Lehetőségek az ÖNSEGÉLYEZŐ pénztári működésben Előadó : dr Matits Ágnes RÁCIÓ Önsegélyező Pénztár
PSZÁF Pénztárkonferencia, 2005, Tapolca 1
Tartalom Öngondoskodás szerepe Életvezetési kockázatok A pénztártípusok kapcsolatai Mire való az önsegélyező pénztár ? A fejlődés korlátai és lehetőségei
Matits 2005 november
2
Önkéntes pénztárak Mottó:
„ Gondolkodom, tehát vagyok… GONDOSKODOM, tehát leszek.”
Az önkéntes pénztárak magánszemélyek életvezetési kockázatainak öngondoskodás alapján történő kezelésére alakult intézmények
Matits 2005 november
3
Az önkéntes pénztárak magánszemélyek életvezetési kockázatainak kezelésére alakult intézmények
Életvezetési kockázatok Gyermeknevelés Gondozást igénylő eltartott Ápolást igénylő eltartott Munkanélküliség Munkaviszony megszűnése Betegség Baleset Egészségkárosodás Kereső családtag elhalálozása Időskor, nyugdíjazás
Kockázatkezelést igénylő események Születés Iskoláztatás Folyamatos gondozás Ápolási feladat Rendszeres jövedelem elmaradása Orvosi ellátás Gyógyszerszükséglet Gyógyászati segédeszköz Kórházi kezelés Árva és özvegy ellátás, adósságkezelés A jövedelem és a jövedelemszerző képesség csökkenése Matits 2005 november
4
Az önkéntes pénztárak magánszemélyek életvezetési kockázatainak kezelésére alakult intézmények
Életvezetési kockázatok pénzügyi jellegű kezelése Állami támogatások
családi pótlék szociális segélyek speciális ellátások
BIZTOSÍTÁS
életbiztosítások balesetbiztosítás betegség biztosítás speciális biztosítások
ÖNGONDOSKODÁS
bankbetét befektetések ÖNKÉNTES PÉNZTÁRAK Matits 2005 november
5
Mikor kaphatunk szolgáltatást ?
MELYIK PÉNZTÁRBÓL?
Születés Beiskolázás Gondozás
ÖNSEGÉLYEZŐ
Ápolási Munkanélküliség Árvaellátás Özvegyi ellátás
EGÉSZSÉG
Táppénz Gyógyszerköltség Gyógyászati segédeszköz Kórházi kezelés Orvosi költségek
NYUGDÍJ
Sport, egészségmegőrzés Nyugdíjazás
Matits 2004/2
ÖNGONDOSKODÁS Ma még nem része a hétköznapi tudatnak A napi gondok háttérbe szorítják a jövő gondjaival való törődést De vitathatatlan, hogy szükséges.
Megoldás: Oktatás és szoktatás Mindkettő időigényes , ne legyünk türelmetlenek ! Feltétel :Bizalomkeltő intézmények Ezek lehetnének az önkéntes pénztárak (is) Matits 2005 november
7
Kinek a feladata az öngondoskodásra nevelés? Állam Munkáltató Közösségek Iskolák Egyének Pénztárak? Nem helyes, hogy a magyar gyakorlat ide delegálta a feladatot !
Matits 2005 november
8
Adókedvezmény
Kétségkívül hatékony nevelési eszköz lehetne De nem lehet öncélú Vissza lehet élni vele, s ekkor az eredeti szándék nem is érvényesül Azért volt az adókedvezmény, hogy ösztönözze az öngondoskodás elvének elterjedését. Ez az elv ma is időszerű, ezért nem az adókedvezmény nyirbálása lehet a megoldás a visszaélések megfékezésére.
Matits 2005 november
9
ÖNKÉNTES PÉNZTÁRAK •
Nyugdíjpénztár
• Egészségpénztár
• Önsegélyező pénztár Matits 2005 november
10
Az önkéntes nyugdíjpénztár
az állami ( azaz a társadalombiztosításból várható) nyugdíjakat kiegészítő nyugdíjak biztosítását célzó megtakarítások kezelésére szakosodott intézmény, A tagságát tekintve eléggé elterjedt, de az összes aktív korú népességnek csak kevesebb, mint egynegyede pénztártag. Elvileg alkalmassá tehető aktív életkori életvezetési kockázatok kezelésére is, de nálunk kizárólagos az időskori jövedelembiztosítás, mint cél Az EU nyugdíjszabályozás is elismeri, hogy a nyugdíjtervek részeként kiegészítő szolgáltatásként lehetnek más( rokkantségi, betegségi, árvasági, stb) szolgáltatások is. Nem biztos, hogy végleges adottságként kell kezelni a jelenlegi magyar helyzetet, amikor a különböző kockázatok kezelését csak elkülönült intézményekben tudjuk elképzelni Matits 2005 november
11
Az egészségpénztár
Célja az egészségügyi szolgáltatások tagokat érintő költségeinek
finanszírozása, illetve az erre a célra történő előtakarékoskodás. Az egészségügyi finanszírozás átalakításának része lehet Jellemzően fizetést helyettesítő költségtérítés jellegű szolgáltatások Fő gond: eü árak kialakulatlansága és a bonyolult adminisztrációs kötelezettségek Ma már terjedőben van – de még nem eléggé Nem igazi probléma, az önsegélyező pénztárakkal átfedő néhány szolgáltatás
Matits 2005 november
12
Az önsegélyező pénztár
Legkevésbé (el)ismert pénztártípus, pedig az önsegélyező pénztár alkalmas a legtöbb életvezetési kockázattípus kezelésére Alapértelmezésben különböző szociális segélyek kiegészítéseként nyújt szolgáltatást A minden háztartásban elengedhetetlenül szükséges “vésztartalékokat” gyűjtésére szolgálhat Jellemzően pénzkifizetés jellegű szolgáltatások, az aktív életkorban viselt kockázatok pénzzel megoldható kezelésére Matits 2005 november
13
A pénztártípusok kapcsolatai
A különböző pénztárak egymásnak nem riválisai Mindegyikre szükség van. Különböző élethelyzetekben a tagoknak eltérő lehet a preferenciája.
Nem indokolt az egészség és önsegélyező pénztárak együtt- szabályozása! Az önsegélyező pénztár sokkal inkább a nyugdíjpénztárral lehetne összekötve
A különböző pénztárak közötti átjárhatóságot több helyen is biztosítani kellene
nem bármely irányban Pl.- Ha valaki nyugdíjba lép, miért ne vihetné át az önsegélyező pénztári vagyonát a nyugdíjpénztárba, de fordítva nem kellene megengedni • van már példa, de rendszeresebben kellene átgondolni
Matits 2005 november
14
Hogyan használható az önsegélyező pénztár ?
Munkáltatók béren kívüli juttatásainak tervezésekor A kafeteria rendszerek elterjedésével növekvő szerepre számíthat, ha a különböző életciklusban lévő munkavállalók a nekik leginkább megfelelő pénztártipusba kérhetik a munkáltató hozzájárulását Ma még nincs komolyabb szerepe, mert a potenciális pénztártagok nem igénylik, a munkáltatónak meg mindegy hol takarítja meg a járulékokat Matits 2005 november
15
Hogyan használható az önsegélyező pénztár ? (2) Magánszemélyek önbiztosításának intézményeként
A mindenkori jövedelem egy bizonyos hányadát minden jövedelemszinten tartalékolni kellene. Ma már nincsenek garantált munkahelyek, másrészt ma már az aktív népesség egyre nagyobb hányada nem rendszeres és nem bérjellegű jövedelemből él. Őket is meg kellene szólítani. Matits 2005 november
16
Az önkéntes pénztári piac 2004. pénztárak száma
létszám
vagyon
átlag-tagdíj
tagok saját befizetéseinek aránya
db
ezer fő
md Ft
Ft/fő/év
%
Nyugdíjpénztárak
75
1249
512,4
66 293
22%
Egészségpénztárak
44
358
20,3
61 732
11%
Önsegélyező Pénztárak
32
108
2
56 481
23%
Forrás: PSZÁF honlap
*Megjegyzés: A termékösszehasonlító táblázatban csak 21 pénztár adati szerepelnek
Matits 2005 november
17
Az önsegélyező pénztárak piaci helyzete
Vannak nem-piaci alapon működő pénztárak ezekre nem ugyanolyan szabályozás illene, mint a többi önkéntes pénztárra Ezek a legnagyobb létszámú önsegélyező pénztárak (Vasas, Vasutas)
A jelenleg a többség nem éri el a gazdaságos üzemméretet A tipikus méret nem éri el az 1000 főt
Az önsegélyező pénztárak piaci súlya kicsi, de dinamikusan növekszik az összes működő önsegélyező pénztár több, mint fele az elmúlt 4 évben alakult
A tagok saját tagdíjfizetési hajlandósága az önsegélyező pénztárakban nagyobb, mint a szektor egészében itt az összes tagdíjcélú befizetés 23%-a saját befizetés, míg ez az csak 11%
arány az egészségpénztárakban
Az átlagtagdíj mértéke a különböző típusú pénztárakban nem különbözik lényegesen Mindhárom pénztártípus esetén évi 60 ezer forint körül van. Ezzel nem lehetünk elégedettek
Forrás: PSZÁF honlap
Matits 2005 november
18
Az önsegélyező pénztárak gyakorlata
Egyszerű termékek jellemzőek Fő cél, hogy minél többen minél egyszerűbben hozzájuthassanak a pénztárban összegyűlt pénzekhez Sok hibás precedens aláásta a bizalmat A „kötelező” szolidaritás eltörlése nem segítette a fejlődést a ”rászorultság” megkövetelése sokszor erőltetett , vagy nem ellenőrizhető követelményeket szab Sokszor tényleg csak „átfolyik” a pénz A jelenlegi szolgáltatási struktúra nem igazán szolgálja a valódi célokat – de ezen lehet változtatni, s nem a célokat kell elfelejteni
Forrás: PSZÁF honlap
Matits 2005 november
19
Problémák és korlátok az önsegélyező pénztárak fejlődésében
A szabályozás nagyon korlátozó nem minden ok nélkül, de nem lehet „mindenki csibész” alapon szabályozni
Nem csak a potenciális pénztártagok nem értik a lényegét Nem mindig hiteles a marketing
Nem biztos, hogy jó üzlet nincs meg a kellő motiváltsága a jelenlegi piaci főszereplőknek
Matits 2005 november
20
A továbblépés lehetőségei
Szükség van az intézménnyel szembeni bizalom szervezett megerősítésére A felvilágosító nevelés szerepe vitathatatlan Szofisztikáltabb termékstruktúra segítheti, hogy mind többen találjanak számukra vonzó szolgáltatásokat ehhez törvényi és szabályozási módosítások is szükségesek
Matits 2005 november
21
Néhány ötlet a termékfejlesztéshez (1)
A várakozási idő alatt „kölcsönösségi” alapon kockázati életbiztosítás jellegű szolgáltatást lehetne kínálni
Alacsony „áron” nagy értékű szolgáltatás – például munkáltatói juttatásként Csökkenthető a pénzátfolyás sebessége A ma még alacsony életbiztosítási védettség növelhető (pl. a nagymértékű eladósodottság egyáltalán nem párosul megfelelő biztosítottsággal Nem szabad kötelezővé tenni, mert a „szolidaritás” eszméje nem igazán népszerű. De vannak akik már felnőttek hozzá. Matits 2005 november
22
Néhány ötlet a termékfejlesztéshez (2) Olyan
termékstruktúrát lehet kialakítani, ahol a tagokat ösztönözni lehet nagyobb összegű tagdíjkötelezettség vállalására ¾ Nagyobb összegű rendszeres befizetés mellett ¾
nagyobb lehetne egy adott jogcím esetén igényelhető szolgáltatás mértéke Az önkéntesen vállalt hosszabb várakozási időt lehetne preferálni ( akár adókedvezménnyel is, mint az egészségpénztárakban) Matits 2005 november
23
Néhány ötlet a termékfejlesztéshez (3)
Kezdeményezni kellene olyan törvényi módosításokat, ami a szociális rászorultság mellett elismeri az adott pénztártag jövedelmi/vagyoni pozícióját veszélyeztető veszteségek, vagy rendkívüli kiadások kompenzálását célzó szolgáltatásokat ¾ ¾
¾
Növelhető a tagok megtakarítási hajlandósága, Mivel a jelenlegi tendenciák a befizetések oldaláról egyre inkább korlátozzák az igénybe vehető kedvezményeket, akkor már nem is méltányos szolgáltatás oldaláról is erősen korlátozni az igénybevétel lehetőségeit. Főleg akkor nem, ha cél az, hogy növeljük a magánszemélyek megtakarítási hajlandóságát. Itt is csak „váratlan” eseményekhez kötött szolgáltatásokat tartanék elfogadhatónak, hiszen ezzel a látványos adóelkerülés tendenciája valóságosan is megszüntethető. Matits 2005 november
24
Záró megjegyzés Ha a potenciális pénztártagok öngondoskodási tudata végre kialakul, akkor az önkéntes pénztár üzemeltetője akkor fog jól járni, ha mindhárom típusú pénztárral rendelkezik. Csak így tudja megtartani tagjai befizetéseit És már látszanak is a piacon ennek a tendenciának a nyomai…
Matits 2005 november
25
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Matits Ágnes
[email protected]
Matits 2005 november
26
