A média szektor vizsgálata – összefoglaló elemzés A GSZT CSR-munkacsoport megbízásából - munkaanyag-
A beszámoló elkészítésében közreműködött az Alternate Tanácsadó Kft.
Jelen dokumentum céljai, hogy áttekintést adjon: a média szektor vállalatok társadalmi felelősségvállalása terén kifejtett munkájáról, a média szektor felelősségvállalásának értelmezéséről; a CSR előmozdítási lehetőségeiről a média szektor szereplőinek aktiválása révén.
Budapest, 2010. július 13.
© Gazdasági és Szociális Tanács © Alternate Tanácsadó Kft. © Fertetics Mandy
Tartalomjegyzék: A dokumentum tartalmáról és indokoltságáról ......................................................................... 3 A média vállalatok társadalmi felelősségvállalása ..................................................................... 4 Bevezető a szektorról ................................................................................................. 5 Irányítás és példakép ................................................................................................. 7 Stratégia .................................................................................................................. 8 Teljesítménymenedzsment.......................................................................................... 9 Nyilvános közzététel................................................................................................. 11 Hitelesítés, minősítés ............................................................................................... 12 Érintettek bevonása ................................................................................................. 13 Összegzés............................................................................................................... 14 CSR-ajánlások a média szektor számára............................................................................... 15 Érintettek bevonása ................................................................................................. 15 Stratégia ................................................................................................................ 16 Nyilvános közzététel................................................................................................. 17 Hitelesítés, minősítés ............................................................................................... 17 Összegzés............................................................................................................... 17 Média és CSR-híradás......................................................................................................... 18 A CSR népszerűsítése a médiában.............................................................................. 20 Sajtófigyelés összegzése........................................................................................... 22 Vállalati CSR-hírek ......................................................................................... 24 Állami CSR-hírek............................................................................................ 26 Civil szektor CSR-hírek ................................................................................... 28 Egyéb CSR-hírek ............................................................................................ 29 Zárszó a sajtófigyeléshez ................................................................................ 30 Zárszó a média szektor CSR-elemzéshez kapcsolódóan .......................................................... 31 Melléklet – Sajtófigyelés források......................................................................................... 32
A dokumentum tartalmáról és indokoltságáról A Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) a kormány határozata alapján felkérést kapott, hogy elkészítse a vállalatok társadalmi felelősségvállalására vonatkozó legfontosabb teendőket tartalmazó ajánlást. A felkérés keretében a GSZT elhatározta egy CSR-munkabizottság felállítását, amely a tanács különböző csoportosulásainak képviselőiből áll, kiegészítve néhány meghívott tanácskozási jogú - szakemberrel. A munkabizottság megbízásából (a Braun & Partners tanácsadó vállalat bevonásával) elkészült a GSZT CSR-rel kapcsolatos ajánlása, amely tartalmazza a négy fő szektor (vállalatok, civil szervezetek, média és állami szektor) számára a legfontosabb célkitűzéseket, intézkedési javaslatokat. Az ajánlást a GSZT tagjai a plenáris ülésen elfogadták és ezáltal a CSR-ajánlás nyilvánosan elérhető, követendő célkitűzésekké vált. Jelenleg a munkabizottság az ajánlás terjesztésén és hatásának mérésén dolgozik, amelynek megvalósításába bevonta az Alternate Tanácsadó Kft-t. A munkabizottság önkéntesen vállalt céljai és feladatai 2010-ben: az ajánlás aktív terjesztése, annak eljuttatása minél szélesebb érintetti (rendezvényeken, kommunikációs csatornákon és partnereken keresztül);
körnek
az ajánlásban foglaltak alapján a hatás és változás mérése és értékelése; további javaslatok megfogalmazása; a média társadalmi felelősségének vizsgálata. Jelen dokumentumban a média szektort vesszük górcső alá a 2010. év első félévében végzett munkája és az ezidőben tanúsított magatartása alapján. A média szektor és a CSR kapcsolatának vizsgálatát három nagy fejezetben tesszük: A médiacégek társadalmi felelősségvállalása: a médiavállalatok felelősségvállalása más iparágak vállalataihoz viszonyítva, valamint a teljesítményének GSZT CSR-ajánlásai mentén történő értékelése;
társadalmi médiacégek
CSR-ajánlások a média szektor számára: a média szektor eredményeinek értékelése a GSZT CSR-ajánlásában kimondottan a média szektor számára megfogalmazott ajánlások mentén; Média és a CSR-híradás: 1) A CSR „üzlete”: speciális üzleti vállalkozások a média szektorban a CSR kapcsán; 2) 2010. első féléves sajtófigyelés összefoglalása. Elemzésünk során az alábbi forrásokra támaszkodunk: Horváth Soma, a Sanoma Budapest Zrt. HR-igazgatójának feltettünk írásban néhány kérdést; Móricz Ilonával, a Független Médiaközpont vezetőjével beszélgettünk a témáról; Beszélgethettünk Weyer Balázzsal, az Origo Zrt. főszerkesztőjével, Horn Gabriella újságíróval és Kőszegi Andrással, a BrandTrend és www.socialbranding.hu szerkesztőjével; Jelen lehettünk a Progresszív Magazin által szervezett CSR-kerekasztalon, amelyet Salgó Péter főszerkesztő moderált; Jelen lehettünk olyan CSR-diskurzusokon, amelyet médiacégek szerveztek (pl. Piac és Profit, Kreatív, Napi gazdaság és Budapest Business Journal által szervezett konferenciák) Az interneten, a médiacégek honlapjain és a médiában megjelenő szakcikkek és CSR-hírek, -írások alapján tájékozódtunk.
A média vállalatok társadalmi felelősségvállalása A CSR (vállalatok társadalmi felelősségvállalása, corporate social responsibility, röviden és a továbbiakban: CSR) kapcsán azt vizsgáljuk, hogy az üzleti vállalkozások mennyire integrálják mindennapi döntési mechanizmusaikban, menedzsmentrendszerükbe a társadalmi szempontokat, vagyis a környezeti, szociális és gazdasági kérdéseket. Ezek az értékek, szempontok, elvárások minden intézmény esetében adaptálhatóak (és adaptálandóak), vagyis függetlenül a jogi formától (nyrt, zrt, kft, bt, egyesület, alapítvány, non profit kft stb.), a for profit és nem for profit jellegtől minden szervezetnek tudatosan kell kezelnie a pozitív és negatív externáliákat, amelyek működéséhez kapcsolódnak. Vagyis azon környezetvédelmi, esélyegyenlőségi, etikai kérdésekre, amelyekre közvetlenül vagy közvetetten, szándékoltan vagy nem szándékoltan, de hatással van. Az üzleti szférával kapcsolatosan megnőtt az elszámoltathatóság iránti igény az elmúlt években tanúsított magatartása, botrányai, összefonódásai, a kedvezőtlen szociális és környezeti hatásai miatt. Más szektorokban működő szervezetekre is vonatkoznak az érintettek által újonnan megfogalmazott elvárások, ugyanakkor a figyelem középpontjában most az üzleti vállalkozások vannak. Az állami, média és civil szektorban működő intézmények felelőssége ugyanakkor még nagyobb: meg kellene felelniük önmaguknak is a vállalatokkal szemben tanúsított elvárásoknak (mint gazdálkodó szervezetek), és példát kellene mutatni az üzleti szektor szerepelő számára (pl. környezeti menedzsment rendszerek alkalmazásában, környezettudatosan és társadalmilag felelős beszerzések révén, etikus üzletvitelben, esélyegyenlőségben, legális illetve etikus foglalkoztatás és adófizetés stb.). Ám a gyakorlat nem ezt mutatja. Az említett szektorok intézményi szereplői azáltal, hogy küldetésükben markánsabban szerepelnek társadalmi célok, felmentik magukat a szigorú és újszerű elvárásokkal szemben és csak az üzleti szférával való kölcsönhatásuk kapcsán beszélnek saját társadalmi felelősségvállalásukról. Éppen ezért a GSZT CSR-ajánlás kötetében külön hangsúlyozta, hogy a média szektorban működő vállalatokra egyaránt vonatkoznak az üzleti szféra szereplői számára megfogalmazott ajánlások, továbbá a szektor társadalmi szerepéből fakadó pótlólagos ajánlásokat is megfogalmazott. A MediaCSRForum, amely az Egyesül Királyságban médiacégek önként szerveződött, a médiaszektor társadalmi felelősségvállalásának terjesztését és fejlesztését tűzte ki célul. 2008-ban egy kutatás során azonosították azokat a témákat, amely releváns számukra, ez a témalista még mai is releváns a magyarországi viszonyokban is (forrás: mediacsrforum.org, fordította, adaptálta és hazai specifikumokkal kiegészítette Fertetics Mandy): Adatvédelem Szórakoztatás Szerzői jogok védelme Beszállítói lánc Szabadúszók foglalkoztatása Közösségi befektetés Egészségvédelem, munkahelyi Kreativitás értékelése Környezeti menedzsment biztonság Függetlenség Munkatársakba befektetés Digitális szakadék Sokszínű megközelítés Klímaváltozás Oktatás Média nyelvezete Munkatársak sokszínűsége Felelős marketing Transzparens és felelős Vállalatirányítás Kommunikáció hatásainak tudatos szerkesztési szabályok Ügyfélkapcsolatok kezelése A véleménynyilvánítás szabadsága Környezettudatos, szociálisan Átlátható tulajdonlás, irányítás Pártatlan és egyensúlyra törekvő felelős termékfejlesztés A fenntartható fejlődés tartalom Termékfelelősség és -elérhetőség terjesztése, támogatása Információ elérése és érthetősége Önkéntes közösségi munka Jó vállalati polgárság Üzleti etika Információk hitelessége Emberi jogok védelme Elszámoltathatóság Jelmagyarázat: minden szektorban releváns CSR-témák; minden szektorban releváns, ám a média szektorban különös fontosságú CSR-témák Média szektor specifikus CSR-témák
Bevezető a szektorról Kiadói tevékenységet a 2009. pénzügyi évben a KSH nyilvántartása szerint több mint 13 ezer gazdálkodó szervezet végzett, ebből napilap kiadásával foglalkozott 204 szervezet és további 1561 szervezet foglalkozott folyóirat, időszaki kiadvány kiadásával. A 204 médiacégből 97 darab mikrovállalkozás (kevesebb, mint 10 főt foglalkoztat), 17 darab kisvállalat (kevesebb, mint 250 főt foglalkoztat) és 4 darab közepes vállalat (250 főnél többet foglalkoztat) – 86 vállalat esetében nincsen információ a létszámadatokról. Az 1561 szervezetből 943 darab kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató mikrovállalkozás, 74 darab kevesebb, mint 250 főt foglalkoztató kisvállalat és csupán kettőről biztos, hogy 250 főnél többet foglalkoztató közepes vállalat (542 vállalat esetében nincs információ a létszámadatokról). Forrás: www.ksh.hu A magyar közélet kézikönyve az alábbi médiacégeket tartja nyilván (mkk.mti.hu) Országos napilapok: 13 darab [Blikk, Bors, Expressz, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Magyar Tőkepiac – ONLINE, Metropol, Napi Ász, Napi Gazdaság, Nemzeti Sport, Népszabadság, Népszava, Világgazdaság] Megyei napilapok: 23 darab [24 óra, Békés Megyei Hírlap, Délmagyarország, Délvilág, Dunaújvárosi Hírlap, Észak-Magyarország, Fejér Megyei Hírlap, Hajdú-Bihari Napló, Heves Megyei Hírlap, Kelet-Magyarország, Kisalföld, Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, Napló, Nógrád Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tipp Újság (Hajdú-Bihar), Tipp Újság (Borsod-Abaúj-Zemplén), Tolnai Népújság, Új Dunántúli Napló, Új Néplap, Vas Népe, Zalai Hírlap] Hetilapok, folyóiratok, magazinok: 266 darab [köztük gazdasági lapok mint a HVG, Figyelő, vagy szakmai lapok mint a Chip, Sport Plusz, Pályázatfigyelő, illetve magazinok mint a Glamour, Lakáskultúra] A Budapest Business Journal által évente készített Book of Lists-ben a média címszó alatt a reklám ügynökségek, médiaügynökségek, nyomdák, könyvkiadók szerepelnek, valamint összegyűjtötték a legnagyobb 43 médiacéget, amelyből a legnagyobb tíz médiacég néhány adata (forrás: Book of Lists 269. oldal): Nettó árbevétel Vállalat neve (M Ft 2008-ban) Magyar RTL Televízió Zrt. www.rtlklub.hu 36 693 MTM-SBS Televízió Zrt. www.tv2.hu 26 084 Sanoma Budapest Zrt. www.sanomabp.hu 22 603 Ringier Kiadó Kft. www.ringier.hu 13 819 Axel Springer Magyarország Kft. www.axelspringer.hu 10 791 Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. www.plt.hu 10 129 Axel Springer Budapest Kiadói Kft. 10 089 www.axelspringer.hu
TeleMedia InteracTV Kft. www.telemedia.hu 9 489 Inform Média Kft. www.informmedia.hu 7 668 Lapcom Kft. www.kisalfold.hu 7 602 A 2. helyen szereplő Origo Zrt. esetében valószínűsíthetően elírás történt, ezért a listában nem szerepeltetjük. A legnagyobb médiavállalat ezzel az árbevétellel a magyarországi vállalatok körében a 163. legnagyobb vállalat. A fenti adatok is mutatják, hogy a nemzetgazdaságban betöltött szerepe a szektornak jelentős. A Nemzeti Média Kerekasztal honlapján elérhető állásfoglalások alapján a szektorral kapcsolatosan az alábbi tételek fogalmazhatóak meg általánosságban (forrás: www.nemzetimedia.hu):
A média szektor hatékony és eredménye, társadalmilag is hasznos működéséhez elengedhetetlen a sokszínűség, amely nem csak látszólagos a szektorban („amelyben a közönség manipulálható tömegként való kezelése ellenében médiateret és befolyási esélyt kapnak az olyan kisebb közösségek is, amelyek a másokkal való együttműködésre építik tevékenységüket, amelyek valóságos értékválasztást kínálnak az egyénnek, s mint ilyenek hozzájárulhatnak a társadalom minél harmonikusabb működéséhez, a nemzeti közösség megőrzéséhez”); A média szektorban a közszolgálati médiumok erősítésére van szükség („a Nemzeti Média Kerekasztal azokat az európai törekvéseket támogatja, amelyek a közszolgálati médiumok erősítésével és a közszolgálati tartalmak ösztönzésével akarják csökkenteni az olyan érdekcsoportok tevékenységének kedvezőtlen hatását, amelyek magukhoz ragadták és természetes piaci, továbbá politikai hatalmi érdekeket követve folyamatosan magukhoz ragadják az új kommunikációtechnikai eszközök tartalma fölötti ellenőrzést”) A média hatékonyságát, eredményességét mérő, elsősorban kvantitatív és üzleti alapú mutatókat újra kell gondolni, különös tekintettek a közszolgálati média esetében („Újra kell gondolni a nézettségi, a hallgatottsági mutatókhoz, a példányszámokhoz való viszonyunkat. Tudatosítanunk kell, hogy ezek csupán arra alkalmasak, hogy a piaci-üzleti érdekek szempontjából minősítsék a médiumokat, de nem mondanak semmit azok tartalmáról, építő, avagy romboló hatásáról.”) A média szektor rendszerét és működését átláthatóbbá kell tenni („A Nemzeti Média Kerekasztal megállapítja, hogy a magyar médiarendszer egészének erőviszonyairól, arányairól, a média eszközök hatásairól tárgyilagos és valós képet a rendelkezésre álló eszközökkel nem lehet kialakítani. Számos jel utal arra, hogy a piac gazdasági szereplőinek nem is érdeke, hogy ez a kép világosabb legyen, és a politika számára is elfogadható, ha csak részérdekek jelennek meg, gyakran közérdekként, a nyilvánosság előtt.”) Elkerülhetetlen a média újraszabályozása és hitelességének növelése, amely nyílt, nyilvános, érintetteket bevonó párbeszédre kell épüljön, feltárva a véleményformálás folyamatait és szereplőit; ehhez átfogó képpel rendelkező és rendszerszintű megközelítésre képes szakértőkre van szükség. Haladéktalanul szükség lenne egy modern, társadalmi értékeket szem előtt tartó kommunikációs illetve egy közmédia törvényre. További megállapításaink, információink a szektorról olvasmányaink és beszélgetéseink alapján: a szektor működése jelenleg átláthatatlan; a szektor üzleti eredményeit erősen érintette a gazdasági válság, aminek hatására a függetlenség még inkább sérül a jelenleg, túlélésért folytatott küzdelemben; a legális foglalkoztatás terén sok előrelépés történt, egyre több újságíró, riporter dolgozik alkalmazásban a médiacégeknél, és csökken a kényszervállalkozásból szabadúszók száma; a média szektor elmúlt években lezajlott átrendeződése következtében már a fogalmak, kategóriák sem ugyanazt jelentik: egyes országos napilapok példányszáma például el sem éri egyes helyi lapok példányszámát; az online és social média tartalmak következtében pedig még inkább erősödött a manipulálhatóság, amely tovább növeli ennek veszélyét a médiában; a külföldi tulajdonban lévő médiacégek függetlensége jobban biztosított, mint a magyar tulajdonban lévő, ezáltal a hazai gazdasági és politikai viszonyokban jobban érintett média cégek tartalma;
nagyon kevés és gyenge a közszolgálati média, a Magyar Televízió jóformán már is tekinthető működőképes médiumnak jelenleg (pl. a VB alatt is folyamatos jogszabálysértések révén tartja fenn magát üzletileg); szükség lenne a szektor etikai önszabályozására, amelyre kezdő lépéseket már tett a szektor több szereplője is (együttműködve a Független Médiaközponttal), de a továbblépéshez anyagi forrásokra is szükség van; az egyes médiumok tartalmi koncepciója folyamatosan változik és bővül, ami nagy felelősséget ró a szerkesztőkre és újságírókra is – így folyamatos képzésükre lenne szükség, jelenleg például alapvető emberi jogokat nem tart tiszteletben sok média és azok szerkesztői, alkalmazottai; a tartalmak gyártásának ideje lerövidült, az időnyomás (különösen az online médiában) rohamos mértékben rövidült és gyakorol nyomást a tartalomszolgáltatókra, amelynek kockázata a felszínesség, bulvárosodás és a munkatársak kiégése; bár a vállalatok törekednek a jogszerű és etikus működésre, rengeteg „informálisan elismert” kiskapu van ezek áthágására (pl. vállalati PR-cikkek hírként történő szerepeltetése); jellemző trend a médiában jelenleg a bulvárosodás, ez társadalmi szinten nagy veszélyt jelent ránk. Látható, hogy a gazdaságunkban meghatározó szerepet játszó és fontos társadalmi küldetéssel rendelkező média szektor rengeteg problémától terhes, hatalmas kihívásokkal áll szemben, amelynek megoldásában minden érintettnek fontos szerepe és felelőssége van.
Irányítás és példakép Legyenek olyan független igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok vállalati irányítási rendszerükben, akik a tulajdonosoktól, a menedzsmenttől függetlenül képviselik az üzleti és társadalmi fenntarthatóság értékeit a stratégiai döntéshozatal során. A független tagok száma és aránya még alacsony hazánkban, elsősorban a tőzsdei cégeknél fordul elő, de ott sem általános gyakorlat még. A független tagok szerepe (igazgatóságban, vezetőségben, bizottságokban) azért fontos, hogy az üzleti érdekeltségű döntéshozókon túl más szempontokat is integráljanak, formálisan is a stratégiai, üzleti döntésekbe. A médiavállalatokról hazánkban összességében elmondható, hogy nagyon kevés információt hoznak önmagukról nyilvánosságra, különösen a vállalatirányításról. Ahol a médium maga jelenti a kommunikáció platformot, ott a médiumot működtető vállalatról akár egyetlen menüpont sem szól (pl. www.rtlklub.hu) vagy az impresszumban megtalálható néhány alapvető adat (pl. www.kisalfold.hu, www.origo.hu, www.nol.hu). Több esetében egy-egy menüpontban már rövid cégtörténeti leírás és bemutatkozás már található (pl. www.tv2.hu, www.napi.hu), azoknál a vállalatoknál, ahol több médium összefogása is történik, ott általában van a vállalatnak egy „hagyomány” vállalati honlapja is (pl. www.sanomabp.hu, www.ringier.hu stb.). Utóbbiaknál fordul elő, hogy az ügyvezetés és/vagy menedzsment tagjait bemutatják az érdeklődőknek, amúgy a szerkesztőségi adatokat adják meg. Független tagokról, vezetőségi összetételről (és ebben a fenntartható és felelős szempontokról) sehol nem írnak a médiacégek. Pedig egy médiaipari cégnél, amelynek stratégiája, tartalomszolgáltatása még inkább társadalmi hatásokkal jár, talán még inkább indokolt, hogy a vezetőségben az érintettek érdekeit és szempontjait képviselő döntéshozó is tag legyen.
A vállalat méretein alapuló igényeknek és lehetőségeknek megfelelően alakítsák ki az üzleti etika intézményeit (etikai kódex, etikai bizottság stb.) és azok használatát az érintettek számára tegyék hozzáférhetővé. Nyilvánosan nem érhető el médiacégek etikai kódexe, nyilatkozata vagy ezzel kapcsolatos vállalatirányítási dokumentum – a szektorra összességében igaz ez. Interjúk alapján megtudtuk, hogy néhány vállalat rendelkezik ilyennel, de azt belső felhasználásra készítették és nem osztják meg az érintettjeikkel nyilvánosan. Sok esetben a külföldi anyavállalat etikai kódexének fordítása történik. A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) rendelkezik a tartalomszolgáltatókra vonatkoztatott etikai kódex-szel, amelyet az Egyesülethez csatlakozó médiumok érvényesnek tartanak magukra nézve. Ennek ellenére a www.mte.hu honlapon feltüntetett kilenc tag (és ebből öt tekinthető klasszikus médiumnak) csupán két esetben találtunk egyértelmű utalást az etikai elköteleződésre (www.origo.hu, www.index.hu), s további három esetben csak a tagságra való utalást találtuk meg (www.napi.hu, www.nepszabadsag.hu, www.mfor.hu). Ugyancsak az iparági önszabályozást ösztönzi a Független Médiaközpont, amely többek között az MTE tapasztalataira építve, továbbá nemzetközi kutatások eredményeire és tanulságaira építve igyekszik megvalósítani az önszerveződésen alapuló iparági etikai önszabályozást Magyarországon. Az etikai kódex tervezete elérhető a honlapon (http://www.cij.hu/hu/info/programok/mediaonszabalyozas/etikai-iranyelvek/etikai-iranyelvek-masodik-tervezet-2008). Az iparági szabályozásokon túl a vállalati szintű etikai kódexeknek a jelentősége, hogy a vállalati működésre testreszabott módon határozza meg a kritikus helyzeteket, speciális elvárásokat és orvoslási lehetőségeket. Sokszor az etikai kódex létrehozatalának folyamata önmagában jelent értéket a vállalatok etikai magatartása és tudatosodása szempontjából, s nem is önmagában a létrejövő formális „kinyilatkoztatás” a legfontosabb ebben. Az etikai kódexek működtetéséhez elengedhetetlen a megfelelő intézményrendszer kiépítése és működtetése is egyben. Megállapíthatjuk a rendelkezésre álló információk alapján, hogy e téren más iparágak vállalataihoz képest a média szektor le van maradva a vállalati szintű etikai kódexek létezésének tényében, azok számosságában és azok nyilvánosságra hozatalában.
Stratégia Marketing tevékenységük során vegyék figyelembe a szakmai képviselet által kiadott, ágazatilag egyeztetett etikai kódexben szereplő elveket. Az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT) honlapján (www.ort.hu) nyilvánosan elérhetőek a csatlakozó tagok listái, vagyis azon vállalatok listái, akik önként csatlakoznak a reklám- és marketingtevékenységek önszabályozásáról szóló ÖRT etikai kódexhez. A „média” kategóriában 24 vállalatot találhatunk: At Media Hungary Kft. MAHÍR City Poster Kft. Chello Central Europe Műsorszolgáltató Marquard Media Magyarország Kiadó Kft. Duna Televízió Rt. M-RTL Televízió EPAMedia Zrt. MTG Metro Gratis Kft. Expressz Magyarország Zrt. MTM-SBS Rt. Hálózatos Televíziók Zrt. Népszabadság Zrt. Hír Tv Origo Zrt. HVG Kiadó Zrt. Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Laboratory Ideas Pesti Est Kft. Lapker Zrt. Publimont Kft. Magyar Rádió Reklámiroda Ringier Kiadó Kft. Magyar Televízió Zrt. Sanoma Budapest Zrt.
Az ÖRT lehetőséget biztosít reklámok előzetes véleményezésére, panaszbejelentés esetében kivizsgálja a sérelmezett eseteket. Múltbéli eljárásokról, azok eredményéről nem találunk nyilvánosan elérhető információkat az ÖRT honlapján. Az ÖRT által összefogott és monitoringozott önszabályozás hatásosságának megítélése változó a szakemberek körében, ugyanakkor több olyan példáról is hallhattunk, amikor a média vállalatok értékesítési tevékenysége áthágja a jogszabályokat és etikai előírásokat. Tipikus, gyakran alkalmazott formája a vállalatoknak felajánlott PR-cikk közlése, annak kötelező jelzése nélkül, azon kiskapu alkalmazásával, miszerint a vállalat olyankor nem a cikk megjelenítéséért fizet, hanem hirdetési felületet vásárol adott médiumban, „cserébe” bekerül a tartalmak közé is. Ez a kapcsolat áru lehetővé teszi vállalatoknak, hogy PR-cikkeket nem annak tűnő formában terjesszenek vállalatukról, annak programjairól. A reklám- és marketingtevékenységre vonatkozóan létezik ugyan etikai kódex, amelyhez több média cég is csatlakozott, a mindennapi gyakorlatban mégis gyakran látható ezek áthágása. Az ÖRT-hez való csatlakozás és a szakmai etikai kódex elfogadásáról a média vállalatok nem számolnak meg látható módon saját honlapjukon – amely a valódi elkötelezettség mértékét is megkérdőjelezi. A szakmai szervezet nem hozza nyilvánosságra belső eljárásait, így hatékonyságának megítélése a nyilvános információk alapján nehézkes.
Stratégiájuk megalkotásában, illetve felelősségvállalási tevékenységük működtetése során alkalmazzanak nemzetközileg érvényes és eredményes mintákat, szabványokat, ajánlásokat. Erről kevés információ áll rendelkezésre, hiszen a médiacégek jóformán kivétel nélkül nem hozzák nyilvánosságra stratégiájukat, ezzel kapcsolatos terveiket, a jövőkép is csupán egy-két vállalatnál megtalálható a honlapjukon (pl. www.tv2.hu). Amennyiben olyan ajánlásokra gondolunk, mint az EU Zöld könyve a CSR-re vonatkozóan, a Global Compact vagy ehhez hasonlók – ezeket a médiacégek nem alkalmazzák saját működésük kapcsán – nyilvános információik alapján.
Teljesítménymenedzsment Stratégiájuk megalkotásában, illetve felelősségvállalási tevékenységük működtetése során alkalmazzanak nemzetközileg érvényes és eredményes vállalatirányítási menedzsmentrendszerekre vonatkozó szabványokat. A környezeti teljesítménymenedzsment vonatkozásában: a médiacégek nem menedzselik tudatosan és menedzsmentrendszerek alkalmazásával a környezeti hatásaikat – ami a gyártóvállalatok környezeti terheléséhez viszonyítva némileg érthető is. Ugyanakkor egy vállalatnak a saját lehetőségeihez mérten kell a környezetre rótt terhelését lehetőségeihez képest csökkenteni, így ha nem is az ISO140001 és EMAS alkalmazásával, de pl. a környezettudatos irodai működés, a CO2 semlegesített utazás, a környezetbarát papírra nyomtatás releváns kérdések a média szektorban is. Ennek ellenére nem nagyon lehet hallani médiacéget, aki a KÖVET Zöld iroda versenyében nevezne (csak szakmai szervezet pl. a Civil Rádiózásért Alapítvány), vagy nem lehet olvasni környezettudatos intézkedésekről a médiacégek honlapjaink, sőt a papíralapú kiadványok töredéke foglalkozik a zöld beszerzéssel – ilyen volt például a Pesti Est kezdeményezése vagy a Figyelő Top 200 kiadvány újrahasznosított papíron való nyomtatása. A kerítésen túli intézkedésekre is lenne lehetőség: z olvasók bevonására is lenne lehetőség a papíralapú kiadványok szelektív gyűjtésére való ösztönzés során, vagy az elektronikus média kapcsán az elektronikai berendezések környezettudatos használatára vonatkozó tippek közlésével (nyomtatás, készenléti üzemmód stb.), ám ezekről sem lehet hallani hazánkban. A szociális teljesítmény vonatkozásában: a média szektor foglalkoztatási kérdések esetében a legális foglalkoztatás kérdéskörével kellett, hogy még nemrégiben foglalkozzon, hiszen az
alapvetően szabadúszókból, kényszervállalkozókból álló újságírói, riporteri kör alkalmazási körülményei nem feleltek meg alapvető társadalmi elvárásoknak. Az esélyegyenlőség, megváltozott munkaképességűek vagy egyéb hátrányos helyzetűek foglalkoztatása terén elsősorban a „roma újságírás” program és kezdeményezés ismert a média szektor kapcsán – amelyet többek között a Független Médiaközpont indított útjára, és melynek eredményekképpen gyakornoki programok segítségével több roma újságíró is elhelyezkedett már hazánkban működő médiacégeknél (elsősorban közszolgálati vagy civil kezdeményezésűeknél). Egy-egy előfordulásban a médiacégek saját közösségi szerepvállalásukról is hírt adnak (pl. http://www.ringier.hu/section/4). A gazdasági és pénzügyi teljesítmény vonatkozásában a jogszabályok, számviteli szabályok és belső ellenőrzési folyamatok szolgálnak azok menedzselésére. Pénzügyi jelentéseket nem tesznek általában közre a médiacégek és a legfőbb pénzügyi adataikat is csak kevesen teszik közzé a honlapon. A közvetett gazdasági hatások mérésére nem találtunk példát a média szektor vizsgálata során. Összességében megállapíthatjuk, hogy a nyilvánosan elérhető információk alapján úgy tűnik, hogy a médiacégek kevés figyelmet fordítanak saját környezeti, szociális és közvetett gazdasági hatásaik mérésére és menedzselésére.
Alkalmazzanak „társadalmi címkét”, magyar „Környezetbarát Termék” és „Európai Öko-címkét”. A média cégek esetében is értelmezhető a termékeikre és szolgáltatásaikra potenciálisan alkalmazható címkék alkalmazása. Nem igényelte még egyik vállalat sem a környezetbarát termék jelzést kiadványára, még a kimondottan környezetvédelmi szakújságok, újrahasznosítás témakörét körbejáró magazinok sem környezetbarát papírra készítik kiadványukat. Miközben más iparágak vállalataitól egyre inkább elvárjuk, hogy PR-anyagaikban, marketinganyagaikban törekedjenek az ilyen jellegű nyersanyagok felhasználására, továbbá egyre jobb minőségű, nagy választékban elérhető papírtípusok állnak rendelkezésre és az ezt alkalmazó nyomdák köre is folyamatosan bővül. A média cégek esetében indokolt lenne olyan társadalmi címék alkalmazása, amely a hitelességre, a fogyasztóbarát formára utal például – ám ilyen jelzéseket sem találni a termékeken, honlapokon. Termékeiknél kizárólag az életkor alapú ajánlás jelzését szokták alkalmazni, de ezt is elsősorban a jogszabályi előírások miatt. A társadalmi célú hirdetések ugyancsak jogszabályi előírások szerint kerülnek be a műsorba és annak megfelelően történik „címkézésük”. Önkéntes, szociális felelősségre, kockázatra vagy pozitív megkülönböztetésre utaló címkéket a média cégek nem alkalmaznak megfigyelésünk szerint. Termékeik és szolgáltatásaik kapcsán a média cégek nem alkalmazzák a környezetbarát vagy társadalmi címkéket.
Olyan elveket és kódexeket dolgozzanak ki, melyet a beszállítói körre is alkalmaznak, illetve tőlük is elvárnak. A nyilvánosan elérhető információk szerint nem megítélhető, hogy a médiacégek milyen szinten foglalkoznak e kérdéskörrel. Ugyanakkor a beszerzési szempontok, elvárások nem elérhetőek a honlapon, az alvállalkozók, beszállítók köre nem ismerhető meg a honlapokon keresztül. A média cégek beszerzési elvei és gyakorlatai várhatóan nem térnek el a magyar gazdaság szereplőinek átlagától: nem átláthatóak és nyilvánosan megismerhetőek a beszerzési elvárások, szempontok és folyamatok.
Nyilvános közzététel Készítsenek (lehetőleg nemzetközileg is összehasonlítható) fenntarthatósági jelentést, és azt az érintettek számára tegyék hozzáférhetővé. Magyarországon még egyetlen média cég sem rendelkezik nem pénzügyi (környezeti, fenntarthatósági, társadalmi, CSR) jelentéssel, pedig csak a 2009. évben 56 vállalat adott ki hazánkban ilyen jelentést és ezek száma fokozatosan növekszik. Ez összhangban van a nemzetközi tendenciákkal is: A Global Reporting Initiative adatbázisa szerint (forrás: www.globalreporting.org) összesen hat médiavállalat készített GRI alapú vállalatot 2009-ben nemzetközi viszonylatban (2 spanyol, 1 kanadai, 1 kolumbiai, 1 finn és 1 holland) A Corporate Register nyilvántartásában keresve a „media” keresőszóra 24 találatot dobott ki (forrás: www.corporateregister.com) A leggyakrabban használt nemzetközi útmutató gazdája, a Global Reporting Initiative (GRI) szektorokra vonatkozó speciális alkalmazásokkal igyekszik ösztönözni a jelentéstételt. A média számára is készül is speciális útmutató, amely az általános elvárásokon túl figyelembe veszi az iparághoz kapcsolódó egyedi kérdéseket és problémákat is. A szektorspecifikus útmutató jelenleg készítés alatt van, amelynek fejlesztésében a médiacégek maguk is résztvehetnek. Ennek hazai ösztönzése érdekében az Alternate Kft. már felvette a kapcsolatot a Független Médiaközponttal, hogy a potenciálisan hamarosan elinduló önszabályozással ezt a jelentéstételi gyakorlatot is terjesszék, elindítsák itthon. (http://www.globalreporting.org/ReportingFramework/SectorSupplements/Media/Media.htm). A hazai jelentéstételi gyakorlatot feltárni szándékozó kutatást végzett a KPMG, s a tanulmány nyilvánosan is elérhető (www.kpmg.hu/dbfetch/52616e646f6d4956fb7626797e8dafbacee3c59e94e924d3/kpmg_hu_n100_ csr_jelentesek_20100309.pdf A tanácsadó vállalat, miután átvizsgálta a vállalatok nem pénzügyi jelentéseit, az alábbi fejlesztési javaslatokat fogalmazta meg: A vállalatok alkossák meg fenntarthatósági, CSR-stratégiájukat, A vállalatok folytassanak formalizált érintetti párbeszédet, A vállalatok készítsenek helyi fenntarthatósági jelentést, A fenntarthatósági jelentés tartalmazza az előzetes és aktuális célkitűzéseket, eredményeket, dilemmákat és fejlődési területeket az érintettek számára releváns módon, A vállalatok mutassák szempontból is,
be
a
fenntarthatóság
lehetőségeit
és
kockázatait
pénzügyi
A vállalatok az átláthatóság és megbízhatóság növelése érdekében vegyenek igénybe független fél általi tanúsítást, hitelesítést. A jelentéstétel minőségét kívánja javítani a grilabirintus.blogspot.com szakértői blog illetve az ehhez kapcsolódó ingyenes GRI segélyvonal, továbbá a magyar nyelvű GRI-anyagok elérhetővé tétele, amelyet az Alternate Kft. vezető tanácsadó üzemel. Az érintettek tájékozódását kívánja segíteni továbbá a napokban nyilvánossá váló, GRI adatszolgáltató partneri együttműködés keretében megszületett jelentések adatbázisa, amely elérhetővé teszi a hazai első nem pénzügyi jelentésig visszamenőleg a hazai jelentéseket, segíti az azokban való tájékozódást (http://grilabirintus.blogspot.com/2010/03/gri-adatbazis-partnerek-lettunk.html).
Az Egyesült Királyságban működő Media CSR Forum kiváló példát mutat arra, hogy a jelentéstételben önkéntes kezdeményezéssel miképp lehet elindulni és ösztönözni egymást a szektoron belül az átlátható, fenntarthatósági teljesítményt mérő és arról beszámoló gyakorlatot. A fórum tagjai elérhetővé teszik összefoglaló anyagaikat a honlapon: http://mediacsrforum.org/downloads.php. A Braun & Partners által elindított GoodCSR program, mely a jelentéstételi gyakorlatot kívánja népszerűsíteni, ám formája miatt szakmai körökben nagymértékben vitatott, összesen az elmúlt két évben 31 vállalatot tudott bevonni a programba, akik 4 oldalban számolnak be fenntarthatósági teljesítményükről. A programban ezidáig összesen egy média vállalat vett részt 2009-ben, a Ringier Kiadó, aki ezáltal rövidített CSR-jelentéssel rendelkezik.
Itthon még nem terjedt el a médiacégek körében a fenntarthatósági jelentések, nem pénzügyi teljesítményt bemutató beszámolók készítése és nyilvánosságra hozatala. Ugyanakkor a nemzetközi szakmai szervezetek, valamint a hazai – nyilvános beszámolók terjesztése mellett elkötelezett szakértők – kezdeményezésére várhatóan a jövőben a média szektorban is elkezdődik a jelentéstételi gyakorlat.
Hitelesítés, minősítés Fenntarthatósági jelentéseiket, vállalatirányítási folyamataikat, felelősségvállalási tevékenységüket hitelesíttessék független szervezetekkel. A médiacégek esetében, a fentiekben már bemutatott elmaradások és a fenntarthatósági teljesítményükre vonatkozó, nyilvánosan elérhető információk szűk körűsége miatt a tanúsítás nem
alkalmazott gyakorlat. Az egyetlen fenntarthatósági jelentés a szektorban nincs tanúsítva, nem alkalmaznak független fél által tanúsított menedzsmentrendszert. A hitelesség alapvető érték (kellene, hogy legyen) a média szektorban, hiszen megítélésük, olvasóik/nézőik lojalitását többek között ezzel tudják megnyerni. Az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosság információéhségének kiszolgálása, az átlátható működés alapvető feltétele annak, hogy munkájukat megfelelően tudják végezni. Ennek ellenére szomorúan tapasztalatható, hogy önmagukra ezt nem vonatkoztatják kellően. A fenntarthatósági jelentések illetve a fenntarthatósági teljesítmények menedzselését szolgáló rendszerek független fél általi tanúsítása nem alkalmazott gyakorlat a média szektorban, miután maguk a gyakorlatok sem elterjedtek még.
Érintettek bevonása Módszeresen, átlátható módon folytassanak párbeszédet érintettjeikkel, és az így szerzett tapasztalatokat építsék be a vállalati stratégiába A médiavállalatok stratégiaalkotására, működésére vonatkozó formális, nyilvános társadalmi illetve érintetti párbeszédről nincs tudomásunk az elmúlt időszakra vonatkozóan. A médiacégek ugyanakkor alkalmazzák az online véleményezés, fórumok, kérdőívek formáját arra, hogy az általuk biztosított tartalmak jobban igazodjanak a célközönség elvárásaihoz. Tehát a termék és szolgáltatás fejlesztésekor az érintetti kutatás egy alapvető eszköz a médiacégek esetében is. A fenntartható fejlődés és CSR kapcsán sok konferencia, kerekasztal-beszélgetés, workshop zajlik hazánkban civil szervezetek, vállalatok, médiavállalatok és tanácsadók kezdeményezésére. Általában ezeken a fórumokon a média képviselői nem „résztvevőként” vesznek részt, hanem potenciális tartalom gyűjtése céljából jelennek csak meg (vagy mint szervezők). A Piac és Profit kapcsán elmondható, hogy a „Felhívás a felelős, etikus magatartásra” nevű kezdeményezése kapcsán igyekezett vállalatvezetőket és szakembereket, döntéshozókat bevonni a felelős vállalati magatartás népszerűsítése érdekében. A médiavállalatok saját működésük alakítása céljából nem folytatnak érintetti párbeszédet, de a tartalmak minőségére, választékára vonatkozóan folyamatosan érintetti kutatásokat hajtanak végre.
Alakítsanak ki olyan kereteket, amely a felelős lobbi elveinek megfelelően átláthatóvá és elszámoltathatóvá teszi lobbi tevékenységüket. Lobbi tevékenységükben csak olyan érdekeket jelenítsenek meg, amelyek elősegítik a tisztességes verseny megvalósítását. A hazai lobbi tevékenységeket ismerve megállapíthatjuk, hogy a vállalatok gyakorlata e téren még nem javult. Nagyon eltérő, hogy ki rendelkezik lobbi igazolvánnyal és ki lobbizik, még továbbra is átláthatatlan a rendszer. Gyakran találkozhatunk olyan vállalati lobbistákkal, akik a megbízójuk kinyilatkoztatott fenntarthatósági értékeinek teljesen ellentmondó érvekkel és célokkal felvértezve igyekeznek befolyásolni a törvényhozást. A médiaszektor lobbi tevékenysége más szektorokhoz hasonlóan nem átlátható. A vállalatok lobbi tevékenységének, társadalmi tudatot befolyásoló és manipuláló eszközként amúgy gyakran „bocsátják magukat rendelkezésre” a médiafelületek – amely a függetlenségük korlátozott megvalósulásával van összefüggésben. A tömeget befolyásolni kívánó szervezetek és döntéshozók játékszereként működnek inkább többségükben, ahelyett, hogy a tartalom szintetizálásában, hitelességük ellenőrzésében és mások szempontjából való megvilágításban működnének közre és segítenék a tömeget egyéni véleményük kialakításában.
A Nemzeti Média Kerekasztal a média szektor képviselő, érdekeiket, problémáikat és kéréseiket összefoglaló és szintetizáló szervezet, amely a szervezet által elfogadott álláspontokat és kéréseket a jogalkotók, döntéshozók felé továbbítja. A honlapon nyilvánosan elérhetőek az információk, elfogadott álláspontok és nyílt kéréseik, kérdéseik a jogalkotókhoz. Az ülések átlátható módon történnek, hiszen az azokról készült videókat az érdeklődőkkel megosztják. A médiaszektor lobbi tevékenysége más hazai szektorhoz hasonlóan nem átlátható és nem hoztak nyilvánosságra a fenntarthatóság vonatkozásában végrehajtott társadalmi lobbiról információt.
Összegzés A fentiek alapján elismerhetjük az alábbi fejlődéseket: A foglalkoztatás fenntarthatósági és felelősségi kérdései médiavállalatok előremutató intézkedéseket meghozni esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése);
kapcsán (legális
igyekeztek a foglalkoztatás,
Vannak már megvalósult gyakorlatai és jövőbeni tervei az iparági etikai önszabályozás intézményesítésének; Megszületett az első CSR-jelentés a szektorban, igaz, csak rövidített formában. Az alábbi legfőbb hiányosságokra és fejlesztendő területekre hívnánk fel a figyelmet: A médiavállalatok kevésbé tekintenek önmagukra mint a CSR alanyaira, ezáltal nem terjednek a felelős és fenntarthatósági teljesítményt javító menedzsment jellegű intézkedések, vállalatirányítási módok; A médiavállalatok nem folytatnak érintetti párbeszédet saját szervezeteik stratégiájának, működésének megvitatása érdekében, hogy azok a társadalmi elvárásoknak megfelelően változzanak; A média szektor működés átláthatatlan, sokszor nehezen azonosíthatóak a tulajdonosok, vezetők, és minimális információ érthető el a vállalatok környezeti, szociális és közvetett gazdasági teljesítményéről.
CSR-ajánlások a média szektor számára A média szektornak kiemelt fontosságú szerepe van a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának előmozdítása szempontjából. Küldetéséből fakadóan ellátja az érintetteket a vállalatok megítélését segítő információkkal, tartalmával terjeszti a fenntartható fejlődés eszméjét és megvalósuló gyakorlatait. Érintettként aktív részese lehet a vállalatok működését befolyásoló párbeszédekben. Közvetítő szerepével egyfajta szándékolt vagy nem szándékolt hitelesítő funkciót lát el az érintettek irányába. Ahhoz, hogy munkája hatékony és eredményes legyen, elengedhetetlen a vállalatok átláthatóságának javulása. Több szakmai, non profit szervezet is fontosnak tartja a média szerepvállalását ösztönözni, ennek érdekében hozta létre a Hungarian Business Leaders Forum a „Média a társadalomért” díjat (http://www.hblf.org/hungarian/media-for-society.html). „A pályázat célja elismerni a társadalmi összefogás és felelősségvállalás példaértékű bemutatását, a társadalom és a kisebb közösségek szellemi és gazdasági fejlődését elősegítő, a különböző szektorok, csoportok, szervezetek és magánszemélyek összefogásával sikeresen megvalósuló kezdeményezések népszerűsítését a médiában.” Hasonló célból hirdette meg a Magyar PR Szövetség CSR-pályázatát a média számára tavaly és idén, egy-egy vállalati szponzorral karöltve (http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=22717; http://www.mprsz.hu/ContentShow.aspx?ContentID=244).
Érintettek bevonása Legyenek aktív tagjai és képviselői az érintetti párbeszéd és többoldalú partnerség kialakításának. A média alapvető tevékenységével igyekszik e párbeszéd részese lenni. Több alkalommal társulnak rendezvények, konferenciák szervezésében, külön CSR-témájú mellékletek kiadásában, műsorok indításában. De ezen túl, önkéntes kezdeményezéseket nem találunk. A vállalatok által szervezett formális érintetti párbeszédeknél kevés nyilvánosan elérhető információ van, hogy ezekben a média mennyire aktív szereplő. A Vodafone Magyarország a tartalomszolgáltatási sztenderdek illetve a felelős marketinggyakorlatok témában folytatott érintetti párbeszédet (http://www.vodafone.hu/egyeni/common/tarsadalom/beszamolas/letoltes/vodafone_magy arorszag_cr_jelentes.pdf 6. oldal), amelyre elsősorban civil és szakmai szervezeteket, hatóságokat hívott meg, médiavállalat nem vett részt vagy nem volt meghívva.
A CIB Csoport 2009-ről szóló fenntarthatósági jelentésének hitelesítési folyamatában az Alternate Kft. javaslatára szakértői panelt kért fel a jelentéssel kapcsolatos előzetes elvárások és azok teljesülésének értékelésére. A szakértői panel tagjai olyan szakértők, akik valamely érintetti csoportot, azok elvárásait és aggályait tolmácsolják. A panel egyik tagja a Sanoma Budapest Zrt. Figyelő Csoport lapizgatója (Bálint Viktor), aki aktív szereplője volt így a CIB Csoport fenntarthatósági jelentéséről szóló párbeszédnek. (A folyamatról és a szakértőkről várhatóan szeptember elején lesz nyilvánosan elérhető információ a www.cib.hu oldalon).
A Coca Cola Magyarország PET-palackok jövője témakörben folytatott érintetti párbeszédet, amelyben a média képviselői is részt vettek – konkrét eredményeket, résztvevőket a híradásból nem ismerhetünk meg (http://www.csrhirlevel.hu/hu/01_25/cocacola/csritthon.html). Tudomásunk van további néhány vállalati érintetti párbeszédről is, pl. MOL Zöld Fórum
kezdeményezése, ahol a média szektort képviselően nem hívtak meg szervezetet, valamint a Tesco, Nestlé és OTP esetében is elhangzott nyilvános fórumokon, hogy érintetti párbeszédet folytatnak, de nem áll rendelkezésre nyilvánosan elérhető információ a média ezekben betöltött szerepére vonatkozóan. A fenntarthatóságról, CSR-ről szóló diskurzusokon ritkán vesznek részt a média képviselői, mint a diskurzust aktívan is befolyásoló szereplők, résztvevők. Inkább csak az elhangzottakat továbbítani szándékozó „sajtósként” vesznek ezeken részt. A médiavállalatok és munkatársaik elsősorban alaptevékenységük révén vesznek részt jelenleg a társadalmi párbeszéd folyamatokban, miközben a vállalatok által formálisan is szervezett érintetti párbeszédekben aktív szereplőként is lehetőség lenne.
Stratégia Más országok felelős gyakorlatához hasonlóan, kezdeményezzenek ágazati együttműködést, fórumot a társadalom (köz)tudatosabbá tétele, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság kérdéseinek felvetése, a felelősségvállalással, felelős működéssel kapcsolatos különböző vélemények, érvek, ellenérvek, információk kiegyensúlyozott bemutatása, a felelős reklámozás, az önszabályozás erősítése érdekében. Magyarországon ilyen jellegű összefogás, együttműködés, iparági kezdeményezés a média szektorban nem valósult meg az elmúlt időszakban. Nemzetközi jó gyakorlatként – a már korábban is ismertetett – Media CSR Forumot említhetjük, amely az Egyesület Királyságban működik (www.mediacsrforum.org). Korábban is jeleztük már, hogy erre vonatkozó részleges kezdeményezés a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének alapítása és az etikai kódexhez csatlakozás, az Önszabályozó Reklámtestületbe való belépés (24 szervezet) és az etikai kódex érvényesítése a működésben. Továbbá a Független Médiaközpont kezdeményezésére útjára indult a média szektor etikai önszabályozása. Az etikai nyilatkozat tervezete és az intézményre vonatkozó javaslat elkészült, ezek elfogadásra várnak. Előrejelzések szerint a média szektor finanszírozási kihívások miatt nehezen tud/akar majd most egy ilyen etikai intézmény létrehozásához és fenntartásához hozzájárulni anyagiakkal. Egyéni kezdeményezéseket találunk a médiacégek körében is, amikor a vállalatok jó gyakorlatainak terjesztését, a jó gyakorlatok elismerését célozzák. Ilyen például a Piac és Profit által alapított Üzleti etika díj és az évente megrendezésre kerülő Cégek a fenntartható fejlődését c. konferenciasorozat vagy a Figyelő TOP 200 által meghirdetett CSR-díj. A média szektorban a Nemzeti Média Kerekasztal illetve a Független Médiaközpont biztosítja az iparág szereplői számára a közös gondolkodás és diskurzus platformját. Előbbinél elsősorban az ágazat jogszabályi környezetét vitatják meg és tesznek ajánlásokat, utóbbinál pedig a képzések, fejlesztések szervezése a szektor erősítése érdekében jellemző. A Független Médiaközpont alapvető képzések mellett speciális fórumot is tartott az oknyomozói újságírásról vagy az áldozatok kezelésével kapcsolatosan (emberjogi kérdések vonatkozásában). Az iparági összefogásnak és kezdeményezésnek nem láttuk példáját a hazai média szektorban az elmúlt időszakban, ugyanakkor az önszabályozásnak már létező és éppen induló gyakorlata is van.
Nyilvános közzététel Önszabályozással kialakított egységes keretek és szabályok között, nyújtsanak felületet a hiteles és átlátható felelős vállalati tevékenységek, példák, társadalmi felelősség bemutatásának, és ezáltal járuljanak hozzá a társadalmi befogadó közeg tudatosabbá tételéhez és tájékoztatásához. A vállalatok CSR-gyakorlatáról szóló hírek, cikkek jelenleg nem szabályozott módon, a média és a többi szektorban is sokféleképpen megítélt formában történik. Egyre több médium hoz létre kimondottan a CSR-re fókuszáló, speciális felületet (műsort, portált, mellékletet), hogy ezáltal beszámoljon a hazánkban e területen zajló hírekről. A legtöbb esetben azonban ezek üzleti vállalkozás formájában valósulnak meg (vállalatok által szponzorált és tartalomban is befolyásolt megjelenések ezek). Összességében elmondható, hogy a „CSR-hírek” egyfajta plusz tartalomként jelennek meg a médiában és nem pedig a meglévő tartalmak egyfajta értékelési dimenziójaként vagy értelmezései kereteként. Nem kapcsolódnak össze akár az ugyanazon vállalatik, iparágak, területek CSR-hírei és egyéb (gazdasági / szakmai) hírei. Ezekről a kezdeményezésekről részletesen beszámolunk a „Média és CSR híradás” c. fejezetben. A média egyre inkább beszámol a CSR-hírekről, gyakorlatokról, ennek céljából speciális platformokat indítanak be, ám ennek szabályozottsága még nem megfelelő, leginkább vállalati PRmegjelenések formájában történik.
Hitelesítés, minősítés Használják fel saját eszközeiket a vállalati társadalmi felelősségvállalás megjelenítésére, a hitelesség vizsgálatára, a jó példák és követendő gyakorlatok bemutatására. A média szektor alaptevékenységén keresztül is hitelesíti – akár nem szándékolt, nem tudatos módon is – az általa közölt információkat, híreket. Éppen ezért sajnálatok, amikor vállalatok által kiadott „sajtóközlemények” jóformán szószerint jelennek meg bizonyos médiumok felületein, anélkül, hogy az újságíró, riporter, szerkesztő értelmezte, értékelte, ellenőrizte volna azokat. Jóformán sok esetben „információ-továbbító csatornaként” jelennek meg a média cégek, pedig küldetésük ennél jóval több. Szűrnek, szelektálnak, értelmeznek, értékelnek, ellenőriznek, feltárnak stb. A CSR kapcsán különösen erős az ezt hiányoló trend, vagyis a vállalatok által kontrollált tartalom. A médiavállalatok kevésbé töltik be hitelesítő funkciójukat a CSR-rel kapcsolatos híradások kapcsán ma még Magyarországon.
Összegzés A fentiek alapján elismerhetjük az alábbi fejlődéseket: Egyre több CSR-hír, cikk jelenik meg akár külön erre dedikált felületeken, akár hagyományos felületek részeként, hogy a fenntartható fejlődést, CSR-t népszerűsítsék az emberek, érintettek körében; Fokozatosan részt vesznek a vállalatok társadalmi felelősségvállalására vonatkozó érintetti párbeszédben, ennek aktív részeseivé válnak a média egyes szakemberei is.
Az alábbi legfőbb hiányosságokra és fejlesztendő területekre hívnánk fel a figyelmet: A média nem ismeri fel és vállalja fel hitelesítő funkcióját a vállalatok CSR-híradásainak közvetítése kapcsán, sőt sokszor saját üzleti modelljeik révén önként nyújtják felületeiket a vállalati hírek továbbítására; A média szektorban nem tapasztalhatóak iparági kezdeményezések, összefogások és önszabályozások a CSR-hírek közlése, a fenntartható és társadalmilag felelős működés ösztönzése vonatkozásában.
Média és CSR-híradás Mielőtt rátérnénk az egyes alfejezetekre, egy rövid kitérőt teszünk egy 2006-os tanulmányra, amelyet az M&H Communications Unit készíttetett „CSR, a magyar beteg” címmel. A tanulmány nem annyira ismert, ám tartalmát tekintve nagyon is releváns kérdéseket feszeget és próbál megválaszolni, különösen a „Mostoha nyilvánosság” című fejezetében. A tanulmány célja, hogy rávilágítson a CSR terjesztését akadályozó azon tényezőkre, amelyek a média szektor szereplőinek illetve a média szektort befolyásoló jogalkotók hatáskörébe tartozik. A vizsgálat kiindulópontját képező alaptétel még napjainkban is állandóan felmerül a vállalatok és egyes CSR-rel foglalkozó szakemberek körében: miért nem hírként tekint a média a vállalatok közjót szolgáló akcióira, és miért a vállalat hírnevét illetve márkáit népszerűsítő akcióként tekint rá (és fizetteti meg az arról való beszámolást). A tanulmány szerint (2006): - Kevés szó esik a médiában a társadalmi közjót szolgáló vállalati kezdeményezésekről és ezáltal nagyon keveset tud ezekről a közvélemény; - A CSR-kommunikáció gátrendszerének egyik alapköve a „nevesítés hiánya”, ami egyrészt megakadályozza, hogy a pozitív kezdeményezések miatt előnyben részesítse a közvéleménye azokat a vállalatokat, akik elkötelezettek a társadalmi kérdések iránt; másrészt pedig nem teszi lehetővé a „name and shame” (tartalmi fordítása: „nevezd meg és szégyenítsd meg”) elszámoltathatósági rendszert; - A burkolt reklámok miatt „félelem” azt eredményezte, hogy a pozitív kezdeményezésekről keveset hallani/olvasni a médiában; - A szabályozatlanság eredményeképpen egyfajta „bónuszként” jelenik meg a megjelenítés mértéke a nagy hirdetők számára, vagyis a megjelenés mértékét az befolyásolja, hogy az adott vállalat mennyit költ az adott médiánál hirdetésre – ezek az anyagi tételek pedig sokszor aránytalanok a magára a közösségi akcióra költött összegekkel; - A nehézséget sok esetben a jogi szabályozás tisztázatlansága is okozza: mi a hírérték és mi a reklám, vagyis mit minősít a hatóság majd burkolt reklámnak; - A média sok esetben üzleti érdekek mentén dönt a tartalomról, ahogy a vállalatok is: a CSR-t sokszor promóciós eszközként alkalmazzák, ezzel öngerjesztő folyamatot hoztak létre a CSRnyilvánosságra vonatkozóan. „Ha mód volna erre, nem látnák értelmét elhallgatni a tevékenységet végző cég nevét, de a témáról továbbra is csak akkor számolnának be, ha annak hírértéke elérné a közérdeklődés küszöbértékét. Ezt pedig – állítják – nem a média, hanem annak hallgatói, nézői határozzák meg.” – áll a tanulmányban a média döntéshozóinak véleményeként és álláspontjaként. A tanulmányban értelmezték a jogszabályt és a CSR-hírek közlésére vonatkozó tanulságait is, amely szerint a nem közvetlenül vásárlásra/fogyasztásra ösztönző hírek közlését nem tiltja közvetlenül a jogszabály, de hangsúlyozzák az elemzők azt is, hogy sem a jogalkotók, sem a média, sem a vállalatok részéről nem egyértelmű a CSR és kommunikációjának definíciója.
Azóta, bár már négy év eltelt, még mindig szenvedélyes vitákat eredményezhet az erről való diskurzus a vállalatok és média szakemberei körében is. Az alábbi táblázatban igyekeztünk összefoglalni az ezzel kapcsolatos pro és kontra érveket, amelyek el szoktak hangozni: A média adjon hírt a CSR-akciókról „ingyen” és nevezze meg a cégeket mivel a CSR-akciók közösségi és társadalmi célokat szolgálnak, nyilvánosságot kell biztosítani ezeknek a híreknek azon vállalatok, akik a közösségi szerepvállalásukat, társadalmi felelősségüket vállalják, jogosan érdemelnek pozitív megkülönböztetést érintettjeiktől – ehhez viszont meg kell kapniuk a döntésüket megalapozottá tevő információkra, hírekre a vállalatok ezeket nem üzleti érdekből teszik, így nem várható el, hogy hirdetési költséget vállaljanak ezek népszerűsítéséért a médiában általában negatív hírek, botrányok szerepelnek, szükség a pozitív híradásokra is társadalmi érdek, hogy ezek a hírek szerepeljenek és befolyásolják a köztudatot
A média ne adjon hírt a CSR-ackiókról „ingyen” a cégek megnevezésével a vállalatoknak üzleti eredményüket optimalizálva kell CSR-tevékenységüket is kialakítani, így azoknak az üzleti érdeket kell szolgálni, így azok a hírnév öregbítését, a márkák tudatosítását szolgálják az újságírók, riporterek nem tudják eldönteni jelenleg, hogy a vállalatok milyen motivációval végezték az adott CSR-akciót, s mivel nem tudnak különbséget tenni az üzleti érdek motiválta és a filantróp kezdeményezések között, egyikről sem adnak hírt mivel a negatív híreknél sem nevezik meg szükségszerűen a cégeket (pl. romlott húst találtak egy hipermarketben) így ezzel összhangban a pozitív híreknél is ezt a gyakorlatot alkalmazzák (pl. véradást szerveznek a hipermarketben)
A vita nem eldöntött, az egyes szerkesztőségek, újságírók hatáskörébe tartozik a döntés, hogy miről írnak és megnevezik-e a vállalatokat. Az ellentmondás feloldása érdekében azonban jó néhány média leleményesen CSRtematikus felületeit elindította (hogy kielégítse a vállalatok azon igényét, hogy pozitív akcióikról híradás legyen), ám ezt legtöbbször a korábban már említett „a hirdetőkről írunk” elv alapján készítik. Továbbá, mivel a jogszabály csak az országos hatókörű televízió és rádió médiumokra vonatkozik, így a jogszabály hatáskörébe nem tartozó médiumok saját hatáskörben döntenek. Bár sokan kevesellik azokat a CSR-híreket, amelyek megjelennek a magyar médiában, érdekes megtekinteti a UNEP, SustainAbility és Ketchum közös vizsgálatának eredményét, melyet 2002-ben adtak ki és látszik a felmérés eredményéből, hogy Európában messze magasabb az ezzel kapcsolatos híradások gyakoriság mint más földrészeken – mutatja a mellékelt ábra is (forrás: Good News Bad News, 2002). Véleményünk szerint nem kevés a CSR-ről szóló híradás Magyarországon. A problémákat inkább az alábbi tényezők adják: nem derül ki az egyes CSR-hírek esetében egyértelműen, hogy azok fizetett vagy nem fizetett hirdetések (figyelembe véve a jogi kiskapus megoldást is); a híradást általában a vállalat nevének, márkájának ismertsége illetve a kapcsolatrendszer határozza meg, nem pedig a CSR-kezdeményezés jelentősége,
egyedisége, példaértékűsége; a tartalmak ritkán kerülnek szintetizálásra, értékelésre és hitelesítésre, sokszor a vállalatok sajtóközleményeit, vagy vállalati PR-osztályok ill. ügynökségek által készített írásokat látunk viszont e tartalmak körében, nem pedig az újságírók és riporterek vizsgálata és tanulsága eredményeképpen született írásokat (tisztelet a kivételnek, amelyből azért adódik szerencsére néhány hazánkban is). Nézzük is meg a média a CSR-híradás konkrét megvalósulásait az elmúlt fél évre visszatekintve!
A CSR népszerűsítése a médiában Sok médiavállalat idejében felismerte az üzleti lehetőséget, amely a CSR-rel kapcsolatosan tárulkozik. Ennek érdekében speciális CSR-tematikus platformokat, felületeket indítottak. Többek között az alábbiakról van tudomásunk: Információs felületek (a teljesség igénye nélkül a legismertebbeket feltüntetve): Napi gazdaság CSR-melléklete és online rovata Népszava CSR-rel kapcsolatos online és nyomtatott rovatai Népszabadság CSR-rel kapcsolatos online és nyomtatott rovatai Gazdasági Rádió Több mint üzlet c. műsora BBJ fenntartható fejlődés és CSR fókusza Origo 360°Zöld tippek portálja A Piac és Profit Klímablogja és ehhez tartozó rovatok Az MFOR üzletietika.hu portálja A BOSS magazin CSR rovata Az Élelmiszer magazin tanácsadói CSR rovata Világgazdaság CSR és fenntarthatóság rovata TV2 a jövőért műsorai A BrandTrendet kiegészítő socialbranding.hu portál csrhirlevel.hu tanácsadói portál A Rádió Café fenntarthatósági műsora A Kreatív Csoport CSR Profil c. és online CSR-rovata kiadványa A Pesti Est speciális zöld száma Természetesen további, a témához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó speciális szakmai médiumok is léteznek (pl. Hulladéksors magazin vagy greenfo.hu portál stb.), de a fenti listában csak azokat kívántuk feltüntetni, amelyek a „CSR divathullám” kapcsán jöttek létre és indultak be (akár a CSR divathullámot elő is idézve). A média cégek gyakran találkoztak azzal a problémával, hogy nem nevezhetik meg a vállalatokat híradásaikban, hiszen az burkolt reklámnak feleltethető meg. Ugyanakkor a CSR-akcióikat, programjaikat bemutató hírekben méltán elvárták mind az azokat végrehajtó vállalatok, hogy megjelenhessenek, mind a média cégeknek érdekük volt, hogy jó kapcsolataikat a potenciális hirdetőkkel ápolják. Ennek következményeiként alakultak ki szponzorált mellékletek, műsorok, továbbá kiváló megoldást nyújtottak erre a rendezvéynek a témában. Hiszen az általában
vállalatok által szponzorált rendezvényekről, az ott elhangzott előadásokról, diskurzusokról már hírértékként is lehetőség volt beszámolni, megnevezve a szereplőket. Néhány rendezvény, amely az elmúlt fél évben szerveződött a témában: Piac és Profit „Cégek a fenntartható világért” konferenciája (évente egyszer), továbbá ezt kiegészítendő az elmúlt időszakban „A fenntartható vállalat modellje” címmel képzést is szervezett, továbbá az Üzleti etika díjátadójához kapcsolódóan a témával kapcsolatos gálaestet is szervez. A BBJ éves konferenciáját a CSR-rel is szoros kapcsolatban lévő Átláthatóság témakörre felfűzve szervezte, továbbá több alkalommal szervezett a CSR-hez kapcsolódó témákban „Shakert”. A Napi gazdaság „Megéri-e köztudatos vállalatnak lenni” címmel szervezett konferenciát idén, de korábban is volt már tanácsadó szervezet bevonásával (és ösztönzésével) ilyen irányú vállalkozása. A Kreatív magazin már másodszor szervezte meg Zöld marketing konferenciáját, idén már civil szervezetek aktív bevonásával és megszólaltatásával. A Progresszív magazin CSR-kerekasztalt szervezett tematikus rendezvényé Látható, hogy ezek a speciális felületek egyszerre szolgálják a fenntarthatóság és CSR népszerűsítését, jó gyakorlatok terjesztését, ugyanakkor üzleti vállalkozásként valósulnak meg, és a hirdetők/szponzorok anyagi hozzájárulásuk szerint befolyásolják azok tartalmát közvetett módon. Szakértők véleménye szerint sajnos ezeknek a rendezvényeknek ritkán sikerült továbblépni a hagyományos „cégbemutató és népszerűsítő”, „felszínt kapargató” előadásokon és programokon, vagyis ritkán ismerhettek meg a résztvevők olyan gyakorlatias eszközöket és megoldásokat, amelyeket önmaguk is alkalmazhattak volna utána. Inkább a szemlélet, hozzáállás, filozófiai és erkölcsi kérdések megvitatása zajlott akár már mélyebb szinteken is, de a vállalati megvalósítások felszínes bemutatására került csak sor. Vannak olyan médiát is tartalmazó vállalati kezdeményezések, amelyek egyértelműen vállalati támogatásból megszületett „műsorok”, ugyanakkor fontos társadalmi célokat szolgálnak: Médiaunió társadalmi kampánya (Nincs de!), amely az egészséges életmódot népszerűsítette a magyar lakosság körében országos kampányával, vállalati támogatásokkal (pl. Pfizer) Az Ügy, amely a Magyar Telekom kezdeményezésére született és az egyéni adományozást ösztönözte a társadalmi vállalkozások támogatására, platformot biztosítva e kezdeményezések széleskörű megismerésére (www.csrmedia.hu) Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezek a vállalatok által befolyásolt médiatartalmak nem csak a vállalatok önző üzleti érdekeit szolgálják. A média szektor működési problémáiról korábban már írtunk – ezeknek a problémáknak az áthidalását, rövidtávú megoldását szolgálhatják átmenetileg az ilyen jellegű együttműködéseket, finanszírozási megoldások. Az együttműködő felekre van ugyanakkor bízva, hogy a tartalom mennyire tud független, objektív, tényszerű és teljeskörű maradni.
A UNEP, SustainAbility és Ketchum szervezetek által 2002-ben közreadott tanulmány, amely összefoglalja a nemzetközi média CSR-megjelenéseit, az alábbi tanácsokkal zárja kötetét, amely – bár már 8 éve született, még ma is – hasznos tanácsokat fogalmaz meg a mai magyar gazdaság szereplői számára is. A vállalatok ezirányú tevékenysége segítheti a médiát is, hogy megfelelően
számoljon be azok híreiről és népszerűsítse a CSR-t (forrás: Good News Bad News, 2002, fordította és adaptálta Fertetics Mandy): Jótanácsok vállalatoknak a médiával és a CSR-híradások vonatkozásában 1. Stratégiailag közelíts a médiához! A médiát ne csak válságkezeléskor illetve sajtóközleményekkel keresd meg, hanem folyamatosan menedzselt a médiával kialakított kapcsolataid, bevonva a felsővezetést, marketing és CSR/fenntarthatósági szakembereidet is! 2. Légy őszinte! Ne csak a jó hírekről számolj be és ad információkat. Ismerd be és fogadd el, hogy némi „negatív megjelenítésre” is szükség van ahhoz, hogy hosszú távon hiteles és megbízható hírnevet erősíts.
6. Nézd a média szemüvegén keresztül! Néha szemüveget kell váltani és más szemszögéből is megvizsgálni ugyanazt a kérdést. Ismerd meg, hogy ki a célközönségük, milyen tartalom érdekes számukra, milyen határidőkkel dolgoznak, hogy ötleteket akarnak-e vagy mély elemzésekre van-e szükségük háttéranyagként. 7. Értsd és beszéld a nyelvet! Mielőtt elvárod, hogy a média megfelelően mutasson be téged és akcióidat a médiában, bizonyosodj meg róla, hogy te magad is jól értelmezed a CSR és fenntarthatóság definícióit, céljait, nyelvezetét, s ne csak hívó szóként használd a híreidben.
11. Ne légy nárcisztikus! Ne a média megjelenés ösztönözze a CSRtevékenységed és stratégiád!
12. Ne bízd az ügynökségre! Vezető vállalatok már megtanulták, nem adhatják át egyszerűen a híreket az ügynökségeknek és dőlhetnek hátra. Tartsd rajtuk a szemed, kérd őket számon, ösztönözd őket!
3. Légy nyitott és elérhető! Légy elérhető és válaszadó a média megkereséseire, olyan embereket jelölj ki a médiával való együttműködésre, akik a legkevésbé védekezőek, támadóak, akik őszintén tudnak beszélgetni és válaszolni, de mindig tudatában vannak, hogy a cég nevében nyilatkoznak.
8. Taníts! Segíts a médiában dolgozóknak, hogy megértsék a cégedet, az üzletágat, a problémáid és céljaid. Ne ellenségként vagy barátként tekints az újságíróra, hanem mint alulfizetett, túl sokat dolgozó emberekre, akik sztorikat akarnak „írni”.
13. A jelentés nem elég! Ha készítesz is élenjáró fenntarthatósági jelentést, ne hidd, hogy ezzel minden érintett információigényét kielégítetted. Szólítsd meg az érintettjeid más módokon és csatornákon, célzottan!
4. Egyszerűen és komolyan! Üzeneteidet lényegre törően és egyszerűen fogalmazd meg.
9. Értékeld a ritka kincset! Csupán kevés újságíró gondolkozik stratégiailag, így különösen becsüld meg, ha találkozol vele. Becsüld meg az idejét és érdeklődését!
14. Figyeld a trendeket a médiában! Az újfajta média (pl. web 2.0, social media) nem hagyható egyszerűen figyelmen kívül. Hatást gyakorolhatnak a cégedre, hírnevére, nagyon gyorsan!
5. Értsd meg a média szerepét! Tanuld meg megérteni és értelmezni a média tetteinek hatását a cégedre, márkáidra vonatkozóan. Légy figyelmes – megértést és cinizmust is tanúsítva – a CSR-rel és fenntarthatósággal kapcsolatos véleményükkel kapcsolatban.
10. Légy élenjáró! Csatlakozz a legfrissebb trendekhez, kezdeményezésekhez, tedd lehetővé, hogy az embereid találkozzanak a véleményformálókkal és trendszetterekkel, és alakítsák velük együtt a történéseket.
15. Ne ragadj le a költségeknél és kockázatoknál! Sokáig a CSR és fenntarthatóság a kockázatok elemzéséről szólt, de ennek vége! Innovatív, újszerű megoldások, vállalkozások jelentik a sikert e téren!
A megjelenített hírek tartalmi elemzését a következő fejezetben végezzük el.
Sajtófigyelés összegzése Az Internet Securities sajtófigyelő rendszer felhasználásával összegyűjtöttük a 2010. január 1. és június 30. között megjelent híreket az alábbi kulcsszavak alapján: CSR, Corporate Social Responsibility, társadalmi felelősségvállalás, fenntartható fejlődés, fenntartható vállalat. A megadott kulcsszavakra rákeresve az elmúlt félév hírei között keresve 2052 találatot dobott fel a sajtófigyelő rendszer, a mellékelt táblázat mutatja, hogy milyen forrásokból táplálkozva. Az elemzés alapján azt állíthatjuk, hogy kb. 500 hír volt valóban releváns számunkra, összesen kb. 350 hírt elemeztük részletesebben is, így ezekre építettük összefoglaló elemzésünket (pl. a vállalatok által publikált üzleti jelentéseket nem vettük figyelembe, de az ezekről szóló médiahíreket igen).
Továbbá megvizsgáltuk a Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló híreket is, összesen az elmúlt félévben kb. 70 híradás volt a GSZT-ről, amelyből hat darab közvetlenül a CSR-ajánláshoz fűződő eseménnyel, híradással kapcsolatos. A mellékletben részletesen is rendelkezésre bocsátjuk a listát, hogy az Internet Securities rendszere mely médiának a figyelésére terjed ki, de összességében megállapíthatjuk, hogy a legfontosabbakat tartalmazza. Nem terjed ki a kicsi, CSR-specifikus médiumokra, ami azonban nem tekinthető hiányosságnak, hiszen azok általában vállalatok által generált híreket tartalmaznak kizárólag. A sajtófigyelés során talált hírek összefoglalása és elemzése során nem a teljeskörűséget tűztük ki célul, hanem inkább annak bemutatása, hogy a média számára az elmúlt félévben mely főbb témakörök bizonyultak érdekesnek, valamint milyen trendek, mintázatok és befolyásolók azonosíthatóak a tartalmak alakításában. Összességében a sajtófigyelés és –elemzés alapján az alábbi tanulságokat állapíthatjuk meg: A vállalati kezdeményezésekről szóló híradások többsége a vállalati jótékonysághoz kapcsolódik, kisebb számban előfordulnak hírek a környezettudatos intézkedések, közösségfejlesztési ügyek és társadalmi célú kampányok, marketingakciók is. Feltehetően ennek három oka van: 1) a vállalatok körében túlsúlyban ilyen típusú CSR-projektek valósulnak meg és/vagy ezeket kommunikálják; 2) a média számára leginkább ezek értékelhetőek „filantrópnak”, így nem tekintik burkolt reklámnak; 3) hazánkban tévesen, a társadalmi felelősségvállalást gyakran szűkítik a közösségi szerepvállalás gyakorlatára, így a nem oda tartozó egyéb felelősségvállalási akciókat nem tartják CSR-nek. A vállalati hírek általában ugyanazon vállalati körről (ismert márkákról, médiában befolyásos nagyvállalatokról) illetve egy könnyen lehatárolt iparági körről szólnak. Ennek pozitív olvasta, hogy ezek a vállalatok feltételezhetően hosszú távon elkötelezték magukat a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás mellett és folyamatosan tesznek valamit. Negatív olvasata azonban, hogy kis- és közepes vállalatoknak valamint nem ismert márkáknak nehéz hírt adniuk a közvélemény számára pozitív társadalmi kezdeményezéseikről. A médiában bemutatott CSR-hírek egyaránt kiterjednek az állami szektor és a vállalatok CSR-intézkedéseire és ehhez kapcsolódó programjaira, a civil szervezetek esetében általában a nagyméretű, összefogáson alapuló és cégekhez is kapcsolódó programjai kerülnek bemutatásra. Utóbbi sajnálatos, hiszen ezáltal a közvélemény csak azokról a civil szervezetek által megvalósított kezdeményezésekről szerez tudomást, melybe vállalati finanszírozást bevontak, miközben kiváló tisztán civil kezdeményezéseket is találunk hazánkban. Az állam szerepvállalása kapcsán elsősorban a jogszabály- és szakpolitika alakításával kapcsolatos hírek jelentek meg, a klímatörvény és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos szabályozás. Ezek mellett a környezetvédelmi beruházások, fejlesztések témakörben jelent meg több állami felelősségvállalással kapcsolatos hír. A válság következtében érintőlegesen néhány pénzügyi kultúra fejlesztésének igényével kapcsolatos hír is megjelent. Jellemzően megjelentek a hírekben még az alábbi, nem egyértelműen egy szektorhoz kapcsolódó kezdeményezések: kutatási eredmények a témában, oktatásfejlesztési illetve közösségfejlesztési kezdeményezések, lokális gazdasági rendszerek és fenntarthatósági teljesítményt mérő rendszerek, díjak vonatkozásában.
Vállalati CSR-hírek A vállalatok CSR-tevékenysége sokféle intézkedést és programot jelenthet, ide tartozhatnak az alábbiak: az etikai intézményrendszer kialakítás, belső folyamatok fenntarthatósági szempontú átszervezése, üzleti modell változtatása, beszállítói lánc menedzsment, felelős foglalkoztatás, esélyegyenlőség, közösségi programok, önkéntesség, felelős marketing, iparági összefogások stb. Az, hogy a média mely vállalati tevékenységekről ad hírt, alapvetően az alábbiaktól függ: Mit tesznek a vállalatok, miről adnak hírt? itt tudjuk, hogy alapvetően CSR-projekt túltengés van Magyarországon, amellyel elsősorban közösségi programokra, adományozásra fókuszálnak; Milyen nyilvánosságot kérnek a cégek a médiában, melyekért fizetnek, mely vállalatoknak van nagyobb befolyása a médiára? itt láthatjuk, hogy alapvetően az ismert márkák, nagyvállalatok és néhány iparág híreit találjuk a mainstream médiában; Mire kíváncsi a média és a közvélemény? természetesen a média szelektál a hozzáérkező hírek közül, saját célközönség, profilja, érdeklődése szerint is, továbbá megfigyelésünk szerint a valóban „önkéntesnek” ítélt tevékenységeket hajlandóak bemutatni, illetve a nagyobb tömeget érintő ügyeket karolják fel felületeiken; Ki mit ért a CSR alatt? mivel hazánkban még mindig sokan kizárólag az adományozással és közösségi szerepvállalással azonosítja a CSR-t, ezért a hírek többsége is ezekre a témákra fókuszál. A vállalatokkal kapcsolatos CSR-híreket elemezve az alábbi tendenciákat, mintázatokat figyelhetjük meg: Leginkább az alábbi iparágakban működő vállalatok hírei jelennek meg az elmúlt félévben: energiaipar, IT, telekommunikáció, FMCG, építőipar, gyógyszeripar és bankszektor. Viszonylag könnyen összegyűjthető azon vállalatok neve, akikről folyamatosan található híradás (MVM, E.ON, MOL, Nexon, IBM, SAP, Kürt, AAM, Magyar Telekom, Vodafone, Posta, Spar, Tesco, CBA, Nestlé, K&H, OTP, MKB, CIB, MagNet, Raiffeisen, Erste, Holcim, DunaDráva Cement). Ennek pozitív olvasata, hogy az említett vállalatok ezek szerint folyamatos jelleggel folytatják CSR-gyakorlatukat, negatív olvasata pedig, hogy elsősorban az ismert márkák kerülnek be a vállalati híradásokba, pedig több vállalatnak vannak elismerésre okot adó kezdeményezése. Elsősorban nagyvállalati híreket olvashatunk, miközben pont a közösségi támogatások és szerepvállalások kapcsán a helyi kis- és közepes vállalatok is bővelkednek ilyen tevékenységgel – csak feltételezhetően nem így nevezik, és nem végeznek tudatos médiamenedzsmentet. A vállalati hírek legtöbbje a vállalati jótékonysághoz kapcsolódó akciókról számol be, láthatóan a kulcsszavainkhoz leginkább ezt a gyakorlatot, az ide tartozó programokat és tevékenységet sorolja a média (és a vállalatok és a közvélemény is). Látható ugyanakkor, hogy más tartalmakkal is sikerül azért cégeknek betörnie a média. Elsősorban azoknál a vállalatoknál tapasztalhatjuk ezt, amelyek 1) folyamatos híradással mindenféle tevékenységükről beszámolnak a nyilvánosságnak, így belső intézkedéseikről, menedzsment jellegű akcióikról is és a közvetlenül az alaptevékenységükhöz kapcsolódó CSR gyakorlataikról (ilyen pl. a Tesco, Vodafone, Spar); továbbá 2) azok a cégek tudnak ilyen témákat becsempészni, amelyeknek csak egy-egy ilyen híre jelent meg (pl. Zwack, Cetelem, Citibank). [Amennyiben csak az „adomány” illetve „támogatás” kulcsszavakra keresünk, akkor 10882 hírtalálatot ad a rendszer az elmúlt félévre visszamenőleg.]
▪
A hírek többségében civil kedvezményezett vagy kezdeményezés is megjelenik, az összefogásra épülő kezdeményezésekről általában írnak a médiában. Tisztán egy-egy vállalatról, annak akciójáról szóló hírek is bőven vannak ugyanakkor. Több vállalat a vállalati alapítvány révén mutatja be a közösségi tevékenységét a médiában.
▪
Az alábbi adományozási, közösségi akciók jelentek meg az elmúlt félévben a médiában:
Oktatás, hátrányos helyzetűek segítése az oktatásban (Posta, Kürt, NI)
Egészségügy, gyermek egészségvédelem (Posta, Béres)
Hátrányos helyzetűek egyéb támogatása (E.On, IBM, Microsoft, Tesco, Kürt, Deloitte, Szerencsejáték, Duna-Dráva Cement, Holcim)
Adományozás általában (Nexon, AAM, CBA és Procter & Gamble, Erste, Magyar Telekom,)
Sport (MKB)
Művészet (Erste)
Társadalmi vállalkozók (NESsT-Citibank)
Árvíz (Pfizer, Bookline)
A vállalati hírekben az alábbi kulcsszavak azonosíthatóak: támogatás, adományozás, díj, környezettudatosság, hátrányos helyzetűek, oktatás, egészségügy, pályázat, fenntarthatósági jelentés, párbeszéd. Látszik, hogy a vállalatok CSR-hírei gyakran iparági, szakmai médiumokban találnak helyet, ilyen a Magyar Gyáripar, az Élelmiszer magazin, a Progresszív stb. Korábban említettük az iparág szerinti megfigyelhető mintázatokat – itt most hangsúlyoznunk kell, hogy ez összefügghet láthatóan a média összetételétől is. Elsősorban az IT és telekommunikáció iparágakban működő vállalatok esetében láthatjuk, hogy a termékhez, alaptevékenységhez kapcsolódó akciók jelennek meg elsősorban – ez iparági sajátosság. (Magyar Telekom és Origo Zöld TV-je, IT cégek szoftver támogatásai stb.). Hasonló még az FMCG szektor, ahol ugyancsak az iparági lényeges kérdésekkel foglalkoznak a vállalati hírek: fogyasztók egészsége és a környezettudatos vásárlás. Ide sorolhatjuk azért az energiaipart is, amely elsősorban az iparági sajátosságokból adódóan is a környezettudatos intézkedésekről és a megújuló energiákat hasznosító és/vagy lehetővé tévő beruházásairól adott számot az elmúlt félévben. Továbbá a pénzügyi szektor egy-egy szereplője is érintette az alapvető iparági dilemmákat egy-egy hírben (pl. HWB átalakulása MagNet Bankká, Erste Bank pénzügyi kultúra fejlesztési önkéntes munkája stb.). alapvetően ez jó hír szakértői szemmel nézve, mert ha ugyan még hangsúlyos eltolódás is tapasztalható a támogatások és adományozások felé, már láthatjuk a „lényeges kérdésekről” való híradást is. Nem állt módunkban sajnos azonosítani, hogy ezek a hírek mennyire a vállalatok ösztönözésére (és fizetésével) vagy a média nyitottsága révén kerülhettek be a híradások közé. Ide sorolhatjuk még a beruházáshoz vagy működéshez kapcsolódó érintetti párbeszédről szóló híreket (MOL, Tesco). Természetesen azonosíthatóak azok a nem iparágfüggő hírek is, amelyekről vállalati közleményekben olvashatunk, tehát egy-egy vállalati is kommunikációt folytat abban a témakörben: ilyen az éghajlatváltozás és a környezettudatos intézkedések, a közösségfejlesztés, a díjak, a beszállítói lánc menedzsment és a fenntarthatósági jelentések
publikálása. ▪
Látható, hogy vannak már vállalatok, amelyek elkezdték tudatosan menedzselni a fenntarthatóságról szóló beszámolásukat és a tájékozódás forrását is jelentheti már egy-két esetben a fenntarthatósági jelentés. Az elmúlt félévben hírt adtak a Zwack Unicum, a Nestlé, K&H Bank, Holcim, Prologis). A fenntarthatósági jelentések kapcsán hírként jelent még meg a KPMG kutatása, az Alternate Kft. ide tartozó képzése és konferencia előadása. Egy vállalat esetében a CSR-stratégia megalkotása is hírértéket jelentett (a Posta a Corvinus Egyetemmel készíttette el stratégiáját), továbbá két vállalat az ehhez kapcsolódó szervezeti átalakítás, új pozíció létrehozatalát is kommunikálta (Vodafone és Dreher Sörgyárak).
▪
A beszállítói lánc menedzsmentje nemzetközi szinten nagyon népszerű és aktuális téma jelenleg, itthon még csak gyerekcipőben jár, néhány ilyen hírrel találkozhattunk még csak: a McDonalds beszállítói auditfolyamatairól, a siemens „beszállítói magatartás kódexéről” illetve a Magyar Telekom több beszállítónak odaítélt „Delfin díjáról” (amelyet többek között az Alternate Kft. vehetett át). A CBA kapcsán a helyi vállalkozók előnyben részesítését hangsúlyozta a híradás.
▪
A vállalatok tevékenységét elismerő díjakról az „egyéb CSR-hírek” fejezetben írunk részletesen, itt csak megerősítjük, hogy sok olyan hírt találtunk, amely valamely díj átadásáról ad számot. Úgy tűnik, hogy bár rengeteg díj van már így is Magyarországon e területen, ez egy jó módja a cégeknek és a civil szervezeteknek (vagy más meghirdetőnek) bekerülni a médiába. Láthatóan ugyanakkor a médiacégek nem ellenőrzik a díjak megalapozottságát, ismertségét, elismertségét, a díjazott vállalati tevékenység más média megjelent hírekkel való konzisztenciáját vagyis hitelességét, hanem elsősorban sajtóközlemények utánközlését jelenti.
▪
A környezetvédelmi intézkedéseket is ide sorolhatjuk, hiszen bár az iparágtól és tevékenységről függően meghatározza azok mértékét és típusát, mégis jellemzően bármelyik vállalat hírt adhat környezettudatos gyakorlatairól. Az elmúlt félévben sok vállalat így is tett (MVM, EDF Démász, Holcim, Spar, Tesco, K&H Bank, CIB Bank, MKB Bank, UniCredit, Holcim, Duna-Dráva Cement stb.).
▪
A munkatársakhoz kapcsolódó CSR-hír nagyon kevés volt az elmúlt félévben – bár hozzá kell tennünk, hogy ez összefügghet a válság következtében szükségszerű leépítésekkel is, amelyek nem engedték, hogy a dolgozókkal való bánásmód pozitívumait hangoztassák most a vállalatok – egy-két hír azonban megjelent (K&H dolgozói életminőség program, kisgyermeküket nevelő édesanyák újbóli munkába állása, AAM kerékpáros munkahely, több vállalat önkéntes programja során említi a dolgozók bevonását, Magyar Telekom atipikus foglalkoztatási rendszere).
▪
Egyetlen iparági összefogásról olvashattunk 2010. első félévben megjelent hírek körében. A Magyar Sörgyártók Szövetsége (amely a hazai legnagyobb három gyártó iparági és szakmai szövetsége) a felelős alkoholfogyasztást, a járművezetés során az alkoholfogyasztás veszélyeire felhívó kampányt szervezett – JÓFEJ néven. A társadalmi kampány iparági megvalósulása hazánkban egyedülálló példa.
Állami CSR-hírek Az állam, a kormányzat szerepe a CSR előmozdításában vitathatatlan. Ideális esetben olyan híreket kellene találnunk, amelyek azokat az állami intézkedéseket mutatják be, amelyek a fenntartható
fejlődést, a vállalatok társadalmi felelősségvállalását terjeszti, ösztönzi. Ezek lehetnek jogszabályi intézkedésekre, monitoringra vonatkozó intézkedésekre, állami vállalatok kapcsán hozott példamutató intézkedésekre, szakpolitikákra vagy támogatásokra vonatkozó hírek. Ám a 2010. első félében megjelenő sajtó- és médiahírek kapcsán nem ilyen sokszínű a kép. Viszonylag kevés állami intézkedéssel kapcsolatos hírt olvashattunk, és azok is kevés féle témára és gyakorlatra fókuszáltak: Jogszabályalkotás, szabályozás: ▪
Az éve eleji éghajlatvédelem, a klímatörvény kapcsán volt több hír is, amely az EUs és nemzetközi irányelveknek megfelelő intézkedést jelentett volna, ám – elsősorban a civil szervezetek véleménye szerint –a törvény életre hívása a gazdasági érdeklobbi gátjába ütközött.
▪
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának ösztönzését szolgáló rehabilitációs járulék emelése volt a másik szabályozással kapcsolatos hír, amely a média érdeklődését felkeltette. Itt a médiában elsősorban a kedvező hatások jelentek meg, miszerint ezáltal nő a munka-erőpiaci kereslet a megváltozott munkaképességű emberek iránt.
Támogatások, anyagi ösztönzők: ▪
Rendkívül sok hír szólt arról, hogy az állam – általában EU-s támogatások kiosztása révén – anyagi támogatást nyújt a környezetvédelmi, zöld beruházásokhoz, intézkedésekhez. Sokszor a hírek önmagukban a pályázati lehetőségekről szólnak (energiatakarékossági pályázatok lakóparkoknak, izzócsere intézkedéseknek, energetikai fejlesztéseknek stb.), kevésbé az eredményekről és a hatásokról.
▪
A legtöbb ide tartozó hír kimondott környezetvédelmi jellegű támogatásokról szólt, néhány szólt a válságkezelést segítő krízisalapról.
▪
Egy-egy írásban felhívták a közvélemény figyelmét arra, hogy az állami támogatások sokszor ellentmondásosak és egymás fenntarthatósági potenciálját kioltó hatásúak.
Csupán egy hír jelent meg arról, hogy az állam kontrolláló, ellenőrző funkciójáról e témakörben: a KVvM Zöld Kommandójáról, amely az építési és bontási hulladék engedély nélküli kezelését kívánta visszaszorítani. Több cikk szólt ugyanakkor a mérési rendszerekről, módszerekről és igényekről. Itt nem végrehajtott intézkedések, hanem inkább előremutató javaslatok és diskurzusok alkották a hírek tartalmát. Szóba került az ökolábnyom mérési módszer kiterjesztése és alkalmazása, a gazdasági növekedés újfajta mérőrendszerének kidolgozási igénye, a UNDP által kezdeményezett mérési rendszer kidolgozását szolgáló regionális projekt elindítása (amelyben a GSZT CSR-munkacsoport is részt vett a szakértői véleményezésen). Csupán egyetlen hírt találtunk a sajtófigyelés során, amely a felelős és átlátható lobbi tevékenység szükségszerű kialakítását és erősítését hangsúlyozta – ez a hír pedig Fekete Istvánnak, a Joint Venture Szövetség és a GSZT CSR-munkacsoport elnökének felszólalásának köszönhető. A választások kapcsán is megjelent a fenntarthatóság és CSR témaköre: a leköszönő köztársasági elnök kiemelte, hogy fontos változás, hogy olyan párt jutott a parlamentbe, amelyiknek a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés a legfontosabb elvei között van. Sólyom László pozíciójáért induló Schmitt Pál és Balogh András bemutatkozásaiban is megjelent fogalmi szinten a fenntartható fejlődés. Pozitív fejlemény, hogy az elmúlt fél
évben minden párt sajtóközleményeiben említésszinten megjelent a fenntartható fejlődés. A választások után a fenntarthatóság kérdése számtalan cikkben előkerült, azonban ezek az országgyűlés éppen alakuló bizottságairól, illetve azok összetételéről íródtak. Összességében megállapíthatjuk, hogy: Az elmúlt időszakban az állami intézkedésekkel kapcsolatos hírek többsége a KVvM munkásságaihoz kapcsolódóan, környezetvédelem témakörben jelentek meg. Túlsúlyban a támogatásokról szóló hírek, és kevésbé az állami szektorban végrehajtható egyéb, CSR-t ösztönző intézkedések voltak a hírek középpontjában. A fenntartható fejlődés és a CSR feltehetőleg „politikailag” semleges abból a szempontból, hogy minden párt és politikus előszeretettel használja beszédeiben, bemutatkozásaiban és programjaiban. Elsősorban kommunikációs szinten érintkeznek a politikusok a témával, de reményeink szerint a közeljövőben egyre többet akciók formájában is viszontlátunk majd. A média láthatóan nyitott az állam intézkedésekről való beszámolásra, sőt egyre inkább érzékeny a fenntarthatósággal kapcsolatos ellentmondások felismerésére és ennek hangot is ad.
Civil szektor CSR-hírek A civil szektor szerepe a fenntarthatóság és CSR előremozdításában vitathatatlan. Egyrészt saját tevékenységük és társadalmi, közhasznú programjaik révén járulnak hozzá a fenntarthatósághoz, továbbá nyomásgyakorló vagy együttműködő civilként hatást is gyakorolnak a vállalatok tevékenységére, stratégiájára. A média számára elsősorban az újszerű programok, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos projektek, a helyi kezdeményezések és a vállalatokra vonatkozó kezdeményezések bizonyultak érdekesnek. A keresőszavak alapján elsősorban azokat a civil kezdeményezéseket vizsgáltuk jelen elemzésükben, amelyek a kulcsszavainkhoz illeszkedtek, a vállalatok társadalmi felelősségvállalásához kapcsolódóak – így elképzelhető, hogy rendkívül jelentős, fenntartható fejlődést szolgáló, ám vállalatok nélkül megvalósuló civil kezdeményezések és programok jelenleg nem kerültek bele az elemzésünkbe. Az elmúlt félévben az alábbi híreket találtuk a civil szektorhoz kapcsolódóan: Vállalatok számár kiadott díjak jelenthetnek egy médiába kerülési módot a civil szervezetek (és a vállalatok) számára, ezekről előszeretettel beszámol a média (legkiemelkedőbb üzleti adományozó, zöld iroda verseny stb.); A tömeges megmozdulást vagy nagyobb közönséget megszólító programok is a médiába kerültek (akár helyi, akár országos viszonylatban nézve): pl. egy adott település gyalogosait célzó kampány, ifjúsági napok, futófesztivál egy társadalmi ügyért stb; A civil licit a vállalatok és civil szervezetek együttműködésének témakörét képviseli a médiában, az elmúlt fél évben nem nagyon találtunk valódi együttműködésről szóló hírt, hanem csak adományozói, támogatási projektekről (egy említhető, a CIB Bank és a Bátor Tábor együttműködése, amely a támogatáson és önkéntes munkán túl HR-képzések tartására is kiterjedt például); Témák szerint vizsgálva bár a civil kezdeményezéseknél is hangsúlyosan szerepelnek a környezetvédelmi programok, itt már jóval nagyobb hangsúlyban találunk szociális témájú híreket is, pl. az egészségügy kapcsán (a Kék Pont kezdeményezéséről a www.kannabiszpont.hu létrejöttéről); illetve itt is jelentősnek mondható a fenntartható
fejlődés és fenntarthatósági teljesítmény mérhetőségével kapcsolatos ajánlások, javaslatok szerepeltetése.
Egyéb CSR-hírek A trendek és befolyásolók vizsgálata szempontjából érdekes, hogy a vizsgált szektoroktól függetlenül, milyen átfogó, szektoroktól független vagy több szektorhoz is kapcsolódó hírek jelentek még meg a CSR kapcsán. 2010. első félévben elsősorban az alábbi hírek megjelenéséről számolhatunk be: Kutatások, piackutatás, trendkutatás: Láthatóan fontos, hogy a CSR környezetét és keretrendszerét jobban megismerjük, ennek érdekében többen is végeznek erre vonatkozó kutatások. Az elmúlt félévben négy nagy kutatási projektről számolt be a téma kapcsán a média: ▪
Fogyasztói kutatás, a fenntarthatóságra, felelős fogyasztásra nyitott és hajlandó fogyasztók arányát, a szegmens méretét vizsgálták többen is (elsősorban vállalatok pl. Magyar Telekom);
▪
Speciális szegmenset vizsgált a Nestlé, a főiskolások és egyetemisták munkahelyválasztási szempontjai között kívánta felfedezni és felmérni a felelősségvállalás befolyásoló erejét;
▪
A www.socialbranding.hu (médiacég) és az Alternate Kft. (tanácsadó cég) együttműködésében született kutatás a CSR-kommunikáció vizsgálatáról, amelyről viszonylag több médium is hírt adott – akár saját elemzést is végezve;
▪
A KPMG (tanácsadó cég) a hazai fenntarthatósági jelentéseket vizsgálta és elemezte, következtetéseket levonva a vállalatok nem pénzügyi beszámolási tevékenységére és teljesítményére vonatkozóan.
▪
Ugyancsak tanácsadó vállalat, a Braun & Partners Network illetve leányvállalatai készítenek kutatásra épülő vállalati rangsorokat, amely a társadalmi felelősségvállalást (CSR 24/7) vagy a társadalmi hírnevet vagy reputációt vizsgálja CSR szempontból is.
▪
Rendszeres kutatás a vállalatok (vagy akár a lakosság) adományozói tevékenységét feltérképező szociológiai kutatás, amelyről 2010. első félévben is olvashattunk.
Megfigyelhetjük, hogy míg az elmúlt években a kutatások elsősorban még arra irányultak, hogy feltérképezzék a lakosság vagy egy meghatározott csoport tájékozottságát a CSR illetve fenntartható fejlődés definícióival és gyakorlataival szemben, most már egyrészt egy-egy konkrét szeletére koncentrálnak a kutatások, másrészt a vállalatokra kiható hatását kívánják felmérni. Gyakran szerepelnek hírek az aktuális CSR-jellegű díjak átadása és kedvezményezettei kapcsán. Az elmúlt félévben is egy tucat hírről jelentek meg hírek: üzleti etika díjról, csr hungary díjról, zöld iroda verseny díjazottakról, legkiemelkedőbb adományozó díjról, CSR 24/7 top 200 díjról, valóban felelős vállalat díjról, CSR Best Practice pályázat díjazottakról, Delfin díjról, dr. Georg Winter életmű díjról. Szakértői szemmel azt hihetnénk, hogy díjtúltengés van már így is a piacon, mégis látjuk, hogy az új díjak is „kellenek” – ennek valószínűsíthetően egyik befolyásoló tényezője az is lehet, hogy a médiában való szereplést ezek lehetővé teszik, megkönnyítik. A díjakat általában civil szervezetek, tanácsadók vagy
médiacég hirdeti meg, egyetlen egynél konkrét vállalati díjról van szó, amelyet beszállítói körében hirdet meg (Delfin díj – lásd korábban). Továbbá olvashatunk még az év társadalmilag felelős bankja díjról, a Megújuló emberért díjról, HR üzleti partnerség díjról, Kerékpáros munkahely díjról, sajtó junior prima díjról is. Több olyan hír jelent meg, amely a fenntarthatóságról, CSR-ről folytatott diskurzust örökíti meg, ezek között többen is említést kap a GSZT illetve a CSR-munkacsoport elnöke, Fekete István. Az építészeti fejlesztések, beruházások kapcsán gyakran jelenik meg egy-egy megjegyzés szintjén, hogy környezettudatos, környezetbarát, fenntarthatósági szempontokat is érvényesítettek (Corvin sétány, Lágymányosi híd, ökolakópark stb.). Feltételezhetően a beruházások pályázati pénzek bevonásával történtek, amelyek megkövetelték ezt a beruházóktól – ám ez a hírekből nem derül ki egyértelműen. Lényeg, hogy az ezzel kapcsolatos híreknél az ökoépítészetet, környezettudatos és fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezését hangsúlyozzák a hírek, írások. (Fontos azonban megjegyeznünk, hogy az akadálymentes tervezés és építés nem jelenik meg ugyanezekben a hírekben!) Az oktatás és ismeretterjesztés területe tekinthető még kiemelt „egyéb CSR-hír” kategóriába tartozónak: a CSR-t előremozdító oktatások, képzések, tanfolyamok, tudásmegosztó platformok beszámolói ugyancsak terjednek a médiában: az ökosuliktól kezdve a Piac és Profit képzésén illetve az Alternate tréningjeink keresztül a BCCH illetve a Braun & Partners tapasztalatcsere programján át, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány vagy a WWF szemléletformáló és kapacitásépítő kampányáig. A hagyományos jellegű oktatási intézménybe integrált CSR-kurzusok, oktatások kevésbé jelentek meg a vizsgált médiumokban 2010 első félévében. Természetesen az „egyéb CSR-hírek” fontos alkotóeleme az aktuálpolitika illetve a nemzetközi és hazai egyéb aktuális történések, amelyek kapcsolódnak a CSR-hez, ilyenek voltak az elmúlt félévben: A környezetvédelmi katasztrófák: a nemzetközi katasztrófák (pl. BP), valamint az árvíz itthon és az ezzel kapcsolatos lakossági és vállalati szintű adományozás, felelősségvállalása; A válság és az ezzel kapcsolatos kríziskezelés és pénzügyi kultúra fejlesztésével kapcsolatos hírek; A választások és az állami szabályozásokat aktuálisan megvitató hírek; Korrupciós botrányok – ám ezeket az eseményeket ritkán kapcsolják össze a vállalatok felelős működésének kérdéskörével, szimplán a „botrány” marad a fókuszban és nem kerül CSR-kontextusba.
Zárszó a sajtófigyeléshez Látható, hogy a média rendkívül sok és sokféle CSR-projektről, -akcióról beszámol. Azonosíthatóak ugyan kedvenc és mostoha témák, összességében minden szektorhoz kapcsolódóan bemutatnak néhány jó gyakorlatot. Sajnos a jó gyakorlatok olyanokra fókuszálnak, amelyektől kevésbé várhatjuk a valódi megoldásokat (pl. adományozás, díjak stb.), de a jövőben várhatóan ezek még tisztulni fognak. Közvetett módon látható, hogy a vállalati hírek kapcsán nehézséget jelent a médiacégek számára különbséget tenni a közvélemény számára releváns és a vállalati promóciókba illeszkedő hírek között. Megállapíthatjuk tovább, hogy az állami intézkedésekre
„éhesen” várják a médiacégek, hogy beszámoljanak azokról. Az előző félév CSR-híreit vizsgálva az alábbi alapvető befolyásoló tényezőket fogalmazhatjuk meg, amelyek meghatározzák a médiában szereplő hírek tartalmát: Vállalatok sajtóközleményei, hírei (saját kiadás és PR-cikkek); Állami intézkedések, szabályozások és támogatások; aktuálpolitika, nemzetközi és hazai nagy tömegek érdeklődését felkeltő „aktualitások” CSR-vonatkozásai; CSR-hez kapcsolódó díjak; CSR-kutatások, amelyek a CSR-trendeket és piaci meglapozottságát kívánják vizsgálni; CSR-tanácsadók, médiacégek és civil szervezetek kezdeményezései, amelyek a CSR népszerűsítését, a jó gyakorlatok terjesztését célozzák. A média kapcsán gyakran esik szó a „bulvárosodás” jelenségéről és annak veszélyeiről. Anélkül, hogy itt részleteiben kifejtenénk és megoldanánk a jelenség mögött meghúzódó tényezőket, néhány fontos jellemzőt kiemelnénk. A bulvárosodás egy kétoldalú jelenség: a média azt gyártja, amire igény, fogékonyság van; az olvasók/nézők azt fogyasztják, amire lehetőségük van, ugyanakkor egyrészt a válsághoz is kapcsolódó alacsony ár, alacsony minőség irányában való elmozdulás nem csak az FMCG szektorban felismerhető, de a média szektorban is azonosítható jelenség; másrészt az emberek a médiát nem is elsősorban „csak” ismeretek, információk megkapása érdekében keresik, hanem elsősorban kikapcsolódás, szórakozás érdekében.
Zárszó a média szektor CSR-elemzéshez kapcsolódóan Látható a fentiekben bemutatottak alapján, hogy a média szektor bár sokat tesz a CSR és a fenntarthatósági gyakorlatok népszerűsítése érdekében, mégis sok hiányosságot és akadályozót azonosíthatunk, amely eredményesség és hatásossá tehetné tevékenységét. A civil szektorhoz hasonlóan: elsősorban üzleti lehetőségként tekintenek a CSR-re (új platformok, új tartalmak, új hirdetők és új olvasói tábor), és kevésbé vállalják fel hiteleső szerepüket az információátadás folyamatában. A médiavállalatok saját felelősségvállalási stratégiájukat, tevékenységüket nem teszik nyilvánosság, többségükben nem is foglalkoznak még ezzel a kérdéskörrel.
Melléklet – Sajtófigyelés források ATV - Hírek News of the TV-channel ATV in written form. Provided by ATV. Budapest, Online, Magyar
Blikk Online Blikk.hu is the portal of Blikk, one of the most popular daily tabloids in Hungary with varied news. Provided by Ringier Kiadó Kft. Budapest, Online, Magyar
Bruxinfo - EU Hírek Up-to-date news, domestic and international economic information covering the topics of EU institutions, foreign trade, agriculture, healthcare and other industrial sectors directly from Brussels. Provided by BruxInfo. Brüsszel, Online, Magyar
events, provided by Gazdasági Rádió. Budapest, Online, Magyar
HVG - Automenedzser.hu Brief news, tests, advice about automobile market. Provided by HVG. Budapest, Online, Magyar
HVG - Ecoline.hu Brief news about economy, companies and industry, provided by HVG. Budapest, Online, Magyar
HVG - Eduline.hu Educational information and brief news, provided by HVG. Budapest, Online, Magyar
Civil Rádió - Hírek News of the radio channel Civil Rádió in written form. Provided by Civil Rádió. Budapest, Online, Magyar
HVG - Travelline.hu Information and brief news about travelling and tourism. Provided by HVG. Budapest, Online, Magyar
Duna Televízió - Hírek, műsorok News and other TV-programmes of Duna TV in written form. Provided by Duna Televízió Zrt. Budapest, Online, Magyar
HVG.hu Frequently updated news with an international outlook, a total recap of everything important happening in the business world in Hungary and worldwide. Provided by HVG. Budapest, Online, Magyar
ECEBD - Műanyagipari Hírek A regional market research on the plastics industry in marketing and technical related topics. Provided by ECEBD Budapest, Online, Magyar
FigyeloNet.hu Hungarian and international economic news continuously. Provided by Sanoma Budapest Lapkiadó Rt. Budapest, Online, Magyar
Független Hírügynökség - Hírek Provides the most up-to-date news, official statements containing public information, standpoints of organizations and institutions. Provided by Független Hírügynökség. Budapest, Online, Magyar
Gazdasági Rádió - Hírek Brief news about economy, politics, finance and foreign
Hrportal.hu Up-to-date information about Human Resources, including educational, labor market, personnel and business news. Provided by HR Portal. Budapest, Online, Magyar
Index.hu Comprehensive news service from a prestigous portal. Provided by Index.hu Rt. Budapest, Online, Magyar
Kisalfold.hu Online version of Kisalföld. News with detailed information on what is making headlines in West Hungary. Provided by Lapcom. Győr, Online, Magyar
Klubrádió - Hírek News of the radio channel Klubrádió in written form. Provided by Klubrádió. Budapest, Online, Magyar
Kreatív Online Continuous on-line information on media, marketing, public relations and advertising. Provided by Kreatív Online. Budapest, Online, Magyar
MTI-Eco - Hírek Prime economic, financial, general and political news several times a day. Provided by MTI Eco. Budapest, Online, Magyar
Magyar Hírlap Online Continously updated news on domestic and international affairs with background information. Provided by Magyar Hírlap. Budapest, Online, Magyar
MedicalOnline.hu Professional news, reports on healthcare and medical issues including new developments, legal information, relevant improvements in technology. Provided by Professional Publishing Hungary Kiadó Kft. Budapest, Online, Magyar
Mfor.hu News about finance, marketing, company management and HR. Provided by Origo. Budapest, Online, Magyar
Origo.hu Various news from a leading Hungarian portal. Provided by T-Online-Origo. Budapest, Online, Magyar
Piacesprofit.hu Countinuosly updated information with news concerning economic, political, business and corporate events. Provided by Piac és Profit. Budapest, Online, Magyar
Privatbankar.hu Quality economic news, published on a continuous basis. Provided by Netbankár Kft. Budapest, Online, Magyar
Prohardver.hu Continuously updated information on the computer industry. Provided by prohardver.hu Budapest, Online, Magyar
ReSourceInfo.hu - Magyar Construction and real estate industry information with brief news, company and industry focus. Provided by NET Média Zrt. Budapest, Online, Magyar
Uniospenz.hu News about business and finance in the European Union. Provided by Origo. Budapest, Online, Magyar
Mindroom-Médiafigyelés A new functionality to search the latest information, news, interviews by keywords in major television channels and radio programmes. Budapest, Online, Magyar
Uzletietika.hu News about business ethics and environmentally friendly solutions. Provided by Origo. Budapest, Online, Magyar
Népszabadság Online Online edition of the most popular daily in Hungary with continously updated news. Provided by Népszabadság. Budapest, Online, Magyar
Vallalkozoinegyed.hu News about busines, financing, HR, PR, taxation and other useful information. Provided by Origo. Budapest, Online, Magyar
Népszava Online Continously updated news on domestic and international affairs with background information. Provided by Népszava. Budapest, Online, Magyar
hetivalasz.hu Printed and online publications with a political outlook, interesting comments, economic developments in the country. Provided by Heti Válasz. Budapest, Online, Magyar
ITcafe.hu Continuously updated information on software and IT industry. Provided by prohardver.hu Budapest, 5xDaily, Magyar
CIB Bank - Reggeli értékpapír- és devizapiaci hírek Daily snapshot of currency and security markets from Hungary and abroad. Provided by CIB Bank. Budapest, Naponta, Magyar
Prim.hu Frequently updated prime information on the computer industry. Provided by Prim Rt. Budapest, 5xDaily, Magyar
Cashline Értékpapír - Cash Point Daily newsletter focusing on international and national macroeconomic and stock exchange events. Provided by Cashline Értékpapír. Budapest, Naponta, Magyar
Axel Springer - Regionális napilapok (válogatás) Selection of different Hungarian regional newspapers with local industry and company information. Provided by Axel Springer. Budapest, Naponta, Magyar
Computerworld.hu Daily summary of what is making headlines in the world of computers, with company and industry news worldwide. Provided by IDG. Budapest, Naponta, Magyar
BOON.hu - Észak-Magyarország Észak-Magyarország provides daily news related to Miskolc and Borsod-Abaúj-Zemplén regions. Provided by Inform Média Kft. Miskolc, Naponta, Magyar
Concorde - Napi Hírlevél Daily summary of domestic and international stock and government securities markets. Provided by Concorde Securities. Budapest, Naponta, Magyar
Blikk Blikk is one of the most popular daily tabloids in Hungary with varied news. Provided by Ringier Kiadó Kft. Budapest, Naponta, Magyar
Délmagyarország Regional daily with up-to-date information on what is happening in the southern part of Hungary. Provided by Lapcom. Szeged, Naponta, Magyar
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Monthly supplement of the Chamber of Commerce and Industry of Borsod-Abaúj-Zemplén County. Miskolc, Naponta, Magyar
Délvilág Daily newspaper focusing on the economic, political and everyday developments of South Hungary. Provided by Lapcom. Szeged, Naponta, Magyar
Buda-Cash - Napi Jelentés Daily brokerage reports covering stock exchange indices, foreign and local news. Provided by Buda-Cash. Budapest, Naponta, Magyar
Equilor - Napi devizapiaci Elemzés Daily news about foreign currency. Provided by Equilor. Budapest, Naponta, Magyar
BusinessOnline.hu Periodical on the e-business. Provided by Prim Online. Budapest, Naponta, Magyar
Equilor - Reggeli Körkép Daily summary about comprehensive investment solutions. Provided by Equilor. Budapest, Naponta, Magyar
BÉT Hírek Daily trading and company-related information form the Budapest Stock Exchange. Provided by BSE. Budapest, Naponta, Magyar
Esztergomi Hídlap - Selection Hungarian daily provides information, news on the events concerning Ister-Granum Euro-region. Provided by Esztergomi Hirdető Kft.
Esztergom, Naponta, Magyar
HAON.hu - Hajdú-Bihari Napló Regional daily with up-to-date information on what is happening in the northeastern part of Hungary. Provided by Inform Média Kft. Debrecen, Naponta, Magyar
HWSW.hu Frequently updated news on IT industry, including latest information in the field of hardware, software and telecommunications. Provided by HWSW Online Informatikai Hirmagazin. Budapest, Naponta, Magyar
Hajdú-Bihari Napló Regional daily with up-to-date information on what is happening in the northeastern part of Hungary. Provided by Inform Média Kft. Debrecen, Naponta, Magyar
Iroda.hu - Hírek, Elemzések Construction and real estate industry information with brief news, company and industry focus. Provided by Iroda.hu Kft. Budapest, Naponta, Magyar
JogiForum.hu First Hungarian Legal Website provides useful information for jurists, lawyers, students of law and potential clients. Provided by Jogászoknak Kft. Pécs, Naponta, Magyar
Kelet-Magyarország Kelet-Magyarország provides daily information about the region of Szabolcs-Szatmár-Bereg.Provided by Inform Média. Nyiregyháza, Naponta, Magyar
Kisalföld Daily with detailed information on what is making headlines in West Hungary. Provided by Lapcom. Győr, Naponta, Magyar
MTI - Környezetvédelmi hírlevél Daily bulletin on environment protection, development and regulation issues including international and Hungarian news. Provided by MTI-Eco. Budapest, Naponta, Magyar
MTI - Reggeli Monitor Morning recap of what has happened all around the world and also in Hungary with international, economic and political focus. Provided by MTI. Budapest, Naponta, Magyar
Magyar Hírlap Independent daily newspaper with loads of Hungarian news from public life, together with detailed political and economic coverage. Provided by Magyar Hírlap Kiadói Kft. Budapest, Naponta, Magyar
Magyar Hírlap (Pdf) Independent daily newspaper with loads of Hungarian news from public life, together with detailed political and economic coverage. Provided by Magyar Hírlap Kiadói Kft. Budapest, Naponta, Magyar
Magyar Nemzet One of the highest circulation Hungarian dailies providing political, economic and cultural news. Budapest, Naponta, Magyar
Magyar Nemzet - Archívum Archives of one of the highest circulation Hungarian dailies providing political, economic and cultural news. Budapest, Naponta, Magyar
Magyar Tőkepiac Geomédia Zrt. publishes official information from the Hungarian Financial Supervisory Authority (HFSA), the Budapest Commodity Exchange (BCE), the Budapest Stock Exchange (BSE), and the Central Clearing House and Depository (KELER). Budapest, Naponta, Magyar
Metropol Short political, economic and general daily news on Hungarian and international happenings.Provided by MTG Metro Gratis Kft. Budapest, Naponta, Magyar
Napi Gazdaság Business daily with comprehensive coverage of interest rates, international and domestic capital and commodity market news, economic and company information. Provided by Napi Gazdaság. Budapest, Naponta, Magyar
Társasága Kiadó Kft. Zalaegerszeg, Naponta, Magyar Napi Gazdaság (Pdf) Business daily with comprehensive coverage of interest rates, international and domestic capital and commodity market news, economic and company information. Provided by Napi Gazdaság. Budapest, Naponta, Magyar
Népszabadság Most popular Hungarian daily with general, political and economic sections. Provided by Népszabadság. Budapest, Naponta, Magyar
Népszabadság (Pdf) Most popular Hungarian daily with general, political and economic sections. Provided by Népszabadság. Budapest, Naponta, Magyar
Népszava Daily with extensive coverage of domestic and international news together with background information. Provided by Népszava. Budapest, Naponta, Magyar
Népszava (Pdf) Daily with extensive coverage of domestic and international news together with background information. Provided by Népszava. Budapest, Naponta, Magyar
OTP Bank - Napi Jelentés Daily brokerage report from a well-known player with comprehensive macro, international, forex and governement securities markets coverage. Provided by OTP Bank Rt. Budapest, Naponta, Magyar
PSZÁF - Közzétételek.hu Based on the Hungarian capital market act the Hungarian Financial Supervisory Board (PSZÁF) provides a central portal (közzétételek.hu) for the participants of the financial market to publish their resolutions. Provided by PSZÁF. Budapest, Naponta, Magyar
Pannon Lapok Társasága - Regionális Napilapok (válogatás) Pannon Lapok are regional daily newspapers including Dunaújvárosi Hírlap, Fejér Megyei Hírlap,Veszprémi Napló,Vas Népe, Zalai Hírlap.Provided by Pannon Lapok
Penzcentrum.hu Daily macroeconomic, company and industry news, covering domestic and international markets alike. Provided by Net Média Zrt. Budapest, Naponta, Magyar
Portfolio.hu - Napi Hírek Daily macroeconomic, company and industry news, covering domestic and international markets alike. Provided by Portfolio.hu-Net Média Rt. Budapest, Naponta, Magyar
Quaestor - Napi Hírlevelek Daily newsletters provide not only up-to-date information on macroeconomic and financial market in Hungary, but also in-depth company analyses. Provided by Quaestor. Budapest, Naponta, Magyar
Raiffeisen Bank - Napi jelentés Comprehensive daily domestic and international equity market news, benchmark indices, public company information, together with government securities market briefing and short term outlook. Provided by Raiffeisen Bank Rt. Budapest, Naponta, Magyar
Raktaram.hu Construction and real estate industry information with brief news, company and industry focus. Provided by Iroda.hu Kft. Budapest, Naponta, Magyar
Retail.hu Information about retail market with brief news, company and industry focus. Provided by Iroda.hu Kft. Budapest, Naponta, Magyar
SZON.hu - Kelet-Magyarország Kelet-Magyarország provides daily information about the region of Szabolcs-Szatmár-Bereg.Provided by Inform Média. Nyiregyháza, Naponta, Magyar
Sg.hu Informatika & Tudomány Frequently updated news on IT industry, including latest information in the field of hardware, software and
telecommunications. Provided by SG.hu Kiadói Kft. Budapest, Naponta, Magyar
TV2 - Tények News of TV2 TV-channel in written form. Provided by MTM-SBS Zrt. Budapest, Naponta, Magyar
Takarékbank - Napi jelentés Takarékbank - Daily overview on macroeconomic events and financial markets of Hungary and Central Europe. Provided by Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. Budapest, Naponta, Magyar
Terminal.hu Daily on-line newpaper on the world of Information Technology and Internet. Provided by Terminál.hu. Budapest, Naponta, Magyar
Tozsdeforum.hu Daily publication of Tőzsdefórum provides information on trading, companies, corporate actions and stock exchange. Budapest, Naponta, Magyar
Turizmus hírlevél Daily news on the latest happenings in the tourism industry. Provided by Professional Publishing Kft. Budapest, Naponta, Magyar
Világgazdaság Prime Hungarian economic daily with indispensable amount of domestic and international economic information, financial, company and industrial news. Provided by Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. Budapest, Naponta, Magyar
Észak-Magyarország Észak-Magyarország provides daily news related to Miskolc and Borsod-Abaúj-Zemplén regions. Provided by Inform Média Kft. Miskolc, Naponta, Magyar
Közbeszerzési Értesítő Weekly roundup of public procurements with detailed information on tenders and bidders. Budapest, 3xWeekly, Magyar
Adó Sziget
Practical guide of law concerning taxation, social insurance, labor, wages and salaries regulation. Provided by Adó Sziget. Budapest, 2x hetente, Magyar
Bruxinfo - EU Újság Providing up-to-date news, domestic and international information concerning the European Union directly from Brussels. Provided by Bruxinfo. Brüsszel, 2x hetente, Magyar
Váci Napló Hungarian regional newspaper provides information, news on the events concerning Vác-region. Provided by Dunapress Multimédia Bt. Nagymaros, 2x hetente, Magyar
168 óra 168 óra is a weekly Hungarian magazine including political, economic information with commentaries. Provided by Telegráf Kiadó Kft. Budapest, Hetente, Magyar
Bankkártya.hu Weekly publication contains latest news, detailed information on bank cards and their usage. Provided by Bankkártya Netinfo. Budapest, Hetente, Magyar
Buda-Cash - Heti Jelentés Weekly macroeconomic overview and Hungarian and foreign market reports. Provided by Buda-Cash. Budapest, Hetente, Magyar
Dun&Bradstreet - Cégközlöny Figyelő Weekly extract of the Hungarian Company Official Gazette (Cégközlöny), informing about changes in the ownership, leaders, headquarters, activity of companies. Provided by Dun&Bradstreet. Budapest, Hetente, Magyar
Esztergomi Hídlap - Heti Kiadás Hungarian weekly provides information, news on the events concerning Ister-Granum Euro-region. Provided by Esztergomi Hirdető Kft. Esztergom, Hetente, Magyar
Figyelő Popular weekly magazine on Hungarian and international
economy. Provided by Sanoma. Budapest, Hetente, Magyar
HVG - Teljes kiadás Leading economic weekly with an international outlook, a total recap of everything important happening in the business world in Hungary and worldwide. Provided by HVG. Budapest, Hetente, Magyar
IT Business A weekly magazine containg company and industry news from IT sector, latest technological developments and tenders. Provided by IT-Business Publishing. Budapest, Hetente, Magyar
MTI - Iparági hírlevél Brief articles on Hungarian companies and sectors of different industries. Provided by MTI-Eco. Budapest, Hetente, Magyar
MTI - Élelmiszerbiztonsági hírlevél Weekly bulletin on food safety information focusing on the developments of food processing, consumer protection, animal health and pre-harvest issues. Provided by MTI Eco. Budapest, Hetente, Magyar
Magyar Demokrata Weekly political magazine covering economic and cultural issues as well. Provided by Artamondo Kft. Budapest, Hetente, Magyar
Magyar Narancs Weekly magazine on culture, politics and lifestyle, with large focus on arts. Provided by Magyarnarancs.hu Lapkiadó Kft. Budapest, Hetente, Magyar
Napi Gazdaság - Informatika Weekly supplement of an economic daily on the world of telecommunication, information technology and internet. Provided by Napi Gazdaság. Budapest, Hetente, Magyar
Sanoma Zrt. - Meglepetés One of the most popular weekly tabloids in Hungary with varied news for women. Provided by Sanoma Zrt. Budapest, Hetente, Magyar
Sanoma Zrt. - Nők Lapja One of the most popular weekly tabloids in Hungary with varied news for women. Provided by Sanoma Zrt. Budapest, Hetente, Magyar
Szabad Föld Weekly newspaper containing economic, local, regional and other news of the Hungarian countryside. Provided by Geoholding Zrt. Budapest, Hetente, Magyar
Számítástechnika - Computerworld Weekly publication provides information on latest developments of hardware and software market. Provided by IDG Hungary. Budapest, Hetente, Magyar
Vasárnap reggel A weekly newspaper containing economic, local, lifestyle, regional and other news. Provided by Axel Springer. Budapest, Hetente, Magyar
Vasárnapi Blikk Vasárnapi Blikk is one of the most popular weekly tabloids in Hungary with varied news. Provided by Ringier Kiadó Kft. Budapest, Hetente, Magyar
Élet és Irodalom Hungarian journal about literature and public life. Provided by Élet és Irodalom Kft. Budapest, Hetente, Magyar
Magyar Közlekedés Provides information on logistics and transportation issues in Hungary and in the European Union. Provided by Magyar Közlekedés Kiadó Kft. Budapest, Kéthetente, Magyar
Marketing&Média Bi-weekly analysis of media, domestic and the international trends, news and markets. Provided by Média hírek Kft. Budapest, Kéthetente, Magyar
Medical Tribune Professional news, reports on healthcare and medical issues including new developments, legal information,
relevant improvements in technology. Provided by Professional Publishing Hungary Kiadó Kft. Budapest, Kéthetente, Magyar
professional conferences and other legal events. Provided by De Jure. Budapest, Havi, Magyar
Média Kábel Műhold Hírlevél The newsletter provides special, up-to-date information on domestic and international events and draws the attention to fresh publications and current events concerning the media industry. Provided by Média Connection Kft. Budapest, Kéthetente, Magyar
Gazdasági Tükörkép Magazin This exclusive economic and business journal describes comprehensively the domestic economic, market and business ethic relations. Provided by GTM Kiadói Kft. Budapest, Havi, Magyar
Napi Gazdaság - Jogi tanácsadó Weekly legal advisor with the most important information on regulations having an impact on the operation of Hungarian enterprises and that of the country's economy. Provided by Napi Gazdaság. Budapest, Kéthetente, Magyar
Nemzetközi Agrárgazdasági Hírlevél - Agrár-Európa Professional newsletter on Hungarian agriculture with main trends, EU preparation, crop yields and wine production. Provided by Agrár-Európa Kft. Budapest, Kéthetente, Magyar
Sanoma Zrt. - Maxima One of the most popular weekly tabloids in Hungary with varied news for women. Provided by Sanoma Zrt. Budapest, Kéthetente, Magyar
Autótechnika Monthly publication of X-Meditor Kft. provides information on automobile market. Győr, Havi, Magyar
Bautrend Exclusive monthly journal provides news, information, tips and advice about the construction industry and related activities. Provided by HVG Press Kft. Budapest, Havi, Magyar
Haszon Magazin Economic monthly in an easy-to-read and understand language with lots of investment ideas, tests and tips. Provided by Haszon Magazin. Budapest, Havi, Magyar
Ingatlan és Befektetés Monthly information on Hungarian property market news, trends and developments.Provided by Ingatlan és Befektetés. Budapest, Havi, Magyar
Kreatív Monthly newspaper on the novelties from the world of media, online and advertising. Provided by Kreatív Online. Budapest, Havi, Magyar
Lapkiadás és Médiapiac Professional Magazine provides news and information on publishers and publishing industry, publishes the results of researches concerning the industry and focuses on the development of foreign markets. Provided by Grabowski Kiadó Kft. Budapest, Havi, Magyar
MB Partners Zrt. - Cégértéklevél Monthly publication for entrepreneurs and international companies with comprehensive news about mergers and acquisitions take place in Hungary. Provided by MB Partners Zrt. Budapest, Havi, Magyar
Braun & Partners Network - Gazdaság és Felelősség Hírlevél Monthly newsletter about events, initiations and solutions according to the Corporate Social Responsibility (CSR). Provided by Braun&Partners. Budapest, Havi, Magyar
MSZP - Balközép Monthly publication of the Hungarian Socialist Party about current political and public life topics. Provided by MSZP. Budapest, Havi, Magyar
De Jure - Jogászok magazinja Monthly journal provides information about laws,
Magyar Energia Hivatal - Aktualitások Important news, decrees, information on tenders and the
activity of the Hungarian energy sector. Provided by the Hungarian Energy Office. Budapest, Havi, Magyar
Mai Piac Mai Piac provides monthly information on Hungarian food industry with relevant company issues. Provided by HVG Press Kft. Budapest, Havi, Magyar
Mentor Press Hungary Kft. - Mentor Magazin Magazin on education, health and lifestyle. Provided by Mentor Press Hungary Kft. Budapest, Havi, Magyar
Média Zrt. Budapest, Havi, Magyar
Sanoma Zrt. - Nők Lapja Egészség Health supplement of the weekly newspaper for women. Provided by Sanoma. Budapest, Havi, Magyar
Supply Chain Monitor Monthly magazin, focusing on news and trends of supply chain management and logistics, including warehousing, material handling, transportation, distribution and information technology. Provided by Sycamore Media Publishing. Budapest, Havi, Magyar
Műanyag és Gumi Technical-Scientific monthly journal of the Scentific Society of Mechanical Engineers, The Society of Hungarian Chemists and the Enterprises of the Hungarian Plastics and Rubber Industry. Budapest, Havi, Magyar
Termékmix Monthly reports and analyses on food and beverage industry, wholesale and retail trade- including new product information, industry forecast.Provided by Termékmix Kft. Budapest, Havi, Magyar
PC World Monthly overview on IT and telecommunications industry focusing on latest developments of hardware, software market. Provided by Magyaroszág Lapkiadó Kft. Budapest, Havi, Magyar
Trade Magazin Magazine on the market of fast moving consumer goods (FMCG) is made for business decision-makers. Provided by Grabowski. Budapest, Havi, Magyar
Piac & Profit Economic and lifestyle monthly with industrial, investment and marketing info together with personal profiles, car, book and music novelties. Provided by Piac és Profit. Budapest, Havi, Magyar
Élelmiszer Monthly on Hungarian food industry with company information. Provided by Professional Publishing Hungary. Budapest, Havi, Magyar
Pincér Monthly publication provides latest news, information concerning catering/food industry. Provided by Termékmix Kft. Budapest, Havi, Magyar
Ügyvédvilág Monthly journal for lawyers and their clients about several areas of law (civil right, real estate right, penal law etc.) and many other topics of life, eg. carrier, science, travel, lifestile. Provided by Complex Kiadó Kft. Budapest, Havi, Magyar
Progresszív Magazin Monthly news and analysis of FMCG sector in Hungary, with supplements and interviews concerning this sector. Provided by Crier Media Group. Budapest, Havi, Magyar
Kosár magazin Consumer's magazin is publishing tests, articles, blacklists on all types of consumer goods. Published by the National Association for Consumer Protection in Hungary (NACPH) Budapest, 10xAnnually, Magyar
ReSource - Magyar Construction and real estate industry information with brief news, company and industry focus. Provided by NET
Magyar Gyáripar Economic and political background of issues concerning national industries and employers, as well as, related
international news. Provided by Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Budapest, 10xAnnually, Magyar
Készletezési Társaság focuses on logistics and latest developments concerning the topic. Budapest, 6xAnnually, Magyar
Vendéglátás The magazine of Central-Press provides news, useful information on the background industry, novelties, actual themes from the different fields of the trade, interesting topics. Provided by Central-Press Budapest Kiadói Kft. Budapest, 10xAnnually, Magyar
Magyar Textiltechnika News, analyses, trends, technical and other information about the Hungarian textile industry. Provided by Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület. Budapest, 6xAnnually, Magyar
Cementipari Szövetség - Hírek, elemzések Bimonthly publication provides news, information, statistics and analysis concerning building material industry. Provided by Magyar Cementipari Szövetség. Budapest, Kéthavonta, Magyar
Magyar Energetika Professional publication focusing on energy sources, energy production and EU directives in this respect. Provided by Energetikai Társaság. Budapest, Kéthavonta, Magyar
Mélyépítő Tükörkép Magazin Bimonthly exclusive journal provides news, information concerning construction industry and the related activities. Provided by Tükörkép Kiadói Kft. Budapest, Kéthavonta, Magyar
Navigátor Bimonthly news on logistics, cargo, transportation, customs regulation and related informatics issues. Provided by Magyar Közlekedés Kiadó Kft. Budapest, Kéthavonta, Magyar
Transpack Bi-monthly magazin covering the packaging industry, transportation and logistics in Hungary. Published by Horizont Média Kft. Kiskunhalas, Kéthavonta, Magyar
Vendég & Hotel A professsional Hungarian magazine, provides news on hotel and catering industry focusing on the latest trends. Provided by Professional Publishing Kft. Budapest, Kéthavonta, Magyar
Logisztikai híradó Publication of Magyar Logisztikai Beszerzési és
Extreme Net Kft. - A Tanácsadó Új The main target of the magazine is to provide organized and up to date information about the financial sector, detailing fields such as personal and corporate finance, insurance, investment funds, taxation, and real estate. Provided by Extreme Net Kft. Budapest, Negyedévente, Magyar
Figyelő - Trend A supplement of the Figyelő magazine dealing with banking & finance, real estate, automotive industry and telecom spheres. Provided by Sanoma Budapest Lapkiadó Rt. Budapest, Negyedévente, Magyar
Magyar Irodapiac Magyar Irodapiac is a quarterly Hungarian newspaper, which provides relevant information about the national and CEE office and real estate markets. Provided by Magyar Irodapiac Ltd. Budapest, Negyedévente, Magyar
Munkaügyi Szemle Quarterly publication about personal management, labour market, laws in theoretical and pragmatical ways. Provided by Munkaügyi Szemle. Budapest, Negyedévente, Magyar
Postások Szakmai Egyesülete - Posta News and analyses on the Hungarian postal market and services. Provided by the Postások Szakmai Egyesülete. Budapest, Negyedévente, Magyar
Konzervújság Méte-Konzervújság (Canning News) is a quarterly publication focusing on the Hungarian canning industry published by the Hungarian Scientific Society for Food Industry. Budapest, 2xAnnually, Magyar
Budapest, Alkalmanként, Magyar KPMG - Adólevél Új Tax Alert provides information on taxation issues in Hungary. Provided by KPMG Magyarország. Budapest, Annually, Magyar
Népszabadság - A 150 Leggazdagabb Magyarországon Annual supplement of Népszabadság containing basic information about the 150 richest men in Hungary. Budapest, Annually, Magyar
Népszabadság - Mellékletek Annual supplements of Népszabadság focusing on the 100 most influential Hungarians, the 100 best restaurant, the 50 most promising firms, forecast about Hungary and the world. Budapest, Annually, Magyar
Népszabadság -Felsőoktatási Melléklet Annual supplement of Népszabadság containing up-to-date information about the higher education in Hungary. Budapest, Annually, Magyar
ACNielsen Hírlevél Newsletter providing analysis of fast moving consumer goods market. Provided by ACNielsen. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Bank és Tőzsde Comprehensive mothly analysis of financial markets with background information. Provided by Aranypenz. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Bankszövetség - E-hírlevél Provides detailed information about financial institutions and money markets both domestic and international in Hungarian. Provided by Magyar Bankszövetség. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Bor és Piac Professional magazine focusing on news, facts and background information about the winery industry. Published 8 times per year, provided by Grabowski. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Budapest Airport Rt. - Sajtóközlemények Press releases on passenger, airplane and cargo traffic information of Budapest Airport. Provided by Budapest Airport Rt.
CBRE - Sajtóhírlevél Press releases about property market, provided by the world’s leading commercial real estate adviser firm, CB Richard Ellis. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Colliers - Sajtóközlemények Comprehensive review on key supply, demand, rent and yield trends in the Hungarian property market. Provided by Colliers International. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Deloitte - Sajtóközlemények, Hírlevelek Professional newsletter aiming at providing up-to-date information on industries, investments and taxes. Provided by Deloitte Zrt. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Energiainfo.hu Company and industry news from the energy sector, with transactions, market moving information. Provided by Energiainfo.hu. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Equilor - Villámhír Brief analyses on current macroeconomic events. Provided by Equilor. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Ernst & Young - Sajtóközlemények Comprehensive press releases provide up-to-date information, analysis on political, macroeconomic and legal sectors in Hungary. Provided by Ernst and Young. Budapest, Alkalmanként, Magyar
FIDESZ - Sajtóközlemények Press release from one of the main political parties in Hungary, Alliance of Young Democrats Civic Party, providing their latest opinions regarding main political and economic issues. Provided by Fidesz. Budapest, Alkalmanként, Magyar
GFK - Felmérési eredmények Market research reports on Hungarian economic sectors, business activity and living standards. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Budapest, Alkalmanként, Magyar HVCA - Iparági hírek Information on the key industries and companies of Hungary including relevant company activities, development directions ect. Provided by Hungarian Venture Capital and Private Equity Association. Budapest, Alkalmanként, Magyar
HVG Online Zrt. - Szakmai kiadványok These publications inform you about the most important news, trends and coming updates broken down into topics. Provided by HVG Online Zrt Budapest, Alkalmanként, Magyar
ITTK - Infinit hírlevél Weekly newsletter on information society developments, global and local trends in Internet usage, mobile communication and its role in the globalisation process. Provided by Információs Társadalom- és Trendkutató Központ. Budapest, Alkalmanként, Magyar
KELER Zrt. - Társasági események Statements on corporate events, annual shareholders and general meetings and other market-moving developments. Provided by KELER Zrt. Budapest, Alkalmanként, Magyar
KPMG - Sajtóközemények Új Press releases providing information on taxation, banking, investment, accounting and other issues. Provided by KPMG Magyarország. Budapest, Alkalmanként, Magyar
MB Partners-Cégérték Blog Publication for entrepreneurs and international companies with comprehensive news about mergers and acquisitions take place in Hungary. Provided by MB Partners Zrt. Budapest, Alkalmanként, Magyar
MSZP - Sajtóközlemények Press release from one of the main political parties in Hungary, Hungarian Socialist Party, providing their latest opinions regarding main political and economic issues. Provided by MSZP. Budapest, Alkalmanként, Magyar
MTI - OTS-Cégvonal Uncensored, not edited company news, announcements, briefings straight from companies of all kinds of activities. Provided by MTI. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Magyar Hírlap - Mellékletek Various supplements of the independent daily newspaper, Magyar Hírlap. Provided by Magyar Hírlap Kiadói Kft. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Magyar Közlekedés Online Provides information on logistics and transportation issues in Hungary and in the European Union. Provided by Magyar Közlekedés Kiadó Kft. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Lóerő A professsional Hungarian magazine, provides news on automobile industry focusing on the latest trends. Provided by Lóerő Médiacsoport Kft. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Magyar Reklámszövetség - Hírek Up-to-date news from MRSZ (Hungarian Advertisement Association) about changes, current events of the advertising industry in Hungary. Provided by Magyar Reklámszövetség. Budapest, Alkalmanként, Magyar
MABISZ - Biztosítási Szemle News, interviews, analyses, reports and international trends about the life and non-life insurance sectors. Provided by MABISZ. Budapest, Alkalmanként, Magyar
NRC - Hírlevél Short surveys of Internet-based services. Provided by NRC. Budapest, Alkalmanként, Magyar
MAVESZ - Hírlevél Professional newsletter of the Hungarian chemical industry provided by The Hungarian Chemical Industry Association (MAVESZ)
Napi Gazdaság - Egészségünk Melléklet Supplement of Napi Gazdaság on the matters of health care. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Napi Gazdaság - Energia Melléklet Supplement of Napi Gazdaság on the latest news concerning sources of energy with information on power stations, oil, coal and other means of energy. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Napi Gazdaság - Logisztikai melléklet Weekly supplement of an economic daily on logistics and transportation Provided by Napi Gazdaság. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Nemzetgazdasági Minisztérium - Sajtóközlemény Press releases on the activity of the Hungarian Economy and Transport Ministry and relevant company actions in Hungary. Provided by the Ministry for National Economy. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Nemzeti Hírközlési Hatóság - Sajtóközlemények Telecommunications market news with main trends and figures of the fixed-line and mobile segment. Provided by National Communications Authority (NHH). Budapest, Alkalmanként, Magyar
ORTT - Közlemények Announcements about Hungarian television and radio broadcasting. Provided by the National Radio and Television Commission. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Hírek Up-to-date news, reports on employment conditions controlled by Hungarian Labor Inspectorate. Provided by OMMF. Budapest, Alkalmanként, Magyar
PSZÁF - Határozatok Resolutions concerning the participants of the Hungarian capital market, financial, banking and insurance sector from the Hungarian Financial Supervisory Authority. Provided by PSZÁF. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Papíripari Kutató Intézet - Gazdasági Hírek Up-to-date news and analysis on cellulose and paper industry. Provided by Papíripari Kutatóintézet Kft. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Progresszív Hírlevél Short news of global FMCG sector with interviews and relevant corporate actions. Provided by Crier Media Group. Budapest, Alkalmanként, Magyar
SZDSZ - Sajtóközlemények Press release from one of the political parties in Hungary, Alliance of Free Democrats, providing their latest opinions regarding main political and economic issues. Provided by SZDSZ. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Tranzitonline.eu Information from the world of logistics. Provided by PS News 2001. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Turizmus Trend Biweekly magazine with professional information on the latest trends in the tourism industry. Provided by Professional Publishing Kft. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Világgazdaság - Befektetés és Műkincspiac Melléklet Paintings, jewellery, etc. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Világgazdaság - Energia Melléklet Supplement of economic daily gazette on energy implications of Hungary's forthcoming European Union accession with information on electric power stations, nuclear and other means of energy. Provided by Axel Springer Budapest Kiadói Kft. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Világgazdaság - Makrogazdaság Melléklet Economic supplement of Világgazdaság with a round-up of domestic and worldwide economic situation, analyses of most important macro indicators. Provided by Axel Springer Budapest Kiadói Kft. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Világgazdaság - Medicina Melléklet Health care publication from economic daily with WHO analyses on world's health situation, health care's legal background, financing and most important advancements of the sector. Provided by Axel Springer Budapest Kiadói Kft. Budapest, Alkalmanként, Magyar
Budapest, Alkalmanként, Magyar Világgazdaság - TeleBit Melléklet Telecom, information technology and on-line-related supplement. Provided by Axel Springer Budapest Kiadói Kft.
