Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz. Tel.: 63/510-303 16-8427/2007. Témafelelős: Hering Ferenc Tárgy: A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola ötéves munkájának értékelése Melléklet: 1 db Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! Az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2003.(IV.04.) ÖR. 17.§ (9) bekezdésének megfelelően a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola ötéves munkájáról szóló beszámolót az alábbiak szerint véleményezem: Szentes Város Önkormányzata a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola működtetését nem kötelező közoktatási feladatként látja el. Az intézmény a törvényben és az önkormányzat közoktatási dokumentumaiban megfogalmazott elvárások szerint végezte feladatait. A működés törvényességét a művészeti iskola Alapító Okiratának, Szervezeti és Működési Szabályzatának, Pedagógiai Programjának, Házirendjének, Térítési- és tandíj szabályzatának, más belső szabályzatainak, nyilvántartásainak, a gazdálkodás folyamatait szabályozó dokumentumainak megléte, érvényessége, betartása és végrehajtása is garantálta. Az értékelt ötéves időszak munkája azt bizonyítja, hogy az intézmény kiemelkedő színvonalon teljesítette azokat a célokat és elvárásokat, amelyek szerint a művészeti oktatás a maga sajátos eszközeivel, a hangszeres és táncoktatással, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá a sokoldalú, zene- és táncművészetben jártas, kreatív személyiség kialakításához. Művészeti nevelésével-oktatásával az intézmény hozzájárult az egyetemes művészeti kultúra, az európai műveltség, a népi hagyományok, az értékek megőrzése formáinak kialakításához. A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola a tanítás többségét az 1800-as évek végén épült székhely iskolaépületben látja el, de további hat telephelyen is folyik oktatás. A tanulók nagy része a város általános és középiskoláiból kerül ki, de óvodás és felnőttkorú növendékek is igénybe vették a szolgáltatásokat. Az iskolában a zeneművészeti ágon belül hangszer, magánének és az ezekhez kapcsolódó elmélet, kamarazene, zenekari, énekkari oktatás folyik, de népzenei tanszak is működik nagy megelégedésre. A táncművészeti ágon a néptánc és a társastánc tanítása folyik nagyon eredményesen. A képzések szerkezete megfelel a jogszabályi előírásoknak. A tanulói létszámcsökkenés ebben az intézménytípusban is tapasztalható, hiszen amíg a tanulólétszám 2002-ben 804 fő volt, addig ugyanez a 2006/2007. tanévben már csak 616 fő.
2 Ettől függetlenül az intézmény tanulói kiemelkedő eredményeket értek el minden esztendőben a különböző tanulmányi és minősítő versenyeken. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a sankt augustini és a bácskatopolyai zeneiskolákkal. Az iskola eredményesen oldotta meg azt a speciális elvárást is, miszerint megfelelő utánpótlás nevelésével biztosítsa a város amatőr művészeti együtteseinek folyamatos működését (Bárdos Lajos Vegyeskar, Pengető Citera-zenekar, Városi Fúvószenekar). Az iskola irányításában érvényesült az igazgató egyszemélyi felelőssége. A döntések előkészítésében a véleményezésre jogosultak ( szülői képviselet, közalkalmazotti tanács ) élhettek egyeztetési, javaslattételi jogaikkal. Az intézmény eltelt öt esztendei költségvetése takarékos gazdálkodás mellett biztosította az iskola üzemeltetését, a zavartalan nevelő-oktató munkát. A pályázatokon elnyert pénzeszközök révén mód nyílt az eszközállomány fejlesztésére. Az iskola gazdálkodása során a számviteli szabályokat betartotta, az ellenőrzések alkalmával szabálytalanságokat nem tapasztaltak, a nyilvántartások vezetése megfelelő. Az intézmény és a Városi Intézmények Gazdasági Irodája közötti együttműködés jó. Az iskola adatszolgáltatási kötelezettségeinek időben eleget tett, az együttműködési megállapodásban foglaltakat betartotta. Összességében megállapítható, hogy a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola a város kiemelkedő nevelési, közéleti és kulturális központja. Az elmúlt öt esztendei tevékenységéért elismerés illeti az intézmény vezetését, nevelőit, technikai dolgozóit. …/2007.(IV.27.) Kt. Tárgy: A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola ötéves munkájának értékelése HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Közoktatási törvény vonatkozó 107.§ (8) bekezdés d) pontjára is figyelemmel megtárgyalta a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola ötéves munkájának értékelése tárgyú előterjesztést és a következő határozatot hozza: A Képviselő-testület az eltelt öt évben végzett, eredményes oktató-nevelő munkájáért, kulturális, művészeti és közéleti tevékenységéért elismerését fejezi ki a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola Igazgatójának, vezető munkatársainak, nevelőtestületének és valamennyi alkalmazottjának. A határozatról értesítést kapnak: 1./ Szentes Város Polgármestere 2./ Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda és általa az érintettek Szentes, 2007. április 10. Dr. Sztantics Csaba jegyző
A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola 5 éves intézményvezetői beszámolója 2002-2007
Készítette: Mihály Béla igazgató
Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 1.1. Intézményünk rövid története, szerepe Szentes város életében 1.2. Az iskola küldetése 1.3. Az intézmény környezete, partnerek 1.3.1. Közvetlen partnerek 1.3.2. Közvetett partnerek 2. Iskolánk jelenlegi működését jellemző legfontosabb adatok 2.1. Az anyagi feltételek 2.2. A pedagógusok és diákok létszáma, összetétele 2.3. A művészeti iskola működését reprezentáló eredmények 2.3.1. Tehetséggondozás (B - tagozatosok) és szakirányú továbbtanulók aránya 2.3.2. Tanulmányi versenyeken, találkozókon, fesztiválokon elért eredmények 2.3.3. Társas-zenei (kamarazene, zenekar, énekkar) tevékenység 2.3.4. Növendék-megtartó képesség, alapfok utolsó évfolyamáig eljutottak aránya 3. Szervezeti- vezetési jellemzők 3.1. A vezetői munka és felelősség megosztása 3.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 3.3. Pályázati tevékenység (A szentesi LLAMI Támogatásáért Alapítvány) 4. Személyi feltételek 4.1. A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége 4.2. A pedagógusok továbbképzése, önképzésének támogatása 4.3. Az oktatást segítő személyzet 5. Az iskola részvétele a város zenei, közművelődési életében 5.1. Pedagógusok művészi aktivitása 5.2. A civil, művészeti együttesek szakmai támogatása 5.3. Hangversenyélet, koncertszervezés 6. Befejezés
2
1. Bevezetés A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola vezetését a 2002/ 2003-as tanévtől vettem át Nagy János kollégámtól. Alapvető változtatásokat nem terveztem, a több évtized alatt kialakult értékek továbbvitelére, helyenként fejlesztésére tettem javaslatot pályázatomban. A színvonalas iskolai munka és a közművelődési tevékenység (elsősorban zenei) álltak programom középpontjában. E két fő feladat megvalósításához, véghezviteléhez kollégáim, nem egyenlő intenzitású segítő szándékát mindvégig éreztem. Iskolánk alapfokú művészetoktatási intézmény, mely iskolatípus fakultatív jellegű. A tankötelezettség nem teljesíthető, a tanulók nem készülhetnek fel alapműveltségi vizsga letételére. Viszont megalapozza a művészi kifejezőkészséget és felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Ezért a szolgáltatásért térítési-, illetve tandíjat fizetnek növendékeink, melynek jelenlegi mértéke 4.200 – 18.000 forint között mozog félévente.
Térítési díj- és tandíj bevételek 4 3,72
Érték (MFt)
3,5 3
2,96
2,5
2,49
2,41
2 1,74 1,5 2002.
2003.
2004. Gazdasági évek
2005.
2006.
1.1. Intézményünk rövid története, szerepe Szentes város életében Az 1950-es évek legelején két ún. „zenepedagógus munkacsoport” kezdte meg működését Szentesen, melyek a zenetanulási igényeket próbálták kielégíteni, illetve népszerűsíteni. A munkacsoportokban tanító pedagógusok, hivatásos táncés cigányzenészek – akik jól olvastak kottát, igen jó technikával játszottak valamint magas színvonalon játszó amatőrök alkották a városban működő szimfonikus zenekar tagságát. A szimfonikus zenekar mellett ebben az időben két fúvószenekar is működött Szentesen. E néhány bevezető mondatból is kitűnik, hogy az állami zeneiskola beindulását megelőzte a városban egy igen intenzív zenei élet, amelyben a társadalom szinte minden rétegéből volt képviselő.
3
Az oktatott hangszerek, művészeti tárgyak 1955-től napjainkig
Az Állami Zeneiskola 1955 őszén nyílt meg a hangszert, zenét tanulni vágyó fiatalok előtt. Négy kinevezett (ebből egy igazgató), két óraadó tanár és egy gazdasági vezető kezdte meg a munkát a volt kisegítő iskola épületében zongora, hegedű és elmélet (szolfézs) szakon. 1957 őszétől a jelenlegi helyre (Kiss Bálint u. 11.) költözött az intézmény és cselló, valamint a fúvós hangszerek oktatása is megkezdődött. Az emelkedő tanulói létszámot a tanári státuszok növekedése tette lehetővé. fiú lány Összesen
Tanulói létszám alakulása 700
623
600
Létszám
500
487
400 300
314
200
186 128
100 0
112 74 38 1955/56
1965/66
340 212 128
345
314
236
235 173
109
1975/76 1985/86 Tanévek
4
388
1995/96
2005/06
A 70-es, 80-as évek folyamán mind a tanulói létszám, mind a pedagógusok és az oktatott hangszerek száma is növekedett, bővült. Elindult a képzés a gitár, ütő, orgona, népzene tanszakokon is. Az egyéni hangszer-oktatás mellett a kamaracsoportok, vonós-és fúvószenekarok rendszeres, vagy időleges működése is jellemezte iskolánkat. Pedagógus létszám alakulása (fő) 35 32
30 Létszám
25 22
20
19
15 10
14
13
8
5 0 1955/56
1965/66
1975/76
1985/86
1995/96
2005/06
Tanévek
A 80-as évek második felében megkezdődött az intézmény épületének átfogó rekonstrukciója, melynek végén egy kívül-belül felújított, részben átépített épület állt rendelkezésünkre. Iskolánk, 1989-ben a megszépült, és a Dél-alföld akusztikailag egyik legjobb kamara-hangversenytermében – ünnepélyes keretek között, az özvegy jelenlétében – felvette Lajtha László zeneszerző, népzenekutató nevét. A pedagógiai munka mellett az iskola nevelőtestülete a város zenei életének szervezését is magára vállalta. Hangszerjátékukkal közreműködtek különböző hangversenyeken, de a koncertek, programok népszerűsítését, propagálását is feladatuknak tekintették. 1999-ben csatlakozott iskolánkhoz a Művelődési Központ keretén belül működő társastánc-oktatás (Bolero) Bajominé Varga Erzsébet és a Zöldág Egyesület keretén belül működő néptánc-oktatás Hankó Györgyné vezetésével. Végül néhány szó a jelenről: Az alapfokú művészetoktatás mai helyzete elszomorító és egyben elgondolkodtató is. Az elmúlt 8-10 évben gombamód szaporodtak a művészeti iskolák, mindenféle szakmai kontroll nélkül. Elsősorban a többszörösére emelkedett tanulói létszám miatt az intézmények finanszírozási aránya az utóbbi néhány évben változáson ment keresztül. Az állami normatíva egyre kevesebb részt fedezett, míg a fenntartókra (elsősorban az önkormányzatokra) és a szülőkre, tanulókra egyre nagyobb hányad hárult. Nem hallgathatom el véleményemet, hogy a kialakult helyzetért elsősorban azt a törvényi, jogszabályi hátteret tartom felelősnek, amely megengedte, hogy ilyen hatalmasra duzzadhasson az alapfokú művészetoktatásban tanulók száma. A „szakmának” semmilyen beleszólása nem volt egy-egy új iskola létrejöttébe, elindulásába. 5
Voltak ugyan vizsgálatok, de az alapfokú művészeti iskolák szakmai, törvényességi, jogi kontrollja is elsősorban az adminisztratív dokumentumok ellenőrzésére korlátozódott. Pedig a tartalmi munka, a szakmai eredmények felmutatása, ellenőrzése egy intézmény igazi jelentőségét, értékét mutathatta volna meg. A morális süllyedés és más negatív változások következtében nem minden intézmény tartja be az írott és íratlan szabályokat, ami a kiélezett piaci versenyhelyzetben kimondottan az „ügyeskedőknek” kedvez. Ilyen körülmények között egyetlen lehetősége marad a szakmai alapon álló iskoláknak – minőségi munka, törvényes működés, jogkövető magatartás. Meggyőződésem, hogy hosszútávon ez a hármas követelmény a biztos és megtérülő befektetése egy intézménynek. 1.2. Az iskola küldetése Intézményünket a környezeti és társadalmi elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodó, az új szakmai, módszertani kísérleteket támogató, de a klasszikus – több évszázad alatt kialakult – művészeti és emberi értékekhez ragaszkodó iskolának képzeljük el a jövőben is. Olyan fiataloknak kínáljuk szolgáltatásainkat, akik rendszeres órára járással, szorgalmas gyakorlással legalább 4-5 évig vállalják a hangszertanulást, illetve táncolást. A szerénytől a kiváló képességű tanulóig mindenkivel szívesen foglalkozunk, ha komoly a szándéka, van és lesz kitartása, környezete (szülői ház) támogatja ebben. Ezen paraméterek teljesülése mellett vállaljuk, hogy minden növendékünket a saját adottságaihoz mérten a legmagasabb szintre juttatjuk el. Intézményünk fő pedagógiai alapelve az értékközvetítés és értékalkotás. Az értékek közvetítése, befogadása, azzal történő azonosulás kapcsán a szorgalmat, kitartást, alázatot tartjuk vezető értékeknek, míg az értékalkotással kapcsolatban a kreativitást, fantáziát, a tanulói egyéniséget. Iskolánk olyan készségek fejlesztésére és ismeretanyag átadására vállalkozik, melynek fő célja az önnevelésre, öntevékenységre való ösztönzés, a lélek formálása, erkölcsi gazdagítása, a humánum előtérbe helyezése. A művészetre neveléssel a művelt, művészeteket igénylő és értő közönség, valamint az amatőr művészeti csoportok utánpótlásának biztosítását (A-tagozat) és a szakirányú továbbtanulásra történő felkészítést, a szakember utánpótlást (B-tagozat) tekintjük fő célnak. Azt szeretnénk, ha növendékeink képességeit teljes mértékben kibontakoztathatnánk, amely magába foglalja érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésüket. Ezen célkitűzéseink összhangban vannak a törvényi előírásokkal, alapító okiratunkban foglaltakkal, a fönntartó önkormányzat minőségirányítási programjával, valamint iskolapartnereink (szülők, tanulók) elvárásaival. 1.3.
Az intézmény környezete, partnerek
Iskolánk 2006 szeptemberében kezdte meg az 52. tanévet. Az épület, mely egyben székhelyünk is az 1800-as évek végén „Úri Kaszinónak” épült, az 1989-ben befejezett felújításkor nyerte el mai képét. Egyes részei (cserepek, hangversenyterem ablakai) sajnos ismételten felújításra szorulnak. 6
Az alábbi termekkel rendelkezik: • hangversenyterem 165 rögzített ülőhellyel • 2 nagyobb méretű – zenekari, énekkari próbákra is alkalmas – terem, • 14 hangszeres terem, • gazdasági iroda (1) • igazgatói iroda (1) • irattár • hangszerraktár, • mellékhelyiségek Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az épület és környéke (utcai front, udvar) mindig tisztán, gondozottan várja növendékeinket, vendégeinket. Az iskola karbantartója rendszeresen ápolja, nyírja a sövényt, az udvari gyepet, illetve cseréli a beteg, kiszáradt díszfákat. A tanítás döntő többsége az intézmény székhelyén (Kiss Bálint u. 11.) történik, de további hat helyszínen folyik még oktatás: • Koszta József Általános Iskola (hangszer, szolfézs) • Petőfi Sándor Általános Iskola (hangszer, szolfézs, énekkar) • Kiss Bálint Református Általános Iskola (népzene) • Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola (szolfézs) • Móricz Zsigmond Művelődési Ház (társastánc, fúvószenekar) • Kiss Bálint utcai próbaterem (néptánc) 1.3.1. Közvetlen partnereink: - az iskolában tanító pedagógusok: Iskolánkban jelenleg 32 felkészült pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. A 17 teljes és 15 rész foglalkozású kolléga heti 547 órában látja el a 616 növendék tanítását. Heten vidékről, (Orosháza, Szeged, Csongrád) bejáróként látják el a feladatot. Egy-egy kolléga kezeli a könyvtárat-kottatárat és a lemeztárat, illetve egy kolléganő kíséri figyelemmel a pályázati kiírásokat. -
technikai dolgozók: Öten segítik az oktató-nevelő munkát, egy-egy iskolatitkár, gazdasági informatikus, hangszerjavító-karbantartó, takarító, fűtő-karbantartó. Valamennyien közreműködnek az iskola közművelődési (hangversenyek, rendezvények szervezése, lebonyolítása ) programjaiban is. -
iskolánkban tanuló növendékeink szülei: Általában érdeklődők, együttműködők a szülők gyermekeik előmenetele érdekében, de a közismereti (általános és középiskola) intézményekben vállalt szülői kötelezettségük mellett a művészeti iskolában már nem tudnak számottevő mértékben segíteni, és ezt nem is várhatjuk el tőlük. Azért többféle módon próbálkozunk a szülői ház és az iskola kapcsolatát szorosabbra fűzni. Például az 7
ún. „zenés szülői értekezletekkel” – ahol egy-egy tanár valamennyi tanítványa fellép egy-két produkcióval. Ezeknek a kis koncerteknek szinte 100 %-os a látogatottsága a szülők részéről. - intézményünk növendékei: Növendékeink – felvételi meghallgatás után - különböző adottságokkal, talentumokkal kerülnek hozzánk, ami természetes. Megpróbáljuk mindegyikőjüket a saját képességei szerinti legmagasabb fokra eljuttatni. Ehhez az eredményhez persze kitartás és szorgalmas munka (gyakorlás) is szükséges. Igyekszünk mindenkit sikerélményhez juttatni. A legügyesebbek versenyeken, találkozókon, fesztiválokon képviselik iskolánkat, városunkat. - a fenntartó városi önkormányzat: A fenntartó önkormányzattal – főleg a művelődési irodán keresztül – folyamatos kapcsolatban állunk. Napi közös ügyeink, közép- és hosszú távú terveink, programjaink megbeszélésében, egyeztetésében kifogástalan partneri viszony alakult ki. A VIGI dolgozói is messzemenően segítik – főleg gazdasági – munkánkat, de más kérdésekben (jogi, munkáltatói stb.) is hasznos tanácsokat adnak. Kérésünk, hogy egyes határidős, információkat kérő feladataink teljesítésére ne csak egy-két munkanap álljon rendelkezésünkre. -
társintézmények: A megye más művészeti iskolái közül a több évtizede működő, komoly szakmai hagyományokkal rendelkező, és a túlnyomórészt zenével foglalkozó intézményekkel tartjuk és ápoljuk kapcsolatainkat. A Szentesen működő művészeti iskolák közül a Keleti István Művészeti Iskolával (HMG) van korrekt partneri viszonyunk. Zenei pályára került növendékeink elsősorban Szegeden folytatják tanulmányaikat, de vannak és voltak Debrecenben, Békéscsabán és Budapesten is továbbtanulóink. Ezen intézményekkel is folyamatos összeköttetésben vagyunk, felvételi és konzultációs időpontjaikról rendszeresen tájékoztatnak. 1.3.2. Közvetett partnereink: - külföldi kapcsolatok: Intézményünknek a németországi Sankt Augustin és a szerbiai Bácskatopolya zeneiskoláival van, évek óta tartó, rendszeres kapcsolata. Mindkét iskolával folyamatos cserekapcsolatot alakítottunk ki, amelyek közös tanári hangversenyek, növendékek egyéni- és csoportos (kamarazene, zenekar, énekkar) bemutatkozásából állnak. Legutóbb - 2006 őszén - iskolánk tanulói adtak kb. egy órás műsort (zene és tánc) Sankt Augustinban, most áprilisban pedig a Topolyai kollégákkal szerepelünk közös tanári hangversenyen itt Szentesen. - közismereti (általános és közép) iskolák: A város általános- és középiskoláival (ahonnan növendékeink döntő többsége jár intézményünkbe) jó és eredményes kapcsolatot ápolunk több évtizede. Néhány 8
intézményben kihelyezett órákat is tartunk. Főleg a Petőfi Sándor- és a Koszta József Általános Iskolákban vagyunk jelen magasabb óraszámban, ami szorosabb együttműködést is jelent. A Városi Könyvtár és iskolánk által közösen szervezett zenés irodalmi estek, de más programok közreműködői közé többször bevontuk a közismereti iskolák ( Koszta, HMG, Petőfi, Deák stb.) tanulóit is.
2. Iskolánk jelenlegi működését jellemző legfontosabb információk 2.1. Az anyagi feltételek Iskolánk mindenkori, éves költségvetése a fenntartó önkormányzat és az intézmény között folyó tárgyalások mentén születik meg az ellátandó feladatok figyelembe vételével. Az elmúlt években megállapított költségvetési végösszegek intézményünk folyamatos és szakszerű működését mindenkor garantálták. Mint minden közoktatási intézménynél, úgy nálunk is a költségvetés kb. 90%-a a bért és járulékait fedezte, míg a maradék 10%-ot dologi kiadásokra ( rezsi költségek, működés, kisebb beszerzések stb.) fordítottuk. Természetesen mindenkor éltünk pályázati lehetőségekkel is, amely pénzösszegekből kisebb-nagyobb beruházást, felhalmozást, koncert-programokat tudtunk megvalósítani. A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola költségvetési fő összegének alakulása az elmúlt 5 évben összesen (MFt):
100 90 80 70 60 Összeg 50 40 30 20 10 0
91,1 81,6
97
78,9
63,9
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
Év
Nagy értékű beruházások 2002 – 2007 között: - hangszerek - gitárok, zongora, szintetizátor, csellók, marimba, basszusklarinét, - térítésmentes átvételek az alapítványtól – digitális fényképezőgép, trombita, másológép - számítógépek, tábla, riasztó, mikrofonok Kis értékű beszerzések 2002 – 2007 között: - kiegészítők - nádak, húrok, vonók, tokok, tanulóasztalok, szekrények stb. 9
Az épület karbantartása: - kőműves-munkák, festések, padlószőnyegek, csiszolás, udvarrendezés, járda burkolása, tetőcserepek részleges cseréje stb.
2.2.
A pedagógusok és diákok létszáma, összetétele Tanulók száma (fő) 2006/2007
616
2005/2006
623
2004/2005
740
2003/2004
718
2002/2003
797 0
200
400
600
800
1000
Tanév
Tanszakonkénti létszámok Zongora, orgona, szintetizátor Vonós tanszak, gitár Fúvós és ütő tanszak Szolfézs, elmélet Magánének Citera Táncművészet (Társastánc, néptánc)
2002/2003 99 103 163 223 9 12 188
2003/2004 2004/2005 101 105 106 153 227 10 16 105
104 135 233 12 18 133
2005/2006 120
2006/2007 104
97 126 181 13 18 68
91 131 198 20 18 54
A térítési- és tandíjak utóbbi években történt emelése, a társadalmi környezet változása, a városban megjelent más művészeti iskolák működése és a csökkenő gyermeklétszám ellenére tanulói létszámunk az utóbbi néhány évben történt ingadozás után 600 fő körül stabilizálódott. Növendékeink döntő többsége Szentes város általános és középiskoláiból kerül ki, de vannak óvodás és felnőtt korú tanulóink is. Tanári létszámunk viszonylag rugalmasan tud alkalmazkodni a mindenkori tanulói kerethez, az ellátandó óraszámhoz és a tanszakok közötti létszámváltozáshoz. 10
Tanárok létszáma 25
Fő
20
21 17 16
17
17
15
18 15
15
17
10
15
Teljes óraszámban foglalkoztatottak Részmunkaidőben foglalkoztatottak
5
20 06 /2 00 7
20 05 /2 00 6
20 04 /2 00 5
20 03 /2 00 4
20 02 /2 00 3
0
Tanév
2.3. A művészeti iskola működését reprezentáló eredmények E pont alatt azokat a teljesítményeket, fesztiválokon, találkozókon való részvételeket, országos és területi, megyei versenyeken elért eredményeket ismertetjük, melyek méltán reprezentálják intézményünk működését. Szót ejtünk a tehetséggondozásról (szakirányú továbbtanulás), valamint a társas-zenélési (kamarazene) tevékenységről is, és szorosan ide tartozik a növendék-megtartó (magasabb osztályosok) képesség is. Az átlagon felüli, kiemelkedő teljesítmények mellett azonban szólnunk kell a többségről, az átlagos teljesítményre képes növendékekről is, hiszen a velük való foglalkozás feladatunk és felelősségünk is. Gyengébb képességekkel éppúgy válhat valaki önmegvalósító, érett személyiséggé, mint kiemelkedő talentumokkal. Ezek a tanulóink is szerepelnek növendékhangversenyeken, zenés szülői értekezleteken, közösen dolgoznak kamaracsoportokban, zenekarokban, részt vesznek az alkalmankénti színház- és operalátogatásokon és képviselik iskolánkat különböző rendezvényeken (Kortárszenei Találkozó, Zenei Táborok, versenyek stb.) 2.3.1. Tehetséggondozás (B-tagozatosok) és szakirányú továbbtanulók aránya Az iskola működésének kezdete óta az egyik legfontosabb szakmai értékmérő a kiemelkedően tehetséges növendékek felkészítése, zenei pályára irányítása. Az eltelt több mint ötven év alatt közel száz volt növendékünk szerzett ének- és/vagy zenetanári, valamint művészi diplomát. Ezek a volt növendékeink valamennyien Btagozatosak voltak, ami azt jelentette, hogy hetente magasabb óraszámban tanulták a zenei szaktárgyakat. Elsősorban ők képviselték intézményünket a különböző országos és megyei versenyeken, találkozókon is. Ma, közülük többen itt tanítanak a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskolában. A zenei pályán továbbtanulók száma, aránya – ami átlagosan évi két fő - szerencsére az utóbbi öt évben sem csökkent.
11
B-tagozatos tanulók száma 25
összesen Továbbtanulók száma
25
20 18 15
Létszám
12
10 5 0
11
11
5 2
4
2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
Tanév
A konzervatóriumban, főiskolán továbbtanuló fiataljainknak minden évben rendezünk „Volt növendékeink hangversenye” címmel egy koncertet, amelyen bemutathatják zenei, szakmai fejlődésüket és mi, a felkészítő iskola is figyelemmel kísérhetjük további pályájukat. Zenei szakközépiskolába felvett növendékeink: Horváth Henrietta - zongora Szamosközi Beáta - oboa Domján Emese - oboa Halmai Bianka - hegedű Perczel Tamás - trombita Szabó Erika – fuvola, szaxofon Dani Imre – zongora, szolfézs Pintér Bence - zongora Mészáros Dávid - trombita Szűcs Szabolcs - trombita
2003/2004 2003/2004 2003/2004 2003/2004 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2005/2006 2005/2006 2005/2006
Szeged Szeged Szeged Budapest Szeged Debrecen Kecskemét Szeged Budapest Békéscsaba
2 3.2. Tanulmányi versenyeken, találkozókon, fesztiválokon elért eredmények A tanulmányi versenyeken, találkozókon, fesztiválokon való részvétel a tehetséges (nemcsak B-tagozatosok) és szorgalmas növendékek, kamarazeneicsoportok, zenekarok, tánc-csoportok számára olyan szereplési és megmérettetési lehetőség, ahol a régió, az ország legjobbjai mellett léphetnek föl, mutathatják meg felkészültségüket. Ezen rendezvények haszna, hogy a növendékeket fokozott – felfokozott – teljesítményre készteti, megerősíti azt a tudatot, hogy eredmény csak komoly munkával érhető el. Egyben a közösségi összetartozást is erősítik, az együttesekben fellépő tanulóink átélik azt az élményt, hogy valamit közösen hoztak létre, amiben minden egyes szereplőnek része van. 12
Területi, regionális találkozók
Társastánc – 2 csoport - Szeged
(Ádor Edit, Balázs Barbara, Molnár Krisztina, Nagy Johanna, Kruzslicz Tamás) – Hungaroton Műveltségi Vetélkedő - Szeged Társastánc – koreográfiáért arany minősítés + különdíj - Szeged Móricz Klaudia – hegedű - Zákányszék Tóth Gellért – ütős (III. hely) Csiszár Ádám – cselló - Orosháza Dobos Dániel – cselló - Orosháza Illés Boglárka – cselló - Orosháza Berényi Tünde – cselló - Orosháza Vonószenekar - Szentes
Perczel Tamás – trombita - Szeged Csiszár Ádám – cselló - Kecskemét Szeri Krisztina – fuvola - Kecskemét Szabó Erika – fuvola - Kecskemét Boros Bence – gitár - Szeged Molnár Evelin – gitár - Szeged Szabó Erika – furulya (III. hely) - Szeged Rousseau Piot Yentle – furulya (különdíj) - Szeged
Területi, regionális versenyek
Megyei versenyek
2003/2004 Kerekes Róbert – szintetizátor Mindszent Szamosközi Beáta – oboa - Sopron Domján Emese – oboa - Sopron (Márton Edina, Forrai Réka, Szluka Brigitta, Kruzslicz Tamás, Sarkadi Szabó Ágnes)–Lajtha Vetélkedő I.hely Budapest (Bencs Ferenc, Binder Zsófia, Sárközi Zsófia, Szűcs Márta, Veres-Lakos Enikő) – Lajtha Vetélkedő II. hely – Budapest Ternai József – magánének (III.díj) (Sérültek-táncdal) Horváth Henrietta – zongora - Szeged Kovács Bianka – klarinét - Szeged Pintér Péter – klarinét - Szeged Binder Dominika – klarinét - Szeged Szabó Erika – furulya - Szeged Mányai Gabriella – oboa - Szeged Piti Nóra – oboa - Szeged Molnár Brigitta – oboa – Szeged Ternai József – magánének – Debrecen (nótaéneklés)
2002/2003
Kerekes Róbert – szintetizátor Mindszent Halmai Bianka – hegedű (különdíj) Balassagyarmat Társastánc-csoport (különdíj) – Szeghalom Korcsmáros Réka – magánének – I..hely Budapest (Frankofon)
Országos versenyek
13
Vonószenekar - Szentes Margaréta Citera Zenekar - Mezőtúr
Szűcs Szabolcs – trombita – Szeged Bódi Amanda – zongora – Kecskemét Mészáros Lívia – zongora – Kecskemét Halmai Pongrác-Béni Attila – szintetizátor, trombita – Baja Szabó Péter – magánének – Orosháza Ternai József – magánének -Nagyszénás
Halmai Pongrácz – szolfézs, Berényi Tünde – szolfézs, Szűcs Szabolcs – szolfézs,Mészáros Dávid – szolfézs, Nagy Johanna – szolfézs - Békéscsaba (Ádor Edit, Balázs Barbara, Kruzslicz Tamás) – Hungaroton Műveltségi Vetélkedő (II. hely) – Szolnok Péntek Ágnes – gitár (I. hely) - Szeged Molnár Evelin – gitár (I. hely)-Szeged Boros Bence – gitár (III. hely) - Szeged Nagy Zoltán – gitár (különdíj) - Szeged Csiszár Éva – gitár, Tomcsik Bence – gitár, Bodrits Nóra – gitár - Szeged Zimán József-Sajtós Vivien néptáncpáros, Zimán László-Szabó Krisztina néptánc-páros - Békéscsaba Petes Krisztina-Petes Zsuzsanna páros – népdaléneklés (II. hely) - Újszentes Ternai József – magánének – Nagyszénás (I.hely) - magyar nóta
2005/2006 Mészáros Dávid – trombita – Zalaegerszeg Dani Imre – zongora – Budapest Molnár Evelin – gitár – Vác Mirza Dávid – gitár – Vác
Dani Imre – szolfézs I. hely - Debrecen „Margaréta” citera-zenekar – Nívódíj Gödöllő Dani Imre – zongora (rádiófelvétel) Budapest Kerekes Róbert – szintetizátor Mindszent Pálfi Orsolya – szintetizátor – Mindszent Ternai József – magánének – Siófok (magyar nóta)
2004/2005
Petes Krisztina-Petes Zsuzsanna – népdaléneklés (II. hely) – Makó Ternai József – magánének – Nagyszénás - magyar nóta Társastánc-csoport – Szeged (Gálára) Veres Szalacsek Dániel-Gulyás Alexandrs (charleston – pár) - Szeged
Kovács Zsuzsa – klarinét – Szeged Dudás Lívia – klarinét – Szeged Tóth Fruzsina – oboa – Kecskemét Néptánc-csoport – Makó Cservenák Regina – gitár (III. hely) Szeged Molnár Evelin – gitár (II. hely) – Szeged, Kovács Gabriella – gitár (különdíj) – Szeged, Mirza Dávid – gitár (II. hely) - Szeged Zenteai Lilla – gitár, Volosin Márton – gitár, Tomcsik Bence – gitár - Szeged Margaréta-citerazenekar – kiváló – Szegvár Mitlasóczki Bence – zongora – Szeged Mitlasóczki Bence – zongora - Kiskőrös
2006/2007
Országos, regionális, megyei versenyeken, találkozókon, bemutatókon való részvétel
Horváth Henrietta – zongora (nívódíj)Hódmezővásárhely
Nagy Johanna – zongora (kiváló) Bódi Károly – zongora (kiváló) Csiszár Ádám – cselló (kiváló) Ütőegyüttes (Mészáros László, Takács Ádám, Bubla Bence, Tóth Gellért, Bereczky Zsolt) - kiváló
Bódi Károly – zongora (nívódíj)Hódmezővásárhely Nagy Johanna – zongora (nívódíj) Hódmezővásárhely Horváth Henrietta – zongora (nívódíj) Hódmezővásárhely Németh Dorottya – zongora (dicséret) Hódmezővásárhely Vonószenekar - Szeged
Bódi Károly – zongora (kiváló) Szabó Erika – furulya (kiváló) Szél Szemirámisz – furulya (kiváló) Bencs Ferenc – zongora (kiváló) Szabó Erika – piccoló (kiváló) Kovács Ida – fuvola (kiváló) Horváth Henrietta – zongora (kiváló) Ütőegyüttes (Bubla Bence, Bereczky Zsolt, Csépe Zsombor, Tóth Gellért, Mészáros László) - kiváló
Megyei találkozók, bemutatók
Megyei Kortárszenei Találkozó Szentes
14
Boros Bence – gitár (kiváló) Lucz Márta – zongora (kiváló) Csiszár Ádám – cselló (kiváló) Dani Imre – zongora (kiváló) Bódi Károly – zongora (kiváló) Ütőegyüttes (Mészáros László, Takács Ádám, Csépe Zsombor, Bubla Bence, Bereczky Zsolt, Tóth Gellért) - kiváló
Ifjúsági Fúvószenekar – Szentes, Kistelek, Csongrád Pintér Bence – zongora (nívódíj) Hódmezővásárhely Dani Imre – zongora (kiemelt nívódíj) Hódmezővásárhely
Dudás Lívia ,Mészáros Lívia klarinét – zongora ( kiváló) Mészáros Dávid – trombita ( kiváló) Mitlasóczki Bence – zongora (kiváló) Csiszár Ádám – cselló (kiváló) Ütőegyüttes (Takács Ádám, Bereczky Zsolt, Mészáros László, Bubla Bence) kiváló
Néptánc-csoport – Mórahalom Vonószenekar – Szeged Dani Imre – zongora (kiemelt nívódíj) – Hódmezővásárhely Pintér Bence – zongora (nívódíj) – Hódmezővásárhely Mészáros Lívia Lilla – zongora (nívódíj) – Hódmezővásárhely
Csiszár Ádám – cselló (kiváló) Dudás Lívia, Mészáros Lívia klarinét – zongora ( kiváló) Majtényi Laura – zongora (kiváló) Kovács Gabriella – gitár (kiváló) Ütőegyüttes (Bereczky Zsolt, Bubla Bence, Mészáros László, Takács Ádám) - kiváló
Vonószenekar – Szentes Mitlasóczki Bence – zongora (nívódíj) – Hódmezővásárhely Majtényi Laura – zongora (kiemelt nívódíj) – Hódmezővásárhely Nagy Johanna – zongora (nívódíj) – Hódmezővásárhely Mészáros Csanád - zongora
2.3.3. Társa- zenei (kamarazene, zenekar, énekkar) tevékenység A zeneművészeti ágon az oktatás-nevelés elsősorban egyéni órák, foglalkozások keretében történik. Ezért is fontos, hogy ezek a gyerekek minél hamarabb ismerkedjenek meg az együtt-muzsikálás semmihez sem hasonlítható élményével. A közös muzsikálás, táncolás fejleszti az egymásra figyelést, a toleranciát, az alkalmazkodó készséget, hiszen a különböző szinten levő tanulók csak akkor tudnak közös produkciót létrehozni, ha az ügyesebb segíti a gyengébbet, ugyanakkor a jobban teljesítő növendék húzóerőként is hat fejlődni vágyó társára. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy minél több kamaracsoport, zenei és tánc-együttes működjön iskolai keretek között. A társastánc- és a néptánccsoportok a tantervi követelmények szerint is csoportosan végzik munkájukat. Jelenleg a következő kamaracsoportok, zenekarok dolgoznak intézményünkben: • Ütő - együttes • Blockflöte – együttes • Gordonka – kamaracsoport • Gitár – zenekar • „Margaréta” citera – zenekar • Vonószenekar • Ifjúsági fúvószenekar • Énekkar (2) • Egyéb kamaracsoportok 5.3.1. Növendék-megtartó képesség, alapfok utolsó évfolyamáig eljutottak aránya Fontos cél a kiemelkedően jó képességű gyerekek (B-tagozatosok) felkészítése versenyekre, szakirányú továbbtanulásra (felvételire), szereplésekre, de az átlagos tehetségű és szorgalmú tanulók (A-tagozatosok) sikerélményhez juttatása, személyiségének és közösségi magatartásának fejlesztése is legalább ilyen fontos feladat. Hiszen, elsősorban ezen fiatalok közül kerülnek ki a zenét, művészeteket szeretők, kedvelők csoportjai, az amatőr művészeti közösségek (énekkar, zenekar, tánckar) tagjai. Több évtizedes tapasztalatunk azt mutatja, hogy zeneszerető, hangversenyre, kiállításokra, színházba járó közönséget elsősorban azokból a növendékeinkből tudunk nevelni akik legalább 5-6 évig, vagy még tovább tanulnak művészeti iskolában. Ezért is fontos, hogy az alapfokú osztályok utolsó évfolyamáig minél többen jussanak el, kitartásuk, szorgalmuk minél hosszabb ideig tartsa Őket a választott hangszer vagy tánc mellett. Valamennyi növendékünk félévkor és tanév végén meghallgatáson (vizsgán) játszik választott hangszerén, illetve táncol, de minden tanulónk szerepel az ún. zenés szülői értekezleten is.
15
Alapfok utolsó évfolyamáig eljutottak aránya – tanszakonként 2002-2007 között 2002/2003
2003/2004 25 20 15 10 5 0
20,2 13,8 13,2
Fú nó vó s s és üt Tá ő rs as tá nc N ép tá nc Sz ol fé M zs ag án én ek C i te ra
0,8
or a
Százalék
9,4
zo
vo
ng
zo ng
or a Fú vo vó nó s s é Tá s ü rs t ő as tá N nc ép tá Sz nc o l M ag fézs án én ek C ite ra
Százalék
12 10,1 10 7,7 8 6 4 2 0
11
Tanszakok
Tanszakok
2005/2006 25 20 15 10 5 0
20,6
19 12
12,1
ng
or
a
2,3
Tanszakok
Fú nó vó s s és üt Tá ő rs as tá nc N ép tá nc Sz ol fé M zs ag án én ek C ite ra
7,2
16,6
vo
17,7
zo
or zo ng
14,4
vo Fú nó vó s s és üt Tá ő rs as tá nc N ép tá n Sz c ol fé M zs ag án én ek
11,4
C ite ra
20 15 10 5 0
a
Százalék
2004/2005
23
18,6 19,8 12,5
10,5
5,5
zo ng
5,5
C ite ra
25 20 15 10 5 0
or a vo Fú nó vó s s és üt Tá ő rs as tá nc N ép tá n Sz c ol fé M zs ag án én ek
Százalék
2006/2007
Tanszakok
3. Szervezeti – vezetési jellemzők Mint az iskola első számú vezetője, mindenkor arra törekedtem, hogy a megfelelő feltételeket megteremtsem az oktató-nevelő munka színvonalas végzéséhez. Minden körülmények között demokratikus szellemben próbáltam vezetni az intézményt, igyekeztem az őszinte, nyugodt iskolai légkört kialakítani, megtartani, ahol minden érintett bátran, nyíltan elmondhatta észrevételét, jobbító szándékú kritikáját. A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti felépítése: • Az iskola vezetősége (igazgató, igazgatóhelyettes, közalkalmazotti tanács elnöke) • Nevelőtestület • Szakmai munkaközösségek – tanszakok (tanszakvezetőkkel) 16
tanszakvezetők,
• Titkárság – iskolatitkár, hangszer-karbantartó, informatikus, takarító, fűtőkarbantartó 3.1. A vezetői munka és felelősség megosztása Vezetői munkámat egy igazgatóhelyettes, öt tanszakvezető (zongora, vonós-gitár, fúvós-ütős, szolfézs-elmélet, tánc) és a közalkalmazotti tanács elnöke segíti. Az iskola vezetőségének fontos feladata az érdekegyeztetés, döntés-előkészítés és az információcsere elősegítése. Valamennyi, lényeges döntés-előkészítésnél kikérem véleményüket. Igazgatóhelyettes kollégám elsősorban az intézmény adminisztrációs, tanügyigazgatási feladatait látja el, illetve ellenőrzi a kollégáknál ugyanezt. A munkaközösségek és vezetőik elsősorban az adott tanszak szakmai munkáját koordinálják, segítik. A szakmai kérdések és irányvonalak megválaszolásában, illetve meghatározásában a nevelőtestület közössége a legfőbb döntéshozó. A technikai dolgozók munkáját az iskolatitkár fogja össze. Az iskola valamennyi dolgozójának munkaköri leírását az SZMSZ tartalmazza. 3.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógus kollégák szakmai munkáját az iskola igazgatója és tanszakvezetője ellenőrzi. Ezek az ellenőrzések a félévi és év végi beszámolók, illetve növendékhangversenyek, szereplések, munkaközösségi foglalkozások alkalmával valósulnak meg. A munkaközösségi foglalkozások a szakmai kérdések megbeszélésének, a kezdő kollégák segítésének színterei is. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógussal egyénileg, de az általánosítható tanulságokat a munkaközösséggel, a nevelőtestülettel is értékelni, összegezni szoktuk. A tanszakvezetők és a munkaközösségek elsősorban szakmai tanácsokkal segítik a kollégákat és az igazgatóságot is. 3.3.Pályázati tevékenység A pályázati kiírások figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítése, elszámolása Mészárosné Surányi Olga kolléganő feladata. A pályázatok kiválasztása, megírása előtt természetesen minden lényeges kérdést számba veszünk, megbeszéljük a legfontosabb információkat, teendőket. Mivel intézményünknek, mint művészeti iskolának a pályázati lehetőségei igen korlátozottak, legtöbbször az iskola mellett működő „Szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola Támogatásáért” alapítvány nevében szoktunk pályázni. Az alapítvány célkitűzései – már az elnevezéséből adódóan is – szinte egybeesnek intézményünkével.
17
A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és a mellette működő alapítvány által nyert pályázati pénzek + 1%-os támogatás 1200
1192
1000
1010
800
769
Összeg (eFt) 600
753
400 200 0
313 2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
Évek
4. Személyi feltételek A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola jelenlegi alkalmazotti közössége egy hagyományokkal és nagyszerű tanár-elődökkel rendelkező intézmény utódja. A szorosan vett oktató-nevelő munka mellett a város zenei életének egyik szervezője, nagyobbrészt közreműködője is. Több pedagógusunk művész-tanári végzettséggel is rendelkezik. 4.1. A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége Iskolánkban jelenleg 32 jól felkészült pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. 22 tanár kollégának főiskolai, 7-nek egyetemi végzettsége van. Ketten IV. éves hallgatók a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai karán, citeratanárunk pedig – pedagógiai végzettsége után – most végzi a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola ének-népzene szakát. Szintetizátort oktató kollégám végzős hallgató a SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának pedagógia szakán. A nevelőtestület életkor szerinti megoszlása nagyon változatos, hiszen a pályakezdő kollégáktól egészen a nyugdíjasig minden korosztály képviselve van. Kilenc kolléga a hangszeres diplomája mellett szolfézs, illetve ének-zene tanári képzettséggel is rendelkezik. A pedagógusok minőségi munkájának értékelésekor, a minőségi bérpótlék odaítélésekor az iskola vezetőségének javaslata alapján döntök. A művészetek tanulása során kifejezetten előnyt jelent, hogy a gyerekekkel egyénileg, illetve kis létszámú csoportban foglalkozhatunk. Erős személyes kötődés alakulhat ki, mely meghatározó lehet a tanuló fejlődésében. Az egyéni hangszertanulás kapcsán kollégáim olyan bizalmas, szinte szülő-gyermek viszonyba kerülhetnek növendékeikkel, amely kontaktus több évre, vagy évtizedre is megmaradhat. Ez a személyiségformáló bizalmi-kapcsolat hosszú távra befolyásolhatja a tanítvány életét. Ezt a lehetőséget kell megragadnunk, hogy tanulóinkat a lehető legjobb, legmegfelelőbb célok felé irányítsuk, hogy személyiségük mind jobban kiteljesedhessen, gazdagodhasson.
18
4.2. A pedagógusok továbbképzése, önképzésének támogatása Intézményünknek elfogadott továbbképzési programja van, mely 2003 – 2008 közötti időszakra szól. E program keretén belül támogatjuk azokat a pedagógusokat is, akik „szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató pedagógus, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett az első pedagógus oklevelet” (277/1997. Korm. rend. 5.§./2/) szerzik meg. Ez két kollégát érint. Egyikük citerát (Mélykútiné Németh Kornélia - ének-népzene szak), másikuk szintetizátort (Mészáros Gábor-pedagógia szak) tanít. A pedagógus szakvizsga követelményeit két kolléga (Mészárosné Surányi Olga, Mihály Béla) teljesítette, míg ketten (Mészárosné Suha Csilla, Várkonyiné Mihály Erna) az idén tavasszal fogják teljesíteni azt. Egy-egy fő diplomázott (Mélykútiné Németh Kornéliapedagógia szak), illetve másod-diplomát (Bajomi Nagy Péter-gitár) szerzett. Rajtuk kívül ketten vettek részt ( Vágvölgyi Melinda, Szunyogh Gabriella) akkreditált továbbképzésen. Csiszár György igazgatóhelyettes kolléga szintén pedagógus szakvizsga (közoktatási vezető) letételére készül. Ezen túlmenően – az iskola anyagi lehetőségeit figyelembe véve – minden olyan nem akkreditált továbbképzésre jelentkezést is támogatok, amely szakmailag indokolt, elfogadható. 4.1. Az oktatást segítő személyzet A bevezetőben említett technikai dolgozók az oktató-nevelő munka nélkülözhetetlen segítségei. Valamennyiőjük önálló munkájára számíthatok, amely sokszor a hivatalos munkaidőn túlra is kiterjed. A szorosan vett munkaköri leíráson túl az intézmény zenei-közművelődési tevékenysége területén és az iskola épületének, környezetének rendben tartásánál számíthatok szakértelmükre.
5. Az iskola részvétele a város zenei, közművelődési életében Ahogyan az elmúlt évtizedekben, úgy az utóbbi öt évben is részt vett Szentes város zenei-közművelődési életének szervezésében a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola egész alkalmazotti köre. De a programok rendezése mellett zenei (hangszeres) közreműködőként is sok koncerten szerepeltek. A pedagógusok mellett növendékeink is sokszor léptek fel itt a városban, de más településeken és külföldön (Topolya, Sankt Augustin) is sikeresen képviselték iskolánkat. Elsősorban hangszeres és énekes tanulók voltak a szereplők, de a Swivel társastánc- és a Zöldág néptánccsoport is sokszor lépett színpadra. Szentes város amatőr művészeti együttesei egy részének (Bárdos Lajos Vegyeskar, Városi Fúvószenekar, Pengető Citerazenekar) szakmai irányítása is a zeneiskolához kapcsolható. 2005-ben ünnepelte intézményünk fennállásának 50. évfordulóját. Ünnepi hangversennyel emlékeztünk meg erről a nevezetes eseményről, amelyen iskolánk egykori növendékei közül Lucz Ilona zongoraművész és Takács Tibor tubaművész 19
lépett fel. Erre az alkalomra komponálta – városunk szülötte – Balázs Árpád az „ Ad Memoriam Mairorum” (Emlékezzünk régiekről!) című oratórikus művét, melyet a Bárdos Lajos Vegyeskar és a Városi Fúvószenekar előadásában hallhattak a szentesiek. 5.1. A pedagógusok művészi aktivitása Szinte felsorolhatatlan azoknak a zenei rendezvényeknek a száma, amelyen pedagógus kollégáim - csaknem kivétel nélkül - közreműködtek. A legfontosabbakat megemlítem: • Hagyományos (minden évben megrendezésre kerülő) „Tanári hangverseny” a Magyar Kultúra Napja tiszteletére, amelyen elsősorban magyar szerzők művei szólalnak meg, • Tematikus, zenés-irodalmi műsorokon való közreműködés a Városi Könyvtárban – Reneszánsz-est, Európai nemzetek kultúrája (Orosz, Német, Francia) „Szerelmi bájital”, Rákóczi-est, Magyar költők (Balassi, József Attila) • Tanár kollégáim, kamaracsoportjaink külföldi szereplései (Németország, Szerbia, Lengyelország, Olaszország) • A Szolnoki Szimfonikus Zenekar szentesi szereplései (2003, 2007) szentesi szólistákkal (Pintér Borbála, Gilinger Piroska, Sáfrán Bálint, Varga Márta, Lakatos Béla, Takács Gabriella) • Egyéb zenei (irodalmi) rendezvények – Erdélyi est, Jótékonysági hangversenyek (Székelyföldi árvízkárosultaknak, Református Nagytemplom javára –Lakatos Béla), Bartók - Kodály emlékműsor, Sankt Augustin – Szentes zenészeinek hangversenye stb. 5.2. A civil művészeti együttesek szakmai támogatása A Szentesi Zenebarátok Egyesületének keretein belül működő Bárdos Lajos Vegyeskar és a Szentes Városi Fúvószenekar szakmai irányítása is iskolánkhoz kapcsolódik. Ezen túlmenően mindkét együttesben több zeneiskolai tanár is segíti (hangszerjátékával, betanítással) a szakmai munkát. Az országosan is ismert Pengető citerazenekar vezetője a szintén intézményünkben tanító Mélykútiné Németh Kornélia. Ezek az együttesek számtalan bel- és külföldi szerepléssel, megyei, regionális, nemzetközi találkozók, fesztiválok szervezésével öregbítették – az elmúlt öt évben is – Szentes város zenei, kulturális hírnevét. Mindhárom együttes, utánpótlásának folyamatos nevelésében, elsősorban művészeti iskolánkra számíthat. Szerepléseik, rendezvényeik közül néhányat megemlítek: • Egyházzenei Kórustalálkozó, • Citera-zenekarok Regionális Találkozója, • Külföldi szereplések: Németország – Énekkar, Lengyelország - Fúvószenekar, Pengető citerazenekar, Székelyföld – Énekkar, Fúvószenekar, Szerbia, Horvátország – Fúvószenekar, 20
• (Nemzetközi) Fúvószenekari Találkozó, • Óév-búcsúztató hangverseny, • Nyári orgonaestek stb. 5.1.
Hangversenyélet, koncert-szervezés
A felnőtt komolyzenei hangversenyek egy-egy évadban négy koncertből állnak. Ezeket közösen szervezzük (fizetjük) a szentesi Művelődési Központtal. Olyan nemzetközi hírű művészek fordultak meg az elmúlt években Szentesen, mint: - Szabadi Vilmos (hegedű) - EWALD rézfúvós kvintett, - Várjon Dénes (zongora) - Keller András (hegedű) - Perényi Miklós (gordonka) - TRIO LIGNUM (Klenyán Csaba és Rozmán Lajos-klarinét, Lakatos Györgyfagott) - Budapest Szaxophon Quartet - Pavlovits Dávid (gitár) és még sokan mások. A bérleti hangversenyek mellett önállóan is szervezünk koncerteket, lehetőséget adva fiatal pályakezdő művészeknek a bemutatkozásra. Ilyen hangverseny keretében léptek a szentesi közönség elé: - Zsoldos Bálint (zongora) - Daniel Grover (USA) zongora - Trio Special (fuvola, cselló, zongora) - LAJBI – népzenei együttes - Pregun Tamás (zongora) - Tóth Péter (zongora) - Brezovai Zsuzsanna (gordonka), Dancsik Nóra (zongora) - Zenei pályára készülő, volt növendékeink, - Majtényi Eszter (zongora) és még sokan mások. A klasszikus-zenei koncertek mellett intézményünk nyitott más műfajú muzsikák felé is. Ennek jegyében szerveztünk jazz- és világzenei hangverseny-sorozatokat az elmúlt években, ami élénk érdeklődést váltott ki nemcsak a szentesiek körében. Ezen felléptek: - FIANNA együttes, - MAKÁM együttes, - MOLNÁR – Dixieland Band, - HULIN – jazz-kvartett, - MATTHEW MITCHELL – jazz-trio, - FABULA RASA együttes, - SZANISZLÓ – kvartett, - SANTÁL együttes 21
6. Befejezés A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola próbálja betölteni küldetését, feladatát a mai társadalmi viszonyok között, ami nem könnyű. A nehezülő gazdasági és romló morális állapotok mellett egyre nehezebben találunk utat növendékeink szívéhez-lelkéhez. A művészetekkel való foglalkozás, gyakorlás egyben komoly kitartást, szorgalmat igénylő tevékenység is, amihez támogató szülői ház, megértő, de követelményeket állító pedagógus szükséges. Ezt a felelősségteljes munkát igyekszik a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola valamennyi dolgozója egyre magasabb színvonalon végezni, amiért köszönet illeti őket. Szentes, 2007-04-04
22
