No title

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

2013-2015

1

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ................................................................................................... 3 Jogszabályi háttér bemutatása, és jogszabály változásai. ........................................ 4

A HEP Fórum ............................................................................................ 7 1.1. A mélyszegénységben

élők

és a romák helyzete,

esélyegyenlősége ........................ 9

A családok eladósodottsága ..................................................................... . 1.2. A mélyszegénységben

élők

és a romák helyzete,

esélyegyenlősége ....................... 11

Magas az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító önkormányzati lakások száma ... 2.1. A gyermekek helyzete,

esélyegyenlősége ...................................................... 13

Magas a veszélyeztetett kiskorúak száma ...................................................... . 2.2. A gyermekek helyzete,

esélyegyenlősége ...................................................... 15

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 5%-a tartós beteg ......... . 3.1. A

nők

helyzete,

esélyegyenlősége ............................................................... 17

Sok esetben nem válik ismertté a családon belüli 3.2. A

nők

helyzete,

Nők

4.1. Az

erőszak ................................... .

esélyegyenlősége ............................................................... 19

visszatérésének segítése a munka világába .............................................. .

idősek

helyzete,

esélyegyenlősége ........................................................... 21

A szociális ellátórendszer hatékony és szükségleteken alapuló 4.2. Az

idősek

helyzete,

Alacsony az

esélyegyenlősége ........................................................... 23

idősek

informatikai jártassága .................................................... .

5.1. A fogyatékos személyek helyzete, A fogyatékkal

működtetése ............ .

élők

esélyegyenlősége ......................................... 25

nem ismerik teljes körűen az állami és önkormányzati

tárna gatásokat ...................................................................................... . 5.2. A fogyatékos személyek helyzete,

esélyegyenlősége ......................................... 27

A közfeladatot ellátó épületek akadálymentesítettsége nem teljes

2

körű ................... .

J

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) rendelkezéseivel Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 580/2008. (X. 30.) közgy. határozatával fogadta el Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programját, amelynek végrehajtása folyamatos volt. Az Ebktv., a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 161/2013. (VI. 28.) közgy. határozatával elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programban (a továbbiakban: HEP) rögzítette a hatályos elvárásoknak megfelelő, az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A HEP olyan öt évre szóló esélyegyenlőségi program, amely részletes helyzetelemzést tartalmaz a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben (a továbbiakban: IT) a feltárt problémák kezelése érdekében szükséges intézkedések, valamint az azok elérését szolgálón intézkedések, azok elvárt eredményei, a végrehajtáshoz szükséges erőforrások, valamint a végrehajtás ütemezése került meghatározásra. A HEP időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni és szükség esetén azt felül kell vizsgálni. Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott HEP dokumentumban foglaltakkal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalta továbbá, hogy az HEP elkészítése során együttműködik szakmai és társadalmi partnerekkel. Jelen dokumentum a jogszabályi előírásoknak megfelelően az HEP felülvizsgálatát és annak eredményeit tartalmazza. Célok A HEP átfogó célja Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a HEP elfogadásával érvényesíteni kívánja az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket - az óvoda kivételével - érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP IT célja A HEP IT célja a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Ebben a dokumentumban kell rögzíteni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként meghatározni annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 3

1

Jogszabályi háttér bemutatása A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, • a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról" szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai" fejezete és • a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (Vl.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva • a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény • az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásaira. A helyi

esélyegyenlőségi

Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által elfogadott, az esélyegyenlőségi célcsoporthoz kapcsolódó fontosabb helyi szabályozások a következők: A háziorvosi körzetek megállapításáról szóló 12/2002. (VI. 6.) önkormányzati rendelete A közművelődésről szóló 34/2000. (VII. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 12/2003. (III. 27.) önkormányzati rendelete A spotról szóló 19/2004. (V. 27.) önkormányzati rendelete A térítési díj és tandíjfizetési kötelezettség helyi szabályozásáról szóló 24/2005. (IX. 22.) önkormányzati rendelete A lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 51/2008. (Xl. 24.) önkormányzati rendelete A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 11/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól szóló 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelet A gyermekek védőoltás költségeinek támogatásáról szóló 13/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete A Csaba Baba életkezdési támogatás helyi szabályozásáról szóló 29/2014. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 4

A pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete A „Békéscsaba hazavár!" felsőoktatási hallgatói ösztöndíjról és életkezdési támogatásról szóló 14/2015. (V. 26.) rendelete

Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás változásának bemutatása A Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az egyes ágazati törvényekben biztosított felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-ában megállapított feladatkörében eljárva a helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok ellátására rendeletet alkot. Az elmúlt két évben a Közgyűlés több rendeletet módosított, hatályon kívül helyezett, illetve új jogszabályokat is alkotott. Ennek oka egyrészt központi jogszabályváltozás módosításai, másrészt a társadalmi, gazdasági környezet változásaira adott szociálpolitikai válasz.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fontos feladatának tekinti a békéscsabai lakosság egészségvédelmét. Ennek érdekében az egészségfejlesztő, egészségmegőrző programok szervezése, támogatása mellett 2001 óta biztosítja a 2 éven aluli gyermekek agyhártyagyulladás elleni és 2008 óta a békéscsabai lányok humán papillomavírus (a továbbiakban: HPV) elleni védőoltásának a támogatását. Az agyhártyagyulladás elleni és a HPV elleni védőoltás támogatásának megállapításával kapcsolatos jogalkalmazási tapasztalatok, valamint a védőoltásokra vonatkozó központi jogszabályváltozás szükségessé tette a hatályos szabályozás módosítását. Az átláthatóbb és egyszerűbb jogalkalmazás érdekében rendelet módosítása helyett a Közgyűlés a gyermekek védőoltás költségeinek támogatásáról szóló 13/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelet megalkotásáról döntött.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának egyik legfőbb célkitűzése a békéscsabai lakosság életminőségének javítása mellett, hogy egy vonzó élettér biztosításával a város népességmegtartó képességét erősítse. Az önkormányzat célja olyan biztonságos társadalmi környezet fenntartása, amelyben a család, mint a legalapvetőbb társadalmi közösség olyan értékek közvetítésére képes, amelyek a Békéscsabához való kötődés, az identitástudat kialakításában és az előremutató fejlődésben jelennek meg. A Csaba Baba életkezdési támogatás helyi szabályozásáról szóló 29/2014. (XII. 4.) önkormányzati rendelet 2015. január 1. napján lépett hatályba. Az önkormányzat a támogatást azoknak a békéscsabai gyermekes családoknak kívánja biztosítani, ahol a gyermekkel azonos helyen lakó, a gyermeket saját háztartásában nevelő - a szülői felügyeletet gyakorló - szülő, gyám a gyermek születésének időpontjában és azt megelőző legalább 3 évben Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén folyamatos bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen a városban lakik.

A Szoctv. alapján a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások segélyezési rendszere 2015. március 1. napjától jelentősen átalakult. Az átalakítás főbb elemei: Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. Egységesedtek a segélyezéssel kapcsolatos hatáskörök. Módosult a Szoctv. alapján kötelezően biztosítandó ellátások köre. Bővült az önkormányzatok mozgástere az általuk nyújtott ellátások meghatározásában.

s

A Szoctv. alapján kötelező segélyek 2015. március 1. napjától államigazgatási (járási), az önkormányzatok által nyújtott segélyek egységesen önkormányzati hatósági (képviselő-testületi) hatáskörbe kerültek. Az állam által - a járási intézményrendszer útján - kötelezően nyújtott ellátások 2015. március 1. napjától: - az időskorúak járadéka; - az aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás [ez utóbbi lesz a jelenleg egészségkárosodásukra tekintettel és a 14. év alatti gyermekük felügyeletét biztosítani nem tudó személyek részére megállapított rendszeres szociális segélyből]); - az alapösszegű, az emelt és a kiemelt ápolási díj; - az alanyi és a normatív közgyógyellátás; - az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március l-jétől egységesen települési támogatás. A támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. A Szoctv. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét csak példálózóan sorolja fel, hogy az önkormányzatok milyen élethelyzetekre tekintettel nyújthatnak támogatást. A finanszírozási rendszer az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztásnak megfelelően átalakul akként, hogy az önkormányzatok adóerő-képességükhöz igazodóan kapnak állami támogatást. Az önkormányzat által biztosított ellátások finanszírozása saját erőforrásokból történik, azzal, hogy azok az önkormányzatok, amelyek a segélyezéshez nem rendelkeznek elegendő erőforrással, a központi költségvetésből támogatást igényelhetnek. Az állam által biztosított ellátások 100%-ban központi költségvetésből kerülnek kifizetésre. Közgyűlés által elfogadott, a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló 112015. (II. 27.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) 2015. március 1. napján lépett hatályba. A korábbi rendeleti szabályozást hatályon kívül helyezte a Közgyűlés. Az új Rendelet készítésének alapvető koncepciója volt, hogy a békéscsabai lakosság szociális biztonságának biztosítása érdekében a hatályos Szoctv. és a Rendelet alapján nyújtott ellátások tartalma és az ellátásra jogosultak köre tekintetében minimális maradjon a központi jogalkotás miatt az ellátások rendszerében történő változás lakosságot érintő hatása.

A Rendelet alapján nyújtható ellátások típusai: • lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, a lakhatási támogatás; • a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás, adósságcsökkentési támogatás; • gyógyszerkiadások viseléséhez és gyógyászati segédeszköz biztosításához nyújtott települési támogatás; • rendkívüli települési támogatás; • szociális célú tűzifa biztosításához kapcsolódó települési támogatás; • köztemetés; • tanévkezdési támogatás; • felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj.

Csaba Baba életkezdési támogatás helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása során vetődött fel, hogy a Csaba Baba program akkor töltheti be a jogalkotó által 6

szándékolt célt, ha az önkormányzat megtalálja a lehetőségét annak, hogy a gyermekvállalás álló fiatal diplomásokat támogassa, valamint már most deklarálja, hogy a megszülető békéscsabai gyermekek „kezét nem engedi el", hanem segítséget nyújt számukra egy piacképes diploma megszerzéséhez és a helyben történő elhelyezkedéshez. előtt

A „Békéscsaba hazavár!" felsőoktatási hallgatói ösztöndíjról és életkezdési támogatásról szóló 14/2015. (V. 26.) rendelet kéttípusú támogatást különböztet meg: • a „Békéscsaba hazavár!" felsőoktatási hallgatói ösztöndíjjal az önkormányzat a felsőfokú tanulmányhoz nyújt a hallgatóknak támogatást. • a „Békéscsaba hazavár!" életkezdési támogatás a fiatalok békéscsabai munkahellyel rendelkezők felsőfokú tanulmányaik befejezését követően támogatja az önálló életkezdését. 1

HEPFórum A HEP Fórum 2013. június 20. napján tartotta alakuló ülését, amelynek fő témája a HEP tervezetének véleményezése volt. A jelenlévők áttekintették a helyzetelemzést, és véleményezték az intézkedési terveket. A HEP Fórom elnöke a szociális területet felügyelő tanácsnok. Ezt követően a HEP Fórum 2013. december 05. napJan ülésezett. Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakult az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői és szakértői egyben tagjai a HEP Fórumnak is.

7

2014. évben január 14-én tartott ülést a HEP Fórum a Polgármesteri Hivatalban. A Fórum további javaslatokat, intézkedési terveket fogalmazott meg az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A HEP felülvizsgálati szakmai anyagának az áttekintésre és egyeztetésére a HEP Fórum 2015. június 19. napján tartott ülésén került sor.

Monitoring és visszacsatolás A HEP megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívtunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az HEP nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum. A nyilvánosság biztosítására folyamatos tájékoztatja a HEP Fórum a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.

A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média is rendelkezésre áll. Az eredményekről a lakosság és a szakemberek is folyamatosan tájékozódhatnak a tolerancia, a befogadás, a problémák iránti érzékenység össztársadalmi szinten történő növelése, támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

/ Békés Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház Békés Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház (CsEÖH) 5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 4. sz. Tel.: +36-66/449-2221129 Mobil: +36-20/329-0201 E-mail: [email protected] Egyensúly AE Egyesület 5600 Békéscsaba, Kolozsvári u. 62. sz.

A Békés Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház „Esélyórákat" tart a megye óvodáiban és általános-, valamint középiskoláiban különböző témakörökben (fogyatékossággal élők, roma integráció, idősek). Az érzékenyítő program hitelességét segíti, hogy maguk az érintettek beszélnek az életükről, tapasztalataikról. Az órák célja a fiatal generáció érzékenyítése a hátrányos helyzetű csoportok iránt, továbbá a gyermekek és fiatalok szemléletmódjának alakítása, a kisebbségi és többségi társadalom közötti távolság csökkentése, a társadalmi kohézió megerősítése és az esetleges bennük élő tévhitek, előítéletek eloszlatása. 8

1.1. MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK ESÉL YEGYENLÖSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLAT A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a mélyszegénységben esélyegyenlőségének biztosítása érdekében

élők

és a romák

Az intézkedés címe, megnevezése:

Mélyszegénységben élők és romák életvezetési-, háztartás-gazdálkodási tanácsadása

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Nagymértékű

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az eladósodott családok számának 5 %-os csökkentése

Az intézkedés tartalma:

Térítésmentes, önkéntes részvételen alapuló, egyéni és kiscsoportos tanácsadás szervezése

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2015. december 31.

a családok eladósodottsága

A HEP IT-ben megfogalmazottak 2015. évi felülvizsgálata Az intézkedés eredményességét dokumentumok:

mérő

Kérdőív

és felmérés, helyzetelemzés

Határidő:

Határidő

Az IT jelenlegi állapota:

96 db kérdőív került kitöltésre és feldolgozásra A kérdőívek alapján szükségletalapú tematika került felállítása egyéni és kiscsoportos tanácsadáshoz

Eredmény:

Térítésmentes egyéni és kiscsoportos tanácsadás szervezése

Módosítási javaslat:

Határidő módosítás a tervezett célok elérése és fenntartása érdekében. Módosított határidő: 2018. június 30.

nem járt le

Indokolás: A mélyszegénységben élők jelentős hátrányokkal rendelkeznek az élet szinte minden (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy) területén. A háztartások bevételi forrásainak túlnyomó része szociális transzferekből származik, messze nem éri el a létminimum biztosításához szükséges jövedelmet. A pénzügyi krízishelyzetek kialakulását számos tényező okozhatja, amelyből egyszerre több is jelen lehet az egyén életében. Ilyen például a létminimumot sem fedező bevételek mellett a megtakarítási lehetőségek nyilvánvaló hiánya, a közüzemi tartozásokból eredő eladósodás, valamint a pénzügyi tudatosság, tervezés mindennapi gyakorlatának hiánya, vagy például betegség. 9

A mélyszegénységben élők számára elérhető szociális szolgáltatások és támogatásformák, a legtöbb esetben már nem tudják hatékonyan kezelni a családok szociális krízishelyzeteit, megelőzni a háztartások gazdálkodási egyensúlyának felborulását, az eladósodást. A mélyszegénységben élő családok problémáinak feltárására 31 kérdésből álló kérdőívet készítettünk, amelyek a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ és a Szociálpolitikai Osztály kliensei, illetve ügyfelei töltöttek ki. 120 db kiosztott kérdőívből 96 db került kitöltésre és feldolgozása. A 96 megkérdezett család 50%-ának (48 család) a havi, egy főre jutó jövedelme 0-25 .000,- Ft közötti, 25 családé 25-50.000,- Ft között van. 16 család él havi 50.000-70.000,- Ft közötti jövedelemből és 4 válaszadó nyilatkozta azt, hogy az egy főre jutó jövedelme 70.001100.000,- Ft között van. Tekintettel arra, hogy a megkérdezett családok a szociális intézményrendszer szolgáltatásait veszik igénybe, feltétezhetjük, hogy a munkajövedelemmel rendelkezők jelentős része közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. Ez a jövedelem csak a foglalkoztatási jogviszony ideje alatt jelent rendszeres bevételi forrást a családoknak, ezért középtávon túl ez a jövedelem - tervezhetetlensége miatt - már nem nyújt biztonságot. Családo k közüzemi és egyéb tartozása 2014-2015

Adósságrendezés

• Van, v1:.. cs at o m.~

l ehetősége • t<.e •J -e 5.abb. rnir1t'< g',· t .O. l.>·o·P nbP liil

• ·./„rn ..:iramd1j t ::i 1 : o za~

• egy é·„en be lü l • v a n , t~l-! fo n

•

Van, ba·1ki ~itel 'jel:ilog s r~ n~l ~·íkö

Ö11f.-u 1 l lld l l 'y 'Ld lÍ

s egit s ~gg el e gy félé ven be lli!

V d li I· ö ~ös ~ ö lt s~g

k~ k• s .

csö n)

N<"mt 1Jd o m

r.:·rnlezni

Csalá dok

Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály

A család eladósodottságát vizsgáló kérdésre 69 válaszadó nyilatkozta, hogy háztartásának nincs, 27 családnak van - feltételezhetően akár több szolgáltatónál is - tartozása. A szegénységben élő családok pénzügyi stabilitásának veszélyeztetésében a lakhatás biztonsága illetve a lakhatással összefüggő költségek magas aránya különösen jelentős, ezért hangsúlyos szerepet kapnak azok az ismeretek és eszközök, amelyekkel a lakhatás biztonságának támogatására, a tulajdonviszonyok, a közüzemi szolgáltatókkal való szerződéses viszonyok rendezésének képessége erősödik. A pénzügyi tudatosságra nevelést fontos lenne beemelni a közoktatásba, és megerősíteni a felnőttoktatásban is. Az önkormányzathoz adósságkezelési támogatás iránti kérelmet 2013. évben 119 személy nyújtott be kérelmet és 92 fő volt jogosult a támogatásra. 2014. évben 20 kérelmet kellett elutasítani, és 78 háztartás részére került a támogatás megállapításra. Az eladósodott háztartásoknak az adósságrendezés során egyszerre több dolgot kell kezelni. Az eladósodottság mögött sokszor információhiány, a helyzet rendezéséhez szükséges tudás és készségek hiánya áll. A jövőben térítésmentes, önkéntes részvételen alapuló, egyéni és kiscsoportos tanácsadás több kurzusban történő szervezése szerepel még terveink között. A tanfolyamon életvezetési, gazdasági, jogi, lakás-és háztartásgazdálkodási, pénzügyi ismereteket sajátíthatnak el a résztvevők. A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségének biztosítása, a tervezett célok elérése és fenntarthatósága érdekében indokolt a határidő módosítása 2018. június 30. napjáig. 10

1.2. MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a mélyszegénységben esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése:

A felújításra szoruló állomány lakhatóvá tétele

élők

és a romák

önkormányzati

bérlakás

A helyzetelemzés következtetéseiben Magas az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító önkormányzati lakások száma (25 db) feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az elégtelen lakhatási körülményeket lakások 70 %-os csökkentése

biztosító


Lakások műszaki állapotának pontos meghatározása Munkacsoport felállítása a szükséges eszközök, anyagok beszerzésére. A felújítási munkálatok elvégzése - kivitelezés


2015. december 31.

A HEP IT-ben megfogalmazottak 2015. évi felülvizsgálata Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok:

Éves beszámolók Felújítást igazoló fényképek, tervek Bizottsági előterjesztések

Határidő:

Határidő


Az intézkedési terv teljesült a határidő lejárta előtt

Eredmény:

Felújításra kerültek azok az ingatlanok, amelyek az intézkedési tervben meghatározásra kerültek


Határidő

nem járt le

módosítás szükséges a tervezett célok fenntarthatósága érdekében. Módosított határidő: 2018. június 30.

Indokolás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 521 db önkormányzati bérlakással rendelkezik. Az önkormányzat a lakhatási gondokkal küzdő személyek és családok elhelyezését kiemelt feladatának tekinti. A gazdaságos és racionális lakásgazdálkodás érdekében fontos, hogy a különböző lakás-karbantartási, - felújítási munkálatok elvégzésére ütemezetten, a lehető legrövidebb időn belül kerüljön sor. Az időben elvégzett beavatkozásokkal megakadályozható a lakás állagának további romlása. A lakott, bérlővel rendelkező lakások komfortja és használati értéke nő a felújítást követően. A megüresedett lakásokban végzett komplex felújítások révén a lakhatási nehézségekkel küzdők részére rövid időn belül beköltözhető ingatlanokat tudunk biztosítani. A városban jelenleg 17 5 db szociális 11

lakásként bérbe adható ingatlan van. A bérleményre pályázók lakhatási viszonya nem rendezett, albérlőként, családtagként, szívességi lakáshasználóként élnek. Az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító önkormányzati lakások felújítására lakásfelújító brigádot állítottunk fel 2013. évben. A lakások közfoglalkoztatási program keretében történő felújítása során a bevont személyek értékteremtő munkavégzésben vehetnek részt, a szakirányú végzettségű személy gyakorlatot, illetve munkatapasztalatot szerezhet. A karbantartó csapatban több szakma is képviselteti magát (festő-mázoló, burkoló, kőműves, asztalos), feladatuk elsődlegesen az önkormányzati bérlakások állagmegóvó karbantartása, felújítása. A program társadalmi, gazdasági célokat szolgál. A lakásokban végzett munka nem csak a város ingatlanjainak értékmegóvásához járul hozzá, hanem a támogatja a lakókörnyezet folyamatos megújítását, gátolja a szlömösödés és szegregátumok kialakulását. A felújítási munkák szervezése rugalmasan szervezhető, így a lakásigénylők várakozási ideje is lerövidülhet. A program évszaktól függetlenül működtethető. A szakipari munkát végző közfoglalkoztatottaknak lehetőséget biztosít a szakmai tudásuk, gyakorlatuk megújításához, amely segítheti őket a nyílt munkaerőpiacra történő re-integrációban.

Szociális bérlakás felújítás a Békéscsaba, Andrássy út 22. II. 3. szám alatti ingatlanban


A lakások felújítására a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Vagyonkezelő) tesz javaslatot. Az elvégzendő munkát és költségtervezetét jelenleg a lakásügyekkel foglalkozó szakbizottság tárgyalja és dönt az engedélyezésről. A Vagyonkezelő végzi a felújítás során a szakmai koordinációt, a szükséges anyagok és eszközök biztosítását.

1

1

Önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások felújítása Békéscsabán Év Lakások száma Felújításra fordított összeg 3.346.517 ,- Ft 2013. 27 I' 2014. 3.530.712,- Ft 32 2015. májusig 2.983.990,- Ft 13 1

11


A program hosszú távon hozzájárulhat az álláskeresők aktív munkaerőpiacon történő elhelyezkedéséhez, valamint a város fenntartható fejlődéséhez. A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a felújításra szoruló önkormányzati bérlakás állomány lakhatóvá tétele, a tervezett célok és fenntarthatósága, és az elégtelen lakáskörülményeket jelentő lakások számának további csökkentése érdekében indokolt a határidő módosítása 2018. június 30. napjáig. 12

2.1. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLAT A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése:

Veszélyeztetettség csökkentése a gyermekek körében


Magas a veszélyeztetett kiskorúak száma


A veszélyeztetettségi arányok 3 %-os csökkentése


Kapcsolatfelvétel az érintett segítő szervezetekkel, társhatóságokkal Cselekvési terv végrehajtása Probléma kezelése a szociális munka eszközeivel

Megvalósítási

határidő:

2015. december 31.


Éves szakmai beszámolók Éves beszámolók a jelzőrendszer részvevőitől Statisztikai adatszolgáltatások

Határidő:

Határidő


Rendelkezésre álló statisztikai adatok információk feldolgozásra kerültek

Eredmény:

Felvilágosítás, ismeretterjesztés, tanácsadás és tájékoztatás, amelyek segítségével csökkenthető a veszélyeztetett gyermekek száma


Határidő módosítás szükséges a tervezett célok fenntarthatósága érdekében. Módosított határidő: 2018. június 30.

nem járt le

Indokolás: A veszélyeztetettség olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Egy gyermek egyszerre több okból kifolyólag is lehet veszélyeztetett. A veszélyeztetettség megállapításánál nem feltétlenül szempont a szülő iskolai végzettsége, illetve az a tény sem, hogy a gyermek részesül-e rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül-e. A védelembe vett gyermek sem lesz veszélyeztetett, amennyiben a védelembe vételi eljárás fel tudja azonnal oldani a veszélyeztetettség forrását. A veszélyeztetettség oka négy főcsoportra osztható: Környezeti főcsoport: a gyermek közvetlen környezete az irányadó, amely hatással lehet a gyermek életére, konkrétan veszélyezteti őt. Magatartási főcsoport: az érintett kiskorú magatartása, viselkedése. Egészségi főcsoport: a gyermek egészségi problémája, tanulási nehézsége. Anyagi főcsoport: az anyagi gond egyértelműen a jövedelmek hiányából származik. 13

2013. évben a nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 108 volt, 2014. évben pedig 144 fő. A veszélyeztetett gyermek száma a vizsgált időszakban 33%-os növekedést mutat. Veszélyeztetett gyermekek adatai fő/2013. év Összesen 108 fő

51

Veszélyeztett gyermekek adatai fő/2014. év összsesen 144 fő

• Ko' nv cit:t1 főc~op orl

• Kornyci1°:-:1íocsopor:

73

Forrás: Békéscsabai Kistérségi

Családsegítő

és Gyermekjóléti Központ

2013-ban 47%, 2014-ben 51 % tartozott a környezeti főcsoportba. Mindkét évben a gyermek családon belüli bántalmazása volt a leggyakoribb veszélyeztetettségi ok, ezt követi a gyermek elhanyagolása, és a családi konfliktus. A veszélyeztetett gyermekek 31 %-a tartozott a magatartási főcsoportba 2013-ban és 27%-a 2014-ben. A leggyakoribb ok 2013-ban a tankötelezettség elmulasztása, az aszociális/antiszociális viselkedés, illetve a csavargás volt. 2014-ban a gyermekintézményben való beilleszkedési nehézséggel küzdött az érintett gyermeke több mint 50%-a. Az egészségi főcsoportba 4-4 fő tartozott mindkét vizsgált évben. 3-3 gyermeknél magatartás- vagy tanulási zavar szerepel fő okként megjelölve, és 1-1 esetben a fogyatékosság . A nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak 18 %-a tartozott az anyagi főcsoporthoz 2013-évben, és 19%-a 2014. évben, ami 19, illetve 27 családot érint. Gyermekvédelmi alapellátásban részesült gyermekek száma Békéscsabán 2013. évben 777 gyermek l 2014. évben 747 gyermek Védelembe vett gyermekek száma Békéscsabán 2013. évben 68 gyermek . évben 64 gyermek Kapcsolattartás átmeneti nevelésben lévő gyermekek szüleivel Békéscsabán 2013. évben 72 gyermek l 20 14. évben 79 gyermek Forrás: Békéscsabai Kistérségi

Családsegítő

1

1

és Gyermekjóléti Központ

Megtett intézkedések a veszélyeztetettség vonatkozásában sokrétűek, jellemzően a felmerülő problémára adekvátak. A fennálló veszélyeztetettségi tényező mértékétől függően a szakemberek együttműködnek a jelzőrendszer tagjaival, esetkonferenciát, szakmaközi megbeszélés tartanak. Eszközeik a segítő beszélgetés, pszichológiai vagy jogi segítségnyújtás, esetmegbeszélés keretén belül gyermekpszichiáter szakemberrel történő konzultáció, életvezetési tanácsadás, mediáció, családkonzultáció, krízistámogatás, átmeneti gondozás megajánlása (családok, vagy gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat), utcailakótelepi szociális munka, kórházi szociális munka, valamint más szakemberhez, civil szervezetekhez való irányítás, települési támogatások igényléséhez információ nyújtás, hivatalos ügyek intézésében segítség nyújtás, ezenkívül a Családvédelmi Koordinációért Felelős Szervnek való jelzés, védelembe vétel, illetve más gyermekvédelmi intézkedés kezdeményezése. A következetes felvilágosító és ismeretterjesztő munkának köszönhető, hogy össztársadalmi szinten nőtt a probléma iránti érzékenység és a korábbinál több gyermek és családja került a szakemberek látókörébe. A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, a tervezett célok elérése és fenntarthatósága érdekében indokolt a határidő módosítása 2018. június 30. napjáig. 14

2.2. A GYERMEKEK ESÉL YEGYENLÖSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 2013 . évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése:

Tartósan beteg gyermekek számának csökkentése

A helyzetelemzés következtetéseiben A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 5 %-a tartósan beteg feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Csökkenjen a tartósan beteg gyermekek száma


Egészségmegőrző, egészségfejlesztő és egészséges életmódra nevelő program Szükségletekre alapozott egészségfejlesztési program


2015. június 30.

A HEP IT-ben megfogalmazottak 2015. évi felülvizsgálata Kérdőíves

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok:

felmérés Statisztikai adatszolgáltatások

Határidő:

Határidő


került kitöltésre és feldolgozása és egészséges életmódra nevelő program és szükségletekre alapozott egészségfejlesztési program szervezése

601 db

nem járt le

kérdőív

Egészségmegőrző, egészségfejlesztő

Eredmény:

Folyamatos tanácsadás és tájékoztatás, amelyek segítségével csökkenthető a veszélyeztetett gyermekek száma



Indokolás: 2014. március-decemberben zajló vizsgálat 426 fő részvételével, az Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS) kérdőív alkalmazásával történt. A kérdőívben a szokásos depresszív tünetek feltérképezése mellett a szorongásos tünetek explorációja is helyet kapott és a szuicid veszélyre is rákérdez. A kérdőív az eltelt egy hét hangulati állapotának mérésére irányul. A nemzetközi validálások alapján a kérdőív az antepartum szakban 7-13 pont felett jelez major depressziót, míg a postpartum periódusban 10-12 pont felett. Kutatások igazolják, hogy a nők 33,3%-át érint élete során különböző mértékű hangulatzavar, amelynek legérzékenyebb időszaka a reprodukciós évekre tehető. A perinatális (szülés körüli) időszakban bekövetkező fizikai és hormonális hatások pszichés státuszváltozást vonnak maguk után. 15

1. trimeszter

2. trimeszter

3. trimeszter

Postpartum szak

Kitöltött EPDS db

257

161

116

67

EPDS pontátlag

3,96

3,67

3,48

4,05

Kóros EPDS db

25

20

10

10

Kóros EPDS %

9,70%

12,40%

8,60%

14,90%

Forrás: Szegedi Tudomány Egyetem és a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény

Összesen 601

65 10,80% Védőnői

Szolgálat

A postpartum (szülést követő) időszakban megjelenő fiziológiai változások hatással vannak a szerotonintermelésre is, amely előidézője lehet a hangulati állapot megváltozásának. A terhesség három trimeszterében a hangulati változások különböző mértékben lehetnek jelen. A depresszió csaknem kétszer akkora eséllyel vezethet koraszüléshez, mint a nem depressziós terhesek esetében. Az alacsonyabb születési súly is lehet a depresszió következménye, melyről többek között azt is kimutatták, hogy a felnőtt korban kialakuló cardiovasculáris betegségekkel hozható összefüggésbe. Azoknál a gyerekeknél, ahol az anya a terhesség alatt, vagy a gyermekágyi időszakban hangulatzavarokkal küzdött, alacsonyabb pontszámot találtak a kognitív tesztekben, valamint a gyermek kreatív játékára is negatív hatással van. Gyakoribbak lesznek az alvási és az evési zavarok is a depressziós anyák gyermekeinél. A szorongásos kórképek (pánikbetegség, fóbiák) csaknem mindegyike gyakran társul egyéb perinatális pszichopatológiákhoz. Mindhárom trimeszterben jelentősen befolyásolja a terhes hangulatát az őt körülvevő szociális környezet. A család szupportív viszonyulása, az apa támogató odafordulása a születendő család felé, a mikro- és makromiliő elfogadó attitűdje nagyon fontos védőfaktor a perinatális hangulatváltozások ellen.

Bölcsődei intézményi díj megfizetése alól mentesülők jogcímenkénti megoszlása

:~ f--_-_}] 28 29 ~o

u.

liil RGYJ<

20 ·1----10 . --

3 vagy többgyerrnekes család Tartósa n beteg gyerm eket neve l ő

1

0 ;····· 2013

2014

2015

Évszám


A bölcsődei gondozási díj fizetése alól mentesülők száma minden évben kimutatásra kerül. 2013. évben volt a legmagasabb a mentességben részesülők száma. Az ezt követő évben összességében csökkent a mentességet érvényesíthető gyermekek száma, de a tartósan beteg gyermeket nevelő okán egy fővel tovább nőtt az érintett gyermekek száma a 3 év alatti korosztályban. A 2015. évi adatsor csak tájékoztató jellegű, nem tekinthető teljesnek, mert a bölcsődei beiratkozás a család élethelyzetétől függően gyakorlatilag egész évben folyamatos. A gravidák és családjuk részére nyújtott folyamatos tanácsadással és tájékoztatással a veszélyeztetett gyermekek száma. A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, a tervezett célok elérése és fenntarthatósága érdekében indokolt a határidő módosítása 2018. június 30. napjáig csökkenthető

16

3.1. A NÖK ESÉL YEGYENLÖSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a nők érdekében

Az intézkedés címe, megnevezése

esélyegyenlőségének

biztosítása

Szociális védőháló megismertetése a veszélyeztetett családokkal

A helyzetelemzés következtetéseiben Sok esetben nem válik ismertté a családon belüli erőszak feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A veszélyeztetett családok éljenek a jelzőrendszer és a szociális védőháló adta lehetőségekkel

Az intézkedés tartalma

Tájékoztató anyag írott és elektronikus formában történő megjelenítése

Az intézkedés megvalósításának határideje

2016. december 31.


Statisztikai adatok

Határidő:

Határidő


Tájékoztató anyag készítése

Eredmény:

Szóróanyag készítése Tájékoztató anyag készítése


Határidő

nem járt le

módosítás szükséges a tervezett célok fenntarthatósága érdekében. Módosított határidő: 2018. június 30.

Indokolás: A családon belüli erőszak fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs-élettárs vagy ex-partner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) fölött hatalmat - testi, lelki, anyagi vagy jogi dominanciát - tud gyakorolni. A családon belüli erőszak kifejezés mellett használatos a kapcsolati erőszak és gyermekbántalmazás elnevezések is. A családon belüli erőszak körébe sorolható az is, ha harmadik személy követi el család egy tagja ellen, - csupán a családban betöltött szerepe mellett. A családon belüli erőszak egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban a családi vagy intim viszony köti-kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás vagy annak előkészülete vagy kísérlete a bántalmazó részéről. A különböző definíciók eltérő módon határozzák meg, hogy mikor beszélhetünk családon belüli erőszakról: hogy egyszeri bántalmazás már elegendő-e ennek megállapításához, vagy az erőszaknak többször kell előfordulnia, esetleg huzamosabb ideig. 17

A Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén 2013. január 1. és december 31. és 2014. január 01. és december 31. közötti időszakban a 32/20017.0RFK utasításában foglalt, a családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozó bűncselekmények közül az alábbiak vonatkozásában indult eljárás: Bűncselekmények

megnevezése testi sértés Súlyos testi sértés Kiskorú veszélyeztetés Tartás elmulasztás Erő szakos közösülés Zaklatás Lopás Rongálás Magánlaksértés Személyi szabadság megsértése Garázdaság Önbíráskodás Becsületsértés Forrás: Békéscsabai Rendőrkapitányság Könnyű

2013. évi esetek száma 10 5 7 18 1 13 2 2 3 1 1

2014. évi esetek száma 28 4 13 12 1 (szexuális kényszerítés) 12 -

4 -

1

1

-

-

1

Családon belüli erőszakot elkövetők nem szerinti megosztása Békéscsabán 2013. évben 2014. évben Fiatalkorú nő: Fiatalkorú nő : 1 fő Fiatalkorú férfi: Fiatalkorú férfi: Felnőtt nő: 6 fő Felnőtt nő : 9 fő Felnőtt férfi: 66 fő Felnőtt férfi: 57 fő Összes elkövető száma: 7 6 fő Összes elkövető száma: 63 fő Családon belüli erőszak áldozatainak nem szerinti megoszlása Békéscsabán Felnőtt nő: 46 fő Felnőtt nő : 47 fő 11

1

Forrás: Békéscsabai

11

11

1

Rendőrkapitányság

A családon belüli erőszak áldozatai mindkét vizsgált évben kizárólag nők voltak. A két évben nagyságrendileg hasonló esetszám fordult elő. 2013. évben 46 fő felnőtt, bántalmazott nő bántalmazásnak a leggyakoribb oka tartás elmulasztás és a zaklatás volt. 2014. évben 47 fel nőtt nőt bántalmaztak, a bántalmazásnak a leggyakoribb oka könnyű- , és súlyos testi sértés és zaklatás volt. A családon belüli erőszak még mai modern társadalmunkban is tabunak számít, mind az erőszak alkalmazója, mind annak elszenvedője igyekszik eltitkolni az erőszak létét. A külső környezet sem segíti a családon belüli erőszak feltárását, a társadalom nagy része úgy tekint a jelenségre, mint valamely családi problémára, amely nem rá tartozik. Sok esetben a bántalmazó maga is bántalmazott volt gyerekkorában, és konfliktuskezelésre, krízishelyzetek megoldására nem ismer más stratégiát, mint a bántalmazást. Célunk az, hogy össztársadalmi szinten nőjön a probléma iránti érzékenység és az erőszakot elszenvedettek minél nagyon számban jelezzék a bántalmazás tényét, és a lehető legszélesebb kör számára legyen ismert, hogy hova lehet fordulni probléma esetén segítségért. A tájékoztatás érdekében szórólapot, tájékoztató anyagot készítünk, amely bemutatja az erőszak típusait, információt nyújt, hogy mi a teendő erőszak észlelése, illetve elszenvedése esetén és tartalmazza a békéscsabai jelzőrendszerben közreműködő intézmények, hivatalok elérhetőségeit. A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a nők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a tervezett célok elérése és fenntarthatósága érdekében indokolt a határidő módosítása 2018. június 30. napjáig. 18

3 .2. A NÖK ESÉL YEGYENLÖSÖGÉNEK FELÜLVIZSGÁLAT A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a nők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése:

Nők


Korlátozott a gyermekek napközbeni


Férőhel yfejlesztés


A célcsoport kérdőíves felmérése Szakmai műhelymunka Akcióterv készítése


2016. decembert 31.

visszatérésének segítése a munka világába

A HEP IT-ben megfogalmazottak 2015. évi felülvizsgálata Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Határidő:


Kérdőív

Megvalósult férőhelyfejlesztés ITP Határidő

Kérdőív

nem járt le elemzése elkészült

Bölcsődei férőhelyszám nőtt

További férőhelyszám növekedést támogató programtervezet készült (ITP) Eredmény:

Kérdőív

elemzése

Férőhelyek bővítésének

Módosítás:

megvalósítása


Indokolás: Az utóbbi években több olyan központi jogszabály készült, amely a kisgyermeket nevelő szülők szülés utáni, a gyermek 3 éves kora előtti munkaerőpiacra történői visszatérését támogatja. Az új rendelkezések bevezetését népesedéspolitikai, társadalmi és gazdasági okok is indokolják. Az új jogszabályok hatályba lépését követően megnövekedett az igény a 3 év alatt gyermekek napközbeni elhelyezése iránt. A bölcsődék a családban élő gyermekek életkorának és egészségi állapotának megfelelő gondozást - nevelést, korai fejlesztést, foglalkoztatást és étkeztetést biztosítanak azon gyermekek számára, akiknek szülei munkavégzésük, betegségük, szociális helyzetük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsődékben gondozónevelő munka folyik, amely tartalmazza azokat a nevelési, gondozási feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, a közösségi életre való felkészítését és a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását. A szolgáltató intézmények az alapellátás keretében végzik tevékenységüket. 19

Ahhoz, hogy a családok élni tudjanak az új lehetőségekkel, meg kell teremteni a három év alatti gyermekek napközbeni felügyeletének biztosításának lehetőségét. Ennek megvalósulását jogszabályi változások és pályázati lehetőségek is támogatták. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 23.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) módosítása lehetővé tette, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 101/2010. (II. 18.) számú határozatában valamennyi önkormányzati fenntartású bölcsőde férőhelyszámát módosítsa összesen 34 férőhellyel. 2013. évben a DAOP-4. l.3/B-11 kódszámú, „A Belvárosi és a Pásztor utcai bölcsőde fejlesztése és férőhelybővítése Békéscsabán" projekt kapcsán a bölcsődei férőhelyek száma összesen 40 férőhellyel bővült. A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény a Védőnői Szolgálat közreműködésével kérdőíves felmérést készített a békéscsabai lakosság körében a bölcsődei férőhelyek iránti igények felmérésének céljából. A kérdőívben - amelyet 145 család töltött ki - a megkérdezettek 58 %-a nyilatkozott úgy, hogy igénybe venné a bölcsődei nevelést, gondozást, hogy munkát vállalhasson, vagy mert fontosnak tartja, hogy gyermeke már ebben a korban egy közösség tagja legyen. Bö l csőde igénybevétel é rő l

• Nem venné igén ybe a

13%

Bölcsődei férőhelyek

böcsődét

alakulása

• l'v'ltmkahely léte esetén igén yelné a bölc~ő d el beíratást íonto:.nak tartja, hogv legyen h111rső
Mii> megoldá s t ke1e\ 11 e g.v e1 meke

elhel yezésére

Forrás: Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény

2014. évben az NM rendelet újabb módosítása szerint, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - az NM rendeletben meghatározott kivétellel legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. Így a két évet betöltött gyermekeket nevelő csoportok férőhelyszáma 12-ről 14 férőhelyre emelkedett. A jogszabályváltozás alapján az önkormányzati fenntartású bölcsődék férőhelyeinek a száma 260-ra emelkedett. A vállalkozásban működtetett MIV A Bölcsi 42 férőhelyen fogadja a gyermekeket. A kapacitáshiány kezelésére a jövőben megvalósítani kívánt bölcsődei komplex fejlesztés (hálózatos kulcsprojekt) keretében elsődlegesen a bölcsődei férőhelyek számának növelése a cél. A fejlesztések megvalósulása érdekében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz illeszkedő fejlesztési részdokumentumot (Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2.0, a továbbiakba: ITP) 2015. májusában fogadta el Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése. A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a nők esélyegyenlőségének biztosítása, a munka világába történő visszatérésének segítése, a tervezett célok elérése és fenntarthatósága érdekében indokolt a határidő módosítása 2018. június 30. napjáig.

20

4.1. AZ IDŐSEK ESÉL YEGYENLÖSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés az érdekében

Az intézkedés címe, megnevezése:

idősek esélyegyenlőségének

biztosítása

A szociális ellátórendszer hatékony és szükségleteken alapuló működtetése

A helyzetelemzés következtetéseiben Alacsony a nappali ellátást igénybe száma feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A klubok növelése

kihasználtságának


Tájékoztató anyagok készítése és programok biztosítása


2015. december 31.

vevő időskorúak

10

%-kal

történő

megfelelő


Beszámolók Statisztikai adatszolgáltatások

Határidő:

Határidő


126 db

Eredmény:

Nyilvánosságot erősítő szakmai koncepció felállítása az érintett célcsoport elérése érdekében



nem járt le

kérdőív

került kitöltésre és feldolgozásra

Indokolás: A nyugdíjkorhatár elérése, az aktív munkaerőpiacról való kivonulást követően a hétköznapi kapcsolatok meggyengülése, a megmaradt ismerősökkel fenntartható kapcsolat egyre nehézkesebbé válása, a gyermekek és/vagy unokák kirepülése a családi fészekből, sőt a társadalmi, technikai változások egyre dinamikusabb hatása, amelyekhez a korosodó ember nehezebben tud alkalmazkodni mind-mind az elmagányosodás irányába hathatnak. Ahhoz, hogy az öregedést eredményként vagy lehetőségként - és nem fenyegetésként - lehessen megélni, erre az életszakaszra is tudatosan készülni kell. Az aktív időskor lehetőséget ad a mostani és a jövőbeni idősebb embereknek arra, hogy: •továbbra is tevékeny szerepet tölthessenek be a társadalomban, • tudásukat továbbadják, •egészséges, boldog és teljes életet élhessenek. A tevékeny öregkor nagyon fontos a nemzedékek közötti szolidaritás fenntartásában 1s azokban a társadalmakban, amelyekben egyre több az idős ember. 21

Életképek az Idősek Klubjai által szervezett szabadidős programokról

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ

Békéscsaba Megyei Jogú Városban a város több pontján működik az idősek klubja, és sok civil és társadalmi szervezet tart fenn, vagy működtet olyan közösségi teret, amelyek speciálisan az idősek részére biztosítanak rendezvényeket, szolgáltatásokat. Népszerűek a zenés vendéglátással egybekötött rendezvények, a buszos kirándulások, a szabadidő strukturált eltöltését támogató programok. 126 fő által kitöltött kérdőív alapján az alapszolgáltatást Nappali ellátás igénybevétele igénybe vevők 67%-a rendszeresen jár nappali ellátást biztosító szociális intézménybe. Cl Igen, re1ds~eresen 9% a betegségéből kifolyólag [J Igen, ritkán ritkábban látogatja a klubot. 24% Of\lem nyilatkozott úgy, hogy nmcs elegendő információja a programokról. Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Idős

korban a személyközi kapcsolatok, kommunikációk számának csökkenése nem csupán környezeti, azaz külső okok következménye, hanem abban - mint az öregedés alakulásában általában - az egyéni jellemzőknek is nagy a szerepük. A Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ nappali ellátás igénybe vétele 2013. év 2014.év Ellátási forma Időskorúak nappali intézményi ellátása 196 fő 174 fő 17 fő Fogyatékos személyek nappali ellátása 17 fő Szenvedély betegek nappali ellátása 22 fő 25 fő Demens betegek nappali ellátása 72 fő 88 fő Összesen 323fő 288fő Forrás: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ

A nappali ellátást igénybevevők alacsonyabb számát a következő okok határozzák meg: Y az intézményi szolgáltatásokat igénybe vevő idősek egy része egészségi állapota miatt a házi segítségnyújtásra szorul, Y az időskori aktivitást az egészségi és mentális állapot is befolyásolja, Y tárgyi és személyi feltételek bővítésére lenne szükség némely telephelyen. A nappali ellátást biztosító intézményeknek, azaz a kluboknak nagy szerepe van az időskorú személyek életében. A nyilvánosság erősítésével elérhető lenne, hogy a közösségi, kulturális, vagy akár képzési programok szervezők megtalálják a megfelelő - személyre szóló módszert az érintett célcsoport elérésére. A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a klubok kihasználtságának 10 %-kal történő növelése biztosítása érdekében a tervezett célok elérése és fenntarthatósága érdekében indokolt a határidő módosítása 2018. június 30. napjáig. 22

4.2. AZ IDŐSEK ESÉL YEGYENLÖSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés az érdekében Az intézkedés címe, megnevezése:

Az

idősek

idősek esélyegyenlőségének

biztosítása

információs társadalomba való bevonása

A helyzetelemzés következtetéseiben Alacsony az feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

idősek

informatikai jártassága


Az időskorúak rendelkezzenek

megfelelő


Kérdőíves felmérés Képzési terv készítése Felhasználói szintű informatikai jártasság


2015. december 31.

informatikai jártassággal


Kérdőíves felmérés Oktatási program-tervezet

Határidő:

Határidő


126 db

nem járt le

kérdőív

Kérdőív

került kitöltésre és feldolgozásra alapján képzés szervezése

Eredmény:

Számítástechnikai képzés szervezése



Indokolás: Az Európai Bizottság 2012-t az "Aktív időskor európai évének" kiáltotta ki. A kezdeményezés célja, hogy javítsa az idősödő emberek életminőségét. Az aktív időskor program társadalmi célkitűzése, hogy " ... lehetőséget biztosítson az emberek számára a minőségi életre: hogy szükségleteik, vágyaik és képességeik szerint vehessenek részt a társadalom életében, úgy, hogy amikor arra szükségük van, megfelelő védelemben, biztonságban és gondoskodásban részesüljenek". Ennek egyik eleme a felhasználói szintű informatikai jártasság. A közelmúlt gyors technológiai fejlődése és az internet térhódítása okán a digitális írástudatlanság miatt idősebb korosztálynak nagyobb a kockázata az aktív társadalomból való kirekesztődésre. Egyre több információ, áru és szolgáltatás - beleértve a kormányzati szolgáltatásokat is - érhető el kizárólag elektronikus úton, ezért a kirekesztődés kockázata várhatóan növekszik a digitális írástudatlanok körében. 23

A probléma kapcsán kérdőíves, az idősek informatikai jártasságára fókuszáló felmérés készült, amelyet 126 fő töltött ki. A kérdőívekben megfogalmazott válaszok és az érintettekkel folytatott személyes beszélgetések alapján a főbb megállapítások az alábbiakban foglalhatók össze: az aktív munkavállalói évek alatt az idősek mindennapi munkájában és életében még nem volt jelen ilyen mértékben a számítástechnika, az internet, nem volt rá szükségük~

a mai környezet már több esetben is megkívánja, hogy egy minimális általános számítástechnikai tudással mindenki rendelkezzen, mert több élethelyzetben hátrányt jelenthet a számítástechnikai tudás hiánya, a számítástechnikai alapképzésekre jelentkezők általában sikeresen elsajátították a számítástechnika alapjait, a kezdeti apróbb sikeresek nagy motivációt jelentenek a résztvevőknek,

sokat jelent a képzésben

résztvevők

számára a családi támogatás, a pozitív

megerősítés,

nagy előnyt jelent, hogy egyre több intézményben biztosított a látogatók számára az internetes hozzáférés, a Fövenyes Utcai Idősek Klubja tagjai külön is jelezték, hogy szívesen részt vennének ilyen képzésen. ,.-----------·-------....., Info r m atikai képzé s k lubok köré be n

részve vőinek

Informatikai képzésre va ló igényfelmérés

• Igen

• Igen

Nem

Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitika Osztály

A 126 fő által kitöltött kérdőív alapján a jelenleg idősek klubjaiba is járók 45%-a részt venne számítástechnikai képzésben, és 55% nem kíván élni ezzel a lehetőséggel. Az alapellátás szolgáltatás igénybe vevők 61 %-a érdeklődik a képzési lehetőség iránt.

A felmérés alapján Netgeneráció 60+ elnevezéssel a Békéscsabai Városi Nyugdíjas Egyesület közreműködésével számítástechnikai képzést szervezünk, terveink szerint 4 kurzusban. Egyegy kurzus 12, alkalmanként 90 perces képzésből áll. A képzés szervezése jelenleg folyamatban van, az első tanfolyam 2015. augusztus 24. napján indul. A kurzus elvégzése után bővül azoknak az időskorúaknak a száma, akik a számítógép alapszintű felhasználására képesek. Az új tudás megszerzése révén bűvölhet a résztvevők kapcsolati hálója, csökkenhet az elmagányosodás, elszigeteltség kockázata. A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés az idősek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében az idősek információs társadalomba való bevonása tervezett célok elérése és fenntarthatósága érdekében indokolt a határidő módosítása 2018. június 30. napjáig. 24

5.1. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK ESÉLYEGYENLÖSÉGÉNEK FELÜLVIZSÁLATA

2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a fogyatékkal biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése

A fogyatékkal ellátásokról

élők

élők esélyegyenlőségének

tájékoztatása az igénybe

vehető

A helyzetelemzés következtetéseiben A fogyatékkal élők nem ismerik teljes körűen az állami és önkormányzati támogatásokat feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A fogyatékkal élő támogatási rendszert

Az intézkedés tartalma

Tájékoztató anyagok készítése


2015. december 31.

személyek

megismerjék

a


Tájékoztató anyag - tervezet

Határidő:

Határidő


Fogyatékkal

Eredmény:

A fogyatékos ellátás rendszerű áttekintése


Határidő

nem járt le élők

támogatási rendszerének áttekintése

módosítás a tervezett célok elérése és fenntartása érdekében. Módosított határidő: 2018. június 30.

Indokolás: Az Európai Unió 1983 óta mindig kijelöl valamilyen tematikus évet. Az európai év feladata, hogy minél nagyobb számban bevonja az uniós polgárokat, különösen a fiatalokat a világról, az emberi méltóságról és a közös jövő szóló társadalmi vitába. A kiválasztott téma kapcsán Unió-szerte mindenütt figyelemfelkeltő és tájékoztató eseményekre kerül sor. A cél az, hogy az Európai Unió ez által is felhívja a figyelmet bizonyos kérdésekre, ösztönözze a róluk folytatott párbeszédet, és megváltoztassa az emberek hozzáállását a témával kapcsolatban. Az európai évek alkalmából a Bizottság sok esetben kiegészítő uniós finanszírozást juttat azoknak a helyi, országos vagy határokon átívelő projekteknek, amelyek az év témájához kapcsolódó célokat szolgálják. Az európai év jelzésértékű is egyben: eszköz arra, hogy az EU intézményei és a tagállamok kormányai kötelezettséget vállaljanak arra, hogy kellő figyelmet szentelnek majd az adott témának a szakpolitikai döntéshozatal során. 2003 a fogyatékossággal élő emberek európai éve volt. 25

A fogyatékossággal élő emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és a lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni. Emberi kapcsolataink, a társadalom valódi értékét az is meghatározza, mennyire adatik meg embertársainknak az esély arra, hogy boldog, tartalmas, teljes értékű életet élhessenek. A fogyatékossággal élő életét megkönnyíteni, élhetőbbé, korlátoktól mentesebbé tenni már önmagában komoly elhivatottságot jelentő feladat. Közös célunk, hogy elősegítsük a társadalmi integrációt, a társadalmi összetartozást és az életkörülmények javítását, érvényesítsük az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elvét. A fogyatékosság típusai: ~ mozgáskorlátozott ~ látássérült ~ értelmi fogyatékos ~ hallássérült, beszédhibás ~ autizmus. a fogyatékossággal élő emberek hátrányainak enyhítésére, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt. A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Az

Országgyűlés

A törvény deklarálja, hogy a tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit, a fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. A fogyatékossággal élők életét ezen kívül számtalan jogszabály, intézmény, szakmai és társadalmi szervezet segíti. A nehéz élethelyzetbe kerülve az információkhoz való hozzájutás mégsem akadálytalan az érintettek és hozzátartozóik részére. A fogyatékossággal élő esélyegyenlőségének biztosítására alakult munkacsoport ülésein egyértelművé vált, hogy a szociálpolitikai támogató rendszer tagjai sem ismerik teljes körűen a fogyatékkal élők civil szervezeteinek munkáját. Kiadvány készítése van folyamatban, amellyel segítséget lehet nyújtani a tájékozódásban, egyúttal hasznos és aktuális információkkal szolgál a fogyatékossággal élők ellátásában résztvevő szakemberek és valamennyi érintett, érdeklődő, felelősen gondolkodó állampolgár számára. A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a fogyatékossággal élők tájékoztatása az igénybe vehető ellátásokról, a tervezett célok elérése és fenntarthatósága érdekében indokolt a határidő módosítása 2018. június 30. napjáig. 26

5.2. A FOGYATÉKKAL ÉLÖK ESÉL YEGYENLÖSÉGÉNEK FELÜLVIZSÁLATA

2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a fogyatékkal biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése:

élők esélyegyenlőségének

A közfeladat ellátását biztosító akadálymentesítettségének javítása

intézmények

A helyzetelemzés következtetéseiben A közfeladatot ellátó épületek akadálymentesítettsége feltárt esélyegyenlőségi probléma nem teljes körű megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az akadálymentesítettség növelése a középületekben


Közfeladatot ellátó intézmények akadál ymentesítettségének felmérése ITP készítése


2016. június 30.


Igényfelmérés

Határidő:

Határidő

Az IT jelenlegi állapota

ITP elfogadása

Eredmény

A pályázatokat megalapozó szakmai dokumentumok elkészültek

Módosítás


nem járt le

Indokolás: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. kimondja, hogy a fogyatékos személy számára - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő embertársaink számára a szabad mozgás, tájékozódás lehetősége biztosított legyen egy adott épület használatakor, az épületek tervezőinek kiemelt figyelemmel kell lenniük az akadálymentesítés szempontjainak betartására. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta a fogyatékkal élő embertársaink megsegítése és az akadálymentesítés már nem csak figyelmesség, hanem kötelesség is. Ennek tükrében a jövőben csak az ilyen szempontrendszernek is megfelelő középületet lehet építeni, és a már meglévő épületeket a megváltozott előírások szerint kellett/kell akadálymentesíteni. A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell. 27

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015 májusában elfogadta Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2014-2020. c1mu dokumentumot, amely tartalmazza a városi közszolgáltatások komplex fejlesztését célzó projektcsomagot is. Ez hozzájárul a jobb városi életminőség kialakításához, a város vonzerejének és népesség megtartó erejének növekedéséhez. A beruházások emellett hozzájárulnak a szolgáltatások jobb elérhetőségéhez, a szociális biztonság növeléséhez és egy egészségtudatosabb társadalom kialakításához is. A fenntartható fejlődést szolgálják a közlekedési fejlesztések, az akadálymentesítés pedig egy befogadóbb társadalom megvalósításának fontos feltétele. A beavatkozások minden esetben tartalmazzák az akadálymentesítési feladatok elvégzését is.

A közszolgáltatások komplex fejlesztése projektcsomag projektjeinek Tervezett beavatkozások Bölcsődék Bölcsődék

Projekt

főbb jellemzői

Költség (M Ft)

Forrás

287

TOP 6.2

7 érintett óvoda

1 178

TOP 6.2

5 érintett óvoda

250

EFOP

komplex fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt) 3 érintett

Komplex fejlesztése

bölcsőde

Óvodák komplex fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt)

Óvodák komplex felújítása Fejlesztések a

minőségi

és differenciált szolgáltatás érdekében

Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt)

Jaminai komplex egészségügyi és szociális szolgáltató központ kialakítása

Jamina központ

350

TOP 6.6

Jaminai szociális szolgáltató központ kialakítása

Jamina központ

250

EFOP 2.2

Nappali ellátás - Idősek Klubjainak szociális szolgáltatások fejlesztése

korszerűsítése

- Városi

intézmény

80

Városi szociális szolgáltatások fejlesztése - hajléktalan ellátás, otthona, családok átmeneti otthona

érintett intézmények telephelye

765

EFOP 2.2

Egészségügyi alapellátások korszerűsítése - városi felújítása, központi orvosi ügyelet felújítása


300

TOP 6.6 és az EFOP


20

TOP 6.6

idősek

orvosi

rendelők

Gerlai orvosi rendelő fejlesztése, Központi orvosi ügyelet

érintett telephelye

TOP 6.6

Akadálymentesítés az önkormányzati intézményekben (támogató projekt) a városi intézmények

Akadálymentesítés

110

Ágazati OP

Forrás: Polgármesteri Hivatal Stratégiai-Fejlesztési Osztály

Városi közszolgáltatások komplex fejlesztésének végrehajtását több forrásból lehet majd realizálni, amely tovább segítheti egy minőségi, a kor kihívásaira választ adó közszolgáltatási rendszer megvalósítását. Akadálymentési munkálatok kivitelezése előtt, illetve alatt célszerű az érintett célcsoport tagjainak véleményét kikérni. A Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése projektcsomag a közlekedésfejlesztéssel együtt 5 hálózatos projektből áll, melyek közül 4 db kulcsprojekt 1 db pedig támogató projekt. A bölcsődék és óvodák férőhely bővítését és minőségi fejlesztését célzó beruházásai a foglalkoztatás növelésével kapcsolatos hatásuk miatt is erős prioritást élveznek. A szociális és egészségügyi szolgáltatások, és a közlekedésfejlesztés a legfontosabb hiányokat pótolja az adott keretek között. A 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a közfeladat ellátását biztosító intézmények akadálymentesítettségének javítása, a tervezett célok elérése és fenntarthatósága érdekében indokolt a határidő módosítása 2018. június 30. napjáig.

28

No title

Recommend Documents