HÍRLEVÉL 2011. május
Sorra nyílnak a pénzügyi tanácsadó irodák Egerben nyílt meg az ország második pénzügyi fogyasztóvédelmi irodája
A
A tartalomból:
elérhető
Pintér István kiemelte, tapasztalataik szerint nagyon
pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák
fogyasztók
számára
ingyenesen
sok gondot okoz a tájékozatlanság, tavaly 110 ezer
nyíltak április 1-jétől nyolc vidéki nagyvárosban,
panasz érkezett a hatósághoz, amelyek 10 százalé-
köztük Egerben is. Az újonnan megnyitott kirendelt-
ka pénzügyi jellegű volt, azokat eddig továbbították a
ségek révén országos hálózattá szélesedett a pénz-
PSZÁF-nek. A hálózat célja, hogy a független és szak-
ügyi fogyasztóvédelem – jelentette be Szász Károly,
szerű pénzügyi tanácsadás ne csak Budapesten, a
a PSZÁF elnöke az egri irodamegnyitója kapcsán
PSZÁF ügyfélszolgálatán valósuljon meg, hanem a
tartott sajtóbeszélgetésen.
helyben megoldható panaszokat vidéken is - ese-
„Közösen a fogyasztókért” fórum
2
Nyílt nap Szekszárdon
3
pénzügyi kérdésekben való megbízható tájékozta-
Tapasztalatok az idei Construma Építőipari Szakkiállításról
4
hivatottak ellátni.
Folytatódik a fogyasztóvédelmi előadássorozat
5
tünkben, Egerben - orvosolják. A helyi központok a tást, s a fogyasztói jogérvényesítés támogatását
A hálózat az NFH és a kormányhivatalok hathatós támogatásával, a megfelelő irodahelyiségek biztosításával jött létre. Az irodákat felkereső fogyasztók jogász és közgazdász szakemberektől kaphatnak felvilágosítást pénz-
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság tavalyi eljárásairól A fogyasztói tudatosságot és kompetenciát vizsgáló EU-s felmérés eredménye Az EFK tanácsai az interneten vásárlóknak Együttműködés az ukrán fogyasztóvédelmi hatósággal
6
7
8
9
A tanácsadó irodahálózatot a Pénzügyi Szervezetek
ügyekkel kapcsolatos kérdéseikre, illetve arra, hogy
Állami Felügyelete (PSZÁF) anyagi és szakmai támo-
vitás kérdésekben a sérelmét melyik intézmény
gatásával – a bírságbevételeinek hasznosítására
tudja a leggyorsabban, leghatékonyabban orvosolni.
kiírt pályázata révén – FOME, OFE, és az Indra Bizto-
A fogyasztó az irodákban életviteli tanácsadást is
sítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvé-
kaphat anyagi helyzetének kezelésére, illetve konk-
dő Egyesület konzorciuma működteti. Ez civil és
rét segítséget abban, hogy a pénzügyi szolgáltatóhoz
hatósági összefogást jelent a fogyasztóvédelem
benyújtandó panaszbeadványait szakszerűen, for-
érdekében. Amennyiben az idei „próbaév” sikeres
mailag is helyesen töltse ki. Kölcsönösen hasznos,
működésről tesz bizonyságot, úgy az irodák száma
hogy a tanácsadó irodát felkereső fogyasztó jogor-
kétszámjegyűre nőhet az országban.
voslatot találhat problémái kezelésére, a PSZÁF pedig információt kap az ország különböző régióinak
Az egri iroda megnyitásán részt vett és köszöntőt EU jogszabály módosítások, hírek Legfrissebb letiltások
10
15
fogyasztói problémáiról.
mondott Horváth László Heves megyei kormánymegbízott és Szabó Zsolt országgyűlési képviselő, az
A Kormányhivatalon belül, a Megyeházán működő
Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának alel-
irodában jogászok és közgazdászok ingyenesen
nöke, illetve Pintér István, a Nemzeti Fogyasztóvé-
segítenek pénzügyi panaszok megoldásában a fo-
delmi Hatóság (NFH) főigazgatója és dr. Hajnal Zsolt,
gyasztóknak. A pénzügyi fogyasztóvédelmi tanács-
a FOME elnöke.
adó iroda heti huszonnégy órában működik a Megyeházán, az „E” épület földszintjén.
HÍ R LE V É L
2
I I . É V FO LY A M 6 . S Z Á M
"Közösen a fogyasztókért!" fórum A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete JászJász-NagykunNagykun-Szolnok Megyei Szervezetének szervezésében 2011. március 2323-án sor került a „Közösen a fogyasztókért!” fórum megtartására, melynek a Coop Szolnok Zrt. székháza adott otthont
A
fórum fő témája a 2011. évben a kereskedelem területén várható elvárások és feladatok megbeszélése volt, melynek kapcsán meghívást kaptak a rendezvényre az adott területén ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságok. Így:
•
a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve,
•
a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága,
•
a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve, valamint
•
a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége.
A Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget dr. Szűcs Réka jogi ügyintéző képviselte a rendezvényen, aki beszédében kitért a fogyasztóvédelmet érintő változásokra, beleértve ebbe a szervezeti, valamint fogyasztóvédelmi szakmai terüle-
ten bekövetkezett változásokat is. Tájékoztatta a kereskedelmi oldal megjelent képviselőit, a kereskedelemben foglalkoztatottakat és vezetőket a 2010-es év ellenőrzési tapasztalatairól, valamint a kereskedelem területén üzemelő üzletek, áruházláncok ellen benyújtott fogyasztói kérelmek és közérdekű bejelentések gyakran előforduló eseteiről és a hatóság 2011-es évre kitűzött, megvalósítani szánt céljairól. Tájékoztatást adott továbbá a sokakat érdeklő pozitív lista bevezetéséről és a listára kerülés feltételeiről, a kereskedelem területén tapasztalt javuló tendenciákról. Dr. Szűcs Réka ismételten felhívta a figyelmet bizonyos jogszabályi követelményekre, amelyek betartását a felügyelőség munkatársai az idei évben is változatlanul ellenőrzik akár hivatalból, akár kérelemre indult eljárások esetében.
fogyasztóvédelem elsősorban a prevencióra, a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. A Szakszervezet képviselői örömmel nyugtázták a hatóság azon magatartását, amely a kereskedelem résztvevői felé történő nyitást és a velük való kommunikációt jelenti. A rendezvény szervezői a rendezvény zárásakor kifejezték azon szándékukat, mely szerint a jelenlegihez hasonló fórumhoz a jövőben is szerveznének, melyen a hatóságok képviselőinek részvételére ismét számítanak.
A fórum résztvevői nagy érdeklődést tanúsítottak a pozitív listával és az arra való felkerülés módjával kapcsolatosan, a felügyelőség képviselőjének feltett kérdések jelentős része erre irányult, továbbá kifejezték tetszésüket a hatóság azon elgondolása miatt, mely szerint a
A 16. „Pécsi Utazási Kiállítás és Vásár” tapasztalatai
A
hagyományosan tavaszra időzített, a nyári utazási kínálatot – és idei tematikaként, az egészségturizmust - bemutató kiállításra jelentkezett 92 kiállító között a Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége is képviseltette magát. A FairExpo Kft által, a pécsi Lauber Dezső Sportcsarnokban berendezett standon március 25-től 27-ig (péntektől vasárnapig) váltásban, 7 munkatárs tartott ügyeletet – melynek során tájékoztató anyagokat osztogattak, „utazási totót” töltettek ki a vállalkozó kedvűekkel és válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. A 13+1 kérdésből álló totót 79 fő töltötte ki (néha baráti, vagy családi együttgondolkodással). A nehéz kérdések miatt – melyek az utasok tájékoztatására, és az utazási szerződéssel kapcsolatos előírások ismeretére irányultak – viszonylag kevesen értek el magas találatot, de a magyarázatok révén
bővíthették utas-jogaikkal kapcsolatos tudásukat. A kiállítást, noha a dél-dunántúli régión jóval túlról is képviseltették magukat (pl. a Magyar Turizmus Zrt. kilenc regionális marketing igazgatóságából 7, valamint Horvátország, Görögország és Ciprus is jelen volt) a vártnál kevesebben keresték fel. Ezt, a még mindig tartó válság miatti keresletcsökkenést, a megye turisztikai vállalkozásai is érezték, közülük is kevesen állítottak ki, a 2009 előtti jelenléthez képest. Közöt-
tük is kevesen vannak, amelyek „megengedhetik maguknak” az utazás (üdülés-) szervezést, többségük csak közvetíti a tour-operátorok útjait A kiállítás azonban fogyasztóvédelmi szempontból sikeresnek mondható, a hatóság standját sokan keresték fel, fogyasztók és érdeklődő vállalkozók egyaránt.
HÍ R LE V É L
3
Nyílt nap Szekszárdon A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság laboratóriumi nyíl napot tartott a szekszárdi Szent László TISZK kollégiumában
B
etiltott áruk, termékvizsgálat, fogyasztóvédelmi totó. Többek között ezekkel várták az érdeklődőket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) laboratóriumi nyílt napján, amelyet Szekszárdon tartottak, a Szent László TISZK kollégiumában.
Jól szervezett módon, tanóránként 2-3 osztály előadást hallhatott a laboratóriumokban folyó egyes termékfajták (gyermekjátékok, háztartá-
termékek, plüss állatok, csörgők, gyermek tömegét hordozó játékok. A három év felettiek részére készült játékok közül a lövedékes illetve távirányítású termékekkel kapcsolatosan érkezett a legtöbb kérdés. A napszemüvegek fényelnyelésének vizsgálatát UV és látható tartományban a látogatók által átadott szemüvegeken az Élelmiszer- és Vegyi Labor munkatársai végezték. A megvizsgált szemüvegek az UV-szűrés szempontjából jónak bizonyultak, kivéve egy napszemüveget, ahol az UV-áteresztés kirívóan magas volt.
A laboratóriumi szakmai napon részt vett Tóth Ferenc kormánymegbízott és LászlóVarga Zsuzsanna, a megyei kormányhivatal főigazgatója is. A fogyasztóvédelem kiemelt céljai közé tartozik a tudatos fogyasztói magatartás kiala-
A nyílt nap résztvevőivel ismertették a szakem-
si elektromos készülékek, napszemüvegek, szemüvegek, bizsuk, piercingek stb.) vizsgálatáról, illetve megtekinthették a hatóság által letiltott veszélyes termékeket.
kítása. E cél elérése érdekében több területen folyik a vásárlók ismereteinek bővítése, szemléletének formálása. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a tudatos fogyasztóvá nevelést már iskolás kortól támogatja, melynek hatékony eszköze az évek óta sikeresen szervezett „Nyílt laboratóriumi napok” rendezvény. Itt a fogyasztók megismerhetik munkánkat, kitűzött céljainkat, tájékoztatást kapnak laboratóriumaink tevékenységéről. A látogatók által átadott mintákon végzett néhány egyszerűen kivitelezhető gyorsvizsgálat megtekintésével pedig bepillantást nyerhettek a tényleges vizsgálati munkába is. 2011. április 5-én a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Mechanikai és Villamos, valamint az Élelmiszer- és Vegyipari laboratóriuma és a Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének közös rendezvénye közel 300 érdeklődőnek nyújtott érdekes és hasznos programot a szekszárdi Szent László Szakképző Iskola kollégiumában. A szakmai napot elsősorban azoknak a fiataloknak szánták, akik az iskola elvégzése után a kereskedelmi, illetve szolgáltatói szakterületen dolgoznak majd, de minden más civil érdeklődő számára is nyitott volt a nagy érdeklődéssel kísért rendezvény.
Fogyasztóvédelmi TOTÓ is színesítette a rendezvényt. Sok lelkes tanuló vállalkozott a TOTÓ kitöltésére. A tanulók 72 db „TOTÓszelvényt” töltöttek ki, melyek közül szép számmal voltak telitalálatosak is. A 13+1 kérdést tartalmazó szelvények között egy sem akadt, amelyben négynél több hiba lett volna, amely a rendezvény hasznosságát és sikerességét tükrözi. A villamos termékek asztalainál a látogatók nagy érdeklődéssel figyelték a különféle biztonsági hiányosságokkal rendelkező lámpatesteket, hajszárítókat, elosztókat, kenyérpirítókat, fényfüzéreket és egyéb letiltott termékeket, valamint érdeklődve hallgatták labor mun-
katársainak előadását a főbb veszélyekről, illetőleg a „gyanús” termékek ismérveiről. Szintén nagy volt az érdeklődés a gyermekjátékok asztalánál is. Bemutatásra kerültek veszélyes, kis alkatrészeket tartalmazó, a három év alatti korosztály részére gyártott
berek a vizsgálat elvét és menetét, valamint a vásárlásnál figyelembe veendő főbb szempontokat. Komoly érdeklődés kísérte a labor egyéb vizsgálatait is például a fémek nikkel tartalmának vegyi vizsgálatát, mely során az érdeklődők bevizsgáltathatták bizsu ékszereiket, piercingjeiket, fémkeretes szemüvegjeiket. A nyíltnap sikerét és szükségszerűségét igazolja, hogy folyamatosan újabb felkérések érkeznek az ország különböző területeiről.
HÍ R LE V É L
4
I I . É V FO LY A M 6 . S Z Á M
Tapasztalatok az idei Construma Építőipari Szakkiállításról fogyasztóvédő szemmel Az idei kiállítás 2011.április 55-10. között tartott nyitva
A
kiállítás szakmai része a „BIZALOM A MINŐSÉGI ÉPÍTÉSBEN- IV. Minőségügyi és Fogyasztóvédelmi Fórum” rendezvénnyel kezdődött. A konferencia témái voltak: Minőségbiztosítás, termékbiztonság, fogyasztóvédelem, a tanúsító védjegyek szerepe és helye az építésgazdaságban.
csak minőségi szolgáltatásokkal nyerhet és tarthat fenn. A fogyasztóvédelmi szabályok betartása, a vevő megbecsülése az aktív minőségpolitika alkalmazása nem csak gazdaságpolitikai eszköz, de a piaci verseny egyik legfontosabb attribútuma. A konferencia célja a minőség értelmezése és az állam által alkalmazott szabályozói környezet bemutatása mellett a minőségtanúsítás eszközrendszerével, a fogyasztóvédelmi szabályokkal, ellenőrzési metodikákkal foglalkozik. A konferencia célja volt továbbá, hogy megismertesse az építésgazdaságban alkalmazott ismert tanúsító védjegyeket, az alkalmazásukkal járó versenyelőnyöket. (Kiváló Építési Termék, Magyar Termék Nagydíj, A passzívház minősítési rendszerek, LEED, BREEM-minősítő rendszerek, Környezetbarát Termék Minősítő Rendszer, Magyar Készházépítők Védjegye, stb.).
közül a kábeltévé és Internet szolgáltatásra vonatkozott.
A fórum fővédnökei és védnökei voltak:
•
A tanácsadást kérő cégek az építési termékek forgalmazási követelményeihez kapcsolódó kérdésekkel keresték fel a fogyasztóvédelmet. Többségében a kiállításon részt vevő gyártók, forgalmazók fordultak a fogyasztóvédelmi szakemberekhez.
Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottsága
•
Nemzetgazdasági Minisztérium Belgazdasági Államtitkárság
• • •
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
A hatóság 19 féle kiadvánnyal tájékoztatta a látogatókat, amelyek az érdeklődők szerint nagyon sok hasznos információt tartalmaznak, segítik a tudatos fogyasztói magatartást.
Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Magyar
Építőanyagipari
Szövetség,
valamint az
•
ÉMI
Építésügyi
Minőségellenőrző
Innovációs Nonprofit Kft.
•
TÜV Rheinland InterCert Kft.
A környezet és éghajlatvédelmi szempontok az energiahatékonyság, a fenntartható építés követelményeinek elengedhetetlen követelményei közé tartozik az építés minőségének magas színvonala. Az építőipar minőségi piacokat
A kiállítás ideje alatt 153 panaszos és 32 cég kereste meg a fogyasztóvédelmi hatóság szakembereit, akik a kiállítás hete alatt mindvégig rendelkezésre álltak. A panaszok között az építési termékek mellett nagy számban fordult elő a szolgáltatásokkal kapcsolatos megkeresés (gáz, villamos energia), de a legtöbb ezek
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot dr. Kathi Attila kabinetvezető képviselte, aki a konferenciát megnyitotta, illetve közreműködött a Kiváló Építési Termék védjegyek átadása során is. „Aktív minőségpolitika a jogszabályokban” címmel Szabó Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának alelnöke tartott előadást.
A vásárlói megkeresések megoszlását a lenti grafikon szemlélteti (db szám).
5
HÍ R LE V É L
I I . É V FO LY A M 6 . S Z Á M
Folytatódik a fogyasztóvédelmi előadássorozat A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szakmai előadássorozatának újabb állomása Nyíregyháza A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége az érdekképviseleti szerveknél és a civil szervezeteknél felmerülő igényeknek eleget téve 2011. április 06-án egy-egy szakterületre fókuszáló előadás megszervezéséről gondoskodott. A rendezvényen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai tartottak hasznosnak bizonyuló előadásokat fogyasztók, vállalkozások, valamint érdekképviseleteik részére az alábbi témakörökben:
•
A fogyasztóvédelemben érvényesülő új irány az ellenőrzés módszerében, jogkövetkezmény alkalmazásában, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások segítésére.
•
A kereskedelem, szolgáltatás területén jelentkező szavatossági, jótállási jogokról szóló jogszabályi előírások és azok gyakorlatban történő alkalmazása a fogyasztói panaszok, minőségi kifogások intézése során.
•
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat szabályozása és az eddigi tapasztalatok.
•
A közüzemi szolgáltatások területén a fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörök, panaszok intézésének módja.
Előadók: dr. Szőllősy András osztályvezető és dr. Hevesi Borbála, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság részéről. A rendezvény napirendi pontjait a vállalkozások és érdekképviseleteik által megfogalmazott igények alapozták meg, melyek célja volt a segítségnyújtás a vállalkozások részére az aktuális témakörökben. Az előadások aktualitását adta továbbá, hogy a felügyelőség betekintést adjon a fogyasztóvédelem területén bekövetkezett változásokba, melyek egyrészt a szervezetet, másrészt az ellenőrzési és szankcionálási gyakorlatot jellemzik. Segítséget kívántak nyújtani a minőségi kifogások rendezésében, mely területről a leggyakrabban érkezik a hatósághoz a fogyasztók részéről segítségkérés és mely területen szükséges, indokolt a fogyasztóvédelmi hatáskörök elhatárolása. Megszaporodott továbbá azon fogyasztói bejelentések száma is, melyek a szolgáltatók tevékenységével kapcsolatosak. Viszonylag új pillérnek számít a fogyasztóvédelem területén
a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása, ezért indokolt a vállalkozások segítő figyelem felhívása a jogsértések elkerülése érdekében. A programnak megfelelően az előadásokat követően konzultációra is biztosítottak lehetőséget az elhangzott előadások és bármely más felvetett kérdésben, mely lehetőséggel szívesen élt a hallgatóság, több, a gyakorlatban felmerülő vitás kérdés megoldásához kértek segítséget. A rendezvényen Dr. Vinnai Győző Úr, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja adta át ünnepélyes keretek között a megyében az első, pozitív listára felkerülő vállalkozás részére az elismerő igazolást. A témakörök megválasztása jónak bizonyult, mivel közel 100 fő érdeklődő vett részt a rendezvényen, melynek kulturált lebonyolításához a hatóság segítségére volt a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az elhangzott előadások és a konzultáció alapján a rendezvény elérte a célját, hasznos információk hangzottak el, amelyek a jövőbeni munkát, a jogkövető magatartást folytatást, illetve a tudatos fogyasztói magatartás erősítését elősegítik.
6
HÍ R LE V É L
I I . É V FO LY A M 6 . S Z Á M
Négyszáz eljárást indított tavaly az Egyenlő Bánásmód Hatóság Az előző évekhez hasonlóan a leggyakrabban a foglalkoztatás területén sérült a hatósághoz fordulók egyenlő bánásmódhoz való joga
E
zerháromszáz beadvány érkezett tavaly az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, a testület majdnem négyszáz ügyben indított eljárást, és több mint húszmillió forint bírságot szabott ki. A hatóság weboldalán közzétett összegzés szerint a 2010-ben indított 374 hatósági eljárás közül negyvenben állapítottak meg jogsértést, 244 ügy pedig idén is folytatódik. A diszkrimináció fajtái szerint 32 esetben közvetlen hátrányos megkülönböztetést, hat esetben zaklatást, valamint egy-egy esetben közvetett hátrányos megkülönböztetést, jogellenes elkülönítést, illetve megtorlást állapított meg a hatóság. A legtöbb jogsértést gazdasági társaságokkal szemben állapították meg, a többi ügyben önkormányzatokkal, illetve intézményekkel és állami szervekkel szemben alkalmaztak szankciót. Tavaly a hatóság összesen 20 millió 300 ezer forint bírságot szabott ki.
Majdnem 150 ügyben született elutasító határozat, többségükben azért, mert az eljárás alá vont szervezetek, munkáltatók bizonyították, hogy nem tettek különbséget a panaszossal összehasonlítható helyzetben lévők javára, vagy a különbségtételt jogszerűen indokolták. Tizenegy ügyben állapította meg a hatóság a szolgáltatásokkal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést, a kérelmező egyéb helyzete, életkora, etnikai hovatartozása, fogyatékossága, nemzetisége, bőrszíne, egészségi állapota, vagyis az úgynevezett védett tulajdonsága miatt - olvasható az összegzésben. A hatóság örvendetesnek tartja, hogy az előző évekhez képest emelkedett a jóváhagyott egyezségek száma: 2009-ben 18, tavaly 36 esetben kötöttek egyezséget az ügyfelek a hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban. A hatóságot 2009-ben még 1087 üggyel keresték meg, vagyis egyre nő azoknak a száma, akik bejelentést tesznek a diszkriminációról.
A vizsgált ügyek számának emelkedése azt jelzi, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenysége mindinkább ismertté válik az állampolgárok előtt. A hatóság honlapján olvasható tájékoztatás szerint kívánatosnak tartják, hogy ne a büntető, szigorú szankciók alkalmazása, hanem az ügyfélközpontú, a felek között egyezségre törekvő jogalkalmazói gyakorlat kerüljön előtérbe. Az hatóság a fentiek alapján is kiemelkedő fontosságúnak tartja eljárásaiban a mediációs lehetőségek feltárását, valamint a hatékony, feladatorientált szakszerű közreműködést, amely az ügyfelek számára is valódi és hosszú távú megoldást eredményez - közölték.
Forrás: http://www.jogiforum.hu
Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) soros elnökségi ülése
A
Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2011. március 1-én tartotta soros elnökségi ülését, melyre meghívást kapott a Vas Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja, valamint a Kormányhivatal négy szakigazgatási szerve: a Munkaügyi Központ, a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv, az Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság valamint a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség is.
Az elnökségi ülésen a fenti szakigazgatási szervek vezetői bemutatták szervezetük felépítését és annak munkáját. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség részéről Szilágyi Ildikó felügyelőség vezető adott tájékoztatást a Kamara elnökségi ülésének a Fogyasztóvédelem aktuális feladatairól, ezen belül a pozitív lista bevezetéséről is.
7
HÍ R LE V É L
I I . É V FO LY A M 6 . S Z Á M
A felmérések szerint aggasztóan gyenge a fogyasztói tudatosság és kompetencia A 20112011-es európai fogyasztóvédelmi konferencia alkalmával közzétett EurobarométerEurobarométer-felmérés eredményei
A
felmérés szerint a megkérdezett fogyasztóknak kevesebb mint 50%-a érzi magát magabiztos, tájékozott és védett fogyasztónak az EU-ban. A tudatos fogyasztók könnyen felismerik a legelőnyösebb ajánlatokat, ismerik jogaikat, és problémák esetén jogorvoslatért fordulnak. A kiszolgáltatott fogyasztók ellenben nehezen hozzák meg döntéseiket, jogaikat nem ismerik, több kellemetlenség éri őket, és nem lépnek fel jogaikért a problémás helyzetekben. Becslések szerint az EU GDP-jének 0,4 százalékát teszik ki a fogyasztók által bejelentett károk, és az uniós fogyasztók több mint egyötöde szembesült már valamilyen problémával az elmúlt 12 hónapban. Noha számos vásárló él a panasztétel lehetőségével a kiskereskedelemben, nem kielégítő válasz esetén nagy részük nem tesz további lépéseket. Sok fogyasztónak gondot okoznak a hétköznapi számítások, és nehezen szűrik ki a fontos információkat. Nem ismerik fel, ha illegális értékesítési módszerekkel találkoznak, és jogaikkal sincsenek tisztában. A megkérdezettek többsége nem tudott arról a jogáról, hogy visszaadhat, megjavíttathat vagy kicseréltethet egy meghibásodott terméket.
John Dalli, az Európai Unió egészségügyi és f o g y as zt ó p o li t ik a i biztosa így nyilatkozott: Ezek az aggasztó eredmények azt jelzik, hogy kifejezetten magas azoknak a fogyasztóknak a száma, akik ki vannak téve a csalás, a megtévesztés és az erőszakos eladási módszerek veszélyének, és nincsenek tudatában annak, hogy döntéseiket mérlegelhetik, és elkerülhetik a nemkívánatos vásárlást. Amennyiben a fogyasztók nem tudnak magabiztosan dönteni, és nem tudnak védekezni az őket érő kárral szemben, az nemcsak rájuk, hanem a növekedést ösztönző innovatív, tisztességes vállalkozásokra nézve is káros.” A biztos így zárta nyilatkozatát: „Ha segíteni akarjuk az egyre összetettebb piaccal és információáradattal szembesülő fogyasztókat, akkor a jövőben szem előtt kell tartanunk ezeket az eredményeket.”
A felmérés
Fogyasztói kompetencia
A 2010-ben készített felmérés során 29 ország (EU27, Izland és Norvégia) 56 471 fogyasztójának magatartását vizsgálták. A feltett 70 kérdés a fogyasztói érdekérvényesítés három fő területére, a fogyasztói kompetenciára, a fogyasztók saját jogaikkal kapcsolatos tudatosságára, illetve a fogyasztók magabiztosságára terjedt ki. A felmérés célja a fogyasztói kompetenciával, tudatossággal és magabiztossággal kapcsolatos információk gyűjtése, amelyek alapján kialakíthatók és részleteikben is kidolgozhatók a valós fogyasztói magatartást figyelembe vevő uniós és nemzeti szintű politikák.
A számolási készséget illetően már az egyszerű számítási műveletek is gondot okoznak a fogyasztóknak: csupán 45 százalékuk válaszolt helyesen a fogyasztói magatartással kapcsolatos három kérdésre. Ami a pénzügyi kompetenciát illeti, a megkérdezettek húsz százaléka síkképernyős tévékészülék vásárlásánál nem volt képes kiválasztani a legolcsóbb terméket. Mindössze 58 százalékuk értelmezte helyesen egy élelmiszer összetevőinek listáját, 18 százalékuk pedig nem tudta, melyik a termék szavatossági ideje. A fogyasztóknak csupán 2 százaléka azonosított helyesen öt közismert tájékoztató emblémát; 33 százalékuk úgy vélte, hogy a CE-jelölés európai gyártási helyre utal, és csak 25 százalékuk tudta, hogy az valójában az uniós előírásoknak megfelelő terméket jelöl. Sokuk egyetlen, a saját országában működő fogyasztóvédelmi szervezetet sem tudott megnevezni.
Főbb megállapítások: A felmérés arra mutatott rá, hogy a fogyasztói tudatosság és kompetencia aggasztóan gyenge. Ugyanakkor a fogyasztók pozíciójának erősítésére számos lehetőség kínálkozik, amelyek révén növelhető a fogyasztók jóléte, mérsékelhetők az őket érő károk. Az internetnek és a médiának lényeges szerepe van a fogyasztók pozíciójának erősítésében: a fogyasztók több mint 38 százaléka a világhálón hasonlítja össze a különböző termékeket, a média pedig közvetlenül képes szólni a polgárokhoz.
A fogyasztókat érő károk, jogorvoslat A megkérdezett európai polgárok közül minden ötödik szembesült már panaszra okot adó problémával. Becslések szerint a fogyasztókat érő károk az EU GDP-jének 0,4 százalékát teszik ki. Az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők és az idősebbek kevésbé hajlandók jogorvoslatot igénybe venni, noha nem valószínű, hogy kevesebb kellemetlenség éri őket. A felmérés megerősítette a minőségi jogorvoslathoz való hozzáférés fontosságát, ugyanis számos probléma megoldható lenne, ha több alternatív vitarendezési lehetőség állna rendelkezésre.
A fogyasztói jogok ismerete A fogyasztók többsége nem volt tisztában alapvető jogaival, például azzal, hogy egy meghibásodott termék a vásárlást követő 18 hónapon belül megjavíttatható vagy kicseréltethető, illetve az ára visszaigényelhető, hogy a fogyasztói döntés megváltoztatása vagy kedvezőbb ajánlat esetén egy online pénzügyi szolgáltatásról szóló szerződés 14 napon belül felmondható, valamint hogy a házaló ügynökkel kötött szerződéstől is hasonlóképpen el lehet állni.
További információk és dokumentumok: http://ec.europa.eu/consumers/ consumer_empowerment/index_en.htm
8
HÍ R LE V É L
I I . É V FO LY A M 6 . S Z Á M
Magyar nyelvű a honlap, de a webkereskedő mégis külföldi? Az Európai Fogyasztói Központ tanácsai az interneten vásárló fogyasztóknak
A
z Európai Fogyasztói Központ (EFK) magyarország szervezete kiemelten fontosnak tartja a belföldi és a határon átnyúló internetes vásárlásokkal kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelését, amely során a webáruházat üzemeltető kereskedő honosságáról történő előzetes megbizonyosodás jelentőségére is szükséges felhívni az internethasználók figyelmét.
Internetes vásárlásaink során tisztában kell lennünk azzal, hogy a honlap magyar nyelvű megjelenése vagy a „.hu” kiterjesztés nem jelenti egyértelműen azt, hogy az eladó ténylegesen magyarországi székhelyű vállalkozás. Gyakran előfordul, hogy magyar nyelvű webáruházat külföldi (más európai uniós vagy Európán kívüli, például amerikai vagy egy egzotikus szigeten lévő adóparadicsomban bejegyzett) vállalkozás üzemeltet. Egy külföldi vállalkozással való szerződéskötés esetén pedig az előnyök mellett (szélesebb választék, adott esetben kedvezőbb vételár) a fogyasztónak számolnia kell bizonyos nehézségekkel és problémákkal is, amelyek a vásárlás során esetlegesen felmerülhetnek. Előfordulhat, hogy a külföldi eladó a termékhez nem mellékel magyar nyelvű használatikezelési útmutatót, vagy ugyan mellékel, de annak megfogalmazása nem felel meg a
magyar nyelv helyesírási szabályainak, így az a fogyasztó számára nehezen érthető meg. Emellett a külföldi kereskedők által működtetett webáruházak kivétel nélkül a vételár előzetes átutalásához kötik a termék leszállítását, azonban ha a termék leszállítására bármilyen okból nem kerül sor, a szerződésszegéssel kapcsolatos igényeink érvényesítése nehézségekbe (külföldi céggel való hosszú pereskedés) ütközhet és magas költségekkel (perköltség, fordítás) járhat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a külföldi webshopok Magyarországon általában nem tartanak fenn a vásárlók számára vevőszolgálatot, így a kereskedővel való személyes kapcsolatfelvételnek a nyelvi korlátok mellett földrajzi akadályai is lehetnek, amely miatt a kommunikáció a postai út mellett kizárólag e-mailen vagy esetleg telefonon lehetséges. Továbbá szükséges figyelembe venni, hogy az internetes vásárlások során a fogyasztót megillető indokolás nélküli elállási jog gyakorlását követően a termék külföldi kereskedőhöz való visszajuttatásának, valamint egy hibás termék kijavítás vagy kicserélés érdekében történő visszaküldésének költségei jóval magasabbak, mint a hazai online kereskedők esetében.
Az EFK azt tanácsolja a fogyasztóknak, hogy a megrendelés előtt keressenek a webshop honlapján további információkat, amelyek utalnak arra, hogy mely országban található a vállalkozás székhelye. Emellett segíthet az is, ha az internetes fórumokon utánanézünk a webshopnak, mivel ezeken az oldalakon is találhatunk hasznos információkat az internetes üzletről, illetve annak üzemeltetőjéről. A fórumokon általában más fogyasztók (természetesen kétségbevonhatatlannak nem tekinthető) tapasztalatait is megismerhetjük, amelyek szintén segíthetnek eldönteni, hogy valóban biztonságos-e a k i v á l a s z t o t t webshopból vásárolni. Bár sokszor jelentéktelen kérdésnek tűnik a kereskedő honossága internetes vásárlásaink során, a fogyasztói panaszokból leszűrt tapasztalatok alapján egy kis utánajárással és körültekintéssel sok kellemetlenségtől és bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat. Az internetes vásárlásokkal kapcsolatban további hasznos információk találhatók az EFK www.magyarefk.hu címen elérhető honlapjának „Hasznos tudnivalók/Internetes vásárlás” menüpontja alatt.
OFE rendezvény 2011. március 10-én dr. Boieru Ildikó, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője részt vett az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei szervezetének rendezvényén, melyen jelen volt Dr. Morvai György, az OFE elnöke is. Dr. Boieru Ildikó előadása során ismertette, hogy közel 3.000 fogyasztó kereste meg a hatóságot telefon, elektronikus levélben, vagy személyesen, különböző jogsérelmek orvoslása érdekében. Az esetek többségében a panaszok jótállás, szavatosság közüzemi szolgáltatások kiszolgálás hangneme vásárlók könyvi bejegyzésre tett intézkedések módjára, vagy azok elmaradására irányulnak.
Megegyezés született a felügyelőség és az OFE Jász-Nagykun-Szolnok Megyei szervezete között egy közös faliújság működtetésére. Ennek célja, hogy úgy a fogyasztók, mint a vállalkozások számára is a mindig aktuális tudnivalókról nyújtsanak tájékoztatást.
HÍ R LE V É L
9
Együttműködés az ukrán fogyasztóvédelmi hatósággal
M
int ahogyan arról a korábbiakban már tájékoztatást adtunk, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által képviselt új irányvonal egyik kiemelt pillérét képezi a környező, határ menti országok fogyasztóvédelmi hatóságával történő együttműködés. A határ menti együttműködés előtérbe helyezését a fogyasztók hatékony jog- és igényérvényesítése indokolja, ugyanis a fogyasztókat érintő, érdekeiket sértő és a megoldásra váró ügyek sokszor nem állnak meg az országhatárokon. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével határos ukrajnai Fogyasztóvédelmi Hatóság és a magyarországi Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság között 2010. szeptember 30-án jött létre a fogyasztóvédelmi együttműködési protokoll. A protokoll fő célja a felek közötti aktív, tevőleges együttműködés megvalósítása a határon átnyúló vitás ügyek gyors és hatékony intézése, illetve a fogyasztókra veszélyes termékek kiszűrése terén. A felek közösen megállapodtak abban, hogy egy előre meghatározott program alapján közös ellenőrzéseket végeznek a fogyasztóvédelem területén. Az együttműködésben foglalt célkitűzések megvalósulásának első, kedvező fogadtatásra talált lépése volt a tavalyi év végén Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében lebonyolításra került szakmai találkozó, melynek középpontjában a veszélyes, letiltott termékek felkutatásának bemutatása és a KPIR rendszer (Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer) működésének szemléltetése állt. A szakmai találkozó sikeréből kiindulva a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége újabb meghívására az ukrajnai szakemberek 2011. március 03-án ismételten megyénkbe látogattak. A szakmai egyeztetésen Vitaly Tanchinets, az Ungvári Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője és két kollégája, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének mb. vezetője és egy munkatársa vett részt, akiket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége részéről Dr. Juscsák Dóra mb. vezető és kollégája fogadott.
A közös ellenőrzéssel egybekötött találkozás célja volt : •az árfeltüntetésre és az árfelszámításra vonatkozó jogszabályi előírások megtartása átfogó ellenőrzésének a bemutatása, •egyeztetés a határokon átnyúló, fogyasztókat érintő, érdekeiket sértő, megoldásra váró ügyek esetében a hatékony jog- és igényérvényesítés előmozdítása, •tájékoztatás a fogyasztóvédelem területén új irányként megjelenő preventív és vállalkozásbarát szemlélet eddig elért eredményeinek értékelése, az együttműködés további területeinek meghatározása, • a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által újonnan, a jogkövető vállalkozások körében bevezetett pozitív lista bevezetésének és kritériumrendszerének az ismertetése.
A pozitív lista bevezetése indokának és céljának részletes ismertetése után egy határ menti üzletben került sor egy közös ellenőrzés lebonyolítására. Az ellenőrzést egy olyan egységben végezték, amelynek az üzemeltetője élt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által biztosított lehetőséggel, mely szerint a vállalkozások annak érdekében, hogy szerepeljenek a pozitív listán írásban kérhetik a megyei felügyelőségektől a teljes körű ellenőrzés lefolytatását az általuk üzemeltetett egységekben. Az átfogó ellenőrzés – mely során vizsgálták az általános kereskedelmi feltételek meglétét, próbavásárlással a nyugtaadási kötelezettség teljesítését, illetve az árfeltüntetés és az áralkalmazás egyezőségét, valamint a veszélyes termékek esetleges forgalmazását – nem tárt fel jogsértést, így a felügyelőség javaslatot tett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felé annak érdekében, hogy vállalkozás szerepeljen a pozitív listán. Az ellenőrzést követően a találkozó során a közös munka tapasztalatainak kiértékelésére került sor. Az ukrajnai szakemberek a fogyasztóvédelem terén érvényesülő új irányt, a vállalkozásbarát, preventív szemléletmódot, illetve a pozitív lista bevezetését hasznosnak, követendőnek ítélték. Megjegyezték továbbá, hogy az effajta pozitív listához hasonló, vállalkozásokat motiváló rendszer bevezetésének otthonukban nincs jogszabályi akadálya.
Bemutatásra kerültek az elmúlt időszakban megjelenő folyamatok, melyek a fogyasztóvédelmi hatóság munkáját érintették. A kis- és középvállalkozások vonatkozásában a fokozatosság, arányosság és a méltányosság elvének fokozott érvényesítése került előtérbe. Az ellenőrzések során a vállalkozásokat „partnernek” tekintve, a kisebb súlyú, azonnal megszüntethető jogsértések esetén a fogyasztóvédelmi hatóság nem bírságol, ugyanakkor cserébe azt várja, hogy a jogkövető magatartás növelje a fogyasztói elégedettséget.
A szakmai egyeztetés záró momentumaként Dr. Juscsák Dóra és Dr. Barcsa Lajos mb. felügyelőség-vezetők átadták Vitaly Tanchinets vezető részére a hazai fogyasztóvédelemben megjelenő szaklapok és egyéb tájékoztató kiadványok egy csokrát. Az együttműködési protokollban foglalt célkitűzések megvalósulása az Ukrajnában megrendezésre kerülő közös ellenőrzéssel egybekötött szakmai találkozás alkalmával folytatódik, eleget téve Vitaly Tanchinets Vezető Úr szívélyes meghívásának.
10
I I . É V FO LY A M 6 . S Z Á M
HÍ R LE V É L
JogszabályJogszabály - módosítások, EU hírek EU konzultáció az online szerencsejátékokról A zöld könyvről indított konzultáció elsődleges célja az, hogy tényeken alapuló képet kapjunk az EU online szerencsejátékszerencsejáték-piacán fennálló helyzetről és a különböző nemzeti szabályozási modellje A hozzávetőleg 15 000 már ismert weboldallal működő online szerencsejátékok piaca Európa egyik gyorsan fejlődő gazdasági ágazata, amelynek éves bevétele 2008-ban meghaladta a 6 milliárd EUR-t és 2013-ra várhatóan mérete is megkétszereződik. A nemzeti jogi keretszabályozások nagy különbségeket mutatnak az EU-n belül, mivel eltérő szabályok vonatkoznak az engedélyezésre, a kapcsolódó online szolgáltatásokra, a kifizetésekre, a közérdekű célkitűzésekre és a csalás elleni küzdelemre. A szolgáltatások e gyorsan növekedő, határokon átnyúló tevékenységi területén a jogbiztonság és az uniós polgárok hatékony védelmének biztosítása érdekében fontos azt megvizsgálni, hogy miként valósítható meg a különböző modellek együttes alkalmazása a belső piacon. A zöld könyvről a mai napon indított konzultáció elsődleges célja ezért az, hogy egy tényeken alapuló képet kapjon az EU online szerencsejáték-piacán fennálló helyzetről és a különböző nemzeti szabályozási modellekről. A Bizottság kíváncsi az érdekelt felek véleményére és részletes információkat és adatokat kíván összegyűjteni az olyan kulcsfontosságú szakpolitikai kérdésekről, mint az online szerencsejátékszolgáltatások felépítése és az alkalmazandó jogszabályok végrehajtása; a fogyasztóvédelem és egyéb kapcsolódó nyilvános szakpolitikai kihívások, valamint a kereskedelmi tájékoztatás formái és a fizetési szolgáltatások. A konzultációhoz való hozzászólásokat 2011. július 31-ig lehet benyújtani; ezek fogják meghatározni, hogy lesz-e szükség uniós fellépésre e területen és az milyen formában történjen. E konzultáció kiegészítéseként konkrét témákkal foglalkozó szakértői műhelytalálkozókra is sor kerül majd. Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos kijelentette: „E zöld könyvvel elindított konzultáció azért olyan ambiciózus, mert még nincs előre kialakított vélemény a lehetséges további intézkedésekről. Az EU online szerencsejáték-piaca tovább-
ra is gyorsan növekszik és jelentős bevételt hoz, amelyet néha közhasznú célokra fordítanak. A piac bővülése mellett eleget kell tennünk annak az elhatározásnak, hogy megvédjük polgárainkat, különösen a kiskorúakat, és biztosítjuk, hogy az ilyen szolgáltatások EU-n belüli kínálata megbízható és jól szabályozott legyen. A zöld könyv válaszul szolgál az Európai Parlament és a tagállamok azon kérésére, hogy e kérdésekkel közösen foglalkozzunk. E konzultáció nem a piac liberalizációjáról szól, hanem annak biztosításáról, hogy az online szerencsejáték-szolgáltatások piaca az EU-n belül mindenki számára megfelelően szabályozott legyen.” Miről is szól a nyilvános konzultáció? Az Unióban a szerencsejáték-szolgáltatások online kínálatából társadalmi és a közrendet érintő kihívások származnak, valamint ott vannak még a szabályozási és műszaki kihívások. A jelen konzultáció alapvető szakpolitikai kérdései az alábbiak: 1. Az online szerencsejáték-szolgáltatások meghatározása és felépítése: a zöld könyv az online szerencsejáték-szolgáltatások engedélyezésével foglalkozó különböző nemzeti rendszerek és gyakorlatok együttes uniós alkalmazásának legfontosabb előnyeit és/vagy nehézségeit tárgyalja. 2. Az online szerencsejáték-szolgáltatók által végzett és/vagy használt kapcsolódó szolgáltatások: a zöld könyv taglalja az online kereskedelmi tájékoztatással kapcsolatos szabályokat és bevált gyakorlatokat, az ügyfélazonosítással és az online szerencsejáték-szolgáltatások és játékosi számlák fizetési rendszereivel összefüggő szabályozásokat is. 3. Közérdekű célkitűzések: A konzultációnak ezen szakasza a következő három közérdekű célkitűzésre összpontosít, amelyek különböző fokig érvényesek lehetnek a tagállamokra az online szerencsejátékokkal kapcsolatos nemzeti szakpolitikáik tekintetében: •Fogyasztóvédelem: a konzultáció célja, hogy információt gyűjtsön a szerencsejátékszenvedélyről és a játékfüggőségről, valamint a játékosok védelmében hozott intézkedésekről és e problémák megakadályozásáról vagy visszaszorításáról. Egy másik lényeges kérdés a kiskorúak és egyéb kiszolgáltatott helyzetű csoportok védelmének biztosítása. A felmerült kérdések az online szerencsejátékok reklámo-
zásával és marketingjével, valamint az ügyfélazonosítás, a számlanyitás és a fizetések feldolgozásának működő rendszereivel kapcsolatosak.
•
Közrend: a zöld könyv a csalás, a pénzmosás és egyéb bűncselekmények felderítésének és megakadályozásának bevált módszereivel is foglalkozik.
•
A jótékony és közérdekű tevékenységek és események finanszírozása: A konzultáció megvizsgálja a bevételeknek a közérdekű tevékenységekre történő visszaforgatási rendszereit, valamint az állami és a kereskedelmi online szerencsejátékszolgáltatásokból származó bevételeknek a társadalom, például a művészetek, az oktatás vagy a sport javára történő újrafelosztási mechanizmusait.
4. Jogérvényesítés: Az online szerencsejáték-szolgáltatások illegális piaca jelentős méretű az EU-ban. Úgy becsülik, hogy világszerte minden egyes engedéllyel rendelkező online szerencsejátékokkal foglalkozó honlapra több mint öt olyan illegális honlap jut, amely online pókert vagy sportfogadási lehetőségeket kínál. A fogyasztók számára jelenleg is hozzáférhető egy illegális, határokon átnyúló piac a de facto tolerancia vagy az eredményes jogérvényesítés hiánya miatt. E konzultáció ezért értékelni kívánja a jelenlegi jogérvényesítési rendszereket és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködést, valamint a már működő, a fizetést megakadályozó rendszerek (például a fizetés blokkolása vagy a doménnév szűrése) eredményességére vonatkozó tényszerű információkat. Melyek a következő lépések? A zöld könyvre adott válaszok 2011. július 31ig küldhetők be. A folyamat végéig beérkezett
HÍ R LE V É L
információkat és adatokat részletesen értékelni fogja a Bizottság, hogy meghatározza, melyek lesznek a következő intézkedések. Háttérinformációk: Napjainkban a szerencsejáték-szolgáltatások széles körben elérhetők az EU-ban, és egyre növekszik az ágazat gazdasági jelentősége is. 2008-ban az online szerencsejátékszolgáltatások a teljes szerencsejáték-piac 7,5%-át tették ki, azaz több mint 6 milliárd EUR éves bevételre tettek szert. Ez az online piac a szerencsejáték-piac leggyorsabban növekvő szegmense; 2008-ban azt várták, hogy öt éven belül meg fogja duplázni méretét. Ugyanakkor a szerencsejátékok szabályozási helyzete eltérő az egyes tagállamokban. Miközben egyes tagállamok korlátozzák, sőt tiltják bizonyos szerencsejátékok elérhetőségét, más tagállamok sokkal nyitottabb és szabályozott piacokkal rendelkeznek e téren. A közelmúltban számos tagállam felülvizsgálta a szerencsejátékokra vonatkozó jogszabályait vagy éppen most kezdi meg ezt a folyamatot. További információk: MEMO/11/186 E zöld könyvet kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum a Bizottság honlapján elérhető: h t t p : //e c . e u r o p a. e u / in t e r n a l _ m ar k e t / services/gambling_en.htm
Változott a kiskis- és középvállalkozásokról szóló törvény A Magyar Közlöny 33. számában megjelent a kiskis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása. 2011. évi XXXIII. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról*
1. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § A törvény hatálya a mikro-, kis- és közép-
vállalkozásokra (a továbbiakban: KKV), a 7. § tekintetében az EK-Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozásokra és természetes személyekre (a továbbiakban: mezőgazdasági vállalkozás), valamint a KKV-k és a mezőgazdasági vállalkozások támogatására, és a KKV-kkal kapcsolatos adatszolgáltatásra terjed ki.” 2. § A Kkvt. 6. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: „Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat”
3. § A Kkvt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A célelőirányzat terhére vállalkozások, valamint mezőgazdasági vállalkozások, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott programok meg valósításában közreműködő szervezetek részesülhetnek támogatásban. A célelőirányzat felhasználásának rendjét olyan módon kell kialakítani, hogy a KKV-k – többek között speciálisan KKV-k számára meghirdetett támogatási konstrukciók, magasabb támogatási intenzitás és a támogatás ellenében teljesítendő enyhébb kötelezettségek révén – a többi vállalkozáshoz képest előnyben részesüljenek.” 4. § 2012. január 1-jével hatályát veszti a Kkvt. 2. §-ában az „a 7. § tekintetében az EKSzerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozásokra és természetes személyekre (a továbbiakban: mezőgazdasági vállalkozás),” szövegrész, valamint az „és a mezőgazdasági vállalkozások” szövegrész, továbbá a Kkvt. 7. § (1) bekezdésében a „mezőgazdasági vállalkozások, továbbá” szövegrész. 5. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
11
Vállalkozások figyelem !
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2011/C 57/06) megjelent a pénzforgalomban részt vevő, Belgium által 2011. márciusától kibocsátott 2 euro névértékű érme rajzolata. A pénzforgalomban részt vevő euroérmék az egész euroövezetben törvényes fizetőeszközül szolgálnak. A nyilvánosság és a pénzérmékkel foglalkozó összes érdekelt fél tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi minden új érme rajzolatának jellemzőit.
Kibocsátó Belgium
ország:
A megemlékezés tárgya: A nemzetközi nőnap 100. évfordulója
A rajzolat leírása: Az érme belső része Isala Van Diest, az első belga orvosnő és Marie Popelin, az első belga ügyvédnő képmását ábrázolja. A képmások alatt – a 2011-es évszámot keretezve – nevük olvasható, mely felett foglalkozásuk emblémája szerepel. A képmások felett a kibocsátó ország jelzése, „BE” mellett balra a mesterjegy, míg jobbra a verdejel helyezkedik el. Az érmét az európai lobogó tizenkét csillaga szegélyezi.
Kibocsátandó mennyiség: 5 millió érme Kibocsátás időpontja: 2011. március
HÍ R LE V É L
Jogszabály Hírlevél A Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjének 23. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 11/2011. (III.25.) NGM utasítása az NGM SZMSZSZMSZ-éről szóló 4/2010. (X.5.) NGM utasítás módosításáról. Az utasítás 2011. március 26-tól hatályos. "7. § A Szabályzat 26. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „3.6. A belgazdaságért felelős államtitkár 26. § (1) A belgazdaságért felelős államtitkár az iparügyekért való felelőssége tekintetében gondoskodik az iparügyekkel kapcsolatos jogszabályok, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletek előkészítéséről. (2) A belgazdaságért felelős államtitkár kereskedelemért, a turizmusért, a vendéglátásért, a fogyasztóvédelemért való felelőssége körében a) gondoskodik a kereskedelemmel, a turizmussal, a vendéglátással, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletek előkészítéséről, b) meghatározza a kereskedelem, a turizmus, a vendéglátás, a fogyasztóvédelem és a belgazdaság irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét, fejlesztési koncepcióját, c) kidolgozza a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, a fogyasztóvédelemmel, valamint az általános termékbiztonsággal kapcsolatos cselekvési és szakmai programokat, d) az érintett miniszterek véleményének ismeretében jóváhagyja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Országos Vizsgálati Programját, e) összehangolja az európai uniós tagságból adódó kormányzati turisztikai feladatok, a turizmus fejlesztését szolgáló nemzetközi programok végrehajtását, f) együttműködik az érintett minisztériumokkal a turisztikai szolgáltatásokra és feladatokra vonatkozó programok végrehatásában, g) segíti a miniszter munkáját a vállalkozásfejlesztési feladatok ellátásában. "
A Magyar Közlöny 32. számában megjelent az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény. Változik többek közt a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Vet.), a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (Get.), valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (Tszt). A törvény általánosságban a kihirdetést követő 5. napon (2011.03.30.) lépett hatályba. VET változásai 56. § (1) A VET. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „49. § Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-vásárlási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ESZ rendelet) meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia értékesítése.” (2) A VET. „Az egyetemes szolgáltatás” alcíme a következő 50/A. §-sal egészül ki: „50/A. § (1) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálatokra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – a 47. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon kistérségekben, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos kistérségre kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.”
12
60. § A VET. 56/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal és az engedélyesekkel együttműködve. Az energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság megküldi a villamosenergiakereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálatán közzéteszi.” 61. § A VET. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja: a) az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés; b) az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása; vagy c) amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés. (5) Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – a Hivatal jár el. (6) A felhasználó a hatósági eljárást megelőzően köteles panaszával – igazolható módon – az engedélyeshez fordulni.” 103. § (1) A VET. 151. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1b) Az elosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából kezelheti a védendő fogyasztók nyilvántartásának vezetéséhez szükséges személyes és különleges személyes adatokat, így a védendő fogyasztó nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint a védendő fogyasztói státuszt megalapozó adatokat.” (2) A VET. 151. § (4) bekezdése a következő f)–h) pontokkal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak]
HÍ R LE V É L
„f) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, g) a védendő fogyasztó esetében az egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából az elosztónak és a védendő fogyasztót megillető kedvezménynek vagy különleges bánásmódnak a biztosítása érdekében a villamosenergia-kereskedőnek, és h) a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott kedvezményes villamosenergiaáron történő vásárlásra jogosult személyeket illetően, a kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlás elszámolása céljából az átviteli rendszerirányítónak.”
196.§ (2) A Get. 125. § (4) bekezdése a következő f)–g) pontokkal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok – az a)–c) és e) pontok esetében az érintett egyidejű értesítése mellett – átadhatók:] „f) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, valamint g) a védendő fogyasztók esetében az őt megillető kedvezménynek vagy különleges bánásmódnak az egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából a földgázelosztónak és az őt megillető kedvezménynek vagy különleges bánásmódnak a biztosítása érdekében a földgázkereskedőnek.”
GET változásai TÁVHŐ törvény változásai 149. § A Get. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Get. a következő 63/A. §-sal egészül ki:
223.§ (4) A Tszt. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálati irodákra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezések az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.
[4. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében]
63/A. § (3) Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal és az engedélyesekkel együttműködve. A fogyasztóvédelmi hatóság az energiafogyasztói ellenőrző listát megküldi a földgázkereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálati irodában közzéteszi.”
„a) kiadja, módosítja vagy visszavonja a távhőtermelő létesítmény létesítésére vonatkozó engedélyt és a távhőtermelői működési engedélyt, ha a létesítményben a hőenergiát – részben vagy egészben – távhő-szolgáltatási célra termelik, valamint a távhő-szolgáltatói működési engedélyt;
150. § (1) A Get. 64. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja: a) az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés, b) az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása, és c) amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.”
b) ellenőrzi a távhőtermelő és távhőszolgáltató működési engedélyében előírt követelmények, feltételek betartását, e tekintetben együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal, továbbá a felhasználói érdekképviseletekkel; 223.§ (9) A Tszt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) A területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője): a) megküldi véleményezésre a távhőszolgáltató üzletszabályzatát a fogyasztóvédelmi hatóságnak; b) jóváhagyja a távhőszolgáltató által kidolgozott üzletszabályzatot; c) ellenőrzi a távhőszolgáltató tevékenységét az üzletszabályzatában foglaltak betartása szempontjából;
13
d) jogosult a távhőszolgáltatótól a c) pont szerinti ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig eseti és rendszeres információt kérni, az iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is; és e) határozatában elrendelheti – az 51. § (8) bekezdésében foglalt esetekben – a felhasználási helyre történő bejutást.”
Tovább bővítenék a légiutasok jogait Sikeresnek tartja az európai légiutasok jogait biztosító uniós jogszabályokat a közlekedési biztos. Közleményében Siim Kallas előrevetíti a jogérvényesítés további erősítését, ennek érdekében a Bizottság jövőre javaslatot tesz az irányelvek erősítésére. Mindeközben a testület által kiadott elemzésekből kiderül, az elmúlt években nem csökkent a késő járatok száma, és hatalmas különbség van az egyes tagállamokban kiszabható büntetések között is. Sikertörténetnek nevezte az EU közlekedési biztosa a légiutasok jogait szabályozó, 2004 óta hatályban lévő európai uniós jogszabályt. Siim Kallas az azóta eltelt időszak tapasztalatait összegyűjtve azt mondta, az irány jó, de szükség van az utasok jogainak megerősítésére, az elmúlt időszakban ugyanis olyan rendkívüli eseményekből lehetett következtetéseket levonni, mint a 2010-es izlandi vulkáni hamufelhő, és az európai légiforgalom szinte teljes megbénulása. Az Európai Bizottság hétfőn egy sor rövid távú intézkedést jelentett be. Ezek között szerepel a nemzeti polgári légiközlekedési hatóságok már működő hálózatának megerősítése, legalábbis, ami a jogköreit illeti. Ez még idén várható, csak úgy mint az év végére tervezett vezérelvek elfogadása a hátrányos helyzetűek utazási jogairól. Erről már ugyan rendelkezik egy 2006-os uniós jogszabály, de a Bizottság szerint tisztázni kell mindenki fejében, hogy milyen jogok illetnek meg egy szellemi-, vagy mozgássérültet utazáskor. A légitársaságok gyakran megtagadják az utasfelvételt az érintettek esetében, más esetben nem tudják megfelelően biztosítani a számukra szükséges orvosi oxigént, de az utasok is keveset tudnak arról, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik van légiutazáskor.
HÍ R LE V É L
Brüsszel szerint fontos, hogy az új elvek még a 2012-es londoni paralimpia előtt hatályba léphessenek. A rövid távú intézkedések között várható még idén egy új panaszfórum felállítása, és egy – a mostaninál hatékonyabb – tájékoztató rendszer kiépítése az ipar és az utasok számára. Az Európai Bizottság még idén nyilvános konzultációt indít a légiutasok jogait lefektető uniós jogszabály felülvizsgálatáról. Brüsszel célja ezzel a jogérvényesítés erősítése hosszú távon is. A konzultáció eredményétől függetlenül a testület jövőre javaslatot is tesz a 261/2004-es rendelet módosítására. Bár a Bizottság nem akart elébe menni ennek várható tartalmáról, de annyi biztos, hogy Brüsszel górcső alá veszi a járatkésések és kimaradások esetén az utasokat megillető jogokat, és az elveszett poggyász, a menetrend-változás, valamint a távolmaradó utasok esetén követendő intézkedéseket is. A konzultációt és a felülvizsgálatot kíséri majd egy teljes körű hatáselemzés is, amely kapcsán a Bizottság megjegyzi, hogy a vártnál jóval kevesebb adat és információ áll az EU rendelkezésére a problémák felméréséhez. A testület által kiadott munkaanyagból ugyanakkor kiderül, hogy az elmúlt években lényegében nem csökkent az európai repülőterekről fel-, illetve az azokra leszálló járatok esetében a késések száma, 2007 és 2009 között viszont fokozatosan, 41 ezerről 33 ezerre mérséklődött a beérkezett panaszok száma. Ugyancsak kiemeli a Bizottság, hogy hatalmas eltérések figyelhetők meg a tagországok között a légitársaságokra kiszabható büntetések között. Míg Romániában, Bulgáriában, Észtországban és Lettországban 1000 eurónál nem kell többet fizetniük a renitens cégeknek, addig a legtöbb országban az egymillió euró fölötti bírság sem elképzelhetetlen. Ebben a tekintetben Magyarország a listavezető: a legsúlyosabb bírság a 7 millió eurót is elérheti.
Ettől függetlenül a jövőre induló felülvizsgálat során a Bizottság felmérné a légitársaságok megbízhatóságát váratlan körülmények esetén, a díjvisszatérítések arányát, a hatékony panaszkezelést, az utasok mielőbbi útnak indításának gyakorlatát kimaradó járat esetén, az elveszett poggyászokkal kapcsolatos intézkedéseket, és a hirtelen menetrendváltozást követő intézkedéseket.
Jogszabály Hírlevél 2011.04.28. A Magyar Közlöny 43. számában megjelent Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 2012. január 1-jén lép hatályba. Az Alapvetés fejezet M cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.
14
szágonkénti bontásban a franciaországi 25%tól a hollandiai 70%-ig terjed. A közösségépítő weboldalak még ennél is népszerűbbek a tinédzserek körében: a 13-16 éves fiatalok 77%-a nyilatkozott úgy, hogy van saját profilja. A felmérés szerint a 9-12 évesek 15%-ának 100-nál több visszaigazolt ismerőse van az adott oldalon; ez a szám Magyarország esetében a legmagasabb (47%). A 13-16 évesek körében a belga, dán, görög, magyar, olasz, holland, norvég, lengyel, svéd és egyesült királyságbeli fiatalok azok, akiknek - a más nemzetiségű gyermekekhez képest - nagyobb valószínűséggel van 100-nál több visszaigazolt ismerősük.
Kötelezné az EU a közösségi hálózatokat a gyerekek védelmére Egyre fiatalabb korú gyerekek csatlakoznak a közösségi hálózatokhoz anélkül, hogy tisztában lennének az alapvető adatvédelmi kockázatokkal. Az EU aktív szerepvállalást vár az üzemeltetőktől. Az Európai Bizottság megbízásából készült összeurópai felmérés szerint az európai uniós fiatalok közül a 13-16 évesek 77%-a, míg a 9-12 évesek 38%-a rendelkezik saját profillal a közösségépítő weboldalak valamelyikén. A Facebook, SchuelerVZ, Hi5, Iwiw, Myvip vagy ezekhez hasonló közösségépítő weboldalakat használó gyermekek egynegyedének "nyilvános" a profilja, ami azt jelenti, hogy a sok esetben címet és/vagy telefonszámot is megadó profil mindenki számára látható. "A gyermekek egyre nagyobb számban vannak jelen a közösségépítő weboldalakon, azonban sokan közülük nem teszik meg azokat a lépéseket, amelyek online biztonságuk érdekében szükségesek lennének. Ezek a gyermekek kockázatnak teszik ki magukat, és zaklatás, illetve gyermekcsábítás áldozataivá válhatnak. Ezért minden közösségépítő weboldalt működtető cégnek sürgősen gondoskodnia kell arról, hogy a kiskorúak profiljaihoz való hozzáférés alapértelmezettként csak a visszaigazolt ismerősi körre korlátozódjon, és e profilok ne legyenek elérhetők keresőprogramok számára. Azok a cégek pedig, amelyek még nem írták alá a biztonságosabb hálózatépítésről szóló uniós elveket, haladéktalanul tegyék azt meg, hogy biztosíthassuk gyermekeink biztonságát." nyilatkozta Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke.
A 25 európai ország 25 000 fiataljának körében végzett, az EUKidsOnline hálózat által közreadott felmérés szerint a 9-12 évesek 38%-a adta azt a választ, hogy van profilja közösségépítő weboldalon, és ez az adat or-
A közösségépítő weboldalakat használó gyermekek egynegyede úgy nyilatkozott, hogy a profilja nyilvános. A nyilvános profillal rendelkező gyerekek egyötöde azt a választ adta, hogy a profilon látható a címe és/vagy a telefonszáma. A 25 országból 15-ben a 9-12 évesek körében jobban elterjedt a nyilvános profil, mint a 13-16 évesek körében. A 11-12 évesek mindössze 56%-a nyilatkozott úgy, hogy tudja, hogyan kell módosítani profilja adatvédelmi beállításait. A náluk idősebb fiatalok már nagyobb hozzáértéssel rendelkeznek: a 15-16 évesek 78%-a mondja azt, hogy tisztában van az adatvédelmi beállítások módosításának mikéntjével.
Tekintettel arra, hogy az internetet és a közösségépítő szolgáltatásokat használó gyermekek egyre fiatalabbak és egyre többen mobileszközökön keresztül férnek hozzá az internethez, az EU megkezdte az ágazat jelenlegi önszabályozási megállapodásainak felülvizsgálatát. A Bizottság a közösségépítő weboldalak működtetőit, a mobiltelefonok és játékkonzolok gyártóit, az internetszolgáltatókat, a mobiltelefonos alkalmazásokat és tartalmakat szolgáltató cégeket, a fogyasztóvédelmi szervezeteket, kutatókat és a gyermekvédelmi szervezeteket arra kéri fel, hogy vegyenek részt az együttműködési platformban.
Forrás: www.sg.hu
15
HÍ R LE V É L
I I . É V FO LY A M 6 . S Z Á M
Legfrissebb közlemények A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes Regionális Felügyelősége az alábbi termékek forgalomból való kivonását rendelte el:
Bejelentő
NFH Közép-magyarországi Regionális Felügyelősége
Mintavétel helye
SAO üzlet
Mintavétel címe
1082 Budapest, Kőbányai út 31/B. 75. számú üzlet
Forgalmazó neve
Ya Yao Kft.
Forgalmazó címe
1144 Budapest, Örs vezér tere 20. VIII/33.
Származási ország
Kína
Dátum
2011/04/21
Kategória
játék
Termék neve
játék babakocsi
Típus/modellszám
Beautiful pram 6617 jelölésű
Termék leírása
Beautiful pram 6617 jelölésű összecsukható játék babakocsi, rózsaszín vázzal, rózsaszín mintás huzattal
Veszély jellege
A termék nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek. A játék használat közben hirtelen és váratlanul összecsukódhat a nem megfelelően kialakított reteszelés miatt. A játék rendeltetésszerű használata során fennáll a sérülésveszély közepes mértékű kockázata
Hatósági intézkedés
Hatósági intézkedés forgalmazás megtiltása, forgalomból való kivonás elrendelése
