ffi "**,., i l,,.
A szegénysé E,d,7egészség ésa társada|mi kirekesztettség
f
n RorucsrÁRsADALoM szoc|oLoGlnl És TÁRsADALo tueRz 0sÁcrRru l otnlt rruztót
Ü
IE.orr*,u,
A kötet megjelenését a Művészetiésa SzabadművelődésiAlapítvány támogatásatettelehetővé.
. " n T _,
./\*.,L"',
{'
'.
': *: . . " ,
gLLtL
-.,;- .
"'r'4'r'
\
Szerkesztette:Szretykó György Lektorálta:Bőhm Antal, egytemi tanát,az MTA doktora @ Szretykó György,2007 Mindenjogfenntartva!Bármilyenmósolós, sokszorosít ás, ill. adatfeldolgozórendszerenyaló tárolós a kiadó előzetesengedélyéhez van kötye. Borítóterv:Kiss ÉvaésMolnár Czingi Béla Tipográfiai terv,szedés:Molnár Czingi Béla Nyomdai előkészítés: Tus Grafikai Művek - Pécs Kiadó: Comenius Kft. - Pécs. Felelős kiadó: a Kft. vezetője Forgalmazó: R ésE SzolgríltatóKft. 7625Pécs'YáradiA. u.4. Tel./Fax721511266 A kön1v a Duplex-Rota nyomdában készült. ISBN 978 963 9687 t9 6 2007
J
I
Tartalom Bevezetés 1. A szegénység ésa humóntőke szociológiai éstársadalomgazdasógtani
dimenziói
VassCsaba. Intra- ésmultiszociális szegénység ésa szegénység alatti világok VargaBalázs . A gyermekszegénység alakulásaéskezelési mődozatai az oECD országokban ésMagyarotszágon
LakatosGyula . Gazdaságiésmorális értékek az áruterme|ő piacgazdaságban,az egészségügyi szolgáltató rendszer átalakításában
13 15
r23 r37
2. A hótrányos helyzet,a szegénység ésa tórsadalmi kirekesztettség empirikus vizsgólatoktükrében . 167 . Szretykó György A nagycsaládosokéletkörülményeinek alakulásaMagyarországon a rendszerváltásóta ' 169 Albert József . A veszprémiromák életkörülményei, társadalmi,szociális helyzete . 206 . KalocsaiAdrienn HajléktalanokVeszprémben - A szociális munka lehetőségei. , 232 . Hőhn Ildikó Menekültek kirekesztettség vizsgálata a békéscsabai menekülttáborban . 273 SoósZsolt. A kirekesztettség ésa kezeléstszolgáló szociális szolgáltatásokjellemzői a TétiKistérségben . 305 LevelekiMagdolna. Diplomások munka nélkül?Egy empirikus vizsgálateredményei a VeszprémiEgyetemen végzettekkörében . 339 3. A társadalmi esélyegyenlőséglehetőségei éskorlótai, Győri Piroska . A szegénységben élők participácíőja sajátproblémáikban.
. 369
37r
integrációja Dömötör Sándor. A fogyatékosok keresztül aszakképzésen BodácsEmil . Nemi diszkrimináciő a posztmodern médiában. Lippai Lószló - B enkő Zsuzsanna _ Erdei Katalin - Tarkó Klóra . Társadalmi esélyegyen|őség az iskolákban: jártas pedagógus a kisebbségtudományokban
385 . 4|5
, 440
Irodalom
481
A kijtet szerzői.
494
Bevezetés ,,Ha az isten íródiák volna, s éjjeI-nappalmindegyre csak írna, úgyse győzné ő sefóljegyezni, mennyit kell a szegénynekszenvedni.'' JózsefAttila: Aki szegény,az a legszegényebb
A szegénység, az egészség éstársadalmi kirekesztettség egymássalszoros kapcsolatbanálló szociológiaifogalmak,amelyekugyanannaka léthelyzetnek különbóző szintí ésmélységű megnyilvánulásaitfejezikki. A szegénységnek a szociológiai szakirodalombanésa különb őző nemzetkőzi dokumentumokbanegymástól eltérőmeghatározásavan. A szegénység fogalmáta hagyományostípusúhátrányoshe|yzetmegjelölésére és inkább az alacsonyjövedelem ésaz abból adódó hátrányok,mint például a nem megfelelőtáplálkozás' rossz lakásviszonyok,higiéniaiproblémák, rosszulöltözöttség megjelölésére szokták használni. Az Európa Tanácsmeghatározásaszerint,'Szegénynek kell tekinteniegy személyt'egy családot,illetve egy embercsoportotabban az esetben,ha a rendelkezésükreá1ló erőforrások (anyagi,kulturális, társadalmi) olyan mértékben korlátozottak,hogy kizárják őket a minimálisan megkövetelhető életformábólabban az országban,amelybenélnek.'' A szegénység problémáivalfoglalkozó kutatók jelentős része_ objektív vagy szubjektívokok miatt _ nem vizsgá|jaazt a kézenfekvőkérdést, hogy milyen gazdaságiéstársadalmi folyamatokkalvan összefüggésbena szegénysé g mértékének növekedése,nemcsak a gaz daságílagelmaradott/fej letlenebb országokban,hanem a gazdaságilagfejlett/centrumországokbanis' A szegénység mértékének növekedése,s ezze|párhuzamosana fölöslegessé váló embertömeg,,újratermelése'' alapvetőena jelenlegiglobalizációs folyamatokkal,a globális kapitalizmusválságával,valamint a neoliberális gazdaság-és társadalompolitikávalvan összefüggésben.Erre az összefüg-
gésremutatott rá kiváló elemezésében többek között Joseph E. Stiglitz amerikai közgazdász,,A globalizáció ésvisszáságai'''című míjvében. Ezzel párhuz.amosanegyretöbb kutató mutatrá a globális kapitalizmusválságára éslehetséges követke zményeire. Ezze|egyidőbenfelmerül a kérdés: mi a neoliberalizmuslényege?Pierre Bourdieu francia szociológiaprofesszorszerint a neoliberalizmui lényege: ,,Azon kollektívstruktúrákmegsemmisítésének programja,amelyekképesek gátatvetni a tisztapiaci logikának.''2 Pierre Bourdieu mélyrehatóelemzéseszerint a neoliberalizmusa nemzetközi éspénzigyi nagytőke érdekeitfejeziki, amely a darwinizmus elméletére épül.Napjainkbanis aktuálisak éstanulságoiaka szerzőnekazon elméletifejtegetései, amelyeka neoliberalizmuslátható következménveivel foglalkoznak: ,,A világ azonban mégiscsakitt van, a naly neoliberálisutópia megvalósításánakazonnal látható következményeivel:nemcsak a gizdaságitag legfejlettebbországokegyrenövekvő rétegeinek nyomorával,a jöved.elmek közötti különbségek hihetetlen mértékűmegnövekedésével, a kulturális termelés(mozi, könyv stb.) autonóm területeinekfokozatoseltűnésével, melyet a kommerciális értékek tolakodó rákényszerítésével értel, hanem különösen minden' e pokoli gépezeterejével szembeszállniképeskollektív döntésiforum elpusztításával (elsősorbantehát azállammal,mely minden, a kiiz fogalmáhozkapcsolódó univerzális értékletéteményese), e morális darwinizmus kikényszerítésével, melynek mindenhol,a gazd,aság ésaz á|lam legmagasabbszféráiban,sőt méga vállalaton belül is Zrvénytszereztek, ésamelya matematikalegfelsőbbrégióiban,a magasbóllábára gumikötelet kötve leugró mintájáramegteremte tt winnerkultuszával,minden gyakorlat normájáváa mindenki elleni harcot ésa cinizmust tette.,,3 Hogyan süIlyedt a nyugati civilizóció erre a szintre 1945 óta? A kétpólusúvilágrendszer egyfajtahatalmi egyensúlytés ellenőrzést .. biztosította világ különböző részein.A második világháborúbefejezését követően a nemzetközi nagytőke a nyugat-eurőpai orsiásokbanjólétiállamot ésszociális ellátó rendszertműködtetett,amelynekeredményeképpen a lakosságéletszínvonala - a szocialistavilágrendszer1akossága életszínvonalához képest_ jelentősmértékben emelkedettéskialakuliegy erős középosztá\y, valamint erős civil társadalom,amelyekegybena polgári társadalom alappilléreitképezték. F'z a gazdaság-éstarsádatompoliilkaJohn B
Maynard Keynes gazdasági elméletéretámaszkodott, amely az egyes orczágokban a szociális piacgazdasás különböző formáiban nyilvánult meg' Ezeknek a gazdaság- és társadalompolitikai törekvéseknek természetesen politikai okai is voltak' hiszen a nemzetközí és a nemzeti nagytőke ilyen mó do n t udt a m egakadá\y o zni azt, ho gy az á|Lampo|gárok s zimp atiz áljan ak a másik rendszerrel. A 70-es évekelején,illetve közepén a nyugat-eurőpaiorczágok nagytöbbségében_ elsősorban az o|ajárrobbanás miatt _ gazdasági problémák, illetve a gazdasági stagnálás jelei mutatkoztak, amelyek azinflácio fölerősödéséveljártak együtt. (A legfontosabb gazdasági problémák voltak példáulaz állami vállalatok egy részénekcsődhelyzete, a nagyarányu államháztartási/költségvetésihiány... stb.).Ekkor kezdődött a jő\étiállam ésintézményrendszerénekválsága is, amely azőta fő|erősödött. Ilyen körülmények között tértekát Milton Friedmann monetáris gazdaság- éstársadalompolitikájára, amely a mai napig meghatározó jelentőségű a gazdasági és szociális döntésekben. Ennek a gazdaságpolitikának a legfontosabb elemei az alábbiak: . Az állam vonuljon ki a gazdaságból; . A gazdasági folyamatokat csak pénzigyi eszközökkel szabad irányitani, illetve befolyásolni; . A piac magától majd minden gazdasási és szociális problémát megold, csak türelemmel kell kívárni; . P rivatizáció' illetve r eprivatizáciő. Ennek a gazdaság- és társadalompolitikának a legfontosabb következményei: . A jóléti állam szerepénekfokozatos csökkenése; . A jóléti kiadások radikális lefaragása; . A szegénység ésa munkanélküliség mértékének növekedése,illetve új formáinak megjelenése; . A szociális ésetnikai konfliktusok kiéleződése. Ez a tendencia a kétpólusúvilágrendszer felbomlásával párhuzamosan tovább erősödött, mivel a nemzetközi nagytőke most már ellenfélhiányában' nyers formájában fejezikt ésérvényesíti érdekeit,vagyis a nemzetközi pénz- és gazdasági elit diktaturája érvényesülheta politikai ésa civil társadalom felett is. Ebből adódik azEurőpai Unió működésének gyengesége, valamint fejlettebbtagállamainak gazdasági ésszociális problémái. A kapitalizmus teljes győzelme tehát a globalizáció urai által irányított egypóIusúvilágrend mély válságát is eredményezteésezt aválságot a jó\éti
társadalom összeroppanása okozta demográfiai katasztrófa többszörösen felerősíti.Az Európai Unióba újonnan belépettországok gazdasági ésszociális problémái hatványozottan jelentkeznek' Ezek a problémák egyrészta történelmi örökségből, másrésztabból adódnak, hogy ezeket az országokat a globális nagytőke ,,kísérletinyúlként''használja. A jeleniegi gazdasági ésszociális válságra a világ különböző tájain eltérő válaszokat adnak. A latin-amerikai országok nagy többségébenmegbukott a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika' miután őriási gazdasági, szociális éskörnyezetvédelmi károkat éskonfliktusokat okozott gyakorlati alkalmazása'Ezen országok egy részében baloldali fordulat következett be, amely a gazdasági éstermészetierőforrások állami tulajdonba vételétpreferálja, egyúttal a nemzeti érdekeiknek megfelelően lehetőségetbiztosítva a külfóldi befektetésekszámára is. oroszországban miután levonták a 90. es évek neoliberális gazdaság- éstársadalompolitika tanulságait' valamint az IMF diktálta sokkterápia tapasztalatait,napjainkban visszaállamosítanak ésaz á|lam szerepénekerősítésével törekszenek a gazdasági ésszociális problémák kezelésére. Kína a szociális piacgazdasáxnak sajátos ázsiai válto. zatát v aIő sitja me g, amelynek eredmények énta gazdasá gi növeke dés üte me ,,gazdasági csodának,' számit a jelenlegi világgazdaságban.n A közép-európai országok közül Horvátországban, Lengyelországban ésSzlovákiában is megbukott a neoliberális rendszer. Mivel a térségbenMagyarországon a leggyengébba civil társadalom és a szakszervezeti mozgalom, ezértMagyarcrszág maradt Európa neoliberális mintaországa. TermészeteseneZ egy hosszú történelmi folyamat eredménye'a cinikus elit irányításával és diktátumával meghatározott stratégiacélok megvalósítása érdekében.Ezt a megállapítást támasztja a|á a nagy olvasottságú dél-koreai angol nyelvű hírportálon (Chmy News International) a Gyurcsány'kormány időszakának a világsajtónak eddig megjelent legkeményebbkritikája is.5 A magyaro rczági szegénysé g mértékével kapcsolatban eltérőálláspontok vannak ahazai szociológiában, illetve a társadalomtudományokban. Gazsó Ferenc professzor szerint: ,,A magyar lakosságnak legalább a fele szegénységközeli helyzetben é1.Ebből tizenöt százalék olyan mély szegény,aki munkaerőpiacra semmilyen módon nem tud bejutni, éssegélyekreszorul. Az alsó középosztályt pedig én csak alsóosztálynak nevezem,hiszen ez a rétegis máról-holnapra él,és nincsen mobilizálható erőforrása... tsszefoglalva: a magyar társadalom már most is rendkívüI po|arizá|t ésmélységesen töredezett, Ezt a káros folyamatot csak tovább erősíti az oktatás vagy az egészségügy erőteljes piacosítása.''u A jelenlegi neoliberális gazdaság- és társadalompolitika folytatása azt 10
eredményezheti, hogy az á|Iampolgárokjelentős részének esélyesem lesz az emberjéletetelviselhetővétevő javakhoz va\ő hozzájutásra.Ezértlenne szükségszakítaniaz eddigi gyakorlattal'ésáttérniegy ember-ésmunkaközpontú gazdaság-éstársadalompolitikára. A szegénység, az egészség ésa társadalmi kirekesztettség problémáinak elemzése újmegközelítéseket' ok-okozatiosszefüggések bemutatásátigénylik a szakemberektől.Ennek a témánaktudományos igényűvizsgálatára a Magyar TudományosAkadémiaVeszprémiTerületi BizottságánakSzociológiai Munkacsoportjakonferenciát szervezett2005.november 18-án. A tanulmánykötet ennek a konferenciánakaz e|őadásaia|apjánkészült. Az egyestanulmányok különbö ző szel|emiséget, gondolkodásistruktúrát tükröznek, ami elősegítette a színvonalastudományosvita kibontakozását a fenti témában.Természetesen a szegénység, az egészség ésa társadalmi ki rekesztettsé g problémaköre olyan ö sszefüggé seket i s tarta|maz,amelyeknek elemzésefolyamatosságot, pezsgőszakmai vitákat igényel'A globális kapitalizmusválságának elmélyülésével együtt jár a szegénység mértékének növekedése,újformáinak megjelenése, valamint a gazdasági'szociális, környezeti ésetnikai konfliktusok kiéleződése. Ezt a tanulmánykötetet a szegénység problémáivalfoglalkozó tudományos kutatóknak, egyetemiésfőiskolai hallgatóknak,szociális munkásoknak, szociálpedagógusoknak,az önkormányzatok apparátusaiéstestületi tagjainak,valamint a szociális ésegészségügyi célúnonprofit szervezetelc nek aiánliuk' Dr. Szretykó György Az MTA VEAB SzociológiaiMunkabizottságánakElnöke )egyzetek 1 Lásd bővebben: Joseph E. Stiglitz: A globalizácíó ésvisszássógal.Napvilág Kiadó,2003. 2 Pierre Bourdieu: A neoliberalizmuslényege. Esély,1998.6. szám. 3. o. 3 I. m. 6-7. o. 4 Lásd bővebben: Wolfgang Htrn: Kína a nagyfalat. Miként változtatja meg életünket Kínafelemelkedése. Budapest:HVG Kiadó, 2006. 5 Lásd bővebben: John Horvath: The Problem With Hungary. (Analysis) Government mismanagement,poor health and a demokratic deficit http://english.ohmynews.com/articleviedarticle_print.asp? 6 Lásd bővebben:Nem lefaragásra,hanem fordulatra van szükség.InterjúGazsó Ferenccel.Az InterjútMegyeri Dávid készítette. Magyar Nemzet, 2006.július 5., 5. o.
11
