l'lln, Visszatér ocla. alrol közvetlentil sztiletése tttzitl volt. ()lyannír vítlik, nrint az űjszttlött - m/rr nincs lehetííségérzelnri kapcsolatra. verbírlis kapcsrllatra, egyetlen kapcsolat tnaracl..itz érintés. Senrnri más nincs már. Alrogyan peclig eg1'síró újsziilöttet karba vesznek, elringatnak, és ettól megn1.ugszik, l-rapánikrclhamot kapott cg\' lralcltlk|ó enlber, akkor meg kcllett érinteni a feiét, a kezét, lc lehetett tilni az ágya melle1,magá. h
^

|,Á|n|

--^r

A KUtEt S/EIZCI Prof.

Dr. Bagdy

Emőke

klinikai szltkpsziclrtllógtts,pszichtltcrapellta, a pszicl-xrkigizrtudominy kandicluitusa Tiszafi.ireden sziiletett' éclesapja refiltnrátus lelkész volt. 19ó8-barr végzett pszichtllógia szakon. I972-ben b(jlcsészcltlktori cínlet szeÍzettA szenzitivitás-pararrtliclitásI{orschach tliagnosztikai skálírja címíí clisszeft:icitija megr.éclésévcl.19t]2-ben lett zr pszichológiai tuclclmírnykandidáttrslt. |995berr habilitítlták a clcbreceni Kossuth Laios Tuclornányegvetemen. Habilitációs értekezésc:A lrir'atás-személviség f.ejlesZtéSe,pá|'vaszocializácitis rrrclclellkísérlet. Pál1,írjir elején az orsz'ágos Pszichi ítriai és Nctrro|tigiaiIntézetbcn, 1985 és 199.íkö zött a Kossuth Lajr;s Tuclomán1,egyetem Pszicholílgiai Intézetében,nrajcl I991-tő| a HIETE Klinikai .farrszékén Pszichológiai cltllgoz
A kö|tlt szarzői

16;8 A kötet szer.z(ít

Dr. KoltaiMária pszichiirter, pszichoterapelltál 19.í8-barrsztiletett. Pápán, a Ttirr Ginrnázirrmban érettségizett. Az tltvosegyetem elvégzéseLltíln15 éven írt a PhD cloktori isktllliban egyetcmi tlktató. mán1'os ércleklőclése a pszich()terápia e|rnéletélrcz és g.vakorlatához kapcso|óclik' A transzÍ.enerácicis csalácli törvérryszerííségck,azclk pszichiátriai, kapcstllati psziclrológiai, csalírdterápiás es tírgabb míívéSzeti.iroclalmi határtertilete kienrelt ércleklííclé'si teri.iletc. A DREAM és a Csaláclterápiás Egr'estilet kiképzó tefapelltá'a. E nróclszerek lelkes, elki)te|ezettmíír'clíí|e és oktat
169

Pál Ferenc pap, mentálhigiénés szakember rílmai katclliktrs Elsíísikereit r,ítlrlgatottatlétakéntérte cl: húrszévesen, még junitlrkorírként f.elnótt magyar maÍ.asugrban pap,a' pír szentelteik Eszterpitlmban' Tiz éle Pízmány Péter Katoliktrs Egyetem Allam és Jogtutlományi Karírnak telt l.rirzasnagyelííadójában tart előadásohétre télektani és spirittrális térnákban, kat l.rétrííl amiket ő magl egyszerííen csak ,,alkalmaknak'' hív. A SOTE NtentálhigiénéIntézeténektanára, elsíícllegesszakterületc a segítííés lelki gondozíli

kapcsolat. Több mint egy ér,tizede vezct önismereti csoportokat, többek köztitt a Magvar Pszichodráma Egyesület keretébcn. 201O-ben jelent meg A ftiggííségtőI az intimitítsig címíí nagy sikeríí k(ln1ve, amel1' ir széles nl,ilván
170

A k(jtet szerzői

Popper Péter pszichológus, író Eredetileg klinikai pszichológus,

a Semmelweis Orvosttrdományi Egyetem Orvclspszichol
WWW.NYITOTTAKAD EMIA.H U Minden tudniva|ó

a Nyitott Akadémiáró|egyhe|yen . . . . . . . .

információk az e|óadásokró|,előadókró| Nyitott Akadémia-jegyek Nyitott Akadémia-könyvek Nyitott AkadémiaCD-k Nyitott AkadémiaDVD-k i n g y e n e sN y i t o t tA k a d é m i ae - c a r d o k fotó- ésvideóga|éria ingyenes program- éskönyvaján|ó

volt.

E|órhetőségek: T e l e f o n :+ 3 6 - 1- 2 0 1- 4 4 8 8 e mail:inÍo(Ú.nyitottakademia.hu

WWW.NYITOTTAKAD EMIA.H U