Sárbogárd Város 2007-2010. évekre szóló gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat meghatározza gazdasági programját Ugyanezen szakasz (6) bekezdése alapján: „A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi, társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.” Bevezető: Gazdasági programunk főbb célkitűzéseinek megfogalmazása során a mégoly jogos igények, elvárások közül a képviselő-testület csak olyan mértékű működési- és fejlesztési kiadásokkal számolhat, amelyek a város jelenlegi teherbíró képességéhez igazítottak. Az elmúlt 4 éves időszakban jelentős mértékű beruházásokat, fejlesztéseket, felújításokat hajtottunk végre, amelyhez a forrásokat nagyrészt pályázati úton tudtuk biztosítani, de ezen fejlesztések önereje is többszáz millió forintot emésztett fel. Meglévő tartalékainkat feléltük, működőképességünk határához értünk. Igaz, a város vagyona jelentősen gyarapodott, s ha az elkövetkezendő időszakban sikerül a pénzügyi egyensúlyt megteremteni, akkor, de csakis akkor mondhatjuk majd el, hogy megérte az erőltetett ütemű fejlesztéseket végigvinni. A 2007-es költségvetési törvény, amely a konvergencia-programnak való megfelelés jegyében készült, az önkormányzati rendszert rendkívül súlyosan érintette. A fenti törvényben megfogalmazott központi akaratnak – amely az egész közszféráról, így az önkormányzatiról is kimondta, hogy kevesebb forrásból kell nagyobb teljesítményt produkáljon – a mi gyenge lábakon álló önkormányzatunk egy percig sem állhatott ellen. Ezen kormányzati akarat következtében kellett képviselő-testületünknek az elmúlt két hónapban számtalan népszerűtlen intézkedést meghoznia, amely meggyőződésem szerint ebben a helyzetben szükséges és elkerülhetetlen volt, s amelynek eredményeképpen lehetséges a város működőképességét biztosítani, s a szükséges fejlesztések sem maradnak el.
2
Elengedhetetlen a jövőben az ésszerű, takarékos gazdálkodás, az, hogy a működést szolgáló költségvetési kiadások a legszükségesebb mértékűek, a valós igényeket szolgálóak legyenek. Kistérség és város: Az önkormányzati bevételek tekintetében az állami támogatás további csökkenésével kell számolni az előttünk álló ciklusban. Ezt részben ellensúlyozhatja a kistérségi együttműködés újabb területekre történő kiterjesztése, amely ezen ösztönző többletforrások igénybevételét szolgálja. Mindezen újabb közös feladatellátás természetesen csak a településünk érdekeinek maximális figyelembevételével történhet. A Sárbogárdi Többcélú Kistérségi Társulás tagjai kinyilvánították szándékukat a járóbeteg szakellátást szolgáló Rendelőintézetnek a megye-kistérség-város hármas együttműködésével – pályázati úton történő – teljeskörű felújítására, a jelen kor igényeinek megfelelő színvonalú felszerelésére. Ugyanilyen szándék fogalmazódott meg általuk a Petőfi Sándor Gimnázium – szintén hármas összefogással történő – bővítésére, felújítására. Érdekelt a város továbbá abban is, hogy a kistérségi pályázat segítségével elkészült kiviteli tervek alapján Inkubátor-ház szolgálja a sárbogárdi és környékbeli kezdő és induló vállalkozásokat. Szolgáltatások, közintézmények: A képviselő-testület a csökkenő gyermeklétszámhoz igazodva a működési költségek csökkentése érdekében – átszervezés és jogutódlás útján – létrehozta 2007. augusztus 1-től kezdődően a Központi Általános Iskola, Óvoda, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. Ezen lépésből az elkerülhetetlen költségmegtakarítás származik.
létszámleépítésekkel
együtt
igen
jelentős
Az oktatási-nevelési intézmények új struktúrája is biztosítani fogja a jelenkorban joggal elvárt színvonalas működést. A szociális ellátó rendszer esetében a képviselő-testületnek továbbra is célja, hogy az intézményi széttagoltságot megszüntetve, a feladatok többségét az Ady E. u. 39-41. szám alá koncentrálja. Az épületbővítés-felújításhoz magas támogatási intenzitású pályázat segítségével kell a szükséges külső forrásokat biztosítani. Az előző ciklusprogramban vállaltaknak megfelelően a Polgármesteri Hivatal ügyfélbarát, a sárbogárdiakat szolgáló hivatallá vált, amely a pályázati források megszerzését, a város fejlődésének elősegítését, a polgárok ügyeinek jó színvonalú intézését tekinti fő feladatának.
3
Városunkban több mint ötven civil szerveződés található, amelyek kulturális, sport, karitatív, stb. célok érdekében tevékenykednek. A költségvetési lehetőségeinkhez mérten továbbra is igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ezen önszerveződő csoportok városunk lakói érdekében minél jobb színvonalon működhessenek. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés: Az elmúlt ciklusban a szennyvízberuházás III. ütemének megvalósítása, a belterületi úthálózat csaknem felének felújítása, a város külcsínének jelentős javítása segített az úgynevezett vállalkozásbarát környezet kialakításában, és reményt ad arra, hogy a 9-10 % közötti városi munkanélküliségi ráta érzékelhetően csökkenhessen. Az önkormányzat a maga eszközeivel a közhasznú- közcélú foglalkoztatási lehetőségek maximális igénybevételével, a közmunka-pályázatokon való részvétellel a tartósan munkanélküli, alacsony képzettségű, halmozottan hátrányos helyzetű embereken igyekszik minél hathatósabban segíteni. Városüzemeltetés: Ebben a körben változatlan elvárás az elmúlt időszakban elért viszonylag jó színvonal fenntartása, illetve fokozása. Fontos, hogy a külső településrészek kivételével teljes körűen kiépített szennyvízhálózatra történő lakossági rákötések aránya tovább növekedjen. A temetkezési közszolgáltatások, illetve a közterület-fenntartás területén szerződéses partnerünkkel kívánjuk – egyre javuló minőség mellett – ezen feladatok nagy részét megoldani. Az elmúlt évek közmunka-programjaihoz kapcsolódóan beszerzésre került szállító jármű, annak kiegészítő eszközei, illetve gépi fűkaszák segítségével a szerződésbe be nem vont közterületek, zöldfelületek, árkok karbantartásáról saját szervezésű közmunkások segítségével kívánunk a jövőben is gondoskodni. A városi úthálózat előző időszakban megszokott jó ütemű felújításának (10-12 utca/év) folytatódnia kell, annál is inkább, mivel a még ma is kátyús, ill. szilárd burkolattal el nem látott utcák lakóinak jogos elvárása az új aszfaltszőnyeg. A 27 millió forintért elkészíttetett felszíni vízelvezetési tervek gyors kivitelezésének az esélye – látva az első két évre kiírni szándékozott ágazati- ill. a közép-dunántúli regionális operatív programokat – igen csekély. Addig is, míg ezen nagyberuházás megvalósulhat, továbbra is fokozott figyelmet kell fordítanunk a csapadékvíz-elvezető hálózat karbantartására. Az egészséges ivóvízellátás biztosítására hosszú távon a négy önkormányzat többségi tulajdonában lévő Sárrétvíz KHT kicsiny üzemmérete miatt nem tud garanciát nyújtani.
4
Emiatt feltétlenül szükségesnek látszik a szakmai befektető partnerrel, a Fejérvíz Rt-vel való szorosabb, közvetlen szerződéses kapcsolat kiépítése a vízi közműveink üzemeltetésére vonatkozóan. Pénzügyi és adópolitika, vagyongazdálkodás, befektetés-támogatás: Amint arra már a bevezetőben utalás történt, az előttünk álló ciklusban arra kell számítanunk, hogy az állami támogatások reálértékben biztosan csökkenni fognak. Az önkormányzat saját bevételei tekintetében szintén nem számolhatunk számottevő növekedéssel. Külső forrás-bevonást elsősorban pályázati úton remélhetünk, melyet jelentősen megnehezítenek az egyre bürokratikusabbá váló pályázati rendszerek. Ilyen forrásokhoz sorolhatjuk az önkormányzati infrastrukturális fejlesztésekhez felhasználható MFB hitelkonstrukciót, amelynek persze a vissza nem térítendő pályázati támogatásokhoz képest nagyon nagy hátránya az, hogy kamatostól vissza kell fizetni. Hogy az idei évben, ill. néhány további éven keresztül mégis célszerű a fentiekben említett kedvező kamatozású hosszú lejáratú hitelt igénybe venni, azt az teszi lehetővé, hogy 2008tól kb. évi 20 millió forinttal kevesebb átadandó pénzeszközzel kell számolni a szennyvízberuházások hiteltörlesztéséhez kötődően. Az eltervezett bevételek realizálása érdekében a hivatal adócsoportjának minden jogszerű eszközt (ellenőrzés, behajtás, végrehajtás) alkalmaznia kell az adóbevételek megszerzéséért, a hátralékok csökkentéséért. Szintén a bevezetőben rögzítésre került a kiadások terén az ésszerű, takarékos gazdálkodás igénye. Az ez évi megszorító intézkedések is azt a célt szolgálják, hogy az előttünk álló ciklus során az ún. rullírozó hitelkeretünk nagyságrendjét jelentős mértékben csökkenthessük. Az önkormányzati törzsvagyon funkciója a közszolgáltatások és az infrastruktúra biztosítása. Ennek állagát megóvni, javítani, értékét lehetőleg növelni kell karbantartással, felújítással, beruházással. A 2007-es évi költségvetés bevételeinél az értékesíthető vagyontárgyak eladásából származó bevételekkel is számoltunk. Ilyen típusú bevételeket általában fejlesztési célokra szokás használni, azonban az idei évben ezek jelenthetik a működés fenntarthatóságát. A törvényben előírt befektetés-támogatási politika kidolgozása, érvényesítése nehéz, mert a szabályozás ehhez nem ad eszközöket az önkormányzatnak. Adókedvezmény, más jellegű önkormányzati támogatás uniós tilalomba ütközne. További hátrányt jelent számunkra az, hogy az elmúlt hónapokban szembesülnünk kellett azzal a keserű ténnyel, hogy Sárbogárd város az elkövetkezendő években nem tud sem az
5
M8-as főútvonal, sem a 63-as elkerülő út megépítéséből profitálni, a befektetésekért vívott harcban ezek segítségével előnyre szert tenni. Városfejlesztés: A kistérségi fejezetnél már említésre került három közös projekt-ötlet, amely a járóbeteg szakellátás fejlesztésére, a Petőfi Sándor Gimnázium bővítésére és felújítására, valamint az Inkubátor-ház létrehozására irányul. Fenti projekteknél a kistérségi együttműködési szándék - amelyet a kormányzat is vélhetően preferálni kíván – remélhetően meghozza a megvalósulás tényét és sikerét. A város saját, önálló főbb fejlesztési elképzelései (a teljesség igénye nélkül) az alábbiakban foglalhatók össze: – – – – – – – –
Évenként 10-12 belterületi út leaszfaltozása. A miklósi és a töbörzsöki temető ravatalozóinak színvonalas megújítása A Mészöly Géza Általános Iskola felújítása II. ütemének megvalósítása Település-részenként a helyi központok kialakításának megkezdése Felszíni vízelvezetés nagyberuházás megkezdése A városközpont járdáinak térkőburkolattal történő kiépítésének folytatása Az ifjúsági park színpadának és kiszolgáló létesítményeinek megépítése A szélessávú közműkiépítés beruházásának befejezése A fentiek megvalósításánál alapvető jelentőségű, hogy az előttünk álló évek során az aktuális pályázati kiírások mennyire esnek egybe ezen elképzelt fejlesztéseinkkel, amelyek a helyi szükségleteken nyugszanak.
Nem kizárt, hanem inkább nagyon is valószínű, hogy a képviselő-testületnek – alkalmazkodva a kiírásra kerülő pályázatokhoz – az elkövetkezendőkben módosítania kell fejlesztési elképzeléseit. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy csak a kiírás miatt olyan fejlesztésekbe is belevágunk, amelyek nem igazán szolgálják a város és lakóinak érdekeit. Összegzés: A négy éves gazdasági program kiindulópontjánál, napjainkban egy rendkívül nehéz gazdasági helyzettel kell megbirkóznunk. A képviselő-testület támogató többsége tisztában van vele, hogy az elmúlt időszakban meghozott „kényszer-intézkedések” jelen helyzetünkben elkerülhetetlenek voltak. Egy ilyen rendkívüli szituációból kiinduló gazdasági program nagyon sok bizonytalansági tényezőt hordoz magában. A képviselő-testület feladata és kötelezettsége, hogy a pénzügyi-gazdasági helyzet testületi üléseken történő havi nyomon követésével a szükséges beavatkozásokat mindig megtegye,
6
és a pénzügyi lehetőségekhez igazítsa folyamatosan mind a működési, mind a fejlesztési kiadásokat. Ha a realitások talaján maradunk, akkor úgy kell tekintenünk ezen gazdasági programra, mint egy keretre, amelyet tartalommal – az elkövetkező négy évben - a központi költségvetés önkormányzati fejezete, a nemzeti fejlesztési terv elképzelései fognak kitölteni, természetesen a képviselő testület közvetítésével. Mindezekhez elengedhetetlenül szükséges egy demokratikus, kiegyensúlyozott testületi tevékenység, amely a város működtetését, fejlesztését szolgálja.
Sárbogárd, 2007. március 18.
Juhász János polgármester
