Fedezzük fel együtt a Fertõ-tájat! Tisztelt Érdeklõdõ! | Örülünk, hogy ellátogat hozzánk és megnézi büszkeségünket, a Fertõtájat. A Fertõ-tó Magyarország észak-nyugati részén található. A tavat, valamint az azt övezõ tájat és településeit 2001-ben vette fel az UNESCO a világörökségek közé. A listára jutást Magyarország és Ausztria közösen szorgalmazta, mivel a Fertõ-tó túlnyomó része Ausztriához tartozik, közös nemzeti parki védelemmel. A táj e megtiszteltetést figyelemre méltó népi építészetével, értékes mûemlékeivel, az egymást követõ civilizációk gazdag régészeti örökségével, szõlõ- és borkultúrájával, valamint kiemelkedõen változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. A Fertõ-táj Világörökség magyar oldalához tartozik a Fertõ-Hanság Nemzeti Park fertõ-táji teljes területe, valamint az alábbi partmenti települések: Fertõrákos, Sopron területébõl Balf, Fertõboz, Nagycenk (kiscenki településrész), Hidegség, Fertõhomok, Hegykõ, Fertõszéplak, Fertõd (az Esterházy park teljes történelmi területe) és Sarród. Az osztrák oldalon a Fertõzug, a tópart, a tóparti települések mint Rust (Ruszt), Mörbisch (Fertõmeggyes), Oggau (Oka), Donnerskirchen (Fertõfehéregyháza), Purbach (Feketeváros), Breitenbrunn (Fertõszéleskút), Winden am See (Sásony), Jois (Nyulas), Neusiedl am See (Nezsider), Weiden am See (Védeny), Podersdorf (Pátfalu), Illmitz (Ilmic), Apetlon (Mosonbánfalva) tartoznak a Fertõ-táji Világörökséghez.
A köztudatban a világörökségi elismertség egyet jelent a világörökségi védelemmel. Ez azonban koránt sincs így. A védelem elsõsorban az itt élõk valamint az ide látogatók közös végeredményben minden ember - érdeke. Kincseinket azonban nem elég védenünk, hanem értékének megfelelõen, az ember és a táj harmonikus élõ kapcsolatában kell megõriznünk, bemutatnunk. A világörökség megõrzése, fenntartása és bemutatása érdekében alapították meg 2 évvel ezelõtt, a felsorolt települések önkormányzatai, a Fertõ-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesületet. Az Egyesület irodáját 2004. februárjában nyitottuk meg Fertõszéplakon. 2004. évi tervünk egyik legfontosabb célkitûzése a Fertõ-tavat övezõ magyar és osztrák települések egységes arculatának megõrzése és fejlesztése, illetve a világörökségi tudat erõsítése volt. Ezzel együtt törekedtünk arra, hogy az érdeklõdõk minél pontosabb és aktuálisabb információt kaphassanak. A világörökség információs irodájában munkatársaink készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
2
Tartalomjegyzék: 1.
Az Ezüsttó ....................................................................................................................4-5. oldal
2.
Három táj vonzásában ....................................................................................................6. oldal
3.
Amibõl Bécs és Sopron palotái épültek: a fertõrákosi mészkõ (Kõfejtõ) .........................7. oldal
4.
Épített örökségünk .....................................................................................................8-10. oldal
5.
Földhasználati kultúrák..................................................................................................11. oldal
6.
Építészeti hagyományok ...............................................................................................11. oldal
7.
Kultúrprogramok a Fertõ-tájon .................................................................................12-13. oldal
“A Névtelen Vár egyikén azoknak a földnyelveknek épült, amik a Fertõ déli partjáról a tóba benyúlnak. Az öregek, akik e vadászkastélyt épülni látták, azt állítják, helyen valami régi cölöpépítészet maradványai voltak. (Liviu hogy azon a mai Narbon ne-ból kivándorolt kelták voltak a tókörnyék õsl s és Justin szerint a a magyar embernek kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy akói.) Még akkor õslakók emlékeinek kutatásával törõdjék. Ha volt a kõfejszés magánál régibb építménye ottan, arra bizony az új kastélyt jó volt rárakni. kelta kornak régi A néphagyomány azt is állítja, hogy sok év elõtt, a múlt száz adban, az a hely, ahol most kastély és park van, mind tófenék volt, s ez is A Fertõ igen szeszélyes tó. Az elmúlt utolsó két évti zed alatigaz lehet. élõ szemeinkkel, hogy egyszer csak nagy részben kiszáradt: el t magunk is láttuk Otthagyta a fenekét szárazon. A partbirtokosok, kik addig atûnt, nem volt tó. most elfoglalták a ki zöldült tófeneket; felosztották, legelõnek, víz tükrét bírták, használták; azután kiadták haszonbérbe: az árendások tanyák kaszálónak építettek az “új föld”-re: búzát, tengerit vetettek belé, egy esztat, gõzmalmokat arattak, - egyszer aztán megint más jutott eszébe a Fertõnek:endõben kétszer is magát tónak, visszafoglalva elébbeni méltóságát, s vetések, tany újra kinevezte a zöld hullámtükör alatt; csak egy-egy gõzmalom kéménye marák megint eltûntek adt fel tanújeléül az álmodott paradicsomról szóló tündérmesének.” Jókai Mór: Névtelen vár 3
1. Az Ezüsttó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, az eurázsiai sztyeptavak legnyugatibb képviselõje a Fertõ. A „fertõ” szó a magyar nyelvben sekély, iszapos, kénhidrogénes, bûzös állóvizet jelent. A mi „fertõnkre” a tavi elöregedés elõrehaladott állapota, feltöltõdés, iszaposság, sekélység, - nyáron a víz szélsõséges felmelegedése - télen pedig teljes átfagyása jellemzõ. A Fertõ keletkezését a népnyelv a következõképpen magyarázta: Ahol ma a Fertõ tó található, ott régmúlt idõkben egy mély völgy volt. A völgyben sok szép lány élt, ezért a völgyet sem hívták máskép: Leányvölgy. Ebben a völgyben vadászott szívesen Fraknó ura. Egyszer azonban dél körül sötétség borult a tájra és heves vihar tört ki. A várúrnak sikerült egy kunyhóban, ahol egy özvegyasszony lakott a lányával, menedéket találni. A derék és szerény lány a várúrnak megtetszett. Ettõl kezdve mindig meglátogatta, ha a környéken vadászott. A várúrnak azonban volt egy gonosz felesége, aki nem nézte jó szemmel, hogy férje a szegény özvegyet és lányát látogatta. Elfogatta a lányt és kijelentette: boszorkány. A szegény lányt halálra ítélték és a közeli tóba dobták. Ekkor a tó vize emelkedni kezdett, nõtt, nõtt és rövid idõn belül elárasztotta a határt, az erdõket és a falvakat körös-körül. A szívtelen várúrnõ is a habokban lelte halálát. Csak néhány embernek sikerült a hegyekbe menekülni. A menekültek késõbb visszatértek a hegyekbõl és letelepedtek a tó partján. Õk alapították Nezsidert. (Neusiedler am See)
A tó korát szakemberek 20 000 évre becsülik. A rómaiak Lacus Peiso néven ismerték. Id. Plinius is feljegyezte idõszakos teljes kiszáradását, mely a történelem folyamán többször megismétlõdött; utoljára az 1860-70-es években. Õsi háborítatlanságában a Fertõ és a Hanság összefüggõ vízrendszert alkotott. Hossza 35 km, szélessége 7-15 km, felülete 309 km2. A víz sekély, mélysége állandóan változik a nagymértékben ingadozó vízellátás miatt. Átlagos mélysége 50-60 cm, de a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 cm-t. A víz hõmérséklete és sekélysége következtében gyorsan követi a levegõ hõmérsékletének változásait, nyáron a felsõ 10 cm-es részeken elérheti a 30°C-ot. A könnyen felkavarodó üledékrészecskék miatt, átlátszósága a nagy nyíltvízi területeken c s e k é l y. V i z e n á t r i u m - m a g n é z i u m hidrogénkarbonátot tartalmazó, szikes víz. Jelenleg a tó felületének több mint a felét nádas borítja, ami nemcsak partszéli sávként jelenik meg, hanem a tó közepe, illetve középvonala felé is benyúlik, szabálytalan alakban. Ezáltal a nyílt vízfelület kisebb-nagyobb területekre, öblökre, sõt a nádasba zárt kisebb „belsõ tavakra” tagolódik, amelyek saját nevet viselnek. Ilyen pl. a Herlakni-tó, Oberlakni-tó valamint az Ezüsttó. Utóbbi nevét a víz szürkés, ezüstös csillogásáról kapta. A tó közepén a hínár, a moszatok és a szél összjátékából „boszorkánygyûrûk” képzõdtek. A Fertõ-tótól keletre a Fertõzugban, az õsdunai hordalékkúpon mintegy negyven, lefolyástalan, sekély, szikes tó van, túlnyomórészt osztrák területen. Fertõújlaknál ez a geomorfológiai egység átnyúlik hazánk területére is. A Fertõ vize, magas ásványi-anyag tartalma miatt gyógyhatással rendelkezik, amelyrõl Kis József orvos így írt:
4
"A Fertõ tavába sok száz ember el jár nyárban fürödni. Né mellyek 2-3 óra járás nyi földrõl is. Ha kérdezi az Ember ezeket, miért oly m esszirõl is elfáradoznak a Ferdésnek kedvéért? felelnek: mert a Fertõben való fördés has vízben valófördésnél, ámbátor nem hiszik õk ezt, arra magok nossabb, minden más Akár honnét származott légyen ez a vetélkedés a 'Fertõrõl sem tudnak tovább felelni. ' a köznép között, annak okának kell lenni. Az értelmesebbeknek feleletjek pedig ez, mert , ugy mondanak tsudálatosan megkönnyebül az Ember Teste a 'Fertõben való fördésre, a mot mosse az Ember bõrérõl, és mindenféle testi kihányást hamar skot kiváltképen le okból oda el járóknak száma gerjesztette már régrõl fogva a 'kmeggyógyít. Gondolom ezen öznépnél az említett mondást.” Kis József orvos doctor: A Fertõ Vi zében való Fördésr
Nem új keletû az igazság, hogy a népi megfigyeléseket a modern tudományt sok esetben alátámasztja. A több évszázados tapasztalati tényekre korunk ad szakszerû magyarázatot. Így van ez a Fertõ vizében való fürdéssel is. Kérdés, hogy honnan származik a víz gyógyereje? A már idézett Kis József soproni orvos a tó vizének kémiai összetételét vizsgálva ajánlotta a tóban való fürdést a gyenge testalkatúaknak, a sápkórósaknak, a lábadozóknak, a köszvényeseknek, számos adatot felsorakoztatva a gyógyhatás bizonyítékául. A kémiai vizsgálatok egyébként kimutatták, hogy a tó vize erõsen lúgos kémhatású. Igazi síkvidéki szikes tó, amely a Balatonnál - az alacsonyabb vízálláskor - 33-szor töményebb. A különféle sók az iszapban is megtalálhatók, így gyógyhatásúvá teszik. Azt állíthatjuk, hogy a Fertõ olyan mint egy természetes gyógymedence.
5
õl (1797.)
A tó vízutánpótlását fõként a csapadék (80%), valamint két patak, a Wulka és a Rákos patak fedezi. Csodaszép természeti kincsünkre a legjobb rálátás, a Fertõboz felett emelkedõ partoldal tetején, 1802-ben épített, klasszicista Gloriette kilátóról nyílik.
2. Három táj vonzásában
a táj, állat- és növényföldrajzi határok találkozása, kiemelkedõ gazdagságú növény- és állatvilággal A Fertõ-táj földtani és földalaktani tekintetben, egyedülállóan változatos. A különbözõ klímahatások eredményeként nemcsak a földrajzi, hanem állat- és növényföldrajzi határok is találkozásnak itt. A Világörökség az Alpok, a Kárpátok és a magyar Alföld között fekszik. Viszonylag kis területét változatos növény- és állatvilág jellemzi, melynek különleges játéka dél-orosz tarantella pók és a vidrafû elõfordulása. A tó és közvetlen környéke Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma és számos költözõ madár vonulásának fõ útvonalán pihenõhely. Szürke- vörös- és kanalasgém, nyári lúd, többféle vöcsök, barna rétihéja, kis- és nagykócsag - amelynek nevét a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának épülete is viseli fészkel itt.
A halak közül a réti csíkot, a süllõt, a csukát, a fertõi nyurga pontyot és a gardát említhetjük. Sokszor megfigyelhetõk nyugatról-keletre vonuló lepkefajok is a térségben. Rendszeresen találkozhatunk halálfejes lepkével, folyófûszenderrel és lápi szitakötõvel. A nemzeti park vállalta több õsi magyar állatfajta - magyar szürkemarha, bivaly, rackajuh, génmegõrzését, tenyésztését. Egy õsi lófajta, a Przewalski tenyésztése is része a sikeres programnak. Az õsi háziállataink, a Fertõ körüli füves területeket legelve, a növényzet folyamatos rágásával elõsegítik ezen élõhelyek jellegzetes élõvilágának megõrzését. A Fertõ-táj ökológiailag érzékeny terület, ezért különösen jelentõsek a védett, a nagyközönségtõl elzárt területek. Ezt a célt segíthetik a közeli natúrparkok is. A természeti értékek legfontosabb õre azonban a magyar (Fertõ-Hanság) és az osztrák (Seewinkel) nemzeti park, amely a határon átnyúló természeti egységet véd és mutat be a látogatóknak.
6
3. Amibõl Bécs és Sopron palotái épültek: a fertõrákosi mészkõ (Kõfejtõ)
7
A Világörökség egyik kiemelkedõ része a fertõrákosi Kõfejtõ, mely egyedülálló geológiai, õslénytani, botanikai és kultúrtörténeti értékeket jelenít meg, amelyet a rómaiaktól 1948-ig mûveltek.
Európa egyik legnagyobb és legrégibb kõfejtõje, melyet már a rómaiak is használtak az ausztriai Römersteinbruch, a szabadtéri kõbánya Szentmargitbánya/St. Margarethen mellett van. Már több ezer éve
Évmilliókkal ezelõtt itt tenger hullámzott. A csigák, kagylók, mészvázú állatok milliárdjaiból épült fel a Lajta-mészkõ, melyet számos ma is álló soproni és bécsi épületekhez használtak fel egykor mint például a középkori Sopron városfalához, a Szent Mihály templomhoz és Ausztria legszebb és legnagyobb gótikus templomához a Bécsi Stephansdomhoz. A kõfejtõ falaiban és törmelékes oldalaiban ma is megtalálhatók az egykori tengeri állatok maradványai. A bányászat során kialakult barlangban és résekben denevérek tanyáznak és nyaranta sarlósfecskék is fészkelnek. A kõfejtõ ma már nem mûködik. A 12 millió éves kõzet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, és elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használják. Ezért bányászta az ember évszázadokon át az értékesebb részeket, és hagyta meg a lazább rétegeket, amelyek mint hatalmas mennyezet borulnak a megmaradt oszlopokra. Az egyiptomi sziklatemplomok sejtelmes világát idézõ "barlang" jó akusztikájával természetes díszletet ad a nyaranta rendezett operaelõadásoknak.
üzemel, mind a mai napig. Innen származik a pozsonyi vár és megszámlálhatatlan híres bécsi épület építõanyaga. Az évszázados épületek restaurálásához szükséges köveket is innen szállítják. A kõbányában, mint óriási szabadtéri múzeumban, modern szobrok, térplasztikák láthatók. Híresek itt az évenként, húsvétkor, több száz résztvevõvel megrendezett passiójátékok.
4. Épített örökségünk A Fertõ-tó környékének rendkívül változatos és páratlanul szép vidéke egyszersmind olyan különleges kulturális érték is, amit a tájjal szimbiózisban élõ ember szerves átalakító munkája hozott létre és õrzött meg számunkra. A tavat körülölelõ településlánc léptékében és belsõ struktúrájában harmonikusan illeszkedik a tájba. A települések területén gazdag és értékes mûemlékek találhatók, amelyek a hagyományos tájhasználat és életmód építészeti dokumentumai.
Fertõszéplakon található Vasúti Lámpamúzeum, amely Haragovics József magángyûjteményét, 21 ország 246 db különbözõ, a vasútakon használt világító eszközeit mutatja be. Megkell említeni továbbá, hogy itt született a magyar nemzeti könyvtár megteremtõje, Széchenyi István édesapja, Széchenyi Ferenc. A családhoz kötõdik a faluban a templom és az egykori kastély épülete is. Barátudvar / Mönchhof | A magángyûjte-mény az évek során egy nagy szabadtéri múzeummá épült ki, mely a XX. század elsõ felének északburgenlandi kisparaszti életébe, falusi kultúrájába enged bepillantást. A nagybirtokos és kb. 20 paraszti ház, a templom, a mûködõ mozi, a legkülönbözõbb kézmûves mûhelyek, vendéglõ, pékség, több órás fantasztikus idõutazást ígérnek.
Fertõszéplak | A paraszt-barokk népi építészet szép példája a fertõszéplaki utcasor öt tájháza, ahol figyelemmel kísérhetõk e táj lakóinak életmódjában és gazdálkodásában az utolsó száz évben történt változások. Az 1960-as évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a mezõgazdaság kollektivizálása rohamos változást hoz a magyar falvak életében. Ennek egyik legszembetûnõbb jele a falvak képének gyors változása, az addig tájanként, községenként jellegzetes épületek és telekbeépítési módok országos méretû uniformizálódása volt, hihetetlen ütemben szaporodtak a jellegtelen, sátortetõs „kockaházak”. A fertõszéplaki múzeum ezért igyekezett megõrizni a régi falusi, mezõvárosi építészet jellegzetes háztípusait, épületegyütteseit. Az öt épület helyreállítása, a hiányzó gazdasági épületek áttelepítése 1982ben fejezõdött be és ekkor nyílt meg a Fertõvidék magyar népességû falvainak életmódját, lakáskultúrájának változását, gazdálkodását az 1850–1950 közötti évekbõl bemutató kiállítás.
Ruszt / Rust | A Lipót császártól 1681-ben szabad királyi városi rangot kapott kisváros festoi központja több évtizede védett és ma a Fertõ-táj világörökség része. A polgárházak barokk és reneszánsz motívumai, díszes ablak és kapukeretei, árkádos udvarai idillikus hangulatot teremtenek. Az egykori történelmi Magyarország legkisebb városának bástyákkal megerõsített falmaradvány részletei izgalmas felfedezést ígérnek. Az Európa-hírû ruszti borok története a rómaiak megjelenéséig vezethetõ vissza, akik a vidék kiváló adottságait felismerve szõlõket telepítettek. A Fertõ nyugati partján fekvõ kikötõhöz és tófürdõhöz a nádason keresztül vezet az út.
Az épületegyüttes négy háza szolgál múzeumi célokat. Közülük egyben helytörténeti, a környék háziiparát és a Fertõ halászatát bemutató kiállítás, a másik háromban pedig lakásrekonstrukciók találhatóak., Az adott idõszak mezõgazdálkodásában végbement modernizáció eszközei, gépei láthatók. Fõként ennek a gazdálkodásban történt gyors korszerûsítésnek, a kereskedelembe történõ bekapcsolódásnak köszönhetõ az a vagyoni gyarapodás, mely a lakásberendezés változásaiban, a lakóépületek folyamatos átépítéseiben is szemlélhetõ.
Fertõfehéregyháza / Donnerskirchen | A megerõsített ófalu széles belsõ majorját mára már beépítették. A szalagtelkes és keresztcsûrös, L-t formázó udvarházak és a néhány házra jellemzõ kontytetõ oromzata az utcára néz. A falu keleti szélén szép csûrsor húzódik. Az erõdítések kisebb maradványai még láthatók a falu délnyugati végén. A faluban a Bortermesztõk háza nagyon figyelemre méltó. Korábban Eszterházy-kastély volt, melyet 1611ben építettek újjá. A település közelében található a Lajta-hegység oldalába fúródó
8
Medve barlang, mely õskori állatok maradványait rejti. Feketeváros / Purbach | A legkorábbi leletek a késõi rézkorból valók. Az ófalu széles belsõ majorja idõvel városi térré módosult, amelyet a 17. századtól kezdve épületek vettek körül. A város központja és környezõ utcái a városfalakon belül épültek fel. A régi udvarházak közül sokat modernizáltak, de sok megtartotta eredeti belsõ szerkezetét. Purbach egyik büszkesége a történelmi pincenegyed, a pincesorokkal. A település a táj egyik legszebb legendáját õrzi a török idõszakból. (A feketevárosi török.) Boldogasszony / Frauenkirchen | A „Mária születésének” szentelt búcsújáró templom és ferences kolostor, valamint az évente változó témájú szakrális mûvészeti kiállítások tárgyai az Esterházy család megingathatatlan hitéletének tanúi. A lenyûgözõ templombelsõ építészeti kialakítása Burgenland legszebb barokk templomává emelte. Bazilikává 1990-ben avatták. A hársfából faragott Mária kegykép a térség egyik leghíresebb Madonna ábrázolása, melyhez a fohászkodó hívõk távoli vidékekrõl zarándokolnak. A templom a monda szerint a Leányvölgyben elpusztított asszony és leánya sírja fölé épült. (Lásd a Fertõ születése) Fertõhomok | Fertõhomokon található a 2004. év tájháza, mely 1930-ban épült nagyrészt újjá. Az elõzõ, nádfedeles épület leégett. Akkor már cserépborítást kapott. A tornácos parasztházban egy elsõ szoba (tiszta szoba), konyha, és egy hátsó szoba alkotta a lakórészt, ehhez épült hozzá az istálló. Az udvarban külön található a disznóól, tetején a tyúkóllal, és egy pajta. A ház konyhájában az eredeti kemence, csikó sparhelt valamint konyhai eszközök, vízpad látható. Fertõd | A város ékessége az ország egyik legszebb barokk kastélya a fertõdi Esterházykastély, mely 1720-tól sok évtizeden át épült. A kastélypark ma természetvédelmi terület.
9
Díszudvarára gazdagon díszített, rokokó kovácsoltvas hármas kapu vezet. Az épületben kapott helyet a Helytörténeti kiállítás és a Haydn Emlékmúzeum is. A Kastélymúzeumban a falakon nagyméretû franciatükrök, flamand és francia gobelinek, velencei falikarok, allegorikus szobrok várják az érdeklõdõket. Ebben a csodálatos kastélyban töltött el és alkotott több mint egy évtizeden át a 18. század végén udvari zeneszerzõként Joseph Haydn is és itt volt több mûvének õsbemutatója is. Többek között itt csendült fel elõször a világon, a híres Búcsúszimfónia is. Kismarton / Eisenstadt | Az Esterházy-kastély és a szinte önálló városrészt alkotó kastélykerület ma is a család tulajdonában van, miként számos ingatlan Burgenland-szerte, bár a kismartoni Esterházy-kastély egy részében a burgenlandi tartományi kormányhivatal is helyet kapott. A kastély az óváros nyugati szélén épült. A Fõ utcán / Hauptstrassén érhetjük el. A kastély elõdjét, a késõbb barbár vadászkastélynak minõsített elsõ változatot a Kanizsaiak építtették, még az 1300-as évek végén. A ma is látható épületegyüttest Esterházy Pál építtette ki 1663-1670 között. A kastély idegenvezetõi kísérettel tekinthetõ meg áprilistól októberig. Nagycenk | A táj másik csodaszép kastélya Nagycenken található, mely a legnagyobb magyarnak Széchenyi Istvánnak adott otthont. „A legnagyobb magyar” életútját bemutató Emlékmúzeum Széchenyi Istvánnak a nemzet érdekében vállalt kiemelkedõ szerepét mutatja be, aki elképzeléseivel, lázas iramú tetteivel, határozott törekvéseivel vívta ki az elismerést. A kastélytól indul Európa egyik legszebb 250 éve ültetett Hársfasora, ami a kastélyt a Széchenyi Béla és Erdõdy Hanna sírjával köti össze. Ez a terület ma természetvédelem alatt áll. A hársfasor mellett zakatol el a kisvasút. A nagycenki Széchenyi kastély közelében - a G y õ r – S o p r o n – E b e n f u r t i Va s ú t kezdeményezésére, nem kevés társadalmi munkával – 1972-ben épült meg a Közlekedési Múzeum 760 mm nyomtávolságú , gõzüzemû múzeumvasútja, a Széchenyi Múzeumvasút. A
vasutat a GYSEV Rt. üzemelteti, a szolgálatot gyermekvasutasok látják el. A gõzmozdony és a vonatszerelvény a század elején, a 2003-ban beszerzett dízelmozdony 1950-ben készült. Bár a múzeumvasút vonala mindössze 3600 m hosszú, mind a fiatal, mind a felnõtt „vasútbarátok” körében nagy népszerûségnek örvend. Fertõrákos | A Fertõrákos-Fertõmeggyes / Mörbisch kerékpáros és gyalogos határátkelõhelynél a római kori Mithras-szentély érdemel figyelmet, melyet 1866-ban fedeztek fel. A közel két évezrede a sziklába vájt szentélyt az évszázadok során a víz és a szél hordaléka betemette, a növényzet benõtte. A XIX. század végén ugyan feltárták, védõépület is készült fölé, de a határra kerülve újra elhagyatottá vált. Végül a határ megnyitása teremtette meg a felújítás lehetõségét. A felújítás után minden a múlt valósághû megidézését szolgálja. Az összhatás olyan, amilyen az I-II. században lehetett, pedig csak a szentély belsejében, a fõhelyen lévõ Mithras-emlék eredeti. A dombormû könnyen megfejthetõ. Középen a tunikát és csúcsos sapkát viselõ isten egyik kezével hátrafeszíti a bika fejét, a másikkal leszúrja. Jobbról és balról a két alak a pirkadatot és az alkonyatot szimbolizálja a fel-, illetve lefelé tartott fáklyával. Mithras tehát legyõzte a sötétséget. Hívõi pedig oltárt állítottak tiszteletére. Ennek kövei már nem eredetiek, de éppen azért, hogy az amúgy is hatásos és sejtelmes szentély római kort megidézõ hatását tovább növeljék, eredeti színeikben állították ki õket. Fertõrákoson, az egész világon egyedülálló Kristálymúzeumban, egy kormányrendelettel védett amatõr gyûjteménybõl válogatott 2000 darab kalcitkristály és ugyanennyi más ásvány szín- és formagazdaságában, valamint 500 darab õsmaradványban gyönyörködve ismerheti meg Magyarország rejtett szépségeit. A település további értékei a püspöki kastély és a középkorból megmaradt pellengér.
alaprajzú épületet valószínûleg a XII. század második felében emelték, a XVII. század közepe táján kibõvítették, meghosszabbították és újraboltozták. A változtatások ellenére jól elkülönül a román kori körtemplom, amely fölött az 1748-ban épített torony emelkedik. A település nevét arról a hideg vizû forrásról kapta, mely felújítva, megszépítve várja a falu központjában a pihenésre vágyó turistákat. Sarród | A település a Fertõ part egyik gyöngyszeme, csendes utcáival, népi emlékeivel méltán a nyugalmat keresõ turisták célpontja. A falu mellett található a Nemzeti Park központja a kócsagvár, mely építészetileg különleges. Állandó, valamint idõszakos kiállításaival a Fertõ-tájat mutatja be az érdeklõdõknek. Balf / Sopron | A település õsidõk óta lakott, Farkasd, Wolf, majd Wolfs néven szerepel, házai az évszázadokig itt élõ német szõlõmûves lakosság emlékét õrzik. Kiemelkedõ érték a fürdõkápolna Dorfmeister István freskóival, mely a gyógyszanatórium mellett található. A gyógyforrásokat már a rómaiak ismerték és máig mindenki számára látogatható a Balfi Ásványvízüzem melletti ivókút is, ahol a kénes víz tör felszínre. A legendák szerint Jókai Névtelen vára valahol Balf környékén lehetett.
Hidegség község látnivalója egy különösen értékes mûemlék, a Szent András római katolikus templom, amely a falu fölötti dombon áll. Az eredetileg kívül négyszögû, belül kör
10
5. Földhasználati kultúrák A Fertõ-táj Világörökség településein élõk munkakultúráját évszázadokon keresztül határozta meg - a természet kedvezõ adottságait jól hasznosítható - halászat, nádgazdálkodás, állattenyésztés, kézmûipar; mindenek felett azonban, a dombvidékeken a szõlõtermesztés és borkészítés. A nád elsõsorban exportként, ma is jövedelmezõ, de a halászat, az állattenyésztés és a kézmûipar, csak keveseknek nyújt megélhetést. Az uralkodónak mondható szolgáltatások (egészségügy, gyógyüdülés, vendéglátás) mellett, illetve azokkal együtt, a korábban meghatározó szerepû minõségi borászkodás, nemcsak a jelen, hanem a jövõ fejlõdési alapjait is jelentheti. A kulturális világörökség elnyerésében nem véletlenül szerepelt kiemelkedõ helyen. Ruszt, Sopron, Fertõrákos polgárosodásának eredményei (gótikus és barokk templomai, középületei, polgárházai) szõlész-borászvendéglõs elõdök szorgalmas munkájának köszönhetõen, a jövõ igényes turizmusának alapjait képezik. A Fertõ-part kitünõ borászai - a méltán közismert ruszti aszúval (Ausbruch) és a soproni kékfrankossal együtt - sok más, versenyeken érmet nyert (Pl. Bordeaux 2003.)
fehér és vörösborokkal, világszínvonalú kiszolgálással fogadják a látogatókat. Borkóstolóikról ritkán távozik a vendég egy neves, jó évjáratú palack bor nélkül. Ruszt a régi Magyarországnak legkisebb szabad királyi városa volt. 1327-ben említi elõször oklevél Ceel néven, amely a magyar szil(fa) szóval azonos. A Ruszt / Rust ennek korabeli fordítása. Rust régen híres kitûnõ borairól. A bortermelõk 1524-ben kapták meg a jogot, hogy palackjaikat „R” betûvel jelzett dugóval zárhassák le, ez jelzi, hogy a palack ruszti bort tartalmaz. A település 1681-ben vásárolta meg a városi rangot I. Lipóttól, 60.000 aranyguldenért és 30.000 liter kiváló borért. Az ünnepek kulináris élvezetéhez kitûnõ hangulat társul, olyan rendezvények révén, mint a Soproni Borünnep, az Ezer Bor Ünnepe Eisenstadtban, valamint a térség Nyitott pincék és a Szüreti Napok programjai Sopronban, Balfon, Nagycenken.
6. Építészeti hagyományok Az UNESCO világörökségi bizottságának döntésében fontos érvként szerepelt a következõ megállapítás. Az adminisztratív határok nélküli Fertõ vidéken: a táj és az ember élete harmonikusan összefonódott. Ez a védelmet kívánó egyediség még valóban jól felismerhetõ a kisebb települések szerkezetében, az építõanyagok megválasztásában. Így például a védõfalakhoz és egymáshoz szorosan simuló házakban, a bábos (balusztrádos) mellvédeken, teraszokon. Jellegzetesek a hosszú udvarközök (pl. Fertõmeggyesen), az utcaközök (pl. Ruszton). Utóbbiban a városközpont felé nézõ bejárat homlokzata, a kapubejárata díszes, a hátsó - a gazdasági - praktikusan egyszerû. Gyakoriak a vendégek
11
fogadására kialakított udvarok, pincerészek. Látogatóink minden bizonnyal felfigyelnek a virágos ablakokra, az udvarok ezernyi, gondozott növényére, szõlõlugasaira, a szõlõk, gyümölcsösök több száz éves kõkeresztjeire is. Örömteli, hogy a mûemléki védelmet nem élvezõ középületek, házak felújításában, valamint az újak építésében többnyire a hagyományos formák élveznek elsõbbséget. Sajnos a tájromboló újdonság sem ritka (pl. Kismarton toronyépülete, a balfi fürdõ betontömbje)
7. Kultúrprogramok a Fertõ-tájon Haydn Fesztivál Fertõdön | A Magyar Haydn Társaság jeles hazai és nemzetközi mûvészek részvételével rendezvénysorozattal adózik a mester emlékének. A júniustól szeptemberig tartó programok kiemelt eseményei az „In honorem Haydn”, a Budapesti Vonósok Haydn Fesztiválja, a „Haydn Eszterházán”, valamint a „Kimagasló Mûvészek Fesztiválja”, melyek legfõbb helyszíne a kitûnõ akusztikával rendelkezõ Díszterem. Ç www.eszterhaza.hu Haydn Ünnepi Játékok Eisenstadtban | A világ leghíresebb mûvészei érkeznek Eisenstadtba, hogy az Esterházy-kastély csodálatos környezetében elõadják Haydn mûveit. A szeptemberi rendezvénysorozat fénypontja a Nemzetközi Haydn Napok. A Haydn terem az Esterházy-kastély dísze, a világ egyik legszebb és legjobb akusztikájú hangversenyterme, szimfóniáknak, oratóriumoknak, opera elõadásoknak színhelye. Ç www.haydnfestival.at Sopron, a magyar Liszt város | A zongoravirtuóz, a zeneszerzõ, a karmester és pedagógus Liszt Ferenc az egykori Sopron vármegyében, Doborjánban (Raiding) született. Szülõháza ma múzeum. Az egész világot betöltõ mûvészete Sopronban tartott elsõ koncertjével indult el. A kilenc éves csodagyermek „úgy játszott, ahogy a zene természetes szívverése kívánta”. Sopron késõbb jótékony célú hangversenyek alkalmával ünnepelte „Európa zenefejedelmét”. Személyes varázsa, játékának leírhatatlan melegsége, adományainak egész sora, nemes szívét tükrözték. Soha nem elvenni, hanem két kézzel adni szeretett. Örök érvényû remekmûveit, elõadói nagyságát, Kant egyeteme az oly ritkán adományozott zenei tudományok doktori címével „doctor musicae” ismerte el. A díszoklevél latin nyelvezetével Doktor Franc von Liszt vállalt és hirdetett magyarságát kívánták
tiszteletben tartani. Ma a mûvész nevével az új Konferencia és Kulturális Központ, énekkar és szimfonikus zenekar büszkélkedik. Ç www.lisztfestival.hu Páneurópai Piknik | Az 1989. évi határáttörés helyszínén, Sopronpusztán, minden év augusztus 19-én megrendezik az európai népek találkozóját. Az akkori események és a szeptember 10-ei kormánydöntés határnyitása indította el a Berlini Fal lebontását és Németország újraegyesítését. A vasfüggöny lebontását és a határok nélküli, közös Európa eszméjét népszerûsítõ rendezvényt kiemelt évfordulók alkalmával Európa koncert zárja le, melynek helyszínéül a Fertõrákosi Barlangszínház szolgál. A Kofejto területén a „vasfüggöny” egy darabját jelképezõ fémplasztika - Gabriela von Haubsburg munkája -, mint egy felkiáltójel a megtörtént események tanulságára hívja fel a figyelmet. Fertõmeggyes operafesztivál | Az operett fesztivált Európa egyik legszebb szabadtéri színpadán rendezik, melyhez a hátteret a Ferto tó csodálatos látképe biztosítja. A 6000 férõhelyes nézõtér évente több mint 200 000 látogatót fogad. A világörökség részét képezõ település vízi színpadának színvonalas elõadásait a természetes környezet, a gyönyörû korhû kosztümök, a legmodernebb hang és fénytechnikák egészítik ki, melyet méltán neveznek „az operett Mekkájának”. Ç www.seefestspiele-moerbisch.at Margitbánya | Európa legnagyobb természetes színpadán (7000 m2) az elõadásokat felejthetetlen színpadképekkel, nemzetközileg elismert mûvészek viszik színre. A külszíni fejtéssel kialakított római kori kõfejtõ környezete, mely a világörökség része, jelentõsen hozzájárul a magas színvonalú elõadások kivitelezéséhez. Az operaelõadások sorozatát ötévente
12
(2001...) a Passiójátékok különleges élménye egészíti ki. A gyermekrajongók a mûfajjal operamûhelyi elõadásokon ismerkedhetnek meg. Ç www.ofs.at Fertõrákos opera és Frigyes napi mulatozások | 2001-ben jutott a tudomásukra a fertõrákosi Vendégvárók Egyesületének egy középkori történet Friedrich von Chreuzpeck lovag, bajvívó kalandor története. A XIII-XIV. században élt lovag korának híres bajvívójaként bejárta a világot, hû katonája volt Nagy Lajos királyunknak, aki bátorságával hírnevet szerzett Fertõrákosnak. A Badenben található Ágoston rendiek templomának falában található síremlék a mai napig látható és õrzi emlékét. A lovag alakját, a Frigyes-szobrot Frech Ottó Kossuth-díjas szobrászmûvész faragta meg, melyet a faluközepén állítottak fel. A szobor több szempontból is érdekes, hiszen hozzá kapcsolódóan hívták életre a Frigyes-napi mulatozásnak nevezett rendezvényt. Ç www.fertorakos.hu 2001 óta minden évben Frigyes névnapján a Fertõ parti hagyományõrzõ kulturális egyesületek mutatkoznak be. A fellépõk között tánckarok, néptánccsoportok, nemzetiségi énekkarok, fúvószenekarok szerepeltek, mûsorukkal színvonalas programot nyújtva a Fertõrákoson élõknek és az ide látogatóknak. Bodza Fesztivál | Fertõbozon 2002 óta rendezik meg rendszeresen májusban a Bodza fesztivált. Ezen alkalomkor számos táncegyüttes és fúvószenekar lép fel. Az érdeklõdõk sok bodzából készült finomságot kóstolhatnak meg.
13
Hegykõ vigasságok | A minden évben augusztusban tartandó rendezvénysorozat minden korosztálynak szól. Az érdeklõdõket bábszínház, karate-bemutató, népzene, pop-rock együttes, filmslágerek és dixiland várja. Ç www.hegyko.hu Hársfa Nap Nagycenk | 2004-ben tartották a második Hársfa Fesztivált. Nagycenkre közelrõl és távolról is érkeztek tánccsoportok. A színes és lendületes mûsorban a magyar néphagyomány táncai elevenedtek meg. A Fesztivál célja elsõsorban a hagyományõrzés és figyelemfelhívás a ritkaságszámba menõ több száz éves hársfa sorra. Ç www.nagycenk.hu
A Fertõ-táj Világörökség egyesület ajánlott szolgáltatói: Larus Kft. H-9431. Fertõd, Vasút sor 63. tel./fax: 99/370-142 e-mail:
[email protected] www.mercurymarine.hu Út a természetbe! Horgász, vadász, vízisport bolt Tornácos Panzió és Étterem H-9437, Hegykõ, Kossuth L. u.74-78. tel.: 99/540-200 fax: 99/540-209 e-mail:
[email protected] www.tornacos.hu „A termálfürdõ szomszédságában családias hangulatú panzió étteremmel, szépség és wellness udvarral várja a pihenésre, kikapcsolódásra vágyó vendégeit!” Nyerges Vendégfogadó H-9437, Hegykõ, Nyárfa sor 8/a tel./fax: 99/376-744 „Családias környezetben, magyaros és halételek széles kínálatával várjuk kedves vendégeinket! Szálláslehetõség fürdõszobás, TV-s szobákban, apartmanban”. Huber Panzió H-9421, Fertõrákos, Fertõ u. 1. tel./fax: 99/355-149 e-mail:
[email protected] www.huberpanzio.hu „Panziónk csendjével és színvonalával méltán közkedvelt mint egyéni, mint baráti társaságok számára. Nálunk a vendég a király!” Aqua Termál Camping és Apartmanházak Fertõhomok, Akác u.107. postacím: H-9400, Sopron, Felsõlõvér út 25. tel./fax: 99/316-374 e-mail:
[email protected] www.trimmel.hu „Családok, csoportok üdültetésére: különbözõ komfortfokozatú épületek és kemping az üdülõfaluban a kerékpárút és termálfürdõ mellett.” Nagycenki Csikós csárda Kft. H-9485, Nagycenk, Vámrét tel.: 99/701-031 www.restaurant-guide.hu/csikos-csarda „Meghitt hangulatú kellemes környezetben, kitûnõ ételekkel és minõségi borokkal várjuk kedves vendégeinket a Csikós csárda éttermében!” Alpesi Ingatlanforgalmazó Kft. H-9400, Sopron, Színház u.10. tel.: 99/505-072 fax: 99/505-063 e-mail:
[email protected] www.sopron.ingatlan.hu Ingatlan közvetítés, értékbecslés, forgalmazás Polgármester Vendéglõ H-9436, Fertõszéplak, Széchenyi u. 39. tel./fax: 99/370-444 e-mail:
[email protected] www.miwo.hu/polgarmester fõszakács: Horváth Csaba olimpiai és világbajnoki érmes mesterszakács Bozi Rozi Csárda és Panzió H-9493, Fertõboz, Fõ u. 24. tel./fax: 99/357-595 e-mail:
[email protected] www.hotels.hu/bozirozi „A Fertõ-part csodálatos környezetében a fáradt utazót fenséges ételekkel és italokkal várja egy tûzrõl pattant menyecske: a Bozi Rozi!” Újvári Panzió H-9435, Fertõd - Sarród, Kossuth Lajos u. 57/a tel./fax: 99/537-097 e-mail:
[email protected] www.extra.hu/ujvaripanzio „Vendégházunk a Fertõ-Hanság Nemzeti Park területén az Esterházy kastély szomszédságában, a Fertõ tó körüli kerékpárút mellett található. Zöld övezetben lévõ összkomfortos szobáinkban szeretettel várjuk vendégeinket!”
14
Sá-Ra Termál Kft. H-9437, Hegykõ, Fürdõ u. 5. tel.: 99/540-220 fax: 99/540-229 e-mail:
[email protected] www.saratermal.hu „Hegykõ - »a nagy gyógyhatású kis fürdõ«. Csendes, nyugodt, családias hangulatú termálfürdõ a pihenni és gyógyulni vágyó vendégeknek.” Rábensteiner Vendéglátó Kft. H-9431, Fertõd, Fõ u. 10. tel./fax: 99/371-651 e-mail:
[email protected] www.rabensteiner.hu Rábensteiner Panzió-Kávézó Fertõd, Fõ u. 10. Fertõd központjában a kerékpárút mellett 10 db 2 ágyas szoba /pótágyazható/ és 2 db 2 szobás teljesen felszerelt apartman áll a pihenni vágyó vendégeink rendelkezésére. Minden szobához fürdõszoba tartozik. Gránátos Étterem-Kávézó Fertõd, Haydn u. 2. A fertõdi Esterhazy kastély kapujával szemben található éttermünk teljes választékot nyújt a magyar, a nemzetközi és a wellnes konyha remekeibõl. Haydn Étterem Fertõd, Fõ u. 10. 120 fõ befogadására alkalmas mûemléképületben kialakított étterem, 80 fõs fedett terasszal rendezvények lebonyolítására is kiválóan alkalmas. Aladdin Vasúti Lámpamúzeum H-9436, Fertõszéplak, Soproni u.13. tel.: 99/340-556 Haragovics József magángyûjteménye 21 ország 246 db különbözõ, a vasútakon használt világító eszközeit mutatja be. Szidónia Kastélyszálloda H-9451, Röjtökmuzsaj, Röjtöki út 37. tel.: 99/544-810 fax: 99/380-013 e-mail:
[email protected] Marben Panzió Hegykõ H-9437, Hegykõ, Alsószer út 1. tel.: 99/540-250 (recepció); 99/540-251 (étterem) fax: 99/540-255 e-mail:
[email protected] Hotel Sopron H-9400, Sopron, Fövényverem u. 7. tel.: 99/512-261 fax: 99/311-090 e-mail:
[email protected] Széchenyi István Múzeumvasút Nagycenk H-9400, Sopron, Mátyás király u.19. tel.: 99/517-244 fax: 99/517-384 e-mail:
[email protected] A kisvasút április 10. és október 10. között közlekedik!
Élménytúrák: A Fertõ-táj Világörökség Egyesület ajánlott túráit a Natura 2000 Bt. és a Fertõ-Hanság Nemzeti Park szakemberei vezetik. Natura 2000 Bt. tel.: 30/98-66-488 www.na-tura.hu Fertõ-Hanság Nemzeti Park tel.: 99/537-620 www.ferto-hansag.hu
15
impresszum felelõs kiadó: Ivanics Ferenc, Fertõ-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület elnöke arculat: Pannonremark Kft. fotó: Mogyoróssy Sándor, Pellinger Attila szöveg: Fertõ-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület nyomdai kivitelezés írta és szerkesztette: Taschner Tamás, Kõfaragó Tímea lektorálta: Andrássy Péter információ Fertõ-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület H-9436, Fertõszéplak, Nagy Lajos u. 43. tel.: 99/ 537-140 fax: 99/ 537-141 e-mail:
[email protected];
[email protected] www.fertotaj.hu Tourinform Fertõd H-9436, Fertõd, Joseph Haydn u. 3. tel.: 99/370-182 tel./fax: 99/370-544 e-mail:
[email protected] Tourinform Sopron H-9400, Sopron, Liszt Ferenc u. 1. tel./fax: 99/338-892; 99/338-592 e-mail:
[email protected] http://tourinform.sopron.hu