N YÍ REG YH A z I JE L E N, Jov l
,,Gyorsulö idó'' : tegnap harminchét perc a|att iutottam be SÓstőrÓl NyÍtegyházáta, a város kőzpontjába _ ma ot perc aIatt. ,,Megr oid lnek a táaolságok.', Tegnap a keskeny nyonrtávri vas t villamoskocsiián L|taztam,mt:' fekete Volgán. Reggelente Nyitegyházán r 8 ooo ember megy ide vagy oda, gy, mint tcg. nap én; vagy még gyabbut. Fekete Volgán hányan mehetnek be a mun|
r77
a buszon, mint amennyi a megengedett. Visszafelé ugyancsak teggel _ az ajtő maid |eszakad, citen kapaszkodnak bele. Akit szidnak, nincs itt! Egy gyereket iisszenyomnak, eláiul, a busz megáll, hogy szállion ki a gyerek, de nem, meft az apa ésaz anya is vele van' nem akarnak elkésni a munkahelyról, mehet a busz tovább. Engediék a gyereket |e;jrlniaz ablak mellé! BeszámolÓ Nyíregyháza ry69-étó| hitelesen, sokoldalrían,mindeneket ki. elégítve,tárgyi|agosan, szenvedéllye|birá|va, de nem sértve, felfedezve, de nem megmagyatázva, közekó|, de távolságokat tartva, fehér asztalok éstalponállők látószogéb |, ielent nézve,mriltat kutatva, itivót seitetve . . . Hasz. náIní a mának, de nem feladva a holnapot. Elég.e az igazságta ttjrekvés? Tudom, mást is irhatna valaki NyfuegyházárÓl, mint én.De akkot az csakugyan ne ltazzoi villamoson, s ne vacsorázzon a vasriti talponállőban! Nagyapám azt mondta: huncut ember az, aki mindenkinek tetszikl
volt. Á tanyák ésktizpontok a villamosítás után két teleptiléskoriil kcizséggé Nyírtelek és Nagycserkesz Í.a|ulett, elszakadva a várostől. sííríísÖdtek. A városhoz t,attoző lakosság 4 száza|éka tanyán él: I 5 ooo ember. Nyír. egyházahatára z8 ooo katasztrális holci - régeb.oen43 ooo volt. A város von. zásában csaknem 3oo ooo ember é|,ami fesziiltséget ielent az egészségigyi,a kulturális létesítmények ésa foglalkoztatottság szempontiábÓl - nem beszél' gondről: ve a1egéget6bb a lakásről. Ha Nyíregyh ázához csatolnák a régebbi kiirnyéket, ame|y a vár'oshoz tar'tozott, akkor ma az orczág negyedik legnagyobb telepiilése lenne - így csak a hetedik. A gondiait tekintve viszont messzea legelsó ! Megyeszékhely, tehát nemcsak saját magár'a van gondia, de az egészSza. bolcs-Szatmárra is. A városban nem egy o|yan intézménymÍíktidik,amelyik nem a városé,hanem a megyéé. Ilyennel kezdiiik.
RE N DHÁ G YT
A ''KÍsÉRLET I , '
N Í Ú LT
Nyíregyháza város torvénytelen gyermek. Nagykállőtől kaparintotta el az ,,e|sószi|ott iogát,,, a mostani megyeszékhelyekktiztil maid legutoljára lett megyeszékhely _ a háborrik utáni hatáttendezés kijvetkeztében beállt váItozásokat nem számítva. Nyíregyháza szinte a ielenkor szeme elött fu,ta meg a tÖrténelmét, íria ma is. A véletlen sok furcsaságot produkál. Ha az t87o-es évekbena kállai bir. tokosok nem kcitik olyan hevesel az ebet akatőhoz (nem engedtékkeresztÍil. vinni Nagyká||ő hatfuán a vasutat), akkor ma biztosan másképp var1 minden. Ákkor marud Kállő megyeszékhely - így Nyíregyháza|ett. 7oo éves telepiilés - (Nyírfalu) - és I 3z éve város. Vidékét a tatárok d lták ÍeI, utána a tijrciktik irtották a lakosságot' Elnéptelenedett a litirnyék. ry53-ban aztán 32I családot telepítettek ide Békésból, Csongrádből és máshonnan _ a tirpákokat, Az _ mondiák _ a szó jelentése:tiíró, szenvedó. Eredeti tkpákházak mégmindig vannak itt a Szarvas utcában, azvtca ileYe is tobb kétszáz évesnél. Mindez azonban a mrilt, a tcirténelem.Régebbi monográfiák szépenszámba vették már a város m ltjának eseményeit,tijbb kiadványban is megta. Iá|hatja az olvaső, Jelenleg 5o tanyabokor koszotizz'a a várost, az l8oo-as években mé891 r7 8
A megye mezögazdaságának képe a sőstői etd6 szélén,a Nyírségi Mez gazdasági Kutatőintézet laboratőtiumaiban formálődik. Hogy milyen lesz Szabolcs mezógazdasága tiz-h lz év mrilva, ebból ma már itt ize|itót kaphat az ember. Ők már a iovó Szabolcsát|átják, Furcsa tÖrténetevan ennek az intézetnek, és a t
Azőta a Nyírségi Mezógazdasági Kísérleti Intézet a város egyik neves létesítménye_ a megyekozpofltbol sugátozza szerte iőtékony á|dását. Szép,ujtelepet építettekszámáta a vátos kertiében. Ptogramia érdemesésméltÓ ahíréte. Tizenkilenc nagy téma f.og|alkoztatja a tudományos appatátust. Legfontosabbak: a Í'aitaf'enntartásifeladatok, lucefna, burgonya, csillagftirt, rozsÍajták,biikkőny ésnapraforgÓ. A vetóburgonya tefmesztése,azelóhajtatásos mődszer, a burgonya szapo tása. A szatmári ésberegi részkcit
Ezvizenyós,terméketlen. De a kettó tisszekevervemár elsó osztáIyutermó. talaj. _ A kísérletek gazdája azintézetben Á. Tőth JőzseÍ. már meg is jelent egy tanulmánya őnállÓ kotetb en ercóI a témár'ó|. Mi a teendó? Hatvan centimétefmélységiga homoktalait ossze kell keverni a meszes mocsári folddel. A szerves anyagok azonna| termóta|aiiá teszik az addig si. vár homokat. És a mííveletetcsak egyszeÍ'kell elvégezni, mert késóbb a szerves anyag szinte pÓtolia onmagát. Nemcsak erdó kel[ ide, hanem tudomány ésmunka is ! Megnézhetiakárki, hogy termett az idén l8o mázsa paradicsomot ombtily k
homokdombokat, és megnézzuka nyírcsaholyi határt is, aho| a sátaz terméketlen homokon az e|mult évben már zoo mázsa burgonya termett egy hold Íold<jn ! Az intézet másik nagyon fontos témáia az alma. Nem trilzás azt monda. ni, hogy a szabolcs-szatmáti jonatánjtivóie a Nyítségi Mezógazdasági Kutatointézet kezében van. Ennek a részlegnek a Yezetóie dr. Pethó Ferenc, aki egyríttal az intézet igazgatőhe|yettese is. Egyetemi katedr'át hagyott ott - éselj
A szabolcsi almáskertek egy részeharminc-negyven éves,tehát kipusztulÓban van. Most nagy gond: mi legyen a kioregedett a|maf.ahelyén,telepítsenek-e ujat, vagy azt a Ío|det,Íogják másfajta mííve[ésalá, ésa pőtlást olyan helyre vigyék, ahol eddig nem volt almafa? Űgy |átszik, a gyakor|at rossz riton halad, ebbe kell beleszÓlniuk Pethó Ferencékneka tudomány tekintélyének ereiével. Sok helyen a Í.é|igkitlregedetta|maÍa mellett ottakét-hár'om éveskitiltetett csemete.A pőtlást nem egyszefrekell végezni,mert azidós fák nem egyszeffe pusztulnak ki. És mi tiirténik a kis fákkal? Sínylódnek. Pedig már bebizortyitották, amit a termeló csak a magakátán tanul meg, hogy az a fcild, amelyik egy genetáciő a|maÍát kiszolgált, nem neveli fel a másikat, ott csak kínlődik, és ot-tiz évután kipusztul a fa. ebben a meEgy másik tévhitet is e| kell oszlatni (alaposan Í.é|tevezették a gyét). Annak ideién nagyon hirtelen elterjedt, hogy ionatánt az isten a futőhomokra teremtette. Mi t
kell teremteni a míittágya-hasznáIat jeienleg mégtisztázatlan mődszereiben, ésmeg kell kezdeni a ta|ai mészutánpÓt|ását' Ez az iltézet á||ásÍog|a|ása' Mit monclanak dr. Pethó Ferencék,mi is valőiábar- az a bizonyos ionatán. folt? Szedéskor, az intenzív biolőgiai érésideién lép fel. A gyiimtilcs |éIegzik, gázokat bocsát ki a pÓrusain , de ezek nem minden esetben tudnak e|távozni. Gázmérgezés lép fel, aminek kcivetkezménye a foltokban ielentkezó sejtelhalás: stipikesedés.Azmár akovetkez lépés,hogy az elha\tseitekre gombák telepednek. (Ezéttvéltéksokáig ezt abetegségetgombás károsodásnak.) A diagnózis megvan' k
9g!@
i
Íl) al'
Ai?,
(i HE (i (; AZ l )^
P ENESZI EK I
U T CA
i e,.
rtu
lv
s' #";
,.);%
VÁSÁRNAP DELUTÁN: BUszRÁ VÁRNÁK Áz INGÁzo MUNKÁSoK
t:
KETIB,N A G YA R M A I I G A Z D A S Á ( iB o L : I-b]JTC;L]LYAS És J U H Á s Z - s Z Á } , t A D Ó
i i l ! - L ! ! . E i !! $Ll$
lgÍie i ii 9l
D'
tÁ.
!t
éseredményeivannak a kisvárdai telepnek, an tudja mindenki' Hogy van-e sziikség tá itt, Szabolcs kcizelségében- ahol a legttibb krumpli terem _, az sem vitás. És mégis át akariák óket telepíteni Keszthelyre. Miért nem a keszthelyi intuetet ide? Vajon nem személyesérvényesiilésvagy pt,esztízskérdés buiik meg az áttelepítésgondolata mogott? ,t kisvárdai telepet nem adjuk! - mondiák azintézetbe7iek. Más iellegií a szabolcsi, a homoki burgonyatermelésproblémája, mint a dunántrilié. Az éghajlati és talajviszonyok nagy kiiltjnbtjzóségétmindenki ismeri. Keszhelyról támadiák a gnIbabát' Más fajtákat akarnak hozni helyette. olcsőbbat' Csakhogy mít mond a háziasszonyl Inkább egy kilő gi\babát, akár ot forintért is, mint azokat a nagy, zold vagy fehér puha krumplikat három forintért. A gi.ilbabát védeni kell, megszabaditani a hibáitőI, nem eltemet ní| F,zt akarjáka nyírségiek,de rigy látszik, Keszthe1yerósebb' Nem onvédelemról van itt szÓ. A nyfuegyháziaknak az ,,én ta|áltam Í'e|, nem te''-játszadozás helyett az számít,keztikben marad-e a burgonya gondvagy majd a téeszek,az á||ami ia, segíthetik-ea megye burgonyatermelését, gazdaságokKeszthelytól tudják meg, mit kell tenniok? Mi lenne, ha a nyíregyháziak azt kovetelnék maguknak, hogy i3k akariák megoldani a badacsonyi bortermelésgondjait) HasonlÓ ahelyzet a dohánnyal is' Szabolcs adia az országos dohánytermelésnekt
r8t ÚToN'ÚTVEsZTÓtsEN, E G Y E DUL
.Hogy állnak a Nyíregyháza ktirnyékigépállomások,termelószovetkezetek, állami gazdaságok - az ujonnan megalakult nagyipari i'izemek _ a kozépszintííszakemberekkel? Egy pé|da: az uj gyátak Pesten isko|áztatják munkásaikat, itthon a Bépipari szakember-hiány olyan nagy, hogy szinte reménytelenegy it1eni téesznek vagy állami gazdaságnak évek alatt fogni egy technikust. És pár éwel ezelijtt a megye egyetlen gépipa technikumát elvitték Kisvárdáről. De nem Nykegyházára . . ' A beiskolázássat volt baj? Egy helyre tiz (jő) diák ielentkezett. Á végzettek elhelyezéseokozott gondot? Egy végzetttechnikusért t-hat téeszelnők vagy gazdaságigazgatő á|tt sorba, kézbefl tartva a megáI|apodást a kiemelt Íizetés l; A technikum mégiselk ltozott:h \t helye van! Vagy Nyíregyháza ipa t nem látták feilódóképesnek, akik a két technikum kitelepítésének iigyébendontrjttek? A technikumok helyett kapott a melye falusi gimnáziumokat, évi roo_zoo technikus helyett érettségizett fiatalokat, akikkel nem tudnak mit kezdeni, akik csak az e|he|yezkedés fesziiltségét ntivelik.
EZ VIS Z O N T
TR I M
t
t963-banTanárképz Fóiskolát kapott a megye. Tcjbb város is bejelentette a fóiskolán az igényt,\icitálva és fel{ilígérve azt, amit Nyíregyháza őnerejébólígérhetett. Volt idó, amikor maidnem el slott a fóiskola. Sót, még a beruházások megkezdésekoris keringtek a hírek: |eá||itják az egészet,elégmár a fóiskoLábőLannyi, amennyit eddig építetttink!Meft valaki kita!á|ta Pesten, hogy az itt végz6tanátokat nem lesz hol elhelyezni, s ha ilyen sok tanárt képeznek ki éwijl évte,pát évmrilva felesleg lesz ! Mi tcirténtvolna, ha ezt a fóiskolát Pesten építikmeg? Akkor ma Pesten nem 2ooo felesleges pedagÓgus lenne, hanem 5ooo, és akkor ma Szabolcsban nem 6oo pedagőgushiány lenne, hanem I6oo ! Mert a Nyíregyházán végzett tanátokat konnyebb Szabolcsban tartani, mint a Pesten végzetteket Szabolcsba vagy vidékre kiildeni. A Szabolcs b an v égzett kozépiskolásoknak reális abb cé|kitíizésbekertilni a NyíregyháziTanárképzó Fóiskolára, mint a pestire, a szegedire,a pécsire. Emlékszem tá, amikot mint szabolcsi tanítÓ felvételiztem azBgti PedagÓgiai Fóiskola |eve|ez,ö tagozatán. Voltak ott az orczágminden tájáró|,pesiiek, dunántriliak, dél-alf<jldiek,a kornyékbevalők. . . Csak mi, szabolcsiak nem r86
voltunk egyedtil - velÍink a Ínegyeszakfeliigyelóket kiildtitt, akik mégaz riton odafelé menet is gytlttak benniinket, de gyrirták a felvételi bizorcságot is: minket vegyenek fe|,ne mást, miránk van nagyobb sziikség,nem azokta, mi nagyon kelliink, nálunk akkoriban volt olyan iskola is, ahol a nyolc felsó képesítése egynek se volt, olyan iskola tagozatbantanitő nevelbkozi|taná helyett szeptember else|éncsak az igazgató is, ahol a nyolctag , tantesttilet beosztott nevelók nélktil ! ésa helyettes ekezdték g m|Inkát, Az illetékesek dicséretére|egyen mondva, Szabo1cs-Szatmárpedagőgusel|átottságát szépenésokosan rnegoldotta a Tanárképzó Fóiskola _ |ega|ábbis, ami a pedagőgusok|étszámátilleti. ArrÓl azonban szÓ sincs, hogy pedagőgus-triltengésfenyegetnéa megyét',mint ahogy arről sem, hogy a pedagógia ésa pedagőgusok iigye y{yiregyházán ezze7véglegmegoldődott volna. A helyzeÍma sem megnyu gtatő, meft az idij konyrirtelen : ma e|intézett tigyek helyett holnap jabb e|intézetleneketprodukál. Az elm lt huszoncit ég egyik legnagyobb ajándéka Szabolcs-Szatmárnak - Nyíregyhá za v áto sának _ ez a T anárképzó Fói skol a, ame|y tisszesen háromszázmillióba kertilt. Az irttézménytjő helyre tetvezték, épitették,kíviil a városon, de mégsemessze' s nem bele a város zajos Íorya|mába.A fóiskola ideá. Megyei vá||a|at lis ktirnyezetbe kertilt _ a sóstői erdó város felé esó szé|én. építette- ésépítima is meg mégnéhányévig. _ ktillernre _ máris imponálő, pedig kész sincs. Ideiglene. A létesítmény sen a VasváriPá| Gimnáziumot kapták, haszná|ják most is' de azigazgató. ság ésa firi{eány kollégirrmmár kikoltőzott' Nagy mérkózésvolt ennek a fóiskolának a megszetzése. A város, a megye vezetói mindent megtettek, hogy ki ne engediékcs sz. ni a fóiskolát a markukből. Az alapk letételtinnepnap volt, a fóiskola-avatás is - nemcsak a fóiskolásoknak, az egészNyíregyházának' Ünnep az is, amikor szeptemberben belépnek az étettségizettfi k,lányok - ideitivet Szatmátből, Beregbó|, az aprő kis nyiri ta|vakbő|, s aztán, amikor mennek vissza tanári diplomával.Egyre szépv| , terebélyesed6temploma a fóiskola a városnak, s mondhatnánk : legkeletibb fellegvár a a magyar kultrirának ! t96z-ben r 5o fóiskolás kezdte itt a tanulást r6 oktatőval. Ma l 5o fóiskolásuk van és7oo levele26ha1|gato,65fós oktatÓgátdáva|. A fóiskola lg7o-re készi| el, akkor trc oktatőja és rzoo ha|Igatójalesz. Ig1o-t |minden évben 3oo elsóévest vesznek fel. És ami, azthiszetn, szinte egyediilállő: minden.ha|lgató, aki csak akar, a fóiskola kollégiumában lakhat. Egy tanár' kiképzéseI2o ooo forint. Ebben benne van a ha||gatő á|ta| Íe|r8 7
vett szt ndíi is, amelynek legmagasabbosszege71o Íorint,kivételesesetben rooo forint. Van olyan fóiskolás, aki az osztondiiáből havonta ki.ild haza a sztileinek ! A fóiskola fennállása őta alíg volt rá példa, hogy az itt végzettha|Igató tanári diplomával más pá|yfua helyezkedett volna el' Az intézetrtekhagyományai nincsenek, de nincsenek rossz tradíciői sem| ,,Akadémikusok'' itt nem tanitanak, ,,plebejus', tanátikát ez, ami esetleg hátrány a tudományos vi|ágban, de semmiképpennem az életismeretben. Kovács Jozsef',a fóiskola igazgatója, Pestról j
A fóiskoIán ilyen szellemben folyik a Íiata[ tanárieloltek nevelése,a megyei pártbizottságon meg kidolgoztak egy tit évre szoló, az egészmegye hetyzetét é ntö, nagyszabásűpedagÓgus-pto+tamot.Mi a lényege?A pedagÓgusokat _ fóként a Íiata|okat éskezdóket - letelepítik. Hogy nemcsak a pro9ramta, de a végrehajtásáta is milyen sztikség vafl, azt akár' egyet|en kirívő eset - a Bányaiéké Yaján - tan sítia. Lakást éskulturált emberi kilriilményeketbiztositani a Íiata|kezdö tanátoknak! Ehheza programhoz akátéesz, az áÍ|am],gazdaság, a ftildmiívessztivetkezet, tobb nagy jtivedelmiítéeszad komoly támogatást. Nagy jelentóségíiez atefy,váItozást fog hozni sok szatmári, szabolcsi pe. dagőgus ésiskola életében! Igényességre,népszo|gáIatrava|ó nevelés és maximális társadalmi gondoskodás . . . Csak így lehet! Nem engedi, hogy kilrigoz ódjanaka félreesóÍa|vakiskolái. Hogy oda csak azok keri.iljenek,akik máshova nem kellenek' Nem hagyni, hogy elnóiesedien a pedagőguspá|ya. (A Íiata| fétÍi tanár konnyebben mozog, ktinnyebben odébbáll.) Aki maradni akat, annak legyen érdemesmaradni. Aki dolgozni akat, annak meg kell adni a lehetóségeta11a,hogy élhessenis! Ezt koordinálja most _ nagygonddal - Nyíregyházán a f. |skola ésa megyei vezetés. A Tanárkép z F oisko|a rcividesen egyestil a Nyíregyhá zi T anítóképzőve|, aképz majd szakágazatként míík<jdiktovább a fóiskolán. Egységes ésmagas szintií képzéstkapnak a tanítok is, sót |esznek orák, amelyeket kiizősen hallgatnak a tanárképz6s<jkke1. JÓ a gondolat, amit Adriányi Lász|o, a ta tóképz igazgatóia proponál, hogy a tanárképz kebelén belíil meg lehetne oldani az ovőnóképzést is. Jelenleg a megyébenovon képz nincs, s fla1y az Óvőnóhiány, sót egyre na. gyobb lesz. Sok érettségizett|ány szívesenlenne pedig ÓvÓnó. Í.gy|esz aTanárképzó Fóiskoláből szinte egységeskombinát, éstalán visz. sza is szerzi az ercdeti nevét: ,,Pedagogiai Fóiskola, Nyíregyháza''. Ismert a mondás: A lévelezó ta1ozatot viszont szeretnékmegszÍintetÍIi. tagozatonvégzett|.,, csak lwelezó madár, is énekes veréb ,,A Még egy fontos dolog: sziikséges,hogy a legeldugottabb szatmári neveló. nek is legyen lehetóségeintézményesenbetekinteni a pedagőgia űj, korszedíbb mődszereibe. A bemutatő tanításokon va|:o tészvételmellett kulturális ésmás témáj elóadások meghallgatása; a|átókot, atájékoződás bóvítésének lehetósége sokat ad bz iskoláknak. A fóiskola a nevélók továbbképzésér'e szer.zi3dést kotott Haidű-Biharra|, Szabolcs-Szatnárral nem kellett szetzodéstkÖtnie. r8 g
És van még ennek az idijszakosan szervezett továbbképzésnekegy másik megfizethetetlenértékÍí eredményeis. Az, hogy forradalmat visz a tantestiiletek életébe . Meft a továbbképzéssorán nemcsak az eIóadók, de a hallgatők is beszélnek.Arről, hogy a tantestiiletben mit hogy csinálnak, mit jől, ésmit rosszul. Aztán a nagyobb felkésztiltséggelrendelkezó Íóisko|aitanárok segítenek tájékoződni az iskolák, a nevelésproblémáinak napi gondjaiban. Az itt'v égzett f ói skolásoktÓl késóbb ezeken a továbbképzésekenbizonyár a megkérdezik aztis.. _ Mit tanítottunk nektek rosszul? Á FÖIsK oL Ás oK Csupa szorgalmas diák, rintudatos tanátje|il|tvagy |ázadő fiata|? _ Higgye el, ttibbet étneez a fóiskola, ha még a taka..tőn is nem vágná naponta szemrehányőan a feitinkhoz azt a hetvenmil|iot, vagy mit tudom énmennyibe van ! Más országban,ha fóiskolát építenek,az is i|yen, mint ez| Szép,modern, ez csak természetes! . . . _ olyan KlSZ-titkárt választottunk magunknak itt a fóiskolán, akit nem ieltilt se a fóiskola, se a városi KlSZ-bizottság. Még a je|ol bizottságlistáián se volt a neve. Most nem azt lessi.ik,mint a másik KISZ-titkát idején,hogy odafent a Duna-parton mit ta|áhnakki nekrink! . . . - Én jÓ osztályfóntik akarok lenni ! De nem rigy, ahogy a mi uttöríveze. tónk csinálta Íe|irta egy papírra a nevet' od,aadta egy gyereknek, az java. solta, hogy ki legyen az órsvezetó. Nálunk is így kezdódcitt a KISZ-titkár váLasztása, de másképp fejez dott be| Az én magyar,t,anárommárcius r kokfudáva| ititt be az ő ra! Nem papolt! Én is kokárd áva| fogokmajd '-én bemenni l És tudja, mit szeretnék?Hogy az én osztá|yomis megtenné,amit mi ! Nálunk másnap mindenkinek volt kokárdá ja| . . . - Nekem szaká|Iam volt, amikor idejrittem a fóiskolára. Az egyik tanárom ktinycirgcitt,hogy vágassam le, mert öt f.ogják piszkálni miaiiam. Kil Nem mondta.LeváBatt,am, de énnem ilyen tanár' akarcklenni ! Itt már'beszélik a fóiskolán, hova érdemesmajd menni, ha végztink. Yan téesz,amelyik kiilőn foldet is ad. És hogy cirkot érdemestermelni, mett az Íizeta legiobban. Cirkot?.Tanítani akarok. Visszavenném az o\yanoktől a diplomát, akik azt nézik,hol tetmelhetnek majd citkot ! . . . - Kétszázan éltink itt a kollégiumban, és nincs orvosunk. Indítottunk mozga|mat, hogy adjon havonta mindenki egy tizest,ésakkor abből fogadunk orvost magunknak. Nem engedték. Így aztán iárunk a kórueti rendelóbe. r9 0
egy orvos: ,,seiamelyik ezel ttis zsrifolt volt. Azt mondia nekem a mriltkor mindig r91imég muláiunk, szimulálunk?'' Mondom neki, mit képzeI,tata, ... banvan,és hogy most is tigy csináljuk, mint akkor maguk? _ Csinosabb lányoknak van esélyiik, hogy levetkeztetve megvizsgálják mire rám keriilt óket. A firik? Fáit a f'ogam,a Í'ogászatonegy Íé|napig iiltem, aso r ... - Rendes emberek atanár,aink.Egyetazonban nem értek: ha egy-egyró| hogy |ehet az kideríil, s azt maidminden fóiskolás tudja, hogy nem ide valÓ, ittmé gis?' '. -nete'megyé bóliottem ,d eénittfog ok m arad niSzab olcsb an.Nem érzem,hogy ez a megyea|ábbva|ő lenne, mint a tobbi. Bár mát tanítanékva|a. melyik szabolcsi faluban! . . ' _ Én életembenmeg lennék elégedve,ha igy élhetnék,mint most. "Bé,, a Én nem is mertem vo|na erról álmodni, amikor még á|ta|ánosba iáttam valÓ vagyok. tailyán. Azokat at,anyasigyerekeket fogom tanítant,akik ktiziil Szépitt minden, jő itt lenni . . ' paft. este zajlott le egy kollégiumi szobában. A beszélgeti' A beszélgetés nereket a f óiskola igazgatoia hívta, v á|o gatás nélkiil. Ha nincs haÍIgatősága TlT-e16adáson, akkor kitelefonálnak a fóiskoiára. impo. Ha nincs színházkozönség, beszervezik a fóiskolásokat' Ha egy tanár tanszékegy Ha fóisko1ásokat. a magával ná|ni akara pesti e|öadóiak,viszi az évÍ.ovezet| Ecitvtis Kollégiumot akat játszani, meghívia magához teáta lyam legjobbiait. nem. A fóiskolások betÖltik avátost,,azutcákat,amozit, s a kiinyvesbolt, a régmegnyíltantikvárium leggyakoribb látogatÓi is ók. _A z tsz efetembenniik -m ond iaazeg y ik elad ó-,hog y ak k orisb eion. nek a boltba, ha nem vesznek semmit. Csak Írgyérdektódnek, |apoz}atnak, megiott-e már ez a kiinyv, vagy az mikorra várhatő? ' . . nézge|t5dnek,
K T NYV . PS NOLT OK ,
ELA D T K ,
VE VI K
Az antikv árium Yezetó i e Égi ny ir egyházi kcinyve s. _ Hány éveárul kcinyvet Nyíregyházán? - ElmÍrlt tizentit. - Ismeri a város vezet'óit? - Mindet. - Itt a boltban volt már koziiltink valaki? I9I
- Itt? Ez tem Égi iz|et, mégcsak egyévesl - És a másikban, ahol tizennégy évig do|gozott? Melyik városi vezetó emberre emlékszik, akinek konyvet adott el? Nemcsak a mostaniakat, a tégieket is számítva. t Fábián elvtárs, a megyei tanácstítkát vásár|ásaira jÓl emlékszem. * - .trsmegí _ Fábián elvtárs flagyoÍ|sokszor jon. Neki koszőnhetó, hogy ezt az autikváriumot végiil is megnyitották. Tiz évigh zodott ennek az Íigye! Egy másik eladő: - Én nem tudok határozottválaszt adni. Lehet, hogy a vevók ktizott voltak vezetl emberek, csak énnem ismertem fel óket. Én mégcsak egy éveva. gyok a szakmában' A má sik kcinyvesbolt az A||ami K nyvteri esztó Y áIla|até. _ Kérem, éna bolt vezetíjevagyok' énnem szolgálok ki. _ És a vát,osvezetoikoztil kiket látott mégisitt megfordulni? - Kérem, én gyakrankint vagyok a raktárban| _ És a tobbi eladő? - Őket tessékhagyni, kérem,inkább én hadd beszéljek!Nem lesz ebból valami kellemetlenség?Itt nem vesznek, de vannak a városban bizományi kcinyvárusok islÉn tudom, hogy egyik-másikvezetö elvtársnak szépkÖnyvtá ra va n,. .
P IL L Á N A T F
ELv
megy olyan helyre, ahol kedve szerint tudna dolgozni? _ Kivezeti akkor ezt a ktinyvtárat? - Van azigazgatónak szakmai helyettese . . .
másképp megette a Íeneaz egészet!No de mit beszéltemén itt ossze magának hirtelen . . . te iÓisten? Mi lesz ebból, ha le is ítja? De egyszer ki kellett már mondanom' Lehet, hogy meg fogom bánni. Tudia, kik az igazgató baÁ. tai? Amit mondtam, abből nem Ieszigaz semmi! Majd tiltakozni fognak. . mindeniitt, mindenkinél,ahol csak lehet . . . Gondolja, hogy ezek után éniii-
É T EL
A megyei kcinyvtárban: - Hat évekolcsiinz<jkitt. Már ry6z-benmegá||apitották, hogy ezazotszág legrosszabb helyzetben levó megyei konyvtáta' tt év Óta vannak kiinyveink olyan nedves zugokban, ahol nem értékesmííveket,de seleitpapírt se lenne szabad tartani ! Kétszáz Ío|yókatot iáratunk, és tizenhárom szék áll az o|vasőtermtinkben az olvasők rendelkezésére. . . A megyei konyvtárban kevés a szakember! Pedig ide is annyi gyakorlőéves egyetemista iát, mini másmaradokl'' Mind puhova, de mégegy se mondta' hogy: ,,rtt kell a segítség, col vissza, mihelyst tejár't azideje . . . A k nyvtát igazgatójárÓl engem ne kér. dezzen, mert elfogult vagyok. Egyszet akaftam valamit tenni: prőbál|unk egy kicsit mi is lelkesedni ; veritik le a kÖnyvek röI a pott. Ne kelljen mégmindig létrán felmászni kcinyvekétta p|aÍ'ona|á. Meg hogy ne ilyen ktiriilmények kozcitt szolgál|uk ki a 38oo Íe|ntjttés r4oo gyermek olvasőt. És mit kaptam r 92
me$l Az. a lelkesedésért?Hogy dcmagÓg vagyokt A szakszervezet mentett rjta? Berozsdásodtaml' . . Korábban - Említette, hogy azigazgató is a szakszervezett(j\ keriilt ide. semmi kapcsolata nem volt ezze| a munkával. Azt mondták , maid megtanul-
a téfeÍr,szemben vele Bencz r, kezében paletta ésecset, a park Í'áinak ágán zuzmaraés dér; a |ámpákkiirt világítanak maguk aÍá, árnyékot vetnek a fák fekete gallyai. Csiiriimp 1a városon át a kisvonat; olyan ezazeste is, mint mindegyik. A presszÓban zene szó|,a mozi elótt ácsorgÓk, emberek jonnek-mennek az utcáfl, akiinyvtárban felkapaszkodnak az asszonyok a|étta legfelsó f.okára, a plafon alá, kíviil gyerekek sufrogva torlik lábukat a gyékényhez. Az olvasÓterem tizenhárom székekiiziil egyen
Szé|zíg a Ía teteién,leveri a ztizmatát, havat. A fényeshőpihékból mocskos |atyak |esza járdán. Mire ís gondoltam idefe|é jtivet? Nagyszetrí terveket csak nagyszedi em. berekkel lehet végrehajtani.Olyanokkal, akik onnan is lettjrlik a port ésakkor is, ha nem mondia nekik senki ! Gyeriink valamelyik kocsmába, egy froccsre! Rakamazi Horváth JózseÍ ésnépizenekara muzsiká1.:Febér galarub szátl a f alu f elett . . . _ Ha Szabolcsb a jon az ember tiportűtra iő,ha kialussza magát eIótte a|aposan' Ínert.ittnem lehet. Hiába fekszem le korán, kényelmesszállásomon: fordulok egyik o\da|amtó| a másikra; ott a iegyzetÍizet az ágy me||ett a széken. _, hát _ Az este, ahogy hazaf'eléi ttem már beliil a vadászház kapuián ottbaktatatérdigé 5hóban három óz. Reggel mondia a gondnok, hogy nem hívta, nern hozta ide az ozeket senki, maguktől jottek be a nyitva fe|ejtett kapun. bz e|óbb kinyitották nekik a kapukat, de a három koziil nem ment ki egy se. Honnan éreztékmeg, hogy itt vannak igazánbiztolságban? A va. dászház|ert|ében,mert itt haiárnakis vadászok, nem fognak a kertbe tévedt 6zekre lcivoldtizni. Y aion 0v asztájt, ha k icn ged a té|,kime gy -e a hát om óz a kapun? E,gyszer. re, ahogy jtittek, vagy valamelyikiik csak gy váratlanul meglépa másik kettótól? Másnap, harmadnap a három óz eszembese iutott. Csak most, hetekkel késóbb : iegy zetekke| kortilvéve az iró asztaI melle tt.
A s Á Gv ÁR I
TÉ ' E s z És E LN t KE '
HoRvÁTH
JÁN os
_ Ezt a sza|onnát, ezt a ko|bászt, ezt a sonkát mi most a téesz rcvására essztik? És abott a tagok zsebéreisszuk? - Nern ilyent, százszor ilyen vendégségetis kibfu ez a szovetkezet, de a ső. clarhrist, akolbászt, a sza|onnátaz elnokhelyettes hozta otthonről. Két diszÍIőtválott. - A bort énvettem - mondia az elntik -, bolti, nem saiát termés,de azért ihat belóle báttan akárki, hoztam eleget. Ha mégselenne elég, maid |esza. la j tunk v a|akit a kozéttbe. A Ságvári téeszésaz elnÖke - mégha iől haladunk is - legfeliebb tíz-h sz évm lva |esz ors7tÍgosanigaz, És tipikus - talán soha. De azértszívesenmegnéznékegy olyan filmer, amelyik Horváth János éler94
régiőiba. Yagy magátóI atéeszr,I is. Vagy szíveseno1tét emeli a míívészet vasnékrÓluk kcinyvet. De sainos, se kcinyv, se film nem késziil rőluk. Elmrílt azideje a hóscjk ésa hóskorszakokábrázo|ásának. Hol is kezdódtitt Horváth János, az ibrányi tanyán sztiletett cselédfiri histÓriáia? A negyvenes években iskolára vitték. Se fehér inges, se piros inges nem volt, kolostorokat se foglalt el, sztivetkezeti iskolán tanult, aztán a pártbizottság hazahivta téeszelnciknek. Eszébe se iutott: ót meg kell hogy vá|assza a tagság elnoknek, ha tetszik, ha nem . . . Gyalog ment ki a vá|asztás napián tizennégy kilométerre. Vas. villával Íogadták,de az elnok mégisó lett. Itt van most is az az ember a téeszben,aki akkor az aitó mellé hriződva vasvillával várta: most lo8 ezet forintot keresett mint traktoros' Horváth Jánost aváIasztás után a tagok k ziil éiszakai szá|Iásra senki nem hívta.- ó se kérezkedettbe sehová, beballagott a tehénistálloba,s magát,a h zta az ajtőt. Vasvillát vett ó is maga mellé,éslefektidt a tehéniászo|ba' . . t968-ban az e|nok itivedelme I4o ooo forint volt! Persze a tehéniászo|tő| a I4oooo forintig sok minden t rtént. Ttirtént azisl. e| kellett adják a Íelesége hozományb torait, hogy ne éhezzeneka gyerekek! Az asszony kiie* lentette: 6 ezt mát nem bírja tovább, A férje menjen vissza a f<jldmíívesszci. vetkezetbe, ahol volt, 1ooo forintos fizetéssel,vagy akárhová, de ennek le. gyen vége! Ki ésmi tartotta Horváth Jánosban a lelket, hogy maradt? Tizetnégy éve téeszelntjkitt. Most csak annyit mond, hogy bizony szegényes dolog volt az, ahogy kezdték. - Munkaegység,zátszámadás? Maid . . ' mondogattuk , aztán csakugyan igaz|ett| A téesznélannak idejéncsak egy volt rosszabbl ahfue. Yo|t száz teheniik, de azt is ráfizetésseltaftották, mert a 3oo holdon nem termett annyi takarmány,hogy el tudták volna tartani belóle az á|Iományt. Ahhoz, hogy aze|adójószágraiárIat|evelet tudjanak vá|tani, a tagoktÓl ke[. lett kcilcsónkérninéhányforintot. A téeszkÖzpontépiilete emeletes, ríi, a folyosőkon gytiny rií szobantivények, pliiss b tor, az épiilet elótt hatszáz t6 tózsa. Horváth János olyan ember most is' mint amikor itt aludt elöszot a Ságváriban, a tehéniászolban.Csak most már egy kicsit idósebb, tobb az iísz hajszálai akkor egy se volt, akkor csak gyerekei voltak, most vannak unokái is. A folyosÓn kis ablak nagy párkánnya|: Pén4tár. A f.alon Kimutatás - 5o cmbcrrr5l.Ennyi a téesznem Íizikai munkát végz6 tagia - elntiktól az éiieli. 195
órig. És a kimutatáson szer.eplónevek mellett ott az osszeg, kinek mennyi vo|t az elmrilt havi jtivedelme, mennyit vett fel, milyen jogcímen,ésígy tovább. A tagok a kis ablakon kikérhetik a pénztárkonyvet is' hogy be|enézzenek. Horváth János halk szav , nyugodt, csendes, alacsony ember. Hogy van az, hogy a szava, a beszédje mégis ilyen sodrő lendtiletíí? MeÍt nern lehet nem odafigyelni, ha ó megszÓlal' E;zt az embert Sarkadi Imre de nagyon meg tudná írni,ha élne!MegérdemelnéHorváth János meg a SágváriTéesz is, hogy megírják. A főldjiik 15 kilométereskorzetben volt. Nem számitott. Ahol fold akadt miíveletlen, azke||ett nekik, felvállalták. Még pártfunkcionáriusok is mondták: nem megy ez sokáig, hagyják abba, itt avátos szé|éniparlesz! Aztán késóbb egy-egy kínlÓdÓ-nyomorgő kis téesz gondját gy o|dották meg, hogy hozzácsapták a Ságvátihoz. Ma a téesz ftildteri\ete tízszer'esea réginék, és a tagság Létszámais ttibb tnint tizszeresérenótt. A i
vállalia. Rővidesen autÓbuszt lírro.A sz vctkezet a ktiltségiik7o sz,á,zalél<át vcs2nck. évl A sziivetkezeti tagság átlagos életkoraharmincot - Hogy iutottak elidáig? én, meg amikor _ Aztmondtam a tagoknak: ai
szonyainknak nónapon vesztink egy szá|vitágot meg valami más aiándékot. Amikor legelósztir kapták, gy sírtak,mint a záporesö. - Ezek nincsenek benne a téesz-a|apszabá|yzatban. _ Mi már kezdettij| fogva a magunk a|apszabá|ya szetint dolgozunk, amit mi csináltunk magunknak! Azt se íria e|o az a|apszabáIyzat, hogy a téesz segítseazt a ta1ot, aki házat épít.Ingyen kap házhelyet mindenki. Nem a téesztagunk iár utána az oTP-k<j1cscinnek, az épitésiengedélynek a hivatalokban, hanem valamelyik téeszvezeto.lk |obban ismerik az e|intézésmőd1át,ésegyszerretcibb dolgot is keztikbe vehetnek bent a vátosban. Harminc lakást építettekeddig aSágváritagjai' S méga gyerekeknek ruhát, tankonyvet is kcizÖsenvásárolunk. Nem kell napokat eltolteni ilyesmi miatt az anyáknak. Zárszámadáskor, az más, akkor megy vásárolni mindenki: ha a Ságváriban zátszámadás van, két nap a|att gy kipucolják a nyíregyházib toíiizletet,hogy nem marad benne egy sámli se ! K
sincs rrjla. De az sem, hogy korrupt fókőnyvelót, iszákos pár'ttitkán, hozzá nem értó agronőmust - rongyembereket- tiírt volna meg maga mellett. Szatmárban ezer' a télen egy tízévestéeszelncikével- Botpalád kozségben _ mégcsak most, ezekben a napokban tudtak leszámolni. A tagok nem kerestek jőÍormál semmit! És az elncjk éventet<jbbmint Iooooo forintot ivott és itatott meg! Jő, hogy van ez a szépszavunk tá: elrepre7entálta. . . Ki tiírte évekig ezt? Kinek fizettiink ezéft, meft eÍnézteaz e|nokbetyátkodását? Mindenki tudja az egészEtd hátory hogyan tattották ezt az e|noktit ott azok, akiknek a torkán,,Leteprezettálő dott,, az a százezet. Mernék fogadni, nincs a megyébenolyan rossz termelcísztivetkezet,amelyet Horváth János két-három év alatt rendbe ne tenne! És miért éppen ó va|t az, aki megtalál ta a ma1a jo| huzo ganitfuáiát? Horváth János az elncik - Sztankő András a helyettese, Varga Sándor fókcinyveló, Ttirok Mihá|y pátttitkár, Kodak István fóagronőmus: nem jut ot ilyen ember mindegyik szabolcsi téeszé|éte!Meglehet, de egy igen! És az az egy megkeresi maid a maga r'égy társát! Nem rígy, mint ahogy pár évveIezel tt a sÓstői téesz_ a város másik széléngazdáIkodó szovetkezet vezet,óje| Mert ó se egyediil ment a garázdá|kodásai után a bortonbe. És a vádlottak padián sem iilt egyedtil. vagy nyomoruságát milyen ponFufcsa, hogy egy-egy téesz szerencséjét tosan lehet ktivetni a vezetók magatatásáből! Lenin mondta, hogy a cárí oroszotszág és az imperialista hatalmak kcizott folyő háborírban az otosz katonák a lábukkal szavaztak: otthagyták a frontot! És a SzabolcsbÓl elvándorlők? Mondják, otszágszette elnéptelenedik a mez gazdaság' Csak az ciregek maradnak a f ldeken... A Ságváriban viszont kétszer annyi a Íiatalok, mint a negyven-ritvenévesekatánya,
T I RPÁ KoK
KtzT
Vajda-bokor, Sulyán-bokor, Bedó-bokor, Kovács-bokor ésa sok-sok tobbi. Ah ány akácÍasot,annyi bekerített tanyaház. Ezekbó| a tanyabokrokbÓl nótt ki Nyíregyháza vátosa a mrilt századkozepétól.A tirpákok ktilonijs, gazdag lelkíí ernberek. Szorgalmasak, jő fÖldmíívelók,nekik koszijnhetó, hogy Nyíregyháza az orczág nagy városai kozott foglal helyet. Békéscsaba,Tőtkomlős vidékéról jottek, amikor gy elnéptelenedettez a r9 9
