No title

BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT. 1061 BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10.

2.

KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT

Budapest X. kerületét jelentő Kőbánya egyedi településszerkezeti adottságokkal rendelkezik, mely a közlekedési rendszerét is nagymértékben determinálja. Kőbányát megtestesítő lakóterületek − lényegében Óhegy és Újhegy városrészek − döntő részben egy katlanban helyezkednek el, melyet három oldalról vasútvonalak határolnak. A vasútvonalak által létrejött fizikai „határok” és a szomszédos kerületek közigazgatási határai között pedig nagy kiterjedésű, összvárosi szempontból jelenetős területfelhasználási egységek (városi park, vásárközpont, közlekedési járműtelepek, temetők) terülnek el. 2.1.

KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉSI-, ÉS KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK

A közforgalmú közlekedési rendszer részeként majd minden közlekedési eszköz biztosít hálózati, vagyis nagy jelentőségű tömegközlekedési kapcsolatot a X. kerület számára. A gyorsvasúti hálózat esetében a kerület közigazgatási határain helyezkednek el Budapest tömegközlekedését jelenleg meghatározó metró vonalak, azok végállomásai és kapcsolódó műszaki infrastruktúrájuk. A metró vonalak belvárosi, észak pesti, és közvetlen budai kapcsolatot egyaránt biztosítanak. A kerület északi határán épült ki a kelet-nyugati metró vonal az Örs vezér tere végállomással, mely − a Gödöllői HÉV folytán − intermodális csomópont is egyben. A kerület déli határán épült ki az észak-déli metróvonal Kőbánya-Kispest végállomással, mely a ceglédi és lajosmizsei vasútvonalak folytán szintén intermodális csomópont. (Budapest esetében a hatályos településszerkezeti terv összesen öt intermodális csomópontot nevesít.) Szintén a kerület északi határán helyezkedik el a Gödöllő (Csömöri) HÉV vonal, agglomerációs és XVI. kerületi közlekedési kapcsolatokat biztosítva. A közúti-vasút (villamos) hálózat esetében a körirányú elemek jelennek meg hálózati kapcsolatokat biztosító elemként. A Hungária - Könyves Kálmán körúton közlekedő 1-es villamos északon az Árpád hídon keresztül, és várhatóan néhány éven belül délen a Lágymányosi hídon keresztül is budai kapcsolatot nyújt. A Hungária-gyűrűn (Róbert Károly körút – Hungária körút – Könyves Kálmán körút által alkotott útvonal) kiépült villamos vonal egyben átszállási kapcsolatot biztosít a meglévő (és tervezett) metró vonalakkal, MFAV-val, és a HÉV vonalak nagyobb részével. A Bihari út − Kőrösi Csoma Sándor út − Fehér út által alkotott útvonalon közlekedő 3-as villamos felfűzi, (vagy a tervezett meghosszabbítások után fel fogja) a főváros ún. átmeneti zónájának a központjait. Többek közt a (Szegedi úti felüljáró megvalósítása után) az Angyalföldi kerületközpontot, a Bosnyák teret, az Örs vezér terét, Kőbánya városközpontot, (Csepel-Albertfalvai híd megépítése után) Budafok kerületközpontot. Kőbánya speciális településszerkezeti adottságai (vasútvonalak által körbezát terület) következtében hálózati jelentőséggel rendelkezik a Kőbányai úton közlekedő 9-es autóbusz viszonylat is, összekötve Kőbánya városközpontját a belvárossal. A X. kerület meghatározó lakóterületei – Óhegy és Újhegy városrészek – tehát gyorsvasúti rendszerbe tartozó (metró, HÉV) hálózati kapcsolattal nem rendelkeznek. Csupán hálózati jelentőségű villamos, autóbusz kapcsolattal vannak ellátva. A vasútvonalak elsősorban országos közlekedéshálózati szerepük kapcsán nevesíthetőek, fővároson belüli közlekedési szerepük (egyelőre) jelentéktelen a Budapest középső részén elhelyezkedő X. kerület számára. A kerületen halad át a Budapest-Hatvan (Miskolc), a Budapest-Újszász, a Budapest-Cegléd (Szeged, Debrecen) és a Budapest-Lajosmizse vasútvonal. (A X. kerület szempontjából a nyugati pályaudvarhoz kapcsolódó, a kerület központjában lévő Kőbánya-alsó vasútállomást érintő két utóbbi vasútvonal a fontos.) Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

56


A fenti közlekedési kapcsolatok a Jelenlegi közforgalmú közlekedési hálózati kapcsolatok ábrán kerülnek bemutatásra. A közúti kapcsolatokat is determináló I. rendű főúthálózat (melynek a Településszerkezeti terv ún. Országos jelentőségű főúthálózati elemeit kell lefednie) a kerület peremén alakult csak ki. Az északi kerülethatáron helyezkedik el a 3. sz. országos főút fővárosi átkelési szakaszát jelentő Kerepesi út. Az útvonal a belváros felé direkt kapcsolatot biztosít az Erzsébet hídon keresztül Budával, a városhatár felé az M0 gyűrűvel. A déli kerülethatáron helyezkedik el a 4. sz. országos főút fővárosi átkelési szakaszát jelentő Üllői útFerihegyi repülőtérre vezető út. Az útvonal a belváros felé kapcsolatot biztosít a kiskörútig, a városhatár felé a nemzetközi repülőtérrel és az M0 gyűrűvel. A kerület nyugati határát a Hungária - Könyves Kálmán körút alkotja, mely Észak-budai kapcsolatot biztosít az Árpád hídon, és Dél-budait a Lágymányosi hídon keresztül. A hálózati kapcsolatok a Jelenlegi közúthálózati kapcsolatok ábrán kerülnek bemutatásra. 2.2.

VÁROSI KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉS

A X. kerület tömegközlekedési rendszerét alkotó egyes hálózatokat a Közforgalmú közlekedési hálózat vizsgálata tervlap mutatja be. • metróhálózat A kerület északi és déli határán lévő két metró vonal − együttesen 6,2 km vonalhosszon − nyolc megállóval rendelkezik. A kelet-nyugati metró érintett szakasza Örs vezér tere végállomással 1970ben került forgalomba helyezésre. Az észak-déli metró érintett szakasza pedig Kőbánya-Kispest végállomással 1980 óta szolgálja az utazóközönséget. Örs vezér tere az1970 es években

Ennek ellenére − mivel a településszerkezeti adottságok következtében az óhegyi és újhegyi lakóterületek a kerület belsejében helyezkednek el − a metróvonalak közvetlenül csak kismértékben biztosítják az ellátást. Ez a feladat elsősorban az Örs vezér tere és a Kőbánya-Kispest végállomásokra szervezett ráhordó autóbusz hálózatra, és a kerületet feltáró villamos hálózatra hárul. Budapest közforgalmú közlekedésének meghatározó hálózatát alkotó metróvonalak esetében az üzemeletetéshez nélkülözhetetlen járműtelepek azonban mindkét vonalnál a X. kerületben létesültek. (A kelet-nyugati vonal esetében a 11,5 ha-os Fehér úti telepen 22 szerelvény tárolását biztosítva, az észak-déli vonal esetében a 17,5 ha-os Kőér utcai telepen 28 szerelvény tárolását téve lehetővé. A telephelyeken a járműtorlás mellett karbantartást−javítást biztosító funkciók is elhelyezésre kerültek.) • HÉV A kerület északi határán lévő Gödöllői (Csömöri) HÉV − 2,3 km vonalhossz − két megállóval rendelkezik. Az egykor a Baross térig közlekedő HÉV vonal Örs vezér térig történő visszaépítésére a kelet-nyugati metró kiépítésével párhuzamosan került sor 1970-ben. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

57


A HÉV szerepe a X. kerület közlekedése szempontjából marginális, mivel az Örs vezér téri végállomás következtében érdemben csak agglomerációs kapcsolatot biztosít, a kerületen kívüli munkahelyek döntő részben belvárosi irányultságú utazással érhetőek el, és a Kerepesi út menti lakóterületek számára a HÉV-vel párhuzamos autóbusz közlekedés is rendelkezésre áll. • Villamos hálózat A kerületet feltáró, és azt a szomszédos VIII., IX., XIV. kerületekhez kötő villamoshálózat 16,1 km útvonal hosszon épült ki. A villamos vonalak megvalósítása volt a mai nagyvárosi környezethez tartozó első tömegközlekedési hálózat a XIX században. A X. kerület első villamos vonala 1868-ban épült a Kőbányai úton, belvárosKőbánya kapcsolatot biztosítva (Új köztemetőig tartó meghosszabbítására 1890-ben került sor). Az utolsó fejlesztésre a Hungária - Könyves Kálmán körúton került sor 1996-ban, a Hungária-gyűrű villamos közlekedése megteremtésének részeként (melynek Lágymányosi hídon Dél-Budára történő útvezetése a mai napig várat magára). A kerületben épült egykori vonalak közül az Üllői úti villamos közlekedést a jóval nagyobb kapacitású észak-déli metró váltotta ki, míg az 1890-ben épült Korponai utcai (Kőbányai út-kőrösi Csoma Sándor út) és a Kápolna utcai (Kőrösi-Csoma Sándor-Kápolna tér) vonalak felszámolásához a rugalmasabb autóbusz közlekedés kiterjesztése vezetett. A kerület jelenlegi villamoshálózata csillagszerűen, Kőbánya városközpontjában lévő Liget tér − Mázsa téren fut össze. • Autóbusz hálózat Az autóbusz hálózat 66 km hosszúságával behálózza a kerület teljes területét. Az első buszjárat a Kőbányai úton jelent meg 1915-ben. A következő, kerületet érintő járat a Gyömrői úton került bevezetésre meg a két világháború közötti időszakban. A jelenlegi autóbuszhálózat döntő része a kerület határain lévő metró végállomásokhoz − Örs vezér tere, Kőbánya-Kispest − kapcsolódó autóbusz pályaudvarokra, valamint a kerület központjában lévő Kőbánya-alsó vasútállomáshoz kapcsolódó autóbusz pályaudvarra van szervezve. • Trolibusz hálózat Trolibusz közlekedés ma már csak a Kerepesi út egy rövid szakaszán − 0,5 km − érinti a X. kerületet. A Hungária - Könyves Kálmán körúti vonal az 1. villamos kiépítése miatt került felszámolásra. A Budapest V.-VI.-VII.-XIV. kerületében jelentős hálózatot alkotó trolibusz közlekedés üzemeltetését viszont egyetlen, a X. kerület Pongrác úti járműtelep biztosítja.

Pongrác úti járműtelep egykor

Pongrác úti járműtelep ma

A városi tömegközlekedési rendszer (metró, HÉV, villamos, autóbusz, trolibusz hálózatok összessége) lefedettségét − az igen magas színvonalú ellátást jelentő 300 m, illetre metró megálló esetén 500 m sugarú területegységek jelölésével − a Közforgalmú közlekedési hálózat vizsgálata tervlap szemlélteti. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

58


A tömegközlekedési vonalak csúcsórai terhelését a Közforgalmú közlekedési hálózat utasterhelése tervlap mutatja be. A kerület (és az egész város) közforgalmú közlekedési hálózata a jelenleginél lényegesen nagyobb forgalomterhelés lebonyolítására is alkalmas (a megfelelő járatsűrítések után) műszaki szempontból. Jelenleg Budapest és a X. kerület esetében is, a gépjárművel megtett utazások terén a tömegközlekedés és az egyéni gépjármű közlekedés viszonyát jellemző érték − az ún. modal-split arány − folyamatosan romlik, közelít a 60-40 %-os értékhez. A X. kerületet érinti Budapest fővárosi szerepköréből következően az országos és térségi közforgalmú közlekedést jelentő vasúti közlekedés (3.4. pont) és az autóbusz közlekedés is. Az autóbusz közlekedés térségi (agglomerációs) szegmensét elsősorban a metróvonalak végpontjaihoz telepített végállomások biztosítják. Az Örs vezér teréhez Monor-Gyömrő-Maglód térsége, míg KőbányaKispesthez Vecsés-Üllő térsége kapcsolódik közvetlenül. Az országos (távolsági) autóbusz forgalmat a Hungária-gyűrű mentén koncepcionálisan (metró és villamos átszállás biztosításával) telepített Stadionok (XIV. kerület) és Népliget (IX. kerület) autóbusz pályaudvarok bonyolítják a X. kerület határát alkotó főúthálózati elemeken (Kerepesi út, Üllői út − Ferihegyi repülőtérre vezető út, Hungária - Könyves Kálmán körút). A nagy autóbusz pályaudvarok a térségi ellátás biztosításában is részt vesznek. A Stadionokhoz kapcsolódik Sülysáp -Tápiószecső - Szentlőrinckáta térségének ellátása. Az országos és térségi autóbusz közlekedés, a végállomási pontok településszerkezeti helyzete folytán nem játszik szerepet a X. kerület közlekedési ellátásában. 2.3.

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS, FORGALOMSZABÁLYOZÁS

A X. kerület közúthálózati rendszerének hálózati kategóriáit a Közúthálózat vizsgálata tervlap mutatja be. • I. rendű főúthálózat A kerületek közötti megfelelő kapcsolatokat biztosítani hivatott I. rendű főutak tekintetében Kőbánya átlagos adottságokkal rendelkezik. A I. rendű főúthálózat teljes hossza 19,8 km, melynek nagyobb részét a kerület határait alkotó útvonalak − északon a 2x2 sávos Kerepesi út, nyugaton a 2x3 sávos Hungária-Könyves Kálmán körút, délen az Üllői út (2x3 sáv) – Ferihegyi repülőtérre vezető út (2x1 sáv) által alkotott útvonal − jelentik. A kerület „saját” főútjának csak a Kőbányai út (2x2 sáv) − Kőrösi Csoma Sándor út (2x2 sáv) − Jászberényi út (2x1 sáv) által alkotott útvonal tekinthető. A főútvonalakon lévő csomópontok jellemző típusa a jelzőlámpás forgalomirányítású kialakítás, melyek összehangolt rendszerben működnek. Külön szintű csomópont csak az Üllői út − Ferihegyi repülőtérre vezető út által alkotott útvonalon létesült a Könyves Kálmán körútnál, és a Kőér – Határ útnál.

Könyves Kálmán krt .- Üllői út csomópont

Üllői út – Határ út – Kőér út csomópontja

Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

59


A kerülethatáron lévő I. rendű főúthálózat egymással-, és a II. rendű főúthálózattal alkotott csomópontjainak teljesítőképessége kimerült a forgalomszámlálási adatok alapján. • II. rendű főúthálózat A kerületeken belül, az egyes városrészek közötti megfelelő kapcsolatokat biztosítani hivatott II. rendű főutak tekintetében Kőbánya átlagos adottságokkal rendelkezik. A II. rendű főúthálózat teljes hossza 27,1 km, melynek nagyobb része 2x1 forgalmi sávval rendelkezik. A főútvonalakon lévő fontosabb csomópontok jelzőlámpás forgalomirányítással üzemelnek. • Gyűjtőúthálózat A városrészek kiszolgáló úthálózatát a II. rendű főúthálózathoz kapcsolni hivatott gyűjtőúthálózat hossza Kőbányán eléri a 27,8 km-t. Legfontosabb csomópontjai jelzőlámpás forgalomirányítással rendelkeznek, keresztmetszetük általában 2x1 forgalmi sávos. A Kőér utca − Gitár utca által alkotott útvonal Gitár utcai szakaszán három csomópont körgeometriával rendelkezik. A Mádi utca és a Harmat utca egy szakasza forgalomtechnikai szempontból egyirányú utcapárként lett kialakítva. • Közúti-vasúti átjárók A X. kerületet 22,1 km-es pályahosszával nyolc részre tagoló vasúti nyomvonalak, és a közúthálózat meghatározó elemei (I.-II. rendű főutak valamint a gyűjtő utak) között lévő 15 keresztezés közül 14 külön szintű. A Gödöllői (Csömöri) HÉV vonal és a közúthálózat kereszteződését csak szintbeni − két darab − csomópont biztosítja. A X. kerület főút- és gyűjtőút hálózatának egyes elemeire vonatkozó forgalmi adatokat a Közúthálózat forgalomterhelése ábra mutatja be. • Súlykorlátozás Budapest egységes teherforgalmi stratégiájának megfelelően a X. kerület teljes területe az ún. Keletpesti övezetbe tartozik, melyben a 12 t -ás súlykorlátozás van érvényben a következőkben szereplő – eltérésekkel. A kerület határait jelentő útvonalak közül a Kerepesi út és a Hungária - Könyves Kálmán körút nem része az övezetnek. A Jászberényi út, a Maglódi út, a Gyömrői út, valamint a Keresztúri út, a Kozma utca, a Kőér utca és a Basa utca egy része a célforgalom számára behajtási engedély nélkül igénybe vehető. A Pongrác út, a Kőbányai út, a Vaspálya utca, és az Újhegyi út pedig behajtási engedéllyel vehető igénybe. A X. kerület igen nagykiterjedésű gazdasági (ipari, logisztika) területekkel rendelkezik, ennek megfelelően nagy jelentőséggel bír a közúti közlekedésben a gépjármű forgalom. • Forgalomcsillapítás A X. kerület – különösen Óhegy és Újhegy városrészek – egyes részei lakó pihenő övezetbe és tempó 30-as zónába lettek sorolva. A forgalomcsillapítás területi lehatárolásait a Közúthálózat vizsgálata tervlap jeleníti meg. A Népliget területére vonatkozóan behajtási korlátozás van érvényben, mivel a város gépjárműforgalomtól kiemelten védett övezetének számít. 2.4.

VASÚTI KÖZLEKEDÉS

Budapestet több, mint 160 km hosszban szelik át a vasúti pályák, ebből a X. kerületben lévők hossza meghaladja 20 km-t. A XIX. század első felében megjelent vasúti közlekedés a század végén épült ki gyors ütmben, forradalmasítva a (távolsági) közlekedést. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

60


A vasúti vágányhálózat az üzemi kötöttségekből adódó elválasztó hatása folytán a XX. század második felére már a városfejlesztést jelentős mértékben nehezítő elemmé vált Budapesten. A vágány hálózat nyolc részre tagolja a kerület közigazgatási területét. A 3.1. pontban nevesített négy vasútvonal − ceglédi, lajosmizsei, hatvani, újszászi − együttesen 15,5 km-es vonalhosszal rendelkezik. A ceglédi és lajosmizsei vonalak (csak Kőbánya-Kispest után válnak szét) a Nyugati pályaudvarhoz kapcsolódnak kétvágányú, villamosított keresztmetszettel. (A lajosmizsei vonalon közlekedő szerelvények esetében a külsőbb szakaszok miatt diesel vontatás van alkalmazásban.) A X. kerületben Kőbánya-alsó és Kőbánya-Kispest vasútállomások szolgálják a személyközlekedést. Az Albertirsai út melletti, áruforgalmat szolgáló Kőbánya-teher vasútállomás lényegében nem működik. A ceglédi és lajosmizsei vonalak vonatforgalma meghaladja a 200 vonat/nap értéket, a napi utasforgalom mintegy 53.000 utas. Kőbánya-alsó vasútállomás forgalma közel 2.800 utas/nap, Kőbánya-Kispest vasútállomás forgalma közel 4.500 utas/nap.

Kőbánya-Kispest vasútállomás

Kőbánya alsó vasútállomás

A hatvani és újszászi vonalak a kerület keleti részén, az Új köztemetőnél válnak szét. A keleti pályaudvarhoz kapcsolódnak kétvágányú, villamosított keresztmetszettel. A X. kerületben Kőbányafelső és Rákos állomások szolgálják a személyközlekedést. A vonalcsoport belső kapcsolatát az előző évtizedben a Keleti pályaudvar mellett a Józsefvárosi pályaudvar is szolgálta, melynek felszámolása megkezdődött. A Józsefvárosi pályaudvar teherforgalmát átvette a BILK, (a kedvezőtlen városi kapcsolatokkal rendelkező fejpályaudvar) személyforgalmát pedig a Keleti pályaudvar. Rákos vasútállomás rendező pályaudvari funkcióját mára elvesztette, a Keleti pályaudvar működéséhez kapcsolódóan üzemi funkciókat lát el. Az áruforgalmat szolgáló Kőbánya hízlaló vasútállomás felszámolásra került. A hatvani és újszászi vonalak vonalforgalma megközelíti a 200 vonat/nap értéket, a napi utasforgalom mintegy 48.000 utas. Rákos vasútállomás forgalma 2.600 utas/nap, Kőbánya-felső vasútállomás forgalma 3.100 utas/nap. A kerületen vezet keresztül – 6,6 km hosszban – a Dunántúl hegyeshalmi, pusztaszabolcsi, székesfehérvári vonalainak a keleti pályaudvari és a ceglédi vonallal való kapcsolatát biztosító vágányhálózat, valamint a Külső körvasút. A X. kerület igen nagy kiterjedésű gazdasági (ipari, logisztikai) területekkel rendelkezik, ennek megfelelően – az egyre csökkenő hosszúságú – iparvágány hálózat is igen kiterjedt hálózatot jelent. 2.5.

PARKOLÁS

• Jelentős forgalomvonzó létesítmények parkolása A X. kerület közigazgatási területén több, az egész várost szolgáló létesítmény, vagy terület s található.


61


A kerület nyugati határán helyezkedik el a 94 ha kiterjedésű városi park, a Népliget. A rendeltetésszerű használatához szükséges, közel 1700 parkoló férőhellyel szemben csak 103 P+R rendszerű parkoló (Népliget metró állomás) szolgálja az igényeket. A kerület északi határán helyezkedik el a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont. A közel 330.000 m2 kiállítási terület rendelkező létesítmény parkolási igényeit telken belül több mint 2000 várakozóhely, közterületen közel 1000 várakozóhely szolgálja. Szintén a kerület északi határán található a Kincsem park. A sportlétesítmény parkolását az Albertirsai úton levő - közel 1000 férőhelyet jelentő, BNV parkolásánál is figyelembe vett – közterületi parkoló szolgálja. A kerület keleti határán helyezkedik el 229 ha kiterjedésű Új köztemető, melynek parkolási igénye elvileg több mint 4500 férőhely. A temető kiépített, telken belüli vagy közterületi parkolóval azonban nem rendelkezik. A belső útjai viszont jelentős számú jármű, rövid idejű elhelyezését tudják biztosítani. A X. kerület esetében jellemző a nagykiterjedésű forgalomvonzó létesítményekre, hogy a parkolási igények általában hétvégéhez, vagy ünnepnaphoz kötődő események alkalmával jelentkeznek. Ennek következtében a metróhálózat kapcsán telepített létesítményeknél a P+R parkolók kapacitása is értékelhető módon figyelembe vehető. A X. kerület három bevásárlóközponttal rendelkezik, melyek parkolása telken belül biztosított. Az Örs vezér teréhez kapcsolódó Árkád bevásárlóközpont 1350 épületen belüli várakozóhellyel rendelkezik. A Gyömrői út - Sibrik Miklós út csomópontnál lévő Újhegy bevásárló udvar több mint 330 felszíni várakozóhellyel, a Harmat utca − Sibrik Miklós úti csomópontjánál lévő Family Center mintegy 310 felszíni várakozóhellyel rendelkezik. • Lakótelepek A X. kerület közigazgatási területén megvalósított lakótelepek − együttesen több, mint 15.000 lakás − döntő része a múlt század második felében épült, és nem felelnek meg a mai kor gépjármű ellátottságából (több mint 350 szgk/1000 lakos Budapesten) fakadó járműtárolási igényeknek. Kőbánya városközpontban 6.800 lakás, az Újhegyi lakótelepen 5.200 lakás, a Harmat utcai lakótelepen 2.500 lakás létesült.

X. kerület lakótelepei Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

62


További lakótelepek találhatók − kapcsolódva a szomszédos kerületek hasonló létesítményeihez (az Örs vezér tere metróvégállomásról kiszolgálva) a Gyakorló utca térségében, és a Zágrábi utca térségében (Pöttyös utcai metró megállóval kiszolgálva). A lakótelepekhez sorolandó a Pongrác úti lakótelep is. A fennálló parkolási hiány csökkentésére az Újhegyi úti lakótelep, és Kőbánya városközpont lakótelep esetében a rendezési tervek már biztosítják műtárgyak (parkoló lemez, garázs) utólagos építését is. A kerület terület felhasználásában jelentős nagyságot képviselnek a gazdasági (ipari, logisztikai) területek) ennek következtében fontos a megfelelő számú tehergépjármű várakozóhely és rakodóhely telken belüli kialakítása, valamint a felszíni személygépjármű parkolók létesíthetősége. A X. kerület jelenleg is rendelkezik parkolási rendelettel. • P+R A kerület határán kiépült metró vonalak végállomásaihoz és megállóihoz kapcsolódva létesültek ugyan P+R parkolók, azonban ezek kapacitása elégtelen. (Budapest esetében összességében rendelkezésre álló 4.-5.000 férőhely P+R parkoló kapacitás is csupán jelképesnek nevezhető.) Ráadásul a P+R parkolókat több esetben a környező lakótelepek vagy egyéb létesítmények (Pöttyös utcánál a József Attila lakótelep, Népligetnél a Volán autóbusz pályaudvar) forgalma is terheli. 2.6.

GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS

• Gyalogos utak, területek A kerület városközpontjában, illetve lakótelepein nem kerültek kialakításra önálló gyalogos zónák, jelentősebb sétáló utcák. Gyalogosforgalom szempontjából meghatározó − a tömegközlekedési eszközök átszálló csomópontjain kívül − a Népliget és az Óhegy park, mint jelenetős zöldfelület. • Gyalogos műtárgyak A jelentősebb csomópontokban, és közlekedési létesítmények esetében a biztonságosabb gyalogos közlekedés megteremtése érdekében önálló gyalogos műtárgyak (aluljárók, felüljárók) létesültek. Ezek közül több jelenleg is jól működik, azonban van amelyik alulméretezett, illetve nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kelet-nyugati metró Örs vezér téri végállomásán létesített folyosó rendszerű aluljáró forgalmilag alulméretezettnek bizonyult (még a tömegközlekedés csökkenő időszakában is). A HÉV vonal felett elhelyezkedő gyalogos felüljáró mára a közlekedési funkcióját elvesztette, lényegében a kereskedelmi létesítmények (X. kerület Árkád − XIV. kerület Sugár) közötti közvetlen kapcsolatot biztosítja. Az észak-déli metró Népliget metróállomásán létesített csarnok rendszerű aluljáró jelenleg is kiválóan, az Ecseri úti megállónál lévő megfelelően működik. A Határ úti megállónál lévő gyalogos felüljáró jelentős gyalogos forgalmat nem bonyolít, hálózati szempontból azonban szükséges. A Kőbánya-Kispest metróvégállomásnál a X-XIX. kerületekben elhelyezkedő metró-vasút-autóbusz létesítményeket köti össze egy gyalogos hídként funkcionáló, egykor úttörő alkotásnak számító felülépítés (melynek fejlesztése folyamatban van). A kerület központjában, a Kőrösi Csoma Sándor – Kápolna utca csomópontjában lévő gyalogos aluljáró elvesztette mára a forgalmi szerepét, felszíni jelzőlámpás forgalomirányítású csomópont részét képező kijelölt gyalogos átkelőhely helyettesíti. A vasúti területek keresztezését − a közúti keresztezések részét képező gyalogos átvezetéseken túlmenően − önálló híd segíti a Tárna utcánál, és aluljáró Kőbánya-felső vasútállomásnál.


63


Felüljáró Kőbánya-Kispest vasútállomásnál

Aluljáró Kőbánya-felső vasútállomásnál

• Kerékpáros infrastruktúra A kerület területén összefüggő kerékpáros hálózat még nem alakult ki, azonban folyamatosan növekszik a hossza. A Hungária - Könyves Kálmán körút mai formában történt kiépítésekor, illetve az Üllői úton a Népliget területének felhasználásával létesült kerékpárút. Rövidebb szakaszok létesültek az Albertirsai út, a Keresztúri út, a Kőér utca, és a Sibrik Miklós út közúti pályái mellett. A kerület belső területeit, lakó funkciójú városrészeit érdemben a Kőbánya út − Kápolna utca − Harmat utca vonal szolgálja. A meglévő kerékpárúthálózati elemek a Közúthálózati vizsgálat tervlapon kerülnek bemutatásra.


64


3.

ZÖLDFELÜLETI VIZSGÁLAT

3.1.

ZÖLDFELÜLETI ELEMEK

3.1.1. Városi parkok, közparkok, közkertek Városi parkok A Népliget Budapest legnagyobb területű közparkja, melyet a XIX. század második felében létesítettek a polgárosodó pesti lakosság számára. Története során többször bővült, átépítésre került és idővel oda nem illő funkciók is betelepültek, miáltal a területe, ill. a használhatósága csökkent. A Népliget a hatályos fővárosi szabályozás szerint városi park keretövezetbe sorolt. A park a BVKSZ 5. sz. mellékletében felsorolt - városképi és növényzetének értékei alapján - védett közparkok sorában foglal helyet. Városszerkezeti helye - a körülötte kialakult funkciók gyűrűje - és a tömegeket vonzó attrakció hiánya miatt látogatottsága lényegesen kisebb, mint amit a gyűjteményes kert jellegű növényállománya alapján el lehet várni. Megközelíthetősége jó. Az Elmű transzformátor-állomás nélküli kb. 92 ha-os területének több, mint 80 %-án zöldfelület van. Kondicionáló képességét az utak jelentős felülete csökkenti. Infrastruktúrája hiányos állapota is hozzájárul ahhoz, hogy a fővárosi zöldfelületi rendszerben a neki szánt szerepet jelenleg nem tudja betölteni. A park növényzete fajgazdag. A végezett felmérések szerint 961 száras-virágos növényfaj, 27 féle gomba és 81 baktérium, ill. moszat él a parkban. A parkban kb. 10000 db fa található, közülük 4-5 egyed kora meghaladja a száz évet. A fajukhoz képest jelentős méretű egyedek száma kb. száz. Viszonylag kevés a teljesen egészséges példány. A károsító tényezők sorában első a szárazság, melynek okai a talaj gyenge vízháztartása (ezen az utóbbi évek esőzései javítottak), utána a farontó gombák, ezeket szintén „segíti” a több eső, ill. az állati kártevők, főként a levéltetvek, aknázómolyok. A park két nagy építési, ill. átalakítási periódusában a tervezők szándéka a gyűjteményeskert kialakítása volt. A század első felében a Népliget hárs- és tölgy gyűjteménye nemzetközi hírű volt. A ligetben az örökzöldek, de különösen a fenyők aránya alacsonyabb a fővárosi parkokban megszokottnál. Ennek oka elsősorban a homoktalaj és a viszonylag kevés csapadék. E miatt a Népliget általános látványa, hatása más mint a többi parké, s ez is egyedivé teszi. A növényzet többségét a gyengébb klimatikus viszonyokat tűrő fajták teszik ki. Jellegzetessége a sok idős ostorfa, a juhar, a kőris és a hárs dominanciája. A fasorokat japánakácok, idős lepényfák, platánok, csörgőfák és hársak alkotják. Legértékesebb fái az idős tölgyek a Tölgyfa téren, közöttük a 100-120 év körüli óriás kocsányos tölggyel. Az Ország-park és a Linné kert kiültetése gazdag, változatos, az előbbi parkrész felújítása időszerű. Az idős fák különlegességei a páfrányfenyők a Planetárium mellett, állapotuk gyengülő. A növényzet összetétele jól követhető a „tábla” besorolása alapján, mely a területegységeket főbb növényeivel fémjelzi. A táblák többségében található kora, fajtája, mérete, ill. habitusa miatt különleges faegyed. Az állomány sűrűbb, mint ahogy egy parkban szükséges, így az egyedek élettere kisebb és nem is érvényesülhetnek megfelelően. A beszűkült élettér az egyedi érzékenységet növeli, az élettartamot csökkentheti. Ily módon az értékeket figyelembe véve, a térszerkezetet megtartva jelentős ritkításra érett a park, melyet Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

65


a száradékok eltávolításával lehet biztosítani. Szükséges lenne a park erdő jellegű részeinek parkszerűvé alakítása, ez a látogathatóságot szolgáló beavatkozás, ill. az infrastruktúra fejlesztése a park rekreációs szerepének betöltését tenné lehetővé. A park északi és keleti oldalán lévő munkahelyi területeken eltérő intenzitással történt fatelepítés. A telkek egy részén hiányzik a zöldfelület, máshol - elsősorban a telekhatáron - találhatók kisebb fasorok. Legjelentősebb faállomány a Raab Karcher telep vasút felőli szegélyén vegetál, díszkert jellegű kialakítású terület is csak itt található. Az ökoszisztémában a faunát 105 állatfaj képviseli. Közparkok A kerület közparkjai az Óhegy, Újhegy, Kúttó és Felsőrákos városrészekben találhatók. A központhoz közeli elhelyezkedésű Óhegy értékes, a fővárosban is egyedi zöldfelületi rendszerrel rendelkezik. A nagyobb közhasználatú szabad térségek, parkok, növényzettel gazdagon fedett területek már-már folytonos hálózata jött létre. Ennek a hálózatnak a részei a Rottenbiller park, a Csajkovszkij park és az Óhegy park. A kerületközpont közelében található Rottenbiller park területét már a múlt század elején parkosították, többször átépítették, felújították. A park értékes faállományát vadgesztenyék, kőrisek, juharfák, ostorfák, lepényfák, akácok, nyárfák alkotják. Az igényesen kialakított, gondozott park a Kőrösi Csoma Sándor út felé nyitott, reprezentatív, szobrokkal is díszített térrészből és az Előd utca mentén létesített játszó és sportkertből áll. A Kőbányai Szabadidőközpont tengelyében vue, látványtengely húzódik, amely a Kőrösi Csoma Sándor út felöl rálátást biztosít az épületre. A Csajkovszkij park a múlt század közepéig a Dreher-villa kertje volt, utána alakították közparkká. Korábban tömegrendezvények helyszínéül szolgált. A park funkcionális szempontból több részre tagolódik. A Halom utca felöli oldalon játszó- és sportkert került kialakításra. A Dreher villa előtti részen - mára már leromlott állapotú – szabadtéri színpad az egykori angolkert eredeti szerkezét nagyban módosította. Jellegzetességek a parkban felállított zeneszerzők szobrai. Egy másik érdekesség, hogy a parkban található Budapest mértani középpontja. A növényállományt értékes faegyedek alkotják, ezüsthársak, vadgesztenyék, juharok, ostorfák, nyárfák, oszlopos tölgyek. A fák állaga jónak mondható. A park belső részei rossz állapotban vannak, a külső részek állapota viszonylag megfelelő. Felújításra szorul. A kerület legmagasabb pontján épült Óhegy park egy korábbi téglagyári bányagödör területén létesült. A komplex funkciókkal bíró parkban játszóterek, pihenőkert, díszkert, sportkert is megtalálható. Úthálózata köríves, sugaras rendszerű. A több korosztály számára kikapcsolódást biztosító játszóterek a parkban területarányosan helyezkednek el, állapotuk vegyes képet mutat. A biológiailag inaktív felületek aránya a park teljes területéhez képest alacsony. A területen főként erdészeti csemetékből történt fatelepítés, ezek alkotják a park növényállományának 80 %-át. A facsoportok szélére előnevelt, Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

66


értékesebb, igényesebb növényeket ültettek. A cserjeszint szegényes, csak foltokban fordul elő. A jelentős gyepes felületek mellett 75 %-os lombkorona-borítottságú fás területek jellemzők. Az állományt nyárfák, juharok, hársfák, berkenyék, vérszilva, platán alkotják. A faállomány minőségi állapota jó. Néhány kiemelten értékes fa (mamutfenyő), facsoport (feketefenyő) található a parkban. Az Újhegy városrészben található közpark az Újhegy park. Az egykori bányagödör helyén kialakított parkban található a Mély-tó (bányató). A park tagolásánál kihasználták a meglévő terepviszonyokat, három terepszintet alakítottak ki, amelyeken körbe lehet járni a területet. Az egyes szintek lépcsőkkel, rézsűkkel csatlakoznak egymáshoz. Természeti adottságai ezért hasonlók a XI. kerületi Feneketlen tóhoz. A tóparton vízparti vegetációt telepítettek és horgászok használják. Növényállománya ostorfákból, kőrisekből, tölgyekből, akácokból, platánokból, égerfákból, feketefenyőkből, lucfenyőkből áll. A fák között több értékes, idős egyed található (platán, fehér fűz). Helytörténeti érdekesség, hogy a múltat, a korábbi területhasználatot idéző, a fővárosi és kőbányai téglagyártásnak emléket állító szabadtéri téglabemutatót létesítettek a parkban. A bemutatófalakban a kőbányai téglagyárakban gyártott mintadarabok között számozott, bontott téglák is szerepelnek, amelyeket Budapest nevezetes épületeinek átépítése után hoztak ide.

A Felsőrákos városrészben elhelyezkedő Gyógyszergyár utcai közpark jelenleg kiépítetlen, erdősült terület. A zöldfelületfejlesztés egyik akcióterülete. Kúttó városrészben található Száva park az Üllői út mellett fekszik. A park jelentős környezeti hatásoknak kitett, az Üllői út forgalma okozta légszennyezés, zajterhelés miatt a rekreációs lehetőségek korlátozottak. A nagy gyepfelületekkel jellemezhető, ligetesen fásított parkban a pihenőhelyek mellett játszótér is megtalálható. A Kőér utca mentén lombkoronaszinten zárt faállományt találunk, amely a mögöttes területek védelmében játszik szerepet. Közkertek A kerület közkertjeinek térbeli elrendezése a közparkokhoz hasonló. A központi városrészekben magasabb arányban találunk közkerteket, a kerület periférikus részein kisebb, a helyi lakóterületeket kiszolgáló zöldfelületek vannak. A kerületközpont legjelentősebb közkertje a Szent László tér, amely a Kőrösi Csoma út elvágó hatása miatt két részre tagolódik (ez városrész szinten is megjelenik, a tér északi része a Ligettelek, a déli rész az Óhegy városrészhez tartozik). Főként reprezentatív funkciót tölt be, északi szegmense a Szent László templom kertjeként, illetve az önkormányzat „előkertjeként” szolgál, déli része egyben a Pataki István Művelődési Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

67


Ház parkja. A XIX. század végén készült parkot a múlt század 70-es éveiben átépítették. Az átépítés során a park északi részének szerkezete megőrizte a templom elhelyezkedéséből fakadó szimmetrikus elrendezést. A parkban több szobor is található. Növényállománya igen értékes, több idős faegyed található (főként a templom körüli részen). Kiemelendő a templom két oldalán húzód platánok alkotta fasor, a park többi területén ezüstjuharok, ostorfák, vadgesztenyék, hársak, lepényfák képezik a fásítást. A művelődési ház előterében hasonló fajösszetételű növényzet található, a Bánya utca mentén szép ostorfa fasorral és facsoporttal. Szintén az Óhegyi városrészben található közkertek továbbá a Harmat utca melletti közkert, a Csősztorony park, Dausz Gyula park, Gutor tér. A Csősztorony park a Mádi utca, Csősztorony utca találkozásánál helyezkedik el. A rekreációs tevékenységeknek játszó és sportkert, valamint pihenőhelyek biztosítanak teret. A park egy része az alápincézettség miatt elkerített. A közkert zöldfelületi aránya igen magas, a gyep és lombkorona-borítottság arányos, megfelelő tisztások állnak rendelkezésre. A Csősztorony utca mentén összefüggő lombkoronájú faállományt találunk, a park többi részén ligetes, változatos növényállomány él. Több értékes egyedet tartalmaz a fásítás: ezek juharok, vadgesztenyék, fűz. Jellemző fajok még a hársak, juharok, nyárfák, kőrisek, japánakác. Az Óhegy parkhoz közel található Dausz Gyula park zöldterületi övezetbe nem sorolt, de közkert jelleggel használt zöldfelület. A szomszédos lakóterületek keretövezetében lévő park útrendszere íves-sugaras szerkezetű (a közeli Óhegy parkhoz hasonlóan). A terepviszonyokat kihasználva, a park több térszintre tagolódik, amelyeket rézsűk kötnek össze egymással. A fiatal növényállományú, gondozott zöldfelület nem tartalmaz játszóteret, pihenő- és díszkertként funkcionál. A Harmat utca menti közkert lényegében egy 12-17 méter szélességű zöldsáv, amely juharokkal fásított gyepfelület. Fenntartottsága jó színvonalú. A faállomány egységes utcaképet eredményez. A közkertben a rekreációs lehetőségek korlátozottak a környezeti hatások miatt (zajterhelés, légszennyezés), így közkerti funkcióját nem vagy csak részben tudja betölteni. Az előbbiektől távolabb a városrész dél-nyugati lakóterületei által közrefogottan helyezkedik el a Gutor tér, amely egy alig 1500 m2-es kis parkocska. A háromszög alaprajzú zöldfelületen, a kis alapterület miatt, csak egy hiányosan felszerelt játszókert és néhány pad található. A növényzetet beállt faegyedek alkotják, köztük ostorfákkal, díszgalagonyával, ezüstjuharral. A Téglagyári dűlőnek egyetlen közkertje van a Maglódi utca menti zöldfelület. A közkertben sportkertet találunk. A közkert nagy részét elfoglaló sportpályák (foci, röplabda, kosárlabda) vagy aszfalt burkolatúak, vagy gyepesek. A közkert északi szegélyén szép vadgesztenyefasor húzódik. A Felsőrákos városrészben a Pilis utca mellett található közkertet. A zöldfelület kedvező adottságokkal rendelkezik, hiszen nyugatról a Rákos-patak határolja. A közkert jelenleg még nem kialakított, déli részébe övezetidegen funkció, telephelyek ékelődnek. A Pilis utca mentén akácokkal szegélyezett zöldfelület gyepes, ritkásan fásított. A későbbi fejlesztésekhez jó lehetőségeket kínál a terület elhelyezkedése (Rákos-patak menti zöldfelület). Kőbánya Kertváros városrészben található két, lakóterületi övezetbe sorolt, közkert jelleggel kialakított zöldfelület, az egyik a Hárslevelű és Bársonyvirág utcák kereszteződésénél. A környező lakóterületek zöldfelületi igényét biztosító 2500 m2-es kis közkertben játszótér és egy aszfaltos sportpálya is megtalálható. A faállományában több értékes platán található, a terület déli részén.


68


Ugyanebben a városrészben, az előbbi zöldfelülettől mintegy 500 méterre, a Dombhát és Bojtocska utcák találkozásánál kialakuló háromszög alaprajzú, az előzőhöz hasonló nagyságú területet szintén közkert jelleggel használják. A zöldfelület északi részén korszerű játszóeszközökkel felszerelt játszóteret létesítettek. A zöldfelület szegélyén és déli részén rendezetlen parkolás figyelhető meg. A néhány idősebb akácfán kívül gyepes területek találhatók, a terület szélét fiatal gömbakácokkal fásították. Telepszerű beépítés zöldfelületei – lakóterületi közkertek, közparkok A nem zöldterületi övezetbe sorolt zöldfelületek közül a kerületben igen jelentős nagyságrendet képviselnek a lakótelepek zöldfelületei. Az önkormányzat által fenntartott, mintegy 72 ha nagyságú lakótelepi közparkok az övezetbe sorolt zöldfelületek közel kétszeresét teszik ki. Kőbánya Kertváros, Téglagyárdűlő és Kúttó kivételével mindegyik városrészben található L7 keretövezetű lakótelep. A legnagyobb a lakótelepi zöldfelületek aránya az Óhegy és Újhegy városrészekben. Míg az előbbi esetében több egymásmelletti különálló, különböző szerkezetű és korú lakótelep helyezkedik el a városrészben elszórtan (kerületközponti rész lakótelepei, Óhegyi lakótelepi egységek a Mádi utca – Harmat utca, Tarló utca közötti sávban), addig az Újhegy városrészre egy nagyobb egybefüggő, egységesen kialakított – nagyjából egy időben épített – lakótelepi egység jellemző (Újhegyi lakótelep). Zöldfelületei közvetlen kapcsolatban állnak az Újhegyi rekreációs zónával (Újhegypark, Sportliget). A kerületben található lakótelepek zöldfelületei, a zöldterületi övezetbe sorolt parkok mellett, kiemelkedő szerepet játszanak a lakosság zöldfelület-használati, rekreációs igényének kielégítésében. Kialakításukban és fenntartottsági színvonalukban változó minőséggel jellemezhetők. A lakóterületi parkok a szabadidő-eltöltés színterei, a pihenőkertek mellett sűrű játszókert-hálózattal rendelkeznek. Játszóterek A kerület ellátottsága a játszóterek mennyiségét tekintve összességében jónak mondható, de a városrészenként jelentős különbségek mutatkoznak. A legnagyobb lakos számú területek jobban ellátottak, kiemelten jó a helyzet Óhegy és Újhegy városrészek tekintetében. Problémát jelent, hogy a lakótelepeken az elmúlt év(tized)ekben ”túl” sok gyermek játszóhelyet alakítottak ki, szolgálni kívánván azt a kényelmi szempontot, hogy szinte minden második ház mellett legyen. Ez a nagy mennyiségű játszótér a tapasztalatok szerint kihasználatlan, ugyanakkor élőmunka igénye miatt fenntarthatatlan. A játszóterek minőségét tekintve elmondható, hogy területükön kevés a játszóeszköz és nem korcsoport szerinti elkülönítésben kerültek kihelyezésre. A megmaradó terek alapvető eszközökkel történő bővítése (játszótéri eszköz, ivókút, parki berendezési tárgyak) indokolt, a környezet (zöldfelületek, burkolatok) felújításra szorulnak. A játszótereken lévő eszközök állagának megóvása egyre nehezebben oldható meg a rongálások, a nem rendeltetésszerű és intenzív használat miatt. Az eszközök élettartama gyakran nem tart ki a garanciális idő lejáratáig sem. Az önkormányzat által fenntartott játszóterek száma városrészek szerinti bontásban: Lapos-dűlő 6 db Ligettelek 2 db Felsőrákos 9 db Népliget 0 db Gyárdűlő 4 db Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

69


Ó-hegy Kőbánya-Kertváros Kereszttúri-dűlő Újhely Kúttó Összesen: Forrás: Kőbánya játszótér fejlesztési koncepciója

23 db 2 db 0 db 14 db 1 db 61 db

3.1.2. Jelentős (közhasználatú, vagy korlátozottan közhasználatú) intézménykertek A kerületben számos, zöldfelületi szempontból értékesnek minősülő intézménykert található. Elsősorban sportolási célú területek tartoznak ide, de fontos megemlíteni az óvoda- és iskolakertek. A legjelentősebb intézménykertek az alábbiakban kerülnek felsorolásra: Kincsem Park - lóversenytér A létesítmény Budapest egyik legnagyobb zöldfelületekben gazdag intézménye, fontos szerepet játszik Pest zöldfelületi rendszerében. A Rákos-patakot kísérő zöldsáv, a Fehér út- Keresztúri út közötti zöldterület folytatásaként, a városközpont pereméig húzódó zöld éket alkot, melynek településklimatológiai szerepe is jelentős (kelet-nyugati légáramlatok lehetősége, párolgó-hűtő zöldfelület). Túlnyomó része füves, de intenzíven parkosított, gazdagon fásított területrészei is vannak. Értékes, intenzíven fásított zöldfelületi együttes található az Albertirsai utat kísérőkerítés és a lovas-pálya között. Legszebb, legdekoratívabb az un. „Kincsem Park”, azaz a főlelátóhoz vezető főbejáró környéke. Ezüstfenyők, örökzöldek és nagyméretű platánfák díszlenek, ápolt, rendezett, parkosított környezetben. A pályát extenzíven kezelt és fenntartott zöldfelületek övezik. A kerítések mellett tudatosan telepített fasorok húzódnak, a megmaradt lóversenypálya gyepes kialakítású. Sportliget A park építését 1981-1984 között végezték. A volt agyagbánya terület rekultiválására ezt megelőzően több százezer köbméter feltöltő anyagot használtak fel, mely zömmel a Kispesti Erőműtől és a Metró építkezésből származott. A rekultivációs terület 15 ha volt, melyből jelenleg közhasznú zöldfelület kb. 13 ha. Sportpályák létesítése mellett gondot fordítottak a fásításra (1137 díszfa található). A fák meglepően jól fejlődtek, mára markáns térhatároló ültetvényként keretezik a sport- és kerti tereket. A tereket nagy összefüggő gyepfelületek kötik össze. A zöldfelület fenntartási színvonala jó, a rongálások fővárosi átlag alattiak. A faállomány jó egészségi állapotban van, szép szoliter fák találhatók a területen. A Sportliget háromszintes növényállománya mára maximális teljesítőképességűvé vált. Aktivitását a részben zárt, részben ligetes szerkezetű lombos fák és cserjecsoportok jelentősen növelik. Fehér úti sporttelep A területen gyepes lelátó rézsűvel övezett, nagy nyárfákkal szórványosan körbetelepített füves labdarúgópálya (időszakos íjász-pálya), földes edzőpálya és fedett lőtér található. A területrész határai mentén nagyobb nyárfák és juharok díszlenek. Az öltöző épületek környékén értékes örökzöldek is találhatók. Ez a sportterület fontos része a belső városi területeket és a Rákos-patak völgyét összekapcsoló zöldfelületi éknek. Spartacus sporttelep A területen gyepes futballpálya, körülötte salakos futópálya, salakos és fedett teniszpályák, aszfaltos kézilabdapálya, konditerem, uszoda, íjászpálya találhatók. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

70


A sporttelepen belül jelentős kertesített területek találhatók. Jellemző a gyepes felületben élő fák együttese, cserje kevés van. A kertekben sok akác és nyárfa került telepítésre, ezeknek jelentős része gyenge állapotú, cserére szorul. Az FTC sporttelepe, valamint az Építők sporttelep a Népligethez szervesen kapcsolódó, jelentős zöldfelületekkel bírnak. A sportlétesítményeket gazdag faállomány övezi. Egyéb zöldfelületekkel bíró intézmények: MÁV Törekvés SE sportterület, az EGIS szabadidőközpontja, a Gedeon Richter sporttelepe, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, továbbá a kerület üzemeltetésében lévő kisebb sporttelepek. Bajcsy-Zsilinszky Kórház kertje Az 1931-ben megépült kórházzal egyidőben 3 hektáros pihenőparkot alakítottak ki. Az időközben új épületszárnyak létesülése a kert felaprózódásához vezetett. 1996-ban a területen 97 db új facsemete került elültetésre, többnyire a Maglódi úti telekrészre, illetve utcai sorfaként a telekhatár északi és keleti oldalára. A régi parkrészlet túlzsúfolt, növényállományát javarészt elöregedett faegyedek alkotják, ezért megújításra szorul. A kertben értékes faegyedek élnek, mint pl. platán (Platanus hibrida), kislevelű hárs (Tilia cordata), nagylevelű hárs (Tilia plathyphyllos), narancseperfa (Maclura pomifera), japán császárfa (Paulownia tomentosa), kínai mézesfa (Evodia hupehensis). Intézménykertként megemlítendőek még a kerületben található, kedvező zöldfelületekkel bíró bölcsőde – és óvodakertek, továbbá a Gergely utcai FÖ. Idősek otthona parkosított kertje. 3.1.3. Temetők Az Újköztemető Az Újköztemető valamint az Izraelita temető Európa legnagyobb működő temetője, egyúttal Kőbánya területének legnagyobb összefüggő zöldfelülete is. A temetőt 1886-ban nyitották meg. A temetőt a század folyamán összesen öt alkalommal bővítették, így ma már mintegy 229 hektáron terül el. A szabályos, geometrikus alaprajzi elrendezés, a derékszögű úthálózat által kialakított négyzetes parcellarendszer Czigler Győző műépítész 1903-ban készült tervei alapján valósult meg. Az Újköztemetőben mintegy 13000 db fa található. A faállomány a temető területét tekintetbe véve 63 fa/ha borítottságot jelent. A temető sorfaállományában legnagyobb arányban vadgeszetenye (26%) és akác (19%) fordul elő. Ugyanakkor különösen értékes a temető főtengelyében húzódó platán fasor, de ritkaságnak számít az átlagosan 80 éves szilfasor, amely átvészelte a 70-es években pusztító szilfavész. A fák kora átlagosan 50-60 év, egészségi állapotuk nagyon változó. A temető területe két részre oszlik. Kb. 140 ha az a rész ahol rendezett utak, fasorok, parcellák találhatók. Míg 89 ha körüli területet jelenleg használaton kívüli, erdőszerűen sűrűn fás, bokros növényzet borít. A főváros üzemeltetésében működő temető jelenleg egyetlen bejárattal rendelkezik, amelyik Halottak napján elviselhetetlen forgalmi terhelést vonz a kerület közúthálózatára, különösen a Maglódi útra, illetve a Sírkert utcára és a Jászberényi úton keresztül a Kozma utcára. Továbbá a ravatalozó és a műszaki telephely forgalmának keveredése a látogatóforgalommal kegyeletsértő. A kerület érdeke, hogy a temető több új bejárattal bővüljön. Ugyanakkor méltatlan Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

71


állapotban a temető főbejárata. A közlekedési rendszer átalakítása (körforgalmú csomópont) mellett rendezni kell a csatlakozó közterületek használatát, és szabályozni kell a Sírkert utca két oldalán kialakult szolgáltatások és sírkőfaragó üzemek területsávját is. További problémát jelent a közterületi parkolás megoldatlansága, mivel időszakosan jelentős gépkocsiforgalmat vonz a temető. Izraelita temető Az Újköztemető létesítésekor jelentős területet biztosított a főváros az izraelita hitközség számára a rákoskeresztúri határban. Erre azért is szükség volt, mert a fővárosi izraelita temetők többségét addigra lezárták, a Salgótarjáni úti temető pedig igen hamar betelt. A temető területe mintegy 70 ha. A temetőben értékes építészeti örökségek találhatók, mint például a monumentális, fehér ravatalozó épület, amelyet Freund Vilmos tervezet, de megemlítendő a bejárati oroszlánjai is, amelyet Stróbl Alajos alkotott. A temető nagy részét erdőszerűen sűrűn fás, bokros növényzet borít. Ortodox zsidó temető Az Újköztemetőtől északra található Budapest egyetlen működő ortodox zsidó temetője, amelyet 1927ben hasították ki a Kozma utcai sírkert területéből. A temető területe mintegy 5 ha. A temető legfőbb érdekessége, hogy mivel a temetkezési hagyományok szerint a sírokat nem lehet lefedni, így azok felhantoltak. 3.1.4. Erdőterületek A kerület mintegy 7%-a különböző jellegű erdőterület, amelynek jelentős részét a Rákos-patak melletti erdők illetve az Újköztemetőt övező véderdő teszi ki. Az üzemtervezett erdők aránya hasonlóan 7 % körüli, de ezek területe nem esik feltétlenül egybe a tényleges erdőterületekkel. Kisebb erdőfoltok találhatók a Finommechanikai Vállalat Rt. és a vasút közötti területen. Itt a telepített akác és fekete nyár fagyedek közé spontán módon városi adventív fajok telepedtek, mint például ostorfa és zöld juhar, de találhatók itt telepített fenyvesek is fekete és erdei fenyő fafajokból. A Rákos-patak mentén másodlagosan kialakult fűz-nyár ligeterdősávok található, amelyek részei az ökológiai hálózatnak. A patakparti ligeterdő ökológiai folyosóként összekapcsolja az értékesebb magterületeket, így például az ex lege védett lápterületeket. A pataktól távolabb a Dorogi út mentén egybefüggő, telepített tölgyekből álló erdőrészlet található. Az Újköztemetőt „L” alakban körülvevő véderdőt (az ún. Városerdőt) jellemzően fehér akác alkotja, de elegyesen előfordul kocsányos tölgy is. A Bögre utca menti erdőterület hasonló képet mutat a Városerdővel. 3.1.5. Erdő és zöldterület besorolású területek vizsgálata Vizsgálatunk során összevetettük Kőbánya erdősült területeit az erdészeti nyilvántartásban szereplő üzemtervezett területekkel és az ’E’ keretövezettel. Ennek alapján elmondható, hogy a ténylegesen erdősült állománynál kevéssel nagyobb területet érint erdészeti üzemterv. Az FSZKT-nak való megfelelést tekintve megállapítható, hogy az ’E’ keretövezetbe sorolt területek jelentős része nem funkcionál erdőként. Ugyanakkor többségük zöldfelülettel borított, így a keretövezetnek megfeleltethető. Erdőtelepítést akadályozó beépítés, üzemi tevékenység csak kis területeket érint a Rákos-patak mentén. Legnagyobb potenciális erdőterületek szintén a Rákos-patak mentén találhatóak, illetve megemlítendő a felhagyott Akna utcai bánya, mint ’E’ keretövezeti elem. A zöldterületek (parkok, közkertek) tekintetve kedvezőbb eredményt hozott a keretövezettel való összehasonlítás. Beépített ’Z’ terület nincs a kerületben, többségük jelenleg is közhasználatú zöldfelületként funkcionál. Az FSZKT-nak részben megfelelt, zöldterületként csak korlátozottan funkcionáló területek: • rehabilitálás alatt álló Gergely utcai hulladéklerakó • Rákos-patak menti parkosítatlan területek • Gyakorló utcai szakközépiskolától délre eső, beerdősített (üzemtervezett) terület. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

72


3.1.6. Egyéb zöldfelületek Jelentős potenciális zöld- és erdőterületek Gergely-Sibrik park (Gergely u.-i hulladéklerakó) A Gergely u.-i hulladéklerakó az Akna utcaihoz hasonlóan volt bányaterület. Mind a bányászat ténye, mind a feltöltése környezeti problémákat okoz a területen és a terület közvetlen környezetében is. A ~25 m mély bányagödörbe műszaki védelem nélkül helyezték el a hulladékot, fennáll a veszély, a hulladékból származó környezeti veszélyeztetésre, amely lényegében a talajt, talajvizet ill. a levegőt is érinti. A nagy mennyiségű hulladék, valószínűleg közvetlen kapcsolatban van a karsztvizekkel, ugyanakkor nincs vízhasznosítás a közelben. A bányagödör és a feltöltés fizikailag is veszélyezteti a környezetét. A peremi részeken bekövetkező esetleges rézsűmozgások a meglévő épületek, utak, művi létesítmények állékonyságát, ezáltal az emberi élet, vagyoni biztonságot veszélyezteti. A terepszinten megjelenő beszakadások, nagy méretű gödrök közvetlen balesetveszélyt jelentenek. Az egykori bányaművelési terület feltöltése befejeződött, de a túltöltés és a vékony humuszréteg miatt az előfásítás eredménye lehangoló, a telepített fák egy része pusztulásnak indult, a talajtani adottságok miatt jelentősebb felépítmény létesítésével sem lehet számolni. Pedig a mintegy 25 hektáros terület Kőbánya belső magjának szinte a közepén van jó városszerkezeti kapcsolatokkal, bár egyelőre meglehetősen elszigetelt még a terület. Akna utcai hulladéklerakó Az Akna utcai E-TG (turisztikai erdő) keretövezetbe sorolt terület környezetállapotát és ezzel együtt jövőbeli hasznosítását jelentősen meghatározza a terület múltja. Az agyagbánya több évszázados múltra tekint vissza. A kerület egyik fontos iparágának, a téglagyártásnak az alapanyagát szolgálta. A bányászati tevékenység során a keletkezett bányagödröket a téglagyártásra alkalmatlan fedőréteggel, majd az 1960-as évektől kommunális hulladékkal töltötték fel. A bányászati művelés 1992-ben fejeződött be. Az eredeti bányaterület döntő hányada már feltöltésre került, csupán az egykori Kék-tó közelében van még kisebb feltölthető terület. A földtani közeg és a felszín alatti víz vélelmezetten erősen szennyezett. A rendezett lerakás természetes agyagszigetelésen történt. A terület teljes rekultivációja még nem történt meg. Rákos-patak völgye A Rákos-patak menti térség kiterjedt nagyságú beépítetlen zöldfelületei a kerület, de a főváros zöldfelületi rendszerének is egyik jelentős zöldfelületi eleme. Az agglomerációs területekről a városközpont felé benyúló zöld ék több kerületen (X., XVI., XVII.) áthúzódó sávja fontos átszellőzési csatorna. A térség kerületi szakasza mintegy 600 méter átlagos szélességű beépítetlen sávban mezőgazdasági, kertgazdasági terület, kisebb részben erdősült területek, valamint védett természeti terület található. Az országos ökológiai hálózat a terület közel harmadát érinti. A magasabb szintű tervekben erdőterületként szerepel, de terület nagyobb részét jelenleg a Felsőrákosi rétek elnevezésű mezőgazdasági terület fedi le. A Kozma utca vonalában a területbe ékelődik a Főkert tangazdasági területe, mint kertészeti termesztőfelület. Erdősült terület a keleti részen, illetve a Főkert tangazdaságától nyugatra helyezkedik el. A Túzok utcánál egy 18 ha nagyságú ex lege lápterület az egykori, Rákos-patak szabályozása előtti időszakot idéző értékes természeti terület, amikor ebben a térségben kiterjedt mocsarak voltak. A patak jelenleg egyenes nyomvonalú, burkolt mederben halad. Közhasználattól elzárt zöldterületek A kerületet behálózó vasutak által határolt zárványterületek, csomópontokban kialakult vasúti „delták” tartoznak ide elsősorban. Ezek közösség által nem, vagy korlátozottan megközelíthetőek, zöldfelületi szempontból kevéssé értékes parlagterületek. Jellemzően spontán megtelepedett cserjés-fás gyomvegetáció található rajtuk, kezelésük többnyire nem megoldott. A vasúti közlekedésből adódóan talaj és talajvíz szennyezettséggel kell számolni a területükön. Környezetvédelmi problémát okoz a nagy mennyiségű, eldobott hulladék jelenléte is. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

73


3.1.7. Fasorok vizsgálata Kőbánya területén az utcákat jellemzően vegyes fasorok szegélyezik. Mindösszesen körülbelül a fasorok 10%-a mondható egységesnek. Jellemző fafajok a kerületben a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a korai juhar (Acer platanoides). A fasorok állapota a fajok ellenállóképessége és faegyedek elhelyezkedésétől függően változó. Összesében elmondható, hogy az Acer és Tilia nemzetség fajai a főútvonalak mentén gyengébben, kisebb utcákban szebben néznek ki, egészségi állapotuk itt kielégítő. Jó állapotban vannak a Celtis, Fraxinus és Sophora fajok. Általában a legtöbb problémát a törzssérülések következtében fellépő korhadások, betegségek, száradások okozzák. A törzssérüléseket nagyobbrészt a parkoló autók, teherautók okozzák. BVKSZ védett fasor található a Sírkert utcában, amely amellett hogy városképileg meghatározó útvonal az Újköztemető főbejárata miatt, dendrológiailag is értékes. Jellemzően 60-80 cm-es törzsátmérőjű vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) faegyedeket tartalmaz. Ugyanakkor a faj gyenge ellenállóképessége miatt a fasor állapota meglehetősen rossz. Hasonlóképpen BVKSZ védett a Gitár és az Ihász utca egy-egy szakasz, amelyek az értékes platánfa fasoraik (Platanus hybrida) miatt jelentősek. A Gitár utca esetében még 100 cm-es törzsátmérőjű platán faegyedek is előfordulnak. További BVKSZ védett fasor az Üllői út és a Hungária körút. Ezek elsősorban városszerkezeti jelentőségük miatt védettek. Az említett értékes és egyben BVKSZ védett fasorokon kívül értékesnek tekinthető a Kozma utcai keleti ostorfa (Celtis occidentalis) fasora. Ugyanakkor az útmenti fasor a keskeny közúti űrszelvény miatt veszélyeztetett. A Dér utca magas kőris (Fraxinus excelsior) és a Kőrösi Csoma sétány díszkörte (Pyrus calleryana) fasora elsősorban egységes megjelenésük és jó állapotuk miatt tekinthetők értékesnek. A kerületben mindösszesen 84 utca fátlan illetve elszórtan fásított. Ezek egy részénél az utca keskeny szabályozási szélessége illetve a közművek miatt nincs lehetőség a fásításra. Fafajok gyakorisága 18,0%

Robinia pseudoacacia

16,6%

Acer platanoides Tilia platyphyllos

4,1%

Cerasus avium

3,3%

Fraxinus excelsior

2,9%

Tilia tomentosa

2,7%

Celtis occidentalis

2,6%

Sophora japonica

2,6%

Acer saccharinum

2,4%

Fraxinus ornus

2,3%

Koelreuteria paniculata

2,3% 40,1%

Egyéb 0,0%

5,0%

10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0% 40,0% 45,0%


74


3.2.

ZÖLDFELÜLETI KAPCSOLATOK - ZÖLDFELÜLETI RENDSZER

A zöldfelületi rendszer elemzése során megvizsgáltuk a kerületben azoknak a zöldfelületi elemeknek, közcélú zöldfelületeknek (közkertek, közparkok), erdőterületeknek, lakóterületi kerteknek, mezőgazdasági területeknek, beépítetlen, zöldfelülettel borított területeknek (védett természeti terület, egyéb zöldterületek) az elhelyezkedését, amelyekből ez a rendszer felépül. A zöldfelületi rendszerelemek alkotta hálózat ökológiai, valamint funkcionális szempontból biztosítja a zöldfelületi kapcsolatokat az egyes elemek között. Összvárosi szinten kedvező zöldfelületi aránnyal rendelkezik a kerület, amely ökológiai, településklimatológiai szempontból is nagy fontossággal bír. A gondozott zöldfelületek aránya közelíti a 250 ha-t, amely fővárosi szinten is kiemelkedő. A zöldfelületek jelentős része közhasználatú, közkert, közpark, lakóterületi közpark (telepszerű beépítés zöldfelületei), városi park, temető. A kerület által fenntartott zöldfelület nagysága közel 130 ha. Sajátos helyzet, hogy a kerület által fenntartott zöldfelületek között 720 ezer négyzetméterével a lakótelepek zöldfelületei a 376 ezer m2-nyi összes parkterületnek közel a kétszeresét teszik ki. A kerület területének több, mint 13 %-a zöldterületi övezetbe vagy erdőterületbe sorolt, de ezek között vannak olyan területek, amelyek funkciójukat jelenleg nem töltik be – pl. Gergely utcai városi park, Akna utcai turisztikai erdő. A zöldfelületi rendszer legjelentősebb elemei a Népliget, az Újköztemető, a Rákos-patak völgyének kiterjedt beépítetlen területei. További fontos elemek a kerületben található közkertek, közparkok, jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményterületek (Kincsem Park, sportterületek), erdőterületek. Vonalas zöldfelületi elemek a kerületben található fasorok, amelyek megteremtik a kapcsolatot az egyes területi jellegű zöldfelületi elemek között. A kerület jelentősebb zöldfelületi rendszerelemei szoros kapcsolatban vannak a szomszédos kerületek zöldfelületi rendszerével. Az Újköztemető és a mellette húzódó erdősáv szervesen kapcsolódik a XVII. kerületben található szomszédos erdőterületekhez. A Rákos-patak völgyének beépítetlen területe a XVII. kerületi Rákos-patak menti zöld éknek a folytatását képezi, határos a XVI. kerületi Mátyásföldi repülőtér nagy egybefüggő beépítetlen területével. A rendszer felépítését tekintve mozaikos elrendezésű, ahol az egyes elemek a kerületben viszonylag területarányosan helyezkednek el. A mozaikos rendszerben megjelennek sávos zöldfelületi elemek, mint a Rákos-patak menti völgy térsége, amely az agglomerációs területekről a városközpont felé benyúló zöld ék része. Az egyes városrészek – jellegüknek megfelelően – eltérő zöldfelületi struktúrával rendelkeznek. A kerületközponti részeken (Óhegy, Ligettelek déli része – a kerület „belvárosa”, igazgatási központja) a közkertek, közparkok, telepszerű beépítés lakóterületi közparkjai sűrű hálózatot alkotnak. A városrész délkeleti szegmensében, az egykori bányaterület helyén jelentős potenciális zöldterület alakítható ki, az Újhegyi térséghez kapcsolódva. A kerületrész-központként funkcionáló Újhegy városrészben a telepszerű beépítés közhasználatú lakóterületi parkjai és az egybefüggő rekreációs zóna (Újhegyi park – Sportliget) szervesen kapcsolódik egymáshoz. A perifériális kerületrészeken gazdasági területek, illetve nagy kiterjedésű zöldfelületek (Rákos-patak völgyi beépítetlen terület), zöldfelület jellegű területek (temető) vannak, amelyek közül az utóbbiak a határos kerületek zöldfelületi elemeivel egy egységet képeznek. A szomszédos kerületrész központokhoz, városrészközpontokhoz kapcsolódó térségek (Örs vezér tér melletti térség, Népliget) sajátos helyzetűek, jelentős közhasználatú zöldfelületekkel rendelkeznek. A munkahelyi területek dominanciájával jellemezhető Kúttó és Gyárdűlő városrészekben, illetve a Gyömrői út menti térségben kevés zöldfelületi elem található. Az utcafásítás képezi a gazdasági területek közötti közterületi zöldfelületeket. A legmagasabb a zöldfelületi rendszerelemek aránya a Népliget, a Keresztúri dűlő, Felsőrákos városrészekben, a zöldfelületi elemek területi kiterjedésének köszönhetően. A Népliget a Hungária gyűrűre felfűződő városi park-rendszer eleme, a főváros egyik nagy-parkja, amely átfogó rehabiltációra szorul. A Keresztúri dűlő városrészben található a kerület legnagyobb egybefüggő zöldfelületi eleme, az Újköztemető (az Izraelita temetővel együtt). Felsőrákos Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

75


területén húzódó, mezőgazdasági és erdőterületek, természeti területek kerületeken átívelő zöld sávja a főváros zöldfelületi rendszerének kiemelkedő szegmense, fontos átszellőzési csatorna. Kedvező az arány a központhoz közel elhelyezkedő Óhegy városrészben is, a közkertek, közparkok kerületi elhelyezkedésének következtében. Egyedi értéke ennek a városrésznek, hogy egy értékes, fővárosi szinten is egyedülálló zöldfelületi rendszer alakult ki, amelyben nagyobb közhasználatú szabad térségek, parkok, növényzettel gazdagon fedett területek már-már folytonos hálózata jött létre. Ezt a kisebb, laza beépítésű lakótelepi egységek (részben) átjárható kertjei egészítik ki, és a zöldfelületek ökológiai rendszerét tovább erősíti a kapcsolódó kertvárosi részek telkeinek növényzete. A szabályozási tervekkel lefedetlen területek zöldfelületi rendszerelemeit az alábbi táblázat tartalmazza. A táblázatban a területi jellegű, közhasználatú, vagy korlátozott közhasználatú elemek szerepelnek. Az utcai fasorok, mint vonalas zöldfelületi elemek mindegyik városrészben megtalálhatók. Városrész

Zöldfelületi elem

Laposdűlő

Telepszerű beépítés lakóterületi közparkjai Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kertje

Felsőrákos

Rákos-patak völgye erdőterületek Pilis utca – Rákos-patak közötti közkert

Óhegy

Szent László tér Dausz Gyula park Harmat utca menti közkert övezetű zöldsáv

Gyárdűlő

Kőér utcai Richter Sporttelep

Keresztúri dűlő

Izraelita felekezeti temető Határerdő

Kőbánya Kertváros

Határerdő

A következő táblázatban a kerület teljes zöldfelületi rendszerének összegző sémája látható. (Dőlt betűkkel szedve a szabályozási tervekkel fedett területek, álló betűkkel a szabályozási tervvel lefedetlen területek zöldfelületi elemei szerepelnek.) A városrészek szerint felsorolt zöldfelületi rendszerelemek funkciója, elhelyezkedése és zöldfelületi rendszerkapcsolatai kerülnek ismertetés


76


Városrész Laposdűlő

Ligettelek

Felsőrákos

Népliget Óhegy

Zöldfelületi elem Telepszerű beépítés lakóterületi közparkjai Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kertje

Szerepkör, funkció rekreációs

Elhelyezkedés perifériális

Kincsem park Fehér úti sporttelep Szent László tér

sport, rekreáció sport reprezentációs

perifériális

Rákos-patak völgye erdőterületek mezőgazdasági, természeti területek Pilis utca – Rákos-patak közötti közkert

rekreációs gazdasági, ökológiai nem részben kialakított

perifériális

Telepszerű beépítés lakóterületi közparkjai Erdősült és erdőterületek (Fehérdűlő) Gyógyszergyár utcai közpark

rekreációs elzárt

városrészközponti

Népliget városi park Építők sporttelep, FTC sporttelep Szent László tér Rottenbiller park Csajkovszkíj park Csősztorony park Harmat utca menti közkert övezetű zöldsáv Óhegy park Dausz Gyula park Gutor tér Gergely utcai park Telepszerű beépítés lakóterületi közparkjai

komplex funkció sport reprezentatív rekreációs, reprezentatív rekreációs rekreációs védelmi

Zöldfelületi kapcsolatok

Közhasználatú zöldfelületek rendszere Közterületi fasorok

Egybefüggő rekreációs zóna

kerületközponti

Közterületi fasorok Közterületi fasorok, Kőrösi Csoma sétány Fővárosi jelentőségű zöld ék - kapcsolat a XVI. és a XVII. kerülettel Rákos-patak völgyi beépítetlen területekkel közvetlen kapcsolat Kapcsolat a Gyógyszergyár utcai erdősült területtel (közparkkal)

nem kialakított városrészközponti

Közterületi fasorok

kerületközponti

Közhasználatú szabad térségek, parkok, közkertek, közterületi zöldfelületek összefüggő hálózata

komplex funkció rekreációs rekreációs nem kialakított rekreációs


77


Városrész Újhegy

Zöldfelületi elem Újhegy park Sportliget Telepszerű beépítés lakóterületi közparkjai

Gyárdűlő Kúttó

Közterületi fasorok Kőér utcai Richter Sporttelep Spartacus sporttelep Száva park Maglódi út menti közkert Aknai utcai park

sport sport rekreációs, védelmi sport, rekreáció nem kialakított

Izraelita felekezeti temető Újköztemető Határerdő Határerdő Hárslevelű – Bársonyvirág u. zöldfelület Dombhát – Bojtocska u. zöldfelület

kegyeleti kegyeleti védelmi védelmi rekreációs rekreációs

Téglagyárdűlő

Keresztúri dűlő

Kőbánya Kertváros

Szerepkör, funkció rekreációs sport rekreációs

Elhelyezkedés Kerületrészközpont

Zöldfelületi kapcsolatok

perifériális perifériális

Kapcsolat a szomszédos kerületrészek felé

Egybefüggő rekreációs zóna (Újhegy park, Sportliget) Közhasználatú zöldfelületek rendszere, közvetlen kapcsolat a rekreációs zónával Egybefüggő rekreációs zóna (sporttelepek) Közterületi fasorok

perifériális

perifériális

Közterületi fasorok Egybefüggő rekreációs zóna kialakítási lehetősége Kapcsolat a XVII. kerületi erdőterületekkel

perifériális

Közterületi fasorok


78


3.3.

ZÖLDFELÜLETI ELLÁTOTTSÁG

A lakosság zöldfelületi ellátottsága különbözőképpen vizsgálható. A kérdéskör szorosan összefügg a zöldfelületi rendszerrel, hiszen a lakossági zöldfelület-igény biztosításának színtere a zöldfelületi rendszerelemnek számító közcélú zöldfelületek. A kerület fővárosi viszonylatban zöldfelületekben gazdagnak mondható. A kerület területének 5%- a zöldterületi, 8,4 %-a erdőterületi övezetbe sorolt. Az egy főre jutó zöld- és erdőterületi övezet 55 m2 körüli. A közcélú zöldfelületi ellátottság tekintetében a ténylegesen közkertként, közparkként funkcionáló területek számíthatók be. Ezek közé tartoznak a nem zöldterületi övezetben lévő, de közkertként használt zöldfelületek. A telepszerű beépítés parkjai a környező családiházas településrészekben élő lakosság zöldfelület-igényének kielégítésében is szerepet játszanak. A kerület által fenntartott zöldfelületek összessége a lakótelepek 720 ezer négyzetméterét kitevő zöldfelületeiből és a 376 ezer m2-nyi összes parkterületből adódik. A zöldfelületek nagysága egy főre vetítve 13,8 m2/fő körül alakul. Ez jónak mondható, hiszen eléri a kívánatos 14-20 m2/fő értéket. A zöldfelületi ellátottság vizsgálatakor lehatárolásra került a különböző közcélú zöldfelületek vonzáskörzete. A vonzáskörzet mérete, kiterjedése a zöldfelület funkciójától, a környező lakóterületek elhelyezkedésétől, valamint a korlátozó tényezők lététől és elhelyezkedésétől függ. Vizsgálatunkban alkalmazott vonzáskörzet nagyságok megegyeznek a szakmailag elfogadott értékekkel, amelyeket a helyi adottságnak megfelelően pontosítottunk. A közcélú zöldfelület funkciója kisebb eltérésekkel megfeleltethető a zöldfelület övezeti besorolásának. Ennek megfelelően a komplex rekreációs lehetőségeket nyújtó városi parkok és közparkok vonzáskörzete a legnagyobb. A kerületben városi park övezetbe tartozik a Népliget és a Gergely park. Ezek azonban jelenleg nem funkcionálnak városi jelentőségű parkként. A Gergely park csak a folyamatban lévő rehabilitáció megvalósulásával válik értékelhető zöldterületté. A Népliget nem tölti be a kívánt szerepét, esetében a vonzáskörzet nehezen meghatározható. Közlekedési létesítmények (vasút, Könyves Kálmán körút, Üllői út) határolják, ez a megközelítését nagyban korlátozza. A park alulhasznosított, elhanyagolt állapota, a területén uralkodó rossz közbiztonság tovább rontja a látogatottságát. A közparkoknál (Óhegy park, Újhegy/Bányató park, Rottenbiller kert, Csajkovszkij park) 500 m, a közkertek, (Szent László tér, Harmat utca) és a többnyire lakótelepek zöldfelületein kialakított játszókertek esetében 250 m nagyságú vonzáskörzetet határoztunk meg. A vonzáskörzetek torzulása figyelhető meg különböző korlátozó tényezők (út, vasút) esetében, amikor a műtárgy elválasztó hatása érvényesül. A vonzáskörzeteket alakító, elvágó hatású tényező a kerületben az Üllői út, Kőbányai út és a Budapest - Miskolc, Budapest – Szolnok vasútvonalak, valamint Nyugati pu. – Köbánya-Kispest, és Keleti pu. – Kelenföld pu.-t összekötő vasútvonalak. A környező lakóterületek elhelyezkedése szintén befolyásoló tényező a vonzáskörzet alakításában. Pl. az Újhegy park vonzáskörzete értelemszerűen nem terjed ki a délre található munkahelyi tömbökre. A zöldfelületi ellátásban részvevő közkertek, parkok és vonzáskörzetük ábrázolásával kirajzolódik az ellátottság térbeli szerkezete, megmutatkoznak az ellátatlan, közcélú zöldfelületekben szegény térségek, a lehetséges fejlesztési irányok. Az ellátottsági vizsgálatban a zöldterületi övezetek közül csak a ténylegesen közkertként, közparkként, fásított köztérként működő zöldfelületek kerültek elemzésre, hiszen ezek vesznek részt a lakosság zöldfelület-igényének kielégítésében. A vizsgálatok eredményeképpen elmondható, hogy a legjobban ellátott területek egyben a legnagyobb lakónépességgel bíró Óhegy és Újhegy városrészek. Óhegy a legnagyobb területű és lakosszámú, ennek megfelel az itt kialakult, fővárosban is egyedi zöldfelületi rendszer. A kerületrész kiváló zöldfelületi ellátottságú. A nagyobb közhasználatú szabad térségek, parkok, növényzettel gazdagon fedett területek már-már folytonos hálózata alakult ki. Az itt található közparkok (Rottenbiller kert a Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

79


Csajkovszkij és az Óhegy park) kerületi szinten is szolgálják a lakosság rekreációs igényeit. Újhegyen hasonlóan kedvező a helyzet: az Újhegy park és a fejlesztés alatt álló Sportliget jó rekreációs lehetőségeket nyújt. A térség játszóterekben bővelkedik. Kevésbé kedvező a helyzet a kisebb lakónépességű kerületrészek esetében. Laposdűlőn a helyi igényeket kielégítő zöldfelületek, játszóterek megtalálhatók. A városrészt délről vasút határolja, így a Népliget közvetlenül nem megközelíthető. Ligettelek esetében szintén vasúti terület szab határt a lakóterületek és a zöldfelületekben gazdag sportterületek (Kincsem Park) közé. A környék ellátottságát kedvezőbbé teszi a Szent László park megléte, valamint az óhegyi zöldterületek viszonylagos közelsége. Felsőrákoson a lakótelepek zöldfelületei helyi szinten kielégítik az igényeket. Ugyanakkor a családiházas tömbök közterületi zöldfelületben rosszul ellátottak. A Rákos-patak mente kiváló rekreációs lehetőségeket hordoz magában, de a kiépítettség hiányában nem jelentős a jelenlegi vonzereje. Gyárdűlőn a lakótelepek zöldfelületekben bővelkednek, játszókertekkel ellátottak. Közpark, közkert nincs a városrészben, a Népliget a vasút elválasztása miatt nehezen megközelíthető a lakosság számára. Legkedvezőtlenebb zöldfelületi ellátottsággal a döntően gazdasági jellegű, csekély lakosságú kerületrészek bírnak. Téglagyárdűlő zöldfelületek tekintetében jelenleg ellátatlan, csupán az intézménykertek vehetők számba. Ugyanakkor a Tégla-gyárdűlőben a felhagyott bányaterületek esedékes rekultivációjával lehetőség nyílhat a kerületrész ellátására. Kőbánya-Kertvárost főleg üzemi területek jellemzik, a lakóterületi tömb nehezen megközelíthetők, vasúti pályák keretezik. A helyi igényeket csupán két játszókert szolgálja. Keresztúridűlő esetében a zöldfelületi ellátottság szempontjából a korlátozottan közhasználatú temető területek értékelhetők. A városrészben egyéb zöldterület nem található, a lakosság az újhegyi kerületrész közkertjeit, parkjait veszi igénybe. Kúttó gyakorlatilag laknépesség nélküli. Itt az adótorony közelsége miatt kevésbé vonzó Száva park, illetve a sportterületek vehetők számba, mint közhasználatú zöldfelületek. Összegzés, fejlesztési lehetőségek Összességében megállapítható, hogy Kőbánya a zöldfelületi ellátottság szempontjából heterogén képet mutat. A legsűrűbben lakott településrészek (Óhegy, Újhegy) megfelelő ellátottságával szemben a peremterületek, valamint a hagyományosan gazdasági funkcióval bíró városrészek ellátottsága nem megfelelő. Problémát jelent a kerület utakkal, vasúti pályákkal és az üzemi tömbökkel való szétszabdaltsága. Ezek az adottságok nagyban rontják a zöldfelületek megközelíthetőségét. Kőbánya ugyanakkor kiváló adottságokkal bír a zöldfelületi ellátottság javíthatóságát illetően. Fejlesztési lehetőségekként szolgálnak: • A Népliget komplex revitalizácója, megközelíthetőségének javítása, mely fővárosi szintű érdek. • Volt bányaterületek (Gergely park, Tégla-gyárdűlő) rehabilitációja, zöldterületté fejlesztése. • Rákos-patak mente revitalizációja, rekreációs célú fejlesztése. • Meglévő közkertek, lakótelepi zöldfelületek, játszóterek felújítása, fejlesztése. 3.4.

ZÖLDFELÜLETI BORÍTOTTSÁG

A X. került budapesti viszonylatban zöldfelületekben közepesen gazdag kerületnek tekinthető, ugyanakkor ez az arány meglehetősen eltérő képet mutat a kerület különböző városrészeiben. A zöldfelületi borítottság vizsgálatához a Studio Metropolitana által összeállított 2005-ös űrfelvételek feldolgozásával készült Budapest zöldfelületi állapotfelmérésének eredményeit használtuk fel kiindulási alapként. Miután az adatokat tömbszinten aggregáltuk, a helyszín bejárások és az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott légifelvétel alapján felülvizsgáltuk azokat (Zöldfelületi borítottság vizsgálata térképlap). A zöldfelületi borítottság nagysága nem egyezik a zöldfelületek tényleges nagyságával. (Pl.. egy zárt lomkorona szint alá történő szilárd burkolat kialakítás nem érzékelhető a felvételeken.) Mindazon által Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

80


tömbszintű vizsgálatok esetében egyértelműen indikátora a zöldfelület mértékének is, ezért összevethető az övezetekre meghatározott zöldfelületi minimummal. A zöldfelületi borítottság városrészenkénti vizsgálatán egyértelműen kirajzolódnak a zöldfelület-hiányos, alacsony biológiai aktivitású, jellemzően munkahelyi területek. A városközponttól való távolság és a fő közlekedési útvonalak határozzák meg elsősorban ezeket a területeket. Ugyanakkor jól kirajzolódik a kerület zöldfelületi rendszerének meghatározó elemei: a Népliget, a Rákos-patak és a temető, továbbá az Óhegy kertvárosias beépítésű, viszonylag magasabb zöldfelületi intenzitású részei. A zöldfelületi borítottság városrészenkénti vizsgálata

3.5.

TERMÉSZETVÉDELEM

3.5.1. Ökológiai hálózat Az Országos ökológiai hálózat övezete a kerület északi, XVI. kerülettel határos részét érinti. A terület a beépített városrészek közé ékszerűen benyúló Rákos-patak menti völgy zöldfelületeit fedi le. Az ökológiai hálózat övezeten belül magterület és az ökológiai zöldfolyosó területe különül el. Az előbbi magába foglalja az ex lege védett lápot.


81


3.5.2. Védett természeti területek Országos jelentőségű védett értékek A kerületben a Felsőrákosi rétek területén található egyedül védett természeti terület. A közel 18 ha nagyságú lápterület a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése értelmében ex lege védett, országos jelentőségű védett természeti terület. A Rákos-patak völgyében található területen a patak szabályozása előtt kiterjedt mocsarak voltak, és a Rákos-patak több ágra szakadva haladt a Duna felé. Változatos vízi világgal rendelkezett, az áradások miatt a pataktól távolabbi és a jelenleginél nagyobb területre kiterjedő nedves élőhelyek voltak. A XIX. században megkezdődött a mocsarak lecsapolása, a patak szabályozása. Jelenleg a Rákos-patak egyenes nyomvonalú, burkolt mederben halad. A vízfolyás, mivel technogén, helyenként ipari csatorna jellegű, a patakparti növényzettel kevés a kapcsolata. A Felsőrákosi rétek védett lápterületére korábban részletes botanikai vizsgálat készült. E szerint egymás közelében többféle társulás-típus figyelhető meg, amely mozaikos elrendeződést mutat. A zavart szegélyrészek mellett magas-sás-rét, zsombék-semlyékesek és kiszáradó láprét élőhely-típusok találhatók. Ezek közül a lápréten található a legtöbb védett növény és ez a társulás maradt fenn a legtermészetesebb állapotban. Fővárosi jelentőségű védett értékek Több, fővárosi jelentőségű védett természeti elem található a kerületben. Területi jellegű védett elemek a közparkok, városi parkok, temetők. Ezek közé tartozik a Népliget, a Csajkovszij park, Rottenbiller park, az Óhegy park, Újhegyi park, Kőbányai Sportliget és az Újköztemető, illetve az Izraelita felekezeti temető. Vonalas jellegű védett elemek a BVKSZ védelmet élvező fasorok, ilyenek a Hungária körút, Könyves Kálmán körút, Üllői út, Gitár utca, Ihász utca és a sírkert utca fasora. 3.6.

ZÖLDFELÜLET-FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

A kerület zöldfelületének fejlesztése több összetevőt igényel. A területi fejlesztésen a már biztosított, de még ki nem alakított zöldfelületi elemek megvalósulása értendő. (Gergely utcai lerakó helyén létesülő park, az Akna utcai lerakó helyén létesítendő turisztikai-sport erdő) Minőségi fejlesztés a már működő, de még rendezetlen területeken lehetséges (Újköztemető tartalékterületei, Óhegy parkja és kertjei, játszóterek), valamint az észlelhetően hiányos elemek kiegészítése (utcai fasorok). A térségi fejlesztés komplex feladat, nem csak a többféle funkció összerendezés, de a szomszédos kerületekkel való együttműködés is megoldandó (Rákos-patak revitalizáció). Gergely-Sibrik park (Gergely bánya) hulladéklerakó kb. 21,4 ha A talajmechanikai adottságok miatt csak jelentős ráfordítással és elsősorban a bányagödör szélén lehetséges építmény elhelyezés, a terület zömén – a rekultiváció keretében – zöldfelület létesülhet. A megkezdett rekultiváció és az előfásítások után a különböző zöldfelületi funkciók kialakítására csak magánbefektetők bevonása mellett reális, ezért részben szabadidős szolgáltatásokat nyújtó, profitorientált intézményeknek, sporttelepeknek is helyet kell biztosítani. A park arculatának meghatározásánál figyelembe kell venni a kerület többi zöldterületi kínálatához való viszonyát, valamint a központi fekvéséből adódó helyzeti előnyöket. El kell érni, hogy a Gergely-Sibrik park minőségi fejlesztése révén maga a térség is felértékelődjön. Akna utcai hulladéklerakó kb. 41,4 ha Amennyiben megtörténik a lerakó rekultivációja és az ezzel együtt szükséges infrastruktúra fejlesztések, a terület alkalmassá válhat turisztikai-rekreációs-sport célú, ligetes erdőterületként való hasznosításra. Ennek keretében jelentős területet igénylő szabadtéri sportok és egyéb rekreációs funkciók befogadására válhat alkalmassá. Ilyenek pl. • több korosztály számára kalandjátszótér, felnőtteknek („túlélő”) akadálypálya, Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

82


• • • • •

íjászpálya – terepíjászat, terepkerékpár (nem motoros), airsoft pálya, tereplovaglás (lótartás építményei is), gyakorló szintű golfpálya (klubépületben wellness is).

Mindezek feltétele a már bizonyítottan metánmentes környezet, valamint a ligetes-erdős terület megléte (a lovaglás és a golf lehet esetleg kivétel, ott az egyidejű kialakítás is elképzelhető), tehát a telepítést követő legalább 15 év elteltével reális az „üzmebehelyezés”. Összességében a kerület (és a város is) egy jelentős zöldfelületi létesítménnyel bővülhet, hosszabb távon. Újköztemető kb. 229 ha Kiemelten kell kezelni a főbejárat környezetét, amelyet reprezentatívan, az eredeti térstruktúrának megfelelően kell kialakítani. A közlekedési rendszert át kell alakítani körforgalmú csomóponttá. Emellett rendezni kell a Sírkert és a Kozma utca két oldalán kialakult szolgáltatások és sírkőfaragó üzemek területsávját is. A főbejárat tehermentesítés érdekében újabb, elsődlegesen látogatói forgalmat lebonyolító bejáratot javasolt kialakítani a térbeli tájékozódást segítő belső tengelyek meghosszabbításaiban, figyelembe véve a külső városszerkezeti és infrastrukturális adottságokat. Külön gazdasági bejáratot célszerű kialakítani az egymást zavaró gazdasági és látogatói forgalmak elválasztása érdekében. A temetőn belül, a mai „parlagterületek” a temetésbe vonás után magas szintű kertészeti kialakítás (és fenntartás) mellett a minőségi zöldfelületfejlesztés terévé válnak. Kincsem Park - lóversenytér A lóverseny-pálya és a lósportot kiszolgáló területek illetve épületek által igénybe nem vett területrészeken, pl. a Fehér út mentén, lehetőség nyílik a növényállomány gazdagítására, az aktivitás növelésére és a terület esztétikai értékének növelésére, tehát minőségi zöldfelületfejlesztés tere lehet a lóversenytér is. Közparkok, közkertek Az Óhegy városrész egyedi értéke, hogy benne egy értékes – fővárosi szinten is egyedülálló – zöldfelületi rendszer alakult ki, amelyben nagyobb közhasználatú szabad térségek, parkok, növényzettel gazdagon fedett területek már-már folytonos hálózata jött létre. Ezt a kisebb, laza beépítésű lakótelepi egységek (részben) átjárható kertjei egészítik ki, és a zöldfelületek ökológiai rendszerét tovább erősíti a kapcsolódó kertvárosi részek telkeinek növényzete. A kerület e különleges értéke fenntartandó, továbbfejlesztendő. Hiányzó zöldfelületi kapcsolatok kialakítása jelent fejlesztési lehetőséget, pl.: • Bánya utca és a Csajkovszkij park között, • Csajkovszkij park és az „S1” projekt (+lakóterület) között, • A Harmat utca alatt a Rottenbiller park, illetve a vízmű irányában, • A 144. számmal jelzett közterület, a volt iparvágány vonala felől. E kapcsolati sávok pontos helyeit nyilvánvalóan jelentősen befolyásolja a pincék rendszere, és az, hogy a szűkebben vett „S1” projekt környezetében milyen lakóterületi és intézményi fejlesztések várhatók. Egyelőre annyi mondható ki biztosan, hogy csak kisebb, tagolt egységekben történő és viszonylag alacsony sűrűségű építkezések szolgálhatják ebben a térségben a zöldfelületi rendszer továbbfejlesztésének célját.


83


Játszóterek Kőbányán a közeljövőben játszótér fejlesztési koncepció készült, mely a hangsúlyt a mennyiségi helyett a minőségi fejlesztésre fekteti. A terv a területi és népesség eloszlás alapján kiemelt játszóterek kialakítását tartja indokoltnak. Ezek a Népligetben (a Fővárosi Önkormányzat beruházásában), az Óhegy parkban, a Sportligetben és Felsőrákos városrész területén, a Rákos-patak partján kerülnek kialakításra mind a helyi adottságok, mind a közlekedés és a bicikliút hálózat figyelembe vételével. A legnagyobb népesség számú Óhegy, Ligettelek városrészben további két kiemelt játszótér kialakítása javasolt a távlatban az S1, illetve a volt Gergely bánya területére. A kiemelt játszóterek mellett a lakosság igénye és az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükséges nagyobb, illetve közepes és pontszerűen elhelyezett játszóterek és játszóhelyek kialakítása, illetve üzemeltetése is. A megmaradó terek alapvető eszközökkel történő bővítése (játszótéri eszköz, ivókút, parki berendezési tárgyak) indokolt, a környezet (zöldfelületek, burkolatok) felújításra szorul. Fasorok Az utcai fasorok kiegészítése, felújítása szükséges, elvégzendő feladat. A fasor-rekonstrukció során figyelemmel kell lenni a reális űrszelvényre, a faegyedek életfeltételeinek biztosíthatóságára, az egységes látvány igényére, valamint a térszín alatt meghúzódó közműhálózatokra. A fasorok esetében az alapvetés a karaktervédelem, s nem feltétlenül az egyes egyedekhez való ragaszkodás. Mindez a főváros által kiemelten kezelt, BVKSZ védett fasorokra is igaz. Rákos-patak völgye – revitalizáció, rekreációs fejlesztés A Rákos-patak menti térség része az agglomerációs területekről a városközpont felé benyúló zöld éknek, amely egyben fontos átszellőzési csatorna is. A terület közvetlenül kapcsolódik a XVII. kerületi, Rákos-patak menti beépítetlen területekhez, valamint a XVI. kerület déli részén, a Szilas-patak mentén és attól délre fekvő ugyancsak potenciális zöldterületekhez. A Rákos-patak völgye a fővárosi tervekben kiemelt erdőfejlesztési területe. Budapest Városfejlesztési Koncepciója, ezen belül a Podmaniczky terv, a térségnek fontos szerepet szán Budapest egész zöldterületi rendszerében. A Podmaniczky program a középtávú feladatok közé beemeli a kisvízfolyások, így a Rákos-patak menti zöldterületek növelését, a kerékpáros- és gyalogosforgalomba való bekapcsolását és a területek rekreációs funkcióinak erősítését. A rekreációs funkció környezeti feltételeinek biztosítása érdekében a patak mentén változó szélességben az FSZKT E-TG célzott területfelhasználási módú területet irányoz elő. A terület fejlesztése szorosan kapcsolódik a Rákos-patak revitalizációjához. A Rákos-patak revitalizációjának igénye az utóbbi tíz-húsz évben többször megfogalmazódott. A jelenlegi merev, „mérnöki” létesítmény renaturalizációja, a rekreációs hasznosítás, vízminőség-védelem és természetközeli vízparti élőhelyek létesítése, önfenntartás irányába ható ökoszisztémák kialakításának céljából történne. A Rákos-patak érintett szakaszára 1999-ben készült revitalizációs vízjogi létesítési engedélyezési terv. A patak revitalizációját a főváros EU-s támogatás bevonásával kívánja megvalósítani. Az Uniós pályázat beadásához közelmúltban a patak XIII. kerületi szakaszára készültek tervek, mivel első lépésben ezen a szakaszon valósulna meg a revitalizáció. A X. kerületi szakasz revitalizációja csak nagyobb távlatban várható. A Rákos-patak menti térség fejlesztési koncepciójának egyik fontos célkitűzése, hogy a rehabilitációs és rekreációs programok keretén belül ez a parksáv koncepciójában és átjárhatóságában folytonosságot élvezzen. A Rákos-patak térségének közhasználatú városi parkerdőként történő hasznosításának alapfeltétele a jelenlegi tulajdonviszonyok megváltoz(tat)ása, tehát vagy a kárpótlási földek (fővárosi ?, kerületi ?) önkormányzat által történő megvétele, vagy a jelenlegi tulajdonosok – a közösségi cél érdekében történő – egyérdekű csoporttá való szervezése. A patak menti összefüggő zöldterület kialakításánál fontos figyelembe veendő szempont a terület természeti értéke, a hatályos természetvédelmi törvény szerint védett lápterület.


84


4.

KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK – KONFLIKTUSOK

A kerület környezetállapotát döntően befolyásolja a terület múltja. Kőbányái, téglagyárai, sörgyárai révén Budapest legjelentősebb ipari területei közé tartozott a kerület, azonban főleg a rendszerváltozást követően ipari üzemeinek jelentős része megszűnt. A korábbi területhasználatok nyomai azonban megmaradtak így is a Gergely és az Akna utcai hulladéklerakó vagy az óhegyi pincerendszerek formájában. Ha látható nyomai már nincsenek is meg a korábbi funkcióknak, jelentős területeken valószínűsíthető talajszennyezettség. A „talpon maradt” nagyipari üzemek (Dreher Sörgyárak Zrt., Richter Gedeon Nyrt., Egis Nyrt.) illetve a felhagyott ipari területeken megtelepedő kisebb vállalkozások által a kerület ipari jellege megmaradt. Ezek az ipari üzemek zaj vagy légszennyezésük által korlátozzák a környező területek használatát. Hasonlóképpen befolyásoló tényező a kerületen átvezető főbb közutak (Jászberényi út, Ferihegyi út, Hungária körút, Üllői út, Kerepesi út stb.), a vasútvonalak, illetve a Ferihegyi repülőtér zajhatása és légszennyezése. A légszennyező források tekintetében kedvezően hat a kerületen keresztülhúzódó átszellőzési sáv és az egy-egy jelentősebb kiterjedésű zöldfelület, mint például a Népliget és az Újköztemető. Kőbányán jelentős kiterjedésű roncsolt területek találhatók, amelyek még nem találták meg új funkciójukat. A kialakult, „beállt” területek mellett e térségek rendeltetése még bizonytalan, illetve mind a mai napig nem tekinthető véglegesnek, ezért ezen területek szennyezettsége általában még nem teljesen ismert. A tervezést befolyásoló környezeti terheléseket és egyéb korlátozásokat a különböző környezeti elemekre bontva az összefoglaló környezetvédelmi vizsgálati térképlapon ábrázoltuk. A zajviszonyokat alapjául a Stratégiai zajtérképet használtuk fel. Összegeztük a vasúti, közúti, a légi közlekedés és az üzemi zajterhelési konfliktusokat a területen. A Stratégiai zajtérkép mellett feltüntettük a repülőtér külön jogszabályban meghatározott zajgátló védőövezeteit (belső-középső-külső védőövezet). A légszennyezés tekintetében az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai alapján tüntettük fel a legjelentősebb szennyezőanyag-kibocsátókat. A talajállapot esetében a felsőbbrendű tervekben meghatározott elemeket illetve a Budapesti Bányakapitányság által rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján feltüntetett pincéket ábrázoltuk. A természetvédelem tekintetében az országos ökológiai hálózatot és az ex lege védett lápot ábrázoltuk a Duna-Ipoly Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján.


85


5.

KÖZMŰVIZSGÁLAT

5.1.

VÍZELLÁTÁS

A kerület vízellátása a Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltett vízhálózati nyomászónák és azok vezetékei által biztosított. A kerületben összesen 6 ivóvíz-hálózati és 1 ipari zóna üzemel, melyek elhelyezkedését a zónák vezetékei alapján a Vízhálózat áttekintő térképen lehet megtekinteni. A kerület nyugati oldalán a 20. számú Pesti alapzóna hálózata épült ki. Ezen zóna az északi vízbázisok felöl kapja az ivóvíz betáplálását, és nagy átmérőjű vezetékei által a belső kerületek mellett számos külső kerület ivóvízellátását is biztosítja. A zóna térségi ellennyomó rendszere a Kőbánya régi 2x11116m3 térfogatú medencék, valamint a Kőbánya új 4x5000m3 kapacitású medencék. A medencék az Ihász utcai Vízműtelepen találhatóak. A két medence fenékszintje között 9,62 méter eltérés található, mely azt jelenti, hogy a korábban épült Kőbánya régi medencében egy olyan állandó víztest van jelen, mely soha nem ürül ki. Éppen ezért e medence fenékszintje a mértékadó a nyomászóna szempontjából, mely értéke 129,6 m Bf.-i szinthez viszonyítva. A medencéket egyrészt a Kőbányai úti DN 800 mm átmérőjű főnyómóvezeték, másrészt a Kőér utca – Kápolna utcák nyomvonalán kiépített DN 500 mm átmérőjű főnyomóvezeték táplálja meg. Az Ihász utcai Vízműtelep nem csak a Pesti alapzóna ellennyomó medencéinek helyét biztosítja, hanem további két zóna gépházainak is helyet biztosít. A Pesti alapzóna medencéire épül a 23. számú Keletpesti felső zóna, valamint a 52. számú Mádi utcai zóna is. A Keletpesti felső zóna ellennyomó medencéje a XVI. kerületben található Cinkotai medence, mely kapacitása 2x5000m3, fenékszintje pedig 167,16 m Bf.-i szinten található. A zóna a kerület jelentős részének vízellátása mellett a XVI. kerületi Rákosszentmihály, Sashalom, a XVII. kerületi Újakadémiatelep és a Városközpont, valamint a XVIII. kerület jelentős részinek és a XIX. kerület északi részének ivóvízellátását is biztosítja. A Mádi utcai zóna a Vízműteleptől északra található Harmat utca – Iház köz mentén létesült középmagas lakóépületek ivóvízellátását biztosítja.

Ihász utcai Vízműtelep A Hungária krt. – Salgótarjáni út térségében épült középmagas lakóépületek ellátására egy különálló zóna létesült, melyet a Hungária Krt., Pesti alapzónai DN 300 mm átmérőjű főnyomóvezeték táplál meg. Ezen 48. számú Hungária Krt. zóna hálózati nyomását a Hungária Krt.-i nyomásfokozó gépház fordulatszám-szabályozott szivattyúi hozzák létre. A zónának nincs ellennyomó medencéje, mivel a szivattyúk a vízfogyasztás igényeket követve üzemelnek.


86


Hungária Krt. gépház Az Újhegyi lakótelep középmagas épületeinek ellátására szintén egy külön álló zóna - 53. számozással - létesült. A Sibrik Miklós utca – Harmat utca sarkán létesített Sibrik Miklós utcai gépház a Keletpesti felső zóna vezetékeiből kapja vízoldali betáplálását. A gépházban fordulatszám-szabályozott szivattyúk hozzák létre a hálózat 5,2-6,0 bar-os hálózati nyomást, ebből adódóan ezen zónának nincs ellennyomó medencéje.

Sibrik Miklós utcai gépház A kerület Üllő úti épületeinek vízellátását már egy kerületen kívül eső zóna, az 54. számú József Attila lakótelepi zóna vezetékei látják el. Az 54. zóna hálózati nyomását a Határ út – Szabadkai út csomópontnál lévő József Attila gépház és a Lakatos utcai 3000m3-es kapacitású és 177,45 m Bf.-i fenékszintű víztorony biztosítja. A kerületet még érinti a 91. számú Délpesti ipari zóna hálózata is, melynek ellennyomó medencéje a Sírkert utca – Kozma utca csomópontjánál létesült. A zónába a Soroksári-Dunából nyerik a vizet, a pesti oldalon létesített vízkivételi mű által, mely egységen belül még a víz durva mechanikai tisztítása is megtörténik. A zóna vezetékei a kerületet a: - Vasgyár utca – Gyömrői út – Újhegyi út – Kozma utca nyomvonalon, - a Száva utca – Szállás utca – Gyömrői út – Sibrik Miklós út – Takarék utca – Sirkert út nyomvonalon, - és utóbbihoz csatlakozva a Könyves Kálmán krt. – Vajda Péter utca – Fertő utca – Basa utca nyomvonalon érintik. A sörgyárnak egy külön álló, magán ivóvízvezetéke is található a területen. A vízbázisa a XVI. kerület déli részén a Forrásmajori dűlőút mellett található, ahol számos kút létesült. A vízbázistól egy DN 300 mm átmérőjű vezeték által juttatják el a vizeket a Jászberényi úti telephelyig.


87


5.2. CSATORNÁZÁS A kerület szenny- és csapadékvíz elvezetéséről a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM Zrt.) által üzemeltett hálózat gondoskodik. A vízelvezetés döntő hányada egyesített rendszerű csatornahálózattal történik, elválasztott rendszerű csatornázás csak a kerület észak-keleti részén Kőbánya-kertvárosban és Felsőrákos egy részén valósult meg. Az egyesített rendszerű gyűjtőcsatorna-hálózat az alábbi nyomvonalakon kiépített főgyűjtőkhöz csatlakoznak: - Újhegyi úti ø100 – ø 125 – 175/185, - Sibrik Miklós úti ø100 – ø 125, - Vaspálya utca - Repce utca - Ceglédi út: 175/185 – 180/200 – 210/230 – 220/275, - Gyömrői út - Kőér utca: 70/105 – 90/135 – 100/150, - Sörgyár utca - Kocka utca: ø 120 – 120/180 – 130/195, - Maglódi út – Jászberényi út – Ónodi utca – Korponai utca – Kőbányai út: 80/120 – 125/187 – ø 174 – ø 196 – ø 210 – ø 220, - Kolozsvári utca – Hölgy utca – Endre utca – Pongrác út: ø 120 – 92/138 – 150/225, - Körösi Csoma Sándor út: 70/105 – 100/150, - Kápolna utca – Román utca – Mázsa tér: 70/105 – ø 100 – 80/120, - Mázsa tér – Fokos utca – Bihari út – Üllői út: 150/225 – 160/240, - Zách utca – Salgótarjáni út – Hungária krt.-tal párhuzamos magánterületek: ø 159 – ø 174 – ø 210. A szennyvízcsatorna gyűjtőhálózata a Keresztúri úti szennyvíz-főgyűjtőhöz csatlakozik, mely főgyűjtő a XVII. kerületből érkezik 70/105 szelvénnyel. Ezen főgyűjtő a Kabai utcát követően már egyesített rendszerű főgyűjtőként halad tovább a Keresztúri út nyomvonalán 80/120, majd 90/135 szelvénnyel. A főgyűjtők a kerületet elhagyva haladnak tovább a befogadóig. Az Üllői út főgyűjtő, az Üllőit úton továbbhaladva a Haller utca, Soroksári út nyomvonalon éri el a Ferencvárosi Szivattyútelepet. Ugyan ezen telephez vezeti el a vizeket a Kőbányai úti főgyűjtő is, még pedig az Illés utca – Korányi S. utca – Telepy utca – Haller utca – Soroksári út nyomvonalon. A szivattyútelepről a vizek az Észak-Csepeli szigetcsúcson megépült Központi Szennyvíztisztító telepre kerülnek nyomóvezetékek által. A kerület északi határán található Kerepesi úti főgyűjtő a Kerepesi út – Mexikói út – Róbert K. Krt. – Váci út nyomvonalon az Angyalföldi Szivattyútelepre vezeti el a vizeket. Ezen szivattyútelepről 2 db 1200 mm-es nyomóvezetéken keresztül jutnak el a vizek az Észak Pesti Szennyvíztisztító Telepre. Az elválasztott rendszerben csatornázott területek szennyvizeit elsősorban a Keresztúri úti szennyvízfőgyűjtő fogadja, azonban a Rákos-patak miatt a Pilis utcától észak-keletre lévő területek szennyvizeit már a Kerepesi úti főgyűjtő fogadja. A Váltó utcai térség szennyvízcsatornázása a patak felé lejtő terepviszonyok miatt teljes egészében gravitációsan nem volt megoldható, ezért az utca végén a patak mellett egy szennyvízátemelő létesült, mely nyomóvezetéke már a főgyűjtő felé gravitáló csatornába csatlakozik.

Váltó utcai automata szennyvízátemelő Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

88


A Pesti Gábor utca – Dömsödi utca – Nagyicce utca - Pilis utca által határolt terület szennyvizei szintén a terepviszonyok miatt nem vezethető be gravitációsan egyik közeli gyűjtőcsatornába sem, ezért a Rákos-patak mellett a Pilis utca – Heves utca csomópontjánál egy szennyvízátemelő létesült. Az átemelőből kiinduló szennyvíznyomócső északi irányba, a Pilisi utca nyomvonalán vezeti el a szennyvizeket a Kerepesi úti főgyűjtőig.

Pilisi utcai automata szennyvízátemelő Mindkét területen ø 30 cm átmérőjű beton, illetve azbesztcement anyagú gyűjtőhálózat épült ki, a szennyvíznyomócsövek pedig ø 20 cm átmérőjű PVC csövekből készült. Az elválasztott rendszerben csatornázott területek csapadékvíz-elvezetési szempontból négy vízgyűjtőterületre osztható fel. Ezen csatornahálózatok mindegyikének a Rákos-patak a befogadója. Az 1. sz. vízgyűjtő terület a Jászberényi út – Vadszőlő utca – Magyarfalu utca – Zöld Pálya utca – Vörösfenyő utca által határolt terület. A gravitációsan üzemelő csapadékvíz-csatorna hálózat a 40957/28 hrsz.-ú közterületen éri el a Rákos-patakot. A 2. sz. vízgyűjtőterület a Tündérfürt utca – Eszterlánc utca – Ezüstfa utca – Tarkarét utca – Bogáncsvirág utca – Fátyolka utca – Jászberényi út által határol terület. A szintén gravitációsan üzemelő csatornahálózat végső csatornaszakasza a vasúti, majd a Keresztúri úti keresztezést követően a 40956/6, 40951/15, 40951/13, 40951/11 és a 42808 hrsz.-ú telkeken keresztül éri el a befogadót. A 3. sz. vízgyűjtő a Rákosvölgyi utca – Keresztúri út – Kabai utca - Paprika utca – Nemes utca által határol terület. A csapadékvizek a gyűjtőhálózat által egyrészt a Rákosvölgyi utca végén, másrészt pedig a Nemes utca végén folynak a Rákos-patakba. A 4. sz. vízgyűjtő csupán két utcát, a Heves utcát és a Juhász utcát érinti. A vizek az utcák patak felőli végénél külön-külön kerülnek bevezetésre. 5.3.

ENERGIAELLÁTÁS

A főváros energiaellátása szempontjából a X. kerület jelentős szerepet tölt (töltött) be. Jelenleg négy 120/10 kV-os elektromos alállomás egy gázátadó és egy nagynyomású nyomásszabályzó állomás, valamint a Kőbányai Erőmű található. Itt létesült a főváros első alállomása a Népligetben, amelyen keresztül 30 kV-on kapcsolat létesült a Kelenföldi és a Bánhidai Erőmű között. Ezt megelőzően a Kelenföldi Erőmű egyedül biztosította a főváros villamosenergia-ellátását, amelynek biztonságos üzemeltetését és kapacitását fokozta, hogy a Bánhidai Erőmű is erre a rendszerre dolgozik rá. Későbbiek során az igények növekedésével a Budapest környékén megjelent a 120 kV-os hálózat, amely betáplálást a Dunamenti Erőműtől 220 kV-on kapta délen Albertfalva és Soroksár 220/120 kV-os alállomásokon keresztül. Ekkor a Bánhida felöl érkező vezetéket is felváltotta a nagyobb feszültségű távvezeték és a Népliget alállomás Albertfalva felöl még egy betáplálást kapott. A távvezetéken az alállomásba érkező villamos energia kábeleken keresztül kerül továbbításra a főváros belső területei felé. A Bánhida felöl érkező távvezeték nyomvonalán időközben két 120/10 kV-os alállomás létesült sorrendben először a Kőbánya, amelyet jóval később követett a Kispest állomás. Kőbánya alállomás Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

89


részére északról Zugló felöl egy megtámasztó távvezetéket építettek ki, amelyről 120kV-os kábellel táplálták meg a Kerepesi út térségében üzembe állított Rákosfalva alállomást. A főváros vezetékes gázellátását az Óbudai Gázgyár biztosította egészen a 60-as évek közepéig, ekkor először az Alberfalvai, majd később a Kőbányai Gázgyárat állították üzembe, ahol városi gázt állítottak elő. Az 50-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a Zalai olajmezőkön jelentős földgáz vagyont találtak, melynek a fővárosba történő szállítása a 60-as évek elején kezdődött el, ekkor épült ki az un. I. számú nagynyomású gázkörvezeték. Ez a körvezeték az Újköztemetőt a XVII. kerület felöl határoló erdősávban a Kőbányai Gázátadó állomást táplálja meg. Az évek során a földgáz egyre nagyobb szerepet kapott a fővárosban, ahol eleinte az ipari fogyasztók ellátása történt. 1971-től megkezdődött a fogyasztóknak és a hálózatnak a földgázra való szakaszos átállítása. 1987-től Budapesten kizárólagossá vált a földgázszolgáltatás, ekkor a Kőbányai Gázgyár területén egy nyomásszabályzó állomást, amely a XVI. Kerületi Ikarus Gázátadótól kapja a tápenergiát. További nagynyomású gázvezeték építés a Kispesti Erőmű gázturbinás bővítéséhez kapcsolódik, amikor a Kőbánya Gázátadó állomástól létesítették a gázvezetéket. A kerületben a Kőbányai út, Vaspálya utca és Gyömrői út térségében jelentkező iparok hőigényének előállítására felépítették a Bihari út és Fertő utca mellett a Kőbányai Erőművet. Az erőmű eleinte az ipari létesítmények hőigényét gőz hőhordozóval biztosította, majd a 60-as évek közepétől a fővárosi lakásprogram keretében megvalósuló lakótelepek ellátására forró víz hőhordozót is előállított. Ebbe a programba már külső hőbázisok is bekapcsolódtak, délről a Kispesti Erőmű, északról pedig a Füredi úti Fűtőmű. A privatizáció következtében a technológiai hőigény fővárosi szinten jelentősen lecsökkent és a gőztermelés majdnem mindenhol megszűnt, egyedül a kerületben maradt néhány üzem, amelynek a Kőbányai Erőmű területén létesített gázturbinás erőmű biztosítja a gőzenergiát. A Kispesti Erőmű gázturbinás fejlesztése lehetővé tette a Kőbányai Erőmű területén a forró víz termelés megszüntetését. 5.3.1. Villamosenergia-ellátás Nagyfeszültségű hálózat Bánhida felöl a 120 kV-os távvezeték az Új Köztemetőnél éri el a kerület határát, majd a Fűz utcában folytatódik és kis iránytörés után beköt a Maglódi út és Sírkert utca találkozásánál lévő Kőbánya 120/10 kV-os alállomásba. Az alállomás után az Újhegyi lakótelepet kikerülve a Gyömrői út – Sibrik Miklós út – Cegléd-Lajosmizsei vasút vonal nyomvonalán kapcsolódik a Kispest alállomásba. Az állomás után a Basa utca – Fertő utca nyomvonalon haladva éri el a Népliget 120/10 kV-os alállomást. Az alállomások közül a Kőbánya és Népliget állomások rendelkeznek további 120 kV-os kapcsolatokkal: − Kőbánya távvezetékként − északi irányba Zugló 220/120 kV-os alállomás felé, − déli irányba két összekötés létesült Soroksár 120/20 kV-os alállomás felé, − Népliget távvezetékként − déli irányba Albertfalva alállomás felé, kábelként − keleti irányba a Kőbányai Erőmű felé, − nyugati irányba IX. kerületi Csarnok tér irányába két kábel,


90


120 kV-os távvezetékek a Fűz utcában és az Újhegyi lakótelep felöli területen

A Kőbánya 120/10 kV-os alállomás


91


120 kV-os távvezeték a Basa és a Fertő utcában, valamint a Népligetben

Népliget 120/10 kV-os alállomás A Kőbánya- Zugló között kiépített 120 kV-os távvezetékről a kerület északi részén a Kerepesi út térségében egy újabb alállomás került elhelyezésre, amely a távvezetéktől 120 kV-os kábelen keresztül kapja a betáplálást. A Gyakorló utcában létesített alállomás előtt egy kábel indítására alkalmas állomást létesítettek, majd a két állomás között kiépítették a 120 kV-os kábelt.


92


Lecsatlakozás a távvezetékről és a szigetelései

A Rákosfalva alállomás 120/10 kV-os transzformátora és a 10 kV-os kapcsoló állomása Az alállomásokba beépített transzformátor teljesítmények a következők: Népliget 2x63 MVA, Kőbánya 2x25 MVA, Kispest 40 MVA és Rákosfalván 2x63 MVA, amelyekből az üzembiztosan igénybe vehető teljesítmény rendre 75,6 MVA, 30 MVA, 30 MVA és 75,6 MVA. Ezeken az alállomásokon kívül még szerepet kap a kerület észak-nyugati csücskénél a Városliget 120/10 kV-os alállomás is, mert az északi körvasút a területet leválasztja a kerülettől. Ez az állomás eltér a többi kialakításától, mert ezek 120 kV-os rendszere szabadtéri és a 10 kV-os kapcsoló berendezések épületben kerültek elhelyezésre. Városliget esetében az alállomás épületben elhelyezett beltéri berendezésekből áll. Az Elektromos Művek nagyfeszültségű hálózatain kívül a kerületben még az MVM is üzemeltet 120 kVos kábelt, ami a Kispesti Erőműben megtermelt villamos energiát szállítja a Kőbánya alállomásba. Ez a vezeték a XVIII kerület felöl a vasút keresztezése után tömbbelsőben éri el a Gyömrői utat a Gyula utca magasságában, majd a Gyömrői út, Újhegyi út, Mádi utca és Zsombék utca nyomvonalon épült ki.


93


Távvezetékek biztonsági övezete A 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet szabályozza a villamos művek biztonsági övezetén belül a biztonsággal összefüggő tevékenységeket. A föld feletti vezeték- ideértve a tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezést isbiztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért, következő távolságokra levő függőleges síkokig terjed: - 100-200 kV névleges feszültségszint között 13 méter, -1000 V alatti kisfeszültségű föld feletti csupaszvezeték esetében 1,0 méter. Tilalmak a biztonsági övezetben: A villamos műhöz nem tartozó oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat, A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó robbanás és tűzveszélyes anyag tárolására alkalmas tartály, üzemanyagtöltő állomás létesítése. Anyagok tárolása és felhalmozása: oly módon, hogy az oszlop járművel való megközelítését akadályozza, nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása, az oszlopszerkezetben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagok tárolása és felhalmozása, A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó robbanás és tűzveszélyes anyagok (pl. nád, fa, gumi, hulladék, szilárd, folyékony, gáznemű tüzelő- és üzemanyag) tárolása. Munkavégzés: − a jármű üzemanyaggal való feltöltése, − A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó robbanás és tűzveszélyes anyagok elégetése; − a föld felszínétől mért 3 méternél nem magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal; − sodrony, lánc ki- vagy átfeszítése, továbbá 3 méternél magasabb kerítés létesítése; − a vezeték oszlopára jogosulatlan személyeknek felmászni. Korlátozások a biztonsági övezetben A biztonsági övezetben egyes tevékenységek a következő korlátozások megtartásával végezhetők: Tábor, kemping, sportpálya, játszótér, kijelölt autóparkoló, tömegközlekedési megállóhelye 100-500 kV névleges feszültségű vezeték esetén akkor létesíthető, ha az előző pontban meghatározott távolságokra vonatkozó és egyéb előírások megtarthatók (pl. a vezeték oszlopa körül a talajfelszín aszfaltozott, vagy azzal egyenértékű, vagy más szigetelőanyagú réteggel ellátott, vagy az oszlop körülkerített). Az épületre szerelt televízió- vagy egyéb antenna, villámhárító stb. úgy létesíthető, hogy üzemszerű helyzetben a szél által a szabvány szerint kilengett áramvezetőket, feldőlés esetén a nyugalomban lévő áramvezetőket: − 100-200 kV névleges feszültségszint között 3,0 méternél, − Kisfeszültségnél 1,25 méternél jobban ne közelítse meg. Tetőteraszon és erkélyen csak szigetelőanyagú zsinór feszíthető ki. Közép-, és kisfeszültségű hálózat Az alállomásokból nagyszámú 10 kV-os kábel indul ki, amelyeknek egy része a szomszédos kerületek villamos energiáját szállítják. A Népliget alállomásból 50 kábel indul ki és ebből a Vajda Péter utcán keresztül a VIII. kerületbe 21 lép át. A Kőbánya állomás nagy távolságban van a szomszédos kerületektől, ezért a belőle kiinduló 47 kábel a kerületi igényeket biztosítja. Kispest alállomás elsősorban a szomszéd kerület ellátásán kíván javítani, ezért a 35 kábelből mindössze 17 marad a Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

94


kerületben. A Rákosfalva állomás 60 kábeléből 19 lépi át a kerülethatárt és a XIV. kerületben folytatódik tovább. Az alállomásokból kiinduló kábelek kiterített rendszere helyszínenként:

Népliget alállomás

Kőbánya alállomás

Kispest alállomás

Rákosfalva alállomás


95


Az alállomások környezetében lévő utcákban jelentős kábelszámmal kell számolni, azonban néhány távolabb lévő közterületen 10, vagy több kábel is létesült. Ilyen gerinc irány található a Kozma utcában, a Sírkert utcában, a Maglódi úton, a Gyömrői úton, a Kőér utcában, a Basa utcában, a Fertő utcában, a Vajda Péter utcában, a Horog utcában, a Pongrác úton, a Fehér úton a Gyakorló utcában, a Méhes utcában és a Heves utcában. Ez a gerinc irány, ill. a belőle leágazó 10 kV-os kábelhálózat a kerületben több mint 400 darab 10/0,4 kV-os transzformátort táplál meg. A transzformátorok egy része közvetlenül lát el nagyobb fogyasztót villamos energiával, a kisebb, ill. lakossági ellátásra un. kommunális transzformátorokat létesítettek, a melyek a kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok kiindulási pontjai.

Építettházas transzformátor a Gyakorló utca mellett, ill. a MÁV lakótelepen

Transzformátorok az Újhegyi lakótelepi épületek pincéjében, ill. a földszintjén


96


Családiházas területen lévő alumínium, ill. vaslemezházas transzformátor

Betonházas transzformátor

Építettházas ipari transzformátor

A transzformátorokból kiinduló kisfeszültségű és közvilágítási hálózat a kerületben vegyes képet mutat: - a lakótelepeken, lakóparkokban és a főközlekedési utak mellett kábelként létesültek, - a családiházas területeken korábban csupasz légvezetékek épültek ki, majd ezek kiváltására, vagy új területeken szigetelt szabadvezetékek vették át ezt a szerepkört.


97


Kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték és csupasz légvezeték 5.3.2. Gázellátás Nagy- és nagyközépnyomású hálózat A kerület gázellátását a főváros részére kiépített un. I.-es számú nagynyomású gázkörvezeték biztosítja, a vezeték biztonsági övezete 23,0 ill. 16,0 méter. Ez a vezeték az Újköztemető XVII. kerületi véderdejébe épült ki. Itt került elhelyezésre a Kőbánya Gázátadó állomás, ahol a FÖGÁZ Földgázelosztási Kft. mint szolgáltató átveszi a gázenergiát a Mol Földgázszállító Zrt.-től. A gázátadó állomástól DN 400mm méretű 6bar nyomású nagyközépnyomású vezeték indul ki az Eszterlánc utcában, amely tovább folytatódik az Újköztemető főútján, a Sírkert utcában, a Sibrik Miklós utcában, a Gergely utcában, a Kőér utcában, a Vaspálya utcában a Mázsa téren és a Bihari úton. Ez a gerincvezeték a Soroksár gázátadó állomásból kiinduló nagyközépnyomású rendszerrel a Kozma utca és Felsőcsatári utca nyomvonalon lévő DN 400mm-es vezetékkel kapcsolódik.

Kőbánya Gázátadó állomás Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

98


A térség gázellátásának még bázisa található a kerületben, amely a Salgótarjáni út és Zách utca mellett a volt Kőbányai Gázgyár területén található. Az itt elhelyezett nyomásszabályzó állomás a tápenergiát a XVI. Kerületben a Bökényföldi út mellett lévő Ikarus Gázátadó állomástól DN 500mm méretű nagynyomású vezetéken kapja, a vezeték biztonsági övezete 7,0 méter. Ez a vezeték az I.-es számú körvezeték mellett létesült, majd a Hatvani vasútvonal, Jászberényi út, Keresztúri út nyomvonalon folytatódik tovább, majd a Kabai utcától újból a vasút melletti területen éri el a Fehér közt és az Albertirsai utat, ahol a BKV ingatlanjától északra keresztezi a vasúti pályatestet és a Pongrác út, Salgótarjáni út és Zách utcán keresztül köt be a gázgyár területére. Az itt elhelyezett nyomásszabályzó állomásból 6 bar nyomású nagyközép-, 1 bar nyomású közép- és 0,30 mbar nyomású kisnyomású hálózat indul ki.

Kőbánya nyomásszabályzó állomás föld feletti berendezései

Földalatti aknás nyomásszabályzó

A nyomásszabályzó állomásból DN 70mm méretű vezeték létesült a Salgótarjáni úton a vasút felé, ami DN 500-as mérettel folytatódik tovább a Pongrác úton mindkét irányba. Az egyikág a Liget térnél kapcsolódik a gázátadó állomásból kiinduló DN 400-as gerincvezetékhez, a másik ág a Kerepesi úton keresztül a XIV. kerületbe szállítja a gázenergiát. A kerületet még egy nagynyomású vezeték érinti, amely a Kőbánya Gázátadó állomásból látja el gázenergiával a Kispesti Erőműben üzemelő gázturbinákat. A DN 300mm-es vezeték az Eszterlánc utcában, a Korányi Frigyes erdősoron, a Korall utcában, az Ökrös utcában, a Harmat utcában, valamint Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

99


a Hangár utca és a kerület határa között tömbbelsőben létesült a kerületben. A vezeték biztonsági övezete 7,0 méter. Az előzőekben ismertetett nagyközépnyomású gerinc hálózat közvetlenül, ill. leágazó vezetékeken táplálják meg vagy a terhelési súlypontokba elhelyezett 22 darab körzeti-, valamint a nagyobb fogyasztókat ellátó 156 darab ipari nyomásszabályzót, amelyek a gázigénytől függően különböző méretűek.

Szekrényes ipari nyomásszabályzók

Körzeti nyomásszabályzó épületben és szekrényben

A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményei A szállítóvezeték és a tartozékát képező létesítmények, ill. azok környezetének védelmének, valamint a szállítóvezeték zavartalan üzemeltetésének (ellenőrzésére, karbantartására, javítására és üzemzavarelhárítására) biztosítását határozza meg az 1993. évi XLVIII. Bányászatról szóló törvény, valamint a 79/2005. (X. 11.) számú GKM rendelet. E rendeletek határozzák meg a nagynyomású vezetékek biztonsági övezetének a mértékét és az övezetben folytatható tevékenységeket. - a szállítóvezeték biztonsági övezetét annak mindkét oldalán a tengelyének felszíni vetületétől merőleges irányban talajszinten kell mérni. - a szállítóvezeték biztonsági övezetén belül tilos: – minden építési tevékenység, – tűzrakás, ill. anyagok égetése (pl. tarlóégetés), Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ), Budapest, X. Hungária körút –Kerepesi út –Pongrácz út – Horog utca –Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

100


– – – – –

bányaművelés, vezeték állagát veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása, zagytér létesítése, 15-15 méteren belül halastó, víztározó létesítése, 5-5 méteren belül fák ültetése, kordonok létesítése, 50 cm-nél mélyebb talajművelés, anyagok állandó, vagy ideiglenes tárolása, – 3-3 méteren belül bokrok és cserjék ültetése Kisnyomású hálózat A kerületben a körzeti nyomásszabályzókból kiinduló kisnyomású hálózat két nyomásszinten üzemel: - a kisnyomású hálózat általában 30,0mbar nyomású, - 50,0mbar nyomású un növelt kisnyomás a kerületben négy helyen található: - Kerepesi út – Dömsödi utca – Nagyicce utca és Pilisi utca által határolt terület, - Hortobágyi utca – Keresztúri út – Rákosvölgyi utca és Rákos-patak által határolt terület, - Jászberényi út – Zöldpálya utca – Magyarfalu utca és Vadszőlő utca által határol terület, - Felsőcsatári út – Maglódi út és Kozma utca térsége. 5.3.3. Távhőellátás A kerület távhőellátása kuriózumként tekinthető a fővárosban. A privatizációt követően az ipari létesítmények hőigénye jelentősen lecsökkent és így az erőművekben előállított gőz termelése mindenhol megszűnt, kivéve a X. kerületet. Itt is jelentős változás következett be, többek között a Kőbányai út melletti gőzellátás és a volt Ganz gyáregységek megszűntek, azonban a Horog utca és Tehergépkocsi utca térségében még erre az energiahordozóra még szükség van. Korábban a térségben jelentkező technológiai hőigény biztosítására létesítették a Bihari út és Fertő utca mellett a Kőbányai Erőművet, amelyből nagykapacitású gőzhálózat indult ki. A fővárosi lakásépítési politika megjelent a kerületben is, amelynek hőbázisa ez az erőmű lett. A lakótelepi épületek ellátására nagykapacitású változó hőfokú forróvízhálózat épült ki. Az erőmű ellátási körzete kerületen kívülre is kiterjedt, innen történt a József Attila lakótelep ellátása is. Az építkezések délfelé történő terjedése kapcsán előtérbe került a Kispesti Erőmű bekapcsolása a távhőellátásba. Az erőműből kiinduló gerincvezetéket az Újhegyi lakótelepen keresztül a Harmat utca térségében összekötötték a Kőbányai Erőműből kiinduló gerincvezetékkel. Későbbiek során az erőmű másik irányú gerincvezetékét, amelyről a József Attila lakótelep ellátása is történik a Zágrábi utcán keresztül összekötötték a XIX. Kerületben a Vak Bottyán utcai gerincvezetékkel. Az így kialakult rendszer lehetővé tette, hogy a Kőbányai Erőműben a forróvíz termelés megszüntetésre kerüljön. Az erőmű térségében a lecsökken hőigények biztosítására az erőmű területén egy kisméretű gázturbinás erőművet létesítettek, amelyben három egyenként 5,2 MW teljesítményű berendezés került elhelyezésre.


101


Gázturbinás erőmű és mögötte az üzemen kívüli épület

A Kőbányai Erőműből kiinduló gőzvezeték elsősorban földfeletti kialakítású, amely a jelenlegi környezetben nem zavaró jelenség.

Földfeletti gőzvezeték a Kőér utca melletti ipari területen

Kispesti Erőmű


102


Az erőműből kiinduló Fv 2x DN 600mm méretű forróvíz gerincvezeték a kerületbe érkezése előtt magasvezetéssel keresztezi a Cegléd-Lajosmizsei vasútvonalat, amely az Újhegyi úton a Gyömrői út keresztezéséig tart.

Magasvezetésű forróvízvezeték az Újhegyi úton és levezetése a föld alá

A forróvíz gerincvezeték átvezetése a Gyömrői út felett A kerület területét a keresztülhaladó vasútvonalak kettészelik, így az északi részen a Kerepesi út és Gyakorló utca térségében jelentkező hőigényeket a közelben lévő Füredi út Fűtőmű biztosítja. Az erőmű kapacitásának bővítésére gázmotorok kerültek elhelyezésre. Evvel a fejlesztéssel kapcsolt villamos energia előállítása is történik, ezáltal gazdaságosabb lett a fűtőmű üzemeltetése.


103


A Füredi úti Fűtőmű gázkazános egysége és a gázmotoros blokk

5.4.

TÁV- ÉS HÍRKÖZLÉS

5.4.1. Vezetékes ellátás A főváros X. kerületének vezetékes adatátviteli- és távközlési ellátása jónak mondható, teljes lefedettségű. Jelenleg két távközlési szolgáltató hálózata üzemel a különböző igények biztosítására: - A legrégiebben a Magyar Telecom Rt építette ki hálózatát, mely a teljes kerület területét behálózza és ezen kínálja szolgáltatásait. - A másik szintén vezetékes szolgáltató az INVITEL Távközlési Szolgáltató RT- mely mint PANTEL Távközlési kft - kizárólag az üzleti kommunikáció részére építette ki célirányosan hálózatát. A Magyar Telecom RT a városi beépítési jelleggel kiépült kerületben zömében földalatti, alépítményes hálózattal rendelkezik. A helyi előfizetői hálózatot a Kőér utcában lévő " Kőbánya HOST " nevű távbeszélő központ, valamint erről csatlakozó 10 db RSS – típusú u.n. kihelyezett fokozat táplálja. A központokról üzemelő vezetékes elosztó hálózat u. n. kültéri elosztós rendszerű. Az elosztók táplálásai hagyományos rézerű törzskábelek, valamint már optikai - fényvezetőjű - vezetékek is táplálják. Az optikai kábelek a rézvezetőjű elosztók mellé telepített – NOKIA rendszerű - átalakító berendezésen keresztül biztosítják az elérési hálózatban a felhasználhatóságot A Kőbánya központról ellátott terület is rendelkezik az u.n. CITY -NET optikai elérési hálózattal , mely a hagyományos távbeszélő igényeken túlmenően az ISDN /integrált /;MLLN /menedzselt bérelt vonali / ; LANFLEX / közvetlen összeköttetés / stb. szolgáltatásokat is biztosítani tudja. A Kőér utcai HOST központtól nagynyílású alépítmény nyomvonal indul az ellátási terület felé a Gyömrői út irányába. Erről a Szállás utca - Száva utca nyomvonalon az Üllői utat keresztezve kapcsolat tart a IX. kerület " Ferenc " nevű- Távíró utcában lévő - központ irányába. A Kőér utcában tovább haladva a Gyömrői úton illetve a Szállás u. és Vaspálya utcában kiágazások húzódnak : a Kőbányai út; Mázsa tér; Kőrösi Csoma Sándor út illetve a Sibrik Miklós út; Ujhegyi út; Maglódi út irányokba. Az " aknás " alépítmény vonal a Kőér utcában az Óhegyre érve halad a Gitár utcában tovább, de a Harmat utcában a Kőrösi Csoma S. út és a Sibrik Miklós út felé szintén nagy nyílásszámmal ágazik ki. A Gitár utcában haladó irány a Jászberényi útig tart, ahol Kozma utca felé és a Fehér út valamint a Keresztúr út felé vált ketté. A nagy nyílásszámú alépítmény irányokban a helyi elosztókat tápláló törzskábelek; a kihelyezett fokozatokat tápláló tápkábelek valamint más központokkal kapcsolatot tartó nagyfontosságú vezetékek húzódnak.


104


Az elosztóktól induló helyi előfizetői hálózat részére már általában kisebb csőszámú alépítmények állnak rendelkezésre az ingatlanokhoz való csatlakozások részére. A vezetékes előfizetői hálózatról az ingatlanok ellátása saját "önálló " - másik ingatlan igénybevétele nélküli - leágazásokkal rendelkezik. A központról csatlakozó kihelyezett fokozatok a kerület nagykiterjedéséből adódó távolságok miatt kerültek telepítésre a koncentrált nagyobb igények megfelelő minőségű biztosítására Az RSS-k helyei : Bihari út 25. " Bihari " Váltó utca .34/a " Dorogi " Gépmadár utca . 8. " Gépmadár " Harmat utca. 200. " Harmat " . Hungexpo 51 sz. ép. " HUNGEXPO" Maglódi út 127/b " Maglódi " Zágrábi - Száva utca. sk. "Száva " Ujhegyi sétány 12/a " Ujhegyi " Szellőrózsa Zöldpálya utca. sk."Városszéli "

Kőbánya távbeszélő központ

Távközlési elosztó szekrény

AZ INVITEL Távközlési Szolgáltató Rt vezetékes hálózatai földalatti - és földfeletti kiépítésben találhatók. A földalatti hálózat részben saját kiépítésű alépítményekben,LPE -csőben valamint a Fővárosi Csatornázási Művek műtárgyaiban elhelyezve, míg a földfeletti hálózat a MÁV vasúti felsővezeték tartó oszlopain felerősítve találhatók. Az így kiépített optikai kábelhálózat az üzleti kommunikáció részére létesült, végződésük az igénybevevő / előfizető / csatlakozási pontjáig tart. Főbb vonalaik: - Pilisi út – Rákos patak mentén - Albertirsai út - Kőbányai út - Vajda Péter utca . Üllői út egy szakasza - Száva u. - Kolozsvári út - MÁV Kőbánya felsőMÁV Rákos vá. közötti pályatest melletti vasoszlop sor A kerület területén húzódó az MVM és ELMŰ - távvezeték oszlopokon -" iparági " adat- és távkőzlési ellátással rendelkezik.


105


Távközlési hálózat építőelemei: A közmű tervlapon egyvonalas rajzjellel ábrázolt távközlési nyomvonalak alépítményei is hálózatot jelentenek. Az alépítményes vonalakon lévő számok az alépítmény csöveinek darabszámait (nyílásszámot) adják, míg a betűk azok anyagára utalnak (m= műanyag; b=beton; e=eternit, stb.). A közvetlen földbefektetett kábel PC. Az alépítményhálózatban lévő megszakító létesítmények – törzsirányban nagy befogadóképességű aknák, míg a helyi – elosztó – hálózaton kisebbek, melyek szekrények. Ezen műtárgyak a kábelek behúzásához, ill. szereléséhez nyújtanak lehetőséget. Itt találhatók a hálózatok elágazó pontjai, a kábelek kötéspontjai. A különböző nyomvonalas létesítmény (elektromos, víz, gáz, stb.) tulajdonviszonyaihoz képest az ún. házi bekötés nem az ingatlan tulajdonosának, ill. kezelőjének, hanem a szolgáltató tulajdona. 5.4.2. Nem vezetékes ellátás A vezetékes ellátáson kívül a kerületben a mikrohullámú rendszerek mellett a mobil telefonszolgáltatók is létesítettek bázisállomásokat. A mikrohullámú rendszert két szolgáltató létesített, legnagyobb hálózata a Magyar Telekom Nyrt-nek üzemel a kerületben amelynek leglényegesebb létesítménye a Száva utcában lévő átjátszó torony, ahol hangfrekvenciás adatátviteli erősítő állomás berendezései kerültek telepítésre. A tornyon nemcsak a mikrohullámú berendezések kerültek elhelyezésre, hanem a mobil szolgáltatók bázisállomásai és antennái is. A mikrohullámú kapcsolatoknak magassági korlátozása van, amely a geodéziai adottságoktól függ, ezeknek az értékeit vizsgálati tervlapunkon tüntettük fel a sávszélességekkel együtt, ami 50, 60 és 80 méter. A torony mikrohullámú kapcsolatai, amelyek távbeszélő központok között létesültek: - 1-es Belváros, - 2-es Pestszentlőrinc, - 3-as Zugló, - 4-es Angyalföld, - 5-ös Hármashatárhegy, - 6-os Gazdagrét, - 7-es István, - 10-es Rákoskeresztúr, - 16-os Kelenföld, - 17-es Szigetszentmiklós.


106


Száva utcai átjátszó állomás

Antennák a tornyon

Parabola antennák az állomás udvarában

Az MVM mikrohullámú kapcsolatát a Kőbánya 120/10 kV-os alállomása és Zugló (I.) valamint Soroksár (II.) alállomások között létesítette, amelynek sávszélessége Zugló felé 70,0, Soroksár felé 100,0 méter, a magassági korlátozás mértéke vizsgálati tervlapunkon lett feltüntetve.


107


MVM rácsos antennatartó-szerkezete

A mobil telefonszolgáltatók bázisállomásaikról ill. antennáikról azok koordinátával adták meg helyüket, amelyek lehetnek önálló antennatartó szerkezeten (torony), vagy épületek tetőszerkezetén, vagy távvezetékek tartóoszlopain.


108


Rácsos és cső antennatartó szerkezet

Távközlési antennák a lakóépületek tetején

A mobil telefon szolgáltatók kerületben üzemelő bázisállomásainak, ill. antennáinak paramétereit megkértük. Egyenlőre a Pannon GSM adatszolgáltatása nem érkezett meg, a Magyar Telekom és a Vodafone koordinátáit a következőkben mellékeljük:


109


A Magyar Telekom Nyrt. antennáinak koordinátái: Név:

BNV 3 Csajkovszkij park 1. Csilla utca 1. Ezüstfa utca 1. Ferencváros 3. Fogadó utca 1. Gépmadár utca 1. Harmat utca 2. Ihász köz 1. Jászberényi út 1. Kápolna utca 1. Kékvirág utca 1. Keresztúri út 1. Kispest erőmű 1. Kozma utca 1. Kőbánya 1. Kőbánya 2. Kőbánya 3 Kőbánya 4 Kőbánya 5 Kőbányai út 1. Liget utca 1. Mázsa tér 1. MTK 1 ORION 1 Örs vezér tér 1. Örs vezér tér 2. Pillangó utca 2. Sibrik Miklós út 1. Száva T

Kerület:

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

EOV X

EOV Y

238860 237591 238393 237430 236849 236510 239754 237203 237962 238152 236905 237080 238376 235121 236310 237818 238334 236165 237223 236300 238116 238355 237746 238626 238305 239847 239870 239613 235820 236090

656000 656358 655341 661460 653855 655250 657348 657899 657204 661331 656616 655320 659956 659102 659820 657815 656743 659011 658398 658650 654587 666122 655885 654744 658145 656678 656738 655201 657955 655910


110


A Vodafone antennáinak koordinátái: Állomásnév

1032 Budapest, Hungexpo 1059 Kőbánya Alsó 1075 Rákospatak 1098 Bu-Gergely 1172 BKV 1189 Harmat 1. 1196 Jászberényi 1262 Kerep-dűlő 1353 Budapest-Dér 1358 Budapest − Dér 1366 Budapest − Álmos 1379 Budapest − Maglódi 1606 Gyakorló 1647 Pillangó 1831 Árkád üzletház 1834 Kőbánya 1840 Kada u. 1849 Árkád 2 1876 X. Előd 1900 Budapest BNV 1901 1902

EOV X

EOVY

656051 656369 661488 656832 658920 658745 657828 654774 657732 657306 659524 659012 657128 655150 656742 655652 657348 656742 656711 656044 655692 655859

238 390 237874 238219 237015 235294 236280 237827 238562 237348 238587 236014 237011 239727 239600 239820 237655 236362 239820 238137 238813 238985 238846


111

No title

Recommend Documents