Szent István Egyetem Gödöllő
A SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS–TUDOMÁNYI KARON ÉRVÉNYES SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/C melléklete
TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT
(A HALLGATÓI TANULMÁNYI REND ÉS AZ ISMERETEK, KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK, MEGSZERZÉSÉNEK, ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE)
C U LTA S FA
UM
V E TE
IN
ARI
I E N TI A R
ARUM
SC
1787
R
Budapest, 2007
2
Tartalomjegyzék Bevezetés .......................................................................................................................... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...................................................................................... 4 1 A szabályzat hatálya....................................................................................................... 4 2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek ................................. 5 3. Hallgatói jogviszony ..................................................................................................... 7 4. A képzés struktúrája...................................................................................................... 9 5. Intézményi tantárgy-akkreditáció ............................................................................... 11 II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ....................................... 12 1. A tanév időbeosztása................................................................................................... 12 2. A hallgató beiratkozási, bejelentkezési kötelezettsége, a hallgatói jogviszony szünetelése .................................................................................................................. 13 3. Tájékoztatás a követelményekről................................................................................ 17 4. Részvétel a foglalkozásokon....................................................................................... 19 5. A tanulmányok fenntartása, szüneteltetése ................................................................. 20 6. Átvétel......................................................................................................................... 22 7. Más intézményben szerzett tanulmányi pontok beszámítása, helyettesítő tantárgyak elfogadása..................................................................................................................... 24 8. Az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és összegyűjtött kreditek más képzési szinteken történő elismerése és beszámítása................................................... 25 9. Kedvezményes tanulmányi rend ................................................................................. 25 10. Párhuzamos képzés ................................................................................................... 27 11. Vendéghallgatói jogviszony létesítése ...................................................................... 28 12. Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól ................................................. 30 13. Előnyben részesítési lehetőségek .............................................................................. 30 14. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje ...................................... 32 15. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek ...................... 33 III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ÉS A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA ........................................................................................ 33 1. A leckekönyv aláírása ................................................................................................. 33 2. A vizsgaidőszak .......................................................................................................... 34 3. Az ismeretek ellenőrzésének rendje............................................................................ 35 4. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái........................................ 38 5. Jegymegajánlás ........................................................................................................... 40 6. A sikertelen vizsgák javítása....................................................................................... 40 7. A sikeres vizsga javítása ............................................................................................. 41 8. A tanulmányi átlageredmény, kreditindex kiszámítása .............................................. 41 9. A tantárgyfelvétel megismétlése................................................................................. 43 10. A hallgatói jogviszony megszűnése.......................................................................... 43 11. Tanulmányi vétségek és eljárások............................................................................. 45 12. A hallgatóval kapcsolatos döntések írásbeli közlése ................................................ 46 IV. A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA (DIPLOMADOLGOZATRA), A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................. 46 1. Az egyetemi és főiskolai képzés lezárása ................................................................... 46 2. A záróvizsga................................................................................................................ 47 a) A záróvizsga bizottság 48 b) A szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) 48 c) A záróvizsga általános szabályai 50
3
d) A sikertelen záróvizsga javítása 52 3. Az oklevél ................................................................................................................... 52 4. Kitüntetéses oklevél .................................................................................................... 54 V. VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK.......................................................................... 54 1. Méltányosság gyakorlása ............................................................................................ 54 2. Az oklevél kiadásának elhalasztása ............................................................................ 55 3. A 2006. szeptember 1. előtt megkezdett tanulmányok folytatása............................... 55 4. A képzés során fizetendő díjak ................................................................................... 55 5. Záró rendelkezések ..................................................................................................... 56 FÜGGELÉKEK ....................................................................................................................... 58 1. függelék....................................................................................................................... 58 Kredit alapfogalmak 58 2. függelék....................................................................................................................... 59 A SZIE kreditinformációs rendszere 59 4. függelék....................................................................................................................... 61 A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak mintatanterve 61 5. függelék....................................................................................................................... 65 A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvosi szak tantárgy moduljai 65 6. függelék....................................................................................................................... 66 Előtanulmányi feltételek az állatorvos szakon 66 7. függelék....................................................................................................................... 68 A SZIE Állatorvos-tudományi Kar alkalmazott zoológus szak mintatanterve 68 8. függelék....................................................................................................................... 71 Előtanulmányi feltételek és tantárgymodulok az alkalmazott zoológus szakon 71 9. függelék....................................................................................................................... 73 SZIE Állatorvos-tudományi Kar biológia alapképzés (BSc) mintatanterve 73 10. függelék..................................................................................................................... 79 Előtanulmányi feltételek a Biológia BSc képzésben 79 11. függelék..................................................................................................................... 81 Szakirány- és modulválasztás, a SZIE ÁOTK Biológus BSc képzésén 81 12. függelék..................................................................................................................... 82 Irányelvek szakdolgozat készítéséhez a SZIE ÁOTK Biológus BSc képzésén 82
4
Bevezetés A Szent István Egyetem Szenátusa (a továbbiakban: Szenátus) az Egyetem Önkormányzatával egyetértésben (a továbbiakban: EHÖK), a felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény 21. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Szent István Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a következőkben meg:
Hallgatói 2005. évi Egyetem határozza
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A szabályzat hatálya
1. § (1)
A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szabályzatának hatálya kiterjed az Egyetemen folyó egyetemi és főiskolai képzés, a 2005. évi CXXXIX törvény 11. §-ában írt alapképzés és mesterképzés, a szakirányú továbbképzés nappali, esti, levelező és távoktatási tagozatain, magyar nyelven tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsga ügyeire. A tanulmányi- és vizsgaszabályzatot az Állatorvos-tudományi Kar (továbbiakban ÁOTK) Kari Tanácsa olyan kiegészítésekkel látja el, amelyek csak e Kar hallgatóira érvényesek. A kiegészített szabályzat neve: a SZIE ÁOTK-n érvényes Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata (továbbiakban ÁOTK-TVSZ. A kari kiegészítéseket a továbbiakban is dőlt betű jelzi.)
(2)
A Szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - kiterjed az (1) bekezdés szerinti képzési szinteken, illetve formákban résztvevő külföldi állampolgárságú hallgatókra is. A külföldi hallgatókra vonatkozó esetleges sajátságos szabályokat a Szabályzat mellékleteként, a kari kiegészítésekben kell kiadni.
(3)
A Szabályzat hatálya nem terjed ki a felsőfokú szakképzésre, az idegen nyelvű képzésre és a doktori képzésre. Az ezekre, a képzésekre vonatkozó, a hatályos jogszabályok alapján összeállított tanulmányi és vizsgaszabályzatokat a felsőfokú szakképzés és az idegen nyelvű képzés esetében az illetékes kari tanács, a doktori képzés esetében pedig az Egyetemi Doktori Tanács fogadja el.
(4)
A felsőfokú szakképzésre, az idegen nyelvű képzésre és a doktori képzésre vonatkozó szabályzatokat, törvényességi felülvizsgálatra meg kell küldeni a rektornak. A felsőfokú szakképzést végző intézetek szabályzat-kiegészítésének törvényességi felülvizsgálatát az illetékes dékán végzi el.
(5) A Szabályzat hatálya oktatási és vizsgáztatási ügyekben kiterjed az oktatókra és vizsgáztatókra is. (6) E Szabályzat 1. § (2)-ben kapott felhatalmazás alapján az ÁOTK Kari Tanácsa az idegen nyelvű képzésben részt vevő külföldi hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozóan külön szabályzatot alkotott, amelyet e Szabályzat 3. számú függelékeként német és angol nyelven tesz közzé.
5
2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek 2. § A Szabályzat rendelkezései szerint eljáró személyek: − a dékán és az oktatási dékánhelyettes. − a tanulmányi bizottság elnöke, valamint a − kreditátviteli bizottság (a továbbiakban kreditbizottság) elnöke. Az ÁOTK-n a Kreditátviteli Bizottság feladatait az Oktatási és Akkreditációs Bizottság (továbbiakban OAB) látja el, ezért ahol a Szabályzat a Kreditátviteli Bizottságot vagy Kreditbizottságot említi azon az ÁOTK-n az OAB-t kell érteni. 3. § (1)
A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az oktatókból és hallgatókból álló kari tanulmányi bizottság (a továbbiakban: tanulmányi bizottság), kredit egyenértékűsítési, kreditátviteli ügyekben a kreditbizottság jár el.
(2)
A tanulmányi bizottság elnöke az illetékes dékánhelyettes vagy a kari tanács által választott oktató, tagjai fele részben oktatók, fele részben hallgatók, akiket a kari tanács, illetve a kar Hallgatói Önkormányzata (HÖK) választ meg saját belső szabályzata szerint. A tanulmányi bizottság titkára a Tanulmányi Osztálynak a bizottság elnöke által felkért tagja, aki szavazati jog nélkül vesz részt a bizottság ülésén. A kreditbizottság összetételét a karok saját szabályzat-kiegészítéseikben határozzák meg.
(3)
Karonként legalább egy tanulmányi bizottság és egy kreditbizottság működik. A bizottságokban biztosítani kell a tanulmányaikat különféle képzési formákban folytató hallgatók képviseletét.
(4)
A tanulmányi és a kreditbizottságok létszámáról, oktató tagjai megválasztásának módjáról az ESZMSZ kari kiegészítése alapján, a kari tanács dönt.
(5)
A KTB elnöke – amennyiben ezt az ügy megkívánja – tanácskozási joggal további személyeket is meghívhat.
(6)
Jelen Szabályzatban nem szereplő tanulmányi- és vizsgaügyekben első fokon szintén a KTB jár el.
(7)
Az átvételi, a rész- és párhuzamos képzési, a vendéghallgatói, tantárgyak akkreditációs, ill. a kreditegyenértékűsítési és kreditáviteli ügyekben a Kar OAB-ja dönt. A Bizottság összetételéről és tagjainak megválasztásáról az ÁOTK ESZMSZ 67. §/b (3) rendelkezik. 4. §
(1) A tanulmányi és a kreditbizottságok maguk határozzák meg ügyrendjüket a következők figyelembevételével: a)
a tanulmányi és a kreditbizottság akkor határozatképes, ha oktató és hallgató tagjainak külön-külön is több mint a fele jelen van;
6
b)
a tanulmányi és a kreditbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;
c)
a tanulmányi és a kreditbizottság az illetékes tantárgyfelelős/tanszékvezető/ szakvezető véleménye alapján dönt a máshol tett vizsgák elfogadásáról és a hozzájuk tartozó kreditszámról;
d)
a tanulmányi és a kreditbizottság egyes jogköreit - minősített többséggel - elnökére átruházhatja, Az ÁOTK-n a KTB és az OAB az elnökre átruházható döntési jogokat az ügyrendjében határozza meg.
e)
(2)
az elnök az átruházott hatáskörben, a hatáskörileg illetékes tantárgyfelelős / tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt; A tanulmányi és a kreditbizottság elnöke az átruházott hatáskörben hozott döntésekről rendszeresen, félévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja a bizottságot. 5. §
(1)
A tanulmányi és kreditbizottságok, illetőleg a dékán által hozott elsőfokú döntés ellen – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – a hallgató annak kézhezvételétől (tudomására hozásától) számított 15 napon belül, az ESZMSZ 30. § alapján felülbírálati kérelemmel élhet. A felülbírálati kérelmet a tanulmányi, illetve a kreditbizottság döntése ellen az illetékes kari hallgatói felülbírálati bizottsághoz, a dékán döntése ellen pedig az Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz kell benyújtani.
(2)
A kari hallgatói felülbírálati bizottság az Egyetem mindegyik karának másodfokú fellebbviteli fóruma. Ez a bizottság 7 tagból áll. Elnöke a KT által két évre választott vezető oktató, aki nem lehet magasabb vezető. Másik oktató tagját (két éves megbízással) és hallgatói tagját (a HÖK javaslata alapján, szintén kétéves megbízással) a dékán bízza meg. Az Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottság háromtagú. Elnöke az egyetem vezető oktatója, a másik két tag egy oktató és egy, az EHÖK által javasolt hallgató. Az elnököt és a tagokat két évre a rektor bízza meg.
(3)
A bizottságokban a hallgatói képviseletet úgy kell biztosítani, hogy az adott ügy tárgyalásán mindig a fellebbező hallgató képzési szintjének megfelelő hallgató vegyen részt.
(4)
A bizottság munkájában nem vehet részt az a személy: - aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta; - aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy az előző két pontban megjelölt személy Ptk.685. § (b) pontja szerinti hozzátartozója, vagy - akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, - aki az ügy eldöntésében érdekelt.
(5)
A bizottság ügyrendjét maga alakítja ki. Üléseire az ügyek számától és sürgősségétől függően, de legalább negyedévente egyszer kerül sor.
(6)
Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja:
7
- az első fokú döntést helyben hagyja; - a kérelmet elutasítja; - a döntés elmulasztóját döntésre utasítja; - az elsőfokú határozatot megváltoztatja; - az elsőfokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervezetet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. (7)
A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató a szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartamára, közlésére, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8)
Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléstől válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató bírósági felülvizsgálatát kérte. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell.
(9)
A hallgató az ESZMSZ 30. §-a szerint az (1) bekezdésben meghatározott felülbírálati bizottságok másodfokú döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül. A felülvizsgálati kérelemről a keresetlevél egy példányának benyújtásával értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott illetékes felülbírálati bizottság elnökét.
(10) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
3. Hallgatói jogviszony 6. § (1)
A hallgatói jogviszony keletkezésére, szüneteltetésére és megszűnésére vonatkozó alaprendelkezéseket az ÁOTK-ESZMSZ 22. §-a, 23. §-a, 24. §-a és 25. §-a tartalmazza. Jelen Szabályzat rendelkezik arról, hogy a hallgatói jogviszony tanulmányi okból történő szünetelése vagy megszűnése esetén a hallgatót milyen jogok és kötelezettségek illetik meg.
(2)
A hallgatói jogviszony folyamatosságáról a tantervek alapján a karok és szakok szabályzat-kiegészítése rendelkezik.
(3)
A képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgató képzési hozzájárulásra kötelezhető. H az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a kar megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak
8
költségtérítéses képzésben folytathatja. A karok saját szabályzat kiegészítésükben az ötven százaléknál magasabb értéket is meghatározhatnak. (4)
Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a (3) bekezdésben írt százalékos feltételek nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – az egyetemen költségtérítéses formában tanulmányokat folytató, kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben az egyes karok államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjedhet.
(5)
A (4) bekezdésben említett átsoroláshoz a kérelmét a Kar dékánjához kell benyújtani. Az átsorolás kérdésében a dékán javaslatára a tanulmányi bizottság dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak van helye.
(6)
Az egy személy által igénybevehető állami támogatás idejét a 2005. évi CXXXIX. Törvény 55.§ (2) bekezdése és 56. § (2) bekezdése határozza meg.
(7)
Az ÁOTK államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag a felvételi eljárás keretében, felvétellel, vagy más szak, kar, intézmény államilag támogatott képzéséből és az azonos szak költségtérítéses képzéséből a 18. § szerinti átvétellel lehet.
(8)
Az ÁOTK költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag jogszabály alapján, ill. az ÁOTK-n folyó államilag támogatott képzésből vagy felvételi eljárás keretében, felvétellel, vagy más kar, szak, intézmény költségtérítéses képzéséből a 18. § szerinti átvétellel lehet.
(9)
Az államilag támogatott képzésben folyamatos hallgatói jogviszonya lehet annak, aki a beiratkozás után a megfelelő időpontokban rendre eleget tesz a következő feltételeknek: - a beiratkozást követő 4 aktív félév elteltével összesen biológia alapszakon minimum 60, az állatorvos szakon legalább 54 kreditet szerez meg a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak teljesítésével; - a mintatantervben az első négy szemeszterre előírt kreditekből az állatorvosképzésben 108 kreditpontot maximum 6 félév alatt, a biológus alapszakon az első 3 szemeszterre előírt kreditekből 60 kreditet maximum 5 félév alatt megszerzi úgy, hogy valamennyi „A” típusú tantárgy teljesítése mellett, a 4 szemeszterre számított súlyozott kreditátlaga legalább 2,5; - egy-egy előírt vizsga követelményeinek teljesítéséhez maximum kétszeri tantárgyfelvétel mellett összesen legfeljebb 6 vizsgalehetőséget vesz igénybe; - az állatorvos képzésben a tanterv első 4 szemeszterére előírt kötelező („A”-típusú tantárgyak) vizsgáinak letétele során nem szerez több, mint 10, a biológus alapképzésben az első 3 szemeszter során több, mint 7 elégtelen osztályzatot; - az első 4 szemeszterre előírt testnevelés kritériumfeltételét az első 6 félév alatt teljesíti; - a továbbhaladáshoz szükséges kritériumfeltételeket és a nyári (szemeszteren kívüli) szakmai gyakorlatokat teljesíti; - a felvételkor középfokú C típusú nyelvvizsgával nem rendelkező hallgató a ÁOTK-n folyó nyelvoktatásban részt vesz és az állatorvosképzésben az első 6 félév alatt legalább 4, a biológus alapképzésben az első 4 félévben legalább 3 félévvégi aláírást megszerez. Amennyiben a hallgató időközben az előírt nyelvvizsga
9
bizonyítványt megszerzi, a továbbiakban mentesül az ebben a bekezdésben előírt követelmények alól. - a 2006. szeptember elseje előtt beiratkozott hallgatónak, ha a tantervben rögzített előírásoknak megfelelően valamennyi kötelező (A) és választható (B+C) tantárgy teljesítésével, a diplomadolgozat elkészítésével és megvédésével az előírt 300 kreditpontot maximum 15 félév alatt megszerzi, valamint súlyozott tanulmányi átlaga legalább 2,5. A 2006. szeptemberében és utána az állatorvos szakon tanulmányait megkezdő hallgatók számára a tanulmányi idő 11 félév, amely alatt 330 kreditet kell megszerezni. A tanulmányok során maximum 13 félév lehet államilag támogatott. A biológia BSc-n 180 kreditet kell összegyűjteni, s a 6 szemeszter elvégzéséhez felhasznált félévekből maximum 8 félév lehet államilag támogatott. (10) Annak a hallgatónak, aki a (9) bekezdésben felsorolt feltételeket nem teljesíti a hallgatói jogviszonya elbocsátással megszűnik.
4. A képzés struktúrája 7. § (1)
Az egyetemi és főiskolai képzésben, a 2005. évi CXXXIX. törvény által bevezetett alapés mesterképzésben, valamint az egységes, osztatlan mesterképzésben, továbbá a szakirányú továbbképzésben az oktatási és kulturális miniszter által kiadott vagy jóváhagyott képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák a képzési célt, a képzés időtartamát, a szakképesítés megjelölését, azoknak a tantárgycsoportoknak a felsorolását, amelyek oktatása kötelező, a legkisebb összóraszámot, az alap- és szakképzés, valamint az elméleti és gyakorlati képzés arányát, a heti legmagasabb óraszámot, az esetleges szigorlati, illetve záróvizsga tárgyakból előírt kreditek számát, a kötelező vizsgákat, az előírt szigorlatokat az ismeretek ellenőrzési rendszerét, a szakdolgozat (diplomamunka) követelményeit, a záróvizsga típusát, tantárgyait, eredményeinek kiszámítási módját, a képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiségét kreditben meghatározva.
(2)
A részidős képzésben az adott szakhoz rendelt teljesítendő kreditek száma megegyezik a teljes idejű képzéshez rendelt kreditek számával.
(3)
A tantervek a képzési és kimeneti követelmények tartalmi előírásaihoz, az alkalmazott teljesítmény-elismerési rendszerhez igazodva határozzák meg oktatási időszakonkénti bontásban a különböző típusú tantárgyakat, ezek összóraszámát (elméleti és gyakorlati órák szerinti bontásban), valamint a hozzájuk rendelt számonkérést és kreditpontokat. A tantervben meg kell határozni a szakmai gyakorlatok időtartamát, beosztását, az ismeretek ellenőrzésének formáit és időpontját, valamint a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit és a diplomamunkára, szakdolgozatra vonatkozó előírásokat.
(4)
A szak tantervének több tantárgyat tartalmazó, egymásra épülő vagy egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egysége a tantárgymodul (pl. alapozó modul, szakmai modul, szakirányi modul). A végzettség megszerzésének feltétele a tanterv által meghatározott kötelező tantárgyak teljesítése, és a hallgató joga a tantervben
10
meghatározott szakirányi modulok közötti választás. A szakirányi meghirdetésének feltételeit a karok saját kiegészítésükben határozzák meg.
modulok
Az ÁOTK-n az állatorvos szakon alapozó, paraklinikai és klinikai modult, az alkalmazott zoológus szakon alapmodult, valamint két szakmodult (a természetvédelmi ökológiai és a kísérletes zoológiai szakmodult), a biológia BSc-n pedig általános társadalom- és természettudományi alapismeretek, szakmai alapozó ismeretek, szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai ismeretek modulon belül választható természetvédelmi ökológia, viselkedésbiológia, mikológia és állattartás modult alakítottuk ki. A különböző modulhoz tartozó tantárgyak felsorolását a 5., 8. és 11. függelék tartalmazza. (5)
A tantárgy programja meghatározza a tantárgy helyét a mintatantervben, feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának rövid leírását - megjelölve az írott tananyagot és formáját -, a képzési idő alatti óraszámát, leírja a tananyag feldolgozási formáinak (előadás, szeminárium, gyakorlat stb.) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait, és tematikus felsorolásban tartalmazza a vizsgakövetelményeket.
(6)
Az Egyetem szakjai kredittanterveinek készítésénél, meglévő tantervei módosításánál a tantárgymodulok arányát a képzési és kimeneti követelményekben előírtak szerint kell meghatározni. E szerint: a tanári modul teljesítéséhez minimum 40 (kétszakos képzés esetén 50) kredit szükséges, a felsőfokú szakképzésben végzett tanulmányokból a főiskolai vagy egyetemi képzésben maximum 60 kredit számítható be. Az Egyetem szakjainak tantervében a tantárgycsoportok arányának meghatározásánál - a szak specialitásai figyelembe véve - ajánlott a következők betartása: −
a kötelező tárgyak (A) részaránya állatorvos szakon 72%, az egységes, osztatlan mesterképzésben az állatorvos szakon 74%, az alkalmazott zoológus szakon 73%, a biológia BSc-n pedig 58%.
−
a kötelezően választandó tantárgyak (B) részaránya állatorvos szakon 14%, az egységes, osztatlan mesterképzésben az állatorvos szakon 13%, az alkalmazott zoológus szakon 12%, a biológia BSc-n pedig szakiránytól függően 28-31% .
−
a szabadon válaszható tantárgyak (C) részaránya állatorvos szakon 4%, az egységes, osztatlan mesterképzésben az állatorvos szakon 4%, az alkalmazott zoológus szakon 5%, a biológia BSc-n pedig 5%.
Az „A”-típusú tantárgyak a képzési célban megfogalmazottak eléréséhez feltétlenül szükséges ismereteket tartalmaznak, azok teljesítése minden hallgatónak kötelező. A „B”-típusú (kötelezően választható fakultatív) tantárgyak elsősorban a későbbi szakmai specializációt alapozzák meg és közülük annyit kell teljesíteni, mely az állatorvos szakon legalább 42, az alkalmazott zoológus szakon 35, a biológia alapszakon szakiránytól függően 50 - 55 kreditpont összegyűjtését eredményezi . A „C”-típusú (szabadon választható fakultatív) tantárgyak szabadon választhatóak, felvételükkel az állatorvos szakon max. 12, az alkalmazott zoológus szakon 15 ill. biológia alapszakon 9 kreditpont számítható be a képzési követelményként megjelölt összes kreditpontba. (7)
A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv (4., 7. és 9. függelék). A mintatanterv az adott szakon célszerű lehetőséget kínál a hallgató számára, hogy a
11
felsőfokú végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott számú félév alatt elvégezni. A mintatanterv oktatási időszakonkénti bontásban tartalmazza valamennyi: - kötelező és a kötelezően választható tantárgyak kreditpontjait. - a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + laboratóriumi/tantermi gyakorlat) és a hozzájuk rendelt krediteket, - az ismeretellenőrzés típusát, - a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), - a kritériumkövetelményeket, - a szakirány-választás lehetőségeit és feltételeit, - a diplomamunka (szakdolgozat) teljesítésére vonatkozó előírásokat, - a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok kiválasztásának szabályait. (8)
A tantervben szereplő kötelező és kötelezően válaszható tantárgyak felvételének szabályát a tantárgyak előtanulmányi rendje, a szak egyes moduljainak választási feltételeit a modul előtanulmányi rendje határozza meg. A SZIE szakjain az előtanulmányi rend kialakításánál tantárgyanként legfeljebb 3 tantárgy adható meg előzetes követelményként.
(9)
Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította és a kari kiegészítésben előírt ( az ÁOTK-n a tantárgyfelvételt követő 2 héten belül) időn belül – ezt hitelt érdemlően igazolja és csatolja a tantárgyfelelős oktató egyetértő nyilatkozatát. A munkatapasztalatok alapján teljesített követelmények elismeréséhez szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés formájában meg kell bizonyosodni az ismeretek elsajátításáról.
5. Intézményi tantárgy-akkreditáció
8. § (1)
A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez feltételek kötendők. A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, a teljesítésének feltételét a tantárgyak követelményrendje határozza meg. A tantárgy akkreditációja a tantárgy oktatási programjának jóváhagyása.
(2)
Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok illetékes bizottságai akkreditálják és a képzésért felelős kar tanácsa fogadja be a szak tantervébe. Az ÁOTK-n a tantárgyak programjait az OAB akkreditálja és a Kari Tanács fogadja be a tantervbe. (3) A SZIE karai és szakjai kötelesek elfogadni azon tantárgyak kreditjeit, melyet a hallgató olyan intézményben szerzett, mellyel az Egyetem, illetve a kar tanulmányi pontok egyenértékűégére vonatkozó egyezményt kötött. Más, a hallgató által felvenni szándékozott, vagy teljesített tantárgyak elfogadásáról a karok illetékes bizottságai döntenek.
12
II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. A tanév időbeosztása 9. § (1)
Az Egyetemen az oktatás általában tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. Az őszi félév általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév pedig februártól június végéig tart. Az alapképzés távoktatási és levelező tagozatain, valamint a szakirányú továbbképzésben a tanév a naptári évet is követheti. A teljes képzési időn belül az oktatási időszakot - beleértve a szorgalmi időszakot, vizsgaidőszakot, a szakmai gyakorlati időt, valamint a téli, és nyári szünetet - a tantervek és a kari tanévi időbeosztások határozzák meg. A tanév időbeosztásában a tanulmányok megkezdése előtt biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjét kialakítsa.
(2)
A félévek időbeosztását a karok vezetői határozzák meg a kari hallgatói önkormányzat véleményének figyelembevételével. A kreditrendszer elveire tekintettel az egy kampuszon működő karokon lehetőleg azonos időbeosztás szerint kell oktatni.
(3)
A tanévi időbeosztást úgy kell meghatározni, hogy abban a szorgalmi időszak félévenként 13-15 hét legyen. Ettől a kari kiegészítések eltérhetnek Az ÁOTK-n a teljes képzési időt tekintve a szorgalmi időszakok hossza 15 hét (beleértve az ünnepnapokat és a dékáni szüneteket is), kivétel az állatorvos szakon a 10. szemeszter, amely csupán 10-13 oktatási hétből áll. A vizsgaidőszakról, illetőleg a félévközi beszámolási időszakról – a még érintett évfolyamok esetében - a kari kiegészítésekben kell rendelkezni. Az ÁOTK-n a vizsgaidőszakok hossza 6 hét. A téli, tavaszi és nyári szünetek együttes hossza minimum 6 hét.”A” tantárgyakból vizsgát tenni – a kedvezményes tanulmányi rend kivételével – csak vizsgaidőszakban lehet.
(4)
A szünetek együttes hossza legalább 6 hét. A téli és nyári szünetet a tanterv időbeosztásában kell beütemezni. A tavaszi (húsvéti) szünet időpontját a közoktatás tanévi időbeosztását is figyelembe véve kell meghatározni. A felsoroltakhoz a szorgalmi időszakban a dékán a kari hallgatói önkormányzat véleményének meghallgatásával további 6 nap, tanítási szünetet engedélyezhet. Az ÁOTK-n az oktatási idő beosztását – a HÖK egyetértésével és a KT jóváhagyásával, tanévenként a dékán határozza meg. Az esetleges félévközi ellenőrzések (zárhelyi dolgozatok, felmérések, részbeszámolók, stb.) időpontját a tantárgyi követelmények tartalmazzák.
(5)
A tantermi órák időtartama nappali képzés esetén legalább 45 perc, ettől indokolt esetben a kampusz eltérhet a Szenátus egyetértésével. Egyéb oktatási formák esetében a tantermi órák időtartama a kari szabályzat rendelkezése szerint alakul. Minden tanóra után lehetőség szerint szünetet kell tartani, illetve lehetővé kell tenni, hogy a hallgatók a délelőtti és délutáni órák között ebédidőt kapjanak. Amennyiben az oktatás folyamatossága szükségessé teszi, az érintett hallgatói közösséggel egyetértésben a fentiek alól kivétel tehető.
(6)
A képzés megszervezhető teljes munkaidejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll.
13
(7)
A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A nappali képzés heti öt tanítási napból áll. Az oktatást munkanapokon kell megszervezni. Ettől a karok a kari hallgatói önkormányzat egyetértésével eltérhetnek.
(8)
A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés. A részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb öven százaléka lehet. Az esti és a levelező képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon. Vasárnapon és ünnepnapon képzés nem szervezhető.
(9)
A távoktatás szervezésére külön szabályok vonatkoznak.
(10) A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni (2005. évi CXXXIX. tv. 32. § (5) bekezdés.). Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. Az ÁOTK állatorvos szakán 2006. szeptembere után tanulmányait megkezdő hallgatók számára bevezetett 11. szemeszter a gyakorlati képzést szolgálja. (11) Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet.
2. A hallgató beiratkozási, bejelentkezési kötelezettsége, a hallgatói jogviszony szünetelése 10. § (1)
A felvételt nyert hallgató, valamint más intézményből átvételt nyert hallgató köteles a kar vezetője által meghatározott formában és időszakban beiratkozási kötelezettségének eleget tenni.
(2)
Valamennyi hallgatói jogra kiterjedő jogviszony a beiratkozással jön létre. A felvett hallgató bármely képzési szinten és tagozaton csak személyesen iratkozhat be.
(11) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak – a képzési időszak megkezdése előtt – az illetékes dékán által meghatározott módon be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. (12) A beiratkozáskor kell az első évesek részére kiállítani, a felsőbb éves hallgatók esetében nyilatkozattételkor érvényesíteni a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokiratot, a diákigazolványt. A diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet alapján rektori utasítás tartalmazza.
14
(13) A beiratkozást a hallgató előzetesen indokolt kérelmére a dékánhelyettes későbbi időpontra engedélyezheti. A kérelemhez csatolni kell annak indokát tanúsító igazolásokat, illetve a nyilatkozatot. A kérelem teljesítése, a jogszabályi keretek között, feltételekhez köthető. (9)
Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a nyilatkozatot saját hibájából vagy a hallgatói jogviszonyára vonatkozó tanulmányi, illetve fegyelmi döntés miatt nem teljesíti. A 2006. előtt megkezdett egyetemi képzés és az egységes, osztatlan mesterképzés esetén négy félév, főiskolai-, alap- és mesterképzés esetén két félév szünetelés után, - kétszeri előzetes írásbeli figyelmeztetést követően - a hallgatót törölni kell a névsorból. Az első félévre be nem iratkozott hallgató számára a hallgatói jogviszonyról igazolás nem adható ki.
(10) Az 1. évf. hallgatók számára a beiratkozás napja a dékán által a tanév időbeosztásában előre kijelölt nap. (11) A bejelentkezett hallgató számára az adott félév aktív, a tanulmányait szüneteltető hallgató számára passzív. Valamennyi hallgatói jogra kiterjedő hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és a bejelentkezéssel újul meg. A passzív félévben a hallgatói jogviszony – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – szünetel. (12) Az aktív félévek közötti passzív félévek nem veendők figyelembe az első négy szemeszter 6 félév alatti teljesítési kötelezettségénél
11. § (1)
A hallgató - egyéb adminisztrációs és nyilvántartási feladatok teljesítése mellett hallgatói jogviszonyának minden félévét leckekönyv-megnyitással kezdi. Ennek keretében a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszeren keresztül, valamint a leckekönyvébe felveszi a mintaterv által felkínált kötelező és választható tantárgyakat. A hallgatók a tantárgyakat az előtanulmányi rendszernek megfelelően vehetik fel.
(2)
A hallgató a félév megkezdésekor leckekönyvébe felveszi a tantárgyak nevét, a tárgyfelelős nevét, a tantárgy óraszámát és a kredit értékét. A hallgató a tantárgyakat az előtanulmányi követelmények teljesítése után veheti fel, az ÁOTK-TVSZ 6., 8. és 10. függelékeknek megfelelően. A több féléves tantárgyaknál a továbbtanulás feltétele a tanterv által a megelőző félévre előírt tanulmányi követelmény (gyakorlati jegy, beszámoló, vizsga) eredményes teljesítése.
(3)
A karok biztosítani kötelesek, hogy a hallgató a tanulmányai során a szakra előírt kreditek 20%-ával meghaladó, kredit szerzésére alkalmas tantárgy közül választhasson. A hallgató e tanulmányait más szak, kar, intézmény közül is választhatja. Más intézmény tantárgyainak felvétele esetén a 4. § és 5. § szerint kell eljárni.
(4)
A kar meghirdetni köteles indított szakjai kötelező (A) és a kötelezően választható (B) tantárgyait. A tantárgyak meghirdetéséért a szakot indító kar dékánja a felelős.
15
A vizsgával záruló tantárgyak meghirdethetőek a tanórák megtartásával és anélkül is. A tanórák megtartása nélküli meghirdetés esetén a tantárgyból csak vizsgázni lehet, a félévközi követelmények nem teljesíthetők. Ilyen esetben a tantárgy felvételének előzetes követelménye a tantárgy megelőző félév végi aláírásának megléte az indexben, és a kari nyilvántartó-rendszerben. A gyakorlati jegyre végződő tantárgyak csak a tanórák (kurzusok) megtartásával, indításával hirdethetők meg. (5)
A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat minden félévben meg kell hirdetni. A mintaterv szerinti aktuális félévükben elegendő számú kurzusuk meghirdetésével, míg a követő félévükben legalább a vizsgázás lehetőségével. A félévközi jegyre végződő kötelező tantárgyakat csak a mintatanterv szerinti aktuális félévükben köteles a kar meghirdetni.
(6)
A karok a tanszékek javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi időszakának vége előtt legalább két héttel közzéteszik a következő félévben a: −
kurzusok indításával meghirdetendő tantárgyakat, (azok oktatóit, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, ill. azok követelmény-rendszerét),
−
a csak vizsgával meghirdetendő tantárgyakat.
(7)
Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozást vezető oktató észszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott száma, és egyéb objektív okok alapján.
(8)
A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás.
(9)
Ha egy felvett tantárgy kreditjeit a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tanszék aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén a tanszéknek a tantárgyi követelményekben jeleznie kell a hallgatóknak, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell.
(10) Az Egyetem karain az állami finanszírozás keretei között hallgatói jogviszonyban lévő hallgató a képzési és kimeneti követelményekben a végzettség megszerzéséhez meghatározott minimális kreditek 10%-ával meghaladó kredit értékű tantárgyat vehet fel. E kreditek elérése után a hallgató csak költségtérítéses formában vehet fel újabb tantárgyat. (11) A vizsgaidőszak lezárása után az illetékes kari hivatal tanulmányi részlege (Tanulmányi Osztály-, csoport-, titkárság stb.) kiszámítja a hallgató félévi tanulmányainak minősítéséül használt kreditet, majd bevezeti a leckekönyvbe és a leckekönyv tárgyfélévi követelmények teljesítésére vonatkozó oldalát/oldalait lezárja. Ennek határidejét a kari kiegészítésekben kell meghatározni és törekedni kell kampuszonként az egységesítésre. Az ÁOTK-n a leckekönyveket – a vizsgaidőn túli vizsgaengedéllyel rendelkezők kivételével - július 30-ig, illetve február 20-ig kell lezárni. (12) Az egyes képzési szintek és tagozatok (szakok, szakirányok) szervezéséért felelős karok a tantervi programokat és ajánlásokat valamennyi első éves hallgató számára megadják. A
16
tantervi programok és ajánlások minden esetben tartalmazzák a tantárgyak sikeres lezárása esetén megszerezhető mennyiségű kreditpontszámok értékét. (13) A kar vezetője az (1) - (4) bekezdésben foglaltakat a kari követelményrendszerben foglaltak alapján kiegészítheti. (14) A leckekönyv felvételének, illetve leadásának szabályairól a kari kiegészítésekben kell rendelkezni. A leckekönyv okirat, abban javítást – annak egyértelmű jelölésével – csak a vizsgáztató és a Tanulmányi Osztály ügyintézője végezhet. A Karon a leckekönyv felvételének és leadásának szabályai a következők: - a hallgató a leckekönyvét annak megnyitásakor kapja meg; - a tantárgyak felvételével kapcsolatos változtatások és a tantárgyak leckekönyvbe bejegyzésének időszaka a félév első két hete. - a tantárgyfelvételre a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig kerülhet sor a Tanulmányi Osztályon. - a leckekönyvbe felvett fakultatív tantárgyat a leckekönyv leadása után törölni csak a szorgalmi időszakban – törölt tantárgyanként befizetett szolgáltatási díj mellett – lehet. A vizsgaidőszakban tantárgyat töröltetni már nem lehet. A 3. hét utolsó napja után fakultatív tantárgyat felvenni csak az ETVSZ vonatkozó bekezdésében jelölt esetben lehet. - a leckekönyvet a hallgató a vizsgaidőszak megkezdése előtt 1 héttel veheti fel a Tanulmányi Osztályon, ha a felvétel időpontjáig az esedékes tandíjat, költségtérítést befizette. - a hallgató a leckekönyvbe a vizsgaidőszak alatt köteles valamennyi tanulmányokra vonatkozó értékelést beíratni, a vizsgáztató köteles a jegyet a vizsgaidőszak utolsó napjáig beírni. - a hallgató a leckekönyvét legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő 3. munkanapig köteles leadni a Tanulmányi Osztályon. Vizsgaidőszakon kívül engedélyezett vizsga (fakultatív tantárgy) esetén a leckekönyvet 1 nappal a vizsga előtt lehet felvenni és legkésőbb a vizsgát követő napon le kell adni. - a leckekönyvnek határidőn túli leadása esetén szolgáltatási díjat kell fizetni. - a vizsgaidőszak lezárását követően azoknál a tantárgyaknál, ahol a hallgató a tantárgyi követelmények teljesítését igazoló aláírást és/vagy vizsgajegyet nem íratta be (nem szerezte meg) „NEM TELJESÍTVE” feliratú pecsétet ütnek be. 12. § (1)
Lehetővé kell tenni, hogy a tantárgyak kiválasztásához a hallgatóknak kellő idő álljon rendelkezésükre. Ennek érdekében a felvehető tantárgyakat a vizsgaidőszak megkezdése előtt lehetőleg két héttel meg kell hirdetni és a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig a tárgyfelvételt le kell zárni. Ezután a hallgatók a kari szabályozástól függően módosíthatják választásukat. Ezt követően az illetékes kari hivatal lezárja a tantárgy felvételt a leckekönyvben. A lezárt indexbe további tárgyfelvételre nincs lehetőség, kivéve, ha a dékán kivételesen engedélyezi félév közben tantárgy meghirdetését. Az ÁOTK-n fakultatív tantárgyat választani és felvenni a kiadott és érvényben lévő fakultatívtantárgy-ismertető alapján lehet. A hallgató fakultatív tantárgyat más felsőoktatási intézményben is felvehet, ennek vizsgaeredménye azonban csak a tantárgy akkreditáltatása után számítható be a tanulmányi átlagba.
17
(2)
11. § (2) kivételével a hallgató a következő tanulmányi időszakon akkor is folytathatja tanulmányait, ha az előző tanulmányi időszak tantervi követelményeit nem teljesítette.
(3)
Az illetékes kari hivatal köteles tájékoztatást adni: − a kellő számú jelentkező hiányában nem induló tantárgyakról, − azokról a tantárgyakról, amelyekre túljelentkezés miatt nem volt elfogadható valamennyi hallgató jelentkezése, ebben az esetben a tárgyat meghirdető tanszék (intézet) köteles a jelentkezettek rangsorolt listáját és várakozólistáját is közzétenni.
(4)
A tantárgy indításához szükséges létszámot a kar határozza meg. ÁOTK-n az adott félévre meghirdetett tantárgyakat a tanszékeknek indítani kell, ha a jelentkezők száma legalább 5 fő. Ennél kevesebb jelentkező esetén a tantárgy indításáról a felelős tanszék dönt. A döntésről minden meghirdetett fakultatív tantárgy vonatkozásában a tanszékeknek (tantárgyfelelősöknek) a Tanulmányi Osztályt írásban értesíteniük kell a szorgalmi időszak harmadik hetének utolsó munkanapjáig.
(5)
Az ÁOTK-n tantárgyat felvenni a szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapjáig lehet.
3. Tájékoztatás a követelményekről 13. § (1)
A dékánnak/főigazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy a hallgatók a beiratkozáskor, illetve a félév elején, a tantárgyfelvétel időszakában tájékoztatást kapjanak kötelezettségeikről és jogaikról, az órarendről, a félévi tanulmányi követelményekről, a tananyagról, a kötelező és ajánlott irodalomról, az üzemi (termelési) gyakorlatokról, a diploma- és a TDK-munkáról.
(2)
Az Egyetem és karai hallgatói információs rendszerben biztosítják, hogy minden hallgatójuk megfelelő információt kapjon az egyetemi kreditrendszerről és annak szabályairól. Az információs anyagot az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külföldi hallgatók magyarországi tanulmányait, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányainak hazai elismerését.
(3)
A tájékoztatás érdekében a hallgató részére az ESZMSZ-t, a tanulmányi és vizsgaszabályzatot, és más, a hallgatókat is érintő fontosabb szabályzatokat, a karok, szakok képzési célját, a követelményeket, a tantervi előírásokat és a kar által meghirdetett tantárgyak programját tartalmazó kivonatokat (összefoglalókat) a dékáni (kari) hivatalokban, a hallgatói önkormányzatoknál, és lehetőség szerint a kari honlapokon, valamint a kampusz, illetve a kar könyvtárában hozzáférhetővé kell tenni. Az ÁOTK-n a tantárgyi követelményeket az oktatási, szervezeti egységek készítik el és jóváhagyásra a dékánhoz terjesztik. A dékán az előterjesztett követelmények jóváhagyásával, ill. megváltoztatásával kapcsolatos döntése előtt kikéri az illetékes hallgatói képviselet véleményét.
18
(4)
Az egyes tantárgyak, illetve gyakorlatok vagy egyéb oktatási formák tartalmára, a tanulmányi és vizsgakövetelményeire stb. vonatkozó ismereteket a felelős tanszéknek a félév első foglalkozásán a kari információs anyagok adta tájékoztatáson túlmenően szóban ismertetnie kell és azt egyidejűleg írásban ki kell függeszteni a tanszéki hirdetőtáblán. Amennyiben a kifüggesztett követelményrendszer eltér az egyetemi, illetve kari tanulmányi és vizsgaszabályzattól és azt a HÖK - a kifüggesztést követő két héten belül kifogásolja, a hallgatói észrevételt a felelős tanszéknek 8 napon belül orvosolnia kell. A tantárgyi követelményeket meg kell küldeni a dékáni hivataloknak is. A tantárgyi követelményrendszer nem térhet el a Kari Tanács által elfogadott mintatantervektől.
(5)
A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza: − a foglalkozásokon való részvétel előírásait; − a félévközi ellenőrzések (zárthelyi dolgozatok, beszámolók) számát, követelmé-nyeit és időpontját; − a félévközi ellenőrzések távollét miatti pótlásának, valamint a félév aláírásának megtagadását jelentő esetben a kérdéses anyagrész ismételt teljesítésének lehetőségét és feltételeit; − a félévvégi (gyakorlati) jegy és vizsgajegy kialakításának módját; − azon tan- és segédanyagok jegyzékét, amelyekből a tananyag elsajátítható; − a tárgyhoz rendelt kreditpontokat; − az előtanulmányi rendet, − a félévi aláírás és vizsgára bocsátás feltételeit. − A tantárgyi követelményekben kell rögzíteni, ha valamely gyakorlati érdemjeggyel záruló tantárgy félévközi kötelezettségeinek teljesítésére pótlási lehetőség nem biztosítható.
(6)
Abban az esetben, ha a tanulmányi programban változás állt be, az „A”-, „B”-, „C”típusú tantárgyak jóváhagyott oktatási programját és követelményrendszerét – elektronikus úton - a szorgalmi időszak megkezdése előtt legalább 2 héttel a Tanulmányi Osztálynak is meg kell küldeni.
(7)
A hallgatók számára beiratkozáskor biztosítani kell a Kar tanévi tájékoztatóját, amely tartalmazza: − a választott szak képesítési követelményrendszerét; − a tanulmányi- és vizsgaszabályzatot; − a tantervi előírásokat; − a meghirdetett kötelező és fakultatív tantárgyak programjának kivonatát; − a támogatási és díjszabályzatot; − a HÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát; − a TDK-Szabályzatot; − az egyetemi vezetők, oktatók és hivatali egységek felsorolását.
(8)
Valamennyi magyarnyelvű képzésben részt vevő magyar állampolgárságú hallgató számára kötelező egy élő – európai uniós ország hivatalos nyelveként szereplő - idegen nyelvből államilag elismert középfokú C szintű, vagy azzal ekvivalens és honosított nyelvvizsga letétele az oklevél kiadásához. E tekintetben C szintű nyelvvizsgának minősül a külön-külön letett középfokú A és B szintű vizsga együttesen. Ennek hiányában a hallgató még sikeres záróvizsga esetén sem veheti át oklevelét.
19
(9)
A (8) bekezdés nem vonatkozik arra a hallgatóra, aki a képzésre való felvétel évében legalább a 40. életévét betöltötte, ill., akik a megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket.
4. Részvétel a foglalkozásokon 14. § (1)
Az előadások a képzési folyamat szerves részét képezik, így az Egyetem a hallgatóktól elvárja az azokon való részvételt. Az ismeretek ellenőrzése az előadásokon elhangzott ismeretanyagra is kiterjed. A karok a jogszabályokkal nem ellentétes módon jutalmazhatják az előadáson való rendszeres részvételt. Az ÁOTK-n az előadások látogatása kötelező. Egy hallgatónak tantárgyanként csak három igazolatlan hiányzása lehet félévenként. A hiányzás igazolásának módját a tanszék határozza meg és a félév előtt a tantárgyi követelményrendszerrel együtt hirdeti ki azt.
(2)
A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel - a tantárgyi követelményrendszer előírásaitól függően - kötelező. Az ezekről való hiányzás megengedhető mértékéről, a mulasztások következményeiről, illetve pótlásának módjáról a kari kiegészítésekben kell rendelkezni.
(3)
Az ÁOTK-n a tantervben előírt gyakorlatok, ill. plenáris gyakorlatok látogatása kötelező.
(4)
Az ÁOTK-n a gyakorlati foglalkozásokról távolmaradó hallgató féléve (a tantárgyhoz kapcsolódó követelmény teljesítése, a kreditpont megszerzése) csak az elmulasztott gyakorlat pótlása után ismerhető el. Az elmulasztott gyakorlat pótlására a hallgató számára a szorgalmi időszakban lehetőséget kell biztosítani. A gyakorlati foglalkozások összóraszámának 30%-át meghaladó hiányzás esetén az elmulasztott gyakorlatok pótlása nem engedélyezhető, a hallgató tehát nem szerezheti meg az adott tantárgy kreditpontját.
(5)
Az ÁOTK-n nem számít hiányzásnak, ha a hallgató valamely tanulmányi hétre előírt gyakorlatot kellő indoklással és tanszéki engedéllyel ugyanazon héten egy másik hallgatói csoport foglalkozásán teljesíti.
(6)
Az ÁOTK-n a gyakorlat pótlásának rendjét a tantárgy oktatási felelőse, módját a gyakorlatvezető határozza meg az érintett hallgatókkal egyeztetve. A Karon kívüli helyen teljesítendő (ún. külső) gyakorlat pótlási rendjének megállapításához az illetékes gyakorlatvezető javaslata alapján a tanszékvezető jóváhagyása szükséges. 15. §
(1)
A hallgatók - a tantárgyfelelős engedélye alapján - az egyes tantárgyak foglalkozásait a szorgalmi időszak elején meghatározott tanulmányi csoportbeosztástól eltérően is látogathatják, (a NEPTUN-ba történt bejelentkezés alapján), ha ezt a feltételek (pl. férőhely) lehetővé teszik, illetve, ha ez nem akadályozza egyéb tanulmányaik teljesítését.
(2)
A tanulmányi munka feltételeit, követelményeit és a felkészülés ellenőrzésének módját az egyes tantárgyak felelős előadói (oktatói) határozzák meg a tanterv alapján. Az
20
ellenőrzésre és a feladatok pótlására követelményrendszerében kell meghatározni. (3)
vonatkozó
szabályokat
a
tantárgy
A tantárgy félévi követelményeit úgy kell összeállítani, hogy a tantárgyi követelményekben meghatározott módon, a hallgató elegendő lehetőséget kapjon a vizsgára bocsátás feltételeinek megszerzéséhez. A tantárgyfelelős előadó köteles a zárthelyi dolgozatok pótlására legalább egy időpontot biztosítani, még a szorgalmi időszak utolsó, vagy a vizsgaidőszak első hetében. Az ÁOTK-n a tantárgyi követelményrendszerben előírt „zárthelyi dolgozatok” eredményét a gyakorlatvezető köteles 2 héten belül közzé tenni és egyúttal lehetővé tenni a betekintést a dolgozatokba.
(4)
A szorgalmi időszak során a tantárgyi követelményrendszerben a felkészülés ellenőrzése az illető évfolyam/szak/szakirány esetében napi maximum két, heti maximum 6 alkalommal lehetséges, melynek egyeztetése a HÖK feladata.
(5)
Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, amely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése egy alkalommal, az ismétlő javítóvizsga szolgáltatási díjának megfelelő költségtérítés befizetése mellett megkísérelhető. A követelmények teljesítése esetén a hallgató a 36. §-ban leírt számú vizsgalehetőséggel rendelkezik.
(6)
Ha a félévközi kötelezettségek pótlására a vizsgaidőszakban kerül sor, erre olyan határidőt kell megállapítani, hogy a hallgató még a vizsgaidőszakon belül teljesíthesse vizsgakötelezettségét is.
(7)
A leckekönyvbe felvett tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését a tanszékvezető, ill. a tantárgy előadója aláírásával a szorgalmi időszak utolsó hetében igazolja. Amennyiben a tantárgy követelményének teljesítését aláírás nem igazolja – a leckekönyv leadásának határidejéig – a tantárgyat a Tanulmányi Osztály „NEM TELJESÍTVE” bejegyzéssel törli a leckekönyvből.
5. A tanulmányok fenntartása, szüneteltetése 16. § (1)
A hallgatói jogviszony fenntartása az aktív félévre történő bejelentkezéssel jön létre. A hallgató államilag támogatott képzés keretei között a képzési követelményekben meghatározott számú aktív félévre jelentkezhet be. Az állatorvos szakon a 2006. szeptember előtt beiratkozott hallgatók esetén 12 félév, a többinél 13, az alkalmazott zoológus szakon 12, a biológia BSc-n 8 félév.
(2)
Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, azaz tanulmányait szünetelteti, a hallgatói jogviszony szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alakalommal is élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.
21
(3)
A hallgató – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott esetben – a felsőoktatási törvény 40. §-ának (3) bekezdése szerinti bejelentését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. Amennyiben a hallgató félévét az oktatási időszak első 4 hetében nem passziváltatta, passziválás már csak az oktatási dékánhelyettes engedélyével lehetséges. Az oktatási dékánhelyettes erre csak abban az esetben adhat engedélyt, ha a hallgatót az első 4 hét letelte után előre nem látható, súlyos, hosszantartó egészségkárosodás éri. Az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. Ettől a kari kiegészítés eltérhet.
(4)
Szünetel a hallgatói jogviszony a passzív félévben függetlenül attól, hogy a hallgató előre bejelentette-e.
(5)
A hallgatói jogviszony összesen négy félévig szüneteltethető, amelyet a tanulmányi bizottság további két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbíthat.
(7)
A szüneteltetést a hallgatónak a félév megkezdése után legkésőbb négy héttel be kell jelentenie a kar Tanulmányi Osztályán.
(8)
Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Ilyenkor nem kell alkalmazni az (1)-(3) bekezdésben meghatározott korlátozásokat, de a tanulmányok szüneteltetését a hallgatónak kérelmeznie kell.
(9)
A kérelmet írásban az indok(ok) megfelelő felsorolásával, illetve részletes kifejtésével a tanulmányi bizottság titkárához kell benyújtani. A kérelem ügyében a tanulmányi bizottság dönt.
(10) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgatói jogviszony szünetel, megilleti viszont a hallgatót az egyetemi (kari) könyvtárhasználat joga. (11) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgató vizsgát nem tehet. (12) Amennyiben a hallgató a szak képzési követelményeiben meghatározott krediteket a Fot. 32. §-ában előírt képzési időnél előbb teljesíti, hallgatói jogviszonya az előírt minimális képzési időt követő záróvizsga időszakig szünetel.
17. § A hallgató bejelentésre a gyermekgondozási díj, illetőleg segély folyósításának idejére, de legfeljebb a képzési idő tartamára, a tanulmányok szüneteltetését engedélyezni kell.
22
6. Átvétel 18. § (1)
Az Egyetem karaira az a hallgató vehető át: (a)
aki egyetemi szakra való átvételi szándék esetén egyetemi szakon legalább egy lezárt, érvényes tanévvel (vagy annak megfelelő oktatási időszakokkal) alapképzési szakra való átvételi szándék esetén egyetemi vagy főiskolai karon illetve alapképzési szakon legalább egy lezárt érvényes félévvel rendelkezik és
(b)
akinek hallgatói jogviszonya nem elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei sem állnak fenn.
(2)
Az (a) pontban foglalt feltételektől különös méltánylást érdemlő esetben el lehet térni.
(3)
Az átvételről a tanulmányi bizottság, az átjelentkező hallgató előző tanulmányainak elismeréséről az érintett tantárgyfelelősök javaslatát figyelembe véve a kreditbizottság dönt. Egyetemen belüli karok közötti átvétel esetén az elbocsátó kar dékánjának véleményét is ki kell kérni.
(4)
Az átvétel feltételeit, az eljárás rendjét a kari kiegészítések határozzák meg. Az ÁOTK állatorvos szakára más egyetemről, ill. az Egyetem más karáról hallgató akkor kérheti átvételét, ha − rokon szakterületen mesterképzésben folytatja egyetemi tanulmányait, − legalább két lezárt félévvel rendelkezik, és ezek során félévenként legalább 4,50 kreditindexszet ért el, − „A” tantárgyból legalább 50 kreditet gyűjtött. − legalább középfokú C szintű nyelvvizsgával rendelkezik. − A már egyetemi diplomával rendelkezők abban az esetben kérhetik felvételüket új felvételi eljárás nélkül, ha: − egyetemi diplomájukat rokon szakterületen szerezték, a jelentkezés előtt két évnél nem régebben, − diplomájuk minősítése legalább jó rendű és tanulmányaik során minden félévben legalább 4,00 átlagot értek el. Az ÁOTK biológiaBSc szakára más egyetemről, ill. az Egyetem más karáról hallgató akkor kérheti átvételét, − ha rokon szakterületen kezdte meg tanulmányait, − más felsőoktatási intézményben legalább egy lezárt féléve van, − az átjelentkezést megelőző lezárt félévében 4,0, vagy afölötti kreditindexet ért el, − félévenként legalább 20 kreditet teljesített „A” tantárgyakkal, − biológia jellegű alaptantárgy(ak)ból sikeres vizsgát tett. − Az előírt dokumentumokat tartalmazó kérelmet a Kar dékánjához kell benyújtani június 30-i, illetve január 20-i határidővel.
(5)
A (3) bekezdésben meghatározott eljárás alapján kell elkészíteni az átvételi határozatot, és azt meg kell küldeni a kérelmezőnek. Ebben tájékoztatni kell a kérelmezőt az átvétel feltételeiről és a határozattal kapcsolatos jogorvoslat lehetőségéről.
23
(6)
Az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket a hallgatók szak-, illetve intézményváltoztatásának eseteiben is alkalmazni kell.
(7)
Az ÁOTK-n az új felvételi eljárás nélkül átvehető, ill. felvehető hallgatók számát az aktuális létszámadatok alakulásának és a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően (újonnan felvett hallgatók, külföldi és önköltséges hallgatók) minden tanévben a felvételi időszakban KT-határozattal kell megállapítani.
(8)
Az ÁOTK-n költségtérítéses képzésben tanulmányokat folytató hallgató államilag támogatott képzésbe – amennyiben azt a hallgatói létszám lehetővé teszi – akkor vehető át, ha addigi tanulmányai során minden lezárt szemeszterének tanulmányi átlaga legalább 4,0 és a kérelem beadásáig a hallgató a mintatanterv szerint esedékes „A” tantárgyak legalább 80%-át teljesítette. A 2007. szeptember elseje után államilag támogatott képzési formára beiratkozott hallgatót költségtérítéses képzési formába kell átsorolni, ha utolsó két aktív félévében a mintatantervben előírt kreditek 50%-ánál kevesebbet szerzett meg. Az adott szakon költségtérítéses formában tanuló hallgatók kérhetik átvételüket a megüresedő államilag támogatott helyekre, ha az előző két félévre előírt kreditek legalább 50%-át megszerezték és az összesített kreditátlaguk jobb, mint az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók rangsorában az utolsó ötöd legjobb hallgatójáé. Az átvételre jogosult hallgatók közül mindig a legjobb kreditátlagút kell átvenni.
(9)
Az ÁOTK-n a más intézményből, vagy az Egyetem más karáról benyújtott átvételi kérelmek rangsorolása az OAB feladata, amelynek javaslata alapján ezekről a felvételekről a dékán dönt. A költségtérítéses és az államilag támogatott képzési formák közötti átsorolásról a KDJB dönt.
24
7. Más intézményben szerzett tanulmányi pontok beszámítása, helyettesítő tantárgyak elfogadása 19. § (1)
Az Egyetem karain el kell ismerni azon elbocsátó intézmények tantárgyainak kreditértékét, amellyel a hallgatót befogadó karnak érvényes kredit-egyenértékűségre vonatkozó szerződése van.
(2)
Amennyiben a hallgató tanulmányi pontjait az Egyetem kredittarifa-rendszerétől eltérő kredittarifát alkalmazó intézményben szerezte (pl. külföldi képzésben), az átváltást a kredittarifa szerinti arányok alapján kell végezni. Az átváltás eredményeként csak egész kredit adható, a fölfelé kerekítés nem érvényesíthető.
(3)
Az Egyetem karai a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott feltételek figyelembevételével a TVSZ kari kiegészítésében határozzák meg a kiegészítő alapképzésben tanulmányokat folytató hallgatók esetében a korábbi alapképzésben szerzett kreditek beszámíthatóságának szabályait, a maximálisan beszámítható kreditek számát.
(4)
Valamely tantárgy(ak) egy másikkal helyettesíthető(k), ha a helyettesítő tantárgy(ak) (össz)kreditjeinek száma nem kisebb a helyettesített tantárgy(ak) (össz)kreditjeinél és/vagy programja(uk) legalább 75%-ban megfelel a helyettesített tantárgy programjának.
(5)
Valamely tantárgy egy másiktól akkor különbözik és egymással nem helyettesíthető, ha kreditjeinek száma kevesebb mint a helyettesíteni kívánt tantárgy, és programjaik legalább 75%-ban eltérnek egymástól.
(6)
Ha valamely tantárgy nem elégíti ki az (1) pontban meghatározott kritériumokat, de a tantárgyprogramja szerint 25 %-nál nagyobb az azonosság, a hallgató különbözeti vizsga iránti kérelemmel élhet. A különbözeti vizsga lehetőségéről a határozatot - a tantárgyfelelős véleménye alapján - a Kreditátviteli Bizottság hozza. A határozatnak ki kell terjednie a tantárgy-különbözet tematikai területeire, azok teljesítési és számonkérési formájára, valamint a különbözeti tárgy kreditértékére. A kreditérték meghatározásánál úgy kell eljárni, hogy a helyettesítő tárgyból elfogadott és a különbözeti tárgyfejezetek alapján meghatározott kredit összege a helyettesíteni kívánt tantárgy kreditértékét elérje. A végleges vizsgajegyet a kreditarányok súlyozásával kell meghatározni. A végleges vizsgajegyet a különbözeti vizsgát végző vizsgáztató határozza meg, és vezeti az indexbe.
(6)
Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól.
(4)
A hallgató a kari szabályzatokban leírt módon kérheti karától a más felsőoktatási intézményben felvenni tervezett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását. A befogadásról szóló döntést az (1-4) bekezdések figyelembevételével a kari Kreditátviteli Bizottság hozza. A Kreditátviteli Bizottság döntése ellen az ETVSZ 5. §-a szerint lehet felülbírálati kérelemmel élni. Külföldi tanulmányokban szerzett tantárgyak (helyettesítő tárgyak) esetében az országos kredittarifát kell érvényesíteni, és az ECTS elvei szerint kell eljárni.
(10) Ha a helyettesítő tantárgyhoz a kari tantervnek megfelelő kredit rendelhető, akkor a helyettesítő tantárgy érdemjegyét el kell fogadni Ha a helyettesítő tárgyhoz több érdemjegy tartozik, ezek kerekített átlagát kell figyelembe venni.
25
(11) A korábban, nem befejezett (diplomával elismert) felsőfokú képzésben teljesített tantárgyak befogadása esetén a tanulmányok befejezéséhez rendelkezésre álló idő minden megkezdett 30 kredit elismerésekor egy félévvel csökken. Az oklevél azonban ilyen esetben is a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvényben adott képzési szintre előírt minimális képzési idő után adható csak ki
8. Az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és összegyűjtött kreditek más képzési szinteken történő elismerése és beszámítása
20. § (1)
Az Egyetem karai az egyetemi képzésben megszerzett tantárgyaik kreditjeit főiskolai képzésben elismerik. Az egyetemi képzés alapmoduljaiban szerzett kumulatív kreditek csak olyan mértékben helyettesítik a főiskolai képzés kreditjeit, amilyen mértekben azt a tanterv meghatározza. A szakképesítés megszerzése szempontjából szükséges kreditek (kumulatív kreditszám) közé csak azon tantárgyak ismerhetők el, melyek a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott szakmai kritériumoknak, valamint a helyettesítő tantárgyak kritériumának megfelelnek.
(2)
A főiskolai képzésben a 2006/2007-es tanévtől induló alapképzésben szerzett tantárgyak kreditjeinek egyetemi vagy mesterképzésben történő elfogadásáról a karok illetékes bizottságai döntenek a kari szabályzat-kiegészítések figyelembevételével.
(3)
A felsőfokú szakképzésben szerzett kreditek, - ha azok a felsőfokú szakképzés tantervében egyetemi vagy főiskolai szinten is elfogadott tantárgyak kreditjei és a kar az adott intézménnyel erről megállapodást kötött - érvényesíthetők, maximum 60 kumulatív kreditig.
(4)
Kiegészítő alapképzés esetén (BSc-képzést követő MSc-képzésnél) a főiskolai végzettség, alapképzés (oklevél) kumulatív kredittel helyettesíthető. Mértékét a képzési és kimeneti követelmények figyelembevételével a karok önállóan határozzák meg annak figyelembevételével, hogy a kiegészítő alapképzésben vagy mesterképzésben szükséges kumulatív kreditek minimuma 120 (legalább 4 félév).
(5)
Amennyiben a főiskolai végzettséget kiegészítő egyetemi alapképzésben kumulatív kredittel ismeri el a kar, a későbbi tanulmányok során a hallgató számára tantárgy korábbi tanulmányaiból plusz kredittel nem ismerhető el. 9. Kedvezményes tanulmányi rend 21. §
(1)
Kedvezményes tanulmányi rendet meghatározott időre, alkalmanként legfeljebb 2 félév időtartamra kérhet a hallgató az indok megjelölésével.
26
(2)
Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezésének feltételeiről a kari kiegészítés rendelkezik.
(3)
Az ÁOTK-n kedvezményes tanulmányi időbeosztásra vonatkozó kérelmet a szorgalmi időszak első két hetében lehet az oktatási dékánhelyettesnek címezve a Tanulmányi Osztályon benyújtani, kivételt képeznek a (4) bekezdésben foglalt esetek.
(4)
A kedvezményes tanulmányi időbeosztás szerinti tanulás iránti kérelmet a tanulmányi bizottság titkárához kell benyújtani, megjelölve a kérelem indokát és az igényelt kedvezményeket.
(5)
A kedvezményes tanulmányi időbeosztás engedélyezéséről és feltételeiről - a tárgyfelelősök és az érintett tanszékek véleményének kikérése után - a tanulmányi bizottság, vagy átadott jogkörként a dékánhelyettes dönt. - Kedvezményes tanulmányi rendet a Kar oktatási dékánhelyettese engedélyezhet, a legalább 4 félévet lezárt, kiváló teljesítményt nyújtó (folyamatosan legalább 4,50 tanulmányi átlageredményt elérő) hallgatónak. - Kedvezményes tanulmányi rend indokolt esetben egészségi állapotra (pl. szülés) vagy átvett hallgatók esetében más felsőoktatási intézményben végzett tanulmányokra tekintettel is kérelmezhető. - Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól részleges felmentésben részesülhet, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is leteheti. - Az kedvezményes tanulmányi rend alapján való felkészülést a Kar illetékes tanszékeinek konzultációkkal, speciális foglalkozásokkal vagy más módon elő kell segíteni. - A kedvezményes tanulmányi rendre szóló engedély csak meghatározott időszakra érvényes.
(6)
A kedvezményes tanulmányi időbeosztás alapján tanulmányokat folytató hallgatónak is teljesítenie kell valamennyi tantárgyból a tantervben előírt tartalmi (elméleti és gyakorlati) követelményeket.
(7)
Indokolt esetben a kedvezményes tanulmányi időbeosztásra vonatkozó engedély visszavonható.
27
10. Párhuzamos képzés 22. §
(1)
A párhuzamos képzésben résztvevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben, karon/szakon folytathat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kaphat. A párhuzamos képzésben való részvétel – amennyiben a hallgató a finanszírozott képzési idejét felhasználta - a Fot. értelmében második, illetve további, és ennek megfelelően költségtérítéses alapképzést jelent.
(2)
Párhuzamos képzésben vehetnek részt: a) az Egyetem hallgatói az Egyetem másik karán; b) az Egyetem hallgatói saját karukon másik szakon; c) másik Egyetem vagy főiskola hallgatói az egyetem valamelyik karán; d) az Egyetem hallgatói másik egyetem, főiskola valamelyik karán. Amennyiben az ÁOTK alkalmazott zoológus, biológus és/vagy állatorvos szakán kíván valaki párhuzamos képzésben tanulmányokat folytatni, ennek alapfeltétele a választott szakon is elegendő pontszámot adó sikeres felvételi eljárás megléte.
(3)
A párhuzamos képzésre a felsőoktatási felvételi eljárás keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghatározott határidőre, és módon, az OKM által kiadott jelentkezési lapok felhasználásával kell jelentkezni az illetékes karon, illetve más egyetem vagy főiskola esetén az érintett intézmény által meghatározott helyen. A felvételi eljárást, a rangsorolás elveit és módját, vonatkozó jogszabály alapján, az egyetemi felvételi szabályzatban, valamint a karok felvételi szabályzat-kiegészítésekben állapítják meg. Ezt a Felvételi Tájékoztatóban közzé kell tenni. Nem vehető fel a párhuzamos képzésre az a hallgató, aki az e bekezdésben meghatározott jelentkezési lapját az adott határidőig nem adja be.
(4)
A hallgatónak a jelentkezési laphoz az egyéb, a jogszabályban, illetve a kari felvételi szabályzatban előírt okmányokon és igazolványokon kívül csatolni kell karának (anyaintézményének) a párhuzamos képzésben való részvételhez a hozzájárulását is. Ezt az egyetem hallgatói számára a (2) bekezdés a), b) és d), pontjában foglaltak esetében a kari tanulmányi bizottság véleményét meghallgatva a dékán a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben pedig az érintett intézmény szabályzata szerint illetékes vezető ad meg.
(5)
Ugyancsak mellékelni kell a jelentkezési laphoz a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezésére vonatkozó kérelmet is. Erről az Egyetemen a felvételi döntés után, az illetékes kari tanulmányi bizottság dönt. Az ÁOTK-n párhuzamos képzésben résztvevő hallgató – amennyiben kérvényezi – az ÁOTK-TVSZ 21. §-ának megfelelően kedvezményes tanulmányi rend szerint végezheti tanulmányait.
28
(1)
23. § A párhuzamos képzésre felvett hallgató anyaintézményének azt kell tekinteni, ahol a hallgató jogosult a hallgatói juttatásokra.
(2)
Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben/szakon külön leckekönyve van.
(3)
A párhuzamos képzésben résztvevő hallgatónak - az egyéni tanulmányi időbeosztás engedélyezett keretei között - teljesítenie kell minden követelményt, továbbá vonatkoznak rá a tanulmányi és vizsgaszabályzat és más, a hallgatókra vonatkozó, egyetemi és kari szabályzatok rendelkezései is.
(4) Az ÁOTK-n az ETVSZ 22. § (2) alapján párhuzamos képzésben tanulmányait megkezdő/folytató hallgatónak költségtérítést kell fizetnie, amelynek mértékéről és a fizetés rendjéről a ÁOTK-ESZMSZ 5/d melléklete rendelkezik.
11. Vendéghallgatói jogviszony létesítése 24. § (1)
A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató más felsőoktatási intézményben – amellyel hallgatói jogviszonyban nem áll – tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Az ÁOTK hallgatója a tantervben kötelezően előírt tantárgyak mellett más szak, kar, felsőoktatási intézmény tantárgyait is felveheti, és abból vizsgát tehet, feltéve, hogy azt a fogadó intézmény engedélyezi. Az ilyen – áthallgatás alapján tett vizsga – a hallgató átlageredményébe nem számít be, kivéve, ha egy – a mintatantervben szereplő – tantárgy esetén a tantárgyfelelős oktató javaslatára az OAB helyettesítő tantárgyból tett vizsgaként akkreditálja a más intézményben tett vizsgát.
(2)
Az Egyetem hallgatója a más intézményben hallgatott tantárgyat leckekönyvébe fel is veheti és vizsgát tehet, ha ezt az Egyetem (kar, szak) előzetesen engedélyezi.
(3)
A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsőoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány céljából létesíthető. Az ÁOTK-n az engedélyezést illetően az OAB illetékes. Az OAB dönt továbbá a vonatkozó tantárgy akkreditálásáról, és különbözeti vizsga letételét is előírhatja. Az ÁOTK-n a hallgató az adott félévre való beiratkozáskor kérheti a más karon, felsőoktatási intézményben felvett tantárgy vagy korábban teljesített tantárgy akkreditálását. A kérelmet a Tanulmányi Osztályon kell benyújtani, az akkreditálást az OAB végzi. Ha más karon, intézményben teljesített tantárgy kreditpontja nagyobb, mint a
29
saját tantervben (és ezt az OAB is munkaarányosnak tekinti), akkor az így szerzett többlet kreditpont hozzájárulhat a szabadon választott tantárgyak teljesítéséhez. Az akkreditált tantárgyak csak a teljes képzési időre számított súlyozott átlagszámításnál vehetők figyelembe, az egyes félévekben az ösztöndíj index számításánál csak a közvetlenül megelőző félévben felvett és a vizsgakötelezettség teljesítésével befejezett tantárgyakat számítják be. (4)
Más egyetemek (főiskolák) hallgatói az Egyetemen megtartott bármely tanrendi elfoglaltságon - a tantárgyfelelős oktatójának történő mérlegelését követően - részt vehetnek, feltéve, hogy a részvételt objektív körülmények (pl. laboratóriumi férőhely hiánya) nem akadályozzák. 25. §
(1)
A külföldi részképzés az áthallgatás különleges esete. Ennek keretében az Egyetem hallgatója legalább három hónapig külföldi felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat. A külföldi részképzés megkezdéséhez az illetékes dékánhelyettes előzetes engedélye szükséges. Az ÁOTK-n a külföldi részképzést az oktatási dékánhelyettes engedélyezi, s a külügyekért felelős dékánhelyettes hagyja jóvá. Az engedély megadásának feltétele az ÁOTK-ESZMSZ 5/D melléklete 25. §-ában előírt követelmények vállalása.
(2)
A külföldi részképzés megvalósulása esetén a tantárgyfelelős (szakvezető) javaslatára a kreditbizottság tételesen rendelkezik a beszámítható tantárgyakról.
(3)
A külföldi részképzés keretében vagy más magyar Egyetemen, főiskolán a 19. § (3) bekezdése szerint sikeresen teljesített tantárgyak a leckekönyvbe bevezetésre kerülnek. A kreditértéket - egyéb rendelkezés hiányában - az illetékes tantárgyfelelős oktató véleményének figyelembevételével a kreditbizottság állapítja meg.
(4)
A tantervben előírt gyakorlatok külföldi teljesítéséhez a gyakorlat szervezéséért felelős vezető előzetes engedélye szükséges.
(5)
A karok a kiegészítő szabályzataikban határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén a kar hozzájárul a külföldi tanulmányokhoz, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben a hallgató az alapképzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat ösztöndíjat, ha a kreditek legalább 60%-át már teljesítette. Az engedély megadásának feltétele az ÁOTK-n az, hogy a kérvényt benyújtó hallgató legalább 108 kreditet a szerződés aláírásának időpontjáig már teljesítsen
30
12. Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól 26. § Az Egyetem másik karáról (szakáról), vagy más felsőoktatási intézményből átvett, a párhuzamos, illetve második alapképzésben résztvevő, továbbá a tanulmányait bármely okból megszakító hallgató a más intézményben szerzett kreditek beszámítását kérheti. A kérelemről és az így beszámítható kredit értékről, az illetékes tantárgyfelelős (szakvezető) véleményét meghallgatva, a kreditbizottság dönt.
13. Előnyben részesítési lehetőségek 27. § (1)
A fogyatékossággal élő hallgató számára – kérelmére – a felsőoktatási intézmény a tanterv előírásaitól részben vagy egészben eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve figyelemmel a felsőoktatási törvény 39. §-ának (7) bekezdésére – azok teljesítésétől eltekinthet. A karok kiegészítései tartalmazzák, hogy az adott képzési forma, szak esetén milyen kedvezmények vehetők igénybe.
Mozgáskorlátozott hallgató esetében: a) biztosítani kell a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) a hallgató kérésére helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel, c) a hallgató mentesíthető a geometriai szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes területtel ellátott asztallap használatát, e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani. (3)
Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében a hallgató kérésére: a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget, b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat, c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén a karnak jelnyelvi tolmácsot kell biztosítania, e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére, f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása, g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.
31
(4)
Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató esetében a hallgató kérésére: a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén a hallgató saját speciális technikai eszközeinek használatát biztosítani kell, b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, c) a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítésére megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető, d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőséget, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.
(5)
Beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) hallgató esetében a hallgató kérésére: a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, b) a diszlexiás – diszgráfiás hallgató írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet, ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú szóbeli nyelvvizsga letétele alól, a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal elő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinoníma szótár) biztosítani kell. c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani.
(6)
Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kedvezmények alkalmazhatók.
(7)
A (2)-(6) bekezdésekben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30 %-al hosszabbodhat meg. Az ÁOTK-n a törvény által előírtakon túl a fogyatékos hallgatók számára további könnyítések nem adhatók.
32
14. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje 28. § (1)
A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényben meghatározott bizottság; b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, - hallássérültek esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfőorvosa, - látássérültek esetében a területileg illetékes szemészeti szakrendelő szakfőorvosa, - mozgássérültek esetében a területileg illetékes klinika, kórház, szakrendelő szakfőorvosa, - a beszéd fogyatékosság és pszichés fejlődészavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak esetén igazságügyi szakértő a hallgató vizsgálata alapján 30 napon belül jogosult.
(3)
Amennyiben a hallgató nem fogadja el a (2) bekezdés b) pontja szerinti szerv megállapítását, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti a b) pont első és második és harmadik francia bekezdése tekintetében igazságügyi szakértőtől, a b) pont negyedik francia bekezdése tekintetében az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Gyógypedagógiai Szolgáltató Intézettől. A kérelmeket közvetlenül e szervhez kell írásban benyújtani, mellékelve a b) pont szerinti szerv által kiadott szakvéleményt. A kérelemről – a hallgató ismételt szakértői vizsgálata alapján – 60 napon belül kell dönteni, a döntés után további felülvizsgálatra nincs lehetőség.
(4)
A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a hallgató a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon nyújtja be azoknak a közoktatási intézmény által kiállított dokumentumoknak – az intézmény által hitelesített – másolatát, melyek igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt kedvezményben részesült.
33
15. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek 29. § (1)
(2)
(3)
A hallgató fogyatékosságára tekintettel – a 28. § (1) bekezdése szerinti – szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését, vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint: a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgatók segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmeit, b) látja el feladatát és kerül megbízásra a fogyatékossággal élő hallgatók segítését intézményi részről irányító koordinátor, c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és mértéke szerint - az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat, d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást. A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata: a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában, b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel, c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére.
III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ÉS A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA 1. A leckekönyv aláírása 30. § (1)
A leckekönyv aláírása az adott tantárgy szorgalmi időszakra előírt, elméleti és gyakorlati foglalkozásokra megállapított követelményeinek teljesítését igazolja. Az ÁOTK-n a tanszékvezető, illetőleg a tantárgyfelelős a félév megkezdésekor köteles a hallgatókkal ismertetni a leckekönyv aláírásának és a vizsgára bocsátásnak tantárgyi követelményeit. A hallgató a „nem teljesítve” bejegyzés esetén az illető tantárgyból nem, de az adott vizsgaidőszakban esedékes egyéb tantárgyakból vizsgát tehet. Azoknak a hallgatóknak a
34
nevét, akiknek félévét a tanszékvezető (a tantárgyfelelős) nem ismeri el, az oktatási dékánhelyettes részére meg kell küldeni. Annak a hallgatónak, aki valamely „A” típusú tantárgyból az aláírást nem szerezte meg a tantárgyat újból fel kell vennie. Ismétlődő esetben a dékán a hallgatót elbocsátja az intézményből. Ha a hallgató valamely „B” és „C típusú tantárgyból a kreditpontot nem szerezte meg, a leckekönyvbe „NEM TELJESÍTVE” bejegyzést kell alkalmazni. (2)
Az aláírás megszerzésének feltételeiről a tantárgyi követelményrendszer, az aláírás megtagadásának következményeiről a kari szabályzat-kiegészítés rendelkezik.
2. A vizsgaidőszak 31. § (1)
A vizsgára való bejelentkezés csak a NEPTUN rendszeren keresztül történhet.
(2)
Vizsga a szorgalmi időszakra előírt tantárgyi követelmények teljesítése esetén a szorgalmi időszakban is engedélyezhető. Erről a tantárgyi követelményekben kell rendelkezni. Az ÁOTK-n a vizsgaidőszak mindkét félévet követően egy periódusban hat hét. A naptárilag csonka hét is egy hétnek számít. A vizsgaidőszakban minden munkanap lehetséges vizsganap.A IV. és V. évfolyam számára a vizsgaidőszak első és utolsó hetének szombatja is vizsganap (ügyeletiidő kompenzáció) Elő- és utóvizsga-időszak nincs. Az ÁOTK-n szorgalmi időszakban az erre az időszakra előírt tantárgyi követelmények teljesítése esetén is csak fakultatív tantárgyból tehető vizsga. Az „A” típusú tantárgyakból a szorgalmi időszakban vizsga nem tehető.
(3)
A félév kezdetén közölni kell azt is, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyekből a hallgató a követelmények teljesítése után a szorgalmi időszak folyamán vizsgázhat. Ennek feltételeit, időpontját az évfolyamfelelőssel vagy a kari hallgatói önkormányzattal egyeztetve a tantárgyfelelős a követelményrendszerben határozza meg. Ha a tantárgyfelelős által megadott és a hallgatók által igényelt időpont között lényeges eltérés van a hallgatók jogorvoslattal az 5. §-ban foglaltak szerint élhetnek. Az ÁOTK-n szóbeli vizsga esetén a tanszékek kötelesek a vizsgakérdéseket (nem a több kérdést csoportosítva tartalmazó tételeket) két hónappal a vizsgaidőszak előtt valamennyi érintett hallgatóval írásban közölni.
(4)
A vizsgaidőszakra a vizsgaidőpontokat a tantárgy előadója (tárgyfelelős) a tantárgyat felvett hallgatói csoport képviselőjével, vagy az érintett évfolyam hallgatói felelősével, vagy a HÖK-kel egyeztetve határozza meg. Alapelvnek kell tekinteni, hogy az írásbeli vizsgánál a vizsgaidőszakban egyenletesen elosztva, tantárgyanként legalább 3 vizsganapot kell megadni, a szóbeli vizsgánál pedig hetente tantárgyanként legalább 1 vizsganapot, de a vizsgázók számánál legalább 25%-kal több vizsgalehetőséget kell kiírni. Ettől a vizsgáztató a hallgatókkal való megegyezés alapján eltérhet. A vizsgaidőszak vizsgaidőpontjait a szorgalmi időszak befejezése előtt legalább két héttel nyilvánosságra kell hozni és a NEPTUN-ba bevezetni. A hallgató joga a megadott vizsganapok közötti választás. Az egy napon vizsgázók számát a vizsgázató minimalizálhatja és maximalizálhatja.
35
Az ÁOTK-n a tantárgyak vizsgaidőpontjait a hallgatókkal legalább egy hónappal a vizsgaidőszak előtt kell ismertetni. A vizsganapok meghatározásánál a sikertelen vizsgák javítására lehetőséget adó vizsganapokat is ki kell írni. A hallgatóknak a megadott vizsganapok valamelyikére a Neptun rendszerben kell jelentkezniük. Az egyes vizsganapokra jelentkezők számát a tantárgyfelelős oktató határozza meg. Általános ajánlás a minimum 4 fő, illetve a maximum 12 fő, amely a tanszék – adottságainak figyelembe vételével és a hallgatói igényekhez igazodva – rugalmasan változhat. Ha a tanszékvezető (tantárgyfelelős) által megadott és a hallgatók által igényelt vizsgaalkalmak számában jelentős eltérés van, a hallgatók számára kedvezőtlen döntés esetén jogorvoslatért a HÖK a Kari Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz fordulhat. A hallgató a felvett tantárgyból nem köteles közvetlenül az adott szorgalmi időszak után vizsgát tenni. A vizsgát, amennyiben a tantárgyi követelményrendszerben előírt feltételeket teljesítette (aláírást megszerezte), egy másik vizsgaidőszakban is leteheti. Ez esetben a tantárgyat a leckekönyvbe újra be kell írni. A hallgatónak valamennyi tantárgyból - a 33. §-ban szereplő korlátozás mellett - vizsgaidőszakonként három vizsgalehetősége van. A három vizsgalehetőség csak az adott vizsgaidőszakra vonatkozik, vizsgalehetőség nem vihető át más vizsgaidőszakra. A vizsgára való jelentkezés a vizsgán való részvétel egyértelmű és visszavonhatatlan szándékát jelenti az adott vizsgaidőszakban. A vizsga ugyan halasztható egy alkalommal, de a három vizsgalehetőség felhasználásának elmulasztásával mindhárom vizsgalehetőség elvész. A gyakorlati jeggyel záruló tantárgyak, illetve az írásbeli vizsga eredményeinek a leckekönyvbe való beírattatására a tantárgyfelelősök/vizsgáztatók kötelesek a hallgatók részére a vizsgaidőszak során legalább három napot biztosítani. Írásbeli vizsga a vizsgaidőszak végén csak akkor szervezhető, ha a tantárgyfelelős biztosítja, hogy a dolgozatokat még a vizsgaidőszakban kijavítják és a jegyeket az indexbe is beírják. Az írásbeli vizsgát tartó tanszék köteles az utolsó vizsganapon a jegybeíratás lehetőségét biztosítani. (5)
Az átoktatott tantárgyakra az adott kar szabályzat-kiegészítése vonatkozik.
3. Az ismeretek ellenőrzésének rendje 32. § (1)
A hallgató egyéni vagy csoportos vizsgaterv alapján vizsgázhat.
(2)
A szóbeli vizsgák - ideértve a záróvizsgát és a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) védését is – a hallgatók és egyetemi alkalmazottak számára nyilvánosak.
(3)
A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést.
(4)
A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős.
36
(5)
Amennyiben a tanterv szigorlatot ír elő, azt legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni és arról jegyzőkönyvet kell vezetni.
(6)
Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte, akkor a hallgató írásbeli kérésére az első javító vizsgát más oktató vagy bizottság előtt, a második megismételt vizsgát bizottság előtt kell letenni. A kérést a tanszékvezetőhöz, érintettség esetén az illetékes dékánhelyetteshez kell benyújtani, aki biztosítja a vizsga feltételeket.
(7)
A szigorlati és a megismételt vizsgát lebonyolító bizottságok összetételéről a kari kiegészítés rendelkezik. Vizsgáztatni általában a tantárgyfelelős, vagy az általa megbízott oktató, kutató jogosult. Gyakorlati vizsgáztatást doktorandusz hallgató is végezhet.
(8)
(9)
Az ÁOTK-n a szóbeli elméleti vizsga a hallgató által húzott vizsgatétellapok alapján történik. Vizsgakérdésként csak az szerepelhet, amelyet a hallgató a felkészüléshez ajánlott tankönyvben, jegyzetben, szakirodalomban megtalálhat, ill. amely az adott évfolyam számára az elméleti és gyakorlati órákon elhangzott.
(10) A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid (általában minimum 15, szigorlat esetében minimum 30 percnyi) felkészülést. (11) A szigorlatot legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni, és arról jegyzőkönyvet kell vezetni. A szigorlati bizottságok felállítása a tanszékvezető hatásköre. A bizottság legalább egy tagja vezető oktató legyen. (12) Ha a hallgató írásban kéri, az első ismétlő vizsgát a tanszékvezető által kijelölt más oktató, vagy bizottság előtt kell letenni. (13) Ha a hallgató írásban kéri, a második ismétlő vizsgát a tantárgyfelelős véleményének kikérése után az oktatási dékánhelyettes által kijelölt bizottság előtt kell letenni. 33. § (1)
A hallgató a tanszék vagy a kar által meghatározott formában köteles vizsgára jelentkezni, a jelentkezés szerinti időpontban a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. Egyszerre csak egy vizsganapra lehet bejelentkezni. A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető, azonban a kar a felmerült költségeket megfizetteti, ha a hallgató nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt. Amennyiben a vizsgáról való távolmaradást a hallgató 3 munkanapon belül nem igazolja, újabb vizsgalehetőséget csak az igazolatlanul elmulasztott vizsga önköltségének befizetése után kaphat.
(2)
A vizsga más időpontra történő áthelyezését, a vizsga megkezdése előtt, az intézet/ tanszék/kar által meghatározott határidőig, a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszeren keresztül - tantárgyanként - egy alkalommal lehet kérni.
(3)
A vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli, gyakorlati esetleg egyéb pl. számítógépes, vagy két részben lebonyolított szóbeli és írásbeli. A vizsgáztatás módját a tanszék, illetve a tárgy felelőse (előadója) határozza meg. A leckekönyvbe bevezetett érdemjegy az előre
37
meghirdetett értékelési rend szerint csak a vizsgaeredmény, vagy az évközi munka és a vizsga eredménye alapján alakul ki. (4)
A kreditszabályzat általános elveinek figyelembevételével kredittel csak olyan tantárgy (kurzus) teljesítménye ismerhető el, melyet a hallgató - az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatos intézményi rendelkezéseknek megfelelően - legalább elégséges vagy megfelelt minősítéssel teljesített.
(5)
A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt a hallgató kreditakkumulációs rendszerében a karok tanulmányi nyilvántartásában tartják nyilván és összegzik. Az összegzés szempontjából figyelembe kell venni minden kötelező (A), kötelezően választandó (B) tantárgyat, illetve ezek esetleges helyettesítő tárgyait. Az egyetem karai saját szabályzatukban rögzítik annak elveit, hogy a kreditakkumulációs rendszerben a hallgató tanulmányi teljesítése során szabadon választott tantárgyai közül melyeket fogadja el a képzési és kimeneti követelmények teljesítéseként, és veszi figyelembe a kreditakkumulációban. Az ÁOTK-n az ösztöndíjszámítás alapjául szolgáló kreditindex kiszámításánál csak annyi fakultációból megszerzett kredit vehető figyelembe, amely a mintatanterv szerinti félév fakultációs kreditjeinek összegét 50%-nál jobban nem haladja meg.
(6)
A vizsgáztató a (3) szerinti értékelést követően köteles a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszerbe és leckekönyvbe a megfelelő érdemjegyet bevezetni. A jegybeírás kötelező határidejét a kari kiegészítés határozza meg.
(7)
Az ÁOTK-n leckekönyv nélkül a hallgató nem vizsgázhat (a vizsga befejezéséig a leckekönyv csak a személyazonosság igazolására szolgálhat).
(8)
A hallgató leckekönyvét a vizsgaidőszak megkezdése előtt egy héttel veheti fel és legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő 3. munkanapig köteles a Tanulmányi Osztályon leadni. Vizsgaidőszakon kívül engedélyezett vizsga esetén a leckekönyvet egy nappal a vizsga előtt lehet felvenni és legkésőbb a vizsgát követő napon kell leadni.
(9)
Vizsgahalasztást a hallgató tantárgyanként egy alkalommal vehet igénybe. A halasztást legkésőbb a vizsgát megelőző napon 12 óráig a Neptun rendszerben át kell vezetni. Vizsgahalasztás miatt a tanszék az előre meghirdetett vizsgaalkalmak számát nem köteles növelni.
(10) Az a hallgató, aki neki fel nem róható okból (pl. orvosi igazolással bizonyított súlyos, hosszantartó betegség, szülés) nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni, a Tanulmányi Bizottság javaslata alapján az oktatási dékánhelyettes engedélyével vizsgaidőszakon kívül is tehet vizsgát. A dékánhelyettesi engedéllyel pótlólagosan letett vizsgát az őszi félévet követően a második félév szorgalmi időszakának első hetében, a tavaszi félévet követően pedig a vizsgaidőszakot közvetlenül követő két hét alatt lehet letenni. Orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a hallgató vagy közvetlen hozzátartozója a bekövetkezett betegséget, balesetet 24 órán belül a Tanulmányi Osztály felé bejelenti, és az igazolást haladéktalanul megküldi. (11) Ha a hallgató a vizsgán meg nem engedett eszközöket használ a felkészüléshez, vizsgáját fel kell függeszteni és elégtelennek kell minősíteni.
38
4. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái 34. § (1)
A képzési célhoz igazodó egymásra épülő ellenőrzési formákat a mintatanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg. Az ismeretek ellenőrzésének rendszerét (félévközi vagy vizsgaidőszakra koncentrált ellenőrzés, illetve a kettő kombinációja) és módját (pl. írásbeli vagy szóbeli) a dékán által jóváhagyott tantárgyi követelményrendszer tartalmazza.
(2)
Az értékelésnek a félévközi munkát, a foglalkozásokon való aktivitást (félévközi előmenetel, feladatok teljesítése, zárthelyi eredmények stb.) és a félévvégi vizsgán nyújtott teljesítményt kell tükröznie. A tantárgyak ismeretanyaga elsajátításának értékelése a következő formákban történhet: a) beszámoló (l. ETVSZ 13. § (5) bekezdés b) félév végi osztályzat két módon adható: - vizsgajeggyel, amikor az érdemjegy megállapításához kidolgozott követelményrendszer (pl. pontrendszer) elemeinek legalább 50%-át a vizsgán lehet megszerezni, és legfeljebb 50%-át a szorgalmi időszak alatti ellenőrzés alapján; - gyakorlati jeggyel, a szorgalmi időszak alatti ellenőrzés alapján. Gyakorlati jegy adható elméleti és gyakorlati jellegű tantárgyak esetén is. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak elsősorban az oktatási időszakban kell teljesítenie. Ha az ellenőrzés zárthelyik alapján történik, a szorgalmi időszakban lehetőséget kell biztosítani a sikertelen vagy meg nem írt zárthelyik pótlására. . c) szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető ismeretanyag számonkérése, több tantárgy együttes tudását ellenőrzi. Záróvizsga-tantárgyból szigorlatot előírni nem lehet. Ha a hallgató az oktatási időszak végén szigorlatot tesz, az adott félévben más számonkérési formát - a gyakorlatértékelést kivéve - a tantárgy anyagából előírni nem lehet.
(3)
A tanulmányi előmenetel értékelése leckekönyvbe bevezetett öt fokozatú osztályozással történik az alábbiak szerint: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Az ÁOTK-n a tananyag ismeretének ötfokozatú minősítésekor a következő szempontokat kell érvényesíteni. Jeles (5) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes tananyagot alaposan és összefüggéseiben ismeri és ismereteit önállóan, biztosan tudja alkalmazni. Jó (4) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes tananyagot alaposan ismeri, és ismereteit biztonságosan tudja alkalmazni. Közepes (3) osztályzatot kap az a hallgató, aki az anyag lényeges részeit jól ismeri, és ismereteit megfelelő biztonsággal tudja alkalmazni.
39
Elégséges (2) osztályzatot kap az a hallgató, aki a tananyag lényeges részeit elfogadható módon ismeri, és az ismeretek alkalmazásában elfogadható jártasságot mutat. Elégtelen (1) osztályzatot kap az a hallgató, aki a továbbhaladáshoz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel nem rendelkezik. (4)
A tanterv rendelkezhet úgy is, hogy egyes tantárgyaknál a követelményrendszerükben meghatározott feltételek teljesítésére háromfokozatú értékelést ír elő. Ezeknél a tantárgyaknál: - kiválóan megfelelt (jeles, 5), - megfelelt (közepes, 3) és - nem felelt meg (elégtelen, 1) minősítés alkalmazandó. A Kreditindex számításánál e minősítés a jeles, közepes és elégtelen minősítésnek felel meg.
(5)
A tantárgyak főbb számonkérési formái a következők: a) Gyakorlati jegyet (gyakorlatértékelést) írhat elő a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak elsősorban a szorgalmi időszakban kell teljesítenie. A gyakorlatértékelés öt vagy háromfokozatú minősítéssel történik. b) Az évközi jegy a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérése. Értékelése a tanulmányi átlagba nem számítható, ötfokozatú, vagy háromfokozatú minősítéssel történik. c) A vizsga valamely tantárgy - általában egy félévet átfogó - anyagának számonkérése. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. d) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy/ak több félévi anyagát lezáró számonkérése. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.
(6)
A kötelező szakmai gyakorlat tartalmi értékelésének módjáról a tanterv rendelkezik.
követelményeiről,
számonkérésének
és
(7)
Az ÁOTK-n a hallgató kötelező szakmai gyakorlatának teljesítése a továbbhaladás kritérium-feltétele, amelyet háromfokozatú (jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) minősítéssel kell értékelni. A külső szakmai gyakorlat teljesítését a gyakorlatvezető a hallgató leckekönyvében aláírásával igazolja.
(8)
A szabadon választott fakultatív tantárgyakból („C”-típusú tantárgyak) a tanterv kötelező vizsgaszámba nem számító - gyakorlatértékelést, beszámolót, vagy vizsgát írhat elő.
40
5. Jegymegajánlás 35. § (1)
A jegymegajánlás lehetőségét a tantárgyi követelményekben a félév elején előre közölni kell a hallgatókkal.
(2)
A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását.
6. A sikertelen vizsgák javítása 36. § (1)
Az ellenőrzés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot, illetőleg a "nem felelt meg" értékelést a hallgató leckekönyvébe és a NEPTUN-ba bejegyezni.
(2)
Az elégtelen gyakorlati jegy a tantárgyi követelményekben meghatározott módon javítható.
(3)
A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását (javítóvizsga, ismétlő javítóvizsga) tantárgyanként félévenként két alkalommal kísérelheti meg. Az első javítóvizsgáért díj nem szedhető, az ismétlő javítóvizsgáért szolgáltatási díjat kell fizetni. Ismétlő javítóvizsgát csak az előírt szolgáltatási díj befizetése után lehet tenni Az ismétlő javítóvizsga sikertelensége esetén újabb vizsgalehetőség a tantárgy újbóli felvételével adódik. A sikertelen vizsga után az ismétlő javítóvizsgáig a tanszékvezető (a tantárgy előadója) bizonyos időtartamot írhat elő, amely azonban nem lehet hosszabb, mint 3 nap, illetve szigorlat esetén 6 nap. Az általános előírást, amelytől az első vizsgán nyújtott teljesítmény szerint egyedi elbírálás alapján el lehet térni, a félév indulásakor a tanszékvezető (a tantárgy előadója) köteles a hallgatósággal közölni.
(4)
Ha a hallgató az üzemi (termelési), tanítási, stb. gyakorlatát nem teljesítette, vagy az ott végzett munkája alapján az nem ismerhető el, a pótlás feltételeit a kari szabályzatkiegészítés előírásainak figyelembevételével a gyakorlat szervezéséért felelős vezető határozza meg. Azt a hallgatót, aki a tantervben előírt szakmai gyakorlatot nem elfogadható módon teljesítette, a tanszékvezető a gyakorlat részbeni vagy teljes megismétlésére utasíthatja. A gyakorlati napló írásának kötelezettségét a tanszékvezető dönti el. Ha a tanszékvezető kötelezővé teszi a napló írását, ő dönti el elfogadását, és azt "jól megfelelt", "megfelelt", "nem felelt meg" minősítéssel látja el. A gyakorlati naplók értékelését az érintett tanszékek a következő félév megkezdéséig kötelesek elvégezni. "Nem felelt meg" minősítés esetén a gyakorlat megismétlése a nyári oktatási szünet terhére és indokolt esetben a hallgató költségére is elrendelhető.
41
(5)
A mintatanterv első négy szemeszterére előírt vizsgák letételéhez szükséges javító vizsgák számát a kari kiegészítés maximalizálhatja. E korlát túllépése a hallgató elbocsátását eredményezi. Az ÁOTK-n az egységes, osztatlan képzés első négy, valamint az alapképzés első három szemeszterének elvégzéséhez megengedett javítóvizsgák számát a 40 § (2) i) pontja tartalmazza.
7. A sikeres vizsga javítása 37. § (1)
Ha a hallgató az érdemjegyet, értékelést javítani akarja, félévenként kettő tantárgyból, tantárgyanként egy alkalommal újabb vizsgát tehet. Az ÁOTK-n a sikeres vizsga javítása szolgáltatási díj befizetése nélkül tehető. A sikeres vizsga javításának értékelése végleges, kivéve, ha az eredmény "elégtelen", amely a sikertelen vizsgára vonatkozó szabályok szerint javítható. Az ismételt vizsga érdemjegyét a leckekönyvbe "s.v.j." bejegyzéssel kell beírni.
(2)
A sikeres vizsga javítása a vizsgaidőszak végéig történhet. Az újabb vizsga letételére az illetékes tantárgyfelelős oktatónál kell jelentkezni.
(3)
A sikeresen ismételt vizsga érdemjegyét javítani nem lehet.
8. A tanulmányi átlageredmény, kreditindex kiszámítása 38. § (1)
A hallgató elfogadott tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditek száma mutatja.
(2)
A tanulmányi munka minőségét a kredittel súlyozott tanulmányi átlag adja. A súlyozott tanulmányi átlag (STA) megadható egy tanulmányi időszakra vagy a hallgató által megszerzett összes kreditre (kumulált átlag),
STA = (3)
∑ (kredit ⋅ érdemjegy) ∑ kredit
A hallgató félévi tanulmányi munkájának mennyiségét és minőségét a kreditindex (KI) értékeli. KI =
∑ (kredit ⋅ érdemjegy) * 30
42
A hallgató felelősségteljes tanrend-kialakítását és az ösztöndíj igazságos elosztását szolgálja a korrigált kreditindex (KIkorr)
KI korr =
∑ (kredit ⋅ érdemjegy) ⋅ ∑ K 30 ∑K
teljesített
*
felvett
* Megjegyzés: A nevezőben lévő 30-as érték a mintaterv szerint félévenként változhat. (4)
Az akkreditált tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott tanulmányi átlagba, kivéve, ha azt a hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel.
(5)
A vizsgaidőszak végén a félévi tanulmányi követelmények teljesítésétől függetlenül a leckekönyvet le kell zárni.
(6)
A félévi tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszak lezárását követően, haladéktalanul meg kell állapítani.
(7) A kijavított elégtelen osztályzatot az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. (8)
A külföldi részképzésben, illetve a hazai felsőoktatási intézményekben áthallgatás során teljesített tantárgyaknak a 25. § szerint megállapított eredményei az átlageredménybe beszámítanak.
(9)
A 36. § alapján szerzett jegyek közül a végleges jegyet kell az átlageredménybe beszámítani.
(10) A hallgató leckekönyvét a Tanulmányi Osztály félévenként lezárja, a kreditindexet és a félévben szerzett kreditpontok számát bejegyzi. A kreditindexet két tizedesjegy pontossággal kell kiszámítani, és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe és a törzskönyvébe. (11) A karok a kiegészítő szabályzataikban határozzák meg a meghatározott tanulmányi időszakok alatt megszerzendő minimális kreditértékeket, valamint a meghatározott tanulmányi időszakok alatt megszerzendő kreditértékre vonatkozó előírások alkalmazásának módját a tanulmányi okból elbocsátott és a felvételi eljárásba újra felvételt nyert hallgatók esetében. (12) A tanulmányi átlageredmény. a) kitűnő, ha az átlag 5,0, vagy a fölött; b) jeles, ha az átlag 4,51 - 4,99 c) jó, ha az átlag 3,51 - 4,50 d) közepes, ha az átlag 2,51 - 3,50 e) elégséges, ha az átlag nem éri el a 2,51-et.
43
9. A tantárgyfelvétel megismétlése 39. § (1)
Meg kell ismételni a tantárgyfelvételt a hallgatónak, ha nem teljesítette a tantervben, illetve a félévi követelményrendszerben előírt a tantárgyhoz rendelt egyéb kötelezettségeit. Ugyanazt a tantárgyat a hallgató – a kari kiegészítések szerint - maximum háromszor veheti fel.
(2)
Az ÁOTK-n ugyanazt a tárgyat a hallgató kétszer veheti fel
(3)
Az ÁOTK-n, ha egy tantárgyból a hallgató a felvétel félévében nem tudja megszerezni a kreditpontot, egy későbbi félévben a tantárgyat a leckekönyvbe való beírással újból felveheti. Ha az évközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tanszék a leckekönyvben korábban már aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A tantárgy oktatási programjának jelentős változása esetén a tanszéknek jeleznie kell a hallgatók felé, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el.
(4)
Többféléves tantárgyat lezáró vizsga esetén csak az utolsó félévet kell felvenni, amennyiben a megelőző félévekben az adott tantárgy tanulmányi kötelezettségeit a hallgató teljesítette.
(5)
Újbóli tantárgyfelvételnél a hallgatónak ismét maximum három vizsgalehetősége van a vizsgaidőszakban. Amennyiben az ekkor letett vizsgák ismételten eredménytelenek, a hallgató tanulmányait nem folytathatja, és hallgatói jogállása megszűnik.
(6)
Ha egy tantárgy kreditpontját a hallgató egy korábbi félévben megszerezte, a tantárgyat az osztályzat (súlyozott átlag) javítása céljából a teljes követelményrendszer teljesítésének előírása mellett ismét felveheti. Ezzel azonban nem növelheti az aktuális félévben megszerzett kreditpontok számát.
10. A hallgatói jogviszony megszűnése 40. § (1)
Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha: a) b) c) d)
e) f)
ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján. felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az Egyetemen nem folyik másik, megfelelő felsőfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz
44
g)
h) (2)
szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a dékán a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
A kar egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a)
d)
a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót – legalább két alkalommal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. a beiratkozást követő négy aktív félév elteltével kevesebb mint 60 kreditet teljesített.
e)
ha az első négy aktív félév kreditindexe kisebb mint 2,00,
b) c)
az ÁOTK állatorvosi, valamint alkalmazott zoológus szakán akkor, ha a kreditindex kisebb, mint 2,5, a biológia BSc-n pedig ha az első 2 félév kreditindexe nem éri el a 2.5-öt. f)
a szak képzési és kimeneti követelményben a záróvizsgára bocsátás feltételéül meghatározott krediteket a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő 150%-a alatt nem teljesítette.
g)
a levelező képzés esetén erről a kari kiegészítések rendelkeznek.
h)
az ÁOTK-ról el kell bocsátani a hallgatót akkor is, ha az első 4 szemeszterre a mintatantervben előírt kötelező („A”) tantárgyakból állatorvosi és alkalmazott zoológus szakon a vizsgáit 6 félév alatt sem tette le, vagy kevesebb, mint 108 kreditpontot gyűjtött, illetve biológia alapszakról akkor, ha 4 félév alatt 36-nál kevesebb kreditpontot szerzett meg az első 2 szemeszterre előírt „A” tantárgyakból [6. § (5)];
i)
el kell bocsátani az ÁOTK-ról azt az állatorvos és alkalmazott zoológus szakon tanuló hallgatót is, aki az első 4 szemeszterre előírt „A” tantárgyak vizsgáinak letétele során több, mint 10 elégtelen osztályzatot szerzett [6. § (5)], a biológia BSc-n végzett tanulmányok során pedig azt, aki az első 3 szemeszterre előírt „A” tantárgyak vizsgáinak letétele során több, mint 7 elégtelent gyűjtött.
(3)
Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból.
(4)
Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következő szakaszában vagy a felsőfokú szakképzést követően az alapképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következő tanulmányi félévben Egyetemünkön folytatja tovább.
45
(5)
Az elbocsátott hallgató a határozat jogerőssé válásától számított egy év elteltével – az általános felvételi eljárás keretében és szabályai szerint – kérheti tanulmányai első félévétől kezdődő újrakezdését.
(6)
Az a hallgató, akit fegyelmi vétség miatt zártak ki az egyetemről, vagy más felsőoktatási intézményből, tanulmányainak az első félévtől kezdődő újrakezdését csak abban az esetben kérheti, – az általános felvételi eljárás keretében és szabályai szerint – ha mentesült a fegyelmi büntetés hatályos jogkövetkezményei alól.
41. § (1)
A tanulmányoknak a 40. § (5)-(6) bekezdése szerinti újrakezdése esetén a tanulmányi bizottság az illetékes intézetek, tanszékek vezetőinek, illetve az egyes tantárgyak előadóinak (tantárgyfelelősök) véleményét figyelembe véve dönt az esetleges felmentésekről, a korábbi eredmények esetleges figyelembevételéről.
(2)
Az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya a KTVSZ 6. § (5), valamint 40. § (2) bekezdéseiben foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása miatt szűnt meg, az ÁOTK-n tanulmányait ismételten csak újabb felvételi eljárás lefolytatása után folytathatja.
11. Tanulmányi vétségek és eljárások 42. § (1)
A hallgatók kötelesek betartani az Egyetem írott és íratlan etikai normáit. A tanulmányok sikeres elvégzéséhez csak a megengedett eszközök és módszerek használhatók fel.
(2)
Büntetendőnek számít például ha egy hallgató más munkáját a sajátjaként tünteti fel, vagy nem hivatkozik megfelelően más munkájára (plágium), a számonkérés során más személyt helyettesít, vagy valaki őt helyettesíti, akár írásos, akár szóbeli formában információkat próbál szerezni a vizsgafeladatokról, ha azok nem nyilvánosak, a vizsgán másoknak meg nem engedett módon segít, vagy őt segítik.
(3)
A vizsgaszabályok enyhébbnek ítélt megsértése esetében az oktatónak, illetve a tanszékvezetőnek jogában áll saját hatáskörben eljárni, azonban az esetet ekkor is jelentenie kell a dékánnak. Az oktató vagy a tanszékvezető által kiszabható enyhébb büntetés az adott vizsga alóli felfüggesztés, elégtelen osztályzat, vagy az adott tantárgy ismétlésére való utasítás. A tanszékvezető kérheti az ügy fegyelmi bizottság előtti tárgyalását.
(4)
A hallgató vétséget követ el, ha egyéni tanrendjének kialakítása, tantárgyfelvétele és elfogadtatása során nem a kreditszabályzat rendelkezései szerint jár el (ráépülési kritériumok megsértése, kreditakkumuláció sértése, stb.). A vétség körülményeit a kari tanulmányi bizottság tisztázza, mértékét az egyetemi szabályzatban meghatározott fokozatoknak megfelelően mérlegeli, és döntését annak megfelelően hozza.
46
(5)
A jogerős elmarasztaló határozat után, a hallgató kreditnyilvántartásából a jogtalanul szerzett és elismert krediteket törölni kell.
12. A hallgatóval kapcsolatos döntések írásbeli közlése 43. § (1)
A felsőoktatási intézmény írásban köteles közölni a hallgatóval a döntését a) amennyiben az a hallgatói jogviszonyának fennállását érinti, b) a fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, továbbá c) amennyiben a hallgató kérelmét – részben vagy egészben – elutasítja és ezért a jogorvoslat lehetősége fennáll.
(2)
A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított 15 napon belül jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést.
(3)
Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.
(4)
A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el.
IV. A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA (DIPLOMADOLGOZATRA), A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az egyetemi és főiskolai képzés lezárása 44. § (1)
Az egyetemi alapképzés, a főiskolai alapképzés, a 2005. évi CXXXIX. törvénnyel bevezetett alap- és mesterképzés, a szakirányú továbbképzés lezárásaként a hallgató részére végbizonyítványt (abszolutóriumot) kell kiállítani.
(2)
A végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek mindenben eleget tett.
(3)
A végbizonyítványt szerzett hallgató az oklevél megszerzésére záróvizsgát tehet.
47
2. A záróvizsga 45. § (1)
A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése után a tanulmányait az egyetemi és főiskolai képzésben, az alap- és mesterképzésben, továbbá a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.
(2)
A záróvizsga az egyetemi és főiskolai képzésben, az alap- és mesterképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben a végzettség megszerzéséhez szükséges tudás ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.
(3)
A záróvizsga részeként meghatározott szaktantárgyakból illetve szaktantárgy-részekből előírt szóbeli vizsgához tartozó összes tananyag mennyisége - egyetemi képzésben minimum 15 kredit, - főiskolai képzésben és a 2006/2007-es tanévtől induló alapképzésben minimum 10 kredit
(4)
Az Egyetem egyes szakjain a záróvizsgára bocsátás feltétele: a)
b)
(5)
a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, az előírt kreditpontok megszerzése és ezek alapján a végbizonyítvány megléte, a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) benyújtása és annak a kari kiegészítés szerinti bírálata.
A záróvizsga: (a) (b) (c)
a szakdolgozat (diplomamunka, diplomaterv) megvédéséből; szak képzési és kimeneti követelményeiben előírt szóbeli vizsgából; egyes szakokon meghatározott gyakorlat(ok), illetve egyéb feladatok elvégzéséből áll.
(6)
Záróvizsga a kari tanács által meghatározott záróvizsga-időszakban tehető. A záróvizsgát bizottság előtt kell tenni.
(7)
A záróvizsgára bocsátás és a záróvizsga részletes követelményeit - jelen Szabályzattal összhangban – a kari kiegészítésben kell meghatározni.
(8)
Az ÁOTK-n a záróvizsgára bocsátás feltétele a tanterv által meghatározott valamennyi kötelező („A”) tantárgy, valamint az állatorvos szakon 54 kreditpontért „B”- és „C”típusú tantárgyak teljesítése (C tantárgy maximum 12 kreditpont), az alkalmazott zoológus szakon 50, a biológia BSc-n szakiránytól függően 65-66 kreditpontért „B”- és „C”-típusú tantárgyak teljesítése (C tantárgy szakiránytól függően maximum 11-15 kreditpont), a diplomamunka elkészítése és megvédése, a tantervben előírt kritérium követelmények teljesítése.
48
a) A záróvizsga bizottság 46. § (1)
A záróvizsga bizottság elnökét a szakterület elismert külső szakemberei vagy az egyetem tanárai, illetve docensei közül - a kari tanács egyetértésével - egy naptári évre a dékán bízza meg.
(2)
A záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van. A bizottság létszámát a kari tanács állapítja meg. A bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső szakember legyen.
(3)
A záróvizsga bizottság tagjait a kari tanács egyetértésével egy naptári évre a dékán bízza meg (kéri fel). A bizottság az Egyetem vezető oktatóiból (kivételesen adjunktusaiból) és külső szakemberekből áll.
b) A szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) 47. § (1)
Az egyetemi és főiskolai képzésben, alap-és mesterképzésben valamint szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatónak a záróvizsga részeként szakdolgozatot (diplomadolgozatot, diplomatervet a továbbiakban: diplomadolgozat) kell készítenie. A diploma dolgozat formai követelményeit a kari kiegészítések határozzák meg.
(2)
Diplomadolgozati témát a kari kiegészítések által meghatározott szervezeti egységek írhatnak ki.
(3)
A diplomadolgozatok témáit a tanterv által előírtak szerint kell meghirdetni. A diplomadolgozat meghirdetésének feltételeit és szabályait, a dolgozat tartalmi követelményeit és az értékelés általános szempontjait a kar (szak) képzési és kimeneti követelményei és tanterve alapján kell a kari kiegészítésben meghatározni. A diplomadolgozat készítését az intézet/tanszék által jóváhagyott kari belső konzulens irányítja, igény esetén az intézet/tanszék által elfogadott külső konzulens is segítheti.
(4)
A hallgató is javasolhat diplomadolgozat témát, amelynek elfogadásáról az illetékes intézet, tanszékvezető, szakvezető dönt.
(5)
Az ÁOTK állatorvos szakán a szakdolgozatot a következők szerint kell elkészíteni és megvédeni. (a) A hallgató köteles szakdolgozati témát választani és arra az adott szervezeti egység vezetőjénél legkésőbb a 8. félév szorgalmi időszakának végéig jelentkezni. A szakdolgozati témát meghirdető tanszék az egyes témák kiválasztásakor a hallgató számára a témához kapcsolódó fakultatív tantárgy(ak) felvételét vagy ezt megelőző teljesítését írhatja elő.
49
Amennyiben a hallgató valamely később oktatott tantárgyhoz kötődően kíván szakdolgozati témát választani, úgy köteles ehhez az illetékes tanszék vezetőjétől a 8. félév végéig ilyen értelmű nyilatkozatot beszerezni, és azt a Tanulmányi Osztályon leadni. Ilyen esetben a 9. félév megkezdése után hat héten belül szakdolgozati témáját ki kell választania. (b) A Tanulmányi Osztály a hallgatónak a 8. szemeszter végéig ki kell adja a szakdolgozattal kapcsolatos követelményrendszert, amely irányt mutat a dolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai igények tekintetében. (c) Az V. évfolyam hallgatói kötelesek minden évben a záróvizsga első napja előtt 45 nappal - konzulensi ellenjegyzéssel - az elkészített szakdolgozatot két példányban az illetékes tanszékhez (szervezeti egységhez) benyújtani. A tanszék a dolgozatok átvételét írásban igazolja. (d) Szakdolgozatot minden hallgató egyénileg köteles készíteni. Kivételt képez a korábban, legfeljebb két hallgató által közösen készített és a Kari Tudományos Diákköri Konferencián bemutatott diákköri dolgozat, amely mindkét társszerző hallgató szakdolgozatának minősül. (e) A 47. § (5.a) szerint két külső szakértő által elbírált szakdolgozatot az érintett tanszék által összehívott szakbizottság előtt kell megvédeni, majd a dolgozatokat a a tanszékek a bírálati lappal együtt 24 órán belül a Tanulmányi Osztályhoz továbbítják. Valamennyi tudományos diákköri konferencián szerepelt dolgozatot újabb védés nélkül jeles osztályzattal kell értékelni. (f) A jelölt elégtelen minősítésű szakdolgozat esetén záróvizsgára nem bocsátható. Ilyen esetben 2 hónap eltelte után lehet benyújtani javított vagy újabb szakdolgozatot bírálatra. Szakdolgozat benyújtására összesen három alkalommal van lehetőség. (g) A záróvizsga után az elfogadott szakdolgozatok egy példányát az Állatorvostudományi Könyvtárban, egy példányát pedig az illetékes tanszék könyvtárában kell megőrizni. (6)
Az ÁOTK alkalmazott zoológus szakán és a biológia BSc-n a diplomadolgozattal kapcsolatban a következő részletes szabályok vannak. (a) a hallgatónak legkésőbb a 6., biológia BSc-n a 2. szemeszter vizsgaidőszakának végéig szakirányt kell választania. A szakirány (és szakmodul) megjelölését, valamint a téma címét a témavezető tanár igazolásával alkalmazott zoológus szakon április végéig, a biológia BSc-n a szakirány választást július, míg a témaválasztást november végéig írásban be kell jelentenie a Biológiai Intézet igazgatójának. (b) a diplomadolgozat tartalmazza a munka célját, a vizsgálatok módszerét, az elért eredményeket, a következtetéseket és azok rövid összefoglalását, valamint a felhasznált fontosabb szakirodalmat. A dolgozat témája és a témavezető személye a téma kidolgozása során indokolt esetben a Biológiai Intézet engedélyével megváltoztatható, (c) a diplomadolgozatot április 30-ig, gépelve, 3 példányban bekötve és 1 példányban elektronikus formában kell benyújtani, egy oldalas angol nyelvű összefoglalóval. A
50
diplomadolgozathoz ábrák, fényképek mellékelhetők. Az Intézet a dolgozatok átvételét írásban igazolja. (d) alkalmazott zoológus szakon a két opponens által elbírált diplomadolgozatot a Biológiai Intézet által összehívott tudományos szakbizottság előtt kell megvédeni. A biológia alapszak (BSc) esetében a szakdolgozatota BI által felkért két független bírálóminősíti. A szakdolgozat védésre május végén, június elején – de legalább a záróvizsga előtt két héttel – kerül sor a védési bizottság előtt. Az elbírált és megvédett diplomadolgozatot a bírálati lappal együtt az Intézet 24 órán belül a Tanulmányi Osztályhoz továbbítja (12. függelék). A már korábban a kari Tudományos Diákköri Konferencián szerepelt dolgozat a Biológiai Intézet hozzájárulásával diplomadolgozatként is beadható. (e) elégtelen minősítésű diplomadolgozat esetén a jelölt záróvizsgára nem bocsátható. Ilyen esetben 2 hónap eltelte után lehet benyújtani javított vagy újabb diplomadolgozatot bírálatra. Diplomadolgozat benyújtására összesen három alkalommal van lehetőség. (f) a záróvizsga után az elfogadott szakdolgozatok egy példányát az Állatorvostudományi Könyvtárban, egy példányát pedig a Biológiai Intézet könyvtárában kell megőrizni.
c) A záróvizsga általános szabályai 48. § (1)
A záróvizsga a 45. § (5) pontban meghatározottak teljesítéséből áll.
(2)
A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsgák érdemjegyei, a diplomadolgozat és egyéb a 45. § (5) pontban foglaltak osztályzatának egyszerű számtani átlaga adja. Amennyiben a diplomadolgozat védése vagy a szóbeli vizsgák bármelyikének eredménye elégtelen, a záróvizsga eredménye elégtelen és azt meg kell ismételni. A kari kiegészítések ettől eltérően is rendelkezhetnek.
(3)
A diplomadolgozatot a bíráló(k) minősítik, védését és a szóbeli vizsgát a záróvizsga bizottság(ok) tagjai öt fokozatú osztályzattal értékelik, majd zárt tanácskozás keretében szavazással állapítják meg a diplomadolgozat és a záróvizsga végosztályzatát. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. A kari kiegészítések ettől eltérően is rendelkezhetnek. Az ÁOTK-n az állatorvosi és az alkalmazott zoológus szakon a szakdolgozat, illetve a diplomamunka megvédése időben és térben a záróvizsgától elkülönülten zajlik, de a dolgozatok értékelése beszámít a záróvizsga jegyébe.
(4)
A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményeit és az oklevél minősítését a leckekönyvbe is be kell írni.
51
(5)
Az ÁOTK-n az állatorvos szakon: (a) a Kari Tanács évente két záróvizsga-időszakot jelöl ki. (b) a hallgató csak akkor bocsátható záróvizsgára, ha rendelkezik mind a négy szemeszterben a klinikai betegellátási gyakorlat teljesítését igazoló aláírással. (c) a hallgató (jelölt) a záróvizsga-bizottság előtt a tanterv által előirt tantárgyakból vizsgát tesz. A záróvizsga-tantárgyak sorrendjét, beosztását az egyéni jelentkezések alapján az évfolyam a tanulmányi előadóval egyezteti. A záróvizsgán az egyes tárgyak között két hét felkészülési időt kell biztosítani. (d) a záróvizsga-bizottságnak az elnökön kívül 2 tagja van. Az elnök és a tagok szakterület elismert külső szakemberei, illetőleg a szakterület egyetemi tanárai vagy docensei (tudományos tanácsadói, főmunkatársai) lehetnek. A záróvizsga bizottság tagjait a Szenátus egyetértésével a Kar dékánja kéri fel, ill. bízza meg. (e) a záróvizsga-kérdéseket a 9. félévben ismertetni kell a hallgatókkal, és a záróvizsgaidőszak végéig a hallgatóknak lehetőséget kell nyújtani konzultációra. (f) a záróvizsga tantárgyai: - állat-egészségügyi igazgatástan, - élelmiszerhigiénia, - járványtan. (g) a szakdolgozat és a tantárgyi vizsgák osztályzata ötfokozatú. A záróvizsga bizottság a vizsgatárgyak osztályzatát zárt tanácskozás keretében állapítja meg. Vita esetén a vizsgáztató bizottság szavazással állapítja meg a jelölt osztályzatát. Szavazás esetén a kérdező tanár is szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke kihirdeti az eredményeket.
(6)
Az ÁOTK-n az alkalmazott zoológus szakon és a biológia BSc-n: (a) a záróvizsga kérdéseket a 9., illetve a 5. félévben ismertetni kell a hallgatókkal. (b) a záróvizsga komplex kérdései az alapképzés hangsúlyos tantárgyaiból, illetve a választott szakiránynak megfelelő komplex kérdésekből állnak. (c) a diplomadolgozat és a tantárgyi vizsgák osztályzata ötfokozatú. Vita esetén a vizsgáztató bizottság szavazással állapítja meg a jelölt osztályzatát. Szavazás esetén a kérdező tanár is szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.
52
d) A sikertelen záróvizsga javítása 49. § (1) Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt a hallgatói jogviszonya megszűnését követően bármikor leteheti a záróvizsga idején hatályos képzési kimeneti követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján. A hallgatói jogviszony megszűnését követő 7. évtől a záróvizsgára bocsátást a karok feltételekhez köthetik. (2) Az ÁOTK-n az állatorvos szakon a záróvizsga során a jelöltnek csak abból a tantárgyból kell ismétlő vizsgát tennie, amelyből elégtelen osztályzatot szerzett. Amennyiben a hallgató csak egy tantárgyból tett sikertelen vizsgát a záróvizsga-időszakot követő két hét elteltével ismételt vizsgát tehet. Az egynél több tantárgy záróvizsgájának megismétlésére csak a következő záróvizsga-időszakban kerülhet sor. (3) A záróvizsga részét képező tantárgyak szóbeli vizsgája tantárgyanként legfeljebb két alkalommal ismételhető. (4) Az ÁOTK-n az alkalmazott zoológus szakon és a biológia BSc-n ismételt záróvizsga legfeljebb két alkalommal, minden esetben csak újabb záróvizsga-időszakban tehető.
3. Az oklevél 50. § (1)
Az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló miniszteri rendeletben elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-követelmény teljesítése. Az elfogadott nyelvek körét a kari kiegészítések tartalmazzák.
(2)
Amennyiben az oklevél megszerzésének előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát
(3)
A tanterv meghatározhatja, hogy az intézmény milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként köteles elfogadni.
51. § (1)
Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a sikeres záróvizsga és – ha a törvény másként nem rendelkezik – az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a kar kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. Az oklevél formájának és tartalmának kialakításánál a Fot. 62-63. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
53
(2) Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke és a dékán írja alá. (3)
Az oklevél minősítésébe beszámító tantárgyakról, azok súlyozásáról a képzési, kimenetei követelmények rendelkeznek.
(4)
A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,75 jeles 4,50 - 4,74 jó 3,50 - 4, 49 közepes 2,50 - 3, 49 megfelelt 2,00 - 2, 49
(5)
A kiszámított átlageredmény alapján az állatorvosok dr.-i címét tanúsító oklevelet a következő szerint kell minősíteni: summa cum laude 4,51 - 5,00 cum laude 3,51 - 4, 50 rite 2,51 - 3,50
(6)
A 2005. évi CXXXIX. Törvény alapján az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. Az oklevélmelléklet közokirat.
(7) Az ÁOTK-n kiadott oklevél állatorvos és alkalmazott zoológus szakon magyar-latin, a biológia BSc szakon magyar és angol nyelvű. (8) Az oklevél eredményének kiszámításánál a következő részeredmények átlagát kell képezni: - a záróvizsga tantárgyainak érdemjegye, mindegyik egyszeres súllyal, - a szakdolgozat érdemjegye egyszeres súllyal, - a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag hármas súlyozó faktorral szorozva. (9) Az átlageredmény alapján az állatorvosok doktori címét tanúsító oklevelet a következő szerint kell minősíteni: summa cum laude cum laude rite
4,51 - 5,00 3,51 - 4, 50 2,50 - 3,50
(10) Az alkalmazott zoológus szakonés a Biológia BSC-n az oklevél eredményének kiszámításánál a következő részeredmények átlagát kell képezni a kreditrendszerű képzésben: - a záróvizsga érdemjegye egyszeres súllyal, - a szakdolgozat érdemjegye egyszeres súllyal, - a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag hármas súlyozó faktorral szorozva. (11) Az átlageredmény alapján az alkalmazott zoológus oklevelet a következő szerint kell minősíteni: kiváló jeles jó közepes megfelelt
4,81 - 5,00 4,51 - 4,80 3,51 - 4, 50 2,51 - 3, 50 2,00 - 2, 50
54
4. Kitüntetéses oklevél 52. § (1)
Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki a záróvizsga minden tárgyából jeles eredményt ér el, diplomadolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, az összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 4,00, továbbá osztályzatai között közepesnél rosszabb nincs.
(2)
A szakirányú továbbképzésben kitüntetéses oklevelet, az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítése mellett, csak az a hallgató kaphat, aki a megelőző egyetemi vagy főiskolai tanulmányai során is kitüntetéses oklevelet szerzett.
V. VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1. Méltányosság gyakorlása 53. § (1)
Amennyiben a hallgató valamely tanulmányi kötelezettségét nem teljesítette, és a Szabályzat által biztosított lehetőségeit kimerítette az adott szakon a képzési időn belül két alkalommal „méltányosságból” engedélyt kaphat mulasztásának pótlására.
(2)
A méltányossági engedélyről a dékán dönt. A határozatot a leckekönyvbe be kell jegyezni.
(3)
A méltányosság nem vehető igénybe: − − −
a félévi aláírás megszerzésére, a képzési idő meghosszabbítására a képzési követelmények alóli felmentésre.
(4)
A méltányosság gyakorlásának rendszerét a kari kiegészítésekben kell meghatározni.
(5)
A hallgató kérelmére a képzés során két alkalommal, de különböző jogcímen (méltányosság azonos jogcímen csak egy alkalommal vehető igénybe) méltányossági alapon a Kar dékánja engedélyt adhat - a záróvizsgát képező tantárgyak szóbeli vizsgájának 3. ismétlésére; - az állatorvosképzésben 4, a biológus alapképzésben 3 szemeszterre maximált elégtelenek elérése után még egy utóvizsga letételére; - amennyiben nem merítette ki a hallgató az ismétlővizsgák számát, egy ismétlővizsga letételére a téli vizsgaidőszakot közvetlenül követő, illetve a tanévkezdést megelőző héten; - tantárgy felvételére a leckekönyv lezárása után.
(6)
A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a pótlás feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon hasonló jogcímen kedvezmény nem adható.
55
(7)
A tanulmányok során egy alkalommal az oktatási dékánhelyettes engedélyezheti az oktatási időszak 4. hetének eltelte után is a félév passziválását abban az esetben, ha a hallgatót előre nem látható, súlyos, hosszantartó kezelést igénylő egészségkárosodás éri.
2. Az oklevél kiadásának elhalasztása 54. § Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a kar igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, de tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról nyilvántartást kell vezetni.
3. A 2006. szeptember 1. előtt megkezdett tanulmányok folytatása 55. § (1)
Az 1993. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni.
(2)
Az (1) bekezdés alapján tehát azok a hallgatók, akik tanulmányaikat a felsőoktatásban 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmény által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képzési és kimeneti követelmények szerint fejezhetik be és az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.
(3)
Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de tanulmányaikat – a 2005. évi CXXXIX. törvény 154. §-ának (4) bekezdése alapján a tanulmányi és vizsgarendben meghatározott átmeneti rendelkezések figyelembevételével – az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint az új felsőoktatási törvény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat.
(4)
A 2005/2006. tanévben megkezdett főiskolai tanulmányokat 2009. júliusáig, az egyetemi tanulmányokat 2011. júliusáig lehet a korábbi törvény követelményei szerint befejezni.
4. A képzés során fizetendő díjak 56. § A hallgatók által fizetendő díjakról és a költségtérítésről, a vonatkozó Kormányrendelet alapján, a hallgatóknak nyújtható támogatásokról, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről az ÁOTKESZMSZ 5/D melléklete rendelkezik.
56
5. Záró rendelkezések 57. §
(1)
A Szabályzat a Szenátus döntésével lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a Egyetem eddigi Tanulmányi és Vizsgaszabályzata és annak módosításai hatályukat vesztik.
(2)
A karok 60 napon belül kötelesek a kari szabályzat-kiegészítéseiket elkészíteni, a kari tanács elé terjeszteni és annak döntése után törvényességi felülvizsgálatra a rektornak felterjeszteni.
(3)
A karok vezetői kötelesek biztosítani, hogy a hallgatók az egyetemi és kari tanulmányi és vizsgaszabályzatokat megismerhessék. Az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát, annak módosításaival együtt a Szent István Egyetem Szenátusa 2006. augusztus 30-i ülésén az 1/2006/2007/ SZT. számú határozatával elfogadta.
Gödöllő, 2006. augusztus 30.
Az Egyetemi Szenátus nevében
Dr. Molnár József egyetemi tanár, rektor az Egyetemi Szenátus elnöke
Dr. Guth László egyetemi docens, főtitkár az Egyetemi Szenátus titkára
57
Az ÁOTK-TVSZ részét képezik a következő függelékek:
1. Függelék (Kredit alapfogalmak) 2. Függelék (A SZIE kreditinformációs rendszere) 3. Függelék (A Karon működő idegennyelvű képzés vizsgaszabályzata) 4. Függelék (Az állatorvos-doktor szak mintatanterveinek táblázatai) 5. Függelék (az állatorvos-doktor szak tantárgyi moduljai) 6.
Függelék (Előtanulmányi követelmények az állatorvos szakon)
7. Függelék (Az alkalmazott zoológus szak mintatanterve és a választható szakirányok rövid leírása) 8. Függelék (Előtanulmányi feltételek és tantárgymodulok az alkalmazott zoológus szakon) 9. Függelék (A biológus BSc szak mintatanterve és a választható szakirányok rövid leírása) 10. Függelék (Előtanulmányi követelmények a biológus BSc szakon) 11. Függelék (Szakirány- és modulválasztás, a SZIE ÁOTK Biológus BSc képzésén a 2007től induló évfolyamok számára) 12. Irányelvek a szakdolgozat készítéséhez a SZIE ÁOTK Biológus BSc képzésén Jelen Szabályzatot a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Kari Tanácsa 2007. november 20-i ülésén vitatta meg és 20. számú határozatában fogadta el.
Budapest, 2007. november 20.
A Kari Tanács nevében:
Fodor László Dékán
Bukhárné Ecseki Mónika kari titkár
58
FÜGGELÉKEK 1. függelék Kredit alapfogalmak
(1) A kredit egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges vagy megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől független. Egy kredit, mint tanulmányi pont egyenlő 30 hallgatói munkaórával, amely hallgatói munka magában foglalja a tanórákat és az egyéni hallgatói munkaráfordítást. (2) A kreditrendszerben a felsőfokú végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditet kell gyűjteni, valamint kritérium követelményeket kell teljesíteni. Az egyes tantárgyak teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. A hallgató tanulmányaiban az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával egyéni terv és ütemezés szerint haladhat. (3) A kritérium követelmény a képzési és kimeneti követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szakmai gyakorlat, a testnevelésben való részvétel, vagy kredittel el nem ismert nyelvi követelmény stb. (4) Az előkövetelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége. (5) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi, laboratóriumi óráira (kurzusára) való jelentkezés. A tantárgyfelvétel feltétele a tantárgy előkövetelményeinek teljesítése. (6) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz. (7) A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben a hallgató szünetelteti tanulmányait. Tantárgy modul: a szakok és szakirányok által meghatározott tantárgy-együttesek, amelyek mindegyikének ismerete szükséges ahhoz, hogy egy ráépülő tantárgy anyagát megértse és megtanulja a hallgató.
59
2. függelék A SZIE kreditinformációs rendszere
(1) A SZIE és karai hallgatói információs rendszerben biztosítja, hogy minden hallgatója megfelelő információt kapjon az egyetemi kredit rendszerről és annak szabályairól. (2) Az információs rendszert az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külfödi hallgatók magyarországi tanulmányait is, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányainak hazai elismerését. (3) A Szent István Egyetem valamennyi karán a kreditrendszerű képzés során kötelező használni a 79/2006. (IV.05.) Korm. Rendelet 10. sz. mellékletében felsorolt nyomtatványokat és iratokat. (4) Az Egyetemen folytatott tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről az Egyetem nyilvántartást vezet, melynek során a következő adatokat tartja nyilván; a)
a képzésben való részvétel formája (államilag támogatott vagy költségtérítéses hallgató);
b)
a képzés jellemzői: szak, felsőfokú szakképzés, a szakképzettség megnevezése, képzési ciklus, a képzésért felelős szervezeti egység, a képzés munkarendjének, a választott szakirány megjelölése;
c)
a hallgató által egyéni tanrendjében felvett tárgyakra vonatkozó adatok: tantárgy neve, kódja, kreditértéke, kontaktóra száma, a tantárgyfelelős neve, kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tárgy.
d)
az adott tantárgy felvételére és teljesítésére vonatkozó adatok: hányadik tantárgyfelvétel, hányadik vizsgakísérlet az adott félévben és a tantárgy összes felvételét figyelembe véve, félévközi jeggyel járó tárgynál a tantárgyfelvétel száma, illetve az érdemjegy megszerzésére irányuló kísérletek száma, a követelmények teljesítése alapján kapott érdemjegy és kreditérték, a vizsga érdemjegye, időpontja;
e)
az egyéni tantervben adott félévre felvett tantárgyak neve, kreditértéke, a felvett tárgyak összegezett kreditértéke : az adott félévben teljesített tárgyak összegezett kreditértéke, kreditindex;
f)
az adott félév befejezéséig megszerzett – összes kredit, a tanulmányok addigi teljes időtartamára számított, halmozott, súlyozott tanulmányi átlag; a adott félévben teljesített és az adott félévre az egyéni tanrendben felvett kreditek aránya; a félévre vonatkozó korrigált kreditindex;
g)
a tanulmányok során az adott félév befejezéséig igénybe vett aktív félévek száma és passzív félévek száma, az adott időszakra (pl. két félévre, négy félévre) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban előírt minimálisan összegyűjtendő kreditek teljesítésére vonatkozó információk;
h)
külföldi részképzés esetén az adott félévre vonatkozóan: a részképzés helye, összes akkreditált kredit;
i)
a szak ajánlott tanterve szerint elszámolható, szabadon választott kreditkeret; a hallgató által adott félév bejegyzéséig a szabadon választható tárgyak felvételével már teljesített és még teljesítendő kreditek száma;
60
(2)
j)
a korábban tanulmányi okokból elbocsátott, majd újabb felvételt nyert hallgató esetén a korábbi tanulmányokból elismert tantárgyak, azok kreditértékei, érdemjegyei;
k)
a külső szakmai gyakorlat (tanítási gyakorlat, terepgyakorlat) időtartama, teljesítés időpontja, kreditértéke és érdemjegye;
l)
a nyelvi követelmények teljesítésének rögzítése;
m)
képzési és kimeneti követelményben meghatározott egyéb kritériumfeltételek teljesítése;
n)
a szakdolgozat, diplomamunka érdemjegye, a záróvizsga tárgyai, érdemjegyei, a záróvizsga minősítése (érdemjegye), ha a záróvizsga és az oklevél minősítése eltérő az oklevél minősítése, továbbá az oklevél kiadásának időpontja.
A hallgató a kreditek megállapításához szükséges adatok változását, keletkezését az ETVSZ-ben köteles bejelenteni és igazolni. Az igazolás határideje nem lehet több, mint a)
a követelmények teljesítésére vonatkozó adat esetében 2 hónap,
b)
egyéb esetben 3 hét.
61
4. függelék A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak mintatanterve bevezetve az 2002/03. tanévben FÉLÉV 1. félév
2. félév
3. félév
30/45 6 30/ 2 30/ 2 18/30 3 45/45 6 - / 30 1 30/30 4
30/45 6
30/45 7
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév
8. félév
9. félév
10. félév
Vizsga
Összesen
1,2,3
90/135 19 30/ 2 30/ 2 48/30 6 90/75 12 -/ 60 2 30/30 4 45/45 5 60/75 8 90/53 9 120/53 10 45/ 2 15/30 3 75/60 8 15/30 1 135/60 9 45/30 4 120/165 16 75/60 9 158 2 60/2 75/60 8 75/60 8 30/2 30/ 3 37/30 4 12/1 24/ 2 96/105 11 133/75 10 105/60 6 66/ 4 120/120 13 24/ 2 12/9
TANTÁRGY Anatómia Állattan Biológia Biofizika Kémia Latin Biomatematika Növénytan
1 1 30/ 3 45/30 6 - / 30 1
45/45 5 30/30 3
Szövettan Biokémia Élettan Agrárgazdaságtan
2 1,2 gyak. jegy 1 2 30/45 5 30/23 3 60/23 3 45/ 2
Tájanatómia Állatteny.tan és genetika Informatika
-/ 30 1
2,3 60/30 6 60/30 7
4
15/30 3 30/30 3
4
4 3
45/30 5
4,5
15/ -
Mikrobiológia
90/30 3
Kórélettan Kórbonctan Gyógyszertan Laborállat-tud. és bioetika Áo. ökonómia, management, etika Takarmányozástan
45/30 6 45/30 4 60/30 5 45/30 2 15/8 2
gyak. jegy 5 5 30/45 2 30/30 7
30/30 3 45/30 2 30/ 2
Alkalmazott etológia Toxikológia
15/45 8
6
35 / 2 45/30 5 30/30 6
6 6,7 7 6
30/ 3
Belgy. diagnosztika
7
37/30 4 12/1
Méhbetegségek Halegészségügy
6 6 24/2 24/30 3 45/30 2
Sebészet (aneszteziol., Belgyógyászat Élelmiszerhigiénia Állathigiénia Szülészet és szap.biológia Kedv.állatok betegségei Szemészet
7 36/30 2 52/30 2 45/30 4 30/ 45/45 4 24/ 2
Igazságügyi állatorvostan Járványtan
Összesen
36/45 6 36/15 6 30/30 2 36/ 4 45/45 2
7,9 9 30/ -
8 + ZV 9
30/30 7
8,10
10
75/15 2 30/ -
12/9 2 20/ 2 60/20 1 30/ -
8
15/ -
Állategészségügyi igazgatás Fakultatív tantárgyak
5,8
5 25/-
Parazitológia
15/45 1
10 ZV ZV
35/ 2 135/35 3 60/ -
3
2
7
5
3
6
3
5
5
15
54
363 (183/180) 24 + 3
390 (180/210) 25 + 2
346 (210/136) 20 + 7
405 (255/150) 22 + 5
413 (255/158) 24 + 3
404 (239/165) 21 + 6
413 (248/165) 24 + 3
427 (247/180) 22 + 5
453 (303/150) 22 + 5
241 (182/59) 12 + 15
3855 2310+1545 216 + 54
Magyarázatok a táblázat adataihoz
62
A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába, a fakultatív tantárgyakat külön kiadvány tartalmazza. Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait (felső sor), ill. a kreditpontok értékeit (alsó sor) jelentik. A „Vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után vizsgát kell tenni. A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek (anatómia, kórbonctan, belgyógyászat, sebészet, szülészet). ZV=záróvizsga. A 300 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is. Kötelező szakmai gyakorlatok: • állattenyésztéstan: 2 hét; • takarmányozástan: 2 hét; • orvoslás: 4 hét; • intézeti diagnosztikai: 3 hét; • élelmiszerhigiénia: 3 hét; • állat-egészségügyi igazgatástan: 2 hét; • klinika: 2 hét. Kritérium jellegű követelmények: • részvétel testnevelési foglalkozásokon 5 féléven át (150 óra) • klinikai betegellátási gyakorlat teljesítése 4 féléven keresztül, a 7. szemesztertől • mobil klinikai gyakorlat 2 féléven keresztül a 9. és 10. szemesztertől, • az oklevél megszerzésének feltétele legalább középfokú C szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6 szemeszterben (360 óra).
63
A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve bevezetve az 2006/07. tanévben (osztatlan MSc képzés) FÉLÉV 1. félév TANTÁRGY Anatómia Állattan Biológia Biofizika Kémia Latin Biomatematika
30/45 6 30/ 2 30/ 2 18/30 3 45/45 6 - / 30 1 30/30 4
2. félév
3. félév
30/45 6
30/45 7
Állatorvosi szövettan
6. félév
7. félév
8. félév
9. félév 10. félév 11. félév
Állatorvosi élettan Agrárgazdaságtan
1,2,3
90/135 19 30/ 2 30/ 2 48/30 6 90/75 12 -/ 60 2 30/30 4 45/45 5 60/75 8 90/53 9 120/53 10 45/ 2 15/30 3 75/60 8 15/30 1 135/60 9 45/30 4 120/165 16 75/60 9 15/8 2 60/2 75/60 8 75/60 8 30/2 30/ 3 37/30 4 12/1 24/ 2 96/105 11 133/75 10 105/60 6 66/ 4 120/120 13 24/ 2 12/9
1,2 gyak. Jegy 1 2 30/45 5 30/23 3 60/23 3 45/ 2
Állatteny.tan és genetika -/ 30 1
2,3 60/30 6 60/30 7
4
15/30 3 30/30 3
4
4 3
45/30 5
4,5
15/ 90/30 3
Mikrobiológia Kórélettan Kórbonctan Gyógyszertan Laborállat-tud. és bioetika Áo. ökonómia, management, etika
45/30 6 45/30 4 60/30 5 45/30 2 15/8 2
gyak. Jegy 5 5 30/45 2 30/30 7
15/45 1
25/-
35 / 2 45/30 5 30/30 6
Parazitológia Alkalmazott etológia
15/45 8
5,8 6 5
30/30 3 45/30 2 30/ 2
Takarmányozástan
7 6,7 7 6
30/ 3
Toxikológia Belgyógyászati diagnosztika
7
37/30 4 12/1
Méhbetegségek
6 6 24/2 24/30 3 45/30 2
Halegészségügy Állatorvosi sebészet Belgyógyászat Élelmiszerhigiénia Állathigiénia Szülészet és szap.biológia Kedv.állatok betegségei
7 36/30 2 52/30 2 45/30 4 30/ 45/45 4 24/ 2
36/45 6 36/15 6 30/30 2 36/ 4 45/45 2
Igazságügyi állatorvostan
15/ 75/15 2 30/ -
Járványtan Állategészségügyi igazgatás
7,9 9 30/ -
8 + ZV 9
30/30 7
8,10
12/9 2 20/ 2 60/20 1 30/ -
10
8
Szemészet
Gyakorlati félév
Összesen
Összesen
2
Tájanatómia
Fakultatív tantárgyak
Vizsga
1 30/ 3 45/30 6 / 30 1
Állatorvosi biokémia
Informatika
5. félév
1
45/45 5 30/30 3
Növénytan
4. félév
10 ZV ZV
35/ 2 135/35 3 60/ -
40/hét
3
2
7
5
3
6
3
5
5
363 390 346 405 405 412 413 427 453 (183/180) (180/210) (210/136) (255/150) (255/158) (239/165) (248/165) (247/180) (303/150) 24 + 3 25 + 2 20 + 7 22 + 5 24 + 3 21 + 6 24 + 3 22 + 5 22 + 5
15 241 (182/59) 12 + 15
54 520 30
4375 2310+2065 246 + 54
64
Magyarázatok a táblázat adataihoz: A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába, a fakultatív tantárgyakat külön kiadvány tartalmazza. Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait (felső sor), ill. a kreditpontok értékeit (alsó sor) jelentik. A „Vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után vizsgát kell tenni. A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek (anatómia, kórbonctan, belgyógyászat, sebészet, szülészet). ZV=záróvizsga. A 330 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is. Kötelező szakmai gyakorlatok: • • • • • • •
állattenyésztéstan: 2 hét; takarmányozástan: 2 hét; orvoslás: 4 hét; intézeti diagnosztikai: 3 hét; élelmiszerhigiénia: 3 hét; állat-egészségügyi igazgatástan: 2 hét; klinika: 2 hét.
Kritérium jellegű követelmények: • • • •
részvétel testnevelési foglalkozásokon 5 féléven át (150 óra) klinikai betegellátási gyakorlat teljesítése 4 féléven keresztül, a 7. szemesztertől mobil klinikai gyakorlat 2 féléven keresztül a 9. és 10. szemesztertől legalább középfokú C szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6 szemeszterben (360 óra).
65
5. függelék A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvosi szak tantárgy moduljai Az alapozó modul tantárgyai: - Anatómia szigorlat - Szövettan 2. vizsga - Élettan 2. vizsga - Biokémia 2. vizsga A paraklinikai modul tantárgyai - Kórélettan vizsga - Kórbonctan 1. vizsga - Gyógyszertan 2. vizsga - Állattenyésztéstan 2. vizsga - Belgyógyászati diagnosztika vizsga A klinikai modul tantárgyai - Belgyógyászat szigorlat - Szülészet 3. szigorlat - Sebészet 3. szigorlat
66
6. függelék Előtanulmányi feltételek az állatorvos szakon (Előtanulmányi feltételek az egyéni tantervek kialakításához) Nem igényel előtanulmányt • • • • • • • • • •
Anatómia 1. félév Állattan Biológia Biofizika 1. félév Kémia 1. félév Növénytan Biomatematika Informatika Latin Agrárgazdaságtan 1. félév
A több féléves tantárgyaknál a továbbhaladás feltétele a tanterv által a megelőző félévre előírt tanulmányi követelmény (gyakorlati jegy, beszámoló, vizsga) eredményes teljesítése.
A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvosi szak előtanulmányt igénylő tantárgyai Igényelt előtanulmányok
Tantárgyak Szövettan
Biológia vizsga
Biokémia
Kémia 2. vizsga, Szövettan 1. vizsga
Élettan
Kémia 2. vizsga, Anatómia 2. vizsga, Biofizika vizsga
Tájanatómia
Anatómia szigorlat
Állattenyésztéstan és Genetika
Biomatematika vizsga, Anatómia szigorlat, Növénytan vizsga
Mikrobiológia
Biológia vizsga, Szövettan 2.vizsga, Biokémia 1.
Kórélettan
Alapozó modul
Általános kórbonctan
Alapozó modul, Tájanatómia vizsga
Részletes kórbonctan
Kórbonctan 1. vizsga
Gyógyszertan
Alapozó modul
Takarmányozástan
Alapozó modul, Állattenyésztéstan és Genetika 2. vizsga
Parazitológia
Alapozó modul, Kórbonctan 1. vizsga
Alkalmazott etológia
Állattan vizsga, Állattenyésztéstan 2. vizsga
Toxikológia
Gyógyszertan vizsga
Belgyógyászati diagnosztika
Tájanatómia vizsga, Kórélettan vizsga, Kórbonctan 1. vizsga
Szemészet
Sebészet szigorlat
67
Méhbetegségek
Állattan vizsga, Gyógyszertan gyakorlati jegy
Halegészségügy
Állattan vizsga, Kórélettan vizsga
Aneszteziológia, radiológia
Tájanatómia vizsga, Gyógyszertan vizsga
Sebészet
Paraklinikai modul
Belgyógyászat
Paraklinikai modul
Állatorvosi ökonómia, management, etika
Agrárgazdaságtan vizsga
Élelmiszerhigiénia
Paraklinikai modul, Toxikológia vizsga, Mikrobiológia 2. vizsga
Állathigiénia
Paraklinikai modul, Alkalmazott etológia vizsga, Takarmányozástan 2 vizsga
Szülészet és szaporodásbiológia
Paraklinikai modul
Kedvtelésből tartott állatok betegségei
Belgyógyászati diagnosztika vizsga, Gyógyszertan vizsga
Igazságügyi állatorvostan
Kórbonctan szigorlat, Toxikológia vizsga, Járványtan egyidejű felvétele
Járványtan
Paraklinikai modul, Kórbonctan szigorlat
Állategészségügyi igazgatás
Kórbonctan szigorlat, Méhbetegségek vizsga, Parazitológia vizsga
68
7. függelék A SZIE Állatorvos-tudományi Kar alkalmazott zoológus szak mintatanterve (bevezetve az 2002/03. tanévben ) Alapmodul FÉLÉV TANTÁRGY Összehasonlító állatszervezettan Informatika Bevezetés a biológiába A biológia aktuális kérdései Biofizika Kémia Latin nyelv Biomatematika
1. félév 2. félév 30/30 2/2 15/30 2 30/ 2 30/ 2 30/30 4 45/45 6 - /30 1 30/45 4
Bevezetés a zoológiába Állati szövettan
30/30 2/2
3. félév
4. félév
5. félév
30/30 5/2
Zootaxonómia
Gyak. BeszáVizsga jegy moló 1,2,3
1,2,3
1,2
1,2 2 30/30 6 30/30 3 30/45 1/2 30/22,5 3 30/75 2/2
Populációgenetika # Bevezetés az ökológiába *
2,3 3
60/22,5 5 30/75 4/4 30/45 1/2 30/2 30/30 2/1 15/45 1/2
Számítógépes statisztikai gyakorlat Evolúcióbiológia # Paleozoológia Növényélettan Sejtbiológia ˜ Ökológia * Mikrobiológia Összehasonlító élettan ˜
3
4
3,4
3,4
4
4
4,5 #
4 4,6
Immunológia
*
Kutatás tervezés Környezetvédelem Toxikológia
6
3
4,5 #
Könyvtári informatika
4
3
4
30/30 3 30/ 2 30/ 2 30/2 30/ 2 45/30 2/1 30/15 3 60/22,5 2/2
4
2
1,2
Genetika #
Összesen Kötelező+fakt.+kompl. szig.
10. félév
1
Növényrendszertan, növ.ismeret
Komplex szigorlatok kredit értéke
9. félév
1 30/ 3 45/30 6 - /30 1 45/45 5 30/ 2 30/45 5
Összehasonlító biokémia
5
8. félév
1
Növényszervezettan
Fakultatív tantárgyak
7. félév
1
Analitikai kémia
Növényökológia
6. félév
*
5 5
5# 5
5 30/ 2 30/30 2/1
5 5,6
6 7˜ 5,6 * 5
90/22,5 3/2 - /30 1 30/ 2 30/ 2 - /45 3 60/ 3 30/ 2
5,6
5,6 7˜
6 6 6
6*
6 6 6
Összesen 90/90 15 15/30 2 30/ 2 30/ 2 60/30 7 90/75 12 - /60 2 75/90 9 30/ 2 60/75 11 30/30 3 30/45 3 90/45 8 60/150 12 30/ 45 3 30/2 30/30 3 15/45 3 30/30 3 30/ 2 30/ 2 30/ 2 60/ 4 75/60 6 30/15 3 150/45 9 - /30 1 30/ 2 30/ 2 45/ 3 60/ 3 30/ 2
2
-
21
7
7
14
420 427,5 390 412,5 412,5 382,5 (210/210) (210/180) (180/232,5) (195/217,5) (285/97,5) (300/127,5) 25 + 5 26 + 4 26 + 4 24 + 6 21 + 2 + 7 23 + 0 + 7
2445 1380/1065 143+21+14 178
69
A SZIE Állatorvos-tudományi Kar alkalmazott zoológus szak mintatanterve (bevezetve az 2002/03. tanévben ) Természetvédelmi ökológiai szakmodul FÉLÉV TANTÁRGY
7. félév
8. félév
45/ 3 30/45 2/2 45/30 3/2 30/ 2 30/ 2 30/30 2/2 - /30 1
Mikológia Mikrobiális ökológia Parazitológia, parazita evolúció Etológia ˜ Viselkedésökológia ˜ Részletes taxonómia Állatok gyűjtése Természetvédelmi biológia
Talajzoológia Növényföldrajz és társulástan Ökológiai terepmódszerek Általános biogeográfia
Állatföldrajz
Összesen, óraszám (elmélet/gyakorlat) Kreditek Szakdolgozat
5
4
4
6
9
9
9 9 9 9
10
7
427,5 435 420 412,5 390 412,5 382,5 (210/210) (210/180) (180/232,5) (195/217,5) (285/97,5) (300/127,5) 210/225 26 + 4 25 + 5 26 + 4 24 + 6 21 + 2 + 7 23 + 0 + 7 21+1+7 1
7
8
11
1 7
7˜
8
- /15 9 - /270
7
7˜
7
8
- /15 6 - /225
--
7
8
- /15 1 - /75
2
7
8
45/ 3 45/30 4 30/ 2 - /15 14 - /270
7
7
8
30/15 2/1 - /45 3 15/ 1 30/ 2 30/ 2
Nemzeti parkjaink
Komplex szigorlatok kredit értéke
7
7
Tudományos közlés módszertana Természetés állatvédelmi jog
Szaklabor
7
7
Ökotoxikológia
Környezetminősítés, állapotfelmérés Gyakorlati természetvédelem Köztisztviselői ismeretek Szakdolgozati szeminárium
Gyak. BeszáVizsga Összesen jegy moló 7
30/ 2 30/ 2 30/ 2 30/ 2 - /45 3 30/ 2
Hidrobiológia
Fakultatív tantárgyak
9. félév 10. félév
10 10 10 7,8,9,10
45/ 3 30/45 4 45/ 30 5 30/ 2 30/ 2 30/30 4 - /30 1 30/ 2 30/ 2 30/ 2 30/ 2 - /45 3 30/ 2 30/150 3 - / 45 3 15/1 30/ 2 30/ 2 45/ 3 45/ 30 4 30/ 2 - / 60 30 - / 840
50 21
435 150/285 13 + 11 6
450 105/345 11 + 10 9
435 120/315 9+7 14
4200 1965/2235 199+50+21 30
Komplex szigorlatok: # Evolúció biológia: - genetika, populációgenetika, evolúcióbiológia (vizsga letételére ajánlott félév 5.) * Ökológia: - bevezetés az ökológiába, ökológia, növényökológia (vizsga letételére ajánlott félév: 6.) ˜ Viselkedésbiológia: - sejtbiológia, összehasonl. élettan, etológia, viselkedésökológia (vizsga letételére ajánlott félév: 7.) Magyarázatok a táblázat adataihoz: A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába. Külön táblázat tartalmazza az alapmodul, illetve a természetvédelmi ökológiai szakmodul és a kísérletes zoológiai szakmodul tantárgyait. A szakmodul táblázatok „Összesen” sora tartalmazza az alapmodulban elvégzendő óraszámokat, illetve a megszerezhető krediteket is. (Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait /felső sor/, ill. a kreditpontok értékeit /alsó sor/ jelentik.) A „gyak.jegy”, „beszámoló, „vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után a jelzett számonkérésnek eleget kell tenni. A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek A 300 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is. Kötelező szakmai gyakorlatok: probléma felismerő terepgyakorlat: 2 hét; zootaxonómiai és növényrendszertani terepgyakorlat: 2 hét; ökológiai terepgyakorlat 2 hét. Kritérium jellegű követelmények: • részvétel testnevelési foglalkozásokon 4 féléven át (120 óra) • legalább középfokú C szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből az oklevél átvételének feltétele, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6 szemeszterben (360 óra).
70
A SZIE Állatorvos-tudományi Kar alkalmazott zoológus szak mintatanterve (bevezetve az 2002/03. tanévben) Kísérletes zoológiai szakmodul FÉLÉV TANTÁRGY
7. félév
8. félév
9. félév 10. félév
45/ 3 30/45 2/2 45/30 3/2 30/ 2 - /30 2 30/ 2 - /60 4
Mikológia Mikrobiális ökológia Parazitológia, parazita evolúció Etológia ˜ Etológiai módszerek Viselkedésökológia ˜ Speciális vizsgálati módszerek A molekuláris biológia aktuális kérdései
7
Zooszisztematika Evolúciós összehasonlító módszerek Ökológiai modellezés Viselkedésbiológia aktuális kérdései Tudományos közlés módszertana Természet- és állatvédelmi jog Cikkolvasó szeminárium
Komplex szigorlatok kredit értéke Összesen, óraszám (elmélet/gyakorlat) kötelező+fakt Szakdolgozat
420 (210/210) 25 + 5
4
4
6
8
8 30/ 2 - /45 3 15/ 1 - /30 1
6
13
10
7
7
427,5 390 412,5 412,5 382,5 (210/180) (180/232,5 (195/217,5 (285/97,5) (300/127,5 ) ) ) 26 + 4 21 + 2 + 7 23 + 0 + 7 26 + 4 24 + 6
435 180/255 22+0+7 1
8
9
- /15 9 - /270
7
8
8, 9
- /15 6 - /225
--
7˜
9
- /15 1 - /75
--
7
9
45/ 3 30/ 2 15/ 1 - /15 14 - /270
2
7˜
8
Kutatási etika és jog
5
7
8
Az ökológia aktuális kérdései
Fakultatív tantárgyak
7
8
Biotechnológia
Szaklabor
7
7
7
- /30 1
Szakdolgozati szeminárium
7
7
30/ 2 - / 45 3 30/30 3/2 15/15 -/2 30/30 3/2
PC programozás
BeGyak. szá- Vizsga Összesen jegy moló
10 10 10 7,8,9,10
45/ 3 30/45 4 45/ 30 5 30/ 2 - /30 2 30/ 2 - /60 4 30/ 2 - / 45 3 30/30 5 15/15 2 30/30 5 - /45 2 - / 45 3 15/1 - /60 2 45/ 3 30/ 2 15/1 - /60 30 - /840
50 21
495 105/390 18 + 6 6
405 45/360 8 + 13 9
375 90/285 6 + 10 14
4155 1800/2355 199+50+2 1 30
Komplex szigorlatok: # Evolúció biológia: - genetika, populációgenetika, evolúcióbiológia (vizsga letételére ajánlott félév 5.) * Ökológia: - bevezetés az ökológiába, ökológia, növényökológia (vizsga letételére ajánlott félév: 6.) ˜ Viselkedésbiológia: - sejtbiológia, összehasonl. élettan, etológia, viselkedésökológia (vizsga letételére ajánlott félév: 7.) Magyarázatok a táblázat adataihoz: A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába. Külön táblázat tartalmazza az alapmodul, illetve a természetvédelmi ökológiai szakmodul és a kísérletes zoológiai szakmodul tantárgyait. A szakmodul táblázatok „Összesen” sora tartalmazza az alapmodulban elvégzendő óraszámokat, illetve a megszerezhető krediteket is. (Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait /felső sor/, ill. a kreditpontok értékeit /alsó sor/ jelentik.) A „gyak.jegy”, „beszámoló, „vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után a jelzett számonkérésnek eleget kell tenni. A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek A 300 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is. Kötelező szakmai gyakorlatok: probléma felismerő terepgyakorlat: 2 hét; zootaxonómiai és növényrendszertani terepgyakorlat: 2 hét; ökológiai terepgyakorlat 2 hét. Kritérium jellegű követelmények: • részvétel testnevelési foglalkozásokon 4 féléven át (120 óra) • legalább középfokú C szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből az oklevél átvételének feltétele, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6 szemeszterben (360 óra).
71
8. függelék Előtanulmányi feltételek és tantárgymodulok az alkalmazott zoológus szakon Nem igényel előtanulmányt: Informatika, Bevezetés a biológiába, Kémia 1. félév, Biofizika 1. félév, Összehasonlító állatszervezettan 1. félév, Biomatematika 1. félév, Biológia aktuális kérdései, Bevezetés a zoológiába, Növényszervezettan, Könyvtári informatika, PC programozás, Kutatási etika, Természet- és állatvédelmi jog, Általános biogeográfia, Nemzeti parkjaink A több féléves tantárgyaknál a továbbhaladás feltétele a megelőző félévre előírt tanulmányi követelmények (gyakorlati jegy, beszámoló vagy vizsga) eredményes teljesítése. Előtanulmányt igénylő tantárgyak
Előtanulmányi feltételek
Állati szövettan
Bevezetés a biológiába
Analitika
Kémia
Összehasonlító biokémia
Kémia
Számítógépes statisztikai gyakorlat
Informatika, Biomatematika
Zootaxonómia
Bevezetés a biológiába, Összehasonlító állatszervezettan
Növényrendszertan és növényismeret
Növényszervezettan
Genetika
Összehasonlító biokémia 1. félév
Populációgenetika
Biomatematika, A biológia aktuális kérdései
Bevezetés az ökológiába
Analitika, Zootaxonómia 1. félév
Evolúcióbiológia
Zootaxonómia szigorlat, Populációgenetika
Növényélettan
Növényrendszertan és növényismeret
Paleozoológia
Zootaxonómia szigorlat
Sejtbiológia
Bevezetés a biológiába, Összehasonlító biokémia
Ökológia
Bevezetés az ökológiába, Zootaxonómia, Biomatematika
Mikrobiológia
Bevezetés a biológiába, Összehasonlító biokémia
Immunológia
Bevezetés a biológiába, Állati szövettan, Összehasonlító biokémia
Összehasonlító élettan
Összehasonlító állatszervezettan, Összehasonlító biokémia, Állati szövettan
Mikológia
Kémia
Etológia
Populációgenetika, Összehasonlító élettan
Növényökológia
Növényélettan
Kutatás tervezés
Biomatematika, Számítógépes statisztikai gyakorlat
Környezetvédelem
Kémia, Ökológia
Mikrobiális ökológia
Mikrobiológia, Ökológia szigorlat
Parazitológia - parazitaevolúció
Zootaxonómia szigorlat
72
Toxikológia
Kémia
Viselkedésökológia
Populációgenetika
Cikkolvasó szeminárium
Alapmodul tantárgyai *
2. tantárgymodul Részletes taxonómia Állatok gyűjtése és preparálása Természetvédelmi biológia Hidrobiológia Talajzoológia Ökotoxikológia Növényföldrajz és társulástan Ökológiai terepmódszerek Környezetminősítés Állatföldrajz Gyakorlati természetvédelem Köztisztviselői ismeretek 3. tantárgymodul Speciális vizsgálati módszerek Ökológiai modellezés Molekuláris biológia aktuális kérdései Viselkedésbiológia aktuális kérdései Ökológia aktuális kérdései Biotechnológia Kutatási etika és jog
Zootaxonómia szigorlat Zootaxonómia szigorlat Populációgenetika, Ökológia szigorlat Zootaxonómia szigorlat, Ökológia 1. félév Zootaxonómia szigorlat, Ökológia szigorlat Toxikológia Növényrendszertan Biomatematika Ökológia szigorlat Általános biogeográfia Növényrendszertan és növényismeret, Növényföldrajz és társulástan Természet- és állatvédelmi jog
Alapmodul tantárgyai * PC programozás, Biomatematika, Számítógépes statisztikai gyakorlat Evolúcióbiológia szigorlat Viselkedésbiológia szigorlat Ökológia szigorlat Alapmodul tantárgyai * Természet- és állatvédelmi jog
* Alapmodul tantárgyai: Összehasonlító állatszervezettan, Zootaxonómia, Bevezetés az ökológiába, Ökológia, Növényökológia, Összehasonlító biokémia, Genetika, Evolúcióbiológia, Sejtbiológia, Összehasonlító élettan. Terepgyakorlatok előfeltételei: • Problémafelismerő terepgyakorlat
- bevezetés a zoológiába
• Zootaxonómiai és növényrendszertani terepgyakorlat
- zootaxonómia 2. félév gyakorlati jegy, növényrendszertan és növényismeret gyakorlati jegy
• Ökológiai terepgyakorlat
- ökológia 2. félév gyakorlati jegy
73
9. függelék SZIE Állatorvos-tudományi Kar biológia alapképzés (BSc) mintatanterve
30 2
Összehasonlító állatszervezettan
30 2
30 2
összesen (óraszám, kredit)
30 2
vizsga
Összehasonlító növényszervezettan
gyak.kredit
30 2
ea.kredit
Kémia
6. gyak.kredit
30 2
ea.kredit
30 2
5. gyak.kredit
Biomatematika
ea.kredit
30 2
gyak.kredit
15 1
ea.kredit
gyak.kredit
Informatika
gyak.kredit
ea.kredit
Tantárgyak (kötelező, A-tantárgyak)
Szemeszterek 3. 4.
2. ea.kredit
1.
gyakorlati jegy
Minden szakirányon kötelező tantárgyak
1.
1.
15/30 3
45 3
30 2
1., 2.
1., 2.
75/60 9
30 2
30 2
2.
1., 2.
60/30 6
1.
1.
30/30 4
30 2
30 2
1., 2.
1., 2.
60/60 8
Földtudományok
30 2
15 1
2.
2.
30/15 3
Fizika
30 2
2.
30/0 2
Összehasonlító biokémia Növényrendszertan
30 2
30 2
45 3
15 1
3.
3.
45/15 4
30 2
30 2
2., 3
2., 3
60/60 8
Összehasonlító élettan
60 4
3.
60/0 4
Genetika
30 2
3.
30/0 2
Növényélettan
30 2
30 2
3.
3.
30/30 4
Zootaxonómia
30 2
30 2
3., 4
3., 4
60/60 8
4.
30/0 2
5.
30/0 2
A sejt molekuláris biológiája
30 2
30 2
30 2 30 2
Humánbiológia Ökológia alapjai
30 2
30 2
4.
4.
30/30 4
Populációgenetika és evolúcióbiológia
45 3
30 2
4.
4.
45/30 5
Etológia I.
30 2
4.
30/0 2
Biotechnológia
30 2
5.
30/0 2
Növényökológia I.
30 2
5.
30/0 2
Természet és környezetvédelem
30 2
5.
30/0 2
Mikrobiológia
30 2
5.
30/15 3
Immunológia alapjai
30 2
5.
30/0 2
Általános biogeográfia és állatföldrajz
30 2
5., 6.
60/0 4
15 1
5.
30 2
74 30 2
Molekuláris biológiai technikák 80 4
Terepgyakorlat I.
80 4
Terepgyakorlat II. 9
Összes kredit
8
13
120
195
17
A Összes óraszám
6.
135
255
13
15
215
225
26
7
11
105
165
22
330+80
330
10
14
170
210
21
1
4
15
60
15
255+80
225
2.
0/80 4
4.
0/80 4
0
105
4
105 0
60
30/0 2
1615 1615
75
Szünbiológia szakirány
vizsga
gyak.kredit
ea.kredit
ea.kredit
ea.kredit
6. gyak.kredit
5. gyak.kredit
4. gyak.kredit
ea.kredit
ea. kredit
ea. kredit
3. gyak.kredit
2. gyak. kredit
1. Tantárgyak (kötelezően választható, B-tantárgyak)
gyakorlati jegy
Szemeszterek
összesen (óraszám, kredit)
I. Természetvédelmi ökológia szakmodul
A biológia aktuális kérdései
30 2
1.
30/0 2
Bevezetés a biológiába
30 2
1.
30/0 2
EU ismeretek
30 2
1.
30/0 2
1.
0/30 2
6.
30/0 2
5.
5.
30/30 4
4.
4.
30/30 4
6.
30/0 2
5.
30/0 2
30 2
Könyvtári informatika
30 2
Ökonómia, menedzsment és etika 30 2
Növényökológia 30 2
Állatökológia
30 2
30 2 30 2
Ökotoxikológia 30 2
Ökológiai terepmódszerek Természet és állatvédelmi jog
30 2
6.
30/0 2
Természeti értékeink
30 2
6.
30/0 2
90 8
Szaklabor 60 6
Speciális vizsgálati módszerek 30 2
Kutatástervezés 30 2
Számítógépes statisztika
15 2
30 3 30 4
Szakmai gyakorlat
6.
0/90 8
5.
0/60 6
4.
4.
30/15 4
3.
3.
30/30 5
6.
Összes kredit %
0/30 4
Összes kredit B tantárgyakból
6
2
0
0
2
3
4
4
4
8
8
12
53
29%
Összes kredit A tantárgyakból
9
8
13
13
15
7
11
10
14
1
4
0
105
58%
A + B összesen
15
10
13
13
17
10
15
14
18
9
12
12
158
Összes óraszám
25
26
27
29
27
24
315
395
420
500
315
330
2275
C tantárgyból kötelező kredit
8
4%
Szabadon felvehető tantárgyból
4
2%
170
93%
Összesen
Összes óraszám B
90
30
0
0
30
30
60
45
60
A
135
120
195
215
225
105
165
170
210
90
120
90
645
óraszámok: 15
60
0
1615
2260
76
Szünbiológia szakirány II. Viselkedésbiológiai szakmodul összesen (óraszám, kredit)
A biológia aktuális kérdései
30 2
1.
30/0 2
Bevezetés a biológiába
30 2
1.
30/0 2
EU ismeretek
30 2
4.
30/0 2
6.
0/30 2
6.
30/0 2
ea.kredit
gyak.kredit
6. gyak.kredit
ea.kredit
ea.kredit
ea.kredit
5. gyak.kredit
4. gyak.kredit
3. gyak.kredit
ea. kredit
gyak.kredit
ea.kredit
Tantárgyak (kötelezően választható, B-tantárgyak)
2.
gyakorlati jegy
vizsga
Szemeszterek 1.
30 2
Könyvtári informatika
30 2
Ökonómia, menedzsment és etika
90 8
Szaklabor 60 6
Speciális vizsgálati módszerek 30 2
Kutatástervezés 30 2
Számítógépes statisztika
15 2
30 3
Szakmai gyakorlat 30 2
Viselkedésökológia
0/60 6
5.
5.
30/15 4
3.
3.
30/30 5
6.
30 2
5.
30 2
45 3
Cikkolvasó szeminárium
5.
0/30 4 6.
4.
30/30 4 0/90 5
5.
30 2
A viselkedés szabályozása
0/90 8
30 4
90 5
Etológia II.
6.
Összes kredit %
6.
30/30 4 0/45 3
3.
Összes kredit B tantárgyakból
6
2
0
0
2
6
4
2
2
11
2
16
53
29%
Összes kredit A tantárgyakból
9
8
13
13
15
7
11
10
14
1
4
0
105
58%
A + B összesen
15
10
13
13
17
13
15
12
16
12
6
16
158
25
26
30
27
28
22
315
395
435
470
375
300
53
2290
C tantárgyból kötelező kredit
8
8
4%
Szabadon felvehető tantárgyból
4
4
2%
Összesen
12
170
93%
B
90
30
0
0
30
30
60
45
0
150
60
150
645
A
135
120
195
215
225
105
165
170
210
15
60
0
1615
óraszámok: 2260
77
Alkalmazott biológus szakirány I. Mikológia szakmodul összesen (óraszám, kredit)
A biológia aktuális kérdései
30 2
1.
30/0 2
Bevezetés a biológiába
30 2
1.
30/0 2
3.
45/75 8
4.
30/0 2
45 3
Gombarendszertan és terepgyakorlat
gyak.kredit
ea.kredit
ea.kredit
ea.kredit
6. gyak.kredit
5. gyak.kredit
4. gyak.kredit
ea.kredit
ea.kredit
ea.kredit
3. gyak.kredit
2. gyak. kredit
1. Tantárgyak (kötelezően választható, B-tantárgyak)
75 5
gyakorlati jegy
vizsga
Szemeszterek
3.
30 2
EU ismeretek Természet és állatvédelmi jog
30 2
4.
30/0 2
Gyógynövényismeret
45 3
4.
45/0 3
Ökológiai terepmódszerek
30 2
5.
30/0 2
Mikotoxikológia
15 1
5.
15/0 1
Mérgező növények és hatóanyagaik ismerete
30 2
5.
30/30 4
Gombaökológia
30 2
5.
30/0 2
Gombaélettan
30 2
5.
30/0 2
6.
30/0 2
6.
30/30 4
30 2
5.
Toxikológia alapjai
30 2
Mikroba biotechnológia
30 2
Ökotoxikológia
30 2
6.
30/0 2
Ökonómia, menedzsment és etika
30 2
6.
30/0 2
Gombatermesztés és mikoterápia
30 2
6.
30/0 2
6.
0/30 2
30 2
6.
30 2
Könyvtári informatika
90 8
Szaklabor Összes kredit B tantárgyakból
6
2
0
0
3
5
5
0
9
2
10
10
Összes kredit A tantárgyakból
9
8
13
13
15
7
11
10
14
1
4
0
A + B összesen
15
10
13
13
18
12
16
10
23
3
14
10
25
26
30
26
26
24
255
395
450
505
345
360
Összes kredit %
0/90 8
6.
52 58
52
31%
105
58%
157 157
2310
C tantárgyból kötelező kredit
8
8
4%
Szabadon felvehető tantárgyból
5
5
1%
Összesen
71
170
94%
B
90
30
0
0
45
75
75
0
135
30
150
120
750
A
135
120
195
215
225
105
165
170
210
15
60
0
1615
óraszámok: 2365
78
Alkalmazott biológus szakirány II. Állattartás szakmodul összesen (óraszám, kredit)
A biológia aktuális kérdései
30 2
1.
30/0 2
Bevezetés a biológiába
30 2
1.
30/0 2
EU ismeretek
30 2
4.
30/0 2
6.
0/30 2
6.
30/0 2
ea.kredit
gyak.kredit
6. gyak.kredit
ea.kredit
ea.kredit
ea.kredit
5. gyak.kredit
4. gyak.kredit
3. gyak.kredit
ea.kredit
gyak.kredit
ea.kredit
Tantárgyak (kötelezően választható, B-tantárgyak)
2.
gyakorlati jegy
vizsga
Szemeszterek 1.
30 2
Könyvtári informatika
30 2
Ökonómia, menedzsment és etika
90 8
Szaklabor 30 2
Ökológiai terepmódszerek Toxikológia alapjai
30 2
Mikroba biotechnológia
30 2
30 2
5.
30/0 2
6.
30/0 2
6.
30/30 4
4.
30/0 2
3.
3.
30/30 5
4.
4.
30/15 3
5.
5.
30/30 4
6.
6.
45/45 6
6.
15/0 1
6.
30/30 4
6.
30 2
Természet és állatvédelmi jog 30 2
Állattenyésztés
30 2 30 2
Takarmányozástan alapjai
15 1 30 2
Parazitológia
30 2
Emlősök szaporodásbiológiája
45 3
Különleges állatok tenyésztése
15 1
Különleges állatok takarmányozása
30 2
30 2
12
15
50
50
105
105
0
155
Összes kredit B tantárgyakból
6
2
0
0
2
2
4
1
4
2
45 3
0/90 8
6.
Összes kredit A tantárgyakból
9
8
13
13
15
7
11
10
14
1
4
0
A + B összesen
15
10
13
13
17
9
15
11
18
3
16
15
C tantárgyból kötelező kredit
25
26
26
26
21
31
315
395
390
470
285
465
2
2
6.
28% 58%
155 2320 8
8
Szabadon felvehető tantárgyból
4
7
7
Összesen
15
170
B
90
30
0
0
30
30
60
15
60
30
180
195
720
A
135
120
195
215
225
105
165
170
210
15
60
0
1615
4% 4% 94%
óraszámok: 2335
79
10. függelék Előtanulmányi feltételek a Biológia BSc képzésben Tantárgy
előfeltétel
A biológia aktuális kérdései
nincs
Bevezetés a biológiába EU ismeretek Könyvtári informatika Ökonómia, menedzsment és etika Informatika Biomatematika Kémia Összehasonlító növényszervezettan Összehasonlító állatszervezettan Földtudományok Fizika Összehasonlító biokémia Növényrendszertan Összehasonlító élettan Genetika Növényélettan Zootaxonómia A sejt molekuláris biológiája Humánbiológia Ökológia alapjai Populációgenetika és evolúcióbiológia Etológia I. Biotechnológia Növényökológia I. Természet és környezetvédelem Mikrobiológia Immunológia alapjai Általános biogeográfia és állatföldrajz Molekuláris biológiai technikák Terepgyakorlat I. Terepgyakorlat II. Szaklabor
nincs nincs Informatika (párhuzamosan felvehető) nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs Biomatematika 1. félév Kémia Növényszervezettan Összehasonlító állatszervezettan Kémia Növényszervezettan Összehasonlító állatszervezettan 2. félév Összehasonlító biokémia Összehasonlító állatszervezettan Terepgyakorlat I. Genetika nincs Genetika Ökológia alapjai Ökológia alapjai Összehasonlító biokémia Összehasonlító biokémia Növényrendszertan, Zootaxonómia Összehasonlító biokémia Növényrendszertan Terepgyakorlat I., Zootaxonómia a szakirány választás kritériumai (ld. 11. függelék)
Speciális vizsgálati módszerek
a szakirány választás kritériumai (ld. 11. függelék)
Kutatástervezés
a szakirány választás kritériumai (ld. 11. függelék)
Számítógépes statisztika
Informatika, Biomatematika
Szakmai gyakorlat Viselkedésökológia
a szakirány választás kritériumai (ld. 11. függelék) Etológia I.
80 Etológia II.
Etológia I., Számítógépes statisztika
A viselkedés szabályozása
Etológia I. (párhuzamosan felvehető)
Cikkolvasó szeminárium Növényökológia Állatökológia Ökotoxikológia
a szakirány választás kritériumai (ld. 11. függelék) Ökológia alapjai Ökológia alapjai (párhuzamosan felvehető) Ökológia alapjai
Ökológiai terepmódszerek
Ökológia alapjai
Természet- és állatvédelmi jog
nincs
Természeti értékeink Toxikológia alapjai Mikroba biotechnológia Mikotoxikológia Mérgező növények és hatóanyagaik ismerete Gyógynövényismeret Gombarendszertan és terepgyakorlat Gombaökológia Gombaélettan Gombatermesztés és mikoterápia Állattenyésztés
nincs Összehasonlító biokémia Genetika Gombarendszertan Növényrendszertan, Kémia Növényrendszertan Növényrendszertan 1. félév Gombarendszertan Összehasonlító biokémia Gombarendszertan Összehasonlító állatszervezettan
Takarmányozástan alapjai
Állattenyésztés
Parazitológia
Zootaxonómia
Emlősök szaporodásbiológiája
Összehasonlító élettan
Különleges állatok tenyésztése
Állattenyésztés
Különleges állatok takarmányozása
Takarmányozástan alapjai
81
11. függelék Szakirány- és modulválasztás, a SZIE ÁOTK Biológus BSc képzésén a 2007-től induló évfolyamok számára A SZIE ÁOTK Biológus BSc-képzését a Biológiai Intézet (BI; a Zoológiai Intézet jogutódja) szervezi. Az Állattartás tantárgymodul szervezését az Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet (ÁTLI) végzi.
SZAKIRÁNY- ÉS MODULVÁLASZTÁS •
Szakirány és modul választása nem kötelező, azaz a Differenciált szakmai blokk tárgyainak teljesítése egyénileg összeválogatható. Oklevelet az szerezhet, akinek megvan az abszolutóriuma (minimum 170 kredit), sikeresen védte meg szakdolgozatát, sikeresen záróvizsgázott és középfokú, C-típusú nyelvvizsgát tett. A Differenciált szakmai blokkból minimum 50 kreditet kell teljesíteni. A szakirányok és modulok összeszervezett, egymásra épülő tantárgyblokkok egy kiemelt témában, aminek teljesítése során fokozott oktatói segítséget, irányítást biztosítunk (tutor). A szakirány elvégzésének igazolása a diplomába is szerepel. A szakirányt a 2. félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig kell választani a kitöltött formanyomtatványnak a Biológiai Intézet titkárságán való leadásával. A szakirány elindításához legalább 5 fő jelentkezése szükséges. 5 főnél kevesebb jelentkező esetén az oktató nem köteles indítani a tárgyat, valamint 5 főnél kevesebb jelenlévő esetén nem köteles megtartani az előadást (TVSZ . 12§ 4.).
•
• • •
Modulfelelősök •
Szünbiológia szakirány o Természetvédelmi ökológia Dr. Hornung Erzsébet egyetemi docens
[email protected]
o Viselkedésbiológia
Dr. Kabai Péter egyetemi docens
[email protected]
•
Alkalmazott biológia szakirány o Mikológia
Dr. Vetter János egyetemi tanár
[email protected]
o Állattartás
Dr. Hullár István egyetemi docens hullar.istvan@ aotk.szie.hu
Szünbiológia szakirány A szakirányra jelentkezőket a 2. félév végén a szakirány oktatóinak képviselői személyes beszélgetésen meghallgathatják, hogy segítsék választásukat. • Jelentkezés feltétele (2007-2008-as tanévtől, felmenő rendszerben): - a második félév súlyozott tanulmányi átlaga ≥ 3, - a biomatematika két félévének átlaga ≥ 3, - angol nyelvismeret. • A szakirányt felvettek tutoriális képzésben részesülnek. • Szakdolgozatként kutatást vagy fejlesztést várunk el (lásd alább). Alkalmazott biológia szakirány Minden Biológus BSc-s hallgató, aki 1. és 2. félévi tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, részt vehet a szakirány képzésein.
82
12. függelék Irányelvek szakdolgozat készítéséhez a SZIE ÁOTK Biológus BSc képzésén a 2007-től induló évfolyamok számára A szakdolgozat célja • önálló hallgatói munka; írásbeli (dolgozat) és szóbeli (védés) készségek fejlesztése a szakmai problémák megfogalmazásában, azok megoldásában és értékelésében; • eszközök, módszerek ismeretének szintézise egy konkrét probléma kapcsán, (alapismeretek: informatika, biomatematika, könyvtári informatika; szünbiológia szakirányon: kutatástervezés, számítógépes statisztika); • hallgatói lehetőség a kutatómunkával való megismerkedésre. A szakdolgozat keretei • A témaválasztás határideje a 2. félév november 30. A szakdolgozat készítését a hallgató bármikor elkezdheti e határidő előtt is. A témaválasztást a BI titkárságán kell megtenni a kitöltött formanyomtatvány leadásával. • A szakdolgozat a szaklaboratórium tantárgy keretein belül készül. • A témát a Biológiai Intézetben akkreditált és meghirdetett BSc szakdolgozat-témák közül lehet választani. • A Biológiai Intézetben, a SZIE és külső intézmények akkreditált és meghirdetett témái közüli választástól eltérni csak kivételes esetben lehet. Erre kérelmet írásban a BI igazgatójához kell benyújtani részletes munkatervvel, ami alapján az Intézeti Tanács dönt. A Tanács döntésénél figyelembe veszi annak indokoltságát, hogy miért más intézményben szeretné a hallgató elkészíteni szakdolgozatát, kéri az intézmény és a témavezető fogadó-nyilatkozatát, figyelembe veszi a leendő témavezető kutatói tevékenységét és a hallgató tanulmányi eredményeit. Az engedélyhez szükséges, hogy a BI vagy az ÁTLI valamelyik munkatársa belső konzulensként elvállalja a hallgató munkájának felügyeletét. Az ilyen eset intézmények közötti áthallgatásnak minősül (tekintettel a szakdolgozathoz kapcsolódó tantervi órákra), amihez mind a fogadó intézmény, mind a SZIE ÁOTK Tanulmányi Bizottságának engedélye szükséges (KTVSZ 24. §). • A BI köteles november 15-ig legalább annyi témát meghirdetni, ahány szakdolgozó hallgató várható. A témavezető által megjelölt témákban lehet kutató vagy fejlesztő munkát végezni. Kivételes esetben irodalmi áttekintés is beadható szakdolgozatként. A kutatómunka eredménye a tudományos közlés szabályai szerint bemutatott új ismeret, amely eléri egy tudományos elővizsgálat színvonalát. A fejlesztőmunka eredménye egy új eljárás, vagy egy ismert eljárás újszerű módosítása, amely alapja lehet egy gyakorlatban bevezethető eljárásnak. Az irodalmi áttekintés eredménye egy hazai szaklapban publikációra alkalmas, magas színvonalú ismeretterjesztő összefoglalás.
1. Kutatás • Kutatómunka végzése; lehet elméleti, labor-, vagy terepmunka (pl. metaanalízis, biológiai modell készítése, laboratóriumi vagy terepi megfigyeléses, illetve kísérletes munka) • Felépítése: i. Mi a kérdés?
83
ii. iii. iv. v. vi. vii.
Miért érdekes és aktuális a kérdés megválaszolása? A kérdés megválaszolásának munkahipotézisei, és a hipotézisek jóslásai Módszerek Eredmények és értékelésük Milyen további lépéseket javasol a szerző kérdése megválaszolásához? Hivatkozások
2. Fejlesztés • Valamilyen új módszer, eljárás, technológia kifejlesztése, (pl. természetvédelmi kezelési eljárás vagy egy állatfaj tartási körülményeinek kidolgozása) • Felépítése: i. Mi a fejlesztés célja? Milyen problémát old meg, miért érdekes és aktuális a fejlesztés? ii. Módszerek, a kidolgozott eljárás protokollja iii. Eredmények és értékelésük: mi bizonyítja, hogy a kidolgozott eljárás jó? iv. Milyen további fejlesztéseket javasol a szerző módszere tökéletesítéséhez? v. Hivatkozások 3. Irodalmi áttekintés (szemlecikk) • Tudományos kérdés irodalmi áttekintése i. Mi a kérdés? ii. Miért érdekes és aktuális a kérdés megválaszolása? iii. Módszerek (milyen adatbázisok felhasználásával, milyen kulcsszavak segítségével történt a hivatkozott cikkek összegyűjtése) iv. Milyen eredmények születtek eddig a kérdés megválaszolására? v. Milyen következtetésekre lehet jutni az ismertetett eredmények alapján? vi. Milyen további kutatásokat javasol a szerző a kérdés jobb megválaszolásához? vii. Hivatkozások • •
• • •
A szakdolgozatot 2 példányban bekötve és elektronikus formában pdf-fájlként kell benyújtani magyar nyelven. Leadási határidő: április 30. A szakdolgozatot a BI tanácsa által felkért két független szakember bírálja. A szakdolgozat érdemjegyét a Bíráló Bizottság állapítja meg a szakértői vélemények és a védés eredményének figyelembevételével. Védés ideje: május vége, június eleje (a záróvizsga előtt legalább 2 héttel). Védés helye: Biológiai Intézet. Védési bizottság tagjai a Biológus BSc képzésben résztvevő tanszékek meghívott munkatársai és meghívott külső szakértők. A bizottságot a BI igazgatója állítja össze.
Formai követelmények A szakdolgozat terjedelme 20-30 oldal. A szakdolgozathoz indokolt esetben mellékletek csatolhatók (pl. nyers adatok, térképek stb; helye a „Függelék” fejezet), melyek nem számítanak bele a terjedelembe. Formátuma A/4, 12-es Times New Roman, 1.5-es sorköz, átlag 3 cm-es margók. Bsc-szakdolgozat részei: 1. 2. 3. 4.
Címlap Tartalomjegyzék Összefoglalás Bevezetés (tartalmazza az irodalmi áttekintést)
84
5. Módszerek 6. Eredmények 7. Értékelés 8. Következtetések 9. Köszönetnyilvánítás 10. Hivatkozások 11. Függelék (csak ha szükséges) 12. Abstract (angolul)
