RENDMAGYARORSZAGON A CISZTERCI ,..rES KOZEP.EUROPABAN Szerkesztette: GUITMAN BARNABÁS
Pázmány PéterKatolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Piliscsaba, 2009
A Piliscsabán2005. november 6-án és7-énmegtartott tudományos konferencia tanulmányai
Kiadja: A Pázmány PéterKatolikus Egyetem Bölcsészettudománvi Kar Uj. ésLegújabbkori Történeti Tanszéke
Felelős kiadó: Nagy László dékán
Tómogrltta: Ciszterci Rend Zirci Kongregációja
@ A kcjtet szerzői, szerkesztői,2009 @ Pázmány PéterKatolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2009
Borító: Szűz Mária, a ciszterciek pártfogója (Wagmai ster József, Zirci Apátsági B azl|ika, főhajó, mennyezetfreskó, I7 44_1148 között)
HU rSSN 1786-8785 rsBN 978 963 92067s 5
Készült: Tradeorg Nyomda, Ba|atonfűzfő-gyártelep Felelős v ezető,.T óth Zoltán Tipográfia: Kiss Csaba
.
MÚVBI-ioÉsrönrÉNBn uÚrrBI-y Rendtorténetikonferenciák
APázmány PéterKatolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi InÍézet Ú3- es LegújabbkoriTörténeti Tanszékéneksorozata
Sorozatszerkesztő: őze Sándor
Ill_2, A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetéreéskultúrájára 2, A magyarjezsuiták küldetésea kezdetektől napjainkig 3. A domonkos rend Magyarországon 4/1. Decus solitudinis.Pálos évszázadok 4/2. Der Paulinerorden.Geschichte - Geist - Kultur 5. A Ciszterci Rend Magyarországon ésKözép-Európában
TartaIomje8yzék
SzrÁnory Zo|tán: Szent Bernát és aSzűzanya Gottfried Bernhard Göz művészetében . . . .2I8 URsncH Zstzsa Lactatio Sancti Bernardi. Az esztergomi Keresztény Múzeum egy reneszánszképe . . . . . j . . . . . . . 225 JBRNynIKrss János: Azirci ciszterci templom XVIII. századi liturgikus tere . . . , , .238 LÉreI-H. P. Jusztin oCist: A zirci apátságitemplom restaurálása . .249
.c
.i s
{ l
l 1
:
$
A cIszTERCI
REND SZEREPE A KÁRPÁT.MEDENCE ELMÚLT 800 ÉvÉBEN
Kö zépkori kolostorok viló ga DBÁx Viktória Hedvig oP: A Ciszterci Rend ésa domonkosok kezdeti kapcsolatai. Vaion a ciszterciek voltak-e az e|ső domonkosok? 257 HnRvny F. Levente oCist: Ciszterciek a középkori Magyarországon . . , . . .270 FBRBNczI Lászlő: Észrevételeka topuszkói (toplicai) ciszterci apátság birtokstruktűrájáva| kapcsolatban. . .. .. ..277 Ciszte rciek újjdéIedé se SprÁn Dániel: A ciszterciek XVII_XVIII. századi visszatérése Magyarországra . . .293 BaoÁr-Ede Álmos oCist: Azirciapátságújjáélesztése aXVIII' században '.....3I7 Foncó András: Ciszterci elöljárók ésa XVI[. századi magyar országgyíí|és. . . . . . 322 FolovÁru Sándor: Az egri ciszterci gimnázium Szerepe Kárpátalja szellemi é l e t é b e n a X V I I Is.z á z a d b a n .. '...344 GAPsru' Henryk: A Ciszterci Rend közép-kelet-európaieltededéseaz újkorban (XVI_XV[I. század). Állandóság ésváltozás . . 355 A viharos XX. szóz'ad MozsoeI József Tádé oCist: Ciszterci lelkészségektörténeteMagyarországon . , . . 366 EnoŐs László: EmlékezésHagyó-Kovács Gyulára, a zirci apátság előszállási jószágkormátnyzójátra ...376 SpRNNBNIBRcBRNorbert: Katolikus elitnevelésésrendi társadalompolitika. A Foederatio Emericana ésa ciszterciek . . 381 CsBszre Éva:Kassa Lász|ó Lehel ocist ós társa pere ' . . . . . 395 SulyorIgnác oCist: CiszterciekKunszentmiártonban .....408 SoTs Viktor Attila: A szentgotthárdiciszterci szerzetesekfeloszlatása 1950-ben. . , 4I9 Mrzay András: A ciszterciek az l96|-es üldcizésihullám idején - egy persorozatésannak háttere . .426 B enrusz-Dos os i Lász|ó : S ajtótörténeti áttekintés,különös tekintettel a Ciszterci Rend pécsiNagy Lajos Gimnáziumának diáklapjaira. 300 évesa magyar sajtó . . .438
pot-ovÁRI sÁNooR
.
AZ EGRI CISZTERCI GIMNÁZIIJM SZEREPE rÁnpÁTALJA IZELLEMI ÉLErÉnpN A XVm. SZ^ZADBAN'
Magyarországon a ciszterciek tanítórendkéntvaló működése különböző okokból Egerben indult meg. Ennek részletestárgya|ására itt nem vállalkozhatunk; egyrésztazért-, mert ezt a korábbi szakirodalom tárgyalta; másrésztazért,mert kutatásaink ennélszíj,kebb témáras időszakrakor|átozódnak: Eger kultúrakozvetítő szerepétvizsgáljuk a felvilágosodás korában a kelet-felvidéki és akárpátaljai régiók tekintetében,ezen belül is az ott élő görög katolikus, túlnyomórészt(de nem kizárólagosan!)ruszin lakosság egyházi érteImisége tekintetében.2 E|őször tehát vázoljuk Eger ésa görög katolikusok viszonyát oly mértékben,amennyiben ez a jelen tanulmány szempontjából elengedhetetlenül szükséges;majd áttekintjük azt aXYIII. századbankiteljesedő egri szellemiséget,amelynek szerves részevolt a jezsuita, majd a ciszterci gimnázium; végül vá|asztkeresünk arra, hogyan járulhatottllozzá ez az intézménya többi hasonlóval együtt Egernek az emIÍtett kultúrakozv etítő szerepéhez. Nem adunk történettudományi adattárkéntkezelhető statisztikát;éspedignem csupán a különböző |evé|táraklegutóbbi időkig fennálló kutathatósági nehézségeifolytátn_ ezt a magunk részérő|is igyekszünk orvosolni alább hivatkozott dolgozatainkban,illetve készülő összefoglalásainkban _, hanem elsősorban azért,mert bennünket a szellemi közvetítő szerep,különböző kulturális régióknak az eszmetörténetiszempontból is megragadható interferenciája foglalkoztat. Emlékeztetőül foglaljuk össze nagyon vázlatosan a ciszterciek tanítórenddévá|ásának folyamatát.Az Egerben I687-tő| működő jezsuiták közül a tanárokataz 1773. október 1-jénkelt királyi rendelet meghagyja helytikön, miután a rendet XIV. Kelemen pápa 1773.július 2I-énfeloszlatta.Minthogy a jezsuita tanárok ilyen körülmények közt nem voltak hajlandók Egerben maradni, Esterházy Károly püspök a sajátpapjaival töltötte be a tanáríhelyeket; nem is akárkikkel: az igazgatói székbeaz a Stanczel József került, aki a püspöki papnevelő szeminárium prorektorakéntműködött korábban. Az l773l74-es tanévtő|tehát hat világi pap oktatott az 1777/78-astanévig,amely a Ciszterci Rend magyarországi tanítő renddéválásának tanéve.Hosszadalmas huzavona után, amelyet a velehrádi apát aggályoskodó magaÁrtása okozott, I776.ban vették át a gimnázilmot, I A szerző köszönetét fejezi ki a Pro Renovanda Cultura Hungariae Unger Mátyós Emlékére Szakalapítvdnyának, valamint a Debreceni Pro Regione _ Magyar Vidékért Alapínónynak, ame|yek az Eger, mint Északkelet-Magyarorszóg Pórizsa című készülő kismonográfiájához szükséges kutatásait támoganák. 2 A késztilő kismonográfián túl a tágabb összefüggésekre lásd FöIdvdri Sándor: Ex occidente Lux? Az európai kultúra recepciója a görög katolikus, ruszin értelmiségnéla felvilágosodás korában. (Az MTA Bolyai János Posztdoktori Kutatási tsztöndíjával készült monográfia ,) Kézirat, 2001 . Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, KéziraÍtár. (Kiadás alatt.)
Az egri ciszterci gimndzium SzerepeKárpótalja szellemi életében,..
345
mivel azonban a rend mégnem volt felkészülveaz oktatásra,Esterházy püspök továbbra évtizedenát tu1ott az e(ső ciszterci is alkalmaZta saját papjait. A követke ző tanévtől "gy korszak, majd az 1181l88-astanévtőlismétvilági papok működtek, mivel II. József ismert szekularizá|ó intézkedéseinekegyikével az apá,tságotlefoglalta, éskaszárnyát|étesÍtettaz épületben.Esterházy püspök messzemenő gondoskodása folytán azonban az exciszterciek Egerben működhettek tovább; lakást magánházban kaptak, ésa lehetőségekhezképesta püspök igyekezett az oktatásban zavartalanfolytonosságot biztosítani.II. József halála után a Helytartótanács eltörölte a tananyagbas az oktatás egyébrészleteibevágó megszoa pilis-pásztői apátságot.Egerbe majd 1802-benI. Ferenc újraalapította útő intézkedéseit, az a Schumann Theophil került vissza igazgatőnak, aki már az első ciszterci korszak alatt is vezette a gimnáziumot, majd hasonló és eredményesműködést folytatott Szombathehivatkozott,ám amikor a Ciszterci Rend lyen. A ZaVaroSidőkben megroppantegészségére visszakapta a gimnáziumot, ennek ellenéreis vállalta a vezetést.3 Természetesena korábbi szakirodalom _ bár olyan kiváló szerzők adatolásáratámasz. kodhat, mint Békefi Remig _ nem teszi okafogyottá a további rendtörténetikutatásokat ezen a téren.Az idézett szerzőkon túl megjegyezzik, hogy Békefi Remig okmánytár# szolgált forrásul Hervay Ferenc Levente munkájához is;5jóllehet aZ utóbbi már ifjúkorában nagy energiával alapítottameg a Ciszterci Rend történetétkutató intézetet,mégpedig háborús körülmények közt, és erről sző|ő beszámolój ában az egri érseki gyűjteméis kiemeli.6 Mi azonban a jelen dolgozat keretei közt nyekben folytatott anyaggyíijtést egy speciálisabb kérdéstigyekszünk megvilágítani. Eger ésa görög katolikusok viszonya ellentmondásos. l754-tő| kezdve Mária Terézia királynő évi |2OOforintnyi segélytutal Egerbe, hat görög katolikus papnövendék nevelA királynő döntéséreBarkóczy Ferenc egri püspök kérésenyomán került sor, tetésére. Eger és jó pásztor gondoskodni kívánt a görög katolikus lelkészképzésrő|.1 mint aki Munkács között az ungvári uniótól kezdve folytak viták' vagyis amióta 1646. ápi|is 24énUngvárott 63 ortodox pap tette le a katolikus hitvallást Jakusich György egri püspök kezébe,Ettől kezdődően az egrípüspökök felfogása szerint a görög katolikusokat címzetes püspökként kormányző szeméIyaz ő rituális helyettesük,tehát az egri püspök aláren3 Kassuba Domokos:Az egt'.gymnasium.Első közlemény.A Cisterci Rend egri katholikusfőgymnasiumának Értesítőjeaz |894-95. iskolai évről. Eger, 1895. 3_149. Második közlemény, Ertesítő |896_97. Eger, 1897.3_6I.Ezt az anya1895_96.Eger, 1896.3-102. Harmadikközlemény,Értesítő fennálláságot veszi át változat|anulBékefiRemig, lásd Em|ékkönyv,melyetMagyarországezeréves nak ünnepénközrebocsát ahazai czisztercziRend. Szerk. BékefiRemig. Bp., l896. 93.l80. Mi az elvá|ásárő| sődlegesközlést, az egrithivatkozzukmeg itt ésa későbbiekben;a ciszterciektanítórenddé tehátlásd Kassuba D...i. m. |895.42_51. Szélesebbköríí forrásanyagalapjánösszefoglaljaBékeft Magyaroszágon?Bp., 1902. Valamennyi további Remig: Hogyan lettek a ciszterciek tanítórenddé szerző ebből merít'a Kassuba-szövegeketis átnézveösszegez Kalósz Elek: Yáz|atok a magyarföldön nyo|cszázévesciszterci rend múltjából.[Baja], |947.25_33., Egerre különösen 28_3I. 4 sékeftRemig: A zirci, pilisi, pásztói ésszent-gotthárdicisztercziapátságoktörténete.Y.; Uő.: A pászH. n. 1902.különösen a95',99.,I04.,Iz0.,|42.,I74.tételek. tói apátságoklevéltára. 5 Hervay F. Levente:RepertoriumhistoricumOrdinis Cisterciensisin Hungaria.Roma, 1984. 6 [Hervay] Leventefr[óter]: Néhányszó a ciszterci bibliográfiáról. Nova Clara Vallis,|943, 3.,3542, az egri érsekilevéltárbanfolyt kutatástjelzi:39. 7 Finóczy Ernő: A magyarországiközoktatás történeteMária Teréziakorában.I. Bp., 1899. l68_169.
346
FöIdvdri Sóndor
deltje. A munkácsi felfogás szerint viszont a görög katolikus címzetespüspök apostoli vikáriuskéntcsakis a római pápánakvan alárendelve.Az egyházi jurisdictio kérdésecsak több mint száz évmúlvaoldódott meg, amikor l77l-ben XIV. Kelemen pápafeláLlítjaaz önálló munkácsi görög katolikus egyházmegyét.8 A témaszakirodalmában a jurisdictiós problémák mellett elhalványu|t az atény,hogy a XVIII. szánad folyamán Eger az Európára néző ablakotjelentette Kelet-Felvidék ésfőként Karpáta|ja számára, A kultúrcentrum-szerepelsősorban Eger barokk felvirágzásához kapcsolódik. Ez afolyamat Barkóczy Ferenc püspöksége alatt ériel tetőpondát, amikor az egri püspöki udvar országosan is ható irodalmi központtá válik. Gondoljunk Haller Lász|ő kiadatásiíravagy OrczyLőinc pártfogására.A barokk irodalmi éleTélémaque-fordításiának tet felvirágoztatő Barkóczy 1754-ben_ tehát amikor a görög katolikusok oktatása megkezdődött _ részbena bécsiegyetem mintájfua átszerveziaz egt'rteológiai (sőt, minden más) oktatást.Utóda, Esterházy Károly |étrehozzamonumentális könyvtátát, amely nemcsak a teológiában, hanem a csillagászatbanésaz orvostudománybanis reprezentáljakorának európai tudományát.gA munkácsi görög katolikusokat így európai színvonalúegyetemi könyvü.ár, Róma ésBécsbarokk műveltségefogadja - amelyekről Munkácson a XVIII. századbanmég messze nem beszélhettink.loAmi a speciálisan görög katolikus tárgyakat,aZaZa liturgiát és az egyhazíszláv nyelvet illeti be kell vallanunk, hogy másfél évtizedignincs adat. Az első tanár amfu említettHabina Lukács, aki Esterházy püspöktől l769-ben kapja kinevezését.ll Személyérőlitt annyit, hogy Nagyszombatban végeztetanulmányait, majd azemp\énifőesperességigemelkedett,miközben egyÍeélesedőellentétbekerült a munkácsi egyhazi vezetéssel,párhuzamosan pedig egyre közelebb kerülvén az egt'-püspöki udvarhoz.l2 Egyedül Kandra Kabos figyelt fel arra, hogy Habina haláIaután otvös Ferenc sfudiorum praefectus neveztetettki ,,agörög rítusprofesszorának', 1775. május 9-én.Jegyzetei Esterházy Kátoly. ró1 írni tervezettmonográfiájának előmunkálataikéntkéziratbanmaradtak.l3 Az Egerbenvégzett papok legtöbbje magasabb egyházi tisztségekbeemelkedett,így például Pászté|yl János nagyprépost,Boksay János, Iváskó Demeter, Gáll Mátyás és omcsay Mihály kanonokok, továbbá Kőszeghy György gimnáziumi tanár és mások.la s ktcko, Michael: Unio U horodiensisCarpathicorumcum Ecclesia Catholica. Romae, 1955.,I'acko, Michael: Die U horoderUnion. Ostkirchliche Studien 8(1959)13-30. Lacko, Michael: The Union of U horod.Slovak Studies,4(1960)47-190. 9 BitskeyIstvdn:Barkóczy Ferenc,az irodalmi mecénás.In: Irodalomésfelvilágosodás'Szerk. Szauder József_TarnaiAndor. Bp., I974.333_365. Bitskey Isnán: Püspökök, írók, könyvtrárak:egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban.Eger, 1997.l,őkös Istvón:Eger ésa felvilágosodás.Irodalomtörténet18(l986)2409423, l0A vonatkozó irodalom eddigi legbővebb bibliográfiáját is tartalmazza:Kétszáz évesazEgri Főegyházmegyei Könyvtiár 1793_|993.Emlékkönyv. Szerk. Antalóczi Lajos. E,ger, 1993. Lásd mégaz előadásait:Kétszázévesaz Egri Főegyházmegyel 1993.december28.án rendezettemlékkonferencia Könyvtiár 1793_1993'Emlékülés.Szerk. Antalóczi Lajos. Eger, 1995. |1Bozsik Pól: Az egri papnevelés történetea XVIII. században1780-ig.Eger, 1910.81_138. |2IJo. |42-143.,200. Földvóri Sdndor: Habina Lukács egri szláv könyvhagyatékárő|.Magyar Könyvszemle 112(1996)3385-391. 13Jelenleg az E.gri Főegyházmegyei Könyvtár birtokában,rendezésalatt. Néhai Dr. Antalóczi Lajos igazgatónak itt fejezzük ki köszönetünket a Kandra-hagyatékkutathatóságáért. la A neveket adjaZsatkovics IKÁLMAN] György: Munkácsegyházmegyei ifjak az egn papnöveldében. Görög Katholikus Szemle 1910.október 23.319_320.Elismei az egn tanulmányokpozitívkulturális hatását,ezzel önmagának is némiképpellentmondva'
Az egrí ciszterci gimnázium szerepe Kdrpótalja sze|lemi éIetében...
347
Megállapítható, hogy Eger szerepeNagyszombatévalvetekszik; a munkácsi görög katolikus klérusmagasabbmííveltségíi,egyházátanagyobb hozzáértést|r'tvánó állásokban is szolgálni tudó, a római katolikus klérussalegy szinten á11órétegének képzésében bár ellentmondásos,de vitán felül eredményesszerepettöltött be.15A korábbi kép egyoldalúságához hozzájárult, hogy az Egri Főegyházmegyei Levé|tár anyagai vagy nem voltak hozzáférhetők a kutatás számá,ra(ez jellemző Hodinka Antal munkáiralu), uugy a belőlük készült feldolgozások torzőban maradtak, így Kádár Lász|ő egri érsekvagy Kandra Kabos Esterházy-monográfiája.|7KizárőIag a Protocollum Consistoríi alapján dolgozott - saját forrásmegjelciléseszerint _ Bosák Nándor.18Yízsgá|ataink szerint a több évtizedes kutatásainakellenéreKandra Kabos sem lépetttúla protocollumokban meglévő adatokon, ahogy az elmondottakból kitűnik. Az eddig ismeretlen egri levéltiáriadatok sorát bővíti az a levélis, amelynek tanúsága szerintBozsicskovics Bazil , az IJJ7 -től önálló kőrősi (krizsevci)püspökségbenélő szerb görög katolikusok főpásztora 1784-benEgerbe küld papnövendékeket.Ha a kőrösi unitus püspök megfelelőnek találja Egert szerb görög katolikusainak iskoláztatásátra' akkor a kép nem olyan egyértelműennegatív,ahogyan a görcig katolikus egyháztÓrténetiszakirodalomban fentebb tárgya|t szerzők festették.Így Egernek a szerb görög katolikusokkal fenntartottkapcsolataira vonatkozó adatok is figyelmet érdemlő novumkéntértékele n dők.l9 Az elmondottakból kiviláglik, hogy a görög katolikus egyháztorténetiszakirodalom álláspontja tarthatatlan.Tény ugyanakkor, hogy az egri püspökök határozottésnem gyakoroltak mindenben kedvező nyomást a munkácsi klérusra.Ám ennek a pressziónak a ténye nem ad elégséges alapot urÍaa következtetésre,hogy Eger kulturális szerepétis negatívan értéke|ő,V'tzátó|ag a kiáros hatásokat hangsúlyoző megállapításokat tegyünk. Egyoldalúan ítéIkezünk,ha nem választjuk el a hatalmi pressziót a kulturális csatornák sokszor közvetettebben jelentkező hatásától. Ezt az elfogult szimplikfikációt aZ Sem menti, hogy a szükségesismeretek az egri levéltáriforrások feltáratlanságábő|kifolyólag nem álltak rendelkezésre.A tudományos objektivitás követelményeihez igazodó kutatónak már pusztán logikai alapon is fel kell tennie a kérdést:ha a jezsuita Nagyszombatban tanult papnövendékekből olyan püspökök válhattak' mint olsavszky Mihály Mánuel, Bradács János, Bacsinszky András, akkor semmivel sem indokolható Eger szerepének szélsőségesen negatívértékelése. 15Eger szerepea kárpátaljairuszin, görög katolikuskultúrában.In: Magyarok Kelet ésNyugat metszésvonalán. A nemzetközi történéSzkonferencia előadásai. Szerk. Beke Margit_Bárdos István' Esztergom, 1994, 297_308. Földvári Sóndor: Eger szerepea ruszin papképzésben. Studia Ucrainica et Rusinica Nyíregyháziensia5( 1996) 203_2|2, 16Hodinka Antal: A munkácsi görög szertartású püspökségokmánytára,I. Ungvár, I9II. ,,AzEgnÉrseki Levéltár anyagát őszinte sajnálatomranem használhattam.,,_jegyzi meg az előszóban. |7Kódár érsek hagyatékából első ízben közöl: Kétszáz éves az Egri Főegyházmegyei Könyvtár 1793_1993. Emlékkönyv.Szerk.Antalóczi Lajos. Eger, l993. 93. skk. |8Bosók Nóndor: E'sterházyKáro|y egri püspök ésa görög katolikusok. Licenciado|gozat.Kézirat,Eger, I979. Az Egri HittudományiFőiskola |evé|tára. Egy példányaszerző birtokában,főtisztelendőBosák püspök úrjóvoltából. 19Bozsicskovics Bazil kőrösi szerb görög katolikus püspök egri kapcsolataira|ásd Fötdvári Sóndor: BozsicskovicsBazil kőrösi szerbgörög katolikuspüspök. Vigilia 63(1998)4257_26I.
348
Földvdri Sdndor
Ha mindezt elfogadjuk, akkor felmerül a kérdés:kizárő|ag apapképzésenkeresztiil vapozitív szellemi hatás. Nem túlzás-eaz a fi. lósult-e meg az összetett, ám egyértelmííen gyelem, amelyet Egernek szentelünk,nem vezet-ebennünketelfogultság,amikor az a|áb. biakban Kelet-FelvidékésKárpátalja Párizsakéntjellemezzük Egert? Tiszta lelkiismerettel válaszoljuk: nem. Az egri múltszellemi örökségétma is erós ésmélyengyökerező haamelyben a főegygyományok őrzik.zoEzeka tradíciók azt avlharos időszakot is túlélték, házmegyei könyvtiár pótolhatatlanértékeiszálltak el a,,fényesszellők'' szárnyán,2lésemlékeztetnekrá:az Árpád-kori püspöki székhelyena XVIII. századbaniskolaváros, szellemi kozpont született.Eger viírosábana szellemi életsohasemszűkölködött az inspirációkban. Ezt Egernek a festészettel(Balkay Pá|, Miklóssy József, Kovács Mihály)22 és a való kapcsolatai mellett elsősorban az irodalomban játszott Szerepebizonyítja.za zenéve|23 Számunkra aZ a XVIII. századi környezet egri szellemiségfontos, amikor országosanhatő, afővátossal szinte egyenrangúkulturális központtá emelkedettEger.2s A török kiűzéseutáni rohamos fejlődéstjellemzi, hogy a XVIII. század folyamán több osszevetve a korabeli hasonló váromint hétszeresére emelkedett a város 1akossága.26 sokkal, így például a közigazgatási székhelyként,bortelmelő és egyéb gazdasági központkénthasonlóan játszó szerepetSzekszárddal, azonnal szembetűnikEger kiemelkedő gazdaságiéskulturális fejlődésea XVIII_XX. században.27Jóllehet akad hasonlóképpen fejlődó, a török után lakosságát megnyolcszorozó város, amely ehhez mérhetőbarokk pompával éspüspöki mecenatúrávalis büszkélkedik, mint például Veszprém.JelIemző az összefüggés: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök bizalmas levelezőtársa volt Barkóczy Ferenc egri püspök, majd esztergomi érseknek,a fiatal Esterházy Károly választotta Padányi Bíró pedig veszprémikanonoksága idejénmegimerve példaképéül püspoköt. Érdemesmegemlítenünk,hogy Padányi Bíró Márton aL aki a Veszprémi egy. házmegyébőI elsőként küld magyarországi papnövendékeket a római Collegium Germanicum et Hungaricumbai valamint hogy mintegy kettőszáz templomot épít, zoAntalóczi I'ajos: IdentitáséseurópaiságemlékeiEgerben.Hevesi Napló 6(1996)39_|2. 2|Frildvári Sándor: Név-választó,avagyHosi Misi. Egyetemi Lapok 3I(|989)z 6. A könyvtiír ötvenes évekbeliviszontagságairól|ásdAntalóczi Lajos: AzEgriFőegybázmegyei Könyvtár története.Eger, 1989.42-55. 22Bodnór Éva_Czobor.Ágnes:AzE,gri Képtrárvezetőjeéskatalógusa.Eger' 1979.38, 23Bórdos Kornél:Eget zenéje.Bp', 1987. 2aMaczki Valér:Eger városaésa magyarirodalom.Eger, 1894. 45_72.,Egerbenműködött szerzőWő|: 68_71. Breznay Imre: Eger szerepe a magyar közművelódésben.Egri Egyházmegyei Közlöny 70(t938)2t7-20. 25Sommás összefoglalás,ám _ Breznay Imrévelellentétben - a levéltáriadatokfeltüntetésében korrekt: Soós Imre: Eger történeteII_V. In: Heves megye műemlékeiII' Szerk. DercsényiDezsG-Voit Pál. Bp,, |972. I7_33., a korszakró|:28_33. 26A gazdaságiéstársadalmi viszonyokra, valamint a viíros mindennapi é|etére vonatkozóan Breznay I. 40-41. Monografikusadatadatokutalásszer(íen: Imre: E,getmúltjábólI-I[. Eger, 1926.,népességi I. 78-80. adatok elemzésével: gyűjtés,szintézisretörekvés nélkül Uő,: 1933*1934.,a népesedési A legrészletesebbstatisztikai adatközlés, ám elemző megá||apításoknélkül: Breznay lrnre-Karczos a lakosság ésházakszámáttekintBéta:Egri képeskönyv.Eger, 1937.7.,,EgerfejlődésénekátnézeÍe ve.'' 1687-tól1936-igadatol.1687-benkb. 2000, 1787-benmrár17083lakos. 27Glósz József: Szekszárd a 19. század elején.Társadalmi konfliktusok egy stagnáló mezővárosban' Századok ( 1995) 363_380.
Az egri ciszterci gimnózium SzerepeKdrpdta|ja szellemi éIetében...
349
illetve újítfe1.28Padányi Bírő fedezi fel a XVIII. századi magyar egyházi freskófestészet számáraFranz Anton Maulbertsch osztrák mestert is, aki azután Egerben Esterházy sokat foglalkoztatottfestője lesz. Eger mint kulturális központ nemcsak fekvése,de szellemi fejlődésefolytán is Kárpátalja,illetve a Kelet-Felvidék Párizsának tekinthető. Innen terjedtek ,,afény századának'' eSZméiaz ország északkeletirégiói felé,ahogyan Bécsből, a testőrírók közvetítésémagába szÍvtaa kor Euvel azújabbkori magyar kultúraéppenmeginduló vérkeringése itt tanuló görög katolikus az rőpájának szellemét.Egerben hasonló Szerepetelsősorban _ nem csak ők. Ez a _ hangsúlyoznt most papnövendékek töltöttek be, de S ezt kívánjuk annyiban, szerepétőI értelmiség a bécsi magyar Szerep természetesenkülönbözött Am emig meghatározta. szellemisé amennyiben ezt az egyházi környezet ésa katolikus sőt. bástyájának, katolicizmus att Eger egyáitalán nem tekinthető csupán a konzervatív a fejlesztésével kultúra anyanyelvi A nemzeti érzu\etápolásával, mindenekelőtt az szellemiséA korabeli európai xv1n. századiirodalmi életünkmeghatároző tényezője.29 get reptezentá!ő művek, így különösen az olasz reformkatolicizmus gondolkodóinak munkái az Esterházy Károly püspök áIta| a\apítottbibliot ékában,valamint a kanonokok jelentős számúkönyvvel voltak képviselve.3o magángyííjteményeiben Térjünk rá ezekután a gimnázium helyzeténektárgyalására, bár megjegyezzúk,hogy a jogakadémiafelállítása vagy Barkőczy püspök |]54-es iskolareformja (melynek során a kassai képzéstistöbb tekintetben szűkíti az egri javára), sőt, az a hatalmas könyvgyűjtés,amelyet Esterházy püspök már Egerbe kerüléséneklegelső évétőIfolytat, Szorosan kapcso|ódik témánkhoz,ésbővebb kifejtéstérdemel.A jelen tanulmány terjedelmi korlátainak okán azonban ettől el kell tekintenünk, ésa kérdésirodalmában is tükröződő folyamatos kutatásokra hívjuk fel a figyelmet, mivel több vonatkozásban felülvizsgá|atra szorulnak a korábban megalapozottnak hitt álláspontok. A régebbi szakirodalommal szemben ma tudjuk, hogy a püspöki könyvgyűjtemény mát alegkorábbi időktőlkölcsönkönyvtárként működött; az egri oktatási intézményeksaját könyvállományát viszont egyik esetben sem olvas ztottők be teljes egészébenaz Esterházy-féle könyvgyííjtésbe;a jezsuita gimnázium felszámolásakor, illetve a ciszterci gimnázium világiként működő különféle felszerelések; korszakában is maradtakEgerben, sőt azintézménykeze\ésében az Egerben tanult görög katolikusokról egyre pontosabb képünk van folyamatosan előis kerülő levéltári anyagoknak köszönhetően; az egri szellemiségösszegzése,értékelése változik, főként Bitskey István L997-es, már többször hivatkozott monográfiája úán; hogy csak néhányfontosabb tényezőtemlítsünk.
28Pehm [Mindszenthy] József: Padányi Bíró Márton' 1934,A fiatal Esterházy Károly ésPadányi Bíró Márton kapcsolatáról:l 57-158. 29 BitskeyIsnón: Barkóczy Ferenc' az irodalmi mecénás.In:Irodalomésfelvilágosodás.Szerk. Szauder József-Tarnai Andor. Bp',I974,333-365. BitskeyIsnón:Püspökök, írók, könyvtárak: egri főpapok a barokk korban.Eger,1997. irodalmi mecenatúrája 30Bitskey Isntin: Androvics Miklós egri kanonok könyvtára 1777-ben. Magyar Könyvszemle 9O(I974;34 325_332.Uő,: Janzenlzmusésortodoxia.Az egripüspöki könyvtár anyagaa felvilágosodáskorában'Magyar Könyvszemle 98(l982) 1 60-67, Uő.: Giansenismoed ortodossia'Il materiale italianodella bibliotecavescoviledi Eger nella epocadella Illuminismo.In: Venezia, Italia,Ungheria fra Arcadia e Illuminismo. Ed. Köpeczi, Béla-Sárközi,Péter. Bp., 1982. 225_234'Bitskey Isnón: a barokk korban.E,ger,|997. Püspökök, írók, könyvtárak: egllrfőpapok irodalmi mecenatúrája
350
Földvóri
Sóndor
A könyvtárak összetett kérdéskörébőlemeljükki a jezsuitákét,minthogy feloszlatásuk után az ő örökségükbe lépteka ciszterciek. Figyelmet érdemelneka jezsuita könyvgyűjteményekmind Eger művelődéstörténete,mind a témánk szempontjából. Sugár István foglalkozott ezekegységesleLtárával,amely felöleli: a rend egri könyvtárát; az egyespáterek könyveit; a Szent ErzsébetLótogatása Kongregóció könyvtárát; a jezsuita kezelésben állt gyógyszertár könyveit.3l A leírás rövidített, a tartalomra utaló. Ezétt nem tudjuk pontosan meghatározni a ben. tudunk: ,,A nyelvtani munkák nünket közelebbről érdeklő szláv könyvet, ám|étezéséről és szótárak sorában magyar' latin, görög, német,francia, lengyel, héberolasz és>ruthén<< kötet található. Megvolt a jezsuiták egri könyvtárában Ambrosius Calepinus 11 nyelvű >institutio<-ja is |...f,,32 szótáramellett Bé|Mátyás németés>szláv<< A|e\tátozás I774-ben,a jezsuita rend feloszlatásakorkészült.A későbbiekbenismételt határozatok születtek az anyag e\száIlítására,ám semminemű nyomát nem talríljuk olyan amely a ténylegeselszállítástjelentené.Sugór ezértnem zfuja ki, hogy az intézkedésnek, anyagvagy legalábbis egy részeEgerbenmaradt volna. Mi pedig feltétetezzük,hogy nemcsak Egerben maradt,hanem valamelyes részbena ciszterci gimnáziumba is került, vagy köszönhetően. Esterházy püspök fellépésének el sem vittékonnan' természetesen Számunkra ebből az egyikfontos következtetés,hogy a jezsuiták révénis kerültek, kerülhettek be szláv könyvek, ezeken belül cirill betűs liturgikus könyvek a papképző könyvtárába, illetve a líceumi konyvtárba vagy mindkettőbe. Ennél is fontosabbnaktartjuk, hogy a leltár tanúságaszerint a jezsúták nyitottak voltak a különböző nyelvek és kultúrák,adott esetbena ruszin etnikum feléis. Egerben tebát ugyanolyan szellemi légkört képviseltek,mint azok a nagyszombatijezsuiták, akiknek a ruszin kultúraéskönyvkiadás iránti jóindulatát fentebb mrírérintettük,és még többször vissza is térünk rá.33 Nem győzzik tehát hangsúlyozni,hogy Egerben egyá|taIánnem hiányoztak azok a fel. tételek,amelyek lehetővétehettéka ruszinok számára,hogy saját nyelvük, kultúrájukés liturgiájuk terénis míívelődjenek.Ezen felül pedig az eurőpai műveltséglegmagasabb színvonalátismerhettékmeg, ami egyáltalán nem csekélység,mégkevésbéetnikumellenes tényező.A bennünket itt ésmost foglalkoztatő intézménypedig jezsuiták gimnáziuugyan nem' makéntfigyelemre méltó könyvállománnyal rendelkezett,amely egészében gimnáziumot. a át jelentős került, amikor azvette Rend kezelésébe részbena Ciszterci de Az egi Gárdonyi GézaGimnázium elődje, a Ciszterci Rend Egi Katholikus Főgimnáziujátszik a kor szellemi élekönyvgyűjteménye,mint kulturális életerévénszerepet mateháÍ.úgy jelenlegi falan hirdeti márDobó Istvián Gimniázium hogy a megtévesztő lehet, tében.Talan jezsuita ebben az épijValójában gimnrázium emlékét. alapított XVII. században vránytáblaa _ püspök3a István Telekessy letbenkezdődött a gimnázium éIete,azidőkfolyamán azonbana 3|Sugór Istvón: Az egijezsuita könyvtrár.Magyar Könyvszemle 97(l981)3 328_334. 32uo. 330. 33Sztripszlcy Hiador: A hazai rutének legrégibb nyomtatványai. Magyar Könyvszem|e I9(I9|I)2 tl7_l3|.,3 243_26I.Bor Kilmán: Elfeledettnagyszombaticirill betűsnyomtatványI724-bő|.Magyar Könyvszemle 111(1995) 3|9_322. Kiróly Péter: Die ersten Schulbücher der Ofner Universitátsdruckereiin sprachlicherund orthpgraphischerHinsicht. stud.slav.Hung. 26(1980)14 TpHancxoü yHplBepcl4Tercroürunorpasuu. In: 307_324. Kupaü, IIemep: Pycr,IHcxrae:z3gLaHvlr' Russica.In memoriamEmilii Baleczky.Kiad. PéterMihály. Bp., 1983.4148. 3aNevétrövid 's'-sel helves írni.a néholelőforduló 'ss' hibás alak.
Az egri císztercígimndzium szerepe Kórpótalja szellemi életében..,
351
_ későbbi ciszterci templommal összeftiggő épületben folytatódott. Eppen a álta| építtet"ett ciszterciek voltak azok, akik templomot átvéve,a mellette lévő épületszfunyjelentős bővítésétvégezték,arrrcly olyan mérrékűvolt, hogy királyi engedéllyel a rend alaptőkéjének megbontásával lehetettcsak finanszírozni.Ennek a folyamatosan- mikor hat-, mikor nyolcosztályos _ gtmnaziumkéntműködő intézményneka jogutóda a jelenlegi Gárdonyi Géza Gimnázium, amelynek a modern (XX. századI) szátnyátfolyosóhíd kapcsolja a volt ciszterci épületegyütteshez.A legrégebbijezsuita épületbenpedig a múlt század második felétőI a1-,majd főreáliskola működött, ésennek a főreálnak a XX. századijogutóda a Dobó István Gimniízium.35 Azintézmény1695-tő1működik, ciszterci tulajdonbanI776-tó1.36Fontos szeÍepetjátTelekessy püspök az egri gimnázium szott Eger életébena jezsuita iskolai színjátszás.37 növendékeinek páIyatéte|ttűzottki olyan dráma írására,amely Eger várának 1552. éví ostromát örökíti meg, Az előadásra nemcsak maga ment el, hanem aváci püspököt is Barkóczy Ferenc püspök (17I0_L765, egri püspök I744_1761) pedig saját meghívta.3s pa\otájában játszattael Faludi Ferenc drámáját, a Constantinus Porphyrogenetust, 1754ben latinu| a gimnáziumi színházteremben,kétévmúlvapedig magyarul a püspök e|őtt.39 Tanultak- ekárpáta|jai,illetőleg kelet-felvidékigörog katolikus diákok a jezsuita, majd ciszterci gimnáziumban? A teljes anyag feldolgozását, azaz egy évszázadminden évére vonatkozó an az újonnanbeiratkozott tanulók vallás-, illetve szárrnazás szerinti vizsgáIatát ez ideig senki sem végezteel, ésa XVIII. századi adatok hiányos volta miatt a teljességigényéve|ez már több évtizedeshelyszíni munkával is csak töredékébenlenne keresztülvihető.ly'ráÍszázadunkelejénsem volt ugyanis megtalálható..,,A gimnáziumi növendékségkatalógusát, információit ésklasszifikáciőját nem ismerjü1.''+o-Ami a tanárokat illeti, róluk jóval pontosabb adatokkal rendelkezünk.al Juhász felttinteti vallási és oktatói címeiket,amiből megtudhatjuk,hogy volt egy görög katolikus papnövendék is az oktatók sorában: Gerevich Gusztáv 1864.ben a harmadik osztály főnöke. Minthogy az egyetlen görög katolikus tanár a múlt század második felébenműködött, az oktatők állománya témánk szempontjából figyelmen kívül hagyható.a2Am ha csupán a munkácsi 35orlovszlq Istvdn: Az egi állami alreáliskola keletkezésénektörténete. Az Egri Magyar Királyi Eger, 1890-1891.5_18. Alreáliskolaelső éviértesítője. 'u No.y Béni: Azegri főgimnázilmtörténete. A Ciszterci Rend Egri Kath. Főgimnáziumának értesítőfeldolgozó korábbi munkákjegyzéie ű tstz_l914. tanévrő|.I9I4.3_27I, Azintézménytörténetét 232_235. tárgya|ja: ket m'a uo. 3., a könyvtárró|: 29_30.,34' |4I., |46.,2|0', ennektörténetét 37E,gyházésa barokk kor. Szerk. Löffler Erzsébet.Eger, 1993.59_72. 38Csanódy lÁszló: Telekessy István. E'ger, I9I2. Pontosabb levéltári adatolással lásd Kilián Istvón: Színházésközönség Egerben a XVIII. században.In:liffler E.; i. m. 59-:72.,68. 39Kilión 1': i. m. o, No|y Béni: Azegri főgimnáziumtörténete. A Ciszterci Rend Egri Kath. Főgimnáziumának értesítő. je az I9I3_|9|4. tanévről.l9l4. 18. al-Először összesíti SzvorényiJózsef: AzBgi Gymnasium története,|852. |2_16. Kihagyja az I738.tó| 1785/86-igterjedő időszakot, így a bennünket érdeklőkorszak adatait|ásd Juhósz Norbert: Az Egri Gymnasium.Történetiváz|at'[Eger],[1865.],a taniároknévsora1688-tól1865-igfolyamatosan:3844. az Juhász adatait ésszövegének nagy részétátveszi Kassuba Domokos: Az egri gymnasium. Első közaz |894-95.iskolai évrő|.F'fer, lemény.A Cisterci Rená egri katholikusfőgymnasiumánakÉrtesítője 1895-96.Eger' 1896.3_102'Harmadikközlemény,Erte1895.3_l49. Második közlemény,Értesítő sítő 1896_97,Eger,1897.3_6I.A második ésharmadikközleményJuhász Norbertkorszakáva|ésaz ezt követő időszakokkal foslalkozik.
352
Földvári
Sóndor
görcig katolikus egyházmegye papjairól fennmaradt _ több tekintetben hézagos_ adatokra szorítkozunk, azaz csak azon kárpáta|jai személyekére,akik az Egerben folytatott világi tanulmányok után a papi pá|yára léptek,akkor is találunk számos olyan görög katolikus növendéket,akik vagy az alsóbb fokú gimnáziumi osztályokat, vagy afi|ozófiaíta. nulmányokat itt végeztékel, majd máshol _ főként Nagyváradon - folytatták a teológiai tanulmányaikat. (Bendász István kéziratbanmaradt adatgyíijtése a Munkácsi Püspöki LevéItár1739.,1740.,1749, 1775.,I]84., I]9I., 1792.és 1806. évikéziratosschematizmus-anyaga alapján.A továbbiakban:Benddsz: Ms.o3)Akik nem kezdetettől a gimnázium növendékei voltak, azok a görög katolikusok annak a kétévesbölcseleti kurzusnak voltak a diákjai, amelyet Barkőczy Ferenc l754-ben alapított,széleskörű oktatási reformjának keretében,amelyre mégvisszatérünk.A bölcseleti kurzus a Joglíceum épületébennyert elhelyezést,ám a gímnázium felsőbb fokozatát alkotta. Rövid megszakítástól eltekintve a kassai királyi tankerületi főtgazgató hatáskörébe tartozotÍ" l850-ig.4 Témánk szempontjából megjegyezzik, hogy véleményünkszerint ők is, legalábbis nagyobb részbena gimnázium összes osztá|yáLt már Egerben végezték,csupán a munkácsi levéltári anyagokból átmentettadatok eÍTenem terjednekki. A korábbi szakirodalom csak a papneve|ő intézet,illetve a Joglíceum görög katolikus hallgatóiról tudott. A bölcseleti kurzus dirákjaival számuk tovább növekszik. Ez azért fontos, mert a papnövendékek esetébenvissza-visszatérőproblémavolt a ,,1atinosítás'', vagyis az,hogy a keleti szertartású,kárpátaljaigyökerű növendékeket a római liturgia, s a ,,latin gondolkodás,,,a római katolicizmus szellemébentanították.A görög katolikusok egyik ,,védekezési módja'' az ú,gymond,'ellatinosítás''elLenaz volt, hogy a már önálló gondolkodásra képes, 16-17 évesifjak aflozófiai osztályokban elsajátítottákaz Egerben magas színvonalonképviselteurópai műveltséget,majd a nagyváradi, s kisebb részben az ungvári görög katolikus szemináriumban folytatták teológiai tanulmányaikat.Hason1ó példákattalálunk a kassai gimnázium diákjainak esetébenis. Ami a ciszterci gimnázium görög katolikus diákjait illeti, a pontos névsora fent miár érintett nehézségekokán nem rekonstruálhatő. Az Egri Főegyházmegyei Levé|tárban azonban találhatók az l790-es évekből szátrmazókimutatások, amelyekben szereplő nevekből többet ide sorolhatunk (az írásmődot megtartva),azaz a szláv ajkú,feltehetően görog szertartásúdiákok kozé.Az |792_94-ben feltüntetettdirákokból:Radéczky Paulus (Podolin! - a görcig rítusidáig is terjedt;enő|bővebben másutt),Babinszky Georgius (Lokcza) (2 említéssel)Babinszky Joachim, Kunyik Staphanus(Lokcza), Lassák Ioannes a3 Minthogy
az egykori Munkácsi Püspiiki Levé|tár anyagának jelentős része aXX. század viharainak áldozatává vált, s a fennmaradt rész kutathaÍősága az újrarendezésigondok miatt még problematikus, Bendász István kanonok fennmaradt kéziratos hagyatéka - minden fonáskritika mellett _ hézagpót|ó jellegű. Itt fejezzük ki köszönetünket Főtisztelendő Bendász Dániel görög katolikus lelkésznek, amiér:Í" a bagyaték örököseként a kutatási lehetőséget a szerzőnek messzemenően biztosította. Néhai Bendász István élete végénpontos listát készítettaz á|ta|a kutatott levéltári anyagokról (ez szo|gáúta fentebbi felsorolás alapjául is), amely adatgyűjtésének felhaszná|hatóságát, fonáskritlkáját nagymértékben elősegíti. A tcjrténeti szempontból becses jegyzéket a szerzőnek sikerült megtalálnia az említett hagyatékban; a jó minőségű fénymásolatértitt fejezzúk ki köszönetünket a nagyszőlősi ferences misszió szerzeteseinek, különösen főtisztelendő Papp Tihamér atyának. { A bölcseleti kurzusró|: Nagy Béni: Az egri főgimnázium története. A Ciszterci Rend Egri Kath. Főgimnáziumának értesítőjeaz |9I3_I9|4. tanévrő|. l8. Eger, I9|4.245_246. Udvardy József: AzEgri Érsekijoglíceum története.Eger, 1898' 103_109.
fl
Az egri ciszterci gimnózium szerepe Kirpátalja szellemi életében.,.
353
(Lokcza), Drahovics Emericus, (Eperjes), Krpecz Joannes (Schemniczio), Kutskovits Joannes (Schemniczio), Szmolyák Josephus (Schemniczio), Brukala Carolus (Schemniczio). Minthogy egyelőre az egykori munkácsi levéltárianyagokkalvaló SZembesítéslehetősége még váraÍ. magára, meddig csupán Bendász István említett archivumiára hagyatkozhatunk, a fonáskritikai igényességünkmég nem engedi, hogy A már ídézettBendász-archivum az Egerben világi takonkrétstatisztikát készítsünk.45 nulmányokat folytató, majd később a papi páIyára|épő személyekközt több mint húsz egri diákot említ; ennek a görög katolikus egyháztórÍénetbevezető kérdésnekatisztázására készülő könyvünkben vállalkozunk.aó működFontosabb számunkra, hogy az itttanult ,,keletiek''milyen eredményességgel egyhákomolyabb hogy a feltil ál1, kétségen rá, minden tek otthon. Amint már utaltunk _ társadalbetoltött által értelmiség világi mrár máshol a zi pozíciókat ésezek felölelték mi szerepeketis _, elsősorban az Egerben, kisebb részbenBécsbenésNagyszombatban iskolázott személyektöltötték be. A gimnáziumban folyó magas színvonalúoktatás tehát, amelyet a nehézségekidején is biztosítottEsterházy püspök atyai gondoskodása,valamint a színjátszás,továbbá a viták, amelyeket Erdődy és Barkóczy püspökök nemcsak adományokkal támogattak,hanem személyesés aktív jelenlétükkel is emelték színvonalukat,valamint az Egerben meg|évő,és a XVIII. századbankülöncisen bővülő könyvgyűjtemények. Számos olyan adottság,amely a fejletlenebbrégiókból ide érkeződiákok számáta nem csupán oktatást biztosított_báÍ eZ Sem kevés_ hanem a korabeli Magyarországon is egyedülálló, Bécshez ésRómához hasonló kultúraközvetÍtőszerepet,európai szellemiségeta keresztényés magyar hagyományok ápolásával. Minthogy az eg'"igimnázium idestova kétésféIévszázada megs zakításnélkül folytatja ezt a színvonalasésáldásos munkát, feltétlenülmegéris. demli a további kutatásokataz itt vázolt problémákontúlmenőkérdésekben
a5Egri Főegyházmegyei Levéltár,Archivum Vetus, 51. aó Lásd az e|ső jegyzetet.
354
Földvdri Sóndor
-. THE INFLUENCE OF THE CISTERCIAN GRAMMAR SCHOOL IN EGER ON THE SUBCARPATHIAN RUSYN GREEK-CATHOLIC IN CULTURE THE
18TH CENTURY
'\
Former Upper Hungary was a coherent historical region consisted of three main parts on a matter of culture, religion and ethnicity. Its easternarea, named historically the SubcarpathianRus seemed to be the most underdeveloped.The Subcarpathian Rusyn intelligentsia mostly consisted of Greek Catholic clergymen. Most of them gained higher education in the centres of the contemporary culture and sciences, managed by the leaders of the Roman Catholic church, e. g. in Eger. Thanks to its canons and bishops, Eger played a determinant role in acquisition of Western European culture by North-East regions of the former Hungarian Kingdom, moreover, even the whole country. Therefore, the Greek Catholic seminarists who studied in Eger became the catalysers of enlightenment of their homeland, they made their underdeveloped region acquainted with the gorgeous baroque culture they were awe-inspired by. However, some problems arised due to the jealousy of other members of the clergy, who had not been educatedin such glorious cultural centres,and there were some tensions because of the ambiguous relations between Eger and the Greeks, as well. It is inevitable to pay more attentionto the secular education of the clergymeninEger. Namely that was offered by the grammar school of the Cistercian order. Many of those who had classical education in this secondary school then continued their theological studies in other places (e.g. in Lembergl|'viv, Nagyvárad/oradea), so they could avoid confrontation between the Roman Catholic spirit and their local, eastern traditions. The most prominent person of them was Ioann Pastelij, who became a church leader and also a gifted poet. He wrote in Rusyn and Latin, too. The Cistercian grammar school was not the only educational institute in the eighteenth-century Eger. A brief survey of the other ones is given in the paper, too, beyond the history of the activity of the Cistercian order in Eger. Fordította:Földvári Sándor
A CISZTERCIKEND
ÉsnÖzÉP-EunórÁn MAoYARoRsZÁcoN
