No title

Süvöltõ Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület lapja 2011/6. szám

Ára: 300 Ft - mellyel kiadványunk további megjelenését támogatja

A tartalomból:

! A palackba zárt erdõ ! Pangasius - mint hal a szennyvízben ! Gyûrûzés a Szelkó-tónál ! Kozmetikumok és az egészség ! Megyénk kincsei télen is... ! Madárplex a Sóstói-erdõben

Süvöltõ

Szmog

Környezetvédelmi folyóirat Az E-misszió Egyesület lapja 2011/6. szám Szerkesztők: Bárány Brigitta, Karásziné Gulyás Edit, Kolocsán Tünde, Kolos Lívia, Dr. Szigetvári Csaba, Tömöri László, Zalatnay László Kiadja és terjeszti: E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Postacím: 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6. e-mail: [email protected] Telefon: 42/423-818 Adószám: 19214555-2-15 Számlaszám: 68800109-11076302 Megrendelhető: az Egyesület címén, egy szám ára: 300 Ft előfizetési díj egy évre: 1500 Ft Az Egyesület tagjainak ingyenes. Megjelenik 2 havonta, 500 példányban Utánközlés nem tilos, hanem kívánatos! - Kérjük azonban a forrás feltüntetését! A nyomdai munkákat az Energia és Környezet Alapítvány támogatta. Készült a START Nonprofit Kft. Nyírségi Nyomda üzemében, környezetbarát papírra. Nyíregyháza - 2011 Felelős vezető: Balogh Zoltán vezérigazgató

TARTALOM Szmog . . . . . . . . . . . . . . 2 Támogassa, szóljon bele... . . . . 3 A palackba zárt erdõ . . . . . . . 4 Gyûrûzés a Szelkó-tónál . . . . . 5 Megyénk kincsei télen is I. . . . 6 Halászat III. . . . . . . . . . . . 8 Poszter a hazai halakról Pangasius - mint hal a szennyvízben . . 12 A mézrõl I. . . . . . . . . . 13 Biomassza Bemutatóház Buzitán . 14 Útra fel . . . . . . . . . . . 14 Kozmetikumok és az egészség . 15 Madárplex a Sóstói-erdõben . . 16 Vége van a nyárnak... . . . . 16 Zöld szemfüles - felhívás . . . 17 Három fenyõfa - mese . . . . . 18 AdományPláza . . . . . . . . 18 Rejtvény, ajánló . . . . . . . 19

Fotók Fotók:

Bárány Brigitta, Boros Gergő, Cselószki Tamás, Kolocsán Tünde, Kolos Lívia, Kovács Tamás, Lukács Attila, Mádi Péter, Nagy Anna, Révész Márton, Sallai Eszter, Sallai Zoltán, Szigetvári Csaba, Szőke Zsuzsa, Tömöri László, Török Hunor és az “Internet”

A kiadvány a TörökMéz, valamint az Egyesület tagsága és a munkatársak lelkesedése támogatásával jött létre. Örömmel fogadjuk adományaikat! Számlaszámunk: 68800109-11076302 Amennyiben szeretnél Egyesületünk aktuális programjairól, híreirõl és környezetvédelmi érdekességekrõl e-mailt kapni, írj egy levelet Ilyés Tímea számára ([email protected]), hogy felvegyen Téged is az E-misszió Egyesület levelezõ listájára.

Azaz füstköd. Ismerjük. Már az ovisok is ismerik ezt a szót. Igaz, nem tudják mit jelent, csak azt, hogy nem mehetnek ki az udvarra miatta. Az okait ismerjük: sok por és sok különböző égéstermék kerül a levegőbe. Amikor szmog van, azt mindenki érzi. Azt, hogy káros az egészségünkre, sejtjük. Magyarországon a rendszerváltás óta ötszörösére nőtt az asztmás és tüdőrákos emberek száma. Tudjuk azt, hogy a betegségeink kialakulásában nem csak egy-egy környezeti tényező játszik szerepet. Ugyanekkora jelentősége van a lelki tényezőknek is, és az életmódunknak. De ki az, akit felvidít, ha reggel azt hallja a hírekben, hogy szmogriadó van, vagy csak beleszagol a levegőbe? Talán sokszor tehetetlennek érezzük magunkat, mert egy ember nem változtathatja meg a társadalmat, így beszállunk mi is az autónkba és megyünk a dolgunkra. Beszállunk újra a mindennapi verklibe, mert mást nemigen tehetünk. A Süvöltőben folyamatosan azzal igyekszünk foglalkozni, hogy mégis, minden nehézség ellenére mi az, amit tehetünk azért, hogy megváltozzon az életünk, és pl. a szmog kifejezés a történelemkönyvek oldalaira kerülhessen csak fel. Lássuk: vannak olyan dolgok, amit mindenki megtehet, és vannak olyanok, ami nem kimondottan levegőtisztaság védelem, és nem is környezetvédelem, de igen nagy hatással bírnak ezekre a jelenségekre. Előbbire példa, hogy ősszel letesszük az autót, és tömegközlekedésre váltunk, ha megtehetjük. Az utcán védhetjük magunkat pormaszkkal. (Ez társadalmi demonstrációnak sem utolsó. Ha mindenki maszkban megy az utcára, az egy látványos figyelmeztetés önmagunk számára.) A következő lépés az, hogy gondoskodjunk a légszennyező anyagok csökkentéséről. Erről úgy lehet gondoskodni, hogy leszigeteljük a lakásunkat, mert így jóval kevesebb energia kell a melegen tartáshoz. Zalatnay László

Kérjük, támogassa szemléletformáló kiadványunkat, a Süvöltõt! Tisztelt Olvasó! A gazdasági-politikai folyamatok, változások szele Újságunk lapjait is megrebegtette. Az elmúlt évek arról tanúskodnak, hogy pályázatokból nem tudjuk fenntartani folyóiratunkat. A lehetőségek apadnak, a felhasználható összegek csökkennek. Egyre nehezebb anyagi segítséget kapni pályázatok útján, így csapatunk azt a célt tűzte ki maga elé, hogy adományokból, támogatásokból fogjuk eltartani lapunkat. Ehhez nagy szükségünk van az Önök támogatására. Amennyiben Ön is úgy véli, hogy ez a kiadvány megéri a pénzét, kérjük, fizessen elő a 2012-es évre, támogassa munkánkat Tagdíjjal, Előfizetéssel, Adomány felajánlásával! Támogatás, előfizetés A Süvöltő éves előfizetési díja 2012-évben: 1.500.- Ft + (igény szerint) plusz postai költség 500.- Ft/év. Egy példány ára: 300.- Ft Az eddigi évektől eltérően 2012-ben kiadványunkat csak limitált példányban, marketing és szemléletformálási céllal terjesztjük ingyenesen (bizonyos rendezvényeken, könyvtárakban, iskolákban)!

! Sárga csekkes befizetéssel, ami az [email protected] címen, illetve a 42/423-818-as telefonszámon igényelhető. A közleményben kérjük feltüntetni: „Süvöltő támogatás”.

! Személyesen, irodánkban: Nyíregyháza, Malom u. 18/a. alatt. Egy új lehetőség - Reklámok útján Egyesületünk életében eljött az a pont, hogy a többlábon állás érdekében befogadjuk az esetleges támogatók felajánlását, Süvöltőben való hirdetés, embléma (igény szerint) megjelenés fejében. Mindezek mellett szeretnénk megnyugtatni kedves olvasóin-kat, hogy a támogatókat egy „zöld etikai szűrőn” keresztül vizsgáljuk meg. (Céljainkkal, szellemiségünkkel egyetértő, a környezet számára túlterhelést nem jelentő cégek jelentkezését fogadjuk el.) A vállalkozások, intézmények 10-20-50 illetve 100.000 Ft-os felajánlást tehetnek, hirdetési felülettől függően (1/6; 1/3; 1/2 és teljes oldal). A lap maximum 10%-át tehetik ki hirdetések. Minden Süvöltő számnak lesz egy kiemelt magán- és egy vállalkozói támogatója. Legyen benne a TOP 12-ben! Köszönjük, hogy támogatja kiadványunkat, munkánkat, a környezetvédelmet! Üdvözlettel, az Egyesület nevében: Tömöri László Elnök

A következő lehetőségek útján fizethet elő lapunkra, támogathatja munkánkat: Banki átutalással vagy postai rózsaszín ! csekken történő átutalási megbízással a 68800109-11076302 számú bankszámlaszámra. A közleményben kérjük feltüntetni: „Süvöltő támogatás”.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Olvasóink (is) szerkesztik

Szeretnénk bevonni olvasóinkat lapunk szerkesztésébe, ezért útjára indítunk egy új rovatot, melynek célja, hogy az aktuális számban felvetünk egy témát és ezzel kapcsolatban várunk olvasói véleményeket következő számunkba. Kérjük, írja meg és küldje el véleményét, érzéseit, szokásait (max. 1 gépelt oldal) a FARSANGGAL kapcsolatban e-mailben ([email protected]) vagy levélben (E-misszió Egyesület 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6.) 2012. január 31-ig! A szerkesztőségünk által legjobbnak ítélt írásokat következő számunkban megjelentetjük! Az alábbi témák közül bármelyikről írhat! Kíváncsiak vagyunk, hogy: süt-e és ha igen, milyen fánkot? ismer-e farsangi hagyományokat, szokásokat? járt-e már farsangi bálban? saját kézzel készíti-e gyermeke jelmezét? mi volt a kedvenc jelmeze gyermekkorában? van-e élménye a busójárással kapcsolat?

3

Süvöltõ

TERMÉSZET

A palackba töltött erdõ Gondolták volna, hogy a biológiai sokféleség oly elméleti fogalma fizikai valóságában is megjeleníthető? S hogy egy erdő szelleme palackba sűríthető? Eleink nem csak a fát látták az erdőben. 2003 óta folyó természetvédelmi kutatásaTudatában voltak annak, hogy az a vadnak ink keretében folyamatosan dokumentáljuk hajléka, a gombáknak tenyészhelye, gyógy- az erdőben tenyésző ritka vadgyümölcsfajok füveknek kertje, vadvizek és források helyét és állapotát. Közéjük tartozik a vadőrzője, és sok más egyéb mellett vadgyü- körte és a vadalma is. Bár nem sok (néhány mölcsök nevelője. Meg valami megfogha- tucatnyi) idős példányuk él a tölgyesekben, tatlané. Európa ősi vadonjaiból (olykor teremni olykor bőségesen szoktak. keresztezéssel ázsiai rokonokkal) tenyészElhatároztuk tehát, hogy a termésből lepátettük ki az almát, körtét, cseresznyét, roljuk az erdő szellemét. Palackba öntjük, és szőlőt, fekete- és piros ribiszkét, köszodaajándékozzuk mindazoknak, akik munmétét, málnát, szedret, szamócát, somot, kájukkal, önkéntes tevékenységükkel sokat berkenyét, bodzát (utóbbi hét amúgy alig tesznek a Sóstói-erdőért. változott vad alakjához képest). A vadgyümölcsök begyűjtését a Nyírerdő Köszönetképpen a javakért kiirtottuk Zrt. jóváhagyásával szeptemberben, 21 önerdeink nagy részét. Mikor pedig eszünkbe kéntes erdőbarát segítségével végeztük, két jutott, hogy ez azért túlzás, olyan ültetvénapon át bebarangolva az erdő alig ismert nyeket telepítettünk a helyükre, amiben a zugait (a vadgyümölcsök többnyire magukfán kívül jóformán semmi sincs. Az ban, egymástól távol állnak). Kisgyermekek, Alföldön Amerikából szárazó akácból és nyugdíjasok szedegették az apró gyümölklónozott hibrid nyárfákból hoztunk létre csöt (9 zsák vadalma, 2 zsák vadkörte gyűlt lélektelen ültetvényeket. Ezekben a bodzán össze), s emellett 6 zsák szemetet is kihordkívül az égvilágon semmi vadgyümölcs tunk az erdőből. nem terem, gomba alig, a vadvilág is csak pár fajra korlátozódik. Az apró, fanyar termések darálást követően két hónapon át szellemültek át főzésre alkalA hajdani rengetegek utolsó maradványai mas cefrévé. November 16-án aztán elvámint például a nyíregyházi Sóstói-erdő lasztottuk a földi porhüvelytől a nemes ellenben még mindig hordozzák az erdő szellemet. Megszületett a „Vadóka”. A szellemét és a csudálatos gazdagság palackba sűrített Sóstói-erdő, más néven maradványait. Spiritus Silvae Sóstóensis. Hét és fél liternyi Ezt 2011-ben, az Erdők Nemzetközi Évé- nedű. ben be is bizonyítottuk. A különleges ital megkóstolására december 3-án került sor, mikoris felavattuk a Sóstóierdő közös munkával készített óriásmadáretetőjét. Legszorgalmasabb Erdőpásztoraink és önkénteseink kaptak egy-egy palackkal a Sóstói-erdő esszenciájából. Zamata leírhatatlan, utánozhatatlan. Ha szavakkal próbáljuk kifejezni, csak közhelyekig jutunk: az erdő szelleme egyedinek, gazdagnak, erősnek, ütősnek bizonyult. Reméljük idővel még több önkéntes csatlakozik hozzánk, akiknek a polcán ott lehet egy kis üvegcse, amely a Sóstói-erdő erejét sugározza. Legyél Te is Erdőpásztor!

4

Süvöltõ

Dr. Szigetvári Csaba

Madárvárta Gyûrûzés a Szelkó-tónál Hosszabb szünet után november 11-18 között ismét madárgyűrűző- és megfigyelő napokat szerveztünk a Rozsrétszőlő melletti Szelkó tónál.

Ragadós galaj (Galium aparine)

őrgébics is. A fenyőrigók magasan mozogtak, így bennük, s a tavon táplálkozó nagykócsagokban, gémekben, kárókatonákban csak gyönyörködhettünk. Ottlétünk utolsó két napján kezdődött a tó lehalászása, így csodálhattuk és értékelhettük a halászok igen kemény, jeges vízben végzett munkáját és szakértelmét. Sok újat tudtak mondani és mutatni a halakról, mi pedig nekik a madarakról. Egy tiszadadai halász hálójába néhány hete finn gyűrűs kárókatona akadt és pusztult el, ennek adatait is megkaptuk, folyamatban van a lejelentése. A fogási adatok bizonyították, hogy a zajszennyezésen kívül - ami főleg minket zavart - az autópálya nem befolyásolja jelentősen a terület élővilágát. Köszönettel tartozunk a Szabolcs Halászati Kft.-nek, elsősorban Orsó Miklósnak, aki megengedte, hogy használjuk a tóparti faházat, felnyittatta a sorompókat. Terveink szerint ez a kapcsolat nem szakad meg; a gyűrűzést évente szeretnénk megismételni, hisz a városhoz való közelsége miatt bemutató-ismeretterjesztő jelentősége is nagy. Bizonyította ezt a hétvégén ott megfordult érdeklődők nagy száma. Mindvégig „fagyállónak” bizonyult és kitartott, munkámat nagyban segítve Sallai Eszter, köszönet érte, s mindazoknak, akik a kiállásban, háló fel- és leszedésben segítettek, madarakat szedtek, meleg étellel leptek meg minket!

Ezt megelőzően 1999 és 2003 között rendszeresen gyűrűztünk itt, elsősorban az őszi hónapokban, de néhány alkalommal télen és áprilisban is. Ezek 4-6 napos kiállásokat jelentettek, 12-18 hálóval, s az eddig befogott 48 faj több mint 2000 példánya is jelzi, mennyire jó és változatos élőhely ez a nádasokkal, gyékénnyel, ezüstfüzessel és telepített vegyes-nyárassal szegélyezett parti sáv. Elsősorban a cinegéknek, rigóféléknek és magevőknek nyújt bő táplálékot, s a szegély viszonylag keskeny volta miatt (egyik oldalról a tó, másikról szántóföldek határolják) könnyebben befoghatók a madarak, mint mondjuk a barabási Kaszonyi-hegyen. Az elmúlt években a tó Nyíregyházához közelebbi végénél épült meg az M3-as autópálya újabb szakasza, s az idei gyűrűzésen arra voltunk kíváncsiak, befolyásolja-e ez a madármozgást. Láthatóan nem, mert az út csak érinti a tavat, majd éles szögben távolodik tőle, s fakivágásokra sem került sor, de ezt számokkal is szerettük volna bizonyítani. Szinte napra pontosan akkor állítottuk fel a hálókat, mint annak idején, először 8, majd a visszafogások növekedésével 12, az utolsó négy napban pedig 15 hálóval dolgoztunk. Főleg az elején volt jó a madármozgás, később a napi mozgás több mint fele már gyűrűs madár. Az időjárás kedvezett, csak két Jövőre ugyanígy, ugyanitt! nap fújt jelentősebb szél, s a reggeli kemény Petrilláné Bartha Enikő fagyok utáni napsütés 9-10 órára a deres hálókat is felolvasztotta. Így végül 19 faj 296 A madárgyűrűző tábor szervezői: egyedét gyűrűztem meg, de a visszafogá- a Biztos Kezdet Gyermekház és az E-misszió sokkal együtt kb. 550-600 madár került a Természet- és Környezetvédelmi Egyesület kezünkbe. A dobogósok: kékcinege (85 pd.), fekete rigó (74 pd.), széncinege (46 pd.). Tíznél többet fogtunk ökörszemből, vörösbegyből, zöldikéből és fenyőpintyből. A téli vendégeket a süvöltők (6 pd.), szőlőrigók (3 pd.), sárgafejű királykák (3 pd.) és egy zsezse képviselte. Érdekes, hogy még néhány erdei szürkebegy és csilp-csalp füzike is itt felejtette magát. Hálóba került, de szemünk láttára ügyesen meglógott, így a „majdnem gyűrűzött” kategóriába került egy zöldküllő, szarka és nagy

5

Süvöltõ

Megyénk kincsei télen is - avagy vegyük észre a fától az erdõt! I. rész Rendhagyó gasztronómiai és turisztikai utazásra invitálom Önöket. Alma, dió, káposzta, pálinka, sütőtök. Hogy mi a közös bennük amellett, hogy - megfelelő mértékben és jó minőségben - ízletesek, egészségesek? Az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bővelkedik ezekben a javakban, igen előkelő, a világ élvonalába tartozó helyet elfoglalva.

Demecsertől kelet felé haladva látogassunk el Nagydobosra. A település a megye keleti csücskében, a Kraszna folyó bal partján helyezkedik el, Nyíregyházától 60, Mátészalkától 16, Vásárosnaménytól 8 km-re. Itt található a világ egyik legmagasabb tápértékű sütőtök fajtája és 1998 óta augusztus végén/szeptember elején évente rendeznek Nemzetközi Sütőtök Fesztivált is.

Utazásunkat kezdjük Demecserben, mely Nyíregyházától északkeletre, mintegy 25 km távolságra, a Közép-Nyírség és a Rétköz találkozásának vonalán fekszik. Ezen a kis településen 2004 óta évente rendezik meg a káposztás napokat, ahol a káposztás ételeket főző és kóstoltató csapatok mellett színes kulturális program, kirakodóvásár, kézművesek, versenyek, tombola várja a településre látogatókat és a káposzta felhasználásának, elkészítésének számtalan módjával ismerkedhetünk meg.

A káposztához hasonlóan a sütőtök is rendkívül magas tápértékű és igen kedvező árfekvésű növény, ezen tulajdonságai miatt a II. világháborút követő ínséges időkben szinte népeledelnek számított. Napjainkban is érdemes fogyasztani, hiszen a megfázásos betegségek hatékony ellenszere, csökkenti az érelmeszesedést, a legfontosabb vitaminok közül megtalálható benne a karotin, B1-, B2és B6-vitamin, biotin, folsav, C-vitamin, niacin. A karotin nagyon fontos a szem és a nyálkahártyák egészségéhez. Természetes A-vitamin forrás, fényesíti, nyugtatja és hidratálja a bőrt, kedvezően hat az érzékeny, gyulladt, pattanásos bőrre. A tökmagot hashajtóként és béltisztítóként is használják, vértisztító hatása révén hasznos a köszvény ellen, valamint a prosztata bántalmakra. A sütőtök levének fontos szerepe van a különböző meghűléses megbetegedésekkel járó gyulladások gyógyításában. Töklé fogyasztásával az allergikus köhögést, tüsszögést, asztmás rohamokat is csökkenthetjük.

A káposzta olcsó és magas tápértékű, sokféleképpen felhasználható, fogyasztható zöldségféle. Tartalmaz karotint, B1-, B2-, B6-, B12-, C-, K-, U- vitamint, tej- és ecetsavat és számos ásványi anyagot (magnézium, kén, kálium, vas, cink, jód). Olyan (tejsav)baktériumokat tartalmaz, amelyek a húsfogyasztó ember bélrendszerében élő, rosszindulatú baktériumokat elpusztítja.

6

Süvöltõ

Egyes kutatások szerint több tejsavbaktérium található benne, mint a joghurtban. Serkenti az emésztést, béltisztító, méregtelenítő hatású, értékes a rák megelőzésében is. A káposzta nyersen (lereszelve salátának), főzve (pl. levesbe, főzeléknek) és savanyított formában is számtalan módon elkészíthető, ezzel változatossá téve étrendünket. Az egyik legjobb immunerősítő, ha naponta néhány falat savanyú káposztát elfogyasztunk. Ez különösen ajánlott azok számára, akik szervezetében túlságosan elszaporodtak az élesztőgombák. Savanyú káposztát is házilag érdemes készíteni vagy megbízható termelőtől vásárolni, ugyanis a nagyüzemekben sok esetben mesterséges adalékanyagokkal segítik elő az érési folyamatot.

Ha már a káposztás és sütőtökös ételekkel jól laktunk, érdemes egy kis finom szatmári pálinkát is megkóstolnunk. Egyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére, ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minőségű pálinkát készítenek. Ha a feltételeknek megfelelnek, akkor a tájegység megkapja az eredetvédett termék megkülönböztető jelzőt, vagyis feltüntethető a terméken. Jelenleg nyolc ilyen tájegységgel és gyümölcsfajtával rendelkezünk (békési szilva, göcseji körte, gönci barack, kecskeméti barack, pannonhalmi törköly, szabolcsi alma, szatmári szilva, újfehértói meggy), melyekből 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg me-

gyéhez kapcsolható! Különösen a falusi lakosság körében volt régebben szokás, hogy reggel egy pohárka pálinkával kezdték a napot. Egészséges voltát hangsúlyozták, ami abból állt, hogy reggel éhgyomorra megettek egy almát, s ittak rá egy stampedli pálinkát. Elvégezték a munkát az istállóban, s utána jóízűen tudtak reggelizni, mert a hajnali pálinkázás ehhez jó alapot teremtett. A térség két kiemelkedő pálinkakészítő települése Panyola és Tarpa. Panyola 3 folyó (Tisza, Szamos, Túr) ölelésében fekszik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében. 2006 óta minden év augusztusában megrendezésre kerül a 2 napos Határmenti Világzenei Fesztivál. A szatmári szilvapálinka alapja a „nemtudom” szilva, mely dzsungelgyümölcsösökben terem a három folyó áztatta ártérben. Apró, félvad, nem magvaváló szilva - viszont a legzamatosabb és legédesebb az összes szilva közt, ez a titka a szatmári szilvapálinkának - az alapanyag, ami csak itt terem, ezen az agyagos-nedves talajon, ebben a párás környezetben. „Idegenvezető barátom mesélte, hogy a nagyvárosi élettől és a felfokozott tempótól időről időre megcsömörlő emberek előszeretettel látogatják Thaiföld vagy Borneó eldugott törzseit, hogy természetközeli életet élő emberekkel találkozzanak, pihennek a Szahara homokdűnéi közt megbúvó oázisokban vagy a brazil esőerdők drága eco-lodge szállásain, vagy sokan járnak éppen amiatt Erdélybe, hogy őszinte, ízes magyar szót, munkában barázdált arcokat láthassanak, szénaboglyákkal tűzdelt parasztudvarokon pihenhessenek, megkóstolhassák a kemencében sült kenyeret és megtapasztalhassák a helybéliek végtelen vendégszeretetét és bölcs élettapasztalatát. Nos, Panyolán a homokdűnéken és esőerdőn kívül az összes többi fellelhető. (Dűnék hiányában a Tisza kanyarulataiban nyaranta strandolásra, horgászásra alkalmas homokpadok hívogatják a látogatót.) Miért van hát, hogy drága pénzért messzi földön keressük azokat a hangulatokat, a sohasem látott, de elsőre ismerősnek, rokonszenvesnek tűnő arcokat, melyekért alig párszáz kilométert kell csupán megtenni? S ráadásul a miénk?” Muhari Zoltán, polgármester

Tarpa, a híres „kuruc” település Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 72 km távolságra, a Beregi-síkságon található, a Tisza ölelésében, a Kárpátok lábai és az Alföld találkozásánál. Az itt található Nagy-erdő és a Téb-erdő a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik. A "Kuruc napok" minden évben színes programot nyújt a különböző korosztályoknak. Tarpán, a szilvarégió közepén, 1924-ben kezdődött szervezett keretek között a szilvapálinka-főzés. Idén szeptemberben pedig immár 8. alkalommal rendezték meg a Szatmár-Beregi Szilvanapokat a településen. Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend Egyesület néven 11-en alakítottak hagyományőrző céllal társaságot 2005-ben. A Lovagrend Tarpán két nagy ünnep megszervezését tűzte ki célul. Az egyiket tavasszal, a szilvafák virágzásakor, a másikat az új szilvapálinka palackozásával egy időben, szeptember végén rendezik. A Lovagrend tagjai minősítik az új szilvapálinkát, felveszik az új tagokat, illetve pálinkaversenyt hirdetnek és díjazzák a legjobbakat. Hasonlóan a bor lovagrendekhez, a pálinka lovagrend tagjai is díszes ruhát kapnak. A fentiekben csupán néhány példát láthattunk arra, hogy hazánkban is megtalálható minden, amire szervezetünknek szüksége van. Higgyük el, nem csak a csodás és titokzatos keleten vannak csodaszernek tartott tápláló és gyógyító növények, hanem hazánkban és annak keleti, sokszor elmaradottnak bélyegzett részében is. A lényeg, nézzünk körül házunk szűkebb pátriánk táján, mielőtt az agyonreklámozott, csodaszernek minősített külföldi termékeket megvesszük, hátha találunk nekünk szükséges és megfelelő, hasznos és élvezhető terményeket, hazai alapanyagból készült termékeket itthon is és közben felfedezhetjük rejtett természeti és kulturális kincseinket. Az információkat csokorba gyűjtötte, jó étvágyat és kellemes utazást kíván: Karásziné Gulyás Edit Következő számunkban Csenger és Milota felé vesszük utunkat…

7

Süvöltõ

ÕSI MESTERSÉGEK

Halászat III. Ezúton szeretnénk utolsó részét közölni annak a beszélgetésnek, amelyet egy ősi halászcsalád egyik utolsó képviselőjével, Zilahi Béni bácsival készítettünk. A horgok miből készültek? - Arról egyáltalán nem beszéltünk. A horgokat, főleg az apróhorgot - 1 nullástól egészen a hatosig, ezek voltak az úgynevezett harcsahorgok - rendelték a halászok. A norvégok gyártották a Limerick márkájú horgot. Rendkívül jó minőségű horog volt. Namost a nagyobb halakat - azt még kovácsoltvasból is csinálták, acélból, rugóacélnak is nevezik ma ezt az anyagot,és voltak olyan kovácsmesterek, akik ezt le tudták gyártani, olcsón! Az a horog, amit mutattam, olyan 100-120 éves. És nem rozsdás! Mi az, amit a halász mindenképpen vitt magával? Milyen felszerelések voltak? Mibe volt felöltözve? Nyári időszakokba többségébe mezítláb voltak, jobb esetbe egy bakancsot vittek, mert ha füzesbe, erdőbe is be kellett menni, fel kellett húzni. Nem minőségi lábbelik voltak, akiknek egy kicsit jobban ment, azoknak volt gumicsizmájuk is. De március végétől szeptember végéig mezítláb. Ez volt a legideálisabb a ladikba is, könnyen tudtak mozogni. Az öltözet, a nadrág, az alsó, felső, a kabát, Zeignak mondták, még mákos nadrágnak is mondták később ez volt a halász felszerelése, a legolcsóbb, és többségében valamilyen kalap a nap, eső ellen. Akkoriban világítani mivel világítottak? Semmivel. Este, mikor főtt a vacsora - vagy ha nem főtt is ugye - tűzrakás volt. Száraz fa az honnan lett? Mert hogyha esett aznap, akkor mit tetszettek csinálni? Gyújtóst azt… úgy is mondták takaros emberek (azt jelentette, hogy precíz) gyűjtöttek zsákba ilyen kis köteg gyújtósokat. Ez lehetett szőlővenyige, kukoricaszár, szépen összekötve rafiával.

8

Süvöltõ

És azt hová tették? Le a partra? Be a kunyhóba. Mert ugye többségében bevéstük a part oldalába a kunyhót. Könnyű volt tetejét csinálni, áthidalni és nádat, szénát rá, előtte pedig volt egy kis placc, ami kijött a partból, azt eligazítottuk, ledöngöltük, ott volt a főzés. Tehát gyújtós volt. De utána a fa az nedves volt, nem? Az erdőbe gyűjtöttünk. Az ágak külseje vizes volt, baltával ezeket megfaragtuk, elhasítottuk. És a kis száraz gyújtóst ugye, ami ott volt tartaléknak - begyújtották ezt a szárazát, amit lefaragtunk, ráborítottuk ugye és már mehetett rá a vastag, nem számított, hogy vizes volt. Mer megszáradt és már égett is. A jéghalászatot, lékhalászatot mondjuk már el! Ezt hogy vágták, mivel? Fejszével, nagy súlyú, nagyfejű fejszével, és lehetőleg hosszú nyelűvel, merugye ahogy vágtuk, jégszilánkok repültek ugye. Szemüveg az nem volt, elfordítottuk a fejünket, amikor jött a szilánk. És hogy nézték azt meg, hogy elég vastag-e már a jég? Vágtunk egy léket. A több napos, több éjszakás fagyok után (volt -5 -10 egy hétig), akkor már biztos rá lehetett menni annyira, hogy bementünk egy fejszével és megnéztük, hogy milyen vastag. Nahát volt 10 centi, akkor azt mondtuk, hogy még nem, legyen 15, és akkor biztonságos. Merugye voltunk ott egy csomóba sokan, tízen is akár, attól függ, hogy milyen nehéz volt a háló vontatása, meg hal is volt benne, meg ugye a halat is cipelni kellett rajta, szánkóval húztuk. Na szóval ezt úgy vágtuk, ki, hogy egy körülbelül 10 centi széles kis árkot vágtunk először körbe. Mind a 4 oldalát kivágtuk, körülbelül majdnem a jégvastagságig, úgy kellett körbevágni, hogy a víz ne jöjjön át. És amikor ilyen mélyen kivágtuk, akkor leütögettük, és a közepén volt egy luk vágva előre, abba beleakasztottunk ilyen kampókat, félig megemelték, és a nagy táblát így kihúztuk a jég tetejére. A kis lékeket, ahol a köteleket vezettük a kiszedő lékig mer ez a beeresztő lék -, az szintén egy hasonló nagyságú, addig pedig ilyen kis, körülbelül 50 centis átmérőjű lékek kötötték össze, amikbe körülbelül 8 méteres toldott léccel a kötél rajta volt, azon vezettük végig, toltuk ilyen villás szerszámmal, és kiszedtük minden léken, ezt a munkát a fiatalok csinálták, 1516 évesek voltunk. És akkor hol húzták ki, hol vontatták? Ettől a beeresztő léktől körülbelül 150 méterre. Itt beengedtük, itt volt az első kis luk, amott meg a másik kis luk. És ott a

kötelet kihúztuk, mer az rá volt kötve a háló végére. Tehát a hálót úgy kell elképzelni, hogy volt egy háló, meg két hosszú kötél. A kötelet vittük sorba a lékeken, és akkor kiszedtük mindig, és így ment a háló előre, és amikor odaért a másik lékre (a kiszedőlékhez), akkor kijött a kötél, és ott már húzták kifelé. És akkor mibe tették a zsákmányt? Voltak ilyen… halas kosaraknak hívták, körülbelül 80 centi magas, 50 kiló fért bele nagyjából, vesszőkosár két nagy füllel. Volt velünk ilyes kisebb szánkó, azzal húztuk haza az átvevő helyre Fila Lajoshoz. Azért könnyebb volt, mint szaladni. Hát ha ezt még látta volna is! Nem akarom felnagyítani, de rendkívül nehéz volt, nagy hideg, hát ugye gyerekek voltunk, 15-16 éves voltam, amikor először részt vettem ilyenbe, és mikor hazamentem, olyan vörös volt a kezem… Anyám mindig megsiratott szegény... És akkor másnap, következő nap megint menni kellett. Igen, de többnyire ez úgy működött, hogy egy télen legfeljebb egyszer, vagy kétszer csináltunk ilyen jég alatti halászatot. Egyrészt mert kutya kemény munka volt, másrészt meg az időjárás nagyon befolyásolta, mert ha jött egy esőzés, egy enyhülés, a jég úgy mondva megszilánkosodott (az átmérőjébe meredeken ilyen szilánkok, szilánkszerű… mikor a nap megsüti, megrepedezik), akkor a jégnek a teherbírása meggyengül, nem szabad rámenni. Ezt az öregek tudták, és akkor azt mondták, hogy most sehova, és ha csak egyszer tudtunk végighalászni egy Tisza szakaszt, egy holt Tiszát, akkor csak egyszer volt egy télen, de volt úgy, hogy kétszer is. Még a borító halászatról tessék egy kicsit mesélni! Ezt meg tapogató vagy borítónak is mondták. Ez vesszőből készült, szál vesszők be vannak fonva. Ezt ki fonta? - Saját maga az illető. Tehát akkor egy halásznak kellett tudni ilyet is fonni, hálót is, mindent. Igen, mindent. Ezt a halászok maguk csinálták meg. Na volt aztán olyan is, aki vagy rest volt, vagy nem volt érzéke hozzá, mert amint látja, ez egy nagyon munkaigényes dolog, és volt aki megcsináltatta. Dehát ezek nem halászok voltak többségében, hanem kocahalászok (nem hivatásos halászok) voltak, és ezek az emberek ilyen kubikgödrökön a kubikgödör az, ahonnan a töltést megépítették, de hatalmas, mély gödrök vannak, és amikor a Tisza kiönt, visszavonul, ezekbe a gödrök-

ÕSI MESTERSÉGEK be ott maradnak a vizek, vele együtt nagyon sok hal is - namost ezek az egyszerű emberek voltak, akik halászni nem tudtak. És ők mibe szedték ki? Mer' az rendben, hogy felül belenyúlt, de hát mibe? Volt nála valami táska? Egy zsák itt a nyakába, úgy megcsinálva, hogy a szája itt fenn volt, s akkor belenyúlt, kivette, beledugta. Itt hátul a vége zárt volt - a zsák feneke. Beledugta, volt egy madzag rajta, megkötötte egy spárgával. Merugye amikor lehajlik a másikért kiesett volna a hal. Így szedték kézzel, mer ebbe szák, merítőháló nem is férne. És főleg olyan fél méteres, 80 centi mélységű vizen, aszerint, hogy látták, hogy a gaz vagy a sás vagy a nád hogy mozog, és akkor ezt rácsapták. Akkor ezt az év minden szakában, kivéve gondolom, mikor befagyott. Csak a nyári időszakban, mikor nem hideg, tehát tavasz-nyár, amikor a vízhőmérséklet elviselhető. Ez itt mi? - Ez csak haltartó. Miért van éppen olyan alakja, mint egy varsának? Hát ez, azért kedves, mert ha mentek nagy távolságra, például innen a komptól elmentek négy kilométerre halászni, vagy onnan jöttek vissza, akkor rákötöttek egy kötelet a végére, és ez benne volt a vízben, és szépen vontatták és így nem döglött meg a hal. És ennek az alakja alkalmas arra, hogy a víznek nem nagy az ellenállása. Azért kúpos, mert így tudták vontatni. Hát ezért olyan, mint a varsa. Felül pedig ki tudták szedni a halat. Mi az a tükörháló? Azért tűkörháló: két részből áll, kétfajta hálóból. Egy 40 milis, tehát 4 cm szembőségű, és van rajta egy ún. Regina háló. A Regina háló pedig kb. 25x25-ös. És olyan vastag, mint amivel a dohányt kötik, látott már, ugye? És ez azért, mert egymással össze van varrva, és ennek is pala nyissa a tetejét, pala van a tetején az alján meg ólom. Na most a 40 mm-es háló könnyű, bő. Sokkal bővebb, mint a Regina. És nekiugrik a hal ezen a lyukon, ezen a tükrön, és átmegy vele, mert belebonyolódik. És ugye van neki uszonya…Ezt is vontassák, vagy ereszkednek vele, egy ladikkal is lehet csinálni. Mi a báger? Az egy kérész-szedő, de mondják fúrónak is egyszerűen. Ezzel szedik a kérészlárvát, ami ugye még a talajban van, még kirepülés előtt van, és azzal rakják fel a horgokat, ez kb. olyan, mint egy ceglédi kanna. Ismerik a kifejezést? Kanna, kupa, zománcos, kb. ilyen formája van neki, csak nincs füle, hanem van egy döfője, az oldala ki van fúrva, kb. ilyen 10-es lukak vannak rajta, sok, kb. 50 cm hosszú, és kúpos. Ezt beleszúrják a

talajba, ez körkörösen éles, ebből a kúpos edényből nem csúszik ki könnyen a föld. Rendkívül nehéz munka, ennek van egy 68 méteres rúdja, ami egy nagyon nehéz. Nyárfarúdból csinálják általába, és 5-6 m mély víz is van, ahová ezt le kell szúrni. És ki végezte ezt a munkát? Inkább a fiatalok? Hát, a fiatalok, 18-20 évesek inkább, mert azok már erejük teljében voltak, azok már bírták csinálni, de főleg az idősek, akik már meg voltak edződve, kérgesedve. Beleszúrták ebbe az agyagba, de hát volt több változata, pl. sárga és kék agyag. Na hát a kék agyag, ahol több volt a kérész többnyire. Úgyhogy mikor azt felhozták, volt, hogy a partra rázták ki így, látni kellett, vagy be a ladikba, ha nagyon nagy volt a vízállás. Akkor bokrokhoz kötötték magukat, és ott nem volt part, hanem a ladik volt. És hát egy ilyen báger, vagy ilyen edénynek a tartalmába hát volt 200, 300 is. Több volt a kérész, mint a föld. Hát, lehet, hogy kicsit túlzás ez, de így lehet érzékeltetni. Nagyon nehéz munka volt, gyilkos munka! Borzalmas, hát el lehet képzelni, ez a báger a rúddal együtt egy olyan 20-25 kg! És most el lehet képzelni vele egy 4-5-6 méteres vizet, hatalmas ellenállás, és folyik rá a víz, beleszúrja... a földdel együtt az már kb. 50 kg. Ha a víz ellenállását is beleszámítsuk. Azt onnan felhozni, de úgy, hogy ne rázkódjon, mert ha kiesik belőle a föld, az tragédia. Mert akkor egy helyett, vagy 5 szúrás helyett kell csinálni 10-et, vagy 15-öt is. De ma már betiltották a kérész használatát, még a repülő kérészt sem szabad megfogni! Piócával hogy tetszettek halászni? Mondjuk a Tiszahátnál begázoltam a vízbe, és odaragadt a lábamra, és szedtem le, és raktam a zsákba.

Tiszteletben tartotta a falu lakossága a halászokat? Igen, persze! Hát olyannyira, hogy például a csónakokba, ladikokba minden szerszámot ott lehetett hagyni! Evezőt, kisbaltát, kést, kötelet, még bizonyos halász szerszámokat is, szépen be volt rakva, tisztán volt tartva, úgy hagyták ott, mint a szoba, de abba nem mert senki bemenni, főleg nem elvinni valamit! Most ha én följövök ott a házunknál a Tiszáról, mindent fel kell hoznom. Ha otthagyom az evezőt, egy óra múlva már nincs ott, elviszik. És akkor ez miben nyilvánult meg? Hogy a faluban máshogy néztek a halászokra? Nagyon tisztelték őket, azért mindenek előtt, mert ezek nagyon kitartó, állhatatos emberek voltak, merugye nagyon sok minden függött a szerencséjétől, a fantáziájától; a készség, az ami rávezette egy-egy dologra. Rendkívül sokoldalú embernek kellett lennie, azon kívül pedig voltak olyan időszakok is…, például aratás időszak. A Tiszán is - mai nyelven szólva - ha uborkaszezon volt, nem nagyon lehetett halat fogni, és volt az aratás, a halászok összeszedték magukat, vállaltak aratnivalót, fogták a kaszát és kaszáltak szépen. Megvolt a kenyérnek való! És hát ugye épp ezért, mert sokoldalú emberek voltak, hát mindent csináltak! A halászaton kívül arattak, fát vágtak, a ladikot maguk csinálták meg. Megcsinálták a saját szerszámaikat! A cikk és a képek létrejöttében köszönjük a tiszadobi Helytörténeti Gyűjtemény (Andrássy u. 28., [email protected]) és Oláhné Nagy Ágnes segítségét is! Bárány Brigitta és Kolos Lívia

9

Süvöltõ

Egyen halat, egy jó falat! Ponty Cyprinus carpo (pontyfélék családja) Legkisebb kifogható méret: 30 cm, tilalmi idő: május 2 - június 15. A nagyobbak hossza 40-50 cm, de 1 m fölött is lehet. Folyókban, tavakban, horgásztavakban, víztározókban, holtágakban, nagyobb csatornákban található meg. Őshonos halunk, főleg iszaplakó gerinctelen állatokkal, kisebb részt növényi hajtásokkal és magvakkal táplálkozik, alkalmanként halivadékot is fogyaszt. Legnagyobb mennyiségben tenyésztett halunk. Manapság többnyire a gyors növekedésű nemespontyokat részesítik előnyben, de kívánatos lenne néhány természetes vizünkben az eredeti vadpontyállomány fenntartása, melyet Európában veszélyeztetett halként tartanak számon. Húsa jóízű, kevéssé szálkás.

Kecsege Acipenser ruthenus (tokfélék családja) Legkisebb kifogható méret: 45 cm, tilalmi idő: március 1 - május 31. Állandóan édesvízben élő tokféle, őshonos halunk. Közepes, de inkább nagyobb folyókban él, táplálékát férgek, csigák, rovarlárvák alkotják, egyik kedvence a kérészlárva. 70-80 cm fölötti példányok is horgászbotra akadnak, a hazai horgászrekord 7, 85 kg. Íze kitűnő, húsa szálkamentes. Angolna Anguilla anguilla (angolnafélék családja) A nagyobbak mérete 50-80 cm, ritkábban 1 m fölötti. Tengerben jön a világra, lárváit az áramlatok sodorják Európa partjaihoz, majd a tengeri életmódot elhagyva megindulnak fölfelé a folyókon. Őshonos faj, a telepítések következtében megszaporodtak hazai lelőhelyei. Jól alkalmazkodnak, megélnek folyókban, tavakban, holtágakban, nagyobb csatornákban. Tápláléka: nagyrészt fenéklakó gerinctelenek, főleg árvaszúnyoglárvák, kagylók, csigák, kisebb részt apróbb halak. Kitűnő ízű, szálkamentes húsú hal.

Harcsa (folyami vagy leso) Silurus glanis (harcsafélék családja) Legkisebb kifogható méret: 50 cm, tilalmi idő (10 kg alatti példányokra): május 2 - június 15. A viza után legnagyobbra növő hala vizeinknek, hossza 2,5 m is lehet. A hazai horgászrekord 112 kg. Falánk ragadozó, elsősorban halakat fogyaszt (saját fajtársait is), de méretének megfelelő gerinctelen állatokat is. Őshonos fajunk folyókban, tavakban, tározókban, holtágakban, csatornákban él. Tógazdaságban is nevelik, de a halzsákmány zöme természetes vizeinkből kerül ki. Ígéretes fogás halászoknak, horgászoknak. Húsa szálkamentes, nagy zsírtartalmú, de rendkívül ízletes.

Dévérkeszeg Abramis brama (pontyfélék családja) Őshonos, a legnagyobb keszegfajunk fél m-nél nagyobb testhosszt is elérhet. A nagyobb vizeket kedveli, folyókban, tavakban, tározókban, holtágakban, nagyobb csatornákban él. Főleg fenéklakó gerinctelen állatokat fogyaszt, kismértékben planktonszervezeteket, növényi anyagokat. Az egyik legjelentősebb mennyiségű halász- és horgászzsákmány, húsa szálkás, de sütve és főzve is jóízű. Vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophthalmus (pontyfélék családja) Őshonos, jól fejlett példányai 20-25, kivételesen 30 cm hosszúak. Elsősorban állóvízi hal, kisebb számban folyók nyugodtabb vízrészein is megtalálhatóak. Planktonszervezetek és egyéb vízi gerinctelenek mellett jelentős mértékben fogyaszt fonalas algákat, növényi hajtásokat, rügyeket és magvakat. Húsa szálkás, de irdalva, átsütve jóízű.

Csuka Esox lucius (csukafélék családja) Legkisebb kifogható méret: 40 cm, tilalmi idő: február 15 - március 31. Hosszú életű, nagyra növő őshonos halunk, kivételesen 1 m-nél nagyobb is lehet. Hazai horgászrekord 20,47 kg. A csukafélék családjának egyetlen képviselője Európában. Nagyon jól alkalmazkodik, környezetével szemben meglehetősen igénytelen, a hegyvidéki patakok kivételével szinte minden víztípusban megél. Lesből támadó, falánk ragadozó, tápláléka zömmel hal. Télen, a jég alól is fogható, száraz, kissé szálkás húsú.

Balin Aspius aspius (Pontyfélék családja) Legkisebb kifogható méret: 40 cm, tilalmi idő: március 1 - április április30. 30. Jól fejlett példányai 50-60 cm-esek, de kivételesen 1 m is lehet. Őshonos halunk, folyókban, tavakban, nagyobb csatornákban, holtágakban, halastavakban, horgásztavakban, víztározókban megtalálható. Az első időkben planktonszervezeteket és apró gerinctelen állatokat fogyaszt, majd áttér a halfogyasztásra. Nyíltvízi ragadozó, legfontosabb zsákmánya a küsz. Húsa szálkás, de nagyon ízletes.

Menyhal Lota lota (tőkehalfélék családja) A nagyobb példányok hossza 40-50 cm, ritkán 60 cm körüli. Őshonos, folyóvizeink többségéből ismert. Fiatalabb korban elsősorban fenéklakó gerinctelen állatokat fogyaszt, a 20 cm fölöttiek ragadozó életmódra térnek és halakkal táplálkoznak. Hidegkedvelő faj, aktivitásának maximuma a téli hónapokra esik, amikor nem folyik intenzív halászat és horgászat vizeinkben. Szálkamentes húsa kitűnő ízű, nagyméretű mája az ínyencek csemegéje.

Márna Barbus barbus (pontyfélék családja) Legkisebb kifogható méret: 40 cm, tilalmi idő: május 2 - június 15. Fejlett példányaik 40-50 cm hosszúak, de 70 cm-nél hosszabbra is nőhet. Folyóvízi őshonos hal, táplálékát a mederfenéken keresi: férgek, rovarlárvák, csigák és egyéb gerinctelen állatok, növényi anyagok, szerves törmelékek, alkalmanként halivadékot is elkap. Halászati és horgászati módszerekkel is jól fogható, húsa szálkás, de nagyon ízletes. Ikrája fogyasztásra nem ajánlott, mert megárthat. Közeli rokona a Petényi-márna, mely veszélyeztetett értéke faunánknak, a magyar Vörös könyvbe is bekerült!

ő Süll Süllo Süllő Sander luvioperca (sügérfélék családja) Legkisebb kifogható méret: 30 cm, tilalmi idő: március 1 - április 30. A nagyobb példányok 50-60 cm hosszúak, de 1 m-nél nagyobb is lehet. Őshonos fajunk, a nem túlságosan gyors folyószakaszokon és a jó oxigénellátottságú állóvizekben egyaránt jól érzi magát. Az adott vízterületen gyakori halak közül válogatja táplálékát, főleg a kisebb méretűeket. Legértékesebb és legkeresettebb halaink egyike, nagyobb példányait fogasnak is nevezik.

Forrás: Harka Ákos - Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája Köszönjük a szakmai anyagot és a képeket!

TERÍTÉKEN

Pangasius - mint hal a szennyvízben Karácsony közeledtével egyre többen kezdünk bele a nagy bevásárlásokba. Legyünk azonban továbbra is környezet- és pénztárcatudatosak vásárlásainknál! És még egy dolgot érdemes szem előtt tartanunk: az egészségünket! Ezzel együtt az élelmiszereknek a minőségét és előállítási körülményeit is, amelyeket a boltok polcain találunk, többnyire akciósan! Nézzük meg az apróbetűs részeket is… Az ördög a részletekben rejlik, mondják…

12

Süvöltõ

módszerekkel tenyésztett Pangasius húsa toxikus anyagokat tartalmazhat. A tenyésztett halban magas a mérgek és baktériumok szintje. Mi ömlik a Mekong folyóba? Arzén, nehézfém, a poliklórozott bifenilek (PCB-k), DDT és metabolitjai, fémszennyeződések, klórvegyületek, hexaklór-ciklohexán izomerek, és hexaklórbenzol. A Mekong folyó az egyik legszennyezettebb folyó a bolygón, és ezért az itt tenyésztett pangasius szennyezettsége nem kérdés. Francia források szerint a laboratóriumi mérések eredményeit nem veszik figyelembe a piaci szereplők, a szupermarketek ugyanúgy eladják, pedig már a lakosság is tud a Pangasius szennyezettségéről. - A Pangasius tenyésztése környezetvédelmi szempontból nem nevezhető fenntarthatónak még annak ellenére sem, hogy olcsón, hulladékhasznosítással tenyésztik. A Pangasiust import perui táppal etetik, valamint Kínából származó női hormonokkal kezelik. Döglött halak maradványaival, délamerikai szárított csontliszt, manióka és szójahulladékkal etetik. Ez a Pangasius hal természetes táplálékától teljességgel eltérő. A takarmányozáson túl természetellenes a halak hormonkezelése is. A Pangasius a Mekong folyó tenyésztelepein 4-szer gyorsabban növekszik, mint a természetben. Lényegében kínai gyógyszeripari vállalatoktól vásárolt hormonokkal kezelik őket. Figyelem! A Pangasius más élelmiszerek adalékanyagaként is hódító útra indult! Halpaszták, préselt halrudacskák rák ízesítéssel, és valószínűleg néhány állateledelben szintén felhasználják már... Kedves karácsonyra készülődők, halászléra vágyakozók, legyenek tehát résen! Fogyaszszák továbbra is a hazait! Ehhez segítségül vehetik magazinunk posztermellékletét, amelyben a hazai halfajokról olvashatnak, tájékozódhatnak.

Pangasius, olcsón? Nagy mennyiségben kerül hazánkba is a vietnámi halgazdaságokban termelt, és fagyasztott állapotban szállított Pangasius. Közkedvelt, fogyasztásra való hal lett belőle, a balatoni halsütők új sztárhala. Ma már nem a hekk a Balaton "magyar" sztár-hala, hanem a "Panga". A harcsafélék családjába tartozó hal Délkelet-Ázsiából származik. Erőteljes teste sötét szürkéskék, hasa ezüstös. Színárnyalatok különbözhetnek egymástól az életkoruk szerint. Kifejletten a szabadban elérheti a 130 cm-t és a 44 kg-ot. Nappal aktív, mozgékony hal, amit nagy mennyiségben tenyésztenek halgazdaságokban, és jó sporthalnak is tartják Thaiföldön. Az egyre ismertebb Pangasius (cápaharcsa) kissé gyakrabban szerepel a mérgező élelmiszerekről érkező hírekben, mint azt gondolnánk. Most is az ember és a túlhajszolt gazdasági érdekek állnak a háttérben. Néhány kereskedelmi adat a pangasiuról: 2003-ban az amerikai haltenyésztők tiltakozása miatt tiltólistára került, így más nevekkel kezdték importálni az USA-ba (swai, stripe catfish). 2007-ben a WWF bojkott listájára is felkerült, mert a tenyésztési módszerek környezetkárosodást idéztek elő. 2009 első tíz hónapjában az USA Vietnámból származó pangasius importja összesen 111 millió USD-t (73.5 millió EUR) tett ki. Ez több mint 71%-os növekedést jelent a 2008as év hasonló időszakához képest, jelentette be a VASEP, a Vietnámi Tengeri Termékek Exportőreinek és Termelőinek Szövetsége. Mindez Vietnám teljes pangasius export Kellemes karácsonyt kívánunk, az bevételének 10 százalékát jelenti. Az Európai Unión belülre, Németországba, ünnepi menühöz pedig jó étvágyat! Hollandiába és Lengyelországba importált Bárány Brigitta és Kolos Lívia vietnámi pangasius mennyisége felülmúlja az eddigieket. Megállapítható, hogy a pangasius agresszív kereskedelmi térhódítása jelentős nemzetközi ellenérdekeltséggel találkozik a Forrás: globális élelmiszerpiacon. Bizonyos, hogy a www.ketesaruk.hu/hogyan lett gyanus a pangasius szennyezett környezetben élő, intenzív

TERÍTÉKEN

A mézrõl - I. rész Jelen cikkemben a mézfogyasztás rövid történetéről, a mézek típusairól írok. A következő cikkben a különböző mézfajtákat és azok jótékony hatásait elemzem ki. Az emberiség 16.000 éve ismeri és használja a mézet. Kezdetben csak finom csemegeként, később magas energiatartalmú élelemforrásként fogyasztotta. Az idők során megismerte az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait is, és széleskörűen alkalmazta illetve alkalmazza az ókortól napjainkig. A leggyakrabban a méz roboráló, élénkítő, hegképző, tartósító, csíraölő, vérzéscsillapító, az egészségeses sejtműködést helyreállító hatását használták ki. Az ókorban életelixírnek tartották. A középkorban már nem csak a mézet, hanem egyéb méhészeti termékeket is felhasználtak. A viasz az egyik legfontosabb világítóeszköz, a gyerta alapanyaga lett. A mézet nem csak önmagában fogyasztották, hanem mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítettek vele. A mézet - mint szinte egyetlen édesítőszert - széleskörűen és nagy mennyiségben használták. Érdekesség, hogy hazánkban Mátyás király korában nagyobb mennyiségben fogyasztották a mézet, mint napjainkban. Az ipari cukorgyártás térhódítását követően, a mézfogyasztás egyre inkább háttérbe szorult. A méz napjainkban kezdi visszahódítani méltó helyét a mindennapi táplálkozásban és az egészséges életmód egyik elengedhetetlen elemévé vált. A modern világunkban az egyik legjelentősebb táplálék, mivel alig van már olyan természetes étel, amiből az emberi szervezet pótolhatná a létfontosságú anyagokat a szervezet és a sejtek működéséhez. Fogyasszuk tehát a mézet! De milyen mézet? A méz szó hallatán a legtöbb embernek egy világos aranysárga színű, folyékony, édes termék jut eszébe. A méz ennél jóval változatosabb tulajdonságokkal és jóval több, nem látható és érzékelhető beltartalommal rendelkezik. A méz fő alkotóelemei a cukrok, 81%-ban főleg monoszacharidokat tartalmaz. Kiváló szénhidrátforrás, mely gazdag ásványi anyagokban, tartalmaz vitaminokat, szerves savakat, illóolajokat és fontos enzimeket. Találhatók még benne aminosavak, fehérjék és egyéb bioaktív anyagok. 22 féle makro- és mikroelem található benne. Sok C- és B-vitamint, folsavat és nikotinsavat tartalmaz. Rendkívül magas az enzimtartalma is, és ez okozza a jelentős antibiotikus sajátosságát. Az enzim tartalma adja a legértékesebb részét a méznek!

A méz annyi féle lehet, ahány mézelő növény van. Hazánkban közel 700 fajról hordanak nektárt méheink. Itthon a legtöbben a folyékony akácmézet és a vegyes virágmézet ismerik. A fejlettebb és kifinomultabb mézfogyasztási szokásokkal rendelkező országokban sokkal fontosabb, hogy milyen a méznek a fajtája, jellegzetessége, hatása. Fajtaméznek nevezzük azt a mézet, amiben szinte teljes egészében egy adott növényfajról gyűjtött nektárt tartalmaz. Hazánkban ismertebb fajtamézek az akác-, napraforgó-, repce-, hárs-, selyemkóró-, gesztenyeméz. Kevésbé ismertek a medvehagyma-, a kakukkfű-, a menta-, a mezei aszat-, a levendulaméz, de hosszan sorolhatnám a ritkább fajtamézeket, melyek unikálisak és kis mennyiségben állítják elő a méhészek, mert nagy odafigyelést, jelentősebb többletmunkát igényelnek. A hazai fogyasztók ezt nem értékelik megfelelően, ezért nem is igazán tudnak elterjedni. A fogyasztói szokások méz tekintetében nálunk sajnos elkeserítőek. Bízom benne, ahogy az igényes bor- és sajtfogyasztók tábora egyre növekszik, a mézfogyasztók között is kialakul az a réteg, aki ad arra, hogy megismerjék a különböző termőhelyekről származó fajtamézeket és ki tudja választani, hogy milyen ételbe, süteménybe milyen méz illik, milyen panaszra illetve betegségek megelőzésére milyen mézet érdemes fogyasztani. A vegyes virágmézekről és az egyéb mézekről, mint pl. a mézharmatméz, eddig még nem szóltam. Az előbbinek néha csak virágméz szerepel a címkéjén. Fő ismérve, hogy sok különböző növényfaj nektárjából készül, beltartalmilag talán a legjobb mézek egyike, mivel az egyes virágokra jellemző egyedi anyagok koncentrálódnak benne. Különböző élőhelyeken különböző növényfajok dominálnak, így érthető, hogy teljesen más jellegű és tulajdonságú egy folyó menti ártéri rétről származó, mint egy hegyvidéki kaszálóréten gyűjtött méz. Az igényesebb méhészek már feltüntetik, hogy milyen jellegű élőhelyen lett gyűjtve a méz, így találkozhatunk erdei virágméz, réti virágméz feliratokkal is. De már előfordul olyan címke is, amin az adott térség, vagy település is meg van jelölve. Többen kérdezhetnék, hogy erre miért van szükség, hiszen a méhész a lakhelye alapján beazonosítható. A méhészek többsége vándorol, ezért előfordulhat, hogy egy délalföldi méhésznek észak-magyarországi akác, zalai hárs és kiskunsági selyemkóró méze is van. A jövő talán az, hogy a borokhoz hasonlóan dűlőszelektált mézek lesznek, és nem csak az adott település, de a gyűjtés pontos helye is fel lesz tüntetve

(persze a lehetőségekhez képest, mert a méhek nagy területet bejárnak nektár után kutatva). Az egyéb mézek közül a legismertebb az édesharmatmézként is emlegetett mézharmatméz. Azt kevesen tudják, hogy ez klasszikus értelemben nem is méz, hiszen nem a növények nektárjából készítik a méhek, hanem főképpen az élő növényi anyagokat szívogató rovarok által kiválasztott édes nedvből. A legismertebb édesharmatméz a fenyőméz, melyet a fenyőn élősködő levéltetvekről gyűjtenek be a méhek. Akkor milyen mézet fogyasszunk? Amikor tőlem kérdezi valaki, hogy milyen mézet ajánlok, mindig megkérdezem, hogy milyen célra szeretné használni. A méznek annyiféle fizikai és biológiai tulajdonsága van, hogy nem biztos, ugyanazt a mézet érdemes a süteménybe tenni, a vajas kenyérre kenni, a teát édesíteni. Ezért azt ajánlom, hogy a különböző mézeket felváltva fogyasszák, így nemcsak változatos kulináris élményekhez juttatják magukat és családjukat, hanem teljes körű támogatást nyújtanak a szervezetüknek is. Általánosságban elmondható, hogy közvetlen fogyasztásra a zamatos, magas beltartalmi értékekkel rendelkező mézeket javasoljuk pl. a vegyes virágmézek széles skáláját vagy a különleges fajta-mézeket. A süteményekbe, teákba a jó hőálló tulajdonságú, magas édesítőértékkel rendelkezőket pl. a napraforgóméz. Sportolóknak, energia utánpótlás céljára a magas szőlőcukor tartalmúakat pl. a repceméz. A különböző betegségekben szenvedőknek, illetve megelőzésre megannyi fajtaméz áll rendelkezésre. Még felsorolni is hosszú lenne, de a következő cikkben részletesebben írok róluk. Török Hunor Attila

13

Süvöltõ

A nagyvilágból Biomassza Bemutatóház Buzitán Másfél éves projekt keretében Bemutatóház épült a szlovákiai Buzitán. A Bemutatóház a megújuló energiák népszerűsítésén túl egyben növényi eredetű, leginkább faipari másodnyersanyagok felhasználásából származó környezetbarát fűtőanyagok előállítását prezentáló bemutatóüzem. Az együttműködés a szlovák Občianske Združenie Separe és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület között jött létre.

SK HU

A projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósult meg. A Kassától néhány kilométerre fekvő 3 szintes Bemutatóközpontnak Buzita külterülete, egy patinás majorsági épület ad otthont. A központban megtekinthetőek a mezőgazdasági és faipari termelési technológiák eddig nem hasznosított hulladékanyagainak másodnyersanyagként történő felhasználási módjai, annak lehetséges folyamatai, valamint üzemszerű működés közben lesz látható egy-egy faaprító és szalmazúzó

berendezés. Az előkészítő berendezések a brikettáló gép számára készítik elő az alapanyagot, melyből fabrikett készül a térségben felhasználható végtermékként. A központ a biomassza, mint megújuló energiaforrás bemutatása mellett oktatási funkciókat is betölt a jövőben. Széleskörű szemléletformálási tevékenység keretében Esztergom és Buzita térségében sok száz diák kapott információt az energiahatékonyságról és a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségekről, az esztergomi Ökoház pedig információs tablókkal és bemutató eszközökkel bővült. Az elkövetkező tanévek alkalmával a buzitai központban várhatóan számos iskoláscsoportnak nyílik lehetősége környezetvédelmi szemléletformáló foglalkozáson részt venni. Keressék fel bemutató létesítményeinket! Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Irodacím: 2500 Esztergom, Rákóczi tér 2-4. Tel: 06-33/400-1500 Email cím: [email protected] Weblap: www.ekoku.hu

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Útra fel!

Napjainkban reneszánszát éli a kerékpározás, köszönhetően kiváló rekreációs hatásának. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata is hozzá kívánt járulni ezen egészséges életmód népszerűsítéséhez, valamint a kerékpározás használatának társadalmi elfogadottságához, ezért pályázatot nyújtott be az Észak-Alföldi Regionális Ügynökséghez a Nyíregyházát és Nyírszőlőst összekötő út mentén kerékpárút építésére. A projekt megvalósítását az Európai Unió (ERFA) támogatásával 2010-ben kezdte el az Önkormányzat, mintegy 198.900.000 - Ft összköltséggel. A fejlesztés keretén belül 5708 m új kerékpárút épült, az Északi körút és a Kótaji úti vasúti átjáró között 3,3 m szélességgel, a Szegély utcáig 2,6 m szélességgel. A vasúti átjáró kiszélesítésével végre elkészült egy új, sorompóval biztosított kerékpáros vasúti átjáró is. A projekt keretében megépült új kerékpárutat, az év végére vehetik birtokba a kerekezők. 2011. novemberében a szintén Európai Uniós (ERFA) forrásból megépült Keleti-körutat is „megszállhatták” az autósok. A mintegy 399.777.516 - Ft összegű, vissza nem térítendő támogatásból épült út forgalomba helyezésével, közvetlen összeköttetésbe került a 4.sz., a 41. sz. főút, illetve a 4911. sz. (Kállói út) út, jelentősen tehermentesítve ezzel a belváros, valamint a Jósa András Oktató Kórház környékének forgalmát. Az Önkormányzat - eleget téve a pályázat előírásainak - 2011. december 12-én ünnepélyes keretek között zárórendezvény megtartását tervezi, mellyel a projekt hivatalosan is lezárul.

14

Süvöltõ

Kozmetikumok és az egészség - avagy „vegykoktélok” az emberi szervezetben Minden élő szervezet, így az ember is számos kémiai elemből és ezek vegyületeiből épül fel. Ezeknek az anyagoknak az „építőegységeken” túl a szabályzásban, az élő szervezetek működtetésében is nagy szerepük van. Azonban a mesterségesen előállított kemikáliák a szervezetbe bejutva zavart kelthetnek a cizellált működésben. Az idegen anyag természetétől, koncentrációjától, az egyéni érzékenységtől és még jó néhány tényezőtől függően különböző betegségeket indukálhatnak bennünk. Az utóbbi évtizedekben rohamosan megnőtt a környezetünkben előforduló vegyszerek száma. Az Egyesült Államokban 2004-2005-ben végzett vizsgálatok során 10 újszülött köldökzsinór vérét elemezve összesen 287 különböző mesterségesen előállított vegyi anyagot találtak. Ezek közül 180 anyag rákot, 217 idegrendszeri problémákat, 208 pedig születési vagy fejlődési rendellenességeket eredményez. A szervezetünkbe bekerülő és felhalmozódó vegyszerek egy része tudatos fogyasztással elkerülhető. Cikksorozatunkban a kozmetikumok hatására szeretnénk rávilágítani. Naponta átlagosan kilencféle kozmetikumot használunk, és alig foglalkozunk azzal, hogy ezeket milyen összetevők alkotják. Abban bízunk, hogy a gyártók felelősségteljesek, a jogszabályok és ellenőrző hatóságok pedig megvédenek. A valóság azonban kiábrándító: a szabályozás gyenge és kijátszható, így a termékekben ártalmas anyagok lehetnek. Az egészségkárosító mellékhatásokat a hatóságok gyakran csak évekkel a forgalomba kerülést követően vizsgálják meg alaposan. Mit keressünk, mire figyeljünk? Tartósítószerek: A gyártók és a forgalmazók elvárják, hogy egy kozmetikum legalább három évig eltartható legyen: kibírja a szállítást és a hosszú várakozást a polcokon. A triklozánt peszticidként 1969-ben vették nyilvántartásba, azóta a növényvédőszerekben való alkalmazása csak egy kis részét képzi a teljes felhasználásnak. Ezidáig tartósítószerként számos kozmetikumban fellelhető volt, azonban a közelmúltban a nem kívánt „mellékhatásai” miatt korlátozták alkalmazását. Kiderült, hogy nemcsak a káros, hanem a hasznos baktériumokat is elpusztítja, továbbá egy Európai Uniós vizsgálat szerint a vegyület a baktériumok genetikai állományába beavatkozva, szuperrezisztens kórokozók kialakulását eredményezi. Ezen túl számos tanulmány igazolta hormonháztartást zavaró hatását, melyek szerint gyengén gátolja a férfi és a női nemi hormonokat. Kísérletek szerint megzavarja a pajzsmirigy működését. Bár a triklozán 21 óra alatt kiürül a szervezetből, bizonyos fogkrémek napi kétszeri használatával folyamatosan ki vagyunk téve a vegyület káros hatásainak. Nem beszélve arról, hogy a fogmosás során a szájüreg

EGÉSZSÉGÜNK

nyálkahártyáján - vagy esetlegesen a tápcsatornába kerülve - könnyebben felszívódhat. A mai napig a szépségipar legnépszerűbb tartósítószere a parabének, amelyek a kozmetikumok 90%-ában megtalálható. A vegyületet az 1920-as évektől kezdve széles körben alkalmazzák, így a kozmetikumokon túl találkozhatunk velük a gyógyszerek, élelmiszerek, zsírok, olajok, cipőápoló krémek, textilek, ragasztók tartósítószereként. A „népszerű” vegyületcsoport bő tíz éve borzolja a kedélyeket. Egy kutató mellrákos szövetekben felhalmozódva találta meg ezt a tartósítószert. Azóta különböző vizsgálatok erősítették, illetve cáfolták meg e hatást, jelezve, hogy távol van még az az idő, amikor kétséget kizárólag biztonságosan használhatjuk a szert. A (metil-, etil-, butil-, stb.) parabén azért lehet veszélyes, mert hormonhatású vegyület, és a szervezet saját ösztrogénreceptoraihoz kapcsolódva károsíthatja a nemi működést, a termékenységet és az ivarsejteket, továbbá növelhetik az UVB okozta DNS sérüléseket a sejtekben. Bár egy-egy termék parabéntartalma alacsony (legfeljebb 0.4% lehet), a naponta használt tusfürdő, fogkrém, testápoló, arcápoló, alapozó, arcszesz, dezodor, … apró adagjaival éveken, évtizedeken keresztül rengeteget veszünk magunkhoz. Amikor kiderült, hogy bár kozmetikai alapanyag, a parabén nemcsak a felszínen hat, hanem bizonyos formái felszívódnak, az SCCP (Signalling Connection Control Part) elrendelte további vizsgálatát. A pipereszerek mellett élelmiszeradalékként is találkozunk a parabénekkel (E214-E219). Dánia 2011-ben betiltotta a propil- és butilparabént a 3 év alatti gyermekek számára készülő kozmetikai, tisztálkodási termékekben. A korlátozás oka ezen parabének hormonrendszer károsító hatása. Hogyan kerülhetjük el? A parabéneket tartalmazó tartósítószerek elkerülése igen nagy kihívásnak bizonyulhat, tekintve, hogy alkalmazása a termékek széles körét érinti. Egy 1984-ben készült tanulmány szerint több mint 13 000 különböző kozmetikumban használták a vegyületcsoportot, eképpen teljes mértékű elkerülése szinte lehetetlen. Ám a kozmetikai termékeken szerepelnek az öszszetevők, így ajánlott a propil- és butil-parabén tartalmú termékeket elkerülni. A figyelmes vásárlás különösen ajánlatos azoknak a személyeknek, akik ösztrogén receptor pozitív (ER pozitív) mellrákban szenvednek. Általánosságban érdemes törekedni a minél kevesebb tartósítószert tartalmazó termékek használatára és fogyasztására. Válasszuk a kevésbé káros hatású vegyületeket tartalmazó ételeket, kozmetikumokat - amennyiben lehetséges - gyógyszereket! Utánajárással fellelhetőek olyan termékek, kozmetikumok, élelmiszerek, melyek nem tartalmazzák ezeket a vegyületeket. Szőke Zsuzsa

15

Süvöltõ

Madárplex a Sóstói-erdõben Cinegék és barátaik (nem csak barátcinegék) kedvéért kétemeletes multialapterületű madáretetőt létesítettünk a nyíregyházi Sóstói-erdőben. Megtekinthető az Erdei Tornapályán.

A Sóstói-erdőbe elhelyezett etetőt önkéntes munkával, az 1%-os hozzájárulásból készítettük és „üzemeltetjük”. Vigyázzunk rá!

Az etető rendszeres feltöltéséről önkénteseink és munkatársaink gondoskodnak, de Kérjük, támogassa a Sóstói-erdőért örömmel vesszük a segítséget és a hozzáfolytatott tevékenységeinket! járulást. Mit rakhatunk a madáretetőbe? Alapvetően három dolgot: napraforgómagot, napraforgómagot, napraforgómagot (nem pirított, nem sózott formában). Emellett az alma és a nyers (sótlan, füstöletlen) szalonna, háj, faggyú jöhet szóba. Haladók további tippeket kaphatnak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől: www.mme.hu.

www.sostoierdo.hu

Számlaszámunk: 68800109-11076302 Az E-misszió Egyesület 1% adószáma: 19214555-2-15. Az Erdő és a madarak nevében köszönjük!

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

„Vége van a nyárnak, hûvös szelek járnak…” Ahogy Móra Ferenc is írja „A cinege cipője” című versében, bizony beköszöntöttek a hideg téli napok, amikor is nem szabad megfeledkeznünk a kertek és parkok kis lakóiról. Mint tudjuk, hazai madárfajaink néhány képviselője nem vonul melegebb égtájakra, hanem nálunk telel. A hűvös napokon tollas barátaink is egyre nehezebben jutnak táplálékhoz, ezért fontos, hogy segítsük őket.

16

Süvöltõ

védve vannak a macskáktól, talajközeli etetők esetében pedig elég nyílt tér áll rendelkezésükre a ragadozók időbeni észrevételéhez. Milyen etetőt helyezzünk ki? Számos etetőtípust készíthetünk, vagy vásárolhatunk, mint pl. a talajetető, tálcás etető, dúcetető, függő etető, ablak- és ablakpárkány etető, a különböző etetőtípusokat egymással kombinálhatjuk is. Kerüljük a műanyag flakonból kivágott etetőket, mivel ezek könnyedén felsérthetik a madarak lábát. Próbáljuk az etetőt szélvédett helyre tenni, valamint tetővel ellátni - megakadályozva, hogy a hó befedje az eleséget.

Ha kedveskedni szeretnénk a madaraknak, több dolgot is tehetünk értük. Készíthetünk számukra madáretetőket, illetve madárodúkat is, azonban mindkét esetben figyelembe kell vennünk néhány igen fontos szabályt a kihelyezés idejével, Mikor kezdjük el a madáretetést? helyével és mikéntjével kapcsolatban. Az etetést a fagyok beállta után kezdjük meg Lássunk néhány jó tanácsot az etető és a tartós fagyok megszűnéséig, a tavasz készítés és kihelyezés kapcsán! kezdetéig ügyeljünk arra, hogy folyamaMire figyeljünk a madáretető kihelye- tosan legyen eledel az etetőben. Fontos, hogy ha elkezdjük az etetést, a tél során zésénél? Az etető kihelyezésénél ügyeljünk arra, ne hagyjuk abba. A madáretetőhöz szokhogy táplálkozás közben ne kerüljenek tatott madarak számítanak a táplálékra, így veszélyhelyzetbe a madarak. Próbáljuk az etetés beszüntetésével könnyen halálukat olyan magasságba kirakni, ahol a madarak okozhatjuk.

KÖRNYEZETI NEVELÉS Mivel etessük a madarakat? A madáreleségeket három nagy csoportba sorolhatjuk.  Olajos magvak: a legmegfelelőbb a nem pirított, nem sózott fekete napraforgó, melyet egyéb más magvakkal is vegyíthetünk. Pl.: kendermag, köles, dió darabok  Állati zsiradék: erre a célra nem sózott, füstöletlen és fűszerezetlen szalonnát, vagy faggyút használjunk, melyet felakaszthatunk a fára, vagy a madáretető tetejére helyezhetjük. Faggyú és magok keverékéből - akinek ideje engedi madárkalács is készíthető.  Alma: a cinegék és rigók egyik legkedveltebb eledele az alma, melyet egyszerűen csak tűzzünk fel egy-egy kiálló gallyra.

gyasztott kenyér erjedésnek indulva gyomorés bélgyulladást okoz, mely a madarak számára végzetes is lehet. Az etetők csak akkor működhetnek teljes hatékonysággal, ha más madárvédelmi eszközökkel együtt alkalmazzuk őket. Kiegészítőjük kell, hogy legyen a madáritató, melyet nem csak ivásra, de fürdésre is előszeretettel használnak a madarak. Az etetők közelébe telepítsünk odúkat is, mert télen szívesen éjszakáznak ezekben az odúlakó cinegék és verebek.

Aki szeretne elmélyülni a témában, böngéssze a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapját (www.mme.hu), vagy keresse Dexler Szilárd: Madárbarát kert című könyvét, mely további hasznos tanácsokkal látja el az olvasót az odú és etető készítés témakörében. A könyv kikölcsönözhető Fontos, hogy ne rakjunk ki sem száraz, sem Egyesületünk könyvtárából is. friss kenyeret és kenyérmorzsát. Az elfoKolocsán Tünde

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Ismét „Zöld Szemfüles” Természetismereti vetélkedõ! Az immár 10 éves „Zöld Szemfüles” Természetismereti vetélkedő 2012-ben újfent meghirdetésre kerül. Az E-misszió Egyesület internetes versenye elsősorban az általános iskolák felső tagozatos diákjainak szól, akik érdeklődnek a természetismereti és környezetvédelmi témák iránt. Vetélkedőnk főbb célja, hogy a résztvevők megismerjék hazánk állat- és növényvilágát, valamint a természetvédelem és a környezetvédelem főbb kérdéseit. A feladatok összeállítása során célunk, hogy a diákok felismerjék a természetben zajló összefüggéseket, valamint kialakítsunk bennük egy környezet- és természetbarát szemléletet. A vetélkedő 3+1 fordulós lesz. Egy-egy forduló feladatainak megoldására 3-4 hét áll majd a csapatok rendelkezésére, az első forduló feladatsora előre láthatólag február elején fog megjelenni a Csiperke Erdei Iskola és Tábor honlapján. (www.csiperkeerdei iskola.hu) A három internetes fordulót követően a döntőre a Szatmár-Beregi Tájvédelmi körzet szívében lévő Márokpapin kerül sor, Egyesületünk Erdei Iskolájában. A 3 napos döntőn az internetes fordulók során legjobbnak bizonyult öt csapat vehet részt és

mérheti össze tudását. A végső összecsapáson az elméleti feladatok mellett gyakorlati tudásukról is számot adhatnak a csapatok. A helyezett csapatokra szakkönyvek, folyóirat előfizetések, terep, túra és kerékpáros felszerelések, valamint egyéb értékes nyeremények várnak. Az első helyezett csapat 1 hetes nyári táborozást nyer az Emisszió Egyesület Csiperke Erdei Iskola és Táborába, mindemellett a vetélkedő résztvevői függetlenül helyezésüktől, kedvezményesen vehetnek részt nyári táborainkban. Résztvevők köre: a vetélkedőn 6-7-8. évfolyamos, 3 fős iskolai csapatok, vagy baráti társaságok vehetnek részt.

Nevezési határidő: Jelentkezni 2012. január 02-től január 26-ig lehet.

További információ: Jelentkezés és regisztráció: a verseny E-misszió Egyesület ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Tel.: 42/504-403 Regisztrálni a www.csiperkeerdeiiskola.hu Kolocsán Tünde oldalon keresztül lehet. Külön e-mail címről 30/543-8545, iskolánként és osztályonként több csapat is [email protected] nevezhet, valamint egy-egy csapatot vegyes Szőke Zsuzsa korosztály is alkothat. Sok szeretettel várjuk vetélkedőnk régi és új résztvevőit!

20/431-8086 [email protected]

17

Süvöltõ

MESELÁDA

B. Radó Lili: Három fenyõfa

V.

Rajzok: Szoboszlai Veronika

Három fenyőfa állt egy dombtetőn. A legnagyobbik fa szép és egyenes volt, erős, messze nyúló ágai voltak. A kisebbik fenyő nem volt olyan terebélyes, de napról napra fejlődött és növekedett. A harmadik fenyő azonban igazán nagyon kicsi volt, vékony törzsű és egészen alacsony. - Bárcsak olyan nagy és erős lennék, mint a Legnagyobb Fenyő! - sóhajtotta ez a kicsike fa. Nagyon hideg tél volt ebben az esztendőben. A földet belepte a hó. Karácsony közeledett. - Bárcsak eljönne értem a Télapó, és elvinne karácsonyfának! - sóhajtotta a Legnagyobb Fenyő. - Bárcsak engem vinne! - mondta a Kisebbik Fenyő. - Bárcsak engem választana! - kívánta a Harmadik Fácska. Egy napon fázós kismadár jött szökdécselve feléjük. Megsérült a szárnya, s ezért nem tudott repülni. - Kérlek, Legnagyobb Fenyő, itt maradhatnék az ágaid között? - szólította meg félénken a kismadár a fát. - Nem lehet - mondta a Legnagyobb Fenyő. - Nem használhatok madarakat az ágaim között, mert éppen karácsonyfának készülök. - Pedig úgy fázom - panaszolta a kismadár, a Legnagyobb Fenyő azonban nem is válaszolt. Így hát a törött szárnyú kismadár odább ugrált a Kisebb Fenyőhöz. - Kedves Kisebbik Fenyő, megengednéd, hogy itt maradjak az ágaid között? - kérdezte. - Nem! - felelte a Kisebbik Fenyő. - Nem ringathatok semmiféle madarat az ágaim között, mert hátha éppen most vinne el valaki karácsonyfának. Ekkor a szegény didergő kismadár továbbugrált a Harmadik Fácskához. - Drága Kicsi Fenyő, itt maradhatnék az ágaid között? - kérdezte.

- Hogyne maradhatnál, kismadár! - felelte a Harmadik Fácska. - Bújj csak egészen hozzám. Majd megmelegítelek, amennyire csak telik tőlem. A kismadár felugrott a harmadik Fácska ágai közé, és ott nyomban el is aludt. Hosszú idő múlva a Harmadik Fácska édes, halk csengettyűszót hallott. A hangok egyre közeledtek, már egészen ott hallatszottak a dombon. Elhagyták a Legnagyobb Fenyőt, elhaladtak a Kisebbik Fenyő előtt is, de amikor a Harmadik Fácska elé értek, elhallgattak. Mind a három fácska látta az apró csengetytyűket. Egy rénszarvas húzta szép kicsi szánkón csüngtek, amelyből most kiszállott az utasa. - Télapó vagyok - mondta. - Karácsonyfát keresek egy nagyon kedves kicsi gyerek számára… - Vigyél engem! - kiáltotta a Legnagyobb Fenyő. - Engem végy! - ágaskodott a Kisebbik Fenyő. A Harmadik Fácska azonban meg sem szólalt. - Te nem szeretnél eljönni? - kérdezte tőle a Télapó. - Dehogynem! Nagyon szeretnék - felelte a Harmadik Fácska. De hát itt kell maradnom, hogy vigyázzak erre a beteg kismadárra. Éppen alszik. - Kicsike fa - mondta a Télapó -, te vagy a legszebb fácska a világon! Téged viszlek magammal. - Azzal gyöngéden kiemelte őt a földből, olyan óvatosan, hogy az ágai közt megbúvó kismadár fel sem ébredt. Aztán szánkójába állította a csöpp fenyőt a madárkával együtt, majd maga is beült mögéjük. És a kicsi szánkó ezüstös csengettyűszóval tovasuhant velük a karácsonyi havon…

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Támogassa Ön is az E-misszió Egyesületet az AdományPlázán keresztül!

18 Süvöltõ

Amennyiben támogatni szeretné Egyesületünket, tegyen egy virtuális sétát az AdományPláza boltjaiban, és ha találtál kedvére való terméket, annak megvásárlásával - a termék mellett feltüntetett adomány összegével - máris az Ön által megnevezett programunkat segítheti! Ha többet szeretne tudni erről az új támogatási formáról, keresse fel az AdományPláza honlapját vagy Facebook oldalát! www.adomanyplaza.hu www.facebook.com/adomanyplaza

Keresztrejtvény A kimaradt betükből összeállítható szó, a rejtvény megfejtése: T_______________ VADMACSKA - MÓKUS - HARKÁLY - MOLNÁRFECSKE LEN - PACSIRTA - FEKETE GÓLYA - FÜRJ - BOLHA SZARKA - NÁD - ŐZ -SZÁRCSA - HOLLÓ - RÁK GYÖNGYBAGOLY - DiÓ - CSÍZ - SZÜRKE GÉM - KELETI SÜN - LÚD - UHU - JUH - BÉKA - FECSKE - PELE - HAL TISZAVIRÁG - CSIGA - FŰ - KATICABOGÁR - ÜRGE - TOK - TÖLGY - MADÁR - JAK - RÉTI CSÍK - ALKA - PÓK - FALI GYÍK - LEPKE - LÓ - BÍBIC - SIRÁLY - DARU - SAS

A helyes beküldők között 3db E-missziós ajándékcsomagot sorsolunk ki. 2012. január 31-ig várjuk a megfejtéseket az [email protected] e-mail címre. Előző számunk megfejtése: “E-misszió Egyesület” Nyerteseink: Csányiné Fényi Alexandra (Szolnok), Holes Istvánné (Nyírtelek), Fehér Sándor (Verőce) A nyereményeket postán juttatjuk el a nyerteseknek, akiknek ezúton is gratulálunk!

Ajándékozzon Karácsonyra Süvöltõt szeretteinek! 1 éves előfizetés ára: 1500 Ft + 500 Ft Postaköltség

Megrendelhető: E-misszió Egyesület 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6. - 42/423-818 [email protected]

Környezeti Tanácsadó Iroda Elérhetõségeink: Telefonon: 42/423-818 Személyesen vagy levélben: 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6. [email protected] www.e-misszio.hu www.kothalo.hu

Nyitva tartás: Hétfõ, péntek: 8:30-13:30 Kedd-csütörtök: 8:30-15:30

Könyvtár ajánló A 2012-es évben is várjuk régi és új olvasóinkat könyvtárunkba, ahol elsősorban környezet- és természetvédelmi, környezeti nevelési, hulladék-, víz- és energiagazdálkodási, valamint fogyasztóvédelmi témákban találhatnak könyveket az érdeklődők. Könyvtárunk adatbázisa a honlapunkon keresztül is elérhető. (www.e-misszio.hu/index.php/koer nyezeti-neveles/koenyvtar) Információ a kölcsönzéssel kapcsolatban: - Beiratkozási díj: 500 ft/fő/év - Tagoknak a kölcsönzés ingyenes - Alkalmanként maximálisan 4 könyv kölcsönözhető - A kölcsönzési idő 3 hét, mely hosszabbítható További információt Egyesületünkben kaphatnak (4400 Nyíregyháza Szabolcs u. 6. sz.), vagy a 0642/423-818-as telefonszámon. Szeretettel várjuk minden olvasni szerető régi és új barátunkat!

Termékeink: - növényi alapú, állatkísérletmentes kozmetikumok: arckrémek, testápolók, szappanok, kéz- és lábápolók, fürdő- és masszázsolajok, fogporok - környezetbarát tisztítószerek: mosószóda, bórax, szódabikarbóna, súrolópor, wc-olaj, háztartási étolajderítő - erdélyi sótermékek (étkezési só, fürdősó, ivókúra) - ultramaggal ellátott, mosható nadrágpelenka - BIO lekvárok, BIO levek... www.e-misszio.hu folyamatosan Az Egyesület honlapján (www.e-misszio.hu) frissítjük a Zöldövezet boltban található termékek listáját, így az érdeklődők mindig naprakészen informálódhatnak a régi és új árucikkekről.

Lapszámunk kiemelt támogatója:

TörökMéz Kóstolja meg mézeinket!

Rendelés: Török Hunor Attila 30/584-0493, 49/951-303 [email protected] www.torokmez.honlapom.com

Mezőcsáti, János-éri dűlőből származó mézeink: Akác: 1700 Ft/kg - 900 Ft/fél kg Napraforgó, repce: 1300 Ft/kg - 700 Ft/fél kg Ároktői, Mangalica-háti dűlőből származó mézünk: Tiszamenti vegyes virágméz: 1400 Ft/kg - 750 Ft/fél kg Mézeink 100 %-ban természetesek, GM mentesek, hozzáadott adalékanyagokat nem tartalmaznak! Decemberben Nyíregyházára és Sz-Sz-B megye nyugati részére ingyenes házhozszállítás, időpontegyeztetéssel!

Békés Boldog Karácsonyi Ünnepeket és Süvöltõben Gazdag Új Évet Kívánunk!

Örömmel fogadjuk Adója 1%-át 2012-ben is természetvédelmi kampányainkra és szemléletformáló tevékenységeinkre! Adószámunk: 19214555-2-15 Köszönjük segítségét!