KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú környezetvédelmi hatóság 1072 BUDAPEST, NAGYDIÓFA U. 10–12. T ELEFON : 478-44-00. T ELEFAX : 478-45-20. Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Szám: 5316-25/04 Előadó: Skót Béla Szakértők: Szabó Lászlóné Török Edit Tóthné Meszlényi Ágota
Ü g yf él s zo l gá la t: h ét fő n, sz er d á n 9 0 0 – 1 6 0 0 ó r á i g, kedden, csütörtökön, pénteken 900–1200 óráig.
Tárgy: A Duna Dráva Cement Kft. KF: 37404/03 sz. egységes környezethasználati engedélyének módosítása.
HATÁROZAT
A Duna Dráva Cement Kft. (2600 Vác, Kőhídparti dűlő 2.) Váci Cementgyárának KF: 37404/03 sz. kiadott egységes környezethasználati engedélyét
módosítom,
az alábbiak szerint: A módosító határozat külön, az engedélytől eltérő szerkezetű önálló határozat, de jelen módosító határozat előírásait minden olyan esetben, amikor a módosító határozat nem mondja ki kifejezetten, hogy a KF: 37404/03 sz. engedély szövegét felülírja, az engedély vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell értelmezni.
I.)
Az ártalmatlanításra kerülő veszélyes és nem veszélyes hulladékok körének kibővítése: I.A) Részletes hatásvizsgálat lefolytatása után együttégetéssel történő ártalmatlanításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok: CEMIX fantázianév (főkomponens EWC 05 01 03* - tartályfenék iszapok) alatt szereplő, együttégetéssel történő ártalmatlanításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok: EWC 01 05 05* olajtartalmú fúróiszapok és hulladékok EWC 03 01 01 fakéreg és parafahulladék EWC 03 01 04* veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok EWC 03 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok EWC 05 01 03* tartályfenék iszapok EWC 05 01 06* üzem, vagy a berendezések karbantartásából származó iszapok EWC 05 01 07* savas kátrányok EWC 05 01 08* egyéb kátrányok 1
EWC 05 01 12* EWC 05 01 15* EWC 05 01 17 EWC 05 01 99 EWC 05 06 01* EWC 05 06 03* EWC 05 06 99 EWC 07 01 08* EWC 07 01 99 EWC 07 07 10* EWC 10 02 01 EWC 13 05 01* EWC 13 05 02* EWC 13 05 06* EWC 16 07 18* EWC 16 07 99 EWC 17 03 01* EWC 17 03 02 EWC 17 03 03* EWC 17 05 03* EWC 17 05 05* EWC 19 08 02 EWC 19 08 10* EWC 19 08 99 EWC 19 11 01* EWC 19 11 02* EWC 19 12 01 EWC 20 01 01 Összesen:
savas olajok elhasznált derítőföld bitumen közelebbről nem meghatározott hulladékok savas kátrányok egyéb kátrányfélék közelebbről nem meghatározott hulladékok (csak olajszármazékkal szennyezettek) egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok közelebbről nem meghatározott hulladékok (csak olajszármazékkal szennyezettek) egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) salak kezeléséből származó hulladékok homokfogóból és olaj- víz szeparátorokból származó szilárd anyagok olaj- vízszeparátorokból származó iszapok olaj- vízszeparátorokból származó olaj olajat tartalmazó hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01*-től szénkátrány és kátránytermékek veszélyes anyagokat (csak olajszármazékot) tartalmazó (kizárólag) föld veszélyes anyagokat (csak olajszármazékot) tartalmazó kotrási meddő homokfogóból származó hulaldékok olaj- víz elvásztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09-től olaj- vízszeparátorokból származó olaj (csak olajszármazékkal szennyezettek) elhasznált agyag szűrők savas kátrányok papír és karton papír és karton 50.000 t/év
FARO fantázianév (EWC 13 02 05* - ásványolaj alapú, klórvegyületeket nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok) alatt szereplő, együttégetéssel történő ártalmatlanításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok: EWC 05 01 05* kiömlő olaj EWC 13 01 05* klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulziók EWC 13 01 10* klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok EWC 13 01 13* egyéb hidraulika olajok EWC 13 02 05* ásványolaj alapú, klórvegyületeket nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok 2
EWC 13 02 06* EWC 13 02 08* EWC 13 03 10* EWC 13 04 02*
szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok egyéb szigetelő és hő transzmissziós olajok kikötői olaj- és homokfogóból származó olajtartalmú hulladékok EWC 13 07 01* tüzelőolaj és dízelolaj EWC 13 08 02* egyéb emulziók EWC 13 08 99* közelebbről nem meghatározott hulladékok (csak olajszármazékkal szennyezettek) Összesen: 14400 t/év MUMIX fantázianév (EWC 15 01 06 – egyéb, kevert csomagolási hulladékok) alatt szereplő, együttégetéssel történő ártalmatlanításra engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok: EWC 07 02 13 EWC 15 01 01 EWC 15 01 02 EWC 16 01 19 EWC 19 12 04 Összesen:
hulladék műanyagok papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok műanyagok műanyag és gumi 14400 t/év
I.B) Részletes hatásvizsgálat lefolytatása nélkül együttégetéssel történő hasznosítására engedélyezhető mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékok: EWC 19 08 05
Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok EWC 19 08 12 Ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, melyek különböznek a 19 08 11-től EWC 19 08 14 Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 13-tól EWC 16 01 03 Termékként tovább nem használható gumiabroncsok EWC 15 01 03 Fa csomagolási hulladék EWC 02 01 03 Hulladékká vált növényi szövetek EWC 02 01 07 Erdőgazdálkodási hulladékok EWC 03 01 05 Faforgács, fűrészárú, deszka, funér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-től EWC 17 02 01 Fa EWC 19 12 07 Fa, amely különbözik a 19 12 06-tól EWC 03 01 04* Veszélyes anyagokat tartalmazó faforgács, fűrészáru, deszka, funér, falemez, darabolási hulladékok EWC 17 02 04* veszélyes anyagokat tartalmazó, vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa, kivéve a veszélyes anyagokat tartalmazó üveg- és a műanyag hulladékokat EWC 19 12 06* Veszélyes anyagokat tartalmazó fa Összesen:
12000 t/év 3000 t/év 500 t/év 15.500 t/év 2000 t/év 3000 t/év 2000 t/év 1000 t/év
5000 t/év 2500 t/év 600 t/év
1000 t/év
311 t/év 48411 t/év 3
-
A jelen pont alatt szereplő veszélyes és nem veszélyes hulladékok együttégetésre csak maximum kevesebb mint 50 t/nap hulladék összmennyiség esetén kerülhetnek (az engedélyezett 48111 t/év körből együttégetésre maximum 18250 t/év kerülhet, de ez a mennyiség csökken CEMIX, MUMIX vagy FARO felhasználása esetén).
-
A Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás külön engedélyében szereplő húsliszt is hulladéknak minősül, az együttégetés során figyelembe kell venni a beadagolt mennyiség részeként.
I.C) Az együttégetésre kerülő veszélyes és nem veszélyes hulladékok körének bővüléséből eredő változások az elérhető legjobb technikában: A CEMIX fantázianév alatt szereplő veszélyes és nem veszélyes hulladékok beszállítása közúton történik, elhelyezésükre egy kifejezetten erre a célra létesített fedett, ún. „CEMIX-sátor” elnevezésű Graboplast silóban kerül sor. A beadagolás fedett szalagrendszeren folyik, a szalagra egy homlokrakodó tölti be a keveréket. A FARO fantázianevű veszélyes és nem veszélyes hulladékok beszállítása közúton történik, elhelyezésükre egy 100 m3-es állóhengeres, acélszerkezetű tároló tartályban kerül sor, beadagolásuk szivattyúrendszeren keresztül biztosított. A MUMIX fantázianéven említett hulladékok beszállítása közúton történik, betárolásra egy mozgóplatós közúti szállítóeszközön kerülnek, beadagolásuk a mozgó plató előtolásával, illetve megszívott légterű gyűjtő-kihordó berendezéssel lehetséges. A szennyvíz iszapokat közúton fogadják, jellegüknek megfelelően kialakított, előírásszerű tárolóban kerülnek elhelyezésre, együttégetésre homlokrakodó rakja a csigás ürítésű feladógaratba, ahonnan szabályozott fordulatszámú csiga adagolja egy zárt felhordó szalagra, így az alapanyagként felhasznált acélsalakkővel jutnak a kemencébe. A használt gumiabroncsok fogadása szintén közúton történik Tárolásukra megfelelően kialakított tárolócsarnok áll rendelkezésre. A lerakott veszélyes és nem veszélyes hulladékot homlokrakodó rakja a mechanikus ürítésű feladógaratba. A garatból szabályozott fordulatszámú feladórendszer adagolja a zárt, mérlegelt felhordó szalagra, az acélsalakkővel jut a kemencébe. A fahulladékok és veszélyes anyagokkal szennyezett fahulladékok beszállítása és kemencére adása megegyezik a gumiabroncsok együttégetésére alkalmazott eljárással. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok együttégetése során a nedvességtartalom az elektrofilterben javítja a porleválasztás hatásfokát, a szerves anyag hőtartalma technológiai hőt vált ki, a szervetlen anyag tartalom természetes nyersanyagokat helyettesít. Az együttégetéssel a környezet kedvezőbb igénybevétele valósul meg, csökken a nyersanyag és energia felhasználás, a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége biztonságos és ellenőrzött módon csökkenthető vele, ezzel az elérhető legjobb technikával szemben támasztott követelményeknek megfelel. I.D) Az engedélyezett tevékenység folytatására előírt környezetvédelmi feltételek kiegészítése: -
A Kft. területén meteorológiai állomást kell létesíteni 2006. december 31-ig, (ezen kötelezettség a KF: 37404/03 sz. határozatban szereplő fejlesztési táblázatban foglaltak sorát bővíti), amely a szélirány és szélsebesség valamint hőmérséklet mérésére és archiválására alkalmas. Az adatokból transzmissziós modellel meg kell határozni a pontforrás mindenkori hatásterületén a levegőminőségi értékeket. A levegőminőségi határérték jogszabályban definiált túllépése esetén azonnal intézkedni kell, a megtett 4
intézkedésről és annak dokumentált eredményességéről a Felügyelőséget 24 órán belül írásban tájékoztatni kell. -
Folyamatosan mérni és rögzíteni kell a nitrogén-oxidok (NOx), CO, összes szilárd anyag, TOC, hidrogén-klorid (HCl), hidrogén-fluorid (HF) és kén-dioxid (SO2) kibocsátást.
-
A veszélyes és nem veszélyes hulladékok együttégetés első évében a nehézfémek, dioxinok és furánok emissziómérését háromhavonta, az együttégetés második évében évente 2 alkalommal kell ellenőriztetni akkreditált laboratórium által végzett emisszió méréssel.
-
A DDC KFT által Vác városában korábban létesített ülepedő por mérőhelyeken a mérést és a minták fémtartalmának meghatározását a hulladék együttégetés első évében három havonta kell elvégezni.
-
A veszélyes és nem veszélyes hulladékok együttégetéssel történő ártalmatlanítása során biztosítani kell, a keletkező füstgáz legkedvezőtlenebb esetben is legalább 2 másodperces tartózkodási idejét a 850oC–os hőmérsékletet meghaladó tűztérben. A tartózkodási időt, valamint a füstgáz oxigéntartalmát legalább egyszer meg kell határozni, a várható legkedvezőtlenebb üzemeltetési körülmények között.
-
A beszállítani kívánt (homogénnek tekinthető) veszélyes és nem veszélyes hulladékok minőségét a beszállítást megelőzően a beszállító telephelyén akkreditált laboratórium által végzett vizsgálattal ellenőriztetni kell.
-
Az érkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok átvétele előtt meg kell határozni minden hulladékfajta mennyiségét, valamint be kell sorolni a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet szerinti kategóriákba.
-
A beszállított veszélyes és nem veszélyes hulladékok szállítólevele mellé csatolni kell az összetételéről szóló minőségi tanúsítványt.
-
Minden szállítmány tanúsítvány szerinti megfelelőségét a szállítmány kirakodása előtt reprezentatív mintavétellel ellenőrizni kell.
-
Csak a tanúsítványnak megfelelő minőségű veszélyes és nem veszélyes hulladék fogadható.
-
A reprezentatív mintát az együttégetést követő negyedévig meg kell őrizni, a vizsgálati eredményt archiválni kell.
-
Amennyiben az együttégető műben a keletkező hő több mint 40%-a veszélyes hulladék égetéséből származik, úgy a 3/2002. (II.22.) KöM rendelet 3. számú mellékletben megadott kibocsátási határértékeket kell alkalmazni.
-
Az együttégetéssel történő ártalmatlanításra ill. hasznosításra kerülő veszélyes és nem veszélyes hulladékok halogén és higany tartalmát a reprezentatív mintavétellel és laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizni kell. Halogén tartalmú hulladék ill. veszélyes hulladék csak 1 m% alatti halogéntartalommal kerülhet ártalmatlanításra. A PCB tömegkoncentrációja nem lehet több, mint 50 ppm. A higany tömegkoncentrációja 5 ppm lehet. 5
-
Az együttégetéssel történő hasznosításra kerülő veszélyes és nem veszélyes hulladékok (engedély I.B pont) minimális fűtőértékének, amennyiben nem tekinthetők a technológia szempontjából hasznos nyersanyag helyettesítő anyagnak is, el kell érnie a 6270 kJ/kg értéket.
-
A forgókemencéhez tartozó P112 légszennyező pontforrásra a 3/2002.(II.22.) KöM rendelet 4. melléklet 2. pontja által a „Cementgyári égetőkemencékben történő hulladék együttégetésre vonatkozó sajátos szabályok” által meghatározott kibocsátási határértékeket kell betartani. Szén-monoxidra (CO) a 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESZCSMFVM együttes rendelete 6. sz. melléklet 2. pontja szerinti eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértéket állapítok meg, amely 1500 mg/m3.
-
A telephely szokásos üzemállapota mellett elvégzett helyszíni zajmérésekre alapozott szakvéleményben meg kell határozni az üzemi létesítmény zajkibocsátását és a környezetében található védendő területek konkrét zajterhelését 2005. január 31-ig. Ezen kötelezettség a KF: 37404/03 sz. határozatban szereplő fejlesztési táblázat részét képezi. A megállapított zajkibocsátási eredmények és a védendő területeken kimutatott határérték túllépés figyelembe vételével a szükséges zajcsökkentés érdekében intézkedési tervet kell kidolgozni és a környezetvédelmi felügyelőséghez jóváhagyásra benyújtani 2005. március 31-ig ezen kötelezettség a KF: 37404/03 sz. határozatban szereplő fejlesztési táblázatban foglaltak sorát bővíti.
-
Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete 3422-14/2003 sz. szakhatósági állásfoglalásában az alábbi kikötéseket tette a CEMIX, MUMIX, FARO fantázianevű hulladékok együttégetésével kapcsolatban: -
-
-
-
„Az alternatív tüzelőanyagok hasznosítását a technológiai fegyelem szigorú betartása mellett támogatom. A felhasználni kívánt hulladékok ilyen irányú hasznosítása az Országos és Regionális Hulladékgazdálkodási Terv irányelveinek megfelel. A hasznosításra kerülő anyagok összetételét rendszeresen vizsgálni és dokumentálni kell. A hulladékok fogadása, tárolása az üzem területén talajszennyeződést nem okozhat, ennek kizárása a tervezett műszaki védelemmel, figyelemmel kísérése monitoring rendszerrel indokolt. A hatásviselők expozíciója miatt, a hulladékok felhasználása során további emissziós és immissziós vizsgálatok végzését javaslom NOx, HCl, Hg-ra különös figyelmet fordítva. A környezetbe kikerülő légszennyező anyagok koncentrációjának ki kell elégíteni az érvényben lévő határértékeket, ezt folyamatos mérésekkel igazolni kell. A kísérletek idején felállított immissziós mérőhely (az üzem és a város között) további fenntartását javaslom. Zajvédő erdősáv kialakítását a gyár területén – a városi oldalon – indokoltnak tartom.”
A Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat kikötései: -
„A gyár területén belül és a környező mezőgazdasági területeken (a legnagyobb gyakoriságú szélirány figyelembe vételével) egy talaj monitoring rendszer kiépítése szükséges. A monitoring pontok kijelölésének , valamint a vizsgálati paraméterek meghatározásának folyamatába a vizsgálatok kiértékelését követően a Szolgálat megállapít egy alapállapotot, melyet évente kell a továbbiakban vizsgálni és az alapállapottal összevetve a Fővárosi és Pest Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat részére megküldeni. 6
-
A tüzelőanyagok elégetése és a felhasználásra kerülő tüzelőanyagok szállítása mezőgazdasági művelés alatt álló területek talajminőségét nem veszélyeztetheti. Havária esetén – amennyiben a környezetszennyezés mezőgazdasági területet is érint – a kárelhárítási eljárásba a Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot is be kell vonni.”
Vác Város Jegyzőjének 9/2-2/2004 sz. alatt tett kikötései: - „Ellenőrizhetőség terén Az alternatív tüzelőanyagok felhasználásának figyelemmel kísérése, a nyilvánosság biztosítása érdekében a Duna Dráva Cement Kft. működjön együtt az önkormányzat által is elfogadott társadalmi ellenőrzési csoporttal (a továbbiakban kontroll csoport). - A gyártott cement vizsgálata terén Biztosítani kell a gyártott cement rendszeres tételes mintázását és laboratóriumi vizsgálatát annak érdekében, hogy az ne tartalmazzon olyan anyagokat, melyek a felhsználók egészségét veszélyeztetik. - Információáramlás terén Hozzon létre a gyár Web alapon működő információs hálózatot (honlapot), melyen bármely időpillanatban figyelemmel kísérhetők: - az alternatív tüzelőanyag hasznosításából származó 3/2003. KöM rendeletben előírt emissziós adatok, - a jogszabályi követelményeken túl a mérési adatok alapján meghatározott immisszió adatai, - az akkreditált mérőcsoport által elvégzett időszakos mérések eredményei, - a bemenő anyagok, valamint a gyártott cement tételes mintázását és laboratóriumi vizsgálatának rendszeresen közölt eredményei, az előforduló üzemzavarok és annak regisztrált következményei, - a kontroll csoport jelentései - Katasztrófaelhárítás terén A gyárnak katasztrófaelhárítási tervet kell készítenie, mely tartalmazza a technológiába kerülő veszélyes anyagok feldolgozása kapcsán előírt követelményeket, tervének publikus részeit a nyilvánosság elé kell tárnia. Az alternatív tüzelőanyagok égetésének biztonsága érdekében technológiailag garantálják a kibocsátási határértékek alatti viszonyokat.” Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete 4761-4/2004 sz. szakhatósági állásfoglalásában az alábbi kikötéseket tette a veszélyes anyagokat tartalmazó fahulladék együttégetésével kapcsolatban: -
„Közegészségügyi szempontból a próbaüzem beindítását a dokumentációban szereplő folyamatos ellenőrzés mellett támogatom. A próbaüzemi időszak vizsgálati eredményeiről tájékoztatást kérek.”
II. A KF: 37404/03 sz. engedély aktualizálása, pontosítása
II.A) A KF: 37404/03 sz. engedélyt módosítom a hivatkozott pontok alábbi felülírásával: 1. oldal: Schwenk Baustoffwerke AG Schwenk Baustoffwerke KG 2. oldal: (Hrsz.: 0111/5,0111/3,075) (Hrsz.: 0203) 7
3. oldal: 35.000 t befogadó képességű 2×45.000 t befogadó képességű (aggloérc, piritpörk) (konverter iszap, piritpörk stb.) 7000 t befogadó képességű pirittárolóba 3000 t befogadó képességű pirittárolóba piritpörkkel megegyező módon vas-oxid hordozóval megegyező módon 4. oldal: nagymennyiségű (450 t/h) mészpor nagymennyiségű magas mész tartalmú por (200 t/h kemenceliszt + 250 t/h nyerskeverék és -liszt) 5. oldal: PILLARD V8-GO típ. Pillard gyártmányú vegyes olaj/földgáz tüzelésű főégő UNITHERM M.A.S /6/KO.SO.X Unitherm gyártmányú vegyes szén/olaj/földgáz/alternatív tüzelőanyag (veszélyes és nem veszélyes hulladékok) tüzelésű főégő PILLARD CAL-3 Pillard gym. Vegyes olaj/földgáz tüzelésű UNITHERM UNIKO-CAL-KO-SO-4000/2 Unitherm gym. vegyes Olaj/szén tüzelésű 6. oldal: a 308 t befogadó képességű átöntő silón keresztül a 90.000 t befogadó képességű… a 308 t befogadó képességű napi tartályt megkerülve a 90.000 t befogadó képességű.. …a több lépcsős (megosztott tüzelésű) égetési eljárás, és a közép kemence égetés szolgálják …a több lépcsős (megosztott tüzelésű) égetési eljárás szolgálják A cementalkotók őrlésére a szélosztáylzóval ellátott 6 db körfolyamatos golyósmalom A cementalkotók őrlésére a szélosztályzóval ellátott 7 db körfolyamatos golyósmalom Minden malomhoz 1-1 db zárt 170 m3-es klinker, 140 m3-es kohósalak és 80 m3-es gipszkő adagolóbunker tartozik. Ezek közül 6 malomhoz 1-1 db zárt170 m3-es klinker, 140 m3-es kohósalak és 80 m3-es gipszkő adagolóbunker tartozik. A 2003-ban üzembe helyezett 160 t/h-teljesítményű (VII. sz.) golyósmalomhoz a malomépületen belül 5 db zárt portalanított siló került elhelyezésre, az alap- és kiegészítő anyagok tárolására. A silók mérete: salak: 123 m3, klinker: 170 m3, mészkő: 105 m3, REAgipsz: 100 m3, gipszkő: 105 m3. 7. oldal: A töltött zsákok ezt követően a szalag rendszeren keresztül a megfelelő rakodóhelyre (vasúti vagy közúti), vagy a palettázó gépre kerülnek,… A töltött zsákok ezt követően a szalag rendszeren keresztül a palettázó gépre kerülnek,… 8. oldal: salakszárítón és nyersmalmon salakszárítókon és a kőlisztet őrlő golyósmalmokon. 9. oldal: hőmérleg a hőmérleg alapján meghatározott fajlagos hőfelhasználás 32. oldal: 1. sz Melléklet 2. sz. Melléklet 34. oldal: 1. sz Melléklet 3. sz Melléklet 35. oldal: 1. sz Melléklet 4. sz Melléklet II.B) A KF: 37404/03 engedélyt módosítom az alábbi hivatkozott pont törlésével : 10. oldal: Azon pontforrások esetében, amelyhez a táblázat adott szennyezőanyagból nem rendelt külön kibocsátási határértéket, valamint azon szennyező anyagok esetében, melyek nem szerepelnek a táblázatban a megengedett kibocsátási határértéket 0-nak kell tekinteni.
Az engedély változatlanul az alaphatározatban megadott határidőig érvényes. Határozatom ellen a kézhezvételt követő naptól számított 15 napon belül a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséghez két példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetéke 10.000.- Ft. 8
INDOKOLÁS Az egységes környezethasználati engedély kiadásával párhuzamosan több engedélyezési eljárás (CEMIX, MUMIX, FARO – együttégetésére RKHT, valamint szennyvíz iszapok, gumiabroncs, veszélyes anyagokkal szennyezett fahulladék, fahulladék együttégetésére hulladék kezelési engedélyezési eljárások, illetve más hatóság előtt a húsliszt égetésére külön eljárás) volt folyamatban. A folyamatban lévő eljárások lezárultak, jelen módosító határozat célja az egységes környezethasználati engedély, mint a tevékenységre vonatkozó kizárólagos környezetvédelmi tárgyú engedély módosítása az engedélyezett tevékenységben bekövetkező változásoknak megfelelően. A KF: 37404/03 sz. engedélyben található elírások, változások aktualizálására, pontosítására is jelen határozatban került sor. A CEMIX, MUMIX, FARO fantázianevű hulladékok engedélyezése: A részletes környezeti hatásvizsgálati szakaszt megelőzően a DDC Kft. (2600 Vác, Kőhídpart dűlő 2.) a CEMKUT Kft. (1034 Budapest, Bécsi út 118.) által összeállított előzetes környezeti hatástanulmányt nyújtott be a Felügyelőségre, veszélyes és nem veszélyes hulladékok cementipari forgókemencében történő együttégetésével kapcsolatban és kérelmezte a környezetvédelmi engedély kiadását. A Felügyelőség által kiadott együttégetéssel történő hasznosításról szóló környezetvédelmi engedéllyel szemben fellebbezéssel éltek. A H-2897/4/2002. sz. másodfokú határozat rendelkező részében az elsőfokú környezetvédelmi hatóságot a Főfelügyelőség új eljárás (részletes környezeti hatásvizsgálat szakaszra leszűkítve) lefolytatására utasította. A másodfokú határozat szerint az engedélyezett tevékenység hulladék ártalmatlanítás így jelen engedély is együttégetéssel történő ártalmatlanításra került kiadásra, melyre környezetvédelmi engedély csak a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése után adható ki. A másodfokú határozat alapján a Felügyelőség KF: 37917/2004. sz. határozatában részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzését írta elő. A DDC Kft. az ENVIROINVEST Kft. (1055 Budapest, Szalay utca 4.) által összeállított részletes környezeti hatástanulmányt nyújtott be a Felügyelőségre, kérve az eljárás lefolytatását. A részletes hatásvizsgálati eljárás lefolytatása során bevontam az előírt szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete 3422-14/2003. számon közegészségügyi és környezet-egészségügyi szempontból az általa alternatív tüzelőanyagoknak nevezett veszélyes hulladékok és hulladékok hasznosításához a rendelkező részben foglalt kikötésekkel hozzájárult. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1158/4/2003. számon táj és természetvédelmi szempontból szakhatósági állásfoglalását kikötések nélkül megadta. Indoklása szerint a részletes hatástanulmány adatai alapján a tervezett beruházás a természeti értékekre káros hatást nem gyakorol. Vác Város Polgármesteri Hivatala 9/196-12/2003. sz. levelében feltett kérdéseire a DDC Kft. által megadott hiánypótlás után a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően a környezetvédelmi engedély kiadásához a /2-2/2004. sz. szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt kikötésekkel valamint az alábbi, a kikötések tétele során figyelembe vett, javaslatokkal hozzájárult: „A bemenő anyagok vizsgálata terén biztosítani kell a bemenő anyagok tételes mintázását és laboratóriumi vizsgálatát. Amennyiben a vizsgált minták bármilyen mértékben tartalmaznak nem engedélyezett anyagokat, függetlenül azok veszélyes voltára, vissza kell a mintákhoz tartozó egységeket juttatni származási helyükre. - A település légtéri immissziójának mérése terén a cementgyárnak a folyamatos emissziómérő rendszer adatai alapján meg kell határoznia a működése által a város immissziójára gyakorolt hatását a környezetvédelmi szakhatóságok által biztosított és a kormányrendeletek által szabályozott feltételek alapján (183/2003. (XI.5.) Korm. rend., 21/2001. (II.14.) Korm. rend. 14/2001. (V.9.) KöM-EüM rend., 17/2001. (VIII.3.) KöM rend.). A gyár emissziójának mérése terén az emisszió mérése érdekében a gyárnak folyamatos mérőállomást kell üzemeltetni. Az emissziós mérésnek ki kell terjednie a szálló portartalom, a kén- és nitrogén oxidjai, valamint PAH folyamatos mérésére, valamint biztosítania kell higany, tallium, kadmium, halogének rendszeres mérését is. A jogszabályi követelményeket nem kielégítő üzemállapot esetén automatikusan álljon le az együttégetés folyamata úgy, hogy a leállítás során további veszélyes anyagok ne 9
keletkezhessenek.” A Fővárosi és Pest Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat 2525/1-TO/03 sz. szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt kikötésekkel hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. Előírta, hogy a tüzelőanyagok elégetése és szállítása mezőgazdasági művelés alatt álló területek talajminőségét nem veszélyeztetheti. Ennek ellenőrzésére talaj monitoring rendszer kiépítését írta elő a környező mezőgazdasági területeken, melynek segítségével folyamatosan figyelemmel kell kísérni a változást. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 426/24/2003. sz. állásfoglalásában a környezetvédelmi engedély kiadásához kikötés nélkül hozzájárult. A Felügyelőség az 1995. évi LIII. törvény 93. § (1) bekezdése szerinti kötelező közmeghallgatást – az érdekelt szakhatóságok és az érintettek előzetes értesítése, valamint 30 napos közzététel után - 2004. május 25-én, a váci Pannónia Házban megtartotta. A nagy érdeklődéssel kísért közmeghallgatáson, amelyen a résztvevők közül a jelenléti ívet 201 személy írta alá, a hatástanulmányt készítő Kft. tervezője ismertette a tervezett tevékenység várható környezeti hatásait, majd a hatástanulmányt készítő Kft. illetve DDC Kft. részéről felváltva válaszoltak a felvetett környezetvédelmi vonatkozású kérdésekre. A közmeghallgatás jegyzőkönyvét megküldtem az érdekelteknek. A telepítési hellyel szomszédos települések közül az előzetes hatásvizsgálati eljárásban érintettként bejelentkező Kosd és Tahitótfalu jegyzőjének a részletes hatástanulmány dokumentációját megküldtem, a közmeghallgatás időpontjáról és helyéről értesítettem. Az eljárásba ügyfélként bejelentkezett a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ 9024 Győr, Bartók B. út 7.). Az írásban beérkezett észrevételeket megküldtem a kérelmezőnek, aki a kérdésekre adott szakmai válaszait benyújtotta a Felügyelőségre. A kérelmező válaszait és a közmeghallgatáson felvetett kérdéseket egyaránt figyelembe vettem a határozat meghozatala során. Az engedélyezett tevékenységekkel kapcsolatban megalapozott kizáró ok nem merült fel, azonban a lakosság bizalmatlansága megállapítható. Az elfogadottság növelésére és a nagyobb biztonság elérésére a levegős monitoring rendszer fejlesztésre kerül. A tevékenység általános fogadtatása nem bizonyult negatívnak, ezt tükrözi a helyi lakosság érdekében eljáró, a helybéliek választott képviselőjének, Vác Város Polgármesterének 2004. 10. 04-én kelt levele, amelyben az engedély kiadását sürgeti, és a lakosság biztonságát a társadalmi ellenőrzést szolgáló „Kontroll Csoport” által biztosítottnak látja. A részletes hatásvizsgálat alapján az alábbi megállapításokra került sor: a részletes környezeti hatástanulmányban vizsgálatra kerültek a tervezett tevékenység során a kockázatos és egyéb szennyező anyagok kibocsátása, élővilágra gyakorolt hatása és a termék összetételének változása, valamint a gazdasági, társadalmi hatások. A hatásvizsgálat során meghatározásra került a felhasználni tervezett hulladékok köre, továbbá az, hogy ezek az anyagok milyen mennyiségi és minőségi korlátok mellett biztosítják, hogy a kibocsátott szennyező anyagok nem okoznak indokolatlan nagyságú környezetterhelést. Műszaki oldalról a hulladék együttégetés a jelenlegi technikai háttérrel azért indokolt, mert a hidrogén-halogenidek határértéket megközelítő emissziójával nem kell számolni, ugyanis a klorid reakcióba lép az alkáliákkal alkáli-kloridok /sók / keletkezése közben. A klór jelenléte elkerülhetetlen, mert a cement nyersanyagai természetes állapotukban is tartalmaznak klór vegyületeket, tehát a klór jelenléte nem kifejezetten a veszélyes hulladék és hulladék ártalmatlanításra vezethető vissza. A megállapított 1 m% technológiai okokból is indokolt, jelentős eltérés nem lehetséges, valamint a folyamatos mérések biztosítják az előírt határérték állandó betartását. A cementipari kemence kéncsapdaként funkcionál, ahol SO2–emisszióval csak minimális mértékben kell számolni. A rendszerbe jutó toxikus fémek a higany kivételével oxidos formába kerülnek, és beépülnek a klinkerbe. A tallium nagy része, a kadmium kisebb hányada a filterporban dúsul fel, és a rendszerbe visszajuttatva végül a klinkerrel távozik a kemencéből. A hulladék égetéséből származó hamu /salak alkotóelemei szintén beépülnek a klinkerbe. Bizonyos tüzelőanyagok hamujában lévő alumínium, és vasoxidok kifejezetten javítják a klinker minőségét. A cement szilárdsága és reakcióképessége nő. A rendszerben uralkodó hőmérsékletviszonyok nagy biztonsággal kielégítik a hulladékégetésre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. A légszennyező 10
anyagok kibocsátása a korábban alkalmazott fűtőanyagokhoz képest nem változik, illetve egyes komponensek mennyisége tekintetében csökken. A klinkergyártásra meghatározott kibocsátási határértékek lényegesen magasabbak, mint hulladék tüzelőanyagként történő felhasználása esetén. A hulladék tüzelőanyagként történő felhasználás esetére meghatározott szigorú határértékek megfelelnek az EU előírásainak is. Ezért a hulladékégetésre vonatkozó 3/2002.(II.22.) KöM rendelet 10.§. alapján írtam elő a mérési kötelezettséget a levegőminőség alakulásának, a levegőszennyezettség változásának ellenőrzésére. A jogszabály által előírt több komponensre vonatkozó és szigorúbb határértékek a nagyobb biztonságot szolgálják. A meteorológiai adatok ismeretében és a modellszámítás alapján a környezeti levegő minősége folyamatosan követhető és szükség esetén azonnali beavatkozást tesz lehetővé. A Kft. korábban annak igazolására, hogy nem szennyezi porral a várost, több ponton immisszió mérőhelyet létesített. A város portartalmának meghatározására létesített mérőhelyeken évente 2 alkalommal történik ülepedő pormérés, a por nehézfém tartalmát is meghatározzák. A hulladék együttégetés első évében kétszeresére emelt mérési gyakoriságot írtam elő a biztonság fokozása érdekében. Amennyiben a minták fémtartalmában nincs szignifikáns eltérés a korábbi eredményekhez képest, a mérőhelyek további működtetése nem indokolt. A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002.(II.22.) KöM rendelet 10.§ (2) előírásának megfelelően előírt égetése feltételek egyes káros anyagok létrejöttének kizárását biztosítják Az akkreditált laboratórium által a beszállító telephelyén történő ellenőrzés alapján a beszállítótól csak a technológiába beadható összetételű anyag távozik. A kirakodást megelőző reprezentatív mintavétel és annak minőségi ellenőrzése alapján igazolható, hogy a beérkezett anyag minősége valóban megfelel a helyszíni mintavételi tanúsítványnak. A reprezentatív mintavétel alapján nem megfelelő összetételű tüzelőanyag visszaszállításának előírása biztosítéka annak, hogy az együttégetés során csak olyan anyag kerülhet felhasználásra, amely mellett biztosított, hogy a hulladékégetés esetén a 3/2002.(II.22.) KöM rendelet 4.2 számú mellékletében meghatározott kibocsátási határértékek teljesülnek. A kontroll lehetőségének biztosítására a reprezentatív minta megőrzését és a vizsgálati eredmény archiválását írtam elő. A 3/2002.(II.22.) KöM rendelet 4.2. melléklete CO-ra nem határoz meg kibocsátási határértéket, ezért a határértéket (rendelkező rész 10. pont) a 4/2004. (IV.7.) KvVM-EszCsM-FVM rendelet szerint állapítottam meg. A klinkerégetés hulladékmentes technológia, így a felhasználásra kerülő veszélyes és nem veszélyes hulladékok esetében nem várható melléktermék keletkezése. A telephelyen előkezelést nem végeznek, a veszélyes hulladékok és hulladékok készen érkeznek a gyárba. Így hulladék keletkezésével nem kell számolni. A részletes környezeti hatástanulmány tárgyát képező veszélyes és nem veszélyes hulladékok égetésekor nem keletkezik több hulladék, mint a jelenlegi technológia közben. Ezért a keletkezett hulladékfajták és mennyiségek változásával nem kell számolni. A tervezett technológia hulladékgazdálkodása megegyezik a jelenleg alkalmazott hulladékgazdálkodással. A környezeti hatástanulmány hulladékgazdálkodási szempontból kielégíti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény, a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól készített 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet előírásait. A részletes környezeti hatásvizsgálati dokumentáció „Zaj és rezgés” (8.3. pont) fejezetének megállapítása szerint a telephely zajkibocsátása meghaladja a határértékeket. A zajvédelmi követelmények teljesülése érdekében a beruházás megvalósulásával egyidejűleg írtam elő üzemeltető számára a zajcsökkentés érdekében szükséges vizsgálati és intézkedési kötelezettséget. A kikötések előírása során figyelembe vettem, hogy a határérték túllépésre nem a tervezett beruházás következtében kell számítani. 11
A szennyvíz iszapok, gumiabroncs, veszélyes anyagokkal szennyezett fahulladékok, fahulladékok együttégetésének engedélyezése: az egyéb együttégetésre veszélyes és nem veszélyes hulladékok utólag pontosított mennyisége nem minősül hatásvizsgálat kötelesnek, de nem is érheti el az 50 t/nap mennyiséget. Minden vonatkozásban a cementgyári hulladék együttégetésre vonatkozó előírások a mérvadóak, így a követelmények és a várható környezeti hatások a CEMIX, MUMIX, FARO együttégetésére fent ismertetett módon alakulnak. Szakhatósági állásfoglalás beszerzésére ezen hulladék körrel kapcsolatban csak a veszélyes anyagokat tartalmazó fahulladék esetében volt szükséges. A megkeresett ÁNTSZ Pest Megyei Intézete 4761-4/2004 sz. szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben ismertetett kikötésekkel, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 429/7/2004. sz. szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárultak a tevékenység végzéséhez. Az érintettek fokozott elővigyázatosságot, mérésekkel történő folyamatos ellenőrzést, lakossági tájékoztatását kértek. A közmeghallgatáson elhangzott, valamint levélben beérkezett - a környezetre gyakorolt hatás megítélése szempontjából lényeges - észrevételeket érdemben vizsgáltam és döntésemet ezek figyelembe vételével, a kíméletes és biztonságos környezethasználat érdekében a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A módosító határozat meghozataláról az 1957. évi IV. tv. 61. § valamint a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet 9. § (5) alapján valamint az 1995. évi LIII. tv. 72/A §-ban megállapított hatáskörömben eljárva: a tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet értelmében írtam elő. További alkalmazott jogszabályok: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LXIII. törvény, a 213/2001. (XI. 19.) a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Korm. rendelet, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. Korm. rendelet. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet, a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő nyilvántartásra vonatkozó követelményekről a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet rendelkezik. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról; a 17/2001 (VIII. 3.) KöM rendelet valamint a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet, valamint a módosított a 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet, valamint a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről. A határozat elleni jogorvoslati lehetőséget a többszörösen módosított 1957. évi IV. tv. 62. §-a biztosítja. Határozatom jogerőre emelkedéséről külön értesítést küldök. A fellebbezési illeték mértékét a módosított 1990. évi XCIII. tv. mell. XIV. fejezet 2./ pontja írja elő. Budapest, 2004. november 9.
Kónya Károly Igazgató
12
Kapja: 1./ Duna-Dráva Cement Kft. (tértivevénnyel) 2601 Vác, Pf.: 198. 2./ Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (tértivevénnyel) 1525 Bp. Pf.: 86. 3./ ÁNTSZ Pest Megyei Intézete (tértivevénnyel) 1300 Bp. Pf.: 61. 4./ Vác Önkormányzata (tértivevénnyel) 2600 Vác, Március 15. tér 11. 5./ Fővárosi és Pest Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat (tértivevénnyel) 2100 Gödöllő, Kotlán Sándor u. 3. 6./ Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (tértivevénnyel) 1116 Bp. Építész u. 4. 7./ Kosd Polgármesteri Hivatal (tértivevénnyel) 2612 Kosd, Szent István u. 2. 8./ Tahitótfalu Polgármesteri Hivatal (tértivevénnyel) 2020 Tahitótfalu, Kossuth L. u. 4. 9./ ENVIROINVEST Kft (tértivevénnyel) 1055 Budapest, Szalay u. 4. 10./ HUMUSZ Hulladék Munkaszövetség (tértivevénnyel) 9024 Győr, Bartók Béla u. 7. 11./ Göncöl Szövetség (tértivevénnyel) 2600 Vác, Ilona u. 3. 12./KGI IPPC osztály – jogerő után 13./ ÜSZI 14./ KÉO
13
