"Egy
jó szó Zuglóban" Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség Áldozatvédelmi Programja Azonosító szám: TÁMOP-5.6.1.C-11/1-2011-0011.
Jogi tájékoztató (A BTK és az SZTV közérthető nyelven)
JOGI TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék 1.
Mi a jog? Mi a büntetőjog szerepe? ................................................................................ 3
2.
Általános rész .................................................................................................................... 3 Mi az a bűncselekmény? ........................................................................................................ 3 A bűncselekmény legfontosabb elemei .................................................................................. 4 Alapeset, minősített eset, privilegizált eset ............................................................................ 5 A bűncselekmény szakaszai: előkészület, kísérlet, befejezett bűncselekmény ...................... 6 Az elkövetők fajtái: tettesek és részesek (felbujtó, bűnsegéd), az alannyá (elkövetővé válás feltételei)................................................................................................................................. 6 Büntethetőséget kizáró okok .................................................................................................. 7 A büntethetőséget megszüntető okok:.................................................................................... 8 Büntetések .............................................................................................................................. 8 Intézkedések: ........................................................................................................................ 10
3.
Különös rész .................................................................................................................... 11 Személy elleni bűncselekmények......................................................................................... 11 Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények ....................................................................... 13 Személyi szabadság elleni bűncselekmények ...................................................................... 14 Szexuális szabadság elleni bűncselekmények ...................................................................... 16 Gyermekek védelme ............................................................................................................. 17 Alapvető jogok elleni bűncselekmények.............................................................................. 18 Közlekedési bűncselekmények ............................................................................................ 21 Környezet és természet elleni bűncselekmények ................................................................. 24 Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények .................................................................. 24 Közélet tisztaság elleni bűncselekmények ........................................................................... 27 Hivatalos személy elleni bűncselekmények ......................................................................... 29 Közrend elleni bűncselekmények......................................................................................... 29 Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények ......................................................................... 32 Vagyon elleni bűncselekmények .......................................................................................... 34
4.
Szabálysértési törvény.................................................................................................... 38 Szabálysértési hatóságok: ..................................................................................................... 38 Büntetések ............................................................................................................................ 38 Intézkedések ......................................................................................................................... 38 Szabálysértések .................................................................................................................... 39
5.
Sértetti, áldozati jogok ................................................................................................... 42 A sértett jogai a büntetőeljárásban ....................................................................................... 42 Áldozatsegítési szolgáltatások.............................................................................................. 43
1.
Mi a jog? Mi a büntetőjog szerepe?
Az emberek életét a kezdettektől fogva szabályok alakították. Már a korai társadalmakban is kialakultak szokások és tabuk (tiltások), amelyek hozzájárultak a közösség rendjének fenntartásához. Az államszervezet kialakulásával a társadalmi rend fenntartására szolgáló szabályokat az állam hozta és betartásukat, akár erővel, ki is kényszerítette. A társadalmi szokásokból államilag elismert szokásjog lett, ezeket pedig írásba foglalták. Később az állam maga is alkotott jogot (törvényeket, rendeleteket). A jog mellett számos más szabályrendszer is létezett és létezik még napjainkban: erkölcs illem szokás vallási előírások. Kizárólag az állam alkotott jog azonban az, amelynek betartását az állam ki is kényszerítheti, a szabályok megszegőit az állam büntetéssel sújtja, illetve akár fizikailag, akár erőszakkal is kényszerítheti a jogszabályok betartását. A jog az élet nagyon sok területét szabályozza. Többek között védi az egyének személyét, vagyonát, más közérdeket. A korai társadalmakban ismert volt a vérbosszú, vagyis a sértett, illetve családja elégtételt vehetett az elkövetőn (vagy családján). A társadalmak fejlődésével a megtorlás, büntetés jogát az állam magához vonta, tiltott lett a vérbosszú. Kialakult a jognak az az ága, amely az államilag tiltott magatartásokat (pl. más ember megölése, tulajdonának ellopása) és az ezekhez kapcsolódó büntetéseket (szankciókat) foglalta össze. Ez lett a büntetőjog. A hazai, 2013. július 1-től hatályos (alkalmazható) büntetőjogot a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény tartalmazza. A büntetőjog és így a büntetőtörvénykönyv két nagy részből áll, az Általános Részből és Különös Részből. Az Általános Rész tartalmazza azokat az általános szabályokat, amelyeket minden bűncselekménnyel kapcsolatban alkalmazni kell: pl.: milyen büntetési nemek vannak vagy mikor nem lehet büntetni az elkövetőt? A Különös rész tartalmazza az egyes bűncselekmények leírását (tényállását), az elkövetésük esetén kiszabható büntetési nemeket és szabadságvesztés büntetés esetén a kiszabható minimális és maximális mértékét. 2.
Általános rész
Mi az a bűncselekmény? A büntetőjog általános része határozza meg, hogy egyáltalán milyen jellegű cselekmények lehetnek bűncselekmények. A törvény szerint „Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e
törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.”1 Ez alapján cselekmény – ez lehet tevés vagy mulasztás – akkor minősülhet bűncselekménynek, ha az veszélyes a társadalomra, és szerepel a Különös Részben felsorolt bűncselekmények között. Ha a magatartás nem szerepel Különös Részben, akkor hiába veszélyes a társadalomra, nem minősül bűncselekménynek. Fontos még tudni, hogy csak a szándékosan vagy a gondatlanul elkövetett cselekmények minősülnek bűncselekménynek. A gondatlanok is csak akkor, ha azt külön jelzi a törvény.2 A véletlenül, önhibán kívül elkövetett cselekmény nem lesz bűncselekmény, még ha minden más feltételnek meg is felelne (pl. alvás közben okozott sérülés nem bűncselekmény) A törvény szerint: „Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.”3 A bűncselekmény legfontosabb elemei Minden bűncselekmény leírása azonos módon épül fel, a következők szerint: Minden bűncselekménynek van elkövetője (alanya). Elkövető általában bárki lehet, aki az általános szabályoknak megfelel (általános alany), de vannak olyan bűncselekmények, amelyeket csak valamilyen különleges személy (speciális alany), pl. rendőr, katona, hivatalos személy, gazdasági társaság vezetője, stb. követheti el. Az általános alanyt a törvényben nem jelölik külön, a speciális alanyt azonban minden esetben meg kell jelölni (pl.: az a hivatalos személy, aki). A bűncselekmény leírásának tartalmazni kell azt a magatartást (tevést vagy mulasztást), amely tiltott és büntetendő. A törvényben, egyes esetekben részletesen fel van sorolva, hogy milyen magatartások tartoznak ide, (elvesz, átad, stb.), de vannak olyan esetek, ahol csak a cselekvés eredménye szerepel, a cselekvés pontos formája nem, pl. mást megöl, vagyis más ember halálát okozza, az nem szerepel, hogy pontosan hogyan (leszúrja, megfojtja, megmérgezi, stb.). Az elkövető valamilyen pszichés viszonyban van a cselekményével, tud róla, gondol rá. Ez a pszichés viszony a bűnösség, ami lehet szándékos vagy gondatlan. Szándékosság áll fenn, ha az elkövető kívánja cselekményének következményeit, vagy azokba belenyugszik. Kívánja, ha azért szúrja meg, hogy a másik meghalljon (egyenes szándék), de „csak” belenyugszik abba, hogy meghallhat, ha azért lövi le, hogy el tudja venni értékeit, de a halát nem kívánta (eshetőleges szándék). 1
Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 4.§ (1) bekezdés A szándékosságot és gondatlanságot később részletesen ismertetjük 3 Btk. 4.§. (2) bekezdés 2
A másik – korlátozottabb körben büntetendő – bűnösségi forma a gondatlanság. Ennek is két fajtája van. Az egyik eset, amikor az elkövető előre látja tettének lehetséges következményeit, de könnyelműen – alapos ok nélkül – bízik azok elmaradásban (tudatos gondtalanság), a másik, amikor ezeket a lehetséges következményeket azért nem látja, mert a tőle elvárható gondosságot elmulasztotta (hanyag gondatlanság). A vadász töltött fegyverrel száll be az autóba („tudja, hogy szabálytalan, amit csinál, de bízik abban, hogy nem lesz baj), ami véletlenül elsül és megsebesíti a mellette utazót: ez tudatos gondatlanság. Ha a vadász nem győződik meg arról, hogy tényleg vadállat van-e a bokorban és rálő, de egy hajtót sebesít meg, akkor ez hanyag gondatlanság. Azt, hogy az ok alapos-e vagy, hogy a megfelelő gondosságot tanúsította-e az elkövető, a bíró mérlegeli a tárgyalás során. Ha alapos okkal bízott abban, hogy nem következik be a negatív következmény, vagy megfelelő gondosság mellette sem láthatta előre a lehetséges következményeket, akkor nem áll fenn gondatlanság sem, és így nem büntethető az elkövető. A bűncselekményekben leírásában sok esetben megjelenik valamilyen dolog (elkövetési tárgy), amelyre a bűncselekményt elkövették (amit elloptak, megrongáltak, meghamisítottak stb.). A bűncselekmények minősítését meghatározhatja az elkövetési tárgy jellege (pl . bankkártya), vagy értéke. Bizonyos bűncselekményeket nem dolgokon, hanem az ember (passzív alany) testén követnek el, akit pl. megöltek, akinek sérülést okoztak. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek nem csak a magatartást tartalmazzák, hanem annak eredményét is (az emberölésénél ez a másik ember halála, csalásnál a kár). Ahhoz, hogy ezek a bűncselekmények befejezett bűncselekménynek minősüljenek, az eredménynek is be kell következniük, egyébként csak kísérlet marad a bűncselekmény (pl. az áldozat túléli azt, hogy megszúrják: emberölés kísérlete). A bűncselekmények egy részének elkövetése mögött meghúzódik valamilyen motívum, (bosszú: aljas indok,) vagy állhat valamilyen célzat (pénz megszerzésének szándéka: nyereségvágy). Bizonyos bűncselekmény esetén fontos, hogy hol és mikor követték el (elkövetés helye és ideje) pl.: közveszély színhelyén vagy éjjel. Szintén szerepelhet a leírásban az, hogy hogyan követték el a cselekményt (elkövetés módja: pl. erőszakkal) vagy az, hogy mivel (elkövetés eszköze: pl. lőfegyverrel). Elkövetési tárgy, passzív alany, eredmény, motívum, célzat, az elkövetés helye, ideje, módja, és eszköze nem minden bűncselekmény leírásában szerepel. Ha azonban szerepel, akkor csak abban az estben valósul meg bűncselekmény, ha az ott szereplő elemnek megfelelően követik el a cselekményt (akkor, ott, azzal, úgy). Alapeset, minősített eset, privilegizált eset A törvény az egyes bűncselekményeknél a legtipikusabb esetet írja le, ez az alapeset. Lehetnek olyan eltérések, amelyek miatt egyes, hasonló esteket a jogalkotó enyhébben vagy súlyosabban ítél meg. Az enyhébben megítélendő eseteket privilegizált esetnek, a súlyosabban
megítélteket minősített eseteknek hívjuk. Az emberölés esetében enyhébb megítélésű, ha az elkövető a bűncselekményt méltányolható okból követi el. Súlyosabb megítélésű, ha pl. nyereségvágyból követik el. A nyereségvágy ebben az esetben minősítő körülményként szerepel. Az enyhébb megítélés alacsonyabb, míg a súlyosabb megítélés magasabb büntetést jelent az alapesethez képest. A bűncselekmény szakaszai: előkészület, kísérlet, befejezett bűncselekmény A szándékos bűncselekmények bekövetkezte különböző szakaszokból áll. Ezek a szakaszok hosszú ideig eltarthatnak, de akár nagyon rövid idő alatt is lezajlódhatnak. Az első szakasz a szándék kialakulása a bűncselekmény elkövetésére. Ez csak elkövető tudatában játszódik le, a külvilágban még jelenik meg. A bűnös szándék kialakulását a jogalkotó még nem rendeli büntetni. (Az elkövető elhatározza, hogy megöli haragosát) A második szakasz az előkészület. Az elkövető eszközöket szerezhet be a bűncselekmény elkövetéséhez, másokat felhívhat az elkövetésre, vagy arra ajánlkozik, vagy elvállalja megbízást vagy megállapodik másvalakivel, hogy közösen követnek el bűncselekményt. (pl. az elkövető mérget vásárol az elkövető a mérgezéshez, csak megbíz valakit, hogy öljön meg egy harmadik személyt). Az előkészület csak abban esetben büntetendő, ha ezt a törvény külön jelzi. Az emberölés előkészülete például büntetendő, a lopásé nem. A harmadik szakasz a kísérlet. Az elkövető megkezdte a bűncselekmény elkövetését, de még nem fejezte azt be teljesen (pl. a betörő megpróbálta befeszíteni az ajtót, de nem sikerült neki, mert rajtakapták), illetve nem következett be az eredmény (az elkövető megszúrta az áldozatot, de az nem halt meg). A kísérlet minden szándékos bűncselekmény esetében büntetendő, ráadásul ugyanolyan keretek között, mint a befejezett bűncselekmény. A negyedik szakasz a befejezett bűncselekmény. Ezeket írják le az egyes törvényi tényállások (bűncselekmények) és az ott megjelölt keretek között büntethetőek. Az elkövetők fajtái: tettesek és részesek (felbujtó, bűnsegéd), az alannyá (elkövetővé válás feltételei) Az elkövetők azok, akik elkövetik bűncselekményt vagy ahhoz valamilyen módon kapcsolódónak. A tettes az, aki a bűncselekményt önállóan követi el (pl.: betörő egyedül tör be a lakásba). Közvetett tettes, ami másik, gyermekkor, kórós elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető személyt használ fel (vesz rá a bűncselekmény elkövetésére), és még akkor is büntethető, ha ő tevékenyen nem vesz részt az elkövetésben. (pl.: az elkövető egy 13 éves gyermeket vesz rá, hogy bemásszon az ablakon és kihozza q házból az értékeket. Mivel a gyermek életkora miatt nem büntethető, azt fogják büntetni, rávette a cselekményre.)
Társtettesek azok egymás tevékenységéről tudva közösen követik el a bűncselekményt. (pl.: rablásnál az egyik tettes megfenyegeti az áldozatot, a másik pedig elveszi az pénztárcáját). A tényállásban leírt magatartás legalább egy részét meg kell valósítani ahhoz, hogy tettes legyen az elkövető. (a példában az egyik a fenyegetést, a másik az elvételt valósítja meg) Ha valaki nem valósít meg ilyen magatartást, de máshogy közreműködik az elkövetésben, akkor úgy nevezett részes lesz. Ha rábírja az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésére (pl. azzal, hogy ad tippet hova törjön be), akkor felbujtó lesz, ha máshogy segíti, (pl. eszközöket ad betöréshez), akkor bűnsegéd. Az összes elkövetőre (tettes, közvetett tettes, társtettes, felbujtó, bűnsegéd) ugyanazok a büntetési tételek alkalmazhatóak. Bűncselekményt csak természetes személy, vagyis ember tud elkövetni. (állat, szervezet által elkövetett cselekmény nem minősülhet bűncselekménynek). Ahhoz, hogy az ember büntethető legyen két további feltételnek meg kell felelnie: - az elkövetéskor betöltötte a 14 életévét és - legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezik, vagyis legalább részben képes tettének következményeit felismerni és ezek szerint cselekedni. Ezt igazságügyi szakértő állapítja meg. Büntethetőséget kizáró okok Bizonyos körülmények fennállása esetén az elkövető, noha a bűncselekményt elkövette, még sem büntethető. Ezek a következők. gyermekkor: ha ez elkövető nem töltötte be az elkövetéskor a 14. életévét, bizonyos súlyos bűncselekmények (emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, testi sértés, rablás kifosztás egyes esetei) esetében a 12. életévét, akkor nem büntethető. kórós elmeállapot: nem büntethető az sem, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában (pl. elmebetegség, gyengeelméjűség) követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen (teljesen hiányzik a beszámítási képesség). kényszer és fenyegetés: nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. A kényszer fizikai ráhatást jelent, a fenyegetés pedig valamilyen súlyos hátrány kilátásba helyezése. (pl. az elkövető megfenyeget valakit azért, hogy az törjön be valahova, különben bántani fogja a családját) jogos védelem: Ha valaki magát vagy másokat véd egy jogtalan támadástól, akkor ő nem büntethető, még ha sérülést vagy akár halált is okoz, feltéve, hogy a támadást máshogy nem lehetett elhárítani. Fő szabály szerint nem okozható nagyobb sérelem mint aminek az elhárítására a védekező törekedett. (pl.: vagyontárgyak nem védhetőek a más ember élete árán) DE! Ha a személy elleni támadást vagy a lakásba történő
behatolást éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha az élet kioltására is irányult volna, és így minden eszköz megengedett a védekezésre. végszükség: Nem büntethető az, aki magát vagy másokat ment egy közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből (pl. természeti katasztrófa). Ebben az esetben az okozott sérelem vagy kár nem lehet nagyobb, mint aminek az elhárítására törekedett (pl.: egy vagyoni kárral fenyegető veszélyhelyzet elhárítása érdekében nem lehet másnak sérülést okozni). A büntethetőséget megszüntető okok: Bizonyos körülmények megszüntetik a büntethetőségét, vagyis ezek bekövetkezte esetén nem lesz büntethető az elkövető: az elkövető halála: ha meghal az elkövető, akkor nincs kit megbüntetni. elévülés: bizonyos idő (minimum 5 év) elteltével a bűncselekmény elkövetését követően az elkövető már nem büntethető. Vannak azonban olyan súlyos bűncselekmények azonban, amelyek soha nem évülnek el. (Ezek az Emberiesség elleni bűncselekmények, a Háborús bűncselekmények és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények.) kegyelem: a Köztársági Elnök kegyelmet gyakorolhat. Ilyenkor az, akit kegyelembe részesítettek, nem büntethető. tevékeny megbánás: nem büntethető az elkövető bizonyos, kisebb súlyú bűncselekmények esetén, ha ez elkövető a tettét a vádemelésig beismerte és jóváteszi a sértettnek okozott kár. Büntetések A törvény meghatározza, hogy az egyes bűncselekményeknél, milyen büntetési nemeket (pl. szabadságvesztés vagy pénzbüntetés) lehet kiszabni, illetve azt is, hogy szabadságvesztés esetén mennyi a minimális és a maximális kiszabható büntetés. szabadságvesztés: a szabadságvesztés időtartamát az egyes tényállásoknál határozzák meg. Az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a bíróság meghatározza, hogy mikor bocsátható legkorábban feltételes szabadságra (legalább 25 év, legfeljebb 40 év lehet). A bíróság ki is zárhatja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, ez a tényleges életfogytiglan. A szabadságvesztés legrövidebb időtartama 3 hónap lehet, a leghosszabb pedig 20 év. A határozott idejű szabadságvesztésnél a büntetés letöltése után mindeképpen szabadon kell engedni az elítéltet (ha csak nem követett el újabb bűncselekményt és emiatt nem ítélték el újra.) Az életfogytig tartó (határozatlan idejű) szabadságvesztésnél viszont mérlegelik azt, hogy a szabadon engedhető-e az elítélt. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy még kockázatot jelent a társadalomra, akkor nem engedik szabadon. Határozott idejű szabadságvesztés esetén is van lehetőség a büntetés kitöltés előtt a szabadlábra helyezésre (feltételes szabadságra bocsátásra). Feltételesen lehet szabadságra bocsátani az elkövetőt a büntetés kétharmadának (visszaeső esetében
a büntetés háromnegyedének) letöltése után. Különös méltánylást érdemlő, 5 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a bíróság rendelkezhet úgy, hogy az elkövető már a büntetés felének letöltés után feltételesen szabadságra bocsátható. A feltételes szabadság azt jelenti, hogy az ideje alatt (ami még hátra van a büntetésből, de legalább 1 év), újabb bűncselekményt követ el és elítélik, akkor a fennmaradó büntetést is le kell töltenie. elzárás: rövidebb ideig tartó szabadságmegvonást jelent, legrövidebb időtartama 5 nap, a leghosszabb pedig 90 nap. közérdekű munka: az elítéltnek a részére meghatározott munkát kell elvégeznie. Legrövidebb időtartama 48 óra, a leghosszabb 312 óra. Amennyiben nem végzi el a munkát, átváltoztatják szabadságvesztésre, úgy hogy négy órányi közérdekű munka felel meg egy napi szabadságvesztésnek. pénzbüntetés: a pénzbüntetés esetén az elkövetőnek a bíróság által meghatározott pénzösszeget kell megfizetnie. Az összeg megállapításánál figyelembe veszik a bűncselekmény súlyát és az elkövető anyagi helyzetét is. Először a megállapítják az ún. nevezett napi tételek számát (ez függ elsősorban a cselekmény súlyától, számuk 30 és 540 nap között lehet. Majd ezt követően az napi tételnek megfelelő összeget (ez függ az elkövető anyagi helyzetétől, mértéke 1000,- Ft/nap és 500.000,- Ft/nap között lehet). A pénzbüntetés összegét úgy kapjuk meg, hogy kiszabott napi tételek számát összeszorozzuk a kiszabott napi tételnek megfelelő összeggel. A pénzbüntetés legkisebb összege ez alapján 30.000,- Ft, legnagyobbja 270.000.000,- Ft. A pénzbüntetést lehet részletekben is (legfeljebb 2 év alatt) megfizetni. A pénzbüntetést meg nem fizetés esetén át kell váltani szabadságvesztére, mégpedig úgy, hogy a szabadságvesztés időtartama megegyezik a napi tételek számával. (Ha a pénzbüntetés egy részét megfizette, akkor arányosan kevesebb a szabadságvesztés időtartama is.) foglalkozástól eltiltás: ha a bűncselekményt valamely szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével, vagy a foglalkozás felhasználásával követik el, az elkövetőt el lehet tiltania a foglalkozás gyakorlásától. Az eltiltás időtartama 1-től 10 évig terjedhet, vagy végleges lehet. járművezetéstől eltiltás: ha a bűncselekményt az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követték el vagy a bűncselekmény elkövetéséhez az elkövető járművet használt az elkövetőt el lehet tiltani a járművezetéstől. A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Az eltiltás időtartama 1től 10 évig terjedhet, vagy végleges lehet. kitiltás: a törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott tartózkodása a közérdeket veszélyezteti, egy vagy több településről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani. A kitiltás időtartama 1-től 5 évig terjedhet.
sportrendezvények látogatásától való eltiltás: aki sportrendezvényen bűncselekményt követ el, az eltiltható a sportrendezvényeken történő részvételtől. Az eltiltás időtartama 1 évtől 5 évig terjedhet. kiutasítás: nem magyar állampolgár elkövetőt, ha az országban való tartózkodása nem kívánatos Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. A kiutasítás időtartama 1-től 10 évig terjedhet, vagy végleges lehet. közügyektől eltiltás: A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen. A közügyektől eltiltott o nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben, o nem lehet hivatalos személy, o nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem vehet részt, o nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe, testületébe, o nem érhet el katonai rendfokozatot, o nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt, o hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő, o nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és o nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője. Az eltiltás időtartama 1-től 10 évig terjedhet
Intézkedések:
megrovás: Ha az elbíráláskor a bűncselekmény nem vagy csak csekély fokban a veszélyes a társadalomra, megrovásban kell részesíteni az elkövetőt. A megrovással a bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől. próbára bocsátás: a bíróság a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja. A próbaidő tartama 1 évtől 3 évig terjedhet. jóvátételi munka: a bíróság a büntetés kiszabását elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. Az elkövető – választása szerint – állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyháznál vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát. A jóvátételi munka legkisebb mértéke huszonnégy, legnagyobb mértéke százötven óra.
3.
pártfogó felügyelet: pártfogó felügyelet akkor rendelhető el, ha az elkövetőt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. vagyonelkobzás: a bűncselekményből, bűnszervezettben való részvétel vagy a kábítószer-kereskedelem ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni. Az elkobzott vagyon az államé lesz. kényszergyógykezelés: ha a személy elleni vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetője elmeműködésének kórós állapota (pl. elmebetegség) miatt nem büntethető, akkor kényszergyógykezelését kell elrendelni. Ezt elmegyógyintézetben hajtják végre.
Különös rész
Személy elleni bűncselekmények Emberölés/Erős felindulásban elkövetett emberölés Az emberölés az egyik legsúlyosabb bűncselekmény. A törvény nem szűkíti le bizonyos elkövetési magatartásokra, csak az eredményt (a sértett halálát) határozza meg. A bűncselekmény szempontjából irreleváns, hogy az elkövető hogy milyen eszközzel vagy módszerrel követi el a tettét. Emberölést csak élő emberen lehet elkövetni. Az emberi élet a születéssel (tolófájások megindulásától) a biológiai halálig (a keringés és az agyműködés leállásáig) tart. Az emberölés bűncselekmény akkor is, ha az a sértett kívánságára történik (pl. betegsége miatt, ez az aktív eutanázia, más néven „kegyes halál”.) Az emberölés kísérleti szakaszban marad, amíg a sértett meg nem hal. Az emberülésnek vannak minősített esetei: előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból vagy célból, különös kegyetlenséggel, hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére, több ember sérelmére, több ember életét veszélyeztetve, különös visszaesőként, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, védekezésre képtelen személy sérelmére vagy a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik
Van ugyanakkor egy privilegizált esete is, az erős felindulásban elkövetett emberölés, vagyis az elkövető méltányolható okból származó erős felindulásban követi el a bűncselekményt. Az emberölés előkészülete és a gondatlan elkövetés büntetendő (természetesen enyhébben mint a befejezett, szándékos emberölés). Öngyilkosságban közreműködés Az öngyilkosság nem bűncselekmény Magyarországon, de ha valaki mást öngyilkosságra rábír (rábeszél, kialakítja vagy erősíti benne a szándékot), vagy annak elkövetéséhez segítséget nyújt (beszerzi az elkövetéshez szükséges eszközöket, tanácsot az elkövetés módjára) az már annak minősül. Minősített eset, ha 18. életévét be nem töltött személyt bír rá az elkövető, vagy neki nyújt segítséget. Magzatelhajtás A legális magzatelhajtásnak (abortusznak) szigorú feltételei vannak. Aki más magzatát ezektől eltérően elhajtja az bűncselekményt követ el. A törvény itt sem szűkíti le az elkövetési magatartásokat. A magzatelhajtásnak vannak minősített eseti: üzletszerű elkövetés (ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik az elkövető) az állapotos nő beleegyezése nélkül történik vagy súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva követik el. Enyhébben minősül a bűncselekmény, ha a nő a saját magzatát hajtatja el. Testi sértés Testi sértést minősül, ha másnak testi épségét, egészségét sérti az elkövető. Ha a sérülés vagy betegség 8 napon belül gyógyul, akkor könnyű testi sértés, ha azon túl gyógyul, akkor súlyos testi sértésnek minősül. Az elkövetési magatartás itt sem kerül részletezésre, mivel számtalan formája elképzelhető. A lényeg az eredmény, vagyis a fizikai sérülés vagy egészségromlás (betegség) bekövetkezte. Az orvosi foglalkozás gyakorlása során sokszor okoznak sérülést a betegnek (pl. műtét), ezt viszont a jogszabályok megengedik, ezért ezek nem büntetendők. Nem büntetendők a bizonyos sporttevékenység során okozott sérülések sem (pl. ökölvívó-mérkőzésen okozott orrtörés), viszont egy kosárlabdameccsen szándékosan okozott ilyen sérülés már bűncselekménynek minősül. A testi sértésnek vannak minősített esetei (pl. aljas indokból vagy célból történő elkövetés vagy súlyosabb sérülés esetén: maradandó fogyatékosság, életveszély). A testi sértés okozhat halált is, ez akkor állapítható meg, ha az elkövető nem megölni akarta a sértettet csak
valamilyen sérülést akart okozni. Ha meg akarta ölni, akkor emberölésért felel, tehát az elkövető szándéka alapján lehet elhatárolni a két cselekményt. Segítségnyújtás elmulasztása Akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, annak segítséget kell nyújtani. Aki ezt elmulasztja bűncselekményt követ el. Mindenkinek olyan mértékű segítséget kell nyújtani, ami tőle elvárható. Egy átlagember nem köteles kockáztatni a saját életét, de pl. telefon értesítenie kell a mentőket vagy a tűzoltókat, egy orvosnak viszont elsősegélyt is kell nyújtania. Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha a sértett meghal, vagy a veszélyhelyzetet az elkövető maga idézte elő. Gondozási kötelezettség megszegése Az önmagáról gondoskodni nem tudó (pl. idős, magatehetetlen) személyek iránt gondozás kötelezettség állhat fenn pl. hozzátartozó kapcsolat vagy munkaviszony (ápolók esetében) alapján. Aki ezt a kötelezettséget megszegi – nem gondozza megfelelően a rászorultat – és ezzel a gondozásra szoruló élete, testi épségét, egészségét veszélyezteti, az bűncselekményt követ el. Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények Kábítószer kereskedelem A kábítószereknek minősülő anyagok felsorolását külön jogszabály tartalmazza. A listán szereplő anyagok kínálása, átadása, forgalomba hozatala, vagy az azokkal történő kereskedelem kábítószer kereskedelemnek minősül. Minősített esetek többek között: - jelentős mennyiségű kábítószerre követik el, - 18. életévét be nem töltött személynek ad át vagy kínál - 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával (pl. megbízzák az árusítással), vagy, - oktatási vagy gyermekvédelmi intézmény területén vagy annak közvetlen környezetében követik el. Már a kábítószer kereskedelem előkészülete is bűncselekménynek minősül. Kábítószer birtoklása A kábítószerek birtoklása (termesztése, előállítása, megszerzése, tartása, ország területére történő behozatala, onnan kivitele vagy azon átszállítása) szintén bűncselekmény, bár enyhébben bírálandó el, mint a kereskedelmük. A büntetés mértéke függ a birtokolt kábítószer mennyiségétől. bűncselekmény, ha azt - 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy
Súlyosabban minősül a
-
oktatási vagy gyermekvédelmi környezetében követik el.
intézmény
területén
vagy
annak
közvetlen
A kábítószer mennyiségénél mindig a tiszta hatóanyagot veszik figyelembe, jelentősen változhat az egyes adagok között. Nem büntethető az elkövető csekély mennyiségű, saját célra történő kábítószer termesztés, előállítás, megszerzés vagy tartás, illetve kábítószer fogyasztás esetén, ha beismeri a tettét és 6 hónapig tartó kezelésben vagy felvilágosító szolgáltatáson vesz részt. Ez a lehetőség csak áll fenn, ha korábban 2 éven belül még nem élt ezzel a lehetősséggel, illetve nem ítélték el kábítószer kereskedelem vagy kábítószer birtoklás miatt. Személyi szabadság elleni bűncselekmények A törvény különösen védi az emberek személyes és cselekvési szabadságát. Ebbe beletartozik – bizonyos korlátok – között a tartózkodási hely szabad megválasztása, és a külső kényszer, befolyás nélküli, szabad döntéshozatal és cselekvés. Kényszerítés Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, az bűncselekményt követ el. A jelentős érdeksérelmet a bíróság állapítja meg. Erőszak alatt fizikai ráhatást kell érteni, a fenyegetés alatt pedig súlyos hátrány kilátásba helyezését. Kényszerítésnek minősül, ha például a férj fenyegetéssel megakadályozza a feleségét, hogy az munkát vállaljon vagy rendszeresen tartsa a kapcsolatot a szüleivel. Személyi szabadság megsértése Aki mást a személyi szabadságától megfoszt, vagyis megakadályozza abban, hogy szabadon mozogjon, a tartózkodási helyét szabadon válassza meg, az bűncselekményt követ el. A szülők természetesen megszabhatják a 18 éven aluli gyermekeiknek, hogy azok hova, mikor mehetnek el. A törvény nem határozza meg, hogy ez hogyan történik (bezárással, lekötözéssel, stb.), csak azt, hogy a sértett nem tudja szabadon megválasztani a tartózkodási helyét. Minősített esetek: aljas indokból vagy célból (pl. bosszú) a sértett sanyargatásával (a szükségesnél nagyobb szenvedést okoz) védekezésre képtelen személy sérelmére, fegyveresen (lőfegyverrel), felfegyverkezve (pl. késsel, vagy más hasonló eszközzel), jelentős érdeksérelmet okozva vagy hivatalos eljárás színlelésével. (pl. rendőrnek adja ki magát az elkövető). Személyi szabadság megsértésének minősül például, ha az elkövető a szomszédjára rázárja a pinceajtót és egy darabig nem engedi ki onnan.
Emberrablás Emberrablás az, ha az elkövető mást személyi szabadságától megfoszt és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé. Szükséges még hogy a személyi szabadságtól történő megfosztás: erőszakkal, az élet testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen annak ilyen állapotát kihasználva történjen. Az erőszaknak és a fenyegetésnek ebben az esetben súlyosnak, személy ellen irányulónak kell lennie, mivel enyhébb (dolog elleni) erőszak vagy fenyegetés esetén a sértettnek van reális lehetősége ellenállni. A védekezésre képtelen állapot azt jelenti, hogy bár a sértett tudatánál van, de nem képes védekezni (pl. meg van kötözve), az akaratnyilvánításra képtelen állapot pedig azt, hogy nincs tudtánál (pl. elkábították, leitatták). A bűncselekmény elkövetése szempontjából mindegy, hogy ezt az állapotot az elkövető vagy más idézte elő. A követelés szólhat bárkihez, és vonatkozhat bármire is. Az emberrablás előkészülete már magában is bűncselekmény. Ha pedig valaki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, annak mihelyt teheti, értesíteni kell az érintett személyt vagy a hatóságot (rendőrséget). Ha ezt elmulasztja, és az emberrablást megkísérlik, akkor ő is bűncselekmény miatt vonható felelősségre. Emberkereskedelem Amennyiben valaki egy másik személyt elad, megvásárol, vagy elcserél, az emberkereskedelemnek minősül és súlyosan büntetendő. Az is emberkereskedelem, ha valaki segítséget nyújt az előbbi tevékenységekhez azzal, hogy a sértettet szállítja, elszállásolja, elrejti vagy másnak megszerzi. Súlyosabban büntetendő, mindezt kizsákmányolás (pl. kényszermunka vagy prostitúció) céljából teszik. Számos minősített esete van, ezek közül néhány: erőszakkal vagy fenyegetéssel, az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, emberi test tiltott felhasználása (pl. szervkereskedelem) céljából, hivatalos személyként, e minőséget felhasználva, tizennyolcadik vagy még súlyosabb, ha tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okozva követik el.
Szexuális szabadság elleni bűncselekmények A szexuális önrendelkezési jog ugyanúgy megillet minden embert, mint a személyi szabadság. Senkit nem lehet kényszeríteni szexuális kapcsolat létesítésére vagy annak eltűrésére. Szexuális kényszerítés/Szexuális erőszak Aki más szexuális cselekményre (közösülésre vagy más, a nemi vágy felkeltésére és kielégítésre alkalmas cselekményre) vagy annak eltűrésére kényszerit, szexuális kényszerítés követ el (az elkövető azzal fenyegeti meg a sértettet, hogy ha nem fekszik vele, nyilvánosságra hozza a róla készült kellemetlen képe. Súlyosabban, szexuális erőszak miatt büntetendő, ha az előbbieket az élet testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik, vagy más védekezésre vagy akaratnyilvánításra léptelen állapotát szexuális cselekményre használják fel (ezek definícióját lásd korábban). Minősített esetek többek között: tizennyolcadik vagy még súlyosabb, ha tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el. A két bűncselekmény között tehát az erőszak illetve a fenyegetés mértéke a különbség, illetve, hogy a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képes állapotban van-e. Szexuális visszaélés A törvény a 14. életévnél húzza meg belegyezési korhatárt. Ennél idősebb személy szabadon létesíthet szexuális kapcsolatot. Az ennél fiatalabb személyekkel kapcsolatot létesítő 18. életévüket személyek azonban szexuális visszaélését követnek és büntetendő, még akkor is, ha a fiatalabb fél beleegyezett a kapcsolat létesítésébe. Nem csak a kapcsolat létesítése bűncselekmény, de az is a nagykorú (18. életévét betöltött személy) gyermekkorút (14. életévét be nem töltött személyt) rábír (pl. rábeszél) arra, hogy szexuális cselekményt végezzen nagykorúval. Enyhébben minősül, ha a szexuális kapcsolat nem jön létre, és a nagykorú csak megpróbálta rábírni a gyermekkorút a szexuális kapcsolat létesítésére. Súlyosabban minősül viszont, ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt áll (pl. az elkövető tanára a sértettnek). Gyermekprostitúció kihasználása A 18. életévüket be nem töltött személyek prostitúciójának kihasználása bűncselekmény. Ide tartozik, ha az elkövető az ilyen személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, illetve
18. életévét be nem töltött személynek szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt. (vagyis aki igénybe veszi a prostituált szolgáltatásait). Súlyosabban büntetendő, aki olyan bordélyházat tart fenn vagy vezet, amelyben 18. életévét be nem töltött személy folytat prostitúciót. Gyermekpornográfia A 18. életévüket be nem töltött személyekről pornográf (a nemi szerveket, a nemi vágy felkeltésére irányuló módon bemutató) felvételt (képet vagy videó) megszerez vagy tart bűncselekményt követ. Súlyosabban minősül, ha ilyen felvételt készít, kínál, átad, vagy hozzáférhetővé tesz, forgalomba hoz. A felvételek készítésnek elősegítése vagy az abban történő közreműködés (pl. szereplők rábírása) is bűncselekmény. A bűncselekmény megállapításának szempontjából jelentősége, hogy a sértett hozzájárult a képek készítéséhez illetve azok megosztásához. Súlyosabban minősül, ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt áll. Gyermekek védelme Kiskorú veszélyeztetése A gyermekek védelme minden társadalom feladata. A védelmet alapvetően a családi környezet jelenti. A szülő (és más nevelésre, felügyeletre gondozásra köteles személy) kötelessége gondoskodni a 18 éven aluli gyermekről. Ha ezt a kötelességét súlyosan megszegi és ezzel a gyermek testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, az bűncselekményt követ el. Szintén büntetendő az a 18. életévét betöltött személy, aki ennél fiatalabb személyt bűncselekmény, szabálysértés elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír (sikeres a rábírás) vagy rábírni törekszik (nem sikeres a rábírás). Tartási kötelezettség elmulasztása/Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása A szülők különélése esetén a gyermektől külön élő szülőnek hozzá kell járulnia a gyermek nevelésének költségeihez, a gyermekkel együtt élő szülőnek pedig biztosítania kell a kapcsolattartás a külön élő szülővel. Az a szülő, aki hatósági határozatban (pl. bírósági végzésben) előírt gyermektartási kötelezettségét önhibából nem teljesíti (noha képes lenne rá), bűncselekményt követ el. Súlyosabban minősül, ha ezzel a gyermeket súlyos nélkülözésnek teszi ki.
Szintén bűncselekményt követ az a szülő, aki a nála elhelyezett gyermekkel történő kapcsolattartást („láthatást”) az arra jogosult személlyel annak ellenére akadályozza, hogy korábban emiatt már megbírságolták. Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása Aki a hatósági határozattal (pl. bírósági végzéssel) elhelyezett kiskorút jogtalanul (a másik fél beleegyezése nélkül) elviszi attól, akinél a hatóság elhelyezte, azért, hogy elhelyezését tartósan megváltoztassa, vagy a kiskorút elrejti, bűncselekményt követ. Súlyosabban minősül, ha az elvitelkor erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz. Kapcsolati erőszak A kapcsolati erőszak esetében az elkövető és a sértett között speciális viszony áll fenn: A sértett az elkövető: gyermekének szülője, vagy az elkövetéskor vagy korábban közös háztartásban vagy lakásban élő o hozzátartozója, o volt házastársa, o volt élettársa, o gondnoka vagy gondokoltja o gyámja vagy gyámoltja. Az elkövető a sértettet sérelmére rendszeresen az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, vagy a közös gazdálkodás körébe vagy a közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki. Az elkövető lelki vagy fizikai erőszakot alkalmaz (szidalmazza, fenyegeti, enyhe fokban bántalmazza, vagy gazdasági erőszakot alkalmaz (megfosztja létfenntartáshoz szükséges dolgoktól). Ha az elkövető rendszeresen testi sértést, becsületsértést, személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést követ a sértett sérelmére, az súlyosabban minősül. Alapvető jogok elleni bűncselekmények Közösség tagja elleni erőszak Valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport tagja vagy egy személy valamely csoporthoz való tartozása (fogyatékosság, nemi identitás, szexuális irányultság) miatt, vele szemben tanúsított kirívóan közösségellenes magatartás bűncselekménynek minősül, ha az alkalmas arra, hogy az adott személyben riadalmat keltesen (pl. a sértettet származása miatt szidalmazzák, fenyegetik).
Súlyosabban minősül, ha a fenti személyt bántalmazzák (pl. a sértettet ütlegelik, rugdossák, még ha sérülést nem is szenved), illetve arra kényszerítik, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Még súlyosabb a cselekmény ha: - fegyveresen, - felfegyverkezve vagy - csoportosan (legalább hárman) követik. Magánlaksértés A magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jog az egyik legalapvetőbb jogunk. A tulajdonosnak, használónak joga van eldönteni, hogy kit enged be a lakásba. Vannak olyan helyzetek, amikor még a tulajdonos sem mehet az ingatlanba. Ilyen este, ha azt bérbe adta vagy azon haszonélvezet van. Ezekben az esetekben csak bérlő vagy a haszonélvező engedélyével mehet be az ingatlanba. Magánlakásnak minősül a sátor és a lakókocsi is. A fenti jogot a törvény is védi mivel, ha valaki más lakásába, egyéb helyiségébe (pince, padlás) vagy az ezekhez tartozó (pl. kerítéssel, sövénnyel) bekerített helyre (pl. kert, udvar) az ott lakónak vagy az azzal rendelkezőnek az akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bent marad (pl. felszólítása nem hagyja el a helyiséget), akkor szabálysértést követ el. Ha mindezt erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével (pl. rendőrnek adja ki magát), akkor az már bűncselekmény. Bűncselekmény az is, ha valaki a fenti helyek valamelyikébe az ott lakó akarata ellenére vagy megtévesztéssel éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan bemegy. Nem csak a jogosultatlan bemenetel szabálysértés, de az is, ha a jogosultat e megakadályozzák abban, hogy a saját ingatlanába bemenjen. Ha viszont fenti módok valamelyikén (erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével, éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan) teszik ezt, akkor az már bűncselekménynek minősül. Zaklatás Bűncselekménynek minősül más személy megfélemlítése, magánéletébe vagy mindennapi életbe történő beavatkozás, ha ez a sértett rendszeres és tartós háborgatásával történik. A bűncselekmény megállapításához szükséges, hogy a háborgatás rendszeres (rövid idő alatt több alakalommal) és tartós (hosszabb ideig tartson) legyen, egy alkalom nem elegendő. A törvény ne sorolja fel a háborgatás formáit, tipikusan a személyesen vagy telekommunikációs eszköz (pl. mobiltelefon, internet) útján megvalósuló kapcsolatteremtési szándékot jelent (pl. az elkövető rendszeresen hívogatja a sértett, vagy rendszeresen üzeneteket küld neki).
Súlyosabban minősül, ha a félelemkeltés céljából: mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekmény elkövetésével (pl. veréssel, emberöléssel) megfenyeget, vagy azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be. Még súlyosabban minősülnek ezek a cselekmények, ha azt az elkövető házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére, nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve (pl. főnök a beosztott sérelmére) követi el. Kiszolgáltatott személy megalázása Bűncselekménynek minősül, ha valaki más kiszolgáltatott helyzetét kihasználva arra rábírja, hogy az a magát megalázó magatartást tanúsítson. Súlyosabban minősül, ha az elkövető: ellenszolgáltatást ad vagy ígér, felvételt vagy az ilyen felvételt nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. Pl. rossz anyagi körülmények között lévő – pl. hajléktalan – személyt, néhány cigarettáért rávesz arra, hogy előtte megalázkodjon, azt videóra veszi, majd megosztja az interneten. Rágalmazás Más személyről a becsület csorbítására alkalmas tény (pl. a sértett valami erkölcstelen/jogellenes dolgot tett) állítása rágalmazásnak minősül és büntetendő. A sértett bárki lehet: természetes személy (felnőtt vagy gyermek), illetve szervezet is. A sértett nem kell nevén nevezni, de úgy kell rá utalni, hogy a sértett személye kétséget kizáróan beazonosítható legyen. A tényállítás alapján a sértett társadalmi megítélése romlik, emberi méltósága sérül. A tényállítás történhet szóban vagy írásban és akkor válik befejezetté, ha az más – a sértetten kívüli személy – a tudomására jut. Súlyosabban minősül a cselekmény, ha azt aljas indokból vagy célból (pl. bosszúból), nagy nyilvánosság előtt (pl. az interneten vagy újságban) vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el (pl. a sértett társadalmi, munkahelyi megítélése jelentősen romlik). (Pl. Internetes portálon megjelenik, hogy egy közismert személy megvesztegetett egy hivatalnokot.)
Becsületsértés Becsületsértést követ az elkövető, ha nem tényállítás történik, csak a sértettel szemben becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. A becsület csorbítására alkalmas minden becsmérlő, megszégyenítő, lealacsonyító értékítéletet tartalmazó, szidalmazó kifejezés. Megvalósulhat szóban, írásban, vagy akár rajzos ábrázolás (gúnyrajz) formájában is. Az egyéb ilyen cselekmény körébe a sértett testének megalázó vagy sértő bántalmazása, így arculütés, sértett bemocskolása, leöntése, stb. Önmagában a tisztetlen viselkedés még nem minősül becsületsértésnek. A becsületsértés alapesetben szabálysértésnek minősül. Bűncselekmény akkor lesz, ha a a becsületsértést a sértett munkakörével, közmegbízatásával kapcsolatban vagy nagy nyilvánosság előtt követik el. (Pl.: országgyűlés képviselőt, annak politikai tevékenysége miatt az elkövető szennyezett vízzel leönt.) Közlekedési bűncselekmények A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény A közlekedés biztonsága fontos közérdek, így ennek védelme is megjelenik a büntetőtörvénykönyvben. Aki a közlekedés biztonságát és ezzel mások életét, testi épségét veszélyezteti, az bűncselekményt követ el. A törvény néhány lehetséges elkövetési magatartást felsorol: közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálása vagy megsemmisítése, (pl. fénysorompó akkumulátorának eltulajdonítása) akadály létesítése, közlekedési jelzés eltávolítása vagy megváltoztatása, (pl. STOP tábla ellopása) megtévesztő jelzés, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazása (pl. buszvezető bántalmazása.) Fontos tudni, hogy ez csak példálózó felsorolás, ezeken kívül más magatartással is el lehet követni a bűncselekményt, a lényeg, hogy a közlekedésben résztvevők élete, testi épsége veszélyben legyen. Súlyosabban minősül a bekövetkezett eredménytől függően: súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás (legalább 6 hónapos gyógytartam)
tömegszerencsétlenség (1 ember legalább súlyos sérülést szenved, és további legalább 9 pedig megsérül), halál, kettőnél több ember halála, halálos tömegszerencsétlenség (1 ember meghal és további 9 pedig megsérül). Közúti baleset okozása Ha valaki a közúti közlekedés szabályok (KRESZ) szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, bűncselekményt követ el. A bűncselekmény megállapításához tehát két dolog szükséges: KRESZ szabályainak megszegése és legalább súlyos sérülés bekövetkezte. Ez a cselekmény is súlyosabban minősül a bekövetkezett eredménytől függően: maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás (legalább 6 hónapos gyógytartam) tömegszerencsétlenség (1 ember legalább súlyos sérülést szenved, és további legalább 9 pedig megsérül), halál, kettőnél több ember halála, halálos tömegszerencsétlenség (1 ember meghal és további 9 pedig megsérül). Ha nem következik be súlyos testi sérülés, akkor csak szabálysértést valósít meg a cselekmény. Járművezetés ittas állapotban/Járművezetés bódult állapotban A járművezetők csak tiszta tudatállapotban tudnak biztonságosan részt venni a közlekedésben. Az alkohol vagy a gyógyszerek, kábítószerek hátrányosan befolyásolják a vezetési képességet, csökkentik koncentrációs képességet, növelik a reakció időt, kockázatosabbá téve ezzel a közlekedést. Aki ittas vagy bódult állapotban (pl. kábítószer vagy gyógyszer hatása alatt) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet az bűncselekményt követ el. A törvény meghatározza azt a véralkohol és légalkohol szintet, amely felet a valaki ittasnak tekinthető, a bódult állapotot viszont orvos szakértő állapítja meg a klinikai tünetek alapján (pl. vizsgált személy viselkedése) Súlyosabban minősül a bűncselekmény a bekövetkezett eredménytől függően: súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás (legalább 6 hónapos gyógytartam)
tömegszerencsétlenség (1 ember legalább súlyos sérülést szenved, és további legalább 9 pedig megsérül), halál, kettőnél több ember halála, halálos tömegszerencsétlenség (1 ember meghal és további 9 pedig megsérül). Nem gépi meghajtású közúti közlekedési eszköz (pl. kerékpár) vezetése ittas állapotban nem bűncselekmény, viszont közigazgatási hatóági eljárás indul ellen, és az elkövetőt pénzbírságra büntetik. Ha az elkövető a fenti következményeket idézi elő, akkor viszont azokhoz tartozó büntetések szerint büntetendő. Járművezetés tiltott átengedése Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, szabálysértést követ el. Ha az a személy, akinek a járművezetés átengedték ittas vagy bódult állapotban (gyógyszer vagy kábítószer hatása alatt) van, vagy egyéb okból alkalmatlan a vezetésre, akkor az a személy, aki a vezetést átengedte, az bűncselekményt követ el. Súlyosabban minősül a bűncselekmény a bekövetkezett eredménytől függően: súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás (legalább 6 hónapos gyógytartam) tömegszerencsétlenség (1 ember legalább súlyos sérülést szenved, és további legalább 9 pedig megsérül), halál, kettőnél több ember halála, halálos tömegszerencsétlenség (1 ember meghal és további 9 pedig megsérül). Cserbenhagyás Közlekedési baleset estén az érintett (tehát nem csak a balesetet okozó) járművezetőnek meg kell állnia, és meg kell győződnie, arról, hogy megsérült-e valaki, vagy valaki az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. Ha ezt elmulasztja cserbenhagyást követ el. Ha valaki meg is sérült, illetve veszélyben van, akkor segítésnyújtás elmulasztását követi el, ami súlyosabb bűncselekmény.
Környezet és természet elleni bűncselekmények Környezetkárosítás A föld, a levegő, a víz és az élővilág jogosulatlan szennyezése vagy más módon történő veszélyeztetése bűncselekménynek minősül. Az okozott kártól függően a büntetés súlyosabb. A törvény környezetkárosítás esetén a gondatlan elkövetést is – a szándékoshoz képest ugyan enyhébben – de bünteti. Természetkárosítás A védett, fokozottan védett vagy vadon élő növények, állatok egyedeinek jogellenesen megszerzés, tartása, forgalomba hozása, az ország területére behozása, onnan kivitele, azon átszállítása, azzal kereskedése, illetve azok károsítása vagy elpusztítása bűncselekménynek minősül. Szintén bűncselekmény a védett terület, barlang, természeti terület vagy élő szervezetek életközösségének, illetve azok élőhelyének jogellenesen, jelentős mértékben történő megváltoztatása. A büntetés az okozott kár mértékétől függ, és súlyos esetben a gondatlan elkövetést is büntetik. Állatkínzás Gerinces állat indokolatlan bántalmazása vagy vele szemben olyan bánásmód alkalmazása, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza (pl. gondozás elmulasztása) állatkínzásnak és így bűncselekménynek minősül. Az is bűncselekmény, ha valaki a gerinces állatát vagy veszélyes állatát (pl. veszélyes pók) elűzi, elhagyja vagy kiteszi. Súlyosabban minősül, ha a cselekmény: az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények A hatóságok objektív és igazságos működése, az egész társadalom érdeke. Ezért a hatóság megtévesztése, félrevezetése bűncselekménynek minősül. Hamis vád Hamis vádat követ el az, aki mást a hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével történő hamisan vádol, vagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására A hamis vádnak mindig valamilyen konkrét személyre és konkrét cselekményre kell vonatkoznia. Nem valósul meg a hamis vád, ha a valótlan tartalmú bejelentés vagy feljelentés
nem konkrét személy ellen vagy nem konkrét cselekményről szól (pl. X.Y. bűncselekményeket szokott elkövetni). Ez elkövető tudja, hogy nem a megvádolt személy követte el a bűncselekmény, vagy nem is történt bűncselekmény. Súlyosabban minősül a hamis vád, ha büntetőeljárás indul, illetve ha a hamis vád alapján vádlottat elítélik vagy olyan bűncselekmény elkövetésével vádolják meg, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. Nem csak büntetőügyben elkövetett hamis vád minősül bűncselekménynek, hanem szabálysértési, közigazgatás vagy fegyelmi ügyben elkövetett is. Hatóság félrevezetése Hatóság félrevezetését az követi el, aki a hatóságnál büntető-, szabálysértési-, fegyelmi vagy más hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentés tesz, amelyről tudja, hogy valótlan. Ebben az esetben is konkrét cselekményre kell vonatkozni a bejelentésnek, de a bejelentő tudja, hogy a cselekmény nem történt vagy nem úgy történt, ahogy azt bejelenti. (pl. az elkövető bejelenti, hogy betörtek hozzá, hogy azután a biztosítónál bejelentse a kárát) Hamis tanúzás Hamis tanúzást az követ, aki a hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja. Hamis tanúzást büntető-, polgári-, szabálysértési és más hatósági ügyben is el lehet követni. A tanúvallomást tevő személyt igazmondási kötelezettség terheli. Nem büntethető azonban hamis tanúzásért az: aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, aki a vallomástételt megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették vagy akinek a törvény alapján a kihallgatása kizárt. A ún. tanúzási akadályokat (amelyek alapján a tanúvallomás megtagadható, vagy amelyek esetében nem hallgatható ki a tanú) a büntetőeljárási törtvény tartalmazza. Nem hallgatható ki tanúként:
a lelkész, illetve az egyházi személy arról, amire a hivatásánál titoktartási kötelezettsége áll fenn (pl. gyónási titok) védő, amiről a mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségben közölt (ügyvédi titok büntetőügyekben), akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás, a hatóság tanú olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyre titoktartási kötelezettség terheli és ez alól nem mentették fel, minősített adatról az, aki titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést. Megtagadhatja a tanúvallomást: a terhelt (gyanúsított/vádlott) hozzátartozója, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál titoktartásra köteles, ha titoktartási kötelezettségét megsértené és ez alól nem kapott felmentést (pl. orvosi titok, ügyvédi titok polgári ügyekben), ha az újságíró a részére információt átadó személy felfedné, kivéve ha bíróság erre kötelezte. Mentő körülmény elhallgatása Ha büntetőügyben valaki a mentő körülményt, amelytől az eljárás megszüntetése vagy a gyanúsított/vádlott felmentése függhet, elhallgatja, az bűncselekményt követ el. A mentő körülmény elhallgatása nem csak büntetőügyben, de szabálysértési, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt indult (objektív felelősség körébe tartozó) vagy fegyelemi ügyben is bűncselekmény. Nem büntethető az elkövető a mentő körülmény elhallgatás miatt: aki a tény közlésével önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértéssel, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel, vagy fegyelmi vétséggel vádolná, illetve akin nem hallgatható ki tanúként a törvény alapján. Bűnpártolás Aki a bűncselekményt elkövető személynek, anélkül hogy a bűncselekmény elkövetőjével a bűncselekmény elkövetése előtt megállapodott volna segítséget nyújt a hatóság előli menekülésben a büntetőeljárás meghiúsítására törekszik vagy közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában (pl elrejti), az maga is bűncselekményt, bűnpártolást követ el.
Fontos, hogy a bűnpártoló és a másik (alap)bűncselekmény elkövetője között nincs előzetes megállapodás. Ha van, akkor a segítő nem bűnpártolásért fele, hanem az alapbűncselekmény bűnsegéde lesz, mivel előre megígéri a segítséget és ezzel is támogatja az elkövetőt. Az elkövető hozzátartozója nem büntethető, ha az elkövetőt segíti az hatóság előli menekülésben, kivéve, ha ezt haszonszerzés céljából teszi. Közélet tisztaság elleni bűncselekmények A gazdaság élet szereplői és a hivatalos szervek illetéktelen befolyástól mentes működése fontos társadalmi érdek. A korrupciós cselekményeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy az elkövető adja vagy kapja a jogtalan előnyt, illetve, hogy milyen tevékenység során történik a vesztegetés: hivatali, gazdasági, illetve bírósági vagy hatósági eljárásban. A jogtalan előny nyújtását vagy kínálását aktív vesztegetésnek, a jogtalan előny kérését vagy elfogadását pedig passzív vesztegetésnek nevezzük. A vesztegetés tárgya a jogtalan előny. Az előny lehet pénz, tárgy, valamilyen szolgáltatás (akár szexuális is) vagy kedvezmény. Hogy pontosan milyen magatartások büntetendőek, az attól függ, hogy aktív vagy passzív vesztegetésről van-e, illetve, hogy milyen ügyben történik. Aktív gazdasági vesztegetés: Bárki elkövetheti, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek (pl. alkalmazottnak), vagy rá tekintettel másnak (pl. a hozzátartozója kapja a jogtalan előnyt), jogtalan előnyt ad vagy ígér azért, hogy az a kötelességét megszegje. A bűncselekmény megállapításához szükséges, hogy a jogtalan előnyt azért nyújtsák, hogy a másik fél megszegje kötelességét (célzatos bűncselekmény), viszont nem szükséges, hogy a másik fél az előnyt elfogadja vagy a kötelességégét ténylegesen megszegje. Súlyosabban minősül, ha önálló intézkedésre jogosult személynek (pl. vezetőnek) adják vagy ígérik a jogtalan előnyt. Passzív gazdasági vesztegetés: A gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenykedő személy követheti el, ha a tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a felajánlott jogtalan előnyt elfogadja, vagy a rá tekintettel, a rá tekintettel harmadik személynek (pl. hozzátartozójának) adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával (a hozzátartozójával) egyet ért. A bűncselekmény megállapításhoz nem szükséges megkapni a jogtalan előnyt, illetve nem szükséges megszegnie a kötelességét sem.
Ha kötelességét is megszegi, az már súlyosabban minősül, ahogy az is, ha a önálló intézkedésre jogosult személy (pl. vezető) követi el. Aktív hivatali vesztegetés Bárki elkövetheti, aki a hivatalos személyt, a neki vagy rá tekintettel másnak (pl. hozzátartozó), a hivatalos személy működésével kapcsolatban adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik. A bűncselekmény megállapításához szükséges, hogy az előnyt az ígérjék vagy adják, hogy azzal befolyásolják a hivatalos személyt (célzatos bűncselekmény), viszont nem szükséges, hogy a hivatalos személy a jogtalan előnyt elfogadja, hogy ténylegesen befolyásolja őt. Súlyosabban minősül, ha a jogtalan előnyt azért ígérik vagy adják, hogy a hivatalos személy a kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje, vagy a hivatalai helyzetével egyébként visszaéljen (pl. jogosulatlan előnyt biztosítson a vesztegetésnek, vagy ne büntesse őt meg). Passzív hivatali vesztegetés Az hivatalos személy követi el, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel másnak (pl. hozzátartozónak) adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyet ért. A bűncselekmény megállapításához nem szüksége megkapni az előnyt, sem megszegni a kötelességét vagy visszaélni a hivatali helyzetével. A hivatalos személyek semmilyen formába nem, fogadhatnak előnyt a működésükkel kapcsolatban. Súlyosabban minősül ha a bűncselekményt vezető beosztású személy követi el, vagy ha a hivatalos személy kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél (pl. a rendőr nem bünteti meg a szabálytalankodót, vagy a hivatali ügyintéző kiad egy engedélyt egy arra nem jogosultnak). Aktív bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés Bárki elkövetheti, aki azért, hogy más bírósági vagy hatósági eljárásban a jogait törvényes jogait ne gyakorolja vagy kötelezettségeit ne teljesítse (pl. ne tegyen tanúvallomást) neki vagy rá másnak (pl. hozzátartozójának) előnyt ad vagy ígér. A bűncselekmény megállapításhoz szükséges, hogy az előnyt azért adják vagy ígérik, hogy a másik fél valamit ne tegyen meg, noha ehhez joga vagy ez kötelezettsége lenne. A bűncselekmény elkövetése független attól, hogy a másik fél az előnyt elfogadja-e, vagy megteszi-e, amit az előnyért kértek tőle. Passzív bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés A bírósági vagy hatósági eljárásban résztvevő személy követheti, ha azért, hogy jogait ne gyakorolja vagy kötelezettségeit ne teljesítse előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígértét
elfogadja, illetve a rá tekintettel másnak (pl. hozzátartozó) nyújtott vagy ígért előny elfogadójával vagy kérőjével egyet ért. Célzatos a bűncselekmény vagyis azért kéri az előnyt, hogy a ne gyakorolja jogait vagy ne teljesítse kötelezettségeit. A bűncselekmény megállapítása független attól, hogy végül is megkapja-e az előnyt, gyakorolja-e a jogait vagy teljesíti kötelességeit. Hivatalos személy elleni bűncselekmények Az állam vagy a köz érdekében tevékenykedő, illetve az őket támogató személyek fokozott büntetőjogi védelemben részesülnek. Hivatalos személy elleni erőszak Hivatalos személy (pl.: rendőr, közterület-felügyelő, bíró, ügyész, országgyűlés és önkormányzati képviselő, hivatali ügyintéző) jogszerű eljárásban erőszakkal vagy fenyegetéssel történő akadályozása (pl. rendőri intézkedés során erőszakos ellenszegülés), jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerítése (pl. hivatali ügyintéző megfenyegetése egy segély kiutalása érdekében), vagy eljárása alatti vagy emiatti (pl. országgyűlési képviselő politikai tevékenysége miatti) bántalmazása, bűncselekménynek minősül. Súlyosabban minősül: a csoportos (legalább 3 fő), fegyveres (lőfegyverrel) vagy felfegyverkezve (pl. késsel, más veszélyes eszközzel) történő elkövetés. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak A fenti bűncselekmény nem hivatalos személy, hanem közfeladatot ellátó személy ellen elkövetve is bűncselekmény. Közfeladatot ellátó személy pl.: polgárőr, lelkész, egészségügyi dolgozó, tűzoltó, pedagógus, erdész, tömegközlekedési vállalat alkalmazottja, postás. Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak A hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatója (segítője) elleni támadás ugyanúgy bűncselekménynek minősül mintha azt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy ellen követték volna el. Közrend elleni bűncselekmények Terrorcselekmény A terrorcselekmény az egyik legsúlyosabb bűncselekmény. Az elkövető abból célból, hogy állami szervet más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön (pl. elítélteket szabadon engedjen) a lakosságot megfélemlítse (pl. robbantás belvárosban) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja,
személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ (pl. emberölést, testi sértést, emberrablást, közveszély okozását vagy robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel, lőszerrel visszaélést követ el.) A bűncselekmény megállapítása tehát az elkövető szándékán múlik. A felsorol súlyos bűncselekményeket a felsorolt célok valamelyikének elérése érdekében követi el, akkor megállapítható a terrorcselekmény. Terrorcselekmény az is, az elkövető jelentős anyagi javakat kerít hatalmába és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé (követeli meghatározott összeg átutalását, különben felrobbant valamit). A terrorcselekmény előkészülete, illetve a terrorista csoportban (három vagy több személyből álló hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése) történő részvétel, illetve készülődő terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása önmagában is bűncselekmény. Jármű hatalomba kerítése A bűncselekményt az követi el, aki a légi jármű, tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű ellenőrzését erőszakkal vagy fenyegetéssel, illetve másnak az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével magához ragad. Légi jármű például a repülő, tömegközlekedési jármű például a vonat. Tipikus elkövetési magatartás a repülőgép-eltérítés. Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha az halált okoz. A jármű hatalomba kerítésének előkészülete önmagában is bűncselekmény. Közveszély okozása Közveszély előidézése valamilyen anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával, vagy a közveszély elhárításának vagy a következmények enyhítésének akadályozása bűncselekménynek minősül. Közveszély akkor állapítható meg, ha – beavatkozás nélkül – előre meg nem határozható személyek és dolgok sérelme vagy megsemmisülése valószínűsíthető, mivel a közveszélyt kiváltó jelenség (pl. tűz, robbanás, árvíz stb.) nem az elkövető által már nem uralható. Bűncselekménynek minősül pl. az árvíz, a tűzvész, robbanás okozása, ha az más személyeket vagy vagyontárgyakat fenyeget. A közveszély okozásának előkészülete és a gondatlan közveszély okozása is bűncselekmény. Közérdekű üzem működésének megzavarása A közérdekű üzemek (közművek, pl.: áram-, gáz-, vízszolgáltatás; közösségi közlekedési üzemek, pl.: BKV, MÁV; elektronikus hírközlő hálózatok, pl. telefon-, televízió-, rádiószolgáltatás) zavartalan működés fontos társadalmi érdek. Aki ezek valamelyikének
működését – pl. berendezés megrongálásával – jelentős mértékben megzavarja, az bűncselekményt követ el. Súlyosabban minősül a csoportos, a fegyveresen, felfegyverkezve történő vagy a különösen jelentős kárt okozó elkövetés. A törvény az előkészületet és a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés/Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés A robbanóanyagok, robbantószerek, lőfegyverek és lőszerek tartását a jogszabályok engedélyhez kötik. Aki megfelelő engedély nélkül robbanóanyagot, robbantószert, lőfegyvert vagy lőszert készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy a tartásukra nem jogosult személynek átad, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít az bűncselekményt követ el. Már a fentiekre irányuló előkészület is bűncselekménynek minősül. Nemzeti jelkép megsértése A nemzeti jelképek (Magyarország himnusza, zászlaja, címere, a Szent Korona) megsértése, vagyis velük szemben sértő vagy lealacsonyító kifejezést használata, illetve azok más módon meggyalázása (pl. gúnyrajz) bűncselekménynek minősül. Önkényuralmi jelkép használata Az önkényuralmi jelképek (horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vörös csillag) mivel ezek diktatúrákhoz kötődnek, sérthetik mások érzéseit, és ezért ezek terjesztése, nagy nyilvánosság előtt törtnő használata, közszemlére tétele bűncselekmény. Közveszéllyel fenyegetés A köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állítása, híresztelése, vagy olyan látszatot keltése, hogy közveszéllyel járó esemény (pl. árvíz, erdőtűz) bekövetkezése fenyeget, bűncselekmény. A közveszéllyel fenyegetés leggyakoribb formája a bombariadó. Garázdaság Garázdaság szabálysértését követi el az, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Nem kell, hogy más tényleg megbotránkozzon vagy megriadjon, csak alkalmasnak kell arra lennie a magatartásnak. Ha ez elkövető erőszakosan is viselkedik, az már bűncselekmény lesz. Súlyosabban minősül ha: csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva,
fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen követik el. Rendbontás A nyilvános rendezvényen a rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szembeni erőszakkal vagy fenyegetéssel törtnő ellenszegülés bűncselekménynek minősül. Sportrendezvény rendjének megzavarása azzal, hogy ott lezárt területre belép, vagy a oda a sportrendezvény megtartását vagy mások testi épségét veszélyeztető tárgyat bedob, szintén bűncselekmény. Súlyosabban minősül, ha: csoportosan fegyveresen felfegyverkezve különös visszaesőként (korábban már elítélték ilyen bűncselekményért) követik el. Közbiztonsági tevékenység jogellenes végzése és szervezése A közbiztonság fenntartása elsődlegesen az állam feladata. Ebben közreműködni csak meghatározott keretek között lehet. A közterületen vagy nyilvános helyen végzett, a közrend, közbiztonság fenntartására irányuló tevékenység végzés, vagy ilyen tevékenység látszatának keltése szabálysértésnek minősül. Az ilyen tevékenység szervezése (pl. illegális szervezet működtetése, résztvevők irányítása) viszont már bűncselekmény. Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények A vagyon elleni erőszakos bűncselekményekben közös, hogy az elkövető valamilyen vagyontárgy vagy más előny megszerzése érdekében követi a bűncselekmény, illetve, hogy az elkövetés során erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz. Az erőszaknak a sértett vagy más személy testétre gyakorolt, ellenséges célú fizikai ráhatást nevezzük. Fenyegetés a súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Rablás esetén a fenyegetés élet, testi épség ellen irányulónak kell lenni.
Rablás Rablást az követ el, aki idegen dolgot úgy vesz el, hogy közben más ellen erőszakot vagy élet, testi épség elleni fenyegetést alkalmaz, illetve mást öntudatlan (pl. altatóval elkábítja) vagy védekezésre képtelen (pl. megkötözi) állapotba helyez. Idegen dolognak minősül minden olyan dolog, ami nem az elkövető tulajdona, illetve ami nem uratlan. Uratlan dolgok, azok, amelyeknek nincs tulajdonosuk, mert az eredeti tulajdonosuk lemondott a tulajdonjogáról (pl. kidobta, lomtalanításkor kitette). Az uratlan dolgok felett birtokbavétellel lehet tulajdont szerezni. Az elvesztett vagy tévedésből kidobott dolgok nem uratlan dolgok, azokat a vissza kell szolgáltatni az eredeti tulajdonosnak. Ha tolvaj az ellopott dolog megtartása érdekében alkalmaz erőszakot vagy fenyegetést, az is rablásnak minősül. Ha viszont a lopott dolgot eldobja, és csak a menekülése érdekében alkalmaz, az nem minősül rablásnak. Súlyosabban minősül a bűncselekmény többek között: fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan követik el. A rablás előkészülete szintén bűncselekmény. Kifosztás Kifosztást az követ el, aki: az idegen dolog elvétele érdekében mást lerészegít, vagy bódult állapotát idézi elő (pl. altatót kever az italába, de a sértett nem alszik el, csak bódult lesz), az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől veszi el az dolgot (pl. egy szexuális erőszak sértettjétől elveszi az ékszereit is), vagy védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől veszi el dolgot. Kifosztás esetén tehát az elkövető nem a dolog elvétele érdekében alkalmaz erőszakot vagy fenyegetést, mint a rablásnál, hanem valamilyen kiszolgáltatott helyzetben lévő személytől veszi el az dolgot. A csoportos elkövetés súlyosabban minősül. Zsarolás Zsarolást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés érdekében mást arra kényszerít, hogy valamit tegyen (pl. aláírjon egy számára kedvezőtlen szerződést vagy utaljon át egy bizonyos összeget), ne tegyen (pl. ne licitáljon egy árverésen) vagy eltűrjön, és ezzel a másnak vagyoni hátrányt (kárt) okoz.
A zsarolásnál nem valamilyen konkrét dolog elvétele történik, hanem haszonszerzés céljából valamire kényszeríti az elkövető a sértettet. Súlyosabban minősül, ha az elkövető élet vagy testi épség elleni, vagy más súlyos fenyegetést alkalmaz. Önbíráskodás Önbíráskodást az követi el, aki abból a célból jogos vagy jogosnak vélt (valójában nem az, de az elkövető azt hiszi) vagyoni igényének érvényt szerezzen, mást arra kényszerít, hogy valamit tegyen (megadjon egy tartozást vagy írásban elismerje azt), ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel a másnak vagyoni hátrányt (kárt) okoz. Súlyosabban minősül, ha fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan vagy, a bűncselekményt védekezésre képtelen (pl. idős, magatehetetlen) személy sérelmére követik el. A zsarolással szemben, ahol az elkövető tudja, hogy nem illeti meg az, amit meg akar szerezni, az önbíráskodásnál az elkövető jogosnak tartja azt. A vagyoni igényekből eredő viták rendezése azonban a bíróságokra tartozik, így nem lehet azokat erőszakkal vagy fenyegetéssel rendezni. Vagyon elleni bűncselekmények A vagyon elleni (és az erőszakos vagyon elleni) bűncselekmények a magántulajdont védik. Tulajdonszerzés lehetősége és ezzel együtt a tulajdon védelem mindenkit megillet, nemre, korra, társadalmi helyzetre, származásra tekintet nélkül. A kiszabható büntetés minden esetben függ az elkövetési értéktől (pl. ellopott vagy elsikkasztott dolog értékétől) vagy okozott kártól (pl. a megrongált dolog értékétől, a helyreállítás költségétől vagy a csalással okozott kártól). Lopás Lopást az követ el, aki idegen dolgot mástól azért veszt, hogy az jogtalanul eltulajdonítása (pl. megtartsa magának vagy eladja). Ha csak ideiglenesen használni akarja és utána visszaadja, az nem minősül lopásnak. Az idegen dolog fogalmát lásd a rablásnál. Lopni nem csak a tulajdonostól lehet, hanem a tolvajtól is. A lopással a tolvaj nem szerez tulajdon jogot a dolog felett, az eredeti tulajdonos joga fennmarad. Ha tulajdonos visszaveszi a tulajdonát, az nem minősül lopásnak. A kiszabható büntetés az elkövetési értéktől (az ellopott dolog értékétől) függ.
Rongálás Rongálásnak minősül az idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával történő károkozás. Saját vagyontárgyát mindenki megrongálhatja, másé megrongálása azonban bűncselekménynek minősül. Ha a dolog eredeti állapota költség nélkül helyreállítható, az nem minősül rongálásnak. A kiszabható büntetés függ az okozott kártól (a megrongált/megsemmisített dolog értékétől vagy a helyreállítás költségétől). Sikkasztás Sikkasztás követ el, aki a rábízott idegen dolgot eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A dolog jogszerűen kerül az elkövető birtokába (kölcsönkapja, átadják megőrzésre, munkahelye biztosítja a munkavégzéshez), de ő pl. eladja, vagy saját céljaira használja fel (otthoni munkavégzésre), noha erre nincs engedélye. Csalás Csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart (tévedésben tart, ha a másik eleve tévesen hisz valamit, az elkövető pedig nem világosítja fel erről) és ezzel kárt okoz. Ha a házalók rossz minőségű terméket (műszálas takarót) adnak el, de azt mondják, hogy jó minőségű (gyapjú), és vásárló eszerint fizeti ki az árát, az csalás lesz. Jogtalan elsajátítás A talált idegen dolgot vissza kell adni annak, aki elvesztette vagy le kell adni a hatóságnak 8 napon belül. Szintén vissza kell adni azt a dolgot, ami véletlenül vagy tévedésből kerül valakihez. Ha ezeket nem teszi meg, jogtalan elsajátítást követ el. Orgazdaság A lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból származó vagyon haszonszerzés céljából történő megszerzése, elrejtése vagy elidegenítésben (eladásban) törtnő közreműködés orgazdaságnak minősül. Fontos, hogy a vevő győződjön meg a dolog legális eredetéről. Bűncselekmény vagy szabálysértés? A lopás, sikkasztás, csalás, jogtalan elsajátítás és orgazdaság estében, ha elkövetés érték (pl. az ellopott tárgy értéke vagy az okozott kár) nem haladja meg a 50.000,- Ft-ot, akkor szabálysértésnek (tulajdon elleni szabálysértésnek) minősül, ha meghaladja, akkor bűncselekménynek. Ha valaki a lopást, sikkasztást, csalás üzletszerűen követi (vagyis hasonló bűncselekmények elkövetésével rendszerese haszonszerzésre törekszik), akkor az az értéktől függetlenül bűncselekmény lesz.
Szintén értékhatártól függetlenül bűncselekmény a közveszély (pl. árvíz, erdőtűz) színhelyén elkövetett lopás, sikkasztás, csalás. Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén, akkor is bűncselekménynek minősül a cselekmény, ha az elkövetési érték nem haladja meg az 50.000,- Ft-ot. Néhány ezek közül: Lopás esetében: dolog elleni erőszakkal követik el (betöréses lopás), zseblopás, helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve (besurranásos lopás), hamis vagy lopott kulcsot felhasználva, erdőben jogellenes fakivágással követik el. Rongálás esetében: falfirka (graffiti) elhelyezésével követik el, vallási tisztelet tárgyát vagy vallási szertartás végzésére szolgáló épületet (pl. templomot), temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat (pl. sírt) rongálnak meg. Csalás estében: jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el. Jármű önkényes elvétele A gépi meghajtású járművek önkényes (tulajdonos, üzembentartó engedélye nélküli használata) bűncselekménynek minősül. Mivel az elkövető ebben az esetben nem akarja eltulajdonítani, csak ideiglenes használni, így a lopás bűncselekménye nem állapítható meg. Súlyosabban minősül, ha a bűncselekményt erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel vagy fegyveresen, felfegyverkezve követik el. Idegen, nem gépi meghajtású jármű önkényes elvétele szabálysértés (tulajdon elleni szabálysértés). Uzsora-bűncselekmény Az uzsora nagyon magas (aránytalan mértékű) kamatra adott kölcsönt jelent. Az uzsora akkor bűncselekmény, ha az elkövető más rászorult helyzetét (pl. kilátástalan anyagi helyzetet) kihasználva köt megállapodást a kölcsönre, és az visszafizetés a kölcsönfelvevőjét, illetve családtagjait súlyos nélkülözésnek teheti ki.
A rendkívül magas kamat miatt az uzsora-kölcsön bíróság előtt nem érvényesíthető, ezért az elkövetők sok esetben erőszakkal vagy fenyegetéssel veszik rá a sértetteket a törlesztés fizetésére. Az erőszak vagy fenyegetés ugyanakkor nem eleme a bűncselekménynek, így ezek hiányában is megállapítható a bűncselekmény elkövetése. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése A különböző szerzői művek (film, zene, könyv, stb.) szerzőit a művek felhasználása után jogdíj illeti meg. A művek jogellenes (engedély vagy díjfizetés nélküli) felhasználása, amennyiben az vagyon hátrányt okoz (elmarad a jogdíj) bűncselekmény. A digitális korszaknak köszönhetően a mű elválik a hordozótól és könnyen sokszorosítható megosztható. Nem bűncselekmény ugyanakkor a művek letöltése vagy megosztása, ha az nem szolgálja a jövedelemszerzést (az elkövető ebből és az ehhez kapcsolódó a tevékenységéből nem jut jövedelemhez). Az otthoni letöltés vagy ingyenes megosztás nem bűncselekmény. Ha azonban az elkövető pénzért nyújt hozzáférést a megosztott tartalmakhoz, vagy a megosztott tartalmakat tartalmazó honlap reklámbevételeiből részesül, az bűncselekménynek minősül. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés Készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülnek a bankkártyák (betéti és hitelkártya, SZÉP kártya), a csekkek, utalványok (pl. Erzsébet utalvány), váltók. Olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz megszerzése, amely nem kizárólag az elkövetővé (nem kizárólagosan használhatja) annak használójától, a használó engedélye vagy beleegyezése nélküli elvétele vagy megszerzése bűncselekmény. A bankkártya (utalvány, stb.) jogosulatlan megszerezése tehát nem lopás, hanem készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel visszaélés lesz. Pénzmosás A pénzmosás célja, hogy bűncselekményből származó dolog (pénz más vagyontárgy) eredetét eltitkolja, és legálisan megszerzettnek tüntesse fel. A törvény a következő magatartásokat tiltja a más által elkövetett bűncselekményből származó dolgokkal kapcsolatban a pénzmosás keretében: a dolog átalakítása, átruházása, azzal kapcsolatban pénzügyi tevékenység végzése (pl. bűncselekményből származó pénz befizetése a bankszámlára), a dolog eredetét, a dolgon fennálló jogot, a dolgot helyét eltitkolja vagy a dolgot elrejti, magának vagy harmadik személynek megszerzi, megőrzi, kezeli, használja, felhasználja, gazdasági tevékenység során felhasználja.
4. Szabálysértési törvény A bűncselekmények mellett a jogrend tartalmaz enyhébb fokú szabályszegéseket is. Ezek a szabálysértések. Míg bűncselekmények esetén csak a bíróságoknak van lehetősége büntetést kiszabni, szabálysértés esetén a szabálysértési hatóságok is szabhatnak ki pénzbírságot. Szabálysértési hatóságok: fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala rendőrség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, Meghatározott esetekben helyszíni bírság kiszabására jogosult továbbá: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője, a közlekedési hatóság ellenőre, a közterület-felügyelő, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, a mezőőr. Büntetések szabálysértési elzárás Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. Legrövidebb időtartama 1 nap, a leghosszabb 60 nap. pénzbírság Szabálysértések miatt kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege 5000,- Ft legmagasabb összege 150.00,- Ft, azoknál a szabálysértéseknél, amelyek szabálysértési elzárással is büntethetőek pedig 300.000,- Ft. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. 5000,- Ft meg nem fizetett pénzbírság felel meg 1 napi elzárásnak felel meg. A pénzbírság megváltható közérdekű munkával is 5000,- Ft pénzbíráság 1 napi, azaz 6 órai közérdekű munkáénak felel meg. közérdekű munka Közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára kijelölt munkát elvégezni. Legkisebb mértéke 6 óra, a legnagyobb 180 óra. Nem teljesítés esetén a közérdekű munkát a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. 6 órai közmunka felel meg 1 napi elzárásnak. Intézkedések járművezetéstől eltiltás A szabálysértés elkövetője, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el, eltiltható a járművezetéstől, illetve meghatározott esetekben el kell tiltani attól. Az eltiltás legrövidebb időtartama 1
hónap, a leghosszabb 1 év. A járművezetői engedély visszaadása külön feltételtől (pl. továbbképzésen való részvétel) tehető függővé. kitiltás A kitiltást egyrészt a sportrendezvényekkel összefüggésben elkövetett szabálysértések miatt lehet alkalmazni, vagyis a kitiltott személy nem vehet rész bizonyos sportrendezvényeken. Másrészt kitiltható a kereskedelmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett szabálysértés elkövetője, további szabálysértések megakadályozása céljából meghatározott kereskedelmi létesítményből. figyelmeztetés Ha a szabálysértés csekély súlyú, a szabálysértési hatóság vagy a bíróság figyelmeztetést alkalmazhat, ha ez kellő visszatartó hatású lehet. Szabálysértések Ideiglenes megelőző távoltartás és megelőző távoltartás Hozzátartozók között erőszak esetén a rendőrség a helyszínen hivatalból (kérés nélkül) ideiglenes megelőző távoltartást rendelhet el. Ennek értelmében a bántalmazó köteles: magát távol tartani a bántalmazottól, magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól (pl. bántalmazott lakásától, még akkor is, ha annak tulajdonosa kizárólag a bántalmazó), magát távol tartani az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen (akár személyesen, akár telefonon). Az ideiglenes megelőző távoltartás 72 óra időtartamra szól. Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését követően a rendőrség kezdeményezi a megelőző távoltartás elrendelését a bíróságon. A megelőző távoltartás elrendelését a bántalmazott vagy hozzátartozója is kezdeményezheti, függetlenül a rendőrségtől, és akkor is, ha nem volt ideiglenes megelőző távoltartás. Távoltartó határozat szabályainak megszegése / Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése Aki bármelyik, címben szereplő határozatban foglalt tiltást vagy tiltásokat megszegi, szabálysértést követ. Szabálysértést követ el az is, aki megelőző távoltartást alaptalanul, valótlan tények állításával kezdeményez, ha a megelőző távoltartás elrendelik.
Rendzavarás A közrend megzavarása negatívan befolyásolja mások biztonságérzetét, ezért következő magatartások tiltottak: verekedés, más felhívása verekedésre, rendzavarás vagy garázdaság miatt eljáró hivatalos személy intézkedésével (pl. rendőri igazoltatás) szembeni engedetlenség, rendezvényen arceltakarással történő megjelenés, rendezvényen fegyveresen vagy felfegyverkezve történő megjelenés rendezvényen a rendezők vagy a rendőrség felhívásának történő ellenszegülés. Aki a fenti tilalmakat megszegi, rendzavarás szabálysértését követi el. Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel Az egyesületek jogszerű működéséhez társadalmi érdek. Ha egy egyesült jogszerűtlenül működök, azt a bíróság feloszlathatja. Aki: a bírósági döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, feloszlatott egyesület működésében a feloszlatás után részt vesz, nyilvános rendezvényen a feloszlatott egyesület egyenruháját vagy formaruháját, vagy ahhoz hasonló egyenruhát vagy formaruhát visel, szabálysértést követ el. Járművezetés az eltiltás tartama alatt Aki a járművezetéstől való eltiltás időtartama alatt, olyan járművet vezet, amelynek vezetésétől eltiltották, szabálysértést követ el. Veszélyeztetés kutyával Tilos a gazdának a kutyáját: település belterületén felügyelet nélkül közterületre engedni vagy kóborolni hagyni, természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedni, vagy kóborolni hagyni, közforgalmú közlekedési eszközön – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – szájkosár és póráz nélkül szállítani, élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – beengedni illetőleg bevinni. A harapós kutyát zárt helyen kell tartani, vagy a harapós kutyára figyelmeztető táblát kell kihelyezni. Aki fenti szabályokat megszegi, szabálysértést követ el. Csendháborítás Aki lakott területen, az ott lévő épületben vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön indokolatlan zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja,
szabálysértést követ. Szintén szabálysértés, ha a csendháborítást természeti és védett természeti területen követik el. A csendháborítás nem időponthoz kötött, azt bármikor el lehet követni. Más zaj tolerálható ugyanakkor hétköznap napközben és más éjszaka vagy hétvégén. Köztisztasági szabálysértés Közterületen, közforgalom céljait szolgáló épületben (pl. hivatalok) vagy közforgalmú közlekedési eszközön történő szemetelés vagy ezek beszennyezése szabálysértés. Szabálysértés az is, ha a felügyelet alatt lévő állat által a fenti helyeken okozott szennyezést az állat felügyeletét ellátó személy nem szünteti meg. (pl. gazdi a kutyasétáltatás közben nem szedi össze a kutyapiszkot.) A közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés Kormányrendelet határozza meg a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre vonatkozó szabályokat. Közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősül: olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli); a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer); a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek; az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray); az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat); az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló); az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek). A fenti eszközöket tilos közterületen, nyilvános helyen (még a járművekben is) birtokolni. Nem vonatkozik a tiltás a szokásos életvitel körében használt eszközökre (pl. konyhakést is lehet szállítani megfelelően elcsomagolva, ha az szükséges és indokolt; sporteszközt pl. baseball ütőt, edzésről haza). Aki a fenti szabályokat megszegi szabálysértést követ el.
Engedély nélküli vezetés Aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetőleg a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, továbbá aki e járművek vezetését ilyen személynek átengedi, szabálysértést követ el. 5.
Sértetti, áldozati jogok
A sértett jogai a büntetőeljárásban A büntetőeljárás az az eljárás, amely során a nyomozóhatóságok (pl. rendőrség) és az igazságszolgáltatás szervei (bíróságok, ügyészségek) megpróbálják felderíteni a bűncselekményt, megállapítani, hogy azt ki követte el, és amennyiben kétséget kizáróan bebizonyosodik a vádlott bűnössége (ő követte el a bűncselekményt), akkor a bíróság kiszabja a büntetést. A fentieken (rendőrség, ügyészség, bíróság) mások is részt vesznek ebben a folyamatban. Az egyik ilyen személy a sértett. Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette: (pl. az a személy, akihez betörtek, aki sérülést szenvedett a bántalmazás következtében, vagy akit kényszerítettek valamire) Nem csak természetes személy (ember) lehet sértett, hanem jogi személy is (szervezet) is, és nem minden bűncselekményeknek van sértettje (kábítószerbirtoklásnak nincs). A sértettnek vannak bizonyos jogai a büntetőeljárásban, amelyeket a Büntetőeljárási törvény tartalmaz: a következő eljárási cselekményeknél jelen lehet, és az őt érintő iratokban betekinthet: o szakértő meghallgatásánál, neki kérdéseket tehet fel, o a szemlénél, o a bizonyítási kísérletnél és o a felismerésre bemutatásnál. az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet: pl. kit lenne érdemes tanúként kihallgatni. a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kérésre fel kell világosítania. jogorvoslattal (panasszal) élhet: o feljelentés elutasítása ellen és o a nyomozás megszüntetése ellen. jogosult a vádlottal szemben a bűncselekményből származó igényét érvényesíteni (kártérítést igényelhet). képviselőt bízhat meg, aki helyette eljár. indítványozhatja a nyomozó hatóság tagjának, az ügyész, bíró kizárását (kérheti ezek cseréjét elfogultság miatt).
másolatot kaphat a szakvéleményről, azokról a nyomozási cselekményekről készült iratokról, amelyeken jelen lehetett, más iratokról pedig, ha az a nyomozás érdekeit nem sértik. A nyomozás befejezését követően minden iratot megtekinthet. tanúkénti kihallgatása estén ügyvéd lehet jelen, aki felvilágosítást adhat a jogairól. kérheti személyi adatainak zártan kezelését, ilyenkor ezeket csak a bíróság, az ügyészség és a nyomozóhatóság tekintheti meg. különösen indokolt esetben védelem biztosítható a sértett részére. távoltartás elrendelését kezdeményezheti (pl. hozzátartozók között erőszak esetén). zár alá vételt indítványozhat. (A zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel, pl. a tulajdonos nem adhatja el azokat. Ezt a hatóság rendeli el.) eljárási cselekmény (pl. szemle) során kérheti, hogy nyilatkozatát foglalják jegyzőkönyvbe. ha a feljelentést nem a sértett tette, de személye ismert, értesíteni kell a nyomozás megindításáról. értesíteni kell nyomozás felfüggesztéséről és megszüntetéséről, a vádemelésről. kezdeményezheti közvetítői eljárás megindítását. kezdeményezheti a nyilvánosság kizárást az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről. a tárgyalásról értesíteni kell, azon felszólalhat. a bíróság ügydöntő és eljárás felfüggesztő határozatát a sértettel is közölni kell. fellebbezhet az ítélet rá vonatkozó része ellen (pl. kártérítési igénnyel kapcsolatban). bizonyos bűncselekmények (könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés) esetében a vádat a bíróság előtt nem az ügyész, hanem a sértett képviseli. Ilyenkor a sértettet magánvádlónak hívják. Az ügyész hozhat olyan döntést, amely az eljárás befejezesét eredményezi (a feljelentést elutasítja, a nyomozást megszünteti, a vádat elejti). Ha a sértett nem ért egyet a döntéssel, joga van képviselni vádat a bíróság előtt. Ilyenkor a sértettet pótmagánvádlónak hívják. Ha a sértett meghal (pl. emberölés esetében) a jogai a hozzátartozókat is megilletik. Áldozatsegítési szolgáltatások A büntetőeljáráson kívül a bűncselekmények áldozatait más jogok is megilletik, ezeket a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény tartalmazza. A törvény által biztosított jogok csoportjai a következők: Tájékoztatáshoz való jog: A áldozatok a következőkben kaphatnak felvilágosítást:
az áldozat büntető-, illetve szabálysértési eljárásbeli jogaira és kötelezettségeire, az áldozatsegítés keretében igénybe vehető támogatásokra, az áldozatsegítő támogatások igénylésének feltételeire, módjára, egyéb igénybe vehető ellátásokra, juttatásokra, jogérvényesítési lehetőségekre, az áldozatsegítésben közreműködő egyéb szervezetek elérhetőségére, az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeire, emberkereskedelem áldozata esetén az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra és a tartózkodási engedélyre.
Az igénybe vehető szolgáltatások Ha a rászoruló áldozat sérelmének rendezéséhez a jogi segítségnyújtásra van szükség, az áldozatsegítő szolgálat továbbítja a kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálatnak. Személyre szabott felvilágosítást kell kapnia: o az igénybe vehető egészségügyi, egészségbiztosítási ellátásokról, o a beutalóval, illetve beutaló nélkül igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról, o az ellátásokat nyújtó intézmények címéről, elérhetőségéről, o a betegek jogairól és kötelezettségeiről, o a betegjogi képviselő szerepéről, nevéről és elérhetőségéről, o az egészségügyi közvetítői eljárás tartalmáról, o az egyéb jogérvényesítési lehetőségekről. o a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások és a szociális szolgáltatásokról, o a nyugdíj-biztosítási ellátásokról, o a munkanélküli-ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, o a családtámogatási ellátásokról, o gyermekjóléti alapellátások, a gyermekvédelmi szakellátás és a gyermekvédelmi gondoskodás formáiról, a jogosultság feltételeiről, az igénylés módjáról, valamint az ellátásokat és szolgáltatásokat nyújtó intézmények címéről, elérhetőségéről. A bűncselekmény következtében kialakult krízishelyzetében az áldozatnak azonnali pénzügyi segélyre lehet szüksége annak érdekében, hogy legalapvetőbb szükségleteit fedezni tudja (szállás, ruhanemű, utazás, élelmiszer, gyógyszer stb.). Az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő a krízishelyzethez igazodva a bűncselekmény elkövetésétől számított öt nap. A megyei igazságügyi szolgálat az azonnali pénzügyi segély kérdésében méltányossági döntéssel határoz, amely nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. Ez a szolgáltatási forma nem kártérítés, és független az áldozat jövedelmének nagyságától, a bűncselekmény következtében kialakult pillanatnyi rászorultsága, krízishelyzete alapozza meg. Az azonnal pénzügyi segély jelenlegi legmagasabb összege 91.613,- Ft.
Állam kárenyhítés: A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait állami kárenyhítés is megilleti. Kárenyhítésre a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai. Jogosult továbbá az a személy is, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászorulónak tekintendő az az áldozat, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg 2013-ben a 183.226,- Ft-ot. Jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő az az áldozat, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy időskorúak járadékában részesül, adósságkezelési szolgáltatás, lakásfenntartási támogatás jogosultja, a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították, számára egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben szociális rászorultságot állapított meg, ápolási díjban, közgyógyellátásban, rokkantsági járadékban részesül, fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára vagy magasabb összegű családi pótlékra jogosult, átmeneti szállást vagy éjjeli menedékhelyet igénybe vevő hajléktalan személy, családok, gyermekek átmeneti otthonát igénybe vevő személy, Magyarország területén menekültügyi eljárás alatt álló személy. Kárenyhítést lehet egy összegben vagy havi járadékként nyújtani. Az egyösszegű kárenyhítés mértéke függ az okozott jár nagyságától. A kárenyhítés összege az alapösszeg (jelenleg 91.613,- Ft) ötszörösét meg nem haladó kár esetében a kár 100%-a, ötszöröse és tízszerese közötti kár esetén az alapösszeg ötszöröse + az alapösszeg feletti rész 75%-a tízszeresét meghaladó kár esetén az alapösszeg 8,75-szöröse és az alapösszeg tízszerese feletti rész 50%-a, de legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse (1.374.195,Ft). Járadék típusú kárenyhítés a sértett 6 hónapot meghaladó keresőképtelensége esetén, legfeljebb 3 évig adható, mértéke függ az igazolt jövedelemcsökkenéstől és attól, hogy 18 év alatti-e vagy mások gondozására szorul-e. Folyósítása megszűnik, ha az áldozat időközben más forrásból jogosulttá válik rendszeres pénzbeli ellátásra. A havi járadék maximális összege 2013-ben 91.613,- Ft lehet.
