No title

Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 „A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása” támogatási konstrukció

„A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció” című projekt Támogatási szerződés száma: 2003/004-561-01-02

Zárójelentés

Módszertani megalapozó tanulmány 1.0 verzió Lektorálás előtti szakértői változat 1. KÖTET Készítette: BFH Európa Kft.

Szombathely, 2006. június 30.

PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

Tartalomjegyzék 1. Tájékoztató összefoglaló ....................................................................................................2 2. A régión belüli foglalkoztatási paktumok státusza ..............................................................9 3. Az eddigi gyakorlat és az elkészült dokumentumok bemutatása, jellemzése......................26 4. Módszertani segédlet ........................................................................................................33 Általános elvek.................................................................................................................33 Mintadokumentum típusok és eljárások definiálása ..........................................................41 5. A külföldi példák, megoldások bemutatása ...................................................................45 Finnország........................................................................................................................46 Írország ............................................................................................................................48 Szlovákia..........................................................................................................................50 Belgium............................................................................................................................52 Portugália .........................................................................................................................53 Németország ....................................................................................................................55 Új-Zéland .........................................................................................................................56 Spanyolország (Katalónia)................................................................................................59 Franciaország ...................................................................................................................60 Norvégia ..........................................................................................................................61 Görögország.....................................................................................................................61 Ausztria............................................................................................................................62 Érdekességek és tapasztalatok ..........................................................................................63 6. Irodalomjegyzék...............................................................................................................66 7. Idegen kifejezések értelmezési jegyzéke ...........................................................................68 8. Mellékletek ......................................................................................................................69 A régión belüli foglalkoztatási paktumok adattára ............................................................70 Esettanulmány..................................................................................................................74 A Stájer Foglalkoztatási Paktum.......................................................................................79 A felmérő kérdőívek biankó tartalma................................................................................84

1 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

1. Tájékoztató összefoglaló A Vas Megyei Munkaügyi Központ a Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 támogatásával „A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció” című szerződése keretében pályázati projektet valósít meg. A projekt célja a régióban már működő és most létrehozás alatt álló foglalkoztatási paktumok közötti koordináció megteremtése, hálózati együttműködés kialakítása (platform), egységesen értelmezett és alkalmazott minőségi sztenderdek alkalmazása. Az egyes résztevékenységek megvalósítása keretében módszertani megalapozó tanulmány elkészítésére, minőségi kézikönyv kidolgozására és ehhez kapcsolódóan próbaminősítések lefolytatására is sor került. Ezen projektelem célja módszertani segédletek készítése és ezek használatához kapcsolódóan információ-szolgáltatás volt a paktumok hatékony működtetéséhez szükséges ellátási feladatokhoz kapcsolódóan. Mivel az eddig létrehozott paktumoknak hazánkban még nincs leírt, kézbe adható, elfogadott módszertani dokumentációja, ennek kidolgozásához és az egyes szereplők részére történő rendelkezésre bocsátásához is segítséget nyújt a projekt. Erre azért van szükség, mert mint ahogy arra már utaltunk, az eddigi paktum-működtetési tapasztalatok alapján számos módszertani hiányosság található még a rendszerben. Nem volt például olyan, kézbe adható paktum-ügyrend eddig még kidolgozva, nincs olyan paktum-munkaterv készen, amelyek korábbi kidolgozása és megvalósítása során felhalmozott partnerségi együttműködési tapasztalat hasznosítható és adaptálható lenne a többi paktum menedzsmentje számára. Nincsenek egységes formai szempontok szerint dokumentálva azok a sikeres projektek, amelyek lebonyolításra kerültek a partnerségben közreműködő szervezeteknél. Nem ismeretek a paktum partnerek között teljes körűen azok az együttműködési technikák, módszerek, amelyek az egyes szereplők kompetenciáit segítik kibontakozni. Sajnos az eddigi tapasztalatok alapján a partnerség elve, az együttműködők széles körének valódi bevonása a fejlesztések egy részénél még mindig kimarad a megvalósításból. A régióban az elmúlt időszakban néhány paktum széles együttműködői körrel már megköttetett és továbbiak vannak előkészítés alatt. A kezdeményezés ebben a régióban néhány esetben már a megvalósítás fázisába lépett, az együttműködő felek valamennyi paktum esetében a kommunikáció folyamatos fenntartásán, valamint „tartalommal való kitöltésén” dolgoznak (a paktum munkatervének, a foglalkoztatási stratégia és akciótervnek kidolgozása, benne az együttműködés konkrét irányainak meghatározásával, projektötletek kidolgozása, megvalósításuk előkészítése). Mindezek miatt lényeges a foglalkoztatási paktumok eredményes működtetéséhez szükséges tényezők átgondolása. Az elkövetkező időszak kulcsfontosságú lesz a foglalkoztatási paktumok magyarországi sikeressége szempontjából, így előzetes számbavétele a siker és a kudarc lehetséges tényezőinek igencsak hasznos lehet. A nyugat-dunántúli régióban felmerült az igény a foglalkoztatási paktumok közötti koordinációs platform kialakítása és a paktum menedzsmentjét ellátó, valamint a munkaügyi szervezetek felkészítése a jó megoldások adaptálásra és közös publikálására. Az eddigi tapasztaltok alapján nincsenek meg azok a kritériumok, amelyek alapján az egy-egy paktum keretében készülő projektjavaslatok alapján megítélhető lehetne azok szakmai életképessége és sikere. Mivel eddig még nem került kialakításra országos szintű minőségbiztosítási/minősítési rendszer, a régióban ki kellett dolgozni ennek sztenderdjeit illetve adaptálni az uniós eljárásokból átvehető elemeket. Az így kialakításra került minősítési


kritériumrendszer aztán alkalmazásra is kerülhet a régióban működő paktumokra, illetve előminősíthetővé válnak a még előkészítés alatt álló paktum együttműködések. A módszertani megalapozó tanulmány készítése az elérhető módszerekről és eljárásokról, valamint a minta dokumentumok kidolgozása úgy történt, hogy feltérképezésre és elemzésre kerültek a már működő paktumoknál alkalmazott meglévő módszerek, a kialakult gyakorlat és az alkalmazott eljárások. A hazai és külföldi esettanulmányok feldolgozása segítségével módszertani segédletek kerültek elkészítésre, mintadokumentumok és ajánlott eljárások kerültek kidolgozásra és elérhetővé tételre, segítségükkel információszolgáltatás történik a paktumok hatékony működtetéséhez és a módszertani eszközök alkalmazásához kapcsolódóan. A kidolgozott módszertani segédletek közös használata és a projekt egy másik komponense keretében kialakításra kerülő adatbank folyamatos aktualizálása segíti majd a tervezést és az értékelést, lehetőséget ad majd a sokszor párhuzamos és egymástól elszigetelten futó fejlesztések kiküszöbölésére, amelyre már régóta szükség lenne. A projekt keretében elkészült megalapozó módszertani tanulmány (amely a jelenlegi és az előkészítés alatt álló paktumok státuszának felmérésével és dokumentálásával indul a későbbi munkarészek megalapozásához) elkészítését cégünk, a BFH Európa Kft. végezte. A Vas Megyei Munkaügyi Központ november 17.-én tartott workshopján elhangzott előzetes tájékoztatáshoz kapcsolódóan megkezdődött a jelenlegi állapot felméréséhez szükséges információk összegyűjtése a nyugat-dunántúli régióban már működő vagy jelenleg még csak előkészítés alatt álló települési/kistérségi/regionális paktumok körében. Kértük a paktum gazda szervezeteket, hogy közös munkánkat segítve az összeállított szakmai kérdőívet töltsék ki és 2006. február 20-ig elektronikus formában juttassák vissza. A státusfelmérő kérdőív kitöltéséhez szakmai segítségnyújtást is biztosítottunk cégünk munkatársai révén, akik munkaidőben a megadott telefonszámon illetve e-mail címen várták a felmerülő kérdéseket és több esetben is gyors válaszadással segítették a kitöltők munkáját. A már megkötött foglalkoztatási keretmegállapodások: - Kemenesaljai Kistérségi Foglalkoztatási Paktum, Celldömölk - Dél-zalai, Letenyei Kistérségi Foglalkoztatási Paktum - Határon Átnyúló Osztrák-Magyar Alpokalja Kistérségi Foglalkoztatási Paktum, Lövő - Szombathely Megyei Jogú Város Foglalkoztatási Paktuma - Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum, ZALA-KAR társulás - Keszthely-Hévízi Kistérségi társulás foglalkoztatási paktuma - Magyar-szlovák határon átnyúló foglalkoztatási együttműködés Tervezett, előkészítés alatt álló foglalkoztatási paktumok: - Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Foglalkoztatási Paktuma - Körmendi-Őriszentpéteri kistérségek foglalkoztatási programterve - West/Nyugat Pannonia Eurégió Osztrák-Magyar határ menti foglalkoztatási paktum - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Foglalkoztatási Paktuma

Mind a 10 felsorolt paktum/kezdeményezés menedzsment szervezetét megkerestük kérdőívünkkel. Volt ahol elsőre nem sikerült a kompetens személyt/szervezetet megtalálni a paktumok létrehozására/működtetésére kialakult némely esetben szokatlan projekt partnerségek körében (pl. a körmendi kistérségi foglalkoztatási programtervet és adatbázist a celldömölki többcélú kistérségi önkormányzati társulás menedzseli), de további információgyűjtéssel ezek a kérdőívek is továbbításra kerültek az illetékeseknek. Több


paktum esetében a megadott határidőre nem érkeztek vissza a kitöltött kérdőívek, ezért póthatáridőket kellett megállapítani, de volt olyan szervezet, amely erre és a szakértői megkeresésre sem, vagy kitérően reagált. Emiatt a feldolgozás a tervezett időpontban még nem volt teljes körű, de a következő napokban a még hiányzók is dokumentálásra kerülnek. Ebben a fejezetben 6 beérkezett kérdőívet tudtunk a státusz elkészítéséhez és elemzéséhez felhasználni, ezen kívül további két kérdőív visszaérkezett de nem elégséges mértékű vagy értékelhetetlen információkat tartalmazott. További időpont egyeztetések ellenére sem sikerült néhány paktummal kapcsolatos dokumentumot és információt beszerezni, ami azért is furcsa, mert közöttük szerepel az első magyarországi paktum is. Mivel a hiányzó paktumok gazdaszervezetei jelenleg is folytatnak a paktumhoz kapcsolódó projektmegvalósítást, ezért az ezen a területen futó projektek adatait gyűjtöttük be, mivel ezek első sorban a PHARE CBC Program és az NFT Regionális Operatív Programja támogatásával valósulnak meg, így vált teljes körűvé az adatgyűjtés. A Vas Megyei Munkaügyi Központ novemberben workshopot rendezett Szombathelyen, a Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (Vállalkozói Központ) épületében. A résztvevők: a régióban működő foglalkoztatási paktumok képviselői voltak a többi megyei munkaügyi központok képviselője jelenlétével. A megbeszélésen szó volt a paktumok főbb módszertani kérdéseiről és felmerült a foglalkoztatási paktumok ügyrendjének és a minőségbiztosításának kérdése is. A workshopon igényként fogalmazódott meg az együttműködés fejlesztése, a párbeszéd erősítése, személyes kapcsolattartás kialakítása, mélyítése, a párhuzamos tevékenységek kiszűrése, problémák esetén válaszok keresése, valamint a jó megoldások és módszerek elterjesztése és az ezekhez kapcsolódó tanácsadás igénybevétele. Ezen igények teljesítése érdekében a paktum kérdőívekkel felmértük a tanácsadási és képzési igényt, amelyre vonatkozóan a következő részjelentésben (ha a kérdőívek már teljes körűen visszaérkeznek) már javaslatokat is megfogalmazunk. Milyen jellegű tanácsadásra lenne Önöknek szükségük és mely területekhez kapcsolódóan? kommunikációs terv projektek kidolgozása stratégiakészítés helyzetelemzés paktum költségvetés készítése munkaprogram készítése f oglalkoztatási akcióterv kidolgozása ügyrend kialakítása szervezetfejlesztés együttműködési megállapodás előkészítése partnerség építés

0

1

2

3

4

A feltett kérdésekre kapott válaszokból látható, hogy paktumokkal kapcsolatos tanácsadást főleg már a paktum céljainak megvalósításához kapcsolódó témakörökben szeretnének igénybe venni. Ezek a tanácsadások a különböző paktum dokumentumok kidolgozásához


illetve az abban foglaltak megvalósításához kötődnek (stratégia és projekt készítés támogatása, akcióterv készítés, szervezetfejlesztés). Látszik, hogy a válaszadók főleg már az előkészítési stádiumon túl lévő paktumokból álltak, azért a helyzetelemzéshez, a partnerség építéshez, az együttműködési megállapodások előkészítéshez már nem kell olyan nagy mértékű segítség. A kommunikációs tevékenység megvalósításában már van gyakorlata a válaszadóknak, hiszen már több projektet is megvalósítottak különböző területeken. Az is látható, hogy a paktum, mint Európai Uniós „Best Practice” még nem teljesen került adaptálásra, mert néhány fogalom még pontosításra kell, hogy kerüljön az érintettek körében (munkaprogram, költségvetés, ügyrend), ebben segítséget adhatnak majd jelen módszertani dokumentum későbbi fejezetei. A nyújtott tanácsadást milyen formában, rendszerességgel és milyen területi szervezésben

venné igénybe? Tanácsadási formák 11% 22%

- személyes helyszíni - csoportos helyszíni - telefonos

11%

- e-mail-es

56%

Tanácsadás ütemezése

40%

- szerda 60%

- nem válaszolt


Tanácsadás rendszeressége 20%

20%

- havonta - negyedévente - egyéb: heti 2 alkalom

60%

Területi szervezés 0% 20%

- kitérségi - megyei - regionális

80%

A kérdésekre kapott válaszokból látható, hogy paktumokkal kapcsolatos tanácsadást több témakörben, csoportosan a helyszínen, kistérségi szinten, lehetőleg a hét középső napjain, legalább negyedévenkénti gyakorisággal szeretnének igénye venni. A kistérségi szintű szerveződés elég gyakori a régióban, ezért a módszertani és képzési anyagok készítésénél is tekintettel kell majd erre lenni. A személyes és telefonos kapcsolatfelvétel során azt is jelezték az érintett szervezetek képviselői, hogy jó lenne valamilyen közös konzultációs és kommunikációs felületet létrehozni, erre adhat majd választ a készülő Internetes paktum platform honlap és a hozzá kapcsolódó szakmai szolgáltatások. Az igényelt tanácsadásnak ki kellene terjednie a paktumok megvalósításához kapcsolódó módszertani és gyakorlati kérdésekre, ezen kívül pedig a minőségbiztosítás kritériumaira és a továbbfejlesztési, kiterjesztési lehetőségek tervezésére is.


Mely szakm ai területeken van képzési igényük a paktum sikeres m egvalósítása érdekében?

kommunikációs terv projektek kidolgozása stratégiakészítés helyzetelemzés paktum költségvetés készítése munkaprogram készítése foglalkoztatási akcióterv kidolgozása ügyrend kialakítása szervezetf ejlesztés együttműködési megállapodás előkészítése partnerség építés

0

1

2

3

4

A képzési igények meghatározásánál látható némi hasonlóság a tanácsadási igényekhez kapcsolódóan, az eltérés ott látható, hogy a munkaprogram készítésére itt erősebb igény jelentkezik, felismerve azt, hogy elmaradások illetve fogalmi pontatlanságok vannak ezen a területen. A paktum költségvetés készítése sem itt, sem a tanácsadási területen nem merült fel igényként, ez abból adódik (a telefonos válaszok alapján), hogy a paktumgazda szervezetek ezt belső ügyüknek tekintik. Ebből az is látható, hogy van oktatni való a partnerség területén is, mert az ezzel kapcsolatos szemléletmód még nem megfelelő. A képzések tervezésénél figyelembe kell venni a régióban rendezett és az országos szinten szervezett egyéb képzéseket is (pl. OFA-ROP 3.2.3 hálózat által szervezett foglalkoztatási paktummal és a szociális gazdasággal foglalkozó képzések, az RFÜ ROP 3.1.3 projektjében szervezett kommunikációs képzések). A képzések időpontjára vonatkozóan jelezték, hogy a késő nyári kezdés lenne a megfelelő a többség számára, ezért ennek az előkészítését mielőbb meg kell kezdeni. Milyen képzési forma, időpont és területi csoportosítás felelne meg az Ön igényeinek? Képzési forma

e-Learning 29%

előadások 57%

14%

gyakorlati problémák megbeszélése, esettanulmányok


Képzési időpont 0%

33%

inkább a hét elején (hétfőkedd) inkább a hét közepén (szerda-csütörtök) inkább a hét végén (péntek-szombat) 67%

Területi szervezés 0% 25%

kistérségi megyei regionális

75%

A felsorolt témakörökben a képzéseket első sorban gyakorlat orientáltan, lehetőleg a hét közepén és kistérségi szervezésben szeretnék igénybe venni a válaszadó paktumok. A gyakorlati tapasztalatok bemutatása (külföldi és hazai példák alapján), esettanulmányok prezentálása és az egyes paktumoknál felmerülő problémák megbeszélése, a közös megoldáskeresés elvárásként jelent meg a régión belüli paktumok részéről. Látható, hogy nem elméleti jellegű ismeretátadásra van szükség, hanem inkább konzultációs jellegű, sok gyakorlatot és csoportmunkát tartalmazó tréningekre. Emellett természetesen lehetőséget kell adni az elméleti és módszertani ismeretek elsajátításra, ezt főleg egyéni tanulás keretében lehet megoldani. Ehhez lehet jó megoldásként segítséget nyújtani az önálló tanulást támogató Internetes felület kialakításával, ahol a távoktatásra is alkalmas szerkezetben elkészülő tananyag és a hozzá kapcsolódó segédletek egyaránt elhelyezésre kerülhetnek. Az önálló tanulást nemcsak a szöveges tananyaggal, hanem a prezentációs anyagok és a tanulást segítő forgatókönyvek, útmutatók elkészítésével és a honlapon történő elérhetővé tételével is kell segíteni. A hét közepi képzési időpontokat és a kistérségi szervezést is a hagyományos „face to face” képzéseknél kel csak alkalmazni, a távolról is elérhető, önálló tanulást segítő modul kialakítása feloldaná a tér és idő korlátokat. Minden hallgató a saját időbeosztásának és haladási sebességének megfelelően tudná a tanulási időtervét kialakítani, ehhez, valamint a számonkérésre történő felkészüléshez, a gyakorlati feladatok megoldásához kapnának segítséget a másik szolgáltatási projekt-komponensben közreműködő szakértőktől.


2. A régión belüli foglalkoztatási paktumok státusza Ez a fejezet a kérdőívek és a kapcsolódó paktumok dokumentumelemzésén alapul A partnerségek felállításának indokai: (Az adott partnerség felállításának okai, a kiinduló helyzet bemutatása, a térség főbb foglalkoztatási problémái az egyes kérdőíveket kitöltő paktumok esetében) Keszthely-Hévízi kistérség: A partnerség azért került létrehozásra, hogy választ keressen a foglalkoztatás szezonális és strukturális problémáinak megoldására, a képzés-szakképzés hiányosságai és a munkaadók valamint a munkavállalók információ hiánya megszüntetésére, melyekre az elkészített helyzetelemzés hívta fel a figyelmet. Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás: A projekt megvalósulása során szorosan együttműködik a Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás és a Kerkamenti Települések Szövetsége vezetőivel, munkaszervezetével, mindhárom társulás tagtelepüléseinek önkormányzataival. A feladatok és tevékenységek meghatározásánál érvényesítettük az egyes partnerek tapasztalatait, erősségeit, valós, szakértelem szerinti feladat elosztást, különleges hangsúlyt kapott az együttműködési készség és tapasztalat, a foglalkoztatási és közmunkaprogramban szerzett tapasztalat. A térség főbb foglalkoztatási problémái: A térség lakosságának 11-13 %-a munkanélküli. Nagy problémát jelent, hogy a térség lakosságának 14 %-a 8 általános alatti végzettséggel rendelkezik. Több esetben az iskolázatlanság analfabétizmussal, vagy funkcionális analfabétizmussal párosul. A területen élő roma lakosságot az átlagnál is jobban sújtja ez a gond. Az iskolázottság mellett megemlítendő a munkanélküliek magas korösszetétele. A 2004. első negyedévi adatok alapján a regisztráltak közel fele, pontosan 437 fő életkora haladta meg a 45. életévet. A munkaképes, képzettebb fiatalok nagy számban elvándorolnak a környék nagyobb városaiba. Lövő: Az Alpokalja Kistérség 17 község területét fedi le Győr-Moson-Sopron megye DNY-i szélén. A terület – bár a Sopron-Fertődi Statisztikai kistérség része Sopron és a Fertő-parti területekhez viszonyítva gazdaságilag elmaradott terület. A térségben kimagasló az ingázók száma, a lakosság koreloszlását tekintve a 60 éven felüliek száma jóval magasabb a megyei átlagnál. A térségben a legfrissebb nyilvántartások szerint 128 regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván, a regisztrációban nem szereplők aránya ennél jóval magasabb. A területen az elmúlt években letelepedő nagyobb cégek (pl.Roto-Elzett Kft.) nem találnak a térségben az igényeiknek megfelelő elegendő szakmunkást és az időszakosan felmerülő szezonális munkaerőigényüket az ország más területeiről hozott munkásokkal tudják megoldani. A térségben kevés a magasan képzett és a női munkahelyek száma.


Szombathely: Az 1990 óta végbement gazdasági folyamatok átrajzolták a gazdasági ágak közötti foglalkoztatási arányokat a Szombathelyi térségben. 11 év alatt 5,1%-kal 51461 főre csökkent a munkát végzők száma. A szombathelyi kirendeltségen a munkanélküliség alakulását 2000 és 2002 között fő tendenciaként a csökkenés jellemezte. Ez a trend a leépítési hullám következtében 2003-ban megváltozott: havonta átlagosan 8,2%-kal növekedett a regisztrált munkanélküliek száma az előző évhez képest. A kedvezőtlen tendencia 2004-ben még erőteljesebben tovább folytatódott. A növekedés üteme meghaladta a 16%-ot, amely 2005-ben még magasabb szintet ért el (20,5%). A regisztrált munkanélküliek száma 2005. márciusában tetőzött 3.480 fővel, amely 6,1 %-os munkanélküliségi rátát eredményezett. Ezt követően lassú mérséklődés kezdődött, amelyet a pályakezdő fiatalok nyilvántartási rendszerbe történő, nyári hónapokra (július, augusztus) jellemző beáramlása átmenetileg megszakított. Zalaszentgróti Statisztikai Térség: A gazdasági, szociális, infrastrukturális és demográfiai mutatók alapján többszörösen hátrányos helyzetű kistérség. A kistérségben készült elemzésekből kiderül, hogy bár a kistérség az ország egyik legdinamikusabban fejlődő régiójában található, helyzetet nem tekinthető jobbnak sem az itt élő népesség állapotát tükröző jelzőszámok, sem a gazdasági, valamint a munkaerő-piaci mutatók alapján az ország kedvezőtlenebb helyzetűnek tekintett vidékeinél. Mindezek figyelembevételével vált nyilvánvalóvá, hogy szükség van olyan programokra, kezdeményezésekre, melyek megfelelő összefogással segítik leküzdeni a munkaerő-piaci hátrányokat, hozzájárulnak a térség fejlődéséhez, felzárkóztatásához. A cél ezért a helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése, összehangolás egy kiépített partnerségi hálózat segítségével. Kemenesalja: Az Európai Uniós tagállamok eddigi tapasztalatai szerint a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos valamennyi kérdést az állami foglalkoztatáspolitika nem képes kezelni. Ezért alakultak a tagállamokban sorra paktumok, ahol a társadalom különböző szereplői között kialakuló párbeszéd segíti a problémák helyi szintű megoldását. A térség fő foglalkoztatási problémái: - alulfoglalkoztatottság - alacsony szintű iskolázottság - betanított munkára alapozott, főleg női foglalkoztatás - erős függés a néhány nagy létszámot foglalkoztató szervezetektől. EuRégiós Foglalkoztatási Paktum A határon átnyúló partnerségnek több korábbi projektre visszamenőleg van múltja, illetve a jelenlegi projektpartnerek többsége aláíróként jelent meg a keret-megállapodásban is. Magyarország 2004. évi európai uniós csatlakozása különösen indokolja a foglalkoztatási kapcsolatok még szorosabbá fűzését a határ menti régióban. Közreműködő partneri kör megnevezése (közülük megjelölni, hogy ki egyben a ROP-os, vagy más támogatásból megvalósuló projektben pénzügyi partner): Keszthely-Hévízi kistérség: Zala megyei Munkaügyi Központ Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamara


Muraszombati Munkaügyi Központ (SLO) + a projektbe bevont további partneri kör: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ny-Balatoni Mikrorégiós Forrásközpont Konzorcium 27 önkormányzat és kistérségi társulásuk, a helyi gazdaság, és képzők, civilek képviselői. Letenye: Támogatott partnerek: Zala Megyei Munkaügyi Központ, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Nem támogatott partner: Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás, Kerkamenti Települések Szövetsége. Lövő: Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ, Arbeitsmarktservice Burgenland, Alpokalja Kistérség települési önkormányzatai, munkaadói és civil szervezetei Szombathely: PHARE CBC projekt keretében: Partnerek: Szombathely MJV Önkormányzata Vas Megyei Munkaügyi Központ Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Razvojna Agencia Sinergia (Sinergia Fejlesztési Ügynökség, Szlovénia) ROP keretében: Partnerek: Szombathely MJV Önkormányzata Vas Megyei Munkaügyi Központ Mindkét projekt esetében a projektgazda: Vállalkozói Központ, Szombathely Zalaszentgrót: A partnerségi hálózat tagjai a zalaszentgróti kistérség foglalkoztatási paktumának aláírói. A paktum csak akkor tud sikeresen működni, ha az aláírók között hatékony együttműködés, összefogás jön létre. A projekt tevékenységeiben és céljaiban ezt hivatott szolgálni. A ROP-os pályázat keretében a Paktum aláírói közül pénzügyileg támogatott partner a CELODIN Zalai Alapítvány és a Zala Megyei Munkaügyi Központ. Kemenesalja: - Munkáltatók - Önkormányzatok - Oktatási intézmények - Civil szervezetek - Érdekképviseleti szervek - Munkaügyi Központ és kirendeltsége - Kistérségi Társulás PHARE CBC Magyarország – Szlovénia projektben pénzügyi partner: Körmendi Foglalkoztatottakért Közalapítvány és a Celldömölki Kistérség Többcélú Társulása. ROP 3.2.1.-2004-08-0008/32 sz. projekt 100%-ban EU és magyar társfinanszírozás.


EuRégiós Foglalkoztatási Paktum Vas Megyei Munkaügyi Központ, Zala Megyei Munkaügyi Központ, Győr-MosonSopron Megyei Munkaügyi Központ (a projektben pénzügyi támogatásban részesülő partnerek), BFI Burgenland, Wirtschaftservice Burgenland A partnerség rövid bemutatása (feladatok és szerepek) Keszthely-Hévízi kistérség: Az említett Phare CBC projekt keretében - Helyzetelemzés, foglalkoztatási stratégia készül a partnerségi együttműködés keretében, - Majd a közben (ezek mentén) formálódó paktum szervezetfejlesztése, képzése lezajlik, elkészül a költségvetése és munkaterve, - Kidolgozásra kerül az adatbázis elektronikus működtetése, a menedzsment és 16 végpontközt, kiépül a hálózat (27 település hivatalai, körjegyzőségei). Letenye: Zala Megyei Munkaügyi Központ: a legalaposabb, naprakész információkkal rendelkezik a térség foglalkoztatási helyzetéről. Foglalkoztatási Fórumok, információs napok, állásbörzék, konferenciák megvalósításához a ZMMK hitelessége szükséges, a rendezvények eredményességéhez, különösen célcsoportjaink, de a közvélemény számára is. Tapasztalatcsere megvalósításában a ZMMK Uniós paktum kapcsolataira nélkülözhetetlen szükség van, hogy biztosítva legyen a szakmai előrehaladás, több éve működő paktumok tapasztalatainak átvétele, megismerése, bevált módszerek átvétele. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány: Nagy gyakorlattal bír fejlesztési, közösségi, tervezési módszerek alkalmazása terén, a helyzetfeltárás és workshopok megvalósításában, a stratégia vállalkozásokra vonatkozó részfeladatainak elkészítését végzi. Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás és Kerkamenti Települések Szövetsége: A szervezésben, az információáramlásban, a szimpátiakeltésben és a projekt társadalmi elfogadtatásában tevékenykednek. Lövő: A paktum létrehozói együttműködve, jövőbe mutató, az Európai Uniós gyakorlatban elfogadott és hatékony megoldási mintákat keresve az érintett kistérség foglalkoztatási helyzetére a területi foglalkoztatási paktumot találták legmegfelelőbb eszköznek a foglalkoztatási szint emelésére, a munkanélküliség csökkentésére. A Paktum kiemelt célja a határon átnyúló tartós együttműködés kialakítása, valamint a gazdasági és humán erőforrások bevonása és folyamatos fejlesztése a célok érdekében.


Szombathely: A PHARE CBC projekt keretében: - Szombathely MJV Önkormányzata (Biztosítja a megvalósításhoz szükséges önrészt, részt vesz a vállalt programok kidolgozásában) - Vas Megyei Munkaügyi Központ (részt vesz a vállalt programok kidolgozásában) - Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (részt vesz a vállalt programok kidolgozásában) - Razvojna Agencia Sinergia (részt vesz a projekt irányító csoport megbeszélésein) A ROP projekt keretében: - Szombathely MJV Önkormányzata (szakmai képzések, tartalmi, szervezési munka segítése) - Vas Megyei Munkaügyi Központ (a paktum megvalósítási módszertan biztosítása, tapasztalatok átadása, tanácsadás) Zalaszentgrót: A Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum Háló elnevezésű ROP projekt során a gesztor szervezet a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás, illetve pénzügyileg támogatott partnerek a CELODIN Zalai Alapítvány és a Zala Megyei Munkaügyi Központ. A gesztor szervezet, a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás az országban az elsők között alakult meg. Fennállása óta tapasztalt szervezeti és személyi háttérre tett szert. Ennek köszönhető, hogy a nagyobb beruházásokat és projekteket is gond nélkül meg tudja valósítani. A gesztor szerep azért a Társulásra esett, mert személyi feltételei adottak a különféle témájú és nagyságrendű projektek megvalósításához. Partnerek szerepe: CELODIN Zalai Alapítvány a projektben vállalta a kutatási programok koordinálását, a ZFP-adatbázis kialakítását, a ZFP-honlap készítését és folyamatos feltöltését, illetve a ZFP-körlevél szerkesztését. A Zala Megyei Munkaügyi Központ projektben vállalt szerepe: Foglalkoztatási Információs nap megszervezése, illetve két – egy hazai és egy ausztriai – tapasztalatcsere megszervezése. Kemenesalja: A partnerek rögzítették, hogy együttműködnek a munkapiaci problémák megoldásában, különösen a tartósan munkanélküliek, nők, pályakezdő fiatalok, romák, 50 év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésében. A partnerek folyamatos kapcsolatban állnak egymással, jelzik problémáikat, közös adatbázist alakítanak ki. EuRégiós Foglalkoztatási Paktum BFI Burgenland, valamint Wirtschaftsservice Burgenland AG: Aktív részvétel a workshopokon, Foglalkoztatási Fórumokon, záró rendezvényen; know-how átadás; szakmai input; folyamatos kommunikáció; kapcsolattartás, egyéb osztrák partnerek bevonása a projektbe; együttműködés a munkaerőpiaci szereplőkkel, osztrák partnerekkel. Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központok feladata: munkaerőpiaci információk nyújtásával, a nemzetközi együttműködések területén, valamint a kistérségi foglalkoztatási paktumok működtetésében szerzett tapasztalataikkal járulnak hozzá a


projekt sikerességéhez. Folyamatosan kapcsolatot tartanak az együttműködési hálózat tagjaival, a foglalkoztatási paktumokkal. Biztosítják a szakmai inputot. A partnerség határon átnyúló hatása: Keszthely-Hévízi kistérség: A Mura-menti régióban is lezajlott a helyzetelemzés, a továbbiakban is oda-vissza hasznosítják a projekt eredményeit (szlovén szakértő is dolgozik az együttműködés keretein belül). Letenye: Külföldi tapasztalatcsere program szerepel a projektben, valamint határon átnyúló, jelenleg már meglévő (önkormányzati és vállalkozásfejlesztési) együttműködések részét képezik a foglalkoztatás-fejlesztési partnerségnek, és a best-practice módszerek átadásának. Lövő: Határon átnyúló paktum lévén elmondható, hogy több osztrák szervezettel szoros együttműködés és partnerség alakult ki, melyet a beadott és nyertes Interreg pályázat is jól tükröz. Ezen túl több határon átnyúló projektjavaslat is kidolgozásra került, melyek közül az ausztriai szociális szervezetek működését bemutató tanulmányút már meg is valósult. Szombathely: PHARE CBC: Razvojna Agencia Sinergia szlovén partner van a projektben, közreműködik a szakmai komponensek megvalósításában és az elkészülő stratégiai dokumentumok véleményezésében. Zalaszentgrót: Egyik kiemelkedő eredménynek tekintik, hogy a Partnerségek Nemzetközi Találkozójára – az Irányító Hatóság ajánlása alapján – meghívást kaptak. Ennek a találkozónak, mely Bécsben került megrendezésre, fontos szerepe volt a Paktum nemzetközi kapcsolatépítésében, hiszen lehetőséget kaptak arra, hogy több nemzetközi szakértő előtt bemutatkozzanak és ismertessék céljainkat, illetve eddigi eredményeiket. Kemenesalja: „Foglalkoztatási partnerség a határ mentén” PHARE CBC Magyarország - Szlovénia ’A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása’ projektben a megszerzett tapasztalatok kölcsönös cseréje


EuRégiós Foglalkoztatási Paktum A partnerségnek két osztrák tagja van. Az ő feladatuk, hogy aktív részvételük illetve saját sokirányú kapcsolataik által az együttműködési hálózathoz újabb osztrák szervezetek is csatlakozzanak, innovatív együttműködési lehetőségeket teremtve. Az együttműködési hálózat kialakításával illetve kiterjesztésével célunk, hogy a későbbi közös projektek által új foglalkoztatási lehetőségek kerüljenek feltárásra. A helyi foglalkoztatási partnerségek finanszírozása: Finanszírozási háttér (Milyen forrásokból finanszírozzák a paktum működését? Sikerült-e a pályázati pénzek mellett a vállalkozói tőkét, önkormányzati, munkaügyi, egyéb forrásokat mozgósítani?) Keszthely-Hévízi kistérség: A szlovén Phare CBC. Human grant 90 %-os támogatása + kistérségi (10 %) önerő. A forráskoordináció a létrehozandó paktum-projekt lezárása utáni működtetéséhez szükséges. Letenye: A Foglalkoztatási Paktumban megfogalmazott, és az irányító csoport által jóváhagyott programok finanszírozását a közreműködő felek biztosítják, lehetőség szerint pályázati úton. Kiemelt szerepet kell szánni az Európai Szociális Alap pályázati lehetőségeinek. ROP 3.2.1. intézkedés: A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése című pályázati kiírásra került beadásra „Az élhető Muramente – Letenye térségi Foglalkoztatási Paktum” című pályázat, amely 2006-ban forrásátcsoportosításból támogatásra kerül a ROP IH által. Lövő: ESZA, Phare CBC forrásokat kerestek elsősorban a finanszírozás átmeneti megoldására, de hosszabb távon a paktum feladatainak megvalósításához a normatív finanszírozás kialakítását látják lehetőségként. Szombathely: A PHARE CBC projekt keretében: 10% saját forrás 90% EU és kormányzati finanszírozás a részfeladatok megvalósításához A ROP projekt keretében: 100% EU és kormányzati finanszírozás az előkészítéshez és a megvalósításhoz. Zalaszentgrót: A paktum működését a ROP 3.2.1. pályázati kiírás keretében elnyert támogatásból finanszírozzák és részt vesznek az OFA-ROP hálózat által finanszírozott képzéseken is. Kemenesalja: A paktum finanszírozási háttere nem megoldott, a pályázati pénzek mellett más forrásokat nem tudott mozgósítani.


EuRégiós Foglalkoztatási Paktum Jelenleg csak projektalapú finanszírozás működik. A paktum állapota, eredményei A paktum előkészítésének/ működtetésének jelenlegi állapota Keszthely-Hévízi kistérség: A helyzetelemzés befejezése után a megállapodás március végén került ünnepélyesen aláírásra, ezt követően pedig megkezdődött a kistérségi foglalkoztatási stratégia elkészítése és a kistérségi foglalkoztatási előrejelző információs rendszer kialakítása. Letenye: A térség több mint 10 főt foglalkoztató vállalkozásainak felmérése megtörtént. Beadásra került a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetsége által a „Mentális komfort” című pályázat, mely a Letenyei Kistérségben 32 főnek teremtett új munkahelyet 18 hónapra. A Zala megyei Önkormányzat a Letenyei Kistérségben szervező–tanácsadó szolgálat létrehozásával 3 főnek teremtett munkahelyet. Lövő: Helyzetelemzés, Foglalkoztatási Stratégia és Paktum Megállapodás készült el a korábban már hivatkozott projekt keretében. Szombathely: Az együttműködési megállapodás aláírására 2004. május 14-én került sor. A paktumhoz az első alkalommal 71 szervezet csatlakozott. A paktum menedzsmentjének feladatával Vas megye és Szombathely Megyei Jogú Város Vállalkozásfejlesztési Alapítványát bízták meg. 2004. őszén a menedzsment szervezet elkészítette a már fentiekben említett ROP-os és PHARE-os pályázatot. A támogatási szerződések aláírására 2005. nyarán került sor, ősszel pedig létrehozásra került a menedzsmenti feladatokat ellátó koordinációs iroda, a kedvezményezett (Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa) székhelyén. Azt követően a pályázatok megvalósítása folyamatosan történik. Zalaszentgrót: A Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum 2004. áprilisában került aláírásra. Ugyanebben az évben került beadásra egy pályázat a ROP 3.2.1. pályázati felhívás keretében, melynek megvalósítása jelenleg is folyik. A tevékenységekből eddig megvalósul a Térségi Foglalkoztatási Információs Nap megszervezése, a magyarországi tanulmányút lebonyolítása, az első workshop megrendezése. Ezen kívül elkészültek a Paktum célcsoportjaira vonatkozó kutatások, illetve negyedévente folyamatosan kiküldésre kerül a Foglalkoztatási Paktum körlevele, mellyel a paktum helyzetéről tájékoztatjuk az aláíró szervezeteket.


Kemenesalja: 2002. május 3-án megalakult a „Kemenesaljai Foglalkozatási Paktum”. 2002-2003. évben elnyert és lebonyolított PHARE CBC kisprojekt keretében (50.000 euro) pontosította a paktum feladatait, meghatározta az Irányító Csoport összetételét (konkrét nevesítés nélkül), operatív feladatokat határozott meg, amelyek érdektelenség miatt nem kerültek megvalósításra. A 2005. évben elnyert, 2005. augusztus 5-én aláírt támogatási szerződés ROP 3.2.1.-2004-08-0008/32 sz. „Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum” projekt megvalósítása során elkészült a paktum ügyrendje EuRégiós Foglalkoztatási Paktum Jelenleg a paktum előkészítése történik: Helyzetelemzés, amely tematikus workshopok formájában valósul meg. Jelen pillanatig a tervezett 6 tematikus workshopból 4 zajlott le. A paktum létrehozásához kapcsolódóan eddig elkészült/elfogadott dokumentumok megnevezése, elfogadásuk időpontja, elérhetőségük helye: Keszthely-Hévízi kistérség: -

Keszthely-Hévíz Kistérség helyzetelemzés + Identitás tanulmány Mura-menti régió helyzetelemzés Aláírásra került a keret megállapodás Elkészült a kistérségi foglalkoztatási stratégia 1. verziója Elérhetők: Kistérségi Irodában ill. BFH Európa Kft-nél (Szhely).

Letenye: -

Alapító okirat, paktum megállapodás – 2003. 08.01. Megtörtént a Foglalkoztatási Paktum honlapjához szükséges adatok összegyűjtése 2004. első félévében Elnyerésre került a ROP 3.2.1-es intézkedés keretében benyújtott pályázat által igényelt forrás, megkezdődhet a megvalósítás.

Lövő: -

A paktumhoz kapcsolódóan elkészült egy térségre vonatkozó helyzetelemzés, Elkészült a helyzetelemzésre foglalkoztatási stratégia és akcióterv Elindításra került a paktum keretében megfogalmazott projektekhez kapcsolódó forrásszerzési tevékenység.

Szombathely: -

Aláírásra került a Paktum együttműködési keret megállapodása (2004. május 14.) Megalakult az Irányító csoport és megkezdte működését (2004. július 9.) Elkészült a foglalkoztatási helyzetképre vonatkozó elemzés Lebonyolításra kerültek a helyzetelemzéshez szükséges célcsoportos interjúk Elkészült a foglalkoztatási stratégia első, egyeztetési változata.


Zalaszentgrót: -

Aláírásra került a Zalaszentgróti Térségi Foglalkoztatási Paktum. Elfogadva: 2004. április 16. Elkészült a zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum működési rendje. Elfogadva 2005. június. Elérhetőségük: www.zfp.hu

Kemenesalja: - Szerződés a „Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum” létrehozásáról, 2002. május 3. Megtalálható: Vas Megyei Munkaügyi Központ, Celldömölk Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. - „Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum” ügyrendje, 2006. május 2. Megtalálható a ROP 3.2.1.-2004-08-0008/32. sz. projekt valamennyi partnerénél és kedvezményezettjének. EuRégiós Foglalkoztatási Paktum -

2003-ban készült a határon átnyúló foglalkoztatási paktumra vonatkozólag egy megvalósíthatósági tanulmány,

-

2004. májusában pedig aláírásra került a paktum létrehozására vonatkozó együttműködési megállapodás.

A felállított szervezeti egységek (a szervezeti egység létrehozásának időpontja, tagjai, létrehozó jogi dokumentum megnevezése) Keszthely-Hévízi kistérség: Felállításra kerül 2006. III. 30-tól a: Fórum, Irányítócsoport, Menedzsment. Letenye: Letenye térségi Foglalkoztatási Paktum Irányító Csoport– 2003. 08.01. Tagjai: Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

Zala Megyei Munkaügyi Központ delegáltja Zala Megyei Munkaügyi Központ Letenyei Kirendeltségének megbízottja A szociális partnerek két képviselője, a munkaügyi tanács delegálása alapján A kistérségi vidékfejlesztési menedzserek A MeH kistérségi megbízottja A térségben működő önkormányzatok 3 képviselője A nonprofit szervezetek egy képviselője Egy szakképző intézmény igazgatója

Lövő: A Paktum legmagasabb szintű szerve a Területi Foglalkoztatási Fórum, (a továbbiakban Fórum), melyre meghívottak az Alapítók, a Támogatók és a Résztvevők. A Fórum szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik


Szombathely: Létrehozásra került az Irányító Csoport (2004. július 9.) Felállításra került a Paktum menedzsment (2005. október 1.) Zalaszentgrót: Zalaszentgróti Térségi Foglalkoztatási Paktum szervezeti egységei: •

Foglalkoztatási Fórum (tagjai azok a szervezetek, akik aláírták a foglalkoztatási paktumot)

-

Irányító Csoport (Tagjai: ZFP elnöke ·Zala Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, ·Zala Megyei Munkaügyi Központ delegáltja ·Zala Megyei Munkaügyi Központ Zalaszentgróti Kirendeltségének vezetője ·A ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás elnöke ·A MEH kistérségi megbízottja ·A szociális partnerek 1-1 képviselője a Munkaügyi Tanács oldalainak delegálása alapján ·A térségben működő önkormányzatok 3 képviselője ·Civil Egyeztető Fórum elnöke ·A szakképző intézmény képviselője ·A gazdasági kamarák egy képviselője ·A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselője A Zala Megyei Területfejlesztési Tanács munkaszervezetének képviselője A megyei önkormányzat képviselője)

•

Menedzsment szervezet (ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás munkaszervezete)

Létrehozásának időpontja: 2005. június Jogi dokumentum megnevezése: Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum Működési rend Kemenesalja: -

-

A paktum Irányító Csoport a Foglalkoztatási Paktum döntéshozó szervezeti egysége. Elnöke: a Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása elnöke. Tagjai: Vas Megyei Munkaügyi Központ Celldömölki Kirendeltség vezetője, Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Munkaszervezet vezetője, szociális partnerek 2 képviselője, települési önkormányzatok 2 képviselője, vállalatok 2 képviselője, nonprofit szervezetek 2 képviselője, szakképző intézmény igazgatója.


EuRégiós Foglalkoztatási Paktum A munkacsoportok jelenleg állnak felállítás alatt.

Az eddig elért eredmények, illetve a megvalósult, vagy előkészítés alatt álló projektek rövid bemutatása: Keszthely-Hévízi kistérség: Eddig a projekt keretében részleges projekt teljesítés történt meg, a foglalkoztatási stratégia kidolgozás és társadalmi egyeztetése folyamatban. Letenye: A térség több mint 10 főt foglalkoztató vállalkozásainak felmérése megtörtént. Beadásra került a „Mentális komfort” című pályázat, melyben a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetsége főpályázóként, 13 település pedig támogatott partnerként vett részt. Ez a Letenyei Kistérségben 32 főnek teremtett új munkahelyet 18 hónapra. A Zala megyei Önkormányzat a Letenyei Kistérségben szervező–tanácsadó szolgálat létrehozásával 3 főnek teremtett munkahelyet. Lövő: A Paktum eredményeként létrejött a kistérségben az Együtt Egymásért Támogató Szolgálat, illetve egy ausztriai tanulmányút során a térségi szakemberek két osztrák szociális intézménnyel ismerkedhettek meg, melynek eredményeképpen a kistérség központjaként működő Lövő község a kistérséggel karöltve Interreg pályázatot nyújtott be kistérségi szolgáltató központ létrehozására az egyik osztrák szervezettel partnerségben. Szombathely: Eddig elkészítésre került a menedzsment által 2 nyertes pályázat: PHARE CBC 2003/004-561-01-10 „Szombathely Város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási paktum végrehajtása által” ROP-3.2.1.-2004-08-0010/32 „Paktummal a foglalkoztatásért” – Foglalkoztatási kezdeményezések összehangolása Szombathelyen Jelenleg ezen projektek megvalósítása történik, valamint továbbfejlesztésük, információs rendszerül kialakításának tervezése folyik. Zalaszentgrót: Előkészítésre került a „Hazatérés!” – fiatalok foglalkoztatása a zalaszentgróti térségben című projekt. Rossz a térség megtartó ereje, magas a fiatalok körében az elvándorlás. A pályakezdő értelmiségi fiatalok nem találnak maguknak a térségben munkát és megélhetést. A pályázat elsődleges célja felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, gyakorlatorientált képzésen és foglalkoztatáson keresztül. A projekt konkrét célja, hogy a térségből származó felsőfokú végzettségű, fiatal pályakezdők „hazatérjenek” és így járuljanak hozzá a térség fejlődéséhez, a munkanélküliség csökkentése, és a térség humán erőforrás potenciájának


fejlesztése, fiatal, felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek térségben történő letelepedésének ösztönzése révén. Közmunkaprogram A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium támogatta. A „Tavaszi nagytakarítás” elnevezésű programban összesen 13 település vesz részt. A foglalkoztatásra kerülők elsősorban azok a térségben élő, hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek, akik már régóta kikerültek az elsődleges munkaerő piacról. A program során 55 fő foglalkoztatása valósul meg, 2005. december 1. és 2006. május 30. között, 6 hónapos időtartammal. Kemenesalja: Előkészítés alatt jelenleg nem áll projekt. Az eddig elért eredmények a fentiekben olvashatóak. EuRégiós Foglalkoztatási Paktum A paktum előkészítésének folyamatán belül eddig 4 tematikus szakmai workshop zajlott le az alábbi témákban: foglalkoztatási célú civil szervezetek együttműködése; munkavállalói (szakszervezeti) együttműködések; képzési együttműködések; munkaadói együttműködések. A paktum hozzáadott értéke, továbbfejlesztés lépései: A paktum „értéktöbblete”. Miben nyújt többet a paktum, mint a térségben korábban működő önálló foglalkoztatási kezdeményezések, partnerségek? Keszthely-Hévízi kistérség: Merőben új, széleskörű partnerségen nyugvó kezdeményezés indult el a kistéréségben. Letenye: -

A társadalmi kohézió erősödése Együttműködések kialakulása Információáramlás javulása A társadalmi tőke dinamizálása

Lövő: Magyarországon az első – de az Európai Unióban is ritkaságnak számító – határon átnyúló foglalkoztatási paktum került kidolgozásra Szombathely: A paktum a térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasításának fontos eszköze, amely a helyi partnerségen alapul. Segítségével a humánerőforrás fejlesztés céljait összhangba lehet hozni a térség gazdaságfejlesztésének elképzeléseivel. Zalaszentgrót: A paktum az első ilyen összefogással megvalósuló foglalkoztatási kezdeményezés, ezért kiemelkedő a jelentősége a térség munkaerőpiacának tekintetében.


Kemenesalja: Abszolút többet nyújt, mert a paktum megalakításáig a kistérségben hasonló szervezet nem működött. EuRégiós Foglalkoztatási Paktum A paktum értéktöbbletét abban látják, hogy társadalmasítja a foglalkoztatáspolitikai problémákat, az eddig már létrejött együttműködéseket. Ezek számára keretet biztosít. A paktum továbbfejlesztésének lépései Keszthely-Hévízi kistérség: A kistérségi társulás által ellátott menedzsment szervezet tervei szerint 2006. októbertől a további, racionális működés biztosítandó lesz, amelynek előkészítését a munkaprogram, az akcióterv, valamint a költségvetés kidolgozásánál szem előtt fogják tartani. Letenye: További projektek elkészítése, további beruházási és humánerőforrás fejlesztési projektek kidolgozása az NFT II-höz illeszkedően. Lövő: A Paktumnak már eddig is több eredménye van, így aktív együttműködés alakult ki a partnerszervezetek között és létrejött a kistérségi támogató szolgálat. A paktum továbbfejlődését ennek fennmaradása és további hatékony működése jelenti. Szombathely: Fontos jövőbeli lehetőségnek gondolják, hogy Szombathelyen jöhetne létre a NyugatDunántúli Régió foglalkoztatási paktumainak regionális koordinációja. Zalaszentgrót: A ZFP Háló elnevezésű projekt – Európai Unió által történő – finanszírozása 2007. áprilisáig tart. A projekt megvalósítása során került bejegyzésre – 2006. februárjában – a Foglalkoztatási Kht., melynek célja, hogy a paktum a jövőben a Kht. keretében önálló munkaszervezettel működjön tovább. Kemenesalja: A jelenleg futó projektek véghezvitelével, és az elkészült helyzetelemzésből levont tanulságok alapján az operatív programok tökéletes megvalósításával lehet tovább fejlődni. EuRégiós Foglalkoztatási Paktum Minél több szereplő bevonása a paktumba annak működése során. A paktumot létrehozó vagy továbbfejlesztő projekt mérföldkövei, teljesítésük időpontja: Keszthely-Hévízi kistérség: A közbeszerzések, beszerzési eljárások 2005. évi lebonyolítása után negyedévente.


Letenye: Továbbfejlesztő projekt: Az élhető Muramente – Letenye térségi Foglalkoztatási Paktum Hálózat-építés Helyzetfeltárás Stratégia-alkotási folyamat (szemináriumok, workshopok) Foglalkoztatási Hálózat - Letenye térségi információs rendszer Lövő: A Phare CBC projekt keretében 2 workshop és 1 konferencia (2005. június 22.) lebonyolítására került sor. Emellett 2005. áprilisában 10 osztrák és 10 magyar diák külföldi szakmai tapasztalatcsere-programban vett részt, 2006. júniusára pedig elkészült a kistérség foglalkoztatási stratégiája és 3 db határon átnyúló projektjavaslat is. Szombathely: Hírlevelek, honlap, foglalkoztatási fórumok, workshop-ok, folyamatos kommunikáció alakul ki a paktum partnerség körében. Zalaszentgrót: Első mérföldkő a Foglalkoztatási Kht. bejegyzése volt, mely 2006. februárjában megtörtént. Kemenesalja: - „Foglalkoztatási partnerség a határ mentén” PHARE CBC Magyarország - Szlovénia A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása projekt várható befejezése 2006. szeptember 30. - ROP 3.2.1.-2004-08-0008/32 sz. „Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum” várható befejezése 2007. augusztus 5. EuRégiós Foglalkoztatási Paktum A paktum stratégiájának kialakítása: 2006. március Munkaterv kialakítása: 2006. július Ügyrend elkészítése, költségvetés elfogadása, az Eurégiós Foglalkoztatási Paktum aláírása: 2006. december Kiadvány készítése és záró rendezvény: 2007. március Milyen disszeminációs (eredmények terjesztése, kommunikáció) tevékenységeket terveztek ezekhez kapcsolódóan? Mi jelenik meg a paktum honlapján, mi a honlap jelenlegi/tervezett információ tartalma? Keszthely-Hévízi kistérség: Hírlevelek (5) és záró kiadvány Rendezvények: 8 workshop (3 már megtörtént) 4 szeminárium (2 megtörtént) 1 záró konferencia


Kistérségi foglalkoztatást segítő honlap rövidesen Letenye: Disszeminációs tevékenységek: -

Tájékoztató rendszer kiépítése, foglakoztatási információs fórum

-

Foglalkoztatási Hálózat - Letenye térségi információs rendszer

-

Térségi adatbázis kialakítása

-

Foglalkoztatási Paktum Honlap

-

Foglalkoztatási Paktum Hírlevél

-

Foglalkoztatási Paktum Kiadvány

-

Foglalkoztatási Paktum Előrehaladási értékelések

-

Tapasztalatcsere

-

Záró konferencia

Lövő: A projekt eredményeiről és a további tervekről két kiadvány jelent meg: egy szakmai kiadvány 700 példányban a paktumot aláíró résztvevőknek, a potenciális csatlakozóknak a szakmai és egyéb szervezeteknek. A második kiadvány hétköznapibb nyelvezettel megfogalmazott ismertető anyag, mely az osztrák és magyar oldalon is „térségi újságként” tájékoztatta a lakosokat a foglalkoztatási paktum eredményeiről és céljairól, a munkacsoport elérhetőségéről. Szombathely: Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása, média rendszeres megkeresése, honlap, hírlevelek) Honlap: paktum, projektek, partnerek bemutatása, pályázati lehetőségek, aktuális hírek, információk, munkaerő-piaci helyzet. A honlap címe: http://www.paktum.hu/ Zalaszentgrót: A Paktummal kapcsolatos információáramlást elsősorban a honlap (www.zfp.hu), a körlevél és a kiadvány teszi hatékonnyá. Ezeken a kommunikációs csatornákon keresztül (kiadvány, körlevél) a Foglalkoztatási Paktumot aláíró szervezetek folyamatosan informálódhatnak a Paktum jelenlegi tevékenységeiről, eredményeiről és jövőbeni célkitűzéseiről. A honlap információtartalma szélesebb az előbb említett csatornákénál, hiszen az oldal a kistérségről szolgáltat információkat – általános bemutatás, közérdekű információk, munkaügyi adatok, jogszabályok, befektetési ajánlatok, sikeres gyakorlatok, egyéb magyarországi paktumok. Kemenesalja: A ROP 3.2.1.-2004-08-0008/32 sz. projekt keretében 4 foglalkoztatási fórum, 10 db újságcikk megjelentetése, projekt eseményeiről helyi TV folyamatos összefoglalókat készít, egyéb tájékoztató kiadványok a melléklet szerint.


A paktum honlapján megjelenik a projekt általános leírása, a projekt megvalósítása során keletkezett dokumentációk megjelentetése, folyamatos tájékoztatók az eseményekről, elért eredményekről, levont következtetésekről. EuRégiós Foglalkoztatási Paktum A paktumnak honlapja nincsen és nincs honlap készítése tervbe véve. A projektben tervezett disszeminációs tevékenységek: újságcikkek és hirdetések megjelentetése, televíziós interjúk, 20 oldalas kiadvány a projekt eredményeiről magyar és német nyelven. A Paktum-projekt stratégiai csoportja (későbbiekben Irányító Csoport) fogja meghatározni az ezeken túlmenő, későbbi PR-tevékenységeket.


3. Az eddigi gyakorlat és az elkészült dokumentumok bemutatása, jellemzése Célok és célcsoportok bemutatása Az elemzés szempontjából figyelembe vett paktumokat készítő térségek illetve települések: -

Kemenesalja Keszthely-Hévízi kistérség Letenye Lövő Szombathely Zalaszentgrót West Pannónia Eurégió (előkészítés alatt)

A Kemenesaljai Kistérség esetében a célok felsorolása meglehetősen komplex, szinte teljes körűen fogalmazták meg a résztvevők a foglalkoztatáspolitikához kötődő célokat. A munkahelyteremtés, a munkanélküliség csökkentése, hátrányos helyzetű munkavállaló csoportok munkaerő-piaci reintegrációja, hatékony képzési rendszerek illetve programok kidolgozása megtalálhatók célként valamennyi vizsgált paktum megállapodásban. Kiemelt célcsoport a tartósan munkanélküliek, nők, pályakezdő fiatalok, romák, 50 év feletti munkanélküliek be-, illetve visszavezetése a munka világába. A Lövői határon átnyúló paktumba pedig a szociális gazdaság és a szociális ellátórendszerek javítása mellett – jellegéből adódóan – bekerült még a határon átnyúló ingázás kérdésköre. A fent említett paktumok által kitűzött célok igen hasonlóak és általánosak, a Letenyei Foglalkoztatási Paktum céljai között viszont már található néhány, kifejezetten a helyi viszonyokra megfogalmazott fejlesztési cél is, mint például a klaszter program, az ökoturizmus, a megújuló energiák és alternatív energiaforrások támogatása, sőt, a „közlekedési folyosó logisztikai fejlesztése” is. Szombathely város foglalkoztatási paktuma pedig elsődlegesen a munkahelymegőrzést tűzi ki célul. A zalaszentgróti projekt célcsoportjai a következők: Nők: a térség demográfiai mutatói alapján a nők aránya magasabb. A településszerkezetből (aprófalvas) és a rossz közlekedési viszonyokból eredően munkavállalási esélyük rendkívül kilátástalan. A munkanélküli nők aránya 2004. I. negyedévében 39,1% volt, de nagyon magas a regisztrálatlan munkanélküliek aránya is. A térség munkaerőpiaca nem kínál számukra megfelelő lehetősége, ezért elhelyezkedésük nagy gondot jelent. Fiatalok: egyik legnagyobb probléma a fiatalok elvándorlása, melynek oka a munkaerőpiacon való elhelyezkedés nehézsége. A nagyon alacsony bérek miatt a diplomás pályakezdők számára az itteni cégek nem képesek versenyképes jövedelmet biztosítani, ezért ezek a fiatalok elhagyják a térséget. Hátrányos helyzetűek: a térségben nagy gondot jelent az egyes hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, mint pl. a romák, munkanélküliek, idősek elhelyezkedése. Ebben nagy szerepe van az elmúlt évtizedben lezajlott gazdasági-társadalmi változásoknak, melyek rendkívül érzékenyen érintették ezt a réteget.


Romák: arányuk a térségben 2.2%, ami a második legnagyobb mutató a megyében. Munkavállalásukat főként az iskolai végzettség hiánya nehezíti, és az a tény, hogy a munkaerőpiacon nem kínálnak számukra elhelyezkedési lehetőséget A fenti hasonlóságok oka, hogy ezek a kistérségek nagyjából hasonló társadalmi-gazdasági helyzetben vannak, emiatt pedig a paktumszerződésekben definiált célok között sem találunk jelentős különbségeket. Ugyanez a megállapítás tehető a paktumok célcsoportjaira. Valamennyi paktum (beleértve az Eurégiósat is) az alább felsorolt célcsoportok helyzetének javítására koncentrál kiemelten: • • • • • • •

Tartós munkanélküliek Alacsony képzettségűek Nők Megváltozott munkaképességűek Pályakezdők Roma származásúak 40 év feletti korosztály

Az 1. ábra jól mutatja, hogy a megváltozott munkaképességűek célcsoportja a leggyakoribb, ezt mindegyik, az elemzésben szereplő paktum megjelölte. A munkanélkülieken, munkanélküliséggel veszélyeztetetteken kívül még a helyi vállalkozók is megjelennek a keszthely-hévízi és a letenyei paktumok célcsoportjai között, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű személyek a lövői és a zalaszentgróti, az alacsony képzettségű személyek pedig a keszthely-hévízi, valamint szintén a lövői paktumban szerepelnek.

1. ábra: A foglalkoztatási paktumok célcsoportjainak megoszlása Foglalkoztatási paktumok célcsoportjai Etnikai kisebbségek Halmozottan hátrányos helyzetű személyek Alacsony képzettségi szintű személyek Kisvállalkozók Megváltozott munkaképességűek Nők 40 éven felüliek Pályakezdő fiatalok Munkanélküliek és munkanélküliséggel veszélyeztetettek

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

Intézkedési területek (a partnerség mely szakterületeken és milyen szerepet vállal a helyi/térségi fejlesztésekben?)


Kemenesalja -

A foglalkoztatási színvonal növelése, és a munkanélküliség csökkentése Új munkahelyek teremtése a helyi vállalkozói szektor támogatásával A munkahelyek megőrzése az igényekhez igazodó képzések indításával A megváltozott munkaképességű személyek munkavállalási lehetőségeinek javítása A térségi gazdaságfejlesztési elképzelések és a szakképzés összehangolása A tanácsadási és a gondozási lehetőségek bővítése olyan személyek számára, akiket a munkanélküliség közvetlenül vagy közvetetten érint Munkaerő-piaci felzárkóztató, pályaorientációs és szakképesítést adó képzési programok biztosítása az alacsonyan iskolázott fiatalok számára A helyi, illetve a közösségi szolgáltatások fejlesztése az információs és a kommunikációs technológia segítségével A hátrányos helyzetű és a munkaerőpiacról kiszorult rétegek integrációjának elősegítése A férfiak és a nők esélyegyenlőségének figyelembe vétele minden területen A térség adottságainak kihasználásával a foglalkoztatási potenciál fejlesztése az idegenforgalom, a sport-szabadidő, a szociális szolgáltatások, a kultúra terén A gazdaság munkaerőigény kielégítésének segítése képzéssel, munkaerő piaci szolgáltatásokkal és egyéb közgazdasági eszközökkel

Keszthely-Hévíz -

A foglalkoztatási szint növelése, a munkanélküliség csökkentése Munkahelyek megtartása mellett helyi és térségi munkahelyek teremtése (kiemelve az idegenforgalomban és a szociális gazdaságban rejlő lehetőségeket) Élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése a kistérségben, tanuló kistérség kialakítása Helyi foglalkoztatási partnerségek erősítése, szinkronba hozása, az információáramlás javítása Munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségek csökkentése

Letenye -

A térség foglalkoztatási szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése A térségi munkaerőpiac hatékony működésének elősegítése, a gazdaság igényeivel harmonizáló foglalkoztatási eszközrendszer biztosítása Új munkahelyek létrehozása, a jelenlegiek megőrzése A konvertálható szakmai tudások megőrzése, új tevékenységekben történő hasznosítása A partnerség elvének érvényesítése az együttműködés valamennyi területén A megváltozott munkaképességű emberek munkavállalási lehetőségeinek javítása, a konvertálható tudást nyújtó szakképzés lehetőségeinek megteremtése, elsősorban a gépipar, elektronikai ipar és a számítástechnika területén A konvertálható tudást nyújtó szakképzés lehetőségeinek megteremtése, elsősorban a gépipar, elektronikai ipar és a számítástechnika területén A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó csoportok foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtése, életminőségének emelése A határmentiségből fakadó előnyök kiaknázása


Lövő -

A térség gazdag favagyonára épülő foglalkozások bővítése. A kis- és középvállalkozások beszállítóvá válásának elősegítése, a klaszter-program támogatása Az ökoturizmus lehetőségeinek kiaknázása, az arra telepíthető munkahelyek létrehozása A leépülő olajipar bázisain létrehozható új foglalkoztatási lehetőségek felkutatása A megújuló energiaforrások, alternatív energiák hasznosítása, és az itt élő emberek szolgálatába állítása A harmadik szektor nyújtotta potenciális foglalkoztatási lehetőségek áttekintése, a nonprofit szervezetek hatékony integrálása az együttműködésben A paktum fokozatos fejlesztése, kiterjesztése regionális és a határokon átnyúló munkapiacokra A közlekedési folyosó logisztikai fejlesztése

A vállalkozások fejlesztése és munkahelyteremtés A munkavállalók alkalmazkodó-képességének növelése A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése Kistérségi közösségfejlesztés, foglalkoztatási partnerségépítés és szervezetfejlesztés Határon átnyúló kapcsolatok erősítése

Szombathely -

-

új munkahelyek teremtése, a helyi vállalkozói szektor támogatásával és a kedvező infrastrukturális feltételek biztosításával, a helyi gazdaság fejlesztési elképzeléseit támogató humánerőforrás biztosítása, a város szakképzési, felnőttképzési struktúrájának, a gazdaság igényeihez igazodó korszerűsítése, fejlesztése a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási esélyeit nővelő programok indítása és működtetése a diplomás fiatalok foglalkoztatásának támogatása az egy életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, támogatása, ami munkahelyek megőrzését teszi lehetővé, a munkaerő-piaci információk gyors és torzításmentes áramlása, elősegítve ezzel a hatékony döntéseket, az Európai Uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségek kihasználása, eredményes pályázatokkal források teremtése a foglalkoztatási paktum céljainak megvalósulása érdekében, a harmadik (non profit) szektor erősítése, amely a lakossági szükségletek differenciáltabb kielégítését szolgálhatja, a foglalkoztatási színvonal emelése az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével, a nemek közötti esélyegyenlőséget (gender mainstreaming) segítő programok támogatása

Zalaszentgrót -

helyi együttműködés kialakítása, a foglalkoztatási partnerségi hálózat működésének kialakítása térségi kutatási anyagok elkészítése, melyek alapját képezik a térségi foglalkoztatási stratégiának, projekteknek 29


-

információs és kommunikációs csatornák kiépítése munkanélküliség csökkentése – foglalkoztatási programterv és projektek segítségével

Az Eurégiós paktum jelenleg csak előkészítés alatt áll, ezért nincsenek kijelölve még az intézkedési területek. A paktumok elsősorban értelemszerűen foglalkoztatáspolitikai célokat tűztek ki, melyek közül kiemelt szerepet szánnak a munkanélküliség csökkentésének és a foglalkoztatottság növelésének, valamint új iparágak térségben történő letelepítésének. Ezek mellett gazdaságés vállalkozásfejlesztési célkitűzéseket fogalmaztak meg, illetve szinte mindegyik paktumban megjelennek a képzések, elsősorban a szakképzés fejlesztése, a fiatalok megtartása, ahogy a szociális szolgáltatások fejlesztése is. 2. ábra: Irányító csoport a kistérségekben 0%

Van Nincs

100%

A kérdőívet kitöltő 6 paktum mindegyike létrehozott egy irányító csoportot, ám ezek tagjait csak hárman (Letenye, Szombathely, Zalaszentgrót) adták meg. Mind hasonló szervezetek képviselőit tüntettek fel, úgymint munkaügyi központok, önkormányzatok, társulások, állami szféra, civilek, képzők. Az irányító csoportok rendszeresen üléseznek, üléseiket általában negyed/félévente tarják. 3. ábra


Területi Foglalkoztatási Fórum a kistérségekben

40%

Van Nincs 60%

Területi foglalkoztatási fórum már csak a Keszthely-Hévízi, a Lövői és a Zalaszentgróti kistérségben jött létre. Lövőről olyan információval is rendelkezünk, hogy a Fórumokra az Alapítók, a Támogatók és a Résztvevők a meghívottak, Zalaszentgróton azok a szervezetek a tagok, akik aláírták a foglalkoztatási paktumot. Foglalkoztatási fórumot Szombathelyen rendszeresen szerveznek mindig az aktuális munkaerő-piaci tendenciákat napirendre tűzve. Paktum menedzsment csak a Szombathelyi és a Keszthely-Hévízi kistérségben került nevesítésre, amelyek estében látható, hogy segítségükkel jelentősen fel tudják gyorsítani a munkatervek elkészítését és megvalósítását..

4. ábra Menedzsment a kistérségekben

40%

Van Nincs 60%


A szervezeti egységek tekintetében a kérdőívet nem pontosan töltötték ki az ajánlattevők, mivel köztudott, hogy Szombathelyen működik a foglalkoztatási fórum, Zalaszentgróton van menedzsmentszervezet és Letenyén is létrehozásra került, de ez a paktumgazdák információszolgáltatásából nem derült ki. Ezek a hiányzó adatok a honlapokon elérhető információk alapján pontosításra kerülnek a partneri körrel.


4. Módszertani segédlet Általános elvek Mielőtt rátérnék a foglalkoztatási paktum mintadokumentumainak és eljárásainak bemutatására, célszerű összefoglalni mindazokat a megállapításokat, melyeket a rendelkezésre álló dokumentumok alapján tehetünk. Az európai integráció történetében kezdetektől fogva hangsúlyosabb szerep jutott a gazdasági jellegű megközelítésnek, a gazdasági fejlődést célzó intézkedéseknek. Az előző fejezetben vázoltak alapján látható, hogy ez a szemlélet lassacskán átalakult egy komplexebb, az egyes területeket és szakpolitikákat integráltabb módon kezelő megközelítéssé. Ez nemcsak az egyes politikai szándékokat rögzítő dokumentumokból olvasható ki, hanem a gyakorlatban abból is látható, hogy a megújított lisszaboni stratégia keretében már több évre szóló, integrált gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat fogalmaz meg az EU a tagállamok számára. Ez a komplex megközelítés – mint azt a későbbiekben látni fogjuk – meghatározó eleme egy adott térségben létrejövő foglalkoztatási paktum stratégiájának is, amennyiben az a gazdasági versenyképesség feltételeit a foglalkoztatási helyzet javításával összhangban kívánja megteremteni. A Foglalkoztatási Stratégia kialakulásának másik lényeges aspektusaként említhetjük, hogy a közösség a koordinációs mechanizmus alkalmazásával úgy kívánja javítani a foglalkoztatási helyzetet, hogy közben nem sérti a tagállamok kompetenciáját, tiszteletben tartja tehát e téren a szubszidiaritás elvét. Közelebbről ez annyit tesz, hogy az egyes tagállamokra jellemző specifikus problémák megoldásához, vagyis a nemzeti akciótervek kialakításához felülről jövően csupán általános iránymutatásokat nyújt, követendő irányokat mutat, ösztönzőket, javaslatokat fogalmaz meg a Közösség. Az viszont már természetesen a tagállamok döntésén múlik, hogy az adott térség, adott problémáinak ismeretében a közösségi irányvonalak közül melyeket szerepelteti hangsúlyosabban akciótervében. Ezen utóbbi megállapítások tekintetében két kapcsolódási pontot is találhatunk a határokon átnyúló, a nemzeti és a regionális/kistérségi/helyi szintek között. A legkézenfekvőbb párhuzam természetesen az, hogy a munkaerő-piaci problémák lehető leghatékonyabb orvoslása érdekében az egyes tagállamoknak is el kell ismerniük a helyi, regionális szintek, szereplők kompetenciáját. Azt, hogy a regionalizáció ezen vonatkozása (helyi szint erősödése), valamint a szubszidiaritás elve hogyan kap egyre hangsúlyosabb szerepet a közösségi törekvésekben, e fejezet későbbi részei tárgyalják. Ugyanígy a partnerség elvének előtérbe kerülését is figyelemmel kísérhetjük majd az egyes éves irányvonalak, illetve a stratégia eredményeit áttekintő elemzések tárgyalásakor. Ehelyütt azonban meg kell említeni, hogy mindezen elvek érvényesülése szintén alapvető fontosságú a foglalkoztatási partnerségek (paktumok) tekintetében. A Foglalkoztatási Stratégia koordinációs mechanizmusának működéséhez kapcsolódó párhuzamról tudni kell, hogy a Területi Foglalkoztatási Paktumok (TEP) számára, azok stratégiájának kialakításához az EU szintén közösségi szintű iránymutatásokat fogalmazott meg – Guide to Territorial Employment Pacts 2000-2006. Az ezen dokumentumban foglalt célkitűzések tehát követik az EFS mechanizmusát olyan szempontból is, hogy a felülről meghatározott („top-down”) iránymutatások programokba/stratégiákba történő beépítéséről, 33 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

hangsúlyairól az adott térség megfelelő kompetenciával bíró aktorai dönthetnek. A különböző tagállamok Nemzeti Akcióterveihez hasonlóan tehát az egyes területeken kialakuló foglalkoztatási paktumok stratégiájának tartalma is eltérő lehet, mégpedig az adott térség sajátosságaihoz, eltérő igényeihez igazodva. E specifikus intézkedések azonban lényegében – és szükségszerűen – az EU által meghatározott irányokat követik. A fentiekben említett elvek és folyamatok tehát megfelelő alapot teremtenek a foglalkoztatási partnerségek, szűkebb értelemben pedig a paktumok számára. Ezen elvek közül a regionalizáció, a helyi szint, valamint a partnerség szerepének erősödése a közösség törekvésein belül például a következő konkrét irányelvek megjelölésével bizonyítható: - Már a legelső, Luxemburgban meghatározott irányvonalak között szerepel a partneri viszony ösztönzésének célja, mely szerint a tagállamok állami erőfeszítései nem elegendőek a munkanélküliség kívánt mértékű csökkentéséhez, ezért ösztönözni kell a szociális partnereket, hogy a lehető leghamarabb megállapodások köttessenek a képzési, vagy más, a foglalkoztatást segítő lehetőségek növelésére. - Mind az 1998., mind pedig a ’99. évi foglalkoztatási irányvonalak ösztönzik azon tagállami intézkedéseket, melyek a helyi szintű foglalkoztatás-teremtési lehetőségek kiaknázását teszik lehetővé, mégpedig a szociális gazdaság területén alkalmazható szolgáltatások révén. - Ezt erősíti meg a 2000. évi 12. irányvonal is azzal a kiegészítéssel, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben szükséges figyelembe venni a regionális, lokális, valamint a szociális partnerek különleges szerepét és felelősségét kiváltképp a szociális gazdaságban rejlő munkahely-teremtési lehetőségek feltárásában. Emellett pedig maximálisan ki kell használni az állami munkaerő-piaci szervezet kapacitását a helyi foglalkoztatási lehetőségek feltárásában és a helyi munkaerőpiacok működésének javításában. - A 2001-es és 2002-es irányelvek tartalma alapján az európai foglalkoztatási stratégia megvalósításához minden szereplőt mobilizálni kell mind regionális, mind pedig helyi szinten, beleértve a szociális partnereket is a helyi szinten történő munkahely-teremtés lehetőségeinek meghatározása révén, és a partneri együttműködés megerősítésével. Kérdéses azonban, hogy ezen iránymutatások elérték-e céljukat, azaz milyen eredményeket és hiányosságokat állapított meg az előző fejezet zárásaként említett, az EFS első öt évének tapasztalatait összegző elemzés. Az Európai Bizottság 2002 júliusában tette közzé azt a dokumentumot, mely – egyebek mellett – a következő megállapításokat tartalmazza: Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált időszak folyamán az EU munkaerőpiaci helyzete számottevően javult, a nemzeti foglalkoztatás-politikák pedig egyértelműen közeledtek az Európai Foglalkoztatási Stratégiában meghatározott közös célkitűzésekhez. A gazdasági és foglalkoztatáspolitikai irányvonalak közt azonban nem alakult ki kellő összhang. A tagállami foglalkoztatás-politikák keretein belül egyértelműen előrehaladt a decentralizáció. Elterjedtek a regionális és helyi foglalkoztatási kezdeményezések, de a szociális partnerek, valamint a helyi, regionális szereplők bevonását még tovább kell erősíteni. A Luxemburgban meghatározott koordinációs mechanizmus eredményeinek értékelését 2003ban és 2004-ben a lisszaboni stratégia felülvizsgálata követte (Wim Kok-jelentés). Ezen jelentések megállapításai alapján került sor a „felújított” irányvonalak meghatározására, melyek már egy hosszabb időszakra szólnak (2005-2008), és ténylegesen integrált gazdaságés foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket tartalmaznak. Az új stratégia három pillére a „teljes


foglalkoztatás”, „a munka minőségének és termelékenységének javítása”, valamint a „társadalmi kohézió és befogadás erősítése”, ezeken felül pedig kiemelt szerepet kap a partnerség elve. „A tagállamok biztosítják a foglalkoztatási irányvonalak eredményes végrehajtását, regionális és helyi szinten egyaránt.” Mint azt az eddigiekben láthattuk az Európai Uniós célkitűzések, iránymutatások közt számos olyan szerepel, mely a helyi, regionális szintű foglalkoztatási partnerségek alapelveivel harmonizál. A következőkben tehát érdemes megvizsgálni, hogy ezen elvek mentén milyen támogatásokat, forrásokat biztosít az EU, majd pedig rátérhetünk azon uniós kezdeményezésekre, intézkedésekre, melyek már kifejezetten a foglalkoztatási paktumok létrehozásához, működtetéséhez járulnak hozzá. A foglalkoztatási paktumokat egyrészt térség specifikus probléma megoldási programcsomagként, másrészt elsősorban hatékony együttműködési kultúraként értelmezhetjük. Széles körű, műhelyfoglalkozások sorozata kell, hogy előkészítse a paktum megkötését, ez oda vezet, hogy a partnerek közösen meghatározzák a célokat, a célcsoportokat, a stratégiát, valamint közös munkaprogramot dolgoznak ki. Mindennek a folyamatnak konkrét problémaelemzésen kell alapulnia, melyet a műhelyfoglalkozások során végeznek el a partnerek, nekik kell felszínre hozniuk és azonosítaniuk a foglalkoztatással kapcsolatos problémákat az adott térségben. Ezekre a konkrét problémákra, vagyis a térség konkrét szükségleteire kell, hogy reagáljon a paktum. Az előmunkálatok során a foglalkoztatási helyzet közös elemzése alkalmával, a műhelyfoglalkozások hozzájárulnak ahhoz is, hogy a partnerek tudása, egymással való kommunikációja javuljon, vagyis folyamatossá váljon az együttműködés. A célok, a stratégia, a munkaprogram közös meghatározása és kidolgozása a partnerek közötti egyetértés megtalálása, a partnerek közötti együttműködés új formáit fejleszthetik ki. Ekkor, az előkészítés során kell világosan meghatározni a Paktumban együttműködő minden egyes partner konkrét szerepét. A partnerségi együttműködés elméletben könnyűnek tűnik, ám a gyakorlatban ez nem is olyan egyszerű. Az együttműködési kultúra nem olyan fejlett a gyakorlatban, mint ahogy azt a szakirodalom alapján, íróasztal mellett feltételezzük. Hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a résztvevőkben tudatosítsuk a saját személyes felelősséget az előkészítési folyamatban való folyamatos részvétel iránt. Számtalan együttműködés azért nem valósul meg, és nem működik a gyakorlatban, mert nincs meg ugyanazon személyek folyamatos jelenléte. Minden egyes alkalommal mindig valaki más érkezik, az újabb és újabb helyettesítők sem kompetenciával, sem információval nem rendelkeznek a témát illetően. Az előkészítési munka során kell a partnereknek közösen elkészíteniük a következő írásbeli dokumentumokat, melyek együttesen képezik a paktum tartalmát: -

a paktum keret-megállapodás szövege, melyet a partnerek aláírnak a munkaprogram a költségvetési táblázat a paktum ügyrendje

Fontos hangsúlyozni, hogy mind a négy dokumentum hozzátartozik a paktumhoz. Ezeknek az írásbeli dokumentumoknak a minőségét értékeli az EU akkor, amikor egy paktum támogatásért folyamodik az Európai Unió Strukturális Alapjaihoz. Többek között ezért is


fontos az összes dokumentumot közös együttműködésben, a közös érdekek figyelembe vételével jó minőségben előkészíteni és elkészíteni. A Paktum szövege, a keret-megállapodás, melyet a partnerek aláírnak az úgynevezett Integrált Stratégia. Ez tartalmazza a konkrét célokat, célcsoportokat, a paktum struktúráját, és az osztrák-magyar partnerek konkrét finanszírozási kötelezettségvállalását. A partnerek aktív részvételével tartott közös műhelyfoglalkozások sorozatának folyamata vezet majd oda, hogy kikristályosodjon maga a Munkaprogram. Ehhez az alábbi ajánlásokat érdemes fontolóra venni: Ahogy már korábban jeleztük, az Európai Bizottság 1999-ben kibocsátott dokumentuma „Irányelvek a Foglalkoztatási paktumok számára” 2000-2006-ig terjedő időszakra érvényes. A dokumentum ajánlásokat fogalmaz meg a paktumok munkaprogramjának tartalmára vonatkozóan. Ezeket az ajánlásokat a paktumoknak azért érdemes figyelembe venniük és akceptálniuk, hogy az Európai Strukturális Alapokból támogatást kaphassanak. Tehát ezek a tartalmi témák nem kötelezőek, hanem szabadon választhatók és kiegészíthetők. 1. 2. 3. 4.

Nőket segítő pozitív intézkedések erősítése A munkaerő alkalmazkodóképességének támogatása, elősegítése A foglalkoztatási képesség javítása Vállalkozások segítése a. Munkahelyteremtő versenyképes vállalkozások • Vállalkozói szellem fejlesztése • Támogatások odaítélésének visszatartása • Támogató mechanizmusok javítása • Magánszektor bevonása a stratégiák kidolgozásába • Új szereplők bevonása, mint pl.: szociális gazdaság vállalkozói b. Vállalkozói szolgáltatások: vállalkozások alapításának és fejlesztésének támogatása • A vállalkozások szükségleteinek felmérése • Szinergia hatások felhasználása • Nemzetközi együttműködés erősítése c. Különös foglalkozási potenciállal rendelkező területek • Környezet javítása: hozzájárulás a versenyképességhez Preventív intézkedések Környezetbarát technológiák Környezetmenedzsment Ipari terület Képzés • Idegenforgalom és kultúra: plusz pontok a helyi fejlesztés számára Az idegenforgalom fenntartható fejlődése és minősége Kulturális szektor gazdasági potenciálja • Kielégítetlen társadalmi szükségletekhez kapcsolódó új foglalkoztatásra hatékony szolgáltató tevékenységek a Szolgáltató cégek alapításának és fejlesztésének aktív támogatása Szervezet és tartósság 5. Vidéki térségek multifunkcionalitásának fejlesztése


Valószínűleg a tervezési periódus lejárta előtt (2006-ban) az Európai Bizottság ki fog adni egy hasonló dokumentumot a következő tervezési periódusra vonatkozóan, mely ugyancsak tartalmazni fogja a Bizottság ajánlásait a foglalkoztatási paktumok számára. Nyilván akkor majd azt a dokumentumot kell figyelembe venni. Ugyanez a dokumentum a 1. célterülethez tartozó régiók esetében az alábbi ajánlásokat teszi: a paktum munkaprogramjának azon részei támogathatóak az Európai Szociális Alapból, melyek a humán erőforrás fejlesztését célozzák meg, illetve a helyi munkaerőpiac fejlesztését, a helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket irányozzák elő. A paktum munkaprogramjának azon részei támogathatóak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból, amelyek a gazdasági környezet fejlesztését célozzák meg. Mindezen felsorolt támogatások a helyi vállalkozások létrehozását, megerősítését szolgálják, továbbá minden olyan kezdeményezést támogatnak, mely munkahelyek létesítését eredményezi. Miután a Nyugat-dunántúli Régió teljes területe az 1-es célterülethez fog tartozni a következő időszakban is (2007-13), nekünk is figyelembe kell vennünk a fenti ajánlásokat az NSRK tervezésekor, bár valószínű, hogy azok a következő időszakra korrigálásra kerülnek. A partnerek által aláírt Paktumban konkrétan meg kell jelölni azt a forrást, azt az egyenként külön-külön a paktum munkaprogramjának megvalósítására rendelkezésre bocsátott finanszírozási keretet, konkrét pénzösszeg megjelölésével, amit a felek aláírnak. Ez a költségvetés konkrétan tartalmazza azt a felelős szervezetet, amelyik a program megvalósításáért és a rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás felhasználásáért felelős. Ennek, a partnerek által rendelkezésre bocsátott finanszírozási keretnek, konkrét pénzösszegnek a tervezett felhasználását mutatja be a költségvetési táblázat. A paktum előkészítésekor pontosan meg kell határozni a partnerek közötti együttműködés konkrét módját. Tehát világos szabályokat, kereteket kell meghatározni, és konkrétan megállapodni azokban. A kidolgozásra kerülő Ügyrend határozza meg az egyes partnerek pénzügyi és operatív felelősségét. Az Ügyrend a paktum megvalósításáért felelős szervezet működését segíti. A paktumok 3 fő szervezti egységből állnak: - Fórum - irányító csoport - operatív koordinációs csoport/ titkárság (menedzsment) Ez a szervezeti felépítés alkotja a paktum struktúráját. A szervezeti egységek közötti kapcsolatot, a felelősségi köröket tisztázza az Ügyrend. Az EU Bizottság a paktum szervezetének működésére vonatkozóan javasolja, hogy az irányító csoport legyen felelős a paktum megvalósításáért, továbbá, hogy az irányító csoport rendszeresen, de legalább félévente ülésezzen. Ez a szervezeti egység a paktum döntéshozó szerve.


A paktum megvalósítását segítő szervezeti egység a koordinációs csoport/ titkárság. Ezt a feladatot többnyire külső tanácsadó cégek látják el (hosszú távú megbízási szerződés alapján) Ausztriában országos szinten és tartományi szinten egyaránt. A feladat ellátásához - a saját forrás mellé - az EU a Strukrurális Alapokon keresztül – technikai segítségnyújtás jogcímen forrást biztosít. A kidolgozásra kerülő Ügyrendben meg kell nevezni a koordinációs/titkársági feladatokat ellátó intézményt, és pontosan meg kell határozni az elvégzendő feladatokat. Hazánkban először a nyugat-dunántúli a régióban a PHARE CBC Program keretében kerületek előkészítésre helyi/kistérségi foglalkoztatási együttműködések, amelyet az Európai Uniós csatlakozásunkkor követett a Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006 keretében a Regionális Operatív Program támogatása. A ROP 3.2.1-es számú „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” című intézkedése és a hozzá kapcsolódó pályázati ablak az alábbi tevékenységeket kívánta segíteni: • Helyi/kistérségi/megyei/regionális foglalkoztatási stratégiák kialakítása, foglalkoztatási megállapodások létrehozása a helyi/kistérségi/megyei/regionális gazdaságfejlesztési és a nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai tervekhez illeszkedve • A helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzését és összehangolását célzó helyi/kistérségi/megyei/regionális szintű együttműködési hálózatok kialakítása, és működési feltételeinek megteremtése. A fent vázolt tevékenységek keretében támogatható tevékenységek: • figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében • a helyi foglalkoztatási stratégiák megalapozására szolgáló tanulmányok készítése, megfelelő információk és adatok hiánya esetén a megalapozott helyzetfelmérés elkészítését segítő kutatások indítása • szemináriumok, workshopok, konferenciák, szakmai és közösségi fórumok szervezése a stratégiaalkotási folyamat előmozdítására • a projekt megvalósítását segítő képzéseken való részvétel pl. partnerség-építés, külföldi és/vagy belföldi tanulmányút, stb. • a projektben résztvevők közötti folyamatos információcsere lebonyolítása, a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között • honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére • a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé • országos és nemzetközi, hasonló projektekhez kapcsolódó tapasztalatcsere megszervezése, országos és nemzetközi együttműködési hálózatokba történő bekapcsolódás • helyi foglalkoztatási stratégiák, foglalkoztatási megállapodások elkészítése, szervezeti és működési szabályzatának, valamint költségvetésének kidolgozása • a foglalkoztatási megállapodásokkal, és a foglalkoztatási stratégiával összhangban konkrét projektjavaslatok kidolgozása


• •

a projekt eredményeinek terjesztését célzó kiadványok készítése, szakmai és közösségi fórumok, rendezvények szervezése a regionális és nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai dokumentumok számára ajánlások megfogalmazása a projekt tapasztalatainak figyelembevételével.

A támogatásra érdemes projektek keretében elvárt eredmények: -

-

-

Fenntartható, partnerségi hálózat létrehozása, amelynek keretében együttműködik a helyi szereplők széles köre a helyi foglalkoztatási kezdeményezések előmozdítása, helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása és megvalósítása érdekében Az együttműködés eredményeképpen helyi foglalkoztatási stratégia kialakítása A helyi foglalkoztatási stratégiák megvalósítását célzó operatív terv/helyi foglalkoztatási akcióterv/megállapodás/foglalkoztatási paktum kidolgozása és aláírása Az operatív terv/helyi foglalkoztatási akcióterv/megállapodás/foglalkoztatási paktum részeként Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozása Az operatív terv/helyi foglalkoztatási akcióterv/megállapodás/foglalkoztatási paktum részeként részletes költségvetés kidolgozása A foglalkoztatási stratégiához, illetve az operatív tervhez/helyi foglalkoztatási akciótervhez/megállapodáshoz/foglalkoztatási paktumhoz illeszkedő, konkrét projekttervek kidolgozása Hozzájárulás, ajánlások a regionális illetve nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai dokumentumokhoz.

A pályázóknak be kell mutatniuk, hogyan kívánják biztosítani, hogy a stratégiaalkotás folyamata megfeleljen az alábbi követelményeknek: - A stratégiaalkotás folyamata tartalmaz a projektbe bevonandó szereplők figyelemfelkeltését célzó, a projekt megkezdését tudatosító akciókat - A projektnek a helyi szereplők legszélesebb körű bevonásán kell alapulnia, erősítve az alulról jövő kezdeményezéseket, hogy a létrejövő foglalkoztatási stratégia minél szélesebb körben elfogadott és megvalósítható legyen. A helyi szereplők között értendők a helyi hatóságok, munkaügyi szervezetek, helyi lakosok, társadalmi partnerek, helyi civil szervezetek, képző intézmények, üzleti szféra, kereskedelmi és iparkamara, agrárkamara, oktatási intézmények, finanszírozó szervezetek, stb. - A stratégiaalkotás folyamatának átláthatónak kell lennie - Biztosítani kell a folyamatos tájékoztatást, kommunikációt az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság felé/irányában - Az egyes stratégia-készítési tervezési szintek között (település/kistérség/ megye/régió) biztosítani kell a folyamatos konzultációt és információáramlást; a magasabb tervezési szintre vonatkozó stratégiának (pl. megyei) az alacsonyabb tervezési szintre (pl. az adott megyében lévő kistérségek) vonatkozó már létező, vagy készülőben lévő stratégiákat figyelembe kell vennie. Amennyiben pedig egy adott földrajzi területet lefedő stratégia (pl. regionális szintű foglalkoztatási stratégia) elkészítésére irányuló projekt támogatásban részesült, ugyanazon a földrajzi területen belül a továbbiakban csak olyan projektek (pl. kistérségi szintű stratégiák) támogathatók, amelyek illeszkednek a korábban támogatott projektekhez. - A projekt lezárásának feltétele, hogy a létrejött stratégiát az érintett tervezési szint hivatalosan (testületi/társulási/tanácsi határozat formájában) is elfogadja: - települési szintű foglalkoztatási stratégia esetén az érintett település önkormányzata


-

kistérségi szintű stratégia esetén az érintett települések önkormányzatai és/vagy kistérségi fejlesztési társulás megyei szintű stratégia esetén az érintett Megyei Fejlesztési Tanács regionális szintű stratégia esetén pedig az érintett Regionális Fejlesztési Tanács.

Az elkészítendő foglalkoztatási stratégia főbb tartalmi elemeinek a következőknek kell lenniük: •

•

Helyzetelemzés: A stratégiának a helyi szükségleteken, igényeken, részletes helyzetelemzésen kell alapulnia, mely kiterjed az alábbi területekre: - az adott terület erősségei és gyengeségei, erőforrásai, a helyi munkaerőpiac sajátosságai, a foglalkoztatási lehetőségek és a helyi foglalkoztatást veszélyeztető tényezők - a foglalkoztatás bővítéséhez szükséges hiányzó képzések azonosítása - a foglalkoztatás szempontjából releváns szervezetek feltérképezése - korábbi, hasonló kezdeményezések tapasztalatai, korábbi projektekből gyűjtött információk összegyűjtése, a már létező, az adott területen a foglalkoztatásra vonatkozó helyi/kistérségi/megyei/regionális stratégiai kezdeményezések, tervek feltérképezése, értékelése. Célkitűzések, beavatkozási irányok meghatározása: a stratégiának tartalmaznia kell a kitűzött foglalkoztatási célokat, az elérésük lehetséges módjait, a javasolt beavatkozási irányokat, kitörési pontokat - A létrejött stratégiának ki kell terjednie a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítására is - Lehetőség szerint már létező partnerségekre és korábbi kezdeményezések tapasztalataira kell építenie - A stratégia céljainak kidolgozásával hozzá kell, hogy járuljon a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséghez - A helyi foglalkoztatási stratégiáknak összhangban kell állniuk a nemzeti és uniós szintű foglalkoztatási politikában meghatározott irányvonalakkal és a helyi/kistérségi/megyei/regionális gazdaságfejlesztési stratégiai tervekkel is. Az operatív terv, foglalkoztatási megállapodások, helyi foglalkoztatási akciótervek, foglalkoztatási paktumok főbb tartalmi elemei a következők kell, hogy legyenek: - Azon foglalkoztatási területek, szektorok beazonosítása, ahol új munkalehetőség teremtésére van lehetőség (pl. információs technológia, kutatás-fejlesztés, környezetvédelem, stb.) - Azon speciális célcsoportok megnevezése, amelyeket a dokumentum megcéloz (pl. fiatalok, tartós munkanélküliek, stb.) - A stratégiában beazonosított képzési területekhez (pl. hiányszakmák, kulcságazatok) kapcsolódó képzési kínálat kialakítására és bővítésére, valamint a kereslettel való összehangolására vonatkozó javaslatok megfogalmazása a foglalkoztatás bővítése érdekében - Konkrét projektötletek, kísérleti projektötletek megfogalmazása - Részletes költségvetés kidolgozása: Az operatív tervben/megállapodásban/foglalkoztatási paktumban/helyi foglalkoztatási akciótervben megfogalmazott célkitűzések, valamint a konkrét projektötletek megvalósításához szükséges pénzügyi erőforrások


-

-

-

feltérképezése, felkutatása és összehangolása a foglalkoztatási célok megvalósítása érdekében Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése: Az együttműködésben résztvevő szervezetek konkrét feladatainak, döntési jogkörének, felelősségének, szerepének meghatározása; a stratégia megvalósításáért felelős munkaszervezet felállítására, összetételére, működési módjára vonatkozóan (pl. Irányító Bizottság, foglalkoztatási fórum, stb.) Mindazoknak az együttműködésben résztvevő partnereknek a támogató nyilatkozata, akik egyetértenek az operatív terv/megállapodás/foglalkoztatási paktum/helyi foglalkoztatási akcióterv célkitűzéseivel és annak megvalósításában részt kívánnak venni Monitoring és értékelő rendszer kialakítása: Az operatív terv/megállapodás/foglalkoztatási paktumban/helyi foglalkoztatási akciótervben vázolt feladatok, tevékenységek, akciók megvalósulásának nyomonkövetésének, hatásai értékelésének módja.

Mintadokumentum típusok és eljárások definiálása Helyzetelemzés A helyzetelemzés célja az adott térség foglalkoztatási szempontú feltérképezése annak érdekében, hogy alapozza meg a foglalkoztatási stratégia elkészítését, tegye lehetővé, hogy a stratégia a helyi szükségletekre, igényekre adjon válaszokat, továbbá rögzítse az induló helyzetet, amelyhez képest értékelni tudjuk a stratégia végrehajtásának sikerét. A paktumok létrehozásának folyamatában a kulcsszereplőkből álló előzetes partnerség felállítása után elkezdődhet egy megalapozó helyzetelemzés elkészítése, amely segíti a szereplők közti párbeszéd elindulását, a keret-megállapodás tartalmi megalapozását, valamint lehetővé teszi, hogy a később kidolgozandó stratéga a helyi szükségletekre, igényekre adjon válaszokat. Elemzési területek: - az adott terület erősségei és gyengeségei, erőforrásai, a helyi munkaerőpiac sajátosságai, a foglalkoztatási lehetőségek és a helyi foglalkoztatást veszélyeztető tényezők - a foglalkoztatás bővítéséhez szükséges hiányzó képzések azonosítása - a foglalkoztatás szempontjából releváns szervezetek, a paktum lehetséges szereplőinek feltérképezése - korábbi, hasonló kezdeményezések tapasztalatai, létező partnerségek feltérképezése, a már létező, az adott területen a foglalkoztatásra vonatkozó helyi/kistérségi/megyei/regionális stratégiai kezdeményezések, tervek feltérképezése, értékelése. Javasolt módszertani elemek: - statisztikai adatok, dokumentumok elemzése, kérdőívezés, interjúzás, egyeztető workshopok lebonyolítása, SWOT műhely lebonyolítása (részletesen lásd a mellékletek közt). Együttműködési megállapodás


A helyi foglalkoztatási partnerség formailag az együttműködési megállapodás aláírásával jön létre. Az együttműködési megállapodás nem a folyamat végét jelenti, hanem a paktum érdemi működésének kezdetét. Az együttműködési megállapodás egy olyan dokumentum, amely rögzíti a helyi partnerségben együttműködni szándékozók együttműködési akaratát, az együttműködések szervezeti kereteit. A tájékoztató és helyzetelemző szakasz eredményeire épülve a partnerekkel egyeztetve (külső szakmai és jogi tanácsadás igénybevételével) készül el a paktumot létrehozó együttműködési megállapodás, amely általában a következő részeket tartalmazza: a) Preambulum (előszó, alapelvek, jövőkép) b) A paktum célkitűzései (a SWOT-ból származó, konszenzuson alapuló célok) c) A paktum célcsoportjai (a paktum fő haszonélvezői) d) A paktum szervezete - A Foglalkoztatási Fórum - Irányító Csoport - Menedzsmentszervezet e) Finanszírozás (a finanszírozás gyakorlatának leírása) f) Aláírások - Támogató nyilatkozatok (szerződő felek, támogató partnerek, csatlakozó partnerek) Ügyrend A paktum és menedzsmentszervezete részletes működési rendjét határozza meg (felelősségi viszonyok, döntési jogkörök stb.) Javasolt a bürokráciát a minimum szinten tartani. Olyan szintű szabályozás szükséges, amely még segíti a hatékony munkát, de nem túl nagy teherrel jár a paktum szervezetrendszer számára. A mellékletben a mintadokumentumok között javaslatot teszünk az ügyrend felépítésére és kérdésköreire. Szervezetfejlesztés A nyugat-európai, és az eddigi magyarországi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a területi foglalkoztatási paktumok sikeres működésének egyik alapfeltétele a megfelelő szervezeti háttér biztosítása. A paktum abban az esetben működik hatékonyan, ha az irányítási feladatait helyi szinten is jól felkészült szakemberek végzik. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a menedzsment felállítására és képzésére is. A paktumok létrehozása általában az adott térségben, településen, az első alkalommal végrehajtott olyan partnerségépítési folyamat, amely szektorokon átívelő, és számos szereplő bevonásával valósul meg. Emiatt a siker alapkritériuma, hogy alakuljon ki bizalmi légkör és a párbeszéd, az együttműködés kultúrája a szereplők között. Ha ez elmarad, a későbbi időszakban súlyos árat fizethetnek ezért a partnerségek. Hatékonyan és fenntarthatóan működő helyi foglalkoztatási partnerség létrehozásához szükség van professzionális szervezetfejlesztési tanácsadásra. Kiemelkedő fontosságú, hogy a paktumban résztvevő szervezetek és szervezeti tagok (Foglalkoztatási Fórum, Irányító Csoport, paktum menedzsment tagjai) harmonikusan, egymást segítve, megfelelő együttműködéssel és hatékonyan végezzék feladataikat, a paktum sikerét folyamatosan szem előtt tartva.


A szervezetfejlesztési tanácsadás az alábbi elemekből állhat: -

Emberi erőforrás tanácsadás: szakmai támogatás nyújtása a menedzsment szervezet tagjai munka- és feladatköreinek kialakításában. Szervezettervezés: szakmai támogatás nyújtása a menedzsment szervezeti felépítésének és szervezeti működésének kialakításában. Szervezetfejlesztési tanácsadás: specifikus szervezetfejlesztési intervenciók (személyiség- és képességfejlesztő tréningek és workshopok) megvalósítása, úgymint o csapat-hatékonyság fejlesztő tréningek (együttműködési készségfejlesztő és hálózatmenedzsment tréning) o konfliktuskezelési és kommunikációs készségfejlesztő tréning o az említett tréningekhez tartozó nyomonkövető workshopok.

A tréningek szükségességét az indokolja, hogy a paktum menedzsment, a Foglalkoztatási Fórum és a Foglalkoztatási Irányító Csoport tagjai a paktum által megkövetelt új szervezeti formában még nem dolgoztak együtt, a hatékony működéshez azonban jó koordináció, ezt támogató megfelelő kommunikáció, hatékony konfliktuskezelési készségek, jó kooperációs készség, és eredményes hálózatmenedzsment készségek szükségesek. A beavatkozás sikerét elősegítendő, a tréningek előtt csoport orientáció és előzetes helyzetfelmérés lefolytatása szükséges. A tréningek tapasztalatairól emellett írásos visszacsatolás készítése, illetve utólagos támogató, nyomonkövető (monitoring) workshop megtartása szükséges. A létrehozásra kerülő munkaszervezetek feladatai közé tartozhat: - a paktum partnerek közötti együttműködés elősegítése, kialakítása és életben tartása, működtetése - az évenként megrendezendő Fórumok összehívása, az irányító csoport üléseinek előkészítése, dokumentálása - a paktum partnerek közötti szinergia hatás érvényre jutásának elősegítése - a paktum partnerektől származó információ összegyűjtése, az összegyűjtött információ szétterítése a paktumpartnerek körében, vagyis a rendszeres információáramlás biztosítása - a paktumpartnerek által jóváhagyott, elfogadott Munkaprogram koncepcionálása, kidolgozása és megvalósítása - a paktumpartnerek számára segítségnyújtás a releváns (munkaerő-piaci, foglalkoztatáspolitikai célú) támogatások elérésében. Munkacsoportok: A fórumon belül, a paktum partnerek aktív közreműködésére számítva az egyes témákhoz kapcsolódóan lehetséges munkacsoportok alakítása. Ilyen munkacsoport lehet pl.: a közös projektek iniciálásán dolgozó munkacsoport. Foglalkoztatási stratégia A helyzetelemzésre épülő stratégiai dokumentum, amely tartalmazza a területen elfogadott fő beavatkozási irányokat, foglalkoztatás-fejlesztési célokat, elérendő eredményeket, a közreműködő partnerek szerepét és hozzájárulások módját. A stratégia javasolt felépítése: a) közép-, illetve rövidtávú célpiramis kialakítása, a végrehajtandó közép- és rövidtávú feladatok meghatározása, rangsorolása (akciótervek alapja!) b) a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése, a


megvalósítás mechanizmusának bemutatása c) a fejlesztéshez szükséges lehetséges források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása1 d) a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásainak bemutatása e) a program végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere f) a program egészének, illetve az egyes részprogramoknak végrehajtásáért felelős operatív szervezetek (menedzsment szervezetek) megjelölése g) a fejlesztési programok megvalósítását, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követését, hatékonyságelemzését és a források felhasználását követő monitoringrendszer meghatározása Egy jó stratégia a megfelelő módszerek alkalmazásával segít megválaszolni a következő kérdéseket: - Helyzet-meghatározás (Hol tartunk?) - Célmeghatározás (Hová szeretnénk eljutni?) - Programok megfogalmazása (Hogyan érhetjük el céljainkat?) - Értékelés, ellenőrzés, a programok javítása (Jó úton járunk?) Foglalkoztatási akcióterv Az elfogadott stratégiára alapuló, feladat- és időtervvel, humánerőforrás-tervvel, valamint költségvetéssel rendelkező intézkedéssorozat, amely tartalmazza a végrehajtandó projekteket is. 1-2 éves időtartamra javasolt kidolgozni, de fontos a folyamatos monitoring és értékelés végzése. A stratégia megvalósítását sikeres foglalkoztatási akciótervek sorozatával érhetjük el. Munkaprogram A munkaprogram tartalmazza a paktum keretében végrehajtandó projektek összefoglalását, az adott év feladatainak felsorolását, valamint a szervezetrendszer működésével kapcsolatos rendezvény-naptárat, éves üléstervet. Javasolt naptéri évre kidolgozni, jelölve az éven áthúzódó feladatokat. Költségvetés Az éves munkaprogram, illetve az akciótervek megvalósításához szükséges pénzügyi erőforrások számbavétele, költségterv, és forrásterv összeállítása. Alapja a projektek tevékenységtervei, és humánerőforrás tervei. Minden projekt esetében szükség van egy finanszírozási tervre, amely megmutatja, hogy a tevékenységek finanszírozása és fenntartása milyen módon történik (saját rész, hazai és EU-s támogatások, kölcsönök stb. révén).

1

A tervezés során figyelembe kell venni a következőket: - a kistérségben mobilizálható önerő, mint a forrásbevonás abszolút felső korlátja; - a projekt előkészítés (műszaki tervezés, engedélyeztetés, pályázatírás) költségei; - támogatásból nem finanszírozható költségek; - utófinanszírozás által okozott likviditás költségei.


Cash-flow terv Az egyes projektek, valamint a foglalkoztatási akcióterv pénz be- és kiáramlásának megtervezése a likviditás biztosítása érdekében. A források szűkössége, és a támogatási források jellemző elhúzódása miatt ennek kiemelt jelentősége van, és a pénzügyi menedzsment fontos részét képezi. Monitoring és értékelés A foglalkoztatási stratégiák, paktumok monitoringjának és értékelésének módszertana Magyarországon meglehetősen kidolgozatlan. A foglalkoztatási partnerségek által kidolgozott stratégiák végrehajtását nyomon kell követni, és időközönként a partnerségi szereplők számára visszajelzést adni, és ha szükséges, módosításokat eszközölni, amely révén a partnerségek: - képesek a kiinduló pont rögzítésére, hogy később lehetőség legyen az összehasonlításra, - problémákat tudnak azonosítani és megoldásokat keresni, - be tudják mutatni az akciótervek, stratégiák végrehajtásának eredményeit, - azonosítani tudják a jó példákat, és másokkal is megosztani, - új problémákra és lehetőségekre tudnak rávilágítani, amelyek révén további kutatásokat kell végrehajtani. A monitoring folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely alapján a menedzsment vizsgálhatja a tevékenység előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában. A jól működő monitoring alapja a megfelelő indikátorok választása. A mérhető teljesítmény-indikátorok kiválasztásával a partnerség be tudja mutatni az elért eredményeket, mérni tudja a célok elérésének sikerességét, és segít a sikerkritériumok meghatározásában is. Az indikátoroknak nemcsak a tevékenységek közvetlen eredményeit kell tudniuk mérni (például: létrehozott állások száma, kiképzett személyek száma), de a helyi foglalkoztatásban elért távolabbi hatásokat is mérniük kell. Az indikátoroknak relevánsnak és objektívnek kell lenniük. Ideális esetben a partnerségek tagjainak egyet kell érteniük az indikátorokban. Minőségi és mennyiségi mutatókat is meg kell határozni. Az értékelés a projekt egészének áttekintése, célja a tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi-gazdasági probléma viszonylatában (relevancia, eredményesség és hatékonyság). Az értékelés segítségével az elért eredményeket hasonlíthatjuk össze a kitűzött célokkal, elvárt eredményekkel. Az értékelés a stratégia sikerét és hatásait méri. Az értékelés tartalmazza a monitoring eredmények elemzését és értelmezését az eredmények azonosítása és a gyenge pontok meghatározása érdekében. Az értékelés során az egyes sikertelen akciók okait is fel kell tárni a stratégia továbbfejlesztése érdekében. Fontos, hogy a szereplők tanuljanak a saját hibáikból. A minta-dokumentumokhoz kapcsolód szöveg és sablon javaslatok valamint a külföldi esettanulmányként használható paktum dokumentumok szövegei az II. számú kötetben (X. számú melléklet) találhatók egybeszerkesztve.

5. A külföldi példák, megoldások bemutatása


A módszertani kézikönyv elkészítésénél az Európai Unión belüli ún. „Jó megoldások“ bemutatását azért tartjuk célszerűnek, mert a foglalkoztatási paktumok előkészítéséhez, létrehozásához, megvalósításához segítséget nyújthat a paktumgazda szervezetek munkatársai számára a korábbi tapasztalatok beépítésével. A helyi foglalkoztatási partnerségek bemutatásához több országból gyűjtöttük példákat a paktumok és a kapcsolódó projektek partnerségének céljáról, a partneri körének bemutatásáról, a tervezett közös tevékenységekről és az ennek érdekében kialakított szervezeti keretekről, a tevékenységek tervezett eredményeiről és hatásairól. Ez azért is fontos, mert eddig még nem alakult ki általános modell a paktumokkal kapcsolatban, csak a támogatható paktumok kritériumait fogalmazzák meg az Uniós dokumentumok. Ennek figyelembe vételével a hazai paktum előkészítő/gazda szervezeteknek lehetőségük nyílik rá, hogy sokféle tartalommal és prioritással töltsék meg a formai kereteket. Az első paktumokat Írországban alapították a 90-es évek közepén, mint helyi szintről kezdeményezett módszereket az akkoriban rendkívül magas munkanélküliség felszámolására. Az EU állam- és kormányfői az Amszterdami Szerződésben új „Foglalkoztatás” fejezetet fogalmaztak meg, amely megalapozta az európai foglalkoztatási stratégia gyors fejlődését, valamint az Európai Foglalkoztatási Stratégiát, az éves foglalkoztatási irányvonalakat, ezt követően pedig 89 kísérleti territoriális foglalkoztatási paktum létrehozását támogatta az Unió.2 Az Európai Foglalkoztatási Stratégia egy koordinációs mechanizmus, amely közös célokat, és prioritásokat, ezekhez kapcsolódóan pedig egy szoros együttműködést, koordinációt jelent a tagállamok között. A Stratégia három szinten valósul meg, a legfelsőbb közösségi szinten fogalmazódnak meg az irányvonalak, az ajánlások, az értékelő jelentések. Ehhez párosulnak a különböző támogatási rendszerek, mint pl. a Strukturális Alapok (főleg az Európai Szociális Alap), a közösségi kezdeményezések. A nemzeti szinten dolgozzák ki a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterveket, amelyek a foglalkoztatási irányvonalak, prioritások mentén kerülnek kialakításra. A harmadik szint a regionális, illetve helyi szint. A stratégia indítása óta világosan megköveteli a munkahelyteremtés helyi szintű lehetőségeinek kihasználását.

Finnország Finnországban a paktumok tekintetében városok támogatása és anyagi elkötelezettsége viszonylag nagy. Kulcsfontosságúnak érzik, hogy a partnerek saját és egymás tapasztalataiból is tanuljanak, így ügyfeleik, a tartós munkanélküliek is sok dologra megtanították őket. Velük egyenrangúnak érzik magukat, és sokat tanulnak egymástól. Szakértőik és alkalmazottjaik a regionális hálózatban különböző szektorokat képviselnek, így egy sokoldalú csapat alakult ki. A Skandináv államok közül a foglalkoztatási paktumok Finnországban tettek szert legnagyobb jelentőségre. Ír mintára, viszont attól eltérő módon, állami kezdeményezésre jöttek létre az első együttműködések, melyeket az állam különböző támogatásaival fenn is tart. Emellett fontos, hogy a finn foglalkoztatási partnerségeket kistérségi szinten az önkormányzati társulások működtetik. A finn foglalkoztatási paktumoknak két további jellegzetessége emelhető ki: egyrészt hogy a speciális földrajzi adottságok következtében a projektek egy része a munkahelyteremtés mellett arra irányult, hogy megakadályozza az elvándorlást a ritkán lakott északi területekről; másrészt pedig a finn paktumok esetében különösen erős a képzőintézmények, főiskolák, egyetemek szerepvállalása az együttműködésben. Partnerség gyakorlatban 2

Az Unió tagállamainak tapasztalatai In: Kovács Péter: Foglalkoztatási Paktum, BKL Kiadói és Reklám Kft.; Szombathely, 2003


Három területi alapon szerveződő partnerség jött létre Finnországban: Közép-Uusima Partnerség 160 000 lakossal; Kumppaniksi ry Kainuu 56 000 lakossal; és Sainäjoki Regionális Fejlesztési Partnerségi Társulás 199 800 lakossal. A partnerségek a Finn Nemzeti Akcióterv, illetve a helyi és regionális foglalkoztatási stratégiák keretében jöttek létre. Minden partnerség függetlenül működik. A partnerségek azért jöttek létre, hogy új munkamódszereket fejlesszenek ki a munkanélküliség és a kirekesztés csökkentése érdekében. A finn partnerségek legfőbb céljai a tartós munkanélküliség elleni küzdelem és a munkanélküliséghez kötődő szociális problémák megelőzése. A partnerségek további célja a munkanélküliség kezeléséért felelős szervezetek közötti együttműködés elősegítése. A finn partnerségek legfőbb feladata programok és projektek kidolgozása és végrehajtása, foglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködések és hálózatok kialakítása és fenntartása, valamint segítségnyújtás, tanácsadás a tercier szektor szervezeteinek. A tevékenységek munkaerő-piaci képzéseket, tercier szektorbeli szervezetek számára tanácsadást, hálózatok kialakítását és fenntartását, a tartós munkanélküliek és munkaképtelen álláskeresők számára segítségnyújtást, valamint helyi foglalkoztatási stratégia kidolgozását tartalmazza. A partnerek között helyhatóságok, munkaügyi hatóságok, oktatási és szolgáltató szervezetek, cégek, a Finn Szociális Biztosító Intézet, gyülekezetek, valamint a Foglalkoztatási és Gazdasági Fejlesztési Központok találhatók. Partnerségi megállapodásokat a helyi szereplők kötnek egymással. Minden projektnek van saját irányító bizottsága, melyben a hálózat szakértői vesznek részt. A partnerségek civil szervezetekként működnek. Finanszírozási forrás például az Európai Szociális Alap, a helyhatóságok, valamint a Foglalkoztatási és Gazdasági Fejlesztési Központok. A hosszú távon kiváltott hatások még nem érzékelhetők, egyelőre nincs kimutatható eredmény. Egy sikeres partnerség bemutatása: „Projekt partnerség+” Közép-Uusimaa-ban Időkeret 2000-2006 Célok A projekt célja a munkaerőpiacról kiszorultak aktivizálása és támogatása. Továbbá, a problémákról és szükséges tevékenységekről információnyújtás, ezáltal pozitív állásfoglalás a foglalkoztatásról és a kirekesztés megelőzéséről. Tevékenységek A tartós munkanélküliek, valamint a munkaerőpiacról kiszorultak egyéni szükségletekre és több képességre épülő szemléletmódot igényelnek. A projekt keretében a foglalkoztathatóság és a szakképzés értékelésére kerül sor, mely növeli a foglalkoztathatóságot és a szakmai képességeket, valamint új munkamódszerek kidolgozása a munkában való részvétel növelésének és motivációinak fejlesztésére. Eredmények A tartós munkanélküliek célcsoportját figyelembe véve a következő eredményeket érték el: az ügyfelek 31%-a foglalkoztatott lett (a munkaadóknak nyújtott támogatással 13%, anélkül 18%) 5% munkagyakorlatot szerzett, 5% újra munkaképessé vált, 1% saját vállalkozást indított, 8% szakképzésben vett részt, 16%-nak pedig egyéb megoldást találtak.


Az üzleti szférával való együttműködés jó példája a finn partnerség, ahol hatékony párbeszéd a vállalkozói szektorral és a partnerségbe való mélyebb bevonása megfelelő lépések megtételét segítette elő, támogatva ezzel a tartós munkanélküliek projektjét. Az innovatív tevékenységekre és projektfejlesztésre való koncentrálás is a finn partnerség fő jellemzője. Ők a jövőben egyre inkább mint projekt inkubátor szeretnének megjelenni a térségi szereplők előtt. A partnerség tulajdonképpen egy innovációs centrum lesz, ahol az új módszerek kipróbálhatóak, ügyfeleik számára pedig alternatív szolgáltatást nyújtanak jó minőségben.

Írország Területalapú és Közösségi Partnerségek: 38 területalapú partnerség (a hátrányos helyzetű területeken kijelölve), 32 Közösségi Partnerség (más hátrányos helyzetű területeken), és 2 Foglalkoztatási Paktum. Néhány Területalapú Partnerség és a két Foglalkoztatási Paktum egész megyéket vagy helyhatósági területeket fed le. A többi partnerségek a megyék vagy helyhatóságok egy részére terjednek ki. A partnerségi területek lakossága megközelítőleg 2 900 000 fő. Az elsődleges politikai munka a Helyi Fejlődést és Társadalmi Beilleszkedést Elősegítő Program (LDSIP), amely a Nemzeti Fejlesztési Terven (NDP) belül a Helyi Fejlesztési ütem része. Az LDSIP a Regionális Operatív Program részét képezi Írországban. Partnerségek a gyakorlatban A társadalmi kirekesztés többdimenziós természetére reagálva egy helyi viszonylatban könnyen irányítható, innovatív, teljes körű megközelítésen keresztül létrejött egy helyi tulajdonú partnerség. A fő cél, hogy a kedvezőtlen helyzettel szembenézzenek és hozzájáruljanak az egyenlőség létrejöttéhez társadalmi és gazdasági szinten is, a partnerség helyi szintű megközelítése révén. A Területalapú Partnerségek, a Közösségi Partnerségek és a Foglalkoztatási Paktumok az ország azon részén működnek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk és a leghátrányosabb helyzetben lévő közösségeket célozzák meg. A partnerkapcsolatok összetett feladatköre elsődlegesen a fejlesztési és megvalósítási programokat és projekteket foglalja magában; másodlagosan megkönnyíti a stratégiai tervezést és a helyi szintű gyakorlati koordinációt a társadalmi partnerek, a hivatalos testületek, a közösségi- és magánszektorok között; és végül, de nem utolsósorban, kiegészítő forrásokhoz jutnak. Amíg az LDSIP tevékenységei a többtényezős hátrányoknak megfelelően integrálódnak, addig 3 tényező alapján csoportokat hoznak létre, melyek segítik a munkanélkülieket (A tényező), közösségi fejlesztéseket (B tényező) és közösségi-alapú ifjúsági kezdeményezéseket (C tényező). A reprezentatív tevékenységek a következőket foglalják magukban (A tényező): - foglalkoztatási tanácsadás, - munkáltatók támogatása, - varrónőképző tanfolyamok, - új vállalkozások támogatása, - Helyi Foglalkoztatási Hálózat kialakítása (mely információt nyújt, közvetít, tanácsot ad);


A (B tényezőn belül) célcsoportok fejlesztési és előzetes fejlesztési munkái arra vonatkozóan, hogy meghatározzák a képességeiket és szervezeti felépítésüket, a helyi fejlesztésű közösségi részvétel bemutatása; valamint (C tényezőn belül) oktatási programok, az iskolák fenntartásának támogatása, tanulmányi segélyek, fejlődőképes ifjúsági munka. Az első 12 Területalapú Partnerséget 1991-ben hozták létre kísérleti jelleggel. Jelenleg az NDP együttműködési megállapodása lefedi a 72 Területalapú Partnerséget, Közösségi Partnerséget, a Foglalkoztatási Paktumot, és a 2000-2006-os időszakra vonatkozik. A partnerségi testületek mindegyikének tagjai a helyi közösségek, a kormányzati testületek, a szociális partnerek és a választott képviselők. Minden partnerségnek van megállapodása a Területfejlesztési Menedzsment Kft.-vel (ADM), mely irányítja a LDSIP-t. A testületeknek partnerségi alapokon kell létrejönnie. A Nemzeti Fejlesztési Terv részeként az LDSIP az elsődleges forrás. A partnerségek a források széles választékából juthatnak még kiegészítő tőkéhez, úgymint pl. a Nemzeti Kormány, EU, jótékonysági alapítványok és az üzletek. Eredmények: 2000 és 2004 között az LDSIP 118 000 felnőttet (54% nő), támogatott az A tényezőn belül, 5000 közösségi-alapú projektet a B tényezőn belül, és 244 000 fiatalt és felnőttet a C-n belül (53% nő). Az A tényezőn belül 54% támogatás jutott az oktatásra és képzésre, 17% a foglalkoztatásra, és 12% az önálló foglalkoztatásra. A oktatás és képzés terén támogatottak 46%-a okleveles oktatáson és képzésen vett részt, és 49%-uk képesítést szerzett. Kevésbé könnyen számszerűsíthető az előnye a helyi szintű koordináció javításának, az újító intézkedések zömének és a megerősödött közösségi részvételnek a helyi döntéshozatalban. Egy sikeres partnerség bemutatása Alacsony Jövedelmű Törpebirtokosok Háztartási Kezdeményezése (LISHI) Időkeret Megkezdve 1998-ban (az NDP jelenlegi együttműködési megállapodása 2000-2006-ig terjed) Célok Az LISHI célja újító modellek kifejlesztése olyan növekvő számú, farmokon dolgozó, alacsony jövedelmű háztartások támogatására, amelyek gazdaságilag nem életképesek. Tevékenységek A LISHI 30 Területalapú és Közösségi Partnerséget hozott létre a mezőgazdasági területeken. A tevékenységek közé tartozik a kiegészítő gazdálkodás jellegzetességeinek megőrzése további új vállalkozásokkal, az oktatás, képzés és foglalkoztatás sajátosságainak segítése, és hasznos változtatások elősegítése a mezőgazdasági vállalatok életképessége terén. Eredmények 2002 és 2004 között az LISHI számos módon több mint 5000 ember helyzetének javulását segítette. 2004 folyamán a munkanélküliek részére létrehozott szolgálat kezdeményezéseinek 31%-a mezőgazdasági területek törpebirtokosi háztartásait célozta meg.


Szlovákia A szlovák tapasztalatok szerint a gyakori személyi változás is akadályozza a partnerség működését. A szlovákoknak továbbá az a véleményük, hogy a munkáltatók érdektelensége és a célcsoportok képviselőinek hiánya, a hozzá nem értő tagok komoly problémát jelenthetnek a tevékenységek végrehajtása során. A projekt költségeinek lassú igazolása miatt későn érkező anyagi javak is erősen befolyásolják a partnerség stabilitását. Partnerség a gyakorlatban Helyi Társadalmi Beilleszkedést Elősegítő Partnerség: Szlovákia 5 régiójában 27 partnerséget hoztak létre (Banská Bystrica, Kosice, Presov, Nitra, Zilina). A Helyi Társadalmi Beilleszkedést Elősegítő Partnerséget (LSIPs) a Szociális Fejlesztési Alap (SDF) keretében hozták létre. A SDF állami szervezet, a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Társadalmi és Családügyi Minisztériuma alapította. Az LSIPs a független helyi társulások képviselőit és az egyéneket foglalja magában. Az LSIPs politikai bizottsági tagokat jelöl ki. Az LSIPs részeként készültek el a Társadalmi Beilleszkedést Elősegítő Akciótervek. Ezek mikroprojekteket tartalmaznak, melyek olyan csoportok foglalkoztatására fókuszálnak, akiket a társadalmi kirekesztés fenyeget. Ezeket a mikroprojekteket a partnerségi és társadalmi elvekre alapulva értékeli az LSIPs Bizottsága. A társadalomból kirekesztett csoportok magas munkanélküliségi rátája és a kitűzött célok motiválják a LSIPs munkáját, a nagyobb számú foglalkoztatások érdekében. Az LSIPs gondoskodik az állampolgárok és a helyi közösségek számára egy platformról, hogy együttesen próbáljanak megoldást találni a problémáikra és aggályaikra. Az LSIP-ek fő célja, hogy saját körzetein belül biztosítsák a kirekesztett csoportok és közösségek társadalmi beilleszkedését, valamint, hogy ezeknek a csoportoknak a magasabb foglalkoztatását érjék el. Az LSIP-ek 4 prioriást vesznek alapul: gazdasági aktivitás javítása; azonos lehetőségek megteremtése, szociális kirekesztés felszámolása; újító szemléletmódok keresése a közösségek megnyerése érdekében; valamint hozzájárulás a (helyi és nemzeti) állami hivatalok, az állami, magán- és non-profit (önkéntes) szervezetek jobb koordinálásához. A partnerségek feladatai: az összes résztvevő közötti együttműködés létrehozása és fenntartása helyi szinten, a foglalkoztatásra és a társadalmi beilleszkedésre vonatkozóan: • az integráció javításával és a tevékenységek összehangolásával a társadalmi beilleszkedés és a foglalkoztatási ráta növekedésének elérése, • gazdasági és szociális fejlesztési stratégiák meghatározása a saját területekre vonatkozóan, • programok/projektek kitalálása és megvalósítása, valamint ezek fenntarthatóságának biztosítása, • projekt értékelési technikák és javaslatok elkészítése, • a projekt céljainak és azok stratégiára vonatkozó hatásának felbecsülése, • a projekt monitoringjának segítése, • információszolgáltatás és nyilvánosság a területeken belül. A fő tevékenységek a következőket foglalják magukban: • tanácsadó szolgálat a célcsoportoknak, • sajátos foglalkoztatási tervek kidolgozása révén a munkaerőpiac elérhetőségének segítése,


• • • • • •

a foglalkoztatás és munkahelyteremtés területén a helyi szervezetek fejlesztésének támogatása, tevékenységek a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és családok szabadidejének jobb minőségű eltöltésére vonatkozóan, foglalkoztatási tervek elkészítése helyi és régiós szinten, ösztönző, motiváló programok, közösségek marketingtervének elkészítése, képzési programok elkészítése és megvalósítása a speciális célcsoportok számára, foglalkoztatási akcióterv és foglalkoztatási stratégia kidolgozása helyi és regionális szinten és a célcsoportokat mozgósító és ösztönző egyéb más tevékenységek.

A partnerség 2004/2005-ben kezdte működést és max. 2 évig finanszírozzák. Az Európai Szociális Alap a Szociális Fejlesztési Alapon keresztül támogatja a partnerségeket. Az LSIP-ekben mind a 4 különböző szektorból kell képviselő: az államigazgatásból, az üzleti szektorból (vállalkozók), civil szervezetekből (pl. iskolák, templomok), és a szociálisan elmaradott területekről. A célcsoportokat a tartós munkanélküliek, a roma származásúak, az átlagos életszínvonal alatti jövedelemmel rendelkezők, veszélyeztetett gyermekek és fiatalok csoportja, földrajzilag elszigetelt csoportok, kivándorlók, bűncselekmények áldozatai, rászoruló idősek, alkohol/drogfüggők, büntetett előéletűek, hajléktalanok, a mentálisan és szellemileg sérült emberek jelentik. Eredmények: a jelzett eredmények 2004. december 31-ig valósultak meg. -a szociális gazdasági szektorban az alkamazottak száma: 225 -képzett oktatók száma: 60 -a projektek képzésein és oktatásain részt vevő munkanélküliek száma: 765 -a projektek képzésein és oktatásain részt vevő romák száma: 458 -24 foglalkoztatási akcióterv kidolgozása a helyi területekre és a mikrorégióra. Egy sikeres partnerség bemutatása A Stredny Gemer régió Helyi Társadalmi Beilleszkedést elősegítő projektje Időkeret 2005-2006 Célok A foglalkoztatottság növelése a Roznava régióban (Stredny Gemer) Tevékenységek Munkaközvetítő hivatal létrehozása Roznavában 4 helyi irodával, a hátrányos helyzetű Slavosovce-ből származó munkanélküli nők átképzése varrónővé, 4 helyen workshopok rendezése azzal a céllal, hogy különböző termékeket készítsenek, és az emberek támogatása a munkaerőpiacra történő visszatérésükben. Segítségnyújtás a kézműves falusi termékek hagyományainak újraélesztésében (workshopok különböző mesterségeknek), biomasszatermelés. Eredmények Még nem meghatározható. A szlovák partnerség jövője azon partnerek intézményesítésében és mobilizációjában rejlik, akiknek valóban érdekében áll a regionális és helyi problémák megoldása. 51 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

Belgium Belgiumban a meglévő öt Területi Foglalkoztatási Paktumból kettő Flandriában van (HalleVilvoorde és Tongereen-Haspengouw). A paktumok keretein belül mindenekelőtt a vállalkozói tanácsadásban, a humán erőforrások javításában és a munkaerőpiacon történő integrációhoz szükséges intézkedésekben történtek befektetések. A partnerségek a helyi állami intézmények munkavállalói és munkaadói képviselőiből, a helyi közösségekből (pl. civil szervezetekből) érkezett képviselőkből, a Flamand foglalkoztatási és szakmai továbbképző ügynökség és a minisztérium képviselőiből állnak. Flandriában a partnerségek különösen a vállalatokkal való együttműködésben értek el nagy sikereket: sok vállalkozás dolgozott ki akcióterveket; számos innovatív projektet tudtak megvalósítani személyzeti területen. Különösen a munkaadói és munkavállalói képviseletek erős elkötelezettségét tekintik a partnerség sikerének. Egy sikeres Flamand projekt a gyakorlatban „Munka-áruház” A „munka-áruház” az álláskeresők és a munkaadók számára nyújt széleskörű szolgáltatást. Különböző partnerek nyújtják ezeket a szolgáltatásokat különböző helyeken. Van egy operatív/irányító bizottság (a partnerszervezetek képviselőivel), mely menedzseli a „munkaáruházat” és egy „projekt sejt” a flamand partnerszervezetek képviselőivel. A „projekt sejt” feladata a „munka-áruházak” pénzügyi menedzsmentje, a problémák megoldása és a kommunikáció, illetve segítségnyújtás a „helpdesken” keresztül. A „munka-áruház” egy széles és konstruktív partner hálózati elképzelésből fejlődött ki, figyelembe véve a bevont partnerek természetét és sajátosságait azért, hogy az ügyfelek számára hozzáadott értéket kínáljanak, mely a partnerek speciális kompetenciáin és munkaerő-piaci tudásán alapul. A fő cél a munkaerőpiac teljesítményének növelése. A munkaerőpiac átláthatóságára koncentrál, elősegítve a különböző szervezetek és csoportok megközelíthetőségét, bíztatva a munkakeresőket az önállóságra, ezáltal felkészülni az egyéni trenírozásra és serkenteni a helyi gazdaságot. A „munka-áruházak” legfőbb feladatai, elsősorban az álláskeresők és munkaadók számára szolgáltatások nyújtása, illetve kulcsszerepet játszik a belga és az európai foglalkoztatási politika összehangolásában, másodsorban pedig a helyi gazdaság szolgáltatási szektorának fejlesztése. A „munkaáruházak” teljes kínálatot és információt nyújtanak a helyi szolgáltató szektor integrált szolgáltatásairól. A helyi szolgáltató szektor, az integrált szolgáltatások, valamint a munkakeresőknek nyújtott tanácsadás összhangba hozatalával garantáltan jól működő helyi munkaerőpiac jön létre. Az egyének segítséget kérhetnek a képesített „munka-áruház” alkalmazottjaitól, vagy on-line információt kaphatnak. A partnerek politikai szinten a szövetségi kormány (képviseli: Foglalkoztatási miniszter és Fenntartható Fejlődés és Szociális Gazdaság államtitkára), a flamand kormány (képviseli: flamand Foglalkoztatási, Oktatási és Képzési miniszter, Közlekedési, Szociális gazdaság és Esélyegyenlőség miniszter) és a VVSG (Flamand Városok és Helyhatóságok Társulása) Egyéb partnerek: VDAB – a flamand foglalkoztatási hivatal biztosítja, hogy az álláskeresők és a munkaadók gyorsan, hatékony módon és ingyenesen találják meg egymást


RVA – a belga szociális biztonsági rendszeren belül az RVA felelős a munkanélküliség esetére szóló biztosítás szervezéséért PWA – a PWA a szövetségi hivatal munkanélküli juttatásokkal foglalkozó részlegének alosztálya. ATB – korlátozott munkaképességűekkel foglalkozó szervezet, melynek feladata ezen személyek munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése SLN – helyi képzéseket nyújtó és projekt-előkészítő szervezet Helyhatóságok A „munka-áruházak” partnerei aláírnak egy szerződést. Ez jóváhagyja a helyi foglalkoztatási fórum létrehozását, mely helyi szinten menedzseli és intézi a „munka-áruházak” ügyeit. A „munka-áruházak” egyaránt kezelhetők civil szervezetként és helyi együttműködési megállapodásokként. A VDAB fizeti a működési költségek egy részét. A flamand kormány határozza meg ennek a költségvetés nagyságát. Minden partner tanácsadói tevékenységet folytat, és legalább évente 2500 €-t fizet. Eredmények: jelenleg 140 munka-áruház létezik 308 flamand városban és egyéb településen. Egy sikeres partnerség bemutatása: WIS (Munka Információs Rendszer) pavilon Célok A WIS pavilon egy olyan adatbázis, mely a betöltendő állásokat tartalmazza. Az adatbázis ingyenesen elérhető Interneten keresztül, vagy számos flamand terminálon keresztül. Tevékenységek Minden „munka-áruházban”, sok városházán, könyvtárban, bankban és áruházban van ilyen pavilon. Az adatokat naponta frissítik, és nem csak a betöltendő állásokat, hanem szakképzésekben való részvételi lehetőségeket is tartalmaz. Ezen túl a pavilonokban lehetőség van egyéni file- és önéletrajz-kezelésre, és lehet nyomtatni is. Eredmények Mind a partner szervezetek, mind a munkáltatók és munkavállalók használják a szolgáltatást, mely szinte már nélkülözhetetlenné vált.

Portugália A portugál Nemzeti Fejlesztési Tervben a paktumok, mint regionális dimenziók szerepelnek és azokat a „területi alapon kialakított kezdeményezések kísérleti műhelyei”-nek definiálják. A portugál programok egyik sajátossága, hogy „paktum védjegyet” hozott létre a kormány, ami a támogathatóság feltételeit határozza meg. A paktumok finanszírozását egyébként a portugál nemzeti források mellett a Strukturális Alap biztosítja. A Szociális Hálózatépítő Program (SNP) alatt létrejött partnerségek a törvényhatósági területeken belül lettek kialakítva. Az SNP a 278 portugál helyhatóságból 275-ben megvalósult (népesség: kb. 9 000 000 fő). Egy teljesen új szociális politika lett kifejlesztve, mely a portugál társadalom beilleszkedésének ütemét segíti. A partnerségek az SNP-n belül lettek kialakítva, és egységes megoldásokat fejlesztenek ki a hátrányok többdimenziós természetére, a szegénységre és a kirekesztésre. A portugál politika fejlődési folyamata eléggé 53 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

centralizált és a leggyakoribb tanácskozási szint nemzeti. Az állami és magán intézmények közötti partnerségek helyi és nemzeti szinten mindennaposak és a partnerségi munka jól megalapozott. Ez a tapasztalat megteremtette az előfeltételeit a partnerség alapjainak egyesítéséhez a szociális politika jelenlegi vezetésénél, és növelte a megbízott nemzeti szervezetek részvételét a politikai fejlesztésekben. Az alapelvek a következők: integráció, szubszidiaritás, innováció és részesedés. A partnerségek általános célja a szegénység és a társadalmi megkülönböztetés leküzdése, és a helyi társadalmi fejlesztések elősegítése a kapcsolódó stratégiai tervezés bevezetése révén. A partnerségek, ahol a helyi hatóságok központi szerepet játszanak, nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a helyi szociális fejlesztési problémák megbeszélésének és a szociális intervenció tökéletesítésének. Speciális célok: az újonnan felmért szociális helyzeten alapuló kapcsolódó tervezési folyamatok, azonos tájékoztatás segítése a helyhatóságok és egyházközségek részére, megoldásokat találni a problémákra/a szegény és társadalmilag kirekesztett családok és személyek szükségleteire. A Szociális Hálózatoknak hivatalos tanácskozási fórumai vannak. Ezeken a fórumokon a helyi területek szociális problémáit beszélik meg, a partnerek meghatározzák a beavatkozások prioritásaita tanács jóváhagyja a „Szociális Helyzetmegállapítást” és egy későbbi alkalommal a „Szociális Fejlesztési Terveket” is 3 éves időtartamra, ennek következtében meghatározzák a jövőbeni tevékenységek feltételeit. A partnerkapcsolatok összetett szerepkörébe tartozik a programok és projektek kifejlesztése és megvalósítása, valamint a stratégiai tervezés és helyi szinten a gyakorlati koordináció. A partnerségi eszközök közé tartozik pl. a Szociális Helyzetmegállapítás (a fő problémák és intervenciók prioritásainak megállapítása helyi szinten) és a Szociális Fejlesztési Tervek (ez az intervenciók fő területeit tartalmazza, úgymint a foglalkoztatás, a szociális ügyek, egészség, az elérhető szolgáltatások és képzések feltérképezése). A partnerek közé a helyi hivatalok (helyhatóságok), helyi állami szervezetek, non-profit szervezetek, szociális csoportok képviselői és a Községi Szociális Központok tartoznak. Minden partnernek vannak belső vagy hivatalos szabályai, melyek befolyásolják a partnerek közötti megállapodások kialakítását. Az SNP partnerségek jogi helyzete a Miniszterek Tanácsának 197/97-es számú döntésén alapul. A fő finanszírozási források az éves állami költségvetés és a Szociális Hálózatépítést Támogató Program. Az eddig elért eredmények: •

a belső intézményi kapcsolatok, elismerések és kölcsönhatások növekedtek

•

helyi szinten a partnerek közötti összehangolási minták tesztelése, az intézmények részéről világosabb és nyitottabb állásfoglalás elősegítése

•

a kapcsolódó stratégiai tervezési folyamatok bevezetése a térség speciális területein

•

jobb és módszeresebb ismeret a helyhatóságokat illetően

•

114 Szociális Helyzetmegállapítás elkészítése a CLAS által, és 71 Fejlesztési Terv előkészítése

Egy sikeres partnerség bemutatása Montijo Szociális Hálózata Időkeret Folyamatban (2001-től)


Célok A Montijo Szociális Hálózatok fő céljai: a kapcsolódó tervezési folyamatok bevezetése a szociális helyzetre alapozva, azonos tájékoztatás segítése a helyhatóságok és egyházközségek részére, megoldásokat találni a problémákra/a szegény és társadalmilag kirekesztett családok és személyek szükségleteire. Tevékenységek Az Egészségügyi és Szociális Fejlesztési Terv partnerei jóváhagyják a Montijo Tanács részére a tevékenységek végrehajtását (2003-2005). Az Egészségügyi és Szociális Fejlesztési Tervet a Montijo Egészségügyi Városi Hálózat és a Szociális Hálózatépítő Projekt készítette el. A terv jó forrást nyújt a vezetésnek és egy olyan újító dokumentum, amely ötvözi és taglalja és stratégiai fejlesztés intervenciós területeinek nagy részét. A területeket 31 különböző részre osztották fel. Eredmények A Montijo Tanács Egészségügyi és Szociális Fejlesztési Tervének létrehozása egy fontos adalék Montijonak ahhoz, hogy illeszkedjen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészséges Városhálózatához. Partnerségek jöttek létre különböző intervenciós területeken (szociális és egészségügyi), és az intézmények közötti információterjesztés és – csere is megvalósult.

Németország Helyi Üzleti és Foglalkoztatási Paktumok Berlinben: Berlinben 12 Helyi Üzleti és Foglalkoztatási Paktum (BBWA) van érvényben. A Helyi Üzleti és Foglalkoztatási Paktumok megvalósítása lehetőséget ad arra, hogy a program keretében támogassák a gazdasági kezdeményezéseket az „Üzleti és Foglalkoztatási Paktumok”-on belül, és a „Helyi Szociális Alapot”. Partnerségek a gyakorlatban A helyi területek fejlesztési stratégiáját a különböző helyi partnerek részvételével lehet maximálisan kihasználni. A helyi stratégiák döntő határozatok arról, hogy a tevékenységek milyen sorrendben kövessék egymást, hogy növeljék a foglalkoztatási lehetőségeket, és hogy erősítsék a helyi gazdasági életet. A BBWA célja, hogy munkahelyeket és képzési lehetőségeket teremtsen, valamint támogassa a helyi üzleti életet azáltal, hogy hálózatokat hoz létre helyi szinten. Sajátosságokat beemelve a BBWA a helyi szükségletekhez vannak igazítva. Helyi akciótervek elkészítése: minden terület sajátosan közelíti meg és dolgozza ki a saját akciótervét, amely a gazdasági és szociális elemzések eredményein alapul. A helyi testületek, az ún. „Koordinációs Csoportok” összefogják a helyi egyesülések koordinálását. A Koordinációs Csoportok Berlin város képviselőiből, az üzleti szektorból, a szakértői testületből, a munkaügyi központokból és a szövetségekből, valamint a harmadik szektor képviselőiből állnak. A partnereket a „Gazdasági, Munkaügyi és Nők Esélyegyenlőségi Berlini Szenátusi Tanácsa” koordinálja és a berlini munkaügyi központok valósítják meg. Az eszközhasználat tartalmazza a hálózat létrehozását, a kezdeményezések koordinációjának megvalósítását és a technikai segítségnyújtást a kutatási alapokhoz.


A partnerek a helyi/körzeti közigazgatás, a támogató szervezetek az üzleti életből, az üzleti társulások, a munkaügyi központok, munkásszervezetek, szociális központok, polgári társulások, a harmadik szektor képviselői, lakóközösségek, szakértő testületek, továbbképző tanfolyamoknak helyet adó egyetemek, intézmények. Finanszírozás: Berlin város, Német Szövetségi Kormány, Európai Szociális Alap. 2002-től Berlin mind a 12 kerületében létrehoztak ilyen jellegű szövetségeket. Sikeresen létrejött és megerősödött a kooperáció a különböző szervezetek között. Végül, együttesen meghatározták a prioritásokat, új projekteket valósítottak meg és különféle tevékenységeket kezdeményeztek. Új vertikális és horizontális kapcsolatok jöttek létre a jövőbeni együttműködéshez.

Egy sikeres Német partnerség bemutatása Gazdasági Kezdeményezés az Üzleti és Foglalkoztatási Paktumok keretein belül Időkeret 2002 szeptember - 2006 december Célok Helyi kereskedelem támogatása Tevékenységek A tevékenységek a projektkezdeményezést és –megvalósítást foglalják magukban, a helyi gazdasági élet fejlődését megcélozva, valamint a helyi szervezetek támogatását, az egyesített erőkkel a helyi üzleti hálózat létrehozását és működtetését, és a kisvállalatok alkalmassá tételét az egymással való kooperációra, ezáltal téve őket hosszútávon versenyképessé. Eredmények A fő eredményei a 34 projektkezdeményezésnek és ezek megvalósításának 2002 szeptemberétől-2005 januárjáig: a helyi vállalkozások ösztönzése, hogy a tapasztalataikat megosszák mások hasznára és rendszeresen mutassák be a BBWA projektet a „punkt” magazinban (lásd: www.berlin.de/punkt).

Új-Zéland Regionális Partnerségi Program: A regionális partnerségi program Új-Zéland mind a 26 régióját lefedi. A régiók méretbeli különbségei miatt 17 000 lakostól (a Tararura régióban) 1 300 000 lakosra (az Auckland-i Régióban) vonatkozik. A program által összességében lefedett népesség 4 100 000 fő. A Regionális Partnerségi Program (RPP) egy háromszintű program, melyeknek a részei regionális gazdasági partnerségek létrehozása a regionális gazdasági fejlesztési stratégiák fejlődéséhez (100 000 Új-Zélandi dollár –NZD 3 éves ciklusra), lehetőség építkezésre (100 000 NZD minden évben) és Általános Regionális Kezdeményezésre – MRI (2 000 000 NZD-ig 3 éves ciklusra).


Partnerségek a gyakorlatban A regionális fejlesztésben a központi kormányzat szerepét tekintve az elsődleges politikai alapnak három fő eleme volt. Először is, a regionális fejlesztésre hatással lévő központi önkormányzati tevékenységek rosszul voltak koordinálva egymással és a helyi önkormányzatok tevékenységeivel, amelyek szintén hatással vannak a regionális fejlesztésre, az eredmények ismétlésével, az átfedésekkel és a szakszerűtlenségekkel. Másodszor ÚjZéland kis mérete, földrajza és szétszórt lakossága, valamint a helyi önkormányzatok viszonylag magas száma miatt adott körülmények között a központi kormányzatnak vezető szerepet kell vállalnia a koordinációs tevékenységekben és a stratégiai tervezésben annak érdekében, hogy felülkerekedjen a szűklátókörű fejlődési gondolkodásmódon és projekteken, valamint a helyi közösségek nyílt versenyén. Végül, de nem utolsó sorban, a régió meglévő forrásai kiaknázatlanok voltak és stratégiai összpontosítás hiánya mutatkozott a fenntartható gazdasági fejlődésben. Öt regionális gazdasági fejlesztési feladatot határoztak meg a központi kormányzat részére. A központi kormányzat a regionális gazdasági fejlesztéshez a következőképpen tud értéket hozzátenni: -

-

regionális érintettek munkáján keresztül helyre kerülnek az alapok és előkészületeket tesznek az üzleti jellegű gazdasági fejlesztési lehetőségek megszorításaira a régióban; a regionális gazdasági fejlesztési lehetőségek kiépítését segítik elő, beleértve a megnövekedett fogékonyságot a piaci helyzet megváltoztatására és a régiók szakosodásainak, erősségeinek és előnyeinek meghatározására a vezetés tökéletesítésének és létrehozásának segítése, hogy javuljon a döntéshozás minősége tanácsadás és útmutatások nyújtása a regionális fejlesztéseknek egy fenntartható gazdasági fejlesztési perspektíva legjobb gyakorlatáról.

A Regionális Partnerségi Program célja, hogy elősegítse és támogassa a regionális gazdasági fejlődést, hogy segítse a régiók reagálását a helyi lehetőségekre, a tanulás és az együttműködés segítése a regionális csoportok között, valamint segíteni számukra a helyi vezető stratégiai fejlesztési folyamatok jelentőségének megértését. Minden Regionális Partnerségi Programhoz tartozó partnerség feladata, hogy fejlessze a regionális gazdasági fejlesztési stratégiát, hogy bővítse a régió lehetőségeit, és hogy fenntartható gazdasági fejlesztési kezdeményezésekre törekedjen. A Regionális Partnerségi Program a fő regionális politikai eszköz egy olyan programsorozatban, amely a Csoportos Fejlesztési Programot is tartalmazza, melynek célja, hogy ösztönözze a hálózati együttműködést a cégek között, és a Regionális Műszaki Fejlesztési Alapot is, melyet az oktatási intézmények és a regionális ipar és munkaerőpiac között szükséges összeköttetésre szánnak. Partnerek: A központi kormány, a helyi kormányzat, üzleti, gazdasági fejlesztési ágazatok, közösségek. Minden partnerség felállít egy irányítócsoportot, amely bemutatja a fent említett partnereket. A speciális projektek megállapodásai a vezető hivatal és a központi kormány között jön létre. A partnerségeknek maguknak rendszerint nincs jogi státuszuk, mivel a vezető hivatalt már úgy építették fel, mint egy trösztöt, társaságot, vagy mint más testületet. Általában a központi kormány az elsődleges biztosítója a stratégiai fejlesztésekhez, a lehetőségek bővítéséhez és az általános regionális kezdeményezésekhez szükséges alapoknak, míg a partnereknek szükséges hozzájárulást biztosítani a teljes központi kormányzati alap


legalább 25%-ában. A 25%-os hozzájárulás megegyezik a partnerségi alapelvekkel: ez támogatja a helyi kezdeményezéseket és elősegíti a regionális kezdeményezések folyamatos ellenőrzését a helyi közösségek prioritásaival kapcsolatban. A Regionális Partnerségi Programok 2003-as felülvizsgálata azt igazolta, hogy a program jó eredményeket mutat a sikeresség kulcsindikátoraihoz viszonyítva. Ezek elsősorban a megváltozott gazdasági fejlesztési partnerek működéseire fókuszálnak, melyek a következőket tartalmazzák: -

több stratégiai fontosságú regionális összpontosítás és egy megbeszélt gazdasági fejlesztési irány bővített ismeretek a régió erősségeiről és előnyeiről, valamint számos projekt összehangolása ezekkel megerősített és kibővített gazdasági fejlesztési hálózatok és együttműködőbb szemléletmód a projektekben az együttműködés és a bizalom javítása a csoportok között; más érintettek céljainak és módszereinek jobb megértése jobb koordináció és összehangolás a központi és helyi kormányzati források között.

Egy sikeres partnerség bemutatása Általános Regionális Kezdeményezés (MRI): Waikato Innovációs Park Időkeret A kezdeményezést 2002 decemberében hagyták jóvá, az épületet a felszerelések nagy részével együtt hivatalosan 2004 februárjában nyitották meg. Célok A kezdeményezés szerződésben meghatározott célja, hogy a gazdasági fejlődés fenntartható legyen a Waikato régióban, és egyben Új-Zélandon is, a köz/magánszféra kereskedelmi technológiájának megkönnyítésével. A tervek szerint a területek természetes előnyeire alapoztak, beleértve az ország néhány vezető természettudósának összefogását a Waikato Egyetem és a ruakari Királyi Kutató Intézet körzetében. Tevékenységek A kezdeményezések az üzleti, helyi kormányzati, királyi kutató intézeti, gazdasági fejlesztési ügynökségek és közösségi csoportok közötti partnerségeken alapulnak, és a szellemi tulajdont próbálják átalakítani üzleti vállalkozássá. Az új tulajdonosok által előtérbe került innovációs parkok a NuFarm, a wales-i biotechnológiai társaságnak az új-zélandi Waikato-n végzett biotechnológiai tevékenységének a helyszíne, és egy új társaság, az Ectus Kft., amely világszínvonalú az online kommunikációs technológiában.

Eredmények Előreláthatólag az egész Park 4%-os fejlődést fog okozni a Waikato régióban és 2500 új munkahelyről fog gondoskodni.


Spanyolország (Katalónia) Területi Foglalkoztatási Paktumok (TEP-ek): A TEP-ek Katalónia Autonóm Régióján belül Barcelona Tartomány körzetében lettek létrehozva. A Tartomány lakossága 5,1 millió fő. Barcelona Tartomány 19 katalán TEP-jét (Területi Paktumok) a Diputació de Barcelona gazdasági elősegítési politikájának a keretében hozták létre, egy ernyőszervezet megközelítőleg 300 helyhatóságot lát el tartományban. A mindenre kiterjedő politikai keretmunka magában foglalja a Katalán Foglalkoztatási Stratégiát, a Spanyol Királyság Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervét és az Európai Foglalkoztatási Stratégiát. Partnerségek a gyakorlatban Az EU foglalkoztatási politikája (amelyet a 90-es évek közepén kezdeményeztek és a gazdaság helyi szintű összehangolt tevékenységeken keresztüli fellendítésére alapult) motiválta, és indította el a katalán partnerségek létrehozását. A partnerségek általános célja, hogy elősegítse az önálló helyhatóságok foglalkoztatási kezdeményezésének koordinált területi fejlesztését, előmozdítsa a társadalmi kohéziót és az üzleti versenyképességet, valamint, hogy együttműködésre és koordinált tervezésre ösztönözzön. A TEP-ek feladatai közé tartozik a saját területre vonatkozó tervezési és koordinálási stratégiák kidolgozása, a jóváhagyott stratégiák rendelkezésére álló források mozgósításának megkezdése és koordinálása, az alkalmazhatóság javítása képzések és oktatások révén, a munkaerőpiacon egyenlő lehetőségek biztosítása, új üzletek létrehozása és támogatása. A fő politikai eszközök közé tartoznak a munkaerő-piaci kutatások, területi helyzet-megállapítások, képzési és oktatási tevékenységek, új kereskedelmi ügyletek, stratégiai tervezés támogatása, kedvezményezett csoportok együttes tevékenységeinek finanszírozása, valamint a jó példák megismerése. Partnerek: a helyi és körzeti hatóságok, egyesületek, munkáltató szervezetek, önkéntes szervezetek és a Diputació tevékenysége a TEP-ek partnereiként. A partnerségeket a partnerek és a Diputació között létrejött szerződések irányítják. A partnerségek résztvevői jogosultak az egyéni tevékenységeikhez tőkét igényelni a Diputació de Barcelona-tól és a Generalitat de Catalunya-tól (Autonóm Szervezet). Statisztikai felmérés nem áll rendelkezésre a paktumok átfogó teljesítményéről. Különböző mutatókat használtak, és értékbecslések készültek minden tevékenységről. Egy sikeres Spanyol partnerség bemutatása Támogatási és Fejlesztési Egység (UPD): Műszaki segítség nyújtása a Területi Paktumok számára a helyi fejlesztések és foglalkoztatások terén Időkeret Éves időközök (2002-2005) Célok A cél az, hogy növeljék és támogassák a helyi szintű együttműködéseket, amelyek a stratégiai tervezésen alapulnak, és hogy segítsék a helyi gazdasági fejlesztéseket és foglalkoztatást. Tevékenységek Szakmai segítség nyújtása az intézményeknek, gazdasági és társadalmi szervezeteknek direkt támogatásokkal a 4 fő irányban: területi működés, képzés, információadás és módszertan. Az 59 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

UPD közvetlen módon támogatja a területeket szakmai segítségnyújtás keretében, azzal a céllal, hogy a partnerek közötti együttműködéseket segítse elő. A 4 fő irány első tevékenységét, a „területi működést” illetően az UPD a területek szükségleteinek megfelelő programokat és projekteket dolgoz ki. A „képzések” keretében az UPD kidolgozza és megvalósítja azokat a tevékenységeket, amelyek azt célozzák meg, hogy a területi munkatársak szakértelme bővüljön, valamint hogy élénküljön a tapasztalatcsere a különböző paktumok között. Az UPD ellátja a Paktumokat a szükséges információkkal, ahhoz hogy a tervezett feladatokat megvalósíthassák, hogy a helyi fejlesztési („információadás” keretein belül) politikákat végrehajtsák, valamint eszközöket jelölnek ki a tervezési folyamatok segítéséhez, a Paktumok ellenőrzéséhez és értékeléséhez („módszertan” keretein belül). Eredmények Az Egység 15 szakembert foglalkoztat a Diputació 19 Paktumának a keretein belül, hogy segítse a munkát a különböző területeken és 6 alkalmazott segítségét biztosítja a tevékenységeknek az Egység által meghatározott 4 fő irányvonalában.

Franciaország Franciaországban a területi foglalkoztatási paktum beépült a Nemzeti Fejlesztési Tervbe, mint az Egységes Programtervezési Dokumentum része(ez a Strukturális Alapok 2. célterületére készítendő programozási dokumentum). A humánerőforrás fejlesztési koncepciók építenek a paktumok kínálta helyi partnerségekre. Franciaországban négy fő helyi együttműködési modell került kialakításra; Comité de Bassin d’Emploi (CBE), Maisons de l’Information sur la Formation et l’Emploi (MIFE), Espaces Ruraux Emploi Formation (EREF), Plans Locaux pour l’insertion et l’emploi (PLIE). A Foglalkoztatási Együttműködések főleg helyi és szubregionális szinten működnek. Céljai a foglalkoztatás fejlesztése a régiókban (CBE, MIFE), globális kínálatot koordinálni a képzés, munkák, és szociális beilleszkedés terén a munkanélküliek, projektgazdák, képző intézmények (EREF) számára, továbbá a szociális beilleszkedés elősegítése, valamint a foglalkoztatási és szociális kohézió (PLIE). A négy modell különböző feladatai: -

-

gazdasági stratégiák kidolgozása, programok, projektek fejlesztése és végrehajtása a gazdasági stratégia fejlesztése érdekében (CBE) képzési projektek fejlesztése és lebonyolítása a térség lakosai számára (MIFE) sajátos kínálat összeállítása, mint például információ, orientáció, egyéni közreműködés, képzések összehangolása, dokumentáció, helyi projektgazdák támogatása és együttműködés (EREF) helyi szereplők együttműködése és helyi erőforrások mobilizálása a szociális beilleszkedés elősegítése érdekében

Az EREF helyi és egyedi struktúrát és tevékenységek széles körét kínálja a foglalkoztatás, a képzés és a szociális beilleszkedés területén. A PLIE a legsebezhetőbb személyek (értelmi fogyatékkal élő, munkaképtelen, kirekesztett és munkanélküli emberek) szociális beilleszkedésére fókuszál és egyéni szolgáltatásokat kínál. A CBE a helyi szereplőket koordinálja a gazdasági stratégia létrehozásában. A helyi munkavállalók és munkanélküliek


számára egyéni tanácsadást nyújt a MIFE. A MIFE által használt eszközök a képzési programokról való információnyújtás és a térségbeli foglalkoztatási hálózatok mobilizálása. A MIFE 1982 óta működik, az ERFE 1992 óta. A CBE 3 évig tart, a PLIE pedig már 5 éve fut. A helyi hatóságok a legfőbb partnerek, emellett szociális partnerek, civil szervezetek, szakszervezetek, társulások és helyi partnerek. Az ERFE esetében globális megállapodás van a partnerek között. Főleg társulások, vagy a helyi hatóságokba ágyazódva működnek, a legfőbb finanszírozási forrás a közszféra (helyi és regionális hatóságok, ESZA). Eredmény: 2005-ben 90 CBE, 70 ERFE, 200 PLIE, és kb. 50 MIFE létezett.

Norvégia Regionális Partnerség: Mind a 19 régió (NUTS III szint) be lett vonva a partnerség különböző típusaiba. Jelentős eltérések vannak a helyi és regionális fejlesztésekben a régiók között (főleg a sűrűn lakott városi régiók és a gyéren lakott vidéki régiók között). Norvégia lakossága megközelítőleg 4 600 000 fő. A regionális partnerségek úgy működnek, mint koordinációs kezdeményezések és kifejezetten úgy vezették be őket 2001-ben, mint a gazdasági politika sarokpilléreit. A partnerségekre úgy tekintenek, mint új fogalomra, amely jól megalapozott kapcsolatokat hoz létre a megyei irányítás és más intézmények között, regionális szinten. Partnerségek a gyakorlatban A gazdasági fejlesztés (főként a ritkán lakott vidéki területeken) és a tevékenységek megyei szintű keresztirányú koordinációja áll a regionális partnerségek létrehozásának hátterében Norvégiában. A partnerségek fő céljai, hogy fenntartható regionális fejlesztéshez járuljanak hozzá, megkönnyítsék az együttműködést a régió szereplői között, támogassák a helyi vállalkozások és az ipar fejlődését és stratégiailag a régiós (megyei) tervezésre fókuszáljanak. A partnerségek feladatai közé tartozik például a stratégiák kifejlesztése és végrehajtása, a partnerek közötti hatékony együttműködés kiépítése és fenntartása, kapcsolódó programok és projektek kifejlesztése, irányítása és kivitelezése, valamint az alapok koordinálása. A fő politikai eszközöket használják a regionális fejlesztési programokban, amelyek speciális problémákkal, üzleti kölcsönökkel vagy segélyekkel, vagy kutatásokkal foglalkoznak. Partnerek: a megyei tanácsé (Fylkeskommune) a vezető szerep a partnerségen belül. A partnerség további partnerei a Megújuló Norvégia (az állam saját társasága 2004. január 1jétől működik és helyettesíti a Norvégiai Turista Szövetséget, a Norvégiai Kereskedelmi Tanácsot, a Norvégiai Ipari és Regionális Fejlesztési Alapot és a Befektetők Kormányzati Tanácsadó Hivatalát) és a regionális állami szereplők. Helyhatóság (Kommün) és oktatási intézmények alkalomszerű részvétele a partnerségekben. A partnerkapcsolatoknak nincs jogi helyzete (a részvétel önkéntes). A partnerségek fő finanszírozási forrásai a regionális fejlesztési alapok és a különböző szektorok alapjai. A „Partnerség Megreformálása” 2003-ban kezdődött. Nem született még kiértékelés.

Görögország Görögországban a paktum-koncepció része a Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszerének, de nem épült be az operatív programokba, emiatt pedig finanszírozási gondok keletkeztek. Jelenleg 61 partnerség működik regionális és szub-regionális szinten. A partnerségek feladata 61 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

vagy az Európai Szociális Alapok Regionális Operatív Programjával vagy a területalapú tervekkel van összefüggésben. A partnerségek elsődleges területe a foglalkoztatás támogatása és a társadalmi beilleszkedés segítése, miközben párhuzamosan elősegíti a helyi önkormányzatok fordított megközelítését. A görög partnerségek fő célja, hogy kedvező környezetet hozzanak létre a munkahelyteremtéshez, és hogy megelőzzék a társadalmi kirekesztést, amelynek a munkanélküliség és a diszkrimináció a velejárója. Másik céljuk újító módszerek és eszközök kifejlesztése, és együttműködések elősegítése a helyi, a regionális és esetenként a nemzeti szereplők között. Görögországban a partnerségek feladatai közé tartozik a projektfejlesztés és –megvalósítás, a tevékenységek összehangolása, szervezetek segítése és tanácsadás számukra, valamint a társadalmi párbeszéd és a jobb irányítás elősegítése. A görög partnerségi tevékenységek összhangban vannak a foglalkoztatást és a társadalmi beilleszkedést segítő politikai területekkel, a regionális és helyi fejlesztési, a szociális gazdasági és társadalmi kezdeményezésekkel együtt. A partnerségek fontos politikai eszközei magában foglalják a képzési programok tervezést és megvalósítását, támogatják és javasolják a szociális gazdaságon belüli új szervezetek, a hálózatok létrejöttét és a helyi szintű szociális szolgáltatásokat. Görögországban az első partnerségek a ’80-as évek végén jelentek meg. 7 kísérleti TEPs működött 1997 és 2000 között. Manapság a partnerségek többsége az EU operatív programjával összhangban – 2000-2006 közötti időszakban – fut. A partnerségek résztvevői a helyi és regionális hatóságok, szociális partnerek, oktatási és képzőszervek, a szociális gazdaság szereplői, a kis-, és középvállalkozások és munkaügyi központok, valamint a kormányzati testületek alkalmi képviselői közül kerülnek ki. Minden partner elkészít egy egyéni jogokon alapuló paktumot, míg a kiválasztott tagok egy testülete felelős a partnerségek működtetéséért. Elsődleges források az Európai Szociális Alap Regionális Operatív Programja, Európai Közösségi Kezdeményezés, Európai Article 6 költségvestési sora és saját források.

Ausztria Ausztriában Steiermark kivételével csak tartományi szintű paktumok működnek. Az első Területi Foglalkoztatási Paktumokat, azaz TEP-eket 1997-ben hozták létre, beillesztetve őket az osztrák Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervbe. Az Akcióterven keresztül egyeztetik a munkaerőpiac követelményeit a gazdasági, képzési és a regionális politikával. A TEP-ek hatékonyan segítik az egyeztetést az intézmények között. A másik jellegzetessége a szervezésben mutatkozik meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a paktumok létrehozásában, támogatásában és koordinálásában a szövetségi kormánynak a kezdetektől meghatározó szerepe volt. Az osztrák TEP-ek között szoros a kapcsolat. Ezt segíti a koordinációs iroda, amely tanácsadást is nyújt, és gondoskodik az összehangolt kommunikációs stratégia kialakításáról (honlap, sajtómunka, projektbörze, adatbank segítségével). A koordinációs iroda közreműködik a TEP-ek értékelésében, országos méréseket végez, évente két alkalommal koordinációs találkozót szervez, amely rendezvények a hálózatépítést segítik. Steiermark tartományban az alulról építkezés elvét választva, először a tartomány egészét lefedő hat kistérségi szintű paktumot hoztak létre, s ezt követően, mintegy tetőszervezetként hívták életre a tartományi szintű Stájer Foglalkoztatási Paktumot (STEBEP). A stájer paktum koncepciója és teljes szövege a mellékletben megtalálható.


A Területi Foglalkoztatási Paktumokat (TEPek) mind a 9 osztrák szövetségi tartományban elfogadták (Ausztria népessége kb. 8.000.000 fő). Ráadásul néhány TEP-et helyi szintre emelte (NUTS III).A TEP-ek elősegítik azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyek a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben kerültek kitűzésre és összhangban vannak az Európai Foglalkoztatási Stratégiával. Ezek az Európai Szociális Alap -ESZA 2000-2006-os Osztrák Objective 3 Programban kerülnek megvalósításra (6-os prioritás), azzal a céllal, hogy a TEP eket minden tartományban bevezessék. A Nemzeti Akcióterv összegzi a foglalkoztatási politika célkitűzéseit (különösen a gazdasági és strukturális politikát) az oktatási és a regionális politikával. A TEP -ek arra törekednek, hogy régiós szinten jobban összekapcsolják a foglalkoztatási politikát más politikákkal, és ezáltal javítsák a helyi és régiós foglalkoztatási helyzetet. Partnerként együttműködve, a TEP-ek specifikus céljai, hogy az erőforrások felhasználásával növeljék a hatékonyságot és a hatásfokot, bizonyos célcsoportoknál növeljék a támogatás mértékét, munkát biztosítsanak és teremtsenek, és hogy pénzalapot teremtsenek a régió számára és gondoskodjanak a fenntarthatóságról. A partnerek regionális stratégiákat dolgoznak ki a foglalkoztatási politikákra vonatkozóan. Helyi és régiós követelményeket állapítanak meg, elképzeléseket és stratégiákat fogalmaznak meg, és a lépéseket a céljaiknak megfelelően megvalósítják. A TEP-ek a különböző intézkedések és eszközök széles választékát használják a helyi és regionális eredmények elérésére. Ilyen eszközök például: a munkaalapok, képzési és oktatási intézkedések, tanácsadások, vállalat beindítási és más újító projektek. 1997-ben, az EU kísérleti programja támogatta a Területi Foglalkoztatási Paktumokat (1997-2000), amely a TEP-ek számának növelését szorgalmazta Ausztriában. A partnerek közé tartoznak a Tartományi Önkormányzatok, Regionális Munkaügyi Központok, Szövetségi és Közügyek Hivatala, Gazdasági Kamara, Munkaügyi Kamara, Szakszervezetek Szövetsége, Iparszövetkezet, Törvényhatósági Testület, Mezőgazdasági Tartományi Kamara, Tartományi Iskolai Bizottság, szakértők, munkavállalók és munkaadók képviselői, regionális non-profit szervezetek. A szerződő felek minden egyes TEP-ben mások, de mindenhol megtalálható a Tartományi Önkormányzat, a Munkaügyi Központ, és a Szövetségi és Közügyek Hivatala. A legtöbb partner a megállapodásokat 1-3 évig terjedő időszakra kötik. A TEP-ek intézkedéseit a szerződő felek pénzügyi hozzájárulásai határozzák meg, amely 2004-ben kb. 500.000.000 EUR-t tett ki. Minden egyes TEP helyi és regionális összehangolására évente további kb. 200.000 EUR engedélyeztek az osztrák Objective 3-ból (társfinanszírozásban az ESZA-ból 46%, és 54% a Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztériumtól). A TEP-ek pozitív eredményekhez vezettek mind az együttműködés és a partnerségi munka szempontjából, mind a politikai intézkedések tökéletesítésben. A TEP-ek osztrák értékelése (2003) azt mutatta ki, hogy a TEP-ek növelték a munkaerőpiac hatékonyságát és a hatásfokát azzal, hogy segítették a munkanélküliek beilleszkedését a munkaerőpiacra. Az Osztrák TEP-ek, valamint a koordinációt ellátó platform részletes leíró anyagai a 3. sz. Mellékletben találhatók.

Érdekességek és tapasztalatok Ebben az összefoglalóban terjedelmi korlátok miatt nem tudunk foglalkozni valamennyi európai ország paktum fejlesztéseivel, de néhány fontos tapasztalatról összeállítottunk egy pár soros összefoglalót. A paktumok sikere sok esetben azon múlik, hogy milyen az országos elfogadottsága, a paktum-gondolat beépült-e a Nemzeti Fejlesztési Tervek (NFT) cél- és támogatási rendszerébe. 63 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

Az olasz paktumok sikeresek a tekintetben, hogy jelentős forrásokat kötnek le. Ennek előfeltétele, hogy a paktumok beépültek a Nemzeti Fejlesztési Tervbe és a regionális operatív programok jó finanszírozási lehetőséget biztosítanak. A megfelelő finanszírozás magasan képzett személyi és igazgatási feltételeket tesz lehetővé. A partnerség komoly figyelmet kap regionális és országos szinten egyaránt. Példa értékűnek minősítette az Európai Unió a Dudelange-i paktumot (Luxemburg), elsősorban a helyi hivatalok bevonása terén. A tapasztalatokat sikeresen terjesztették, s ma már Luxemburg valamennyi strukturális problémával küzdő önkormányzatánál folyik ilyen fejlesztő tevékenység. A multiplikátor hatás szempontjából tehát igen hatékonynak bizonyult ez a luxemburgi projekt. Az Egyesült Királyságban pozitívum, hogy a helyi hatóságnak joga van a folyamatok kezelésére, de ezek ellenőrzéséhez már nincs. A siker másik fontos tényezője az értékek közös megfogalmazása, melynek célja az egyenlőség elősegítése, a hatékony készségfejlesztés, valamint kiváló menedzsment, mely biztosítja a szervezetek közötti jó kapcsolatok fennmaradását. Az Egyesült Királyságban úgy vélik, a paktum partnerségeken belül a (nem túl gyakori) tagváltás hasznos és egészséges lehet, mivel az új tagok új ötleteket, új gondolkodást hoznak. A „Performance Management System” az Egyesült Királyságban került bevezetésre, és azt mutatja, hogy a közösségi terv megvalósítása hogyan halad, és hogy még milyen lépéseket kell megtenni. Új-Zéland esetében a formális partnerség már 5 éve kialakult a helyi önkormányzattal és a központi kormányzati fejlesztési ügynökséggel, és az egyik első fejlemény a hálózatépítés és partnerség-fejlesztés folyamatának megfogalmazása volt. A „Relationship Cluster Model” megalapozásával lehetőség nyílt a régió, valamint a funkciók szerinti (és nem szervezetek szerinti) külső kapcsolatainak feltérképezésére. Ez egy kiváló eszköz annak megállapítására, hogy hol és milyen partnerségi hálózat létrehozása szükséges. Tipikus korlátok, amelyek a partnerség által kitűzött célokat korlátozzák: -

az anyagi források meghatározott időre korlátozódnak idegenkedés a konceptuális gondolkodástól információhiány a partnerség struktúrájáról és nem világos feladat- és felelősségmeghatározás különböző státuszú partnerek és az együttműködés hiánya a hozzáértő és hozzá nem értő partnerek között eltérő értékek és munkamorál a hatékonyan működő partnerséghez szükséges készségek hiánya önérdek és érdekhajhász tényezők a partnerségben

Írországban az elmúlt évtizedekben egyes térségekben jelentős volt a munkanélküliség, melyre a kormányzat nem tudott megfelelő válaszokat adni. Ezért itt a foglalkoztatási problémák megoldására alulról felfelé történő építkezés útján került sor, s ez a fajta gondolkodásmód is Írországból származik. Az ír modell lényege az, hogy a lakosság a helyi vállalatokkal, vállalkozókkal fogott össze, és így kereste a helyi foglalkoztatás bővítésének lehetőségeit. Az összefogásból, kooperációból pedig helyi partnerségek alakultak ki, egy OECD tanulmány az ír partnerségek kialakulását „a társadalmi rend megváltoztatása” irányába tett lépésnek nevezte. Az ír foglalkoztatási paktumok mára már komoly állami támogatást élveznek, s a 2000-2006 közötti ír Nemzeti Fejlesztési Tervnek is részét képezik 64 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

és a regionális operatív programok finanszírozzák az ilyen projekteket, mindenekelőtt a paktumok menedzsment szerveit, amelyek Írországban önálló fejlesztési ügynökségekként működnek. Az ír paktumok legfőbb jellemzői, hogy a tartós munkanélküliek segítését tartják elsődleges prioritásnak, illetve másik fontos célcsoport a szakképzetlen fiatalok. Az ír paktumok kiemelten kezelik az eredményesség kérdését, annak vizsgálatát, hogy a ráfordítások és az outputok között milyen társadalmi egyenleg állítható fel. Írországban 4 helyszínt választottak az első pilot-projektekhez. Ezek a következők: Dublin, Limerick térsége, Westmeath grófság, Dundalk és Drogheda térsége. A négy térség közel 1.250.000 lakost érint. Ezek a pilot projektek elsősorban fejlesztési paktumok voltak, ahol a gazdaságban és annak környezeti fejlesztésében helyezték el a foglalkoztatási projekteket. Közvetlen humánerőforrás fejlesztésre fordították a források egyharmadát, ez a már jelzett célcsoportok képzését, és foglalkoztatását szolgálták. A négy foglalkoztatási paktum számos innovatív projektet indukált.

Spanyolországban a paktumok nem részei az NFT-nek, az országos politikai elfogadottság kisebb, nincs a paktumoknak országos hálózata. A paktum gondolatát inkább a helyi autonóm közösségek veszik át (pl. Katalónia, és Barcelona térségében). A spanyolok szerint a partnerek szerepének félreértése emelhető ki mint fő sikertelenségi faktor. Szerintük a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy egyes jogi hatóságok a paktumokat a partnerek egyes tevékenységeinek finanszírozására létrehozott sajátos programnak tekintik, nem pedig egy olyan munkaszemléletnek, amely átterjedhet nem csak a gazdasági előrelépés és munkahelyteremtés politikájának megtervezésére és megvalósítására, hanem az egész regionális fejlesztésre is. A következő tényezők segíthetnek a partnerség hatékonyságának megítélésében és növelhetik azt: -

-

Tevékenységek támogatása, mely segít a folyamatok tervezésében és a partnerség kooperációjában Precíz és alaposan kidolgozott rendszer a menedzsment szervezet kompetenciáiról és kötelességeiről, a stratégiai partnerek mélyebb bevonása és jogilag meghatározott kapcsolat közöttük Módszertan és munkaeszközök A szociálisan rossz helyzetbe került települések feltérképezése és a megfelelő lépések megtétele Jól átgondolt információs és kommunikációs stratégia Európai vagy más hálózatokban való részvétel

A spanyoloknál a partnerek tapasztalatait és a „legjobb gyakorlatokat” nagyra értékelik, és nagyban elősegítik a partnerség fejlődését. A spanyol paktumok egyik legfőbb célja, hogy azokat térségi fejlesztési ügynökségekké alakítsák, egyfajta fejlesztési modellt mutatva a többi területnek. Reméljük, hogy ezen tapasztalatok, valamint a Mellékletek közt áttekinthető formában bemutatásra kerülő Ausztriában működő paktumok (súlypontjaik, intézkedéseik és fő partnereik) segítséget nyújtanak a régión beleüli paktumok előkészítése és működtetése során.


6. Irodalomjegyzék Nemzeti Fejlesztési Terv Partnerségi Dokumentuma, 2002. szeptember-december Útmutató az Európai Szociális Alapról a csatlakozni kívánó országok számára (2000) – Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatósága A térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasítása, Kovács Péter könyve a foglalkoztatási paktumokról, BKL kiadó Szombathely, 2003. Practical Handbook on Developing Local Employment Strategies in New Member States and Candidate Countries of the European Union, European Commission, Directorate-General for Employment and Social Affairs, 2004. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia helyi vonatkozásai (2003), In: Helyi szintű együttműködés a munkahelyteremtésben, Európai Biztosság Guide to Territorial Employment Pacts 2000-2006, European Commission, DirectorateGeneral for Employment and Social Affairs, 1999. Letölthető: http://www.pakte.at/rahmendokumente.html Hogyan készítsünk pályázatot? Foglalkoztatási projektek tervezése, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, 2004. Az Európai Szociális Alap, a dán Ringkobing megye esete, Tempus Közalapítvány / ESZAMKK, 2002. Az új programozási periódus 2000-2006: módszertani segédanyagok, 3. segédanyag: Mutatók a monitoring és értékelés számára, VÁTI Kht. – Területfejlesztési Igazgatóság Elemzési és értékelési iroda, 2001. Creating Partnerships and Pacts. Operating and Strengthening Partnerships and Pacts. Innovative Employment Initiatives. Letölthető: http://europa.eu.int/comm/employment_social/esf/en/public/terp/en/toc.htm Successful Partnership Guide, Editor and Publisher: OECD LEED Forum on Partnerships and Local Governance Dr. Kovács Péter: Foglalkoztatási paktum a Kemenesalján. In: Munkaügyi Szemle XLVI évf. 7-8. 2002. 62-64. o. Megvalósíthatósági tanulmány – Határ menti Foglalkoztatási Paktum a West/Nyugat Pannónia EuRégió területén, 2003. szeptember TEP, Territorale Beschaftingungspakte in Österrreich, Letölthető: http://www.pakte.at/


STEBEP Der Steirische Beschäftigungspakt. Arbeitsprogramm 2003. Erstellt vom Land Steiermark, Arbeitsmarktservice Steiermark und ESF.- Vom Beschäftigungspolitischen Forum beschlossen am 28.11.2002 STEBEP. Steirischer Beschäftigungspakt. Geschäftsordung. Erstellt vom BMWA, Land Steiermark, Arbeitsmarktservice Österreich und ESF. Beschlossen am 29. Mai 2002 Az 1993. évi Fehér Könyv, és a Maastrichti Szerződés, mely kimondja, hogy a gazdasági integrációval egyenrangú cél a magas szintű foglalkoztatás, honlap hivatkozás: (http://europa.eu.int.) Kucsera Renáta: A foglalkoztatási paktum -Az elméleti háttértől a magyar gyakorlatig Szakdolgozat Berzsenyi Dániel Főiskola Bölcsészettudományi Főiskolai Kar Európatanulmányok Tanszék, Nemzetközi Tanulmányok Szak, Szombathely, 2006 Farsang Zoltán - Hollósi Szabolcs - Kovács Péter: Helyi foglalkozatási partnerségek létrehozása és működtetése, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2006. Foglalkoztatási partnerségek vizsgálata – Szükséglet- és igényfeltárás az OFA-ROP Hálózat kialakításához (2006. február) Balogh Ottó, Győrffy Gábor, Wächter Balázs (2002): Határkőnél. Az osztrák-magyar határon átnyúló együttműködési program hatása és a fejlődés irányai. In: Európai Integrációs felkészítési modulok. Az Európai Unió támogatáspolitikai rendszerének felhasználása. Savaria University Press, Szombathely. Az OECD LEED Fórum partnerségi dokumentumai az Interneten (http://www.oecd.org/) Az Osztrák-Magyar határmenti foglalkoztatási konferenciákról és a Szakértői Akadémiáról készült kiadványok a Vas Megyei TIT szerkesztésében 1995-2005.


7. Szakkifejezések értelmezési jegyzéke 1. Akcióterv: elfogadott stratégiára alapuló, feladat- és időtervvel, valamint költségvetéssel rendelkező intézkedéssorozat, amely tartalmazza a végrehajtandó projekteket is. 2. Motiváció: szándék és viselkedés mozgatórugója. 3. Paktum: szektorokon (önkormányzati, gazdasági, állami, civil) átívelő megegyezés, szerződéses formában történő együttműködés a foglalkoztatási helyzet javítása, a munkanélküliség csökkentése érdekében. 4. Foglalkoztatott: a munkaerőpiacon legális módon munkát végző emberek összessége. 5. Aktivizálás: képességek, készségek, ismeretek, tudások, pénzügyi források, kapcsolati tőke mozgósítása közös célok érdekében. 6. Foglalkoztatás területén a./ primer szektor: bányászat, mezőgazdaság, b/ szekunder szektor: feldolgozóipar, c./ tercier szektor: szolgáltatás 7. Foglalkoztatás szerkezetváltása: az egyes szektorokban foglalkoztatottak arányának változása, új képzettségek megszerzése révén is. 8. Tudásintenzív foglalkoztatás: a tudásra, a magas szintű technológiákra alapuló minőségi foglalkoztatás (pl. hírközlés, adatfeldolgozás, informatika, kutatás-fejlesztés). 9. Második munkapiac: a szociális gazdaságban támogatásokkal működő munkaerő-piaci szektor. 10. Aktív felnőtt korú lakosság: gazdaságilag aktív korú népesség, 15-64 év. 11. Önfoglalkoztató: munkaviszonyon kívüli tevékenységgel önmagát foglalkoztató személy, ide értve azt is, aki vállalkozást indít vagy vállalkozáshoz csatlakozik. 12. Inaktivitás: késztetés hiánya, a munkaerőpiactól való távolmaradás. 13. Integrált partnerség: szektorok és különböző területi szintek szereplői között létrejövő, az eredményeket összesítő, közös célok érdekében megvalósult partnerség. 14. Képzési szövetség: a munkaerőpiac humánerőforrás igényét kielégítő rugalmas munkáltatói és képzőintézményi összefogás. 15. Képzési stratégia: a munkaerőpiac igényeire érzékenyen és rugalmasan reagáló képzési rendszer kialakítását célzó stratégiai dokumentum, amely tartalmazza a fő beavatkozási irányokat, képzésfejlesztési célokat, elérendő eredményeket, a közreműködő partnerek szerepét és hozzájárulásuk módját. 16. Foglalkoztatási stratégia: rugalmas, esélyteremtő, vállalkozásbarát munkaerőpiac kialakítását célzó stratégiai dokumentum, amely tartalmazza a fő beavatkozási irányokat, foglalkoztatás-fejlesztési célokat, elérendő eredményeket, a közreműködő partnerek szerepét és hozzájárulásuk módját. 17. Fenntarthatóság: a fenntartható fejlődés a társadalmi haladás – méltányos életkörülmények, szociális jólét – elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. 18. Paktumhálózat: a foglalkoztatási célú paktumok együttműködése területi hatálytól függetlenül, minőségbiztosítási, érdekérvényesítési, információs céllal. 19. Kooperáció, koordináció: szereplők közti együttműködés, közös tevékenységek összehangolása. 20. Foglalkoztatási akcióterv: elfogadott foglalkoztatási stratégiára alapuló, feladat- és időtervvel, valamint költségvetéssel rendelkező intézkedéssorozat, amely tartalmazza a végrehajtandó projekteket is.


8. Mellékletek


A régión belüli foglalkoztatási paktumok adattára 1. A foglalkoztatási paktum elnevezése

Keszthely-Hévízi kistérség foglalkoztatási paktuma

A paktumot koordináló (menedzsment) szervezet megnevezése Címe

Keszthely-Hévízi Kistérség Többcélú Társulási Iroda

Kapcsolattartó neve

Huszti Levente irodavezető

Elérhetőségi adatai (telefon/fax, email)

83/515-490. Fax: 83/515-494. [email protected]

A paktum létrehozását, működtetését célzó projekt(ek) neve, azonosító száma (ha van) A projektmenedzser(ek) neve, elérhetőségei

A paktum honlapjának elérési címe az Interneten (URL)

2. A foglalkoztatási paktum elnevezése

8360. Keszthely, Széchenyi u. 8.

„Keszthely-Hévíz kistérségi foglalkoztatási paktum létrehozása és határ-menti tapasztalatcsere” Támogatási szerződés száma: 2003/004-561-01-11 Magyarország-Szlovénia Phare CBC. Human Grant „Az együttműködés fejlesztése a képzés, a szakképzés és a kutatás területén” támogatási konstrukció Huszti Levente 2006. március 30-tól működik.

Az élhető Muramente Letenye térségi Foglalkoztatási Paktum


Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás


Dr. Nagy Árpádné

Elérhetőségi adatai (telefon/fax, e-mail)

06/30/6600-774 [email protected], [email protected]

A paktum létrehozását, működtetését célzó projekt(ek) neve, azonosító száma (ha van) A projektmenedzser(ek) neve, elérhetőségei

Projektmenedzser: Dr. Nagy Árpádné 06/30/6600-774 [email protected], [email protected]

8868. Letenye, Kossuth L. u. 10.

A paktum honlapjának elérési Nincs jelenleg címe az Interneten (URL)



Határon Átnyúló Osztrák-Magyar Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Lövő


Alpokalja Kistérség


Balics János

9461 Lövő Fő u. 181.

Elérhetőségi adatai (telefon/fax, e- [email protected] mail) Tel: 99/533-551 Fax: 99/533-558 A paktum létrehozását, „Határtalan” Kistérségi Foglalkoztatási Paktum működtetését célzó projekt(ek) Támogatási szerződés száma: HU2002/000-317-03-22 neve, azonosító száma (ha van) A projektmenedzser(ek) neve, elérhetőségei A paktum honlapjának elérési címe az Interneten (URL)


Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum


Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa, Vállalkozói Központ


Babos Csaba

9700 Szombathely, Petőfi S. u. 1/B.

Elérhetőségi adatai (telefon/fax, e- 0694/326-049 mail) [email protected] PHARE CBC 2003/004-561-01-10 „Szombathely Város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási paktum végrehajtása által” ROP-3.2.1.-2004-08-0010/32 „Paktummal a foglalkoztatásért” – Foglalkoztatási kezdeményezések összehangolása Szombathelyen Projektmenedzserek: Komlenecz Ildikó ([email protected] 0694/326-049) Ferencz Zsolt ([email protected] 0694/326-049) A paktum honlapjának elérési címe www.paktum.hu az Interneten (URL) A paktum létrehozását, működtetését célzó projekt(ek) neve, azonosító száma (ha van) A projektmenedzser(ek) neve, elérhetőségei


5. A foglalkoztatási paktum elnevezése A paktumot koordináló (menedzsment) szervezet megnevezése

Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum

ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás

Címe

8790 Zalaszentgrót, Dózsa György u. 9.


Martincsevics István

Elérhetőségi adatai (telefon/fax,

83/556-020 83/556-021

e-mail) A paktum létrehozását, működtetését célzó projekt(ek) neve, azonosító száma (ha van) A projektmenedzser(ek) neve, elérhetőségei

Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum Háló ROP 3.2.1. – 2004-08-0006/32 Projektmenedzser: Martincsevics István Elérhetősége: 83/556-020 [email protected]

A paktum honlapjának elérési címe www.zfp.hu az Interneten (URL)


„Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum”


Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása


Fehér László Társulási Tanács elnöke

9500 Celldömölk, Szentháromság tér 1.

Elérhetőségi adatai (telefon/fax, e- 06 95/420-398 mail) - „Foglalkoztatási partnerség a határ mentén” 2003/004-561-01-13 sz. PHARE CBC Magyarország - Szlovénia A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása Projekmenedzser: Molnár Géza 95/420-398 - ROP 3.2.1.-2004-08-0008/32 sz. „Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum” Projektmenedzser: Zseli Róbert 95/420-398 A paktum honlapjának elérési címe az kttcell-paktum.uw.hu Interneten (URL) A paktum létrehozását, működtetését célzó projekt(ek) neve, azonosító száma (ha van) A projektmenedzser(ek) neve, elérhetőségei



EuRégiós Foglalkoztatási Paktum


Párbeszéd az Európai Integrációért Nemzetközi Közhasznú Egyesület


Borsfai Péter

9700 Szombathely, Deák F. u. 42.

Elérhetőségi adatai (telefon/fax, email) Tel.: 06-30-461-2577, Mail: [email protected] A paktum létrehozását, működtetését „Határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások a West/Nyugatcélzó projekt(ek) neve, azonosító Pannónia Eurégióban” (Interreg IIIA AT-HU605/01-012) száma (ha van) A projektmenedzser(ek) neve, elérhetőségei A paktum honlapjának elérési címe az Interneten (URL)


Esettanulmány A Kelet-Stájerországi Foglakoztatási Paktum KONCEPCIÓJA

1. A paktum gondolata A területi foglalkoztatási paktum a különböző szektorokhoz tartozó térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása azzal az egyeztetett céllal, hogy • • • •

megállapítsák valamennyi térségi szereplő foglalkoztatáspolitikai nehézségeit, elképzeléseit és céljait, minden rendelkezésre álló eszközt alkalmazzanak egy olyan össz-stratégia érdekében, amelyet minden érintett szereplő elfogad, amely a tényleges követelményeknek megfelel és területi foglalkoztatási paktum formában kerül meghatározásra, a foglalkoztatást elősegítő programokat jobban lehessen összekapcsolni és egyeztetni, a foglalkoztatást elősegítő programokat valósítsanak meg.

A területi foglalkoztatási paktum keretében a munkaügyi szervezet kínálati oldalon jelentkező eszközeit kell célirányosan összekacsolni a térségi gazdaság- és struktúrafejlesztés keresleti impulzusaival. 2. A regionális foglalkoztatási paktum (BPOST) Kelet-Stájerországban Az a felismerés, hogy foglalkoztatáspolitikai problémákat csak regionálisan lehet hatékonyan kezelni, számos gazdasági és szociális kezdeményezést eredményezett Kelet-Stájerországban, a térség pedig természetszerűleg szociális és foglalkoztatáspolitikai modellrégió lett. A regionális paktumok tekintetében is éllovas szerepet tölt be Kelet-Stájerország. 1999. március 18-19-én rendezték meg Vorauban az első kelet-stájerországi foglalkoztatási konferenciát számos munkaerőpiaci és térségi szereplő részvételével. A konferencia keretében fogalmazódott meg az a térségi foglalkoztatási kezdeményezés, amely mindenekelőtt a képzés, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások területén új súlypontokat jelöl ki. A regionális foglalkoztatási kezdeményezés integrált alkotórésze Kelet-Stájerország fejlesztési programjának (rövidítve D.E.O.) is. A foglalkoztatás támogatása így, mint térségfejlesztési cél rögzítve van a D.E.O.-ban. A kelet-stájerországi foglalkoztatási kezdeményezés második konferenciáján, amely 1999. 11. 25-26-án volt St. Kathreinben, bemutatásra került a Kelet-Stájerországi Foglalkoztatási Paktum (BPOST) lehetséges struktúrája. A konferencia résztvevői közösen dolgoztak a következő évek céljain, új programjavaslatokat gyűjtöttek és megállapodtak a projektek megvalósításának konkrét lépéseiben. A tanácskozás zárásaként elhatározták a KeletStájerországi Foglalkoztatási Paktum megkötését.


A BPOST előzeteseként elkészült a kelet-stájerországi térség munkaerőpiaci és fejlesztési potenciáljának elemzése, amely a paktum és a programok tartalmi meghatározásának alapjául szolgál. 2.1. Célok -

A pályakezdők foglalkoztatási helyzetének javítása megfelelő képzési programok biztosításával és minőségi szakmunkástanulói jogviszonyok célirányos támogatásával. A 45 év felettiek munkerőpiaci integrációjának javítása rugalmas munkaidőmodellek kidolgozásával és bevezetésével. A hátrányos helyzetű rétegek tartós integrációja. A nők foglalkoztatásának és képzésének támogatása és bővítése a térség jövőorientált ágazataiban. Új munkahelyek teremtése a szociális szolgáltatások, megújuló energiák, mezőgazdaság, turizmus és kultúra területén. Új munkahelyek teremtése a vállalkozások támogatásával. Endogén erőforrások hasznosítása. Munkahelyek megtartása és teremtése igényekhez igazodó képzések indításával a térségben (minden releváns foglalkoztatáspolitikai szereplő bevonásával). A szakképzett munkaerő elvándorlásának megakadályozása a térségből. A kelet-stájer gazdasági tér és élettér tartós biztosítása hosszútávú struktúrák létrehozásával. A nők és férfiak munkaerőpiaci esélyegyenlőségének elősegítése (gender mainstreaming).

2.2. Célcsoportok -

Nők, tartós munkanélküliek, munkanélküliséggel veszélyeztetett személyek, fiatalok, idősebbek, fogyatékosok.

2.3. A BPOST szervezeti felépítése A foglalkoztatási paktumok megvalósításának eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a meghatározott szervezeti struktúrák, az illetékességi körök egyértelmű elhatárolása és a stabil döntési megállapodások a szerződő partnerek hatékony együttműködése szempontjából központi szerepet játszanak. A Kelet-Stájerországi Térség Fejlesztéséért Egyesület – EU-Regionális Menedzsment KeletStájerország már meglevő struktúrái optimális feltételeket nyújtanak a BPOST létrehozásához, mivel a meglevő kapcsolatrendszerek optimálisan kihasználhatók. 2.3.1. A paktum megkötése A Kelet-Stájerországi Regionális Foglalkoztatási Paktumot a Kelet-Stájerországi Térség Fejlesztéséért Egyesület elnöksége és a Stájer AMS kirendeltségének képviselői kötik meg.


2.3.2. Irányító csoport Az irányító csoport a következő személyekből áll: a Kelet-Stájerországi Társég Fejlesztéséért Egyesület elnöksége, a Regionális Menedzsment ügyvezetője (szavazati jog nélkül), az AMS térségi kirendeltségének egy képviselője (ügyvezetés); a munkaadók és a munkavállalók egyegy képviselője (Gazdasági Kamara és Munkáskamara), egy gender mainstreaming-szakértő, ez utóbbi szavazati jog nélkül és a Tanács egy képviselője szavazati jog nélkül. Az irányító csoport felelős a foglalkoztatási szövetség létrehozásáért és működtetéséért, valamint döntéseket hoz térségi szinten. Az irányító csoport negyedévenként ülésezik. Az irányító csoport kötelessége évente a munkaprogram elkészítése, közvetlen együttműködésben a Tanáccsal. Ennek lényege, hogy olyan programokat határozzon meg előre tekintve, amelyek a paktum érdekeinek és a kelet-stájer térség fejlődésének megfelelnek. A munkaprogram kidolgozásához az irányító csoport igénybe vehet külső szakértőket. Tartalmilag a munkaprogramot úgy kell elkészíteni, hogy az érthetően tartalmazza a megvalósítandó projekteket, rögzítse az információs tevékenységet és megfelelő elemzésekre alapozva előre tekintő terveket határozzon meg. E meghatározásokból kiindulva mellékelni kell egy megfelelő pénzügyi táblázatot is. A feladatok elvégzéséhez az irányító csoport külső szakembereket vehet igénybe.

Az irányító csoport feladatai közé tartozik: -

a támogatási eszközök összehangolása a tartalmi feladatokat, a célcsoportokat és a térség szükségleteit illetően, a szerződő partnerek tájékoztatása, az éves munkaprogram elkészítése, hosszú távú paktumstratégia kidolgozása, a Tanács által javasolt projektek minősítése, keretfeltételek megállapítása, a térségi kezdeményezések tervezése, irányítása és ellenőrzése, a paktumiroda által benyújtott ellenőrzési beszámolók értékelése, a szükséges kapcsolatrendszerek működésének biztosítása.

2.3.3. Tanács A Tanács minden releváns foglalkoztatási és politikai szereplő platformja, amely az irányító csoport tagjaiból, a szociális partnerekből, az AMS térségi kirendeltségeinek, a gazdaság és a munkaerőpiaci projektek és NGO-k képviselőiből áll. Időszakonként tanácskozik különböző, az irányító csoport által meghatározott témákról. A Tanács projektjavaslatokat és megvalósítási lehetőségeket vitat meg és konkretizál, munkacsoportokat jelöl ki projektek és programok tervezésére, valamint finanszírozási javaslatokat, közös célokat és stratégiákat dolgoz ki. A Tanács teljes létszámban évente legalább kétszer találkozik, leginkább kétnapos tervezési tanácskozás formájában. A Tanács megbízásából működő kisebb munkacsoportok szükség szerint találkoznak.


2.3.4. A paktum szóvivője A paktum szóvivője képviseli a regionális paktumot a STEBEP-ben, kapcsolatokat tart fenn más regionális paktumokkal, részt vesz az osztrák koordinációs értekezleteken, valamint az irányító csoport és a különböző szerződő partnerek kapcsolattartó személyeként szolgál. A funkciót a Kelet-Stájerországi Térség Fejlesztéséért Egyesület elnöke tölti be. Az elnök e feladatok ellátásával megbízhatja az ügyvezetést. 2.3.5. A paktum koordinációja A Regionális Menedzsment felelős az irányító csoport munkájának segítéséért, a szerződő partnerek tájékoztatásáért és kapcsolataik fenntartásáért, továbbá koordinálja a paktum minden tevékenységét. A munkát technikai paktumiroda segíti, amely a Regionális Menedzsment szervezetéhez tartozik. A feladatok közé tartozik a projektgazdák tanácsadása, a benyújtott programok megvalósíthatóságának vizsgálata, a támogatások lebonyolítása, ellenőrzési és monirotingrendszerek kidolgozása, az irányító csoport és a Tanács üléseinek előkészítése és levezetése, a programok és projektek helyzetének figyelemmel kísérése beleértve új partnerek bevonását is, valamint az irányító csoport határozatainak megvalósítása.

A BPOST szervezeti felépítése

Irányító csoport Regionális Menedzsment – AMS – munkaadók képviselője (WK) – munkavállalók képviselője (AK) – gender mainstreaming képviselője (szavazati jog nélkül) politikai irányítás

Paktum-koordináció Regionális Menedzsment megvalósítás

Technikai paktumiroda (segítő szervezet)

Tanács Irányító csoport, szociális partnerek, AMS-kirendeltségek, nonprofit szervezetek, egyebek


77

2.4. Tartalmi súlypontok -

-

Létező eszközök továbbvitele, összekapcsolása és adaptálása foglalkoztatást elősegítő programok megvalósítása érdekében (STAP, Job 2000, alapítványok, szociál-ökonómiai üzemek, stb.). Új elvárások és eszközök kidolgozása és alkalmazása. A térség központi céljainak (Kelet-Stájerország, mint energiavölgy, turizmus és mezőgazdaság, telekommunikáció, gazdaságfejlesztés) megvalósítása és összekapcsolása foglalkoztatáspolitikai célokkal.

2.5. Finanszírozás 2.5.1. Programok finanszírozása A programok, ill. projektek finanszírozása a Stájer AMS és a Stájer Tartomány közötti eddigi kooperatív programok keretében történik. A települések támogatásait, egyéb hozzájárulásokat, ill. a projektek saját bevételeit be kell vonni a finanszírozásba. Mivel a paktum mindenképpen többet jelent az eddig is futó programok rendezetlen egybeszerkesztésénél, az innovatív programok számára forrásokat kell biztosítani. 2.5.2. A szervezet finanszírozása A paktum szervezetének hosszú távú működésének fenntartásához anyagi segítséget kell biztosítani olyan mértékben, amely megfelel az éves programban tervezetteknek (kb. a teljes költségvetés 5 %-a). Ez az összeg csak koordinációs, szervezeti, valamint információs és nyilvánossági munkára használható fel, nem fordítható projektekre, és az aktuális támogatási feltételektől függetlenül jár. A paktum kidolgozásának, működtetésének és ellenőrzésének elősegítése személyi és szervezési intézkedések megtételét teszi szükségessé a koordináció és a működés érdekében. Ezen kívül forrásokat kell biztosítani tanulmányokra, vizsgálatokra és nyilvánossági munkára.


A Stájer Foglalkoztatási Paktum (STEBEP) Preambulum Az EU által 1996-ban életre hívott territoriális paktumokat és ezzel együtt a helyi fejlesztési és foglalkoztatási kezdeményezések támogatását célzó stratégiát Ausztria a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (NAP) keretében aktívan végrehajtja. A területi foglalkoztatási paktumok a Munkaerőpiaci Szolgálat, a tartományok és más intézmények kínálati oldalon jelentkező eszközeit célirányosan kapcsolják össze a térségi gazdaság- és struktúrafejlesztés keresleti impulzusaival. Ezen túlmenően minden egyéb politikai területet bevonnak és átfogóan vizsgálják a lehetséges közvetlen és közvetett foglalkoztatási effektusokat. A paktum sikerének ezért elengedhetetlen feltétele a közös, minden szereplő által vállalt célkitűzések kidolgozása, amelynek során figyelembe kell venni a térség intézményi és politikai tradícióit. Foglalkoztatás és munkaerőpiac Stájerországban Stájerország különösen a 90-es évek második felétől sikeres szerkezet-átalakításra tekinthet vissza. Ez a megállapítás a jelenleg ausztriaszerte ismét emelkedő munkanélküliség ellenére is igaz. A foglalkoztatás volumene például 1996 és 2000 között Stájerországban 6 %-kal emelkedett, míg ugyenebben az időszakban országosan 3,8 %-kal. A foglalkoztatás növekedése Stájerországban mindenekelőtt a nőkre és a szolgáltatásokra vezethető vissza, melynek során különösen a nők részmunkaidős foglalkoztatása emelkedett. Emellett azonban Stájerország nagyon gyorsan fejlődő termelési ágazatokkal, mint például a járműgyártással és beszállító vállalataival, valamint villamos és elektronikai iparral is dicsekedhet. A stájerországi foglalkoztatás növekedése körülbelül 1998-ig elsősorban a munkaerőállomány kiszélesítésével magyarázható, amely azzal járt, hogy a munkanélküliség 1996 és 1998 között viszonylag csak kis mértékben csökkent. 1998 óta a foglalkoztatás növekedésének jól érzékelhető kihatása van a munkanélküliség szintjére. Megmutatkozik ez többek között abban, hogy a munkanélküliség 2000-ben az utóbbi 10 év legalacsonyabb értékét érte el Stájerországban, valamint abban is, hogy a munkanélküliség szintjében meglevő különbség az osztrák átlag és Stájerország között ezekben az években jelentősen csökkent. A jelenlegi helyzetre, különösen a termelő ágazatokban, a növekvő munkanélküliség melletti szakemberhiány jellemző. Az ismét növekvő munkanélküliség a férfiakat jobban érinti, mint a nőket. Itt kell azonban megjegyezni, hogy a munkanélküli nők aránya Stájerországban magasabb az osztrák átlagnál. A munkaerőpiac alakulására rányomja bélyegét a nagyfokú szerkezetváltás, ami a szakképzettségi struktúra és a szakképzettséggel szemben támasztott követelmények megváltozásában, új technológiák bevezetésében és munkaszervezési újításokban jelentkezik. A szerkezetváltás különösen érinti a pályakezdőket, idősebbeket, a nem megfelelő vagy


elavult ismeretekkel rendelkezőket, azokat, akik családi okokból megszakították szakmai tevékenységüket, ill. a gyermeküket nevelő szülőket és a fogyatékosokat. A stájer munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitika egyik lényeges feladata, hogy a munkaerőpiac fokozódó dinamikája ellenére növelje ezen rétegek integrációjának esélyét. A gender mainstreaming szempontjából szembetűnő a női foglalkoztatottság továbbra is relatív alacsony szintje Stájerországban, különösen a felső-stájerországi járásokban. A stájerországi munkaerőpiacon is a nemek szerinti megkülönböztetés – mind horizontálisan a szakmában, mind vertikálisan a hierarchia szintjén – a döntő oka a nők rosszabb helyzetének a munka világában. Foglalkoztatási paktumok Stájerországban Stájerországban 6 regionális foglalkoztatási paktum jött létre, amiket a Liezeni, Nyugat-felsőstájerországi, Kelet-felső-stájerországi, Kelet-stájerországi, Grazi és Graz környéki, valamint a Voitsberg/Délnyugat-stájerországi Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS) Tartományi Központja kötöttek meg. A regionális foglalkoztatási paktumokat az adott térségek regionális menedzsmentjei dolgozták ki az AMS regionális kirendeltségeinek, a szociális partnerek, a térség politikai képviselőinek, az önkormányzatok és egyéb, foglalkoztatáspolitikai kérdésekkel foglalkozó irodák, intézmények (NGO-k) bevonásával. A regionális foglalkoztatási paktumok politikai irányítását alapvetően az irányító csoport látja el, amelyet az adott regionális menedzsment elnöke, a regionális menedzsment ügyvezetője, az AMS kirendeltségvezetője, valamint további térségi szerződő partnerek és a gendermainstreaming megbízott alkotnak. A platform keretében, amely az információcserét, eszmecserét, egyeztetést és kapcsolatépítést szolgálja, kerül sor a térség minden, foglalkoztatáspolitikai szempontból releváns szereplőjének bevonására.

Stájer Foglalkoztatási Paktum A Stájer Foglalkoztatási Paktum képezi a regionális foglalkoztatási paktumok tetőszerkezetét. Összekapcsolja a régióspecifikus célokat és stratégiákat, valamint segíti azok megvalósítását. Ez a paktum tartományi stratégiákat határoz meg a problémák megoldására, ugyanakkor segíti a regionálisan összehangolt programokat, amelyek megfelelnek a stájer régiók igényeinek és helyzetének. Célkitűzések A Stájer Foglalkoztatási Paktum általános célja átfogó partnerségi kapcsolatok kialakítása, amelyek összekötik a struktúrapolitikai és munkaerőpiaci célkitűzésekkel. A meglevő pénzügyi forrásokat és programokat össze kell kapcsolni és egyeztetni kell a munkanélküliség megszüntetése és munkahelyek teremtése érdekében. A Stájer Foglalkoztatási Paktummal a következő célokat kell elsősorban megvalósítani:


-

A 25 év alattiak foglalkoztatási helyzetének javítása A 45 év felettiek munkaerőpiaci integrációjának javítása. A nők integrációjának fokozása a foglalkoztatásba, megélhetést és gazdasági függetlenséget biztosító munkahelyekre. A nemek szerinti munkaerőpiaci megkülönböztetés megszüntetése, mind horizontális, mind vertikális irányban. Képzési és foglalkoztatási lehetőségek teremtése a funkciós zavarokkal küzdő és egyéb, hátrányos munkaerőpiaci helyzetű emberek számára. Új munkahelyek teremtésének támogatása különösen a szolgáltatások, az ökológia és energiaszektor, valamint az új technológiák területén. Képzési programok és munkahelyteremtés biztosítása (tranzitmunkahelyek, időszakos foglalkoztatás). Új munkahelyek teremtése a vállalkozók támogatásával. Tanácsadási struktúrák támogatása és biztosítása az adott célcsoportok számára.

Vezető elvek -

Alulról jövő kezdeményezés elve A foglalkoztatás szempontjából releváns kezdeményezések a térségekből indulnak ki.

-

Regionalizáció Az eltérő regionális adottságokat figyelembe veszik.

-

Gender-mainstreaming Minden program a nők és férfiak egyenlő munkerőpiaci esélyének megteremtésére irányul.

-

Innováció Lehetőséget kell biztosítani a munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitikai problémák megoldásának új módszereihez.

-

A politika minden területébe történő integráció A munkaerőpiaci és a foglalkoztatáspolitika integrálódik minden politikai területbe.

-

Partnerség Minden releváns megvalósításába.

-

szereplő

bevonása

a

közös

stratégia

kidolgozásába

és

Tartósság Cél a hosszú távú és tartós foglalkoztatás biztosítása

A paktum szerkezete A Stájer Foglalkoztatási Paktumot a Stájer Tartomány és a Stájer AMS köti meg, és az együttműködés keretét képezi a választási ciklus idejére.


Foglalkoztatáspolitikai fórum A Stájer Foglalkoztatási Paktum céljainak és stratégiáinak meghatározása, valamint irányítása érdekében foglalkoztatáspolitikai fórumot hoznak létre, amely évente legalább kétszer ülésezik. A megállapított célokat és stratégiákat az éves munkaprogram rögzíti. A foglalkoztatáspolitikai fórum tagjai: - a tartomány elnöke, - a Stájer Tartományi Kormány foglalkoztatási és képzési programokért felelős tagjai, - a Stájer Munkaerőpiaci Szolgálat tartományi igazgatója, - a stájerországi szociális partnerek képviselői, - a Szövetségi Szociális Hivatal vezetője, - a regionális paktumok két képviselője, - két gender mainstreaming-szakértő, - a foglalkoztatás támogatásáról szóló stájerországi törvény alapján létrehozandó Foglalkoztatás-fejlesztési Tanács tagjai.

A STEBEP platformja A térségi és helyi szintű szereplők lehetőleg széleskörű bevonása érdekében a STEBEP platformot hoz létre. A platform a regionális foglalkoztatási paktumok képviselői mellett a foglalkoztatáspolitikai kérdések iránt érdeklődő minden személy előtt nyitva áll. A platform központi feladata egyrészt a foglalkoztatáspolitikai fórum tájékoztatása a térségi problémákról és sajátosságokról (alulról jövő kezdeményezés), másrészt pedig a célkitűzések multiplikátoraként azok térségi és helyi szintre való közvetítése (felülről jövő kezdeményezés). Biztosítania kell továbbá a résztvevő partnerek közötti intenzív információcserét és ismeretátadást, s ezzel nagymértékben hozzájárul a térségi kapcsolatépítéshez. Koordináció és munkacsoportok A Stájer Foglalkoztatási Paktum koordinációja a tartomány, valamint a Munkaerőpiaci Szolgálat egy képviselőjének együttműködésével történik. A STEBEP-koordinátorok felelősek elsősorban a releváns paktum-szereplők és a nyilvánosság közötti információcseréért, a monitoringért és az ellenőrzésért, valamint a Stájer Foglalkoztatási Paktum keretében támogatott projektek vizsgálatáért. Ezen felül kapcsolattartó személyként is szolgálnak más osztrák térségi, ill. európai paktumok számára. Speciális problémák megtárgyalása céljából munkacsoportok hozhatók létre, valamint – mindenekelőtt a szociális partnerek köréből – szakértők is bevonhatók a foglalkoztatáspolitikai fórum, ill. a platform üléseinek munkájába.

Finanszírozás A munkaprogram megvalósítása a Stájer Tartományi Kormány gazdasági, ill. pénzügyi tárcája és a Stájer AMS Közötti „Kooperatív képzési és foglalkoztatási program”, valamint a foglalkoztatáspolitikai fórumban résztvevő partnerek más programjainak keretében történik. A megvalósítási programok költségvetését évente határozzák meg. 82 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

A szükséges koordináció, ellenőrzés és vizsgálatok finanszírozását az osztrák 3-as célprogram forrásai biztosítják. Graz, 2001. december 21. A Stájer Tartomány nevében Waltraud Klasnic, a tartomány elnöke

Herbert Paierl tartományi tanácsos

A Stájer Munkaerőpiaci Szolgálat nevében Dr. Helfried Faschinbauer


A felmérő kérdőívek biankó tartalma Foglalkoztatási paktumok állapotfelmérő kérdőíve Kérjük a kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat, a nyugat-dunántúli foglalkoztatási paktumok közös platformjának létrehozását, a kidolgozandó szolgáltatások és képzések - a felmerülő helyi/kistérségi igényeknek megfelelő - kialakítását! (a kitöltő mezők sortöréssel tovább bővíthetők) I. Szervezeti adatok A foglalkoztatási paktum elnevezése A paktumot koordináló (menedzsment) szervezet megnevezése Címe Kapcsolattartó neve Elérhetőségi adatai (telefon/fax, email) A paktum létrehozását, működtetését célzó projekt(ek) neve, azonosító száma (ha van) A projektmenedzser(ek) neve, elérhetőségei A paktum honlapjának elérési címe az Interneten (URL) II. A partnerség A partnerség felállításának okai, kiinduló helyzet bemutatása, a térség főbb foglalkoztatási problémái

Közreműködő partneri kör megnevezése (közülük megjelölni, hogy ki egyben a ROP-os, vagy más támogatásból megvalósuló projektben pénzügyi partner)

A partnerség rövid (feladatok és szerepek)

bemutatása

A partnerség határon átnyúló hatása (ha van)


III. Célok, beavatkozási területek Célok és célcsoportok bemutatása

Intézkedési területek (a partnerség mely szakterületeken és milyen szerepet vállal a helyi/térségi fejlesztésekben?)

IV. Finanszírozás Finanszírozási háttér (Milyen forrásokból finanszírozzák a paktum működését? Sikerült-e a pályázati pénzek mellett a vállalkozói tőkét, önkormányzati, munkaügyi, egyéb forrásokat mozgósítani?) V. A paktum állapota, eredményei A paktum előkészítésének/ működtetésének jelenlegi állapota (szöveges leírás)

A paktum létrehozásához kapcsolódóan eddig elkészült/elfogadott dokumentumok megnevezése, elfogadásuk időpontja, elérhetőségük helye.

A felállított szervezeti egységek (a szervezeti egység létrehozásának időpontja, tagjai, létrehozó jogi dokumentum megnevezése stb.) Az eddig elért eredmények, illetve a megvalósult, vagy előkészítés alatt álló projektek rövid bemutatása VI. A paktum hozzáadott értéke, továbbfejlesztés lépései A paktum „értéktöbblete”. Miben nyújt többet a paktum, mint a térségben korábban működő önálló foglalkoztatási kezdeményezések, partnerségek? A paktum továbbfejlesztésének lépései

A paktumot létrehozó vagy továbbfejlesztő projekt mérföldkövei, teljesítésük időpontja


Milyen disszeminációs (eredmények terjesztése, kommunikáció) tevékenységeket terveztek ezekhez kapcsolódóan? Mi jelenik meg a paktum honlapján, mi a honlap jelenlegi/tervezett információ tartalma?

VII. Igényfelmérés

Milyen funkciókat/támogatást vár el a paktum platform kezdeményezéstől? Milyen szakmai/módszertani információkra van szüksége?

Milyen jellegű tanácsadásra lenne Önöknek szükségük és mely területekhez kapcsolódóan? Több választ is megjelölhet!

A nyújtott tanácsadást milyen formában, időpontban, rendszerességgel, és milyen területi szervezésben venné igénybe?

- partnerség építés - együttműködési megállapodás előkészítése - szervezetfejlesztés - ügyrend kialakítása - foglalkoztatási akcióterv kidolgozása - munkaprogram készítése - paktum költségvetés készítése - helyzetelemzés - stratégiakészítés - projektek kidolgozása - kommunikációs terv - egyéb, éspedig:…………………………………………... Tanácsadási formák: - Személyes helyszíni - Csoportos helyszíni - Telefonos - E-mailes - egyéb:………… Tanácsadás ütemezése: - hétfő - kedd - szerda - csütörtök - péntek Tanácsadás rendszeressége: - hetente - két hetente - havonta - negyedévente - egyéb:………… Területi szervezés:


- kistérségi - megyei - regionális - egyéb:………… - partnerség építés Mely szakmai területeken van - együttműködési megállapodás előkészítése képzési igényük a paktum sikeres szervezetfejlesztés megvalósítása érdekében? Több ügyrend kialakítása választ is megjelölhet! - foglalkoztatási akcióterv kidolgozása - munkaprogram készítése - paktum költségvetés készítése - helyzetelemzés - stratégiakészítés - projektek kidolgozása - kommunikációs terv - egyéb, éspedig:…………………………………………... Melyik képzési forma, időpont és Képzési forma: területi csoportosítás felelne meg az - e-Learning Ön igényeinek? - előadások - gyakorlati problémák megbeszélése, esettanulmányok feldolgozása Képzési időpont: - inkább a hét elején (hétfő-kedd) - inkább a hét közepén (szerda-csütörtök) - inkább a hét végén (péntek-szombat) Területi szervezés: - kistérségi - megyei - regionális egyéb:………… Kérjük az adatlap mellé a visszaküldéskor ugyancsak elektronikus formában szíveskedjenek becsatolni a ROP vagy más forrásból (pl. Phare CBC, Interreg III) megvalósuló projekt támogatási szerződéséhez kapcsolódó pályázat cselekvési és ütemtervét, megvalósíthatósági tervet, valamint a paktum létrehozása/építése során elfogadott dokumentumokat (pl. együttműködési megállapodás, ügyrend, stratégia, akcióterv, munkaprogram, költségvetés stb.)!

Együttműködését köszönjük!


No title

Recommend Documents