No title

Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév

Dr. Rechnitzer Já János

A lokális extern hatások jelentősége • Iparági körzetek • Külső gazdasági hatások • Méretgazdaságosság – Belső méretgazdaságosság – Külső méretgazdaságosság

Alfred Marshall 1842-1924 Dr. Rechnitzer Já János

1

A pozitív lokális külső gazdasági hatások forrásai

• nagyméretű iparági piac →helyi beszállítók, szolgáltatók specializációja • helyi munkaerőpiacok specializálódnak • iparági technológiai/műszaki tudás „túlcsordulása” → iparági információk, innovációk, szaktudás, üzleti tapasztalatok gyors elterjedése


Az iparági körzetek területi koncentrációjának Marshall-i modellje

Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005.


2

Az olasz iparági körzetek



Az iparági versenyelőnyök lokális koncentrálódása

Michael E. Porter a Harvard Egyetem professzora

• lokalitás fontosságának felismerése • térségi gazdaságfejlesztési stratégiák elvi modelljének megalkotása • a globális versenyben a regionális klaszterek a piaci verseny alapegységei • rombusz modell: tartós versenyelőnyöket nyújtó lokális üzleti környezet elemei Dr. Rechnitzer Já János

3

A vállalati tartós versenyelőnyök koncentrálódása A technológia és a stratégia szerepe a vállalati versenyelőnyök térbeli koncentrálódásában



Az agglomerációs előnyök tipizálása

Walter Isard

Michael Porter

• Nagyvállalati előnyök • Lokalizációs előnyök: külsők egy vállalat, belsők az iparág számára • Urbanizációs előnyök: külsők az iparág és belsők a térség szempontjából

• Statikus agglomerációs előnyök (költségcsökkentés) • Dinamikus agglomerációs előnyök (termékdifferenciálás) Dr. Rechnitzer Já János

4

A gazdasági tevékenységek térbeli koncentrálódása

Peter Dicken, Emeritus Professor University of Manchester



Hazai és térségi bázis • Tartós vállalati versenyelőnyök lokális tényezőktől függnek • Vállalat hazai bázisa: székhely, stratégiai döntéshozatal – Nemzeti szint – Térségi/regionális/lokális szint • Versenyelőnyöket a térségi bázis nyújtja • Szoros kapcsolat kiépítése a helyi intézményekkel Dr. Rechnitzer Já János

5

Rombuszmodell és regionális klaszter A vállalati versenyelőnyök forrásai



Rombuszmodell: a mikrogazdaságtani üzleti környezet rendszerezése A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelő befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erőteljes verseny a helyi riválisok között

Tényező (input) feltételek

Keresleti feltételek

Az alapvető vállalati inputok minősége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erőforrások (természeti, humán, tőke) - Infrastruktúra (műszaki, köziga zgatá si, inf ormatikai, tudományos és technológiai)

A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek előrejelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, a me ly ek e t gl ob á lis an elégítenek ki

- A tényezők (input) menynyisége és költsége - A tényezők minősége - A tényezők specializáltsága

Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetősége, minősége


- Helyi bázisú megfelelő támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte


6

Regionális klaszterek • Regionális klaszter fogalma: az egyazon iparágba tartozó, egyazon térségben működő versenyző és kooperáló vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás) és vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) szervezeteinek innovatív kapcsolatrend-szerén alapuló földrajzi koncentrációi (Porter) • Klaszter kialakulása, működése során alapvető fontosságú: – földrajzi koncentráció → agglomerációs előnyöket nyújt – erős belföldi verseny (lokális térségen belüli) → innovációra késztet – az innováción alapuló versenyelőnyök (dinamikus agglomerációs előnyök) Dr. Rechnitzer Já János

A klaszterek közös jellemzői



7

Faipari termékek klasztere Svédországban



A klaszterek tipizálása • Iparági klaszter: egy értéknövelő termelési (ellátási) láncban egymáshoz erősen és kölcsönösen kapcsolódó vállalatok hálózataként adható meg, amely kiegészül specializált szolgáltatókkal és egyéb intézményekkel (Lengyel)

Iparági klaszter

Regionális klaszter

Megaklaszter

Makroklaszter

Mezoklaszter

Regionális klaszter

Mikroklaszter

Lokális klaszter

Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005. Dr. Rechnitzer Já János

8

A klaszterek általános elméleti modellje I.



A klaszterek általános elméleti modellje II. Előnyök a klaszterhez kötődő cégek számára: – termelékenység növekedése – innovációs kapacitás növelése – új vállalkozások megjelenése A klaszter általános fogalma: egy adott iparághoz tartozó független vállalatok és hálózataik, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani (Enright, 1998) Dr. Rechnitzer Já János

9

Magyarországi klaszterek központjai Közép-magyarországi Autóipari Klaszter Pápai Hús- és Élelmiszeripari Klaszter

Saxon Export Klaszter

Minőség-fejlesztési Klaszter Magyar Építőipari Egyetemi Klaszter Klaszter Divat Klaszter

Pannon Autóipari Klaszter

Mátészalka Optomechatronikai Klaszter

Pannon Termál Klaszter Alföldi Termál Klaszter

Pannon Elektronikai Klaszter

AGKlaszter Dél-alföldi Útépítési Klaszter

Pannon Gyümölcs Klaszter

Dél-alföldi Turisztikai Klaszter

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter

Dél-alföldi Kézműves Klaszter

Közép-dunántúli Fa- és Bútoripari Klaszter

Dél-dunántúli Regionális Geotermikus Energihasznosítási Klaszter

Dél-alföldi Textilipari Klaszter

Közép-dunántúli Elektronikai Klaszter



PANAC tagok PANAC magvállalatok (8+4) PANAC partnerek (45)

Eger

PANAC regisztrált szolgáltatók (10)

Debrecen Győr

Budapest

Veszprém

67 tag

Kecskemét Békéscsaba

2003. július 30.

Zalaegerszeg Kaposvár Szeged Alkalmazottak száma: ~ 15000 Teljes forgalom: ~ 5 milliárd €

Alapítva: 2000. december Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005.

------ PANAC magterület Dr. Rechnitzer Já János

10

A regionális mikroökonómia általános elmélete

Allen J. Scott Professor in the Department of Policy Studies and in the Department of Geography, University of California, Los Angeles

Michael Storper Professor of Economic Geography London School of Economics and Political Science Dr. Rechnitzer Já János

A gazdasági tevékenységek térbeli eloszlásának típusai a térbeli tranzakciós költségek és externáliák alapján

(Scott modellje) Térbeli tranzakciós költségek nagysága Externáliák szerepe

Egységesen alacsony

Heterogén

Egységesen magas

Gyenge

Térbeli entrópia (véletlen eloszlás)

Véletlen eloszlás kombinálva a LöschWeber-féle térszerveződéssel

Lösch-Weberféle térszerveződés

Erős

Kis összekapcsolódó klaszterek

Szuper-klaszterek

Kis elkülönült klaszterek



11

Termelési lánc és klaszterek (Storper) Szállítási és termékpiaci tranzakciós költségek nagysága

Megnevezés

Alacsony

Alacsony Együttműködési költségek nagysága, externáliák fontossága, tudás túlcsordulása és a termelés mérethozadéka

Közepes

Magas

Közepes

Magas Piachoz települt izolált telephelyek (tartozhatnak nemzetközi ellátási lánchoz; importigényesek) B

Izolált és szétszórt telephelyek (tartozhatnak nemzetközi ellátási lánchoz) C Nagyméretű Nagyméretű szétszórt telephelyek összekapcsolódott (magas export, telephelyek (magas komplex ellátási export?, komplex lánc) ellátási lánc) C, D C, D Összekapcsolódott klaszterek (exportorientáltak) A


Piachoz települt nagyméretű telephelyek (import ellátási lánc) Piachoz települt izolált klaszterek (import ellátási lánc?) B

Szuperklaszterek (exportorientáltak) A


Köszönöm a figyelmet!


12

No title

Recommend Documents