Az EU közbeszerzési piaca ‐ számokban
Az Európai Unió közbeszerzési politikája 2013. április 20. Bozzay Erika
Piaci integráció: a közbeszerzések (az állami/ önkormányzati megrendelések) piacán a belső piac megvalósítása: közbeszerzési
• az EU 27 tagállamában a közbeszerzésekre (beleértve az uniós közbeszerzési jog alá nem tartozó közbeszerzéseket is) fordított összkiadás becsült értéke: 2 406,98 milliárd euró (= EU27 GDP 19,7%‐a) • az uniós szinten (az Európai Unió Hivatalos Lapjában) meghirdetett közbeszerzések becsült összértéke: 447,03 milliárd euró
Lehetséges kereskedelemkorlátozó közbeszerzési gyakorlatok
Célkitűzések
• kereskedelemkorlátozó felszámolása
a 2010. évre vonatkozó hivatalos közbeszerzési adatok szerint:
gyakorlatok
• egyenlő versenyfeltételek biztosítása a más tagállamokból érkező vállalkozásoknak, áruknak, szolgáltatásoknak
(Tagállami közbeszerzési politika elsődleges célkitűzése: hatékony és ellenőrizhető közpénzfelhasználás biztosítása)
• a nemzetközi, külföldi cégekkel versenyezni nem tudó, elavult struktúrájú iparágakban tevékenykedő hazai cégek támogatása biztos állami megrendelések útján • új/néhány éves hazai cégek helyzetbehozása • foglalkoztatáspolitikai, környezetvédelmi célok szolgálata pl.: – hátrányos helyzetű/elmaradott régiók vállalkozásainak helyzetbe hozása, – fogyatékkal élő munkavállalókat foglalkoztató cégek helyzetbe hozása ez magában foglalhatja:
o bizonyos követelmények alóli mentesítést, o árpreferencia biztosítását számukra, o annak előírását, hogy ezeket a cégeket kell alvállalkozóként bevonni a szerződés teljesítésébe, vagy o annak megkövetelése, hogy az állammal szerződő cég megfelelő anti‐ diszkriminációs stratégiával rendelkezik.
Lehetséges kereskedelemkorlátozó közbeszerzési gyakorlatok (folyt.)
Közbeszerzési politika eredeti célja
• nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással a más tagállamokból érkező cégek kizárása a közbeszerzési eljárásból
• A közbeszerzési politika tehát az egységes piac létrehozásának egyik eszköze
• átláthatóság hiánya – az információk hiánya (pl. a meghirdetett közbeszerzésekről, az eljárásban való részvétel pontos feltételeiről) • elégtelen, nem hatékony közbeszerzési eljárások (pl. túl hosszú idő a döntés meghozatalára)
• Célja: olyan versenyhelyzet létrehozása a közmegrendelések piacán, amelyben – diszkriminációmentesen és – objektív feltételek alapján kerül sor közbeszerzési szerződések elbírálására, és a legjobb ajánlat kiválasztásával ésszerű módon történik a közpénzek felhasználása.
Újabb fejlemény: célok bővülése – közbeszerzés más szakpolitikák szolgálatában
• • • • •
Kkv‐k helyzetbe hozása Környezetvédelmi célok („zöld közbeszerzés”) Foglalkoztatáspolitikai célok Innováció elősegítése Korrupció elleni küzdelem
Az egységes közbeszerzési piac létrehozásának főbb eszközei • diszkrimináció tilalma a közbeszerzésekben (EUMSZ alapján + irányelvek kifejezett rendelkezései is)
• kötelezettség a tagállamok részére, hogy a szerződéseket átlátható eljárások útján ítéljék oda (a szubjektív döntéshozatal megakadályozása érdekében + a diszkriminációmentesség ellenőrizhetősége érdekében)
• a piacra lépés (esetenként nem is diszkriminatív jellegű/hatású) akadályainak lebontása
Lásd különösen: Európa 2020 stratégia
(különösen az aránytalan adminisztratív kötelezettségek lebontása – pl. az alkalmasság igazolására követelhető igazolások körének rögzítése)
A közbeszerzések terén az egységes piac létrehozásának főbb eszközei (folyt.)
A közbeszerzési politika végrehajtásának jogi eszközei
• közpénzfelhasználás hatékonysága, jobb minőségű termékek, szolgáltatások beszerzése – „value for money”
• EUMSz. (illetve korábban EKSz.) • másodlagos uniós jog: irányelvek
önálló cél, legitim cél? (van erre felhatalmazás?) v. inkább „csak” pozitív velejárója a piacnyitásnak?
(EuB jogfejlesztő tevékenységének szerepe) (soft law – pl. Európai Bizottság értelmező közleményei)
Elsődleges jog – közbeszerzésre irányadó rendelkezései
Elsődleges jog – közbeszerzésre irányadó rendelkezései
• az alapszerződések nem tettek említést a közbeszerzésről – sem közvetve, sem közvetve
Áruk szabad mozgása ‐ EUMSz. 34. cikk (ex EKSz. 28. cikk) •tilos a közbeszerzés hazai cégek részére való fenntartása
• tagállamok nem is tekintették a belső piac részének a közbeszerzést – erőteljes piacvédelmi eszközöket alkalmaztak • Bizottság, Bíróság viszont az integráció részének tekintette – a diszkrimináció tilalmára és a szabad mozgásra vonatkozó rendelkezések alapján kezdték leépíteni a piacvédő, diszkriminatív tagállami közbeszerzési gyakorlatokat
•tilos annak előírása, hogy az ajánlatban csak hazai terméket lehet szerepeltetni •tilos a hazai terméket előnyben részesíteni (pl. árpreferencia biztosítása) •C‐243/89 Biz. v. Dánia (Storebaelt ügy) – a 34. cikkbe ütközik az az előírás, amely szerint dán alapanyagokat kell felhasználni a nyertesnek a szerződés teljesítése során •C‐45/87 Biz. v. Írország (Dundalk ügy) – kereskedelmi akadálynak minősül az az előírás, amely szerint a beruházás során lefektetendő csőnek az ír szabványnak kell megfelelnie (miközben ezt semmilyen objektív körülmény nem indokolja) •C‐359/93 Biz. v. Hollandia (UNIX ügy) – a 34. cikkbe ütközik az műszaki leírás megfogalmazása, amennyiben az egy konkrét termékre (egy konkrét operációs rendszerre) hivatkozik
Elsődleges jog – közbeszerzésre irányadó rendelkezései Szolgáltatások szabad nyújtása – EUMSz. 56. cikk (ex EKSz. 49. cikk)
Elsődleges jog I.
Valamennyi (egyedi) közbeszerzésre vonatkoznak az EUMSz. rendelkezései?
– tilos a más tagállambeli cégek esetében a közbeszerzésekben való részvételt előzetes regisztrációhoz kötni (ha ez a hazai cégek esetében nem követelmény) – C‐360/89 Bizottság v. Olaszország – a 49. cikkbe ütközik annak előírása, hogy a nyertesnek az építési munka meghatározott részét alvállalkozásba kell adni az adott régióban telephellyel/képviselettel rendelkező cégnek – C‐234/03 Contse and others v Ingesa – diszkriminatív feltételnek minősül az az előírás, amely szerint az ajánlattevőknek (már) a tendereljárás időtartama alatt (is) a köz számára nyitva álló irodával kell rendelkezniük a majdani szolgáltatásnyújtás helye szerinti régió központjában
Nem, csak a határon átnyúló jelleggel bíró beszerzésekre C‐507/03 Bizottság v. Írország C‐147/06 és 148/06 egyesített ügyek, SECAP and Santoroso v Commune di Torino (SECAP)
II. Tevőleges kötelezettség: transzparencia biztosítása C‐324/98 Teleaustria ügy bizonyos mértékű transzparencia/nyilvánosság (meghirdetési kötelezettség) elengedhetetlen annak érdekében, hogy
– –
Letelepedés szabadsága – EUMSz. 49. cikk (ex EKSz. 43. cikk)
Másodlagos uniós jog Kormányzati szektor •2004/18/EK irányelv •(2009/81/EK irányelv – védelmi beszerzések) •213/2008/EK bizottsági rendelet (CPV) •1251/2011/EU bizottsági rendelet (értékhatárok) •842/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (hirdetményminták) •89/665/EGK irányelv (jogorvoslati irányelv)
Közszolgáltatók •2004/17/EK irányelv •(2009/81/EK irányelv – védelmi beszerzések) •213/2008/EK bizottsági rendelet (CPV) •1251/2011/EU bizottsági rendelet (értékhatárok) •842/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (hirdetményminták) •92/13/EK irányelv (jogorvoslati irányelv)
•kontrollálni lehessen a diszkrimináció hiányát •a piac szereplői tudomást szerezzenek a verseny lehetőségéről
Az irányelvi szabályozás fejlődése 1. szakasz: 1970‐es évek • •
1971: az első ie. elfogadása – építési beruházások 1977: árubeszerzésekre vonatkozó ie. elfogadása
2. szakasz: 1980‐as és 1990‐es évek fordulója •
Cecchini‐jelentést követően – új irányelvek (szolgáltatás‐megrendelésekre is és a közszolgáltatói szektorra is + jogorvoslat szabályozása!)
3. szakasz: 1997 – WTO GPA‐hez csatlakozás – irányelvek hozzáigazítása az egyezmény követelményeihez 4. szakasz: (2000 ‐ ) 2004: konszolidáció, modernizáció, egyszerűsítés, rugalmasabb szabályozási megközelítés, átláthatóság növelése – jelenleg hatályos irányelvek elfogadása 5. szakasz: 2004 után: • • •
a jogorvoslati irányelvek felülvizsgálata (2007/66/EK irányelv) védelmi beszerzésekre vonatkozó ie. (2009/81/EK ie.) Hatályos szabályozási keretrendszer felülvizsgálata ‐ új irányelv‐tervezetek
Közbeszerzési irányelvek ‐ általánosságban
Hatályos irányelvek mechanizmusa
• átültetési kötelezettség a tagállamokban • nincs egységes uniós közbeszerzési kódex – minden tagállamnak saját – az irányelvekkel összhangban álló – eljárásrendje van • szabályozási minimum: nem szabályozzák a közbeszerzések valamennyi kérdését – csak azokat, amelyek az integrációs célok megvalósításához szükségesek • tagállami mozgástér egyes kérdések szabályozásában – DE: alapszerződés rendelkezéseit itt is figyelembe kell venni!
Szabályozási tárgykörök a) az irányelv hatálya alá tartozó szervezetek, az ún. ajánlatkérők körének meghatározása b) az irányelvek hatálya alá tartozó szerződések, beszerzési tárgyak körének pontos meghatározása + kivételek pontos rögzítése c) az eljárástípusok és alkalmazási feltételeinek meghatározása
AJÁNLATKÉRŐK KÖRE Közszolgáltatók
Klasszikus ajánlatkérők 2004/18/EK ie. szerint: •állam, regionális és helyi hatóságok (önkormányzatok) •közjogi szervezetek •azok a társulások, amelyeket egy vagy több, fenti szervezet hoz létre
EUB: sui generis közösségi jogi fogalmak + funkcionális értelmezés •+ támogatásban szervezet
részesített
2004/17/EK ie. szerint: Tevékenységi oldalról: •a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatokban működő szervezetek, ha az irányelvben meghatározott tevékenységek valamelyikét végzik
Szervezeti oldalról: •álam, regionális/helyi hatóságok , közjogi szervezetek, azok a „társulások”, amelyeket egy v. több, előbbi szervezet hoz létre, •azok a vállalkozások, amelyek felett az előbbi szer‐ve‐ze‐tek közvetlenül v. közvetve meghatá‐ro‐zó befolyást képesek gyakorolni (ún. „állami vállalatok”), •az előző két pont alá nem tartozó szervezetek, amelyek az adott tevékenységet különleges v. kizárólagos jog alapján végzik.
Közbeszerzés tárgyai • árubeszerzések • építési beruházások • szolgáltatások megrendelése (szolgáltatások két csoportja: A és B szolg.k – eltérő szabályok!)
• klasszikus ajánlatkérők esetében: építési koncesszió is + kivételek pontos meghatározása (visszterhes szerződés!)
Szabályozási tárgykörök d) a műszaki előírásokra vonatkozó szabályok műszaki követelmények tilalma)
(diszkriminatív
e) a közbeszerzési eljárások meghirdetésére vonatkozó szabályok (az Európai Unió szintjén történő meghirdetési kötelezettség) f)
közös szabályok az eljárásban való részvételre vonatkozóan: minőségi szelekcióra (alkalmasságra), a szerződések odaítélésére (az ajánlatok elbírálására) vonatkozó objektív feltételek;
g) a statisztikai jelentésekre vonatkozó kötelezettségek meghatározása
körének
Közjogi szerv • olyan célra hozták létre, amely közérdekű (közcélú), de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; • jogi személyiséggel rendelkezik; • az állam, a területi vagy települési önkormányzatok, illetve más közjogi szervezetek – többségi részben finanszírozzák, vagy – a menedzsment ellenőrzésére jogosultak, vagy – jogosultak arra, hogy a vezető tisztségviselők és/vagy a felügyelőbizottság tagjainak többségét megválasszák (kijelöljék).
Értékhatárok • de minimis szabály: a közbeszerzési irányelvek szabályait csak meghatározott értékhatár feletti beszerzésekre kell alkalmazni, • az értékhatár beszerzési tárgyanként (árubeszerzés, szolgáltatás‐megrendelés, építési beruházás) és ajánlatkérőnként differenciált, • a 2012. január 1‐jétől hatályos uniós közbeszerzési értékhatárokat a Bizottság 1251/2011/EU rendelete tartalmazza
Értékhatárok Klasszikus ajánlatkérők
Közszolgáltatók
• árubeszerzés: 200 000 euró • árubeszerzés, szolgáltatás‐ (a GPA hatálya alá tartozó megrendelés: 400 000 euró ajánlatkérők esetében 130 000 euró) • építési beruházás: 5000000 euró. • építési beruházás és építési koncesszió: 5000000 euró • szolgáltatás‐megrendelés: 200000 euró (bizonyos esetekben 130000 euró)
Objektivitás és a tárggyal való szoros összefüggés Alapvető követelmény: •a műszaki leírás, •az alkalmassági kritériumok, •bírálati szempontok objektivitása és a szerződés tárgyával való szoros összefüggése mindkét irányelv esetében
Közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat • tagállami kötelezettség: hatékony és gyors jogorvoslatot biztosító intézményrendszer működtetése • valamennyi jogaiban, érdekeiben sértett fél részére a jogorvoslati fórumhoz fordulás biztosítása • szerződéskötési moratórium (standstill) (az eljárást lezáró döntés kihirdetése és a szerződés megkötése közötti időtartam, amely alatt nem lehet megkötni a szerződést)
• jogorvoslati eljárás indítását követően a közbeszerzési eljárás automatikus felfüggesztése • a jogellenesen odaítélt szerződések érvénytelenné nyilvánításáról is rendelkeznie kell a tagállamoknak • alternatív szankciók (pénzbírság, a szerződés időbeli hatályának lerövidítése) biztosítása a kevésbé súlyos jogsértések szankcionálására
A közbeszerzések kötelező meghirdetése • uniós szinten kell meghirdetni az irányelvek hatálya alá tartozó szerződéseket, beszerzéseket – az EU Hivatalos Lapjában – TED (Tendering Electronic Daily) adatbázis
• az erre a célra uniós szinten kialakított egységes hirdetményminták alkalmazásával • közbeszerzés tárgyának meghatározása a hirdetményekben: CPV‐kódokkal (Közös Közbeszerzési Szótár)
Eljárásfajták csak az irányelvek által meghatározott eljárásfajták alkalmazhatóak a szerződések odaítélésére: •nyílt eljárás, •meghívásos eljárás, •versenypárbeszéd, •tárgyalásos eljárás – indulhat hirdetménnyel, illetve hirdetmény nélkül; – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mindkét ajánlatkérői kör esetében csak kivételes
A közbeszerzési irányelvek hatálya alá nem tartozó beszerzések • az irányelvek hatálya nem terjed ki az uniós értékhatár alatti beszerzésekre, illetve meghatározott tárgyú beszerzésekre (pl. szolgáltatási koncesszió) • DE: az EuB ítélkezési gyakorlata szerint e szerződések odaítélése során is tiszteletben kell tartani az európai uniós jog alapelveit, ha azok határokon átnyúló érdekeket képviselnek • a Bizottság Értelmező Közleménye a közbeszerzési irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jog‐ról [(2006/C 179/02)]
A közbeszerzési politika külső dimenziója
Jövőben várható változások • Hatályos irányelvek felülvizsgálata – új irányelvek elfogadása (várhatóan 2013 szeptemberében)
• WTO GPA (kormánybeszerzési megállapodás) • Európai Gazdasági Térség • Kétoldalú szabadkereskedelmi beszerzési fejezet: • • • •
megállapodások
–
Chile, Mexikó Svájc CARIFORUM
• Beszerzési fejezet megállapodásokban
a
stabilizációs
és
társulási
pl: Albánia, Macedónia, Szerbia…
• Beszerzési fejezet az európai szomszédságpolitika (ENP) körében kötött megállapodásokban
• Felülvizsgálat célja: – a szabályok, eljárások egyszerűsítése, rugalmasabbá tétele – elektronikus közbeszerzés előtti akadályok lebontása – kkv‐k közbeszerzési piachoz való hozzáférésének előmozdítása – közbeszerzés stratégiai célú felhasználásának lehetővé tétele
Információk • Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/i ndex_en.htm
• Public Procurement Network (tagállami kezdeményezésre létrejött együttműködés): http://www.publicprocurementnetwork.org/
Köszönöm a figyelmet!
