ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME NYME KTK KTK
Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem?
Azaz: mit értünk a „történelem szerepe” alatt?
Definíciók helyett: • az eltelt idő nagysága, adott szerkezeti elem létrejötte óta – „az idő vasfoga” • régmúlt események hatása
Kérdésfeltevések Miben különbözik történelmi és nem történelmi város? Milyen történeti determinációk hatnak a települések fizikai környezetében, társadalmában, gazdaságában?
Mi a történelmi város? ••Múltja Múltja van, híres történelme? ••Épületállományának Épületállományának X% -a épült 1800, 1945 előtt? X%-a ••Rendelkezik Rendelkezik olyan épségben megmaradt városrésszel, amely döntően régmúlt korok városépítészetét, városképét tükrözi? ••Rendelkezik Rendelkezik kellő számú műemlékkel?
A történelmi városok körének leszűkülése Organikus városfejlődés az 1930 -as évekig 1930-as ••Minden Minden építészeti stílus az előző tagadására jön létre ••Településújjáéledés Településújjáéledés a török hódoltság után ••Korai Korai városépítészeti beavatkozások a 19. században ••Gyenge Gyenge modern mozgalom az 1930 -40-es években 1930-40-es ••1945 1945 után: útkeresés, szocialista realizmus ••Városképi Városképi és műemléki vizsgálatok 70 városban ••A A modern városépítészet térnyerése és elterjedése ••Műemlékvédelmi Műemlékvédelmi helyreállítások; a műemlékvédelem táguló körei
A történelmi városok körének leszűkülése Műemlékvédelem és szocialista modern városépítés konfliktusa, a lakásmodernizáció eltérő irányai • Granasztói Pál (1963): Műemléki városok: Pécs, Eger, Esztergom, Győr, Kőszeg, Sopron, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Veszprém Történeti jellegű városok: Debrecen, Miskolc, Szeged, Gyöngyös, Gyula, Kalocsa, Kecskemét, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Pápa, Szekszárd, Szentendre, Tata ••Műemléki Műemléki jelentőségű területek kijelölése (1967): Eger, Esztergom, Győr, Kőszeg, Mosonmagyaróvár Pápa, Pécs, Sopron, Szentendre, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Veszprém
A településhálózat differenciálódása
1. 2. 3. 4. 5. 6. … 19. 20. 21. 22. 23.
Budapest 06. ker. Budapest 07. ker. Budapest 05. ker. Budapest 08. ker. Budapest 01. ker. Budapest 09. ker. Budapest 04. ker. Budapest 18. ker. Budapest 17. ker. Budapest 03. ker. Budapest 21. ker.
1945 előtt épült 1945 előtt lakóházak épült lakások aránya, 1960 aránya, 2001 97,3 97,4 98,7 96,3 98,0 92,4 96,0 84,2 82,9 67,6 94,0 62,4 84,1 82,1 86,7 86,9 74,1
20,7 19,2 17,1 14,6 12,0
A településhálózat differenciálódása Regionális és megyei központok
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Sopron Békéscsaba Szombathely Pécs Szeged Salgótarján
… 15. Székesfehérvár 16. Veszprém 17. Szolnok 18. Tatabánya 19. Zalaegerszeg
1945 előtt épült lakóházak aránya, 1960 92,6 88,8 86,7 82,4 88,0 77,8 78,8 80,4 73,7 71,4 74,3
1945 előtt épült lakások aránya, 2001 32,9 22,1 19,3 19,0 18,6 17,6 9,6 8,3 8,3 8,2 6,1
A településhálózat differenciálódása Középvárosok
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. … 20. 21. 22. 23. 24.
Makó Orosháza Szentes Hódmezővásárhely Cegléd Pápa Baja
96,0 91,4 94,4 n. a. 87,0 86,4 89,6
43,6 36,5 35,2 33,6 28,7 28,4 27,3
Nagykanizsa Gödöllő Szentendre Siófok Dunaújváros
85,0 n. a. 82,7 n. a. 47,2
17,7 13,8 11,7 8,7 1,4
A településhálózat differenciálódása Kisvárosok
1. Battonya 2. Csongrád 3. Nagykőrös 4. Kunszentmárton 5. Szarvas 6. Sátoraljaújhely 7. Kőszeg … 79. Fehérgyarmat 80. Oroszlány 81. Kazincbarcika 82. Százhalombatta 83. Tiszaújváros
n. a. 93,1 93,3 n. a. n. a. 93,4 93,1
52,4 42,7 39,7 39,5 38,1 38,1 35,5
n. a. 33,7 37,6 n. a. n. a.
3,6 2,7 2,7 1,8 1,2
A történelmi város megkülönböztetése: lakókör lakókör-nyezeti adottságok, társadalmi, gazdasági szerep A lakásminőséget (lakóterület, komfortosság) tekintve a történelmi városrészek modernizációs hátrányban vannak A történelmi városok jelentőségtöbblete korántsem általános érvényű, bár városi szerepköreik általában a legkorábban kialakultak, azonban fejlődési pályájuk később különböző irányokat vehetett. A történeti épületállomány funkcionális szerepe A történelmi városok gazdasági jelentősége: a turizmus
A történelmi város megkülönböztetése: lakókör lakókör-nyezeti adottságok, társadalmi, gazdasági szerep Vendégéjszakák Vendégéjszakák száma száma kereskedelmi kereskedelmi szálláshelyeken, szálláshelyeken, 2001. 2001. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 13. 16.
Siófok Hévíz Hajdúszoboszló Balatonfüred Sopron Debrecen Pécs Eger Győr Keszthely Szeged Gyula
877 109 22. 832 959 23. 659 563 24. 553 441 25. 385 023 26. 355 422 29. 296 746 31. 285 324 41. 239 413 42. 238 968 49. 221 476 54. 197 423 110.
Gyöngyös Mosonmagyaróvár Kecskemét Szombathely Székesfehérvár Veszprém Esztergom Kőszeg Baja Sárospatak Szentendre Pápa
114 091 100 885 98 064 90 685 76 559 68 444 65 862 43 467 41 230 28 649 23 639 6 746
A történelmi város megkülönböztetése: társadalmi, gazdasági szerep, lakókörnyezeti adottságok Történelmi városrészek (n=28) néhány korrelációs adata
Gyermekkorúak, % Időskorúak, % Felsőfokú végzettségűek, 15-x, % Vezető, értelmiségi foglalkoztatottak, % 1990 óta jelenlegi lakhelyükön lakók, % Születésük óta jelenlegi lakhelyükön élők, % Nem lakott lakások, % 4-x szobás lakások, % 40m2 alatti lakások, % Félkomfortos és rosszabb lakások, %
1945-90 között 1990 után 1945 előtt épült épült épületek, épült épületek, épületek, % % % 0,095 -0,264 0,245 -0,231 -0,185 0,400٭ -0,175
0,071
0,254
-0,072
-0,101
0,325
0,460٭
-0,622٭٭
0,074
0,537٭٭
-0,503٭٭
-0,291
0,511٭٭ -0,131 0,608٭٭
-0,472٭ -0,116 -0,402٭
-0,288 0,476٭ -0,614٭٭
0,432٭
-0,489٭٭
-0,092
Történelmi determinációk a települések szerkezetében Utcahálózat és telekszerkezet hatása A gazdaság települési szerkezetének meghatározása; • a városközpont, a piac helyének vándorlása ••Az Az ipar telephelyeinek történelmi meghatározottsága a közlekedési módok, ill. hálózatok fejlődésével kapcsolatban
Történelmi determinációk a települések szerkezetében A társadalmi szerkezet történelmi meghatározottsága A filtrációs modell általános válasza Duális társadalomszerkezet a történelmi időkben: belváros és a külvárosok A 19. században a belváros státuszát a (történelmi) villanegyed veszi át Történelmi külvárosok: a városok permanens „szegénynegyedei”? A kedvező fekvés vagy a városfelújítás lehetősége
Az identitástól a lakóhelyi identitásig
Az identitás az emlékezet kockáiból épül fel, a megélt világ kognitív leképezésének mozaikjaiból Számtalan összetevője van: személyes és közösségi Etnikai, vallási, ideológiai, történelmi, földrajzi stb. A (lakóhelyi) identitás fogalma felértékelődik a globalizáció korában Számtalan tudomány foglalkozik e témákkal: a földrajz, pszichológia, szociológia, urbanisztika, környezettudomány, antropológia
A lakóhelyi identitás
A lakóhelyi identitás kulcsfogalma: a hely értelmezése – sense of place Nem összetévesztendő a hely imázsa ((place place image), és a hely szelleme ((the the spirit of the place place,, genius loci loci)) fogalmakkal A hely értelmezésének összetevői: kötődés ((place place attachment attachment)) önazonosítás ((place place identity identity)) helyfüggőség ((place place dependecy dependecy))
A lakóhelyi identitás
A lakóhelyi identitás kialakulása tehát több lépcsős folyamat. A hely identifikációját megelőzi a táj és a település identifikációja. Benne nagy szerepet kap a személyes történelem, illetve a közösségi szintű történelem: A történelmi események interpretációja A közösen megélt történelem A konstruált történelem Mások vélekedése, képalkotása
A lakóhelyi identitás
A történelem itt elsősorban, mint események sora jelenik meg. A történelem anyagi és nem anyagi szférákban, ill. keresztül egyaránt hat Azaz jellegzetes hordozó eleme a fizikai (épített és természeti) környezet Az írásbeliség és a szóbeliség A történelem és így az identitás is manipulálható!
Köszönöm a figyelmet!
