HÍRLEVÉL 2011. május
Megtiltanák az újabb fogyasztói csoportok létrehozását 17--ei ülésén Az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottsága 2011. május 17 tárgyalt a fogyasztói csoportok tevékenységének tapasztalatairól
A
A tartalomból: Beszámoló a fogyasztóvédelmi előadássorozat újabb állomásairól
2
Vigyázzunk használt adathordozók továbbadása esetén !
6
Fogorvostól is kérjünk számlát?
7
„Így fogyasztunk mi” fogyasztóvédelmi vetél-
8
Megszerethető ellenőrzések
9
Mi is az a CE jelölés?
10
Várhatóan július közepére készül el az új fogyasztóvédelmi stratégia
11
Koronás magánszálláshelyek
12
EU jogszabály módosítások, hírek
13
Visszatekintő
17
Legfrissebb letiltások
18
fogyasztói csoportokat valós társadalmi igény hozta létre. Elsősorban azok a fogyasztók igyekeztek élni ezzel a lehetőséggel, akik más módon nem tudtak hitelhez jutni. A gyakorta megtévesztő reklámok hatására hitelnek gondolva a meghirdetett lehetőséget, anyagi gondjaikra jó néhányan a fogyasztói csoportoknál kerestek megoldást.
Az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottsága 2011. május 17-ei ülésén tárgyalt a fogyasztói csoportok tevékenységének tapasztalatairól és a működésükre vonatkozó jogi szabályozás kialakításáról. A téma megvitatásában részt vett a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és helyettes államtitkára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi irodájának vezetője, a Fogyasztói Csoportok Egyesületének elnöke, valamint a fogyasztóvédő civil szervezetek képviselői. A bizottság tagjai között egyetértés alakult ki abban a tekintetben,
hogy a fogyasztói csoportok tevékenysége sürgős szabályozást igénylő kérdés. A lehetséges megoldás egyik eleme új fogyasztói csoportok létrehozásának a tilalma, amely rendelkezést a Nemzetgazdasági Minisztérium a fogyasztóvédelemről szóló törvénybe kívánja beilleszteni.
A kérdés rendezésének másik fontos eleme a már működő fogyasztói csoportokra vonatkozóan olyan szabályozás megalkotása, amely e csoportok tevékenységének ”kifuttatásáig” megfelelő megoldást és garanciát biztosít a fogyasztók védelme és a csoportok tevékenységének ellenőrzése érdekében. Az átmeneti időszakra vonatkozó jogi szabályozás kialakítása során elengedhetetlen annak felmérése, hogy mekkora fogyasztói kört és milyen összeget érint a fogyasztói csoportok működése véli a fogyasztóvédelmi bizottság szocialista elnöke, Simon Gábor.
2
HÍ R LE V É L
I I . É V FO LY A M 7 . S Z Á M
A fogyasztóvédelmi előadássorozta újabb állomásai: Miskolc, Szolnok, Salgótarján, Debrecen, Zalaegerszeg, Szekszárd Miskolc Az e-kereskedelem fogyasztóvédelmi aspektusai - Célunk: harmonikus kapcsolatteremtés a Kormányhivatal és a vállalkozások között A fenti mondat mottója is lehetne a kamara szándékainak, most azonban konkrétan „Az ekereskedelem fogyasztóvédelmi aspektusai” című előadás megnyitóján hangzott el Bihall Tamás, a BOKIK elnöke szájából. Valóban ennek jegyében került sor számos intézkedésre, megbeszélésre, rendezvényre az elmúlt időszak során. A kamara segíteni igyekszik a vállalkozásokat tevékenységük végzése néha bonyolult jogi hátterének megvilágításában. Párbeszédekre teremt lehetőséget a vállalkozók és a működésüket felügyelő szervezetek között, ahol a gazdaság szereplői megismerhetik az elvárásokat, a hatóságok pedig betekintést nyerhetnek a vállalkozók ezen területeken megjelenő problémáiba. Különösen szerencsés és hatékony egy ilyen rendezvény, ha ezzel a céllal az összes szereplő egyetért.
Az első igen: a fogyasztóvédelem álláspontja Nincs könnyű helyzetben manapság, aki precízen, naprakészen tájékozott akar lenni a különféle hatóságok rendszerének tagozódásában. A kormányhivatalok megalakulásával számos szervezet az eddigitől eltérő struktúrában működik. Hogy ez a változás mit jelent a fogyasztóvédelem terén, arról dr. Sasvári Zoltántól, B.A.Z. Megyei Kormányhivatal Fogyaszt ó v é d e l m i F e l ü g y e l ő s é g felügyelőségvezetőjétől kapott tájékoztatást a megjelent számos érdeklődő. A felügyelőség a kormányhivatal egyik szakigazgatási szerveként működve a fogyasztóvédelem terén továbbra is önálló, az új struktúrában azonban a kormányhivatal tagjaként hatékonyabban tud ellenőrizni. Működése során
továbbra is a fogyasztóvédelmi törvényben megfogalmazottak szerint a termékbiztonság és vagyoni érdek védelme fölött. Ezen tevékenysége folyamatosan bővülőben van, hiszen 2008-ban és 2009-ben a közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatban is jogosultságokat kapott. Vizsgálódásai kezdődhetnek konkrét panasz, bejelentés nyomán, azonban ezen túlmenően „témavizsgálatokat” is indít. Hol is van itt akkor a vállalkozások segítésére irányuló szándék? Nem éppen ideillő hasonlat, hogy az ördög a részletekben bújik meg, mégis ezzel lehetne jól jellemezni a választ. Az új szabályozás szerint a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó vizsgálódások első eredményét tekintve azok nem eredményezhetnek büntetést, kivéve, ha az elmarasztalás tárgya biztonság, egészség, vagy élet elleni körbe tartozik. A hatóság tevékenysége elsődlegesen a prevencióra irányul, működésének rendszere: prevenció + utóvizsgálat. (Természetesen ez utóbbi már szigorúbb szankciókkal.) Egész évben átfogó jellegű témavizsgálat keretében ellenőrzik pl. az árfeltüntetést, jótállási, szavatossági kötelezettségek megfelelő biztosítását, vásárlók könyvébe írt bejegyzéseket stb. A nyári időszakban például a vendéglátó helyek átfogó vizsgálatára kerül sor. Jó hír, hogy ezt maga a vendéglátó vállalkozás is kezdeményezheti. Ekkor egy átfogó vizsgálat eredményének összegzése után a pozitív megítélésű cég felkerül a NFH honlapjára, sőt írásos, vendéglátó egységében kifüggeszthető határozatot is kap a kedvező minősítésről. Általában véve is ezt a hozzáállást jelzi, hogy márciustól „pozitív lista” (vagyis az ellenőrzések eredményeként kifogástalannak ítélt vállalkozások listája) kerül összeállításra, melyről mindenki tájékozódhat.
tételezte, hogy a hallgatóságnak még lesznek kérdései. (Természetesen voltak, hiszen az érdeklődő közönség azért látogatja a tájékoztatókat, hogy minden speciális kételyére megbízható választ kapjon.) A rendelkezések szempontjainak magyarázatához abból az alapvető (másfajta kereskedelemhez viszonyított) eltérésből indult ki, hogy az e-kereskedelemben mind a terméket, mind az előállítót tekintve hiányosabb információ áll a fogyasztó rendelkezésére. Ennek kapcsán szélesebb körű kötelezettség terheli az eladót, ugyanakkor a vevő számára az elállási jog igen széles lehetőségeket biztosít. Működésüket a 2001. évi CVIII. tv., valamint a távollevők között létrejött szerződéseket szabályozó 17/1999. (II.5.) Kormányrendelet szabályozza. Fontos tudnivaló, hogy tevékenységükhöz előzetes engedély nem szükséges, hacsak nem olyan kereskedelemmel foglalkoznak, melynek analóg formában való folytatása is engedélyköteles. (Pl. arannyal való kereskedelem.) Tevékenységük során a szerződés megkötésének egyes fázisai is külön értelmezést nyernek, jó ezt tudni a fogyasztónak is ahhoz, hogy biztonságosan eligazodjon az ilyen típusú megrendelések jogi hátterében. Maga a webkatalógus ajánlattételre történő felhívásnak minősül. A fogyasztó megrendelése az ajánlat, és az elfogadó nyilatkozat jelenti a szerződés létrejöttét. (Ebben a tekintetben a 48 órán belüli automatikus visszaigazolás nem minősül elfogadó nyilatkozatnak, azonban a termék üzletben történő átvétele esetén is az eredeti szerződés időpontja a mérvadó.)
témavizsgálat az ee-
Ahhoz, hogy a webáruházat üzemeltető jól tájékozott legyen, és elkerülhesse a buktatókat, fontos ismerni a vizsgálatok alapvető elvárásait, a különféle területek helyes megjelenítését. A tájékoztatás módját illetően szükséges, hogy az elektronikus, folyamatos, közvetlen, egyértelmű közérthető és könnyen hozzáférhető legyen. Nem lehet például külső linkeket használni, ÁSZF, a szolgáltató beazonosítása, elérhetőség, stb. könnyen megtalálható, elkülönülten megjelenő legyen, az ÁSZF kinyomtatható, menthető formátumban jelenjen meg.
A terület specialistája, dr Turzó Tünde, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársa olyan mélyreható alapossággal világította meg a kérdéskört, hogy a laikus résztvevő fel sem
A szolgáltató személyére vonatkozó előzetes tájékoztatásra nézve elvárás, hogy a szolgáltató neve (itt nem a webáruház nevére gondolunk), székhelye, telephelye (ennek hiányában lakcíme), a szolgáltató elérhetősége, a bejegyző hivatal, vagy hatóság, nyilvántartásba vételi
A vizsgálatok 2011. február 28. és március 25. között a kézilámpák és akkumulátoros tölthető lámpák, valamint ez első negyedében az öltözék-kiegészítők és apróbb cikkek területén zajlanak. 2011. március közepétől kerül sor az e-kereskedelem átfogó témavizsgálatára, és ezzel át is térünk az előadás címének tárgykörére. A második igen: kereskedelemben
HÍ R LE V É L
szám (cégjegyzékszám), kereskedelmi hatósághoz történő bejelentkezés (pl. jegyző) kereskedelmi nyilvántartásba vételi száma és (ha a tevékenység miatt erre szükség van) a tevékenységet engedélyező hatóság megnevezése, elérhetősége, engedély száma és az adószám fel legyen tüntetve. A technikai feltételeket illetően is bonyolultabb a webáruházak kötelezettsége: szükséges a szerződéskötés során lépésről-lépésre történő tájékoztatás, utólagos hozzáférhetőség, hibajavítási lehetőség, nyelv és magatartási kódexről történő tájékoztatás megjelenítése. Tájékoztatni kell a fogyasztót a járulékos költségekről, a fizetés és szállítás egyéb feltételeiről, valamint az elállási jogról, mely a fogyasztó egyoldalú jogosultsága. (8 munkanapon belül indoklás nélküli, 3 hónapig lehetséges, ha nem kap írásbeli megerősítést.) Ebben az esetben a fogyasztót csak a visszaküldési költség terheli. Az eladó azonban nem rendeltetésszerű használat esetén kérheti a használatból eredő kár megtérítését. Vannak azonban kivételes esetek, amelyekre a fenti, elállási jog nem érvényesíthető, védve ezzel az eladó jogos érdekeit:
•
•
8 napos határidő lejárta előtt a fo-
3
írásbeli megerősítés rendelkezésre tartásának, valamint a jótállási jegy hiánya voltak. Próbavásárlások is várhatóak az ellenőrzések során, melyek mindezen lépésekre kiterjednek. És ebben hol található a pozitív szándék, kérdezhetik. Nem másban, mint a várható vizsgálatok előzetes, részletes, tételes ismertetésében. Kicsit olyan ez, mintha vizsga előtt kidolgozva kapnák meg a tételeket. A hivatal széleskörű előzetes tájékoztatásra, előírásmagyarázatra kész annak érdekében, hogy preventív céljai megvalósulhassanak. És a harmadik igen: az érintett vállalkozók Ahogy a hallgatóságnak az előadás végét követően lehetősége nyílt a kérdések felvetésére, azonnal nem várt méretekben kezdtek záporozni. A csoportba összegyűjtött kérdések célorientáltsága is bizonyítja, a részvevők tudatosan együttműködve igyekeznek olyan hátteret kialakítani tevékenységüknek, amelyben problémamentesen, a jogszabályi feltételeknek megfelelően tudnak működni. Általános és specifikusabb kérdések is elhangzottak, melyek közül néhány például:
•
Milyen formában szükséges biztosítani az ÁSZ nyomtathatóságát;
gyasztó beleegyezésével megkezdett teljesítés
•
minek a függvénye a bírság mértéke;
olyan termék, melynek ára a pénzpiaci
•
mit
ingadozástól függ (tőzsde)
•
egyedi, a fogyasztó személyéhez kö-
•
kibontott higiéniai termék
•
gyorsan romló termék
•
kibontott zenei, multimédiás CD, szoft-
tött termék (fényképes bögre, póló)
ver
•
hírlap vásárlás
•
szerencsejáték szerződés.
Szigorúan tilos azonban az elállási jogot külön kedvezményként feltüntetni; teljes terjedelmében idézni a jogszabályi hátteret, vagy csak utalni rá; minden esetben feltételként kitűzni a bontatlanságot; a vételár részét költségként visszatartani. A szállítási költséget lehet a vásárlóra terhelni, de az a tájékoztatás, hogy elállás esetén a szállítási költséget a fogyasztó nem kapja vissza, jogszerűtlen a vállalkozás részéről.. A 2010. évi próbavizsgálat eredményeként 298 vizsgált esetből 266-ban találtak hiányosságot. Ezekben a tipikus jogsértések az elállási jogról való tájékoztatás hiánya, a szállítási költség visszafizetésének elmulasztása, az
tehet
a
kiskereskedő
ha
webáruházból vásárol, és nem kapja meg a szükséges adatokat (pl. importőr);
•
mi történik, ha speciális, nagy értékű árut rendelésétől áll el a vevő, amelyet kizárólag számára szerzett be a ekereskedő;
•
ha laptopot szoftverrel rendelnek, és azt felbontott szoftverrel küldenék vissza, stb.
A legfontosabb kérdés azonban – bizonyítva a rá adott válasszal együtt az összes szereplő elsődleges szándékát, a prevenciót – így hangzott: ”Lehet-e a hatóságtól előzetesen, a webáruház üzemeltetésének megkezdése előtt állásfoglalást kérni a honlapon közzétett tájékoztatással kapcsolatban?”. És a válasz mi más lehetne, mint igen.
Szerző: Stoll Gáborné
Szolnok A „Szemléletváltás a fogyasztóvédelmen” elnevezésű szakmai program 2011. április 12én került megrendezésre Szolnokon A rendezvényen – melynek a Gazdasági Kamara biztosította a helyszínt - részt vettek a megye területén üzemelő vállalkozások, a különböző tevékenységi körű, kis- és nagykereskedelmi egységek, szolgáltatók, vendéglátó üzemeltetők képviselői. A rendezvény házigazdája dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Kamara elnöke üdvözölte a jelenlévőket és bemutatta a megye gazdasági helyzetének alakulását. A program keretében igen széles volt az előadások palettája: dr. Lengyel Györgyi kormánymegbízott ismertette a területi államigazgatásban bekövetkezett szervezeti változásokat, a a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság képviseletében Csákiné dr. Gyuris Krisztina főigazgatóhelyettes a jótállás-szavatosság témakörében, valamint a pozitív listáról nyújtott tájékoztatást. Úgyszintén a főhatóság részéről dr. Solymossy Péter a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról tartott előadást. A megyei szintű ellenőrzési tapasztalatokat, a kialakult tendenciákat dr. Boieru Ildikó felügyelőség-vezető ismertette a jelenlévőkkel.
4
A rendezvényen elhangzott, hogy a területi közigazgatásban, valamint a fogyasztóvédelmi intézményrendszerben lényeges szervezeti változások következtek be 2011. január 1-től. Létrejöttek a megyei Kormányhivatalok, melyek keretében a továbbiakban szakigazgatási szervként működnek a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek. Változás történt a fogyasztóvédelmi hatósági munka területén is. A hangsúly a megelőzésre, prevencióra kerül, a vállalkozások pozitív ösztönzésére a jogkövető megatartás tanúsítása érdekében. E témakörhöz kapcsolódik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által létrehozott és folyamatosan bővülő pozitív lista. A felügyelőségek számára alaptevékenységi körükhöz tartozó feladatot képez a fogyasztói panaszok, reklamációk intézése. Tapasztalataink szerint a panaszok túlnyomó része a jótállási és szavatossági igények érvényesítésére irányul, a legtöbb jogvita ezekből az ügyekből keletkezik. Fontos ezért ismerni azokat a jogszabályi követelményeket, rendelkezéseket, melyek a jogszerű, szakszerű és egyezségen alapuló vitarendezés lehetőségét biztosítják. További problémát jelentenek a vásárlók megtévesztésére alkalmas kereskedelmi gyakorlatok, melyek alkalmasak bizonyulnak a vásárlói döntés torzítására. Fontos ezért a fogyasztók tájékoztatása, a tudatos fogyasztóvá való nevelés megvalósítása. Megyei szinten a 2010. évre vonatkozóan a hatóság ellenőrzési tapasztalatai pozitív irányú elmozdulást tükröztek a vállalkozások működése, jogkövető magatartása vonatkozásában. Megállapítható egy jelentős csökkenési tendencia a kifogásolási arányokban, és ebből eredően lényegesen kedvezőbb szankcionálási gyakorlat alkalmazása. Bemutatásra kerültek azok a szakterületek, melyekben kedvezően zárultak a hatóság ellenőrzései, továbbá azok a jellemző hiányosságok, hibás gyakorlatok, melyek megszüntetésére a jövőben fókuszálni szükséges. Ismertetésre kerültek továbbá azok a fontosabb témavizsgálatok, melyek az idei év folyamán várhatók, valamint azok a jogszabályi követelmények, melyeknek a jogszerű működés érdekében a vállalkozásoknak eleget kell tenniük. Az igencsak szoros piaci versenyhelyzetben miden vállalkozás célkitűzései között központi szerepet kell betöltenie a fogyasztói bizalom megszerzésének és ezzel egyidejűleg a nem tisztességes módon működő vállalkozások háttérbe szorításának. Bemutatásra kerültek azok a kereskedelmi gyakorlatok, melyek alkalmazása jogszabályi tilalomba ütközik és hatósági felelősségrevonást eredményeznek.
HÍ R LE V É L
A fogyasztói jogok hatékony érvényre juttatása érdekében fontos az együttműködés a hatóság és a vállalkozói szféra képviselői között. Ennek alapfeltétele, hogy a szemléletváltás ne csak a közigazgatásban és a fogyasztóvédelmi munkában következzen be, hanem a versenyszférában is úgyszintén érzékelhetővé váljon.
A rendezvényt nagy érdeklődés kísérte, a megjelentek létszáma és aktivitása a rendezvényen várakozáson felüli volt. A kamara – tolmácsolva a képviselt gazdálkodó szervezetek igényét - kérést fogalmazott meg a hasonló jellegű szakmai programoknak kistérségi szintű szervezésére.
Salgótarján Ismeretbővítő szakmai fórumot rendezett csütörtökön a Nógrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, a szűkebb hazánkban működő érdekvédelmi szervezetek, kamarák és az érintett civil szervezetek képviselőinek részvételével. A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében tartott rendezvény a Fogyasztóvédelmi hetek rendezvénysorozatának utolsó állomása volt. A középpontban két nagy téma állt: a jótállás és a szavatosság, illetve a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az előadásokat dr. Ütő Kristóf, dr. Ranyák Eszter és Szomszéd Tamás tartották. Szomszéd Tamás felügyelőség-vezető elmondta: a rendezvény legfőbb célja a megelőzés volt,
I I . É V FO LY A M 7 . S Z Á M
tehát az, hogy az érintetteket megismertessék a különböző követelményekkel, szabályokkal.
Debrecen A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a „megyejárás” program keretében április 13-án, a debreceni Viktória étteremben fórumot szervezett a vállalkozóknak, ahol a fogyasztóvédelem aktuális kérdéseiről tájékozódhattak. A rendezvényt követő sajtótájékoztatón dr. Barcsa Lajos, a felügyelőség megbízott igazgatója elmondta, hogy ezekkel a fórumokkal az a cél, hogy minél több, a fogyasztóvédelem szabályairól szóló tájékoztatás, információ jusson el a vállalkozókhoz és szolgáltatókhoz. A szemléletváltás oka részben az a tapasztalat, miszerint a vállalkozások döntő többsége nem szándékosan szegi meg a jogszabályokat, hanem inkább gondatlan, azaz nincs tisztában a követelményekkel, szabályokkal. Az előadásokban a legfontosabb kérdéseket taglaltuk, s igyekezünk példákkal is szolgálni. Így elérhetjük azt, hogy kedvező irányba forduljon a fogyasztóvédelmi politika, ezáltal pedig csökken a jogsértések száma – mondta dr. Barcsa Lajos. A fórumon részt vettek a vállalkozók érdekképviseleti szerveinek képviselői is, így a KISOSZ, IPOSZ, VOSZ, a Kereskedelmi Szakszervezet megyei képviselője, illetve a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének, valamint az Észak-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi és Sport Egyesületének elnöke. A szervezetek és a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség megállapodtak abban, hogy szervezeteiken belül támogatják és népszerűsítik a felügyelőség azon törekvését, hogy a jogszabályokat minél szélesebb körben megismerjék, s ne csupán a fogyasztók, hanem a vállalkozók is, megjegyezve, hogy a vállalkozások is fogyasztók a másik oldalon.
5
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége tanácsadó irodát is működtet, ahol a fogyasztók és a vállalkozók is kaphatnak tájékoztatást az őket érintő fogyasztóvédelmi kérdésekben. Emellett a szervezet honlapján található egy úgynevezett pozitív lista, amelyre azon vállalkozások kerülhetnek fel, akiknél a fogyasztóvédelmi ellenőrzéskor semmilyen jogsértést, mulasztást nem tapasztaltak. A megyéből eddig 28 vállalkozás szerepel a listán.
HÍ R LE V É L
Ezek a gyerekek még nem fogyasztóvédelmi ismereteket tanulnak, de a tervek szerint hamarosan már az általános iskola ötödik osztályától megkezdődne tudatos vásárlóvá nevelésük - a középiskolában pedig önálló tantárgy lenne a fogyasztóvédelem. Arról nem tudni, vajon osztályozni is fogják-e - a szakember szerint azonban a magyar fogyasztóvédelem mindenféle szempontból jól vizsgázik az Európai Unióban. Akinek mégis panasza van, fogyasztóvédelmi szervezetek sokaságához vagy akár békéltető testülethez is fordulhat - ha nem akar feltétlenül pereskedni…
Szekszárd A fogyasztóvédelem szervezeti átalakulásáról és új irányvonaláról tartottak tájékoztatót a Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége és a Tolna megyei Iparkamara közös szervezésében a megyeszékhelyen.
A vállalkozások jónak tartják a listát, mert a megbízhatóság, minőség üzenetét közvetíti. – Az ellenőrzött 95 üzletből, 28 felelt meg ugyan ennek a kritériumnak, de ez nem jelenti azt, hogy a többit megbírságoltuk. Ebben a negyedévben egyéként kirívó jogsértéssel nem találkoztunk – mondta dr. Barcsa Lajos, hozzátéve, hogy 2010-ben összesen 2500 ellenőrzést folytattak le, a kifogásolási arány 39 százalékos volt.
Zalaegerszeg A fogyasztóvédelem hatékonyságának javulását várják az illetékesek attól, hogy az év elejétől a kormányhivatalok feladata a vásárlók érdekvédelme - amit a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fog össze. A háttérben komoly jogalkotó munka folyik, azzal a céllal, hogy a gyártótól a kereskedőkön át a vevőkig mindenki tisztában legyen jogaival és lehetőségeivel. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakemberei a tisztességtelen kereskedelmi magatartásról és az árubemutatókkal kapcsolatos tudnivalókról tartottak fórumot Zalaegerszegen. Régi, átlátszó trükk, de ma is gyakran előfordul. … Ám egyre több üzletlánc ennél rafináltabb: megtévesztő, vagy agresszív reklámokkal, bizonyos - az áruval kapcsolatos - információk elhallgatásával manipulálja a vásárlókat.. A jogszabály ezt „tisztességtelen kereskedelmi magatartás"- nak nevezi; a változó fogyasztóvédelmi szabályozás ennek megelőzését is szolgálja, ugyanakkor megújuló szemlélettel: a büntető-bírságoló szerepkört a támogatószolgáltató magatartás váltaná föl.
Mint azt Foltin Gyula megbízott felügyelőségvezető elmondta, a fogyasztóvédelmi hatóság a kis- és középvállalkozók esetében nem a büntetést helyezi előtérbe, hanem a partneri kapcsolatot, a felvilágosítást, a prevenciót. Ennek egyik módszere a vállalkozók fogyasztóvédelmi oktatása, tájékoztatása, hiszen a jogszabályok ismeretében mind a tevékenységük, mind a panaszügyek intézése kevesebb hibával zajlik. A fenti témákkal kapcsolatban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság részéről Csákiné dr. Gyuris Krisztina főigazgató-helyettes és Dr. Solymossy Péter szakértő tartott előadást. A megyei iparkamara békéltető testületének tevékenységét Mátyás Tibor, a testület elnöke mutatta be.
I I . É V FO LY A M 7 . S Z Á M
6
HÍ R LE V É L
I I . É V FO LY A M 7 . S Z Á M
Vigyázzunk használt adathordozók továbbadása esetén ! Adatvédelmi okokból célszerű kalapáccsal szétverni a használt számítógépek merevlemezét, hívja fel a figyelmet egy brit fogyasztóvédelmi magazin
A
Which? című brit informatikai tesztmagazin szerint számítógépes bűnözők leselejtezett, használt gépekre vadásznak szeméttelepeken és aukciós portálokon, és speciális szoftverekkel helyreállítják a törölt fájlokat, amelyekből személyes adatokat nyernek ki.
napról napra többen használják a közösségi portálokat is, ezért aztán egyre több érzékeny, személyes adat kerül a számítógépekre" -
Ezek segítségével aztán válogatott csalásokat követnek el, például hitelkártyát igényelnek az áldozat nevében, és akár születési anyakönyvi kivonatot is tudnak szerezni. A Which? munkatársai nyolc használt számítógépet vásároltak az eBayen. Ingyenesen letölthető programokkal könnyedén helyreállítottak összesen 22 ezer fájlt, amelyeket az előző tulaj donos mind törölt a merevlemezről. "Egyre többen vásárolnak az interneten és
Legyen körültekintő sztrádamatrica vásárlásakor !
A
laposan meg kell nézni a rendszámot, amikor sztrádamatricát váltunk. Ha rossz betűt vagy számot diktálunk, és aláírjuk az ellenőrzőszelvényt, utánajárásba és ezer forintba kerül a javítás.
Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. nyilatkozata szerint a díjrendelet értelmében a vásárló az matrica ellenőrzőszelvényét aláírja, ezzel tanúsítja, hogy az eladó jó adatokat - rendszám, díjkategória, az érvényesség kezdő dátuma - rögzített a gépbe. Ha a vásárló az aláírás előtt jelzi, hogy valamelyik szám téves, az eladó díjmentesen tudja korrigálni. A tranzakció lezárása után azonban nincs rá mód, hogy az eladó visszalépjen az adatbázisba. Az ÁAK kommunikációs vezető szakértője hozzátette, mindenfajta autópálya-matrica esetében 1000 forint a javítás díja, függetlenül annak értékétől. Korrigálni maximum két betűt vagy számjegyet lehet.
használt gépek merevlemezének teljes megsemmisítését ajánlja. Erre a kalapács a leginkább alkalmas eszköz. "Csak akkor vagyunk teljes biztonságban, ha fogunk egy kalapácsot és ripityára zúzzuk a merevlemezt" - mondta Sarah Kinder.
Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Hírlap 2011.01.12.
mondta Sarak Kinder szerkesztő. "Nem is gondolná az ember, hogy milyen egyszerű visszaállítani a törölt adatokat." A visszaélések elkerülése érdekében a magazin a már nem
Minősítési pályázat a magánszálláshelyek koronával jelzett minőségi megkülönböztetésére létrehozott „Nemzeti Tanúsító Védjegy” elnyerésére
A
Magánszállásadók Országos Szövetsége (MOSZ) pályázatot hirdet a magánszálláshelyek (vendégházak, apartmanok, vendégszobák) minősítésére kidolgozott, államilag védjegyeztetett, a szállások minőségét kategóriánként megkülönböztető és azok előírásainak meglétét igazoló, koronával szimbolizált „Nemzeti Tanúsító Védjegy” elnyerésére. A pályázaton részt vehetnek mindazok a magánszállásadók, akik megfelelnek a szálláshelyláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló 239/2009.(X.20.) sz. Korm. rendelet szerint az „Egyéb szálláshely”szálláshely”-ek szálláshelyükre előírt követelményeinek és erre érvényes működési engedéllyel rendelkeznek. A jelenlegi - csillaggal jelzett - minőségi kategorizálás 2011. június 30.30.-val megszűnik, ezt követően már kizárólag a jelen pályázat szerint minősített szálláshelyek használhatnak megkülönböztető jelzést. A jelentkezéseket a letöltött dokumentum kitöltésével a következő címre kell elküldeni: Magánszállásadók Országos Szövetsége, 3300 Eger, Hétvezér u.11. , illetve ezzel párhuzamosan elektronikus úton is, az
[email protected]. A borítékra írják rá: PÁLYÁZAT. Jelentkezési határidő: 2011. január 1.1.-től folyamatosan. Letölthető jelentkezési lap: http://www.maganszallasadok.hu/jelentkezesi_lap_gepi.doc
7
HÍ R LE V É L
I I . É V FO LY A M 7 . S Z Á M
Fogorvostól is kérjünk számlát? Magánrendelés keretében nyújtott/igénybe vett orvosi szolgáltatások esetén is kötelező a nyugtaadás
A
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez érkezett fogyasztói beadvány pedig jól példázza, miért érdemes ragaszkodnunk az elvégezett szolgáltatásokat és azok díját tartalmazó számlához.
korábbi orvosa. A kérelmező így ismételten felkereste fogorvosát, aki eltávolította a körhidat, azonban nem adta át a kérelmezőnek, és azt is tagadta, hogy korábban kezelte volna. Természetesen a fenti példa kirívó esetnek számít, mely nemcsak jogi, hanem etikai kérdéseket is felvet a beadványban szereplő orvos vonatkozásában.
A kérelmező fogászati szakkezelés céljából kereste fel fogorvosát, és egyidejűleg szeretett volna új körhidat csináltatni. A fogorvos a kezeléseket követően elkészítette a körhidat, azonban arról nyugtát vagy számlát nem állított ki.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező panaszai továbbra is fennálltak, heti rendszerességgel kellett visszajárnia fogorvosához, panaszai azonban nem akartak szűnni.
Ekkor úgy döntött, hogy egy másik szakorvost is felkeres, aki azonban a körhíd eltávolítása nélkül nem tudta megállapítani, hogy milyen fogászati hibákat követett el a beadványos
Annak érdekében azonban, hogy elkerüljük a fenti esetet, és bizonyítani tudjuk az igénybe vett orvosi szolgáltatásokat, a Bács-Kiskun Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy magánrendelés keretében elvégzett kezelések esetén is ragaszkodjanak a nyugta, illetve számla kiállításához, mivel a kezelőorvosnak ez jogszabályon alapuló kötelessége.
A fagyasztó fogyasztók védelmében Memóriamatricával az élelmiszerbiztonságért
A
mirelit áruk elterjedése alapjaiban változtatta meg élelmiszerfogyasztási szokásainkat. A gyorsfagyasztott termékek egyszerűbbé tették ugyan a háziasszonyok dolgát, de a mélyhűtött élelmiszerekkel azért kellő elővigyázatossággal kell bánni. A jégszekrények a múlt század húszas éveiben terjedtek el a háztartásokban és később, a mélyhűtés lehetőségével az élelmiszerek lejárati ideje is jelentősen meghosszabbodott. Napjainkban már el sem tudjuk képzelni a konyhát mirelit termékek nélkül, de ezek fogyasztásánál nem árt odafigyelni, hiszen a gondatlan kezelés miatt már egyszer kiolvadt élelmiszerek komoly veszélyt jelenthetnek az egészségünkre.
Az új fejlesztésű idő-hőmérséklet címke a gyártástól az elfogyasztásig követi az élelmiszer hűtési fázisait, így a vásárló a jelölésre pillantva azonnal meggyőződhet arról, hogy megfelelő módon lett-e az étel fagyasztva és tárolva addig a pillanatig, amíg az áru a konyhai mélyhűtőbe nem került. Az „OnVu™ ICE” idő-hőmérséklet indikátor olyan intelligens címke, amely az élelmiszer csomagolásán felügyeli a hűtési-, illetve mélyhűtési folyamatot, és megjeleníti az adott termék aktuális állapotát. A kis matrica a hőmérséklettől függően változtatja a színét: minél sötétebb, annál pontosabban tartották be a hűtési-, mélyhűtési előírásokat.
A mélyhűtőben tett sarkvidéki expedícióink során könnyen arcunkra fagyhat a mosoly, amikor nem tudjuk biztosan megállapítani, hogy a kiszemelt élelmiszer hűtése vagy éppen a lejárati ideje megfelel-e még a biztonságos fogyasztáshoz. Ezeket a kellemetlen meglepetéseket előzheti meg egy apró innováció, amely a kémia világából érkezett a hétköznapokba.
A hőmérsékletérzékelő festékkel nyomtatott hőmérő szimbólumot a termék saját címkéjére ragasztják vagy – csomagoló gépsor esetén – közvetlenül a csomagolásra. Az intelligens matricát ultraviola fénnyel aktiválják, amely pillanattól kezdve az indikátor pontosan ellenőrzi a hűtési-, mélyhűtési láncot. Fagyasztott állapotban, illetve tartományban az „OnVu™ ICE” mélykék marad egészen addig, amíg a hőmérséklet folyamatosan mínusz 18oC alatt
van. Ha a hőmérő közepe nem világosabb, mint a referencia színként szolgáló körvonala, akkor a hűtési folyamat nem szenvedett el nyilvánvaló kimaradást, magyarán a termék nem olvadt ki az előtt, mielőtt a mélyhűtőnkbe, majd a konyhaasztalunkra kerülhetett volna. Ugyanakkor a csomagoláson megadott fogyaszthatósági időtartam is érvényes marad, mert az idő múlásával bizony a kis hőmérő is kivilágosodik.
„Olyan hőmérsékletnövekedés esetén, amely a termék kiolvadásához vezet, az élelmiszereket azonnal el kell fogyasztani” – magyarázza Martin Angehrn, a BASF Future Business projektmenedszere. az indikátor színváltozása ezt megbízhatóan jelzi.” Az intelligens matrica nem csak az élelmiszerek minőségét, hanem a fagyasztó fogyasztók egészségét is óvja. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról a fontos szabályról sem, hogy az egyszer már kiolvasztott terméket nem szabad visszatenni a mélyhűtőbe.
8
HÍ R LE V É L
I I . É V FO LY A M 7 . S Z Á M
„Így fogyasztunk mi” fogyasztóvédelmi vetélkedő Az immár több éves múltra visszatekintő hagyomány szerint, idén is megrendezésre került a fogyasztóvédelmi vetélkedő, melyet a soroksári Qualitas Középiskola és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közösen bonyolított le
H
ét középiskola tíz csapata mérhette öszsze tudását, felkészültségét, kreativitását. Az idei vetélkedő feladatait az : „Így fogyasztunk mi” alap témaköre ihlette.
A rendezvény célja felhívni a tanulók figyelmét a fogyasztóvédelmi ismeretek, a tudatos vásárlóvá -, tudatos fogyasztóvá válás fontosságára a mindennapi életünkben.
II. helyezést ért el a Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola, Verebek nevű csapata
A csapatok számára megoldandó feladatok között szerepelt egy prezentáció elkészítése és előadása megadott tárgykör alapján, továbbá szellemi totó-kérdésekre kellett villámfeleleteket adniuk a versenyzőknek, ahol azt mérhette le a zsűri, hogy az előzőekben megküldött „tananyagot” milyen módon sikerült elsajátítaniuk a vállalkozó szellemű fiataloknak. A repertoárban szerepelt még fogyasztóvédelmi keresztrejtvény, és activity is.
A versenyen résztvevő iskolák és csapataik a következők voltak:
• Békés György Szakközépiskola • Budapest Külkereskedelmi Szakközépiskola • Egyetemi Katolikus Gimnázium • acultas Humán Gimnázium • Qualitas Középiskola • Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi
III. helyezést ért el az Egyetemi Katolikus Gimnázium, Reggerek nevű csapata
Nekik és minden résztvevő csapatnak, felkészítő tanáraiknak is gratulálunk!
Szakközépiskola
• Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola fotók: Szász-Heszlényi Péter A vetélkedőn meghívott vendégként köszönthették Földesi Gyula országgyűlési képviselőt, Pesterzsébet alpolgármesterét. A zsűri soraiban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság képviseletében Dr. Fülöp Zsuzsanna, Dr. Kathi Attila és Perger Mónika foglaltak helyet. A jó hangulatú vetélkedő eredményeit Dr. Kathi Attila ismertette és Ott Ferenc – aki, az iskola alapítója és igazgatója is egyben - értékes ajándékokkal köszönte meg a résztvevők jelenlétét, igyekezetét, szorgalmát.
I. helyezést érte el a Széchenyi István Gyakorló kereskedelmi Szakközépiskola, L-fogyasztók nevű csapata
HÍ R LE V É L
9
Megszerethető ellenőrzések Eddig inkább tartottak a vállalkozások a fogyasztóvédelmi ellenőrzésektől, de lehet, hogy most megszeretik azokat
S
őt, maguk hívják a felügyelőket, hogy mielőbb sorra kerüljenek. Amelyiknél ugyanis nem találnak hibát, pozitív listára kerülhet. Elmarasztaló határozatait a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján közzéteszi, de nemcsak a rossz példát akarja bemutatni, hanem a példamutató vállalkozásokat is, ezért pozitív lista összeállításába kezdett. A szabályszegők feketelistájának ellentéte a fogyasztóvédelmi előírásokat betartók fehérlistája. Erre a megyéből eddig tizenegy cég felkerülését javasolták az elvégzett ellenőrzések alapján a felügyelők. Az előírásoknak megfelelő vállalkozások igazoló oklevelet helyezhetnek ki az üzletben, a vendéglátóhelyen. Viszont ha panasz alapján, vagy egyéb ellenőrzéskor később hibát találnak a vállalkozásnál, visszavonják.
tapasztalnak. Azt javasolják a felügyelők, hogy a vállalkozások éljenek ezzel a lehetőséggel, mert jó reklámot jelent. Abban is bíznak, hogy a fehérlista alapján fognak válogatni a fogyasztók, ezért több lesz köztük az elégedett.
„Eddig is felhívtam a fogyasztóvédelmi felügyelőket, ha a gyorsan változó jogszabályok nem voltak egyértelműek. Valószínűleg most arra kérem a hatóságot, hogy a pozitív listára kerülés érdekében tartsanak nálunk ellenőrzést. Ugyanis eddig azt tapasztaltam, nem a büntetés a céljuk, inkább segítenek a jogszabályok betartásában. Egy ilyen minősítés pedig növelheti a vendégek bizalmát, ezért fontosnak tartom, hogy mielőbb hozzájussunk „ mondta el Kelemen Gyula, a Big Ben Club étterem vezetője. A pozitív listában az a jó szerinte, hogy végre azokra irányítja a figyelmet, akik jogszerűen működnek. Úgy véli, bevezetésével akár az is elérhető, hogy a vendéglátók, az üzletek megszeressék az ellenőrzéseket. Forrás: Kisalföld 2011.05.09. Szerző: Rimányi Zita
Akiknél nem volt mostanában ellenőrzés, maguk kérhetik ezt írásban a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségétől. Mielőbb igyekeznek ezeknek az igényeknek eleget tenni és ha hibát találnak, akkor se büntetnek, kivéve, ha közvetlen baleset- vagy életveszélyt
"Kutass és okosodj!"okosodj!"- fogyasztóvédelmi pályázat fiatalok részére
Meghosszabbított határidő :2011. május 30. Több száz esemény, kulturális és sportrendezvény, szakmai műhely, vita és konferencia zajlik 2011. május 15-21. között Európa-szerte az idei Európai Ifjúsági Hét keretében. Minden információ megtalálható az Ifjúsági Hét honlapján. Találd meg, hogy honlapunkon hány, 2011. májusában megjelent , cikkben helyeztük el az Európai Ifjúsági Hét —itt is látható- logóját. A megfejtést a
[email protected] címre várjuk 2011. május 30-án 10 óráig. A pályázaton 10-18 év közötti fiatalok vehetnek részt. A tárgy mezőben kérjük tüntessétek fel az "Kutass és okosodj!" feliratot. A helyes választ beküldők közül sorsolással választunk nyertest, aki számára fogyasztóvédelemmel kapcsolatos, fiataloknak szóló kiadványokat és apró meglepetést küldünk postán.
10
HÍ R LE V É L
I I . É V FO LY A M 7 . S Z Á M
Mi is az a CE jelölés? A szabályozás értelmében a gyártóknak világos nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy a termékük biztonságos
A
nyilatkozattételhez tartozik a CE-jelölés feltüntetése a terméken. Az importőrnek ellenőriznie kell, hogy a gyártó megtette-e a nyilatkozat által elvárt lépéseket, a forgalmazónak pedig kellő gondossággal kell eljárnia, és képesnek kell lennie azonosítani és visszahívni a nem biztonságos termékeket.
Az egységes piac megalkotásakor az Európai Unió specifikus jogi szabályozást léptetett életbe a piacon kapható egyes termékkategóriákra vonatkozóan. A jogszabály túlmutat azokon az általános biztonsági követelményeken, amelyeknek valamennyi terméknek meg kell felelnie.
az esetekben egy, a nemzeti hatóságok által kijelölt, független szervezetnek kell elvégeznie a biztonsági vizsgálatot. A CE-jelölést csak akkor lehet feltüntetni a terméken, ha ezeket a vizsgálatokat elvégezték.
Milyen termékekre vonatkozik? Mi a CE-jelölés? Hogyan működik a rendszer? Az európai egységes piacon (az összes EUtagállam, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamai Norvégia, Izland és Liechtenstein) számos előnyt élvezhetnek a fogyasztók. Mindanynyian hozzászoktunk már a termékek széles kínálatához. Természetesen a fogyasztók azt is elvárják, hogy a megvásárolt termék biztonságos is legyen.
Mint az már a fentiekből kiderült a gyártónak kell gondoskodnia róla, hogy terméke megfeleljen a vonatkozó biztonsági követelményeknek. Erről a termék kockázatértékelésével vagy tesztelésével győződhet meg. Ha ennek eleget tett, fel kell tüntetnie a CE-jelölést a terméken. Egyes nagyobb kockázatot jelentő termékeknél, mint amilyenek a gázüzemű vízmelegítők vagy a láncfűrészek nem elegendő, ha a biztonságról csak a gyártó győződik meg. Ezekben
Az EU-ban nem minden termék visel CEjelölést. A CE-jelöléssel a termékek egy bizonyos csoportját kell ellátni, amelybe beletartoznak pl. az elektromos készülékek, a játékok, a polgári célú felhasználásra szánt robbanóanyagok és az orvosi eszközök is. Ezekre a termékekre egy vagy több irányelv is vonatkozik, amelyek meghatározzák azokat az előírásokat, amelyeknek való megfelelőség a feltétele a CE jelölés feltüntetésének.
Forrás: http://ec.europa.eu/
Laboratóriumi nyílt napon voltunk A rendezvénysorozat következő állomásaként 2011. április 18.18.-án Veszprémben került megrendezésre
A
fogyasztóvédelem a fogyasztók ismereteinek bővítése és szemléletük formálása révén törekszik a tudatos fogyasztói társadalom kialakítására. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által évek óta sikeresen szervezett „Laboratóriumi nyílt napok” elnevezésű rendezvénysorozat a tudatossá nevelés fontos eszköze. Nyílt napjainkon a hallgatóság ismereteket szerezhetnek országunk fogyasztóvédelmi rendszeréről, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság betöltött szerepéről és céljairól, valamint bepillantást nyerhetnek laboratóriumaink tevékenységébe. A veszprémi nyílt nap, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Veszprém Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége közös szervezésében, a Mechanikai és Villamos laboratórium és az Élelmiszer- és Vegyipari laboratórium részvételével, a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola épületében került megrendezésre.
A fogyasztóvédelem fontosságát kiemelő rövid bevezető után a Mechanikai és Villamos Laboratórium munkatársai az alapvető villamos biztonsági fogalmakat ismertették a diákokkal, majd a kiállított villamos termékeken szemléltették a különféle biztonsági hiányosságokat, veszélyeket. A diákok nagy érdeklődéssel fogadták munkatársaink előadását a kiállított kenyérpirítók, fényfüzérek, hajszárítók és egyéb letiltott termékeket főbb veszélyeiről, illetőleg a „gyanús” termékek ismérveiről. Szintén nagy volt az érdeklődés a gyermekjátékok és vizsgálati módszereik iránt. Bemutatásra kerültek veszélyes, kis alkatrészeket tartalmazó, a három év alatti korosztály részére gyártott termékek, plüss állatok, csörgők, kislabdák és azok vizsgálatához használt szabványos eszközök, villamos és gyermek tömegét hordozó játékok. A három év felettiek részére készült játékok közül a lövedékes illetve a távirányítású villamos játékok keltették fel leginkább a hallgatók érdeklődését.
Az Élelmiszer- és Vegyipari Labor munkatársa napszemüveg vizsgálatot végzett. A látogatók napszemüvegeinek UV- és látható fény szűrését tesztelte száloptikás spektrométer segítségével. A vizsgált minták mindkét tartományban megfelelőnek bizonyultak, kivéve egy napszemüveget, amelynél az UV-tartományban nagymértékű volt az áteresztés. A nyílt napon számos érdeklődő jelent meg, akikkel ismertette a vizsgálat elvét és menetét, valamint a vásárlásnál figyelembe veendő szempontokat.
HÍ R LE V É L
11
Várhatóan július közepére készül el az új fogyasztóvédelmi stratégia Sajtótájékoztató keretében, Nyíregyházán ismertették az új koncepciót
A
tervek szerint július közepére készül el az új fogyasztóvédelmi stratégia, amely amellett, hogy egyszerűbb és letisztultabb jogszabályi hátteret teremt, a jogsértések megelőzésére helyezi a hangsúlyt - jelentette ki Pintér István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója sajtótájékoztatón 05.13án pénteken Nyíregyházán. Közlése szerint a koncepció legfontosabb feladata a fogyasztók egészségének és jogainak, illetve a gazdasági érdekek védelme. A feltárt súlyos, ismételt és szándékos jogsértésekkel szemben továbbra is a szankció erejével lép fel a hatóság, de az elsődleges feladat a megelőzés lesz. Pintér István hozzátette: ennek eszköze a már bevezetett pozitív lista lesz, amely a fogyasztóvédelmi szempontból kifogástalan partnereket, vállalkozásokat gyűjti össze. "A pozitív dolgokért való küzdelem sokkal előremutatóbb, mint a negatív dolgoktól való félelem" - mutatott rá a főigazgató. Ez a lista egyébként "előszobája" a tervek szerint 2012-2013 között bevezetendő fogyasztóbarát emblémának.
mintegy 90 százalék feletti volt a kifogásolási arányszám - tette hozzá a fogyasztóvédelmi hatóság vezetője.
Pintér István, Dr. Vinnai Győző, Dr. Juscsák Dóra
Fontos volt egy olyan éves vizsgálati munkatervet letenni az asztalra, ami a fogyasztóvédelem területén található hiányosságokat tárja fel, illetve azt, hogy hol magasabb a kifogásolási arány - jegyezte meg. A programban emellett külön figyelmet fordítanak a fogyasztók széles rétegét érintő áruházláncok és bevásárlóközpontok, közüzemi szolgáltatások, az utazással egybekötött termékértékesítés és az elektronikus kereskedelem vizsgálatára. Utóbbiban
Az uniós fogyasztóvédelmi információs rendszerre közel 2.000 hibás termék leírását töltötte fel a 27 tagállam 2010-ben. Magyarországon 275 veszélyes termék forgalmazását tiltották meg, s az ország az első háromban végzett a veszélyes termékriasztást illetően - összegezte Pintér István. Hozzátette: ebben az évben már 450 megkeresés érkezett, amely európai és hazai jogszabályokkal kapcsolatos panaszbeadvány. Vinnai Győző megyei kormánymegbízott a tájékoztatón elmondta: Szabolcs-SzatmárBereg megyében eddig 12 vállalkozás került fel a pozitív listára, s további hatot vizsgálnak éppen.
forrás: http://www.galamus.hu/, -MTI-
„Közösen a fogyasztókért! „ 2011. április 2222-én a Komárom – Esztergom Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szervei és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete Megyei Szervezete közös konferenciát tartottak
A
konferencián a Felügyelőség mellett az Élelmiszerlánc – biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, valamint OMMF Munkavédelmi Felügyelősége adott szakmai tájékoztatást a megjelent kereskedelmi alkalmazottaknak.
Demeter László KASZ Megyetitkár megnyitója után Dr. Bures Gabriella mb. felügyelőségvezető informálta a jelenlévő kereskedelmi vállalkozások munkavállalóit az NFH 2011. évi főbb ellenőrzéseiről, szervezeti változásairól, szakmapolitikai elképzeléseiről, a pozitív listára kerülés feltételeiről. Kiemelte a lefolytatott vizsgálatok megyei tapasztalatait a leggyakrabban előforduló jogsértések ismertetésével, valamint felvázolta az általános ellenőrzési szempontokat. A tájékoztatásokat követően szakmai kérdések megvitatására került sor; fogyasztóvédelmi szempontból az érdeklődés középpontját a pozitív lista, valamint a bírságolási gyakorlat képezte.
Demeter László KASZ Megyetitkár zárszavában kifejtette, hogy a szakszervezet továbbra is küzd annak érdekében, hogy a kereskedelem minél több szakképzett munkaerőt alkalmazzon, valamint jövőben is közvetítő szerepet kíván vállalni a kereskedők és az őket ellenőrző szervezetek között a tisztességes piaci magatartás érdekében.
12
HÍ R LE V É L
I I . É V FO LY A M 7 . S Z Á M
Koronás magánszálláshelyek Tíz apartman és vendégház, köztük öt Heves megyei szálláshely tulajdonosa vehette át a "Nemzeti Tanúsító Védjegyet" Egerben, a Magánszállásadók Országos Szövetségének ünnepi rendezvényén
A
három-, illetve négykoronás minősítést elnyerő magánszálláshelyek az országban elsőként viselhetik az egységes minősítési rendszer bevezetéséről szóló tanúsítványt. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a díjátadás alkalmából elmondta, idén júliustól csak a nemzeti védjegyek használhatók a magánszálláshelyek esetében. A jelölések használatát egyelőre a jegyzők ellenőrzik, de nem kizárt, hogy ezt a feladatot visszakapja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a szervezet pozitív listájára már január óta föl lehet kerülni. Lehetőség lesz a Fogyasztóbarát Védjegy viselésére is. Első körben tíz magánszálláshely kapott három, vagy négy koronás minősítést. Júliustól nem használható a csillagos rendszer. Egerben, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartotta ünnepi ülését a Magánszállásadók Országos Szövetsége. Itt adták át az első magánszálláshelyeket minősítő "Nemzeti Tanúsító Védjegyeket". Az ezt elnyerő szálláshelyek megfelelnek a szövetség által kidolgozott minősítési rendszernek. A 2-4 koronával jelzett minőségi védjegyet vendégszobák, vendégházak és apartmanok is elnyerhetik, attól függően, milyen szolgáltatást nyújtanak. Az oklevelet és a tanúsító táblát Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára adta át. A kormány eltökélt a turisztikai ágazat fejlesztése mellett, hiszen ez a mezőgazdasággal és az építőiparral együtt a harmadik terület, ame-
lyik képes tömegeket foglalkoztatni. Újdonság lesz a Széchenyi Pihenő Kártya, valamint az egységes minősítési rendszer. Fontos megjegyezni, hogy a magánszálláshelyek eddig használt értékelése idén június 30-ig érvényes, utána csak a nemzeti védjegyet szabad használni. A cél, hogy előbb-utóbb mindenki minősíttesse szálláshelyét - mondta az államtitkár, hozzátéve: a szállodák nemzeti besorolásáról még egyeztetések folynak. A turisztikai desztináció-menedzsmentekkel (TDM) kapcsolatban a politikus kifejtette, fontos szerepet szánnak nekik, elképzelhető, hogy egy országos TDM-szervezetet is kialakítanak. A készülő, turizmusról szóló törvényben is említik a TDMeket, és finanszírozásukat is szabályozzák.
A minősítési jelölések használatát egyelőre a jegyzők ellenőrzik, de nem kizárt, hogy ezt a feladatot visszakapja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. - "Ez elsősorban a készülő új fogyasztóvédelmi és turisztikai törvényen múlik majd. Az ártájékoztatás, a tisztességes kereskedelmi magatartás és a fogyasztói panaszok kezelésének ellenőrzése továbbra is a mi hatáskörünkbe tartozik. Januártól mód van arra, hogy a szolgáltatók fölkerüljenek a hatóság pozitív listájára, ezen most közel 400 vállalkozás található. Lehetőség lesz a Fogyasztóbarát Védjegy viselésére is, ehhez mindössze egy átfogó ellenőrzést kell kérni a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségtől" - tájékoztatta a szállásadókat Pintér István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója.
A Magyarországon működő 32 ezer magánszálláshely mind háromcsillagos kategóriába sorolja magát, így a vendégek csak a helyszínen tapasztalják meg a szolgáltatás minőségét. Az Európai Unió javaslatára vezetik be az egységes minősítési rendszert, egyelőre 2-4 koronáig. - "Szeretnénk mindenkire kiterjeszteni a minősítést, ezért tervben van az egy koronával jelölt kategória bevezetése is. Országszerte 110 minősítő szakembert képeztünk ki, közülük minden pályázót ketten látogatnak majd meg, hogy felmérjék, jogosult-e a koronák viselésére. Ezekről két bizottság dönt, a tanúsítványt a Nemzetgazdasági Minisztérium adja ki. Júliustól a csillagok nem érvényesek, a minősítetlen szálláshelyeknek az apartman, vendégház, apartman de lux helyett is az egyéni szálláshely megjelölést kell alkalmazniuk" mondta Szabó István, a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke.
Forrás: Heves Megyei Hírlap, 2011.05.06.
Minősítési pályázat a magánszálláshelyek koronával jelzett minőségi megkülönböztetésére létrehozott „Nemzeti Tanúsító Védjegy” elnyerésére A Magánszállásadók Országos Szövetsége (MOSZ) pályázatot hirdet a magánszálláshelyek (vendégházak, apartmanok, vendégszobák) minősítésére minősítésére kidolgozott, államilag védjegyeztetett, a szállások minőségét kategóriánként megkülönböztető és azok előírásainak meglétét igazoló, igazoló, koronával szimbolizált „Nemzeti Tanúsító Védjegy” elnyerésére. szálláshely--szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltétA pályázaton részt vehetnek mindazok a magánszállásadók, akik megfelelnek a szálláshely eleiről szóló 239/2009.(X.20.) sz. Korm. rendelet szerint az „Egyéb szálláshely”szálláshely”-ek szálláshelyükre előírt követelményeinek és erre erre érvényes működési engedéllyel rendelkeznek. A jelenlegi - csillaggal jelzett - minőségi kategorizálás 2011.jún.30.2011.jún.30.-val megszűnik, ezt követően követően már kizárólag a jelen pályázat szerint minősített szálláshelyek használhatnak megkülönböztető jelzést. 3300 300 Eger, HétveA jelentkezéseket a letöltött dokumentum kitöltésével a következő címre kell elküldeni: Magánszállásadók Országos Szövetsége, 3 zér u.11. illetve ezzel párhuzamosan elektronikus úton is, az
[email protected]. A borítékra írják rá: PÁLYÁZAT. Jelentkezési Jelentkezési határidő: 2011. január 1.1.-től folyamatosan.
13
I I . É V FO LY A M 7 . S Z Á M
HÍ R LE V É L
JogszabályJogszabály - módosítások, EU hírek Kötelezné az EU a közösségi hálózatokat a gyerekek védelmére Egyre fiatalabb korú gyerekek csatlakoznak a közösségi hálózatokhoz anélkül, hogy tisztában lennének az alapvető adatvédelmi kockázatokkal. Az EU aktív szerepvállalást vár az üzemeltetőktől. Az Európai Bizottság megbízásából készült összeurópai felmérés szerint az európai uniós fiatalok közül a 13-16 évesek 77%-a, míg a 9-12 évesek 38%-a rendelkezik saját profillal a közösségépítő weboldalak valamelyikén. A Facebook, SchuelerVZ, Hi5, Iwiw, Myvip vagy ezekhez hasonló közösségépítő weboldalakat használó gyermekek egynegyedének "nyilvános" a profilja, ami azt jelenti, hogy a sok esetben címet és/vagy telefonszámot is megadó profil mindenki számára látható. "A gyermekek egyre nagyobb számban vannak jelen a közösségépítő weboldalakon, azonban sokan közülük nem teszik meg azokat a lépéseket, amelyek online biztonságuk érdekében szükségesek lennének. Ezek a gyermekek kockázatnak teszik ki magukat, és zaklatás, illetve gyermekcsábítás áldozataivá válhatnak. Ezért minden közösségépítő weboldalt működtető cégnek sürgősen gondoskodnia kell arról, hogy a kiskorúak profiljaihoz való hozzáférés alapértelmezettként csak a visszaigazolt ismerősi körre korlátozódjon, és e profilok ne legyenek elérhetők keresőprogramok számára. Azok a cégek pedig, amelyek még nem írták alá a biztonságosabb hálózatépítésről szóló uniós elveket, haladéktalanul tegyék azt meg, hogy biztosíthassuk gyermekeink biztonságát." nyilatkozta Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke.
adott oldalon; ez a szám Magyarország esetében a legmagasabb (47%). A 13-16 évesek körében a belga, dán, görög, magyar, olasz, holland, norvég, lengyel, svéd és egyesült királyságbeli fiatalok azok, akiknek - a más nemzetiségű gyermekekhez képest - nagyobb valószínűséggel van 100-nál több visszaigazolt ismerősük. A közösségépítő weboldalakat használó gyermekek egynegyede úgy nyilatkozott, hogy a profilja nyilvános. A nyilvános profillal rendelkező gyerekek egyötöde azt a választ adta, hogy a profilon látható a címe és/vagy a telefonszáma. A 25 országból 15-ben a 9-12 évesek körében jobban elterjedt a nyilvános profil, mint a 13-16 évesek körében. A 11-12 évesek mindössze 56%-a nyilatkozott úgy, hogy tudja, hogyan kell módosítani profilja adatvédelmi beállításait. A náluk idősebb fiatalok már nagyobb hozzáértéssel rendelkeznek: a 15-16 évesek 78%-a mondja azt, hogy tisztában van az adatvédelmi beállítások módosításának mikéntjével. Tekintettel arra, hogy az internetet és a közösségépítő szolgáltatásokat használó gyermekek egyre fiatalabbak és egyre többen mobileszközökön keresztül férnek hozzá az internethez, az EU megkezdte az ágazat jelenlegi önszabályozási megállapodásainak felülvizsgálatát. A Bizottság a közösségépítő weboldalak működtetőit, a mobiltelefonok és játékkonzolok gyártóit, az internetszolgáltatókat, a mobiltelefonos alkalmazásokat és tartalmakat szolgáltató cégeket, a fogyasztóvédelmi szervezeteket, kutatókat és a gyermekvédelmi szervezeteket arra kéri fel, hogy vegyenek részt az együttműködési platformban.
Jogszabály Hírlevél /2011.05.04. A 25 európai ország 25 000 fiataljának körében végzett, az EUKidsOnline hálózat által közreadott felmérés szerint a 9-12 évesek 38%-a adta azt a választ, hogy van profilja közösségépítő weboldalon, és ez az adat országonkénti bontásban a franciaországi 25%tól a hollandiai 70%-ig terjed. A közösségépítő weboldalak még ennél is népszerűbbek a tinédzserek körében: a 13-16 éves fiatalok 77%-a nyilatkozott úgy, hogy van saját profilja. A felmérés szerint a 9-12 évesek 15%-ának 100-nál több visszaigazolt ismerőse van az
Az EU Hivatalos Lapjának C44/2011-es számában megjelent az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (továbbiakban: EGSZB) véleménye – A fogyasztók tájékoztatása (saját kezdeményezésű vélemény) (2011/C 44/11) tárgyában. A teljes anyag megtekinthető honlapunkon a következő linken keresztül: http://www.nfh.hu/hasznos/jogi_kalauz/jogsz abalyok/jogszabhirlevel/jsz_110504_1.html
Még az idén megszületik az új fogyasztóvédelmi törvény Még az idén megszületik az új fogyasztóvédelmi törvény, és számos jogszabályt is módosítani kíván a kormány az internetes kereskedelemben uralkodó viszonyok jobbítása érdekében derült ki a parlament fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén. A változásokat megelőző első szakmai konzultációs tanácskozáson a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) képviselői mellett civil szervezetek is részt vettek. Horváth Endre, az NGM volt helyettes államtitkára kifejtette: az NFH-val közösen 2004 óta vizsgálják a webáruházak működési gyakorlatát, és volt olyan év, hogy az üzletek 97 százalékánál találtak visszaélést vagy szabálytalanságot, de a "legjobb" időszakban is 86 százalékos volt a problémás vállalkozások aránya. Információk szerint a legtöbb gond az árukkal kapcsolatos előzetes tájékoztatással, a termék és szállítás árának feltüntetésével, valamint a vásárlástól való visszalépéssel kapcsolatban merült fel. - Hiába köteles a kereskedő nyolc napon belül visszavenni a terméket és visszafizetni annak árát és a postázási díjat, ez sokszor nincs így emelte ki a helyettes államtitkár, hozzátéve: komoly gondok vannak a jótállás érvényesítésével is. Mint mondta, a tárca őszre készíti el törvénytervezetét, amelynek célja az ekereskedelem szabályozása. Dr. Kriesch Attila, az Európai Fogyasztói Központ igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendkívül dinamikusan fejlődő ekereskedelem uniós szinten is megkülönböztetett figyelmet érdemel; tavaly a közösségben összesen 18 ezer fogyasztói panaszról tudni. Hazánkban jelenleg egy 1999es, csomagküldést szabályozó előírást alkalmaznak az internetes kereskedelemre, tehát megérett az idő egy új törvényre - fogalmazott Kriesch Attila.
HÍ R LE V É L
A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért felmérése szerint az ágazat 2010-es forgalma százharmincmilliárd forintra tehető, a forgalomnövekedés dinamizmusát pedig jól mutatja, hogy éves szinten ötven százalékkal emelkedik a piacra lépők száma. Érdekes adat, hogy a forgalom közel kétharmadát a webáruházak három százaléka bonyolítja.
Szerző: Bodacz Péter Forrás: Magyar Nemzet
Jogszabály Hírlevél /2011.05.05. Az EU Hivatalos Lapjának C50/E/2011. számában megjelent a Tanács 5/2011/EU álláspontja első olvasatban a textilszálak elnevezéséről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről, valamint a 73/44/EGK tanácsi irányelv, a 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről tárgyában. A TANÁCS INDOKOLÁSA (részlet) I. BEVEZETÉS A Bizottság 2009. február 2-án benyújtotta a textiltermékek elnevezéséről és ehhez kapcsolódó címkézéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatát. A javaslat jogalapja eredetileg a Szerződés 95. cikke volt. A Bizottság a javaslathoz hatásvizsgálatot is csatolt. Az Európai Parlament első olvasatban 2010. május 18-án nyilvánított véleményt. A Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. december 16-án nyilvánított véleményt. A Tanács 2010. szeptember 13-án megerősítette politikai megállapodását abból a célból, hogy az EUMSZ 294. cikkének (5) bekezdésével összhangban egy későbbi szakaszban első olvasatban álláspontot fogadhasson el. A Tanács 2010. december 6-án elfogadta a javaslatról az első olvasatban kialakított álláspontját, amely a 13807/10 dokumentumban szerepel.
II. CÉLKITŰZÉS
A fent említett javaslat azzal a céllal készült, hogy egybeolvassza és egyszerűsítse a textiltermékek elnevezésére és címkézésére vonat-
14
kozó meglévő három irányelvet. Az irányelvek ily módon való egyesítése során javítani kell az új textilszálak fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó meglévő szabályozási keretet, hogy a textil- és ruhaipari ágazatban ezáltal ösztönözzük az innovációt, a textilszálak felhasználói és a fogyasztók pedig mielőbb részesülhessenek az innovatív termékek nyújtotta előnyökből. A javasolt rendelet célja továbbá növelni annak az eljárásnak az átláthatóságát, amely arra szolgál, hogy a harmonizált textilszálelnevezések jegyzékébe új szálakat vegyenek fel. A javaslat a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén nagyobb rugalmasságot eredményez a jogszabályok kiigazítása terén, és így elősegíti, hogy a jogszabályok lépést tartsanak a textiliparban várható technológiai fejlődéssel. Az eredeti bizottsági javaslatnak nem volt célja, hogy a meglévő uniós jogszabályokat kiterjessze a címkézési követelményekkel kapcsolatos olyan egyéb kérdésekre, amelyek túlmutatnak a már meglévő irányelvekben a szálösszetétel és a textilszál-elnevezések harmonizációja tekintetében rögzített szabályokon.
III. A TANÁCS ELSŐ OLVASATBAN KIALAKÍTOTT ÁLLÁSPONTJÁNAK ELEMZÉSE 1. Általános észrevételek A szöveg, amelyről a Tanácsban politikai megállapodásra jutottak, megőrzi a bizottsági javaslat valamennyi célkitűzését. Az Európai Parlament által első olvasatban elfogadott módosítások közül a Tanács főként azokat vette át, amelyek összeegyeztethetők a javaslat eredeti célkitűzésével. A tanácsi munkacsoportban folytatott megbeszélések során a szövegbe bevitt új elemek az alábbiak: a megengedett eltérés fogalmának meghatározása, néhány technikai kiigazítás, a mellékletek naprakésszé tétele, valamint egy olyan átmeneti rendelkezés, amely a raktáron lévő és a jelenlegi irányelvekben foglalt valamennyi előírásnak megfelelő textiltermékekre vonatkozik. Ezenkívül a Tanács által bevezetett új elemet képeznek azon rendelkezések, amelyek az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást felváltják a Lisszaboni Szerződés (EUMSZ) szerinti, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó új eljárással.
2. Az EP módosításai A
munkacsoportban
folytatott
tárgyalások
során a Tanács több alkalommal megvizsgálta az EP módosításait. A Tanács végül legalább részben elfogadta az EP módosításainak többségét, néhányat közülük tartalmilag, másokat szó szerinti megfogalmazásban is. A Tanács ugyanakkor az EP 23 módosítását elutasította.
2.1. A Tanács által elfogadott, az első olvasatban kialakított álláspont szövegébe beépített EP- módosítások
A Tanács tudomásul vette, hogy az EP érdeklődést mutat olyan új – ám a jelenlegi jogi aktus keretében nem megvalósítható – címkézési követelmények bevezetése iránt, amelyek mind az ipar, mind a fogyasztók érdekeit szolgálnák, és tükröznék a műszaki fejlődést. A Tanács azonban úgy véli, hogy minden jövőbeli szabályozási módot a Bizottságra a 21. cikk (jelenleg 24. cikk) értelmében vonatkozó általános jelentéstételi előírás útján kellene feltárni. Ennek ellenére a Tanácsban nagyobb támogatás övezné egy tömörebben megfogalmazott preambulumbekezdés beillesztését. A Tanács támogatja az EP e módosítása mögött húzódó elvet és a módosítás nagy részét. A Tanács ugyanakkor a rendelet célját illetően megfelelőbbnek találja a „belső piac működése” megszövegezést, mivel az egy közösségi harmonizációs jogszabály összefüggésében a módosításban javasolt „szabad mozgás” megfogalmazáshoz képest átfogóbb és konkrétabb. A Tanács a jelenlegi szakaszban két eltérő meghatározást használ a „címkézés” és a „jelölés” fogalmát illetően, bár a rendeletben foglalt előírások és követelmények rendszerint mindkettőre alkalmazandók. A Tanács az egyértelműség érdekében jár el így. Az EP módosítása arra törekszik, hogy a jelölés fogalmát beleolvassza a címkézés általánosabb koncepciójába, és ezáltal olvashatóbbá tegye a szövegben előforduló további hivatkozásokat. A különbség tulajdonképpen fogalmazási jellegűnek tűnik, hiszen egyedül a „globális címkézés” fogalmára nem vonatkoznak a jelölés leírt módjai, ez azonban jogi értelemben nem okoz semmilyen problémát. A Tanács nem támogatja a származási hely kötelező jelölésére vonatkozó előírást. Először is, ez a tárgykör kívül esik e rendelet hatályán; e rendelet csak a textilszálak elnevezésével foglalkozik, valamint egységes szerkezetbe foglalja a jelenlegi jogszabályokban már előírt követelményeket. Másodsorban, a származási hely jelölése részben befolyásolná a horizontális jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat, ame-
HÍ R LE V É L
lyek révén már keresik az átfogó megoldást a problémára. A Tanács nem támogatta, hogy az egyedi gyártású cikkek teljes mértékben kivételt képezzenek e rendelet követelményei alól. A Tanács ezt a módosítást elutasította. Először is, a Tanácsnak a nyelvekre vonatkozó rendelkezése bizonyos tagállamoknak nagyobb szabadságot ad, és lehetővé teszi, hogy az adott tagállam engedélyezze a hivatalos nyelvtől/nyelvektől eltérő más nyelvek alkalmazását; másodsorban, a Tanácsban komoly ellenállás mutatkozott a nyelvtől független szimbólumok elfogadása tekintetében, mivel a szimbólumok jelenleg nem harmonizáltak és a fogyasztók sem ismerik kellőképpen azokat.
IV. KÖVETKEZTETÉS
A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja a Bizottság javaslatának fő célkitűzését támasztja alá. A tanácsi szöveg révén megvalósíthatóvá válhat a textiltermékek címkézésére vonatkozó követelmények egységes, ugyanakkor rugalmas kerete, és az új textilszálelnevezéseknek a jegyzékbe való felvételére egy gyors eljárást lehet kialakítani, szem előtt tartva azt, hogy a textiltermékek felhasználóinak tájékoztatását szolgáló információkra vonatkozó követelmények fontos szerepet töltenek be. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó rendelkezések alkalmazása révén gyorsan és hatékonyan kiigazíthatóvá válik a textilszál-elnevezésekre és a címkézésre vonatkozó jelenlegi jogszabályozási keret.
Jogszabály Hírlevél / 2011.05.05 Az EU Hivatalos Lapjának L55/2001-es számában megjelent az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete az autóbuszszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról. A rendeletet 2013. március 1-jétől kell alkalmazni. A rendeletet a menetrend szerinti járatokkal utazó, meghatározott utascsoportokba nem sorolt utasokra kell alkalmazni, amennyiben az utas felszállási helye vagy a célállomás valamely tagállam területén található, és amennyiben a járat menetrend szerint legalább 250 km-es távolságot tesz meg. A rendelet 20. cikke szerint menetrend szerinti járat törlése vagy késedelmes indulása esetén
a fuvarozónak – vagy adott esetben az autóbusz-állomást üzemeltető szervnek – a lehető leghamarabb, de legkésőbb az indulás tervezett időpontját követően 30 perccel tájékoztatnia kell az autóbusz-állomásról induló utasokat a helyzetről és – amint ez az információ rendelkezésre áll – a várható indulási időről.
A fuvarozó vagy adott esetben az autóbuszállomást üzemeltető szerv gondoskodik arról, hogy a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű utasokhoz akadálymentes formában eljusson a megkövetelt információ. A 24. cikk értelmében a fuvarozók és az autóbusz-állomást üzemeltető szervek – saját feladatkörükön belül – az utazás alatt megfelelő tájékoztatást nyújtanak az utasok számára. Amennyiben kivitelezhető, a tájékoztatást kérésre akadálymentes formátumokban is rendelkezésre kell bocsátani. A 25. cikk szerint a fuvarozók és autóbuszállomást üzemeltető szervek saját feladatkörükön belül biztosítják, hogy az utasok az e rendelet alapján őket megillető jogokra vonatkozóan legkésőbb az induláskor megfelelő és érthető tájékoztatást kapjanak. Erre a tájékoztatásra az autóbusz-állomásokon és – adott esetben – az interneten kerül sor. Fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személy kérésére – amennyiben kivitelezhető – a tájékoztatást akadálymentes formában kell biztosítani. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tagállamok által a 28. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt végrehajtási szerv vagy szervek kapcsolattartási adatait. Az említett tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelés érdekében a fuvarozók és az autóbuszállomást üzemeltető szervek használhatják e rendelet rendelkezéseinek összefoglalóját, amelyet a Bizottság az Európai Unió intézményeinek összes hivatalos nyelvén elkészít és rendelkezésükre bocsát.
A rendeletet 2013. március 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Jogszabály Hírlevél / 2011.05.05 Az EU Hivatalos Lapjának L57/2011-es számában megjelent a Bizottság 2011/136/EU ajánlása, a fogyasztóvédelmi együttműködési rendszerben az adatvédelmi szabályok végrehajtására vonatkozó iránymutatásokról.
15
Nem szívesen vásárolunk külföldről Az Európai Unió most közzétett "Fogyasztói Piacok Eredménytáblája" jelentése az egységes belső piac működésének 2010. évi tapasztalatait összegezte a fogyasztók szemszögéből. A jelentés a fogyasztói környezet változásával, a fogyasztóknak a fogyasztóvédelmi hatóságokba, a civil szervezetekbe és a vállalkozások panaszkezelési gyakorlatába vetett bizalmi indexével, valamint a határon átnyúló vásárlásokkal kapcsolatos.
A határon átnyúló vásárlások aránya az Európai Unióban 2010-ben alig érzékelhetően növekedett. A megkérdezett uniós fogyasztók 30 százaléka (2009-ben 29 százaléka) vásárolt már egy másik tagállamban letelepedett vállalkozástól. Az arányszám nemcsak az online, hanem a hagyományos, üzletben történő határon átnyúló vásárlásokat is magában foglalja. A kiskereskedelmi vállalkozások határon túlról származó ügyleteiben azonban csökkenés figyelhető meg: a 2009. évi 25 százalék után 2010-ben a megkérdezett vállalkozások 22 százaléka értékesített árut, illetve nyújtott szolgáltatást más tagállamban lakóhellyel rendelkező fogyasztók számára.
A tanulmány kiemelten foglalkozik az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos uniós tapasztalatokkal is. 2010-ben a megkérdezett európai fogyasztók 40 százaléka vásárolt terméket, illetve vett igénybe szolgáltatást elektronikus úton. Az európai fogyasztók 36 százaléka (a megkérdezett magyar fogyasztók 17 százaléka) vásárolt hazai online kereskedőtől, míg mindösszesen 9 százalékuk (a magyar fogyasztók 3 százaléka) vásárolt online egy másik tagállambeli webes vállalkozástól.
A fogyasztóktól kapott válaszok rámutattak arra, hogy a külföldi vállalkozásoktól még soha nem vásárló fogyasztók körében a csalásoktól, a vagyoni megkárosítástól való félelem, a szerződés tényleges teljesítésével kapcsolatos aggodalmak, valamint a fogyasztói jogok érvényesítésének és a panaszkezelési lehetőségek ismeretének hiánya bír visszatartó erővel. A határon túlról vásárló fogyasztók visszajelzései ugyanakkor azt igazolják, hogy nem tapasztalnak több problémát ezen a téren, mint bármely belföldi vásárlás esetén. Forrás: http://www.marketinginfo.hu/
HÍ R LE V É L
Jogszabály Hírlevél /2011.05.17. A Magyar Közlöny 2011/48. számában megjelent a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (továbbiakban: Nvt) módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény. Az Nvt. 7. §-a a következő (9a)–(9c) bekezdéssel egészül ki: „(9a) Az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt jogerős határozattal megállapított és befolyt fogyasztóvédelmi bírság 50%-át havonta át kell utalni az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete számára nyitott számlára. (9b) A (9) bekezdés a) pontja és a (9a) bekezdés alapján befolyt összeg egészségfejlesztési célra, így – tekintettel a népegészségügyi program prioritásaira is – különösen dohányzás megelőzésre, a dohányzás leszokást támogató programokra, egészségmegőrzési célokra, valamint az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő szakmai programok támogatására használható fel. A (9) bekezdés b) pontja alapján befolyt bírság a népegészségügyi hatósági felügyelet fejlesztésére és a népegészségügyi hatósági munka támogatására használható fel. A bírságok kirovásáról, behajtásáról és felhasználásáról az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet, amelynek öszszefoglaló adatairól évente írásban tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert. (9c) A (9) bekezdés a) pontja szerinti központi költségvetési bevételnek a tárgyévet megelőző második költségvetési évben befolyt legfeljebb 10%-át az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatására kell fordítani. A támogatás – a (9b) bekezdésben meghatározott célokra figyelemmel kiírt – pályázatok útján történik a Kormány által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint.” Az Nvt. a következő 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § (1) Az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alkalmazásával – eljár azok megsértése esetén. (2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.” Az Nvt. a következő 7/B. §-sal egészül ki: (4) Az egészségvédelmi érdekek képviseletét
16
ellátó társadalmi szervezetet az ügyfél jogai illetik meg a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a 2–4/A. §-ban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §ban foglalt rendelkezések megsértése miatt, b) a fogyasztóvédelmi hatóságnak az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt indult eljárásában.
netes hozzáférés blokkolásáról és a sávszélesség-szabályozásról egyes olyan szolgáltatások esetében, mint az internetprotokollon keresztül történő hangtovábbítás (VOIP). A szerződéseknek tartalmazniuk kell az esetleges kártérítés vagy visszatérítés módjait is arra az esetre, ha az említett minimális szintek nem teljesülnének.
Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56/A. § (2) bekezdése.
Arról is szólnak a mostantól hatályba léptetendő szabályok, hogy fokozottan kell védeni a személyes adatokat az interneten. Hatékonyabb védelmet kell biztosítani a kéretlen levelek (spam) ellen, kötelező értesítést küldeni a személyes adatokkal való visszaélés esetén. Részletes tájékoztatást kell adni egyes adatoknak - például a használt szolgáltatáshoz nem kapcsolódó "sütiknek" (cookie) - a felhasználói eszközökben történő tárolásáról, és az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó engedélyezési feltételekről.
A törvény 2011.05.09-én lépett hatályba. A törvény 2–11. §, a 13–16. § és a 18. §-ai 2012. január 1-jén lépnek hatályba.
Jogszabály Hírlevél 2011.05.17/2. A Magyar Közlöny 2011/49-es (2011.05.10.) számában megjelent az Ipari Termékosztályozás (ITO) bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 16/2011. (V.10.) KIM rendelet.
Új uniós távközlési szabályok a fogyasztók érdekében Új uniós távközlési szabályoknak kell életbe lépniük legkésőbb szerdától az európai telefon-, mobiltelefon-, illetve internethasználó fogyasztók érdekében - emlékeztetett közleményében az Európai Bizottság. Az új előírásokat eddig az időpontig kell a tagállamoknak nemzeti intézkedésekkel végrehajtaniuk. A szabályozáscsomag értelmében a fogyasztóknak egyebek közt lehetővé kell tenni, hogy telefonszámuk megváltoztatása nélkül, egy nap alatt válthassanak szolgáltatót, legyen szó akár vonalas, akár mobilszolgáltatóról. A hűségszerződéseket a szolgáltatók legfeljebb 24 hónapra köthetik, valamint kötelesek 12 hónapos szerződést is kínálni. Ez megkönnyíti a fogyasztók számára a szolgáltatóváltást, ha egy másik szolgáltató feltételeit vonzóbbnak találnák. A korábbinál egyértelműbb tájékoztatást kell adni az igénybe vehető szolgáltatásokról. Az előfizetői szerződésekben tájékoztatást kell nyújtani a fogyasztóknak a szolgáltatás minimálisan elvárható minőségi szintjeiről. Az internet előfizetőket ezen túlmenően tájékoztatni kell az adatforgalom-irányítási módszerekről és e módszereknek a szolgáltatás minőségére gyakorolt hatásáról. Tájékoztatni kell bármilyen egyéb korlátozásról is, például a legnagyobb elérhető sávszélességről, a kapcsolat aktuális sebességéről, valamint az inter-
A nemzeti szabályozó hatóságok a korábbinál nagyobb fokú szabadságot élveznek és hatáskörrel rendelkeznek majd ahhoz, hogy végső esetben kényszeríthessék a nagyobb piaci súllyal rendelkező hálózatüzemeltetőket: válasszák le szolgáltató üzletágukat a hálózatüzemeltető tevékenységről annak érdekében, hogy megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosítsanak más szolgáltatóknak.
forrás: -MTI-, http://galamus.hu/
17
I I . É V FO LY A M 7 . S Z Á M
HÍ R LE V É L
Visszatekintő
T
ájékoztató a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az öltözéköltözékkiegészítő termékek, apróbb divatcikkek azoszínezék tartalmának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséről
Ellenőrzésünk célja kideríteni, hogy a mintavételezett öltözék-kiegészítők biztonságossága megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a mintavételezés és a RAPEX riasztás alapján kiszűrjük a forgalomból a veszélyes termékeket, továbbá ellenőrizzük a termékcsoportba tartozó textiltermékek címkézését, a jogszabályban előírt tájékoztatók meglétét, tartalmát. Az ellenőrzés áruházláncokra, bevásárlóközpontokra, szaküzletekre, piacokra, indiai eredetű termékeket forgalmazó üzletekre és egyéb kiskereskedelmi egységekre terjedt ki.
Megállapítások, tapasztalatok:
•
A nyugtaadási kötelezettségüknek– egy egység kivételével– valamennyi kereskedelmi egység, ártájékoztatási kötelezettségüknek a kereskedelmi egységek döntő többsége eleget tett.
•
A 148 db - öltözék-kiegészítő terméket forgalmazó- üzlet 76,3%-ánál (113 egység) valamilyen címkézési hiányosság került feltárásra.
•
A témavizsgálat során a 6.873 db (1.734-féle) ellenőrzött öltözékkiegészítő termékek 32,0%-a, 2.197 db (371-féle) termék címkézése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
•
A mintavételezett 16-féle női sálból és kendőből 6-féle terméknél (37,5%) a címkén megadott nyersanyagösszetételre vonatkozó információ nem felelt meg a valóságnak, vagyis megtévesztették a fogyasztókat.
•
A laboratóriumi a vizsgálat alapján 2 terméknél került megállapításra az
•
•
78 esetben feltételhez kötő határozat kiadására került sor- a feltárt hiányosságok pótlására és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében;
•
24 esetben kötelezésre szóló határozat meghozatalára került sor az ellenőrzések során tapasztalt kisebb hiányosságok pótlására;
•
•
•
2 esetben 10 db veszélyes termék 3 esetben összesen 200 000 Ft érték-
A mintaként levett probiotikus étrendkiegészítők 60%-a (9 db termék) a 2010. évben
•
ben fogyasztóvédelmi bírság kiszabására;
•
Árfeltüntetés miatt a vizsgált kereskedelmi egységek mindössze 2%-a esett kifogás alá.
forgalmazásának tiltására;
•
Pozitívumok: a vizsgált probiotikus étrend-kiegészítők nettó tömegével kapcsolatban jogszabálysértés megállapítására nem került sor, és egyetlen terméken,vagy szóróanyagon sem tüntettek fel egészségre vonatkozó tiltott állításokat. Egy terméket, amelynek mikroorganizmus tartalma az előző év vizsgálata során fordítási hiba miatt volt kifogásolható, a forgalmazó az idei évben már a kijavított jelöléssel hozott forgalomba, így az megfelelt a vizsgált követelményeknek.
Intézkedések:
(8-9 hónapja) vizsgált, nem megfelelőnek minősített termékek közül került ki. A vizsgálati eredmények 7 termék esetében ismételten a termékek nem megfelelő számú probiotikus baktérium tartalmát igazolták.
Továbbá 1 forgalmazó elérhetetlensége miatt a Fővárosi Bíróság Cégbíróságánál törvényességi eljárás kezdeményezésére került sor.
A 148 ellenőrzött kereskedelmi egységek 13,5%-a (20 egység) esett kifogásolás alá a forgalmazás feltételei tekintetében. Az általános ellenőrzési szempontok kapcsán a hiányosság minimális volt.
•
egészségre káros mennyiségben (a határértéket jelentősen meghaladó) felhasznált tiltott azoszínezék alkalmazása.
Intézkedések:
T
ájékoztató a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság probiotikus étrendétrend-kiegészítők mintavétellel egybekötött ellenőrzéséről.
Ellenőrzésünk célja a probiotikus étrendk ie gé s zítő t erm ékek e n f elt ü nte tet t (összetételre, hatásra vonatkozó) tájékoztatások, valamint a termékekhez kapcsolódó, egyéb tájékoztató anyagokon elhelyezett információk valóságtartalmának vizsgálata. A kereskedelmi forgalomban kapható, laboratóriumi vizsgálatra alkalmas probiotikus étrendkiegészítő termékek mintavételezése elsősorban gyógynövény szaküzletekben, natúr- és biotermékeket árusító boltokban, drogéria kereskedelmi láncok egységeiben történt.
•
határozat kiadására került sor, amelyből a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján indult eljárások száma 5, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény alapján indított eljárások száma 3 volt.
•
•
A határozatok még nem emelkedtek
•
A minőségük miatt kifogásolt termé-
jogerőre. kek (2 db) az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz kerültek áttételre esetleges intézkedés megtétele céljából.
• A bevizsgált termékek 60 %-a nem érte el a címkén feltüntetett, a gyártó által vállalt értéket.
A felügyelőségek által többnyire kötelezésre szóló határozat került kiadásra az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Megállapítások, tapasztalatok:
•
Közigazgatási hatósági eljárásban 8
A vizsgálat során szabálysértési eljárás nem indult.
18
HÍ R LE V É L
I I . É V FO LY A M 7 . S Z Á M
Legfrissebb közlemények A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes Regionális Felügyelősége az alábbi termékek forgalomból való kivonását rendelte el:
Bejelentő
NFH Nyugat-dunántúli Regionális Felügyelősége
Mintavétel helye
Baranyai Elektro-Top Villamossági Szaküzlet
Mintavétel címe
9600 Sárvár, Batthyány u. 13.
Forgalmazó neve
Baranyai Eletro-Top Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Forgalmazó címe
9600 Sárvár, Batthyány u. 13.
Gyártó neve
Rába-Lux Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.
Gyártó címe
9024 Győr, Monus I. u. 11.
Származási ország
Magyarország
Dátum
2011/05/10
Kategória
lámpa
Termék neve
falikar
Típus/modellszám
Rába-Lux márkajelű, 7002 cikkszámú
Termék leírása
A fém burkolatú, csavaros felerősítésű falikar 1 db E14-es műanyag lámpafoglalatot és 1 db háromtagú sorozatkapcsot tartalmaz. A búra nélkül lámpatesten a II. érintésvédelmi osztály jelét tüntették fel, annak ellenére, hogy a lámpatest megérinthető fém részei földelhetők. A lámpatest eladási ára 3300,-Ft. 250 V, 40W, F-jel.
Veszély jellege
Veszély jellege A termék nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek, mivel a lámpatestben a vezetékek a fém felerősítő lemez éles, sorjás széleihez érnek, az aktív csatlakozókapocshoz kötött vezető szabadon hagyott 8 mm-es elemi szála megérinthető fém résszel érintkezhet, a felerősítő lemez a rögzítő csavarok meghúzását követően az alapszigetelésű belső huzalozást deformálja, rongálja. A lámpatesten a II. érintésvédelmi osztály jelét tüntették fel annak ellenére, hogy a lámpatest megérinthető fém részei földelhetők. Mindezek alapján a termék rendeltetésszerű használata áramütés-veszélyes, mely a veszély szempontjából súlyos kockázatot jelent a felnőttekre nézve.
Hatósági intézkedés
Hatósági intézkedés forgalomból történő kivonás, visszahívás elrendelése, és a fogyasztók széles körű tájékoztatásának elrendelése