Fontos megjegyzés: … Tanácsadó Irodánk az elektronikus leveleiben, közzétett dokumentumaiban található összefoglaló információkat, értelmezéseket, véleményt, a kérdésekre adott válaszokat, stb. térítésmentesen, a rendelkezésére álló információk korlátai között és kizárólag segítő szándékkal készítette el az érintetteknek, kérdésfelvetőknek, érdeklődőknek. Tájékoztatónk nem helyettesíti és nem is veszi át az érintettek azon kötelezettségét, hogy önmaguk is megismerjék és teljesítsék a rájuk kihatással bíró jogszabályi kötelezettségeiket, és döntéseiket saját kizárólagos felelősségük tudatában hozzák meg. Társaságunk előzetesen kizár minden olyan felszólamlást, amely esetében az irodánk összefoglaló, segítő információinak tartalmára vezeti vissza az érintettek saját döntéséből, esetleges késlekedéséből és/vagy valamely elmaradt kötelezettségéből származó kárát.
Fontos megjegyzés továbbá: … Tanácsadó Irodánk ma is úgy látja, hogy az alább felsorolt pénzügyi szolgáltatóknál fennálló követelés egésze (befektetett és/vagy tőkésített összeg és a Ptk. szerinti kamat) megfelelő jogi eljárás mellett eredményesen és ténylegesen visszatéríttethető a csődök károsultjainak. Ennek végigvitelét Irodánk vállalja. A hozzánk forduló károsultak, regisztrációjukat követően szerződéses ajánlatot kapnak képviseletükre. A regisztráció térítésmentes és nem jár szerződéskötési kötelezettséggel. Regisztrálni lehet az Iroda weboldalán:
www.pandp.palotas.net/hun/jogsegely
KÉRDÉSEK és VÁLASZOK /készült: 2015.04.29. – Utolsó frissítés: 2015. 07. 07./
A Kérdések és Válaszok összefoglaló anyagunk egységes szerkezetben foglalja össze mindhárom brókercég és öt bank károsultjainak álláspontunk szerinti jogi státuszát, lehetőségeit, aktuális kérdéseit. Az első szakaszban azon információkat emeljük ki, amelyek minden érintettre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a követelésük az alábbi körből kivel szemben áll fenn! Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. / Ideértve a Quaestor Financial Hrurira Kft. által kibocsátott kötvényeket is./ Buda-Cash Brókerház Zrt. Hungária Értékpapír Zrt. /Ide értve a Biztonság Trade Zrt. részére nyújtott kölcsönügyleteket is./ ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. BRB Buda Regionális Bank Zrt. Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. Társaságunk, a ma rendelkezésre álló információk alapján nem vállalja a Kun-Mediátor Utazási Iroda károsultjainak képviseletét, mert ott nem látszik az állami kötelezettség igazolhatósága, így a jogi eljárás célpontja kizárólag az Utazási Iroda és annak felelős vezetői, tulajdonosai lehetnek, így egy nyertes per esetén, ugyanezen kör magánvagyona lehet a fedezet, amit az érintettek a felszámolási eljárás kereteiben is meg tudnak kapni.
1
I. MINDEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI SZOLGÁTATÓ ESETÉBEN KIMONDHATÓ:
1./ - FELSZÁMOLÁSRÓL ÁLTALÁBAN Mára valamennyi érintett esetében elrendelték a felszámolást, mivel mindegyikük esetében igaz, hogy várhatóan a társaság teljes vagyona nem fogja fedezni az összes követelést. Tekintettel arra, hogy a felszámolási eljárás általános szabályaitól eltérően az ún. Befektetési vállalkozásokról szóló törvény 132. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a károsultaknak nem kell a követeléseik nyilvántartásba vételének előzetes feltételeként a követelés 1%-át előzetesen befizetni, így minden károsult esetében javasolni tudjuk, hogy éljen a felszámolási eljárás által biztosított lehetőséggel és kérje a teljes követelésének hitelezői nyilvántartásba vételét! Véleményünk szerint a felszámolás során – különös tekintettel a fedezetként szolgáló vagyonnak ún. bűnügyi zárlat alá vonására is – a felszámolásból csak igen korlátozott kielégítésre lehet számítani. Ugyanakkor ezt a lehetőséget, néhány adminisztratív kötelezettség kihagyása okán nem szabad elveszíteni, mértéke azért lehet jelentős is. Amennyiben a felszámoló ezt önmaga nem teszi meg, úgy az értékpapír számlával rendelkező ügyfeleknek a felszámolótól kell kérniük az értékpapír számláikon lévő értékpapírok (Pld. Mol. OTP papírok, stb.) azonnali kiadását. Álláspontunk szerint nem fogadható el, ha a felszámoló ezt arra hivatkozva tagadja meg, hogy vagy nem tudja az értékpapírokat az egyes számlatulajdonoshoz rendelni, vagy azokat bűnügyi zár alá vették. A hatályos törvények szerint az értékpapír számlákon elhelyezett értékpapírok nem képezik a felszámolási vagyon részét, azt haladéktalanul ki kell adni, és ez a felszámoló kötelezettsége. Ugyancsak jogsértő, ha ezen értékpapírokat esetleg tényleg bűnügyi zár alá vették, de ez esetben is a felszámoló kötelezettsége a bűnügyi zár azonnali feloldását kikövetelni. Fontos információnak szánjuk, hogy a felszámolási eljárásban – eltérően az összes egyéb (OBA – BEVA – Quaestor Kárrendezési Alap vagy akár az irodánk megbízása) kárrendezési eljárástól, a felszámolásban nem csupán a befektetés, a befizetett vagy tőkésített követelés, hanem az ígért hozam, kamat, bónusz, stb. is követelhető, mint hitelezői igény. Irodánk, a vele kötött megbízási szerződésben vállalja, hogy abban az esetben, ha a felszámolási eljárásban partnereink követelése részben vagy egészében hamarébb megtérülne, mint az általunk biztosított jogi eljárás eredményessége, úgy a felszámolási eljárás során megtérült követelési összeggel térítésmentesen csökkenti a képviselt követelést. Vállaljuk továbbá, hogy ebben az esetben a felszámolással megtérült követelésrészre nem érvényesíti az ún. sikerdíjas jogosultságát még akkor sem, ha későbbiekben bebizonyosodik, hogy az általunk képviselt eljárásban is megtérült volna a károsult teljes követelése. Amennyiben Irodánk a károsultjaink követelésének tényleges megtérítését a felszámolási eljárás befejezését megelőzően végzi el, úgy a sikerdíjat akkor és arra a követelésrészre is meg kell fizetni, amiről később kiderül, hogy az a felszámolásban is megtérült volna. Mivel a felszámolási eljárás lezárására általában sok év elteltével kerül sor, így mindenképpen a követelés párhuzamos vitelét (a felszámolási eljárásba való bejelentkezés és Irodánk megbízása) javasoljuk, mert évek múlva, a felszámolási eljárás eredményének ismeretekor, már elévülés okán is meghiúsulhat a követelés jogosságának bizonyíthatósága és ez által annak a behajthatósága is. Segítségül, az egyes pénzügyi szolgáltatók esetében, alább – az egyes szolgáltatók fejezeteinél - megadjuk a felszámoló felhívását a teendőkről, kiemelve a jogvesztő határidőket, és némi érthetőségi segítséget is adva hozzá. 2
2./ - MILYEN KÖVETELÉSEK KÁRRENDEZÉSÉT VÁLLALJUK Az általunk felállított jogi eljárás során általánosságban elmondható, hogy általában nincsen jelentősége annak, hogy kinek, milyen „banki terméket” adott el az érintett pénzügyi szolgáltatók bármelyike. Így nincsen annak jelentősége, hogy Quaestor engedéllyel rendelkező vagy fiktív kötvényt „írt jóvá” egy-egy károsultnál, vagy a Hungária Értékpapír Zrt. fiktív „kölcsönszerződést” közvetített a Biztonság Trade Zrt. csoport bármely tagja felé. Álláspontunk szerint annak van, lesz jelentősége, hogy a pénzügyi szolgáltatók csődjében meghatározó módon játszottak közre a nem létező és/vagy engedéllyel nem rendelkező üzleti lépések, az ügyfelek rendelkezéseitől eltérő gazdasági műveletek. 3./ - HOGYAN KELL ÉRTÉKELNI AZ EGYES KÖVETELÉSEKET A felszámolási eljárásban, a csődeljárásban és a Quaestor Kárrendezési Alapja kárrendezési eljárásának során, a BEVA és az OBA kárrendezésekor mindig részletesen meghatározzák az eljárásban alkalmazott értékelési szabályokat azon követeléseknél, amelyek megtérítését vállalják. Irodánk kárrendezési eljárásában mindig a ténylegesen befektetett összeg (vagy az utoljára jóváírt összeg) kapható vissza a Ptk. szerinti kamattal. Az ígért hozamokat eredményesen lehetne ugyan peresíteni, de csak kizárólag a hozamot ígérő pénzügyi szolgáltatóval szemben, aki az adott hozamot ígérte. Itt viszont a nyertes per végén a veszteseknek – különös tekintettel a felszámolásokra és a bűnügyi zárlatokra - nem lesz már semmilyen vagyona. Így a per ugyan megnyerhető lenne, de a végén nem lesz kitől behajtani az elmaradt és megítélt hozamot. Az állam, a Ptk. előírása felett meghatározott mértékű hozam megtéríttetésére nem lesz kötelezhető. Ezért egy ilyen követelés peresítése időigényes, költséges és mégis eredménytelen, azaz értelmetlen! 4./ - MILYEN EREDMÉNY VÁRHATÓ A FELJELENTÉSHEZ KAPCSOLT POLGÁRI KÁRIGÉNY BEJELENTÉSÉVEL? Megerősítjük azon határozott álláspontunkat, hogy a követelések kizárólag feljelentésen alapuló peresítése az érintettek számára meggyőződésünk szerint kifejezetten hátrányos. Ez a megoldás a leghosszabb időigényt veti fel, jelentősen nehezíti a bizonyítást, korlátozza a kártérítésbe bevonható felelősök körét, és szinte biztosan nem lesz képes a teljes kártérítésre, mert az állam büntetőjogi felelőssége eredményesen biztosan nem lesz felvethető A polgári jogi kárigény benyújtásához elég két dolgot bizonyítanunk. Bizonyítanunk kell, hogy keletkezett kárunk (megadva annak mértékét) és igazolnunk kell, hogy rámutatható a kárunkért felelős személyre, intézményre vagy személyekre, intézményekre. A kár felelőseinél nem kell bizonyítanunk, hogy a kárt tudatosan vagy csak gondatlanul okozták. A gondatlan károkozás ugyanis nem mentesítő körülmény az érintettek számára a tekintetben, hogy a kártérítési kötelezettségük fennáll. Általában – bizonyos korlátok között -, de a többes károkozók esetében elérhető, hogy az együttes felelősségükért bármelyik felelőstől kérhető legyen a teljes kár megtérítése, majd a kárért helyt álló kárfelelősre átszáll a jog, hogy a többi felelőstől beszedje a rájuk eső kár összegét. A polgári jogi kárigény, annak bekövetkezte után gyakorlatilag azonnal a bíróság elé hozható. Büntetőjogi keretekben a feljelentéssel és a bizonyítási eljárással azt is igazolni kell, hogy van kárunk (az összeg megadásával), van károkozó és a kárt ráadásul szándékosan, vagy legalábbis a 3
büntető jog hatálya alá eső vétkes mulasztással követték el. Ennek következtében a bizonyítási teher egy újabb elemmel – a büntetőjogi felróhatósággal – megnövekszik. Szinte biztosan állítható, hogy a polgári jogi kárfelelősi körbe bevonható cégek, intézmények és természetes személyek köre (ezen keresztül a kárért helytállni kötelesek köre) sokkal szélesebb, mint a büntetőjog szigorával is megszólíthatóak köre, azaz a büntető eljárás keretében kisebb lesz a kárunkért helytálló mögöttes vagyon. Szinte biztosan állítható az is, hogy a büntetőjog keretei közé az állam, akinél a legnagyobb helytállni képes vagyon található kimarad a megszólítható körből, ezért biztosan állítható az is, hogy ezen az úton nem lesz teljes körben kárrendezés! Elvben igaz, hogy a büntető eljárás bírósági szakaszában a bíróság már a büntetőjogi felelősség kimondása előtt – köztes ítéletben – ítélkezhet a polgári jogi kárigényről. Ez igaz, de állítható az is, hogy erre szinte soha nem kerül sor! A büntető jog keretei közötti polgári kárigény csak a bírósági szakaszban kerül tárgyalásra, arról kizárólag a bíróság rendelkezhet! A bíróság eljárását viszont ebben a körben kötelezően megelőzi a nyomozati majd az ügyészségi szakasz, ami akár 3-4 év is lehet, és csak ezt követően, ennyivel később indul meg a bírósági eljárás. Ennyivel biztosan késlekedik majd a kárrendezés. Természetesen mindenkinek joga és lehetősége a büntető feljelentés, hiszen a legtöbb esetben valóban bűncselekmény áldozatai is egyben. A kárigény felvetése és érvényesítése kizárólag ebben az eljárásban álláspontunk szerint a károsultak számára kifejezetten hátrányos. 5./ - VÁLLAJUK-E AZ ÉRINTETT CÉGEK VEZETŐINEK ÉS/VAGY MUNKATÁRSAINAK, HOZZÁTARTOZÓINAK SAJÁT KÖVETELÉSEIK KÁRRENDEZÉSI KÉPVISELETÉT? Érthetőbben tudjuk megválaszolni, hogy kiknek nem vállaljuk a képviseletét. Természetesen van olyan kör, akik vagy részt vettek az érintett cégeknél elkövetett bűncselekmények, jogellenes visszaélések kidolgozásában és fenntartásában vagy kifejezett munkaköri kötelezettségük lett volna annak ellenőrzése. Általános jogelv, hogy senki nem hivatkozhat az Őt ért kár megtérítetése érdekében olyan jogsértésre, amelynek kialakulásában aktívan részt vett, vagy annak megakadályozása a feladatkörébe tartozott, és e feladatának vétkes mulasztás mellett nem tett eleget. Ebből kiindulva az érintett cégek vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak, könyvvizsgálóinak, és közeli hozzátartozóinak képviseletét általában nem vállaljuk. Nem vállaljuk továbbá az érintett cégek állami felügyeletét ellátó szervezetek azon munkatársainak és közeli hozzátartozóinak képviseletét sem, akik közvetlenül részt vettek a cégek tevékenységének ellenőrzésében és/vagy engedélyeik kiadásában, meghosszabbításában a bűncselekményekkel érintett időszakban. Általában igaz az is, hogy ugyanezen kör szélesebb értelemben vett „egyéb” hozzátartozói esetében is csak kivételes esetben, megfelelő nyilatkozatok mentén látunk lehetőséget a képviseletükre. A közeli és a szélesebb értelembe vett hozzátartozói kört a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szabályozza. Segítségül alább megadjuk a fogalmak kifejtését. Hozzátartozónak minősül a Ptk. értelmében: a közeli hozzátartozók (a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér) valamint az egyéb hozzátartozók 4
(az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a testvér házastársa). 6./ MIT LEHET TENNI HA AZ EGYENLEGKÖZLŐBEN ELISMERT KÖVETELÉSRŐL (ÜGYFÉLVAGYON) KIDERÜL, HOGY RÉSZBEN VAGY EGÉSZÉBEN NINCSEN MEG? 6.1./ Irodánk, várhatóan még augusztus végéig biztosítani tudja azon károsultak számára, akik az egyenlegközlőjük alapján korábban még okkal bízhattak abban, hogy a benyújtott igénylésük alapján káruk megtérül, de ez később, egy nem várt BEVA – OBA – QKKA – Felszámoló - elutasító határozatával meghiúsul kedvezményes munkadíj és költségátalány mellett köthessenek irodánkkal szerződést. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a meg nem térülő kár tekintetében partnereink már kötöttek irodánkkal szerződést, de kiderül, hogy a megtérülni remélt követelés mégsem realizálódik, ezért a peres követelés összegét fel kell emelni. A kényszerűen megemelt összegek tekintetében a kedvezményes díjak maradnak hatályban. 6.2./ Mindhárom brókercég és a banki ügyfelek tekintetében is általános érvényű, hogy az ügyfelek széles köre ezekben a hetekben szembesül majd azzal, hogy a felszámolótól kapott ún. egyenlegközlőben megadott értékpapír követelésük a valóságban részben vagy egészében nincsen meg. Az egyenlegközlő ugyanis csak annyit jelent, hogy az érintett pénzügyi szolgáltató nyilvántartásaiban az ügyfél saját vagyonaként az egyenlegközlőben megadott értékpapírok és pénzeszközök szerepelnek, mint elismert követelés. 6.3./ Azokban az esetben, ha a zár alá vétel megszűntetését követő egyeztetések eredményeképpen ezek az értékpapírok és pénzeszközök valóban meg is vannak, úgy azt a hatályos jogszabályok szerint az ügyfelek ún. „különvagyonaként” haladéktalanul ki kell adni a részükre. Ezen eszközök nem képezik sem a felszámolás vagyoni hátterét, sem a büntetőeljárás vagyoni biztosítékát. Erre korábban azért nem kerülhetett sor, mert az összes eszközt a Nemzeti Nyomozóhivatal ún. bűnügyi zár alá vette, így a felszámoló azokról nem rendelkezhetett. Irodánk mind a felszámolónál, mind az Ügyészségnél eljárt, hogy a bűnügyi zárlatok feloldásra kerüljenek. Ez a Buda-Cash és a Quaestor esetében már meg is történt. Így a felszámoló jelenleg ellenőrzi, összesíti, hogy az ügyfélvagyonok mely körben állnak rendelkezésre (részben vagy egészében) és mely esetekben hiányoznak (részben vagy egészében). Azon szerencsés ügyfeleknél, ahol az értékpapírszámlák szerinti értékpapírok, pénzkövetelések részben vagy egészében megvannak, a közeljövőben várhatják, hogy rendelkezhetnek a különvagyonuk kiadásáról, átvételéről, transzferálásáról másik számlára, stb. Hallani lehet olyan kormányzati törekvésekről, hogy jogszabállyal összemossák a különböző ügyfelek értékpapírjait, és azonos arányban adják ki mindenkinek. Ez a gondolat önmagában is jogellenes, de visszamenőleges alkalmazásuk semmilyen érvvel nem indokolható. Ugyanakkor mostanság egy ilyen jogsérelem csak eggyel növelné, az egyébként elképzelhetetlen jogsértő jogalkotások hosszú sorát. 6.4 Azokban az esetben, ha a zár alá vétel megszűntetését követő egyeztetések eredményeképpen ezek az értékpapírok és pénzeszközök nincsenek meg, úgy a hatályos jogszabályok szerint az ügyfelek kárát a BEVA kell, hogy kártalanítsa megközelítően hatmillió forintig. 5
Ez vonatkozik azokra a Quaestor károsultakra is, akiknek nem voltak kötvényeik és/vagy nem éltek a QKKA kárrendezésével, ahol a kárrendezés fejében az egyéb értékpapír követeléseiket is fel kellett ajánlaniuk. Fontos, hogy abban az esetben, ha az ún. nevesített ügyfélvagyon egy része meg van, úgy irodánk álláspontja szerint azt előbb ki kell adni az érintett ügyfélnek, és a BEVA húszezer euróig terjedő befektetés-védelmi kötelezettsége csak ezt követően indul. Összefoglalva: .. Mivel az ügyfélvagyonok megléte és vagy a BEVA teljesítés feletti résznek kárként való jelentkezésével az értékpapírszámlák esetében csak mostanában szembesülnek vagy szembesültek. A kedvezményes szerződéskötési lehetőséget az elutasító határozatot követő 30. naptári napig mindaddig fenntartjuk, amíg ezt az elindított jogi eljárások lehetővé teszik. Ugyanez vonatkozik mindenkire, akinek a július 10-e előtt benyújtott igényét az elkövetkező időben a kötelezett szervezetek (OBA – BEVA – QKKA – Felszámoló) visszautasítja. A szerződéskötéshez ebben a körben kérni fogjuk az elutasító határozat másolatát. II. QUAESTOR ÉRTÉKPAPÍR-KERESKEDLMI ÉS BEFEKTETÉSI ZRT. 1./ - QUAESTOR FELSZÁMOLÁS Az I/1. pontban kifejtett összegzés megerősítve a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. károsultjainak mindenképpen ajánljuk, hogy a megadott határidőn belül kapcsolódjanak be a felszámolási eljárásba! A felszámoló idézett közleményébe néhány helyen - zárójelek között - kiemelt dőlt betűvel érthetőségi és/vagy figyelemfelhívó bejegyzést tettünk! A felszámoló biztos felhívása szerint a károsultaknak az alábbiak szerint kell eljárniuk: A Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolása 2015. április 22. napján megindult. Az adós társaság felszámolójaként az alábbiakról tájékoztatták a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. "f.a." ügyfeleit teendőikről. Amennyiben Quaestor kötvénye van A Quaestor törvény hatálya alá tartozó ügyfelek, akik a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-vel kötöttek szerződést általában már megkapták az ún. egyenlegközlő igazolásaikat. A kárrendezésre vonatkozó igényüket ezen egyenlegközlő igazolás alapján a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alaphoz történő kérelmük benyújtásával érvényesíthették a 2015. május 6. és 2015. június 5. közötti jogvesztő határidőn belül. A QKKA tevékenységéről az aktuális információkat az alábbi weboldalon lehet követni és/vagy az alaphoz lehet az egyéni kérdésekkel fordulni. http://www.quaestor-karrendezes.bva.hu (Az Alap felé történő kárrendezési kérelem benyújtásától függetlenül a teljes követelés összegét, mint Hitelezői igényt a felszámolónak is el kell küldeni, be kell nyújtani!) A QKKA közleménye szerint, amennyiben az egyenlegközlő igazolással kapcsolatban észrevétele van a károsultaknak – az eltérés okát igazoló dokumentumokkal – a kézhezvételt követő 8 napon belül jelezhetik kizárólag postai úton a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. címére: 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1. em. Kérik, hogy a borítékra írják rá: „Észrevétel Quaestor kötvény”. Visszajelzés hiányában az egyenlegközlőben 6
foglaltak elfogadottnak tekintendőek. Amennyiben valaki nem kapott egyenlegközlő igazolást 2015. május 18. napjáig, úgy azt jelezni kell a
[email protected] e-mail címen, vagy a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. címén (1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1. em.). A tárgyban, illetve a borítékon fel kell tüntetni, hogy „Egyenlegközlő igazolást kérek. Amennyiben értékpapírszámlája, pénzkövetelése van Az aktuális állapotnak megfelelő ügyfél-egyenlegközlőt kaptak az érintettek postai úton. Az egyenlegközlőkkel kapcsolatos esetleges észrevételt az eltérés okát igazoló dokumentumokkal a kézhezvételt követő 8 napon belül jelezhetik az érintettek kizárólag postai úton a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. címére: 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1. em. A borítékra rá kell (kellett) írni: „Észrevétel”. Visszajelzés hiányában az egyenlegközlőben foglaltak elfogadottnak tekintendőek. (Az egyenlegközlőben foglaltak elfogadásától és/vagy annak módosítási felvetésétől függetlenül a károsultként gondolt teljes követelés összegét, mint Hitelezői igényt a felszámolónak is el kell küldeni, be kell nyújtani!) Az értékpapírszámlákról és pénzkövetelésekről – általában az ún. ügyfélvagyonról - az általános fejezetben külön és részletesen írtunk. Hitelezői igény Javasoltuk, hogy a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. "f.a.”-val szemben fennálló hitelezői igényüket mindkét fenti esetben valamennyi fennálló követelésükre - az egyenlegközlő levelekkel kapcsolatban meghatározott határidőtől függetlenül - jelentsék be legkésőbb 2015. június 1-ig kizárólag postai úton a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. címére: 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1. em. A borítékon feltétlenül fel kell tüntetni: „hitelezői igény”. A hitelezői igény bejelentése díjmentes. Formanyomtatvány letölthető a www.psfn.hu” oldalon. Segítő megjegyzéseink: Hitelezői igényként a teljes követelést, azaz az első harmincmillió forintot is magába foglaló összeget kell bejelenteni. Biztonság kedvérét a hitelezői igényt úgy kell postára adni, hogy az június 1-ig igazolhatóan megérkezzen a felszámolóhoz. Megszoktuk, hogy a határidős kikötéseket úgy értelmezzük, hogy elég, ha postai bélyegzőn a határidőn belüli nap szerepel. A folyamatosan változó jogszabályaink ma már a legtöbb esetben a beérkezést várják el határidőn belüli teljesítésnek! Abban az esetben, ha nem érkezik meg az egyenlegközlő, pedig emiatt a leírtak szerint már igazoltan reklamáltak a felszámolónál, a saját adatok alapján június 1-e előtt a hitelezői igényt a felszámoló felé mindenképpen be kell jelenteni. A jogvesztő határidőt nem menti ki a felszámoló mulasztása. A saját adatok később pontosíthatóak lesznek, az egyenlegközlőt később is lehet majd csatolni, de a bejelentkezési határidőt figyelmen kívül hagyása jogvesztéssel jár (járt). 2./ - QUAESTOR KÁROSULTAK KÁRRENDEZÉSI ALAPJA Az Országgyűlés által elfogadott törvény értelmében 2015. május 6-ig a BEVA (Befektetővédelmi Alap) irányítása és működtetése mellett fel kell állnia és a működését is meg kell kezdenie a Quaestor Károsultak kárrendezését biztosító Követeléskezelő Alapnak (továbbiakban: Alap). 7
QUAESTOR KÖTVÉNYEK KÁRRENDEZÉSE A BEVA (Befektető-védelmi Alap) weboldalán - http://www.quaestor-karrendezes.bva.hu/ már letölthető a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához május 6-a és június 5-e között benyújtható kérelem és a kérelem kitöltési útmutatója. Fontos kiemelni, hogy a 2015. évi XXXIX. törvény kizárólag a QUAESTOR kötvények kibocsátásából és értékesítéséből (függetlenül attól, hogy a kötvények engedély alapján vagy engedély nélküli kibocsátásból erednek) származó követelések kárrendezését célozza, azaz az összes egyéb követelésre nem terjed ki. Minden egyéb követelést, annak típusától, jellegétől függően az érintettek döntése szerint a felszámoló felé történő hitelezői igénybejelentéssel (ajánlott) és párhuzamosan is elindítható egyéb jogi eljárás keretében (Pl. társaságunkkal való szerződés mellett) érvényesíthető. Az általunk ajánlott eljárás tekintetében a QUAESTOR kötvények károsultjait két csoportra kell osztani. I. Akiknek a Quaestor kötvényekből származó követeléseik együttes értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg. Amennyiben a követelések együttes összege a harmincmillió forintot nem haladja meg, úgy javasoljuk, hogy feltétlen éljen ezzel a lehetőséggel, még akkor is, ha ez a törvény is rengeteg szakmai, morális és egyéb sebből vérzik. A kérelemben a kötvények azonosításán, darabszámán és névértékén kívül kérik megadni a vásárlásuk idején megfizetett vételárat is. Ez kicsi optimizmussal úgy is értelmezhető, hogy gondolkodnak a tényleges kár megtérítésén (ami a befizetett vételár) és nem a névértéken kívánnak elszámolni, ami a törvényből lenne levezethető, és a többség esetében kevesebb, mint a vásárláskor ráfordított összeg. A törvény egyéb kikötéseinek morális gondolataiból persze az is levezethető, hogy a vásárláskor befizetett összeget azért kérik, mert néhány kötvény esetében a névérték a lejáratkori értéket jelenti, és így akár a hozamot is tartalmazhatja. Ezért az sem kizárt, hogy a kárrendezés folyamatában a névérték és a befizetett összeg közül azzal kívánnak elszámolni, amelyik a kisebb! Mindettől függetlenül, a törvény negatív elemei ellenére is, a harmincmillió forint alatti együttes követeléssel rendelkezők kárát jelentős hányadában megtéríti, egyszerűen lezárható. Minden más eljárás költséges, hosszabb és bizonytalanabb. II. Akiknek a Quaestor kötvényekből származó követeléseik együttes értéke a harmincmillió forintot meghaladja meg. Tanácsadás tekintetében sokkal nehezebb helyzetben vagyunk azon károsultak esetében, akiknek az együttes követelésük meghaladja a harmincmillió forintot! A lehetőségek felvázolása előtt le kell írnunk, hogy megismerve a kérelem formanyomtatványát és a kitöltési útmutató tartalmát, ma már a legnagyobb optimizmusunk, a szakmai felkészültségben való hitünk, a jog alapértékeinek megkérdőjelezhetetlen volta melletti meggyőződésünk ellenére a leírtakból kiolvashatóan, a törvény kétértelműségét a végrehajtásban a joggal összeegyeztethetetlen módon szűntették meg! Így az Alap, a harmincmillió forint kárrendezése feltételeként azt várja el, hogy az eredeti jogosult (károsult) a követelése egészéről mondjon le az Alap javára és a törvény erejénél fogva adja át minden jogát 8
az Alapnak. Ezen feltétel kritikájával – a jelen helyzetben – azért nem szabad részletesen foglalkozni, mert a törvény gyakorlatilag harmincnapos, jogvesztő határidőt tartalmazó ajánlatot tett, amely idő alatt eredményes jogi fellépés a magyar jogrendszeren belül elérhetetlen, így az érintetteknek a jelen feltételek ismeretében kell döntést hozniuk. Ez természetesen nem zárja ki azt, a szakmai hitünk pedig egyenesen megköveteli, hogy az elkövetkező hónapokban a törvény ilyen tartalmú értelmezésének - megsemmisítését kezdeményezzük. A leírtak előre bocsátása mellett az érintettek előtt most három lehetséges döntés áll. Itt is ki kell azonban emelnünk, hogy a választás felelősségét nem tudjuk átvenni a károsultaktól! Kizárólag a véleményünket és javaslatunkat fogalmazzuk meg, de előzetesen kizárjuk minden olyan felvetés jogszerűségét, amely a későbbiekben - az általunk javasoltak alapján hozott saját döntés -, és a később megismerhetővé váló legjobb döntés közötti kár felelősségét vetné fel az irányunkban. A három út: II/1./ Tudomásul lehet venni az Alap elvárását és elfogadni a törvény által biztosított lehetőséget, mely szerint a károsult aláírja a kérelmet, benne a nyilatkozattal és lemond az Alap javára a harmincmillió forint feletti követelés érvényesítéséről és nem tesz további jogi lépéseket. Ez a döntés véleményünk szerint ott jöhet szóba (bár általunk ott sem ajánlott) ahol a teljes követelés összege csak nagyon kis mértékben haladja meg a harmincmillió forintot. Mi számukra azt ajánljuk, hogy a kérelem aláírása és beadása - ami egyben a nyilatkozatot is magába foglalja – valamint a harmincmillió forint átvétele után, mégis adjon megbízást a harmincmillió forint feletti követelés érvényesítésére oly módon, hogy kérje a nyilatkozat e kitételének jogsértő volta miatti megsemmisítését. Irodánk egy ilyen tartalmú megbízás befogadását, az általános szerződéses feltételek mellett vállalja! A döntés következménye és egyben kockázata: … A későbbi jogi eljárások bizonyítják, hogy lehetséges lett volna a harmincmillió forint feletti kár érvényesíthetősége, de a magyar jogrendszer általános elvei szerint, a kártérítést jogi úton csak annak ítélik meg, aki kára megtérítését jogi eljárásban kezdeményezte. Az eljárások elhúzódása okán a követelésének jogalapja elévülhet, azaz az elévülési időn túl, már nem tud csatlakozni jogi eljáráshoz. Mégis érthető, ha az érintettek egy köre, tekintettel a harmincmillió forint feletti összeg kisebb mértékére, szeretné véglegesen lezárni ezt a jogvitát, és tudomásul venni a fennmaradó kár „elszenvedését”. II/2./ A második lehetséges út első lépései megegyeznek az 1. pontban felvázolttal. Ez esetben is el kell fogadni az Alap elvárását, azaz el kell fogadni a törvény által biztosított lehetőséget, mely szerint a károsult aláírja a kérelmet, benne a nyilatkozattal és lemond az Alap javára a harmincmillió forint feletti követelés érvényesítéséről. A különbség két döntés között abban van, hogy a kárrendezés tényleges végbemenetelét, a harmincmillió forint tényleges jóváírását, pénzügyi rendezését követően, a kérelem aláírása ellenére megbízást ad a harmincmillió feletti követelés érvényesítésére, a kérelem és a törvény e kitételeinek érvénytelenítésére. Irodánk egy ilyen tartalmú megbízás befogadását, az általános szerződéses feltételek mellett vállalja! Ez a megoldás leginkább abban a körben ajánlható, ahol a teljes követelés ugyan jelentősen nagyobb, mint harmincmillió forint, de nem többszöröse annak! A döntés kockázata: … Előfordulhat az az esett ugyanis (szakmai hitünk szerint, ezt 9
valószínűsítjük, de nem garantálhatjuk), hogy társaságunk jogi úton eléri a károsultak teljes kárának – összeghatár nélküli – megtérítését. Az azonban nem zárható ki (bár ennek sem szabadna megtörténnie), hogy a bíróság jogerős ítélete a jogosultak köréből kizárhatja azon megbízóinkat, akik éltek az Alap felajánlásával, és elfogadták annak feltételeit, mely szerint ők valamennyi további jogukról lemondtak, és a „lemondatás” törvénysértő voltának igazolását nem sikerül az ítéletben elérnünk. Nem lehet ugyanis kizárni, hogy a bíróság, az Alkotmánybíróság és/vagy a nemzetközi jogorvoslat egyike sem tartja jogszerűtlennek ezt az eljárást, és a törvény e kitételeit nem ítélik sem más jogszabályokkal összeegyeztethetetlennek, sem kényszerítésnek, stb. Ebben az esetben a harmincmillió feletti részt nem sikerül érvényesíteni, pedig abban az esetben, ha a károsult nem fogadja el az Alap ajánlatát, úgy a teljes követelése megtérülhetett volna. Amennyiben a harmincmillió feletti összeg jelentősen, de nem többszörösen haladja meg a harmincmillió forintot, úgy talán ez a javasolható megoldás, mert szakmai véleményünk szerint kifejezetten jogsértőek a törvény ide vonatkozó kitételei, azaz elérhető az ellentételezés nélküli fedezet elvonásának megsemmisítése. II/3./ Nagy felelősség a harmadik út melletti döntés meghozatala annak ellenére, hogy meggyőződésünk (szakmai véleményünk) szerint eredményesen tudunk majd fellépni a teljes követelés megtéríttetése érdekében. A harmadik út természetesen azt jelenti, hogy az érintett károsultak elutasítják annak elfogadását, hogy a harmincmillió forint feletti követeléseiket is átengedjék az Alap részére, mivel az számukra rendkívül méltánytalan lenne. Fontos annak előre bocsátása, hogy ez esetben is javasoljuk a kérelem benyújtását azzal, hogy a kérelem 3. pontjában, a felsorolást követően írják oda, hogy; „A felsorolt kötvények együttes értékéből kizárólag harmincmillió forint összeghatárig ajánlom fel a kárrendezés ellenértékeként a kötvényeimet.” Az ötödik pontjában, a kipontozott sorokba is írják be, hogy; „kérem a kárrendezésre való jogosultságom vizsgálatát az alábbi okra tekintettel, hogy a kérelem 3. pontjában felsorolt kötvényeim együttes értékéből, a jelen kárrendezés fedezeteként kizárólag harmincmillió forint összeghatárig ajánlom fel a kötvényeimet, az e feletti kötvények tekintetében a követelésem megtartása okán jogfenntartással élek.” Ez a megoldás szinte biztosan a kérelem elutasítását vonja majd maga után, de az elutasító döntésre a későbbi jogi eljárásban szükség lesz! A jogosultaknak ugyanis bizonyítani kell, hogy Ők mindent megtettek annak érdekében, hogy a kárenyhítésben részesüljenek, de a törvénysértő kitételnek nem tehettek eleget. Irodánk egy ilyen tartalmú megbízás befogadását, az általános szerződéses feltételek mellett vállalja! A döntés kockázata: … Előfordulhat az az esett ugyanis (szakmai hitünk szerint, ennek nem szabadna bekövetkeznie, de nem zárhatjuk ki), hogy társaságunk jogi úton mégsem lesz képes elérni a károsultak teljes kárának – összeghatár nélküli – megtérítését. Ebben az esetben - a jogi eljárásban - nem kell kimondatni a harmincmillió feletti követelés jogszerűtlen voltát, hiszen az érintett nem mondott le a követeléséről, de egy nem várt sikertelen eljárássorozat végén már nem lesz lehetősége a harmincmillió forint elfogadására, mert az Alap felé beadandó kérelem benyújtásának jogvesztő határideje van. Ez az eljárás tehát kizárja, hogy a joglemondás miatt maradjon el a teljes kártérítés, ugyanakkor veszélyezteti, hogy egy nem várt 10
pervesztés esetén legalább az első harmincmillió forint megtérüljön. FONTOS kiegészítés a harmadik úthoz: … Amennyiben mi most jól látjuk az eljárás jogelveit, úgy a harmadik út választása esetén is lehetőség van a BEVA felé történő kártérítési igény benyújtására megközelítően hatmillió forint erejéig, mert a BEVA esetében a követelés biztosítékaként csak a hatmillió forint átengedését várja el a törvény a BEVA részére. Tudjuk, hogy most nehéz döntés előtt álltak a harmincmillió forint feletti követeléssel rendelkező károsultak, de ezt a döntést helyettük más nem tudta felelősen meghozni. Szakmai kifejtésünk kizárólag a döntést segítő szándékkal készült. AZ ELTÉRŐ KÖTVÉNYEK ELTÉRŐ ÉRTÉKELÉSE! Nem oldja fel a törvény a kötvények értékének meghatározásakor az eltérő szemléletet, azaz leegyszerűsítve például a diszkont kötvények tulajdonosait az értékelés előnyösen érinti, míg a változó kamatozású kötvények tulajdonosai a kamatot elbukják. Legrosszabbul a fix kamatozású kötvénytulajdonosok járnak, mert ők valószínűleg a befektetett összeget sem kapják meg, bár mint jeleztük a kérvényben az Alap rákérdez a vásárlás összegére! Az érintetteknek önmaguknak kell eldönteniük, hogy ezt a feltételt elfogadják vagy sem. Fontos annak megemlítése, hogy az országgyűlés által felállításra kerülő Alap vállalási szabályai egy mesterségesen kidolgozott „ajánlat” az érintettek felé, amit az érintett kör nem köteles elfogadni, azaz önmaga dönthet arról, hogy elfogadja vagy sem. Így bár igaz, hogy ez az értékelési előírás álláspontunk szerint is igazságtalan, morálisan elfogadhatatlan és szakszerűtlen is, de az egyoldalú ajánlat okán nem minden eleme (például a kötvények értékelése sem az) feltétlenül jogszerűtlen. A kötvények értékelésének jogszerűtlenség mellett is tudnánk érvelni, de nem biztos, hogy eredményesen, mert bár aránytalan, de nem szélsőségesen. Természetesen egy egyoldalú ajánlatban sem megengedett a súlyosan törvénysértő ajánlati elem (ilyen a kártérítéssel le nem fedett – harmincmillió forint feletti követelés biztosítékának elvonása). MI TÖRTÉNIK, HA KIDERÜL, HOGY A TÖRVÉNYNEK VANNAK ALKOTMÁNYELLENES KIKÖTÉSEI? Álláspontunk szerint például akkor is teljesíteni fogják a károsultak felé a törvényben vállaltakat, ha például a bankok, pénzügyi szolgáltatók a rájuk kirótt teher jogszerűtlen volta (ez vélhetőleg így is van) miatt beperlik az államot vagy alkotmánybírósághoz fordulnak (szerintünk eredményesen). Az Alkotmány ugyanis egészen biztosan nem tiltja, hogy az állam segítsen egy károsulti közösségen! Így a törvény egészét az Alkotmánybíróság nem fogja hatályon kívül helyezni! Jogilag csak az lehet kétséges, hogy a segítséget közvetlenül az államnak kell-e finanszíroznia vagy azt az elfogadott törvény szellemisége szerint ráterhelheti egy vállalkozói csoportra. Ha nem, akkor vagy az állam fog közvetlenül teljesíteni, vagy ami valószínűbb, hogy az addigra már teljesítésre kötelezett piaci szereplőknek az állam köteles visszatéríti a kifizetéseiket, átvállalni a QKKA fizetőképessége okán felvett hiteleket, stb. KITŐL VÁSÁROLTAM A KÖTVÉNYEMET! A Quaestor Károsultak kárrendezésére létrehozott Alap törvényi szabályozása szerint nincsen jelentősége annak, hogy a kötvényt a károsult kitől, kinek a közreműködésével vásárolta meg.
1 . § (1) A törvény hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató 11
Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a QUAESTOR Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy a jogügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesedésbe ment-e. MI LESZ AZOKKAL, AKIKET MÉGIS ELUTASÍT AZ ALAP! Ha mégis marad olyan érintett, akinek kérelmét az Alap bármely okból (ideértve a törvény 3§ (b) pontja szerint által kizártak körét is, ha nem vettek részt a bűncselekményben, nem volt róla tudomásuk és/vagy nem volt közvetlen munkaköri kötelezettségük a társaság tevékenységének ellenőrzése), Irodánk az Ő esetükben is vállalja a káruk teljes megtéríttetését az Alapról szóló törvénytől eltérő jogi úton! 3§ b) ha annak jogosultja a Tpt. 215. § (1) bekezdésében felsorolt személy vagy szervezet, vagy a kibocsátó, lejegyző gazdasági társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, valamint a kötvényértékesítésben függő ügynökként vagy más módon közreműködő vállalkozás, ezzel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, továbbá mindezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója. A törvény nem a szűkebb értelembe vett közeli hozzátartozó fogalmat használja, hanem az ennél is tágabb kört nevesítő hozzátartozó kifejezést, amelybe beletartoznak az egyéb hozzátartozók is. Segítségül: Hozzátartozónak minősül a törvény értelmében: a közeli hozzátartozók (a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér) valamint az egyéb hozzátartozók (az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a testvér házastársa). Álláspontunk szerint a törvény 3§ (b) pontja olyan széles kört nevesít, amely már a megkülönböztetés törvényi tilalma alá esik, és a törvény az Ő kizárásukat nem indokolja, ezért egy jogi eljárás során az Ő érdekeik képviselhetőek és érvényesíthetőek, ha az ellenérdekű fél nem tudja igazolni, hogy aktív szerepük volt a bűncselekmények elkövetésében vagy munkaköri kötelezettségük lett volna a visszaélések feltárása. Álláspontunk szerint a törvény 3§ (a) pontja szerinti kör esetében – különösen a közeli hozzátartozók körében – a jogalkotó, bár a törvényben elmulasztotta indokolni a kizárásukat, de azt az eljárás folyamatában vagy a törvény módosításával képes lehet pótolni. Ebben a körben – a hozzátartozók esetében – megkísérelhetjük a képviseletet, de kizárólag a csatlakozók kockázatára és azon nyilatkozatuk mellett, hogy esetükben tájékozattuk Őket arról, hogy a kárrendezési esélyük igen alacsony. A vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgálók, házastársaik, élettársaik és gyermekeik képviseletét nem vállaljuk. 3./ - QKKA 2015. JÚLIUS 6-I KÖZLEMÉNYE Július 6-án 18 óra után a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QKKA) közleményben tette közzé az online felületén, hogy az Alap nevében eljáró BEVA húszezer euróig (k. hatmillió forint) megkezdi a Quaestor kötvényesek kártalanítását. http://www.quaestor-karrendezes.bva.hu Ez elvben jó hír lenne az érintetteknek, ha az Alap közleményének utolsó bekezdése nem arról tájékoztatna, hogy az e feletti jogszerű követeléseknek a harmincmillió forintig terjedő részét az 12
Alap mögött kötelezett pénzintézetek alkotmánybírósági keresetének eldöntéséig az Alap „időben eltolódva tudja teljesíteni”. Határozott jogi észrevételünk, véleményünk: Egy alkotmánybírósági eljárás léte (jelenleg még csak beadvány) a hatályos törvények szerint nincsen kihatással (Például halasztó hatállyal) egy hatályos törvény végrehajtására, az abban foglalt határidőkre, stb. Az alkotmánybírósági beadványra hivatkozva egyetlen szervezet sem jogosult egy hatályban lévő törvény végrehajtását felfüggeszteni. Ez vonatkozik a QKKA, a BEVA, a közleményben nevesített MNB és a kormány valamennyi szervezetének törvényi kötelezettségére is! Ez a jogértelmezés nem a magyar jogrend sajátossága, hanem általános érvényű itthon és minden jogállamban. Reméljük, hogy ez Magyarországon is rövid időn belül nyilvánvalóvá válik az érintetteknek, és érvényesülni tud a jogbiztonság alkotmányos elve. Lehetséges jogi lépések: 3.1./ Irodánk, a vele szerződésben álló ügyfelei érdekében néhány napon belül megteszi az első jogi lépéseit annak érdekében, hogy a hatályos jogrend partnerei számára minél gyorsabban érvényesüljön. 3.2./ Irodánk az érintettek számára megnyitja annak a lehetőségét, hogy az eredeti szerződéses ajánlatban foglalt feltételek mellett megbízzák irodánkat a húszezer euró (mintegy hatmillió forint feletti) követelésük érvényesítésére abban a körben, akik eddig okkal hihették, hogy nincsen szükségünk jogi képviseletre, mert a jogszerű követelésüket a törvény erejénél fogva rendezik a számukra. Kötelességünk felhívni az érintettek figyelmét arra, hogy a hatályos jog helyes értelmezése esetén a követelésük jogi képviselet nélkül is rendeződhet, akár az érintettek „jobb belátása” okán, akár az Alkotmánybíróság döntése következtében. Ugyanakkor, mint arra a közlemény is utal, az QKKA értelmezése szerint okkal és jogszerűen „késlelteti” a kifizetéseket, sőt álláspontja szerint a kötelezettsége akár módosulhat is „az Alkotmánybíróság döntésének és – ennek fényében – az esetlegesen szükségessé váló jogszabályi változások ismeretében”. Irodánk ugyanakkor kizárólag az egyes konkrét megbízások alapján jogosult, az irodánkat megbízók nevében fellépni, konkrét kérelmeket, keresetet, jogi felszólamlást megfogalmazni. Így irodánk csak azon érintettek nevében járhat el, akikkel megbízási szerződést kötött, mely értelemszerűen a szerződésben foglalt díjak vállalását is jelenti partnereinktől. A bíráskodási szünetre is tekintettel e körben a kedvezményes szerződéskötési határidőt irodánk augusztus 10-ig biztosítja az érintetteknek. A jogi eljárást (peresítés előtti egyeztetés, felszólítást) azonban terveink szerint már a július 13-i a héten megkezdi, így a gyors csatlakozás akár előnnyel is járhat az érintetteknek. Irodánk szerződéses ajánlatot kizárólag az iroda weboldalán tett regisztrációt követően küld az érintetteknek. A regisztráció továbbra sem kötelez szerződéskötésre és továbbra is térítésnetes. 3.3./ Mindenki számára fennáll annak is a lehetősége, hogy jogi képviselet nélkül, mint érintett közvetlenül éljen felszólítással a QKKA felé, felszólítva a törvényes kötelezettségének haladéktalan teljesítésére. 3.4./ Az irodánkkal szerződő - harmincmillió feletti követeléssel rendelkező – szerződött partnereinknek, ha a peresítésig nem rendeződik a hat és a harmincmillió forinti közötti követelésük teljesítése, vagy attól az QKKA véglegesen eláll, változatlan szerződéses feltételek 13
mellett tesszük lehetővé a szerződéses követelésük megemelését huszonnégymillió forinttal.
III.
HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR ZRT /BIZTONSÁG TRADE KFT./
1./ - BIZTONSÁG TRADE KFT: Minden más kérdést megelőzően szeretnénk azon álláspontunkat megerősíteni, hogy Irodánk a Hungária Értékpapír Zrt. károsult ügyfelének tekinti – és ezért vállalja képviseletüket - a Hungária Értékpapír Zrt. irodáiban és munkatársai által „közvetített” álláspontunk szerint értékesített egyszerűsített kölcsönszerződések érintettjeit. Jogi álláspontunk szerint minden szerződés tényleges státuszát, függetlenül annak az aláíró felek általi elnevezésétől, annak valós tartalma, a szerződéskötés célja, a tényleges felhasználása, a szerződésben szereplő kötelmek és szolgáltatások megvalósulása és/vagy az attól eltérő tényleges gazdasági és jogi folyamatainak egésze szerint kell megítélni. Egy pénzügyi szolgáltató irodáiban értékesített – kötvénynek elnevezett -, de valóságban nem létező kötvény és/vagy egy kölcsönszerződésnek nevezett, de a kölcsönszerződés formai és tartalmi követelményeinek, annak legfontosabb elemeit tekintve meg nem felelő, majd a tényleges gazdasági cselekmények tekintetében is attól mindenben eltérő pénzügyi tranzakció között semmilyen érdemi különbség nincsen. Jogi státuszát tekintve mindkét cselekmény azonos! Érdemi jelentőséggel nem bír, de megadjuk, hogy jelenleg a Biztonság Trade Kft. (Cg. 13-09083618) esetében 2015.04.02-i biztosítási intézkedésként a társaság üzletrészeit zár alá vették, melynek tényét 2015. április 23-án tették közzé a cégközlönyben. 2./ - HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR ZRT. FELSZÁMOLÁSA A Fővárosi Törvényszék 6.Fpk .01-15-001638/5. sz. végzésében rendelte el a társaság felszámolását. A felszámolás közzétételének időpontja, ami egyben a felszámolás kezdő időpontja is, 2015. április 22. A hitelezői igénybejelentést a Hungária Értékpapír Zrt. minden károsultja számára a követelésük teljes összegében ajánljuk, mert ez esetben is igaz, hogy a hitelezői igénybejelentésnek nincsen költsége. Nagyon fontos kiegészítő javaslat, hogy a Biztonság Trade Kft. kölcsönszerződés károsultjai is tekintsék magukat a Hungária Értékpapír Zrt. károsultjainak és akkor is adják be a teljes követelésüket igénybejelentésként, ha azt a felszámoló – mint azt a közleményében hangsúlyozza is – szinte biztosan elutasítja majd. Az esetleges elutasítás alapját fogja képezni a jogi eljárásainknak. A cég adatai: HUNGÁRIA Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi ZRt. „FA” (Cg.13-10-040494, adószáma: 12220229-1-13). A felszámolóbiztos neve: Varsányi Kitti Erika. A Társaság felszámolóbiztosának adatai: Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Székhely: H-1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. I. emelet). Fontos: tértivevényes ajánlott levélben célszerű postázni az igénybejelentést és az igazolásokat, szerződéseket. A hitelezői igénybejelentéshez másolatban szükséges csatolni a számlaszerződést az értékpapír- és ügyfélszámla vezetéséről. Hitelezői igénybejelentéshez formanyomtatvány a www.psfn.hu honlapról tölthető le. Pontos weboldali link: 14
http://www.psfn.hu/Letoltesek/hitigeny_minta_Hungaria.pdf hitelezői igény bejelentési határidő: 2015.04.22.-től számított 40 nap, 2015.06.01. Amennyiben a felszámolási eljárást megelőzően esetlegesen megküldték bejelentésüket, úgy azt ismételten meg kell tenni, mivel a korábban megküldött, nyilván nem a kijelölt felszámolónak címzett bejelentés nem minősül igénybejelentésnek. A hitelezői igénybejelentéskor fizetendő díj nincs, ezt rögzíti a befektetési vállalkozásokról szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 132. § (2) bekezdése. A HUNGÁRIA Értékpapír felszámolójának hirdetménye:
Befektetési
és
Értékpapírkereskedelmi
ZRt.
„FA”
„A Fővárosi Törvényszék elrendelte a HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt felszámolását, és felszámolóként a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki. A felszámolást elrendelő végzés közzétételének napja 2015. április 22., amely egyúttal a felszámolás kezdő időpontja. Az adós társaság felszámolójaként az alábbiakról tájékoztatjuk a HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Zrt. "f.a." ügyfeleit teendőikről. Mindazon ügyfelünk részére, aki a felügyeleti eljárás alatt egyenlegközlőt kapott és nem jelzett vissza az HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Zrt. részére, hamarosan az aktuális állapotnak megfelelően ismételt ügyfél-egyenlegközlőt küldünk postai úton. Az egyenlegközlőkkel kapcsolatos esetleges észrevételeiket az eltérés okát igazoló dokumentumokkal a kézhezvételt követő 8 napon belül jelezhetik kizárólag postai úton a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. címére: 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. Kérjük, hogy a borítékra írja rá: „HUNGÁRIA Észrevétel”. Visszajelzés hiányában az egyenlegközlőben foglaltak elfogadottnak tekintendőek. Hitelezői igénybejelentés Amennyiben a Hungária Értékpapír Zrt. „f.a.”-val szemben bárminemű követelése áll fenn, minden esetben hitelezői igényt kell bejelenteni a fent megjelölt egyeztetőlevélben meghatározott határidőtől függetlenül. A hitelezői igénybejelentés postára adásának határideje 2015. június 1., így igényük határidőn belül bejelentett igényként kerül nyilvántartásba vételre. Amennyiben a hitelező a fenti határidőt elmulasztja, úgy a felszámolás közzétételétől számított 180 napon belül van további lehetősége követelésének bejelentésére. A 180 napos bejelentési határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, azon túli igény befogadásra lehetőség nincs. A hitelezői igénybejelentés díjmentes, melyhez formanyomtatvány a www.psfn.hu honlapról letölthető. Kérjük, hogy a borítékon tüntesse fel: „HUNGÁRIA hitelezői igénybejelentés”. A hitelezői igénybejelentéshez másolatban szükséges csatolni a számlaszerződést az értékpapírés ügyfélszámla vezetéséről. Ezúton kérjük mindazon ügyfeleinket, hogy amennyiben a felszámolási eljárást megelőzően esetlegesen megküldték bejelentésüket, úgy azt ismételten tegyék meg, mivel a korábban megküldött bejelentés nem minősül hitelezői igénybejelentésnek. A Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: BEVA) által nyújtott kártalanítás A BEVA által nyújtott kártalanítást a Tőkepiaci törvény szabályozza. A kártalanítás alapját az ügyfélnek a HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Zrt. "f.a.”-nél fennálló és ki nem adott eszközök 15
utáni követelése képezi. A BEVA kártalanítással kapcsolatos bejelentésekről, valamint a kártalanítás folyamatáról bővebb tájékoztatás a www.bva.hu internetes oldalon található. Az igény bejelentő lapot is a www.psfn.hu/Letoltesek/hitigeny_minta_Hungaria.pdf töltheti le.” IV.
BUDA-CASH BRÓKERHÁZ ZRT.
1./ - BUDA-CASH BRÓKERHÁZ ZRT. FELSZÁMOLÁSA Az I/1. pontban kifejtett összegzés megerősítve a Buda-Cash Brókerház ZRt. f.a. károsultjainak már korábban is ajánlottuk, hogy a megadott határidőn belül – ami sajnos április 14-én már lejárt - kapcsolódjanak be a felszámolási eljárásba! Fontos tudni, hogy a felszámolás közzétételétől (2015. március 5.) számított 180 napon belül van még további lehetősége követelés bejelentésére. Javasoljuk, hogy ezt a határidőt ne várják ki, hanem a lehető legrövidebb időn belül tegyék meg a hitelezői igénybejelentésüket. A 180 napos bejelentési határidő elmulasztása viszont végleges jogvesztéssel jár, azon túli igény befogadásra törvényes lehetőség már nem lesz! A Buda-Cash Brókerház ZRt. f.a. elszámolását a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. felszámoló biztosa végzi. A felszámoló székhelye a közelmúltban megváltozott, de mind az új címre (H-1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.) vagy a régi címre (H-1071 Budapest, Damjanich u. 11-15.) küldött igénybejelentések megérkeznek a felszámolóhoz, mivel a Magyar Postával kötött szerződés alapján a leveleket átirányítják az új székhely címére. Jó tudni, hogy az igénybejelentés a Buda-Cash címére is feladható. A hitelezői igények bejelentésére használható nyomtatványminta megtalálható a Buda-Cash Zrt. honlapján. Link: www.budacash.hu/content/media/www/mediastore/2/2426/6713/hitelezoi-igenybejelentesminta.pdf A március 4-i követelésállomány egyenlegének egyeztetésére nyitva álló határidő április 24-én járt le. Ezt követően a felszámoló a követelés egyenlegét elfogadottnak tekinti, és csak kivételes esetekben van mód annak módosítására. 2./ BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP Irodánk mindenképpen ajánlja, hogy a Buda-Cash Brókerház ZRt. f.a. károsult ügyfelei a felszámolón túl, a Befektető-védelmi Alaphoz (BEVA) is nyújtsák be a kártalanítási igényüket. Ennek határideje 2015. március 27-től számítva egy év, azonban semmiképpen nem javasoljuk az igénybejelentés elhúzását. Az igény (követelés) bejelentéséhez használható nyomtatványminta az alábbi link segítségével tölthető le. http://budacash.bva.hu/uploads/igenybejelento_lap_kartalanitas_irant.pdf A BEVA, a bejelentett követelések érdemi elbírálást akkor tudja megkezdeni, ha a Buda-Cash felszámolójától megkapja a kártalanítás megállapításához szükséges adatokat. A felszámoló jelenleg az ügyfélköveteléseket egyezteti az ügyfelekkel és felméri a meglévő és kiadható ügyfélvagyont. Mivel a Buda-Cash Brókerház ZRt. f.a. társaság tevékenységével kapcsolatosan bűnügyi vizsgálat is folyik, a Buda-Cash Brókerház ZRt. f.a. teljes vagyona 16
bűnügyi zár alatt áll, azzal a felszámoló nem tud rendelkezni, így az ügyfélvagyon felmérése és/vagy az ügyfélvagyon részét nem képező vagyoni elemek (Például értékpapírszámla követelések) kiadása a felszámoló szerint jelenleg nem lehetséges. Mint azt korábban leírtuk, a hatályos jogszabály ilyen bejelentést a felszámoló részére nem enged meg, ezért javasoltuk a felszámoló felszólítását az ügyfélvagyon kiadására és/vagy az ügyfélvagyonnak a jogtalan bűnügyi zárban tartásának megszűntetése érdekében történő kötelező fellépésére. Mások mellett az irodánk eljárásának is köszönhetően, a bűnügyi zár korábbi elrendelése feloldásra került. Információink szerint a mai napig teljes körben az ügyfelekkel történő követelés (igény) egyeztetése sem zárult le.
P and P Gazdasági Tanácsadó Kft. Jogsegély titkárság
17
