No title

A LIGA 104596/2012 azonosító számú, „A szociális párbeszéd bővítése különböző szinteken” című projekthez kapcsolódóan

AZ ÁGAZATI PÁRBESZÉD MAGYARORSZÁGON /2014/

Készítette: Dr Kiss Mihály

Supported by the Norway Grants, through the Fund for Decent Work and Tripartite Dialogue

Tartalomjegyzék:

BEVEZETŐ I.

FEJEZET Az ágazati dialógus törvényi szabályozása a kollektív szerződések kiterjesztésének lehetőségei. (jogi és nem jogi)

II.

FEJEZET Az ágazati dialógus helyzetei

a) Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság /BÁPB/ b) Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság [Gázipari A/ÁPB] c) Kőolajipari párbeszéd d) Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság (VÁPB) e) Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság f) Összefoglaló az ágazatai párbeszédről általában g) Az ÁPB-ken kívüli, ágazatokat érintő párbeszéd fórumok.

III.

FEJEZET Az ágazati dialógus megújítására történt kezdeményezések az utóbbi időszakban. a) a dialógus útjában álló akadályok (munkáltatói, szabályozási akadályok törvényi, politikai) b) a szociális dialógusra való

igény (témák,

amelyek középszintű

szabályozást igényelnek, a szociális partnerek szükségletei)

IV.

A dialógus sikeres megújítási törekvései, és a lehetséges kitörési pontok, ajánlások.

IRODALOM JEGYZÉK

2 www.szocialisparbeszed.hu


BEVEZETŐ

Jelen szakértői munka a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA) felkérésére, a LIGA és az Innowation Norway között létrejött szerződés végrehajtására létesített, 104596/2012 azonosító számú projekt kertében került elvégzésre. Az elemzés során az elvégzett munka négy fő fejezetbe lett rendezve.

Az első fejezetben az ágazati párbeszéd törvényi szabályozása, ezen belül részletesen a kollektív szerződések kiterjesztésének lehetőségei kerültek elemezésre a 2009. évi LXXIV. törvény, az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről segítségével.

A második fejezetben az ágazati párbeszéd gyakorlatban megvalósuló helyzetei kerültek elemzésre a vízügyi; gázipari; kőolajipari; bányászati és villamosenergia-ipari ágazatokban megvalósuló ágazati dialógus bemutatásával. Az ágazati párbeszéd bizottságokban végzett tevékenységet az ÁPB-k beszámolói alapján, a tevékenység keresztmetszetét bemutató beszámolókból vett kiemelésekkel igyekszik bemutatni. Továbbá a fejezet végén az ágazati párbeszédről egy általános összefoglaló, illetve az ÁPB-ken kívüli, ágazatokat érintő egyéb párbeszéd fórumokról egy áttekintés található. A harmadik fejezet az ágazati párbeszéd megújítására tett kezdeményezéseket elemzi a dialógus útjában álló akadályok; a szociális dialógusra való igény és a dialógus sikeres megújítására tett törekvések tükrében. E fejezet elkészítése során nagymértékben támaszkodtam a párbeszéd bizottságok szereplői által elmondottakra, felhasználva a tőlük kapott információkat.

A negyedik fejezet a lehetséges kitörési pontokat elemzi, továbbá ajánlásokat fogalmaz meg. Az ajánlások során igyekeztem a szereplők által elmondottakból kiindulni és a javaslatokban szerepeltetni az általuk elmondottakat.



I.

FEJEZET

Az ágazati dialógus törvényi szabályozása a kollektív szerződések kiterjesztésének lehetőségei. (jogi és nem jogi) Az Országos Munkaügyi Tanács 2001 februárjában döntött az ágazati érdekegyeztetés fejlesztését célzó, "Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése" c. PHARE program indításáról, amelynek közvetlen célja ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k) megalakítása volt. Az ÁPB-k az ágazati szintű, kétoldalú – munkaadói érdekképviseletek és szakszervezetek közötti – közvetlen párbeszéd fórumai, amelyek keretet biztosítanak ágazati megállapodások és kollektív szerződések kötéséhez, valamint a szociális partnerek konzultációjához. A program 2004. január 27-én egy nagyszabású záró-konferenciával zárult. Ezt követően, a program eredményeként a szociális partnerek és a kormány 2004. szeptember 22-én írták alá az ágazati párbeszéd bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről szóló megállapodást. Ez a megállapodás keretbe foglalta az ágazati párbeszéd bizottságok működési feltételeit és rendjét. A megállapodást aláíró felek, ezzel új fejezetet nyitottak a szociális párbeszéd hazai történetében, és egyúttal lerakták egy új fórumrendszer alapjait. A megállapodás erejét mutatja, hogy az érdekeltek konszenzusával jött létre, s az önszerveződő bizottságokat alkotó szervezetek elfogadták az abban foglaltakat, valamint a törvény megalkotásáig eltelt öt év során, ez alapján működtették az ágazati szociális párbeszéd intézményét.

„ Ezt követően „az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseletei között a középszintű szociális párbeszéd fejlődését, e szervezetek érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak érvényesülését, valamint meghatározza az ágazati párbeszéd intézményrendszerének kereteit, s ezzel hozzájáruljon az ágazati politikák megalapozásához, a rendezett munkaügyi kapcsolatok erősítéséhez, a munkabéke megteremtéséhez és fenntartásához, a munkafeltételek javításához, az ágazati kollektív szerződések elterjedéséhez, az Európai Unió gyakorlatára is figyelemmel megalkotta” a 2009.évi LXXIV. törvényt, az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről A törvény értelmezésében szociális párbeszéd: „a szociális partnerek közötti kétoldalú kommunikáció, amely magában foglalja a rendszeres információcserét, a konzultációt, a kollektív tárgyalást, megállapodások létrehozását, közös szakpolitikák kidolgozását és megvalósítását” A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdésekben a szociális partnerek, a nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat (a továbbiakban: ágazat) szintjén, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjait érintően párbeszédet folytathatnak, e célból kétoldalú szociális párbeszéd bizottságot hozhatnak létre. 4 www.szocialisparbeszed.hu


A törvény főszabályozási területe az Ágazati Párbeszéd Bizottságokra vonatkozó törvényi előírások megfogalmazása (emellett foglalkozik a megváltozott munkaképességűek és az őket foglalkoztatók érdekképviseletei közötti szociális párbeszéd feltételeivel is). A középszintű szociális párbeszéd elsősorban az ágazati (valamint az al- és szakágazati) szintet jelenti. Az ágazati párbeszéd törvényben szabályozott rendszere a versenyszférában működik. Ez alól azok a munkáltatók, illetve érdek-képviseleti szerveik kivételek, amelyek költségvetési szervként a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatják. Ez esetben ugyanis ágazatokon átívelő szociális párbeszédről van szó, amelynek során indokolt, hogy valamennyi érintett dolgozó érdekeinek képviselete lehetővé váljék.

Kikre terjed ki törvény hatálya?  Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók és munkáltatók párbeszéd bizottságot alkotó érdekképviseleteire,  a nemzetgazdasági ági, ágazati, alágazati, szakágazati, illetve a rehabilitációs párbeszéd bizottságra,  a szociális párbeszéddel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati szervekre,  az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsára,  a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató munkáltatók érdekképviseleteire abban az esetben is kiterjed a törvény hatálya, ha az érdekképviseletben tagsággal rendelkező munkáltatók a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozása: Ágazati Párbeszéd Bizottság hozható létre egy vagy több nemzetgazdasági  ágra,  ágazatra,  alágazatra,  szakágazatra kiterjedően. Egy nemzetgazdasági ágban, ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek (a továbbiakban: munkáltatói oldal) és az ágazati szakszervezetek (a továbbiakban: munkavállalói oldal) részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság feladata és hatásköre: Az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése, az ágazati szintű autonóm szociális párbeszéd megvalósítása, amelynek célja a megfelelő munkafeltételek kialakítása, a munkabéke megőrzése és a munkaerő-piaci folyamatok jogszerűségének előmozdítása. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság az ágazat helyzetét, fejlődését, gazdasági és munkaügyi folyamatait érintő kérdésekkel foglalkozik. 5 www.szocialisparbeszed.hu


Az Ágazati Párbeszéd Bizottság keretei között az Ágazati Párbeszéd Bizottság oldalai, illetve az oldalon részt vevő érdekképviseletek egymást tájékoztatják, konzultációt folytatnak, az Ágazati Párbeszéd Bizottság álláspontját, javaslatát összefoglaló nyilatkozatot adnak ki. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban az erre jogosultak kollektív szerződést, illetve egyéb megállapodást köthetnek, továbbá kérhetik a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztését a társadalmi párbeszédért felelős minisztertől.

Az államigazgatás feladata: Az ágazatban dolgozók, valamint az ágazatban működő munkáltatók érdekeit jelentősen érintő kérdésekben, az ágazatban hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv köteles tájékoztatást adni az ágazatban működő Ágazati Párbeszéd Bizottság részére, illetve az Ágazati Párbeszéd Bizottság kezdeményezésére konzultálni. Az ágazati párbeszéd bizottság tagsága, létrejötte, megszűnése: Ágazati Párbeszéd Bizottságot a törvényben foglalt feltételeknek megfelelő, azonos ágazatba tartozó ágazati munkáltatói érdekképviseletek és ágazati szakszervezetek hozhatnak létre. A törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdekképviseleti szövetség az egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött egyesület; 



amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése (a továbbiakban: szakszervezet), vagy amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.

Ágazati az az érdekképviselet, amely a fentiekben foglaltakon túlmenően tevékenységét ágazati szinten szervezi és  

munkavállalókból, illetve szakszervezetekből vagy munkáltatókból, illetve munkáltatókat tömörítő érdekképviseleti szervezetekből álló tagsággal rendelkezik.

Az ágazati szintű szociális párbeszédben részt vehet: A törvény kritériumokat állít fel az ágazati párbeszédben való részvételi jogosultság megszerzését illetően, külön a szakszervezetek és külön a munkáltatói szervezetek számára. Az ágazati szakszervezetek részvételi kritériumai: 

Az adott ágazatban legalább tíz munkáltatónál, alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik és az e munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri az ágazatban, munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámának egy százalékát, vagy 6 www.szocialisparbeszed.hu




Legalább három munkáltatónál, ahol az érdekképviselet alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik, az érdekképviseleti tagok száma eléri az ágazatban, munkaviszonyban állók létszámának tíz százalékát.

Az ágazati munkáltatói érdekképviselet részvételi kritériumai: 



Az a munkáltatói érdekképviselet, amelynek – az adott ágazatba főtevékenysége szerint besorolt – tagjai foglalkoztatják az ágazatban, munkaviszonyban álló munkavállalók legalább öt százalékát, vagy Amelynek, vagy amely tagszervezeteinek legalább negyven, az ágazatba főtevékenysége alapján besorolt munkáltató a tagja.

Amennyiben az ágazati érdekképviselet tevékenysége több ágazatra terjed ki, nyilatkoznia kell arról, hogy a fentiekben meghatározott adatok az egyes ágazatok között – tényleges ágazati jelenlétének megfelelően – milyen arányban oszlanak meg. Az érdekképviseletet abban az ágazatban lehet ágazatinak tekinteni, amely vonatkozásában a megosztott adatok megfelelnek a fentebb szereplő mértéknek. A fentebb részletezetteken túl az Ágazati Párbeszéd Bizottság tagja olyan ágazati érdekképviselet lehet, amely e tevékenységét legalább két éve folytatja. Az e feltételnek való megfelelést jelenti, ha  

az érdekképviseletet érintő jogutódlás – így különösen átalakulás, szétválás, egyesülés –, illetve érdekképviseleti szövetség létrehozatala

esetén, legalább egy jogelőd vagy tag érdekképviselet e tevékenységét a jogutódlás, illetve az érdekképviseleti szövetség létrejötte időpontját közvetlenül megelőzően legalább két évig megszakítás nélkül folytatta. Az ágazati szintű szociális párbeszédben való részvétel feltételeinek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseletei egymással koalícióra léphetnek. A törvény a független, tripartit Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságra bízza a részvételi feltételeknek való megfelelés elbírálását. Ehhez részletes szempontrendszert tartalmaz, az ágazati súly meghatározása érdekében. A szempontoknak való megfelelést ötévente felül kell vizsgálni. A törvény szabályozza az Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozásának alapvető eljárási kereteit, kimondva, hogy az Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozása – nyilvános eljárás keretében – a szervezetek megállapodásán alapul. Az előírások garantálják, hogy az Ágazati Párbeszéd Bizottsághoz később is csatlakozhassanak olyan szervezetek, amelyek a törvényi feltételeknek megfelelnek. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjai az ilyen szervezetek csatlakozását nem akadályozhatják meg.



Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozása: Legalább egy ágazati munkáltatói érdekképviselet és legalább egy ágazati szakszervezet kezdeményezheti Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozását, feltéve, hogy az adott ágazatban Ágazati Párbeszéd Bizottság nem működik, illetve létrehozását 6 hónapon belül nem kezdeményezték. A kezdeményezést – az ágazat, valamint a kezdeményezők, törvényben előírt adatainak megjelölésével – a miniszter hivatalos lapjában hozzák nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatal időpontjától számított harminc napig más, a törvény feltételeinek megfelelő érdekképviselet is írásban tájékoztathatja a megalakításban való részvételi szándékáról a kezdeményezőket, illetve az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságot. A harminc napos határidő leteltével a kezdeményező és a részvételi szándékukat bejelentő érdekképviseletek Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozásáról állapodnak meg. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  





az Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozására irányuló nyilatkozatot, az Ágazati Párbeszéd Bizottság munkáltatói, illetve munkavállalói oldalain részt vevő érdekképviseletek felsorolását, nevüket, székhelyüket, valamint a képviseletükre jogosult személyt, nyilatkozatot arról, hogy az Ágazati Párbeszéd Bizottságot létrehozó szervezetek döntési rendjüket maguk alakítják ki – a törvény ide vonatkozó előírásai szerint – vagy kérik az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság erre vonatkozó, a törvényben szereplő eljárását, továbbá a szervezetek képviselőinek aláírását.

A megállapodás egy-egy példányát el kell juttatni a miniszternek, valamint az eljárást kezdeményező kérelemmel együtt az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságnak. A törvényben szereplő eljárási szabályok és határidők betartását követően az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság határozatot hoz az Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakulásáról, amely a határozat jogerőre emelkedése napjától kezdheti meg működését. Az Ágazati Párbeszéd Bizottsághoz megalakítását követően tagként csatlakozhat minden olyan ágazati munkáltatói szervezet, illetve ágazati szakszervezet, amely teljesíti a törvény által meghatározott feltételeket. A csatlakozás feltétele, hogy a csatlakozni szándékozó érdekképviselet ezen szándékát jelezze az Ágazati Párbeszéd Bizottságnak és az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságnak, amely a feltételek fennállása esetén megállapítja a jogosultságot. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságnak megszűnik, ha:   

tagjai megállapodnak megszűnésében, a működési területére tartozó valamennyi ágazatot törlik a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréből (a továbbiakban: TEÁOR), az egyik oldalon valamennyi Ágazati Párbeszéd Bizottsági tag tagsága megszűnik, vagy 8 www.szocialisparbeszed.hu




a törvényben foglalt kivételes esetben a munkáltatónál vagy munkáltatóknál foglalkoztatottak száma az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százaléka alá csökken.

Az érdekképviselet Ágazati Párbeszéd Bizottsági tagsága megszűnik, ha:    

az érdekképviselet jogutód nélkül megszűnik, az érdekképviselet az Ágazati Párbeszéd Bizottságból kilép, az érdekképviselet az adott ágazatban megszünteti érdekképviseleti tevékenységét, vagy valamely, az érdekképviseletnek minősüléshez, illetve az Ágazati Párbeszéd Bizottságban való részvételhez előírt feltételnek nem felel meg.

Az Ágazati Párbeszéd Bizottság, illetve az Ágazati Párbeszéd Bizottsági tagság megszűnését az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság állapítja meg, a megszűnés az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság határozatának jogerőssé válásával következik be. Az ágazati párbeszéd bizottság működése, a tagok jogai A tagok jogai tekintetében a törvény megkülönböztet tanácskozási és döntési jogosultságot. A törvény mellékleteiben szereplő feltételek teljesülése alapján szerezhető pontok alapján határozható meg, hogy az adott érdekképviselet milyen jogosítvánnyal rendelkezik. Az az érdekképviselet, amely nem éri el a 10 megszerezhető pontot; 

az tanácskozási joggal rendelkezik,

Az az érdekképviselet, amelyik eléri, vagy meghaladja a 10 pontot; 

az döntési joggal vesz részt az Ágazati Párbeszéd Bizottság munkájában.

A törvény – a mellékletei szerinti kritériumok szerint, külön- külön a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek számára – meghatározza a reprezentativitás feltételét, amely legalább 10 pont elérését írja elő. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság működését a jogszabályok keretei között maga határozza meg. Ennek keretében írásban kell megállapítani:    

az Ágazati Párbeszéd Bizottság konzultációs és döntéshozatali eljárását, az Ágazati Párbeszéd Bizottság oldalait, illetve az egyes tagokat a törvény szerinti reprezentativitás alapján megillető jogosultságokat, az oldalakon belüli szavazás rendjét vagy a törvényben meghatározott szavazási rend alkalmazását, az Ágazati Párbeszéd Bizottság szervezetét, tisztségviselőit.



Az ágazati párbeszéd bizottságban kötött megállapodások, a kollektív szerződés megkötése és hatályának kiterjesztése Az Ágazati Párbeszéd Bizottság:  

megállapodásokat köthet, illetve kollektív tárgyalásokat folytathat kollektív szerződés létrehozása érdekében,

A megállapodásokat a munka törvénykönyvben (2012. évi I. tv.), valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényben (2009. évi LXXIV. tv.) meghatározott szabályok szerint köthetnek a felek. Az ágazati szintű kollektív szerződés megkötésére azonban kizárólag az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a szerződést kötő feleknek.

A kollektív szerződés kötésének szabályai: Egy Ágazati Párbeszéd Bizottságban egy nemzetgazdasági ágra, ágazatra, al- vagy szakágazatra vonatkozóan adott szinten csak egy kollektív szerződés köthető.  



  



A kollektív szerződés kötésére irányuló tárgyalásokon az Ágazati Párbeszéd Bizottság valamennyi tagja tanácskozási joggal részt vehet. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kollektív szerződés megkötésére az érdekképviselet akkor jogosult, ha alapszabálya, illetve legfelsőbb döntéshozó szerve erre felhatalmazza. Kollektív szerződéskötésre a munkáltató csak egy munkáltatói érdekképviseletnek adhat felhatalmazást. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kollektív szerződés megkötésére az Ágazati Párbeszéd Bizottság egyes oldalain részt vevő valamennyi érdekképviselet együttesen jogosult. Ha a kollektív szerződés együttes megkötése nem lehetséges, azt az oldal valamennyi döntési joggal rendelkező érdekképviselete együtt köti meg. Ha a kollektív szerződés megkötése a döntési joggal rendelkező érdekképviseletek által sem lehetséges, azt az oldal reprezentatív érdekképviseletei együtt kötik meg. Ha a kollektív szerződés megkötése a reprezentatív érdekképviseletek által sem lehetséges, annak megkötésére az egyes oldalakon azok a reprezentatív ágazati érdekképviseletek jogosultak, amelyek együttesen megszerezték az oldalon szereplő reprezentatív érdekképviseletek összpontszámának kétharmadát. A fenti feltételeket az Ágazati Párbeszéd Bizottság oldalaira külön-külön kell figyelembe venni. Kollektív szerződés úgy is köthető, hogy az oldalak nem azonos feltételek alapján váltak aláírásra jogosulttá.



A kollektív szerződés időbeli hatálya: A kollektív szerződés – eltérő megállapodás hiányában – a megkötését követő tizenöt nap eltelte után következő hónap első napján lép hatályba. A munkáltatói érdekképviselet köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a tagjai által foglalkoztatott munkavállalók megismerjék. A kollektív szerződés személyi hatálya: 





Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kötött kollektív szerződés hatálya kiterjed a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdekképviselet tagjára és a vele munkaviszonyban álló munkavállalókra. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kötött kollektív szerződés az Ágazati Párbeszéd Bizottsághoz később csatlakozó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra, illetve a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra abban az esetben terjed ki, ha az Ágazati Párbeszéd Bizottsághoz a kollektív szerződés megkötését követően csatlakozó munkáltatói érdekképviselet nyilatkozik arról, hogy az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kötött kollektív szerződéshez is csatlakozik, továbbá  a munkáltatói érdekképviseletben tag munkáltatónál működő, kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezet, illetve szakszervezetek együttesen a kollektív szerződéshez való csatlakozással előzetesen egyetértenek, vagy  a fent megjelölt szakszervezet hiányában a kollektív szerződéshez való csatlakozásról a munkavállalók szavaznak. A szavazás akkor érvényes, ha ezen a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók több mint fele részt vesz. A csatlakozáshoz a résztvevők több mint felének igen szavazata szükséges. Az első bekezdéstől eltérően, ha az azt megkötő munkáltatói érdekképviselet érdekképviseleti tevékenysége több ágazatra (alágazatra, szakágazatra) is kiterjed, a kollektív szerződés előírhatja, hogy a kollektív szerződés kiterjesztése által érintett szabályok csak az abba az ágazatba – főtevékenységük szerint – tartozó munkáltatókra hatályosak, amely szerinti Ágazati Párbeszéd Bizottságban a kollektív szerződést megkötötték.

A kollektív szerződés felmondásának szabályai: 



Ha a kollektív szerződést az Ágazati Párbeszéd Bizottságban több ágazati szakszervezet kötötte, és azt bármelyik szakszervezet felmondja, a kollektív szerződés csak akkor veszti hatályát, ha e szakszervezet részvétele nélkül a kollektív szerződés nem lett volna megköthető. Nem illeti meg a felmondás joga a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói érdekképviselet tagmunkáltatójánál képviselettel rendelkező szakszervezetet. Felmondás esetén a kollektív szerződés hatálya hat hónapos felmondási idő leteltével szűnik meg. Ha a kollektív szerződést az Ágazati Párbeszéd Bizottságban több munkáltatói érdekképviselet kötötte és azt bármelyikük – ideértve a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói érdekképviseletet is – felmondja, a kollektív szerződés az Mt. 11 www.szocialisparbeszed.hu




280. § - ának és 283. § - ának figyelembe vételével, csak az azt felmondó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra nézve veszti hatályát. A kollektív szerződés hatályát veszti továbbá, amennyiben a megkötését követően bekövetkezett változás eredményeként a kollektív szerződés kötési jogosultság feltételeinek egyike sem áll fenn.

A kollektív szerződés kiterjesztésének szabályai: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban megkötött kollektív szerződés normatív része;   

a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét érintő szabályainak

hatályát, a miniszter az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatókra kiterjesztheti. A kiterjesztés kérelemre történik. A kérelmet az Ágazati Párbeszéd Bizottság két oldala együttesen nyújtja be. A kérelemről a miniszter a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény szerinti országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek képviselői, valamint az illetékes ágazati miniszter véleményének kikérése után dönt. Ha a kollektív szerződést nem az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kötötték, a kiterjesztésre – a szerződést kötő szervezetek együttes kérelme esetén – ugyanezen törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával kerülhet sor. A kiterjesztés feltétele, hogy a kollektív szerződés aláíró munkáltatói érdekképviseletekben tag munkáltatók együttesen az ágazatban munkaviszonyban állók többségét foglalkoztassák, valamint – amennyiben a kollektív szerződést nem az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kötötték – a kötő ágazati szakszervezetek között legyen legalább egy, amely az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény szerint reprezentatívnak minősülő érdekképviselet. A kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki;  



ha a kollektív szerződés jogszabállyal ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati kollektív szerződésben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaz a munkavállalóra nézve, kivéve, ha a tágabb személyi hatályú kollektív szerződés az eltérést kifejezetten megengedi.

A miniszter eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás eljárási szabályait kell alkalmazni.



A kiterjesztés hatályát veszti, ha  

a bíróság jogszabálysértés miatt a kiterjesztésre vonatkozó határozatot hatályon kívül helyezi, illetve a miniszter a kiterjesztést az arra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával visszavonja.

Ha a kollektív szerződések nyilvántartásához érkezett bejelentés alapján a miniszter tudomására jut a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés megszűnése, illetve ha a kiterjesztés törvényi feltételei nem állnak fenn, a kiterjesztést határozatával visszavonja. A visszavonás hatálybalépésére – figyelemmel a közzétételre vonatkozó 30 napos határidőre is – legkorábban az utolsó módosításra vonatkozó kiterjesztéstől számított egy év elteltével kerülhet sor. A miniszter a kiterjesztéssel kapcsolatos, valamint a kiterjesztés visszavonásáról szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét a Magyar Közlönyben közzéteszi. A határozat a közzététel napjától számított 30 nap elteltével lép hatályba. A Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság A különböző ágazatokban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozókat képviselő szakszervezetek és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatók érdekképviseletei közötti – a munkaügyi kapcsolatok és a munkaviszony, valamint a foglalkoztatás kérdéseiben folytatott – kétoldalú szociális párbeszéd fóruma. Az Rehabilitációs Párbeszéd Bizottságokra az Ágazati Párbeszéd Bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a törvényben részletezett néhány eltéréssel. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa A miniszter és az ágazati párbeszéd bizottságok munkavállalói, illetve munkáltatói oldalainak képviselőiből álló háromoldalú testület. Feladata, hogy intézményi keretet nyújtson az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működéséhez szükséges koordinációs tevékenység ellátásához. Ennek keretében az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa, illetve annak oldalai 

egymást tájékoztatják,



véleményt nyilváníthatnak,



javaslatot tehetnek,



nyilatkozatot adhatnak ki.



Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa:   

megalkotja saját – döntéshozatala rendjéről, szervezetéről és működéséről szóló – alapszabályát és munkatervét, konzultál a kétoldalú autonóm párbeszéd finanszírozásának rendjéről, a törvényben szabályozott eljárás szerint javaslatot tesz a miniszternek az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság tagjainak személyére.

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa tagjai az Ágazati Párbeszéd Bizottságok:   

munkavállalói oldala által delegált ágazatonkénti egy-egy képviselő, munkáltatói oldala által delegált ágazatonkénti egy-egy képviselő, valamint a miniszter képviselői.

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok oldalai maguk alakítják ki az oldalt alkotó személyek delegálásának és visszahívásának rendjét. Az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság Feladata: Kérelemre megállapítja;   



hogy az érdekképviselet megfelel-e az ágazati párbeszéd bizottságban való, a törvény szerinti részvétel feltételeinek, továbbá az Ágazati Párbeszéd Bizottság jogszerű létrejöttének, valamint megszűnésének tényét. az egyes tagokat megillető jogosultságok, illetve az oldalakon belüli szavazás rendjéről szóló megállapodás hiányában, hogy az érdekképviselet a törvényben foglalt tanácskozási, vagy döntési jogosultságok gyakorlásához kapcsolódóan hány ponttal rendelkezik. – szakhatóságként eljárva –, hogy az érdekképviselet  megfelel-e az ágazati reprezentativitás feltételeinek, továbbá  a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, a törvényben meghatározott feltételnek.

A feladatai első három pontja tekintetében ismételten megállapító határozatot hoz:  



a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével, ha az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított három év elteltét követően azt kezdeményezi, vagy ha a miniszter a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozatának felülvizsgálata érdekében a törvény ide vonatkozó részének való megfelelés vizsgálatát kéri.



Az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság összetétele: Az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság hat – elsősorban a munkaügyi közvetítésben, döntőbíráskodásban jelentős tapasztalattal rendelkező –, büntetlen előéletű tagból álló testület.  

Két tagját a miniszter delegálja, további két-két tagját az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa  munkáltatói oldala, illetve  munkavállalói oldala választja meg, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa tagjai által állított jelöltek közül. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa minden tagja legfeljebb két jelöltet állíthat.

A kijelölt, illetve megválasztott tagokat a miniszter bízza meg öt év időtartamra. A törvény részletesen szabályozza a tagok megbízatásának megszűnését, az összeférhetetlenség szabályait, valamint az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa által kezelhető adatokra vonatkozó előírásokat. A szociális párbeszéd működési feltételei A miniszter;    

támogatja az Ágazati Párbeszéd Bizottságok szakmai programjainak megvalósulását, elősegíti az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésével összefüggő adminisztratív, gazdálkodási, pénzügyi, információs tevékenység ellátását, biztosítja az Ágazati Párbeszéd Bizottságok, valamint az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanács működésének infrastrukturális feltételeit, biztosítja az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság működését, ideértve az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság működéséhez szükséges adminisztratív és technikai feladatok ellátásának személyi feltételeit.

A 2009.évi LXXIV. törvény, az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről és a 2012. Évi I. törvény a munka törvénykönyvéről kapcsolata Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kötött ágazati kollektív szerződés esetében, az ágazati párbeszédről szóló – fentebb jelölt – törvény csak két helyen hivatkozik a munka törvénykönyv rendelkezéseire. Nevezetesen a kollektív tárgyalásokra, illetve kollektív szerződés létrehozására, („a kollektív szerződés kötésére való jogosultságra vonatkozó rendelkezések kivételével – az Mt.-ben, valamint az e törvényben meghatározott szabályok szerint” kell eljárni.), továbbá a kollektív szerződés felmondása esetén rendeli alkalmazni annak előírásait. Ezen kívül a személyi hatálya tekintetében fogalmaz úgy az ágazati párbeszédről szóló törvény, hogy az a munka 15 www.szocialisparbeszed.hu


törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalók és munkáltatók párbeszéd bizottságot alkotó érdekképviseleteire terjed ki. A munka törvénykönyv külön, direkt módon egyáltalán nem foglalkozik az ágazati kollektív szerződések kérdésével. A kapcsolódási pontokat csak a munka törvénykönyv egyes rendelkezéseinek értelmezése útján találjuk meg. Az első ilyen kapcsolat, hogy az ágazati kollektív szerződés rendelkezései nem ütközhetnek hatályos törvényekkel, így a munka törvénykönyv rendelkezéseivel sem. A következő kapcsolat, hogy a munka törvénykönyv 276.§ (5) bekezdése szerint a munkáltató csak egy kollektív szerződést köthet, illetve lehetőséget ad több munkáltató által, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés megkötésére. Erre az esetre a munka törvénykönyv alkalmazni rendeli a 277. § (4) bekezdés azon szabályát, miszerint „a szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól – ennek eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el”. Megjegyzendő, hogy a fentebb említett több munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződés nem azonos az ágazati kollektív szerződéssel! Az itt leírt szabályok az ágazati kollektív szerződés, rendszerbe illesztése érdekében analógia útján alkalmazandók. Ezek után felvetődik a kérdés, hogy mit szabályozhat az ágazati kollektív szerződés? A munka törvénykönyv 277.§ -a „kollektív szerződés” kifejezést általános értelemben használja, ebből következik, hogy a kollektív szerződések tartalmára vonatkozó szabályokat az ágazati kollektív szerződés esetében is alkalmazni kell. Ez azonban nem zárja ki, hogy az ágazati kollektív szerződést kötő felek az ágazati kollektív szerződés kötelmi részében, az együttműködésüket, jogaik gyakorlását, kötelezettségeik teljesítését érintő olyan kérdésekben is megállapodjanak, amelyekre vonatkozóan a munka törvénykönyvében nincs szabály. Természetesen az ilyen megállapodások sem sérthetnek hatályos törvényt. A jogi kereteken túlmutató megállapítások A fentebb részletezett jogi kereteken felül az ágazati szociális párbeszéd működtetésének elengedhetetlen feltétele a szociális partnerek párbeszédre való igénye. A kezdeti időszakban a párbeszéd útjában álló egyik legnagyobb akadályt a munkáltatói oldalak szervezetlensége jelentette. Személyes élményem fűződik ahhoz, hogy a villamosenergia-iparban az 1995. évet követő privatizáció eredményeként az ágazatban működő szakszervezetnek milyen erőfeszítéseket kellett tennie annak érdekében, hogy megfelelő felhatalmazottsággal bíró tárgyaló partnere legyen a munkáltatói oldalon. A párbeszédre és az ennek nyomán létre jövő megállapodások iránti igény a szakszervezeti oldalon jelent meg első sorban. Ennek az igénynek, és a kialakult nyomásnak köszönhetően kezdtek megalakulni a munkáltatói szervezetek, illetve a korábban kizárólag szakmai érdekképviseleti funkciók mellé felvették a munkáltatói érdekképviseleti funkciót is. A fenti jogszabályi keretek között jelenleg 19 ágazati, 9 al- és 2 szakágazati párbeszéd bizottság (ÁPB) működik. A 30 db ÁPB 22 db pénzügyi finanszírozási egységet alkot. A 30 16 www.szocialisparbeszed.hu


ÁPB-ben összesen 81 érdekképviselet képviselteti magát (41 munkaadói és 40 munkavállalói). Az ÁPB-k jelenleg 19 Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottság tevékenységében vesznek részt. Ők a motorjai annak a folyamatnak, amely 2002-től a PHARE programmal indult. A kormány a szociális partnerek függetlenségének tiszteletben tartása mellett támogatja az ÁPB-k működésének feltételeit, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Felügyeleti, Ellátási és Társadalmi Párbeszéd Főosztályának Társadalmi Párbeszéd Osztálya keretein belül. E jelentős szám ellenére a megkötött kollektív szerződések száma, illetve azok személyi hatálya nem éri el a kívánt szintet. A munkáltatói szövetségek által aláírt kollektív szerződések száma 19, de ebből mindössze 3 olyan van, amely a kiterjesztés által az egész ágazatra, illetve alágazatra hatályos lenne. A tárgykörbe tartozóan három kiterjesztett ágazati kollektív szerződés van hatályban Magyarországon. Az építőipar, a vendéglátóipar és a villamosenergia-ipar területén. A szerződéskötő felek tekintetében vegyes a kép. A munkáltatói oldalon jellemzően több munkáltatói országos szövetség a szerződő fél azon munkáltatók nevében, akik erre őket felhatalmazták, kivétel a vendéglátóipar ahol egy országos szövetség a szerződést kötő fél az előzőek szerinti felhatalmazással. (megjegyzés: a villamosenergia-iparban a munkáltatók e célból önálló munkáltatói szövetséget hoztak létre) A szakszervezeti oldalon jellemzően egy ágazati szakszervezet a szerződést kötő fél, kivétel az építőipar és a villamosenergia-ipar, ahol két ágazati szintű szakszervezeti szövetség a szerződést kötő fél. A sütőipari és a vendéglátó ipari szakszervezetek közvetlenül képviselik a teljes ágazat munkavállalóit, míg az építőipar és a villamosenergia-ipar esetében ágazati szinten a helyi szakszervezetek által létrehozott szövetségek képviselik a munkavállalókat.

II.

FEJEZET

Az ágazati dialógus helyzetei

a) Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság /BÁPB/ A Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 2003. május 7-én aláírt „Megállapodással” nyilvánította ki megalakulását. A foglalkoztatási és munkaügyi miniszter a megalakulást 2003. július 2-án kelt levelében tudomásul vette. A Részvételt Megállapító Bizottság 2005. november 29-ei ülésén határozatban mondta ki, hogy a Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság mindenben megfelel a vonatkozó kritériumoknak, legitim fóruma az ágazati szociális párbeszédnek. A Parlament által elfogadott 2009. évi LXXIV. törvény, „az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről” létrejötte következményeként valamennyi ÁPB 2009. december 31-vel megszűnt. Az ágazati párbeszéd bizottságoknak, immár a Törvény által meghatározott szabályoknak megfelelően meg kellett újra alakulniuk. 17 www.szocialisparbeszed.hu


2010. január 19-én az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság (ÁRMB) határozata alapján a Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (BÁPB) jogszerűen létrejött.

Alapító szervezetek és jelenlegi tagok: Munkaadói Oldal:  Magyar Bányászati Szövetség [amely tagja a MGYOSZ-nak, tagja az EU szintű munkaadói szakmai szövetségeknek: EUROMINES, EURACOAL, IMA, UEPG valamint az EU Bányászati Ágazati Párbeszéd Bizottságnak] Munkavállalói Oldal:  Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete [amely tagja az MSZOSZnek, tagja az EU szintű IndustriAll Európai Szakszervezetnek, amely három európai (fémipari; bányász-, energiaipari; textil-, ruházati-, bőripari) szakszervezeti szövetség egyesüléséből jött létre 2012. május 16-án, valamint az EU Bányászati Ágazati Párbeszéd Bizottságnak]  MOL Bányász Szakszervezet Tevékenysége: A tevékenység bemutatása során felhasználásra kerültek az elmúlt időszak beszámolói, illetve a munkáltatói és munkavállalói oldal képviselőtől származó nyilatkozatok a jelenlegi helyzet értékeléséről. A beszámolókat időrendi sorrendben vizsgálva, kiemelésre kerültek a Párbeszéd Bizottság napirendjén szereplő témák és egy- két fontosabb megállapítás. 2005. év fontosabb eseményei: A BÁPB ebben az évben elsősorban szakma politikai kérdésekkel foglalkozott. A Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT) kapcsolódóan tanulmányt készített és kezdeményezésükre önálló fejezetként került az az NFT-be a természeti erőforrások hatékony kihasználása, összhangban a környezetvédelmi kritériumokkal. A kezdeményezésükre került napirendre az EU energiapolitikai és nyersanyag stratégiai koncepciójának kialakítása, annak hazai kidolgozása a szakmai szervezetek részéről. 2006. év fontosabb eseményei: Előkészítő tárgyalásokat kezdtek az ágazati kollektív szerződés megkötése érdekében. Nemzetközi konferenciát szerveztek: az"Ipari kapcsolatok és szociális párbeszéd a bányaipari szerkezeti átalakítás gyakorlatának jobbítása érdekében a szociális partnerekkel - perspektívák és megoldások a bányaiparban néhány új EU tagországban és tapasztalatok a csatlakozó országok számára." címmel. A nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepe, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalnak kiemelkedő.



2007. év fontosabb eseményei: Az év jelentős eseménye volt a „Bánya törvény” aktualizálása, amely során a BÁPB GKM-el együttműködve vett részt. A BÁPB közös állásfoglalás formájában fellépett a CO2 kibocsátás kvótája mértékének felemeléséért, amely biztosítja a munkahelyek megtartását. A fellépés eredményeként a kormány az érveket elfogadta és közvetítette azt EU illetékes bizottsága felé.

2008. év fontosabb eseményei: A bányászatot érintő rendelet tervezetekkel kapcsolatos szakmai egyeztetés keretében tanácskozásra került sor, melynek során közös álláspont kialakítására került sor. A nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel során az ágazatot érintő szakmai kérdések voltak napirenden. Például az alábbiak:  „Euromines Stratégiai ülésén EUROMINES stratégiáját vitatta meg, (mely alapját képezi az EU Bányaipari ÁPB Munkaadói Oldal célkitűzéseinek) a Verheugen intézkedési tervhez. Ennek lényege, hogy közös álláspontot kell kialakítani az iparág érdekének védelmében, figyelembe véve az EU nyersanyagokkal kapcsolatos politikáját.”  Az EMCEF Szociális Párbeszéd Bizottság soros ülésén többek között megtárgyalták: "A szakmaközi szociális párbeszéd", "Az ágazati párbeszéd bizottságok", "Az EMCEF kongresszus előkészítése." című témákat.  Nemzetközi munkaadói oldalegyeztetésre került sor, mely az EU kitermelő-ipari szakmai szövetsége, az EUROMINES közgyűlésének részeként a "Verheugen stratégia" és a szociális párbeszéd ezzel kapcsolatos feladatait, a hazai bányászat szempontjából rendkívül fontos javaslatait tárgyalta meg. 2009. év fontosabb eseményei: Az év eseményeinek áttekintése során feltűnő, hogy nincs olyan kiemelt téma, amely a BÁPB teljes ülése elé került volna. A munkáltatói oldal két ülést is tartott, melyek témái:  „Egyeztetés a bányászati hulladékkal kapcsolatos EU irányelv-tervezetről.”  „A konfliktustérképek kapcsán felmerül problémák törvény és rendeletmódosításokkal történő megoldása.” A munkavállalói oldal a nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt tartotta kiemelendőnek, illetve az általa szervezett konferencia megtartását, mely a Magyar Köztársaság Energiapolitikai Stratégiájáról szólt.



2010. év fontosabb eseményei: A kiküldött meghívó-, valamint az előre meghirdetett napirendi pont alapján 2010. január 25én került sor a Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (BÁPB) alakuló ülésére, amely a törvény előírásának megfelelően minden ÁPB újjá alakulását írta elő. Az alakuló ülés napirendje során az oldalak képviselői kifejtették álláspontjukat az BÁPB tevékenységének iránya tekintetében. A munkavállalói oldal az ágazattal összefüggő hatósági ügyek, a nemzetközi kapcsolatok és nem utolsó sorban az Ágazati Kollektív Szerződés (ÁKSZ) megkötésének lehetőségét emelte ki. A munkáltatói oldal Vértesi Erőmű és a Márkushegyi bánya tovább működtetése melletti kiállást emelte ki, amellyel a munkavállalói oldal is egyetértett. 2011. év fontosabb eseményei: A BÁPB fontosnak tartotta ismételten, közös álláspontként megfogalmazni, hogy „A Bányaipari ÁPB érdekérvényesítő szakmai munkájával egész nemzetgazdasági ágat lefed. A bányászatot, mint valódi értékteremtő nemzetgazdasági ágat érintően a BÁPB elősegíteni kívánja a nemzetgazdaság fejlesztésének kormányzati célkitűzéseit, az energia importfüggőség mérséklését, az ásványi nyersanyagellátást. A BÁPB tevékenysége szorosan összefügg az EU szintű Kitermelőipari ÁPB napirendre tűzött témaköreivel.”

Az év során a következő kiemelt szakmai területekkel foglalkoztak: 

Nemzetközi konferencia: „Mértékadó és legjobb gyakorlatok az EU Kitermelőiparában – Megfelelni az elvárásoknak/Az európai kitermelésben az ásványi források technikai, környezetvédelmi és biztonsági kiválóságának bemutatásai.” címmel.

 

Korkedvezményes és bányász nyugdíjrendszer Párbeszéd az iparág foglalkoztatási és szociális helyzetéről, a szociális partnerség alapjairól, a konfliktusokról, azok feloldásának lehetőségeiről, valamint az egységes fellépés szükségességét a mindenkori kormányzat irányába. Konferencia kertében tárgyaltak a felek az ország biztonságos energiaellátása érdekében történő szénbányászati fejlesztések lehetőségeiről, különös tekintettel a regionális célkitűzésekre.



2012. év fontosabb eseményei: BÁPB ülés keretein belül a következő témakörökkel foglalkoztak a tárgyaló felek: az elfogadott törvények (nyugdíj, adó) és kormányrendeletek, valamint a tervezett intézkedések hatása a bányász munkavállalókra, a bányászati tevékenységet folytató cégek 2012. évi foglalkoztatási és üzleti terveire, valamint a munkahelyi szintű szociális párbeszédre. A legfontosabb tárgyalandó témakörök:  

A jogszabályi változások utáni szociális partnerség fontossága, a kiegyensúlyozott kapcsolat szükségessége. A bányásznyugdíjak változása, annak hatása. 20 www.szocialisparbeszed.hu


 

A korkedvezményes nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tenni valók. A kölcsönzött és közvetített munkavállalók helyzete a bányaiparban.

2013. év fontosabb eseményei: A BÁPB napirendjén szerepelt a MECSEKÉRC Zrt. és a MECSEK-ÖKO Zrt. társaságok jövőképe, a radioaktív hulladékkezelés, az uránérc bányászat esetleges újraindítása és ezek hatása a foglalkoztatásra és a kollektív szerződések helyzetére. Párbeszédet folytattak a bauxitbányászat helyzetéről. A Cselekvési Terv témaköreihez kapcsolódóan megállapították, hogy:



„2013. évben szükséges rendbe tenni a Cselekvési Terv kormányhatározatába a bányászati statisztikát. Az adatkezelési törvény módosításával cél egy bányászati iparstatisztika. Vannak adatok, melyekre a szakmának égető szüksége lenne. A főtevékenység szerinti besorolás a bányászat jelentőségét alapvetően csorbítja. A cél, hogy be lehessen mutatni, hogy az ágazatban ténylegesen mennyien dolgoznak (lsd. ÁPB keretfelosztás), mi a valódi értékteremtésben a nemzetgazdasági jelentősége. Legyen egy bányászati statisztika is az építőipar iparstatisztikai adatainak példájára.”

„Infópontos” jelentések a társadalmi párbeszéd során felvetett témakörökről: A projekt során, a programban résztvevők közül a különböző ágazatokban és munkahelyeken információs pontok lettek kijelölve, ahol az ott dolgozó kollégák közül kaptak felkérést, hogy a projekt tevékenységét ismertessék a munkavállalókkal, illetve időszakos jelentéseket készítsenek a területükön zajló eseményekről. A jelentések bemutatják, hogy milyen témák kerültek a felek által megvitatásra, illetve az egyes témák milyen formában, milyen esemény keretében kerültek feldolgozásra. A bányaipar egyik ilyen kijelölt „infópontja” a Mátrai Erőmű Zrt. Alábbiakban ezekből a – 2013-as évet érintő – jelentésekből emeljük ki a jelentősebbeket: A személyzeti költségek csökkentését célzó projekthez készült háttérelemzés megvitatása, a megoldási javaslatok kidolgozása, a munkahelyek megőrzése mellett a kompenzációs csomag tartalmának meghatározása szerepelt a munkáltató és munkavállalói oldal képviselőinek tárgyalásain. A bérfejlesztés hatásairól, a bér és személyzeti költségek időarányos teljesülését elemezték a felek. A munkavédelmi program eredményességét és hatékonyságát tekintették át. A konszern átépítés hatásairól, következményeiről, az RWE AG új struktúrájáról tárgyaltak a felek.



A kollektív szerződés módosítás leglényegesebb kérdéseiben megállapodtak a szerződő felek. Megállapodás született a 2014. évi személyi költségek nagyságáról és az előirányzott költségcsökkentés mértékéről. Elindításra került a MERT „E” LEVÉL elektronikus tájékoztató rendszer, melyen célirányosan lehet információt küldeni a munkavállalóknak, többek között az egészség megőrzési programokról is, melynek keretében az egészséges életmódra nevelő pályázati programban 225 fő vett részt.

A Bányaipari Ágazati Párbeszéd jelenlegi helyzetének értékelése során kikértem a munkáltatói és a szakszervezeti oldal képviselőjének a véleményét is. A munkáltató oldal képviselőjének véleménye szerint a BÁPB a legintenzívebb és legsikeresebb bizottságok közé tartozik. Kiemelte, hogy a BÁPB rendkívül szűkös keretből gazdálkodva (ezáltal oldalanként jelentős saját forrás igénybevételével) végzi hatékony munkáját. A forráshiány okaként ismételten kiemelte – a BÁPB által már korábban határozatba foglalt álláspontnak megfelelően – a torz KSH számbavételi konstrukciót, amely alapvetően csorbítja a főtevékenység szerinti bányászat jelentőségét. A Bányaipari ÁPB nemzetgazdasági ágként reprezentatívan lefedi a szén-, urán-, érc-, kő-, kavics-, homok-, agyag-, valamint egyéb ásványi nyersanyagok bányászatát, továbbá a Munkaadói Oldal részéről a hazai kőolaj-, földgázbányászattal foglalkozó vállalkozások egészét. „Tevékenysége során a Bányaipari ÁPB-ot – kezdettől fogva – az vezérli, hogy a hazai és EU szintű szociális párbeszédet is kihasználva, javaslataival és szakmai észrevételeivel elősegítse Hazánk gazdasági és foglalkoztatási fellendülését, a nemzetgazdasági ágat, ágazatot érintő államigazgatási döntések megalapozását.” A munkavállalói oldal képviselőjének véleménye szerint a bányaiparban a munkaadói és a munkavállalói oldal is szervezett, a közös rendezvények lebonyolításában partneri kapcsolat alakítható ki. Az iparág jövőjét, a foglalkoztatás megőrzését vagy bővítését célzó együttes fellépés, az ezt szolgáló megállapodások megkötése biztosított. Gondot jelent azonban, a munkaadói oldal felhatalmazottságának hiánya a cégek részéről a szociális típusú megállapodások megkötéséhez. Ezen felhatalmazottsági hiány sok esetben nehezíti az érdemi tárgyalások lebonyolítását. Ennek egyenes következménye, hogy hiányzik az iparági kollektív szerződés. Összegzés: Az írásos forrásokból, illetve a munkáltatói és munkavállalói oldal véleményéből megállapítható, hogy a BÁPB-ben intenzív munka folyik. Magas színvonalú az iparágat érintő szakmai jellegű párbeszéd. Lényegesen kevesebb a szociális típusú téma, a tárgyaltak között is inkább olyanok szerepelnek, amelyek törvénykezési hatáskörbe tartoznak (pl.: korkedvezményes nyugdíj). Ezekben a témákban a tárgyaló feleknek sikerül közös álláspontra helyezkedni. A munkavállalókat érintő, a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben általában nincs egyeztetés. Egyet kell érteni a munkavállalói oldal képviselőjének véleményével, hogy nincs meg a munkáltatói oldalnak a felhatalmazottsága a cégek részéről. Ennek oka lehet az ágazaton belüli sokszínűség, úgy az egyes alágazatok, mint a tulajdonosi szerkezet tekintetében. 22 www.szocialisparbeszed.hu


b) Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság [Gázipari A/ÁPB]

A Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság létrehozásáról szóló megállapodást 2004. március 4.-én írták alá az ágazatban működő hat gázszolgáltató vállalat (munkaadók) és a gázipari munkavállalói érdekképviseletek. A 2004. szeptemberi, háromoldalú Megállapodás alapján az ÁPB 2009. december 31.-ig működött. A 2009. évi LXXIV. tv. (ÁPBtv.) értelmében a Gázipari A/ÁPB 2010-ben újjáalakult. Az új A/ÁPB létrehozásáról szóló megállapodást a szociális partnerek 2010. január 25.-én írták alá. A Bizottság, alapító szervezetei: Munkaadói oldal: Magyar Gázipari Egyesülés Munkavállalói oldal: Gázipari Szakszervezeti Szövetség A Bizottság jogállása: A Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság a TEÁOR 352 Gázellátás megnevezésű alágazatban működő munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek (szakszervezetek) együttműködési fóruma; amelyet az önkéntesség és egyenrangúság elve alapján, közös érdekeik egyeztetésére és képviseletére hoztak létre. Az ÁPB tv. 11.§ (1) bek. c) pontja alapján - az ÁRMB határozata értelmében, - a Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság 2011. január 1-ei hatállyal megszűnt. A megszűnés oka, hogy a Gázipari A/ÁPB munkáltató oldalán résztvevő egyetlen érdekképviselet, a Magyar Gázipari Egyesülés párbeszéd bizottságbeli tagsága megszűnt. A munkavállalói oldal minden kezdeményezése eredménytelen volt az Gázipari A/ÁPB "újraalakítására".

A 2010-ig terjedő időszak alatti tevékenysége Az alapítók által megfogalmazott fő tevékenységek: 



 

együttműködés a gázipari alágazati szintű társadalmi párbeszéd erősítése és fejlesztése, a szociális párbeszéd intézményrendszerének kiépítése és működtetése érdekében konzultáció a kormányzattal az ágazatot érintő kérdésekben, közös vélemény kialakítása az ágazatot érintő jogszabály-tervezetekről, átfogó ágazatpolitikai kérdésekről, stratégiákról, tárgyalás az alágazat, ágazat területén kollektív megállapodások megkötéséről, bekapcsolódás az Európai Unióban működő ágazati párbeszédbe.



Mivel a Bizottság jelenleg nem működik, így a 2010-ig terjedő időszak munkájába igyekszünk betekintést nyerni az éves beszámolókból történő kiemelések útján. 2005. év fontosabb eseményei: Döntöttek az EU szintű Ágazati Párbeszéd Bizottság munkájában való részvételről. A bizottság megbízása alapján „Foglalkoztatás, munkaerőpiac és képzés a gáziparban” címmel szakértői anyag elkészítésére adtak megbízást. 2006. év fontosabb eseményei: A felek megkötötték az ágazati kollektív szerződést. Szakértői anyagot készíttettek „EU gázpiaci liberalizáció és szétválasztás és „A gázipari képzés helyzete Magyarországon.”címmel. Konferenciát szerveztek: "Az új gázpiaci modell. A gázszolgáltató vállalatok jelenlegi helyzete, és a jogi szétválasztás miatt várható változások. Szakszervezetek, üzemi tanácsok, munkavédelmi bizottságok működési formái és lehetőségei a vállalatok jogi szétválasztása után." címmel. 2007. év fontosabb eseményei: A 2oo7. március 15-én tartotta alakuló ülését Brüsszelben az Európai Gázipari Ágazati Párbeszéd Bizottság, amelyen a GÁPB delegáltjai is részt vettek. Gázipari konferencia megrendezésére került sor, melynek fő témakörei voltak:    

A földgázpiac jelenlegi szereplői, várható változások. A Gázipari Egyesülés működésének bemutatása (a jogi szétválasztás utáni változásokkal.) Engedélyköteles tevékenységek szétválasztása az E-ON-nál, és a TIGÁZ-nál. EU és nemzeti energiapolitika. A gázipar jelenlegi helyzete. Energia liberalizáció és várható hatásai. Piacnyitás. Zöld Könyv: az európai munkajog korszerűsítése

A GÁPB ülés keretében megvitatásra került a bizottság hatékony működésének kérdése. A GÁPB-ben jelenleg csak az ágazatot érintő humán jellegű kérdések megvitatása, egyeztetése folyik. Ezért a GÁPB munkavállalói oldala kezdeményezte a Gázipari ÁPB működésének tovább fejlesztését olyan formában, hogy valamennyi, az ágazatot érintő szakmai kérdés kétoldalú egyeztetése, a munkáltatói és munkavállalói oldal közös állásfoglalása, véleményezése az ÁPB keretein belül valósuljon meg. A kezdeményezést követő egyeztetések eredményeként elkészült a megállapodás tervezet. 2008. év fontosabb eseményei: A GÁPB kiemelt feladatának tekintette az ágazati szakpolitikai kérdések megvitatását, a munkajogi kérdések áttekintését, valamint saját tevékenységének a kiszélesítését. A fontosabb tárgyalt témák:  A munkáltatói oldal képviseleti jogosultsága 24 www.szocialisparbeszed.hu




 

Munkavállalói előterjesztésre a Gázipari Kollektív Szerződés felülvizsgálata, a módosításra vonatkozó tárgyalások eredménytelenül zárultak. A munkavállalói oldal kezdeményezésére a munkáltatói oldal úgy döntött, hogy ismételt felhatalmazást kér a munkáltatói szervezetektől a tárgyalások folytatására. A GÁPB Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása a munkavállalói oldal előterjesztése nyomán. A Magyar Gázipari Egyesülés és a GÁPB együttműködése

A GÁPB szervezésében megrendezésre került az éves Gázipari konferencia Budapesten.

A konferencia a magyar gázipar helyzetével, az új törvényi szabályozással (GET), érdekegyeztetés-szociális párbeszéd helyzetével foglalkozott. Oktatási program keretében fiatalok felkészítése, továbbképzése volt a cél, akik a későbbiek során vállalják, hogy a GSZSZ tisztségviselőjeként, illetve a Gázipari ÁPB tagjaként folytatják tovább munkájukat. Az oktatás témája: a munkajogviszony, a Munka Törvénykönyv és a Kollektív Szerződések kapcsolata, a munkajogi viták rendezésének intézményi keretei. Az oktatási program második ütemében az érdekegyeztetési mechanizmusokkal és működési modellekkel ismerkedtek meg a tanfolyam résztvevői. 2009. év fontosabb eseményei: A munkavállalói oldal ismételten kezdeményezte a Gázipari Kollektív Szerződés módosítását, a munkáltatói oldal – a gázipari cégek átszervezésére, a felhatalmazottság hiányára való hivatkozással – nem tartotta aktuálisnak. A GÁPB kibővített ülésének keretei között a gáziparban szereplő társaságok képviselői számoltak be a vállalati képzés, átképzés, szakképzés, utánpótlás kérdései, szakképzési alap felhasználása, közép és felsőfokú szakképző intézmények támogatása, képzéstervezés folyamata, személyre lebontott képzési tervek, gyakorlati képzés, a képzés minőségének javítása, távoktatási rendszer (e-learning) bevezetése kérdéskörökről. A következő kibővített ülés napirendjén az érdekképviseleti tevékenység, a szakszervezeti célok és programok bemutatása szerepelt. A GÁPB több konferenciát szervezett kommunikációs energiapolitika, munka- és egészségvédelem tárgykörökben.

és

tárgyalástechnikai

ismeretek,

Elkészíttették a Gázipari ESZPB „Demográfiai változás, az életkor kezelése és szakértelem az európai gázágazat előtt álló kihívások fényében” című tanulmányának magyar fordítását, melynek megvitatását a 2010. évben tervezték a felek.

2010. év fontosabb eseményei: Az ÁPB törvény előírásainak megfelelően, az ÁRMB határozata alapján a Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság jogszerűen megalakult (újjáalakult). Az alakuló ülésen a szociális partnerek határozatban erősítették meg a megalakulást, és elfogadták az ÁPB új Szervezeti és Működési Szabályzatát. 25 www.szocialisparbeszed.hu


A 2006 óta érvényben lévő ágazati kollektív szerződés módosítására tett munkavállalói kísérlet ismét kudarcba fulladt, a munkáltatói oldal elzárkózása, felhatalmazottságának hiányára való hivatkozása miatt. A gázipart érintő szakmai kérdésekben a munkáltatói oldal önállóan tárgyal a kormányzati szervekkel, a munkavállalói oldal képviselőit nem vonják be a tárgyalásokba. A konferenciák közül kiemelést érdemel a három – Víz-, Gáz-, Villamosenergia-ipari – ÁPB által közösen szervezett, melynek témája a villamosenergia-ipari, gázipari és vízi közmű szolgáltatás magyarországi helyzetének, jelenének és jövőjének vizsgálata volt. Az Európai Gázipari SZPB tanulmányát feldolgozva „Demográfiai változások kihívásai a magyar gáziparban” címmel rendezett konferenciát a GÁPB 2010. júniusban. A konferencia megállapította, hogy a demográfia kérdésköre szorosan összekapcsolódik a szakképzés kérdéskörével: a demográfiai változások miatt fókuszálni kell a szakképzett munkaerő pótlására, hiszen jelentősen nőtt a gáziparban a fizikai dolgozók átlagéletkora. „A szakképzés helyzete a gáziparban”, című konferencián a résztvevők megállapították, hogy sok gond és tennivaló van az ágazat szakképzése terén, de láthatóak olyan jelek, amik a probléma megoldását fogják segíteni a jövőben. A munkavállalói oldal értékelte a GÁPB 2010. évi munkáját és többek között megállapította, „hogy a megtartott rendezvények sikeresek voltak, kellő számban vettek részt mindkét oldal képviselői. Két további program a munkáltatói oldal passzív együttműködő készsége miatt nem valósult meg. A passzív viselkedés egyrészt arra vezethető vissza, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben erős teher hárul a gázipari társaságokra, másrészt a munkáltatói oldal még a mai napig sem látja a szociális párbeszédben rejlő lehetőségeket, és nem él azzal megfelelően.” Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság 2011. január 1-ei hatállyal megszűnt!!!

„Infópontos” jelentések a társadalmi párbeszéd során felvetett témakörökről: A munkavállalói oldal keresi azokat a tárgyalási fórumokat, lehetőségeket. Ennek egyik állomása volt, a VDSZ által szervezett kerekasztal beszélgetés. A beszélgetésen képviseltette magát a munkaadói oldalról a FŐGÁZ, a TIGÁZ, és az E-On, munkavállalói oldalról teljes volt a delegáció. A beszámolók alapján elmondható, hogy fontos kezdeti lépése volt, egy újbóli aktív kommunikáció kialakításához. A munkavállalói oldal megállapította, hogy „lehetőség szerint minden szinten keresni kell a kommunikációs kapcsolatot a jogalkotó képviselőjével, mert a folyamatban lévő ügyek kulcsa ott van”. A „Norvég Projekt” soron következő képzésére sikerült egy ágazati megbeszélést is ráépíteni. Így alkalom nyílt a szakmai specifikumok előtérbe helyezésével a szociális dialógus jelenlegi helyzetét áttekinteni, és sarokpontjait megvizsgálni. A képzésre felkért külső gázipari szakértő előadásában vázolta az ágazat jelenlegi helyzetét, és jövőbeni kilátásairól próbált alternatívákat mutatni. Az előadást követő kerekasztal beszélgetésre a földrajzi lefedettség alapján minden munkáltató képviselője meghívást kapott. A meghívásra két cég delegált vezetőket, a két legnagyobb szolgáltató és egyben rivális FŐGÁZ és a TIGÁZ. A munkavállalói oldal valamennyi résztvevője jelen volt.



Összegzés: A Gázipari A/ÁPB tevékenységét bemutató kiemelésekből is megállapítható, hogy a szektor átalakulásáig az ágazati párbeszéd – leginkább a szakmai témák tekintetében – kifejezetten aktívnak nevezhető. A törés 2009-től érzékelhető, amikor is a teljes piacnyitást eredményező liberalizációra való hivatkozással a munkáltatói oldal elutasította a munkavállalói oldal – 2006-ban kötött kollektív szerződést módosító indítványát. Ugyanilyen elutasítással kellett szembe néznie a munkavállalói oldalnak a 2010 elején kezdeményezett kollektív szerződés módosító indítványuk kapcsán. A következő jelentős törés a gázipari cégek átszervezése, tulajdonos váltása miatt, az ebből a helyzetből fakadó munkáltatói oldali magatartás – melyet jól illusztrál a következő idézet („Az ágazattal kapcsolatos szakmai kérdésekben a GÁPB munkaadói oldala, a Magyar Gázipari Egyesülés (MGE) önállóan tárgyal az illetékes kormányzati szervekkel, hivatalokkal. A tárgyalásokba a munkavállalói oldal képviselőit nem vonják be. Munkáltatói oldalon az egységes fellépést nehezíti, hogy - az eltérő külföldi tulajdonosi struktúra miatt is - a nagy gázszolgáltató vállalatok érdekei sokszor nem azonosak.”) – miatt következett be. A tulajdonosi szerkezet átalakulásának „eredménye”, hogy a munkáltatói oldal reprezentativitása megszűnt, ezáltal az alágazati párbeszéd bizottság is megszűnt.

a) Kőolajipari párbeszéd A kőolajipar vonatkozásában két Ágazati Párbeszéd Bizottság is érintett a TEÁOR besorolás alapján: 

a kőolaj-kitermelés, szolgáltatás a Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottságnál (TEÁOR 610; 910);



a kőolaj-feldolgozás a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottságnál szerepel. (TEÁOR 1920)

A munkaadói oldalon, úgy a kitermelés, mint a feldolgozás területén a MOL Zrt. az egyedüli meghatározó munkáltató. A MOL Zrt aktív részvételének hiánya az ágazati párbeszéd bizottságok munkájában azt eredményezi, hogy a szakszervezetek részvétele nem elegendő az ágazatot érintő kérdések felvetéséhez, mivel a munkáltatói oldal képviselői a kőolajipar vonatkozásában nem rendelkeznek felhatalmazással. Ebből eredően a kőolajipari ágazati párbeszédet a többi ágazathoz hasonló módon nem tudjuk elemezni. A „norvég projekt” infópontos munkatársának jelentései alapján igyekszünk betekintést nyerni az „ágazat” életébe. Az idézőjeles szerkezetet az indokolja, hogy gyakorlatilag egy cégcsoportról beszélhetünk ágazat címszó alatt.



„Infópontos” jelentések a társadalmi párbeszéd során felvetett témakörökről: A MOL cégcsoport szintű átszervezése a MOL csoportnál működő szakszervezeteknek új kihívást jelent a hatékony érdekegyeztetési szintek működtetésében. Fontosnak tartják, hogy az étekegyeztető felek elérjék, hogy az egyeztetések a döntéshozók szintjén történjenek. A helyi szintű párbeszéd során napirendre került a pénzügyi tranzakciós illeték kompenzálása, a létszám leépítések okozta stressz jelenléte és az ezzel kapcsolatos tennivalók számba vétele. Új kihívást jelent a több munkáltató által létesített munkaviszony, amelyet a MOL Nyrt. és a TVK Nyrt. akar a munkavállalók munkaszerződéseinek módosításával elérni. A szakszervezetek tárgyalást kezdeményeztek a munkaszerződés módosítások tartalmának megváltoztatása, kedvezőbb feltételek kialakítása érdekében. A kollektív szerződésben rögzített munkarendek egységesítésére való hivatkozással, a munkáltató módosítani kívánja a kollektív szerződést. A szakszervezet célkitűzése, hogy a munkarendek csak a munkavállalók többségének akaratával változzanak, csak azon a területen ahol a változatásra igény van. Nem támogatják az egységes munkarend bevezetését. Összegzés: Ezen rövid betekintést követően, valamint a MOL Zrt. kollektív szerződésének ismeretéből azt a következtetést lehet levonni, hogy a felek között működik a párbeszéd, de ez nem tekinthető – törvényi értelemben – ágazati párbeszédnek. A hangsúly inkább az érdekegyeztetésen van, szakmai jellegű párbeszéd gyakorlatilag nem zajlik. Ez a gyakorlat nem különbözik a magyarországi, munkáltatói szinteken zajló egyeztetésektől. Munkahelyi szinteken – ott ahol egyáltalán működik – a felek egyeztetései elsősorban az érdekegyeztetés hatáskörébe tartozó kérdésekről szólnak.

b) Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság (VÁPB) Az ágazati szintű szociális párbeszéd megerősítése, továbbfejlesztése érdekében a munkáltatói és munkavállalói oldal képviselői 2003. augusztus 25.-én írták alá azt a dokumentumot, amelyben kinyilvánították szándékukat a bizottság megalakítására. A 2004. szeptemberi, háromoldalú Megállapodás alapján az ÁPB 2009. december 31.-ig működött. A 2009. évi LXXIV. törvény (ÁPBtv.) értelmében az VÁPB 2010-ben újjáalakult. Az új VÁPB létrehozásáról szóló megállapodást a szociális partnerek 2010. január 20-án írták alá.



A Bizottság jogállása A Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság (VÁPB) a Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) szerint a 351 Villamosenergiatermelés, -ellátás alágazatban működő munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek középszintű érdekegyeztető fóruma. A Bizottság, alapító szervezetei: Munkaadói oldal: 

Villamosipari Társaságok Munkaadói Szövetsége (VTMSZ)

Munkavállalói oldal:  

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ)

Az alapító szervezetek együttműködnek;  a villamosenergia-ipari alágazati szintű társadalmi párbeszéd erősítése és fejlesztése  a szociális párbeszéd intézményrendszerének működtetése érdekében. Az együttműködés egymás kölcsönös elismerésén, érdekeik tiszteletben tartásán alapul. A Bizottság célja: A munkavállalók munka- és életkörülményei javításának – a gazdasági eredmények által megalapozott – elősegítése, a „munkabéke” megteremtése. A Bizottság feladata: Azokban a munka világát érintő kérdésekben az egyeztetés, és megállapodások kötése, melyekben a Munka Törvénykönyve szerint a középszintű és reprezentatív szakszervezetek jogosultságokkal rendelkeznek, különösen a Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (VKSZ) módosításával és végrehajtásával kapcsolatos egyeztetés. Tevékenysége: A tevékenység bemutatása során felhasználásra kerültek az elmúlt időszak beszámolói. A beszámolókat időrendi sorrendben vizsgálva, kiemelésre kerültek a Párbeszéd Bizottság napirendjén szereplő témák és egy- két fontosabb megállapítás.

2005. év fontosabb eseményei: A Villamosenergia-ipari ÁPB keretei között megkötésre került az ágazati kollektív szerződés.



2006. év fontosabb eseményei: Villamosenergia-ipari ágazati kollektív szerződést, a munkaügyekért felelős miniszter kiterjesztette. Konferencia megszervezésére került sor „Makrogazdasági összefüggések a 2007. évi bértárgyalások jegyében” címmel. A Villamosenergia-ipari ÁPB az ESZPB aktuális feladataiban (közös európai energiapolitika kialakítása, a villamosenergia szektor liberalizációs folyamatának, a teljes piacnyitás körülményeinek vizsgálata és az ebből fakadó következmények megoldása - kiemelten a társaságok és társaság csoportok szerkezeti átalakulása) vesz részt aktívan. Számos nemzetközi konferenciát szerveztek, ajánlásokat fogalmaztak meg. 2007. év fontosabb eseményei: Két és fél hónapon keresztül tartó tárgyalás-sorozatot követően 2007. március 21-én megszületett a Villamosenergia-ipari ágazati bér- és szociális megállapodás. Az aláíró felek megállapodtak abban, hogy együttesen kérik annak kiterjesztését a szociális és munkaügyi minisztertől, melyet a miniszter 2007. május 29-i hatállyal kiterjesztett. A szociális partnerek folytatták a VKSZ módosításáról szóló tárgyalásokat, a két oldal között hosszabb vitára került sor, de minden kérdésben nem sikerült megállapodni. A tárgyalást azzal zárták, hogy azt a 2007. évi bértárgyalást követően folytatják. A VÁPB-en napirenden volt az "Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról" szóló kormány-előterjesztés, továbbá "Az új villamosenergia-piaci működési modell kialakításának tartalmáról és a hosszú távú szerződések kezeléséről" szóló GKM előterjesztés megvitatása. A munkavállalói oldal megállapította: „A magyar villamosenergia-iparban a versenypiaci modell bevezetése árfelhajtó folyamatokat indíthat el, mely az ellátás-biztonság romlásával párosulhat. Ezért a munkavállalói oldal a piaci modell tervezett, határidőkhöz kötött bevezetését, a fogyasztás kötelező piacosítását ellenzi.” Az alkalmazotti „C” tarifa kezelése tárgyában felállított szakértői munkacsoport 2007. március 19-én megtartotta első ülését.

2008. év fontosabb eseményei: Az ÁPB szociális partnerei - változó intenzitással - közel nyolc évig folytattak szakértői szintű, és érdekvitát az 1995. évben megkötött, kiterjesztett Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés átfogó módosításáról, új, korszerű ágazati kollektív szerződés létrehozásáról. A tárgyalások 2007. IV. negyedévében felgyorsultak, annak érdekében, hogy a felek a KSZ tárgyalásokat még a 2008. évi bértárgyalások előtt lezárják. A szociális partnerek a fennálló vitás kérdéseket 2008. év elején tisztázták és a VÁPB 2008. február 19.-i ülésén aláírták az új Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződést (VKSZ).



Az új VKSZ 2008. július 1-től lépett hatályba. A szociális partnerek megállapodtak, hogy kezdeményezik kiterjesztését. Az elmúlt 13 év alatt minden évben sikerült ágazati bérmegállapodást kötni. Két és fél hónapon keresztül tartó tárgyalás-sorozatot követően (szakszervezeti érdekérvényesítő eszközök alkalmazása mellett) - a Munkaügyi Döntőbírói Szolgálat közreműködésével - a Villamosipari Társaságok Munkaadói Szövetsége (VTMSZ) és a három ágazati szakszervezet (VDSZSZ, BDSZ, LIGA VHSZ) 2008. március 18.-án aláírta a 2008. évi villamosenergiaipari bér- és szociális megállapodást. A munkavállalói oldal már több alkalommal kezdeményezte a VÁPB tevékenységének kibővítését. Szeretnék, hogy minden olyan kérdésben, amely hatással van a munka világára, a szociális partnerek konzultáljanak egymással, és amennyiben lehetséges, ezek eredményeként állapodjanak meg. A munkavállalók – többek között – javasolták, hogy a VÁPB tárgyaljon energiapolitikai kérdésekről. A VTMSZ viszont Alapszabálya szerint csak a munka világával kapcsolatos kérdésekkel tud foglalkozni. Az EVDSZ ezért önállóan alakította ki energiapolitikai állásfoglalását, melyet 2009. januárban eljuttatott a miniszterelnöknek, az illetékes minisztériumok, és hivatalok vezetőinek. Összesen közel 200 külföldi és hazai résztvevője volt az EVDSZ szervezésében, a Villamosenergia-ipari ÁPB támogatásával megrendezett nemzetközi konferenciának. A konferencián a VÁPB munkáltatói oldalának képviselői is részt vettek. A konferencia fő témái voltak: kollektív szerződés, szociális párbeszéd, a villamosenergiaipari ágazat bérkérdései, különös figyelemmel a tarifális kérdésekre; érdekérvényesítés, sztrájkok. A Villamosenergia-ipari ÁPB szervezésében három napos oktatás keretében ismerkedtek meg a résztvevők a Munka Törvénykönyv és a Kollektív Szerződés kapcsolatával, a szociális párbeszéd intézményeivel Magyarországon és az Európai Unióban, valamint a munkaügyi döntő bíráskodás, közvetítés témakörével. Az oktatáson 30 fő vett részt. 2009. év fontosabb eseményei: A szociális partnerek négy tárgyalást követően, a korábbi éveknél előbbi időpontban, 2009. február 26-án megegyeztek, és aláírták a 2009. évi Villamosenergia-ipari ágazati bér- és szociális megállapodást és egyúttal kezdeményezték annak kiterjesztését. A miniszter a bérmegállapodást kiterjesztette. A VÁPB áttekintette a kedvezményes áramdíj tarifa rendelet (116/2007 (XII. 29. GKM rendelet) módosításának tervezetét. Közös elvek alapján közös javaslatot alakítottak ki, melyet eljuttattak az illetékes minisztériumnak. A VÁPB napirendjén szerepelt az „Eljárási szabályok villamosenergia-ipari sztrájk esetén, az elégséges szolgáltatás” problémaköre. Az elégséges szolgáltatással kapcsolatos előterjesztés kidolgozására Szakbizottság felállításáról döntöttek. A Szakbizottság tagjai: a két oldal delegáltjai, a szakminisztérium (KHEM), az Energiahivatal (MEH) és a MAVIR képviselői. A bizottság a megalakulás után havonta ülésezik. 2010. év fontosabb eseményei: Az ÁPBtv. előírásainak megfelelően, az ÁRMB. 2010. március 23-i határozata alapján a Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság (VÁPB) jogszerűen megalakult (újjáalakult). A 2010. április 14-én megtartott ülésen a szociális partnerek határozatban



erősítették meg a megalakulást, és elfogadták a VÁPB új Szervezeti és Működési Szabályzatát. A szerződő felek mindössze két VÁPB ülés keretében folytatott tárgyalást követően 2010. február 17-én megegyeztek, és aláírták a 2010. évi ágazati szintű bér- és szociális megállapodást. Több alkalommal is áttekintette a VÁPB a kedvezményes tarifáról szóló 116/2007 (12.29) GKM rendeletet. A felek korrekciós javaslatokat dolgoztak ki, és juttattak el az illetékes jogalkotóknak. A VÁPB – az e céllal felállított szakbizottság előterjesztése alapján – jóváhagyta az „Eljárási szabályok a villamosenergia-ipari ágazati sztrájk esetén” című dokumentumot. A Víz-, Gáz- és Villamosenergia-ipari Ágazati Párbeszéd Bizottság szervezésében Konferencia megtartására került sor „A magyar vezetékes közszolgáltató vállalatok (víz, gáz, áram) aktuális helyzetéről és a jövő kilátásairól”címmel. A konferencia fő témája a villamosenergia-ipari, gázipari és vízi közmű szolgáltatás magyarországi helyzetének, jelenének és jövőjének vizsgálata volt. A VÁPB által szervezett Energiakonferencián a résztvevők létszáma meghaladta a 200 főt. (ÁPB munkaadói és munkavállalói oldalának tagjai, a villamosenergia-iparba tartozó társaságok szakszervezeti vezetői, tisztségviselői, ÜT és FB tagjai, meghívott vendégek). A konferencia rendezésében társfinanszírozást vállalt a Bányaipari ÁPB is. A konferencia fő témái voltak: hazai energetikai helyzetkép, magyar energiapolitika és energiastratégia 2030-ig, fő energetikai célkitűzések; az európai energiapolitika. A VÁPB három napos képzési program keretében, a szociális párbeszéddel, az üzemi tanácsokkal és a sztrájkkal kapcsolatos ismeretek megszerzését biztosította a társadalmi párbeszédben résztvevő fiatalok, tisztségviselők részére.

2011. év fontosabb eseményei: A VÁPB megállapodások történetében a legkorábbi időpontban, a felek 2011. február 9-én megállapodtak, és aláírták a 2011. évre szóló Villamosenergia-ipari Bér és szociális megállapodást. Az „Eljárási szabályok a villamosenergia-ipari ágazati sztrájk esetén” című dokumentumot a VÁPB több ülésen is megvitatta. Három pont tekintetében nincs közös álláspont. Az EVDSZ minden lehetséges fórumon szorgalmazta, hogy a kiterjesztett villamosenergiaipari ágazati kollektív szerződés 8. pontja szerinti korengedményes nyugdíjazást lehetővé tevő törvényi szabályozás továbbra is fennmaradjon. Az EVDSZ folyamatosan figyelemmel kísérte, és véleményezte a Munka Törvénykönyv módosításának tervezeteit, oldalüléseken, rendkívüli kongresszuson vitatta meg a tervezett változásokat. A VÁPB képviselői 2011. november 14.-én részt vettek több ÁPB közös finanszírozásában megvalósított, „A Munka Törvénykönyve változása” című konferencián. Oktatás-képzési program keretében a Munka Törvénykönyvvel, a Kollektív Szerződéssel, a munkajogi vitákkal kapcsolatos ismeretek és az MKDSZ tevékenységének megismerése volt a cél. A képzésen 35 fő vett részt. 2012. év fontosabb eseményei: A Villamosenergia-ipari ÁPB – 9 ÁPB ülés és 2 szakértői tárgyalást követően – 2012. február 14-i ülésén a szociális partnerek három ágazati megállapodást írtak alá:  Villamosenergia-ipari Bér- és szociális Megállapodás 2012. évre 32 www.szocialisparbeszed.hu


 

Megállapodás a Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (VKSZ) módosításáról Megállapodás a Villamosenergia-ipari Ágazati Bértarifa Rendszerről

A szociális partnerek megállapodtak, hogy kérik a kiterjesztett VKSZ három módosításának kiterjesztését. Az MKIR rendszer működésének problémái miatt a KSZ regisztrációja, és a kiterjesztési eljárás megindítása elhúzódott. Az NGM több alkalommal is hiánypótlást, illetve legutóbb jogi szakvélemény alapján tartalmi változtatást kért; ezért az eljárás 2012. év végéig nem fejeződött be. A VÁPB 2012. június 28.-i ülésén a munkáltatói oldal – az új Munka Törvénykönyv hatálybalépése miatt – kezdeményezte a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés felülvizsgálatát, és módosítását. A II. félév a VKSZ módosítás vitájával telt el. „Az új Mt-vel kapcsolatos ismeretek” címmel kétnapos oktatási programot szervezett a VÁPB. A képzésen munkajogász ismertette tételesen az új Mt. változásait, a megváltozott szabályok gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit és problémáit. A szakszervezeti oldal szervezésében megtartott novemberi rendezvény témái között szerepelt: az új Mt. hatása a villamosenergia-ipari ágazatra, az ágazati, társaságcsoport, és helyi szintű KSZ-ekre; a köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó speciális szabályok alkalmazásának problémái; a Villamosenergia-ipari KSZ módosítása, a megújítás fő elvei, a szakszervezet törekvései.

2013. év fontosabb eseményei: A 2013. évi ágazati bér és szociális megállapodás kérdéseiről a szociális partnerek két ÁPB ülés keretében folytattak tárgyalásokat. A felek hosszú és komoly érdekvitákkal teli tárgyalás eredményeként elfogadták, és aláírták a 2013. évi Villamosenergia-ipari Bér és Szociális Megállapodást. A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés felülvizsgálatáról, és módosításáról szóló tárgyalások során a legnagyobb problémát az új Mt. 205-206. §-a jelentette. A két oldal álláspontja sok kérdésben ütközik. A munkáltatói oldal az egész ágazatra vonatkozó, egységes VKSZ-t kíván kötni. A munkavállalói oldal fő törekvése: a munkavállalók reálpozíciója a KSZ módosítással ne romoljon. A VÁPB:    

megvizsgálta az előző évi bér- és szociális megállapodás teljesülését a kedvezményes villamosenergia vételezés („C” tarifa) tárgyában minisztériumi előterjesztést készített jóváhagyta az iparági sporttalálkozókról szóló beszámolót, és a Versenyszabályzat módosítását A munkaadói oldal támogatta, és egyes részprogramoknál közreműködést vállalt az EVDSZ, BDSZ és a MOL Bányász Szakszervezet közös részvételével elnyert nemzetközi (norvég) pályázatban.



„Infópontos” jelentések a társadalmi párbeszéd során felvetett témakörökről: Újabb megpróbáltatás vár az iparági szakszervezetekre. Az őszi újabb rezsi árcsökkentések kihatással lehetnek az iparágra. A munkáltatók a profit megtartása érdekében, a létszámhoz, vagy juttatások csökkentéséhez fognak nyúlni, akár még Kollektív Szerződés módosítása árán is. A Villamos Energia Törvény (VET) módosítása az érdeklődés kereszttüzébe került. A tervezett törvénymódosítás akár több helyen szervezeti átalakítással, költségcsökkentéssel járhat, ami nagyban befolyásolhatja a munkavállalók mindennapjait, jövőjét. Megszületett a bérmegállapodás az MVM társaságcsoportban is. A béremelés január elsejére visszamenőleges hatályú. Október elsejével – a Villamos Energia Törvény (VET) hatályba lépésének következtében – az áramszolgáltató vállalatok visszaszerveztek bizonyos munkaköröket. Szakszervezeti szempontból a törvényi változások pozitív eredményt is hoztak. A korábban magas és mélyépítő tevékenységi körbe besorolt hálózat szerelők visszakerültek a 35.11 tevékenységi besorolás alá. Újra vonatkozik rájuk a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés, mely pluszjuttatásokat, lehetőségeket biztosít számukra. Összegzés: A célok és feladatok meghatározásánál egy jól megfigyelhető különbség mutatkozik a többi ágazati párbeszéd bizottsághoz viszonyítva. A VÁPB célja és feladata az érdekegyeztetésre, ezen belül is az ágazati kollektív szerződésre fókuszál. A munkavállalói oldal folyamatosan igyekszik az ágazati párbeszéd témái közé felvenni szakmai jellegű kérdéseket, de a munkáltatói oldal ezek tárgyalásától az esetek döntő többségében elzárkózik. Közös szakmai jellegű állásfoglalás kiadására nem került sor. A munkáltatói oldal magatartását azzal indokolja, hogy a munkáltató szövetség alapszabálya erre nem hatalmazta fel. A VÁPB megítélése ennél fogva ellentmondásos. Egyrészről az elsők között létre hozott ÁPB-ről van szó, amelynek előzménye is volt. Ágazati kollektív szerződés már akkor is volt, amikor ennek nem volt kialakítva a törvényben rendezett intézményi fóruma. Az elsők között került kiterjesztésre a VÁPB-ben kötött kollektív szerződés. Az elmúlt 13 év mindegyikében – kisebb-nagyobb konfliktusok árán – megkötésre került az ágazatra kiterjedő bér-, és szociális megállapodás. Az érdek egyeztetés területén a VÁPB követésre méltó teljesítményt nyújtott. Másrészről a fentebb már részletezett okok miatt az ágazatot érintő szakmai jellegű párbeszéd messze elmarad a többi ÁPB teljesítményétől.



c) Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság

Megállapodás kötés dátuma: 2009. december. Alapító szervezetek: Munkaadói: Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ) Munkavállalói: Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ)

Tevékenységi kör /TEAOR/: Víztermelés, -kezelés, -elosztás 41 Szennyvízelvezetés, kezelés 9001

Megállapodás főbb elemei: „Ágazati Párbeszéd Bizottság célja az együttműködés, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű szolgáltatásban” „A Bizottság tevékenysége a következőkre épül: Kétoldalú együttműködés a víziközmű szolgáltatás kérdéseinek együttes megvitatásában, közös akciókban, képzésben, projektek megvitatásában és a nemzetközi tevékenységekben, konzultáció a kormánnyal a víziközmű-szolgáltatást érintő kérdésekben; jogszabálytervezetekről, a szolgáltatást átfogó politikai tervezetekről, stratégiákról, az együttműködés és a párbeszéd közös kialakítása"

Tevékenysége: A tevékenység bemutatása során felhasználásra kerültek az elmúlt időszak beszámolói. A beszámolókat időrendi sorrendben vizsgálva, kiemelésre kerültek a Párbeszéd Bizottság napirendjén szereplő témák és egy- két fontosabb megállapítás. 2005. év fontosabb eseményei: A Vízközmű ÁPB véleményezte a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításának koncepcióját. 2006. év fontosabb eseményei: Viziközmű ÁPB keretei a felek között megkötésre került az ágazati kollektív szerződés. Konferenciát szerveztek a „Víz-, Csatorna-, Fürdőszolgáltatás Munkabiztonsági előírásai" címmel.



Szakmai képzést szerveztek „A szociális párbeszéd hazai és EU-szintű intézményeinek szerepéről”.

2007. év fontosabb eseményei: A Víziközmű ÁPB egyeztetéseket folytatott az illetékes közigazgatási szervekkel az állami tulajdonról-, a víziközmű - (víziközmű szolgáltatásról) szóló jogszabálytervezetről. A Víziközmű ÁPB – a korábbi évekhez hasonlóan – 2007. novemberében megállapodást kötött a 2008. évi foglalkoztatási-és kereseti elvekről. Elemezték az ágazati kollektív szerződés tapasztalatait. Az ÁKSZ-t aláírók száma jelentősen csökkent. A Bizottság szükségesnek tartotta elemezni ennek okait és felhívta az érintett szervezetek figyelmét az ÁKSZ-hez való csatlakozásból adódó lehetőségekre. A bizottság a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban Állásfoglalást fogadott el. ÁPB állásfoglalást alakított ki a víziközműveket is érintő új állami vagyonról szóló törvénytervezetről. Az állami vagyonnal kapcsolatos törvénytervezet véleményezésébe a Bizottságot nem vonták be.

2008. év fontosabb eseményei: Kiemelten foglalkoztak a víziközmű törvénytervezet véleményezésével. A tervezett új tulajdonosi programról a Bizottság Állásfoglalást fogadott el, amelyet megküldött az érintett kormányzati, parlamenti és társadalmi szerveknek. Az Állásfoglalás megállapítja: „A regionális vízmű Zrt-k összevonását, az Új Tulajdonosi Programba való bevonását ma nem tartjuk időszerűnek.” Az ÁPB konferenciát szervezett „Merre tart a magyar vízgazdálkodás”címmel. A munkaadói és munkavállalói oldal képviselői 2008. december 17-én aláírták a 2009. évre vonatkozó bérmegállapodást. 2009. év fontosabb eseményei: Az ÁPB jelzéseink, állásfoglalásának ellenére lekerült a napirendről az önálló víziközmű törvény koncepciója. A vízgazdálkodásról szóló törvény bizonyos, a víziközmű szolgáltatás egyes elemeit érintő módosításai vannak napirenden. Ennek véleményezésében a VÍZÁPB folyamatosan részt vett. Napirendre került az 1996 óta hatályos ágazati kollektív szerződés felülvizsgálata, ill. módosítása. A legutóbbi módosítás 2006-ban történt, ezért szükségesnek tartotta az ÁPB megvizsgálni az újabb módosítás szükségességét. Megállapították, hogy jelenleg nem időszerű a módosítás. A korábbi évekhez hasonlóan a felek a 2010. évre vonatkozó kereset és foglalkoztatási megállapodást a VÍZÁPB keretében 2009. év decemberében megkötötték. 2010. év fontosabb eseményei: A Víziközmű ÁPB 2010. február 03-i ülésén alakult meg az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság 92-3/11-5/2010 – ÁRMB határozata alapján. Elfogadták a Bizottság ügyrendjét és az éves programot.



A Víziközmű ÁPB további két (Villamosenergia-ipari és a Gázipari) ÁPB-el közösen konferenciát szervezett „A magyar vezetékes közszolgáltató vállalatok (víz, gáz, áram) aktuális helyzetéről és a jövő kilátásairól” címmel. „Kihívások – megfelelések a víziközmű ágazatban” címmel rendezett konferenciát az VÍZÁPB. 2011. év fontosabb eseményei: Kiemelt tevékenység volt a munka törvénykönyv változásával kapcsolatos felkészülés, melynek munkái a VKDSZ szervezésében zajlott. Ennek eredményeit vitatták meg a felek a VÍZÁPB keretei között. Az év folyamán többször áttekintették az ágazati kollektív szerződést, de a munka törvénykönyv változás miatt az esetleges változtatásokat annak elfogadása utánra tették. A VÍZÁPB tagjai több külföldi tanulmányúton vettek részt. 2012. év fontosabb eseményei: Az év kiemelt rendezvénye volt a Kecskeméten megtartott ágazati konferencia, melyet az ÁPB szervezett, de a már engedélyeztetett programot végül is a VKDSZ költségkeretéből oldották meg szervezési okokból. Az új víziközmű törvény hatásai, az új Mt. megjelenése felbolygatta az ágazatot, így számos kérdés tisztázása vált szükségessé, illetve számos tapasztalatot meg kívántak osztani egymással az ágazat képviselői. Hasonlóan nagy várakozással álltak a társszervezetek a munkaügyi szakértő által elkészített ágazati KSZ tervezethez, de az ágazat sokszínűsége miatt végül több mások által készített tervezet is készült. Ezek hasznosak voltak a helyi KSZ-ek megújításakor, de az ágazati KSZ elfogadása nem történt meg. Az ÁPB résztvevői megállapították: „A válság miatt európai szinten jelentős változások következtek be az európai szintű és a tagországokban zajló szociális párbeszédben. Változtak a kollektív tárgyalások feltételei és eredményei is. E témában tart decemberben az EPSU egy konferenciát Brüsszelben. A Víziközmű ÁPB döntött arról, hogy részt kíván venni az EPSU által decemberben megtartott kollektív tárgyalások helyzetét elemző kongresszuson.” 2013. év fontosabb eseményei: Az ÁPB célként tűzte ki az ágazati KSZ megvitatását, s az elmúlt évi tapasztalatok és szakértői anyagok alapján, lépéseket tesz az elfogadás érdekében. Ez ugyan nem valósult meg, de az új Mt. alapján egy többmunkáltatós KSZ-t fogadtak el az ágazatban, mely szándékaik szerint egy új ágazati KSZ alapja lesz. Az elfogadott KSZ-t ajánlásként kiküldték a munkáltatóknak azzal, hogy amennyiben elfogadhatónak látják, csatlakozzanak hozzá. Az ÁPB terve, hogy az ÁPB keretein belül is tárgyalásokat kezdenek a témában a kiterjesztést elősegítendő. Az ÁPB szakmai konzultációk után megállapította: „A víziközmű törvény a vízművek számának csökkentését tűzte ki egyik fontos céljául. Emiatt a településszolgáltatás területéről a víziközmű szolgáltatással foglalkozó szakterület át fog kerülni a víziközmű szolgáltatás területére. Ennek komoly hatásai lesznek mind szakmailag, mind pedig a szociális párbeszéd területén. A folyamat elemzése, az eddigi események vizsgálata és a szociális párbeszéd területén történt, illetve várható változások elemzése fontos lenne.” A felek Együttműködési megállapodást készítettek elő a MAVÍZ (munkáltatói oldal) és a VKDSZ (munkavállalói oldal) között. 37 www.szocialisparbeszed.hu


„Infópontos” jelentések a társadalmi párbeszéd során felvetett témakörökről: A szociális párbeszéd erősítése, valamint a közszolgáltatások területén megvalósuló ágazati érdekegyezetés hatékonyságának javítása érdekében szakmai programot szervezett (12-12 fővel) a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete (HVDSZ) és a VKDSZ. A szakmai konzultáció a Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság és a Településszolgáltatási Párbeszéd Bizottság támogatásával került megrendezésre. Aláírásra került az Együttműködési megállapodás a hazai víziközmű-szolgáltatók munkaadói képviseletét ellátó Magyar Víziközmű Szövetség /MaVíz/ és a VKDSZ között. A megállapodás célként tűzi ki az ágazati szintű szociális párbeszéd erősítését, hatékonyabb érdekérvényesítés kialakítását a hazai víziközmű-szolgáltatás átalakulása időszakában, az ágazatot érintő intézkedések /közműadó, rezsicsökkentés/ munkavállalókat érintő kedvezőtlen hatásainak kezelése céljából. A víziközmű-ágazat üzemeltetői struktúrájának változása, az ezzel összefüggő munkaügyi és munkajogi kérdések áttekintése, valamint a vízművek munkavállalóit érintő integrációs tapasztalatok, munkáltatókkal közös áttekintése érdekében konzultációs programsorozatot indítottak több helyszínen. Településüzemeltetési Tanács ülés keretében a víziközmű-ágazati érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd erősítése, ágazati érdekképviselet, a víziközmű-ágazat átalakulásával és a rezsicsökkentéssel összefüggő problémák kerültek felvetésre. A megbeszélés résztvevői voltak: Belügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Magyar Víziközmű Szövetség, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Az ágazati párbeszéd bizottság munkájának értékelésére felkértem a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselőit. A felkérésre a munkavállalói oldal reagált. A munkavállalói oldal véleménye:

„A Víziközmű ÁPB a jól együttműködő ágazati párbeszéd bizottságok közé tartozik a megítélésem szerint. Az oldalak valódi partnerként viszonyulnak egymáshoz és programjaik szervezésében is az egymás iránti tisztelet és tolerancia a meghatározó. Amennyiben a munkavállalói oldalnak van olyan témája, mely inkább a munkavállalókat érdekli, a közös finanszírozás mellett a résztvevők aránya jelentősen eltolódhat a munkavállalók irányába. Az ágazat fontos kérdéseit rendszeresen megvitatják magas szakmai színvonalon. A kollektív szerződés témájában gyakran vannak egyeztetések, melyek eredményeképpen jelenleg egy többmunkáltatós KSZ kötődött, igaz nem az ÁPB keretein belül.” Összegzés: A fentiek alapján megállapítható, hogy a VÍZÁPB-ben – évenként ugyan hullámzó intenzitású – érdemi munka folyt. A szakmai jellegű egyeztetések – illetve az ezt szolgáló konferenciák és tanulmány utak – meghatározó jelentőségűek voltak. Az érdekegyeztetési jellegű párbeszéd kevésbé tudott kialakulni a munkáltatói oldal bérmegállapodáshoz és kollektív szerződéshez való viszonyulásának következtében. Az ágazatban korábban érvényben lévő kollektív szerződést még az ÁPB keretein kívül, 1996-ban kötötték. A munkavállalói oldal kezdeményezésére kezdetekben szakszerűen, évenként módosították, de valójában nem vált ágazati kollektív szerződéssé. Elmaradt annak kiterjesztése és valójában többmunkáltatós kollektív szerződésként funkcionált. A 38 www.szocialisparbeszed.hu


piacgazdasági fordulatot követő események miatt azonban ez az intézmény háttérbe szorult, egyre kevesebb munkáltató írta alá, egyre inkább formális szabályozássá vált a munkáltatók számára. Az évek során a „Többmunkáltatós Kollektív Szerződés” elveszítette a jelentőségét a munkahelyi szintű kollektív szerződések mellett, amelyek mindenhol színvonalas, tartalmas munkahelyi szintű szabályozások voltak, de ugyanakkor erősítették az egyes társaságok közötti különbségeket, amelyek az eltérő gazdasági és működési feltételekre nem voltak tekintettel. A munkavállalók elfogadták az eltérő szabályozásokat, de valójában irigykedtek a kedvezőbb adottságokkal rendelkező társaságoknál kialakult kollektív szerződéses juttatások gyakorlatára. A 2013. 12. 18-án megkötött – szintén többmunkáltatós – kollektív szerződés, az aláírók nem titkolt szándéka szerint, alapja lehet egy új ágazati kollektív szerződésnek. (Annak ellenére, hogy a kollektív szerződés megkötése nem az ÁPB keretén belül történt, a létre jöttében kiemelkedő szerepe volt az itt folyó párbeszédnek. Az integráció lezárását követő kevesebb üzemeltetői szervezetnél a fentebb jelzett különbségeket kell majd az egységes és kiterjesztett ágazati kollektív szerződésnek szabályoznia. Addig is az aláírók célja, hogy a megkötött többmunkáltatós kollektív szerződéshez minél több munkáltató csatlakozzon.

d) Összefoglaló az ágazatai párbeszédről általában A 2013-as év, jelentős átrendeződést eredményezett az ágazati párbeszédben. Például megalakult az Élelmiszeripari ÁPB, továbbá szakágazatként létrejött a Sütőipari Párbeszéd bizottság. A pozitív változás ellenére mégsem lehet felhőtlen az örömünk, mivel a korábban több munkáltató által kötött, majd a miniszter által kiterjesztett sütőipari ágazati kollektív szerződést a munkáltatók egy része felmondta. A felmondás „eredményeként” az ágazati lefedettség nem érte el a kiterjesztéshez szükséges feltételeket, ezért a miniszter 2013 júliusában visszavonta a sütőipari kollektív szerződés kiterjesztését. Az építőipar esetében a kiterjesztett ágazati kollektív szerződés módosításában sikeresen megállapodtak a szerződést kötő felek. A tárgyalás érdekessége, hogy a munkáltatói oldalon aktív tárgyalóként, de nem aláíróként, megjelenhetett az IPOSZ is. Az ágazati párbeszéd témáinak sokszínűségét jól példázza az Építőipari ÁPB 2013-as programja. Többek között kiemelten foglalkoztak – oktatás keretében a munkavédelemmel, szakmai oktatási anyagokat készíttettek az építőipari szakmák oktatására, egyeztettek és véleményükkel befolyásolták a rendeletben kihirdetett építőipari minimális rezsióradíjakról. Napirenden volt ágazat helyzetének értékelése, a foglalkoztatásra való hatása. Kevésbé mondható aktívnak a Turizmus-vendéglátás ÁPB, de érték a kiterjesztett kollektív szerződés, amelynek megújítására szakértői munkacsoportot hoztak létre a felek. A Mezőgazdasági ÁPB keretében kötött többmunkáltatós kollektív szerződést, szakértői elemzést követően felülvizsgálták a felek. Kiemelten foglalkoztak a munkavédelemmel, ezen belül a foglalkozási megbetegedésekkel, továbbá figyelemre méltó a Munkavédelmi Kézikönyv kiadása. Hasonlóan pozitív fejlemény – a fentebb már részletezett – a víziközmű ágazatban megkötött több munkáltatós kollektív szerződés, még akkor is, ha az szintén nem terjed ki az ágazat valamennyi munkavállalójára. Elvitathatatlan azonban a VÍZÁPB szerepe a kollektív szerződés létrejöttében, mivel a tárgyalások ennek keretében zajlottak. Dicséretes bölcsességre vall, hogy amikor a tárgyaló felek látták, nem tudnak ágazati kollektív szerződést kötni, nem adták fel, hanem megkeresték azt a közös többszöröst, ami mindkét oldalnak megfelelt. Egyet lehet érteni a szerződő felek azon kinyilvánított akaratával,



miszerint céljuk a munkáltatók csatlakozásával elérni, hogy a több munkáltatós kollektív szerződés idővel ágazati kollektív szerződéssé váljon. A nyomdaipari ágazati párbeszéd is elérkezett abba a stádiumba, hogy megkezdték az ágazati kollektív szerződés megkötésének előkészítését. Különlegességként kell megemlíteni a „pedagógus ágazatot”, mivel nincs ÁPB ezen területen [az egyeztetés Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) keretén belül zajlik], de ettől még ágazati párbeszédnek tekinthető az itt folyó munka. A pedagógus ágazatra vonatkozó kollektív szerződést kötöttek a felek, melynek különlegessége, hogy az nem vonatkozik az ágazat minden munkavállalójára. Ennek oka, hogy a kollektív szerződést munkáltatói oldalról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) kötötte. Ebből következően a kollektív szerződés hatálya a KLIK fenntartása alá tartozó köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra, továbbá a KLIK-ben a közalkalmazottak tekintetében munkáltatói jogkört gyakorlókra terjed ki. Kiterjesztést – amennyiben azt a szerződést kötő felek kérik és a kiterjesztés feltételei fennállnak – követően válhat ágazati kollektív szerződéssé, és ez által az ágazat valamennyi munkavállalójára hatályossá.

e) Az ÁPB-ken kívüli, ágazatokat érintő párbeszéd fórumok.

Vállalatcsoport szintű érdekegyeztetés

A gazdaság szereplői között – a 2006-ban elfogadott Gazdasági Társaságokról szóló törvény alapján – megjelentek a tényleges- és az elismert vállalatcsoportok. Ez tény a párbeszéd szükségességének egy új szintjét hívta életre. E szükségesség felismerése az elsődleges ok a párbeszéd ezen a szinten történő elindulásának és ez egyben kötelezettség is. A vállalatcsoport szintjén meghozott döntések esetében is törvényi kötelezettség terheli a döntéshozót az együttműködés vonatkozásában. Ez a törvényi kötelezettség a legdirektebb formában az üzemi tanácsok vonatkozásában mutatható ki, de a szakszervezetek és a munkáltatók esetében érvényes az együttműködési kötelezettség, melyet a Munka Törvénykönyv 6.§-a, az általános magatartási követelmények között rögzít. A fentiekből fakadóan a Magyarországon működő vállalatcsoportok esetében elindult a párbeszéd, amelyet a felek igyekeznek intézményesíteni. Az ezen a szinten zajló párbeszéd, témáit tekintve jelentős átfedést mutat az ÁPB-k szintjén tárgyalt témákkal. Sok esetben szinte annak a helyébe lép. Ezt jól példázza a kőolajipar területén folyó párbeszéd, ahol is a vállalatcsoport szintjén tárgyalt témák egyrészt a klasszikus helyi munkáltató és szakszervezet közötti párbeszéd témáit érinti, másrészről olyan témák is a tárgyaló asztalra kerülnek, amelyek az egész ágazatra kihatással vannak. (Ilyenek például: a tranzakciós illeték, a munkahelyi stressz terhelés és következményei, a többmunkáltatós foglalkoztatás problematikája) A vállalatcsoport szint intézményesítésére jó példa az MVM vállalatcsoport esetében létrehozott Érdekegyeztető és Konzultációs Fórum. A munkavállalói oldalon az egyes társaságoknál működő szakszervezetek által létrehozott szakszervezeti szövetség, a munkáltatói oldalon a vállalatcsoport uralkodó tagja, az MVM Zrt. képviselője és az egyes társaságok képviselőiből álló tárgyaló delegáció foglal helyet. A megállapodásokat az MVM 40 www.szocialisparbeszed.hu


Zrt. vezérigazgatója és a szakszervezeti szövetség elnöke írja alá. A 2006-os megalakulás óta a működés rendszeres és formalizált keretek között zajlik, a vállalatcsoport egészére kiterjedő bér- és szociális megállapodások születtek, illetve a vállalatcsoporton belül keletkezett konfliktusok tárgyalásos úton történő rendezésére is számos esetben került sor. Jelenleg is folyik az intenzív egyeztetés egy vállalatcsoport szintű kollektív szerződés megkötése érdekében. Hasonlóan eredményes érdekegyeztetési rendszert alakítottak ki a felek az E. ON., az RWE és EDF vállalatcsoport esetében is. A tartalom minden esetben azonos; a felek érdemi tárgyalásokat folytatnak és megállapodásokat kötnek, ezen belül kollektív szerződéseket is. A formát – intézményesítést – tekintve eltérő a gyakorlat. Az E. ON esetében a struktúra hasonlít az MVM-nél leírtakra, mivel itt is több szakszervezet működik és az általuk alakított szövetség a tárgyaló fél, de a munkáltatói oldalon csak az E. ON Hungária, mint uralkodó tag képviselője vesz részt a tárgyalásokon. Az RWE és az EDF esetében a szakszervezeti oldalon nincs jogilag bejegyzett szövetség (az RWE területén kettő, az EDF területén egy szakszervezet tárgyalt és kötött megállapodásokat, de a közelmúltban itt is kettőre nőtt a szakszervezetek száma a vállaltcsoport bővítésének következtében), a munkáltatói oldalon hasonló a helyzet, mint az E. ON-nál. A vállalatcsoport szintű párbeszéd kialakítása során példaként szolgált az Európai Üzemi Tanács-i rendszer kialakítása. Az üzemi tanácsok esetében is létrejött az együttműködés, az egyes munkáltatók szintjén működő üzemi tanácsok előbb szövetséget alakítottak, majd az új Mt. rendelkezése lehetővé tette a vállalatcsoport szintű üzemi tanács megalakítását, amely lehetőséggel éltek is az üzemi tanácsok. E fórum keretében a vállalat csoport egészére érvényes, valamennyi munkavállalónak – egyelőre ugyan még nem azonos mértékű – azonos szabályok alapján működtetett béren kívüli juttatási rendszert sikerült kialakítani. A fenti példákhoz hasonló törekvések figyelhetők meg a többi ágazatban is ott ahol a vállalatcsoportok szerepe meghatározó. Ágazati jellegű szociális párbeszédek. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) szereplői között folyó egyeztetések, amelyek egy-egy ágazatot érintenek. Ezek a tárgyalások formailag nem tekinthetők OKÉT tárgyalásnak, mivel azokon csak az adott ágazat (pedagógusok, egészségügy, közigazgatás) képviselő vesznek részt, egyrészről a munkáltatót képviselő kormányzati, illetve önkormányzati szervek, másrészről az adott ágazat munkavállalóit képviselő szakszervezet, illetve szakszervezetek. Az itt folyó párbeszéd tartalmát tekintve ágazati párbeszédnek tekinthető, mint azt a pedagógus ágazatban kötött – fentebb bemutatott – kollektív szerződés is jól mutatja. Intenzív párbeszéd folyik az egészségügyi ágazatban is, annak ellenére, hogy az még nem mutatkozik meg kollektív szerződés formájában.



III.

FEJEZET

Az ágazati dialógus megújítására történt kezdeményezések az utóbbi időszakban.

a) a dialógus útjában álló akadályok (munkáltatói, szabályozási akadályok törvényi, politikai) A dialógus útjában álló akadályok vonatkozásában, a szereplők megkérdezése alapján több tényezőt is meg lehet nevezni.

A munkáltatói oldalon fellelhető akadályok:  Az egyik okként, egyes ágazatok (pl.: gázipar, kőolajipar) esetében a munkáltatói oldal szervezetlenségét lehet megjelölni, gyakorlatilag nincs munkáltatói együttműködés. A gázipar estében a Magyar Gázipari Egyesülés (MGE) ágazati reprezentativitása megszűnt, e miatt a Gázipari ÁPB feloszlott. A munkavállalói oldal kezdeményezésére a gázipar nagyobb munkáltatóival több megbeszélés is zajlott, ezek informális jellegűek ugyan, de azt a törekvést mutatja, hogy a felek fontosnak tartják a párbeszédet. A kőolajipar esetében a monopolhelyzetben lévő munkáltató (MOL Zrt.) kizárólag a cégcsoport szintű egyeztetésre koncentrál.  Más esetben akadályozó tényező a munkáltatói oldal ágazati és országos szintű felhatalmazottságának hiánya, illetve korlátozottsága a társaságok vezetői részéről. Sok esetben esetlegessé válik és az adott problémától függ a munkáltatói szövetségek fellépése, számtalan esetben hiányzik a kiszámíthatóság. A vállalatok szociális felelőssége, társadalmi szerepvállalása, az ágazati kollektív szerződések megkötése erőteljesebb munkáltatói szövetségi felhatalmazást igényel. A felhatalmazás korlátozottságát például a villamosenergia-ipari párbeszéd területén érhetjük tetten, szakmai jellegű párbeszédre így gyakorlatilag nem, vagy alig nyílik lehetőség. E tekintetben az ágazat munkavédelemi helyzetével kapcsolatos tárgyalási téma napirendre vételének kérdése több, mint tanulságos. (A szakszervezeti oldal 2010 novemberében átadta javaslatát, decemberben a VÁPB keretében tárgyaltak ugyan róla, de munkáltatói oldal kijelentette, hogy nem kívánja felvenni a VÁPB munkaprogramjába. A munkavállalói oldal azonban folyamatosan napirenden tartja a témát. A munkáltatói oldal 2011 februárjában és júniusában is elzárkózik, nem fogadó kész. A munkavállalói oldal nem adja fel, a 2011. szeptemberi VÁPB ülésen a munkáltatói oldal – értékelve a munkavállalói oldal szakmai előkészítő munkáját – szakmai bizottságot állított fel a munkavállalói oldal anyagainak tanulmányozására. Az áttörés 2011 novemberében következett be, a munkáltatói oldal hozzájárult, hogy esti bizottság jöjjön létre az ágazat egészét érintő munkavédelmi kérdések megtárgyalására, illetve támogatta a munkavállalói oldal adatgyűjtését az iparág munkabalesetekre vonatkozóan.) A munkáltatói oldal felhatalmazottságának hiánya mutatkozik a bányaipar területén is, itt fordított előjellel. A munkáltatói oldal szinte csak szakmai jellegű együttműködésre képes, mivel a munkavilágát érintő megállapodások megkötésére a munkáltatói oldalt alkotó szervezetek ilyen irányú felhatalmazást nem adnak. 42 www.szocialisparbeszed.hu


 További problémaként került megfogalmazásra, hogy a munkáltatói oldalon általában lassabb, nehézkesebb a döntési mechanizmus. Ennek oka, hogy a munkáltatói szervezet a tagszervezeteivel történő egyeztetés során nehezen tudja egyeztetni a véleményeket, nehezebben jutnak közös álláspontra egyes kérdésekben. Ez egyrészt származhat az alapszabályukban megfogalmazott döntési mechanizmusból, illetve a vezetők korlátozottabb döntési lehetőségéből.  Az előző fejezetben kifejtett vállalatcsoport szintű egyeztetés más megközelítésben akadályozója, több esetben az ágazati szintű egyeztetés alóli kibújást eredményező következményekhez vezethet. Erre utaló jelek mutatkoznak például a villamosenergiaipar területén, ahol a privát tulajdonú társaságok az ágazat szintjén vissza akarnak lépni a korábbi ágazati kollektív szerződésben vállalt kötelezettségüktől, az állami szféra törvény által limitált szintjére. E miatt a kollektív szerződés módosításáról szóló tárgyalások megrekedtek és fennáll a veszély, hogy a munkáltatói oldal felmondja azt.

Szabályozási akadályok:

 Az egyik ilyen akadályként nevesítették a szereplők a TEÁOR számok alapján a KSH számba vételi konstrukcióját, amely az ágazathoz tartozás szempontjából torz képet eredményez. Ilyen problémát jelzett a bányaipar, akik azt nehezményezik, hogy az ágazat jelentőségét nem megfelelően reprezentálja a nevezett számbavételi eljárás.  Az előbbi problémát más irányból megközelítve, gondot jelentenek a kiszervezések során az adott ágazatból formálisan kikerülő munkáltatók (pl.: hálózat szerelők, informatikai, pénzügyi-számviteli feladatokat ellátók). Ezt a problémát nem egy esetben a munkáltatók olyan céllal is kihasználják, hogy az adott ágazatra hatályos, kiterjesztett ágazati kollektív szerződés alól kivonjanak jelentős számú munkavállalót. Erre vonatkozó példák szinte valamennyi vizsgált iparágban megtalálhatók. A villamosenergia-iparban a vállalatcsoport szintű szervezeti struktúrára való hivatkozással létre hozták a vállalatcsoport igényeinek kielégítésére az önálló hálózatszerelő, informatikai, pénzügy-számviteli, szolgáltató, karbantartó társaságokat. Ezek a főtevékenységi körüknek megfelelő TEÁOR besorolást kaptak, amely formálisan más-más ágazathoz való tartozást jelent, holott ezek a társaságok továbbra is a villamosenergia-ipar szerves részét képezik.  A szabályozás tárgykörében kell megemlíteni a tulajdonosi struktúra folyamatos átalakulását. Először a privatizáció, ezt követően a piaci liberalizáció, majd időrőlidőre az állami beavatkozás idéz elő olyan helyzeteket, amelyben formálisan az adott ágazathoz tartozó munkáltatók együttműködése a tulajdonosi érdekek miatt nem megoldott, illetve nem lehetséges. Ennek reprezentálására a legjobb példa a gázipar. Az energia szektor nagy vállalatcsoportjai E.on, MVM, EDF, RWE – amelyek meghatározó tevékenységüket elsősorban a villamosenergia-ipar területén fejtik ki – felvásárolták a gázipari szolgáltató társaságokat, ezzel gyakorlatilag megszüntették a Gázipari ÁPB-t.  A szabályozási problémák között többen kiemelték, hogy az ÁPB számára rendelkezésre álló pénzügyi keret felhasználása meglehetősen bürokratikus és lassú, nehézkes. A szigorú elszámolás és ellenőrzés mellett a pénzügyi keret felhasználását 43 www.szocialisparbeszed.hu


egyszerűbbé kellene tenni. A hosszú átfutási idő miatt egyes programok megvalósítása ÁPB keretből lehetetlen. Nem lehet minden programot 3-4 héttel korábban ismerni, egyeztetni. A bányaipar és gázipar területén az ÁPB által meghirdetett több konferenciát is csak úgy sikerült megtartani, hogy annak finanszírozását a szakszervezeti szövetségek átvállalták. A vízügyi ágazatban a már megszervezett külföldi tanulmányutakat kellett lemondani, mivel a finanszírozáshoz szükséges források nem álltak időben rendelkezésre. A bányaipari párbeszéd mindkét oldalának szereplői arról számoltak be, hogy a számukra megállapított keret nem fedezi az ÁPB működtetését és úgy a munkáltatói, mint a munkavállalói oldal saját forrásaiból egészíti ki azt.  A több iparágat átfogó cégcsoportok létrejötte, az így kialakult tulajdonosi érdekek egyre inkább szétfeszítik az ágazati érdekegyeztetés rendszerét. Ez a jelenség nem csak a már korábban említett kőolajiparra jellemző, hanem ez okozta a gázipari ÁPB megszűnését és egyre komolyabb gondot jelent a villamosenergia-ipari ágazati párbeszéd esetében is. A tulajdonosi érdekeket jobban megjelenítő vállalatcsoportok azt eredményezik, hogy a munkáltatók képviselői az itt folyó párbeszédre helyezik a hangsúlyt, ezzel mintegy leértékelve az ágazati szintű párbeszédet. Ez a jelenség leginkább a munka világát érintő konkrét megállapodások elmaradásán, illetve azok tartalmát érintően érhetők tetten. E jelenséget jól példázza a villamosenergia-ipari ÁPB keretében évről évre megkötött bérmegállapodások tartalmának megváltozása. Az 1995. évtől kezdődően minden évben megkötésre került az éves bérmegállapodás a minden aláíró – majd a kiterjesztések hatására az ágazat minden munkáltatójára kiterjedően – munkáltatóra hatályos, kötelezően előírt legkisebb értékkel. Ez a folyamat egészen 2008-ig töretlen, 2009-ben azonban már „csak” a legkisebb mértékre vonatkozó ajánlásban tudtak a felek megállapodni. A fordulópontot jelentő dátum magyarázata, hogy a vállalatcsoportok, a rájuk vonatkozó szabályok a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény általi elfogadásával vált a gazdaságban formálisan is elfogadottá. Ennek következtében létre jöttek és megerősödtek a vállalatcsoportok, amelyek a verseny helyzetükből adódóan nem akartak kötelező mértékeket tartalmazó megállapodást kötni. Törvénykezést érintő akadályok:

 A törvényi szabályozások közül ki kell emelni Munka törvénykönyv rendelkezéseit. Ezen belül is a köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó (204.§ - 207.§) szabályokat, amelyek nem veszik figyelembe, hogy az adott munkáltató a versenyszférában működik. Az ágazati párbeszéd célja, az ágazati típusú megállapodások megkötése, amelyek hozzájárulnak a tisztességes, jogszerű foglalkoztatás megteremtéséhez, az igazságos közteherviseléshez. A fent hivatkozott törvényi rendelkezések ezt a rendszert feszítik szét. Ilyen körülmények között pl.: nehezen, körülményesen lehet a meglévő a villamosenergia-ipari ágazati kollektív szerződést is megőrizni.  Jogszabályi garanciák kellenének az ágazati kollektív szerződések kiterjesztését illetően. Az eljárás bonyolult, nehézkes. Nem segíti elő a kiterjesztett ágazati kollektív szerződések elterjedését, hogy a kérelem benyújtását követő egy év sem elegendő a kiterjesztésre, olyan témák kollektív szerződéses szabályozását vitatja az illetékes hatóság, amelyekre nézve a munka törvénykönyve megengedő szabályt tartalmaz.



Hosszadalmas, néha parttalannak tűnő jogszabály értelmezésekbe bonyolódnak az érintettek. (lásd.: Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés módosításai) Politikai jellegű akadályok:  A politika oldaláról kezdeményezett, egyes ágazatokat érintő strukturális változtatások nem kellően kidolgozottak, időben nagyon elhúzódnak és nincsenek tekintettel az ágazati rendszerre, illetve az ezt ért hatásokra nincs intézkedés. Példaként lehet említeni a gázipart és a villamosenergia-ipart egyaránt érintő változást, ahol az állam által meglebegtetett gázüzletág vásárlási szándék és a tényleges vásárlás között egy év is eltelt. A várható hatások közül ennek ellenére nem került a figyelem középpontjába a munkavállalókat érintő érdekegyeztetési rendszer megváltozása, a változás hatásainak elemzése és a szükséges intézkedések is elmaradtak. Hasonló jelenséget tapasztalunk a víziközművek átalakulása terén is. Magával a szervezeti átalakulással, a koncentrációs törekvésekkel még egyet is lehet érteni, de az figyelmeztető jel, hogy a felek nem tudtak ágazati szintű, hanem „csak” több munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződést kötni. Az ágazati párbeszéd leértékelődésének jelei mutatkoznak itt is.  A politika meghirdetett célja (Munka törvénykönyv indoklása) a kollektív szerződések elterjedésének szorgalmazása, az ágazati kollektív szerződéses struktúra kiépülése. Ezt elősegítendő azonban nem történnek megfelelő intézkedések, sőt a politika tétlenül nézi, hogy a már meglévők is erodálódnak, megszűnnek. Ezen jelenséget jól mutatja az, amit villamosenergia-iparban tapasztalunk. A politikai célok és a megalkotott jogszabályok egyes rendelkezései egymás ellentéteiként működnek. A kollektív szerződések elterjedését, az ilyen jellegű szabályozások kiszélesedését kifejezetten gátolja az Mt. 204-207 § - ok általi rendelkezés, amely nem tesz különbséget az állami költségvetésből finanszírozott és a verseny szférában működő köztulajdonban lévő társaságok között. Ez azt eredményezi, például a villamosenergia-ipar területén, hogy az elmúlt évek szívós munkájával kialakított, kialkudott ágazati kollektív szerződés rendelkezéseiből a „privát szféra” is vissza akar lépni a versenysemlegességre való hivatkozással. A tárgyalások jelenleg megrekedtek és fennáll a veszélye, hogy az évtizedes múltra visszatekintő, kiterjesztett hatályú – az országban mindösszesen három kiterjesztett hatályú ágazati kollektív szerződés létezik – villamosenergia-ipari ágazati kollektív szerződést a munkáltatói oldal felmondja. Fontos lenne a politika részéről felülvizsgálni a munka törvénykönyv egyes rendelkezéseit (pl.: Mt. 204-207.§), valamint a sztrájk, mint alkotmányos alapjog gyakorlását lehetetlenné tevő jogszabályi előírásokat. A munkavállalók alkotmányos jogainak gyakorlását lehetetlenné tevő rendelkezések kifejezetten rossz hatással vannak az ágazati párbeszéd kialakulására, fejlődésére, mivel a munkáltatóknál lévő természetes erőfölény nem teszi őket érdekeltté a párbeszédre, illetve csak azokban a kérdésekben hajlandók párbeszédet folytatni, amelyek számukra fontosak, nekik előnyösek. A tárgyaló felek közötti erő egyensúly megteremtése, fenntartása az egyik záloga az érdemi párbeszéd kialakulásának, folytatásának.



b) a szociális dialógusra való igény (témák, amelyek középszintű szabályozást igényelnek, a szociális partnerek szükségletei)

Középszintű szabályozást igényelő témák:  Az egyes iparágak működési feltételrendszerét, a foglalkoztatást befolyásoló szabályozó rendszerek számos kérdésben vetik fel a szociális párbeszédre való igényt, úgy a hazai, mint az EU szintű szociális párbeszéd intézményi keretei között. A megkérdezett szereplők közül a bányaipari képviselők fogalmaztak meg erre vonatkozó markáns véleményt, de valamennyi megkérdezett – eltérő hangsúllyal – hasonló álláspontot képviselt. Ennek kapcsán ismételten ki kell emelni a vállalatcsoportokra vonatkozó munkaügyi szabályok megalkotását és az érdekegyeztetési rendszerbe való beillesztését.  A munkavállalói oldal szeretne tárgyalni olyan ügyekről, mint pl.: a „rezsicsökkentés” hatásai. Az egyes munkáltatóknál folytak erre vonatkozó tárgyalások, jelenleg ugyanis minden érintett társaságnál létszámleépítés és tevékenység kihelyezés indult el, ami ellentétes a munkahely megőrzést célzó programmal. Ezek a tárgyalások azonban nem a megfelelő szinteken zajlanak, mivel itt már csak a következmények minimalizálására van esély. Az átfogó megoldások megtalálásának színtere az ágazati szintű egyeztetés lenne, a döntéshozók bevonásával.  Az iparágak modernizációja, a szükséges szaktudás megőrzése, illetve bővítése és átadása a szakképzés keretében az iparágak jövője szempontjából elengedhetetlen. Az európai szintű egységesülő munkaerőpiac, a vállalkozási szabadság mellett fontos új témák lehetnek a párbeszéd bővítésekor. Erre vonatkozó kezdeményezésekkel már találkozhatunk pl.: az építőipar területén, ahol szakképző anyagokat készítettek. E témakör tárgyalási körbe vételét elősegítendő, módszertani segítséget kellene adni az ágazati párbeszéd résztvevői számára.  A munkavédelemmel összefüggő kérdések, az ezzel kapcsolatos szakma specifikus szabályok ágazati szintű tárgyalására elengedhetetlenül szükség lenne. Az ágazati szintű – munkabaleseteket érintő – statisztikák létre hozása, a tanulságok levonása és a megfelelő egységes intézkedések kidolgozása valamennyi érintett számára hasznos lenne. Ennek ellenére a saját felismerésre alapozott tárgyalási körbe való felvétel nem természetes, ezért olyan szabályozásra lenne szükség, amely a témával való foglalkozást kikerülhetetlenné tenné. A szociális partnerek párbeszédre való igénye:  A munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek részéről erőteljes igény fogalmazódik meg az ágazati szintű párbeszéd iránt. A hatékonyság és a tárgyalandó témák tekintetében azonban számtalan akadályba ütköznek. Jó példa erre a villamosenergia-iparban a munkavédelemmel kapcsolatos munkavállalói kezdeményezés sorsa. „(A szakszervezeti oldal 2010 novemberében átadta javaslatát, decemberben a VÁPB keretében tárgyaltak ugyan róla, de munkáltatói oldal kijelentette, hogy nem kívánja felvenni a VÁPB munkaprogramjába. A munkavállalói oldal azonban folyamatosan napirenden tartja a témát. A munkáltatói oldal 2011 46 www.szocialisparbeszed.hu


februárjában és júniusában is elzárkózik, nem fogadó kész. A munkavállalói oldal nem adja fel, a 2011. szeptemberi VÁPB ülésen a munkáltatói oldal – értékelve a munkavállalói oldal szakmai előkészítő munkáját – szakmai bizottságot állított fel a munkavállalói oldal anyagainak tanulmányozására. Az áttörés 2011 novemberében következett be, a munkáltatói oldal hozzájárult, hogy esti bizottság jöjjön létre az ágazat egészét érintő munkavédelmi kérdések megtárgyalására, illetve támogatta a munkavállalói oldal adatgyűjtését az iparág munkabalesetekre vonatkozóan.)” További számtalan esetben tapasztalják, hogy csak bizonyos kényszerek ültetik tárgyaló asztalhoz a feleket az önkéntes felismerés helyett. A munkavilágát érintő kérdések tárgyalásba vételének azonban komoly akadálya a fentebb már jelzett sztrájk, mint alkotmányos alapjog gyakorlásának törvényi akadályai, aminek következtében a munkavállalói oldalról kialakítható kényszerítő erő, jelentős mértékben korlátozottá vált.  A munkáltatói oldal igénye általában kisebb a szociális párbeszédre. Ennek okai között – a fentebb már kifejtetteken felül – megemlíthetjük azt a szemléletet is, hogy a munkáltatók a munkahelyeken könnyebben keresztül tudják vinni az akaratukat. Még az általános megítélés szerint jól működő ÁPB-k esetében is elég nagy az esetlegesség, annak megítélésében, mely témák napirendre vételét támogatja a munkáltatói oldal. A bányaipari ÁPB esetében például minden eddigi próbálkozás ellenére nem sikerült az ágazati kollektív szerződés tárgyalását, a siker reményében napirendre tűzni. A vállalatcsoportok megjelenésének problémája – melyet korábban részletesen taglaltunk – az ágazati párbeszéd fejlődésére negatív irányban hat.

IV.

FEJEZET

A dialógus sikeres megújítási törekvései, és a lehetséges kitörési pontok, ajánlások.  A megújítási törekvések az ágazati párbeszéd tárgyalandó témáinak kiszélesítését mutatják. Az ágazati párbeszéd intézményét szabályozó törvény erre lehetőséget ad, a feleken és a közigazgatáson múlik, hogy mely témák kerülnek a tárgyalandó témák közé. Szükség lenne a szabályok, előírások direktebb formában való megfogalmazásával a feleket bizonyos témák (pl.: munkavédelem, foglalkoztatás, szakképzettségi előírások, szakoktatás, stb.) tárgyalására ösztönözni. A gazdaság szereplőitől – főleg, ha az közös állásfoglalás formáját ölti – érkező jelzések országos és ágazati szinten egyaránt segíthetik a gazdaság megújítását, hatékonyságát, modernizációját. A közigazgatás felelőssége e körben, hogy biztosítsa az érdemi válaszadást és legyen nyitott a felvetett javaslatok megvitatására.  A kétoldalú szociális párbeszéd eredményességéhez feltétlenül szükség van a kormányzati felelősségvállalásra is. A munka világában létre jött megállapodásokat a mindenkori kormányzatnak értékként kell kezelnie és a maga eszközeivel ezeket meg kell védenie. Az ágazati kollektív szerződések megkötésének ösztönzésén túlmenően, 47 www.szocialisparbeszed.hu


a kiterjesztés zökkenő mentsebbé és általánossá tételével a munkáltatók felismernék, érdekükben áll a párbeszédben való részvétel, mert a szabályok úgy lesznek rájuk nézve kötelezőek, hogy azokat érdemben befolyásolni tudnák. További befolyásoló tényező lenne, ha a párbeszéd meglétét, a rendezett munkaügyi kapcsolatokat bizonyos esetekben feltételként kellene szabni. (pl.: közbeszerzési eljárások, adó kedvezmények, állami támogatások, pályázatok, stb.)  Feltétlenül kormányzati, közigazgatási beavatkozást igényel a tevékenységek kiszervezését kísérő azon jelenség kezelése, amely azt eredményezi, hogy egy kiszervezett tevékenység gyakorlatilag az ágazathoz tartozik, de formailag (TEÁOR besorolás szerint) egy teljesen másik ágazathoz kerül besorolásra. (Erre vonatkozó példák: energiaszolgáltatók – hálózat szerelők; cégcsoportok – a cégcsoport informatikai feladatait ellátó informatikai szolgáltató cégek, illetve e célra létrehozott pénzügyi-számviteli társaságok; stb.) Ennek következtében az így kiszervezett cégek, kikerülnek az ágazati egyeztetés intézményi rendszeréből, ezáltal a korábban megkötött megállapodások lassan kiürülnek. A TEÁOR besoroláson felül szükséges lenne a tulajdonos ágazati besorolásának figyelembe vétele, valamint annak vizsgálata, hogy az adott társaság rendelésállománya milyen mértékben kötődik az őt létre hozó társasághoz. Ezen túlmenően azt is figyelembe kellene venni, hogy milyen az irányítási, döntési mechanizmus. Mindezen szempontok figyelembe vételével kialakított ágazati besorolás valósabb képet adna az adott ágazatban folyó tevékenységről és az abban résztvevő szereplőkről.  Szintén kormányzati beavatkozást igényel a több ágazatott átfedő cégcsoportok megjelenésének kezelése. Ez a jelenség is erősíti az előző pontban leírtakat, azt, hogy feltétlenül szükséges a jelenlegi ágazati besorolási rendszer újra gondolása, amit egyébként több ÁPB is kezdeményezett már.

IRODALOM JEGYZÉK:

— A 2009. évi LXXIV. törvény, az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről — A 2012. Évi I. törvény a munka törvénykönyvéről — Az elemzésben érintett Ágazati Párbeszéd Bizottságok éves beszámolói — A norvég projektben résztvevő szervezetek megbízott „infópontos” munkatársak jelentései — A Párbeszéd Bizottságok munkáltatói és munkavállalói oldalainak rendelkezésre bocsátott véleményei


No title

Recommend Documents