No title

PAKS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2003. (II. 12.) Kt. számú határozatával megállapított terv Módosítva és egységes szerkezetbe foglalva 79/2011. (XI. 23. ) Kt. számú határozat alapján

P É C S I É P Í T É S Z -

É P Í T É S Z É S

K Ö R

T E L E P Ü L É S T E R V E Z Ő

K F T

7624 Pécs, Budai Nagy Antal út 1. Tel: 20 / 540.82-78, Email: [email protected]

Tervszám: V - 06.056

TERVEZŐK

Településrendezés:

Közlekedés:

Pécsi Építész Kör Kft Horváth Magdolna Bede István Bankós Róbert MOBIL CITY Mérnöki Tanácsadó Bt. Macsinka Klára

Holonics Renáta Tájrendezés - természetvédelem:

Környezetvédelem:

Közművesítés:

Földtani szakvélemény: Geokörnyezeti problémák szakvélemény

Pagony Kft Szücs Gábor Productus Bt. Lovasi Katalin Paksi Vízmű Kft Artim András Kovalcsik Zoltán Müller József Blatt Zoltán Kraft János Geo Teszt Kft Nagy János

Pécs, 2011. november hó Horváth Magdolna vezető tervező TT/1É 02-0104

PAKS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE - TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

BEVEZETŐ, A VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A városfejlesztési koncepció Paks város Önkormányzata újraalkotta a városfejlesztési koncepcióját, melyet a város képviselő-testület az 55/2010. (V. 26.) számú határozatával hagyott jóvá. A koncepciót 2009-2010 évben az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Regionális Intézete dolgozta ki. A dokumentum településrendezési szempontú legfontosabb megállapításai: A városfejlesztési koncepcióban meghatározott hosszú távú városfejlesztési alapcél: „Stabil gazdasági bázisra épülő, igényes épített és természeti környezettel rendelkező, a lakosság megfelelő életminőségét garantáló funkciógazdag középváros”

A városfejlesztési koncepció a fenntartható városi környezet megteremtésének területrendezési vonatkozásaiként a következő fejlesztési részcélokat határozta meg. 1. Fejlesztési részcél: Lakóterületek minőségi intenzifikálása Az atomerőmű bővítése esetén sem kell jelentős népességnövekedéssel számolni, így ennek kapcsán nincs szükség nagyobb új lakóterületek kijelölésére. Az érvényes rendezési tervben kijelölt kisebb lakóterületek (Paks központi belterületén, Dunakömlőd és Gyapa városrészekben), valamint a jelenlegi családházas területek és a lakótelepek alkalmasak a továbbfejlesztésre, az új építési igények befogadására. Egyaránt fejlesztendők a nagyvárosias (Atomerőmű lakótelep), a kisvárosias (pl. a történelmi belvárosban) és a kertvárosias lakóterületek. Nem várható a falusias lakóterületek (Gyapa, Cseresznyés, Birító, Csámpa) jellegének megváltozása, csak minőségi fejlesztése. A további lakásépítési igények rövid és középtávon is kielégíthetőek a meglévő struktúrában, többségében a meglévő lakóterületek minőségi fejlesztésével. A családi házas területeken a rendezési tervnek megfelelően mód van telekosztásra, bővítésekre, felújításokra. Ugyanakkor van igény a belterületi lakáscélú építési telkek kialakítására, de további igények jelentkezése esetén ezzel kapcsolatosan célszerű az ilyen irányú középtávú fejlesztések koncepcionális megalapozása. A város lakótelepeinek műszaki állapota javítandó, és közterületei a fejlesztendők. Fontos, hogy a lakóépületek egyenkénti megújítása is a helyi építésügyi előírásoknak megfelelően történjen, sőt a város építészeti értékeinek, hangulatának megőrzése mellett törekedjenek az esztétikai minőség javítására is. Meg kell őrizni a jelenlegi léptékét, azzal arányos fejlesztések engedélyezhetők. A közterületek rekonstrukcióját akcióterületenként ütemezetten – projekt szemléletben – kell megvalósítani. A közterületek rendezését, jó karban tartását a magánterületek, magánházak hasonló állapotba hozásának és megtartásának kell kísérnie. Ehhez megfelelő programokat kell szervezni, felújítási ajánlatokkal, színtervekkel kell a lakosságot segíteni. A helyi építési szabályzat nem csak korlátoz, nem csak akkor „működtethető”, amikor a vállalkozó, az állampolgár megkeresi építési szándékával az önkormányzat hivatalát, hanem annak szellemében elő kell segíteni a városképet „szennyező” problémák felszámolását, a városkép javítását. A városarculat alakítása jó irányba indult, ezt kell folytatni.


2. Fejlesztési részcél: Iparterületek Az atomerőmű jelenlegi területén belül megvalósítható annak (esetleges) tervezett bővítése. Majd az új kapacitásoknak megfelelő környezeti hatástanulmány rendezési konzekvenciáit át kell vezetni a helyi rendezési terven. A jelenlegi ipari park lassan betelepül, a tervezett bővítés alkalmas a közeljövő igényeinek a kielégítésére. Az M6-os Birító és Gyapa irányában való csatlakozásai felértékelik a környező területeket a vállalkozások számára, így megfelelő szabályozással a rendezési tervben erre előre fel kell készülni. Jelentősebb fejlesztésre van lehetőség a volt gyapai major környékén. Ugyancsak átértékelődik a Dunakömlőd irányába épülő elkerülő út környéke. Át kell gondolni az érintet terület szabályozását. 3. Fejlesztési részcél: Duna-part átértékelése Az M6-os megépítése lényegesen csökkenti a régi 6-os út forgalmát. Használat szempontjából átértékelődik a Duna-part. Érdemes lenne fejlesztési, városrendezési pályázat keretében átgondolni az új lehetőségeket. Az Európai Unióban felértékelődik a Duna, mint hajózási útvonal. Várható, hogy fejlesztési tervek és támogatási programok is társulnak hozzá. Érdemes lenne előre megvalósítási tanulmányt készítetni egy áru és utas-kikötő fejlesztésére. Jelentős turisztikai célú fejlesztésekre van lehetőség az Uszodi-szigeten és az Imsósi Duna-ág rehabilitációja kapcsán. Ezekre részletes rendezési tervet és fejlesztési programot kell készíteni. 4. Fejlesztési részcél: Dunakömlőd arculatának megtartása és eltérő karakterének hangsúlyozása Meg kell őrizni Dunakömlőd 250 éves múltat őrző karakterét a paksi lakóterületektől való különbözőségét, ezzel is alternatívát, választékot kínálni a Pakson élőknek. Új lakóterület kialakítására a templom feletti dombon van lehetőség.

1. A TELEPÜLÉSRENDEZÉS KIEMELT FELADATAI, A RENDEZÉS KONCEPCIÓJA Paks város élete és jövője szorosan összefügg az Atomerőművel. Az erőmű élettartamának meghosszabbítása valamint bővítése napirenden van, az előkészítő munkálatok folynak. A városfejlesztési koncepció megállapítása szerint a bővítés kapcsán város fejlődésében jelentős nagyságrendi változás nem várható. Kiegyensúlyozott, kismértékű természetes növekedéssel kell számolni, melyre a jelenlegi terv megfelelő kereteket nyújt. Az erőmű kapacitásnövelése elsősorban a gazdaságfejlesztés területén jelenthet változást, főként a Paksi Ipari Parkot és a kapcsolódó "tartalék" ipari területeket érintően. A városfejlesztés fő területei a városi infrastrukturális rendszerek (út- és közműhálózatok) továbbépítései, valamint a minőségi fejlesztés - komfortnövelés - kérdéseire irányulnak. A terv fő - rendszerelvű megfontolást igénylő -, kérdéskörei: a közlekedési hálózat fejlesztése, a jelentősebb területfelhasználási döntések valamint a - fenntartható fejlődés elvének megfelelő az ökológiai szemléletű településrendezés.

2


1.1 A közlekedési szerkezet fejlesztése Az M6-os gyorsforgalmi út megépítésével a város forgalomterhelése csak kismértékben enyhült. A megváltozott külső forgalmi kapcsolatokhoz szükséges belső város úthálózat nem épült ki, a tervben előirányzott hálózati elemek megvalósításával továbbra is elsődleges közlekedésfejlesztési célként kell számolni. A városi főúthálózat kiépítettségének hiányai:

3


1.2 A városfejlődés térbeli kereteinek biztosítása Paks város területén távlatban közel 24 ezres lakónépesség területi igényeinek megfelelő fejlesztési területeket indokolt kijelölni. A legfontosabb városi funkciók főbb területei: LAKÓTERÜLETEK A város nagy növekedési korszaka lényegében lezárult. Mai feladat a kisebb mértékű mennyiségi növekedéshez valamint a meglévő lakóterületek minőségi fejlesztéséhez (belső rehabilitációjához) szükséges feltételek biztosítása a tervben. A lakóterületi fejlesztés területei (a külső városrészek nélkül):

4


Az új lakóterületek egyrészt a különböző életvitelhez és a különböző igényszintekhez tartozó építési módok kínálatának megteremtése, másrészt a városfejlesztés egyéb tényezőihez (közlekedés-, közmű- és ellátási rendszereihez) igazodó arányos fejlődés biztosítása. GAZDASÁGI TERÜLETEK A város gazdasági területei jellemzően a belterülettől délre helyezkednek el. A fejlesztés iránya is ez.

5


Ipari gazdasági területként a város részéről elsődlegesen az Ipari Park tervszerinti további beépítésével lehet számolni. Az erőmű egyéb ipari jellegű tevékenységei számára a korábbi tervek szerinti fejlesztési területeket tartalmazza a terv. Kereskedelmi - szolgáltató területek fő fejlesztési gócai a bevezető utak menti városkapuk környéke. Ugyancsak jelentősebb fejlesztésre van lehetőség a gyapai volt major környékén, - melyet az M6os gyorsforgalmi út csomópontjának közelsége jelentősen felértékel. A mezőgazdasággal összefüggő gazdasági tevékenységek fő helyei a meglévő majorok, valamint a Hegyes puszta ill. a Pörös-dűlő térsége. A györkönyi úti telep zavaró hatásainak kiküszöbölésére jelentős méretű véderdősáv kialakítását irányozza elő a terv.

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK, ZÖLD- ÉS SZABADIDŐS TERÜLETEK A város központja a történelmi városközpont és a kialakult új központ. A régi központ fejlesztését a korábbi tervek szerint kell folytatni. Az új központ fő fejlesztési területe a Táncsics-park környéke. Városi alközpont a lakótelep központja, - az arányos ellátás érdekében a malomhegyi új lakóterületen is létesítendő egy kisebb alközpont. A zöldfelületi, szabadidős és turisztikai fejlesztések elsősorban a Dunához és az ürgemezői szabadidős központhoz valamint Cseresznyés térségéhez fűződnek. A Duna szerepének fokozása a város turisztikai programjának megfelelően rendkívül sok lehetőséget tartalmaz. E program érdekében a Dunapart középső és északi részét csak ezen célokra szabad igénybe venni. Az ürgemezői terület fejlesztése főként az ifjúsági-, a sport- és szabadidős tevékenységek terepe. A cseresznyés környéki erdős-ligetes térséget elsősorban a lovas- és "öko-" turizmus számára kell alkalmassá tenni. A szerkezeti terv távlati fejlesztési javaslata, az Imsósi volt Dunaág rehabilitációja, - amely az erdő ökológiai értékeinek megmentésén túl, szabadős célokra szolgáló vízfelület létrehozását tűzi ki célul - további részletes tervezés alapján. 1.3 A természeti és az urbánus környezet egyensúlyának erősítése A természeti, táji környezet rehabilitációja: A településrendezés során kiemelten érvényesíteni kell az ökológiai szemléletet, a fenntartható fejlődés elvét. Paks térségében legfontosabb feladat a két markáns ökológiai vonulat (a Duna és a DélMezőföld térsége) korábbi viszonyainak helyreállítása. A város belterületével közvetlenül határos természeti elemek "erővonalainak" kapcsolatát lehetőség szerint újra élővé kell tenni. Ennek érdekében elsődleges szempontként az Atomerőmű déli oldalán lévő területek erdősítését kell elősegíteni. A két természeti vonulat természeti - táji értékeit önmagában is erősíteni kell: A Duna menti területek ökológiai értékét elsősorban a valamikori Duna-medrek lehetőség szerinti rehabilitációjával lehet fokozni. Erre leginkább a térség két területe alkalmas: az Imsósi- és az Uszodi-sziget térsége. A Dél-Mezőföld paksi, beerdősült vonulata szintén rehabilitációra szorul. A megfelelő tájhasználat mellett az erdőállományt fel kell újítani, a különálló foltokban védett területeket összefüggő hálózatként rendszerbe kell foglalni, - az egész terület fás- ligetes jellegének fenntartása mellett. 6


Ugyancsak rehabilitálni kell a térség vízfolyásait, a még fellelhető kisebb tavakat. A vizek partvonalain a fás-ligetes természeti környezetet helyre kell állítani. A beépítésre szánt területeket bővíteni csak indokolt esetben, a belterületek közelében szabad. A tervezett város-szegélyek mentén, a város határán átmeneti zónákat kell létesíteni, ahol városi és a természeti környezet rendezett, harmonikus átmenetet alkothat. A város északi határvonalán összefüggő növényzetet - erdősávokat - kell telepíteni lehetőség szerint egészen a dunakömlődi Vörösmalmi völgy vonaláig. 2. TELEPÜLÉSSZERKEZET - TERÜLETFELHASZNÁLÁS 2.1 TELEPÜLÉSSZERKEZET Paks települési és tájszerkezetét a Duna menti fekvés, valamint a különböző tájszerkezeti elemek domborzati adottságai határozzák meg. A települési szerkezet legfontosabb szervező eleme a Duna, a Duna menti főútvonal - a valamikori római, majd a 6-os út - valamint a térségből ide irányuló sugárirányú utak. Paks városhoz tartozó öt különálló belterületi településrész (Dunakömlőd, Gyapa, Cseresznyés, Biritó és Csámpa) ezen úthálózatra fűződnek fel. A településrészek és a város kapcsolata Gyapa, Biritó és Csámpa esetében megfelelő. Dunakömlődre egy új belső összekötő út kiépítése szükséges, amely közvetlen kapcsolatokat biztosít a gyorsforgalmi úthoz és a város egyéb területeihez. A város területe 14 településszerkezeti egységre tagolódik: I.- XIV. városrészekre. I.-VIII. - PAKS (központi belterület) A városszerkezet alapja a közlekedési szerkezet. A feladatok között e szerkezetnek a korábbi tervek alapján megkezdett átalakítása szerepel, amellyel befejezhető a lineáris rendszerből való sugaras-gyűrűs hálózat kialakítása. Az M6 - os gyorsforgalmi út megvalósulásával - a Cecei úti és a Nagydrogi úti leágazásokkal - a tervezett „külső gyűrű” forgalomelosztó szerepe még inkább felértékelődik. Ezen útvonalak mentén fel kell készülni a városkapuk képzésére, - mind funkció, mind városképi megjelenés tekintetében. A város központja a város fejlődésével fokozatosan hózódott délre. A városközpont a Dózsa Gy. – Deák F. utcákra, a városi főtengelyre fűződik a Kishegy utcától a Deák F. utcáig. A város ősi magja a Szent István tér és környéke a kulturális jellegű intézményi hálózat helye, míg az „új központ” a Polgármesteri Hivatal és környéke az igazgatási, egészségügyi, szolgáltatási központ funkcióját tölti be. Továbbépítése a Táncsics parkot övező területsávban történhet. A lakótelep központja - az excentrikus elhelyezkedése miatt különálló alközpontot képez. A belterület lakóterületei lényegében az eredeti 6-os főút és a tervezett külső gyűrű közötti karéjban helyezkednek el. Kivételt képeznek az Alvég és az újonnan beépülő kisebb lakóterületi sávok. A gazdasági területek egyrészt a volt konzervgyár környékén és a tőle délre lévő területrészeken, másrészt a város déli részén találhatók. Új üzemi és szolgáltató létesítmények főként a város déli részére telepítendők: a déli ipari terület (az ipari park és a vasútállomás környéke), valamint a tartalék ipari terület az atomerőmű és a város között. A szabadidős területek elsősorban a dunaparti sávban és az ürgemezői szabadidőközpont térségében fejlesztendők.

7


IX. - Dunakömlőd városrész Dunakömlőd településszerkezete az elmúlt 250 évben alig változott. Központja a település három főutcájának kereszteződésében alakult ki. Fejlesztési feladat a templom feletti dombtetőn új lakóterület kialakítása a szabályozási terv szerint. A legfontosabb előirányzott fejlesztések: § A római castrum (Lussonium) és környezetének világörökségi területként való fejlesztése, § A Sánchegy mögötti történelmi útvonal kiépítése gyűjtőút minőségben, § Az Imsosi duna-ág rehabilitációja, a kapcsolódó szabadidős parkkal, § Az új lakóterület kialakítása. X. Gyapa városrész Az M6-os gyorsforgalmi út csomópontja Gyapa fejlődésére is kedvezően hat. Fejlesztésként a volt Ág. major és környéke belterületbe vonásával (kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként), valamint kisebb mértékű lakóterületi és zöldterületi fejlesztéssel (sport- és parkterület) kell számolni. XI. Cseresznyés és környéke Cseresznyés (és Cseresznyéspuszta) fokozatosan üdülőfaluvá alakul át, - megőrizve hagyományos falusias jellegét. Területbővítési igény nincs, - a foghíjtelkek beépítési lehetősége megfelelő tartalékot képez. A különálló volt iskolaépület szabadidős és napközi-iskolai célokra hasznosítandó. A környező ligetes-erdős területet - az elszórt tanyákkal - elsősorban sajátos turisztikai funkciókra fejlesztendő. A területen már megjelent lovas-túrizmus támogatandó kínálat. XII. Biritó és környéke A valamikori uradalmi központ a szakképző iskolával a mai napig életképesnek bizonyult, ezért belterületbe vonásával kell számolni. A szerkezeti terv az iskola helybeni fejlesztését rögzíti egyik alternatívaként. (Másik alternatíva egy új iskola építése a városban - ekkor a biritói létesítmény más, hasonló igényű funkcióra szolgálhat). XIII. Csámpa és a környék tanyái A térség az atomerőmű biztonsági övezetébe esik, - jelenleg az ott-tartózkodást növelő építés és beruházás korlátozva van. A terület építési tilalommal terhelt területein a meghatározott építési munkák egyedi felmentéshez kötöttek. Ugyanakkor a meglévő porta-csoportok, mint hagyományos települési elemek feléledésére is lehetőséget kell biztosítani. Ezek lényegében a "kiscsámpa ás a biritói új felüljáró közti útra felfűzhető tanyacsoportok. XIV. Hegyes A puszta ma megszűnés előtt áll, a bánya kiszolgálása mellett a terület kisgazdaságok, és az azokhoz tartozó lakólétesítmények számára fejlesztési területként kell a fejlődését elősegíteni. AZ ATOMERŐMŰ A város fejlődésének radikális szakasza után (1970-85), az erőmű térségének területhasználata kialakultnak tekinthető. Az erőmű területe belterület, iparterületi terület-felhasználással. Az erőmű térségének közlekedési rendszere a jelenlegi északi és déli kapukon túl kiegészül az északi megközelítési iránnyal - a vasúti vágányok mellett.

8


2.2 TERÜLETFELHASZNÁLÁS Beépítésre szánt területek LAKÓTERÜLETEK (L) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. Legfontosabb fejlesztési területek: § Pollack Mihály utca és térsége, § Dunakömlőd új lakóterülete, § A vácikai zártkertek belterülettel határos, keleti sávja, § A gyapai lakóterület-fejlesztés, § Malomhegy térsége. Nagyvárosias lakóterületek (Ln) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 2,0 A város nagyvárosias lakóterületei: − az új lakótelep többszintes, „úszótelkes” beépítésű része, − a Kishegyi utca déli oldala. Kisvárosias lakóterületek (Lk) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 1,5 A város kisvárosias lakóterületei: − a történelmi városközpont lakóterületi része, − az "Alvég", − a városközpont peremén (északra és keletre) lévő kistelkes területek, − a központba ékelődő, ill. kapcsolódó többszintes tömbtelkes ("társasházas") lakóterületek, − a lakótelepet határoló meglévő és tervezett kistelkes területek (Építők útja, Kishegyi utca, Április 4. - Alkotók - Teller Ede u. környéke). − a Tolnai utca Kölesdi utca feletti szakasza, a Liget utca környéke, − az un. "barakk-tömb", valamint fejlesztési területként − a Pollack M. utcai új lakóterület elkerülő út menti sávja. Kertvárosias lakóterületek (Lke) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 0,6 A város kertvárosias lakóterületei: − a központi belterület - előzőekben nem szereplő - lakóterületei, − Dunakömlőd területén a tervezett új lakóterület.

9


Falusias lakóterületek (Lf) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 0,5 A város falusias lakóterületei: Dunakömlőd hagyományos beépítésű részei valamint Gyapa, Cseresznyés, Birító és Csámpa lakóterületei a tanyákkal. VEGYES TERÜLETEK (V) A vegyes terület lakó és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál. A vegyes területek jellemzően az intézmények, valamint a kereskedelmi és szolgáltató (városi színtű ellátó) létesítmények elhelyezésére szolgáló területek. Településközpont vegyes terület (Vt) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 1,5 A város településközpont vegyes területei: − a történelmi és az új városközpont a Báthory utcától délre lévő teleksávval, − a lakótelep központja, − Dunakömlőd településközpontja, valamint az ezekhez kapcsolódó települési intézmények, ellátási egységek (általános iskolák, templomok, a városi piac stb.). Kisebb településközpont kialakítása tervezett a tervezett "Malomhegy feletti lakóterület" központi részén. Központi vegyes terület (Vk) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 2,5 A város központi vegyes területei: A város központi (lakófunkciók nélküli) létesítményeinek területei (az egészségügyi központ és uszoda tömbje, a főiskolai tömb a tervezett sportterülettel és parkolóval, a szakmunkásképző intézet területe Biritón. Tartalék intézményterületként az ürgemezei szabadidős központ feletti részen kijelölt területtel kell számolni. ÜDÜLŐTERÜLETEK (Ü) Üdülőházas terület (Üü) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 0,5

10


A város üdülőterületei: A Táncsics M. utcától délre lévő, töltésen belüli Duna parti üdülőtelkek területe. GAZDASÁGI TERÜLETEK (G) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 2,0 A város Gksz területei: − az ipari park belső és a 6-os úttól keletre lévő részei, − a Nagydorogi út menti volt zártkerti sáv (déli városkapu), − a volt konzervgyár és környéke, − a „déli ipari övezet” a 6-os út bevezető szakasza mentén, az út és a vasútvonal valamint a biztonsági út között, − a Pollack M. utcai terület nyugati széle, − a Fehérvári út bevezető szakaszánál lévő sáv (Cecei úti városkapu), − a gyapai és a biritói telephelyek területei, − a külterületi kisebb gazdasági területek (Dunakömlődtől északra, a szarkahegyi bánya és a Csámpa feletti területek). Fejlesztési lehetőség - a már kialakult területek tartalékain túl - a Nagydorogi út és a Fehérvári út mentén kellő mértékben biztosított. Ipari gazdasági területek (Gip) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 1,5 A város ipari területei: − az Atomerőmű és a KKÁT területe és a tőle északra lévő, a biztonsági övezeten belüli tartalék ipari területek, − az ipari park meghatározó része, − a Duna-part déli része (a "gabona-kikötő" és környéke), − a téglagyár. Fejlesztési lehetőség az ipari park DNy-i részén illetve távlatban az erőműhöz kapcsolódó - a biztonsági övezeten belüli - területeken biztosított. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK (K) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek. Pincés területek (Kpi) A pincés területek a város különleges adottságú, helyi történeti és építészeti értéket képviselő pincesorainak területei, melyek elsősorban présházak valamint a borturizmushoz kapcsolódó ellátási (közösségi) célú épületek elhelyezésére szolgálnak. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 1,0

11


A város pincés területei: − védett pincesorok: Sárgödör tér, Fehérvári - Retek u., Ősz utca, Bartók Béla utca (Dunakömlőd), − nem védett, de megtartandó pincesorok: a Hajnal u. - Rózsa u. kereszteződése, Kápolna utca, Sebestyén utca, Kert utca, Liliom utca. Hulladékkezelő és hulladéklerakó telepek (Kh) A terület elsősorban a települési folyékony és szilárd hulladékok kezelésére és elhelyezésére szolgál. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 0,01 A város Kh területei: − a szennyvíztisztító telep, − a térségi hulladékkezelő és lerakó telep. Mindkét létesítmény korszerűsítésével és bővítésével a város hosszú távú igényei kielégítésére alkalmas. A felhagyott szeméttelepek erdőterületként veendők figyelembe a rekultiváció utáni hasznosításként. Bányaterületek (Kb) A bányaterületek a nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló területek. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 0,01 A város bányaterületei a működő bányák: − Paks I. (Szarkahegyi) – homokbánya (Biritó térsége), − Paks II. (Téglagyári) – agyagbánya (belterület), − Paks III. (Mária Bánya) – homokbánya (Hegyespuszta). A téglagyári bánya a működését természetvédelmi szempontból távlatban meg kell szüntetni, a tervezett hasznosítása turisztikai terület. Megkutatott és nyilvántartott ásványvagyon lelőhelyek: − "Duna 1529,0-1534,0 fkm"nevű folyami betonkavics nyersanyaglelőhely, − "Biritó külterület" nevű megkutatott vakoló homok nyersanyaglelőhely. Zöldterület jellegű különleges területek (Kz) A zöldterület jellegű különleges területek elsősorban a nagy zöldfelülettel rendelkező, alacsony beépítettséget igénylő létesítmények elhelyezésére szolgál. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 0,25 A város Kz területei: Sport- és szabadidős területek: − az ürgemezei szabadidős központ (strand, jégpálya, szabadidős park, az un. "brigádtanyák" területe), − a sportterületek (a Fehérvári úti, a dunakömlődi és az ürgemezei), − a turisztikai területek (Cseresznyéspuszta, Cseresznyés volt iskolája, Hidegvölgy, Fehérvári út menti lovas-tanya), − a Dunaparti rendezvényterület és vízi-sporttelep, az erőmű vízi-sporttelepe. Temetők: − az öt meglévő belterületi temető (református, római katolikus, izraelita, evangélikus), − az új paksi és dunakömlődi meglévő és a tervezett köztemető.

12


Egyéb területek: − a dunakömlődi római castrum (Lussonium) és környezete, − a távlatban a téglagyár felhagyott (rekultivált) területe, − a gyapai kápolna, − az "energiapark" területei. Fejlesztési területek: Sport- és szabadidős tevékenységekhez a legjelentősebb fejlesztendő térség az ürgemezei szabadidős központ, valamint a Dunapart malomárok feletti részei. Közlekedési- és közműépítmények területei (Kkö) Az épületnek minősülő közlekedési építmények (ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre), valamint a közműszolgáltató telepek területei. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 1,0 A város Kkö területei: − az autóbusz- és a vasúti pályaudvar, − a vízi-rendőrség, − az üzemanyagtöltő állomások, − a különálló garázstömbök, − az elektromos alállomás, − a vízműtelepek (1.,2.,3. számú és a dunakömlődi). Mezőgazdasági üzemi területek (Kmü) A terület elsősorban a mezőgazdasági üzemek (állattartó telep, terménytároló, szárító, faipari üzem, vegyes majorok stb.) építményeinek elhelyezésére szolgál. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 1,0 A város mezőgazdasági üzemi területei: − a györkönyi úti majorok a trágyatárolóval, − a fehérvári úti, a gyapai Ág. major, − a biritói (meglévő és tervezett) majorok, − a Dunakömlődi volt TSz-major, − Hegyespuszta területe. Kisüzemi állattartásra szolgáló területek (Kká) A terület elsősorban a saját szükséglet mértékét meghaladó, kistermelői állattenyésztés építményeinek elhelyezésére szolgál. Legnagyobb szintterület-sűrűségi mutató: 0,5 A lakosság részéről felmerült igények kielégítésére, a terv a Nagydorogi út feletti "Pörösdülő" területét jelöli ki. Az itt kialakítandó telkeken - megfelelő infrastrukturális feltételek esetén - a (beépítésre szánt területre vonatkozó beépítettséggel) a háztáji mértéket meghaladó állattartó "farmok" létesíthetők. Beépítésre nem szánt területek KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK (KÖ) Közúti közlekedési területek (KÖu) A városi főút-hálózat (meglévő és tervezett) elemeinek területei a gyűjtő utakkal bezárólag. A lakó és kiszolgáló utak az adott területfelhasználási elemek részei.

13


Vasútterület (KÖk) A vasúthálózat, s ezzel a vasútterület változást nem igényel. Ugyancsak változatlanok a vasútállomások és a vasúti megállók területei. ZÖLDTERÜLETEK (Z) A zöldterületek az állandóan növényzettel fedett közterületek (közkert, közpark). A város jelentősebb zöldterületei: − a Szent István park (Templom tér), Deák F u - Rókus utca menti park, − a Táncsics park, − a lakótelep központi parkjai (VMK körüli, a "Makovecz-piac" melleti parkok, a Teller E. u menti sport- és pihenőpark), − a "kreszpark" (gyermekliget), − az ürgemezei közpark, − a Dunaparti meglévő és tervezett közparkok, − a Gárdonyi Géza utca déli oldala (tervezett), − Pollack M. utcai lakóterület tervezett parkjai, − a Hidegvölgy utca északi részén az árvízi tározó alatti terület, − a kömlődi Sánchegy utcai terület a Lussonium alatt, a sporttelep környéke, valamint a templom felett tervezett park, − a Haladás utca végén a tervezett park, − Dobó István utca végi játszótér. Új zöldterületként tervezett a prelátushoz tartozó szőlő déli, teraszos része. ERDŐTERÜLETEK (E) Az erdőterületek az erdő céljára szolgáló területek. A város erdőterületei az országos erdőadattár figyelembevételével (besorolása és rendeltetése) az erdőtörvény szerint kerültek kijelölésre. A beépítésre szánt területeken lévő gazdasági rendeltetésű erdők - a hatályos engedélyezési eljárással - csereerdősítéssel kiválthatók. Védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek (Ev) A város védelmi rendeltetésű erdőterületei: − természetvédelmi: a védett természeti területen lévő erdő; − talajvédelmi: a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló erdő; − mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő; − vízvédelmi: a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, a víztározóknál és egyéb víznyerő-helyeknél a víz tisztaságát, valamint a vízbázisok védelmét biztosító erdő; − partvédelmi: az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő, a csatorna, a folyó, a tó és holtág partszakaszait védő erdő; − településvédelmi: a települési területet védő, valamint belterületi erdő; Belterületen tervezett településvédelmi erdők: − a Kömlődi utca végén, a téglagyár feletti részeken, − a tervezett elkerülő utak mentén és a város északi szegélyén, − a majorok védőtávolságán belül, − a tartalék intézményterület körül, − a dunakömlődi tervezett temető menti részeken.

14


Gazdasági rendeltetésű erdőterületek (Eg) A város gazdaság rendeltetésű erdőterületei faanyagtermelő (a faanyagtermelést szolgáló) erdők. Egészségügyi-szociális, turisztikai (közjóléti)rendeltetésű erdőterületek (Ee) A város közjóléti rendeltetésű erdőterületei parkerdők (a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő). MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK (M) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el. Építési szempontból két eltérő területhasználatot tartalmaz a terv: Általános mezőgazdasági területek (Má) A város nagyüzemi művelésre alkalmas területei. Meghatározóan a közigazgatási terület északi és déli részén találhatóak. Kertes mezőgazdasági területek (Mk) A volt zártkerti területek: Dunakömlőd belterületétől északra, nyugatra és délre lévő, valamint a vácikai és a biritói kertek. Belterületen kertes mezőgazdasági területként hasznosítandók: − Dunakömlődön a Radnóti Miklós utca patakparti telkei és a Szabadság utca mögötti szántó, − a téglagyár feletti zártkert bányatelken kívüli része, VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK (V) A területfelhasználási egységbe a vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak: − a folyóvizek medre és parti sávja, − az állóvizek medre és parti sávja, − a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek (zátonyok), − a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, A folyó- és állóvizek medrei és partjai (a Duna folyam és a vízfolyások, a Kondorosi horgásztavak, valamint a záportározók (a vörösmalmi, a hidegvölgyi és a Páli patak menti, valamint szérűskerti záportározók) területei. Vízgazdálkodási rehabilitációs területekként kell számolni az imsósi és uszodi holtágak valamikori medreivel, valamint az erőműtől délre lévő rehabilitálandó vízfolyással is. Vízgazdálkodási területek körébe tartoznak az árvízvédelmi töltések is. A töltésen belüli területek területfelhasználási besorolása az adott rendeltetés szerinti - az építés szabályait az árvízvédelem szempontjainak megfelelően kell megalkotni. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK (Tk) Természetközeli területek a város mocsár és nádas művelési ágban nyilvántartott területei. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK (Kk) A különleges beépítésre nem szánt területek a város azon sajátos felhasználású részei, melyek legfeljebb 2 %-os beépítettséget igényelnek.

15


Különleges turisztikai terület (Kkt) A város Kkt területei: − az imsósi terület déli részére tervezett táborhely, − a gyapai tervezett sport- és turisztikai park.

3. VÉDETT ÉS VÉDELEMRE JAVASOLT ÉS TERÜLETEK A tervlap a településszerkezeti terv követelményeinek megfelelően csak a nagyobb kiterjedésű területi védettségeket tartalmazza. 3.1 A táj- és természetvédelem területei 1. Országos védelem: TVK - A Dél-Mezőföldi tájvédelmi körzet részeként védett területek: § Tengelici homokvidék § Paksi ürgemező § Paksi tarkasáfrányos Országos védelemre tervezett területek: § Imsósi erdő Természetvédelmi Terület § Dunaszentgyörgyi láperdő Természetvédelmi Terület § Paksi löszfeltárás Természetvédelmi Terület (Téglagyári löszpart) Natura 2000 területek: § Dunaszentgyörgyi láperdő § Paksi tarkasáfrányos § Paksi ürgemező § Tengelici homokvidék § Tolnai Duna § Közép-Mezőföldi löszvölgyek 2. Helyi területi védelem: Helyi védett természeti területek (HTT): • Cseresznyési láprétek a Csámpa-patak mentén • Imsósi erdő(országos védelemre tervezett) Helyi védett egyedi értékek (HTE): • Faluhelyi fák és fasor • Prelátushoz tartozó szőlőterület déli része A város területén táj- és természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendők - az országos és helyi védett értékeken túl - természeti területek, és az ökológiai hálózat egyes elemei (ökológiai folyosó, magterület). Az ökológiai folyosó, magterület települési lehatárolását a térségi övezetek melléklet tartalmazza. 3. 2 A művi értékvédelem területei A városban jelenleg országos területi védettség nincs, világörökségi védettségre tervezett a Lussonium és környezete. A világörökség várományos terület és védőövezetének lehatárolása még nem történt meg, a terv így - előirányzatként - a fokozottan védett régészeti lelőhely területeként tartalmazza. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a terv jelöli, a műemléki épületek, objektumok műemléki környezetét a szabályozási terv tartalmazza. A jelentősebb - terven jelölt - helyi értékvédelmi területek: § Történelmi városközpont § Fehérvár úti pincesor 16


§ §

Ősz utcai pincesor Sárgödör téri pincesor

3. 3 Környezeti elemek védelme, védőterületek Felszíni és felszín alatti vizek védelme Szennyeződésérzékenységi besorolás Paks a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a város a felszín alatti víz szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekvő település. Vízbázisvédelem A Paks ivóvízellátását biztosító vízbázisok (6-os úti kúttelep, Dorogi úti vízműtelep és a tartalék Borsócséplői kúttelep) kijelölt belső védőövezeteire vonatkozó korlátozó követelményeket kell érvényesíteni. A „Paksi Atomerőmű Csámpa I. és II.” vízművének vízbázis védelme érdekében az általános jogszabályi követelményeken túl a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 87362/2008.-9871. iktatószámon kiadott határozatában foglaltakat kell betartani, amely megállapította a vízbázis belső, külső, hidrogeológiai „A” és „B” védőövezetét. A vízbázisok védelme érdekében a területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII: 18.) Kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Nitrátérzékenység A nitrátérzékeny területeknek a MePAR informatikai adatbázis szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet szerint Paks város nitrátérzékeny területű település. Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletben rögzített „helyes mezőgazdasági gyakorlat” kötelező előírásait. Védőterületek Ivóvíz- és ásvány-gyógyvízkezelő, -tározó műtárgyak és szállító vezetékek Az ivóvíz- és ásvány-gyógyvízkezelő, -tározó műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeiről és védősávjairól a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet 4. sz. melléklete rendelkezik. Ivóvízellátást biztosító vízbázisok A lehatárolt védőterületen belül a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet 5. számú melléklete szerint lehet építési tevékenységet folytatni. Vízfolyások vízgazdálkodási területe A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gá-

17


tak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet tartalmazza. Szennyvíz-tisztitó telep Az OTÉK függeléke alapján a korszerűsített szennyvíz-tisztitó létesítmény minimális védőtávolsága 300 m, a hagyományos komposztálásé 500 m. Az elvárt védőtávolság tehát 500 m. Hulladékkezelő telep A hulladékkezelő telep védőtávolságát az egységes környezethasználati eljárás keretében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság állapította meg, amely a légszennyező források kibocsátás súlypontjától lehatárolt 350 m. Állattartó létesítmények Az üzemszerű állattartó telepek védőtávolsága egyedi engedélyezési eljárásaiban meghatározottak szerint érvényesítendők. A lakossági állattartás esetén az állattartásról szóló Önkormányzati rendelet építmények közötti legkisebb távolságokra vonatkozó előírások szerint (jelenleg a többször módosított 14/2001. (VI. 15.) számú Paks Város Önkormányzata rendelete 9. § (3) bekezdése). A létesítmények kialakításánál figyelembe kell venni az ágazati jogszabályokban, egyedi hatósági eljárásokban, szabályokban meghatározott védősávokat, a védőövezeteket és az építmények közötti legkisebb védelmi célú távolságokat. 4. INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOK 4.1 Közlekedés Közúti közlekedés A városi közlekedési hálózatfejlesztés egyik fő célja, hogy az országos közúthálózat elkerülje a város központi részét. Az állami közúthálózat központon kívüli záródása érdekében mielőbb ki kell építeni a 6-os számú főút és a 6231 sz. Cecei út közötti elkerülő út (Gesztenyés utca és a Fehérvári út közötti) záró szakaszát. (Útkategória: K.IV.B.) Az elkerülő utat a Tolna Megye Területrendezési Terve térségi jelentőségű országos mellékútként tartalmazza, így megvalósulása után a városközponton áthaladó főutak önkormányzati kezelésbe kerülhetnek át. Szintén térségi jelentőségű az M6 autópálya Kölesdi úti csomópontja és az Atomerőmű északi bejáró útjának 6. sz. elsőrendű főúttal alkotott csomópontja között tervezett bekötőút. A tervezett út szerepe az M6 autópálya és a 6. sz. főút közötti déli irányú direkt kapcsolat megteremtése, a városi területek elkerülésével, valamint az Atomerőmű és az autópálya közötti közvetlen közúti megközelítés megteremtése. (Útkategória: K.V.B.) Távlatra elő kell irányozni az elkerülő út nyomvonalának folytatását Dunakömlőd felé. Az út helyét a Cecei út és Dunakömlőd között szabályozási lehetőségekkel mindenképpen fenn kell tartani, megvalósítása az öreghegyi lakóterület fejlesztésének is előfeltétele. (Útkategória: K.V.C.) A külső elkerülő út megvalósításával párhuzamosan a városi gyűjtőúthálózat is bővülni fog, az útszakaszok és az elkerülő út kapcsolatainak kialakítása érdekében (Pál utca, Hidegvölgy utca, Öreghegy utca, Munkácsy utca meghosszabbítása). Csomópontok tervezettek a Virág utcával és a Kömlődi úttal is.

18


Az Elkerülő út első ütemének megépítésével párhuzamosan (Fehérvári út – Gesztenyés utca) a Gesztenyés utca – Biztonsági út nyomvonal lakóterület mentén haladó legérzékenyebb szakaszain zajgátló létesítmények elhelyezéséről kell gondoskodni. Ez az egyes keresztmetszetekben rendelkezésre álló hely függvényében fasorok ültetését, vagy hang-gátló falak beépítését jelentheti. Az elkerülő út kiépítése lehetőséget ad a városközpont átmenő főútjának további forgalomcsillapítására és visszaépítésére is. Kerékpáros közlekedés A 2008. évi, módosított OTrT szerint az országos jelentőségű kerékpárutak elkerülik a várost. A Pakshoz legközelebb eső, Alsó-Dunamente kerékpárút a Duna másik partján halad, így a DélDunántúl kerékpárút részét képező Dunaföldvár-Paks-Szekszárd kerékpáros útvonal, valamint a Paks-Gyönk kerékpárút térségi jelentőségű nyomvonal marad. A Paks-Gyönk térségi kerékpárút része lesz a Paks és Csámpa között vezetett kerékpárút is. A Tolnai úti kerékpárút és az Alvég kiszolgáló útján vezetett nyomvonal, valamint a Biztonsági út mentén a lakóteleptől az Atomerőműig futó kerékpárút között megteremtett kapcsolat alkotja a tervezett városi kerékpárút-hálózat fő elemeit. Vízi közlekedés A megyei területrendezési rendezési terv Pakson és Szekszárdnál jelöl ki országos jelentőségű kikötő-fejlesztést. A tervben mind a teherszállítási, mind a turisztikai célú kikötő-fejlesztés szerepel. 4.2 Közművesítés Vízellátás - szennyvízelvezetés A rendelkezésre álló vízbázis a városfejlesztés távlati vízigényeit ki tudja elégíteni. A paksi három és a Dunakömlődi vízmű a fejlesztési területek ellátását - a hálózat továbbépítésével párhuzamosan - biztosítani tudja. A külső településrészek vízellátása is (a még hiányzó Cseresznyés, Csámpa és Hegyespuszta) a városi hálózat részeként tervezett. A város csatornázottsága 100 %-osnak tekinthető. Az új szennyvíztisztító telep megvalósítása a közeljövőben várható, amely a távlati terhelést nagy biztonsággal fogadni tudja. Dunakömlőd szennyvizeinek befogadója a Madocsai szennyvíztelep, - Gyapa, Cseresznyés és Biritó településrészeket fokozatosan a paksi hálózathoz kell csatlakoztatni. Csámpa és Hegyespuszta településrészeken a szennyvizek egyedi gyűjtése és elszállítása tervezett. Csapadékvíz elvezetés Paks város csapadékvíz-elvezető hálózata csak részben épült ki, befogadója a Duna. A 11 vízgyűjtő területre osztott vízelvezető rendszer tervszerinti megvalósítása folyamatban van. A város határán övárokrendszer kiépítése szükséges a domborzati adottságoknak megfelelően. A város csapadékvíz elvezetési rendszerének felülvizsgálata és korszerűsítése szükséges. Dunakömlőd csapadékvíz-elvezetése részben nyílt, részben zárt rendszerben oldható meg. A zárt rendszerű csatorna teljes kiépítése a közeljövőben várható. A vizek befogadója a Vörösmalmiárok. A település beépített területe védelmére övárok-rendszert kell kiépíteni. A településrész csapadékvíz elvezetési rendszerének felülvizsgálata és korszerűsítése szükséges. Gyapa, Biritó, Cseresznyés, Csámpa településrészek csapadék elvezetése, nyílt, burkolatlan árkokkal megoldott. A burkolatlan árkoknak és a talaj adottságoknak köszönhetően a keletkező csapadékvizek könnyen, gyorsan elszikkadnak. 19


Hőenergia ellátás A város hőenergia ellátását a folyamatosan bővülő földgáz hálózat, valamint a lakótelep távhő hálózat, amely az atomerőmű által termelt hulladékhőre épül. A gázellátás nagyközépnyomású földgázvezetékről (3 gáznyomás-szabályzó állomáson keresztül) biztosított. A Dunaújváros felöl érkező hálózathoz a déli irányból (Fadd – Dunaszentgyörgy Paks között) tervezés alatt álló új nagyközépnyomású földgázvezeték kiépítésével a város két irányú betáplálást kap, növelve a szolgáltatás biztonságát. A város központi belterületén kívül Dunakömlőd, Gyapa és Biritó területén már kiépült a földgáz hálózat. A Csámpa, Hegyes-puszta, Cseresznyés területe szintén ellátható földgázzal. A Hegyes-puszta és Csámpa területének földgázzal történő ellátása a Biritó felé menő középnyomású vezeték felbővítésével és meghosszabbításával, Cseresznyés ellátása a lakótelepi fogadótól új vezeték kiépítésével oldható meg. Távhőellátás a lakótelepen túl a meglévő vezetékek környezetében alternatív ellátási lehetőséget biztosít (Ipari Park, Vácika lakóterület, Pollack lakóterület ill. más fogyasztói igények). Napjainkban egyre erősödik a megújuló energiaforrásokat használó, leginkább napenergia ill. hőszivattyús ellátására irányuló rendszerek iránti igény, melyeket támogatni szükséges. Villamos energia ellátás Paks Város villamos energia ellátását az Atomerőmű 132 kV –os gyűjtősínjéről indított, 2 db (Paks I. és Paks II.) 132 kV –os távvezetéki hálózatról megtáplált 132/22 kV –os Transzformátor állomás biztosítja. Az állomás 2 db üzemi, és 1 db tartalék 25 MVA teljesítményű beépített transzformátorral rendelkezik, elhelyezése a város Észak-nyugati részén, a Paks-Németkéri út mellett történt. A 2003-as évben prognosztizált helyi villamos energia felhasználás jelentősen visszaesett, a 2009. évi téli terhelésmérési napon az állomás kihasználtsága 42% volt csúcsidőben. Így az E.ON Zrt. által készíttetett tanulmány, mely a 2009-2025 közötti időszakot fogja át, felmérések alapján nem számol új állomás létesítésével. 4.3 Távközlés, műsorszórás Telefon- és a kábeltévé hálózat az igényeket teljes mértékben ki tudja elégíteni. A hálózat érinti a terület minden részét és további bővítés lehetősége is biztosított. Városi informatikai hálózat kiépítése, rendszer feladatainak pontosítása folyamatban van, de a térfigyelő kamerarendszer további kiépítése már ennek keretében történik. Ezért a városkapuk illetve a kiemelt csomópontok alépítményben optikai kábelek elhelyezését biztosítani kell. A térfigyelő rendszer város területén részlegesen kiépült hálózat. A továbbiakban fejleszteni kell mind a kamerák számát, mind a rendszer által kínált lehetőségeket (szoftver lehetőségek kihasználása). Adótornyok a város területén: 1. Dunakömlőd GSM állomás: Hrsz.: 01004/2. 2. Paks Szeméttelep GSM állomás: Hrsz.: 0299/2. 3. Paks Hajnal u. 22. társasház tetején GSM állomás: Hrsz.: 515. 4. Paks Dózsa Gy. u. 51-53. tetején GSM állomás: Hrsz.: 523/4. 5. Paks Virág u. TV átjátszó torony GSM állomás: Hrsz.: 1997/3. 6. Paks Öreghegy GSM állomás: Hrsz.: 0950/16. 7. Paks Kömlődi u. GSM állomás: Hrsz.: 0955/2.

20


A létesítmények mind a településszerkezeti terven, mind a szabályozási terven feltüntetésre kerültek.

5. MELLÉKLET: A TÉRSÉGI ÖVEZETEK TELEPÜLÉS SZINTŰ LEHATÁROLÁSAI Térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező - a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt - területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni. A város igazgatási területét érintő térségi övezeteket az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és a Tolna Megye Területrendezési Terve határolja le. A megyei területrendezési terv jelenleg módosítás alatt áll, a város övezeti érintettsége és a településszintű lehatárolásuk így a megyei terv javaslattevő fázis, egyeztetési anyaga alapján került összeállításra. Paks város területét érintő térségi övezetek: Megyei övezet Sorszám OrszágosMAGTERÜLET

01

Országos ökológiai hálózat

02 03

KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET

ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓ

KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ ERDŐTERÜLET Erdőtelepítésre alkalmas terület

04 05 06 07 08 09

TÉRSÉGI KOMPLEX TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLET ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET VILÁGÖRÖKSÉG ÉS VILÁGÖRÖKSÉGKulturális örökség szemVÁROMÁNYOS TERÜLET

pontjából kiemelten kezelendő terület

TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSI TERÜLET

KIEMELTEN ÉRZÉKENY FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERÜLET ÁSVÁNYI NYERSANYAG-GAZDÁLKODÁSI TERÜLET NAGYVÍZI MEDER

10

FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLETE

11

VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET

12

SZÉLERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET

Tolna megye módosított területrendezési tervének hatálybalépését követően a fejezet korszerűsítése szükséges.

21

01

ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT (MAGTERÜLET, ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓ) ÖVEZETE

Pontosítva a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal történt egyeztetés alapján magterület övezete ökológiai folyosó övezete

02

KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET ÖVEZETE

Pontosítva az OTrT övezeti tervlapja alapján Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

03

KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ ERDŐTERÜLET ÖVEZETE

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása, valamint módosítás alatt lévő megyei terv övezeti tervlapja alapján Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

04

TÉRSÉGI TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLET ÖVEZETE

A módosítás alatt lévő megyei terv övezeti tervlapja alapján Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete

05

TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

A módosítás alatt lévő megyei terv övezeti tervlapja alapján Tájképvédelmi terület övezete

06

VILÁGÖRÖKSÉG-VÁROMÁNYOS TERÜLET, TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSI TERÜLET ÖVEZETE

A tényleges kiterjedés alapján Világörökség-várományos terület Történeti települési terület

07

KIEMELTEN ÉRZÉKENY FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

Az OTrT és a KöTeViFe adatszolgáltatása alapján Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

08

ÁSVÁNYI NYERSANYAG-GAZDÁLKODÁSI TERÜLET ÖVEZETE

Az OTrT és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatszolgáltatása alapján Bányaterület Megkutatott és nyilvántartott ásványvagyon lelőhely

09

NAGYVÍZI MEDER ÖVEZETE

A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság adatszolgáltatása, valamint módosítás alatt lévő megyei terv övezeti tervlapja alapján Nagyvízi meder övezete

10

FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLET ÖVEZETE CSÚSZÁSVESZÉLYES TERÜLET

A hatályos megyei terv övezeti tervlapja alapján Csúszásveszélyes terület övezete

11

VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET ÖVEZETE

A hatályos megyei terv övezeti tervlapja alapján Vízeróziónak kitett terület övezete

12

SZÉLERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET ÖVEZETE

A hatályos megyei terv övezeti tervlapja alapján Széleróziónak kitett terület övezete

No title

Recommend Documents