No title

Törtel Község Jegyzője 2747 Törtel, Szent István tér 1. Tel: 53/576-010 Fax: 53/576-019 E-mail: [email protected] Törtel Község Önkormányzata képviselő-testületének 2./2011.(I.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Törtel Község Önkormányzat képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1.§ (1) Az adókötelezettségre vonatkozóan a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 35. § (1) bekezdése az irányadó. (2) Az adóalanyiságra vonatkozóan a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 35. § (2) bekezdése az irányadó. 2.§ (1) Az adó mértéke az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2 %-a. (2) A fizetendő adó összege az ideiglenes jelleggel építőipari tevékenység folytatása, illetve természeti erőforrás feltárása vagy kutatása esetén, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, naptári naponként 2.000.-Ft. (3) A fizetendő adó összege bármely – az (1) és (2) bekezdésbe nem sorolható – tevékenysége után, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert az adózó, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel, naptári naponként 2.000.-Ft. 3.§ (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet 2011. február 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Törtel Község Önkormányzata képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló, többször módosított 3/1999. (IV.7.) önkormányzati rendelete. Godó János sk. polgármester

dr. Kecskeméti Gabriella sk. jegyző

Törtel Község Önkormányzata képviselő-testületének 4./2011.(I. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szoláltatott ivóvízért és a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjról szóló, többször módosított 13/2003. (XII.11.) önkormányzati rendelet módosításáról Törtel Község Önkormányzatának képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (1) és 11. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: 1.§ (1) Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szoláltatott ivóvízért és a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjról szóló, többször módosított 13/2003. (XII.11.) önkormányzati rendelet (továbbiakban:Rendelet) 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „lakossági fogyasztó részére 2009. IV.01-től 2010. évre 252,- Ft/m3” szövegrész helyébe a „lakossági fogyasztó részére 2011. február 01-től 2012. január 31.-ig terjedő időszakra 267.- Ft+Áfa/m3” szöveg lép. (2) A Rendelet 3. § 1 bekezdésének b) pontjában a „közületi fogyasztó részére 2009. IV.01től 2010. évre 305,- Ft/m3” szövegrész helyébe a „közületi fogyasztó részére 2011. február 01.-től 2012. január 31.-ig terjedő időszakra 323 Ft+Áfa/m3” szöveg lép. (3) A Rendelet 3. § (2) bekezdésének a) pontjában a „lakossági fogyasztó részére 2009. IV.01-től 2010. évre 305,- Ft/m3” szövegrész helyébe a „lakossági fogyasztó részére 2011. február 01-től 2012. január 31.-ig terjedő időszakra 320.- Ft+Áfa/m3” szöveg lép. (4) A Rendelet 3. § (2) bekezdésének b) pontjában a „közületi fogyasztó részére 2009. IV.01től 2010. évre 375,- Ft/m3” szövegrész helyébe a „közületi fogyasztó részére 2011. február 01.-től 2012. január 31.-ig terjedő időszakra 394 Ft+Áfa/m3” szöveg lép. (5) A Rendelet 3. § -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:”A csatornahasználati díj alapját az április 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra az elő-, oldal, vagy hátsó kerttel rendelkező ingatlanok esetében az adott időszakra jutó vízfogyasztás 10%-al csökkentett mennyisége adja. 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Godó János polgármester

dr. Kecskeméti Gabriella jegyző

2

Törtel Község Önkormányzata képviselő-testületének 6./2011. (III.25.) önkormányzati rendelet tervezete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

3

Törtel Község Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában és az Ötv. 1. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. Fejezet Általános rendelkezések 1§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Törtel Község Önkormányzata. (2) Az Önkormányzat székhelye: 2747 Törtel, Szent István tér 1. (3) Az Önkormányzat működési területe Törtel község közigazgatási határain belülre terjed ki. Az Önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását, illetve térképvázlatát az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza. 2. § (1) Az önkormányzat szervei: a) a Képviselő-testület, b) a Képviselő-testület bizottságai, melyek ba) Jogi és Ügyrendi Bizottság, bb) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, bc) Művelődési, Egészségügyi és Sportbizottság, c) a polgármester és d) a Képviselő-testület hivatala. 3.§ (1) Az Önkormányzat címeréről, zászlajáról, valamint azok használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik. Az önkormányzat címerének, zászlajának leírását, valamint bélyegzőinek lenyomatát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza. 4. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetésekről, elismerő címekről, díszpolgári cím alapításáról, valamint azok odaítélésének rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik. 5.§ (1) Az önkormányzat a lakosság széleskörű tájékoztatása érdekében havonta megjelenő ingyenes lapot, a Törteli Híradót adja ki. (2)A lap felelős szerkesztője a három tagú Szerkesztő Bizottság. A Szerkesztő Bizottság tagjaira a Jogi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot és a megválasztásukról a Képviselőtestület dönt. A Szerkesztő Bizottság névsorát az SZMSZ 3. függeléke tartalmazza. (3) A lapban tájékoztatást kell nyújtani: a) az önkormányzati rendeletekről, a teljes szöveg közzétételével, b) a közérdeklődésre számot tartó határozatokról, azok szó szerinti ismertetésével, c) a bizottságok fontosabb döntéseiről, d) az önkormányzati kapcsolatokról, együttműködésekről, e) a Polgármesteri Hivatal híreiről, f) az önkormányzati fejlesztésekről, g) a község eseményeiről. (4) A lap megjelent példányait évente legalább 2 példányban be kell köttetni, 1 példányt a könyvtárban, 1 példányt a polgármesternél kell megőrizni. 6. § (1) A képviselő-testület a községben elhelyezett 6 db hirdetőtáblán keresztül minden, a lakosság számára fontos információt közöl az állampolgárokkal.

II. Fejezet 4

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre 7. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Törtel Község Önkormányzat képviselőtestületét illetik meg. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre és a bizottságokra ruházza át. (3) Az átruházott hatáskör gyakorlója évente legalább egy alkalommal köteles a képviselőtestületnek írásban vagy szóban tevékenységéről, intézkedéseiről, annak eredményéről beszámolni. (4) A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök felsorolását a 1. melléklet tartalmazza. (5) A Képviselő-testület által a bizottságokra ruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza. 8. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv. 10. § (1) bekezdésében foglaltakon túl: a) minden önkormányzati célt szolgáló hitelfelvétel, értékhatárra tekintet nélkül, b) a képviselő-testület munkatervének elfogadása, c) gazdasági társaság létrehozása, megszüntetése, gazdasági társaságba való belépés, illetve kilépés, d)a rendszeresen ellátandó közfeladat önkéntes felvállalása, vagy erről történő lemondás, e) együttműködési megállapodás létesítése, felmondása.

III. Fejezet 1. A Képviselő-testület működése 9. § (1) Törtel község képviselő-testülete 6 választott települési képviselőből és a közvetlenül megválasztott polgármesterből áll. A polgármester nevét, címét és a települési képviselők névsorát és címét a 4. függelék tartalmazza. 1. A települési képviselő jogállása, jogai és kötelezettségei 10. § (1) A települési képviselő az Önkormányzat gazdasági programjában megfogalmazott célkitűzések valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért vállalt felelősséggel vesz részt a község lakosságának, az önkormányzat érdekeinek képviseletében. 11. § (1) A települési képviselő jogait az Ötv. 19. §-a tartalmazza, mely az alábbiakkal egészül ki: a) magasabb rendű jogszabályban foglaltak betartásával önkormányzati iratokba, dokumentumokba való betekintés, azok tanulmányozása a polgármesterrel és a jegyzővel történt előzetes egyeztetés után, b) a polgármestertől és a jegyzőtől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást és egyeztethet ügyviteli és adminisztratív jellegű közreműködés érdekében, c) a polgármester egyes települési képviselőket – szakmai ismereteik, felkészültségük szerint – bevonhat a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel történő tárgyalásokba, d) a polgármester a képviselő-testületnek javaslatot tehet egyes ügyekben arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőt bízzon meg, (2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett megbízásról a Képviselő-testület egyszerű többséggel, nyílt szavazással, határozatában dönt. A megbízást írásba kell foglalni és a képviselőnek átadni. A megbízásnak tartalmaznia kell: a) a képviselet tárgyát, b) a képviselet terjedelmét, 5

c) az esetleges hatáskört, d) a megbízás időtartamát. (3) A képviselők részére a Képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg, melynek részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 12. § (1) A képviselő köteles: a) írásban vagy szóban a polgármesternek (állandó bizottság elnökének) előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület (állandó bizottság) ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik, b) részt venni a képviselő-testület munkájában, közreműködni a bizottság tevékenységében, a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban, c) igény szerint fogadóórát, lakossági fórumot tartani, kapcsolatot tartani a lakossággal, önszerveződő közösségekkel, d) a képviselői megbízáshoz méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani, e) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint egyéb információkat a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni, f) a polgármesternek jelezni bármilyen jellegű összeférhetetlenségi ok felmerülését. 13. § (1) A 11. és 12. §-ban foglaltak értelemszerűen a bizottságok nem képviselő tagjaira is érvényesek. 2.Képviselői felvilágosítás-kérés Interpelláció 14. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg valamely – az Önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe tartozik. Problémát tár fel és arra vár választ, hogy az mikor szűntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. 15. § (1) A települési képviselő interpellációt intézhet: a) polgármesterhez, b) az alpolgármesterhez, c) a jegyzőhöz, d) a bizottságok elnökeihez. (2) Az interpellációt – az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal - a polgármesternél kell írásban benyújtani, aki intézkedik annak a címzetthez való eljuttatásához. Az interpellációnak tartalmaznia kell: a) az interpelláló nevét, b) az interpelláció címzettjét, c) az interpelláció tárgyát. (3) Az interpelláció képviselő-testületi ülésen szóban is előterjeszthető a napirendek megtárgyalását követően. A szóbeli interpelláció előterjesztésének ideje maximum 5 perc. 16. § (1) Az írásban benyújtott interpelláció esetén az interpelláló interpellációja tartalmát a napirendek megtárgyalását követően a képviselő-testület ülésén szóban ismertetheti és kiegészítheti. (2) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell érdemi választ adni. A szóbeli válaszadás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban is válaszolhat. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni. A válasznak tartalmazni kell a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. (3) Írásban adott választ a következő rendes képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni, melynek során az interpelláció címzettje írásbeli válaszának tartalmáról tájékoztatja a képviselő-testületet. 6

(4) A válaszadást követően az interpelláló viszontválaszt adhat, melyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e, ha igen, akkor a képviselőt-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. (5) Ha az interpellációra adott választ a települési képviselő nem fogadja el, a képviselőtestület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a képviselő-testület által kijelölt bizottság vagy a polgármester elé utalandó. A bizottság vagy a polgármester állásfoglalását és határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a képviselő-testület határoz. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni. (6) Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet. Képviselői kérdés 17. § (1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó bármely (pl. szervezeti, működési, döntés-előkészítési stb.) ügyben történő felvetés vagy tudakozódás. (2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén, a napirendek tárgyalását követően: a) a polgármesterhez, b) az alpolgármesterhez, c) a jegyzőhöz, d) a bizottságok elnökeihez maximum 5 percben intézhet kérdést, amelyre az ülésen maximum 5 percben szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni. (3) A kérdést írásban is be lehet nyújtani – az ülést megelőzően legalább 2 munkanappal - a polgármesternél, aki intézkedik annak a címzetthez való eljuttatásához. A kérdésnek tartalmaznia kell: a) a kérdező nevét, b) a kérdés címzettjét, c) a kérdés tárgyát. (4) Az írásban benyújtott kérdés esetén a kérdés felvetője a kérdés tartalmát a napirendek megtárgyalását követően a képviselő-testület ülésén szóban ismertetheti és kiegészítheti. (5) A kérdésre adott válasz elfogadásáról sem a képviselő, sem a képviselő-testület nem dönt. 3.A képviselő-testület ülései 18. § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendes ( munkaterv szerinti) és rendkívüli üléseken látja el feladatát. (2) A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal (2747 Törtel, Szent István tér 1.) tanácstermében tartja, a kihelyezett ülés kivételével.

4.Az alakuló ülés, a képviselő-testület megalakulása, az alakuló ülés eljárási rendje 19.§ (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, melyet az újonnan megválasztott polgármester hív össze. A meghívót az ülést megelőző 3 nappal kell kézbesíteni. 20. § (1) Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő (korelnök) vezeti a polgármester eskütételéig. 7

(2) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményeiről. (3) A települési képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő. (4) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről. (5) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő. (6) Az eskütételt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés kötelező napi rendi pontjait, melyek az alábbiak: a) a polgármester programjának ismertetése, b) a polgármester juttatásainak megállapítása, c) az alpolgármester megválasztása, d) az alpolgármester juttatásának megállapítása, e) a bizottsági struktúra kialakítása.

5. Rendkívüli ülés 21. § (1) Rendkívüli ülés az év bármely napjára összehívható. 22. §(1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze. 23. § (1) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a) a települési képviselők 1/4-nek, vagy b) a képviselő-testület bármely bizottságának indítványára. (2) Az indítványt írásban, a szükséges aláírásokkal ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pont(ok) előterjesztésé(i)t, határozati javaslatokat, amelyeknek meg kell felelniük az e rendeletben támasztott követelményeknek, a rendkívüli ülés összehívását megalapozó körülmények leírását. (3) A polgármester az (1) bekezdés szerint indítványozott rendkívüli ülés összehívásáról 8 napon belül - lehetőleg az előterjesztésben javasolt időpontra – gondoskodik. (4) A rendkívüli ülés összehívásáról szóló meghívóhoz mellékelni kell az indítványt (kivéve, ha az ülés összehívását a polgármester kezdeményezte), az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat. (5) A (4) bekezdésben ismertetett szabálytól eltérni csak kivételesen szabad, ebben az esetben azonban lehetőség van a testület tagjait az ülésről értesíteni telefon, e-mail üzenet, ill. futár útján, a sürgősség indokának megjelölésével. (6) A rendkívüli ülésen kizárólag azok a napirendek tárgyalhatók, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt. 6.A rendes ülések 24. § (1) A képviselő-testület évente legalább nyolc rendes ülést tart. Az üléseket lehetőleg a hónap utolsó csütörtökére kell összehívni. (2) A képviselő-testületi ülések időpontját úgy kell kitűzni és az üléseket összehívni, hogy azon valamennyi képviselő a munkaidején kívül, szabadidejében részt tudjon venni. (3) A képviselő-testület évente nyári ülésszünetet tart, melynek időtartamáról a lakosságot tájékoztatja. 7.Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága, a zárt ülésre vonatkozó szabályozások 25. § (1) A képviselő-testület ülései a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nyilvánosak. 8

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülést levezető elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot rendre utasíthatja, felszólíthatja a rendzavarás megszüntetésére, végső esetben pedig az ülésről kiutasíthatja. A képviselő-testület ülésén csak a tanácskozási joggal rendelkezők szólalhatnak fel. (3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben. (4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (5) A (3) bekezdésbe foglalt személyi ügy tárgyalásakor az érintettet az elnök nyilatkozattételre kéri fel arra vonatkozóan, hogy a nyilvános tárgyalásba beleegyezik-e. A nyilatkozatát a jegyzőkönyvbe bele kell foglalni. (6) A (4) bekezdésben szabályozott esetekben a zárt ülés megtartását: a) a polgármester, alpolgármester b) bármely képviselő, c) a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. (7) A zárt ülésen: a) a Képviselő-testület tagjai, b) a jegyző, c) a kisebbségi szószóló, d) meghívása esetén az érintett ill. a szakértő, e) a jegyzőkönyvvezető vehet részt. 26. § (1) A zárt ülésen hozott döntésről a polgármester tájékoztathatja a közvéleményt, a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáló érdekek megsértése nélkül. (2) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni: a) a képviselő-testület tagjainak, b) a jegyzőnek, c) napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak, d) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek, e) a kormányhivatal vezetőjének, f) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személynek. (3) Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az tekinthet be, aki a zárt ülésen részt vehet, valamint a kormányhivatal vezetője.

8.Munkaterv 27. § (1) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadott féléves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart. Az I. félévi munkaterv képviselő-testületi döntésre történő beterjesztésének és elfogadásának időpontja az adott évet megelőző év utolsó testületi ülése, a II. féléves munkatervet a tárgyév júniusi testületi ülésén kell beterjeszteni és elfogadni. (2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni: a) képviselő-testület tagjaitól, 9

b) képviselő-testület bizottságaitól, bizottsági tagjaitól, c) jegyzőtől, d) országgyűlési képviselőtől, e) kisebbségi önkormányzattól, f) önkormányzati intézmények vezetőitől, g) helyi társadalmi szervezetek vezetőitől, h) közszolgáltatást végző szervezetektől. (3) A munkaterv tervezetét a jegyző a hivatal közreműködésével állítja össze, és azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az munkaterv tervezet előterjesztésekor a polgármester - indoklással ellátott - tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról. (4) A munkaterv tartalmazza: a) az ülések időpontját (hónap és nap megjelölésével), b) az ülések napirendjét, továbbá az előterjesztések előadóit, c) az előterjesztés előkészítésében közreműködő szerv, vagy személy megnevezését, d) az előterjesztést véleményező bizottság(ok) megjelölését, e) az adott napirendi pont tárgyalásához meghívandók körét, f) azon témák megjelölését, amelyek előkészítésénél lakossági fórum összehívása szükséges, g) a közmeghallgatások időpontját. (5) A jegyző a helyi újságban és a település honlapján való megjelentetés útján gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen. (6) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől az előkészítés során javaslatot kért, illetve kapott a jegyző. 9.Az ülés összehívása

28. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze. A helyettesítésről a polgármester folyamatosan gondoskodik. A személyi változásról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testület. A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, illetőleg a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze. 29. § (1) A képviselő-testületet össze kell hívni: a). a munkatervben meghatározott időpontra, b.) a képviselők egynegyedének, c.) a képviselő-testület valamely bizottságának, d.) a kormányhivatal, e) a polgármester kezdeményezésére, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. (2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a javasolt napirendet. (3) Az ülést a kezdeményezés átvételétől számított 8. napon belül össze kell hívni. (4) A képviselő-testületet határozatképtelensége esetén 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni. 30. § (1) Az ülés összehívása írásbeli meghívóval történik. (2) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a települési képviselők és a meghívottak rendes ülés esetén az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt 48 órával megkapják. A települési képviselő írásos kérésére a - zárt ülés anyagainak kivételével - az írásos anyagokat online módon is meg lehet küldeni. A meghívók és előterjesztések kézbesítéséért a jegyző a felelős. (3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a rendes ülést megelőzően 5 nappal, a rendkívüli ülés előtt 48 órával - a község lakóit a hivatal hirdetőtábláján 10

történő kifüggesztéssel és a község honlapján való megjelenítéssel értesíteni kell. A meghívó közzétételéért a jegyző a felelős. (4) A meghívónak tartalmaznia kell: a) az ülés minősítését (rendes, rendkívüli ülés), b) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, c) a javasolt napirendi pontokat, d) a napirendek előadójának megjelölését, e) az ülést összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát, dátumot. (5) A meghívóhoz mellékelni kell: a) az előterjesztéseket, b) határozati javaslatokat, c) az addig beérkezett interpellációk tárgyát. 31. § (1) A képviselő-testület ülésére minden esetben meg kell hívni a települési képviselőket. (2) A képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni: a) a jegyzőt, b) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit c) a község egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjét, d) megyei kormányhivatal vezetője, e) megyei közgyűlés elnökét, a megyei közgyűlés helyi képviselőjét, f) a bizottságok nem képviselő tagjait g) helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, h) a község díszpolgárait, helyi társadalmi és civil szervezetek, egyházak képviselőit, i) helyi intézmények vezetőit, j) akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, valamint akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges (könyvvizsgáló, belső ellenőr stb). (3) A (2) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg: a) jegyzőt, b) megyei kormányhivatal vezetőjét, c) az egyházak képviselőit, d) a község egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjét, e) Törtel község díszpolgárait, f) akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges (előkészítésben közreműködő csoportvezetők, érintett intézmények, szervek, szervezetek képviselői), g) a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan a Törtel községben működő társadalmi szervek közül azokat, amelyek tevékenységi köre a tárgyalt napirendhez kapcsolódik, h) a bizottság nem képviselő tagját, abban az esetben, ha a napirendi pontot a bizottság előterjesztésként javaslattal ellátva tárgyalta. (4) A (2) bekezdés d)-j) pontban meghatározott meghívottak részére írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kell megküldeni, amelynek tárgyalásában érintettek, illetve amelyikhez meghívásuk kapcsolódik. A község egyéni választókerületi országgyűlési képviselője részére az írásos előterjesztést kérésére e-mail formájában meg kell küldeni. 32. § (1) A képviselő-testület ülése halasztást nem tűrő indokolt esetben - a jegyző útján telefonon is összehívható, melynek szükségességéről a polgármester saját hatáskörben dönt. (2) A telefonon történő összehívás esetén írásos anyag nem kerül előzetesen megküldésre a képviselőknek. (3) A telefonon összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendi témájához kapcsolódó írásos előterjesztést a képviselő-testület tagjai az ülést megelőzően kapják kézhez. (4) A képviselő-testület tagjainak 30 perc áll rendelkezésére az írásos előterjesztés áttanulmányozására. 11

10.Előterjesztések rendje 33. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányulhat, b) beszámoló, jelentés valamely feladat elvégzéséről, szerv tevékenységéről, stb., c) tájékoztató anyag, amely tudomásulvételt igényel. 34. § (1) A 33. § (1) bekezdés a) pontjában írt előterjesztésre jogosult: a) polgármester, alpolgármester, b) témakör szerint illetékes bizottság elnöke, c) bármely települési képviselő, d) képviselő-testület döntése alapján felkért szerv vagy szervezet vezetője. (2) A rendelet-tervezet csak a) az illetékes szakbizottságok és a b) Jogi és Ügyrendi Bizottság előzetes véleményezését követően terjeszthető a képviselő-testület elé. (3) További testületi előterjesztések az munkatervben meghatározott előkészítést követően kerülnek előterjesztésre. (4) A 33.§.(1) bekezdésben megjelölt további előterjesztések bizottság előtti megtárgyalását a polgármester, alpolgármester, települési képviselő, valamint a jegyző kezdeményezheti. Képviselő-testületi előterjesztésre csak a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek kerülhetnek. (5) A testület elé kerülő előterjesztést a határozati javaslattal, rendelet tervezettel együtt írásban meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak. (6) Egyszerű ügyekben nem kell írásbeli előterjesztést készíteni. Egyszerűbb ügynek tekinthető a költségvetési tételt, fejlesztést, működést, hitelfelvételt, személyi ügyet nem érintő kérdés. A meghívóban utalni kell a szóbeli előterjesztésre. A határozati javaslat szövegét ekkor is írásban kell a képviselő-testület tagjainak kiadni. 35. § (1) Az írásbeli előterjesztés két részből áll. (2) Az első részben: a)meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, b) meg kell nevezni az előterjesztőt, c) le kell írni a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását, d) be kell mutatni az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, e) számot kell adni a témában esetlegesen korábban született testületi döntések végrehajtásáról, f) ismertetni kell a jogszabályi kereteket, g) meg kell fogalmazni a jövőbeni feladatokat, h) részletesen be kell mutatni a meghozandó döntés körülményeit, több döntési változat esetén az egyes alternatívák mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeiket. (3) A második részben: a) fel kell tüntetni a rendelet-tervezetet, határozati javaslatot, b) annak esetleges alternatíváit, c) a végrehajtásért felelős személy (ek) megnevezését, d) a végrehajtási határidőt. 36. § (1) Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a rendelet-tervezetek előterjesztései kivételével – a határozati javaslattal és a melléklettel együtt maximum 15 gépelt oldal lehet. Indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével ettől el lehet térni. (2) Szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 15 perc, ettől a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével eltérhet. 12

(3) Előterjesztés csak a jegyző ellenjegyzése után kerülhet a Képviselő-testület, ill. annak bizottságai elé. 11.A képviselő-testület ülései, az ülések vezetésnek szabályai Az ülés megnyitása 37. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes távollét esetén a korelnök vezeti. 38. § (1) Az ülésvezető: a) megnyitja a képviselő-testület ülését, köszönti a megjelent képviselőket és a képviselő-testületi ülésre meghívott egyéb személyeket, b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták-e össze, c) a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő települési képviselők számát, az ülés határozatképességét, d) ismerteti a távollétüket bejelentőket, e) javaslatot tesz két fő jegyzőkönyv-hitelesítő jelölésére. (2) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, így a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele (4 fő) jelen van. Az ülésvezető a határozatképességet az ülés egész időtartama alatt köteles figyelemmel kísérni, azt minden döntés előtt megvizsgálni. (3) A testület határozatképtelensége esetén az elnök legfeljebb l óra időtartamra rendkívüli szünetet rendelhet el. (4) Amennyiben a rendkívüli szünet eredménytelenül eltelik, az elnök az ülés későbbi időpontra történő elhalasztására tesz javaslatot. Ennek elfogadásához a jelenlevő képviselők egyszerű szótöbbségű egyetértő döntése szükséges. (5) A megismételt ülés - melyet nyolc napon belülre kell összehívni - elmaradása esetén a soron következő ülésen kell az elmaradt napirendi pontokat – sorrendben elsőként – megtárgyalni. (6) A jegyzőkönyvet hitelesítő képviselő-testületi tagok ABC sorrendben követik egymást, akadályoztatásuk esetén a sorrendben következő lép a helyébe. A képviselő-testület a jegyzőkönyv hitelesítők személyéről vita nélkül határoz. A napirend elfogadása

39. § (1) Az ülés napirendjére és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot. (2) Az előterjesztett javaslatról a képviselő-testület vitát követően határoz. (3)A képviselő-testület ülésén a napirend sorrendje: a) napirend előtti felszólalás, b) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülésszak között eltelt időszak jelentősebb hivatali tevékenységéről, c) előterjesztések d) interpellációk, e) képviselői kérdések. Sürgősségi indítvány 40.§ (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. (2) A sürgősségi indítványt határozati javaslattal együtt az adott ülés megkezdése előtt a képviselőknek ki kell adni. A polgármester ezt követően alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

13

(3) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára - vita nélkül minősített szótöbbséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyalása tárgyában. (4) A sürgősségi indítványt – elfogadása esetén – a testületi ülés első napirendi pontjaként kell tárgyalni. (5) Ha a képviselő-testület döntésével nem ismeri el a sürgősség tényét, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a képviselő-testület következő ülésén kell napirendre venni. Sürgősségi indítvánnyal vagyoni jellegű ügy csak akkor terjeszthető elő, ha a határozati javaslatban bizottsági szintű és szakmai előkészítést nem igényelnek. 41. § (1) A sürgősségi indítványt (a kiküldött meghívóban nem szereplő napirendi javaslat) legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10 óráig kell a polgármesternél írásban benyújtani, a konkrétan megfogalmazott határozati javaslattal, a sürgősség tényének rövid indokolásával együtt. Sürgősségi indítvány szóban nem nyújtható be. (2) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a) polgármester, b) alpolgármester, c) bizottság elnökei, d) települési képviselők, e) a kisebbségi önkormányzat elnöke. Napirend előtti felszólalás 42. § (1) A napirend előtti felszólalás igényét a jegyzőhöz vagy a polgármesterhez a képviselő-testületi ülést megelőző 1 munkanappal írásban kell benyújtani a felszólalás tárgya megjelölésével, és tartalmának tényszerű kifejtésével. (2) A napirend előtti felszólalásra a képviselőnek 5 perc, a polgármester esetleges válaszára 5 perc áll rendelkezésre. 12.Előterjesztések tárgyalása 43. § (1) A sürgősségi indítványok, a napirend előtti felszólalások és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló polgármesteri beszámoló tárgyában való döntést követően a képviselő-testület az elfogadott napirend szerinti előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokat tárgyalja. (2) A polgármester a napirendek sorrendjében, minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát mely során: a) szót ad a napirendi pont előadójának szóbeli kiegészítésre, b) szót ad az előterjesztést megtárgyaló bizottság előadójának a bizottság döntésének ismertetésére, c) igény szerint szót ad a bizottsági kisebbségi vélemény előadójának, d) megnyitja a napirend vitáját, és a bejelentkezés sorrendjében ad szót a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak, e) ismét szót ad a napirendi pont előadójának, a napirendet megtárgyaló bizottság elnökének, hogy válaszoljon a vitában elhangzott hozzászólásokra, f) lezárja a vitát, ha a napirendi ponthoz nincs több hozzászólás, vagy ha a képviselő-testület a vita lezárásáról döntött, g) a vita lezárását követően szót ad az illetékes bizottság elnökének. (3) A napirendi előadó, valamint az illetékes bizottság elnökének, tagjának felszólalását követő vitában egy-egy felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc lehet. Ezt az időt a testület egy alkalommal, a felszólaló kérésére meghosszabbíthatja, a hosszabbítás időtartamának meghatározásával, mely maximum további 5 perc lehet. Erről a testület vita nélkül, egyszerű 14

többséggel, nyílt szavazással dönt. A kérdéseknek és felszólalásoknak rövidnek, tömörnek, a tárgyhoz tartozónak kell lenniük, azok segítsék a döntés meghozatalának lehetőségét. (4) A hallgatóság a napirendhez kapcsolódva kérdést tehet fel és hozzászólhat. A polgármester hozzászólásonként legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosít a hallgatóság minden egyes tagjának. (5) Az ülésen elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a felszólalást követően nyomban, legfeljebb azonban 2 perc időtartamban észrevételt tenni. Ha az elnök nem ad szót, az érintett képviselő kívánságára az észrevétel-tétel tárgyában a testület felszólalás nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Viszontválasznak helye nincs. (6) A vita lezárását javasolhatja: a) az előterjesztő, b) bármely bizottság elnöke, c) az elnök. Ebben a kérdésben a testület vita nélkül egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. (6) A vita lezárása után, a döntéshozatal előtt: a) bármely bizottság elnöke jogosult a bizottság álláspontját összefoglalni legfeljebb 3 percben. A bizottsági összefoglalókkal kapcsolatban új vitát nyitni nem lehet. b) a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. 13.A tanácskozás rendjének fenntartása 44.§ (1) A tanácskozás rendjének, méltóságának fenntartásáról a polgármester gondoskodik: (2) Az elnök ebben a jogkörében az alábbi jogosítványokkal élhet a rendzavaró képviselővel, meghívottakkal és a hallgatóság tagjaival szemben. (3) Az elnök azt a képviselőt, meghívottat a) akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, első alkalommal figyelmezteti, b) aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, ill. ismételt rendzavarást követ el, rendreutasítja. (4) Az elnök a hallgatóság sorából azt, aki a) a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, rendreutasítja, b) a tanácskozás rendjét ismételten, vagy súlyosan megzavarja, a terem elhagyására kötelezi. (5) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülés meghatározott idejű félbeszakítására tesz javaslatot. A félbeszakításról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. 45. § (1) Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, illetőleg a képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti széksértést követ el. A képviselő-testület széksértést elkövetett tagja rendbírsággal sújtható. (2) A széksértés tényének megállapítását a polgármester és bármely képviselő indítványozhatja a képviselő-testületi ülés során. A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel állapítja meg. (3) A széksértést elkövető képviselő 30.000 Ft – 50.000 Ft összegig terjedő rendbírsággal sújtható. (4) Amennyiben a képviselő-testületi ülésen a széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, továbbá a sértettet, illetőleg a képviselő testületet megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától. (5) A rendbírság összegéről a széksértés tényének megállapítását kérő polgármester vagy képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. A 15

széksértés tényének, valamint a rendbírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. (6) A rendbírság összegét kiszabását követő 8 napon belül kell befizetni a Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számlájára. A rendbírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő tiszteletdíját a következő esedékesség után automatikusan a bírság összegével csökkentve kell folyósítani. (7) A széksértés megállapításának pontos okáról, a rendbírság kiszabásáról, meg nem fizetéséről a jegyző közérdekű közleményként a Törteli Híradóban tájékoztatja a lakosságot. 46. § (1) Az ülések alatt tilos a dohányzás! (2) A képviselő-testületi ülések alatt a tárgyaló asztalnál foglalnak helyet: a polgármester, a jegyző, a képviselők és a meghívottak. A hallgatóság, a szemlélődők pedig a széksorokban kapnak helyet. 14.Az ülés elnapolása, félbeszakítása 47. § (1) Az elnök kezdeményezheti az ülés félbeszakítását, ill. elnapolását, ha annak alapjául fontos indok szolgál. (2) Az ülés félbeszakítása határozott időre történhet, amelynek letelte után – amennyiben lehetséges – az ülést folytatni kell. (3) Az elnök javaslatot tehet az ülés elnapolására, ha a) a tárgyalt napirendi pontokban a Képviselő-testület nem tud állást foglalni, illetve dönteni, b) az ülés a félbeszakítás eltelte után sem folytatható, c) az ülés a 44. § (5) bekezdésben említett oknál fogva nem folytatható. (4) Az ülés félbeszakításáról, ill. elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. 15.A szavazás módja, képviselő-testület döntései, a döntéshozatali eljárás 48. § (1) Ha törvény, e rendelet vagy más helyi rendelet mást nem ír elő, az előterjesztett javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Egyszerű szótöbbség esetén a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (3) A megválasztott képviselők több mint felének (4 fő) igen szavazata szükséges (minősített többség) a törvényekben, e rendeletben és más helyi rendeletekben rögzített eseteken túl: a) alapítvány létrehozásához, b) hitelfelvételhez, c) fegyelmi ügyekben, az eljárás megindításához és a felelősség megállapításához. 49. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. (2) A nyílt szavazás kézfelemelés formájában történik. (3) Szavazásnál „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazat adható. 50. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Ötv. 12. § (4) bekezdésben foglalt esetekben, illetve bármely képviselő javaslatára, ha a képviselő-testület azt vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű többséggel elfogadja. (2) A titkos szavazás lebonyolítására szavazatszámláló bizottság kerül megválasztásra vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű többséggel. A bizottság három tagból áll, akik maguk közül elnököt választanak. (3) A titkos szavazáshoz szavazólapot kell készíteni, amelynek az eldöntendő kérdést egyértelműen, valamint a kérdésre adható igen, nem vagy tartózkodom szavazati lehetőséget kell tartalmaznia. A szavazólapot az Önkormányzat pecsétjével kell ellátni. Titkos szavazás esetén a szavazólap kitöltésére a polgármester szobájában kerül sor, a szavazólapot a tanácsteremben elhelyezett urnába kell bedobni. A szavazólapot úgy kell leadni, hogy a 16

szándék egyértelműen eldönthető legyen. Titkos szavazás esetén a szavazólap kitöltésére a polgármester szobájában kerül sor, a szavazólapot a tanácsteremben elhelyezett urnába kell bedobni. A szavazáshoz borítékot is rendelkezésre kell bocsátani. (4) A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálása után kihirdeti a szavazás eredményét, amelyről jegyzőkönyvet készít. (5) A (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a szavazás helyét, napját, kezdő és záró időpontját, b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét. (6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz, ill. zárt ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. 51. § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű többséggel, nyílt szavazással név szerinti szavazást rendelhet el. (2) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Ötv. 18. § (3) bekezdésében meghatározott esetben. (3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig nevük elhangzása után „igen, „nem” vagy „tartózkodom” válasszal szavazhatnak. (4) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki. A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 52. § (1) A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. (2) A szavazásból való kizárásról a képviselő-testület az érintett vagy bármely képviselő javaslatára vita nélkül, minősített többséggel, nyílt szavazással határoz. (3) Az elnök kizárása esetén a napirendi pont döntéshozatala vonatkozásában az ülésvezetői teendőket az alpolgármester, akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke látja el. 16.Rendeletalkotás 53. § (1) A képviselő-testület döntésével: a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz. 54. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletalkotási felhatalmazása az Alkotmány 44/A. § (2) bejkezdésén, és az Ötv. 16. § (1) bekezdésén alapul. (2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: a) a polgármester, b) a települési képviselők, c) a Képviselő-testület bizottságai, d) a jegyző. e) cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, f) civilszervezetek képviselői. (3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesternél lehet benyújtani. (4) A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elnöke és a jegyző bevonásával – az adott eset összes körülményét mérlegelve – megvizsgálja, hogy a) a rendeletalkotás indokolt-e, b) a rendelet megalkotásának célja valós-e, c) a tervezett szabályozás nem áll-e ellentétben magasabb szintű jogszabállyal, 17

d) melyek a rendelet hatályosulásának várható feltételei. (5) Amennyiben a kezdeményezés megfelel a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek, akkor a polgármester a tárgyban illetékes bizottság, a jegyző és a kezdeményező bevonásával elkészíti a rendelet tervezetét, és azt a Képviselő-testület elé terjeszti. (6) Kétség esetén a rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. 55. § (1) A tervezet elkészítésével a jegyzőt kell megbízni, aki koordinációs, szakmai, adminisztrációs feladatai körében: a) a közreműködők között elosztja az előkészítéssel összefüggő feladatokat, b) gondoskodik a bizottsági vélemények beszerzéséről és feldolgozásáról, c) biztosítja az elvi célkitűzések érvényesítését, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntését, d) együttműködik az érintett szervekkel, e) megszervezi az adminisztrációs munkát, f) részt vesz a tervezet testület előtti megvitatásában. (2) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – indokolt esetben – más szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre. (3) A tervezet elkészítése során elemezni szükséges a szabályozni kívánt társadalmi viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható hatását, a végrehajtás feltételeit. Vizsgálni szükséges a tervezett szabályozás társadalmi, gazdasági, költségvetési és adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, környezeti és egészségi következményeit. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a személyi, szervezeti, tárgyi, és pénzügyi feltételekre vonatkozó vizsgálatok eredményét is. (4) Az új szabályozást, illetve az átfogó módosítást tartalmazó önkormányzati rendeletek tervezetét indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Az indokolásnak tartalmaznia kell azokat az okokat, célokat, amelyek a szabályozást szükségessé teszik. (5) A polgármester ill. a jegyző a tárgyalás során tájékoztatást ad az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról. (6) A szavazás előtt a jegyzőnek nyilatkoznia kell a tervezet törvényességéről. 56. § (1) A rendelet-tervezetekhez módosító javaslatokat lehetőleg a képviselő-testület ülése előtt kettő munkanappal korábban írásban kell eljuttatni a jegyzőhöz. (2) A jegyző köteles gondoskodni a rendelet-tervezethez benyújtott módosító indítvány – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző napon – a képviselőkhöz történő eljuttatásáról. (3) A polgármester a vita lezárása után előbb a módosító indítványt, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. 57. § (1) Az Önkormányzat rendeletét az elfogadását követő napon a hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel kell kihirdetni, melyről a jegyző gondoskodik. (2) Az elfogadott rendelet teljes vagy kivonatos szövegét egyúttal az önkormányzat honlapján és az önkormányzat lapjában is közzé kell tenni. (3) A rendeletek a – jegyzőkönyvekkel együtt – a hivatalban is megtekinthetők. (4) A rendeletek megjelölését tekintve a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásai az irányadók. A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. (5) A rendeletek utólagos hatásvizsgálatát a jegyzőnek kell lefolytatni, a rendelet hatályosulásának évenkénti felülvizsgálatát a Képviselő-testület a tárgykörben illetékes bizottsága vagy a polgármester hatáskörébe utalhatja. (6) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, mely az SZMSZ 5. számú függelékét képezi. 17.Határozathozatal

18

58. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, nem számozott, alakszerű határozat nélkül dönt: a) jegyzőkönyvi hitelesítők személyéről, b) a napirend meghatározásáról, c) ügyrendi kérdésről, d) képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról, e) sürgősségi indítványról, f) tájékoztató elfogadásáról, g) név szerinti szavazás elrendeléséről. 59. § (1) A vita lezárását követően az elnök vagy a napirendi pont előadója megfogalmazza a határozati javaslatot. (2) A napirendi pont előadója határozati javaslatát főszabályként írásban, előterjesztése részeként fogalmazza meg. (3) A napirendi pont tárgyalása során a felmerülő határozati javaslatot, illetve módosítást a jegyző bevonásával az elnök fogalmazza meg, majd felolvassa és szavazásra bocsátja. (4) A határozati javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen igennel vagy nemmel, vagy tartózkodommal lehessen szavazni. (5) A határozati javaslat részekre is bontható, ez esetben részenként kell szavazni. A részekre bontást csak a tárgy előadója és az elnök javasolhatja. 60. § (1) A határozati javaslattal kapcsolatban módosító javaslatokat tehetnek a testület tagjai, pontosan megfogalmazott szöveggel, az ülést megelőzően lehetőleg 2 nappal korábban a jegyzőhöz írásban benyújtva. (2) A módosító javaslatokról külön-külön kell szavazni. A módosító javaslatról a képviselőtestület olyan arányú szavazással határoz, amilyen arányú szavazással a teljes határozatról dönt. (3) A határozat teljes szövegéről szavazni az elfogadott módosító javaslatoknak a határozattervezet szövegébe történt beillesztése után lehet. 61. § (1) A képviselő-testület határozatát az elfogadását követő napon a hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel kell közzétenni, melyről a jegyző gondoskodik. A határozatokat emellett az önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni (2) A képviselő-testület határozatai a – jegyzőkönyvekkel együtt – a hivatalban is megtekinthetők. (3) A képviselő-testület határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját. (4) A határozati javaslatot annak végrehajtására megadott határidő kitűzésével, a végrehajtásért felelős és a végrehajtását végző megjelölésével kell megfogalmazni, nem szükséges a végrehajtásért felelős megjelölése, ha a határozat csak általános érvényű állásfoglalást tartalmaz. A Képviselő-testület határozat-kivonatait a jegyző aláírásával és bélyegzője lenyomatával hitelesíti. A jegyző köteles a határozatokat az ülést követő három napon belül az érintettek részére eljuttatni. (5) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, mely az SZMSZ 6. számú függelékét képezi. 18.A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve 62. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Ötv. 17. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza: a) az ülés helyét, időpontját, az ülés megnyitásának időpontját,

19

b) a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát, vagy, hogy annak okát a képviselő nem jelezte, c) az elfogadott napirendet, d) a jegyzőkönyvi hitelesítők nevét, e) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, f) a szavazás módjára való utalást, az elfogadott határozatok és rendeletek szövegét, az esetleges kisebbségi véleményt, g) az elhangzott bejelentéseket, tájékoztatókat, interpellációkat, kérdéseket, az azokra adott válaszokat, határozatokat, megtett intézkedéseket, h) a képviselő kérésére, véleményének – ilyen irányú szándéka esetén szó szerinti – rögzítését, i) az elnök ülésvezetéssel kapcsolatos intézkedéseit, j) az ülés lezárásának időpontját, k) aláírásokat, dátumot, pecsétet. (2) A jegyzőkönyv melléklete: a) a meghívó, b) az előterjesztések, határozat- és rendelet-tervezetek egy-egy példánya, c) jelenléti ív, d) névszerinti szavazás esetén a hitelesített névsor, e) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólása, f) a jegyző törvényességi észrevétele. (3) A jegyzőkönyvet a tanácskozásról készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni, melyről a jegyző gondoskodik. A hangfelvétel az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 29/2009 (X. 30.) ÖM rendelet alapján nem selejtezhető. (4) A zárt ülésről, ill. napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. 63. § (1) A jegyzőkönyv – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – egy-egy példányát a Polgármesteri Hivatal titkárságán, valamint a Könyvtárban minden érdeklődő számára hozzáférhető helyen, betekinthetőséget biztosítva kell tartani, továbbá az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A Polgármesteri Hivatalban kezelt példányokat évente be kell köttetni. A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek. (2) A jegyzőkönyv egy példányát – kérésükre – a képviselőknek meg kell küldeni. Az ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselő kérésére elektronikusan (pendrive-on, vagy CD lemezen) át kell adni. (3) A jegyzőkönyvek további egy példányát – mint nem selejtezhetőt kell irattározni, egy példányt pedig az üléstől számított 15 napon belül a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek meg kell küldeni. (4) A jegyzőkönyvet aláírásával a polgármester (elnök) és a jegyző és a jegyzőkönyvi hitelesítők hitelesítik. 19. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 64.§ (1) A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét. 20. Lakossági fórumok 65. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják a lakossági fórumok. Ezek a következők: 20

a) falugyűlés, b) közmeghallgatás, c) képviselői fogadónap. 66. § (1) A képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett falugyűlést tart. (2) Az előzőeken túl a falugyűlés összehívására javaslatot tehet: a) bármely települési képviselő, b) a képviselő-testület bármely bizottsága, c) jegyző. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. (3) A falugyűlés időpontját, helyét megtartása előtt 8 nappal a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, a honlapon meg kell jeleníteni és amennyiben lehetséges, a Törteli Híradóban is közzé kell tenni. (4) A falugyűlést a polgármester vezeti, de azon részt vesznek a települési képviselők és a jegyző is. (5) A falugyűlésen a polgármester tájékoztatja a lakosságot az aktuális feladatokról, beszámol az előző évi fejlesztési feladatok végrehajtásáról és vázolja a tárgy évi feladatokat. 67. § (1) A falugyűlésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdéseket tehetnek fel, javaslatokat tehetnek. (2) A falugyűlésen elhangzott kérdések, javaslatok rögzítéséről a jegyző gondoskodik. (3) Amennyiben az elhangzott kérdés a helyszínen érdemben nem válaszolható meg, az írásbeli választ - 15 napon belül - a kérdés feltevőjének meg kell küldeni. (4) Az elhangzott javaslatra vonatkozó intézkedésről - ha a helyszínen érdemben válasz nem adható - a javaslattevőt a polgármester 15 napon belül tájékoztatja. 68. § (1) A Képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart a költségvetési rendelet elkészítése előtti időpontban. (2) A fentieken túl közmeghallgatást kell tartani: a) helyi adók bevezetése, b) nagyobb arányú területrendezési kérdésekben, c) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntések előtt. (3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendjéről a lakosságot a testületi ülésekhez hasonló módon, legalább 8 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell. Amennyiben lehetséges a közmeghallgatást a Törteli Híradóban is meg hirdetni. 69. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testület egyes települési képviselőihez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez kérdést intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek. (3) A település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt szóban és írásban, valamint az ülésen szóban is megtehesse. (4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amit szintén meg kell küldeni az települési önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzését végző szervnek. (5) A képviselő-testület – a polgármester előterjesztésére – a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat értékeli és kijelöli azt a személyt(szervezetet), aki (amely) a közmeghallgatás során elhangzott hozzászólások tartalmát megvizsgálja, s a szükséges intézkedéseket kezdeményezheti, előkészítheti. 70. § (1) A települési képviselő igény szerint fogadó órát tart. (2)A Jegyző a Törteli Híradóban és a helyi érdekeltségű hírközlő szervben közzéteszi a következő hónapban esedékes települési képviselő fogadóórájának helyét, idejét.

21

IV Fejezet A polgármester, alpolgármester, jegyző 21.Polgármester 71. § (1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki e minőségében képviseli a testületet a hatóságok, hivatalok, gazdasági szervezetek és a lakosság előtt. (2) A polgármester tevékenységét főállásban látja el, akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti. (3) A polgármester minden hétfőn fogadónapot tart 8.00 és 10.00 óra között, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel. (4) A polgármester az önkormányzat képviseletében nyilatkozik a sajtónak és a hírközlő szerveknek. (5) A polgármester illetményét és költségtérítését az alakuló ülésén a Képviselő-testület állapítja meg a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény keretei között. A polgármester illetményének emelését a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság javaslatára a képviselőtestület állapítja meg. Ugyancsak a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság javaslatára dönt a képviselő-testület a polgármester jutalmazásáról és a jutalom összegéről. 72. § (1) Amennyiben a polgármester a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az Ötv-ben meghatározott időn belül nem szünteti meg és az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásának vizsgálatát bármely képviselő indítványozza, az indítványt a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjaiból választott 3 tagú bizottságnak ki kell vizsgálnia és az állásfoglalásuk után, javaslatukra kerülhet az indítvány a képviselő-testület elé. (2) A Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjaiból választott 3 tagú bizottság javaslatát a tények feltárása, az ügy kivizsgálása után teheti meg. Ennek során iratokat szerezhet be, személyeket hallgathat meg. (3) A polgármester munka- és pihenőidejére, fegyelmi és kártérítési felelősségére vonatkozóan a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény, és az abban foglaltaknak megfelelően a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései az irányadók. 73. § (1) A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével összefüggésben: a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, b) biztosítja a képviselő-testület demokratikus széles nyilvánosság melletti működését, c) képviseli a képviselő-testületet, önkormányzatot, d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja, e) segíti a települési képviselők munkáját, f) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat (2) A polgármester bizottságok működésével kapcsolatos feladatai: a) indítványozza a bizottság összehívását, b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület a következő ülésen határoz, c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti, d) feladategyeztető megbeszélést tart a bizottság elnökei részére, e) rendszeres tájékoztatást ad a bizottságok részére. (3) A polgármesternek a hivatal irányításával kapcsolatos kiemelt feladatai: a) polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a polgármesteri hivatalt, 22

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzati döntések előkészítésében való részvétel és azok végrehajtásának tekintetében. 74. § (1) A polgármester kapcsolatot tart, együttműködik a helyi társadalmi szervekkel, helyi gazdasági egységekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, a lakossággal. (2) A polgármester rendkívüli helyzetben, elemi csapás esetén köteles intézkedni. Az intézkedés kapcsán dönthet a szükséges költségek fedezetének biztosításáról, amelyről a soron következő ülésen a képviselő-testület felé tájékoztatást ad.

22.Alpolgármester 75. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. (3) Az alpolgármester előre egyeztetett időpontban fogadóórát tart. (4) Az alpolgármester a polgármestert annak tartós akadályoztatása esetén helyettesíti. Tartós akadályoztatásnak minősül: a) 7 napot meghaladó betegség, külszolgálat, b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés. (5) Az alpolgármester illetményét és költségtérítését az alakuló ülésén a Képviselő-testület állapítja meg a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény keretei között. Az alpolgármester illetményének emelését a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság javaslatára a képviselőtestület állapítja meg. Ugyancsak a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság javaslatára dönt a képviselő-testület az alpolgármester jutalmazásáról és a jutalom összegéről. 23.Jegyző 76. § (1) A Képviselő-testület az 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott képesítési követelményekkel rendelkező jegyzőt foglalkoztat. A jegyző kinevezése és az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása a képviselő-testület kizárólagos joga. A képviselő-testület pályázat alapján, határozatlan időre titkos szavazással, minősített többséggel nevezi ki a község jegyzőjét. (2) Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai: a) előkészíti a testületi ülés és a bizottság elé kerülő előterjesztéseiket, határozat és rendelet tervezeteket, megszervezi azok végrehajtását, b) ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, c) gondoskodik a testületi és bizottság ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet, a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, e) a rendeletek kihirdetéséről és a határozatik közzé tételéről a jegyző gondoskodik. Az ő feladata a rendeletek karbantartása, hatályosításának előkészítése, egységes szerkezetbe foglalása. (3) A Hivatal vezetésével kapcsolatos feladatok: a) vezeti a Polgármesteri Hivatalt és gyakorolja - a hivatal dolgozói tekintetében - a munkáltatói jogokat, b) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről, c) szervezi a jogi felvilágosító munkát, 23

d) továbbképzési tervet készít és gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről e) gondoskodik a lakosság, társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek tájékoztatásáról. 77. § (1) A jegyző helyettesítését a polgármesteri hivatal megfelelő képesítésű köztisztviselője, mindezek hiányában – megállapodás alapján – valamely szomszéd település jegyzője látja el. V. Fejezet Polgármesteri Hivatal 78. § (1) A képviselő-testület a jegyző vezetésével egységes hivatalt működtet – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az Önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A Polgármesteri Hivatal helyi költségvetési szerv, önálló jogi személy. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási kötelezettségeket. (3) A Hivatal működésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat a jegyző által elkészített ügyrend tartalmazza. Az ügyrend folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. (4) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, a polgármester és a jegyző fogadóóráját az SZMSZ 8. függeléke tartalmazza. (5) A kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző utasításban határozza meg. A polgármester hatáskörébe tartozó ügyek kiadmányozási rendjét az SZMSZ 9. függeléke tartalmazza. (6)A köztisztviselői törvényben meghatározott köztisztviselőkön kívül vagyonnyilatkozatot köteles tenni: anyakönyvezető, a pénzügyi előadó. A hivatal dolgozója minden olyan adatot, információt, tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettséget befolyásolja. VI. Fejezet A Képviselő-testület bizottságai 79. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, koordinációs, szervezési és ellenőrzési feladatokat ellátó – az önkormányzat által döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek. (2) A képviselő-testület állandó, ideiglenes vagy albizottságot hozhat létre. (3) A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről, nevének meghatározásáról létrehozásakor dönt. A döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő indítványozhatja. A képviselő-testület az előző kérdésekben minősített többséggel dönt. 80. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozta létre: a) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, b) Jogi és Ügyrendi Bizottság, c) Művelődési, Egészségügyi és Sportbizottság. Az állandó bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát az SZMSZ 9. függeléke tartalmazza. 81. § (1) A bizottság elnökére és tagjaira a polgármester tesz javaslatot. A bizottság elnökét és tagjainak többségét a képviselő-testület tagjai közül kell megválasztani. A képviselő-testület a bizottságok elnökeit és tagjait minősített többségű szavazással választja meg. A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület zárt ülésen választja meg; ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. A bizottságok egyszerű szótöbbséggel a bizottság tagjai közül az elnök helyettesítésére elnök-helyettest választanak. 24

(2) Egy képviselő egyidejűleg kettő bizottságnak lehet tagja, vagy egy bizottságnak elnöke és egynek tagja. (3) A bizottság tagjainak számát, ezen belül a települési képviselői mandátummal nem rendelkező tagok számát – bizottságonként - a Képviselő-testület határozza meg. Egy bizottságnak legfeljebb 3 képviselő tagja lehet. (4) A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt megválasztásukkor vagy megválasztásukat követő testületi ülésen esküt tesznek. (5) A bizottság tagjának a bizottság ülésein kötelessége részt venni. A települési képviselő és a bizottságok kültagjai is kötelesek írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testületi, vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb képviselői, bizottsági tagságával összefüggő megbízatásának teljesítése akadályba ütközik. (6) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. 82. § (l) A képviselő-testület az Ötv. 27. §-án túlmenően meghatározza bizottságai feladat- és hatáskörét, ezen belül megállapítja a bizottság döntési jogkörét. Átruházott hatósági és döntési hatáskört – a bizottságok részére – a képviselő-testület külön rendeletben állapít meg. (2) A bizottság jog- és hatáskörét csak a képviselő-testület módosíthatja, vonhatja meg. A bizottság jog- és hatáskörében a polgármester, más bizottságok nem járhatnak el. A bizottság nevében történő eljárásra csak a bizottság tagja hatalmazható fel. (3) A bizottság – feladatkörében – a polgármesteri hivatal és az önkormányzat valamennyi intézménye és más érintett tekintetében: a) előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, b) szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását, c) külön rendeletben megállapított döntési jogait gyakorolja, d) gyakorolja átruházott önkormányzati hatósági jogkörét. (4) Ha a bizottság – feladatkörén túl – a képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti az illetékes bizottság előzetes tájékoztatása után. 83. § (1) A bizottság munkáját az elnök irányítja. (2 A bizottságot az elnök képviseli. Az elnökhelyettes teljes körűen jogosult helyettesíteni az elnököt, annak akadályoztatása esetén. (3) A bizottság munkájának irányításában, az ügyek vitelében a bizottság írásbeli felhatalmazása alapján – mint helyettes – a bizottság egy képviselő tagja is eljárhat. Az állandó bizottság ellenjegyzési jogkörében csak az elnök komoly akadályoztatása esetén szavazható meg helyettes. (4) A tagok a bizottság ülésein hozott döntések alapján látják el feladataikat. 84. § (1) A bizottság legalább fél évre meghatározza rendes üléseinek számát és időpontját. A bizottság a munkatervét a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő ülésén fogadja el. A rendes ülések időpontjáról a bizottság köteles a Képviselő-testületet írásban tájékoztatni. (2) A bizottságot az elnök hívja össze, mind rendes, mind rendkívüli ülésre. (3) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt legalább 3 tag kezdeményezi az elnöknél. (4) A polgármester – az elnökhöz intézett – indítványára a bizottságot össze kell hívni. (5) A bizottság összehívását a képviselő-testület is kezdeményezheti. (6) A bizottságot a kezdeményezést követő 5 munkanapon belüli időpontra kell összehívni. 85. § (1) A bizottság ülését meghívóval kell összehívni. A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell elkészíteni, hogy azokat legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek. (2) A bizottságok tervezett üléséről és napirendjéről valamennyi települési képviselőt meghívó útján értesíteni kell. 25

(3) A bizottság a jegyzőn ill. a polgármesteren keresztül a polgármesteri hivataltól munkaanyagok, írásos előterjesztések elkészítését, feladatuk ellátásához szükséges adatok szolgáltatását, javaslatok megtételét igényelheti. (4) A bizottság működésének ügyviteli feladatait, az ülések technikai előkészítését a hivatal látja el – a jegyzővel, és a polgármesterrel folytatott – előzetes egyeztetés alapján. 86. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott bizottsági tag, elnökhelyettes vezeti. (2) A bizottság ülése nyilvános, azon tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, bármelyik települési képviselő és a jegyző, ill. az általuk megbízott személy. Zárt ülés a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tartható. (3) A bizottság a települési képviselő javaslatára a feladatkörébe tartozó ügyet köteles legkésőbb a következő ülésén megtárgyalni. (4) A bizottság napirendjére – kötött határidővel – fel kell venni a Képviselő-testület és a polgármester által javasolt témaköröket. 87. § (1) A bizottság határozatképességére, döntéshozatalára, a szavazás módjára, a döntéshozatalból való kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza meg. (3) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során döntését határozatként jeleníti meg. (4) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor véleményt, állásfoglalást alakít ki, javaslatot tesz/tehet, amelyet szintén határozatba foglal. (5) A bizottság döntésének kiadmányozója az elnök vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes. A bizottság határozatait a jegyző köteles az érintettek részére az ülést követő 48 órán belül eljuttatni. A jegyző a bizottságok határozatairól nyilvántartást vezet. (6) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyző lehetőleg az ülést követő 15 napon belül köteles elkészíteni. Mellékletként csatolni kell a jelenléti ívet, a meghívót és az írásos előterjesztéseket. A bizottságok üléséről készült hangfelvételt elektronikus hordozón (fél évig számítógépen, azt követően CD lemezen is) kell tárolni. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző írja alá. 88. § (1) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményez. A bizottságok együttes ülésén a határozatképességet, és a szavazásnál a többséget a bizottságok együttes taglétszámához viszonyítottan kell vizsgálni. Az együttes ülés vezetésére bármelyik bizottság elnöke jogosult. 89. § (1) A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok mellett a jegyző által kijelölt köztisztviselő referensként tevékenykedik. (2) Az állandó bizottságok munkájáról négy éves időszakot figyelembe véve beszámolót készítenek, melyet minden önkormányzati ciklus végén tartandó testületi ülésre írásban terjeszt elő az elnök. (3) Az ideiglenes és albizottságok munkájáról tevékenységük befejezését követően írásbeli beszámolót készítenek a képviselő-testület részére. 90. § (1) A bizottságok egyes kiemelt, folyamatos feladataik ellátására albizottságot hozhatnak létre. Az albizottság elnöke csak a bizottság képviselő tagja lehet. Az albizottság elnökét, tagjait a bizottság választja meg, minősített többséggel, nyílt szavazással. Az albizottság megalakításáról, feladatairól a bizottság elnöke a soronkövetkező ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet. (2) Az albizottság a bizottság feladatkörébe tartozó döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, konzultatív feladatot lát el, döntési hatáskört nem gyakorolhat. Az albizottság által tárgyalandó kérdéseket, és a javaslattétel határidejét a bizottság határozza meg.

26

(3) Az albizottságot az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő tag képviseli. (4) Az albizottságot az elnök, vagy a bizottság bármely tagja javaslatára, illetve az albizottság kéthavi működésképtelenségét követően a bizottság szüntetheti meg, minősített többséggel, nyílt szavazással. (5) Az albizottságokra egyebekben a bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók. 91. § (1) A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladata elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (2) Ideiglenes bizottság megalakítását javasolhatja: a) a Képviselő-testület bármely tagja, b) a Képviselő-testület bármely bizottsága, c) a jegyző. (3) A Képviselő-testület meghatározza az ideiglenes bizottság feladatkörét, működésének idejét, tagjainak számát, megválasztja elnökét és tagjait. (4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók, a (3) bekezdés alapján meghatározott eltérésekkel. (5) Ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. A bizottság nem képviselő tagjává az adott területen kellő jártassággal, szakismerettel rendelkező személyeket kell választani. VII. Fejezet 24.Az Önkormányzat vagyona 92. § (1) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosításról külön70 önkormányzati rendelet rendelkezik. 25. Gazdálkodás 93. § (1) Az önkormányzat az Ötv-ben előírt időpontban felülvizsgálja a gazdasági programját és évente meghatározza a költségvetését az irányadó jogszabályok figyelembevételével. A gazdasági program az SZMSZ 10. függelékét képezi. (2) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben szabályozza. (3) A költségvetés tárgyalása – általában – két fordulóban történik. Az első fordulóban a kormány költségvetési irányelvei alapján a gazdasági koncepciót kell összeállítani. A második fordulóban – a költségvetési törvényben előírt részletezésben – az önkormányzati költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a Képviselő-testület. (4) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről legkésőbb augusztus 15-ig tájékoztatja a Képviselő-testületet. (5) A önkormányzat nevében a tárgyévi költségvetési rendeletben foglalt előirányzatok terhére kötelezettséget vállalhat: a) a polgármester működési költségekre korlátlanul, beruházásra, felújításra egymillió forintig, b) a Képviselő-testület korlátlanul, c) az azonos-, hasonló célú, egymással összefüggő, összetartozó, vagy azonos szerződővel, megbízottal szembeni kötelezettségvállalások a tárgyévben egybeszámítandók. Az értékhatárok csökkentése érdekében a kötelezettségvállalások nem bonthatók. 26.Ellenőrzés

27

94. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (2) Az önkormányzat teljes gazdálkodási területére kiterjed a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság ellenőrző tevékenysége. (3) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság vizsgálatának megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel. (4) A Képviselő-testület az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. §-a alapján évente könyvvizsgálót bíz meg az egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentés, könyvviteli mérleg, továbbá pénzmaradvány- és eredmény-kimutatás eseti könyvvizsgálatának ellátására. 95. § (1) Az önkormányzat intézményeinek felsorolását az SZMSZ 10. függeléke tartalmazza.

Záró és vegyes rendelkezések 96. § (1) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos gondozása a jegyző feladata. (2) Az SZMSZ-t a Képviselő-testület évenként áttekinti és ha szükséges módosítja. (3) E rendelet mellékletei: 1. melléklet: a képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök jegyzéke 2. melléklet: a képviselő-testület által a bizottságaira ruházott hatáskörök jegyzéke, a bizottságok egyéb feladatainak jegyzéke. (4) E rendelet függelékei: 1. függelék: az Önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírása, illetve térképvázlata, 2. függelék: az önkormányzat címerének, zászlajának leírása, valamint bélyegzőinek lenyomata, 3. függelék: a Törteli Híradó szerkesztőbizottsága tagjainak névsora, 4. függelék: a polgármester és a képviselők neve, lakcíme, 5. függelék: az Önkormányzat hatályos rendeleteinek jegyzéke, 6. függelék: a képviselő-testület által hozott határozatok nyilvántartása, 7. függelék: a Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása, munkarendje, ügyfélfogadási rendje, a polgármester és a jegyző fogadóórái 8. függelék: a polgármester hatáskörébe tartozó ügyek kiadmányozási rendje, 9. függelék: az állandó bizottságok neve, elnökei és tagjai névsora, 10. függelék: az Önkormányzat gazdasági programja a 2010-2014-es évekre, 11. az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek felsorolása, 12. függelék: vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályzata 13. függelék: megállapodás a többcélú kistérségi társulással (3) Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetését követő napján lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (4) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9./1999.(IX.16.) számú rendelet és annak módosítására kiadott a 9/2000.(VII.6.) sz., a 8/2001.(VIII.30.) sz., a 10./2001.(IX.26.) sz., a (8./2002.(XI.04.) sz., a 7./2003.(IV.24.) sz. és 7./2006.(X.12.) sz., 8./2006.(XI.30.) sz., 11./2006.(XI.30.) sz., az 5./2007.(V.03.) sz., a 6./2007.(VI.07.) és a 6./2009.(III.26.) számú rendeletek. Törtel, 2011. március Godó János polgármester

dr. Kecskeméti Gabriella jegyző

28

1. melléklet a 6./2011.(III.25.) önkormányzati rendelethez A Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke -

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyben rendkívüli átmeneti segély ügyben temetési segély ügyben kamatmentes kölcsön igények elbírálása ügyében elemi csapás esetén nyújtandó támogatás ügyében méltányossági ápolási díjak megállapítása ügyében étkezési térítési kedvezmények elbírálása ügyében lakásfenntartási támogatás megítélése ügyében szociális otthoni beutalás ügyében Bursa Hungarica pályázatok elbírálása ügyében közfoglalkoztatás szervezési ügyekben a méltányossági közgyógyellátás 30 %-os térítési díjának ügyében (az utalásról dönt) hitelfelvétel bérjellegű kiadások fedezésére 1 havi nettó munkabér erejéig a költségvetési rendeletben meghatározott összegű működési célú hitelfelvétel mezőgazdasági ingatlanok bérbeadása nem mezőgazdasági ingatlanok legfeljebb 3 havi időtartamra történő bérbeadása az önkormányzat vagyonát érintő ügyekben való döntés 500.000.- Ft értékhatárig

29

2. melléklet a 6./2011.(III.25.) önkormányzati rendelethez Bizottságok feladata és hatásköre 1.) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság - Véleményezi a költségvetés tervezetét, az féléves és éves beszámoló tervezetét, az csak állásfoglalásában nyújtható be a Képviselő-testület elé. - Évente legalább két alkalommal célvizsgálatot, kétévenként pedig átfogó pénzügyi, gazdasági ellenőrzést tart a Polgármesteri Hivatalnál. - A Képviselő-testület, a Polgármester vagy a Jegyző kérésére 15 napon belül a kérelmező által megjelölt témában vizsgálatot tart az Önkormányzat bármely szervezeténél. - Ellenőrzi a Testület által jóváhagyott javaslatainak végrehajtását. - Javaslatot tesz a Polgármester illetményének emelésére és jutalmazására. - Véleményezi az ingatlanok adás-vételével kapcsolatos döntéstervezeteket. - Közreműködik a fejlesztési programok és az éves fejlesztési tervek előkészítésében. - Dönt a nem lakás céljára szolgáló épületek, valamint területek 3 hónapon túli bérbeadásáról a Polgármester előterjesztése alapján, vele egyetértésben. - Véleményezi a fejlesztési célú kiviteli szerződéseket és a Képviselő-testület elé döntésre előkészíti. - Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés-csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. - Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a - pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelemérvényesítését. - Részt vesz a képviselő-testület pályázatainak előkészítésében; - Véleményezi a vállalkozásokban való önkormányzati részvételt célzó testületi előterjesztéseket. 2.) Jogi és Ügyrendi Bizottság - Előkészíti a Szervezeti és Működési Szabályzatot és csak állásfoglalásával terjeszthető a Képviselő-testület elé. - Bonyolítja a Testület hatáskörébe tartozó választásokat. - Közreműködik az Önkormányzati rendeletek előkészítésében. - A Képviselők és a Polgármester vagyonnyilatkozatának gyűjtése, nyilvántartása, kezelése, nyilvánosság biztosítása és az erre vonatkozó szabályok kidolgozása. - Eljár a Képviselő-tetület tagjainak, valamint a Bizottságok nem képviselő tagjainak összeférhetetlenségi ügyeiben. 3.) -

-

Művelődési, Egészségügyi és Sportbizottság Elnöke útján segíti a Törteli Híradó szerkesztését. Kulturális és sporttal kapcsolatos megbízatások: A bizottság részt vesz az ifjúságot érintő önkormányzati fejlesztési feladatok kidolgozásában, tegyen javaslatot az ifjúságot elfoglaló, lekötő programokra, és ellenőrizze azok eredményességét. Összehangolja a testneveléssel és sporttal kapcsolatos elképzeléseket figyelembe véve a civil szervezetek javaslatait. Figyelemmel kíséri a község egészségügyi alapellátását, annak javítására javaslatot tesz. 30

-

-

-

-

Az egészségügyi alapellátás koordinálásával kapcsolatos kérdések előkészítése. Javaslatot tesz a nevelés és oktatás körébe tartozó önkormányzati kötelező feladatok ellátását, vagy átszervezését érintő ügyekben. Állást foglal az óvoda, iskola, művelődési ház, könyvtár szolgáltatásairól felmerülő észrevételekkel, kérdésekkel kapcsolatban. Véleményezi a művelődési és oktatási intézmények SZMSZ-ét. Önkormányzati tulajdonú művészeti alkotások védelmét felügyeli, újak létrehozását javasolhatja, a művészeti alkotómunkát segíti. A művészeti, kulturális, sportjellegű és a település egyéb érdekeit szolgáló lakossági kezdeményezéseket, önszerveződések támogatására javaslatot tehet a Képviselőtestület felé. A költségvetés készítése előtt javaslatot tesz a Képviselő-testület felé, és a költségvetésben biztosított keret erejéig pályáztatással anyagi segítségnyújtást javasolhat a község civil szervezeteinek kulturális és sport tevékenységéhez. A támogatás mértékéig beszámoltatja a községi szakmai munkaközösségeket, Sportkört, csoportokat, egyesületeket, erről a Képviselő-testületnek beszámol. Javaslatot tehet a Képviselő-testület felé községi, kulturális és sport ösztöndíj alapítására, odaítélésére javaslatot tehet, azokat félévente értékeli. Javaslatot tehet a Képviselő-testület felé tehetséges tanulók jutalmazására. Előterjeszti a Képviselő-testületnek az általa meghatározott tárgykörű ügyeket. A nemzeti és községi ünnepélyeket szervezi és koordinálja az intézmények közreműködésével. Kiemelt nemzeti ünnepeink és emléknapjaink: március 15-e, június 04-e, augusztus 20-a, október 6-a, október 23-a. A községben a községi intézmények és más civilszervezetek által szervezett rendezvények segítése.

31

1.

függelék a 6./2011.(III.25.) önkormányzati rendelethez

Törtel község a Duna-Tisza közében, Pest megye délkeleti peremén fekszik, 87 km-re Budapesttől. Északnyugaton Abonnyal, keleten Kőröstetétlennel, Jászkarajenővel, délen Kocsérral, Nagykőrössel, Nyársapáttal, nyugaton Cegléddel határos. A település a Pilis-Alpári-homokhát kistáj területén helyezkedik el.

32

2. függelék a 6./2011.(III.25.) önkormányzati rendelethez

Törtel Község Önkormányzatának címere: szabályos pajzs formában az alapszín megosztott: felső ½ rész piros, alsó ½ rész zöld. A pajzs felső osztott piros mezejű részében balról jobbra vágtató ló hátán hátrafele nyilazó tegzes nomád vitéz ül. A piros mező bal felső részén aranyló nap, a jobb felső részén aranyló félhold látható. A pajzs alsó zöld mezejében középütt a községben talált neves hun áldozati üst rajzolata látszik. Mindkét mezőben a figurák aranyszínűek, fekete kontúrvonallal. Törtel Község Önkormányzatának zászlója: a zászlólap - arányában a zászlórúd felül nézve 1:2 arányít téglalap alakú, egyszínű tört fehér a zászlórúd felőli első egyharmadának tengelyében helyezkedik el a címerpajzs csúcsa, fölötte arany betűkkel, fekete kontúrral „TÖRTEL" felirat van. A címer kontúrja és a zászló hosszanti oldalának szegélye arany, míg a zászlólap vége arannyal rojtozott. Az önkormányzat zászlaja esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala 90 cm. A zászlórúd tört fehér, a zászló csúcs aranyozott, gyertyaláng formájú.

33

Az önkormányzat pecsétjei és bélyegzői

34

3. függelék a 6./2011.(III.25.) önkormányzati rendelethez

A TÖRTELI HÍRADÓ CÍMŰ ÖNKORMÁNYZATI LAP SZERKESZTŐBIZOTTSÁGA Antalné Tóth Szilvia, a Művelődési, Egészségügyi és Szociális Bizottság tagja Káldiné Megyeri Éva, a Művelődési, Egészségügyi és Szociális Bizottság tagja Vágó Sándor Képviselő, a a Művelődési, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke

35

4. függelék a6./2011.(III.25.) önkormányzati rendelethez KÉPVISELŐ-TESTÜLETI TAGOK NÉVSORA Polgármester: Godó János

Déryné út 11.

Képviselők:

1.) Czeróczki Ferencné

Jászkarajenői út 52.

2.) Dr. Gubik Zoltán Képviselő

Szent István út 7.

3.) Dr. Kocsis Csaba Képviselő

Szent István út 7/a.

4.) Perényi Attila László Képviselő

Luzsányi Pál út 13.

5.) Vágó Sándor Képviselő

Jászkarajenői út 61.

6.) Vincze Imre Képviselő

Jászkarajenői út 100.

36

5.

függelék a6./2011.(III.25.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat hatályos rendeleteinek jegyzéke

37

6.

függelék a 6./2011.(III.25.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartása

38

7.

függelék a 6./2011.(III.25.) önkormányzati rendelethez

1. A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása: a) Hatósági csoport: 1 fő csoportvezető 7 fő előadó 1 fő hivatalsegéd 1 fő közterület-felügyelő 1 fő takarító b) Gazdasági és költségvetési csoport: 1 fő csoportvezető 3 fő előadó 1 fő élelmezésvezető Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.

2.A Polgármesteri Hivatal munkarendje A Polgármesteri Hivatal munkarendje 40 órás munkahét, mely a hét egyes napjain az alábbiak szerint oszlik meg. Hétfő: 7.30 -16.00 óráig Kedd: 7.30 -16.00 óráig Szerda: 7.30 -16.00 óráig Csütörtök: 7.30 -16.00 óráig Péntek: 7.30 – 13.30 óráig A munkarend magába foglalja az ebédidőt is, mely 24 perc. Túlmunka végzés esetén a szabadidőt a dolgozók esetén a jegyző engedélyezheti.

3 A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje Hétfő: Szerda: Péntek: Ebédidő:

8.00 -15.00 óráig 8.00 -15.00 óráig 8.00 -15.00 óráig 12.00-13.00 óráig

4.A Polgármester fogadóórája: Hétfő: 8.00-10.00 óráig

5.A jegyző fogadóórája: Hétfő: 9.00-11.00 óráig Péntek:9.00-11.00 óráig A települési képviselőket, valamint az intézményvezetőket lehetőleg előre egyeztetett időpontban fogadni kell ügyfélfogadási időn kívül is.

39

8.

függelék a 6./2011.(III.25.) önkormányzati rendelethez

A polgármester határkörébe tartozó ügyek kiadmányozási rendje

40

9.

függelék a 6./2011.(III.25.) önkormányzati rendelethez

Bizottsági tagok névsora Jogi és Ügyrendi Bizottság: Elnök: Tagok: Kültagok:

dr. Kocsis Csaba Perényi Attila Vincze Imre Oltai Péter, Seres Aladár

Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Elnök: Tagok: Kültagok:

Vincze Imre dr. Kocsis Csaba Vágó Sándor Kónya Miklós, Győr Miklós

Művelődési, Egészségügyi és Sportbizottság Elnök: Tagok: Kültagok:

Vágó Sándor Czeróczki Ferencné Perényi Attila Káldiné Megyeri Éva, Antalné Tóth Szilvia

41

10.

függelék a 6./2011. (III.25.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat gazdasági programja 2010-2014. évekre

42

11.

függelék a 6./2011.(III.25.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek Törtel Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Szent István Király Általános Iskola Törteli Tulipán Óvoda Déryné Művelődési Központ és Könyvtár

43

12.

függelék a 6/2011. (III.25.) önkormányzati rendelethez

Törtel Község Önkormányzatának Vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályzata Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatának 6. sz. melléklet 2. pontjának utolsó bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Önkormányzatnál a vagyonnyilatkozatok kezelésének helyi szabályait - az Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján - a Jogi és Ügyrendi Bizottság az alábbiak szerint határozza meg: 1. Általános szabályok 1.1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed mindazokra a személyekre, akik a 2007. évi CLII. törvény 3. §a szerint a szervnél közszolgálatban állnak és vonatkozásukban a Szervezeti és Működési Szabályzat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget állapít meg, továbbá a helyi önkormányzatok által alapított alapítványok esetében az alapítvány tisztségviselőjére. 1.2. A szabályzat tartalma A szabályzat tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat őrzésére, - a vagyonnyilatkozat-tételt megelőző feladatokra, - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartására, - a vagyonnyilatkozat nyomtatványok és egyéb tájékoztató anyagok kötelezett részére történő átadására, - a vagyonnyilatkozatok kötelezettől való átvételére, - a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről való értesítésre, - az átvett vagyonnyilatkozat nyilvántartására, - a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésére, - a vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó szabályokat

44

2. A vagyonnyilatkozat őrzése A köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak őrzése: Az Önkormányzati Hivatalban a vagyonnyilatkozatok őrzéséért a – hivatkozat törvény 7. § a) bekezdése értelmében - következő személyek felelnek: - a jegyző esetében a munkáltatói jogköröket gyakorló polgármester, - a többi köztisztviselő esetében a jegyző. A nem köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak az őrzése: A nem Önkormányzati Hivatalban dolgozó, de vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vagyonnyilatkozatának őrzéséért a hivatkozott törvény 7. § c) pontja alapján a helyi önkormányzat esetén a jegyző(körjegyző) a felelős. 3. A vagyonnyilatkozat-tételt megelőző feladatok A vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról, az esedékességet megelőzően legalább 60 nappal értesíti. Az értesítés tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős nevét, - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, munkakörét, - tájékoztatást a vagyonnyilatkozati kötelezettségről, - tájékoztatást a vagyonnyilatkozat-tétel határidejéről, - keltezést és aláírást. Az átvételi elismervény: A vagyonnyilatkozatra-kötelezett személy keltezéssel és aláírással ellátott igazolással köteles átvenni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló tájékoztatót, és annak mellékletét képező hozzátartozói nyilatkozatot.

A hozzátartozói nyilatkozat: A nyilatkozatban a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett köteles megjelölni azokat a vele közös háztartásban élő személyeket (házas, illetve élettárs, gyermek, gyermekek), akik vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek. A nyilatkozat tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, munkakörét, - a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyeknek a nevét és családi jogállását, - a keltezést és vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett aláírását. A nyilatkozatot 1 példányban kell elkészíteni és átadni a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személynek. A nyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy 5 munkanapon belül köteles visszajuttatni a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személynek. 4. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartása

45

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében az őrzésért felelős személynek nyilvántartásokat kell vezetnie. Személyenkénti nyilvántartás A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személyenkénti nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekről. A nyilvántartás célja, hogy a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálatban álló személyek vonatkozásában megállapíthatóak legyenek a nyilatkozat tétellel kapcsolatos legfontosabb információk. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálatban álló személy nevét, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel során alkalmazott nyilvántartási számát, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség okát, okait, valamint a vagyonnyilatkozat esedékességi időszakait, - a hozzátartozók nevét, családi jogállását, az alkalmazott nyilvántartási számokat, - a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének és teljesítésének dátumait, - a vagyonnyilatkozatok visszaadásának időpontjait, - feljegyzést (pl.: a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére történő felszólításról, a késedelmes teljesítés igazolását, a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadását stb.). Évenkénti nyilvántartás Az adott évben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt bekövetkező vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről nyilvántartást kell készíteni. Ezen nyilvántartásba csak azok a közszolgálatban állók kerülnek bele, akiknek tárgyévben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük keletkezett. A nyilvántartás a személyenkénti nyilvántartás alapján készül. A nyilvántartások naprakészsége A nyilvántartások naprakészségéről a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személynek kell gondoskodnia, különös tekintettel: - adott munkakörök – a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott – vagyonnyilatkozat-tételi ok szerinti módosítására, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésére és keletkezésére, - a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok visszaadására. A vagyonnyilatkozatok kezeléséhez szükséges nyilvántartási számok és azok meghatározása A vagyonnyilatkozat kezeléssel kapcsolatos feladatok zökkenőmentesen ellátása érdekében a szerv az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint állapítja meg egyes vagyonnyilatkozat-tételre köteles személyek, valamint a hozzátartozóik vagyonnyilatkozat nyilvántartása során alkalmazandó nyilvántartási szám képzési rendjét. A kiadott nyilvántartási számokról analitikát kell vezetni. A vagyonnyilatkozat kezelésével kapcsolatos nyilvántartások kezelése A vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat kezelésével kapcsolatos nyilvántartásokat a vagyonnyilatkozat mappáktól elkülönítve, de azokkal egy egységben köteles kezelni. E nyilvántartások vonatkozásában is biztosítani kell az adatvédelmi szabályokat. 5. A vagyonnyilatkozat nyomtatványok és egyéb tájékoztató anyagok kötelezett részére történő átadása A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy legkésőbb az érintett vagyonnyilatkozattételének esedékességét megelőző 30 napon belül köteles átadni a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat és az egyéb tájékoztató anyagokat. 46

A vagyonnyilatkozat nyomtatványokat a szükséges mennyiségben, azaz: - a közszolgálatban álló részére a rá vonatkozó vagyonnyilatkozatot 2 példányban, - a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat hozzátartozónként 2-2 példányban kell átadni. Egyéb tájékoztató anyagként át kell adni: - tájékoztatást a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejéről, valamint a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatót, valamint - a vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatót. A kitöltési útmutató tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos általános tudnivalókat, - a vagyonnyilatkozat szerkezeti felépítésére vonatkozó információkat, - a vagyonnyilatkozat kitöltését és kezelését segítő formai és technikai szabályokat, - a vagyonnyilatkozatban szereplő fogalmak helyes értelmezését megkönnyítő magyarázatokat. A vagyonnyilatkozat és az egyéb tájékoztatók átadásáról az őrzésért felelős személynek keltezéssel és aláírással ellátott igazolást kell kiállítania. A vagyonnyilatkozatok kitöltéséhez, illetve megfelelő borítékban való elhelyezéséhez az őrzésért felelős személynek biztosítani kell a szükséges vagyonnyilatkozat nyilvántartási számokat. 6. A vagyonnyilatkozatok kötelezettől való átvétele A vagyonnyilatkozatokat az érintetteknek két példányban kell kitölteniük, és a kötelezettek által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön borítékba kell helyezniük. A nyilatkozó és az őrzésért felelős személy a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el, amennyiben az azonosító azon még nem szerepel. (A borítékon név nem szerepelhet!) A vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről szóló igazolás: Az őrzésért felelős személy tételes igazolást ad a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozat átvételéről. Az igazolás tartalmazza: - az átvett vagyonnyilatkozatok számát és az előzőekben említett nyilvántartási számot, - a keltezést, a hitelesítést, és az aláírást. Az igazolást két példányban kell elkészítenie, amelyből egy példány a vagyonnyilatkozattételre kötelezetté, a másik pedig az őrzésért felelősé. 7. Értesítés a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat átvételével egyidőben írásban tájékoztatni köteles a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálatban álló személyt arról, hogy a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége mikor válik esedékessé. Az értesítés átvételéről átadás-átvételi elismervényt kell kiállítani, és a vagyonnyilatkozat nyomtatványok között meg kell őrizni. 8. Az átvett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása

47

A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozat átvételének tényét az őrzésért felelős személy feljegyzi a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség személyenkénti, illetve évenkénti nyilvántartásában. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettenként külön mappában kell őrizni. Ebben a mappában kell elhelyezni: - értesítés a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló értesítést, valamint a hozzátartozói nyilatkozat átvételét igazoló elismervényt, - tájékoztatást a ..... évi vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, - a visszaérkezett hozzátartozói nyilatkozatot, - a vagyonnyilatkozat és az egyéb tájékoztatók átadás-átvételéről szóló igazolást, - a vagyonnyilatkozat kötelezettől történő átvételére vonatkozó igazolást, - a vagyonnyilatkozatokat a lezárt borítékokban, - értesítést a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, - igazolást a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló értesítés átvételéről, - vagyonnyilatkozat visszaadásának átadás-átvételi elismervényét, - visszaadással kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat, jegyzőkönyveket, - vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatási eljárás iratait. Fő szabályként kell érvényesíteni azt, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett valamennyi iratot az egyéb iratoktól (személyi anyagoktól és a közszolgálati alapnyilvántartástól is) elkülönítetten kell kezelni. 9. A vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a nyilatkozattételre köteles közszolgálatban álló személy vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten, de az egyes személyre vonatkozó dokumentumokat (beleértve a hozzátartozókat is) együttesen köteles kezelni. Az őrzésért felelős, valamint a nyilatkozó által lezárt vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték tartalmát nem bonthatja fel - sem a munkáltató, - sem a nyilatkozó, sem pedig a nyilatkozó hozzátartozója. A borítékok csak a vagyongyarapodási vizsgálat során bonthatóak fel. A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról értelemszerűen harmadik személynek sem lehet tájékoztatást adni, s az erre való felhatalmazás semmisnek tekintendő. Amennyiben a vagyonnyilatkozatot tevő írásban nyilatkozik arról, hogy valamely hozzátartozójával már nem él egy háztartásban, úgy az őrzésért felelős személy a bejelentést követő legkésőbb 8 napon belül gondoskodik a hozzátartozóra vonatkozó vagyonnyilatkozat visszaadásáról. Az átadás-átvételről írásbeli elismervényt kell készíteni. A vagyonnyilatkozat munkahelyi kezelésének adatvédelmi szabályai: A főbb adatvédelmi szabályok a következők: - Gondoskodni kell a papíralapú adatok, dokumentumok biztonságos tárolásáról. - A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani. A tárolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokon kívül

48

más irat ne legyen ott, valamint a tárolóhely kizárólag a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok őrzési helyéül szolgáljon. - Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. - Amennyiben a tároló kulcszáras, a tároló kulcsával csak a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy rendelkezhet. Ha a kulcs elveszik, haladéktalanul gondoskodni kell a zár lecseréléséről. - Amennyiben a tároló elektronikus zárószerkezettel rendelkezik, akkor csak a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy ismerheti a nyitási kódot. - Amikor a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése történik, a helyiségbe nem léphet be más személy csak az, akinek az iratait kezelik. - A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés védelméért az őrzésért felelős személy tartozik felelősséggel.

49

10. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnése Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát legkésőbb 8 napon belül, de lehetőség szerint - a munkaviszony megszűnés esetén a munkaviszony megszűnésének napján, - az új vagyonnyilatkozat átvételével egyidőben a kötelezettnek visszaadja. A vagyonnyilatkozat visszaadási kötelezettség értelemszerűen kiterjed a vagyonnyilatkozatot tevő saját, valamint a hozzátartozóira vonatkozó vagyonnyilatkozatokra is. A visszaadást hitelt érdemlően dokumentálni kell. A vagyonnyilatkozat visszaadása vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy jelenlétében történhet. Ha szükséges, az érintettet levélben, telefonon, elektronikus úton tájékoztatni kell arról, hogy a vagyonnyilatkozatot részére vissza kell adni, s ezért személyesen meg kell jelennie. Az átadás-átvételről elismervényt kell kitölteni. Ha a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személynek személyesen nem lehet visszaadni a vagyonnyilatkozatot (pl.: a nyilatkozó halála miatt), az őrzésért felelős személynek gondoskodnia kell a vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely egyenlő értékű az átadás-átvételi elismervénnyel. A visszaadás tényét a személyenkénti nyilvántartásba az őrzésért felelős személy feljegyzi. 11. A vagyongyarapodási vizsgálattal kapcsolatos feladatok A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékokat - a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányait is - csak a vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. Az őrzésért felelős személy köteles a vagyonnyilatkozatra kötelezettet írásban értesíteni a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése előtti eljárása során. Az írásbeli értesítésnek tartalmazni kell legalább a közszolgálatban álló személy meghallgatásának célját, a meghallgatás időpontját, módját. Az írásbeli értesítést legalább 8 nappal a meghallgatás előtt el kell juttatni az érintettnek. Az ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha - a bejelentő névtelen, illetve - a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Az érintett meghallgatására érdekképviselet jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor. A meghallgatás során ismertetni kell a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel a meghallgatás célját, okát. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett számára biztosítani kell azt, hogy a meghallgatását megalapozó bejelentésre reagáljon, tisztázzon egyes tényeket, körülményeket. A bejelentést úgy kell ismertetni, hogy a bejelentő személyiségi jogai ne sérüljenek. A meghallgatás során: - a bejelentésben meghatározott tények, körülmények kerülnek tisztázásra, - történik a bejelentés és a vagyonnyilatkozatban szereplő vagyoni helyzet összevetésére. 50

A meghallgatás során fel kell hívni az érintett vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett figyelmét arra, hogy nem köteles nyilatkozatot tenni, de akkor az őrzésért felelős a rendelkezésre álló iratok és ismeretei alapján fog dönteni arról, hogy kezdeményezi-e az ellenőrzési eljárást vagy sem. A meghallgatás végén jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy az őrzésért felelős: - kezdeményezi-e az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát vagy sem, illetve - ismételt meghallgatást tart-e szükségesnek, melyre a szükséges dokumentumokat, igazolásokat beszerezheti a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett. Az őrzésért felelős a vizsgálatot csak akkor kezdeményezheti az adóhatóságnál: - ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódtak hitelt érdemlően, vagy - ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. 12. Záró rendelkezések A szabályzatot 2010. január 01 -tól kell alkalmazni. Kelt.: .Törtel, 2011. március 24. ...................................................... Godó János Polgármester

........................................... Dr. Kecskeméti Gabriella Jegyző

51

Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10./2011.(IV.29.) rendelete A közterület használatáról és a közterülethasználati díj megállapításáról szóló 12/2008.(IX.11.) önkormányzati rendelettel módosított 7./1996.(V.31.) önkormányzati rendelet módosításáról Törtel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A Rendelet 5. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: „c) kijelölt kistermelői, őstermelői ideiglenes elárusító helyek használatához, melyek ca) Dózsa György út és a Kossuth Lajos út sarkán lévő, kiépített buszmegállótól a Kossuth Lajos út irányába, a Kossuth Lajos út szélétől 1,5m-es távolságban elhelyezkedő terület, cb) a Kossuth Lajos út elején a Coop Áruház előtt elhelyezkedő kiépített parkoló, cc) a temető bejárata előtti terület. (2) A Rendelet 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A kijelölt ideiglenes elárusító helyeken - a temető előtti területet kivéve - heti piaci napokon 6.00-14.00 óráig tilos az árusítás. (3) A Rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:„A kijelölt helyeken a kistermelő és az őstermelő a saját maga által termelt zöldséget, gyümölcsöt és virágot árusíthatja. Ez alól kivétel a temető bejárata előtti terület, mert ott csak virág árusítható”. (4) A Rendelet 5. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „A kistermelő naponta maximum 2 m2 –es területet foglalhat el.” (5) A Rendelet 5. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „A kistermelő köteles gondoskodni az árusítás során keletkezett hulladék folyamatos gyűjtéséről, engedélyezett helyen való elhelyezéséről. Az árusítás befejezése után a területet tisztán kell hátrahagyni.” (6) A Rendelet 5. §-a (4) és (5) bekezdésének számozása (8) és (9) bekezdésre módosul. 2. § (1) Ez a Rendelet a 2011. május 30-án napján lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Godó János sk. polgármester

dr. Kecskeméti Gabriella sk. jegyző

52

TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESÜLETÉNEK 7./2008.(IV.24.) számú rendelete az 1/2009.(I.29.), az 5./2009.(III.26.), a 10/2009.(VI.25.), 12./2009.(X.29.), valamint a 4./2010.(IV.29.), 5./2010.(V.27.), valamint a 11/2011.(VIII.31.) számú rendeletekkel módosítva egységes szerkezetben

Az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályairól

Törtel, 2011. augusztus 31.

dr. Kecskeméti Gabriella

Godó János

Jegyző

Polgármester Záradék: Kihirdetésre került: 2011. augusztus 31-én a helyben szokásos módon. Hatályba lépés napja: 2011. 09.01.

dr. Kecskeméti Gabriella Jegyző

53

Az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályairól

Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§-a (1) bekezdésében, valamint a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 10. §, 26. §, 32. § (3) bek., 37/D § (2) bek., 38. § (1) bek. c pontjában, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény ( a továbbiakban: Gyvt. ) 18. § (1) és (2) bekezdésében, a 21. §-ában valamint a 148. § (7) bekezdésében foglaltakat - az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja 1.§. E rendelet célja, hogy meghatározza az önkormányzat területén – a fenti jogszabályok mellett biztosított egyes szociális ellátások feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét. 2. § A rendelet hatálya kiterjed Törtel Község területén élő az 1993. évi III. Tv. 3. §.-ában foglalt személyekre.

Eljárási rendelkezések 3.§ (1) Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból. (2) A szociális ellátások iránti kérelmet - az eljárás gyorsabbá, egyszerűbbé tétele érdekében elsősorban a Polgármesteri Hivatal által rendszeresített illetve a 63/2006 (III. 27.) Sz. Kormányrendelet melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalban. (3) Az egyes ellátási formákra vonatkozó jogosultság elbírálásához a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozóan nyilatkozatot köteles tenni és e nyilatkozat alátámasztására megfelelő igazolást kell csatolnia.

54

(4) Ha a kérelem az e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő igazolását.

Az ellátás folyósításának időpontja, módja 4.§ A megállapított támogatás folyósításáról a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Csoportja gondoskodik, az ügyfél folyószámlájára történő átutalással, valamint helyben kifizetéssel. Az ellátások ellenőrzésének szabályai 5.§ (1)

A jogosultság felülvizsgálatára a jogosultságot megállapító szerv köteles.

(2) A Képviselő-testület az Ötv. 9. §. (3) bekezdésében biztosított lehetőségével élve, a szociális ellátás hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre ruházza át.

II. FEJEZET A szociális ellátások formái 6.§ (1) A szociális rászorultságtól függő támogatások formái (a)

pénzbeli támogatások,

(b)

természetbeni támogatások.

(2) A szociális és a gyermekvédelmi törvényből fakadó pénzbeli támogatások fajtái: (a)

időskorúak járadéka,

(b)

rendszeres szociális segély,

(c) foglalkoztatást helyettesítő támogatás, (d)

lakásfenntartási támogatás,

(e)

ápolási díj,

(f)

átmeneti segély,

(g)

temetési segély,

hg)

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

55

Természetben nyújtott szociális ellátások 7.§ (1) Egyes pénzbeli ellátások részben vagy egészben természetbeni szociális ellátási formában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható: lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély és szociális segély. (2) E rendelet alkalmazásában természetbeni ellátás, különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő, közüzemi díjak térítése, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

III. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő ellátások Aktív korúak ellátása 8.§ (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a többször módosított Szociális törvény és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feltételek alapján kell elbírálni.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának és folyósításának feltételeként a munkanélküli köteles együttműködni az önkormányzattal és a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Ceglédi Kirendeltségével. Kiközvetítéseken köteles megjelenni, távollétének okát hitelt érdemlően igazolni, a számára felajánlott, az Szt. és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény alapján megfelelő munkát elfogadni. Köteles részt venni az általa szervezett – mentális állapotát javító, szinten tartó, beilleszkedést segítő – programokon. A beilleszkedési programban való részvétel írásos megállapodás alapján történik. (3) Az együttműködés keretein belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy köteles: a) A közfoglalkoztatás keretében a közfeladatok ellátása céljából közcélú munka, közhasznú munka és közmunkavégzésben részt venni. b)

Munkaügyi Központ által szervezett együttműködési programban részt venni.

56

c) Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Ceglédi Kirendeltségénél a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon felvenni a kapcsolatot. (4) A Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 4. Sz. Regionális Kirendeltség Ceglédi Kirendeltsége megállapodás alapján tájékoztatja az önkormányzatot a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy számára előírt együttműködési kötelezettség teljesítéséről illetve (5) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban való jogosultságot meg kell szüntetni. Súlyos kötelezettség szegésnek minősül az Szt.-ben meghatározottakon túl: a) neki felróható módon nem vesz részt a számára előírt éves felülvizsgálaton b) az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg c) a képzést önhibájából nem fejezi be .

Rendszeres szociális segély (6) Az Szt. 37/B (1) bekezdésének b,-c, pontja szerinti rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy köteles együttműködni az Önkormányzat által kijelölt szervvel. Az Önkormányzat által kijelölt szerv a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálata. (7) Az együttműködés tartalma: a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy köteles: a) megjelenni az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatnál és nyilvántartásba vetetnie magát, b) részt venni az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, c) az együttműködésre kijelölt szervvel írásbeli megállapodást kötni a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül, d) teljesíteni a beilleszkedési programban foglaltakat, e) három havonta megjelennie a Családsegítő Szolgálatnál. (8) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, amennyiben a (7) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti. (9) A Családsegítő Szolgálat az Szt. 37/B. § (1) bekezdésének b,-c, pontja alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy részére az egyéni élethelyzetéhez igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi: a) reszocializációt segítő, kapcsolatépítő egyéni/csoportos foglalkozás, b) mentálhigiénés, életviteli/életvezetési tanácsadás, c) kiegyensúlyozott időskorra, a családi teendők ellátására való felkészítés (55. életévüket betöltöttek esetén), d) gyermekgondozási és háztartási teendők ellátására, a gyermeknevelés melletti tanulás, önmegvalósítás erősítése (14 éven aluli kiskorúakat nevelők esetén),

57

e) szociális esetkezelés, családgondozás, f) pszichológiai, jogi tanácsadás felajánlása, g) más ellátás igénybevételéhez történő segítségnyújtás, (a szociális ellátások körébe tartozó lehetőségek felderítésével). (10) A rendszeres szociális segély természetben is nyújtható, ha a családban a Gyermekvédelmi törvény 68. §-a szerinti védelembe vett gyermek él. (11) A természetben nyújtott támogatás védelembe vett gyermekenként a megállapított rendszeres szociális segélynek 20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a lehet. (12) A rendszeres szociális segély e rendeletben meghatározott részének természetben történő folyósítását az ügyfél, a gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő központ kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal szociális előadójánál. A rendszeres szociális segély természetben juttatott részének felhasználásáról a családgondozó gondoskodik.

Helyi lakásfenntartási támogatás 9.§

(1) Az Szt 38. § (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatásra vagy az Szt. 38. § (5) bekezdése szerinti adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásra nem jogosult személy helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult, amennyiben megfelel a (2) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek. (2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A jövedelem és vagyonnyilatkozatot e rendelet 1. számú mellékletét képező nyomtatványon kell megtenni. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás összege 2500 Ft/hó. (4) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható. (5) A lakásfenntartás elismert havi költségére vonatkozóan az Szt. 38. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyságra az Szt. 38. § (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (7) Költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetében lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni. (8) Fogyasztási egységen az Szt. 38. § (2) bekezdésében meghatározottakat kell érteni. (9) Vagyonon az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalmat kell érteni. 9/A§ (1) Az Szt. 38. § (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatás, valamint a helyi lakásfenntartási támogatás összegének kifizetését havonta, a) közüzemi és egyéb szolgáltatási díj támogatása esetén a szolgáltató szervezet számlájára történő átutalással, b) a lakhatást szolgáló egyedi kiadás támogatásának esetében a kérelmező részére történő kifizetéssel,

58

c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének támogatása esetén a pénzintézet részére történő átutalással kell teljesíteni.” Ápolási díj 10.§ (1) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. (2) Az (1) bekezdés esetén akkor állapítható meg ápolási díj, ha a családban az egy főre számított havi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. (3) A Polgármesteri Hivatal az ellátás megállapítását követően évente legalább egyszer ellenőrzi, hogy az ápolást végző személy kötelezettségét teljesíti-e. Az ellenőrzés során – egy előre nem jelzett időpontban – felkeresi az ápolt személyt az otthonában és környezettanulmányt készít, mely tanulmány során ellenőrzi, hogy a 63/2006. (III. 27.) Sz. Korm. Rendelet 27. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek az ápolás megfelel. (4) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

Átmeneti segély 11.§ (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az önkormányzat átmeneti segélyt nyújt. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási gond, illetve rendkívüli élethelyzet a) krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem kiesés b) nagyobb összegű váratlan, vagy önhibán kívüli rendkívüli kiadások c) elemi károsultság d) egyéb előre nem látható különös méltánylást érdemlő esetek (3) Aki az önkormányzat által megállapított rendszeres ellátásban részesül, csak különösen indokolt esetben kaphat átmeneti segélyt (15 napot meghaladó kórházi kezelés, súlyos elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, a megélhetést veszélyeztető gyógyszerköltség esetén) (4) Az átmeneti segély formái: a) egyszeri segély b) kamatmentes szociális kölcsön c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (5) Átmeneti segély állapítható meg annak, akinek saját, illetve családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125%-át, egyedülálló esetén a 150%-át nem haladja meg.

59

(6) Nem állapítható meg az átmeneti segély, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak. (7) A segély összegét a kérelmező életkörülményeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az hathatós segítséget nyújtson a rászorulónak úgy, hogy az egyszeri átmeneti segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át illetve család részére egy évben összesen – a kiülönös méltánylandó rendkívüli eseteket kivéve – a nyugdíjminimum kétszeresét.

(8) A polgármester különös méltánylást igénylő esetben átmeneti segélyt állapíthat meg jövedelemhatárra tekintet nélkül az alábbi esetekben: a) igazolt, krónikus, hosszantartó betegségből adódó nagyobb összegű váratlan vagy nem tervezhető kiadások b)

igazolt krízishelyzet: elemi csapás (pld. tűzkár), természeti csapás (pld. árvíz) stb.

(9) A (8) bekezdésben foglalt esetekben a megállapított segély összege maximum 50.000.-Ft lehet. (10) A kamatmentes szociális kölcsön csak akkor nyújtható, ha egyébként a konkrét körülmények ismeretében a kölcsön visszafizetésének megnyugtató garanciái vannak. Ebből következően: a, a kölcsön folyósítására csak igen indokolt, rendkívüli esetben (pl. haláleset, veszély elhárítás) kerülhet sor, b, a kölcsön nyújtására a jogosultság megállapítását elrendelő döntés meghozatala után szerződést kell kötni, melyben rögzíteni kell a visszafizetés feltételeit és a törlesztés elmaradásának jogkövetkezményeit, c, a kölcsön összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát.

Temetési segély 12.§ (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdés alapján a család létfenntartását veszélyezteti, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %át, egyedülálló esetében a 200 %-át. (3) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát. (4) A (3) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. (5) A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a. (6) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 120. 000. Ft. (7) Temetési segély nem adható annak, aki tartási, életjáradéki, öröklési szerződés alapján köteles az eltemettetésről gondoskodni.

60

Közgyógyellátás 13.§ (1) Méltányosságból közgyógyellátási igazolványra való jogosultságot lehet megállapítani azon szociálisan rászorult személy részére, ahol az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 14.§ (1) A települési önkormányzat Képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő.

IV. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 15.§ (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a következő személyes gondoskodást nyújtó a) szociális alapszolgáltatásokat: aa) szociális étkeztetés, ab) házi segítségnyújtás. ac) családsegítés, b) gyermekjóléti alapellátási formákat: ba) gyermekek napközbeni ellátása,

61

bb) gyermekjóléti szolgálat, (2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés a.a.), a.b.), a.c.) pontjában és a b.b.) pontjában felsoros feladatokat kistérségi társulás keretében biztosítja, míg a b.a.) pontban megjelölt feladatokat saját szervezetével látja el. (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjeszti elő.

Szociális étkeztetés 16. § (1) A szociális étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről (ebéd) kell gondoskodni. (2) Az étkeztetés igénybe vehető elhordással és lakásra szállítással egyaránt. (3) Az étkezésért térítési díjat kell fizetni, melyet a Képviselő-testület állapít meg a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának határozata alapján. A térítési díjakat a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Az étkezésért fizetendő térítési díjból, valamint annak kiszállítási költségéből – a jövedelmi viszonyok alapján kedvezmény nyújtható – a költség 50 %-áig, annak az étkezőnek, akinél az egy főre eső jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 150 %-át. (4) Térítésmentes ellátásban részesülhet az a szociálisan rászorult, aki jövedelemmel nem rendelkezik. (5) Szociálisan rászorult, aki önmaga illetve eltartottja részére tartósan vagy átmeneti jelleggel, kora, egészségi állapota, fogyatékossága miatt nem képes biztosítani az ebédet.

Házi segítségnyújtás 17. § (1) Az Sztv. 63. §.-ában meghatározott rászorultak házi segítségnyújtásban részesülnek, amely segítség a gondozott lakásán nyújtható, amit a gondozott kora, egészségi állapota vagy más ok miatt elvégezni nem tud, és ennek elvégzésére köteles és képes hozzátartozója nincs. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj, az óradíjnak és a gondozásra fordított időnek a szorzata. (3) A gondozási óradíjat a Képviselő-testület állapítja meg a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának határozata alapján amelyet a rendelet 1. sz. melléklete tartalmaz.

V. Fejezet Szociálpolitikai Kerekasztal 18. §

62

(1) Az önkormányzat helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, a települési szociálpolitikai döntések szakmai véleményezése, értékelése, elemzése és a közfoglalkoztatási terv véleményeztetése. A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal évente két alkalommal ülést tart. (2) A helyi szociálpolitikai kerek asztal tagjai: Törtel község Önkormányzatának működési területén szociális intézmények és a működtető fenntartó a, Törtel Község Önkormányzatának képviselője b, Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat dolgozói c, Háziorvos d, Védőnő e, Általános Iskola és Óvoda gyermekvédelmi felelőse f, Törtel Község Jegyzője g, Az Általános Iskola és Óvoda Vezetője h, Cigány Kissebségi Önkormányzat képviselője (3) A helyi szociálpolitikai kerek asztal tagjai tovább: a, A Faluvédő Egyesület Törteli Szervezete b, A Törtelen működő Nyugdíjas Klub

VI. FEJEZET Értelmező és záró rendelkezések 19.§ (1) A szociális ellátás rendszerében a rendszeres ellátott személy egyidőben csak egy rendszeres ellátási formában részesülhet. (2) Rendszeres ellátásnak minősül: a, az ápolási díj b, a rendszeres szociális segély, c, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás. (3) A temetési segély bármely rendszeres ellátás mellett megállapítható. (4) A rendszeres ellátásban részesülő, rendkívül indokolt esetben (pl.: létfenntartását veszélyeztető élethelyzet) átmeneti segélyként lehetőleg élelmiszerutalványt, tüzelőutalványt, vagy gyógyszertámogatást kaphat. (5) Ez a rendelet kihirdetése napjával lép hatályba.

63

(6) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testületének A szociális igazgatás és ellátás helyi szabályairól szóló többször módosított 11/1997. (X. 27.) számú rendelete. Törtel, 2008. október 29.

Czeróczki János

Urbán Antalné

polgármester

jegyző

64

1. számú melléklet

„Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a jövedelem 15 %-át.

A házi segítségnyújtás térítési díja 2010. évben:

I. II. III. „

A Az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum %ában 0 % - 150 % 150 % - 200 % 200 % felett

B

C

Összegek forintban

Gondozási díj Ft/óra

0 – 42.750.42.751.- - 57.000.57.001.- felett

40.80.120.-

65

2. számú melléklet „A szociális étkeztetés térítési díja 2010. évben:

I. II. III. IV. V.

A Az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum %ában 0 -100 % 100 % - 150 % 150 % - 200 % 200 % - 300 % 300 % felett

B

C

D

Összegek forintban

Étkezési díj Ft/nap

Áfá-val növelt

0 - 28.500.28.501.- - 42.750.42.751.- - 57.000.57.001.- - 85.500.57.001.- - 85.500.-

64.224.240.272.304.-

80.280.300.340.380.-

Étkezés térítési díja kiszállítás esetén: Az étkezés szállítási költsége a jövedelmi kategóriák szerint megállapított gondozási óradíj 50%-a. Étkezés térítési díja kiszállítás estén 2010. évben:

I. II. III. IV. V. „

A Az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum %-ában 0-100 % 100 % - 150 % 150 % - 200 % 200 % - 300 % 300 % felett

B

C

Összegek forintban

Étkezési díj Ft/nap

0-28.500.28.501.- - 42.750.42.751.- - 57.000.57.001.- - 85.500.85.501.- felett.

100.300.340.400.440.-

Törtel, 2010. április 29.

Czeróczki János sk. Polgármester

Dr. Kecskeméti Gabriella Jegyző

66

Törtel Község Önkormányzata képviselő-testületének 13./2011.(IX.09.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett helyi hulladékkezelési közszolgáltatásról Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 13. § (3) bekezdésében, 21. § (5) bekezdésében és 23. §ában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I.

fejezet

Általános rendelkezések 1. §. (1)A rendelet területi hatálya a rendszeres közszolgáltatással ellátott utcanévjegyzékben szereplő utcákban található ingatlanokra terjed ki! A rendszeres hulladékkezelési közszolgáltatással ellátott utcanévjegyzéket a 2. melléklet tartalmazza. (2) E rendelet személyi hatálya a Törtel község rendszeres közszolgáltatással ellátott utcanévjegyzékében rögzített utcákban található ingatlanok tulajdonosaira, birtokosaira vagy használóira terjed ki. 2. §. (1) E rendelet alkalmazásában: a) Települési szilárd hulladék: aa) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, ab) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, ac) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező – külön jogszabályban meghatározott – veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. b) Lom: a lakóépületben, a lakás, üdülés és pihenés céljára használt épületben alkalmilag képződött és felhalmozódott települési szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző Begyűjtő által rendszeresített gyűjtőedényekben mérete, vagy mennyisége miatt nem helyezhető el. c) Ingatlantulajdonos: az a természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek a tulajdonában, birtokában vagy használatában levő ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik. d) Hulladékkezelő: a Hgt. 3. § g) pontjában megfogalmazott tevékenységet végző szervezet. e) Hulladékkezelési tevékenység: a települési szilárd hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása. f) Gyűjtés: a települési szilárd hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében. g) Begyűjtés: a települési szilárd hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa, vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, 67

hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyen. h) Szállítás: a települési szilárd hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is. i) Előkezelés: a települési szilárd hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. j) Hasznosítás: a települési szilárd hulladéknak, vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy a szolgáltatásban – a Hgt. 4. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával – történő felhasználása. k) Ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladék okozta környezetterhelés csökkenése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása – a környezet elemeitől történő elszigeteléssel, vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával. l) Ártalmatlanító hely: a települési szilárd hulladék ártalmatlanítására szolgáló a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft. üzemeltetésében álló ceglédi 0411 hrsz-ú, és 0412 hrsz-ú ingatlanokon létesült Regionális Hulladéklerakó. m) Hulladékkezelési közszolgáltatás: a települési szilárd hulladéknak az ingatlantulajdonosoktól történő rendszeres begyűjtése, elszállítása, tárolása, ártalmatlanítása és hasznosítása – a hulladék kezelése -, a kezelő létesítmény üzemeltetése, működtetése, a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása. n) Közszolgáltatási díj: az ingatlan-tulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a Begyűjtőnek fizetendő, Önkormányzat rendeletében meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj. o) Hulladékkezelő Közszolgáltató: 2011. február 1-étől a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft. (6000 Kecskemét, Nagy Lajos kir. Krt. 29/B.), melynek feladata a Duna-Tisza közi Nagytérség Regionális Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer keretében elkészült művek üzemeltetése és a szelektív gyűjtési rendszer biztosítása. q) Begyűjtő: a kommunális szilárd hulladék begyűjtése, szállítása a község területéről és annak a kijelölt lerakó helyen való elhelyezése az „ÖKOVÍZ” Önkormányzati Kommunális és Víziközmű Üzemeltető Kft. (Címe: 2700. Cegléd, Pesti út 65.) jogosult és kötelezett. II.

Fejezet

Az Önkormányzat által szervezett szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás tartalma 3. § (1) Törtel Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint a Törtel község közigazgatási területén fekvő ingatlanok tulajdonosainál keletkező települési szilárd hulladék kezelésére kötelezően ellátandó közszolgáltatásként hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. (2) A közszolgáltatás kiterjed: a) a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő (a továbbiakban: Begyűjtő) szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres begyűjtésére és elszállítására; b) a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény és a hozzátartozó gépek, berendezések, épületek működtetésére; c) begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek és a hozzájuk tartozó gépek, berendezések, építmények működtetésére.

68

(3) A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatások körébe tartozó tevékenységek ellátására, teljesítésére jogosult és kötelezett közszolgáltatók: a) 2011. február 1-étől a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft., melynek címe 6000 Kecskemét, Nagy Lajos kir. Krt. 29/B. és az b) az „ÖKOVÍZ” Önkormányzati Kommunális és Viziközmű Üzemeltető Kft., melynek címe: 2700. Cegléd, Pesti út 65. 4. § (1) A települési szilárd hulladék gyűjtésével, begyűjtésével, szállításával, annak kijelölt lerakó helyen való elhelyezésével kapcsolatos feladatokat az „ÖKOVÍZ” Önkormányzati Kommunális és Viziközmű Üzemeltető Kft. látja el. (2) A települési szilárd hulladék egyes összetevőinek begyűjtőhelyeken, gyűjtőpontokon és hulladékudvarban történő szelektív gyűjtésével kapcsolatos feladatokat a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft. köteles ellátni. (3) A települési szilárd hulladék ártalmatlanítását a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft. látja el a ceglédi 0411-es és 0412-es helyrajziszám alatt megvalósított hulladékártalmatlanító létesítményben. (4) A Hírös Hulladékgazdálkodási Kft. a házhoz menő begyűjtő járattal történő elkülönített (szelektív) hulladék begyűjtését fakultatív szolgáltatásként jogosult ellátni.

III.

Fejezet

Az Önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai 5. §. (1) Az Önkormányzat települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos feladat és hatáskörei: a.) a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához haladéktalanul megadja a szükséges információkat a Begyűjtő és a Hulladékkezelő Közszolgáltató számára, b.) vállalja a közszolgáltatás körébe tartozó és a településen folyó egyéb hulladékkezelési tevékenységek összehangolásának elősegítését, c.) a településen működtetett különböző közszolgáltatások összehangolásának elősegítése, d.) gyűjtőpontok kijelölése. IV. Fejezet Az ingatlantulajdonosok jogai és kötelezettségei 6. §. (1) Az ingatlantulajdonos köteles: a) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított Begyűjtőnek és Hulladékkezelőnek átadni, b) az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni,

69

c) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét, jó közérzetét ne veszélyeztesse, a község természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény-és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, d) gondoskodni arról, hogy a gyűjtőedénybe, illetve a Begyűjtő emblémájával ellátott jelzett fehér műanyag zsákba folyékony, mérgező, tűz- és robbanás veszélyes anyag, állati tetem, vagy egyéb olyan anyag ne kerüljön elhelyezésre, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét és egészségét, e) a veszélyes hulladékot elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni, arra meghatározott begyűjtőhelyre elszállítani, f) az ingatlanán keletkező szilárd hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani, g) a szilárd hulladék gyűjtésére a Begyűjtő szállítóeszközéhez rendszeresített szabványos gyűjtőedényt vagy a Begyűjtő emblémájával ellátott jelzett fehér műanyag zsákot használni, h) a hulladékot a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés igénybevétele esetén a Hulladékkezelő Közszolgáltató cégjelzésével ellátott műanyagzsákba elhelyezni, i) a gyűjtőedényét az ingatlana területén belül elhelyezni, j) gondoskodni a gyűjtőedény tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztán tartásáról, k) a Begyűjtő felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni, ha gyűjtő edényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy megfagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy e miatt az edényt nem lehet kiüríteni, l) a gyűjtőedényt a szállítás napján közterületre kihelyezni oly módon, hogy a Begyűjtő a szállító eszközével ahhoz könnyen hozzáférjen, m) a gyűjtőedényt a szállítás napjának reggelén 7,00 óráig kihelyezni, n) gondoskodni arról, hogy a hulladék elszállítása céljából kihelyezett edény fedele – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban legyen, az edény mozgatásakor és ürítésekor a benne elhelyezett hulladék ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza, o) gondoskodni arról, hogy a kihelyezett gyűjtőedény ne akadályozza a jármű- és gyalogos forgalmat, ne járjon baleset, vagy károkozás veszélyével, p) amennyiben a szabvány edényben – annak telítettsége miatt – nem elhelyezhető többlethulladék képződik a Begyűjtő emblémájával ellátott jelzett fehér műanyag zsákot igénybe venni. q) a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítására, pótlására, illetve cseréjére, r) az általa használt szabvány edényzet űrtartalmának megfelelő, e rendelet szerinti közszolgáltatási díjat megfizetni, s) lomtalanítás alkalmával az elszállítandó hulladékot úgy elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöld területet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyével. (2)Az ingatlantulajdonos jogosult: a) a település közterületein elhelyezett három szelektív hulladékgyűjtő pontot térítésmentesen igénybe venni, b) lomtalanításkor a hulladékot a Begyűjtő által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban kihelyezni elszállítás céljából. (3) Amennyiben az ingatlantulajdonos a tulajdonos változás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybe vételére kötelezetté válik, köteles ezt a tényt keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni a Begyűjtőnek. (4) Valamennyi ingatlantulajdonos köteles a szolgáltatás ellátásához szükséges adatokat az ingatlan használata megkezdésétől számított naptól, de legkésőbb 15 napon belül megadni. (5) Amennyiben az ingatlan tulajdonosi vagy használati viszonyában változás következik be, úgy az új tulajdonos, vagy használó a korábbi tulajdonossal egyetemlegesen köteles a 70

változás tényét 15 napon belül írásban bejelenteni a Begyűjtőnek. A változás bejelentésével egyidejűleg az új tulajdonos vagy használó és a Begyűjtő között a közszolgáltatási szerződés létrejön. (6) A 6 § (5) bekezdésében meghatározott bejelentésnek a megtételéig a közszolgáltatási díjat a Begyűjtő a korábbi tulajdonossal szemben érvényesíti, a változás tényleges időpontja és bejelentés közötti időtartamra vonatkozó díj megfizetéséért a korábbi és az új tulajdonos, vagy használó egyetemlegesen felelős. (7) Szerződésmódosítás vagy pótlólagos adatszolgáltatás esetén annak időpontját követő hó első napjától köteles a számlát a szolgáltató módosítani. (8)Az ingatlan tulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol hulladék nem keletkezik. (9) Szünetel a szerződés, ha az ingatlan 60 napnál hosszabb ideig lakatlan, amennyiben erről a tényről az ingatlantulajdonos előre, írásban nyilatkozik Begyűjtő felé. A Begyűjtő jogosult ellenőrizni, hogy valóban lakatlan-e az ingatlan és azt, hogy nem keletkezik hulladék. (10) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásába bejegyzett székhelyéül, telephelyéül, vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni. (11) Az ingatlanokon elhagyott hulladékok kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli. A jegyző az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi: a hulladék tulajdonosát, illetve az ingatlan tulajdonosát abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg, és ha a kötelezettséget önként nem teljesítik. Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselő vele szemben a hulladékkezelés és az eljárás költségeit érvényesítheti. (12) A közterületen szervezett rendezvény során keletkezett hulladék tárolásáról, szállításáról, ártalommentes elhelyezéséről – a Begyűjtővel kötött külön szerződés alapján – a rendezvény szervezője köteles gondoskodni.

V.

fejezet

A közszolgáltatás kötelező igénybevétele, a hulladékkezelési helyi közszolgáltatás ellátásának rendje 7. §. (1)Minden az utcanévjegyzékben rögzített út melletti ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a rendeletben meghatározott edény és a többlethulladék elszállítására biztosított, a Begyűjtő emblémájával ellátott jelzett fehér műanyag zsák felhasználásával a rendeletben meghatározott módon a közszolgáltatóval elszállíttatni, azaz köteles a Begyűjtő által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni. A Begyűjtő emblémájával ellátott jelzett fehér műanyag zsák nem helyettesíti a szabványos gyűjtőedényt.

8. §

71

(1) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlantulajdonos és a Begyűjtő közötti szerződést a szerződéskötés, a szolgáltatás igénybevétele, továbbá a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a Begyűjtő az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. A jogviszony kezdő időpontja az a nap, melyet az ingatlantulajdonos és a Begyűjtő által kötött szerződésben e felek megjelölnek, a szolgáltatást ténylegesen igénybe veszik, a közszolgáltatás felajánlásra kerül. (2) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Begyűjtő az ingatlantulajdonost írásban köteles értesíteni, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni. A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) – a keletkező hulladékmennyiségek figyelembevételével – a Begyűjtő köteles elkészíteni és arról az ingatlantulajdonosokat változás esetén is értesíteni. A hulladékszállítás rendjét az Önkormányzat – a Begyűjtővel egyeztetett módon hagyja jóvá. (3) A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a Begyűjtő az ingatlantulajdonost – a változás bekövetkezte előtt – írásban, vagy hirdetmény útján értesíteni köteles. 9. § (1) A Begyűjtő köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani és a kijelölt lerakóhelyen elhelyezni. (2) A Begyűjtő a hulladék begyűjtését és elszállítását heti rendszerességgel, az általa meghatározott napon, az általa beütemezett és az ingatlantulajdonosokkal előzetesen közölt járatterv szerint végzi. 10. § (1) A Begyűjtővel kötendő minimális szerződéskötési kötelezettség ingatlanonként 60 liter/hét. A felső határt minden ingatlantulajdonos a saját igényei szerint határozza meg. (2) A gyűjtéshez igénybe vehető, a Begyűjtő gépjárművéhez rendszeresített szabványos gyűjtőedények literben kifejezett méretét és az azokban elhelyezhető települési szilárd hulladék tömegének felső határát a 3. melléklet tartalmazza. 11. § (1) A Begyűjtő köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal elvégezni. (2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a Begyűjtő köteles gondoskodni. (3.) A gyűjtőedényben okozott kárt a Begyűjtő térítés mentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A Begyűjtő köteles az ebből eredő karbantartási munka és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtő edényt biztosítani. (4) A szilárd hulladék elszállítását végző jármű személyzete csak a Begyűjtő által rendszeresített gyűjtőedényzetben, illetve a Begyűjtő emblémájával ellátott jelzett fehér műanyag zsákban elhelyezett hulladékot köteles elszállítani. (5) Amennyiben a gyűjtőedényzetben el nem szállítható anyagot, vagy tárgyat helyeztek el, a kiürítést, az elszállítást végző jármű vezetője jogosult megtagadni. (6) A gyűjtő edényekben tilos veszélyes hulladékot, folyékony, mérgező, tűz- és robbanás veszélyes anyagot, állati tetemet, vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét és egészségét. Nem lehet a gyűjtőedényekben megfagyott vagy olyan módon összetömörített hulladékot elhelyezni, amely az ürítést akadályozná. (7) Mindazon ingatlanok esetében, ahol a Begyűjtő a rendszeresített űrtartalom elégtelenségét regisztrálja, kezdeményezheti a megfelelő – a keletkező hulladék tényleges 72

mennyiségének befogadására alkalmas – űrtartalom igénybevételét. Az edény akkor elégtelen az ingatlan hulladékkezelési igényének ellátására, ha az edényzet tömege meghaladja a 3. mellékletben meghatározott értéket. (8) Tilos a hulladékgyűjtő edények tartalmába guberálás céljából belenyúlni, hulladékot válogatni, hulladékot elvinni. 12. § (1.) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a Begyűjtő évente két alkalommal a közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik. (2.) A Begyűjtő a lakásokban használhatatlanná vált nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgyak, bútorok és egyéb feleslegessé vált ingóságok, lomok elszállítására köteles. 13. § (1)A Hulladékkezelő Közszolgáltató feladata a községben elhelyezett szelektív hulladék gyűjtőpontok működtetése, melynek igénybevételét térítésmentesen biztosítja. (2) A Hulladékkezelő Közszolgáltató a közszolgáltatás keretében köteles az elkülönítve elhelyezett papír, műanyag, fém és üveg csomagolási hulladék szelektív begyűjtését megszervezni, és a közszolgáltatás ellátását folyamatosan biztosítani. (3) A Hulladékkezelő Közszolgáltató a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetéseinek részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet 5-7. §-a szerint működtetett hulladékgyűjtő pontokon lévő edényeket járatterve szerint, az edények telítettségének megfelelő gyakorisággal üríti. (4) A hulladékgyűjtő pontokon vállalkozási tevékenységből származó hulladékot elhelyezni tilos. (5) A Hulladékkezelő Közszolgáltató. a hulladékgyűjtő pontok területén az edényeken kívül elhelyezett hulladékok közül kizárólag a fent felsorolt fajtájú hulladékokat szállítja el. (6) A Hulladékkezelő Közszolgáltató a begyűjtési és hasznosítási tevékenységet önállóan, saját üzleti kockázatára végzi olyan módon, hogy a célok elérése érdekében önálló vállalkozókat, teljesítési segédeket és együttműködő partnereket vehet igénybe. (7) A Hulladékkezelő Közszolgáltató a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést fakultatívan végzi. (8) A szelektív hulladékgyűjtés minél szélesebb körben való elterjesztésének céljából a Hulladékkezelő Közszolgáltató a lakosságot tájékoztatni köteles. 14. § (1)A Hulladékkezelő Közszolgáltató feladata a hulladékudvarok működtetése. (2) Hulladékkezelő Közszolgáltató a hulladékudvarokban - nyitvatartási időben - egyes hulladékok térítésmentes elhelyezését biztosítja azon ingatlantulajdonos számára, aki fel tudja mutatni lakcímigazoló kártyáját és igazolja, hogy díjtartozása nem áll fenn. A létesítményekben csak lakosságtól származó hulladékok átvételére van lehetőség. (3)A hulladékgyűjtő udvarokban az átvehető hulladékok körét a hulladékkezelő közszolgáltatóra vonatkozó érvényes engedély tartalmazza. (4)A hulladékgyűjtő udvar kapujában információs tábla tájékoztatja a beszállítót: a) az elhelyezhető hulladékfajtákról és mennyiségekről, b) a nyitvatartási rendről. (5) A hulladékudvarban nem vesznek át kommunális hulladékot (vegyes háztartási hulladék), illetve palát, kátránnyal szennyezett hulladékot, laborvegyszert és robbanásveszélyes anyagokat.

73

15. § (1) A települési szilárd hulladék elhelyezése: a) a Cegléd külterület hrsz. 0411, 0412 alatt található Regionális Hulladéklerakó hulladék ártalmatlanító helyen b)

a Ceglédi 1622/8 hrsz. –on található hulladék előkezelő telepen

történik. (2)Az ártalmatlanító helyre csak a hulladék befogadására vonatkozó engedély birtokában lehet termelési hulladékot beszállítani. A befogadási nyilatkozatot a Hulladékkezelő Közszolgáltató adja meg (3) A hulladékgyűjtő udvarokban az átvehető hulladékok körét a hulladékkezelő közszolgáltatóra vonatkozó érvényes engedély tartalmazza.

(4)A kommunális hulladékártalmatlanító hely nyitvatartási ideje: a) Hétfőtől – péntekig 07,00-17,00 óra b) Szombaton 8,00 – 17, 00 óra. 16. § (1)Bio hulladék elhelyezése a Nagykőrös 114/43. hrsz.- on kialakított komposztáló telepen lehetséges. (2) A hulladékgyűjtő udvarokban az átvehető hulladékok körét a hulladékkezelő közszolgáltatóra vonatkozó érvényes engedély tartalmazza. (3)A bio hulladékkezelő telep nyitvatartási ideje: a) Hétfőtől – péntekig 08,00-15,00 óra, b) Szombaton 8,00 – 14, 00 óra. (4)A beszállító köteles a hulladék eredetét, származási helyét, főbb összetevőit, szállítás idejét, fuvareszköz forgalmi rendszámát és a Hulladékkezelő Közszolgáltató által kért egyéb információt a szállítólevélen feltüntetni.

74

VI. Fejezet A hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemei 17. §. (1) A települési szilárdhulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló szerződésben meg kell határozni a szerződést kötő feleket: a Begyűjtőt és az ingatlantulajdonost. (2) A szerződés tartalmi elemei: a.) a felek megnevezése, magánszemély esetén annak személyi adatai: neve, születési neve, anyja neve, születési helye, születési ideje: év, hó, nap szerint, lakóhelye. Gazdálkodó szervezet esetén amennyiben ilyen adattal rendelkezik: székhely, teljes és rövidített cégnév, cégjegyzékszám, adószám, statisztikai számjel, képviselő megnevezése. b.) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napja, c.) teljesítés helye, d.) a megrendelő gyűjtőedényének űrtartalma és darabszáma, e.) ürítés gyakorisága és az ürítés ideje napok szerint f.) a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi, g.) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja, h.) a közszolgáltatás díja és alkalmazásának feltételei, i.) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja, j.) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igénye szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja, k.) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei, l.) az irányadó jogszabályok meghatározása. VII. Fejezet A hulladékkezelési közszolgáltatás díja 18. §. (1) A közszolgáltatás igénybe vételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak hulladékkezelési közszolgáltatási díjat kell fizetnie. A hulladékkezelés közszolgáltatás ellátásáért a szolgáltatót megillető díj mértékét (díjtételt) az 1. melléklet tartalmazza. (2) A közszolgáltatási díjat az Önkormányzat az 1. mellékletben meghatározott díjfizetési időszakra állapítja meg. (3) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a Begyűjtő részére, számla ellenében havonta utólag köteles megfizetni. A közszolgáltatás díját - amely tartalmazza a Duna-Tisza közi Nagytérség Regionális Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer üzemeltetési díját és szelektív hulladékgyűjtés, szállítás díját, valamint a kommunális hulladékbegyűjtés és szállítás díját a Begyűjtő szedi be. (4) A közszolgáltató jogosult a jelen rendelet 6. § (9) bekezdésében meghatározott ellenőrzés hónapjára és azt követően folyamatosan számlázni a közszolgáltatás díját, amennyiben az ellenőrzés során az ingatlan lakottnak bizonyul, melyet az ingatlan tulajdonos megfizet."

75

19. § (1) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Begyűjtő számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja. (2) Nem tagadható meg a díjfizetés arra hivatkozással sem, hogy az ingatlan tényleges használata mellett háztartási hulladék nem keletkezik, illetve a keletkező hulladék a környezetszennyezés elkerülésével megsemmisítésre kerül. (3) Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése, ha a szolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelességének teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan akadály akadályozta, és a szolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon a mulasztást pótolta. (4)Azon igénybevevők felé, akik nem kötik meg a szerződést, vagy nem szolgáltatnak adatot a díjtétel megállapításához, jogosult a Begyűjtő lakásonként 1 db 120 literes gyűjtőedény heti egyszeri ürítési díját leszámlázni. (5) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás. A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a Begyűjtő felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére. (6) A közszolgáltatásnak az Önkormányzat által meghatározott legmagasabb díja a Begyűjtő által végzett költségelemzés szerinti díj. 20. §. (1)A Begyűjtő köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében az Önkormányzat részére díjkalkulációt készíteni. (2)Az évenkénti díjmegállapítást megelőzően a Begyűjtő köteles a Hgt. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint évente költségelemzést készíteni, melyet a Hgt. 25. § (4) bekezdése értelmében a jegyző terjeszt elő javaslat formájában az Önkormányzat Képviselő-testülete részére. VIII.

Fejezet

A közszolgáltatás teljesítésének szünetelése 21. §. (1)A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás csak törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható. IX. fejezet Szabálysértési rendelkezések 22. §. Szabálysértést követ el, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az az ingatlantulajdonos aki: a.) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást – a szünetelés kivételével - nem veszi igénybe, b.) települési szilárd hulladékot felhalmoz, vagy közterületre, illetve más ingatlanára a jelen rendeletben meghatározott feltételtől eltérő módon kihelyez,

76

c.) a hulladékgyűjtő edényben visszamaradt szemetet – összefagyott, vagy összetömörödött – nem üríti ki és a gyűjtőedényt nem teszi használhatóvá, d.) hulladékgyűjtő edényt rendeltetéstől eltérően használ, nem települési szilárd hulladékot rak a gyűjtőedénybe, e.) a hulladékgyűjtő-edény tisztántartási és fertőtlenítési kötelezettségét elmulasztja, f.) a közterületen elhelyezett hulladékot kiönti, g.) hulladékgyűjtő edénybe guberálás céljából belenyúl, hulladékot válogat, hulladékot elvisz, h.) a gyűjtőedény mellé – jelzett zsák kivételével – hulladékot helyez ki, i.) a szükségletének megfelelő méretű gyűjtőedény beszerzési kötelezettségének, a Begyűjtő 12. §. (6) bekezdésben meghatározott felszólítására, nem tesz eleget. X. fejezet Záró rendelkezések 23. §. (1) Ez a rendelet 2011.szeptember 09-én lép hatályba. (2) 2011. szeptember 09-én hatályát veszti Törtel Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9./2007.(XII.13.) számú rendelete az 1./2008.(I.24.), a 4/2009.(III.26.) és a 3./2011.(I. 28.) számú rendeletekkel módosítva. 24. §.

Ez a rendelet az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Törtel, 2011. szeptember 08. Godó János Polgármester

dr. Kecskeméti Gabriella Jegyző

77

1. melléklet a ./2011.(..) önkormányzati rendelethez A közszolgáltatást igénybevevő által fizetendő díjat az egységnyi hulladékkezelési díj és a szolgáltató és az igénybevevő kötött létrejött szerződésben foglalt szemétmennyiség szorzata adja, ürítési alkalmanként. 1) A hulladék begyűjtési és szállítási díj 2,00 Ft/liter+Áfa, a hulladékkezelési és szelektív gyűjtési díj 2,10 Ft/liter+Áfa a 2011. február 01-től 2012. január 31-ig terjedő időszakra. 2) A havi ürítési díj kiszámításának módja: szolgáltatási szerződésben foglalt szemét mennyisége X egységnyi hulladékkezelési díj X heti ürítési gyakoriság X 52 = éves összeg elosztva a hónapok számával, 12-vel. 3) A jelzett 110 literes műanyagzsák ára: 470,- Ft + Áfa 4) A kommunális hulladékártalmatlanító helyen az ártalmatlanítási díja: 12 Ft / kg + áfa 5) A bio hulladék hulladékkezelési díja: 5 Ft / kg + áfa.

78

2. melléklet a ../2011.(. .) önkormányzati rendelethez Törtel területén rendszeres hulladékkezelési közszolgáltatással ellátott utcák utcanévjegyzéke:

Abonyi út Ady Endre út Akácfa út Alkotmány út Arad út Arany János út Árpád út Bajcsy Zsilinszky út Batthyány út Báthory István út Bercsényi út Béke út Bocskai út Ceglédi út Déli út Déryné út Dobó Katalin út Dózsa György út Fegyver út Fűzfa út Hajnal út Határ út Helmeczi Mihály út Homok út Honvéd út Hunyadi János út Ibolya út Jászkarajenői út Jókai út József Attila út Karinthy Frigyes út Katona József út Kinizsi Pál út Kocséri út Kossuth Lajos út Kőrösi út Liget út Luzsányi Pál út Malom út Mátyás út Molnár út Nagydiófa út Nyíl út Petőfi Sándor út Pihenő út Pozsonyi út Rákóczi út

Remete út Rét út Somogyi Béla út Szent István út Szent István tér Széchenyi út Szőlő út Szüret út Táncsics Mihály út Tél út Temető út Tűzoltó út Vágóhíd út Vida László út Virág út Vörösmarty út Wesselényi út Zrínyi Miklós út Zöldfa út

79

3.melléklet a /2011.(..) önkormányzati rendelethez A begyűjtéshez rendszeresített szabványos gyűjtőedények mérete és az abban elhelyezhető hulladék tömege: 1) A gyűjtéshez igénybe vehető, a Begyűjtő gépjárművéhez rendszeresített szabványos gyűjtőedények lehetnek: 60-80-120-240-770-1100 literesek. 2) A fent felsorolt gyűjtőedényekben elhelyezhető települési szilárd hulladék tömegének felső határa: a) b) c) d) e) f)

60 literes edény esetében 80 literes edény esetében 120 literes edény esetében 240 literes edény esetében 770 literes edény esetében 1100 literes edény esetében

18 kg, 25 kg, 45 kg, 83 kg, 270 kg, 338 kg.

80

Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14./2011. (IX.09.) önkormányzati rendelete a Törtel településnév használatáról Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 44/A § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Törtel Község Önkormányzatának jogos, megalapozott érdeke fűződik ahhoz, hogy a település nevét méltatlanul és jogtalanul senki ne használja. 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a jogi személyekre és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, tudományos, irodalmi, művészi és egyéb tevékenységet, közszereplést végzőkre. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya Törtel Község Önkormányzata szerveire, társulásaira, intézményeire és az önkormányzat részvételével működő más szervezetekre. (3) Az (1) bekezdésben írtak részére elnevezésükhöz, tevékenységük gyakorlásához, működésük folytatása során a Törtel, Törtel Község megjelölés, illetve név vagy ezek bármely toldalékos formájának használata az önkormányzat engedélyéhez kötött. (4) A (3) bekezdésben meghatározott megjelölés vagy név felvételét és használatát csak azok kérhetik, akiknek székhelye, vagy telephelye Törtel területén van. 3. § (1) A 2. § (3) bekezdésben meghatározott közigazgatási megjelölés vagy név felvétele és használata iránti kérelmet illeték-és díjmentesen, írásban lehet benyújtani a polgármesterhez. (2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező megnevezését, székhelyét, b) a kérelmező tevékenységi körét, c) a használat célját és módját, d) a használat időtartamát. (3) A névhasználatra vonatkozó kérelemről a polgármester - átruházott hatáskörben – a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt. 4. § (1) A névhasználatról szóló engedélynek tartalmaznia kell a) a jogosult megnevezését és székhelyét vagy telephelyét, b) az engedélyezett névhasználat célját és módját, c) az engedély érvényességének időtartamát, d) az engedélyezett név felvételével és használatával kapcsolatos egyéb kikötéseket. (2) A kiadott engedély érvényességi ideje szólhat: a) a tevékenység folytatásának időtartamára, b) a kérelmező működési idejének időtartamára, c) meghatározott időpontig vagy feltétel bekövetkeztéig történő felhasználásra, d) egy alkalomra, e) határozatlan időre. (3) A névhasználat díjtalan. (4) Az engedélyes a névhasználatról szóló engedélyt másra nem ruházhatja át. (5) Az engedélyes jogosult az engedély által meghatározott módon használni Törtel nevét. 81

(6) Amennyiben dísztárgy, embléma, kiadvány vagy termék megjelölését szolgálja a 2. § (3) bekezdésében meghatározott közigazgatási név, úgy annak tervét a kérelemhez csatolni kell. 5. § (1) Az engedély kiadása megtagadható: a) ha a használat vagy annak célja, módja és körülményei Törtel Község Önkormányzata és a város lakossága jogait, jogos érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, b) ha ugyanazon vagy hasonló tevékenység gyakorlásához már engedélyt kiadott vagy a nevet már valaki jogszerűen használja, c) ha a korábban kiadott engedélyt vissza kellett vonni, d) egyéb, különösen indokolt esetben. (2) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a) a használat vagy annak célja, módja és körülményei Törtel Község Önkormányzata és a város lakossága jogait, jogos érdekeit sérti, vagy veszélyezteti, b) az engedélyes a Törtel nevet nem az engedélyben meghatározott módon, formában, illetve célra használja. (3) A kiadott engedélyt vissza lehet vonni, ha a felhasználó az engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti. 6. § A kiadott engedélyekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. 7. § (1) Aki a közigazgatási megjelölést vagy nevet e rendelet hatálybalépése előtt a képviselő testület engedélyével felvette, és folyamatosan használja, utólagos engedély iránti kérelem benyújtására nem köteles. (2) E rendelet hatálybalépése előtt felvett közigazgatási megjelölés vagy név használatát az engedélyező a jövőre nézve megtilthatja az 5. § (2) bekezdése szerinti feltételek esetén. 8. § A Törtel településnév használata szabályainak megsértése szabálysértését követi el és 50.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntethető, aki a település nevét engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon használja. 9. § E rendelet 2011. szeptember 9. napján lép hatályba. Törtel, 2011. szeptember 08.

Godó János sk. Polgármester

dr. Kecskeméti Gabriella sk. Jegyző

82

Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16./2011. (XI.25.) önkormányzati rendelete az anyakönyvi szolgáltatások helyi szabályairól Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 96. §-ában, valamint az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 42/A. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 2010. évi I. törvény 96. §-ában, valamint az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 42/A. § (4) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1.Hivatali helyiség: Törtel Község Polgármesteri Hivatal 2747 Törtel, Szent István tér 1. szám alatti hivatalos helyiségei és a Tanácskozóterem. 2. Hivatali munkaidő: Törtel Községi Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6./2011. (III.25.) számú önkormányzati rendeletének 7. függelékében meghatározott munkaidő. 2.Részletes rendelkezések A hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő anyakönyvi esemény engedélyezésének szabályai 2. § (1) A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését a jegyző engedélyezi. Az engedélyezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az engedélyezési eljárás kérelemre indul, melyet írásban az eljáró anyakönyvvezetőnél kell benyújtani. 3. § (1) A hivatali helyiségen kívüli házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése akkor engedélyezhető, ha a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének jogszabályban előírt feltételei biztosítottak. (2) Az engedélyező a kérelem benyújtását követő 5 napon belül helyszínen köteles meggyőződni arról, hogy a kérelemben megjelölt helyszín megfelel a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hivatali helyiségen kívüli lebonyolítása feltételeinek, valamint e rendelet előírásainak. (3) A hivatali helyiségen kívül engedélyezett helyszínen biztosítani kell a megfelelő méretű és minőségű fedett helyszínt, mely biztosítja az anyakönyv helyszínen való biztonságos kezelését. A házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a kapcsolódó szolgáltatások díjai

83

4. § (1) A hivatali munkaidőben a Házasságkötő-teremben a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése díjmentes. (2) A hivatali munkaidőn kívül és hivatali helyiségen kívül tartott házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén, továbbá a hivatali munkaidőn kívül hivatali helyiségben tartott házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén az önkormányzat részére járó díj, amely 100%-ban az anyakönyvvezetőt illeti meg, a mindenkori köztisztviselői illetményalap 40%-a (3) A (2) bekezdésben foglalt díjakat a házasságkötést vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző két munkanapon belül, a Polgármesteri Hivatal által kiállított számla alapján kell megfizetni. A díj megfizetését az erről szóló bizonylat bemutatásával kell az eljáró anyakönyvvezető felé igazolni. 5. § A hivatali munkaidőn kívül történő anyakönyvi esemény lebonyolításában közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott szabadidő egésze vagy egy része helyett az e rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott díjazás illeti meg. 1. Záró rendelkezések 6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 7. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően bejelentett házassági szándék és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék alapján indult eljárásokban kell alkalmazni. Törtel, 2011. november 24. Godó János sk. Polgármester

dr. Kecskeméti Gabriella sk. Jegyző

84

Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17./2011. (XI.25.) önkormányzati rendelete a vásárok és piacok rendjéről Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1979. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1.§ Törtel Község közigazgatási területén vásárt és piacot Törtel Község Önkormányzat mint fenntartó és üzemeltető (továbbiakban: üzemeltető) rendez, és tart fenn. 2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed vásáron és piacon értékesítő tevékenységet folytatókra és vásárlókra. (2) Megrendezendő piacok és vásárok típusai: a) Kőrösi út végén lévő vásártér területén (hrsz.: 0248) országos állat- és kirakodó vásár, besorolása szerint alkalmi vásár, melynek időpontja minden év március hótól november hóig, minden páratlan hónap második vasárnapjára esik és alkalmanként 5 órától 14 óráig tart. b) a Dózsa György u. 20. szám alatti Községi Piac területén (hrsz.: 1742/2), melynek időpontja minden szombaton van és 6 órától 14 óráig tart. Besorolása szerint állandó piac. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) A kijelölt kistermelői, őstermelői ideiglenes elárusító helyekre: aa) Dózsa György út és a Kossuth Lajos út sarkán lévő, kiépített buszmegállótól a Kossuth Lajos út irányába, a Kossuth Lajos út szélétől 1,5 m-es távolságban elhelyezkedő terület, ab) a Kossuth Lajos út elején a Coop Áruház előtt elhelyezkedő kiépített parkoló, ac) a temető bejárata előtti terület. b) Az üzletek árusítására még akkor sem, ha azt vásár elnevezéssel szervezik. (3) Törtel Községben a vásár- és piactér bekerített területén kívül közterületen árusítani tilos, kivétel ez alól az erre külön kiadott közterület-foglalási engedély alapján gyakorolt tevékenység. 3.§ (1) Az árusok a szakosított piactéren csak az árusított cikkek - vagy azok többsége – szerint kijelölt részen helyezkedhetnek el az alábbiak szerint: a) 1-13 számú sor: Zöldség–, gyümölcs kiskereskedelem, dísznövény kiskereskedelem, zöldség és dísznövény őstermelők. b) A piac jobb oldalán az üzletsor előtti terület: iparcikk, c) 13-16 számú sorokon: textil. d) Élő baromfi árusítás az erre kijelölt helyen, csirkeudvarban lehetséges.

85

(2) A rendelkezésre álló terület nagyságától függően – szükség szerint – az igényeltnél kisebb hely is megállapítható, az árusítás korlátozható. 4.§ (1) A vásárokon és piacokon, tekintettel a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendeletre (továbbiakban: Korm. rendelet), az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru, és termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható. (2) Az üzemeltető a vásáron és piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről a Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles nyilvántartást vezetni. (3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetéséhez kereskedelmi tevékenységet végző köteles üzemeltető részére adatot szolgáltatni, és a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkező változást üzemeltető részére haladéktalanul bejelenteni. 5.§ (1) Vásáron és piacon még működési engedéllyel rendelkező üzletben sem hozható forgalomba: a.) nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő; b.) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény; c.) kábítószernek és pszichotrop anyagnak minősülő termék; d.) mérgező és veszélyes anyag; e.) látást javító szemüveg, kontaktlencse; f.) polgári használatra szolgáló kézi lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, robbanó- és robbantószer (ideértve a petárdát is), gázspray; g.) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag; h.) kulturális javak; i.) védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma; j.) olyan termékek vagy hulladékok, amelyek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött, vagy amelyek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik. (2) Vásáron és piacon csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba: a.) fűszerpaprika-őrlemény; b.) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény szerint meghatározott jövedéki termék; c.) növényvédő szer; d.) barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány; gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termékek (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek).

2. Árusítás ideje és rendje 6.§ (1) Vásáron a helyfoglalás – állatok esetében az állatorvosi vizsgálat után - az érkezés sorrendjében történik, külön elhelyezve a kirakodók és külön elhelyezve az állatot felhajtók.

86

Az állatot felhajtók esetében külön területen az egypatájúak, a sertések, szarvasmarha, juh, kecske, stb. (2) A piacon a helyfoglalás az érkezés sorrendjében történik, kivéve a bérelt asztalokat, amelyek tekintetében a bérlőnek elsőbbsége van. (3) Tilos a vásártér, piactér közlekedési útjain árusítani, az utakat áruval, göngyöleggel eltorlaszolni, csoportosulni, a közönséget a vásárlásban és a közlekedésben bármilyen módon akadályozni. (4) A vásártérre és a piactérre csak vásári, illetve piaci tevékenységgel kapcsolatos szállítást végző járművel hajthatnak be, más jármű behajtása vagy átmenő forgalom tilos. (5) Vásáron és piacon fel-alá járkálva árusítani tilos, kivéve a külön engedéllyel rendelkező mozgóárusokat. (6) A vásárok nyitva tartásának rendjét a vásár forgatókönyvét képező vásári rend megállapítása elnevezésű dokumentumban minden vásárt megelőzően a polgármester állapítja meg. (7) A piacon állandó helybérlettel rendelkező árusok leghamarabb a nyitást megelőzően egy órával, legkésőbb a nyitástól számított egy órán belül foglalhatják el bérletes helyüket. (8) A piac nyitásától számított egy órán túl érkező árus, asztalbérlő bérelt helyét nem követelheti, csak a még található üres helyet foglalhatja el. 3. Helyhasználat, a helyhasználat díja 7.§ (1) A vásáron az árusítás, vagy az árusítás céljára elfoglalt terület után helypénzt, a piacon helypénzt vagy bérleti díjat kell fizetni. (2) A helypénzt, vagy a bérleti díjat a ténylegesen elfoglalt terület vagy a felhozott áru mennyisége után, állatok esetében pedig a felhozott állat fajtája és darabszáma szerint kell fizetni. (3) A négyzetméterenként, vagy folyóméterenként fizetendő helypénz, bérleti díj szempontjából minden megkezdett négyzetméter vagy folyóméter egésznek számít. Amennyiben a helypénz megfizetése az 1. mellékletben foglaltak szerint folyóméter alapján történik, úgy a fizetendő díj maximum 3 m-es kipakolási mélységig értendő. (4) A helyhasználók részére a fenntartó a kifizetett helypénzről bizonylatot köteles adni. (5) A bizonylat a váltás napján érvényes, a helyfoglalástól a hely elhagyásig, mely időtartam alatt az árusítók a bizonylatot kötelesek megőrizni, és az ellenőr kérésére felmutatni. Ellenkező esetben a szabályszerű díjat újból köteles megfizetni. ( 6) A piaccsarnok asztal bérletével kapcsolatos előírások külön bérleti szerződésben kerülnek rögzítésre. 4. Egyéb rendelkezések 8.§ (1) A helyhasználat alatt minden árus köteles az elfoglalt területet tisztán tartani, a helyhasználat megszüntetésekor köteles a helyet üresen, tisztán és sértetlen állapotban elhagyni. (2) Az árusítás befejezése után a bérleményen kívül hagyott árut, göngyöleget kizárólag az üzemeltető engedélyével lehet a vásár- vagy piactéren hagyni, mely esetben annak őrzéséről az áru, göngyöleg tulajdonosának a kötelessége gondoskodni. (3) A piacon üzleti árusító hellyel, vagy egyéb bérleménnyel rendelkezők abban az esetben, ha a bérelt területen kívül is árusítanak, vagy más célból helyet foglalnak el, ezért a területért is díjat kötelesek fizetni. 5. Az áruk forgalmazására vonatkozó rendelkezések 87

9.§ (1) A vásár- és piactér igénybevétele során maradéktalanul be kell tartani a vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, tűzrendészeti és köztisztasági jogszabályokban foglalt előírásokat. (2) Az árusok a felhozott terményt, növényt, és állatot, ideértve a növényi eredetű terméket, szaporító anyagot, állati eredetű terméket, hatósági ellenőrzésre az előírt igazolásokkal együtt az ellenőrzésre jogosult részére, annak kérésére, kötelesek bemutatni. (3) Az állatok vizsgálatához, azok megfékezését, rögzítését a felhajtó köteles elvégezni. (4) A piac területén gyűjtött gomba gombavizsgáló szakember hiánya miatt nem hozható forgalomba. 6. Rendészeti intézkedések 10.§ (1) A piac- és vásártéren lévő építményeket, ideértve az árusító asztalokat és berendezési tárgyakat megrongálni, bepiszkolni, helyéről eltávolítani tilos. (2) Az árut úgy kell elhelyezni, hogy az a közlekedést ne akadályozza. (3) A piac területére kerékpáron beszállított árut le kell pakolni, és a kerékpárt haladéktalanul ki kell vinni, az erre kijelölt helyen el kell helyezni. (4) A piactér árufeltöltő útjára és a kirakodóvásártér-rész területére csak áruszállítás céljából lehet behajtani, legkésőbb a piac és vásár nyitását követő egy órán belül. (5) A jármű vásártéren erre alkalmas helyein történő elhelyezése esetén az 1. mellékletben megállapított díjat meg kell fizetni. (6) Az árusító köteles a helypénzszedőknek, piacfelügyelőnek, valamint a statisztikai adatgyűjtőnek az áru mennyisége és ára tekintetében a szükséges felvilágosítást megadni. (7) A piacon és vásártéren lármázni és botrányt okozni tilos. (8) A piac területén pavilon ideiglenes vagy állandó jelleggel történő felállításához vagy működési engedély megadásához előzetesen be kell szerezni az üzemeltető hozzájárulását. (9) A pavilont, sátrat, asztalt, egyéb tárgyat, melyet engedély nélkül helyeztek el, vagy engedély nélkül tárolnak a vásár- és piactér területén, a fenntartó elbonthatja a tulajdonos költségére, és azt visszatarthatja az elmaradt tartozás rendezésére. 11.§ (1) Szabálysértést követ el – feltéve, ha súlyosabb elbírálás alá nem esik –, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX tv. 16. § (2) bekezdése értelmében 50,000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, valamint egyidejűleg a vásár, illetve a piac területéről három hónapra kitiltható az, aki a.) a helypénz fizetését megtagadja, b.) mástól kapott, vagy régi helypénzjegyet használ, c.) a megfizetett díjnak megfelelő területnél nagyobb helyet foglal el, és a különbözetet nem fizeti meg, d.) a felügyelő a piac rendjére vonatkozó felszólításának nem tesz eleget, e.) ezen rendelet előírásait megszegi. (2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban alapot adó okról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet két tanúval kell hitelesíteni. (4) A vásárról és piacról kitiltottakról a fenntartó nyilvántartást vezet. 10. Záró rendelkezések 88

12.§ (1) Ez a rendelet 2011. november 26. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Törtel Község Önkormányzatának a vásár- és piactartás rendjéről szóló, a 17/2004.(XII.9.) számú rendelettel módosított 8./2004.(VII.23.) számú rendelete. Törtel, 2011. november 24. Godó János sk. Polgármester

dr. Kecskeméti Gabriella sk. Jegyző

1. melléklet a 17/2011. (XI.25.) önkormányzati rendelethez Napi helypénzek: állatok után darabonként: 1. 2. 3. 4. 5.

ló, szarvasmarha csikó, borjú, szamár sertés 50 kg-tól felfelé malac, kecske, juh kismalac 20 kg-ig

500,- Ft 400,- Ft 250,- Ft 200,- Ft 150,- Ft

Baromfi piac: 1. pulyka, liba, kacsa, tyúk, gyöngyi, nagy nyúl 2. kisnyúl, napos liba, napos kacsa, napos pulyka és galamb, előnevelt csirke 3. napos csirke (2 db) 4. tojás (10 db) 5. vágott és tisztított baromfi (1 db)

50,- Ft 15,- Ft 10,- Ft 15,- Ft 20,- Ft

Zöldség, gyümölcs és virág piac: 1. zöldség és gyümölcsfélék asztali napi díja: 2. virág asztali napi díja

250,- Ft/fm/nap 250,- Ft/fm/nap

Havi bérleti díj (asztalonként): I., II. X., XI., XII. hó III., IV., V. hó VI., VII., VIII., IX. hó

700,- Ft/hó 800,- Ft/hó 1.400,- Ft/hó

Iparcikk, élvezeti cikk, ruházati cikk asztalon árusítva Földön árusítva

900,- Ft / asztal 300,- Ft / fm

Üres járművek helyfoglalási díja: -

tehergépkocsi 1,5 t felett tehergépkocsi 1,5 t alatt személygépkocsi személygépkocsi utánfutóval munkagép

600,- Ft 400,- Ft 300,- Ft 400,- Ft 250,- Ft 89

-

lovaskocsi kézi kocsi utánfutó 50 m²-ig 50,- Ft, feletti 60,-Ft/m² cirkusz

400,- Ft 150,- Ft 200,- Ft

Helyhasználat-helyfoglalás: Pecsenyesütők, italmérők, mutatványosok, kisiparosok, kiskereskedők által sátrakkal elfoglalt terület után: -

havi bérlet sátranként 12 m²-ig havi bérlet sátranként 12 m² felett napi bérlet m²-enként egyéb terület után igénybevétel esetén havi m²-ként

90

8.000,- Ft 8.000,- Ft + 20% 250,- Ft 350,- Ft

Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18./2011. (XI.25.) önkormányzati rendelete a közterületek eltérő használatáról Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezés 1. § (1)A rendelet hatálya a Törtel község közigazgatási területén ingatlan nyilvántartási helyrajzi szám mutatójában közterületként nyilvántartott ingatlanokra terjed ki. (2)A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik a közterület eredeti funkciójától eltérő célra kívánják használni (továbbiakban: használó). 1. § A rendelet alkalmazása szempontjából: a)Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti földterület, melynek rendeltetése a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének, a közúti gyalogos közlekedés (út, járda, stb.), a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő eltöltés, a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás, szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének, a közművek elhelyezésének, zöldfelületek kialakításának biztosítása. b) Idény-jellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett, árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, illetőleg eseményre szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység. c) Közterületi értékesítés: a közterületen illetve közforgalom számára nyitva álló helyen végzett kiskereskedelmi tevékenység. d) Üzlet előtti kitelepülés: a közterülettel határos üzletek közterületen történő árusítása, amennyiben a közlekedési feltételek biztosítottak. e) Árusító és egyéb pavilon: bármikor könnyen szétszerelhető, bármilyen anyagból készült szerkezet, vagy könnyen eltávolítható szabadon álló szerkezet. f) Hirdetmény: közzétételre szánt információt tartalmazó plakát, hirdetés, falragasz, matrica vagy egyéb felület. g) Hirdető: akinek érdekében a hirdetmény kihelyezésre került, vagy aki a hirdetmény kihelyezését megrendeli. h) Mozgatható hirdetőtábla: minden olyan hirdető berendezés, ami önálló és különálló, helyéről aránytalan nehézségek nélkül, könnyen elmozdítható. i) Mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz. j) Mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszközt vesz igénybe, amely nem minősül mozgóboltnak (pl: tricikli, kosár, fagylaltos kocsi stb.).

91

k) Közúti közlekedési szolgáltatás: a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározattak szerint kell értelmezni. l) Alkalmi rendezvény: kulturális program, vagy valamely ünnephez, évszakhoz kapcsolódó rendezvény, amely időtartama legfeljebb 30 nap lehet. m) Üzemképtelen jármű: ma) hatósági jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt. mb) baleset következtében károsult és elhagyott (a helyszínről főútvonalon 8 napon, mellékútvonalon 15 napon belül el nem szállított) jármű. mc) a használat folytán üzemképtelenné vált jármű. n) Községpontnak az alábbi területek minősülnek: na) Szent István tér, nb) Szent István térhez becsatlakozó utcák 200 m-es hosszúságban. o) Kijelölt kistermelői, őstermelői ideiglenes elárusító helyek: oa) Dózsa György út és a Kossuth Lajos út sarkán lévő, kiépített buszmegállótól a Kossuth Lajos út irányába, a Kossuth Lajos út szélétől 1,5 m-es távolságban elhelyezkedő terület, ob) a Kossuth Lajos út elején a Coop Áruház előtt elhelyezkedő kiépített parkoló, oc) a temető bejárata előtti terület. 2. A közterület használat engedélyezése 3. § (1) A közterületet rendeltetésétől eltérően használni engedéllyel lehet. (2) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben a polgármester jár el. 4. § Kötelező közterület használati engedélyt beszerezni az alábbi esetekben: a) az építési engedéllyel építhető létesítmények közterületen való elhelyezéséhez, vagy annak a közterületre való benyúlása esetén; b) árusító és egyéb pavilon elhelyezésére, továbbá az üzlet homlokzatával érintkező közterület ideiglenes, vagy idényjellegű árusításra történő igénybevételére; c) közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos váróhelyi, állomáshelyi, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozó helyiség, iparvágány elhelyezésére; d) mozgatható hirdetőtáblákra méretüktől függetlenül; e) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, építési törmelék elhelyezésére; f) alkalmi és mozgóárusításra; h) egyes létesítményekhez, üzletekhez, vendéglátó ipari előkert céljára, vagy üzleti szállítás, rakodás alkalmával göngyöleg elhelyezésére, árukirakodásra; j) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára; k) kerékpártároló elhelyezéséhez; l) települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény tartós kihelyezésére; m) film- és televíziós felvétel, mely az adott közterület rendeltetésszerű használatát akadályozza. 5. § Nem kell közterület használati engedélyt beszerezni: a. a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban közút, járda területének elfoglalásához; b. az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez; c. közmű és egyéb vezetékek – különösen: elektromos, gáz, víz, távfűtő, csatorna - építéséhez, javításához;

92

d. tüzelő, vagy egyéb háztartási felszerelések tárolásához, feltéve, hogy az a 72 órát nem haladja meg és a közterület rendeltetésszerű használatát nem akadályozza; e. Törtel Község Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala szervezésében megvalósuló rendezvényhez; f. a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvényekhez, g. távközlési-és postai berendezések, létesítmények elhelyezése; h. film- és televíziós felvétel, mely az adott közterület rendeltetésszerű használatát nem akadályozza; i. a másként el nem hárítható műszaki hiba megszüntetése. 6. § (1) Nem adható közterület-használati engedély az alábbiakra: a) tűz-és robbanásveszélyes tevékenységre; b) erotikus termékek bemutatására és értékesítésére; c) szeszesital forgalmazására, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott esetek; d) közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére; e) községképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések létesítésére; f) sátorgarázs létesítésére; g) közterület felett átfeszített transzparens elhelyezésére 15 napnál hosszabb időtartamra; h) gépjármű, félpótkocsi, utánfutó reklám célú elhelyezésére; i) járművek szerelésére, javítására, karbantartására, mosására,. (2) Közterületen szeszes italt fogyasztani és forgalmazni az alábbi esetekben lehet: a) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékén; b) vendéglátó-ipari előkertekben; c) minden év december 31-én 20:00 órától következő év január 1-jén 6:00 óráig terjedő időszakban. 2. A közterület eltérő használatára vonatkozó igénybejelentés tartalma 7. § A közterület eltérő használatára vonatkozó igényt a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell: a) Léptékes helyszínrajzot, a kérelemben szereplő terület helyének és méreteinek pontos megjelölésével, kivéve, ha a rendezvény helyszínén berendezési tárgyak nem kerülnek elhelyezésre. b) Az elhelyezni kívánt berendezés terveit olyan méretarányban kell elkészíteni, amely a részleteket is egyértelműen ábrázolja (betűforma, illetve felirat egységes megjelenése, színek megjelölése). c) Amennyiben a közterület-használat a közúti forgalmat befolyásolja, 1:1000 vagy 1:500 méretarányú forgalomelterelési tervet. d) Közterületi értékesítés, idényjellegű árusítás, alkalmi árusítás, és üzlet előtti kitelepülés esetén a mobil árusító eszköz megjelenését ábrázoló tervet vagy fényképet. e) Kulturális-, sport-, politikai- és egyházi rendezvények, cégbemutatók, alkalmi vásárok, mutatványos tevékenység esetén a terület takarítására vonatkozóan a rendező szerv nyilatkozatát. 3. A közterület-használati engedély kiadása 8. § (1) A közterület eltérő használatára vonatkozó engedélyt - jelen rendeletben – meghatározott feltételekkel Törtel Község Polgármestere adja. (2) A közterület-használati engedély határozott időre adható. A határozott időre szóló közterülethasználat legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama öt év.

93

(3) A közterület-használati engedély másra nem ruházható át. (4) Közterület eltérő használatára 1 éven belül nem adható engedély annak, aki ellen az ezen rendeletben meghatározottak miatt szabálysértési eljárást kezdeményeztek. (5) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell: a) a használó nevét és állandó lakóhelye (székhelye, telephelye) címét, b) a közterület-használat célját és időtartamát, hogy az engedély milyen feltételek bekövetkeztéig érvényes; c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását d) a közterület-használati díj fizetésének mértékét és módját. 6) Közterületen építési eszközök, anyagok tárolására engedély csak indokolt esetben adható. Az engedély megadása során figyelembe kell venni a rendezési terveket, a községképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, környezetvédelmi, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket. A jogosult köteles a közművek biztonságos üzemeltetésének feltételeiről gondoskodni. Járdán és úttesten építési törmelék nem tárolható. 5.A közterület-használat díjának meghatározása 9. § (1) A közterület használatáért a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díjakat kell fizetni. A közterület-használat díját az engedély megadását követően csekk vagy számlázás alapján kell megfizetni. Amennyiben a tényleges használat kezdő időpontja az engedély keltétől eltér, a díjfizetési kötelezettség kezdő időpontja a közterület foglalási engedélyben meghatározott időtartam. (2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál, a létesítmény alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni. (3) A létesítmény nélküli utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából minimum 2 m²-nek tekintendő. (4) Hirdető berendezések kihelyezésénél a hasznos felületet kell a díjszámításnál figyelembe venni. (5) Az engedélyezést követően a használó a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha tevékenységét hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni. (6) Amennyiben közterület-használati engedélytől eltérően, illetve engedély hiányában használják a közterületet - a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően - az engedély nélküli használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díjat is köteles megfizetni a használó. (7) A közterület-használat ingyenes amennyiben: a) a terület használatára az önkormányzat testülete által jóváhagyott és támogatott, nem bevétel szerző rendezvények megtartása céljából kerül sor. b) a használó a felújításra szoruló zöldfelületet az előzetesen benyújtott terveknek megfelelően felújítja és folyamatosan gondozza. 5. A közterület eltérő használata 10 § (1) Közterületet rendeltetésétől eltérően közterület-használati engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon nem lehet használni. (2) A használó köteles a közterület-használati engedélyt, valamint az egyéb bizonyítványokat (működési engedély, stb.) a helyszínen tartani és azokat a szakhatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.

94

(3) Közterület-használati engedély nélkül és az engedélytől eltérő használat esetén, a közterület kezelője - amennyiben a használó felszólítás ellenére sem kéri meg az engedélyt, illetve a használatát nem szünteti meg - az ott tárolt eszközöket a használó költségére elszállíthatja és felelősséggel tárolhatja. (4) Közterület eltérő használatára vonatkozó engedély hiányában, vagy az abban kikötött feltételektől eltérő használat esetén, a Polgármesteri Hivatal illetékes megbízott dolgozója a közterületre kihelyezett tárgyat, anyagot, létesítményt, felépítményt, reklámtáblát stb. felszólítás nélkül a kihelyező (tulajdonos) költségére és veszélyére azonnal elszállíttathatja, ha az a közterület eredeti funkció szerinti használatát jelentős mértékben korlátozza. (5) A közterületet rendeltetéstől eltérően csak úgy szabad használni, hogy a szomszédos területek rendeltetésszerű használatát ne zavarja. (6) Az eltérő használat során a közterületen elhelyezett szerkezetek, tárgyak anyagának, formájának összhangban kell lennie a környezetben lévő létesítményekkel. Jó karbantartásukról a használó folyamatosan köteles gondoskodni. (7) Közterületi értékesítés keretében a kereskedelmi tevékenységek feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 5. mellékletében felsorolt termékek forgalmazhatóak. (8) A község közterületén tilos indokolatlanul olyan zajt okozni, amely meghaladja a környezeti zaj és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott határértékeket. Ezen tilalom hatálya alá tartozik a stabil- és hordozható hangosító berendezés használata, a nap minden szakaszában. (9) Közterületi zenés rendezvények január 1-től június 30-ig 19.00 óráig, július hó 1-től szeptember hó 30-ig - 23.00 óráig, október 1-től december 30-ig 19.00 óráig tarthatók. Ettől eltérni csak az Önkormányzat által előre meghirdetett rendezvények megvalósítása esetén lehet. (10) Gépjárművek /tehergépkocsi, autóbusz, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény, nehéz pótkocsi és lakókocsi, munkagép stb./ vonatkozásában tárolásnak minősül, ha a jármű engedély nélkül egy óránál hosszabb ideig folyamatosan közterületen várakozik. Kivétel tehergépjárművek esetén a ki és bepakolási időt meghaladó 1 óra. (11) Mutatványos, cirkuszi tevékenység végzésére csak olyan eszközök állíthatók fel, melyek az érvényben lévő biztonságtechnikai előírásoknak megfelelnek és erről tanúsítvánnyal rendelkeznek. 11. § (1) A használó köteles az igénybevett területet és környezetét folyamatosan tisztántartani, a keletkezett hulladék, szemét - hulladéklerakóra történő - elszállításáról gondoskodni és az erről szóló bizonylatokat 6 hónapig megőrizni. (2) A mobil, mozgatható árusító helyeket naponta - az árusítás befejezése után – közterületről el kell távolítani. 6. Árusító helyek létesítésének szabályai 12. § (1) Kereskedelmi vendéglátó egység építése a 37/2007. (XII.13.) ÖTM. rendelet alapján történhet. (2) Az üzlettel rendelkező vállalkozó (kereskedő) árukészletét (kizárólag az üzletben ténylegesen forgalmazott termékeket) - közterület-használati engedéllyel az üzlet homlokzatával érintkező közterületen ideiglenesen, illetve idény jelleggel árusíthatja. (3) Idényjellegű kitelepüléssel történő közterület-használatra csak egy szezonra köthető közterülethasználati megállapodás.

95

(4) A közút területére történő kitelepülés a közút kezelőjének előzetes hozzájárulásával engedélyezhető, a gyalogos- és gépjárműforgalmat nem akadályozhatja. 7. Vendéglátó-ipari előkert kialakításának és üzemeltetésének szabályai 13. § (1) A község területén vendéglátó-ipari előkert kialakítása és üzemeltetése idényjelleggel, április 1. október 30. között időszakban engedélyezhető. (2) A vendéglátó-ipari előkert korlátja csak élőnövényzettel, vagy virágládával díszített, részleges lezárású lehet. Mozgatásra zajt keltő bútorokat zajcsökkentő borítással kell ellátni. (3) Az engedélyezett előkerten kívül további közterület-használat nem engedélyezhető, az eltérő használatot a rendelkezésre álló területen belül kell megoldani. (4) Vendéglátó-ipari előkertek nyitva tartása 22.00 óráig engedélyezhető. 8. Közterületen tartandó alkalmi rendezvények rendje, rendezési feltételei és követelményei 14. § (1) Alkalmi rendezvény megtartására vonatkozó igényt a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. Engedély csak abban az esetben adható, ha a kérelemben megjelölésre kerül: a) A főrendező személye, aki a rendezvény egészéért teljes felelősséggel tartozik. b) A résztvevők várható száma. c) A rendezvényt reklámozó táblák, transzparensek kihelyezésének helye. d) A rendezvény technikai jellegéből adódó, szükséges technikai igények felsorolása, s azok biztosítási forrásának megjelölése. (2) Az alkalmi rendezvény területének folyamatos tisztántartásáról a rendező köteles gondoskodni, megfelelő számú szeméttartó kihelyezésével, állandó ürítésével. Az igénybe vett területet és az elvonuló útvonalakat - a rendezvényt követő nap 7.00 óráig az eredeti rendeltetésnek megfelelő állapotban kell visszaállítani. (3) Az alkalmi rendezvény ideje alatt a megfelelő számú illemhely biztosításáról a rendezőknek kell gondoskodnia. (4) Az elvonulás biztosítására, az útvonalak tisztántartására, a rongálások megakadályozására vonatkozó szabályok a nem közterületen megtartott rendezvények szervezőire is vonatkoznak. (5) A rendezvény ideje alatt a hangosító berendezések használatára a jelen rendelet 10. §. (8) és (9) bekezdéseiben meghatározottak a mérvadók. (6) Amennyiben az alkalmi rendezvény: a) egész, vagy több napos időtartamú, b) út vagy egyéb közterület lezárását teszi szükségessé, c) járművek vagy gyalogosok forgalmát akadályozza, az eltérő használatra szóló kérelmet 25 nappal, egyéb esetben 20 nappal a kért időpont előtt kell benyújtani, a szükséges egyeztetések elvégzése céljából. 9. A közterület-használat megszűnése 15. § (1) A közterület-használat megszűnik: a) a közterület-használati engedélyben meghatározott idő lejártával, b) az engedély a tulajdonos részéről történő visszavonásával, c) engedélyes részéről a közterület-használat megszüntetésével.

96

(2) A használatba adó a közterület-használati engedélyt azonnali hatállyal visszavonja, ha: a) a használó a közterületet nem a közterület-használati engedélyben meghatározott célra és módon használja, b) a használó a közterületen folytatott tevékenységére jogosító okiratának érvényessége megszűnt, c) a közterület-használatot közérdekből kell megszüntetni. 10. Kistermelői ideiglenes elárusításról 16. § 1) A jelen rendelet 2. § o) pontjában megjelölt kistermelői ideiglenes elárusító területen hétfőtől vasárnapig, szombat kivételével, 6:00-18:00 óráig lehet - erre feljogosító közterület-foglalási engedély birtokában - árusítani. 2) A kistermelő a saját maga által termelt zöldséget, gyümölcsöt és virágot árusíthatja. 2

3) A kistermelő ingyenesen naponta legfeljebb 1 m –es területet foglalhat el és legfeljebb 20 kg árut 2 árusíthat. Minden további megkezdett m –ért vagy további áruért 10 kg-onként e rendelet 1. mellékletében meghatározott napi díjat kell fizetni. 4) A kistermelő köteles gondoskodni az árusítás során keletkezett hulladék folyamatos gyűjtéséről, engedélyezett helyen való elhelyezéséről. Az árusítás befejezése után a területet tisztán kell hátrahagyni. 11. Mozgatható hirdetőtábla elhelyezésére vonatkozó rendelkezések 17. § 1) Mozgatható hirdetőtábla elhelyezésére legfeljebb 1 évre adható közterület foglalási engedély. 2) A hirdetmény nem sértheti és veszélyeztetheti az életet és testi épséget, a közerkölcsöt, a vagyonbiztonságot, a közlekedés rendjét. 3) A szükségtelenné vált hirdetményt az elhelyezőnek vagy a hirdetőnek a szükségtelenné válásától számított 15 napon belül el kell távolítania. 4) A közterületről haladéktalanul el kell távolíttatni a jogszabályba ütköző, az engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározott feltételektől eltérő módon kihelyezett hirdetményt és az eltávolításra az elhelyezőt és a hirdetőt egyetemlegesen kell kötelezni. 5) A hirdető felelős a hirdetmények szabályszerű elhelyezéséért. 12. Üzemképtelen járművekre vonatkozó rendelkezések 18. § (1) Közterületen üzemképtelen jármű - a KRESZ 59. §. (3) bekezdése kivételével megállapodás nélkül nem tárolható. Az üzembentartó az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről eltávolítani. (2) Ha a jármű csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági jelzéssel nem rendelkezik, azt főútvonalon nem szabad tárolni. (3) A használat folytán üzemképtelenné vált, sérült, roncs járműveket, azok tulajdonos saját ingatlanán vagy bérleményén úgy köteles tárolni, hogy közterületről ne legye látható és a községképet ne rontsa. (4) A közterület-használati engedélyt az üzembentartó vagy a tulajdonos kérheti. (5) A 18. §. (1) szerint üzemképtelen gépjármű tárolására közterület-használati engedély csak határozott időre, rendkívül indokolt esetben - legfeljebb 30 napra - és csak mellékútvonalra adható.

97

19. § (1) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű, valamint a mezőgazdasági vontató és annak tartozéka közterületen történő elhelyezéséhez engedély nem adható. (2) Közterületen történő elhelyezés valósul meg, akkor is, ha a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű, valamint a mezőgazdasági vontató és annak tartozéka 21:00-06:00 óra között közterületen parkol. 13. A közterület-használat ellenőrzése 20. § A Polgármesteri Hivatal képviselője, dolgozója a közterület-használati engedély visszavonását és szabálysértési eljárást kezdeményez, ha felszólítása ellenére az általa megadott határidőre a közterület használója: a) a közterületen elhelyezett árusító hely folyamatos tisztántartásáról nem gondoskodik, b) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el, c) az engedélyben szereplő terület környezetét nem tartja rendben, ott göngyöleget, árut tárol, d) az engedélytől eltérő terméket árusít, illetve helyez el, e) a számára engedélyezett közterület használatát másnak átengedi, f) a mobil, mozgó árusítóhelyet nyitvatartási időn túl, közterületen tárolja. 14. Szabálysértés 21. § (1) Szabálysértést követ el és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet a.) 3-7. § és 10-11. § szakaszaiban a közterület rendeltetéstől eltérő használatára, a közterülethasználati engedély beszerzésére, b.) 8. § (3) bekezdésében a közterület –használati engedély átruházására, c.) 4. § (3) bekezdésében a használt közterület folyamatos tisztán tartására, használat utáni visszaállítására, d.) 10-11. § szakaszaiban a magatartási szabályokra vonatkozólag megállapított rendelkezéseket megszegi. e.) aki a 9. § (1) bekezdésben előírt közterület használati díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.” (2) Aki hirdetőtáblát, hirdető berendezést, hirdetés céljára szolgáló ábrázolást engedély nélkül e célra ki nem jelölt helyen létesít, azzal szemben az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet 8. § szabályai szerint kell eljárn 15. Átmeneti és záró rendelkezések 22. § A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető, kötelezettség nélkül, időarányos használati díj visszafizetése mellett.

elhelyezési

és

kártalanítási

23. § A korábban visszavonásig kiadott közterület-foglalási engedélyek érvényességi idejét ezen, rendelet érvénybe lépésétől számítva a 8. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell engedélyezettnek tekinteni. 24. § Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2011. december 1. napjától kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testületének a „Közterület használatáról és a közterület használati díj megállapításáról” szóló 12/2008. (IX.11.) számú rendelettel módosított 7/1996. (V.31.) számú rendelete.

98

Törtel, 2011. november 24. Godó János sk Polgármester

dr. Kecskeméti Gabriella sk. Jegyző

99

1. sz. melléklet Közterület-foglalási díj fizetési kötelezettség 2011. 1. Közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, portál, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, hirdető berendezés, cég- és címtábla m²/év 2 200,- Ft 2. Árusító és egyéb fülke, asztal, büfé kocsi a község központi területén m²/ nap egyéb helyen m²/nap

850,- Ft 450,- Ft

3. Géperejű tehergépkocsi, pótkocsi, mezőgazdasági erőgépek, buszok, /kivéve a buszpályaudvaron tartózkodó helyi és helyközi tömegközlekedésben résztvevő autóbuszok/ nem az építésügyi hatóság által kijelölt helyen tárolva Ft/hó személygépkocsi 1.000,- Ft 0-2 tonnás tehergépkocsi 5.200,- Ft 2-5 tonnás tehergépkocsi 10.000,- Ft tehergépkocsi 24.500,- Ft Építésügyi hatóság által kijelölt helyen tárolva: 0-5 tonnás tehergépkocsi 5 tonna feletti tehergépkocsi üzemképtelen jármű közterületi tárolása Ft/nap

1.050,- Ft 4.200,- Ft 300,- Ft

4. Nem építési engedélyköteles tevékenységgel végzett építési munkával kapcsolatos állványzat, építőanyag törmelék Ft/m²/hó 2 hónapig 110,- Ft 2 hónapon túl 225,- Ft 5. Idényjellegű árusítás, alkalmi és mozgó árusítás Ft/m²/nap Községpont területén 1.500,- Ft egyéb helyen 1.200,- Ft 6. 2 Kistermelői ideiglenes elárusítás 1 m elfoglalt terület vagy 20 kg áru felett 2 Minden megkezdett m után 1.000,- Ft Minden t 1.000,- Ft ovábbi megkezdett 10 kg áru után 7. Vendéglátó-ipari és kereskedelmi egységhez közterület-használat és üzlet előtti kitelepülés Ft/m²/hó központi területen 1.150,- Ft egyéb helyen 410,- Ft üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával hordók, 260,- Ft ládák, göngyölegek elhelyezése, árukirakodás Ft/m²/nap 8. Kiállítás, vásár, alkalmi vásár, mutatványos tevékenység Ft/m²/nap

310,- Ft

9. Önálló hirdető berendezés, reklámtábla hirdető felületenként Ft/év (Egy felület)

100

1m²-ig 1-3 m²-ig 3m²-nél nagyobb Egynél több felületenként 1 m²-ig 1-3m²-ig 3 m²-nél nagyobb Mobil reklámtábla felületenként Ft/év (Egy felület) 1m²-ig 1m²-nél nagyobb Egynél több felületenként 1 m²-ig 1 m²-nél nagyobb Fényreklámtábla felületenként Ft/év (Egy felület) 1 m²-ig 1m²-3m²-ig Egynél több felületenként 1 m²-ig 1 m²-nél nagyobb

12 550,- Ft 17 550,- Ft 62 500,- Ft 8 700,- Ft 13 050,- Ft 59 200,- Ft 4 050,- Ft 11 000,- Ft 3 100,- Ft 6 900,- Ft 35 200,- Ft 60 000,- Ft 29 300,- Ft 58 500,- Ft

Helyi közutak, járdák építési munkával járó, nem közlekedési célú igénybevétele Ft/²/nap Központi belterületi utak 105,- Ft Központi belterületi lakó és gyalog út, járda 25,- Ft Egyéb belterületi út, földút 85,- Ft Az építési munkával járó, nem közlekedési 2 450,- Ft célú igénybevétel esetén fizetendő egyszeri minimális díj: Közterületen elhelyezett építmény elhelyezése Ft/hó Központi területen 5 005,- Ft Egyéb helyen 3 505,- Ft A fenti díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák!

101

2. sz. melléklet Közterület használati engedély kérelem (2.200,- Ft illeték)

Alulirott ………………………………………………………………………………………(név) ……………………………………………………………………………..............(lakcím) .............................................................................................................................. (székhelye) ............................................................................................................................(Számlaszáma) ........................................................................................................................... (Szül.hely, idő) ............................................................................................................................. (Anyja neve) .......................................................................................................................... (Szem.ig.száma) azzal a kéréssel fordulok Törtel Község Önkormányzatához , hogy a ………………………….………………………………………………........ (utca, hsz., hrsz.) előtti területen …..... (év) ………………….(hó) ……(nap) napjától ….... (év) …………………(hó)…….(nap) napjáig, vagy visszavonásig ………….m2 terület használatát engedélyezze. A közterület használat célja: …………………………………………………………………… A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat fajtája, száma, kelte: …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Mellékletek: ……………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………... Kelt: ……………………………………………………. …………………………………… Kérelmező aláírása

102

Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20./2011.(XII.16.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Törtel

Község

Önkormányzat

képviselő-testülete

a

Magyar

Köztársaság

Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján ,valamint a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21./A § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja. 1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya (1)

A rendelet hatálya kiterjed a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: törvény) 2.§ a) pontjában meghatározott környezethasználóra.

2. Részletes rendelkezések

2. § Talajterhelési díj fizetési kötelezettség (1)

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség terheli a törvény 11.§ (1) bekezdésében meghatározott kibocsátót.

(2)

Nem terheli díjfizetési kötelezettség a törvény 11.§ (2) bekezdésében meghatározott kibocsátót.

(3)

A törvény 11.§ (3) bekezdésében meghatározott felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. 3. § A talajterhelési díj alapja

(1)

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján 103

meghatározott víz mennyisége, (a vízszolgáltató Önkormányzati Kommunális és Víziközmű Üzemeltető Kft ;2700 Cegléd Pesti út 65. ) által kiszabott ivóvíz átalánydíj (vízdíj))

csökkentve

a

locsolási

célú

felhasználásra

figyelembe

vett

víz

mennyiségével.

(3)

A talajterhelési díj alapja csökkenthető a törvény 14. §-ában meghatározott esetben. 4. § Talajterhelési díj mértéke (1) A talajterhelési díj mértéke 180,-Ft/m3 a törvény 12. § (1) – (4) bekezdése alapján, melyet

a

Dél-Pest

Megyei

Takarékszövetkezet

65800100-11021883

számú

számlájára kell megfizetni. 5. § A díjfizetési kötelezettség bevallása (1)

A

kibocsátó

a

díjfizetési

kötelezettségéről,

továbbá

az

önkormányzat

a

díjvisszaigényléséről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig tesz bevallást a rendelet 1. számú mellékletét képező nyomtatványon, amelyet a települési Adóhatóság részére nyújt be. (2)

A kibocsátó kötelessége olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként egyértelműen megállapítható. 6. § Díjfizetési kötelezettség megszűnése

(1)

(2)

A kibocsátó talajterhelési díj fizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon: a) a vízszolgáltatási szolgáltatás igénybevétele a vízszolgáltató igazolása szerint megszűnt, (b)

a 2. § (2) bekezdésben foglalt berendezések üzembe helyezése megtörténik,

(c)

a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt és azt a szolgáltató igazolja.

A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségének megszűnéséről annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bevallást tesz az önkormányzati adóhatósághoz.

104

3. Záró rendelkezések 7. § (1)

A jelen rendelet 2012. január 01-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testületének a talajterhelési díjról szóló, 4/2005. (III.31.) számú rendelettel módosított 9./2004. (VII. 23.) számú rendelete.

(2)

A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadóak

Kelt: 2011. december 15.

Godó János polgármester

Dr. Kecskeméti Gabriella jegyző

A rendelet 1. melléklete Törtel Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Adócsoport Ügyiratszám: Beérkezett:

BEVALLÁS A talajterhelési díj fizetési kötelezettségéről.

Név:…………………………………………………… Szül. hely:……………………………. Születési idő:……………………………………Anyja neve…………………………………... Adóazonosító jele:……………………………… Levelezési cím:………………………………………………………………………………….

105

Elhasznált víz mennyisége………………. m3/év-ebből május 1-től augusztus 31-ig terjedő időszakra:

m3.

Elszállított szennyvíz mennyisége:

m3/év. Ennek igazolására csatolni szükséges

a szennyvíz-szippantás számláit. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban szereplő adatok a valóságnak megfelelnek. Törtel,……... év…………. hónap………nap ………………………………………………. Aláírás

106

Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8./2010.(X.29.) számú rendelete Az Önkormányzati képviselők, bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíjáról Törtel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Törtel községben az önkormányzati képviselők (továbbiakban: képviselő), a bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíjának alapdíja a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint megállapított mindenkori illetményalap 1,2-szerese. 2. § (1) A tiszteletdíj havi összege: a) a bizottsági tag képviselő esetében az alapdíj 145 %-a, b) a bizottságok nem képviselő tagjai esetében az alapdíj 45 %-a, c) a bizottságok elnökei esetében az alapdíj 190 %-a. 3. § (1) A tiszteletdíjak kifizetése utólagosan, havonta, minden hónap 10. napjáig történik, a képviselő, illetve a bizottsági tag írásbeli nyilatkozata alapján: a) készpénzben a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Csoportjában, vagy b) bankszámlára utalással. 4. § (1) Ez a rendelet 2010. november 01. napján lép hatályba, és egyidejűleg Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének a önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló. többször módosított 7/1995.(XI.30.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Godó János Polgármester

dr. Kecskeméti Gabriella Jegyző

107

Törtel Község Önkormányzata képviselő-testületének 9./2010. (XI. 26.) önkormányzati rendelete az egészségügyi alapellátások körzeteiről

Törtel Község Önkormányzata az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. §-ában és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A működtetési jog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység – törvényben meghatározott kivétellel – csak e rendeletben meghatározott háziorvosi körzetben folytatható. 2. § (1) A Képviselő-testület az egészségügyi alapellátás körzeteit az alábbiak szerint állapítja meg: a) a felnőtt háziorvosi ellátás esetében az I. számú függelékben, két körzetben; b) a házi gyermekorvosi ellátás esetében a település teljes közigazgatási területére kiterjedően, egy körzetben; c) a fogorvosi ellátás esetében a település teljes közigazgatási területére kiterjedően, egy körzetben; d) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás esetében a település teljes közigazgatási területére kiterjedően, Cegléd városi központtal, egy körzetben; e) a védőnői ellátás esetében a II. számú függelékben, két körzetben; f) az iskola-egészségügyi ellátás esetében a település teljes közigazgatási területére kiterjedően, egy körzetben. 3. § (1) Az e rendeletben meghatározott körzethatárok módosításáról a mindenkori szakbizottság javaslata alapján a Képviselő-testület határozattal dönt. 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Godó János Polgármester

dr. Kecskeméti Gabriella Jegyző

108

TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 9./2010. (XI. 26.) SZÁMÚ RENDELETÉNEK I. SZÁMÚ FÜGGELÉKE 1. számú felnőtt háziorvosi körzet Abonyi út Ady Endre út Akácfa út Arad út Arany János út Árpád út Bajcsy Zsilinszky út Báthory István út Béke út Búbos dűlő Czakó dűlő Déli út Dózsa György út Ernyő dűlő Fűzfa út Hajnal út Helmeczi Mihály út Hunyadi János út Ibolya út Jászkarajenői út Jókai út Kákástó dűlő Kocséri út Kossuth Lajos út Ludasi dűlő Luzsányi Pál út Mankós dűlő Mátyás út Nád út Nádas dűlő Petőfi Sándor út Remete út Széchenyi út Szent István tér Táncsics Mihály út Újosztály dűlő Vida László út Vörösmarty út Zrínyi Miklós út Településszintű lakosok

109

2. számú felnőtt háziorvosi körzet Alkotmány út Batthyány út Bercsényi út Besnyő dűlő Bocskai út Búzavirág út Ceglédi út Déryné út Dobó Katalin út Epres sor Fegyver út Határ út Homok út Honvéd út József Attila út Karinthy Frigyes út Katona József út Kinizsi Pál út Kőrösi út Liget út Malom út Molnár út Nádas dűlő Nagydiófa út Nyíl út Nyilas dűlő Pihenő út Pozsonyi út Rákóczi út Rét út Somogyi Béla út Szent István út Szőlő út Szüret út Tél út Temető út Tűzoltó út Vágóhíd út Virág út Vízjárás dűlő Wesselényi út Zöldfa út

110

TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 9./2010. (XI. 26.) SZÁMÚ RENDELETÉNEK II. SZÁMÚ FÜGGELÉKE 1. számú védőnői körzet Külső Abonyi út páratlan oldal Báthory út Batthyányi út Bercsényi út Besnyő dűlő Bocskai út Búbos dűlő Ceglédi út Déryné út Dobó Katalin út Dózsa György út páros oldala a 42. házszámig, majd mindkét oldal Fegyver út Határ út Honvéd út Homok út Hunyadi út Jászkarajenői út páros oldala a 24. házszámig Kinizsi Pál út Katona József út Karinthy Frigyes út Kőrösi út páratlan oldala a 35. házszámig, majd mindkét oldal Liget út Malom út Molnár út Nagydiófa út Nyíl út Nyilas dűlő (Ságvári tehenészeti telep, Három Nyárfa és a Kiserdő Ceglédig) Pihenő út Pozsonyi út Rákóczi út Rét út Somogyi Béla út Szüret út Szent István út páratlan oldala Szőlő út Tél út Tűzoltó út Vágóhíd út Wesselényi út Zöldfa út Zrínyi út

111

2. számú védőnői körzet Kőrösi út páros oldala a 28. házszámig Szent István út páros oldala József Attila út Alkotmány út Virág út Pacsirta út Epres sor Csalogány út Búzavirág út Gerje part Temető út Déli út Széchenyi út Ady Endre út Vörösmarty út Kocséri út Arany János út Kossuth Lajos út Hajnal út Mátyás út Árpád út Arad út Táncsics Mihály út Abonyi út Külső Abonyi út páros oldala Bajcsy Zsilinszky út Béke út Jókai út Petőfi Sándor út Vida László út Dózsa György út páratlan oldala a 41. házszámig Jászkarajenői út páratlan oldala, majd a 24. házszámtól mindkét oldal Luzsányi Pál út Ibolya út Fűzfa út Remete út Helmeczi Mihály út Akácfa út Nád út Ernyő dűlő Czakó dűlő Kákástó dűlő Mankós dűlő Újosztály dűlő Ludasi dűlő Nádas dűlő Szent István tér Vízjárás dűlő 112

Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2010.(XII.15.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) 1. § (1) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. §

1.

Az adókötelezettség (1) Kommunális adókötelezettség terheli a Htv. 11. §-ában és 17. §-ában meghatározott adótárgyat. §

2.

Az adó alanya (1) Az adó alanya a Htv. 24. §-ában meghatározott adólany. §

3.

Adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése (1) Az adókötelezettség a Htv. 14. §-ában és 20. §-ában és 25. §-ában meghatározottak szerint keletkezik, változik és szűnik meg. §

4.

Az adó mértéke (1) A kommunális adó mértéke a) belterületi lakás esetén b) üres belterületi telek esetén c) zártkerti építmények, telkek esetén d) kereskedelmi egységes esetén e) szállásépület esetén f) egyéb nem lakás céljára szolgáló épület esetén g) nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti joga esetén, bérleti jogonként §

5.

Adómentesség 113

6000,- Ft/év 6000,- Ft/év 4000,- Ft/év 12000,- Ft/év 12000,- Ft/év 12000,- Ft/év 6000,- Ft/év

(1) a) b) c) d) e)

Mentes a kommunális adó alól: a szükséglakás a külterületi ingatlanok, garázs 30 m2 alatt üdülőház, lakáshoz tartozó gépjárműtároló a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. tv. 13. § (h) pontja szerinti épület.

(2) Személyi adómentesség illeti meg: a) kizárólag a lakhatását szolgáló lakás tekintetében a 70. életévet betöltött személyt – az életkor betöltését követő év első napjától – a vele élő házastársával, élettársával együtt, b) azokat, akik legalább négy kiskorú gyermeket nevelnek. §

6.

Adómérséklés és elengedés (1) Adómérséklésre és elengedésre irányuló eljárás esetén az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény 82. §-ának és 134. §-ának rendelkezései az irányadóak. 7

§

Az adó megállapítása és megfizetése (1) A magánszemélyek az adó megállapítása céljából 2011. január 15-éig adóbevallást kötelesek benyújtani az adóhatósághoz az arra rendszeresített nyomtatványon. (2) Az adóhatóság által megállapított adót az adózónak az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény 1 2. számú melléklet II. 2. a) pontjában előírtak szerinti határidők betartásával kell megfizetnie. 8

§

(1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadóak. 9. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testületének a kommunális jellegű helyi adóról szóló, többször módosított 3/1995.(III.16.) önkormányzati rendelete. Godó János Polgármester

dr. Kecskeméti Gabriella Jegyző

114

TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 11./2003.(X.30.) számú rendelete az állatok tartásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV, tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Törtel község Önkormányzatának Képviselő-testülete e rendeletében határozza meg az állattartás helyi szabályait, amely az emberi környezet nyugalmát, közegészségügyi, állategészségügyi biztonságát szolgálja. (1) fejezet Általános rendelkezések 1. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed Törtel Község közigazgatási területén valamennyi állattartóra. (2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. (3) E rendelet hatálya Törtel község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. (4) A rendeletben foglaltakat minden állattartó (az állattartással foglalkozó természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság) köteles megtartani. (5) E rendelet alkalmazása szempontjából: a.)Állat (haszonállat): az élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat. b.)Állattartás: mezőgazdasági haszonállatoly tenyésztése tartása, elhelyezése. c.)Állattartó: állattartással foglalkozó természetes személy, jogi személy. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Figyelemmel a település hagyományaira is az állatok a következőképpen csoportosítandó: a) Haszonállatok: - nagy haszonállatok (ló, szamár ,póniló, öszvér, szarvasmarha, bivaly) - kis haszonállatok (sertés, juh, kecske), - egyéb kis haszonállat (baromfi félék, galamb, méh) - prémes állatok (nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb máshova nem sorolható prémes állat), - egyéb, Magyarországon nem honos állatok pl. strucc, emu... 115

b) kedvtelésből tartott állatok, azaz melyeket nem jövedelemszerzés céljából tartanak (eb. macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsögi, fehér egér. ...stb.), kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, ez esetben haszonállatnak minősülnek, c) veszélyes állatok mindazok a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehetősége) miatt az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek, továbbá a kutyák közül a harci kutyák, amelyeket e céllal tenyésztenek. E rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi okokból rászorulók által tartott vezető és jelző kutyákra.

II. fejezet Az állattartás általános szabályai 2. §. (1) Törtel község belterületén az egészségügyi intézmények, élelmiszert előállító vagy értékesítő üzemek és vendéglátó egységek, valamint oldatási és művelődési intézmények, temető területén és telkének határától számított 50 méteren belül haszonállatot tartani tilos. (2) Amennyiben a fenti intézmények 50-100 méter távolságon belül vannak az állattartáshoz, akkor az illetékes állategészségügyi hatóság szakvéleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni. (3) Az állatok tartására szolgáló építmények és ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi szabályok betartásával. (szakhatóságok) (4) A község 500 m2 alatti belterületi ingatlanain, valamint a mezőgazdasági kertművelés alatt álló ingatlanokon (zártkert) nagy- és kisállat, valamint veszélyes állat és méh nem tartható. Ezeken az ingatlanokon legfeljebb 30 összlétszámú baromfiféle tartható. (5) A község X00-1500 m2 közötti belterületi ingatlanain 2 nagyállat, 10 összlétszámú kisállat és 200 db baromfiféle tartható. (6) A község 1500-2500 m2 közötti területű belterületi ingatlanain 4 nagyállat 20 összlétszámíj kisállat és 300 db baromfi tartható. (7) A község 2500 m2 fölötti belterületi és külterületi ingatlanain állattartás létszámkorlátozás nélkül megengedett, az érvényes rendeletet: figyelembe vételével. (8) Közös használatíj ingatlanon csak az összes lakó hozzájárulásával szabad állatot tartani. (9) Prémes állat csalt külön engedély alapján, az abban meghatározott feltételekkel tartható. (10) Méhcsaládokat úgy kell elhelyezni, hogy a méhek rajzási útvonala sem a szomszédokat, sem az utcai járókelőket nem veszélyeztetheti. A méhet: csal: családi házas ingatlanokon, illetve az erre külön kijelölt területeken, a szomszédok zavarása nélkül tarthatók. (15/69.MÉM r.) 116

(11) Veszélyes és nem honos állat a község közigazgatási területére történő behozatalához, és tartásához a jegyző engedélye szükséges. (12) Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről - nagy- és kisállatot: valamint méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyíltállományok esetén száz egyed felett - a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt kezelő állatorvost illetőleg a jegyzőt egyidejűleg tájékoztatni. Az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie az állatlétszámról. elhullásokról és azok okáról, az ellenőrzésekről. az alkalmazott kezelésekről, a termelésről és az állományváltozásról (állatértékesítés és vásárlás). A nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni, és azt az ellenőrzést végző hatóság részére be l:el1 mutatni. Az előírások betartását az állategészségügyi hatóság bármikor ellenőrizheti. (13 ) Az állattartó az állat tartása során köteles: - az adott állatfaj, illetve- fajta élettani, viselkedési és szociális igényeit figyelembe venne, - az állatot jólléte érdekében szakszerűen gondozni, takarmánnyal, folyadékkal ellátni, megfelelő időközönként megetetni. állatai egészségének megóvása érdelében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani, állatai megbetegedése esetén kezelő állatorvos igénybevételéről gondoskodni. - a haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait betartani: (14) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségnek könnyen tisztíthatónak, hézagmentesnek, megfelelő lejtésű burkolattal ellátottnak kell lenni. A padozat zárt, szivárgásmentes levezető csatornával rendelkezzen, mely a trágyagyűjtőbe csatlakozik.

III. fejezet Az állattartás általános előírásai 3. §. Az állatok tartására szolgáló épületekben az előírások szerint engedélyezhető állatlétszám tartható. (1) A rendelkezésben fel nem sorolt állatok esetén az átlagos férőhelyigényt a Jegyző határozza meg az állategészségügyi hatóság előzetes szakvéleményének beszerzése mellett. (2) Állattartás céljára szolgáló épületet létesíteni az építésügyi szabályok, tűztávolságok, - védőtávolságok, illetve a helyi önkormányzati rendeletben megjelölt védőtávolságok betartásával lehet. (3) Az állattartás céljára szolgáló épület elhelyezése csak az alábbi általános követelmények betartásával történhet: (4) A lakótelken állattartás céljából elhelyezhető melléképületek, melléképítmények szükséges védőtávolságát az 1. sz. mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni.

117

(5) Trágyalé- és trágyatároló nem lehet közelebb a lakóépülethez. közterülethez, az ásott és fúrt kúthoz, valamint a csatlakozó vízvezetékhez és közösségi létesítményhez, mint az állattartásra szolgáló építmény. (6) Hígtrágya keletkezését eredményező tartási technológia nem alkalmazható. 4. §. (1) Lakásban, lakáshoz tartozó helyiségben, nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségben (pince, fáskamra, garázs, padlás) haszonállat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem tartható. (2) Családi házban kisállat a lakóépület arra alkalmas elkülönített nem lakás céljára szolgáló helyiségében, baromfi a lakóépülethez tartozó kertben, udvarban elkülönített és elkerített helyen tartható. (3) Állattartás a szomszédos lakóépülettől 3 méteres sávon belül tilos.

IV. fejezet Állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezet-higiénés követelmények 5. §. ( 1 ) A gazdasági udvart a lakóháztól, illetőleg annak kertjétől le kell választani. Ugyancsak biztosítani kell a különböző fajtájú állattartás esetén a megfelelő elkülönítés lehetőségét. (2) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületelv. és kiszo/gá/ó Helyiségek szükség szerinti, rendszeres karbantartásáról, - legalább évenkénti egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, naponkénti egyszeri kitakarításáról, mésztejjel vagy más fertőtlenítőszerrel történő fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának - mesterséges vagy természetes úton történő - magasba tereléséről szagtalanítók alkalmazásáról, élősövények telepítéséről. (3) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a szennyvíz, trágyalé a szomszéd telkére vagy a közterületre ne folyhasson át, a saját telkét ne szennyezze és a talajt ne fertőzze. (4) Az ingatlan tulajdonosának/használójának folyamatosan gondoskodni kell a legyek, rovatul:, rágcsálók rendszeres irtásáról, szaporodásuk megakadályozásáról. Az istállók és ólak építésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az állategészségügyi és egyéb beavatkozásoly elvégzése balesetmentesen történhessen meg. Közterületen felszíni csapadékvíz levezető csatornákban rendszeres rovar- és rágcsálóirtást az Önkormányzat végezteti el. 6. §. ( 1 ) A község belterületén trágya és trágyalé a kihordásig csak zárt trágyagyűjtő aknában tárolható. A gyűjtőaknának megfelelő nagyságíniak, szivárgás- és résmentesnek kell lenni. valamint jól zárható fedőlappal kell rendelkezni pl. esővízbecsorgást meg kell akadályozni.

118

(2) A gyűjtőaknát a rendelet 2.§. (2.)és (3.) bekezdésében előírtak betartásával lehet létesíteni úgy, hogy az aknák az ürítés céljából járművel jól megközelíthetők legyenek. (3) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell az alábbiak szerint: - a község külterületein a trágyát rétegezve egységbe rakva és szalmával, fóliával vagy földdel letakarva lehet tárolni. - külterületi földrészleteken a mindenkori belterületi határtól mért 200 m-en belül az ingatlanokon trágyát szabadon tárolni tilos. - a község mezőgazdasági művelés alatt álló kül- és belterületein a kiszórt trágyát haladéktalanul bele kell dolgozni a talajba. - kiapadt, vagy használaton kívüli ásott kutakba, szennyvízcsatornába, vízfolyásba, árokba, belvízcsatornába trágyát elhelyezni, vagy trágyalét bevezetni, önteni tilos. (4) Az ingatlan tulajdonosával: / használójának gondoskodni kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról is. (5) Trágyát kezelni (kihordani, szállítani, kirakni) csak úgy szabad, hogy a trágya vagy trágyalé a közterületet, a szomszédos ingatlant ne szennyezze, ne fertőzze, ezért a tárolót rendszeresen ki kell üríteni. Közterületen okozott szennyeződést az állattartó azonnal köteles eltávolítani. Állathullák, állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tétele 7. §. (1) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben (pl. műanyagzsák) tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet. Kutyát, macskát, baromfit, szopós malacot, bárányt és gödölyét 3 hetes koráig el lehet ásni olyan módon, hogy más állat által kikaparható ne legyen, azaz legalább 0,8 - 1,00 méter mélységbe évente legfeljebb ~0 kg tömegig. A felsorolásban nem szereplő, illetve a nagyobb testtömegű állatok tetemét az ATEV szállítja el. 8. §. A község közterületein állatot tartani és legeltetni tilos. E célból haszonállat telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem engedhető ki. Az állat szállítása és lábon hajtása során közterületen okozott szennyeződést az állattartó azonnal köteles eltávolítani. Állatvédelmi szabályok 9. §. (1) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása. éheztetése, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása. (2) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, vagy elaltatni állatorvos közreműködésével.

119

V. fejezet Az eb- és macskatartás külön szabályai 10. §. (1) Az eb- és macskatartás a község egész területén az alábbi feltételekkel engedélyezett: - A község belterületén, háztartásonként legfeljebb 2 eb és szaporulata - 3 hónapos koráig - valamint 2 macska és szaporulata - 3 hónapos koráig tartható. - Külterületi lakott helyen, tanyán legfeljebb 4 eb és 2 macska és szaporulata 3 hónapos koráig - tartható. A pásztor ebet kolonccal kell ellátni. (2) Amennyiben az állatok száma a fentieket meghaladja az eb- és macskatartás tenyészetnek minősül. A tenyészet létesítését a polgármester engedélyezheti, kérelem alapján. a környező lakók véleményének megismerése után. A kérelemhez csatolni kell a állategészségügyi szakhatóság nyilatkozatát, valamint az építési telekkel határos tellek használóinak előzetes beleegyező nyilatkozatát. (3) Eb, illetve macska a lakóházak közös használatú helyiségeiben, továbbá közterületen nem tartható, illetve nem etethető, nem gondozható. 11. §. (1) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ha az ebtulajdonos e feltételeket nem biztosítja, akkor az ebtartást meg kell szüntetni. (2) Az ebtulajdonos felelősséggel tartozik kutyája minden cselekedetéért, az általa okozott kár megtérítéséért. (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (4) Ebet csak az vezethet, aki azt féken tudja tartani. Ebet póráz nélkül, pásztor és vadászebek kivételével közterületre kivinni tilos .Közterületre ebet csak szájkosárral lehet kivinni.. (5) A harapós, vagy támadó természetű ebet - nappal biztonságos módon megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó. (6) Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán a harapós, veszélyes kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. (7) Az ebtulajdonosnak az ingatlanát olyan stabil kerítéssel kell ellátni, hogy az eb ne tudjon kiharapni, és idegen portára vagy közterületre kijutni. (8) A tulajdonos - nyilvántartásba vétel céljából - köteles bejelenteni a Jegyzőhöz, ha az eb - a három hónapos kort elérte, - elhullott vagy elveszett, - tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, - új tulajdonoshoz került. (9) A veszettség elleni oltás megtörténtéről adott állatorvosi igazolást meg kell őrizni. (10) Közterületen talált kóbor ebet, macskát a vadászati engedéllyel rendelkező személy a Jegyző utasítására köteles a külön jogszabály szerint lelőni és ártalmatlanná tételéről gondoskodni. 120

(11) Az embert mart eb, vagy macska tulajdonosa köteles a marás megtörténtét a megmart ember személyi adatainak közlésével a sérült személy háziorvosának. kezelő állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. 12. §. (1) Az ebtulajdonos. illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles az eb által közterületen. esetleg a közös használatú helyiségekben okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. Ennek érdekében megfelelő eszközt köteles magánál tartani. (2) Közforgalmat lebonyolító járművön ebet szállítani szájkosár és póráz nélkül tilos. 13. § (1) Tilos ebet - vakvezető, valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével - bevinni: a) játszótérre, b) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe, kivéve, ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak, c) élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszerraktárba, piac-, vásár területére, d) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmények területére, közösségi épületbe, e) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, f) a temető területére. (2.) lakóépülettől és közterülettől 5 m távolságon belül ebet (ólban, kenelben, láncon)tartani tilos. Állattartás megtiltása 14. §. (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza, vagy megtiltja, amennyiben nem a jegyző, vagy más hatáskörére tartozik. A polgármester dönt az állattartással kapcsolatos engedélyezési kérelmekről. (2) Eb- és macskatenyészetek működését - előzetes ÁNTSZ és állategészségügyi szakhatósági vélemény alapján - a polgármester engedélyezi. (3) Az állattartásra, az állatok védelmére vonatkozó szabályoly megsértésére utaló bejelentéseket, panaszokat, engedélyezési kérelemben foglaltakat a jegyző kivizsgálja és eljár a részére jogszabályban meghatározott hatósági jogkörében. (4) Az állattartást meg kell-tiltani, ha - az állattartáshoz szükséges feltételek nem biztosíthatók (férőhelyiség, védőtávolság, stb.) - az állattartó az állattartás feltételeit előzetes figyelmeztetés ellenére sem biztosítja. - az állattartás a környék lakóinak nyugalmát zavarja, - az állattartó nem rendelkezik az állattartáshoz szükséges jogszabályban meghatározott engedéllyel.

121

VI. fejezet Vegyes -, záró rendelkezések 15. §. (1) Ha az állattartás e rendelet szerint engedélyhez kötött - meglévő állat esetében az állattartási engedélyt ezen rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell megkérni. (2) Az állattartó az állattartást - ha azt a rendelet szerint tiltott helyen vagy a meg nem engedett mértékben folytat] a -köteles azt a rendelet hatályba lépésétől számított 1 éven belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott határidőt a Polgármester az állattartó kérelmére indokolt esetben legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja. (4) Aki az ezen rendeletben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az előírásokat nem tartja be, vagy a megállapított tilalmat megszegi, illetve kijátssza 100.000,Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértési eljárás keretében. (5) A rendeletben foglaltak megszegőivel szemben tettenérés esetén 10.000,- Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki. Ha a tetten ért személy a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul. vele szemben a szabálysértési eljárás lefolytatását mellőzni nem lehet. 16. §. (1) Az önkormányzati rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg. Ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztást követő legfeljebb 30 napig. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben: • az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény, • 2001. évi XII. tv. az Állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról, • a 41/1997.(V.28.) FM r. az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról, • 21/1996.(VII.9.) FM. r. a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről, • 78/2000.(X.11.) FVM r. a mesterséges termékenyítésről... szóló 39/1994. FM r. mód. • 62/1997.(IX.110.) FM r. az egyes állatfajok egyedeinek ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere) • 29/2000.(VI.9.) FVM r. az egyes állatfajok ENAR, • 64/1998.(XII.31.) FVM r. a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól, • 7/2002.(III.12.) EüM r. gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról (3/1995.(II.8.) NM r. mód. • 19/2002.(III.8.) FVM r. szm. fent. rinotracheitisz elleni mentesítés szabályai, • 21/2002.(III.20.) FVM r. szm. enzootikus leukozisától mentesítés szabályai, • 71/2002.(VIII.15.) FVM r. rszkf. elleni védekezésről, • 75/2002.(VIII16.) FVM r sp. elleni védekezésről, • 36/2003.(III.31.) FVM r. sertés állományok Aujeszky-féle betegsédtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról, 122

• 20/2001.(III.9.) FVM r. az ÁSZ. kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM r. módosításáról (ebek veszettség elleni védőoltása témakör), • 61/2002.(VIII.1.) FVM r. az egyes állatolt szaporításának, szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állategészségügyi feltételeiről. • 81/2002.(IX.4.) FVM r. zoonózisok elleni védekezés állategészségügyi feladatairól. • Állatvédelem: • 1998. évi XXVIII. tv. az állatok védelméről és kíméletéről, • 32/1999.(III.31.) FVM r. a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai, • 13/1999.(IV.28.) KVM-FVM r. állatszállításról. • Veszélyes ebek: • 1996. évi CVIII. tv. az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi XVII. tvr. módosításáról. • 35/1997.(II.26.) Korm.r. a veszélyes és veszélyesnek minősített ebekről, • 15/1997.(III.5.) BM r. a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról, • 15/1997.(III.5.) FM r. az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról, • a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény. • az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet, • a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról, szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet, • 98/2002.(V.5.) Korm.r. az állatvédelmi birságról szóló 244/1998.(XII.31.) Korm.r. módosítása. • 245/1998.(XII.31.) Korm.r. a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről, • az egyes szabálysértésekről szóló 2/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet, • a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet - rendelkezéseit kell alkalmazni. 17. § /1/ Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kelt: Törtel, 2003. október 30.-án

Czeróczki János sk. polgármester

Urbán Antalné sk. jegyző

123

Melléklet Állattartás célját szolgáló épületek védőtávolsága

Kisállat ólja,kifutója trágya,vagy trágyalé csaptól tárolása ~ kat.pihenő ép. 100 állatig 100-500 501-1000 1001-4000

lakóépülettőlásott,v.mélyfúrású közúttól ill.védett rétegre kúttól zártkert II-III.

10 m 15 m 20m 25 m

10 m 10 m 15m 20 m

5m 5m lOm 10 m

fúrt, telepített vízvezetéktől

1m 1m 1m 1m

Nagyállat istállója, ólja kifutója, trágya vagy trágyalé tárolója 5 állatig lOm 2m 3m 6-10 5m 2m 3m 11-50 lOm 2m 3m 51-1000 meghatározni az illetékes Állategészségügyi

15m

5m

124

15m

15m

20m

5Om

Külön eljárás keretében kell

1m 1m 1m 1m

8m 8m lOm 15 m

Szolgálattal egyeztetve.

TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 11./2008.(IX.11.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRLETÉRŐL, VALAMINT AZ ELIDEGENÍTÉSÜKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKRÓL A 14./2008.(X.30.), és a 13./2009.(X.29.) SZ. ÖK. RENDELETTEL MÓDOSÍTVA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Törtel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselőtestület) a többszörösen módosított helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, továbbá a többszörösen módosított lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXV. tv. (a továbbiakban Ltv.) 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadási feltételeinek szabályozására az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Törtel község közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából bérbeadó Törtel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. (3) A bérlő kiválasztására a Képviselő-testület jogosult. II. fejezet A lakások bérbeadásának szabályai (Az Ltv. 3. §-ához) 2.§ (1) Lakás bérbeadása kizárólag az alábbi jogcímeken történhet: a.) költségalapon, b.) közérdekű célból (2) Lakást bérbe adni kizárólag olyan személynek lehet, aki - nem rendelkezik lakással, - Törtelen állandó bejelentett lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, illetőleg vállalja, hogy a bérleti szerződés aláírását követő 10 munkanapon belül bejelentkezik vagy tartózkodási helyet létesít. (3) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezt a kikötést a szerződésnek tartalmaznia kell. 125

Bérbeadás költségalapon (Az Ltv. 3. §-ához) 3.§ (1) Költségalapon bérbe adandó lakásokra a Képviselő-testület pályázatot ír ki. Pályázatot kiírni csak újonnan épült, vagy megüresedett beköltözhető lakásra lehet. (2) A pályázaton részt vehetnek azok az önálló lakástulajdonnal nem rendelkező házaspárok, élettársi kapcsolatban élő személyek és egyedülálló személyek, akik vállalják, hogy: - a lakásbérleti szerződés megkötését követő 5 éven belül saját tulajdonú lakáshoz jutnak, - lakás-előtakarékossági szerződést kötnek, vagy más igazolható módon takarékoskodnak. (3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: - a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, - a bérbeadás jogcímét, - a lakás bérleti díját, - a lakásra vonatkozó egyéb feltételeket, - a pályázat követelményeit, benyújtási határidejét és helyét, - a pályázat elbírálásának idejét, az eredményközlés módját. (4) A pályázati kiírás teljes szövegét az önkormányzat hirdetőtábláján legalább 30 napra közszemlére kell tenni, illetve a helyi újságban meg kell jelentetni. (5) A pályázatokat a polgármesterhez kell benyújtani, aki gondoskodik a nyilvántartásba vételről. (6) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a beérkezett és nyilvántartásba vett pályázatokat véleményezi, minősíti, rangsorolja. A bizottság véleményének ismeretében dönt a Képviselő-testület a bérlő személyéről. (7) A minősítés és az elbírálás során előnyt élveznek azok a pályázók, akik: – gyermeket nevelnek, – Törtel községben építési telekkel rendelkeznek, – 5 évnél régebben él falunkban, – aki házasságban vagy élettársi kapcsolatban él. (8) Lakás költségalapon történő bérbeadása esetén a bérlővel kizárólag határozott időtartamú, vagy a jelen rendeletben, vagy a felek által meghatározott feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti jogviszony létesíthető. (9) A bérleti jogviszony határozott időtartama 5 év, vagy ennél rövidebb idejű, amely többször meghosszabbítható alkalmanként egy évvel, ha a bérlő önhibáján kívül nem rendelkezik még megfelelő anyagi erővel az önálló otthonteremtéshez, de már megkezdte a saját tulajdonú ház építését, vagy a vásárlás folyamatban van. (10) A bérleti szerződés tartalmi elemeit az 1. sz. melléklet tartalmazza. Önkormányzati lakások bérbeadása bérleti jogviszony folytatása jogcímén 4. § (1) Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy, akit a lakástörvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. (2) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a lakásban visszamaradt eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult és b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási – vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja e szerződés szerinti – kötelezettségét teljesítette, c) továbbá a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

126

A bérlőtársi szerződés (Az Ltv. 4. §. (4) bekezdéséhez) 5. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól. (2) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki a) a bérlő gyermeke (örökbe fogadott, mostoha-, és nevelt gyermek), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője) és b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik. (3) Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére.

Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz (Az Ltv. 21. §. (6) bekezdéséhez) 6. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén (örökbe fogadott, mostohaés nevelt gyermekén) és annak házastársán, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjén) kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a Polgármesteri Hivatalnál benyújtani. (3) A kérelemhez csatolni kell: a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 10 munkanapon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja, valamint b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 10 napon belül elhagyja. Lakbértámogatás 7. § (1) Lakbértámogatás illeti meg Önkormányzati lakásnak azt a bérlőjét, aki e rendelet hatálybalépését megelőzően szociális helyzet alapján jutott önkormányzati lakás bérleti jogához és megfelel az alábbi jogosultsági feltételeknek: a) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, b) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40-szeresét meghaladja és (2) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki a) közérdekű célból bérbe adott önkormányzati lakásban él, b) pályázat útján – költség alapon – bérbe adott önkormányzati lakásban él, c) akinek lakbérhátraléka van.

127

(3) A lakbértámogatás összege: a fizetendő havi lakbér 20 %-a, de legalább 2.500,- Ft. A bérlő a támogatás megállapítása után a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni. (4) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell írásban benyújtani a jövedelem-igazolással együtt. A kérelem benyújtása folyamatos, a jogosultság feltételeit a Polgármesteri Hivatal évente felülvizsgálja. (5) A lakbértámogatás iránti kérelmet a bérbeadó bírálja el. (6) A lakbértámogatás biztosításának időtartama egy év. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni. Bérbeadás közérdekű célból 8.§ (1) A képviselő-testület helyi közérdekű célok megvalósításának elősegítése érdekében lehetősége szerint lakásbérleti jogviszonyt létesít egyedi döntése alapján a) az önkormányzat közigazgatási területén dolgozó - polgármesternek, jegyzőnek, önkormányzati köztisztviselőnek és közalkalmazottnak, b) a település társadalmi – közéletében jelentős szerepet betöltő személynek, amennyiben Törtel községben lakásingatlannal nem rendelkezik. (2) A közérdekű célból történő bérbeadás esetén a Képviselő-testület a pályáztatástól eltekint. (3) Lakás közérdekű célból történő bérbeadása esetén a bérlővel kizárólag határozott időtartamú, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti jogviszony létesíthető. (4) A (3) bekezdésben meghatározott határozott időtartam 5 év, mely a Képviselő-testület döntésével meghosszabbítható. III. A felek jogai és kötelezettségei 9.§ (1) A bérbeadó joga: - a bérbeadás feltételeinek meghatározása, - hozzájárulás a lakás korszerűsítéséhez, átalakításához, felújításához, - hozzájárulás más személy befogadásához, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó írásos hozzájárulása nélkül is befogadhat (ilyen: gyermek, házastárs, élettárs, szülő, …stb.), - a bérlakást bérlő mulasztásából eredő hibák bérlő költségére történő kijavítása. (2) A bérbeadó kötelezettsége: - a lakás rendeltetésszerű használatát évente egy alkalommal ellenőrizni (Ltv. 12. §. (5) bek.), - a bérlakás rendeltetésszerű használatra alkalmas módon történő átadása, - a bérlakás műszaki karbantartása, az azonnali beavatkozást igénylő hibák (pl.: életveszélyt okozó hibák, rendeltetésszerű használatot akadályozó hibák az épület állagát veszélyeztető hibák, stb.) kijavítása, - bérlakás központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotának biztosítása. (3) A bérlő jogai: - a számlával igazolt, bérbeadót terhelő költségek bérbeadó által történő megtéríttetése, - a bérlakás bérbeadó mulasztásából eredő hibák, - bérbeadó költségére történő kijavíttatása. 128

(4) A bérlő és vele együtt lakó személyek kötelezettségei: - a bérleti díj megfizetése esedékességkor, - a lakás rendeltetésszerű használata, - a bérlakás burkolatainak, ajtóinak, nyílászáróinak és nem központi berendezéseinek karbantartása, - a bérlakás berendezéseinek (központi és nem központi) a nem rendeltetésszerű használatból adódó hibáinak kijavítása, - a bérlakás használatából eredő közüzemi díjak megfizetése, - a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadása (átvételkor meglévő műszaki állapotnak megfelelő minőségben). A lakásbérleti viszony megszűnése 10.§ Ltv. 23. § (1) A szerződés megszűnik, ha a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, b) a lakás megsemmisül, c) az arra jogosult felmond, d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, e) a bérlő a lakást elcseréli, f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították, g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti, h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik. (2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg. (3) A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. 11. § (Az Ltv. 23 – 24. §-ához) (1) A lakásbérleti viszonynak az Ltv. 23. § (3) bek. alapján, cserelakás biztosítása nélküli megszűnés esetén a pénzbeli térítés mértéke a határozatlan idejű bérlet esetén: - komfort nélküli lakás esetében az éves bérleti díj háromszorosa, - összkomfortos hagyományos lakás esetében az éves bérleti díj hatszorosa. (2) Az éves bérleti díj, a lemondáskor érvényes havi lakbér tizenkétszerese. (3) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradt személy másik lakásban történő elhelyezésre nem tarthat igényt. (4) Az Ltv. 23. §-a alapján, ha a bérleti szerződés közös megegyezéssel szűnik meg, és a bérlő másik lakásra tarthat igényt, részére a bérbeadó kisebb, illetve nagyobb lakást adhat bérbe, jogos lakásigénye figyelembevételével. Az albérlet 12. §. Az önkormányzat a lakás, vagy annak egy részének albérletbe adásához nem járul hozzá. (Ltv. 33. §.) Az önkormányzati helyiségek bérlete 13. §.

129

(1) A megüresedett, vagy újonnan létesült helyiség bérleti jogát meghirdetett pályázat útján lehet megszerezni. (2) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, s annak tartalmazni kell a pályázó nevét, azonosító adatait, címét, tevékenységének megnevezését, a helyiség általa tervezett felhasználásának részletes leírását, nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. (3) Ha az előírt határidőre csak egy pályázatot nyújtanak be, a bérbeadás felől minden további eljárás nélkül dönteni lehet, de új pályázat is kiírható. (4) Több pályázat benyújtása esetén a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság ülés keretében pályázati tárgyalást tart. (5) A pályázati tárgyalást követően a Képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben dönt a bérbeadásról. A pályázat nyertesének a legkedvezőbb ajánlattevőt kell kihirdetni és vele a szerződést megkötni. (6) Helyiségbérleti szerződés csak meghatározott időre, legfeljebb azonban 5 évre köthető, de a lejártát követően többször is meghosszabbítható. (7) Az esetenkénti és a három hónapnál nem hosszabb időtartamú helyiség bérbeadás jogát a képviselő-testület a Polgármesterre ruházza át. A három hónapon túli helyiségbérleti jogviszony pályázat útján történő létrehozására irányuló tulajdonosi feladatok gyakorlását a képviselő-testület a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságra ruházza át. A pályázat elbírálásáról a (4)-(5) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával a bizottság dönt és a Polgármesteri Hivatal köti meg a szerződést. A bérbeadásról a képviselő-testületet a következő ülésén tájékoztatni kell.

Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése 14. § (1) A lakástörvény 49. §-a alapján önkormányzati tulajdonú bérlakás elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg: a.) a bérlőt, b.) a bérlőtársakat egyenlő arányban, c.) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóépület arányában, d.) az a.)-c.) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét. (2) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (1) bekezdés c.) pontjában említett arányban kell figyelembe venni. 15. §

130

(1) Az ingatlanok beköltözhető forgalmi értéke megállapításának alapja a hivatalos értékbecslés, amelytől az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi elbírálás esetén eltérhet – a Ltv. 52. § (1) és (2) bek. figyelembevételével. Az így kialakított és kiajánlott eladási árhoz az önkormányzat az ajánlattétel megtételétől számított 60 napig kötve van. (Az ajánlattétel időpontja a kézbesítés napja.) 16. § (1) Az ingatlanok vételára az e rendelet 15 §-ában meghatározott beköltözhető forgalmi érték. (2) A lakott forgalmi érték a beköltözhető forgalmi érték 90 %-a. Az önkormányzati ingatlan megvásárlásához önkormányzati támogatás és kölcsön nem igényelhető. (3) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg és amennyiben kéri, akkor: - az adásvételi szerződés megkötésekor a megállapított vételár legalább 20 %-át egy összegben kell megfizetni, - az első vételárrészlet befizetése után a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani úgy, hogy 15 év alatt a teljes vételár megfizetésre kerüljön. (4) Ha a lakást harmadik személy vásárolja meg, a vételárra részletfizetés nem adható. (5) Részletre történő vásárlás esetén felszámítandó kamat mértéke 20 %. A kamat mértékét a Képviselő-testület minden évben egy alkalommal, a következő évi koncepció készítésekor felülvizsgálja. (6) Ha az elővásárlási jog jogosultja az (1) bekezdés szerinti időszakban a havonta esedékes törlesztő részlet fizetésével késedelembe esik, vagy a vállalt határidőre a teljes vételárat nem fizeti meg, a késedelmes teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni. (7) Részletfizetéssel történő vétel esetén: a.) az adás-vételi szerződésben a hátralék mértékéig jelzálogot, a tartozás kiegyenlítéséig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az önkormányzat javára, b.) a vevőnek a vételártartozás fennállásáig lakásbiztosítási szerződést kell kötni az adásvételi szerződés megkötésekor. (8) E rendelet alapján megvásárolt lakás megterhelhető a.) a lakás felújítása, korszerűsítése céljából pénzintézettől igénybe vett kölcsön biztosítására, az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzáloggal, illetve ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalommal, b.) az önkormányzattal szemben fennálló tartozás (nem köztartozás) behajtása érdekében az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzáloggal, illetve végrehajtási joggal. (9) Ha a lakást elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg és a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben készpénzben megfizeti, őt a teljes vételárból 5 % árengedmény illeti meg. (10) A vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt készpénzben történő kiegyenlítése (rendkívüli törlesztés) esetén a vevő részére fennálló tartozásból 5 % engedményt kell adni. (11) A teljes visszafizetést el nem érő rendkívüli törlesztés esetén a vételárhátralék havi törlesztő részlete nem változik, ha a vevő engedményt kap. 17. § (1) A vételárhátralék törlesztése felfüggeszthető a vevő/kötelezett kérelmére, amennyiben a vevő/kötelezett személyi, családi vagy anyagi körülményeiben az adás-vétel létrejöttét követően bekövetkezett változás ezt indokolttá teszi, e rendkívüli időtartamra, de legfeljebb 6 hónapra. (2) A felfüggesztés időtartamával a törlesztési idő meghosszabbodik. (3) Amennyiben a vevő önhibájából 6 hónapot meghaladó törlesztést nem teljesít, elmulaszt, az eladó az adásvételi szerződést felbontja. Ezt a vevővel kötendő szerződésben rögzíteni kell. 18. § 131

Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás célú helyiségek csak a képviselő-testület egyedi döntése alapján idegeníthetők el, forgalmi értéken. Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése 19. § (1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a lakástörvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni. (2) Ha a lakást jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első 2 hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékét, 2-6 hónap között a lakbér kétszeres összegének megfelelő, azt követően a lakbér háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

V. A lakások bérleti díjának megállapítása 20.§ (Az Ltv. 34. §-ához) (1) A lakások bérlője állagmegóvó karbantartási, felújítási költségek fedezetének megteremtésére bérleti díjat fizet. (2) A bérlakások bérleti díját a 2. számú melléklet tartalmazza. A Képviselő-testület minden év december hónapban felülvizsgálja a bérleti díjak mértékét. (3) A bérleti jogviszony megszűnése után a lakást jogcím nélkül használó bérlő lakáshasználati díjat köteles fizetni. Záró rendelkezések 21.§ (1) E rendelet a kihirdetését követően 2008. szeptember 15. napján lép hatályba. (2) A Képviselő-testület e rendelet hatálybalépésével hatályon kívül helyezi „Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról” szóló, többször módosított 10/1997.(IX. 10.) Ör. rendeletét. (3) A rendelet nem szabályozott kérdésekben a Ptk., illetve az Ltv-ben foglalt rendelkezések az irányadók.

Törtel, 2009. október 29.

Czeróczki János Polgármester

Urbán Antalné Jegyző

132

1. sz. melléklet Lakásbérleti szerződés tartalmi követelményei

A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell: -

a szerződő felek és a bérlakások azonosító adatait, a lakásbérleti jogviszony időtartamát, a bérleti díj mértékét, befizetésének gyakoriságát és határidejét, a befizetések kimaradásának szankcióit, a felek jogait és kötelezettségeit, egyéb feltételeket és kikötéseket, aláírásokat.

Lakásbérleti szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi a bérlakás átadás-átvételi jegyzőkönyve, mely tartalmazza a berendezési tárgyak felsorolását és a közüzemi (víz, áram, gáz, csatorna, telefon) óraállásokat.

133

2. sz. melléklet Költségelven és közérdekű célból bérbeadott önkormányzati lakások bérleti díja

Bérleti díj (Ft/m2/hó) Komfortfokozat Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli

250,200,150,50,-

9./2009.(VI.25.) sz. Ök. rendelet Törtel község közigazgatási területén a veszélyes-, illetve vegyi anyagok és hulladékok kezelésének területi korlátozásáról” szóló 9/2008.(VIII.07.) számú Ök. rendelet módosításáról 1. § A rendelet 1. § (1) bekezdése hatályát veszti, és helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) A Gerje csatorna elnevezésű természetes vízfolyás Törtel község közigazgatási területét érintő szakaszán, a település közigazgatási területén belül, a meder mindkét oldalán, annak középvonalától számított 3-3 kilométer szélességű területen tilos az alábbi tevékenység folytatása: 134

- veszélyes anyagok, veszélyes készítmények gyártása, - veszélyes anyagok, veszélyes készítmények raktározása, - veszélyes anyagok, veszélyes készítmények kezelése. A rendelet 1. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: (2) Tilos továbbá az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek során keletkezett hulladék tárolása. 2. § A rendelet 2. §-ának számozása 3. §-ra változik, egyben az új 2. §-ba az alábbi szabályozás kerül: Jelen rendelet alkalmazásában veszélyes anyagnak és veszélyes készítménynek minősülnek a Kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 1. § (2) bekezdés c.) és d.) pontjában definiált és e törvény 3. § (1) bekezdésében megjelölt anyagok. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követően, 2009. július 1-én lép hatályba.

Törtel, 2009. június 25.

Czeróczki János sk. Polgármester

Urbán Antalné sk. Jegyző

Tájékoztató a 9./2009.(VI.25.) sz,. Ök. rendelethez a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények meghatározásáról a 2000. évi XXV. tv. 3.§ (1) bekezdésének szó szerinti közreadásával A rendelet alkalmazása szempontjából veszélyes anyagnak minősülnek a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott anyagok, melyek a következők: a) az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűzés robbanásveszélyesség szerint: aa) robbanó anyagok és készítmények - az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak, ab) oxidáló anyagok és készítmények - azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak, ac) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények

135

- azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony,

- azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak, ad) tűzveszélyes anyagok és készítmények - azok az anyagok és készítmények, amelyek - a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, - szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak, - olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek, - vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben, ae) kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények;

- olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek; b) az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: ba) nagyon mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak, bb) mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak, bc) ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba)-bb) alpont szerinti veszélyességi osztályba, bd) maró (korrozív) anyagok és készítmények - amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák, be) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények - olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak, bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények - amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg, bg) karcinogén anyagok és készítmények - olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik, bh) mutagén anyagok és készítmények - amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát, bi) reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények - amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak; c) az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint: ca) környezetre veszélyes anyagok és készítmények - amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.”

136

TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7./2001.(VIII.30.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

Törtel, 2001. augusztus 30. Urbán Antalné sk. Jegyző

Tóth Ferenc sk. polgármester

Záradék: Kihirdetésre került: 2001. aug. 31-től 2001. szept. 07-ig HATÁLYBA LÉPÉS NAPJA: 2001. aug. 31-én Törtel, 2001. augusztus 31. Urbán Antalné Jegyző s.k

137

TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2001.(08.30) sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól. Törtel Község Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV, tv. 26. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Ötv. 78-80. §aiban és a 88. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezésében, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 108-109. §-aiban foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet A RENDELET CÉLJA ÉS HATÁLYA A rendelet célja

1. §. (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon a./ folyamatos védelme, b./ a vagyonelemek használata, és működtetése során értékük megőrzése, c./ növelésének előmozdítása. (2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével. A rendelet hatálya: 2.§. (1) A rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - Törtel Község Önkormányzat tulajdonában lévő minden vagyonra (továbbiakban: önkormányzati vagyon) kiterjed. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a Képviselő-testület, illetve az intézmények költségvetésére, kivéve az abban vállalkozói, vagy alapítványi célra elkülönített, vagy felhasznált vagyonrészre. (3) Az önkormányzat külön rendeletét kell alkalmazni: a./ A lakások bérletére, a bérbeadó jogaira, kötelezettségeire, a lakásoly elidegenítésére, illetve a társasházi és közös tulajdonban lévő önkormányzati tulajdonú (tulajdoni hányadú) lakásokhoz és helyiségekhez tartozó, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekre és területek bérletére, a bérbeadó jogaira, kötelezettségeire és azok elidegenítésére. b./ A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére, a bérbeadó jogaira és kötelezettségeire, c./ Az önkormányzat javára lakásszerzés helyi pénzügyi támogatása alapján fennálló jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom kezelésére, d./ A közterületek és műtárgyaik használatának engedélyezésére. (4) Az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő vagyon esetében az önkormányzat tulajdoni hányada tekintetében e rendeletet értelemszerűen kell alkalmazni. (5) A bankszámlán lévő pénzre, csekkre és az e rendeletben meghatározott kivételekkel a bankbetétre a külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. 138

(6) A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján, vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell. (7) A vagyont, ezen belül elkülönítetten a törzsvagyont az önkormányzat hivatala az ingatlankataszterében tartja nyilván, ahol a vagyont terhelő kötelezettségeket is szerepeltetni kell. (8) A Képviselő-testület és szervei, intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezelni, megőrizni és gyarapítani. Az önkormányzat vagyona 3. §. (1) Törtel Község Önkormányzatának vagyona, a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni jogokból áll. (2) Az önkormányzati vagyonon belül a./ tárgyi eszköz különösen a földterület, erdő, ültetvény, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, egyéb építmény, (továbbiakban együtt: ingatlan), a műszaki berendezés, gép, jármű, üzleti, valamint az irodai és egyéb berendezés, felszerelés (továbbiakban együtt: ingó). b./ az inmateriális javakhoz tartozik különösen a vagyoni értékű jog (bérleti-, használati-, haszonélvezeti-, haszonbérleti jog), a szolgalmi- és vezetékjog, a cégértél, szellemi termék.... c./ az értékpapír, vagyis a kötvény, részvény és egyéb értékpapír d./ a pénzeszköz, azaz a készpénz, a bankszámlán lévő pénz, a csekk és a bankbetét értéke, valamint a gazdasági társaságban, közhasznú társaságban, közalapítványokban való tulajdonosi részesedést biztosító üzletrész, illetve törzstőkerész. (4) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon tárgyai a rendelet 1-2. Sz. melléklete tartalmazza, forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes elosztásban, 3. Sz. melléklet tartalmazza a forgalomképes önkormányzati vagyont. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása 4. §. (1) Az önkormányzat vagyonát a Polgármesteri Hivatal tarj a nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően. (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon és annak változásai a 147/1992. (11.06.) Korm. r. szerinti ingatlanvagyon-kataszterben kerül nyilvántartásra. (3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéséről, a kataszterbe való átvezetéséről a jegyző gondoskodik. (4) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg, _ vagy a szerzést követő Képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan. Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár 5. §. (1) Az önkormányzat hivatala költségvetési évenként vagyonleltárt készít, amelyet a költségvetési beszámolóhoz mellékelni kell. (2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül: 139

a./ az ingatlanokat, a vagyoni értékű jogokat tételesen, valamint a szoftvereket. b./ az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben, c./ az értékpapírból, vagy más befektetési eszközből álló vagyont tételesen és értéken veszi leltárba. ÁLTALÁNOSSZABÁLYOK 6.§. (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja egyrészt az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása, másrészt az önkormányzati tulajdonnal való rendelkezésre jogosultak körének és a rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó főbb szabályoknak a meghatározása. (2) A rendelet alkalmazásában rendelkezés hasznosítás különösen: a./ az elidegenítés, ideértve a tulajdonnal való felhagyást is, b./ a vagyon hasznosítása, ideértve a bérbe- és haszonbérbe adást, a használati jognak és a használat jogának biztosítását, a lízingszerződéssel való hasznosítást, a koncesszióba adást, valamint a kezelésbe adást, c./ a vagyon megterhelése, ideértve a biztosítékul adást, a zálogjog és jelzálogjog illetve a szolgalmi (használat) jogalapítást, az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a kezességvállalást, a vagyon, vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésre bocsátásához való hozzájárulást, az elővásárlási-, a vételi-, vagy a visszavásárlási jog biztosítását. d./ a vagyon tulajdonosát megillető, az a./-c./ pontban nem említett egyéb jogkör (pl. építési hozzájárulás)... gyakorlása, e./ a gazdasági társasági üzletrész (részvényes) alapján az önkormányzatot megillető jog gyakorlása, f./ az a./ - b./ - c./ pontokban meghatározott - az önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló - jogokkal való rendelkezés. (3) A vagyon kezelésbe adása alatt a vagyon olyan hasznosítását kell érteni, amikor a vagyon fenntartóját ( üzemeltetőjét, működtetőjét...) és hasznainak élvezőjét a Képviselő-testület pályázat alapján választja ki és bízza meg. (4) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a megállapodások módosítása. kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell. (5) Az önkormányzati vagyon hasznosítása az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. (6) A vagyon kezelésére jogosult, e rendeletben meghatározottak szerint: a./ a Képviselő-testület, b./ a Képviselő-testület Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsága, c.! a polgármester, d./ a jegyző által vezetett Polgármesteri Hivatal, e./ a Képviselő-testület által alapított és működtetett intézmények vezetői. (7) A vagyon kezelésére jogosult a rendeletben meghatározott korlátokkal, vagy korlátozásokkal a kezelésére bízott vagyontárgyakat a./ birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti és birtokvédelemre jogosult, b./ a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyakat bérbe adhatja és egyéb polgári jogügylet keretében hasznosíthatja, c./ az ingó vagyontárgyakat elidegenítheti.

140

(8)

A vagyonkezelő köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátását biztosítani. (9) Az ingatlant csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva, megfelelő körben történő hirdetés, vagy pályázat útján lehet értékesíteni. (10) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható a./ a vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak közgazdasági megalapozás (hozamszámítás alapján), a Pénzügyi és a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság véleményével együtt lehet a polgármester útján a Képviselő-testületnek javaslatot tenni. b./ az önkormányzati költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét, s akkor is csak a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával. c./ vállalkozási tevékenység folytatása esetén érdekeltségi rendszer alakítható ki, melyhez ugyancsak a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges. (11) A vagyonkezelésre jogosultak kötelesek a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében számot adni. Az önkormányzat törzsvagyona 7. §. (1) E rendelet 1-2. sz. mellékletében felsorolt önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen törzsvagyon részét elidegeníteni, vagy megterhelni (biztosítékul adni) nem lehet, kivéve a szolgalmi (vezeték) jog alapításáról szóló megállapodást, melynek aláírására a polgármester jogosult. (2) A törzsvagyon használati jogát azok a költségvetési intézmények gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, közfeladatot láttak el, illetve amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyébként feljogosít. (3) A használati jogot gyakorló intézmény, személy rábízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont határozott idejű bérbeadás útján - az alapfeladatainak sérelme nélkül - hasznosíthatja, a hasznosításból származó bevétel az önkormányzat saját bevételének minősül. a) a napi és eseti bérbeadás az intézményvezető, b) a 3 hónapot meg nem haladó bérbeadás a polgármester hatásköre, c) a 3 hónapot meghaladó bérbeadás ügyében a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság dönt a Képviselőtestület tájékoztatása mellett. (4) A használati jogot gyakorló intézmény vezetője a megkötött bérleti szerződéseket köteles a jegyzővel ellenjegyeztetni, a szerződés egy példányát a Polgármesteri Hivatalnak átadni és a nyilvántartási rendszerben megőrizni, a szerződés nem selejtezhető irat. (5) A használati joggal felruházott szervet, személyt, a használati jog gyakorlásának tartalmát a vagyonnyilvántartásnál fel kell tüntetni. (6) A megkötött jogügyletről, ha az nem testületi hatáskör, a Képviselő-testületet a következő ülésén a polgármester útján tájékoztatni kell. 8. §. (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjoga feletti rendelkezés (átruházás, adásvétel, csere, más önkormányzatok részére átadás...) ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy 141

közalapítványba történő bevitele, illetve a 6. §-ban nem említett egyéb hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanok tekintetében az ott fel nem sorolt egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok (társtulajdonosi elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás és telekhatárrendezés...stb.) kérdésében a polgármester határozhat. 9. §. (1) Ha a korlátozottan forgalomképes ingó törzsvagyon a Képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítéséről, hasznosításáról és megterheléséről a jegyző ellenjegyzése mellett a polgármester dönt. (2) Az (1) bekezdésben nem említett ingó törzsvagyon elidegenítéséről, hasznosításáról és megterheléséről a vagyon kijelölt hasznosítója dönt a belső szervezeti szabályzatában ügyrendjében) meghatározott módon és eljárási rendben. 10. §. (1) Ha a jogszabály előírja, hogy a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal való rendelkezéshez harmadik személy jognyilatkozatára van szükség, a rendelkezés joga kizárólag a Képviselő-testületet illeti meg. (2) A közszolgálati feladatok önkormányzat által történő átvállalása, átadása esetén a vagyoni kérdésekben kizárólag a Képviselő- testület dönt. (3) Használatra átvett, illetve átadott ingatlan eredeti rendeltetésének megváltoztatásával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a Képviselő- testület tehet. Önkormányzat forgalomképes vagyona 11.§. (1) A forgalomképes önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása esetén a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra vonatkozó rendelkezéseket kell az e paragrafusbeli eltérésekkel alkalmazni. (2) A mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok bérbeadására a polgármester jogosult a jegyző ellenjegyzésével. (3) Az önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása - az alapfeladat sérelme nélkül - a használó vagyonkezelő feladata. A hasznosítás bevétele is a használó vagyonkezelőt illeti meg. (4) Az intézmények használatában lévő ingóságok valamint pénzvagyon - az alapfeladat sérelme nélkül - gazdasági társaságba vagy alapítványba - figyelemmel a 4. §. (10) bekezdésében foglaltakra - csak a Képviselő- testület előzetes engedélyével vihető be és vonható ki. (5) Az intézmények a használatukban lévő eszközök értékesítését vagy selejtezését a) 500. 000 Ft értékhatárig a Polgármester, b) 500. 000 Ft felett csak a Pénzügyi Bizottság előzetes engedélyével végezhetik el. (6) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik és a bevétel is a hivatal költségvetését illeti meg. Összeférhetetlenségi szempontok az önkormányzati vagyon hasznosításánál

12. §. 142

(1) Az önkormányzati vagyon, az önkormányzat Képviselő- testülete és szervei, intézményei dolgozóinak, a képviselőknek, illetve mindezek közvetlen hozzátartozóinak, csak a Képviselő- testület előzetes hozzájárulásával hasznosítható. (2) Az önkormányzati ingó vagyon az (1) bekezdésben említettek részére történő értékesítéséhez a polgármester ad engedélyt (3) Több jelentkező esetén a legtöbbet ígérő jelentkezőt kell előnyben részesíteni, azonos ajánlatok esetén sorsolással kell dönteni. Versenytárgyalás elrendelése 13. §. (1) A döntésre jogosult vagyonkezelők elrendelhetik az ingatlan versenytárgyalás írtján való értékesítését illetve hasznosítását. (2) Csak pályázat útján lehet értékesíteni és hasznosítani az ingatlant, ha a becsült forgalmi értéke a 3. 000. 000 forintot meghaladja. A képviselő-testület közösségi érdek indokával a pályáztatástól eltekinthet. (3) Nem kell kiírnia versenytárgyalást, ha az ingatlan a) az elidegenítésre közös tulajdon megszüntetése érdekében kerül sor, b) a tulajdonjogot ráépítés jogcímen szerzik meg (4) A (3) bekezdésben feltüntetett esetekben az elidegenítés feltételeiről és az elidegenítésről a polgármester - a jegyző ellenjegyzése mellett - dönt. Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása 14. §. (1) Önkormányzati vagyont ingyenesen vagy a forgalmi értéknél alacsonyabb értéken kizárólag a Képviselő- testület döntésével, elsősorban közhasznú társaság vagy közcélú alapítvány, esetleg másik települési önkormányzat javára lehet. (2) A vagyon ingyenes átruházásáról előzetesen - a helyben szokásos módon - tájékoztatót kell 15 napra közzétenni, melyben meg kell jelölni az átruházás célját, a tulajdont megszerző szervezetet, a vagyon tényleges - szakértő által megállapított - forgalmi értékét és az átruházás tervezett időpontját. A jogügyletet lebonyolítani csak a tájékoztató hirdetmény levételét követő 15 nap elteltével lehet. (3) 10. 000. 000 Ft forgalmi érték határ felett az ingyenes átruházás kérdésében csak népszavazás dönthet. Gazdasági társaságokban való vagoni részesedés 15. §. (1) Az önkormányzat jogszabály felhatalmazása, vagy a Képviselő- testület döntése alapján alapít gazdasági társaságot, illetve szerez érdekeltséget gazdasági társaságban. (2) Az önkormányzat költségvetési szerve csak a Képviselő- testület előzetes engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, illetve szerez érdekeltséget gazdasági társaságban. 16. §. (1) Az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaság tekintetében az üzletrészek elidegenítése, hasznosítása és biztosítékul adása tekintetében a tulajdonosi jogokat a Képviselő- testület gyakorolja.

143

(2) Ha az önkormányzat gazdasági társaságban való tulajdonosi részesedése a társaság üzletrészének 20%- át nem éri el az (1) bekezdésben megjelölt tulajdonosi jogokat a polgármester - a jegyző ellenjegyzése mellett - gyakorolja. Egyéb esetekben a tulajdonosi jogok gyakorlását a Képviselő- testület magának tartja fenn. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben nem említett tulajdonosi jogokat a Képviselő- testület által megbízott szerv vagy személy gyakorolja. Az ilyen megbízás állandó jellegű és eseti jellegű is lehet.

A kezességvállalásról 17. §. (1) A kezesség vállalásához az önkormányzat dolgozóinak egy havi nettó illetménye összegéig a polgármester, ezen értékhatár felett a képviselő-testület hozzájárulására van szükség. (2) Az államilag garantált értékpapír vásárlására értelemszerűen az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. (3) Az (1) - (2) bekezdésben foglaltakat az önkormányzat költségvetési szerveinek is alkalmazni kell. Az önkormányzat javára fennálló személyes jogokkal való rendelkezés 18. §. (1) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon - az önkormányzat javára fennálló 3. §. (2) bekezdésében megjelölt jogról - a bérleti, a haszonbérleti jogot és használatot kivéve - a polgármester mondhat le, vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához. (2) A bérleti, haszonbérleti jogról és a használat jogáról az önkormányzat azon költségvetési szervének vezetője mondhat le, illetve járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához, amelyik e jogokat ténylegesen gyakorolja. (3) A más személy tulajdonában lévő ingó vagyont érintő, az önkormányzat javára fennálló, 3. §. (2) bekezdésében megjelölt jogról az (1) és(2) bekezdésben szabályozott megkülönböztetés szerint a polgármester, illetve a költségvetési szerv vezetője mondhat le és járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához. Vagyonfelajánlás az önkormányzat vagy költségvetési szerve javára 19. §. (1) Az 1991. Évi XX. Törvény 139. §. (2) bekezdés a) pontjában szabályozott esetekben az öröklés, illetve az önkormányzat javára a vagyonról történő lemondás elfogadásáról a polgármester dönt. Az ingyenes lemondás nem utasítható vissza. Az ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, melyek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

144

(2) Ha az önkormányzat, vagy költségvetési szerve javára vagyonról mondanak le, az 1992. évi XXXVIII. törvény 109. §.- ában szabályozott hozzájárulást 500.000,- Ft értékhatárig a polgármester, 500.000,- Ft értékhatár felett a képviselő-testület adja meg. Tulajdonszerzés az önkormányzat javára 20. §. (1) Az önkormányzat vagy költségvetési szerve költségvetési pénzeszközeiből vagy az önkormányzat vagyonának felhasználásával megszerzett vagyon tulajdonjoga az önkormányzatot illeti meg. (2) Az önkormányzat költségvetési szerve javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az önkormányzat szerzi meg. Értelmező rendelkezések 21. §. (1) Vagyon: ingatlanok, ingó vagyontárgyak, közművek, pénzvagyon, értékpapírok és vagyoni értékű jogok. (2) Ingatlan: a föld, és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. (3) Ingóság: a földdel alkotórészi kapcsolatban nem álló mindennemű dolog. (4) Vagyoni értékű jog: minden anyagi előnyt biztosító jog, mint pl. használati jog, haszonélvezeti jog, kezelői jog, szolgalmi jog, koncessziós jog. (5) Forgalomképtelen törzsvagyon: helyi közutak és műtárgyaik, terek és parkolt, valamint minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy az önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. (6) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: közművek, intézmények, középületek, továbbá az önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingóságok. (7) Forgalomképes vagyon: minden, ami nem tartozik a forgalomképtelen vagyontárgyak körébe, és amelyet törvény vagy a Képviselő- testület rendelete a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köréből kivont és forgalomképessé nyilvánít. Összetevő elemei: - dolgok és ezek rendelkezései ( dologi jogok) - vagyoni értékű jogok - tulajdonosi jogosítványok, a dolgok és tevékenységek hasznai - egyéb vagyon ( pl. értékpapírok, részvények, üzletrészek, kötvények, váltók, bankbetétek, számlapénzek, alapítványok) (8) Önkormányzat intézménye: az önkormányzat a költségvetésből fenntartott, az önkormányzat által biztosított közszolgáltatást nyújtó szerv. Zárórendelkezések 22. §. (1) Ez a rendelet a kihirdetéskor lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Törtel Község Önkormányzatánakl0/1993. (VI. 25.) sz. rendelete az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól hatályát veszti. (3) A Képviselő- testület azon határozatai, amelyek e rendelet szabályaival ellentétesek a rendelet hatályba lépése után nem alkalmazhatók, de ez a rendelkezés nem érinti a már 145

megkötött szerződések érvényességét, vagy az önkormányzat oldalán fennálló ajánlati kötöttségeit, illetve szerződéskötési kötelezettségét. (4) A rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződések módosítása / kiegészítése / vagy felbontása, a rendelet értelemszerű alkalmazásával történhet. (5) A rendelet mellékletei: 1. sz. melléklet: Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona 2. sz. melléklet: Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona 3. sz. melléklet: Az önkormányzat forgalomképes vagyona

Törtel, 2001. augusztus 30. Tóth Ferenc sk. polgármester

Urbán Antalné sk. jegyző

KIMUTATÁS Törtel Község Önkormányzatának ingatlanvagyonáról FORGALOMKÉPES INGATLANOK

Sorszám

Hrsz.

Ingatlan neve

3.) 4.) 5.)

888/14 Bogácsi üdülő 386 Régi óvoda Helmeczi út 17., 4 db 409 szoc.bérlakás 475/1 Fűzfa út 11., 1 db szoc. Bérlakás 550 Táncsics M. út 1. Ép.alatti föld

6.) 7.)

736/3 775/5

8.) 9.) 10.) 11.) 12.) 13.) 14.) 15.) 16.)

811/1 815/3 815/4 515/5 956 1086 1087 1141 1194

1.) 2.)

17.) 18.) 19.)

Dózsa Gy. út 37. Jászkarajenői út 62. Jászkarajenői út KMB iroda, 5 lakás volt tüzéptelep Dózsa Gy. úton volt tüzéptelep Dózsa Gy. úton volt tüzéptelep Dózsa Gy. úton Wesselényi út 40. Ép.alatti föld. Dobó K. úti telek Dobó K. úti telek Nem beépíthető telek Tél úton Kert - Tél út végén

1259/2 Ceglédi út 58. Kőrösi út 37. Orvosi rendelő, 1 1381/1 lakás 1445/3 Sportpálya 146

Terület (m2) 2882 1359

Megjegyzés 325/5000 tul.arányban

2143 835 350 858 1.1243

részl.fizetéssel értékesítve

2180 835 836 834 503 1004 435 2172 511 778 907 9.5520

részl.fizetéssel értékesítve

20.) 21.) 22.) 23.) 24.) 25.) 26.) 27.) 28.) 29.) 30.) 31.) 32.) 33.) 34.) 35.) 36.) 37.) 38.) 39.) 40.) 41.) 42.) 43.) 44.) 45.) 46.) 47.) 48.) 49.) 50.) 51.) 52.) 53.) 54.) 55.)

1446/4 Telekvég - Katona József úton 1446/5 Telekvég - Katona József úton 1505/1 Alkotmány úti szántó Gulyagyep (Alkotmány út 1505/2 mellett) 1507 Gulyagyep (Temető mellett) 1514 volt halastó (Alkotmány úton) 1515 volt halastó üzlet alatti terület - Szent István 1619/1 úti üzlet alatti terület - Szent István 1619/2 úti üzlet alatti terület - Szent István 1619/3 úti üzlet alatti terület - Szent István 1619/4 úti üzlet alatti terület - Szent István 1619/5 úti üzlet alatti terület - Szent István 1619/6 úti 1619/9 volt vásártér - Szent István úton Piactér és malomudvar Dózsa 1742/2 Gy.u.18 Orvosi rendelő - Dózsa Gy. út 1743 20/A. 1744 volt pártház - Dózsa Gy. út 22. 1870 Ceglédi út 4. - 2 db lakás 2006 zártkert Kőrösi úton 2102 zártkert Epres soron szennyvízhálózat építmény gázvezeték-hálózat bővítés Malom úton 02/11 "Pedagógus-föld" Mankós dűlő 02/12 "Pedagógus-föld" Mankós dűlő 04/ "Pedagógus-föld" Mankós dűlő 04/12 nádas - gázfogadó 04/13 szántó, nádas Mankós dűlőben 05/30 szántó a Mankós dűlőben 09/ szántó a Mankós dűlőben Mankós d. 3. termőföld 011/ 2 bérlakással termőföld - kőröstetétleni 044/4 határban 053/4 gyep, legelő Kákás dűlőben 055/9 gyep, legelő Kákás dűlőben 061/2 Kákás d. 24. "Beretvás iskola" 061/7 termőföld Kákás dűlőben gázvez.hál.bőv- Pótkerék 0100/5 Kft.által végzett 147

873 1007 4050 1590 6599 6132 3065 60 60 60 60 60 60 776 6432

6291/6432-ed tul. arányban

1251 845 954 791 918 Kókai Béla által végzett bőv. 4355 9.6426 2.3017 262 3328 1468 3.4107 8388 2949 4.2650 17.7475 1.7264 3283

56.) 57.) 58.) 59.) 60.) 61.) 62.) 63.) 64.) 65.) 66.) 67.) 68.)

0153/4 0153/13 0153/20 0155/2 0181/2 0197/2 0215/2 0215/3 0217/5 0219/16 0247/ 0248/ 0274/7

69.) 70.) 71.) 72.) 73.) 74.) 75.) 76.) 77.) 78.) 79.) 80.)

0277/1 0283/21 0283/23 0283/28 0283/29 0283/31 0283/32 0283/33 0283/34 0311/6 0354/4

Tanya, gyep (Ernyő d.) erdő (Ernyő d.) erdő, gyep (Ernyő d.) szántó (Ernyő d.) gyep (Czakó d.) Ludas d. 4. gyep (Ludas d.) termőföld (Ludas d.) szántó (Újosztály d.) szántó (Újosztály d.) gulyagyep - Temető mellett vásártér szántó (Nyilas d.) sertéstelepnél szennyvízt. (Nyilas d.) szántó ("Betérő"-vel szemben) szántó ("Betérő"-vel szemben) szántó ("Betérő"-vel szemben) szántó ("Betérő"-vel szemben) szántó ("Betérő"-vel szemben) szántó ("Betérő"-vel szemben) szántó ("Betérő"-vel szemben) szántó ("Betérő"-vel szemben) gyep (Nyilas d.) gyep (Nyilas d.) Vízhálózat építmény

3075 4054 6.9913 4316 1439 4337 4157 1799 3441 6034 3.3459 6.8799 1.1993 15.9353 5755 2877 2877 2878 2878 2877 2878 7.6856 1849 3561

KIMUTATÁS Törtel Község Önkormányzatának Ingatlanvagyonáról FORGALOMKÉPTELEN INGATLANOK Sorszám

Hrsz.

Ingatlan neve

Terület (m2)

1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 8.) 9.) 10.) 11.) 12.)

2 .03 .06 46 70 83 23 .011/7 .011/20 .013 .014/8 .014/9

park - Szt. István tér út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben Vörösmarty út Széchenyi út Déli út Ady E. út út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben

660 3194 1818 2564 3333 3036 2208 3990 1584 3065 232 812

148

Megjegyzés

13.) 14.) 15.) 16.) 17.) 18.) 19.) 20.) 21.) 22.) 23.) 24.) 25.) 26.) 27.) 28.) 29.) 30.) 31.) 32.) 33.) 34.) 35.) 36.) 37.) 38.) 39.) 40.) 41.) 42.) 43.) 44.) 45.) 46.) 47.) 48.) 49.) 50.) 51.) 52.) 53.) 54.) 55.) 56.) 57.) 58.) 59.) 60.)

.014/10 .015 .017 .019 .021 .024/15 .026 .028 .031/45 .032 .035/10 .039 .040/9 .040/12 .040/13 .043 .047 .048 .049/3 .052 .054 .055/6 .055/12 .057 .058 .060 .061/34 .062 .063/15 .064 .066 .067/18 .068 .069/20 .070 .072 .076 .077/15 .080 .082 .085 .089 .094 .097/3 .098/3 .098/12 .098/15

út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben út - Mankós dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben Belvízelvezető hálózat út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben 149

1.1739 1.4504 7292 7929 3680 195 1.3767 3710 3505 1.1681 6010 1.7650 139 443 428 1283 4679 2787 134 1.1621 3618 936 1783 1.2539 5561 8780 936 5860 173 1909 8712 1594 2129 540 1.5073 2194 8940 148 3026 5336 845 5865 4456 852 761 1229 1861

61.)

.099

62.) 63.) 64.) 65.) 66.) 67.) 68.) 69.)

112 120 121/17 130 162 219 230 231

70.) 71.) 72.) 73.) 74.) 75.) 76.) 77.) 78.) 79.) 80.) 81.) 82.) 83.) 84.) 85.)

248 332 384 407 438 458 468 491/1 522/1 544 576 604 626 657 691 723

86.)

754

87.) 88.) 89.) 90.) 91.) 92.) 93.) 94.) 95.) 96.) 97.) 98.) 99.) 100.) 101.) 102.) 103.) 104.) 105.)

763 792 832 863 868 886 925 926 996 .0105 .0.109 .0110 .0112 .0116 .0117/6 .0120 .0122 .0123/2 .0127

út - Kákás dűlőben árok(Kocséri és Temető út) Kocséri út út a Skola féle telkeknél út a Skola féle telkeknél Arany J. út Mátyás út Kossuth L. út Hajnal út árok(Hajnal-Arad út között) Árpád út Arad út Helmeczi út Remete út Fűzfa út Ibolya út Luzsányi P. út Táncsics M. út Kossuth L. út belső Abonyi út Bajcsy-Zs. Út Béke út Jókai út Petőfi út Vida L. út út (a régi szeméttelephez) út (a régi szeméttelephez) Akácfa út Hunyadi út Báthory út Zrínyi út Wesselényi út Dózsa Gy. út külső rész Batthyány út Kinizsi út út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben árok - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Kákás dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben 150

1.1603 1109 5442 1431 1223 6348 926 2.2211 8329 389 5093 5459 3194 2224 6106 300 1266 1245 480 7209 2194 2254 2406 2455 1961 460

Jászkarajenői útról

763 1883 4731 4866 1277 3454 1.1171 6640 4044 4796 1.0144 2582 1552 6.6419 271 4781 8158 1852 3380

Jászkarajenői útról

106.) 107.) 108.) 109.) 110.) 111.) 112.) 113.) 114.) 115.) 116.) 117.) 118.) 119.) 120.) 121.) 122.) 123.) 124.) 125.) 126.) 127.) 128.) 129.) 130.) 131.) 132.) 133.) 134.) 135.) 136.) 137.) 138.) 139.) 140.) 141.) 142.) 143.) 144.) 145.) 146.) 147.) 148.) 149.) 150.) 151.) 152.) 153.)

.0129/13 .0129/19 .0129/21 .0129/25 .0129/26 .0130 .0132 .0136 .0138 .0140 .0141/10 .0141/14 .0142 .0144 .0147/8 .0147/14 .0148 .0149/7 .0149/12 .0149/13 .0150 .0152 .0154 .0156 .0158 .0159/8 .0161/4 .0161/10 .0162 .0164 .0166 .0212 .0218 .0219/46 .0220 .0221/5 .0221/10 .0226 .0227/8 .0227/14 .0228/8 .0228/13 .0228/19 .0229 .0230 .0231/12 .0233 .0235

út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Czakó dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Czakó dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Ludas dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Ernyő dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Újosztály dűlőben 151

3388 714 33 168 535 1.6845 5336 4606 1.0287 1.1276 891 774 2274 1139 624 1045 1344 2034 52 372 3.0393 1448 2180 2.9162 1.1893 945 1015 2346 1.0719 4259 2631 2.1921 7960 3612 5166 1222 315 3531 1019 961 523 3953 2248 3.8825 1.3232 222 4965 1.1738

154.) 155.) 156.) 157.) 158.) 159.) 160.) 161.) 162.) 163.) 164.) 165.) 166.) 167.) 168.) 169.) 170.) 171.) 172.) 173.)

.0237 .0239 .0241 .0244 .0249 .0263 .0265 .0267/10 .0268 .0269/7 .0272 .0273/9 .0275 .0275/4 .0276/1 .0276/2 .0281/5 .0282 .0284 .0286

174.) 175.) 176.) 177.) 178.) 179.) 180.) 181.) 182.) 183.) 184.) 185.) 186.) 187.) 188.) 189.) 190.) 191.) 192.) 193.) 194.) 195.) 196.) 197.) 198.) 199.) 200.) 201.)

.0288 .0290 .0291/11 .0293 .0296/7 .0300 .0304 .0306 .0311/9 .0311/11 .0311/14 .0316 .0319 .0320/13 .0322/12 .0322/17 .0322/19 .0322/20 .0322/22 .0323 .0362 .0365 .0366 .0367/25 .0368 .0369/14 .0369/17 .0369/18

út - Újosztály dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Újosztály dűlőben Kis-Gerje csatorna út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - sertéstelephez vezető út - Nyilas dűlőben út - Újosztály dűlőben út - Kákás dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Nyilas dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben 152

5396 4410 1.2365 1.8527 7116 1587 1.0620 1208 6545 185 6808 388 9027 6136 2631 1009 1003 2318 7997 2734 2.1958 4081 402 7973 314 5361 6976 4874 314 268 777 9047 7603 2061 516 649 2132 418 29 2636 5320 3969 2380 245 5725 374 46 632

202.) 203.) 204.) 205.) 206.) 207.) 208.) 209.) 210.) 211.) 212.) 213.) 214.) 215.) 216.) 217.) 218.) 219.) 220.) 221.) 222.) 223.) 224.) 225.) 226.) 227.) 228.) 229.) 230.) 231.) 232.) 233.) 234.)

.0369/25 .0370 .0372 .0374 .0376 .0381 .0382 .0383 .0385 .0387 .0389/4 .0390/1 .0393 .0395 .0404 .0405/4 .0406 .0408 .0409/22 .0409/27 .0410 .0412 .0414 .0421/11 .0421/28 .0422 .0424 1013 1031 1053 1094 1123 1135

út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben út - Besnyő dűlőben Déryné út Bocskai út Dobó K. út Fegyver út Kinizsi út Malom út

540 4078 2352 6425 7193 5804 398 5383 2068 1831 122 4524 6754 1.0893 8418 498 2.2379 7041 1962 115 1.0043 1.6305 2966 5809 7850 1.3290 1.3713 1590 2593 6366 3437 1344 5088

235.) 236.)

1180 1192

1317 5544

237.) 238.) 239.) 240.) 241.) 242.) 243.) 244.) 245.) 246.) 247.) 248.)

1205 1219 1289 1305/3 1308/1 1332 1355 1362 1364 1404 1437 1445/22

közút Tél út út (Tél és Szőlő út között) Szőlő út Nagydiófa út Karinthy F. út Karinthy F. út Liget út Határ út Somogyi B. út Vágóhíd út Zöldfa út Pihenő út Rét út 153

260 4268 4844 179 395 2292 5571 3194 1161 1430 1978 2846

Tél és Malom u.közötti kis párhuzamos út

249.) 250.) 251.) 252.) 253.)

Rét utcai telekvégeken 1445/40 árok 1446/9 út a Rét utcai telkekhez 1458 Homok út 1459 Katona J. út 1477/1 Nagykőrösi út

254.) 255.) 256.) 257.) 258.) 259.) 260.) 261.) 262.) 263.) 264.) 265.) 266.) 267.) 268.) 269.) 270.) 271.) 272.) 273.) 274.)

1495 1506 1512 1513 1584 1675 1707 1723/2 1754 1769 1789 1819 2001 2051 2052 2100 2101 2145 2183 2257 276

275.) 276.) 277.) 278.) 279.) 280.) 281.) 282.) 283.) 284.) 285.) 286.) 287.)

523 534/1 535/1 551 906 954 1080 1105 1142 1170 1241/2 1242 1307

288.) 289.) 290.) 291.) 292.) 293.)

1571 067/30 083. 087. 092. 0103.

út az Alkotmány utcától út (Temető út folytatása) Temető út Alkotmány út József A. út Pozsonyi út Bercsényi és Tűzoltó út új Bercsényi út Honvéd út Orgona út Nyíl út Rákóczi út Vadvirág sor Gerje part Pacsirta út Epres sor Kis-Gerje sor Csalogány út Búzavirág út saját haszn. út Mátyás út 8 m-es sáv a Táncsics u-ra megnyitott Táncsics u. megnyitott Táncsics u. Táncsics M. út Zrínyi út Wesselényi út Kinizsi út Fegyver út Molnár u. Molnár u. Szőlő útra egy ék Szőlő út Karinthy F. út József A.u.18.sz.mögötti út út Kákás dűlőben Kákástói II.sz. csatorna Kákástói I. sz. csatorna Kákástói I. sz. csatorna Kákástói I. sz. csatorna 154

3430 301 2262 2182 2.5027 946 522 9988 3883 4326 4985 3639 3370 1511 430 1346 5587 7422 3210 3475 3320 3534 3005 2667 1249 4613 732 1069 901 2626 2440 4111 1907 291 455 1365 71 1777 2208 206 175 5416 1013 1007 4094

Szt.István úttól a Ceglédi útig Szabó Sándor és társai bejárója

A Malom úttól nyugatra A Malom úttól nyugatra újonnan nyitott rész

294.) 295.) 296.) 297.) 298.) 299.)

0107. Kákástói I. sz. csatorna 0114. Kákástói I. sz. csatorna 0118. Kákástói I. sz. csatorna 0143/7. út Ernyő dűlőben 0143/10. út Ernyő dűlőben 0143/12. út Ernyő dűlőben

4993 1441 2251 1034 1091 1282

KIMUTATÁS Törtel Község Önkormányzatának ingatlanvagyonáról KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES INGATLANOK

Sorszám

Hrsz.

Ingatlan neve

Terület (m2)

1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 8.) 9.) 10.)

3 4 055/4 595 674 917 918 920 0417/34. 1509/2.

Vízmű a templomkertben Óvoda Szeméttelep Egészségház, 2 db lakás Kultúrház Vízmű kútja Batthyány út Víztorony Vízmű Dózsa Gy. út Batthyány úti kút Ravatalozó

954 4831 4.3238 719 1689 1107 1108 4679 1057 64

11.)

Általános Iskola Általános Iskola, 1 db 1622/2. lakás Volt piactér (Szt.István 1619/7. úton) 1619/8. Tornaterem 1620. Községháza

12.) 13.) 14.) 15.)

1589

155

Megjegyzés

7684

Szt.I.tér és József A.u.

1251

Luzsányi iskola

2195 2004 3352

TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 11./2003.(X.30.) számú rendelete az állatok tartásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV, tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Törtel község Önkormányzatának Képviselő-testülete e rendeletében határozza meg az állattartás helyi szabályait, amely az emberi környezet nyugalmát, közegészségügyi, állategészségügyi biztonságát szolgálja. (2) fejezet Általános rendelkezések 1. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed Törtel Község közigazgatási területén valamennyi állattartóra. (2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. (3) E rendelet hatálya Törtel község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. (4) A rendeletben foglaltakat minden állattartó (az állattartással foglalkozó természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság) köteles megtartani. (5) E rendelet alkalmazása szempontjából: a.)Állat (haszonállat): az élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat. b.)Állattartás: mezőgazdasági haszonállatoly tenyésztése tartása, elhelyezése. c.)Állattartó: állattartással foglalkozó természetes személy, jogi személy. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Figyelemmel a település hagyományaira is az állatok a következőképpen csoportosítandó: a) Haszonállatok: - nagy haszonállatok (ló, szamár ,póniló, öszvér, szarvasmarha, bivaly) - kis haszonállatok (sertés, juh, kecske), - egyéb kis haszonállat (baromfi félék, galamb, méh) - prémes állatok (nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb máshova nem sorolható prémes állat), 156

- egyéb, Magyarországon nem honos állatok pl. strucc, emu... b) kedvtelésből tartott állatok, azaz melyeket nem jövedelemszerzés céljából tartanak (eb. macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsögi, fehér egér. ...stb.), kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, ez esetben haszonállatnak minősülnek, c) veszélyes állatok mindazok a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehetősége) miatt az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek, továbbá a kutyák közül a harci kutyák, amelyeket e céllal tenyésztenek. E rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi okokból rászorulók által tartott vezető és jelző kutyákra.

II. fejezet Az állattartás általános szabályai 2. §. (1) Törtel község belterületén az egészségügyi intézmények, élelmiszert előállító vagy értékesítő üzemek és vendéglátó egységek, valamint oldatási és művelődési intézmények, temető területén és telkének határától számított 50 méteren belül haszonállatot tartani tilos. (2) Amennyiben a fenti intézmények 50-100 méter távolságon belül vannak az állattartáshoz, akkor az illetékes állategészségügyi hatóság szakvéleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni. (3) Az állatok tartására szolgáló építmények és ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi szabályok betartásával. (szakhatóságok) (4) A község 500 m2 alatti belterületi ingatlanain, valamint a mezőgazdasági kertművelés alatt álló ingatlanokon (zártkert) nagy- és kisállat, valamint veszélyes állat és méh nem tartható. Ezeken az ingatlanokon legfeljebb 30 összlétszámú baromfiféle tartható. (5) A község X00-1500 m2 közötti belterületi ingatlanain 2 nagyállat, 10 összlétszámú kisállat és 200 db baromfiféle tartható. (6) A község 1500-2500 m2 közötti területű belterületi ingatlanain 4 nagyállat 20 összlétszámíj kisállat és 300 db baromfi tartható. (7) A község 2500 m2 fölötti belterületi és külterületi ingatlanain állattartás létszámkorlátozás nélkül megengedett, az érvényes rendeletet: figyelembe vételével. (8) Közös használatíj ingatlanon csak az összes lakó hozzájárulásával szabad állatot tartani. (9) Prémes állat csalt külön engedély alapján, az abban meghatározott feltételekkel tartható. (10) Méhcsaládokat úgy kell elhelyezni, hogy a méhek rajzási útvonala sem a

157

szomszédokat, sem az utcai járókelőket nem veszélyeztetheti. A méhet: csal: családi házas ingatlanokon, illetve az erre külön kijelölt területeken, a szomszédok zavarása nélkül tarthatók. (15/69.MÉM r.) (11) Veszélyes és nem honos állat a község közigazgatási területére történő behozatalához, és tartásához a jegyző engedélye szükséges. (12) Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről - nagy- és kisállatot: valamint méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyíltállományok esetén száz egyed felett - a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt kezelő állatorvost illetőleg a jegyzőt egyidejűleg tájékoztatni. Az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie az állatlétszámról. elhullásokról és azok okáról, az ellenőrzésekről. az alkalmazott kezelésekről, a termelésről és az állományváltozásról (állatértékesítés és vásárlás). A nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni, és azt az ellenőrzést végző hatóság részére be l:el1 mutatni. Az előírások betartását az állategészségügyi hatóság bármikor ellenőrizheti. (13 ) Az állattartó az állat tartása során köteles: - az adott állatfaj, illetve- fajta élettani, viselkedési és szociális igényeit figyelembe venne, - az állatot jólléte érdekében szakszerűen gondozni, takarmánnyal, folyadékkal ellátni, megfelelő időközönként megetetni. állatai egészségének megóvása érdelében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani, állatai megbetegedése esetén kezelő állatorvos igénybevételéről gondoskodni. - a haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait betartani: (14) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségnek könnyen tisztíthatónak, hézagmentesnek, megfelelő lejtésű burkolattal ellátottnak kell lenni. A padozat zárt, szivárgásmentes levezető csatornával rendelkezzen, mely a trágyagyűjtőbe csatlakozik.

III. fejezet Az állattartás általános előírásai 3. §. Az állatok tartására szolgáló épületekben az előírások szerint engedélyezhető állatlétszám tartható. (1) A rendelkezésben fel nem sorolt állatok esetén az átlagos férőhelyigényt a Jegyző határozza meg az állategészségügyi hatóság előzetes szakvéleményének beszerzése mellett. (2) Állattartás céljára szolgáló épületet létesíteni az építésügyi szabályok, tűztávolságok, - védőtávolságok, illetve a helyi önkormányzati rendeletben megjelölt védőtávolságok betartásával lehet. (3) Az állattartás céljára szolgáló épület elhelyezése csak az alábbi általános követelmények betartásával történhet:

158

(4)

A lakótelken állattartás céljából elhelyezhető melléképületek, melléképítmények szükséges védőtávolságát az 1. sz. mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni. (5) Trágyalé- és trágyatároló nem lehet közelebb a lakóépülethez. közterülethez, az ásott és fúrt kúthoz, valamint a csatlakozó vízvezetékhez és közösségi létesítményhez, mint az állattartásra szolgáló építmény. (6) Hígtrágya keletkezését eredményező tartási technológia nem alkalmazható. 4. §. (1) Lakásban, lakáshoz tartozó helyiségben, nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségben (pince, fáskamra, garázs, padlás) haszonállat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem tartható. (2) Családi házban kisállat a lakóépület arra alkalmas elkülönített nem lakás céljára szolgáló helyiségében, baromfi a lakóépülethez tartozó kertben, udvarban elkülönített és elkerített helyen tartható. (3) Állattartás a szomszédos lakóépülettől 3 méteres sávon belül tilos.

IV. fejezet Állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezet-higiénés követelmények 5. §. ( 1 ) A gazdasági udvart a lakóháztól, illetőleg annak kertjétől le kell választani. Ugyancsak biztosítani kell a különböző fajtájú állattartás esetén a megfelelő elkülönítés lehetőségét. (2) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületelv. és kiszo/gá/ó Helyiségek szükség szerinti, rendszeres karbantartásáról, - legalább évenkénti egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, naponkénti egyszeri kitakarításáról, mésztejjel vagy más fertőtlenítőszerrel történő fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának - mesterséges vagy természetes úton történő - magasba tereléséről szagtalanítók alkalmazásáról, élősövények telepítéséről. (3) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a szennyvíz, trágyalé a szomszéd telkére vagy a közterületre ne folyhasson át, a saját telkét ne szennyezze és a talajt ne fertőzze. (4) Az ingatlan tulajdonosának/használójának folyamatosan gondoskodni kell a legyek, rovatul:, rágcsálók rendszeres irtásáról, szaporodásuk megakadályozásáról. Az istállók és ólak építésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az állategészségügyi és egyéb beavatkozásoly elvégzése balesetmentesen történhessen meg. Közterületen felszíni csapadékvíz levezető csatornákban rendszeres rovar- és rágcsálóirtást az Önkormányzat végezteti el. 6. §. ( 1 ) A község belterületén trágya és trágyalé a kihordásig csak zárt trágyagyűjtő aknában tárolható. A gyűjtőaknának megfelelő nagyságíniak, szivárgás- és résmentesnek kell lenni. valamint jól zárható fedőlappal kell rendelkezni pl. esővízbecsorgást meg kell akadályozni. 159

(2) A gyűjtőaknát a rendelet 2.§. (2.)és (3.) bekezdésében előírtak betartásával lehet létesíteni úgy, hogy az aknák az ürítés céljából járművel jól megközelíthetők legyenek. (3) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell az alábbiak szerint: - a község külterületein a trágyát rétegezve egységbe rakva és szalmával, fóliával vagy földdel letakarva lehet tárolni. - külterületi földrészleteken a mindenkori belterületi határtól mért 200 m-en belül az ingatlanokon trágyát szabadon tárolni tilos. - a község mezőgazdasági művelés alatt álló kül- és belterületein a kiszórt trágyát haladéktalanul bele kell dolgozni a talajba. - kiapadt, vagy használaton kívüli ásott kutakba, szennyvízcsatornába, vízfolyásba, árokba, belvízcsatornába trágyát elhelyezni, vagy trágyalét bevezetni, önteni tilos. (4) Az ingatlan tulajdonosával: / használójának gondoskodni kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról is. (5) Trágyát kezelni (kihordani, szállítani, kirakni) csak úgy szabad, hogy a trágya vagy trágyalé a közterületet, a szomszédos ingatlant ne szennyezze, ne fertőzze, ezért a tárolót rendszeresen ki kell üríteni. Közterületen okozott szennyeződést az állattartó azonnal köteles eltávolítani. Állathullák, állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tétele 7. §. (1) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben (pl. műanyagzsák) tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet. Kutyát, macskát, baromfit, szopós malacot, bárányt és gödölyét 3 hetes koráig el lehet ásni olyan módon, hogy más állat által kikaparható ne legyen, azaz legalább 0,8 - 1,00 méter mélységbe évente legfeljebb ~0 kg tömegig. A felsorolásban nem szereplő, illetve a nagyobb testtömegű állatok tetemét az ATEV szállítja el. 8. §. A község közterületein állatot tartani és legeltetni tilos. E célból haszonállat telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem engedhető ki. Az állat szállítása és lábon hajtása során közterületen okozott szennyeződést az állattartó azonnal köteles eltávolítani. Állatvédelmi szabályok 9. §. (1) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása. éheztetése, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása. (2) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, vagy elaltatni állatorvos közreműködésével.

160

V. fejezet Az eb- és macskatartás külön szabályai 10. §. (1) Az eb- és macskatartás a község egész területén az alábbi feltételekkel engedélyezett: - A község belterületén, háztartásonként legfeljebb 2 eb és szaporulata - 3 hónapos koráig - valamint 2 macska és szaporulata - 3 hónapos koráig tartható. - Külterületi lakott helyen, tanyán legfeljebb 4 eb és 2 macska és szaporulata 3 hónapos koráig - tartható. A pásztor ebet kolonccal kell ellátni. (2) Amennyiben az állatok száma a fentieket meghaladja az eb- és macskatartás tenyészetnek minősül. A tenyészet létesítését a polgármester engedélyezheti, kérelem alapján. a környező lakók véleményének megismerése után. A kérelemhez csatolni kell a állategészségügyi szakhatóság nyilatkozatát, valamint az építési telekkel határos tellek használóinak előzetes beleegyező nyilatkozatát. (3) Eb, illetve macska a lakóházak közös használatú helyiségeiben, továbbá közterületen nem tartható, illetve nem etethető, nem gondozható. 11. §. (1) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ha az ebtulajdonos e feltételeket nem biztosítja, akkor az ebtartást meg kell szüntetni. (2) Az ebtulajdonos felelősséggel tartozik kutyája minden cselekedetéért, az általa okozott kár megtérítéséért. (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (4) Ebet csak az vezethet, aki azt féken tudja tartani. Ebet póráz nélkül, pásztor és vadászebek kivételével közterületre kivinni tilos .Közterületre ebet csak szájkosárral lehet kivinni.. (5) A harapós, vagy támadó természetű ebet - nappal biztonságos módon megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó. (6) Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán a harapós, veszélyes kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. (7) Az ebtulajdonosnak az ingatlanát olyan stabil kerítéssel kell ellátni, hogy az eb ne tudjon kiharapni, és idegen portára vagy közterületre kijutni. (8) A tulajdonos - nyilvántartásba vétel céljából - köteles bejelenteni a Jegyzőhöz, ha az eb - a három hónapos kort elérte, - elhullott vagy elveszett, - tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, - új tulajdonoshoz került. (9) A veszettség elleni oltás megtörténtéről adott állatorvosi igazolást meg kell őrizni. (10) Közterületen talált kóbor ebet, macskát a vadászati engedéllyel rendelkező személy a Jegyző utasítására köteles a külön jogszabály szerint lelőni és ártalmatlanná tételéről gondoskodni. 161

(11) Az embert mart eb, vagy macska tulajdonosa köteles a marás megtörténtét a megmart ember személyi adatainak közlésével a sérült személy háziorvosának. kezelő állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. 12. §. (2) Az ebtulajdonos. illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles az eb által közterületen. esetleg a közös használatú helyiségekben okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. Ennek érdekében megfelelő eszközt köteles magánál tartani. (2) Közforgalmat lebonyolító járművön ebet szállítani szájkosár és póráz nélkül tilos. 13. § (2) Tilos ebet - vakvezető, valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével - bevinni: a) játszótérre, b) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe, kivéve, ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak, c) élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszerraktárba, piac-, vásár területére, d) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmények területére, közösségi épületbe, e) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, f) a temető területére. (2.) lakóépülettől és közterülettől 5 m távolságon belül ebet (ólban, kenelben, láncon)tartani tilos. Állattartás megtiltása 14. §. (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza, vagy megtiltja, amennyiben nem a jegyző, vagy más hatáskörére tartozik. A polgármester dönt az állattartással kapcsolatos engedélyezési kérelmekről. (2) Eb- és macskatenyészetek működését - előzetes ÁNTSZ és állategészségügyi szakhatósági vélemény alapján - a polgármester engedélyezi. (3) Az állattartásra, az állatok védelmére vonatkozó szabályoly megsértésére utaló bejelentéseket, panaszokat, engedélyezési kérelemben foglaltakat a jegyző kivizsgálja és eljár a részére jogszabályban meghatározott hatósági jogkörében. (4) Az állattartást meg kell-tiltani, ha - az állattartáshoz szükséges feltételek nem biztosíthatók (férőhelyiség, védőtávolság, stb.) - az állattartó az állattartás feltételeit előzetes figyelmeztetés ellenére sem biztosítja. - az állattartás a környék lakóinak nyugalmát zavarja, - az állattartó nem rendelkezik az állattartáshoz szükséges jogszabályban meghatározott engedéllyel.

162

VI. fejezet Vegyes -, záró rendelkezések 15. §. (1) Ha az állattartás e rendelet szerint engedélyhez kötött - meglévő állat esetében az állattartási engedélyt ezen rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell megkérni. (2) Az állattartó az állattartást - ha azt a rendelet szerint tiltott helyen vagy a meg nem engedett mértékben folytat] a -köteles azt a rendelet hatályba lépésétől számított 1 éven belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott határidőt a Polgármester az állattartó kérelmére indokolt esetben legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja. (4) Aki az ezen rendeletben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az előírásokat nem tartja be, vagy a megállapított tilalmat megszegi, illetve kijátssza 100.000,Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértési eljárás keretében. (5) A rendeletben foglaltak megszegőivel szemben tettenérés esetén 10.000,- Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki. Ha a tetten ért személy a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul. vele szemben a szabálysértési eljárás lefolytatását mellőzni nem lehet. 16. §. (1) Az önkormányzati rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg. Ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztást követő legfeljebb 30 napig. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben: • az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény, • 2001. évi XII. tv. az Állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról, • a 41/1997.(V.28.) FM r. az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról, • 21/1996.(VII.9.) FM. r. a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről, • 78/2000.(X.11.) FVM r. a mesterséges termékenyítésről... szóló 39/1994. FM r. mód. • 62/1997.(IX.110.) FM r. az egyes állatfajok egyedeinek ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere) • 29/2000.(VI.9.) FVM r. az egyes állatfajok ENAR, • 64/1998.(XII.31.) FVM r. a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól, • 7/2002.(III.12.) EüM r. gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról (3/1995.(II.8.) NM r. mód. • 19/2002.(III.8.) FVM r. szm. fent. rinotracheitisz elleni mentesítés szabályai, • 21/2002.(III.20.) FVM r. szm. enzootikus leukozisától mentesítés szabályai, • 71/2002.(VIII.15.) FVM r. rszkf. elleni védekezésről, • 75/2002.(VIII16.) FVM r sp. elleni védekezésről, • 36/2003.(III.31.) FVM r. sertés állományok Aujeszky-féle betegsédtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról, 163

• 20/2001.(III.9.) FVM r. az ÁSZ. kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM r. módosításáról (ebek veszettség elleni védőoltása témakör), • 61/2002.(VIII.1.) FVM r. az egyes állatolt szaporításának, szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állategészségügyi feltételeiről. • 81/2002.(IX.4.) FVM r. zoonózisok elleni védekezés állategészségügyi feladatairól. • Állatvédelem: • 1998. évi XXVIII. tv. az állatok védelméről és kíméletéről, • 32/1999.(III.31.) FVM r. a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai, • 13/1999.(IV.28.) KVM-FVM r. állatszállításról. • Veszélyes ebek: • 1996. évi CVIII. tv. az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi XVII. tvr. módosításáról. • 35/1997.(II.26.) Korm.r. a veszélyes és veszélyesnek minősített ebekről, • 15/1997.(III.5.) BM r. a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról, • 15/1997.(III.5.) FM r. az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról, • a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény. • az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet, • a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról, szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet, • 98/2002.(V.5.) Korm.r. az állatvédelmi birságról szóló 244/1998.(XII.31.) Korm.r. módosítása. • 245/1998.(XII.31.) Korm.r. a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről, • az egyes szabálysértésekről szóló 2/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet, • a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet - rendelkezéseit kell alkalmazni. 17. § /1/ Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kelt: Törtel, 2003. október 30.-án

Czeróczki János sk. polgármester

Urbán Antalné sk. jegyző

164

Melléklet Állattartás célját szolgáló épületek védőtávolsága

Kisállat ólja,kifutója trágya,vagy trágyalé csaptól tárolása ~ kat.pihenő ép. 100 állatig 100-500 501-1000 1001-4000

lakóépülettőlásott,v.mélyfúrású közúttól ill.védett rétegre kúttól zártkert II-III.

10 m 15 m 20m 25 m

10 m 10 m 15m 20 m

5m 5m lOm 10 m

fúrt, telepített vízvezetéktől

1m 1m 1m 1m

Nagyállat istállója, ólja kifutója, trágya vagy trágyalé tárolója 5 állatig lOm 2m 3m 6-10 5m 2m 3m 11-50 lOm 2m 3m 51-1000 meghatározni az illetékes Állategészségügyi

15m

5m

165

15m

15m

20m

5Om

Külön eljárás keretében kell

1m 1m 1m 1m

8m 8m lOm 15 m

Szolgálattal egyeztetve.

Törtel Község Önkormányzatának 5/2002. (VII. 4.) sz. rendelete A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról Törtel község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében, az 1995. évi LIII. tv. 46. §. (1) bekezdés c.) pontjában, és az 1995. évi XLII. tv. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján Törtel község tiszta, esztétikus képének, virágosításának, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet célja, hogy Törtel község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze. (2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. (3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni. (4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodnia. (5) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik. (6) Törekednünk kell a község virágosítására, az esztétikai környezet további kialakítására. 2. §. (1) Alapfogalmak: a) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék b) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben 166

és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak, (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter. c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a j ég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e vagy sem. d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék. e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

II. fejezet A környezeti elemek egységes védelme 3. §. (1) Minden környezeti elemet (föld, víz, levegő, élővilág, épített környezet) önmagában és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével is védeni kell. (2) A környezeti elemek védelme: azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint arányaik, és folyamataik védelmét j elemi. A föld védelme 4. §. (1) A föld védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat, az ésszerűség határain belül megtett vagy tervezett műveleteket a föld felszínére, a felszín alatti rétegekre, a kőzetekre és az ásványokra is alkalmazni kell. (2) A föld felszínén és a földben csak olyan tevékenység folytatható, amely annak minőségét nem szennyezi, az adott területen szükséges optimális mennyiséget nem veszélyezteti. A vízvédelem

167

5. §. (1) A vízvédelem célja a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minőségének megőrzése. A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre, továbbá azok medreire és partjaira terjed ki. A vizeket - azok megóvása érdekében - minden olyan behatástól védeni kell, mely káros az ember egészségére és a népgazdaság szempontjából a vizek szabályozott levezetésére, a vizek mennyiségére és minőségére, valamint felhasználására. (2) A mennyiségi védelem alapelve, hogy mind az ivóvíz minőségű, mind pedig az egyéb vizek iránti igények kielégítésénél a vízhasználat engedélyezése során a tényleges vízfelhasználásban az ésszerű takarékosságnak kell érvényesülni. (3) A minőségi vízvédelem alapelve a vizek fertőzésének és káros szennyezésének tilalma. A vizek fertőzésén a vizeknek az egészségre ártalmas anyagokkal való szennyeződését kell érteni, a vizek káros szennyezésén pedig azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságának, illetőleg természetes minőségének káros megváltoztatását. (4) A vizekbe szennyező hatású - de azok fertőzést vagy káros szennyeződést elő nem idéző anyagokat csak a vízügyi hatóságnak, az egészségügyi szervek szakvéleménye és azok által megállapított előírások alapján lehet bevezetni. Olyan termelő vagy szolgáltató egységet, amely működése során a vizek fertőzését és káros szennyeződését idézheti elő, csak szennyvíztisztító berendezéssel, illetve ahhoz kapcsolva szabad építeni és üzemben tartani. Kút létesítése, ivóvízellátás 6. §. (1) Nem közüzemi vízellátó mű részét alkotó vagy nem nagyüzemi öntözés vízellátását biztosító kút csak akkor létesíthető és az abból nyert víz csak akkor hasznosítható, ha a kút - kizárólag a létesítő háztartása, üzeme stb. vízellátási szükségleteinek kielégítésére szolgál és - mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem lépi át, továbbá - parti szűrésű vízkészletet nem érint. (2) Kút létesítését és használatba vételét az építésügyi hatóság engedélyezi. (3) Az ivóvizet szolgáló kút, valamint a használt forrás környezetét a víz szennyeződésének megakadályozása céljából különleges gonddal kell tisztán tartani, és meg kell védeni az esetleges szennyeződéstől. Ivóvizet szolgáló kút környékén olyan létesítményt, amely a kút vizét, vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, csak a közegészségügyi és építésügyi jogszabályokban meghatározott távolságban szabad létesíteni. (4) Az ivásra alkalmatlan közhasználatú kutat vagy forrást a közegészségügyi járványügyi felügyelő javaslata alapján a tulajdonosnak a „NEM IVÓVÍZ" feliratú táblával kell megjelölni. A levegő tisztaságának védelme 7. §. (1) A település belterületén légszennyező anyagok ártalmas mennyiségben történő kibocsátásával járó tevékenység végzése tilos. (2) A település közigazgatási területén tilos a szemét és más hulladék (avar és kerti hulladék kivételével) engedély nélküli égetése. A kerti művelésből keletkezett hulladékot égetés 168

útján szeptember 30-tól május 1 jéig lehet napközben derült égbolt és szélmentes idő esetén megsemmisíteni kismennyiségben, nagyobb mennyiségben e rendelet 27. §. (1) bekezdés szerint kell eljárni. (3) Az egyéb anyagokat (nád, tarló stb.) csak a jegyző előzetes engedélyével szabad égetés útján megsemmisíteni. Erdő szélétől 200 méteren belül, közúttól pedig 100 méterig tilos avart vagy mezőgazdasági növényi hulladékot nyílt téren elégetni. (4) A település belterületén a közúti forgalomban részt nem vevő benzin-, gáz-, vagy gázolaj üzemű gépjármű motorját - kivéve a helyhez kötött munkavégzés eseteit - 10 percnél hosszabb ideig járatni nem szabad. (5) A levegőtisztaság-védelmi helyi feladatok ellátása tekintetében az ide vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az épített környezet védelme 8. §. (1) Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. A település épített környezetét az arra vonatkozó törvényben az önkormányzat a településrendezési tervében és az építési szabályzatokban foglalt előírások szerint a környezet - és természetvédelmi követelményekkel összhangban minden, vele bármilyen kapcsolatba kerülő személynek és szervezetnek védeni kell. A hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása 9. §. (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre, ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud vagy nem kíván felhasználni. (2) A települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására, elhelyezésére és ártalmatlanítására e rendelet előírásait kell alkalmazni. Veszélyes hulladék 10. §. (1) Veszélyes hulladék a 98/2001. (IV. 15.) sz. Korm. rendelet szerint az az anyag, amely a termelési vagy más tevékenység során visszamarad és az, vagy ennek bomlásterméke nem megfelelő tárolás vagy kezelés esetén az emberi életre, egészségre, illetve az élővilágra károsító hatást fejthet ki, függetlenül attól, hogy ez magánszemély vagy egyéb szervezet tevékenysége folytán keletkezett. (2) Az, akinek a tevékenysége során vagy következtében veszélyes hulladék keletkezik, köteles az erre vonatkozó jogszabályokban előírt tárolási, kezelési, gyűjtési és ártalmatlanítási feladatokat ellátni vagy elvégeztetni, a nyilvántartásokat vezetni, bejelentési és egyéb kötelezettségének eleget tenni. A zaj és rezgés korlátozása 169

11. §. (1) A település területén a megengedettnél nagyobb zajt vagy rezgést okozó tevékenység folytatására engedély nem adható ki, a telepítés nem engedélyezhető. A meglévő ipari és egyéb létesítmények csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és előírások betartásával üzemeltethető. (2) A zaj- és rezgésvédelem tekintetében a jogszabályokban közzétett hatályos szabványok előírásait kell betartani. (3) Tilos minden olyan tevékenység, amely mások pihenését, üdülését, vagy nyugalmát bármely módon zavarja. Este 22 órától reggel 7 óráig a szabadban vagy nyitott ajtajú, ablakú helyiségben a csendet hangos énekléssel, zenével vagy egyéb módon megzavarni tilos. (4) Vendéglátó-ipari helyek, szabadtéri előadások, nyílt színi rendezvények üzemeltetését, hangosítását csak a környezet zavarása nélkül lehet megoldani. A maximális zajszint az engedélyezett üzemidőben a szomszédos ingatlanon, lakásban mérve a 35 dB/A mértéket nem lépheti túl (MSZ-18.151-74). (5) Belterületen motoros kerti gépek stb. üzemeltetése 22 órától reggel 6 óráig tilos. Sugárzások, Szennyező anyagok szállítása 12. §. (1) A településen sugárzó anyagot és készítményt előállítani, feldolgozni, forgalomba hozni, szállítani, felhasználni, begyűjteni, tárolni, továbbá sugárzó anyagot tartalmazó hulladékot feldolgozni, szállítani, illetve véglegesen elhelyezni, valamint az ionizáló sugárforrást tartalmazó, illetve ionizáló sugárzást kibocsátó műszereket és berendezéseket gyártani, felhasználni és üzemeltetni csak az illetékes hatóság által kiadott engedély birtokában szabad. (2) Fokozott sugárterhelés vagy sugárártalom, továbbá sugárzóanyaggal történt szennyezettség gyanúját az egészségügyi hatóságnak jelenteni kell. (3) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, hulladékot, trágyát, rongyot) tűz-, por- és csepegésmentesen szabad szállítani. (4) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásakor, illetve szállítása közben a közterület beszennyeződne, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani.

III. fejezet Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 13. §. (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, ténylegesen használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól megtisztítsák. (2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosságmentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik. (3) Közterületeken szemetet, hulladékot elszórni, eldobni vagy egészségre ártalmas folyadékot kiönteni, kivezetni nem szabad. A közterületet eltorlaszolni, felszántani, a közlekedést akadályozni, közlekedők testi épségét veszélyeztetni tilos! 170

(4) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata. (5) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed. (6) Az ingatlan előtti járda tisztántartása és a járdák szintrehozása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is. (7) Boltok, üzletek, elárusítóhelyek előtt és környékén lévő közterületen a szeszesital fogyasztása t i 1 o s ! Ez a tilalom nem vonatkozik a közterületen elhelyezett és közvetlenül a közterületen árusítást végző elárusítóhelyek közvetlen környezetére, valamint egyéb rendezvények során ideiglenesen települő elárusítóhelyek környékére. (8) A ténylegesen használó, illetve a tulajdonos kötelessége a belterületi burkolt és burkolatlan utak, a járda mellett növő gaz kiirtása, a füves rész kaszálása, az árokból a hordalék kitakarítása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. Ugyancsak köteles a járda mellé ültetett gyümölcsfákat legallyazni és megfelelően gondozni a gyalogos és a közúti közlekedés zavartalansága érdekében. E munkák során keletkező hulladék (szemét) az úttesten nem helyezhető el. (9) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt, darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezettnek kell gondoskodni. (10) A járda és a közút síkosságmentesítését a tisztán tartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset. (11) A járdák tisztítását folyamatosan el kell végezni. Ott, ahol járda nincs, a tisztántartási kötelezettség szempontjából az ingatlan előtt lévő 1 méter széles területsávot kell járdának tekinteni a belterületen. (12) Balesetveszély elhárítása érdekében a Polgármesteri Hivatal kényszereltakarítást végeztethet a tulajdonos vagy használó költségére. A csapadékvíz elvezetése, a vízelvezető árkok 14. §. (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztán tartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztán tartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről - előzetes bejelentés alapján - az ingatlan tulajdonosa gondoskodik. (4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt,

171

törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos. 15. §. (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. (2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról. (3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen. (4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen. (5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. (6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. (7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani. 16. §. (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. (2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

17. §. (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. (2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos! 18. §. (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni.

172

A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani. (2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni. 19. §. (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos, ugyanezen területen állatot legeltetni tilos. (2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni. (3) Aki közterületet, kirándulóhelyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni. (4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos! (5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik. (6) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a Cegléd Város Önkormányzat tulajdonában és a „Városgazda" Rt. (Cegléd, Alszegi út 7.) üzemeltetésében lévő gyepmesteri telepre (Cegléd, Külső-Kátai út) szállítani. Közterületen történt állat elhullását - ha annak tulajdonosa ismeretlen - az önkormányzat hivatalánál azonnal be kell jelenteni. (7) Eb, macska, baromfi, továbbá háromhetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú tetemét legalább 80-100 cm földtakarással, évente legfeljebb 50 kg tömegig az állattartó a saját telkén - eláshatja. A felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok tetemét engedélyezett állati hulladék-gyűjtő helyre, gyepmesteri telepre kell szállítania. Amennyiben a tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az állati hulla elszállításáról, ártalmatlanításáról az állat tulajdonosának költségére az önkormányzat gondoskodik. Ha a tulajdonos ismeretlen, az ártalmatlanná tételről az önkormányzat saját költségére köteles gondoskodni. 20. §. (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos. (2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítatni. 21. §. (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon. 173

(2) A település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos! 22. §. (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza. (2) Tilos az összerakott hó elhelyezése: - a gyalogosközlekedési útvonalon - az útkereszteződésben - az úttorkolatban - a kapubejárat elé, annak szélességében - a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között - a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein. (3) A járdáról a havat, ha szükséges naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

IV. fejezet A települési szilárd hulladék kezelése, a köztisztasági szolgáltatás 23. §. (1) A háztartási és egyéb szemét tárolása, kezelése céljából az önkormányzat megfelelő szemétlerakó hely (továbbiakban: szeméttelep) létesítéséről és fenntartásáról gondoskodik. (2) A szeméttelep kezelő] e az önkormányzati hivatal. (3) A háztartási és egyéb szemetet csak a szeméttelepen szabad elhelyezni. A kijelölt szeméttelepen kívül szemét lerakása tilos! (4) A szeméttelepen a szolgáltatást végző vállalkozó alkalmazottai, valamint az engedéllyel rendelkezők csak szemétlerakás céljából tartózkodhatnak. (5) A szeméttelepen bármilyen anyagot tüzelni tilos! A szeméttelepen elhelyezhető minden olyan termelő és szolgáltató tevékenységből származó hulladék, amely a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhető és a szeméttelep üzemeltetését károsan nem befolyásolja. (6) A szeméttelepet úgy kell fenntartani, hogy közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból környezetére ártalmat ne jelentsen. (7) A szeméttelepen mérgező, robbanó, sugárzó, fertőzést keltő anyagot elhelyezni nem lehet. Ezen anyagok megsemmisítése külön jogszabályban foglaltak szerint történik. 24. §. (1) Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az önkormányzat által kötött megállapodás alapján az Elastic Kft. Cegléd, (továbbiakban: szolgáltatást végző szerv) által végzett köztisztasági közszolgáltatás útján történik. Az összegyűjtött szilárd hulladék elhelyezése az önkormányzat szeméttelepén történik. (2) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását egységesen kéthetente végzi. (3) A szolgáltató és az ingatlan használója, illetve tulajdonosa között a közszolgáltatási szerződés ráutaló magatartással (a szolgáltatás igénybevételével) jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban, illetve a jelen 174

rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni. (4) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani. (5) Törekedni kell a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtésére. 25. §. (1) Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa a hulladékot köteles megfelelő teherbírású műanyag zsákban az ingatlan előtt elhelyezni, oly módon, hogy az elszállítható legyen. (2) Minden szállítás alkalmával maximálisan 5 db műanyag zsák helyezhető el az ingatlan előtt. A gyűjtőedények, illetve műanyag zsákok ürítése a szolgáltatást végző feladata. (3) A keletkező szemét mennyiségének megfelelő számú fedhető szemétgyűjtő edény és műanyag zsák beszerzése, pótlása, javítása, tisztán tartása, fertőtlenítése a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. (4) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani. (5) A szemétgyűjtő edénybe nem szabad mérgező, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét, vagy a szállítójárműben rongálódást okozhat. (6) Ha a szolgáltatást végző szerv dolgozója azt észleli, hogy a gyűjtőedénybe vagy műanyag zsákba olyan tárgyakat helyeztek el, amely nem minősül szállítható szemétnek, annak szállítását megtagadhatja. (7) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni. (8) A rendszeres szemétszállításba be nem kapcsolt területeken keletkezett háztartási hulladék környezetvédelmet nem sértő elszállítása, illetve ártalmatlanítása az ingatlan tulajdonosának (használójának) a feladata. (9) Nem Törtel község területén keletkezett szemetet a szemétlerakó helyen t i 1 o s üríteni és a szeméttelepen idegen személyek nem tartózkodhatnak. 26. §. (1) Az egyéb - nem háztartási szemét - összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett. (2) A szolgáltatási szerződésben meghatározott jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel az egyéb - nem háztartási - szemét elszállítására a szolgáltatást végző szerv külön megállapodást köthet. Aki a szolgáltatást végzővel szerződést nem köt, arra az önkormányzattal kötött megállapodás az irányadó. (3) Az egyéb - nem háztartási - szemét gyűjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztán tartása és fertőtlenítése azt terheli, akinél a szemét keletkezik. (4) A vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett egyéb, nem háztartási szemét gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényeket, műanyag zsákokat általában a tulajdonos, használó által biztosított helyen, a háztartási szemétgyűjtő tartályokkal együtt kell elhelyezni. (5) Akinél rothadó vagy bűzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodnia kell. 175

V. fejezet Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése 27. §. (1) Avart és kerti hulladékot csak saját telken és az Önkormányzat által kijelölt tűzrakó helyen szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. Avart és kerti hulladékot az önkormányzat engedélyével, az önkormányzat által kijelölt helyre - a szemétlerakó melletti területre - a tulajdonos saját költségére kiszállíthatja, melynek elégetéséről az önkormányzat gondoskodik. (2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmaz más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék). (3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. (4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. (6) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést. 28. §. A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását. 29. §. Lakás és egyéb tartózkodásra szolgáló épületek tisztántartása (1) Lakásra és tartózkodásra szolgáló épületek közösen vagy idegenek által is használt részeinek (udvar, kapubejáró, folyosó, terasz, illemhely előtere, stb.) tisztántartásáról az épület tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni. (2) A lakás, (lakás céljára használt helyiség) úgyszintén az ehhez tartozó mellékhelyiségek (konyha, fürdőszoba, illemhely, pince, stb.) tisztántartásáról - rendszeres takarításáról, szemét eltávolításáról, valamint a lakásban és a benne lévő bútorokban esetleg előforduló rovarok rendszeres irtásáról - a lakás bérlője, tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni. (3) Ha alaposan feltehető, hogy a (2) bekezdésben említett valamely helyiség tisztántartása nem megfelelő, s az a közegészségügyet veszélyezteti, a községi Polgármesteri Hivatal köteles a tisztiorvosnak bejelentést tenni a szükséges intézkedés megtétele céljából. 30. §. WC-k (árnyékszékek, illemhelyek) szennyvizek

176

(1) Minden huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló épülethez, valamint minden olyan területen, ahol tömegforgalom bonyolódik le, - vendéglátó - , szórakozóhelyek, forgalmas közterületek - elegendő számú illemhelyet (vizeldét) is kell létesíteni. (2) Illemhely létesítéséről az épület, intézmény, üzem tulajdonosa (fenntartója), közterületen pedig a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. Illemhely létesítése építési engedély köteles. (3) A közintézményekben, vendéglátó-, szórakozóhelyeken és minden más nagyobb tömeg befogadására alkalmas nyilvános helyen az illemhelyek tisztántartására fokozott gondot kell fordítani. Vízöblítéses illemhelyek előterében folyóvizes kézmosó berendezés felszerelése mellett WC-papír, szappan, kéztörlő biztosítása szükséges. (4) Az illemhelyek, latrinák űrgödrét a szükséghez képest ki kell üríteni, és tartalmát el kell szállítani. Kézi eszközzel történő tisztítást október 1-től március 30-ig este 20 órától hajnali 5 óráig, április 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban pedig este 22 órától hajnali 4 óráig szabad végezni. Ez a korlátozás a tőzeggel, vagy más nedvszívó anyaggal kezelt űrgödörre nem vonatkozik. A tőzeggel kezelt ürüléket nem szabad közterületen még ideiglenesen sem lerakni. Az időbeni korlátozás a gépi eszközzel történő tisztításra nem vonatkozik. (5) A község folyékony szennyezőanyag leürítőhelye a községi szeméttelep erre rendszeresített helye. A leürítőhely fenntartása és kezelése a Községi Polgármesteri Hivatal feladata, vagy azé, akit ezen feladattal a Polgármesteri Hivatal megbíz. A szennyvízszállító a lakossági és intézményi szennyvizet a kijelölt leürítőhelyre köteles szállítani és leüríteni. A leürítőhelyre csak a községben keletkezett lakossági és intézményi szennyvizet lehet üríteni. Más területről szennyvizet a leürítőhelyre leengedni t i 1 o s ! A leürítőhelyre szennyvizet csak az engedhet le, aki a Polgármesteri Hivatal külön engedélyével rendelkezik. 31. §. Kút tisztántartása (1) Ivóvizet szolgáltató kút, közkifolyó környékét úgy kell kiképezni, hogy az elcsurgó víz a kútba, illetve a forrásba vissza ne folyhasson. Az elcsurgó víz elvezetéséről a kút fenntartójának kell gondoskodni. (2) Az ivóvizet szolgáltató kút fenntartójának kell gondoskodni az elcsurgó víz elvezetéséről. Az ivóvizet szolgáltató kút, közkifolyó környékén mosakodni, gépjárművet mosni, állatokat itatni, vagy más, környezetet szennyező tevékenységet folytatni t i 1 o s ! (3) Ásott kútba csapadéklevet vagy szennyvizet vezetni t i 1 o s ! (4) Az ivásra alkalmatlan szennyezett, fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutat a Polgármesteri Hivatalnak a (közegészségügyi és járványügyi felügyelő véleményével egyezően) „nem ivóvíz" feliratú táblával kell ellátni. (5) Az ásott- és fúrt kutakból kitermelt víz ivóvízként csak negatív vízminta eredmény megléte esetén fogyaszthatók. 32. §. Egészségre ártalmas, káros rovarok, rágcsálók irtása (1) Minden üzemi, gazdasági és lakóépület használója köteles az ingatlan területén a legyek, rovarok irtásának végrehajtásáról és elszaporodásának megelőzéséről saját költségén gondoskodni, különös tekintettel a trágya- és szemétdombokra, tároló helyekre és állattartó épületekre. (2) A Községi Polgármesteri Hivatal szükség esetén általános légy- és rovarirtást rendelhet el. A légyirtó (permetező, porozó anyag) beszerzéséről és alkalmazásáról az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen gondoskodni, évente legalább egyszer.

177

(3) A rágcsálók, egerek, patkányok stb. elszaporodásának megakadályozása a lakosság kötelessége. A rágcsálók nagymérvű elszaporodását vagy tömeges elhullását az ingatlan tulajdonos (használója), illetve az ilyen körülményt észlelő lakosok a Polgármesteri Hivatalnak kötelesek bejelenteni. (4) A rágcsálók nagyfokú elszaporodása esetén a Községi Polgármesteri Hivatal általános nagytakarítást és rágcsálóirtást rendelhet el. (5) A szúnyogtenyész helyek megszüntetése (belvizek, tócsák, vízpangások levezetetése) a közterületen a Községi Polgármesteri Hivatal által megbízott, egyéb ingatlanokon pedig az ingatlan tulajdonosa (használója) kötelessége. VI. fejezet A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése 33. §. A következőkben felsorolt szabálysértési esetekben a szabálysértési eljárásról szóló 1999. évi LXIX. törvény és ennek végrehajtási rendelkezéseit kell alkalmazni. (1) Aki a (2) bekezdésben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi - amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Szabálysértést követ el az, s vele szemben az (1) bekezdés szerint kell eljárni, aki a) az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant nem műveli meg, nem tartja rendben, gyomtól, gaztól nem tisztítja meg. b) az önkormányzati hivatal által fenntartott szeméttelepen mérgező, robbanó, sugárzó, fertőzést keltő anyagot helyezi el, c) szeméttelepen nem szemétlerakás céljából tartózkodik d) szemetet felhalmoz, e) a szemétgyűjtő edénybe mérgező, robbanó, folyékony vagy a szolgáltatást végző dolgozó testi épségét vagy a gépjárművet veszélyeztető anyagot helyez el, fJ a szemétgyűjtő edény és környékének tisztán tartásáról (takarításáról, fertőtlenítéséről) nem gondoskodik, g) az ingatlan és az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarításáról, síkosságmentesítéséről) nem gondoskodik, h) az ingatlan előtti árkot, folyókákat, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyását nem biztosítja, i) a beépített, illetve beépítetlen belterületi ingatlan előtti járdán, illetve mellette nőtt gazt nem irtja, a kinyúló ágak és bokrok nyeséséről nem gondoskodik, j) az ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el, illetve azt bejelentés nélkül a kiépített csapadékcsatornába vezeti, k) A járdáról letakarított havat a gyalogos, illetve járműközlekedést akadályozó módon rakja le. Havat útkereszteződésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedésre szolgáló járműmegállóhelynél, a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyra, közérdekű létesítményre, illetve parkosított területre rakja. 1) gépkocsit tiltott helyen és módon mos, m) szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvízlefolyó utcai aknába, illetőleg a csapadékelvezető árokba vezet, önt n) közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe vesz, o) az idejétmúlt hirdetményt, plakátot nem távolítja el, p) építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongál, 178

q) közterületen és kirándulóhelyen elhelyezett és általa beszennyezett felszerelési és berendezési tárgyakat nem tisztítja meg, r) a gondozott zöldterületre járművel ráhajt vagy azon parkol, s) közútra, útpadkára salakot vagy építési törmeléket engedély nélkül szállít vagy elhelyez, t) vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépet, gépjárművet közterületen tárol, u) alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen és környékén keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és elszállításáról nem gondoskodik, v) a településen lévő tavakba, élővízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezet, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi, w) a rothadó bűzös szemét, hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről haladéktalanul nem gondoskodik, x) avar és kerti hulladékok nyílt téren történő égetését nem a rendeletben foglaltak szerint végzi, szabálysértést követ el. (3) Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) sz. Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni azzal szemben, aki: a) háztartási és egyéb szemetet nem az önkormányzati hivatal által kijelölt szeméttelepen helyez el, b) a közterületet beszennyezi, és az általa előidézett szennyezést nem takarítja el, c) az általa alkalmi jelleggel igénybevett közterületen, valamint annak környékén az igénybevétel során keletkezett hulladékot nem gyűjti össze és elszállításáról nem gondoskodik.

VII. fejezet Vegyes rendelkezések A települési környezetvédelem gazdasági alapjai 34. §. (1) Az önkormányzat a település környezetvédelmi feladatai megoldása elősegítése érdekében Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot (a továbbiakban: ÖKA) hoz létre. (2) Az ÖKA bevételei: a) az éves költségvetési rendeletben e célra elkülönített összeg, b) a területileg illetékes hatóságok által a község közigazgatási területén végzett tevékenység vagy mulasztás miatt kiszabott bírságnak, megállapított díjnak jogszabályban megállapított hányada c) a jogszabályokkal megállapított és a jegyző által kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege d) a támogatásokból (alapítvány, gazdálkodó vagy civil szervezetek, magánszemélyek stb.) illetőleg egyéb forrásokból befolyt összegek (3) Az ÖKA bevételeinek felhasználását az éves költségvetési rendelet szabályozza, végrehajtását és az elszámolását a zárszámadási rendelet tartalmazza.

Záró rendelkezések 179

35. §. Ez a rendelet a kihirdetésekor lép hatályba. Tóth Ferenc sk. polgármester

Urbán Antalné sk. jegyző

1. SZÁMÚ MELLÉKLET Törtel község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatáson belül, elrendeli a hulladékok szelektív módon történő kezelését az alábbi feltételekkel:

1. Törtel község közigazgatási területén képződő – lakossági és közületi – települési szilárd hulladék szelektív begyűjtése és a jogszabályi, illetőleg a hatósági előírások szerinti kezelése, hasznosítása (újrafeldolgozásra való átadása), valamint ártalommentes elhelyezése, a Szolgáltatást végző szerv feladata. 2. A Szolgáltatást végző szerv a begyűjtési és hasznosítási tevékenységet önállóan, saját üzleti kockázatára végzi olyan módon, hogy a célok elérése érdekében önálló vállalkozókat, teljesítési segédeket és együttműködő partnereket vehet igénybe. 3. A lakossági szelektív begyűjtés a következő módszerekkel történhet, a szolgáltatási szerződésben meghatározott módon: közterületi szelektív hulladékgyűjtő szigetek házhoz menő begyűjtés hulladék udvarok üzemeltetése intézményekben történő gyűjtés 4.

Az Önkormányzat az igényeknek megfelelően szelektív hulladékgyűjtő szigeteket alakít ki, melyhez biztosítja a szükséges edényzetet. A gyűjtőszigeteket közös megegyezéssel úgy helyezik el, hogy azok frekventált helyen legyenek, elérhető közelségben a lakosság számára, az ott élőket ne zavarják, és könnyen megközelíthetőek legyenek töltés és ürítés szempontjából is. A gyűjtőszigetek közterületen történő elhelyezését az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja.

5. A Szolgáltatást végző szerv a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tevékenységét térítésmentesen végzi.

180

6. A szigetek környezetének tisztántartását és az edények karbantartását a Szolgáltatást végző szerv végzi. 7. A szelektív hulladékgyűjtés működtetése, felügyelete és minél szélesebb körben való elterjesztésének céljából a Felek közösen cselekszenek. A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatosan propagandaanyagokat az Önkormányzat és a Szolgáltatást végző szerv egymással együttműködve juttatja el a lakossághoz. 8. Lakossági csomagolóanyagok visszagyűjtésével kapcsolatos, Koordináló Szervezettel való együttműködés esetén, az Önkormányzat és a Szolgáltatást végző szerv, a szerződés és szándéknyilatkozatban foglaltaknak megfelelően jár el. 9. Az Önkormányzat részéről a tevékenység felügyeletét és az üzemeltetéssel kapcsolatos részletek bonyolítását (szigetek elhelyezése, bővítése, szükséges igazolások, stb.) a szolgáltatóval együttműködve a szolgáltatási szerződésben meghatározott személy végzi. Jelen módosítás 2005. november 1.-től lép hatályba.

Törtel, 2005. október 28. Czeróczki János polgármester

Urbán Antané jegyző

TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/1996.(VIIL15.) számú r e n d e 1 e t e Törtel község Önkormányzatának címer és zászló alapításáról, azok használatának rendjéről. Törtet Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. Tv. 1. §.(6) bek. a.) pontjában biztosított jogkörében az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:

Az önkormányzat jelképei 1. §.

181

Az önkormányzat jelképei: Törtel Község történelmi múltjára utal díszítő szimbólumok: A címer és a zászló. A címer leírása 2. §. Törtel Község Önkormányzatának címere: Szabályos pajzs formában az alapszín megosztott: felső 1/2 rész piros, alsó ½ rész zöld. A pajzs felső osztott piros mezejű részben balról jobbra vágtató ló hátán hátrafele nyilazó tegzes nomád vitéz ül. A piros mező bal felső részén aranyló nap, a jobb felső részén aranyló félhold látható. A pajzs alsó zöld mezejében középütt a községben talált neves hun áldozati üst rajzolata látszik. Mindkét mezőben a figurák aranyszínűek, fekete kontúrvonallal. A címer használatának köre és szabályai 3. § (1) A község címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet: a.) Az önkormányzat pecsétjén, amely pecsétnyomó, ill. gumibélyegző esetén legkisebb 44 mm átmérőjű és megfelelő körirattal van ellátva. b.) Az önkormányzat zászlaján és annak változatain, c.) Az önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, alpolgármesternek. jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékain, d.) Az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, e.) A községháza épületének bejáratánál, dísztermében (tanácskozóteremben), a vezetők irodáiban és más protokolláris célt szolgáló helyiségekben, £) Az önkormányzat intézményei bejáratánál, és vezetőinek irodáiban. g.) Az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon, h.) A községbe vezető utak mellett, a közigazgatási határt jelző táblán, i.) Nemzetközi kapcsolatokban és az idegenforgalmi propagandában. (2.) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban, protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható. (3.) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható. 4. §. (1) A 3. § (l.) bekezdésének g.) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon, vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének használatát a Művelődési és Sportbizottság javaslatára a Képviselő-testület engedélyezheti. (2.) Kereskedelmi, vagy reklám célú felhasználás esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a jegyző javaslata alapján a polgármester 182

állapítja meg. A díj megállapítása történhet egy összegben: évi általány formájában, vagy az elért árbevétel arányában. (3.) A (2.) bekezdésben szereplő díjáltalány összege 1.000,- Ft-tól 100.000,Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,1 %-a, de legkevesebb 3.000,Ft/év. 5. § A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a.) A kérelmező megnevezését, címét, b.) A címer használatának célját, c.) Az előállítani kívánt mennyiséget, d.) A címer előállításának anyagát, e.) Terjesztés, illetve forgalomba hozatal estén ennek módját, f.) A használat időtartamát, g.) A címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát, (rajzát, színes fénymásolatát stb.), h.) A felhasználásért felelős személy megnevezését, (2.) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell: a.) az engedélyes megnevezését és címét, b.) az előállítás engedélyezett anyagát, c.) Az engedélyezett felhasználás célját, d.) Az előállításra engedélyezett mennyiséget, e.) A felhasználás kezdő időpontját, illetve az engedély érvényességének időtartamát, f.) A terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket, g.) A címer felhasználásért felelős személy megnevezését, h.) Amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét. (3.) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet. (4.) Indokolt esetben a kiadott engedélyt a Képviselő-testület visszavonhatja. A visszavonásra a polgármester, bármelyik Képviselő, vagy a jegyző tehet javaslatot. 6. §. (1.) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást. (2.) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színekben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet. A zászló leírása 7. §. (l.)Törtel Község zászlója: a zászlólap - arányában a zászlórúd felül nézve 1:2 arányít téglalap alakú, egyszínű tört fehér a zászlórúd felőli első egyharmadának tengelyében helyezkedik el a címerpajzs csúcsa, fölötte arany betűkkel, fekete kontúrral „TÖRTEL" felirat van. A címer

183

kontúrja és a zászló hosszanti oldalának szegélye arany, míg a zászlólap vége arannyal rojtozott. (2.) Az önkormányzat zászlaja esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala 90 cm. (3.) A zászlórúd tört fehér, a zászló csúcs aranyozott, gyertyaláng formájú. (4.) Az önkormányzat zászlaja a községháza dísztermében kerül elhelyezésre.

A zászló használata 8. §. (l.) A zászló lobogó formájában is használható. A zászló (a lobogó) vagy annak méretarányos változatai az alábbiakban használhatók: a.) Hivatalos állami ünnepek alkalmával, a Magyar Köztársasán zászlajával együtt, b.) A község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt, c.) A Képviselő-testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén, d.) Nemzeti, illetőleg megyei gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbócra eresztve, e.) Minden, a községgel összefüggő, vagy az Önkormányzat részvételével rendezett eseményen. (2.) a zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Jogosulatlan használat 9. §. Aki az önkormányzat jelképeit jogosulatlanul, az engedélytől eltérő, vagy a közösséget sértő módon használja fel, szabálysértést követ el, és 10.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Záró rendelkezések 10. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Törtel, 1996. augusztus 15. Tóth Ferenc sk

Urbán Antalné sk

Polgármester

mb. jegyző

184

A rendelet a község hirdetőtábláján, a hivatalban 1996. augusztus 16-tól 1996. szeptember 2ig volt kifüggesztve. A 10/1996.(VIIL15.) sz. Önkormányzati rendelet 1996. augusztusi helyi újság II. évfolyam, 8. számában is kihirdetést nyert.

TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6./2003.(IV.24.) számú r e n d e 1 e t e „Törtel Község Díszpolgára" cím és „Törtel Községért" kitüntetés alapításáról

185

Törtel, 2003. április 24. Urbán Antalné sk. jegyző

Czeróczki János sk. polgármester

Záradék: Kihirdetésre került: 2003. április 25-től 2003. május 07-ig

HATÁLYBA LÉPÉS NAPA: 2003. április 25.

Törtel, 2003. április 25. Urbán Antalné jegyző

TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6./(IV.24.) számú r e n d e 1 e t e Törtel Község Képviselő-testülete attól a céltól vezérelve, hogy a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket, illetve szervezeteket méltó elismerésben részesíthesse, cselekedeteiket példaként állíthassa a jelen és utókor elé - „Törtel Község Díszpolgára" címet és „Törtel Községért" kitüntetést alapít és ezen elismerések adományozásának feltételeit és eljárási rendjét a következő rendeletben szabályozza. l.§ Törtel Község Díszpolgára cím adományozható azoknak a személyeknek, akik az egész község életét jelentősen befolyásoló tevékenységet fejtettek ki, vagy más módon alkottak maradandót, ez által a község jó hírnevét öregbítették. 186

2.§ A Törtel Községért kitüntetés azoknak a személyeknek, társadalmi vagy gazdasági szervezeteknek adományozható, akik, vagy amelyek a település fejlesztésében, társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális és sport életben kiemelkedően eredményes munkát végeztek. 3.§ (1.) A Törtel Község Díszpolgára cím legfeljebb 2 évenként 1 személynek adományozható. (2.) A címhez a község nevével és címerével ellátott arany pecsétgyűrű jár. 4.§ Törtel Községért kitüntetés évente legfeljebb kettő adományozható. Rendkívüli esetben a Képviselő-testület ettől eltérhet. 5.§ A kitüntetéssel díszoklevél és pénzjutalom jár. Személyek esetén 50 ezer forint, szervezetek esetén 100 ezer forint értékben. 6.§ A Díszpolgári címre, valamint a Törtel Községért kitüntetésre javasolt személyekre és szervezetekre javaslatot a Község Polgármestere, a Képviselő-testület tagjai és Bizottságai tehetnek. (1.) A javaslatot írásban, részletes indoklással, minden év május 15-ig lehet a Polgármesterhez bejuttatni. (2.) A kitüntetés adományozása Törtel Község Képviselő-testületének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület az adományozásról szóló határozatot minősített többséggel hozza meg. 7.§ Az elismerésre érdemes személy elhalálozása esetén posztumusz kitüntetés is adományozható. Ebben az esetben az elismerés átvételére a legközelebbi hozzátartozó jogosult. 8.§ A kitüntetés adományozására vonatkozó kezdeményezést a Jogi és Ügyrendi Bizottság tárgyalja meg, és él javaslattal a Képviselő-testület felé. Az adományozásról szóló napirend Képviselő-testület előtti megvitatása során elhangzó ad-hoc javaslatról vitát nyitni, továbbá az írásos előterjesztésektől eltérően más személyről döntést hozni nem szabad. 9.§ A Díszpolgári címmel, illetve a Törtel Községért Kitüntetéssel rendelkező személyeket a következő kiváltságok illetik meg: - viselheti a Díszpolgári címet, - tanácskozási joggal részt vehetnek a Képviselő-testület ülésein, - az Önkormányzat által rendezett minden ünnepségre hivatalos, és a lehetőségek szerint ezeken megkülönböztetett hely illeti meg, - díjtalanul látogathatja az Önkormányzat valamennyi közművelődési és sportintézményét, valamint az ilyen jellegű rendezvényeit, - a Díszpolgári címet viselő személyt elhalálozása esetén - családja beleegyezésével az Önkormányzat saját halottjának tekinti. 187

10.§ A kitüntetés visszavonása: A Díszpolgári cím és Törtel Községért kitüntetés visszavonható, ha a kitüntetésben részesített személy, szervezet arra érdemtelenné válik. Érdemtelen a kitüntetésre különösen az a személy, akit a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltott. Ebben az esetben az elismerést vissza kell vonni. Az adományozás visszavonását az adományozottal közölni kell. 11.§ A visszavonás módjára az adományozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6.§) 12.§ A kitüntetésben részesítet személyekről és szervezetekről a Polgármester nyilvántartást vezet, és gondoskodik a rendeletben foglalt rendelkezések érvényesítéséről. 13.§ A kitüntetések költségeinek fedezetét a Polgármesteri Hivatal éves költségvetésében kell biztosítani. 14.§ A kitüntetésben részesült személyeknek (özvegynek, örökösnek, leszármazottjának, felmenőjének, illetve személyes meghatalmazottjának) a Polgármester adja át: - a díszoklevelet, - a kitüntetés adományozásáról szóló igazolást. - a község nevével és címerével ellátott arany pecsétgyűrűt, - a pénzjutalmat. 15.§ A díszoklevelet és a kitüntetésről készült igazolványt a Polgármester írja alá. A kitüntetésről szóló oklevélnek és igazolványnak tartalmaznia kell: - Törtel községet, mint adományozót, - Az adományozott nevét, foglalkozását, - Az adományozás jogcímét, indokát, - Az adományozás időpont] át. 16.§ A kitüntetés adományozására minden év augusztus 20-a alkalmából, vagy minden év október 23-án, Köztársaságunk kikiáltásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen kerülhet sor. 17.§ A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba Törtel, 2003.április 24.

Czeróczki János sk.

Urbán Antalné sk.

polgármester

jegyző

188

6./2004.(IV.29.) számú Önkormányzati rendelet A helyi közművelődési feladatok ellátásáról Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak védelméről és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban: tv.) 77 §-a és A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésben biztosított jog alapján a következő rendeletét alkotja.

A közművelődési rendelet célja 1. § (1) A közművelődési rendelet megalkotásával a Képviselő-testület célja, hogy a helyi társadalom művelődési és kulturális igényeinek figyelembevételével – a 189

helyi hagyományok, lehetőségek és sajátosságok alapján – egységes alapelvek szerint határozza meg az általa támogatott közművelődési tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit, a szakmai és finanszírozási alapelveket, jogszabályi keretet teremtsen a közösségi művelődéshez méltó esztétikus környezet és infrastruktúra biztosításához, hagyományainak ápolásához, a helyi értékek védelmének erősítéséhez, a helyi kulturális nyilvánosság és tájékoztatás fejlesztéséhez. (2) (2) Kulturális élethez kötődő önkormányzati célok: a.) a település sajátos kulturális értékeinek megőrzése, ezen értékek kutatása és közkinccsé tétele, figyelmet fordítva a meglévő vagy feleleveníthető hagyományokra. b.) a lakosság közösségi és képességfejlesztő erőinek törekvéseinek szolgálata, támogatása

A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya kiterjed Törtel község Önkormányzata által fenntartott közművelődési intézményre, közösségi színtérre, és mindazon jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, magánszemélyekre (civil szerveződésekre), amelyek jelen rendeletben meghatározott feladatokat ellátják. 3. § A Képviselő-testület kinyilvánítja, hogy a közművelődéshez való jog gyakorlását közérdeknek, a közművelődési tevékenységek támogatását közcélnak tartja.

Az önkormányzat közművelődési feladatai 4. § (1) Az Önkormányzat közművelődési feladatait közművelődési szakmai koncepció alapján végzi, amelynek tartalmát a civil szervezetekkel, az intézményekkel és a polgárokkal egyeztetve határozza meg. (2) Az Önkormányzat a községben kialakult művelődési hagyományokra, a település fejlesztésének koncepciójára, valamint az intézmények civil szervezetek és a polgárok tevékenységére alapozva – a közművelődés sajátos eszközrendszerével biztosítja a vállalt feladatainak ellátását. - kistérségi farsangoló, böllérverseny rendezése minden év februárjában - községi ünnepélyek megszervezése (március 15., május., augusztus 20., október 23.) - község születésnapja íjászverseny, lovas bemutató - település fejlesztése: a gőzmalom integrált műemléki hasznosítása multifunkcionális kulturális létesítmények az épületben olyan terek kialakítása, ami szolgálja a község lakosságának kulturális igényeit. (faluház, helytörténeti múzeum, EU pályázati tanácsadó, teleház, hagyományőrző mesterségek, művészeti 190

könyvesbolt, kiállító terem, folyóirat olvasó, ifjúsági kávéház, a művelődési házban lévő 30 000 kötetes könyvtár áttelepítése. Az intézményben az esélyegyenlőség biztosítása úgy valósul meg, hogy – elget téve az Európai Uniós alapelveknek – a mozgáskorlátozottaknak is lehetőséget adunk a létesítményben történő akadálymentes bejutásra. a művelődési ház felújítása több klubhelyiség kialakítása amatőr művészeti csoportok részére, a színpad teljes felújítása, a mosdók épületben való elhelyezése, az udvar és az utcai bejárat felőli részek alkalmassá tétele a mozgássérültek részére. (3) Az Önkormányzat kötelező közművelődési feladatai különösen: a) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, b) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása c) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása d) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése e) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése f) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása g) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. (4) Az Önkormányzat segíti, illetve támogatja továbbá a) a civil társadalom kulturális önszerveződő tevékenységének erősítését, a közösségi polgárok életminőségének javítását b) a gyermekek és fiatalok művelődését, sportolását, művészeti tevékenységét és közösségi életét c) a lokálpatriotizmust, a helyi kulturális értékek védelmét (5) Az Önkormányzat kötelező közművelődési feladatait elsősorban az általa fenntartott és működtetett, részben önálló gazdálkodású Déríné Művelődési Központ és Könyvtárral, mint költségvetési intézménnyel látja el. (6) Déryné Művelődési Központ és Könyvtár a) alapfeladatai: a lakosság kulturális igényeinek kielégítése (bálok,kirándulások, - községi kiskarácsony, - községi anyák napja, stb. szervezése) kulturális és közművelődési programok szervezése (magyar kultúra napja – versmondó est, kiállítások, meseszínház, zongora hangverseny, kiscsoportok bemutatói stb.) helyi hagyományok feltárása, ápolása (farsang, böllérverseny, szüreti fesztivál stb.)

191

-

-

amatőr csoportok,- civil szervezetek megalakulásának, működésének segítése (pl.: Unió társadalmi Nőegyesület, néptánc csoport, társastánc csoport, moderntánc csoport, kézimunka szakkör, kézműves csoportok, nyugdíjas klub, ifjúsági klub, énekkar, egyiptomi hastánc, olvasó kör stb.) b) kiegészítő feladatai: az intézmény helyiségeinek bérbeadása teleház üzemeltetése

Feladatellátás formái, szervezett keretei 5. § (1) Az Önkormányzat a rendeletben megfogalmazott közművelődési lehetőségekről intézményei útján is tájékoztatja a lakóit. A megfelelő tájékoztatás érdekében biztosítja annak feltételeit, hogy a) a közművelődési programokat ismertesse a helyi média b) a helyi intézmények programjaikat plakáton, hirdető táblákon és szórólapokon is tegyék közzé. (2) Az Önkormányzat a közművelődési feladatainak ellátásában együtt kíván működni a) a községben működő oktatási intézményekkel - napközi otthonos óvoda - általános iskola b) közművelődési és sport feladatokat is ellátó civil szervezetekkel c) Cigány Kisebbségi Önkormányzattal d) közművelődési feladatvégzést vállaló magánszemélyekkel e) hasonló szakfeladatot ellátó regionális térségi intézményekkel, civil szervezetekkel. f) egyházakkal (3) A közvetlen feladatellátásban részt vevő önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény a fenntartó által jóváhagyott szempontrendszer szerint, valamint az önkormányzat által jóváhagyott következő évi költségvetési koncepcióban meghatározott elvek figyelembe vétele mellett december 31-ig elkészítik és a fenntartóhoz jóváhagyásra beterjesztik a következő évi munkatervet, ami tartalmazza a tárgyév munkaprogramját és ahhoz rendelt költségvetését.

A közművelődési tevékenység ellenőrzése és finanszírozása 6. § A tv. és e rendelet által meghatározott közművelődési feladatokkal kapcsolatos fenntartási felügyeleti és egyéb jogköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

192

Az Önkormányzat közművelődési feladatait költségvetéséből finanszírozza, melynek forrása a saját bevétele, a központi költségvetésből származó normatív támogatás, a központosított előirányzatokból származó összeg és az elkülönített állami pénzalapokból, alapítványi forrásokból pályázati úton elnyert összeg. 7. § Az Önkormányzat költségvetéséből finanszírozza: a) a közösségi színtér üzemeltetésének alapvető műszaki, technikai feltételei megteremtésének, az épület működőképességének költségeit, b) az alapfeladat ellátásához szükséges szakmai munka költségeit 8. § (1) Díjmentes szolgáltatásként a közművelődési tevékenységek közül az végezhető, amely az energiaköltségeken kívül további közvetlen költségigénnyel nem jár, vagy összes költségét az Önkormányzat biztosítja. (2) Díjköteles szolgáltatásként a közművelődési tevékenységek közül az végezhető, amelynek energiaköltségen kívül további közvetlen költségigénye van, vagy amelynek összes költségét az Önkormányzati támogatás csak részben finanszírozza. (3) Díjköteles továbbá az egyéb, nem kulturális célú és/vagy üzleti tevékenység.

Egyéb rendelkezések 9. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény rendelkezései az irányadók.

Záró rendelkezés 10. § A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. a Képviselő-testület a rendeletet a 2004. április 29-i ülésén elfogadta. Törtel, 2004. április 30. 193

Czeróczki János sk. polgármester

Urbán Antalné sk. jegyző

194