A kulturális turizmus jellemzői a hazai történelmi városokban
Az előadás felépítése Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség Térségi turizmusirányítás JAVASLATOK Marketingkommunikáció Veszprémi esettanulmány A hazai történelmi városok A kulturális turizmus Európában
A kutatás módszertana Másodlagos Szakirodalom Statisztikai adatok, térinformatikai adatbázisok feldolgozása Turisztikai termékkel, országimázzsal kapcsolatos kutatások Releváns ágazati és területi politikák, koncepciók
Elsődleges Kvalitatív Mélyinterjú Fókuszcsoportos megkérdezés Kvantitatív Omnibusz kutatások Telefonos kérdőíves felmérés Kérdőíves megkérdezések
Alapvető fogalmak A kulturális turizmus fogalma A turistaváros funkcionális terei Történelmi városok Magyarországon Ismertség és imázs – a „hely szelleme”
A kulturális turizmus fogalma
A turistaváros funkcionális területei
Történelmi városok Magyarországon Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Debrecen, Eger, Esztergom, Gödöllő, Győr, Gyula, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Miskolc, Mohács, Mór, Mosonmagyaróvár, Pápa, Pécs, Sárospatak, Sárvár, Siklós, Sopron, Sümeg, Szarvas, Szécsény, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szigetvár, Szombathely, Tapolca, Tata, Tokaj, Vác, Vasvár, Veszprém, Visegrád, Zirc
Imázs: szín, ember, kiváltott érzések
Eredmények I. A kulturális turizmus európai kitekintésben
A kulturális turizmus európai vizsgálata A kulturális turizmus tipikusan mint másodlagos motiváció jelenik meg. A kulturális kínálat hely-specifikus (városok). Éleződő verseny: a kínálat gyorsabban nő, mint a kereslet. Kiemelt szerep: megközelíthetőség, imázs, a „hely szelleme”, az átélhető élmény, a történet. A szegmentáció felértékelődik. Információ = internet és ajánlás.
A történelmi városok kínálatának jellemzői – európai kitekintésben TURIZMUS
INFRASTRUKTÚRA
ÉLMÉNY
Szállás
Parkok és utak
A hely szelleme
Étkezés
Parkolás
Általános elégedettség
Konkrét látnivalók
Tájékozódás
A város ajánlása
Üzletek
Nyilvános illemhely
Különleges élmény
Tourinform
Zsúfoltság és biztonság
Visszatetsző dolgok
Középtávra prognosztizálható tendenciák A kultúra fogalma folyamatosan tágul – tömegfogyasztás / elit kultúra
Populáris szórakozás elemei a kulturális termékekben Szabadidő-ipar: fenntarthatóság, versenyképesség Élmény, minőség, ár-érték arány Tanulás és szórakozás kombinációja Globalizáció és lokalizáció Kulturális kompetencia, gazdasági eszközök, diszkrecionális jövedelem térbeli eloszlása Speciális igények és motivációk A kulturális javak fogyasztásának növekedése – divat, társadalmi státusz, szimbolikus fogyasztás
Eredmények II. A kulturális turizmus Magyarországon A hazai történelmi városok turisztikai jelentősége, kulturális turizmussal kapcsolatos elképzelései
A kulturális turizmus Magyarországon Budapest Világörökség Nemzeti helyszínek Turizmusfejlesztési Stratégia Történelmi (kis)városok Kiemelt fesztivál- és konferencia helyszínek Kulturális látványosságok Magyar Kulturális Stratégia
Térségi fejlesztési stratégiák
A történelmi városok lehatárolási lehetőségei - Veszprém versenytársai 717
Eger 650
Visegrád
637
Esztergom 541
Sopron 364
Kőszeg 326
Veszprém
308
Székesfehérvár 237
Győr 145
Szombathely
107
Pápa 0
100
200
300
400 említések száma
N=975
500
600
700
800
A történelmi városok lehatárolási lehetőségei – vonzerő alapján
A hazai történelmi városok turisztikai jelentősége: Szokott Ön belföldön utazni kifejezetten városlátogatás, kulturális rendezvényeken való részvétel céljából? Település típusa 54
nagyváros
46
48
város
52
37
község
63
Jövedelmi helyzet 63
átlag feletti
37
47
átlagos
53
30
átlag alatti
70
Iskolai végzettség 70
felsőfokú
55
érettségi
62
29
8 általános
71
14
86 46
Átlagosan
0%
45
38
szakmunkásképző
nincs 8 általánosa
30
10%
20%
54 30%
40% részt vett
50%
60%
nem vett részt
70%
80%
90%
100%
A hazai történelmi városok turisztikai jelentősége A rendezvényeken, fesztiválokon való részvételre jellemzői: népszerű úti célnak számítanak kifejezetten e célból általában a lakóhelyhez viszonylag közeli programokra utaznak el, ott csak néhány órát, esetleg egy napot töltenek, sok esetben a nyaralás, utazás során keresnek fel egy-egy helyszínt, vagy ha útba esik megállnak egy rövid ideig, több napra kifejezetten e célból kevesen kelnek útra, a többség évente egy-egy helyszínt keres fel.
Demográfiai és foglalkoztatottsági jellemzők (szolgáltató szektor/szállás-vendéglátás)
Eger
40%
4%
Sopron
33%
5%
Pécs
39%
3%
Veszprém
42%
2%
A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma 1990-2005
A kereskedelmi szálláshelyek megoszlása
Eredmények III. A veszprémi esettanulmány és a belőle levonható következtetések, javaslatok
Legutolsó veszprémi látogatása során mennyi időt töltött a városban?
magán célból
8 14
magán és üzleti célból egyaránt
0%
33 34
18
üzleti célból
átlag
34
31
12
9
1-2 órát
20%
fél napot
12
34 30%
40%
egy napot
50%
9 14
40
33 10%
16
60%
két napot
7 18
15 70%
80%
9 90%
100%
három vagy annál több napot
Veszprémi utazás megítélése összességében (Átlag: 4,41)
60 54
50
44
40 %
30 20 10
0 0 egyáltalán nem elégedett
0 inkább nem elégedett
2 elégedett is meg nem is
osztályzat
inkább elégedett
teljesen elégedett
Két legnépszerűbb vonzerő szegmentálása Nevezetesség
Vár
Állatkert
Nevezetességet felkeresők aránya 54%
51%
Különösen kedvelt
41-50 éves korosztály, egyedül élők, átlagos jövedelműek 18-24 éves korosztály, 31-40 éves korosztály, szakmunkások, 3 fős háztartások, átlag alatti jövedelműek
Kevésbé kedvelt
25-30 éves korosztály, szakmunkások, férfiak, átlag alatti jövedelműek 41-50 éves korosztály, felsőfokú végzettségűek, egyedül élők
Kulturális rendezvények ismertsége
21
Veszprémi Ünnepi Játékok
34
17
Veszprémi Nyári Fesztivál Veszprém Rallye
13
Gizella Napok
14
Utcazene Fesztivál
10
A Tánc Fesztiválja
9
Virágos Veszprém díjkiosztó és gála
5
Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál
4
28
55
26
61
17
69
17
73
13
78
10
85
8
88
Kabóciádé 3 4
0%
45
93 10%
20%
30%
40%
spontán e mlíté s
50%
60%
70%
rákérde z é sre e mlíté s
80%
90%
100%
ne m hallott róla
Versenytárs
Eger
Pécs
Székesfehérvár
Említések száma
59
51
50
Hasonlóság
Különbség
vár (25), történelmi város, történelmi múlt (14), sok történelmi nevezetesség, sok műemlék (10), sok látnivaló (7)
híresebb (3), sok jó borpince (3), strand léte (2), borvidék (2)
történelmi város, történelmi múlt (17), sok történelmi nevezetesség, sok műemlék (15), sok látnivaló (8), történelmi belváros hangulata (7), csodálatos természeti adottságok(7)
nagyság (2), ismertség (2), vonzóbb úti cél (2), intenzívebb fejlődés (2)
sok történelmi nevezetesség, sok műemlék (15), történelmi város, történelmi múlt (13), egyházi múlt, egyházi kötödés (8), sok látnivaló (7), a két város közelség (7)
Budapesthez közelsége (9), koronázási város (5), gazdasági fejlettség (3)
SWOT analízis Erősségek
Gyengeségek
Veszprémi várnegyed Állatkert Fesztiválok, rendezvények Egyetemi város, sok fiatal Kedvező fekvés (Bakony, Balaton) Kisvárosi jelleg Történelmi múlt, gazdag kulturális örökség
Városhoz kapcsolódó propaganda hiánya Városon belüli közlekedés, parkolás Kevés szórakozási lehetőség, hétvégi programok hiánya A „hely szelleme” kiaknázatlan Fürdők, termálvíz hiánya Vendéglátóhelyek hétvégi nyitva tartása Térségi kapcsolatok
Javaslatok a városközpontú kulturális turizmus fejlesztésére Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség fejlesztése Szervezeti struktúra: térségi szintű turizmusirányítási rendszer kiépítése (TDM) Marketingkommunikációs stratégia és eszközrendszer
1. Vonzerőfejlesztés Térségi projektek: közlekedés, megközelíthetőség, szálláshely
Együttműködés, partnerség:
Turisztikai fogadóképesség:
tematikus utak, hálózatok, marketing
látogatóközpont, információs rendszer,
Termékfejlesztés és szegmentáció:
Történelmi városmag:
aktív turizmus, fiatalok
közösségi terek, funkcióváltás
Veszprém mint multifunkcionális turistaváros térbeli lehatárolása
A kereskedelmi szálláshely-fejlesztés nagyságrendje és területei a Balatonrégióban 2008-2012 között
2. Térségi szintű turizmusirányítási rendszer kiépítése
3. Marketingkommunikáció Legfontosabb feladat: elérni, hogy a Balaton és a Bakony vonatkozásában tényleges turisztikai központtá nője ki magát.
„Veszprém több mint félnap” üzenet.
Célcsoportok szegmentálása – sokszínű Veszprém – elsődleges kutatások alapján.
Új turisztikai attrakciók, a környező településekkel közös programcsomagok kiajánlása.
Internet alapú marketing erősítése, monitoring.
Pályázati források és támogatott fejlesztési irányok 2007-2013 között 300 milliárd Ft uniós fejlesztési forrás a turizmusban (ROP), 400 projekt Az ágazat súlya az ÚMFT alapján: 4,6% Preferált területek: Új vonzerők fejlesztése: világörökség helyszínek, történelmi és kulturális helyszínek Szálláshelyek fejlesztése TDM szervezetek létrehozása
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Lőrincz Katalin Tourinform Veszprém www.veszpreminfo.hu
[email protected],
[email protected]
