1
2
Eger nyitva
3
4
5
1. Eger, az igazi város: Európa kicsiben
„Egerbe estefelé érkeztem, s rögtön láttam, hogy város. Nem úgy város, mint Budapest vagy Berlin, hanem igazibban.” Márai Sándor Eger ezer éve Magyarország egyik kulturális fővárosa. Eger ezer éve püspöki székhely, oktatási központ, történelmi zarándokhely, az ország leglátogatottabb vidéki turisztikai célpontja. Eger ezer éve szakrális tér. Eger fogalom. Ha valahol Magyarországon Eger városa és a kultúra szóba kerül, akkor megmelegszik a szív, és bólint a fej: igen, mégiscsak Egerben kellene élni. Mert itt lehet élni. Egerben ezer éve lehet élni. Hogyan is írja Márai Sándor, a XX. század egyik legnagyobb magyar írója, akinek Eger volt a legkedvesebb városa? „Motozunk a szobában, könyvet keresünk elő, leballagunk a szálloda kertjébe, vagy az érsekkertbe, leülünk a virágágyak között, a százados fák árnyékában, s egyszerre megejt a varázsos érzés, hogy otthon vagyunk valahol. Eger az a város, ahol nem elég megérkezni. Hazaérkezni is lehet Egerbe. De ehhez idő kell, csalódás, a béke egy válfaja. Hazaérkezünk Egerbe, s egyszerre csönd lesz körülöttünk. Ezt a csendet nem zavarja az állandó harangzúgás, inkább csak bekeretezi: mint egy aranyléccel egy szürke acélmetszetet.” A várost a XI. század elején a magyarok első királya, Szent István alapította, de nem csak a magyaroknak. Eger ugyanis az alapítása óta nem más, mint soknemzetiségű és multikulturális város: különböző származású, különböző vallású és különböző kultúrájú népek találkozóhelye. Csakúgy, mint Európa. Európa ugyanis nem más, mint különböző származású, különböző vallású és különböző kultúrájú népek találkozóhelye. Európa szakrális tér. Európa fogalom. Ha valahol a világon Európa és a kultúra szóba kerül, akkor megmelegszik a szív, és bólint a fej: igen, mégiscsak Európában kellene élni. Eger ezer éves története azt üzeni Európának: egymásra kell találnunk, mert másképp nem megy. Együtt kell élnünk, mert külön-külön nem lehet élni. Eger nem más, mint Európa találkozóhelye. Adjunk esélyt a nagy találkozásnak!
2. Eger: az ezerféle náció városa „Este moziba mentem. A jegyszedőnőnek török szeme volt.” Márai Sándor Nincs még egy magyar település, amelynek történetében oly nagy szerepet játszottak volna a különféle nációk, mint Eger históriájában. A városban már a XI. század közepén vallon földművesek telepedtek le, akik Liège-ből érkeztek, s akik századok múltán, egrivé válva sem feledkeztek meg gyökereikről: vallon krónikák tanúskodnak arról, hogy 1447-ben egri zarándokok utaztak Liège-be, hogy ott felkeressék őseiket. Őseink, az egrivé vált vallonok emlékét ma utca őrzi a városban: a Vallon utca. A XV. században olaszok telepedtek meg a városban, részben nekik köszönhetjük a híres egri várat, ugyanis egy olasz építész, Alessandro de Vedano tervei alapján kezdődött meg a külső és a belső vár építése. Őseink, az egrivé vált olaszok emlékét ma utca őrzi a városban: az Olasz utca. A XVI. században a terjeszkedő török birodalom katonái telepedtek meg a városban. A vár 1596-os elfoglalása után Eger 91 évre igazi török várossá lett: a település az úgynevezett Egri Ejalet székhelye
6
volt, amelynek területe Hatvantól Debrecenig, Szegedtől Putnokig terjedt. Ezt az óriási kiterjedésű török közigazgatási területet Egerből igazgatta az egri pasa. A városban csaknem száz éven keresztül több ezer török élt, nem véletlen, hogy a magyarok arra panaszkodtak: a város olyannyira eltörökösödik, olyannyira átveszi a török kulturális szokásokat, hogy lassan alig lehet megkülönböztetni egy anatóliai muszlim településtől: a XVII. században Eger 17 városrésze közül 10-ben muszlimok, 7-ben keresztények laktak. A város 1687-es visszafoglalása után több ezer török maradt a városban, akik az idők folyamán keresztényekké, magyarrá és egrivé lettek. Őseink, az egrivé vált törökök emlékét ma többek között Európa legészakibban fekvő muszlim épülete, a Minaret őrzi a városban. A XVII. században görög-keleti vallású délszlávok – szerbek, bosnyákok és bolgárok – telepedtek le Egerben, akiket az egriek rácoknak hívtak. A betelepülő rác iparosok és kereskedők hamar otthonra leltek a városban, ahol külön városrészben, a Szent Miklós negyedben laktak. Gyönyörű templomot emeltek maguknak, az úgynevezett „rác templomot” amely ma is áll, s amely ma is Eger egyik legszebb nevezetessége. Őseink, az egrivé vált szerbek és bosnyákok emlékét a templomukon kívül ma egy tér őrzi a városban: a Ráckapu tér. A XVIII. században Egerben görög-keleti vallású görög kereskedők találtak menedéket, akiknek a számukra akkor megadott kettős állampolgárság révén szabad kereskedési joguk volt Magyarország és a török birodalom között. A Makedóniából és Konstantinápolyból érkezett görögök a város északi részén, a rácok lakta Szent Miklós városrészben telepedtek le. Közülük sokan nagy vagyonra tettek szert: egy Panakoszta nevű kereskedő a belvárosban épített magénak pompás lakóházat, amelyben ma a városi zeneiskola működik. Görögök a huszadik század közepén is érkeztek Egerbe, amikor Görögországból sokezres menekülthullám indult útnak észak felé, Európába. Őseink, az egrivé vált görögök emlékét egykori lakóhelyük környékén ma utca őrzi a városban: a Görög utca. A XVII–XVIII. században nagyszámú német bevándorló érkezett Egerbe Ausztria, Szászország, Szilézia és Bajorország területéről. A németek iparosok és kereskedők voltak, akik – keresztény vallásúak révén – átépítették és birtokba vették a török mecseteket, amelyeket katolikus templomokká alakítottak át. Erre az időre kialakult a város közigazgatási rendszere is: a települést 12 tagú belső tanács és 24 tagú külső tanács irányította. A tanácsok egyik fele magyar nemzetiségű polgárokból állt, a másik felén pedig arányosan osztoztak a németek, a szerbek és a görögök. Nem véletlen, hogy a város főjegyzőjének abban az időben a magyar és latin nyelven kívül értenie kellett németül és szerbül is. Őseink, az egrivé vált németek emlékét ma számos, általuk épített barokk lakóház őrzi Egerben. A XIX. század első felében zsidó kereskedők telepedtek le a városban. Miután engedélyt kaptak saját temető megnyitására, zsinagóga és imaház emelésére, a zsidó közösség gyarapodásnak és virágzásnak indult. Részt vettek a város kulturális és gazdasági életének irányításában, s közülük emelkedett ma-
7
gasra a magyar irodalom kiemelkedő alkotója, Bródy Sándor. Őseink, az egrivé vált zsidók emlékét ma felújított zsinagóga és imaház őrzi a városban. A XX. században a korszak zivataros történelmi viszonyai miatt lengyel menekültek ezrei érkeztek Magyarországra, azon belül Egerbe is. A lengyelek megtanulták a nyelvünket, és beilleszkedtek Egerben, de közülük sokan megőrizték identitásukat. Ennek köszönhetjük, hogy a rendszerváltás utáni években, a demokrácia kiteljesedésével lengyel kisebbségi önkormányzat alakult a városban. Őseink, az egrivé vált lengyelek legfontosabb feladatai között tartják számon a lengyel kultúra ápolását.
3. Eger: város a város alatt „Lét és nemlét szüli egymást, nehéz és könnyű megalkotja egymást, hosszú és rövid alakítja egymást, sok hang összeolvasztja egymást, korábbi és későbbi követi egymást.” Lao-ce: Tao Te King Eger a különbözőségekben megvalósuló egység, az ellentétek, a sötétség és a fény, a lent és fent, a mélység és a magasság városa. Eger nem ér véget a földben: a város magas kultúrája folytatódik a mélyben. A lenti világban a fenti világ tükröződik, és ha hagyjuk, kiteljesíti önmagát, mert a város alatt egy óriási kiterjedésű pincerendszer húzódik, amely alvilági titokzatosságával a fenti fényes világ pontos mása: maga az élő hagyomány, amelynek őrzése a mi feladatunk. A város alatti pincerendszer ágas-bogas termeibe igazi multikulturális csodapalotát varázsol a teremtő képzelet, és odahord minden kincset, amit a város lakói a századok során felhalmoztak. A város kicsiben ugyanaz, mint Európa nagyban: a sokszínű egység. Mi az, amit Eger, e megduplázott világ meg akar mutatni Európának? Eger megmutatja a mélységet és a magasságot, a fényt és az árnyékot, az igent és a nemet, a feketét és a fehéret. Eger megmutatja, hogy megfér egymással a nyugat és a kelet. Megfér egymással Európa és Ázsia. Megfér egymással a magyar és a vallon, az olasz és a szerb, a német és a görög, a török és a zsidó. Megfér egymással a keresztény és a görög-keleti, a muszlim és az izraelita. Többek között e gondolatok jegyében tervezzük megvalósítani a Város a város alatt elnevezésű programot, amelynek keretében a történelmi városmag alatt húzódó érseki pincerendszerben – egy több mint háromezer négyzetméteres területen – látványparkot alakítunk ki. Elképzeléseink szerint ott kap helyet egy, a város történetét a legmodernebb technikai és informatikai eszközök segítségével interaktív módon bemutató kiállítás, egy igazi történelmi vásártér, és több olyan átjáró és passzázs is, amely a mindennapi közlekedés számára köti össze majd a fenti világot az alsóval. Az a célunk, hogy ne pusztán múzeumot hozzunk létre, hanem igazi, pezsgő várost a város alatt, nézelődő és vásárló turistákkal, árusokkal, játszó gyerekekkel, szórakozó fiatalokkal és a dolgukra siető egriekkel. Az a szándékunk, hogy a régészeti kutatások eredményeit felhasználva elevenítsünk föl elsüllyedt korokat a felszínen lüktető XXI. századi város alatt. A föld alatti helyiségekben régizene-együttesek koncertjei, hang- és fényjátékok, hadijátékok szórakoztatják a látogatókat, és éttermekben, kávézókban, borozókban sem lesz hiány. Ugyancsak a föld alatt valósul meg a város patinás felsőoktatási intézményének, az Eszterházy Károly Főiskolának a beruházásában az a létesítmény, amely a több száz éves Líceum épülete alatt kap helyet. Ide a XXI. század kihívásainak és követelményeinek megfelelő, három szintes tudásközpontot terveznek, ahol helyet kap könyvtár, informatikai és multimédiás szint, színház- és konferencia terem is. Ez a tudásközpont a tervek szerint összekapcsolódik majd valamennyi város alatti szakasszal és a mélygarázzsal is, így létrejöttével teljesen átalakul a főiskola főépületének helyet adó Eszterházy tér. Ha elnyerjük az Európa kulturális Fővárosa címet, akkor az a tervünk, hogy a város alatti pincerend-
8
szerbe beköltöztetjük Európát is. Elképzeléseink szerint az Európai Unió minden egyes tagországa külön-külön pinceágat kapna a város alatt, amelyet a saját belátása szerint rendez be, és ahol 2010-ben saját kulturális programot bonyolíthat le. Mindebből természetesen nem akarjuk kizárni azokat az európai országokat sem, amelyek jelenleg nem tagjai az uniónak. Lehetőséget szeretnénk adni a Balkán félsziget államainak és a csatlakozásról ezekben az években tárgyaló Törökországnak is az Egerbe – vagyis Európába – való „beköltözésre”. Vagyis Eger az európai egység megvalósítása érdekében felveszi a kapcsolatot a Balkán államaival, és a közös kulturális, történelmi múlt hagyományaira alapozva meginvitálja őket az Európai Unióba a 2010-es évre. Ez azt jelenti, hogy a balkáni államok tiszteletbeli európai uniós országgá válhatnak a 2010-es év időtartamára. Ugyancsak az európai egység megvalósítása érdekében azt tervezzük, hogy felkérjük Törökországot: nyisson „török kulturális konzulátust” Egerben a 2010-es évre, amikor különböző politikai fórumokat és nemzetközi konferenciákat lehetne rendezni a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos kérdések megvitatására.
4. Eger: a múlt, a jelen és a jövő „Eger az a város, ahol nem elég megérkezni. Hazaérkezni is lehet Egerbe.” Márai Sándor Európa Kulturális Fővárosának lenni nem csupán megtiszteltetés, hanem óriási felelősség is. Mi az, amit Eger, Magyarország e kicsiny városa üzenni képes a hatalmas Európának? A mi üzenetünk az: egymásra kell találnunk, mert másképp nem megy. Együtt kell élnünk, mert egymástól elszigetelten nem lehet élni. Ezt az üzenetet közvetíti felénk az egri múlt, ezt példázza számunkra az egri történelem, és ezt tanítják nekünk az egri ősök. Megértettük az üzenetet, megfejtettük a példázatokat és megtanultuk a tanítást: az a dolgunk, hogy ne hagyjuk elveszni az évszázadok során felgyülemlett tudást, s hogy örökítsük át az egymás mellett élés kultúrájáról és történelméről vallott víziónkat a jövő nemzedékeinek. Az a küldetésünk, hogy Egerben hozzuk egy közös fedél alá Európa országait. Azt szeretnénk, ha ebben a városban legalább egy évre igazi otthonra lelne nyugat és kelet, észak és dél, keresztény és muszlim, görög-keleti és zsidó, fehér és színesbőrű. De nem csak egy évre, nem csak a 2010-es esztendőre tervezünk, mert azt szeretnénk, ha Eger városa a tartós együttélés szinonímáját jelentené a különböző európai nyelvekben. Azt szeretnénk, ha mindez épületekben és különböző nagyrendezvényekben is kifejezést nyerne. Azt tervezzük, hogy a város alatti pincerendszer egyik ágában létrehozunk egy multikulturális teret, amelyet a Föld legjelentősebb vallásainak és metafizikai tanításainak ősi szimbólumai díszítenek majd. Hitünk szerint megfér egymás mellett az iszlám félhold, a keresztény kereszt, a zsidó Dávid-csillag, a hindu hármasistenség és a buddhista imamalom.
5. Eger: a fényközpont „A design valódi értelme és célja az, hogy gazdagítsa a világot; s ez a gazdagodás valóban az alkotó képzeletből ered.” Kepes György Eger a különbözőségekben megvalósuló egység, az ellentétek, a lent és fent, a mélység és a magasság városa. A sötétség és a fény városa. Eger valójában Európa kicsiben: a sokszínűség és az ellentétpárok hazája. Kepes György, az egri származású világhírű festőművész, fotós, építész, tudós és
designer azt írta: a sötétség a fény megszüntetése, a fény a sötétség megszüntetése. Az a célunk, hogy létrehozzuk Európa legsajátosabb és legeredetibb fényművészeti, vizuális központját a városunkban. Kepes Györgynek a városnak adományozott hagyatéka jelenleg is látogatható Egerben, de azt tervezzük, hogy ezt az értékes gyűjteményt egy, a XXI. század legmodernebb installációs technikáival felszerelt kiállítási térben helyezzük el. Elképzeléseink szerint az új Kepes-központot a belvárosban található volt zsinagóga épületében hozzuk létre, ahol – felidézve Kepes György egyedülálló fénytani kísérleteit – a fény és árnyék hatásait kibontó üvegfalakat, úgynevezett „hártyákat” és „rózsaablakokat” alakítunk ki. Azt tervezzük, hogy az új vizuális központban a legapróbb részleteket is Kepes György fénytani kutatásainak és műveinek egyfajta lenyomataként építjük meg. A többfunkciós tér egyben a város látványközpontja lesz. A belső tér az átláthatóságra, a transzparenciára, a fény legkülönbözőbb hatásaira épül majd. Jól példázza törekvésünket, hogy az átrium középső mezőjében fémből és üvegből egy kivilágítható hidat építünk, amely bekapcsolja a különböző irá-
nyokból érkező látogatókat a központi térbe. A világító fém-üveg felület egyben digitalizált híd lesz, amelyre Kepes György nagyméretű műveit vetíthetjük majd. Az a célunk, hogy a központ minden elemében kifejezze Kepes Györgynek a fénytannal és a művészettel kapcsolatos tanítását. Kepes György azt vallotta: „Csak akkor élhetünk a ma teljességében, ha a valóság minden vonatkozásában korunk emberei leszünk. Csak akkor tudunk a jövő felé haladni, ha beteljesítjük jelenlegi fejlődési folyamatunk lehetőségeit. Ha egyszer volt korunk teljes értelmét kívánjuk megtalálni, mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy azzá, amik vagyunk, társadalmi létünk és a természet megértésének közös törekvései folytán lettünk.” Azt reméljük, hogy a fényközpontban a fény, a művészet és tudomány együttes hatását felhasználó és bemutató gyűjtemény új virtualitást, új látásmódot ad majd a kiállítás leendő látogatóinak. Teret kell adni annak is, hogy a fény milyen fontos szerepet tölt be az informatikában, a híradástechnikában és a szórakoztató iparban.
9
Európa Kulturális Fővárosaként 2010-ben megrendezzük az Európai Fényfestők Találkozóját, a Nemzetközi Fényszimpoziumot, amelyen a művészek fénybemutatókat tartanak, és a művészetnek eme új, fiatal ágával foglalkozó szakemberek megvitatják a fényművészet aktuális kérdéseit. Így lehet a Kepes-központ a különbözőségekben megvalósuló egység, a fény és az árnyék, a lent és fent, a mélység és a magasság látványcentruma. Az ellentétpárok szimbóluma az ellentétpárok városában.
egységes és komplex fejlesztésével a meglévő nemzeti értékek megmentése mellett biztosítható a turizmus jövőbeni fejlődése is. A várak komplex fejlesztése hatással lesz a várak környékén található településeken a falusi turizmusra, az ökoturizmusra és az ifjúsági turizmusra is. A projekt célja az is, hogy a várak bemutassák a települések történelmét és kultúráját, hogy a régió egységes kulturális öröksége megmaradjon a jövő generációk számára.
6. Eger: a régióközpont „Vannak nemes tájak; az egri is ilyen, a toscanai, a burgundiai és a Verona-vidéki is.” Márai Sándor Eger évszázadok óta Észak-Magyarország egyik legjelentősebb egyházi, oktatási, közigazgatási, szellemi, kereskedelmi és legrégibb történelmi borvidékének központja. Az egri egyházmegye délről, az alföldi megyéktől kezdve egészen északig, a Felvidékig, a jelenleg Szlovákiához tartozó Kassa vidékéig terjedt. Egerben tanult és végzett papok szolgáltak az észak-magyarországi régióban, az Egerben élő kereskedők árucikkeivel voltak tele a szomszédos települések heti és éves nagyvásárai, egri szőlősgazdák borát itták a környéken, sőt a középkorban – egykorú források szerint – Kassától le egészen Debrecenig, sőt a jelenleg Romániához tartozó Nagyváradig egri kisiparosok látták el a vidéket különböző iparcikkekkel, hiszen a városban nagy számban dolgoztak például aranyozók, cserepezők, gombkészítők, képfaragók, posztósok, paszományszövők, patkósok és szeggyártók. Eger híres nevezetességei mellett ugyanakkor a régió sem szűkölködik nevezetes történelmi és kulturális helyszínekben, látnivalókban: az Egerhez tartozó régióban található a tarnaszentmáriai románkori templom a XI. századból; a román stílusú feldebrői altemplom a XI. századból, ahová Aba Sámuel királyT temették a XI. század közepén; a szintén román stílusú bélháromkúti ciszter templom a XIII. századból. Ezek a műemlékek Közép-Kelet-Európában is ritkaságszámba menő kora középkori építmények. Eger és a régió közúti, vasúti és légi megközelíthetősége kedvező: a fővárossal, valamint az ország második legnagyobb városával, Debrecennel a településnek közvetlen vasúti összeköttetése van. Ugyancsak biztosított Eger északi vasúti összeköttetése a Szilvásvárad-Putnok mellékvonalon, valamint kelet felé, Miskolc irányába. Ezek az utak a középkorban és az újkorban Egert a felvidéki Kassával kötötték össze, azzal a várossal, amellyel az ország trianoni feldarabolása előtt szerves, élő, mindennapi kapcsolatot ápolt. Kiváló a város közúti megközelíthetősége is, hiszen a várostól negyedórányira húzódik az M3-as autópálya, s ezen kívül két főközlekedési út is átszeli Egert: nyugati irányból, a Mátra felől a 24-es számú főközlekedési út, míg dél felől, Heves irányából a 25-ös számú főközlekedési út éri el a települést. Egy Eger melletti faluban – Makláron – repülőtér található, ahol rendszeres kisrepülőgépforgalom zajlik: Egerbe ma is gyakran érkeznek üzletemberek a maklári repülőtér érintésével. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése ne csak Eger és közvetlen térsége, hanem az egész észak-magyarországi régió számára biztosítson hoszszú távú fejlődést. Ezért kiemelkedő jelentőségű az a regionális várprogram, amelyben az Észak-magyarországi Turisztikai Régió és a jelenleg Szlovákiához tartozó Felvidék azon települései vesznek részt, melyek idegenforgalmi szempontból jelentős várral rendelkeznek. A projekt a régió területén a következő településeket érinti: Boldogkőváralja, Cserépváralja, Eger, a szlovákiai Fülek, Füzér, Hollókő, Kisnána, Diósgyőr, Ónod, Regéc, Salgótarján, Sárospatak, Sirok és Szerencs. A turisztikai régió magába foglalja Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének legnagyobb részét. A régió várainak turisztikai célú fejlesztésével hozzájárulhatunk a hosszú távon fenntartható kulturális turizmus megvalósításához. Az észak-magyarországi várak régiós szintű,
10
A régiós együttműködés fejlesztése szempontjából fontos, hogy működőképes legyen az országos viszonylatban egyedülálló Felső-magyarországi Borút, amelynek célja a régió történelmi borvidékeinek bemutatása, a borkultúra terjesztése, a borminőség javítása, valamint a helyi és térségi gasztronómiai hagyományok ápolása és felelevenítése. A programhoz négy történelmi borvidék kapcsolódik. Az Európa Kulturális Fővárosa akcióban az egri borvidék mellett kiemelt figyelmet szánunk a Világörökség részévé nyilvánított Tokaj-hegyaljának. A regionális borút létrejötte nagy lehetőségeket rejt az érintett települési önkormányzatok és a lakosság, gazdálkodók együttműködésében, a természeti, építészeti és kulturális örökség védelmében, új munkahelyek teremtésében, a régiónak mint perspektivikus élettérnek a megjelenítésében, az elvándorlás megállításában és a régió jövedelemtermelő képességének növelésében. Európa Kulturális Fővárosaként azt tervezzük, hogy 2010-ben megrendezzük az európai borászok találkozóját, ahová Európa leghíresebb és legnagyobb eredményeket elért borászait hívjuk meg. Elképzeléseink szerint a borászok nem jönnek üres kézzel, hanem magukkal hozzák saját termelésű borukat, amelyre a legbüszkébbek, hogy szakértő zsűri kiválaszthassa közülük a 2010-es év Legjobb Európai Borát. Ha megnyerjük az Európa Kulturális Fővárosa címet, az a tervünk, hogy a programok lebonyolításába bevonjuk az egész régiót, amelyre Eger jelenleg is kisugárzással bír. Vasúton úgynevezett „kultúrcity járatokat” szeretnénk indítani Eger és a környező, nagyobb települések között, sőt – terveink szerint – a szlovákiai Kassára is. Ez utóbbit nem csak a közös történelmi gyökerek, az ott élő nagyszámú magyar lakosság miatt tartjuk fontosnak, hanem azért is, mert e két várost összeköti annak a Márai Sándor írónak a szellemi hagyatéka, aki Kassán született ugyan, de Egerbe járt haza. Az a tervünk, hogy a régió gyermekei számára a 2010-es évre kulturális és történelmi alkotótáborokat szervezünk a Nemzeti Park területén. A térség gazdag állat- és növényvilágát tanösvények és túraútvonalak kialakításával és kiterjesztésével mutatjuk meg.
7. Eger: az európai építészet remeke „Ezt a várost nem hatalom és tömeg, hanem ízlés és lélek alkotta.” Márai Sándor Eger ma is megcsodálható barokk jellegű történelmi belvárosa a XVIII. században alakult ki. A városképet olyan rendkívül nagy műveltségű katolikus főpapok, egri püspökök építkezései határozták meg, mint Telekessy István, Erdődy Gábor, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly. A barokk város-
mag meghatározó épületei osztrák, német és olasz származású tervezők, építőmesterek munkáját dicsérik. Olyan neves külhoni építészek dolgoztak és telepedtek le Egerben, mint Gerl Mátyás, Gerl József, Fellner Jakab, Giovanni Battista Carlone, Falk János, Nitsmann János, Franz József, s rajtuk kívül a városunkban élt Fazola Henrik vasműves mester, valamint a kor egyik leghíresebb európai freskófestője, Kracker János Lukács. Ez utóbbi művész alkotta meg az Eszterházy Károly Főiskolának helyet adó Líceum ma is szemet gyönyörködtető barokk freskóit. A felsorolt művészek munkájának köszönhetően ma Eger Magyarország legszebb barokk jellegű települése: a belvárosban szép számmal találhatók barokk templomok, más egyházi épületek, paloták – mint például a kis- és nagypréposti palota , oktatási létesítmények – mint például a már említett Líceum, Eger egyik legszebb barokk- és copf-stílusú nevezetessége –valamint ma már féltett műemléknek számító egy- vagy többszintes polgári lakóházak is. Büszkék vagyunk arra, hogy évekkel ezelőtt Egerben talált székhelyre a műemlékvédelem nemzetközi szervezetének (az ICOMOS-nak) a Történeti Városok Nemzetközi Bizottsága (CIVIH). Ez azt jelenti, hogy lényegében nálunk formálódott az az alapvető dokumentum, amely útmutatást, „tanítást” ad a nagyvilág történeti városai számára a felbecsülhetetlen értékű épített emlékeik megóvására. Egerben – amely az elsők között kapta meg a történelmi városok által elismert és megbecsült Hild Érmet – az értékmegőrző kulturális misszió gyakorlata évtizedek óta máig hatóan érvényesül. Az önkormányzat kiérlelt városfejlesztési koncepcióval rendelkezik, amelyben kiemelt hangsúlyt helyezünk a műemlékvédelem korszerű elveire. A fejlesztési terveink a város egésze és a történeti városmag együttélését, a rehabilitációt, a megfontolt és érzékeny fejlesztést szolgálják. Egerben három évtizedes múltra tekint vissza az Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem, amely a szakma legkiválóbbjai számára nyújt lehetőséget színvonalas eszmecserére. Azt tervezzük, hogy 2010-ben, Európa Kulturális Fővárosaként megszervezzük az Európai Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet, amelyre meghívót küldünk a kontinens kiemelkedő műemlékvédelmi szakembereinek és az európai történelmi városok képviselőinek. Mi az, amit a mai városlakók Eger gyönyörű városképéhez az elkövetkezendő években hozzá tudnak tenni? Elsősorban is azt tervezzük, hogy a belváros szívében fekvő Dobó téren – amelyet három oldalról barokk stílusú, műemlék jellegű épületek öveznek – elbontatjuk a történelmi városképet csúfító áruház épületét. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a tér a régi pompájában ragyogjon. A sokak által szapult épület helyére pihenőparkot tervezünk, ugyanis a városi környezet sok helyütt tele van a múltból magunkkal hozott csúnya sebhelyekkel. Az elképzelésünkhöz szeretnénk megnyerni a város lakosságát is, s mivel a kétszintes áruház lebontása a számításaink szerint mintegy egymilliárd forintba kerül, arra kérjük az egrieket: a 2010-ig hátralévő években pár ezer forintért mindenki váltson ki egy „csákányjegyet”, aki egyetért a történelmi városmagba nem való épület lebontásával. A „csákányjegyből” származó bevételeket az önkormányzat az áruház elbontására fordítja majd. Az elképzeléseink között szerepel egy török kert kialakítása Eger történelmi belvárosában, amely illeszkedne a város legfontosabb idegenforgalmi látványosságaihoz, az egri várhoz, a minarethez, vagy a török fürdőhöz. Úgy képzeljük, hogy a kertben „törökös”, vagyis ázsiai, közel-keleti növényeket telepítenénk, és ennek érdekében testvérvárosi együttműködést kötnénk egy törökországi településsel. Ahhoz, hogy megtanítsuk a gyermekeinket a „dolgokat nézni”, olyan dolgokat kell adnunk nekik, amelyeket igazán érdemes nézniük. E cél elérése érdekében a gyermekeknek és a gyermekekért megújul és kibővül az egri Forrás Szabadidőközpont és a Harlekin Bábszínház. Az a szándékunk, hogy a bábszínház külső díszítésében és kifestésében saját ötleteikkel és a saját két kezük munkájával részt vehetnek majd a gyerekek is.
Mit tervezünk még? A már említett város a város alatt programon és az új Kepes-fényközpont kialakításán túl hasznosítani kívánjuk az úgynevezett „Kis-Zsinagógát”, felújítjuk a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat, kulturális centrumot hozunk létre az egri dohánygyár megüresedő épületeiben. Városrész-rehabilitáció révén egységes városképet alakítunk ki a Felnémet városrészben és a Szent Miklós negyedben, ahol felújítjuk a fiatalság körében országosan is népszerű alternatív zenei klubot, az Egal-t, amely Egerben az úgynevezett „köztes kultúra” alapvető jelentőségű bázisa és terjesztője. A Szent Miklós negyed felújítása természetesen hatással lesz a város északi részében lévő lakónegyed kulturális életére is, hiszen az oda tervezett kulturális és szociális beruházásokat a terveink szerint a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki igénybe veheti majd. Eger legfiatalabb városrésze a jelenleg Felsővárosnak, a rendszerváltás előtt pedig – Eger testvérvárosa, Csuvasia fővárosa iránti tiszteletből – Csebokszárinak nevezett lakótelep, amelynek panelházai felújításra szorulnak. Azt tervezzük, hogy a mintegy 17 ezer lakost számláló Felsővárosban komplex panelprogramot valósítunk meg, amelynek kivitelezéséhez az Európai Unió tagállamaiból hívunk meg egy-egy jeles várostervezőt egy csoportos munkára annak érdekében, hogy a helyi lakóközösségekkel összefogva átformálják a felsővárosi lakónegyedet. Azt tervezzük, hogy ennek a panelházakból álló lakótelepnek az ízléses és modern „átrajzolásával” egy új, követésre érdemes európai modellt teremthetünk meg. Egy tiszta, színes és vidám várost képzelünk el. Ezt jól példázza, hogy Európa Kulturális Fővárosaként 2010-ben arra kérjük meg az Egerben élő fiatalokat, hogy a városkép színesítése céljából 1000 darab egyedi kialakítású, harsány színekkel kifestett hulladéktároló edényt tervezzenek, olyan szeméttárolókat, amelyekre a tartalmuktól függetlenül is öröm ránézni. Ugyancsak a Felsőváros képét javító elképzelés az is, hogy a városrészre vezető közúti felüljáró alatt úgynevezett „függő szoborparkot” alakítunk ki, hogy ellensúlyozzuk a viadukt egyhangú szürkeségét. Ezen kívül azt tervezzük, hogy az Európai Unió tagországaiból gyermek alkotókat látunk vendégül 2010-ben egy monumentális alkotótáborban, és a Felsővárosban 1000 négyzetméternyi szabad falfelületet bocsátunk a rendelkezésükre, ahol egy általuk elkészítendő, óriási méretű, szabad asszociációs képzőművészeti alkotás révén hagyhatnak lenyomatot az utókornak. Ugyancsak a gyermekeknek, a fiataloknak szóló elképzelésünk, hogy Eger városát és az egri várat egy számítógépes játékprogramban is megörökítjük. Az egri várvédő hősöknek hála, a törökök 1552-ben nem tudták bevenni az egri várat, így az egriek évekre megállították az Európa felé terjeszkedő oszmán birodalmat. Egy olyan stratégiai játék megalkotását kezdeményezzük, amelyben a gyerekek az egri várostromot játszhatják újra.
11
8. Eger: a közép-európai kulturális központ „Teljesen ki kell használnunk képességeinket: egyszerre kell rendelkeznünk a tudós agyával, a festő szemével és a költő szívével.” Kepes György Eger az észak-magyarországi régió egyházi, oktatási és kulturális centruma évszázadok óta. Iskolavárosi jellege miatt Egert a XIX. század és XX. század fordulóján úgy emlegették: a magyar Athén. S valóban: Magyarországon a múlt század első felében Eger volt az egyetlen megyeszékhely, ahol a legtöbb és legtöbb fajta főiskola, középiskola, s más oktatási intézmény működött. A városban volt egy hittudományi főiskola és egy jogakadémia, két egyházi és egy állami gimnázium, két tanítóképző és két kereskedelmi középiskola, három polgári iskola, egy tanonciskola és egy gazdasági népiskola működött. Kevesen tudják, de tény: a XX. század első felében a legalább érettségivel és középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (több mint 16 százalék) Egerben magasan meghaladta az országos átlagot (amely akkoriban csak mintegy 6-7 százalék volt). A város híres egyházi középiskoláiba, valamint jogakadémiájára és hittudományi főiskolájába nemcsak Egerből és közvetlen térségéből, de olyan messzi vidékekről is ezrével jártak a diákok az elmúlt századokban, mint Borsod, Gömör és Nógrád. Ezekben az oktatási intézményekben széles európai műveltségű tanárok oktattak: itt tanított Szvorényi József, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kandra Kabos, akinek Magyar Mythológia című, több mint száz évvel ezelőtt írott műve máig alapműnek számít a témában, Rapaics Rajmund professzor, a XIX. század nagy hatású egyháztörténésze, és egy időben itt dolgozott a német származású Hell Miksa is, korának legnevesebb csillagásza. A város két kiemelkedő írót is adott a magyar irodalomnak: egyikük, Bródy Sándor (1863-1924) itt született, és innét indult országos hírnevet szerezni magának, míg a másik – Gárdonyi Géza (1863-1922) – nem itt született ugyan, de a harmincas éveitől kezdve Egerben élt a haláláig, így számára ez a város volt az „irodalmi szülőhelye”. Gárdonyi Géza klasszikussá vált történelmi regényt írt Egri csillagok címmel, amelyben az 1552-ben a törökök ellen sikerrel küzdő egri várvédő hősöknek állított örök emléket. Eger városa ma is megbecsüli és ápolja az említett írók emlékét. A város központjában lévő Érsekkertben Bródy Sándor unokájának, Alexander Bródynak a kezdeményezésére létrehoztuk a Múzsák ligetét, ahol olyan nagy magyar írók és más közéleti szereplők ültettek fát az elmúlt években, mint például Faludy György, Esterházy Péter vagy Kornis Mihály. Azt tervezzük, hogy Európa Kulturális Fővárosaként Tokajjal együttműködve európai írótalálkozót szervezünk, amelyre meghívjuk a kortárs európai és magyar irodalom legnagyszerűbb alkotóit. A városban már a XIX. század első felétől kezdve rendszeresen tartottak színházi előadásokat különböző vándortársulatok, így a kornak olyan neves színészei léptek föl Egerben, mint Déryné, Egressy Gábor, Latabár Endre, Pálmay Ilka, Rákosi Szidi vagy Jászai Mari. A városban a helyi polgárság
12
adománygyűjtő akciója révén 1904-ben emeltek kőszínházat, s azóta – ha voltak is olyan évek, amikor a városnak nem volt saját színtársulata – Eger szellemi életében a teátrum fontos, jelentős szerepet játszik. De a város kulturális élete ma pezsgőbb, mint valaha. Egerben hosszú évek óta működik a Nemzetközi Filmművészeti Nyári Egyetem, amelynek több napos filmbemutatóira, rendezvényeire és szakmai előadásaira nem csak Magyarországról, de Európa számos országából, sőt a tengerentúlról is rendszeresen érkeznek visszatérő vendégek és előadók minden évben. A Filmművészeti Nyári Egyetem mára a hazai filmes szakma egyik legrangosabb fórumává nőtte ki magát, amelynek nemzetközi szakmai érdeklődést kiváltó rendezvényein olyan világhírű szakemberek fordultak meg, mint az operatőr Zsigmond Vilmos és Koltay Lajos, a filmrendező Jancsó Miklós és Szabó István. Európa leendő Kulturális Fővárosaként az Európai Filmművészeti Nyári Egyetemre meghívjuk a kortárs európai filmművészet legjelesebb alkotóit. Az esemény szervezésében együttműködünk Potsdammal, ahol 2010-ben filmzenei fesztivált rendeznek. Egerben fennállásának legsikeresebb évadait éli a százéves születésnapját ünneplő Gárdonyi Géza Színház, amely az országos színházi szakma figyelmének homlokterébe kerül. Azt tervezzük, hogy 2010-ben a „Valahol Európában” című musical angol nyelvű előadását mutatjuk be európai sztárok közreműködésével, és Európa kulturális fővárosaként Európai Monodráma Fesztivált rendezünk, amelyre meghívjuk a kontinens vezető színházi szakembereit. Büszkék vagyunk rá, hogy Egerben egy évtizede működik a MÁS majd Egal Klub, amely alternatív zenei együttesek, kísérletező képzőművészek és a legkülönfélébb közösségi műfajokban alkotó underground előadók által rendszeresen látogatott szórakozóhely a város pincerendszerében. Az Egal Klub a kortárs európai underground művészet egyik hazai fellegvára, az Európai Unió Phare Demokrácia és LIEN programjának mintaprojektje. Azt tervezzük, hogy 2010-ben, Európa Kulturális Fővárosaként Európai Underground Fesztivált rendezünk az Egal Klubban. A Művészetek Háza a város kulturális és művészeti életének meghatározó intézménye, melynek zenei, színházi, képzőművészeti és táncművészeti rendezvényein országos és nemzetközi hírű előadók, művészek produkcióit élvezheti a közönség. A Ház 2010-ben megrendezi a Feketeszínházak Találkozóját. Mivel a régióban több tízezer roma származású ember él, küldetésünknek érezzük, hogy Európa Kulturális Fővárosaként a sokszínű és egzotikus cigány kultúrát is megjelenítsük. Elképzeléseink között szerepel egy Nemzetközi Cigányfesztivál létrehozása az Eger melletti Kerecsend községben, ahol a lakosság jelentős része roma származású. A kulturális fesztivál célja annak elősegítése, hogy a romák büszkék legyenek saját kultúrájukra és művészetükre, hogy a magyarok és a cigányok jobban megértsék egymást, s hogy a hozzánk látogató külföldiek is megismerhessék Magyarország legnagyobb létszámú kisebbségének hagyományait, életét és művészetét. Reméljük, hogy törekvéseinkkel javíthatjuk a romáknak a társadalomba való beilleszkedését. Eger gazdag szellemi életének egyik jelentős tényezője az is, hogy a Magyar Reklámszövetség szervezésében immár évek óta városunk ad otthont az országos reklámkonferenciának, ahol a marketing és a reklám legjelesebb képviselői találkoznak egymással. Azt tervezzük, hogy 2010-ben Egerben rendezzük meg a Reklámkészítők Világtalálkozóját, ahol a résztvevőknek többek között az lesz a feladata, hogy ezúttal ne egy termékről, hanem a reklámszakmában eddig egyedülálló módon ezúttal egy egész kontinensről, Európáról gyártsanak ötletes és szellemes reklámfilmeket.
9. Eger: a turisztikai központ „Ezen a hegyen terem a bikavér és az egri siller. Ezt a dombot megjelölte Isten, mint a toscanai völgyet, ahol a chianti terem.” Márai Sándor Eger város legfontosabb turisztikai értékei közé tartozik a mintegy nyolcszáz éves kővár, a XVI.–XVII. századi magyar történelem egyik kiemelkedő nevezetessége, Közép-Kelet-Európa egyik legszebb barokk városmagja, valamint a híres egri bor és a gyógyvíz. A felmérések szerint csak az egri várat – a Dobó István Vármúzeumot – évente csaknem 450 ezer látogató keresi föl. Eger, illetve az egri vár a magyar történelemben játszott kiemelkedő szerepe miatt történelmi és turisztikai zarándokhely: ebben a városban található Európa legészakabbra fekvő muszlim műemléke, a XVI. – XVII. században épített Minaret; a barokk építészet remekei közül megemlítendő a Líceum; a magyar barokk templomépítészet nagyszerű alkotása, a Minorita templom, valamint az ország második legnagyobb temploma, a klasszicista Főszékesegyház. Eger mindig is híres volt a környező domboldalakon termő szőlők levéről, s köztük elsősorban is az Egri Bikavérről, amely többfajta, Eger környékén termő szőlők szigorúan meghatározott arányú keverékéből készül. Ugyancsak országos híre van a nevezetes Szépasszony-völgynek, ahol több mint kétszáz borospince található, s ahol tavasztól őszig vendéglők teraszain és pinceborozók hűvös mélyén turisták tízezrei ismerkednek az egri borokkal és a tájjellegű ételekkel. De Egerben – a szükséges infrastrukturális fejlesztések után – újabb és újabb pincesorok várják majd a vendégeket például a Kőlyuktetőn, a Kőporoson, a Kistályai úton, a Farkasvölgyben vagy Felnémeten. Az a célunk, hogy Egerben a jelenleginél is jobban kiteljesedhessen a borkultúra. A már említett Észak-magyarországi Borút megteremtésén túl azt tervezzük, hogy bor- és díszkert kiállításokat rendezünk az egri Érsekkertben, és ezt a rendezvényt 2010-ben nemzetközi résztvevőkkel bonyolítjuk le. A város turisztikai vonzerői közé tartozik a termálvíz is. A történelmi feljegyzések és ma is meglévő műemléki épületek tanúsítják, hogy melegvíz-forrásai révén Eger századokkal ezelőtt is keresett fürdőhely volt. A törökök számos fürdőt építettek a városban, közülük ma is működik az úgynevezett Török Fürdő, amelynek gyógyvize a reumás megbetegedésekben szenvedők számára hoz enyhülést. Európa Kulturális Fővárosaként azt tervezzük, hogy 2010-re felújítjuk az egri vár mellett található Valide Szultána fürdőt, amelynek ma már csak a romjai láthatók. A fürdő impozáns maradványai számos érdekes hasznosítási lehetőséget rejtenek magukban a fürdőkultúra hazai és törökországi történetét bemutató állandó tárlattól kezdve egy eredeti török kávézó megnyitásáig. Azt tervezzük, hogy a termálturizmus fejlesztésébe bevonjuk az Eger mellett található települést, a hőforrásáról ismert Egerszalókot, valamint együttműködési megállapodást kötünk a törökországi Pamukkale várossal, amelynek hőforrása világhírű. A „barokk fürdőváros” program zárásaként, olimpiai bajnok vízilabdázóink emlékére, az olimpiai eszmeiség jegyében 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa Vízilabda Kupát rendezünk, amelyre meghívjuk Európa olimpiai válogatott csapatait. A régió turisztikai „fővárosaként” az is a célunk, hogy Eger a hazai konferencia-turizmus egyik központjává váljon, ezért a jelenlegi konferenciaközpont mellett építünk egy föld alatti komplexumot, amely a konferenciák mellett helyet ad a hangversenyeknek és nagyvolumenű táncművészeti
és színházi előadásoknak is. Kiemelten fontosnak tartjuk a regionális ökoturizmus fejlesztését. Az ökoturizmus keretében a Bükki Nemzeti Parkban bemutathatók a térség természetvédelmi területei, ahol botanikai, geológiai és kultúrtörténeti tanösvények kialakítását és természetvédelmi szakemberek által vezetett „ökotúrák” szervezését tervezzük. Az Eger környéki falvak – Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Noszvaj és Szomolya – bevonásával képzeltük el a „Bükkalja gyöngyszemeinek” idegenforgalmi fejlesztését, hiszen ezek a települések a Bükkaljára jellemező adottságok teljes palettájával rendelkeznek: ebben a kisrégióban fejleszteni kívánjuk a gyógy-, termál-, bor-, és kastélyturizmust. Azt tervezzük, hogy az említett települések turisztikai kínálatát összehangoljuk. E turisztikai ágazatok vonzereje, a tervezett nagyszabású kulturális fejlesztéseink, valamint a Kulturális Főváros címmel együtt járó, tőkevonzó és munkahelyteremtő beruházások alapján úgy véljük: képesek leszünk munkahelyek ezreit teremteni a 2010-es esztendőre.
10. Eger: Európa Kulturális Fővárosa Az előző kilenc fejezetben bemutattuk, hogy ezer éves történelme, hagyományai és kulturális értékei, valamint az egész Európát megszólítani képes üzenete alapján Eger képes arra, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa legyen. Vegyük sorra, hogy mit tud és mit akar ez a város! Eger egy soknemzetiségű és multikulturális város, amely – immár ezer éve – különböző származású, különböző vallású és különböző kultúrájú népek találkozóhelye. Eger ezer éves története azt üzeni Európának: Eger nyitva. Együtt kell élnünk, mert külön-külön nem lehet élni. A város kicsiben ugyanaz, mint Európa nagyban: a sokszínű egység. Eger nem más, mint Európa találkozóhelye. Eger kapocs. Az üzenethez rendeljük fő célkitűzéseinket. Az a célunk, hogy Kepes György, a megyéből elszármazott világhírű festőművész, fotós, építész, tudós hitvallását megismertessük Európával, munkásságának eredményeit kiterjesszük városformáló elképzeléseinkre. A művész munkásságának megelevenítésére létrehozzuk Európa legeredetibb fényművészeti központját városunkban. Azt reméljük, hogy a fényközpontban a művészet és a tudomány együttes hatását felhasználó és bemutató gyűjtemény új virtualitást, új látásmódot ad a XXI. század emberének: így lehet a Kepes-központ a különbözőségekben megvalósuló egység, a fény és az árnyék, a lent és fent, a mélység és a magasság látványcentruma. Az ellentétpárok szimbóluma az ellentétpárok városában. Pályázatunk egyik központi eleme a város a város alatt program, amelynek keretében a város alatti pincerendszer ágas-bogas termeibe igazi multikulturális látványparkot építünk kiállítóterekkel, szórakozóhelyekkel, tudás- és művészeti központtal, parkolókkal. Megmutatjuk a mélységet és a magasságot, a fényt és az árnyékot, az igent és a nemet, a feketét és a fehéret. Megmutatjuk, hogy megfér egymással a nyugat és a kelet. Megfér egymással Európa és Ázsia. Ha elnyerjük az Európa Kulturális Fővárosa címet, akkor az a tervünk, hogy a város alatti pincerendszerbe beköltöztetjük Európát is. Egy komplex panelprogram keretében azt tervezzük, hogy az Európai Unió tagországaiból gyermek és felnőtt alkotócsoportokat látunk vendégül 2010-ben egy monumentális alkotótáborban, ahol modellértékű, XXI.századi városképét teremthetik meg a panel-negyednek, mintegy képzőművészeti alkotást létrehozva a „szürke” városrészben. Az európai egység megvalósítása érdekében közös programokat szervezünk testvérvárosainkkal, és a kiemelt figyelmet szentelünk a 2010-ben csatlakozó Törökországnak. Gondozzuk és felújítjuk a városban található török műemlékeket, így Valide szultána fürdőjét és a Minaretet.
13
Meghívjuk az európai vallások vezetőit Egerbe. A szándékunk az, hogy a legszélesebb értelemben vett vallási egymásra találás jegyében vitathassuk meg közös dolgainkat. A terveinkbe bevonjuk az észak-magyarországi régiót is, és a térség településeivel összefogva regionális várprogramot, észak-magyarországi borút marketinget, regionális idegenforgalmi fejlesztéseket, ökoturisztikai beruházásokat valósítunk meg. Európa leendő Kulturális Fővárosaként a programok lebonyolításába bevonjuk az egész régiót: nemzetközi kulturális fesztiválokat rendezünk, többek között a Feketeszínházak Találkozóját, filmművészeti nyári egyetemet, underground fesztivált, cigányfesztivált, fényszimpóziumot és irodalmi találkozót, a reklámszakma találkozóját is. A programok megvalósításában együttműködünk Tokajjal, Miskolccal, Gyöngyössel, a német városok közül Potsdammal, Brémával, és a társrendező várossal. Az európai történelmi városok képviselőinek és a műemlékvédelmi szakemberek részvételével megrendezzük az Európai Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet. A felkészülés időszakában „kulturális nagyköveteket” választunk, akik Európa-szerte képviselik országunkat, régiónkat és városunkat. Eger turisztikai ágazatainak vonzereje, a tervezett nagyszabású kulturális fejlesztéseink, valamint a Kulturális Főváros címmel együtt járó, tőkevonzó és munkahelyteremtő beruházások alapján úgy véljük: képesek leszünk munkahelyek ezreit teremteni a megvalósuló fejlesztésekkel és programokkal. Ezer év és ezer érv szól amellett, hogy Európa kulturális fővárosa 2010-ben Eger legyen. Adjunk esélyt a nagy találkozásnak! Projektek (nagyberuházások) PANELPROGRAM
VÁROS A VÁROS ALATT
Mint művészeti és város-fejlesztő irányzat
A felsővárosi lakótelep felújítása, mint szociális program, városszépítés
Mint a betemetett örökség feltárása
- Fényművészet Kepes Vizuális Központ - Hang-fény játék:
- EU minta modell bevezetése EU-s teamekkel.
KEPES PROJEKT
Kisprojektek (kisberuházások kulturális programokkal)
- Látvány-park - Mélygarázs
TUDÁSKÖZPONT Mint a jövő záloga - Konferenciaturizmus bázisa - Művészeti infrastruktúra
Regionális projektek
- Trinitárius templom felújítása
várút, borút, palóc út,
- Szent Miklós városrész rehabilitációja
egészségturisztikai projekt
- Forrás Gyermek-Szabadidőközpont felújítása
térségi közlekedés fejlesztése
- Valide Sultána fürdő feltárása, Minaret felújítása - Érsekkert, Dobó tér felújítása - Felnémeti városrész - Pincesorok rehabilitációja Akciók - művészeti események a négy évszakban Projektötletek: török kert, Eger patak rehabilitáció, Fogaskerekű kialakítása, Ability park, stb.
14
„Csak akkor élhetünk a ma teljességében, ha a valóság minden vonatkozásában korunk emberei leszünk. Csak akkor tudunk a jövő felé haladni, ha beteljesítjük jelenlegi fejlődési folyamatunk lehetőségeit. Ha egyszer volt korunk teljes értelmét kívánjuk megtalálni, mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy azzá, amik vagyunk, társadalmi létünk és a természet megértésének közös törekvései folytán lettünk.” (Kepes György) KEPES PROJEKT A kepesi gondolatok üzenet értékűek, megfogalmazhatók benne a város Európának szóló, jövőbe mutató üzenetei is. Az üzenetek jól összecsengethetők az elvárásokkal, mely szerint ebben a programban úgy kell felfogni a várost, mint egyetlen nagy műalkotást. Kepes kezdetektől ebben gondolkodik. Ezért amikor a téma kapcsán Kepesről beszélünk, akkor nem csupán a vizuális központ (mint épületegyüttes) létrehozásáról van szó, hanem elgondolásainak a városra történő kiterjesztéséről, a Kulturális Főváros projektbe történő beépítéséről. Eger városa 1991-ban kapta meg Kepes György hagyatékát (nagyszámú fotót, fotogramot, festményt, dokumentumot) bemutatásra, és a központ építésének alapjaként. A Vitkovics házban helyezték el a kiállítást, melynek alsó három szobájában a művész életművét illusztráló dokumentumokat, vázlatokat, fotókat, a tetőtérben pedig fotogramokat, festményeket láthatunk. Sajnos Kepes György és családja másik kérése, a központ kifejlesztése ebben a térben nem megvalósítható. Eddig nem sikerült az intézményt valódi súlyának megfelelő helyére tenni, csak azok ismerték igazán, akik tisztában voltak Kepes György, és a gyűjtemény jelentőségével. A folyamatos gyermekfoglalkozások, az időnkénti szakmai rendezvények és kortárs kiállítások sem voltak képesek áttörést hozni, jóllehet Kepes György szellemiségében zajlottak. Így Eger kulturális életének, hírének, vonzerejének kihasználatlan, mondhatni elfekvő tényezője a Kepes Központ. A Vitkovics ház nem bizonyult ideális otthonnak a nagyjelentőségű és szép kiállítású gyűjtemény számára, minden jó adottsága ellenére sem. Egyszerűen kívül esik a városnak azon a körén, amelyben a többi fontos látnivaló elhelyezkedik. A belvárosba költözéssel, és a műhely lehetőségek bővülésével hosszútávon nagy javulás várható, mely az egész város kulturális életére kihat, hasonlóan a kecskeméti Kodály Intézethez. A magyar zene nagyhatalmi helyzetét a XX. század néhány zseniális zeneszerzőjének életművén túl nagymértékben a Kodály módszer néven közismert világraszóló zenepedagógiai koncepció és gyakorlat alapozta meg. A vizuális művészetek pártolói gyakran elsóhajtják: „Bárcsak lenne nekünk is egy Kodály módszerünk.” Állítjuk, hogy ez létezik , de nem olyan nyilvánvaló, mert eleve nemzetközi talajon keletkezett és nőtt föl, a hazai kultúránk pedig a hosszú elzártság és az ebből fakadó belterjesség miatt nem tudta kellően magáévá tenni. Ez a zseniális alkotói és pedagógiai építmény, mely a modern vizualitás alapkutatásától a pedagógián keresztül az alkotás magaslatáig terjed, és mindegyik területen korszakalkotó eredményekkel bizonyított, ez az építmény Moholy Nagy László és Kepes György nevéhez kötődik és igazi nagy-
ságát nem a Bauhaus alapozó munkájában érte el, hanem Kepes munkássága által a Massachusett Institute of Technology-ban. Ez együtt jelenti a teljes nemzetköziséget és a Bauhaus utáni jövőképet alakító vizuális alkotó művészetet, de Kepes György sokrétű személyisége révén hordoz egyfajta visszautalást a magyar alkotói szellemiség felé is. Az átköltözéssel, bővüléssel és a társként csatlakozó Eszterházy Károly Főiskola stabil szakmai hátterével új lehetőségek támadnak az eddig potenciális célok megvalósítására. Eger a Kepes György Vizuális Központ kifejlesztésével kulturális (modern művészeti) központ lehet, mely vonzza, itt tartja az értelmiséget. A barokk hagyományokat folytatva élő, művészetekkel teli, „Fény városaként” a nemzetközi kultúra élvonalához csatlakozhatunk. KEPES GYÖRGY MŰVÉSZETE Kepes György életműve méltán hívja fel a világ figyelmét: nem csak nagyformátumú festő, hanem meghatározó alakja a XX.-XXI. század új képalkotó törekvéseinek. Ránk hagyott életműve, művészete nagy kincs, amelynek horderejéhez a képzőművészetben csak az impresszionizmus vagy Picasso, a zenében Kodály és Bartók forradalmi ábrázolásmódja hasonlítható. A Kepes által kidolgozott képzőművészeti módszer, látásmód, olyan mint a szolfézs; kotta, mely segít megérteni alkotóelemekre bontva a műalkotást.
„Azt látjuk, hogy a gombamód szaporodó művészeti mozgalmak többsége megfeledkezik a műalkotás elsődleges feladatáról, és ennek következtében a művészet világa szinte egy népszerűségi verseny színtere lett. Becsüsök és impresszáriók manipulálnak, akik a műalkotás lényegét illetően vakok. És hogy kiutat találjunk ebből a felemás helyzetből, vissza kell térnünk az alapokhoz. Ismét fel kell tenni önmagunknak az alapkérdéseket.” (Kepes)
15
Kepes kísérletező egyénisége kíváncsian fordult a tudományos, technikai vívmányok (fizikai, kémiai, biológiai felfedezések, összefüggések, fénykísérletek, lézer, hologram, számítógép), a világ eddig nem látott részeinek megismerésére (repülőről, világűrből, mikroszkópból készített képek) a festészet, tervező munka, a látás kutatása, a fotográfia, filmkészítés, építészet, szobrászat felé. Jelentősége oktató iskolateremtő munkájában, új művészeti ágak, műfajok, technikák születésénél is meghatározó.
Korunk technikai-digitális képalkotó világa serkenti, a kortárs művészeti élet igazolja Kepes máig érvényes törekvéseit. Az új médiumok felé fordulva a kor társadalmának kérdéseire megfelelőbb kifejezési formákkal válaszolni képes művészetet teremtett. Gondolatisága utat mutató és meghatározó lehet egy olyan alkotó, kísérletező műhely itthoni kifejlesztéséhez, amely az új technikai eszközöket és képalkotói eljárásokat felhasználva képes összekapcsolni az új felfedezéseket és művészi kifejezésmódokat. Kepes György üzenete a közösségi művészetről kézzelfoghatóvá válik, ahogyan elképzelése szerint együtt dolgozik a művész, a tudós, a technikus. Gyönyörű gondolatai a központ lehetőségével elérhetőek és élvezhetőek lesznek. Hiszen hogyan mutathatnánk meg másként a fénnyel, hanggal, tűzzel épített projekteket, amelyek lényege, hogy körül vesznek minket, és a lehető legtöbb érzékünkre hatnak? „Nos, ahhoz, hogy megtanítsuk a gyermekeinket ,,dolgokat nézni”, olyan dolgokat kell adnunk nekik, amelyeket érdemes nézni. És a festmények, a becsületes, tisztességes festmények áthidalják azt a senki földjét, amely a létező világ és egy másik világ között terül el. Hogy milyen ez a másik világ? Amilyen lehetne, és amilyennek lennie kellene. Ha igazam van, akkor olyan képekre, festményekre, szobrokra van szükségünk, amelyeket a mélységes szeretetből fakadó jóleső türelem segít létrehozni.” (Kepes)
16
A CAVS, mint az egri vizuális központ lehetséges minta-modellje Számtalan előtanulmány, terv után született meg a központ. A legerősebb hatások, amelyek Kepes Györgyöt egy vizuális központ kialakítása felé terelték a Bauhaus módszerei, melyet Berlinben Moholy Nagy László hívására érkezve tapasztalt meg. Ekkor még a festészettel is felhagyott és a filmezés, fotózás újfajta lehetőségeivel kezdett foglalkozni. Több művészeti iskolában tanított, majd 1937-től a chicagói Új Bauhaus tanára lett, szintén Moholy Nagy vezetése alatt. 1944-ben megjelent első elméleti munkája, az addigi munkásságának összegzése A látás nyelve. 1945-től már Cambridge-ben a MIT (Massachusetts Institute of Technology) építészeti tanszakán tanított várostervezők és építészek számára vizuális designt. Kepes Norbert Wienerrel közösen a késő negyvenes évektől a tudomány pillanatnyi állásáról szóló heti beszélgetéseket, ahol a művészet és tudomány ősszekapcsolhatóságát is boncolták. A résztvevőkkel számítástechnikusok, matematikusok, neuropszichológusok, biológusok is foglalkoztak. 1966-ban megjelent a Látás és érték című hatkötetes esszékötet. Kepes a negyvenes évek végétől számos nagyszabású mű létrehozásában is részt vett. Mozaik muráliák, színes üvegablak tervek, fényfal, fénymennyezet, fényreklámok tervezésénél, megvalósításánál dolgozott együtt Walter Gropiussal, Carl Koch-hal, Robert Preusserrel és Luigi Nervivel is. 1960-ban vetődött föl az MIT-n egy vizuális központ szükségessége természettudósok, képzőművészek, mérnökök, technikusok, zenészek, videoművészek közös részvételével az MIT technikai bázisát fölhasználva, környezetalakító, ökológiai léptékű műalkotásokat létrehozva. 1967-től kezdődött a CAVS (a Haladó Vizuális Tudományok Központja) története. AZ EGRI VIZUÁLIS KÖZPONT LEHETSÉGES FUNKCIÓI: 1. Kepes György tárgyi és szellemi hagyatékának ápolása, művészetének bemutatása Az Egri Kepes György Központ léte és minősége arra a tényre épül, hogy Kepes György városunkra hagyta életművének, alkotásainak (képeinek) nagy részét. Elsődleges feladatunk tehát, hogy ezt a kincset megfelelően elhelyezve be tudjuk mutatni a nagyközönségnek. Bár most is szép belső térben látható a hagyaték, de a város központjától, az idegenforgalmi útvonalaktól távolabb esik, és sajnos, a jelenlegi épület nem alkalmas arra, hogy központként, komplex jellegét betölthesse. Ezért tervezzük, hogy a 12 éve kialakított kiállítást elköltöztetjük az egri, Kossuth utcai zsinagógába, ahol világos, nagy terek várják az alkotásokat, míg az épületben található irodák adminisztrációra, aulája előadások megtartására is alkalmas. A mellette belső udvarokkal tagolt, jelenleg üzletként működő helyiségek műhelyek, a vendég előadók, ösztöndíjas diákok szálláshelyének kialakítására kiválóan megfelelnének. A volt zsinagóga közel van ez egri várhoz, éttermekhez, a Dobó térhez, egyben a főiskola kollégiumának és tanulmányi épületének útvonalába esik. Utcafrontja, kapuja figyelem felkeltésre alkalmas. Akár fényfalak, kertjében a „Lángok kertje” című, egyik leghíresebb alkotása is felállítható. Ezzel a költöztetéssel méltó helyre kerülnének Kepes egyedülálló művei, és valódi, élő funkcióját is betöltené a vizuális központ. Népszerűsítés Feladatunknak érezzük, hogy a ránk bízott értékeket minél szélesebb körben, hazánkban és a nagyvilágban megismertessük. Ezek lehetnek: • kiadványok: könyvek, tanulmányok, prospektusok, • vándorkiállítások: a kiállítás egy-egy darabját, részét kölcsönadva más kiállító és múzeumi helyeknek (az érdeklődés máris érezhető), • digitális kiállítás: Kepes Egerre hagyott és nagy térben készített és kiállított munkáinak 3 dimenziós animációja, mely digitális formában elérhető, terjeszthető, és a világ legtávolabbi pontján is élvezhető,
3. Alkotások létrehozása Mivel festőművész alapította „A Haladó Vizuális Tudományok Intézetét” (Központunk előképét), ezért a hangsúly olyan képi alkotások létrehozásán van, amelyek a világ tudományos, technikai, művészeti élvonalát képviselik. Mélyen megértve az emberi elme minden oldalát, érzékenyen reagálva a világ materiális és szellemi történéseire. • Kepes György nálunk található alkotásain keresztül is megmutatta, mi az a minőség, irány, amely megszabja működésünket. Pályája végén festményein, életművében megtapasztalt szerteágazó kutatásának, tevékenységének esszenciáját láthatjuk. • Kepes megmutatta nekünk a közösségi művészet gondolatával (az általa szervezett intézet életrevaló működésével), hogy nem vagyunk egyedül, nem csak az egyes művészeti ágak, de a tudomány képviselői is részesei lehetnek egy tágabb értelemben vett műalkotásnak. Ez a környezet várhatóan inspirálólag hat az itt megforduló művészekre, tanítványokra és szintén meghatározó, előremutató, élményt nyújtó alkotások születnek majd, amelyek a művészet, a technika, a tudomány módszerével tájékoztatnak, megdöbbentenek és megmutatják, hogy a műélmény kitágítható korunk szellemében. A gyakorlatban először olyan alkotások létrehozásán dolgozhatunk amelyek kevesebb költséggel, felszereléssel is megvalósíthatók (főleg az elektronikus képalkotás terén). A műhelyek fokozatos felszerelésével, kialakításával mindinkább közelebb kerülhetünk eredeti célunkhoz. 4. Oktatás, nevelés Az egri központ jellegzetessége lehet - a főiskola partnersége okán -, hogy a Kepes által rendszerezett új vizuális nyelvet széles körű felhasználáshoz segíti. a. A legkézenfekvőbb oktatási terület a már elképzelésekkel, tapasztalattal rendelkező főiskolások, felnőttek oktatási rendszeren kívüli ill. akkreditált képzés fejlesztése. Itt elképzelhető a főiskolán nem tanított technikák (hologram, lézer) megismerése, gyakorlása, fejlesztése ill. egy adott, választott téma kidolgozása A központ jellegéből adódóan a tanulók által felvetett problémák ugyanolyan súllyal boncolhatók, mint a meghatározott témák. • internetes honlap: ahol mindig friss információkkal, közvetlen kapcsolattal állhatunk az érdeklődők rendelkezésére. 2. Kutatás A Kepes szellemiség legfontosabb eleme a kutatás. Ez lehet hagyományos értelemben tett tudományos, új felfedezések, technikák kikísérletezése, fejlesztése (természetesen ami kötődik valamilyen módon a képzőművészethez), de lehet integrációt kereső tevékenység is. A technikai, tudományos vívmányok ma is széles területen érintik a vizuális kultúrát és az új technikai eszközök vizuális felfedezésre sarkallnak. Ebben központunk is úttörő szerepet játszhatna (pl. a digitális kultúra minőségi, művészi oldalai, mindennapi felhasználása, háromdimenziós érzetet keltő, digitális, holografikus, lézer alkotások létrehozása, stb.). A kutatásban is jelen van tehát az alapgondolat: „minden mindennel összefügg”, egy problémát több oldalról földolgozni, a végletekig specializált területeket összekötni, a tudomány és technika eredményeit műalkotásokban felhasználni. A választott kutatási témát lézer, holográfiai, számítógépes (digitális), fizikai, kémiai, biológiai laborokban, műhelyekben képzeljük feldolgozni.
b. Kepes útmutatásai alapján egy olyan érthető, használható vizuális oktatási módszert dolgozhatunk ki, mely a Központban a jövőben Kodály módszerének a párja és a képzőművészeti alapképzést hasonlóan elfogadott, közérthető alapokra helyezi. Sajnos gyakorlat, hogy az óvodás és kisiskolás korban írás előkészítésre, technikai foglalkozásokra használják a vizuális nevelésre szánt kevés időt. A magas színvonalú tanárképzés, sok jó és érdekes tanulmány, kísérlet ellenére sem működik széles körben olyan módszer, amely a szolfézshoz hasonlóan alapelemekre bontva mutatja gyermekeiket. Az egyedüli mérce még mindig a „mennyire hasonlít” dogma, vagy az ellenkező oldalról a „polgárpukkasztás”. Szeretnénk a Kepesi alapokból kiindulva kidolgozni a vizuális oktatás új rendszerét, amely a következőkből állna: - technikai ismeretek: rajztól a számítógépig, - művészettörténet, műelemzés, - vizuális „szolfézs”( a vizuális nyelv alapjai : pont-vonal-forma, ritmus, szimmetria, arányosság, perspektíva, tartalom és forma, stb.), - műhelyek: festészet, szobrászat, grafika, kerámia, téralkotás, számítógépes grafika. A legkisebbeknél természetesen komplex foglalkozás keretében, a fokozatosságot figyelembe véve alakítanánk ki kísérleti csoportokat óvodás kortól középiskoláig.
17
A jelenlegi helyzetben csak az egyes tanár elhivatottságán múlik a vizuális oktatás minősége. Olyan vizuális szolfézsra van szükség, melynek egyszerű elemekre bontott rendszerét bárki megtanulhatja, amely vizuális kottaként olvasható, követhető,. Ahogyan zenei kottából lehet énekelni úgy egy vizuális kottából meg lehet tanulni műveket elemezni (értelmezni), segítségével újat alkotni. Indítható kísérleti csoport tudomány és művészet kapcsolatára, az összefüggések keresésére, a több nézőpont figyelembe vételére, például: • bio-rajz: - természeti formák, jelenségek tanulmányozása esztétikai és biológiai szempontból - biológiai és rajzi eszközök összehasonlítása, használata, - élmények, ötletek feldolgozása, - fogalmak két oldalról történő megvilágítása. • A fény tulajdonságaira épülő képi hatások megismerése és elemzése Az oktatás a természetes megfigyelő képességen alapuló elfogulatlan kutatómunkára épülne, mint a régi mesterek és tanoncai viszonyában, ahol az egész folyamat áttekinthető, gyakorolható. Ugyanazt a problémát több oldalról megvilágítva, a különböző műhelyek egyidejűleg dolgozhatják fel. A gyakorlatban három egymás mellett élő rendszer, szint is megvalósítható : • „Alkotó” szint : itt olyan hallgatók megjelenését várjuk, akik már kész koncepcióval, elképzeléssel rendelkeznek és a legjobbak pályázat benyújtása útján a Központ segítségével (eszközök használata, konzultáció) ezeket megvalósíthatják. • „Tanonc”szint : itt olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akik arra vállalkoznak, hogy hagyományos és új, művészeti és tudományos technikákkal ismerkednek (elméleti és gyakorlati foglalkozásokon), véleményt alkotnak majd a kurzus végén vizsgát tesznek. • „Alap” szint : itt arra vállalkozunk, egyelőre kísérleti jelleggel, hogy a kepesi elveket alkalmazva, ismert, de gyakorlatban is új alapokra helyezve építsünk föl művészeti alapfokú vizuális iskolát, mely rendszerében a már működő alapfokú iskolákhoz (zeneiskolákhoz) hasonlít, . 5. Ismeretterjesztés A Kepes György Vizuális Központ a tudomány és a művészet élvonalának figyelésével, a legújabb kutatásokkal és tudományos, művészeti alkalmazásával, új módszerek kidolgozásával, alkotások létrehozásával foglalkozik. Így lehetősége és talán kötelessége is, hogy eredményeit közzé tegye. Szeretnénk: • Kepes György eddig Magyarországon meg nem jelent könyveit (Látás és érték, 6 kötet), tanulmányait, • az amerikai és más vizuális központok munkáinak egy részét valamint • az egri Központ anyagait megjelentetni. Tervezzük: prospektus, periodika, könyv, albumok, reprodukciók, CD, DV kiadását, internetes honlap szerkesztését, elektronikus médiumok műsorain keresztül való népszerűsítést. 6. Rendezvények szervezése Eger eddig is otthont adott Csáji Attila szakmai vezetésével a Nemzetközi Fényszimpóziumoknak kétévente, 1993 óta. A szimpóziumokon előadások, szemináriumok és ezekhez kapcsolódó kiállítások szerepeltek. Eddig a
18
holográfia, fénykinetika, képzőművészeti fotóhasználat, kísérleti fotó, az innováció és tradíció viszonya, fényművészet, lézeres látványkeltő eszközök, fény és szín, fény és hang témái merültek fel. Jeles egyéniségek tisztelték meg a rendezvényt, a teljesség igénye nélkül: Greguss Pál, akadémikus; Kroó Norbert akadémikus, fizikus; Mojzer Miklós (a Szépművészeti Múzeum igazgatója); Keserű Katalin, művészettörténész; Paul Earls és Steve Benton (a CAVS igazgatója), Esa Laurema, Nicolas Schöffer,. Tervezzük, hogy az eddig zárt rendezvényt nyitottá tesszük, hogy fiatal résztvevők is élvezhessék a különböző kísérleti kiállításokat (légi felvételek, mikroszkópos felvételek belső szervekről, műholdakról, lassított, gyorsított felvételek, fényjátékok, meditációs zene). Erre várjuk a gyerekek, fiatalok vizuális reakcióját (képi, téri kifejezését).Szükség van populárisabb, közérthetőbb rendezvényekre is, amelyek vonzzák az érdeklődőket itthonról és külföldről is. Ez lehet különleges kiállítás (holográfiával, lézerrel, téri érzetet keltő képekkel, tudományos kiállítás), külföldi, neves művészek meghívása. Lehet a központban létrehozott művek bemutatása, pl. hang-fényjáték az egri várban a várvédők hősiességét bemutató projekt lézerrel, nagyméretű tér-és sík alkotásokkal, vagy a fényfestők nemzetközi találkozója. A Központ kinőheti magát nagyobb tömegeket vonzó lehetőségként is, mint pl. a budapesti Sziget Fesztivál, az Art Elektronic, a Velencei Biennálé és a győri Média Wave. Rendezvényeink kiegészíthetik Eger hagyományos látnivalóit, nevezetességeit (vár, barokk városkép, egri borok, mecset) újabb érdeklődőket idevonzva. 7. Kapcsolattartás a. az anyaintézménnyel és más vizuális központokkal Elengedhetetlen, hogy élő kapcsolat legyen a Kepesi gondolat jegyében született központokkal (Ohio, Chicago, Helsinki, Rotterdam, Einthofen, Lissabon) ami jelenti az információcserét, tanárdiák cserét is. A cambridge-i központ igazgatói eddig is megfordultak nálunk (Paul Earls, Steve Benton és maga Kepes György is), de szükség van hosszabb távú, konkrét feladatokat érintő, kétoldalú együttműködésre, hogy első kézből tapasztalhassuk meg a működő rendszereket, az eddig elért eredményeket, és mi is hozzátehessünk értékeinkből. A kialakított műhelyekkel, szeminárium szobákkal, szálláshelyekkel erre is módunk adódhat. b. magyar és külföldi társintézmények Olyan lehetőség van a kezünkben a Kepes György gyűjteménynek köszönhetően, amelyet más főiskolák, egyetemek itthon és külföldön elismernek, szívesen tanulmányoznának. Amennyiben a most vázolt programot megfelelő támogatással (szakmai és anyagi) sikerül elindítanunk, megvalósítanunk, Magyarországon és az EU tagállamaiban, Amerikában, Japánban is partnerekre találhatunk. Különösen számítunk Heves megye testvér megyéire Värmalnd (Svédország), Loire Atalantique (Franciaország), Lazio (Olaszország) Linz (Ausztria). 8. Találmány, újdonság figyelés Korunkban annyira felgyorsult az újdonságok, találmányok felbukkanása, hogy szükség van egy olyan szolgálatra, amely nap mint nap • követi a folyóiratokban, közleményekben, tanulmányokban, interneten vagy a piacon megjelenő újdonságokat; • keresi az új eszközök lehetőségét; • rendszerezi, kiemeli a fontosabb elemeket, amelyek számunkra is fölhasználhatók, továbbfejleszthetők.
9. Integráció, közösségi művészet
A KÖZPONT INTÉZMÉNYI RÉSZTVEVŐI
Fontos külön is kiemelni az integráció szerepét a központban. Az integráció itt a lehető legtágabb értelemben értendő, amely folyamat képes összekötni a legtávolabbi és legközelebbi ágait az emberi gondolkodásnak, a művészi, tudományos, technikai, társadalmi összefüggések tudatos felkutatása útján. E folyamat pólusa a zseni intuitív alkotó módszere, melynek sajátossága a villanásszerű aktus, mely olyan elemeket kapcsolt össze, melyek látszólag nem összetartozóak, így mindent összefüggéseiben láthatnánk. A gyakorlatban ez közös elhatározása a választott projekten dolgozóknak, a közösségi művészet megvalósulása. Egy jelenség, téma, probléma minél teljesebb, minden oldalról megvilágított vizsgálata, majd válasz, megoldáskeresés és bemutatás. (Lehet ez természetvédelmi, társadalmi, technikai, tudományos téma.)
• Művészetek Háza Eger Kht.(vezetői, adminisztrációs, szervezési, szakmai feladatok) • Eszterházy Károly Főiskola (vezetői, szakmai feladatok, hallgatói részvétel)
10. Munkavállalás Mind a Bauhaus módszerében, mind a Kepes Központ és Kepes György munkálkodása alatt igyekeztek megvalósítható, látványos megbízásokat teljesíteni, nem csorbítva az oktatás, kutatás jelentőségét (pl.: asztalosműhely, lakóház, érzékelést fejlesztő gyerekszoba, fényreklámok, üveg- és murális munkák katedrálisokban, stb.). Úgy gondoljuk, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel, tehetséges emberekkel megmutathatjuk: • munkánk gyakorlati hasznát a hétköznapi életben, így is befolyásolva a minket körülvevő vizuális környezet minőségét • milyen előnyökkel jár a közös gondolkodás, közösségi művészet. A munkánk témája természetesen a megrendeléstől függ, de szó lehet belső és külső terek (iskolák, üzletek, kertek, közterek) megkomponálásáról, a legújabb technikákat, de az állandó emberi értékeket is felhasználva, illetve minőséget képviselő sokszorosított alkotások (hologramok, elektronikus képek, reklámok, arculatok, digitális kiállítások stb.) kivitelezéséről. A KÖZÖSSÉGI MŰVÉSZET ELEMEI Az elemek felsorolása csak lehetőség, mely jelzi a művészeti, tudományos, technikai ágak egymás felé fordulását, nyitottságát. Nem szeretnénk kizárni egy alkotást, kísérletet sem, ami elveinkkel egyetért és előre lendítheti a vizuális fejlődés ügyét. Mindegyik ág felhasználása lehetséges és egyik sem biztos, a kizárólagosságot zárjuk ki. Művészet szobrászat festészet üveg fém textil kerámia fotó film zene színház báb irodalom építészet
Technika elektronika digitalizálás Internet hologram lézer csúcstechnológiák keresése
Tudomány mértan fizika kémia matematika biológia fiziológia anatómia
Művészetek Háza Eger Kht. A Művészetek Háza működésében tendencia, hogy a modern művészetek felé fordul, legyen szó színházról, zenéről vagy képzőművészetekről. A várost képviselve otthont ad a legújabb felismeréseknek, kísérleteknek. Ezért is tudta felvállalni, hogy átveszi a Vitkovics Ház, Kepes György Vizuális Központ kezelését, hogy a hányatott sorsú Trinitárius templom felújításának értelmet ad galériává alakításával. A funkciók fejlesztése összefügg, egy tudatos, átgondolt koncepció része. A Művészetek Háza nagy tapasztalatra tett szert modern művészeti események szervezésében, melyeket Eger és környéke lakossága az itt élő nagy számú diákság, ide látogató turista szívesen látogat és elvár. Az összeszokott, hozzáértő szakmai, technikai csapat bizonyította, hogy képes a színvonalas rendezvények szervezésére, és hogy a működése minden területén a minőséget képviseli. Eddig megvalósult képzőművészeti programok: • kiállítások a Művészetek Háza átriumában • kísérleti galéria kiállításai • a volt Trinitárius templom galériává alakítása és kiállítások szervezése
19
• összművészeti fesztiválok szervezése • fényszimpozium szervezése • fiatal, kísérletező művészeti csoportok befogadása (Fotogén csoport, Fiatal Egri Képzőművészek csoportja) • gyermek foglalkozások tartása A teljesség igénye nélkül az intézményben 2002-ben kiállítók közül : finn fényművészek: Esa Laurema, Antti Maasalo, T-ART: csoport,Tenk László, Földi Péter, Dienes Gábor, Nagy B. István, Bikácsi Daniela, Kovács Péter, Lóránt János, Sváby Lajos…;.a Szabad Szalon: Kovács László, F. Balogh Erzsébet, Bukta Imre, Balogh László, Dohnál Tibor, Sarkadi Péter, Pusztai Ágoston, Herczeg István; a lengyel karikatúra képviselője: Zbignew Jujka;a cseh fotózás kiválósága: Jindrich Streit Tervezzük (természetesen az eddigi funkciók mellett): • A Trinitárius templom továbbfejlesztését, téliesítést, bővítését raktárral, kiszolgáló helyiségekkel, ugyanis impozáns belső terével hívogató alkalom a művészek számára, hogy bemutatkozzanak, kipróbálják magukat nagy méretű csak ide készült alkotásokkal. Máris nagy az érdeklődés iránta, itthon és külföldön is híre kelt kialakításának, annak ellenére, hogy csak az első néhány kísérleti éven vagyunk túl. • Modern művészeti múzeum kialakítását állandó fejlesztéssel, időszakos kiállításokkal (ennek alapjaként a mai magyar képzőművészeti élet élvonalába tartozó T-ART csoporthoz tartozó közel 100 művész csaknem 300 alkotását ajánlotta fel). • Alkotóház létrehozását. • A Kepes György Vizuális Központ fejlesztését, mely hogy meg tudjon felelni feladatának, a gyűjtemény elköltöztetését, újabb helyiségek kialakítását teszi szükségessé. Látható tehát, hogy a Művészetek Háza tevékenysége, tervei egységben vannak a városnak a Vizuális Központ fejlesztésére, a Trinitárius templom és a Vitkovics ház felújítására vonatkozó elképzeléseivel. A fejlesztések egymást feltételezik és kiegészítik. Eszterházy Károly Főiskola, Eger Állandó társként, kibővült szerepkörrel beléphetnek a projektbe az Eszterházy Károly Főiskola érintett tanszékei (Fizika, Informatika, Rajz). Kiemelkedő és kétoldalúan hasznos szerephez juthat a vizuális kommunikáció szak, melynek kapcsolatai mind kifelé és a felsőoktatás skálán fölfelé nőhet, mind az egri és környékbeli iskolák felé közvetíteni tudja a Kepes Központ megnövekedett lehetőségeit. A Főiskola nemzetközi diákcsere-programokba kapcsolódva a Kepes György Vizuális Központtal vonzó lehetőséggé válhatna külföldi diákok számára. Előnyök az EKF vizuális kommunikáció szakának a bekapcsolódása folytán: • tanulmányi és kutatási lehetőségek bővülése • részvétel eddigieknél komplexebb kutatási projektekben és alkotói programokban. • kölcsönös nemzetközi kapcsolatok, melyek a jó fogadó feltételek révén szélesedhetnek. Közvetlenül megvalósuló kapcsolat lehet a „visegrádi négyek” alábbi egyetemeinek művészeti karával: • Cieszyn-i, Katowiczei Egyetem (Lengyelország) • Ostrawai Egyetem (Csehország) • Besztercebányai Egyetem (Szlovákia) Ezekkel az együttműködés már fennáll, mindegyikük részéről bővíthető tudományos, művészeti és idegenforgalmi vonatkozásban, különböző csereakciók révén: • A vizuális kommunikáció szak ELIA (European, Lenque of Institutions of Arts) tagsága folytán, mely Európa szerte, rendkívül sok és változatos rendezvényt ill. csereprogramot kínál. (Eddig a fogadó lehetőségek szűkös volta miatt nem volt kiaknázható.) • Megyei indíttatású cserekapcsolattal a Szabad Szalon révén. A „Szabad Szalon” (Heves megyében élő és dolgozó képző- és iparművészek egyesülete) és az ausztriai
20
Linz megye művészeti szervezetével igen sokat nyerhet és hozhat a Kepes Központ révén. A kapcsolat elsősorban nyári művésztelep formájában indul a Rajz Tanszék létesítményeire építve, de a Kepes Központ adottságai új távlatokat nyithatnak a multimédia rendezvényekben amúgy is nagyon gazdag Linz-cel. A két intézmény mellett a harmadik fontos szereplője a Kepes Vizuális Központnak a Nemzetközi Kepes Társaság, amelynek tagjai aktív részt vállalhatnak a kurzusokon és a tananyagok kidolgozásában. Összegezve az eddigieket, szeretnénk kiemelni a legfontosabb elemeit az egri Kepes György Vizuális Központnak. 1. MŰVÉSZET – TUDOMÁNY – TECHNIKA kapcsolatára épülő kutatások, alkotások létrehozása.( Elszakadt egymástól a modern művészet tartalma és technikája, még mindig bizonyítani kell, hogy az új technikákat használó művészet is gondolatokat tartalmazó művészettörténeti érték, nemcsak jó játék, reklám, kísérlet.) • Mennyiben befolyásolják a képzőművészetet a tudományos újdonságok? • Hogyan lehet felhasználni az új technikai felfedezéseket? • A hagyomány (népi, művészettörténeti) kikristályosodott formáira, szabályaira, évszázados, évezredes „megállapodásra” támaszkodva érthetővé tenni az eddig láthatatlant, az új felfedezéseket. 2. VIZUÁLIS OKTATÁSI REFORM, mely alkalmazza az új szemléletet, később áttörést hozhat látásmódunkban, a körülöttünk lévő látható világ és az alkotások megértésében, megtervezésében, harmonikusabb modern környezetünk kialakításában. • Kepes György megmutatta nekünk, hogyan „olvassuk” a képzőművészeti alkotásokat, hasonlóan a Kodály módszerhez, melynek oktatását kisiskolás korban érdemes elkezdeni. 3. MINŐSÉGRE törekszünk minden tevékenységünkben. • Az újdonságokat egyelőre csak felhasználni tudjuk, igazi feladatunk ezekre a művészet oldaláról reagálni magas szinten. • A mi előnyünk itt Magyarországon, hogy kénytelenek vagyunk a világ és értelem minden oldalát figyelembe venni, lételemünkké vált az összefüggések keresése, az integráció. • Munkánk hatása, folytatva a Bauhaus és Kepes módszereit visszautaló és előre mutató lehet. • Tevékenységünk az emberi gondolkodás esszenciáját tartalmazza. Várható eredmények Eger számára : • a Kepes György Vizuális Központba látogatók igénybe veszik Eger már ismert szolgáltatásait, • a nemzetközi kapcsolatok tovább bővülése, • az idegenforgalom szezonális jellegének mérséklése, • egy jó ügy szolgálata. Magyarország számára: • a Központtal erősíthetjük az ország részvételét, súlyát a világ kulturális vérkeringésében, • több érdeklődő várható (nagyobb rendezvényeknél sokaság is), turisták, tanulók, hallgatók (ők hosszabb távon is maradnak, így jobban megismerhetik Magyarországot, jó vélemény esetén másokat is invitálva). Az egri műhely is hozzá tehet egy részt esszenciális művészetével (az új technikák által igen gyorsan pl. interneten) világunk művelődéséhez. Hiszen korunk kérdéseiről, az összekapcsolódásról, integrációról szól. Teljessé teheti látásmódjával a minket, ma körülvevő, gyorsan változó környezetünk megértését, befogadását, új nézőponttal színesítheti a művészettörténet palettáját. Ismét esélyt kapunk, hogy a Világ intellektuális történelmének, művészettörténetének részesei legyünk. „A látás nyelve, mint optikai kommunikáció, az egyik leghatékonyabb eszköz ahhoz, hogy újra létrehozza az ember és a tudás harmonikus egységét.” (Kepes) A fény a sötétségből a világosságba, a múltból a jövőbe visz
I. AZ ELŐADÁS KONCEPCIÓJA ÉS MENETE
Hang-és fényjáték az egri várban és a város közterein „Ámbár ez az impresszív látványosság (a fény) a hasznosság mellékterméke, és többnyire a véletlen műve, nagyszerűsége mégis a 13. századi gótikus katedrálisok hatalmas ablakainak Valóságos lehetőségeinket az új művel való megismerkedésre és „interakcióra” az egyre dinamikusabb mindennapi élet természetes és nagyléptékű szituációiban találjuk meg. A városok közterein, az utcák és utak mozgó világában, a metropoliszok éjjeli fényözönében.” (Kepes György) 1. A hang- és fényjáték műfaja A francia eredetű, Angliában és Spanyolországban éppúgy, mint például Törökországban (Kék Mecset) jól ismert műfajnak (son et lumière) tervezett munkánk tudomásunk szerint a magyarországi premierje lenne. Látványszínház, hangjáték, rock-koncert, tűzijáték elemei keverednek ebben az egri szabadtéri előadásban, melyben színészek csak felvételről, mintegy rádiójáték formájában hallhatók. Elsősorban és alapvetően azonban drámai műfajról van szó. Ezért is szól a felkérés színházi szakembereknek.
3. Az útvonal Három ilyen stratégiai pontot választottunk, melyek egyúttal a hatvan perces séta három megállóját is jelentik. Olyan tereket választottunk, melyek az egri vár történetében így- vagy úgy kulcsszerepet játszottak, de ugyanakkor elég tágasak is ahhoz, hogy a várban esténként körbesétáló mintegy száz-, százötven néző kényelmesen elférjen egy-egy tizenöt perces kis előadás idejére. Ez a három helyszín illetve a vár történetének három fejezete a Várkapu; a Kálvária-domb melletti tér illetve a püspöki palota udvara - melyek segítségével bemutatjuk az egri vár történetét. A három kijelölt pont egyúttal három fejezet az időben. A kronológiai sorrend terveink szerint nem abszolút szempont (alkalmanként tehát egy-egy téma bemutatásánál kalandozunk is majd az időben), mégis alapvetően elmondhatjuk, hogy az első állomáson az 1552-es, Dobó István nevével fémjelzett nagy csatát megelőző történetet mutatjuk be; a második maga a dicsőséges csata elbeszélése; a harmadik pedig a vár későbbi (barokk illetve legújabb kori) történetéről fog tanúskodni. a. Kiinduló pontunk: a várkapu Az előadás sötétedéskor (kb. este kilenckor) kezdődik. A nézőt a fenti látvány fogadja. (A pályázatban szereplő képek ízelítőül szolgálnak a világítási effektekhez illetve a vetítéshez.)
2. Előzmények 1938-ban valóságos világszenzációt keltett H.G. Wells Világok háborúja című Orson Welles által megrendezett tudományos fantasztikus rádiójátéka, melyben idegenek támadták meg a Földet, s a homo sapiens faját kipusztulással fenyegették. A rádiójátékot olyan hatásosan sikerült megrendezni, hogy ezernyi hallgató azt hitte, az idegenek valóban támadnak, s őrült pánikban készült a világ végére. Ilyen elevennek kell elképzelnünk az egri vár történetét bemutató hangés fényjátékot is. Persze - történelmi játékról lévén szó - nyilván senki nem fogja azt képzelni, hogy a törökök valóban támadnak, a drámai hatás azonban szándékaink szerint nem marad el. Az előadás során a nézők mintegy a várvédők szerepét játsszák. Bent állnak a vár stratégiai pontjain, s onnan élik át - hang- és fényhatások: táncoló fények, drámai párbeszédek és felrobbanó puskaporos hordók formájában - az egyre hevesebb támadást.
b. Az első helyszín: a Gergely-bástya Az első helyszínt azután elsősorban a központi csatajelenetet megelőző történetnek szenteljük. Látvány tekintetében számos eszközzel tarkítjuk az előadást az egyszerű vetítéstől kezdve a számítógépes animációig. A várfal egyik egyenletes falfelületét választjuk ki e célra, mely mintegy a filmvászon szerepét tölti majd be ismertetőnkben. A bevezetőben kissé kitekintünk Eger város fejlődésére is. Térben és időben is a nagyobb összefüggések felől - rövid magyarázat Európa és Ázsia történelmi helyzetéről, Magyarország térképe, a végvárak, a már elesett várak, Eger stratégiai helyzete, majd az egri vár közvetlen környéke lesz látható - közelítünk, hogy a nézőnek mindjárt legyen mihez viszonyítania történelmi helyzet, vallás, kultúra, haditechnika dolgában.
21
c. A második helyszín: a Kálváriadomb melletti tér Drámai csúcspontként természetesen adódik az 1552-es csata. Újabb kis séta után a Kálvária-domb előtti téren állnak majd meg nézőink, ahonnan remek kilátás nyílik Dobó István sírjára… …éppúgy mint az egész városra, benne például a Török Birodalom legészakibb minaretjére - előadásunk egyik természetesen adódó központi díszletelemére. Leginkább persze az Egri csillagokból ismerjük az egri vár történetét. Itt legfeljebb a bőség zavara lehet probléma, hiszen Dobóék 1552-es dicsőséges győzelme a magyar történelem egyik legjobban dokumentált epizódjal. Az első helyszínen is használt hang- és fényeszközök mellett itt mindenképpen használnánk pirotechnikát is.
d. A harmadik helyszín: a püspöki palota udvara
Mint tudjuk, a hősies győzelmet később végül mégis drámai vereség követi: a törököket végleg nem sikerült megállítani. Ezzel a pillanattal kezdődik előadásunk harmadik fejezete, mely röviden bemutatja az egri vár barokk kori történetét is. Mint a korábbi állomásokon, látvány tekintetében itt is hangsúlyt helyezünk az építészeti összefüggésekre, például egy-egy épületnek a különböző korstílusokban épült alaprajzát, illetve fényképét időrendben egymásra vetítve, illetve - megint csak az összehasonlító kultúratörténet jegyében- az adott kor egy-egy jeles európai épületének képét is felvillantva.
e. A séta megkoronázása: Tűzijáték 4. A remélt hatás A manapság a fiatalok körében rendkívül divatos, de lassan az idősebb generációk körében is ismertté és elfogadottá váló multimédiás eszközök ezúttal mindenki számára világosan és követhető tempóban mutatnak be egy amúgy népszerű témát és (talán ezt sem szabad elfelednünk) kötelező iskolai tananyagot. Nem kérdés, hogy egy ilyen kaland után felébred a gyerekek kíváncsisága, és a jól kiválasztott, hatásosan dramatizált és jól ismert színészek hangján előadott jelenetek reményeink szerint az olvasáshoz illetve a színházhoz - e két, manapság éppen a multimédia által szinte teljesen kiszorított, jó esetben azonban meghatározó fiatalkori kulturális műfajhoz- nagyobb kedvet csinálnak. A hang- és fényjáték merőben új élményt nyújt majd azoknak is, akik jól ismerik az egri várat és annak történetét, hiszen éjszaka egészen más arcát mutatja egy ilyen romos építmény. A látványos megvilágítás, a drámai csúcspontokon el-eldurranó petárdák, a zene és az egyéb színházi hatások révén még azt a nézőt is meglepik majd az egri várban az éjszaka csodái, aki minden reggel végigsétál ösvényein. A történelmi hitelesség természetesen alapvető szempontunk lesz az előadás létrehozásában, mégis tévedés lenne múzeumi sétát vagy történelem órát várni ettől a vállalkozástól. Mi sem áll ugyanis távolabb a műfajtól, mint a száraz, unalmas oktatás. A nézőre itt az út mindhárom állomásán számtalan meglepetés vár, szándékaink szerint olyan élményt jelent majd ez az egy óra, hogy nem egy vendég akár mindjárt szívesen befizet a másnapi ismétlésre. Korhatár természetesen nincs: gyerek,
22
papa-mama, nagymama is egyaránt élvezni fogja a minden érzékszervet igénybe vevő kalandot.
A történelmi összefoglalón túl kulturális élménynek is szánjuk az egyórás sétát. A korabeli magyar szokások, életmód (öltözködés, étkezés, család), harci kultúra (fegyverek, tervek, taktikák), vallás, irodalom (versek, dalok), nyelv bemutatásán túl rövid betekintést szeretnénk nyújtani a török kultúra ugyanezen fejezeteibe, különös tekintettel annak hatására a tizenhatodik századi Magyarországra (építészet, nyelv, szokások stb.) Végül pedig korabeli Európára való kikacsintással kívánjuk a látottakat nagyobb összefüggésbe helyezni, hogy tudjuk, mi történt Európa és a világ többi részében, míg a magyaroknak egyetlen gondja a török hódító had megállítása volt. S hogy ez Dobó István kapitány vezetésével Egerben sikerült, alapvetően meghatározta Magyarország jövőjét.
1. Szöveg Drámai szövegeket az Egri csillagokból idézünk, ám a végső előadásban más forrásokat is felhasználnánk, mint például: Balássy Ferenc: Az egri vár visszafoglalása 1687-ben Csipes Antal: Dobó István élete és szerepe Magyarország XVI. századi történetében Gömöry Gusztáv: Eger ostroma 1552-ben Hegyi Klára - Zimányi Vera: Az oszmán birodalom Európában Iszépy Edit: Végvári levelek Hóvári János: A hűtlen Dobó Kovács Béla: Az egri vár története Nagy József: Eger története Pataki Vidor: Az egri vár élete Ruzsás Lajos: Az egri vár gazdálkodása Sugár István: Az egri vár históriája Szigligeti Ede: Az egri nő Tardy Lajos: Adatok az egri vár 1596. évi kapitulációjához Tarih-i Ungürüsz - Madzsar Tarihi: A magyarok története Tinódi Lantos Sebestyén egri históriás énekei valamint XIX. századi iskoladrámák
a. Elbeszélő jellegű Ez hasonlít majd leginkább a hagyományos idegenvezetéshez, amennyiben a felvételen egy ismert színész hangja mesél majd rövid fejezeteket Eger várának történetéből. b. Monológ Szintén ismert színészek előadásában, felvételről. Például amikor a történetmesélésben elérkezünk az egri ostrom kezdetéhez, idézzük majd Dobó István híres esküjét az Egri csillagokból Gárdonyi Géza megfogalmazásában. c. Dialógus Például a török nyelvről, illetve a magyar nyelvben élő török vendégszavakról szóló fejezetben kis török nyelvlecke (Bornemissza Gergely és felesége párbeszéde) II. HANG ÉS LÁTVÁNY Az előadást hozzávetőlegesen hatvan percre tervezzük. Ez idő alatt a látogatók, akár egy városi sétán, követnék az idegenvezetőt, azzal a lényeges különbséggel, hogy ez az idegenvezető pusztán a vár különböző pontjain felállított hangszórókból instruálná a vendégeket. Nincsenek kétségeink afelől, hogy így is a kellő időpontban a kellő helyre érkeznek majd a látogatók, hiszen ez a módszer a múzeumokban egyre népszerűbb magnós idegenvezetésen is tökéletesen bevált. Mint a műfaj neve is jelzi, az előadás hang- és fényhatásokból tevődik össze - ezeknek azonban minél több variációját szeretnénk felhasználni. Így például:
d. Jelenet Eleve drámaként megírt szövegek (így részlet a Szigligeti-darabból vagy iskoladrámákból), prózából az előadáshoz adaptált szövegek, illetve a hiteles források alapján megírt jelenetek.
23
- épületek fejlődése - a vár épületei Különböző állapotokban, stílusok egymásra vetítése, az 1552-es majd a mai állapot, vagy például a várnak az évszázadok során változó alaprajza, egyes épületeinek (székesegyház) keresztmetszete, illetve különböző stílusú változatai (pl. román illetve késő gótikus)
2. Zene A zenei anyagot Palotai Zsolt, lemezlovas állítja majd öszsze a rendező útmutatásait szem előtt tartva, illetve vele egyetértésben.
- török épületek Magyarországon
3. Drámai hanghatások A történet, illetve a jelenet megfelelő pontjain: pl. ágyúgolyó becsapódás, puskaporos hordók fel-
robbanásának zaja stb.
- szövegek A bejárat fölé vetítjük félkörben:
4. Látványelemek A. nagyméretű diavetítés
-térképek magyarázatokkal, metszetek
Sulyok Balázs
Sulyok Sára
- családfák
24
Dobó István
Sulyok Anna Balassa János
Sulyok Krisztina Bocskai György
Balassi Bálint
Bocskai István
egyéb illusztrációk török élet
festmények Székely Bertalan: Egri nők B. számítógépes animációs vetítés megmutatjuk az egri vár alaprajzát elforgatjuk a rajzot megmutatjuk többféle szemszögből, mondjuk felülnézetből is ráközelítünk mondjuk a Gergely-bástyára nyilakkal jelezzük a török támadás pontjait C. látványelemek Nagy erejű, professzionális kültéri fényvetőkkel, vetítőkkel megvilágított épületrészletek illetve épületek a váron belül és kívül is (pl. a török minaret), lásd a mellékelt fényképeken.
suk az idelátogató külföldieknek, nem titkolt célunk a gyerekeket - mint az Elvarázsolt Kastélyban - előadásunkkal elbűvölni, s a csak ízelítőül bemutatott történelmi és irodalmi források elolvasásához nekik kedvet csinálni. Reményeink szerint hazaérve első dolguk az lesz, hogy leemelik a polcról az Egri csillagokat, és amíg a vaskos regénnyel nem végeznek, eszükbe sem jut majd bekapcsolni a számítógépet. Ugyanakkor az idősebb generációkat éppenséggel az ismert anyag segítségével szeretnénk megbarátkoztatni a multimédia talán alig ismert világával. Az előadás Eger turisztikai vonzerejét (s ezzel közvetve bevételeit) jelentősen megnövelhetné, és a város évente ismétlődő programjává válhat. Érzésünk szerint azonban ennél többről van szó. Amennyiben 2010 nyarán az egri várban sikerül bemutatnunk ezt a felejthetetlenebb élményt nyújtó hang- és fényjátékot, Eger városa joggal büszkélkedhet majd azzal, hogy új kulturális műfajt teremtett Magyarországon. Alkotók: Keszég László rendező, D.J.Palotai, Lengyel Anna dramaturg, Bányai Tamás mérnök.
D. pirotechnika Leginkább a csatáról szóló, második fejezetben, valamint a séta befejező látványos tűzijátékában. Utószó Eger a Balaton után Magyarország második legnépszerűbb pontja a hazai és külföldi turisták körében. Így persze, főleg nyári szezon lévén, mi is számolunk nemzetközi közönséggel. A fényhatásokat természetesen ők is ugyanúgy tudják értékelni, mint magyar vendégeink, az elhangzó szövegek helyett azonban részletes angol és/vagy német ismertetőt, illetve igény szerint akár minden jelenethez pontos műfordítást mellékelünk. Az egri várban ötven nyári napon keresztül minden este hatvan percen keresztül átélhető fény- és hangjáték éppúgy szól fiataloknak, mint az idősebb nemzedéknek, magyaroknak, mint külföldieknek. Közhely ma már az a szomorú megállapítás, hogy a gyerekeknek nem igen akaródzik olvasni. Hogy ami a mi generációnknak még legmeghatározóbb gyermekkori élménye volt, ma sok iskolásnak szenvedés, unalmas feladat csak. A kutatók részben az olvasás mai - internet-függő, videoklippes - szemmel nézve lassú tempóját illetve hasonló mérce szerint úgynevezett ingerszegény jellegét okolják. Túl azon, hogy a látványos egri várromot illetve kultúránk eme fejezetét teátrális élmény formájában bemutas-
25
PANELPROGRAM „…a városi környezet tele van csúnya sebhelyekkel. Könnyelmű sietségünkben elrontottuk a tájakat, és olyan városokkal vettük körül magunkat, amelyekre aligha lehetünk büszkék. Gyermekeink, akik ilyen környezetben élnek, aligha kapnak valami sugallatot arra nézve, hogy milyen tulajdonságok szükségesek városaik újjáalakításához és annak a rondaságnak az eltüntetéséhez, amelyet mi hagytunk rájuk örökül. Valóban különleges bátorság kell ahhoz, hogy ma szembenézzünk a megsemmisült táj furcsaságaival, a városok mind közönségesebb arcával, az ipari tájak mechanikus ritmusaival, amelyek annyira távol állnak szívverésünktől, vágyainktól és reményeinktől.” (Kepes György) A projekt célja a fenti gondolatok jegyében, hogy bátorságot merítsünk… Az 1970-es években kezdődött el a ma Felsőváros néven ismert, korábban Csebokszári lakótelepnek elkeresztelt városrész építése. Jelenleg a negyedben 7200 lakásban 17.300 lakos él, elsősorban többemeletes társasházakban. A Felsőváros a TESCO betelepülésével Eger egyik legjelentősebb bevásárló központjává is vált. A területfejlesztési koncepcióban foglaltak alapján napjainkban más nagyobb európai üzletláncok is megtelepednek a területen. A lakótelep az ott elhelyezett oktatási és nevelési intézmények okán gyermekek és fiatalok tucatjait fogadja naponta, ezért is indokolt, hogy a negyed egy esztétikusabb és élhetőbb városrésszé váljon. Az Európa Kulturális Fővárosa akciósorozat lehetőséget ad arra, hogy egy európai szakemberekből álló team átformálja a lakótelep arculatát, mindezt egy nagyszabású panelprogram keretében. Terveink szerint a program modellértékűvé válhatna a volt szocialista tagállamok hasonló helyzetű településrészeinek rehabilitációjára. A programban elsősorban fiatal építészek, mérnökök, kertépítők, tudósok és képzőművészek részvételére számítunk, akiket team munkára hívunk meg. A munka folyamatát és eredményeit nemzetközi szakmai hálózatokon keresztül és televíziós csatornák bevonásával népszerűsítjük. A projekt hatásaként várható, hogy javul a benne lakók életminősége, továbbá a városszépítő akció révén „a Csebokszári” a város egy sajátos attrakciójává válhat. A lakótelep és a történelmi belváros találkozási pontjában található a Szent Miklós városrész, amely a Felsővárosban tanuló diákság „vonulási útvonala” is egyben. Itt található az Egal klub és a Vitkovicsház. Mindkettő az ifjúság kedvelt közösségi színtere, ezért a közeljövőben a város jelentős fejlesztéseket eszközöl az intézmények helyiségeiben és azokat körülvevő területeken. Az így felújított negyed ezt követően egy, a város szelleméhez méltó összekötő kapocs lehet a régi és az új negyed között.
VÁROS A VÁROS ALATT PROJEKT (LÁTVÁNYPARK, TUDÁSKÖZPONT, MÉLYGARÁZS) „Ha városainkat megfelelő emberi környezetté tudjuk alakítani, akkor ismét megteremthetjük az emberi élet harmonikus feltételeit.”(Kepes) A projekt indokoltsága Az építészeti értékek, kulturális örökség megőrzésének fontos szempontja az átgondolt, a mai társadalmi és szociális igényekhez alkalmazkodó hasznosítás, ahol a beruházások megvalósításában a közösségi és vállalkozói források összekapcsolása kívánatos. Miután az Észak-magyarországi régió értékes természeti és kulturális adottságokkal rendelkezik és turisztikai potenciálja is jelentős, ezért joggal vetődik fel az Eger város alatt húzódó pincerendszer elsődlegesen turisztikai célú hasznosítása. Eger történelmi barokk városként a régió egyik leglátogatottabb turisztikai központjának számít. A városban és közvetlen térségében többféle turisztikai termék megtalálható, mint a termál- és gyógyturizmus, a barokk műemlékei révén a kulturális turizmus, a Bükk lábánál az ökoturizmus. Természeti adottságai tehát kiemelkedők, és gasztronómiai szempontból a borturizmus is igen jelentős. Ugyanakkor a szezonalítás még mindig jellemző, a térségbe látogatók nagyobb száma elsősorban a nyári hónapokban és munkaszüneti napokon keresi fel a várost. A térség infrastrukturális adottságai kiválóak, kommunális infrastrukturális ellátottsága jó, míg megközelíthetősége is megoldott az M3as autópálya révén. Eger város fejlődési lehetőségei viszonylag korlátozottak sajátos földrajzi, történelmi adottságai miatt, de lehetőség van a kulturális, történelmi emlék- és kiállítóhelyek turisztikai hasznosításának bővítésére, valamint a nemzetközileg, országosan is kiemelkedő jelentőségű programok szervezésére, melyek tartalmilag és minőségileg megfelelnek a főbb turisztikai célcsoportok igényeinek, ezáltal növelve a régió országos és nemzetközi vonzerejét, az itt eltöltött vendégéjszakák számát és a költés mértékét. A kulturális turizmus attrakciói, eseményei ugyanakkor a helyi lakosság számára is fontosak, annak identitástudatát, büszkeségét erősítik, jelentős közösségformáló hatásúak is egyben. A Város város alatt projekt nemcsak Magyarországon, hanem Európában is számon tartott egyedülálló attrakció lehet. A projekt célja tehát: egyedi, európai szintű attrakció létrehozása a barokk város földalatti birodalmában. A projekt első eleme a látványpark, amely bemutatja a középkori várost a kor hangulatát megelevenítő viaszfigurákkal, multimédiás technikával, effektekkel. A több útvonalat és programot is kínáló attrakció interaktív és kalandot ígérő is egyben. (Részletes leírás a „Fejlesztésekben”) A projekt második eleme a Tudásközpont „Az új technikai anyagok és eszközök alkalmazása, a művészetek és a tudományok kölcsönhatása, a különböző ismeretekkel és képességekkel rendelkező alkotók közeledése egy közösségi munka keretében, a vizuális kutatások kölcsönösségeinek tudatosítása a dinamikus és élettel teljes városi környezet kialakítására – ezek a modern kor kihívásai a vállalkozó szellemű képzőművészek és tervezők előtt.” (Kepes György)
26
Az impozáns elképzelés az Eszterházy Károly Főiskola terveiben kap hangsúlyt. A régió kiemelkedő tudományos és kutatás-fejlesztési tevékenységet végző intézménye egyben a város egyik jelentős konferencia helyszíne is. A Líceum jelenlegi épületének udvara alatt lehetőség nyílna egy exluzív, három szintes konferencia központ és színházterem megépítésére, amelyből összeköttetés nyílna a látványparkra is. A nagyszabású terv megvalósítása a kortárs művészetek, elsősorban a táncművészet számára nyitna eddig nem álmodott fejlődési lehetőségeket. (Részletes leírás a „Fejlesztésekben”) A projekt harmadik eleme a mélygarázs Az attrakciók működtetéséhez szükséges a közlekedési infrakstruktúra korszerűsítése, elsősorban a parkolók bővítése, amire szintén a föld alatti tér kínálkozik a legalkalmasabbnak. A mélygarázs program részletes kidolgozása a közeljövőben várható. A projekt további céljai: • a kistérségi települési önkormányzatok és a lakosság, szolgáltatók együttműködésében rejlő lehetőségek és értékek kibontása, • a természeti, építészeti és kulturális örökség védelme, • új munkahelyek teremtése, • a város és térsége, mint perspektivikus élettér megjelenítése, • a város, a térség és ezáltal a régió jövedelemtermelő képességének növelése. Turisztikai célcsoportjai: • A történelmi emlékhelyek megismerése iránt érdeklődők, tanulmányaikat elmélyítő diákok, iskolai csoportok, egyetemisták, • családi hétvégi kirándulók, az ún. 3. generációs kirándulók, akiknél az aktuális úticél kiválasztásában döntő, illetve megerősítő kritériumként jelenik meg egy-egy kulturális attrakció, egyedi helyszín és rendezvény is, • szórakozni vágyó fiatalok illetve társaságok, művészetkedvelők, akiknél az adott esemény (fesztivál, találkozó,színházi program-sorozat stb.) képezi a vonzerőt, • tudományos, technikai érdekességeket kedvelők, • a régióban üdülő vendégek, akiknél az attrakciók, programok „kiegészítő” jellegűek, színesítik, élményekben gazdagabbá teszik a régióban töltött időt, ösztönzik a hosszabb itt-tartózkodást, a nagyobb költést. A város turisztikai és kulturális kínálatát minőségileg bővítő projekt a 2010-es évet követően is hosszú távon fenntartható értékeket és vonzerőt jelent egész Európa és az európai polgárság számára. Eger, mint a régió kiemelkedő oktatási-tudományos központja Az Eszterházy Károly Főiskola szerepe az akciósorozatban Az egri Líceumnak 200 éves felsőoktatási hagyományai vannak. A főiskolát 1948-ban Debrecenben alapították azzal a céllal, hogy szaktanárokat képezzen. Az intézményt 14 oktatóval és 93 hallgatóval költöztették Egerbe, a Líceum épületébe. Azóta az egri főiskola több mint 30 ezer pedagógust, közművelődési szakembert adott a magyar közoktatás és társadalom számára. Napjainkban a főiskola 9500 főt meghaladó hallgatói létszámmal, 270 fős főállású oktatói karral, és több mint 350 oktatást segítő dolgozóval, valamint két kiváló gyakorlóiskolával rendelkező intézménnyé vált, így az Észak –magyarországi régió egyik meghatározó felsőoktatási bázisa. A 2004. évi decemberi adatok szerint a főiskolának tudományos minősítéssel vagy azzal egyenértékű művészeti díjjal rendelkező főállású oktatóink száma az eddigi legmagasabb, több mint 100. Erre alapozva a város nagymértékben számít a főiskola közreműködésére a kulturális programok és konferenciák lebonyolításában a Kulturális Főváros évben.
A kutatás-fejlesztés színvonalának és eredményességének növelése érdekében a főiskola nyitott minden új kapcsolatra, befektetői érdeklődésre és támogatásra. Bekapcsolódott a nemzeti kutatási és fejlesztési programokba, a régió igényeinek megfelelően részt vesz azokban az alkalmazott (pl. boranalitikai, élelmiszeranalitikai, talaj- és vízvizsgálati) kutatásokban, melyek regionális igényeket és a térség piaci szereplői által megfogalmazott feladatokat hivatottak megoldani, ezzel is kapcsolódva a térség innovációs kultúrájának fejlesztéséhez. A Gazdaságtudományi Intézeten belül pl. jelentős kutatási téma a fenntartható fejlődés és az EU-val kapcsolatos témakörök komplex vizsgálata, a felsőoktatás humánerőforrás fejlesztésének kérdései. A Médiainformatika Intézetben különböző multimédia előállításán dolgoznak, az e-learning és a távoktatás lehetséges intézményi alkalmazásait, továbbá a vizuális kommunikáció és médiakultúra kérdésköreit kutatják. Ezek eredményei beépülhetnek a 2010-es év programjaiba is. Ismereteink szerint az egri főiskola az ország egyetlen olyan főiskolája, ahol MTA kutatócsoport működik. A kutatások eredményei közvetlenül hasznosulnak a régió igényének megfelelően (pl. a bor- és élelmiszeranalitika, a környezettudomány, a talajtan, a napenergia hasznosítása, a hidrobiológiai, a növényélettan, a településföldrajz stb. területen). A Líceum az aktuális társadalmi igényekhez igazítottan több regionális hatású projektet tervezett, amelyek megvalósulásuk esetén közvetlenül is segíthetik a közösségi akciósorozat magas színvonalú lebonyolítását. Az oktatási projektek közül kettő közvetlenül is támogatja az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat megvalósulását, amennyiben a művészeti képzés helybeni lehetőségét teremti meg. Ezek az alábbiak: • Főiskolai végzettségű (Bsc) szak indítása bábszínész témakörben Célja olyan felsőoktatási eurokompatibilis, a Bolognai Egyezmény szellemének megfelelő kétféle kimenetet biztosító szak indítása, amely lehetővé teszi, hogy Magyarországon a bábszínész képzésnek kialakuljon a (fővárosi mellett) egy jelentős vidéki bázisa. Miután a felsőfokú bábszínész képzés Magyarországon rövid múltra tekint vissza, ezért szeretnénk életképes, hosszú távon fenntartható, diplomát adó képzést kialakítani az egri Bábszínház bázisán. A képzett szakemberek segítségével fejleszteni kívánjuk az EU régiók közötti együttműködést ezen a területen is. • Új postsecondery szakképzések (felsőfokú szakképzések) indítása szabadtéri játék-, makett- és bábkészítő szakképzésekben. Célja, hogy a képzésből kikerülő hallgatók képessé váljanak arra, hogy csökkentsék a gazdasági-társadalmi-, pedagógiai diszfunkciókat. A szakképzésből kikerülő fiatalok számára adottá váljon a lehetőség egyfajta orientációra, vagy a diploma megszerzéséig is érdeklődési körüknek megfelelő ismereteket sajátítsanak el. A két tervezett oktatási projekt is kifejezi a városnak és a főiskolának azt a szándékát, hogy kiemelt figyelmet kíván fordítani a jövőben is az ifjúságra és a gyermekekre. A Bábszínház nem csak mint kiemelkedő művészeti tevékenységet végző intézmény van jelen Egerben, hanem mint a gyermekek művészeti nevelésért felelős szervezet is, ezért fontos, hogy az értékközvetítésben magasan kvalifikált szakemberek vegyenek részt. Eger, mint turisztikai régiós központ A régió településeinek bevonása az akciósorozatba (várút, borút, palóc út, egészségturizmus) Az Észak-Magyarországi régió turisztikai adottságai sokrétűek, többeleműek. Ez a tény a régió meghatározó jelentőségű erőssége. A vonzerők jelentős része az utóbbi években fokozatosan felértékelődött, „divatossá”, a bővülő tartalmú turisztikai termékek, termékcsoportok iránti kereslet részévé vált. Bár jelenleg a vonzerők ismertsége, hívneve koránt sincs teljes körűen kihasználva, de a világörökség részévé nyilvánított Hollókő és az Aggteleki cseppkőbarlang, a történelmi borvidékek, a történelmi városok, emlékhelyek, nemzeti parkok, az ország legmagasabb pontjait adó hegyvidék különösen alkalmasak a régió vonzerejének további növelésére, régió-imázs formáló fejlesztésre.
27
Az Észak-Magyarország régió mind területét (13429 km2, 14,4%), mind az ott élők lélekszámát tekintve (1284 ezer fő, 12,7%) a negyedik a hét régió sorában. A városi népesség aránya itt a legkisebb, a térséget a kis települések dominanciája jellemzi. A régió területén találkozik az Északiközéphegység és az Alföld. A régió különböző fejlettségű területekre tagolódik. Az északkeleti, Szlovákiával határos sáv elmaradott mezőgazdasági, az északnyugati térség inkább ipari jellegű. A régió korábbi fejlődését megalapozó nehézipar gazdasági jelentőségét elvesztette, ugyanakkor még ma is jelentős a súlya az energiaiparnak, vegyiparnak, a gépiparnak és a fémfeldolgozásnak. Infrastruktúra vonatkozásában a kevésbé jól ellátott régió közé tartozik, a vízhálózat 85%, a szennyvíz 40% körüli ellátottsági mutatójával. Javult ugyanakkor az úthálózat állapota, s jelentős mértékben bővült a távközlési infrastruktúra is. A GDP termelésében a 7. (utolsó) helyen van a régió, az országos érték mintegy 9 %-át adja. A GDP-n belül arányaiban ennél is kisebb „a turisztikai területek”, a kereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltató ágazatok súlya, ami a turizmus alacsony gazdasági hatékonyságát jelzi. A GDP-n belül becsléseink alapján a turizmus-ágazat részaránya 3-4%-ot ér el, mely jelentősen alacsonyabb az országos értéknél, annak ellenére, hogy a vonzerők, a turisztikai értékek vonatkozásában kiemelkedően jelentős régióról van szó. Az országban nyilvántartott kereskedelmi szálláshelyek mintegy 10%-a található itt, ahol a vendégek mintegy 10,5%-a fordul meg. Az országos átlagnál jelentősen kisebb a külföldi vendégek részaránya. A régiót a kereskedelmi szálláshelyeken mintegy hatszázezer vendég keresi fel, mintegy másfélmillió vendégéjszakát töltve ott. A kiránduló, látogató turizmus, az üdülőházas, saját ingatlanos és rokonlátogató turizmus jelentős és növekvő aránya következtében ugyanakkor a régióban évente 2,5-3 millió turistával számolhatunk. A régió turisztikai hagyományai messzire nyúlnak vissza. Az egyes nevezetességek, vonzerők nemzedékek óta tömegeket mozgatnak meg (pl. Egri Vár, Aggteleki Cseppkőbarlang, Tapolcai-barlang, Mátra, Lillafüred, Szilvásvárad, stb.). A több mint két évtizede létrehozott, kiemelt minősítésű Mátra-Bükki Üdülőkörzet mindhárom megye területét érinti. Az üdülőkörzet látogatottsága országos összehasonlításban is magas, kiemelkedő.
28
A természeti, táji értékek mellett kiemelendő a térség nagyszámú, és többféle összetételű, jellegű gyógyhatású termálvize. A régió turisztikai infrastruktúrájának alapelemei kiépültek, területileg viszont meglehetősen egyenetlenül. A szolgáltatások színvonala, a szállásférőhelyek korszerűsége ugyanakkor elmarad az igényektől. A régió turizmusának egyik sajátossága az erős szezonalítás és a viszonylag rövid átlagos tartózkodási idő. Emiatt a fejlesztési koncepcióknak markánsan súlyoznia kell azon turisztikai termékekre, termékcsoportokra, amelyek a szezonalitás oldását, ill. a tartózkodási idő és bevételek növekedését eredményezik. Turisztikai szempontból a régió számára meghatározó a Budapest-Eger-Miskolc-Kassa tengely, amelyből országos és regionális jelentőségű „folyosók” ágaznak le Salgótarján (Szlovákia), Nyugat-Bükk, Gömör, illetőleg a Jászság, Tisza-tó, Zemplén irányába. Kedvező, hogy a régió határos, ill. részint érinti a Dunakanyart (Duna-Ipoly Nemzeti Park) és a Tisza Tavi Régiót (Hortobányi Nemzeti Park). Kevésbé tekinthető kedvezőnek, hogy a régió a meghatározó turisztikai keresleti főáramlatot jelentő nyugati határtól távolabb fekszik és a keleti, dél-keleti irányokban a régió turisztikai folyosói kevésbé kialakultak, kiépültek. A régió idegenforgalmi potenciálját elsősorban a változatos természeti-táji adottságok, építészeti emlékek, kulturális, népművészeti hagyományok, termálvizek a turisztikai rendezvények és a bor jelentik. A régiós turisztikai termékek fejlesztésének célja, hogy a kulturális, történelmi emlék- és kiállítóhelyek turisztikai hasznosítása megvalósuljon, valamint a nemzetközileg, országosan is kiemelkedő jelentőségű rendezvények tartalmilag és minőségileg megfeleljenek a főbb turisztikai célcsoportok igényeinek, ezáltal növelve a régió országos és nemzetközi vonzerejét. A meglévő épített és természeti adottságok önmagukban nem elégséges vonzerők, ezért az Európa Kulturális Fővárosa címért folyó versenyben programot szeretnénk kínálni az itt maradáshoz oly módon, hogy a kulturális rendezvények más turisztikai irányok fontos kiegészítői, „erősítői” is legyenek. Legfontosabb lépés e tekintetben az építészeti értékek, kulturális örökség megőrzésének átgondolt turisztikai célú hasznosítása, ahol a beruházások megvalósításában a közösségi és vállalkozói források összekapcsolása kívánatos. Régiós várút Szeretnénk elérni, hogy 2010-re az Észak-magyarországi régió várainak turisztikai célú komplex fejlesztése megvalósuljon. A projekt megvalósulásának földrajzi helyszíne A projektben az Észak-magyarországi Turisztikai Régió azon települései vesznek részt, melyek idegenforgalmi szempontból jelentős várral rendelkeznek. Ez a régió területén a következő településeket érinti közvetlenül: Boldogkőváralja, Cserépváralja, Eger, Füzér, Hollókő, Kisnána, Miskolc (Diósgyőr), Ónod, Regéc, Salgótarján, Sárospatak, Sirok, Szerencs. A turisztikai régió magába foglalja Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének legnagyobb részét. Nógrád megyéből nem tartozik ide a Börzsöny térsége, illetve Heves megyéből a Tisza-tó térsége. A régió területe az Alföld északi peremét és az Északi-középhegység túlnyomó részét foglalja magába természet-földrajzilag. A közvetlenül érintett települések között megtalálhatóak a régió nagy, megyei jogú városai: Miskolc, Eger, Salgótarján. Neves történelmi kisvárosokban is van a projekthez kapcsolódó vár: Sárospatak, Szerencs.
Különböző típusú kis települések, falvak is részt vesznek a projektben, melyek nem ritkán hátrányos helyzetű kistérségekben fekszenek: Boldogkőváralja, Cserépváralja, Füzér, Hollókő (Világörökség része), Kisnána, Ónod, Regéc, Sirok. Az érintett települések viszonylag egységesen fedik le a turisztikai régió teljes területét egészen az ország észak-keleti részéig. A projekt által érintett települések közül több is közvetlenül határ menti területen van, nem messze a szomszédos Szlovákiától. A projekt indokoltsága A rendszerváltás után a nehézipar és az agrárium válságával a régióban felértékelődött a szolgáltató szektoron belül az idegenforgalom szerepe. Alapproblémaként azonosítható, hogy a régió várainak turisztikai adottságai nincsenek kellően kiaknázva. Betudható ez annak, hogy több helyütt nem megfelelő a várak műszaki állapota, a turisztikai infrastruktúra, nincsenek felkészítve a várak a minőségi turizmusra, hiányzik az egységes regionális és így hatásosabb marketing. Az észak-magyarországi várak régiós szintű, egységes és komplex fejlesztésével a meglévő nemzeti értékek megmentése mellett biztosítható a turizmus jövőbeni fejlődése. A projekt megvalósulása esetén kialakulnak a tematikus, kulturális várutak a szükséges infrastruktúrával, megfelelő szervezeti háttérrel. Mindezzel nő a turizmus színvonala, a turizmusban közvetlenül és közvetetten foglalkoztatottak száma, a turizmusból származó különféle bevételek nagysága. Fontos tényező továbbá, hogy a várak nagy része olyan kistérségekben helyezkedik el, ahol a munkanélküliség aránya az országos átlag felett van. A projekt egyrészről a várak felújításakor adhat munkát a helyieknek, másrészről hosszú távon a turizmus fejlődésével járul hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez illetve a foglalkozási struktúra modernizálásához. A projekt környezetének az Észak-magyarországi Régió felel meg. Ebben a régióban több, hátrányos helyzetű kistérség is érintett a projekt kapcsán. Még az országos hírű, Világörökségi helyszín Hollókő is küzd a falu elöregedésének problémájával. Nehéz gazdasági helyzetben lévő településnek nevezhető több olyan érintett település is, amely a nagy foglalkoztatóktól és innovatív gazdasági centrumoktól távol esik: pl. Cserépváralja, Regéc, Füzér, Boldogkőváralja. Több érintett településen is érezhetők még a rendszerváltás utáni nehézipari struktúraváltás következményei, ami munkahelyek megszűnésével járt (Salgótarján, Miskolc, Ónod, Sirok). Gazdasági szempontból talán csak a hagyományosan közkedvelt turisztikai célpont Eger mondhatja magát sikeres városnak. Itt a vár, amely egyben a leglátogatottabb vidéki múzeum, a környék legjelentősebb idegenforgalmi vonzó tényezője. A projekt előzményének tekinthető egyrészről a várak egyenként elkezdett fejlesztési folyamata. Ez több helyen már eredményeket is mutat (Boldogkő, Eger, Kisnána stb.), míg másutt a fejlesztések közepette illetve elején vannak (pl. Salgóvára, Sirok ill. Ónod). Előzménynek tekinthető másrészről az alulról jövő kezdeményezés, melyet a füzéri polgármester indított: a régió várainak összefogásához az összes érintett vár csatlakozott a régióban és melléjük állt a Magyar Turizmus Rt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága is, mint támogató partner. Ennek az összefogásnak az eredményeként 2003 júniusában megalakul a Felső-Magyarországi Várak Egyesülete, mely országosan egyedülálló szervezet és az idegenforgalmi szereplők együttműködésének modellértékű példájának nevezhető. A projekt célja, célcsoportja A projekt konkrét célja, hogy 2004-2006-ban kialakuljanak tematikus kulturális vártúrák az Észak-magyarországi Turisztikai Régió területén, melyek mint komplex turisztikai termékek jelenhetnek meg. Az egységesen kialakított, utakra felfűzött, kiajánlható programokkal elérhető, hogy a
régióban található várak turisztikai lehetőségei kellően ki legyenek használva. Így ezek a történelmi és kulturális értékek méltó módon bemutathatóak az érdeklődő belföldi és külföldi látogatóknak. Ezek a kulturális utak hozzájárulnak a turizmus színvonalának növeléséhez és hosszú távon szervesen összekapcsolhatók az Európában már bevezetett különböző kulturális utakkal. A projekt célja az is, hogy a várak bemutassák a látogatóknak és a fiatalabb korosztályoknak a település történelmét és kultúráját és ezen keresztül a térség kulturális öröksége is megmaradjon a jövő generációk számára. Általános cél tehát, hogy a régióban található várak jó turisztikai adottságait kihasználják az érintettek. A projekt hatása: • az érintett települések önkormányzatai számára pozitív a projekt, mert mint kezelők bevételük származik a turizmus fejlődéséből direkt és indirekt módon, nő a foglalkoztatottság a településeken, nő a település ismertsége, javul a települési összkép minősége, • érintett települések lakosai számára új munkalehetőségek nyílnak, modernizálódik a foglalkozási struktúra, több helyen nő a falusi turizmus jelentősége, • a turisztikai szolgáltatók (programszervezők, szállásadók, vendéglátók, stb.) az érintett településeken a jövőben építhetnek a minőségi turisztikai adottságokra, • a projektből természetesen a bel- és külföldi látogatók is profitálnak, mivel minőségi szolgáltatásokat kapnak. A várak komplex fejlesztése továbbgyűrűző hatást fejt ki a várak környékén található településeken a falusi turizmusra, az ökoturizmusra, az ifjúsági turizmusra és az idegenforgalom különböző ágaira; közvetve kihat ezen kívül az idegenforgalmi szektor "beszállítóira" is (mezőgazdasági termelés, élelmiszeripar, tercier szektor érintett ágai). Régiós borút kialakítása és fejlesztése A hazai borvidékeken a szőlő- és bortermelésnek több évszázados hagyományai vannak. A bortermelés és a hozzá kötődő tradíciók, társadalmi, gazdasági, kulturális értékek kitűnő lehetőségeket kínálnak a borturizmus fejlesztésére. A bor-építészet-kultúra-vendéglátás hagyományainak gazdagsága és mai értékei, színvonalas szolgáltatásai a borvidékeken alapja (országszerte) a borturizmus kibontakozásának, a borutak kialakításának. A színvonalas bortermelés és borkultúra, az épített és kulturális örökség értékei, a vendégszeretet, a családiasság, a falusi turizmus mind-mind kitűnő alap az adott régió-, térség imázs kialakításához is. A tematikus utak jelentősége a turizmusban egyre nyilvánvalóbb Európa-szerte. Napjainkra jelentős ismertséget szerzett, sikeres idegenforgalmi terméknek minősülnek a bor, mint az európai civilizáció leggazdagabb hagyományokkal rendelkező öröksége. A folyamatosan szerveződő borutak jó lehetőséget kínálnak a régió kulturális értékeinek bemutatására is. Európa Kulturális Fővárosaként, 2010-ben a borutak mentén, a kialakult hagyományokra építve írótáborokat, írótalálkozókat szervezünk. A projekt megvalósításában partnerként kívánunk együttműködni Tokajjal, ahol a nemzetközi írótábornak több évtizedes hagyományai vannak. Bár a borutaknál a program vázát a szőlő- és borkultúra helyi megjelenési formái adják, (a szőlőskertektől, a pincéken, a palackozókon át a gasztronómiai létesítményekig) a látogatók a kijelölt úton végighaladva megismerhetik a történeti, kulturális értékeket is. A kapcsolódó rendezvényeken (szüret, borfesztivál, borárverés, borrendi ceremónia stb.) részesei lehetnek a tradíciók továbbélésének. A program gerincére a szállásadás, az aktív kikapcsolódás és ellátás jellemző formái fűződnek fel, így teljessé téve a kínálatot. A borút tehát olyan komplex turisztikai termék, mely sajátos, egyedi kínálatokkal rendelkezik, szervezett egységben működik, a piacra jutást közösségi marketing segíti, szolgáltatásai minősítettek és garantáltan megfelelnek a nemzetközi turisztikai elvárásoknak is. Az észak-magyarországi turisztikai régió a borturizmus tekintetében egyedülálló adottságokkal bír. A Tokaj-Hegyaljai Borvidék az UNESCO Világörökség részévé vált, mely megsokszoroz-
29
va teszi indokolttá a térség további turisztikai fejlesztését, valamint kulturális értékeinek megóvását a fenntartható turizmus fejlesztés elveinek figyelembe vételével. A projekt megvalósítása érdekében az érintettek szorgalmazták a Felső-magyarországi (Észak-magyarországi) Borút létrehozását, a négy történelmi borvidéken található borutak összefogását. A Mátraaljai Borút, Egri Borút, Bükkaljai Borút, Történelmi Borút - Tállya, valamint a Tokaj-hegyaljai Borút Felső-magyarországi Borút Szövetséget hozott létre a Felső-magyarországi Borút turisztikai fejlesztése érdekében. A projekt célja: A régió négy történelmi borvidékének vezető turisztikai vonzerővé fejlesztése, valamint a gasztronómiai hagyományok ápolása, felelevenítése révén helyi, kiegészítő turisztikai termékek, kulturális programok kialakítása. A nemzetközileg is ismert bor-kultúra turisztikai hasznosítása. A borút társadalmi- és gazdasági céljai: • a települési önkormányzatok és a lakosság, gazdálkodók együttműködésében rejlő lehetőségek és értékek kibontása, • a természeti, építészeti és kulturális örökség védelme, • új munkahelyek teremtése, • a régió, mint perspektivikus élettér megjelenítése, • az elvándorlás megállítása, • a régió jövedelemtermelő képességének növelése, • kis- és középvállalkozások megerősödése a borászat és a szolgáltatás terén, • borértékesítés fellendítése, • a régióban lévő töke mobilizálása, és további külső befektetők bevonása. Országos viszonylatban egyedülálló a projekt: meghatározó súlyú borvidékekkel és kimagasló borpalettával rendelkező területen átívelő változatos turisztikai lehetőségekkel társított borút csak ÉszakMagyarországon valósítható meg. Régiós hatás A borút a színes borpalettától, a tradícióktól, a sokszínű turisztikai kínálattól jól értékesíthetővé válik, komplexitása felülmúlja az országban lévő egyéb borutakat. Rendkívül pozitívan ható és kihasználható a regionális borútmarketing szempontjából, hogy a Tokajhegyaljai kultúrtájat a Világörökség részévé nyilvánították, továbbá hogy a Tokaj-hegyaljai zárt borvidék, valamint az országosan és nemzetközileg is elismert Tokaji Aszú és az Egri Bikavér már bevezetett márka. Palóc Út, mint a néphagyomány tematikus útja „A magyar népi műveltség – amelyben benne rejlik a hagyományos és a folyamatosan új…sajátosan integrálódott, egymással láncszerűen összefüggő, vonalhatárokkal el nem válaszható, az etnikumot is kifejező szubkultúrák sokszínű freskója.”(Gunda Béla) A remélhetőleg 2010-re kiteljesedő tematikus út azt hivatott felmutatni, hogy a magyar népi kultúra ezer esztendő alatt kölcsönhatásban állt az európai kultúrákkal és ezáltal maga is európaivá vált, ugyanakkor a palócság a kulturális vonzerő szempontjából kuriózumnak számító olyan egyedi vonzerő, mely sehol máshol nem lelhető fel. A palócság túlnyomó részt - földrajzi értelemben – Nógrád megye területéhez kötődik. A palóc értékek feltárása és idegenforgalmi hasznosítása érdekében jelentős tapasztalatok halmozódtak fel és lépések is történtek a palóc kultúra ismertté tétele érdekében: nem utolsó sorban Hollókő a Világörökség része lett. E tekintetben a Heves megye ezen része által érintett földrajzi terület elsősorban a megye északi része, a Mátrától északra fekvő térségek ill. egyéb kapcsolódó, palóc értékekkel rendelkező hátrányos helyzetű települések.
30
A Palóc Út, mint tematikus út kialakítása és működése nagyban hasonlít a már közismert borutakhoz. A Palóc Út Egyesület megalakulása egyfajta lehetőséget biztosíthat a tematikus út működtetésére, menedzselésére, tevékenységének koordinálására. A tematikus út létrehozásával valójában egy „virtuális” termék jön létre: célkitűzés a meglévő, a térségben nagy számban jelen lévő autentikus palóc és népi értékek feltárása, a palóc hagyománnyal rendelkező, főként hátrányos helyzetű települések együttműködésének megteremtése. A Palóc Út – a borútakhoz hasonlóan - nem más, mint egy együttműködési forma, mely a turisták számára jobban láthatóvá, érthetővé és megismerhetővé teszi a térség palóc és népművészeti értékeit – nem utolsósorban úgy, hogy a vonzerőkhöz hozzárendeli, hozzá kapcsolja az igénybevételt segítő turisztikai alapszolgáltatások széles körét ((Palóc Út stand, zenés-táncos folklórprogramok, palóc viselet-bemutató, palóc ételek kóstolója, kézműves mesterségek bemutatói stb.). Hosszabb távon alapvetően fontos célkitűzés és kulcsszó a fejlesztés. A meglévő vonzerők és adottságok összehangolása és a működés megkezdése előtt át kell tekinteni, hogy a Palóc Út mentén, annak településein vagy egyes objektumaiban milyen fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a palócság értékeivel összefüggő, annak bemutatását célzó turisztikai kínálat gazdagabb, színvonalasabb, korszerűbb legyen. Erre példa a mátraderecskei Kézműves Ház, mely a Palóc Út egyik fontos állomása lesz. A leendő Palóc Út részét képező objektumokban nyílik lehetőség a turisták színvonalasabb kiszolgálását biztosító fejlesztések megvalósítására. Szeretnék, ha ebben a megközelítésben a Palóc Út kialakulása és működése éppen az ilyen és ehhez hasonló fejlesztési lépések egész sorozatát idézné elő, ill. azokhoz pozitívan járulna hozzá mind Heves, mind Nógrád megyékben. E tekintetben „fejlesztésnek” tekinthető: • egyrészt a meglévő objektumok (múzeumok, tájházak, faluházak, templomok stb.) felújítása, rekonstrukciója, • másrészt új objektumok, azaz új, eddig nem létező vonzerők létrehozása (új kézműves központok, interaktív műhelyek, népművészeti kiállítások, új palóc és népi jellegű szálláshelyek a falusi turizmus keretében stb.) Fontos rögzíteni azt is, hogy a Palóc Út tematikus turisztikai útvonalat „nyitott rendszerként” képzeljük el – ahhoz bármely település, vagy szolgáltató csatlakozhat abban az esetben, ha a „csatlakozás” feltételei teljesülnek. A Palóc Út - mint nyitott és dinamikus rendszer – továbbfejlesztésénél, hosszabb távra szólóan már most gondolni kell a szlovák területek részvételére, bekapcsolódására. Ez nemcsak célszerű és kívánatos, hanem hatékony módszer lehet a határon túli kulturális együttműködésre. E célkitűzést is jól szolgálhatja a Besztercebánya megyével kialakítandó testvérmegyei kapcsolat. A Palóc Útnak pozitív hatása lehet a diákturizmusra (szervezett osztálykirándulások), a szakmai turizmusra (néprajzosok, művelődési szakemberek, szociológusok, pedagógusok, művészek stb.), a senior turizmusra (nyugdíjasok) vagy akár a külföldön élő, elszármazott és hazájára nosztalgiával visszagondoló, gyökereket kereső magyarok vonzására. A lehetőségek adottak, a Nógrád megyei – és következő lépésben a szlovákiai - partnerekkel történő intenzív együttműködésben esély látszik a célkitűzések megvalósítására 2010-ig.
Egészségturisztikai projekt Egészségturisztikai klaszter, mint régiós együttműködési forma A régiónak egyik kiemelkedő turisztikai terméke az egészségturizmus, ezért elengedhetetlen hogy kellő figyelem összpontosuljon ezen turisztikai termék hosszú távú fejlesztésére és működtetésére. Az Észak-magyarországi Egészségturisztikai Klaszter az Észak-magyarországi fürdők fejlesztési és marketing együttműködésén túl a gyógy- termál és a wellness turizmus szolgáltatói bázisának önkéntes együttműködésén alapszik. Az egészségturisztikai klaszter létrehozása és működtetése egy olyan példaértékű összefogást eredményez, mely alapja lehet további tematikus klaszterek létrehozásának és eredményes működtetésének, ezáltal elősegítve hosszútávon is az Észak-magyarországi Régió versenyképességének növelését. Ez a mintaprogram a klaszter szervezeti kialakításának, céljainak, feladatainak tevékenységi körének meghatározását szolgálja. A cél nemcsak non profit és profit alapú cégek tömörítése, hanem az üzemeltetők és tulajdonosok integrálása a klaszter keretei közé, mely biztosítja számukra a célirányos és hatékony hosszútávú együttműködés lehetőségét.
Az egészségturizmus, mint a kistérség fő turizmusfejlesztő tényezője A turisztikai kínálatot Eger ismertségére lehet alapozni. Az egészségturizmus tekintetében külön ki kell emelni „barokk fürdőváros”-t, a folyamatosan korszerűsödő, szép környezetben fekvő Termál fürdőt, a Török fürdőt, a Makovecz által tervezett új Bitskey Aladár fedett uszodát és a szabadtéri uszodát. A városnak még egy gyógyszállója is van, és további magánerős befektetések várhatóak a közeljövőben az érintett területen.
Az Észak-magyarországi Egészség-turisztikai Klaszter konkrét céljai a következők: • a régióban a gyógy- termál és wellness turizmus területén működő szervezetek vállalkozások hatékony együttműködésének kialakítása, • ezen szervezetek, vállalkozások turisztikai, gazdasági, innovációs helyzetének felmérése, értékelése és minősítése egy jól kidolgozott minősítési rendszer alapján, • egy új, egységes arculat elemeinek kidolgozása és bevezetése, • a klaszter tagjai által elfogadott közös marketing stratégia kidolgozása, majd megvalósítása, • humán erőforrás fejlesztése, • a megalapozott termál és gyógyturisztikai kutatások támogatása, • a fejlesztésekhez szükséges források feltárása, • a partnerek közötti koordináció és együttműködés fejlesztése, • szolgáltatói hálózat kialakítása, bővítése és koordinálása • a versenyképesség növelését szolgáló beruházások, fejlesztések elősegítése, támogatása és összehangolása, • Európai szakmai szervezetekkel történő kapcsolatfelvétel, partnerségi viszony kialakítása.
Az egerszalóki gyógyfürdőre, mint vezérprojektre épülő kistérségi fejlesztések Egerszalókon kívül elsősorban Kerecsend, Demjén, Egerszólát és Egerbakta számára jelenthetnek meghatározó húzóerőt, a kistérség többi településének fejlődésére az Egerhez kapcsolódó fejlesztések nagyobb hatással lehetnek. Amennyiben megépül Eger felé a tervezett feltáró út, akkor a felsorolt településekhez Andornaktálya, Nagytálya, Maklár, illetve Ostoros és Novaj könnyebben kapcsolódhat. Noszvaj és Szomolya, illetve Felsőtárkány viszont mindenképpen önállóbb fejlődési pályán fog mozogni.
A projekt indokoltsága Ma már szinte alig létezik olyan turisztikai régió, mely az egészségturizmus témáját valamely formában ne tűzte volna a zászlajára. A gyógy- és egészség-turisztikai piac fejlődése napjainkban rendkívül dinamikus. Ez egyaránt érinti mind a keresleti, mind a kínálati oldalt. A keresleti oldalon néhány társadalmi folyamat különösen jelentős pozitív hatással van a gyógy- és egészségturizmus fejlődésére. • a várható élettartam folyamatos emelkedése miatt a nyugdíjas évek fázisa időben kitolódik, meghosszabbodik, • a lakosság elöregedése következtében az idősek aránya a társadalom égészén belül folyamatosan emelkedik E megatrendek eredménye, hogy a lakosság körében az egészséghez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások iránti kereslet folyamatosan növekszik. Mivel az egészség és a szabadidő területei rendkívül szoros kapcsolatban állnak egymással, így nem nehéz megjósolni, hogy a szabadidő és a turizmus ágazat is jelentős mértékben fog profitálni ebből a fejlődésből. Az egészség-turisztikai szolgáltatások iránti kereslet már ma is egyike a turizmus szektor legjelentősebb növekedési területeinek.
A térséggel kapcsolatosan kijelenthető, hogy a nemzetközi idegenforgalom sikere döntő részben azon múlik, hogy Egert mennyire sikerül bevezetni a nemzetközi turisztikai piacon. Amennyiben 2010ben Eger elnyeri az Európa Kulturális Fővárosa címet, annak hozadéka megsokszorozott előnyt jelenthetne a térség kisebb településeinek is: • Az ide irányuló kiránduló-turizmus volumenét a fenti tény befolyásolhatja, különösen a külföldi látogatók vonatkozásában. • A térségre irányuló utazási döntésnél kiemelkedő szemponttá válhat, hogy Eger kulturális főváros, ezért a vendégek különleges programokra is számíthatnának a rekreáció mellett.
Egerszalók természeti és földrajzi adottságai egyaránt kiválóak. A szinte érintetlen természeti környezetben fekvő hőforrás már egymagában is értékes. Egerszalókon a dombos vidék és erdő látványa elősegíti a kikapcsolódást, felüdülést. Magyarországon ilyen természetes állapotában kevés fürdőt hagytak meg. A sódomb olyan ritka természeti jelenség, egyedülálló látványosság, amely feltétlenül fokozott védelemre érdemes (a világon csak a Yellowstone parkban és a törökországi Pamukkale-ban található jelentősebb ilyen képződmény). Egerszalók elsősorban hazai viszonylatban már ma is jól ismert, és kiépítettségéhez képest kivételesen nagy forgalmú fürdőként működik. A sódomb miatt Egerszalók a legnépszerűbb magyar fürdővé válhat. Az új strand és gyógyfürdő a nemzetközi turisztikai piacon is egyedi, ismert és keresett célállomás lehet. Egerszalók üdülőfaluvá válhat, és ebben az esetben az északi részén található 130 hektár vízfelületű tó (víztároló) jelentős vízisport-centrumként fejleszthető. Egerszalók és a kistérség többi településének fejlesztési szempontjából az is fontos, hogy az egri történelmi borvidék részei. Az egerszalóki fürdőfejlesztési projekttel érintett települések: Demjén, Kerecsend, Egerszólát, Ostoros, Szomolya, Felsőtárkány és Noszvaj. Noszvaj A de la Motte kastély a kistérség jelentős látnivalója. Francia jellegű dekorációja miatt is érdeklődésre tarthat számot, az egerszalóki vendégek számára is kirándulási lehetőség. Jelenleg és a későbbiekben is a Nemzetközi Filmművészeti Nyári Egyetem otthona. A kistérség lehetséges komplex turisztikai projektjei Barlanglakások A barlanglakások a tufába vájt pincékhez hasonló megjelenésűek, amelyek bortároláson kívül lakhelyül is szolgáltak. Ostoroson, Noszvajon, Szomolyán, Cserépfalun, Cserépváralján különösen sok
31
egykori pinceház található. A pinceházak állapotának javításával, továbbá mint a falvak karakteres településképi elemeinek megőrzésével, fenntartásával a vidék életét bemutató tájházak kialakításával lehetséges (meglévő barlanglakásos tájházzal Cserépváralján és Szomolyán találkozhatunk). Ostoroson (Verem-part), illetve Cserépfalun (régi barlanglakások: ún. „Kisamerika”). Az arra alkalmas pinceházakban vendéglátóhelyek, turistaszállások kialakítása, illetve ezek üzemeltetése lehetséges a vállalkozói tőke aktivizálásával. A pinceházak többsége ugyanakkor a borturizmushoz is jól kapcsolható, amennyiben a tufába vájt üregeket főként bortárolásra használják (borkóstolás). Kaptárkövek A kaptárkövek a Bükkalja legsajátosabb kultúrtörténeti emlékei. Mivel Európában egyedülálló értékekről van szó, védelmükre, és bemutatásukra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A kaptárkövek közül főként azokat lehet bevonni a térség idegenforgalmi vérkeringésébe, amelyek a tufakúpok sorában is a leglátványosabbak, viszonylag könnyen megközelíthetők. A kaptárköveket turistautakkal, gyalogösvényekkel kívánjuk feltárni a Kaptárkő Természetvédelmi Egyesület, a Heves Megyei Természetbarát Szövetség, a Bükki Nemzeti Park és a Kistérségi Társuláson keresztül az önkormányzatok bevonásával. Az utak kialakításánál messzemenően figyelembe vesszük, hogy a tufakúpok biztonságosan megközelíthetők legyenek, ugyanakkor a talaj, és a kaptárkövek anyaga, a tufa ne erodálódjon. A tufakúpok közvetlen környezetében javasolt a fás növényzet visszaszorítása oly mértékben, hogy a kaptárkövek megközelíthetők legyenek, körüljárásuk ne ütközzön akadályba, továbbá tájképi megjelenésüket ne korlátozza. A kaptárkövekhez hasonlóan javasolt az állattartással, és növénytermesztéssel kapcsolatos tufába vájt üregek (pásztorkunyhó, juhhodály, gabonás verem) megőrzése, fenntartása, bemutatása (pl. az egerszalóki juhhodály, valamint a cserépfalui juhakol eredeti funkciójában való hasznosítása). Ökoturizmus A Bükki Nemzeti Park jelentős turisztikai vonzerő. A bakancsos turisták mellett az ökoturizmus és az aktívturizmus (pl. siklóernyő, mounten bike, sziklamászás) területén vannak lehetőségek. „A csönd, a nyugalom, a tiszta levegő alapkínálatunk részét képezi”, és a közös vonások között jellemző „talán a rendszeres borozgatással járó kedélyesség és a falusi élettel összefüggő vendégszeretet”. Nem szabad lebecsülni ezeket az értékeket, ha azt akarjuk, hogy a vendégek visszajárjanak. Az ökoturizmus helyszínéül a természetvédelmi területek szolgálnak. A térség természetvédelmi területei közül három helyi, valamint két országos jelentőségű védett terület jelölhető ki, amelyek az ökoturizmus keretében is bemutathatók. A védett területeken javasolt tanösvények kialakítása, továbbá természetvédelmi szakemberek által vezetett „ökotúrák” szervezése. A Kerecsendi erdő (országos jelentőségű természetvédelmi terület) könnyen megközelíthető, hiszen a 3-as főút mellett fekszik. Az erdő területén botanikai tanösvény kialakítása lehetséges, a főút mentén parkolóhely létesítése szükséges. A helyi védettségű területek közül a Nagy-Egeden már létezik geológiai–botanikai–zoológiai tanösvény. Ennek fenntartása, karbantartása is szükséges. Ehhez kapcsolódóan javasolt továbbá a Dobó István kilátó felújítása, a hegytetőn kulturált pihenőhely kialakítása. Az egerbaktai tőzegmohás láptavak helyi jelentőségű természetvédelmi területén szintén botanikai tanösvény kialakítása indokolt. Ajánlott útvonal: Egerbakta – Baktai-tó – Egerbakta. A demjéni kaptárkövek tanösvénnyel való összekapcsolása a településből kiindulóan ad lehetőséget egy rövidebb túra teljesítésére. Javasolt útvonal: Demjén – Bányaél – Eresztvény-völgy – Hegyeskőtető – Remete-völgy – Demjén. Kerékpáros turizmus A kerékpározás a legmegfelelőbb mód arra, hogy bejárjuk és megismerjük a vidék településeit. A kerékpáros turizmus még kevésbé elterjedt a Bükkalján, ezért mindenképp indokolt az aktív turizmus e
32
formájának népszerűsítése. Szeretnénk létrehozni „kerékpárbázisok”-at, ahol a kerékpárok tárolására, kölcsönzésére nyílik majd lehetőség. Terveink szerint a vasútállomások mellett, a túraútvonalak mentén kerékpárbázisokat hoznánk létre. Távolabbi cél lehet két országos jelentőségű kerékpárút kialakítása, amelyek észak–déli irányban szelnék át az Egri-Bükkalját és környékét. A tervezett fejlesztések a civil szervezetek, ifjúsági intézmények és az önkormányzatok bevonásával valósulhatnak meg. Eger és térsége közlekedésének fejlesztése Az Egri-Bükkalja és környéke fő idegenforgalmi tengelye az Eger-patak völgyében, a füzesabony– putnoki vasútvonal mentén húzódik. Ez a közlekedési irány a turisták számára vélhetően a jövőben is meghatározó marad. Éppen ezért nem csak kizárólag a kelet-nyugati irányú idegenforgalmi tengely kialakítását kell szem előtt tartani (lásd közúti kapcsolatok javítása). A vasút mint környezetbarát közlekedési eszköz, idegenforgalmi látványosság, illetve a hozzá kapcsolódó fejlesztések jelentős szerepet tölthetnek be a térség idegenforgalmában, és egyes területek tehermentesítésében. A füzesabony– putnoki vasútvonal állomásainak, megállóhelyeinek „élővé” tétele, bekapcsolása az idegenforgalomba, fejlesztésre vár. Az említettek mellett Makláron, Egervár megállóhelyen, Eger-Felnémeten kerékpárkölcsönző, illetve kerékpártárolók elhelyezése indokolt. Az elhagyott, illetve már nem vasúti célokat szolgáló egykori megállóhelyek épületét egyedi tájértékként szeretnénk megőrizni. Ezeket eredeti formájukban lehetséges felújítani, fenntartani: Andornaktálya alsó, Tihamér, Almár. Középtávon szeretnénk az Eger vasútállomás és Felnémet közötti pályaszakasz bekapcsolását a városi tömegközlekedésbe. Ennek érdekében szükséges városi megállóhelyek létesítése, azok megközelítésének biztosítása. A vasúti tömegközlekedés lényegesen tehermentesítheti az egri belváros busz-, illetve gépkocsiforgalmát is. Hosszútávon az eger–felnémeti pályaszakaszon a széles és a keskeny nyomtáv kombinációjával kialakított vasúti pálya megépítését szeretnénk megoldani. A felnémeti vasútállomásról a keskeny nyomközű vasút továbbvezetése két irányban elképzelhető: egyrészt Felsőtárkány, másrészt az Almár-völgy felé. A beruházás megvalósulásával az egri vasútállomásról átszállás nélkül, környezetkímélő közlekedési eszközzel lehetővé válik a két tervezett kirándulóközpont (Felsőtárkány, Almár-völgy) elérése anélkül, hogy a turisták gépkocsijukat vagy autóbuszukat használnák. A felsőtárkányi keskeny nyomközű vasút összekapcsolása a városi keskeny nyomközű szakasszal szintén a fenti célokat szolgálná. A vasút nyomvonalát a felnémet–felsőtárkányi műút mellett (ahogyan az 1970-es évekig is volt), illetve Felsőtárkány fő utcáján javasoljuk végigvezetni oly módon, hogy csatlakozzon a jelenlegi kisvasút végállomásához. Ezzel a kisvasút bekapcsolható a település tömegközlekedésébe, az autóbuszok helyett keskeny nyomközű vasúti szerelvények is szállíthatják az utasokat Felsőtárkány és Eger között. (A javaslat a kerékpárút kiépítése miatt további kidolgozást igényel.) Annak érdekében, hogy a térségbe gépkocsival, autóbusszal érkező turisták is igénybe vehessék a vasúti tömegközlekedést, buszterminálok, gépkocsiparkolók kialakítása szükséges több helyen, pl. a tihaméri vasúti megállóhely mellett, a felnémeti, az egri állomás térségében (ill. a TESCO-nál adott). A turistáknak így lehetőségük nyílik, hogy az említett helyeken hagyják gépjárművüket, és innen vasúton utazhassanak tovább akár Eger belvárosa, akár a közeli hegyek felé. Célszerű megoldani a vasúti közlekedés, illetve a távolsági buszjáratok összehangolását, a közvetlen átszállási kapcsolatok biztosítását. Ennek első lépéseként az Eger városi buszpályaudvart kiköltöztetjük a történelmi belvárosból. A régiónak közforgalmi repülőtere nincs. A meglévő, füves sportrepülőterek (pl. Eger-Maklár, Gyöngyös-Pipishelgy illetve Miskolc, Sárospatak) sportolásra, hobby tevékenységre alkalmasak. Fejlesztésük elsősorban a hobby-repülősök igényeinek figyelembe vételével szükséges. A régió idegenforgalma szempontjából sem lenne elhanyagolgató a települések közlekedési szolgáltatásainak, így a maklári
repülőtérnek a fejlesztése, a mezőkövesdi, esetleg a régión kívüli kunmadarasi volt honvédelmi repülőterek polgári célú hasznosítása. Figyelmet érdemel, hogy az utóbbi években a régió kínálata a sárkányrepüléssel is bővült (EgerEgedhegy, Gyöngyös-Pipishegy). Ezáltal, ill. kis-gépes sétarepüléssel, hőlégballon túrákkal a régió turisztikai szolgáltatási kínálata is fejlődött. Egri kistérségi informatikai projekt A magyarországi településeken, így térségünkben is szükséges lépés a megfelelő eszközök és tudásbázis megteremtésére, amelyek lehetővé teszik az elektronikus közigazgatás és e-kommunikáció stratégia kidolgozását. Ennek során fontos szempont a települések, önkormányzatok belső igényeinek, napjaink korszerű informatikai és kommunikációs lehetőségeinek figyelembe vétele. A projekt megvalósításával az állampolgárok és gazdasági élet szereplői gyorsabban és a helyi és időbeli kötöttségek átlépésével férnek hozzá az önkormányzatok birtokában lévő nyilvános adatokhoz Eger kistérsége közigazgatási gyűjtőportálon és a települési portálokon keresztül. A gyűjtőportál szerepe a települések, intézmények, vállalkozások Interneten keresztüli összekapcsolása, valamint a kínálati és keresleti információk egységes helyen való összegyűjtése és elektronikus úton való elérésének biztosítása, illetve segíti a kistérség gazdasági szereplőinek tevékenységét, piaci működését és versenyképességének erősödését. A régió „turisztikai fővárosának” együttműködése a régió legnagyobb városával az Európa Kulturális Főváros-a projektben A régió a következő évtizedben a magyar turizmus harmadik legjelentősebb, legnagyobb forgalmú célterületévé válik. A természet és történelem értékeinek vonzerői mellett a régiót a kulturális és szakmai rendezvények résztvevőinek, látogatóinak százezrei keresik fel. A fesztiválok közönsége mellett a nemzetközi kiállítások, kongresszusok résztvevői viszik jó hírét a régiónak. A fenti tények is indokolják, hogy Eger és Miskolc szorosan együttműködjön az Európa Kulturális Fővárosa projektben. Miskolcnak a turizmus szempontjából kedvezőtlen iparvárosi imázsa javulófélben van. A nagyváros által kínált szolgáltatások és kulturális rendezvények, mint az ígéretes operafesztivál részét képezhetik a kulturális főváros projektnek, ha a megtisztelő címet Eger nyeri el. (Fordított esetben az együttműködés szintén elkerülhetetlen.) Az operafesztivál kiterjesztésére vonatkozó együttműködés már korábban megkezdődött, de egyelőre források híján nem valósulhatott meg. Eger meglévő nyári programstruktúrája ugyanakkor alkalmas arra, hogy fogadja a miskolci Operafesztiválra érkező fellépők produkcióit. Az együttműködést a két város kiterjeszti a Miskolc vonzáskörzetében lévő településekre is, a már korábban vázolt régiós projektek kapcsán. A két, idegenforgalmilag és kulturális értelemben is „vezető” város mellett igazi, egyre komplexebb, illetve egy-egy szegmensre koncentráló turisztikai központtá válnak a „világörökség-helyszínek” Aggtelek és Hollókő, s többek között Bogács, Bükkszék, Gyöngyös, Mátraháza, Bükkszék, Ipolytarnóc, Mezőkövesd, Pásztó, Parádfürdő, Salgótarján, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szécsény, Tokaj és még több izgalmas látnivalót kínáló kisebb és nagyobb település a régióban. Az akciósorozatban Eger kiemelt figyelmet kíván fordítani a gyöngyösi Mátra Múzeum gyűjteményére, ahol a revitalizált parkban egy Természettudományi Pavilon épül a közeljövőben, melyben a Mátra élővilágát bemutató természetrajzi kiállítás, növényház is létesül. A fenti településeknek a fejlesztési programokba és a Kulturális Főváros projektbe történő „bekapcsolása” elkerülhetetlen.
Művészeti események „A művész – akár mint alkotó, akár mint nevelő – csak akkor állhat feladata magaslatán, ha értelmével és érzéseivel átfogja korának teljes perspektíváját, a múlt örökségét, a jelen kihívásait és a jövő ígéretét.” (Kepes György) A 2010 évi rendezvény-kínálat egy jól kialakult programstruktúrára épül, amely tematikusan rendezett. Az évszakok szerinti blokkoknak „kepesi” elnevezéseket adnánk. 1. Vitalitás és ígéretek (Március 15-május 30) • Egri Tavaszi Fesztivál a Budapesti Tavaszi Fesztivállal partnerségben Benne: Nemzetközi Monodráma Fesztivál, Jazz napok, Kortárs balett együttesek bemutatói, bábopera Nemzetközi Kortárs Bábfesztivál • Évad az évadban • Gyermekbábosok Nemzetközi Fesztiválja 2. Ritmusdimenziók (júniustól 1-től augusztus 30-ig) • Komolyzenei koncertek a miskolci operafesztivállal partnerségben • Európa Kulturális Fővárosa vízilabda világkupa és szinkronúszó gála • Fényfestők találkozója • Nemzetközi Filmművészeti Nyári Egyetem a potsdami filmzenei fesztivállal együttműködve • Agria Nyári Játékok: Valahol Európában (angol nyelvű előadás nemzetközi sztárokkal) • Nemzetközi Néptánc Találkozó • Európai írótalálkozó 3. Rejtett harmóniák (szeptember 1-november 30-ig) • Nonverbális Fesztivál (fogyatékkal élő és egészséges gyermekek művészeti találkozója) Benne: Ability Park Egerben, mely interaktív eszközökkel segíti sérült személyekkel szembeni előítéletek leküzdését. • Őszi Művészeti Napok (kortársművészeti találkozó a német partnerváros és a testvérvárosok művészeinek közreműködésével • Eger Ünnepe (civil fesztivál) a testvérvárosokkal 4. Fények zenéje (december 1-március 15.) • Hang-fényjáték a várban és a köztereken • Régiós kézműves karácsonyi vásár • Borszalon • Újévi Koncert • Farsangi karnevál, EU rituálék, maszkkészítők versenye A programsorozat lebonyolításában résztvevők köre A Kulturális Főváros pályázat legfőbb kritériuma, hogy a város be tudja vonni a fiatalokat és a gyerekeket az „európai cselekvésbe”. Eger, mint diákváros számára különösen fontos az ifjúság aktivizálása, amelyhez a hozzájuk legközelebb álló médiumokat, a tv-t és az internetet hívjuk segítségül. Ennek egyik módszereként az évente megrendezendő Végvári vigasságok keretében nemzetközi televíziós-kalandjáték megszervezését kezdeményezzük egy nemzetközi média társaság és turisztikai vállalkozások bevonásával.
33
A játék azoknak a városoknak a közreműködésével valósulhatna meg, amelyek részt vettek a Kultúra 2000 keretprogram által támogatott Fallal körülvett városok (Walled towns) projektben. A játék jó lehetőség arra, hogy folytassunk egy jól sikerült uniós együttműködést, ezzel is biztosítva a projektek fenntarthatóságát. • Bergamo (Olaszország) • Chania (Görögország) • Civitella Del Tronto (Olaszország) • Bad Radkersburg (Ausztria) • Segovia (Spanyolország) • Vianne (Franciaország) • Eger (Magyarország) A játékban minden város tíz fős csapattal vehetne részt, olyan fiatalokkal, akik állják a bátorság és vitézség próbáját. A hat adásból álló sorozatban a nézők megismerhetnék az egyes városokat, és a feladatok végrehajtásában segíthetnék a játékosokat. Ily módon nem csak városonként tíz fő vehetne részt a versenyben, hanem az egész város játszhatna. A feladatok történelmi ihletésűek és „kalandosak” lennének. Az adások körkapcsolással bonyolódnának: minden helyszínen ugyanazt a feladatot kellene időre teljesíteniük a versenyzőknek. Az eseményeket interneten is követhetnék a szurkolók. Célunk az is, hogy a szűkebb élettérben élők csakúgy részesei legyenek az Európa Kulturális Fővárosa eseményeinek, mint az átlagemberek. „A másság hangoztatása manapság igen nagy szerepet nyert az életünkben. Talán kezdik az emberek megismerni, megtanulni, hogy másmilyen emberek, gyerekek is élnek környezetünkben. De vajon azt tudják-e, hogy minden ember egyedi és nem csupán egy tulajdonság, valamilyen állapot mentén válik mássá valaki. Felismerte-e a társadalom, hogy különleges közöttünk minden egyes ember. Jöjjünk össze azért, hogy megmutassuk miben vagyunk egyformák, miben vagyunk tehetségesek, mi a közös bennünk, hogyan alkotunk a magunk és mások örömére, mi, akik egymáshoz képest sok mindenben mások vagyunk, de az biztos, hogy egyformán emberek.” – ezekkel a szavakkal invitáljuk azokat, akik részt kívánnak venni az Egerben meghirdetett Nonverbális Diák Találkozón. Az 1999-ben életre hívott „MÁS” Fesztivál alkalmat adhat a közös találkozásra, melynek célja a társadalom elszigeteltségéből kiemelni a fiatal sérült alkotókat. Produkcióikat bemutatni a többségi /ép/ környezetnek, ezzel elősegíteni az el- és befogadás területén még mindig meglévő feszültségek áthidalását, továbbá segíteni a sérültek önkifejezésének kibontakozását, a társadalmi integrációt. Épek és sérült alkotók közös produkcióit mutatjuk be, ahol a produktum, az alkotás a fontos, nem pedig az alkotó ép, vagy sérült mivolta. A fesztivált nem fogyatékosok vagy más egyéb hátrányos helyzetű alkotók szemléjeként, hanem alternatív kulturális művészeti rendezvényként népszerűsítjük. A résztvevők köre: Az Európában élő iskoláskorú, értelmileg, és halmozottan sérültek azon csoportjai, amelyek a nonverbális művészetekkel /pantomim, táncszínház, árnyszínház, bábszínház, zene stb/ foglalkoznak, alkotnak. Várjuk a tanulásban akadályozott diákok /pl. dislexiás, FI-MO-TA/ jelentkezését is. Az aktivizálás eddigi eredményei az Európa Kulturális Fővárosa akciósorozat keretében A pályázat kiírásától kezdve Eger város közössége (intézmények, civil kör, hivatal) elkezdte a koncepció kidolgozását. • Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése hivatalosan állást foglalt a pályázat beadásáról. • Regensburgban került sor az első találkozóra a pályázó német és magyar városok képviselőivel október 8-9-10-én, ahol a hivatal pályázatot készítő munkatársai is részt vettek. • A koncepció gyorsabb és hatékonyabb kidolgozása érdekében az
[email protected] e-mail
34
címen vártuk a Polgármesteri Hivatalba a beérkező ötleteket, konkrét javaslatokat és már kész terveket. • A folyamatos gyűjtési munkálatok megkezdése után a város kiírt egy logo-terv pályázatot az Eger 2010 Európa Kulturális Fővárosa témában. Eger a logot arculati elemként hosszú távon kívánja használni a projekt kapcsán. A pályázatra több mint 80 terv érkezett, melyből a nyertes november 17-én került bemutatásra. • November 17-én az Eszterházy Károly Főiskolán egy nagyszabású plenáris ülést hívott össze a város vezetése. A meghívottak között oktatási intézmények vezetői, civil szervezetek képviselői, szerepeltek. Közel 300-an vettek részt a gondolatébresztő előadásokon. Elsőként a város polgármestere, dr. Nagy Imre szólt arról, hogy Mit nyerhet Eger a címmel, majd három prezentáció keretében a Lehetséges fejlesztési tervek bemutatására került sor. A plenáris ülést szekcióülések követték három témakörben: Városarculat és területfejlesztés, Városi és régiós turisztikai attrakciófejlesztés, valamint Művészeti és turisztikai nagyrendezvények témakörökben. A szekcióüléseken számtalan jó ötlet hangzott el, amelyeket beépültek a pályázatba. • A megbeszélések után a projektet népszerűsítő programként az Eszterházy téren Bródy János és a Republic közös koncertjére került sor, amely ötezer érdeklődőt vonzott. • November 22-én Civil kerek asztal keretében tárgyaltak a város civil szervezetei az Európa Kulturális Fővárosa projektről a Megyei Művelődési Központban. • A Magyar Reklámszövetség és Eger Megyei Jogú Város közösen országos plakátpályázatot hirdetett. A beérkezett plakátok közül előzsűrizés után 17 óriásplakátból választotta ki a szakmai zsűri a nyertes plakátot, mely a Brandenburgi kapunál képviselte Egert. A nyertes plakát, melyet a Leo Burnett készített, a pályázat során továbbra is hangsúlyos elemként funkcionál, mivel több fórumon is elismerést váltott ki. • A regensburgi találkozó folytatásaként november 25-én Berlinben rendeztek plakát-kiállítást a Brandenburgi kapunál, a már leomlott, nyugat és kelet Berlint elválasztó fal vonalában. A programra a címért pályázó német és magyar városok képviselőit hívták meg. Először egy sajtótájékoztatóra került sor, majd a plakátok ünnepélyes leleplezése történt meg. Az egri plakát nagy sikert aratott. A novemberi plenáris ülés eredményeként három ismertető road-showra került sor decemberben. • December 1-jén az Idegenforgalmi Egyesület ülésén a város vállalkozóinak tartott előadást Szántósi Rafael alpolgármester úr, valamint Dr. Mesterházy Balázs az Európa Kulturális Fővárosa Miniszteri Biztosa. • December 2-án a Balassi Bálint Általános Iskolában a pedagógusi körnek tartott előadást a témában dr. Törőcsik Miklós alpolgármester úr. • December 4-én került sor a Finnagora rendezvényre a Művészetek Házában, ahol a már volt Kulturális Főváros, Helsinki képviselői osztották meg tapasztalataikat a képzőművészek és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezők teljes körével. December 6-ra elkészült a www.eger2010.hu internetes oldal, ahol az érdeklődők – egriek és nem egriek egyaránt – több hasznos információhoz juthatnak Eger pályázásával kapcsolatban. • December 7-én a pályázat I.sz. mellékletének bemutatására került sor a Városháza dísztermében. A programsorozat bonyolításában továbbra is számítunk az önkormányzatokra, intézményekre és civil szervezetekre.
36
1
2
Fejlesztések
3
A befektetői tőke bevonására vonatkozó megyei stratégia és városi koncepció
A megye staratégiai alapjai A Heves megye gazdasági versenyképességét célzó stratégia részletesen foglalkozik a befektető ösztönzéssel, amely koncepció alapja a tervezett beruházások összefogással történő megvalósításának. A program alapvetô célkitűzése természetesen a térségben élôk életminôségének javítása. Elsődleges cél, hogy néhány év alatt Heves megye GDP mutatója megközelítse a megyék átlagát és a munkanélküliség aránya is csökkenjen le az országos átlagnak megfelelő mértékre. Ez a gazdasági szerkezet további korszerűsítésével, a vállalatközi együttműködések javulásával, az innovációs készség fejlődésével párosuljon. Befektetés-ösztönzés A prioritást a megye gazdasága főbb gyengeségei indokolják: a gyenge innovációs képesség, a kistérségek közötti jelentős egyenlőtlenségek, a vállalkozások tőkehiánya és gyenge felhalmozó képessége, a humán erőforrás térszerkezeti megosztottsága, felkészültségének egyenlőtlen alakulása, valamint a szakképzési struktúra hiányosságai. Cél a megye gazdasága versenyképességének növelése, innováció vezérelte pályára állítása. A befektetés-ösztönzés, mint célkitűzés, kiemelkedően fontos feladat a gazdasági dinamika erősítése és a gazdaság munkahely-teremtő képességének növelése érdekében. A tőkevonzó-képesség fejlesztése Heves megyében az 1990-es években a külföldi tőkebeáramlás területileg rendkívül koncentrált formában játszódott le: a külföldi tőke döntően Hatvanban és környékén, valamint GyöngyösEger (Füzesabony) vonalon – követve az autópályát – települt le. Ezekben a térségekben esetenként a megfelelő munkaerőhiány akadályozza az újabb külföldi beruházásokat, ugyanakkor a tőkeáramlás a megye északi-déli térségébe – amely jelentős munkaerő-tartalékokkal rendelkezne – ma még gyenge. A feladatrendszer célja: • Az ipari szektor nemzetközi versenyképességének javítása, szerkezet-átalakításának gyorsítása, további külföldi működő-tőke bevonása. • A korszerű technológiákat és termékeket meghonosító befektetések ösztönzése. • A beszállítói kapcsolatok fejlesztése a külföldi és megyei vállalatok együttműködésével. • Potenciális külpiacok megszerzése, gyarapítása. E célrendszeren belül a minőségi termékeket előállító termelőkapacitások támogatása a fontos – elsősorban az elmaradott hevesi, füzesabonyi és pétervásárai térségeken. Fontos célkitűzés a K+F tevékenység ösztönzése, azon technológiai fejlesztések esetén, melyek segítik a kooperációs kapcsolatokat. A befektetők vonzásához kapcsolódó pro-aktív befektetés-ösztönzési szolgáltatás fejlesztéseként, az üzletember találkozók, a promóciós tanácsadások támogatása jelenik meg. Az intézkedés révén javulhat a külföldi tőkebevonás szintje, a gazdasági növekedés, az elmaradott térségekben a foglalkoztatási helyzet, a termelési bázis kiszélesül. Emelkedik a magas hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások aránya, a kvalifikált munkaerő iránti kereslet. A szakember állomány a hazai gazdasági életben is kedvezőbb szintű jövedelemhez jut.
4
A vállalati szektor korszerűsítése A jellemzően alacsony a hazai vagy megyei kis- és közép vállalatok gazdasági teljesítménye, így a termelékenység és a jövedelmezőképesség elmarad a nemzetközi standardoktól. E vállalatok jelentős szereppel bírnak a helyi gazdaságokban, ugyanakkor méretük miatt exportáló képességük alacsony. Ennek csak részben oka az alkalmazott technológiák korszerűtlensége, nagyobb részben a vállalatirányításban tapasztalható elmaradások, a termékdifferenciára való képtelenségük adja a magyarázatot. A vállalatirányításban hiányoznak a korszerű vezetéstechnikai rendszerek, minőség- és környezetellenőrzési eszközök. A vállalati szféra és a kutatási-fejlesztési intézmények, felsőoktatási kutatóhelyek közötti kapcsolatok kiépülése igen lassan halad. A programprioritás célja tehát: • a megyei kis- és középvállalkozói ipar nemzetközi versenyképességének javítása, szerkezetátalakításának gyorsítása, a fenntartható fejlődés érdekében a környezeti terhelés jelentős csökkentése, • az intézkedés feladata a menedzsment eszközök fejlesztése, a minőségtudatos vállalatirányítás megvalósítása, minőségi menedzsment kialakítása, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek bevezetésének ösztönzése, e rendszerek kidolgozásának és tanúsíttatásának támogatása, • érték- és terméklánc klaszterek kialakítása érdekében kedvezményezett vállalkozások, non-profit szervezetek, innovatív szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek közötti hálózatépítés támogatása, a vállalkozások innovációs és versenyképességének növelése. E cél teljesítése összetett feladatot jelent, eszközkorszerűsítési és –fejlesztési intézkedéseket igényel. Támogatni kell a környezetbarát ipar (termék és technológia) terjedését, az elhagyott iparterületek rehabilitálását, a hulladékok újrahasznosítását, e célok érdekében megyén belüli és regionális klaszterek kialakítását. A program eredményeképp javulnak a kis- és közepes vállalatirányítás tárgyi és tudásbeli feltételei a minőség- és környezetirányítási, valamint információvédelmi rendszerek. A környezetbarát technológiák alkalmazásával teljesíthetők az EU-normatívák, a környezeti szempontokat is tekintetbe vevő stratégiai szemlélet kialakulása pedig megalapozza a helytállást az e szempontokat mind jobban előtérbe állító és megkövetelő európai piacon. Ennek hatására javul a KKV-k alkalmazkodóképessége, nagyobb számban válhatnak beszállítókká, és növekszik a termelékenységük is. Mindez elősegíti a helyi gazdaságban jelentős foglalkoztatási szerepük további erősödését is. A vállalkozói szektor infrastrukturális feltételeinek javítása A vállalatok letelepítésének egyik legfontosabb szempontjai a térség infrastruktúrájának általános fejlettsége, az elérhetőség, a termelési feltételek rendelkezésre állása, s ezen belül az üzleti vonatkozású infrastruktúra fejlettsége. A megyei ipari parkok egy részének utóbbi években tapasztalt gyors növekedésével egyúttal le is zárult fejlődésük első, extenzív szakasza. Komoly kihívás, és egyben nagy gazdaságfejlesztési lehetőség a már létező ipari parkok további minőségi fejlesztése, és egy új, intenzív fejlődési szakaszba való átvezetése. Emellett fontos feladat a már meglévő ipari parkokban a letelepedések ösztönzése, az elmaradott térségekben (Heves, Pétervására-Sirok, Füzesabony) ipari parkok létrehozása a munkanélküliség csökkentése, a jövedelemtermelő képesség javítása érdekében. Fontosak azok az ipari telephely előkészítések, amelyek a helyi gazdaság számára kínálnak megfelelő infrastruktúrát. Kívánatos, hogy javuljanak a minőségi szolgáltatások, az informatikai rendszerek, elsősorban a helyi gazdaság erősítése érdekében
A befektetői tőke bevonására vonatkozó megyei stratégia és városi koncepció
(inkubátorházak, teleház program), elősegítve ezzel a piaci kapcsolatépítést, és az értékesítést. Mindezek munkahelyteremtést eredményezhetnek, bővíthetik a magasabb színvonalú álláshelyeket. Kis- és középvállalatok fejlesztése Meghatározó a megyei tulajdonú kis- és középvállalati szektor GDP-ből való részesedése, amely arányos az általuk foglalkoztatott létszámmal. A szektor teljesítménye mintegy 10-20 százalékponttal marad el az Európai Unió átlagától. Az alacsony termelékenység fő oka a kis- és középvállalatok rossz tőkeellátottsága és gyenge technológiai színvonala, valamint a vállalkozási ismeretek hiánya. A prioritás a kis-és középvállalkozások gazdasági teljesítményhez való hozzájárulásának növelését, valamint a megye gazdaságára is jellemző dualitás oldását tűzi ki célul. Ennek érdekében a kis- és középvállalkozások modernizációjának elősegítésére, a vállalkozói kultúra fejlesztésére, valamint a vállalkozások közötti együttműködések erősítésére kell koncentrálni.
vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködésének kialakításának támogatása szükséges. A tervezett intézkedés az együttműködések kialakítását segítő szolgáltatások és tanácsadási tevékenység kiépítését, valamint a sikeres működés beindításához szükséges feltételek megteremtésének támogatását valósítja meg. Ennek keretében támogatást kaphat a szervezeti rendszer kialakítása, bővítése, a vállalkozók közötti együttműködés szervezése, a hálózati közös arculatának kidolgozása és megjelenítése, adatbázis kialakítása, a hálózat infrastruktúrájának, közös termelő kapacitásainak kiépítése és fej– lesztése az integrátori tevékenység. Az egyedül el nem végezhető tevékenységek feltételeinek megteremtése, a tranzakciós költségek csökkentése érdekében kialakított együttműködés a közös akcióban részt vevő vállalatok számára hatékonyság-növekedést jelent, és az így elérhető externális hatások a szervezési költségeknél nagyobb hasznot hajtanak az érintett vállalatok számára.
A kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése A megyei mikro-, kis- és középvállalkozások termelési eljárásai gyakran elavultak. A vállalkozások technológiai szakmakultúrájának, műszaki-technológiai menedzsmentjének hiányosságai mellett jellemző az újítások ismeretének hiánya és az innovációra való törekvés gyengesége. A prioritás célja a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, versenyképességének javítása, az alkalmazott technológiák korszerűsítés, innovatív képességük növelésével, a vállalkozások menedzsmentjének fejlesztésének, a vállalkozások hatékonyságának, javításának, valamint az alapvető minőségirányítási rendszerek bevezetésével és tanúsíttatásának ösztönzésével. Mindez javítja a kis- és közepes vállalkozások piaci pozícióját, foglalkoztatási képességüket és azon termékeik gyártását, melyeket a fogyasztó megkövetel és elérhetőnek tart.
Eger Megyei Jogú Város gazdasági helyzete Gazdasági szervezetek Az Egerben működő vállalkozások száma 6756-ra emelkedett az elmúlt időszakban, ami a megyei vállalkozások 31%-a. A működő vállalkozások többsége, 61%-a egyéni, kisebb hányada társas vállalkozás. Túlnyomó többségük (96%) 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat. A megyeszékhelyen működő vállalkozások legnagyobb hányada (81%) a szolgáltatási jellegű gazdasági ágakban tevékenykedik, ahol az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások terület a meghatározó. A vállalkozássűrűséget mutató 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 116, ami az 1999-es adatokhoz viszonyítva 29%-ban növekedett. A város ipari, üzemi területén mindössze a vállalkozások 2,3%-a működik, közülük a legtöbb az Egri Ipari Parkban.
Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése A kis- és középvállalkozások növekedési esélyeit nagyban befolyásolja a vezetők felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodása, innovációra való nyitottsága, a fejlődési lehetőségek felismerésének készsége. A megyei kis- és középvállalkozások számottevő csoportja stabilizálta helyzetét, azonban nem rendelkezik a továbblépéshez szükséges szakértelemmel és tapasztalattal. A magas vállalkozói kedv nem kapcsolódik össze a vállalkozás működtetésének sikerességéhez szükséges ismeretek és készségek elterjedtségével, de az Európai Unióra vonatkozó ismeretek sem megfelelő szintűek. A program célja a korszerű vállalkozói ismeretek, valamint az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körűvé tétele, a korszerű vállalatirányítási rendszerekhez való hozzáférés biztosítása és elterjesztése, és ezáltal a kis- és középvállalkozások hatékonyságának növelése, túlélési, illetve növekedési esélyeinek javítása. A programon belül vállalkozók tanácsadását, üzleti terveik elkészítését, üzleti audit elvégzését, a piackutatást, a marketinget indokolt támogatni és ösztönözni csakúgy, mint a környezetükben a feladatot vállaló üzleti infrastruktúra fejlesztését. A vállalkozások sikeres működtetéséhez szükséges tudás szélesebb körűvé válásával javulnak az induló vállalkozások túlélési esélyei, a stratégiai gondolkodás, a fejlesztéshez szükséges ismeretek elterjedése, a vezetői információs és vállalatirányítási rendszerek kialakítása által pedig a vállalkozás hatékony működését, a versenyben való helytállást, a növekedési lehetőségek kihasználását teszi lehetővé.
Az Egerben jelenleg működő meghatározó vállalatok: • ZF HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT • BOSCH REXROTH PNEUMATIKA GYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT • LEONI HUNGÁRIA KFT • OMYA-EGER MÉSZKŐFELDOLGOZÓ ÉS ÉRTÉKESITŐ KFT • SCHÖN-KAEV-EGER GÉPGYÁRTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT • FIRSH RIXSON HUNGARY KFT • DEPUY-SANATMETAL ORTOPÉDIAI ÉS TRAUMATOLOGIAI ESZKÖZÖKET GYÁRTÓ KFT • ELSO ELBE HUNGÁRIA BT • ZODEL HUNGARIA KFT • VILATI GYÁRTÓ KFT • UMWELT TECHNIK CSŐTISZTITÓ, ÉPITŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT • IMOLA-BAU ÉPITÖIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT • EGÚT EGRI ÚTÉPÍTŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG • FLOTT-TRANS SZÁLLITMÁNYOZÓ- ÉS FUVAROZÓ KFT • RAAB KARCHER TÜZELŐ ÉS ÉPÍTŐANYAG KER. KFT • EGERVIN BORGAZDASÁG RT • EMB HUNGARY MOTORGYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT • DIETIKER EGRI BÚTORGYÁR KFT • UPC MAGYARORSZÁG KFT • EGERTEJ TEJIPARI KFT
Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban A kis- és középvállalkozások méretüknél fogva a sikeres piaci helytálláshoz szükséges egyes tevékenységek megszervezésére sokszor nem képesek, az ebből következő versenyhátrányukat együttműködések kialakításával csökkenthetik. A kis- és középvállalkozások közötti összefogásban rejlő előnyök kihasználása érdekében a piaci versenyt nem torzító termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék
A befektetői tőke bevonására vonatkozó megyei stratégia és városi koncepció
5
Külföldi befektetések A 2002-es adatok alapján Egerben 89 külföldi érdekeltségű vállalkozás működik, ez a megyében jelen lévő 32%-a. A vállalkozások saját tőkéje 28 milliárd forint, a megyeinek 25%-a. Nettó árbevételük 94 milliárd forint, ami a megyei cégek nettó árbevételének 38%-a. A vállalkozások elsősorban az ipar és a kereskedelem, javítás területén vannak jelen. Az Egri agglomerálódó térségben a külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkeösszetétele a következőképpen alakult: 43% kizárólag külföldi, 31%-uk többségében külföldi, 26%-uk többségében belföldi tulajdonban van. A kizárólag külföldi tulajdonú vállalkozások aránya nagyobb, mint a megyében. Ipar Megyei szinten az összes ipari termelést és exportot három feldolgozóipari ágazatba - az élelmiszer, ital, dohány, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása, a gépipar - tartozó vállalkozások határozzák meg. Együttes részesedésük a termelési értékből 73%, az exportból 96%. Az ipari termelés értéke, a 2002-es adatok szerint 257525 millió forint. A termelés volumene 1999-től folyamatos növekedést mutat. A belföldi értékesítések értéke 151600 millió forint, az ipari export értéke 107712 millió forint. A belföldi értékesítések volumene kisebb mértékben, az ipari export volumene majdnem kétszeresére nőtt az 1998-tól 2002-ig tartó időszakban. Kereskedelem A 2002-es adatok szerint az Egerben működő kiskereskedelmi üzletek száma 1368, ami a megyei 27%-a. Ez a 2000-ben készült intézkedési terv adatához képest 308 üzletbővülést jelent. Legerősebb a kiskereskedelmi ellátó funkció a belvárosban, az összes üzlet 37%-a itt található. A Heves megyében található kiskereskedelmi üzletek 55%-át egyéni vállalkozók működtetik. Üzlettípusonként vizsgálva a legjelentősebb az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak (25%), valamint az egyéb, máshová nem sorolt iparcikkek szaküzletének részesedése (21%). A megyeszékhelyen megtalálhatóak több nagy – országos hálózattal rendelkező - vállalkozás áruházai. Mezőgazdaság Heves megye földterületének 40,6%-a szántó, 28,2%-a erdő és 3%-a szőlőterület. A szőlő részesedése a mezőgazdasági területből Egerben és környékén átlag 40%-os. A mezőgazdaságban gazdálkodó gazdasági szervezetek közül a legtöbb (23,4%) 100-300 hektár közötti területen, az egyéni gazdaságok többsége (35,1%) 0,16-0,5 hektáros területeken gazdálkodnak. Az Egerben működő vállalkozások száma és aránya gazdasági ágak szerint:
6
Gazdasági ág
Vállalkozások száma
Vállalkozások aránya
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat
209
3,1%
Ipar
609
9,0%
Építőipar
493
7,3%
Kereskedelem, javítás
1503
22,2%
Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás
376
5,6%
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
274
4,1%
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
2032
30,1%
Egyéb szolgáltatás
1252
18,5%
Egyéb
8
0,1%
Összesen
6756
100%
Idegenforgalom Eger Magyarország gyöngyszeme, a barokk „ékszerdoboz“. Szép földrajzi fekvésének, szelíd szépségű tájainak, termálfürdőinek, bor- és fürdőkultúrájának, polgárai vendégszeretetének köszönhetően az ország harmadik leglátogatottabb városa. Évente több mint egymillióan keresik fel, hogy értékeivel ismerkedjenek, pihenjenek, a környéken kiránduljanak. Eger idegenforgalmi kínálatának legmeghatározóbb elemei: • az egészségturizmus (országos és nemzetközi hírű gyógyvizek) • a konferenciaturizmus (600-700 fős konferenciaterem) • kulturális turizmus • és a borturizmus Befektetői tőke bevonásának koncepciója Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata mindig is kiemelt szerepet szánt a tőkebevonás ösztönzésének, valamint a magánszférával való konstruktív együttműködés kialakításának, és ezt a kulturális tevékenységei illetve fejlesztései kapcsán mindig is igyekezett érvényre juttatni. „Kommunikációs stratégia”: Önkormányzatunk a befektetők bizalmának elnyerése és megtartása tekintetében komoly tapasztalatokkal rendelkezik. Kidolgozásra került egy kommunikációs stratégia, melynek feladata a potenciális befektetők közvetlen felkutatása, informálása, és megnyerése. A tevékenység hatékony működése érdekében szoros együttműködést alakítottunk ki a kamarák és az ITDH helyi képviseleteivel, valamint egyéb más szervezetekkel. A Polgármesteri Hivatal létrehozott egy irodát, amely az önkormányzat részéről összefogja ezeket a kapcsolatokat, a hazai és külföldi (elsősorban EU-s) pályázatokat, az uniós anyagokat, ezen felül segíti és összekapcsolja a szakirodák fejlesztési csomagok készítésével összefüggő munkáját. A különböző felmérések, elemzések, marketing anyagok készítése outsourcing keretében történik. „Mindenről Információt Most”: A potenciális befektetők adat igényeit a legnagyobb mértékben ki kívánjuk elégíteni. Előre elkészített és mindig frissített javaslat csomagokkal várjuk érdeklődésüket, és fel vagyunk készülve egyedi adatcsomagok gyors összeállítására is. Ebben nagy segítségünkre van a néhány éve bevezetésre került térinformatikai rendszer. „Kapcsolatok és Hálózatok Építése”: Fontosnak tartjuk a kapcsolatrendszerünk folyamatos növelését belföldi és külföldi szervezetekkel, alapítványokkal, társaságokkal, érdekképviseletekkel, cégekkel, önkormányzatokkal, lényegében mindenkivel. „Eszközrendszer”: A befektetés-ösztönzés érdekében alkalmazott eszközök megválasztásánál az EU állami támogatásokra és versenyre vonatkozó szabályait tartjuk szem előtt. „Pályáztatás”: A megfelelő befektetők kiválasztása pályáztatásos rendszerben zajlik a hatályos Kbt. előírásai szerint. Kiemelt cél a pályáztatás egészének folyamatában az átláthatóság biztosítása, illetve a versenyelv érvényesítése a döntési folyamatban. A tervezett fejlesztéseink, beruházásaink (melyeket magántőke aktív részvételével/bevonásával kívánunk megvalósítani) megkövetelik, hogy meghatározzuk, mire is van szüksége a városnak Az igények megfogalmazásakor törekszünk arra, hogy azokhoz mérhető, illetve számon kérhető minőségi és mennyiségi követelmények kapcsolódjanak. A jól meghatározott igény teremti meg a későbbiekben a számonkéréshez szükséges paraméterek meghatározhatóságát. Természetesen az igények megfogalmazásakor figyelembe szoktuk venni, hogy az adott feladatot az elvárt formában hajlandó-e a magánszektor finanszírozni. A pályáztatás során az első lépcsőben kiadott versenyfelhívás azoknak a vállalkozóknak a felmérését
A befektetői tőke bevonására vonatkozó megyei stratégia és városi koncepció
szolgálja, akik hajlandók az adott szolgáltatást elvégezni. A második fordulóban a jelentkezők közül meg kell határozni azoknak a körét, akiknek a technikai felkészültsége valóban megfelelő ahhoz, hogy a projektet sikeresen befejezze. A pályáztatás harmadik fázisában kerül sor a kvalifikált pályázók közül a nyertes kiválasztására. Itt már rögzíteni kell a pontos beruházási igényeket a megkívánt szolgáltatások listáját a mérhetőséget biztosító paraméterekkel együtt, a projekt elvárt időtervét, a tervezett szerződési struktúrát valamint az értékelési kritériumokat. Ezáltal biztosítható, hogy a megvalósuló beruházást, illetve szolgáltatást mind a költség, mind a szolgáltatás biztonságának és színvonalának szempontjából a legversenyképesebb ajánlatot tevő valósítsa meg. „EU-s források”: Önkormányzatunknál prioritást élvez a nagyobb szabású fejlesztési projektek finanszírozásánál a Strukturális Alapok támogatásainak a lehívása. Ezen pályázati projektekbe a partnerség elvének megfelelően igyekszünk többek között a versenyszféra szereplőit is bevonni, amennyiben a pályázati kiírások erre lehetőséget adnak. A fentiekből kiderül, hogy eddigi gyakorlatunk a befektetői tőke bevonását illetően némiképp eltér a klasszikus PPP struktúrától, bár sok hasonlóság is megfigyelhető.
A „Public Private Partnership” (PPP) azt a nemzetközileg terjedő gyakorlatot jelöli, amikor a közszféra az állam által biztosítandó közjavak, az állami közfeladatok (infrastruktúra, egészségügy, oktatás, közlekedés, rendvédelem stb.) ellátásába, valamint az ezen szolgáltatások előállításához szükséges létesítmények létrehozásába, fenntartásába – mind központi, mind önkormányzati szinten – pályáztatás útján bevonja a magánszektort. Önkormányzatunk szorgalmazza a PPP bevezetését és annak bővülő alkalmazását több okból is: • a közszférának is az üzleti szervezetekhez hasonló módszerek alkalmazásával, hatékonyabban kell működnie, a szolgáltatásait igénybevevőket színvonalasan kell kiszolgálnia • a vásárolt szolgáltatások arányának növelése („outsourcing”) hozzájárul a szolgáltatási színvonal emelkedéséhez és a költséghatékonysághoz, a költségvetési forrásokkal való takarékossághoz, a leghatékonyabban művelt tevékenységekre való szakosodáshoz. A PPP struktúra tehát kiválóan alkalmas terep lehet önkormányzati felelősségi körbe tartozó feladatok megvalósítására többek között a kulturális fejlesztések területén (múzeumok, galériák, könyves házak stb.) is.
A befektetői tőke bevonására vonatkozó megyei stratégia és városi koncepció
7
Város a város alatt
„Diszesen áll Eger, a termékeny völgybe kitéve S mindha leélt idejét álmodná vissza, megaggott Vérkoszoruzta fejét kisded dombhátra lehajtja” Vörösmarty Mihály: Eger
A projekt rövid ismertetése Az egri püspökség a Szent István által alapított 7 egyházmegye egyike. A püspöki székhely nagy hatással volt a település és környezetének fejlődésre. A XIII. században jelentős volt a ciszterci rend betelepedése, mely közeli bélháromkúti apátság megalapítását és építését eredményezte. A XV. században Eger jelentős egyházi, kulturális és kereskedelmi központtá fejlődött. A török megszállás idején vilajet székhely volt, de vallási okokból minden korábbi katolikus építményt a törökök leromboltak, majd ugyanez történt a XVII. századi török emlékekkel a város török megszállás alóli felszabadulása után. A projekt célja az egyházi szempontból jelentős, a kereskedelem és kultúra szempontjából virágzó és meghatározó középkori város interaktív bemutatása az államalapítástól 1687. december 19-ig, a török iga alóli felszabadulás időpontjáig. A várossal való további ismerkedést a XVIII. század barokk remekei már a felszínen nyújtják a látogatóknak. Legfontosabb információk • az egykori érseki pincerendszerben, több mint 3000 m2-es terület kínálkozik, hogy ott egy, a város történetét interaktív módon bemutatásra kerülő kiállítás kapjon helyet; • a pincerendszer olyan centrális helyen fekszik a belvárosban, hogy annak látogathatóvá tétele a turisták számára, növelheti a tartózkodási időtartamot, miáltal a költési hajlandóság is növelhető; • a pincerendszer az 1980-as évek második felében már megerősítésre került, ezáltal a beruházási költségek részben redukálhatók; • az egri pince, mint a borászat elengedhetetlen helyisége és szerves része, közismert a magyar közvéleményben, ezek hasznosítása, bemutatása a látogatók részére magától értetődő. A projekt tágabb környezetének bemutatása Gazdasági szempontból a kisrégióban domináns a mezőgazdasági tevékenység, ezen belül egyrészt az erdőgazdálkodás és a faipar, másrészt a szőlőtermesztés és borászat. Az ipari termelés jelentős, de nem domináns, annak ellenére, hogy a rendszerváltás után számos nagyvállalat privatizálásra került (Dohánygyár, Csepelautó, Berva, Mátravidéki Fémmű, Bélapátfalvi Cementgyár, stb.). A társadalmi szerkezetben a korábban jelentős ipari munkásság egy jelentős része előbb munkanélkülivé vált, majd vagy kényszervállalkozásba kezdett, vagy átképzés révén a tercier szektorban helyezkedett el. Jelentős a jól képzett szakmunkás háttér, mely alapját jelentheti intenzív minőségi fejlesztésnek és fejlődésnek. Munkaerő migráció tekintetében neuralgikus területnek tekinthető Bélapátfalva, ahol
8
a megszűnt és lebontott Cementgyár egykori alkalmazottainak döntő hányada munkanélkülivé vált, a település egykori legnagyobb és szinte egyetlen iparűzési adófizetője megszünt. A lakosság képzettségi szintje ebben régióban nem a turizmus magasan kvalifikált, idegen nyelveket jó színvonalon beszélő munkaerőigényét kielégítő kereslet kielégítésére hivatott. Északkelet-Magyarország egyik jelentős turisztikai célpontja, az ország egyik leglátogatottabb városa Eger és kisrégiója. Megközelíthetőség szempontjából a kisrégió helyzete kedvezőnek tekinthető. Vasúton Budapest (80. fővonal) és Debrecen (106. mellékvonal) relációban közvetlen összeköttetés van, míg Miskolc felől csak füzesabonyi átszállással és rövid (15 – 20 perces) várakozással érhető el Eger. Észak felé a kisrégió vasúti összeköttetése a 87. számú Eger – Szilvásvárad – Putnok mellékvonalon biztosított. A közúti megközelítés az M3-as autópálya révén Füzesabonyig ideálisnak tekinthető, a Füzesabony – Eger autóút megépítése az ország mindenkori gazdasági helyzetének függvényében hol közelebbi, hol távolabbi tervnek tűnik. A 24. főközlekedési úton a Mátra felől, míg a 25. úton a Heves-Borsodi dombság felől közelíthető meg a kisrégió. A közutak állaga tíz év tekintetében romló tendenciát mutat. A kisrégió településeiről elsődlegesen az Agria Volán menetrendszerinti távolsági autóbusz járataival érhető el a régiós központ, de az egyéb közlekedési vállalkozások (Mátra-, Borsod-, Hajdúvolán, stb.) járataival megfelelő járatsűrűség áll napközben az utasok rendelkezésére. Gondot a késő esti, illetve az éjszakai járatok hiánya jelent.
Közművesítettség tekintetében a kisrégió helyzete jó. Az alapinfrastruktúra (villany, ivóvíz, vezetékes gáz, telefon) minden településen kiépült. A szennyvízelvezetés és tisztítás Egerben minden követelménynek megfelel, a szennyvíztisztító kapacitása lehetővé teszi a környező települések szennyvizének befogadását és tisztítását is. Kereskedelmi ellátottság: a kiskereskedelemi üzlethálózat élelmiszeripari vonatkozásban minden környező településen kiépült, az alapvető élelmiszereket és szükséges háztartási szereket a települések üzleteiben be tudják a lakosok és a turisták szerezni. Speciális igények (autóalkatrész, javítás) felmerülése esetén Egerbe szükséges utazni, ami korában ismertetett távolsági autóbuszokkal nem jelent napközben gondot. Turisztikai vonzerők tekintetében csodálatos tárház e régió. A történelmi emlékek vonatkozásában az egri vár a magyarság egyik zarándokhelye, hisz ha másként nem, de iskolai kirándulás keretében egyszer mindenki ellátogat életében Egerbe, szerencsés esetben gyermekét, vagy unokáját is elhozza, és akkor már kétszer látta a várost. A régió további várai a sírok és a kisnánai vár Nemzeti múltunk másik fontos színhelye a régióban a kápolnai csata színhelye. Az épített emlékek közül a történelmi kronológiát követve csak felsorolásszerűen az alábbiakat lehet és kell kiemelni: • Tarnaszentmária-i románkori templom a XI. századból. • A román stílusú feldebrői altemplom a XI. századból Aba Sámuel király temetkezési helyével. • A szintén román stílusú bélháromkúti ciszter templom a XIII. századból. (Bélapátfalva) • Európában a legészakabbra épített történelmi minaret, melyet a törökök a XVI. – XVII. században építettek. • A barokk építészet remekei közül: az egri Líceum, a magyar barokk templomépítészet egyetlen kivétele az egri Minorita templom. • Az ország második legnagyobb temploma, a klasszicista egri Főszékesegyház. A kínálati elemek tekintetében további domináns vonzerő a borturizmus (Egri Borút, Mátraaljai
Borút, Bükkaljai Borút), a konferencia turizmus (Hotel Eger-Park: 550 fős konferencia és rendezvényterem, Eszterházy Károly Főiskola 200 fős konferencia terem, Hotel Flóra 170 fős konferencia terem), a termál és gyógyturizmus (Mátraderecske – Mofetta; Bükkszék – Salvus;, Egerszalók, Eger Török fürdő, Hotel Flóra Gyógyszálló, Termálfürdő; Bogács; Mezőkövesd – Zsóry); aktív turizmus (vadászat: Mátra – Bükk nagyvad állomány, Hevesi síkság apróvad állomány; lovaglás, fogathajtás: Szilvásvárad, Eger, Bátor; terepkerékpározás: Szilvásvárad, Felsőtárkány, Eger, Bükk) Szálláshely kapacitás: a kisrégió a kereskedelmi szálláshelyek vonatkozásában mennyiségileg jól ellátottnak tekinthető, gondot jelent azonban, hogy magasan kvalifikált szálláshely (5*, 4*) csupán kettő található: Egerben, illetve Noszvajon a Hotel Panoráma, azon túl, csak középkategóriás (3* - 2*) egységek üzemelnek, mely a minőségi turizmus fejlődésének gátat szab. A magánszálláshelyek számában enyhe fejlődés mutatkozik. Egerben ugyan a számuk évek óta konstans (210 – 220 szállásadó 1400 – 1450 férőhely), de az agglomeráció településein a falusi turizmus egyre népszerűbbé válásával kedvező fejlődési irány figyelhető meg. Szintén említésre méltó tendencia, hogy a magánszálláshelyeken eltöltött átlagos vendégéjszaka szám meghaladja a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltöttekét (2,8 ill. 2,5). Nagyon fontos elem a régió turizmusában, hogy a vendégkör összetételében a belföldi vendégek száma meghaladja külföldiekét, ezáltal nem annyira szenzibilis az esetleges negatív külföldi események, hatások változására. A vendéglátás tekintetében hiányosságnak tekinthető, hogy nemzetközi értékrend szerinti színvonalas étterem csak Egerben található. Hangulatos kisvendéglők találhatók továbbá Szilvásváradon, Egerszalókon, Noszvajon, Bogácson, melyek elsődlegesen a magyar konyha termékeit kínálják. A projekt szűkebb környezetének leírása Eger nem csupán, mint a kisrégió közigazgatási, gazdasági, oktatási, kereskedelmi és kulturális központja fungál, hanem országos tekintetben is jelentős turisztikai célpont.
9
A megyeszékhelyi közigazgatási státusz elsődlegesen a hivatali ügyek intézése miatt jelent úti célt a megyén belüli intézmények, lakosok számára. A rendszerváltást követően a tulajdonos cseréből adódóan megélénkült az üzleti turizmus, illetve az új tulajdonosok révén a rokonlátogatók száma növekedett, valamint a velük érkező érdeklődők száma. Az oktatás egyértelműen iskolavárossá teszi a várost, melyben dominanciát képez az immár jelentős fizetőképes erőt képviselő főiskolai hallgatói gárda, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a nagyszámú középiskolás diáktársadalmat. Az éves diák és hallgatói szám mintegy 20.000 diákot jelent évente. 14 múzeumával, három könyvtárával, két tagozatú állandó színházával, valamint az évente több, mint száz rendezvényével Eger egyértelműen megyei, de akár regionális kulturális központnak is tekinthető. A város gazdasági szerkezetében történelmi múltra tekint vissza és ma is domináns a szőlőtermesztés és – feldolgozás. A rendszerváltást követően a korábbi 3500 hektáros szőlőültetvény állomány a tulajdonosváltást követően 5600 hektárra nőtt. A növekedés nem csupán a területnagyságra vetíthető, hanem a tulajdonosok létszámára is. Immár nem csupán a Szépasszony-völgyre korlátozódik a bortermelők megjelenési szándéka a piacon, hanem a kínálati helyszín decentralizálódni vágyik. A magán tulajdonban levő boros pincék száma 600 egységre tehető, melyeknek kisebb részét nem használják Eger gazdasági életében az egyik húzóágazat a turizmus, mely köztudottan több gazdasági ágazat szintetizációjának az eredője. Ezek az ágazatok a szállodaipar, a vendéglátás, a kereskedelem, a közlekedés és végül a tercier szektor a maga számtalan szolgáltatásával egyetemben. Az egyes turizmus elemet alkotó iparágak részletes analizációját az 1.8. A fejlesztés gazdasági megalapozottságának, életképességének vizsgálata, a piac elemzése alfejezet tartalmazza, ehelyütt csupán néhány jellemző adatot sorolunk fel. Eger szálláshelyeinek száma jelentős volument képez. A kereskedelmi szálláshelyek száma 4.678, míg a magánszálláshelyeké 1.458, összességében tehát egy éjszakán 6.136 ágy áll a vendégek fogadására. A vendéglátóhelyek száma 435, mely a megyén belüli kisrégiós települések vendéglátóhelyeinek (102) a 4,26-szorosát jelenti. A kereskedelem területén az 1.368 kiskereskedelmi üzlet a megyei üzletek 27%-át teszi ki, melyből élelmiszer jellegű üzlet és áruház 212 (17%). A közlekedés témakörét vizsgálva a város közúton – a magyarországi viszonyokhoz mérten – relatíve könnyen és jól megközelíthető. Az M3-as autópályától a város 20 kilométerre fekszik, a 3-as főközlekedési úttól 12-re. A városon halad keresztül a 25-ös főközlekedési út (Kerecsend – Szentdomonkos), valamint ide érkezik a 24-es főút (Gyöngyös – Eger). A vasúti megközelíthetőségben hátrányt jelent a szárnyvonali jelleg, melyet ugyan némileg kompenzál a villamosítottság. A város közvetlen vasúti összeköttetéssel rendelkezik Budapest és Debrecen relációban, de Miskolc csak átszállással érhető el. A helyi közlekedést az Agria Volán Rt 18 viszonylaton, 43 kilométeres vonalhálózaton évi 28.811.000 utasszámmal bonyolítja le. Az egyéni taxi vállalkozók száma 75. Lényeges tendencia az utóbbi két - három évben, hogy a korábban említett – Egerben a látogatók többségét képező – belföldi turisták igyekeznek olcsó szálláshelyeket igénybe venni és ezért az agglomeráció, a kistérség falusi turisztikai szálláshelyeinek kínálatát veszik igénybe. Az állítást igazolják egyrészt a TOURINFORM irodában tett megfigyelések, másrészt a statisztikai kimutatások, melyekben az egri vendégszám és vendégéjszaka csökkenése előbb alatta marad, majd megegyezik a kisrégiós statisztikai növekedésének adataival. A turisták informálását egyrészt Eger város honlapja (www.eger.hu) biztosítja, másrészt a TOURINFORM Iroda látja el. Ez utóbbi a nyári időszakban nyújtott nyitvatartási idővel, illetve hétvégi nyitva tartással áll az érkező és érdeklődő turisták rendelkezésére (3300 Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 9., tel: 36/517-715; fax: 36/518/815)
10
Város a város alatt
A projekt közvetlen helyszínének bemutatása A tervezési terület ismertetése A tervezés által érintett érseki pincerendszer Eger műemléki belvárosában található. A város sétáló főutcája észak-déli tengelyű, a természetes terepvonal innen keleti irányba emelkedik, mely alatt jelentős tufaréteg található. Ebben a jól vájható, faragható tufában alakították ki a pincerendszert. Mint ismeretes, Eger város alatt jelentős területű régi pince található. A tervezés alapját képező érseki pincerendszer jól különhatárolható egységet képez. Ennek központi része az érseki palotától keletre lévő úgynevezett oszlopcsarnok, régi nevén „nagypince”. Innen több irányban haladnak pincevágatok. Északi irányba egy szélesebb ág halad, mely a Pori sétány alatt áthaladva teljesen a mögötte lévő kollégium alá fut be, egy oldalága a Pori sétánynál vezet ki a felszínre. Déli irányba több oldalággal vezet ki a pince a nagytemplom előtti tereplépcsőnél lévő támfal vonaláig, ahonnan egy lépcső vezet a felszínre. Ez az ág műszakilag elválasztva a tárgyi pincerendszertől lefalazva folytatódik teljesen, a Kazamataként ismert vendéglátóegységig. Ez a lefalazott rész már nem a tervezési terület, hisz idegen tulajdonban van. Az oszlopcsarnoktól nyugati, a főutca irányába vezető ágak egy része már az érseki palota alá esik. A legszélesebb vágat az oszlopcsarnoktól keleti irányba fut a Pyrker tér irányába. A Bazilika mögötti vonalban egy keskeny vágatban leszűkül, mely vágat egy tulajdonképpeni vízelvezető, mely a Tavernaként ismert pincéhez vezet. A tervezési terület határa a leszűkülés vonala. A tárgyi pincerendszer vertikális viszonyai a hasznosításhoz kedvezőek. A pince padlóvonala az átlagos magasságtól, a terület 90 %-ában nem tér el a + 1 m-nél jobban. A pince jellemzően a Széchenyi utca irányába lejt úgy, hogy a mélypontja az érseki palota alatt lévő kijáratnál található. A pincerendszer jelenleg három kijárattal rendelkezik. A Pori sétánynál lévő támfalban kialakított nyíláson keresztül közel vízszintesen juthatunk be a pincébe. Az érseki palota északkeletre néző udvari homlokzatáról nyíló kapun keresztül egy lépcsősoron át az épületen belül lehet lejutni a pince legmélyebb pontjára. A harmadik bejárat a nagytemplom irányába a Líceum előtti térről felvezető lépcsőtől északra lévő támfalban található. Az itt kialakított kapun keresztül egy 3,5 m-es szintkülönbséget áthidaló lépcsősoron jutunk le a pincébe. Térbeli méretek:
Terület: 3.240 m2 Térfogat: 6.520 m3 Általános keresztmetszet: 1,5 – 5,0 m x 2,1 – 4,2 m boltozatos
A pincerendszer legnagyobb része már a XVIII. század előtt is ismert volt. Ismereteink szerint a várban lévő pincékből ebben az időszakban – a püspökség ideköltözésekor – e helyre telepítették át az egyházi borkészletet. A pince évtizedek óta kihasználatlan. Az 1990-es évek elején egy 80 MFt-os beruházással az egész pincerendszert megerősítették, felújították. A nyugati irányba kinyúló tégla gurnikkal erősített vágat kivételével az összes alagutat megerősítették, 90 %-ban körbebetonozták, kisebb területen betonelemes boltozattal, illetve téglaboltozattal erősítették meg. Az egész pince aljzata betonozott. A nyugati irányú vágatból egy állandónak tekinthető vízfolyás érkezik a területre, melynek a felújítás során egy, a teljes pincét behálózó csurgarendszert alakítottak ki. Ennek folyásszintje mindenütt a padlóvonal alatt van, a beérkező vájatban szabadon, míg a többi helyen betonlapokkal fedett folyókában folyik a víz. Az érseki palota alatt lévő kijáratnál, a pincerendszer mélypontján egy zsompot alakítottak ki. Innen az eredeti tervek szerint szivattyú szívta volna ki a vizet az udvaron lévő aknába, ahonnan gravitációs úton jutott volna a csapadékvíz a Széchenyi utcai közhálózatba. Jelenleg nincs szivattyú a zsompban, egy túlfolyó van kiépítve, melyen keresztül az udvaron lévő aknába jut a víz, ahonnan a Széchenyi utcai hálózatba folyik. Ennek következtében a túlfolyó által meghatározott szinten a pincében állandó víz áll. Az oszlopcsarnok 2/3-át és az ettől északkeletre lévő ágakat lepi el állandóan a víz. A pinceszint emelkedéséből adódóan a nagytemplom melletti bejárati rész a nyugati csáp és az északi csáp nincs víz alatt, azonban ezek padozata és falazata is nedves.
Érseki pincerendszer története (Kárpáti János alapján) Alábbiakban Kárpáti János leírását szó szerint idézzük a pince történeti kutatásáról: „Pincetörténeti kutatásunk úgy vélte megtalálni a hagyományos építészet archaikus földalatti építményeit, hogy az egykori dézsmapincéket kereste és vizsgálta meg. Az érseki, évszázadokon át püspöki Főpince kétségtelenül ebbe a kategóriába tartozik, mert benne tárolták annak idején a dézsmabort, majd a jobbágyi szolgáltatások megszűnése után az uradalom bortermését. Kérdéses, hogy Eger város történetébe mikor kapcsolódott be ez a pince és milyen szerepet játszott egészen a mai napig, amikor eredeti funkciója teljesen megszűnt. Az Árpád-korban, mint tudjuk, a püspöki rezidencia az egri várban volt, korszakonként bizonyára más és más épületben. Az utolsó palotát itt Bekensloer János püspök (1468-1476) emelte. A dézsmát is magában foglaló borkészletet a vár valamelyik pincéjében tartották. A püspöki aula csak a XVIII. század elején költözött mai helyére, a város területére, a Szent Milyen templom mellé és ebben az időben kezdődhetett meg a Főpince kialakítása. A püspöki lakhely a közelben álló plébániaház és két másik épület felhasználásával készült el és feltételezhető, hogy a parochiához pince is tartozott, ami része lehetett a későbbi uradalmi Főpincének. Ez a törökkor előtti épület megmaradhatott a palota Barkóczy-szárnyának megépítéséig, sőt abba be is foglalhatták, mert Voit Pál úgy vélte, hogy a mai palota középső része korábbi maradványokra épült.Magára a pincére, ennek létezésére vagy készítésére a XVIII. század előtti időből semmiféle feljegyzés nem maradt meg, s ezért csupán közvetett bizonyítékok alapján, feltételezve lehet megállapításokat tenni. A kutatás feltételei később sem változtak, a Főpincéről nincs tudományos leírás vagy értekezés, még az anynyira alapos műemléki topográfiában sem kapott helyet. A vizsgálatot az is nehezítette, hogy a pincéről és a palotáról csak külön – külön készült alaprajzokat ismerünk, de a két, lényegében egymással összefüggő építmény kapcsolatát, egymáshoz való térbeli viszonyát nem láttuk világosan. Ezért a munka kezdetén műszaki rajzokat készíttettem, hogy az ilyen igényeknek megfelelően tájékozódni lehessen. Végül a Főpince történeti alakulását, múlt századbeli és jelenlegi helyzetét elsősorban az 1993. novemberében végzett helyszíni szemlém, az egri állami levéltárban őrzött Érseki Levéltár dokumentumai és a csekély megjelent irodalom révén igyekszem az alábbiakban vázolni. A jelenleg teljes egészében használaton kívül lévő Főpince három bejárata közül csak egyen keresztül lehet zavartalanul közlekedni. Ez a kapu a hagyományosan Kacsapart nevű pincés terület déli részén nyílik, korunkban a Pori sétány 1. számon. A másik két bejáratot folyamatosan zárva tartják. A működő bejárati folyosó, kisebb pincéknél a torok vagy gádor egy keresztfolyosóba vezet, aminek észak-nyugati részéhez kisebb fülkék csatlakoznak, délnyugati irányban pedig a Főpince nagytermébe, gazdasági iratokban a Nagypincébe visz, amely innen délkeletre terül el. A téglalap alakú terem mennyezetét 30, félköríves boltozatokkal áthidalt természetes tufakő pillér tartja. A terem keleti oldalát 6 db fülke foglalja el, egykor bizonyára nagyobb méretű hordók számára. Ezektől délre és nyugatra szabálytalan elrendezésben kisebb ágak, fülkék, „sarkok” vannak, amelyeket folyosók kötnek össze. Innen nyílik a használaton kívüli két kijárat. A Nagypince nyugati sarkától boltozatos folyosó indul délnyugati irányba, s ennek egyik szélén keskeny csatorna húzódik, amely folyamatosan vizet enged a pincébe, de elvezetéséről újabb időkben nem gondoskodnak. A Főpince víztelenítése igen régi gondja a tulajdonosnak és ezt a terepviszonyok okozzák. A Főpince, közvetlen kapcsolatban a rezidenciával és a dóm közelében, Eger délnyugati szélén, a patakmeder mintegy 15 méter magas teraszán, riolittufába vájva készült. A város nyugati felének szerkezetét a közeli Hajdúhegyről lefutó erek, vízmosások határozzák meg, amelyek mentén közök, utcák alakultak ki. Egy ilyen vízmosás útjába vagy talán mellé építették a Főpincét a XVIII. század derekán, de úgy, hogy benne rövidesen megjelent
Város a város alatt
11
a víz, a Hajdúhegyről csordogáló ér vize. Az 1760-1770-es bővítés alkalmával ezért gondoskodni kellett a víz elvezetéséről és ennek érdekében egy ágat építettek ki az egykorú Prefectuális ház (a prefektus lakóháza, legutóbb Barsy-ház) felé. Erről a széles alagútszerű járatról a nép körében az terjedt el, hogy közvetlen összeköttetést nyújt a palotapince és a Szépasszony-völgy között. Az ág természetesen csak a prefektus házáig ment, viszont a talp szélén sekély, kikövezett csatorna vezette a vizet a Főpincébe. Ez a megoldás valószínűleg kielégítő volt, de 1796-ban az egri vásárbíró tereprendezést végzett a püspöki palota kerítése és a dóm között, aminek eredményeként a Főpince újra elvizesedett.”
A tervezett fejlesztés bemutatása Hosszútávú fejlesztési koncepcióhoz való illeszkedés A tervezési program megvalósítása előtt megvizsgáltuk, hogy a jelenlegi tervezés tárgyát képező Város a város alatt program, hogyan illeszthető be Eger belvárosának hosszú távú fejlesztési koncepciójába. Mint ismeretes, Eger több föld alatti létesítménnyel is rendelkezik, illetve az önkormányzat hosszútávon több új föld alatti létesítményt is tervez megvalósítani. Megpróbáltunk ezen föld alatti létesítmények, és a belváros jelenlegi közlekedési struktúrájának ismeretében új kapcsolódási pontokat keresni. A következő meglévő, illetve tervezett föld alatti létesítmények ismertek: • meglévő pincerendszer a busz-pályaudvar alatti részen, melyben most is több funkció működik, és összeköttetésben van a Gyertyás-borok Házával, • meglévő a Taverna jelenleg nem működő vendéglátó pincerendszere,- a Város a város alatt program történelmi látványparkja Pori sétányi és Eszterházy téri külső kapcsolattal, • a Pyrker tér alá – a Bazilika mögé – tervezett mélygarázs, • a Líceum udvara alá tervezett oktatási – művelődési Tudás-központ és ehhez kapcsolódó parkoló, A tervezési területen meglévő lényeges felszíni gyalogos közlekedési területek: • sétáló belváros Széchenyi utcai szakasza, • a távolsági busz-pályaudvar, • Eszterházy tér A hosszú távú koncepcióban javaslatot teszünk egy a Pori sétányi kijárattól a Pyrker térig futó föld alatti tengely kialakítására, mely több a fent felsorolt létesítmény, illetve közlekedési terület között teremt kapcsolatot. A Pyrker téri leendő mélygarázst közvetlenül összeköti a sétáló belvárossal, miközben a busz-pályaudvar megközelítését is leegyszerűsíti. A föld alatti passzázsban a végponton elhelyezett lift lehetővé teszi, hogy a „hegy megmászása” nélkül lehessen a fenti létesítményekbe jutni a belváros felől. A tengelyről ezentúl közvetlen kapcsolat nyílhatna a busz-pályaudvar alatti pincerendszerhez – ezen keresztül a Gyertyás Borok-házához – valamint a tervezés tárgyát képező történelmi látványparkhoz. Az Eszterházy térnél a tér alatt kialakítandó passzázzsal a tervezett bejárati építményünk alsó szintjéről lehetne átjutni a Líceum tervezett föld alatti létesítményeihez. A Tavernával való kapcsolat gyakorlatilag most is adott, hisz a bejárati tervezett bejárati építmény alsó szintjével megegyező szinten kapcsolódnak az ott meglévő pincék. Funkcionális kialakítás Eger város önkormányzata a pincerendszert, mint kultúrális és turisztikai látványosságot kívánja hasznosítani. Az egyedi adottságokat kihasználva egy történelmi látványpark kerül kialakításra. Ennek keretében
12
a magyar középkor és annak egri vonatkozásai jelennek meg fény- és hangeffektusokkal kísért életképek formájában. A program a honfoglalástól az egri város 1552-es ostromáig tartozó időszakot öleli fel. Tervezett funkciók és kapcsolatai A tervezett hasznosítás során a létesítmény három egységből épül fel. A bejárat az Eszterházy térre nyíló, mostani bejárat helyére kerül, ahol a föld alatt a fogadásra szolgáló építmény kerül kialakításra. A meglévő Pori sétányi kapcsolaton keresztül lesz kialakítva a kijárat, melyhez csatlakozóan, szintén a föld alatt, egy építményrész tervezendő. Félig ehhez a részhez, részben a kiállítási térhez kapcsolódik a pincerendszer északi része, melyben egy kirakodóvásár, illetve raktár területek kapnak helyet. A két rész közötti meglévő pincerendszer szolgál a tényleges látványossági park kiállítási területeként. Bejárati egység A bejárati tér építmény teljes egészében az Eszterházy térnél lévő támfal mögé, a föld alá kerül. A bejárat a térszinttel egyenlő szinten lesz, itt kap helyet a vendégek WC-mosdó blokkja, egy galéria előtér és a mozgássérültek számára is szolgáló lift. Innen le lehet látni a 3,5 m-rel mélyebben lévő alsó szintre, melynek szintje megegyezik a meglévő pincerendszer szintjével. Ezen a részen található a fogadó-várakozó tér, a pénztár-információs pult, valamint a tárolásra, részben a személyzet tartózkodására és technikai funkciók kiszolgálására tervezett helyiség. Ez az építmény teljesen szigetelt, komfortos, száraz tér. A pincerendszer nyugati ágából indulóan a tervezett bejárat irányába egy vízelvezető vágat készül, melynek fő funkciója, hogy a nyugati irányból a pincerendszerbe érkező vizet kivezesse úgy, hogy így tehermentesíti az egész pince területét. Ezt a vizet, mint látványelemet kihasználva, a „kispatakot” az előbb említett fogadó tér szélén végigvezetjük és a bejárat alatt folyik ki a pincerendszeren kívülre. Az Eszterházy tér alatti részt úgy alakítjuk ki, hogy az a bejárat előtti szakaszon a víz fölött egy üvegfödémet kap, mely egyenesen a támfalban lévő bejárathoz vezet. Így az Eszterházy tér meglévő elrendezését, hangulatát, térszerkezeti kialakítását változatlanul hagyva tudunk rávezető elemet kialakítani a látványossági park bejárathoz. Ezt a megoldást a látványelemen kívül az is indokolja, hogy kutatásaink szerint az Eszterházy tér ezen szakasza alatt is volt pince, de annak használhatatlansága és veszélyessége miatt azokat már betömedékelték. Pincerendszer kialakítása Maga a kiállítási tér lényeges építészeti beavatkozást nem igényel. A mozgássérültek közlekedése biztosítandó, a meglévő lépcsőfokok helyén rámpákat kell kialakítani. A meglévő vizet kihasználva és szabályozott keretek közé szorítva a pincerendszer keleti részében kialakítunk egy olyan területet, mely
Város a város alatt
Épületszerkezeti és építőmesteri munkák
állandóan víz alatt van. Itt a látogatókat – melyek csoportokban, idegenvezető irányításával haladnak végig a területen – a víz fölé emelt fapadozaton mennek végig. A teljes területen 50 jelenet kerül kialakításra, melynek részletes terveit külön tervdokumentáció tartalmazza. A program lényege, hogy az nem csupán egy passzív kiállítás, hanem olyan program, melyben különböző hang- és fényhatások segítségével a látogatók interaktív módon vehetnek részt. A vezetett rész ott fejeződik be, ahol az északi irányba az oszlopsorból vezető vágat ketté válik. Innen jobbra közvetlenül Pori sétányra ki lehet jutni, azonban egyenesen továbbhaladva egy úgynevezett középkori vásártérre jutunk. Ezen a területen egy középkori vásár kerül berendezésre, ahol ténylegesen vásárolni lehet. A belépőjegyhez mindenki kapna egy pohár italt – bort vagy szörpöt – melyhez az agyagkupát is ajándékként magával viheti. Természetesen itt lehetne kapni különböző szuvenír tárgyakat is. Ezen vágat végében kerülne lerekesztésre a technikai berendezések tárolására szolgáló raktár rész. Itt természetesen csak olyan berendezéseket lehetne tárolni, melyeket a pincerendszer nedves levegője nem károsít. A száraz körülményeket igénylő tárolás és karbantartás, javítás az intézményen kívüli építményben oldható meg. Kijárati egység A meglévő kijárati vágatot meghagyva, amellé, a föld alá, a támfal mögé kerülne elhelyezésre egy építmény, melyben a diszpécserhelyiség és idegenvezetői tartózkodó, egy személyzeti öltöző - WC-mosdó blokk és a vendégmosdó blokk kerül elhelyezésre.
Bejárati egység A bejárati egység építmények teljes egészében föld alá kerülnek. Az építményt a támfal mögé terveztük úgy, hogy a meglévő támfalat az építkezés során nem kell elbontani, csupán a bejárati nyílást kell benne a tervezett helyen kialakítani. A kétszintes építmény monolit vasbeton szerkezetből készül, kívül teljes egészében hőszigetelő és vízszigetelő rendszerrel körülvéve. A függőleges tartószerkezetek és határoló-szerkezetek falazottak, a közbülső födémszakaszokat vasbeton oszlop támasztja alá. Az építmény felett intenzív zöldtető alakítandó ki úgy, hogy a fölötte lévő területen a jelenlegi állapotnak megfelelő zöldnövényzet visszatelepíthető legyen. A térszintről bevezető bejárati ajtó keretnélküli üvegből készül. A bejárattal szembeni födémszakasz és az alsószintre vezető lépcső üvegszerkezet, mely egyenes folytatása a bejárat előtti üvegfödémnek. A lépcső melletti, a térbe nyúló építmény (vizesblokk és technikai helyiség falazata) vakolatlanul készült, fűrészelt tufából falazott szerkezet. Az egyéb felületek durván vakoltak, fehérre festettek. Az alsószinti padozat átlós irányú fektetéssel, kőburkolatot kap. A belső nyílászárók fa szerkezetűek, rusztikus hatásúak. A pincéből kivezető csurgalékvíz a bejárati építmény alsó szintjén végig futva vezet ki az Eszterházy tér alá. Az Eszterházy tér alatt, közvetlenül a bejárati üvegajtótól egy vízvágat készül, mely felülről egy üvegfödémet kap. A vízvágat körben szigetelten készül, üvegfödémen a kétoldali falazatra támaszkodik. A bejárati ajtó alatti nyílásra egy olyan visszacsapós ajtószerkezetet kell elhelyezni, mely szükség esetén megakadályozza a víz visszafelé való folyását. Ehhez a szerkezethez logikailag kapcsolódik a pince-rendszernél ismertetett vész szivattyú és puffertartály kialakítása. A föld alatt folyó kispatak, illetve annak a vize végig közvetlen, rejtett világítást kap. Így a vízen tükröződő fénysáv az Eszterházy tértől kiindulva a bejárati építményen keresztül végig fut teljesen a pincerendszerben kiépítendő új vízelvezető vágatban is. Pincerendszeren végzendő munkák Alapvető cél, hogy a pincerendszeren minél kevesebb építészeti beavatkozás kerüljön sor. Elkerülhetetlen, hogy a pince viszonylagos víztelenítését, illetve a befolyó vizek kezelését megoldjuk. Ebből a célból, mint az előzőekben már rögzítettük, egy új vízelvezető ágat kell megvalósítani. Ezen a vízelvezető vágaton keresztül vezetjük ki a keleti irányból érkező nagyobb mennyiségű vizet. Vész esetében a tervezési terület szélén a keleti szélesebb ág kezdeténél egy puffertartály építendő ki. Amennyiben az Eszterházy térnél lévő kivezetésnél az esetlegesen visszaáramló víz útját el kell zárni, úgy ezen felső puffertartályba gyűlik a víz, melyet egy erre a célra rendszeresített szivattyúval a föld felszínre kell vezetni. Ez a pont lényegesen magasabban van (a Bazilika mögötti parkoló sarkánál vezet ki). A funkcionális kialakításnál ismertetett területen, a pincerendszer Széchenyi utca felé eső mélyebb részén egy vízzel elárasztott területet alakítunk ki. Ezt a pincerészt egy „padkával” választjuk el a többi területtől. Ez a szakasz alulról kenhető vízszigeteléssel látandó el.
Város a város alatt
13
14
Város a város alatt
Az érsekség udvarának kijáratánál lévő jelenlegi zsomp megmarad. Ide vízszivattyú telepítendő, melylyel a szükséges víztelenítés, szabályozási, karbantartási munkák oldhatók meg. A normál vízszint úgy kerül kialakításra, hogy esetleges vízszint esetén gravitációs úton, a túlfolyón át a többlet vízmenynyiség a Széchenyi utcai csapadékvíz rendszerbe kivezethető legyen. A falakon, s mennyezeten bejövő víz útját szabályozni kell, illetve a minimális vizesedésre kell törekedni. A meglévő repedésekre, ahol jól láthatók a betörő víz nyomai, injektálásos módszerrel tömítő anyagot préselnek be. A hidrogeológiai vizsgálat alapján megállapítható, hogy leginkább az oszlopcsarnok keleti falánál és a Pori sétánynál vezető ágak keleti oldalánál található vízbecsurgás. Ezért az oszlop-csarnok fölött egy úgynevezett vízlecsapoló vágat készül, melynek csurgalékvize a víz az új vízelvezető vágatba csatlakozik be. Mivel a pincerendszerbe elhelyezendő jeleneteket, kiállítási tárgyakat sem érheti közvetlenül víz, így a mennyezetről való becsöpögést is meg kell akadályozni. Másik építészeti szempontból kívánatos követelmény lenne, hogy a mostani betonozott felület helyett, az eredeti tufapincék hangulatához jobban közelítő felületeket lássunk. Ezért a vágatok oldalfalát és mennyezeti boltozatot is egy olyan domborlemezzel látjuk el, mely azon túl hogy a felületről lecsöpögő vizet oldalirányba képes elszivárogtatni, felülete alulról vakolható. A vakolat tufaőrleménnyel védett. A két oldalt a domborlemez és a meglévő falfelület közötti részben leszivárgó vizet a padozatban kialakított – többségében már meglévő – csurgórendszer vezeti el. Ezzel a módszerrel elérhető, hogy a látszó mennyezet és falfelületek szárazak, míg a padozat felülete nedves, de folyó vagy álló víz nem lehet rajta. A berendezési tárgyak olyan anyagból és szerkezetekből készülnek, melyek a magas páratartalom ellenállnak. Az egész pincerendszerben biztosítani kell a mozgássérültek akadálymentes közlekedését. Erre lehetőség van, mivel a pincerendszeren belül nagy szintkülönbségek nem találhatók. Az akadálymentes közlekedés céljából az M 1 : 333 alaprajzi elrendezés szerint a lépcsőfokokat általános helyen rámpákkal,
illetve lejtős kialakítással megszüntettük. A bejárati építményben a 3,5 m-es szintkülönbség áthidalására liftet terveztünk be. Szintugrást, illetve lépcsőfokot csak ott hagytunk meg a létesítményben, ahol a látogatók nem mehetnek keresztül (pl. nem megközelíthető kiállítási terület). A történelmi látványossági park berendezéséhez szükséges lezárások – melyek elrendezése a látványpark programjának tervdokumentációjában található – szerelt jellegűek, biztosítva a szellőzéshez szükséges légmozgást. Kijárati egység A kijárati egység építménye a Pori sétány felőli támfal mögött, szintén a föld alá kerül elhelyezésre. Kialakítása szerkezeti szempontból lényegében megegyezik a bejárati egység kialakításával. A különbség, hogy itt az építmény fölött egy burkolt út fut, melyet el kell az építkezés előtt bontani, majd a födém fölé vissza kell építeni az eredeti formájában. A meglévő támfal itt is megmarad, az építmény e mögé úgy kerül kialakításra, hogy a meglévő kijárati pincevágat is érintetlen marad. Az építmény egyéb szerkezetei teljes egészében megegyeznek a bejárati építményével.
Város a város alatt
15
A látványpark koncepciója, leírása A látványpark tervezésének főbb szempontjai
Általános szempontok Eger város turisztikai vonzerejét három fő terület határozza meg, a vár, a bor és a gyógyvíz. Mindezek mellé járul a város történelmi hangulata, melyet elsősorban a XVIII. században épült barokk épülethomlokzatok biztosítanak. A város hazai vonatkozásban mindenképen kiemelkedő turista forgalmat mondhat magáénak, ugyanakkor az európai uniós csatlakozást követően mind élesebb figyelmet kell fordítanunk arra a kiélezett versenyszellemre, mely a világ turisztikai piacán zajlik. Közismert, hogy a meglévő értékek mellé mind újabb fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a hazai és a nemzetközi turizmus érdeklődése fennmaradjon, sőt emelkedjék. A nemzetközi turisztikai vásárok bemutatói mellett a WTO felmérései is azt bizonyítják, hogy évről évre új különleges élményt nyújtó turisztikai termékek kerülnek a nemzetközi piacra jelentős gazdasági invesztíció mellett. A XXI. század elektronikus forradalma különösen a vizualitás területén szinte robbanásszerű változásokat hozott. A szórakoztató elektronika a 3D-s hangzásvilága mellett ez ideáig soha nem látott képi megjelenítésével egy újszerű vizuális kultúra alapjait teremtette meg. Ez a képi megfogalmazás mind térben, mind időben széles távlatokat nyitott, így megszületett az „időutazás” lehetősége. Az ember sajátos tulajdonsága, hogy többnyire elutasítja a jelent és a nosztalgikus vágya inkább a múlthoz köti. Szeretne kilépni a jelen szorongató ritmusából, a valós problémák, a bizonytalan ideológiák zavarából. A nemzetközi turisztikai ipar igen gyorsan reagált a mind több szabadidővel rendelkező fizetőképes kereslet belső igényére. Gombamód szaporodnak a túlélő vagy időutazó táborok, látványparkok; az egyedi helyszínekre telepített (barlangok, szigetek, elhagyott bányák stb.) különleges élményt nyújtó, valamilyen régi kultúrához kötődő programok.
16
Eger város központja alatt húzódó, mintegy 3000 m2 alapterületű pincelabirintus valóban különleges értékkel bír. A város fenn említett turisztikai vonzereinek tiszteletben tartása mellett megítélésünk szerint ez az objektum nyújthat valós lehetőséget a nemzetközi piacra való kilépéshez. Sajnálatos, hogy a város az elmúlt évtizedek során – feltehetően anyagi okok miatt – nem talált lehetőséget az turisztikai funkció kialakítására. A pincerendszer tufa boltozatai önmagukban véve is a középkor romantikáját idézik. A rendelkezésre álló terület belső tagoltsága miatt nem alkalmas rendezvények céljára, ugyanakkor az átmenő turista forgalom lebonyolítására a terület hátrányai erényként jelentkeznek. A látványparkként való hasznosítás kézenfekvő lehetőség. A látványpark tervezésének meghatározó szempontjai Az elmúlt években a múzeológus társadalom két részre szakadt. A hagyományos múzeumi kiállítások üvegtárlóiban elhelyezett tárgyakat illetve múzeumi másolatokat mindinkább felváltja a merészebb térben és időben az adott korba visszanyúló illúziókeltő kiállítási koncepció. A hagyományos közművelődés merev és didaktikus rendszerét a szórakoztató, játékos interaktivítás váltja fel. Létrejön a látványpark felépítésének rendszere, mely nem törekszik a tudományos ismeretek teljes bemutatására, hanem elsősorban az érdeklődést kívánja egy adott kultúra iránt felkelteni. Ezen keresztül a kultúraközvetítő eszköztárában meghatározó a nonverbalitás és ezen belül is a hatásos képi megfogalmazás. Figyelembe veszi a világ globalizációs tendenciáját, így képi- dramaturgiai rendszerét úgy alakítja ki, hogy nem tételezi fel a lokális kultúrörténeti anyagok ismeretét. Ugyanakkor a tervezők kínosan ügyelnek a hitelességre viselet, fegyvertörténet, lakáskultúra vonatkozásában. Az adott kor életmódjának illetve világképének hiteles bemutatása mellett teret ad az álmoknak, legendáknak, mítoszoknak is, melyek olykor jellegzetesebb képét nyújtják egy elhalt kultúráénak, mint csupán a ránk maradt tárgyi emlékek. Jellegzetes tulajdonsága a látványparkoknak az is, hogy – nem pejoratív értelemben – hogy szívesen használ teátrális eszközöket az illúzió keltés érdekében. Érthetően keresi azokat a drámai csomópontokat, mely köré építi jelenet rendszerét. Végül is egy olyan mozdulatlan, olykor mozgó színházi rendszert hoz létre, melyben a fények, hangok, zenei effektusok és különböző szcenikai trükkök közösen tükrözik egykor volt elődeink színes világát. A látványpark tervezésének nem titkolt szándéka a bevétel orientált, rentábilis üzemeltetést biztosító rendszer kialakítása. Meghatározó szempont a megbízó azon elvárásának teljesítése, hogy az általa preferált turisztikai vonzerőt képviselő termékek megkülönböztetett hangsúllyal szerepeljenek a park programjában. A bemutatásra kerülő termékek történelmi hitelességének igazolása hatásos marketing eszköz, így a már meglévő turisztikai termékek promóciós bemutatása igen hatékonnyá válhat. Végezetül, de nem utolsó sorban kedvelt dramaturgiai eszköz az interaktivitás, a játékosság, melyért a megszokott környezetéből kilépett látogató igen hálás.
Város a város alatt
”Város a város alatt” – Egri történelmi látványpark Heves megye jelentős helyet foglal el a közép-európai műemléki területek között. Különösen értékesek a középkori épületei, így a feldebrői és tarnaszentmáriai templomok melyek a XI. század korai értékeit rejtik. A XI. századi cisztercita-rendi építkezés egyik legjelentősebb példája a bélapátfalvi templom Bélkő tövében. A későbbi korok is komoly értékekkel képviseltetik magukat, különös tekintettel a megye székhelyre, Egerre. A gazdag történelmi múlt széles tárházát nyújtja a feldolgozás lehetőségének. A látványossági park tartalmi feldolgozása során mind nyilvánvalóbbá vált, hogy nem csupán Eger város, illetve a régió történelmi múltja kerül megelevenítésre, hanem az események kronológikus sora mintegy kereszt-metszetét adja Közép-Európa középkori történelmének. A tervezés során elsősorban azokat az eseményeket, illetve jelenségeket kívántuk feldolgozni, melyek kü-lönleges kuriozitása a ma embere számára is különleges élményt nyújt. Ezek a „történelmi ínyencfalatok” bemutatása nem csupán az események megtörténtét dokumentálják, hanem rávilágítanak kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert tényekre is. (Példaként említhetjük a Keresztelkedés c. jelenetet; kevesek előtt ismert tény, hogy a kora középkorban a keresztelés is csaknem emberfeletti munkát követelt a papoktól, mivel akkoriban a megkeresztelendőt teljesen víz alá merítették. A keresztelés mai stilizált formája már elfedi az eredeti aktus mikéntjét.) A történelmi látványpark a X-XVI. századig terjedő időszak történelmi eseményeihez kötődő művelődéstörténeti vonatkozásokat dolgozza fel. A XVI. századot követő korszakok tárgyi, építészeti emlékei a maguk valóságában megtekinthetők a városon belül. Ugyanakkor a fenti időszak a város illetve a régió történelmének igen jelentős időszakát öleli fel. A középkori Eger kereskedelme, illetve kedvelt föld-rajzi fekvése és nevezetes püspöksége folytán Buda mellett az egyik legjelentősebb központot jelentette. Fénykorában az egri márka mint pénznem értékében vetekedett az azonos nevű budai fizetőeszközzel. (Ld. Később) A középkori időszak bemutatását továbbá indokolja az a tény is, hogy magában a városon belül ebből a gazdag kultúrtörténeti korszakból igen kevés emlék maradt fenn. Ez részben tulajdonítható annak, hogy a történelem vihara igen sok kárt okozott, de az is közismert tény, hogy a barokk kor – mely építészetileg ma meghatározza Eger arculatát nem csak épített, hanem bontott is. Nagyrészt a korábbi épületek alap-anyagaiból nőttek ki a ma is látható szépmívű épületek. Nem képzavar, sokkal inkább a valóság érzetét adja egy elsüllyedt kort felelevenítő világ létesítése a mai lüktető XXI. századi város alatt. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a tervezésnél a legapróbb részletekre is ügyelve felhasználjuk a régészeti kutatások eredményeit, illetve hiteles képi dokumentumok alapján megformázzuk a tárgyi valóságát egy-egy jelenetnek. A tervezés során nehézséget okozott a kronológikus sorrendben felépített forgatókönyv jeleneteinek illesztése a meglévő terekhez. A pincelabirintus szeszélyesen változó tértagozása szükségessé tette a pincerendszeren belüli terek újraértékelését. Figyelembe kellett vennünk a pincerendszer esésszögét is. A felmérések azt mutatják, hogy a pincerendszer a tengerszinti magassághoz képest legalacsonyabb és legmagasabb pontja közti eltérés közel 6 méter, ezt a bejárás során a látogató nem érzékeli ugyan, de a pincerendszerben felgyülemlő víz ennek következtében jól körvonalazható területet elborít.
A látogatók a kódex másoló jelenetben a Pray-kódex lapjait megvásárolhatják, az Árpád-kori település jelenetben a rekonstruált csapdát kipróbálhatják stb. A történelmi látványpark időutazás illúzióját segíti elő a 3D-s zenei hangkulissza, mely jelenetről jelenetre követi, illetve kiegészíti a látványt. Az egyes zenei blokkok időtartama egyben meghatározza az idegenvezető, illetve az általa vezetett csoport számára a tartózkodás hosszát az egyes képeknél. A Város a város alatt projekt megvalósulása esetén az eddigi kultúrális fôvárosban létrehozott attrakciók, hosszútávú fejlesztések méltó párja lehet, hiszen a helyi természeti és kultúrális örökséget adekvát módon kihasználva hoz létre olyan bemutatóhelyet, ahol a látogatók élménydúsan és interaktívan élhetik át a város, a térség és közép-Európa történelmét.
Ezekre a területekre kellett terveznünk azokat a képeket, melyek hatásosságát csak fokozza a természetes víz jelenléte. A látogatók természetesen ácsolt fapallókon közlekednek. Az új terek létesítésénél fundus falakat alkalmazunk , melyeken két illetve három dimenzióban megjelenő épülethomlokzatok, belső enteriőrök, vagy éppen irreális víziók elevenednek fel. Ezek a falak alkalmasak arra is, hogy videó projektorok mozgó vetített képeivel tágítsuk a hátteret és tovább bővítsük a vizuális hatásokat. Az utcarészletek, belső enterierök, burkolatok a viseletek gazdag tárháza a világítási és fény-effektusok mellett gondot fordítunk az interaktivitásra is.
Város a város alatt
17
Tudásközpont
Funkcionális konzekvenciák A város idegenforgalma, a régió kulturális élete, a magas hallgatói létszámú Egri Eszterházy Károly Főiskola igényli az oktatási-kulturális központ létrehozását Eger belvárosában. Észak-Magyarországon hiányzik ez, a tanulmánytervben javasolt funkció. Az elsődleges funkcionális cél egy 600 fős nagyterem, további kisebb, 100-100 fős előadótermek létesítése, ezek szükséges kiegészítő helyiségeivel. A helyiségek megközelítése két irányból tervezett: az eredeti lépcsőház földszintjén keresztül az udvarról induló lépcsőkarokkal, valamint a meglévő díszlépcső struktúráját folytatva a Líceumból. Az udvarról levezető lépcsők lefedés nélkül tervezettek és egy a belső tértől üvegfalakkal lehatárolt galériára vezetnek. Erről a galériáról már belátunk az előcsarnokok tereibe, majd egy szélfogón keresztül érkezünk a fűtött előtérbe, ahol a díszlépcsőházból induló lépcsők is megérkeznek. A galériaszintről további két lépcsőkaron és az udvarszintről induló liftekkel érkezünk a -8,00 m-es szintre, amely az előadótermeket foglalja magában. A ruhatár a két lépcsőblokk által közrefogott térségben tervezett. A mellékhelyiségek a lépcsők és a díszlépcsőház által határolt terekben kialakíthatók a -8,00 és a -12,00 m-es szinteken. A 600 főre tervezett lejtős nézőtéri kialakítású előadóterem megközelítése két „hídon“ keresztül lehetséges. A térsor két oldalán további 100-100 fős egyenes padlójú előadó megközelítése is az előcsarnokból történhet. Az íves zárófalak flexibilis kialakításúak, így az előcsarnok terébe rendezvény esetén bekapcsolhatók, igény szerint szekcionálhatók. Az udvar torony felőli traktusában kapnak helyet további lépcsőházak, valamint két teher-, illetve személyszállító lift. A liftek és lépcsők a galériaszinten az eredeti pinceszinthez kapcsolódnak, amely hasznosítható terei így bekapcsolhatók a tervezett struktúrába. A pinceszintről kell megoldani a kiszolgáló személyzet és a szállítandó anyagok beszállítását, belső mozgatását. A pinceszinten kapott helyet a büfé és kiegészítő helyiségei, valamint további mellékhelyiségek a létszámra méretezve. A nagyterem két oldalán a gépészet és öltözőkialakítási lehetőségek helyezkednek el.
18
A központ mintegy 200 gépkocsi parkoló igényt jelent, ennek elhelyezésére javasoljuk a Székesegyház mögötti park térszín alatti tervezendő parkolóházat. Formai konzekvenciák Az építészeti javaslat célja az eredeti lehetőségek szerinti legteljesebb megőrzése. A belső díszlépcsőházból való megközelítés az egyetlen olyan alternatív javaslat, amely a Líceum belső struktúráját érinti. Az udvar új díszburkolatot kapna, amelyben csak a két mozgássérülteket szállító lift üveg-felépítmény jelenik meg, valamint a levezető lépcsők födémáttörése látható. Érdemes azonban mérlegelni egy a liftekéhez hasonló üvegtető lehetőségét az üzemeltetési-vízelvezetési problémák megelőzése érdekében. A lépcsőházak mellett és az udvar tengelyében a további födémáttörésekre járható üveg kerül, amelyen belátva a belső struktúra részleteiben látható. Mindezek a javaslatok azonban a burkolat síkjában létesítendő szerkezetek. Az udvarba telepíthető dézsás növények sem zavarják a szabadtéri előadások céljára megtartott felületet. Az udvar alatti, új terek kialakítása nagyvonalú térszerkesztésükben alkalmazkodnak az eredeti barokk struktúrához, korszerű kialakításukkal a kívánt funkciókat kell kielégíteniük. Szerkezeti konzekvenciák A tervezett beépítés-bővítés a jelenlegi és megmaradó térszint alatt meglévő épület belső udvarán létesül. A résfal-technológiával a kivitelezés megoldható, miközben az épület statikailag biztosított. A vasbeton résfalak alapozási síkja -12,00 m-es szint alatt lehet a talajmechanikai viszonyoknak megfelelően. Az épületen a ´70-es és ´80-as években történt nagyobb statikai felmérés majd megerősítés, amely lehet az eredeti Josef Gerl terv Fellner által történt módosításának következménye. A belső födémek, függőleges tartószerkezetek szintén vasbetonból készülnek, az előadótermek lefedésére rácsszerkezet alkalmas.
KEPES vizuális központ kialakítása (EGER, KOSSUTH UTCAI ZSINAGÓGA ÉPÜLETÉBEN)
Műleírás Általános leírás: A Kepes hagyaték jelenleg Egerben a Vitkovics Házban elég eldugott helyen van kiállítva. A kiállítás módja nem méltó egy ilyen gazdag életmű bemutatására. A vegyes installáción (befénylő üveglapok) bemutatott dokumentatív és vizuális anyag, (fotók, fotógrammok, festmények) szétszórva a helyi épületről szóló helytörténeti anyaggal együtt van kiállítva. Eger Megyei Jogú Város, Közgyűlése úgy döntött, hogy Kepes György születésének 100 éves évfordulójára (2006.) méltó, önálló helyen, (turisztikai szempontból is) mutatja be az életművet, amit a művész, ill. a család a városra hagyott. Ez az épület a városközpontban lévő jelenleg is üresen álló zsinagóga épülete lenne. A Kepes Vizuális Központ nemcsak az életmű bemutatására szolgálna, de egyben központja is lenne más vizuális, „fénymunkákat” is bemutató kiállításoknak, ill. kisebb szimpóziumokat, előadásokat is lehetne itt tartani. Építészeti kialakítás, koncepcionális elképzelés: A jelenlegi épület, a zsinagóga ebben az állapotban alig alkalmas egy ilyen vizuális központ, kiállítótér kialakítására. Ezért először is komplex javaslatot szeretnénk tenni úgy építészetileg, mint belsőépítészetileg a funkcionális kialakításra, használhatóságra. Az új kisméretű építészeti átalakítások, módosítások egyben magukban hordozzák a vizuális központ elképzelt gondolatát is, mely egyben maximálisan figyelembe veszi Kepes György vizuális elképzeléseit a művészetről. Az épület jó állapotban van, úgy szerkezetileg, mint homlokzatilag is. Az épület alatti autó átjáró a belső udvarba, az utólagosan a földszinti belső térbe épített brutális lépcső súlyosan sérti, korlátozza a működését egy leendő múzeumnak. Az átjáróhoz úgy formailag, mint építészetileg nem lehetett hozzányúlni. A belső lépcső viszont lebontható. A belsőépítészeti koncepcionális elképzelés előtt építészetileg kellett megoldani, javaslatot tenni a belső forgalomra, ill. kiegészítő funkciókra. A meglévő kiugró homlokzatot megtartva mintegy új virtuális üveghártyával lezárva oldottuk meg az új bejáratot. A bejárati üvegfal egyben vizuális, fény, árnyék hatásával, reklámhordozó is. Az üvegfalat megfogó fémszerkezetek áttörtsége emlékeztet Kepes György fém, fény plasztikájára is. Az üvegfalat a „Kepes” felirat mint statikai megfogás köti össze az épülettel, és jelöli ki a bejáratot, reklámfeliratot. Az üvegfal (hártya) mögötti meglévő „rózsaablak” színes üvegei belülről megvilágítva rávetülnek az üvegfalra, idézve Kepes György fénytani kísérleteit. A fém, üveg bejárati „hártya” mögött a kiugró homlokzati fal és a belső főfal között helyezkedne el a lift ill. a lépcső fém üvegszerkezetű „tornyai”. A lift ill. a lépcső biztosítja a feljáratot az emeleti (galéria) kiállító térbe, ill. az újonnan kialakított járda és főépület közötti szakaszon a földbe süllyesztett, iroda, raktár és vizesblokkokhoz. A lift ill. lépcső „minimál” fém – üveg szerkezetből készül, lezárása keretnélküli üveg, felül a tető fémszerkezet, világító lyukakkal, mintegy emlékeztetve Kepes fénytornyaira. Az épület előtti leendő fém, üveg építmény, bejárat természetes kővel borított rámpás „posztamensre” épül. Látszó felületén kör alakú fém keretbe épített különböző méretű világító üvegnyílásokkal (mely egyben az alsó szint bevilágítói is). A belső udvarba vezető átjáró felújításra kerülne (új világító fém, gipszkarton, üveg álmennyezet). Falaira poszterek ill. reklámfeliratok kerülnének, és a kis ivókút is működhetne. Az átjáróban lévő jelenlegi bejárat megszűnne, csak betekintő, ill. vizuális felületté alakulna át. A meglévő külső vakolt homlokzat, javítás után átfestést kapna. A jelenlegi osztott régi nyílászárók helyett egységesen, új hőszigetelt osztás nélküli szinterezett fém nyílászárókat terveztünk, rejtett keretbe építve.
Gépészet, világítás: Az új Vizuális Központ kialakításhoz természetesen új korszerű gépészeti, világítási felújítás is elengedhetetlen. Gépészet: klímatizált belső tér, szabályozott fűtés, hűtés, a meglévő adottságok figyelembe vételével. Világítás: irányított, indirekt, reklámvilágítás, meglévő adottságok figyelembe vételével. Hangosítás, számítógépes hálózat teljes kiépítése szükséges, korszerű technikai háttérrel. Belsőépítészeti kialakítás: Az újonnan kialakított bejárati előtérbe (üveg, fémszerkezet) kap helyet a jegypénztár, (kártyás beléptető), információ, a meglévő dupla nyílászárók kibontásával kialakított, beléptetővel ellátott bejárat után van a lépcső ill. lift üveg kubusai. Innen lehet a földszinti kiállítótérbe ill. liften, lépcsőn az emeleti kiállítótérbe bejutni. A Vizuális Központba a bejutást (bejárás, kijárás) egy modern kártyás beléptető rendszerrel képzeltük el, mely szabályozza a ki-be járást. A földszinti kiállítótér egyben a Vizuális Központ flexibilisen átalakítható, többfunkciós központja is. Középső átriumos centruma nagyméretű tolófalakkal leválasztható, szeparálható. Ez a középső tér süllyesztett (-80 cm) körbeülhető, előadásokra ill. kisebb egyéni, és csoportos vizuális kiállításokra is alkalmas. A tér egyben „virtuális” látványcentruma is a központnak. Négy oldalán nagyméretű digitálisan irányított térhatároló paneljaival a néző, bent a térben, egy új belső vizuális hatást tud élvezni, úgy hang, mint képi megjelenítésben – installáció az installációban.
19
A földszinti kiállítótérbe a Kepes gyűjtemény világító tárolókba bemutatott személyes anyagait, tárgyait (levelek, kiadványok, stb.) ill. CD lemezzel, monitoron látható portfolióját lehetne nézni. A falak mentén a térbe is állítható, flexibilis világított tároló tablókba a gyűjtemény fotóanyagát mutatnánk be. A földszinti kiállító terem anyaga összetett funkciójú didaktikusan installált terem. Az emeleti kiállító terembe, mely egyben körbejárható átriumos tér, variálható nagyméretű tablókon a művész festményei lennének kiállítva. A tér vizuális, virtuális kapcsolatban van a földszinti teremmel, le lehet látni. Az átrium középső mezőjében fém, üveg összekötő világított hidat terveztünk, melyről lelátni, átmenni, ill. bekapcsolódni lehet a központi térbe. A világító fém, üveg híd egyben digitalizált, projektorral vetíthető felület is, mely Kepes György nagyméretű műveit tudja vetített, digitalizált formában bemutatni. Stílus, megjelenítés a belső terekben Az új Kepes Vizuális Központ látvány, ill. koncepcionális terveinek elkészítésekor maximálisan figyelembe vettem a művész személyiségét, művészetét, ránk hagyott hagyatékát, műveit; próbáltam beépíteni teoretikus gondolatait az új installációk kialakításakor. A letisztított átriumos térré átala kított kiállító terekbe csak a szerkezeti fa oszlop ill. fa fríz sor maradna meg, felújítva, átfestve. A padló, a falak, az ablakok (homokfújt üveggel), semleges hatást kell, hogy adjanak. Az álmenynyezetek igen fontos szerepet töltenek be a kiállító térben, hordozzák a világítást ill. a kiállítási installációk sínrendszerét. A belső tér átalakítása, az átláthatóságra, a transzparenciára ill. a fényre épülne. A semleges visszafogott színvilág (szürkék különböző tónusai) az üveg, fém, a matt felületek mind az új installációt ill. az installáció által hordozott kiállítási anyagnak vannak alárendelve. (A képek élnek.) Installáció A kérdés az volt, hogy építészetileg, belsőépítészetileg, funkcionálisan átépített, és így elképzelt kiállítási terekbe milyen új eszközökkel, installációs elemekkel lehet egy új minőséget bemutatni, lehetőséget adni a Kepes gyűjteménynek méltó bemutatásához.
20
KEPES vizuális központ kialakítása
Kepes György sokoldalú, igen sokrétű művész volt. Tanár, („A sötétség a fény megszüntetése, a fény a sötétség megszüntetése”), designer, („A design valódi értelme és célja az, hogy gazdagítsa a világot, és ez a gazdagodás valóban az alkotó képzeletből ered”) murális építész, („Annál sötétebb az árnyék, minél közelebb kerül a fényhez”) fotográfus, („Másféle természet szól a kamerához, mint a szemhez”) és nem utolsó sorban festő, („A műalkotásnak a természet helyébe kell lépnie, csak akkor szabadulhatunk majd meg attól, hogy a művészetet a természeten keresztül akarjuk látni, ehelyett inkább alávetjük magunkat a művészetnek, hogy megtanítson bennünket a természetet látni”). Az életmű, a kiállítandó anyag is ilyen összetett sokrétű. Ezt az anyagot, mely személyes portfolióból, levelekből, plakátokból, katalógusokból, fotógrammokból, fotókból, színes nagyobb méretű filmekből ill. nagyméretű festményekből áll, hogyan lehet bemutatni, didaktikusan ill. vizuálisan, virtuálisan. Erre gondolva alapvetően egy nagyon egyszerű, anyagában viszont újszerű, moduláris kiállítási tablórendszer kialakítását javasolom. A tablórendszer „intelligens” hatású, 10 cm vastag transzparens jellegű, igen merev függesztett panel elemekből állna. A panel elemekhez ugyanebből az anyagból kialakított tároló ill. leülő vagy asztal jellegű elemeket is lehet gyártani. A lemezek ára nem is túl drága, kereskedelemben kapható. Az új tervezett anyagnak elég könnyűnek, de nagyon merevnek, terhelhető, időtálló, jól tisztítható, de felületileg érdekes, színezhető anyagnak kell lennie. Az általam javasolt installáció anyaga a parabeam 3 dimenziós lemez lenne. Ez az anyag Hollandiából származik, régóta használják a hajó és repülőgépgyártásban. (lásd melléklet) Két egymás fölött párhuzamos síkban álló üvegszövet, amelyeket keresztirányban szálak kötnek össze. Az anyag gyantával történő átitatásakor kirúgja magát és a laminátlemez, mint kész, rendkívül merev és könnyű szendvicsszerkezet köt meg. A parabeam lapokat napjainkban előszeretettel használják tartályok, hajók, repülőgépek karosszériáihoz, ipari formatervezéshez, bútorgyártáshoz. Mivel felületén textil mintázatát adja, és enyhén transzparens, így hatása elég barátságos ahhoz, hogy mint kiállítási paneleket készítsünk belőle. A lapok bármilyen famegmunkáló szerszámmal alakíthatók. A panelek éllezárása üvegszálas textilből hasított csíkokkal történik. A csomópontok fémből készülnének (függesztő szerkezetek), melyek ragasztással, vagy egyszerű csavarozással rögzíthetők.
Milyen installációs elemekre gondoltunk: • Fotók, fotógrammokat hordozó transzparens, belső világítású panel elemek, kétféle ferde síkkal. • Folyóiratokat, leveleket, katalógusokat hordozó tároló, belső világítású panel elemek, konzolosan rögzítve. • Nagyobb méretű transzparenshatású panelek, melyek festményeket tudnak hordozni. A parabeam lemezből készült modul elemek a kiállító terekben, a mennyezeti sínrendszerből függesztve igen változatos, de mégis egységes és igen hatásos transzparenshatást tud adni, így lényegében csak a műalkotás a tárgy hat a nézőre. Az installációs panelek 10 cm vastagok, belső rejtett világítást is tudnak hordozni, egymáshoz kapcsolhatók, felületi síkjuk a funkciónak megfelelően dönthető, ahol vagy felül, vagy alul jön ki a fény. A kiállításnál ezek az új „űr” panel kiállítási elemek szinte csak vizuálisan zárják a teret, igen összetett térhatást adnak, új üzenetet hordoznak, Kepes György üzenetét, vízióját, hogy a művészet és tudomány együttes hatása talán mégis új virtualitást, látásmódot ad nemcsak nekünk tervezőknek, hanem a kiállítás leendő látogatóinak is. Anyagok Külső épület homlokzata: meglévő jó minőségű vakolt homlokzati felületek átfestése (világos drapp szín) Új szerkezetek: naturális, transzparenshatású fém-üveg szerkezetek. (pl. lift, lépcső kubusai) Új burkolatok: természetes kőburkolatok. (pl. bejárati rámpa) Felirat: reklám, fényhatások a homlokzaton, és a járófödémben. (üveg elemek) Belső kiállítóterek anyagai: • Padlóborítások: fém-üveg lépcső ill. liftszerkezetekhez, kemény természetes anyagú műanyag • Padlóburkolatok – (sötétszürke) öntött padló. • A meglévő, megtartott fa pillérek ill. frízek felújítva, átfestve. • Álmennyezetek nútolt, osztott sík gipszkarton felületek. • Világítás: indirekt, ill. direkt világítás állítható spotlámpákkal. • Beépített anyagok, falak, festett sima tört szürke felületek. • Berendezés: transzparenshatású variálható egységesen kialakított panelrendszer. (parabeam panelból) A terveket Somogyi Pál belsőépítész tervező készítette.
KEPES vizuális központ kialakítása
21
A volt trinitárius templom felújítása
I. Előzmények Történeti előzmények A templomot 1771-ben szentelték fel. 1784-ben II. József császár feloszlatta a Trinitárius rendet. 1805-ben a templomot katonai raktárrá alakították. 1945-ig a kolostor laktanyaként szolgált, majd 1957ben lebontották. A templomban 1960-tólszínház, majd mozi működött. 1911-től discoként használták az épületet. 1993-tól az értékes műemlék üresen áll. Az üresen álló épület leromlásának megakadályozása és a nagy eszmei értéket képviselő műemlék hasznosítása érdekében a Polgármesteri Hivatal és az EVAT Rt. 1996-ban megbízást adott cégünknek a szükséges tervek elkészítésére. A meglévő állapot leírása Alaprajzi adottságok és kötöttségek A templom történetileg a kolostorral alkot egységet. A kolostor épületének lebontása a templom természetes funkcionális hátterét szüntette meg, és ezt nem tudta pótolni egyik újkori toldalék sem. A templomtér befogadóképességéből és a magas művészettörténeti értékéből adódó hasznosítási lehetőségeknek napjainkban tehát éppen a kolostor hiánya, tágabb értelemben a kiszolgáló terek szűkössége szab határt. A minimál program megvalósításához felhasználható területek: A templom mellől a lebontott kolostor helyén épült fel a 4. sz. Általános Iskola épülettömbje. Ennek utcai szárnyában, a földszinten kapott helyet a 60-as években megnyitott mozi előcsarnoka, pénztára és egy kisebb büfé. Az előcsarnokból átjárás nyílik a templomtérbe, és lépcső vezet fel a karzatra. A templomnak az előcsarnokkal ellentétes oldalán épült fel a félig földbe süllyesztett, és a kerítés alapfala mögé rejtett mosdóWC blokk. Ugyanezen az oldalon a templom szentélyéhez kapcsolódik az a különálló földszintes kis épület, amely egykor az ideiglenes színház öltözőjének épült és jelenleg az iskola karbantartó műhelye.
22
Homlokzati adottságok és kötöttségek A templomépülethez csatlakozó, és a minimál programban szükségszerűen megtartandó épületrészek összehasonlíthatatlanul alacsonyabb színvonalú kísérő motívumként jelennek meg az épület körül. A földalatti mosdó-WC blokk a templom kerítése mögött helyezkedik el, így csak kevéssé látható. Tetején bitumenes fedésen megtelepedett növényzet fedi. A műhelyépület tömege a 60-as éveket idézi, alkalmatlan a templomhoz illeszkedő átalakításra. A volt mozi előcsarnok az iskolának a templomhoz hozzáépített modern, lapostetős tömbjében, a földszinten helyezkedik el, és a torony alatti átjáróval kapcsolódik a barokk térhez. Az iskolaszárny jellegtelen homlokzatán eredeti helyére beépítve a kolostorépület egykori főbejáratának kőkerete látható. Ez az előcsarnok bejárata. A jelenlegi készültségi állapot Végleges a templom helyre állított külső képe. A templombelsőben készen van a teljes színezés, valamint az oltárok műmárványozásos restaurálása és a tagozatok aranyozása. Hiányzik a belső lábazatnak a templomtér egységesen magas színvonalához illeszkedő helyreállítása. Hiányoznak a belső ajtók és a teljes padlóburkolat. Nincs az épületben fűtés, szellőzés és világítás. A csatlakozó épületrészek építészetileg leromlott állapotúak, gépészeti berendezésük korszerűtlen, rossz állapotú, cserére szorul.
A tervezett átalakítás koncepciója Tervezett funkcionális kapcsolatok Földszint • Bejáratok A látogatók két bejáraton közelíthetik meg a templomteret, a templom főkapuján, illetve az előcsarnok bejárati ajtaján keresztül. A főkapu mögött, a fal belső síkján szélfogó üvegfal készül. Az előcsarnok meglévő szélfogója kis átalakítással megmarad.
• Előcsarnok Az előcsarnokban pénztár helyiség és 50 fős ruhatár kerül kialakításra. A ruhatárhoz személyzeti öltöző, WC és takarítószer kamra kapcsolódik. Az előcsarnokból a torony alatti kis átjárón keresztül lehet átmenni a templomtérbe. A torony emeleti részeit a közönségforgalom elől elzárjuk, és a torony terét használjuk ki a gépészeti vezetékek függőleges átvezetéséhez. A toronyban új acéllépcső épül, a kezelőszemélyzet kizárólagos használatára. • Földalatti WC-blokk A földbe süllyesztett, felújítandó mosdó-WC blokk a másik torony alatti lépcsős lejáróval és rámpával kapcsolódik a templomtérhez. A benne lévő 4 női és 3 férfi WC-t alaprajzi változtatás nélkül felújítjuk.
• Karzatszint A látogatók a karzatra az előcsarnok átellenes oldali torony meglevő csigalépcsőjén mehetnek majd fel. A karzat másik oldalán a személyzeti lépcső terében lesz átjárás. • Pince A pincében egyterű hőközpont kerül kiépítésre, hőfogadóval és elosztóval. Megközelítése külső lejáró lépcsőről történik. • Tetőtér A tetőtérben helyezzük el a klímagépházat. A tetőtérből mozgathatók a szcenikai berendezések.
• Előadói öltözők és mosdók A szentélyhez kapcsolódik az iskolai műhelyépület. Benne kis átépítéssel külön férfi és női öltözőt és a hozzájuk kapcsolódó zuhany-mosdó-WC blokkot alakítjuk ki. A megsüllyedt, rossz állapotú különálló kis raktárépületet elbontjuk.
23
Kis Zsinagóga felújítása
Az egri Kis Zsinagóga helyén az 1800-as évek elején épült magánház állt, ami Haineman József tímármester tulajdonában volt. Az épületet 1819-ben az Újvilág utca meghosszabbításakor részben le kellett bontani. A patak felőli nagyobbik telekrészt 1820-ban Krausz János kertész vásárolta meg, aki 1845-ben adta el a Zsidó Hitkösségnek. A Zsinagóga 1845-ben épült az Egri Zsidó Hitkösség megalakulása (1841. vagy 1843.) után. A műemlék jellegű épület helyreállításának tervezése az Önkormányzat és az OMvH (ma Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) együttműködése keretében 1994-ben kezdődött. Az épület felmérését követően körvonalazódott az a funkció, amely a város igényeit szolgálva leginkább megfelel a műemlékvédelem céljainak és az épület adottságainak. A közösségi színtér hasznosítási terve, ill. működésének várható – települési szintű – eredményei Az újonnan létesítendő közösségi színtér társadalmi-kulturális háttere (helyzetelemzés) Eger város történelmi múltjának, iskolaváros jellegének és idegenforgalmi vonzerejének köszönhetően jelentős kulturális tevékenységgel és az ezt szolgáló intézmény-, illetőleg civil szervezeti hálózattal rendelkezik. Az évszázadok alatt kialakult, és az elmúlt évtizedek alatt is nagyságrendekkel gyarapodott kulturális értékek megőrzése és továbbfejlesztése az önkormányzat prioritásai közé tartozik.
24
Az épített műemléki környezet Egerben olyan körülményeket teremt, amely különösképpen kedvez a város kulturális életének, ez azonban nemcsak a kultúra, hanem az idegenforgalom és az urbanisztika területén is speciális, gyakran élesen el nem különíthető feladatokat ró a városra. Ezek a feladatok nemcsak „tehertételként”, hanem gyakran előnyként értékelhetőek, hiszen mind a lakosság életminőségét, mind a város idegenforgalmi vonzerejét fokozzák. Eger iskolaváros, ezért nevelési-oktatási intézményhálózata nemcsak helyi, hanem regionális, esetenként annál is szélesebb körű igényeket elégít ki. A diákváros jelleget jól érzékeltetik a számok is: az általános iskolákban 5.527 fő, míg a középiskolákban 10. 243 fő tanul. A városban két főiskola működik, az Eszterházy Károly Főiskola és a Hittudományi Főiskola, amelyeknek összes hallgatói létszáma közel 10.000 fő. Jelentős számú képző-és iparművész, író, költő, színművész telepedett le Egerben az utóbbi évtizedekben, de a közelmúlt fejlődéseinek eredményeképpen a táncművészet követői is jelentős számban fordulnak meg a városban. Ezek a körülmények magyarázzák azt, hogy városunkban az országos átlagot meghaladó mértékben van jelen az értelmiség, nemcsak mint a kulturális szolgáltatások fogyasztója, hanem mint a közélet szereplője. Az értelmiség aktív részvétele előnyösen befolyásolja a város kulturális arculatát, és élénkítőleg hat a lakosság egészének kulturális érdeklődésére is, ezért ennek a rétegnek a megtartása és a művészek megtelepedésének további inspirációja a közeljövő fontos célkitűzése. A város kulturális kínálata sokszínű és több lábon álló. Jelentős ebben az intézményhálózat szerepe: színház, bábszínház, és három közművelődési intézmény áll a szolgáltatásokat igénybe vevők rendelkezésére. A múzeumok, könyvtárak, levéltárak, nemcsak az ismeretterjesztés, hanem a tudományos kutatás helyszínei is (a már említett főiskolák mellett). Az év jelentős részében olyan programkínálatot tudnak a szervezők ajánlani, melynek eddig is fogyasztója volt a helyi lakosság, de a töre kvések arra irányulnak, hogy minél szélesebb rétegekhez jussanak el a szolgáltatások. Az elmúlt évtized során több tucat olyan civil szervezet, kulturális egyesület jött létre, amelyek a kulturális élet számottevő színfoltjaivá, szereplőivé váltak. Megtartásuk, valamint erkölcsi és -a lehetőségek függvényében- anyagi támogatásuk az önkormányzat érdeke, hiszen a jövőben várható hangsúlyeltolódás a civil kezdeményezések javára. Ugyanígy, az utóbbi években tapasztalható jelenség az is, hogy a kulturális életben (zene, képző-és iparművészet, táncművészet) a magánkezdeményezések, a kulturális vállalkozások is megjelentek, ennek következtében a felhasználható anyagi erőforrások nem kizárólag az önkormányzat költségvetését terhelik. Hangsúlyozni kell ugyanis, hogy az önkormányzat csak nagyon indokolt esetekben kívánja önként vállalt feladatait oly módon gyarapítani, hogy a civil szférából önkormányzati hatáskörbe emel bizonyos tevékenységeket, vagy feladatokat. Ami a közművelődés és a művészeti élet (gyakran közösen használt) színtereit illeti, a létező intézményhálózat, ha nem is ideális, de elfogadható körülményeket biztosít. Kiemelkedően jó körülmények között működik a Gárdonyi Géza Színház, rendkívül hátrányos helyzetben van a Forrás Gyermek Szabadidő Központ és a Harlekin Bábszínház. Ez utóbbi oka, hogy a két intézmény egy épületben nyert elhelyezést, ami a ház méreteit tekintve fokozott igénybevételt jelent, továbbá a közösen használt színházterem nemcsak korlátozza mindkét felet annak használatában, de jelentős többletmunkát is okoz az idő- és térbeli ütközések kiküszöbölése. Jelen gazdasági körülmények és a következő évtizedre prognosztizált növekedés kulturális beruházásokat csak abban az esetben tesz lehetővé, ha abba jelentős nagyságrendű külső anyagi erőforrást sikerül bevonni (pályázatok útján). Reális esély mutatkozik azonban a rendelkezésre álló, ma még kihasználatlan épületeknek a felújítására, (pl. Kis - Zsinagóga) és azoknak a kulturális tevékenységbe való bevonására, valamint már meglévő egységek hatékonyabb működtetésére.
Hasznosítási elképzelések, várható eredmények Eger évszázadok óta kiemelkedő helyet foglal el az ország kulturális életében. Az évszázados művészeti hagyományokra építkező kultúra folyamatosan újult meg a legkülönbözőbb irányzatok megjelenésével. A művészetek fejlődésében jelentős szerepe volt annak, hogy Eger megőrizhette diákváros jellegét, így az újabb és újabb generációk által keltett igények mind az önképző körökben, mind a professzionális művészeti alkotóműhelyekben segítették az új műfajok megjelenését. Mára szinte valamennyi művészeti ág megtalálható Eger kulturális palettáján. Az építészettel együtt fejlődő képző-és iparművészet mellett említést érdemel a komolyzene, a táncművészet a népzene, és a néptánc. A 90-es években addig nem tapasztalt intenzitással növekedett meg az érdeklődés a klasszikus balett és a kortárs tánc iránt. Az igények felmérését és tisztázását követően két tánciskola kezdte meg működését, ma már jól elhatárolható profillal. A Táncstúdió 13 elsősorban a modern táncstílust kedvelőknek nyújt alapismereteket. A Táncstúdió jogutódjaként 2000. szeptemberében az Ifjú Tehetségek Műhelye Egri Alapfokú Művészeti Iskola modern tánc és színjáték tanszakokon kezdte meg működését. Az iskola együttműködik a színházzal is önálló produkciók színrevitelében. A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány az új mozgásművészeti irányzatokra és a klasszikus balett hagyományaira épülő képzést biztosít a résztvevőknek. Az alapítvány fő célkitűzése a tehetséggondozás és a mozgásművészetre alapozott készségfejlesztés. Az alapítvány részvételével 2001. márciusában megalakult az Egri Fesztivál Balett, amely folyamatosan nívós programokkal mutatkozik be a nagyközönség előtt. Eger kulturális életében komoly hangsúllyal van jelen a népzene és a néptánc is. A műfaj kedvelőinek száma évről-évre nő, így az országszerte ismert Gajdos Népzenei Együttes mellett felnőtt a Kerekes és a Haddelhadd Együttes is. A Lajtha, a Szederinda, a Táltos és a Katáng együttesek amatőr néptánc csoportokként lettek ismertek, de mint a helyi fiataloknak tartalmas programokat kínáló közösségek is fontos szerepet töltenek be. Valamennyi tánccal és mozgásművészettel foglalkozó együttes továbblépését segítené, ha önálló helyiséget, egy „tánc-házat” kaphatnának. Erre a célra alkalmas lenne a Kis Zsinagóga épülete. A helyszűkével küzdő közösségek régi kérése, és vágya, hogy egy, a mozgásművészetek infrastrukturális igényeit kielégítő épületet biztosítson a város. A közművelődés színterei bár alapvetően a multifunkcionalitás elvének próbálnak megfelelni, a kortárs tánc és a néptánc kiszolgálását csak korlátozott feltételek mellett képesek biztosítani. A kimagasló közösségi munkát végző és jelentős eredményeket felmutató táncműhelyek így szobányi tornatermekben dolgoznak és hozzák létre produkcióikat. A felújított épület átadását követően – a tervek szerint – a ház működtetése a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány közreműködésével történik. Közreműködés alatt értendő, hogy a közösségi térnek nem kizárólagos használója lesz az alapítvány, az igénybevételnél figyelembe veszi a városban működő többi tánccsoport elvárásait. A közösségi tér naponta (hétköznapokon és hétvégén is) reggeltől estig folyamatos nyitva tartással üzemel. A délelőtti órákban különböző korosztályok részvételével mozgástréningek zajlanak, míg kora délutántól kb. este hat óráig a művészeti csoportok tartják foglalkozásaikat. Az esti órákban, 19.00 és 22.00 között táncházakra, táncszínházi bemutatókra kerül sor, amelynek keretében a helyi alkotó közösségek mutatkoznak be, ill. meghívott vendégek fellépésére kerül sor. Hétvégeken elsősorban a speciális foglalkozások helyszíne lenne a tér: az Egri Fesztivál Balett próbáira kerülne sor vendég koreográfusok közreműködésével. A ház kialakítása és berendezése a tervek szerint lehetőséget ad más jellegű tevékenységek befogadására is, mint pl. stúdiószínházi produkciók, kiállítások, kamara jellegű kortárs művészeti attrakciók megjelenítésére. Ezekre a programokra elsősorban májustól szeptemberig kerülne sor, mintegy beépítve a tánc centrum programkínálatát az idegenforgalmi események közé. A jelzett időszakban az Egerben élő diákság mellett számottevő az osztálykirándulások keretében idelátogató diákok száma is, akik a napközbeni várlátogatás mellett keresik az egyéb kulturális lehetőségeket. A nyári időszakban az épület rendkívül jó adottságokat biztosít majd tánckurzusok, napközis
foglalkozások szervezésére. A városban élő ezer diák részére számos tematikus napközit szerveznek, de csak mozgásművészetre építő mindeddig nem szerepelt a kínálatban. A különféle tánccsoportokban tevékenykedő és a művészeti ág iránt érdeklődő gyermekek részére egyedüli lehetőség kínálkozna a táncházban. Az épület kulturális célú hasznosításával sikerülne tehát kielégíteni egy meglehetős széles réteg igényeit: • részint azokét, akik elkötelezettek abban, hogy az ifjúság és a gyermek korosztály személyiség formálásában a művészet eszközeivel vegyenek részt, • részint a programban közvetlenül érintett több száz, a mozgásművészet iránt elkötelezett és a táncot kedvtelésből választó fiatal, • a közvetetten érintettek, akik közönségként, kultúra fogyasztókként fogalmazzák meg elvárásaikat. Az új kulturális létesítmény jelentős mértékben hozzájárulna ahhoz a kultúraközvetítő folyamathoz, amelynek eredményeként üdvözölhető a város közművelődési és művészeti területeinek fejlődése, alkotó és közösségi együttlétet biztosító csoportok létrejötte. Várható eredményként prognosztizálható, hogy a talán az országban a vidéki városok között egyedüli profillal jelentkező tánc-centrum példaértékű kezdeményezéssé válik, felmutatva ezzel a közművelődés területén egy új fejlődési irányt.
25
Forrás Gyermek-szabadidő Központ rekonstrukciója
A fejlesztés eredményeként létrejövő állapot előnyeinek vizsgálata 1. Az intézmény hasznos alapterülete 1640 m2-ről az „A” alternatíva szerint 3088 m2-re, míg a „B” alternatíva szerint 3131 m2-re nő. Ezzel a jelentős mértékű növekedéssel a megnövekedett kulturális igények hatékonyabban és színvonalasabban elégíthetők ki. 2. Az épületben működő Harlekin Bábszínház és a gyermek – szabadidőközpont teljesen szétválaszthatók úgy üzemelés, mint működés szempontjából. Rendezvényeikkel nem kell egymáshoz alkalmazkodni. 3. Az „A” alternatívában a Bábszínház külön próbatermet kap, mellyel megoldható a párhuzamosan futtatható programok lehetősége, így az eredményességi mutató. 4. A Szabadidőközpont önálló színházteremmel bővül, ezáltal bővíteni tudja a nagyteremhez kötődő kulturális programjait. Új lehetőségként mutatkozik a konferenciaturizmusba való bekapcsolódás lehetősége, mint önálló bevételi forrás, mely javítja az intézmény fenntartási költségeit.
26
5. Javulnak a gyermekkönyvtár működésének feltételei a hozzá tartozó terület közel megkétszereződésével. 6. Az épület utólagos hőszigetelésével, nyílászáróinak cseréjével, a rossz hőszigetelésű lapos tetők megszüntetésével, valamint a korszerű, energiatakarékos világítótestek felszerelésével jelentősen javul a létesítmény energiafelhasználása, ezzel az üzemetetés költsége. 7. Az átalakított épület az 1997. évi LXXVIII. Törvény, valamint az OTÉK előírásainak megfelelően biztosítja az egészséges és mozgáskorlátozottak számára egyaránt biztonságos közlekedés feltételeit a teljes komplexumban. A fejlesztéshez kapcsolódó vonzáskörzet Az intézmény kapcsolatai szélesek, céltevékenysége érdekében sokoldalú. Legfontosabb partnerek az általános iskolák, illetve az alsó évfolyamokkal is rendelkező gimnáziumok. Ezek Eger város 11 általános iskolája, általános iskola és gimnáziumai, speciális alapfokú intézményei (megyei, városi kisegítő iskolák, siketek általános iskolája, állami zeneiskola). Az általános iskolák mellett, igény szerint Eger város 19 óvodájának nagy többségével rendszeres kapcsolatunk van az óvodai nevelő-oktató munka keretében.
Eger nevelési-oktatási intézményein kívül széles a vonzása a környékbeli települések egyénileg érdeklődő gyerekeire, és iskoláira. Rendszeres a kapcsolat 21 Eger környéki településsel – Andornaktálya, Nagytálya, Egerbakta, Novaj, Noszvaj, Ostoros, Parád, Verpelét, Szilvásvárad, Sirok, Recsk, Maklár, Kerecsend, Felsőtárkány, valamint a vonzáskörzeten túl Füzesabony iskoláival, Füzesabony vonzáskörzete néhány iskolájával (Besenyőtelek, Poroszló, Sarud, Szihalom, Feldebrő), a megye többi városa – Gyöngyös, Hatvan, Heves – közművelődési intézményeivel, és Eger város kulturális intézményeivel, az előzőekben jelzett megyei és országos, valamint nemzetközi kapcsolatokon kívül. A vonzáskörzet lakosságszáma: 40.324 fő ezen belül általános iskolás: 3.004 fő (statisztikai hivatkozás 1999.) óvodás: 1.320 fő
27
Bródy Sándor Mergyei és Városi Könyvtár rekonstrukciója
Adottságok Eger történelmi belvárosának déli határán, az egykori városfal vonalánál áll a volt Nagypréposti Palota. A pazar barokk lakóház - ma könyvtárépület - valaha nagy kertre nézett és bár északi oldalán zártsorú beépítéssel egy szomszédos épülethez csatlakozik, pompás homlokzataival mégis szabadon állóként viselkedik, levegőt, teret kíván magának.
Az épületrészek szétválasztása a könyvtár belső rendjében is jelentkezik. A meglevő rész, térszerkezetét megőrizve, befogadja az idekerülő funkciókat, azok tereit a maga léptékére alakítja, az új épület pedig ésszerűen tud megfelelni feladatának. Az előbbibe az irodai és a közösségi funkciók, az újba a nagyterű, speciális, korszerű igényeket is támasztó könyvtári szolgáltatások kerülnek.
Egykori kertjével való újbóli egyesítése után esély kínálkozik arra, hogy az új épületrésszel kiegészülve - építészeti értékeit megőrizve - megtalálja végleges helyét a városi szövetben.
A két épületrészt funkcióban a kert alá süllyesztett ellenőrző- és fogadótér, a felszínen egy hangsúlyos kertépítészeti elem, egy vízmedence kapcsolja össze. A medence felülvilágítóként biztosít egyenletes, természetes fényt a fogadótérnek. A vízfelületen pedig tükröződik, találkozik a két épület arca.
Építészeti koncepció Szándékunk egy olyan új könyvtárépület megfogalmazása volt, ahol az új a régit kiegészítve, egy funkcionálisan hibátlanul működő, a műemléki környezete felé tisztelgő, kortalan középület-együttest alkot. Tervünkben az új és a régi -a felszín felett- elválik egymástól, a barokk palota így megőrizheti önállóságát, építészeti minősége továbbra is érvényre jut. Udvari homlokzata kibontakozhat, az új épületből látva meghatározó hangulati elemmé válik.
Építészeti megjelenés Az új épület semleges, osztatlan tömege a környező épületek által alkotott térfalak geometriájára reagál, azok léptékét veszi át. A kontyolt magastető a történelmi belváros jellegzetes tetőformáját hozza vissza. A műemléki palafedés és a falak fehér mészkőburkolata is erősíti a kötődést a történelmi környezethez. A homlokzat nagy nyugodt kő és üvegfelületeivel, a funkcióhoz rugalmasan alkalmazkodó rendjével, festői geometriájával időtlenséget sugároz. Az épület működése A Préposti Palota bejáratán keresztül érkezünk a könyvtárba. Itt a földszinten a porta és a ruhatár, valamint a klub-hírolvasó található. A klubhoz kapcsolódhatna egy kis kávézó, mely napközben a hírlapolvasók és könyvtári látogatók piciny fóruma, esténként pedig felolvasóestek barátságos háttere lehetne. Innen a bejárattól kulccsal ill. kártyával működő ajtón juthatunk az emeleti irodákhoz. Az ellenőrző ponthoz, a kert alá süllyesztett ellenőrző térbe az egykori kocsi-áthajtóban kialakított lépcső vezet. Ebből a felülről, a medencén keresztül megvilágított fogadó térből jutunk a könyvtár minden további egységébe. A palota pincéjébe kerülne a kiállítótér, ahol egy - a majdan itt folyó városfalkutatások eredményeit bemutató- állandó kiállítás is helyet kaphatna. Az emeleten található közösségi terekhez a már ellenőrzött területen levő régi főlépcsőn jutunk. A központi térből nyílik - a két épületrész között- a tájékoztatási illetve kölcsönzési tér. Innen, vagy az ellenőrzési térből közvetlenül is, a könyvkiválasztó térbe jutunk. Ezt a részleget kétszintes légtér kapcsolja össze a felette levő kézikönyvtárral. A galéria hosszú homlokzati nyílássora természetes szórt fényt biztosít mindkét szintnek. Az új épület központi lépcsője visz fel a felsőbb szintekre, a különböző szakrészlegekhez. Minden részleghez információs pult, számítógépes állások, munkaszobák tartoznak. Legfelül a tetőtérben található a raktár, ahonnan teherlift biztosítja a közvetlen kapcsolatot a kölcsönzővel és az egyes könyvtári szintekkel. A raktár felülvilágítón keresztül kap fényt, így az alapterülete a legoptimálisabban kihasználható. A tetőtér belmagasságából adódhat egy galériaszint is, amely egy esetleges későbbi könyvállomány-növekedést is lehetővé tehet. A gazdasági, üzemeltetési helységek külön folyosóra fűzve szintén a kertbe süllyesztve kaptak helyet. A folyosó akár a gazdasági bejárattól, akár a könyvraktár teherliftjétől rövid úton elérhető.
28
Mindkét épületrészben mozgáskorlátozottak számára is alkalmas személylift található. A könyvtárba autóval érkezők a telek déli sarkánál hajthatnak be a könyvtár területére. Itt az épület melletti oldalkertben, ill. a két épület közötti udvar hátsó részében parkolhatnak. Az autókihajtás a telek Erdőgazdaság felőli sarkánál a meglevő szervízúton történik. A gépkocsik ezen módon, a terepszinten való elhelyezésével a teremgarázs technikailag bár kivitelezhető, de igen költséges megoldása megtakarítható. A kert, az udvar -a homlokzatéval megegyező- mészkőburkolata, a zöld felületek szegélyezése, a vízmedence, a felülvilágítók szoborszerű megformálása egy nemesen egyszerű, részletekben mégis gazdag épített kertet ígér. Az új épület monolit vasbeton szerkezetű, vasbeton lépcsőházi merevítő maggal, kitöltő téglafalazattal. Lemezalapjának alapozási síkja a nyári talajvízszint felett van. A magas tető szerkezete monolit vasbeton koporsófödém. Fedése műemléki palafedés. A homlokzat burkolóanyaga mészkő. A belső terek falai vakoltak, festettek. A padlóburkolatok a régi épületben parketta, az újban nagy kopásállóságú öntött padló. A külső nyílászárók az új részen fém, a régiben fa, a belsők mindenütt fa szerkezetűek.
A telek beépítésére vonatkozó adatok a telek területe 1920 m2 beépített terület 1294 m2 beépítés mértéke 67 % burkolt felület 445 m2 zöldfelület 181 m2 parkolók száma 19 db 1405 m2(összes főhelyiség) 75 m2
29
Szent Miklós városrész rehabilitációja
Az integrált projekt rövid összefoglalása Jelen pályázat a szűken vett egri belvárostól mintegy 250 méterre északra elhelyezkedő Szt. Miklós városrész rehabilitációját tartalmazza. A területen jelenleg döntően magántulajdonú lakóházak vannak, de több önkormányzati és megyei intézmény is megtalálható a térségben. Az akcióterület keleti határvonala az Eger-patak. A területen lévő önkormányzati tulajdonú kulturális, ifjúsági intézmények túlzsúfoltak, műszaki állapotuk leromlott, ugyanakkor az intézmények szomszédságában található több használaton kívüli, önkormányzati tulajdonú közterület, amely teljes rehabilitáció esetén pozitívan tudna hozzájárulni a térség feladatainak ellátásához. A projekt célja a terület potenciáljainak kihasználásával, jelentős beruházások segítségével új, vonzó, belvárosi jellegű ifjúsági és kulturális városrész kialakítása. (Ezen funkciók ellátására a városban nincs megfelelő szolgáltatói hálózat) A pályázat segítségével megvalósítandó beruházások intézmények felújítását, bővítését, kihasználatlan közterületek rehabilitációját, környező úthálózat felújítását, kerékpárút kialakítását, valamint a belvárosból az akcióterületre vezető főutak felújítását tartalmazzák. Ezen fejlesztések nem fedik le az összes, önkormányzat és magánszféra által megvalósítandó beruházást az akcióterületen, de biztosítják azt a minimum beruházási szintet, amely már egyértelművé teszi a terület átalakulását, és ezért megfelelő alapot biztosít a további beruházások számára. Jelen fejlesztések segítségével koncentrációja jön létre azoknak az intézményeknek, és közösségi tereknek, amelyek belvárosi jellegű szolgáltatást nyújtanak, elsősorban a fiatalabb korosztály részére. A fejlesztések célja a Szt. Miklós városrész potenciáljához képest hátrányos gazdasági és társadalmi helyzetének javítása, a településrész integrálása a belvárosi térbe, s ezáltal az egri belváros tehermentesítése. A térség rehabilitációja egyrészt a terület potenciáljának kihasználását, másrészt a városban nem megfelelő színvonalon biztosított szolgáltatások ellátását valósítja meg. (Ifjúsági és kulturális terekből a város méretéhez képest
30
nincs megfelelő kínálat.) Jelen pályázat keretében elvégzendő beruházások azon minimális beavatkozást jelenítik meg, amely már a terület felértékelődéséhez vezet, és kellő ösztönzést jelent magánberuházások megvalósítására. Az akcióterületen történő beruházások csak akkor vezethetnek eredményre, ha a terület közvetlen kapcsolatban áll a belső belvárosi területekkel, ezért az integrált pályázat további célja ezen kapcsolat biztosítása közutak felújításának segítségével. A projekt az alábbi beruházásokat tartalmazza: • A pincehelyiségekben elhelyezkedő Egal, ifjúsági klub felújítása és földfelszínen történő bővítése. • A műemléki védettségű Vitkovics ház pincéjében Művészklub kialakítása. • Az objektumok szomszédságában lévő használaton kívüli földterületen új, ifjúsági közpark kialakítása • A közpark szomszédságában extrém sportpark kialakítása. • Az akcióterületen lévő Görög-Mária utcák felújítása, és idegenforgalmi, közösségi funkciókra való alkalmassá tétele. • A város északi részéből érkező kerékpárút folytatása az akcióterületen. • Az akcióterületet a belvárossal összekötő Széchenyi és Knézich utcák felújítása. Az egyes komponens az akcióterületen történő beruházásokat foglalja magában, amely beruházások révén a Szt. Miklós városrész kulturális, ifjúsági funkciói kiteljesednek és a terület a rehabilitáció segítségével megerősíti belvárosi karakterét, és egyben funkciókat vesz át a szűken vett belvárostól. A célok teljesülése azonban csak akkor várható, ha az akcióterület fejlesztése nem elszigetelten valósul meg, hanem biztosítható a közvetlen fizikai és vizuális kapcsolat a szűken vett belváros irányába. Ez a fejlesztési terület szempontjából különösen fontos, hiszen a rossz közlekedési lehetőségek miatt – elsősorban a gyalogos közlekedésben – a közvetlen belvároshoz való közelség ellenére nem megfelelő a forgalom az akcióterület irányába. Az integrált projekt beruházója az önkormányzat, hiszen kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokon történik fejlesztés, és az önkormányzat finanszírozza az önrészt is. A tervezésbe és megvalósításba azonban partnerek kerültek bevonásra. A partnerek – a felújításra, bővítésre kerülő önkormányzati ingatlanokat működtető non-profit szervezetek – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően fogják ellátni a fenntartás, működtetés feladatát, de a beruházások után már magasabb színvonalon, nagyobb közönség számára.
Felnémet városrész rehabilitációja
A városrészben két közösségi színtér kialakítását tervezi a város a közeljövőben: • felnémeti fiókkönyvtár • Közösségi Ház A könyvtár átalakításának és felújításának tervezési programja • Homlokzat felújítás - Az épület külső és belső akadálymentesítése. - Az épületben világítás- és fűtéskorszerűsítés. - A helyiségek festése. - A vizes helyiségek teljes felújítása. - A helyiségek berendezése, bútorozása. - Tetőszerkezet felújítása, illetve szükség esetén teljes tetőszerkezet csere, hogy a tetőtér a későbbiek folyamán beépíthető legyen. - A könyvtár helyiségének bővítése részleges galéria kialakításával. A könyvtár korszerű technikával történő ellátása. A galérián raktározási funkciók, számítógépek elhelyezése. A felszabaduló helyiségben a könyvtár szociális helyiségének bővítése. - Az épület mellett lévő játszótér felújítása, kis korcsoportos játszótér korszerűsítése, parkosítás, intimitást biztosító lehatárolással, utcabútorozással. A Közösségi funkció fejlesztését Felnémet központi területén kívánjuk megvalósítani egy közösségi funkciójú épület kialakításával. Ez az épület a volt óvoda épülete, mely felújításra kerülne. Ennek keretében • Gondozási Központ • „Esélyek Háza”( Teleház , Civilház) funkcióval létesül Sor kerül a belső kert parkosítására, ahol igény szerint „idősek játszótere” létesülhet.
31
Érsekkert rekonstrukciója
Előzmény: A mai Érsekkert az egykori szénáskert és gyümölcsöskert díszkert utódja. Az Érsekség 1919-ben nyitotta meg a díszkert kapuit, azóta Eger város polgáraié a kert. 1960-as években készült terv alapján végzett kertrekonstrukciós munkák meglehetősen lecsökkentették a Barokkkori kert történeti értékét. 14 hektáros kert a hiányos parkápolás miatt 1968-ig a kert több területén „elangolosodott”, erdő jellegűvé változott. Az 1968-as kertrekonstrukciós munkák során bár cél volt az eredeti francia stílus visszaállítása, maradéktalanul ez nem történt meg. Például a nyírható buxus telepítése helyett talajtakaró növények telepítése idegen volt a kerttől. A központi tér barokk virágágyának feláldozásával került elhelyezésre a Szovjet Katona szobra. A szobor 1990-ben eltávolításra került. Az Érsekkert központi részen a Millennium évére látványos szökőkutat létesített a Városszépítő Egyesület civil összefogással, önkormányzati támogatással. Az 1968-ban megkezdett kertrekonstrukciós beruházás során a megújult kertben nyert elhelyezést egy mesterséges tavon a patak egyik régi kőhídja. A híd az 1990-es évekre újból megrongálódott, rekonstrukciója elodázhatatlan volt. A kőkorlát pótlásos felújítása, valamint a híd burkolása 1996. őszén megtörtént. Az Érsekkerti tó újbóli funkcióba helyezése 2003-ban befejeződött. 1969-ben a rózsakert mellett felállították azt a díszes kaput, mely korábban a Jezsu-iták szőlőjében állt a Hajdúhegyen. A kapu 2003-ban felújításra került. Ugyancsak a parkba került egy malomkő, mellyel 1840-től Eger első gőzmalmában dolgoztak. Az 1920-ban létesített nyári vendéglőt 70 év után építették újjá. A korábbi söröző nagy része megsemmisült, jelenleg helyén a Liget Kaszinó működik. A kert felújítása 1970-re befejeződött. Ekkor alakult ki a több korcsoportos játszótér-együttes, a mai kor követelményeinek ez a játszótér-együttes már nem megfelelő, az európai normáknak megfelelő felújítása megkezdődött, de a rendkívül magas bekerülési költségek miatt ez a felújítás stagnál. Az Érsekkertben a 60-as években kialakított un. egynyári virág bemutató ágyak (mélyárnyék miatt nem funkcionált) helyén a Philip Morris Magyarország Alapítvány támogatásával megépült a zenepavilon
2002-ben. A létesítményt a városlakók és az ide látogatók nagyon megkedvelték. Az un. rózsakert helyén (ami teljesen leamortizálódott) lett kialakítva a múzsák ligete, ezen a területen kapott helyet 2004-ben Bródy Sándor szobra. A kert állatvilága A park madárvilága rendkívül gazdag. Esténként a ritka füles kuvik és gyöngybagoly hallatja hangját, nappal a kert keleti határát képező patak mellett suhanó jégmadár jelent igazi madarász „szenzációt” a megfigyelő számára. A patakban élő denevérek fajgazdagsága még a kutatókat is meglepte. A patak halállományában - köszönhetően a szomszédos strand melegvizének - megtalálható a hazai domolykón és fenékjáró hüllőn kívül a mexikói kardfarkú hal is. A kert flórája és faunája Igazi dendrológiai szenzáció - szintén a közelben feltörő langyos karsztforrások mikroklímája miatt a közel kétméteres törzsátmérőjű juharlevelű platán. A juharlevelű platán és a sóskaborbolya korábbi védettsége után 1994-ben az egész kertet helyi védelem alá helyezte a városi Közgyűlés. Részlet a védettséget kimondó helyi rendeletből: „Az Érsekkert helyi jelentőségű védett természeti terület rendeltetése: • Mint kultúrpark és pihenőpark biztosítsa a rekreációt, lehetőséget adva a lakosság részére a természeti értékek megismerésére. • A városból kiszoruló fauna- és flóra elemek számára biztosítson valós és potenciális élőhelyet; • Őrizze meg a kert azt a szerepét, melyet Eger városának növénytani, kultúrtörténeti, tájképi és az egészséges környezet biztosításának szempontjából jelent.” Az Érsekkertben jelenleg az alábbi növényfajok találhatók: A legtöbb darabszámban, és uralkodó jelleggel a vadgesztenye, továbbá a kis- és nagylevelű hárs, a juharok, a kőrisek, a fenyőfélék, de megtalálható a bükk, az akác, a szil, a gyertyán, valamint a korábbiakban is jelzett sóskaborbolya, a törökmogyoró, az eperfa, a kocsánytalan tölgy, a bálványfa, a cédrus, a tujafélék, a nyír, a fűz, a nyár, a tiszafa és az ezüstfa. A szakemberek további fafajok telepítését nem javasolják. Érsekkert: Teljes területe: 104.320 m2 59.872 m2 gyepfelület - 485 m2 egynyári virágfelület - 3.000 m2 évelő – 8.015 m2 cserje – mintegy 1.800 db fa – 9.200 m2 kavicsos kerti útfelület – 2.868 m2 kőlapos kerti útfelület – 12.384 m2 kerti aszfalt – 450 m2 díszburkolat – játszóterek 7.578 m 2 – tó 471 m2 - felületet. A parkban lévő köztéri bútorok (padok, szemetes edények) száma 120 db. 60%-ban korszerűtlenek.
32
Érsekkert fejlesztési elképzelései, felújítási munkái Az Érsekkert a Klapka utca felől a Zenepavilon területén át és a Tüdőgondozó melletti műemlék kapun keresztül, a Stadion út felől a másik műemlék kapun keresztül a Hadnagy utca felől két bejáraton közelíthető meg. Hangsúlyos a kert megközelítése, ezért célszerű a két műemlék kapu felújítását elvégezni, valamint a Táncsics sétány két oldalánál lévő megközelítést hangsúlyossá tenni. Különösen a Hadnagy utcai bejárati részt. A kertben a közvilágítás, a burkolatok felújítása, a játszótéri korszerűtlen, balesetveszélyes eszközök elbontása és további játszótéri eszközök elhelyezése, valamint a pálya korszerűsítése, a faállomány teljes kezelésével fa pótlással, cserjeállomány ifjítással elodázhatatlan. A kert nem rendelkezik illemhellyel, ami a rokkantak számára is elérhető, valamint az utcabútor állomány sem számában, sem minőségében nem elegendő. A „Múzsák ligetben” új Gárdonyi Géza szobor elhelyezése, a környezet tervszerinti kialakítása az igényesség miatt fontos. A tó környékének burkolati felújítása, a látogatottsága és a kulturális programok befogadása szempontjából szintén fontos feladat. Javasolt felújítási munkák: Parkterv (Múzsák ligete, szobor elhelyezés is, Hadnagy utcai bejárat hangsúlyossá tétele, játszótéri blokk) • Műemlék kapuk felújítása • Közvilágítás korszerűsítés (új futópálya melletti közvilágítás kialakítása, energiaellátás) • 67 db lámpa oszlop átfestése • Futópálya (15 db lámpa) • Burkolatok részleges felújítása, díszburkolati részek, raszterek, gyöngykavics terítés • Játszótéri eszközök bontása új elhelyezése (két korcsoport) • Sportpálya felújítása • Extrém sportolási hely (burkolat, ugrató domb)
• Faállomány teljes kezelése (gallyazás, fakezelés, beteg fák eltávolítása, tuskó irtás, fapótlás, cserjeállomány ifjítás) • Utcabútor beszerzés, meglévők felújítása • Zöldfelület felújítás és új felületek • Öntöttgumi futópálya építés • A régi WC épület felújítása korszerű, rokkantak számára is megközelíthető illemhely építése • Támfal javítás • Kerttel kapcsolatos tájékoztató tábla, többnyelvű Összesen Összegzés: A kert látogatottsága óriási, a látogatók összetétele korcsoport szempontjából heterogén az újszülöttől egészen az idős korosztályig mindenki megtalálja a kert számára fontos szabadidő eltöltési igényét. A sport, a rekreáció, a találkozás, az elmélyülés a természet szépségeiben, a kultúra élvezete vagy csupán a családi együttlét örömének is helyszíne az Érsekkert. A városlakók nemhiába nevezték el a város tüdejének. A kert a város szerkezetében is központi helyen található, gyalogosan, gépkocsival és tömegközlekedési eszközzel is könnyen megtalálható. 2002-ben a Philip Morris Magyarország Alapítvány támogatásával Zenepavilon és környezete megújult, így elkezdődött a kert felújítása. Ha kis lépésekkel is, de folytatódott a felújítás a „Múzsák ligete” megálmodásával, a tó feltöltésével, Bródy Sándor szobrának elhelyezésével. A kert látogatottsága, a kert értékei, történeti szerepe és az elindult felújítási kezdeményezések indokolják a nagyobb lépésben történő felújítás folytatását.
33
Dobó tér rekonstrukciója
A városi önkormányzat középtávú tervei között felmerült a Dobó István tér megújításának programjának kidolgozása is. Eger város hazánk kiemelkedő jelentőségű történeti emlékek sorával büszkélkedhet, műemlék együttesei, maga a történeti városmag, vár különleges helyzetű turisztikai, kulturális központi szerepkört tölt be. Így nem véletlen, hogy a ma már mind műszakilag, mind funkcionális teljesítőképességét tekintve a Dobó István tér elavultnak mondható ill. a műszaki, állékonysági romlások egy-két éven belül halasztást nem tűrően felújítási beavatkozásokat tesznek szükségessé. Így a jelenlegi tér helyreállítási programterv egy olyan megoldási javaslatot nyújt, ami egyrészt a mai gondokra is választ adhat és hosszabb távon is a tér használati, vizuális, történeti lehetőségeit meg tudja alapozni az amúgy is elavult műszaki infrastruktúra megújításával. A tér meghatározó épületeinek sora egyedi kiemelkedő művészettörténeti értékkel bírnak, de térfalat alkotó együttesük igazán kiemelkedően szép kialakulását eredményezi, a tágabb környezet látványképeivel és a háttérben magasodó várral. A Keleti-i oldal új áruház beépítését semlegesítik az előtte lévő idősebb fák lombkoronái. A tér növényállománya egyébként többségében jó állapotúnak mondható. A burkolt felület és a zöldfelületi rendszer lényegében csak egy, a várra mutató hossztengelyre épül. A térfalak által határolt tér gyalogos zónáinak és a közbülső zöldfelületeinek aránya igen kedvezőtlen, a térség helyett „folyosó“ alakul ki. A kísérő zöldfelületek olyannyira nem követik az épületek funkcióiból, építésükből adódó igényeket, hogy például a Városházába a térről nem lehet bejutni, mert talajtakaróval borított zöldfelületi sáv húzódik előtte végig. A Végvári vitézek című. szoborkompozíciónak sem tesz jót ez a megoldás, mert a szobor nem egynézetű. a szobor körbeírásra komponált. Így nem hátulja és eleje van, hanem csak kis részben teszi lehetővé a műélvezetet is. A városháza vizuális és forgalmi e1zártsága teljesen indokolatlan és mielőbb megszüntetendő állapot!
34
A tér egyéb funkcióinak - ami természetes igényként merül fel minden esetben - teljesítése sem valósulhat meg csak rossz elhelyezésű „toldalékként“, mint például egy rendezvények megtartására szolgáló hely esetében is. Így kerül az ideiglenes vasváz színpad a Dobó szobor elé. A burkolat műszaki állapota jelenleg megfelelőnek mondható, az első romlások viszont már tapasztalhatóak. A közműhálózat a tér alakításából eredően csak erőltetve tudja feladatát teljesíteni. A tér adottságaiból eredően a környező épületek lábazati szintjeinek irányába vezet minden csapadékvíz. Ezen a helyzeten alapvetően csak akkor lehet változtatni, ha a teljes térszín mintegy 1 m-es szintsülylyesztésre kerülne az É-i oldaltól egyenletes 1ejtéssel. Ezt az ellentmondásos helyzetet oldja fel a kiadott programterven jelölt vízsugár sor, amihez a kapcsolódó vízgyűjtő medencerész hátfalának - ülőfalának építmény jelentős szintkülönbség áthidalására alkalmas. A programterv lényeges célkitűzései az előzőekben ismertetett hiányosságok, ellentmondások megszüntetésére irányulnak azzal a szándékkal, hogy minőségi változást hozzon a város „főterén“. Alapvetően teljesítendő feladatként jelentkezett a fő forgalmi irányoknak és téren való különböző tartózkodási lehetőségeknek megfelelő burkolati és zöldfelületi rendszer létrehozása. Ennek a többcélú, bonyolult feladatkörnek úgy kell teljesülnie, hogy K-i térfal gyönyörű beépítési sora D-i és ÉNy-i É-i városképekkel a lehető legteljesebben érvényesülhessenek. A Minorita templom főtengelyére szerkesztett, két jelentős szoborcsoport súlyponti tengelye által meghatározott szerkesztési rendszer a geometriai alapja a téralakítás kertépítészeti rendszerének. Gyakorlatilag a Ny-i oldalon végighúzódó ív határolja a teret vízsugár sorral, kísérő zöldfelülettel, végig ülő,- pihenőhelyekkel, kiemelt szegélyes a többi zöldfelületnél is, mivel a kialakítandó tereplejtések ezt szükségesé teszik. A templom lépcsőjével szemben a jelenlegi újabb lépcső is megszűnik. A városháza előtt kinyílik a tér, s ezzel nem csak forgalmi, de több fontos esztétikai törvényszerűség is
érvényesülhet. A vízsugár sor előtt és ugyanazon az íven a burkolaton is végighúzódik egy burkolati szintben elhelyezett lámpasor, ami az emelt szegélyekbe épített súrolt fényekkel lényegében biztosítani tudja a főtér megvilágítását. Ezen kívül a két szobor körüli gránit mezőben elhelyezett - szintben reflektorok mind a szobrokat, mind pedig a reflektált fény miatt szintén a teret is derítik. Az ÉK-i „sarokrészen“ egy kemény burkolatú felület épül, a lejtésnek megfelelő lépcsősorral, ami pihenőhelyként ill. rendezvények megtartása esetén pódiumként hasznosul, mentesítve a; várost az ideiglenes és oda nem illő szerelvények alkalmazásától. A növényállomány nagy része megmarad, a talajtakarók kerülnek átültetésre. A burkolat kiépítése nehéz alapra történik fagyálló kő felhasználásával - mint javasolt megoldás. Ennek konkrétabb döntéshozási eljárása a további tárgyalások, pénzügyi lehetőségek ütemezése szerint történik. A kiadott programterv továbbtervezését illetően az összes érintett hatósággal egyeztető tárgyalást kell tartani.
35
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
A projekt rövid ismertetése: Egerben a bortermelés évszázadokra visszanyúló tradicionális gazdasági tevékenység. Az egyre növekvő területű egri szőlőültetvényekről származó bormennyiség tárolására szűkösnek bizonyultak a kezdetben a gazdák házai alatt kialakított borospincék, ezért a város különböző részeiben az arra megfelelő talajtani viszonyokat kihasználva a „fertályok” szőlősgazdái csoportosulva különböző pincesorokat alakítottak ki. Az alábbi helyeken jöttek létre pincesorok: • Kőlyuk-tető - „A“ helyszín • Kistályai út keleti oldalán - „B“ helyszín • Kőporos - „C“ heylszín • Maklári-hóstya • Farkasvölgy-árok, „D“ helyszín • Szépasszony-völgy • Árnyék- és Verőszala • Felnémet – Dél - „E“ helyszín • Felnémet – Templomdomb - „F“ helyszín A pincék megközelíthetősége megfelelt a korabeli közlekedési eszközök által szükséges követelményeknek (lovas szekéren történő áruszállítás), mely nem feltételezett 1 tonnánál nagyobb tengelyterhelést. A borházak és a pincék kiképzése ténylegesen a szőlőfeldolgozásra és a bortárolásra korlátozódott, azokban nem volt kritérium a helybeli vendéglátás követelményeinek való megfeleltetés. A XX. század második felében és különösen annak utolsó évtizedében megváltozott a gazdasági és társadalmi környezet. A mezőgazdaság kollektivizálása idején a magántulajdonú pincék elvesztették funkciójukat és jelentőségüket, kezelésükre, karbantartásukra, hasznosításukra nem fordítottak kellő gondot. Az 1970-es évek turisztikai boomja révén a már korábban is Egernek hírnevet adó Szépasszony-völgy pincéi kerültek az értékesítés, a borkóstoltatás és vendéglátás területén az előtérbe, azonban az infrastrukturális fejlesztésekre nem fordítottak kellő gondot és a völgyről sajnálatosan egy negatív kép alakult ki a köztudatban. Jellemzően a rendszerváltást követően a város önkormányzata a belvárossal egyetemben ennek a területnek a rehabilitációját tekintette elsődlegesnek és ennek megfelelően az évek során mintegy 140 – 150 millió forintot fordított az infrastrukturális fejlesztésekre. Az 1990-es évek privatizációja során olyan jelentős pincészetek, pincegazdaságok alakultak ki a további pincesorokon, melyek mind minőségi boraikat, mind a megtermelt volument illetően meghatározó szegmensei lettek az egri szőlő-. és bortermelési vertikumnak. Ezek az új termelők jogosan kérnek részesedést a piaci megjelenés egyenlő adottságú feltételeiből. Az Önkormányzat feladata a projekt szempontjából: • A pincesorok közterületi rendezésének elvi meghatározása. • A közterületi rendezés majdani megtervezése és kivitelezése. • Az egyes pincesorok karakterét kialakító arculat, térburkolati és - bútorzati meghatározása. • A termelési és értékesítési fejlesztésekhez a megfelelő infrastruktúra kialakítása és hozzáférhetővé tétele.
36
A tervezési területek és a tervezett fejlesztések helyszínenkénti bemutatása „A” helyszín - Kőlyuktető pincesor és városi buszterminál „A” helyszín tervezési területének elhelyezkedése, mérete, megközelíthetősége, infrastrukturális ellátottsága A Kerecsendről Egerbe vezető 25. sz. főút mellett helyezkedik el az ún. Kőlyuktető pincesor, az autóúttal először párhuzamosan, majd attól keleti irányban elkanyarodó domb falaiba bevágott pincékkel. A pincék előtt törmelékkel feltöltött, néhol kövekkel kirakott, néhol csak kőporral szórt út vezet váltakozó szélességgel. Ez az út a keleti oldalon kiköt a 90-es évek első felében készült ún. K2-es útra. A pincék előtt húzódó útra a 25-ös főútról jelenleg 2 helyen biztosított a bejárás. A pincesor északi oldalán kiskertműveléssel művelt kertek vannak. Ezen a területen ~K-Ny-i irányban húzódik egy patak. A 25-ös út túloldalán helyezkedik el az a terület, ahová a város buszterminálját, illetve parkolókat terveztünk. Ennek a területnek jelenleg nincs megközelítési lehetősége, de számításba vettük Eger szerkezeti tervében is szereplő K2 út folytatásaként kiépülő Egerszalókra vezető utat. A tervezési területen jelenleg elektromos hálózat és vízhálózat áll rendelkezésre. „A” helyszínre tervezett fejlesztés bemutatása Városi buszterminál A 25-ös számú főút északnyugati oldalán alakítottunk ki egy városi buszterminált, mely közlekedési szempontból 3 funkciót tölt be: • az Egerbe érkező kirándulóbuszok várakozóhelye • az egri városi helyi járatok végállomása (a jelenlegi MOL kút melletti végállomások átépítésével) • a Kőlyuktető pincesorainak további parkolóhelye A buszterminál közlekedési és út kialakítását a 4. pont tartalmazza. A két peron közötti területre telepítettünk egy forgalmi épületet, melyben jegyiroda, váróterem, irodák, büfé, vizesblokk lennének, valamint a kirándulóbuszok sofőrjeinek tartózkodási helye, egy 10 szobás, 20 ágyas szállórésszel. Az épületben információs iroda, TOURINFORM, valamint pénzváltó hely szolgálná az Egerbe látogatók kulturált kiszolgálását. A peronokra érkező helyi járatokon kívül 50 db kirándulóbusz várakozó helye épülne ki.
Kőlyuktetői pincesor A kiválasztott hat helyszín közül ezt a területet értékeltük a legfontosabbnak, egyrészt az elhelyezkedése, megközelítése, másrészt az aránylag egységes arculatot mutató pincesora miatt. Ezért itt a városi és a magán telkek bevonásával nagyobb területet vontunk be a tervezési területbe annak érdekében, hogy kibővített funkciókat is tudjunk telepíteni. A terület megközelítési lehetőségeit a 25-ös útnál meghagytuk a jelenlegi helyeken. A K2 útról kiépített új út is csatlakozna a belső szervizútra. A pincék előtti újonnan burkolt út csak sétáló, illetve technológiai út lenne, a vendégek, illetve látogatók gépkocsiforgalmát leállítanánk a két tervezett személygépkocsi parkolónál. Az erre a területre tervezett személygépkocsi parkolón kívül a 25-ös út túloldalára tervezett városi buszterminál területén is kialakítottunk személygépkocsi parkolókat. A buszterminál területéről egy, a városkaput szimbolizáló felüljáró gyalogos hídon keresztül lehet elérni a pincesort. A jelenlegi kiskertek területén a terepesést kihasználva teraszsort terveztünk, melynek egy része burkolt felületű lenne, egy része zöldfelületként funkcionálna. A burkolt teraszok alatt az alsó sétányról megközelíthetően pince jellegű kulcsos házként működtetett pince - szálláshelyek épülnének. A területen áthúzódó patakot a jelölt helyen felduzza-
37
sztanánk egy tóvá, mely körül, illetve a patak túloldalán pihenőpadokkal ellátott parkot alakítanánk ki. A tó mellett egy melegkonyhás étterem építését javasoljuk. A lenti sétánynál szabadtéri grillező helyeket helyeztünk el. A gyalogoshíd mellett a személyparkoló közelében telepítettük az egyik nyilvános illemhelyet, míg a K2 útról jövő út melletti parkolónál a másikat. Itt lennének a területre vonatkozó információs táblák is. A gyalogoshíd másik oldalán egy ajándékpavilont, a déli - nyugati pincesor előtt falatozó pavilonokat telepítettünk. A területen elhelyezett szemétgyűjtőkön kívül a két parkoló mellett körülkerített és zöldfüggönnyel takart technológiai hulladékgyűjtő helyet alakítottunk ki, vízvételi lehetőséggel. A K2 út mellett zajvédő fal építését javasoljuk.
Meglévő közművek: a területen nagynyomású gázvezeték (2db) és 20-35 KV elektromos távvezetékek vannak. A közüzemű víz-szennyvíz vezetékek végpontjaitól 100-200 m-re helyezkedik el a terület. A terminál kialakításánál a két nagynyomású gázvezetéket át kell helyezni. A gázfogadó új helyét jelöltük, ugyanis ezt is át kell helyezni. Úgyszintén áthelyeztük a völgyfeltáró útnál tervezett víz nyomásfokozót is. Ezek a tervezett körforgalom ötödik ágát adják. A 25-ös út mellett távközlési kábelek húzódnak. A területet két időszakos vízfolyás határolja. A tervezési területen terveztek már víz-szennyvizeket szállító távvezetékeket, ezeket befogadónak használhatjuk.
„A” helyszínre tervezett út és közműfejlesztés, közlekedés és víziközművek „A-1a” helyszín, autóbusz terminál. 1. Alapadatok: Helyszín: „A” jellel vonatkozó 1: 1000 helyszínrajz szerint. Szervesen kapcsolódik a „A”1b,c,d helyszínekkel, pincesorral.
Kiszolgáló épületek: forgalmi iroda, vendéglátás építész tervek szerint. Az épületeket nagy burkolt-díszített peron veszi körül. A csomóponttervezéshez tehát a busz ágon 240 jármű/nap forgalmi terheléssel kell számolni. A terminál építéséhez a nagyfeszültségű vezetékeket nem kell áthelyezni. Gyalogos közlekedés: a túloldali pincesor-vendéglátó helyek gyalogos kapcsolatát gyalogos felüljáró tervezésével oldottuk meg. Ezen felül a város (Mátyás K. u.) felé is megterveztük a járda kapcsolatot. A járdák kétnyomú, széles zöldsávok között vezetett burkolt utak. Kerékpáros közlekedés: csak a megtervezett járdán, a kerékpár úthálózat a völgyfeltáró út mellett van tervezve. A kapcsolat tehát kiépíthető. Tömegközlekedés: autóbusz közlekedés megfelelő. A parkolókból a terminál felé a járdakapcsolat jó.
Tervezési terület: A 25-ös másodrendű főút, a tervezett völgyfeltáró út – K-2 út és a Mátyás K. u csomópontjánál helyezkedik el, jelenleg szántóföld.
38
Közlekedés: Közúti közlekedés: a létesítmény a helyi buszjáratok D-i fejállomása lesz, a turista buszoknak pedig várakozóhely, terminál. A 25-ös út csomópontja már meg van tervezve a K-2 és a völgyfeltáró út csatlakoztatásával. Javasoljuk azonban felülvizsgálni a csomópont kialakítását, esetleg körforgalmú csomópont kialakításával. A létesítményt a tervezett völgyfeltáró útra csatlakoztattuk, a 25-ös úttól 110 m-re. A 25-ös úttal tehát csak indirekt kapcsolata lesz. Az elhelyezésnél a 25-ös és a völgyfeltáró utaknak 25-25 m védősávot biztosítottunk. A völgyfeltáró út - terminál bekötő út körforgalmú csomópontként épül. A terminál kapacitása: • 4 db csuklós busz peron • 6 db normál busz peron • 50 db busz parkolóhely • 50 db személygépkocsi parkolóhely is épül
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
39
„B” helyszín - Kistályai út keleti oldalán lévő pincék „B” helyszín tervezési területének elhelyezkedése, mérete, megközelíthetősége, infrastrukturális ellátottsága. A Kistályai út keleti oldalán lévő dombos, több völgyet tartalmazó terület valamikor az Egert övező szőlőskertek egyik legintenzívebb területe volt. A múlt század végén ezen a területen több tufabánya nyílt, melyek az 1960-as évekig működtek. A területen igen sok pince található, melyek részben a Kistályai út mentén vannak nagyobb kihagyásokkal, illetve az útra merőleges völgyekben. A helyszín kiválasztásánál az volt fő szempont, hogy egy olyan részt válasszunk ki, mely idegenforgalmi szempontból szeparált, szigetként működő egységet képez, és a kialakult természeti különlegességeket (tufafalak, bányagödrök) bevonjuk a területbe. A Kistályai út mentén lévő pincék (helyenként 10-15 van egymás mellett) elhanyagoltak, legtöbbjüket nem használják. Ezért és mert az út mentén az utóbbi évtizedekben egyre inkább az ipari üzemek, illetve telephelyek arculata alakult ki (tüzép, használtautó telepek, stb.) nem tartottuk célszerűnek az út mentén lévő pincék területeinek rendezését. A kiválasztott völgy egy erdős domb alján található, mely domb fölött egy cca. 200 m hosszú 90-12 m magas tufafal van. Tovább haladva kelet felé több felhagyott tufabánya gödre található, melyek közül a kiválasztott formája, falainak töredezettsége szinte természeti csodának számít, akusztikai tulajdonsága miatt. A Kistályai útról levezető, jelenleg is meglévő földút kiépítésével lehetne megközelíteni a területet, mely levezető útnál magas, kapuként is funkcionáló kőfalat építenénk információs totemmel. A tervezési terület a helyszínrajzon ábrázoltak szerint cca. 19 720 m2. „B” helyszínre tervezett fejlesztés leírása A kőfal-kapun beérkezve a bevezető út mellett alakítottunk ki egy parkolót a vendégek, az ide látogatók részére. A parkoló mellett épülne egy körbekerített zöldfüggönnyel és kőfallal takart technológiai szeméttároló. A parkolóval szemben épülne egy információs irodát és jegyirodát is magába foglaló épület. Itt az út kettéágazik, kelet felé a pincék által övezett két öböl felé lehet menni. Itt a terület tereprendezésén túl új burkolatok épülnének, valamint utcatorkolatokat helyeztünk el a pincék előtt. A meglévő nyomvonalon épített kőút 4,0 m széles lenne, mellette 2,0 m-es, csak burkolatváltással kialakított járda épülne. A felkanyarodó út alján, pincébe kialakított illemhelyeket terveztünk a pincelátogatók részére. A pincék feletti dombon lévő erdőt pihenőparkként alakítottuk ki, ahol sétányokat, pihenőpadokat és kulcsosházként működő faházak lennének, melyekben 60 fő elszállásolása lehetne.
40
A kőúton továbbhaladva lehet felérni a tufafalakhoz, melynek aljában már van egy pár újonnan vájt pince. Várhatóan közeljövőben több pince fog épülni ezen a területen. A tufafal természetes szépsége adta az ötletet, hogy kialakítsunk egy szabadtéri amfiteátrumot az út nyugati oldalán lévő dombon, ahonnan a tufafal előtt kialakított színpadként és tánchelyként funkcionáló területen történő előadásokat, vagy a tufafalra vetített lézerfényes, zenés előadásokat lehetne nézni. A manapság egyre elterjedtebb és kedveltebb vizuális játék - melyet a fényhasználat miatt csak késő esti órákban lehet csinálni - színtere ezen a területen ideális lenne, hiszen nincs a környéken lakóterület. A tufafal „öbléből” egy cca. 20,0 m-es alagúton keresztül lehetne bejutni egy szabadtéri hangverseny-helyre, mely az egyik felhagyott tufabánya területén lenne. A bejárat mellett a tufafalba vájtan étterem, vizesblokk, büfé épülne. A „B” helyszín tervezési területén jelenleg csak elektromos hálózat van. „B” helyszínre tervezett út és közműfejlesztés 1. Alapadatok: Helyszín: „EB-1” 1: 1000 helyszínrajz szerint. Összesen: 28 db meglévő pince, tervezett 7 szállásépület, étterem, koncertterem közmű-közlekedés – parkolás kiszolgálását kell tervezni. Tervezési terület: A jelenleg is használt pincesor a Kistályai útból kiágazó területen van. Parkolása jelenleg nem megoldott, kiépített parkolói nincsenek, ezért 20 db parkolót helyeztünk el. A területen a pincék mellett a régi tufabánya bányaudvarának felhasználásával koncertterem, étterem létesül. Ehhez szükséges 7 db szálláshely épület kerül elhelyezésre. Továbbá egy közösségi tér – tánc, amfiteátrum- is készül. Összességében egy hangulatos belső tér alakul ki. Az étterem és koncertterem parkolóit azok területén lehet biztosítani. Meglévő közművek: ez az útszakasz közmű nélküli. Közlekedés: Közúti közlekedés: A létesítmények üzemeltetéséhez közút szükséges, min. 7 m korona, 4 m burkolat szélességgel. Az utca burkolatát középvápás terméskő burkolattal kell kiépíteni, egyben a felszíni vízelvezetést is megoldja. A parkolást meg kell oldani, 20 db személygépkocsi parkolót helyeztünk el. Gyalogos közlekedés: A pincék előtt aszfaltburkolatú út épült, a fogyasztóhelyeket új térkő járdákon lehet megközelíteni. Kerékpáros közlekedés: nincs és nem tervezett kerékpárút, az útburkolaton lehet közlekedni. Tömegközlekedés: autóbusz közlekedés megfelelő.
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
41
„C” helyszín - Nagykőporos (Ostorosi úti) pincék „C” helyszín tervezési területének elhelyezkedése, mérete, megközelíthetősége, infrastrukturális ellátottsága: Eger délkeleti részén, a Maklári út végénél van az elágazó, melyről az Eger mellett lévő Ostoros község felé vezető utat lehet elérni. Az Ostorosi út melletti területet nevezik Nagy kőporosnak. Ezen út mentén a környező szőlőföldekhez tartozó pincék helyezkednek el, melyek javarészt régi építésűek. Az aszfalttal burkolt út és a pincék közötti részeken jelenleg néhol fedett össze-vissza épített nyílt vízelvezető árok húzódik. A pincék előtti területek rendezetlenek egy-egy pincetulajdonos leburkolta pincéje előtti részt, de jellemzően burkolatlanok. Több pincében borfeldolgozás is történik. A tervezési terület nagysága: 24 000 m2. A területen vízvezeték, elektromos hálózat és gázvezeték található. „C” helyszínre tervezett fejlesztés leírása A terület adottságait - melyek eléggé kötöttek - figyelembe véve itt a fő szempont a pincék előtti részek egységes, kulturált burkolatának kialakítása, a közműfejezetben leírtak szerinti csatornázás és a biztonságosabb közlekedés volt. Ez utóbbi érdekében sebességlassítókat javasolunk építeni az útra. A tervezési terület alsó részén az út melletti, jelenleg beépítetlen zöldterületenalakítottunk ki egy parkolót a pincelátogatók részére. Így a pincék előtt csak a technológiához szükséges kocsik parkolása történne, illetve itt helyeztünk el utcabútorokat - asztalokat, székeket. A parkolóhoz vezető út mellett telepítettünk egy illemhely-épületet. A technológiai szemét gyűjtésére az út elejére terveztünk egy zöldfüggönnyel takart, vízvételi hellyel ellátott szemétgyűjtőt. A parkolók feletti domb tetején étkezőteraszokat lehetne kialakítani, mely terasz mögött pincébe vájt falatozók, ajándéküzlet, palackos borárusító lehetne. A parkolókhoz vezető út túloldalán pihenőpadokkal felszerelt parkot terveztünk. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a Nagy kőporos jelenlegi forgalmának csökkentése vagy esetleg az átmenő forgalmának megszüntetése megoldható lenne a Nagy kőporos út és a Noszvaj felé vezető út kiépített összekötésével (a mostani repülőtér mellett), illetve ugyanezen csomópontból vezetett út kiépítésével a Kistályai út felé.
42
3. „C” helyszínre tervezett út és közműfejlesztés 1. Alapadatok: Helyszín: „C-1a” 1: 1000 helyszínrajz szerint. Összesen: 80 db meglévő pince közmű-közlekedés – parkolás kiszolgálását kell tervezni. Tervezési terület: A jelenleg is használt pincesor a 2501. sz. állami út mellett helyezkedik el. Közlekedési útként már kiépítették. Parkolása jelenleg nem megoldott, kiépített parkolói nincsenek, ezért 23 db parkolót helyeztünk el. Meglévő közművek: ez az útszakasz közmű nélküli. Közlekedés: Közúti közlekedés: Az utca burkolata süllyesztett szegéllyel, vízelvezetéssel ki van építve 6 m szélesen. A parkolást meg kell oldani, 23 db szgk parkolót helyeztünk el. Új elemként jelenik meg egy teresedést kihasználó, 3 falatozót, nyilvános WC-t magába foglaló egység, mellé egy parkot terveznek. Gyalogos közlekedés: A pincék előtt aszfaltburkolatú út épült, a fogyasztóhelyeket új térkő járdákon lehet megközelíteni. Kerékpáros közlekedés: nincs és nem tervezett kerékpárút, az útburkolaton lehet közlekedni.
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
43
„D” helyszín - Farkasvölgy utcai pincesorok 1. „D” helyszín tervezési területének elhelyezkedése, mérete, megközelíthetősége, infrastrukturális ellátottsága: A Farkasvölgy utca, Eger belterületén a vasútállomás és a Deméndi utca között található. A Mátyás király útról nyíló utca (melyen egy szakaszon lakóházak vannak) dél felé kanyarodik, majd egy újabb nyugat felé történő kanyarnál kettéágazik az utca. A felső Farkasvölgy utcára és az alsó Farkasvölgy utcára. A két út között cca. 4-5,0 m szintkülönbség van, mely szintkülönbség adott lehetőséget arra, hogy pincéket alakítsanak ki. Itt a pincék bejáratai nem pincetámfalakban, hanem pince előházakban vannak. A területen, a Koszorú utca déli oldalán is található pincék, de egyrészt ezek eléggé átalakultak (lakóházakká), másrészt szétszórtan helyezkednek el, harmadrészt az utca északi oldala lakóházas övezet, így ide nem gondoltunk beengedni az intenzív idegenforgalmat. A terület jelenlegi forgalmi rendje a következő: Az alsó Farkasvölgy utca kétirányú. Az alsó Farkasvölgy utcából a patakhídon átmenve a Koszorú utca, a hídtól kelet felé egyirányú, illetve nyugat felé egyirányú. Ezért a Deméndi útról a Mátyás király útra, vagy fordítva, az alsó Farkasvölgy utat használják az egriek. A tervezési terület nagysága: 10 700 m2. Az alsó Farkasvölgy úton vízvezeték és elektromos hálózat van kiépítve. 2. „D” helyszínre tervezett fejlesztés leírása A pincesor előtti útszakaszt mentesíteni javasoljuk az átmenő forgalomtól, ezért a javaslatunk a következő: a Mátyás király útról jövően és a Deméndi útról jövően 1-1 parkoló épülne az ide látogatók számára. A parkolók után mindkét oldalon behajtani tilos, kivéve célforgalom táblát helyeznének el. A Koszorú utcához vezető híd gyalogoshíd lenne. A Koszorú utca végig kelet felé lenne egyirányú. Így a nyugatról kelet felé haladó forgalom sem és a keletről nyugat felé haladó forgalom sem az alsó Farkasvölgy utcán bonyolódna. Ez utóbbi a Kapás utcán lenne lehetséges. A pincék előtti jelenlegi útburkolat helyett a patak oldalán kialakított zöldszigetekig új térburkolat épülne.A zöldszigeteken alakítottunk ki pihenő és étkező helyeket, grillezési lehetőségekkel. A pinceházak feletti közterületet parkosítani javasoljuk, egy helyen ide felvezetne egy lépcső és itt is leülési lehetőséget biztosítottunk.
44
A technológiai szemét gyűjtésére a parkolók mellett alakítottunk ki körbekerített, zöldfüggönnyel takart szemétgyűjtő helyeket, vízvételi lehetőségekkel. Ezen a területen a jelenlegi építészeti arculat védelme miatt új építést nem javaslunk, így a vendég-illemhely elhelyezést, étkezési lehetőség kialakítását, valamint szálláshelyek kialakítását is a meglévő pinceházakban javasoljuk, tekintettel arra is, hogy láthatóan több pince nem funkcionál jelenleg. „D” helyszínre tervezett út és közműfejlesztés 1. Alapadatok: Helyszín: „D-1” 1: 1000 helyszínrajz szerint. Összesen: 35-40 meglévő pince közmű-közlekedés – parkolás kiszolgálását kell tervezni. Tervezési terület: A jelenleg is használt pincesor a Farkasvölgy árok mellett helyezkedik el, városi utcaként már kiépítették. Parkolása jelenleg nem megoldott, kiépített parkolói nincsenek, ezért 14 db parkolót helyeztünk el. Meglévő közművek: a Farkasvölgy úton szennyvízcsatorna és vízvezeték van, a pincék nagyobb-részt közművesítettek. Közlekedés: Közúti közlekedés: Az utca burkolata kiemelt szegéllyel, vízelvezetéssel ki van építve 6 m szélesen. A parkolást meg kell oldani, 14 db szgk parkolót helyeztünk el. A dombtetőn elhelyezett terasz lépcsős járdán közelíthető meg. Gyalogos közlekedés: A pincék előtt aszfaltburkolatú út épült, a fogyasztóhelyeket térkő járdákon lehet megközelíteni. Kerékpáros közlekedés: nincs és nem tervezett kerékpárút, az útburkolaton lehet közlekedni.
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
45
„E” helyszín - Felnémet déli területen lévő pincék „E” helyszín tervezési területének elhelyezkedése, mérete, megközelíthetősége, infrastrukturális ellátottsága Felnémet déli oldalán, az Eger felé vezető úton balra (keleti irányba) indul egy földút, mely a vasúti síneken át a pincesorokhoz vezet. A karéjosan elhelyezkedő pincék két irányban kisebb öblökkel folytatódnak a keleti irányú utak mentén. A karéjosan elhelyezkedő pincék fölött egy síkfelületű dombtető van kb. 8,0 m magasan, melyről gyönyörű kilátás nyílik a felnémeti dombságokra. A területet északi irányba menő út nyugati oldalán egy megműveletlen mező övezi. Tervezési terület nagysága: 23 800 m2. A területen csak elektromos hálózat van kiépítve. „E” helyszínre tervezett fejlesztés leírása Ezen a területen a pinceállomány nem képvisel különös értéket, azonban a pincék környezete, a természeti adottságok mindenképpen érdemessé teszik arra, hogy idegenforgalmi hellyé váljon. Ezért először is itt javasoljuk a pincék felújítását, illetve új pincék vágására való ösztönzést. A bevezető út, illetve a pincék előtt húzódó utakat kőborítással gondoltuk ellátni. A levezető út elején épülne egy parkoló az idelátogatók részére. Mellette egyik oldalon egy hulladékgyűjtő helyet telepítettünk, körbekerítve, zöldfüggönnyel takarva, vízvételi lehetőséggel ellátva, másik oldalon épülne egy nyilvános illemhely. Kihasználva a karéj alakú pincesor feletti dombhátról való gyönyörű kilátás adottságait, javasoljuk ott a parkosítást. Öt helyen tereplépcsők vezetnének fel a tetőre, ahol egy kilátó építése is indokolt lenne. Ide telepítettünk egy éttermet, támfal-mellvédű terasszal, valamint pihenő, étkező padokat - asztalokat. A terület déli oldalán egy szintén parkosított rész-en grillezőhelyet és piknikező-helyeket lehetne kialakítani. Az északi oldalon a jelenleg műveletlen mezőn egy lovarda (istállóval, kifutóval, szekértárolóval) telepítését javasoljuk, ugyanis erről a területről a most is meglévő szekér-
utakon a szőlőültetvények között az Eged-hegy felé szép és hangulatos utakat lehetne tenni, ezzel is növelve az idegenforgalmi szolgáltatások mennyiségét és minőségét. „E” helyszínre tervezett út és közműfejlesztés 1. Alapadatok: Helyszín: „E-1” Felnémet-Dél pincesor 1: 1000 helyszínrajz szerint. Összesen: 34 meglévő, min 20 db tervezett pince közmű-közlekedés – parkolás kiszolgálását kell tervezni. Tervezési terület: A 25-ös másodrendű főútról ágazik ki a pincékhez vezető 1229 hrsz utca. A jelenleg is használt pincesor a vasút mellett helyezkedik el. Parkolása jelenleg nem megoldott, kiépített parkolói nincsenek. Meglévő közművek: a terület határán az Egri úton szennyvízcsatorna és vízvezeték van, a pincék közmű nélküliek. Közlekedés: Közúti közlekedés: Az 1229 hrsz út és a vasúti átjáró kiépített. A pincék előtt részben burkolt út van, mely a szőlők felé vezet. A domboldalban több pince is építhető még, az utakat ki kell építeni. Kiépítésnél a mezőgazdasági átközlekedő forgalommal is számolni kell. A parkolást meg kell oldani, 25 db szgk parkolót helyeztünk el. A tervezett lovas tanya beközlekedését, parkolását is megoldja a terv. Ezen felül WC csoport is elhelyezésre került. A dombtetőn elhelyezett kilátó és vendéglő lépcsős járdán közelíthető meg. Gyalogos közlekedés: A pincék előtt aszfaltburkolatú út épül, a fogyasztóhelyeket térkő járdákon lehet megközelíteni. Jelentős mennyiségű járda épül. A járdák kétnyomú, 1,5 m széles, szegélyezett kivitelben készülnek. Kerékpáros közlekedés: A Felsőtárkány felé tervezett kerékpárút nyomvonala a területet érinti. Az utak keresztmetszeti elrendezésénél figyelembe kell venni a kerékpárutat.
46
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
47
48
„F” helyszín – Felnémet, templomdomb alatti pincék „F” helyszín tervezési területének elhelyezkedése, mérete, megközelíthetősége, infrastrukturális ellátottsága Felnémet központjában, a 25. sz., Szilvásvárad felé vezető út mellett található a templomdomb. Ennek egy ívében az út mentén 12 db pince épült. Az út és a pincék között 4-5 m közterület van. A tervezési terület nagysága: 4310 m2. A területen ivóvíz, villany, szennyvízcsatorna és gázvezeték van kiépítve.
Több parkolót itt elhelyezni nem tudunk, a további 10-15 parkoló igényt a szomszédos Apátfalvi utcában lehet kielégíteni. Forgalomtechnikai eszközökkel is lassítani kell a főút forgalmát: küszöbök, jelzőtáblák. Gyalogos közlekedés: a jelenlegi járda átépítését az út mellett kiemelt szegéllyel elválasztva kell tervezni. A pincék előtt díszburkolat épül. Kerékpáros közlekedés: csak a megtervezett járdán, a kerékpárút itt nincs tervezve.
„F” helyszínre tervezett fejlesztés leírása A pincék előtti közterület, és a templomhoz vezető járda új díszburkolatot kapna. A kiemelt útszegély mellé ugyanezen szakaszon védőkorlát épülne, mely védőkorlát a pincék előtt szőlő vagy vadszőlő felfuttatására alkalmas rácsszerű 2,40 - 2,50 m magas lenne. A védőkorláton belül a korlát és díszburkolat között 40,0 cm széles süllyesztett, vízelvezetéssel ellátott virágvályú kerülne beépítésre, mely arra szolgálna, hogy a védőrácsra (melyet helyenként be kellene kötni vízszintesen a falba) lugasszerűen növény (szőlő) legyen felfuttatható. A jelenleg is meglévő pincék tetejére vezető lépcsőn át a tetőn terasz épülne - ülőalkalmatosságokkal. A lépcső mellett pince jelleggel épülne egy nyilvános illemhely és egy hulladékgyűjtő. A forgalmat sebességkorlátozó táblákkal kellene lassítani a pincék előtti szakaszon. Az út túloldalán meglévő parkolóból zebra felfestésével lehet biztonságossá tenni az átközlekedést. „F” helyszínre tervezett út és közműfejlesztés 1. Alapadatok: Helyszín: „F-1” Templom-dombi pincesor 1: 1000 helyszínrajz szerint. Összesen: 15 pince közmű-közlekedés – parkolás kiszolgálását kell tervezni. Tervezési terület: A 25-ös másodrendű főút mellett helyezkedik el. Jelenleg is használt pincesor. Kevés bővítés tervezhető. Parkolása jelenleg megoldott kiépített parkolókkal. Meglévő közművek: a terület határán szennyvízcsatorna és vízvezeték van, kiegészítésre szorul. Szennyvízcsatorna nincs. Közlekedés: Közúti közlekedés: A 25-ös út mellett fekszik a tervezési terület. Rendezési terv sem hoz a főútra nyomvonal változtatást. A főút mellett a pincék előtt 8 parkoló épült.
A tervezés várt eredményei A tervezett fejlesztés eredményeként a pincesorok legfontosabb jellemzőinek ismertetése A tervezett fejlesztés révén a városba érkező látogató elsődlegesen rendezett, tiszta városképet kap, mely – mint első benyomás a városról – domináns lesz itt-tartózkodása során a városról kialakuló image során. A rendezettség, a megnyerő, kellemes első benyomás meghatározza a továbbiakban a turista egész ittlétének hangulatát, kompenzálhatja az esetleges kisebb kellemetlenség révén szerzett negatív benyomást. További eredményként lehet számításba venni, hogy a jelenleg egy helyre koncentrálódó borturisztikai célterület, a Szépasszony-völgy decentralizálható. Jelentős nemzeti, vagy társadalmi ünnepnapokon megszüntethető a zsúfoltság, a „tömeg” keltette kellemtelen, nyomasztó érzés. A decentralizált kínálati helyek számának növekedése révén elvárható a piaci szolgáltatók önszelekciója, mely a minőségben ölthet testet: csak a jó, illetve a kiváló minőséget nyújtó szolgáltató fog megmaradni a piacon, a borainak minőségére, az üzlete, pincéje higiénéjére gondot nem fordító termelő vagy vendéglátós a piacon nem fog megélni. További eredményként kell figyelembe venni, hogy a gondos tervezés és előkészítés révén a pincesorokon kialakítható a biztonságos közlekedést elősegítő megközelítő utak megépítése és a parkolók, szeméttároló helyek kialakítása, melyek a kulturált vendéglátásnak szintén előfeltételei. A tervezett fejlesztés eredményeként a pincesorok eladásra kínált szolgáltatásainak ismertetése: A pincesorok közterületi rendezése révén az alábbi szolgáltatások kialakítására illetve igénybevételére nyílik lehetőség: • a pincékhez, mint munkaterületekhez és a vendégeket fogadó helyiségekhez rendezett útviszonyok kialakítása; • a pincesorok végein személygépkocsi és autóbusz parkolók kialakítása, ezáltal a pincesorok kellemes sétára alkalmas területekként, látványosságként is értékelhetők; • a Kőlyuk-tetői területrendezés révén a 25. főközlekedési út és a K2 út Demjén felé tervezett nyomvonalai által határolt területen megoldható a kiránduló autóbuszok várakozó termináljának kialakítása, egyúttal a 6, 10, 11, 12, 13 és14 városi autóbuszok jelenlegi végállomása a MEZŐGÉP előtti parkolóból áthelyezhető a terminálra; • a parkolókban kialakított szociális blokkok, szeméttárolók és gyűjtők esztétikussá tehetik a természeti környezetet; • a rendezett infrastruktúra révén a pincetulajdonosokban belső kényszer alakulhat ki saját környezetük esztétikus ki- vagy átalakítására; • szükség esetén a borháznak kereskedelmi szálláshellyé való kialakításával, vagy akár a tufába vájt, megfelelő kialakítású szálláshellyel új arculatú kínálat jelenhet meg az egri szálláshely palettán; • a jelenleg adott pincesorok mellett megjelenhetnek új éttermek, ajándék pavilonok, turisztikai információs műtárgyak. A projekt illeszkedése a regionális és települési koncepciókhoz A megvalósítási terv készítése során messzemenően figyelembe vettük az Eger M.J.V. Közgyűlése által 2004. júniusában tárgyalt, a ROSIVAL Tervező Iroda által készített Eger város szerkezeti fejlesztésével foglalkozó anyagokat és az abban foglaltak szerves részét képezik megvalósíthatósági tanulmányunknak.
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
49
Pincék homlokzati megjelenésének, valamint a környezeti elemek építészeti javaslatai A vizsgált területeken jellemzően két típusú pince található: • A támfal jelleggel kialakított pincebejárók • és az un. borház jellegű pincebejáratok Ezek építészeti hagyományai eltérnek egymástól formaviláguk tekintetében is és anyaghasználatukban is, ezért külön tárgyaljuk őket. A támfal jellegű pincék meredek partfalú oldalakon alakultak ki, és eredetileg egyszerűen a tufába vájt ajtó vezetett a pincébe. Persze ezeket is homlokzatosították, kis ablakokat vájtak, ill. praktikusság okán időnként fülkéket, vakablakokat is készítettek a tufába. Pár helyen még most is fellelhetőek ilyen homlokzatú pincék. A későbbiekben épült pincéknél a tufafalak nagy vízfelszívó képessége miatt is és mert divattá is vált, aki anyagilag tehette már kővel burkolt picebejárót épített, vagy így alakította át meglévő pincéjét.
A korábbi példáknál még fellelhetőek az igényesebb formakialakításokra való törekvés és a nyílás-arányok hagyományos használata. A még későbbi időkben épülőknél, vagy átalakításoknál előtérbe került a beton használata, a formai igénytelenség, a nem pince-funkciót tükröző nyílászárók kavalkádja. Cca. 5-6 éve elindult egy folyamat, mely reményt kelttő, hiszen elvétve bár, de található a területeken igényesen kialakított pincebejáró, vagy újonnan épülően (10. fotó), vagy régebbi felújításával. A fenti példáknál a jó anyaghasználaton kívül a formai egész és részarányok is a helyén vannak. Sajnos azonban ezeknek harmóniája nem mindig sikerül: az igényesebb anyaghasználat szándéka ellenére nem hagyományt követő anyaghasználat, ill. egy rossz arányú kapu beépítésével. A borház jellegű pincebejáratok jellemzően a lankásabb domboldalú pincék előtt alakultak ki, ahol a pincék előtti terep és a vájható pince erős lejtéssel induló szakaszának műszaki problémáját megoldva, a szintkülönbséget, egy, a lejárat elé épített, többnyire hosszúkás „előépületen” belül oldották meg. Ezek a borházak természetesen egyéb funkciót is elláttak: u.n. a borkészítés manipulációs terei, borkóstolás, stb. Itt a borházakból levezető pincékben többnyire csak a tárolás történt. A jellemzően oromfalas kialakítású borházak a csurgó-ereszek területének kihagyásával zártsorúan csatlakoztak egymáshoz, egyenes vonalú, vagy fésűs elrendezéssel. A korábbi időkben épült borházak befoglaló méretei négyzetesek voltak, tehát a szélességi méretük szinte megegyezett a gerincmagassági méretükkel. Jellemző volt rájuk az akkoriborászati eszközök méretéhez igazodó arányú kapu és a csak szellőzési funkciót betöltő, általában nem ablakos, csak ráccsal ellátott két kicsi falnyílás. A padlást tárolásra használták, Az ide való feljutás az oromfalon lévő ajtón keresztül történt. A Farkasvölgyi borházsoron még található egy-két ilyen borház. A későbbi átépítések során még ha alapvetően nem változtattak is pld. a nyílások elrendezésén, de arányaikon igen, jelentős építészeti értékcsökkenés történt ezzel. Ennél komolyabb és rosszirányba haladó változtatás látható azon esetekben, mikor a funkcióváltozást is tükröző átépítések történtek. Mindkét típusnál alapvető kérdés a homlokzati részletek kialakítása, ezek közül is legfontosabb az előtetők kérdése. Hagyományosan a támfal jellegű pincebejáratoknál a félnyeregtetős, míg a borházaknál a nyeregtetős megoldások voltak jellemzőek. A ma fellelhető előtetőkre jellemző egyrészt a rossz és igénytelen anyaghasználat, illetve nem megfelelő formaképzés. A kiválasztott 6 helyszínen lévő összes pincék közül két darab megfelelően kialakított előtetővel találkoztunk. Természetesen ugyanilyen fontos kérdés a pincék homlokzatain elhelyezett felirati táblák, lámpák, a pincék elé pakolt bútorzatok, stb. milyensége és minősége . A fejlesztéseknél fontosnak gondoltuk a természetes, a funkciókhoz illő növényzet kiépítésének és karbantartásának kérdését. Erre több helyen találtunk követendő példát. Több helyen találkoztunk a pincék „emeletráépítésével”, melyet ellenzünk még akkor is ha például növényzettel való takarása elviselhetővé teszi a megjelenést. Megoldásokat kell találni a pincék tetejére való feljutást biztosító lépcsők kialakítására, illetve a pincék elé rakott, az elhanyagolt állapotot tükröző hulladékok gyűjtésére, elszállítására. Megoldást kellene találni arra nézve is, hogy a borászati technológiai eszközök és tárgyak ne lehessenek a pincék előtti közterületen. A pincesorokon a meglévő értékek védelme érdekében, illetve új építések esetén a hagyományőrző arculat megtartása érdekében szigorúbb szabályozású, fent is leírt elemeket is tartalmazó rendezési tervek készítése javasolt: • funkciók meghatározása (Itt kívánjuk megjegyezni, hogy még a mai napig érvényes rendelet szerint pincesorokon szállás jellegű funkció nem helyezhető el, melyet a mai kor igényeinek figyelembevétele miatt nem tudunk elfogadni.) • minden építés és átépítés részletekre kiterjedő kiviteli terv szerint legyen engedélyezhető, mely részletek tartalmazzák az épület műszaki megoldásain kívül a homlokzatra kerülő összes elemet (előtetők, felirati táblák, lámpák, stb.), valamint a pincék elé telepített bútorok, virágtartók, stb. kialakításait. A megvalósíthatósági tanulmánytervnek a pincék előtti közterületek rendezésén és fejlesztésén kívül az is célja volt, hogy megvizsgálja a pincék jelenlegi állapotait és javaslatot tegyen az építészeti arculat jelenleginél jobb, értékesebb kialakításainak megvalósíthatóságára.
50
Kül- és belterületi pincesorok közterületi rendezése
Valide Szultána fürdőjének rendbetétele és rekonstrukciója
A fürdő maradványok leírása A Valide fürdő alaprajzi elrendezése, valamint a fűtés és vízellátás kérdése már az 1958. és 1962. évi feltárások eredményeként nagyrészt tisztázható volt. A kissé nyújtott téglalap alaprajzú fürdőépület hosszanti tengelyével észak-déli irányban helyezkedik el, keskenyebb homlokzatával a Dobó utca teresedésére nézett. Bejárata az északi oldalon levő előcsarnok felől volt, míg a déli oldalon a fürdő üzemeltetéséhez szükséges épületszárnyat találjuk. A fürdő középpontját egy négyzet alaprajzú, kilenc osztású tér alkotja, amely a tulajdonképpeni fürdőhelyiség volt. A feltárás sorrendjében délről észak felé haladva az alábbi helyiségeket találjuk: A fürdő legdélebbi helyisége a fűtőkamra volt. Ez is szépen faragott kváderkövekből épült és eredetileg téglával boltozott volt. Az épület teljes szélességében húzódó, téglalap alaprajzú tér padozata a földbe süllyesztett. Innen nyílt a kemence, amellyel egyrészt magát a fürdőt fűtötték, másrészt a vizet melegítették. A kemence tűztere ugyancsak kőkváderekből épült, majdnem szabályos kör alaprajzú. Oldalfalát félkörben elhelyezkedő nyílások törték át, amelyeken keresztül a meleg és a fűtés során keletkező
gázok a fűtőcsatornákba jutottak. A fűtőcsatornák az épület padlószintje alatt húzódtak, de csak kizárólag a fürdés céljait szolgáló helyiségek területén. A tüzelőtér, illetőleg a kemence fölötti katlan – a felmelegítendő víz tárolására szolgáló kőboltozatú helyiség – elpusztult. A kemence és katlant magában foglaló traktushoz csatlakozott északi irányban a tulajdonképpeni fürdő. Az épület centrumát képező fürdőhelyiség egy kilenc osztású, négyzet alaprajzú tér. A négyzet sarkaiban egy-egy kis kupolával fedett kamrát találunk. A kupolát – amint azt a megmaradt délnyugati kamránál jól láthatjuk – a sarkoknál kőkonzolokon nyugvó, téglából falazott szamárhátívek tartják. A kamrák bejárata a kilenc osztású tér középpontja felé néző lemetszett sarkon van. Az egyes kamrák falában ugyancsak szamárhátíves lezárású falifülkét találunk. A négy sarokkamra következtében kialakult egyenlőszárú kereszt középpontjában helyezkedett el a nyolcszögű ún. köldökkő. Efelett a középső teret is kupola zárta le, amelyen a helyiség megvilágítására szolgáló felülvilágító nyílások voltak. A fürdőhelyiség falikútjai alatt mosdómedencék állottak, amelyeknek nyom a az északnyugati kamra padozatán és falán egyaránt megmaradt. A gőzfürdő e helyiségéhez északi irányban egy keskeny, téglalap alaprajzú helyiség – közlekedő – csatlakozik, amelynek fűtését még a padozat alatt húzódó fűtőcsatornák biztosítják. A falikutat és a mosdómedencét itt is megtaláljuk. A fürdőépület utolsó, északi helyisége az előcsarnok. Rendeltetés szerint ez volt a fürdő első helyi-sége, amelyben a fűtést kályhával vagy mangallal oldották meg. A négyzet alaprajzú, tágas teret szintén kupola zárta le, amint az számos analógia alapján következtethető. A fürdő fűtését szolgáló hypocaustum rendszer vonalvezetés és szerkezete az egész épületben követhetően fennmaradt. Ezek szerint a főfalakat áttörő csatornák kváderekből épültek és ugyancsak kő boltozatúak voltak. Az egyes helyiségek kőburkolatú padozatát pedig szabályos rendszerben elhelyezkedő téglapillérek tartják. A falikutak vízzel való ellátását a nyugati és a keleti főfalban több helyen is előkerült agyag vízvezetékcsövek biztosították. Az agyagcsövekből készült vízhálózatait terazzo szigetelés védte. Az egyes falikutaknál az agyagcsövet kifolyónyí-
51
Minaret és környékének rehabilitációja
Egri Minaret
Szerkezeti megerősítés A feltárás eredményétől függő arányban és mértékben szerkezeti megerősítést kell végezni. a.) A szerkezet megerősítési munkák szakaszolása: 1. A föld alatti szakasz megerősítése 2. A torony alsó, lábazati szakaszának megerősítése 3. A magasabban fekvő részek esetleges megerősítése b.) A szerkezet megerősítésének módja A szerkezet megerősítést részletes statikai terv alapján folyamatos és fokozott statikai és építész művezetés ellett kell végezni, az alábbi elvek szerint. 1. Eredeti XVII. századi burkolatlan falazat esetében (beleértve a föld alatti szakaszt is) A rossz állapotú köveket a szükséges mértékben, de legalább 22 cm mélységben a külső síkból vissza kell vésni. Helyükre legalább 20 cm mélységű új szerkezeti követ kell behelyezni, a falazat teherbíró képességének helyreállítása céljából. Azért, hogy a habarcsréteg minimális vastagságú lehessen, a köveket szorított hézagokkal kell beépíteni. Az új szerkezeti kő anyaga feltétlenül természetese kőnek kell lenni, ha a kivitelezés ideje alatt az eredeti szomolyai riolittufa kőhöz hasonló színű és valamivel nagyobb szilárdságú kő valamelyik Eger környéki bányában fejthető lesz. A kőrestaurátori szakvéleményben szereplő műkő tömbök beépítését csak akkor tartjuk megengedhetőnek, ha természetes kő beszerzése lehetetlen. Ebben az esetben csak kőrestaurátor által előírt összetételű műkő használható. 2. Burkolt falazat esetében (XIX. és XX. században burkolt falazatok) A szerkezet megerősítésének módja azonos az előzőekkel, azzal a többlet munkával, hogy ezeken a helyeken a burkoló köveket és a ragasztó habarcsot először el kell távolítani, s csak ezután következhet a XVII. századi teherhordó falazat visszavésése. 3. Megmaradó kövek esetében A frekventált helyen és plasztikailag fontosnak ítélt helyeken a XVII. századi köveket meg kell tartani. A megmaradó köveket többek között teherbíró képességük növelése érdekében is szilárdítani kell. A megmaradó kövek tisztítása Az építmény kőfelületei mérsékelten szennyezettek. A kövek pórusai az évszázadok folyamán eltömődtek, és a természetes légáteresztő képesség jelentősen lecsökkent. A megmaradó tömbköveket és a bennmaradó burkoló köveket meg kell tisztítani. A tisztítást a kőrestaurátor szakvélemény útmutatásai alapján kell elvégezni, szemcseszórásos eljárással, kőrestaurátor által meghatározott koptató szemcsék sűrített levegős, vagy vizes szórásával. A kőtisztításnak meg kell előznie mind a kő kiegészítési, mind a kőszilárdítási és impregnálási munkákat. Kőkiegészítések A bennmaradó kissé sérült, vagy hiányos, XVII. századi, eredeti köveket ki kell egészíteni. A kiegészítést csak szakrestaurátor végezheti.
52
Kőszilárdítás A frekventált helyen és plasztikailag fontosnak ítélt helyeken a megmaradó köveket szilárdítani kell. A megerősítő kezelés a kőrestaurátor szakvéleményben foglalt elvek alapján, az abban előírt anyaggal és módszerrel történhet. A javításra előkészített, tisztított, száraz kőfelületeket kőerősítő anyaggal (Wacker, Remmers) kell kezelni. A kőszilárdítás csak kőrestaurátor felügyelete mellett végezheti. A kövek felületkezelése A helyreállítási munkálatok befejeztével a kőfelületeket impregnálni kell. Ennek célja az, hogy a vízlepergető hatás miatt a hidrofobizált felületen csak kevés víz szívódhasson be a kövekbe, és ezáltal megelőzhetők legyenek az eróziós károsodások. Másik célja az, hogy – mivel a szennyeződés száraz felületen kevéssé tapad meg- a kövek légáteresztő képessége megmaradjon. Impregnálásra olyan anyagot kell alkalmazni, amely nem változtatja meg a kőfelületek színét, és porozitását. A fenti követelmények kielégítésére a MAPEI cég ANTIPLUVIOL-s nevű impregnáló anyagát kell alkalmazni, kőrestaurátor ellenőrzése mellett.
A Dohánygyár épületegyüttesének új funkciókkal való ellátása
Ismert tény, hogy a Dohánygyár jelenlegi tulajdonosa úgy döntött, hogy az év végével beszünteti az egri gyárban a termelést és a megüresedő ingatlant értékesíti. Egy kisebb logisztikai egységgel – Bervai út mellett – marad jelen Egerben. Városunk számra fontos kérdés, hogy a belváros szélén található nagyértékű ingatlan milyen célra kerül hasznosításra. A város előzetesem megállapodott Philip Morris Magyarország Kft. vezetőivel, hogy az értékesítési pályázatot első körben a Közgyűlés által támogatott funkcióra írják ki. Az ingatlanokon található épületek összes alapterülete: 25.674 m2 Mivel Egerben még nincs példa arra, hogy egy nagy igazi épületegyüttest hogyan lehet más célra hasznosítani, ezért segítséget kértünk testvérvárosunktól, Esslingentől, ahol már megvalósítottak ilyen projektet, és az évek óta jól működik. Esslingenben egy megszüntetett fémmegmunkáló üzemből alakítottak ki kulturális, szabadidő és szórakoztató központot. A létesítmény megtartotta eredeti gyár illetve gyártulajdonos nevét, így ma is DICK-nek hívják. A létesítményben egymást kiegészítő tevékenységek kaphatnak helyet. Az épületegyüttesben működik egy főiskola, 8 termes mozi, fittness terem, fodrászüzlet, étterem, kávézók, néhány kereskedelmi egység de csak úgy ha a termékéhez szolgáltatást is ad, nagy nemzetközi versenyekre is alkalmas biliárdterem, tánc klub, búvártorony, mászófal, parkolóház. A DICK nagyon népszerű a 90 ezer fős esslingeniek a 15 percre lévő stuttgartiak között is. Éves forgalma 1,7 – 2 millió fő között mozog, így ma már rentábilisan üzemeltethető. A létesítmények kialakítása és üzemeltetése teljes egészében magán tőkéből történt és történik. Önkormányzati vagy állami forrásokat nem kaptak a projekthez. Vendéglátóink a negatív tapasztalatokat is megosztották a várossal. A gyár átalakítását követően jelentős problémák merültek fel a környező lakosok részéről, elsősorban a nagy alapterületű diszkó zajterhelése miatt (ezért később meg is kellett szüntetni). Ma már hibának tartják, hogy hagyományos kialakítású parkolóházat rossz helyre telepítették és így az éjszakai forgalmával fény és hanghatások zavarják a lakókörnyezet nyugalmát. A panaszok enyhítésére éjszaka a DICK körüli utakat lezárják, és csak egy irányba lehet megközelíteni és elhagyni a parkolóházat. Összességében megállapíthattuk, hogy a megüresedő ipari épületből magántőke felhasználásával egy nagyon sikeres kulturális, szabadidő és szórakoztató központot hoztak létre, de a kialakítás során nagyon nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az új funkciók a környező lakosság jogos érdekeit ne sértsék, illetve a nyugalmát csak a legkisebb mértékben zavarják. A Dohánygyár esetében a helyi adottságok kedvezőek, hiszen csak egy oldalról (Dr. Nagy János utca) találhatók viszonylag közel lakóépületek.
Figyelemmel a konkrét adottságokra – rendkívül jól karbantartott épületállomány – az alábbi funkciók telepítését javasoljuk: 1. Idegenforgalmi funkciók: a.) szálloda 2. Kulturális funkciók: a.) Megyei Könyvtár b.) Dohánygyár múzeum 3. Szabadidős tevékenységek: a.) fitness centrum b.) extrém sportok c.) különleges vászonméretű mozi termek d.) előadóterem e.) kiállító terem f.) biliárd terem g.) bowling
4. Szórakoztató tevékenység: a.) vendéglők, kávézók b.) különleges bárok, klubok c.) zenés, táncos szórakozóhely (idősebbeknek) d.) diszkó? 5. Kereskedelmi tevékenység: elsősorban a többi tevékenység kiegészítéseként 6. Parkolóház
A döntés 2005. II. felére várható.
53
Impresszum A pályázatot készítették: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Idegenforgalmi és Kulturális Irodájának munkatársai: Protovinné Zsilinszky Erzsébet irodavezető, Agyagási Dezső kulturális referens, dr. Bánhidy Péterné idegenforgalmi referens, Dudás Tamás idegenforgalmi referens, Hódosi Lajosné idegenforgalmi referens, Orosz Helga kulturális referens, Tietze Nándor Pál idegenforgalmi referens, Törőcsik Gábor nemzetközi referens, A víziót megfogalmazta: Kácsor Zsolt újságíró. A pályázat elkészítésében közreműködtek: Dr. Ringelhann György Eger város díszpolgára, Dr. Törőcsik Miklós alpolgármester, Szántósi Rafael alpolgármester, Kalmár Péter a Kulturális Bizottság elnöke, dr. Löffler Erzsébet az Idegenforgalmi és Marketing Bizottság elnöke, Úrvári Sándor civil referens, H. Szilasi Ágota művészettörténész, Hacsi Tamás tájépítészmérnök, Dr. Székely Ferenc a Sportmúzeum igazgatója. Heves Megyei Önkormányzat Eger Körzete Kistérségi Társulás Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közoktatási Irodája Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Város- és Területfejlesztési Irodája Magyar Turizmus Rt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága Művészetek Háza, Városi Televízió Eger, Megyei Művelődési Központ Heves Megyei Levéltár, Bródy Sándor Megyei Könyvtár Forrás Gyermek-Szabadidőközpont, Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínház, Egyházmegyei Könyvtár Egri civil szervezetek, Civil Kerekasztal Eszterházy Károly Főiskola, Egri Hittudományi Főiskola Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeum, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara testülete és tagjai Tourinform Iroda Eger, Nemzetközi Kepes Társaság Hangfény-játék koncepció készítői: Merényi Anna, Keszég László, Bányai Tamás Fejlesztések készítői: Egri Építész Iroda, MD Stúdió Építész Iroda, Vital Kft. Egri Tervező Műhely, Mecset Építész Iroda, H. Nánási Klára, Botos Judit, Cséfalvay Gyula, Fodor László, Tóth Kálmán. Pályázati konzultánsok: Tóthné Bánszki Zsuzsa irodavezető Weil Zoltán Iván a Kulturális Bizottság szakértője Szüle Rita sajtóreferens Arculat: Leo Burnett Budapest Kft., Stangáné Csonka Erzsébet, Szélrózsa Bt. A logót tervezte: Majoros László A multimédiás CD-t készítették: Magyar Ádám, Magyar Dániel. Fotók: Gál Gábor, Szántó György, Majoros Tamás, Szaniszló Tamás, Törőcsik Gábor. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiadványa Felelős kiadó: Dr. Nagy Imre Készült a Leo Burnett Budapest Kft. gondozásában. 54
Minden jog fenntartva. 2004
