A KoZGoNDoLKoZÁSÉsez ÉnrÉrnrc, ,aa,
ERTEKRENDSZEREK
ATALAKULASA
zerek, közgondolkozás ésemberi kapcsolatok Ertékek,értékrends Tiírsadalomtörténeti és szociológiai értelembenaz énéktárgyak, viszonyok, eszmék tarsada]mi su|ya,az emberi világ önszabá|yoző, visszacsatoló mechanizmusa. Érték az, arnit az emberek fontosnak tartanak, legyen az dolog, tulajdonság vagy cselekedet. Más értelmezésekszerint az énékfontos életcélvagy viselkedési standard az egyes ember számára, olyan norma, normarendszer, amelyhez erősen pozitív attitűddel viszonyul az egyén.Tehát az értékolyan pozitiv tartalmú célok,üszonyok, eszmék, pozitív tartalomma] felruhrízotttiírgyakösszessége,amelyek nem különállóan, hanem egymással összefüggésben,rendszerkéntirányítják egy-egyembercsopoft, társadalmi réteg döntéseit és tevékenységet.Az értékekrendszere sem fogalmi, sem tartalmi szempontból nem választható el a történelmi és tiírsadalmi meghatározottságoktól. Az egyéníértékeketmeghatározó tényezők közül a legfontosabbak: a családi háttér, a tudás, a társadalmi csoporthoz tartozás, a munkaerő-piaci pozíció ésa lakóhely. A magyar társadalom értékrendjea XX. század második felébentöbbszörös vá]to. záson ment keresztül. Miután a politikai változások teljes vagy résziegesgazdasági és társada]mi rendszervá]tást is jelentettek, rendszerint együtt jártak az értékrendszerek átalakulásával, olykor erőszakos átalakításának kísérletével. A közvélemén}.tmegosztó egyik legkorábban felmerülő kérdésaz ország második a felszabadulás világháborús szereplésének,va]amint az (lgynevezett íelszabadulásnak a megítélése megítélése volt. A második világháboru befejeződését- a szélsőjobbhoz vonzódó kisebbség kivételével_ az egészmagyar társadalom nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul. Mindazok, akik számára ez a közvetlen életveszélybőlvaló megmeneküléstjeIentette, természetesmódon íelszabaduláskéntéltékát az eseményeket'Ugyanakkor a német csapatokat az ország területéről kiűző szovjet csapatok bevonulását a társadalom jelentős csoportjai megszálláskéntéitékmeg. A szovjet katonák hódító hadse regtagjai voltak, ennek megfelelően a megszállás rendszerénekkialakítását erőszakos esemé. nyek sora kísérte,ami a magyar társadalomban természetesmódon félelmetkeltett. A szocialista rendszer létezésénekidőszakában április 4-e _ a katonai műveletek befejezésének hivatalos dátuma - az egy-lklegfontosabb hivata]os politikai ünneppé vált, amit magától értetódően elutasítottak míndazok, akik valamilyen formában szenvedő alanyaivá váltak a szovjet megszállásnak. Sokak számara nyilván nagyon nehéz volt egytitt é|ni azza| a kettősséggel,hogy a keleti fronton elesett rokon - a propagandaszólamok szerint _ ,,fasiszta gyilkos'', akinek még az emlékétis illett elfeledni, mert a Szovjetunió ellen hadat viselő ország katonájaként pusztult el. Az elesett szovjet katona viszont - b;írmit tett - csakis hős lehetett, akinek az emlékét az ország szinte va]amennf településénekközponti terein - néhol a templomkenekben - felállított emlékművek őrizték. ahol éventekét-három alkalommal ritualizált
ÉRrÉrnsNoszEREKÁTAIÁKUúSA az ÉnrÉrex. 258 . a KoZGoNDoLKozÁsÉs ünnepségeketrendeztek. Mindemellett a szovjet jelenlét tartóssá valása, továbbá az 1956-os szovjet beavatkozás emléke is hozzáyárult a közgondolkozásban ennek a kettősségnek a fennmaradásáthoz. követő esztendőkben a háborússzerepléssel A második világháborúbefejeződését és a közelmúlttal való szembenézésjegyébenkomoly esélyeivoltak a magyar társadalmi tudat demokratizálódásának. Az új viszonyok között ennek a folyamatnak fontos lépése volt a különböző címekésrangok eltörlése,az arisztokratikusmagatartásformák háttérbeszorítása.Bfu azisigaz,hogy néhányesztendő alatt hosszúmúitta] rendelkező mentalitásokat,beidegzettségeket csak részlegesenlehet megváltoztatni' A modern nemzettudatkialakulását azonban az 1947_l949-es fordulat hosszúidőre elodázta, tisztázatlanul hagyva olyan kérdéseket,mint az 1947-es párizsi békekötés által ismételten megerősített ,,kisnemzeti tudat'' vagy éppen a zsidósághoz való viszony.A fordulatkövetkeztébenelveszettannak a lehetőségeis' hogy a Horthy-kor. ban is jelen lévő- felemás - polgári értékek,amelyeknek a szerePe 1944-1945 után erősödött, meghatározóvá váljanak a hétköznapokban. az értékrendszer Az értékrendszerváltozásait meghatározó módon befolyásolták a társadalmi-gazváltozásai dasági változások, a társada]omszerveződésmódja. Amíg Ny'r:gat-Európábanaz individuá1isszabadságraépítőpiaci koordináció volt a rendezőelv,addig Kelet-Európában ,,a szovjetizáció,',a végletekigközpontosító, á]1amivezérlésű,,tervracionalitás',érvényesült. Ennek értelmébena központi hatalom e]lenőrizte az emberi ésanyagi erő. forrásokat, á]lamosítottaa termeléseszközeit, a magánvagyonokat, kipréseltea háztartásokból rejtett tanalékaikat,kisajátította az emberek munkaerejévelvaló rendel. kezésjogát. Az omnipotens természetűhatalom atomizálni ésproletarizálniigyeke. zett a társadalmat.Ennek érdekében, ahogy a padlásokat,űgy az emberi tudatokatis megpróbálták tisztára söpörni. A fordulat éveit követően az ötvenes évek elején cé1tudatosanszervezett propaganda-hadjárat folyt a társadalom átneveléseérdekében. Így minden 1945 előtti értékfeleslegessévált vagy reakcióssá, kispolgárivá nyilvánították, az értékrendekfoly.tonossága megszakadt, Szerves átalakulásuknak elveszetta lehetősége. Az 1945 utáni éwizedekbena magyar társadalom értékrendjében végbementváItozásokat alapvető módon érintette az, hogy a hagyományos kisközösségek életmódotésemberi tudatot szabáIyozó ereje,normarendszeretúlságosan gvorsan bomlott fel ahhoz, hogy kialakulhattak volna az ezeket helyettesítő magatartáSformákésnormák, amelyek egyúttalmegőrizhettékvolna a hagyományos közösségi énékekegy részét' a ,,szocialista" A kialakítandó ,,szocialista',értékrendszerközépPontjába a patt, a munka és az értékrendszerideologikus alapon idea|izált közösség került. A gyírak homlokzatát többek között dolga,'. A teleprimint például a ,,Munka becsüIet ésdicsőség olyan jelszavak ékesítették, 1éseken,az intézményekben, az üzemekben dicsőség-ésszégyentáblákatrí]iítottakfel a ,,szocialistaépítésben élenjárók''tiszteletére,illewe a rosszul teljesítőkkipellengérezésére.Miközben az oIyanhagyományosan a szociáldemokráciához kötődő értékeket, mint a munka tiszteleteésszeretete,az önképzés,a munkatársak közötti szolidaritás' a valós szaktudás elismerésegyakorlatilag felszámoltak. A magánéletetés a közéletet elvá.lasztótermészeteskorlátok _ átmeneti]eg- megszűntek.A szocialisra berendezkedésaz egyes emberek magánéleténekellenőrzéséreés szabalyozására is jogot formált. A korábbi - alapvetően individualis - értékekaz ötvenes évektől jelentőségüket, való ragaszkodás rosszabb esetbena polgári értékekhez elveszítették
ÉRrÉrReNoszrRex' xozcoNpoI-roás ÉseNtsrRtrepcsonror ÉnrÉxrx,
. 259
egyértelműen társadalmi és politikai hátrányt jelentett. Az új érvényesülésifeltéte. lekhez való alka]mazkodás jegyében gyakran át kellett értékelnia személyeséscsaládi múltat.Ki kellett iktatni a korábban büszkén válialt hagyományokat, a családi tablókról retusálni kellett a valamilyen okból kel]emetlennéváló rokonokat. A magánmúlt átértékelésére leg. inkább azok szorultak rá, akiknek a paly ája meredeken emelkedett. Az ötvenes évekelső íelében szocializálődő nemzeerős hadékekértékrendjére tást gyakoroIta kommunista ideológia univerzalizmuemelsa. Magasztos értékké kedett a harciasság, aharckészség, az önfe|áldozásra képesheroizmus. Az egyén. Rajzóraa Kilián György fiúkkolában.Budapest,195 1 nel szemben misztifikálódott a közösség, az egyéni normák helyett a központilag kialakított (ál)közösségi értékekváltak meghatározővá, pontosabban ezeket próbálták a hétkoznapiéletésa közgondolkodás normáivá emel. ni. A marxizmus gondolatköréhez kötődő értékektársadalomra vaió ráerőltetésének vitt kollektivizmus' a legintenzívebbidőszaka 1948 és1956 közé esik.A szélsőségekig a nemzeti érzéseksárba tiprása, az emberi jogok semmibevétele ekkor öltörte a legélesebbformákat. Am ez a törekvés nem járt sikerrel. A működésébenteljesen irracionális tervgazdálkodás lendülete j953-ra elfogyott' épp,gy, ahogy a tudatformá]ás is kudarcba fulladt. 1956 forradalma többek között ezt iS ékesenbizonyította. A negyvenes_ötvenes évekerőltetett ,,modernizációja,, Magyarországon az individualizáció, az atomizáció és a szekularizáció erősödését eredményezte,amelynek következtében új társadalmi integrációs helyzet alakult ki. Ebben a háború előtti magatartásminták már egyre kevésbéjátszhattak szerepet, a hatalmon lévők _ a kommunista káderelit - ríltalmegjelenítettújviselkedésinormák pedig - avárakozásokkal ellentétben- inkább dezintegrációshatást fejtettekki. Az 7956-ot követő időszak kétperiódusra osztható: a hetvenes évekközepéig taÍtó az 1956.ot időszakot a társadalom ideológiai semlegesítése határozta meg leginkább, a hetvenes követő időszak évek második felétől a nyolcvanas évekvégi rendszerváltozásig tartó szakasz pedig periódusai már a marxista ideológiától és az á]'talamegtestesített értékektől való elfordulás jegyébenzajlott. Amígaz ötvenes évekelső felébenhatalmon lévők megkövetelték a
260 . e rozcon.ooLxo^s ÉsAz ÉnrÉrax. ÉRrÉxRrruoszrREx Árnr-qxuúse
A képkorabeliszövege:,,Az élenjárószovjetszépirodalom A Canz gyár segíta tennelésben. acélöntödéjének dolgozótPopovAcéléssalak címűművébőI olvasnakfel ebédszünetben.'' 1950 hörül társadalomtól a feltételnélkülíelismerést,a politikai vezetéSáltal kitűzött célokkal való teljesazonosulástéstámogatást,addig a hatvanasévektőlmár egyreinkább csak a hallgatólagos elismerés,az ideológiai és történelmi tabuk és a fennálló politikai viszonyok tiszteletben tartása volt a követelmény. Ennek a szemléletváltásnaka megfogalmazásavolt KádárJános l962-es híressévált jelszava:,,Aki nincs ellenünk, az velünk van.,' Az értékekátrendeződéseaz á|Iami,eg'iháziéscsaládi ünnepek sorsán keresztül is nyomon követhető. A társadalom számára hagyományos ünnepeket gyorsan felváltották a történelmi politikai évfordulók kvázi szakrális célú,demonstratívünnepi megmozdulásai.A személyeslétbensőségesünnepeit is igyekezteka háttérbeszorítani. 1956 után lassan változott a helyzet. Az új keletű politikai ünnepek mellett fokozatosan újra ünnepelhetővé vált a karácsony, a húsvét.Ezzel párhuzalT}osan kialakítottáka családi éle!ünnepeinek,,szocialistakereteit',.Igy vezettékbe a keresztelő ellensúlyozásáraa névadó ünnepséget,támogatták a társadalmi - úgynevezett KlSZ-esküvőket, és a polgári szertartásrendszerinti temetéSeket.A karácsony és a családi ünnepek aváltoző erejűpolitikai nyomás ellenéreis megőriztékíontosságukat Az állami politikai ünnepek között a legfontosabbááprilis 4-e, a családok életében. november7-e ésmájus i -jevált' Március 21.énekaz ] 9l9-es kommün évfordulójának március 15-étkellett háttérbeszorítania.Az á|lama|aoítóSzent Iswán naoia átalakult
. 26l ÉRrÉxrx, ÉRrÉrRrNoszEREK, KoZGoNoolroás ESENlBERI KA,PcSotÁToK az alkotmány ünnepévé,március 15-e pedig az egészkorszakban veszélyes-gyanús, lassan feledendő ünneppélett (Kalmár Melinda l998). Az emberi erőforrások fokozatosan ,,elrejtődtek'' apazarl,orendszer elől, ésrejtett formában hasznosu]tak. Ez meggyorsítottaa második gazdaságmegerősödését,ami idővei visszahatott a társadalom gondolkodásmódjára ésértékrendszerére. Az álta|á. nos társadalmi vélekedés szerint,ami a magánszférábankészült,az csakjobb iehetett az áLlaminá].A hetvenes évektői egyre értékesebbé váit minden' amit nem az á1|am közreműködésével állítottak elő' A köznyelvben ,,maszeknak'' (magánszektor = maszek) nevezettáruk éstermékekgyakranvalóban jobb minőségűekvoltak,a ,,maszek,, éttermekbentöbbnyire valóban jobb vo|t az ételminősége,udvariasabb a kiszolgá1ás. Jelentősen emelkedett azoknak a presztízse,akik az állami intézményrendszerrel szemben érvényesítenitudták érdekeíket,akik ki tudták játszani az ál\ami gazdasági szabályokat, akik úgynevezett,,ügyes emberek,, voltak. Az időben elnyúló folyamat során erősodtek a gazdasághoz, a racÍonálisgazdaságimagatartáShozkötődő értékek, s ennek következtébenfokozatosanújértékekéséletmódokalakultak ki. Mindezeknek volt egy korlátja: a politikával érintkező értékekésmagatartásformák lényegében változatlanok maradtak. 1956 tapasztalatainaka birtokában a magyar társadalom döntő többsége hosszúéveken,évtizedekenkeresztül az adott iehetőségekközött a lehető legjobbnaktartottaazt a politikai-hatalmirendszert,amelybenélt.Lényegében büszke is vo]t arra, hogy Magyarország vált a ,,legvidámabb barakká,' a szovjet zőnában. S ha valamitől fé|t,az elsősorbana rendszer_ dogmatikus írányú_ megváltozása volt. A hatvanas évek közepétől kialakult depolitizált, a magánéletháborítatlanságát depoIitizáltság lassan és folyamatosan felértékelő, formálisan a ,,szocialistahatalmi elvárásokhoz,' igazodó értékrend nem változottjelentősen'Az ideológia teljes a hetvenesévekvégéig kiüresedése,a hatalmi elvárásoktól történő fokozatos elfordulás a nyolcvanasévek elejénkezdődött, ésaz évtizedvégérevált teljessé. jellegzetessége, A hatvanas-hetvenesévekmagyarországiértékviszonyainak hogy számos individuá]is értékmagas fokú stabilitást mutat, s ez a relatívstabilitás a nyolcvanasévekbenis megmaradt.Az adott viszonyok között figyelemreméltójelen. séga magvar társadalom magas fokú individuallzáció1a az évtizedelején.Ez elsősor. ban azzal magyarázhatő, hogy a hatalom részétőIcsökkenő ideológiai nyomással szemben megerősödött minden olyan értékésmagatartásforma,ami az anyagijóléthez kapcsolódott. A hatvanas-hetvenes évtizedekben- a mutatkozó problémák elie. nére_ jelentős volt a csa]ádSzerepea mindennapi életben. Bár a hatalmi struktúra l956 után nem változott meg lényegesen,az uralom technikái íolyamatosan finomodtak. A pragmarikusabb megközelítés értelmébena múlt megítélésevált az egyik leglényegesebbideológiai kérdéssé. ,,A konszolidáció legfontosabb eszköze a dehistorizá|ás. Az ú,ikurzus dehistorizálás depolitizáió tevékenységének nem új múltképetakar. (...) A vezetésúgyszabadulhatmeg attóI, hogy a társadalom múltképenartikulált politikai tudatot birtokoljon, hogy megszünteti magát a múlt. képet.,'(Szabó tvÍiklós 1988) Ennek első lépése1956 kiiktatása volt. Vereségeés személyesérintettsége tudatábana társadalompartner volt ebben.Az elíojtáskövetkeztében,,l956 forradalma azonban a magyar fejekben mintha nem oda kerüit volna, ahol az ei nem múló múltnak van a helye,, (Szabó Zo|tán 1986, 236. p.). Ennek következtében eltűnt a nemzettudatbő|,,az a politikai csomópont, amely az utána
262 . ^ KoZGoNDoLKoás ÉsAz ÉRTÉKEK, ÉRrÉrRrNoszEREK ÁTAL{KUúSÁ következő 25-30 évetminden tekintetben meghatározza.Akinek a tudatában 56 nem létezik,annak errői a harminc évrőlpolitikai tudatanem lehet. (...) 56 dehistorizálása lehetetlennéteszi, hogy a társadalomhelyzetérőlvalósképetaikosson',(Szabó Miklós 1988). A rendszer Szempontjábóltehát igen előnyös volt a kényeskérdésekelhallgatása. Ha ugyanis nincs múlt, akkor nincsenek múltbeli történéseksem. Az időben nem történeti, hanem technikai.gazdasági folyamat zajlik, nincsenek benne az emlékezetet ésa tudatot formáló események,történések,csak a létíenntartáSSal kapcsolatos rutincselekvések.A folyamatok során ajavak gyarapodni fognak, ugyanazokból a dolgokból egyre több lesz, a fejlődésegyenesvonalú. A politikai rendszer által kialakítottjövőkép hosszú ideig valóban képes volt a A valóságban a magángazdálkodás a társadalom társadalom ideológiai éspolitikai semlegesítésére. tdeológíai tényleges és latens formáinak terjedéseértékrendbeliés életvitelbeli alternatívát éspolitikai jelentett. Aki 12-l4 órát dolgozott naponta,az rendszerint nem ért rá a politikával törődni, cselekvéseit,gondolkodásmódját a család, a megé1hetés, a gyarapodás kérsemlegesítése dései határozták meg. A rendszer a műszaki-gazdasági fejlődést értékeltefel, és az elérhető javak gyarapodását kínálta pra8matikus jövőképként a társadalom számára. Ezt.egészítette ki a,,karriertársadalom'' lehetőségének felcsillantásával, aho1márnagy előrelépésilehetőségek- különösen a hatvanasévekvégétől- nem voltak ugyan, de ezzel szemben a kis eiőrelépések biztosnaktűntek.Jól mutatjaa helyzet felemásságát, hogy a hatvanas és a hetvenes évekbenismétlődő jelleggel ideológiai és polítikai a kibontakozását kampányok központi témá1avolt ,,a fejlett szocializmus építésének megnehezítő kispolgári menta]itás,,vaw,,a szocialista embertípushozméltatlan', (vagyon)szerzés. A korszak folyamán az emberi kapcsolatok - elsősorban a csa]ádi, rokoni ésbaráti körődések - folyamatosanfelértékelődtek, a kölcsönös segítőhálók működőképesek maradtak, ám az ismeretségikörokön túlnyuló kapcsolatokban igen nagy volt a bizalmatlanság.Ebben minden bizonnyalszerepevolt annak,hogy a politikai rendszer a társadalom tagjainak viselkedésétá]ta]ában kényszerítőeszközökkel - fegyelmi, büntetőjogi úton - igyekezett szabályozni. Ezzel egyidejíilegmegnehezítette,hogy társadalnri kezdeményezésrealakuljanak ki viselkedési szabályok, a társadalmi ön. szerveződéskibontakozását lehetővétevő normák , amagánszféránátnyúló, a hatalom számáranehezenvagy nem e1lenőrizhető kapcsolatrendszerek.Azt sem szabadfigyellényegéhez men kívül hagyni,hogy a rendszerterméSzetének tartozotta bizalmaclanság légkörénekkiaiakításaésfenntartása,mert ebben a helyzetben a társadalom tagjai kellően kiszolgáltatottak,és sohasem tudhatjrík,hogy a velük szoros kapcsolatban (Andorka Rudolf 1992). nem állók mikor hasznájríkfel ellenük a hatalmi intézményeket A hatvanas-hetvenes évek fordulójától a gazdasági reform és a második gazdaság vúItozások az 1960-197)-es kíbontakozásának folyamata okozott lassúés fokozatos, de mindenképpen jelentős éveh fordulóján tudati változásokat' A reform a mindennapi életmakrofeltételeitpróbálta megjavíta. ni, a kisgazdaságok terjedéseviszont újéletvitel,életstratégia, életmód ésgondolkodásmód kialakítását eredményezte.A hetvenesévekmásodik felérea magángazdasági szektor _ legálisan és bújtatva- már alapvető helyet foglalt ei a magyar társadalom életében. Ennek eredményeként a szorgalom, erősödtekahozzá kapcsolódó értékek: a munkabírás,a tehetség,a 1eleményesség, a kalkulációs éskockázatvállalásikészség is. A magánvilág értékeineka hetvenes évek végétőlmegerősödő, a rendszertől függetlenidentitástudatotkifejező nemzeti tudat kialakításábanis szerepükvolt. Egy
ERTEKEK, ERTEKRENDSZEREK, KoZGoNDoLKoás ESENIBERl xepcsonror . 263 1981 őszénvégzettreprezentatíV közvélemény-kutatás adataiszerint a magyar társadalom 56To-atartottajó dolognak a főmunka melietti mellékmunkát,74Vo-ukszerint érdemes magrínvríllalkozásbakezdeni, 70%o-apedig úgy vélte, hogy jobb lenne a iakosság ellátása, ha még több magánválla]kozás lenne. A szocialista htánygazdaság viszonyai között a magángazdálkodás igen gyakran jelentős extraprofitot termelt, ebből finans zírozható vo]t a család fogyasztásijavainakfelhal mozása, a vagyonosodás. Ahiánygazdálkodás viszonyai között a rendszer széléntevékenykedő magánzók számára felértékelődteka személyeskapcsolatok, erősödött a korrupciós hajlam, hiszen aruhoz és anyaghoz csuszőpénz nélkül nehezen lehetett hozzájut.ni,ésfolyamatosan erősödött a jövedelemeltitkolási hajlandóság. Az extrabevételektulajdonosai nagy gondot fordítottak arra, hogy anyagi gyarapodásuk a külsőségekben ne vagy csak elviselhető mértékbenhaladja meg a közvélemény ésa hatalom által mégtolerálható szintet. (A jól felszerelt, igényesenkivitelezett családi ház ésa gyakran cseréltkeleti gyártmányu - ritkábban nyugati autó - volt a fogyasztás csúcsa,ezt lassan a nyugateurópai és tengerentúli szervezett turiStautazások egészítették ki.) A korszak során erősödött az erkölcsi és értékválsága magyar társadalomban. A fordulat évei előtt az egyházaknak jelentős szereptik vo|t az erkölcsi értékekés a viselkedésinormák kia]akításában,szabáIyozásábanés szocializációjában; az ötvenes évektő1kezdve ezt a szerepüketgyorsuló ütemben vesztettéke].A szocialistarendszer álta] életre keltett társada]mi szervezetek pedig jellegüknél fogva képtelenek voltak ennek a szerepnek az átvét.e|ére. A hetvenes_nyoicvanasévekbena társadalom tagjainak döntő többsége azt érzékelte, hogy csak részbentudja elérniazt, amit Szeretne' életénekalakuiása nem a személyesakaratától, hanem a hatalom _ nehezen kifür. készhető_ szándékaitólfrigg' tehát erősödött a kiszolgáltatottságérzése. A bizonytalanságokkal terhes helyzetben az állammal szembeni gazdasági kötelezettségek teljesítése,a ,,jó adóftzető po|gár,'mentalitása nem volt vonző, aminek tartós következményei voltak az 1990 után kialakuló piacgazdasági viszonyok közepette is. A társada]mi beállítódások alig-alig mutatták aváLtozásjeleit, a magyaf társadalom az adó- ésjövedelemeltitkoláS, a törvények közötti jogsz abáJyhézagokkíhasználáSaterén flolöttébb kreatívnak bizonyult az elmúlt éwizedekben. A hiánygazdaság a teljesít. ménnyel szemben elősegítettea pozíciók által dominált személyi függőségekrendszerénektovábbélését, taItóSan lehetővétette a kontraszelekció,a protekcionizmus ésa korrupció mechanizmusánakműködését,ami végsősoron erősítettea társadalom demoralizálását, és gyengítetteaz általános társadalmi normák kialaku1ásának és érvényesü1ésének esélyeit. A társadalmi tudatbana szocialistarendszer- működésénekjellegébőlkövetkezően _ fenntartotta és általánossá tette az egyes táJsadalmi csoportokban 1944_1945 e]őtt is meglevő alattvalói beállítódást, akadályozta a demokratikus beidegződések megerősödését,a civil autonómia,valamint a polgári magatartás-ésviselkedéskultúra kialakulását. A társadalom értékendjénekvá]tozását a szocializációs folyamatok is erőteljesen szocialtzációs befolyáso1ták. Ezen a térenis kettősségvolt megfigyelhető, a társadalmi intézmények folyamatok (iskola, tömegkommunikáció, formális társadalmi környezet) ésa magánszféra(család, rokonság, barátok, iokalitások) igen gyakran egymás mellett vagy gyakran egymás ellenére is különböző értékrendeketközvetítettek. Például a hívatalos intézmények a hetvenes-nyolcvanas évekbentovábbra is igyekeztek felértékelniaz egyenlőséget
264 . eKoZGoNDoLKozi\sÉsAZ ÉRTÉKEK, ÉnrÉxRrlqoszEREK ÁTALAKUúsA mint a magyar viszonyokat meghatározó alapénéket;a társadalmi szocia.lizációs mechanizmusok, noha az egyenlőségeszméjétnem utasítottaíke] teljes egészében, fokozatosan előtérbe ájlították az egyéni teljesítményhez, a fogyasztáshoz, az anyagi jő|éthez kapcsolódó értékeket,ami nllvánvalőan az egyenlőség ellenében hatott. A kettős értékrendjelenléteaz életminden területén megfigyelhető volt, a viselkedés. kultúrában éppúw,mint a történelmi tudattal kapcsolatos kérdésekben. Aiapvető problémának kell tekinteni, hogy a szocia]ista rendszer milyen életcélok megvalósítását, elérését tette lehetővé. A politika ,,túltengése''miként befolyásolta az életminőséget?A hewenes évek végénvégzett vizsgálatok szerint az életcélok elérésének legfontosabb tényezői a csa-ládiéletésaz anyagi jólét voltak. Ugyanakkor a felnőtt magyar lakosságot reprezentá]ó megkérdezetteknekközel a fele kudarcként élte meg, hogy a valamikor kitűzött céljait a foglalkozása és az iskolázottsága vonatkozásában nem sikenilt elérnie.A családi életviszonylagos felértékelődésének a hátterében a stabilizáló, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásait mérséklő Szerep állhat, másfelől a családi munkaszervezet fontosságát sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ennek az anyagijólét megteremtésébenis fontos szerepe volt. A hetvenes évekvégéna magyal társadalomban igen erősnek mondható az anyagi jólét megteremtésénekaz igénye, ami azzal magyarázhatő, hogy a korábbi éwizedek anyagi, politikai korlátainak enyhülése, a hosszúra nyult szűkösség korszaliának hetvenes évekbelileziirulása után a tervek ésa vágyak teljesülésénekfeltételeifolyamatosan javultak (Hankiss Eleméret al. 1980). A viszonylagos sikenelenség az iskolázottságga1 és a foglalkozással kapcsolatos elképzelésekterénpedig közvetetten a mobilitási lehetőségekcsök]<enésére, a társa. dalom mobilitási zrírtságánakerősödésére is utal. A magiín- és a közélet énékelése, fontosságának a megítélése a hatvanas-hetveneSévekbenerős különbségeket mutat. A kádári konszolidáció politikája feltehetően hozzájárult a különbségek kia]akulásához és fennmaradásához azza], hogy lemondott a magánélet ellenőrzéséről,illetve azzal, hogy feladta az ewes emberek élecénekátpo|itizitlására irányuló törekvéseit. A közélet eseményei,aktusai, az ewes ember közéleti szerepvállalása - a rendszerhívők ésa karrieristak csoponjait figyelmen kívül hagyva _ a többség számara formá.lissáés lényegébenértéktelenné vá]tak, hiszen a formális közéletben való részvétellelpontosan annyit lehetett elérni, mint a távolmaradással, vagyis a személyes,/csoportos politikai érdekérvényesítés lehetőségenem volt meg. az értékrend Azt,hogy az értékrendekátalakulása már a hetvenes évekvégénmegkezdődött, és átalahulasaaz a nyolwanas évekvégéremár a megváJtozott érték'rendszilárdu|t meg, jól mutatja tv /u-eseveRcol egy - Vásarhelyi Mária által végzett_ összehasonlító értékvizsgálat.Eszerint a megkérdezetteki 98 1-ben és1992-ben is az anyagi jólétet rállított:ík a lista élére.198 1-ben második helyre a munkához való jog, a harmadikra a dolgozók érdekeineka védelme, a negyedikre pedig a pénzértékráJlósága került. 1992.ben ez utóbbi került a második, jog a munkához való a harmadik ésa magas színvonalúegészségügyi ellátás a negyedik helyre. A lista egy éwizeda]attkevesett változott, ahol igen, ottava]tozás a materiá]is értékekkorábbinál erősebb preferálásában figyelhető meg. Ez énhető, hiszen a családok nagy részénekaz anyagihelyzete átrendeződött 198 1 ésl 992 között, jelentősen nőtr azoknak a családoknak aszáma, akik állandósult anyagi gondokkal küszködnek, egyes felmérésekszerint l992-ben minden második magyar család került ilyen hely. zetbe (Vásárhelyi Mária 1992). Az énékrendbena nyolcvanas évekfolyamán végbe-
ÉRTEKEK' ERTEKRENDsZEREK, KoZGoNDoLKoZÁs ESEIvÍBERI xapcsonrox . 265 ment elmozdulásokat a KSH ríltal 1983-ban és 1988-ban végrehajtottpresztízsvizsgálatok is igazolják. l983-ban egy-egyfoglalkozás presztízsénekmegítélésében a négy legfontosabb tényező - sorrendben - a hatalom, a tudás, a társadalmi hasznosság és a kereseti lehetőségvolt, 1988-ban a tudás volt a legfontosabb tényező,második helyre került a hatalom, a harmadik helyre lépettelőre az elérhetőjövedelem, ésa negyedik helyre esett vissza a trírsadalmihasznosság. Ugyancsak fontos va|tozás a foglalkozások megítélésében, hogy folyamatosan csökkent a presztízseaz atka7mazottimunkának, és ezzeIparhuzalnosan nőttazönállótevékenységé (KulcsárRózsa_KisdiJrínos 1990). Ezek az átrendeződések nem feltétlenül a tudati szféra szokatlanul gyors módosulására uta-lnak,hanem sokkal inkább a korábbi rejtett véleményekfelszínre kerülésérőllehet szó. Erre utal többek között az is, ahogyan a két időpont között nőtt a papok presztízse,és romlott a pántitkároké. A nyolcvanas évekrefelerősödtek a mawaÍ társadalmon belül az emberi kapcsolatokban megmutatkoző zavarok. Jelentősen gyengült a tolerancia, a szolidaritás, a toleranciahiány másik ember tisztelete, a másság elfogadása.Egy 1982_|983 folyamán végzettértékszociológiai kutatás szerint a megkérdezetteknekkevesebb mint egyharmada sorolta a toleranciát a legfontosabb öt értékközé (Heltai János _ Szakolczai Árpád 1989). Ennek megfelelően az intolerancia szintje magas, így például a megkérdezettektöbb mint kétharmada volt elutasító a más világnézetet valló embertársaival szemben. Ennek lehetségesokai között megemlíthető, hogy a relatívealacsony életszínvona] az embereket bizalmatlanná, türelmetlenné,egymással szemben ellenségessétehed, átmezt a feltételezésta felmérésnem igazolta. Yalőszinűbb, hogy az intolerancia a civil társadalom hiányának, a felemás társadalmi modernizá]ódásnak a következménye. A valóságban olyan ,,negatívmodernizálódásról,' van szó, melynek során egyes anyagelvű modernizációs eIemeketkiemelnek, a|étező kisközösségeket felszámolják, az informá.lis emberi kapcsolatok rendszerétmegkísérlikátrendezni, illewe felszámolni. Ennek részeaz atomizáció ésa szekularizáciő, a hadiállapotszerű társadalom. lélektani szituáció tartósítása. Azt is meg kell említeni, how az öwenes évekbena klasszikus szocialista rendszer működése is hozzájárult az intolerancia magas szintjének kialakulásához és fennmaradás;íhoz,azza|, hogy időről időre ellenségképet kreált ésmutatott fel a társadalomnak, ésazza|, ahogyan vék vagy valós ellenfeleivel szemben fellépett.A vizsgálat szerint a tolerancia ésa tisztelet fontossága a nyolcvanas évekelejénkét társadalmi csoPort esetébenvolt különösen alacsony: az elit fiatal prárttagcsoportjai esetébenésa budapesti munkások csoportjában. Az e]őítéletekkiemelt célpontja az elmúlt éwizedek magyar úrsada-lmábana ci. a aganysag gányságvo|t. Ezért is fontos annak a kérdésnekavízsgalata,hogy kimutatható-e egy ertékrndje sajátos, a népességegészét.őleltérő, cigány értékrend.Más megközelítésbena kérdést a következőképpen lehetne megfogalmazni:melyek,,azok az alapvető értékterületek, ahol jelentős különbségek mutathatók ki a cigány és a magyar népességközött?'' (Szakolczai Arpád 1982) Á cigányság körében az anyagiénékekközül az anyagi jő|ét, az előbbre jutás lehetősége ésa megfelelő lakás volt a három legfontosabb tényező. Az érzelmiésközösségi értékekközül a cigany közösségek számara a nyolcvanas évek elején készült elemzés szerint a tartalmas emberi kapcsolattal összefi'iggő énékek áIlnak a gondolkodás és a viselkedésmód előterében,ami összhangban van azza] az ismert ténnyel,hogy a cigányságra általában jellemző a felfokozott érzésekés érzelmek kinyilvánítása, az egyénidöntésekben játszott meghatározó Szerepe.A harmadik
266 . e xÓzcoNoolrozÁs Ésaz ÉRrÉrrr, ÉRrÉxRsNoszEREKATAIÁKUIÁSA értékcsoportpedig a tiírsadalmi felemelkedéshez,ahát.rányos helyzetből való kitöréshezkötődik. Ebből az aspektusból értékelődött fel a roma csoportokban az önállóság, az értelmességés a tanulás. A roma kisebbségésa többségi társadalomközötti kütönbségeketelemezvemegállapítható, hogy a nem roma szegények,,nem utasítjríkel a teljes népességlegfontosabb értékeit.A kemény morál hívei, különösen nagy súlyt helyeznek az erkölcsös viselkedésre;nagyjábőI elfogadják a társadalomban vezető szerepet játszó eszméket, és erősen él bennük a munka mint érték,valamint az ez által érzetthasznosság és elismerésigénye.,'(Szakolczai Árpád 1982) Fontosnak tartják ugyan anyagi helyzetük javítását.,de az előrejutás lehetőségében csak kevesen hisznek. Ennek következtében igényeiketésambícióikat is eleve alacsonyabb szinten fogalmazzák meg. Ez a beáilítódás nyomon követhető az intellektuális értékekvá],aszt.ása során is. Számukra nem az élvezetesélet,hanem az engedelmesség,a meglevő javak megbecsüléséta középpontba állító, összefoglalóan ,,tiSztes szegénységnek''nevezhető magatartásforma normáinak a követése a legfontosabb.,,A cigánys ágrő| egészenmás kép rajzolódik ki. A fenti mechanizmus, aminek lényege avágyak előzetes hozzáigazítása a lehetőségekhez, náluk nem alakult ki. Legfontosabbcéljuk egy örömökben, élvezetekben, társas kapcsolatokban gazdagéletmaradt. Mivel erre nincs lehetőségük, akőrnyező társadalom legfontosabb értékeit,ideológiáját, erkölcsét ésegyik központi értékét, a munkát, elutasítják.TörekvéseiketSem hajlandók feladni, ésezek elérése érdekében nem tartják feltétlenülbe a társadalombanura]kodó normákat' eszközoket. (...) e cigányságot még ma is jellemzi egy sajátos értékrend,vlláglát.ás,kultúra megléte.'' (Szakolczai Arpád 1982) a családí A családi értékekés normák, a nemi szerepek is jelentős változásokon mentek értékek ésa kereszttil. A szocialista korszak propagandájábana család á1ta]ábanpozitív értékként nemiszerepek jelent meg, S a vonatkozó törvények is rendszerint a csa]ádok védelmébőlindultak ki. váItozásai A társadalom többsége a csa]ád intézményét nem utasította el a nyolcvanas-kilencvenes évekbensem' ám folyamatosan csökken t. azok száma' akik a házasságot valóban egy é1etreszóló köteléknek tekintették.Növeked ett.az életÍ'ársi kapcsolatok tiírsadalmi elfogadottsága,ésgyakorlatilag szé]eskörben elfogadottá vá\t aválás intézménye. A családi ésnemi szerepek átértékelődéséhez nyilvánvalóan hozzájárult a nők munkába á]lása és önálló jövedelemhez jutása a hatvanas_hetvenesévekben,a születésszabályozás elterjedése,a gyermeknevelésselkapcsolatos intézményhálózatkiépülése. A korábban hagyományosnak tekintett női szereppel való szembefordulás a fiatalabb női generációkban fokozatosan teret nyert, számos, korábban kimondottan férfiasnaktekintett foglalkozás vált a nők számárais betölthetővé. A városi ésa falusi háztartásokbanezek a részbenterméSzetes, részbenpedie a szocialistarendszeráltal okozott társadalmi változások á1talkikényszerített emanclpációs törekvéseknem egy időben jelentkeztek ésnem egyforma erősséggelérvényesültek.A falvakban a hagyományos közösségi normák lassabban veszítettékel érvényességüket, ami ]ehetővé tette egyes viseikedésiszokások továbbélését Qávor Kata 1998). A hagyományos család fogalmának részlegesátértékelődése nem jelentette például a gyermekvállalás elutasíúsát.A magyar közvéleményaz elmúlt évtizedekbenis megőrizte gyermek- és családcentrikusjellegét. negatív A hetvenes-nyolwanas évekbenaz értékekkutatásáva] foglalkozó szociológusok, modernizáció történészek egy részeúgyvélte,hogy a magyar társadalom az értékrendekszempont-
ERTEKEK, ERTEKRENDSZEREK, KoZGoNDoLKoZÁS ÉsEtunlRIxapcsor-qror . 267 jából két részretagolódik: az e|ső csoportot a hagyományos,kisközösségi, érzelmi, jeliemzik; a másodikat a Max Weber.i val1ásosésa megélhetéssel kapcsolatosértékek értelemben vett modernizációs értékek,a racionalitás, a célratörő hatékonyság,az anyagi felha]mozáshoz kötődő értékekésaz individualizmus befolyásolják viselkedésében.Hankiss Elemér ésmunkatársai a hetvenes évekvégénésa nyolcvanasévek elején végzett értékszociológiai kutatásaik során megállapították' hogy az elmúlt évtizedekbenaz iskolai végzettSé8, ajövedelem' a foglalkozásésa lakóhely együttesen _ értékrendjét tekintve _ három osztályba osztjaa társadalmat: egy széiesa]só ésfelső csoportba, valamint egy viszonylag kis létszámúközépső rétegbe.A demográfiai ésa társadalmi státuskü]önbségek erősen differenciri]táka magyar társadalom értékrendjét. Erős szakadás figyelhető meg a hagyományos és a modern értékek,a falun és a városokban élők, a szegényebbekésjómódúak, valamint a férfiakésa nők értékrendje között. tsszegzőjelleggel megállapítható, hogy a magyar társadalom értékrendjének vá]t.ozásaita háborút követő évtizedekbenaz ,ígynevezettnegarívmodernizáció kialakulása és időszakos felgyorsulásajellemzi. A magyar társadalomértékrendje felemás módon modernizá]ódott a szocializmuséwizedeiben.]'977-esés 1981-esfelmérésiadatokat összehasonlítvaa hasonló amerikai felvételeredményeivel, a Ma'r Webertő1 átvett hármas Szempontrendszer (szekularizáciő-racionalizáció-individualizáció) alapján megál1apították,hogy arnawar társadalom értékrendjeszeku1arizáltabb, világiasabb,mint az amerikaié,a racionalitásésaz individualizáció szempontjaifelől közelítve viszont a kép már összetettebb. Az amerikaiak értékrendje racionálisabb, gyakorlatiasabb'az autonóm személyiségeknek nagyobb szerepetjuttat, tehát individualizáltabb,mint a mag\/ar.Ezze\ egyidejűlega hagvonlányosközösségi értékekis erősebbek az amerikai társadalomban,mint a magyarban' Ennek oka a végbement modernizációs folyamatok felemássága. Hankiss az átrendeződéseketnegatíVmodernizációként értelmezte,ennek során a hagyományos közosségi értékekjelentősen gyengüitek, de a szocialista rendszer képtelenvolt tartósan más, társadalmilag is elfogadotténékrendszerta helyükbe állítani.Ennek következtébena társadalomban az individua]izácjő erősödött, de a kisközösségek szerveződésének a tila]ma,a vertikális társadalmi kapcsolatok formalizáIásánaka nehézségei miatt kibontakozott az atomizáciő jelensége is. Az individualizáció pedtg az egyéni kötődések gyengesége miatt maradt ''üres', . Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor a hewenes évekvégénvégzectkutatás alap1án négyértékrendszeregymás melletti létezését mutatta ki a magyar társadalomban. Az értékrendszer első a szokásszerű és hagyományőrző értéWend, aminek alapelvea szigorúmodell- az 1v /u-eseveR követés,az életviteltszabá|yozónormák kötöttsége.Jel1emzői:a szélsőségellenesség, végén a középszerííségretörekvés, a látszatokra adás, a társadalmi problémák előli bezárkózás, a családcentrikusság, a korlátozott életcélokközötti választás. Ez az értékrend elsősorban a falvakbané1őkesetébenérhetőtetten.A második, polgári-individualista értékrendszerezze| szemben a városi értelmiségiés képzettszakmunkás rétegekre je||emző,s középpontjábanaz egyénérvényesülése, önkifejezéseál1.Jellemző a sikerességretörekvés, a munkát eszközként felfogó, anyagias,örömcentrikus és küzdő is az önérvényesítésen életszemléIet. Életcélválasztásukban van a hangsúly.A szerzőpátros által regisztrált harmadik értékrend,az utópikus-anarchikus beállítódás az előzőeknél jóval kisebb társadalmi csoportokra jellemző. Kialakulásában jelentős Szerepevan az egyes ember társadalmi marginalizálódásának. Ebben az értékrendben
268 . a xozcoNooI-xozesÉsez ÉRrÉrrx, ÉRrÉxRpNoszrRrxÁralerulÁsR alapelem a szembenállásaz uralkodó viszonyokkal.Gyakran politikaijellegű,a szükségleteketminimálisra redukáló, már-már aszketikus,a hétköznapi birtokiást elutasító magatartásforma,|eilemzi, melynek keretébena munkához való viszony ideolo. gikus. A negyedik, bürokratikusnak nevezett értékrendetaz á]|amszervezetegvoldalú centralizációja,a társadalmi viszonyok korlátozott áttekinthetőségeszüli' Főbb vonásai: személyiségelienesség, a magánéletésa közéiet elválasztása,a munka kiadott feladattá redukálása, a gépiesség,a szabályok mindenek felettisége,a presztízsalapú birtoklási igény.Ebben a meghatározottságban a legfőbb életcéla pozíció betÓltése. A hetvenes évekvégénmegfigyelhető volt ezen értékrendekkeveredése,aminek során a négyközül egy válik meghatározóvá. Ezze| egyidejű1egjelentós létszámútársadalmi csoportok esetébenértékvákuumvolt. Rájuk egyik rendszersem hatott igazán.Többnyire olyan emberek tartoznak ide, akik korábbi társadalmi közegükből, értékrendjükből már kiszakadtak, de az ujat még igazáből nem fogadták ei, nem alakították ki. Ebben a viszonyrendszerben az önfenntartás válik meghatározóvá, je||emző a Vege. tálás, a kiszolgáltatottság,a távlati életcélokhiánya. Ez a jelenségelsősorban a munkásszállókon, az alacsonypresztízsíikülvárosi településrészeken ésaz agglomerációban élők körében volt megfigye|hető(Kapitány Ágnes _ Kapitány Gábor 1983). A kommunista ideológiai rendszer már a nyolcvanasévekelső felébenoly mérték. ben megrendült Magyarországon, hogy az évtized utolsó harmadára teljesen elvesztette táIsada]mi szerepét.Sajátos módon azonban részlegesvákuum keletkezett, - semmi sem lépetta mivel - néhányáltaiános politikai-ideológiai értékkivéte]ével helyébe.A hetvenes évekvégétől,,az intellektuális értékekdominánssá váltak az eszközénékek rangsorában, néha meghaladva az etikai értékeket,ugvanakkor majdnem kizárólagos szerephez jutottak és meghatározták az értékrendszerstruktúrájában bekövetkezett törekvéseket.Bár a kommunista pánnak köszönhetően kezdődött az individualizáció, az atomizáciő és az intellektualizáció megizmosodása, önállóvá válása megmaradta rendszerösszeomlása után is. (...) Sok jel mutat arra,hogy 1990 nem csupán a régihatalom és szisztéma sírja,hanem 9gyben e7y u), egészségesebb társadalombölcsője volt.', (Füstös László _ SzakolczaiArpád 199.t)A rendszerváltozás éveibenfolytatottszociológiai vizsgálatokbanmegkérdezettértelmiségiek a szocialista korszak négyévtizedétegyértelműenhanyatló szakaszkéntértékelték' ugyan. akkor a jövőre vonatkozóan optimista várakozásokat fogalmaztak meg. A többség abban reménykedett,hogy Magyarországrövid idő alatt visszakerűlhet arra a fejlődési páIyára,amelyen 1945-ighaladt (Csepeli György _ZáveczTibor 1991).Ugyanennek a vizsgálatnak az alapján Csepeli Gytrgy ésZávecz Tibor az értelmiségiközvéleményben a nemzettudat 5 váLfaját különböztette meg: a politikai-jogi; a reménykedő;az érzelmi,a profiltalanésa népies-demokratikusnemzettudatot. A nyolcvanas_kilencvenes évek fordulójának változásait, kiéleződő konfliktusait ellenben - a vá|tozások jelentőségéhezés az e7őzetesvárakozásokhoz képest - viszonylagmagas szintű társadalmi toleranciakísérte. A meglévőésidőrői időre kiéleződő társadalmi feszültségek nem okoztak jelentős társada]mi megmozdulásokat, nem vezettekradikális konfrontációkhoz' Erre utal a demonstrációk alacsony száma és ágazati elszigeteltsége.Többnyire azoka társadalmi csoportok próbálkoztak érdejelentőkeik demonstratívérvényesítésével, akiknek az érdekérvényesítő képessége sen meghaladtaa társadalmi átlagot.Abban, hogy a kilencvenesévekelején_ átmenetileg - erősödött a nosztalgia a Kádár-korszak iránt, minden bizonnyal jelentős
ÉnrÉrrx, ÉRrÉrneNoszeRpr' rozcoNoot-xoás ÉsENtsrnlrepcsouqrox . 269 szerepe volt a gazdasági szerkezetváltozás társadalmi következményeinek, az életkörülmények szé]estársadalmi csoportokat érintő romlásának. A ki]encvenes évekelejéna közgondolkozásban az egyik legnagyobb problémát a közgondolhodas társadalmi egyenlőtlenségekelfogadása jelentette. A Kádár-korszakban meglévő és az 1990-eséveh folyamatosan növekvő egyenlőtlenségekvalóságát elfedte az egyenlőség erőteljes eIején propagandája, amiből igen sok tudati elem továbböröklődött, másfelől pedig a lehetőségek beszűkülésének,illewe a gazdasági-társadalmi feltételrendszerekmegválto. zásának a tudomásulvételeis időben elhúzódó folyamat volt' Mindezek következtében csak lassan vált elfogadottá, hogy az új társadalmi viszonyok ujfajta, a korábban megszokottnál nagyobb egyenlőtlenségeketgenerálnak' Miközben a sikerességésa gazdagságjelentős társadalmi csoportok életcéljávává|t,a valóban sikeres embereket egyfajtasajátos irigységövezte/ővezi. Ennek következtében a sikerhez és az anyagi gyarapodáshoz szoIosan hozzát.apadt a tisztességtelenséggyanuja is. (A nyolcvanas-kilencvenesévekbenszámos konkrétpéldavált közismertté, ami erősítetteezeket a vélekedéseket.) Vagyis az adott körülmények között a társadalom jelentős csoportjaiúgyítélték meg, hogy az érvényesüiéshez elengedhetetlenbizonyos szabá. lyok, törvények átlépése,egyes társadalmi normák megsértése. Jól szemléleti mind. ezt, hogy a ,,váIlalkozó'' szó jelentése az elmúlt éwizedben pejoratív tartalmat is kapott, a kóznapi értelmezésbenesetenkénta ,,bűnőző,, szinonimájáváví]t.. A gazda. sági és a társadalmi é]etbenkorábbi évtizedek során részlegesenfelszámolt polgrári magatartásíormák újrateremtéSe és megerősítésehosszú időt igény|őfolyamat. A vagyoni és jövedelmi elitbe újonnanés igen gyorsan bekerülők körében pedig kialakult egyfajtakérkedő,magamutogató,közösségi ésegyénikontrollt nem ismerő, széleskörű társadalmi visszatetszéstkeltő ,,ujgazdag,,magatartásforma ésértékrend. ,,}víindegymi mibe kerül, az a lényeg,hogy a gazdagságom mások számára ]átható legyen.,'A lvtax Weber-i protestáns etika szelleme csak elvétvebukkan fel. Az új elit másik csoportjának magatartásarapedig avisszahuződás, a rejtőzködés jellemző. Ahhoz, hogy valaki befogadottáváljon, képesnekkell lennie a jövedelmi-vagyoni viszonyait túkröző életkörülmények kialakítására ésfenntartására. A magatartásukat éstársadalmi kapcsolataikatmeghatározó normákról, értékrendekrőla zárt. ság miatt keveset lehet tudni. Akik pedig ebből a rétegből a nyilvánosság előtt gyakrabban szerepelnek, rendszerint olyan ,,ügy'' kapcsán válnak ismertté,ami nem közvetít pozitív értékeket.A ritka kivéte]től eltekinwe úgy tűnik, hogy az országlij gazdasági elitje nem tölti be az elvárható normaképző és -formáló szerepkört. Sőt többnyire a saját maga elitszerepévelsincs igazán tisztában. Ezzel ellentétbenkevéssé feltűnő, de érzékelhetőmódon _ elsősorban aközép- ésfelső rétegekben- jelen van a tiSztes polgári normák ésszokások - ismételt- kialakításánakigényeis. A társadalom kőzépső és alsó rétegeinekegyes csoportjaiban s ezze| egyidejűleg tovább élnek a Kádár-korszak beidegződései.Ezek közé tartozik az áIlam, az á]|ami intézményekmagas fokú elutasítása,az á]lami ésa közösségi szabáIyokmegkerülésére való gyakori hajlandóság, a paternalista, gondoskodó, öntevékenységetnem igénylő- szociális _ intézményrendszer utáni vágyakozás.Szakolczai ArpádésFüstös Lász|ő 1997-es elemzésébenúgy ta|á|ta,hogy a radiká]is változások ellenérenagyon sok dolog változatlan maradt, e]sősorban a mentalitásban, magatartásformákban, az intézményekés az egyes emberek közötti viszonyrendszerben.Amíg a szocialista rendszerhezkotődő ideológiai értékeklényegében elveszítették szerepüket 1989-et
270 . a KoZGoNDoLKoZAsÉsAz ÉRrsrrr,ÉnrÉxReruoszEREK ÁTALAKUúSA követően, addig a privát szférához,az anyagijóIéthez,azérvényesü1éshez kapcsolódók továbbra is stabilak maradtak vagy erősödtek (SzakolczaiÁrpád - Füstös IÁszló t998). A vá]tozások összetettségét jelzi, hogy amíg a kilencvenes évek első felében a társadalmi, gazdaságiéspolitikai szerkezetváltás teljes vagy részlegesidentitásváltást követe1t meg, alkalmankéntorientációs válságokat is okozva, addig a ki]encvenesévek utolsó harmadában már meglehetősen széieskörben kezdtek elterjedni a ,,megkésett fogyasztói társadalom'' normái, értékei.
Vallás, egyházak,vallásosság, egyházpolitika Az új államiság megteremtéséreirányulő erőfeszítésekkelegyidejűleg az Ideiglenes Nemzeti Kormány teljes vallásszabadságotígértprogramjában,melyhez az )945-ös és 1947-esvá]asztásokonhatalomra került koalíciós kormányzatok is tartották ma. gukat. |947 decemberébena kommunista hatalomáwétel első szakaszában még törvényt (I947 ' éviXXXIII' tv.) fogadtak el a bevett ésaz elismert vallási felekezetek közötti egyenjogúságmegteremtéséről.Ezzel a lépésselelvileg egyenjogúváváltak a bevett,az elismert és az el nem ismert felekezetekésvallási csoportok. 1944-1945 fordulója és 1948 eleje között a kormányzati politikában az egyházi autonómiák részlegestiszteletbentartásávalaz ál|amésaz egyház szétválasztására törekedtek. Ez a politika nem álit ellentétben azzal, hogy a XX. század közepén a magyarországi egyházak jelentős társadalmi presztizzsel rendelkeztek, s ugyancsak fontos szerepet töltöttek be a társadalmiéletlegkülönbözőbb területein,az oktatásbanésnevelésben, a karitatív tevékenységben,az egészségügyben, a helyi társada]mak kulturális tevékenységének szervezésében. Az 1'949-es népszámláLásadatai szerint a magyar társadalom 67,8Vo-a vallotta vaIIási megoszlás magát római katoliku snak, 27,9To-a reformátu sn ak, 5,2To-a evangélikusn ak, 2,7 To-a 1 9 4 9 - b e n görög katolikusnak, l,SVo-aizraelitának,0,7To-apedig görögkeletinek, uniráriusnak és baptistának.A korszak elejéna társadalom vallásos hite, kötődése meglehetősen erős volt, hiszen felekezeten kív'rilinekcsak az országnépességének0,l7o-atekintette magát.A különböző felekezetekhez tartozők területi megosziása lényegébena korábban kialakult sajátosságokatmutatta,bár a háborút követő népességmozgások a nemzetiSégiösszetéteimellett kismértékben a felekezetiviszonyokatis érintették. Ez elsősorban a kényszerű nemzetisé8i migráció által érintett területeken, Békésben, Baranyában, Bács-Kiskunban ésTolnában volt megfigyelhető. Jelentős mértékűvolt az izraelita felekezet területí koncentrálódása, hiszen a holokauszt a vidéki zsidóságot ,,megtizedelte,'.1949-ben az izraelita vallásúak kétharmadaBudapesten élt. Az egyházakegy részét,különösen a kato]ikus egyházat igen érzékenyenérintette az 7945. éviföldreform, hiszen a reform céljairaaz egyházi intézményekkezelésében lévő fö]dbirtokok több mint négyötödét kisajátították,tekintet nélkül arra, hogy ezek egy részeaz oktatási ésa szociá]is intézményekfenntartását szolgáIta' A kommunista párt a koalíciós periódusban tett ugyan taktikaí engedményeket,de szinte folyamatosan küzdelmet folytatott a ,,klerikális reakció ellen.,' E kampány keretébenRajk László belügyminiszter ).946-banrendeletileg számolta fel az egyházakhoz is kötődő egyesületeket és társadalmi szervezeteket, például a Katolikus Agr árif1(:'sági Legényegyes ül et ek országos Testületét (KALOT), a Magyar Cserkész-
VALúS, EGYHÁZAK. VALúSoSSÁG, EGYHÁZPoLITIKA . 27 1
Vasárnapi mísérő I kijöv et. K omáromyáros' 1953 szövetséget és a Katolikus Agrári!úsági LeányegyesületekSzövetségét(KAúSZ), majd 1950.re valamennyt az egyházhoz és a vallásossághoz kötődő egyesület és szerveződésműködésétbetiltották. 1948.tól megkezdődött a hadseregtábori lelkészi szolgáiatának a felszámolása, ami gyakorlatilag 1950 tavaszára be is fejeződött. A következő jelentős korlátozó lépésaz iskolák államosítása,majd ezt követően az iskolai hitoktatás fakultatíwá tételevolt. ,,Egyértelműnek tűnik, hogy az intellektuálisan leíelénivellált, nem szelektív,egységesenfelerősítettideológiai töltetű új tömegiskolák rendszere az if1űságvallási alkultúrák szerinti széttagoltságátrohamosan felszámolta. A fiatalok családi kultúrájától jórészt idegen ideológiai szocializáciő közösen viselt súlyaalatt méga vallásijellegűcsoportidentitáselvei is messzemenően eiveszítettékhitelüket.,, (Karády Viktor 1984) Az egyházak tehát folyamatosan veszítettek a társadalom szocia|izációjábanjátszott szerepükből. A Pócspetri.per 1948ban már az egyházak ellen indított koncentrált támadás egyik mesterségesengerjesztett epizódja volt. A kommunista párt által irányított szekularizáció az egyházak szoros áilami fel- a hommunista ügyelet alá helyezését, mozgásterük folyamatosbeszűkítését, kompetenciáik fokoza- párt az tos elvesztésétjelentette. Az 1948-7949 folyamán megerősödő , az addigi kulturális egyházakellen és társadalmi hagyományokat élesen elutasító, az ,'új embertípust', megteremteni akaró rendszer az egyházakka],a hitükhöz kötődő emberekkel, általában a vallással szemben is igen erőszakosan képviselteegyeduralmi törekvéseit. l948 májusában lemondatták Ravasz Lászlő püspököt, a Református Egyház Egyetemes Konventjének elnökét, egy éwel később pedig RévészImre tiszántúli püspököt kényszerítették távozásra. Az evangélikus egyház több vezetőjét, köztük ordass Lajos püspököt |etartőztatták, és koncepciós perben elítélték. A protestáns egyházak vezetésébena
272 . e KoZGoNDoLKoÁsÉsez ÉnrÉxrx, ÉRrÉxRrNoszeRerÁrRLA.ruúsn kommunista rendszert támogatók kerüItek túlsúlyba,a református tisztségviselők közé került többek között PéterJános - későbbi külügyminisztet _, Erdei Ferenc, az evangélikus egyházban pedig Darvas József. 1948 őszén a református ésaz evangéli. kus egyház egyezményeketkötött a kommunista kormányzattal, ami a fennálló viszonyok, ezen belül a vallásszabadság korlátozásának, az egyházi intézményekrészleges felszámolásának elfogadását jelentette. Ezt követően a római katolikus egyháa egyedül próbálta védelmezni az egyrejobban csorbuló jogokat, rim nem járt sikerrel' A fokozódó politikai nyomás hatására - MindszentyJózsef érsek,hercegprímás ]948. december 26-i |etartőztatását és l 949. február 9-i életfogytiglani börtönbüntetésre történő elítélését, a szerzetesrendek betiltását' 8956 női és2582 férfiszerzetes 1950 kora nyári internálását vagy kitelepítésétkövetően l950 augusztusában a katolikus püspöki kar is megegyezéstkötött a kormánnyal. Ebben utólag elismerték az iskoliík áliamosítását, éselfogadták a vallásgyakorlást, illetve az egyház mozgásterétkorlátozó intézkedéseket.Az egyházak és a vallásosság elleni lépésekazonban ezzel sem értekvéget,195 1-ben a megegyezésrekészGrőszJózseÍ érseketésa katoliku s egyház más vezetőit is sorra őrízetbe vették és börtönbrintetéssel sújtottrík,az egyházkormányzatot szigoru ríllamifelügyelet alá helyezték. 195l júliusában a megfélemlített katolikus püspöki kar, Czapik Gyula egri érsekvezetésévelletette az esküt aMagyar Népköztársaság alkotmiínyára, Ezzela lépésselaz egyházak autonómiájának felszámolása gyakorlatilag befejeződött. Az egvháaak rí]lamipolitikai felügyeleténekbiztosítására 1951-ben létrehozt,ákaz , Allami EgyhéaúgyiHivatalt. Itt döntöttek az egyházi állások betoltéséről,a személycserékről, a hivatal gyakorolta az egyházi sajtó és könyvkiadás cenzurázásánakjogát is. Az egyházpolitika másik alapvető eszköze a politikai rendőrségvolt' Leválasztották a tudományegyetemekről ésönálló hittudományi akadémiákká szerveztékát a teológiai karokat. A különböző felekezetek általában egy-e1y heti- és havilap kiadására kaptak engedéiyt.A katolikus, a református és az evangélikus egyházaknak l9511952-ben a területi rendjüket is át kellett szervezniük a katolikusok esetébenez elsősorban az a]lamhatarok ríltalkettéválasztottegyházmegyékújjáalakításátjelentette, a reformátusoknál és evangélikusoknál pedig új egyházkerületi beosztást állítottak fel. Az izraelita felekezet a háború után 263 hitközségbe tömörülve folytatta tevékenységét.(1944 áprilisában a magyíuországizsidó hitközségek száma 740 volt.) Ebből 145 ortodox, 102 kongresszusi és 16 status quo ante irányzatu tömörülés volt. A mozgásteret meghatározta a félekezetképviselői és az áL|amközött 1948. december ,A 7.én megkötött egyezmény. íokozódó politikai nyomásra 1950-ben a felekezet országos gnílésénegységeskozösségi Szeryezetethoztak létre,amely egy éwel később a Magyar lzraeliták országos Képviselete(MIOK) nevet vette fel. A hitközségeket hat kerületbe - Budapest, Miskolc, Győr, Szeged, Debrecen ésPécsszékhellyel_ fogták össze az országban. 1980-ban már csak 75 hitközség létezett, a26 míjködő rabbi 136 zsinagőgában gyakorolhatta a hítéletitevékenységet(Péter Lászlő1997). A kültnböző, főként protestáns gyökerű szabadegyházi vallási közösségeket például baptisták, adventisták, metodisták - 1945 után a SzabadEgyházakSzövetsége fogta össze. Az autonómíájukat felszámoló törekvések jegyébenaz 1950-ben megalakított M agyaro r szági Szab adegyházak Tan ács ának el l enőrzése a|á he|yezték a ki segy. házakat, amelyek közül a legnagyobb gyülekezet a baptistáké maradt. A magvaror-
VALúS, EGYHÁZAK, VÁLúsoSSÁG,
EGYHÁZPOLITIK^ . 273
szági egyházakésvallási kozösségekettől kezdvefokozott po|itikai-ideológiainyomás ésrendőrségielIenőrzésalatt ál1tak.Az állami egyházpolitikávalszembekerülőpapok, éppúgy szervesrészét képezteennek a polítikának, lelkészekletartóztatásaéselítélése akadáiy ozása. mint az egyházak lelkészképzésének A különböző egyházakkal kötött egyezményekalapján a felekezetek a személ;ziés a államsegélybenrészesültek,aminek legnagyobbtételét dologi kiadások fedezésére működési engedéliyel rendelkező papság díjazása,a kongrua alkotta. Ezenkívül az állami költségvetéSidőről időre rendkívüli támogatást nyújthatottaz egyházl műemlékek fenntanásához és felújításához. 7956 tavaszán a Grősz- és a Mindszenty-per elítéltjeinektöbbsége kiszabadult, a forradalomnapjaibanMindszentyJózsef is, aki a forradalombukása után közel másfél évtizeden keresztül az amerikai követségen kapott menedéket. Egyházi személyek viszonylag ritkán _ elsősorban a kisteiepüléseken_ váltak a forradalmi események szereplőivé.A Rákosi-rendszerrelkollaboráló református és az evangélikusegyházi vezetők _ Bereczky Albert, PéterJrinosreformátus,Vető Lajos, DezséryLászló evangélikus püspökök _ 1957-ben lemondásra kényszerültek.A Kádár-kormányzat _ a Kádárátmeneti engedményekután _ 1958 végéreteljes mértékbenvisszatértaz ötvenes L ^ - ^ l ^ , , - ^ t *vt
'ttLttLlLLtL
évekegvházellenes, az egyházak elsorvasztását cé|z6politikájához, olyan régi-újem- eglházpoIitihája bereket állítva Vezető egyházi tisztségekbe,akik készek voltak az együttműködésre, majd egyidejűlegújraindulta küzdelem a ,,klerikálisreakció'' ésa vallásos világnézet ellen. Pártfunkcionáriusok' belügyi dolgozók, katonák és családtagjaikszámára a temetés,esküvő és a keresztelő kivételéveI tilos vollt az egyházi rendezvényeken, eseményekenva]ó részvétel.A városi és községi tanácsok tervfeladatávátettéka k]erikális befolyássalszemben folytatandóharcot ésa hitoktarásbanrészesülőtanulók számának csökkentését. Az egyháze|lenesfellépésekneka korszakban kettős harása volt: egyrészt- az ötvenes években- erősítettea hívők szolidaritását,másrésztaz egyházi intézmények tevékenységének korIátozásávalés az ateista propagandával_ a hatvanas_hetvenes években- elősegítetteaz egyháztól, a vallástól való fokozatos, de gyorsuló ütemű elfordulást,az elvilágiasodásfolyamatát,ami elsősorban a városi lakosság esetében volt rendkívtilszembeötlő. Az egyház- és vallásellenességpolitikája a hatvanas évekelejénisméterőteljessé vált. Elsősorban a katolikus egyházat érintő, újabbletartóztatási hullám zajlott le. Ennek során mintegy 300 lelkipásztort, illetve világi személytvettek őrizetbe. A Kádár.kormányzat fenntartottamagának a jogot, hogy vétót gyakoroljona legkisebb egyházi tisztségbetörténő kinevezésekkelkapcsolatban,valamint előírtaaz eskütételi kötelezettségeriS. A pragmatikuSabbá]lami egyházpolitikakialakításáigméghosszú éveknekke1letteltelniük. A kádári konszolidáció időszakában a kommunista hatalom arra törekedett, hogy az egyházakat is felhasználja saját politikájának elfogadtatása érdekében. A magyarországi egyházakban ekkorra az a sajáros helyzet alakult ki, hogv a: alsópapság és a hívők jelentős része szembekerü]t az egyházi felső vezetésselés adminisztrációval.A konfliktusoktól - igen gyakran_ mindenáron tarrózkodni akaró egyházi vezetők maguk akadályozták a normális, de a hata]omnaknenl tetsző le1kipásztori munkát, ellenben támogatták a vitákat keltő békepapimozgalmat. Miután az egyház nem tudott,/nemakart ellenzékipozíciót kialakítani,és közösségszerve,ő
274 . a KoZGoNDoLKoáS
E S A Z É R T É K E KE' R T E K R E N D S Z E R E K Á T A L A K U L 4 S A
erejéből is rohamosan veszített, visszaesett a vallásgyakorlók száma, s az egyház társadalmipresztízseis jelentősen csökkent a korszak folyamán.Ehhez nyilvánvalóan hozzájárult az is, hogy az ötvenes évektől kezdve folyamatosan csökkent a hitoktatáson részt vevő diákok száma. 1955-ben még az általános iskolai tanulók 40To-a részesült hitoktatásban, 1965-ben már csak 10%-uk, 1975-ben pedig mindössze 670-uk. A konszolidációs folyamatok keretébena hatvanasévekközepén sor kerül a magyar-vatikáni kapcsolatok újrafelvételére és kiépítésére. Ennek a folyamatnak a legfontosabb eseményeVI. Pál pápa és KádárJános 7977.es vatikáni találkozó1avolt. A katolikus egyház feje ekkor fogadotte]őször hatalmon lévőkommunista pártvezetőt. Az egyházak a hetvenes évektől szűkre szabott keretek között ugyan, de bővíthették karitatív és kulturá]is intézményeiket,tevékenységi körüket. Az engedményekért cserébeaz egyházaklelkészeipolitikai szempontból többnyire lojáisan viselkedtek, nem kérdőjeleztékmeg prédikációikbannyíltana szociaiistaberendezkedést,sőt kel'éskivétellel- időről időre részeseivé váitak az aktuális politikai kampányoknak' l977.ben hat egyházi vezető volt parlamenti képviselő,a HazafiasNépfrontországos Tanácsának 1985-ben 17 egyházi szemé1yiség volt tagja.A katolikus egyház hierarchiája Mindszenty József l971-es kült.öldre távozását követően, Lékai László püspök l976-ban esztergomi érsekkétörtént kinevezésével vált ismét teljessé.Részleges váitozást csak a hetvenes_nyolcvanasévekfordulója hozoct, amikor a hatalom már megelégedetta nyílt erőszaktól többnyire tartózkodó nyomásgyakoriással,a szigorú íelügyeletetaz Allami EgyházúgyiHivatal, a politikai rendőrségés az együttműkö. désre_ többnyire - továbbra is készfelsőpapságrévéntartottafenn. A vajiáshoz való viszony radikális megváltozásátmutatja, hogy a magyarországi a valláshozvaló 7972-benmég46To-a, 1978.banmár csak 36,6To.aval|otta viszony felnőtt népességnek magát megváItozása val]ásosnak.A trend ezt követően megfordult,a magukatvallásosnaktekintők aránya fokozatosannövekedett, s 1990-remár elérteaz 57To-ot.Hasonló folyamatfigyelhető meg azok körében is akik ,,azegyház tanításaszerint''gyakoroltákvallásukat' 1978ban a népesség8To-a sorolta magát ebbe a kategóriába, tizenkét éwe] később már ] 67ovolt az arányuk' A vallással szembeni érdeklődésnövekedésénekegyik markáns jelenségevolt a _ kisközösségekre épülő _ lassúvallási megújuláskibontakozása.Ám ezeket a kezdeményezéseketa hetvenes_nyolcvanasévekben a különböző egyházi vezetők (is) Iegfeljebbeltűrték,de nem néztékjó szemmel. A Bokor.bázisközösség vezetőjétől,Bulányi Györgytő1 a püspöki kar 1982-benmegvonta a misézés,az igehirdetés,a szentségekkiszoigáltatásának jogát. Az egyházaktöbbsége a hatvanas évek végétől- a lelkészképzés korlátozása miatt _ folyamatosanutánpótlási nehézségekkel küzdött. 1984-bena katolikus papok száma3128 fő, közülük 2517-en voltak aktívak; a református lelkészikar a nyolcvanas évekelején1200_1300 főből áIl't.; az evangélikus lelkészek számát ug1'anebbenaz időben a különböző elemzések370_430 főre teszik (GergelyJenő _ Kardos József _ Rottler Ferenc \997) ' A vallásszociológiaiéstársada]omtörténetimegközelítésekben azokat tekintik va]akik lásosnak, érzelmilegés életvitelükbenkötődnek valamely vallási közösséghez; akik rendszeresenrésztvesznek az istentiszteletekenésaz egyháztrendezvényeken; akik hétköznapi életükben,értékrendszerükben is követik vallásuk normáit ésvallásos embernek tekintik magukat; akik hisznek istenben va1y egv meghatározotttermészetfeietti erő létezésében'
VALúS, EGYHÁZAK. VALúSoSSÁG, EGYHÁZPoLITIKA . 27 5
A szentkúti búcsú. 1964 A vallási szocializácio szempontjából a gyermekkor, illetve a gyermekkori neveltetés vallási meghatározó jelentőségű.SzántóJános kutatásaisorán a va]lásimobilitás szempont- szociaIizáció jábói négycsoportra osztotta a magyar társadalmat. Az első csoportot azok alkották, akik vallásos háttérrel rendeikeztek, így nevelkedtek, és vallásosságukat felnőtt korukban is megőrizték.A másodikba azokat sorolta, akik neveltetésében nem volt szerepe a vallásos miliőnek, és felnőtt korukban sem váltak vallásossá. Ezek a csoportok alkotjak a vallásosanimmobilak körét. A harmadik rétega vallási szempontból lefelémobilaké.Ide azok sorolhatók, akik vallásosannevelkedtek,de saját társadalmi helyzetük és a társadalmi környezet változása következtében vallási kötődésüket gyakorlatilag teljes egészébene]veszítették. A negyedik, va]lásosan felfelémobil csoportot azok alkotják, akik nem részesültekvallásos neveltetésben,de felnőttként hívővéváltak. A magyar társadalom elmúlt fél évszázadbanvégbementátrendeződésenyilvánva. lóan nem hagyta érintetlenü] a vallásosságot Sem. Aki például a mezőgazdasági munkás pozíciójából villámgyorsan városi tanácselnökké emelkedett, nagyobb valószínűséggel veszítetteel vallásos kötődését,mint aki korábbi társadalmi helyzetében éskörnyezetébenmaradt' Tehát a változások ismeretébenjoggal feltételezhető, hogy ,,azoktávolodtak el leginkább va]lási-kulturálisörökségüktől, akik alacsonytársadalmi státusú rétegből származva magas társadalmi Státusúrétegbemobilizálódtak'' (Szántó János 1997). Napjaink ma1yar társadalmának tagjai a mawar társadalomtörténet különböző, időnkéntegymássalellentétesértékeket követő, értékrendet kialakítaniakaró korszakaiban éltékát gyermekkorukat.Az eltérő társadalmi berendezkedések,politikai rendszerek va]lássa1és a vallásossággalszemben tanúsítottmagatartáSaidőben is különböző helyzeteket teremtett a vallási szocialjzáciő folyamatában.Az első, az 7948
2 7 6 . a K o Z C o \ D o L K o Z A s E^sz E R T E K E E KR , T E K R E N D S Z EÁRruarr a x u ú s n e]őtti korszakban felnövők döntő többsége erősen vallásos környezetben nőtt fel, gondolkodásmódját,értékeita vajlás ésaz egyházhoz kötődő szélesintézményrendszer befolyásolta. Az egyhá,z-ésvallásorientált társadalmi viselkedési normák ebben az időszakban ál ta]ános érvényűnektekinthetők. A második korszak a harvanas évekelejéigtartó hosszú évtized,a közvetlen politikai indíttatásúagresszívszekularizáció időszaka. Ekkor a valiásos neveltetésben részesülők aránya csökken ugyan, de korántsem a kedvezőtlen körüiményeknek megfelelő dinamikával. Az egyház- ésvalláselienes radikalizmust ebben azidőszakban alapvetően átmenetinek tartotta a korabeli mawar közvélemény jelentős része.A szekularizáció elsősorban azok körében volt erőteljes, akik az újrendszer kedvezményezettjeivéváltak, ésminden tekintetben meg akartak felelni a politikai megbízha' tóság követelményének.Ebben az időszakban a kor egyház- és valláspolitikájának inkább az e|bizonytalanítóhatása volt jelentősebb, különösen l956 után. A harmadik szocia]izációsszakaszba a hatvanas évekeleje ésa hetvenes évekközepe között születettgenerációksorolhatók. Ekkor jelentősen nőtt azoknak az aránya,akik esetébena vallásos kötődés kialakulásaelmarad vagy igen gyenge.Jelentősen gyarapszik azoknak a száma,akik szekularizáltkörnyezetben nőnek fel éscsökken a vallásos nevelésbenrészesülőké'Tehát a miiitáns szekularizáció hatása némi táziskéséssel érvényesü1t akkor, amikor nyilvánvalóvávált a szocialistaberendezkedéstartóssága. Egyre többen gondolták úry,hogy nem nehezítikgyermekeikérvényesülését va]]ásos neveltetéssel, amikor ez nem rendszerkonform. A negyedik szakasz a hetvenesévekmásodik felétőlkezdődött' Ekkor már döntő többségbe kertilnek azok, akik szekuIarizált értékrendszerben szocializálódnak, a felnövők közel kétharmadateljesen világias, a vallási elemeket nélkülöző miliőben nevelkedett.Ebben a vá]tozásbanminden bizonnyal meghatározószerepevolt annak, hogv a szülők körében is magas a világi szemléletbenszocializáltak aránya,hiszen a nyolcr'anas évekbenmár azok is növekvő számban váltak szülőkké, akik a hatvanas években,a ,,késleltetettszekularizáció,, tdőszakában szocializálódtak, és foiyamato. san csökkent a vallásos nagyszülők generációinak létszámais. A íelekezetekheztartozók területi megoszlását vlzsgáWahosszabb időtávra kimutatható, hogy a római katolikusok inkább a kisebb településekenvoltak többségben, míg a reformátusok,evangélikusokésaz izraeliták a városokbankoncentrálódtak.Az Alföldön a protestánsokarányaa nagyobb,a Dunántúlonpedig katolikus dominancia Íigyelhetőnteg. Az egyházakautonómiájának visszaáll ításáraa nyolcvanas-kilencvenes évekfordulóján került sor. 1989-benmegszűnt azEgyházúgyiHivatal,hatályon kívülhelyezték az eg,1házitisztségekelőzetes állami engedé|yezését előíró rendeleteket,újralehet. ségessé vált szerzetesrendekműködése, nőtt a vallási műsorok adásideje a töme8kommunikációs eszközökben, eltörölték az egyházi sajtókiadványokelőzetes cenzúrázását.199l-ben a katolikus egyházon belül 21 férfiés47 női Szerzetesrendműködött. A rendeknek 1992-ben 3839 tagja volt. Az egyházak visszaigényelhették a szocialista korszakban jogtalanul elvett ingatlanaikat, ilietve kárpótlást kérhertek azokért. 1990 elejénsorra hatályon kívül helyezték az állam és az egyházak között megkötött 1948-asés l950.es egyezményeket, a parlament pedig elfogadtaa lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt, kinyilvánította az állam és az egiház szétválasztását, éskimondta, hogy a lelkiismereri ésvallásszabadságalapvető emberi
VALús' EG\,FL,\ZÁK. VALLASOSS.{G. EG}'I{ÁZPoLiT]I.'A . 27 7
jog. Megszüntettékaz iskolai vallásoktatáskorlátozását, fakultatívtárgyként1ehetőséget teremtve a hitoktatásra. Az iskolarendszer átalakulásával egyidejűleg több nagyhírűegyházi oktatási intézménykezdhetteújraműködését,ésa kilencvenesévek elejéreönálló református és katolikus egyetem alapírásais lehetségessé vált. Az 1994*1995.ös tanévben225 egyházi kezelésűoktatási intézményműködött az or. s z á g b a n .1 9 9 4 . b e n m e g k e z d ő d ö t t a h a d s e r e gt á b o r i l e l k é s z is z o l g á l a t á n a kf e l á l l í . tása is. Az egyházi közösségek létrehozásávalkapcsolatos jogszabályok csak a bírósági bejegyzésikötelezettségetírjákelő, ami jelentősenmegkönnyítettea NIagyarországon korábban nem működő kisegyházak,vallási csoportok működését'i 991.ben Magyar. országon 37 egyház ésvallási közösség tevékenykedett,1996.ban már 73. i991-ben II. János Pá1 pápa magyarországilátogatása_ jelképesgesztuskéntis _ jelezte, hogy az egyházak és a különböző vallások teljes mértékbenvisszanyertékaz európai kultúrkörben szokásos társadalmihelyűket, de belső problémáikata Sorozatos tisztújítások,területi és szervezetiátalakulások,erőteljes megújulásitörekvések ellenéresem tudták maradéktalanulmegoldani a rendszerváltozástkövető éveksorán. A Vatikán és a magyar kormány közott létrejött 1997-es megállapodás már az állam és az egvházak közötti rendezettviszony kialakításánakújabbszakaszárindítottael. Egyes várakozásokkai ellentétbena rendszerváltozásután nem bontakozott ki széleskörű vallási reneszánsz NIagyarországon. Annak el]enéresem, hogv a demok. r a t i k u sp o l i t i k a ib e r e n d e z éesI s ői n t é z k e d é s e i rb,i' zet]o s í t o t t a l e l k i i s m e r e t si z a b a d s á g és a szabad vallásgyakorlás jogát. Az egv.házakkal,a vallással szembeni politikai nyontásmegszűnésenem hozta magávalautomatikusana magukatval1ásosnaktartók va7y a vallásukat rendszeresen gyakorlók létszámának gyors növekedését.Ebben kétségkívül Szerepevan az 1989_1990előtti évtizedekateistapolitikájának, de feltételezhető, hogy a szekularizáció folyamatának ez inkább csak gyorsítója,de nem kizárólagos kiváltó oka volt. S az sem hagyható figyelmen kívü1,hogy a nyolcvanas_kilencvenesévekbenmár jelen van a magyarközgondolkodásban egy újfajta',,világias', adatai szerint a népesség 46,7To-a mentalirás is. 1993-ban a'háztartáspanel.felvécei tartotta magát vallásosnak. Közülük 70% volt a római kato]ikusok,22To a reformá. tusok, 5vo az evan1élikusok,3To azizraellták, a görögkeletiek, a görög katolikusok és a kisegyházakhoz tartozók aránya. Latható tehát, hogy a népességfeiekezetekszerinti összetételébena szocialiSta korszakban csak kisebb átrendeződésekkövetkeztek be, amelyek közül a legjelentősebb a felekezeten kívriliek számának ésarányának folyamatos növekedése. A kilencvenes évek elejénkészült felmérésekszerint a felekezeten kívüliek elsősorban a fiatalabb,úgynevezett,,konszolidációs nemzedékekben', mutatnak nagyobbgyakori. többségük városlakó. ságot,
278 . a KozcoNDoLKoás Ésaz ÉRrÉrsr, ÉnrÉrRr'Nnsze Rrr Árauqruúsa 30. TABI.ÁZAT
A vallási hoyatartozásésa vallásgyakorlásösszefüggései lvIagyarországon 1992.ben(százalékban) Vallási hovatartozás
Vallásgyakorlásmódja
.9g./há'"".Ef-.ü| a maga rend-
rirVÁn
módián '
szeresen
8.r-31&!.r!kuS_Q.!_,
22,6 ',
Összesen
nem gvakorolja ., * oe ntvo nem hívő, a t e si t a
9,9
30,4
',
19,2
isme- i retlen
2,8 I
100
8,2 _12.1__)_12,8 ___!q!_:_?!2_,__!!___ Bs&1q4!r _t_ _tpQ_t -!:elae]j\q.---- !Qi-, -2.I,5 , 1|,4 : 325-, 29é-, 3,7 -: I00 18'l- _ ?,1 ----109--,' lsÉur4l4É--.-}2,s---- -%q 9,!- -!q.t Felekezeten kívüli
0,4
9,4____9.7- _1,9 :_ 8!p _:,J,a____L00 _l
_I91ne1e1!,en _ _1,_1__: __2,9_', !.8__--___8_,4 I 3sp ). 52,1____Loq_ ,.Esyqtl ]2]--' }9É :- Lq,o-- ?2,9-,1 ??'-6- !'0- . - l-0-0 Forrás:Társadalmi helyzetkép J996.Budapest,i996, KSH.
A kilencvenesévekelejéna rendszeresvallásgyakorlásrévénmegvalósuló kötődés a kulönböző felekezetekheza rőmai katolikusok és a kisebb felekezetekheztartozók körében gyakoribb volt, mint a re[ormátus és evangélikushívek körében. De az is megfigyelhető, hogy a falvakban élő vailásos népesség közott az egyház előírásair követők kétszerannyian vannak, mjnt a városiak között. A nők és az idősek jobban kötődnek az egyházi előírások szerinti vallásos élethez,mint a fiatalok ésa férfiak.A tiltások éskorlátozások el]enéretermészetesena családi nevelésalapvetően meghatározta a valláshoz való viszonyt' Hiszen aki vallásos csa]ádbannevelkedett,azközvetlenül a mindennapi életsorán a]akítottaki kotődését.Erre utal az is, hogy azok körében, akik gyermekkorukbanhitoktatásbanrészesültek,sokkal magasabba rendszeres vallásgyakorlók aránya,mint más társadalmicsoportokban.
Irodalom Andorka Rudoll Társadalmi változások éstársadalmi problémák 1940-1990. StatisztikaiSzemle, 1992/4-5. sz. 301-324. p. Andorka Rudolf: A társadalmi integráció gyengekötése.Századvég,1996/l.sz. 5-18. p' Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkoriNÍagvarországon 1790_1992. Budapest, 1993, lvITA Történettudományi Intézete. Balogh lvÍargit- GergelyJenő: Egyházakaz újkoriMagyarországon 1790_1992 (Adaxár) , Budapest, l 9 9 6 ' M T A T ö r t é n e c t u d o m á n yl in t é z e t e . Csepeli György - orkény Anra|: Az cl&'ony'Budapest, 1990, ELTE Szocio]ógiai Intézet. Csepeli György - orkény Antal: A magyar nacionalizmus változó arca- In Andorka Rudolf Kolosi Tamás - Vukovich György: TársadalmíRiport, 1996.Budapest,1996,Tarki,272-295.p' Csepeli György - Závecz Tibor: Pillantás az olvasztótégelybe. Tarsada|omkutatós, 1991/4' sz. 5-20. p. Fábián Zo\tán: EIőítéIet éstekintélyehűság. Budapest, 1999. Uj Mandátum. ^ r ,
IRoDALoN'í.279
ran) sen
la
ik is rit ln A J-
k i-
Ferge Zsuzsa: Emberi viszonyok és társadalmi értékek.Tórsadalomtudományi Közlemények, 7983/)..sz. Füstös Lásztó _ Szakolczai Árpád: Az értékekváltozásai Nlagyarországon19 78_1993 . Szocio|ógiai Szemle,1994/)..sz. 57-90. p. Gergely Jenő: A katolikusegyházMagyarországon1944_197 1. Budapest, 1985, Kossuth. GergelyJenő: l 948 ésaz egyházak|vÍagyarországon. In Feitl ]stván - izsák Lajos _ SzékelyGábor: Fordulata világbanésMagyarországon1947-1919. Budapest, 2000, Napvilág. Gergely Jenő _ Kardos József - Rottler Ferenc: Az egyházakMagyarországon.Budapest, 1997, Korona. Glatz Ferenc:Ünnepeink 1945-1990. Históría'1992/10.sz. GombárCsaba:Jövőképek-képekazországjövőjérőI,NIedvetánc,1985/4 1986/1.sz.l59-170.p. Gyarmati cyörgy: A nemzettudat-hasadás ünnepi koreográfiája. Augusztus 20. fél évszázada. MozgóViIág, 1995/8. sz' 87-100. p. Hankiss Elemér: Társadalmicsapdák- Diagnózisok.Budapest, 1983, lvíagvető. Hankiss Elemér:Proletár-reneszrínsz. Budapest,1999, Helikon. Hankiss Elemér _ N1anchin Róbert - Füscös László: Az éLetcélok szerepeaz emberekéletében. Budapest, 1980' MTA Szociológiai Kutató Intézete. Hankiss Elemér _ Manchin Róbert - Ftistös László - Szakolczai Arpád: Kényszerpályán? A magyar társaclalomértékrendjének alakulasa 1930 és 1930 közijtt, Budapest, 1982, lvITA Szociológiai Kutató Intézete. Heltai János _ Szakolczai Arpád: Erőltetert modernizáció és elhanyagolttolerancia.Valóság, 1 9 8 9 / 4 .s 2 . 3 5 - 4 7 . p . Horányi ozséb (szerk.):Az egyházmozgá;ter&őI a nai lvÍagyarországon. Budapest,1997,Vigilia. és a szocializációs modell átalakulása a nemi Jávor Kata: A nemi sztereotípiáktovábbélése szerepre nevelésben(A varsányi példa).ln Szilágyi NlikIós (szerk.):A.'epikultúra_ Népi társadalom. XiX. Budapesr, l998, Akadémiai')72*189. p. Kalmár NÍelinda:Ennivaló éshozomány.Budapest, 1998, lvIagvető. :. ,, KapirányAgnes _ Kapitány Gábor: Ertékrendszereitk. Budapest, 1983, Kossuth. Karády Viktor: Szociológiai kísérletarna1yaÍzsidóság 1945 és 1956 közötti helyzeténekelemzésére.In Zsidóságaz 1945 utáni |vIagyarorszá.gon, Párizs,1984, lvÍagyarFűzetek, 37_180. p. Kulcsár Rózsa: Az első magyarországi presztízsvizsgálateredménvei.StatisztikaíSzemle,7985/ 1 1 .s z . 1 1 1 5 - 1 1 2 6p.. Kulcsár Rózsa _ Kísdi János: Foglalkozásokpresztízse. Budapest, 1990, KsH. Ladányi Sándor: Vázlatos történeti áttekintésa rnagyaÍreformátus egyház legközelebbi mú1t. járól.valóság' I994/4. sz. 3-30. p. Losonczi Agnes: Az életmódaz időben,a tárgyahbanésaz értékekben. Budapest, 1977, Gondo]at. Mirák Katalin (szerk.): NemvoltunkegyedÍil. BeszéIgetések az evangéIikus közelmúkrót.I-II.Budapest, 19 9 5, N/I'agyar Evangélikus I|úsági Szöverség. orkény Antal: Á hétköznapokigazsága.Budapest, ),997,Uj Mandátu m. Péter László: Az ál|am és egyház Magyarországon,.Századvég,1997. t.avasz(4. sz.) 3_32. p. I1I. Budapest,tvÍRTTomegkommunikációs Kutatóintézet, Rudas János: Ertékkereszttnetszet. I 9 8 4 -19 8 5 . , '': Somlai Peter (s;erk.): Ertékrendek éstársadalmi-kulturáIis vóltozásoA.Budapest, 1992, ELTE Szoc i o l ó g i a iI n t é z e t . Szabó Ildikó: A pártáIlamgyertnekei, Budapest, 2000' Uj Mandátum_Hatodík Síp. S:abó lt{iklós: A magyar társadalmi és nemzettudataz elmúlt harminc évben.In Szalai Jútia (szerk.):Arat a magyar.Budapest,1988,N'ÍTASzociológiai Kutató Intézete. Szabó N{iklós: Politihaíkultúra|vIagyarországon 1896-1986, Budapest, 1989, ]r1edvetánc. Szabó Zo|tán: Ezerkilencszázötvenhat. In Szabó Zo|tán: Terepfelverés. Szerk.: Czigány Lóránt. Bern, 1986, EPMSZ, 215-248. p. .i S:akolczai Arpád: A cigányságértékrendjének változásai' Szociológia,1982/4. sz. 521_533,p.
REx Árelaruúsa 280 . e xozcoNoorxoza,s Ésez ER rEKEK,ERTEKRENDSZc Szakolczai Arpád - Füstös László: Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban Budapest, l998, NITA 1977-1997. In N1isz]ivetzFerenc (szerk.):Közép-európai változúsok. S:ociológiai Intézet_Savaria University Press, 213_251.p' In Andorka Rudolf * Kolosi S:ántó János: Vallásosság, vallásos hiedelmek lvíagyarországon' 1992. Budapest, 1992,Tárki,259_288.p. Tamás Vukovich György (szerk.):TársadalntiRiport, egyszekuIarizált társadalomban. Budapest, 1997,Uj Mandátum. Sántó János: Vallásosság Tomka lvliklós: A vallási önbesorolás és a társadalmi rétegződés.Szociológia, 1977/4. sz. 5 2 2 - 5 3 6 .p . Tomka tv{iklós:Va]lás éstársadalmi rétegződés.Magtar Tudomány,1979/1. sz. i 1_20. p. Tomka N1iklós:A vallásosságváltozása _ egy éstöbb dimenzióban. Kulruraésközösség 1985/5. sz. 3 - 1 6 .p . Tomka lvÍiklós:Vallás és vallásosság.In Andorka Rudolf _ Kolosi Tamás _ Vukor'ich Györg"v (szerk.):TársadalmiR'íport, I990. Budapest, 1990, Tárki, 534_555.p. Tomka lvliklós:Gazdaságiváltozásokésa cigánysággalkapcsolatosközvélemény'In Utasi Agnes - }tészárosÁgnes (szerk.):Cigtinytét. Budapest, 1991/a,MTA Politikai Tudományok Intézete. Tomka Miklós: A mag1arkatolicizmus. Budapest, 1991,/b,országos Lelkipásztori Intézet. Tomka lvÍiklós_ RévavEdit: Papok, férfiszerzetesek,apácák. In Kolosi Tamás _ Tóth István G,vörgy - Vukovich György (szerk.):TársadalmiRiport,1998.Budapest, 1998,Tárkí, 216_236.p. Utasi Agnes: Eletstílus-csoportok, fogyasztasipreferenciák.Budapest, 1984, MSZMP KB. Társadalonltudományi Intézete.,/Rétegződés.modell vizsgálatV.,/ Vallási életlvÍagyarországon 1992-ben(előzetesadatok).Budapest, 1993' KSH. Vásárhel,viNÍária:,,A puha diktatúragondta|anévei''_ a közgondolkodás néhányjellegzetes
\,Í^-zl
\|:|;1
1QQ1
/Á
c-
?'Q-ll
.
Budapesc'1996, Pesti Szalon. Vásárhelyi Mária: á rendszerváltas alulnézetben. Vukcvich Gvörgy - Cseh.SzombathyLászló _ S. NÍoInárEdit - PongráczTiborné_ Utasi Agnes: Családi értékek_ családi norn-rák' |n Magyarországátalakulóban'Budapest, 199'l, Népjóléti ivÍinisztérium.
