2007 KÜLÖNSZÁM
történeti szemle BUDAPEST •GYŐR •MISKOLC A TARTALOMBÓL A honfoglalás politikai szimbolikája /
Állami ceremóniák és rítu sok a dualizmus korában Ünnepek M agyarországon a szovjet típusú diktatúra korában Fejezetek az „árpád sávos" zászló és lobogó történetéből Zászlógyalázási per (1956) A börtönépületek üzenete Az eskütétel sajátos módjai a középkori Magyarországon Jogi néprajzi, jogi kultúr történeti adatok az áldomáshoz Jelkép és valóság: esküdt szék a mérlegen
JU STITIA TO L A B ÍR Ó I PÁLCÁIG (Jogi kultúra, processzusok, rituálék és szim bólum ok)
TARTALOM B E V E Z E T É S ............................................................................................................................................................................................................................................................... I JO G I K U L T Ú R A -J O G I T R A D ÍC IÓ K J A N Y Já n o s: S z im b ó lu m o k a k e le ti jo g i k u ltú rá k b a n ......................................................................................................................................................................... 2 K A J T Á R Istv án : Á lla m i c e re riió n iá k é s rítu s o k a d u a liz m u s k o r á b a n ......................................................................................................................................... 5 K A R Á C S O N Y A n d rá s: A z id ő p ro b lé m á ja a jo g i s z im b ó lu m k u ta tá s ö s s z e f ü g g é s é b e n ................................................................................................... 15 N A G Y J a n k a T e o d ó ra : Jo g i n é p ra jz i, jo g i k u ltú rtö rté n e ti a d a to k a z á ld o m á s h o z .................................................................................................................18 A H A T A L O M S Z IM B O L IK Á JA B E R T E N Y I Iv án : A v ö rö s -e z ü s t sá v o z a t é s A r a g ó n ia .......................................................................................................................................................................23 D É C S E Y S á n d o r: Z á s z ló g y a lá z á s i p e r ( 1 9 5 6 ) .....................................................................................................................................................................................28 F Ö G L E IN G iz e lla : A n e m z e tis é g i é r d e k k é p v is e le ti sz e rv e z e te k m e g a la k u lá s a é s e ln e v e z é s ü k s z im b o lik á ja M a g y a ro rs z á g o n a m á s o d ik v ilá g h á b o rú u tá n ( 1 9 4 5 - 1 9 5 5 ) ..................................................................................................................................................................................................................... 3 4 H O R V Á T H A ttila : A h a ta lo m ü n n e p e - a z ü n n e p h a ta lm a . Ü n n e p e k M a g y a ro rs z á g o n a sz o v je t típ u sú d ik ta tú ra k o r á b a n .............................4 2 P A N D U L A A ttila : F e je z e te k a z „ á rp á d s á v o s ” z á s z ló é s lo b o g ó tö r té n e té b ő l........................................................................................................................ 4 9 S U B A Já n o s: A z á lla m sz u v e re n itá s á n a k je lk é p e a fö ld ra jz i té rb e n : a z á lla m h a tá r h a tá r je le i........................................................................................ 55 S Z Á D E C 'Z K Y -K A R D O S S Irm a: A h o n fo g la lá s p o litik a i s z im b o l ik á ja ...................................................................................................................................63 S Z IG E T I M a g d o ln a : H a ta lm i b e r e n d e z k e d é s é s h a ta lm i s z im b ó lu m o k a N é m e t D e m o k ra tik u s K ö z tá r s a s á g b a n ................................................ 72 V A R G A N o rb e rt: A z O s z tr á k - M a g y a r M o n a rc h ia k ö z é p c ím e r e .................................................................................................................................................88 V IT E K G á b o r: A te rrito riá lis s z im b ó lu m h a s z n á la t jo g i h á tte re M a g y a r o r s z á g o n ............................................................................................................... 9 7 V Ö L G Y E S I L e v e n te : A v á ro s o k h a ta lm i s z im b o lik á ja ................................................................................................................................................................. 104 A JO G JE L K É P E I ÉS PR O C ESSZU SA I B A L O G H Ju d it: F a tty a k a m a g y a r jo g tö r té n e tb e n ...........................................................................................................................................................................108 B A T O S z ilv ia : „ P ró b á lt n ö s z e m é ly e k " ( M a g z a te lh a jtá s s a l v á d o lt n ő k a re fo rm k o ri B é k é s v á r m e g y é b e n ) .......................................................... 114 B E L I G á b o r: A z e s k ü té te l s a já to s m ó d ja i a k ö z é p k o ri M a g y a ro r s z á g o n ...............................................................................................................................120 B O D IN E B E L IZ N A I K in g a : A d a lé k o k a k ö z é p k o ri m a g á n jo g s z im b ó lu m a ih o z é s r itu á lé ih o z ................................................................................ 130 H O M O K I-N A G Y M á ria : A b e ik ta tá s ....................................................................................................... ............................................................................................ 136 K A B Ó D I C sa b a : A b ö rtö n je lk é p e s f u n k c ió i.....................................................................................................................................................................................141 M E Z E Y B a rn a: A b ö rtö n é p ü le te k ü z e n e te (A sz a b a d s á g v e s z té s -b ü n te té s fu n k c ió in a k s z im b o lik u s k ife je z ő d é se a b ü n te té s -v é g re h a jtá s i a rc h ite k tú ra k e z d e te in ) .................................................................................................................................................................................................................................169 N O T A R I T am ás: K o ra k ö z é p k o ri m issz ió s p o litik a é s o k ira th a sz n á la t (In g o la k o m á ja é s le v e le - e g y le g e n d a k e le tk e z é s e é s to v á b b é lé s e )...................... ................................................................................................................................................................................................................................179 PA P A n d rá s L ászló : J e lk é p é s v a ló s á g : e s k ü d ts z é k a m é r le g e n .................................................................................................................................................186 P. S Z A B Ó B é la : A h é ts z e m é ly e s tá b la ü lé s s z a k á n a k m e g n y itá s á v a l k a p c s o la to s c e re m ó n ia a 18. s z á z a d m á s o d ik f e lé b e n .........................198 S C H W E IT Z E R G á b o r: A p e le s k e i n ó tá riu stó l a fa lu je g y z ő jé ig . A n ó tá riu s o k , p ró k á to ro k é s tá b la b írá k á b rá z o lá s a a m a g y a r iro d a lo m b a n ( 1 7 9 0 - 1 8 4 8 ) ......................................................................................................................................................................................................... 2 0 5 E s z á m u n k s z e r z ő i ................................................................................................................................................................................................................................................ 2 1 5
M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia - E ö tv ö s L o rá n d T u d o m á n y e g y e te m J o g tö rté n e ti K u ta tó c s o p o rt
A címlapon: Justitia (M e ts z e t R a ffa e llo S a n tin a k a v a tik á n i S ta n z a d e lla S e g n a tu rá b a n lé v ő f re s k ó ja n y o m á n )
Jo g történeti szemle
N e m z e tk ö z i s z e rk e s z tő b iz o ttsá g : Dr. W ilh e lm B ra u n e d e r (W ie n ), D r. Iz sá k L a jo s (a sz e rk e s z tő b iz o tts á g e ln ö k e ), Dr. P e e te r Ja rv e la id (T a llin n ), Dr. G ü n te r J e ro u s c h e k (Je n a ), Dr. S rd a n S a rk ié (N ö v i S a d ), Dr. K u rt S e e lm a n n (B a s e l), Dr. E rik S te n p ie n (K o siő e ) S z e rk e sz tő s é g : Dr. M á th é G á b o r, Dr. M e z e y B a rn a , Dr. R é v é sz T. M ih á ly , D r. S tip ta Istv án S z e rk e sz tő : É le sz tő s L á sz ló A sz e rk e s z tő s é g c ím e : 1063 B u d a p e st, E g y e te m té r 1 - 3 ., II. e m . 2 1 1 . T e l./F a x .: 4 1 1 -6 5 1 8 IS S N 0 2 3 7 -7 2 8 4 K ia d ja a z E ö tv ö s L o rá n d T u d o m á n y e g y e te m M a g y a r Á lla m - é s Jo g tö rté n e ti T a n sz é k e , a S z é c h e n y i Istv á n E g y e te m J o g tö rté n e ti T a n sz é k e és a M is k o lc i E g y e te m J o g tö rté n e ti T a n sz é k e F e le lő s k ia d ó : Dr. M e z e y B a rn a N y o m d a : N y ír-P rin t K ft., 4 4 9 2 Ú jfe h é rtó , R a d n ó ti u. 2.
Jog ürtmtamiéin
59 1955. év i 9. tö rv é n y e re jű r e n d e le t a N é m e to rs z á g g a l v a ló h a d i á lla p o t m e g s z ü n te té sé rő l. In: Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye 1955. (B u d a p e s t, 1 956, 19. p.) 40 „A M a g y a r d o lg o z ó k P á rtja K ö z p o n ti V e z e tő s é g é n e k h a tá r o z a ta a M a g y a ro rsz á g i N é m e t D o lg o z ó k K u ltu rá lis S z ö v e ts é g é n e k lé tre h o z á sá ra " . 1955. j ú liu s 18. M Ó L M -K S 2 7 6 .f. 6 0 .c s . 5 2 6 . ö .e. 61 M Ó L M -K S 2 7 6 .f. 8 9 .cs. 21 .ö .e. A ja v a s la to t J á n o si F e re n c é s H o rv á th M á rto n k é s z íte tte . (In : Pártállam és nemzetiségek [1950-1973]. Ö s s z e á ll., je g y z e te k k e l e llá tta é s a b e v e z e tő ta n u l m á n y t írta: T ó th Á g n e s . K e c s k e m é t, 2 2 0 , 6 5 - 6 8 . p .) 62 „ E lő te rje s z té s a m a g y a ro rs z á g i n e m z e tis é g i o k ta tá s é s n é p m ű v e lé s h e ly z e té rő l” . M Ó L M -K S 2 7 6 .f. 9 1 .c s . 8 3 .ő .e . 63 M Ó L M -K S 2 7 6 .f. 9 1 .c s . 8 3 .ő .e . 64 M Ó L M -K S 2 7 6 .f. 91 .cs. 8 3 .ő .e . 65 M Ó L M -K S 2 7 6 .f. 91 .cs. 8 3 .ö .e . 66 M Ó L M -K S 2 7 6 .f. 6 0 .c s . 526.Ő.C. 67 W ild F rig y e s: „Ein Vierteljahrhundert" ( N é m e te k S z ö v e ts é g e . B u d a p e st, 1980, 11 -1 4 . p.); P o p rá d y Ju d it: A Magyarországi Né metek Szövetségének története (F O N S ; 1995, 2. sz ., 2 2 8 . p .) 68 „A M a g y a ro rsz á g i N é m e t D o lg o z ó k K u ltu rá lis S z ö v e ts é g é n e k a la p s z a b á ly a ” . 1955. o k tó b e r 5. M D P P B T u d o m á n y o s é s K u ltu rá lis O sz tá ly . M Ó L M -K S 2 7 6 . 9 l .c s . 83.Ö.C. 69 A Freies Leben c ím ű h a v ila p I. s z á m a 1954. jú liu s 1-jén je le n t m e g . A Freies Leben h e tila p I. s z á m a 1955. o k tó b e r 1-jén lá to tt n a p v ilá g o t, a z u to lsó (4 2 .) sz á m a 1956. o k tó b e r 2 0 -á n je le n t m eg . 70 E rre a z M D P K V h a tá ro z a t u to lsó , h a rm a d ik s z a k a s z a h iv a tk o zik : „ A sz ö v e ts é g n e m p o litik a i, h a n e m k u ltu rá lis sz e rv .” M Ó L M -K S 2 7 6 .f. 6 0 .e s . 5 2 6 .ő .e . 71 M a g y a r D o lg o z ó k P á rtja (M D P ) 72 A z M D P p r o g ra m n y ila tk o z a tá n a k V. f e je z e té b e n p é ld á u l: „A M a g y a r D o lg o z ó k P á rtja e ls ő s o rb a n a z e g y e tle n k ö v e tk e z e te s e n s z o c ia lis ta o sz tá ly , a m u n k á s o s z tá ly p á rtja , é lc s a p a ta . U g y a n a k
k o r a p á rt a p a ra s z ts á g , v a la m in t a d o lg o z ó é rte lm is é g le g jo b b ja it e g y e s íti so ra ib a n : a d o lg o z ó k p á rtja . S z é le s , d o lg o z ó tö m e g e k e t m a g á b a n fo g la ló tö m e g p á rt, a m e ly a z e g é s z d o lg o z ó n é p d e m o k ra tik u s é s s z o c ia lis ta n e v e lé s é n m u n k á lk o d ik , s o ra it a z e g é s z d o lg o z ó n é p b ő l e g é s z íti k i, ö s s z e v a n fo rrv a a d o lg o z ó k k a l." (In: A Magyar Dolgozók Pártja határozatai 1948-1956. F ő sz e rk .: Iz sá k L a jo s. N a p v ilá g K ia d ó , B u d a p e st, 1998, 3 1. p.) 73 D o lg o z ó P a ra sz to k é s F ö ld m u n k á s o k O rs z á g o s S z ö v e ts é g e (D É F O S Z ) 74 1 9 4 9 :X X . tö rv é n y : a M a g y a r N é p k ö z tá r s a s á g a lk o tm á n y a (M agyar Közlöny. 19 4 9 . a u g u s z tu s 2 0 ., 17 4. sz .) 75 „A M a g y a r D o lg o z ó k P á rtja K ö z p o n ti V e z e tő s é g é n e k h a tá r o z a ta a m a g y a ro rs z á g i n e m z e ti k is e b b s é g e k k ö z ö tti p o litik a i, o k ta tá s i é s k u ltu rá lis m u n k á ró l” . 1956. m á ju s 2 1. M Ó L M -K S 2 7 6 . f. 5 3 .es. 2 8 4 .ö .e . 76 A N eue Zeitung 1957. s z e p te m b e r 2 0 -á tó l a s z ö v e ts é g h e tila p ja v o lt, e g é s z e n a z ö n k o r m á n y z a t lé tre jö tté ig . 77 „ A M a g y a r S z o c ia lis ta M u n k á s p á rt K ö z p o n ti B iz o tts á g a P o litik ai B iz o tts á g á n a k h a tá ro z a ta a m a g y a ro rs z á g i n e m z e tis é g e k h e ly z e té rő l” . 1968. s z e p te m b e r 17. M Ó L M -K S 2 8 8 .f. 2 0 .es. 5 4 8 .ö .e . 78 F ö g le in G iz e lla : Közvetíteni a ..párt és az állam " szavát. Nem zetiségi-kisebbségi szövetségek 1958-1972 (H is tó ria , 1 9 9 6 ,9 - 1 0 . sz ., 4 5 - 4 7 . p.; In: F ö g le in G iz e lla : Nemzetiség vagy kisebbség? A
Horváth Attila
többször történelmi em lékek felidézésével fejezik ki a meghatározó ideológiai szempontokat. A magyarországi kommunista vezetés is saját hatalmi elképze léseinek m egfelelően szüntetett meg régi ünnepeket, vagy teljes mértékben átalakította, manipulálta tar talmukat, jelentésüket, és alkotott új, a szocializm ust jelképező szim bolikus megem lékezéseket. A m ásik újdonság az ünnepek vonatkozásában az volt, hogy egyrészről lecsökkentették a számukat, hogy ezzel is növeljék a munkanapok számát, m ás részről kötelezővé igyekeztek tenni az ünnepségeken való aktív részvételt. Harmadrészt kiiktatták a nem zeti és egyházi ünnepeket. A z 19 45. évi naptár piros betűs ünnepei leginkább a katolikus országok (tartományok) ünneprendjét kö vették. A 15 munkaszüneti nap közül 13 keresztény ünnep. E g y részük elvilágiasodott: Újév, Húsvét, Szent Péter és Pál napja (aratás kezdete), Minden szentek és Halottak napja, Karácsony. Egyéb keresztény állami ünnepek: Vízkereszt (ja nuár 6.) Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, il letve Jézus bemutatása (február 2.), áldozócsütörtök (1945-ben május 10.), Pünkösd két napja (1945-ben m ájus 2 0 - 2 1.) , valamint a katolikusok Úm apja (19 4 5 -
A hatalom ünnepe az ünnep hatalma. Ünnepek Magyarországon a szovjet típusú diktatúra korában
A
z ünnepnapok már jellegüknél fogva is je l képes tartalom hordozói. Különösen így volt ez a szovjet típusú diktatúrákban, ahol szinte minden különleges jelnek, szimbólumnak, ha lehet, még nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, mint a de mokratikus berendezkedésű országokban. Ezekben az államokban mindig is nagy hangsúlyt helyeztek a propagandára és a látványos külsőségekre (lásd a Szovjetunió november 7-ei katonai parádéját vagy a m agyarországi április 4-ei és m ájus 1-jei felvonulá sokat).1 A z állam i ünnepek mindig is szorosan kapcsolód tak egy adott politikai berendezkedéshez, hiszen leg
42
magyarországi horvátok, németek, románok, szerbek, szlovákok és szlovének státusáról 1945-1993. F o rrá s k ö z lé se k , ta n u lm á n y o k . c ik k e k . IS T E R K ia d ó , B u d a p e st, 2 0 0 0 , 8 5 - 9 1 . p.) 79 „ A M a g y a r S z o c ia lis ta M u n k á s p á rt K ö z p o n ti B iz o tts á g a P o litik ai B iz o tts á g á n a k h a tá ro z a ta n e m z e tis é g i p o litik á n k n é h á n y id ő sz e rű k é rd é sé rő l é s a n e m z e tis é g i s z ö v e ts é g e k 19 7 8 -b a n e s e d é k e s k o n g re s s z u s a in a k e lő k é s z íté s é r ő l” . 1978. ja n u á r 10. M Ó L M -K S 2 8 8 .f. 2 0 .es. 1 0 6 9.ő.e. 80 D eutsher Kalender, 19 8 0 , 4 9 . p.
Jog Kvléaeti szemle V _ _ '
ben május 3 1 .) , a két Szűz M ária-ünnep (N agybol dogasszony, augusztus 15 .; K isboldogasszony, szep tember 8.), valam int a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe (december 8.). Szent István napja (augusztus 20.) állami és eg y házi ünnep is. Egyedül március 1 5-e volt kizárólag nemzeti ünnep. M ár az 1 940-es évek má sodik felében sorra szün tették meg az egyházi ün nepeket, és alakították ki a szovjet típusú diktatúra cél jait szolgáló és a pillanatnyi napi politikának m egfelelő demonstrációkat. A továbbiakban tekint sük végig kronológiai sor rendben a szocializm us ko rának ünnepi naptárát.
m ozgalom hierarchiájában a nők mindig is alárendelt szerepet töltöttek be.4 1945 után egym ás után szün tették meg a nők érdekvédelm ét szolgáló szerveze teket. Helyettük csak egyetlen hivatalos intézmény működhetett: a M agyar N ők Demokratikus Szövet sége, am elynek alapszabá lya szerint: „a Szövetség a
Magyar Dolgozók Pártjá nak irányítása és útmuta tása alapján mozgósítja a nőket a szocialista építő munkában való részvétel re, a Párt és a Kormányhatározatok végrehajtá sára. [...] Munkájában a szovjet nők, a szovjet anyák példáját követi.
A z ún. nökérdést m eg oldottnak tekintették az zal, hogy a nők a termelés Nőnap - A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének folyamatában „egyen jo(MNDSZ) nőnapi nagygyűlése 1951-ben gúakká” válhattak a fér fiakkal. Férfiakká válhattak a „m unka frontján” . A z 1. N em zetközi N ő n a p (m árcius 8.) extenzív gazdasági fejlődés érdekében és készülve a harmadik világháborúra, a nőket is alkalm azni kezd A két világháború közötti időszakban a nő legfon ték a bányákban vájárként, a kohászatban öntőmun tosabb hivatását, a feleség és az anyaszerepet szim kásként, az építőiparban segédmunkásként stb., de a bolizáló Anyák Napja iskolai ünneppé nyilvánítását bérük csak legfeljebb 60% -a lehetett a férfiakénak. - németországi példa alapján - a 8 2 0 -0 5 -12 8 /19 30 . A nőket tehát olyan munkahelyeken is alkalmazták, V K M . sz. rendelet szabályozta. 1945-ben eltörölték ahol az egészségkárosító hatás rájuk nézve nyilván az A nyák Napja hivatalos megünneplését, és helyette való volt. A korszak politikai propagandája által hir a Nemzetközi Nőnap szerepét hangsúlyozták. A z ün detett nőideál a traktoros lány, aki valójában gázolaj nep eredete: a textiliparban dolgozó N ew York-i nők ban, koszban, piszokban dolgozott. Kipattogzott az 18 57. május 8-ai tüntetésének hatására Clara Zetkin arcuk és a bőrük, károsodott a méhük. 19 10-b en , a II. Nemzetközi Szocialista Nökongresz19 56 után konszolidálódott a helyzet. Pl. a bányák szuson javasolta, hogy március 8-án tartsák meg a ban kifejezetten tilalmazták a nők munkavégzését. nemzetközi nőnapot. A z ünnep fontosságát növelte, M agas döntési jogkörrel összekapcsolódó értelmi hogy 19 17 -b en ugyanezen a napon Oroszországban ségi pályákra a vezetők, a is sor került egy nötüntepolitikusok és a gazdasági tésre, am elynek hatásá élet jelentős káderei közé ra lemondott trónjáról II. nők csak ritkán kerülhet M iklós cár. tek be.6 A kommunista párt nő M indemellett a ház politikáját Sztálin határozta tartásban végzett munkát meg. Eszerint a nő szem é leértékelték. A z iskolai lyiségének önm egvalósítá anyagból kiiktatták a ház sa már nem a család, hanem tartási ismeretek oktatását. a társadalom közössége, A zt hirdették, hogy a há a nemek egyenlőségének alapján pedig az addig ott zimunka „társadalm asodni” fog azáltal, hogy ezt a hon végzett munka „tár tevékenységet a közösségi sadalm asítása” . A z új nőinfra-struktúra fogja elvé ideált az A nyák Országos Nőnap - Traktoros lány (1951, Hort) gezni. (A z fel sem merült, Konferenciáján hirdették hogy a férfiakat is terheljék vele.) Azonban m íg a nők meg. A z új jellem vonások: „a tettre kész harcosság", ugyanannyi időt töltöttek el a munkahelyükön, mint a ,jimogatásra termett asszonyi kéz nemcsak a szer számot tudja gyorsabban forgatni, ha kell, a fegyvert a férfiak, a gyerm ekfelügyeletről mégis hosszú ide ig nem m egfelelően gondoskodtak. M ég 1956-ban is meg tudja ragadni."2 is ezer bölcsődés korú gyerm ekre mindössze 45 böl A propaganda és a való ság1 ebben az esetben is csődei férőhely jutott. M ivel a nőknek csak 12 hét meglehetősen távol állt egym ástól. A kommunista
Jog
Sriédi am lel— /
szülési szabadság járt, és abból 4 hetet ajánlott volt a szülés előtt igénybe venni, ezért sok nő kénytelen volt a szoptatási idő miatt is feladni a munkahelyét, és átmenetileg háztartásbelivé válni. Nehézséget j e lentett a család mindennapi ellátásához szükséges élelmiszerek beszerzése is, hiszen az 1960-as évek végéig leginkább jellem ző áruhiány mellett az üzletek nem igazodtak a munka időhöz.7 A Nemzetközi Nőnap egyoldalú hangsúlyozása mellett 1955-től újra ün nepelni kezdték az Anyák Napját is. Belső használat ra készült indoklás szerint azért, nehogy a klérus sajá títsa ki magának ezt az ün nepet.*
tanítványa" stb. Beszédei minden egyes kijelentését
különböző tapsok követték: vastaps, helyeselő nagy taps, viharos nagy taps, hosszantartó éljenzés, óriási ováció, dübörgő tapsvihar, lelkes, hosszantartó taps stb. Rákosi életútját megelevenítette a M unkásm oz galmi Intézetben m eg rendezett, Rákosi Mátyás harcos élete című kiállítás és szám os brosúra, am e lyekben a szerzők egym ást túllicitálva dicsőítették vezérüket. Illés B éla sze rint Rákosi nagyapja mint kovácsm ester 18 4 8 -18 4 9 ben a felkelő parasztok ka száját egyenesítette. R áko si M átyásék Sopronban a Fehér ló-szálló udvari épü letében laktak, ahol m eg fordult II. Rákóczi Ferenc Rákosi Mátyás modellt áll készülő szobrához is, majd később London ban járt a British Múzeum könyvtárában, ahol annak idején M arx dolgozott. Találkozott Leninnel is, aki 2. Rákosi M átyás születésnapja (m árcius 8.) már akkor „ nem csak megismerte, hanem meg is sze rette Rákosi elvtársat.” " A Rákosi M átyásról kialakított szem élyi kultusz Emellett külön fotóalbumok készültek, sőt a ma nak ma már hatalmas szakirodalm a van.9 Ennek a gyar írók is megemlékeztek Rákosi történelemfor kultusznak a legmonumentálisabb m egnyilvánulása m áló szerepéről Magyar a 60. születésnapjára ren írók Rákosi Mátyásról dezett ünnepségsorozat cím m el.12 M árcius 9-ére volt 1952-ben. A rendezvé a sok-sok ajándék mellett nyek m egszervezésére és m ég „népdal” is született: lebonyolítására szervezőbizottság alakult, Horváth „Hej ha galamb lennék Mártonnak, az A gitációs és Tóban megfiirödnék Propaganda O sztály veze Hajnali órában tőjének elnökletével. M ár Vígan szárnyra kelnék két hónappal a nagy ese Rákosi elvtárshoz mény előtt elkezdtek m eg Köszönteni mennék. ”u jelenni különböző cikkek, riportok, am elyek a közvé Spontán módon születtek lemény figyelm ét próbálták Rákosi Mátyás születésnapja - Meghívó Rákosi számára a csasztuskák is :14 felkelteni. A községekben a a tiszteletére rendezett ünnepségre kisbírók kidobolták, ahol „ Gyertek lányok, öltözzetek fehérbe volt már, ott a tereken lévő hangszórók tették közhír Szórjunk rózsát Rákosi Mátyás elébe! ré: „ Március hó 9-re, vasárnap reggelre házát min
denki díszítse ki, az udvarát és az utcát takarítsák el, házaikra a zászlót tűzzék ki, hogy méltóképpen ünne pelhessék Rákosi elvtárs 60. születésnapját.”'0A dol gozók m unkaverseny-felajánlásaikkal, az írástudók pedig könyveikkel, újságcikkeikkel, röpirataikkal ün nepelték Rákosit. A párt főtitkárának neve csak ilyen „eposzi” jelzők mellett jelenhetett meg: „ kipróbált ”,
„messze tekintő", „szeretett”, „bölcs vezér”, „építő munkánk első tervezője ”, „pártunk szeretett vezére ”, „nagy’ tanítónk, bátorítónk”, „szeretett édesapánk”, „sikereink kovácsa”, „lángeszű”, „zseniális”, „biz tos kezű kormányos", „a szabadság első harcosa”, „demokrácia első munkása ”, „Sztálin legjobb, leghí vebb, legkövetkezetesebb, legkristálytisztább magyar 44
Pusztuljon a reakció egy szálig Éljen Rákosi elvtárs sokáig! ” A számtalan szobor, festmény mellett m egszapo rodtak a névadások is .15 A teljesség igénye nélkül néhány példa: Rákosi M átyás Nehézipari M űszaki Egyetem , Rákosi M átyás Tanulmányi Ösztöndíj, Rákosi-érem , Rákosi M átyás Tanulmányi Verseny, R á kosi M üvek stb. A szem élyi kultusz gyakorlását annyira szigorúan vették, hogy a veterán kommunista író, Hollós K or vin Lajos csupán egy futó m egjegyzést tett egy társa ságban a „n agy és bölcs” Rákosiról, azon nyomban kizárták a pártból, és soha többé nem vették vissza.
wneneime
Érdekes, hogy a Rákosi-kultusz 19 5 3 után sem szűnt meg teljes egészében, sőt 1955-től újjáéledt. 19 56 után viszont am ikor Rákosit a Szovjetunió ba internálták - a teljes hallgatás övezte a szeretett vezért. A kádári propaganda nem engedte, hogy fel tárják Rákosi valódi történelmi szerepét. Ezt a témát igyekeztek végleg lezárni a szem élyi kultusz szűk szavú, rendkívül visszafogott elítélésével. A Párttör téneti Közlemények 19 56 és 1989 közötti cikkeiben egyszer sem fordult elő Rákosi M átyás neve. O lyan nyira jellem ző volt ez a tendencia, hogy még 19 87ben is, am ikor az Új Tükör elkezdte közölni Kun Á g nes Emlékeim Rákosi Mátyásról cím ű írását, Aczél G yörgy, Berecz János és Kádár János sze mélyesen intézkedett, hogy a volt főtitkár m agánéle tére vonatkozó részleteket húzzák k i.16
3. M árcius 15. Ezt az ünnepet a hatalomra került kommunisták rögvest kisajátították: 19 51-b en már ilyen tartalmú szövegek jelentek m eg az ünnep kapcsán: „ Tanítsa
a március 15-re emlékezés arra az ifjúságunkat és valamennyiünket, hogy a haza, a nép iránti hűség és a Szovjetunió iránti hűség egy és ugyanaz [...]. Március szellemében fogadjuk, hűség a szabadság, a béke fegyveres védelméhez, annak hatalmas vé delmezőjéhez, a Szovjetunióhoz, a szeretett Sztálin elvtárshoz. Hűen köszönjük szabadságunk, békénk, boldog életünk szerzőjét, a Magyar Dolgozók Pártját és drága Rákosi elvtársunkat” .17 M ég így, a valódi
15-ét az 18 4 8 -18 4 9 . évi forradalom emléknapjaként említette. A Kádár-korm ány azonban a M U K-tól [M árciusban Újra K ezdjük! - a szerk.] tartva 19 57. március 10-én visszavonta ezt a rendelkezését. A Kádár-korszak ellentmondásosan közelített eh hez az ünnephez, annak hazafias tartalma, valam int a 48-as és az 56-os forradalm ak gondolati érintkezési pontjai miatt. Teljesen nem negligálhatta, de nagyon óvatosan bánt vele. 1969-től a Forradalm i Ifjúsági Napokat (március 15 ., március 2 1 ., és április 4.) m eg hirdetve kitalálták, hogy a három tavaszi ünnepről együttesen kell m egem lékezni. Ezzel próbálták eg y részről március 15 . erős érzelmi töltését kisugároztatni a m ásik két évfordulóra, másrészt így akarták a márciusi ifjak szellem iségének hatását tompítani. A z 1970-es évek fiataljait azonban egyre kevés bé elégítették ki a hivatalos ünnepek. A z ötvenhatos forradalom utáni megtorlás elrettentő hatásából fel ocsúdva, a márciusi ifjak követeléseinek aktualitását látva egyre többen próbáltak a saját értékeik szerint ünnepelni és m egem lékezni. A hatalom azonban ezt nem tűrhette, ezért m árcius 1 5-e K rassó G yörgy sza vaival „ mindig az összecsapás napja lett a szabadsá
got éltető fiatalok és az elnyomókat védelmező rend őrök között. 18
4. M árcius 21., a Tanácsköztársaság kikiá ltásán a k ünnepe
A z 1949 és 1989 közötti szovjet típusú diktatúra m indvégig mint történelmi előzm ényre tekintett a Tanácsköztársaság „dicsőséges” 13 3 napjára. M ég az 1949:20. tv., a M agyar Alkotm ány preambulumába is bekerült egy félmondat, erre az esem ényre hivatkozva. A Tanácsköztársaság története azonban Az alsó-, közép- és felsőfokú tanintézetekben a taní számos problémát hordozott magában. Nem tudtak tás (előadás) ezen a napon szünetel. ” ugyanis elszámolni egykori vezetőjével, Kun Bélával A z 1956-os forradalom és még jó néhány sorstár és szabadságharc a márciusi sával. A z 1 950-es években iíjak szellem iségét követve ezért a Tanácsköztársaság kezdődött: Petöfi-kör, a kü vezetőjeként az 19 19-ben lönböző számú pontokban még alig ismert kereske összefoglalt követelések, delmi népbiztoshelyettest, békés tüntetés, kokárda, Rákosi M átyást és a terro Kossuth-címer, Kossuthrista Szam uely Tibort em nóta stb. legették, s Kun B éla neve A forradalom követelé sokáig tabunak számított, sei közé felkerült március még a Borsányi G yörgy 15-ének valódi történelmi által írt, s 1979-ben m eg jelentőségében való m eg jelentetett életrajzot is be ünneplése, s ez utóbbi kö tiltották.19 A Tanácsköz Március 15. - Ünnepség 1945. március 15-én, vetelés jelentőségét bizo társaság 50. évfordulóján, Major Tamás szaval nyítja, hogy kezdetben még 1969-ben „rehabilitálták” a kádári restauráció is respektálta ezt a törekvést. A március 2 1 -ét. Óvatosan, de kijelentették, hogy Kun B éla a szem élyi kultusz áldozata lett, bár még azt M agyar N épköztársaság ünnepeiről szóló 12 /19 5 6 (X II. 19.) Korm ány számú rendelet (bár mint mun sem lehetett tudni, hogy mindez hol és m ikor történt. kaszüneti napot szabályozva) 2. pontjában március A korabeli lexikonok a Tanácsköztársaság külügyi szellem iségétől m egfosztani próbált ünnep is gyanús volt a hatalom számára. 1948-ban m ég törvénybe ik tatták március 15 . történelmi jelentőségét (19 4 8 :2 2 . te.), de már az 10 0 3 / 19 5 1 (III. 10.) MT. sz. határozat kimondta: „ Március hó 15. napja rendes munkanap.
Jog népbiztosa halálának időpontjaként körülbelüli dátu mokat adtak meg.
5. Á prilis 4., a „fe lsza b a d u lá s" ünnepe
Azt a tényt, hogy am elyik országot a szovjet csa patok elfoglaltak, az elvesztette szuverenitását, m aga Sztálin is elismerte 1945 áprilisában, M ilovan D ilassal, a ju goszláv kommunistával folytatott be szélgetésében: yyEz a háború eltér a múltbéli háborúk
tól, ha valaki területet foglal el, ezekre a területekre rákényszeríti a saját társadalmi rendszerét. Ahova a hadsereg eljut, ott a sa já t rendszerének szerez érvényt. Másképp nem is K Ó / X O f f T t volna lehetséges ”.21 AMAQtM)UMUIMUntK
A Szovjet Tájékoztatási Iroda 19 45. április 4-én rövid közleményt bocsá tott ki.: „Az 1945. március
16.-április 4. közti időben végrehajtott előretörés következtében a 2. és 3. Ukrán Frontok csapatai befejezték Magyarország egész területénekfelszaba dítását a német megszál lóktól." A közlemény két
NÉPSZAVA
A m agyar katonai veze tésnek nem lehetett nem zeti katonai stratégiája, saassi sem nemzeti biztonsági stratégiája. A m agyar had sereget is szovjet parancs nokság alá rendelték. A hamis állítást is tartalma Déli hadseregcsoporthoz zott: az egyik, a fontosabb beosztott, székesfehér a ,felszabadítás" kifeje w m m vári parancsnokságú 5. zést használta. Valójában (m agyar) hadsereg hábo M agyarországot a szovjet & iihnc"MÍráfA rú esetén az Alpokalján csapatok, miután kiverték Április 4. - A Népszava 1985. április 4-ei, vörösfejléccel a „go ly ó fo g ó ” szerepet a német m egszállókat, el megjelent száma kapta volna meg. foglalták és meghódítot A szovjet m egszállás kérdése rendkívül összetetté ták. A fegyverszüneti szerződést 1945. január 20-án vált. Am ikor már nem volt közvetlen stratégiai jelen minden m egjegyzés nélkül alá kellett írni, és rendel tősége a m agyarországi állom ásozásnak, 1958-ban kezéseit diktátumként, parancsként végrehajtani; pl. Hruscsov felajánlotta Kádár Jánosnak a kivonulás a 12 . pont szerint 300 m illió dollár hadisarcot kellett lehetőségét. K ádár belpolitikai okokból visszautasí fizetni a Szovjetuniónak. totta ezt a m egoldást.22 A m agyar hadsereget lefegyverezték, s a szovjet A m ásik h a zu g ság az á p rilis 4-i időpont, am it a vezetés az egész országra kiterjedően katonai közS ztálin tó l rettegő szo vjet katonai vezető k találtak igazgatást vezetett be. Ettől kezdve a M agyarorszá ki. V aló jáb an a n yu gati határszélen m ég á p rilis gon állom ásozó szovjet csapatok biztosították M a 1 1- é ig , ese tle g 13 - á ig is elh ú zódtak a harcok. A z gyarország alávetettségét. A m egszállást különböző 19 7 5 -b e n kiadott Ma módokon indokolták: gyarország felsza b a a) 1944. szeptember dítása cím ű kö n yvb en 2 2 .- 19 4 5 . április 1 1 .: szin te m éterről m éter h a rc o ló csapatok" re kö vették a fo n tv o b) az 1947. évi párizsi n alat, k iv é v e az áp rilis békeszerződésig: „Meg 4 -ei időpontot.23 szállók ” A m a g y a r jo g s z a b á c) 19 55-ig: ,A z auszt lyok b an a „felszabadu riai szovjet megszállást lás" k ife je z é s e lő sz ö r övezettel való közlekedé az 13 9 0 / 19 4 5 . M .E . si vonalak fenntartására sz. rendeletben je le n t szükséges katonai egysé m eg, am e ly áp rilis 4g ek ” ét m inden in d oklás d) 1955-től, a Varsói nélkül felsz ab a d u lási Szerződés aláírásával: ünneppé m inősítette. „Magyarország védelmé É rd ek es m ódon állam i nek fokozása" Április 4. - Díszszemle a budapesti Sztálin téren (ma Dózsa ünneppé csak 19 5 0 e) az 1956-os forra György út) 1953-ban ben n yilván ították ezt dalom és szabadságharc a napot, am ik orra m ár leverésekor: „a szovjet m indenki szám ára n y ilv á n v a ló v á válhatott a v a ló s rendfenntartó erők ” , „ a fasizmus veszélyét elhárí h e ly z e t.24 A z 1950. évi 10. sz. tvr. a Szabad Nép vezér tok ” cikkeiben megszokott stílusban magasztalta a Szovjetu 0 1957-től 19 9 1. június 19-éig: „imperialistákkal niót, a Vörös Hadsereget és a „N agy Sztálin” -t. szembeni közös védelem biztosítói. "20
46
lla/ank lir t r w lB r ir k IríjflftléN fbfc ril«rtfalé|a
Jog
M ent s o k
6. M ájus 1-je, a M u n ka ünnepe
legfőbb vonásait - m agyarságot, kereszténységet és európaiságot - őrzi és erősíti tudatunkban. K rúdy G yula minderről így nyilatkozott 1926-ban: ,£zent
A munka ünnepe a nemzetközi m unkásm ozgal mak által kiharcolt, minden év m ájus 1-jén tartandó István napja valamiképpen úgy helyezkedett el a ma ünnepség. 18 8 1. május 1-jére a legnagyobb amerikai gyarság köztudatában, mint akár a karácsony, hús m unkásszövetség általános sztrájkot hirdetett, kö ve vét, a pünkösd [...]. Egy’ nap, amelytől mindenki vár telve a 8 órás munkanap bevezetését. Chicagóban valamit, még az is, akinek egyébként nem volt sok a rendőrség a további várnivalója. Egy nap, napok tüntetésein két amelyet mindenki úgy szer is a tömegbe lőtt, ünnepelt, mintha saját am elynek több halálos neve napját ülné.” 26 áldozata lett. A tünteté 1945 után a kom sek szervezőit bíróság munista vezetés úgy elé állították. Négyet gondolta, hogy au közülük kivégeztek, a gusztus 20-át nem többiek később kegyel lehet egyik napról a met kaptak. m ásikra kitörölni a A z 1890. május 1-jén kollektív tudatból, hi tartott általános sztrájk szen nemcsak vallási, kal emlékeztek a lelőtt hanem nemzeti tarta és az ártatlanul kivég lommal is bírt. Ezért zett munkásokra. először 1 948-ban a M ájus 1-je katolikus Szent Jobb-körm eneünnep is, hiszen Jézus tet tiltották be,27 majd M á ju s I. - T ö m e g fe lv o n u lá s a b u d a p e sti D ó zsa G yö rg y ú to n nevelőapjára, az ácsra magát az ünnepet is 1 9 5 6 -b a n emlékeznek e napon. „átkonvertálták” . E lő Munkás Szent Jó z s e f ünnepét 19 55. május 1-jén ren ször törölték első királyunk Szent jelzőjét, és az „új delte el X II. Piusz pápa. kenyér” -ről kezdtek megemlékezni. M ajd 1949. au M agyarországon m ájus 1-je 19 45 után mozgalmi gusztus 20-án hatályba léptették az ún. Sztálini al ünnepből hivatalos állami ünneppé vált. 1946-tól kotmányt, s 1 950-től már a M agyar Népköztársaság munkaszüneti nap.25 A vállalatok, üzemek, intézmé Alkotm ányáról kellett m egem lékezni (19 5 0 . évi 1. nyek dolgozói hivatalosan kiadott transzparensek sz. tvr.). A törvényerejű rendelet indoklása szerint: alatt vonultak fel a párt- és állami vezetők em elvénye „Az alkotmány fejezi ki és rögzíti le azoknak az alap előtt. vető gazdasági és társadalmi változásoknak az ered Ezt a felvonulást a szocialista országok annyira ményeit, amelyeket országunk a nagy Szovjetunió fontosnak tartották, hogy még az atomkor legnagyobb fegyveres ereje által történt felszabadítása óta elért katasztrófája idején is megtartották. 1986. április 26. és az Alkotmány jelöli ki továbbfejlődésünk irányát is hajnalán a m agyar Atom energiai Bizottság által sem a szocializmus felé vezető úton. ” ismert csernobili atomreaktor négyes blokkja a leve íg y lett Szent István és a m agyar állam alapításá gőbe röpült és nukleáris porfelhővel borította be a nak ünnepéből szocialista ünnep, a proletárdiktatúra környéket. alkotm ányának napja is.28 N egyvenszer több radioaktív anyag került a légkör Kérdés, hogy az a parasztember, aki 1945-ben föl be, mint a Hirosimára és N agaszakira dobott atom det kapott, majd 19 5 1 -ben az erőszakos téeszesítések bomba esetén. Ukrajnában 3 m illió, Belorussziában során kisem mizték, hogyan ünnepelte az új kenyér 2 m illió embert ért sugárzás. A szocialista országok ünnepét. tömegtájékoztatása először tagadott, majd igyekezett bagatellizálni a katasztrófát. A m ájus 1-jei m oszkvai felvonulás miatt G orbacsov utasítására m esterséges 8. Szeptem ber 29., a N éphadsereg napja esőt csináltak, és a radioaktív felhőt Belorusszia felé terelték. A szovjet csatlós országok m indegyikében a Had M agyarországon is gyanútlan, tájékozatlan em be sereg napja mintájára szervezték m eg a saját katonai rek százezrei vonultak fel, ahogy azt Pesten utólag ünnepségüket. keserűen m eg jeg yezték , ,Tsugá/ió arccaF. A M agyar Néphadsereg napját szeptember 29-ére tették, m ivel ekkor győzött a m agyar honvédség a ,ju g o szlávo k k al” szemben, illetve erre a napra esett 7. Augusztus 20., Szent István ünnepe az akkori honvédelmi miniszter, Farkas M ihály név napja is. Ilyenkor a 48-as honvéd nótát az alábbi v ál Szent István ünnepe az ezeréves történeti alkot tozatban adták elő: mányt, folytonosságot, identitásunk és karakterünk „Farkas Mihály rézágyúja fe l van virágozva. ”
lórtaietsOTlí1
9. Novem ber 7., o N a g y O któ b e ri Szocialista For radalom ünnepe
A Kom m unista Párt erősödésével párhuzamosan szűntek m eg az egyházi ünnepek. Először a katolikus ünnepek: 1947-ben a Szeplő telen Fogantatás, 1948-ban a Gyertyaszentelő B o l 19 50 októberének végén adták ki az 19 50 . évi 37. dogasszony, N agyboldogasszony, Kisboldogasszony. sz. tvr.-t, am ely a petrográdi bolsevik hatalomátvé M ajd következtek 1949-ben az általános keresztény telt is a m agyar állam i ünnepek közé sorolta. Ilyes ünnepek: V ízkereszt, Áldozócsütörtök, Szent Péter és mi még nem fordult elő a m agyar történelemben Ta Pál napja. M ég az emléküket is ki akarták törölni az lán ezért is fűztek a törvényerejű rendelethez külön emberek tudatából, ezért azt végrehajtási jogszabályt is hangoztatták, hogy a szoci (2 0 19 /19 5 0 [X. 29.] MT. sz. alista mezőgazdaságban határozat). m ár Péter és Pál napja előtt A z állami ünnepek kö el kell kezdeni az aratást. zül a november 7-ei ünnep Em ellett betiltották a déli kapta a leghosszabb m él harangszót (csak 1 956-ban tatást: „A világtörténelem állították vissza) és a Szent legnagyobb fordulópontja. ” Jobb-körmenetet is. A N agy Októberi Szocia A m agyar dolgozók állí lista Forradalom először tólagos kérelmére hivatkoz hozott létre olyan államot, va eltörölték a pünkösdhét „amely megszüntette az em főt ( 10 12 / 19 5 2 . MT. sz. ber ember általi kizsákmá határozat), december 26-át nyolását. ” A Szovjetunió „ (10 5 0 / 19 5 2 , MT. sz. hatá a világ népeinek reménysé Augusztus 20. - Rákosi Mátyás megszegi az rozat), majd végül a húsvét ge, támasza és példaképe a új kenyeret (Kecskemét) hétfőt is, mint ünnepet, és békéért, a függetlenségért, rendes munkanappá nyilvánították azokat. a szocializmusért vívott küzdelemben." N ovem ber 7. A Katolikus Egyház is kénytelen volt revízió alá „ a győzedelmes szocializmus, a dolgozók nemzetközi venni ünnepeit. A fő ünnepeken és vasárnapokon szolidaritása, a Szovjetunió iránt érzett hála ünne kívüli ún. parancsolt ünnepek száma a minimumra per csökkent. Csupán három - vasárnapon kívüli - ún. A z eredetmítosz által grandiózus hőstettként fel parancsolt ünnep maradt ezután: K arácsony első nap magasztalt „forradalom ” 1 9 1 7 októberében a való ja , Ú jév és N agyboldogasszony augusztus 15 -i ünne ságban egy gyakorlatilag sem m ilyen ellenállásba pe. Vízkereszt, Áldozócsütörtök és Ú m apja ünnepét nem ütköző puccs volt csupán. Forradalom ra valójá a rájuk következő vasárnapokon tartották. ban 1 9 1 7 februárjában került sor, am ikor megdöntöt A z 19 50 utáni generációk így már semmit sem ték a cári rendszert, és a polgári demokráciát tűzték tudhattak a régiek számára oly kedves Mária-ünneki célul. pekről. A Bolsevik Párt katonai egységei éppen ezt a de A m elyik ünnepet nem tudták teljesen kitörölni a mokratikus kísérletet hiúsították meg, am elynek révén megszüntették a többpártrendszert, a magánnaptárakból és az emberek tudatából, azoknak a j e lentését kívánták manipulálni. A húsvéthétfő munka tulajdont és az emberi jogokat. A Szovjetunióban helyi locsolkodássá és tojásokat, csokoládé nyuszikat 1 9 2 7 - 19 28 -ig nem is foglalkoztak különösképpen ajándékozó alkalom m á vált. az októberi esem ényekkel, hanem az 19 05. évi és az Szom orú fintor és túlélési jó kedély: locsolórigm us 19 17 . februári forradalmat, a párizsi kommünt ünne 1962-ből, a téeszesítés lezárásának évében: pelték meg, illetve Lenin haláláról emlékeztek meg. „ Zúg a traktor, szánt az eke / Elvtársnő permetezA sztálini fordulattal írták át teljesen a történelmet, készítettek ál-dokumentumfilmeket, és kezdték el a hetek-e? ” A M ikulásból Télapó lett, és az átírt gyerekköny V örös téren a katonai parádékat. vekben még a karácsonnyal is összem osták. K ará csony helyett fenyőfaünnepséget rendeztek. A z iskolákban még decem ber 24-ére is progra 10. Egyházi ünnepek mokat szervezetek, ezzel is m egnehezítve az ünnepi készülődést. 19 53. decem ber 17-én pl. hosszú mi A „klerikális reakció” elleni harc jegyében meg niszteri utasítás jelent meg „az óvodai fenyőünnep akarták szüntetni a vallási ünnepeket, vagy tartalmu megtartásárór. kat, jelentésüket igyekezték átalakítani. Ezzel akarták Ezt úgy kellett m egszervezni, hogy azon a szülők megfosztani a m agyar lakosságot az egyházi ünne is jelen legyenek. pek adta közösségi élm ényektől. A z egyházat, addig U gyan így akartak elbánni a családi és egyéni ün is, am íg - rem ényeik szerint - m eg nem szűnik, a nepekkel is. Keresztelő helyett névadó ünnepséget templomok kapuján belülre igyekeztek visszaszoríta ajánlottak, egyházi esküvő helyett téesz- vágy K IS Z ni, mondván, hogy a „vallás m agánügy” .
Jog lörtMdiszdeV-/ esküvőt szerveztek, temetésen pap és kántor helyett munkatársi búcsúztatás és üzemi kórus volt. A nyil-
vánosság előtt ne legyen olyan ünnepi alkalom , ahol egy pap is jelen lehet és vezeti a szertartást.
Je g y z e te k _________________________________________ 1 M é g a z 1971 -b e n m e g je le n t, A z óvodai nevelés programja c ím ű m in isz té riu m i k ia d v á n y is b iz o n y ítja a z id e o ló g ia i b e fo ly á so lá s h a n g sú ly o z á sá t. A z óvodai nevelés célja és feladatai c ím ű b e fe je z ő fe je z e tb e n a k ö v e tk e z ő k o lv a s h a tó k : a z ó v o d a i n e v e lé s so rá n
„elért szintek egyúttal biztosítják, hogy a gyerm ekek a dialek tikus materialista világnézet irányába fejlődjenek. " (A z u to lsó k ia d á s e b b ő l a p ro g ra m b ó l 1 9 8 5 -b en je le n t m e g .) 2 Idézi: S c h a d t M á r i a : , fe ltö r e k v ő dolgozó nő. " Nők az ötvenes években (P é c s, 2 0 0 2 , 1 4 1 -1 4 2 . p .) 3 V aló jáb an m é g a h iv a ta lo s p ro p a g a n d á b a n is le le p le z ő d te k . A fe stm é n y e k e n , s z o b ro k o n m in d ig m u n k á s a férfi é s p a ra sz t a n ő . 4 P ető A n d re a : Rajk Júlia (B u d a p e s t, 2 0 0 1 , 7 6. p .) 5 V ö .: P ető A n d re a : Nőhistóríák. A politizáló magyar nők történe téből (1945-1951) (B u d a p e s t, 1 998) , 6 S h a d t M á ria: i. m .. 53. p. 7 P a ta k i M á ria : A dolgozó nő háztartása (B u d a p e s t, 1956) 8 S c h a d t M á ria: i. m ., 141. p. 9 A p o r B a lá z s: A Rákosi-kultusz kialakulása és megnyilvánulásai 1945 után (S ic it u r a d a s tra , 1 999, 1., 9 7 - 1 2 8 . p.) 10 Idézi: G y a rm a ti G y ö rg y : Március hatalma, a hatalom márciu sa (B u d a p e s t, 1998, 112. p.) 11 Illé s B é la : Népünk szabadságáért. Rákosi Mátyás életéből (B u d a p e st, 1952, 2 4 . p.) 13 M agyar írók Rákosi Mátyásról. S z e rk .: R é z P ál, V as Istv á n (B u d a p e st, 19 5 2 , 139. p .); K a rd o s L á sz ló : Rákosi Mátyás alak ja a magyar költészetben (Iro d a lo m tö rté n e t, 1 952, 133. p .); C s. S z a b ó L á sz ló : A tya.jiú, szentlékek (L á tó h a tá r. 1 953, 6 0 - 6 1 . p .); C z ig á n y L ó rá n t: Nézz vissza haraggal ( B u d a p e s t, 1990, 8 8. p .) 13 Id ézi: H o rv á th C sa b a : Magyarország képes története. 19381992 ( P écs, 1 9 9 3 ,6 6 . p .) 14 A csasztuska e re d e tile g a z o ro sz n é p k ö lté s z e t sa já to s m ű fa ja v o lt. T ö b b sz ó la m ú , re fré n e s lírai d a l, a m e ly e t a sz o v je t v e z e té s p ro p a g a n d a c é lo k ra p ró b á lt fe lh a sz n á ln i. L ásd : P é n te k G y u la: Harcos dolgaink. A szovjet példa nyomán. (M ü v e it N é p , 19 5 1 . 11.); D é g h L in d a : Csasztuska és rigmus (M ü v e it N é p , 1952. 12.); K o v a lik Jó z se f: Rigmusköltészet - csasztuska (1950-1953) (V a ló sá g , 1983). 15 E g y „ f o rd íto tt” n é v a d á s ra is s o r k e rü lt. A c sa k M a g y a ro rsz á g o n ő s h o n o s rá k o si v ip e rá t rá k o sré ti v ip e rá ra (ille tv e . B o ro s Istv án ,
A
z elmúlt években M agyarországon egyre töb bet foglalkoztak egyes történelmi, nemzeti szimbólumokkal (turul, árpádsávos zászló). A különféle médiákban gyakran hallhatunk, olvasha tunk ezekről a témákról, így az árpádsávos zászló té maköréréről is (kisebb-nagyobb kihagyásokkal) már lényegében 2001 óta, amikor egy Hódmezővásárhe lyen kirakott zászló kapcsán került a viták közép pontjába ez a szimbólum. A z elmúlt évben - ismét - felerősödött, s jelenleg is folyik a zászlóvita. A z árpádsávos zászló témájához nagyon sokan hozzá szólnak, vélem ényt nyilvánítanak, anélkül azonban,,, hogy valójában ismernék, illetve tisztában lennének a vexillológiai, heraldikai stb. - azaz a történelmi se gédtudományi - témakörrel. M ég a történész hozzá szólók is csak ritkán hivatott, szakavatott művelői a történelem segédtudományainak.
a T e rm é s z e ttu d o m á n y i M ú z e u m a k k o ri fő ig a z g a tó ja ja v a s la tá ra - s p e rs z e R á k o si M á ty á s k é ré s é re - p a rla g i v ip e rá ra - A sz e rk .) k e re sz te lté k át. 16 Új Tükör , 1987. fe b ru á r 12. é s k ö v e tk e z ő sz á m o k ; P ü n k ö sd Á r p ád : Rákosi a hatalomért. 1945-1948. (B u d a p e s t, 1992, 11. p .) 17 Id ézi: G y a rm a ti G y ö rg y : i. m ., 111. p. 18 Id é z i: T am ásjy i P éter: Politikai fo g o ly kerestetik. Börtönök Magyarországon 1945-1990. (B u d a p e s t, 2 0 0 6 , 171. p .). V ö.: H o rv á th A ttila : A gyülekezési jo g elméletének és gyakorlatának története Magyarországon 1989-ig (Jo g tö rté n e ti S z e m le , 2 0 0 7 , 1., 1 2 -1 4 . p.) 19 B o rsá n y i G y ö rg y : K un Béla. Politikai életrajz (B u d a p e s t, 1979, 3 9 1 . p.) 20 P a ta k i Istv á n : Egyezmények a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról (M ú ltu n k , 1995, 3 ., 1 2 3 -1 5 8 . p .); P a ta k i Istv án :
A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok létszáma, állo máshelyei és teljes kivonása (M ú ltu n k , 2 0 0 0 , 2 ., 2 2 2 - 2 5 2 . p .) 21 D ila s, M ilo v a n : Találkozások Sztálinnal (B u d a p e s t, 1989, 105. P) 22 S ip o s L e v e n te : Félelem a szabadságtól. Miért nem engedte ki vonulni Kádár a szovjet csapatokat? In: Száz rejtély a magyartörténelemben (B u d a p e s t, 1 9 9 4 ,2 0 0 . p .). Á llító la g sz ó sz e rin t e zt m o n d ta K á d á r H ru sc s o v n a k : „ Tudja mit. Nyikita Szergejevics,
tartsák csak maguknál Rákosit, m i meg helyet adunk továbbra is katonáiknak. " Id ézi: G o s z to n y i P éter: Magyar Golgota. A politi kai megtorlás vázlatos története (B u d a p e s t, 1 999, 2 7 3 . p.) 23 N e m e s m e d v e se n G e rh a rd G iz e lla síre m lé k é n a h a lá l d á tu m a 1945. á p rilis 6. v o lt. A ,,felszabadulási ünnep" 3 0. é v fo rd u ló já ra k é s z ü lv e k ic s e ré lté k a sírk ö v e t, a m e ly re m á r e z u tá n á p rilis 4 . k e rü lt. A z e g y h á z i a n y a k ö n y v b e n m a ra d t c s a k m e g a 6-i d á tu m . 24 Jó l tü k rö z te m in d e z t a k o ra b e li p e sti v ic c is, a m e ly sz e rin t M a g y a ro rs z á g o t tö rté n e lm e so rá n h á ro m „ dúlás" is é rte: ta tá rd ú lá s, tö rö k d ú lá s é s ,felszabadúlás"\ 25 V ö .: 3 6 1 0 /1 9 4 9 . (IV. 2 3 .) K o rm á n y sz á m ú re n d e le t 26 Id ézi: F a g g y a s S á n d o r: Szabadság és tulajdon (M a g y a r H írla p , 2 0 0 7 . a u g u s z tu s 18., 14. p.) 27 C s a k a re n d sz e rv á lto z á s u tá n le h e te tt ú jra m e g ta rta n i 28 G y a rm a ti G y ö rg y : A nemzettudat hasadás ünnepi koreográfiá ja . Augusztus 20. f é l évszázada (M o z g ó V ilág , 1 995, 8.)
Pandula Attila
Fejezetek az „árpádsá vos" zászló és lobogó történetéből M egjegyzendő, hogy M agyarországon - még a legszorosabban vett szakmai körökben is - csak na gyon kevesen vannak valóban tisztában a szim bó lumok, így a zászlók, lobogók, cím erek stb. körüli szakmai kérdésekkel, szabályokkal.'
