NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
A NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
1
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezető 1.1. Tárgyi feltételek 1.2. Személyi feltételek 2. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3. A nemzetiségi nevelés 4. Az egészséges életmódra nevelés 5. A tanulók személyiség-fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok 5.1. A tanulók erkölcsi nevelése 5.2. A tanulók értelmi nevelése 5.3. A tanulók közösségi (társasa kapcsolatokra felkészítő) nevelése 5.4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése 5.5. A tanulók akarati nevelése 5.6. A tanulók nemzeti és nemzetiségi nevelése 5.7. A tanulók állampolgárai nevelése 5.8. A tanulók munkára nevelése 5.9. A tanulók testi nevelése 6. Képességfejlesztés, tehetséggondozás 6.1. Rendezvényeink, hagyományaink a tehetséggondozás szolgálatában 6.2. Hagyományaink 6.2.1.1.
További programok
6.2.1.2.
Tanórán kívüli tevékenységek a a tehetséggondozás szolgálatában
7. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 8. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 9. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek az iskolában 9.1. Anyagi okokból eredő hátrányos helyzet támogatása 9.2. A család életmódja miatti hátrányos helyzetű tanulók segítése 10. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai Tevékenységek 11. Hátrányos megkülönböztetés tilalma 12. Titoktartási kötelezettség 2
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 13. Környezeti nevelés lehetőségei iskolánkban 14. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 14.1.
Ellenőrzés, mérés
14.2.
Tanítási órák megfigyelésének szempontjai 14.2.1.1.
Az óra célja, tartalma
14.2.1.2.
Az óra felépítése és szervezése
14.3.
Helyi tanterv követelményeinek számonkérése
14.4.
Nagyobb számonkérések
14.5.
Házi feladatok tartalma
14.6.
Javító vizsgák
14.7.
Osztályozó vizsgák
14.8.
Magatartás, szorgalom értékelése
14.8.1. Magatartás 14.8.2. Szorgalom 15. Közösségfejlesztés 15.1.
15.2.
A tanulói osztályközösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok 15.1.1.1.
A közösség egyéni arculatának kialakítása
15.1.1.2.
A gyermek minél alaposabb megismerése
A tanárainktól és tanulóinktól való elvárások
3
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
1. BEVEZETÉS
Intézményünk a NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA, Pomáz Város Önkormányzata által fenntartott német nyelvoktató nemzetiségi iskola. Iskolánkban a tanítási nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kezdve oktatjuk. A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Kerettanterv követelményeit veszik alapul, ill. egészítik ki. Iskolánk, mely 1990-ben lett önálló intézmény, Pomáz egyetlen német nemzetiségi általános iskolája, ahol kiemelt feladatként a német kultúra ápolásával, és a német nyelvoktatással foglalkozunk. Pomáz soknemzetiségű település, mindmáig megőrizte jellegzetes arculatát. A pomázi németek letelepítésének ideje a XVIII. századra tehető, kb 14 földműves család került a településre. 1946. március 12.-én 1038 honfitársunkat telepítettek ki Németországba. Az iskola a város főutcáján a Beniczky út 53. szám alatt található, kedvező megközelítési lehetőségekkel. A buszmegállók a HÉV felé közvetlen az iskola előtt, ill. Csobánka felé 100 méterre találhatók. A biztonságos közlekedést az iskola előtt elhelyezett közlekedési lámpa biztosítja. Iskolánk több épületből álló épületegyüttes, melynek központi magja az 1800-as évek közepén épült Jordán-Tregele kastély. A kastély Pomáz egyik műemlék jellegű, patinás épülete, amely belső elrendezésben napjainkig megőrizte eredeti jellegét. Az épület 1928-ban a vármegye megvásárolta és további részekkel bővítve járásbírósággá alakította. Erre az időszakra emlékeztet a kapu felett látható vármegyei címer. 1948-tól oktatási intézményként működött az épület. Előbb Szerb Kollégium és Iskola, majd 1956-tól Pomáz 2. Számú iskolája lett. Ez az iskola 1990-ben kettévált, és Beniczky utcai részéből alakult önálló német nemzetiségi iskolánk.
1.1 Tárgyi feltételek
Az intézmény öt különálló épületben működik. Az első három évfolyam a legújabb, 1999-ben átadott minden igényt kielégítő ún. D épületben kapott helyet. A többi osztályok osztálylétszámtól függően nyernek elhelyezést az iskola épületeiben. Intézményünk termei kicsik, maximum 20-22 fős osztályok kialakítását teszik lehetővé. A helyszűke, a szertárak, és tároló helységek hiánya gondot okoz. A legrosszabb állapotú épületünkben szaktantermeket rendeztünk be, azért hogy a gyerekeknek ebben az épületben csak a minimális időt kelljen eltölteni. Ebben az épületben kapott helyet a két német szaktanterem, ezek közül az egyikben nyelvi labor üzemel, a német szakkönyvtár, egy földrajz. rajz terem, a számítástechnika terem, a fizika-kémia szertár és terem, valamint a könyvtár. A könyvtár állományát fokozatosan bővítjük, helyben olvasásra, videózásra, sőt oktató CD-k használatára is van lehetőség. Tornacsarnokunk korszerű, az iskolai testedzés mellett fontos szerepet játszik a város sport életében is. Bérleti díj ellenében a koraesti-esti órákban mindenki rendelkezésére áll. 4
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program Az iskola tanulói és dolgozói étkezhetnek az iskolában. Az elmúlt tanév során sikerült a kövezetét kicserélni, dekorálására sok gondot fordítunk. A gyerekek mozgásának kielégítésére nagy kert, bitumenes pálya, és térkővel borított udvar áll rendelkezésre. Az iskola rendelkezik korszerű informatikai eszközökkel, 3 stabil, 2 mobil digitális táblával, projektorokkal, laptopokkal. Az informatikai eszközöket minden tanítási órán használjuk.
1.2 Személyi feltételek Intézményünkben 25 álláshelyen dolgoznak pedagógusok, munkájukat segíti a könyvtáros-és a gyermekvédelmi munkatárs. Az eredményes nyelvoktatást segíti elő, hogy iskolánkban hat német nyelvtanár dolgozik. A tantestület szakos összetétele kiválóan alkalmas az iskola vállalt feladatainak magas színvonalú teljesítésére. Rendelkezünk fejlesztő pedagógusokkal, akik tanítói, tanári munkájuk mellett végzik az iskolai fejlesztéseket. Munkájukat segíti egy logopédus. Továbbképzési programunkban kiemelt helyet kapnak az új műveltségi területek /tánc-dráma, nép-és honismeret / elsajátítására induló szakképzések, a környezetvédelemmel, tanulási stratégiák kialakításával és a számítástechnikai ismeretek bővítésére irányuló továbbképzések. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minden német nyelvtanárunk szerezze meg a nemzetiségi szakképzést. Pedagógusainktól elvárjuk, hogy elemi szinten ismerjék a német nyelvet, hogy napközis foglalkozáson, ill. az iskola otthonos osztályokban a házi feladatok elkészítésénél segítséget tudjanak nyújtani. Pályázati forrásból megtörtént a pedagógusok átképzése a kompetencia alapú oktatás kívánalmaink megfelelően. Kollegáink 120 órás továbbképzés keretében sajátították el a projektpedagógia, kooperatív technikák, differenciált tanulásszervezés, drámapedagógiai módszertanát.
2.Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2005.-ben iskolánk pályázatot nyújtott be az Oktatási Minisztériumhoz a kompetencia alapú oktatás megteremtésére Iskolánk a pályázat mottójának Szentgyörgyi Albert szavait választotta "A gyermekek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell gyújtani." Ez a számunkra nagyon is igaz mondás minden iskolával kapcsolatos reklámon megjelenik, s pedagógusaink gondolkodását tükrözi. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkat az életre készítsük fel. A munkaerőpiacon való maradás feltétele, az állandó tovább-és átképzés. Ma már tény, hogy az egyre igényesebb piac
5
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program elvárja az önálló, de csapatszellemben dolgozó, kooperáló, kreatív gondolkodó, nyelveket beszélő munkavállalókat. Gyermekeink életében természetes lesz a lifelong-learning fogalma. Egyre inkább terjed a távoktatás az e-learning. Ehhez olyan képességek, készségek, elsajátítására van szükség, ami a hagyományos pedagógiai kultúrával, a tanított tartalmak eredményeként csak keveseknek sikerülhet. Így a társadalmi különbség tovább nő, egyes felnőttek továbbra is kiszorulnak a munkaerő piacról, mely családi tragédiákhoz vezet. Iskolánk ezért roppant fontosnak tartja a kompetencia alapú oktatás elterjesztését, és maga is feladatot kíván benne vállalni. Ahhoz, hogy tanulóink önállóan ismereteket tudjanak szerezni, szükséges a magabiztos szövegértés, a logikus gondolkodás, a tudás gyakorlati hasznosítása és a számítógépes kultúra. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének, és alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében. Az ismert és általunk is elfogadott szlogen szerint "az éhezőknek nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani őket halászni". A jelenlegi, hagyományos oktatási rendszer nem ad elég lehetőséget a készségek, képességek fejlesztésére. Általános tapasztalatunk, hogy a meglévő keretek között, az eddigi ismereteink és gyakorlatunkban használt pedagógiai eszközeink révén nem tudjuk az esélyegyenlőséget biztosítani. A két éve, nyolcadikosok számára bevezetett központi középiskolai magyar és matematika felvételi feladatsorok megoldásához olyan jellegű képességekre lenne szükség, amelyeknek fejlesztésére a jelenlegi tanterv- és tananyagszerkezet nem ad kellő lehetőséget. A munkaerő piacról kirekedt embereknek az állam általában segélyt ad, a mi meggyőződésünk, hogy segély helyett esélyre van szükség. Mi ezt az esélyt a kompetencia alapú oktatás bevezetésével tudnánk nyújtani.
Pedagógiai hitvallásunk három alappillérre támaszkodik. 1. Olyan fiatalokat kívánunk nevelni, akik magyarságuk mellett ismerik, és tiszteletben tartják a német nemzetiség hagyományait. A nemzetiségi nyelv magas szintű elsajátítása érdekében diákjaink heti 5 órában, a törvény által megszabott keretek között tanulják a német nyelvet. Kívánatosnak tartjuk, hogy tanulóink őrizzék meg, és ápolják a német kultúrát, jól beszéljék a nyelvet. Tanterveinkben a szabadon választott részbe mindig valamilyen német kötődésű, az adott tantárgynak megfelelő ismeretet illesztünk Részt veszünk a város a német kultúrával kapcsolatos rendezvényeink, és magunk is kezdeményezzük a régi szokások felelevenítését. 2. Fontosnak tartjuk a mindennapos testmozgást. Az első osztálytól fokozatosan bevezetjük, hogy az alsó tagozatosainknak mindennap legyen egy testnevelés, vagy táncórájuk. A tánc német néptánc lesz. Az egészséges fejlődéshez szükség van, a kikapcsolódásra, a mozgásra. Felnőtt korukra természetessé kell tenni tanulóink számára, hogy a napi, később talán heti rendszeres testmozgás elengedhetetlen. 3. Ahhoz, hogy tanulóink majdan megállják helyüket a munkaerőpiacon, szükséges lesz számukra az önálló tanulás, önálló ismeretszerzés képességének elsajátítása. Ehhez viszont biztos olvasás, írás készségek birtokában kell lenniük. Nagy figyelmet szentelünk az olvasás tanítására, iskolánk a Meixner-féle diszlexia megelőző módszert használja.
6
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
2.1. Alapelvek Tudjuk, a teljesség igényével nem lehet felsorolni mindazokat a tényezőket, pedagógiai elveket, amelyek megléte, érvényesülése pozitív vagy negatív irányban befolyásolja munkánk eredményességét. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy iskolánkban a következő pedagógiai alapelvek minél magasabb szinten történő megvalósítása érvényesítésére törekszünk: • •
• •
A tanuló személyiségének tisztelete. A pedagógus vezető, de nem a „Minden Tudás Forrása.”. Fontos az önálló ismeretszerzés. Növendékeink öntevékenységének kibontakoztatását fontos nevelési feladatnak tekintjük. A tapasztalatszerzés és az állandó önfejlesztés szükségességének elve. A bizalom meglétének fontossága.
Úgy gondoljuk, hogy csak az önálló, öntevékeny, önmaga sorsát tudatosan irányítani, és a problémákban dönteni képes ember lesz alkalmas a későbbiekben az értelmiségi életre. Ugyanilyen súlyú követelmény, hogy a szocializáció során a gyermek tanulja meg a kezdetben szűkebb, a később tágabb értelemben vett közösségben való alkalmazkodást, legyen fogékony a környezetében történtek iránt, alakuljon ki benne az igény a történésekben való aktív, alkotó részvételre. A cél elérését kétféle, egymással párhuzamosan haladó úton képzeljük el. Az egyik út a mindennapos tevékenységbe beágyazott nevelőmunka, melynek tervezhető mozzanatait előre megtervezzük. Színterei: a tanórák, az osztályfőnöki órák, a szakkörök, önképzőkörök, az étkezések. A másik út a szabadidős tevékenység, a diákönkormányzat tevékenységének segítése. • Fontosnak tartjuk a város különböző intézményeivel, civil szervezeteivel a jó kapcsolattartást. Az óvodákkal igen kiegyensúlyozott a viszonyunk. Az óvónők szabadon látogathatják iskolánkat. Tapasztalatcseréink folyamatosak, hiszen célunk közös: A gyerekeket a legkisebb megrázkódtatást nélkül átvezetni az iskola életébe. Az óvodások részére térítésmentesen, igény szerint, a második félév kezdetekor heti egyórás német foglalkozást tartunk. Itt megismertetjük őket az iskolával, a tanítókkal. A Német Nemzetiségi Kulturális Egyesülettel jó a kapcsolatunk. Tanítványaink fellépnek rendezvényeiken, részt vesznek foglalkozásaikon. Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink szoros kapcsolatba kerüljenek az idősebbekkel, tanuljanak tőlük, alaposan ismerjék meg múltjukat, kultúrájukat az idősek elbeszéléseiből is. A Kulturális Egyesület tagjai részt vesznek iskolai ünnepségeinken, versenyeinken, segítik azok lebonyolítását. Munkánkat jelentős anyagi és erkölcsi támogatással segíti a Német Nemzetiségi Önkormányzat. A városban működő zeneiskolával jó a kapcsolatunk. Diákjaink magas óraszámban tanulhatnak ott zenét, így iskolai ünnepségeinket is színvonalasabbá tehetik. Munkánk során törekszünk arra, hogy az iskolában olyan családias légkör alakuljon ki, melyben valamennyi tanulónk biztonságban és otthonosan érezhesse magát. Tiszteletben tartjuk tanulóink személyiségét, törekszünk a humánus emberi érintkezés, a kommunikáció helyes formáinak kialakítására és elfogadtatására. E folyamat értelemszerű irányítója a tanár. A tanár megismeri a gyermek személyiségét, tiszteli azt, ugyanakkor 7
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program vállalja is annak alakítását. Diákjaival ezáltal sosem lehet egyenrangú partneri viszonya, hiszen a folyamatban vezető szerepet játszik. Iskolánkban a tegeződés tanár-diák között nem megengedett. Tanulóink a tanulmányi munkán túl is számíthatnak valamennyi nevelő segítségére, kapcsolatukat a kölcsönös megbecsülés, a szeretetteljes emberi együttműködés jellemezze. Iskolai életünk megszervezéséhez bevonjuk tanítványainkat is. A családias légkör kialakítása érdekében nagy gondot kell fordítanunk a dekorációra, a tisztaságra is. Intézményünk feladatának tekinti, hogy költségvetési lehetőségeink megfelelően biztosítsa a tanuláshoz, az étkezéshez és a szabadidő eltöltéséhez szükséges szép és egészséges környezetet Az iskola szép díszkerttel rendelkezik, ennek gondozása , szépítése, megóvása a tanulók feladata.
Tanulási módszerek elsajátítása, a tanulás tanítása Iskolánk 2006 szeptemberében három osztályban bevezette a kompetenciaalapú oktatást. Ehhez a HEFOP 3.1.3. pályázaton iskolánk vissza nem térintendő 16 millió Ft nyert az Európai Unió és az Oktatási Minisztérium pályázatán. A második osztályban a szövegértés-szövegalkotási kompetencia fejlesztő programcsomag A modulját, és matematikából a B modult vezetjük be. A tanulók eltérő képessége miatt szükség van a differenciálásra és ehhez a hagyományos taneszközök nem biztosítanak elegendő lehetőséget. Tanulóink nagy kedvvel kezdték meg iskolai tanulmányaikat, a szülők igen támogatóak. Bízunk benne, azonosulnak céljainkkal, segítik munkánkat. Ebben az osztályba dolgozó két pedagógus tantárgy csoportban tanít. Mindkét pedagógus elkötelezettje a megújulásnak, módszereikben gyermekközpontúak, rendkívül türelmesek. Eddigi munkatapasztalataik, és végzettségeik alkalmassá teszik őket a projekt megtanulására, adaptálására. A továbbképzés ideje alatt egymást tudják helyettesíteni az osztályban, így a gyerekek számára nem jelent a továbbtanulásuk hátrányt. Ez az osztály iskolaotthonos formában tanul, így a kiválasztott két pedagógus egész nap együtt van a gyerekekkel, a napi tevékenységükbe hatékonyan tudják a módszert alkalmazni. A gyerekek mindkét pedagógustól egyforma magatartás mintát látnak. Szeretnénk tanulóinkban a tudás utáni vágyat fokozni, használható tudást adni, az állandó motivációt biztosítani. Biztos szövegértést, és logikus gondolkodást elérni. A hetedik osztályok évről évre egyre nagyobb problémát jelentenek számunkra. Nagyon nagy a konkurrencia, sok gyerekünket visznek el hatosztályos gimnáziumokba. Ennek egyrészről örülünk, hiszen felveszik tanulóinkat a középiskolák, megalapozott tudással rendelkeznek, másrészről a pedagógus álláshelyeket veszélyezteti, az itt maradó gyerekek egy osztályba kerülnek, megszakad a közösség, új osztályfőnök, új tanárok osztálytársak lesznek. A hetedikeseknek ezzel a projekttel alternatívát szeretnénk kínálni. A technikai bázis, és az új szemlélet lehetővé tehetné, hogy érdemes legyen az iskolánkban maradni. A nyolcadikos felvételik is kompetencia alapokon nyugszanak, sajnos 7.8. osztályban ennek a gyakoroltatására van a legkevesebb idő. Szeretnénk javítani matematika. és nyelvtan eredményeinket a felvételiken. Szeretnénk elhitetni tanulóinkkal, hogy a tanulás örömforrás lehet, művelt emberfőket szeretnénk kiengedni iskolánk falai közül. A munkaerő piac állandóan változik, az embereknek átképzéssel, továbbképzéssel kell alkalmazkodni. Az átképzés csak úgy lehet eredményes, ha megfelelő műveltséggel, határozott motivációval rendelkeznek az emberek. Mit jelent a megfelelő műveltség? Talán azt, hogy korábbi ismereteit felhasználva, képes legyen befogadni, megtanulni egy új szakmát. Ismerve a felnőttek olvasási képességeit, szövegértését, tanulási szokásait, nem egy egyszerű feladatnak nézünk elébe.
8
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
Elengedhetetlen, hogy a tanulók hozzáállása a tanuláshoz pozitív legyen. A tanár feladata minden tanítási órán a tanulók tanulási szokásainak formálása, a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapképességek fejlesztése, saját tanulási módszerük kialakítására. Fejleszteni kell a tanulási háttérképességeket /figyelem, emlékezet- rövid-hosszú, látási, hallási, beszédhang hallás/ is. Fontos az olvasási tevékenységet olyan szintre fejleszteni, hogy a szaktantárgyak tanulására is képesek legyenek. Az irodalmi szövegek mellett nagyon fontos a hétköznapi, és a szakszövegek elemzése is, az önálló információszerzés. A számolásban, az alapműveletekben való biztos tájékozódás az alsó tagozat feladata. A szaktantárgyak módszertanába beépítjük a tanulás tanítását, a szaktanár feladata, hogy a legmegfelelőbb módszert alkalmazza. A túlzott verbalitást kerülni kell, kerüljön előtérbe a csoport, projekt ill. a differenciált munka. Az iskola nevelői a tanulás- tanítási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket a tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulás végéig fenn is tartsuk. •
Testileg, szellemileg egészséges felnövekvő nemzedék nevelése.
Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink minél több időt töltsenek a friss levegőn, ezért az óraközi szüneteket, még télen is az udvaron kell eltölteniük. Délután sportszakköröket, hétvégenként, pedig túraszakosztályt működtetünk. Térítés ellenében tanulóink részt vehetnek úszás – és táncoktatásban.
2.2. Célok, feladatok Intézményünk oktatási- nevelési célja, a magyar és az egyetemes kultúra megismertetése mellet a németség kultúrájának megismertetése, a német nyelv elsajátítása, a life-long learning eszméjének megfelelően a biztos olvasás – írás -tanulási készség elsajátítása, a középiskolai továbbtanulásra való sikeres felkészítés. Ennek értelmében a diákok értelmi képességeinek fejlesztését, a racionális értő gondolkodásra való nevelését tűztük ki magunk elé alapfeladatként. Törekszünk arra, hogy a tanulókban kifejlődjön az önművelés igénye is. Alapkövetelmény a tanulók anyanyelvi kultúrájának értő olvasáskészségének, beszédkészségének fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ismerjék ismereteik bővítésének módjait, melyhez korunkban egyre inkább szükséges az elektronikus információhordozók ismerete, megbízható használatának készsége. Az oktatási célokon túl legalább ilyen fontosnak tartjuk az iskola nevelő szerepét. Nem tudjuk, és nem is kívánjuk felvállalni az ifjúság nevelésének teljes gondját, de a szülőkkel és a pozitív társadalmi erőkkel együtt törekszünk az egyetemes erkölcsi értékek átadására, a mások iránti tolerancia, a megfelelő önértékelés kialakítására, a környezet védelmének, esztétikájának fontosságára. Megismertetjük tanulóinkkal az egészséges életvitel kritériumait, hangsúlyozva a rendszeres testmozgás, sportolás, az egészséges táplálkozás szükségességét, a dohányzás és egyéb káros szenvedélyek ártalmait.
2.3. Eszközök, eljárások Nevelő közösségünk által megbeszélt és ajánlott együttműködő tanulási módszerek: 9
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
• • • • • • • • • • •
•
• • • •
•
•
• • •
Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása. Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálás. Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása. Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése. Páros munka. Tényanyag gyűjtése és jegyzetelés> Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Információrögzítés együttműködéssel. Csoportos asszociációs feladatok. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással). Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében Tesztkészítés, tesztértékelés. Követelmények megfogalmazása. Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel Adatgyűjtés, feldolgozás, és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. Írásbeli értekezések, vitairatok készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. Vélemények, gondolatok társítása posztereken. Könyvtári, adattári kutatás, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás. Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása
3. A nemzetiségi nevelés A kisebbségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a tanulót, hogy megtalálja, fejlessze, megőrizze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a kisebbséghez való kötődést. Törekednünk kell arra, hogy • • • • •
tanulóink számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei kialakuljon bennük a reális nemzetkép és kisebbségkép ismerjék fel az előítéleteket, ismerjék a jelenség hátterét, és veszélyeit ismerjék meg a kisebbség jogait ismerjék fel a jogsértéseket, és tegyenek ellene
10
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv a /kisebbség nyelve/, az irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalkotó és megtartó erő. A kisebbségi népismeret oktatása, a hagyományápolás és a kultúra közvetítése nem korlátozódhat csak a tanítási órákra, ezért az órákon kívül iskolánkban működik német néptánc szakkör, énekkar, báb- és színjátszó szakkör, és különböző hagyományőrző táborokat szervezünk minden évben. Pedagógiailag kiemelt értékűnek tartjuk a különböző gyűjtőmunkákat. Régi fényképeket, recepteket, szokásokat, népi játékokat, dalokat, szavakat gyűjtenek tanulóink, melyek lehetővé teszik számukra, hogy szűkebb környezetük múltját megismerhessék. Iskolai hagyományaink, melyek a pomázi németek szokásaihoz kötődnek.
A szüret Október hónapban volt, bállal végződött. Iskolánkban kibővítve az Erntedankfest ünnep és az utána következő szülők bálja emlékezik meg a szüretről. Márton nap Márton nap környékén kezdődtek a disznóvágások. Iskolánk tanulói egy eredeti bajor szokást követve, lampionos felvonulást tartanak ezen a napon. Mikulás A pomázi németeknek „Niglo” hozta az ajándékokat. Iskolánkban a nagyobb tanulók megajándékozzák egymást, a kisebbek még várják „Niglo”-t.
Szent Luca napja Luca napján valamennyi osztály búzát ültet, úgy, mint a régi német háziasszonyok. Ha jól hajt a búza annak a jele, hogy jó termés lesz. Ezen a napon Luca napi kirakodóvásárt is szervezünk. Adventi éneklés Az énekek mellett tanulóink régi karácsonyi szokásokat is ismertetnek egymással A karácsonyi iskolai ünnepségen régi német népszokásokat is felelevenítünk. Karácsony Tanulóink a Német Kulturális Egyesület tagjainak műsorral kedveskednek, az Egyesület székházában mézeskalácsot sütnek szüleiknek. A farsang
11
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program A német kultúrában a farsang a féktelenkedések ünnepe. Iskolánk tanulói eredeti német recept szerint forgácsfánkot /Ralati Kropfa/, sütnek itt az iskolában, a bátrabbak otthon is megpróbálják. Farsangi mulatságot szervezünk tanulóinknak Húsvét A locsolkodás hagyományát a németek a magyaroktól vették át. Iskolánkban barkács délutánnal készülünk a Húsvétra. A búcsú A búcsú augusztus 20.-án, Szent István király napján volt. Szent István király a pomázi katolikus templom védőszentje. Ezt az ünnepet a pomázi svábok „Kiritognak” /Kirchtag/ hívták. A búcsú napjára a családok meghívták a távol élő rokonaikat is, így ez a nap a nagy családi találkozások ideje volt. Az emberek délelőtt misére mentek, este pedig táncos mulatságokat, bált tartottak. Mivel a búcsú a nyári szünet idejére esik, tanulóink szüleikkel látogatnak oda. Az iskola a tanév során a búcsú történetéről, a hozzáfűződő hagyományokról mesél a tanulóknak. Nemzetiségi nevelésünk fontos része a nyelvtanulás. A mai világban minden tanulónknak jól kell beszélnie a nyelvet. A tehetséges tanulóink számára nyolcadik osztályban nyelvvizsga előkészítést tartunk, ill. vizsgára küldjük őket. Településünk rendelkezik németországi testvértelepüléssel is. Az OberhausenRheinhausen nevű község Baden-Würtenbergben található. Iskolánk az ottani iskolával tartja a kapcsolatot. Ünnepek előtt a gyerekek ajándékokkal kedveskednek egymásnak, számítógépen keresztül leveleznek. Diákcseréket is szervezünk, tanulóink egy hetet töltenek az ottani iskolában, német családoknál laknak. A kiutazást városunk Önkormányzata és az iskola alapítványa támogatja.
4. Az egészséges életmódra való nevelés Az egészség az ember szűkebb környezetének tisztaságával, és rendjével kezdődik. Törekedni kell a tanulók és környezetük tisztaságára. /kézmosás, tiszta ruha, tiszta cipő, osztálytermek, mellékhelyiségek higiéniájára. Alakítsuk ki az időjárásnak megfelelő ruházat megválasztásának igényét. Az egészséges életmód másik alappillére a rendszeres mozgás, a helyes légzés, testtartás megtanítása, illetve megszerettetése. Tanulja meg a stresszhatásokat tudatosan csökkenteni. A gyermekekkel meg kell ismertetni a korszerű táplálkozás alapjait is. Tudniuk kell, hogy mely élelmiszerek károsak az egészségre, melyek nem. Ismerniük kell a helytelen táplálkozásból, és életmódból eredő un. „civilizációs betegségeket”. Tudatos vásárlóvá kell őket alakítanunk, akik nem csábulnak el a díszes csomagolás, reklám láttán, hanem elolvassák az élelmiszer összetevőit is. E feladat igen nehéz, hiszen sok múlik a szülői házon, a család, táplálkozási, életmódbeli szokásain. Az iskolában biztosítjuk – lehetőségeinkhez mérten – a kultúrált étkezést. Az étrend összeállításában nincs beleszólásunk, de figyelemmel kísérjük.
12
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ismerjék a legalapvetőbb gyógynövények hatását, / kamilla, hárs, kakukkfű, bodza, csipkebogyó stb /. Egy–egy kisebb megfázás esetén ne nyúljanak rögtön gyógyszerhez. Éljenek a természetgyógyászat kínálta lehetőségekkel. Az iskola olyan speciális környezet, ahol az egészségügy szempontjából jelentős tényezők, hosszú távon hatnak a gyerekekre. Az egész napos nevelés az iskolában töltött időt jelentősen megnöveli, így a környezeti hatásokat is megsokszorozza. Törekednünk kell a higiénia, és a munkaügyi szabályok maximális betartására. A gyerekek számára helyes napirendet kell kialakítani, illetve életmód vezetési tanácsokat adni. Az egészséges életmód meghatározó tényezője a helyes napirenden alapuló életritmus, melyben a különböző napi tevékenységek aránya biztosítja a harmonikus testi és szellemi fejlődést. A helyes napirendet a csoportok a pedagógus irányításával határozzák meg. A felső tagozatos tanulóinkról évente egyszer készítünk napirend és életmód felmérést. Ebből tájékozódhatunk iskolán kívüli szabadidejük eltöltéséről, táplálkozási szokásaikról. A felmérő lapok a mellékletben találhatók. Értékelését az osztályfőnökök, és a gyermekvédelmi munkatárs végzi. A hosszú távú egészségprogram sikeréhez nélkülözhetetlen, hogy a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók közös stratégiát dolgozzanak ki. Közös feladataink: • A közegészségügyi követelményeknek megfelelő tárgyi feltételek biztosítása. /épület, berendezés, világítás, fűtés/ • A pedagógusi munkával összefüggő mentálhigiénés ártalmak /zsúfolt napirend, túlterheltség/ csökkentése. • Testnevelés prioritása • Tartásjavító tornák • Egészséggel kapcsolatos ismeretek tanítása, egészséges életmódra nevelés • Járványügyi problémák kiszűrése, tetvesség lokalizálása. • Környezettudatos magatartás alakítása Az iskolában a védőnői munkát rendszeresen ellátja az iskola védőnője. Feladatai: • A védőoltások megszervezése, dokumentálása. • Szűrővizsgálatok megtartása, látásélesség, színlátás, ortopédiai vizsgálatok, golyvaszűrés, súly és magasságmérés, fogászati szűrővizsgálat, kérés esetén hallásvizsgálat, vérnyomásmérés. • Igény szerint tisztasági vizsgálatok. • Egészségnevelő órák tartása /serdülőkori változások, nemi életre való felkészítés/. Tanulóink évenkénti rendszerességgel vesznek részt fogászati kezelésen.
5. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok
13
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulói személyiségfejlesztésének legfontosabb színterei a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási folyamatba illeszkedő tanítási óra és a szabadidős tevékenységek. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
5.1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladatunk az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Mind az iskolán belüli, mind pedig az iskolán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó erkölcsi értékek, normák, megfelelő viselkedésformák rögzítése, tudatosítása. Ennek eszköze a tanórák keretében a felmerülő erkölcsi kérdések megvitatása, felső tagozatban az osztályfőnöki órák személyiségfejlesztő játékai
5.2. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tantárgyi követelményrendszerben foglaltak minél magasabb szintű elsajátítása. A tantárgyakon túlmutató ok-okozati összefüggések felismerése, a globális és parciális ismeretekre irányuló törekvések tudatosítása, segítése.
5.3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók másodlagos szocializációs színtere az iskola, ahol mikrokörnyezetéből (család) kilépve, a nagyobb közösségbe való beilleszkedés megtanulása válik feladatává.
5. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az empatikus készség fejlesztése.
5.5. A tanulók akarati nevelése Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
5.6. A tanulók nemzeti és nemzetiségi nevelése
14
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti, és nemzetiségi hagyományok, a nemzeti és nemzetiségi kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése. Az iskolai munka során a német nemzetiségi kultúra, hagyományok, versek, mondókák megismertetése, megtanítása, ill. a magyarországi németség kultúrájának, hagyományainak megismertetése, ápolása a célunk. Az identitás tudatot az iskolai rendezvényeknek, és az iskolai munkának erősítenie kell. Ballagó tanulóink a ballagáson nemzetiségi ruhát viselnek A ruhákat az iskola, alapítványunk segítségével vásárolta meg. Az iskolában német néptánccsoportot, és bábszakkört működtetünk. Nyolcadikos tanulóinkat igyekszünk felkészíteni az alapfokú német nyelvvizsgára. Hetedik osztályosaink közül 20 tanuló tölthet 10 napot Oberhauseni testvértelepülésünkön. Az itthon maradóknak órarend szerinti tanítás van ez idő alatt. A kint tartózkodás alatt tanulóink a kinti iskola munkájában vesznek részt.
5.7. A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A Polgármesteri Hivatal ügyvitelének, ügyintézési módjának megismertetését rendkívül fontosnak tartjuk, hiszen állampolgárként itt biztos kell majd valamilyen ügyet intézniük tanulóinknak. Erre történelem óra keretében van mód.
5.8. A tanulók munkára nevelése Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Technika órán illetve az iskolai idő alatti gyakorlati munkáknál (almaszedés, parkosítás) önálló, felelősségteljes munkavégzésre nevelés. A mások munkájának megbecsülése és értékelése. A pénzzel való bánásmód megismertetése.
5.9. A tanulók testi nevelése A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Sportszakkörök ill. idényjellegű sportversenyek szervezése, lebonyolítása, értékelése, díjazása az egészséges életmód szemléletének jegyében.
6. Képességfejlesztés, tehetséggondozás Növendékeink öntevékenységének kibontakoztatását, a tehetséggondozást fontos nevelésioktatási feladatnak tekintjük.
15
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program Úgy gondoljuk, hogy a jövőben (ld. EU) csak az önálló, öntevékeny, önmaga sorsát tudatosan irányítani tudó, a problémákban helyesen dönteni tudó, a saját szakterületén jól képzett egyébként, pedig művelt ember lesz alkalmas magasabb színvonalú életvitelre. Ugyanilyen súlyú követelmény, hogy a szocializáció során a gyermek tanulja meg a kezdetben szűkebb, a későbbiekben, pedig tágabb értelemben vett közösségben való alkalmazkodást, legyen fogékony a környezetében történtek iránt, alakuljon ki benne az igény az eseményekben való aktív, alkotó részvételre tehetsége, képessége szerint. A cél elérését kétféle, egymással párhuzamosan haladó úton képzeljük el: A mindennapos tevékenysége beágyazott oktató- és nevelőmunka révén, melyeket lehetőségeink szerint előre megtervezünk. Színterei: az osztályfőnöki órák, a szakkörök, önképzőkörök, szakórák, kisebb-nagyobb versenyek és bemutatók (A dicséret és díjazás is hatékony motiváló tényező!) A szabadidős tevékenységek, a diákönkormányzat (DIK) tevékenységének segítése, valamint a szokásos évi rendezvényekbe való bekapcsolódás révén. Elengedhetetlen, hogy a tanulók, és szüleik hozzáállása mindehhez pozitív legyen.
Tanulási módszerek elsajátítása A tanár feladata minden tanítási órán a tanulók szokásainak formálása, a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapképességeik fejlesztése, saját tanulási módszerük kialakítására. Fejleszteni kell a tanulási háttérképességeket. Fontos az olvasási tevékenységet olyan szintre fejleszteni, hogy a szaktantárgyak tanulására is képesek legyenek. Az irodalmi szövegek mellett nagyon fontos a hétköznapi és a szakszövegek elemzése is, az önálló információszerzés. Az iskola nevelői a tanulás-tanítási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket a tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
6.1. Rendezvényeink, hagyományaink a tehetséggondozás szolgálatában A tehetséggondozást a szülőkkel karöltve végezzük. A gyerekek eredményeiről, sikeres előmenetelükről rendszeresen visszajelzést adunk-kapunk Rendezvényeink többnyire az iskola egészét, vagyis a tanulókat, a pedagógusokat, valamint a szülőket egyaránt megmozgatják. Rendezvényeinken mindenkinek lehetősége van a képessége szerinti részvételre. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: Rajzkészség: Állatok Világnapja, Erntedankfest, Nemzetiségi Hét, teremdíszítés Előadókészség: nemzeti ünnepeink, Erntedankfest, Martinstag farsang Ének-és zenei ismeretek: nemzeti ünnepeink, Martinstag, adventi készülődés Tánc-és mozgáskultúra: nemzeti ünnepeink, Erntedankest, Nemzetiségi Hét, Kézügyesség és kreatív gondolkodás: Enrtedankfest, Martinstag, adventi készülődés, farsang, Húsvéti előkészületek, Nemzetiségi Hét
16
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
6.1.1. Hagyományaink Szeptember • • •
Tanévnyitó ünnepség, ahol kiemelten köszöntjük új, elsős tanulóinkat. Részvétel Pomáz napja alkalmából rendezett helytörténeti vetélkedőjén. Iskolai kirándulás alsósoknak
Október • • •
•
Állatok napjára /október 4./ való felkészülés Megemlékezünk október 6.-áról. „Erntedankfest” kiállítás megszervezése. A tanulók az évi termésekből kiállítást szerveznek, készítenek és a szülőknek, vendégeknek megmutatják. Az iskola valamely osztálya az alkalomhoz illő műsort készít. Az ünnepség után este, a szülői munkaközösség jótékonysági őszi bált rendez a szülők részére. Október 23-áról az ünnep előtti napon megemlékezünk. A műsort, mindig valamelyik osztály készíti.
November •
•
November 11.-én Márton napján az iskola lampionos felvonulást tart, Szt. Márton tiszteletére. A gyerekek elkészítik a lampionokat, dalokat tanulnak. A felvonulás az iskola udvarából indul és a katolikus templomig tart. A templomban iskolánk egyik osztálya rövid műsorral emlékezik meg Szt: Mártonról. Pályaválasztási Szülői értekezlet a nyolcadik osztályosok számára.
December •
Mikulás-kupa sport verseny
•
Adventi készülődés. Minden osztály koszorút készít és hétfőn reggel egy-egy gyertyát meggyújt. Minden hétfőre más-más osztály készül német és magyarnyelvű műsorral. Az utolsó tanítási napon karácsonyfát állítunk, egy osztály műsort készít, a gyerekek a Napsugár alapítványtól és a szülői munkaközösségtől kedves ajándékokat kapnak. Luca napi vásár. Iskolai kirándulás felsősöknek
• • • Január •
A Kultúra Napján műveltségi vetélkedőt tartunk.
Február
17
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
• • •
Farsangi bált rendezünk külön az alsósoknak, külön a felsősöknek. Országos és megyei tantárgyi versenyek házi versenyeinek megrendezése Farsangi kupa
Március • 1946. március 12.-én telepítették ki a Pomázon élő német nemzetiségűeket. Erre a napra emlékműsort készítünk, meghívjuk a német nemzetiségű idős embereket, a Német Kisebbségi Önkormányzat, és a Német Kulturális Egyesület tagjait. • Március 15-e előtti napon megemlékezünk az 1848-as Forradalom és szabadságharcról. Április • •
Húsvéti előkészületek. Húsvéti barkácsdélután szervezése, az iskola tavaszi dekorálása. József Attila születésnapján, /április 11-én/ részt veszünk a Művelődési Ház által szervezett vetélkedőn.
Május • Május 25.-én Madarak és Fák napját tartunk Iskolai kirándulás alsósoknak, felsősöknek. Június • Osztálykirándulások • Nemzetiségi Napok. Ezeken a napokon akadályversenyt, kulturális napot, helytörténeti vetélkedőt tartunk. • Sportnap. Ezt a napot az iskolai testnevelő munkaközösség szervezi, a szülők is részt vesznek benne. • Gyereknap szervezése. A gyerekek ügyességi feladatokat végeznek, ezért zsetonokat kapnak, amelyet egy bankban értékes ajándéktárgyakra válthatnak. • Az utolsó tanítási napon szervezzük meg nyolcadikosaink részére a ballagást. A ballagó ruha nemzetiségi hagyományainknak megfelelően német nemzetiségi ruha, melyet a Napsugár alapítványtól kaptunk. A ballagás mellett ünnepélyes tanévzáró ünnepséget is tartunk. 6.1.2. További programok • • •
A nyár folyamán kollegáink táborokat szerveznek Magyarország különböző területeire. A három táborban kb. 100 gyerek táboroztatását tudjuk megoldani. Minden évben iskolai buszkirándulást szervezünk.. A kirándulást igyekszünk Ausztria területére szervezni, így segítve a német nyelvterület megismerését. Napközis tábort szervezünk. Ezzel a kezdeményezésünkkel igyekszünk a szülőknek segíteni, hogy a nyári szünet egy részét tehermentesítsük. Az iskola területén napközis jelleggel különböző programokat kínálunk. A tábor mindig közvetlenül az iskola után lesz, két hétig tart, (10 munkanap). A tábor jellege: nyelvi (beszélgetés, video, zene, fordítás, mesehallgatás, verstanulás, daltanulás) sport (játék, strand, kirándulás)
18
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program kézműves drámajáték
(gyöngyfűzés, agyagozás, rajz, faragás, makramé) (báb, színpadi játék, múzeum)
6.1.3. Tanórán kívüli tevékenységek a tehetséggondozás szolgálatában
Társastánc tanfolyam indul minden évben, kezdő szinttől a haladóig. A tanfolyam nyilvános vizsgával zárul, ahol tanulóink bemutatják a tanult táncokat. Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8 osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai sportkör. Az iskolai sportkörnek iskolánk valamennyi tanulója tagja. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, mozgását. Tanulóink részt vesznek különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyeken. Rendszeres úszásoktatást biztosítunk /térítés ellenében/ az igénylőknek. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklőséi kör, hobby alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények, és az iskola lehetőségeinek mérlegelése után az igazgató dönt. A szakköröket október 1-től indítjuk, és május 31-ig tartanak. A szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek. Az iskolában minden évben rendezünk versenyeket: 1. Az év folyamán végighúzódik a Ki Mit Tud magyar nyelvű vetélkedő. 2. Levelezős versenyek matematikából, német nyelvből, magyar nyelvből, és környezetismeretből. 3. Tavaszi, német nyelvű szavalóverseny. 4. Németnyelvű versíró és versfordító verseny 5. „Mach mit” vetélkedő, németnyelvű többfordulós nyelvi vetélkedő 6. Földrajzi futóverseny. Érdekes földrajzi feladatok megoldása. 7. A Fővárosi Pedagógiai Intézet szervezésében Országos Tanulmányi versenyek. 8. Tudorka biológiai vetélkedő 9. Sportversenyek, Mikulás-kupa Mikuláskor, Farsangi-kupa farsangkor 10. Rajzverseny 11. Tisztasági verseny 12. Szaktárgyi versenyek
19
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program A tehetséges tanulóinknak biztosítjuk az iskolán kívüli versenyzési lehetőségeket is. Rendszeresen részt veszünk a területi német, matematika, rajz, képzőművészet.-és történelem versenyeken. A versenyzőket szaktanáraink készítik fel a megmérettetésekre. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben szervezett előadások kiállítások. A helyi művelődési ház által kínált színházlátogatásokra eljárnak osztályaink. Rendszeresen szerveznek kollegáink budapesti opera, és színházi előadásokra tanulócsoportokat. Az iskola nevelői a tantervi követelmény teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulás költségeit, a szülőknek kell fedezni. Az iskolai könyvtár az iskola minden tanulója számára lehetőséget nyújt a könyvkölcsönzésre, a helyben olvasásra, és a számítógépes oktatóprogramok használatára. A hit és vallás-oktatásra az iskola termet biztosít tanítási órán kívül. A gyerekek számára a részvétel önkéntes.
7. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A partnerközpontú intézmény kialakításának folyamatában elsődleges az iskola és a szülői ház kapcsolata. Célja, hogy a szülő tájékozott legyen az iskolában folyó munkáiról, ismerje törekvéseinket, gondjainkat, eredményeinket. Megismerhessük elvárásait az iskolával kapcsolatban. A gyermek nevelése, oktatása érdekében biztosítsuk az együttműködés lehetőségét. Minden olyan rendezvényükre, amelyen technikailag megoldható, meghívjuk a szülőket is. Lehetőséget adunk a szülő-gyermek együttes tevékenységére. /Pl.: sport, játék, túra, szervezett iskolai kirándulások, kulturális programok, iskolai bemutatók, versenyek, kézműves, foglalkozások, az iskola szépítéséért, a környezet alakításáért végzett munka./
A tanulókat és a szülőket az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőjük útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. • • •
A szaktanárok délelőttönként hetente egyszer egy kijelölt órában fogadóórát tartanak, amelyeken a szülők felkereshetik őket, és megbeszélhetik a problémákat. Az osztályfőnökök évente háromszor, -illetve szükség szerint- szülői értekezletet tartanak. A továbbtanuló 8. osztályosok és szüleik részére pályaválasztási szülői értekezletet tartunk. Az osztályfőnök folyamatos segítséget nyújt a továbbtanulás, beiskolázással kapcsolatos teendőkben. Évente egy alkalommal valamennyi évfolyam részére közös szülői értekezletet tartunk, ahol az általános, vagy több korosztályt érintő kérdésekről adunk tájékoztatást és kérünk véleményt. A szülők pedagógiai ismereteinek,
20
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
•
•
•
• •
•
•
•
• •
kultúrájának erősítése érdekében évente 3-4 alkalommal meghívott, vagy helyi előadókkal ismeretterjesztő előadást tartunk. Ezek témáját éves munkaterveinkben határozzuk meg. A szaktanárok a szülőket az elért érdemjegyekről az ellenőrzőn keresztül tájékoztatják. Az osztályfőnök havonta egyezteti a naplóban, és az ellenőrzőben lévő jegyeket. Minden szaktárgyból havonta minimum egy jegyet kell a szaktanárnak adni. A meg nem írt témazáró dolgozatokat a hiányzó tanulóval pótlólag meg kell íratni. A témazáró dolgozatokat a tanév végéig meg kell őrizni, szülői kérésre meg kell mutatni. Az osztályfőnök ellenőrzi, hogy a beírt érdemjegyeket, tájékoztatókat a tanuló, otthon, aláíratatta-e. Az ellenőrző elvesztése fegyelmi vétség, mely osztályfőnöki intőt von maga után. Az osztályfőnök pótlólag beírja az összes szerzett jegyet. A második ellenőrző nem ingyenes, a diáknak ki kell fizetni az ellenőrző beszerzési árát. Új ellenőrző vásárlásához a szülőnek írásban kérvényt kell az iskolavezetés felé benyújtani. Az iskola vezetője állandó kapcsolatot tart a szülői munkaközösség vezetőjével. Minden osztály két szülőt delegálhat e testületbe. A szülői szervezet önálló szervezeti és működési szabályzattal bír. Az osztályfőnökök a gyermekvédelmi felelőssel családlátogatásra mennek, ha a gyermek érdeke ezt igényli illetve, ha a szülő kéri. Az iskola évente egy hetet kijelöl „Nyílt Hétre”. Ezeken a napokon a szülő látogathatja a tanítási órákat, megismerheti gyermeke osztálytársait, tájékozódhat az osztályban folyó munkáról. A felső tagozatos diákok osztályonként két főt delegálhatnak a Diák Ifjúsági Önkormányzatba. Ennek vezetője megbízott pedagógus, titkárát a gyerekek maguk közül választják ki. Tanulóink panaszaikkal, javaslataikkal fordulhatnak e szervezethez, melyeket a DIK vezetője az iskolavezetés felé továbbít. Az esetleges fegyelmi ügyekben a DIK-nek véleményezési joga van. A pedagógusok minden évben kétszer - félévkor és évvégén - osztályozó értekezletet tartanak, ahol személyre szólóan megbeszélik a tanulók munkáját, magatartását és szorgalmát. A félévi értesítőbe, és a bizonyítványba kerülő szorgalom és magatartás jegyekre az osztályfőnök javaslatot tesz, a végső döntés a nevelőtestületé. Az iskola igazgatója a leendő elsős szülőknek külön szülői értekezletet tart, igény szerint az óvodákban is. Ezen tájékoztatót tart az iskola pedagógiai programjáról, az iskola életéről, a szokásokról. Az osztályfőnök kezdeményezheti az osztályba tanító nevelők összehívását, értekezletet tarthat, ha ezt szükségesnek ítéli meg. A leendő első osztályosok és szüleik részére játékos német nyelvi foglalkozásokat szervezünk a tanév folyamán 10 alkalommal, melynek során mind a gyerekek, mind a szülők tájékozódhatnak iskolánk sajátosságairól, körülményeinkről, illetve dönthetnek arról, hogy iskolánk elvárásait a magunkénak tudják-e érezni, szívesen vesznek-e részt az iskolai élet napi tevékenységeiben, annak alakításában.
8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
21
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program Iskolánkban félállású gyermekvédelmi munkatárs dolgozik. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal és a családsegítő szolgálattal. Az iskolai gyermekvédelem legfontosabb feladata a prevenció. A gyermekvédelem nemcsak a gyermekvédelmi munkatársfeladata, hanem minden pedagógusé is. A pedagógus napi feladatai: • Tudatosan figyelje tanulóit • Avatkozzon be, ha szükségesnek látja • Törekedjen prevencióra • Kérjen külső segítséget, ha szükséges Az iskola gyermekvédelmi eljárásainak csoportjai 1. Állandó kapcsolattartás a családdal (személyes beszélgetések, családlátogatások, fogadó óra, szülői értekezlet, programok szervezése – szülők bevonása iskolai programokba) 2. Segítségnyújtás a problémák megoldásához a./ Nevelési tanácsadás - Konkrét problémák megbeszélése - speciális foglalkozások ajánlása b./ Anyagi támogatás - Önkormányzat anyagi támogatásának igénylése - segélykérés - étkezési támogatás biztosítása - tankönyv-, tanszersegély c./ Veszélyeztetett tanulók iskola otthonos osztályba való felvétele, napközi otthonos, tanulószobai elhelyezése. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják céljaink megvalósítását: -
-
felzárkóztató foglalkozások / korrepetálás, fejlesztő pedagógiai foglalkozások / indulási hátrányok csökkentése differenciált oktatás és képességfejlesztés / csoportbontás matematika, magyar, idegen nyelv, technika órákon / pályaválasztás segítése / 7. – 8. osztályban családlátogatások igény szerint, személyes tanácsadás / személyes egyéni bánásmód egészséges életmódra nevelés / rendszeres kapcsolat a védőnővel, drogprevenció, DADA program / egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése / speciális szakemberek igénybevétele: iskolai pszichológus, családpszichológus, szociális asszisztens, gyógytornász, logopédus / családi életre nevelés / szexuális felvilágosítás / napközis és tanulószobai foglalkozások iskolai étkezési lehetőségek biztosítása egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése / évfolyamonként fejlődésvizsgálat, fogászati szűrés, védőoltások, fej tisztaságának vizsgálata / tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról és szolgáltatásokról
22
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program -
tanulók szabadidejének szervezése / tömegsport, kirándulások, színházlátogatás, úszás, táborozás, nyári napközi, rendezvényen szereplés / tankönyvvásárlásban nyújtott pénzbeli segítség szociális keretből nyújtott étkezési támogatások
9. Szociális hátrányok enyhítését segítő, az esélyegyenlőséget biztosító tevékenységek az iskolában A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás, e tanulók felzárkóztatása egy új oktatásszervezési formát igényel pedagógusainktól, a képesség-kibontakoztató felkészítést E cél érdekében az iskola a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességének kibontakoztatásában együttműködik a szülővel. A képesség-kibontakoztató felkészítés lényegeként határozzuk meg, hogy keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. Ezek alapján az osztályfőnökök feladata összeállítani a felkészítésben résztvevő tanulók névsorát. / 1. osztályban novemberig, többi osztályokban szeptember végéig. / A képesség- kibontakoztató nevelést az iskola az iskolaotthonos neveléssel és oktatással összekapcsolva szervezi meg, csoportbontás alkalmazása esetén azonos osztályban folyhat.
9.1. Anyagi okból eredő hátrányos helyzet támogatása • • • • • •
Szociális hátrányok enyhítését segíti a tanulók iskolaotthonos ellátása. Motiváljuk a tanulót, hogy hátrányos helyzete - otthoni tanulási nehézségek - miatt vegye igénybe az iskolaotthonos ellátást. Tájékoztatjuk a rászorultakat a helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének lehetőségeiről. 8. osztályban segítjük a pályaválasztást, a munkalehetőségek megismertetésével. A törvény által előírt tankönyvsegély összegével támogatjuk az iskola minden diákját. Az önkormányzat által megszabott kedvezményes mértékű étkezési segéllyel támogatjuk az erre jogosult tanulóinkat.
9.2. A család életmódja miatti hátrányos helyzetű tanulók segítése •
• • • • • •
A segítéshez szükséges feltárni a család életmódjából adódó rendellenességeket, ami lehet a család elhanyagolásából eredő, illetve az átmeneti konfliktus helyzetekből (betegség, válás, haláleset) adódó problémák. Korrepetálásokkal segítjük, a gyenge tanulmányi eredményt elérő tanulókat. Szükség esetén csoportbontás keretében külön foglalkozunk a hátrányos helyzetű tanulókkal. Drog - és bűnmegelőzési programok szervezése, részvételükre motiválás. Gyermekvédelmi intézménnyel való kapcsolattartás. Pszichológushoz irányíjuk a problémákkal küzdő családokat. A szabadidő-szervező tanár segítséget nyújt tanulóinknak a tanórán kívüli szabadidő helyes eltöltésében.
23
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program Diákjaink baráti körének feltérképezésével kiszűrjük a negatív viselkedési formákat megpróbáljuk jó irányba terelni viselkedésüket. • A nemzeti kisebbséghez vagy más etnikumhoz tartozó tanulóinkat fokozottan segítjük a közösségbe való beilleszkedésben. Intézményünkben, a Német Nemzetiségi Általános Iskolában 289 gyermek tanul, 13 osztályban. A Gyermekjóléti Szolgálatnak küldött jelzés alapján (2007. október) a tanulók közül 85 vagyis 29 % hátrányos helyzetű. Közülük 13, 4,5 % veszélyeztetett. A családok anyagi helyzetére jellemző, hogy a 289 gyerek közül 74 vagyis 25 % után rendszeres nevelési segélyt kapnak a szülők. Szegregáltan oktatott tanuló, vagy tanulócsoport nincs az intézményben. Az iskola a délelőtti órákon túl délutáni és szabadidős programokat is kínál. – sportkör, szakkor, énekkar, könyvtár – ezeken, minden tanuló a házirend betartása mellett részt vehet.
A városi közoktatási esélyegyenlőségi program iskolai megvalósulása
Kötelezettségek teljesítése 1. Oktatási intézményünk valamennyi dolgozója ismeri a programot, a tanáriban közös használatra elhelyeztük egy példányát. 2. Az iskolai gyermekvédelmi faliújságon tájékoztattuk a szülőket a program létezéséről. 3. Az osztályfőnökökön keresztül szülői értekezleteken a szülők is részletesebben megismerik.
Szociális helyzetből fakadó hátrányok Iskolánk tanulóink 25 % után a szülők rendszeres nevelési segélyt (RNS) kapnak. Számukra törvényileg biztosított az ingyenes tankönyv, az alsó tagozaton az ingyenes, felső tagozaton a kedvezményes étkezés. Önkormányzat és a Családsegítő Szolgálat ajándékozási, segélyezési akcióknál előnyben részesítjük az RNS-t kapó családokat. A kedvezményekről, a lehetőségekről a szülők tudnak és élnek vele, az iskolatitkár, az osztályfőnökök, az összes érintett pedagógus lehetőség szerint felvilágosítást nyújt.
Tanulási zavarból fakadó hátrányok Intézménynek jó kapcsolata van a Nevelési Tanácsadóval, gyakran élünk az általuk felkínált lehetőségekkel. Az osztályzásnál, a szóbeli és írásbeli számonkéréseknél, az osztályzás alóli felmentésénél figyelembe veszik szakvéleményüket a pedagógusok.
24
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program Fejlesztőpedagógus tanár heti 7 órában foglalkozik az alsótagozatosokkal, logopédus heti 6 órában.
Gyermekvédelmi munka Tanulóink közül 85 hátrányos helyzetű – ez az összes gyerek 29 %-a – veszélyeztetett közülük 13 4,5 %. A Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyámhivatal, a Családsegítő Szolgálat dolgozóival együttműködve próbáljuk megoldani a problémáikat. Iskolánkban gyakorlat, hogy az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős együtt beszél a szülőkkel, ha szükséges esetmegbeszélést tartunk. A Szolgálat által 2007-ben beindított Kamaszklub iskolánk tanulói között nagyon népszerű. Jónak tartanánk, ha az esti pingpongozás is beindulna a Művelődési Házban. A szülőket és a gyerekeket a tanári melletti gyermekvédelmi faliújságon folyamatosan tájékoztatjuk a programokról.
10. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A tanuló eltérő képességekkel kerülnek az iskolába, ebből adódóan más, más bánásmódot igényelnek. Az iskolaérett tanulók között is akadnak részképesség-zavarral küszködők, akiknek ha nem segítünk időben, halmozódik a hátrányuk. A felzárkóztatáshoz szakember és idő szükséges. Az óvodában és a szakszolgálatnál elvégzett vizsgálatok után iratkozhatnak be a gyerekek az iskolába. A beiratkozás után elvégezzük a tanulási háttérképességek vizsgálatát (általános tájékozottság, memória, mozgások, szerialitás, stb.). Erre azért van szükség, hogy a tanulási részképességgel rendelkező gyerekek, ne nagy számban kerüljenek egy osztályba. Szükséges
-
a fejlesztő órák számának növelése eszközök beszerzése szakirodalom beszerzése szakemberképzés
A különleges gondozásban részesülő gyermekek, tanulók fejlődéséhez a szülők közreműködése rendkívül fontos. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló megfelelő fejlődéséhez széleskörű együttműködésre van szükség a nevelési-oktatási intézmények, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, illetőleg a gyermekek, tanulók szülei között.
25
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program A gyermek helyzetének megismerése, problémáinak feltárása, a lehetséges megoldások megtalálása a szülők közreműködése nélkül sokkal nehezebben oldható meg. Jól látható olyan körről van szó, amelynek középpontjában a gyermek áll, amely csak kölcsönös együttműködéssel lehet teljes. Az együttműködés nyilvánvalóan akkor lehet hatékony, ha minden érdekelt fél aktívan részt vesz benne.
11. Hátrányos megkülönböztetés tilalma A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapelvei megfogalmazták, hogy a közoktatásban, - így iskolánkban is - tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek, vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelés-oktatási intézmény fenntartója alapján. Iskolánk e megfogalmazást elfogadja. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha a törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik. • •
Nem lehet a semmisségi és érvénytelenségi szabályok alapján megtámadni például a gyenge tanulói teljesítmény gyenge osztályzatát. Nem törvénytelen a tanulóval szemben alkalmazott fegyelmező intézkedés vagy fegyelmi büntetés, hiszen azok a nevelés eszközei, s a tanulók érdekét szolgálják.
12. Titoktartási kötelezettség A titoktartási kötelezettség módosítása a tanuló – pedagógus - szülő kapcsolatában kialakult gyakorlatot, mint a pedagógiai tevékenység eredményességének egyik természetes feltételét megőrzi, ugyanakkor megfelelő kiegészítésekkel pontosítja is azt. A gyakorlati jogszabályi megerősítése és a személyes adatok védelmét biztosítani hivatott előírások érvényesülése segíthet abban, hogy az iskolák a különböző okból nehéz helyzetbe került tanulók számára az eddigieknél megbízhatóbb környezetté váljanak. Adatok melyeket tanulóinkról nyilvántartunk: - Név - Anyja neve - Gondozójának neve - Születési hely, idő - Diákigazolvány száma - Lakcím - Otthoni telefonszám - Bizonyítvány szám - Oktatási azonosító
26
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
Felvételi űrlapon kell a szülőnek megjelölni, hogy kér-e, és milyen hitoktatást. Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az „adatok” kifejezés tág fogalom, egyebek között tartalmazza a tanulói jogviszonnyal, a magatartással, a szorgalommal és a tanulmányi teljesítményekkel kapcsolatos valamennyi információt. Mint közismert, a törvény nem csupán lehetővé tette, de kötelezte is a pedagógusokat arra, hogy ezeket az adatokat a szülők számára folyamatosan közvetítsék. Az adatközvetítés legismertebb iskolai dokumentuma a tájékoztató füzet, illetve az ellenőrző könyv. Funkcióikon a titoktartási kötelezettség nem változat, továbbra is eszközei maradnak minden, az iskola által kezelhető adat, esemény, hír továbbításának. A szülők a pedagógusokkal tartott személyes kapcsolataik mellett ezekből, és a bizonyítványból szereznek ismereteket gyermekik személyiségének, iskolai előmenetelének alakulásáról. A törvénymódosítás tehát nem szűkítette a szülők tájékozottságát, gyermekük neveléséhez való joguk gyakorlásának esélyeit. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a szóban forgó adatokkal az iskola nem rendelkezik korlátlanul. Titoksértés nélkül a szülőkön kívül csak a törvényben meghatározott szervekhez, hatóságokhoz, intézményekhez továbbíthatja. Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy a titoktartási kötelezettségre vonatkozó előírások, nem akadályozzák a nevelőtestület munkáját: A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, tanuló érdekében végzett megbeszéléseire. A fentieken kívüli adatnak minősül a tanulókkal, illetve családjukkal kapcsolatos számtalan hír, információ a vagyoni helyzetről, az egészségi állapotról, a szokásokról, az életvitelről, a társas kapcsolatokról, amelyek befolyásolják ugyan az iskola munkáját, de a közoktatási intézmények számára az érintettek hozzájárulása nélkül nem kezelhetők, nem tarthatók nyilván. Az iskola által nem kezelhető adatok továbbításának gyakran beláthatatlan következményei indokolják, hogy közlésére 14 év alatti tanuló esetében, írásban történjék a pedagógus felhatalmazása. A 14 év feletti tanuló adataival önállóan rendelkezik. A titoktartási szabályok nem akadályozzák a súlyos fegyelmezetlenség miatt szükségessé váló felelősségre vonást. Továbbra is elmarasztalhatók az iskola szabályait, a házirend előírásait megsértő tanulók. Ide tartoznak az egészségkárosító szereket fogyasztók, a káros szenvedélyek elterjedésében közreműködők, a dohányzáson, italozáson, tetten ért tanulók. E tiltott magatartásoknak és következményeiknek az adatai a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak, ennél fogva az iskola által nyilvántartható és nyilvántartott adatok részét képezik, azaz nem tartoznak a bizalmas, titkosan kezelendő személyes adatok közé
13. Környezeti nevelés lehetőségei iskolánkban A környezet, és az életvitel meghatározza a későbbi életminőséget. Pomáz nagyon szép környezetben, Budapest agglomerizációjában fekszik. Itt nincsenek gyárak, a levegő is viszonylag tiszta. A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet- s benne az emberi társadalom- harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza.
27
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program Célja, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Úgy véljük, hogy a környezeti ismeretek tudása önmagában nem elegendő, környezettudatos életvitelt azok tanúsíthatnak, akik hisznek tevékenységük jelentőségébe, s maguk is fontosnak tartják a szép környezetért való cselekvést. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelés, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. Az iskolába kerülő gyermeket egy vagy két pedagógus gondjaira bízzuk. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti vágyukat az iskolai élethez, a munkájukhoz nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy-egy természeti jelenségre. A felső tagozaton az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek lehetnek a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, a közös tanulmányi kirándulások szervezése. Fontosnak tartjuk a hétvégi kirándulásokat, a tanulmányi sétákat, melyekre igyekszünk szülőket is bevonni. A rendszeresség hatására megalakult a „Menő Manó” túracsapatunk, melynek sok szülő és iskolánkhoz szorosan nem kapcsolódó tagja is van. A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán kívüli formái is. Tanulóink szívesen látogatják a különböző múzeumok természettudományi kiállításait is, részt vesznek a helyi kezdeményezésekben, {faültetés, „Tegyük széppé Pomázt”akcióban, iskolánk kertjében virágokat ültetnek, otthonról hozzák a virágmagot, stb.} A madarászszakkör az idei évtől kezdve kéthetenként foglalkozásokat tart. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeink során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolni kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire. A napközis foglalkozások környezeti tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi programjaiban helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanórákon. A környezeti cselekvések és az iskolán kívüli tanulási színterek a differenciálásnak, a pedagógiai hátrányok leküzdésének, a beilleszkedési nehézségek oldásának is eszközei lehetnek. Különös feladatot jelent a nemzeti, etnikai kisebbségek környezeti nevelése. Sajátos társadalmi helyzetükben, nemzeti identitásuk megőrzésével, kulturális és nyelvi örökségük ápolásával egyidejűleg a közös környezettörődésére is nevelnünk kell őket.
28
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program Ehhez kapcsolódóan a németórák szerves részét képezik az alábbi témafeldolgozások: (fordítás, tabló készítése, versírás, fogalmazás, rajz, stb.) ♦ Meghal az erdő? { savas eső } ♦ kerti munkák { tavasszal, ősszel…} ♦ kedvenc állatom ♦ a víz körforgása ♦ időjárás { ózon} Ide kapcsolódhat, a különböző hagyományőrzés környezetnevelő hatása, mint pl. ♦ muskátlis ablakok ♦ Márton-napi felvonulás ♦ őszi kiállítás ♦ májusfa állítása stb. Szintén megvan a célszerűsége annak, hogy az alakulóban lévő tisztasági versenyt kiterjesszük az egész iskolára olyan szinten, hogy az osztályok, évfolyamok a tantermeken kívül egy-egy udvarrészért is felelősek lennének A környezetvédelemmel kapcsolatos Jeles Napok közül minden évben iskolai vagy osztálykeretben megemlékezünk a következőkről.
I.
Március 22. A víz világnapja
A gyerekek osztálykeretben felkészülnek a témához kapcsolódóan, kiselőadásokat tartanak ill. tablót készítenek.
II.
Április 22.
A Föld napja
Iskolai szintű rendezvény. A gyerekek osztályfőnökök, szülők vezetésével rendbe teszik az osztálytermeiket, virágokat ültetnek át, az osztály által választott területet virágokkal beültetik, kertészkednek, gyomlálnak.
III.
Május 10. Madarak és fák napja
A gyerekek feladatlapot kapnak és oldanak meg a témával kapcsolatban. A feladatlapok megfelelnek az életkori sajátosságoknak, a legjobb osztályközösségek jutalomban részesülnek. A feladatlapoknak mindig van gyakorlati része is.
IV.
Szeptember 23. Takarítási világnap.
Az iskola tanuló-és nevelőközössége részt vesz a helyi civil szervezetek által rendezett takarításon.
V.
Október 4. Állatok napja
29
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program Az egyes osztályok az előre összeállított témakatalógusból kiválasztják a feldolgozandó témát a résztvevők kívánsága, érdeklődése alapján, a csoport egyetértésével. A kiválasztott téma kidolgozásának konkrét menetét a csoport megtervezi, tisztázzák a célt, feladattervet készítenek. A kidolgozott feladat előadására maximum két tanítási óra áll rendelkezésre. A téma bemutatása történik konkrétan ezen a napon, az előkészületek jóval korábban megkezdődnek. Az osztályok sorsoláson vesznek részt, ahol eldől, hogy ki melyik osztálynak mutatja be alkotását. Az alsó és felső tagozat külön húz nevet.
14. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere A nevelő-oktató munka az iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.
14.1. Ellenőrzés, mérés • • •
•
Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. A pedagógusok belső ellenőrzés rendjét az iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg, a tanulók ellenőrzése folyamatos. Az ellenőrzést végezheti: 1. Pedagógusok esetében: Az igazgató, az igazgató helyettes, a munkaközösség vezetők, ill. az igazgató által ellenőrzésre felkért bármely személy. 2. Tanulók esetében: Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tanulót tanító nevelő, ill. az igazgató által felkért bármely személy. A pedagógiai munka ellenőrzése az alábbi területekre terjed ki. 1. a tanár-diák kapcsolatra 2. a nevelő és oktató munka színvonalára 3. a tanítási órára való felkészültségre
14.2. A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai 14.2.1 Az óra célja, tartalma 1. 2. 3. 4.
Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját. Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól Az óra tartalma, a feldolgozott tananyag megfelel-e a tudományosság elvének, a tanulók életkori sajátosságának 5. A módszerek mennyire változatosak, a pedagógus mennyire tart számot a gyerekek közreműködésére
30
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
14.2.2. Az óra felépítése és szervezése 1. 2. 3. 4. 5.
Megfelel- e, a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak Milyen az óra technikai szervezése, a tanár időbeosztása Mennyire szervezett a diákok tevékenysége Szervezett-e differenciált munkát a nevelő Elegendő idő állt-e rendelkezésre a házi feladat ellenőrzésére, az órai munka értékelésére. 6. Az órán alkalmazott tanítási módszerek mennyire változatosak, adekvátak.
14.3. A helyi tanterv követelményeinek számonkérése A számonkérés során a tantárgyi jellegtől függően az írásbeli és szóbeli értékelés megfelelő arányára figyelemmel kell lenni. Kerülni kell az értékelés stresszt okozó, büntető és egyéb negatív kísérőjelenségeit. A számonkérés módjának megválasztása a pedagógus joga, de jogának gyakorlása közben nem térhet el a pedagógiai programban rögzített alapelvektől. Kialakult gyakorlatunknak megfelelően családi és egyéb körülményeket értékeléskor nem veszünk figyelembe. Ezeket segítség nyújtáskor tekintjük döntő fontosságúnak. Az értékelésben az első 3 évfolyam kivételével - ahol szöveges értékelést ad a pedagógus megtartjuk a hagyományos értékelési skálát. / 5 osztályzat /. A szöveges értékelést át kell váltani osztályzatokra, negyedik félévtől. A szöveges értékelés mellett év közben lehet tájékoztató jelleggel érdemjegyeket adni. A modulok értékelése nem osztályzattal történik. Értékelésük: Jól megfelelt, megfelelt, részt vett. Az írásbeli dolgozatok, feladatlapok értékelésekor az elért teljesítményt érdemjegyekre átváltását az alábbiak szerint végezzük.
teljesítmény érdemjegy 0-33 %
1
34 -50%
2
51-74%
3
75- 89%
4
90-100%
5
Tesztek és szódolgozat esetén az átváltás szigorúbb teljesítmény érdemjegy 0-50%
1
51 -60 %
2
61-80%
3
81- 90 %
4
31
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 91-100%
5
A tanulók a tantárgy jellegétől függően havonta minimum egy, de ha lehetséges több érdemjegyet is kapnak. A jegyek folyamatos tájékoztatást adnak a szülőnek gyermekük tanulmányi munkájáról, a tanulók felé, pedig figyelem felhívó, ösztönző erejűnek kell, hogy legyen. Az érdemjegy megállapítása nem lehet fegyelmező eszköz. A pedagógus félévkor és év végén a tanuló teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősíti. A félévi osztályzatok azt tanúsítják, hogy a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek A félévi osztályzatról a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül kell tájékoztatni. A félévi osztályzatoknak a továbbhaladás szempontjából nincs jelentősége. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy • A tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen színvonalon teljesítette • A megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesre minősítse • Megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Az év végi osztályzatokról a közokiratnak minősülő bizonyítványban kell értesíteni a szülőt. Iskolánk magyar–német nyelvű bizonyítványt használ. Az osztályozó értekezleten a nevelőtestület áttekinti és a pedagógus ill. az osztályfőnök által meghatározott osztályzatok alapján a tanulók teljesítményét, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási évben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, indokolt esetben változtassa meg döntését. A nevelőtestületnek joga van, ha az indoklással nem ért egyet a pedagógus által adott osztályzatot megváltoztatni.
14.4. Nagyobb számonkérések •
Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. A témazáró dolgozatokat a tanév végéig meg kell őrizni. A tanév közben a tanuló kijavíthatja a témazáró dolgozat megszerzett érdemjegyét a tanár által kínált időpontban. Természetesen az eredeti jegy sem lesz semmis. A témazáró dolgozatokat minden tanulónak meg kell írni. A dolgozatokat a pedagógusnak év végéig meg kell őrizni, a szülő ill. az iskolavezetés bármikor beletekinthet. A témazáró dolgozatokon szerepelnie kell az elérhető maximális pontszámnak is.
•
Az alsó és felső tagozatos évfolyamokon, a tanév végén a tanulók teljesítményét magyar irodalom, magyar nyelv, matematika és német nyelvből független szakértő által, a kerettantervnek megfelelően összeállított feladatlap segítségével kell lemérni. Az első évfolyam végén az igazgatóhelyettes és az alsós munkaközösség vezető felméri az elsősök olvasás tudását.
•
32
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
14.5. Házi feladatok tartalma •
•
• •
Az írásbeli házi feladatokat a gurulós osztályokban, az iskolában kell elvégezni. Az olvasókönyvet a gyerekek hazaviszik, hogy otthon is tudjanak gyakorolni, ill,. ha szükséges verset tanulni. A napközis foglalkozások ideje alatt a tanulók elkészítik házi feladataikat, a napközis nevelő ellenőrzi. Itt is előfordulhat, hogy otthoni gyakorlásra is szükség lesz. Évismétlő tanuló részére kötelező a napköziben történő tanulás. Hétvégére adunk házi feladatot, mely a gyakorlást szolgálja, mennyisége egyenlő a hétköznapi feladatok mennyiségével.
14.6. Javító vizsgák Ha a tanuló nem teljesíti az előírt tantárgyi követelményeket augusztusban javító vizsgát, (vizsgákat) tehet. A javítóvizsgát háromtagú bizottság előtt kell letenni. A bizottság egyik tagja a tanulót tanító szaktanár, ill. tanító. A másik két tagot az igazgató jelöli ki. Javítóvizsgát minden évben augusztus 21. és 31. között szervezi az iskola. Az első, második, és harmadik osztály végén, ha a tanuló nem teljesítette a követelményeket, akkor is továbbhalad, de számára pótló foglalkozásokat kell szervezni. Szülői kérésre lehet osztályt ismételni.
14.7. Osztályozó vizsgák A tanulónak félévi, ill. év végi osztályzata megállapításához osztályozó vizsgát kell tenni, ha • Felmentették az órák látogatása alól. /magántanuló/ • Engedélyezték számára két év anyagának egy évben való letételét • Az engedélyezettnél többet mulasztott, de a nevelőtestület engedélyezi számára az osztályozó vizsga letételét
14.8. Magatartás, szorgalom értékelése Az egyes tantárgyak osztályozása mellett a tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése. A magatartás szorgalom értékelését az osztályzását az osztályfőnök végzi az osztályban tanító nevelők véleményének kikérésével. A magatartásra kapott osztályzat lényegében azt mutatja meg a tanulónak, és a szülőnek, hogy a tanuló mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásának, a pedagógiai programban meghatározott célkitűzéseinek.
33
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
14.8.1. Magatartás Példás (5): Minden tevékenységben (tanulmányi és közösségi munka, önként vállalt feladatok) az adottságainak megfelelő aktivitással dolgozik, a tőle telhető legmagasabb igényszinten, önmaga és társai iránt igényes, felelősségteljes, segítőkész és megértő. Az iskola házirendjét betartja, munkafegyelme és magatartása példamutató. Semmilyen fegyelmi büntetést nem kapott. Osztályfőnöki, igazgatói vagy tantestületi dicséretben részesült. Legfeljebb három igazolatlan órája lehet. Jó (4): Tanulmányi munkájában jó szándékú igyekezettel helytáll. Társait általában segíti, a rábízott vagy vállalt feladatoknak tisztességesen eleget tesz. Az iskola házirendjét elfogadja, munkafegyelmében, magatartásában ehhez igyekszik igazodni. Legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült. Igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a hetet. Változó (3): Tanulmányi és közösségi kötelezettségeinek, vállalásainak megbízhatatlanul, rendszertelenül tesz eleget. Megjelenése, modora, hangvétele tanáraival, az iskola dolgozóival, társaival szemben kifogásolható. Fegyelmezetlenségével tanárai, és társai munkáját gátolja. Az iskola házirendjét időnként megsérti. Legfeljebb igazgatói figyelmeztetésben részesült. Igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a tizenhetet. Rossz (2): Hanyag munkájával és fegyelmezetlenségével a közösség munkáját nagymértékben hátráltatja. Az iskola házirendjét többször és súlyosan megsérti, bántó viselkedésével és modorával, felelőtlenségével kirívóan rossz példát mutat társai számára. Tantestületi figyelmeztetést kapott. Igazolatlan óráinak száma eléri a tizennyolcat. A magatartásértékeléséhez képest a szorgalom értékelése még problematikusabb. A szorgalom érdemjegye és osztályzata nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésekor mindig azt kell nézni, hogy a saját képességeihez mérten, eddigi tanulmányi eredményeihez viszonyítva, az értékelt időszakban milyen eredményt ért el a tanuló. 14.8.2. Szorgalom Példás (5): Felkészültsége a tanítási órákon minden tárgyból megbízható, rendszeres, igényes. A tanítási órák munkájának aktív segítője. Képességeihez mérten egyenletesen, megfelelő szinten, következetesen dolgozik. Egy-egy területen – ha képes rá – kiugró teljesítményt nyújt. Jó (4): A tantervi anyagból megnyugtatóan felkészül, képességeinek megfelelő szinten teljesít. Munkájában rendszerességre törekszik. Változó (3): Tanulmányi teljesítménye hullámzó, felkészülése pontatlan, hiányos, rendszertelen. Legfeljebb egy tantárgyból elégtelen év végi osztályzata van. Hanyag (2): Tanulmányi munkája megbízhatatlan, hanyag, rendetlen, felelőtlen. Tanítási órákon nem dolgozik, az ott folyó munkával szemben közömbös. Két vagy több tárgyból elégtelen osztályzata van a tanév végén.
34
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
14.9 A szöveges értékelés Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2003. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezése alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói teljesítmény minősítésének formáját. Ez a szabályozás az általános iskola elsőharmadik évfolyamán, valamint a negyedik évfolyam első félévében 2004. szeptember 1-jétől együtt jár a szöveges értékelés felmenő rendszerű bevezetésével Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Magyar Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: •
A beszéd hangzása - A beszéd érthetősége, az artikuláció tisztasága - A hangkapcsolatok helyes kiejtése, az időtartam érzékeltetése, - A levegővel való gazdálkodás kialakultsága, - A magyar nyelv sajátosságainak megfelelő hanglejtés - A hangerő és a beszédhelyzet összhangja, - A mondat és a szövegfonetikai eszközök használatának tudatossága
•
A szövegalkotás minősége - A szókincs terjedelme, - A gondolatok kifejezésének értelmessége, - A szövegalkotás szabályainak alkalmazási szintje, - A gondolatközlés fegyelmezettsége
•
A szóbeli közlések megértése - A beszédfolyamat követésének fejlettsége, - A megértés pontossága, - A kérdésfeltevések és válaszadások lényegre irányultsága.
•
Kommunikációs szokások - a beszélőre irányuló figyelem fejlettsége, - a beszélgetésbe, vitába, megbeszélésbe való bekapcsolódás szabályainak ismerete és alkalmazási szintje, - a tanult nyelvi fordulatok szituációnak megfelelő használata.
Olvasás, szövegértés, irodalom • -
Hangos olvasás Betűismeret, az olvasás pontossága, folyamatossága Az olvasás kifejező ereje
•
Szövegértés 35
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program -
•
A néma olvasás eszközei használata a szöveg megértéséhez, Az elsődleges megértés pontossága, Az olvasottak elképzelése, A tanult szövegelemző műveletek (pl. információ-kiemelés, összefüggések felismerése, következtetés, értelmezés) alkalmazási szintje, - A mélyebb tartalmi megértés fejlettsége, - A saját olvasat és vélemény megfogalmazásának igénye és minősége. - Az olvasottak lényegének felidézése. - A szövegtartalom követésének tartóssága, - A szöveg esztétikai értékeinek felfedezése. Írásbeli szövegalkotás a szöveg nyelvi megformáltságának minősége (értelmesség, stílus), szövegkoherencia, tématartás, a kifejtés rendszeressége, a szöveg tagoltsága, a szövegformához illő nyelvi eszközök alkalmazása, a szövegírás helyessége
•
Íráskép Olvashatóság Az íráskép rendezettsége A szövegelrendezés célszerűsége.
•
Tanulási képesség Az információs források használatában való jártasság, Gyakorlottság az információk csoportosításában és felhasználásában problémafelismerés, a megoldási terv készítésének szintje, A szövegtartalom tömörítő, illetve bővítő kifejtése, a tanulási szokások fejlettsége - a memoriterek rögzítésének és felidézésének módszereiben való jártasság az önellenőrzés és a hibajavítás alkalmazási szintje.
•
Ismeretek az anyanyelvről A tanult nyelvtani ismeretek pontossága, megbízhatósága Az ismeretek alkalmazásának szintje, A helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazásának biztonság, automatizáltsága.
•
Tánc és dráma A közös gyakorlatokban való részvétel, aktivitás, A tanult nyelvi kifejezőeszközök felhasználásnak szintje, A produkciók elemzésében való részvétel és tudatosság
Matematika • -
Megismerési módszerek alkalmazása Érzékelhető tulajdonságok felismerése, megfogalmazása. Összehasonlítások, viszonyítások rendezések, válogatások. 36
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program -
Összefüggések megjelenítése tárgyi tevékenységgel. Alakzatok előállítása, modellek építése. Számok tulajdonságainak ismerete.
•
Matematikai összefüggések felismerése, alkotása Számfogalom biztonsága. Eligazodás a tízes számrendszerben Számsorozatok folytatás, alkotása. Műveletek értelmezése. Műveletek megoldása szóban és írásban. A gondolkodási műveletek alkalmazása Összefüggések leolvasása képről, szövegről. Matematikai problémák felismerése, értelmezése. Matematikai problémák megoldása. Következtetések, oksági kapcsolatok bizonyítása tárgyi tevékenységgel
•
• -
Mennyiségi viszonyok értelmezése Mérési tevékenységben való jártasság. Szabvány mértékegységek alkalmazása. Mértékegység, mérőszám kapcsolatának felismerése. Át-és beváltások a mérések gyakorlatában.
•
Önállóság, alkotó képesség - A megértett matematikai fogalmak használata. - Pontosság, megbízhatóság a számolásban. - Az ellenőrzés, indoklás, érvelés, igazolás, kételkedés alkalmazása a problémák megoldása során. - Kreativitás a feladatok megoldásában. - Rendezett, gondos írásbeli munka
Természetismeret •
Tájékozódás az élő és élettelen természetről - Az érzékszervi megfigyelés pontossága. - Tulajdonságok megnevezése. - Csoportosítások, rendezések adott és önállóan választott szempontok szerint. - A tapasztalatgyűjtés gyakorlatában való aktív részvétel. - Érdeklődés a közvetlen környezet jelenségei iránt. - Érzékenység a környező természet megóvására.
•
Tájékozódás időben és térben - A természet változásainak érzékelése, megfogalmazása. - A megfigyelések elemzése, a természeti jelenségek megismerése. - A tájékozódás, viszonyítás, összehasonlítás képességének bizonyítása a gyakorlatban. - Alapvető térképismeret: térképjelek leolvasása. - Érdeklődés, kíváncsiság, tájékozottság a tanultakat kiegészítő információk gyűjtésében.
37
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program Információhordozók az ismeretek szerzésében - A megfigyelésben, vizsgálódásban, kísérletezésben való aktivitás. - Tájékozottság a tananyagot érintő írásos és audio-vizuális információkban. - Kritikai képesség bizonyítása. - Kommunikáció fejlettsége a tájékozottság bizonyítására. Emberismeret, önismeret, honismeret - A beszélgetésekben való aktív részvétel. - Kérdések megfogalmazása, véleményalkotás. - Magatartásformák, élethelyzetek megfigyeléséről való beszámolás. - Mások iránti érdeklődés, nyitottság, a másság elfogadása, segítségnyújtás. - Tájékozottság hazája, lakóhelye, otthona földrajzi, története és társadalmi jellemzőiről - Igényesség a személyes életvitelben (tisztaság, táplálkozás, mozgás) - Önmagát helyesen megítélő képesség fejlődésének mértéke. - Önállóság fejlődése a természeti és társadalmi környezethez való alkalmazkodásban. - Nyitottság és érdeklődés társadalmi környezete megismerése iránt. - Együttműködés tanítóval, társakkal. - Alapvető viselkedési formák (tisztelet, udvariasság, elfogadás, megbecsülés, kötelességtudat, segítőkészség, szeret) tiszteletben tartása és alkalmazása spontán élethelyzetekben.
•
Ének •
Éneklés - A dalismeret nagysága, biztonsága, - Az intonálás tisztasága, - A ritmikai és a dallami pontosság, - A közös éneklésben való részvétel motiváltsága, együttműködés, - Az éneklés örömtelisége, felszabadultsága.
•
Improvizáció - A tevékenység motiváltsága, játékossága, - A tanult zenei ismeretek felhasználása az improvizációhoz.
•
Zeneértés - A megfigyelőképesség fejlettsége (hangfajták, hangszínek, karakterek felismerése), - A zenehallgatás iránti igény, - A zenehallgatási szokások kialakultsága
•
Zenei hallás és kottaismeret - A dallam és a ritmus felismerése, felidézése, hangoztatása - Tempó és dinamika követése - Gyakorlottság a zenei élmények megfogalmazásában, dallami és ritmikai elemek felismerésében, olvasásában, írásában
Kézművesség •
Probléma felismerés és tervezés - A technikai problémák felfedezésének és szóbeli megfogalmazásának képessége, - A probléma megoldásához vezető út/utak kitalálása, 38
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program -
A tervkészítésben való gyakorlottság, A terv értelmezhetősége/szóbeli megfogalmazásban, írásban, anyagban), A terv egyedisége, az elképzelés ötletessége, A terv megvalósíthatósága, illetve ennek megítélése (pl. a feltételek és a kivitelezési lehetőségek, a képzelet és a megvalósítás realitásainak összevetésével),
•
A munka megszervezése és kivitelezése - A technikai szövegek értelmezésében, a rajzolvasásban, a mintakövetésben való gyakorlottság, - A megfelelő (kivitelezhető) megoldási terv felismerése, - Az anyagalakítás és szerszámhasználat fogásainak, a kettő megfeleltetésének elsajátítási szintje, - A munkafolyamatban való elmélyültsége - A munkatevékenység örömtelisége, - Az ésszerűségi, a takarékossági és az esztétikai szempontok érvényesítése a tevékenység folyamatában, - A kész munkadarab működőképessége, funkciónak való megfelelése.
•
A megvalósítás értékelése - A megfigyelőképesség, a folyamatkövetés és a kritikai érzék fejlettsége, - A régebbi tapasztalatok és a megszerzett tudás felhasználása a tevékenység (saját és másoké) és a munkadarabok értékelésekor, - A megfigyelési szempontokra figyelés a vélemény kialakításakor, a megfogalmazás értelmessége.
•
A munka-és a tanulási szokások - A rend iránti igény a munkafolyamatban, - A szabálykövetés fejlettsége, - A kontroll és a hibajavítás készségeinek kialakultsága - Gazdálkodás az idővel, az anyaggal, - Az eszközök funkcionális és kíméletes használata, - Saját és mások testi épségének, egészségének megóvása, - Együttműködés, a segítségadás és a munkamegosztás módjának ismerete, egymás segítése a megvalósítás folyamatában.
• Rajz •
Megismerés, befogadás - A megfigyelés, a vizuális emlékezet fejlettsége, - Gyakorlottság a gondolkodási, képzeleti műveletekben, - A vizuális információk megértésének szintje, - Esztétikai értékek felismerése a társadalmi, természeti és tárgyi környezetben - A látvány egyéni értelmezésének, elemzésének minősége.
• Kreativitás -
A képzelőerő elevensége, A képi gondolkodás fejlettsége, Az asszociáció könnyedsége,
39
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program - A konstruálás bátorsága, eredetisége, - A kifejezés árnyaltsága, egyedisége Önismeret, önértékelés, önszabályozás - Az érzelmek, gondolatok megjelenése a tanuló munkájában, - Értékek felismerése a társak munkájában, az önálló ízlésben és az alkotó tevékenységben megnyilvánuló igényesség, az alkotó folyamatban való elmélyültség, - A megvalósításához szükséges érzelmi és akarati jellemzők fejlettsége és szabályozottsága. A konkrét, évfolyamokra lebontott értékelő lapok a Mellékletben találhatók.
15. Közösségfejlesztés Tanulóink osztálykeretben tanulnak. Az egyes osztályba kerülés a szülő kívánsága szerint történik, legfőbb rendező elv, hogy a szülő kér-e iskolaotthonos, napközis ellátást, vagy tanítás után hazavinné gyermekét. Az iskolaotthonos osztály közkedvelt a szülők körében, ezért itt az érkezési, beíratási sorrend is számít. Az iskola fenntartja magának azt a jogot, hogy az osztálylétszám 20 %-át meghatározza. Ezzel a tevékenységével befolyásolni tudja az osztályok esélyegyenlőségét. Évfolyamonként két osztály indítható, a két osztály tantervében nincs különbség. Iskolánk tanulói német nemzetiségű tanulók, a szülők tudják és vállalják a többlet feladatokat, amelyek gyermekükre ebben az iskola típusban várnak. A nem iskolaotthonos osztályok mellé megfelelő igénylő esetén napközis csoportokat szervezünk A felső tagozaton tanulószoba működik. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
15.1. A tanulói osztályközösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok 15.1.1 A közösség egyéni arculatának kialakítása Fontos, a tanulói közösségre jellemző hagyományok szokások kialakítása. A nevelő feladata a tisztségviselők megválasztása, a feladatok kijelölése. A nevelési folyamatban el kell érni, hogy a tanulók kapcsolódjanak be mindennapi életük szervezésébe, és értékeljék egymás munkáját. 15.1.2. A gyermekek minél alaposabb megismerése A nevelőnek tiszteletben kell tartani a gyermekek személyiségét, de hibáikat korrigálnia kell. Erre jó alkalom a közös beszélgetés, ahol a közösség tagjai is értékelnek. A tanulóknak is meg kell tanulni egymás tiszteletét, megbecsülését, véleményüket kultúráltan elmondani. A közösségi érzést tovább erősítik az iskola hagyományos programjai. Ezeket a programokat minden évben eseménynaptárban rögzítjük. Rendezvényeink megmozgatják az iskola tanulóit, a pedagógusokat és a szülőket is. 40
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
-
Az iskola pedagógiai célja, hogy olyan közösséget alakítson ki, melynek tagjai egyénileg és közösségként is értékalkotók, alakítják és megteremtik azt a közösségi életet, amely elismerést nyújt kiemelkedően dolgozó diákjai, tanárai számára. 15.2. Tanárainktól és tanulóinktól elvárjuk:
- Önmagunk és a másik ember tiszteletét, véleményének toleráns megítélését, a szolidaritást, - Az emberi kultúra tiszteletét, - A nemzeti érétkek megbecsülését, - A tudás tiszteletét, az új iránti nyitottságot, - A szorgalmas munkát, tanulást, a pontosságot, - A helytállást, a jobbért való erőfeszítést, - A becsületességet és a segítőkészséget, - A kulturált viselkedést és megjelenést, - A természet és a környezet aktív védelmét, - A egészséges életmódot. - A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. - Az iskola vezetése és tantestülete pedagógiai munkájában alapvető és meghatározó közösségnek tekinti az osztályközösséget. Ezért biztosít minden osztály számára osztálytermet, amiben sajátos világukat megteremthetik a tanulók. Az osztályterem esztétikai minőségéért, értékéért, rendjéért a diákok együttesen és személyesen is felelősek Az osztályok rendjét, tisztaságát évközben folyamatosan ellenőrzi, pontozza – tanári irányítással – a DÖK tisztasági őrjárata. A győztes osztály egy iskolai tanítási nap helyett még egy napot tölthet tanulmányi kirándulással. A tanulók ezzel bekapcsolódnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A környezetszépítés évente 2 alkalommal, munkaakciókkal bővül: takarítás, kertrendezés, udvarszépítés és tisztítás. - Az osztályközösség a hagyományőrzés színtere is. A hagyományos nemzeti és nemzetiségi ünnepek (október 6.; október 23.; március 14…. kitelepítés napja, őszi betakarítási ünnep, Márton-nap stb.) komoly lehetőséget jelentenek a közösségfejlesztés szempontjából. - Közösségfejlesztő szerepük van az iskolai és magasabb szinten szervezett egyéni és csoportos versenyeknek, sportrendezvényeknek is (iskolai Ki Mit Tud-ok, német versenyek, levelező versenyek, körzeti versenyek, sportversenyek, kulturális bemutatók.) - A közösség tagjai számára legyen fontos az együttműködés, a mások véleményének tisztelete, és építő részvétel a közösség munkájában. Az erkölcsi értékek közé épüljön be a nemzettudat és alakuljon ki a más népeket és csoportokat tisztelő toleráns és velük együttműködni kívánó magatartásuk. A hon- és népismeret elősegíti a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel: tanulmányi kirándulások, táborok, versenyek. Ugyanakkor a tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák iránt becsüljék meg ezeket. - Az iskola nemzetiségi jellegéből adódóan kiemelten fontos a német nemzetiségi kultúra megismerése, hagyományainak őrzése és a gyakorlása. (nemzetközi kapcsolatok ápolása külföldre szervezett kirándulásokon, diákcserék. - A DÖK közösségformáló szerepe A tanórán kívüli önkormányzati élet fontos készségek gyakorlóterepe, ahol sok tehetséges, de nem az iskolai tantárgyakban jeleskedő tanuló megkapja a kibontakozáshoz szükséges sikerélmény, a közösség által való elismerés lehetőségét. Társadalmilag hasznos tanulók ezek.
41
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program
-
-
-
-
-
-
-
-
A valóságos problémák megoldására szövetkező, konfliktusokat vállaló, miden diákot bekapcsoló, színes eleven diákéletet teremtő önkormányzati mechanizmus működését minden erőnkkel támogatnunk kell. Pedagógiai mérésekkel és vizsgálatokkal elő kell segíteni a közösség jellegzetes mutatóinak felderítését, a fejlesztési feladatok meghatározását. Ki kell terjeszteni és meg kell szilárdítani az iskola tájékoztatási,– tájékozódási rendszerét (mindenkihez eljussanak az információk) osztályfőnök, diákönkormányzat. Az iskolai együttélésben olyan szabályokat alkossunk a közösségi élet minden területén, hogy azok betarthatók legyenek. Ki kell alakítani és meg kell szilárdítani a tanulókban a harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságokat, képességeket. (tantestület, szaktanárok) Nagy figyelmet kell fordítani a közösségért végzett munka értékének, a közösségért végzett erőfeszítéseknek az elismerésére – ne csak az egyéni sikereket elért tanulókat jutalmazzuk (Iskolavezetés, DÖK, osztályfőnökök) Igyekezzünk minél több belső információt szerezni diákjaink életérzéséről, szokásairól, viselkedéséről, törekedjünk minél változatosabb élethelyzetben együtt lenni velük. Így megismerhetjük értékvilágukat, a közösség rétegződését, a kapcsolatrendszer alakulását. Ezek ismeretében alakíthatjuk a tevékenységeket. A tanulókat segítenünk kell abban, hogy a diákönkormányzati vezetők nagyobb tömegbázisra támaszkodva tudják irányítani, szervezni a munkát, a közösségi feladatokba több tanulót tudjanak bekapcsolni. Az ifjúságot jobban az iskola felé tudjuk fordítani. Azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznunk, amelyek a tanulókat foglalkoztatják. Őszintén beszéljünk a kényes kérdésekről is. Választási lehetőségeket mutassunk be tanítványainknak. Az erkölcs, az iskolában is töltse be a tanulók közötti viszonyok szabályozásának funkcióját. Fejlesztendő erkölcsi képességek: problémaérzékenység; értéktudat, az értékek közötti eligazodás képessége; autonómia és felelősség; az egyéni és közösségi érdek egyeztetésének képessége Nemcsak tudatosítanunk kell az erkölcsöt romboló tényezőket, hanem olyan iskolai együttélést kell teremtenünk, amelyből hiányoznak ezek a tényezők (erőszak, megalázás, kiszolgáltatottság, demokrácia hiánya, közöny stb.) Segítsük tanulóink helykeresését, eligazodását a mai ellentmondásos viszonyok között, az értékek átrendeződésének világában (megóvni a deviencia veszélyeitől, az érzelmi elsivárosodástól, a perspektívátlanságtól, az önmegvalósítás értéktelen látszatmegoldásaitól) Éljünk a jutalmazás és büntetés lehetőségeivel (Tantestület, iskolai vezetés, DIK)
Tanulók fizikai állapotának mérésére szolgáló rendszer „A nevelési oktatási intézményeknek gondoskodnia kell, az általános iskolában, évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről”. A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem kiindulópont, folyamatos objektív minőségellenőrzési lehetőség az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztő, egészségmegőrző hatásának bizonyítékokon alapuló elemzéséhez, tervszerű, tudatos, fokozatos javításához.
42
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program A teszteket nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A teszteket a tudományos kutatás eszközeinek is tekintjük a tanulók fizikai állapotának vizsgálatához. A teszteket két csoportra bontottuk elsősorban az eszközellátottságot figyelembe véve: kötelező és ajánlott tesztek.
16.1. A vizsgálatok megszervezése • • • •
• • •
A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni. A teszteket a kézi könyvben szereplő sorrendben kell elvégeztetni. Más gyakorlati szempontból, vagy ha a tesztelés például körforgásos rendszerben zajlik. Az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen; a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.) A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot 3 példányban kell elkészíteni. Az egyik lap a gyermeké, hogy lássa, hol áll korábbi teljesítményéhez, az osztályátlaghoz és (amennyiben lehetséges) az országos átlaghoz képest. A másik példány a szülőké, hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére, a harmadik példány az iskolában marad.
ÉLETMÓDFELMÉRÉS A kitöltés dátuma: ……. év ……… hónap ……. Nap Táplálkozás
II.
Hányszor étkezel naponta? (Tegyél X jelet a megfelelő helyre!) minden- gyakran néha soha nap Reggeli Tízórai Ebéd Uzsonna Vacsora Egyéb (nassolás)
Mozgás Milyen gyakran végzel szabadon választott mozgásokat? napon- hetente néha soha ta Szabadtéren* Teremben, sportcsarnokban Összesen hány Óra, perc az Ilyen mozgással Töltött időd?
Milyen gyakran fogyasztod az alábbi élelmiszereket?
III. Napi tevékenység (folytatás)
43
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program (Tegyél X jelet a megfelelő helyre!)
hetente
Minden hetente -nap
a.)Gabonafélék, rostanyagok Fehér kenyér, Barna kenyér,müzli Tészta, rizs b.) Zöldségek, Gyümölcsök Nyers zöldség Főzelék Gyümölcs c.) Tej és
hetente
Milyen gyakran van lehetőséged a következő elfoglaltságokra? (Tegyél X jelet a megfelelő helyre) soha
naponta
Hetente havonta
ritkán soha
Olvasás Mozi Színház Tv. Videó Számítógép Rádió-és Zenehallgatá s Tánc, buli közlekedés
IV. Családi vonatkozású rizikótényezők Tejtermékek Tej Tejital, tejes ital Tejtermékek (kefir, d.) Húsok, Húskészítmények Húsok Felvágottak Hal, e) Egyéb élelmiszerek Máj Tojás Édesség Sült krumpli, chips,.. Olajos magvak Lángos, hamburger.. Kolbász, szalonna Vaj, vajkrém Margarin Zsír f) Folyadékok Ivóvíz Tea Üdítő, szörp
Jelölj X-et azoknál a családtagjaidnál, akiknél tudomásod szerint fennállnak az alábbiak! Apa Anya Testvér Nagyszülő Cukorbetegség Magas vérnyomás Elhízás-kövérség Infarktus Agyi érbetegség (agyvérzés, Érgörcs, szélütés) Dohányzás
2. sz. melléklet
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.
Bár korunkban a nevelés- oktatás munkáját megkönnyítő taneszközök és segédanyagok skálája egyre szélesebb, a legfőbb munkaeszköz, segítőtárs továbbra is a tankönyv. A tankönyvek kiválasztásának itt felsorolt általános elvein alapuló az egyéb taneszközök megválasztása is.
A tankönyv mindenképpen:
44
NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program ♦ idomuljon a tanterv tartalmához, célkitűzéseihez; ♦ adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus; ♦ törekedjen a tömörségre; tartalmilag legyen igényes, de ne tartalmazzon feleslegesen apró részleteket; ♦ stílusa legyen magyaros, érthető, pontos fogalmazású; ♦ feleljen meg az életkori sajátosságoknak; ♦ ne csak ismereteket közvetítsen, de fejlessze a képességeket és készségeket is, neveljen gondolkodásra; ♦ legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességű tanuló sikeresen használhassa, de a kiváló képességűt is inspirálja újabb feladatok megoldására; ♦ lehetőleg önállóan, kevés tanári segítséggel is használható legyen; ♦ segítse elő a külső és belső vizsgákra való felkészülést; ♦ a hozzá tartozó munkafüzet vagy munkatankönyv ne mechanikusan megoldható, hanem gondolkodtató feladatokat tartalmazzon; ♦ szolgáljon alapul a megfelelő segédanyagokkal való kiegészítéshez; ♦ lehetőleg egymásra épülő kötetekből álló tankönyvcsalád tagja legyen, amelynek javításán, fejlesztésén a kiadó folyamatosan munkálkodik; ♦ legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető; ♦ ára legyen értékével arányos, a tanulók és szüleik számára megfizethető.
45
