No title

DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA 8200 VESZPRÉM, SZENT ISTVÁN U.56. Tel: 88/426-102 Tel:/FAX: 88/ 428-717

E-mail: [email protected]

„AZ ISKOLA NEM LEHET MÁS, MINT AZ EMBERISÉG MŰHELYE ÉS AZ ÉLET ELŐJÁTÉKA. ITT MINDENNEL FOGLALKOZNI KELL, AMI AZ EMBERT EMBERRÉ TESZI…” (COMENIUS)

Pedagógiai program a

Veszprémi Dózsa György Általános Iskola számára

2

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ.............................................................................................................................................. 5 1.1 Az intézmény működésének törvényi feltételei ................................................................................... 5 1.2 Az iskola arculata, önmeghatározása .................................................................................................. 7 1.2.1 Az iskola rövid története............................................................................................................. 7 1.2.2 Az iskola tanulói, szociális környezetük...................................................................................... 8 1.2.3 Az iskola által kiemeltem kezelt pedagógiai értékek.................................................................... 8 2 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA................................................................................................. 10 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ... 10 2.1.1 Az iskola pedagógiai alapelvei.................................................................................................. 10 2.1.2 Az iskolai oktató-nevelő munka legfontosabb pedagógiai céljai ................................................ 11 2.1.3 Speciális tevékenységünkkel összefüggő pedagógiai célok........................................................ 11 2.1.4 Legfontosabb pedagógiai folyamataink jellemzői...................................................................... 12 2.1.5 A feladatok megvalósításának szempontjai ............................................................................... 13 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................ 14 2.2.1 Az értelem kiművelése ............................................................................................................. 14 2.2.2 Az emberi kapcsolatrendszer fejlesztése.................................................................................... 14 2.2.3 Egészséges és kulturális életmód kialakítása ............................................................................. 15 2.2.4 A speciális pedagógiai célokkal összefüggő feladataink ............................................................ 15 2.2.6 Személyiség fejlesztés főbb színterei ........................................................................................ 15 2.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................................. 16 2.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................. 17 2.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő................................................................................... 18 tevékenység ................................................................................................................................................ 18 2.6 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................................. 19 2.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................................................. 19 2.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................................................... 20 2.9 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, ........................................................................... 21 nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................. 21 2.10 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus .............................................................................. 23 együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ...................................................................... 23 2.10.1 Munkaközösségek .................................................................................................................... 24 2.10.2 Tanulói közösségek .................................................................................................................. 24 2.10.3 Szülői közösségek .................................................................................................................... 24 2.11 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA..................... 31 2.12 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere . 34 2.12.1 Általános elvek a vezetői ellenőrzésben, értékelésben ............................................................... 34 2.12.2 Általános alapelvek a tanulók mérésében értékelésében............................................................. 35 2.12.3 Követelményszintek, osztályzatok ............................................................................................ 36 2.12.4 A tanulói teljesítmények mérése, értékelése .............................................................................. 36 2.12.5 Minőségbiztosítás elvei ............................................................................................................ 42 3 AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE ............................................................................................................ 45 3.1 Képzési szakaszok ........................................................................................................................... 45 3.1.1 Általános iskolai 1-2. évfolyam kezdőszakasz és 3-4. évfolyam bevezető szakasz...................... 45 3.1.2 Általános iskolai 5-6. évfolyam alapozó szakasz és 7-8. évfolyam fejlesztő szakasz................... 45 3.1.3 Logopédiai 1-8. évfolyam: redukációs, intenzív terápiás és továbbtanulást előkészítő szakasz.... 45 3.1.4 Nemzetiségi osztályok.............................................................................................................. 45 3.1.5 Emelt szintű informatika........................................................................................................... 45 3.1.6 Mindennapos testnevelés .......................................................................................................... 45 3.2 Az osztályba és csoportba sorolás elvei és gyakorlata ....................................................................... 46 3.2.1 Általános alapelvek .................................................................................................................. 46 3.2.2 A csoportbontás elvei ............................................................................................................... 46 3.2.3 A nem kötelező, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások ........................................................... 46 3.3 A tanulói jogviszony, átjárhatóság.................................................................................................... 46 3.3.1 Tanulói jogviszony keletkezésének feltételei............................................................................. 46 3.3.2 Az integráció feltételei ............................................................................................................. 47 1

3

3.3.3 Egyéb szabályok ...................................................................................................................... 47 Az iskolában megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás .............................................................................. 47 4 A NEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SPECIÁLIS TERÜLETEI............................ 49 4.1 Az egész napos vagy iskolaotthonos osztályok .............................................................................. 49 4.2 Napközi.......................................................................................................................................... 1 4.3 Erdei iskola..................................................................................................................................... 1 4.4 Iskolai könyvtár .............................................................................................................................. 1 4.5 Úszás.............................................................................................................................................. 1 5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK EGYÉB FELTÉTELEI..................................... 2 5.1 Személyi feltételek............................................................................................................................. 2 5.2 Munkakörök, feladatkörök ................................................................................................................. 2 5.3 Szakmai feltételek.............................................................................................................................. 2 5.4 Pénzügyi feltételek............................................................................................................................. 3 6. A HELYI TANTERV ................................................................................................................................... 4 6.1 A tantervkészítés szempontjai ................................................................................................................. 4 heti 10 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. ........................................................................ 15 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. ........................................................................ 15 HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK............................................................................................................. 19 A névadó, Dózsa György emléke................................................................................................................. 19 Jelképeink, szimbólumaink.......................................................................................................................... 19 Ünnepeink .................................................................................................................................................. 19 Rendezvényeink, egyéb hagyományok......................................................................................................... 20 Szervezeti hagyományok, kapcsolatok......................................................................................................... 21 KERETTANTERV ........................................................................................................................................... 39 NÉMET NYELV ÉS IRODALOM A KISEBBSÉGI OKTATÁSSAL RENDELKEZŐ MAGYARORSZÁGI NÉMET ISKOLÁKNAK ................................................................................................................................................ 39 1-4. évfolyam .............................................................................................................................................. 39 Célok és feladatok ................................................................................................................................... 39 Fejlesztési követelmények ........................................................................................................................ 39 2. évfolyam Éves óraszám: 185 óra.............................................................................................................. 40 Belépő ismeretek és készségek................................................................................................................. 40 Továbbhaladási feltételek ........................................................................................................................ 42 3. évfolyam Éves óraszám: 185 óra.............................................................................................................. 42 Belépő ismeretek és készségek.................................................................................................................. 42 Továbbhaladási feltételek ........................................................................................................................ 44 4. évfolyam Éves óraszám: 185 óra.............................................................................................................. 44 Belépő ismeretek és készségek.................................................................................................................. 44 Továbbhaladási feltételek ........................................................................................................................ 46 Német nyelv és irodalom.............................................................................................................................. 47 5-8. évfolyam .............................................................................................................................................. 47 Célok és feladatok ................................................................................................................................... 47 5. évfolyam Éves óraszám: 185.................................................................................................................... 47 Belépő ismeretek és készségek.................................................................................................................. 47 Továbbhaladási feltételek ........................................................................................................................ 49 6. évfolyam Éves óraszám: 185 óra.............................................................................................................. 50 Belépő ismeretek és készségek.................................................................................................................. 50 Továbbhaladási feltételek ........................................................................................................................ 52 7. évfolyam Évi óraszám: 185...................................................................................................................... 52 Belépő ismeretek, készségek..................................................................................................................... 52 Továbbhaladási feltételek ........................................................................................................................ 55 8. évfolyam Évi óraszám: 185...................................................................................................................... 55 Belépő ismeretek, készségek..................................................................................................................... 55 Továbbhaladási feltételek ........................................................................................................................ 58 Tantárgy ................................................................................................................................................. 59 Célok és feladatok ................................................................................................................................... 59 1-4. évfolyam .............................................................................................................................................. 59 5-8. évfolyam .............................................................................................................................................. 60 1.évfolyam Évi óraszám: 10........................................................................................................................ 60 Belépő tevékenységformák ....................................................................................................................... 60

4

A továbbhaladás feltételei........................................................................................................................ 61 2. évfolyam Évi óraszám: 10........................................................................................................................ 61 Belépő tevékenységformák ....................................................................................................................... 61 A továbbhaladás feltételei........................................................................................................................ 61 3. évfolyam Évi óraszám: 10........................................................................................................................ 61 Belépő tevékenységformák ....................................................................................................................... 61 A továbbhaladás feltételei........................................................................................................................ 62 4. évfolyam Évi óraszám: 10........................................................................................................................ 62 Belépő tevékenységformák ....................................................................................................................... 62 A továbbhaladás feltételei........................................................................................................................ 63 5. évfolyam Évi óraszám: 17........................................................................................................................ 63 Belépő tevékenységformák ....................................................................................................................... 63 A továbbhaladás feltételei........................................................................................................................ 64 6. évfolyam Évi óraszám: 17........................................................................................................................ 64 Belépő tevékenységformák ....................................................................................................................... 64 A továbbhaladás feltételei........................................................................................................................ 65 7. évfolyam Évi óraszám: 17........................................................................................................................ 65 Belépő tevékenységformák ....................................................................................................................... 65 A továbbhaladás feltételei........................................................................................................................ 66 8. évfolyam Évi óraszám: 17........................................................................................................................ 66 Belépő tevékenységformák ....................................................................................................................... 66 A továbbhaladás feltételei........................................................................................................................ 67

5

„Sokfélék az elindulók, és nem egyformák az utak.”

1 BEVEZETŐ A Kt. 44.§.(1) alapján a pedagógiai programot az intézmény demokratikus fórumai megismerték, a nevelőtestületünk elfogadta, és jóváhagyásra a fenntartó számára megküldte. Ezen jóváhagyás birtokában a Pedagógiai program 2004. szeptember 1-től lép hatályba. „Iskola a város szélén”

1.1 Az intézmény működésének törvényi feltételei Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése által a Dózsa György Általános Iskola részére 62/1994. (II. 25.) Kh.sz., határozattal kiadott, a 243/1996. (XII. 20.) Kh.sz., a 169/1997. (IX. 5.) Kh.sz., a 255/1997. (XII. 19.) Kh.sz., a 253/1999. (XII. 17.) Kh.sz., 247/2003. (XII. 18.) Kh.sz., határozattal módosított alapító okirat egységes szerkezetben: 1.) Az intézmény neve: Dózsa György Általános Iskola székhelye: Veszprém, Szent István u. 56. alapításának ideje: 1939. alapító szerve: Veszprém Római Katolikus Egyházközösség típusa: általános iskola évfolyamok száma: 8 maximális tanulólétszám: 770 fő tagozata: német nemzetiségi tagozat gyógypedagógiai ellátás (logopédia) 2.) Az intézmény fenntartó szerve: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Veszprém, Óváros tér 9. felügyeleti szerve: Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási Iroda 3.) Az intézmény jogállása: Jogi személy; önálló költségvetéssel rendelkező, részben önálló költségvetési szerv, önálló bérgazdálkodási jogkörrel felruházva. 4.) Az intézményvezető: Magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a vezetői feladatok ellátásával a fenntartó határozott időre bíz meg. Az intézményben a munkáltató jogait gyakorolja.

6

5.) Az intézmény alaptevékenysége 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás, képességkibontakoztató felkészítés, 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, beszédfogyatékosság, mutizmus) ép értelmű, nagyothalló tanulók általános iskolai integrációja 80.42 Pedagógiai szakmai szolgáltatás (felnőttképzés, pedagógus át-és továbbképzés) az alaptevékenységen belüli további tevékenységek: 80511-3 napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 1-4 évfolyamon egész napos iskolaotthon 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1 munkahelyi vendéglátás 75176-8 intézményi vagyon működtetése 92403-6 diáksport 80521-2 pedagógiai szakszolgálat 6.) A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: ingatlan hrsz.: 1493 alapterület: 5020 m2 A vagyon felett a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezik, az Intézménynek használati joga van. 7.) Az intézmény hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege: Dózsa György Általános Iskola 8200 Veszprém, Szent István u. 56. Dózsa György Általános Iskola Veszprém

7

1.2 Az iskola arculata, önmeghatározása Nevelő-oktató munkánkban a demokrácia értékei, a közös nemzeti értékek, a nemzeti identitástudat, a nemzetiséghez való tartozók azonosságtudatának elfogadtatására, megismertetésére, fejlesztésére törekszünk. Kiemelt szerepe van a saját és más népi kultúrák elfogadásnak, megismerésének, megbecsülésének. Olyan iskola a miénk, amelyben a tanítványainknak „…joga van a gyermekre szabott oktatáshoz, a tananyag, és a módszerek, az épületek és a belső terek, a programok és a határidők, a szabályozók és a normák a gyermek és nem a felnőtt igényeihez szabottak - olyan oktatáshoz, amelyben a tanításnak, a tanulásnak nem kiegészítő eleme, hanem alapja a játék, a zene, a kaland, a meglepetés és a mozgás - joga van a minőségi oktatáshoz, amelyben nem csak az a fontos, mennyit, de az is, hogy mit és hogyan tanulunk - olyan oktatáshoz, amely azt hangsúlyozza, amit a gyermek tud. Ez az oktatás az együttműködést, a párbeszédet, a tetteket részesíti előnybe. - Ez az oktatás válthatja valóra a szülők és tanárok álmát, hogy a gyermekük, a tanítványaik többé, jobbá váljanak, mint ők maguk. Hétköznapi felelősségünk hinni a gyermekekben. Tudnunk kell, hogy az ember a jóra, a tisztességre születik. Ez a jó ott van minden gyermekben, abban, aki sokszintes házban lakik, és abban is, aki a hajléktalanok szállójáról érkezik nap, mint nap. Az iskola a város É-Ny-i peremén, az ipari övezet szomszédságában, fejlődő lakókörnyezetben található, jól megközelíthető. A szülőket iskolabuszok is segítik, hogy gyermekeik biztonságosabban jussanak el választott iskolájukba. Az iskola 2 épületére jellemző, hogy folyamatosan szépülnek, alakulnak. Iskolánkban a német nemzetiségi nyelvet is tanuló osztályok mellett fontos szerepe van a logopédia tagozatnak, szülői igényeket elégítenek ki az angol-számítástechnika orientációs osztályok. A szabadidős művészeti szakkörök kiemelten fontos értékeket közvetítenek, nagy szerepük van a tehetséggondozásban. A mindennapos testedzést a 4 tornaterem (tornaszoba) biztosításával és a személyi feltételek megteremtésével megvalósítjuk. 1.2.1 Az iskola rövid története 1802-ben említenek először iskolát e területen, Szent László Oskolaház elnevezéssel. Iskolánk jogelődje a Szent István Elemi Népiskola 1939. okt. 9-én nyitotta meg kapuját 6 osztállyal. 1948-49-re kiépült a 8 osztályos általános iskola 4 alsós fiú, 4 alsós lány és 4 felsős vegyes tagozattal. 1955 őszén kerül átadásra az új iskola 8 tanteremmel és 3 napközis teremmel, fizika előadó, rajztanterem, ebédlő, 3 szertár, orvosi szoba, tornaterem öltözőkkel áll a tanulók rendelkezésére. 1957/58 tanévtől a Dózsa György Általános Iskola nevet vette fel. 1979-ben a Szent István iskolarész egy új szárnyat kapott, melyben tornaterem, 5 tanterem, könyvtár, műhelyek épültek. Több mint 200 dózsavárosi szülő segítette az építkezést. 1996-ban a millecentenárium évében iskolánk alagsorában /szinte egyedülálló értékű/ iskolatörténeti gyűjteményt hoztunk létre Kováts Sándor nyugdíjas igazgató vezetésével.

8

Ugyanez év őszén, okt. 23-án avattuk Bors Ágoston vívótermünket. 1997. április 18-án ünnepelte énekkarunk 40 éves jubileumát. 1996/97-től 9. és 10. osztályokat indítottunk. Az iskolateremtésben neves elődök voltak: Nemere József, Kováts Sándor igazgatók, személyiségük meghatározó volt az iskola fejlesztésében is. 1999. október 9-én volt iskolánk 60 éves. Hagyományainkhoz méltóan 5 évenként e napon, illetve annak hetében tesszük emlékezetessé az évfordulót.

„Nincs nagyobb jogtalanság, mint a nem egyenlőeket egyenlőként kezelni.” 1.2.2 Az iskola tanulói, szociális környezetük Tanulóink jelentős %-a nem a körzetünkben él. Egy részük más városrészekből, néhányan vidéki településekről járnak be. Tanulóink mintegy 3-5 %-a tehetséges, kiváló értelmi képességű gyermek. Ugyanilyen arányban találhatunk gyengébb intellektusú gyermekeket is. Külön osztályokban tanulnak a legsúlyosabb tanulási nehézséggel küzdő, legtöbb pedagógiai segítséget igénylő gyermekek. Arányuk az iskolában 15-20 %. A Gyermekek jogairól szóló ENSZ dokumentum szellemében az ilyen fogyatékosságban szenvedő gyermekeket is megilleti a speciális fejlesztéshez való jog, a képességekhez igazított követelményrendszer, illetve - törvényben szabályozva a követelmények teljesítéséhez szükséges idő megnövelésének lehetősége. A Dózsa György Általános Iskolában a megfelelő feltételek birtokában jött létre ez a speciális tagozat, és működik logopédiai osztályok néven az alsó tagozatban. /az iskola alapító okirata és a megyei fejlesztési terv is tartalmazza a feladatot/

„A világnak leginkább azok az emberek hiányoznak, akik mások hiányaival törődnek…. Csak azok lesznek közülük igazán boldogok, Akik keresik és megtalálják a mások szolgálatához vezető utat.” /Albert Schweitzer/

1.2.3 Az iskola által kiemeltem kezelt pedagógiai értékek Iskolánkban arra törekszünk, hogy tanítványainkban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban:  Nemzeti értékeink  Európai, humanista értékrend  A demokrácia értékei  Az emberiség közös értékei Nevelésünk keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásának alakítását, ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot. (Szülői munkaközösség,

9

iskolaszék, szülők iskolája előadás sorozat.) Kitartó, folyamatos, következetes pedagógiai munkát igényel. 1.2.3.1 Közösségfejlesztő morális magatartás és tevékenységi formák:  szellemi, fizikai, közéleti munka  a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeire irányuló értékóvó magatartás  a segítőkészség vagy karitativitás  a fegyelmezettség 1.2.3.2 Önfejlesztő magatartás és tevékenységformák  az ismeretszerző és intellektuális tevékenység  önmagunkra és környezetünkre irányuló esztétikai tevékenység  az egészséges életmód, magatartás formái

10

„Ha egy gyermek biztonságban él, megtanulja, hogy bízzon magában és a többiekben. Ha egy gyermek barátságban él, Megtanulja, hogy jó a világban élni,” /D.L.Nolte/

2 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1 Az iskola pedagógiai alapelvei A 8 osztályos Dózsa György Általános Iskola olyan többcélú oktatási-nevelési intézmény, amelyben valamennyi területen és szinten gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló pedagógiai tevékenység jellemző. Olyan oktatási és nevelési programot valósítunk meg, amely egyrészt biztosítja a tehetséggondozás, másrészt megteremti a lehetőséget a felzárkóztatásra is. Mindez az intézmény kétarcú beiskolázási lehetőségéből következik: A körzetünkben, bár az utóbbi években csökkenő mértékben, de még mindig sok a kedvezőtlen körülmények között élő, a gyermekek fejlődését, szocializációját hátrányosan befolyásoló, illetve veszélyeztető család. Növekvő tendenciát mutat viszont a diszlexia és diszgráfia nehézségeivel iskolába kerülő gyermekek száma. Intézményünk nevelési attitűdje, a lelkiismeretes pedagógiai tevékenység felkeltette a "körzeten" kívül élő családok, szülők érdeklődését. Különösen érdeklődnek a nemzetiségi német nyelv tanítása, valamint az orientációs osztályok beiskolázási lehetősége iránt. Ennek megfelelően az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve felépítése szempontjából a gyermekek fejlettségéhez igazodóan követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint gyermekközpontú. E pedagógiai koncepció szellemisége és a törvény értelmében is tilos a tanuló hátrányos megkülönböztetése, bármilyen okból történő jogellenes elkülönítése. Minden iskolában szervezett tanórai és azon kívüli rendezvényeken való részt vételre alanyi joga van. Minden segítséget kapjon meg képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez. Az iskolán belüli szolgáltatásokat megfelelő színvonalon kell minden tanuló részére biztosítani, oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján azonos feltételek mellett részesüljön minden tanuló azonos színvonalú ellátásban. Tilos a tanuló jogainak gyakorlását tanulmányi eredményéhez, megfelelő magatartásához, illetve szorgalmához kötni! A tanuló a jogaival arányban kötelességeit is teljesítse. Ezek közül kiemelten azt, hogy kötelező foglalkozásokon kívül részt vegyen az általa választott foglalkozásokon is. Eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartásával, képességeinek megfelelően a tanulmányi kötelezettségének is. Egyensúlyba helyezzük a személyiségfejlesztést azokkal a közvetíteni kívánt értékekkel, ismeretekkel, amelyek választ adnak az ezredforduló pedagógiai kihívásaira.

11

2.1.2 Az iskolai oktató-nevelő munka legfontosabb pedagógiai céljai Általános célok: Személyiségfejlesztés: Az iskola teljes pedagógiai tevékenység-rendszere ezt szolgálja. Őrizze meg és fejlessze a gyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, a nyitottságot. Vezesse át az óvodai játékközpontú tevékenységből a tanulás tevékenységeibe. Közösségfejlesztés: Arra törekszünk, hogy olyan emberi értékeket, szociális képességeket alakítsunk ki tanítványainkban, amelyek segítségével humánummal rendelkező, másokra is odafigyelő, autonóm, sikerorientált személyiségekké válhatnak. Tegye fogékonnyá őket a társas kapcsolatok, a magasabb társadalmi értékek iránt. Pedagógiai segítségnyújtás a sajátos nevelési igényű, logopédia, valamint beilleszkedésimagatartási zavarral küzdő gyermekek számára: Célunk fejleszteni azokat a képességeket, amelyek segítségével a tanulási zavar hatása csökkenthető, hatékonyabban megvalósulhat az önkorlátozás, a normaelfogadás, a kedvezőtlen neveltségi állapot eredményesen változhat. Tehetséggondozás, fejlesztés: A különböző érdeklődésű, eltérő fokban, de kiemelkedő fejlettségű gyermekek számára biztosítani kell az optimális terhelést, a folyamatos fejlődés lehetőségét. Ennek érdekében folyamatosan javítani kell a tehetségfelismerő képességünket. Az iskola feltételrendszerét e feladat érdekében is fejleszteni kell. Szociális hátrányok enyhítése: Iskolai lehetőségeinkkel hatékonyan segítjük, hogy diákjaink testileg, lelkileg, mentálisan egészséges, harmonikus felnőttekké váljanak. Hatékony gyermek –és ifjúságvédelem: Az iskola felvételi körzetében, kedvezőtlen családi környezetben élő gyermekeink érdekében együttműködünk valamennyi segítő szolgálattal, szervezettel, intézménnyel. Elsősorban a megelőzésre törekszünk, de szükség esetén biztosítjuk a kríziskezelést. Az ellenőrzés-értékelés következetes megvalósítása az iskolai élet minden területén: Szolgálja ez a pedagógiai folyamat a nevelési céljaink megvalósítását, a gyermekek eredményes fejlesztését, egy színes, minden részterületen kiemelkedő teljesítményt nyújtó nevelői közösség fejlődését. 2.1.3 Speciális tevékenységünkkel összefüggő pedagógiai célok Az iskola a különleges gondozásra a sajátos nevelési igényű, ép értelmű, tanulásban akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia miatt), valamint beszédfogyatékos és nagyothalló gyermekek szakszerű fejlesztését oktatását, képzését biztosítja szegregált, speciális logopédiai osztályokban, illetve integráltan. A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jogot a közoktatási törvény határozza meg, szabályozza. (Kt. 30.§ (1), a Kt.35. (2). A különleges gondozáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel az intézménynek rendelkeznie kell. (Kt. 35.§(3)

12

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeket a megyei szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy országos szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján lehet felvenni az iskola tanulói közé. A funkcionális analfabétizmust, mint reális veszélyt érzékelve, a pedagógiai eszközök széles skáláját alkalmazzuk ennek elkerülése érdekében. 2.1.4 Legfontosabb pedagógiai folyamataink jellemzői Az iskola, az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv alapján kívánja elkészíteni kerettantervét, illetve annak ismeretében esetleg beépíti helyi tantervként a Pedagógiai Programba. Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás, iskolai magatartás) elsajátításának biztosítása: A tanulók az 1-4. évfolyamokon, életkori sajátosságaiknak megfelelően- találkoznak először tudományos igényű ismeretekkel, a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggésekkel ismerkednek meg, megtanulják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. A tanulás folyamatát nem egyszerűen befogadásnak tekintjük. Tudomásul vesszük, hogy a tanulásnak nem egyetlen színtere az iskola, ezért a külső lehetőségeket tudatosan beépítjük pedagógiai tevékenységünkbe, és folyamatosan törekszünk a nemkívánatos hatások erejének csökkentésére. Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása: 1. A gyógypedagógiai irányelv érvényesítése annak biztosítását szolgálja, hogy: – a SNI tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl, – a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé. 2. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: – a kerettantervi tartalmak és követelmények módosítási lehetőségeit, – a tartalmak kijelölésekor egyes területek elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, – a sérült képességek rehabilitációs célú korrekciójának területeit, – a nevelés, oktatás és fejlesztésszokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. 3. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. A sajátos nevelési igény kifejezi a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő,

13

korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló  életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,  képességei, kialakult készségei,  kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. Értékközvetítés: A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak (pl. történelem) keretein. Az iskolai élet - mint a politikai társadalom mikrokozmosza - megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ezáltal képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése. Környezeti (környezetvédelmi) nevelés: Az iskolai oktatás-nevelés folyamatában a "cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan" elvnek megfelelően támogatjuk a tanulói folyamatokra és tevékenységekre épülő, az iskola egész képzési rendszerét átfogó környezeti nevelést, amely a globális látásmód alapvető eszköze. 2.1.5 A feladatok megvalósításának szempontjai  a pedagógiai szakaszok, életkorok szerint: 1-2. évfolyam bevezető szakasz 3-4. évfolyam kezdő szakasz 5-6. évfolyam alapozó szakasz 7-8. évfolyam fejlesztő szakasz  képzési szintek, tagozatok szerint /nemzetiségi, logopédiai tagozat  integrált nevelés (nagyothallók, részképesség zavarral küzdő gyermekek)  nevelési színterek szerint /iskolaotthon, napközi, szakkörök, korrepetálások, erdei iskola, versenyek stb/  tantárgyi programok szerint /kerettanterv, helyi tanterv/  hatékony ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszer működtetése mellett

14

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézmény első négy évfolyamába a helyi tantervben heti 5 testnevelés órát kell tervezni. Ebből délelőtti időszakra 3 óra, délután tanórán kívülire 2 órát kell megtartani. /többlet órákat testnevelő tanár végzettséggel rendelkező tanár is tarthatja/ A mindennapos testedzés keretében a könnyített testnevelést a kötelező tanórai foglalkozások keretében tartja. A mindennapos testedzés keretébe az iskolában működő diáksport egyesületet is bevonja. (Dózsavárosi Diáksport Egyesület: DDSE) A DDSE kezdeményezésére az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra szánt – mindenkori – időkeret 20%-át kívánja fordítani. E foglalkozásokat testnevelő végzettséggel vagy szakvégzettséggel rendelkező tanár vezeti. 2.2.1 Az értelem kiművelése Tanulási motívumok fejlesztése:  Tanulási módszertár kiépítése  Megismerési vágy fejlesztése  Felfedezési vágy fejlesztése  Játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése  Tanulási teljesítményvágy fokozása  Tanulási életprogram fejlődésének segítése Kognitív képességek fejlesztése /megismerés, gondolkodás, tanulás képességének fejlesztésse/:  Az ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása  Saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória  kapacitásának növelése, az ismeretek előhívásának gyorsítása  Gyakorlati alkalmazás 2.2.2 Az emberi kapcsolatrendszer fejlesztése Szociális kompetencia fejlesztése /megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, készségek és ismeretek elsajátítása, pl. szabálytudat, felelősség, döntési szabadság stb./ Egyéni szociális értékrend fejlesztése /segítő attitűd, együttműködési képesség, érvényesülési, versengési vágy stb./ Magatartás és viselkedéskultúra személyiség jegyeinek gazdagításához: Kiemelt feladat a bevezető és kezdő szakaszban: - szociális hajlamok kialakítása (kötődés, csoportképzés, birtoklás) - segítés, együttműködés Kiemelt feladatok az alapozó és fejlesztő szakaszban: - meggyőződés, előítéletek legyőzése - empátia, tolerancia kialakítása - konfliktuskezelés, vitakészség formálása

15

2.2.3 Egészséges és kulturális életmód kialakítása A személyes kompetencia fejlesztését jelenti. A személyes önkiszolgálási képességek, /mint testi, önellátási, önkifejezési/, valamint az önvédelmi, önreflexív képességek /énvédő technikák, önértékelési, önfejlesztő képesség/ kialakítására, folyamatos fejlesztésére kell törekedni. 2.2.4 A speciális pedagógiai célokkal összefüggő feladataink (Képességfejlesztő programok, egyéni terápiák készítése, megvalósítása)        

indulási hátrányok leküzdése másodlagos /magatartási/ zavarok megjelenésének leküzdése, megakadályozása részképességek fejlesztése rehabilitációs lehetőségek, eszközök alkalmazásának tanítása tanulási képességek kialakítása kulturális alapkészségek elsajátításának támogatása felkészítés az integrált tanulásra, továbbtanulásra hagyományápolás, értékközvetítés, részvétel az iskolai élet minden mozzanatában

2.2.5 Érzelmi és akaratjegyeinek gazdagítása Kiemelt feladat a bevezető és kezdő szakaszban: - A motiváltság fejlesztése: kíváncsiság, érdeklődés, felfedezési vágy, alkotóvágy - A képesség fejlesztése: írás, értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség és tapasztalás, kiemelés, összevonás, összehasonlítás Kiemelt feladat az alapozó és fejlesztő szakaszban: - Motiváltság fejlesztése: önfejlesztési igény, tanulási kötelesség tudat, továbbtanulási szándék - Képesség fejlesztése: gondolkodás, problémamegoldás, analizálás, absztrahálás, asszociálás, általánosítás, bizonyítási képesség 2.2.6 Személyiség fejlesztés főbb színterei -

Szaktárgyi és osztályfőnöki órák Napközis és iskolaotthonos csoportok Művészeti csoportok Népi játékok, bábozás, játszótér Szakkörök Ünnepségek, megemlékezések Diákönkormányzati rendezvények Erdei iskolák és táborok Nevelési beszélgetések

16

2.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola feladata, hogy kisebb és nagyobb közösségek kialakulásához teremtsen megfelelő feltételeket. A feltételek között kiemelkedően fontos szerepe van a pedagógiaisegítő tevékenységnek, a közösségépítő munkának. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösség kevésbé teljesítményorientált, mint egy osztály, magasabb lehet az együttes élmény hőfoka, ereje. A közösség életét szabályozó tényezők a közös szokások alapján alakulnak ki. A közösség a társas viselkedés tanulásának színtere. /Formái család, iskola, egyház, baráti kör, sportkör, alkotókör, művészeti csoportok stb/

Az iskolai közösségek alakításában jelentős szerepe van a szabadidő-szervező tanárnak, a diákönkormányzat vezetőjének és minden pedagógusnak. Nem szabad elhanyagolnunk a szülői ház szerepét sem.  Tanórai közösségépítő tevékenységeink: Közös, társas, humanisztikus-kooperatív tanulási technikák gyakorlása Tanulói kezdeményezések erősítése Önállóság, öntevékenység segítése Összehangolt pedagógiai-nevelői tevékenység a különböző tantárgyak és tantárgyi modulok lehetőségeinek optimális hasznosítása érdekében  Tanórán kívüli közösségfejlesztő tevékenységek: Életkorhoz, fejlettséghez igazított játéktevékenység támogatása Szabálytudatot erősítő tevékenységek Változatos foglalkozások, szakkörök Közös élményszerző túrák, kirándulások, táborok  A diákönkormányzat szerepe: Közös érdekeken alapuló közös célok megfogalmazása, Hagyományok, közös rendezvények érdekében végzett közös munka Új hagyományok teremtése Közösség érdekében, felelősséggel végzett munka Pozitív érzelmek a közösséggel kapcsolatban, élményszerű közösséghez tartozás  A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: Jó kapcsolat kialakítása a gyermekek szüleivel, hozzátartozóival Népünk, országunk kultúráját befogadó és annak érdekében tevékenykedő közösségi magatartás kialakítása Az önismeret elmélyítése, önfegyelem fejlesztése, együttműködés megalapozása Erős érzelmi töltéssel áthatott témák segítségével a másokra figyelés, az elfogadás, az empátia, a türelem, a részvét gyakoroltatása A gyermekek igényeihez és érdeklődéséhez igazított, pozitív érzelmeket kiváltó csoportok működtetése

17

2.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Általános elvek: Abban a kérdésben, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a Nevelési Tanácsadó megkeresésére a szakértői, vagy rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Amennyiben a fentiek szerint az igazgató mentesíti a sajátos nevelési igényű tanulót, akkor számára a meghatározott tanórai foglalkozáson túl, kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Ennek heti időkerete az adott évfolyamon meghatározott heti tanítási óra 40%-a lesz a beszédfogyatékos tanulók esetén. A heti időkeretet, ha a tanulót külön osztályban tanítják osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem sajátos nevelési igényű tanulóval közösen – egy osztályban oktatják – a heti órakeretet nyolc fői csoportokra kell meghatározni, oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján (szülői kérésre) tanulmányait magántanulóként is folytathatja. Akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól (magántanuló) az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról (lehet havi beszámoló vagy félévi, illetve év végi osztályozó vizsga). Az a tanuló, akit 1-3. évfolyamon félévkor vagy év végén, illetve 4. évfolyamon félévkor az értékelésében a „tanuló felzárkóztatásra szorul” minősítés szerepel az iskola számára köteles külön felkészítést biztosítani, amely időkeret, az egyéni foglalkozások időkeretének megemelésével rendelkezésre áll. A gyermekek számára nyilvánvalóvá kell tenni, hogy bizalommal fogadjuk, elfogadó légkörben tanulhat. Számukra még több élményszerű tanulási lehetőséget kell biztosítani. Nem a gyermeket kell a tananyaghoz igazítani, hanem a tananyagot a gyermekhez. Fokozatosan kell elfogadtatni egyre több ésszerű korlátot, szabályt, amelyek növelik biztonságérzetüket. A szülői ház, a család lehetőség szerinti bevonása az eredményesség érdekében konfliktuskezelési technikák tanulása, gyakorlása A problémamegoldás optimális lehetőségeinek tréningje pedagógusok, tanulók körében Személyiségfejlesztő drámafoglalkozások, családterápiák, pszichoterápiák, indokolt esetben gyógyszeres támogatás biztosítása. Hatékony team-munka a segítő szolgálatokkal, a Pszichiátriai Gondozó, illetve a Nevelési Tanácsadó munkatársaival.

18

A hátrányok csökkentését az alábbi tevékenységek szolgálják: - Nívócsoportos oktatás - 1-2. évfolyamon 2 óra felzárkóztató oktatás - 3-4. évfolyamon 1 óra felzárkóztató oktatás - Logopédiai foglalkozások - Napközi, iskolaotthonos foglalkozás, tanulószoba - Egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozás - Integráció lehetőségének biztosítása

2.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A nem kötelező tanórai foglalkozás keretében, ami a kötelező tanórai foglalkozások 12%-a az intézmény az alábbi területeken és formákban csoportos és egyéni foglalkozásokat szervez: Területei: -

idegen nyelv, egyéb tantárgyi területek, sport, kultúra, művelődés, képzőművészet

Formái: Tanórai munka: hatékony, minőségi oktatás  Csoportbontás /nívócsoportok az egyéni képesség, tehetség alapján/  Differenciálás  Humanisztikus kooperatív technikák  Nem kötelező, választható tantárgyak tanulása Tanórán kívüli tevékenység  8. évfolyamon középiskolai előkészítő szervezése szeptembertől februárig  Szakkörök  Versenyek  Egyéni foglalkoztatás, felkészítés  Iskolai könyvtár  Iskolai sportegyesület Iskolán kívüli tevékenység felé irányítás  Sportegyesületek  Közművelődési intézmények  Zeneiskola

19

2.6 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek – és ifjúságvédelmi tevékenység valamennyi osztályfőnök, tanító és szaktanár feladata. A munka koordinátora az iskola ifjúságvédelmi felelőse. Hátrányos helyzetű tanuló az, akit a család körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. A tevékenység célja:  Megismerni a gyermekek életkörülményeit, családi nevelési környezetét, hogy feltárhassuk a veszélyeztető tényezőket.  Megelőzés pedagógiai és nem pedagógiai eszközök igénybevételével  Hatékony gyermekvédelmi intézkedések a rászorultak érdekében  Team munka a különböző szolgálatokkal, intézményekkel Rászorultnak tekintjük:  A társadalmi létminimum alatt élő családok gyermekeit  A nagycsaládokban nevelődőket  A megoldatlan lakáshelyzetűeket  A deviáns családban élőket  Az egészségügyileg veszélyeztetett családban élőket  A rendkívül alacsony iskolázottságú szülők gyermekeit  Azokat, akiket nem a szüleik nevelnek  A hospitalizációs tüneteket mutató és elhanyagolt gyermekeket  A brutálisan nevelő szülők gyermekeit Tanév elején és a tanév folyamatában megvalósítandó tevékenységek  Az osztályfőnökök, valamint a szociális munkás hallgatók bevonásával feltáró munka  Intézkedési terv készítése  Folyamatos délutáni tevékenységek tervezése, szervezése /szabadidős programok, szakkörök/  Felkészítő tréningek pedagógusok számára

2.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulás személyes feltételeinek megteremtése érdekében a tanulási motiváció folyamatos erősítésére törekszünk. A tanulókban meglévő értékek felismerésével, felismertetésével pozitív tanulási szokásokat alakítunk ki. Kiemelt feladatnak tekintjük a már meglévő ismerethez kapcsolt, tapasztalati úton való tanulási technikák alkalmazását a tanórákon. Fokozatosan növeljük terhelhetőségüket, kommunikációs készségüket. Minden nehézség ellenére folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a szülői ház segítő támogatásának elérése érdekében.

20

A felzárkóztatás területei és formái: - nívócsoportos oktatás - egyéni foglalkozások szervezése - egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozás szervezése - iskolaotthonos, napközi otthonos és tanulószobai foglalkozás szervezése - logopédiai osztály indítása Egyéb lehetőségek: - 1-4. évfolyamon engedélyezzük az évfolyam ismétlését szülői kérésre akkor, ha a tanuló felsőbb évfolyamba léphetne Az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúlt tizenhat éves, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás tíz vagy húsz hónapig tarthat. A felzárkóztató oktatást az iskola csak akkor tudja megszervezni, ha erre a fenntartó kötelezi, és annak költségeit megtéríti. E tanulók munkaterheinek csökkentéséhez csak nagyon indokolt esetben és külön határozatban kíván segítséget nyújtani azzal, hogy a heti pihenőnapokon, tanítási szünetben korlátozzák, illetve eltörlik a házi feladatot. Az intézmény rendelkezésére álló kötelező tanórai időkeret tizenkettő százalékában a hátrányos helyzetű tanulók, felzárkóztatására biztosít egyéni foglalkozásokat. (2-3 rászorult tanuló részvételével hetente két alkalommal.) E tanulóknak külön ajánlja az iskola a napközis foglalkozásokat, indokolt esetben a felső tagozaton is, és 1-4. évfolyamon az iskolaotthonos osztályokat. A szülő kérésére – szakvéleménnyel rendelkező tanulók esetében is – az iskola biztosítja a tanuló integrált oktatásának lehetőségét, integrációs felkészítését a törvényben biztosított lehetőség keretében.

2.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Hátrányos helyzetűnek fogadja el az iskola azt a tanulót, akit a szociális helyzete miatt a jegyző annak minősít, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Az iskola által megfogalmazott célok (az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások szolgáltatások rendjének kialakítását kívánják meg. Alapvető feladatunk a szülők igényeinek, a gyermekek szükségleteinek megfelelően, az iskola - társadalmi környezetéhez alkalmazkodva - az egész napos ellátások (ügyelet, napközi, tanulószoba) és a diákétkeztetés biztosítása. Minden segítő szolgálattal együttműködve biztosítjuk, hogy gyermekeink a legfontosabb szükségletek birtokában vehessenek részt a tanítás-tanulás folyamatában. Az iskola Pedagógiai Programjában kötelezővé tette a 2-4. évfolyamon a három év alatt egyszer, májusban 3 napos erdei iskolában való részvételt, így ezzel kapcsolatos költségeket felvállalja, pályázati, fenntartói és állam forrásokból ennek költségeit biztosítja. Ha szülői kérésre ennél több napra mennek a tanulók (maximum 5 napra), akkor a 2 nap költségei a szülői házat terhelik. Ott, ahol abban az évben nem volt erdei iskola 1 napos tanulmányi kirándulások szervezését felvállalja, de ennek költségét nem kívánja biztosítani. Indokolt esetben, szociális hátrányokkal küzdő gyermekeknél - tantestületi döntéssel – 50%-ig támogathatja.

21

Egyéb területei: - Integrációs nevelés és oktatás lehetőségének biztosítása - Felzárkóztató órák - Nívócsoportos oktatás - Iskolaotthon, tanulószoba, napközi szervezése - Iskolai könyvtár biztosítása - Szakkörök szervezése A szociális hátrányok enyhítését szolgálja tankönyvtámogatási rendszerünk, alapítványaink működése is.

2.9 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A Kt. 38. § (1) előírja, hogy az intézményeknek rendelkeznie kell a feladatellátáshoz szükséges feltételekkel. Az intézmény a fenntartó előírásai szerint elkészítette az iskola eszközigényét a funkcionális taneszközjegyzék alapján. Az iskola rendelkezik megfelelő számú tanteremmel, szaktanteremmel, foglalkoztató és kiszolgáló helyiségekkel, melyek berendezése részben elavult, cseréje indokolt lenne. Ugyanakkor igen fontos a kerettanterv /NAT/ megvalósítását segítő eszközbeszerzés folyamatos biztosítása. A funkcionális taneszközjegyzéket a melléklet tartalmazza. A fenntartó, a Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. dec. 31-ig elkészítette a kötelező eszköz és felszerelési jegyzék ütemezési tervét, amelyhez az alábbi költségvetési ütemezést biztosított: 2003. évre: 400.000 Ft

2004. évre: 1.306.250 Ft

2005. évre: 2.265.625 Ft

Tárgyi feltételeink: A tantermek száma 28, ebből szükségtanterem 4. A nem tanterem típusú helységek közé soroljuk a két számítógéptermet, a nyelvi termet, technikatermet, vívótermet, két tornaszobát, valamint a két logopédiai foglalkoztatót. Az iskolához tartozik még szabadtéri füves pálya, futópályával, bitumenes pályák. A saját osztálytermek „fenntartását” nevelési szempontból tartjuk fontosnak. A többi tantárgy oktatása – felső tagozaton – szaktantermekben történik. Tanulóink jelentős része ingerszegény miliőből érkezik, így a felzárkóztatás, egyben a tehetséggondozás is élményszerűbben és differenciáltabban megoldható. Az intézmény kiemelten jó feltételekkel rendelkezik a testnevelés oktatására. Nagyméretű tornaterem mellett, további 3 tornaszobával, füves labdarúgópályával (110x60 méter), 400 méteres, 6 sávos salakos futó-, kézilabda-, kosárlabda pályával rendelkezik. A karbantartásra folyamatosan gondot kell fordítani. Az iskola feltételrendszere adott a mindennapos testnevelés ellátására.

22

Nyelvi szaktanterem az idegen nyelvek tanításához: Az idegen nyelvek (angol-német) oktatása nagy óraszámban a megfelelően felszerelt nyelvi szaktanteremben történik. Meg kell említenünk nyelvtani táblázatainkat, térképeket, a magunk által összeállított színes, téma szerinti képsorozatokat. (pl. évszakok, emberek, növények, állatok) Említésre méltó a szótárkészletünk és szakkönyvtárunk. Fizika-kémia: A fizika-kémia szaktanterem egyike a legelőször kialakított szaktantermeinknek. 72 m alapterületű, 36 tanuló számára van férőhely. Ebben a tanteremben kizárólag fizika és kémia órákat tartunk. A tanári kísérletek megfelelő színvonalát az állandóan karbantartott tanári demonstrációs eszközök biztosítják. Két elektrovaria, optikai pad, komplett mechanikai demonstrációs készlet stb. áll rendelkezésre. Távlati cél: a munkaasztalokra hideg-meleg víz, gázfűtés, személyre szóló, zárható fiók, tanulói egységcsomag beszerzése és beszerelése lenne. Technika: A szaktanterem berendezése speciális a tantárgy jellegéből következően. Felszereltsége jó: mind a szemléltetéshez, mind a hagyományos munkavégzéshez megfelelő eszköztárral rendelkezünk. Írásvetítő, epidiaszkóp, diavetítő segíti az oktatást, de sokszor használjuk a videót technika tantárgyhoz kapcsolható filmanyagok megtekintése céljából. A szerszámaink mennyisége és minősége lehetővé teszi valamennyi szokásos anyagalakítást. Jelenleg a felső tagozatos technikaórákat szolgálja a szaktanterem, de heti egy alkalommal a „nyitott műhelyben” akár alsó tagozatos tanulók is foglalkoztathatók itt, természetesen technika tanár felügyeletével. Az iskola szerszámaival saját tervezésű munkadarabokat készíthetnek. Terveink: A fejlődésünkhöz szükséges eszközöket nyilván befolyásolni fogja a kerettanterv bevezetése. Fejleszteni elsősorban az informatikával, a fizikával, a közlekedésre neveléssel való koncentráció irányában szeretnénk. A háztartástechnika magasabb szintű oktatása önálló háztartástechnikai szaktanterem kialakítását igényli, melyhez a megfelelő helyiségekkel már rendelkezünk, berendezésekkel azonban nem. Meg kell teremteni továbbra is a csoportbontás feltételeit. Biológia: A szaktanterem lehetővé teszi, hogy szemléltető eszközök mellett munkaeszközöket adjunk a tanulók kezébe. Előnyös, mert a rövid óraközi szüneteket nem a szemléltetőeszközök előkészítésére kell fordítani, hanem a tanulói tevékenységhez szükséges feltételek megteremtésére. A szakkönyvek, a videofilmek lehetővé teszik az információ feldolgozási készségek kialakítását, az ismeretek sokoldalú megközelítését. (földrajz, kémia, fizika). Földrajz: Iskolánk földrajz szaktanterme rendkívül jól felszerelt. A földrajz oktatását segíti a több, mint 70 falitérkép, minden évfolyamhoz központi transzparens- és diakészlet, a 20 db kisméretű és 7 db nagyméretű földgömb, egy színes TV videómagnetofonnal, írásvetítő, ásvány- és kőzetgyűjtemény és a szakirodalom egész sora. Videokazettáink számát folyamatosan gyarapítjuk.

23

Rajz szaktanterem: 1978-ban épült az a szárny, ahol elhelyezést nyert a rajz szaktanterem. Iskolánkban rajzszakkör is működik. Tagjai megismerkedhetnek a más technikák mellett a sokszorosítás grafikai eljárásaival, pl. monotípia, papírnyomat, linómetszet. Lehetőség van az új tantervi modulok tanítására is. Alsó tagozatos képzőművészeti szakkör is működik. Számítástechnika szaktanterem: A számítástechnika oktatása már az ötödik osztályban megkezdődik az angol-informatika orientációval. Jelenleg két szaktanteremben kb. 30 gyermek egyidejű, csoportbontással történő foglalkoztatása lehetséges. Fontos feladat, hogy az iskola a hardver és szoftverállományt folyamatosan korszerűsítse, bővítse. Ének szaktanterem: Az ének-zene tanításához szükséges AV eszközök, kottatár, zongora, valamint a mobil tantermi berendezések biztosítják az eredményes tanórai és szakköri munkát. Iskolai könyvtár: A könyvtárból hiányzik az egyedi világítás, a telefon, a fénymásoló. A fejlesztési tervünk szerint 2004. szeptember 1-ig olyan helységbe kell áthelyezni a könyvtárat, ahol kialakítható is a mobil fallal elválasztható olvasóterem is. Logopédia A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. Az iskola rendelkezik a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételekkel, melyeket több területen módosítottunk, illetve kiegészítettünk olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket hozzáférhetővé kell tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint pl.: mozgásfejlesztő és terápiás helyiségek – speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, – speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. A funkcionális eszközjegyzék 2. sz. mellékletben.

2.10 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskolahasználók különböző közösségei csak együttműködve érhetnek el eredményt a közös célok megvalósításában. Együttműködésük formái folyamatosan bővülnek, a hagyományos szervezeti keretek /munkaközösség, szülői értekezlet, fogadóóra, diákgyűlés / mellett megjelennek az újabbak is /nevelői, szülői tréningek, tanulói beszélgető körök, kiscsoportos foglalkozások stb/.

24

2.10.1 Munkaközösségek Működésük célja, hogy pedagógusaink tevékenyen részt vegyenek a: nevelő-oktató munka fejlesztésében, az iskola szervezetfejlesztésben, a minőségfejlesztésben.     

Feladataik szakterületek szerint: továbbképzés, önképzés segítése tájékozódás az időszerű feladatokról információáramlás biztosítása, közvetítése az egységes követelményrendszer kialakítása az iskolavezetés segítése

     

Tevékenységeik: korszerű pedagógiai eljárások, didaktikai módszerek bevezetése, kezdő pedagógusok segítése, kölcsönös óralátogatások szervezése, nevelési szempontból fokozott törődést igénylő tanulók segítése, tehetséggondozást szolgáló lehetőségek kidolgozása, az önkormányzat programjának teljesítése, vetélkedők, szemlék, pályázatok szervezése.

2.10.2 Tanulói közösségek A tanulók életkorától, életkörülményeitől függően az iskola lehet az, az elsődleges közösség, amelyben a gyermekek alakíthatják, gyakorolhatják a szociális szokásokat. Feltételei:  olyan iskolai életrend, amelyben jól érzik magukat  tanulható és gyakorolható magatartási szabályok  megfelelő szociális minták az élményszerű tanuláshoz Formái:  Osztályközösségek  Napközis csoportok  Diákönkormányzat  Sportkörök  Kulturális csoportok 2.10.3 Szülői közösségek A szülői érdekképviseletek részletes szabályzattal rendelkeznek saját munkájukat illetően. Önálló döntési, véleményezési javaslattételi jogaikat az iskolai fórumokon gyakorolják. /szülői értekezletek, iskolaszék gyűlései stb./ Iskolaszék Az intézményünk véleményező, javaslattevő, pedagógus, szülő és diákképviselőket összefogó szervezete. Szülői munkaközösség Az osztályokban tanuló gyermekek szüleinek választott képviselőtestülete.

25

2.10.4 Tájékoztatási és kapcsolattartási kötelezettségekről A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetői és az osztályfőnökök tájékoztatják:  Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,  Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatja. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer, a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. Az iskolahasználók (szülők) közösségének szervezetei:  Az osztályok szülői közösségei.  Az iskolai szülői munkaközösség. (Mindkét szervezet a törvényben meghatározott módon képviseli és érvényesíti a szülők érdekeit.)  A szülők tájékoztatásának iskolai formái: Szóbeli - iskolai és osztály szülői értekezletek, iskolai és osztály szülői információk - tájékoztatás a gyermek egyéni teljesítményéről, fogadóórák - tájékozódás, Nyitott Kapuk rendezvény sorozatról - családlátogatás Írásbeli - üzenő-tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, tájékoztató a gyermek egyéni teljesítményéről, magaviseletéről - iskolai hirdetőtablók, tájékoztató szórólapok, iskolai kiadvány, média, Internet: iskolai szintű információk - kapcsolattartás a szülőkkel a törvényeknek megfelelően történik Iskolahasználók az iskola közéletben. Szülői részvétel az iskola munkájában: A gyermeknevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalom, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani.

26

Ennek érdekében: - Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. - Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét. - Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskola közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szülők időben, alaposan informálódjanak intézményünk életéről, működéséről. Ezt segíti tájékoztató kiadványunk, amelyből megismerhetik az iskola történetét, az emelt szintű oktatás formáit, az idegen nyelvtanulás lehetőségeit, valamint a kulturális és sporttevékenység területeit. Hogyan segítünk a szülőknek az iskolaválasztásban és programválasztásban?  A városban működő óvodákba eljuttatjuk szórólapunkat, iskolákat bemutató kiadványunkat.  Az alsós igazgatóhelyettes, valamint az alsós munkaközösség vezető az óvodai szülői értekezleteken oktató-nevelő munkánk sokszínűségéről tájékoztatják a szülőket. Nyílt napra, játszóházi és kulturális programokra invitálják az érdeklődőket, évente legalább három alkalommal. Őszi játszóház.  A nyílt napon a szülők személyesen megismerhetik azt a pedagógust, akikre gyermeküket bíznák. Választhatnak a tanulók, szülők, hogy emelt szintű oktatási programban vagy általános tantervű programban folytassák-e tovább tanulmányaikat. Ennek eldöntését segíti: - a szülői értekezletek - a nyílt nap, illetve napok - személyes konzultáció szülő és pedagógus között. Választás elé állítja a szülőket az óraterv szabadon választható óráira történő tantárgyi órák felvállalása, melyre a szülő írásbeli engedélyével járhat a tanuló, akkor már kötelező érvényben, egész tanévben. Szülői felelősség és döntés alapját képezi az átjárhatóság lehetősége is.  Az a tanuló, aki emelt szintű oktatásra jár, teljesítménye alapján szülői írásbeli kérésre – kérheti tanulmányainak folytatását a normál csoportban.  Az a tanuló, aki normál csoportba jár, teljesítménye alapján – szülői írásbeli kérésre – kérheti tanulmányainak folytatását az emelt szintű csoportban, ha a munkaközösség által összeállított teljesítménymérő teszten az emelt szintű oktatás követelményeinek megfelel.  Ugyanez vonatkozik a tanév közben iskolánkba érkező tanulók esetére is. A pályaválasztási szülői értekezleten segítséget és tájékoztatást nyújtanak a tanulók továbbtanulási lehetőségeiről a pedagógusok. Szülői képviseleti fórumok iskolánkban: A közoktatási törvény 59.-61. §-a rendelkezik a szülők közösségéről. Iskolánkban a szülők érdekeinek képviseletét a szülői munkaközösségek látják el. A szülői szervezet joga, hogy figyelemmel kísérje a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Törvényi felhatalmazást kapott arra, hogy tájékozódjon, tájékoztatást kérjen, véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen. Ennek rendjét az érintettek közösen alakították ki és szabályozták az intézmény SZMSZ-ében.

27

Szülői értekezletek: Célja:  A szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.  A szülők tájékoztatása: - Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - Az országos és a helyi oktatáspolitika alakulásáról, változásairól, - A helyi tanterv követelményeiről, - Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - Iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - Szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása az iskola igazgatósága felé. Ideje: A tanévenként 3 alkalommal (szeptember, február, május vagy június) – szükség esetén többször is -, tárgyhó első hétfőjén, a szülő munkaidejéhez alkalmazkodóan, az esti órákban. Fogadóórák: Célja: A szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Ideje: A szülői értekezletek közötti hónapokban. Délelőtti fogadóóra (elsősorban egyeztetés alapján): Azok vehetik igénybe, akik különböző okok miatt nem tudnak részt venni az esti fogadóórán vagy szülői értekezleten, illetve sürgős problémát kell megbeszélni a szaktanárral, osztályfőnökkel. A tanár is hívhatja a szülőt. Időpontja a tanítási napon van, az adott szaktanár egyéni órarendjétől függően. Családlátogatás: Főleg az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős feladata a környezettanulmányozás, közvetlenebb kapcsolat kialakítás, a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása céljából. (Probléma esetén többször is előfordulhat.) Nyitott Kapuk: Pedagógusok által meghatározott napokon és órákon minden érdeklődő szülő részt vehet a gyermekei tanítási óráin, délutáni foglalkozásain. Célja: Betekintés az iskola belső világába. A szülők megfigyelhetik gyermekük iskolai tevékenységét órán és órán kívül. A szülő tájékozódhat az alkalmazott módszerekről, segítséget kaphat a gyermekkel történő egyéni foglalkozáshoz, személyesen megismerheti a tanítási órák lefolyását, tájékozódhat közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

28

Írásbeli tájékoztató: Feladata a szülők tájékoztatása a tanuló tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különböző iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel. Titoktartási kötelezettség: A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást. Ez a titoktartás a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem foglalja magában a tanuló fejlődését, értékelését végző pedagógus közösség megbeszélését, a tanuló munkájának értékelését. A pedagógus kötelessége többek között az is, hogy a szülőket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogának megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Tehát a gyermek iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatosan a pedagógust nem terheli titoktartási kötelezettség a szülők irányában. Fennáll azonban a titoktartási kötelezettség minden olyan adat és tény tekintetében, amely nem tartozik a tanulói jogviszony teljesítésével kapcsolatos adatok körébe. Büntetőjogi védelem: Intézményünkben, az ide vonatkozó jogszabály alapján közfeladatot ellátó személyek:  Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak,  Oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők, Közfeladatot ellátókat fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. A védelem kiterjed minden tanulóval összefüggő tevékenységre. A büntetőjogi védelem védettséget biztosít a foglalkozások, szünetek, intézményen kívüli kötelező és nem kötelező foglalkozás, valamint a családokkal történő kapcsolattartás idejére. Adatkezelés, adatvédelem, adattovábbítás: Intézményünkben közalkalmazott törvény, valamint közoktatási törvény által előírt kötelező adatok kerülnek nyilvántartásba (közoktatási törvény 2.sz. melléklet). Az intézmény rendelkezik adatvédelmi szabályzattal, mely a Pedagógiai Program mellékletét képezi. Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskolai közéletbe? Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg: - a szülő, mint a szolgáltatás megrendelője - a szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője - a szülő, mint az iskolai közélet szereplője.

29

A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti gyermeke számára: - az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét - az idegen nyelv megválasztását - az ifjúságvédelem segítségét - a logopédus segítségét - a napközi otthonos ellátást - iskolaotthonos ellátást - az étkeztetési hozzájárulás csökkentését - a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel lehetőségét. A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet: - az iskola eszközparkjának gazdagításában - az iskola esztétikai arculatának alakításában - a turisztikai feltételek javításában (pl. erdei iskola,) tárgyi, környezeti feltételeinek jobbításában. Formái: - pénzadomány - tárgyi támogatás - szellemi, társadalmi munka A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője: Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, amely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Az együttműködés színtere lehet: - az osztályfőnöki óra - a szülői értekezlet - a szabadidős tevékenységek - kulturális területek Kezdeményezője: - a szülői munkaközösség - az osztályfőnökök - az iskola vezetése A tanulói részvétel az iskolai szervezetben: A Kt. 12. §. tételesen felsorolja a tanuló kötelességeit, azokat a szabályokat, amelyeket meg kell tartania, illetve, amelyek megszegése esetén fegyelmi eljárás indulhat. Erre épülve az SZMSZ és a házirend állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendet minden elsős szülő kézhez kapja, a felsőbb osztályos tanulók pedig a tanév első napján, osztályfőnöki órán ismerkedhetnek meg vele. A tanulók tájékoztatásának további formái: osztályfőnöki óra, iskolagyűlés, iskolarádió, faliújság, iskolaújság. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. Az osztályközösségek a tanév első napján választják meg az osztálytitkárt, akit delegálnak a diákönkormányzat vezetőségébe. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A nevelőtestületi értekezleten és az iskolavezetés értekezleteink a diákönkormányzatot segítő két tanár képviseli a diákok érdekeit.

30

Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal hívnak össze. A diákközgyűlésre a tanulók diákképviselőt választanak. A közgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. Résztvevői: - a küldött tanulók, - az iskola igazgatója, - a diákok felnőtt segítői. A diákok az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket tehetnek fel, új megoldási javaslatokat tehetnek. A diákönkormányzat, a tanulóifjúság és a nevelőtestület közös feladata az iskola hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése. A tanuló és a pedagógus kapcsolata: A Kt. 4. §. (7) megfogalmazza a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kezdeményezés, melynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése, továbbá a tanuló zaklatása. Minden pedagógusnak kötelessége, hogy tanítványaival adottságainak figyelembe vételével foglalkozzon. Ennek értelmében nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a különbségtétel akkor, ha az a nevelő-oktató munka jellegéből egyértelműen következik és a szükséges eszközök alkalmazásával történik.

31

2.11 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 2.11.1 Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. A pedagógusok felkészítik a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertetik a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. 2.11.2 Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

32

2.11.3 Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. 2.11.4 Mentálhigiénés feladatok -

Megfelelő iskolai légkör kialakítása. A nevelés a gyermeki személyiség egészére irányuljon, figyelembe véve az egyéni képességeket. Igény szerint: kamasz-klub önismereti tréningek gyerekeknek, pedagógusoknak, külső szakember, pszichológus bevonásával.

Egészségre káros szokások megelőzésére (együttműködve az egészségügyi hálózat szakembereivel, pl. iskolaorvos, védőnő, pszichológus, ÁNTSZ, Vöröskereszt, rendőrség stb.): - Biztosítjuk a prevenciós programok működését. Ezek lehetnek: előadások, országos egészségnevelési program adaptálása, (pl. CHEF Hungary program – Egészséged testben-lélekben elindítása helyi szinten. 2.11.5 A testi fejlődéssel kapcsolatos egészség-nevelési programok Mozgásos tevékenységek: - biztosítjuk a mindennapos testmozgás lehetőségét tömegsport órák számának növelésével, háziversenyek bővítésével, - játékos és egészségfejlesztő testmozgás, - úszás lehetőségnek biztosítása, - sportrendezvények, sportnapok, - néptánc, tánc, - vándortábor, - erdei iskola, - sí tábor, - természetjárás, - kerékpártúra, - családi nap a szülők bevonásával, - osztálykirándulások. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Elősegítjük, hogy az iskolán kívüli sportkörök tagjai lehessenek (pl. atlétika, tenisz, úszás, kosárlabda, mazsorett). A prevenciós programok megvalósítását biztosítjuk: - rendszeres fogászati szűrés, - általános fizikai állapotfelmérés iskolaorvos által, - gyógytestnevelésre utalt gyermekek szakszerű ellátása iskolánkban megoldott (gyógytestnevelés, gyógyúszás keretében).

33

Higiénés magatartásnevelés az osztályfőnöki és a testnevelési órákon folyamatos. Alkalmanként vetélkedőket, bemutatókat tartunk. Az egészséges táplálkozásra nevelés: Az iskolai menza az egyik színtere a helyes táplálkozásnak. Szeretnénk elérni, hogy az iskolai büfé is ennek jegyében működjön. Biztonság megőrzésére: - közlekedés biztonság - iskolai KRESZ-oktatás, vetélkedők, - kerékpáros ügyesség és közlekedési verseny szervezése Környezeti nevelés területén: A szaktantárgyakon és osztályfőnöki órákon belüli lehetőségek maximális kihasználása: - környezeti adatok gyűjtése, - önálló kutatás, - vélemények, információk gyűjtése, - rajzok, plakátok, faliújságok készítése. Környezeti akciók tervezése az iskola tanulóinak teljes létszámú bevonásával: - őszi, tavaszi takarítási akció, - gyűjtési akciók: szárazelem, papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés. Kiemelten megünnepeljük: - Föld Napja, - Víz Világnapja, - Madarak, fák napja, - Állatkerti séta Évente egyszer városi környezetismereti versenyt rendezünk. Iskolánk minden nevelője iskolai szinten foglalkozik a témával: - alsós, felsős munkaközösségi foglalkozások, - testnevelési munkaközösség - osztályfőnöki munkaközösség - nevelési értekezletre meghívott előadók Önképzés lehetőségei iskolán belül: - szakkönyvek - kézikönyvek Fontosnak tartjuk a pedagógusok egészsége szempontjából az ilyen irányú továbbképzéseket, valamint a testi egészség megőrzése érdekében a sportolás lehetőségeinek biztosítását iskolai és külső színtereken is (pl. tornaterem biztosítás, uszoda bérlet).

34

2.12 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere 2.12.1 Általános elvek a vezetői ellenőrzésben, értékelésben Alapelvünk, hogy az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei, munkaközösség vezetői megfelelő éves terv alapján, munkamegosztás alkalmazásával ellenőrzik a nevelői munkát. Az ellenőrzés kiterjed az iskola valamennyi pedagógiai folyamatára, tanórai, tanórán kívüli tevékenységre, illetve a tanulói produktumokra. A tanév elején elsősorban az új nevelők segítő látogatása a feladat, később, a tanév során minden nevelő egy vagy több tevékenységét értékeli az iskolavezetés. Kiemelten ellenőrizzük a tanulói tevékenységeket, produktumokat, az ezzel kapcsolatos nevelői feladatok elvégzését. Értékeljük továbbá a nevelők felkészültségét, felkészülését, tanítási kultúráját, eredményességét, az emberi kapcsolatokat. Az ellenőrzés értékelés célja, hogy ösztönözze a pedagógusokat a kitűzött feladatok elvégzésére, a problémák, eredmények feltárására, a továbbfejlesztés lehetőségeinek felismerésére, a szakmai munka hatékonyságának növelésére, az adminisztráció pontosságának növelésére, a határidők betartására, a megfelelő pedagógus-diák viszony, pedagógus–szülő viszony, valamint a pedagógus-pedagógus viszony kialakítására. Az értékelés fő szempontja a teljesítés szintje az elvárásokhoz képest, az alábbi területeken:  Nevelő-oktató munka eredményessége, a hozzáadott érték  A munkához való viszonyulás  A tanulókkal való bánásmód  A munkatársi kapcsolatok  Az új módszerek, innováció iránti fogékonyság  Az önképzés igénye, igényessége  Kezdeményezőkészség, aktivitás  Konfliktuskezelési, megoldási készség, képesség  Tolerancia, önállóság, nyitottság, empátia  Szervezőképesség, szervezőkészség Az értékelés formái:  Külső értékelés  Belső értékelés Az értékelés történhet:  Értekezleteken  Megbeszélés, beszélgetés során  Beszámolók alapján  Minősítés során  Kérdőíves módszerrel  Elégedettségi vizsgálat alapján  Mennyiségi értékelés alapján

35

2.12.2 Általános alapelvek a tanulók mérésében értékelésében Alapelvünk, hogy minden gyermek optimális személyiségfejlődését szolgálja az iskola tevékenységrendszere. Ezen belül fontosnak érezzük a folyamatos ellenőrzést, mérést. A szinte egyedülállóan következetes, évtizedek óta dokumentált teljesítménymérési rendszer mellett újabb eszközöket is kidolgoztunk. Az első évfolyamra belépő gyermekek képességstruktúrájának mérése fontos eszköz a minőségbiztosításban. Az un. „bemeneti szintek” ismeretében tudjuk vizsgálni a pedagógiai hozzáadott értéket, a minőségi munkát. Továbbra is mérjük: - a gyermekek személyiségének fejlettségét, - a tanulócsoportok szociometriai viszonyait, - a tudásszintet. Új elemként kiterjesztjük a mérést: az elégedettség vizsgálatra is. Ennek keretében elsősorban tantárgyi attitűdvizsgálatokat végzünk, illetőleg a tanuláshoz való viszonyukat, az iskoláról alkotott véleményüket ismerjük meg. A különböző vizsgálatok módszerei: interjú, kérdőív, SWOT stb. Az ellenőrzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamatnak szerves része. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzésben és az értékelésben ugyanazoknak az elveknek kell érvényesülniük, mint a nevelés-oktatás folyamatának más területein. Az alapelveink szerint a pedagógusoknak folyamatosan, rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről nyert adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. Az értékelés ilyen értelemben nem más, mint az elvárt, az elképzelt magatartás összehasonlítása a valósággal, a tényekkel. Minden pedagógus mindig arra törekedjék, hogy minél több adattal rendelkezzék a tanulókról, fejlődésükről, problémáikról. Ebből következik az ellenőrzés, értékelés módszereinek sokfélesége is. Figyeljünk arra, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk. Fejlődésük jellemző vonásait, képességeit, képességhiányait, élettani sajátosságaikat is vegyük figyelembe. Keveset ér az, az ellenőrzés, amelyből a tanulóknak csak egy-egy általános megjegyzés vagy érdemjegy jut. Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört kell biztosítani. Az osztályzás ma még nem mellőzhető motivációja - bár kétségkívül külső motivációja - a tanulásnak, a teljesítmények fokozásának, a fejlődésnek. Nem szűnt meg az osztályzás, de nevelési hatékonyságát növelni kell. Az új, belépő tantárgyakban főként szavakkal értékeljünk, és minél konkrétabban mutassunk rá az elért eredmények vagy kudarcok okaira. Ebben az időszakban ismertessük meg a tanulókkal az új tantárgyak sajátos tanulási módszereit, világosítsuk meg, hogy milyen típusú munkát és teljesítményt várunk tőlük az adott tantárgyban.

36

Az értékelés folyamatát kollektív megnyilvánulásként is felfoghatjuk: a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A tanulók bevonása az értékelésbe egyrészt a demokratizmus megnyilvánulása, hiszen ez a a dolog igazán rájuk is tartozik, hiszen róluk van szó. Másrészt az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak és elviselésüknek - a megszokása a legtágabb értelemben felfogott nevelési folyamat fontos szempontja. Az egyes tantárgyak, valamint a magatartás és a szorgalom osztályzatok határozott szétválasztása a sokoldalúan fejlett személyiség formálását segíti elő. 2.12.3 Követelményszintek, osztályzatok A követelmények három szinten jelentkeznek, melyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A közös és az általános fejlesztési követelmények egyaránt a részletes követelményekben nyernek konkrét formát. A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyet valamely anyagrész - vagy egy-egy tantárgy - tanulása után várunk el a tanulóktól. A követelmények jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot. Ebből a gondolatmenetből következik, hogy osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak, tehát csak a törzsanyag elsajátításának a mértékét és milyenségét lehet osztályzatokkal rögzíteni. Az osztályzatok differenciálására ad lehetőséget a feladatok nehézsége, összetettsége, illetőleg a gyermek számára biztosított pedagógiai segítségadás mértéke. 2.12.4 A tanulói teljesítmények mérése, értékelése A teljesítménymérés rendszere: A teljesítmények mérésekor a bemenet és kimenet-szabályozás elvét érvényesítjük. A teljesítménymérés módszereinél a diagnosztikus vizsga tartalmi és fogalmi felépítéséhez igazodva belső és külső méréseknél előtérbe kerülnek a 4., 6., 8. évfolyamokon a tanév eleji év közbeni és tanév végi tantárgyi mérések. A tanulói teljesítménymérés másik fontos területét a tantárgyi, és az átfogó képességmérések alkotják, melyek szoros kapcsolatban vannak az iskola személyiségfejlesztő pedagógiai alapelvével. A tanulói teljesítménymérések követelményeit és módszereit a helyi tanterv, az egyes tantárgyakhoz kapcsolva tartalmazza. A tantárgyi makro- és mikro szinten egyaránt szorgalmazzuk az írásbeli és szóbeli számonkérés és a méréseken alapuló, valamint a tanulói-tanári beszélgetésekre épülő (humanisztikus) értékelések egyensúlyát. A tanulói teljesítmények értékelése: Célja: diagnosztikus visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára. Feladata: - a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országos, standardizált értékekhez - következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára - a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése - a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz - a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel.

37

Módjai: Szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Írásbeli: pl. a számítási feladatok megoldásában, ábrázolásában elért gyakorlottság ellenőrzése. Gyakorlati: pl. a kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulóknak megfelelő lehetősége volt a gyakorlása. Kiemelt területek:  a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése  az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése  az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése  a továbbhaladás feltétele a NAT és kerettanterv minimum követelményeinek teljesítése.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli számonkérések formái: / minden tantárgyra vonatkozóan / - témazáró dolgozat / Az adott téma összefoglalása után / Korlátozások: - A tanuló egy tanítási napon belül 2 dolgozat megírásán kívül többre nem kötelezhető. - Kerülendő az un. „röpdolgozatok” minden cél nélkül. A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a különféle tevékenységben és a méréseken elért eredmény. Az írásbeli számonkérés mellet, kiemelt szerepe van a tanulói szóbeli feleleteknek is. A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába folyamatosan beépül, az osztályozás és írásbeli értékelés rendszere évfolyamtól, tantárgytól függően változhat: Az osztályozás rendje: Félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Az 1-3. és 4. évfolyamon félévkor a tanulók szöveges értékelést kapnak. Az iskola évközben az érdemjegyeknél az 1-5 számskálával kifejthető minősítést alkalmazza. Az 1-3. évfolyamon és 4. évfolyamon félévkor a szöveges értékeléshez a 3. számú mellékletben szerepelnek azok a kulcskompetenciák, amelynek fejlesztése az alsó tagozat, tehát a bevezető és kezdős szakasz feladata, amelyek alapján el lehet dönteni, hogy a tanuló az alábbi minősítések közül melyiket kapja: - kiválóan - jól - megfelelően történő teljesítés - illetve azt a tényt, hogy a tanuló felzárkóztatásra szorul. Az utóbbi minősítést az 1-3. évfolyamon kaphatja a tanuló, amely azt is jelenti, hogy évfolyamismétlésre történő utasítás, csak a szülő kezdeményezésére történhet, kivéve, ha évfolyamismétlésre tanítási órákról való távollét miatt kerül sor.

38

Ha a tanuló a „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapja, akkor az iskolának a tanuló részére szükséges időkeretet, az egyéni foglalkozások időkeretének megemelésével biztosítani kell. Osztályzatok: kitűnő (csak tanév végén) – jeles (5) - jó (4) - közepes (3) – elégséges (2) elégtelen (1). - Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja az tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. - Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. - Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) - Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy). - Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módját az iskola szokásrendszere határozza meg. -

Felmérő, témazáró dolgozat: piros tintával, bekarikázva. Tanterv által előírt iskolai feladatlapok, kísérleti, munkáltató órán végzett munka stb.: piros tintával. Témazáró szóbeli feleletek: kék tintával, bekarikázva. Szóbeli feleletek: kék tintával. Különféle gyűjteményekre, osztályzattal honorálható munkára, házi fogalmazásokra zöld tintával, bekarikázva. Házi füzetek rendje: zöld tintával.

Helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. (Nem tanulmányi jellegű, pl. felszerelés hiánya) Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben az a tanított törzsanyagra épül, illetve azt értékelve a gyermekek visszakapják, javítják, elvégezve a megfelelő korrekciókat. A különféle feladatlapokat, felméréseket, amelyek az osztályozás tárgyát képezték, év végéig meg kell őrizni. Az iskolában készített dolgozatokat, felméréseket küldjük el a szülőnek aláírásra. A füzetrend a tantárgyi értékelésnél félévenként vehető figyelembe.

39

Beszéd

Magatartás Szorgalom

szabályos szabályos

gyors hibátlan megérti a szöveget

választékosan fejezi ki magát

példás példás

jó kicsit lassú mondatokat ért meg

rövid mondatokkal, kevés szóval fejezi ki magát

jó jó

szavakban fejezi ki magát

változó változó

kérdésre is csak szavakkal válaszol beszédhibás……...

rossz hanyag

Vizuális kultúra

Technika

Matematika

Íráshasználat

teljesen hibátlan

szín- és formaérzéke jó

tiszta, rendes munka

eszközökkel és azok nélkül is önállóan jól dolgozik

szavakat önállóan ír diktálás után ír

ügyes

bizonyos dallami vagy ritmikai elemek hibásak

szín- és formaérzéke kielégítő

kevés nevelői segítséget igényel

eszközök használatával kevés nevelői segítséggel dolgozik

általában hibás

segítséget igényel

nehézkes eszközhasználat

nyomtatottról írottra másol írottról írottra másol sok nevelői segítséget igényel

nem tetszetős sok hiba

lassú nagyon lassú 2-3 betűs szavakat ért meg

segítséggel sem oldja meg a feladatait

torzított rossz

hibás nem kielégítő nem érti meg

írottról sok hibával másol írottról sem másol

Ének

nagyon ügyes

Olvasás Betűfelismerés Összeolvasás Megértés Írás Betűalak Kapcsolás némely betűje egyéni kevés kapcsolási hiba szavakat önállóan ír diktálás után ír kevés hibával

Testnevelés

lassan reagál Tehát a követelményeket nem teljesítette.

40

Az otthoni (napközis, meghatározása:

iskolaotthonos)

felkészüléshez

előírt

házi

feladatok

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A házi feladatokat iránymutatóan minden esetben javítani kell. A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, ezért nem osztályozható. A tanulók a hétvégére és a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése: A szorgalom értékelése: A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, és kötelességtudatát értékeli. A magatartás és szorgalom követelményeinek helyi szintjét a nevelőtestület állapította meg, figyelembe véve a diákönkormányzat javaslatait.

példás

Jó

változó hanyag

Tanulmányi munkája: Munkavégzése

céltudatos, törekvő,

törekvő

ingadozó

igényes, pontos

rendszeres gondatlan rendszertelen

Kötelességtudata

megbízható, pontos megfelelő

Nem kötelező feladatok végzése

rendszeres

előfordul

lassító

hullámzó

nincs

ritkán

nincs

A magatartás értékelése: A "magatartás" kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (tartás), és nem viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A házirendben írtakat betartva és azt társaival betartatva együttesen értékeljük. Hangsúlyozni kell, hogy az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot.

Önfegyelem Viselkedéskultúra Közösségi magat. Szabálytudat Felelősségérzet

példás

Jó

változó

rossz

nagyfokú, kifogástalan aktív, segítő belső vezérlésű nagyfokú

megfelelő megfelelő jóindulatú elfogadó megfelelő

másokat zavaró kifogásolható közömbös külső vezérlésű megbízhatatlan

gyenge zavaró durva, romboló nincs nincs

41

Általában alkalmazható jutalmazások, büntetések: Jutalmazások: 1.) Osztályfőnöki szóbeli dicséret 2.) Osztályfőnöki írásbeli dicséret 3.) Szaktanári dicséret 4.) Igazgatói elismerés (az osztály előtt ismertetni kell) 5.) Igazgatói dicséret (írásban) 6.) Nevelőtestületi dicséret (a 4-5. fokozatot a tanulóifjúság előtt ismertetni kell) Büntetések: 1.) Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés 2.) Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés 3.) Osztályfőnöki intés 4.) Osztályfőnöki megrovás (előzőleg elvállalt feladat utólagos nem teljesítése) 5.) Igazgatói szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés 6.) Igazgatói intés 7.) Igazgatói megrovás 8.) Nevelőtestületi megrovás 9.) Fegyelmi eljárás (az 5-8. fokozatot a tanulóifjúsággal ismertetni kell) A jutalmazásoknál figyelembe kell venni a szaktanári magatartási dicséreteket, illetve büntetéseket is. A jutalmazás és büntetés alkalmazásainál - indokolt esetben - nem kell a fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható. A jutalmazásokat, illetve büntetéseket a magatartási és szorgalom osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni, és attól csak a nevelőtestület határozata alapján lehet eltérni. A jutalmazások, büntetések minden esetben az ellenőrző mellett az osztálynaplóba is kerüljenek a "megjegyzési" részbe, (akitől, és amikor a gyermek azt kapta). Az értékelésre, osztályzásra vonatkozó irányelveket, valamint a jutalmazási és büntetési fokozatokat a tanév elején, ha szükséges, a tanév során is ismertetni kell a gyermekkel és szülőkkel. Az értékelés, osztályozás, jutalmazás, büntetés nem lehet ellentétes az Oktatási törvényben leírtakkal. Elismerések: - Háziversenyek (tanulmányi, művészeti, sport) I-III. helyezett osztályfőnöki írásbeli dicséret - Területi versenyek (tanulmányi, művészeti, sport) I. helyezett igazgatói dicséret, II. - III. helyezett szaktanári dicséret - Megyei versenyek, országos versenyek I-VI. helyezett igazgatói dicséret Egyéb általános feladatok: A tanuló teljesítményét - érdemjegyes osztályzása esetén - havonta legalább egy osztályzattal értékelni kell. A haladási naplóban tintával kell bejegyezni. A szülőt tájékoztatni kell az érdemjegyről. (Tájékoztató füzet, ellenőrző könyv.)

42

Eljárás ellenőrzőhiány esetén: - 3 alkalommal otthonhagyás: osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés - 5 alkalommal otthonhagyás: osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés - 10 alkalommal otthonhagyás: osztályfőnöki intő, majd rovó. - Az ellenőrző gondatlanság miatti elvesztése: osztályfőnöki intő az új ellenőrzőbe. Ellenőrzőbe tanuló bejegyzést nem tehet. Kivétel: az egész osztályra vonatkozó értékelés, szülőknek szóló értesítések, meghívások. A pedagógus kézjegye, aláírása ilyenkor sem maradhat el. Általános feltételek osztályozás esetében (a nevelői szabadság érvényesülése mellett): Az egyenlő elbírálás mellett figyelembe kell venni az Oktatási törvényben és a Gyógypedagógiai irányelvekben megfogalmazottakat, a méltányos követelményhez és elbíráláshoz való jog érvényesítése érdekében. 1-3. évfolyamon és 4. évfolyamon félévig: A tantervi követelmények 0-50%-ig 50-75%-ig 75-90%-ig 90-100%-ig

felzárkóztatásra szorul megfelelően teljesített jó teljesítés kiváló teljesítés

4. évfolyam félévtől 8. évfolyam év végéig A tantervi követelmény 0-30%-ig 30-50%-nak teljesítése 50-74%-nak teljesítése 75-90%-nak teljesítése 90%-tól

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

2.12.5 Minőségbiztosítás elvei Az iskola minőségi munkája a külső és belső közreműködők sikeres, együttes tevékenységének eredménye lehet. A minőségbiztosítás alapja az önértékelés, célja a kitűzött célok és a tényleges tevékenység közelítése. A minőség leegyszerűsítve a célnak való megfelelés. Formái a minőségellenőrzés, minőségértékelés, minőségbiztosítás. A stratégiai terv az iskolai minőségbiztosítás második feltétele. Tartalmazza az irányított önértékelést, a közvetlen és közvetett partnerek számbavételét, elvárásaik megismerését, az igények elemzését, a fontossági sorrendet és az intézkedési tervet. A minőségbiztosítás intézményi területei: Iskolavezetés A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében Az intézmény stratégiájának meghatározása és a megvalósítás feltételrendszerének tervezése, biztosítása A folyamatok szabályozottsága

43

Gazdálkodás Az erőforrások figyelembevételének módja A partneri igények figyelembevételének módja A munkatársak bevonásának mértéke A folyamatos fejlesztés eredményei Az erőforrások felhasználásának hatékonysága Nevelés-oktatás A folyamatok szabályozása, A partnerek elégedettsége A kitűzött célok megvalósítása Tanítás-tanulás A folyamatok szabályozottsága A kitűzött célok elérése, megvalósítása A partnerek elégedettsége Az iskola sikerességének kritériumai: Minden gyermek fejlesztése az elvárható eredményességgel valósuljon meg. Az iskolából kikerülő gyermekek személyisége harmonikusan fejlődjön, szerezzék meg a képességeik alapján megszerezhető legtöbb tudást, legyenek tisztában alapvető normákkal, morális elvárásokkal, tiszteljék és önmagukban is szeressék az értékeket, legyenek motiváltak a tanulásra, a munkára, tapasztalják meg a tanulás örömét, fogadják el az élethosszig tartó tanulás szükségességét. Az iskola munkájának elismerése a közvetlen és tágabb környezetben, a szülők, nevelők, tanulók körében. Az iskolába járó gyermekek fejlesztése érdekében alkalmazott módszerek, eljárások feleljenek meg a fejlődés lélektani, pszichológiai kritériumoknak Kapcsolatkeresés és tartás más, hasonló profilú intézményekkel, nemzetközi kapcsolatok ápolása. Tanulók körében:  Beiskolázás  Tanulási kompetencia kiépítése  Egyéni személyiségfejlesztés  Közösségteremtés  Identitástudat /Dózsás lét/ Pedagógusok esetében:  Kiválasztás  Sokirányú felkészültség  Team munkára való képesség és szándék  Pályakezdő nevelők segítése  Kötődés az iskolához Szülők körében:  Kapcsolatépítésben, kapcsolattartásban  Egyéni tanácsadás sikerességében

44

A mérés, értékelés, minőségbiztosítás eszközei: A tantárgyi mérések: Belső, vezetői mérések rendszere Belső tanítói, tanári mérések Külső mérések /központi, önkormányzati, OKÉV stb./ Neveltséggel kapcsolatos mérések: Belső vezetői vizsgálatok Belső munkaközösségi vizsgálatok Külső segítők /szociális munkás hallgatók/ vizsgálatai felkérés alapján Egyéb külső vizsgálatok Elégedettségi vizsgálatok Tanulói kérdőívek Szervezetfejlesztést szolgáló kérdőívek Szülői kérdőívek Attitűdvizsgálatok Gazdálkodással kapcsolatos mérések Kérdőíves vizsgálat Elégedettségi vizsgálat Külső vizsgálatok Belső ellenőrzés Iskolavezetéssel kapcsolatos mérések Elégedettségi vizsgálat Tanári kérdőívek Légkörvizsgálatok Külső ellenőrzés, vizsgálat

45

3

AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE

3.1 Képzési szakaszok 3.1.1 Általános iskolai 1-2. évfolyam kezdőszakasz és 3-4. évfolyam bevezető szakasz A különböző osztályokban egységes, és kellően megalapozott alapkészségek elsajátítása történik. A tehetséggondozást, valamint a hátrányok leküzdését a differenciáló pedagógia eszközeivel, illetve a speciális osztályok működtetésével biztosítjuk. 3.1.2 Általános iskolai 5-6. évfolyam alapozó szakasz és 7-8. évfolyam fejlesztő szakasz Az iskola személyi és tárgyi feltételeinek birtokában a középiskolára való eredményes felkészítésre törekszünk, lehetővé tesszük, hogy minden gyermek képességei szerint, a legjobb színvonalon teljesítse a tantárgyi követelményeket. 3.1.3 Logopédiai 1-8. évfolyam: redukációs, intenzív terápiás és továbbtanulást előkészítő szakasz A prevenciós, terápiás szakasz a negyedik évfolyam végéig tarthat.5-8. évfolyamon folytatódik a terápiás-fejlesztő munka az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Kedvező esetben a teljes integráció bármely évfolyamról megkísérelhető. 3.1.4 Nemzetiségi osztályok Az intenzív nyelvtanulás mellett a magyar és a nemzetiségi hagyományok megismerése, őrzése, a német nemzetiségi kultúra értékeinek tanulása jelenti az alapképzés mellett a gyermekek tevékenységi lehetőségeit. 3.1.5 Emelt szintű informatika Az emelt óraszámban, a szabadon választható órák keretében kerettantervhez képest korábbi évfolyamokon ismerkedhetnek meg a gyermekek a kor nagy találmányának számos lehetőségével. 3.1.6 Mindennapos testnevelés Az iskola, a tanulói terhelés optimalizálása és az egészséges életmódra való tevékeny felkészítés érdekében biztosítja valamennyi gyermek számára a mindennapos testnevelést. Formái: - testnevelés órák, - testnevelés foglalkozások, - tömegsport foglalkozások, - tehetséggondozó szakkörök. A mindennapos testnevelés keretében kell elvégezni a tanulók fizikai állapotának mérését, évente egyszer.

46

3.2 Az osztályba és csoportba sorolás elvei és gyakorlata 3.2.1 Általános alapelvek Az osztályba sorolás elsődleges kritériuma a beiratkozás során megnyilvánuló szülői igény. A speciális, logopédiai tagozaton a felvétel előfeltétele a törvényi előírásoknak megfelelő szakvélemény. Az iskola hagyományosan szervez testnevelési képességfelmérést az emelt szintű testnevelést igénylő gyermekek számára. 3.2.2 A csoportbontás elvei A jelenlegi gyakorlatot elsősorban a képesség szerinti bontás, a nívócsoportok kialakítása jellemzi az anyanyelv, matematika, idegen nyelv, informatika tantárgyak tanításában. A differenciáló pedagógia mellett törekedni kell arra, hogy a gyermekek személyiségét kedvezőbben alakító humanisztikus-kooperatív technikák alkalmazásának biztosítsunk lehetőséget a csoportbontás segítségével. 3.2.3 A nem kötelező, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások E tevékenységi formák kiválasztásában a diákönkormányzat, valamint a szülői közösség véleménye alapján dönt a nevelőtestület. Formái: napközi, a tehetséggondozó, felzárkóztató programok, tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások, erdei iskola. /A 2.8 pontban szabályozásra került az erdei iskola kötelező jelleggel./

3.3 A tanulói jogviszony, átjárhatóság A tankötelezettség abban a naptári évben kezdődhet, amelyben a hatodik életével május 31. napjáig betölti. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévére, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 18. életévét betölti. 3.3.1 Tanulói jogviszony keletkezésének feltételei Nemzetiségi és általános tantervű osztályokba  Tankötelezettséget elérő életkor  Óvodai szakvélemény  A pedagógiai program, az iskola rendjének elfogadása /egész napos tanítási rend, hangszeres órák stb/  Szülői jelentkezés a nemzetiségi osztályba Informatika orientációs osztályokban  Tankötelezettséget elérő életkor  Óvodai szakvélemény  A pedagógiai program, az iskola rendjének elfogadása /egész napos tanítási rend stb./  Szülői igény jelzése beiratkozáskor

47

Logopédiai osztályokban  A Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottság vagy a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálata alapján kiadott szakvélemény és javaslat  Tankötelezettséget elérő életkor  A pedagógiai program, az iskola rendjének elfogadása /egész napos tanítási rend, hangszeres órák stb/ 3.3.2   

Az integráció feltételei a gyermek szakvéleményben is leírt képeség-összetevői megfelelő, támogató szülői háttér segítő pedagógiai környezet, további terápia, ha szükséges

3.3.3 Egyéb szabályok A Nemzeti Alaptanterv 4., 6., 8. évfolyam végére meghatározza a minimum követelményeket, amelyek teljesítése a magasabb évfolyamba lépés feltétele. Iskolánk nevelőtestülete a NAT és a Kerettanterv alapján, azok szellemének megfelelően a többi évfolyamon is meghatároz követelményeket. Általában ezek teljesítésére egy tanév áll rendelkezésre, de nem zárja el a tanulót annak lehetőségétől, hogy a következő évben pótolja az elmaradt hiányosságait. A logopédiai tagozaton ez nem igényel egyéni –külön eljárást. Az iskolában megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének sikeres felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken érvényesül a – habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. – A tevékenység olyan nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

48

e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri, a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe a megyei közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

Átjárhatóság az iskolán belül: Az egységes alapképzés következtében - rendkívüli esetekben - van lehetőség az egyik osztályból a másikba való átjelentkezésre is. A rendkívüliséget az eltérő profilok, nyelvtanulási szintek indokolják. A kiemelkedő képességű, logopédiai osztályba járó gyermekek esetében az integrációra van lehetőség. /a feltételek biztosítása mellett/ A szülők tartós külföldi tartózkodása esetén vagy a tanuló rendkívüli körülményeire vonatkozóan a szülő kérheti gyermeke rendszeres iskolába járás alól való felmentését. Ebben az esetben is osztályozó vizsgára kell utalni a tanulót félévkor és tanév végén. A szülő többévnyi távolmaradása esetén évfolyamonkénti osztályvizsgát tömbösítve is le lehet tenni, külön-külön évfolyamonként. A gyermek tanulói jogviszony rendes és rendkívüli körülmények alapján szűnhet meg. Nem igényel külön eljárást a költözés, a másik iskolába való távozás, a nyolcadik osztály befejezése. Rendkívüli esetekben, pl. több évvel való túlkorosság, tankötelezettség végét jelentő életkor betöltése esetén az alacsonyabb évfolyamokon is megszűnhet a tanulói jogviszony. A tankötelezettség 18. életévig tart. Az Oktatási törvény lehetőséget biztosít arra, hogy (meghatározott feltételek mellett) a gyermek magántanulóként végezze a tanulmányait.

49

4 A NEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SPECIÁLIS TERÜLETEI 4.1 Logopédia tagozat Képzési szakaszok 1-4. évfolyam : reedukációs, intenzív terápiás szakasz (logopédus) A prevenciós, terápiás szakasz a negyedik évfolyam végéig tarthat. Kedvező esetben a teljes integráció bármely évfolyamról megkísérelhető. A gyermekeknek a terápiás időszakot követően jelentős javulást kell mutatniuk az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás, a mozgás, a finommotorika, a beszédészlelés terén, valamint az alapkészségek elsajátításában. 5-6. évfolyam : korrekciós, tantárgyi felzárkóztató szakasz (Tan.ak. gyógypedagógusa, fejlesztőpedagógus) A gyermekek fejlesztésében nagyobb hangsúlyt kap a tanuláshoz szükséges motiváció megőrzése, az egyes tantárgyakban való elakadás, megelőzése, korrekciója, az egyéni képességek közül a legjobban működők felismerése, a kedvelt tevékenységformák megtalálása. 7-8. évfolyam : integrációt előkészítő, integrációs szakasz (tan.ak.gyógypedagógusa, fejlesztő pedagógus) A képzési szakasz végére a tanulóknak alkalmassá kell válni továbbtanulásra, a nagyobb létszámú osztályokban való haladásra.

a képességekhez igazított

Szervezeti keretek A tanulók kisebb létszámú /8-15 fős/ osztályokban tanulnak. Az első képzési szakaszban az egyéni és kiscsoportos terápiák, reedukációs foglalkozások elsősorban az anyanyelvi órák időpontjában, további csoportbontással valósíthatók meg. A második és harmadik képzési szakaszban elsősorban a korrekciós, napközis és tanulószobai foglalkozások időkereteit kell az egyéni terápiás foglalkozásokra felhasználni. Egyéb szolgáltatások, lehetőségek korrekciós foglalkozások tanítók, szaktanárok vezetésével konzultáció a tanulási nehézségekről, problémákról /tanulók, szülők számára/ hangszeres képzés a reedukációs képzési szakaszban felkészítés versenyekre, tehetséggondozás szakköri tevékenység erdei iskola könyvtár, számítógéppel segített oktatás, terápia speciális tanácsadás, szülő-klub működtetése szociális támogatás a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára

4.2 Az egész napos vagy iskolaotthonos osztályok Az iskolaotthonos osztályok munkarendje a több éves gyakorlat során alakult ki. A tantárgyak tanítását és a szabadidős tevékenységeket a két pedagógus megosztva végzi. így a tanórán és tanórán kívüli tevékenység közben is együtt lehet a gyermekekkel. Házi feladatot, gyakorló feladatokat - szülői kérésre vagy indokolt esetben adunk, hétvégeken.

4.3 Napközi A nem iskolaotthonos tanulók számára 1-4. osztályig napközis ellátást biztosít iskolánk, 5-6. osztályban tanulószobát. Két legfontosabb feladatunk itt az étkeztetésen túl a nyugodt légkör és a szakszerű segítségnyújtás biztosítása a tanórákon, és a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése. Ennek érdekében naponta egy-másfél óra áll a tanulók rendelkezésére, a másnapi felkészülésre és az egyéni felzárkóztatásra. A gyerekek érdeklődésének megfelelően kb. 30 perces kulturális vagy kézműves és sportjáték foglalkozásokat tartunk. 1-4. évfolyamon a mindennapos testnevelést a napközi keretei között oldjuk meg.

4.4 Erdei iskola Célunk, hogy lelkileg, testileg egészséges, önmaguk és környezetük számára hasznos, értékes embereket neveljünk. A második évfolyamon kötelező jelleggel, a további évfolyamokon a szülői-tanulói-nevelői döntés alapján szervezhető ez a speciális tanulási forma. Cél, hogy minden alsó tagozatos gyermek vegyen részt erdei iskolai programban. Az iskola támogatása legyen egységes, és tervezhető. Ennek része a nevelők díjazása is. Teljes szabályozása 2.8 pontban. Erdei iskolát 2-4. évfolyamokon ajánljuk a szülők felé. Megszervezésére csak akkor kerül sor, ha a szülők igényelni fogják és a költségeket fedezni tudják.

4.5 Iskolai könyvtár Iskolai könyvtárunk a közepesen felszerelt iskolai könyvtárak közé tartozik kb. 10000 kötetes. Videotárunk, szaktantermi videoállományunk igen gazdag, de elavult. Korszerűsítése, valamint a szabadidős videotár bővítése indokolt. A könyvtár elhelyezésének megoldása, a helyben olvasás, a tanári felkészülési lehetőségek biztosítása elengedhetetlen. A személyi feltételek (főállású könyvtáros) biztosítása fontos.

4.5 Úszás A 2. és 3. Évfolyamokon a mindennapos testnevelés keretében biztosítjuk az úszásoktatást a városi tanmedencében, illetve az uszodában, teljes költségtérítéssel.

2

5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK EGYÉB FELTÉTELEI 5.1 Személyi feltételek Munkakörök

Jelenlegi létszám

Tanító Napközis nevelő Tanár Igazgató Igazgató helyettes Könyvtáros Logopédus Szabadidő szervező Fejlesztő pedagógus Pedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens Összesen

29 2 22 1 2 1 4 1

Szükséges létszám

2 2

1 1 64

68

Nevelő-oktató munkát végző főállásúak száma: 62 Nevelő-oktató munkát segítő főállású alkalmazottak száma: 3 Nevelő-oktató munkát segítő nem főállásúak száma: 5 Üres pedagógus álláshelyek száma: A szakos ellátottság 100%-os.

5.2 Munkakörök, feladatkörök Pedagógiai munkát végzők köre Pedagógiai munkát segítők köre A pedagógiai munka feltételeit biztosító adminisztratív és technikai munkát végzők köre (18 fő)

5.3 Szakmai feltételek A pedagógusok rendelkeznek a számukra előírt képesítési feltételekkel. Ennek birtokában végzik tervező, szervező, adaptáló tevékenységüket, igazítják a tanítás-tanulás folyamatának tartalmát, eszközeit a gondjaikra bízott gyermekekhez. Ennek érdekében folyamatosan tanulmányozniuk kell a legújabb pedagógiai-pszichológiai, illetve a szakterületéhez tartozó tudományos szakirodalmat. A nevelési program megvalósításában a pedagógiai végzettséget igazoló diploma mellett szükségesnek látszik a korszerű, új típusú pedagógiai kultúra elsajátítására.

3

Ennek birtokában lesznek képesek pedagógusaink a tehetséggondozás, hátránykompenzálás megvalósítására, a minőségi és ezáltal hatékony, differenciáló pedagógia tevékenységre. Az önfejlesztés lehetséges módjai a külső szervezett továbbképzés, valamint a megfelelő szakirodalmak tanulmányozása, az intézményen belül szervezett önképzés, tréning. A program megvalósításához 2 gyógypedagógus és 2 fejlesztő pedagógus, valamint egy oktatástechnikusi álláshely engedélyezése. Távolabbi cél legalább egy szociális munkás alkalmazása is. Az asszisztensi és szociális munkára elsősorban azért van szükség, mert iskolánk rendelkezik a - speciális pedagógiai körébe tartozó - logopédiai tagozattal, valamint gyermekeink egy részének kedvezőtlen családi, szociális háttere ezt a feladatot igényli és indokolja.

5.4 Pénzügyi feltételek Az iskola a tervezés során figyelembe vette az önkormányzati kötelező finanszírozás lehetőségeit, ennek megfelelően tervezte meg az ellátandó órák rendszerét. Ugyancsak figyelembe vette a személyi feltételek biztosítására vonatkozó elvárásokat, lehetőségeket. E területen is fejlesztési irányokat fogalmazott meg. /pl. gyógypedagógiai asszisztens, szociálpedagógus alkalmazása/ A tanulócsoportok létszámhatárainak tervezése a törvényi szabályok és lehetőségek alapján történt. A tárgyi feltételek leírásában a a funkcionális taneszközjegyzék előírásai szerint terveztünk, figyelembe véve a folyamatosság elvét, az önkormányzati-pénzügyi feltételek lehetőségeit. Korszerűsítés: tantermi berendezések, könyvtár elhelyezése, technika termek.

4

6. A HELYI TANTERV 6.1 A tantervkészítés szempontjai Az iskola a szerkezetének, feladatainak megfelelően elkészítette a helyi tantervet. A helyi tanterv alapja a Nemzeti alaptanterv, valamint a Kerettanterv, de figyelembe vette a /logopédiai tagozat / gyógypedagógiai Irányelvekben megfogalmazottakat is. A helyi tanterv tananyagrendszerének kiegészítésekor figyelembe vettük tanítványaink szociokulturális környezetét, körülményeit, valamint belső lehetőségeiket. A beszédfogyatékos, és más okból SNI tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak – a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálás pedagógiai előnyeit. Nagyon súlyos esetekben – főként az intenzív rehabilitáció érdekében – szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló elkülönített – e célra létesített gyógypedagógiai intézményben, osztályban történő – iskolai nevelésére, oktatására. A külön osztályokban törekedni kell arra, hogy a tanuló különleges gondozása az intenzív rehabilitáció után, a logopédiai szakszolgálat keretében folyamatosan biztosítva legyen. a) A SNI tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű. Ez azt jelenti, hogy a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. c) A SNI tanuló oktatásában – logopédiai ellátásában – a módszerek célszerű alkalmazásának elve megköveteli az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a korrekció adott szakaszának figyelembevételét. d) A SNI tanuló fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. Ennek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. f) A beszédfogyatékos tanulók oktatása, különleges gondozása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A csoportra irányuló munka során meg kell találni az egyénre szabott rehabilitációs programok végrehajtásának módját is. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése legyen intenzív és folyamatos.

5

h) A fejlesztés nem nélkülözheti a szülők támogató együttműködését. A terápia segítse elő a NAT fejlesztési feladatainak teljesítését minden műveltségi területen. A terápiában a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében minden – a tanulóval kommunikáló – felnőtt legyen partner. Kiemelt fejlesztési feladatok A SNI tanulók oktatásában állapotukhoz igazodóan kell alkalmazni a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatokat, a kerettantervek közös követelményeit. Ehhez a következő szempontokat és módosításokat kell figyelembe venni. Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozottan kapjon szerepet a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem – ha szükséges – a tanítási órákon is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazása különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében kiemelt feladat. A cselekvéses és ábranyelvet alkalmazó tanulási technikák megtanítása,számonkérésnél a szóbeliség előnybe részesítése. Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Motiválni kell beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készíteni az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. Értékelés, továbbhaladás



általában érvényes az iskola egészére vonatkozó továbbhaladási feltétel



súlyos fogyatékosság, részképesség zavar esetében egyes tantárgyak osztályozása alól felmentést kaphat a tanuló, akinél ez indokolt

6



indokolt esetben, - törvényi lehetőség alapján- az adott tantárgy követelményeit több tanév alatt teljesítheti a tanuló /bukás nélkül /



a tagozaton, illetve a szakvéleménnyel rendelkező, de teljes integrációban tanuló gyermeket megilleti az idegen nyelv osztályozása alóli felmentés, illetve súlyos beszédfogyatékossá, hallássérülés esetén teljes felmentés az idegen nyelv tanulása alól



a szakvéleménnyel alátámasztott, tartósan tünetmentes gyermek integrációját az ún. átvezető programmal kell biztosítani.

A tagozat szakembereinek arra kell törekedni, hogy minden tanuló fogyatékosságához mérten a lehető legmagasabb szintre fejlődhessen, tekintet nélkül a támogató, vagy kevésbé segítő családi háttérre. Az egyéni

segítségadással,

gyermekvédelmi munkával, a szülői

tanácsadással biztosítani kell a szociális és nevelési hátrányok kompenzálását.

Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: Az adott iskola pedagógiai programjának, illetve tantervének legyen része az a tananyag és követelmény, értékelési mód, melyet a hallássérült gyermek speciális fejlesztése igényel, Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez. Célszerű a hosszabb szöveges feladatok („kötelező” olvasmányok) tartalmának vizuális megerősítése (video, diasorozat stb.), az arra történő felkészítés (szókincs, kifejezések), esetenként csak szemelvények, részletek feldolgozása. Ne legyen az értékelés része olyan követelmény, mely a tanuló sérüléséből következően nem teljesíthető halló társaival azonos szinten vagy módon (hosszú „memoriter”, hangsúlyos, ritmusos versmondás, tollbamondás utáni esetleges hibák stb.). Értékelésüknél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. A hallássérült tanuló fejlesztési stratégiájának kialakításakor igénybe kell venni a szakirányú végzettségű, integrált oktatásban tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus közreműködését. A közreműködés terjedjen ki a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok felkészítésére, a fogadó iskola sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Feltétlenül szükséges a szülők és az iskola ilyen vonatkozású együttműködése. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, foglalkozásokat, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl.: audiológiai gondozás). Ennek megszervezéséhez a

7

szakértői javaslat, a hallássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények részéről történő folyamatos tanácsadás, – mint pedagógiai szakszolgálat, és szervezett továbbképzés, egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatás – nyújthat segítséget.

További szempontok a döntés során: Szülői igények Az iskola személyi és tárgyi feltételrendszere A tantervek a központi, kerettantervek, amelyekben a módosítást az egyes osztályok sajátosságai szerint az óraszámokban jelenítjük meg. Az óraszám változás részben új tartalmakat jelez, részben a gyakorlásra-készségfejlesztésre fordított idő mennyiségét emeltük. Az alsó tagozaton alkalmazott helyi tantervek

A felső tagozaton alkalmazott helyi tantervek

Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály Magyar nyelv és irodalom logopédiai 1-4. osztály Matematika 1-4. osztály Matematika logopédiai 1-4. osztály Környezetismeret 1-4. osztály Ének-zene 1-4. osztály Rajz 1-4. osztály Technika-életvitel 1-4. osztály Testnevelés-sport 1-4. osztály Angol korai kezdő 3. osztály

Magyar nyelv és irodalom (dráma) 5-8. osztály Matematika 5-8. osztály Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) 5-8. osztály Német nemzetiségi nyelv 1-8. osztály Német nyelv 4-8. osztály Természetismeret 5-6. osztály Fizika 7-8. osztály Kémia 7-8. osztály Biológia 7-8. osztály Földrajz 7-8. osztály Informatika orientációs 5-8. osztály Informatika nemzetiségi 5-8. osztály Informatika logopédiai 6-8. osztály Technika-életvitel 5-8. osztály Osztályfőnöki 5-8. osztály Testnevelés-sport 5-8. osztály Rajz-mozgóképkultúra 5-8. osztály Ének-zene 5-8. osztály Tánc-dráma önálló m. 5. osztály Ember és társadalomismeret, etika ö.m. 8. osztály

8

6.2 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények (új) Óraterv 1-4. évfolyam óraterve 1. évf.

Tantárgy

2. évf.

3. évf.

4. évf.

heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

Magyar nyelv és irodalom

8

296

8

296

7

259

7

259

Matematika

5

185

5

185

5

185

3

111

Informatika

-

-

-

-

1

37

1

37

Idegen nyelv

-

-

-

-

-

-

3

111

Környezetismeret

1

37

1

37

1

37

2

74

Ének-zene

1

37

1

37

1

37

1

37

Rajz

1

37

1

37

1

37

1,5

55,5

Technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

Testnevelés és sport

3

111

3

111

3

111

3

111

Kötelező óraszám a törvényben

20

740

20

740

20

740

22,5

832,5

Nem kötelező: Magyar Matematika

1ó 1ó

1-4. évfolyam: német nemzetiségi óraterve Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

heti 7

évi 259

heti 7

évi 259

heti 6

évi 222

heti 6

évi 222

Matematika

4

148

3

111

3

111

4

148

Informatika

-

-

-

-

1

37

1

37

Nemzetiségi nyelv és irodalom

4

148

5

185

5

185

5

185

Idegen nyelv

-

-

-

-

-

-

-

-

Környezetismeret

1

37

1

37

1

37

2

74

Ének-zene

1

37

1

37

1

37

1

37

Rajz

1

37

1

37

1

37

1,5

55,5

Technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

Testnevelés és sport

3

111

3

111

3

111

3

111

Kötelező óraszám a törvényben

22

814

22

814

22

814

24,5

906,5

Magyar nyelv és irodalom

Nem kötelező: Magyar 1ó Matematika Német nemzetiségi tánc 1 ó

1ó 1ó

1ó

9

Az 5-8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok 5. évf.

Tantárgy heti

6. évf.

7. évf.

8. évf.

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

Magyar nyelv és irodalom (dráma) és könyvtár informatika Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv

4

148

4

148

3

111

2,5

92,5

2

74

2,5

92,5

2

74

2

74

3

111

3

111

3

111

3

111

Matematika

4

148

3

111

3

111

3

111

Informatika

1

37

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

Természetismeret és egészségtan

2

74

1,5

55,5

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

Biológia és egészségtan

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

Kémia

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

Földrajz

-

-

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

Ének-zene

1

37

1

37

1

37

1

37

Rajz

1

37

1,5

55,5

1

37

0,5

18,5

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

-

-

-

1

37

Technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

Ember és társadalomismeret, etika

-

-

-

-

0,5

18,5

0,5

18,5

Osztályfőnöki

1

37

0,5

18,5

0,5

18,5

0,5

18,5

Egészségtan

-

-

-

-

-

-

-

-

22,5

832,5

22,5

832,5

25

925

25

925

Testnevelés és sport (tánc)

Kötelező óraszám a törvényben Nem kötelező: Magyar Matematika

1ó 0,5 ó

1ó

10

Az 5-8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok Német nemzetiségi 5. évf.

Tantárgy

heti

6. évf.

7. évf.

8. évf.

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

Magyar nyelv és irodalom (dráma) és könyvtár informatika Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Német nemzetiségi nyelv és irodalom

4

148

4

148

3

111

3

111

2

74

2,5

92,5

2

74

2

74

5

185

5

185

5

185

5

185

Matematika

4

148

3

111

3

111

3

111

Informatika

1

37

1

37

2

74

1,5

55,5

Természetismeret és egészségtan

2

74

1,5

55,5

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

Biológia és egészségtan

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

Kémia

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

Földrajz

-

-

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

Ének-zene

1

37

1

37

1

37

1

37

Rajz

1

37

1,5

37

1

37

0,5

18,5

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

-

-

-

1

37

Technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

Ember és társadalomismeret, etika

-

-

-

-

0,5

18,5

0,5

18,5

Osztályfőnöki

1

37

1,5

37

0,5

18,5

0,5

18,5

Egészségtan

-

-

-

-

-

-

-

-

24,5

906,5

24,5

906,5

27,5

1017,5

27,5

1017,5

Testnevelés és sport (tánc)

Kötelező óraszám a törvényben Nem kötelező: Magyar Matematika

0,5 ó 0,5 ó

1ó

11

Magyarázat az óratervhez: 1.) Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 2.) A szabadon választható órákban a következőket ajánljuk tanulóinknak: - 3. évfolyamtól angolt és németet tanulhatnak heti 2 órában. Ennek követelményeit a helyi tantervünk tartalmazza. - 5. évfolyamtól heti két órában tanulhatják az angol-informatika orientációs osztályban a tanulók az informatikát. Ennek tantervét a helyi tantervünkben kidolgoztuk. Az APC Stúdió akkreditált tanterve alapján számítástechnikát tanítunk. - A matematika tantárgy óraszámát 7-8. évfolyamon fél órával megnöveljük, amelyben a középfokú intézményre való felkészítést ajánlunk. - Ebből az órakeretből oldjuk meg az idegen nyelvi, számítástechnikai és a technikaéletvitel tantárgyak csoportbontását. - Szabadon választható órakeretekből kerül megoldásra a tömegsport és a szakköri foglalkozások megtartásához szükséges óra is. 3.) Az egyéni foglalkozások óráiban kerül megtartásra a tanulók felzárkóztatásához szükséges óraterv is. 4.) Az iskolában az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozásának 25%-ban (heti 6 óra) folyik nem szakrendszerű oktatás a következő tantárgyak óráiban: idegen nyelv, természetismeret, ének-zene, technika és életvitel, testnevelés, rajz. 5.) Az intézmény számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: - 1-4. évfolyamon a három kötelező órán kívül az iskolaotthonos oktatás keretén belül a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. - 5-8. évfolyamon heti 3 testnevelés órán kívül (az óratervben lévő 2,5 óra kiegészítésre kerül 3-ra) az iskolai sportegyesület, a tömegsport órák biztosítanak lehetőséget. 6.) A német nemzetiségi óraterv 1-8. évfolyamon (heti 5 óra x 37 hét x 8 évfolyam) megtartandó 1480 órája 1-2. évfolyamon a testnevelés és tánc óratervében szereplő 1-1 óra tánccal valamint a 7-8. évfolyamon szereplő 0,5-0,5 óra többlettel lesz meg a törvény szerint előírt óramennyiség. A kötelező és egyben engedélyezett 22-22 órát 1-2. évfolyamon testnevelés 1-1 órával léptük túl, ami ebből a tárgyból lehetséges.

12

7. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 7.1 A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 7.2 Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 7.3 Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 7.4 Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 7.5 A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

8. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 8.1 A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Kivétel az 1-3. évfolyam. 8.2 Ha a tanuló 1-3. évfolyamon nem teljesíti a követelményeket, nem utasítható évfolyamismétlésre, kivéve igazolt és igazolatlan mulasztás miatt, illetve ha a szülő kéri az évfolyamismétlést.

13

8.3 A követelmények teljesítését a nevelők 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 4. évfolyamon félévkor szövegesen értékelik. 4. évfolyamon év végén, továbbá 5-8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók tanulmányi munkája és osztályzatai alapján érdemjeggyel értékelünk. 8.4 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 8.5 Ha a tanuló az 1-4. évfolyamon valamely tantárgyból „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, és javaslatot kell tenni a felzárkóztatásra, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. 8.6 Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, ha tanulmányait a 7. életévében megkezdte. 8.7 A modulokat nem értékeljük. A továbbhaladás feltétele az órákon való részvétel. Beszámolási kötelezettsége van a tanulónak, ha az adott modul óraszámának 30%-áról hiányzik. 8.8 Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie 4-8. évfolyamon, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanóra foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtaknál rövidebb idő alatt teljesítette, - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, - magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, társadalmi ismeretek, természetismeret. 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, társadalmi ismeretek, természetismeret, idegen nyelv. 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, idege nyelv, földünk és környezetünk. 8.9 Ha a tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja összes óraszámainak 30%-át, osztályozó vizsgát köteles tenni.

14

9. ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓK MAGATARTÁSA SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA Megjegyzés: A Nevelési terv 12. pontja tartalmazza.

10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 10 .1 A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés az Oktatási Minisztérium útmutatása alapján került összeállításra. Lásd: Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez. Szerkesztette: Tompa Ferenc) 10.2 A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 10.3 A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: Az aerob kapacitás méréséhez: - Ismert hosszúságú sík területen kimért futópálya, - Stopper óra (a tanulóknak másodperceket is kijelző karóra). A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül, minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A próbázót szeretettel, barátsággal bátorítsuk, biztassuk (az osztálytársakkal együtt) a tőle telhető lehető legjobb teljesítmény elérése érdekében. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. Törekedni kell arra, hogy az aerob próba elvégzésének időpontjáig ne csak fizikailag, hanem pszichikailag, technikailag és taktikailag is úgy készítsük fel a fiatalokat, hogy ne szorongjanak, és ne szenvedjenek futás/kocogás közben. A Cooper teszt lényege, hogy 12 perc alatt a a lehető leghosszabb távot teljesítsük, jelen esetben futással.

15

Az egészség megőrzéséhez szükséges minimum teljesítményszintek a tanév végén: Cooper teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m) Lányok: 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1500

1550

1600

1650

1700

1750

1800

1800

Cooper teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m) Fiúk: 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1650

1700

1750

1800

1850

1900

1950

2000

16

11. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje: 

Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.



A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004………….. napjától az első és az ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.



Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2004. Augusztus 31. napjáig szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:  -



A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2005-2006. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása.  -

A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, a Szülői Munkaközösség, az iskola fenntartója tehet javaslatot.



A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a Szülői Munkaközösség, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolavezetésnek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

 

17

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala:   -

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál az igazgatóhelyetteseknél.

18

12.

19

13. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK Az iskola szervezeti hagyományai, ünnepei és rendezvényei a közösségfejlesztést, a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott közös követelmények megvalósítását, az iskolához tartozásidentitás megerősödését szolgálják. A névadó, Dózsa György emléke Iskolánk az 1958. május 17-én tartott ünnepélyes névadón vette fel Dózsa György nevét. Az utóbbi években átalakult Dózsa emlékének ápolása. A mindenkori hatodik évfolyam tanulói emlékeznek a névadóra. Ők szerkesztik és adják a műsort a koszorúzáson, megemlékeznek még az évfordulóról az irodalmi faliújság szerkesztői is. Természetesen a névadó és emléke jelen van a tanulók mindennapjaiban. A Kádár Zoltán festőművész készítette "Dózsa" c. festmény a főépületi zsibongó lépcsőfordulóját díszíti. De ott található az a tabló is, amely szintén a névadó emlékét idézi. Jelképeink, szimbólumaink A Dózsa György Általános Iskola sajátos, meghatározó arculatát, az iskolához való kötődés érzését erősítendő, sokunkban felvetődött - a nevelőtestület tagjai között az elmúlt évek során - ennek valamilyen formába öntési lehetősége, külső formában történő megjelenítése. Az iskolai jelvény megtervezése és megvalósítása mellett párhuzamosan vetődött fel a gondolat, hogy egy iskolai, helyi elismerés valamilyen formájában is tegyük sajátossá a Dózsához való kötődést. Ennek érdekében évente Dózsa-díjat adományozunk gyermekeknek és pedagógusoknak és segítő dolgozóknak, akik a végzett munkájuk, tevékenységük, eredményeik, sikereik alapján a közösség véleményének kikérésével kaphatják meg ezen elismerést. A díj egy plakett és az adományozást dokumentáló oklevél formájában valósul meg. Az embléma Rácz Zoltánné munkája. Első alkalommal a jubileumi évben kapták meg a legkiválóbbak. A jubileumi évben új jelképet alkotott Pigler Károly rajztanár-festőművész, aki Szent István és Dózsa alakját idézte meg méltó formában. Iskolai bemutatkozó kiadványunkon e jelkép is szerepel. Ünnepeink Formái: - iskolai keretek között, személyes, ünnepélyes megjelenéssel /nagy nemzeti ünnepek/ - iskolarádión keresztül /Október 6., Október 23-a/ - képviseletek jelenlétében /Dózsa ünnepély/ - 8. osztályban, osztálykeretben / Holocaust –nemzeti emléknap/

20

Rendezvényeink, egyéb hagyományok Rendezvények, programok Gyerekeink segítségével nagyon sokfajta programot bonyolítunk le, így mindenki megtalálja a maga érdeklődési körét. Tanévnyitó és záró ünnepély Iskolai Mikulás-ünnep tanulók, dolgozók gyermekei részére Iskolai karácsony a gyermek és felnőtt közösségek részére Anyák napja Játszóházak Föld napja Márton nap Halloween Hagyományként látogatjuk a dózsavárosi Idősek otthonát és a Nyugdíjas klubot, ahol különböző műsorokkal kedveskedünk a klubtagoknak. Az év során különböző tantárgyi versenyek és más játékos vetélkedők megszervezésével, lebonyolításával ad alkalmat arra, hogy az iskola legjobb, legtehetségesebb diákjai mérjék össze tudásukat, képességeiket egymást serkentve a még jobb teljesítményre. Az iskolák legtehetségesebb tanulói illetve különböző művészeti csoportjai az iskola által megrendezett "Ki mit tud"-on mutatkozhatnak be. A legjobbak a városi Gyermekművészeti Fesztiválon képviselik iskolánkat évről-évre szép számban. Hagyománynak számít az évről-évre megrendezendő közlekedési- és egészségügyi vetélkedőink is. Céljuk a biztonságos közlekedésre nevelés, hisz városrészünk elég forgalmas illetve az egészséges életre való nevelés. Diákönkormányzatunk a társadalmi munkából is kiveszi részét, az iskola környezet rendezése, hulladékgyűjtés sok gyermeket késztet aktivitásra. Intézményünkben évente kétszer diákönkormányzati napot tartunk, amikor a gyermekeknek érdekes programokat szervezünk. E napon ismerkednek Veszprém nevezetességeivel, természeti környezetével. Hosszú évek óta az alsó tagozatos és felső tagozatos tanulók legjobbjait jutalomkirándulásra visszük Budapestre. A kirándulás úti célja változhat a tantestület döntése alapján. Minden év júliusában táborozni visszük gyermekeinket. A tábor Felsőörsön, a Malomvölgyben található. Fájdalmasan tapasztaljuk, hogy a családok elszegényedése, az árak drasztikus emelése itt is érezteti hatását és egyre többen kénytelenek lemondani erről a lehetőségről is, ezért folyamatos pályázati lehetőségeket keresünk. Fontos rendezvényünk az iskolai Sportnap is.

21

Szervezeti hagyományok, kapcsolatok Pedagógiai és képzési együttműködés más intézményekkel - Együttműködünk a város más oktatási intézményeivel, a pedagógiai munkát, szociális szolgáltatásainkat segítő intézményekkel. / Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szakszolgálat stb/ - Együttműködési megállapodás szerint végezzük oktató-nevelő munkánkat a körzetben lévő Vadvirág Óvodával. A megállapodás kiterjed az intézmények kölcsönös látogatására, a továbbtanuló óvodások figyelemmel kísérésére, a beiskolázásra és nyári óvodás sporttáborok helyszínének biztosítására. - Ugyancsak a körzetben működő Vadgesztenye Óvoda sportfoglalkozásainak iskolánk tornatermei adnak helyet. - Intézményünk mellett önálló diáksport egyesület, a Dózsa városi Diáksport Egyesület név alatt működik. Az egyesületben más iskolákból is érkező tanulókkal, valamin felnőtt sportolókkal vívószakosztály működik. A többi szakosztály - kézilabda, kosárlabda, atlétika - tagjai iskolánk tanulóiból kerülnek ki. Az egyesület az iskola szabadtéri és fedett sportlétesítményeit használhatja tanórán és a tömegsporton kívüli időszakokban. - Az tehetséggondozás érdekében a FOTEX és a VEDAC sportegyesületekkel együttműködési szerződést kötünk. - Közvetlen az iskola szomszédságában működő városi Klubkönyvtárral - ugyancsak közös megállapodás alapján - működtetünk szakköröket, jutunk hozzá játszó házi foglalkozásokhoz, könyvtári órákhoz és egyéb szabadidős foglalkozásokhoz. - Mint a városrész egyetlen általános iskolája közeli munkakapcsolatban vagyunk a nyugdíja klubokkal, Baráti Körével és Polgárőrségével. A kapcsolatok elsősorban közös rendezvények szervezésében (Karácsonykor fenyőfa állítása, Mikulás-, sportnapok szervezése), de tanulóink rendszeresen részt vesznek a Polgárőrség iskolánk környékén végzett közlekedést támogató, segítő munkájában is. Egyéb kapcsolataink: A városrészben működő UNILEVER üzem támogatást élvezne iskolánk rendszeresen élni több százezer Ft-os támogatáshoz jut. A vállalat ezzel is bizonyítani szeretné városrészhez való tartozását. Az Érseki Hittudományi Főiskola Szociális Munkás Tanszéke számára terepgyakorlati helyet biztosítunk, a hallgatók részt vesznek az iskola szociális hátrányokat enyhítő, segítő tevékenységében. A Veszprémi Egyetem gyakorlati-képző helyeként fogadunk hallgatókat tanítási gyakorlatokra.

22

2. sz. melléklet

Funkcionális eszközjegyzék alsó és felső tagozat valamint tantárgyankénti bontásban: 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): - Képek, betűkártyák, szótagkártyák - Hívóképek - Írott és nyomtatott ABC. (falikép) - Kis és nagybetűs nyomtatott ABC (falikép) - Betűsín - Írott kis és nagy ABC - Bábok (10 db) - Fali tablók:  Hangtani ismeretek  Szavak alakja, jelentése  A szó  A mondat - Gyermeklexikon (10 db) - Szólások, közmondások könyve - Nemzeti jelképek. (fali tabló) - Fali táblák:  Igék  Az igenév  A teljes hasonulás  Mondat  Az állítmány fajtái  A jelzők rendszere  Ok és célhatározó - Történelmi arcképsorozat - Helyesírási szabályzat és szótár (10 db) 3. Az alsó tagozatos matematika tanítását (tantermenként): Űrmértékek (cl, dl, l) - Demonstrációs óra - Táblai vonalzók - Táblai körző - Számkártyák (1-1000-ig) - Helyiérték-táblázat -

Kéttányéros mérleg és súlysorozat Hőmérő Színes rudak.

segítő

felszerelések

és

taneszközök

23

4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Az idő (oktatótábla) - Iskolai iránytű - Magyarország domborzati térképe - Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel - Szobai hőmérő - Borszeszégő - Domborított földgömb - Videokazetták:  Életközösségek I  Életközösségek II  Életközösségek III  Életközösségek IV  Vadon nőtt gyógynövényeink  Dunántúli középhegység  Dunántúli dombvidék  Alpokalján - Homokasztal - Tanulói kísérleti dobozok (8 db) - Ásványok - Magyar nemzet jelképei (fali tabló) - Élő természet (dia pozitívek) - Testünk (videofilm) - Közlekedés szabályai (videofilm) - Nagyító - Szűrőpapír 5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob - Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n:  Magyar népzenei anyag  Gyermekdalok  Himnusz  Szózat  Magyar és rokon népek dalai.  Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyes kar  Iskolai ünnepek újabb dalai  Európai népdalok  Egyházi énekek  Jeles napok, ünnepkörök dalai  Kórusművek, műzenei szemelvények

24

6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Dia pozitívek:  Steindl Imre: Országház  Kispaládi parasztház  Thököly vár - Késmárk  Medgyessy Ferenc: Anyaság  Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra  Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű  Szőnyi István: Este  Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja  Pabló Picasso: Maia arcképe  Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin  Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék  Hollókői ház  Füstös konyha  Matyó tisztaszoba  Mai lakóház külső és belső képe  Árva vára  Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum  Schaár Erzsébet: Kirakat  Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből  Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló  Paul Cézanne: Csendélet  Ferenczy Károly: Festőnő  Fényes Adolf: Testvérek  Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal  Bálint Endre: Vándorlegény útra kél  Ember alakú butella  Kerített ház - Pityerszer  Botpaládi ház  Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter  Hősök tere  Vajdahunyad vára  Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház  Ligeti Miklós: Anonymus  Ferenczy Béni: Bem érem  Götz János: Szarvas  Cseh László: Táncolók  Michelangelo: Ádám teremtése  Ferenczy Károly: Október  Fényes Adolf: Babfejtők  Koszta József: Tányértörölgetők  Glatz Osztkár: Birkózók  Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb  aratókorsó, tálak, miskakancsó  Magyar koronázási jelvények

25

7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Olló, kés, vonalzó (40 db) - Mintázó eszközök (20 db) - Építőkocka (fa) - Szövőkeret (30 db) - Csiszolópapír 8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Síp - Gumilabda (20 db) - Babzsák (20 db) - Ugrókötél (20 db) - Kislabda (20 db) - Tornapad (3 db) - Tornazsámolyok (6 db) - Medicinlabda (10 db) - Karika (20 db) - Jelzőszalagok (10 db) - Ugrószekrény (1 db) - Dobbantó (1 db) - Tornaszőnyeg (4 db) - Bordásfal (10 db) - Mászókötél (5 db) - Mérőszalag (1 db) 9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: - Térkép (irodalomtörténeti) (3 db) - Írói arcképsorozat (3 db) - Magyar értelmező szótár (5 db) - Szinonima szótár (5 db) - Helyesírási kézi szótár (5 db) - Életrajzi lexikon (5 db) - Helyesírási szabályzat és szótár (20 db) - Hanganyag (hangkazetta, CD):  Népdalok, népmesék  János vitéz  Mitológiai és bibliai történetek  Versek (Petőfi, Arany)  A kis herceg  Görög regék és mondák  Rege a csodaszarvasról  Népballadák  Arany: A walesi bárdok  Toldi  Egri csillagok (részletek)  Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei  Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János Jókai Mór művei  Halotti beszéd és könyörgés  Ómagyar Mária - siralom

26

 

-

-

-

Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték) Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei  Megzenésített versek Videofilmek:  Magyar népmesék  János vitéz (rajzfilm)  A Pál utcai fiúk (film)  Rab ember fiai (film)  Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása  Arany: A walesi bárdok  Lúdas Matyi (rajzfilm)  Egri csillagok (film)  Janus Pannonius emlékére  Mátyás könyvtára  A Corvinák  Balassi, Csokonai: A felvilágosodás  Mikszáth : Szent Péter esernyője (film)  Mikszáth prózája  Liliomfi (film)  A reformkor I-II  Petőfi  Egy magyar nábob (film)  Kárpáti Zoltán (film)  A kőszívű ember fiai (film)  Halotti beszéd  Légy jó mindhalálig (film)  Móricz és a Légy jó mindhalálig  Móricz élete  Nyugat  A fiatal József Attila  Erőltetett menet (film) Könyv:  Népmesegyűjtemények (10 db)  O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db)  Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db)  Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db)  Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db)  Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db)  Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db)  Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db)  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db)  Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db) Fali tablók:  Hangtan  A teljes hasonulás

27

-

 Jelentéstan  Szótan  A szófajok  Jelentés  Szerkezet  Mondattan  Magyar nyelvemlékek  Nyelvcsaládok Egyéb eszközök:  Petőfi (diasorozat)  Fogalmazás 5. (diasorozat)  Arany János: Toldi (diasorozat)  Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm)  A főnév (oktatócsomag)  Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm)  Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm)

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Falitérkép:  Az ókori Kelet  Az ókori Görögország  A Római Birodalom  Bibliai országok - Pál apostol utazásai  Magyarország X-XI. sz.  A magyar népvándorlás és a honfoglalás  Európa Nagy Károly korában  Magyarország a korai feudalizmus idején  A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig  A tatárjárás Magyarországon 1241-42  A Föld népei a XIV-XV. században  Magyarország 1526-1606  Európa a XIV-XV. században  A feudális Magyarország a XV. században  Magyarország a XVII. században  Európa a XVII. század közepén  Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század  Magyarország Bethlen Gábor korában (1629)  Magyarország népei a XVIII. század végén  Európa a XVIII. század végén  A Föld népei a XVI-XVIII. században  Az 1848/49-es szabadságharc  Európa a XIX. század második felében  Európa a XIX. században  Európa 1815-1849  Európa az I. világháború idején  A gyarmati rendszer 1830-1914  Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben

28

-

-

 A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975)  A Tanácsköztársaság honvédő harcai  Európa a II. világháború idején.  Hazánk felszabadulása Videokazetta:  Az ókori Egyiptom  Egyiptomi hétköznapok  Egyiptom, a Nílus ajándéka  Széthi, a fáraó  A piramisok  A kínai Nagy Fal  Az ókori Hellász  Görögország  Az ókori Róma  Róma és Pompei  Róma építészete  A Colosseum, Róma  Álmos vezér  Honfoglalás, államalapítás  Aquincum  Élet a középkori Európában  Céh, inas - legény - mester  A románkori művészet  A román stílus  Mátyás király  Hunyadi János  Mátyás országa  Mátyás király könyvtára  A lovagok, a Hunyadiak  Mohács  Magyar ereklyék  Nagy Szulejmán és kora  Rákóczi szabadságharca  A francia forradalom  Reformkor I-II. rész  Kossuth élete  A kiegyezés  Oroszország a cártól Sztálinig  Versailles  A II. világháború  1956. október 23. Egyéb:  Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam)  Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam)  A magyar államcímer története (falikép)  Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép)

29

  

A középkori társadalom (falikép) Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához

11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor) - Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet videokazettához) - New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) - Videokazetták:  Muzzy in Godoland  Muzzy Comes Back  Window on Britain  Guide to Britain - CD-ROM: Mano angol 12. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta) - Tematikus képek - Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv) - Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta) - ABC kártya (betűkártyák) - A névelő (fali tabló) - Gyenge ige ragozása (fali tabló) - Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) - A névelő (fali tabló) - A főnév szótári alakjai (fali tabló) - Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló) - Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) - Erős ige ragozása (fali tabló) - Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló) - A személyes névmás (fali tabló) - Az elöljárószó (fali tabló) - A melléknév ragozása (fali tabló) - A személyes névmás ragozása (fali tabló) - A főnév ragozása (fali tabló) - Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) - A birtokos névmás (fali tabló) -

A melléknév ragozása (fali tabló) Németország (falitérkép)

13. Az orosz nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Betűkártyák - Szókártyák - Nyelvtani táblázatok - Tematikus képek - Hangkazetták

30

14. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Táblai körző fa (2 db) - Táblai vonalzó 450-os fából (5 db) - Táblai vonalzó 600-os fából (5 db) - Táblai szögmérő fából (5 db) - Méterrúd fából (5 db) - Összerakható m3 (5 db) - Alaphálók, alapábrák (2 db) - Nagy matematikusok arcképei (5 db) - Sík és mértani modellezőkészlet (2 db) - Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítőfólia) - Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia) - Oszthatósági szabályok (falikép) - Százalékszámítás (falikép) - Kétkaros mérleg és súlysorozat - Hatványozás azonosságai (falikép) - Halmazok (falikép) - Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítőfólia) - Lineáris függvény (falikép) - Másodfokú függvény (falikép) - Abszolútérték függvény (falikép) - Mértékegységek (falikép) - Területszámítások (falikép) - Kocka, téglatest (testek) - Űrmérték sorozat. - Szétszedhető dm3 - Tükrözés (falikép) - Terület és kerületszámítások (falikép) - Négyszögek, kerülete, területe (falikép) - A kör kerülete, területe (falikép) - Szögpárok (falikép) - Hasábok (falikép) - Eltolás (falikép) - Pitagorasz-tétele (falikép) - Az egyenes körkúp, gúla (falikép) - Az egyenes henger, gömb (falikép) - Műanyag henger - Műanyag kúp - Műanyag gúla - Műanyag hatszög alapú hasáb - Műanyag ötszög alapú hasáb - Testek felszíne, térfogata (falikép) - Algoritmus folyamatábra (falikép) 15. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Pentium típusú számítógép (15 db) - Monitor (SVGA) (15 db) - Billentyűzet (15 db) - Egér (15 db) - CD meghajtó 40x (3 db)

31

-

-

Hangkártya + hangfal (3 db) Projektor (1 db) Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db) Tintasugaras nyomtató (1 db) Fali tablók:  A számítógép belső felépítése (IBM - 02)  Az input-output eszközök csatlakoztatása  A billentyűzet Alapvető programok:  WINDOWS 98 vagy 2000  OFFICE 97 vagy 2000  Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez

16. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Terepasztal - 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához - 5-8. osztályos írásvetítőfólia sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához - Kőzetgyűjtemény - 5-8. osztályos táblai vaktérkép sorozat - Hőmérő (15 db) - Iránytű (15 db) - Térképjelek - Magyarország térképe (falitérkép) - A Föld éghajlata (falikép) - A Föld természetes növényzete (falikép) - A Föld domborzata (falitérkép) - Földgömb (10 db) - Tellúrium - A Föld felszíne (dombortérkép) - A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép) - A Föld forgása és keringése (falikép) - Afrika domborzata és vizei (falitérkép) - Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép) - Afrika domborzata (falitérkép) - Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép) - Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép) - Ázsia domborzata és vizei (falitérkép) - Európa domborzata és vizei (falitérkép) - Európa országai (falitérkép) - Észak-Európa (falitérkép) - Kelet-Európa (falitérkép) - Ázsia domborzata (falitérkép) - Közép Európa (falitérkép) - A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép) 17. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Írásvetítőfólia sorozat (fizika 6-8. osztály) - Mágneses rúdpár fatokban - Táblai mágnes 25 mm-es - Fényből áram (videokazetta)

32

-

Részecskemodell (videokazetta) Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat) SI mértéktáblázat (falikép) Mágneses készlet (komplett) A naprendszer (tabló) Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db) Mikolacső (10 db) Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db) Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db) Rugós erőmérő (25 db) Kétkarú emelő (5 db) Karos mérleg, súlysorozattal (5 db) Hőmérő Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db) Kétütemű motorminta (1 db) Négyütemű motorminta (1 db) Áramátalakító (1 db) Csengőreduktor (1 db) Dugaszos ellenállásszekrény (1 db) Generátor minta (1 db) Elektromotor és generátor (4 db) Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db) Transzformátor modell (2 db) Mérőműszer (Voltax) (25 db) Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db) Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db) Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db) Prizmatartó (1 db) Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db)

18. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Biológiai egységcsomag - Bonctű - Csíráztató - Dia pozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához - Kézi nagyító (15 db) - Metszettároló - Mikroszkópizáló - Lámpa - Mikroszkóp - Szilvafa virága (modell) - Burgonya virága (modell) - Almafa (oktatótábla) - Rovarok (oktatótábla) - Lepkék (oktatótábla) - Sertés koponya - Juh koponya - Madár csontváz - Emlős csontváz - Fogtípusok

33

-

-

Lábtípusok Szarvasmarha (oktatótábla) Házityúk (oktatótábla) Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Fenyő (oktatótábla) Erdei pajzsika (oktatótábla) Kocsányos tölgy virága (oktatótábla) Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák) Keresztes pók (oktatótábla) Mókus (oktatótábla) Sün (oktatótábla) Szarka (oktatótábla) Sertés koponya Róka (oktatótábla) Szarvas v. őzagancs Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Görény (oktatótábla) Sáska (oktatótábla) Ürge (oktatótábla) Varjú (oktatótábla) Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Hal (csontváz) Béka (csontváz) Rák testfelépítése (oktatótábla) Fürge gyík (csontváz) Nemzeti parkjaink (falitérkép) Fali tablók:  A sejtmagnélküli egysejtűek  Szivacsok, csalánozók  Gyűrűsférgek  Puhatestűek  Ízeltlábúak  Gerincesek  Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok  Nyitvatermők  Zárvatermők  A lomblevél működése  A virág és virágzat  Termések, terméstípusok  Fásszár keresztmetszete  Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet) Emberi csontváz Csípőcsont Csövescsont Koponya Emberi torzó Lapos és csöves csont metszete Emberi nyelv fogakkal (modell)

34

-

Légzés (oktatótábla) Szív-modell Vese (metszet) Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla) Szem (modell) Hallás és egyensúly szerv (modell) Emberi fejmetszet Fül (modell)

19. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Videofilmek:  Az élelem  Alapvető élelmiszerek  Az izmok és a mozgás  A dohányzás és az egészség  Vigyázz a gyógyszerekkel  Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol  Ép testben ép lélek  Az emberi szervezet reprodukciós rendszere 20. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Kémcső (50 db) - Főzőpohár (25 db) - Óraüveg (10 db) - Borszeszégő (10 db) - Kémcsőfogó (10 db) - Vasháromláb (8 db) - Azbesztháló (8 db) - Vízbontó készülék (1 db) - Kalotta molekulamodell (1 garnitúra) - Pálcika modell (1 garnitúra) - Mágneses atommodell (1 garnitúra) - Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db) - Fali tablók:  Atomok elektronvonzó képessége  Fémek jellemerősségi sora  Periodusos rendszer  Elektronhéjak kiépülése - Oktatótáblák:  Fémek reakciói vízzel  Fémek reakciói savval  Sav-bázis reakció  Közömbösítés  Redukció a redukáló sorban  Peptidkötés - Videokazetták:  Ismeretlen ismerős a víz  Kincsek a homokban és a bányákban  A fémek általános jellemzése

35

-

 A víz  Az élet elemei  Levegő, tenger, kőzet  Atom és molekula  A víz egy csodálatos nyersanyag  A konyhasó  Tűzijátéktól a házépítésig  A magyar ezüst, az alumínium  Az év féme a vas  Lidércfény és nitrátos vizek  Kénsav a felhőből és a gyárból  Szabadon és kötve  Atom és molekula Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db)

21. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Pianino - A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. - Videofilmek:  Tánctípusok  Jeles napok népszokásai - Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök 22. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák - Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz - Táblai körző (fém hegyű) - 600-os táblai vonalzó - 450-os táblai vonalzó - 100 cm-es táblai vonalzó - Táblai szögmérő - Műanyag, átlátszó kocka, tégla - Demonstrációs testek (fa) - Dia pozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db) - Videofilmek:  Képzőművészet a honfoglalás idején  A román stílus  A gótika  Reneszánsz  XIX. század művészete  XX. század művészete  Pásztorkodás a Hortobágyon  Testbeszéd, gesztus 23. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Fareszelő lapos 25x200 (15 db) - Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db) - Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db)

36

-

Vasreszelő lapos 25x200 (15 db) Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db) Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db) Laposfogó (10 db) Kalapács 15-20 dekás (15 db) Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db) Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db) Lyukfűrész (10 db) Kézi fúró (amerikáner) (4 db) Lemezvágó olló (10 db) Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db) Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db) Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db) Asztali fúrógép (állványos) (1 db) Asztali körfűrész (1 db) A gépek (fali tabló) (3 db) Kerékpár (1 db) KRESZ - táblák (oktató táblák) (1-1 db) LEGO-DACTA építőkészlet (4 db)

24. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ugródomb (1 db) - Magasugrómérce fém (1 pár) - Magasugróléc (1 db) - Maroklabda (10 db) - Súlygolyó 3 kg (1 db) - Súlygolyó 4 kg (1 db) - Tornaszekrény (1 db) - Gyűrű (1 db) - Gerenda (1 db) - Dobbantó (1 db) - Tornazsámoly (4 db) - Medicinlabdák (20 db) - Ugráló kötél (20 db) - Kézi súlyzók (10 db) - Mászókötél (5 db) - Kosárlabda (15 db) - Kézilabda (5 db) - Focilabda (5 db)

37

3. sz. melléklet

A szöveges értékelés kidolgozásának lehetséges szempontja A tanulók fejlődésének követelésében mindenképpen figyelemmel kell lennünk azokra a kulcskompetenciákra, amelyeknek fejlesztése az alsó tagozat kiemelt feladata, szerepük ugyanis meghatározó mind a személyiség formálódása, mind az iskolai eredményesség tekintetében. A fejlődés, illetve a fejlettség követésének szempontja lehet ezen a területen, például:  A kommunikáció - Mikét tudja követni a tanuló a beszédfolyamatokat? Megérti-e a magyarázatokat, a feladatok utasításait, szövegét? Értelmezni tudja-e a környezetből feléje irányuló jelzéseket?



-

Hogyan képes kifejezni saját gondolatait szóban, írásban, mozdulatokkal, egyéb jelekkel? Mennyire értelmes, követhető a közlés? Mekkora a szókincs? Milyen a kifejezés választékossága? Alkalmazkodik-e stílusa a kommunikációs helyzethez?

-

Miféle információs források használatában szerzett gyakorlottságot?

-

Az információkiemelésnek milyen a megbízhatósága? Használja-e a már megszerzett tudást?

A szabálykövetés - Megérti és alkalmazni képes-e a tanuló a szabályokat (pl. közösségi, munkavégzési, feladatmegoldási, védelmi)? Következetes, kialakulatlan, esetleg konformista vagy ellenszegülő az alkalmazásban? -





Együttműködő-e az iskolai tevékenységekben? Milyen hangnemet használ a felnőttekkel, a kortársakkal?

A gondolkodás - A lényegkiemelésre önállóan, segítséggel, szempontokkal irányítva vagy egyáltalán nem képes a tanuló? -

Milyen a gondolkodási műveletekben való gyakorlottsága? (Pl.: az összehasonlításban, az oksági összefüggések felismerésében, az osztályozásban, a rendezésben, a következtetésben, a bizonyításban.) Milyen szintre jutott az önállósága e műveletek alkalmazásában?

-

Felfedezi-e a problémákat? Hogyan oldja meg azokat (konkrét tárgyak, eszközök, modellek, rajz segítségével vagy az elvont gondolkodás szintjén)?

A tanuláshoz való viszony - Mi motiválja a gyermeket a tanulásban? (Pl.: külső késztetés, biztatás, érdeklődés, a feladattal való megküzdés igénye, kíváncsiság?)

38

-

Mennyire tartósan, folyamatosan végzi a tanulási tevékenységet?

-

Mennyire jellemzi tanulását az elmélyültség? Kisiskoláskorban a tanulás eredményességét erősen befolyásolhatja továbbá a megfigyelés és az észlelés megbízhatósága, irányíthatósága az e tevékenységekben való gyakorlottság és önállóság, valamint az így szerzett tapasztalatok felhasználása feladatok megoldásához éppúgy, mint a térbeli, síkbeli és időbeli tájékozódás és a mozgás fejlettsége. A fejlődés követésének másik nagy területe az egyes tantárgyak tanulásában nyújtott teljesítmény. Ennek megítélése részint a fenti szempontokra épülő tapasztalatokon alapul, részint speciális tantárgyi nézőpontokat is felvetve, értékválasztásra készteti a tanítót. El kell ugyanis döntenie, hogy mit tekint – az értékelés szempontjából mérvadó – tudásnak, amikor az egyes tantárgyak oldaláról gondolja végig a tanítás-tanulás folyamatát: - az adott területen elsajátított ismeretek mennyiségét vagy inkább azok felhasználhatóságát, alkalmazásának szintjét? -

vagy a tanulás közben begyűjtött információk szűrését, csoportosítását, mozgósítását új problémahelyzet megoldásához?

-

az alapkészségek, képességek működőképességét (pl. az olvasás pontosságát, folyamatosságát, tempóját, a felolvasás tartalmat kifejező voltát, az olvasásmegértés színvonalát, a megismerési módszerek használatát, a pontos és gyors fejszámolást, a matematikai problémamegoldás eredetiségét)?

-

az erőfeszítéseket, amelyeket a tanuló produkál a siker érdekében, vagy éppen a befektetett munkája mennyiségét?

-

a fejlődés mértékét? Stb.

Bármilyen eredmény, fejlődés, teljesítménybeli elmozdulás megítéléséhez nélkülözhetetlen a viszonyítási alap tisztázása. Mihez mérem az értékelni kívánt területet: - a fejlesztési/tantervi követelményekhez (kritériumra orientált értékelés)? -

a tanulócsoportban kialakult teljesítménynormákhoz?

-

a tanuló saját, megelőző teljesítményei képezik a viszonyítás alapját?

39

4. sz. melléklet

KERETTANTERV MÉMET KISEBBSÉGI OKTATÁS NÉMET NYELV ÉS IRODALOM A KISEBBSÉGI OKTATÁSSAL RENDELKEZŐ MAGYARORSZÁGI NÉMET ISKOLÁKNAK 1-4. évfolyam Célok és feladatok  Alakuljon ki a tanulóban az igény és a képesség, hogy gondolatait, véleményét és javaslatait elődei nyelvén ki tudja fejezni.  Legyen képes a tanuló tudása alapján a német nyelvet használni. * Nyerjen képet a Magyarországon élő német kisebbség mai és múltbeli életéről és kultúrájáról, valamint a németnyelvű országok népeiről  A német nemzetiségi oktatás tartalmazzon interkulturális témákat is. A német nyelv megtanulása és mindenre kiterjedő használata a legfontosabb feltétele a Magyarországon élő német kisebbségnek, mint népcsoportnak való fennmaradásra. A nyelv a kultúra fontos része, mely az elődök kultúráját is magában foglalja, s egyben a nemzeti kisebbség értékes örökségét jelenti. A kisebbségi oktatás valósítsa meg – a magyarországi közoktatás részeként – a Nemzeti Alaptantervben meghatározott célkitűzéseket és feladatokat. Egyidejűleg biztosítsa a nemzetiségi nyelv megtanulását, valamint a kisebbség történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerését. A nyelvtan fontos, de ebben a tanulási korszakban más értékrenddel bír. A nyelv megtanulásának középpontjában a beszéd áll. Mindenek előtt mondattípusokat és beszédelemeket kell gyakoroltatni. Fontos a nyelvtani ismeretek közlése, de az oktatás az általános iskolai tanulási periódusban ne legyen nyelvtanközpontú. A nyelvtani jelenségeket kis lépésekben sok gyakorlattal kell elsajátítani. Az új szerkezeteket példákkal és modellekkel kell megtanítani. A szabályokat nyelvi helyzetekből és cselekményekből kell nyilvánvalóvá tenni.

Fejlesztési követelmények Beszédértés, beszédkészség

Egyszerű közlések, kérdések és válaszok megértése, ezek kezdeményezése Egyszerű kijelentések, kérések és kívánságok kifejezése Mondókák és versek helyes kiejtéssel történő elmondása Mindennapi életre jellemző párbeszédek alkotása Utasítások megértésének szóbeli visszajelzése, valamint utasítások adása Köszönés és a búcsúzás kifejezése Bemutatkozás, tájékoztatás, ill. átadás Kapcsolatteremtés Egyszerű mondatokkal felvilágosítás és tudakozódás Tetszés és nem tetszés kinyilvánítása, bocsánatkérés Köszönet és jó kívánságok megfogalmazása Egyszerű birtokviszony kifejezése A feldolgozott témákról mondatalkotás Saját és közös élmények elmesélése Történetek és mesék egyszerű formában történő elmondása

40

Olvasás és szövegértés

Az első évfolyamra nem kötelező Hangos és halk olvasás Folyamatos olvasás, helyes hanglejtéssel és kiejtéssel Szövegértő olvasására való törekvés Egyszerű szövegekből információ nyerése és továbbadása Életkornak megfelelő szemelvények és szövegek megértése és feldolgozása Szavak és szótárhasználat elsajátítása Írás és írásbeli készség

Az első évfolyamra nem kötelező Az alapszókincs szavainak helyes írása Mondatok és rövid szövegek leírása Egy feldolgozott témáról 6 – 8 mondat önálló, vagy tanári segítséggel történő írása, Saját gondolatok egyszerű formában történő kifejezése Képek leírása, képekből álló történetek alkotása

2. évfolyam Éves óraszám: 185 óra Belépő ismeretek és készségek Beszédértés, beszédkészség

A tanulók megtanulnak:  német szavakat és mondatokat felismerni és megérteni,  a feldolgozott témákhoz egyszerű információkat alkotni,  a tanítás során elhangzott kérdésekre értelemszerű, helyes válaszokat adni,  egyszerű mondatokkal bemutatkozni (név, kor, lakóhely, család, hobbi),  kifejezéseket (köszönés, búcsúzás, megköszönés) a helyzeteknek megfelelően használni,  helyes hangsúlyozással és helyes beszédtempóban 2-3 mondatot egy képről alkotni és rövid, egyszerű párbeszédeket folytatni,  saját véleményüket megalkotni,  a tanév során kb.: 150 új szót,  három verset (2 kiszámoló nyelvjárásban) elmondani, és három éneket énekelni.

Olvasás és szövegértés

 helyes kiejtéssel szavakat, szócsoportokat és mondatokat hangosan és halkan olvasni,  egyszerű szövegekből az információkat megérteni, és kérdésekre válaszolni.

Írás és írásbeli készség

 az alapszókincshez tartozó szavakat hibátlanul leírni,  a jellemző német betűket felismerni,  a gyakran használt szavakat önállóan leírni.

41

Nyelvhelyesség és helyesírás

 az ABC betűit leírni,  a helyesírás néhány sajátosságát ismerni (nevek, főnevek és mondatkezdés nagybetűvel való kezdése).

Témák Én és a családom Az otthon, ahol én lakom A lakóhely, a közlekedés

Az iskola, az osztályterem

Bevásárlás

Munkahely, foglalkozások

A múló idő, a körülölelő természet

Szabadidő, hobbi

Egészség

Népköltészet Irodalom

Tanítási tartalmak Bemutatkozás. Egyszerű információk a családtagokról Munka a családban. Ünnepek A ház, a lakás. Berendezési és használati tárgyak. A lakóház környezete A pontos cím. A helység német neve Jellegzetes házak, épületek Legfontosabb közlekedési eszközök vidéken, a levegőben és vízen

Az iskola neve Berendezési tárgyak és iskolaszerek Cselekvések az iskolában Fontos utasítások Számok 50 -ig Üzletek a lakóhelyen, és a környéken Legfontosabb élelmiszerek, ruhadarabok Szituációs játékok Néhány kézműves foglalkozás Munkahelyek A szülők foglalkozása röviden

Az évszakok Hónapok és napok Napirend Az óra (fél és egész órák) Gyümölcsök, zöldségek és virágok a kertben Háziállatok, néhány erdei és vadállat Az állatkert legismertebb állatai Kedvencek A szabadidő eltöltése Kívánságok Hobbik Testrészek Az egészséges táplálkozás Betegségek megelőzése Szituációs játék: az orvosnál Az időjáráshoz illő ruházat Kiszámolók, nyelvjárásban is, helyi gyűjtésű gyermekjátékok Népköltés, rejtvények Gyermeknépdalok, egyszerű mesék

42

Továbbhaladási feltételek A tanulók megtanulnak:  szabadon 3-4 mondatot alkotni,  a feldolgozott témákhoz egyszerű kérdéseket tenni, válaszokat és véleményeket formálni,  segítő eszközökkel (báb, kép, tárgyak) egy ismert témához egy rövid párbeszédet alkotni,  német betűket felismerni és a rövid mondatokat helyes hangsúllyal hangosan, és halkan olvasni,  pontot és kérdőjelet a mondat végén alkalmazni,  igéket kijelentő mód, jelen idő minden számában és személyében használni,  helyes mondatot alkotni a „haben „és „sein „igékkel,  egyszerű igékkel felszólítani,  a mondatokat határozókkal bővíteni (idő, hely),  a mondatokat melléknevekkel bővíteni,  tagadni,  a megtanult elválasztási szabályokat alkalmazni,  50 -ig tőszámneveket és 30 -ig sorszámneveket felsorolni,  3 – 4 verset elmondani, és három dalt elénekelni.

3. évfolyam Éves óraszám: 185 óra Belépő ismeretek és készségek Beszédértés és beszédkészség

A tanulók megtanulnak:  olvasott szöveget értelmezni,  megértési nehézségeknél kérdéseket tenni,  ismert szövegekből információt nyerni és továbbadni,  utasításokra és közlésekre helyesen válaszolni,  saját kívánságokat, érzéseket, ötleteket és felszólításokat megformálni,  dialógus formájában személyes kapcsolatot építeni,  a válaszokban mód-, hely- és időhatározókat alkalmazni,  halott vagy olvasott tartalmakat egyszerű mondatokkal véleményezni,  képek segítségével ismert témákhoz párbeszédet szerkeszteni,  saját élményéről két-három mondatban mesélni,  az év során kb. 200 új szót tanulni,  négy új verset, mondókát – kettőt nyelvjárásban – és négy éneket, valamint legalább egy rövid történetet és négy szólásmondást vagy kifejezést. Olvasás és szövegértés

   

életkoruknak megfelelő rövid nyomtatott és írott szövegeket hiba nélkül leírni, az írásjeleket a mondat végén értelemszerűen használni, rövid diktálást egyszerű szavakkal leírni, főneveket nagybetűvel írni.

43

Nyelvhelyesség és helyesírás

       

egyszerű, gyakorolt mondatmodellekkel gondolatokat jelen időben kifejezni, a „haben” és a „sein” igékkel jelen időben egyes és többes számban bánni, birtokviszonyt birtokos névmással kifejezni, gyakran használt igékkel felszólítani, tagadni és elutasítani, a mondatokat mód-, hely-, és időhatározóval bővíteni, a „gehören” igével birtokviszonyt kifejezni, 100 tőszámneveket és 60 -ig sorszámneveket számolni. Témák

Tanítási tartalmak

Képességek, tulajdonságok és érdeklődés bemutatása Kívánságok és elutasítás kifejezése Család, családtagok, a szűkebb rokonság (nagybácsi, nagynéni, unokatestvérek) bemutatása Hétköznapok Ünnepek és szokások leírása Étkezési szokások ismertetése Az otthon, ahol én lakom Lakóház, lakás Berendezési és használati tárgyak leírása A saját szoba bemutatása Munkák a kertben és az udvaron Lakóhely, a közlekedés A fontosabb intézmények, épületek és nevezetességek a községben vagy a városban Tájékozódás a lakóhelyen Az ott élő kisebbség életéből Az iskola, az osztályterem Az iskolaépület, az udvar bemutatása A tantárgyak és a tanítás Berendezési tárgyak, iskolaszerek Hetesi feladatok A számok 100-ig A vásárlás Az áruházak osztályainak megnevezése Rövid párbeszédek, szituációs játékok Munkahelyek, foglalkozások A szülők foglalkozása Ismert kézműves és divatos foglalkozások leírása Álomfoglalkozások A múló idő, a körülölelő Az évszakok váltakozása természet A természet változásainak leírása A legfontosabb kerti-, szántóföldi és házimunka megnevezése Az időjárás megfigyelése A legfontosabb kerti-, mezei virágok, zöldség és gyümölcsfajták felismerése és megnevezése A legismertebb házi-, mezei-, erdei és vadállatok rövid leírása (pl.: kinézete, tápláléka, lakóhelye) Napirend elmesélése Szabadidő, kedvenc Meghívó írása időtöltésem Beszámoló a hétvégéről A szabadidő eltöltése Saját kedvenc időtöltés leírása Egészség A legfontosabb testrészek megnevezése Egyes betegségek megnevezése (pl.: nátha, fejfájás, hasfájás.) Az orvosi rendelőben – szerepjáték Fogorvosnál Gyógyszertár Népköltészet Rejtvények, nyelvtörők, szólás-mondások – nyelvjárásban is –, történetek, mesék, Irodalom olvasmányok a német nemzetiségi irodalomból Én és a családom

44

Továbbhaladási feltételek Legyen képes a tanuló:          

a feldolgozott témakörökben tájékozódni, információt szerezni és továbbadni, az elutasítást és a tagadást kifejezni, feldolgozott és gyakorolt 8-10 mondatos szövegeket helyes kiejtéssel olvasni, a megtanult szavakat helyesen leírni, a nyomtatott és írt szövegeket hibátlanul leírni, az elválasztási szabályokat helyesen alkalmazni, diktálást, mely egyszerű szavakból és mondatokból áll hibátlanul leírni, a „haben „és a „sein” igéket és más tanult igéket egyes és többes számban biztosan alkalmazni, 4 új dalt vagy verset (kettőt nyelvjárásban) megtanulni és egy rövid történetet elmesélni, 4 új gyermekjátékot eljátszani és szólásokat, kifejezéseket felismerni.

4. évfolyam Éves óraszám: 185 óra Belépő ismeretek és készségek Beszédértés és beszéd

                

Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás Egyszerű kijelentések, kérések, kívánságok, kérdések, feleletek megfogalmazása Dialógusok Felszólításokra reagálás szóban valamint utasítások adása A köszönés és búcsúzkodás formái Köszönés, bemutatkozás, bemutatás Kapcsolatok kialakítása Egyszerű felvilágosítások / információk kérése Információk adása, illetve továbbadása Tetszés – nem tetszés kifejezése, bocsánatkérés Köszönet és jókívánság kifejezése Személyekkel kapcsolatosan információk adása Egyszerű tulajdonviszonyok kifejezése Beszéd adott témáról Személyes és közös élmények elmesélése Saját vélemény kifejtése Közlések megfogalmazása

Olvasás, szövegértés

      

Felolvasás és néma olvasás Helyes és pontos kiejtés felolvasásnál Olvasás helyes ritmusban, értelmes hangsúlyozás Az értő olvasás fejlesztése Egyszerű szövegekből információk nyerése és visszaadása A gyermekek korának megfelelő hétköznapi és közérdekű (gyakorlati) szövegek feldolgozása Bevezetés szótárak és kézikönyvek használatába

45

Írás és íráshasználat

 Mondatok és rövid szövegek másolása és leírása

Megnyilatkozások leírása  Saját gondolatok kifejezése  Képleírás, képtörténetek fogalmazása, írása

Nyelvhasználat és helyesírás

           

A német helyesírás legfontosabb szabályainak elsajátítása A tanult és begyakorolt szerkezetek alkalmazása A főnevek neme és száma A főnév és a névelők tárgy – és részes esete Egyszerű igék Indikativ Präsens alakja A „haben” és „sein” igék Egyszerű igék felszólító módú alakja A „gehören” ige és a személyes névmás részes esete A testápolással kapcsolatos visszaható igék alkalmazása Az alany és az állítmány szerepe a mondatban Az egyszerű mondat A tagadás Témakörök

Az otthon, a család

Tananyag

A család és a családtagok Rokoni kapcsolatok Munka a családban, családtagok foglalkozása Otthoni tevékenységek Munkamegosztás a családban – Bevásárlás, takarítás Az otthon és környéke Berendezési- és használati tárgyak Családi ünnepek – születésnap, névnap Egyházi ünnepek – Karácsony Étkezési szokások, ételek Az iskola, iskolai Az iskola és környéke tevékenységek Az osztályterem és berendezési tárgyai Munka az iskolában, a tanulás, egy tanítási nap, a tanárok, a diákok Tanítási órák, tantárgyak, órarend Iskolán kívüli foglalkozások – szakköri foglalkozások Viselkedés felnőttekkel és egymással szemben Iskolai ünnepek A lakóhely és lakói Lakóhely, A lakóhely és környéke közlekedés Képek a lakóhely életéből: Falu, Város Házak, épületek, nyilvános intézmények Munkalehetőség Utca. Közlekedés. Közlekedési eszközök Nemzetiségünkről Képek és történetek a lakóhely és a magyarországi német lakosság életéből. Őseink Az élet régen és ma. foglalkozása, szokásai és kultúrája. Együttélés más népek- Képek és történetek más magyarországi nemzetiségiek és etnikai csoportok életéből kel. A természet világa, A bennünket körülvevő természet környezetünk Az évszakok jellemzői, természet, időjárás a kerti-, szántóföldi- és házi munka vonatkozásában. Az ember alkalmazkodása a természethez, az időjáráshoz: Ruházat, időjárástól függő munkák, tevékenységek A növények és az állatok jelentősége az emberek számára A legismertebb kerti-, mezei-, és erdei virágok zöldségfélék, gyümölcsök

46

Témakörök

Tananyag Háziállatok, néhány erdei és mezei állat, állatok az állatkertben Az ember mint a természet formálója – Természet- és környezetvédelem Szólások – közmondások, dalok és versek a természet szépségéről

Egészség, higiénia

Népköltészet, irodalom Az egyszerű mondat, Mondatfajták

Az ige

A főnév

A melléknév

Testápolás, higiénia A helyes táplálkozás A helyes öltözködés A helyes időbeosztás Sport, munka, pihenés Betegségek megelőzése Testrészek, néhány betegség Az orvosnál / fogorvosnál, gyógyszertárban Régi és új gyógyszerek, gyógymódok Az egészséggel kapcsolatos közmondások, mesék. Elbeszélések, mesék, versek, népdalok és olvasmányok a német irodalomból Kijelentő mondat Kérdő mondat - eldöntendő - kiegészítendő - a kérdőszavak Felszólító mondat Mellékmondatok (…weil) Jelen idő / Präsens Tőhangzó-váltós igék jelen idejű ragozása (Umlaut, Brechung) Az egyszerű múlt idő (Präteritum) Az összetett múlt idő (Perfekt) A felszólító mód A főnév egyes és többes számú alakjai A főnév alany-, tárgy- és részes esete A leggyakoribb tárgy- és részes esettel álló elöljárók A melléknév mint állítmány (ragozatlan) A melléknév mint határozó (ragozatlan) A melléknév fokozása

Továbbhaladási feltételek  Egyszerű nyelvi kapcsolat teremtése és a beszédhelyzetnek megfelelő 4-5 mondatos párbeszéd folytatása  Ismert témákkal kapcsolatban kérdések feltevése, a feltett kérdésekre értelem szerinti egyszerű válaszok megfogalmazása  Ismert témában, olvasott szöveggel, képpel, eseménnyel, vagy élménnyel kapcsolatban tanári segítséggel néhány összefüggő mondat elmondása  Beszélgetés tanári és tanulói kérdések alapján egy olvasott szövegről  Adott kérdések alapján szövegrészek kikeresése  Egyszerű szavakból és rövid mondatokból álló tollbamondás írása  A tárgyalt témákkal kapcsolatban valóságos, vagy szimulált beszédhelyzetben  Gondolatok kifejezése néhány mondatban és 6-8 mondatból álló rövid fogalmazás írása  A tanult szókincs szavainak helyes leírása  A főnevek nemének és számának felismerése  Egyszerű igék kijelentő mód jelen idejének biztos alkalmazása  Egyszerű igék felszólító módú alakja  A tagadás formáinak ismerete  12 mondóka, közmondások és 3 versike elmondása  10 ének ismerete  Rövid történetek, egy irodalmi prózakivonat, vagy egy 6-8 mondatos anekdota bemutatása

47

Német nyelv és irodalom

a kisebbségi oktatással rendelkező magyarországi német iskoláknak 5-8. évfolyam Célok és feladatok A tanulók tudjanak:     

benyomásokról, érzésekről érdekesen, hatásos módon mesélni, élményekről, eseményekről, különböző esetekről tényszerűen szóban és írásban tudósítani, vitákon részt venni, leírásokat, tudósításokat, interjúkat címszavak, vázlatok segítségével készíteni, udvarias kifejezési eszközöket alkalmazni.

A nyelvi nevelésnek ebben a szakaszában a szóbeli és írásbeli kommunikáció során egyre tudatosabb a nyelvtani szerkezetek alkalmazása, mely a nyelvhelyesség szintjét hivatott emelni. A tanítási órákon feldolgozott különböző témájú szövegek szolgálják azon képességek fejlesztését, melyek alapján a tanulók az olvasottakat, látottakat, hallottakat összefoglalják, röviden elmesélik, és egyéni véleményt alkotnak. Könyvekből, folyóiratokból és médiákból nyert információkkal bővítik látókörüket, és megtanulják, hogyan lehet a nyert adatokat adott beszélgetési témákhoz kapcsolni. Elbeszélő művek (mesék, elbeszélések, tanmesék, anekdoták, rövid történetek, mondák) megértésével az olvasás gyakorlása mellett, a szókincs kreatív felhasználásával történeteket alakítanak át, újakat találnak ki. Az életvitelről, kultúráról, iskoláról, szabadidőről, hazánk társadalmáról, a magyarországi németek településeiről és a német nyelvi országokról szóló szövegek egymás megértését, a különböző kultúrák megismerését szolgálják és azt, hogy párhuzamot tudjanak vonni, őket érintő problémákban életkoruknak megfelelően állást tudjanak foglalni. A költeményekkel, az érzelmi nevelés előtérbe helyezése mellett, az értelemszerű, kifejező olvasást, a helyes kiejtést, és ismert közösség előtt (barátok, osztály, iskola) az előadásmódot gyakoroljuk. A magyarországi német irodalomból vett műveknek identitásformáló szerepük van, melyet érdekes elbeszélések dramatizálása tesz élményszerűvé.

5. évfolyam Éves óraszám: 185 Belépő ismeretek és készségek Beszédértés és beszéd

     

Hétköznapi beszédkommunikációs helyzetekben való eligazodás Udvariassági beszédformák Megértés tanúsítása, állásfoglalás kifejtése Mesélni magunkról Tájékozódni és másokat tájékoztatni Különböző szerepekben cselekedni és beszélni

48

Olvasás, szövegértés

 Információt tartalmazó szövegek olvasása és megértése (aktuális, autentikus szövegek, prospektusok, ifjúsági magazinok cikkei, stb.) és azokról röviden tudósítani, beszélni  Irodalmi szövegek olvasása és megértése (versek, elbeszélések, mesék, mondák) az olvasottakról beszámolni  A gyermekek korának megfelelő hétköznapi és gyakorlati szövegek feldolgozása  Szótárhasználat Írás és íráshasználat

      

Személyes élmények és kitalált történetek leírása Képsorokról mesélni Képes történetekről fogalmazás készítése Saját élmények leírása Mesék, történetek befejezése Írásbeli kapcsolatok teremtése hétköznapi helyzetekben (levélírás, meghívók írása, stb.) Szótárhasználat Témakörök

Az otthon (lakóhely, lakás, környezetünk)

Az iskola

Munka és szabadidő

A természet, természetvédelem, környezetvédelem

Tananyag Lakóhelyünk – lakóhelyünk bemutatása A mi házunk, a mi lakásunk – Házunk, lakásunk bemutatása A lakás A lakás átrendezése, költözködés A család élete a városban és falun – különbségek szintes-, emeletes ház, tömblakás, családi ház Vásárlási, sportolási és kulturális lehetőségek összehasonlítása városi és vidéki viszonylatban Rokoni kapcsolatok Családi ünnepek, egyházi ünnepek – ajándékozás, ételek Közös és egyéni tevékenységek a ház körül Iskolai élet falun és a városban Az iskola épülete Az osztályterem, a tanári, a tornacsarnok, stb. berendezési tárgyai Az órarend, tantárgyak, délutáni foglalkozások Közös tevékenységek (papír- és vasgyűjtés, osztálykirándulás, iskolai ünnepségek Elbeszélések, olvasmányok az iskolai életről Információk gyűjtése különböző foglalkozásokról – régi szakmák, mesterségek lakóhelyünkön A család, a rokonság és a család barátainak foglalkozása Munkahelyek és berendezésük Munkalehetőség lakóhelyünkön Házimunka Munkamegosztás a családban Bevásárlás (élelmiszer, ruházat, játékok) Kerti és szántóföldi munka A virágoskert, konyhakert, gyümölcsös A szabadidő tervezése Sport, játék, pihenés, Gyermekjátékok régen Beszélgetés az időjárásról Az évszakokra jellemző időjárás – Ruházat, öltözék régen és ma (népviselet) Az égtájak, égitestek, (Nap, Hold, csillagok, bolygók) Az ember a természet rombolója – ezzel kapcsolatos észrevételek Természetvédelem, környezetvédelem Mit tehet az ember a természetért, a környezetért? Lehetőségek számbavétele – természet- és környezetvédelmi projekt

49

Témakörök A közlekedés

Nemzetiségünk életéből

Népköltészet, irodalom Az ige

A főnév

Tananyag A járművek A legfontosabb közlekedési szabályok Kirándulás busszal, autóval, vonattal Osztálykirándulás Menetrend, jegyváltás Indulás, érkezés, információkérés Udvarias közlekedés Baleset, Első segély Olvasmányok a magyarországi nemzetiségek történelméből A lakóhely lakóinak etnikai hovatartozása, különbségek az egyes nemzetiségek között Nyelvhasználat a családban A német nyelv használata otthon és az iskolában A magyarországi németek helyi népszokásai, hagyományai: advent, karácsony, újév, húsvét, farsang A szokások rövid leírása Ajándékok készítése Közös tevékenységek: karácsonyfa – díszítés, tojásfestés, farsangi jelmezek készítése, újévi versek tanulása Kulturális örökségünk megismerése: (történetek, mesék, dalok, táncok, játékok, mondások) Kiszámolók, mondókák, találós kérdések, népi szólás – mondások Versek, dalok, elbeszélések, mesék, olvasmányok a német irodalomból. Az igék jelentése: cselekvés, történés, létezés / állapot Az igék szótári alakja: Infinitiv, Imperfekt, Partizip Perfekt A személyragok (személyes névmások) Eltérő ragozású igék jelen időben (Umlaut, Brechung) Visszaható igék (visszaható névmások) Felszólító mód – tőhangzóváltós igék felszólító módja (Brechung, Umlaut) A leggyakoribb gyenge és erős ragozású igék Az elbeszélő múlt idő (Präteritum) Präsens és Perfekt a szövegben Jövő idő (Futur): werden + Infinitiv Az igeidők áttekintése A főnevek jelentősége. A helyesírás (ismétlés) Főnevek névelőkkel és birtokos névmásokkal Alaptípusok egyes és többes számban Szótárhasználat A főnevek egyes és többes számú alany, tárgy, birtokos és részes esete Főnév + ige egyeztetés. Ige párok mint pl.: stellen – stehen stb. Leggyakrabban használt igevonzatok, mint pl.: sich freuen auf / über, Elöljárószók

Továbbhaladási feltételek A tanulók tudjanak:          

Élményekről mesélni Egyszerű kívánságokat, kéréseket kifejezni, megfogalmazni Egyszerű utasításokat adni, felszólítani Ismert témákban hosszabb párbeszédeket folytatni Olvasott szöveg tartalmát röviden elmesélni, képekről, dolgokról röviden beszélni Megfelelő szó – és mondathangsúllyal tartalmilag tagoltan olvasni és a szöveghez kérdéseket feltenni Egy lexikailag ismert, felolvasott, vagy elolvasott szöveget megérteni Meghívót, karácsonyi – húsvéti lapot írni Írásban bemutatkozni, rövid levelet írni Megtörtént dolgokról, észrevételekről 3-4 egyszerű mondatot írni

50

 A tárgy- és részes esetet, az erős főnevekkel mondatban alkalmazni az elöljáró szók után is  Az igék Präsens és Perfekt alakjának biztos alkalmazása  Egyszerű melléknevek fokozása (Positiv és Komparativ) a „dieser” mutató névmás alany, tárgy- és részes esetének ismerete és alkalmazása  Egyszerű kérdő- és birtokos névmások ismerete  Bővített mondatok képzése összetett állítmánnyal  3 további vers, 4 új dal és 10 új közmondás megtanulása

6. évfolyam Éves óraszám: 185 óra Belépő ismeretek és készségek Beszédértés és beszéd

    

Hétköznapi beszédhelyzetek feldolgozása Beszélgetésben való részvétel – megnyilatkozás és ellentmondás Hétköznapi témák szakszókincse Tájékozódás és élmények elmesélése Tárgyak, állatok, személyek leírása, személyek jellemzése

Olvasás és szövegértés

 Szakszövegek olvasása és megértése (eredeti aktuális szövegek, prospektusok, cikkek ifjúsági lapokból stb.).  Reális és fantasztikus történetek, mesék, viccek és anekdoták olvasása és tartalmi megértése, valamint az ezekről társalogni  Mondások, nyelvi játékok, költemények, fantasztikus történetek feldolgozása  Az olvasás megkedveltetése a gyermek korának megfelelő ifjúsági könyvekből vett kivonatokkal Írás és írásbeli kifejezés

   

Átélt vagy kitalált események leírása Személyek jellemzése, állatok leírása A mindennapi szituációkban írásbeli kapcsolatok teremtése, levelek írása Saját vélemény kifejezése

Nyelvhasználat, helyesírás

          

A tárgy- és részes eset alkalmazása mondatban erős főnevekkel, elöljárószók után is A melléknév ragozása a határozatlan névelő után, kivéve a birtokos esetet A „viel, man, es” határozatlan névmások Igék Präsens és Perfekt időkben Tanult igeidőkben az elváló és nem elváló igék használata A módbeli segédigék jelen idejű alakja Az egyszerű melléknevek fokozása (alapfok, középfok) Az egyszerű kérdő névmások Akkusativ és Dativ alakjának ismerete A leggyakoribb módbeli segédigék ismerete Bővített mondatok összetett állítmánnyal A bővített mondat szórendje

51

Témakörök

Tananyag

Hétköznapi élet a különböző országokban Oktatás, életkörülmények, étkezési szokások, szociális körülmények Ünnepek, ünneplés a különböző országokban (beiskolázás, szüret, betakarítás, Mikulás – ünnep, advent, karácsony, húsvét, pünkösd) Azonosságok és különbségek a népszokásokban Az ünnepekkel kapcsolatos népszokások – Étkezési szokások (Magyarországi német ételek) Munka, szabadidő, Ipar és mezőgazdaság kultúra Magyar – külföldi közös vállalkozások Új foglalkozási ágak, foglalkozások Napi szükségletek, vásárlás, különböző árufajták Sport, szórakozás, színház, könyvek, zene Utazás belföldön, és külföldre Külföldi tájak, építészet és kultúra külföldön Információk gyűjtése a német nyelvű országokról A témához kapcsolódó cikkek német nyelvű gyermekújságokban Magyarországi német írók meséi, művei Hírközlés Sajtó, rádió, televízió Cikkek gyermek – és ifjúsági újságokból, magazinokból Rádió- és televízió programok Posta, levelezés, távirat, telefon, telefax Képeslap, Bélyeg, Újság vásárlása – dialógusok Levélírás – levél, távirat feladása, telefonálás Technika: számítógép, mobiltelefon Egészségügy, egészség Betegségek – gyógyítás, belső szervek Háziorvos, fogorvos, kórház Egészségügyi ellátás, gyógyszertár Az orvosnál, fogorvosnál, gyógyszertárban – párbeszédek Babonás hiedelmek régen Egészséges életmód Környezetünk Nemzetiségünk Események a Magyarországi németek történelméből, földrajzi – történelmi aspektusból. életéből A falun és városban élő magyarországi németek élete napjainkban A magyarországi németek betelepülése és letelepedése lakóhelyünkön Német településnevek, régi és új utca- és folyónevek a településen Népköltészet, Magyarországi német szerzők meséi és művei irodalom Elbeszélések és szemelvények a német gyermek- és ifjúsági irodalomból A tanulók korának megfelelő versek. Az ige Igeidők: Perfekt, Plusquamperfekt, Futur; erős, gyenge és vegyes ragozású igék A Perfekt és a Präsens használata az összetett mondatokban Elváló és el nem váló igekötős igék A módbeli segédigék jelen idejű ragozása A főnév és a melléknév A főnév alakjai, és a négy eset használata Egyes szám, többes szám, ige és melléknév a főnév mellett A főnév helyettesítése személyes névmással Melléknévképzés Gyermekek a földkerekségen

Névmások

Az elöljárók A mondat

Személyes névmások Kérdő névmások Határozatlan névmások „viel, man, es” A leggyakoribb tárgy- és részes esettel álló elöljárók: für, über, von, aus, zu, bei usw. Az összetett mondatok, wenn és als ; denn és weil kötőszavakkal

52

Továbbhaladási feltételek               

Ismert és tárgyalt témákban rövid párbeszéd folytatása Nyelvtanilag és lexikailag ismert szövegek folyékony olvasása Megfelelő szó- és mondathangsúlyos olvasás és a szöveghez kérdésfeltevés Kérdésekre adott válasszal a szövegértés bizonyítása Személyek szóbeli és írásbeli jellemzése Személyes levél írása és annak minimális formai követelményeinek ismerete A tárgy és részes eset alkalmazása a mondatokban erős főnevekkel A melléknév határozatlan névelő utáni helyes használata, kivéve a birtokos esetet A „viel, man, es” határozatlan névmások alkalmazása Az igék Präsens és Perfekt idejének biztos alkalmazása Az elváló és nem elváló igék használata tanult igeidőkben A módbeli segédigék jelen idejű alakjának biztos alkalmazása Egyszerű melléknevek fokozása (Pozitiv, Komperativ), összehasonlítás Bővített mondatok képzése állítmánnyal 3 további vers és 4 új ének ismerete

7. évfolyam Évi óraszám: 185 Belépő ismeretek, készségek Beszédértés, beszéd

      

Beszédfordulatok alkalmazása a beszédhelyzetnek megfelelően Beszélgetés a család, iskola, utazás, vásárlás, kultúra, sport, szabadidő, természet, ünnepek témákban A saját vélemény indoklása Beszélgetés különböző partnerekkel egy megadott témáról Helyes hanglejtéssel kérdések alkotása Interjú előkészítése és levezetése Az udvarias beszéd nyelvi és nem-nyelvi eszközeinek alkalmazása

Olvasás, szövegértés, szövegalkotás

 Egyszerű irodalmi szövegek megértése szótárak, kézikönyvek segítségével  Egy olvasott szöveg, hallott történet, látott film összefoglalása, röviden történő elmesélése  Tájékoztató szövegek, plakátok ismertető jegyeinek, képek funkcióinak ismerete céljuk, eszközeik, az emberekre gyakorolt hatásuk felismerése és megítélése  A feldolgozott irodalmi olvasmányok közötti különbségek, fontos műfaji ismertetőjegyek felismerése  Elbeszélések, mondókák átalakítása, modernizálása  Néhány magyarországi német író életének és munkájának megismerése  Információk gyűjtése a németnyelvű országokról országismereti szövegek, média segítségével  Tájékozódás a könyvtárban

Írás, írásbeli nyelvhasználat

 Írásbeli munka készítése a saját tapasztalatokról, élményekről, kívánságokról, eredményekről  Leírás készítése emberekről, állatokról, tárgyakról, eseményekről

53

 Tudósítás iskolai, osztály- eseményekről, rendezvényekről  A hivatalos levél formai, tartalmi jegyeinek ismerete Nyelvismeret és helyesírás

A nyelvi ismereteket nem elszigetelten, hanem a kommunikáció keretén belül közvetítjük. Az ismeretek egy nyelvi rendszert alkotnak, melyek a megértést szolgálják.  A részes esettel álló visszaható igék  Az igék vonzatai és használatuk  A módbeli segédigék jelen, elbeszélő múlt, és összetett múlt időben; szerepük önálló igeként  A főnév és a melléknév ragozása  A névmások és alkalmazásuk  A tanult kötőszavakkal összetett mondatok alkotása  A különböző mondatszerkezetek szórendje  Ismert szókincs hibátlan írásbeli használata Témakörök

Tartalmak

Kapcsolat más Országismereti szövegek, prospektusok, filmek segítségével betekintés más emberek életébe emberekkel és más A vendégbarátság Magyarországon és más országokban országokkal Tanulói levelezés Az iskola partner- és cserekapcsolatai Különböző partnerekkel adott beszédhelyzetben kommunikálni Iskolai élet Külföldi iskolák külföldön A magyar és a külföldi gyerekek érdeklődési köre Utazás Turisták Magyarországon Az utazással kapcsolatos játékos riportok Bel- és külföldi utazási lehetőségek, választott közlekedési eszközökkel Egyéni vagy társas utazás családdal és iskolával Egy utazás tervezése Az egyéni, ill. társas utazás előnye és hátránya Az utazási irodában Az utazási kellékek kiválasztása, megvásárolása Egy utazás előkészítése: becsomagolás, élelmiszercsomag Kerékpártúra Kerékpár, felszerelés A közlekedési szabályok, balesetmentes utazás Utazás vonattal A pályaudvaron: a peron, vágány, csomagmegőrző, menetjegy, helyjegy, tájékozódás a menetrendben, indulás, érkezés, csatlakozás, közvetlen vonat, átszállás, érdeklődés, pontos információszerzés, utasítások értelmezése (turistatérkép, várostérkép) Posta és Formanyomtatványok és szerepük takarékpénztár Levelek, táviratok és csomagok feladása Levél Magánlevelek, a hivatalos levél ismertető jegyei (levélforma, megszólítás, felépítés, befejezés) Mintalevél egy nyári tábor, egy ifjúsági szálló, egy utazási iroda, egy vevőszolgálat számára Kérések, panaszok, igazolások különböző helyzetekben Udvariassági formák Postai illeték Levélbélyegek, okmánybélyegek A posta szolgáltatásai: képeslapok, újságok, folyóiratok, szerencsejátékok Bank Betétkönyv, pénzváltás, átutalás, kamat Foglalkozások Kézművesek a saját lakóhelyen, munkájuk, néhány szerszám Szolgáltatások: fodrász, kozmetikus, varrónő, cipész, bejárónő, rendőr, stb. Hivatalnok, postás, vasutas Házépítés Az építkezésen: kőműves, ács, bádogos, tetőfedő, üveges, víz-, gáz-, fűtésszerelő, burkoló, asztalos Szerszámok, anyagok, a munkafolyamatok egyszerűsített formában, Költségek, hitel, részletfizetés

54

Témakörök

Tartalmak

A szaküzletekben: elektromos, számítógép, cipő, zene, játék... Az eladók munkája A kereskedők és a vevők viselkedése Múzeumok Kiállítások, múzeumok, helytörténeti múzeumok meglátogatása A kortárs művészek művei A saját nemzetiség és más kisebbségek kultúrája Könyvtár Németóra az iskolai könyvtárban Könyvtárlátogatás – könyvtárhasználat Média Egy tv-program kiválasztása Gyermekműsorok A média műsorpolitikája Tájékoztató szövegek: plakátok, reklámok és céljaik Színház Színházlátogatás A darabban szereplők jellemének alakulása, fejlődése Sport Testnevelésóra, sport az iskolában, a saját lakóhelyen Sportágak: egyéni, páros, csapat A sport és az egészséges életmód Sportlétesítmények Lehetőségek a városban és vidéken Olimpiai játékok, világbajnokságok Népköltészet és irodalom Költészet A kiválasztott költők rövid életrajza és néhány verse, líra, tájleíró líra, epikus költészet Ifjúsági könyvek Tallózás a gyermek- és ifjúsági irodalomban A történet kora, társadalmi háttere Egy részlet önálló és közös olvasása A cselekmény, a szereplők cselekvése A szövegek tagolása Nyelvismeret, helyesírás Az ige A visszaható ige Részes esettel (Ich wasche mich. Ich wasche mir die Hände.) A igék vonzatai Viszonyszóval és a nélkül Egy vagy két vonzattal (pl. es gibt, sprechen mit/über, stb) A funkciójuk megértése A módbeli Önálló igei használatban is segédige A főnév Erős gyenge és rendhagyó ragozása A birtokos szerkezet A tulajdonnevek birtokos esetben A melléknév Rendhagyó fokozása, ragozása A névmás A visszaható Tárgy és részes esetben névmás A határozatlan Ragozható és nem ragozható névmás Összehasonlítás a határozatlan számnévvel ( Das ist nicht viel. Der Film hat vielen gefallen.) Bevásárlás

A vonatkozó névmás A vonatkozó mellékmondat A mellérendelő összetétel

A vonatkozó és mutató névmás közötti különbség: hangsúly, alkalmazás, szórend Közmondások gyűjtése A vonatkozó névmások szóbeli és írásbeli alkalmazása Jelzői funkcióban(Das Buch, das du mir geschenkt hast,...) Az alany, vagy a tárgy helyettesítőjeként (Wer nicht kommt zur rechten Zeit, ... ; Was du heute kannst besorgen, ...) 0 pozicióban álló kötőszók (und, sondern, oder, denn, aber) Mellékmondatok „denn2 és „weil” kötőszókkal 1-es pozicióban álló kötőszók (darum, deshalb, deswegen (Er ist krank, darum geht ...) „also”, „so” (Er passt nicht auf, als...)

55

Témakörök

Tartalmak „trotzdem”, „dennoch”(Er hustet sehr, trotzdem...)

Továbbhaladási feltételek           

A kibővített szókincs alkalmazása Köznapi témákról önálló beszélgetés Ismeretlen irodalmi vagy tényközlő szöveg értelmes, helyes tempóban és hangsúllyal történő olvasása A saját gondolatok szóban és írásban való kifejezése Szövegek, levelek leírása időrendi és logikai sorrendben Írásbeli munkákban a kibővített szókincs és a tanult nyelvi ismeretek alkalmazása Az év folyamán további három költemény megtanulása A módbeli segédigék jelen, egyszerű és összetett múlt időben való alkalmazása A tanult vonzatos igék használata A főnevek ragozása A tanult kötőszavakkal mellé- és alárendelő mondatok alkotása

8. évfolyam Évi óraszám: 185 Belépő ismeretek, készségek Beszédértés és beszéd

 Érdeklődés, tanács-kérés  Beszélgetés folytatása kis csoportban vagy egyénileg a tanuló életkorának megfelelő témákban különböző korú és foglalkozású partnerekkel  Szóbeli beszámoló benyomásokról, érzésekről hatásos módon  Vitavezetés és részvétel abban egyszerű formában  Beszédfordulatok gyűjtése pro és kontra és azok megfelelő helyen való alkalmazása Olvasás és szövegértés

      

Ismeretlen szöveg szótárak segítségével történő önálló feldolgozása és megértése Véleményt alkotása olvasmányokról, a látottakról, hallottakról Epikai művek fajtájának felismerése, problematikájának, tanulságának megfogalmazása Szövegfeldolgozás dramatizálással, rövid jelenet bemutatásával Ismert költemények, balladák értelem szerinti olvasása, előadása A tanult versek kifejező elmondása A szereplők jellemezése viselkedésük alapján

Írás, írásbeli nyelvhasználat

 Leírást készítése címszavak vagy vázlat alapján  Életrajz írása részletes és táblázatos formában

56

Nyelvismeret és helyesírás

A nyelvi ismereteket nem elszigetelten, hanem a kommunikáció keretén belül közvetítjük. Az ismeretek egy nyelvi rendszert alkotnak, melyek a megértést szolgálják.  A Futur II kivételével az ige minden ideje kijelentő, felszólító és feltételes módban, szenvedő szerkezetben jelen és elbeszélő múlt időben  Az igék vonzatai  A melléknév teljes ragozása, fokozása, összehasonlítás  A mondatrészek (alany, állítmány, bővítmények)  A kötőszavak utáni szórend

Témakörök Képzési kínálat Magyarországon: iskolatípusok

Pályaválasztás, tanulmányok Kommunikáció: ütközés, kívánságok, meggyőződés

Vita

Tudósítások, riportok

Budapest főváros

Idegenforgalom Magyarországon

Megnyilatkozás köznapi témákban

A kisebbségek érdekképviselete

Tartalmak Iskolaszerkezet Típusok: általános iskola, gimnáziumok, technikumok, szakközépiskolák, szakiskolák, középiskolák kisebbségi nyelvoktatással, főiskolák, egyetemek Képzési idő, vizsga, kollégium, diákotthon A német nyelvismeret iskolán kívüli fejlesztésének lehetőségei Pályaorientációs kérdések Továbbtanulási lehetőségek: információszerzés keresett, érdekes foglalkozásokról Különböző beszédszándékok Tegeződés, magázódás Képregények és autentikus szövegek beszédfordulatai Állásfoglalás Ellenvélemény figyelembevétele Szembesítés Meghatározott vitatémához kifejezések gyűjtése Elhárítás, beleegyezés Eldöntendő, kiegészítendő kérdések alkotása, rákérdezés Félreértés és nem-értés Saját szemlélet megindokolása, megvédése példákkal, tényekkel Magyarország földrajzi helyzete Magyar tájak, természetvédelmi parkok, városok, övezetek Mezőgazdaság, ipar, vállalkozás, kereskedelem Látványosságok, műemlékek, műemlékvédelem A nagyvárosok infrastruktúrája Az ország kulturális központja: iskola, színház, múzeum, kiállítás A gyógyfürdők városa A kormány, a parlament Úticélok, történelmi, kulturális örökség A magyar vendégszeretet Szakácsművészet, népművészeti programok A német kisebbség élete, szokásai a tanuló saját lakóhelyén, a környéken, az országban Ma is élő hagyományok: Márton-nap, farsang, betlehemes játék, tojásfestés, barka-, ételszentelés, stb. Kapcsolat más vidéken élő fiatalokkal, baráti körökkel Köszönet-nyilvánítások, hirdetések feladása Kérés, parancs, panasz Kérvényezés A hivatalos levél: fejléc, megszólítás, befejezés A kisebbségek kötelességei és jogai Magyarországon Az országos önkormányzat és tevékenysége A települési kisebbségi önkormányzatok és munkájuk A német kisebbség újságban, folyóiratban, naptárban

57

Témakörök

Tartalmak

Táplálkozás és egész- A magyar konyha, ételkülönlegességek ség Ételreceptek Az ünnepi menü Az ünnepi asztal megterítése, díszítése Vendégek meghívása, fogadása Fogadás rendezése, meghívók írása Gyümölcs, zöldség, vitamin, biotermék A fogyókúra és veszélyei Magyarországi német ételkülönlegességek A nagymama konyhája A németnyelvű Földrajzi adottságok országok Németország, Svájc, Ausztria, Liechtenstein, Luxemburg Látnivalók külföldön Az idegenvezető Tájak és városok Útiélmények Diákcsere Más országok, népek szokásai Tényközlő szöveg Tájékoztató szövegek, tudósítások, hírek, riportok, interjúk Az életrajz Tartalmi és formai különbségek a részletes és táblázatos életrajz között A személyek külső tulajdonságai (mással összehasonlítva is) Személyek jellemezése szokásaik, cselekvésük, viselkedésük alapján A pozitív és negatív tulajdonságok (rokon értelmű és ellentétes értelmű szavak használata) A kortárs irodalom Forma, rím, művészi eszközök (hasonlítás, metafora, költői kérdés érzelmek költői kifejezése: öröm, bánat, szerelem, részvét, felháborodás) Anekdoták, rövid történetek, elbeszélések, utópisztikus mesék Az életkornak megfelelő költemények Elbeszélő szövegek A megfelelő könyvek kiválasztása, kivonatok ifjúsági könyvekből Novellák vagy részletek Cikkek ifjúsági folyóiratokból A cselekmény lefolyása, kifejezési eszközök A szereplők cselekvése és fejlődése A magyarországi Humoros, szatirikus elbeszélések a magyarországi németek életéből: lakás, ruházat, német irodalom foglalkozás, szokás, ünnep A színdarab, egyfelvonásosok Nyelvismeret, helyesírás: Az ige A cselekvő ragozás, kijelentő mód a tanult igeidőkben Régmúlt idő Használata Szenvedő szerkezet A jelen és a múlt idő A passzív ragozás funkciója A feltételes mód A jelen és múlt idő, a körülírt forma is Kötőszavak alárendelő mellékmondathoz: Időhatározói Wenn, als, bevor, seit(dem), sobald, solange, nachdem, während Módhatározói weil, sowie, ohne, dass, ob, obwohl Jelentésük, funkciójuk A mondat Az alárendelő mellékmondat Időhatározói mellékmondat A feltételes mellékmondat

Minden mondatfajta használata A fő- és mellékmondat Részmondatok kötőszavakkal A szórend Egyidejűség, elő- vagy utóidejűség megértése Mindkét igeidőben „wenn” kötőszóval és a nélkül képezni

58

Témakörök A célhatározói mellékmondat

Tartalmak A damit, um ... zu szerkezetek (a magyar nyelvhasználattól való eltérések tudatosítása)

Továbbhaladási feltételek                    

Kb. 2000 szót aktív használata A tanult szókincset hibátlanul írásbeli alkalmazása Köznapi témáról irodalmi német nyelven beszélő partner megértése és válaszadás a kérdésekre Német nyelven kapcsolat teremtése, kívánság kifejezése, tájékoztatást adása Állásfoglalás Érthető beszéd A régmúlt idő használata A cselekvő és szenvedő ragozás közötti különbség ismerete A feltételes mód jelen és múlt idejének, a „würde” és főnévi igeneves szerkezet használata Az und, aber, oder, sondern, denn, darum, deshalb, dann, dass,weil, ob, als, wenn kötőszavak alkalmazása A bővített és összetett mondat szórendjének használata Szövegek érthető, értelemszerű hangsúlyozással történő folyékony olvasása Egyszerű szövegek megértése szótár, kézikönyv, lexikon segítségével Beszámoló és vélemény nyilvánítás olvasmányélményekről Költemények hatásos előadása Saját gondolatok írásban való kifejezése Személyek leírása, jellemzésük viselkedésük alapján a tanulót magát is beleértve A magánlevelek tartalmi és formai jegyeinek ismerete és alkalmazása Tudjon kijelenteni, kérdezni, tájékozódni és tájékoztatni További három költeményt ismerete

59

NÉMET HON- ÉS NÉPISMERET KERETTANTERVE Tantárgy Német hon- és népismeret (nemzetiségi kétnyelvű, tannyelvű és nyelvoktató iskolák számára)

Célok és feladatok A múlt megismerésével a tanulók azonosságtudatának kialakítása és jövőképük formálása. A tanulók ismerjék meg a kisebbségi jogokat, ezáltal készüljenek fel érdekeik képviseletére. A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Legyenek büszkék arra, hogy ehhez a népcsoporthoz tartoznak, de tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek nyelvjárásaival, értékeikkel, és tudatosuljon bennük az irodalmi nyelvtől való eltérés oka. A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz a tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok igazodjanak el a mai kisebbségi lét megjelenési formáiban, ismerjék meg a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönözzük őket arra, hogy a tanulmányok befejezése után is önálló kutatással foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával és képviseljék a népcsoport érdekeit. A történelemi témakörök a történelem tantárgy óráin kerüljenek feldolgozásra. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók tudják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni.

1-4. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatában a nemzetiségismereti tartalmak közvetítése kizárólag cselekvésközpontú legyen. Ne tanítsunk adatokat, meghatározott ismereteket. A tartalmak egyrészt integrálhatók a német és a többi tantárgyba (pl. ének-zene, technika, művészeti nevelés), másrészt önálló tárgyként is oktathatók. Ebben a korban célszerűbb az integráció, több motivációs lehetőséget biztosít. A tanulók:  





nyerjenek betekintést a magyarországi németek jelenébe és múltjába élmények alapján, szerezzenek alapvető ismereteket elődeik életéről és mindennapi munkájáról, tudatosuljon bennük – különösen a nyelv és a szokások terén – az emberek mássága. Ismerkedjenek meg legalább két különböző szokással és tudjanak a nyelvjárás és az irodalmi nyelv létezéséről. Gyűjtsenek nyelvjárási szavakat és ismerjék a német nyelv változatait saját szintjükön, kapjanak indíttatást mondókák, dalok, játékok gyűjtésére és megtanulására, ismerjék meg a népköltészet értékét és szépségét. Tudjanak három – három mondókát, dalt, közmondást a népköltészetből és egy verset a műköltészetből kívülről, mutassanak érdeklődést őseik kultúrájának megismerésére, éspedig a hagyományok játékos felelevenítésén keresztül, készítsenek (barkácsoljanak) három tárgyat, ismerjék használatukat. Ismerjék fel a hagyományápolás fontosságát.

60

5-8. évfolyam A tanulók: 



 







nyerjenek betekintést egy németek lakta település életébe, ismerjenek meg magyarországi németek által lakott területeket földrajzi adottságaikkal együtt. Tudják, hogyan és miként kerültek a németek Magyarországra. Ismerjék a betelepítés okait, a magyarországi németek által lakott területeket, tudjanak néhány fontos eseményt elmesélni, ismerjék a naptári évhez és a valláshoz kötődő legfontosabb ünnepeket, maguk is gyűjtsenek szokásokat, tudják a tanult szokásokat felsorolni és röviden ismertetni. Ismerjék meg a magyar nép és a német nyelvű országok legfontosabb tradícióit, ismerjék fel a hagyományok különbözőségét és azonosságait. Ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat, kapjanak ösztönzést a német dal- és néptánc-kincs ápolására, a magyarországi német irodalom megismerésére. Tudjanak három – három dalt kívülről, valamint történeteket, ill. mondákat elmesélni, ismerjék fel a gyűjtött nyelvjárási szavak alapján, hogy a helyi nyelvjárás mely szavai térnek el feltűnően a köznyelvtől. Soroljanak fel a helyi nyelvjárásból (ha létezik ilyen) néhány lexikai és hangsajátosságot, ill. gyűjtsenek a magyar nyelvből átvett lexikai egységeket,. nyerjenek betekintést a magyarországi német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, ismerjék meg a település, az udvar és a ház berendezését. Legyenek alapvető ismereteik a település formájáról és a legfontosabb berendezési tárgyakról. Sorolják fel a legfontosabb paraszti munkákat, kézműves mesterségeket, ételeket és ruhadarabokat. Ismerjék az akkori és mostani étkezés és öltözködés közti különbségeket, a magyarországi németek „lakó- hagyományait”, és a hasonlítsák össze a magyarokéival, fedezzék fel és elevenítsék fel elődeik hagyományait, ismerjék a nemzetiségek közötti kapcsolatokat, értsék meg a magyarországi németek nemzetközi kapcsolatait. Ismerjék a Magyarországon élő kisebbségeket és legfontosabb jogaikat sorolják fel, ismerjék a német származású művészek szerepét a magyar kultúra kibontakoztatásában, sorolják fel legalább három művész egy-egy alkotását felsorolni, ill. ismerjenek műveket a magyarországi német irodalomból.

1.évfolyam Évi óraszám: 10 Belépő tevékenységformák A rokoni kapcsolatokat kifejező szavak megismerése. Tárgyak, személyek leírása és néhány kézműves termék (játék) előállítása. A lakóhely fontosabb épületeinek elnevezése, növények és virágok megnevezése. Népköltészeti alkotások megtanulása. Témakörök

Tartalmak

A család és családtagok Rokoni kapcsolatok megnevezése, esetleg nyelvjárásban is Személyek és tárgyak külső jellemzőinek leírása, pl. fotók alapján A CSALÁDTAGOK ÁBRÁZOLÁSA JÁTÉKOS FORMÁBAN Élet a családban Néhány kézműves termék előállítása: mézeskalácssütés, babakészítés kukoricacsutkából vagy csuhéból Az otthon, a környezet, Virágok, zöldségfélék a kertben, háziállatok nevei, esetleg nyelvjárási megfelelőik házi állatok Élet a városban, a falun A település ismert épületeinek meglátogatása: templom, tájház stb. Népköltészet Mondókák, dalok állatokról és természeti jelenségekről. Az év ünnepeihez kapcsolódó mondókák és dalok: Mikulás napi versikék, újévi köszöntők. Gyerekjátékok, egyszerű táncok, népdalok.

61

A továbbhaladás feltételei A tanév végére a tanulók legalább 3 népköltészeti alkotást (dal, rigmus, tánc, játék) tanuljanak meg. Legyenek alapvető ismereteik a tanult témakörökben.

2. évfolyam Évi óraszám: 10 Belépő tevékenységformák Képleírás LAKBERENDEZÉSI TÁRGYAK MEGNEVEZÉSE A legfontosabb paraszti kézművek, munkák megismerése, néhány munka nyelvjárási megnevezésének ismerete. Játékok, háziállatok készítése természetes anyagokból. Kiválasztott művek elsajátítása a magyarországi német nép- és műköltészetből. Témakörök Az otthon és az iskola

Lakóház, lakás Foglalkozások Háziállatok, erdőn és mezőn élő állatok A naptári év szokásai Népköltészet Irodalom

Tartalmak Beszélgetés hozott képekről: Az iskola régen és most. Nagyszülők mesélnek iskolai élményeikről. A kis- és iskolás gyerekek népviselete. Berendezési és használati tárgyak. A parasztemberek napirendje, a paraszti munka legfontosabb eszközei, paraszti és kézműves szerszámok nyelvjárási megnevezése. Az állatok megnevezése, lehetőség szerint nyelvjárásban is. Játékállatok barkácsolása kukoricaszárból (tehenek, kecskék stb.) Hagyományos tojásfestés vagy Karácsonyfa díszítése pattogatott kukoricával és aszalt szilvával. Kiszámolók, találós kérdések, közmondások, gyerek- és körjátékok megtanulása antológiákból ill. a helyi gyűjtés alapján. Ismert helyi gyűjtésű rövid mesék. Gyermekimák

A továbbhaladás feltételei A tanév végén tudjanak a tanulók minden műfajban egy művet kívülről és egyet elmesélni. A tanulóknak alapvető ismereteik a tanult témákban.

3. évfolyam Évi óraszám: 10 Belépő tevékenységformák A rokoni kapcsolatok megismerése, lehetőség szerint nyelvjárási megnevezésükkel együtt. A családban és a lakóhelyen előforduló foglalkozások ismerete. Egyszerű recepteket gyűjteni és feljegyezni, régi konyhai eszközöket megnevezni, és funkciójukat ismerni. A gyermekviselet ruhadarabjainak elnevezése. Bútor- és hímzésmintákat ismerni és lerajzolni.

62

Ajándékokat és díszeket barkácsolni, és funkciójukat ismerni. Néhány gyógymód ismerete. A magyarországi német irodalom néhány alkotásának megtanulása. Témakörök

Tartalmak

Az otthon, a szülők, a nagyszülők Hétköznapok

ROKONI KAPCSOLATOK MEGNEVEZÉSE, ESETLEG NYELVJÁRÁSBAN IS Szakmák a családban Étkezés, főzés, régi ételreceptek gyűjtése Egyszerűbb ételek főzése , mézeskalács sütése A falvédőkön levő életbölcsességek gyűjtése Néhány régi konyhai eszköz megismerése Lakóhely és környéke Szakmák az adott településen régen és ma Régi utcanevek Közismert épületek és helyek megtekintése: templom, temető, kálvária, kápolnák, tájház stb. A kisebbségek és a Ruházkodás régen és ma (különös tekintettel a gyermekruhákra) lakóhely életéből Gyerekjátékok Ügyességi játékok Bútor- és hímzésminták, házak díszítőelemeinek rajzolása Karácsonyi díszek készítése: gyümölcsaszalás, kukoricapattogtatás, a karácsonyfa feldíszítése; ajándékok régen és ma Egészséges életmód, a Gyógyítás régen és ma betegségek Gyógymódok, babonák megelőzése Népköltészet Találós kérdések, nyelvtörők, közmondások, versek és mesék, gyerekjátékok Irodalom Válogatás a magyarországi német irodalomból Egyszerű táncok Népdalok

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjenek néhány a családban és a lakóhelyükön előforduló foglalkozást, gyűjtsenek néhány ételreceptet, tudjanak konyhai eszközöket megnevezni, ismerjenek bútor- hímzésmintákat. A népköltészet minden irodalmi műfajából tanuljanak meg egy művet kívülről vagy tudják elmesélni, ismerjenek néhány táncmotívumot

4. évfolyam Évi óraszám: 10 Belépő tevékenységformák Alapvető ismeretek a következő témakörökben: A családi együttélés, a gyermekek kötelességei régen és ma, valamint a település lakóinak etnikai hovatartozása és nyelvhasználata. Családi és egyházi ünnepek ismerete, és a hozzájuk kapcsolódó dalok és mondókák ismerete, néhányuk ismertetése. Egy húsvéti vagy karácsonyi ajándék elkészítése, funkciójának ismerete. A település néhány ismert meséjének, mondájának irodalmi nyelven vagy nyelvjárásban való előadása. Magyarországi német szerzők műveinek ismerete.

63

Témakörök Élet a családban

A kisebbségek életéből

Ünnepek

Népköltészet /Irodalom

Tartalmak Képek a családi albumból. GENERÁCIÓK EGYÜTT ÉLÉSE. A gyerekek jogai régen és ma. A település lakói és etnikai hovatartozásuk. Az etnikai csoportok legfontosabb jellemzői (nyelv, szokások). Nyelvhasználat a családban. Esztergált fatárgyak megtekintése, esetleg készítése. Családi és egyházi ünnepek (néhányról beszélgetni, amelyekhez kapcsolódóan van a tanulóknak véleményük). Régi fényképek, amelyek ezekhez az ünnepekhez kapcsolódnak, nagyszülők élményei. Dalok, versek hozzájuk kapcsolódóan. Játékok: pl. a húsvéti tojásokkal. Karácsonyi és húsvéti ajándékok készítése, sütése (fonott kalács, mézeskalács figura). Ismert helyi mesék, történetek nyelvjárásban és/ill. irodalmi német nyelven. A korosztálynak megfelelő történetek előadása nyelvjárásban. Magyarországi német szerzők műveiből. Mese – és daltanulás nagyszülőkkel. Magyarországi német írók, költők meghívása, akik gyerekeknek írnak. Népdalok tanulása.

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudjanak beszélni a családon belüli együttélés mai és régi formáiról. Legyenek alapvető ismereteik a település lakóinak etnikai hovatartozásáról. Ismerjenek néhány családi- és egyházi ünnepet, egy mesét vagy mondát, irodalmi nyelven vagy nyelvjárásban, tudjanak egy verset (dalt), mondókát kívülről.

5. évfolyam Évi óraszám: 17 Belépő tevékenységformák A saját iskola rövid történetének ismerete, adatok a régi iskolarendszerről, gyűjtőmunka ebben a témakörben. Ismeretek a saját családról, történetének kutatása. A házak, lakások régi berendezéseit ismerni, és a maiakkal összehasonlítani. Szokásokat ismerete és egyről beszámolás. Ismeretek szerzése az év mezőgazdasági munkáiról és más tevékenységéről. A lakóhely dűlőneveinek ismerése, az elnevezések eredetének kutatása. Ismeretek a magyarországi német népzenéről, népdalokról, táncmotívumokról. A magyarországi német irodalom képviselőit és néhány művüket ismerni. Témakörök Az otthon és az iskola

Lakás - berendezés Családi és egyházi ünnepek A naptári év ünnepei Munkák a ház körül

Tartalmak Az iskola rövid története Mit és hogyan tanultak nagyszüleink? Régi tankönyvek, tintatartók, bizonyítványok stb. gyűjtése egy kiállítás számára Egykori tanítók sírjainak meglátogatása, esetleg ápolása A tanulók családjának története – családi album, családfa készítése Házak régen és ma – összehasonlítás Gyerekszobák régen és ma? Egyes ünnepek, pl. a Pünkösd szokásainak újjáélesztése vagy: farsangi maszkok készítése, farsangi felvonulás rendezése Mezőgazdasági munkák az év során TÉLI FOGLALATOSSÁGOK: KÖTÉS, KOSÁRFONÁS, SÖPRŰKÉSZÍTÉS, KOSZORÚFONÁS (NÉHÁNY TEVÉKENYSÉGET ELVÉGEZNI)

64

Témakörök A természet

Népdalok Népzene Népi tánc

Tartalmak A szülőhelyhez kötődő földrajzi nevek gyűjtésük, az elnevezések okai – a tanulók gyűjtőmunkáján alapulva. Olyan helyek felkutatása, ahol valamikor esetleg természeti katasztrófa volt, s ennek nyomát még őrzi a szájhagyomány. Ehhez kapcsolódó történetek gyűjtése. Magyarországi német népdalok megtanulása. Hangszerek megismerése. A hazai németek népdalainak jellemző jegyei. Néhány néptánc megtanulása: pl. Schustertanz, Kreuzpolka.

A továbbhaladás feltételei Ismeretek a saját iskolájukról, családjukról, a lakás berendezéséről. Beszélni egy szokásról, ismeretek az év mezőgazdasági munkáiról, a település dűlőneveiről. Alapvető ismeretek a magyarországi német népzenéről, három népdal kívülről megtanulása, néhány táncmotívum ismerése.

6. évfolyam Évi óraszám: 17 Belépő tevékenységformák A magyarországi németek falusi és városi életmódja közötti különbség felismerése és megmagyarázása. A régió német településeinek megismerése, a tájházak felkeresése, gyűjtőmunka egy faluban. Információk gyűjtése a falun és a városban űzött foglalkozásokról. A középkori és kora újkori magyar-német államközi kapcsolatok értékelése. A kötelező tananyag ismerete a magyar-német politikai és kulturális kapcsolatokról az államalapítástól a török kiűzéséig. Régi foglalkozások megismerése, munkafolyamatai megnevezése. A fontosabb gyógynövények neveinek és felhasználási területük megismerése, a velük kapcsolatos szokások elmondása. A tavaszi és a nyári ünnepkör szokásainak felsorolása, egy szokás részletes elmondása. A hétköznapi viselet felismerése, az egyes ruhadarabok elnevezése, esetleg nyelvjárásban is. Művek hazai német íróktól, költőktől, betekintés a magyarországi németek zenei- és néptánc- hagyományába. Témakörök Történelem Magyarországi németek települései a megyében

Német-magyar kapcsolatok a középkorban és a kora újkorban

Néprajz Gyerekek az egész világon

Tartalmak Élet a falvakban. Élet a városban. A magyarországi németek részaránya a megyében régen és ma. Látogatás tájházban. Térképvázlatok készítése a német településekről. Mondák gyűjtése a németek lakta településeken. Német misszionáriusok a Kárpát medencében. A magyarok kalandozása német területre (mondák). Az Árpádok házasságpolitikája. A németek betelepítése II. Géza idejében Zsigmond - a városiasodás szorgalmazója. Hunyadi Mátyás – külpolitikai törekvések. Habsburgok a királyi Magyarország trónján. Magyarország felszabadítása a török uralom alól a Német-Római császárság segítségével. A gyerekek élete régen és ma. Szabadidős lehetőségek, játékok régen és ma. Iskolalátogatás, tanulási lehetőségek régen és ma.

65

Témakörök Munka, szabadidő, művelődés Egészséges életmód A betegségek gyógyítása

Népszokások Étkezés, főzés Irodalom Népdal Népzene Néptánc

Tartalmak Régi mesterségek: fazekasság, látogatás egy fazekasműhelyben, a munkafolyamatok megfigyelése, agyagból edények készítése, díszítése a megfigyelt díszítőelemekkel. A legfontosabb gyógynövények és felhasználásuk. Babonás gyógymódok, a velük kapcsolatos szokások: Úrnapi körmenet, a megszentelt virágok felhasználása. Mária mennybemenetele – „Weihbüschl”. Virágszentelés. A tavaszi és a nyári időszak szokásai (Húsvét, Szent Iván stb.) Régi ételreceptek gyűjtése, közkedvelt ételek, heti étrend. Régi konyhai eszközök és azok használata. Válogatás magyarországi német szerzők műveiből. Népmesék és népmondák. Népdalok tanulása. A népzenei hagyományok fontossága. A magyarországi német népdalok jellemzői. Néhány néptánc megtanulása, esetleg gyűjtése a lakóhelyen.

A továbbhaladás feltételei Információk gyűjtése a falusi és városi életmódról, és az ottani foglalkozásokról. A kötelező történelmi tananyag ismerete az államalapítástól a törökök kiűzéséig a magyar- német politikai és kulturális érdekek tükrében. Régi foglalkozások. A gyógynövények elnevezésének ismerete, a tavaszi és a nyári ünnepkör szokásainak felsorolása, a hétköznapi viselet felismerése, az egyes ruhadarabok elnevezése. Három népdal kívülről történő megtanulása.

7. évfolyam Évi óraszám: 17 Belépő tevékenységformák Mikor és milyen körülmények között telepedtek le a németek Magyarországon? Térképvázlatok készítése a történelmi Magyarország németek által lakott területeiről. A telepesek sorsának ismerete. A németek által lakott országrészek ismerete. Telepes sorsok elmesélése. A németajkú lakosság részvétele Magyarország mezőgazdasági és ipari fejlesztésében a 18. és a 19. században. A németek által alapított ipari létesítmények bemutatása konkrét példákon. A német lakosság szerepe a reformkorban és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. A német származású aradi vértanuk ismerete. Az Osztrák-Magyar Monarchia etnikai térképének megmagyarázása. Térképmunka: Hol élt német nyelvű lakosság a Monarchiában. Egy régi parasztház alaprajza, beosztása, építőanyaga berendezése - szókincs. A hazai német médiák adásainak figyelemmel kísérése, ill. a NZ írásainak olvasása. Szokásokról beszélni. Az ünnepi viselet egyes ruhadarabjainak, esetleg nyelvjárási megfelelőinek ismerete. Magyarországi német művészek és műveik ismerete. Témakörök Történelem A németek betelepítése a 18. században

Tartalmak Betelepítés, svábtelepítések. „Schwäbische Türkei”, a Bánság és Szatmár benépesítése német telepesekkel. III. Károly, Mária Terézia, II. József telepítései. A telepesek élete (gyűjtőmunka).

66

Témakörök

Tartalmak

A magyarországi németek a reformkorban és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Az Osztrák – Magyar Monarchia földrajzi és etnikai térképe Néprajz Tájházak, nemzetiségi települések Média

A német polgárság aktív szerepe a kereskedelmi és ipari létesítmények alapításában (pl. Heckenast, Landerer) Tipikus német foglalkozások (gyűjtőmunka) A magyarországi németek és erdélyi szászok viszonya a magyar forradalmi eseményekhez Német származásúak az aradi vértanúk között. Térképelemzés.

Szokások Foglalkozások

Ruházat Művészet, irodalom

Zene

Egy parasztház megtekintése: alaprajz, építőanyagok, beosztás, berendezés.

Válogatás az „Unser Bildschirm” adásaiból, beszélgetés róluk, az adások rendszeres figyelemmel kísérése. Május 1. májusfaállítás, búcsú. Hagyományos kézműves mesterségek (mézeskalácsos, kékfestő) Egy műhely vagy kiállítás meglátogatása, az egyes munkafolyamatok megismerése, részvétel bennük. A lányok és asszonyok ünnepi viselete. Neves magyarországi német származású művészek 1945 előtt (építészek, festők, tervezők). Műveik megismerése. Mondák és versek a nép- ill. műköltészetből. Német népdalok és magyarországi német változataik. Magyarországi német „szórakoztató” zene különböző alkalmakkor.

A továbbhaladás feltételei A német telepesek magyarországi letelepedése, a telepes sorsok elbeszélése. Példák a magyar ipari létesítményekbe befektető német vállalkozók soraiból. Térképmunka: Hol éltek a Monarchiában németek? Egy régi parasztházat leírni. Ismeretek a német nyelvű médiáról. Egy magyarországi művész bemutatása. Egy ünnepi viselet és egy szokás bemutatása.

8. évfolyam Évi óraszám: 17 Belépő tevékenységformák A németség aktív részvételének felismerése a századforduló iparosítási és pénzügyi folyamataiban. Egy németajkú gyermek tanítási napjának leírása. Bleyer Jakab a németség szolgálatában. A „Volksbund” és a hűségmozgalom bemutatása egyes életutakon keresztül. A deportálás, az elűzés és a vagyonelkobzás hátterének ismerete. A népcsoport tragikus eseményei a második világháború alatt és után. Kulturális tevékenység az 1960-as, 1970-es és 1980-as években. Ismeretek az 1989-es rendszerváltozás utáni érdekképviseleti lehetőségekről. A mai kisebbségi helyzet ismerete (kétnyelvű oktatás, helyi kisebbségi önkormányzatok, médiák). Gyógynövények, felhasználásuk, a hozzájuk fűződő hiedelmek ismerete. Ünnepi ételek felsorolása, a magyar és a német konyha összehasonlítása. Az elődök szórakozási lehetőségei, beszélni legalább egyről beszámolni. Alapvető ismeretek a nyelvjárás és az irodalmi nyelv különbségéről, a legfontosabb eltérések a szavak és a mondatalkotás terén, a főbb nyelvjárások ismerete.

67

Történetek gyűjtése és lejegyzése. Neves német származású zenészek műveikkel együtt, legalább egy művész egy művét ismerni. Témakörök Történelem A németség szerepe a kapitalista fejlődésben az Osztrák - Magyar Monarchia idején Új helyzet a trianoni békediktátum után A német-magyar fegyverbarátság hatása a hazai németségre Deportálás, elűzés, kisemmizés (1945-48)

A magyarországi németek 1949-89 között Az 1989-es politikai fordulat hatása a német kisebbségre

Néprajz Hétköznapok

Szabadidős tevékenység Nyelv

Közélet

Irodalom, művészet

Zene

Tartalmak A 19. Században bevándorolt németség ipari-kereskedelmi és pénzügyi vállalkozásai, pl. Sidol tisztítószer, Singer varrógép. Kézművesek a falvakban. A monarchia iskolarendszere. Bleyer Jakab tevékenysége 1920 és 1933 között. „Volksbund” alapítása, Franz Basch vezetésével. A népcsoport kettészakadása. Hűségmozgalom. Sorsok (gyűjtőmunka). Malenki robot a Szovjetunióban. A potsdami konferencia határozata a németek kitelepítéséről. A magyarországi németek elűzése. Minden magyarországi német vagyonának elkobzása. A tragikus események hatása napjainkra: Gyarmathy Lívia: Együttélés (1982) filmje.

A Magyarországon maradt németek egyenjogúságának helyreállítása (1949). Az anyanyelvi oktatás, a sajtó és a rádió valamint a Német Szövetség megkezdi működését. Interjúkészítés az idősebb generáció képviselőivel. 1993-as nemzetiségi törvény. 1994-es választások során megválasztják a helyi kisebbségi önkormányzatokat. 1998-as választások révén újabb helyi kisebbségi önkormányzatok alakulnak. Parlament megválasztja a kisebbségi népbiztost. A magyarországi németek szimbólumai: címer, zászló, himnusz. Interjúkészítés mai kisebbségi politikusokkal. Hagyományos gyógymódok, -eszközök. Ünnepi étrend. Disznóölés. A magyarországi német konyha összehasonlítása a magyarral. Életmód: generációk együtt lakása. A fonó és funkciója. Szórakozási lehetőségek régen és ma. A helyi nyelvjárás és az irodalmi német közti legfontosabb különbségek (szavak, mondatalkotás). A magyarországi német nyelvjárások legfőbb csoportjai – legfőbb jellemzőik. A magyarországi németek jogai. Kisebbségi szervezetek. A magyarországi német iskolarendszer. Mondák, vidám történetek gyűjtése. Egy ún. „mondakönyv” összeállítása. Válogatás a magyarországi német szépirodalomból. Neves német származású művészek 1945 előtt, műveik megismerése. Német népdalok és magyarországi német változataik. Neves magyarországi német származású zenészek.

A továbbhaladás feltételei A népcsoport tragikus eseményei a második világháború alatt és után. A mai kisebbségi lét jellemzői. A gyógynövények és alkalmazásuk, ünnepi ételek felsorolása. Szórakozási lehetőségek régen.

68

Mellékletek Diszlexiás, diszgráfiás tanulók oktatása nevelése (1-8. évfolyamon) Magyar nyelv és irodalom A két tanévre meghosszabbított első évfolyam első tanévében javasolt a következők beiktatása a tananyagba: beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése, testséma fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, grafomotoros fejlesztés, a helyes ejtés, a fonémahallás fejlesztése, hang-betűegyeztetési gyakorlatok, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek, olvasásértés fejlesztése Az élő idegen nyelv A nyelvoktatás auditiv módszereinek előtérbe helyezése, szükség esetén szűkített tartalom a helyi tantervekben. Művészetek A műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe. Testnevelés és sport Szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása célszerű. Matematika A választott kerettantervekben meghatározott minimális követelményeinek teljesítése érdekében kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálását és a diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A beszédfogyatékos tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok megvalósítása, a kerettantervben meghatározott követelmények csak a beszéd- és nyelvi zavarok kompenzálása és megszüntetése érdekében végzett folyamatos korrekciós, rehabilitációs és sérülésspecifikus egyéni fejlesztő programok segítségével teljesíthetők. A műveltségi területek közül az Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv tanítása kíván nagyobb figyelmet. A követelmények azonban itt sem módosulnak, csupán – a beszédfogyatékosságtól függően – hangsúlyeltolódások mutatkozhatnak az egyes témakörök között. Ezek meghatározása a helyi tantervben történik. Magyar nyelv és irodalom Az anyanyelvi fejlesztés tartalmát, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa, az egyéni speciális szükséglet befolyásolja. Az anyanyelv műveltségi részterület egyes összetevői ennek megfelelően más-más hangsúlyt kapnak a fejlesztésben, néhány szempont azonban általánosítható: – az írás, olvasás előkészítésének átlagos időtartama lényegesen megnövekszik, ezért is – különösen a kezdő osztályfokon – érdemes élni a tanulmányi idő növelésének lehetőségével;

69

– olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; – a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; – az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. Művészetek. Testnevelés és sport Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. Élő idegen nyelv Az idegen nyelv tanítása felelősségteljes döntést igényel. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a beszédfogyatékosok e műveltségi területtől való megfosztása a gyermeket gyakorlatilag kizárhatja a későbbi felsőoktatásból, beszűkítve ezzel életterét. A követelmények teljesítése alóli mentesítés helyett a módszerek változtatását (pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek elsőbbségét) szükséges biztosítani. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái – Logopédiai egyéni és csoportos terápia. – Kommunikációs tréningek. – Bábterápia. – Drámaterápiás foglalkozások. Az egészségügyi rehabilitáció formái – Foniátriai vizsgálat és ellátás. – Gyermek-neurológiai vizsgálat és ellátás. – Pszichológiai vizsgálat, pszichoterápia. – Szenzoros integrációs tréningek és terápiák. – Gyógyúszás. – Gyógytorna. – Relaxációs tréningek. – A NAT alkalmazása az integráltan nevelt nagyothalló gyermekek nevelése-oktatásában Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A hallássérült tanulókat segíteni kell abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a munka világának aktív részesévé váljanak életútjuk során. Információs és kommunikációs kultúra Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. Hon- és népismeret A komplex ismeretanyagon nyugvó fejlesztési feladat feltételezi a térben, időben, tartalmakban eltérő összefüggések felismerését. Mindezek súlyos gondot okozhatnak a kommunikációjukban akadályozott hallássérülteknek. A szókincs, fogalmak bővítése, nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik a széleskörűen tájékozott egyén formálásának. Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Közvetlen élmény nyújtásával kell/lehet hatékonyan ismereteket adni a hazánkon kívüli

70

kultúrkincsek megismeréséhez. Szemléletük, nyitottságuk formálásában nagy jelentőséggel bír, ha kommunikációs lehetőségeikkel kapcsolatot tudnak teremteni szélesebb környezetükben élő (sors)társaikkal. Környezeti nevelés A legalacsonyabb életkortól megfigyelés, tevékeny részvétel útján lehet hatékonyan eljuttatni a tanulókat a környezet alakításának, óvásának felismeréséhez. Tudatos pedagógiai segítséggel, sok vizuálisan érzékelhető ismeret gyűjtését kell lehetővé tenni. Tanulás A hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különböző mértékű kommunikációs akadályozottságuk. A tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetőségeik (emlékezet, annak struktúrája, dysphasiás jegyek stb.) feltárására építve kell az egyéni fejlesztéseket megvalósítani. Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai feladat, mert ezáltal gazdagodnak az információszerzés lehetőségei. Testi és lelki egészség A hallássérült tanulókat szükséges megismertetni – az életkoruknak, esetleges társuló fogyatékosságuknak megfelelő szinten – azokkal az okokkal, melyek, melyek hallássérülésüket, illetve annak következményeit okozták. El kell sajátíttatni a hallásjavító eszközök használatát, és azokat az egészségügyi ismereteket, melyekkel megőrizhető, illetve aktivizálható hallásmaradványuk. Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van komplex kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás). Szükséges, hogy felismerjék a környezetben előforduló káros szokásokat az ártalmas, utánzó magatartási formákat kerüljék (dohányzás stb.) Felkészülés a felnőtt élet szerepeire Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből következő akadályozó tényezőket. A Nat és a kerettantervek alkalmazása a helyi tantervben Magyar nyelv és irodalom – A műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak oktatása folyamán komplex nyelvi fejlesztés történik, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításáért. Minden évfolyamon szükséges az egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, melynek célja a nagyothalló gyermekek szükségleteihez igazított nyelvi korrekció, különös tekintettel a beszédérthetőség javítására, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítése a halló gyermekek kommunikációjához. Az integrációs gyakorlat célja (a szegregált oktatás első két évfolyamán javasolt az óratervbe történő beépítése) a halló gyermekekkel való érintkezés, kapcsolattartás, integrációt előkészítő – szocializációs, kommunikációs tartalmú – formáinak gyakorlása. Élő idegen nyelv A nagyothalló gyermek nyelvi fejlettségi szintje alapján általában képes egy élő idegen nyelv megtanulására. A hallásállapot, a nyelvhasználat nehezítettsége miatt azonban esetenként szükséges a követelmények módosítása. Az intézmény pedagógiai programjának, helyi tantervének tartalmaznia kell az Élő idegen nyelv iskolai oktatásának módját. Művészetek A műveltségi terület tantárgyain belül az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hang-

71

jainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése. Szegregált oktatás esetén „Hallás és zenei nevelés” tantárgy beépítése javasolt a helyi tantervbe. A nagyothalló tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozásokat a gyermek állapotához igazodóan egyéni vagy kiscsoportos formában kell megszervezni. – Nagyothalló tanulók esetében az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a folyamatos otológiai és audiológiai ellátásra irányul, melyet számukra iskolai keretekben szükséges biztosítani. A nagyothalló tanuló fokozottabban támaszkodik a látására, ezért annak védelme a fülészeti ellátással azonos fontosságú. – Nagyothalló tanulóknál is – különösen a hangos beszéd kialakulása után bekövetkezett halláscsökkenés esetén – kiemelten fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás. – A nyelvi kommunikáció döntő befolyással bír nemcsak a fogalmi gondolkodás fejlődésére, hanem a lelki élet egészére is. Ezért alapvető pedagógiai fejlesztési cél a lehetőség szerinti legkorábbi időponttól kezdett szakszerű szurdologopédiai ellátás. – Speciális intézményi oktatás esetén az integrált iskolai és iskolán kívüli életre történő felkészítés biztosítása is feladat. – A beszéd-, nyelvtanulási (diszfáziás) és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója az iskoláztatás végéig szükséges. A számukra alkalmazott követelmények egyéni képességeik függvényében módosulnak.

72

73