Esélyek és lehetőségek a XXI. században Foglalkoztatási szövetkezet TÁMOP-2.4.3.D.3-13/1-2013-0001
Program 8.30 – 9.00
Regisztráció
9.00 – 9.15
A konferencia megnyitása Első ülésszak Levezető elnök: Dr. habil. Réti Mária PhD Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar
Előadások:
9.15 – 10.00
Tellér Gyula, szociológus: A szövetkezetek szerepe a helyi társadalomban Prof. Dr. Lenkovics Barnabás CSc, tanszékvezető egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam-
10.00 – 10.45 és Jogtudományi Kar, Magyarország Alkotmánybíróságának tagja, alkotmánybíró: „Ember és tulajdon”: Összefüggések a konferencia témája kapcsán
Reflektációk, párbeszéd:
10.45 – 11.00
Moderátor: Laluk Márta, a „Foglalkoztatási szövetkezet - Híd a munka világába” projekt kommunikációs munkatársa
Kávészünet Második ülésszak Levezető elnök: Dr. habil. Réti Mária PhD Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Előadások:
11.30 – 11.50
Dr. habil. Réti Mária PhD, egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar: A szociális gazdaságról. Szabályozási modelljavaslat a magyar szociális gazdaság továbbfejlesztéséhez
11.50 – 12.10
Prof. Dr. Patyi András, rektor, egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Az önkormányzatok funkcióiról, szerepük szabályozási lehetőségeiről, különös tekintettel a társadalmi felzárkóztatásra
12.10 – 12.25
Dr. Bak Klára, egyetemi tanársegéd, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar: A hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi-gazdasági integrációját elősegítő foglalkoztatási szövetkezet a nemzetközi szövetkezeti alapelvek aktuális értelmezésére is figyelemmel
12.25 - 12.40
Dr. Nagy Krisztina, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar: Az Európai Unió romaintegrációs stratégiájának céljai, a célok elérésére adott magyar válasz: a foglalkoztatási szövetkezeti program, a szövetkezet értékei Dr. Fiák István, a Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) elnöke: A magyar
12.40 – 12.55 iskolaszövetkezeti modell jelentőségéről a foglalkoztatáspolitikában 12.55 – 13.10
Rétalji Igor, a „Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába” projekt kommunikációs munkatársa: A magyar foglalkoztatási szövetkezet alapításáról a gyakorlatban
Szakmai fórum a kutatás eredményeiről:
13.10 – 13.40
Moderátor: Laluk Márta, a „Foglalkoztatási szövetkezet - Híd a munka világába” projekt kommunikációs munkatársa
13.40 –
Zárszó, a konferencia zárása
Büféebéd Kísérő rendezvény: a „Foglalkoztatási szövetkezet - Híd a munka világába” projekthez kapcsolódó munkafüzet bemutatása a konferencia szünetében
Híd a munka világába – Foglalkoztatási Szövetkezet
Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia és a projekt kapcsolata TÁRSADALMI problémák Ma Magyarországon a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kirekesztődés súlyos szociális jelenség. Az elmúlt időszakban – többek között a gazdasági válság negatív hatása miatt is – a hátrányos helyzetű csoportok problémáinak kezelése nem hozott megfelelő eredményt. A beavatkozást igénylő területek a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és lakhatás, melyek kezelésére számtalan kezdeményezés indult el, mindeddig átütő siker nélkül. A Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia olyan problémákat céloz meg, amelyek az alapvető társadalmi problémák okozói. Legfontosabb feladatok: a munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeinek javítása, a gyermekszegénység csökkentése, a szocializációs hátrányok leküzdése, a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése, a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, és a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése.
A három pilléren alapuló rendszer A társadalmi problémák megoldásához – foglalkoztatási szempontból – a hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beléptetésén keresztül vezet az út, mely egy hárompillérű rendszer megvalósítását feltételezi. Az első pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, amelynek célja a munkanélküliek foglalkoztatásának megszervezése részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás. Ez azok számára kínál átmeneti foglakoztatást, akiknek az első két pillér nem biztosít munkalehetőséget.
A projekt kapcsolódása a stratégiához A projekt általános célja a romák munkaerő-piaci helyzetének előre mozdítása a jelenlegi helyzetből, visszavezetésük a munka világába. Közvetlen céljai közé tartozik egy fenntartható foglalkoztatási szövetkezet megalakítása, elindítása, törvényi feltételeinek kialakítása, képzett tagokkal való feltöltése. Feladatai közé tartozik továbbá a célokhoz illeszkedő képzések akkreditálása; a rászoruló célcsoportok számára munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, egyéni fejlesztési tervek készítése és végrehajtásának támogatása; valamint a pszicho-szociális fejlesztés és szociális gazdaságban való részvételhez szükséges fejlesztések. A romák munkaerő-piaci integrációja gazdasági előnyökkel jár. Amennyiben a romák nagyobb mértékben lennének jelen a munkaerőpiacon, az megnövelné a gazdaság teljesítményét és csökkentené az állam által fizetett szociális támogatás összegét. A program az Országos Roma Önkormányzat, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Türr István Képző és Kutató Intézet együttműködésével jön létre. A program során megvalósul a foglalkoztatási szövetkezet létrehozásához szükséges fejlesztés és a foglalkoztatási szövetkezet alapítását előkészítő szervezési feltételek megteremtése. A projekt biztosítja a hátrányos helyzetű célcsoport tagok, mint potenciális szövetkezeti tagok felkészítését a foglalkoztatási szövetkezet alapítására, a megalakult szövetkezethez tagként történő csatlakozásra. Felkészíti továbbá a tagokat a foglalkoztatási szövetkezetben való közös munkavégzésre, melynek egyik eszköze képzettségi szintjüknek növelése a foglalkoztathatóság javítása érdekében. A projekt a szociális gazdaságban működő foglalkoztatási szövetkezetek hosszú távú, fenntartható, a piaci igényekre reagáló és a gazdasági környezetbe integrálódó működését készíti elő.
3
Híd a munka világába – Foglalkoztatási Szövetkezet
Szociális gazdaság
A harmadik gazdasági szektor A szociális gazdaságot a harmadik gazdasági szektornak tekintjük az üzleti magánszektor és a közszféra mellett, mely a közösségi, önkéntes és vállalkozási tevékenységek széles skáláját foglalja magában. E területek gazdasági aktivitása révén alakul ki és fejlődik. A szociális gazdaság elsődlegesen az önfoglalkoztatásra irányuló, intézményes szervezeti keretek között folyó, piacorientált termelő, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységeket folytató, közösségi vállalkozások összessége. Alapértékeik: az önkéntesség és kooperáció, a szolidaritás és felelősség, a profitfelosztás tilalmával megerősített szociális elkötelezettség. A szociális szövetkezetek – köztük a foglalkoztatási is – a szociális gazdaság új, sajátos formáját adják, melyeknek – szemben a gazdasági társaságokkal – elsődleges célja nem nyereség realizálása, hanem a fenntarthatóság és a gazdasági/társadalmi célok együttes elérése. A szociális gazdaság komplex tulajdonságai miatt alkalmas a munkanélküliség visszaszorítására és a szociális ellátórendszerek tehermentesítésére.
A szociális gazdaság résztvevői A szociális gazdaság azon magánjellegű, formális keretek között szervezett vállalkozások csoportja, melyek döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkeznek. A vállalkozásokat tagjaik szükségleteinek – piacon keresztüli, áruk előállítása, szolgáltatásnyújtás, illetve biztosítás és finanszí-
4
rozás nyújtása révén történő – kielégítése érdekében hozzák létre. A szociális gazdaság magában foglal olyan magánjellegű, formális keretek között szervezett, döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkező szervezeteket is, amelyek nem piaci jellegű szolgáltatásokat nyújtanak háztartások részére.
A szociális gazdaság fejlesztése és a projekt A projekt célja, hogy hozzájáruljon a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött, 2011. május 20-án aláírt Keretmegállapodásban megfogalmazott célok eléréséhez. A fejlesztés a Magyar Munka Tervben foglaltakkal összhangban a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását célozza. A foglalkoztatás növelése érdekében szorgalmazza a szociális gazdaság támogatását a munkavállalóknak a nyílt munkaerőpiacra való kilépése érdekében. A projekt feladata, hogy megteremtse egy országos foglalkoztatási szövetkezet felépítésének a lehetőségét. Kialakítsa a hatékony működés kereteit, létrehozza azt a szakmai közeget és fenntartó rendszert, amely a hátrányos helyzetű személyek egyéni igényeinek megfelelően nyújt megoldást és biztosít támogatást. Tervezhetően pozitív változások indulnak el a szövetkezeti tagok életében azáltal, hogy tartósan a munkaerőpiac aktív tagjává válnak.
Híd a munka világába – Foglalkoztatási Szövetkezet
Országos Foglalkoztatási Szövetkezet kialakítása és szakmai célkitűzései
A roma felzárkózás alapja a munka A magyar munkaerőpiacon eleve meglévő negatívumokat – az alacsony szintű foglalkoztatást és a gazdaságilag inaktívak széles rétegét – a gazdasági válság időlegesen tovább erősítette, és ezzel együtt tovább nőtt a munkanélküliség is. A társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. Magyarországon a tömeges társadalmi kirekesztődés az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma, és a munkanélküliség folyamatosan erősödő globális folyamat. Kisebbségi megkülönböztetést vizsgáló kutatások alapján a magyarországi romákat érinti leginkább a munkaerő-piaci diszkrimináció az Európai Unióban. A cigány népesség foglalkoztatási aránya alig éri el a 20%-ot. Az elmúlt évek kormányzati roma politikájának értékelése azért is igen nehéz feladat, mert nem állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyekkel megállapítható lenne, hogy a romáknak szánt programokból és pénzekből valójában mennyi jutott el a célcsoporthoz. Abban az esetben, ha a roma lakosság munkaerőpiaci részvétele mind nagyobb arányúvá válik, a társadalmi leszakadás folyamata megáll és a felzárkózás megkezdődik.
A projekt szakterületi célja A projekt szakterülete a foglalkoztatás, ezen belül a szociális gazdaság. Szakterületi célja, hogy a foglalkoztatási problémák kezeléséhez szükséges eszköztárat bővítse, és az Új Széchenyi Tervben foglalt céloknak megfelelően olyan rendszert építsen fel és indítson el, amely hosszú távú és fenntartható megoldást jelent a hátrányos helyzetűeket sújtó munkanélküliség ellen, továbbá a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználásával csökkentse Magyarországon a munkanélküliséget azáltal, hogy több ezer állampolgár részére új foglalkoztatási formát biztosít a következő években. A foglalkoztatási szövetkezet szervezeti célja a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának, munkaerő-piaci jelenlétének, társadalmi és gazdasági beépülésének folyamatos biztosítása, mely által a foglalkoztatási szövetkezet az esélyegyenlőtlenség felszámolásának, a munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetésének és a társadalmi összetartás erősítésének aktív eszközévé válik. A projekt fő célja egyben, hogy foglalkoztatási szövetkezet létrehozásával bővítse a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának lehetőségét, biztosítsa a szövetkezeti formában való foglalkoztatás szervezeti kereteit.
5
Híd a munka világába – Foglalkoztatási Szövetkezet
A lehetőségek kihasználása A projekt megvalósulása során fontos helyet kap a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása. A szociális gazdaságban létrejövő kezdeményezések sikeréhez többnyire nélkülözhetetlen az állam támogatása, de szereplőinek hosszabb távon legalább részben önfenntartó működésre kell képesnek lenniük. Magyarországon mostanáig ennek a szektornak a teljesítménye messze a lehetőségek és az európai átlag alatt maradt. A szociális gazdaságot létrehozó folyamatok legfontosabbika a szűkülő munkalehetőség, amely tartósan és széles körben rekeszti ki a munkaerőpiacról a munkavállalókat. Szükség van tehát egy olyan, alulról építkező, ugyanakkor az állam szabályozó és támogató jelenlétét bíró szociális gazdaságra, amelynek céljai hosszú távra mutatnak, s a haszon maximalizálásával szemben más alapértékeket követ. Erre keresleti oldalon is megvan az igény, hiszen számos területen a feketegazdaság, valamint a fizetetlen házimunkák pótolják a hiányzó szolgáltatásokat. Ezek a problémák megkívánják a kormányzati koordináció és együttműködés hatékonyságának javítását, fejlesztését. A foglalkoztatási szövetkezet alapfeladataként megvalósítja a célcsoport gazdasági aktivizálását, szervezeti keretet teremt a hátrányos helyzetű roma és nem roma munkavállalók munkaerő-piaci megjelenéséhez, biztosítja a foglalkoztathatóságuk előfeltételeit, foglalkoztatási programokon keresztül bekapcsolódik a foglalkoztatásba, így közreműködésével a gazdaságból származó jövedelmek kiváltják a hátrányos helyzetű munkavállalókkal kapcsolatos állami segítségeket. A szövetkezet tagjai a hátrányos helyzetű, passzív munkanélküliek és a közfoglalkoztatási programokban részt vevők, akik képesek és szeretnének is dolgozni, de a saját foglalkoztatásukat reménytelennek tartják, ezért nem keresnek munkát. A foglalkoztatási szövetkezeti szerepvállalás a hátrányos helyzetűek számára a kilátástalan helyzetből való kilábalást jelenti.
6
Híd a munka világába – Foglalkoztatási Szövetkezet
A program szakmai tartalma
A projekt felépítése
Tervek a jövőre
A projekt első része a tagszervezés és szervezetépítés. A szövetkezet tag-
A szövetkezet és a hagyományos közfoglalkoztatók együttműködése révén
jai azok az inaktív hátrányos helyzetű passzív munkanélküliek, akiknek – a
több tízezer aktív szövetkezeti tag, jelenleg a közfoglalkoztatásból is kiszoruló
közfoglalkoztatásból kikerülve – a nyílt munkaerő-piaci beilleszkedésre vár-
roma munkavállaló jelenhet meg a foglalkoztatásban. A szövetkezeti tagok
hatóan nem lesz esélyük, vagy nem tudtak elhelyezkedni a szakértelmüknek
fenntartható, államilag szabályozható foglalkoztatási lehetőségével kapcso-
megfelelő területen. A célcsoport társadalmi-gazdasági feladatokra aktivizál-
latban felmerült a mezőgazdasági földutak fenntartására, a csapadék- és
ható tagjait a foglalkoztatási szövetkezetben területi és tevékenységi alapon
belvíz elvezető árkok, csatornák, átereszek karbantartására, a parlagfű-men-
szervezzük munkaszervezetbe.
tesítésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó foglalkoztatási programok
A második lépés a foglalkoztatási és képzési lehetőségek biztosítása.
kidolgozásának szükségessége.
A képzések körébe tartoznak a foglalkoztatási szövetkezet tagjai számára
A foglalkoztatási szövetkezet a jövőben szerepet vállalhat a szociális gazda-
nyújtott társadalmi felzárkóztató ismeretek, valamint a szociális gazdaságot
ságot alkotó más szociális szövetkezetek fenntartható működésének elő-
megismertető modulok: ezek hiányában a munkaerő-piaci beilleszkedéshez
segítésében: adminisztratív hátterük biztosításában, a gazdaság működési
nyújtott szakmai képzések hatékonysága is alacsonyabb lesz.
folyamataihoz történő illesztésükben. Ezzel a támogatott szövetkezeteknek
A következő lépés a már megszervezett foglalkoztatási programok. Ezek egy-
lehetőségük nyílik arra, hogy a jövőbeni pályázati források felhasználását a
felől az állami beruházásokat foglalják magukban, melyek kapcsán a Kormány
hosszabb távú fejlődésükre használják.
vállalta, hogy kötelező jelleggel előírja a beruházás térségében élő inaktívak foglalkoztatásának elsőbbségét. Másfelől a közhasznú szervezetként működő foglalkoztatási szövetkezet a közfoglalkoztatási programok keretén belül közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenységet is folytathat.
7
innováció
helyi fejlődés
szociális elkötelezettség erősödő szociális gazdaság
közösségépítés
munkaalapú társadalom tisztesség
öngondoskodás
munkaerő-piaci szolgáltatások
mentorálás
munkalehetőség szegénység elleni küzdelem
előítélet-mentesség
képzések
összefogás
felzárkózás www.oronk.hu www.tkki.hu www.munka.hu TÁMOP-2.4.3.D.3-13/1-2013-0001
Európai Szociális Alap
