No title

A Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2008

Első rész .................................................................................................... 3 1. fejezet: 2. fejezet:

Az iskola adatai ..............................................................................................3 Az iskolában ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok.....................................5

Második rész ............................................................................................. 6 Nevelési program...................................................................................... 6 3. fejezet: 3.1 3.2

A nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai .......................6

A kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák......................................................................................... 7 Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.................................................................................. 9

4. fejezet: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .....................20 5. fejezet: Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................................24 6. fejezet: Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ...................................................................................................................29 7. fejezet: A tehetség, képességek kibontakozását segítő tevékenységek....................32 8. fejezet: A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...........................35 9. fejezet: A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok .....36 10. fejezet: Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység..................................38 11. fejezet: A pedagógiai program végrehajtásához szükségesnevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.........................................................................42 12. fejezet: A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei..........................................................................43 12.1 12.2 12.3

A tanuló és a pedagógusok kapcsolatrendszere ................................................................................... 43 Szülők és pedagógusok együttműködése .............................................................................................. 44 Az iskola és kollégiumok együttműködésének formái:....................................................................... 45

13. fejezet: 13.1 13.2 13.3 13.4

14. fejezet: 14.1 14.2 14.3 14.4 14.5 14.6 14.7 14.8 14.9

Az intézmény környezeti nevelési programja ..........................................47

Alapelvek, jövőkép, célok ........................................................................................................................ 48 A környezeti nevelés színterei iskolánkban........................................................................................... 50 Környezeti nevelés módszerei................................................................................................................. 54 Erőforrások ................................................................................................................................................ 55

Az intézmény egészségnevelési programja..............................................58

Helyzetelemzés .......................................................................................................................................... 58 Segítő kapcsolatok..................................................................................................................................... 59 Intézményen belüli segítők ...................................................................................................................... 60 Segítő kapcsolatok színterei..................................................................................................................... 61 Állapotfelmérés.......................................................................................................................................... 67 Célmegfogalmazás..................................................................................................................................... 72 A tevékenységek színterei és módszerei................................................................................................ 73 Iskolai drogmegelőzési stratégia ............................................................................................................. 78 Az egészségnevelési program ellenőrzése ............................................................................................. 80

1

Harmadik rész .........................................................................................82 Az iskola helyi tanterve ............................................................................82 15. fejezet: 15.1 15.2 15.3 15.4 15.5

16. fejezet: 16.1 16.2

Az iskola helyi tanterve iskolatípusonként............................................... 91

Szakiskola 9 – 10. évfolyam..................................................................................................................... 91 Szakiskola Felzárkóztató oktatás ............................................................................................................ 96 Szakközépiskola 9 –12. évfolyam .........................................................................................................100 Szakközépiskola nyelvi előkészítő 9-13. évfolyam.............................................................................106 Felnőttoktatás nappali munkarend.......................................................................................................110 Felnőttoktatás esti munkarend..............................................................................................................112

18. fejezet: 18.1 18.2 18.3 18.4 18.5 18.6 18.7 18.8 18.9 18.10 18.11

A magatartás és szorgalom minősítési rendszere ....................................89

Magatartás................................................................................................................................................... 89 Szorgalom ................................................................................................................................................... 90

17. fejezet: 17.1 17.2 17.3 17.4 17.5 17.6

A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok............................................82

A továbbhaladás (magasabb évfolyamba lépés) feltételei................................................................... 82 A bizonyítványok kiadásának rendje...................................................................................................... 84 Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................................................................. 84 Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek .............................................................................. 85 Tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, beszámoltató) ................................. 86

Szakmai Programok ................................................................................114

114 Gépészet szakmacsoport (5. szakmacsoport).....................................................................................114 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport (6. szakmacsoport)....................................................121 Informatika szakmacsoport (7. szakmacsoport)................................................................................128 Építészet szakmacsoport (9. szakmacsoport).....................................................................................129 Faipar szakmacsoport (11. szakmacsoport)........................................................................................135 Közlekedés szakmacsoport (13. szakmacsoport) ..............................................................................138 Ügyvitel szakmacsoport (16. szakmacsoport) ....................................................................................142 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (17. szakmacsoport) ...............143 Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport (18. szakmacsoport) ................................................150 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport (19. szakmacsoport)..............................................................154

Negyedik Rész....................................................................................... 157 A József Attila Kollégiumi Intézményegység ....................................... 157 Pedagógiai programja ........................................................................... 157 19. fejezet: 20. fejezet: 21. fejezet:

A kollégium társadalmi szerepe ............................................................. 157 Záró rendelkezések ................................................................................ 173 Mellékletek............................................................................................. 175

2

Első rész 1. fejezet: Az iskola adatai

Az iskola hivatalos elnevezése: Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Az iskola fenntartója: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. Az intézmény felügyeleti szerve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, a Kós Károly Szakképző Iskola, a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium és a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola általános jogutódja Az iskola székhelye: Békéscsaba, Puskin tér 1. Az iskola telephelyei: Békéscsaba, Baross u 1-3. Békéscsaba, Gyulai út 32. Békéscsaba, Ipari út 5. Békéscsaba, Lencsési út 138. Gyomaendrőd, Kis Lajos üdülőtelep Az iskola működési területe: Békéscsaba város közigazgatási területe, megyei beiskolázású intézmény Az iskola típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységei:

3

szakiskola ÖSSZETETT ISKOLA

szakközépiskola felnőttoktatási tagozat

- általános műveltséget megalapozó oktatás 910. évfolyamon - szakképzés 1, 2, 3 évfolyamos - általános műveltséget megalapozó 9-12., illetve 9-13. évfolyam; - szakképzés 1, 2 évfolyamos - nappali és levelező munkarend szerint 10-12. évfolyam - szakképző 13., illetve 13-14. évfolyam

KOLLÉGIUM

4

2. fejezet: Az iskolában ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok

Általános iskola

elektronika / elektrotechnika szakmacsoportban elektronika / elektrotechnika szakmacsoportban (hardvare technológia) kereskedelem-marketing szakmacsoport vendéglátás-idegenforgalom

(* Nyelvi előkészítő osztály)

Szakiskolai szakképzés 11−12. évfolyam - 10. osztályra épülve - alapfokú iskolai végzettségre épülve

Felnőttoktatás

Felnőttoktatás

Szakképzés

nappali munkarend szerint

esti munkarend szerint

középiskolai végzettségre épülve

* A felzárkóztató oktatás helyi tanterve a mellékletben található.

5

Technikusképzés

Felsőfokú szakképzés



k o l l é g i u m i

elektronika-elektrotechnika szakmacsoport gépészeti szakmacsoport kereskedelem-marketing szakmacsoport vendéglátás-idegenforgalom faipari szakmacsoport építészet szakmacsoport ügyvitel szakmacsoport egyéb szolgáltatás felzárkóztató oktatás*

e l l á t á s

Szakközépiskolai oktatás 9−12. (9−13.*) évfolyam

Szakiskolai oktatás 9−10. évfolyam

Második rész Nevelési program

3. fejezet: A nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg: A változó igényekhez igazodó szilárd és biztos közismereti és szakmai ismeretek nyújtása, tanulóink eredményes felkészítése az érettségi vizsgára, a szakmunkás-vizsgára és a továbbtanulásra. A nevelő- oktató munka tartalmának kialakításánál, megszervezésénél nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatiasságra, ezt kiemelten fontosnak tartjuk a szakképzés területén. A képzési tartalom kialakításánál a nevelő- oktató munkában iskolánk színvonalának megőrzése, fejlesztése érdekében minőségirányítási rendszert működtetünk. Az oktatás megszervezésével, az alkalmazott módszerek megválasztásával képessé tesszük tanítványainkat a hatékony, önálló tanulásra, ezáltal segítve felkészülésüket az "életen át való tanulásra". Oktató- nevelő munkánkban az ismeretek, a vallási ill. világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, valamint az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítését fontosnak tartjuk. Fejlesztjük tanulóink esztétikai-művészeti kifejezőképességét. Pedagógiai munkánkban kiemelt feladatnak tekintjük tanulóink kulcskompetenciáinak fejlesztését, különös tekintettel a napjainkban egyre fontosabb anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációra, matematikai, természettudományos, digitális kompetenciákra. Napjainkra jellemző értékválság közepette törekszünk szilárd viselkedési és a humánus erkölcsi normák közvetítésére, a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére.

6

Iskolai munkánk során olyan tevékenységformák működtetése, amelyek lehetőséget biztosítanak a tehetséges tanulók továbbfejlődésére és a lemaradók felzárkóztatására. Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulók szűrését és rehabilitációját. Az intézményünkhöz való kötődés erősítése érdekében iskolai hagyományaink továbbvitele és újak teremtése. Az iskolai élet valamennyi viszonylatában demokratikus légkör megteremtése, különös tekintettel a tanár- diák viszonyban és a diákönkormányzat működésének segítésében. Alapvető célunk az emberi kapcsolatokban igényes felnőttek nevelése és felkészítés az állampolgári szerepre. Tanítványainkat képessé kívánjuk tenni az önálló vélemény kialakításra, a felelős döntésre. Feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti igény kialakítása fontos feladatunk. A munka világába való beilleszkedés megkönnyítése érdekében álláskeresési technikák és vállalkozási ismeretek átadását, módszerek megismertetését, valamint a kezdeményezőképesség fejlesztését fontosnak tartjuk. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára.

3.1 A kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák Az anyanyelven folytatott kommunikáció Meghatározás: Az anyanyelven folytatott kommunikáció annak képessége, hogy gondolatokat, érzéseket és tényeket tudunk szóban és írásban egyaránt kifejezni és értelmezni (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), valamint nyelvileg helyes módon kapcsolódunk be a társadalmi és kulturális tevékenységek teljes körébe (az oktatásba és képzésbe, a munkába, a családi életbe és szabadidős tevékenységekbe). Idegen nyelvi kommunikáció Meghatározása: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban idegen nyelven. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességek fejlesztését is igényli, mint a közvetítés, más kultúrák megértése. A nyelvtudás szintje változhat

7

iskolatípusonként a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése és az íráskészség dimenziókban. Törekedni kell a szakmai nyelv sajátosságainak közvetítésére is. Matematikai kompetenciák Meghatározás: A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompetencia felöleli – eltérő fokban – a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést (képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok/táblázatok). Természettudományos kompetencia Meghatározás: készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságát felhasználva magyarázatot adjunk a természet, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ kölcsönhatásának folyamatairól. E kompetencia fejlesztése magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és a fenntartható fejlődés érdekében szükséges egyéni és közösségi felelősség vállalását. Digitális kompetencia Meghatározás: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. Ez az IKT terén meglévő alapvető készségeken alapul: számítógép használata, információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából. Lehetővé teszi, hogy kommunikáljunk és együttműködő hálózatokban vegyünk részt az interneten keresztül. Hatékony, önálló tanulás Meghatározás: a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megtervezni egyénileg és csoportosan egyaránt. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában alkalmazza. A kompetencia elengedhetetlen eleme a motiváció, a magabiztosság, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás. Szociális és állampolgári kompetencia Meghatározás: a magatartás minden olyan formája, amely módon a tanuló részt vesz a társadalmi és szakmai életben, ami elősegíti a tanuló harmonikus életvitelének kialakulását és a közösségi

8

beilleszkedését. Ez a kompetencia képessé teszi a tanulót arra, hogy a társadalom felépítéséről, folyamatairól és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Meghatározás: a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. A tanuló képes célkitűzései érdekében terveket készíteni és végrehajtani. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Meghatározás: Az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését jelenti a művészetek nyelvén és a média segítségével (irodalom, zene, dráma, vizuális művészetek, épületek és terek kultúrája, fotó, mozgókép).

3.2 3.2.1

Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A szakközépiskolai képzés területén: Célok

Feladatok, eszközök, eljárások

Az általános műveltség

Az eredményes ismeretszerzés érdekében az egyes tantárgyakban

megalapozása, tanulóink

differenciált kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk (idegen

eredményesen felkészítése az

nyelv, számítástechnika, magyar, matematika tantárgy esetében).

érettségi vizsgára és a

A kötelező érettségi tárgyakból és a választható érettségi

továbbtanulásra, valamint a

tantárgyak közül − amennyiben igény van rá − biztosítjuk a

szakma tanulására.

emelt szintű érettségire való felkészülést.

Napjainkban a kommunikáció

A kommunikációs képességek fejlesztését különös tekintettel a

szerepe erősödik, ezért fontosnak

magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki

tartjuk tanulóink fejlett

órák keretén belül valósítjuk meg.

kommunikációs kultúrájának

A kommunikációs tréningek megvalósíthatósága érdekében 9-10.

kialakítását.

évfolyamon a magyar nyelvi órákat csoportbontásban tartjuk. Idegennyelv-oktatás területén az érettségire való felkészítés mellett minél több tanuló jusson el a nyelvvizsgáig. Számítástechnikában a megfelelő felkészültséget tanúsító tanulók számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga

9

letételére. A szükség esetén különböző idegennyelvi előképzettségi szinthez igazodóan az idegennyelv-oktatást évfolyamonként sávosan szervezett csoportokban végezzük. Az idegennyelv-oktatás hatékonyságát lehetőségek szerint idegen nyelvi lektor alkalmazásával növeljük. Tanulóink felkészítése az önálló

A tanulók önálló ismeretszerzését a tanórákon belül a tanulók

ismeretszerzésre, az élethossziglan

gyűjtő munkájával, projektfeladatok adásával, kiselőadások

tartó tanulásra.

tartásával kívánjuk elérni. Gyakorlati

foglalkozásokon

kiemelt

szerepet

szánunk

a

projektfeladatoknak, végzős évfolyamokon a vizsgamunkáknak. Az önálló ismeretszerzés tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az internet használatot a tanulók számára hozzáférhetővé tesszük és ezen eszközök használatára a tanórákon felkészítjük tanulóinkat. Magyarország európai

Történelem, földrajz, vállalkozási ismeretek tantárgy keretén

integrációjához kapcsolódóan

belül hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel.

tanulóink felkészítése az

Bekapcsolódunk az Európai Uniós oktatási programokba

egységesülő Európában való

(Comenius, Leonardo da Vinci)

eligazodásra.

Nemzetközi szervezetekhez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk tanulóinknak nemzetközi konferenciákon való részvételre (Sonnenbergi társaság) Tanulóink alaposabb idegen nyelvi ismereteit emelt óraszámú nyelvoktatással, fakultációs lehetőséggel és lehetőség szerint idegen nyelvű lektor alkalmazásával segítjük.

A tanulók személyiségének

A tanulók önismeretét, önértékelését mind a szaktárgyi, mind az

harmonikus fejlesztése

osztályfőnöki órai munka során fejlesztjük mérési, értékelési rendszerünk

következetes

alkalmazásával.

Igény

szerint

önismeretei programot szervezünk. Tanulóink felkészítése felelős

Társadalmi ismeretek, vállalkozási ismeretek tantárgy tanítása.

állampolgári szerepvállalásra.

Iskolai

diákönkormányzat

működtetése,

diákközgyűlések

szervezése, „Igazlátó” lapok alkalmazása Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása, a tanórai és a

10

tanórán kívüli tevékenység során. Demokratikus elvek érvényesítése az iskola működtetés során. Képességek fejlesztése,

Csoportbontásban tanítjuk a pályaorientációs gyakorlatot, a

differenciált, egyénhez igazodó

matematikát, a magyar nyelvtant, az idegen nyelvet és a

módszerek alkalmazása

számítástechnikát, nagyobb teret engedve a differenciált képzésnek. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára.

A szabadidő hasznos eltöltésére

Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt:

nevelés

szakmai szakkörök, énekkar, irodalmi színpad, sportkörök stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat,

kondicionáló

terem

használat,

sportlétesítmény használata Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése. Hon és népismeret, hazaszeretetre

Iskolai

hagyományok

nevelés

élményszerű megünneplése. Magyarország

kulturális

megőrzése, és

nemzeti

történelmi

ünnepeink

nevezetességeinek

megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. A képzés valamennyi területén a

Óratervben a gyakorlati jellegű foglalkozások emelt óraszámban

gyakorlati tapasztalatszerzés

lettek meghatározva.

biztosítása

Jól felszerelt tanműhelyekkel, szaktantermekkel biztosítjuk a gyakorlati tapasztalatokhoz kötődő képzés tárgyi feltételeit. Tantárgyi projektfeladatok, vizsgaprojektek alkalmazása.

Matematikai és

A matematika oktatása során alkalmazunk csoportbontást, hogy

természettudományos

elősegítsük a gyakorlást, az ismeretek alkalmazását és a

kompetenciák kiemelt fejlesztése.

differenciálást. A természettudományos tantárgyak oktatásához kiemelt szerepet fordítunk a szemléltetés feltételeinek megteremtésére és a beszerzett eszközök rendszeres alkalmazására.

11

3.2.2

A szakiskolai képzés területén: Célok


Általános műveltség megalapozása,

A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő képzés.

pályaorientáció.

Kooperatív tanítási és tanulási technikák alkalmazása az oktató

A tanulási motiváció felkeltése.

tevékenység során. Projektmódszer alkalmazása. Tanévenként tematikus projekt hét megszervezése. Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni tanulási útjának tanácsadói segítése. A szemléltetés széleskörű alkalmazása.

Készségek fejlesztése, a

A tanórai módszertani kultúra megújítása részeként kooperatív

differenciált egyénhez igazodó

tanítás, számítógéppel segített kooperatív tanítás, projekt munka

módszerek alkalmazása.

és probléma alapú oktatás meghonosítása.

Kompetenciaalapú oktatás

Matematika, magyar nyelv, számítástechnika, idegen nyelv és

bevezetése a tanulók

pályaorientációs gyakorlat csoportbontásban való oktatása.

kulcskompetenciáinak fejlesztése

Nem kötelező tanórai foglalkozásokon (szakkörök, sportkörök,

érdekében (anyanyelven folytatott

énekkar, korrepetálás) a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése.

kommunikáció, matematikai és

Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a


sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára.

kompetenciák, IKT, önálló tanulás, életpálya-építés). A tanulók személyiségfejlesztése

Következetes

osztályfőnöki

és

szaktanári

nevelőmunka,

személyes példamutatás. Osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó személyiségfejlesztő program (iskolai módszertani feladatgyűjtemény) Iskolai önismereti kör működtetése Az érzelmi kultúra gazdagítása, az

Az iskola hagyományainak ápolása, diákrendezvények élményt

erkölcsi tudat erősítése

adó megrendezése, iskolai és állami ünnepek méltóságteljes megünneplése. A tagiskolák névadója életútjának megismertetése, példaképül

12

állítása. Etikai témák osztályfőnöki órákon történő feldolgozása. A lemaradt tanulók felzárkóztatása,

Tanulmányi előmenetelben lemaradók számára korrepetálási

hogy a képzésben résztvevők

lehetőség

alkalmasak legyenek a szakképzésbe

biztosítása.

való bekapcsolódásra.

A tanulókhoz igazodó egyéni és csoportos projekt-feladatok

biztosítása,

szükség

esetén

egyéni

foglalkozás

alkalmazása. A tanulók képességeinek feltárása különböző szakmai és nevelési tevékenységek során a tanulók családi hátterének feltárása az osztályfőnöki munka során. Együttműködés a szülőkkel a tanuló nevelése és optimális pályaválasztása érdekében. Pályaorientációs

elméleti

és

gyakorlati

foglalkozások,

üzemlátogatások segítségével biztosítjuk a pályaorientációt. Felzárkóztató oktatás biztosítása A tanulók képességeinek feltárása

Differenciált csoport és egyéni feladatok adása, rendszeres és

és fejlesztése, pályaorientáció

különböző tanulási, értékelési módok alkalmazása

biztosítása a tanulók adottságainak

Tanulási

figyelembevételével

szakhatóságokhoz irányítása.

A képzésben résztvevők

A sajátos nevelési igényű tanulók számára rehabilitációs

sikerélményének biztosítása, a

foglalkozások biztosítása A tanulók egyéni képességeihez igazodó

tanulási kudarcok elkerülése

oktató- nevelő tevékenység.

A nevelés−oktatás folyamatában a

Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon és a sportköri

tanulók egészségének fejlesztése

szakosztályokban a tanulók mindennapos testedzésre, egészséges

hátrányok

feltárása

és

az

érintett

tanulók

életmódra nevelése. Bekapcsolódás

az

iskolán

kívüli

sportéletbe,

valamint

házibajnokságok rendezése. Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények, akciók (városi, futóverseny, vöröskeresztes szakkör, vetélkedők, diáknap stb.) Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során kitérünk az egészséges életmódra. Szenvedélybetegségek

13

és

drog-megelőzési

programot

működtetünk,

együttműködve

a

Békéscsabai

Rendőrkapitánysággal Az emberi környezet és a természet

Az iskolai kultúrált környezet megőrzése érdekében kifejtett

megóvására irányuló felelősségérzet

tevékenység

kialakítása

környezet-szépítő akciók).

(folyamatos

karbantartás,

takarítás,

tanulói

Környezetvédelmi ismeretek nyújtása szaktárgyakban, iskolai dolgozók személyes példamutatása. A tanulótársakkal, munkatársakkal

Csoportos feladatok biztosítása mind az elméleti, mind a

való együttműködő, egyenrangú

gyakorlati képzés során

szolidáris viszony kialakítása, a

Diák-önkormányzati tevékenység támogatása.

csoportmunkában való

Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése.

munkavégzés megalapozása. A szakmai előkészítő oktatás

Életszerű gyakorlati feladatok biztosítása a tanműhelyben,

keretén belül a szakterület általános

szakmai bemutatók, versenyek szervezése, szak-kiállításokon való

megismerése, széleskörű

részvétel biztosítása.

tapasztalatszerzés biztosítása ill. a

Szakmai történeti gyűjtőmunka és az ehhez kapcsolódó kiállítások

pályaválasztás elősegítése, majd a

megrendezése.

szakmai alapozó oktatás során a

Korszerű szemléltetési lehetőség alkalmazása

választott szakmacsoporthoz szükséges ismeretek elsajátítása, jellemző technológiák és az alkalmazott anyagok megismerése.

3.2.3

A kompetencia-alapú oktatás kiemelt módszerei:

Kooperatív módszerek -

Olyan összetett, a már megismert módszerek elemeit is felhasználó, de új, kreatív ötleteket kipróbáló (alkalmazó) tanulási módszer. A kooperatív módszer csoportos tanulást jelent, ahol

-

a csoportok 2-6 fősek

-

pozitív egymásrautaltság van a csoport tagjai között

-

csoportfeladatot kapnak, a megoldáshoz a csoport minden tagjának hozzá kell járulnia

14

-

az egyénnek felelősséget kell vállalnia a rábízott feladatért és a csoport teljesítményéért

-

tanári szerep megváltozik, irányítóból segítővé válik

-

a tanulók önállósága nő

A számítógéppel segített kooperatív tanulás -

Az iskolán kívüli önálló és mással együttműködő tevékenységét biztosítja. Jellemzői:

-

az idő szabadon megválasztható

-

együttműködő felek egymástól távol lehetnek

Projektmunka -

A projekt: minden tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama (kezdés és befejezés) valamint teljesítésének erőforrásai meghatározottak és egy definiált cél (eredmény) elérésére irányulnak. A projektmunka jellemzői:

-

alkotó jellegű megismerés-cselekvési egység

-

tárgyi és/vagy szellemi produktum létrehozásának valóságos vagy szimulált folyamata

-

komplex tevékenység

-

pedagógusok és diákok partneri együttműködését teszi lehetővé (funkcionális kooperáció, a pedagógus indirekt irányító szerepe)

-

differenciálást teszi lehetővé (téma, tehetség, attitűd/kooperációs készség, /tudás/idő)

A probléma-alapú tanulás -

Az ismeretszerzési folyamat új, problémaközpontú, a tanulók problémamegoldó-képességét fejlesztő módszere. Jellemzői:

-

a munka kisebb csoportokban folyik

-

kulcspontok meghatározása közösen

-

a tanár facilitátor

-

„cselekedve tanulás”

-

tudásforrások felkutatása

-

saját tanulás ellenőrzése

15

3.2.4

A szakképzés területén: Célok


Felkészítés a szakmai vizsgára, a

Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő

munka világába való bekapcsoló-

cégekkel.

dásra.

A tanulók tanulószerződéseinek megkötéséhez közvetítői és

A gazdasági és munkaerő piaci

tanácsadói segítség biztosítása.

igényekhez igazodó szakmai és

Szükség esetén együttműködési megállapodás a tanulók rész

közismereti ismeretek nyújtása.

gyakorlati képzésének vállalati biztosítására. Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése. Munkajogi, gazdasági, minőségbiztosítási és vállalkozási ismeretek oktatása

Munkájukra igényes,

Életszerű, gyakorlatias projekt feladatok alkalmazása.

problémamegoldó képességekkel

Felkészítés

rendelkező önképzésre hajlamos

információhordozók használatára.

szakemberek képzése

Könyvtári szolgáltatások és internet-használat biztosítása.

önálló

ismeretszerzéshez

szükséges

Egyes szakmákban „vizsgaremek” készítése. A gazdasági kamarákkal együttműködve szintvizsgák szervezése. Igényes munkakörnyezet biztosítása az iskolai képzés során. A tanulók munkatapasztalataik és

Az üzemi gyakorlat során részvétel a termelőfolyamatokban.

munkakultúrájuk révén képesek

Az igényes, minőségi munkavégzést reflektáló értékelési rendszer

legyenek beilleszkedni a termelési

működtetése.

illetve munkakörnyezetbe. Fejlődjön bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt. Alakuljon ki a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet. Az egész életen át tartó tanulás

Önálló tanulásra, információgyűjtésre és problémamegoldásra

folyamatának megalapozása.

késztető feladatok alkalmazása. Az önálló ismeretszerzés

Az ismeretek önálló megszerzésére

információ

irányuló igények felkeltése,

használatukra.

összefüggések felismerése

16

hordozóinak

megismertetése,

felkészítés

A technikai informatikai változások

Az idegen nyelv oktatás kötelező bevezetése, sikeres tanulóink

követésének és az idegen

példaképül állítása, az informatikai eszközökhöz való állandó

nyelvismeret fontosságának

hozzáférés biztosítása (könyvtár, aula, szakköri lehetőségek).

felismerése Magyarország európai

A vállalkozási ismeretek tantárgy keretén belül hangsúlyozottan


foglalkozunk az EU-s ismeretekkel.




(Comenius, Leonardo da Vinci). Szervezzük tanulóink külföldi

eligazodásra.

tapasztalatszerző gyakorlatát.

A szakképzés kompetencia alapú,

A szakmai programok kidolgozásakor a tantárgyi szerkezeten

moduláris megszervezése

belül moduláris struktúrát alakítunk ki. A tantárgyi modulok tartalmát, az alkalmazandó módszereket a szakmai és vizsgakövetelményekben és a központi programokban elvárt kompetenciák fejlesztéséhez igazítjuk.

3.2.5

A felnőttoktatás területén (nappali és esti munkarend szerint): Célok


Tanulóinkat eredményesen

Az eredményes ismeretszerzés érdekében az egyes tantárgyakban

felkészítjük az érettségi vizsgára és

differenciált kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk

a továbbtanulásra

(idegen nyelv, számítástechnika, magyar, matematika tantárgy esetében). A kötelező érettségi tárgyakból és a választható érettségi tantárgyak közül amelyikre igény van biztosítjuk a kiemelt szintű érettségire való felkészülést.

Napjainkban a kommunikáció

A kommunikációs képességek fejlesztését különös tekintettel a

szerepe erősödik, ezért fontosnak

magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki

tartjuk tanulóink fejlett

órák keretén belül valósítjuk meg.

kommunikációs kultúrájának

Számítástechnikában a megfelelő felkészültséget tanúsító tanulók

kialakítását.

számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga letételére.

17

Az idegen nyelvoktatást szükség esetén különböző idegen nyelvi előképzettségi szinthez igazodó csoportokban végezzük. Tanulóink felkészítése az önálló

A tanulók önálló ismeretszerzését a tanórákon belül a tanulók

ismeretszerzésre, az élethossziglan

gyűjtő munkájával, projektfeladatok adásával, kiselőadások

tartó tanulásra.

tartásával kívánjuk elérni. Az önálló ismeretszerzés tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az internet használatot a tanulók számára hozzáférhetővé tesszük és ezen eszközök használatára a tanórákon felkészítjük tanulóinkat.

Magyarország európai

Történelem, földrajz, vállalkozási ismeretek tantárgy keretén belül


hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel.




(Comenius, Leonardo da Vinci)

eligazodásra.

Nemzetközi szervezetekhez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk tanulóinknak

nemzetközi

konferenciákon

való

részvételre

(Sonnenberg Társaság) A tanulók személyiségének

A tanulók önismeretét, önértékelését mind a szaktárgyi, mind az

harmonikus fejlesztése

osztályfőnöki órai munka során fejlesztjük a mérési, értékelési rendszerünk következetes alkalmazásával. Igény szerint önismeretei programot szervezünk.

Tanulóink felkészítése felelős

Társadalmi ismeretek tantárgy tanítása.

állampolgári szerepvállalásra.

Iskolai

diákönkormányzat

működtetése,

diákközgyűlések

szervezése, „Igaz látó” lapok alkalmazása Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenység során. Demokratikus elvek érvényesítése az iskola működtetés során. Képességek fejlesztése,

Csoportbontásban tanítjuk a matematikát, a magyar nyelvtant, az

differenciált, egyénhez igazodó

idegen nyelvet és a számítástechnikát, nagyobb teret engedve a

módszerek alkalmazása

differenciált képzésnek. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára.

A szabadidő hasznos eltöltésére

Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt:

nevelés

szakmai szakkörök, énekkar, irodalmi színpad, sportkörök stb.

18

A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat,

kondicionáló

terem

használat,

sportlétesítmény használata Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése. Hon- és népismeret, hazaszeretetre

Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű

nevelés

megünneplése. Magyarország

kulturális

és

történelmi

nevezetességeinek

megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. Matematikai és

A matematika oktatása során alkalmazunk csoportbontást, hogy


elősegítsük a gyakorlást, az ismeretek alkalmazását és a

kompetenciák kiemelt fejlesztése.

differenciálást. A természettudományos tantárgyak oktatásához kiemelt szerepet fordítunk a szemléltetés feltételeinek megteremtésére és a beszerzett eszközök rendszeres alkalmazására.

19

4. fejezet: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelési programban és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál azt tartjuk kiemelt feladatnak, hogy a tanulók – adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és kerettantervben leírt és képviselt értékekkel összhangban, a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: -

a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint

-

az ezekre épülő differenciálás

E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink -

a különböző szintű adottságokkal,

-

az eltérő mértékű fejlődésükkel

-

az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,

-

egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,

-

spontán

tapasztalataikkal

összhangban,

minél

teljesebben

bontakoztathassák

ki

személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük. világképük formálódását, társas kapcsolatát, segíti az eligazodást saját testükön és lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

20

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanuló képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely elősegíti személyiségfejlődésüket. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógia programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a szabadidő eltöltésének és a munkának. Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat; járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. A pedagógiai programunk olyan közös gondolkodást kíván az iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban – figyelembe véve, hogy az nevelés oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott fiatalokból. Ennek érdekében feladataink: -

a megismerési vágy fejlesztése,

-

a tapasztalati, értelmező és egyéni tanulás elsajátíttatása.

-

olyan szemléleteket közölni, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és az alapvető állampolgári eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

-

szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése

-

a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival.

-

a pedagógusok a szülők közösségével végezzék nevelő-oktató munkájukat

-

az egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal

-

felkészítés a családi életre családtervezésre.

-

szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

-

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

-

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

21

-

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Az eredményes személyiségfejlesztés színterei: -

sokoldalú iskolai élet biztosítása

-

Iskolai Diákbizottság

-

iskolai sportkör

-

hagyományőrző rendezvények (diáknap, tanulmányi versenyek, ünnepek, megemlékezések, stb.)

-

versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati/szakmai, kulturális és sport területen)

Az önismeret kialakításának területei: -

osztályfőnöki óra

-

csoportmódszerek

-

együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása

-

tanórán kívüli és diákönkormányzati tevékenység

-

életvitel, életmód formálás

-

egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során.

-

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása

-

káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, drog) alkalmazott iskolai programok

-

motívumok, szokások megismerése, ismertetése

-

osztályfőnöki órákon alkalmazott személyiségi tesztek és gyakorlatok segítségével

-

intézményi szinten önismereti kör működtetésével

-

ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával

-

más népek, kultúrák megértése, megismerése nemzetközi együttműködési programok során

-

a felelős társadalmi magatartás kialakítása az állampolgári szerepre történő felkészítés

-

osztály és iskolai szintű diák önkormányzat működtetése

-

diák küldött közgyűlésekhez kapcsolódóan „igaz látó” lapok használatával

-

fórumok rendezése

-

diák képviselet biztosítása fegyelmi bizottságban, iskolaszékben

-

részvétel városi és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken.

22

Kerettantervünk olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése álla középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

23

5. fejezet: Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége szorosan összekapcsolódik a NAT közös követelményeivel, azokra alapoz. A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása az iskola nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Különböző közösségfejlesztési szinteket határozunk meg: csoport, osztály, évfolyam, tagiskolai, iskolai szint. A különböző szinteken a tevékenységet oly módon szervezzük meg, hogy a tanulók között kölcsönös függési-felelősségi viszonyok alakuljanak ki. Intézményünkben a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszerei alatt két egymással szoros rokonságot mutató tevékenységi formát értünk: az önkormányzati feladatok megszervezése és a tanulmányi feladatok (elmélet, gyakorlat) megszervezésének módszere. Ez utóbbit további két főbb részre oszthatjuk: a tanórán belüli és azon kívüli tevékenységre.

24

Diákönkormányzat tanórán kívüli tev. Tanulmányi versenyekre csoportos felkészítés és részvétel Érdeklődési kör szerint szervezett szakkörök, sportkörök és kulturális csoportok

Diákszervezeten belül adódó különböző feladatokra alakult csoportok (diákújság szerkesztők, iskola-disco szervezők, stúdiósok és egyéb alkalmi csoportok

osztályszintű projektek készítése osztály ügyeleti rendszer működtetése Csoportos módszerek alkalmazása a tananyag feldolgozásban A tanóra munka során hangsúlyt kap a kommunikációs kultúra változásának felismerése, értelmezése (önálló ismeretszerzés; újszerű ismeretek, multimédiás technikák megismerése, alkalmazása; érvek kifejezése, értelmezése. megvédése) Beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti segítőkész magatartás kialakítása

Tanulmányi kirándulás (a tanév utolsó hetén) Testvér osztály kapcsolatok kialakítása (közös rendezvények más –iskolák osztályaival) Az osztályok által felvállalt iskolai rendezvények megszervezése, pl: iskola-disco, gólyaavató, stb.)

Osztály-diákbizottság választása és az osztály képviselete az iskolai diákbizottságban, küldöttgyűléseken

Évfolyam szinten szervezett fakultációs, emeltszintű érettségire felkészítő, idegen nyelvi tehetséggondozás, felvételi előkészítő csoportok működtetése.

csoport

tanulói team munka csoportos projektmunka

osztály

tanórai tevékenység

évfolyam

Színterek

Tanulmányi feladatok szervezése

Szalagavató műsorok készítése, gólyabál

25

tagiskola központi iskola

Közös közösségi rendezvények szervezése: iskolanap/diáknap sportnap évfolyamok közötti versenyek

Köztársaság kupa, Nemzetközi programokban való részvétel (Comenius, Leonardo da Vinci, Sonnenberg Kör rendezvényei) Az iskola nemzetközi kapcsolatainak ápolása (Besztercebánya, TarnovskieGori, Székelyudvarhely-i partneriskolák) Iskolai kötődést erősítő hagyományos rendezvények, ünnepségek (gólyaavató, szalagavató, ballagás, okt. 23, márc. 15-i iskolai ünnepek, iskolai nap megrendezése, garabonciás napokon való részvétel) Iskolai szakkörök, sportkörök működtetése (iskolai kórus, irodalmi színpad)

Iskolai diákbizottság működtetése Képviselet a diákönkormányzatban

Közös közösségi rendezvények szervezése, pl. Garabonciás napok

Diákönkormányzati választmányon keresztül érdekképviselet

Minden terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: -

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához

-

véleményalkotó, vélemény nyilvánító képességének fejlődéséhez

-

a közösségi szokások, normák elfogadásához (etika értékrend)

-

a másság elfogadásához

-

az együttérző magatartás kialakulásához

-

a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

Mivel valamennyi terület feladata azonos és az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, hanem közösen, egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve fejleszti a tanulók személyiségét, ezért kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a

26

közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában tanuló diákok közösségeinek, az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolataival. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel és a diákönkormányzattal egyeztetve jelöli ki és egyes pontjait kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: -

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

-

Az önkormányzás képességének kialakítása.

-

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

-

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

-

Érjük el, hogy minden tanuló o

ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.

o

megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és a nép megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz szükséges.

o

legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúránk, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket.

o

valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

o

tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témában, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni.

o

legyen képes önkontrollra, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére.

o

tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

27

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: -

alakítsa ki az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségeket, valamint fejlessze ezek életét tudatosan, tervszerűen,

-

segítse, hogy a közösségek tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

-

a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

-

alakítsa ki, és ápolja a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válását.

-

segítse a tanulók kezdeményezéseit.

-

járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez.

-

a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel.

-

biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére.

-

alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet.

-

ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

-

ápolja hagyományainkat ünnepélyekkel, megemlékezésekkel.

-

segítse a szabadidő-tervező nevelő-oktató munkát.

-

irányítsa a tanulót arra, hogy az ismeretszerzés, véleményformálás és – kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában.

-

fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használata képességét.

-

a nevelés-oktatás során kapjon átfogó képet a munka világáról

-

a nevelés-oktatás során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

28

6. fejezet: Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

A gyermek személyiségének sajátosságai A gyermek személyiségének sajátossága, mint a környezeti hatásoktól és a gyermek testi, idegrendszeri adottságaitól elkülöníthető olyan forrás, amely nehezítheti vagy könnyítheti a gyermek nevelhetőségét. A gyermek nevelhetőségét nem csupán a környezeti hatások és a biológiai adottságok lenyomataként értelmezzük. Azt valljuk, hogy a gyermek, fejlődésének kezdeti pillanatától ”értékeli, értelmezi” az őt ért hatásokat, viszonyul saját adottságaihoz. A pedagógusnak a gyermekben nem csupán a szociális környezet tükörképét kell látnia, nem csak a tehetséget, vagy annak biológiai korlátait kell felismernie, hanem mindig figyelemmel kell kísérnie az alakuló személyiséget, az alakuló embert. Aki – biológiai és szociális létfeltételeinek korlátai között nem csak alávetett módon él, hanem személyiségében hordozza ezek meghaladásának már kibontakozott, vagy kibontakozható lehetőségeit. 1. A gyermek kedvezőtlen testi, idegrendszeri adottsága A gyermek kedvezőtlen testi, idegrendszeri adottsága, pszichológiai funkcióinak hiányos kialakulása, fejlődésének, érésének biológiai okok miatt történő akadályozottsága: a nevelés és oktatás gyermekben rejlő kedvezőtlen előfeltételeiből adódóan hátrányos helyzetet okoz. A nevelés és oktatás gyermekben rejlő kedvezőtlen előfeltételeiből adódó hátrányos helyzet feltárása a pedagógiai szakszolgálatok feladata. A bármilyen okból hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek – melyeket a mindenkor érvényes jogszabályok, rendelkezések valamint iskolánk helyi sajátosságainak figyelembevételével végzünk – a következők: -

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

-

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

29

-

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

-

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Iskolánk tanulóinak egy része – elsősorban azok, akik csak tankötelezettségük teljesítése miatt jelentkeztek és nyertek felvételt – beilleszkedési, magatartási zavarral küzd. Cél: Elősegíteni ezen tanulók közösségbe történő integrálódását, konstruktív magatartásformáinak kialakítását. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítésére szükségesnek tartjuk: Prevenciós tevékenységek, megelőző eljárások alkalmazása: -

az intézményi „szociális háló” megerősítése

-

a közösségek megtartó erejének biztosítását szolgáló tevékenységek (normarendszer formálás, új motivációs eljárások alkalmazása)

-

a humánpszichológiai, pedagógiai értékek jelenlétének biztosítása (tolerancia, elfogadás, empátia, hitelesség stb.), ennek elősegítése pedagógus-továbbképzések biztosításával

-

tanulóknak, pedagógusoknak egyaránt mentálhigiénés prevenciós programok (önismereti, hatékonyságnövelő tréningek, kompetencia növelő felkészítés, szakmai továbbképzés)

-

kortárs segítők képzése

-

szociális munkás és iskolapszichológus tevékenységének bekapcsolása

Megsegítő eljárások, tevékenységek: -

nevelők és tanulók személyes kapcsolatai

-

az egyéni bánásmód kidolgozása, differenciálás

-

szülőkkel való kapcsolattartás

-

osztályfőnöki órák megfelelő tematikája

Elvárások az osztályfőnökkel szemben: -

a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon

-

a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal

-

szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében

-

kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét

-

gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásáról

-

szükség estén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt

30

Az iskolavezetés feladata: a külső segítés koordinálása, a szakmai kapcsolatok kialakítása a következő szervezetekkel: -

„Esély” Pedagógiai Intézet

-

Gyámhivatal

-

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

-

szakértői bizottságok

-

mentálhigiénés központok: o

pszichológiai tanácsadó

o

SOS lelkisegély-szolgálat

o

Gadara Ifjúsági Gondozóház

o

gyermekpszichiátria

-

önkormányzati ügyosztályok

-

kisebbségi önkormányzatok

-

kollégiumok

-

más oktatási intézmények / általános és középiskolák /

A szülőkkel való speciális együttműködés formái: -

családtag jelenléte az oktatás során (bemutató-tanításon, nyílt napon, rendezvényeken stb.)

-

a tanuló életének strukturálása közösen kialakított terv szerint (egyéni beszélgetések lehetősége)

-

szervezett keretek között történő kapcsolattartás (szülői értekezlet, fogadónap stb.)

-

önsegítő szülői klub spontán szerveződésének támogatása

31

7. fejezet: A tehetség, képességek kibontakozását segítő tevékenységek A tehetség, a képesség általában nemcsak öröklött tulajdonság, hanem egy hosszú szociális fejlődés eredménye, amelyet az elért teljesítmény továbbserkent. A tehetségnevelés a személyiségfejlesztés szerves része. Törekszünk arra, hogy a pedagógusok a gyerekek közötti különbségeket előnyként értelmezzék, és képesek legyenek arra, hogy minden gyermek az igényeinek és képességeinek megfelelő támogatást kapja meg: a tehetséges tanulókat „röptessék”, a hátrányos helyzetű tanulók hiányait pótolják, a lemorzsolódást csökkentsék. A kooperatív tanulásszervezési módszer segít a különböző hátterű és képességű gyerekek integrált oktatásában. Az iskolában a szegregációt és előítéletes magatartást úgy lehet a leghatékonyabban csökkenteni, ha a gyerekek együttműködve tanulnak, a pedagógusok pedig ennek megfelelő oktatásszervezést alkalmaznak. A kooperatív tanulási mód alkalmazásával a pedagógusok fejleszthetik a diákok együttműködési készségét, empátiáját és segítségadási motivációjukat, ezáltal pozitív, megértő légkört teremtve tanulhatnak a diákok a csoportban. Iskolánkban a tehetséges, nagyobb tempójú tanulásra képes tanulók kiválasztását, képességeinek megfelelő fejlesztését valamennyi pedagógus feladatának tekintjük. A pedagógusoknak fel kell ismernie a tehetséges gyermekeket, és elő kell segíteniük kibontakozásukat. A tehetséggondozás tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében egyaránt megvalósulhat. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás: -

A tanórán alkalmazott differenciált feladatadással, projektmunkákkal biztosítunk lehetőséget a tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására.

-

Szakközépiskolai tanulók esetében évfolyamonként, a tanulók előzetes tudásfelmérése után kialakított csoportokban végezzük a nyelvoktatást. Így biztosítva lehetőséget a középhaladó és haladó nyelvi csoportokban való oktatáshoz.

-

Csoportbontásban oktatjuk a matematika és a magyar nyelv órákat, ezzel biztosítva a differenciált foglalkozás lehetőségét, és ezáltal a tehetségesebb tanulók magas szintű ismeretekre tehetnek szert.

32

-

Az iskolában fakultatív tárgyként informatikát oktatunk az informatika iránt érdeklődő, tehetséges tanulók számára.

-

A kötelező érettségi tantárgyakból biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészülést.

Tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások -

Tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeket hirdetünk tanulóinknak, illetve biztosítjuk a részvételt a helyi, területi és országos versenyeken. Segítjük a tanulók felkészülését a tanulmányi, szakmai, kulturális és egyéb versenyekre. A nevezési díjat az iskola fizeti.

-

Az igazgató gondoskodik arról, hogy a győztes illetőleg az eredményesen szerepelt tanulókat az iskola egész közössége, ill. – a hírközlő szervek útján – a tágabb közösség is megismerje. A tanév végén a kiemelkedő eredményt elért tanulók emléklapot és tárgyjutalmat kapnak.

-

Figyelemmel kísérjük a pályázatokat (rajz, fotó, irodalmi stb.), tájékoztatjuk az érdekelteket és elősegítjük a részvételüket.

-

Tanulóink zenei és irodalmi tehetségének kibontakoztatására énekkart és színjátszó kört működtetünk, tanulóinkat benevezzük városi, megyei és országos kulturális versenyekre.

-

Iskolánkban diáksportkört működtetünk a sportban tehetséges diákjaink képességeinek kibontakoztatása érdekében. Szakosztályaink: atlétika, kézilabda, kosárlabda, futball, triatlon, lövészet, röplabda, sakk. A tehetséges tanulókat olyan egyesülethez irányítjuk, ahol fejlődésük biztosított.

-

Idegen nyelv gyakorlása céljából Európai Uniós oktatási programokban veszünk részt, és lehetőséget biztosítunk tanulóinknak külföldi gyakorlatokon, konferenciákon való részvételre.

-

A különböző érdeklődési körűek számára szabadidős foglalkozásokat szervezünk (pl.: színház és múzeumlátogatás).

A csoportos foglalkozásokon túl az iskola támogatja a tanulók egyéni felkészülését, fejlődését eszközök, infrastruktúra, személyi feltételek biztosításával, azok célirányos fejlesztésével: -

egyéni könyvtárhasználat

-

egyéni számítógép-használat

-

egyéni tornaterem és sportpálya használat

-

speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély)

33

-

kötetlen tárgyú konzultáció tanárral, más iskolai szakemberrel

-

speciális rendezvényeken való részvétel lehetősége

-

speciális tanfolyamokon való részvétel lehetősége

-

alapítvány által támogatott programokon való részvétel lehetősége

-

pályázat útján elnyert programokon való részvétel lehetősége

-

továbbtanulók segítése

34

8. fejezet: A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánkban az ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység valamennyi pedagógus feladata, hangsúlyozottan a nevelési igazgatóhelyettesnek és az osztályfőnöknek.

Cél: a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítség nyújtása, együttműködés különböző szakemberekkel. A nevelési igazgatóhelyettes folyamatosan tartja a kapcsolatot az osztályfőnökökkel, és ha szükséges az illetékes intézményekkel, hivatalokkal: -

Családsegítő-

és

Gyermekvédelmi

Szolgálattal

(rendszeres

kapcsolattartás,

esetmegbeszélések, fórumok) -

GYIVI-vel (a kapcsolat elsősorban tájékoztató jellegű)

-

Gyámhatósággal (a kapcsolat elsősorban tájékoztató jellegű)

-

az önkormányzatok jegyzőivel (szankciók alkalmazásánál)

-

a rendőrkapitányságokkal (folyamatos lehetőségek keresése, osztályfőnöki órák tartása)

-

iskolaorvossal, védőnővel (felvilágosító előadások)

Az iskolai gyermek-és ifjúságvédelem szervezett területei: -

önismereti, személyiségfejlesztő, konfliktust kezelő csoportok működtetése iskolai szinten

-

jelzőrendszer működtetése iskolán belül

-

jelzőrendszer működtetése iskolán kívül (TISZK- Intézményi összekötők is!)

-

a tanulmányi munka és hiányzás folyamatos ellenőrzése az osztályfőnökök és a szaktanárok részéről

-

szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi ellátásokról

-

kapcsolatfelvétel a családdal, a szülőkkel

-

egyéni esetkezelés intézményen belül

-

felvilágosító előadások, programok, vetélkedők szervezése dohányzás, alkohol, drog, AIDS megelőzési témákban, bűnmegelőzési, egészségügyi, baleset-megelőzési és mentálhigiénés területen (védőnői szolgálat, drogkoordinátor jelenléte, drogprevenciós előadások, önismereti csoportok, kortárs-segítők)

35

9. fejezet: A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Cél: az egyéni különbségeken alapuló differenciált foglalkoztatás megvalósítása az iskolai minimum szintű követelmények elérése érdekében. Az Esély Pedagógiai Központ szakemberei segítségével a 9., belépő évfolyamon felmérést végzünk annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók a kezdetektől fogva megkaphassák a szükséges segítséget. -

szakiskolai osztályokban adaptációs program, amely a 9. évfolyamon, a tanévkezdéskor jelent sajátos szervezeti és tartalmi keretet az iskolai tevékenységhez, az alábbi céllal:

-

olyan tanár-tanuló együttlétet biztosítása, amely egyaránt segítheti a tanulók alaposabb megismerését, ennek következtében a hátrányos helyzetű tanulók problémajellemzőinek feltárását

és

egyben

lehetőséget

biztosít

általános

készségfejlesztésre

és

személyiségfejlesztésre. -

nem tanítási óra, hanem a programban meghatározott témakörökben folytatott foglalkozások sorozata,

-

nem tantárgyi keretben valósul meg, de a megvalósításban az osztályfőnökök mellett a szaktanárok is részt vesznek.

-

egészségügyi

és

rehabilitációs

foglalkozások

biztosítása

(gyógypedagógus

közreműködésével, heti 2x45p-ben, 4-6 fős csoportokban, képességfejlesztő és személyiségfejlesztő eljárások alkalmazásával, egyéni fejlesztési terv alapján) -

szükség esetén külső szolgáltatás igénybevétele (pl. „Esély” Pedagógiai Központ) szűrő és kontrollvizsgálatok

szükségessége

esetén,

szakmai

konzultációk,

és

szupervízió

biztosítására. -

egyéni felzárkóztató foglalkozások (tantárgyi lemaradás esetén szaktanár segítségével korrepetálás, tanulás tanítása tanórán ill. külön foglalkozáson).

-

tanulás-módszertani segítségnyújtás a TISZK Tanácsadó szolgálat szakembereivel.

-

személyiségfejlesztő foglalkozások (önismereti, drámapedagógiai mentálhigiénés csoport ill. egyéni foglalkozások).

-

differenciálás az oktatási folyamatban, a tanítási-tanulási folyamatnak az egyes tanulók sajátosságaira (képességei, érdeklődése, teljesítménye) tekintettel lévő megszervezése

36

Iskolánk – kellő számú jelentkező esetén – megszervezi a szakképzésbe történő becsatlakozást lehetővé tevő un. felzárkóztató oktatást. A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát vagy tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola 9. évfolyamán elkezdeni, ill. folytatni és elmúltak tizenöt évesek. A felzárkóztató oktatás biztosíthatja, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé teszi a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. A pedagógussal szemben támasztott elvárások: -

ismerje a részképesség-zavar tünet-együttesét

-

tudjon differenciáltan oktatni, nevelni

-

semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót

-

az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit

-

a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést

-

a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit

-

nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására

37

10. fejezet: Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Intézményünk kiemelten kezeli a bármilyen okból hátrányos helyzetű tanulókat. A Közoktatási Törvény szerint hátrányos helyzetű az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a hátrányos helyzetet ennél tágabban kell értelmeznünk, és a prevenciós tevékenységet a tanulók szélesebb körében kell alkalmaznunk.

A családi környezetre visszavezethető anomáliák A gyermeket formáló szűkebb és tágabb közösség nevelési szempontú kedvezőtlen sajátosságaiból adódó hátrányos helyzet. Ennek a problémakörnek a fő sajátosságai a gyermek szűkebb családi környezete és a tágabb közösség nevelési diszfunkcióiból származnak. A gyermeket formáló szűkebb és tágabb közösség nevelési szempontú kedvezőtlen sajátosságainak feltárásához a családi környezetnek a nevelési szempontú sajátosságait ismerjük meg az alábbi területeken: A család életmódja: -

iskolázottsági szint

-

jövedelmi viszonyok

-

lakáshelyzet

-

a háztartás felszereltsége

-

kulturális szokások

A család érzelmi légköre, nevelési attitűdök:

38

-

a gyermek elfogadása (elégedettség), ennek kommunikálása a gyermek felé, egymás között, családon kívülre

-

érzelmek megjelenése, az érzelmek kommunikálása a gyermek felé, a családtagok között

A családi szocializáció jellemzői: -

célracionális tevékenységrendszer

-

játéktevékenység

-

a családi munkamegosztás

-

az otthoni célirányos fejlesztés, önállóság

-

normatív tevékenységrendszer

-

a szerepszocializáció mechanizmusai: a jutalmazás, büntetés, szankcionálás módjai, arányai

-

a gyermek és a család viszonyulásai érték-és normarendszerekhez

Kommunikatív rendszer -

anya-gyermek kommunikáció

-

szülő-gyermek kommunikáció

-

a család „nyelvi kódja”

Pályázatok nyújtotta lehetőségek kihasználása, pl. az Útravaló ösztöndíjprogramban való részvétel.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Cél: Segíteni azon tanulók esélyegyenlőségét, beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. Tankönyvtámogatás Minden tanév elején az iskola igazgatójához benyújtott kérvény alapján, az SZMSZ-ben rögzített ajánlási és elbírálási szabályok alapján kapható. Tankönyvtámogatás igénylő lap az osztályfőnöktől kapható. Azok a tanulók, akiknek a tankönyv árának részleges megfizetése is problémát jelent, a tankönyv támogatási keretből az iskola könyvtárának vásároljuk meg a könyvet és a tanuló részére kikölcsönözhető. Étkezési támogatás

39

Szociális rászorultság alapján az igazgatóhoz benyújtott kérelem elbírálása után a békéscsabai tanulók részesülhetnek étkezési díj mérséklésében. Elbírálás a Békéscsaba Megyei Jogú Város pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi támogatásokról szóló rendelete alapján történik. Az ifjúsági szakszervezet támogatása Az iskolánkban működő ifjúsági szakszervezetek tagjai rászorultság esetén szakszervezeti segélyt kaphatnak. A segély megítélését a főbizalmihoz benyújtott kérelemmel a tanuló és az osztályfőnök kezdeményezheti. Trefort Ágoston Alapítvány Az intézményben működő alapítvány támogatja a szociálisan rászorult tanulók iskolánk által szervezett tanfolyamokon, külföldi tanulmányutakon való részvételét. A kérelmet az alapítvány kuratóriumi elnökéhez lehet benyújtani. Az intézményünkben működő alapítvány támogatja a szociálisan rászorult tanulók nevelési és diákprogramokon, sportrendezvényeken való részvételét. Külföldi tanulmányi kirándulások támogatása. Eszközök vásárlása a programok megvalósulásához. Támogatás az alapítvány kuratóriumi elnökéhez benyújtott kérelemmel igényelhető. KVISZA Alapítvány: Támogatja

a

szociálisan

rászorult

tanulók

tanulmányi

versenyeken,

diákprogramokon,

sportrendezvényeken való részvételét. Támogatás az alapítvány kuratóriumi elnökéhez benyújtott kérelemmel igényelhető.

A hátrányos helyzet kezelését segítő program megvalósítását segítő tevékenységek:

-

teamen belül egyéni problémák megbeszélése, csoportmegbeszélések, tréningek, nevelési értekezletek

-

szakirodalom tanulmányozása önképzés keretében

-

nemzetközi, hazai, városi tapasztalatok megismerése

-

egyéni

felkészülés

kiegészítő

szakok

szerzésével

mentálhigiéné, konduktor, gyógytornász stb.)

40

(gyógypedagógia,

pszichológia,

-

egyéni felkészülés akkreditált továbbképzéseken (tantestületi koordinátori szerepkörre felkészülés)

-

csoportos továbbképzés az intézményben (elméleti és tréning) belső, vagy külső szakmai irányítással

-

csoportos, illetve egyéni továbbképzés és egyéni szakmai képesítés szerzése, illetve átképzés lehetőségének megszervezése városi szinten

41

11. fejezet: A pedagógiai program végrehajtásához szükségesnevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a 11/1994. MKM. r. 7. sz. melléklete által az iskolák és a kollégiumok számára meghatározott kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék, valamint a helyi tantervek tantárgyi programjaiban a tantárgy tanításához meghatározott eszközök és felszerelések jegyzéke tartalmazza.

42

12. fejezet: A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Összehangolt nevelés csak kölcsönös kapcsolattartás és együttműködés során jöhet létre. Valamennyi fél részéről nagyon fontos az értő figyelem, az hogy meghallgassuk egymást, kölcsönösen figyeljünk a másikra, tiszteljük társunkat. Az ilyen kapcsolatokban a tanulók nagyobb önkontrollal, felelősségérzettel, önfegyelemmel rendelkeznek. Az oktató-nevelő munka eredménye jelentősen függ attól, hogy az iskola mennyire veszi figyelembe a tanulók szociális hátterét, a család érdekeit és a tanulók érdeklődését. A gyermekek harmonikus fejlődése érdekében elengedhetetlen a szülők és a pedagógusok koordinált és aktív együttműködése. Az együttműködés alapja a közös nevelési felelősség. Az együttműködés kezdeményezője, koordinátora, tervezője, pedagógiai programjának állandó karbantartója a szolgáltatást nyújtó iskola. Az együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, tájékoztatás és az őszinteség, valamint egymás munkájának megbecsülése. Az együttműködés szervezeti kereteit minden fél számára az intézmény Szervezeti és működési szabályzata és Házirendje biztosítja.

12.1 A tanuló és a pedagógusok kapcsolatrendszere A tanuló valamennyi ügyes-bajos problémájában közvetlenül az osztályfőnöke, és a kollégiumi nevelőtanára segítségére számíthat. A kilencedik évfolyamos tanulók nevelésével kapcsolatos feladatok: Az iskolába való beiratkozás mindenkor a leendő osztályfőnök irányításával történik. A szülők (tanulók) az iskola pedagógiai programjának rövidített változatát beiratkozáskor megkapják. Az osztályfőnök felveszi a személyes kapcsolatot a kollégium csoportvezető tanárával. Az iskola pedagógiai programjáról minden év októberében megtörténik a szülői vélemények feltárása (kérdőíven). Közéleti szerepvállalás A közéleti szerepvállalás fontos feladat a felnőtté válás folyamatában. Ezeket különböző képviseletek során sajátíthatják el: iskolaszék, iskolai sportkör, fegyelmi bizottság, iskolai

43

alapítványok kuratóriumai, az osztályok diákbizottsága, az iskolai diákbizottság, kollégiumi diáktanács. Az egyes intézményegységekben önálló tagintézményi diákönkormányzatok működnek. Az intézmény egészét érintő kérdésekben a tagintézményi diákönkormányzatok delegált tagjaiból álló közös iskolai diákönkormányzat gyakorolja az egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosítványokat. Iskolánk diáksága érdekeit a megyei és országos diákszervezetekben való tagsága révén, magasabb diákfórumokon is képviseli. A diákoknak lehetősége van az iskolai élet valamennyi területét érintően a demokratikus vélemény-nyilvánításra. Ennek szervezeti formái: a diák küldött közgyűlés, a kollégiumi közgyűlés, vélemény-nyilvánítás az „igazlátó lapon”.

12.2 Szülők és pedagógusok együttműködése A szülők szoros és aktív kapcsolatot tartanak az osztályfőnökkel, a kollégiumi csoportvezető tanárral. A tanulók személyiségfejlődésének, tanulmányi előmenetelének helyzetét, problémáit rendszeresen, ill. alkalmanként meg tudják beszélni, így segíteni tudják egymás munkáját. A szülők, az iskolavezetők közötti kapcsolattartást, érdekérvényesítést az iskolában, a tanulókat érintő döntések meghozatalában való részvételt szolgálja az iskolai szülői munkaközösség (SZMK, SZMK választmány) valamint a tankönyvtámogatást elbíráló bizottságban való szülői képviselet. Az egyes intézményegységekben önálló tagintézményi szülői szervezet működik, az összintézményi kérdésekben a tagintézményi szülői szervezetek delegált tagjaiból álló közös szülői szervezet gyakorolja az egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosítványokat. Az Intézményben Iskolaszék nem működik. A kapcsolattartás fórumai (szülői értekezletek, fogadónapok) -

Rendszeresen és folyamatosan tájékoztatást adunk a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről a tanuló ellenőrző könyvén keresztül.

-

A tanulót tanító szaktanárokkal, szaktanárokkal való együttműködés, konzultáció érdekében félévente fogadónapokat szervezünk. A pedagógusok emellett telefonon egyeztetett időpontban is rendelkezésre állnak a szülőkkel folytatandó megbeszéléshez, információ-adáshoz.

-

Osztályszülői értekezletet évente kétszer – novemberben és áprilisban tartunk.

-

A szülők adott csoportját érintő fontos kérdésekben nyújt információs, konzultációs lehetőséget az összevont szülői értekezlet.

44

-

Rendkívüli szülői értekezletek szervezhetők, ha az osztály nevelési, képzési problémái miatt szükséges.

-

Pályaválasztási tanácsadó megbeszélés: 10. évfolyamos szakiskolai és szakközépiskolai osztályokban,

-

Tájékoztató az érettségi és szakmai vizsga követelményeiről.

Az iskolánkban tanuló diákok szüleinek és az érdeklődőknek segíti pályaválasztását, a továbbtanulási döntés meghozatalát az iskolában hagyományosan szervezett nyílt nap. Intézményünk házirendjében meghatározott eljárási szabályok szerint a szülőket bevonjuk a fegyelmi eljárásokba. A szülőket bevonjuk az iskola hagyományos programjainak megszervezésébe: Gólyabál, Szalagavató, Ballagás, iskolai hagyományőrző rendezvények, osztályok tanulmányi kirándulásai. Előadásokat szervezünk logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember, rendőrkapitányság képviselőjének meghívásával. Szükség szerint az osztályfőnök, kollégiumi nevelőtanár családlátogatáson vesz részt. A szülők közreműködését a nevelő munka segítéséhez az alábbiakban kérjük: -

aktív részvétel az iskolai rendezvényeken,

-

ötletnyújtás az előadások témáihoz,

-

őszinte véleménynyilvánítás,

-

együttműködő magatartás,

-

nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása,

-

a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös megoldása,

-

érdeklődő-segítő hozzáállás,

-

szponzori segítségnyújtás.

12.3 Az iskola és kollégiumok együttműködésének formái: -

folyamatos és kölcsönös tájékoztatás az intézményi nevelési programokról,

-

rendszeres meghívás tantestületi értekezletekre, iskolai rendezvényekre,

45

-

rendszeres szakmai véleménycsere a nevelés- oktatás kérdéseiben,

-

rendszeres tájékoztatás közös tanulók ügyében,

-

a közös tanulók problémáinak együttes megoldása,

-

őszinte véleménykérés és véleménynyilvánítás,

-

óraadók esetében a kollégiumi nevelőtanárok előnyben részesítése.

Elvárások az együttműködésben résztvevő felekkel szemben: -

a pedagógus stílusa, hangneme és viselkedése legyen elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó, valamint tartsa tiszteletben mások személyiségét,

-

a nevelő a szülő felé lássa el az iskola képviseletét, adjon pedagógiai tanácsot, törekedjen az együttműködésre,

-

a nevelő tartson rendszeres kapcsolatot a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával,

-

a pedagógus legyen kellő figyelemmel, érdeklődéssel, megbecsüléssel és jóindulattal a nevelőtársak felé, segítsék egymást, adják át a tapasztalatukat, fogadják el az észrevételeket, bírálatokat,

-

a pedagógust és az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden információt illetően, amelyről hivatása során szerzett tudomást,

-

a szülői közösség joga figyelemmel kísérni a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, megállapításairól tájékoztatni a nevelőtestületet és a fenntartót,

-

a szülő kötelessége, hogy rendszeres kapcsolatot tartson gyermeke pedagógusaival, tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát és jogait,

-

a tanuló kötelessége saját környezete és az általa alkalmazott eszközök rendben tartása, közreműködés a tanórák és egyéb rendezvények előkészítésében, lezárásában.

Az együttműködés továbbfejlesztése: A használók személyes megelégedettséget az iskolaválasztás alapjának tekintjük, Az együttműködési programban leírt feladatok eredményességét a szülők, tanulók vonatkozásában évenként vizsgáljuk és összegezzük. Ezeket az év végi munkaértekezleten feldolgozzuk, lehetőség szerint az iskola következő évi feladataiba beépítjük, illetve az intézmény pedagógiai programjának korrekciójánál figyelembe vesszük.

46

13. fejezet: Az intézmény környezeti nevelési programja Bevezetés A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ 3) bekezdése értelmében az iskoláknak – nevelési programjuk részeként – el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat.

A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.” „A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970) A pedagógiai program és a környezeti nevelési program viszonya A környezeti nevelési programban az iskola pedagógiai programjához illeszkedő környezeti neveléssel kapcsolatos alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait célszerű részletezni. A környezeti nevelési program – a tantestület döntésének megfelelően – többféle módon is megjelenhet az iskola pedagógiai programjában: lehet a nevelési program önálló fejezete, önálló melléklete, vagy az egészségnevelési programmal egybeszerkesztett eleme is.

47

13.1 Alapelvek, jövőkép, célok 13.1.1 Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: -

a fenntartható fejődés;

-

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;

-

a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

-

alapvető emberi szükségletek;

-

emberi jogok;

-

demokrácia;

-

biológiai és társadalmi sokféleség.

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;

-

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;

A

-

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

-

a rendszerszemléletet;

-

az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

célok

eléréséhez

szükséges

készségek

kialakítása,

Kiemelten: -

problémamegoldó gondolkodás;

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

-

problémaérzékenység, integrált megközelítés;

-

kreativitás;

-

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás;

-

kommunikáció, média használat;

48

fejlesztése

a

diákokban.

-

konfliktuskezelés és megoldás;

-

állampolgári részvétel és cselekvés.

13.1.2 Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: -

az egészségnevelési program elkészítése;

-

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

-

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása;

-

a tantárgyi és tanórán kívüli környezeti nevelési feladatok és tevékenységek beépítése a tanvezetésbe, foglalkozási tervekbe.

Hagyományok ápolása: -

iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;

-

Békés megye nevezetességeinek feltérképezése;

-

drog-prevenciós program folytatása;

-

osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában;

-

tisztaságnapok;

-

közös környezetrendezés, nagytakarítás.

Szaktárgyi célok: -

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a környezetszennyezés megelőzése, veszélyes anyagok kezelése, stb.);

-

a kétszintű érettségire felkészítés;

49

-

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);

-

interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);

-

természetvédelmi versenyekre felkészítés;

-

a számítógép felhasználása a tanórákon;

-

városi környezetvédelmi akciókban való részvétel.

13.2 A környezeti nevelés színterei iskolánkban 13.2.1 Környezeti nevelés a tanórán A tanórákon

hozzárendeljük

az

adott témákhoz

a

megfelelő környezetvédelmi

vonatkozásokat. A tanmenetben jelöljük valamilyen módon azokat az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelési célkitűzésekhez. Tantárgyak

Biológia: -

A tantárgy jellegéből fakadóan folyamatosan- pl. védett növények meghatározása

-

Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek bemutatása

-

Fák Napja –faültetés

Földrajz: -

A tantárgy jellegéből fakadóan folyamatosan - pl. a légkör földrajzában a légszennyezés

folyamatának

bemutatása,

a

légszennyező

anyagok

és

következményeik -

Megemlékezés a Víz Világnapján és a Föld Napján

Kémia: -

Az egyszerű talaj-, víz-, levegővizsgálatok elvégzése, ezek kiemelt elemzése, a következtetések megfogalmazása, a hatások értékelése

-

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

-

törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;

50

-

legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;

-

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Matematika-fizika: -

A vízkészlettel kapcsolatos ismeretek

-

Területszámítás

-

Újrahasznosítható anyagok

-

Energiaforrások

-

Szöveges feladatok környezetvédelmi szövegezéssel

Történelem-társadalomismeret. -

Ipar- és technikatörténet

-

Régi társadalmak eltűnése környezetük tönkretétele, felélése miatt

-

A fogyasztói társadalom kialakulása

-

Globalizáció ↔ a fenntartható fejlődés: stockholmi, riói és dél-afrikai csúcsok

Rajz, ének: -

Természeti szépségek a művészeti alkotások tükrében

-

Kiállítás pl. védett növények rajzaiból

-

Népi értékek bemutatása; a falu mint környezeti érték közvetítése

Magyar: -

Helyesírási szövegekbe természetvédelmi témák becsempészése

-

A táj és a természet szerepének fontossága az irodalmi művek tükrében

-

legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre,

-

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat;

-

legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre;

-

tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni;

51

-

törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt.

Idegen nyelvek: -

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;

-

ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;

-

legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni;

-

alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben.

Informatika: -

Feladatok környezetvédelmi szövegezéssel

-

Internet-használat e témakörben

Testnevelés: -

Egészséges életmód szükségességének közvetítése

Osztályfőnöki: -

Előadók meghívásával felvilágosító, ismeretterjesztő órák tartása

-

Kirándulások,séták szervezése

-

Faliújság készítése

-

Témahónapok kialakítása a környezetvédelem tárgykörében

-

Cikkek, kiadványok gyűjtése

Szakmai elméleti tárgyak: -

A fenntartható gazdálkodás lehetőségeinek felvillantása

-

a környezet legkisebb mértékű terhelése

-

a természet kincseivel történő takarékos gazdálkodás(szelektív hulladékgyűjtés,

-

veszélyes hulladék elkülönítése, takarékos energiafelhasználás, környezet

-

terhelésének csökkentése, zaj-, levegő-, talaj-, vízvédelem)

-

Fogyasztói magatartásformák a fenntarthatóság tükrében

52

-

Környezetkímélő eszközök és módszerek bemutatása

Szakmai gyakorlat: -

Zöldköznapi praktikák bemutatása

-

Takarékosság az anyaggal és az energiával

-

Vásárlási szokások átgondolása: helyi és hazai termékek előnyben részesítése, egyszerűség, célszerűség, tartósság, javíthatóság

Szakképzés (szakmai alapozó elmélet és gyakorlat): -

ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni;

-

ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni;

-

ismerjék a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére;

-

ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.

Szakképzés (szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek): -

sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek;

-

tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.);

-

ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát;

-

sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat;

-

látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban;

-

tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel.

-

erősödjön

meg

az

ökológiai

szemlélet,

legyenek

képesek

a

tényeket

szakmaspecifikusan kiegészíteni; -

alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem;

-

alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.

53

13.2.2 Környezeti nevelés a tanórán kívül -

-

a környezetvédelmi jeles napok megünneplése: o

március 22. A Víz Világnapja

o

április 22. A Föld Napja

o

május 10. Madarak és Fák Napja

o

június 5. Környezetvédelmi Világnap

o

szeptember 23. szombatja Takarítási Világnap

o

október 5. Az Állatok Világnapja

környezetvédelmi akciók szervezése, például szelektív hulladékgyűjtés (elem); szórólapok készítése; Tiszta, rendes osztály akció

-

iskolai kirándulások szervezése (természetvédelmi területek, vadasparkok, botanikus kertek, múzeumok látogatása)

-

bekapcsolódás a települési környezet szépítésébe

-

kapcsolattartás külső segítő partnerekkel (Ifjúsági Ház, Múzeum, Körös-Maros Nemzeti Park szarvasi központja, Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, Békés megyei Környezet és Természetvédelmi KFT.)

-

az iskolanapon programokat szervezünk a környezetvédelemmel kapcsolatban

13.3 Környezeti nevelés módszerei A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. Javasolt módszerek: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; - játékok; - modellezés; - projektmódszer; - üzemi gyakorlathoz kapcsolódó módszerek; - kreatív tevékenység;

54

- közösségépítés; - művészi kifejezés.

13.3.1 Környezeti nevelés taneszközei Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

13.4 Erőforrások 13.4.1 Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek

55

határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció

területén

fontos

feladatunk,

hogy

csökkentsük

a

felesleges

papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolai büfé: Diákjaink étkeztetésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcsválaszték. Újra fel kell mérni, mi legyen az egészséges táplálkozás érdekében a büfé kínálata. Itt is törekedni kell a minél kevesebb hulladék keletkezésére ill. a szelektív gyűjtésre.

Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. A fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, a nemzeti parkok, az üzemi gyakorló helyek, üzemlátogatások helyszínei. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Különösen aktív a kapcsolat a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesülettel. Kapcsolattartó személy a tanműhely vezető. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.

56

13.4.2 Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés. A fenntartó éves költségvetésben biztosítja az alapfeladatok ellátását. Iskolai alapítványok: Színvonalas szakképzésért, Trefort Ágoston Alapítvány

Külső erőforrások Pályázatok.

A

pályázat-megjelenések

figyelése

igazgatóhelyettesi

feladat.

Az

igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Szakképzési Alap – fejlesztési támogatás: A szakképzéshez kapcsolódó környezetvédelmi fejlesztések és környezetbarát működtetési kiadások fedezésére. A környezeti nevelés értékelése A munkaközösség-vezetők félévi és év végi jelentésükben értékeljék az e területen végzett munkájukat egy előre megadott szempontsor szerint. Egy-egy tanév záródokumentuma is tartalmazza a környezeti nevelés terén történteket, és ebből kiindulva kell meghatározni az új tanévre vonatkozó feladatokat.

57

14. fejezet: Az intézmény egészségnevelési programja 14.1 Helyzetelemzés Iskolánk a megye legnagyobb szakképzettséget és érettségit nyújtó iskolája. Beiskolázási területünk Békés megye egész területe. Egy-egy tanévben az átlagos tanulói létszám 2500 fő a különböző nappali és esti rendszerű iskolai képzési formákban. A tanulók jelentős hányada hátrányos helyzetű, beilleszkedési gondjaik vannak. Iskolánk helyi és távolsági autóbuszjárattal jól megközelíthető. Iskolánk tanulóinak 60-70 %-a naponta vidékről jár be, 20 %-a kollégista. Az ingázás miatt korán kelnek és emiatt kevés idő marad aktív pihenésre, mozgásra, sportra és lerövidül az alvás idő. A tanév eleji felmérések alapján megállapítható, hogy nagyon sokan közülük súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Gyakran az alapvető élelmiszerek illetve ruházati- és iskolaszerek előteremtése is gond. Ezekben az esetekben egészséges táplálkozásról illetve öltözködésről nem beszélhetünk. Ugyancsak súlyos problémák vannak azokban a családokban, ahol valamelyik szülő vagy mindkettő munkanélküli, és még alkalmi munkára sincs lehetőség a környezetében. Természetesen vannak anyagi szempontból jobb helyzetben lévő tanulóink is, de ezen tanulók egy részénél a biztos anyagi háttér mellett inkább pszichés illetve magatartási problémák vannak (könnyelműség, iskolakerülés, alkohol- és drogfogyasztás, túlzott magabiztosság stb.) Az osztályfőnökök felmérései alapján átlagosan a szülők 40 %-a érdeklődik a gyermeke fejlődéséről, de osztályonként lehetnek jelentős eltérések. Viszont azt tapasztaltuk, hogy probléma esetén a többség együttműködik az osztályfőnökkel, szaktanárral, ifjúságvédelmi felelőssel. Iskolánk Pedagógiai Programjában alapértékként fogalmaztuk meg az esélyegyenlőség biztosítását az eltérő szociokultúrális környezetből érkező diákoknak, továbbá az egészséges életmód iránti igény kialakítását. Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi illetve hazánkat érintő vizsgálati felmérései, valamint a társtárcák elemzései alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. Jelen egészségnevelési

58

programunk a 2003. évi LXI. törvény 48. § (3) bekezdésben megfogalmazott feladat alapján készült el.

14.2 Segítő kapcsolatok 14.2.1 Intézményen kívüli segítők Szervezet neve

Címe, telefonszáma

Kapcsolattartó neve

Békéscsaba Megyei Jogú Város Nevelési Tanácsadója

Békéscsaba, Szabó Pál tér 1-2. 66/457 -517

Dr Fodor Irén

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Békéscsaba, Szabadság tér 11 – 17 66/523 - 849

Dr. Csereiné Árgyelán Anna

Békés Megyei HUFIK Tanulási Békéscsaba, Luther utca 5/B Képességet Vizsgáló Szakértői és 66/449 – 349 Rehabilitációs Bizottság

Csepregi András

GADARA Ház

Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. Dr. Dávidné Dr. B.Hidvégi 2, 66/443 - 030 Julianna

Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Gyámhivatala

Békéscsaba, Szabadság tér 11 – 17 66/523-851

Dr. Pénzely Erika

Vandháti Úti Iskola és Fejlesztő Központ

Békéscsaba, Vandháti út 3. 66/328 - 064

Duray Miklósné

Pszichológiai Tanácsadó SOS Telefonos Lelkisegélyszolgálat

Békéscsaba, Wlassich sétány 4. 66/447 - 334

Szabóné Dr. Kállai Klára, Klinikai szakpszichológus

Réthy Pál Kórház Addiktológiai Gondozó

Békéscsaba, Gyulai út 18. 66/441 - 411

Dr. Felber Magdolna pszichiáterneurólogus

1. sz. Pszichiátriai Gondozó

Békéscsaba, Szent István tér 12. 66/441 - 514

Dr. Sarkadi István pszichiáter és addiktológus

„Tini“ Telefonos Lelkisegély Szolgálat

Békéscsaba 66/447 - 750

Karácsony Zsolt

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma

Békéscsaba, Szent István tér 7. 66/452-252

Kotroczóné Antal Teréz, a Városi Drogprevenciós Munkacsoport vezetője 06/20/912 – 4730

59

Városi Drogprevenciós Munkacsoport

Békéscsaba, Gyulai út 18, 66/441 – 411, 66/540 - 690

Kotroczóné Antal Teréz védőnő

MI – ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület

Békéscsaba, 5601 Pf. 491 miertü[email protected]

Szferléné Dénes Pálma

ANTSZ Békés megyei Intézet Békéscsaba, Gyulai út 61. Egészségvédelmi Osztály Megyei 66/540-690 Intézet

Dr. Klembucz Erzsébet

Békés Megyei Rendőrkapitányság Békéscsaba, Bartók B. út 1-3. Bűnmegelőzési Alosztály 66/523-700

Zsankó László r. őrnagy

14.3 Intézményen belüli segítők Megbízatása

Elérhetősége

Név

SZMK elnökei, Tagintézmények dokumentációjában Szarvas Mihályné /Z SZMK választmány /BéKSZI Debreceniné Kotroczó Erszébet /T /K iskolaorvos

Hétfő – Szerda 11:15 – 12.30 Dr. Poros Anna /Z az iskolában Dr. Perei /T Lencsési úti orvosi rendelő 66/457 – 531

iskolafogász

Kedd, péntek : 7:45-től

védőnő

H-K-Sz 8:00 – 14:00 az iskolában Sipiczki Attiláné /Z Réthy Pál Kórház, Védőnői Centrum Gulyásné Juhász Éva /T

védőnő

H-Sz-Cs 8:00 – 14:00 az iskolában Kissné Horváth Krisztina /Z Réthy Pál Kórház, Védőnői Centrum Szakácsné Anna /T

nevelési igazgatóhelyettes, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, DÖK segítő tanár, szociális munkás mentálhigiénés

Dr. Fodor Iván Hajnalka

Molnár Erzsébet /Z Bagi Árpád /T Fajzi György /K Tagintézményekben: Zwack: 66/445 -845 Trefort: 66/444-511 Kós: 66/ 328-785

drogügyi koordinátor

Muzsainé Marhás Beatrix /Z Tóth Beáta /T Sarkadiné Kendi Klára Molnár Erzsébet /Z Muzsainé Marhás Beatrix /Z

60

Mazán zsolt /T osztályfőnöki munkaközösség vezetője

Vodiláné Borsos Ildikó Stéfán József /T Vermes Rita /T

igazgató, pszichodráma asszisztens

Benkóné Dudás Piroska /Z

iskolapszichológus

Kocsor Andrea /T

szociális munkás, mentálhigiénés segítő

Stein Balázs

14.4 Segítő kapcsolatok színterei 14.4.1 Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelik az iskolai munka hatékonyságát. Kapcsolattartók: osztályfőnökök, pedagógusok.

14.4.2 Szülői munkaközösség Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Kapcsolattartó: igazgató, nevelési igazgatóhelyettes.

14.4.3 Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola-egészségügyi szolgálat a tanulók egészségi állapotáért felelős. Az oktatási intézmény feladata, hogy biztosítsa a rendelőhelységet, a szakembereket, a tanulók névsorát, kíséretüket, a vizsgálat alatti tanári felügyeletet. Kapcsolattartó: nevelési igazgató helyettes. A tanulók iskola-egészségügyi vizsgálatokat az iskolaorvos és a védőnők a 26/1997. NM. rendelet alapján végzik. A tanulók iskola-egészségügyi ellátása magába foglalja

61

-

az évenkénti orvosi vizsgálatot,

-

a szakmai alkalmassági vizsgálatot a 33/1998. NM. rendelet alapján,

-

a testnevelési csoportbesorolást,

-

a védőnői fogadóórákat,

-

az egészségnevelési előadásokat.

Az évenkénti orvosi vizsgálat a 26/1997. NM. rendelet, a 3361998. NM. rendelet és a Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság szakmai ajánlása alapján történik. A szűrővizsgálatok az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgálják. Alapszűrések (védőnők végzik): -

anamnézis felvétele

-

testi fejlődés (súly, hossz, mell-körfogat)

-

pszichomotoros, mentális, szociális fejlettség

-

érzékszervek működése (látásélesség, színlátás)

-

ha a pályaalkalmasság feltétele az ép hallás, audiológiai szakorvosi vizsgálatra történő beutalásra kerül sor

-

mozgásszervek szűrése

-

golyvaszűrés

-

vérnyomásmérés

-

vizelet tesztcsíkos és reagenssel történő vizsgálata

Az iskolaorvos által ellátott iskola-egészségügyi feladatok: -

bőr vizsgálata

-

torok, garatképletek, fogak állapota

-

endokrin rendszer vizsgálata

-

tüdő fizikális vizsgálata

-

erek, szív vizsgálata

-

mozgás-szervrendszer vizsgálata

-

külső nemi szervek vizsgálata:

-

férfiak: rejtett heréjűség, csúszó here, sérv, visszeresség, jó-, rosszindulatú daganatok szűrése, fitymaszűkület, higiénés tanácsok

-

nők: menstruációs ciklus, emlő vizsgálata, szexuálhigiénés tanácsok

62

-

nemi fejlődés stádiumának megléte, korai és késői serdülés

-

idegrendszer, viselkedési-, magatartási problémák

A szakmai alkalmassági vizsgálat (33/1998. NM. rendelet) A vizsgálat speciálisan meghatározott szakmai séma szerin történik: „Orvosi útmutató a szakmai és munkaköri alkalmasság véleményezéséhez és a pályaválasztási tanácsadáshoz” (Szerkesztette: dr. Brunner Péter) Az oktatási intézményben I. fokú alkalmassági vizsgálat történik, fellebbezési lehetőség a II. fokú vizsgálat során történik: OMÜI Egészségvédelmi Intézete Budapest, VII: kerület, Kertész utca 32. A szakmai alkalmassághoz szükséges kiegészítő szakvizsgálatokhoz beutalót kapnak a tanulók, amely eredményét összesítjük az iskola-egészségügyi dokumentációban.

A testnevelési csoportbesorolás Minden tanév szeptemberében megtörténik a testnevelési csoportbesorolás, a kiszűrt tanulók

gyógytestnevelésre

irányítása

és

az

évközbeni

változások

folyamatos

nyomonkövetése.

A védőnői fogadóóra (heti 2 óra) -

Krónikus betegségek nyomonkövetése, eredmények begyűjtése

-

Vérnyomásmérés

-

Vizeletvizsgálat

-

Tanácsadás a tanulóknak

-

Fogamzásgátlás

-

Nemi betegségek

-

Drog

-

Egészséges életmód

-

Szükség esetén szakrendelőbe irányítás

Az iskolaorvos és a védőnők felkérésre részt vesznek a szülői értekezleten, illetve a tanári értekezleten. A tanév elején beszámoló a célokról, tervekről, a tanév végén tájékoztatás az elért eredményekről. Kapcsolatot tartunk fenn az ifjúságvédelmi felelős tanárral a szociálisan veszélyeztetett tanulók kapcsán.

63

Az egészségnevelő előadások Az előadások felépítése, elméleti háttere: Óraterv: -

a téma, cél, és eszközök kijelölése,

-

ismeretek és eszközös lehetőségek felmérése,

-

tanárok és diákok visszajelzése,

-

demonstrációs lehetőségek megszervezése.

Tematika: -

a téma meghatározása,

-

a téma megfogalmazása, előadás formájában

-

a témához kapcsolódó aktualitások, gyakorlati tanácsok,

-

háttérinformációk felmérése kérdés-felelet formájában,

-

esetleges kérdések

-

demonstrációs anyagok kiosztása, leírása.

Videók: -

a filmtéma ismertetése,

-

a film megnézése,

-

a téma megbeszélése, vélemények, kérdések.

Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló egészségnevelési program a Trefort Ágoston Szakközépiskolában a Védőnői Szolgálattal együttműködve történik. Osztályonként 2 óra/félévenként, az órákat a védőnők tartják. 9. évfolyam: -

általános higiéna, betegségek megelőzése, egészségi szokások formálása,

-

felvilágosítás az orvosi és védőnői vizsgálatokról,

-

közösségi életről, önálló életvitel kialakításáról,

-

családi háttér, kortárscsoport szerepe,

-

dohányzás, drogok, alkohol,

-

devianciák és következményeik,

-

igény szerinti témák.

64

10. évfolyam -

mentálhigiéna, társas kapcsolatok, szerelem, szexuális kultúra,

-

nemi szerepek, anatómiai ismeretek,

-

nemi úton terjedő betegségek, biztonságos szex, fogamzásgátlás, hererák szűréséről,

-

drogok, dohányzás alkohol,

-

táplálkozási szokások.

11. évfolyam -

krónikus betegségek, fertőző betegségek

-

egészséges táplálkozás

-

dohányzás, drogok, alkohol,

-

AIDS és egyéb nemi úton terjedő betegségek, biztonságos szex,

-

hererák szűrése.

12. évfolyam: -

tartós kapcsolatok, családi élet tervezése

-

szerelem, párkapcsolatok, család, karrier,

-

biztonságos szex, védekezési lehetőségek, a hererák szűréséről,

-

igény szerinti témák.

Egyéb, rendszeresen megrendezésre kerülő programok: AIDS-világnap Egészségnevelő órák, szűrőprogram keretében. Az AIDS-betegség, és a HIV-vírus, a szűrés elérhetősége, lehetőségek. Szóróanyagok, plakátok, óvszerek adományozása, vetélkedők megszervezése a témával kapcsolatos feladatokkal, ajándékokkal. „Szenvedélyünk az egészség” A rendezvény a Drogprevenciós Munkacsoporttal együttműködve valósul meg. Évente megrendezett esemény, általános és középiskolák részvételével. Célja a figyelemfelkeltés az egészséges életmódra, játékos vetélkedővel egybekötve, értékes nyereményekkel.

65

14.4.4 Iskolapszichológus A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését.

14.4.5 Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. Az intézmény részéről a kapcsolattartást végzik: osztályfőnökök, szociális asszisztens, nevelési igazgató helyettes.

14.4.6 Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejleszési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelentenek az iskolai egészségnevelési munkába. Kapcsolattartó: nevelési igazgató helyettes.

14.4.7 Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Kapcsolattartó: nevelési igazgató helyettes.

66

14.5 Állapotfelmérés Közétkeztetés Tanulói és szülői igény esetén tanítványainknak étkezési lehetőséget, menzát biztosítunk a Békéscsabai Központi Szakképző Iskolában. Kérelemre a helyi önkormányzati rendeletnek megfelelően étkezési támogatásban részesülhetnek tanulóink. Iskolánkban egyéni vállalkozó szerződéses formában működteti az iskolabüfét. A tanulók igényeit a Problémagyűjtő lapon mérjük fel, de ezen kívül javaslatot tettünk arra, hogy legyen a péksüteményeken és édességeken kívül gyümölcs és tejtermék is nagyobb választékban.

Iskolaorvosi ellátás A tanulók rendszeres ellátása érdekében az iskola igazgatója és fenntartója megállapodást kötött az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjével. Tanévenként, meghatározott időpontokban iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Ők a pszichomotoros fejlődést (növekedés és testi fejlődés, alultápláltság, testsúly stb.), a mozgásszervek működését (testtartási hibák, gerincferdülés, lúdtalp, mellkas deformitás stb.), az érzékszervek működését (pl.: látásvizsgálat), a golyvaszűrést és a vérnyomásmérést végzik. Vezetik az iskolai egészségügyi dokumentációt és nyilvántartást, kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel, egészségnevelési órákat tartanak, elvégzik a tisztasági vizsgálatot és a testnevelési besorolást, évente jelentést készítenek az iskola -egészségügyi munkáról. Az iskola tanulói szakorvosnál, tanévenként egy alkalommal -

szakmai alkalmassági vizsgálatokon

-

fogorvosi szűrésen

-

tüdőszűrésen

-

bőrgyógyászati szűrésen

-

a végzős tanulók esetén kötelező egészségügyi szűrővizsgálaton, védőoltáson vesznek részt.

Feladat: Következetesen végrehajtani a megállapodásban foglaltakat. El kell érni, hogy a hét minden napján teljes munkaidős védőnő legyen az iskolában.

Balesetmegelőzés, baleseti ellátás Minden tanuló a tanév elején balesetvédelmi oktatásban részesül. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek

67

veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést a feladattal megbízott vezető kivizsgál. Az iskolaorvos és a védőnő adott esetben a balesetet szenvedett tanulókat elsősegélyben részesíti. Feladat: A Balesetvédelmi utasítás betartása, betartatása.

Beteg gyermekek ellátása, fertőző betegek ellátása A beteg gyermekek és a fertőző betegek ellátását elsősorban a házi gyermekorvos végzi. Amennyiben tanítási időben az iskolában jelzi a gyermek a betegségét, úgy elsődleges ellátását az iskolaorvos végzi. Feladat: Betegség esetén a megfelelő helyre küldeni a tanulót.

Munkavédelem Minden tanév elején a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős ismerteti a dolgozóknak, az osztályfőnökök pedig a tanulóknak az intézmény Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatát. Ezen kívül minden gyakorlati, technikai jellegű feladat illetve tanórán kívüli program előtt felhívják a pedagógusok a tanulók figyelmét a baleseti veszélyforrásokra. Az iskola kijelölt vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében tanévenként kétszer ellenőrzi.

Személyi tisztaság A tanulók személyi tisztaságára vonatkozó megállapításokat elsősorban a testnevelők testnevelés órai, a gyakorlatvezetők gyakorlati napokon és a védőnők szűrővizsgálatokon megfigyelt tapasztalatai adják. Probléma, hogy a tanulók alsó ruházata, melltartó, zokni, harisnya tisztasága, valamint a hajlatok, körmök tisztasága nem megfelelő. Amilyen nagy gondot fordítanak tanulóink a sminkelés, köröm- és hajfestés kivitelezésére, annyira kevésbé törődnek személyi higiéniájukkal. Tetvesség is előfordult, melyet általános, mindenkire kiterjedő egészségügyi ellenőrzés követett. Feladat: Szükséges a megfelelő személyi higiénia propagálása egészségügyi előadások formájában. Ehhez segítségül lehet hívni az Iskolaegészségügyi Szolgálat szakembereit.

Egészséges öltözködés Tanulóink szeretnek csinosan, divatosan öltözködni, ám sokan nem veszik figyelembe, hogy egészséges is legyen az a ruhadarab, amit felvesznek. A lányok körében gyakori, hogy gerincet,

68

lúdtalpat károsító cipőkben járnak, gyakori az alulöltözöttség. Sajnos divat a haspóló, amely nem takarja a derekat, emiatt gyakori a meghűlés, vesegyulladás, hólyaghurut. Feladat:

Többet

kell

beszélgetnünk

velük

az

egészségtelen

öltözködés

hátrányairól,

következményeiről tanórákon is.

Testi nevelés Az intézmény a mindennapi testedzést a kötelező tanórai foglakozások mellett az iskolai diáksportkör működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy az őszi és a tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem igény szerint tanári felügyelettel a tanulók rendelkezésére álljon. A délutáni sportfoglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az intézmény sport-szakosztályainak tevékenységét, a versenyeken való részvételt és a hazai sportversenyek szervezését az Iskolai Sportkör végzi.

Egészséges életmód Sajnos a családok nagy részében nem természetes a sportolás, a természetjárás. A tanulók elmondása szerint a délutánokat illetve a hétvégéket alvással, számítógépezéssel és TV-zéssel illetve szórakozással töltik. Gyakran tapasztaljuk különösen hétfőnként a kialvatlanságot az éjszakai bulik eredményeként. Az iskolaorvos és a védőnő rendszeresen végzik az egészségtelen életmóddal járó elváltozások szűrését: Jelentős a mozgásszervi probléma (lúdtalp, gerincferdülés), nő a túlsúlyos és a látásgondokkal küzdők száma. A testnevelési órák tapasztalatai szerint a tanulók nagy része ellustult, nem szeret mozogni, az állóképesség-felmérés eredménye (Cooper teszt értéke) 2150 méter. Az órarend összeállításánál figyelembe vesszük, hogy ne legyenek 0. órák. Az óraközi szünetek nagy része 10 perces, ez alatt az idő alatt nincs lehetőség sem fizikailag, sem szellemileg kikapcsolódni. A 3. és 5. óra után biztosítva van 1-1 hosszabb szünet az étkezésekre. Nem jellemző tanulóinkra, hogy az óraközi szüneteket az udvaron, a friss levegőn töltenék. Feladat: Egy barátságosabb, néhány sportszerrel felszerelt iskolaudvarral talán ki lehetne csalni a tanulókat a friss levegőre. A testnevelési órákon, illetve délutánonként vonzóbb mozgásfajtákat bevezetni (pl. fittnes, aerobik, rugby stb.).

Lelki egészség Tanulóink a 14-18 (20) éves korosztályból kerülnek ki. Ebben a kritikus életszakaszban kell a gyermek és felnőttkor közötti átmenet, a serdülőkor rendkívül sok új feladatával megbirkózniuk. Új

69

szerepeket kell kipróbálniuk, kialakul az identitásuk, ezzel együtt gyakori a szembenállásuk, a lázadásuk az iskolai szabályok, elvárások ellen, ami nyílt kritika esetén számos konfliktus forrása lehet. Jellemző a felfokozott élménykeresés, kíváncsiság következtében kialakuló kockázatkereső viselkedés (balesetvédelmi, egészségre vonatkozó illetve társadalmi szabályok áthágása) A „normális” és „kóros” viselkedésformák és tünetek változatosak és változékonyak, megjelenési formájukat a divat, a baráti kör, a szülői háttér stb. jelentősen befolyásolja. Iskolánkban a tanulók lelki egészségnevelésével elsősorban az osztályfőnökök és a nevelési igazgató helyettes foglalkozik, amely a tanulókkal illetve szülőkkel történő beszélgetésből áll. A testi tüneteket (anorexia, bulémia, depresszió) a szűrővizsgálatokon az iskolaorvos és a védőnő kiszűrik. Az iskolában egy, a mentálhigiénével és pszichodrámával foglalkozó szakember is dolgozik. Feladata a szociális munkák, illetve segítő kapcsolatok folytatása a diákok lelki egészségének megőrzése érdekében. A gyakorlatban elsajátítható probléma felismerési és -megoldó készségüket, konfliktuskezelési stratégiájukat, stresszel való megküzdésüket javítja. Segít konfliktusaik okainak felismerésében önmaguk megismerésén keresztül. Lehetőségük van beszélni szorongásaikról, felgyülemlő feszültségeikről és a hozzá szorosan kapcsolódó agresszióról is. A szorongással, tehetetlenséggel gyakran együtt jár a különféle kedélyjavító szerek használata. Az iskola ezért nagy hangsúlyt helyez az alkohol- és a drogproblémák megelőzésére, kezelésére is. A kamaszok jelentős életkori feladata, hogy leváljanak szüleikről és önmaguk számára elfogadható identitástudatot hozzanak létre. Ezért fontos, hogy eszköztárukat, ismereteiket bővítsék. Az iskola ezzel a programmal segít nekik. Nyitottabb, toleránsabb életszemléletre nevel, növelve tudásukat, toleranciájukat. Önérdekérvényesítésüket elfogadható társadalmi normák és keretek közé tereli. A diákok viselkedési és magatartásbeli problémáikkal való munkát és az azzal járó terheket könnyíti meg a nevelők számára. Ezzel az intézmény a hatékonyabb oktatást kívánja megteremteni. Feladat: Szükség lenne az intézményünkben főállású iskolapszichológus foglalkoztatására. A tanulók problémáinak jobb megismerésére az osztályfőnökök kezdeményezzenek több egyéni beszélgetést.

Gyermek- és ifjúságvédelem Tanév elején az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök segítségével felmérést készít egységes adatlap kitöltésével a személyiségi jogok sérelme nélkül. Iskolánk tanulóinak 1/3-a elvált szülők gyermeke. Jelenleg 5 tanuló állami nevelt, 11 tanuló a gyermekjóléti szolgálat által védelem alatt álló. Ezen tanulók érdekében az osztályfőnökök rendszeresen együttműködnek a szülőkkel az ifjúságvédelmi felelős pedig a gyámhatóságokkal, illetve a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal.

70

A hátrányos helyzetű tanulók felmérése során megállapítható, hogy iskolánkban egyre több a szociális helyzetét tekintve hátrányos helyzetű tanuló. Ezeket a tanulókat különböző jellegű szociális tényezők gátolják adottságaikban mért fejlődésükben: -

rossz lakásviszonyok

-

túlságosan alacsony az egy főre eső jövedelem

-

ingerszegény környezet

-

a művelődés lebecsülése

-

utca, lakókörzet negatív hatásai

-

távolról való bejárás

-

csonka család

-

tartós betegség

-

áttelepült, beköltözött tanulók stb.

Feladat: Az osztályfőnökök vegyék észre, ha bármelyik tanulóval probléma van, a tanulóval, s a szülővel közösen keressék a megoldást. Súlyosabb esetekben azonnal jelezzék az ifjúságvédelmi felelősnek. Az ifjúságvédelmi felelős tegye meg a szükséges lépéseket.

Drogprevenciós munkához szükséges állapotfelmérés a) Szülők A szülők egy része jó partner a szenvedélybetegségek megelőzésében. Személyes példamutatásával helyes irányba neveli a gyermekét. Rendszerint ők azok, akik rendszeresen érdeklődnek gyermekük fejlődéséről, jól együttműködnek a pedagógusokkal. Sajnos elég sok szülő negatív példát mutat gyermekének: a családban természetes a dohányzás mindenkinek, alkoholista szülő maga kínálja gyermekét stb.. Nincs idő a gyermekre és a szülő úgy gondolja, hogy pénzzel el is van intézve a gyermek minden igényének kielégítése. Ezekben az esetekben az iskola szinte tehetetlen. A szülői ráhatás sokkal erősebb, mint a pedagógusok ellenpropagandája. A legtöbb szülő csak akkor döbben rá, hogy valamit elrontott, amikor már nagy a baj. Feladat: Szükség lenne több fórum megszervezésére a szülők számára, ahol szakember segítségét kérhetnék, s fontos lenne elérni, hogy a szülők el is jöjjenek.

b) Diákok Iskolánk tanulóinak egy része már kipróbálta a drogok valamilyen fajtáját. Elsősorban a gyengébb változatokat: füves cigi, extasy tabletta, szerves oldószerek, ragasztók stb. Több alkalommal magunk tapasztaltuk ezen tanulók rendellenes viselkedését.

71

c) Pedagógusok A drogprevenciós munkát a pedagógusok mind a gyermekek, mind a szülők körében végzik. Osztályfőnöki órákon, rendhagyó órákon, szülői értekezleteken meghívott szakemberek előadásain és az épp aktuális esetek kapcsán beszélgetünk a drog káros hatásairól. A témával kapcsolatos kiállításokra és filmvetítésekre visszük a tanulókat. Évente 4-5 tanuló a KEF által szervezett: kortárssegítő képzésen vesz részt, majd annak elvégzése után segítik az osztályfőnökök felvilágosító munkáját. Feladat: Szükséges lenne, hogy a két drogügyi koordinátoron kívül több pedagógus illetve osztályfőnök végezzen el ilyen témájú továbbképzést, tréninget.

14.6 Célmegfogalmazás 14.6.1 Az egészségnevelési program célja: Az egészséges életmód elsajátítása, az egészségkultúra megismerése, a káros környezeti tényezők kiszűrése, a káros szenvedélyek hatásának feltárása, megismertetése (dohányzás, alkohol, rossz táplálkozási szokások, különböző izgatószerek, drogok), mivel az önpusztító életmódot fiatal korban még az ismeretek hiánya, a tudatlanság is okozhatja. A prevenciós munka célja, hogy fiataljainkat felkészítsük arra, hogy a folyamatosan jelen levő drog - csábításoknak ellent tudjanak állni, hogy értelmes tevékenységekben realizálódjon önmegvalósítási igényük.

14.6.2 Rövid távú céljaink -

Növekedjen az iskolai szabad idős programok és azokon résztvevő tanulók száma;

-

Legyen bővebb az iskolai büfé választéka egészséges élelmiszerekből (tejtermékek,

-

saláták, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonából készült péksütemények)

-

Szociális munkás, iskolapszichológus foglalkoztatása.

-

A nemdohányzók védelmében hozott törvény következetes betartásának

-

ill. betartatásának fokozott ellenőrzése;

-

A mindennapos testedzés bevezetése

14.6.3 Középtávú céljaink -

Csökkenjen a betegségek miatti hiányzások száma,

-

Csökkenjen a túlsúlyos fiatalok száma,

72

-

Csökkenjen a tanulóifjúság és az iskolai dolgozók körében a (rendszeresen ) dohányzók aránya,

-

A pedagógus továbbképzések keretében egészségfejlesztési szakirányú továbbképzésben résztvevő pedagógusok számának növelése.

14.6.4 Hosszú távú céljaink -

Csökkenjen az antiszociális magatartású tanulók száma,

-

Csökkenjen az agresszivitás (trágár beszéd, durvaság, rongálások)

-

Alakuljon ki tanulónkban az egészséges életmód, ezen belül az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás iránti igény,

-

Egészséges oktatási intézménnyé váljunk. Az intézmény falain belül tegyük lehetővé az egészséges életmód gyakorlását (étkezés, mindennapos testedzés, stresszmentes, egészséges környezet.)

-

Javuljon dolgozóink és tanulóink tisztaság iránti igényessége, a rend szeretete.

14.7 A tevékenységek színterei és módszerei A célok elérése érdekében végzett tevékenységek a következők:

14.7.1 Tanórai tevékenységek Osztályfőnöki órákon évfolyamonként legalább 10 órában egészségnevelési témával foglalkozunk. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy megfeleljen a tanulók életkori sajátosságainak. Ha szükséges, vissza kell térni 1 – 2 év múlva a témára, természetesen magasabb szintű ismeretekkel. 9. évfolyam -

Önismeret: személyiségjegyek, személyiségfejlesztés, a beilleszkedés elősegítése

-

A serdülőkor testi és pszichés jellemzői

-

Egészséges napirend

-

Egészséges táplálkozás

-

A testmozgás fontossága, egészséges testtartás

-

Káros szenvedélyek: dohányzás, alkoholizálás, kábítószerezés

73

-

Testi higiénia

-

Elsősegélynyújtás

-

Szerelem, szexualitás

10. évfolyam -

Önismeret: konfliktuskezelési technikák, a „nemet mondás” megtanulása, agresszivitás kezelése,

-

Pszichoszexuális fejlődés

-

Táplálkozási zavarok (bulémia, anorexia)

-

Az alkohol és a drog hatása, alkoholizmus, drogfüggőség

-

Fertőző betegségek, nemi betegségek, AIDS

-

Fogamzásgátlás

-

Házi patika

11. évfolyam -

Az egészség mint érték, egészségmegőrző magatartás

-

Testi és lelki betegségek

-

Pszichés betegségek, függőségek

-

Környezeti ártalmak, egészséges környezet

-

Személyes biztonság, (közlekedés, kockázatvállalás)

-

Daganatos betegségek, (urológiai, nőgyógyászati betegségek, szűrővizsgálat)

12. évfolyam -

Komplex önismeret: szociális intelligencia, társismeret, önmenedzselés, döntési technikák

-

Bőrbetegségek

-

Szerelem, házasság, család

-

Családtervezés, fogamzásgátlás, terhesség-megszakítás

-

Terhesség, gyermekvállalás

-

Örökletes betegségek, genetikai terheltség

-

A szenvedélybetegekkel való foglalkozás, rehabilitáció

A biológiaórák egészségnevelési témái: 9. évfolyam

74

-

Betegséget okozó vírusok, baktériumok és egysejtűek

-

Erjesztő baktériumok, élesztőgombák szerepe a hétköznapi életben

-

Ehető és mérgező gombapárok

-

A talaj-, a levegő- és a vízszennyezés veszélyei

10. évfolyam -

Az ember bőre, bőrelváltozások

-

Mozgás és egészség

-

Az emésztőrendszer és egészségvédelme

-

A légző rendszer és betegségeinek megelőzése

-

A keringési rendszer működése és védelme

-

A belső környezet

-

Az immunrendszer

-

A kiválasztó rendszer egészsége

-

Lelki egészségünk

-

Szerelem és szexualitás

-

A nemi élet veszélyei

-

A fogamzástól az elmúlásig

-

A kórokozók és a szervezet harca

-

Mondj nemet a drogokra!

-

A környezetszennyezés hatása az egészségre

-

Családtervezés

-

Elsősegélynyújtás a mindennapokban

A kémiaórák egészségneveléssel kapcsolatos témái: -

Alkoholok élettani hatásai

-

Halogénezett szénhidrogének, mint veszélyes rovarirtó és gyomirtó szerek (DDT, HCH), valamint az ózonréteget károsító freongázok

-

Zsírok, olajok, szénhidrátok, fehérjék, mint fontos tápanyagaink

-

Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek (alkaloidok, drogok)

A testnevelés órák és a mindennapos testedzés feladatai:

75

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. A 14-18 éves korosztály a testedzés hiánya, a mozgásszegény életmód miatt igen veszélyeztetett életkor, amit még tovább súlyosbít a multimédiás eszközök, informatika rohamos terjedése, tovább csökkentve a fizikai aktivitást. Ehhez hozzájárul az iskolapadban és egyéb foglakozásokon eltöltött heti 30-35 óra. Ezen hátrányok ellensúlyozására az iskola nagy hangsúlyt fektet.

14.7.2 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

14.7.3 A mindennapos testedzés lehetőségei A mindennapos testedzést az iskola a kötelező tanórai foglalkozásokon és a szabadon választható, főként sportági illetve szabadidős tevékenységek lehetőségével biztosítja. Kötelező tanórai foglalkozások: A törvényi lehetőségeket figyelembe véve az iskola minden tanulócsoportnak biztosítja a testnevelési órákat. Annak érdekében, hogy a hatékonyság minél magasabb szintet érjen el, folyamatosan fejleszti a feltételrendszert (személyi, tárgyi feltételek) Nem kötelező foglalkozások: A nem kötelező tanórai foglalkozások az Iskolai Sportkör keretén belül működnek, amelyek feladata a tanulók mind szélesebb körében a mozgásműveltség fejlesztése, lehetőség biztosítása a szabadidő fizikailag aktív eltöltésére.

76

Heti rendszerességgel megvalósuló sportági foglalkozásokon: Ezen területek (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, lövészet, triatlon, duatlon, tájfutás, kerékpározás) főleg az adott sportághoz nyújtanak lehetőséget az érdeklődő tanulóknak. Ezen tanulók részt vesznek az adott sportági versenyen a városi iskolák között, illetve a diákolimpia és különböző regionális versenyeken, ami biztosítja az egészséges versenyszellemet, az akarati tényezők fejlesztését. Tömegsport rendezvényeken, illetve sportgálákon való részvétel biztosítása: Minden tanuló számára biztosított tanévenként 3-4 alkalommal ezen rendezvényeken való részvétel lehetősége, ami a fizikai aktivitás mellett a közösségi szellemet is erősíti. Teljesítménytúrákon, sporttáborokon való részvétel: Minden tanévben többnapos sítáborokat és vízitábort, valamint osztálykirándulásokon belül hegyi gyalogtúrákat szervezünk. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés: A gyógytestnevelésen és könnyített testnevelésen való részvétel az iskolaorvos javaslata alapján történik. A gyógytestnevelést a város által koordinálva szakképzett gyógytestnevelő végzi, a könnyített testnevelést az iskola testnevelő tanárai látják el a tanulók egészségügyi problémáihoz igazodva.

14.7.4 Tanórán kívüli tevékenységek, Iskolai Sportkör (ISK): Kollégiumi foglalkozások, vöröskeresztes szakkör Ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a kollégiumi nevelő között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. Délutáni szabadidős foglalkozások: környezetvédelmi szakkör, önképző kör, önismereti kör. Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap, iskolai diáknap (sportvetélkedők) Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok (pl: Samsung-futás, városi tájékozódási futás)

77

Sportrendezvények, háziversenyek, kulturális programok (Délterületi Bajnokságok) Kirándulások, erdei iskolák, túrák (osztálykirándulások, sítáborok, vízitábor)

14.7.5 Tájékoztató fórumok -

Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató (osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb.)

-

Szakmai tanácskozások, tréningek

Módszerek: előadások csoportfoglalkozások, vetélkedők, projektek készítése, kiselőadások, sportversenyek, rendezvények megtekintése, egészségnevelési programok szervezése (pl. véradás) rajzverseny, szűrőprogramok, véradás.

78

14.8 Iskolai drogmegelőzési stratégia 14.8.1 Helyzetkép Intézményünkbe szinte a megye összes településéről illetve a megyén kívülről is érkeznek fiatalok. Évek óta túljelentkezés van szakiskolai és szakközépiskolai osztályainkba. A jelenlegi oktatási rendszer tantárgycentrikussága, illetve a szülők elvárásai (érettségi bizonyítvány ill. felsőoktatási rendszerbe bekerülési igény) még mindig előtérbe helyezik a tantárgyi oktatást. Sajnos emiatt kisebb hangsúly esik a tanulók érzelmi-, kommunikációs-, konfliktuskezelési és döntési készségének fejlesztésére. Emiatt egyre több nem tanulási jellegű probléma kerül felszínre: lelki gondok, dohányzás, alkohol és drogfogyasztás. Ma már nem ritka, hogy tanulóink alkohol- vagy drog hatása alatt érkeznek az iskolába, vagy egy kábult hétvége után hétfőn szinte használhatatlanok. Iskolánk tanulóinak egy része kipróbálta a drogok valamilyen fajtáját. Elsősorban a gyengébb változatokat: füves cigi, extasy tabletta, szerves oldószerek, ragasztók stb. Több alkalommal magunk tapasztaltuk ezen tanulók rendellenes viselkedését. Intézményünkben a diákokkal való tanórán kívüli foglalkozások leginkább a tanulással kapcsolatos kiegészítő ismeretek nyújtását biztosító szervezett, pedagógus jelenlétében történő korrepetálási vagy versenyre, érettségire felkészítő tevékenységben merülnek ki. Az iskolai programok közül meg kell említeni a diáksportkör munkáját. A diszkózási szokáskultúra nem kedvez a drogprevenciónak, hiszen a fiatalok előszeretettel látogatják azokat a szórakozóhelyeket, ahol a különböző szerek könnyebben beszerezhetőek. A kívánt szer beszerzése érdekében nem ritka az sem, hogy akár egy éjjel több diszkóban is megfordulnak. E tekintetben a diszkók tulajdonosai nem érvényesítenek drogprevenciós szemléletet, hiszen nekik a profit növelése a fontos. Emiatt nem érvényesítik például az életkorra vonatkozó jogszabályokat a beléptetési rendszereknél. Így fordulhat elő, hogy 14-15 éves gyermekek is hajnal 4-5 óráig vannak jelen a szórakozóhelyen.

14.8.2 Céljaink a drogmegelőzésben Célunk az, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akikben erős a motiváció az egészséges életvitelre, képessé váltak a felnőtt társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodásra, képesek felelősségteljes döntések meghozatalára, az önálló életvitelre. Ennek érdekében felkészítjük őket arra, hogy a folyamatosan jelen lévő drog-csábításoknak ellent tudjanak állni, hogy értelmes aktivitást igénylő tevékenységekben érvényesüljön önmegvalósítási igényük.

14.8.3 Feladataink -

az Egészségnevelési csoport megalakítása

-

az Egészségnevelési csoport működési feltételeinek kialakítása (időkeretek, pénzügyi feltételek)

-

az iskolai drogmegelőzési munka fejlesztése

-

tantestület mentálhigiénéjének javítása

-

az egészségnevelési csoport tagjainak továbbképzése

-

kortárs segítő hatások pozitív erejének fejlesztésére kortárs segítő képzés támogatása

-

ismeret-és készségfejlesztés: a tanulók droggal kapcsolatos ismereteinek javítása és a nemet mondási készség fejlesztése

-

egészségmotiváció kialakítása

-

kidolgozni az iskolai szinten megjelenő drogproblémák kezelésének protokollját

-

a drogproblémás fiatalok protokoll szerinti ellátása (kompetencia határok)

-

a nevelési célokat, a személyiségfejlődést szolgáló csoport(ok) beindítása ( önismereti-, pszichodrámás, életvezetési készség formáló csoport indítása)

-

együttműködés a szülői munkaközösséggel, a szülők hatékonyabb bevonása a nevelési feladatmegosztásba (nevelési témájú összevont szülői értekezletek)

-

tanórai keretbe ágyazható egészségnevelési, drogprevenciós módszerek alkalmazása

14.8.4 A drogprevenciós munkát segítő személyek, szervezetek: osztályfőnökök szaktanárok egészségnevelési csoport ifjúságvédelmi felelős iskolaorvos védőnők szülők Pszichológiai Tanácsadó Drogambulancia Kábítószerügyi Egyeztető Fórum GADARA Ház Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok MI-ÉRTÜNK Egyesület Tanórákon és osztályfőnöki órákon megvalósítható egészségnevelési és drogprevenciós témák: -

Biológia:

A drogok szervezetre gyakorolt hatásai

-

Kémia:

A drogok szervezetkárosító anyagai

-

Testnevelés:

Egészséges életmódra nevelés

-

Informatika:

Drog enciklopédia tanulmányozása

-

Földrajz:

Drogtermelés a világban, drogterjesztés

79

Folyamatterv: Minden tanév elején az Egészségnevelési csoport elkészíti az aktuális tanév tervét. Ebben már konkrét akciókat, költségvetést, felelősöket nevez meg, és meghatározza a megvalósulási kritériumokat is. A tantestület minden tagja a nevelői- oktatói munkájában a számára megfogalmazott feladatokat hajtja végre. Kiértékelés: Az éves munka kiértékelését az Egészségnevelési csoport minden tanévben május végéig elkészíti. A következő tanév tervét ennek figyelembevételével készíti el.

14.9 Az egészségnevelési program ellenőrzése 14.9.1 Az ellenőrzés, értékelés gyakorisága Az egészségnevelési programunkat évente értékeljük. Ennek keretében állapotfelmérést készítünk, továbbá vizsgáljuk a program megvalósításának arányát. Ezek alapján – ha szükséges – módosítjuk a célkitűzéseket, majd a fenti információk alapján intézkedési tervet készítünk a következő év(ek) munkájához.

14.9.2 Az információgyűjtés módszerei -

SWOT analízis (célmeghatározáshoz)

-

Kérdőívek (helyzetelemzéshez, állapotfelméréshez, a program végrehajtásának értékeléséhez)

-

Személyes beszélgetések

-

Ellenőrzések, megfigyelések

14.9.3 Célcsoportok -

Intézményvezető

-

Nevelési igazgatóhelyettes (az egészségnevelési programért felelős pedagógus)

-

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

-

Drogügyi koordinátor

-

Osztályfőnökök, továbbá azok a szaktanárok, akik az egészségneveléssel szorosan összefüggő ismereteket tanítanak (pl. biológia, testnevelés, kereskedelmi és vendéglátó szakmai ismeretek)

-

SZMK tagjai

-

Iskolaorvos

-

Védőnők

-

A 11. évfolyam diákjai 80

14.9.4 Határidők, felelősök Feladat

Határidő

Felelős

Állapotfelmérés kérdőívek segítségével

október vége

nevelési igazgatóhelyettes, of. munkaközösség vezetője, osztályfőnökök

Kérdőívek kiértékelése

november vége

nevelési igazgatóhelyettes, egészségnevelési team tagjai

Egészségnevelési program megvalósításának felmérése, célkitűzések módosítása, intézkedési terv készítése

március vége

nevelési igazgatóhelyettes + egészségnevelési team tagjai (drogkoordinátor, of. munkaközösség vezetője, DÖK-t segítő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, biológia, testnevelés szakos pedagógus, védőnő)

81

Harmadik rész Az iskola helyi tanterve 15. fejezet: A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok 15.1 A továbbhaladás (magasabb évfolyamba lépés) feltételei A magasabb évfolyamba lépés feltétele a megelőző évfolyam tanulmányi követelményeinek sikeres teljesítése, az erről szóló dokumentum megléte. Szakképző évfolyamon az előírt nyári szakmai gyakorlat teljesítése. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévenként, és év végén osztályzattal minősíti. A tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél öt érdemjegy használható: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy a tanulmányok alatti vizsgák eredményei alapján kell megállapítani. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát – átruházott hatáskörben – az osztályban tanító pedagógusok közössége osztályozó értekezleten áttekinti, év végén dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a naplóba/elektronikus naplóba beírt osztályzatokból átlagolással állapítjuk meg, a témazárók jegyei duplán számíthatók. Az év végi érdemjegy az egész évi teljesítményt kell, hogy tükrözze. Elégséges osztályzatot kell adni, ha a jegyek átlaga mindkét félévben 2,00. A szakmai előkészítő/alapozó tantárgy – bizonyítványba ill. törzslapra kerülő – osztályzatát a modulok érdemjegyeinek átlaga adja a kerekítés szabályainak figyelembe vételével. Ha valamelyik modul érdemjegye elégtelen, akkor az elbírált időszak osztályzata elégtelen. Tanév végén elégtelen osztályzat esetén csak abból a modulból kell javítóvizsgát tennie, amelyikből elégtelent kapott. Amennyiben harmadik elégtelen osztályzata e modul, akkor a nevelőtestület dönt javítóvizsgára ill. osztályismétlésre utalásról. A pályaorientáció tantárgy értékelése szöveges értékelés a tantárgy helyi tantervében rögzítettek szerint. A nem csoportos képzésben résztvevő tanulók félévi, év végi gyakorlati jegyét, a havi jegyek alapján az osztályfőnök is megállapíthatja.

82

Amennyiben a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott – a tantárgyak számától függetlenül1 –, javítóvizsgára jelentkezhet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a két tantárgyat, a nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet (maximum) három tantárgyból2. A javítóvizsga eredményes letételével folytathatók a tanulmányok. Szakmai gyakorlatból akkor tehet javítóvizsgát a tanuló, ha a nevelőtestület és a gyakorlati képzés szervezője ezt engedélyezi. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható. Érdemjegynek a helyi tantárgyi tantervek „Tanulmányi követelmények, a továbbhaladás feltételei” szakaszban meghatározott ismeretek, jártasságok, készségek minden területén lenni kell. A nevelőtestület (átruházott hatáskörben az osztályban tanító pedagógusok közössége) engedélyezheti, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tegyen. Az osztályozóvizsga letétele akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

A Felzárkóztató oktatásra vonatkozó szabályokat A felzárkóztató oktatás helyi tanterve c. rész tartalmazza.

Felnőttoktatásra vonatkozó eltérő rendelkezések Az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát. A tanuló tudását — a helyi tanterv szerint— a tanítási közben letett vizsgák alapján kell értékelni.

1 2

Hatályos: 2008. szeptember 1-jétől Hatályát veszti: 2008. szeptember 1-jén

83

15.2 A bizonyítványok kiadásának rendje Félévkor: értesítő kiosztása: félévi zárást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb a tanév rendjében meghatározott időpontig. Év végén: -

nem végzős tanulók részére az igazgató által megjelölt napon legkésőbb a tanév rendjében meghatározott időpontig.

-

végzős tanulók részére a szakmunkásvizsga, érettségi vizsga eredményhirdetésen.

15.3 Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az elméleti oktatás tantárgyainál az érdemjegy a tantárgyi ismereteket, az ismeretek önálló alkalmazásának fokát, gyakorlati munkájánál a szakszerűséget, pontosságot, tisztaságot, a gyakorlati oktatásban a feladatmegoldás minőségét, a szakszerű kivitelt, a végrehajtás hivatalosságát, a munkaeszközök gondozását fejezi ki. Az értékelés típusai: -

diagnosztizáló értékelés (előzetes): egy - egy témakör tanítása előtt felméri a tanulók előzetes tudását.

-

formatív értékelés (közbülső): egy - egy témakör tanítása közben zajlik, mely által a tanár visszajelzést kap és alakítja további munkáját.

-

szummatív értékelés (összegző): egy témakör befejezésekor

Az értékelés hagyományos formái: -

szóbeli felelet (részletes számadás és összefoglaló tételszerű)

-

felmérő dolgozatok (írásbeli felelet, esszé)

-

tesztek

-

témazárók, nagydolgozatok /tantervi előírásoknak megfelelően /

További értékelési formáink: -

házi dolgozatok

-

tanórai tevékenység

-

kiselőadások 84

-

gyűjtőmunka

-

projekt munka

-

vizsgamunka

-

tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes szereplés

Az esti munkarend szerinti felnőttoktatás esetén beszámoltató rendszer van érvényben. Eszerint a hallgató köteles az érettségi vizsgatárgyakból - tantárgyanként meghatározott módon - írásban vagy szóban számot adni tudásáról.

15.4 Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek Az intézmény pedagógusai személyes felelősséggel döntenek az osztályozás-értékelés kérdéseiben. A tanulót az elbírált időszakban, a heti óraszámnak megfelelő arányban, lehetőleg havonta legalább egyszer, de – a heti egy órás tárgyak esetén is – félévente legalább háromszor érdemjeggyel kell minősíteni. Amennyiben a tanuló mulasztása miatt a tanuló teljesítménye tanév közben a helyi tantárgyi tantervek „Tanulmányi követelmények, a továbbhaladás feltételei” szakaszban meghatározott ismeretek, jártasságok, készségek valamely területén nem volt érdemjeggyel értékelhető, úgy a szaktanárnak ezt legalább két héttel az osztályozó értekezlet előtt jeleznie kell a tagintézmény vezetőjének. A választható tantárgyakat egy tanévre választják / nyilatkozat alapján / a diákok, az értékelésre a fentiek vonatkoznak. A számonkérés formája félévente legalább egy alkalommal szóbeli számonkérés legyen. Azoknál a tantárgyaknál, ahol az érettségi vizsgán szóbeli vizsgarész is van, törekedni kell a félévenkénti két szóbeli számonkérésre. Igazolt tanulási képességzavar esetén a hiányosság figyelembevételével kell a számonkérés módszerét megválasztani. Magatartási problémák miatt tantárgyi érdemjegy nem adható Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amiről a tanuló nem tud. (Pl.: hiányzása esetén ne legyen kiosztva a dolgozata) A témazáró dolgozatot vagy 45 perces nagydolgozatot kötelező előre bejelenteni, az írásbeli feleletet, „röpdolgozatot” nem kötelező. A témazáró dolgozatok pontozással legyenek értékelve a „röpdolgozatnál” nem kötelező.

85

A kiemelt - súlyozott, érdemjegyeket megkülönböztetett módon kell jelölni és a tanulmányi átlag számításánál két jegynek számíthatók.

Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: 14 nap Egy napon maximum két témazáró dolgozat íratható, a témazáró dolgozatok megírásának sorrendjét a bejelentés időrendje határozza meg. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Hiányzás esetén a témazáró számonkérést írásban, vagy szóban pótolni kell. Amíg a pótlás nem történik meg, az elektronikus naplóban a „nem vett részt” jelöléssel ezt rögzíteni kell. A tanuló érdemjegyéről és magaviseletéről az iskola az ellenőrző könyvben folyamatosan tájékoztatja a szülőket. Az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét negyedévenként az osztályfőnökök ellenőrzik. A gyakorlati jegyeket a szakoktatók írják be az ellenőrző megfelelő részébe, illetve a naplóba, ugyanitt rögzítik a hiányzásokat, valamint a magatartással, szorgalommal kapcsolatos észrevételeiket. A Felzárkóztató oktatásra vonatkozó szabályokat A felzárkóztató oktatás helyi tanterve c. rész tartalmazza.

15.5 Tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, beszámoltató) A vizsgákra vonatkozó kérelmet (kivéve az osztályozó vizsgát) egy hónappal a vizsgák előtt a tagintézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A tanuló osztályozóvizsgára bocsátásáról átruházott hatáskörben az osztályban tanító tanárok testülete dönt. A vizsga részeit (írásbeli, szóbeli vagy mindkettő), követelményeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján – átruházott hatáskörben – a közismereti, ill. szakmai munkaközösségek határozzák meg. Ezekről a vizsgára jelentkezőket legalább 15 nappal a vizsga előtt írásban tájékoztatni kell. A tanuló különbözeti vizsgát tehet valamely tantárgyból, ha ez valamely osztályba, képzésbe való becsatlakozáshoz szükséges. A különbözeti vizsgára bocsátás a tagiskola vezetőjének határozata alapján és szerint történik. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát követő három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet.

86

A vizsgák konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve rögzíti. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. A vizsgák 3 tagú bizottság előtt folynak. A bizottság elnökét és tagjait a tagintézmény vezetője jelöli ki és bízza meg a munkaközösség-vezető javaslatának figyelembevételével. A vizsga lebonyolítása a hatályos jogszabályok szerint történik. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a vizsgabizottság résztvevői és a tagintézmény vezetője ír alá. A vizsgák után a jegyzőkönyvet iktatni és irattározni kell. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető meg.

Felnőttoktatás

Az esti munkarend szerinti vizsgák beosztása középszintű első érettségi (nov) írásbeli és szóbeli írásbeli

második harmadik (febr) (jún) írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli

matematika

írásbeli (javító: szóbeli)

írásbeli

írásbeli

írásbeli és szóbeli

történelem

írásbeli és szóbeli írásbeli

szóbeli


idegen nyelv


szóbeli


földrajz

szóbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli

biológia


szóbeli


kémia


szóbeli

szóbeli (12. évf. írásbeli és szóbeli)

fizika

szóbeli

szóbeli

szóbeli

írásbeli

írásbeli

történelemmel

történelemmel

történelemmel

gyakorlat

gyakorlat

gyakorlat

írásbeli

írásbeli

tantárgy magyar

írásbeli

művészettörténeti ismeretek állampolgári ismeretek informatika

történelemmel

filozófia

A vizsgák az intézmény adott évre vonatkozó Munkatervében meghatározottak szerinti időpontban zajlanak.

87

Szakképző alapozást záró szintvizsga: A szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve – a szakképző iskola és a gyakorlati képzés szervezője képviselőjének közreműködésével – szervezi, annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. A szintvizsga eredményének figyelembe vétele a tanuló félévi és év végi gyakorlati jegyének megállapításakor: havi gyakorlati oktatási jegyek átlaga + szintvizsga érdemjegye osztva kettővel. Kerekítési tényező: a szintvizsga érdemjegye felé. Amennyiben a szakma központi programja rendelkezik a szintvizsga érdemjegyének megállapításáról, akkor azt alkalmazzuk. Beszámoltató rendszerű képzés (szakképzés) A szakmai elméleti képzés - beszámoltató rendszerű formában is megszervezhető, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám (tanévenként legfeljebb 10 fő) indokolja. A beszámoltató rendszerű képzés megszervezését a szakképesítésért felelős miniszter engedélyezi. A beszámoltató rendszerű képzés esetén a szakképző iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti. A felmentett tanuló beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben - konzultációs csoportba beosztva - vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító - e feladat ellátásával megbízott - tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak. A tanuló havonként - három munkanap kivételével - folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt. A beszámoltató rendszerű képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles félévkor és tanév végén beszámoló vizsgát tenni. A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámoló vizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából – a három munkanap terhére - havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet. A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoló vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette.

88

16. fejezet: A magatartás és szorgalom minősítési rendszere A magatartásjegyek megállapításánál a felelősségérzetet, a közösség érdekében végzett munkát, a Házirendhez való viszonyulást, hangnemet, viselkedést, önállóságot, a szorgalom jegyek megállapításánál a tanulmányi munkához, a szakma elsajátításához való viszonyt (kötelességteljesítés, rendszeresség, pontosság) vesszük figyelembe.

16.1 Magatartás Példás a tanuló magatartása, ha a Házirend előírásait betartja, órán fegyelmezett, közösségi magatartásával társaira pozitívan hat, kezdeményező, az ODB munkáját segíti, a vállalt feladatokat maradéktalanul elvégzi, vállalásait teljesíti és segítőkész. Tanáraival, társaival szemben tisztelettudó, udvarias és megfelelő hangnemet használ. Az a tanuló, aki bármely tantárgy esetén a tanulmányi követelményeket nem teljesíti, példás magatartást nem kaphat akkor sem, ha egyébként más területen kiemelkedő munkát végez. Igazolatlan mulasztással rendelkező tanuló csak kivételes esetben kaphat példás értékelést. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból nem teljesítette a tantárgyi követelményeket, úgy magatartása sem lehet példás. Jó a tanuló magatartása, ha Házirend előírásait betartja, az órán fegyelmezett. Nem kezdeményez, de feladatait lelkiismeretesen elvégzi, igyekszik beilleszkedni a közösségbe és osztályközösség munkájában becsülettel részt vesz. Felnőttekkel, tanáraival, társaival szemben magatartása udvarias, hangneme megfelelő. Az elbírált időszakban (félév, év vége) igazolatlan mulasztása legfeljebb 5 óra. Változó a tanuló magatartása, ha Házirend előírásait csak többé-kevésbé veszi figyelembe, óra alatti magatartása változó, közösségi munkája ingadozó, többnyire csak akkor vesz benne részt, ha egyéni érdekeivel nem ütközik. Vállalásait csak részben teljesíti, hangneme társaival és esetlegesen tanáraival szemben is kifogásolható. Az elbírált időszakban legfeljebb szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki intésben részesült, igazolatlan mulasztása legfeljebb 10 óra. Rossz a tanuló magatartása, ha a Házirend követelményeit gyakran megszegi, magatartásával az iskolai, tanórai munkát hátráltatja. A közösség életében nem vesz részt, arra negatív hatással van. Vállalásait nem teljesíti, társaival esetenként tanáraival szemben is udvariatlan, goromba, az intézkedésekkel kapcsolatban cinikus.

89

Fegyelmi büntetésben részesült, igazolatlan mulasztása 10 óránál több.

16.2 Szorgalom Példás: Tudatosan törekszik a tudás megszerzésére, ennek érdekében– képességeihez és körülményeihez képest – céltudatosan tervezi meg munkáját, következetesen dolgozik, megbízható. Minden tárgyból elvégzi a kapott feladatot, képességeinek megfelelően tanul. Jó: Az órákra általában lelkiismeretesen felkészül, megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen tanul, segítséget kér problémáinak megoldásához, de nem tanul minden tárgyat képességeinek megfelelő szinten. Változó: Munkája nem rendszeres, otthoni munkáját többször elhanyagolja, vagy pontatlanul végzi, órán figyelmetlen, akkor végzi el a feladatát, ha erre figyelmét külön felhívják. Tanulmányi eredménye alul marad a képességei szerint elvárhatótól. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból nem teljesítette a tantárgyi követelményeket, úgy szorgalma változónál jobb nem lehet. Hanyag: A tanulmányi munkájában meghízhatatlan, munkájában mindenütt közöny tapasztalható. Amennyiben a tanuló több tantárgyból nem teljesítette a tantárgyi követelményeket, úgy szorgalma hanyagnál jobb nem lehet.

90

17. fejezet: Az iskola helyi tanterve iskolatípusonként A pedagógiai program helyi tantervi része azon tanulókra vonatkozik, akik tanulmányaikat a 2008/ 2009. tanévben kezdik meg az iskola 9. évfolyamán, valamint a szakképző évfolyamain, majd azt követően felmenő rendszerben lép életbe. A 2008/2009 tanév előtt megkezdett tanulmányokra a tagintézmények korábbi óratervei és tantárgyi programjai érvényesek

17.1 Szakiskola 9 – 10. évfolyam Bevezetési térkép 2008/2009

2009/2010

9. évf. 10. évf.

fehér: a tagiskolák előző Pedagógiai programja

91

Közös programok 9. évf

Közös

10. évf.

9. évf

10. évf.

heti +csop. heti +csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

Matematika Magyar nyelv és irodalom Történelem Természetismeret Idegen nyelv * Informatika * Testnevelés Osztályfőnöki Pályaorientáció

3,0 3,0 2,0 3,0 3,0 2,0 2,0 1,0 1,0

1,0 1,0

111 111 74 111 111 74 74 37 37

37 37 0 0 111 74 0 0 0

111 111 74 74 111 74 74 37 0

37 37 0 0 111 74 0 0 0

222,0 222,0 148,0 185,0 222,0 148,0 148,0 74,0 37,0

Összes felhasznált óra 296,0 296,0 148,0 185,0 444,0 296,0 148,0 74,0 37,0

Közös program összesen

20,0

7,0

740

259

666

259

1406,0

1924,0

Tantárgy

3,0 2,0

3,0 3,0 2,0 2,0 3,0 2,0 2,0 1,0

1,0 1,0

18,0

7,0

3,0 2,0

92

Összóra

Helyi programok 9. évf

Kós Károly tagiskola

Tantárgy Rajz és vizuális kultúra tantárgy 2. Gyakorlati oktatás * Szakmai alapozás * Helyi program összesen Kötelező óra összesen Szabadon választható tantárgy 1. Szabadon választható tantárgy 2. Szabadon választható tantárgy 3. Felhasználható összes óraszám

10. évf.

9. évf

10. évf.


éves

+csop.

éves

+csop.

1,5

0,0

6,0

6,0

55,5 0 222 0

0 0 222 0

55,5 0 0 296

0 0 0 185

111,0 0,0 222,0 296,0

Összes felhasznált óra 111,0 0,0 444,0 481,0

277,5 1018 0 0 0 1018

222 481 0 0 0 481

351,5 1018 0 0 0 1018

185 444 0 0 0 444

629,0 2035,0 0,0 0,0 0,0 2035,0

1036,0 2960,0 0,0 0,0 0,0 2960,0

1,5

0,0

8,0

5,0

7,5 27,5

6,0 13,0

9,5 27,5

5,0 12,0

27,5

13,0

27,5

12,0

93

Összóra

Trefort Ágoston Székhelyiskola

Trefort Ágoston székhelyiskola

9. évf

10. évf.

9. évf

10. évf.


éves

+csop.

éves

+csop.

Rajz és vizuális kultúra ének Gyakorlati oktatás * Szakmai alapozás *

0,5 1,0 6,0

18,5 37 222 0

0 0 222 0

37 18,5 0 296

0 0 0 185

55,5 55,5 222,0 296,0


Helyi program összesen Kötelező óra összesen Testnevelés. Munkavédelem Szabadon választható tantárgy 3. Felhasználható összes óraszám

7,5 27,5 0,5

277,5 1018 18,5 0 0 1036

222 481 0 0 0 481

351,5 1018 0 37 0 1055

185 444 0 37 0 481

629,0 2035,0 18,5 37,0 0,0 2090,5

1036,0 2960,0 18,5 74,0 0,0 3052,5

Tantárgy

Összóra

28,0

1,0 0,5 6,0 6,0 13,0

13,0

8,0

5,0

9,5 27,5

5,0 12,0

1,0

1,0

28,5

13,0

94

Zwack József Tagiskola


éves

+csop.

éves

+csop.

Testnevelés Gépírás * Gyakorlati oktatás * Szakmai alapozás *

0,5 1,0 6,0

18,5 37 222 0

0 37 222 0

18,5 37 0 296

0 37 0 185

37,0 74,0 222,0 296,0


Helyi program összesen Kötelező óra összesen Szabadon választható tantárgy 1. Szabadon választható tantárgy 2. Szabadon választható tantárgy 3. Felhasználható összes óraszám

7,5 27,5

27,5

277,5 1018 0 0 0 1018

259 518 0 0 0 518

351,5 1018 0 0 0 1018

222 481 0 0 0 481

629,0 2035,0 0,0 0,0 0,0 2035,0

1110,0 3034,0 0,0 0,0 0,0 3034,0

9. évf

Zwack József tagiskola

Tantárgy

10. évf.

0,5 1,0

1,0

8,0

5,0

7,0 14,0

9,5 27,5

6,0 13,0

14,0

27,5

13,0

1,0 6,0

9. évf

A tantárgyi tantervek a Pedagógiai program 1. sz. mellékletében találhatók

95

10. évf. Összóra

17.2 Szakiskola Felzárkóztató oktatás 17.2.1 Az egyéves felzárkóztató oktatás óraterve építészet szakmacsoport

Óraszámok 10. évfolyam

Tanórai foglalkozás (tantárgy) megnevezése Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret / Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismereti összesen: Pályaorientáció Építészeti szakmai számítások Építészeti alapismeretek Építőanyagok Építészeti műszaki rajz Építészeti alapozó gyakorlat összesen: Pályaorientáció és szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat összesen: Szabadon tervezhető* Kötelező óraszám összesen:

éves 111 74 74 37 185 37 74 37 629 74 37 37 37 37 185 407

heti 3 2 2 1 5 1 2 1 17 2 1 1 1 1 5 11

148* 1184

4* 32

könnyűipar szakmacsoport

Óraszámok 10. évfolyam

Tanórai foglalkozás (tantárgy) megnevezése Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret / Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismereti összesen: Pályaorientáció

éves 111 74 74 37 185 37 74 37 629 74

heti 3 2 2 1 5 1 2 1 17 2

Szakma és divattörténet

Anyag- és gyártásismeret Műszaki ábrázolás Konfekcionálási alapismeretek Műszaki szakmai alapozó gyakorlat Pályaorientáció és szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat összesen: Szabadon tervezhető* Kötelező óraszám összesen:

37 37 37 37 185 407

1 1 1 1 5 11

148* 1184

4* 32

Megjegyzések: * A szabadon tervezhető óraszám felhasználása: – személyiségfejlesztő modul (2 óra / hét) – év eleji belépő állapotfelmérésre (kb. 2 hét) – év végi záró állapotfelmérésre (kb. 1 hét) – állapotfelmérés alapján – szükség esetén – szintrehozó felzárkóztatásra – a fennmaradó óraszám egyéni vagy csoportos felzárkóztatásra A tanév indításakor kerül meghatározásra, hogy a fenti tevékenységek közül melyek kerülnek az adott tanévben bevezetésre, illetve felhasználásra.

17.2.2 A kétéves felzárkóztató oktatás óraterve építészet szakmacsoport számára

Tanórai foglalkozás (tantárgy) megnevezése Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret / Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismereti összesen: Pályaorientáció Szakmai előkészítő Mérések Műszaki ábrázolások Műszaki előkészítő gyakorlatok Szakmai alapozó

Óraszámok 9. évfolyam 10. évfolyam éves heti éves heti 148 4 74 2 74 2 74 2 148 4 74 2 37 1 37 1 74 2 148 4 37 1 37 1 74 2 74 2 37 1 37 1 629 17 555 15 74 2 74 74 185

97

2 2 5

Építészeti szakmai számítások Építőanyagok Építészeti alapismeretek Építészeti műszaki rajz Építészeti alapozó gyakorlatok Pályaorientáció és szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat összesen: Szabadon tervezhető* Kötelező óraszám összesen:

407

11

37 74 74 74 222 481

148* 1184

4 32

148* 1184

1 2 2 2 6 13 4 32

könnyűipar szakmacsoport számára

Tanórai foglalkozás (tantárgy) megnevezése Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret / Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismereti összesen: Pályaorientáció Szakmai előkészítő Mérések

Óraszámok 9. évfolyam 10. évfolyam éves heti éves heti 148 4 74 2 74 2 74 2 148 4 74 2 37 1 37 1 74 2 148 4 37 1 37 1 74 2 74 2 37 1 37 1 629 17 555 15 74 2 37 37 74 185

Anyagok Műszaki ábrázolás Szakmai előkészítő gyakorlat Szakmai alapozó

1 1 2 5

Szakma és divattörténet

Anyag- és gyártásismeret Konfekcionálási alapismeretek Szakmai alapozó gyakorlat Pályaorientáció és szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat összesen: Szabadon tervezhető* Kötelező óraszám összesen:

407

11

74 74 37 296 481

148* 1184

4 32

148* 1184

Szabadon választható, nem kötelező foglalkozások (5 óra / hét / tanuló) – – – –

Tanulásmódszertan (2 óra / hét) Osztályozó vizsgára felkészítő (2 óra / hét) Kulturális szakkör (2 óra / hét) Sportkör: labdarúgás, kosárlabda, asztalitenisz (2 – 2 óra / hét)

98

2 2 1 8 13 4 32

A tanév indításakor kerül meghatározásra, hogy a fenti tevékenységek közül melyek kerülnek az adott tanévben bevezetésre. A tantárgyi tantervek a Pedagógiai Program 2. sz mellékletében találhatók

99

17.3 Szakközépiskola 9 –12. évfolyam Bevezetési térkép

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

fehér: a tagiskolák előző Pedagógiai programja Tantárgyi tantervek a Pedagógiai program 3 sz. mellékletében találhatók

Tantárgy

Közös

Magyar nyelv K

9. évf

10. évf.

11.évf.

12.évf.

9. évf

10. évf.

11.évf.

12.évf.

37

37

37

32

37

37

37,0

32

Összóra

Összes felhasznált óra

heti

+csop.

heti

+csop.

heti

+csop.

heti

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

32,0

32,0

143,0

286,0

Irodalom K

3,0

3,0

3,0

3,0

111,0

0,0

111,0

0,0

111,0

0,0

96,0

0,0

429,0

429,0

Történelem K

2,5

2,5

2,5

3,0

92,5

0,0

92,5

0,0

92,5

0,0

96,0

0,0

373,5

373,5

Idegen nyelv K

4,0

148,0

148,0

148,0

148,0

148,0

148,0

128,0

128,0

572,0

1144,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

111,0

111,0

111,0

111,0

111,0

111,0

96,0

96,0

429,0

858,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

1,0

Társadalomismeret Matematika K

3,0

3,0

3,0

3,0

Testnevelés

2,0

2,0

2,0

2,0

74,0

0,0

74,0

0,0

74,0

0,0

64,0

0,0

286,0

286,0

Osztályfőnöki

1,0

1,0

1,0

1,0

37,0

0,0

37,0

0,0

37,0

0,0

32,0

0,0

143,0

143,0

1,0

1,0

0,0

0,0

32,0

0,0

69,0

69,0

610,5

296,0

576,0

256,0

2481,5

3625,5

Rajz és vizuális kult. Közös program összesen

16,5

8,0

16,5

8,0

3,0

18,5

3,0

8,0

3,0

18,0

3,0

8,0

37,0 610,5

296,0

684,5

296,0

Magyar nyelv E

1,0

1,0

37,0

32,0

69,0

69,0

Irodalom E

1,0

1,0

37,0

32,0

69,0

69,0

Matematika E

2,0

2,0

74,0

64,0

138,0

138,0

Idegen nyelv E

2,0

2,0

74,0

64,0

138,0

138,0

Fizika E

2,0

2,0

74,0

64,0

138,0

138,0

Történelem

2,0

2,0

74,0

64,0

138,0

138,0

0,0

elektrotechn./elektornika hetek száma/év Tantárgy

Trefort Á. Székhelyiskola

Közös program összesen Matematika Biológia Földrajz Kémia Ének Fizika Informatika Informatika KV,KE Fizika KV Elektronika alapjai KV Műszaki orientációs ism. Műszaki orientációs gyak. Elektronika alapjai/elm./ KV,KE Elektronika alapjai/gyak/ Kötelező óra összesen Fizika Matematika Földrajz KV Műszaki orientációs gyak. Elektronika alapjai/gyak/ Ellátandó Óra Összesen

Helyi programok 9. évf 10. évf. 11.évf. 12. évf. 9. évf. 10.évf. 37 37 37 32 37 37 +cso +cso +cso +cso +cso +cso heti heti heti heti éves éves p. p. p. p. p. p. 18, 296, 296, 16,5 8,0 16,5 8,0 18,5 8,0 8,0 610,5 610,5 0 0 0 0,5 0,5 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 0,0 37,0 0,0 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 37,0 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 74,0 0,0 2,0 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 74,0 74,0 74,0 4,0 4,0 27,5

12,0 27,5 12,0 30,0 12,5

1,0

2,0 30,5

4,5 30, 0

1,0

2,0

2,0 2,0

0,5

0,5

0,5

1,0

1,0

0,5 31, 0

2,0

14,0 32,5 14,0 31,5 14,0

12.évf. 32

éves

+csop.

éves

Összes Összór felhaszn a ált óra +csop.

684,5

296

576,0

256,0

2481,5

3625,5

18,5 0,0

18,5 0,0

16,0 0,0

16,0 0,0

0,0 0,0 37,0

0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 32,0

0,0 0,0 0,0

34,5 74,0 74,0 74,0 74,0 143,0 148,0

69,0 74,0 74,0 74,0 74,0 143,0 148,0

138,0

138,0

74,0

64,0

0,0 0,0

0,0 0,0

0,0 0,0

0,0 0,0

148,0 148,0

148,0 296,0

0,0

148,0

0,0

128,0

0,0

276,0

276,0

0,0 0,0 0,0 370, 370, 13,0 1017,5 1017,5 0 0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 74,0 74,0 74,0 74,0 74,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 444, 1202, 444, 14,0 1165,5 0 5 0

148,0

148,0

144,0

144,0

292,0

584,0

1036,0

462,5

896,0

416,0

3967,0

5585,5

0,0 18,5

0,0 18,5

960,0 16,0

0,0 16,0

0,0 37,0

0,0 37,0

0,0 16,0

0,0 16,0

1034,0 34,5 111,0 148,0 53,0

1034,0 69,0 111,0 296,0 106,0

1091,5

518,0

1888,0

448,0

5347,5

7201,5

4,0 4,0

11.évf. 37

0,0 4,5

102

0,0

0,0

0,0

Trefort Ágoston Székhelyiskola Elektronika/hardvertechn. hetek száma/év Tantárgy

Trefort Ágoston Székhelyiskola

Közös program összesen Matematika Biológia Földrajz Kémia Ének Fizika Informatika Számítástechnika KV,KE Fizika KV Elektronika alapjai KV Elektronika alapjai/elm./ KE Elektronika alapjai/gyak/ Műszaki orientációs ism. Műszaki orientációs gyak. Hardvertechn. gyak. Kötelező óra összesen Fizika Földrajz KV Elektronika alapjai Gyakorlat Hardvertechn. gyak. Műszaki orientációs gyak. Ellátandó Óra Összesen

9. évf 10. évf. 11.évf. 37 37 37 +csop het +cso het +cso heti . i p. i p. 16, 16, 18, 8,0 8,0 8,0 5 5 5 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 2,0 2,0 2,0 3,0 3,0

2,0 2,0 27,5

2,0 12,0

1,0

2,0 2,0 27, 5

1,0 3,0

3,5

12,0

13,0

2,0 14,0

2,0 32, 5

14,0

éves

+csop.

684,5

296

576,0

256,0

2481,5

3625,5

37,0 0,0

37,0 0,0

32,0 0,0

32,0 0,0

0,0 0,0 37,0

0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 32,0

0,0 0,0 0,0

111,0

111,0

96,0

96,0

69,0 74,0 0,0 74,0 74,0 143,0 148,0 207,0

138,0 74,0 0,0 74,0 74,0 143,0 148,0 414,0

138,0

138,0

0,0 0,0 0,0

37,0 37,0 37,0 74,0

0,0 0,0 0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0 0,0 0,0 74,0 0,0

0,0 0,0 74,0 74,0 0,0

0,0 0,0 0,0 74,0 0,0

129,5 37,0 0,0 0,0

0,0 37,0 0,0 0,0

112,0 0,0 0,0 0,0 32,0

0,0 0,0 0,0 0,0 32,0

241,5 37,0 148,0 148,0 32,0

241,5 74,0 148,0 296,0 64,0

74,0

64,0

1,0 13,0

980,5

370,0

980,5

370,0

758,5

481,0

672,0

416,0

3391,5

5028,5

37,0

0,0

37,0 74,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

74,0 74,0

74,0 74,0

0,0

0,0

0,0

0,0

148,0

296,0

758,5

481,0

672,0

416,0

3687,5

5472,5

2,0 2,0

2,0 32, 0

+csop.

29, 5

2,0 2,0 30, 5

éves

Összes Összór felhasz a nált óra

1,0

1,0 2,0 2,0

12.évf. 32

0,0 0,0 74,0 74,0 0,0

1,0

2,0 30, 0

11.évf. 37

37,0 37,0 37,0 74,0 3,0

2,0

2,0 3,5 1,0

12. évf. 9. évf. 10.évf. 32 37 37 he +cso +cso +cso éves éves ti p. p. p. 18, 8,0 610,5 296,0 610,5 296,0 0 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0

15,0

31, 15,0 5

103

74,0 74,0 74,0 74,0 1091, 1165, 444,0 444,0 5 5

Zwack József Tagiskola Vendéglátás-idegenforg. hetek száma/év

9. évf

10. évf.

11.évf.

12. évf.

9. évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

37

37

37

32

37

37

37

32

Összes felhasznál t óra

Tantárgy

heti

+csop.

heti

+csop.

heti

+csop.

heti

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.


16,5

8,0

16,5

8,0

18,5

8,0

18,0

8,0

610,5

296,0

610,5

296,0

684,5

296

576,0

256,0

2481,5

3625,5

0,0

0,0

0,0

0,0

18,5

0,0

32,0

0,0

50,5

50,5

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

32,0

32,0

143,0

286,0

0,5

Történelem (helyi program szerint)


Összór a

1,0

Fizika

1,0

1,0

Informatika

1,0

Ének

0,5

0,5

18,5

0,0

18,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

Kémia

1,0

1,0

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

Földrajz KV

2,0

2,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

0,0

0,0

0,0

0,0

18,5

0,0

16,0

0,0

34,5

34,5

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

Testnevelés

0,5

Matematika ( szakmai számítással)

1,0

1,0

1,0

1,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

32,0

32,0

69,0

138,0

0,5

0,5

0,5

0,5

18,5

18,5

18,5

18,5

18,5

18,5

16,0

16,0

71,5

143,0

111,0

0,0

111,0

0,0

222,0

0,0

192,0

0,0

636,0

636,0

0,5

0,5

0,5

0,5

Idegen nyelv ( szakmai anyaggal bővítve)

0,5

Szakmai elmélet KV, EV

3,0

Szakmai gyakorlat KV, EV

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

74,0

74,0

74,0

74,0

74,0

74,0

64,0

64,0

286,0

572,0

Kötelező óra összesen

27,5

11,5

27,5

11,5

30,0

12,5

30,0

12,5

1017,5

425,5

1017,5

425,5

1110,0

462,5

960,0

400,0

4105,0

5818,5

Informatika KV

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

32,0

32,0

143,0

286,0

Biológia KV

2,0

2,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

Testnevelés (helyi program szerint)

0,5

0,5

18,5

0,0

18,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

Ellátandó Óra Összesen

31,0

1147,0

462,5

1147,0

462,5

1147,0

499,5

992,0

432,0

4433,0

6289,5

3,0

12,5

31,0

6,0

12,5

31,0

6,0

13,5

31,0

104

13,5

Zwack József Tagiskola Kereskedelmi és marketing hetek száma/év

9. évf

10. évf.

11.évf.

12. évf.

9. évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

37

37

37

32

37

37

37

32


Tantárgy

heti

+csop.

heti

+csop.

heti

+csop.

heti

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.


16,5

8,0

16,5

8,0

18,5

8,0

18,0

8,0

610,5

296,0

610,5

296,0

684,5

296

576,0

256,0

2481,5

3625,5

0,0

0,0

0,0

0,0

18,5

0,0

32,0

0,0

50,5

50,5

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

32,0

32,0

143,0

286,0

0,5



Összóra

1,0

Fizika

1,0

1,0

Informatika

1,0

Ének

0,5

0,5

18,5

0,0

18,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

Kémia

1,0

1,0

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

Földrajz KV

2,0

2,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

0,0

0,0

0,0

0,0

18,5

0,0

16,0

0,0

34,5

34,5

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

Testnevelés

0,5

Matematika ( szakmai számítással)

1,0

1,0

1,0

1,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

32,0

32,0

69,0

138,0

0,5

0,5

0,5

0,5

18,5

18,5

18,5

18,5

18,5

18,5

16,0

16,0

71,5

143,0

111,0

0,0

111,0

0,0

222,0

0,0

192,0

0,0

636,0

636,0

0,5

0,5

0,5

0,5

Idegen nyelv ( szakmai anyaggal bővítve)

0,5

Szakmai elmélet KV, EV

3,0

Szakmai gyakorlat KV, EV

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

74,0

74,0

74,0

74,0

74,0

74,0

64,0

64,0

286,0

572,0

Kötelező óra összesen

27,5

11,5

27,5

11,5

30,0

12,5

30,0

12,5

1017,5

425,5

1017,5

425,5

1110,0

462,5

960,0

400,0

4105,0

5818,5

Informatika KV

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

32,0

32,0

143,0

286,0

Biológia KV

2,0

2,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

Testnevelés (helyi program szerint)

0,5

0,5

18,5

0,0

18,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

Ellátandó Óra Összesen

31,0

1147,0

462,5

1147,0

462,5

1147,0

499,5

992,0

432,0

4433,0

6289,5

3,0

12,5

31,0

6,0

12,5

31,0

6,0

13,5

31,0

13,5

105

17.4 Szakközépiskola nyelvi előkészítő 9-13. évfolyam Szakközépiskola nyelvi előkészítő 9-13. évfolyam 2008/2009 2009/2010 2010/2011 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13.évf.

2011/2012

2012/2013

.

106

Szakközépiskola nyelvi előkészítő 9. évf

10. évf.

11.évf.

12.évf.

13. évf.

9. évf

10. évf.

11.évf.

12.évf.

13. évf.

37

37

37

37

32

37

37

37

37,0

32

Tantárgy

Magyar nyelv K Magyar irodalom K

heti

+csop.

heti

+csop.

heti

+csop .

1

1

1,0

1,0

1,0

1,0

Közös

Történelem K Idegen nyelv K Társadalomismere t

12

Matematika K

1,5

12

heti 1,0

+csop +csop heti . . 1,0

1,0

1,0

Összóra


32,0

143,0

286,0

96,0

0,0

429,0

429,0

éves

+csop .

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

32,0

111, 0

0,0

111,0

0,0

111,0

0,0

3,0

3,0

3,0

3,0

0,0

0,0

2,5

2,5

2,5

3,0

0,0

0,0

92,5

0,0

92,5

0,0

92,5

0,0

96,0

0,0

373,5

373,5

444,0

444,0

148, 0

148,0

148,0

148,0

148,0

148,0

128,0

128,0

572,0

1144,0

37,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

55,5

0,0

111, 0

111,0

111,0

111,0

111,0

111,0

96,0

96,0

429,0

858,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

1,0

1 3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

Testnevelés

2

2,0

2,0

2,0

2,0

74,0

0,0

74,0

0,0

74,0

0,0

74,0

0,0

64,0

0,0

286,0

286,0

Osztályfőnöki Rajz és vizuális kult. Közös program összesen

1

1,0

1,0

1,0

1,0

37,0

0,0

37,0

0,0

37,0

0,0

37,0

0,0

32,0

0,0

143,0

143,0

1,0

1,0

0,0

0,0

0,0

0,0

32,0

0,0

69,0

69,0

8,0

8,0

610, 5

296,0

576,0

256,0

2481,5

3625,5

Informatika

6

6

222,0

222,0

Gépírás

2

2

74,0

74,0

Mentálhigiéne Tanulásmódszerta n

2

2

74,0

74,0

2

74,0

0,0

Nyilvános beszéd

1

37,0

0,0

31,5

1173, 5

859

Összesen

16,5

8,0

16,5

8,0

18,5

8,0

18, 0

23

8,0

Magyar nyelv E

1,0

1,0

0,0

0,0

Irodalom E

1,0

1,0

0,0

Matematika E

2,0

2,0

Idegen nyelv E

2,0

2,0

Fizika E

2,0

2,0

37,0 610,5

296,0

684,5

296,0

37,0

32,0

69,0

69,0

0,0

37,0

32,0

69,0

69,0

0,0

0,0

74,0

64,0

138,0

138,0

0,0

0,0

74,0

64,0

138,0

138,0

0,0

0,0

74,0

64,0

138,0

138,0

107

0,0

Vendéglátásidegenforg.

9. évf

hetek száma/év

10. évf.

37

37

12. évf.

37

Tantárgy

heti

+csop.

heti

+csop .


16,5

8,0

16,5

8,0



11.évf.

9. évf.

32

heti

+csop .

18,5

8,0

0,5

10.évf.

37

11.évf.

37

12.évf.

37

32

Összóra


heti

+csop .

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

18,0

8,0

610,5

296,0

610,5

296,0

684,5

296

576,0

256,0

2481,5

3625,5

0,0

0,0

0,0

0,0

18,5

0,0

32,0

0,0

50,5

50,5

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

32,0

32,0

143,0

286,0

37,0

37,0

1,0

Fizika

1,0

Informatika

1,0

Ének

0,5

0,5

18,5

0,0

18,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Kémia

1,0

1,0

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

Földrajz KV

2,0

2,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

0,0

0,0

0,0

0,0

18,5

0,0

16,0

0,0

34,5

34,5

Testnevelés Matematika ( szakmai számítással) Idegen nyelv ( szakmai anyaggal bővítve) Szakmai elmélet KV, EV Szakmai gyakorlat KV, EV Kötelező óra összesen

1,0 1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

0,5

0,5

0,5

3,0

0,5

0,5

3,0

1,0

1,0

0,5

1,0

1,0

1,0

1,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

32,0

32,0

69,0

138,0

0,5

0,5

0,5

0,5

18,5

18,5

18,5

18,5

18,5

18,5

16,0

16,0

71,5

143,0

111,0

0,0

111,0

0,0

222,0

0,0

192,0

0,0

636,0

636,0

6,0

6,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

74,0

74,0

74,0

74,0

74,0

74,0

64,0

64,0

286,0

572,0

27,5

11,5

27,5

11,5

30,0

12,5

30, 0

12,5

1017,5

425,5

1017,5

425,5

1110,0

462,5

960,0

400,0

4105,0

5818,5

Informatika KV

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

32,0

32,0

143,0

286,0

Biológia KV Testnevelés (helyi program szerint) Ellátandó Óra Összesen

2,0

2,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

0,5

0,5

18,5

0,0

18,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

1147, 0

462,5

1147,0

462,5

1147,0

499,5

992,0

432,0

4433,0

6289,5

31,0

12,5

31,0

12,5

31,0

13,5

31, 0

13,5

108

Kereskedelmi és marketing

9. évf

10. évf.

11.évf.

12. évf.

9. évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

37

37

37

32

37

37

37

32

hetek száma/év


Tantárgy

heti

+csop.

heti

+csop .

heti

+csop .

heti

+csop .

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.


16,5

8,0

16,5

8,0

18,5

8,0

18,0

8,0

610,5

296,0

610,5

296,0

684,5

296

576,0

256,0

2481,5

3625,5

0,0

0,0

0,0

0,0

18,5

0,0

32,0

0,0

50,5

50,5

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

32,0

32,0

143,0

286,0



Összóra

0,5

1,0

Fizika

1,0

Informatika

1,0

Ének

0,5

0,5

18,5

0,0

18,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

Kémia

1,0

1,0

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

Földrajz KV

2,0

2,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

0,0

0,0

0,0

0,0

18,5

0,0

16,0

0,0

34,5

34,5

Testnevelés Matematika ( szakmai számítással) Idegen nyelv ( szakmai anyaggal bővítve) Szakmai elmélet KV, EV Szakmai gyakorlat KV, EV Kötelező óra összesen

1,0 1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

0,5

0,5

0,5

3,0

0,5

0,5

3,0

1,0

1,0

0,5

1,0

1,0

1,0

1,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

32,0

32,0

69,0

138,0

0,5

0,5

0,5

0,5

18,5

18,5

18,5

18,5

18,5

18,5

16,0

16,0

71,5

143,0

111,0

0,0

111,0

0,0

222,0

0,0

192,0

0,0

636,0

636,0

6,0

6,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

74,0

74,0

74,0

74,0

74,0

74,0

64,0

64,0

286,0

572,0

27,5

11,5

27,5

11,5

30,0

12,5

30, 0

12,5

1017,5

425,5

1017,5

425,5

1110,0

462,5

960,0

400,0

4105,0

5818,5

Informatika KV

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

37,0

32,0

32,0

143,0

286,0

Biológia KV Testnevelés (helyi program szerint) Ellátandó Óra Összesen

2,0

2,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

0,5

0,5

18,5

0,0

18,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

1147, 0

462,5

1147,0

462,5

1147,0

499,5

992,0

432,0

4433,0

6289,5

31,0

12,5

31,0

12,5

31,0

13,5

31, 0

13,5

109

17.5 Felnőttoktatás nappali munkarend 2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

10. évf. 11. évf. 12. évf. A fehér színnel jelölt évfolyamokon a Székhelyiskola korábbi pedagógiai programjának tantárgyi része hatályos

110

Tantárgy

9. évf

10. évf.

37

11.évf.

37

12.évf.

37

32 +cso p.

9. évf

10. évf.

37

11.évf.

37

12.évf.

37,0

Összóra

Összes felhaszná lt óra

32

Irodalom K E

3,0

3,5

4,0

0,0

0,0

111,0

+csop . 0,0

129,5

0,0

128,0

0,0

368,5

368,5

Anyanyelv (kommunikáció) K E

2,0

2,0

2,0

0,0

0,0

74,0

0,0

74,0

0,0

64,0

0,0

212,0

212,0

Matematika K E

5,0

5,0

5,0

0,0

0,0

185,0

0,0

185,0

0,0

160,0

0,0

530,0

530,0

Fizika KV EV

2,0

2,0

0,0

0,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

Kémia KV EV

2,0

2,0

0,0

0,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

Földrajz KV EV

2,0

2,0

0,0

0,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

Biológia KV EV

2,0

2,0

0,0

0,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

Történelem K E

2,0

2,0

4,0

0,0

0,0

74,0

0,0

74,0

0,0

128,0

0,0

276,0

276,0

Művészeti ismeretek

1,0

1,0

1,0

37,0

0,0

37,0

0,0

32,0

0,0

106,0

106,0

Társadalomismeret

1,0

1,0

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

2,0

0,0

0,0

74,0

74,0

64,0

64,0

138,0

276,0

0,0

0,0

0,0

0,0

64,0

0,0

64,0

64,0

6,0

166,5

166,5

166,5

166,5

192,0

192,0

525,0

1050,0

0,0

0,0

0,0

0,0

64,0

0,0

64,0

64,0

heti

+csop.

heti

+csop.

Informatika

heti

+csop.

2,0

2,0

4,5

4,5

heti

2,0

éves

+csop.

éves

2,0

Filozófia / etika 4,5

Idegen nyelv (angol/német) K E

4,5

6,0 2,0

Testnevelés Osztályfőnöki

1,0

Összes kötelező

27,5

1,0 4,5

30,0

6,5

28,0

8,0

Kötelezően választható 1,0

Osztályfőnöki 2,0

+csop.

éves

+csop.

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

1017,5

166,5

1110,0

240,5

896,0

256,0

3023,5

3686,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

32,0

0,0

32,0

32,0

74,0

0,0

74,0

0,0

0,0

0,0

148,0

148,0

Informatika érettségire felkészítő KV

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Fizika érettségire felkészítő

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

64,0

0,0

64,0

64,0

Földrajz érettségire felkészítő

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Biológia érettségire felkészítő

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

1091,5

166,5

1184,0

240,5

992,0

256,0

3267,5

3930,5

Testnevelés

2,0

éves

2,0

Kémia érettségire felkészítő

Összes óra

0,0

0,0

29,5

4,5

32,0

6,5

31,0

8,0

0,0

A tantárgyi programok a Pedagógiai Program 5. sz. mellékletében találhatók

111

0,0

17.6 Felnőttoktatás esti munkarend 2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

10. évf. 11. évf. 12. évf. Tantárgy

9. évf

10. évf.

11.évf.

37

37

37

12.évf.

9. évf

10. évf.

11.évf.

12.évf.

37

37

37,0

32

Összóra

Összes felhaszná lt óra

Irodalom K E

2,0

2,0

32 +cso heti p. 2,0

0,0

0,0

74,0

0,0

74,0

0,0

64,0

0,0

212,0

212,0

Anyanyelv (kommunikáció) K E

1,0

1,0

1,0

0,0

0,0

37,0

0,0

37,0

0,0

32,0

0,0

106,0

106,0

Matematika K E

3,0

3,0

3,0

0,0

0,0

111,0

0,0

111,0

0,0

96,0

0,0

318,0

318,0

Fizika KV EV

1,0

1,0

0,0

0,0

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

Kémia KV EV

1,0

1,0

0,0

0,0

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

Földrajz KV EV

1,0

1,0

0,0

0,0

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

Biológia KV EV

1,0

1,0

0,0

0,0

37,0

0,0

37,0

0,0

0,0

0,0

74,0

74,0

Történelem K E

1,5

1,5

2,0

0,0

0,0

55,5

0,0

55,5

0,0

64,0

0,0

175,0

175,0

Művészeti ismeretek

0,5

0,5

0,5

18,5

0,0

18,5

0,0

16,0

0,0

53,0

53,0

Társadalomismeret

0,5

heti

+csop.

heti

+csop.

heti

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

éves

+csop.

0,5 1,0

1,0

3,0

3,0

3,0

3,5

3,0

17,0

4,0

14,0

Informatika

1,0

18,5

0,0

18,5

0,0

0,0

0,0

37,0

37,0

1,0

0,0

0,0

37,0

37,0

32,0

32,0

69,0

138,0

0,0

0,0

0,0

0,0

16,0

0,0

16,0

16,0

3,5

111,0

111,0

111,0

111,0

112,0

112,0

334,0

668,0

0,5

Filozófia / etika 3,0

Idegen nyelv (angol/német) K E

0,5

18,5

0,0

18,5

0,0

16,0

0,0

53,0

53,0

592,0

111,0

629,0

148,0

448,0

144,0

1669,0

2072,0

Informatika érettségire felkészítő KV

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Fizika érettségire felkészítő

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

64,0

0,0

64,0

64,0

Földrajz érettségire felkészítő

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Biológia érettségire felkészítő

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

592,0

111,0

629,0

148,0

512,0

144,0

1733,0

2136,0

Osztályfőnöki Összes kötelező

0,0

0,0

16,0

0,5

0,5 0,0

0,0

2,0

Kémia érettségire felkészítő

Összes óra

4,5

0,0

0,0

16,0

3,0

17,0

4,0

16,0

4,5

0,0

A tantárgyi programok a Pedagógiai Program 6. sz. mellékletében találhatók 112

0,0

Korábbi tanulmányok beszámítása: Mentesül a 9. évfolyam elvégzése alól, aki 1. a szakiskola 9, 10. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik, 2. a szakközépiskola, gimnázium 9. évf. elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik Mentesül a 9, 10. évfolyam elvégzése alól, aki 1. A szakiskola 9, 10. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvánnyal és a 9-10. évfolyamon magyar, matematika, történelem tantárgyból legalább közepes osztályzattal rendelkezik. 2. Szakközépiskola, gimnázium 9-10. évf. elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik Különbözeti vizsgát kell tennie a jelentkezőnek abból a tantárgyból - a kerettanterv követelménye alapján -, amelyet nem tanult a beszámított képzési szakaszban

113

18. fejezet: Szakmai Programok

Szakmai képzések óratervei 18.1 18.2 Gépészet szakmacsoport (5. szakmacsoport) 1. Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő 1.1. Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő (31 582 09 0010 31 02) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság 31 582 09 0010 31 02 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő szakma óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11

Éves

12

Elm EGY

GY

13

Elm EGY

GY

11

Elm EGY

GY

12

Elm EGY

GY

13

Elm EGY

GY

Elm EGY

GY

Osztályfőnöki

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0

Testnevelés

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0

Gazdasági ismeret

0,5

0

0

0

0

0

0

16

0

0

Vállalkozási ismeret

0,5

0

0

0

0

0

0

16

0

0


1

1

36

72

0

36

0

0

0

0

0

Ált. gépészeti techn. Felad.

1

2

2

36

0

0

72

0

0

0

0

0

Dokumentáció

2

1,5

72

0

0

54

0

0

32

0

0

1

Alapvető mérések Mechanikai mérések

0,5

Épületgépészeti alapfeladatok

1,5

2

1

1,5

Általános csőszerelési ism. Csőhál.-, ber.-, vegyi- és kal.

1

1 3

1,5

0,5

Szakmai gyakorlat I. (iskolai)

10,5

Szakmai gyakorlat II. (iskolai)

11

3,5 2

2,5

1

Gázfogy.ber.- és csőhál.el.

3,5 4

17,5

Munkahelyi gyakorlat

17,5

Termelési gyakorlat Összesen Elmélet/Gyakorlat aránya

11

24,5 35

11

24 35

12

23,5 35

30 70

114

0

0

0

0

36

0

0

0

0

18

36

0

0

0

0

0

0

0

54

0

0

72

0

0

96

0

0

36

0

0

54

0

0

0

0

0

54

0

0

0

0

0

16

0

0

0

0

378

0

0

126

0

0

112

0

0

396

0

72

0

0

80

0

0

0

0

36

0

0

128

0

0

0

0

0

0

0

630

0

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

90

378

972 1350

396

954 1350

0

0

0

90

0

0

368

752 1120

1.2.

Központifűtés- és csőhálózat-szerelő (31 582 09 0010 31 03) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 582 09 0010 31 03 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő szakma óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11 Elm EGY

Éves

12 GY

Elm

13

EGY

GY

11

Elm EGY

GY

12

13

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0

Testnevelés

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0

Gazdasági ismeret

0,5

0

0

0

0

0

0

16

0

0


0,5

0

0

0

0

0

0

16

0

0

36

72

0

36

0

0

0

0

0

36

0

0

72

0

0

0

0

0

72

0

0

54

0

0

32

0

0

0

0

0

0

36

0

0

0

0

18

36

0

0

0

0

0

0

0

54

0

0

72

0

0

96

0

0

36

0

0

54

0

0

0

0

0

54

0

0

0

0

0

16

0

0

0

0

378

0

0

90

0

0

112

0

0

396

0

90

0

0

112

0

0

0

0

54

0

0

96

0

0


1

2

1

Ált. gépészeti techn. felad.

1

2

Dokumentáció

2

1,5 1


0,5


1,5

2

1

1,5


1

1 3

1,5

0,5


10,5

Szakmai gyakorlat II. (iskolai) Központifűtés- és csőhálózatszer. feladatok elmélet

11

2,5

3,5

2,5

3,5

1,5

3 17,5


17,5


11

24,5 35

11,5

23,5 35

10,5

24,5 35

30 70

115

0

0

0

0

0

630

0

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

378

90 972

1350

90 414

936 1350

336

784 1120

1.3.

Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő (31 582 09 0010 31 04) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 582 09 0010 31 04 Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő Óraszámok Heti

Tantárgy

11

Éves

12

Elm EGY

GY

13

Elm EGY

GY

11

Elm EGY GY

12

13

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0

Testnevelés

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0

Gazdasági ismeret

0,5

0

0

0

0

0

0

16

0

0


0,5

0

0

0

0

0

0

16

0

0

36

72

0

36

0

0

0

0

0

36

0

0

72

0

0

0

0

0

72

0

0

54

0

0

32

0

0

0

0

0

0

36

0

0

0

0

18

36

0

0

0

0

0

0

0


1

2

1

Ált. gépészeti techn. Felad.

1

2

Dokumentáció

2

1,5 1


0,5


1,5

2

1

1,5


1

1 3

1,5

0,5


10,5

Szakmai gyakorlat II. (iskolai)

11

2,5 3,5

1,5

Vízvezeték- és vízkész.elm

3,5

2,5 3 17,5


17,5


11

24,5 35

11,5

23,5 35

10,5

24,5 35

30 70

116

54

0

0

72

0

0

96

0

0

36

0

0

54

0

0

0

0

0

54

0

0

0

0

0

16

0

0

0

0

378

0

0

90

0

0

112

0

0

396

0

90

0

0

112

0

0

0

0

54

0

0

96

0

0

0

0

0

0

0

630

0

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

90

0

0

378

972 1350

414

936 1350

336

784 1120

2.

Gépi forgácsoló (31 521 09 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11 Elm

Osztályfőnöki Testnevelés Gazdasági ismeret

Éves

12

EGY

GY

13

Elm EGY GY

11

EGY

GY

13

Elm EGY

Elm EGY

GY

36

0

0

36

1

1

1

36

0

0

36

18

0

0

0

0

0

0

0

0

1

36

54

0

36

0

0

0

0

0

1

0

0

0

36

0

0

0

0

0

54

0

0

36

0

0

32

0

0 0

0,5 0,5 1

1,5

1,5

Anyagismeret

1,5

Mechanikai mérés

1

Szakmai elmélet

3

1

1

1,5 3

1,5

CNC elmélet

0

0

0

32

0

0

0

0

0

0

0

0

16

0

0

54

0

0

54

0

0

0

0

36

108

0

0

54

0

0

0

0

0

0

126

0

0

160

0

0

2

2

0

0

0

72

0

0

64

0

0

0

0

0

0

0

126

0

0

112

0

0

126

0

0

0

0

0

0

0

0

594

0

144

0

0

112

0

0

0

0

0

0

504

0

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

90

0

0

3,5

4

3,5 14


17,5

Termelési gyakorlat 24,5

0

108

16,5

35

32

5

3,5

10,5

0

3,5 3,5

CNC gyakorlat Szakmai gyakorlat I. (iskolai) kézi forgácsolás Szakmai gyakorlat II. (iskolai) gépi forgácsolás

0

GY

1

Műszaki dokumentációk

Elmélet/Gyakorlat aránya

GY

1

Minőségbiztosítás

Összesen

12

Elm EGY

1

Vállalkozási ismeret Elsősegélynyújtás

Elm

12

23

10,5

35

24,5 35

30 70

117

378

972 1350

432

918 1350

336

784 1120

3.

Géplakatos (31 521 10 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 521 10 1000 00 00 Géplakatos óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11

Éves

12

13

11

Elm

EGY GY Elm EGY GY

Elm

EGY

GY

Osztályfőnöki

1

1

1

36

Testnevelés

1

1

12

Elm EGY 0

GY

13

Elm EGY

0

36

0

GY 0

Elm EGY GY 32

0

0

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0

Gazdasági ismeret

0,5

0

0

0

0

0

0

16

0

0


0,5

0

0

0

0

0

0

16

0

0


1

2

1

Minőségbiztosítás Műszaki dokumentumok Anyagismeret Mechanikai mérés

1,5 1 0,5

Geometriai mérés

36

72

0

36

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

36

0

0

32

0

0

1,5

0,5

54

0

0

54

0

0

16

0

0

2

1

0

36

0

0

72

0

0

32

0

2

18

72

0

0

0

0

0

0

0

1,5

0

54

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

0

0

0

0

1

Műszaki mérések Szakmai elmélet

4,5

3,5

5

19

Szakmai gyakorlat (iskolai) Munkahelyi gyakorlat

162

0

0

126

0

0

160

0

0

5,5

3,5

0

0

684

0

0

198

0

0

112

18

21

0

0

0

0

0

630

0

0

672

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


10,5

24,5 35

11

24 35

10,5

24,5 35

30 70

118

378

90 972

1350

90 396

954 1350

336

784 1120

4.

Hegesztő (31 521 11 0000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 521 11 0000 00 00 Hegesztő szakma óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

11

12

11

Elm EGY GY Elm EGY

GY

12

Elm EGY

GY

Elm EGY

GY

Osztályfőnöki

1

1

36

0

0

32

0

0

Testnevelés

1

1

36

0

0

32

0

0


2

1,5

72

54

0

0

0

0

Mechanikai mérés

0,5

1,5

18

54

0

0

0

0

Műszaki dokumentáció

1,5

0,5

54

0

0

16

0

0

36

0

0

0

0

0

7

144

0

0

224

0

0

1,5

0

0

0

48

0

0

3,5

0

0

756

0

0

112

20,5

0

0

0

0

0

656

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Anyagismeret

1

Hegesztő szakmai elmélet

4

Minőségbiztosítás és vállalk. Ism. Hegesztő szakmai gyakorlat(iskolai)

21



11

24

11

35

24 35

31 69

119

396

90 954

1350

352

0 768

1120

5.

Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó (33 522 02 0000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 522 02 0000 00 00 Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11

Éves

12

13

Elm EGY GY Elm EGY

GY

11

12

13

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0

Testnevelés

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0

0,5

0

0

0

0

0

0

16

0

0 0

Gazdasági ismeret

0,5

Vállalkozási ismeret Elsősegélynyújtás

1

1,5 0,5

Minőségbiztosítás Dokumentáció

2,5

2 1

Ügyintézés Mechanikai mérések Épületgépészeti ismeretek

0,5

1

3

0,5 5

Épületgépészeti szerelés Légtechnikai ismeret Hűtéstechnikai ismeretek Vill.ism.hűt.szer-nél Üzembehelyezési, kar.ism

Összesen Elmélet/Gyakorlat aránya

16

0

0

0

0

0

0

0

0

18

0

0

0

0

0

90

0

0

72

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

32

0

0

18

36

0

0

0

0

0

0

0

108

0

0

18

0

0

0

0

0

0

0

180

0

0

0

0

0

0

0

0

108

0

0

96

0

0

0

0

0

162

0

0

96

0

0

0

0

468

0

126

0

0

112

0

1

3,5 1

3,5

0

0

0

36

0

0

32

0

0

0,5

2,5

0

0

0

18

0

0

80

0

0

16,5

35

0

0

0

Munkahelyi gyakorlat Termelési gyakorlat 20,5

0

0

3

1

15

0

0

3

1

Gépészeti ismeretek

0

3

Informatika 5,5

0 54

4,5 13

Hűt.,gépészeti, vill.gyak(isk)

0 36

15

20 35

17 14,5

20,5 35

40 60

120

0

0

0

0

0

0

32

0

0

198

0

0

36

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

594

0

0

544

0

0

0

0

0

0

522

90 828

1350

540

90 810

1350

464

0 656

1120

18.3 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport (6. szakmacsoport) 1. Automatikai műszerész (52 523 01 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

52 523 01 1000 00 00 automatikai műszerész óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

13

14

13

14

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Gazdasági és jogi ismeretek

2

72

PLC programozás PLC technológia Elektrotechnika

3

8,5

1,8

3,8

2 2

Automatikai berendezések

3

Műszaki rajz

2


1

1

Rendszerdiagnosztika

3

7

2

3

2

108

108

36

36

252

72

1

Osztályfőnöki

1

64

96

72

36 1

36

32

7

Gyakorlat (külső)

252 1,5

6

4,5

48

Termelési gyakorlat


120

36

Gyakorlat (iskolai)

Összesen

56

72

Munkavédelem 1

272

72

Ipari számítástechnika

Számítástechnika

96

192

90 19

16 35

9,3

25,75 35

684

666 1350

40 60

121

296

824 1120

144

2. Elektromos gép- és készülékszerelő (31 522 01 0000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 522 01 0000 00 00 elektromos gép- és készülékszerelő Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

11

12

11

12

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Osztályfőnöki

1

1

36

32

Testnevelés

1

1

36

32

Szakrajz

1

36

Villamos gépek I

5

180

Gazdasági és jogi ismeretek

2

72

Villamos mérések

1

Munkavédelem

2

Informatika

3

108

72

1,5

Elektrotechnika

36

1,5

54

2

54

72

Szakmai ismeret

5

160

Munkaszervezés

1

32

Elektronika gyakorlat

2

72


3

Villamos védelem

1

Gyakorlat

12

96 4

32

1

18

432


128 32

90 17

18,5 35

12

23 35

594

756 1350

40 60

122

384

736 1120

576

3. Elektronikai műszerész (33 522 01 0000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 522 01 0000 00 00 elektronikai műszerész óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

12

Elm EGY Osztályfőnöki

Éves

11 GY

1

11

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY 1

Információfeldolgozás adatátvitel

36

224 10

Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli ismeretek

Munkaszervezés és tervezés

1

336 36

2

72

8

288

1,5

54

2

72

Informatika

4

Technológia

4

Szakmai idegen nyelv

176 10,5

Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli készülékek gyártása Műszaki rajz

320

5,5

Műszerek és mérések

Elektronikus áramkörök

32

7

Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli mérések

Munkavédelem

12

1

144 144 1

Elektronikai és gyakorlati ismeretek

36

32

10,5

378


90 14,5

20,5 35

14,5

20,5 35

40 60

123

522

828 1350

464

656 1120

4. Elektronikai technikus (54 523 01 0000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

54 523 01 0000 00 00 elektronikai technikus Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

13

14

13

14


1

1

Villamosipari technológia Alkalmazott elektronika

3

80

1

96

1 1

36

Műszaki rajz

1

36

Villamos műszerek és mérések

2

72

10

Informatika

32

36

Munkaszervezés, tervezés

Elektronikus áramkörök

32 32

2,5

Alkalmazott számítástechnika Gazdasági ismeretek

36

1

360 1

36

Automatizálás gyakorlat

5

Automatikai ismeretek

2,5

Technológiai alapműveletek

5

180

Alkalmazott számítástechnika gyakorlat

5,5

176

Villamosipari technológia gyakorlat

3,5

112

Ipari gyakorlati ismeretek

2,3

Elektronikai gyakorlati ismeretek

7,8

72

13

248

468


90 Összesen


14

21

7,5

35

27,5 35

30 70

124

504

846 1350

160

720 880

5.

Erősáramú elektrotechnikus (54 522 01 0000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

54 522 01 0000 00 00 erősáramú elektrotechnikus Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

13

14

13

14


1

1

Villamos vezérlések Ipari és háztartási gépek

1

Energetika

1

Villamos gépek üzeme 5,5

Energiagazdálkodás

1,5

Villamos hálózatok

0,5

Érintésvédelem

192 32

3

1,5

1,5

Villamos áramkörök

2,5

3

Elektrotechnika elektronika

8,5

Villanyszerelés

2


1

96

16

80

32

64 54

54

72

108

36

180

2,5

90

2

72

0,5

1

18

36

3

96



176

64

1

5


Összesen

96

48

3

Technológiai alapműveletek

64

32 2,5

3

2

Géptan

Informatika

32

2 2

Méréstechnika

Munkaszervezés, tervezés

36 6

90 19

16 35

16

19,5 35

288

558 846

40 60

125

496

624 1120

6.

Kötő- és varrógép műszerész (31 521 18 0000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 521 18 0000 00 00 Kötő- és varrógép műszerész Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

11

12

11

12

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY

GY

Osztályfőnöki

1

1

36

0

0

32

0

Testnevelés

1

1

36

0

0

32

0

0

2

0

0

0

64

0

0

72

0

0

0

0

0

36

0

0

32

0

0

90

0

90

0

0

0

4

0

144

0

0

0

0

1

72

36

0

0

0

0

162

0

0

160

0

0

0

0

486

0

0

640

Vállalkozási és gazdasági ismeret Munkaszervezés/tervezés

2


1

Informatikai alaptevékenységek

2,5

Technológiai alapműveletek Műszaki alapismeretek Szakmai elmélet

1

2

2,5

4,5

5

Szakmai gyakorlat (üzemi)

14

Üzemeltetés, karbantartás

20 5


14

21 35

15

20 35

0

0

0

0

160

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

0

0

0

504

846 1350

480

640 1120

40 60

- Ha a csoport létszáma a 8 főt nem éri el, akkor az óratervi órák fele osztható ki (4 fő alatt beszámoltató oktatás)

126

7.

Villanyszerelő (33 522 04 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 522 04 1000 00 00 villanyszerelő szakma óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11

Éves

12

13

11

12

13

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Osztályfőnöki

1

Műszaki ábrázolás

1

Anyag ás gyártásismeret

1

Elektrotechnika

2

1

1

72

36 64

2

Informatikai alaptevékenységek

1

Munka és környezet védelme

3

64

2

36

72

108

Villamos gépek

6

216

Villamos mérések

2

Műszaki dokumentáció 3

2

2

1

2

Informatika gyakorlat Szakmai gyakorlat

10

Technológiai alapismeretek

8

Automatika gyakorlat

64 108

2

2

19

19

64

36

64

360

2

2

1

72

1

22 35

64 608 64

36

32

90 13

72 684 72

36



72

288

2 1

Összesen

32

2

Szakmai számítások

Testnevelés

36

36 1


Szakmai ismeret

36 36

11

24 35

30 70

127

8

27 35

468

882 1350

90 396

954 1350

256

864 1120

18.4 Informatika szakmacsoport (7. szakmacsoport) 1.

Számítógép-szerelő, -karbantartó (33 523 01 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 523 01 1000 00 00 számítógép szerelő, karbantartó Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

13

14

13

14


1

1

36

Géptermi gyakorlat

32

6,5

Haladó számítógép és hálózatfelügyelet

4

Számítógépes architektúrák

5

Elektrotechnikai és elektronikai ismeretek Technológiai ismeretek

2 1

208 128 160

3,5

72

2

36

126 72

Hardvertechnika

1,5

3,5

54

126

Hálózatok

4,5

3,5

162

126

5

6

180

216

Informatikai és szoftverismeretek Munkatervezés és szervezés

1,5

54


2

64

Gyakorlat Haladó számítógép és hálózatfelügyelet Számítógép és hálózatfelügyelet Számítógépes architektúrák

8

256

3,5

112

5

160


90 Összesen


17

18,5

12

35

23 35

40 60

128

594

756 1350

384

736 1120

18.5 Építészet szakmacsoport (9. szakmacsoport) 1.

Ács, állványozó (33 582 01 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság Ács-állványozó szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11 Elm

Osztályfőnöki

Éves

12

13

GY EGY Elm GY EGY Elm

11

GY

EGY Elm

12

GY

EGY Elm

13

GY

EGY Elm

GY

EGY 0

0,5

0,5

0,5

18

0

0

18

0

0

16

0

Testnevelés

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0


1

0,5

36

0

0

18

0

0

0

0

0

Építőipari feladatok

1

Faszerkezetek

2

Segédszerkezetek

1

1,5

1

1

0,5

0,5

36

36

54

36

36

0

16

0

16

2

3

1

2

2

0,5

72

0

72

108

0

72

64

0

16

6

3

5

2,5

2,5

216

0

0

108

0

180

80

0

80

1

2

0

0

0

0

0

0

32

0

64

1

1

0,5

36

0

0

36

0

0

16

0

0

0,5

0,5

0,5

18

0

0

18

0

0

16

0

0

36

0

0

0

0

0

0

0

0

Vállalkozási ismeretek Ált. m.véd. és m. jogi ism. Számítógépkezelés Műszaki rajz

1

Elsősegélynyujtás gyak.

0,5

0,5

Szakmai gyakorlat

16

16

Üzemi gyakorlat

0

18

0

0

18

0

0

0

0

3,5

0

576

0

0

576

0

0

112

0

17,5

0

0

0

0

0

0

0

560

0

0

90

0

0


14

21 35

11

24,5

8,5

35

26,5 35

504

90 846

1350

378

972 1350

31 69


129

272

848 1120

2.

Burkoló (33 582 03 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Burkoló szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy Elm Osztályfőnöki Testnevelés

Éves

11

12

13

GY

EGY Elm GY EGY Elm

Elm

GY

GY

EGY

0,5

18

0

0

18

0

0

16

0

0

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0

1 1

Burkolás előkészítés

2

Burkolatok

6

0,5 1

2

1

1

1

2

Műszaki rajz

0,5

0,5

0,5 6

6

Vállalkozási ismeretek Számítógépkezelés

EGY

EGY Elm

36

0

0

18

0

0

0

0

0

36

36

54

36

36

36

16

0

16

72

0

72

0

0

0

16

0

0

4

3

216

0

0

216

0

216

128

0

96

1

2

0

0

0

0

0

0

32

0

64

1

0,5

36

0

0

36

0

0

16

0

0

0,5

0,5

0,5

18

0

0

18

0

0

16

0

0

36

0

0

0

0

0

0

0

0

0

18

0

0

18

0

0

0

0

3,5

0

576

0

0

576

0

0

112

0

17,5

0

0

0

0

0

0

0

560

0

0

90

0

0

1 0,5

0,5

Szakmai gyakorlat

16

16

Üzemi gyakorlat



GY

1


Összesen

EGY Elm

13

0,5


GY

12

0,5


Ált. m.véd. és m. jogi ism.

11

14

21 35

10,5

24,5

8,5

35

26,5 35

31 69

130

504

90 846

1350

378

972 1350

272

848 1120

3. Épület- és építménybádogos (31 582 07 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 582 07 1000 00 00 Épület- és építménybádogos szakma óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

11 Elm

12

EGY

GY

Elm

11

EGY

GY

12

Elm

EGY

GY

Elm

EGY

GY 0

Osztályfőnöki

1

1

36

0

0

32

0

Testnevelés

1

1

36

0

0

32

0

0

2

0

0

0

64

0

0

36

0

0

0

0

0 0

Vállalkozási ismeret Munkavédelem

1

Minőségbiztosítás Munkatervezés

1 2

3

Anyagismeret

2

0

0

0

32

0

72

108

0

0

0

0

0

0

0

64

0

0

Építési alaptevékenységek

2

8

72

0

288

0

0

0

Szakmai alapismeretek

2

8

72

0

288

0

0

0

54

0

0

128

0

0

Szakmai ismeretek

1,5

4

Szakmai gyakorlatok

5,5

24


10,5

24,5

11

35

24 35

0

0

198

0

0

768

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

0

0

378

972 1350

352

0 768

1120

30 70


131

4. Festő, mázoló és tapétázó (33 582 04 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Festő, mázoló és tapétázó szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

Osztályfőnöki Testnevelés

11

Éves

12

13

Elm

GY EGY Elm

GY

EGY

0,5

0,5

18

0

0

18

0

0

16

0

0

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0

1 1

Festés és mázolás Tapétázás és plakátragasztás

0,5 1

Műszaki rajz

0

0

18

0

0

0

0

0

36

36

54

36

36

36

16

0

16

4

5

2,5

2,5

180

0

54

144

0

162

80

0

80

1

2

2

0,5

72

0

18

36

0

54

64

0

16

1

2

0

0

0

0

0

0

32

0

64

36

0

0

36

0

0

16

0

0

1,5

2

0,5

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

Szakmai gyakorlat

16

16

3,5

Üzemi gyakorlat

17,5 1


18

0

0

18

0

0

16

0

0

36

0

0

0

0

0

0

0

0

0

18

0

0

18

0

0

0

0

0

576

0

0

576

0

0

112

0

0

0

0

0

0

0

0

560

0

0

0

36


0 14

21 35

EGY Elm

36 1


Összesen

GY

0,5

5

1

EGY Elm

0,5

1

1

Szabadkézi rajz

GY

1

1,5

Vállalkozási ismeretek Számítógépkezelés

EGY Elm

13

0,5


GY

12

Elm GY EGY


Ált. m.véd. és m. jogi ism.

11

10,5

24,5

8,5

35

26,5 35

504

36

90

90 846

1350

378

972 1350

31 69


132

272

848 1120

5.

Kőfaragó, műköves és épületszobrász (31 582 14 0000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Kőfaragó, műköves és épületszobrász szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11 Elm

Osztályfőnöki

Éves

GY

12 EGY

Elm

0,5

0,5 1

Testnevelés

1


1


1,5

1

GY

11 EGY

12

Elm

GY

EGY

Elm

GY

EGY

18

0

0

16

0

0

36

0

0

32

0

0

36

0

0

0

0

0

1

54

0

36

32

0

0

Műkő, sablon

5

3

180

0

0

96

0

0

Gipsz- és kőanyagú elemek

5

3

180

0

0

96

0

0

0

0

0

32

0

64

1

0,5

36

0

0

16

0

0

0,5

0,5


1

2

1


0,5

0,5

17

21

Szakmai gyakorlat Üzemi gyakorlat Szabadkézi rajz

1

18

0

0

16

0

0

36

0

0

0

0

0

0

18

0

0

16

0

0

0

0

0

0

0

0

612

0

0

672

0

0

0

0


90 16,5

18,5

11,5

35

23,5 35

594

756 1350

336

752 1088

39 61


133

6.

Kőműves (31 582 15 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Kőműves szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11

Éves

12

13

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm Osztályfőnöki Testnevelés

11

GY

12

13

EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

0,5

0,5

0,5

18

0

0

18

0

0

16

0

0

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0


1


1

0,5 1

1,5

1

1

36

0

0

18

0

0

0

0

0

1

0,5

0,5

36

36

54

36

36

36

16

0

16

0

36

108

0

126

96

0

48

Szerkezetkészítés

6,5

1

3

3,5

3

1,5

234

Betonozás

1,5

1

3

2,5

1,5

1,5

54

0

36

108

0

90

48

0

48

1

2

0

0

0

0

0

0

32

0

64

36

0

0

36

0

0

16

0

0


1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

18

0

0

18

0

0

16

0

0

36

0

0

0

0

0

0

0

0

0

18

0

0

18

0

0

0

0

3,5

0

576

0

0

576

0

0

112

0

17,5

0

0

0

0

0

0

0

560

0

0

90

0

0

1


0,5

0,5

Szakmai gyakorlat

16

16

Üzemi gyakorlat


14

21 35

10,5

24,5

8,5

35

26,5 35

31 69

134

504

90 846

1350

378

972 1350

272

848 1120

18.6 Faipar szakmacsoport (11. szakmacsoport) 1. Bútorasztalos (33 543 01 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Bútorasztalos szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11

Éves

12 0,5

1

1

Elm

Egy

GY

0,5

18

0

18

0

16

0

0

1

36

0

36

0

32

0

0

Gazdasági ismeret

0,5

0

0

0

0

16

0

0

Vállalkozási ismeretek

0,5

0

0

0

0

16

0

0

10

324

0

324

0

320

0

0

3,5

0

882

0

882

0

48

112

17,5

0

0

0

0

0

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

0

0

378

972

400

9

Szakmai gyakorlat

24,5

24,5

GY

13 GY

9

GY Elm EGy

12 Elm

Szakmai elmélet

0,5

11 GY

Testnevelés

GY Elm

13 Elm

Osztályfőnöki

Elm

1,5

Üzemi gyakorlat


10,5 24,5 10,5 24,5 12,5 35

35

22,5 35

31 69

135

0

90

378

972

1350

1350

0 672

1072

2.

Épületasztalos (31 582 08 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Épületasztalos szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11

Éves

12

13

11

Elm GY Elm GY Elm EGy

13

Elm

GY

Elm

GY

Elm

Egy

GY

0,5

0,5

0,5

18

0

18

0

16

0

0

1

1

1

36

0

36

0

32

0

0

Gazdasági ismeret

0,5

0

0

0

0

16

0

0


0,5

0

0

0

0

16

0

0

10

324

0

324

0

320

0

0

3,5

0

882

0

882

0

48

112

18

0

0

0

0

0

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

90

0

0

0

972

400


Szakmai elmélet

9

9

Szakmai gyakorlat

25

25

1,5

GY

12

Üzemi gyakorlat


11

25 35

10,5 35

25

12,5

22,5 35

31 69

136

378

972

1350

378

1350

672 1072

3.

Kárpitos (33 542 04 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Kárpitos szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11

Éves

12

13

11

Elm GY Elm GY Elm EGy

13

Elm

GY

Elm

GY

Elm

Egy

GY

0,5

0,5

0,5

18

0

18

0

16

0

0

1

1

1

36

0

36

0

32

0

0

Gazdasági ismeret

0,5

0

0

0

0

16

0

0


0,5

0

0

0

0

16

0

0

10

324

0

324

0

320

0

0

3,5

0

882

0

882

0

48

112

18

0

0

0

0

0

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

90

0

0

0

972

400


Szakmai elmélet

9

9

Szakmai gyakorlat

25

25

1,5

GY

12

Üzemi gyakorlat


11

25 35

10,5 35

25

12,5

22,5 35

31 69

137

378

972

1350

378

1350

672 1072

18.7 Közlekedés szakmacsoport (13. szakmacsoport) 1. Autóelektronikai műszerész (52 525 01 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

52 525 01 1000 00 00 autóelektronikai műszerész óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

13

14

13

14

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Műszaki rajz

1,5

Munka és környezetvédelem

3


1,5

54 108 2


1

Gépjármű javítás, vizsgálat

4

Számítástechnika

2

Autóelektronika

2

Gépjármű-villamossági ismeretek

2

Gépjármű szerkezettan Villamos mérések Elektrotechnika

54

32 72

4

72

128

72 72 1,5

54

2

54

72

Anyagismeret

2

72

Technológia

3

108

Mechanikai mérések

1

Osztályfőnöki

1

Gyakorlat I (iskolai)

1

36 1

36

36

8

32 288

Gyakorlat II (külső helyen)

21

656


80

128

2 1,5

64

2,5

90 23

12 35

12

23 35

50 50

138

828

522 1350

384

736 1120

2.

Járműfényező (31 525 02 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Járműfényező szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11 Elm GY

Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv

EGY

Elm

GY

EGY

Elm

GY

EGY

18

0

0

16

0

0

1

1

36

0

0

32

0

0

EGY

1

Anyagismeret

4,5

15,5

8

16,5

1

Vállalkozási ismeretek Ált. m.véd. és m. jogi ism.

GY

12

0,5

7,5

Számítógépkezelés

Elm

11

0,5

Járműfényezési feladatok Szabadkézi rajz

Éves 12

1

1,5

0,5

0,5


1

2

1

2

2

0,5 0,5

0,5

36

0

0

0

0

0

270

0

558

256

528

0

162

0

0

0

0

0

36

0

0

0

0

0

0

0

0

32

64

64

36

54

18

32

64

0

18

0

0

16

0

0

0

18

0

0

16

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


90 17

18 35

12

23 35

612

738 1350

384

736 1120

41 59


139

3.

Karosszérialakatos (31 525 03 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 525 03 1000 00 00 Karosszérialakatos szakma óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

11 Elm

12

11

EGY GY Elm EGY

GY

12

Elm EGY

GY

Elm

EGY

GY

Osztályfőnöki

1

1

36

0

0

32

0

0

Testnevelés

1

1

36

0

0

32

0

0


2

2,5

72

90

0

0

0

0

Mechanikai mérés

1

1,5

36

54

0

0

0

0

0,5

0

18

0

0

0

0

72

0

0

0

0

0

1

126

36

0

0

0

0

198

0

0

320

0

0

Műszaki dokumentációk Anyagismeret

2

Vállalkozási és gazdasági ismeret

3,5

Szakmai elmélet

5,5

Minőségbiztosítás

0,5

10

Szakmai gyakorlat (iskolai)

13



16,5

18,5

12

35

23 35

40 60

140

18

0

0

0

0

0

3,5

0

0

468

0

0

112

19,5

0

0

0

0

0

624

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

594

90 756

1350

384

0 736

1120

4.

Vasúti járműszerelő 4.1. Vasúti villamos jármű szerelője (51 525 02 0010 51 02) Szakképzés megkezdésének feltétele: - középiskola befejező évfolyamának elvégzése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

51 525 02 0010 51 02 Vasúti villamos jármű szerelője Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

13

14

13

14


1

1

36

32

Elektrotechnika

2

2

72

64

Villamos berendezések

16

512

Villamos gépek

8

256

Mozdonyok járműszerkezetei

2

72

Javítástechnológia

2

72

Műszaki ábrázolás

1

36

Anyagismeret

2

72

Munkavédelem

1

36

Pneumatikus berendezések

6

Vasúti gépszerkezetek

5

Gyakorlat

216 2 13

180 6

64 468


192 90

22

13 35

29

6 35

792

558 1350

928

192 1120

70 30


141

18.8 Ügyvitel szakmacsoport (16. szakmacsoport) 1.

Irodai asszisztens (33 346 01 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Irodai asszisztens szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

11

12

11

Elm GY EGY Elm GY EGY

12

Elm

GY

EGY

Elm

GY

EGY

Osztályfőnöki

1

1

36

0

0

32

0

0

Testnevelés

1

1

36

0

0

32

0

0


1

36

36

0

32

32

0

Művészettörténet

1

36

0

0

0

0

0

Gyorsírás

1

1

36

36

36

32

32

32

18

108

0

0

128

0

1

36

18

0

32

32

32

72

72

36

64

96

0

Gépírás és iratkészítés

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

3

0,5

3

Elektronikus iratkezelés

1

0,5

Irodai inf.kezelési ism. és gyak.

2

2

Számítástechnika

1

1

1

1

Gazd. és jogi alapismeretek

2

2

1

1,5

1,5

Dok. készítési és kez. ism.

2

1

0,5

0,5

1

1

0,5

1

1

1

1

2

1

Üzleti levelezés

1

1

Üzleti kommunikáció

1

0,5

0,5

0,5

Üzleti nyelv és helyesírás Személyiséglélektan

4

1

1

1

36

36

0

32

32

0

72

72

36

48

48

32

72

36

18

16

32

0

36

36

0

32

16

0

36

18

36

32

32

32

18

18

0

0

64

32

36

0

0

0

32

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 Termelési gyakorlat Összesen Elmélet/Gyakorlat aránya

90 17

18 35

12

23 35

41 59

142

612

738 1350

384

736 1120

18.9 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (17. szakmacsoport) 1. Bolti eladó (31 341 01 0000 00 00) 1.1.

Élelmiszer- és vegyiáru-eladó (31 341 01 0010 31 02) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Élelmiszer- és vegyi áru-eladó szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy Elm Osztályfőnöki Testnevelés Általános áruismeret

Éves

11

12

EGY

GY

Elm

11

EGY

GY

12

Elm

EGY

GY

Elm

EGY

GY

0,5

0,5

18

0

0

16

0

0

1

1

36

0

0

32

0

0

54

0

0

0

0

0 0

1,5

Szakáruismeret

4

4

144

0

0

128

0

Áruforgalmi ismeretek

3

3

108

0

0

96

0

0

0

0

0

0

0

16

Pénztárgép kezelése Kereskedelmi számítások Vállalkozási ismeretek

0,5 1

0,5

36

0

0

16

0

0

54

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

32

0

36

0

0

0

0

0

2

144

0

0

64

64

0

0

0

126

0

0

96

1,5

Üzleti levelezés Fogyasztóvédelem

1

Idegen nyelv

4

2

Csoportos gyakorlat

3,5

3

Nagyüzemi gyakorlat

14

17,5

0

0

504

0

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


90 17,5

17,5

11

35

24 35

40 60

143

630

720 1350

352

768 1120

1.2.

Műszakicikk eladó (31 341 01 0010 31 03) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Műszakicikk eladó szakképzés óraterve Óraszámok Heti


Éves

11

12

EGY

GY

Elm

11

EGY

GY

Elm

EGY

GY

Elm

EGY

GY

0,5

0,5

18

0

0

16

0

0

1

1

36

0

0

32

0

0

54

0

0

0

0

0

144

0

0

128

0

0

108

0

0

96

0

0

0

0

0

0

0

16

1,5

Szakáruismeret

4

4


3

3


0,5 1

0,5

36

0

0

16

0

0

54

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

32

0

36

0

0

0

0

0

2

144

0

0

64

64

0

0

0

126

0

0

96

1,5


1

Idegen nyelv

4

2

Csoportos gyakorlat

3,5

3


14

17,5

0

0

504

0

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


12

90 17,5

17,5

11

35

24 35

40 60

144

630

720 1350

352

768 1120

1.3.

Ruházati eladó (31 341 01 0010 31 05) Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Ruházati eladó szakképzés óraterve Óraszámok Heti


Éves

11

12

EGY

GY

Elm

11

EGY

GY

12

Elm

EGY

GY

Elm

EGY

GY

0,5

0,5

18

0

0

16

0

0

1

1

36

0

0

32

0

0

54

0

0

0

0

0

Szakáruismeret

1,5 4

4

144

0

0

128

0

0


3

3

108

0

0

96

0

0 16

1

0,5


0,5

0

0

0

0

0

36

0

0

16

0

0

54

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

32

0

36

0

0

0

0

0

2

144

0

0

64

64

0

0

0

126

0

0

96

1,5


1

Idegen nyelv

4

2

Csoportos gyakorlat

3,5

3


14

17,5

0

0

504

0

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


90 17,5

17,5

11

35

24 35

40 60

145

630

720 1350

352

768 1120

2.

Fényképész és fotótermék-kereskedő (51 213 01 0000 00 00) 2.1.

Eseményrögzítő (51 213 01 0010 51 01) Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Eseményrögzítés szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

13 Elm

Osztályfőnöki

Éves 14

13

GY EGY Elm GY EGY Elm

0,5

0,5

18

14

GY

EGY Elm

0

0

16

GY

EGY

0

0

Szakmai etika és komm.

1

1

36

0

0

32

0

0

Rajz

2

2

72

0

0

64

0

0

Számítástechnika

0,5 3

0

0

16

0

0

0

90

96

0

64

2

4

2

4

72

0

144

64

0

128

Digitális technika

1

2

2

2

36

0

72

64

0

64

0

576

0

0

512

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

16

2

0

Gazd. és váll.ism. Eseményrögzítés Üzemi gyakorlat

2,5

144

4

16


90 10,5

24,5 35

11

24

378

35

972 1350

352

768 1120

30 70


146

2.2. Filmlaboráns (51 213 01 0010 51 01) Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság Filmlaboráns szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

Osztályfőnöki

13

Éves 14

Elm

GY EGY Elm

13

GY

EGY

14

Elm

GY

EGY

Elm

GY

EGY 0

0,5

0,5

18

0

0

16

0


1

1

36

0

0

32

0

0

Rajz

2

2

72

0

0

64

0

0

Számítástechnika

0

0

0

16

0

0

Gazd. és váll.ism. Filmlaboráns ismeretek

4

2,5

0,5 3

2

144

0

90

96

0

64

2

4

2

4

72

0

144

64

0

128

Digitális technika

1

2

2

2

36

0

72

64

0

64

Üzemi gyakorlat

16

16

0

576

0

0

512

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


90 10,5

24,5 35

11

24 35

378

972 1350

352

768 1120

30 70


147

3.

Kereskedelmi menedzser Szakképzés megkezdésének feltétele: érettségi vizsga 55 345 01 0010 55 02 Kereskedelmi szakmenedzser óraterv

A.1.2. Vállalkozások személyi és tárgyi feltételei A.2.1. Vállalkozások vagyona A.2.2.Üzleti tervezés A.3.1 Piaci és vállalati ismeretek A.3.2.Vállalati adminisztráció és ügyvitel A.3.3.Vállalkozások munkaügyi ismeretei A.3.4.Karriertervezés A.4.1. Tárgyalástechnika A.4.2. Kapcsolati menedzsment A.4.3. Marketingkommunikációs gyakorlatok A.5.1. Informatikai alapok A.5.2. Üzleti informatikai alkalmazások A.6.1. Általános gazdasági nyelv A.6.2. Szakmaspecifikus nyelv A.6.3. Idegen nyelvű levelezés A.6.4. Idegen nyelvű tárgyalások A.7.1.Vállalati menedzsment alapok A.7.2.Üzleti marketing A.7.3.Váll. pénzügyei és elemzések A.7.4. Vállalati stratégiák A.8.1. Vil.gazd.és nemz.ker. A.8.2. Nemzetközi pénzügyek A.9.1. Nemzetközi ügyletek A.9.2. Nemzetközi ügyl. bonyolítása A.10.1. Számviteli alapok A.10.2. Pénzint.kapcs. és pénzforg. B.1.1. Marketingeszk. a ker-ben B.1.2. Mark.stratégiák a ker.ben B.2.1. Áruforg.foly. logisztikája B.2.2. Kereskedelmi informatika B.3.1. Az áruforgalom elemzése és tervezése B.3.2. Az áruforgalom szervezése és adminisztrációja B.3.3. Minőségmenedzsment B.3.4. Szakdolgozati konzultáció Osztályfőnöki Választható: statisztika Összesen:

elmgyak

elmélet

4. félév elmgyak

elmélet

elmgyak

3. félév

2 3 2 2 2 1

1 2 2 1

2 1 2

1+1

1+1

4+4 4+4 4+4

2 1

4+4

2+2 2+2 3+3

1 1 2 3

1

2 2 2

1 14

20

160 óra

148

1

1

2 1

1 1

2 1

1 1

2

2

1

1

34 A.7.5. Vállalati gyakorlat

elmélet

elmélet

Tantárgyak A.1.1. Vállalkozási formák

2. félév elmgyak

1. félév

16

19 35

1 3 15

2 2

1

3

1

3 1

1 1 2

1 2 17 32

12

20 32

4.

Kereskedő (52 341 05 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Kereskedő szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

11

12

11

Elm EGY GY Elm EGY Osztályfőnöki Általános áruismeret

1

EGY

GY

Elm

EGY

GY

1

36

0

0

32

0

0

54

0

0

0

0

0

180

0

0

160

0

0

216

0

0

64

128

0

1,5 5

5

Áruforgalom

6

2


1,5

4

Jogszabályok alkalmaz. Üzleti levelezés

0,5

4

1,5

Marketing ismeretek Pénztárgép kezelése

4

Vezetési ismeretek

2

1 2,5

1

2,5

Csoportos gyakorlat

0,5

8

Közgazdaságan

3

Statisztika

1

6

0,5

Alkalmazott számtech.

2

Vis.kultúra és üzl.kom.

2

Külkereskedelmi ism.

12

Elm

Szakáruismeret

Idegen nyelv

GY

1

54

0

0

128

0

0

18

0

0

0

0

0

0

54

0

0

0

0

0

0

0

128

0

0

0

0

0

0

0

32

0

0

0

64

0

0

90

36

0

80

16

0

0

0

288

0

0

192

108

0

0

0

0

0

36

18

0

0

0

0

0

0

0

0

64

0

0

72

0

0

0

0

0

0

0

32

0

0

Nyári gyakorlat Összesen Elmélet/Gyakorlat aránya

90 22

13 35

21,5

13,5

792

35

558 1350

60 40

149

688

432 1120

18.10 Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport (18. szakmacsoport) 1.

Cukrász (33 811 01 0000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 811 01 0000 00 00 Cukrász szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11 Elm

Éves

12 Elm

GY

Elm

GY

Elm

GY

18

0

18

0

16

0

Testnevelés

1

1

1

36

0

36

0

32

0


2

2

2

72

0

72

0

64

0

Élelmiszer ismeret

1

2

2

36

0

72

0

64

0

Vendéglátó- és gazdál.ism

3

2

2

108

0

72

0

64

0

Szakmai elmélet

3

3

3

108

0

108

0

96

0

7

7

7

0

252

0

252

0

224

17,5

17,5

17,5

0

630

0

630

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

0

0

378

972

336

784


10,5

Elm GY

13

0,5

Üzemi gyakorlat

GY

12

0,5

Közös (iskolai) gyakorlat

Elm

11

0,5

Osztályfőnöki

GY

13

24,5 35

10,5

24,5

10,5

35

24,5

10,5

29 71

150

0

90

378

972

1350

1350

1120

2.

Pincér (33 811 02 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 811 02 1000 00 00 Pincér szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11 Elm

Osztályfőnöki

Éves

12 GY

0,5

Elm

13 GY

0,5

Elm

11 GY

0,5

12

Elm GY 18

0

13

Elm

GY

Elm

GY

18

0

16

0

Testnevelés

1

1

1

36

0

36

0

32

0


2

2

2

72

0

72

0

64

0

Élelmiszer ismeret

1

2

2

36

0

72

0

64

0 0


3

2

2

108

0

72

0

64

Szakmai elmélet

3

3

3

108

0

108

0

96

0

Közös (iskolai) gyakorlat Üzemi gyakorlat

7

7

7

0

252

0

252

0

224

17,5

17,5

17,5

0

630

0

630

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

0

0

378

972

336

784


10,5

24,5 35

10,5

24,5

10,5

35

24,5

10,5

29 71

151

0

90

378

972

1350

1350

1120

3.

Szakács (33 811 03 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 811 03 1000 00 00 Szakács szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11 Elm

Éves

12 Elm

GY

Elm

GY

Elm

GY

18

0

18

0

16

0

Testnevelés

1

1

1

36

0

36

0

32

0


2

2

2

72

0

72

0

64

0

Élelmiszer ismeret

1

2

2

36

0

72

0

64

0


3

2

2

108

0

72

0

64

0

Szakmai elmélet

3

3

3

108

0

108

0

96

0

7

7

7

0

252

0

252

0

224

17,5

17,5

17,5

0

630

0

630

0

560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

0

0

378

972

336

784


10,5

Elm GY

13

0,5

Üzemi gyakorlat

GY

12

0,5

Közös (iskolai) gyakorlat

Elm

11

0,5

Osztályfőnöki

GY

13

24,5 35

10,5

24,5

10,5

35

24,5

10,5

29 71

152

0

90

378

972

1350

1350

1120

4.

Vendéglős (52 811 02 0000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

52 811 02 0000 00 00 Vendéglős szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

Éves

13

14

Elm GY EGY

Elm GY EGY

13

14

Elm GY

Elm

GY

EGY

0

32

0

0 0

Osztályfőnöki

1

1

Élelmiszer- és táplálkozási ism.

2

1

72

0

0

32

0

Vendéglátó- és gazdálk. Ismeretek

7

6

252

0

0

192

0

0

2

0

0

0

64

0

0

Marketing a gyakorlatban

36

EGY

0

Kommunikáció

1

36

0

0

0

0

0

Idegen nyelv

1

1

36

0

0

32

0

0

Szakmai elmélet

2

3

72

0

0

96

0

0

0

108

0

0

96

0

0

180

36

0

160

32

0

72

0

0

64

0 0

Üzletvezetési gyakorlat

3

Szakmai gyakorlat (ételkészítés)

5

Szakmai gyakorlat (cukrászat)

2

3 1

5

1

2

Szakmai gyakorlat (értékesítés)

4

4

0

144

0

0

128

Élelmiszer laborgyakorlat

2

1,5

0

72

0

0

48

0

0,5

0

0

0

0

16

0

0

72

0

0

64

0

Marketing gyakorlat Idegen nyelvi gyakorlat

2

2

Számítástechnika

2

2

0

72

0

0

64

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Nyári gyakorlat

90 Összesen


14

21

14

35

21 35

39 61

153

504

846 1350

448

672 1120

18.11 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport (19. szakmacsoport) 1. Fodrász (33 815 01 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Fodrász szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy

11 Elm

Osztályfőnöki

GY

Éves

12 EGY Elm

GY

13 EGY Elm

GY

11

12

13

EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

0,5

0,5

0,5

18

0

0

18

0

0

16

0

Testnevelés

1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0


1

1

1

36

0

0

36

0

0

32

0

0

Anyagismeret

2

1

3

2

32


1

2

Számítástechnika

1

0,5

Vállalkozási ismeretek Szakmai ismeret

3

2

Munkavédelem

1

1

Kiegészítő gyakorlat

4,5

2,5

2

Üzemi gyakorlat

Összesen Elmélet/Gyakorlat aránya

25,5 35

0

0

64

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

0

0

16

0

0

0

0

0

0

0

0

48

0

32

108

0

72

162

0

90

112

0

80

36

0

36

0

0

0

0

0

0

2 17,5

22

108

1

1

13

36 72

2,5

Termelési gyakorlat 9,5

0 0

3,5

17,5 2

72 36

1,5

2

17,5

Művészet- és hajvis.tört.

1

0

11

35

24 35

31 69

154

0

0

72

0

0

72

0

0

64

0

630

0

0

630

0

0

560

0

0

0

0

72

0

0

32

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

0

0

342

90 1008

1350

468

882 1350

352

768 1120

2.

Kozmetikus (52 815 01 0000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Kozmetikus szakképzés óraterve Óraszámok Heti

Tantárgy Elm Osztályfőnöki

14

GY EGY

0,5

Anyagismeret

Elm

13

GY

EGY

0,5


1 3,5


Éves

13

1 3

1

1,5

Szakmai ismeret

3

Munkavédelem

0,5

Biológia

2

Elektrokozmetika

2

1

Kiegészítő gyakorlat

16

0

0

36

0

0

32

0

0

0

0

0

1

0

0

36

0

0

32

0,5

0

0

0

48

0

16

108

0

0

192

0

0

1

2 2

2

2

18

0

18

16

0

0

72

0

0

0

0

0

72

0

36

32

0

64 64

0

0

72

0

0

0

504

0

0

448

0

0

0

72

0

0

64

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

96

Termelési gyakorlat Összesen

0

0

14

Laboratóriumi gyakorlat

0

90 12,5

22,5 35

12,5

22,5 35

35 65

155

EGY

36

0,5

14

GY

0

2

Üzemi gyakorlat

Elm

0

6 0,5

18

14 EGY

36

1


GY

126

1

Számítástechnika

Elm

450

900 1350

400

720 1120

55 810 01 0010 55 13 azonosító számú Villamosmérnök-asszisztens képzés óraterve Óraszámok Heti Tantárgy

Osztályfőnöki Számítástechnika 1.

2

Számítástechnika 2.

2

Számítástechnika 3. Minőségbiztosítás

1 2

Munkavédelem

4

3

3

1

1

1

4

1

45 15 45 60

1

1

Anyag és gyártásismeret

2 2

2

Elektrotechnika

3

4

1

30

1

3

30 30

15 45

2

3

45 60

30 45

3

3 3

45

45 45 45

3 2

15

15 15

15

2

Ipari informatika Villamos energetika

2

30

30 3 0

1 2

1

15 30 15

Villamos gépek

4

2

60 30

Hiradástechnika PLC alkalmazások

2

1

Robotok és CNC technika

2

1

Teljesítményelektronika Számítógépes irányító rendeszerek

2

1

2

3 0

30 15 2

1

2

1

30 15

30

15

30

15

15

45

30 15 1

CAD Ipari verérlések

3

6 0

4 2

Környezetvédelem

2

Szakmai idegen nyelv Üzleti kommunikáció

2

3

30

45

30 2

2 1

30

Záródolgozat konzultáció Automatizálás villamos gépei

30

30 15 4 5

3 4 35

Elmélet/gyakorlat aránya

60

30

Automatika

Összesen

15

45 45 15 15

2

Méréstechnika

4. félév El E G m gy Y 15

15 3

3

Műszaki fizka Mászaki dokumentáció

Elektronika Digitális technika

4. félév 1. félév 2. félév 3. félév El E G El E G El E G El E G m gy Y m gy Y m gy Y m gy Y 1 15 15 15 3 0 3 0 1 5 1 30

1

Gazdasági és jogi ismeretek Matematika

Éves

1. félév 2. félév 3. félév El E G El E G El E G m gy Y m gy Y m gy Y 1 1 1

18

35 17

50 50

15

35 20

21

14

16

2 35

60 525 19

27 0

255

525 22 5

300

525 31 5

210

240

30 525 285

Negyedik Rész A József Attila Kollégiumi Intézményegység Pedagógiai programja 19. fejezet: A kollégium társadalmi szerepe Kollégiumunk 1971 óta működik, a jelenlegi épületben. 2007-től a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium intézményegységeként tevékenykedik, önkormányzati fenntartású fiú középiskolai kollégium, amely 14 éves kortól 22 éves korig fogad diákokat.

Alapfeladata: Arra törekszünk, hogy kollégiumunk olyan intézmény legyen, amely demokratikus működésével, értéktiszteletével, toleranciájával modellezi a társadalmi viszonyokat, emberi kapcsolatokat, segít megtanulni a társadalmi léthez szükséges szerepeket, amely gyermekszerető, személyközpontú, elfogadó és bátorító légkört tud teremteni, megteremtve ezzel az otthonosságot, családiasságot. Nem utolsó sorban, amely sokszínű tevékenységrendszerével igazodik tanulóink eltérő igényeihez, segíti őket abban, hogy egyéni fejlettségük optimumán tudjanak teljesíteni és megfelelő ön-, és pályaismerettel bírjanak. A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a sportolás lehetőségének biztosításával gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejének tartalmas eltöltéséről. Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi életük szervezésében. Hitvallásunk: Gondolkozz pozitívan és környezeted javadra változik, mert ez egy élhető kollégium, ahol minden a kollégistákért, a kollégisták által történik.

Azon tanulók számára élhető kollégiumunk, akiknek cselekedeteikben az alábbi 3 elvárás együttesen teljesül: - a tanulótól elvárható tanulmányi előmenetel, - a házi-illetve napirend betartása, - közösség érdekében, érdekéért végzett tisztességes munka A kollégium együttműködik az érdekelt iskolákkal. Tevékenységünk során ki kell egészíteni a családi és iskolai nevelést, szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget kell nyújtani.

157

(Közösségi együttélés, önkormányzó-képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismertetése és gyakoroltatása). Kollégiumi nevelés A kollégiumi nevelés célja: A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Részleteiben: -. Célunk, hogy a kollégiumba felvételt nyert és beiratkozó tanulókat, akik adottságaikban, képességeikben, életkörülményeikben jelentősen különböznek, segítsük felkészülni az alapműveltségi vizsgára, érettségire, továbbtanulásra, szakmai vizsgákra. -. Kiemelten fontos a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges korszerű ismeretek átadása és elsajátíttatása. -. A motiválás, a differenciálás fő irányai a tehetség, a képesség kibontakoztatását, illetve a szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgálják. -. A kollégiumpedagógiai tevékenység megtervezésével nemcsak a tanulók fejlődésének, eredményeinek a figyelemmel kisérését, hanem egyéni vonásaik feltárását, aktivitásuk kibontakoztatását kívánjuk elérni. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: - az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése - demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása - a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat. - igényes, kulturált stílus a pedagógusok tevékenységében - az alapvető erkölcsi normák betartása és betartatása - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele - a nemzeti és etnikai azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése - építeni kell a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére - konstruktív együttműködés a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal. A kollégiumi nevelés feladatai:

A tanulási kultúra fejlesztése Alapelvek: 158

-A tanulás a diákság kötelessége. -A tanulás feltételeinek biztosítása. Célok: -A folyamatos tanulás szükségességének tudatosítása. -A folyamatos tanuláshoz szükséges tanulástechnikai ismeretek elsajátítása. -Tanulási kedv fejlesztése. -Adottságoknak megfelelő tanulmányi eredmények elérése. -A kultúra iránti igényesség kialakulásának elősegítése. Legfontosabb feladatok Optimális tanulási feltételek biztosítása. A helyes tanulási módszerek, technikák kialakítása. Egyéni és csoportos segítségnyújtás lehetőségének megteremtése. Pályairányítás, továbbtanulásra ösztönzés. Tanulási feltételek Tárgyi feltételek: A nyugodt tanulást 6 tanulószoba szolgálja, + a lakószobák ahol minden diáknak saját tanulóasztala, a könyvek számára saját szekrénye van. A tanulószobákban folyó szilenciumon minden tanuló számára kötelező a részvétel. A szilencium idején nevelőtanárral történt egyeztetés alapján, kivételes esetben, vagy kisebb csoport együtt tanulása esetén engedélyezett más helyiségekben való tanulás. Állandó szaktanári segítés: A nevelők nemcsak felügyeletet látnak el a tanulási idő alatt, hanem fontos feladatuk a tanulók felzárkóztatása, a nevelési célzatú és értékelő jellegű beszélgetések és a tanulási módszerek begyakoroltatása. Az eredményes és hatékony ismeretszerzés érdekében lehetőséget kell biztosítanunk, hogy diákjaink megismerjék, elsajátítsák a helyes és eredményes tanulási módszereket. El kell érni az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztését, valamint azt, hogy az új ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. Felzárkóztatás, tehetséggondozás Feladatunk a tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése. További feladatunk, hogy a kudarcélménytől való szorongást megszüntessük, felfedeztessük a tanulás örömét, működtessük a mindenkiben meglévő vagy mindenkiből előhozható kíváncsiságot, fejlesszük a tanulási hatékonyságot, a rendszerező-képességet, mert csak a belülről fakadó késztetés eredményez tartós tudást. Fontos tehát, hogy felkeltsük a diákok becsvágyát, kitartását. 159

A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül az életben nem egyenlő esélyekkel indulnak. Fontos számunkra, hogy felismerjük a szociális képességek tekintetében fejletlen, beilleszkedési zavarral küszködő, vagy motivációjukat vesztett tanulót. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük, és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat. A hátrány felismerése, mibenlétének megállapítása mindannyiunk felelőssége.

A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése A kollégium nevelőtestülete az alábbi elvek alapján tevékenykedik: - A közösség az együttműködés és a folyamatos tevékenység színtere. - A hagyomány és a közös jövőkép a csoportkohézió fontos eleme. - A közösség érzelmi színtere a szociális kompetencia fejlesztésének lényeges tényezője. - A közösségi életrend és a normarendszer fejlesztésében kitüntetett szerepe van a pedagógus személyiségének, attitűdjének, segítőképességének, vezetési stílusának. - Az egyén és a közösség közötti viszonyok a szociális viselkedésben megnyilvánuló kölcsönhatások, amelyeket az aktuális szociális helyzet, az egyén szociális értékrendje, szociális képességei és kreativitása határoznak meg. Célok: - A szociális értékek megismerése, pozitív értékrendek elfogadása és e szerinti viselkedés elősegítése. - Alapvető etnikai és illemtani ismeretek elsajátítása. - Az együttműködéshez szükséges szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, szervezőképesség, kommunikációs kultúra) fejlesztése. - Elősegíteni, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben; segíteni a kollégista beilleszkedését az új környezetbe. - A felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának megismertetése. A társadalom szerkezetének és működésének magyarázata. - Családi életre nevelés segítése. E feladatok megvalósításában igen fontos szerepet kap a kollégium diákönkormányzata.

Az egészséges és kulturális életmódra nevelés Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük 160

megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek és fiatalok helyes életmódmintát válasszanak maguknak. A fentiek érdekében kollégiumunk a következő lépéseket tette, illetve teszi a jövőben: - Megfelelő napirend kialakításával, és betartatásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására. A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk. - Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellenőrizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a megfelelő szint elérésére, a legszűkebb környezetükért való felelősségük kialakítása érdekében. - Diákügyeletes rendszert működtetünk a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására, így a tágabb környezetért való felelősség kialakítására. - Évi három alkalommal diákjaink feladata a kollégium környékének rendezése. - Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné és ruházatuk tisztántartásának fontosságára, melynek minden feltétele biztosított a kollégiumunkban. - A csoportnevelőknek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelelően, rendszeresen táplálkoznak-e, és fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak lehetőségük van főzésre, konyhaés hűtőszekrény- használatra. Szoktatni kell diákjainkat az étkezések kulturált lebonyolítására, mind a közös étkezőkben az ügyeletes pedagógusok segítségével, mind a teakonyhákban a diákügyeletesek közreműködésével. - Az Alapprogram által előírt foglalkozások megszervezésén kívül az iskola védőnőjét, szükség esetén az iskolaorvost is felkérjük táplálkozási tanácsadó foglalkozás megtartására. - A tanítási órák után legalább egy óra szabadidőt biztosítunk diákjaink számára, melynek során egyéni igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a tanulószobai foglalkozások kezdete előtt, majd ugyanígy, a foglalkozások végeztével. - Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti pihenőidő, takarodó szigorú betartatásával biztosítjuk. - Képzett tanárkollégánk szervezésében megalakítottuk a Honismereti Kört, mely több alkalommal kirándulásra, viszi a jelentkező tanulókat. Ezek az alkalmak kiváló lehetőséget nyújtanak a természet megismertetésére, megszerettetésére, a természetvédelem fontosságának felismertetésére. - Diákjainknak lehetőséget nyújtunk, heti rendszerességgel, szaktanári felügyelet illetve edzésterv alapján futball, kosárlabda, sakk, igény esetén, asztalitenisz szakkörökön való részvételre is. - A fentiek közül szabadon választhatóan kötelező diákjaink számára valamilyen sportkörön, szakkörön való részvétel. Ha egyéb sportolási igény is felmerül, a létszámtól függően további sportfoglalkozásokat szervezünk. - Dohányozni csak nagykorú tanulóinknak, a számukra kijelölt helyen lehet. Ezen terület tisztán tartásáért az érintett tanulók felelősek.

161

A helyes életmód és életvitel kialakításában, bár a csoportnevelő pedagógusok szerepe a diákok mindennapjaiban nagyon hangsúlyos, a kollégium minden nevelőtanárának aktívan részt kell vállalnia. Igen fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megfelelő életritmus szerint éljenek, ismerjék és tartsák be az egészséges és kultúrált étkezés, az öltözködés, tisztálkodás, testápolás szabályait. Váljon belső igénnyé a rendszeretet. Ismerjék meg az egészséget károsító szokások megelőzésének lehetőségeit. Fokozni kell a kollégium otthonosságát. A helyi kulturális és sportélet járuljon hozzá a helyes életmódminta kiválasztásához. Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket, társaikat. Törekszünk mind a testi, mind a lelki egészségük fenntartására. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket, pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelőzésüket, az egészség megőrzését, az egészséges életmódot. Ehhez a csoportnevelői foglalkozásokon túl szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Ugyanakkor a személyiség fejlesztése minden nevelő feladata. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában az Önismeret és pályaválasztás, valamint az Egyén és közösség témakörök, megfelelő részterületeit játékos önismereti, személyiségfejlesztő célú közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások keretében oldjuk meg. A foglalkozásoknak nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert segítségükkel nem csak önmagukat ismerik meg jobban a diákok, hanem a közösséghez tartozás élményét is elmélyítik. Művészeti és információs kultúra fejlesztése, korszerű világkép kialakítása A kollégiumi nevelés fontos feladata a világban való tájékozódás segítése a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, az információs kultúra fejlesztésével, művészeti élmények befogadására való lehetőségek

nyújtásával. Ennek

érdekében számítástechnikai

szaktantermünk

áll a

tanulók

rendelkezésére, rendszeres színház- és múzeumlátogatásokat szervezünk, iskolával közös könyvtárat működtetünk. Az Alapprogramban előírt foglalkozásokon kívül a diákok érdeklődésének, igényének megfelelő előadásokat is, szervezünk. A kollégium kapcsolat és tevékenységrendszere segítse elő az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjainak kialakítását. A tantárgyközi foglalkozások keretében bővíteni kell a természeti és társadalmi ismereteket, segíteni kell a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését.

162

Meg kell ismertetni nemzeti és etnikai kisebbségeink kultúrájának értékeit, történelmi hagyományait. Erősíteni kell a haza szeretet érzését. A kollégium működése Személyi feltételek: A nevelőtestület minden tagja rendelkezik a törvényben előírt végzettséggel. Különösen fontosnak tartjuk, hogy biztos, rendszeres önképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzenek. Jártasak legyenek a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában, egyéniségükkel, felkészültségükkel példaként szolgáljanak a tanulók számára, életmódjuk, viselkedésük követendő modellt jelentsen. Az is fontos számunkra, hogy minden nevelő rendelkezzen megfelelő empátiával, szociális kommunikációjában a tanulók iránti tisztelet és szeretet domináljon, tartson folyamatos kapcsolatot a kollégiumi tanulók közösségeivel, valamint a gyermekek nevelésében résztvevő személyekkel (szülők, pedagógusok), illetve intézményekkel. A nevelőtanárok munkáját kiegészítve a BÉKSZI tanárai szervezettel, rendszeres felzárkóztató ill. tehetséggondozó korrepetálásokat tartanak diákjaink részére. A nevelőtestület munkáját kollégiumi gondnok, ápolónő, orvos, és BÉKSZI megfelelő létszámú technikai személyzete segíti. Elvárás a hatékony működéshez, hogy a nem pedagógus dolgozók is hozzájáruljanak nevelési céljaink megvalósításához az általuk végzett felelősségteljes munkájukkal. Megértetjük velük, hogy jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező. Kollégiumunkban, a Békéscsaba középiskoláiban tanuló fiúk kaphatnak elhelyezést. Normatív férőhelyeink száma: 155. Diákjaink döntő többsége a BÉKSZI tanulója, ahol szakmákat tanulnak szakközépiskolai ill. szakmunkás szinten. Tárgyi, környezeti feltételek: A kollégium 1971-ben szakmunkástanulók számára épült. Folyamatos korszerűsítéssel, új bútorok és eszközök beszerzésével törekszünk arra, hogy a kollégiumok tárgyi feltételeit meghatározó 11/1994. MkM. rendelet 17. sz. melléklete által a kollégiumokra meghatározott kötelező eszközöket- és felszereléseket biztosítani tudjuk.

163

A kollégium belső és külső környezete segíti a nevelési célok elérését. Szolgálja a tanulók biztonságát, kényelmét, valamint megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Tárgyi felszereltsége biztosítja a nyugodt tanulás feltételeit az erre a célra kialakított helyiségekkel. Lehetősége van tanulóknak az önálló ismeretszerzésre, kulturális tevékenységekre az intézményen belül (könyvtár, klubszoba, tanuló). Az iskola tornaterme, pályája a kollégium konditerme a sportolást teszi lehetővé. Kiemelt feladatnak tekintjük a kommunikációt és a pályaorientációt segítő korszerű eszközök beszerzését, rendszeres működtetését. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium napi munkájának, belső életének szabályozása során figyelembe vesszük a tanulók, a szülők valamint a tagiskolák igényeit, valamint az intézményi szokásokat is. A diákok napi foglalkoztatásánál igazodunk az egyéni és életkori sajátosságokhoz annak érdekében, hogy a tanulók optimális testi-lelki fejlődésének feltételei biztosítottak legyenek, A kollégiumi élet megszervezésében, működtetésében a nevelőtestület mellett jelentős szerepet kap a diákönkormányzat. A diákönkormányzat vezetői és tagjai megismerik a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Hagyományaink Hagyományaink ápolásával, bővítésével erősítjük a kollégiumi közösség együvé tartozását. Kiemelt kollégiumi hagyományok: - I. évfolyamosok fogadása, - Gólyabajnokságok, vetélkedők (a felsőbb éves tanulók szervezésében), Gólyaavató ünnepség, - Évbúcsúztató (karácsonyi) ünnepség, - Kollégiumi napok, - Végzős tanulók búcsúztatása, - Megemlékezéseink nemzeti ünnepeinkről, jeles napokról A kollégium múltja meglehetősen szép, ápolásra méltó hagyományrendszert örökített a jelenkori generációra. A hagyományrendszer őrzése, egyrészt az intézmény szellemiségében, az íratlan szabályokban, szokásokban, másrészt céljainkban, dokumentumainkban kitapinthatók. A lelkiismeretes munka mellett méltó módon meg kell jeleníteni eredményeinket és megünnepelni jeles napjainkat. Hagyományrendszerünk

továbbfejlesztését

értékeink

megbecsülésében,

tudatosításában,

és

elmélyítésében látjuk megvalósíthatónak. A jövőben törekednünk kell a tanulók életpálya-követésének kidolgozására. A kollégium kapcsolatrendszere

164

Feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a diákjaink szüleivel (személyes, levél, telefon) szülőcsoportokkal (osztály- csoport szülői értekezletek, iskolai fogadónapok), a bázisiskolák tanáraival, szakoktatóival, a városban működő társkollégiumokkal, a tanulók nevelésében érintett intézményekkel, sportegyesületekkel. Szociális problémák megoldása ügyében az egyes tanulók állandó lakhelyének önkormányzatánál járunk el. Az iskolával, szülővel való kapcsolattartás formái: A szülőkkel való kapcsolattartás nem korlátozódik a szülői értekezletekre, hanem a személyes megbeszélések, írásos és telefonértesítések egészítik ki. Alapvetően támaszkodni kívánunk az intézményi Szülői Szervezetre, a kötelezően előírt egyeztetésen túlmenően is kérjük és várjuk észrevételeiket, véleményüket,

javaslataikat,

amelyeket

munkánk

során

hasznosítunk,

beépítjük

azokat

tevékenységrendszerünkbe. Évente általában három szülői értekezletet tartunk, amelyek látogatottságával nem vagyunk elégedettek. Ezek közül a legjelentősebb a tanévnyitó szülői értekezlet, ahol legalább az elsős szülők teljes számban megjelennek. A szülői vélemények pozitív visszajelzései erősítenek végzett tevékenységünkben. Kollégiumunk - a szülőkkel és a kapcsolt iskolákkal együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A kollégium ifjúságvédelmi tevékenysége A kollégium ifjúságvédelmi munkáját az ifjúságvédelmi felelős és a csoportnevelő szervezi és koordinálja. A kollégiumi nevelőtanár nevelő és oktató gyermekvédelmi tevékenységét elsősorban, mint csoportvezető látja el. Így csoportja tagjainak egyéni és személyes problémáival külön is foglalkozik. Információt gyűjt a gyengébben vagy az egy-egy tantárgyból kimagasló teljesítménnyel rendelkezőkről, szorgalmazza a lemorzsolódás elkerülését, illetve a tehetség még időben való felismerését és ápolását. Figyelemmel kíséri növendékei iskolai munkáját, ellenőrzi a tanulók osztályzatait, eredményeit. Szükség esetén segítséget nyújt magánéleti problémái, illetve a szülőkkel tartott kapcsolatok ápolásában is. Kiemelt feladatunknak tekintjük a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók felderítését, családi hátterük megismerését. Az éves munkatervben rögzítettek szerint végezzük drogprevenciós, egészségnevelési,

mentálhigiénés

tevékenységünket.

Tevékenységünk

főbb

formái:

előadások,

nevelőtestületi továbbképzések, kiscsoportos foglalkozások, egyéni foglalkozások, filmvetítések, felvilágosítás. Minden lehetséges pedagógiai eszközzel fellépünk a káros szenvedélyek ellen. Kapcsolatot tartunk a tanulók állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzat Polgármesteri Hivatal munkatársaival,

a

rászoruló

tanulók

esetében

gyermekvédelmi

támogatás

megállapítását

kezdeményezzük. Fellépünk minden olyan a tanulók személyiségét negatívan befolyásoló tényező ellen, amelyek közvetve vagy közvetlenül károsan hatnak a tanulók egészséges fejlődésére. 165

Jelentkező feladataink: - Rendszeres kapcsolattartás az érdekelt iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel, a GYIVI- munkatársaival, a tanuló állandó lakhelye szerinti családsegítő, gyermekjóléti szervezeteivel. - A szülők távollétében tanulóink érdekvédelmi képviseletének ellátása a hivatalos szervek, intézmények felé. - A megelőző tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése (előadások, bemutatók, egyedi esetek elemzése). - A DÖK érdekvédelmi felelős munkájának segítése Az ifjúságvédelmi felelős kolléga állandó tagja a kollégiumi fegyelmi bizottságának. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégiumi nevelés során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezzük attól függően, hogy mi a foglalkozás célja, jellege. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: Tanulást segítő foglalkozások: A napi felkészülést 6 tanulócsoportban végzik tanulóink. A csoportszervezés alapelvei: - azonos iskolatípus - azonos osztály - szakma vagy szakmacsoport - gyakorlati munkahely A szilencium naponta 3 óra, szünettel. A szilenciumi munka irányítását, segítését, ellenőrzését és értékelését a nevelőtanár a csoport tanulmányi felelősének bevonásával végzi. A szilenciumon köteles részt venni minden 9-12 évfolyamos tanuló. A felnőtt korú hallgatók a napirend betartása mellett egyéni felkészülésre kapnak lehetőséget. (A felnőtt korú hallgatók a nevelőtanárok mellett segítséget nyújtanak gyengébb előmenetelű, első időszakos tanulótársaiknak a szilencium 3. órájában) A szilenciumi foglalkozások időkeretét úgy kell felhasználni, hogy a szakmunkástanulók bukásmentesen, a legjobbak pedig az érettségi megszerzésére törekedve zárják a tanévet. A középiskolások esetében fő cél a továbbtanuláshoz szükséges eredmény elérése. A szilenciumi foglalkozások vezetésében a nevelőtanárok teljes módszertani szabadsággal rendelkeznek. A foglalkozásról való távolmaradást kizárólagosan ők engedélyezhetik. A tanórák védelme érdekében szilenciumi időben más rendezvény csak a kollégiumvezető engedélyével szervezhető. 166

A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése (felzárkóztatás) tanári vezetéssel, szervezetten folyik, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása (tehetséggondozás) céljából a kollégium az iskolával együttműködve munkálkodik. Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium együttműködik az iskolával, amely különböző diákköröket szervez. Tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások: - A csoportfoglalkozásokon elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. Ezen foglalkozások célja, hogy a diákok elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a kultúrált viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet, valamint olyan új ismeretekhez jussanak, amelyet az iskolában kötött formában nem tanulnak. - Az egyéni foglalkozásoknak a távollévő család pótlása, a személyes problémák megbeszélése, megoldása, ill. az egyes tanulókkal történő speciális foglalkozás a feladata. A tanulást segítő, a csoportfoglalkozás és a kollégium által szervezett rendezvényen való részvétel minden tanuló számára kötelező. A kollégiumi nevelési csoportfoglalkozások éves óratervet az 1. sz. melléklet tartalmazza. A kollégiumi szabadidős foglalkozások: Szabadidős tevékenység nem célozhatja csak a rekreációt - bár ezt is szolgálnia kell - hanem a személyiségfejlesztés részeként kapcsolódik a felzárkóztatáshoz, illetve a tehetséggondozáshoz. A felzárkóztatás esélye nem csupán a tanulmányi munka fokozottabb számonkérésében, hanem azoknak a személyiségjegyeknek, az egyéni érdeklődésen keresztül történő megismerésében rejlik, amelyek sikerrel fejleszthetőek, sikerélményhez juttatják a tanulót. Ennek kerete a gazdagon szervezett szabadidős tevékenység, módszere a személyiséghez komplex módon viszonyuló nevelői magatartás. Amennyiben a szabadidős tevékenység kellően szolgálja a tanulók személyiségének fejlesztését, a kollégiumi lét nem marad a lakóhely távolságából fakadó szükséges rossz, hanem előnyt jelentő, intellektuális többletet nyújtó lehetőséggé válik. A szabadidős tevékenységek főbb területei a kollégiumban: - filmklub, - színház, - könyvtár, mentálhigiénés programok, - számítógépes programok, - előadások, - szakkörök (sakk, makett, amatőrfoci, elsősegélynyújtó, honismereti, stb.) - önképzés. A területekből a tanulónak választási lehetőség van, de a választását követően a részvétel kötelező. A szakköri, érdeklődési köri foglalkozások a választható, a sport- ill. kulturális foglalkozások a választandó foglalkozási formák közé tartoznak. A tevékenységek szintjei: 167

- egyéni, kiscsoportos - tanulócsoport szintű - kollégiumi szintű - külső intézmény által szervezett Sporttevékenység, egészséges életmód Az intézményégség a rendelkezésére álló minden eszköz mozgósításával kiemelt feladatának tekinti a mindennapos testmozgás, a tömeg és versenysport, valamint az egészséges életmód népszerűsítését, az ebben élenjáró tanulók jutalmazását. Lehetőségeink szerint biztosítjuk a szükséges eszközök, felszerelését beszerzését, díjmentes használatát. - labdarúgás, - kosárlabda, - asztalitenisz, - testépítés, - sakk, - tájékozódási futás, - triatlon. A szabadidő eltöltésében - tekintettel a tanulók életkorából fakadó mozgásigényére - a sportnak a napi testedzésnek meghatározó szerepe lehet. Egyaránt szolgálja a rekreációt és az egészséges életmódra nevelést. Más intézmények, és iskolák által szervezett rendezvényeken való részvétel csak a tanuló érdekeit szem előtt tartva engedélyezünk. A tanulók kollégiumi tevékenységének komplex értékelése A kollégisták tanulmányi előmenetelét, szorgalmát, a tanulócsoportok tanulmányi eredményeit havonta értékeljük. Félévkor és évvégén a tanulók tevékenységének értékelése az alábbi szempontok figyelembevételével, történik: - magatartás - szorgalom - foglalkozásokon való részvétel - tanulmányi munka, tanulmányi versenyeken való részvétel és eredményesség, - sport és közösségi tevékenység - sport és tanulmányi versenyeken való részvétel, esetleges kiemelkedő helyezés - közösségi rendezvények szervezése, lebonyolítása. Az értékelést úgy végezzük, hogy a tanuló magatartása, foglalkozásokon való részvétele és tevékenysége, valamint tanulmányi munkája kapja a legnagyobb szerepet, ugyanakkor a közösségi tevékenység és a sport terén végzett munka is elismerésre kerül. Ezen túlmenően figyelembe vesszük a nevelőtanári, ügyeletes tanári, kollégiumvezetői,- nevelőszándékú intézkedéseket és dicséreteket is. Értékelő rendszerünk szolgál a kollégiumi felvételek elbírálásának alapjául. Egyes tevékenységterületek értékelésének fő szempontjai: Magatartás: a tanuló nevelőihez, társaihoz való viszonya, Házirend, Napirend szabályainak betartása, szobarend betartása. Foglalkozásokon tanúsított tevékenység: foglalkozásokon való részvétel rendszeressége, tanuló aktivitása, felkészülése, ismereteinek szintje. 168

Sporttevékenység: rendszeresen végzett testedzés, háziversenyeken való részvétel, kollégium képviselete külső versenyeken, eredményesség Közösségi tevékenység: diákönkormányzati tevékenység, a hálószoba rendjében való közreműködés, a kollégium érdekében végzett munka, a nevelők munkájának segítése, tanulótársak segítése, rendezvények lebonyolításában való részvétel, a kollégium képviselete külső rendezvényeken. Tanulmányi eredmény: A tanuló szorgalma: tanulmányi eredmény javítása érdekében tett tanulói erőfeszítések nagysága, tartóssága. A mindennapos felkészülés rendszeressége, a tanári segítség igénybevételének rendszeressége, gyakorisága. A figyelmeztetések, és a dicséretek vonatkozásában a Házirend tartalmaz szabályokat. A tanulók egyéni értékelését nevelőtanárok végzik a fenti szempontok figyelembevételével. Értékelő rendszerünk alapját képezi a tanulók jutalmazásának, kitüntetésének. Csoport foglalkozások (mellékletnek 9.) Javasolt témakörök évfolyamonként

9. évfolyam Cél az, hogy a tanulók mielőbb beilleszkedjenek az új környezetbe, minél jobban megismerjék egymást, az elvárásoknak, követelményeknek minél jobban megfeleljenek. El kell érnünk azt, hogy év végére az alapvető emberi érintkezés formái, az alapvető erkölcsi normák beépüljenek a jellemükbe, megfelelő motiváltsággal rendelkezzenek a tanulás és a szakmájuk iránt. Javasolt témakörök: - Az emberi érintkezés formái (köszönés, megszólítások, szép magyar beszéd, társalgás, érintkezés szabályai). Egyéb illemtani szabályok: étkezés, öltözködés, viselkedés különböző helyeken és helyzetekben. - Tisztaság: higiéné (tisztálkodás, rend és tisztaság szeretete, ápoltság, egészséges kapcsolat). - Az egészségmegőrzés igényének felkeltése (egészséges életmód, szokásrendszer kiépítése, testi-szellemi frissesség, egészségkárosítók). - Tanulás és munka (miért tanulunk, hogyan tanuljunk hatékonyan, olvasás, iskolán kívüli tanulás jelentősége, tanulás és a szakma, kiből lesz jó szakmunkás, a tanulás és tudás társadalmi megítélése)- Egyén és közösség (valahová tartozás, egyéni és közösségi érdekek összefüggései, felsőbb évesek előjogai, konfliktusok, közösségi-egyéni elvárások, figyelem, udvariasság, kímélet, tisztelet, előzékenység, tapintat, megértés, tolerancia, empátia, szeretet, másik értékeire nyitottság, konfliktusfeloldó képesség, alkalmazkodás, érzékenység mások problémáira, örömszerzés öröme). - Tanulás, művelődés, szabadidő megszervezése: (helyes időbeosztás, napi program, heti program megszervezése, napirend, hetirend leírása, reggel átgondolni a napi teendőket, este lefekvéskor kiértékelni a napot). 169

- A szabadidős tevékenység funkciói: (energiapótlás, egyoldalú terhelés ellensúlyozása, társaskapcsolat fejlesztése, önmegvalósítás). - A szabadidő felhasználásának lehetőségei - Közlekedés, balesetmegelőzés

10. évfolyam A ráépülés elve alapján az előző évi anyagból ha valamelyiket szükségesnek látjuk, akkor ismét beépítjük a nevelési tervbe, egyébként új, magasabb fejlettségi szintjüknek megfelelő témakörök vannak. Javasolt témakörök: - Viselkedés mindennapi élethelyzetekben: (szavahihetőség, megbízhatóság, ígéret, határidők, kölcsön visszaadása, tisztelet, agresszivitás, sértés, erőszak, hibáink belátása, jóvátételre törekvés, segítségnyújtás, alkalomhoz illő viselkedés). - Vitakultúra: (odafigyelés másokra, a másik meghallgatása, véleményének figyelembe vétele, higgadtság, tények figyelembe vétele, probléma sokoldalú megközelítése, belátás, együttműködési készség). - A mai magyar társadalom - Hazánk és a világ: (magyarságtudat, hazafiság, határon túli magyarság, nemzetiségi kérdés). - Szerelem, szexualitás, család - Az egészséget fenyegető tényezők, egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk - A munka az ember életében - A művészetek befogadása és művelése - Erkölcsi kultúra (az erkölcs, mint az egyén és a többi ember közötti viszonyok és az emberi magatartás szabályozója) - Erkölcs és vallás - A gondolkodás

11. évfolyam Egy kissé bővebb kitekintés kell a világba. Ezen kívül már el kellett, hogy jussanak a tanulók egy olyan szintre, ahol már összetettebb, elvontabb témák megbeszélésére is sor kerülhet. Javasolt témakörök: - Eligazodás a mindennapokban, hivatalos ügyek intézése - Milyen vagyok, milyen szeretnék lenni - Bennünket alakító külső hatások (tágabb környezetünk) - Vágyak, törekvések, életcélok - Társadalmi közérzet, beilleszkedés, beilleszkedési zavarok - A mai magyar társadalom 170

- Globális problémák - Jellegzetes erkölcsi problémák megtárgyalása - Időszerű erkölcsi problémák a magyar társadalomban - Felkészülés a jövendő családi szerepekre - A testi és lelki egészség (mentálhigiéné összefüggése) - Szervezetünk működésének ismerete - A betegségek és balesetek megelőzésének módjai - Az eredményes munkavégzés feltéttelei. - Felkészülés a munkába állásra - Az élet buktatói, kudarcok elviselése, feldolgozása, újrakezdés lehetősége

12. évfolyam A középiskola utolsó éves tanulóiról lévén szó, az eddigi ismeretekre alapozva bővíteni kell ismereteiket, mélyíteni mindazt a tudást, értéket, amit a mai magyar társadalom elvár egy kiművelt fiataltól, illetve az egységesülő Európa szintje megkövetel. Javasolt témakörök: - Informatikai ismeretek - A médiák szerepe a társadalomban, a médiák hatása az egyénre, közösségre - Politikai és vitakultúránkról - Vállalkozói ismeretek bővítése - Továbbtanulási lehetőségek, elhelyezkedési esélyek - Szociális érzékenység, tolerancia, másság elfogadása - Empátia fontossága - Állampolgári ismeretek - Külpolitikai ismeretek, ezen belül a szomszédos országok megismerése, a baráti szálak erősítése - Világnézet, erkölcs, vallás - Művészeti, zenei, irodalmi élményeink - Barátság, szerelem, házasság, család, családjogi törvények - Értékrendszerünkről, értékeink megbecsülése, tisztelete - Az emberi élet - mint legfőbb érték - A természet szeretete, környezetünk óvása, féltése - A demokrácia intézményrendszere, működése

171

A kollégiumi nevelési foglalkozások éves óraterve TÉMAKÖR

ÉVFOLYAM 9.

10.

11.

12.

13.

Tanulásmódszertan

4

3

3

2

2

Önismeret, pályaválasztás

3

3

4

3

2

Művészet és információs kultúra

3

3

2

3

4

Környezeti nevelés

2

2

2

2

3

Életmód, életvitel, háztartási ismeretek

4

4

4

4

4

Egyén és közösség

3

3

3

3

2

Európaiság, magyarság, nemzetiségi lét

3

4

4

3

3

Összesen:

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

172

20. fejezet: Záró rendelkezések A Pedagógiai programban felvállalt feladatokat az intézmény a Közoktatási törvényben biztosított órakereten belül valósítja meg. A Pedagógiai program 2008. szeptember 1-től, határozatlan ideig érvényes. A pedagógiai program módosítását a tantestület kezdeményezheti a fenntartó felé, ha az iskolaszék vagy a nevelőtestület 1/3-a kéri. A pedagógiai program teljes szövege az tagiskolák igazgatói titkárságán megtekinthető és elérhető a tagintézmények belső hálózatán illetőleg a honlapon. A Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai programját

a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Székhelyiskola nevelőtestülete 2008. április 28-i értekezletén elfogadta. a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola nevelőtestülete 2008. április 30-i értekezletén elfogadta. a Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskola nevelőtestülete 2008. április 28-i értekezletén elfogadta. a József Attila Kollégium nevelőtestülete 2008. április 28-i értekezletén elfogadta. az intézmény Szülői Választmánya 2008. május 14-i ülésén elfogadta.

Marton József igazgató

173

174

21. fejezet: Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Szakiskola 9-10 évfolyam tantárgyi programjai Szakiskola Felzárkóztató évfolyam tantárgyi programjai Szakközépiskola 9-12 évfolyam tantárgyi programjai Szakközép Nyelvi előkészítő oktatás tantárgyi programjai Felnőttoktatás nappali munkarend szerint tanuló 10-12. évfolyam tantárgyi programjai Felnőttoktatás esti munkarend szerint tanuló 10-12. évfolyam tantárgyi programjai Szakképző évfolyamok tantárgyi programjai Felzárkóztató oktatás helyi tanterve Az egészségnevelési program melléklete

175

No title

Recommend Documents