Nevelési és pedagógiai program
Készítette: Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 2001.06.10 Módosítva: 2004.05.15 2008.03.25 2005.03.10 2007.02.02 2007.06.29 2007.12.18
1
I. Az iskola bemutatása I.1. Jogi státusz az alapító okirat szerint Az intézmény neve: Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola székhelye: 8800 Nagykanizsa, Platán sor 3. (iskola) telephelye: 8800 Nagykanizsa, Petőfi u. 5. fenntartója: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata jogállása: Önálló jogi személy, mely gazdálkodásában csak részben önálló típusa: gimnázium, szakközépiskola évfolyamainak típusa: 5 osztályos gimnázium (nyelvi előkészítő) 4 osztályos gimnázium 4 osztályos szakközépiskola OKJ szerinti szakképzés 13; 14 évfolyam Ellátandó alaptevékenysége: Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás.
I.2. Iskolatörténet 1964-ben szólalt meg az első csengőszó a Nagykanizsai 2. sz. Gimnáziumban. Az iskola 1967-ben vette fel Dr. Mező Ferenc nevét, aki az 1928. évi amszterdami olimpián sporttörténeti munkájával első helyezést ért el. Az iskolában kezdetektől folyik gimnáziumi képzés nappali és levelező tagozaton. A 2004/2005. tanévtől a 9. évfolyamon nyelvi előkészítő osztály indul. A szakközépiskolai képzés 1965-ben indult be mechanikai műszerész képzéssel. 1972-től ezt közgazdasági képzés váltotta fel. 1993-ban indultak az ún. világbanki modell szerinti osztályok közgazdasági és kereskedelem-marketing szakmacsoportban. Az érettségiig megszerezhető magasabb szintű általános műveltség jobb felkészítést ad a tanulóknak a továbbtanuláshoz, az ötödik évfolyamtól pedig korszerű, az elhelyezkedést elősegítő szakmai képzésben részesülnek. A szakképző évfolyamokon a közgazdasági szakközépiskola jellegének megfelelő közép- és felsőfokú, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések megszerzésére készítjük fel diákjainkat. Az oktatandó szakképesítéseket a mindenkori tanulói és piaci igények figyelembevételével választjuk ki. Ez a képzési forma nyitott a város, a régió és a megye más gimnáziumaiban, ill. szakközépiskoláiban érettségiző diákok előtt is. A típusterv alapján készült főépületről hamarosan kiderült, hogy nem képes biztosítani az egyre bővülő feladatok ellátásához szükséges feltételeket, ezért az iskola fennállása óta háromszor is bővíteni kellett. Jelenleg is ez a helyzet: a szakképző évfolyamok szinte már teljesen kiszorultak onnan, óráik túlnyomó többségét már a kollégium tanulószobáiban tartjuk. Az iskola technikai fejlesztése önerőből, a szakképzé2
si hozzájárulásokból és pályázatok útján történik, mégis a legszámottevőbb előrelépés az „Emberi erőforrások fejlesztése”, illetve az azt követő „Az ifjúsági szakképzés korszerűsítése” világbanki projektnek köszönhető. Így 5 számítógépes terem és egy rendkívül korszerű taniroda kialakítására került sor. Ezért magas színvonalú informatika, számítástechnika, gépírás-szövegszerkesztés oktatás jellemzi iskolánkat, a tanirodában a vállalati gyakorlatot szinte valós körülmények között alkalmazhatják a tanulók a megszerzett elméleti ismereteiket, illetve sajátíthatják el a különböző adminisztratív munkafolyamatok technológiáját. A képzés színvonalának emelését szolgálja a nyelvi labor, a jól felszerelt közismereti előadó is. Mindezek ellenére az oktatás tárgyi feltételei jelenleg sem megfelelőek, teljes körű kialakításukhoz az iskola önereje kevés, mindenképp fenntartói, pályázati támogatás szükséges.
I.3. Az iskola hagyományai Az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyabbá tételének egyik lényeges feltétele a tartalmas hagyományrendszer ápolása, az iskolai közösséghez tartozás érzésének folyamatos mélyítése. Az iskola nevelési céljaival összhangban kiemelt feladatnak tekintjük a meglévő hagyományaink őrzését, ha lehet új hagyományok életre keltését. Iskolánk legfontosabb jelképe a címer, mely az iskolánk falán megtalálható, a világűrbe kitörő spirál motívumot ábrázoló mozaik alapján készült, és a tudás minden akadályt legyőző erejét szimbolizálja:
Iskolai egyenruha nincs, az ünnepélyeken a pedagógusok és tanulók megjelenése a házirend által előírt ünnepi öltözetben. Tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeken, amelyeket az általános munkaidőn kívül kell szervezni, szorgalmazzuk a szülők megjelenését. Megemlékezés a kiemelkedő évfordulókról iskolai rendezvények formájában történik, melyek közül kettőt, az október 23-i és a március 15-i ünnepélyeket lehetőleg a HSMK színháztermében tartjuk. Az ünnepi beszéd és a műsor összeállítására az iskolavezetés évente kér fel felelősöket a tantestület tagjai közül. Dr. Mező Ferenc - iskolánk névadója - 1885. március 13-án született. Évente koszorúzással egybekötött megemlékezést tartunk az iskola bejáratánál elhelyezett márványtáblánál. Szellemiségének ápolása hagyományaink szerves része: minden kilencedikes osztályfőnök az első osztályfőnöki órán ismerteti Dr. Mező Ferenc életrajzát, munkásságát. Ezen kívül rendszeresen részt veszünk a diákolimpiákon, szellemi olimpiákon. Rendszeren szervezünk olimpiai témájú szakköröket, diákoknak jutalomként olimpikonjainkat bemutató könyvet ajándékozunk. A kilencedik évfolyamon tanulók bemutatkozására műsorral egybekötött gólyabált rendezünk. A szervezés az osztályfőnök feladata. A végzős tanulók szalagavató ünnepélyét és bálját februárban tartjuk. Az ünnepély műsorának összeállítása és szervezése a végzős osztályok osztályfőnökeinek feladata. Az ünnepéllyel és a bállal kapcsolatos szervezési feladatokat a harmadik évfolyam látja el az osztályfőnökök irányításával. A végzős tanulók ballagási ünnepélyére az utolsó tanítási napjukat követő szombaton kerül sor, amikor minden osztályból az osztály által kiválasztott három legkiválóbb tanuló kopjafával a kezében ballag, amelyekbe az elődök neve mellé az ő nevük is bevésésre kerül. A tantermek és az iskola épületének díszítése a harmadik évfolyam feladata az osztályfőnökök irányításával. 3
A negyedikesek távozását megelőző napon tanítás nélküli „Mező napok”-at tartunk. Ennek a napnak a programjáról a diákönkormányzat dönt. Évente két alkalommal iskolabált rendezünk. Az 1. bál szervezője az iskolai szülői szervezet választmánya, a 2. bál szervezője az iskolai diákönkormányzat. Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása és a Csónakázó tónál állított kopjafa gondozása az írásbeli érettségi hetében a kilencedik évfolyamosok feladata. A Thúry kopjafa ápolása az iskola diákjainak feladata a szabadidő-szervező tanár irányításával, melyet minden éven a város diákjainak kiírt túraverseny végén megkoszorúzunk. Szántó Zoltán –iskolánk volt tanára tiszteletére megrendezésre kerülő - Kosárlabda Emlékkupa szervezése a testnevelő munkaközösség és a diák-sportkör feladata. A téli szünetet megelőző héten az osztályfőnöki munkaközösség irányításával a tanulók az 1. emeleti zsibongóban fenyőfát állítanak. A szünet előtti utolsó tanítási napon karácsonyi ünnepélyt szervezünk az iskolai énekkar bevonásával. Az intézmény életének jelentős eseményeit rögzíti az eseménykönyv, melynek vezetését egy-egy erre felkért osztály végzi. Az iskolai rendezvényeket megörökítő videoanyagból a könyvtárban videotárat létesült, az anyag megőrzése a könyvtáros feladata.
I.4. Az iskola regionális helyzete A Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola a város, a megye és a régió egyik legfiatalabb, mégis munkája révén ismert és elismert oktató-nevelő intézménye, Dél-Zala egyetlen közgazdasági szakközépiskolája. Ebből eredően a város tanulóin kívül a környező városokból és falvakból is járnak ide diákok, mind Zala, mind Somogy megyéből. A vidéki tanulók aránya megközelíti az 50%. A beiskolázottak általános iskolai átlagteljesítménye az elmúlt években mindig meghaladta a 4,00-át, és kissé magasabb volt a szakközépiskolában, mint a gimnáziumban. Ennek illetve tanáraink magas felkészültségének, sikeres oktató-nevelő és tehetséggondozó munkájának köszönhetően – a tanulmányi, szakmai, kulturális és sporteredményeink alapján – a tágabb térség eredményesen dolgozó intézményei között tartják nyilván iskolánkat. Fő feladatunknak a felsőoktatási intézményekre, az értelmiségi pályára történő felkészítést tekintjük, hogy tanulóink sikeresen találják meg helyüket az életben. Munkánk eredményességét évente olyan objektív mutatók minősítik mint a felsőoktatásba felvett tanulóink száma, illetve hogy a beiskolázáskor hány volt „mezős” szülő bízza ránk gyermekét. Egyik alapján sincs szégyenkeznivalónk. Az oktató-nevelő munka mellett kulturális és sport területén is igyekszünk elismerést kivívni: iskolagalériánkat rendszeresen látogatják más intézmények dolgozói, a város lakói; a városi ünnepségeken adott műsoraink mindig nagy sikert aratnak; női kosárlabda csapatunk, több sportágban válogatott sportolóink révén ez rendszeresen sikerül is. Iskolánkban a közismereti képzés mellett meghatározó szerepet kap a szakképzés is. A profilunkba illeszkedő OKJ-s szakmáink nagy népszerűségnek örvendenek. Legtöbbször nem a jelentkezők hiánya vagy felkészültsége akadályozza a bővítést, hanem az iskola személyi és tantermi szűkös ellátottsága. A nálunk végzett gazdasági, pénzügyi, marketing és irodai szakemberek keresettek, munkájukkal, felkészültségükkel – a partner vállalatok, cégek visszajelzései alapján – elégedettek. Mindezeket figyelembe véve iskolánk előkelő szerepet játszik mind a város, mind a megye életében.
I.5. Az iskola tárgyi és személyi feltételei Az intézmény egy teljes iskola épületet és részben a kollégium épületét használja. A két épület nem képez zárt egységet, közöttük közterület található. Ez nem szerencsés, mivel az oktatásban is szerepet kap a kollégium épülete, oda tanulócsoportok járnak, megközelítése körülményes, időigényes. Sajnos a kollégium épülete és az iskola közötti folyamatos közlekedés mind a tanárok, mind a tanulók részéről csak az órakö4
zi szünetben valósítható meg. A kollégiumhoz nem tartozik sem zöldterület, sem sportudvar, így bejárata, ablakai közvetlenül közterülettel érintkezik. Ez állandó problémák okozója. Megoldást jelentene minderre, ha az iskola rendszeresen beázó lapos tetőzetét beépítenék, amely a beázás megszüntetése mellett feleslegessé tenné a kollégium tanulóiban való tanítást. Az iskola épülete 1963-ban épült. Az azóta eltelt idő szükségessé tenné a nyílászárók cseréjét, amely különösen az É-i oldalon vált sürgető problémává. A struktúraváltozások miatt többször végeztek átépítést. Jelenleg 20 tanterem található benne, így minden érettségire készülő osztály itt kap helyet. A tantermek mellett 5 számítógép-teremmel rendelkezünk, amelyeket gépírásoktatásra, szakképzésre, informatika és számítástechnika oktatásra használunk. Ezen kívül található egy közismereti előadó 50 férőhellyel, fizika előadó, kémia előadó, kémia labor, két nyelvi terem, gyakorlóiroda, könyvtár olvasóteremmel, tornaterem, konditerem. Hiányzik azonban a diákok által is használható közösségi helység, nincs aula, nincs orvosi szoba. A tornatermünk a tanulólétszámhoz viszonyítva kicsi, a hozzá tartozó öltözők is alulméretezettek és elavultak. A kollégium épülete ugyancsak a ’60-as évek elejéről való. A háromemeletes épületben összesen 6 tanulószoba van, melyből 1 számítógépteremnek van kiépítve, a többit a szakképesítő évfolyamaink használják. Szerencsésebb lenne, ha az iskola épületében lenne hely a szakképző évfolyamoknak is. Az alacsony tanteremszám sajnos nem teszi lehetővé, hogy kiküszöböljük a lyukasórákat, s ez mind a tanulók, mind a tanárok terhelését növeli. A hatékonyabb oktatást elősegítő órabontásoknak is teremhiány szab határt. A szakos ellátottságunk megfelelőnek mondható, gondot csak a közgazdasági-tanári állások betöltése jelent, hiszen közgazdász végzettséggel a közalkalmazotti fizetésnél lényegesen jobb kondíciókkal lehet elhelyezkedni. A pedagógusok többsége egyetemet végzett, főiskolai végzettség csak az idegen nyelvszakosok között meghatározó. A tantestületben a férfi-nő arány nem ideális. A rész-, fél- vagy másodállású alkalmazottak száma évente változó. Az állandó és folyamatos önképzés mellett a nevelőtestület szervezett továbbképzéseken való részvételét fontosnak tartjuk. A kerettantervek bevezetésével, az idegen nyelvek ismeretének szükségszerűsége, a helyi adottságok figyelembevételével a következő képzések élvezhetnek prioritást a pedagógus továbbképzésre kapott központi támogatásból; biztosítva, hogy a végzett, támogatott pedagógus a támogatási szerződésben meghatározott ideig ne változtasson munkahelyet. Kiemelt feladat az új ismeretek, modulok oktatásához szükséges képesítési feltételek megszerzése. Ösztönözni kell az idegen nyelvszakos kollégákat az egyetemi végzettség megszerzésére, mely a sikeres idegen nyelvoktatásunk záloga lehet. Az országos és megyei szervezésű akkreditált továbbképzési programokon való részvétel támogatása. A szakképzésben oktató kollégák segítése a szinte állandóan változó törvényi keretek megismerésére, a felkészültségük szinten tartására. A minőségirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos képzések. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak száma megfelelő, de az iskola által kiemelten kezelt informatikai oktatás zavartalanságához feltétlenül hiányzik egy számítástechnikai rendszergazda, aki az iskola több mint 180 gépből álló gépparkját, saját belső hálózatát felügyeli, gondozza. Az iskola adminisztratív teendőit egy fő iskolatitkár és egy fő adminisztrátor látja el. A gazdasági ügyeinek intézését egy fő gazdasági titkár és egy fő gazdasági ügyintéző végzi. A kollégium épületében üzemelő konyhánk kiszolgálja iskolánk dolgozóit és tanulóit, más intézményekhivatalok alkalmazottait, ami naponta több mint 600 adag ebéd elkészítését jelenti. A jelenlegi létszám mellett (9 fő) ez a munka túlméretezett.
5
II. Nevelési program II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai II.1.1.
Küldetésünk
Iskolánk 1964. évi életre hívása egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy tanulóifjúság egyre nagyobb része készülhessen fel a felsőoktatásba való bekapcsolódásra, a diploma megszerzésével az értelmiségi pályára, választott hivatásának gyakorlására. Ezt kívánta jelezni iskolánk első elnevezése is: II. sz. Gimnázium. A szakközépiskolai képzés megjelenésével e küldetés kissé módosult: az értelmiségi pályára való felkészítés mellett egyre fontosabb szerepet kapott a középfokú végzettséggel, de megbízható szaktudással rendelkezők képzése. Napjainkra iskolánk küldetése lényegében nem változott. Ezért intézményünk legfőbb alapfunkciója továbbra is az érettségi megszerzésére való felkészítés, csak ez után következhet a felsőoktatásba való bekerülés feltételeinek megteremtése, illetve a korszerű, piacképes szakmaszerzés biztosítása. Ezen funkciók teljesítése érdekében iskolánk elsősorban az érettségi teljes körű megszerzésére, ezen túlmenően a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés eredményességére törekszik, amelyet a klasszikus gimnáziumi és a modern, új szemléletű szakközépiskolai nevelés-oktatás rendszerében kívánunk elérni. Ez utóbbi részeként kezeljük az érettségivel már rendelkezők szakképzését is, melynél a szakma korszerűségét, piacképességét tartjuk szem előtt. Mindezek, valamint a szülők és az iskolával kapcsolatban álló egyéb partnerek elvárásainak figyelembe vételével nevelési és oktatási céljainknak az alábbiakat tekintjük: Az érettségi tantárgyainak megbízható elsajátítása; a felvételi tantárgyak emelt szinten, felvételi felkészítők keretében való minél magasabb szintű oktatása; legalább két idegen nyelv társalgási szintű elsajátítása; kreatív gondolkodás folyamatos fejlesztése; a társadalmi nyitottság, érzékenység képességének fejlesztése; eltérő álláspontok összevetésének, az önálló állásfoglalás képességének kialakítása. Azon fáradozunk, hogy a nálunk végző tanulók fontos jellemzője legyen az önálló munka és problémamegoldó képesség, az egészséges és környezetkímélő életmód, a társadalmi kommunikáció és érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak szem előtt tartása. Kiemelt feladatnak tekintjük a nemzeti értékek, hagyományok védelmét, továbbvitelét, az anyanyelv megbecsülését és tiszteletét. Pedagógiai alapelveink az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallásán alapulnak. Meggyőződésünk, hogy a sokoldalú és harmonikus személyiségfejlesztés egyik alapfeltétele az olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben tanulók az iskolát magukénak tekintik és otthon érezhetik magukat benne. Ezen alaptörekvésünk kiegészül azzal, hogy a szülőkkel, társintézményekkel, a város társadalmával karöltve folyamatos részt kívánunk venni lakóhelyünk életében. Eszményeinkben olyan diák képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen lelkileg, szellemileg, testileg megerősödve lép ki az iskolából, amely egyszerre a diákok, a szülők és a tanárok iskolája. Minden nevelőnek tisztán kell látnia, hogy ezen törekvések csakis hiteles példa felmutatásával valósulhat meg. II.1.2.
Nevelési alapelvek, célok, feladatok
A fent vázoltaknak megfelelően alapvető cél: a sokoldalú, innovatív, európai gondolkodású, hazaszerető személyiség kialakításának elősegítése, aki szellemileg és fizikailag egyaránt terhelhető felnőtté tud válni, nyitott tud lenni a kultúra és a társadalom kérdéseire. A pedagógus munkájában egyre inkább előtérbe kerül a tanulásirányító, tanulásszervező szerep. Ennek következtében céljaink kiegészülnek az együttműködő tanulás megszervezésével.
6
Ennek eléréséhez az élet különböző területein számos feladat vár ránk, de úgy, hogy a megvalósítás során a gyermek mindenek felett álló érdeke figyelembe vétele és az egyenlő bánásmód törvényi szabályai (2003. évi CXXV. tv.) érvényesüljenek. II.1.2.1.
A testi nevelés területén
Az elképzeléseinknek megfelelően iskolánknak ragaszkodnia kell a testnevelési órákon a tanuló aktív, adottságainak, fizikai állapotának megfelelő részvételéhez. Lazaságokat e vonatkozásban nem tűrhetünk el. Szorgalmazzuk továbbá a sportköri munkát és lehetőség szerint az egyesületi sportolást is. Elő kell segítenünk minden sporttevékenységet, folyamatosan törekedni kell meggyőzni tanulóinkat a testedzés fontosságáról. Az iskola neve is arra utal, hogy: csak kellő fizikai állapotú tanulót lehet szellemileg terhelni. Valljuk, hogy a sport e vonatkozásban a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás elleni küzdelem aktív eszköze is. Minden módon igyekszünk megszüntetni a tanulói túlterhelést, ezért figyelemmel kísérjük a tanulók heti órarendjének alakulását, csökkentve a diákok iskolában kötelezően töltendő tartózkodási idejét. Nem járulunk hozzá az indokolatlan óraszám-emelésekhez. Az átgondolt, egyeztetett tantervek használata, a hatékonyabb oktatás eszköze e célunknak. II.1.2.2.
Az esztétikai nevelés területén
A területet érintő tantárgyak hatékony oktatásán túl a tanároktól és tanulóktól kérjük az esztétikus megjelenést, a tanulóktól azt a viselkedési formát, melynek jellemeznie kell a jövő értelmiségét. Ezért elrendelhetjük az alkalomhoz illő öltözködést, ellenőrizzük betartását. Az iskola minden dolgozójától elvárjuk az esztétikus beszédstílust, szóhasználatot, viselkedést. Az esztétikai nevelés hatékony eszköze az esztétikus környezet kialakítása és fenntartása. Ez a tanulók és a dolgozók folyamatos feladata, és egyben a vezetés ellenőrző tevékenységének is lényeges része. II.1.2.3.
Az erkölcsi nevelés területén
Az etikai nevelés is minden pedagógus feladata. E téren a legtöbb teendő az osztályfőnökre hárul. Alapmodellként az európai polgári etikát képzeljük el, melynek kialakítása hosszú folyamat. Fellépünk minden ezt sértő megnyilvánulás ellen, igyekszünk közömbösíteni a meglevő negatív hatásokat. A tanár-diák kapcsolat minden megnyilvánulásában jelen kell lennie ezen törekvésnek. Ennek érdekében megköveteljük tanítványainktól, dolgozóinktól a pontos munkavégzést, a fegyelmezett munkát. A tanároktól azt is megköveteljük, hogy munkájuk során segítséget és támaszt is adjanak tanítványaiknak oktatási és nevelési kérdésekben egyaránt. II.1.2.4.
Az értelmi nevelés területén
A középiskolai oktatás ma a gyermekek minden eddiginél nagyobb részét érinti. Ezért a tehetséggondozáson túl nő a súlya a nem kiugró tehetségek értelmi nevelésének. A munkaközösségek feladata sajátos teendőik tisztázása és végrehajtása. Rendező elvként a lexikális ismeretek túlértékelése helyett, a logikát fejlesztő, a gondolkodtató, illetve az alkotás örömét adó feladatok arányát növeljük. Mindez a számonkérésre is vonatkozik. II.1.2.5.
Az érzelmi nevelés területén
E téren is irányadóak az európai elvárások. Nem az oktatás egyetlen feladatunk. Érző és gondolkodó embereket akarunk nevelni. Ezért a tantárgyaknál minden emocionális lehetőséget megragadunk, amelyekkel pozitív hatást tudunk elérni. Valljuk, hogy érzelmi nevelés minden tantárgyban lehetséges, és ezeket a lehetőségeket ki is kell aknázni. 7
Az ilyen jellegű magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felkutatása, segítése munkánk egészének eredményességét javítja. II.1.2.6.
A világnézeti nevelés terültén
A tantárgyakban adjuk meg azokat az ismereteket és emóciókat, amelyek segítségével a tanuló ki tudja alakítani saját világképét. E folyamat segítése minden pedagógus feladata, mert a világkép megléte előfeltétele annak, hogy diákjaink életük során sikeres, hasznos, önmagukkal elégedett tagjai legyenek a társadalomnak. Nem várjuk el tehát egyetlen pedagógustól sem, hogy saját világképét titkolja diákjai előtt, de megakadályozunk mindenféle „toborzó” jellegű tevékenységet, legyen az politikai, vallási, vallásellenes, különösen pedig társadalmi értékeinket romboló. Mindezen területeken figyelembe vesszük a nevelési-oktatási folyamat tagozódását: • • • II.1.3.
az általános műveltséget megszilárdító szakasz. /9-10. (11.) évfolyam/ az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz. /11. (12.) – 12. (13.) évfolyam/ a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz. /1/13, 2/14. évfolyam/ Tanulói jogviszony létesítése
Iskolánk két évfolyamára lehet felvételi eljárás keretében bekerülni: a 9. és szakképző évfolyamra. A felvétel rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat VIII. pontja szabályozza. A többi évfolyam esetében a felvételi kérelmet szintén az igazgató bírálja el. A magasabb évfolyamokra jelentkezés esetén a tanuló által korábban nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni. (Különbözeti vizsgát kell tenni abban az esetben is, ha a tantárgyat ugyan tanulta a jelentkező, de megállapítható, hogy annak tartalma jelentősen eltérő az iskolánkban tanítottakhoz képest.) A különbözeti vizsgák időpontját – figyelemmel a tananyag nagyságára, – az igazgató határozza meg, amelyet a jelentkezővel közölni kell. II.1.4.
Kompetencia alapú oktatás
Napjainkban felértékelődik a formális, informális, nonformális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, és még inkább így lesz ez a jövőben, amikor a kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Nemzeti Alaptantervünk az alábbi kulcskompetenciákat határozza meg: • • • • • • • • •
Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
8
A kompetencia alapú fejlesztés előnye, hogy segíti a különböző fejlettségi szinten levő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását. Az új módszerek, technikák alkalmazásával a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. A kompetencia alapú oktatás során is fontos szempont, hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat. A kompetencia alapú oktatásban alkalmazható módszerek: • • • • • • • • • • • • • • • • •
differenciálás – egyéni képességek szerint rendszeresség kutatószemlélet – kérdésfeltevés tanulási folyamat irányítása tevékenykedtetés differenciált értékelés (minősítő és fejlesztő értékelés, árnyalt értékelés) saját tanulási folyamat és tevékenység konfliktus-kezelés tanulói megismerés (motiváció, attitűd) drámapedagógia-szerepjáték szituációs játékok gondolkodás és cselekvés egymásra építése felfedeztető tanítás-tanulás problémaközpontú tanítás vita interjú magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, versenyek
A fejlesztett képességek és készségek: • • • • • • • • • • • • • • •
együttműködési készség, munkamegosztás partneri viszony elfogadása, tolerancia konszenzus-készség empátia érzelmi intelligencia etikai érzék logikai gondolkodás képzelőerő írásbeli és szóbeli kommunikációs készség kreativitás motiváció kockázatvállalás, feladatvállalás vitakészség közösségépítés
Az új módszerek gyakran új munkaformákat, a tanulásszervezés új módjait igénylik. Ennek kapcsán előtérbe kerülnek azok a munkaformák, amelyek kifejlesztik a tanulókban – a munkaerő-piac által is preferált - a csoportban dolgozás képességét: • • • • • •
csoportmunka (csoportképzés: kijelölés, szabad választás, sorsolás, játék) kooperatív tanulás (térbeli elrendezés) projektmunka páros munka egyéni munka-frontális munka műhelymunka 9
• • • • •
csapatépítő és bizalomfejlesztő játékok mentorálás (heterogén csoportban) szabad tanulás dokumentumelemzés önértékelés
A kiemelt fejlesztési feladatok: • • • • • • • • •
Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire
II.2. A személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A célkitűzésekben, alapelvekben megfogalmazottak alapján a következő személyiségjegyek fejlesztését emeljük ki: • önismeret, önbecsülés • mások megbecsülése • alkalmazkodóképesség • felelősségérzet • kudarctűrés • konstruktivitás • kreativitás, fantázia • empátia • beszédkészség • nyitottság Az iskolában folyó személyiségformálás, nevelés színtereit, szervezeti kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, versenyek, szabadidős programok, a diákönkormányzat szervezései adják. A kerettanterv alapján készült helyi tanterv javarészt meghatározza azokat az eszközöket és eljárásokat, amelyek nevelési céljaink elérését, a komplex személyiségfejlesztést segítik a tanórákon. Ezeket csak néhány általános megállapítással egészítjük ki: •
•
•
Lehetőséget adunk órákon az önálló és csoportos munkára: információgyűjtésre és -feldolgozásra, feladatmegoldásra. Ösztönözzük az önálló véleménynyilvánítást. Előtérbe helyezzük az olyan tanítási – tanulási formákat, melyek a diákok (minél intenzívebb) aktivitását igénylik, melyek színesebbé teszik a tanulást. A játékos tanulási formák különösen eredményesek lehetnek nevelési céljaink eléréséhez. Differenciált fejlesztéssel segítjük az egyéni előrehaladást. Követelmény-rendszerünknek és a hozzá kapcsolódó értékelési rendszernek motiválnia kell a diákokat az önfejlesztésre. Éppen ezért fontos, hogy az értékelés ne rombolja a gyerekek önbecsülését, és személyre szóló legyen. Megköveteljük tanítványainktól a szép és kifejező beszédet. Törekszünk a különböző tantárgyak kapcsolódási pontjainak bemutatására.
Az osztályfőnöki órák, valamint az „Emberismeret és etika” tantárgy tág lehetőséget adnak fontos nevelési feladatok megvalósításához. Ösztönözzük a gyerekeket a véleménynyilvánításra – ez kitűnő lehetőség arra is, hogy megtanulják meghallgatni egymást. Az értékek formálásához különösen fontos, hogy kialakítsuk az osztályban azt a lég10
kört, ahol a gyerekek szabadon elmondhatják gondolataikat, érzéseiket, hogy ily módon lehető leghatékonyabban formálódhassanak értékítéleteik, gondolkodásuk. A dráma-játékok, a csoportos együttműködést segítő játékok, az ötletbörzék, olyan új és hatékony lehetőségek a személyiségfejlesztésben, értékformálásban, kreativitásfejlesztésben, melyet érdemes alkalmazni az osztályban. Fontosnak tartjuk a következő viselkedésformák kialakítását és gyakorlását az osztályban: • • • • •
odafigyelés másokra – a másik meghallgatása agresszív viselkedésformák tudatos kerülése együttműködés csoportban konstruktív konfliktuskezelés önérvényesítés – mások igényeinek figyelembe vételével és tiszteletben tartásával.
A szabadidős tevékenységek és a tanórán kívüli elfoglaltságok teret adnak az egyéni képességek kibontakoztatásra, illetve a szabadidő kultúrált eltöltésére. Fontos, hogy a diákok is cselekvő résztvevői, alakítói legyenek ezeknek a folyamatoknak. Kapjanak lehetőséget és felelősséget életük irányításában. Feladatunk, hogy – mint eddig is – sokoldalú, változatos lehetőségeket biztosítsunk ezen a téren. A felgyorsult változásokra csak úgy tudunk reagálni, ha józan kritikával, de nyitottan készen állunk új pedagógiai eszközök és eljárások elsajátítására, bevezetésére. Pedagógiai munkák állandó fejlesztésével szeretnénk elérni, hogy oktatási-nevelési tevékenységünk minél eredményesebbé váljon.
II.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok II.3.1. •
• • • II.3.2.
A közösségfejlesztés célja: Képessé tenni az egyéneket arra, hogy a körülötte lévő társadalmi és természeti környezettel olyan kontaktust alakítson ki, mely lehetővé teszi képességeinek kibontakozását, személyiségének kiteljesedését úgy, hogy közben azonosul azzal. Ez egy folyamat, mely az egyén és a közösség kölcsönhatásaként jön létre. Az iskolába érkező gyermekekből (valamilyen szempont szerint verbuválódott csoportokból) az iskolai nevelőmunka hatására öntevékeny, önszerveződésre képes közösségek alakuljanak ki. A tanulók az osztályfőnöki órákon, diákönkormányzati megbeszéléseken készüljenek fel a közszereplésre. Tudjanak nyilatkozni, érvelni, cáfolni, kulturáltan vitázni. Legyenek képesek figyelni társaikra, lássák meg és érezzék át mások problémáit, legyenek toleránsak és az arra rászorulók esetén segítőkészek. A közösségfejlesztés területei
Az egyén életében különös szerepet játszó közösségek: a család, az iskola, az osztály (szakkör, diákkör, sportkör, stb.) a település, a lakóhely, a haza és a nép. II.3.3.
A közösségfejlesztés tudatos irányítói:
Pedagógiai felkészültségüknél fogva erre hivatott személyek: az osztályfőnökök, a szaktanárok, szakkörök és diákkörök vezetői. II.3.4. •
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A család Legfontosabb egysége a társadalomnak. Az itt folyó nevelésre az iskolának közvetett úton áll módjában hatni (szülők befolyásolása). Hatnak a társadalom jogi szabályai, a közvetlen környezet szokásrendje. Az iskola szerepe a társadalmi normák tolmácsolásából, az elvárások megfogalmazásából és elfogadtatásából áll. A család kitüntetett szerepéből adódik, hogy az iskola közvetítő szerepe is különleges felelősséggel párosul. 11
Az iskolai elvárások, követelmények és magatartási normák csak akkor nyernek a család nevelő munkája révén megerősítést, ha azokat elfogadtatjuk. Nem elég a puszta tolmácsolás, hanem fontos a szülők aktív részvétele ezek megfogalmazásában, hogy igazán sajátjuknak érezzék azt. Az osztályfőnök szerepe az iskolai követelmények elfogadtatásában (házirend, öltözködés, viselkedés, ünnepélyek rendje, az iskola arculata) kiemelkedő. • Az iskola Követelményrendszerével és szokásrendjével hat a tanulóra, biztosítja számára a kibontakozást, az érvényesülést, képességének és szorgalmának megfelelő sikerélményt. Az intézmény hagyományaival, egész múltjával, tekintélyével biztonságérzetet is ad, mely lehetővé teszi a nyugodt felkészülést, magabiztos fellépést. Az iskolai közösség kialakulásának szakaszai: - Iskolai követelmények a tanítás-tanulás feltételeinek megteremtése érdekében, házirend, szabályok, előírások meghatározása. - Az iskolai működési eljárásainak követelményei. Nevelőtestületi programok. - Sajátos iskolai tevékenységre, s az önálló arculat kialakítására ható követelmények meghatározása és elfogadtatása. - Egyes részterületek, másodlagos és alkalmi közösségek követelménycsoportjai önálló tanulói, vagy nevelő kezdeményezésből kiindulva az egész közösség normáinak magasabb szintre jutását biztosítja. - Az iskola speciális követelménycsoportjainak meghatározása (például szociális problémák megoldása). - Az iskola társadalmi kapcsolataiból adódó követelmények. • Az osztály Az iskola hagyományos, máig is a legfontosabb szerveződése. Szelleme, hangulata életre szóló élményt jelent. E közösség előtt születik a legtöbb siker, illetve sikertelenség. E közösségen múlik, hogy ezeket az élményeket hogyan éli meg az egyén, hiszen az élmények hathatnak ösztönzőleg és hátráltatólag. Az osztályközösség szervezése, fejlesztése állandó, folyamatosságot igénylő feladat. Az osztály önmozgás révén is állandóan változik. Ezért a közösségi nevelésnek is állandóan igazodni kell ezen helyzetekhez. Változik az osztályközösség, mert a változó életkor más-más viselkedési szokásokat hoz. Ugyanarra a jelenségre másként reagál a 10 éves, mint a 14, vagy a 18 éves ifjú. Változik az osztályközösség, mert változik a környezete, annak szokásai, értékrendje, kultúrája. Korunkban e változások különösen felgyorsultak. Mire alapuljon az osztályfőnök nevelési programja? Az osztályfőnök nevelési programja a helyi adottságok, szükségletek, igények ismeretében alakítható ki. Itt a Dr. Mező Ferenc Gimnázium hagyománya, múltja jó alap. Vegye figyelembe a tanulók tapasztalati potenciálját, erre lehet építeni, ezt lehet fejleszteni. Ezért fontos, hogy a bejövő osztályokat megismerjük, feltérképezzük (önismereti tesztek íratása). Az osztályfőnök irányító tevékenysége: - Az osztályközösség szervezése. Felelősi rendszer kialakítása, folyamatos ellenőrzése, értékelése. - Az iskolai munkából az osztályközösségre hárul feladatok megoldása. Rendezvények, ünnepélyek, … stb. - Osztályfőnöki órák: irodalmi művek (közösségről, családról, szerelemről, barátságról), ismertetése, elemzése, film, videó megtekintése. - A közösség megjelenése iskolán kívül: osztálykirándulás, színházlátogatás, túrák, a városi egyéb rendezvényeken való részvétel, különös tekintettel azokra, amelyeken osztálytársaik érintettek. - Önismeret és önértékelés. Fontos, hogy az egyén ismerje önmagát, képességeit, eredményeit, mulasztásait, gyengéit. Módszerek: magatartás, szorgalom önértékelése (Hányast adnál magadnak?), önértékelés a rábízott feladatok teljesítéséről, …stb. 12
Fel kell ismerni a hibákat, a félresiklásokat és tudni a korrigálásuk módját. Ura vagy-e önmagadnak? Önismeret – empátia – tolerancia, figyelem a másik iránt. • Haza és nép A hon- és népismeret segítése elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A haza és a nép ismerete párosuljon a hazaszeretettel és hazafisággal, váljék képessé minden ifjú a haza védelmére és szeretetére. Szaktárgyi ismereteken túl, azt kiegészítve és felhasználva legyen személyes élményük szűkebb és tágabb környezetükről: túrák, kirándulások, irodalmi, képzőművészeti alkotások, népi értékek. Az ünnepélyek, emléknapok előkészítése, megjelenés, viselkedés – fontos színtér! Osztályfőnöki órán lehetőséget kell biztosítani az aktív részvételére (gyűjtés, szereplés, a cikkírás, faliújság). • Nemzetközi kapcsolatok Fontosnak tartjuk, hogy hazafiságunk párosuljon más népek tiszteletével, kultúrájuk és hagyományuk iránti érdeklődéssel. Más országok tanulóival való találkozás ösztönzően hat az idegen nyelv tanulására is. • Empátia A közösség minden szintjén (osztály, iskola, lakóhely, haza) szembesül az egyén azzal a ténnyel, hogy léteznek más felfogások, szokások, népek, kultúrák. Olyan légkörben kell felnőni az ifjúnak, hogy képes legyen ezeket tolerálni, elfogadni, tisztelni. Gyermekeink leginkább a különböző vallásokkal, felekezetekkel, cigánysággal, esetenként fogyatékos társakkal találkoznak. Iskolánknak jól működő kapcsolata van a hitoktatókkal, a kisebbségi önkormányzatokkal, akikkel az együttműködést mind tartalmasabbá kell tenni.
II.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az érintett tanulók nevelése leghatékonyabb módjának, annak integrált változatát tartjuk. Ennek keretében sajátos módszereket érvényesítve kell elérni általános céljainkat. A. Nevelési koncepció Minden embernek - többféle közösség tagjaként - meg kell tapasztalnia, hogy cselekedeteinek környezetében következményei vannak, az eredményekért pedig küzdeni kell! Elsősorban iskolai tapasztalatok alapján lássa be a tanuló, csakis a fegyelem biztosíthat igazi szabadságot, mert a szabály betartása védelmet nyújt az egyénnek, nem tűri a durvaságot, a parancsolgatást, a klikkrendszert. Fel kell a tanulókat készíteni a váratlan, néha bonyolult feladatokban való eligazodásra, a felelősségteli intézkedésre. Meg kell ismerniük pontosan kötelességeiket és jogaikat. Ezek gyakorlása közben tanáraikban a tapasztalt segítőtársat lássák, iránymutatónak fogadják el, párbeszédük legyen tisztelettudó. Segítse a nevelőtestület a tanulót az igaz barátság kritériumainak megismeréséhez, állítson elé távlatot a harmonikus családi életről, a gyereknevelés gondjairól, örömeiről. B. Feladatok Osztályfőnökök/szaktanárok • • • • • • • • •
az of. órákra kiválasztott témái és módszerei segítsék a kishitűség legyőzését, a fölényeskedés lefaragását, tisztázzák a tűréshatárokat, foglalkozzanak preventív módon a devianciákkal, mozgósítsa az osztályt otthonpótló tevékenységre, testre szabott feladatok, funkciók révén, barátokhoz segítéssel juttasson sikerélményhez, vegyen részt pszichológiai gyakorlati ismeretek elsajátításában, szervezett vagy önképzés formájában, vegye igénybe szakember segítségét, hívja fel a figyelmet a lelki egészség fontosságára, végezzen jogi tájékoztatást, segítse a tanulók hivatalos ügyeinek intézését, foglalkozzon a szülő(k) életvezetési problémáival, adjon a tanulónak javaslatot a helyes napirend összeállításához, legyen segítségére a tanulóknak mentálhigiénés, egészségügyi ellátása, lakhatása megoldásában, adjon javaslatokat szabadidős programokra, 13
• • • •
gondoskodjon a káros szenvedélyek körébe tartozó anyagokkal szembeni függőségi viszony tudományos bemutatásáról, legyen napi munkakapcsolatban a nevelőtestület tagjaival e témában, törekedjen megismerni a környezeti és személyi higiénét veszélyeztető tényezőket az ilyen kultúrában élőknél, tartson napi kapcsolatot a kollégiumi nevelőtanárokkal.
Iskolavezetés tárja fel az oktatási rendszerben fellelhető diszkriminatív tényezőket, állítson össze a munkaerő-piaci esélyek javítását segítő képzési programokat, koordinálja az iskolaorvos-védőnő munkáját az iskolával összefüggő egészségügyi kérdésekben, igényelje szakértőként közreműködésüket, • fordítson különös figyelmet az egészségügyi károsodás állapotmutatóinak javítására, vetesse igénybe a prevenciót szolgáló szűrő-gondozó szolgáltatásokat – nem kihagyva a pszichológus segítségét. A törvény által meghatározott szakértői vélemény alapján az igazgató mentesíti az érintettet egyes tantárgyak, tantárgy részek esetén az értékelés, minősítés alól. Ebben az esetben a tanuló számára egyéni foglalkozást szervez. • • •
Amennyiben nehézségei miatt magántanulóként folytatja tanulmányait az érintett, a jogszabály szerinti módon biztosítja az iskola a szakértői véleményben megjelölt szakembereket. A hátrányos helyzet pedagógiai szempontból vizsgált területe Magatartási nehézségek, pszichés panaszok
A tanuló családjából, környezetéből származó kiváltó okok 1. országos tendenciaként kialakuló óriási különbségek a környezetben
Az okok következtében nagy valószínűséggel kialakuló tünetek és következmények • figyelmetlenség, ingerlékenység, agresszivitás • túlságosan visszahúzódó, csendes magatartás szorongással a) serdülők depressziója, b) fiatalok alkoholizmusának kialakulása
2. válást előidéző élet-helyzet és következményei a) ittasság
b)
c)
d)
e)
• rossz szülői modell hatása • rászokás, rossz szenvedélyek • nincs ellenőrzés a baráti kör kiválasztásában durvaság • nem működik a konfliktuskezelő mechanizmus • ragadós a példa munkanélküliség • kisebbrendűség kialakulása • ideges légkörben a beszélgetések hiánya miatt eltávolodás a családtól • lemaradás az osztálytársaktól a javak felhasználásában hátrányos vagyoni hely- • birtokolni vágyás, lopási hajzet lam • szerzési kényszer zaklatás • nemi szerepek zavara 14
3. igénytelen, iskolázatlan csa- • hiányzik a személyiséglád, szégyenkező szülők jegyekből a rend és fegyelem igénye • pályaválasztási zavarok a rossz életcél kitűzése miatt • helytelen napirenddel összefüggő devianciák • a szülő nem segít a gyereknek problémái leküzdésében, az összeomlik 4. járatlanság jogi stb. ügyek • lázadás minden helyzet ellen intézésében vagy beletörődés bármibe • hazudozás, lopás
II.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az iskola feladata tanulóinak felkészítése az érettségire és a továbbtanulásra. Külön elvárás az is, hogy tehetséges diákjainkat segítsük, ösztönözzük magasabb ismeretek elsajátítására. Ennek érdekében szervezett és tervezett tevékenységet kell folytatnia tanárainknak a cél érdekében. A tehetséggondozás megoldásaként szóba jöhetnek a csoportbontások. Ezt az idegen nyelv esetében minden évfolyamon, a matematika tantárgy esetén az első két évfolyamon alkalmazzuk. Ez utóbbi tantárgy esetében a felsőbb évfolyamokon „fakultáció” keretében valósítjuk meg mindkét iskolatípusban a tehetséggondozást. Igény szerint más tantárgyak esetében is szóba kerülhet a csoportbontás. Szükség esetén akár egy-két tanulónak is lehetősége lesz tehetséggondozó órákra járni (pl. versenyre való felkészítés). A tehetséggondozást a nem kötelező órakeret terhére valósítjuk meg, figyelembe véve a törvény által biztosított és a fenntartó által finanszírozott órakeretet. A tehetséggondozó foglalkozások heti óraszámát - az igények felmérésével - az adott tanévben fogjuk meghatározni, a törvény illetve a fenntartó által meghatározott mértékben (1993. évi LXXV. tv. 52.§ (7), (11)). II.5.1.
A megvalósulás területei és módszerei
II.5.1.1. II.5.1.1.1.
Az oktatás területén: Közvetlen iskolai eljárások, tennivalók:
a. Rendszeres iskolai versenyek szervezése tantárgyi keretben • évfordulós alkalmak felhasználásával egy-egy tantárgyból • a hagyományos létraversenyek további folytatása és erősítése • az Internet tanulói használatának biztosítása A fentiek alkalmi és rendszeres versenyzési lehetőséget biztosítanak tudásuk elmélyítésére. Segítik a tananyag mélyebb megismertetését, elsajátítását. Az ismeretek bővíthetők a könyvtári szakkönyvekből, ez is segít a tehetséggondozásban. b. A szabadon választható órakeret órái Célirányosan kell a foglalkozásokat tartani az érdeklődőknek. Hozzá kell őket szoktatni a kutatómunkához. Az egyetemi, főiskolai felvételekhez való módszertani előkészítés is alapvetően szükséges. Típusfeladatok megoldása kívánatos. Próbatesztek készítése és felhasználása az ellenőrzésben nélkülözhetetlen. Ez a célirányos, rendszeres tanulásra készteti a tanulókat. c. Egyéni foglalkozások A kifejezetten tehetséges tanulók - akik egy-egy tantárgyban kevesen vannak - külön segítése, irányítása egyéni mérlegelés alapján (munkaközösség, szaktanár, iskolavezetőség). d. Szakköri munka Igény és lehetőség szerint e keretben is biztosítani kell az ismeretek bővítését, versenyekre, továbbtanulásra való felkészítést. Lehet kollektív felkészítés ez a lehetőség. (Olimpiai szakkörökön való rész15
vétel.) Elsősorban az önálló kutatómunkát kell előtérbe helyezni. Funkciója rokon lehet a b/ pontéval. A szakközépiskolások bevonása is szükséges olyan esetekben, ha nem szakirányú a továbbtanulási szándékuk. II.5.1.1.2. • •
Városi, megyei versenyek
egyéni meggyőződéssel, felkészítéssel kell biztosítani a részvételt, ha értelmes a cél. (Szükség esetén a szülővel is szükséges felvenni a kapcsolatot.) Célszerű egy-egy csapat felkészítése. vetélkedőkön (tv-s, egyéb) részvétel. Igyekezni kell széles alapot biztosítani, fontos, hogy az iskolai selejtezőkön minél többen vegyenek részt.
II.5.1.1.3.
Országos versenyek
OKTV, OSZTV, más versenyeken indulásról a szaktanár, a munkaközösség vagy az iskolavezetés dönt mérlegelve az indulás hasznosságát a diák számára. rendkívül nagy gondot kell fordítani a kiválasztásra, a tanulókkal való foglalkozásra. Az iskola megmérettetését is jelenti sokszor az eredmény. • •
II.5.1.1.4. • • • •
A kiírások figyelemmel kísérése állandó feladat. Itt csak egyéni felkészítés lehetséges. Felvételi előkészítők támogatása (a nevezési díj egy részének átvállalása). Nyári táborokban való részvétel támogatása. Összességében gondot kell fordítani arra, hogy minél többen vegyenek részt az e területi tevékenységekben. Törekedni kell a minél szélesebb bázisra a válogatásnál, hogy egy-egy tanuló ne legyen túlságosan leterhelve.
II.5.1.1.5. • •
Külkapcsolatok
Keresni kell azokat a lehetőségeket, hogy iskolánk tanárai, tanulói külkapcsolatokban is bővítsék ismereteiket. Elsősorban a nyelvgyakorláshoz adjanak segítséget, lehetőséget. Tehetséges, szakmájukban kiemelkedő emberek megnyerése, előadások, szakkörök tartására.
II.5.1.2. II.5.1.2.1. • • •
Pályázatok
Kulturális területen Versenyeken való részvétel:
szavalóverseny Kazinczy-verseny egyéb országos, megyei vagy városi kiírású versenyek
II.5.1.2.2.
Törekvés a színjátszó, versmondó, média szakkör létrehozására
II.5.1.2.3.
Iskolai Ki mit tud? évenkénti megrendezése
II.5.1.3.
Sport területén
II.5.1.3.1.
A beiskolázásnál a tanulók sporteredményeinek a figyelembe vétele kapjon szerepet
II.5.1.3.2.
Iskolai edzéslehetőségek biztosítása
II.5.1.3.3.
Klubokban való versenyzés támogatása
II.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok •
A gyermek- és ifjúságvédelem jelenlegi helyzete A gyermek- és ifjúságvédelmen a klasszikus értelemben azt értjük, hogy a gyermek vagy ifjú alapvető joga a normális testi, értelmi, lelki fejlődés, s ha ebben sérül, úgy a társadalomnak és in16
•
•
•
•
tézményeinek, minden egyes felnőttnek kötelessége, hogy a normális fejlődést gátló tényezőket csökkentse, optimális esetben megszüntesse. Az állandóan zajló társadalmi mobilitásban óhatatlan, hogy egyes rétegek, személyek kritikus helyzetbe kerülnek. A vesztesek és szerencsétlenek közül mindenkor a gyermekek voltak, a leg- kiszolgáltatottabbak. A mai gyermekvédelem kiindulópontja, hogy a gyermeknek joga van a személyiségfejlődését biztosító feltételekhez, hogy adottságait az optimális szintre fejleszthesse. Ezért nekünk – mint nevelő-oktató intézménynek – kötelességünk segíteni, és ez nem vonatkozhat csupán a törvény szerint hátrányos helyzetűnek számító tanulókra. Ez persze túl általánosan hangzik, de ha arra gondolunk, hogy hány gyermek nem érezheti az igazi anyai szeretetet, az otthon békéjét, öröm helyett szorongás és félelem a meghatározó élménye, csalódnak a felnőttekben, szociális mintáik egy része negatív, sokszor értékromboló hatású. Így már sok olyan alaphelyzet előjön, amely diákjainknál is problémaforrás. A veszélyeztetettség alakulása, tendenciája A gazdasági-társadalmi működés zavarai miatt nőtt a hátrányos helyzetű és veszélybe került fiatalok száma. Náluk az életminőség romlása: a megélhetési és lakásgondok, a szociokulturális ártalomformák, az iskolai túlterhelés kritikus pontot ért el. Szakelemzők szerint a fiatalok 25-30 százaléka közvetlen veszélyben van. Ennek nyomait mi is látjuk, bár statisztikai adatokkal nem tudjuk alátámasztani. Tanévenként néhány eset azonban mindig előfordul, amely néhány diákunk súlyos veszélyeztetettségét mutatja. Ekkor az alkalmi esetkezeléssel az iskolavezetés, a tanári kar, a szülők, a diáktársak, a segítő intézmények segítségével úgymond tüneti kezelést nyújtunk. De tisztában vagyunk azzal, hogy a gyermekvédelem komplexebb feladat annál, hogy az ilyen eseti, tüneti kezelés elegendő legyen. Természetesen hosszú távú problémamegoldással is törődünk, de ez már csak komplexebb összefogással lehetséges, karöltve az adott problémakör további résztvevőivel. A veszélyeztetettséget kiváltó ok Az ártalomforrások szociokulturális ártalmak és pszichés zavarok lehetnek. Gyakrabban találkozunk szociokulturális ártalomforrásokkal, különösen a következőkkel: házastársi és családi konfliktusok hatása, családi életminőség-romlás, szülők alkoholizmusa, válás, kedvezőtlen iskolai hatások. Az előforduló személyiségzavarok közül a fontosabbak: szorongás, agresszivitás, lopások, kudarc a tanulmányi munkában, csavargás. Kiemelten és egyre inkább veszélyforrás: a drog, az alkohol, a cigaretta. Prevenció és hatékonysága Iskolánk nem „oktatásvégrehajtási intézmény” kíván lenni, hanem jó értelemben véve és elsősorban nevelő háttér és segítő diákjaink szellemi-lelki-testi fejlődésben egyaránt. Ennek érdekében különös hangsúlyt kap a tanári nevelői és az osztályfőnöki munka, a kapcsolattartás gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel, s iskolánk olyan jellegű kulturális és egyéb rendezvényei, melyek egy értékfelmutató és – megőrző nevelési folyamat részei. Hatékonyságunk szerencsés helyzetünk által jónak mondható, mert a hozzánk érkező diákok szocializációja az átlagosnál jobb. Így – egyelőre - kevesebb a problémaforrásunk. Nagyon fontosnak tartjuk az osztályfőnök tájékozódó – segítő munkáját. - Együttműködés Van jó pár együttműködési lehetőségünk és tényleges konkrét kapcsolatunk. Nagykanizsán „hivatalból” foglalkozik a gyermekvédelemmel a Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Osztálya, hozzá kapcsolódóan hatósági és szolgáltatói szinten a gyermekjóléti szolgálat és a Városi Gyámhivatal. Ismerjük a Családsegítő Központ munkáját, diákjaink bekapcsolódnak a náluk szerveződött önsegítő csoportokba, részt vesznek népfőiskolai előadásokon. Részesültek a Nevelési Tanácsadó mentálhigiénés szolgáltatásaiból, diákjaink részt vesznek önismereti csoportokban, a telefonos lelkisegély szolgálatban. Van működő kapcsolat az egyházakkal, művelődési házakkal, karitász-szervezetekkel. Él a kapcsolattartás a rendőrség bűnmegelőzési csoportjával, mely a klasszikus ifjúságvédelemmel foglalkozik, Szerencsére az elmúlt tanévekben csak egyszer-egyszer kellett ilyen esettel foglalkozni egy-egy diákunk kapcsán. Van kapcsolatunk a megyei drogambulanciával, diákjaink részt vesznek drogmegelőző- és AIDS-programokon. Élő kapcsolatunk van a városi ÁNTSZ munkatársaival felmérési munkálatokban, s jól működik az iskolánkban az ifjúsági védőnői hálózat. 17
Összefoglalva: A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához a forma, a keretek adottak (bár bővíthetők), de még szorosabb együttműködéssel, tartalmas prevenciós programokkal a hatékonyság tovább növelendő. Az erősen fenyegetett ifjúság a törvényi szabályozással összhangban és a társadalmi összefogáson alapuló védelemmel még inkább óvandó! Előbbre lépnünk a tényleges helyzet feltárásban kell, a segítségre szoruló gyermekek körülményeinek megismerésében. Az észlelt problémák megoldása többnyire túlnő az iskola hatáskörén, kötelességünk azonban ezeket gyorsan és időben jelezni, illetve intézkedést kezdeményezni. A szoros együttműködés fenntartása – konkrét programok kapcsán is – a gyermekvédelem különböző szerveivel alapvető fontosságú. Az iskolai gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkája e vonatkozásban rendkívül sokat segíthet.
II.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A. Nevelési koncepció Az iskola saját körében - helytől és időtől függő lehetőségei alapján - tervet készít a feltárt hiányosságok kezelésére. A középiskolában gyermek- és ifjúkorban levők céltudatos, tervszerű, azaz munkajellegű tevékenysége folyik. Ezért a munkának az eredményességét kell javítani. A jövőbe is tekintve arra kell felkészítenünk a tanulókat, hogy a tanulás életkortól független szellemi tevékenység, a hangsúly a módszerek elsajátításán, a tapasztalatok, az ismeretek folyamatos gyarapításán van. Láttatni kell, hogy a munka általában alapja a felemelkedésnek, de létfeltétele is a boldog, egészséges embernek. Arra neveljünk, hogy értékelje a tanuló eredményeit, tegye ezt elfogultság nélkül a másokéval is. Az iskola ismertesse meg az életre készülő diákkal a pályákat körvonalaiban, juttassa el őket az önismeret olyan fokára, hogy a személyiségjegyeit a pályakövetelményekkel össze tudja vetni. Valljuk, hogy az adottságok fejleszthetők, és nincs minden téren tehetségtelen ember. A felnőttséget úgy kezeljük, mint ami a felnőttes magatartásban, felelősségtudatban és helytállásra törekvésben jelentkezik. A középiskolai tanulótól elvárjuk, hogy munkáját hivatásérzettel végezze. B. Feladatok 1. osztályfőnökök/szaktanárok egyéni beszélgetésekkel is derítse fel korán az érintettek körét, tegyen javaslatot a helyes tanulási módszerekre, jelezze a szélsőséges eseteket a szaktanárnak, folytasson intenzív pályaismertetést, jutalmazza a jó teljesítményt, dicsérjen kellően, ajánlják a szakköri munka végzését, a könyvtárhasználatot, szakfolyóiratokat, az egyéni munkamódszereket, • versenyeztessék a tanulót, készítsék egyéni módon a pályára. 2. iskolavezetés • • • • • •
• tartsa fontosnak a versenyeredmények nyilvános elismerését, • tegyen ajánlatot, biztosítson lehetőséget továbbképzésekre, gondoskodjon lehetőségekről a pályakezdők gyakorlati ismereteinek gyarapítására, • tárja fel az iskolatípus lehetőségeit a továbbtanulásban és munkába állásnál az iskolai közösségek előtt, értékelje az eredményeket, • adjon számot évente záróértekezleten a feladatok elvégzéséről, körvonalazza a szükséges változtatásokat, törölje az időszerűtleneket. Az iskolavezetés kitüntetett szerepű szervező-szabályozó munkája e területen biztosítani tudja a kedvezőtlen, társadalmi folyamatok lefékezését és helyenként a kompenzációt - mint ez idő szerint az egyetlen remélhető megoldást. A heti kötelező órakereten felüli 12 %-os órakeret ésszerű felhasználása a probléma oldásának is eszköze, adott esetben egyéni foglalkozások szervezésével is. 18
A hátrányos helyzet pedagógiai szempontból vizsgált területe Tanulmányi téren kialakuló problémák
A tanuló családjából, környezetéből származó kiváltó okok 1. szaktanácsot el nem fogadó, pedagógiailag képzetlen szülő(k)
Az okok következtében nagy valószínűséggel kialakuló tünetek és következmények • rossz tanulási szokások • pályaválasztási téveszmék • képmutatás a kettős nevelési hatás miatt
2. rossz fogyasztási szerkezet
• anyagias életvitel
életszemlélet
és
• szellemi értékek lebecsülése, cinizmus • mindenáron, „megvehetően” diplomához juttatás 3. túlzott szülői elvárások, • kikezdi, neurotizálja az idegrossz iskolaválasztás rendszert a teljesítmény centrikusság • frusztrációk tömege • szorongásos kórkép a leggyakoribb 4. érdektelenség szülői részről • ingerszegény környezetben lassú a fejlődés 5. információhiányos helyzet
• gyenge tanulmányi eredmények • hibás pályaválasztás
6. kollégiumi veszélyhelyzetek • magatartászavarokkal leplezett tanulmányi nehézségek
II.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A. Nevelési koncepció A társadalom kedvezőtlen változásai e téren kezdik ki leghamarabb az iskola nevelési célkitűzéseit. Hiánya, a bizonytalanság, a kapcsolatok építésének nehézségei, a családok egy részének nem javuló helyzete, a bűnözési statisztikák adatai nehezen kezelhető helyzet elé állítják az iskolát. Igazi eredményességgel csak a jelenségek oknyomozó feltárásával, objektív helyzetelemzéssel, alkalmanként egyéni segítéssel tud csak a nevelőtestület e téren beavatkozni. B. Feladatok 1. osztályfőnök/szaktanárok • alakítson ki őszinte viszonyt a tanulókkal, hogy akut esetekben is korán ismertté váljon a veszélyes helyzet, • szervezze meg az osztályon belüli segítséget (költségek kollektív vállalása, jó állapotú dolgok átruházása, hétvégi meghívások stb.), • tegyen javaslatot az ifjúságvédelmi felelősnek kedvezmények odaítélésére (étkezés, színházbérlet, könyv-, számológép-kölcsönzés, sportszervásárlás, stb.), • ajánljon patronálót, • foglalkozzon a pénzzel való gazdálkodás szabályaival, neveljen takarékos anyaghasználatra, 19
• követelje meg a kis ötletekkel, saját munkával csinosított környezet állagának fenntartását, • hangsúlyozza a saját készítésű tárgyakkal kiváltott örömélmény fontosságát 2. iskolavezetés • szerezzen forrásokat pályázatok formájában is a segítéshez (önkormányzati, országos körben meghirdetettek), • hozzon létre új alapítványt volt, sikeres tanítványainak bevonásával e célra, • közvetítsen munkalehetőségeket, • szerveztesse meg a használt tanszerek begyűjtését, újraosztását, • képezzen alapot a szegények támogatására (báli bevétel, segély) a szülői szervezet jogszerű bevonásával, a DÖK véleményének meghallgatásával. A hátrányos helyzet pedagó- A tanuló családjából, kör- Az okok következtében nagy giai szempontból vizsgált nyezetéből származó kiváltó valószínűséggel kialakuló területe okok tünetek és következmények Anyagi-szociális problémák 1. II.4.2. a,c,d pontjai átfe- ua. déssel 2. pénzkezelési, beosztási • pazarlás szokások a családban • visszahúzódás a közös tevékenységtől • kompenzálásként kulturálatlan magatartás 3. nagycsalád • vallásos/iskolázatlan szülők oktatása helyzet miatt 4. rossz beidegződés a támo- • rejtőzködési kényszer alaptagatási lehetőségek igény- lan szégyenérzet miatt bevételével kapcsolatban 5. családhelyettesítő-álcázó • generációs problémák, konfélethelyzetben nevelkedés liktusok (nevelő-, nagyszülők, ál- • felfokozott érzelmi reakciók lami gondozás, gondozó, • közömbösség gyám, hivatásos gyám) 6. tartós betegség, szabad- • menekülő reakciók (otthonelságvesztés töltése miatt hagyás, drog, öngyilkosság) hosszú hatáskimaradás
II.9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A taneszköz (kereskedelmi) megnevezése
Mely évfolyamokon
Norma
Szükséglet
Jelenlegi készlet
Megjegyzés
9-12.
2-2 párhuzamos
1
1
Tanári bemutatásra
9-12.
2-2 párhuzamos osztályonként 1 db
1
1
Tanári bemutatásra
Tanári bemutatásra
Biológia Munkaközösség 1. Felx Cam Kamera Mikroszkóp binokuláris, 40x,100x,400x,1000x-es nagyí2. tás, akromatikus, 200 V, halogén Mikroszkóp sztereó, 20x, 40x3. es nagyítás, beépített világítás 4. Videokazetták:védett növények Videokazetták: Magyarország 5. növényvilága 6. CD: növények 7. CD: védett növények
1
1
10.
2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 1 db
1
10.
1 db
1
0 0
10. 10.
1 db 1 db
1 1
9-12.
20
0 0
8. Növényi sejt 9. Gyökércsúcs modell
10. 10.
36. Fogtípusok gyűjteménye
10.
37. CD: Magyarország gombái
10.
38. DNS kettős spirál
11.
39. Üvegsejt
11.
40. Videokazetták: Anatómia Opticart fóliasorozat: Az embe41. ri test I. (17 db-os) Opticart fóliasorozat: AZ em42. beri test II. (17 db-os)
11.
1 db 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 1 db 2-2 párhuzamos osztályíonként 1 db 2-2 osztályonként 1 db 2-2 osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 1 db
10. Gyökér felszívó zónája
10.
11. Kétszíkű szár
10.
12. Egyszíkű szár
10.
13. Fás szár szerkezete
10.
11.
Szaktanáronként 1 db
1
0
11.
Szaktanáronként 1 db
1
0
14.
Levél sejtjeinek szerkezete/ domborzati modell
15. Levél szerkezet 16.
Zárvatermők megtermékenyítése
10. 10. 10.
17. Tavaszi kankalin
10.
18. Búza virága
10.
19. Tulipán virága
10.
20. Kocsonyás tölgy virága
10.
21. Vadrepce virága
10.
22. Napraforgó virága
10.
23. Burgonya virága
10.
24. Veteményborsó virága
10.
25. Almafa virága
10.
26. Salátaboglárka virága
10.
27. CD: szövetek
10.
28. Rák tagolt váza, dobozos
10.
29.. Rovartest tagoltsága, dobozos 30. Cserebogár fejlődése Halcsontváz műanyag kazettá31. ban Tyúkcsontváz műanyag kazet32. tában Macskacsontváz műanyag 33. kazettában Békacsontváz műanyag kazet34. tában Nyúlcsontváz műanyag kazet35. tában
10. 10. 10. 10. 10. 10. 10.
21
1 1
1 1
1
1
1
1
1
1
1
0
1
1
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
1
1
1
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1 1
0 0
1
1
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
43. 44. 45. 46. 47.
Opticart fóliasorozat: Szaporodás (10 db-os) Opticart fóliasorozat: Érzékszervek (5 db-os) „Stan” szabvány csontváz, gördülős állvány Demonstrációs koponya/különleges kivitel, 10 részes Lapos és csövescsont szerkezeti metszete
11.
Szaktanáronként 1 db
1
0
11.
Szaktanáronként 1 db
1
0
11.
2-2 párhuzamos osztályonként 1 db
1
1
11.
2-2 párhuzamos osztályonként 1 db
1
0
1
1
1
1
1
0
1
1
1
0
1
2
1
0
1
1
1
1
1
0
1
0
1
1
11.
48. Csont szerkezete
11.
49. Izületi metszet modell
11.
50. Kétnemű torzó/fejjel, 28 részes
11.
51. Bőrmetszet/70-szeres nagyítás
11.
52. Fogmodell sorozat
11.
Szív /2-szeres nagyítás, 4szeres Szabvány fülmodell /kivehető 54. csontdarabbal 6 részes 53.
11. 11.
55. Szem szemüregben / 7 részes
11.
56. Női nemi szervek
11.
57. Videokazetták: Az élet csodája Petesejt beágyazódása és fejlő58. dése CD: Magyarország Nemzeti 59. Parkjai A biológiai vizsgálatokhoz SFC 3 AF / egyokuláros, 4060. 400x-os 61. Mikroszkóplámpa 62 Mikroszkóp tárgylemez 63. Mikroszkóp fedőlemez Növényi szövetek (metszetso64. rozat) Állati szövetek (metszetsoro65. zat) 66. Bonckészlet 67. Bonctál 68. Szemcseppentő 69. Desztilláltvízes palack 70. Petricsésze 71. Borszeszégő/gázégő 72. Bunsen állvány 73. Lombikfogó 74. Hűtőfogó 75. Kémcsőfogó/bürettafogó 76. Szorítódió 77. Szűrőkarika 78. Vasháromláb 79. Kémcsőfogó/fa 80. Kémcső/félmikro 81. Kémcső/normál 82. Szívókémcső/oldalcsöves 83. Kémcsőállvány
11. 11.
2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db
12.
1 db
1
0
9-12.
Tanulónként 1 db
30
15
9-12. 10. 10.
Tanulónként 1 db Tanulónként 5 db Tanulónként 5 db
30 150 150
15 50 50
10.
Csoportonként 2 sor.
16
8
10.
Csoportonként 2 sor.
16
8
9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 10-02. 10-12. 10-12. 10-12. 10-12. 10-12. 10-12. 10-12. 10-12.
Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Négytanulónként 1 db Tanulónként 3 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 5 db Kéttanulónként 10 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db 22
15 15 15 8 90 15 15 15 30 15 30 15 15 15 75 150 30 15
5 0 15 0 10 15 10 10 10 15 12 10 10. 15 70 50 10 15
84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98.
Főzőpohár Erlenmeyer lombik 50-250 cm Gömblombik 100-500 cm Gázfejlesztő lombik Mérőhenger 10 cm Mérőhenger 100 cm Pipetta 10 cm Pipetta 50 cm Büretta Rázótölcsér Dörzsmozsár törővel Folyadéktölcsér Óraüveg Ízzítótégely Ízzítóháromszög
10-12. 10-12. 10-12. 10-12. 10-12. 10-12. 10-12. 10-12. 10-12 10-12. 10-12. 10-12. 10-12. 10-12. 10-12.
Kéttanulónként 3 db Kéttanulónként1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 3 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db
45 30 15 15 15 15 15 15 15 15 15 30 45 15 15
45 30 15 10 5 5 5 5 5 5 5 10 45 5 5
99. Acélháló
10-12.
Kéttanulónként 1 db
15
5
100. Bothőmérő
10-12.
Kéttanulónként 1 db
15
5
101. 102. 103. 104. 105.
10-12. 10-12. 10-12. 10-12 10-12.
Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Kéttanulónként 1 db Csoportonként 5 db Kéttanulónként 1 db 2-2 párhuzamos osztályonként 1 db
15 15 15 20 15
5 15 5 0 10
1
0
Üvegbot Üvegcső Kémcsőkefe Táramérleg súlysorozattal Tálca
106. Flex Cam kamera Mikroszkóp binokuláris, 40x, 107. 100x, 1000x-es nagyítás, akromatikus, 200 V, halogén Mikroszkóp, sztereo, 20x, 40x108. es nagyítás, beépített világítás Videokazetták: Védett növé109. nyek
10-12. 10-12.
2-2 párhuzamos osztályonként 1 db
1
1
10-12,
2-2 párhuzamos osztályonként 1 db
1
1
10.
1 db
1
9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10.
1 db 1 db 1 db Kétosztályonként 1 db 1 db
1 1 1 2 1
0 1 0 2 0
9.
1 db
1
1
9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9-10.
1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db Kétosztályonként 2 db Kétosztályonként 2 db 1 db 10 m Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 10m 1 1
0 1 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 1 1
Kémia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
Faliképek tudósokról Periódusos rendszer/falitábla CD-k: Kémia Molekula-modell készlet Molekula profi szett Egyszeres és többszörös kovalens kötés Hidrogén-kötés modellje Kálcium-szulfát kristályrácsa Lapközepes kockarács Nátrium-klorid kristályrácsa Grafit kristályrácsa Gyémánt kristályrácsa Hatszöges kristályrács Térközepes kockarács Kén kristályrácsa Szilícium-dioxid kristályrácsa Kalcium-karbonát kristályrácsa Cézium-klorid kristályrácsa Jód kristályrácsa Szénelektród Vaselektród Tolóellenálás Elektromos vezeték U alakú cső Borszeszégő
23
26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83.
Bunsen-állvány Lombikfogó Hűtőfogó Kémcsőfogó/Bürettafogó Szorítódió Szűrőkarika Vasháromláb Tégelyfogó Dugófúró készlet Kémcsőfogó Kémcső/félmikro Kémcső/normál Szívókémcső (oldalcsöves) Kémcsőállvány Főzőpohár Erlenmeyer lombik /50-200 cm Gömblombik /100-500 cm Frakcionáló lombik /200 cm Gázfejlesztő lombik Gázfelfogó henger Mérőhenger /10 cm Mérőhenger /100 cm Pipetta /10 cm Pipetta /50 cm Büretta Rázótölcsér Dörzsmozsár törővel Folyadéküveg Porüveg Cseppentőüveg Folyadéktölcsér Óraüveg Hűtő(golyós vagy spirál) Izzítótégely Izzító háromszög Acélháló Bothőmérő Üvegbot Üvegkád Kémcsőkefe Analitikai mérleg súlysorozattal Táramérleg súlysorozattal Tálca Kipp-készülék A tanulókísérletekhez Borszeszégő/Gázégő Bunsen-állvány Lombikfogó Hűtőfogó Kémcsőfogó/bürettafogó Szorítódió Szűrőkarika Vasháromláb Tégelyfogó Kémcsőfogó/fa Kémcső/normál .Szívókémcső(oldalcsöves) Kémcsőállvány Főzőpohár
9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10.
Osztályonként 1 db Osztályonként 2 db Osztályonként 2 db Osztályonként 2 db Osztályonként 2 db Osztályonként 2 db Osztályonként 1 db Kétosztályonként 1 db Szertáranként 1 db Osztályonként 2 db Osztályonként 10 db Osztályonként 10 db Kétosztályonként 1 db Osztályonként 2 db Osztályonként 4 db Osztályonként 1-1 db Szertáronként 1-1 db Szertáronként 2 db Szertáronként 2 db Kétosztályonként 1 db Kétosztályonként 1 db Kétosztályonként 1 db Osztályonként 2 db Osztályonként 2 db Osztályonként 1 db Kétosztályonként 1 db Kétosztályonként 1 db Vegxszerrenként 2 db Anyagonként 2 db Reagensenként 2 db Osztályonként 2 db Osztályonként 2 db Kétosztályonként 1 db Kétosztályonként 1 db Kétosztályonként 1 db Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Osztályonként 2 db
1 2 2 2 2 2 1 1 1 4 20 20 1 4 8 2 1 2 2 1 1 1 4 4 2 1 1 20 20 20 4 4 1 1 1 2 2 4 2 4
1 2 2 2 2 2 1 1 1 4 20 20 1 4 8 2 1 2 2 1 1 1 4 4 2 1 1 10 10 20 4 4 1 1 1 2 2 4 2 4
9-10.
Szertáranként 1 db
1
1
9-10. 9-10. 9-10.
Szertáranként 1 db Osztályonként 2 db 1 db
1 4 1
1 4 1
10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10.
2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 2 db 2 tanulónként 2 db 2 tanulónként 2 db 2 tanulónként 2 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 10 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1db 2 tanulónként 3 db
15 15 30 30 15 30 15 15 15 15 150 15 15 45
15 15 30 30 15 30 15 15 15 15 150 15 15 45
24
84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102.
Erlenmeyer Lombik/50-200 cm Gömblombik/100-500 cm Frakcionáló lombik/200 cm Gázfejlesztő lombik Gázfelfogó henger Mérőhenger/10 cm Mérőhenger/100 cm Pipetta/10 cm Pipetta/50 cm Büretta Rázótölcsér Dörzsmozsár törővel Folyadéktölcsér Óraüveg Izzótótégely Izzító háromszög Acélháló Botmérő Üvegbot
10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10.
2 tanulónként 2 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 2 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 1 tanulónként 2 db 2 tanulónként 3 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 2 db
30 15 15 15 30 15 15 15 15 15 15 15 30 45 15 15 15 15 30
30 15 5 5 10 10 5 5 5 5 5 5 10 20 5 10 15 5 10
9.
Tantermenként 1 db
0
1
9-12.
2-2 tanulónként 1db
15
0
9-12.
Tantermenként 1 db
1
0
9-12.
Tantermenként 1 db
1
0
9-12.
Tantermenként 1 db
1
0
9-12,
Tantermenként 1 db
1
0
9-12.
Tantermenként 1 db
1
0
9-12.
Tantermenként 1 db
1
0
9-12.
Tantermenként 1 db
1
0
9-12.
Tantermenként 1 db
1
0
9. 9. 9. 9-12. 9-12.
Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db 1 db/10 tanuló Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db
1 1 2 1 1
0 0 0 0 0
9-12.
Tantermenként 1 db
2
0
9-12.
Tantermenként 1db
2
0
2
0
10 15 15 30 10
2 0 0 10 10
Német nyelv 1. 2. 3. 4. 5.
Német ABC – német írásmód, oktatótabló, 100x70 cm Németország poltikai térképe,45x63 cm Németország tájegységei, térkép 70x100 cm Németország domborzati térképe, 106x125 cm Német nyelvjárású országok és szomszédos államaik térkép, 71x100cm
Neu Rechtschreibung d+ 6. Deuschsprachige Lander Falitabló, DUO 115x160 cm Konjugationstabelle zuum 7. Uben, DUO 115x161 cm Die Formen des persönliches 8. Fürwarts DUO, 160x120 cm Irregular Verbs 9. Oktatótabló, DUO 120x160 cm Unsegelmassige Verbe 10. Oktatótabló, DUO 160x120 cm 11. Szoftver 12. Szoftver 13. Társasjátékok 14. Szoftver 15. Szótár Számlálóval ellátott működő16. képes magnő mindkét nyelvi terembe 17. Írásvevítő mindkét terembe Der Duden in 10 Banden – 18. Dudenvertag
9-12.
Testnevelés 1. 2. 3. 4. 5.
Medicinlabda (1 kg) PVC medicinlabda (1,5 kg) PVC medicinlabda (2 kg) Ugrókötél (3 m) Gumikötél,tömör
9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12.
10 db 10 db 10 db 10 db 5 db 25
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.
Tornapad (4 m) Kosárlabda,Molten,gumi 7 Medicinlabda (0,5 kb-3 kg) Tornabot Kézisúlyzó (1 kg-5 kg) PVC Futball (5) Tornazsámoly Magasugróléc, iskolai üvegszálas Mérőszalag (10-100m) Filmszőnyeg 6mx2mx2cm Tornazsámoly Kötélszáras gyürűhinta (5,2 mig állítható) Gyűrűhinta (verseny) Dobbantó (verseny) Kosárpalánk(1800x1050 mm) Kosárgyűrű (rugós) Kosárlabda Háló (verseny) Kézilabdakapu Kézilabdaháló (10x10cm lyukbőség Ejtőháló kézilabdához Kézilabdaháló verseny (7x7 cm lyukbőség) Kézilabda natúr bőr, női Kézilabdamérkőzéslabda (női,férfi) Vax kézilabdához Labdatartóháló Kombinált hálótartó (röplabdatenisz) Röplabda,bőr, varrott Röplabda,gyakorló,PU műbőr Röplabda állvány, fém Röplabda háló (9,5x1 m) Röplabda háló verseny (9,5x1m) Antenna röplabdahálóhoz
9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12.
5 db 3 db 5 sor. 10 db 10 db 3 db 10 db
5 30 5 10 10 10 10
5 15 0 0 0 5 10
9-12.
1 db
5
0
9-12. 9-12. 9-12.
1 db 1 db 10 db
1 1 20
0 0 10
9-12.
1 db
1
0
9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9.12.
1 db 1 db 2 db 2 db 2 db 2 db
1 1 2 2 2 2
0 0 2 2 2 2
9-12.
2db
1
1
9-12.
2 db
2
0
9-12.
2 db
1
0
9-12.
5 db
10
10
9-12.
5 db
2
1
9-12. 9-12.
1 db 1 db
1 1
0 0
9-12.
2 db
1
1
9-12. 9-12. 9-12. 9-12.
5 db 5 db 2 db 2
5 20 2 1
0 8 1
9-12.
1 db
1
0
9-12.
2 db
1
0
9-12. 9-10. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-10. 9-12. 10. 9-10. 9-12. 9-12. 9-12.
Tanáronként 1 db Tanulónként 1 db Tanáronként 1 db 2 tanulónként 1 db Tanáronként 1 db Tanulónként 1 db Tanáronként 1 db Tanáronként 1 db Tanulónként 1 db 1 db/tanuló 1 db/15 tanuló/terem Tantermenként 1 db 1 db/15 tanuló/terem Tantermenként 1 db 10 tanulónként 1 db 1 db/15 tanuló/terem Tantermenként 1 db Tanáronként 1 db Tanulónként 1 db Tanulónként 1 db Tantermenként 1 db
1 15 1 8 1 1 1 1 20 5 1 1 1 1 3 1 1 1 20 20 1
0 0 0 2 0 1 0 0 20 1 0 0 0 0 0 0 0 0 15 15 0
Angol nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
Nyelvi munkafüzet Tesztkönyv Nyelvi munkafüzet Szótár Könyv és kazetta Könyv Könyv Könyv Könyv Könyv Szoftver Szoftver Szoftver Video Társasjáték Szoftver Szoftver Könyv Szótár Szótár Szoftver
26
Mind rossz
22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.
Szoftver Szoftver Szótár (egyny.) Szótár (egyny.) Szótár (egyny.) Szótár (egyny.) Szótár Szótár Szótár Szótár Könyv Könyv Szótár Szoftver Szoftver Szoftver Falitabló 100x70 Falitabló 100x70 Falitabló 100x70 Falitabló 100x70 Falitabló 100x70 Falitabló 100x70 Falitabló 100x70 Falitabló 100x70 Falitabló 100x70
9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 11-12. 11-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12.
Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tanáronként 1 db Tanáronként 1 db Tanáronként 1 db Tanulónként 1 db Tanáronként 1 db Tanáronként 1 db Tanáronként 1 db Tanáronként 1 db Tanulónként 1 db Tanáronként 1 db Tanáronként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db
1 1 3 1 1 5 1 1 1 1 20 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
11-12. 11-12. 11-12. 11-12.
60 60 6 60
0 0 0 0
60
0
30 30 30
0 2 3
30
0
60 180 3
0 0 0
4
0
20 30 40 10 6m 2 1 1
0 0 0 0 0 0 0 0
Rajz és vizuális kultúra 1. 2. 3. 4.
Vízfesték Kréta-színes Táblai színes kréta Tempera
5. Színes papír
11-12.
6. Olló 7. Rajztábla-negyed íves 8. Rajztábla-félíves
11-12. 11-12. 11-12.
9. Drapériák különböző színben
11-12.
10. Rajz szén 11. Pasztellkréta 12. Agyag
11-12. 11-12. 11-12.
13. Gipsz
11-12.
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
11-12. 11-12. 11-12. 11-12. 11-12. 11-12. 11-12. 11-12.
Tanulónként 1 db Tanulónként 1 db Osztályonként 3 db Tanulónként 1 db Osztályonként 30 csomag 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db 2 tanulónként 1 db Osztályonként 10-15 féle Tanulónként 1 db Tanulónként 3 szín Tantermenként 3 vödör Tantermenként 4 csomag Osztályonként 10 db Osztályonként 15 db Osztályonként 20 ív Osztályonként 5 készlet Osztályonként 2-3 m Iskolánként 2 db 1 készlet Iskolánként 1 sorozat
11-12.
Iskolánként 1 sorozat
1
300
11-12.
Iskolánként 1 sorozat
1
0
11-12.
Iskolánként 2 db
2
2
11-12.
Iskolánként 1 db
1
1
Karton-fekete Karton – különböző színű Műszaki rajzlap Lino metsző készlet Linóleum Fotóhenger Linocolor Geometriai modell Diapozitív (arckép, csendélet, tájkép, kerekszobor, szobor22. csoport, dombormű, építészeti szerkezetek és stílusok) Tablók (Monge-vetület, egyér23. telmű-kétértelmű axonometria, perspektíva, tipográfia, fotó…)
Olasz Per favore dialógusgyűjtemény + kazetták 2. Olasz I/A tankönyvhöz 2 kazet1.
27
ta Olasz I/A tankönyvhöz gyakor3. ló munkafüzet 4. Olasz nyelvkönyv I/A
11-12.
Iskolánként 1 db
1
1
11-12.
Iskolánként 1 db
1
1
9-10.
Kéttanulónként 1 db
15
85
9-10. 9-10.
Iskolánként 1 db Iskolánként 1 db
1 1
5 5
9-10.
Iskolánként 1 db
1
1
9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 10. 10. 10. 9-10.
Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Számítógépenként 1 db
1 1 1 3 1 1 1 1
5 2 36 2 0 0 2 36
9-10.
1 db
1
3
9-10.
Számítógépenként 1 db
15
45
9-10. 9-10. 10. 10. 9-10. 9-10.
Számítógépenként 1 db Számítógépenként 1 db Számítógépenként 1 db Számítógépenként 1 db Számítógépenként 1 db Számítógépenként 1 db
15 15 15 15 20 20
45 45 36 45 1 1
9-10.
Számítógépenként 1 db
20
0
9-10.
Számítógépenként 1 db
15
1
9-10.
Számítógépenként 1 db
85
85
9-10.
Számítógépenként 1 db
85
85
9-10.
Számítógépenként 1 db
85
85
9-10.
Számítógépenként 1 db
85
85
9-10.
Számítógépenként 1 db
85
0
9-10.
Számítógépenként 1 db
85
0
10.
Számítógépenként 1 db
85
1
9-10. 9-10. 9-10. 9-10.
Számítógépenként 1 db Számítógépenként 1 db Számítógépenként 1 db Számítógépenként 1 db
15 85 15 15
20 0 0 0
9-10.
Számítógépenként 1 db
85
45
9.
Számítógépenként 1 db
15
0
9.
Tantermenként 1 db
1
0
Informatika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
26.
27.
28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
Multimédiás számítógép konfiguráció Szerver Szünetmentes áramforrás Külső hálózati kapcsolatot biztosító eszköz Nyomtató CD-író A-drive Szkenner Digitális fényképezőgép Fényképezőgép Videokamera Mikrofon Windows NT hálózati operációs rendszer Windows ’95 operációs rendszer Word ’97 szövegszerkesztő Excel ’97 táblázatkezelő Access adatbáziskezelő PowerPoint előadás tervező Photoshop képszerkesztő CorelDraw kiadványszerkesztő Pascal általános célú fejlesztő környezet Delphi általános célú fejlesztő környezet Internet Explorer böngésző program Netscape Communicator böngésző program Windows Commander általános célú fájl és könyvtár szerkesztő segédprogram Norton Commander általános célú fájl és könyvtár szerkesztő segédprogram Norton Commander for Windows általános célú fájl és könyvtár szerkesztő segédprogram FAR általános célú fájl és könyvtár szerkesztő segédprogram Frontpage Express webszerkesztő F-prot vírusírtó program Winzip tömörítő program ARJ tömörítő program RAR tömörítő program Outlok Express levelező program Billentyűzet kezelését elősegítő segédprogram A számítógép belső felépítése
28
37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.
falitabló Az input és output eszközök csatlakozása a számítógéphez falitabló A billentyűzet működése falitabló A monitor működése falitabló Az egér működése falitabló A hajlékonylemez működése falitabló A merevlemez működése falitabló A lézernyomtató működése falitabló A billentyűzet falitabló Számítógép interfész modellek Különböző számítástechnikai eszközök kezelését bemutató aplikációs sorozat Számítógép általános felépítését szemléltető falisor Logikai áramkörök működését bemutató információhordozó
9.
Tantermenként 1 db
1
0
9.
Tantermenként 1 db
1
0
9. 9.
Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db
1 1
0 0
9.
Tantermenként 1 db
1
0
9.
Tantermenként 1 db
1
0
9.
Tantermenként 1 db
1
0
9. 9.
Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db
1 1
0 0
9.
Tantermenként 1 db
1
0
9.
Tantermenként 1 db
1
0
9.
Tantermenként 1 db
1
0
9. 9.
Szaktermenként 1 db Szaktermenként 1 db
1 1
0 0
9.
Szaktermenként 1 db
1
0
9.
Szaktermenként 1 db
1
0
1
5
1
5
1
1
1
5
1
0
1
0
1
5
1
1
1
0
Matematika 1. A hasáb(ok) falitabló 2. A négyszögek falitabló A síkidomok terület és került 3. számításai falitabló Algoritmus folyamatábra 4. (egyismeretlenes egyenleg megoldása) falitabló 5. Derékszögű vonalzó 45 fok
9-12.
6. Derékszögű vonalzó 60 fok
9-12.
7. Egyenes vonalzó (dm+cm)
9-12.
8. Körző
9-12.
9.
Lineáris függvény (transzformációk) falitabló
10. Mértani testsor (fa)
9.
Szaktermenként 1 db
9.
Matematikát tanító tanáronként 1 készlet Matematikát tanító tanáronként 1 db Matematikát tanító tanáronként 1 db Szaktermenként 1 db
9-12.
Iskolánként 1 sorozat
1
0
9-12.
Tanulónként 1 db
800
0
9.
Szaktermenként 1 db
1
0
9.
Szaktermenként 1 db
1
0
9.
Szaktermenként 1 db
1
0
9.
Szaktermenként 1 db
1
0
9-12.
Tanulónként 1 db
800
0
9-10.
Szaktermenként 1 db
1
0
9.
11. Táblai szögmérő
9-12.
12. Üreges mértani testsor
10-12.
13. Mértékegységek falitabló Nagy matematikusok arckép14. csarnoka 15. Zsebszámológép Párhuzamos szárú szögek 16. falitabló Merőleges szárú szögek 17. falitabló 18. Pitagorasz tétele falitabló A pitagorasz tétel alkalmazása 19. falitabló 20. Mértanfelszerelés Területszámítások falitabló 21. (paralelogramma, trapéz, há-
Matematikát tanító tanáronként 1 db Matematikát tanító tanáronként 1 db Matematikát tanító tanáronként 1 db Matematikát tanító tanáronként 1 db
29
22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
romszög) Testek felszín- és térfogatszámításai falitabló Halmazok (halmazelméleti fogalmak) falitabló Másodfokú függvény falitabló Elforgatás falitabló Eltolás falitabló Tengelyes tükrözés falitabló Középpontos tükrözés falitabló A kör falitabló Készlet a trigonometrikus függvények oktatásához Sablonok egyszerű görbék rajzolásához (táblára) Az egyenes körkúp (forgáskúp) falitabló A gúla falitabló A gömb falitabló Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz Matem.VI.falitabló forgásszög
Matematika VII. falitabló szögfüggvények Miért kockáztat az, aki…? 38. Videofilm 37.
10-12.
Szaktermenként 1 db
1
0
9.
Szaktermenként 1 db
1
0
9. 9. 9. 9. 9. 9.
Szaktermenként 1 db Szaktermenként 1 db Szaktermenként 1 db Szaktermenként 1 db Szaktermenként 1 db Szaktermenként 1 db
1 1 1 1 1 1
0 0 0 0 0 0
10.
Osztályonként 1 db
1
2
9-12.
Matematikát tanító tanáronként 1 készlet
1
0
12.
Szaktermenként 1 db
1
0
12. 12.
Szaktermenként 1 db Szaktermenként 1 db
1 1
0 0
12.
Osztályonként 1 db
1
0
10.
Szaktermenként 1 db
1
0
10.
Szaktermenként 1 db
1
0
9-12.
Párhuzamos osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Szaktermenként 1 db
2
1
Fizika 1.
Fizikai mennyiségek SI mértékegységei I.
2. Mikola-féle üvegcső
9-10.
3. Stopper óra 4. Bunsen állvány 5. Galilei lejtő Eszköz az egyenletes és változó 6. mozgás vizsgálatához Mechanika I. demonstrációs 7. készlet (német) Mechanika II. demonstrációs készlet (német) a hozzátartozó 8. univerzális sinekkel, illesztőcsuklókkal és sínvégzáró szintezőpárokkal 9. Fotocellás kapuk 10. Fotocellás kapuhoz csatlakozó
9-10. 9-10. 9-10.
A készlet 10 db csövet tartalmaz, mérőpáronként 1 db szükséges Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Osztályonként 1 db
9-10.
Mérőpáronként 1 db
15
0
9-10.
Szertáranként 1 db
1
0
9-10.
Szertáranként 1 db
1
0
9-10. 9-10. 9-10. Érettségi vizsgára 11-12. 9-10. 9-10. Érettségi vizsgára 11-12. 9-10.
Szertáranként 1 db Szertáranként 1 db
1 1
0 0
Mérőpáronként 1 db
15
0
Mérőpáronként 1 db
15
15
Szertáranként 1 db
1
0
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Szertáranként 2 db
1
0
9-10.
Szertáranként 1 db
1
1
11.
Középiskolai mechanika I. tanulókísérleti készlet
12. Mechanika II. 13. Hajtó-ejtő eszköz 14. Ejtőzsinór Vákuumcső a szabadesés de15. monstrálására 16. Légszivattyú a vákuum létre-
30
3
1
18 15 2
2 15 0
hozásához
9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10.
Fizikát tanító tanáronként 1 db Fizikát tanító tanáronként 1 db Fizikát tanító tanáronként 1 db Fizikát tanító tanáronként 1 db Fizikát tanító tanáronként 1 db Szaktermenként 1 db Szaktermenként 1 db Szaktermenként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db
9-10.
17. Táblai körző
9-10.
18. Táblai vonalzó 45 fokos
9-10.
19. Táblai vonalzó 60 fokos
9-10.
20. Táblai vonalzó egyenes
9-10.
21. Táblai szögmérő
9-10.
22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.
43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60.
Naprendszer fali tabló A Nap szerkezete fali tabló Csillagtérkép fali tabló Acélrugó 10 cm-es Akasztós súlysorozat Rugós erőmérő 0,25 N-os Rugós erőmérő 2,5 N-os Rugós erőmérő 25 N-os Seenger kerék Gázok tágulása hő hatására Eszköz a vonalas hőtágulás vizsgálatához Tanulókísérleti hőmérő Pohárkaloriméter Pohárkaloriméterbe merülő ellenálláshuzal Hőtani demonstrációs készlet Hőtani kísérleti készlet Demonstrációs bimetál hőmérő Bimetál kapcsoló modellje Eszköz a hővezető képesség vizsgálatára Termosztát modell Kinetikus gázelmélet szemléltető modell írásvetítőre kivetíthető (a készülék csak vibrátorhoz csatlakoztatva működik) Szignálgenerátor és erről működtethető vibrátor Tanulói karos mérleg Súlysorozat Speciális üvegbúra vákuumtányérhoz Mechanikus vákuumpumpa, vákuumtányérral Boyle-Mariotte készülék Faraday hálója 250x15 mm-es ebonitrúd 250x15 mm-es plexi rúd 250x15 mm-es PVC rúd 250x15 mm-es üvegrúd 300x200 mm-es állati szőrme 300x200 mm-es bőr 300x200 mm-es gyapjúszövet 300x200 mm-es selyemszövet Van de Graaf generátor Lapkondenzátor Wimhurst féle elektrosztatikai influencia gép
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
1 1 1 18 18 18 18 18 1 1
0 0 0 18 0 0 15 8 0 0
Mérőpáronként 1 db
18
0
9-10. 9-10.
Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db
18 18
0 6
9-10.
Mérőpáronként 1 db
18
6
9-10. 9-10. 9-10. 9-10.
Osztályonként 1 db Mérőpáronként 1 db Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db
1 18 1 1
0 0 0 0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10. 9-10.
Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db
18 18
6 12
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. Érettségi vizsgára 11-12.
Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db
1 1 8 18 18 18 18 18 18 18 2 1
0 0 2 0 0 1 0 0 0 0 0 0
Osztályonként 1 db mérőpáronként 1 db
1
1
31
61. Braun féle elektrométer 62. Elektrolízis készlet Digitális multiméter (áramerős63. ség, feszültség, ellenállás, kapacitás mérésére) Vezetők az elektromos ellenál64. lás mérésére 65. Elektrovaria Demonstrációs V/A mérő 66. egyenáramú Demonstrációs V/A mérő vál67. tóáramú 68. Volta-cella elem Tápegység I. Elektrovaria I. 69. Áramellátásra szolgál Elektromos áramkörök kísérleti 70. készlet 71. Erős neodymium mágnespár Mágnesezhető és nem mágne72. sezhető anyagok készlete 73. Háromdimenziós mágneses tér 74. Mágnespatkó záróvassal 75. Mágnesrúd pár fatokban 76. Mágnestű műanyag állványon Mágneses mező erővonalait 77. demonstráló készlet 78. Körmágnes Műszer az áramvezetők egy79. másra hatásának bemutatására Körvezető, egyenes vezető és szolenoid tekercs plexi lappal 80. (kivetíthető) Az elektromos áram mágneses mezőjének bemutatására 81. Mágnesesség kísérleti készlet Komplett készlet az elektro82. mágnesesség kísérleteihez (írásvetítővel használható) Vezető készlet a mágneses 83. mező bemutatásához Influencia demonstrációs kész84. let Eszköz a Lenz-törvény bemuta85. tásához 86. Katódsugárcső Szétszedhető iskolai transzfor87. mátor (hat különböző menetszámú tekerccsel) 88. Csúszóellenállás 89. Indukciós tekercsek 90. Ködfénylámpa Longitudinális hullámokat 91. szemléltető „Slinky” csavarrugó 2 m-es gumifonal állóhullámok 92. szemléltetéséhez 93. Hangvilla írócsúccsal Hangvilla pár rezonáló fado94. bozzal és kalapáccsal 95. Hullámkád Ingasorozat a hullámmozgás 96. bemutatására
9-10. 9-10.
Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db
18 18
0 0
9-10.
Mérőpáronként 1 db
18
0
9-10.
Mérőpáronként 1 db
18
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
1
9-10.
Osztályonként 1 db
2
2
9-10.
Osztályonként 1 db
2
2
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
1
0
1
0
9-10.
Iskolánként 1 vagy 2 készlet Osztályonként 1 db
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10. 9-10. 9-10. 9-10.
Osztályonként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 db
1 18 18 18
0 0 1 1
9-10.
Mérőpáronként 1 db
18
0
9-10.
Mérőpáronként 1 db
18
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Iskolánként 1 vagy 2 készlet
1
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Mérőpáronként 1 db
18
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Mérőpáronként 1 db
18
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Mérőpáronként 1 db
18
0
9-10. 9-10. 9-10.
Mérőpáronként 1 db Mérőpáronként 1 készlet Osztályonként 2 db
18 18 2
0 0 0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Osztályonként 3 db
6
1
9-10.
Mérőpáronként 1 készlet
18
2
9-10.
Osztályonként 1 db
1
0
9-10.
Osztályonként 1 db
1
1
9-10.
32
Hullámmozgás97. elektromágneses hullámok – tanulói készlet 98. Optikai készlet 1000 mm-es optikai pad, tarto99. zékokkal 100. Optikai rés 250 mm-es optikai korong 101. tartórúddal Lencsék, prizmák, tükrök kész102. lete 103. He-Ne lézer 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110.
111.
112.
113.
114.
115.
116.
117.
Fényforrás optikai kísérletekhez Spektrumcsövek tartóval Optikai rácsok Kézi spektroszkóp Ködkamra Geiger-Müller számlálócső
9-10.
Mérőpáronként 1 készlet
18
0
9-10.
Mérőpáronként 1 készlet
18
0
9-10.
Osztályonként 1 db
2
2
9-10.
Osztályonként 1 db
2
2
9-10.
Osztályonként 1 db
2
1
9-10.
Osztályonként 1 db
2
1
9-10.
Szertáranként 1 db
2
1
9-10.
Osztályonként 1 db
2
1
2 2 6 1 2
1 0 0 0 0
18
0
1
0
1
0
1
0
2
0
18
0
1
0
1
0
9-10. Osztályonként 1 készlet 9-10. Osztályonként 1 db 9-10. Osztályonknt 3 db 9-10. Szertáranként 1 db 9-10. Osztályonként 1 db Érettségi Elektrosztatikai tanulókísérleti vizsgára Mérőpáronként 1 készlet készlet 11-12. Érettségi Kundt-féle rezonanciacső vizsgára Osztályonként 1 db 11-12. Érettségi Eszköz a forgómozgás vizsgávizsgára Osztályonként 1 db latához 11-12. Érettségi Karos forgó vizsgára Osztályonként 1 db 11-12. Érettségi Vizibuzogány vizsgára Osztályonként 1 db 11-12. Érettségi Készülék a forgómozgás összevizsgára Mérőpáronként 1 készlet függéseinek mérésére 11-12. Érettségi Közlekedő edény fatalpon vizsgára Osztályonként 1 db 11-12. Érettségi Hidraulikus nyomás átvitelét vizsgára Osztályonként 1 db szemléltető eszköz 11-12.
Magyar nyelv és irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
NYELVESZ (magyar) szoftver egyedi számítógépre Irodalmi kalauz (szoftver egyedi számítógépre) irodalom CD Magyar irodalomtörténeti térkép 100x70 cm Világirodalmi arcképsorozat 25x35 cm Elveszett szavak nyomában (szoftver) Szófajok rendszere Falikép 160-120 cm A hagyományos írásmód I. Falikép 120x60 cm Hogyan írjam,
9.
Gépenként 1 db
1
0
9.
Gépenként 1 db
1
0
9-12.
Szaktantermenként 1 db
1
0
10-12.
Szaktantermenként 1 sorozat
1
0
12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
33
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
Falikép, 120x60 cm Szövegvilág Falikép, 120x60 cm A nyelv Oktatótábla, 80x110 cm A hangtan Oktatótábla, 80x110 cm Szótan Oktatótábla, 80x110 cm Mondattan Oktatótábla, 80x110 cm A szófajok Oktatótábla, 80x110 cm Az egyszerű mondat részei Oktatótábla, 80x110 cm A beszéd hangjai Oktatótábla, 80x110 cm Hangtani ismeretek össz. Oktatótábla, 70x50 cm A szavak alakja és jelentése Oktatótabló, 70x50 cm A szó Oktatótabló, 70x50 cm Az igék Oktatótabló, 70x50 cm Az igenév Oktatótabló, 70x50 cm A mondat Oktatótabló, 70x50 cm Az állítmány fajtái Oktatótabló, 70x50 cm A jelzők rendszere Oktatótabló, 70x50 cm Az ok- és célhatározó Oktatótabló, 70x50 cm Teljes hasonulás Oktatótabló, 70x50 cm Korok művészete I-V. videokazetta Szophoklész: Antigoné, videofilm Katona József: Bánk bán, videofilm Jókai Mór: Az aranyember, videofilm Madách Imre: Az ember tragédiája, videofilm Kosztolányi Dezső: Édes Anna, videofilm „Szeretném, ha szeretnének” Ady életrajza, video Erőltetett menet (Bortól Abdáig) video „Eszmélet” József Attila, video „Isten hozta, Őrnagy úr” (Örkény István) video
Földünk tünk
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
0
9-12.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
0
10.
Iskolánként 1 db
1
1
10.
Iskolánként 1 db
1
0
11.
Iskolánként 1 db
1
1
11.
Iskolánként 1 db
1
0
11.
Iskolánként 1 db
1
1
12.
Iskolánként 1 db
1
0
12.
Iskolánként 1 db
1
1
12.
Iskolánként 1 db
1
1
9. 9. 9.
Iskolánként 1 db Iskolánként 1 db 2-2 tanulónként 1 db
1 1 30
1 0 1
és környeze-
1. Térkép jelek falitabló 2. Térkép mérő, digitális 3. Tanulói iránytű
34
4. Laptájoló 5. Térképtartó állvány 6. Éggömb 35 cm-es Csillagászat – Naprendszerünk 7. 80x110 falitabló 8. Csillagászat 35 db dia 9. Csillagászat szövegkönyv A Hold térképe, falikép, 10. 70x100 cm A Nap – működésének tudo11. mányos magyarázatával, falikép, 70x100 cm Az Északi- és Déli félteke 12. csillagtérképe, falikép, 70x100 cm A Föld forgása és keringése, 13. falikép, 100x80 cm Hold- és napfogyatkozás, okta14. tótábla, 110x80 cm Holdfázisok, falikép, 100x80 15. cm Földtörténet, oktatótábla, 16. 110x80 cm 17. Kőzettani táblázat 18. Kőzetgyűjtemény 35 db-os 19. Kőtár Drágakőásványok 28 db-os 20. ásványgyűjtemény Lemeztektonika, oktatótábla, 21. 110x80 cm 22. Őskövületek 23 db-os Szerkezeti földgömb, szétszed23. hető, 41 cm Hegységképződés oktatótábla, 24. 110x80 cm 25. Föld vetődése, műanyag modell Föld gyűrődése, műanyag mo26. dell Kőzettani táblázat oktatótabló, 27. 110x80 cm Ásványfajták, falikép, 70x100 28. cm Vulkánok 80x110 cm-es okta29. tótabló A vulkánok működése, falikép, 30. 70x100 cm 31. Vulkán-modell 32. N.G.: Tűzhányók video A Föld éghajlata térkép 33. 160x120 cm-es Időjárásjelző (barométer, 34. hygrométer, mutatós hőmérő fa hátlapon) 35. Szélerősségmérő A ciklon szerkezete, oktatótáb36. la, 110x80 cm Monszun, oktatótábla, 110x80 37. cm 38. Passzát oktatótábla, 110x80 cm 39. D.Ch.: Hurrikán video A Föld domborzata DUO 40. 160x120 cm-es térkép
9. 9-12. 9.
Iskolánként 2 db Iskolánként 5 db Iskolánként 1 db
2 5 1
1 0 1
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9. 9.
Iskolánként 1 db Iskolánként 1 db
1 1
0 0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9. 9. 9.
Iskolánként 1 db Iskolánként 1 db Iskolánként 1 db
1 1 1
1 1 0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9. 9.
Iskolánként 1 db Iskolánként 1 db
1 1
0 0
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9. 9.
Iskolánként 1 db Iskolánként 1 db
1 1
0 0
9.
Iskolánként 1 db
1
1
35
A Föld morfológiai térképe a 41. tengerfenék domborzatával, 160x120 cm A Kárpát-medence árvízjárta területei a lecsapolási munkála42. tok megkezdése előtt térkép 160x120 cm 43. Folyóvizek, falitabló 44. A tavak élete, falitabló Kartsztjelenségek, oktatótábla, 45. 110x80 cm 46. D.Ch.: Árvíz video Magyarország domborzata és 47. vizei 160x120 DUO térkép Felszínt alakító külső erők 48. 110x80 cm, oktatótabló Felszíni formák oktatótabló, 49. 84x114 cm Az élet fejlődése (természeti 50. képződmények) DUO A Föld éghajlata 100x140 cm, 51. térkép A földrajzi övezetesség, oktató52. tábla, 110x80 cm Éghajlati övezetesség, oktató53. tábla, 110x80 cm Hegyvidékek függőleges öve54. zetessége, oktatótábla, 110x80 cm Európa klíma és vegetáció 55. térképe, 125x95 cm A Föld természetes növényzete 56. térkép, 100x80 cm N.G.: Sarkvidéki birodalom, 57. video 58. N.G.: Trópusi őserdő világa A Föld államai DUO 160x120 59. cm, térkép A Magyar Köztársaság köz60. igazgatási térképe, 160x120 cm 61. Budapest új várostérképe 62. Csongrád megye, térkép A Föld mezőgazdasága térkép, 63. 182-106 cm A Föld energiaforrásai térkép, 64. 182x106 cm A Föld geológiai térképe, 65. 210x140 cm Európa országai DUO 160x120 66. cm, térkép Közép- és Dél-Amerika gazda67. sága falitérkép, 115x161 cm Afrika gazdasága falitérkép, 68. 115x160 cm Észak-Amerika gazdasága 69. falitérkép, 115x160 cm Magyarország megyéi és köz70. lekedése, 160x120 cm, DUO Az Európai Unió falitérkép, 71. 140x110 cm
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9. 9.
Iskolánként 1 db Iskolánként 1 db
1 1
0 0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
1
9.
Iskolánként 1 db
1
0
9.
Iskolánként 1 db
1
0
10.
Iskolánként 1 db
1
1
10.
Iskolánként 1 db
1
1
10. 10.
2-2 tanulónként 1 db 2-2 tanulónként 1 db
30 30
0 30
10.
Iskolánként 1 db
1
1
10.
Iskolánként 1 db
1
1
10.
Iskolánként 1 db
1
1
10.
Iskolánként 1 db
1
1
10.
Iskolánként 1 db
1
1
10.
Iskolánként 1 db
1
1
10.
Iskolánként 1 db
1
1
10.
Iskolánként 1 db
1
1
10.
Iskolánként 1 db
1
1
2
2
Történelem 1.
Emberiség az őskorban (ie.4000-ig)
9. 36
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
Az ókori Kelet, Egyiptom és 9. Mezopotámia Az ókori Kelet (Kr.e. III-I. éve) 9. Az ókori Görögország 9. Hellász – német nyelvű térkép 9. Az ókori Görögország gazdasága és kultúrája az ie. V. szá9. zadban Az ókori Római Birodalom 9. Róma a pun háborúk idején 9. Itália – német nyelvű térkép 9. Imperium Romanum – német 9. Európa a népvándorlás korában 9. Európa Nagy Károly korában 9. Európa a IX-XI. században 9-10. A korai civilizáció központjai 9. Ótestamentum 9. Bibliai országok 9. A Szentföld képes térképe 9. (Jézus élek) Történelmi áttekintés 500-1400 9-10. között A magyar nép vándorlása és a 9. honfoglalás Honfoglalás és letelepedés 9. Magyarország I. (Szent) István 9. korában Magyarország a korai feuda9-10. lizmus idején (1000-1400) Magyarország a XIII. század10. ban Magyarország a XIII. századtól 10. a XV. század elejéig Feudális Magyarország a XV. 10. században Magyarország a Hunyadiak és 10. a Jagellók korában (1446-1526) Magyarország 1526-1606-ig 10. Magyarország a XVII. század10. ban Európa a XII-XIII. században 10. Az európaiak felfedezése és a gyarmatosítás (XV-XVII. szá10. zad) Mongol és török hódítások 10. A keresztény Európa és a ke10. resztes hadjáratok Földrajzi felfedezések és gyarmati hódítások (1492-1648) 10. német nyelvű Európa a XVI. században 10. Európa a XVI. század végén 10. Európa a XVII. század közepén 10-11. Európa a XVII. század végén 10-11. Reformáció és ellenreformáció 10. Európa a XVIII. században 11. Ipari forradalom 11. Amerika független államainak 11. kialakulása Napóleon birodalma 11. Európa 1815-1849. 11. A világ 1763-1860 között (né11. 37
3
3
1 3 1
1 3 1
1
1
4 1 1 1 2 4 2 1 1 1
4 1 1 1 2 4 2 1 1 1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4
4
1
1
3
3
2
2
1
1
3
3
6
6
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1 2 2 1 1 6 1
1 2 2 1 1 6 1
1
1
1 1 1
1 1 1
45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81.
met nyelvű) A júliusi forradalom (1830) és következményei (német nyelvű) Gyarmati rendszer felbomlása 1830-1914. Európa 1871-ben Európa a XIX. század 2. Felében Európa a XIX. század végén Bismarck szövetséges rendszere (1871-1890) Európa 1890-1945. Európa az I. világháború előtt (1871-1914) Magyarország a XVIII. században Magyarország a történelmi címerekkel díszített térképe Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-49-ben Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-1918. Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben Osztrák-Magyar Monarchia gazdasága és kultúrája A magyar Szent Korona országai (1890) Európa az I. világháború idején Atrianoni béke következményei Európa a két világháború között A magyar Tanácsköztársaság honvédő háborúja Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban Európa 1924 után Hitler terjeszkedése Európában 1937-1945. Nacionalizmus a „Nagy Németországban” (német nyelvű) A demokrácia válsága (19191937) Európa a II. világháború idején Magyarország közigazgatása és területgyarapodása 1938-1941. Hazánk felszabadítása 1944-45. Budapesti gettó Magyarország 1944. (Holocaust) A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975) Európa integrációs politikája (1949-1975) Európa 1945-1989. Európa 1989-1999. Európa népei FÁK országai Kibékítés a Közel-Keleten (1993-ig) Biblia (teljes)
11.
1
1
11-12.
1
1
11.
1
1
11.
1
1
11.
1
1
11.
1
1
11-12.
1
1
11-12.
1
1
11.
5
5
11.
1
1
11.
1
2
11-12.
1
1
11-12.
3
3
11.
2
2
11.
2
2
12. 12.
1 1
2 1
12.
1
1
12.
1
1
12.
1
1
12.
1
1
12.
1
1
12.
1
1
12.
1
1
12.
1
2
12.
2
2
12. 12.
2 1
2 1
12.
1
1
12.
1
1
12.
1
1
12. 12. 12. 12.
1 1 1 1
1 1 1 1
12.
1
1
11.
4
1
38
82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya Az ókori Kelet, térkép 90x140 cm Az ókori keleti birodalmak, térkép 160x120 cm Az ókori Görögország, térkép 160x120 cm Az ókori Görögország (ie.8-4. Sz.), térkép 145x100 cm A Római Birodalom térkép, 160x110 cm A kereszténység kibontakozása, térkép 126x96 cm A népvándorlás a III-IV. sz., térkép 100x140 cm Európa Nagy Károly korában, térkép 160x120 cm Európa 1000 körül, térkép 100x140 cm Európa a XII-XIII. században, térkép 140 x 100 cm A magyar nép vándorlása és honfoglalása, térkép Magyarország Szent István korában, térkép 160x120 cm A keresztény Európa és a keresztes háború térkép, 126x96 cm Magyarország a X-XI. században, térkép 100x140 cm Magyarország a XIII. században, térkép 160x120 cm A mongol, török hódítások, térkép 126x96 cm Magyarország a XIV-XV. században, térkép Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában térkép, 160x120 cm A nagy földrajzi felfedezések és gyarmatosítás, térkép Reformáció, ellenreformáció térkép, 126x96 cm Európa a XVI-XVII. században, térkép Magyarország 1525-1606 között, térkép 160x120 cm A függetlenségi harcok Magyarországon a XVII. században, térkép 100x140 cm Magyarország a XVII. században, térkép 160x120 cm Európa a francia forradalmak korában, térkép, 145x100 cm
Amerika független államainak kialakulása térkép, 140x130 cm Európa 1799-1815, Napóleon 109. kora térkép 156x140 cm Az ipari forradalom Európában, 110. térkép 170x120 cm 111. Európa a bécsi kongresszus 108.
11. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10. 10-11. 11.
11. 11. 11 11.
2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztá39
4
1
1
3
1
3
1
2
1
2
1
6
1
1
1
2
1
4
1
2
1
2
1
1
1
1
1
1
1
4
1
1
1
1
1
3
1
1
1
1
1
1
1
6
1
3
1
6
1
5
1
6
1
1
1
1
1
1
1
1
112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127.
128. 129. 130. 131. 132.
133.
134.
135. 136.
után térkép, 156x140 cm Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-1849ben térkép, 160x120 cm Európa 1871-ben térkép, 126x96 cm A gyarmati rendszer 18301914, térkép 160x120 cm Európa 1871-1899, Európai szövetségek térkép, 156x140 cm Az Osztrák-Magyar Monarchia térkép, 90x140 cm Európa 1924 után térkép, 126x96 cm Az első világháború 1914-1918 térkép, 160x120 cm A Magyar Tanácsköztársaság honvédő harca térkép, 160x120 cm A trianoni béke következményei térkép, 90x140 cm Történeti áttekintés 1930-1990. Térkép 160x 120 cm Európa 1937-1945, a hitleri diktatúa térkép, 156x140 cm Európa 1924 után térkép, 126x96 cm A II. világháború DUO térkép, 160x120 cm Magyarország közigazgatása és területgyarapodása térkép, 160x120 cm Budapest 1944-ben és a Holocaust térkép, 110x82 cm Magyarország 1944-45, a felszabadítás térkép, 160x120 cm A gyarmati rendszer felbomlása 1917-1975 térkép, 120x160 cm Közel-Kelet, Izrael és az arab országok konfliktusai, térkép, 115x160 cm Történeti áttekintés (19301990), tabló, 160x120 cm Európa 1945-1989 magyar nyelvű térkép, 100x140 cm Európa 1989-1999 magyar nyelvű térkép, 100x140 cm Alattvalók és királyok V-VI: Mohács előtt, Mohács, Ki volt Dózsa György? Televideo Bakay Szilárd elrablása, Kocsis! Ne hajtsd a lovakat! (írta és rend: Bokor Péter) Televideo Fejezetek a Rákóczi szabadságharcról I-III. /Bereményi G., Kézdy-Kovács Zs., Koltai J.) Televideo Honfoglalás I. (szerk. Vihol Katalin, Székely Orsolya) Televideo Honfoglalás II. (szerk. Vihol
lyonként 1 db 11. 11. 11. 11. 11. 12. 12. 12. 12. 12. 12. 12. 12. 12. 12. 12.
2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
3
1
2
1
1
1
2
12.
2 párhuzamos osztályonként 1 db
1
1
12.
2 párhuzamos osztályonként 1 db
1
1
1
1
1
1
1
1
12. 12. 12.
2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db 2 párhuzamos osztályonként 1 db
10.
12.
10.
9. 9. 40
137.
138.
139.
140.
141.
142.
143.
144.
145.
146.
147.
Katalin, Székely Orsolya) Televideo Honfoglalás III. (szerk. Vihol Katalin, Székely Orsolya) 9. Televideo Kivárók és cselekvők, Ahol a part szakad /írta és rend: Bokor 12. Péter) Televideo A középkor 1-3.: A birodalmak romlása és születése, Nagy Károly birodalma, Lovagok, 9-10. szerzetesek, parasztok (írta: Makai László, szerk: Lengyel Gyula, rend: Erdődi Sándor, Lengyel Gyula, Televideo A középkor 4-6.: Pápák, császárok, A középkori város, Katedrálisok, egyetemek (írta: 10. Makai László, szerk: Lengyel Gyula, rend: Erdődi Sándor, Lengyel Gyula, Televideo A középkor 7-8.: Válság és urbanizáció, Reneszánsz és a világpac (írta: Makai László, 10. szerk: Lengyel Gyula, rend. Erdődi Sándor, Lengyel Gyula, Televideo Középkor I. Mátyás király könyvtára, Városi hétköznapok, 10. Falusi hétköznapok, Templomok és kolostorok (kész: Lakatos Iván) Televideo Magyar évszázadok I-VIII: Szent István intelmei, törvényei, Szent László törvényei, Aranybulla, IV. Béla törvényei, 9-10. Károly Róbert pénzügyi reformja, Nagy Lajos: Az ősiség, Zsigmond városi törv. (rend: Szakály István) Televideo Magyar évszázadok IX-XVI. Mátyás törvénykönyve, 1514. Évi törvények, Werbőczy István hármaskönyve, A reformáció és a török veszedelem, A 10. XIV.sz. honvédelmi törvényei, A nemesek kereskedéséről (rend: Szakály István) Televideo Magyar évszázadok XLIVXLVII. A trianoni békeszerző12. dés, Horthy-korszak (rend: Szakály István) Televideo Magyar évszázadok XVIIXXIV. I. Lipót és az ellenreformáció, Az örökös királyság elfogadása, a „Pragmatica Sanctio”, Mária Terézia törvé10-11. nyei, II.József rendeletei, II. Lipót és a magyar nemesség, A Lánchíd építéséről (rend: Szakály István) Televideo Magyar évszázadok XXV11. XXXII. A felelős kormány, 41
148.
149.
150.
151.
152.
Unio Erdéllyel, A jobbágyfelszabadítás, A kiegyezés, A zsidóság egyenjogusítása, Az osztrák-magyar vámunió, Vasúti törvények, A népiskolai törvények (rend: Szakály István) Televideo Magyar évszázadok XXXIIIXXXVII. A nemzetiségi törvény, Az ipari törvények, Az egyházpolitikai törvények, A 11-12. „rabszolgatörvény”, A kivételes törvények, A Habsburg-ház trónfosztása (rend: Szaály István) Televideo Magyar évszázadok XXXIXXLIII. A király nélküli királyság, Trianon, Az olasz-magyar 12. barátsági szerződés, A Horthykorszak szociálpolitikája, A győri program (rend: Szakály István) Televideo Az ókori Hellász I-IV. Európa bölcsője, Mükénéi monarchiák, A polisz kialakulása, Gyarma9. tok és rabszolgák (szerk. Magyar Ágnes, rend. B. Révész László) Televideo Az ókori Hellász V-VIII. A perzsa háborúk, A demokrácia fényes százada, Ókori villám9. háborúk, A hellénizmus (szerk: Magyar Ágnes, rend: B. Révész László) Televideo Az utolsó előtti elhatározás, Az „Egér-akció” (írta és rend: 12. Bokor Péter) Televideo
Társadalomismeret etika
és
1. Biblia A Magyar Köztársaság Alkot2. mánya Matula-Knausz: Az ember 3. nyomában Tanári segédkönyv CA 1276
11.
Iskolánként 1 db
1
1
11.
Iskolánként 1 db
1
0
11.
Iskolánként 1 db
1
0
9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10.
1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 5 db 1 db
1 1 1 1 1 1 1 5 1
1 1 0 0 0 0 0 1 0
9-10.
1 db
1
0
9-10.
1 db
1
0
Ének-zene 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Hangvilla (normál „A”) Metronóm (mechanikus) Furulya alt barokk fogású Klasszikus doromb Lant (líra) Afrikai fadob, verővel Tubafon 9+2 hangos, verővel Kottaállvány K and M Zenei lexikon sorozat Magyar zenetörténeti kalauz 10. (szoftver) Zenei anyag (kerettanterv alap11. ján)
42
II.10. A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésnek lehetőségei II.10.1. A diákjogok védelme A diákot megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Magyar Köztársaság Alkotmánya, törvényei, alacsonyabb szintű jogszabályai és az iskolai házirend számára megállapítanak. Minden diákot megilletnek az emberi jogok, az állampolgári jogok, a gyermeki jogok, valamint a tanulói jogok, különös tekintettel a gyermek mindenek felett álló érdekére és az egyenlő elbánás követelményére. A diákjogok érvényesítésére egyéni és kollektív jogvédelmi eszközök, továbbá intézményen belüli, ill. intézményen kívüli lehetőségek vehetők igénybe. Az iskola minden dolgozójának tisztában kell lennie azokkal a jogszabályokkal, melyek ma a diákjogokat előírják. Az iskola vezetésének feladata ezeket tudatosítani és betartatni. A pedagógusok kötelesek e jogok alapján eljárni, oktató-nevelő munkájukat ezek alapján végezni. II.10.1.1.
A diákjogok érvényesítésének egyéni útja
A közoktatási törvény szerint a tanuló vagy a szülő eljárást indíthat a gyermek érdekében az iskola vagy a kollégium döntése, intézkedése vagy mulasztása ellen, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése tárgyában. Jogszabálysértés esetén „törvényességi kérelem”, ennek hiányában „felülbírálati kérelem” adható be. Törvényességi kérelem esetén az intézmény fenntartójának képviselője jár el, felülbírálati kérelem esetén a szülői szervezet. Az eljárás során a tanulót szülője vagy meghatalmazottja képviselheti. II.10.1.2.
Kollektív jogérvényesítés
A diák az őt ért sérelemmel kapcsolatosan a diákönkormányzathoz fordulhat. A diákönkormányzat a tanulókkal kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, és javaslatát hivatalosan az iskolavezetés, a szülői szervezet vagy a fenntartó tudomására hozhatja. Évente egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, ahol a tanulók kérdéseket tehetnek fel és válaszokat kell kapniuk az iskola vezetésétől. A diákközgyűlésen lehetőség van az egyéni panaszok felvetésére, a diákönkormányzatnak alkalma nyílik a diákjogi problémák nyilvánosságra hozatalára és válasz kikényszerítésére, illetve az iskola vezetésével történő megegyezésre. A diákjogok intézményes érvényesítésére az iskola szervezeti és működési szabályzata és a házirend megállapíthat más, speciális eljárásokat és fórumokat, amelyek nem jogszabályból következnek, hanem pl. az iskola vezetésének, a diákönkormányzatnak vagy a szülői szervezet az elhatározásából. Érdemi működésük feltétele, hogy • rendelkezzen tényleges jogosítvánnyal • működése rendszerszerű legyen (esetnyilvántartás, stb.) • szabályban rögzített módon működjön. További lehetőségek pl. a diákparlament, egyeztető bizottság, diákönkormányzat, vagy külső közvetítő eszközök, a diákombudsman, Diákjogi Charta, települési gyerekönkormányzat, diákönkormányzati szövetség. II.10.1.3.
Az iskolai diákönkormányzat
A diákönkormányzatot az iskola tanulói hozhatják létre. Munkájukat az iskola vezetése által kijelölt pedagógus vagy a diákönkormányzat által felkért, az iskolában tanító tanár, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője segítheti. A diákönkormányzat jogai és tevékenysége: 43
• a diákönkormányzat megalkotja saját szervezeti és működési szabályzatát, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá. • a diákönkormányzat dönt - saját működéséről, - anyagi eszközeinek felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról, - a diákújság és diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról. • véleményt nyilváníthat az intézmény működésével és a diákokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. • véleményét, javaslatait a diákönkormányzatot segítő pedagógus közvetítésével vagy a diákönkormányzat vezetői állásfoglalásának átadásával közli az iskola vezetésével. • A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának megalkotásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor , - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat képviselői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetés vagy a nevelőtestület értekezletén, a tanulókat érintő témák tárgyalásán. A diákönkormányzat minden évben legalább egyszer összehívja a diákközgyűlést, ahol a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola vezetője kezdeményezheti. A diákönkormányzat feladatainak zavartalan ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, kiemelten a számára kijelölt helyiséget. A diákönkormányzat tevékenyen részt vesz az iskolai diákélet megszervezésében. Tagjai közül kiválasztott személyek számára lehetővé teszi a részvételt a diákjogok érvényesítése és a diákélet szervezése témakörökben szervezett továbbképzéseken. II.10.2. Az együttműködés további kérdései A Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola a város és a régió egyik legfiatalabb, mégis jelentős hagyományokkal rendelkező közoktatási intézménye. Kapcsolatrendszere rendkívül szerteágazó és sokoldalú, amely jól szolgálja a tanulóinak személyiségfejlesztését, az iskolában folyó nevelőoktató munka feltételeinek állandó javulását. Segíti a nevelőket és a tanulókat abban, hogy megfeleljenek az iskolával szembeni szűkebb és tágabb társadalmi elvárásoknak. Az iskola életét alapvetően meghatározza az iskola fenntartójával, a helyi, a megyei és országos közoktatási-irányítással kialakult kapcsolatrendszere. Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzatával való kapcsolata szakszerű és korrekt, az iskola zavartalan működéséhez szükséges legfontosabb feltételeket, ha szűkösen is, de a fenntartó biztosítja. Az iskola elképzelései és törekvései összhangban vannak a városi közoktatási koncepcióban megfogalmazottakkal, az abból adódó feladatokat az iskola korrektül teljesíti. A közoktatás-irányítás helyi és megyei szerveivel (Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Művelődési Osztálya, Zala Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési Osztálya, Pedagógiai Intézet) való kapcsolattartás zavartalan. Együttműködésünk (tanügyigazgatás, pedagógiai szolgáltatások igénylése stb.) természetesen elsősorban szakmai, de igazgatási tartalmú is. Tartalmas együttműködést alakítottunk ki a város közművelődési intézményhálózatával és civil szerveződéseivel. Az együttműködés elsősorban a tanulók nevelését szolgáló rendezvények szervezésével és látogatottságával függ össze.
44
Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a jövőben a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Központtal és a helyi Rendőrkapitánysággal kialakított együttműködésre, a sűrűsödő magatartászavarok, szociális hátrányok enyhítése, a bűnmegelőzés és a felvilágosítás kérdéseiben. Gyümölcsöző az együttműködésünk a helyi gazdálkodó egységekkel, vállalkozói réteggel, intézményekkel, a jelentős szakképzési támogatások a folyamatos korszerűsítést és fejlesztést segítik. Az iskola különös gonddal tervezi és szervezi a szülői házzal, a szülői szervezettel kapcsolatrendszerét. A kapcsolattartás színterei tanévenként két-két alakalommal rendezett közös és osztályonkénti szülői értekezlet, illetve fogadónap, amelyen valamennyi tanár részt vesz. Tanévenként négy alkalommal az iskolai szülői szervezet ülést tart, amelyen azt iskola igazgatója és a szülői szervezetet segítő igazgatóhelyettes ad tájékoztatást az iskolai élet valamennyi lényeges kérdéséről, és elvégzi a törvény által előírt egyeztetéseket. A fentieken túlmenően az iskolai rendezvényekre a szülők minden esetben meghívást kapnak. A szülőket anyagi terheik tervezhetősége érdekében a tanév végén tájékoztatjuk azokról a felszerelésekről (beleértve a tankönyveket is), amelyek a következő tanévben szükségesek lesznek. Ugyanez vonatkozik a kölcsönözhető felszerelésekre, illetve az iskola szülői kiadást csökkentését segítő lehetőségeire. A tanév során a felszerelések listája nem bővíthető. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése folyamán meghatározóak az emberi kapcsolatok, melyeknek egymás tiszteltén, megbecsülésén kell alapulniuk. Az iskolában elsődleges a gyermekek érdeke!
II.11. Az iskola egészségnevelési, környezeti nevelési és fogyasztóvédelemmel összefüggő programja II.11.1. Egészségnevelési program Vitathatatlan tény, hogy a magyar fiatal és felnőtt lakosság egészségi állapota nem jó. Az erre vonatkozó mutatók nemzetközi összehasonlításban is e sajnálatos tényt erősítik meg. Oka röviden nem leírható, és főleg nem magyarázható. Az biztos, hogy a javulás érdekében az iskoláknak is sokat kell tenni. Tehát az egészséges életre nevelésnek kiemelt szerepe van oktató-nevelő munkánkban. Az egészséges életre nevelés az osztályfőnöki órák feladata volt, amit általában nem szakemberek tartottak, így a mondanivaló sok esetben felszínesre sikerült. Javított a helyzeten, amikor ezekre az órákra védőnőket, nagy ritkán orvosokat hívtak meg. Ezzel meg az volt a baj, hogy az új ismeretek nem kapcsolódtak a biológia órai alapozáshoz és így a megértés hatásfoka is kicsi volt. Az új kerettantervek ezen a helyzeten javítanak. Ahhoz, hogy a tanulók „az egészséges életmód szabályait” is megismerjék, fontosságát megértsék, nem elegendő a tananyag megtanítása, szükséges ezeket az ismereteket külön, kiemelten kezelni. Fő gondolatunk nem új keletű: „ép testben ép lélek”. Úgy tűnik, a mai kor embere, fiataljai sajnos már elfelejtették ezt. Túlságosan bíznak korunk magas színvonalú medicináiban, az orvostudományban. Meg kell értetnünk, hogy bár a gyógyítás nagy dolgokra képes, nem mindenható. Célra vezető a preventív megoldás, az egészség fiatalkori kialakítása és későbbi megőrzése. Csak így csökkenthető a drog- és alkoholfogyasztás, így válhat terhelhetővé az idegrendszer. Ilyen módon várható, hogy fiataljaink jobban, jobb kedvvel tanuljanak és bírják az oktatás terheit. Az egészségnevelés miközben teljes tevékenységüket át kell hassa, kiemelt szerephez jut az osztályfőnöki órákon (külső szakembereket is igénybe véve), a biológia tantárgyban és a testnevelés keretében. Utóbbi vonatkozásban a II.1.2.1. pontban leírtakon túl a tömegsport órák is lehetőséget adnak a tanulók széles tömegeinek bekapcsolására. Ugyanezt a célt szolgálják háziversenyeink és a magasabb szintű bajnokságok. A tömegsport foglalkozások tanulócsoportonként hetente 1 tanórai időtartamban vannak. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink szívesen legyenek a természetben, életmódjuk szerves része legyen a rendszeres szabadtéri program. Ennek jegyében rendezzük meg minden diákunknak a Kanizsa túránkat. 45
II.11.2. Környezeti nevelési program II.11.2.1.
Környezeti-nevelési tevékenységek
• Dr. Mező Ferenc iskolánk névadója, kinek szellemiségét hagyományosan ápoljuk, szellemi olimpiákon, megemlékezéseken. • A tanév elején háromnapos gólyatábort szervezünk a DÖK-kel közösen, az iskola megismertetésére. • Az év eleji gólya-bált a 9. évfolyamos tanulók bemutatkozására szervezünk. • A végzős tanulók szalagavató ünnepélyét februárban szervezzük. • A ballagási ünnepélyen minden osztályból a legkiválóbb három tanuló ballag kopjafával a kezében, melyre az elődök neve mellé az ő nevük is felkerül. • A végzős diákok távozását megelőző két napon „ Mező Napok”-at tartunk. • Évente két iskolabált tartunk a DÖK, és a szülői szervezet választmányának szervezésében. • A Csónakázó tónál állított kopjafánál Kőrösi Csoma Sándor emlékét ápoljuk. • Kosárlabda NB-kupát szervezünk Szántó Zoltán iskolánk volt tanára tiszteletére. • Az Orosztonyi Thúry kopjafa ápolása és a város diákjainak kiírt túraverseny az intézmény több évtizedre visszatekintő hagyománya. • A karácsonyi ünnepkörre, a téli szünetet megelőző héten, az első emeleti zsibongóban emlékezünk. • Az intézmény életét egy eseménykönyv kíséri nyomon, melynek vezetését mindig, más-más osztály végzi. • Az iskolai rendezvényeket videó anyagon archiváljuk. • Az iskolagalériába rendszeresen színvonalas kiállításokat rendezünk, amelyet a tanulóifjúságon kívül a város közönsége is érdeklődéssel látogat. • A város környezeti állapotának mérése. • A fogyasztói kultúra fejlesztése (fenntartható fogyasztás). • „Mező galériá”-ban művészeti tárlatok rendezése. • Lovas-turisztikai tábor Gyenesdiáson. • „Füvészkert” kialakítása az iskolában. • Környezetvédelmi nap 10. évfolyamosok számára. • Kalandtúrák a város környékén. • Olvasópark kialakítása az iskolaudvarban. II.11.2.2. II.11.2.2.1.
Alapelvek, célok Alapelvek
Általános célok, értékek a környezeti és egészségnevelésben • az egyetemes természetnek mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létező, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. • A föld egészséges folyamatainak megőrzése, harmóniára törekvés. • A biológiai diverzitás megóvása • Testi, lelki egészség megőrzése. Pedagógiai célok • • • • • • • •
Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Rendszerszemléletre nevelés Holisztikus-globális szemléletmód kialakítása A fenntarthatóságra nevelés elősegítése Környezetetika hatékony fejlesztése Érzelmi-értelmi környezeti nevelés Tapasztalatokon alapuló kreatív környezeti nevelés Tolerancia, segítő életút kialakítása 46
• • • • • • •
Környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának támogatása Közösségi felelősség felélesztése Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése Az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése Helyzetfelismerés ok-okozati összefüggések fejlesztése Döntésképesség fejlesztése Igény a globális összefüggések megértésére
A hitvallás A környezet és az egészség nem választhatók el egymástól. Egészséges emberi életről nem beszélhetünk a természet óvása, védelme nélkül. Az ember által okozott környezeti károk károsan hatnak vissza a szervezet működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet és egészségtudatos magatartását kívánjuk fejleszteni. Kulcsszavak • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
szeretet tisztelet, megbecsülés harmónia mértékletesség takarékosság alázat „a kicsi szép” esztétika empátia, segítőkészség tolerancia komplementaritás együttműködés kölcsönhatás felelősség ökológiai fenntarthatóság mérték és mértéktartás öröm, vidámság globális gondolkodás lokális cselekvés holisztikus világszemlélet szelídség
II.11.2.2.2.
Konkrét célok, feladatok
• A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. • Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. • Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. • Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. • Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. 47
• Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyermekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. • A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. II.11.2.3.
Tanulás szervezési és tartalmi keretek
Tanórai keretek • hagyományos tanóra 45 perc • komplex foglalkozás ( projektmódszer- terepgyakorlat stb. ) A NAT és a Kerettanterv lehetőséget kínál a környezeti nevelési tananyag meghatározására, a tantárgyi programokból kiindulva. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. A tantervek megírásakor az egyes tantárgyak célkitűzéseinél megjelenítjük a környezeti célokat is. II.11.2.4.
Egyes tantárgyak kiemelt környezeti lehetőségei
Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv, illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmak és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. Magyar nyelv és irodalom A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) • ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre • erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük • tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére • sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség • növeljük a környezethez való, pozitív és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete • legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül 48
• értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit • tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék meg az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit Matematika A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait • váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • legyenek képesek reális becslésekre • tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségeket és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni • ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá • ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére 49
• ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit • értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket • értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban • a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére • fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék meg és szeressék a természeti és épített környezetet • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket • legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni
• • • • •
Rajz és vizuális kultúra 50
A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket
• • • • • • • •
Filozófia A tanulók • értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és a természet egységének megbomlása • lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra-jutása • érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása • legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban • véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit • értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk Etika A tanulók • legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák • tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák • tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni • mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban • alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek • alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban • fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma A tanulók • tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és a dráma eszközeivel • legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) • természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül • sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók 51
• legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket • használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre • futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket • ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait • váljanak képessé arra, hogy más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelés, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével • a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket • győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve • legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes • igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek • sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban • tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását • alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására • segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását Tanórán kívüli foglalkozások A nem hagyományos tanórai foglalkozások alapvető jellemzője a komplexitás. Ennek lényege: • • • • • •
A tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása egy adott tartalom sokoldalú megközelítése. A sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által. A természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése. Kapcsolatközpontúság Értelem és érzelem egysége A módszerek sokfélesége
II.11.2.5. II.11.2.5.1.
Környezeti nevelés osztályfőnöki lehetőségei Nem hagyományos tanórai foglalkozások
A komplexitás jellemzői : • a tantárgyakon átívelés 52
• adott tartalom sokoldalú megközelítése • természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése • sokféleség összekapcsolódása • értelem és érzelem • módszertani sokszínűség • integrálás. Lehetőségek : • • • • • •
erdei iskola terepgyakorlat tanulmányi kirándulás táborozás játékok és kézműves foglalkozások témanap, témahét – jeles napok
A környezet és egészségvédelem jeles napjai : Február 2. Március 5. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. November 17. November 27. December 1. December 29.
Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnap Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat és növényszeretet Napja (Mo-on) Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni Világnap Biodiverzitás Védelmének Napja 53
II.11.2.5.2.
Módszerek
Játékok • • • •
szituációs érzékelést fejlesztő kombinációs kapcsolatteremtő
Modellezés • hatásvizsgálat • működő modellek elemzése Riport • kérdőíves felmérés • direkt riportok Terepgyakorlati módszerek • térképkészítés • célzott megfigyelések, mérések Aktív munka • természetvédelmi, fenntartási munkák • madárvédelmi feladatok • tisztasági verseny Közösségépítés • csoport szervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés • vizuális művészet a környezeti nevelésben • különböző művészeti alkotások feldolgozása II.11.2.6.
Az iskolai környezet
Az intézmény mindennapi életének a legapróbb mozzanatára is figyelni kell, hogy még környezetbarátabbá váljon. Ehhez hozzájárulnak: • • • • • • •
anyag és energiatakarékos iskolaüzemeltetés felnőtt dolgozók példamutatása korszerű hulladékgazdálkodás kialakítása iskola zöldítés büfé kínálatának környezetbarátabbá alakítása egészséges étkezési szokások erősítése a konkrét feladatok az éves munkatervekbe épüljenek be
Az iskola életvitele: A mindennapi élet tervezésénél is környezeti nevelési szempontokat is szem előtt kell tartani. Ehhez szükséges az iskola dolgozóinak példamutató magatartása. Az étkezések szervezésénél a kultúrált étkezés szabályait alakítsuk ki, úgy hogy közben figyeljünk az étkezés környezetének kultúráltságára is. Szünetekben a tanulók minél többet tartózkodjanak a szabad levegőn. II.11.2.7.
A környezeti nevelési eredmények értékelési szempontjai
Egyes tanulók esetében: • az iskolai cél és értékrendszer megvalósulása 54
• szociális képességek alakulása • beállítódások és értékorientáció • konfliktuskezelés módjai Közösség esetében: • • • •
a csoportviszonyok alakulása közvélemény és gondolkodásváltozás informális kapcsolatok tevékenységrendszer megismerése
II.11.2.8.
Pedagógusok környezeti nevelési színvonalának minősítése
• Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel, és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálhatna? • Működésükre jellemző-e az együttműködésre törekvés? Tanulóik számára biztosítják a sokoldalú személyes tapasztalatehetőséget, és kommunikációs helyzetet, segítik-e szabály összefüggés megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak felismerését? • Biztosítanak-e lehetőséget arra, hogy a tananyag legyen természetes, a valóságban természetes, élményt adó? • Szervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit? II.11.2.9.
Továbbképzések
Belső : • értekezlet • tanulmányút • tréning Külső : • részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzésen II.11.3. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok A fogyasztóvédelmi oktatás célja „ A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszenynyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. 55
Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is , hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. • • • • • • • • • •
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével Esettanulmány Szituációs játékok Érveléstechnikai gyakorlatok
56
III. Helyi tanterv III.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes évfolyamokon tanított kötelező tanórai foglalkozások megnevezése és azok óraszámai a következő táblázatokon szerepelnek. Külön táblázat készült a nyelvi előkészítő osztály, a négy éves gimnáziumi, szakközépiskolai, és a gimnáziumi levelező osztályok részére. A gimnáziumi osztályok nem kötelező órakeretének felhasználásánál a szakközépiskolai osztályokhoz hasonlóan nem szerepelnek konkrét tantárgyak, mert ezek évfolyam szintű felmérés alapján évente a tanulói igényekhez igazodva konkretizálódnak. A táblázatok a NAT előírásai és egyéb ajánlások figyelembe vételével készültek. Az egyes tantárgyak tananyagának osztálytípusonkénti és évfolyamra történő beosztását az érettségi szintjének figyelembe vételével a munkaközösségek alakítják ki. Ugyancsak a munkaközösségek feladata, hogy tantárgyanként meghatározzák a számonkérés különböző formáit és gyakoriságát, valamint a részpontonként értékelhető írásbeli számonkérés esetén a teljesítmények jegyre váltásának eljárását. Az elsajátítandó tananyag tartalmát és az értékelés módszereit tanévkezdéskor minden tanulócsoporttal tudatni kell. Az évfolyamonként elsajátítandó tananyag tartalma között nagy az átfedés, így az átjárhatóság lehetősége biztosított. A közgazdasági osztályoknál ez egyszerűen megy, eltérő osztálytípusok esetén kell csak néhány tantárgyból különbözeti, vagy osztályozó vizsgát tenni. Az évenként készülő órarendek kialakításánál figyelembe kell venni a törvényben meghatározott, a napi óraszámokra vonatkozó előírásait. A tanulók részére a búvárkodás, ismereteik bővítésének lehetőségét, érdeklődésük kielégítését szolgálja a 24 000 kötetes könyvtár, és a mindennapos internetezési lehetőség biztosítása. Az órarend tartalmazza heti bontásban a mindennapi testedzés biztosításának beosztását is. Az iskolaorvos által gyógytestnevelésre utalt tanulók létszámától függően alakul ki minden tanév elején a gyógytestnevelő órákon résztvevő csoportok száma az előírásnak megfelelően, akiknek a heti 3 órai foglalkoztatása részben az iskola tornatermében, részben uszodában történik az iskola szakképzett testnevelő tanárának irányításával.
57
Óratervek Kerettantervre épülő óraterv a nyelvi előkészítős gimnázium számára Érvényes a 2008/2009 tanévtől, felmenő rendszerben. Tantárgy
Óraszámok évfolyamonként 9.
Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Filozófia Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Szabadon tervezhető Gondolkodás fejlesztés Tanulásmódszertan Idegen nyelv és magyar nyelv Kötelező óraszám
5
3 1
10.
11.
12.
13.
4 2
4 2
5 3 4 2
4 3 3 2
4 3 0,5 4 3 3
5 3 0,5 4 3 4
2 2 2 2 1 1 2 1
0,5 2 2
0,5
2
2 1 1 0,5 0,5 1 4
3 1 1
1 4
32
32
2 2 1 1 2 1
0,5 0,5
2 2 17 30
31
58
32
2
Kerettantervre épülő óraterv a gimnázium számára Érvényes a 2008/2009 tanévtől, felmenő rendszerben. Tantárgy
Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Filozófia Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Szabadon tervezhető Kötelező óraszám
Óraszámok évfolyamonként 9.
10.
11.
12.
4 2
4 2
3 3 4 2
3 3 3 2
5 3 0,5 4 3 4 1 0,5
2
2 2 2 2 1 1 2 1 0,5 0,5
4 3 0,5 4 3 3 1 0,5 2 2
3 1 1
3 1 1
1 4 33
1 4 33
2 2 1 1 2 1 0,5 0,5
30
31
59
2
Kerettantervre épülő óraterv a szakközépiskola számára (közgazdasági) Érvényes a 2008/2009 tanévtől, felmenő rendszerben. Óraszámok évfolyamonként
Tantárgy 9.
10.
11.
12.
4 2
4 2
5 3
3 4 1
3 3 1
4 3 1 4 3
1 2 2 2 2 2 2 4 2 2
1 2 2 2 2 2 2 5 2 2 0,5 0,5
1 1 3
1 1 3
1
1
8 3 3 2 4 33
8 3 2 3 4 33
Évfolyam Magyar Történelem Társadalmi ismeretek I. idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció, ebből - Gazdasági környezetünk - Információ-kezelés - Kommunikáció - Viselkedéskultúra Közgazdasági alapismeretek - Elméleti gazdaságtan - Üzleti gazdaságtan - Szakmai alapozó gyak. Szabadon tervezhető Mindösszesen:
31
31
60
4 4
Kerettantervre épülő óraterv a szakközépiskola számára (kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) Érvényes a 2008/2009 tanévtől, felmenő rendszerben. Óraszámok évfolyamonként 10. 11.
Tantárgy 9. Évfolyam Magyar Történelem Társadalmi ismeretek I. idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció, ebből - Gazdasági környezetünk - Információ-kezelés - Kommunikáció - Viselkedéskultúra Közgazdasági alapismeretek - Közgazdaságtan - Marketing - Idegen nyelv - Szakmai alapozó gyak. Szabadon tervezhető Mindösszesen:
4 2
4 2
3 4 1
3 3 1
1 2 2 2 2 2 2 4 2 2
1 2 2 2 2 2 2 5 2 2 0,5 0,5
31
31
61
12.
4 3 1 4 3
5 3
1 1 3
1 1 3
1
1
8 3 2 1 2 4 33
8 3 2
4 4
3 4 33
III.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Egy-egy tantárgy vonatkozásában a munkaközösség joga a döntés meghozása. A tantárgy tanításához csak valóban nélkülözhetetlen, rendszeresen használandó segédeszközök beszerzése tehető kötelezővé, figyelemmel a szülők teherbíró képességére. Csak olyan tankönyv jelölhető ki, amely beszerzése minden tanuló számára biztosított. Az előírt tankönyvtípus változtatása csak felmenő rendszerben történhet. A használattal kapcsolatos döntés tehát a tantárgy tanításának teljes időtartamára szól. Egyéb eszközök tekintetében csak a tanév végén lehet olyan döntéseket hozni, amelyek révén a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. A szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat a tankönyveken túli felszerelések tekintetében a szülőkre vonatkozó fizetési kötelezettség korlátait állíthatja fel, amelyeket figyelembe kell venni. Egyebekben még lásd a II.10.2. pontot.
III.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az idegen nyelv tanulásának első évében, az idegen nyelv tekintetében a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az alapműveltségi vizsga, vagy az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év őszi érettségi vizsgaidőszakának befejező napját követően, az vizsgabizottság döntésének jogerőre emelkedését követő első tanítási napon az érettségi bizonyítványt bemutatta. Amennyiben a tanuló e kötelességének nem tett eleget, tanulói jogviszonya megszűnik. Ha a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg attól a tanulótól, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. A szülő írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan esetben, amelyben a szülőre fizetési kötelezettség hárul, ill. ha a tanulói jogviszony vagy kollégiumi tagsági viszony keletkezésével vagy megszűnésével járó, illetve a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli, vagy egyes tantárgyak tanulása alóli felmentéssel járó döntés születik.
III.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája A tanuló osztályzatát a tanórai foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg a gyakorlati tevékenység figyelembevételével kell megállapítani, kivéve ha a tanuló osztályozó vagy különbözeti vizsgát tesz. A megszerzendő érdemjegyek száma félévenként a tantárgy heti óraszámával egyenlő, de leg62
alább három. Az írásbeli számonkérések érdemjegyét a megírástól számított tíz tanítási napon belül ismertetni kell a tanulókkal. Amennyiben az értékelés nem történt meg tíz tanítási napon belül, a diákok kérelemmel fordulhatnak az igazgatóhoz, hogy az így kapott érdemjegyek ne kerüljenek figyelembe vételre a félévi és év végi osztályzat megállapításakor. Az igazgató a körülmények kivizsgálása után dönt a kérelem elfogadásáról, vagy elutasításáról. A nem írásbeli számonkérések érdemjegyét a számonkérés alkalmával kell ismertetni a tanulókkal. Minden érdemjegyet az osztályozó naplóban is dokumentálni kell. Az érdemjegy megállapítása nem szolgálhat fegyelmezési eszközként. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha • felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, • ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, • mulasztása miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozható vizsgát tehet, • átvételnél az iskola igazgatója előírja, • a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Ha a tanuló tankötelezettségét a szülő döntése alapján magántanulóként teljesíti, felkészítéséről a szülő gondoskodik. A tanuló osztályzatait osztályozó vizsgán kell megállapítani, kivéve, ha független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Mentesíthető a készségtárgyak tanulása alól. Ha a tanulót egyéni adottságai, fogyatékossága vagy sajátos helyzete miatt mentesítették a tantárgy, tantárgyrész tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia, ill. az iskola által meghatározott módon ad számot. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát és csatolni kell a szakértői véleményt. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le. A tanuló szülője aláírásával a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig jelentheti be, ha az év végi osztályzatnak megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tárgyból kíván vizsgát tenni. Kérheti ezt a vizsgaformát az is, aki • a mulasztása miatt nem osztályozható, de a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét (az engedély megadását követő 3 napon belül), • akit javítóvizsgára utasítottak (a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül). Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a vizsgabizottság által adott osztályzatot – az iskola dönt. Ha a tanuló egy vagy több tantárgynak több tanévre megállapított tantervi követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait évfolyamonként meg kell állapítani, és a tanuló törzslapjára rá kell vezetni. A törzslap alapján az osztályzatot az évfolyam elvégzéséről kiállított év végi bizonyítványban fel kell tüntetni. Ha a tanuló valamelyik tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, de még nem teljesítette a helyi tantervben előírt, az érettségi vizsgára jelentkezéshez szükséges tantárgyi követelményeket, akkor osztályozó vizsga letételével teljesítheti e követelményeket, az érettségire jelentkezés határidejét megelőzően. Amennyiben a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett, kérelmére az igazgató felmentheti a tantárgy további óráinak látogatása alól. Ha a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
63
Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg attól a tanulótól, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. A szülő írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan esetben, amelyből a szülői fizetési kötelezettség hárul, ill., ha a tanulói jogviszony vagy kollégiumi tagsági viszony keletkezésével, vagy megszűnésével járó, illetve a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli, vagy egyes tantárgyak tanulása alóli felmentéssel járó döntés születik. A szakközépiskola • 9-10. évfolyamán Szakmai orientáció (gazdasági-szolgáltatási szakterület), szakmai alapozó, • 11-12. évfolyamon Szakmai alapozó (közgazdasági és kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport) tantárgy osztályzatát a részismeretek részosztályzatának átlaga alapján kell meghatározni. Minden részosztályzat egyenlő súllyal szerepel a végső osztályzat meghatározásánál az 5/4-es kerekítés szabályai szerint. Elégséges osztályzatot év végén az a tanuló kaphat, aki minden tantárgyi modulból elérte az elégséges szintet és ez a magasabb évfolyamra lépés feltétele. Valamely résztantárgy, modul elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát kell tenni az elégtelen osztályzatú résztantárgy ismeretanyagából. A tanuló magatartás és szorgalom jegyeit a tanév során tanúsított fegyelme, és a képességeihez viszonyított tanulmányi eredménye alapján kell megítélni. Nem lehet a magatartás jegy: • példás, ha a tanuló igazolatlanul hiányzott, vagy fegyelmező intézkedésben részesült • példás és jó, ha az igazolatlan órái meghaladják a hármat, vagy fegyelmező intézkedésben részesült az osztályfőnök által • példás, jó és változó, ha fegyelmező intézkedésben részesült az igazgató, vagy a tantestület által. Nem lehet a szorgalom jegy: • példás, ha a tanuló valamely tantárgyból nem teljesítette a tantárgyi követelményeket, • példás, jó vagy változó, ha a tanuló több tantárgyból nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Ha a tanuló valamely idegen nyelvből legalább „C” típusú középfokú állami nyelvvizsga bizonyítványt szerzett, illetve azzal egyenértékű okirattal rendelkezik, kérésére akkor menthető fel az adott nyelvből a tanórai foglalkozások alól, ha az adott nyelvet nem emelt szinten tanulja. Felmentés esetén a tanuló az adott nyelvből az év végén jeles osztályzatot kap.
III.5. A középszintű érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Magyar irodalom 1. Életművek 2. Portrék 3. Látásmódok 4. A kortárs irodalomból 5. Világirodalom 6. Színház- és drámatörténet 7. Az irodalom határterületei 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 9. Témák, motívumok 10. Műfajok, poétika 11. Korszakok, stílustörténet 64
Magyar nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés TÖRTÉNELEM
I.
II.
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. A földrajzi felfedezések és hatásuk 2. A magyar királyság gazdasága a XIV-XV. Században 3. A gazdasági világválság és következményei (1929-1933) Népesség, település, életmód
III.
4. A középkori városok 5. Demográfiai, etnikai viszonyok és társadalom a XVIII. századi Magyarországon 6. Az első ipari forradalom és következményei Egyén, közösség, társadalom
IV.
7. A görög polisz és polgárai 8. A római köztársaság válsága (Kr.e .II-I. század) 9. A XIII. századi magyar gazdaság és társadalom 10. Széchenyi István és a reformkori társadalom Modern demokráciák működése
V.
11. Polgári forradalom Magyarországon 1848-ban 12. A dualista állam 13. 1956 közvetlen előzményei és eseményei Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
VI.
14. Az Erdélyi Fejedelemség születése, sajátos etnikai és vallási helyzete 15. Géza fejedelemsége, István állam- és egyházszervező tevékenysége 16. Magyarország a két világháború között Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 17. Hunyadi János törökellenes harcai 18. Az első világháború jellege és jellemzői 19. Magyarország részvétele a második világháborúban 20. A hidegháború Sztálin haláláig (1945-53) IDEGEN NYELV 1. Személyes vonatkozások, család • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teendők • Személyes tervek 2. Ember és társadalom • A másik ember külső és belső jellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel • Női és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat 65
• Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek • A városi és vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Időjárás 4. Az iskola • Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) • Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód • Napirend, időbeosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) • Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • Szabadidős elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport • Olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, internet • Kulturális események 8. Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, ill. külföldön • Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika • Népszerű tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben MATEMATIKA 10. Halmazok, halmazműveletek. 11. Számhalmazok, számelméleti ismeretek. 12. Hatványozás fogalma racionális kitevő esetén. A hatványozás azonosságai. 13. Nevezetes azonosságok, műveletek betűkifejezésekkel. 14. Másodfokú és másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek és egyenletrendszerek. 15. A négyzetgyök és az n-dik gyök fogalma és azonosságai. Műveletek gyökös kifejezésekkel. Gyökös egyenletek. 16. A logaritmus fogalma és azonosságai. Exponenciális és logaritmikus egyenletek. 17. A függvény fogalma és az alapfüggvények ábrázolása, jellemzése. Függvény transzformációk. 66
18. A számtani sorozat, az n. tag és az első n elem összege. 19. A mértani sorozat, az n. tag és az első n elem összege. A kamatos kamat. 20. Geometriai alapfogalmak, egyszerű mértani helyek. 21. Geometriai transzformációk. A háromszögek egybevágóságának és hasonlóságának alapesetei 22. Háromszögekre vonatkozó ismeretek, definíciók és tételek. 23. Négyszögek csoportosítása és tulajdonságaik. A sokszögek átlói és szögei. A szabályos sokszög. 24. A kör és részei. Terület és kerületszámítás. Thalész tétel. 25. Térbeli alakzatok ismerete, térfogat és felszín meghatározása. (hasáb, henger, gúla, kúp, csonkagúla, csonkakúp, gömb) 26. Vektor fogalma, műveletek vektorokkal. Vektorkoordináták. 27. A szögfüggvények értelmezése a derékszögű háromszögben. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Összefüggések a szögfüggvények között. 28. A szögfüggvények fogalmának általánosítása. A szinusz és koszinusztétel alkalmazása. Trigonometrikus egyenletek. 29. Koordinátageometria. Egyenes és kör egyenlete. 30. Kombinatorikai alapfogalmak: permutáció, variáció, kombináció. Gráfok. 31. Leíró statisztika. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, ábrázolása. Nagy adathalmazok jellemzői, adattömörítés. Az átlagtól való eltérés mértéke. 32. Valószínűségszámítás. A Laplace-modell ismerete. FIZIKA 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. A gyorsuló mozgás vizsgálata 3. A körmozgás 4. A rezgőmozgás 5. Munka, energia, teljesítmény 6. Hőtágulás 7. Gáztörvények 8. Halmazállapot-változások 9. Energiaátalakulási folyamatok 10. Elektrosztatika 11. Magnetosztatika 12. Mozgási indukció 13. Elektromágneses hullámok 14. Geometriai optika 15. Az anyag részecske természete 16. Az atom szerkezete 17. Radioaktivitás 18. Az atomreaktor 19. A Naprendszer 20. Csillagászat 21. A gravitáció KÉMIA Általános kémia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Elsőrendű kémiai kötések Másodrendű kémiai kötések Molekulák, molekulák térszerkezete és polaritása Egyszerű és összetett ionok Anyagi halmazállapotok, halmazállapotok Rácstípusok jellemzése Oldatok Vizes oldatok kémhatása, a pH Savak, bázisok, sók 67
10. Kémiai reakciók sebessége 11. Dinamikus egyensúly 12. Termokémia 13. Galvánelemek és standardpotenciál 14. Elektrolízis Szervetlen kémia 1. Halogének és hidrogén-halogenidek 2. A víz, természetes vizek keménysége 3. Kénvegyületek: a kén oxidjai 4. A kénsav és szerepe a szervetlen és szerves reakciókban 5. Nitrogénvegyületek: ammónia és salétromsav 6. Szénvegyületek: a szén oxidjai 7. Allotrópia: a szén, oxigén, kén és foszfor allotróp módosulatai 8. A fémek általános jellemzése 9. Alkálifémek és legfontosabb vegyületeik 10. Alkáliföldfémek és legfontosabb vegyületeik 11. Az alumínium, alumíniumgyártás Szerves kémia 1. Alkánok 2. Alkének 3. Alkoholok 4. Éterek 5. Oxovegyületek 6. Karbonsavak 7. Észterek 8. Nitrogéntartalmú heteroaromás vegyületek 9. Aminok 10. Amidok 11. Aminosavak 12. Szénhidrátok BIOLÓGIA Az ember életműködései (szervrendszerek és egészségtan) Önfenntartás • • • • • • • •
A kültakaró Mozgás szervrendszere Az ember emésztő szervrendszere Az ember légzése Az emberi vér Az immunrendszer Az anyagszállítás A kiválasztás
Önszabályozás • • •
Az ember hormonális szabályozása, belső elválasztású mirigyek Az ember központi és környéki idegrendszere (felépítés, működés) Az érzékszervek (látás, hallás, egyensúlyozás, szaglás, ízlelés)
Önreprodukció • •
Az ember szaporító szervrendszere Az ember egyedfejlődése 68
Ökológia, környezet- természetvédelem • • • • • • • •
A környezet és a tűrőképesség Környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj) Az ökológiai rendszerek anyagforgalma és energiaáramlása A populációk szerkezete, változásai, kölcsönhatásai Társulások szerkezete, változásai, főbb típusok Biomok (tenger, trópus, szavanna, szubtrópus, mérsékelt övi lomberdők, tajga, tundra, magas hegységek) A bioszféra és a természetvédelem A bioszféra és a környezetvédelem FÖLDRAJZ
Az 1. résztétel témakörei: 1. Kozmikus környezetünk 2. A Föld, mint égitest 3. Kőzetburok, földtörténet 4. A levegőburok 5. A vízburok 6. A földfelszín formakincse 7. Földrajzi övezetesség 8. A kontinensek természetföldrajza 9. Magyarország és tájainak természetföldrajza 10. Környezeti problémák A 2. résztétel témakörei: 1. 2. 3. 4. 5.
Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe Európa és a többi kontinens regionális földrajza Magyarország földrajza Globális problémák INFORMATIKA
Az információs társadalom: 1. A kommunikáció általános modellje 2. Informatika és etika 3. Jogi ismeretek Informatikai alapismeretek-hardver: 4. 5. 6. 7. 8.
Adat és az adatmennyiség Analóg és digitális jelek Bináris szám- és karakterábrázolás, bináris kép-, szín- és hangkódolás Neumann elvű számítógépek Személyi számítógép részei és jellemzőik: (központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer interfészek, ház, tápegység, alaplap 9. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 10. Számítógép hálózatok
Informatikai alapismeretek-szoftver 11. Az operációs rendszerek fajtái, részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 12. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése 13. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 69
14. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 15. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 16. Szoftver és hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és –irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás Információs hálózati szolgáltatások 17. Elektronikus levelezési rendszer használata 18. Állományok átvitele 19. WWW 20. Keresőrendszerek 21. Távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat: 22. Könyvtár fogalma, típusai 23. Könyvtár felépítése (zárt raktár, szabad polcos rendszer, multimédia övezet), katalógusok 24. Könyvtári számítógépes rendszer, számítógépes katalógus, adatbázisok 25. Dokumentumok (nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok) DRÁMA 1. Színház- és drámatörténet 2. Színház- és drámaelmélet 3. Színházi műfajok TESTNEVELÉS 4. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. 5. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 6. A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában. 7. A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében. 8. Az iskolai testnevelés célja és feladatai. 9. A bemelegítés szerepe és lehetőségei. 10. A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői. 11. „Az atlétika, a sportok királynője.” 12. A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben. 13. Az úszás jelentősége az ember életében. 14. Egy természetben űzhető sportág bemutatása. 15. A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. 16. A küzdősportok és az önvédelem. 17. Egy szabadon választott sportág bemutatása. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Alkotás 1. Vizuális eszközök • Vizuális nyelv • Technikák 2. Tevékenységszintek • Ábrázolás, látványértelmezés • Megjelenítés, közlés, kifejezés Befogadás 1. Vizuális eszközök • Megjelenítés sajátosságai • Technikák 70
2. Tevékenységterületek • Vizuális kommunikáció • Tárgy- és környezetkultúra • Kifejezés és képzőművészet ÉNEK 1. A magyar népzene régi stílusa 2. A magyar népzene új stílusa 3. A középkor zenéje, a gregorián kultúra kialakulása, fajtái, és továbbfejlődése 4. A trubadúrzene kialakulása 5. A reneszánsz zene, vokális zene szerepe a reneszánsz korban 6. A barokk zene, a barokk oratórikus formái 7. A barokk hangszeres zenéje 8. A X-XVI. Század magyar műzenéje 9. A zenei klasszicizmus kialakulása, alapvető stílusjegyei 10. A klasszicizmus énekes műfajai 11. A klasszicizmus hangszeres műfajai és műformái 12. A zenei romantika kialakulása, stílusjegyei, műfajai 13. A műdal formája, a dalok fajtái 14. Az orosz nemzeti kultúra kialakulása 15. A XVII-XIX. Század magyar zenéje 16. A nemzeti és társadalmi opera szerepe a XIX. Században 17. Zenei folklórizmus 18. A XX. Századi magyar zene megteremtése 19. A XX. Század legjelentősebb stílusirányzatai 20. A kortárs zene KÖZGAZDASÁGI ALAPIMERETEK Elméleti gazdaságtan 1. A közgazdaságtan tárgya és alapfogalmai 2. A piac és működése 3. A fogyasztói magatartás 4. A fogyasztó egyéni keresletére ható tényezők 5. A kereslet rugalmassága és annak mérőszámai 6. A vállalat és a termelői magatartás 7. A vállalkozás költségei 8. A vállalat kínálata és a piac jellege 9. A tényezőpiac sajátosságai 10. Az externáliák és a közjavak 11. A makrogazdasági körforgás 12. A nemzetgazdaság teljesítmény mérése 13. Az árupiaci kereslet 14. A modern pénzrendszer 15. A pénzpiac 16. A makroökonómiai munkapiac 17. Az infláció 18. A költségvetési politika 19. Vállalatok a nemzetközi piacon 20. A nyitott gazdaság jellemzése Üzleti gazdaságtan 1. A marketinggondolkodás. 2. A vállalkozás környezete. A termékek és szolgáltatások. A marketingmanagement folyamata. 3. Marketingkutatás, marketingstratégiák, a marketingmix. 71
4. A vállalkozás vagyona, és az éves beszámoló. 5. A könyvvitel alapfogalmai 6. A készletek – a vásárolt készletek 7. A készletek – a saját termelésű készletek 8. Befektetett eszközök 9. Az emberi erőforrás sajátosságai 10. A bérek bizonylatai, nyilvántartása 11. Kiadás, költség, ráfordítás 12. A statisztika alapfogalmai 13. A vállalkozások tevékenységének elemzése egyszerű statisztikai eszközökkel 14. A vállalkozások tevékenységének elemzése statisztikai eszközökkel 15. A vállalkozások pénzforgalma - készpénzforgalom 16. A vállalkozások pénzforgalma – a készpénz nélküli fizetési forgalom, készpénzkímélő fizetések 17. A fizetések különleges szabályai, a vállalkozások finanszírozása 18. Hitelek és adók 19. A vezetés feladatai, a döntés 20. A motiváció és szerepe az egyéni és a csoportos viselkedésben. KÖZGAZDASÁGI MARKETING Elméleti gazdaságtan: 1. A közgazdaságtan tárgya és alapfogalmai 2. A piac és működése 3. A fogyasztói magatartás 4. A fogyasztó egyéni keresletére ható tényezők 5. A kereslet rugalmassága és annak mérőszámai 6. A vállalat és a termelői magatartás 7. A vállalkozás költségei 8. A tökéletesen versenyző vállalat piaci alkalmazkodása 9. A monopolpiac 10. A tényezőpiac sajátosságai 11. A makrogazdasági körforgás 12. A nemzetgazdaság teljesítmény mérése 13. Az árupiaci kereslet 14. A modern pénzrendszer 15. A pénzpiac 16. A makroökonómiai munkapiac 17. Az infláció 18. A költségvetési politika 19. Vállalatok a nemzetközi piacon 20. A nyitott gazdaság jellemzése Marketing: 1. A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése 2. A piac, a piaci környezet elemzése 3. Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás 4. A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása 5. A marketing információs rendszer 6. A piackutatás fajtái, módszerei 7. A piackutatás felhasználási területei 8. A termékpolitika, termékfejlesztés 9. Árpolitika, árstratégia 10. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 11. A kommunikációs politika 12. A marketingkommunikáció eszközrendszere 72
13. A reklám szerepe és fejlődése 14. A reklámeszközök és reklámhordozók 15. A public relations 16. Az eladásösztönzés, a személyes eladás 17. Az image és az egyedi vállalati arculat 18. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök
III.6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez az OM által 1999-ben kiadott Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréshez című kiadványa szolgál alapul. Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbákra évente két alkalommal kerül sor, ősszel illetve a tavaszi hónapokban. Az aerob állóképesség mérésére szolgál a Cooper teszt, amely 12 perces futást jelent. Az erő, erő-állóképesség mérésének pedig a következő komponensei vannak: • • • •
helyből távolugrás, hasonfekvésből törzsemelés, hanyattfekvésből felülés, fekvőtámaszban karhajlítás.
A kiadványban szereplő táblázatok, és a hozzájuk tartozó értékelés alapján minden tanuló képet kap saját fizikai állapotáról, fejlődéséről.
III.7. A kötelező tantárgyak helyi tantervei GIMNÁZIUM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Alapelvek, célok A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miköz73
ben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Matematikai kompetencia Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása. Természettudományos kompetencia A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). A természet- és társadalom-földrajzi összefüggések önálló alkalmazása. Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Internet-alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. A hatékony, önálló tanulás Az adott téma feldolgozását leginkább segítő másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások. Szociális és állampolgári kompetencia A kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. 74
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása MAGYAR NYELV 9. évfolyam Témakörök A tömegkommunikáció
A nyelvtani szintek grammatikája
A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje
A szöveg jelentése
Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat
Tartalmak A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag – kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer; mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A szöveg és a mondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolása A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális – információhordozók felhasználásával.
10. évfolyam Témakörök Nyelvváltozatok
Tartalmak Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Alapvető retorikai ismere- Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos tek meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A beszéd előkészítésének, elrendezésének, s kidolgozásának lépései. Szövegtípusok Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. Helyesírás A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja. Könyv- és könyvtárhasz- Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésnálat ben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei..
11. évfolyam Témakörök Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban
Tartalmak A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmaitudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. 75
Szépirodalmi stílus
Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat
Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben. Direkt és indirekt tájékoztató eszközök. Tananyaghoz kapcsolódó kiselőadás ill. házi dolgozat
12. évfolyam Évi óraszám: 64 (ebből 32 óra szövegértés) Témakörök Általános nyelvi ismeretek A magyar nyelv története
Tartalmak A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. Nyelv és társadalom Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai. Az anyanyelvi ismeretek A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs összefoglalása és rendsze- magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, rezése mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. SZÖVEGÉRTÉS Könyv- és könyvtárhasz- Anyaggyűjtés, információfeldolgozás, jegyzetelés, cédulázás, vázlatkészítés, irodalomnálat jegyzék készítésével kapcsolatos tudnivalók
MAGYAR IRODALOM 9. évfolyam Témakörök Szerző – mű – befogadó Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma A Biblia és hatása az irodalomra A középkor irodalma Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból Portrék a magyar barokk irodalomból Az európai színház történetéből
Tartalmak Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával. Mitológiai történetek. Jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából. Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy mű). A görög dráma: Szophoklész egy drámája. Részletek az Ó- és Újszövetségből. Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). Petrarca, Boccaccio Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. A magyar reformáció irodalma.
Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Szemelvények Pázmány Péter és Mikes Kelemen műveiből. Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával. A francia klasszicista dráma (pl. Molière).
10. évfolyam Témakörök Írók, költők, irányzatok Katona József Romantika a világirodalomban A magyar romantika irodalma Három portré Petőfi Sándor Arany János
Tartalom Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Bánk bán – műelemzés és értelmezés. Néhány epikai mű vagy műrészlet, két-három vers a 19. század világirodalmából. Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt. Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt.
11. évfolyam Témakörök Madách Imre
Tartalmak Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés. 76
Világirodalom – széppróza, líra, dráma Portrék a magyar szépprózából Ady Endre Portrék a Nyugat első nemzedékéből Babits Mihály Kosztolányi Dezső Stílusirányzatok, képek, formák
Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete. Csehov vagy Ibsen egy drámája; egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye vagy két novellája. Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű. Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve; egy-két mű a Nyugat szerzőitől (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán). Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet. Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény vagy regényrészlet, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet. Néhány mű az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos).
12. évfolyam Témakörök József Attila
Tartalmak Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban. Portrék a magyar PL.: Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy irodalomból prózája, két verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. Szerzők és művek Németh László egy űve vagy Márai Sándor egy-két műve vagy szépprózai műrészlete. Világirodalom Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hea 20. Században 1. mingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. Széppróza, líra, dráma Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János két-három verse és egy prózája; Örkény István két-három műve, köztük egypercesek és egy dráma vagy drámarészlet. Világirodalom Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy alkotása vagy részletek, a 20. Században 2. legalább egy dráma: pl. Camus, Dürrenmatt, Beckett. Kortárs magyar Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három irodalom szerzőtől, pl. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Vas István és mások. (Két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet.) Legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából. Az irodalom határterületei Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban.
TÖRTÉNELEM Alapelvek, célok Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja a történelmi műveltség elsajátítása, amely a közös kommunikációs alapot és ezáltal a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és a tágabb közösség (a lakóhelytől a nemzeten át az emberiségig) számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és az európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását, hogy egyrészt a jelen – egyéni életünket is beleértve – nagymértékben a múlt eseményeinek eredménye, másrészt mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes élmény legyen. A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a 77
humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy dramatikus helyzetekben. Riportkészítés és tartalmuk feldolgozása csoportmunkában. A szakkifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Matematikai kompetencia Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. gazdasági, pénzügyi, környezeti kérdésekben). Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). A természet- és társadalom-földrajzi összefüggések önálló alkalmazása (pl. régiók és országcsoportok összehasonlító jellemzése). Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése. Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. A történelmi információ előállítására szolgáló eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internet alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. A számítógéppel segített együttműködő tanulás egészséges hangsúlyának megteremtése a tanórákon. Történelmi témájú digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. A hatékony, önálló tanulás Az adott téma feldolgozását leginkább segítő földrajzi-környezeti tartalmú másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjainak megfelelően. A csoportos munkavégzés módszereinek fejlesztése. Az eszközök és a mérőműszerek alkalmazása, balesetmentes használata. Életpályaépítés 78
A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. szituációs gyakorlatokkal). A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek történelmi alapjainak értékelése (pl. empátiagyakorlattal, érveléssel, vitával). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (pl. esetelemzésekkel, drámapedagógiai módszerekkel). Szociális és állampolgári kompetencia A történelmi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás technikáinak, és az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése (pl. közös döntéssel, disputával, tárgyalással, szerep- és szimulációs játékkal). A világra nyitott szemlélet formálása (pl. aktuális hírek, információk értelmezésével). A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldásában. A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, a különböző kultúrák és emberek megismertetésével. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek lehetőségeinek, szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Ennek érdekében a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek összehangolása, a felelős környezeti magatartás. Kulturális kompetencia A különböző kultúrák történelmi és földrajzi alapjainak megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése (pl. gazdasági, környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok elemzésével). A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a gazdasági életet, a környezetet ábrázoló műalkotások történelmi tartalmának elemzésével. 9.évfolyam Témakörök Tartalmak Az őskor és az ókori Kelet Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: Kr. e. 8000., Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Dávid, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Konfuciusz. Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, állam, buddhizmus, brahmanizmus Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem Az ókori Görögország A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. 79
Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus. Kronológia: Kr. e. XIII. sz., Kr. e. 776., Kr. e. 594., Kr. e. 508., Kr. e. 490., Kr. e. 480., Kr. e. 431–404., Kr. e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor Fogalmak: polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria Az ókori Róma Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr. e. 753., Kr. e. 510., Kr. e. 367., Kr. e. 264–241., Kr. e. 218–201., Kr. e. 168., Kr. e. 48., Kr. e. 31., 313., 395., 476. Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Tacitus Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria A korai feudalizmus A Frank Birodalom kialakulása. története Európában A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak-, Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622., 732., 800., 843., 962., 1054. Személyek: Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad Fogalmak: grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa A magyar nép története az Bevezetés a magyar őstörténet kutatásba. államalapításig A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896., 955., 973., 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök Topográfia: 80
Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség tözs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized Mindennapi élet, életmód- A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Az ember és a történet természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.
10. évfolyam Témakörök Az érett középkor
Az Árpád-házi királyok kora
A késő középkor
Magyarország a XIV–XV. században
Tartalmak A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066., 1095., 1122., 1215., 1278. Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás Fogalmak: Királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika Topográfia: Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala Az új rend megszilárdítása. Szent László és Könyves Kálmán. III. Béla kora. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95., 1095–1116., 1205–1235., 1222., 1235–70., 1241–42., 1301. Személyek: László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol és francia rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337–1453., 1389., 1410., 1415., 1453. Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Ferdinánd, Izabella Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista Topográfia: Firenze, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalmi változások. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán–török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. 81
Kora újkor (1490–1721)
Magyarország története a kora újkorban (1490–1711)
Kronológia: 1308–42., 1342–82., 1351., 1387–1437., 1396., 1456., 1458–90. Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492., 1517., 1588., 1618–48., 1640–49., 1689., 1701–1714. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Nagy Péter Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, barokk, manufaktúra, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok A Jagelló-kor. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514., 1526., 1541., 1552., 1566., 1591–1606., 1664., 1686., 1699., 1703–11. Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat
Mindennapi élet, életmód- A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Érdekérvényesítörténet tés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). Bűn és bűnüldözés a középkorban.
11. évfolyam Témakörök A felvilágosodás kora (1721–1789)
Tartalmak A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok. Kronológia: 1740–48., 1756–63. Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot 82
Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711– 1790)
A polgári átalakulás kora (1776–1849)
A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790– 1847)
Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849)
Fogalmak: enciklopédia, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A gazdaság és a társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. A felvilágosodás és a nemzeti ébredés. Kronológia: 1740–80., 1767., 1777., 1780–1790. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József Fogalmak: helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg Topográfia: Határőrvidék, Bánát Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmánya. A polgári forradalom Franciaországban. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. A napóleoni háborúk Európája. 1815 nemzetközi rendszere. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok a XIX. század első felében. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1776., 1783., 1789., 1794., 1804–15., 1830., 1848. Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár Topográfia: Vendée, Waterloo A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795., 1825., 1830., 1832–36., 1844. Személyek: Martinovics, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Fogalmak: reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau 83
Fogalmak: márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad A nemzetállamok és az Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom imperializmus kora (1849– Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háború. 1914) Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. Kína és Japán. A „keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A művelődés új keretei. Évszámok: 1853–56., 1861–65., 1866., 1870., 1871., 1882., 1907. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, Lenin, Lincoln. Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, ElzászLotaringia Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek A polgárosodás kibontako- A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás. zása Magyarországon A kiegyezés megszületése. (1849–1914) Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Pártok és pártküzdelmek. A szocialista és agrárszocialista mozgalmak. A dualizmus válsága a XX. század elején. Évszámok: 1849. október 6., 1867., 1868., 1875–90., 1896. Személyek: Ferenc József, Haynau, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés Mindennapi élet, életmód- A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. A hatalmi ágak történet kialakulása és működése a kora újkortól napjainkig. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák–Magyar Monarciában. A modern városfejlődés.
12. évfolyam Témakörök Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929)
Tartalmak Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. A bolsevik pártállam kiépítése. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek. A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban. A női emancipáció. Évszámok: 1914–18., 1917., 1919., 1922., 1925. Személyek: Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Stresemann, Mussolini Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok Fogalmak: villámháború – állóháború, központi hatalmak, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem 84
Magyarország részvétele a világháborúban. Az első világháború és következményei Magyaror- A forradalmak és az ellenforradalom. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. szágon. A határon túli magyarság sorsa. A Trianon utáni ország A Horthy-rendszer konszolidációja. élete (1914–1931) A művelődési viszonyok. Évszámok: 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., augusztus 1., 1920. június 4., 1921–31. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, trianoni Magyarország, Piave Fogalmak: proletárdiktatúra, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció A nagy gazdasági válságtól Az 1929–33-as világgazdasági válság. a második világháború Válságkezelés a nyugati demokráciákban. végéig (1929–1945) A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. Évszámok: 1929., 1933., 1936., 1938., 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 9., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Roosevelt, Hitler, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Führerelv, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció Magyarország a gazdasági Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. válságtól a második világ- A revíziós külpolitika eredményei. Magyarország háborús részvétele. háborús összeomlásig A német megszállás, a holocaust Magyarországon, a nyilas hatalomátvétel. (1931–1945) Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. ugusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Teleki Pál, Szálasi Ferenc, Bárdossy László, Kállay Miklós Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar Fogalmak: nyilasmozgalom, zsidótörvények, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság A jelenkor Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. (1945–napjainkig) A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947., 1948., 1949., 1956., 1957., 1961., 1968., 1975., 1991. Személyek: Nehru, Gandhi, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integrá85
ció, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea Magyarország a második A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. világháború után A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. (1945 –napjainkig) A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. A rendszerváltozás. Évszámok: 1947. február 10., 1948., 1949., 1953., 1956. október 23., november 4., 1968., 1989. október 23., 1990., 1991. Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, pártállam, földosztás, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, reformszocializmus Mindennapi élet, életmód- A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Demográfiai és történet etnikai változások a magyar történelemben. Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés. A média és a közgondolkodás. Érdekérvényesítés és érdekképviselet a mai Magyarországon.
EMBERISMERET ÉS ETIKA Alapelvek, célok Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy dramatikus helyzetekben. Riportkészítés és tartalmuk feldolgozása csoportmunkában. A szakkifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Matematikai kompetencia Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. gazdasági, pénzügyi, környezeti kérdésekben). Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése. 86
Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Digitális eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internet alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. A számítógéppel segített együttműködő tanulás egészséges hangsúlyának megteremtése a tanórákon. Filozófiai- etikai témájú digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. A hatékony, önálló tanulás Az adott téma feldolgozását leginkább segítő másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások korunk erkölcsi kérdéseiről. A csoportos munkavégzés módszereinek fejlesztése. Életpályaépítés A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. szituációs gyakorlatokkal). A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek történelmi alapjainak értékelése (pl. empátiagyakorlattal, érveléssel, vitával). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (pl. esetelemzésekkel, drámapedagógiai módszerekkel). Szociális és állampolgári kompetencia A történelmi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás technikáinak, és az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése (pl. közös döntéssel, disputával, tárgyalással, szerep- és szimulációs játékkal). A világra nyitott szemlélet formálása (pl. aktuális hírek, információk értelmezésével). A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldásában. A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, a különböző kultúrák és emberek megismertetésével. Beszélgetés erkölcsi értékekről, normákról, napjaink erkölcsi kihívásairól. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek lehetőségeinek, szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Ennek érdekében a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek összehangolása, a felelős környezeti magatartás. Kulturális kompetencia A különböző kultúrák, vallások történelmi, földrajzi, etikai alapjainak megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. 87
A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése (pl. gazdasági, környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok elemzésével). A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a gazdasági életet, a környezetet ábrázoló műalkotások erkölcsi tartalmának elemzésével. Erkölcsi tartalmak tanulmányozása a filozófiatörténetben, főbb filozófiai irányzatok megismerése és beemelése a komplex műveltségterületbe. 11. évfolyam Témakörök Az erkölcsi lény
Az erkölcsi cselekedet
Az etika megalapozása
Az erények és a jellem
Tartalmak A társas lény (csoport és egyén); a tudatos viselkedés eredendő szociális jellege. Én és te. A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az öntudat reflexivitása és nyitottsága. Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban. Autonómia és egymásra utaltság. Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása. Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség, kölcsönösség, szeretet. Az ember méltósága. A szabadság értelmezés különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint. A választás szabadsága és az ember felelőssége. A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai. Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban. Jó és rossz megkülönböztetésének képessége. Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó életformák sokfélesége. Materiális és formális etikák. A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján. A jellem és az illem. Képességek és erények. Törekvés a jóra (a jó akarat). Önnevelés, önfegyelem. Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma. Az alapvető erények. A szeretet forrásai és nemei.
12. évfolyam Témakörök Személy és erkölcs
Társadalom és erkölcs
Vallás és erkölcs
Korunk erkölcsi kihívásai
Tartalmak Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége. A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. Barátság, részvét, segítség. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Példakövetés, példaképek. Etikai közösség és társadalom. Erkölcs és jog eltérő illetékessége. Személyes elkötelezettség és tolerancia. Hazaszeretet. A társadalmi identitás szerkezete. Erkölcs és politika. Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség. Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság. Etika és gazdaság. A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. Az ó- és újszövetségi etika összefüggése. Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. Valláserkölcs és világi etika viszonya. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A tudományos-technológiai fejlődés etikai dilemmái. A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései. A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete. Vita az állatok jogairól.
ELSŐ IDEGEN NYELV Témalista 9–12. évfolyam • • • • • • • •
Az ember és a család Tágabb környezetünk, a lakóhely Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. Az iskola világa Egészség és betegség; egészséges életmód. Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek. Utazás: nyaralás itthon és külföldön. Szabadidő, szórakozás: sport; kulturális események; a színház és a mozi világa; az internet világa. 88
• • •
A munka világa: munkavállalás nyáron; pályaválasztás. Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok) életéről. Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban. 9. évfolyam
Tartalom Kommunikációs szándékok (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb.100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb.100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb.100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; • kb.100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes • köznyelven megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb.150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; • kb.150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb.150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség • •
A tanuló legyen képes kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni. 10. évfolyam
Tartalom Kommunikációs szándékok (9-10 évfolyam) Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • • • • • •
megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás, telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, 89
• • • •
engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • •
sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; bánat; bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • •
véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, érdeklődés, érdektelenség, tetszés, nem tetszés, dicséret, kritika, ellenvetés, akarat, kívánság, képesség, , szükségesség, lehetőség, ígéret; szándék, terv, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • • • • • • •
dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • • • • • •
kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • • • • • •
visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; beszélgetés lezárása.
Fogalomkörök •
Cselekvés, történés, létezés kifejezése, 90
• • • • • • •
Birtoklás kifejezése, Térbeli és időbeli viszonyok, Mennyiségi és minőségi viszonyok, Modalitás, Esetviszonyok, Logikai viszonyok, Szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. 11. évfolyam Tartalom Kommunikációs szándékok (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni; 91
Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; • kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; 12. évfolyam Tartalom Kommunikációs szándékok (11.-12. évfolyam) Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • • • • •
megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; szóbeli üdvözletküldés; személyes és hivatalos levélben megszólítás; személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás; együttérzés és arra reagálás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • • • •
hála; sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; félelem; bánat; bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: 92
• • • • • • • • • • • •
véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika,; ellenvetés; ellenvetés visszautasítása; akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; ígéret; szándék, terv, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • • • • • • • •
dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; válaszadás elutasítása; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság, emlékezés, nem emlékezés.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • •
kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás; reklamálás; tanácskérés, tanácsadás; segítség felajánlása és arra reagálás; ajánlat és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • • • • • • • •
visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás; megerősítés; körülírás; témaváltás, beszélgetés lezárása.
Fogalomkörök • • • • • •
cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, függő beszéd, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, 93
• • •
esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni: Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; • kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; • gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni. MÁSODIK IDEGEN NYELV Témalista 9–12. évfolyam • • • • • • •
Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek. Az otthon. A szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése. Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. Egészséges életmód. Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. Utazás: utazási előkészületek; nyaralás itthon és külföldön. 94
•
• • •
Szabadidő és szórakozás: kedvenc sport; gyűjtemények; sport az iskolában és az iskolán kívül; videó, számítógép és olvasás; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klaszszikus zene; az internet világa. A munka világa: munkavállalás nyáron, pályaválasztás. Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok) életéről. Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. 9. évfolyam
Tartalom Kommunikációs szándékok (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kéréseket és utasításokat követni; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; • megértési problémák esetén segítséget kérni; • egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni; • egyszerű, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat diktálás után helyesen leírni; • egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; • egyszerű, rövid baráti üzenetet, üdvözletet létrehozni. 10. évfolyam Tartalom Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • • • •
megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, 95
• • • • •
engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • •
sajnálkozás, öröm, elégedettség, elégedetlenség, csodálkozás, remény, bánat, bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • • •
véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés, akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség, ígéret, szándék, terv, dicséret, kritika.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • • • • • •
dolgok, személyek megnevezése, leírása, események leírása, információkérés, információadás, igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás, bizonyosság, bizonytalanság.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • • • • •
kérés, tiltás, felszólítás, javaslat és arra reagálás, meghívás és arra reagálás, kínálás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • • • •
visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, betűzés kérése, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre.
Fogalomkörök • • • • • •
cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, mennyiségi és minőségi viszonyok, esetviszonyok, szövegösszetartó eszközök. 96
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérések, kérdések, közlések, események lényegét megérteni; • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; • ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott; • szövegből kikövetkeztetni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; • megértési problémák esetén segítséget kérni; • egyszerű párbeszédben részt venni; • beszélgetést kezdeményezni, befejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; • ismeretlen nyelvi elem jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni; • kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • egyszerű, képpel illusztrált történet lényegét megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után helyesen leírni; • egyszerű, rövid informális levelet, baráti üdvözletet írni. 11. évfolyam Tartalom Kommunikációs szándékok (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 100 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • köznyelven megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; 97
• • •
egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni.
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; • kb. 100 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Íráskészség A tanuló legyen képes • gondolatait egyszerű kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 100 szavas szöveggé rendezni; • üzenetet, üdvözletet, baráti levet, rövid elbeszélést, jellemzést írni. 12. évfolyam Tartalom Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • • • • • • • • •
megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • •
sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • •
véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés,; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika; ellenvetés; akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; ígéret; szándék, terv, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. 98
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • • • • • • •
dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • • • • • •
kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • • • • • • •
visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; megerősítés témaváltás, beszélgetés lezárása.
Fogalomkörök • • • • • • • • •
cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, függő beszéd, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; • változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; 99
• •
megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgásban álláspontját, véleményét kifejteni.
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; • kb. 200 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; Íráskészség A tanuló legyen képes • gondolatait egyszerű kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 150 szavas szöveggé rendezni; • üzenetet, üdvözletet, baráti levet, rövid elbeszélést, leírást, jellemzést írni. MATEMATIKA Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy a megfelelő nevelő, orientáló és irányító funkciók ellátásával lehetőleg hiteles – ezért egységes, összefüggő – képet nyújtson a matematikáról mint kész tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési tevékenységről, szellemi magatartásról. A matematikatanítás érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja és gazdagítja a személyiséget, a gondolkodást, és alkalmazásra érett tudásokat hoz létre. A matematikai gondolkodás területeinek fejlesztésével emeli a gondolkodás általános kultúráját. A matematikatanítás szerepe a matematika különböző arculatainak bemutatása és érvényre juttatása: kulturális örökség, gondolkodásmód, alkotótevékenység, a gondolkodás örömének forrása, a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője, maga is tudomány, egyben egyéb tudományok és az iskolai tantárgyak segítője, a mindennapi élet és a szakmák eszköze. A műveltségi terület a matematika különböző témaköreinek szerves összeépülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása az egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokolja – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását egyaránt. A műveltségi terület céljainak, feladatainak megvalósíthatóságát az 1–6. évfolyam fejlesztési tevékenysége meghatározó jelleggel alapozza meg. Ezért alapvető fontosságú, hogy a későbbi fokozatok tanárai ismerjék és mélyen értsék az ott folyó fejlesztés jellegét és részleteit. Ez az oka annak, hogy a fenti fejlesztési szakaszban a tevékenységek kifejtése lényegesen részletesebb. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció egyre nagyobb szerepet kapjon. Az életkori szakaszok folyamatában a differenciálásnak is egyre nagyobb szerepet kell kapnia. A differenciálás nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti (tananyag-kiválasztás és -strukturálás, módszerek, eszközök, segítségadás stb. alkalmazásában). Sokszor az alkalmazhatóság vezérelheti a tananyagnak és tárgyalásmódjának a megválasztását az egész csoport számára, más esetekben esetleg a tudományos igényesség szintje szerint differenciál a tanító, tanár, de mindig a tanuló életkorának megfelelő módon, mértékben és szinten. A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt területe a biztos számolási tudás alakítása. Ugyancsak nagy gondot fordítunk a kommunikáció fejlesztésére: mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatása, megértése; saját gondolatok közlése; a jelenségek értelmezéséhez illeszkedő érvek keresése; az érveken alapuló vitakészség fejlesztése. 100
A matematikai fejlődés és a tanulási folyamat során alapvető jelentőségű a jelenségekhez illeszkedő modellek, gondolkodásmódok (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszerek (aritmetikai, algebrai, geometriai, koordináta geometriai, statisztikai stb.) és leírások kiválasztásának és alkalmazásának tudása. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. A reproduktív és a problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód fejlesztése egyaránt lényeges. Emellett azonban nem szorul háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése, a matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása. A műveltségi terület tanulása során elérhető a matematika szerepének megértése a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában, a döntésképesség fejlesztésében. Mindez hozzájárul a történeti szemléletmód kialakításához is. Eközben érték a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés; az önellenőrzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása, a tanulás, a matematikatanulás szokásainak, képességének alakítása; a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. A matematika értékeinek és eredményeinek megismerése azt eredményezheti, hogy a tanulók hatékonyan tudják használni megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területein. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy megérti és alkalmazza a matematikai szakkifejezéseket. A megértett szövegek segítségével képes a feladatok matematikai tartalmának feldolgozására, a problémák megoldására. Matematikai kompetencia A matematikai gondolkodás fejlesztése, felhasználása a mindennapok problémáinak megoldásában. A folyamatok egymásutániságának, egymásra épülésének bemutatása. Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása. Természettudományos kompetencia A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése matematikai ismeretek, számítások segítségével. Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Az összegyűjtött információk csoportosítására szolgáló eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internetalapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. Versenyfeladatok, megoldások elérése számítógépes hálózatok segítségével. A hatékony, önálló tanulás Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (könyvtárban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Az egyes témakörökhöz illeszkedő feladatok kiválasztása, egyéni- és csoportmunkával való megoldása. A geometriai formák megjelenése a természetes és épített környezetben, pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások a természettudomány szempontjainak megfelelően. A csoportos munkavégzés módszereinek fejlesztése. Az eszközök és a mérőműszerek alkalmazása, balesetmentes használata. 101
Életpálya építés A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása feladatmegoldások során. A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek matematikai alapjainak értékelése, szakmaváltásra való képesség fejlesztése önálló feladatmegoldásra neveléssel. Szociális és állampolgári kompetencia A világra nyitott szemlélet formálása. A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. építészeti, űrkutatási, gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldása során. A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, jelentős természettudósaink életpályájának, hazaszeretetének megismertetésével. Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Kulturális kompetencia A különböző kultúrák matematikatörténeti eseményeinek megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése. 9. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.
Tartalom
A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Módszer keresése az összes eset átte- Egyszerű kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. kintéséhez A szükséges és elégséges feltétel Az „akkor és csak akkor” használata – (folyamatos) megkülönböztetése. Tétel és megfordítása (folyamatos).
Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A fogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása.
Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata. Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás. A rendszerezőképesség fejlesztése A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival.
Tartalom A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3, a3 + b3 szorzat alakja. Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és törtekkel végzett műveleteknél. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás. Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. Relatív prímek, oszthatósági feladatok. példa számrendszerekre.
Függvények, sorozatok 102
Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése. A megfelelő modell megkeresése.
Tartalom A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, gyakorlati példák további függvényekre, a fordított arány,
x
a . x
Geometria Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban. Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása. A transzformációk, mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése. Síkbeli tájékozódás, tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség és a diszkussziós igény kialakítása, sokoldalú szemléltetés, szerkesztőprogramok megismerése lehetőség szerint.
Tartalom Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Thalész tétele, a kör és érintői. A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás áttekintése, rendszerezése, pont körüli elforgatás és tulajdonságai. A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe (képletek használata). Egyszerű szerkesztési feladatok.
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A statisztikai adatok helyes értelme- Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani zése. közép, medián, módusz; szórás.
10. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A köznapi gondolkodás és a matema- Tétel és megfordítása. tikai gondolkodás megkülönböztetése. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatuA bizonyítási igény további fejleszté- lya-elv). se. Változatos kombinatorikai feladatok.
Számtan algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A permanencia elve a számfogalom bővítésében.
Tartalom
A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. A négyzetgyök azonosságainak használata egyszerű esetekben, az n-edik gyök. A megoldás keresése többféle úton, A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet, gyöktényezős alak. tanulói felfedezések, önálló eljárások összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. keresése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. A matematika eszközként való felMásodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok. használása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. Diszkussziós igény az algebrai felada- Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű toknál. négyzetgyökös egyenletek. Az algebrai és grafikus módszerek Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. együttes alkalmazása a problémamegoldásban.
103
Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk alkalmazása. A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerű használata.
Tartalom A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja. A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása.
Geometria Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A transzformációs szemlélet fejleszté- A hasonlósági transzformáció fogalma. se. Kreatív problémamegoldás. A háromszögek hasonlósága, alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerű Geometriai ismeretek alkalmazása, esetekben. biztos számolási készség, zsebszámo- A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági lógép célszerű használata. tételek a derékszögű háromszögben. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Nevezetes szögek szögfüggvény-értékeinek kiszámítása. A vektorok további alkalmazása. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban.
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A valós helyzetek értelmezése, megér- Valószínűségi kísérletek. tése és értékelése. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.
11. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A kombinatív készség fejlesztése. Vegyes kombinatorikai feladatok. A többféle megoldási mód lehetőségé- Binomiális együtthatók. nek keresése. Becslés, a becslés összevetése a számításokkal. A gráf modellként való felhasználása. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal.
Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Tartalom
Másodfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek. A matematikai fogalom célszerű kiter- A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre. jesztése, a fogalmak általánosításánál A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk. a permanencia elv felhasználása. Bizonyítás iránti igény mélyítése. A logaritmus értelmezése. A logaritmus azonosságai. Az absztrakciós és szintetizáló képes- A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló exponenciális, logaritség fejlesztése. mikus és trigonometrikus egyenletek. Az önellenőrzés igényének fejlesztése.
Függvények Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényfogalom fejlesztése.
Tartalom A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális fo104
Összefüggések felismerése a matema- lyamatok a természetben. tika különböző területei között. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. A bizonyításra való törekvés fejlesztése. Számítógép használata a függvény- A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, vizsgálatokban és a transzformációk- zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). ban lehetőség szerint. Függvény-transzformáció: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x).
Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése emelt szintű érettségire felkészítő csoportokban. Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése. A matematika gyakorlati felhasználása. A zsebszámológép és lehetőség szerint a számítógép alkalmazása. Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel.
Tartalom A vektorokról tanultak áttekintése A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek. Távolság, szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban (fizikában).
Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz felezőpontja, harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Adott probléma többféle megközelíté- Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az se. egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője.
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A körülmények kellő figyelembevétele. Előzetes becslés összevetése a számításokkal. Modellalkotásra nevelés.
Tartalom Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A binomiális eloszlás (visszatevéses mintavétel). Eseményekkel végzett műveletek egyszerű, konkrét feladatokban.
Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. A számítógép alkalmazása statisztikai Statisztikai mintavétel a gyakorlati életben. adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.
12. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az ismeretek rendszerezése: A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése.
Tartalom Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése.
Számtan, algebra Fejlesztési feladatok,
Tartalom 105
tevékenységek
Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár- és internethasználat). Szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása. Tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. Az önellenőrzés fontossága.
A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése.
Rendszerező összefoglalás Számhalmazok Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Egyenletek Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. Szöveges feladatok.
Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A matematika alkalmazása a gyakor- A sorozat fogalma. lati életben. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat-számítás. Rendszerező összefoglalás Az absztrakciós készség fejlesztése. A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. A függvényszemlélet fejlesztése. Az alapfüggvények ábrázolása. A függvények alkalmazása a gyakor- Függvény-transzformációk. latban és a természettudományokban. Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.
Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Az esztétikai érzék fejlesztése. A matematika gyakorlati alkalmazásai A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. a térgeometriában. A tanult poliéderek felszíne, térfogata. Sík- és térgeometriai ismeretek össze- A forgáshenger és a forgáskúp felszíne és térfogata. kapcsolása, analógiák felismerése. A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb térfogata, felszíne. Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. A függvényszemlélet fejlesztése. Egybevágósági és hasonlósági transzformációk áttekintése. A deduktív gondolkodás fejlesztése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. A matematika különböző területei Vektorok, vektorok koordinátái. közötti összefüggések felhasználása. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordináta-rendszer. Egyenes és kör egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik.
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A leíró statisztika és a valószínűség Adatkezelésnél osztályba sorolás. számítás gyakorlati szerepe, alkalma- Terjedelem. zása. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára. Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. 106
Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell.
INFORMATIKA Célok és feladatok Az ipari társadalom kialakulásával az iskola átalakult, a mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az iskolarendszer feladata a tanulók fel-készítése az információs társadalom viszonyaira. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni, szórakozni. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosítja. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Fejlesztett kompetenciák Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, kép-szerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben, a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, - gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik - amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az „alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást”, amellyel a számítógéppel kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciájával: adatok, szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten. A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenység algoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk, és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A matematika köztudottan a természetleírás, különösen a fizikai leírás átütő erejű eszköze, nyelve. A természeti rendszerekre vonatkozó számítások azonban gyakran nagy nehézségekbe ütköznek, továbbá jelentős probléma bizonyos mérések során nyert nagy mennyiségű adat informatikai kezelése, feldolgozása is. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával azonban korábban 107
elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Ezzel a természettudományos és műszaki modellezés - praktikus szempontból - magasabb szintre lépett. Az informatikai-számítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik szorosan a matematikai és természettudományos kompetenciához. A természettudományos és műszaki-technikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén kapcsolódik az informatikához. A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e-könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatás-technikai eszközök (projektor, interaktív tábla…). A hatékony és önálló tanulás fel is tételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a gyakorlati számítógépes tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez. Az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére. Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, amennyiben külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikai kompetenciák szükségesek a munka világának szinte minden információkezelést és szellemi tevékenységet igénylő területén. Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értéke-lése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű eszköze. Nyelvi előkészítő osztály 9. évfolyam Témakörök Hardver és szoftverkörnyezet
Az operációs rendszer és környezete Az információ és a kód
Kommunikáció az interneten
Tartalmak Ergonómiailag megfelelő számítógépes munkakörnyezet. A Neumannelvű és más számítógépek felépítése. A számítógép és különféle perifériái. Informatikai eszközök kezelése. Egyes informatikai eszközök működésének fizikai, elektronikai alapjai. Az operációs rendszer és a segédprogramok kezelése, szolgáltatásai. A hálózatok felépítése. A helyi számítógépes hálózat kezelése és szolgáltatásai. Adatbiztonság és kártékony programok. Szervizműveletek. A jelek sokfélesége. Az információ és az adat fogalma. Titkosírás és kód. Kettes számrendszer. Számok és karakterek kódolása. Kép- és hangkódolás. Logikai műveletek. Információátvitel. Az elektronikus levelezés fejlett szolgáltatásai. Levelezőlisták. Közhasznú 108
Tranzakciók az interneten Médiainformatika Szövegszerkesztés
Prezentációkészítés
adatbázisok az interneten. Hasznos webhelyek. Céltudatos információkeresés az interneten, részletes keresés logikai kapcsolatokkal, kereső kifejezések, szűrők. Térképek az interneten. Multimédiás anyagok keresése és alkalmazása. Csoportos kommunikációs formák az interneten (fórum, csevegés, telefonálás…) Vásárlás, rendelés, ügyintézés az interneten és/vagy mobilon, telefonon. Banki ügyintézés. Hivatalos ügyek intézése (önkormányzati…) Digitális média(eszközök) az interneten. E-könyvek, portálok. Virtuális valóság alkalmazások. Egy szövegszerkesztő szolgáltatásai. Szövegbevitel, javítás, módosítás. Mentés, nyomtatás. Dokumentumok formátumai. Karakterformázás. Bekezdésformázás, oldalformázás. Képek, objektumok beillesztése és formázásuk. Tabulátorok, hasábok. Táblázatok formázása. Stílusok, sablonok használata. Körlevél. Dokumentumtípusok. Prezentációs dokumentumok felépítése, sablonok. Szövegbevitel. Képek, mozgóképek. Rajzok. Animációk. Táblázatok, diagramok. Vetítés, interaktivitás.
10. évfolyam Témakörök Az informatika fejlődéstörténete
Az információs társadalomról
Etika és jog
Adatvédelem Az információ megbízhatósága Táblázatkezelés
Weblapok szerkesztése
Publikáció az interneten Könyvtári informatika
Tartalmak Információs korszakok a történelemben. A számítástechnika története. Az internet és az IKT forradalma. Fejlődési trendek, a robotok. Az IKT veszélyei a személyiségre, illetve az egészségre. Az információs vagy tudástársadalom fő jellemzői. A gazdaság, a környezet, a kultúra és a személyiség az információs társadalomban. A környezetvédelem lehetőségei. Az élethosszig tartó tanulás. Az információ (adat, tudás, felfedezés, szabadalom, találmány, szerzői mű…) mint termék, szolgáltatás. Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog. Alapvető viselkedési, publikálási szabályok. A szabad felhasználás köre. Adataink védelme. Az adatok hitelessége. Az információ és a tudás megbízhatósága. Az internetes források megbízhatósága. A táblázatkezelők szolgáltatásai. A táblázatok felépítése, alapfogalmak. Adattípusok és formátumok. Hivatkozások, műveletek, képletek. Képletek és adatok másolása. Hivatkozás más munkalapra. Rendezés. Táblázatformázás. Különféle függvények használata. Diagramkészítés, grafikonkészítés. Logikai műveletek és függvények. Keresőfüggvények. A web mint hipermédia rendszer. Egy weblapszerkesztő szolgáltatásai. Célszerű és esztétikus webhelyek (webdesign). Weblapok tulajdonságai. Szövegformázás. Képek tulajdonságai és formázásuk. Abszolút és relatív hivatkozások létrehozása. Táblázatok tulajdonságai. Táblázatok készítése, formázása. Rétegek tulajdonságai és szerkesztése. Adatbevitel. Dinamikus információk. Adatok, dokumentumok elhelyezése megfelelő formátumban az interneten. Platform-független formátumok. Könyvtárak története. Könyvtárak típusai és szolgáltatásaik. A könyvtári médiumok, dokumentumok csoportosítása. Katalógusok és tájékoztató eszközök. Forrás- és információkeresés. Könyvtári médiumok használata a tanulásban.
11. évfolyam Témakörök Adatbázis-kezelés
Folyamatok és rendszerek modellezése Problémamegoldás
Képszerkesztés és grafika
Tartalmak Adatbázismodellek, alapfogalmak. Az adatbázis-kezelő főbb szolgáltatásai. Adatbázis tervezése. Adattáblák közötti kapcsolatok. Adattípusok, táblák létrehozása. Űrlapok, interaktív adatkezelés. Egyszerű lekérdezések. Jelentés készítése, nyomtatása. Többtáblás lekérdezések. Szűrés, keresés, rendezés, összesítés. Az SQL használata. Térinformatikai adatbázisok. Problémák megoldása számítógépes modellekkel. Informatikai eszközök és módszerek kiválasztása és komplex alkalmazása. Tantárgyi és iskolai problémák, feladatok megoldása. Számítógéppel irányított és/vagy intelligens rendszerek. Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. A digitális színes képek felépíté109
Multimédiás elemek szerkesztése
se és formátumai, típusai. A rajzolás eszközei. Képek vágása és retusálása. Fények és színek módosítása. Rétegek használata. Transzformálás. Feliratok. Képek nyomtatása. A multimédia elemei: szöveg, rajz, fénykép, videó, hang, animáció.
9. évfolyam Témakörök Hardver és szoftverkörnyezet
Az operációs rendszer és környezete Az információ és a kód
Kommunikáció az interneten
Tranzakciók az interneten Médiainformatika Szövegszerkesztés
Tartalmak Ergonómiailag megfelelő számítógépes munkakörnyezet. A Neumannelvű és más számítógépek felépítése. A számítógép és különféle perifériái. Informatikai eszközök kezelése. Egyes informatikai eszközök működésének fizikai, elektronikai alapjai. Az operációs rendszer és a segédprogramok kezelése, szolgáltatásai. A hálózatok felépítése. A helyi számítógépes hálózat kezelése és szolgáltatásai. Adatbiztonság és kártékony programok. Szervizműveletek. A jelek sokfélesége. Az információ és az adat fogalma. Titkosírás és kód. Kettes számrendszer. Számok és karakterek kódolása. Kép- és hangkódolás. Logikai műveletek. Információátvitel. Az elektronikus levelezés fejlett szolgáltatásai. Levelezőlisták. Közhasznú adatbázisok az interneten. Hasznos webhelyek. Céltudatos információkeresés az interneten, részletes keresés logikai kapcsolatokkal, kereső kifejezések, szűrők. Térképek az interneten. Multimédiás anyagok keresése és alkalmazása. Csoportos kommunikációs formák az interneten (fórum, csevegés, telefonálás…) Vásárlás, rendelés, ügyintézés az interneten és/vagy mobilon, telefonon. Banki ügyintézés. Hivatalos ügyek intézése (önkormányzati…) Digitális média(eszközök) az interneten. E-könyvek, portálok. Virtuális valóság alkalmazások. Egy szövegszerkesztő szolgáltatásai. Szövegbevitel, javítás, módosítás. Mentés, nyomtatás. Dokumentumok formátumai. Karakterformázás. Bekezdésformázás, oldalformázás. Képek, objektumok beillesztése és formázásuk. Tabulátorok, hasábok. Táblázatok formázása. Stílusok, sablonok használata. Körlevél. Dokumentumtípusok.
10. évfolyam Témakörök Weblapok szerkesztése
Publikáció az interneten Prezentációkészítés
Táblázatkezelés
Könyvtári informatika
Tartalmak A web mint hipermédia rendszer. Egy weblapszerkesztő szolgáltatásai. Célszerű és esztétikus webhelyek (webdesign). Weblapok tulajdonságai. Szövegformázás. Képek tulajdonságai és formázásuk. Abszolút és relatív hivatkozások létrehozása. Táblázatok tulajdonságai. Táblázatok készítése, formázása. Rétegek tulajdonságai és szerkesztése. Adatbevitel. Dinamikus információk. Adatok, dokumentumok elhelyezése megfelelő formátumban az interneten. Platform-független formátumok. Prezentációs dokumentumok felépítése, sablonok. Szövegbevitel. Képek, mozgóképek. Rajzok. Animációk. Táblázatok, diagramok. Vetítés, interaktivitás. A táblázatkezelők szolgáltatásai. A táblázatok felépítése, alapfogalmak. Adattípusok és formátumok. Hivatkozások, műveletek, képletek. Képletek és adatok másolása. Hivatkozás más munkalapra. Rendezés. Táblázatformázás. Különféle függvények használata. Diagramkészítés, grafikonkészítés. Logikai műveletek és függvények. Keresőfüggvények. Könyvtárak története. Könyvtárak típusai és szolgáltatásaik. A könyvtári médiumok, dokumentumok csoportosítása. Katalógusok és tájékoztató eszközök. Forrás- és információkeresés. Könyvtári médiumok használata a tanulásban.
11. évfolyam Témakörök Adatbázis-kezelés
Tartalmak Adatbázismodellek, alapfogalmak. Az adatbázis-kezelő főbb szolgáltatásai. Adatbázis tervezése. Adattáblák közötti kapcsolatok. Adattípusok, táblák létrehozása. Űrlapok, interaktív adatkezelés. Egyszerű lekérdezések. 110
Az informatika fejlődéstörténete
Az információs társadalomról
Etika és jog
Adatvédelem Az információ megbízhatósága
Jelentés készítése, nyomtatása. Többtáblás lekérdezések. Szűrés, keresés, rendezés, összesítés. Az SQL használata. Térinformatikai adatbázisok. Információs korszakok a történelemben. A számítástechnika története. Az internet és az IKT forradalma. Fejlődési trendek, a robotok. Az IKT veszélyei a személyiségre, illetve az egészségre. Az információs vagy tudástársadalom fő jellemzői. A gazdaság, a környezet, a kultúra és a személyiség az információs társadalomban. A környezetvédelem lehetőségei. Az élethosszig tartó tanulás. Az információ (adat, tudás, felfedezés, szabadalom, találmány, szerzői mű…) mint termék, szolgáltatás. Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog. Alapvető viselkedési, publikálási szabályok. A szabad felhasználás köre. Adataink védelme. Az adatok hitelessége. Az információ és a tudás megbízhatósága. Az internetes források megbízhatósága.
12. évfolyam Témakörök Folyamatok és rendszerek modellezése Problémamegoldás
Képszerkesztés és grafika
Multimédiás elemek szerkesztése
Tartalmak Problémák megoldása számítógépes modellekkel. Informatikai eszközök és módszerek kiválasztása és komplex alkalmazása. Tantárgyi és iskolai problémák, feladatok megoldása. Számítógéppel irányított és/vagy intelligens rendszerek. Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. A digitális színes képek felépítése és formátumai, típusai. A rajzolás eszközei. Képek vágása és retusálása. Fények és színek módosítása. Rétegek használata. Transzformálás. Feliratok. Képek nyomtatása. A multimédia elemei: szöveg, rajz, fénykép, videó, hang, animáció.
BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA Alapelvek, célok Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció
A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy dramatikus helyzetekben. Riportkészítés és tartalmuk feldolgozása csoportmunkában. A szakkifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Matematikai kompetencia
Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. gazdasági, pénzügyi, környezeti kérdésekben). Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet
A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. 111
A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése. Digitális kompetencia
Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Digitális eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internet alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. A számítógéppel segített együttműködő tanulás egészséges hangsúlyának megteremtése a tanórákon. Filozófiai- etikai témájú digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. A hatékony, önálló tanulás
Az adott téma feldolgozását leginkább segítő másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások korunk erkölcsi kérdéseiről. A csoportos munkavégzés módszereinek fejlesztése. Életpályaépítés
A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. szituációs gyakorlatokkal). A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek történelmi alapjainak értékelése (pl. empátiagyakorlattal, érveléssel, vitával). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (pl. esetelemzésekkel, drámapedagógiai módszerekkel). Szociális és állampolgári kompetencia
A történelmi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás technikáinak, és az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése (pl. közös döntéssel, disputával, tárgyalással, szerep- és szimulációs játékkal). A világra nyitott szemlélet formálása (pl. aktuális hírek, információk értelmezésével). A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldásában. A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, a különböző kultúrák és emberek megismertetésével. Beszélgetés erkölcsi értékekről, normákról, napjaink erkölcsi kihívásairól. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek lehetőségeinek, szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Ennek érdekében a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek összehangolása, a felelős környezeti magatartás.
112
Kulturális kompetencia
A különböző kultúrák, vallások történelmi, földrajzi, etikai alapjainak megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése (pl. gazdasági, környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok elemzésével). A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a gazdasági életet, a környezetet ábrázoló műalkotások erkölcsi tartalmának elemzésével. Erkölcsi tartalmak tanulmányozása a filozófiatörténetben, főbb filozófiai irányzatok megismerése és beemelése a komplex műveltségterületbe. 11. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Bevezető beszélgetés
Egy választott téma (kérdés, probléma) különböző megközelítésekben (hétköznapi, művészeti, szaktudományos, filozófiai) való bemutatása; a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai. Az arkhé és a logosz, a létező és a lét, vélekedés és igazi tudás, a világról való beszéd és gondolkodás, az erkölcsi jó, a szókratészi érvelési módszer (preszókratikusok és Szókratész). Az állandó megragadása a változó dolgokban, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer (Platón) a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, anyag-forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, ideális államformák, az erkölcsi jó, erények, „két szélsőség közötti közép” (Arisztotelész) az erkölcsi jó, erények, boldogság, biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium, szellemi és anyagi világ (epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok, újplatonizmus). Fogalmak Kozmosz, arkhé, logosz, vélekedés (doxa) és a valódi ismeret (episztémé), szophisztész, dialektika, bábáskodás, idea, részesedés, visszaemlékezés, metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), sztoa, szkepszis. Hérakleitosz: Töredékek B 1; Parmenidész: Tanköltemény B 8 1–61; Platón: Állam VII. 514 a–518 b, (Barlanghasonlat); Szókratész védőbeszéde, Lakoma (részletek); Arisztotelész: Politika, Poétika (részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5–6. 1106b–1107 a; Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. fejezet; Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet); Seneca: Az élet rövidségéről. Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai fogalmak, illetve hatások. Például: antik görög irodalom: Homérosz művei, Euripidész és Szophoklész drámái, mitológia; reneszánsz; felvilágosodás; klasszicizmus; romantika; barokk; Dante: Isteni színjáték; Janus Pannonius; Balassi; Berzsenyi; Keats: Óda egy görög vázához; Kosztolányi: Marcus Aurélius; Thomas Mann: Halál Velencében. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, retorika; történelem: az ókori görögök, az ókori Róma; biológia és földrajz: elméletek a világegyetem kialakulásáról, az élet keletkezéséről, Hippokratész, Ptolemaiosz; fizika- és matematikatörténeti ismeretek: Thalész, Püthagorasz, Eukleidész, Arkhimédész; festészet: Raffaello: Az athéni iskola; az antik világ művészete (festészet, építészet, szobrászat). Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés) A vélekedés és a tudás; Erények az ókorban és napjainkban; Az ideális állam; Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. műveiben; „Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés.” (Platón). A keresztény teológia és az antik filozófia, a kereszténység világ- és istenfelfogása (patrisztika), hit és tudás, test és lélek dualizmusa. A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, a rossz mint léthiány, a szabad akarat (Szent Ágoston). Az általános fogalmak és az egyedi létezők viszonya, értelmi és hitigazság, Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer (skolasztika, Aquinói Szent Tamás). Fogalmak Patrisztika, semmiből való teremtés, teológia, logosz, immanens és transzcendens világ, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat skolasztika, univerzália-vita, realizmus, nominalizmus, ontológiai istenérv, skolasztikus érvelési módszer, tomizmus. 113
Antik filozófia
Ajánlott műrészletek
Középkori filozófia
Ajánlott műrészletek Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv III–V., VII., XI–XVI. (a szabad akarat és a rossz kérdései). Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars.I, Questio I., Art. 1–2. Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: a művekben felvetett kérdések filozófiai elmélyítése. Például: antik irodalom; Dante: Isteni színjáték; barokk magyar irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II. Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits Mihály Ágoston-tanulmánya. Magyar nyelv: a retorika alkalmazása. Történelem: a kereszténység, Európa a 14–15. században. Képzőművészetek: festészet: Botticelli és Dürer Ágoston-ábrázolása, Grünewald; építészet: román stílus, gótika. Zene. Ajánlott írásbeli és szóbeli témák Honnan ered a rossz? „Ne kifelé fordulj – térj magadba; az ember bensőjében lakik az igazság.” (Szent Ágoston) Az antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékaiban.
12. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Újkori filozófia
Biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, kételkedés, a „velünk született eszmék” tana és kritikája (Bacon, Descartes, Locke), (magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai Csere János). Társadalmi szerződés elméletek, a hatalom legitimitásának kérdése, a közjó és az egyéni érdek, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval (Locke, Rousseau). A felvilágosodás, az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a tudományos haladásba vetett hit (enciklopédisták, Kant). Túllépés az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúságán, „kopernikuszi fordulat”, a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa, a morális jó (Kant). Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben (Hegel). Fogalmak Racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, velünk született eszmék, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, természetjog, természeti törvény, liberalizmus, Sapere aude!, ráció, deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, kopernikuszi fordulat, kategorikus imperativusz, abszolút eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika. Ajánlott műrészletek Descartes: Elmélkedések a metafizikáról 1–3. Locke: Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet, 1–5. §, (Második) Értekezés a kormányzatról II., VII., XI–XII. fejezet. Rousseau: A társadalmi szerződésről, I–II. könyv. Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás ? A tiszta ész kritikája. Bevezetés. Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek). Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Például: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika. Moliere: Tartuffe; Goethe: Werther; Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz; Schiller, Babits, Kosztolányi, József Attila, Bulgakov. Magyar nyelv: nyelv és megismerés. Történelem: A történelem modern felfogása és periodizációja. Magyar filozófia: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia (1655). Fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton, Leibniz. Kémia: Boyle. Mozart zenéje. Ajánlott írásbeli és szóbeli témák „Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben.” (Locke). A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó. „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.” (Kant). A felvilágosodás kritikája. Az individuum és a világ viszonya, az individuum létezése, választási lehetősége, a hit és a létezés, a dionüszoszi, az apollóni és a szókratészi ideál, „minden érték átértékelése”, Isten halott, az értékteremtő ember, „ugyanannak örök viszatérése”, a hatalom akarása (Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, magyar filozófiai vonatkozások: Hamvas Béla). A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, az emberi létezés és lényeg, szabadság, választás, felelősség, szorongás, Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli feltevé-
19–20. századi filozófiák
114
se, a lét és a létező, (Sartre, Heidegger). A világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a világ anyagi egysége, a praxis és a teória viszonya (Marx, magyar filozófia: Lukács). A megismerés, az elméletalkotás stádiumai, értelem és jelentés, a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága, nyelv és valóság, tudományfejlődés (Comte, Bécsi Kör, Wittgenstein, Kuhn, magyar filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos, Polányi Mihály, Lakatos Imre). Az emberi tér átalakulása a posztindusztriális társadalomban, manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi kérdéssé válása, metafizikai centrum megszűnése, metanarratívák megkérdőjeleződése, diszkurzusok integráló szerepe (posztmodern, pl. Lyotard, Habermas). Fogalmak Individuum, egzisztencia, esztétikai, etikai, vallási stádium, dionüszoszi, apollóni művészet, Übermensch, fenomenológia, egzisztencializmus, materializmus, pozitivizmus, analitikus filozófia, logikai pozitivizmus, verifikáció, falszifikáció, nyelvjátékok, kijelentés, paradigma, posztmodern, manipuláció. Ajánlott műrészletek Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet III. 31–33.§, IV.rész (részletek); Kierkegaard: Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám); Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra. Előljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről; Sartre: Mi az egzisztencializmus?; Marx: Tézisek Feuerbachról; Comte: A pozitív szellem (részletek); Schlick: A filozófia fordulata (részletek); Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek); Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek); Lyotard: A posztmodern állapot (részletek). Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Például: Görög drámák, romantika, realizmus; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek; Thomas Mann; egzisztencialisták, Sartre novellái és drámái; Camus regényei; Semprun: A nagy utazás; Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc; avantgárd; Déry Tibor, József Attila; 20. századi epika, Esterházy P., Tandori. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés, valóság és jelentés. Történelem: világvallások, keleti filozófiák, Európa 1789–1914, Európa és a világ a 19–20. században, A kétpólusú világ. Művészetek, építészet, festészet. Matematika. Biológia: Darwin. Fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő. Zene. Ajánlott írásbeli és szóbeli témák „Az ember az, amivé önmagát teszi.” (Sartre). A kijelentések igaz, illetve hamis volta. „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”, „Nyelvem határai világom határait jelentik.” (Wittgenstein); „Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi ?” (Heidegger). A fogyasztói társadalom, a manipuláció.
FIZIKA Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. Mindehhez a tanári előadás és bemutató mellett a gyerekek aktivitására és motivációjára építő egyéni és csoportos ismeretszerzés módszerei alkalmasak. A diákokkal láttatjuk a természet szépségét és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes emberi kultúra kiemelkedően fontos része. Diákjainkban tudatosítani kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy a természeti törvényeket megismerve beilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nemcsak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felelőssége és kötelessége.
115
A középiskolában a ismeretszerzés döntően induktív módon történik. A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejlődésével azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekből kiindulva, következtetésekkel (a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel) jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk. A diákok többségében 15–18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklődést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modellszerű gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében döntő lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható. A tanulók spontán motivációját felhasználva sikeresen bízhatjuk meg őket önálló vagy csoportos munkával, alkalmazhatjuk a projektmódszert, a szabad témaválasztásban rejlő lehetőségeket. A diákok érdeklődése a természeti jelenségek megértése iránt nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az ,,elméleti” ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában. A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra. Fejlesztett kulcskompetenciák A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztése révén a tanuló képessé válik arra, hogy a rajtunk kívül objektíven létezőnek tekintett világ leírásának eszköztárát megismerve értelmezze, s bizonyos mértékig előre jelezze a környezetében lezajló kölcsönhatásokat, tudatosan irányítsa mindennapi cselekedeteit, elemző, objektív módon hozza meg döntéseit. A természettudományos kompetencia fejlesztése révén a tanuló megismeri a természettudományos leírás, mint módszer hatókörét, lehetőségeit, s azokat a „játékszabályokat”, melyek a természettudományos leírásmód elidegeníthetetlen elemei. Ezáltal a tanuló védetté válik az áltudományokkal szemben, de a megfelelően kialakított természettudományos kompetencia megóvhatja a természettudományos módszerek abszolutizálásának veszélyétől is. E kompetencia birtoklása révén a tanuló felnőttként eredményesebben artikulálhatja nézeteit képviseleti demokráciánk intézményrendszereiben. A fizika kerettanterv lehetőséget teremt a környezettudatos nevelés megvalósítására. Megmutatja azokat a folyamatokat, melyek során az ember megismerő tevékenysége a természeti környezet megváltoztatására vezet, illetve vezetett, láttatja a változások okait, hatásait, bemutatja a szükséges cselekvés módozatait, annak társadalmi formáit, s ezeken belül az egyén lehetőségeit. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése (szövegképzés, szövegértés) minden tantárgy (műveltségterület) esetében alapvető törekvés kell, hogy legyen. A hétköznapokban illetve a munka világában való boldoguláshoz elengedhetetlen, hogy a tanuló képes legyen különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni, belőlük a releváns információkat kiemelni, s az ezekkel kapcsolatos saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A matematikai kompetencia fejlesztésére a fizika elsődlegesen a számítási feladatok révén alkalmas. A feladatok elsősorban hétköznapi jelenségekhez kapcsolódó számítások lehetnek, melyek a matematikai eljárások alkalmazásának elsajátítására irányulnak gyakorlati ismeretek, adatok, mennyiségek megszerzése, egyes fontos mennyiségi jellemzők nagyságrendjének tudatosítása érdekében. A matematikai kompetencia mentén értelmezhető a becslés, mérési hiba fogalomköre, mely a természettudományos leírásmód alapvető eleme. A matematikai kompetencia körébe tartozik a deduktív és induktív gondolkodási struktúrák fejlesztése, a fejlett logikai képességre épített vita. Ugyanakkor kerülni kell a matematikai kompetencia egysíkú fejlesztését, a fizika nem alkalmazott matematika, hanem a megismerés egy, filozófiai síkon a matematikától alapvetően eltérő rendszere. A digitális kompetencia fejlesztését a fizikán belül szintén elengedhetetlen. A világhálón fellehető információk, virtuális kísérletek nagymértékben tágíthatják a tanulók ismeretinek horizontját, s bázisát képezhetik az önálló tanulásnak, s csoportos munkavégzésnek egyaránt. A digitális kompetencia fejlesztése 116
révén a tanulók elsajátítják az információs technikák használatát az információk megszerzése, feldolgozása és átadása vonatkozásában is. Képessé lesznek adatbázisok, táblázatkezelők, szövegszerkesztők használatára, prezentációk készítésére. A fizika mélyebb megértése elképzelhetetlen önálló tanulás, ismeretszerzés, ismeretfeldolgozás nélkül. Amennyiben a természettudományos kompetenciát megfelelően fejlesztetjük, olyan módszerhez és szemlélethez juttathatjuk tanítványainkat, mely a konkrét tananyagtartalmaktól függetlenül alkalmazható. A természettudományok, ezen belül a fizika alapvető sajátsága a társadalmi beágyazottság (szociális és állampolgári kompetencia). Mindez azt jelenti, hogy, hogy a kutatások iránya, a motivációk és mozgatók értelmezhetetlenek a társadalmi környezet, á társadalom elvárásinak ismerete nélkül. A természettudományok fejlesztési irányait is nagymértékben befolyásolhatják a társadalom belső folyamatai, s az ebből fakadó döntések. A kutatók munkája is társadalmi jelenségként értelmezhető, – ahogy ezt a tudománytörténet bizonyítja -, a motivációt, a kutatási irányt, de olykor még az „objektív” mérési eredményeket is befolyásolhatják a társadalmi környezet elvárásai. Mindezek alapján a természettudományok, ezen belül a fizika – napjaink problémáinak és a tudománytörténeti ismeretek célirányos feldolgozása révén – alkalmas lehet a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésére, elmélyítésére. A sikeresen fejleszthető társadalmi kompetenciákon túl, a fizika történetének tanulmányozása révén az egyetemes és nemzeti kultúra bemutatására nyílik lehetőség (az adott terület vonatkozásában). Mindez fejleszti a tanulók énképét, önismeretre nevel, segít értelmezni saját helyüket a közösségben. 9. évfolyam Témakörök A testek haladó mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Egyenletes körmozgás Mozgások szuperpozíciója Dinamika A tehetetlenség törvénye. Newton II. törvénye Hatás-ellenhatás törvénye Erőtörvények Erők együttes hatása A lendület-megmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata Egyetemes tömegvonzás
Munka, energia A munka értelmezése
Mechanikai energiafajták A teljesítmény és hatásfok
Tartalmak Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Egymásra merőleges két egyenletes mozgás összegződése. A sebesség, mint vektormennyiség. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A négyzetes úttörvény. Szabadesés. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása kerületi és szögjellemzőkkel. A gyorsulás, mint vektormennyiség. Függőleges- és vízszintes hajítás. A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. Az inerciarendszer. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége. Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont. A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Az erőhatások függetlensége. Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. Forgatónyomatékok egyensúlya. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta). Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása: Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges égitestek mozgása. A földi gravitáció és a súly. A munka kiszámítása különböző esetekben: állandó erő és irányába mutató elmozdulás, állandó erő és szöget bezáró elmozdulás, lineárisan változó erő (rugóerő) munkája. Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban. A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon.
117
10. évfolyam Témakörök Hőtan Hőtani alapjelenségek Gázok állapotváltozásai
Az anyag atomos szerkezete Molekuláris hőelmélet
A hőtan I. főtétele
A hőtan II. főtétele Halmazállapot-változások
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér
Kondenzátorok Egyenáramok Az egyenáram Az elemi töltés Egyenáramú hálózatok
Elektromos teljesítmény
Tartalmak Hőtágulás. Hőmérséklet-mérés. Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon. Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadro - törvény) új szempontú rendszerezése. Az atomok, molekulák mérete. Az "ideális gáz" és modellje. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai). a gáz belső energiája. A belső energia fogalmának általánosítása. A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel. Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője. A folyamatok iránya. Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során. Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése. a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő. A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak. A feszültség és potenciál fogalma. vezetők viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés). A kapacitás fogalma. A kondenzátor (az elektromos mező) energiája. Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés). Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. Az elektromos teljesítmény fogalma. fogyasztók teljesítménye.
11. évfolyam Témakörök Rezgések, hullámok Mechanikai rezgés
Mechanikai hullámok
A hang hullámtulajdonságai Elektromágneses indukció A mágneses tér
Lorentz-erő
Tartalmak A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása. A rezgés energiája, energia-megmaradás. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata). A fonálinga kísérleti vizsgálata. A hullám, mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. hullámok viszszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata). A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz. Doppler jelenség. A mágneses tér kísérleti vizsgálata - magnetométer. A mágneses tér jellemzése. a mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak. Áramok mágneses tere (hosszú egyenes vezető, tekercs). A Föld mágnessége. Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma. 118
Mozgási indukció
Nyugalmi indukció
Elektromágneses hullámok
Hullámoptika
Modern fizika A kvantumfizika elemei A fény kettős természete
Az elektron kettős természete Atommodellek
Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása. Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia előállítása. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása. Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor működésének alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Változó elektromos tér mágneses tere. Elektromágneses rezgések egyszerű rezgőkörben. Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. A fény tulajdonságainak vizsgálata. A fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség). Visszaverődés, törés (Snellius-Descartes - törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény). A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. Hullámhosszmérés. A fénysebesség, mint határsebesség.
Planck új elmélete, Planck-formula, az energia kvantumossága A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Az elektron, mint részecske. Elektroninterferencia, elektron-hullám. gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp. A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag). Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell.
Magfizika Az atommag szerkezete
A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus.
A radioaktivitás
Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. atombomba, atomerőmű. az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. a hidrogénbomba.
Maghasadás Magfúzió Csillagászat Csillagfejlődés Kozmológia alapjai Űrkutatás
A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák, Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. Ősrobbanás elmélet. A világűr megismerése, a kutatás irányai.
BIOLÓGIA Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a biológiát tanító pedagógusnak a következő feladatai adódnak: Mutassa be, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget alakítson ki, melyben alapvető az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége. Mutasson rá ökológiai rendszerek működésében felismerhető lényeges összefüggésekre. Nyújtson áttekintő képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és értesse meg, hogy az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a 119
változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segíti az emberek sokféleségének elfogadását. Fejlesztett kulcskompetenciák A biológia oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya, a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének átalakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és lehetővé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá.
120
A biológia oktatásában a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap a nyelvi, elsősorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. Képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A gimnáziumi biológiaoktatás számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében a tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket és az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes lesz indokolni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Törekedni fog arra, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A modern biológiatanítás nem nélkülözheti a digitális kompetencia meglétét sem. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló a gimnáziumban képes lesz a biológia tudományának megfelelő formában és módon használni az olyan főbb számítógépes alkalmazásokat, mint a szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő prezentáció-kommunikáció. A gimnáziumi oktatás részeként, a biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére. A gimnáziumi biológia tananyagnak több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. A tanuló rendelkezi fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit. Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók a gimnáziumban folytatják népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részének megismerését. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. Az iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudja121
nak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. 10. évfolyam Tartalom
Témakörök
Az élőlények rendszerezése
A rendszerezés alapelvei Linné, Darwin munkássága A vírusok felépítése, jellemzése, csoportosításuk Prokarióták: Baktériumok felépítése, életmódja, néhány példa Kékmoszatok jellemzése, jelentőségük Eukarióták: Egysejtű zöldmoszatok Kovamoszatok Csillósok Gyökérlábúak Ostoros egysejtűek Spórások jellemzése, példákkal A gombák általános jellemzése, életmódja, szaporodása, rendszerezése Zuzmók jellemzése, példák Moszatok: Vörösmoszatok Ostorosmoszatok Sárgásmoszatok Barázdásmoszatok Barnamoszatok Zöldmoszatok jellemzése, példákkal Mélységi övezetek, evolúciós irányvonalak A mohák jellemzése, szaporodása, rendszerezése A harasztok jellemzése, szaporodása, rendszerezése A virágos növények evolúciója A nyitvatermők A zárvatermők törzse, jellemzés, szaporodás, rendszerezés Evolúciós irányvonalak A szivacsok jellemzése A csalánozók jellemzése Ősszájúak: Férgek: Laposférgek jellemzése, rendszerezése Fonálférgek jellemzése Gyűrűsférgek jellemzése, rendszerezés, példákkal A puhatestűek jellemzése, rendszerük Az ízeltlábúak jellemzése, rendszerük Újszájúak: Tüskésbőrűek Elő-, fejgerinchúrosok Gerincesek általános jellemzése, az osztályok külön jellemzése, példák Növényi szövetek: Osztódószövetek Állandósult szövetek Növényi szervek Önfenntartás: Növények ásványianyag-felvétele A növények anyagszállítása A növények légzése A növények kiválasztása A növényi mozgások
Az egysejtűek
A gombák országa
A növények országa
Az állatok országa
A növények életműködése
122
Önszabályozás: A növényi hormonok Önreprodukció: A növényi szaporodás módjai A növények egyedfejlődése Csírázás, kettős megtermékenyítés Az állati szövetek: Hámszövetek Kötő-támasztószövetek Izomszövetek Idegszövet Önfenntartás: Kültakaró Mozgás Az állatok táplálkozása Az állatok légzése Az állatok anyagszállítása Az állatok kiválasztása Önreprodukció: Az állatok szaporodása Az állatok egyedfejlődése: Embrionális Posztembrionális Önszabályozás: Hormonális szabályozás Idegi szabályozás Állatok viselkedése: Öröklött magatartásformák Tanult magatartásformák Létfenntartási viselkedés Szaporodási viselkedés Társas viselkedés Az állatok kommunikációja
Az állatok életjelenségei
11. osztály Tartalom
Témakörök
A sejtet felépítő kémiai anyagok
A biogén elemek szerepe, csoportosítása A legegyszerűbb szervetlen vegyület: víz szerkezete és tulajdonságai A lipidek felépítése, típusai A szénhidrátok szerepe, csoportjaik A fehérjék szerepe, szerkezetük, csoportjaik Nukleotidok, nukleotidszármazékok felépítése, szerepe Nukleinsavak szerkezete, szerepe Az anyagcsere általános jellemzői Az enzimek szerepe, tulajdonságai Fotoszintézis jelentősége, szakaszainak jellemzése Biológiai oxidáció folyamatai, szakaszok jellemzése Erjedés típusai A nukleinsavak információhordozók Avery-Griffiths kísérletei DNS szintézise A fehérjeszintézis részfolyamatainak jellemzése A sejt fogalma, növényi-állati sejt összehasonlítása A sejtplazma, sejthártya, sejten belüli hártyarendszerek felépítése, szerepe Transzportfolyamatok jellemzése A színtestek típusai, szerkezetük, szerepük Mitokondriumok szerkezete, működése A sejtmag szerkezete, működése A sejtciklus, sejtosztódás és típusok A bőr felépítése, egészségtana Mozgás: passzív – csontok aktív – izmok A táplálkozás: tápcsatorna szakaszainak jellemzése, enzimek sze-
Anyagcsere-folyamatok sejtekben
a
A sejtalkotók
Az ember működései
önfenntartó
123
Az ember működései
önszabályozó
Az ember önreprodukciója
repe, egészséges táplálkozás A légzés: az apparátus részeinek jellemzése, be-kilégzés, tüdőtérfogatok, sportolás szerepe Az emberi vér, sejtes elemek jellemzése, szerepük, vércsoportok Az immunrendszer, védőoltások Az anyagszállítás, szív, a két vérkör, nyirokkeringés A kiválasztás: a vese szerkezete, működése, a szervrendszer többi része, feladataik A működések szabályozása A hormonrendszer: Hormonok szerepe, csoportjaik A rendszer központja Belső elválasztású mirigyek, működésük, egészségtanuk Az idegszövet felépítése Elemi idegjelenségek Központi idegrendszer: A gerincvelő szerkezete, reflex Az agytörzs Nagyagy, kéreg, törzsmagok Környéki idegrendszer Vegetatív idegrendszer Mozgató működések, harántcsíkolt és a szívizom összehasonlítása Érző működések Érzékszervek: Szem, Fül, Nyelv, Orr, Bőr, Izom Az emberi magatartás idegrendszeri alapjai Férfi nemi szervek Női nemi szervek Az ivarsejtek keletkezése Megtermékenyítés, fogamzásgátlás Az egyedfejlődés: Embrionális Posztembrionális Az élet védelme, abortusz-kérdés
12. osztály Tartalom
Témakörök
Genetika
A genetika alapfogalmai: gén allél, genofenotípus, homozigóta, heterozigóta A genetika alaptörvényei, Mendel munkássága Az öröklésmenetek néhány példája Domináns-recesszív Intermedier Kodominancia Egyetlen tulajdonság-több allélpár Több tulajdonság-egyetlen allélpár A nemhez kötött öröklődés Morgan munkássága, néhány példa Kapcsoltság, rekombináció a meiózisban A genetikai változékonyság alapjai Mutációk Génmutáció, példával Kromoszómamutációk: Alaki Szám A géntechnológia, génsebészet A géntechnológia gyakorlati alkalmazása, a klón fogalma, a génterápia fogalma A környezet és tűrőképesség Egyed feletti szerveződési szintek Környezeti tényezők: Fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj Ökológiai rendszerek anyagforgalma Szén, nitrogén, víz, foszfor anyagforgalma a bioszférában Ökológiai rendszerek energiaáramlása, Táplálkozási hálózatok-
Ökológia
124
Populációk
Biomok
Populációgenetika
Evolúció
szintek, biológiai produkció Populáció fogalma, szerkezete, egyedszám, sűrűség, térbeli-és koreloszlás Populációk változásai: születés-halálozás, populációk növekedése, életkor, termékenység, vándorlás Populációk kölcsönhatásai: szimbiózis, kompetíció, parazitizmus, antibiózis, kommenzalizmus A társulások szerkezete: fogalma, sokféleség, szintezettség, mintázat A társulások változásai: aszpektus és szukcesszió Hazai fás társulások: klímazonális erdők-azonális erdők erdők élővilága, védelme Fátlan társulások típusai alapkőzet, vízellátottság, domborzat által befolyásolt fátlan társulások, jellemző élővilág A tengerek élővilága: partközel, nyílttenger, mélytenger A trópusi esőerdők élővilága, védelme A szavannák A szubtrópusi területek, sivatagok A füves puszták Mérsékelt övi lomberdők jellemzése A tajga élővilága A tundra jellemzése A magas hegységek élővilága A bioszféra és a természetvédelem biodiverzitás, fajok védelme A bioszféra és a környezetvédelem Levegő-víz-talaj szennyeződése A populációk genetikai egyensúlya, mutánsok megjelenése, génáramlás, szelekció, genetikai sodródás A természetes szelekció, rátermettség Az adaptáció, modifikáció A fajok kialakulása, izoláció, adaptív radiáció, divergenciakonvergencia A földtörténeti ősidő evolúciós folyamatai Földfelszín, légkör, az első élő rendszerek kialakulása: pro- és eukarióták A földtörténeti óidő történései kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm A földtörténeti középidő történései triász, jura, kréta A földtörténeti újidő evolúciós folyamatai harmad- és negyedidőszak Az ember evolúciója: a főemlősök, előős- és a mai ember evolúciója Az ember környezetének változása, az ember és a bioszféra kapcsolatának fejlődése, urbanizációs folyamatok környezeti hatásai
KÉMIA Célok és feladatok A gimnázium 9–10. évfolyamán az általános iskolában megszerzett ismeretek alapján tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve továbbfejlesztjük a tanulók képességeit, munkaszeretetét és világképét. A diákok tanulásában ebben a korban már a megértés dominál. Fizikai ismereteik és az általános kémia megértésen alapuló tárgyalása az általános iskolában tanultakat értelmezi, rendszerezi, és megalapozza a szerves kémiai ismereteket. A hétköznapi életből vett példák ezt a megismerési folyamatot életközelivé teszik.
125
A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során a szervetlen vegyületeken túl kiegészül a háztartás, a közvetlen környezet (környezettudatosságra nevelés), a gazdaság (gazdasági nevelés) és a természet, az élő anyag szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok) és ezek biológiai, társadalmi hatását (testi-lelki egészségre nevelés). A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek közül sokan tanári felügyelet mellett, leírás alapján, önállóan készítenek elő és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Alkalmazzuk és alkalmaztatjuk a 2000. évi XXV. törvény a „kémiai biztonságról” előírásait. Mutassunk példát! A környezetkárosító anyagokat pl. ne öntsük a lefolyóba! A molekulamodellek használata elengedhetetlen a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során. A modellek készítése segít megérteni a térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet Az üzemlátogatások is szerepet játszhatnak a kémiai ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatásában, a pályaorientációban, a gyártási folyamatok során a felmerülő problémák, a környezeti gondok felismerésében. A kooperatív csoportmunka, a tananyag projektekkel történő feldolgozása, a drámapedagógiai módszerek alkalmazása, valamint a tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatásának eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos értékű szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. 14–16 éves korban a diákok szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a környezeti nevelés érdekében a szaktanárok együttműködésével, a tantárgyak közti koncentráció eredményeként, a gimnáziumi biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is. Ennek érdekében lényeges, (ha eddig ez még nem történt meg), hogy a helyi tanterv felülvizsgálatakor a természettudományos tanárok kooperáljanak. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a tanulók, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely differenciált módszereket, tehetséggondozó foglalkozásokat alkalmazva sikeres (akár előrehozott) középszintű kémia érettségi vizsgára készíthet fel, és amely kiegészítéssel lehetővé teszi az emeltszintű érettségi vizsgát, valamint az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását. Fejlesztett kulcskompetenciák A kémia tantárgy a kulcskompetenciák közül első sorban a természettudományos kompetencia kialakításában vesz részt, de fontos szerepet játszik a matematikai kulcskompetencia (pl. hétköznapi életből vett számolási feladatok révén), az anyanyelvi kommunikáció (pl. kooperatív feladatok, projektek, drámapedagógiát alkalmazó feladatok), a digitális kompetencia (pl. anyaggyűjtés, a digitális tananyagbázis használata, a korosztályi adottságoknak megfelelő poszter-, prezentációkészítés), hatékony, önálló tanulás kialakításában is. A tantárgy lehetőségeket ad az idegen nyelvi kompetencia (pl. a szakkifejezések értő használata), a szociális és állampolgári kompetencia (pl. a tudomány és technika fejlődése, vagy drámapedagógiai módszerekkel feldolgozott közösséget érintő problémák kapcsán), a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (kooperatív csoportmunkában, projektmunkában végzett feladatok), az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség (kooperatív csoportmunkában, projektmunkában végzett feladatok produktumai: tablók, poszterek stb.) fejlesztésére is.
126
9. osztály Téma:
Tartalom:
Az atom felépítése, szerkezete
Az atomok felépítése Izotópatomok Az alapállapotú atom és gerjesztése Az elektronfelhő szerkezete A periódusos rendszer atomszerkezeti értelmezése
Kémiai kötések – anyagi halmazok
Az elsőrendű kötések A molekulák térbeli alakja A kovalens kötés polaritása Ionok képződése atomokból Az ionkötés A másodrendű kötések Anyagi halmazok, halmazállapotok Kolloidok Avogadro törvénye Kristályrács típusok Az oldatok töménysége A kémiai reakciók Kémiai számítások(sztöchiometria) A kémiai reakciók energiaváltozásai (reakcióhő) A kémiai reakciók feltételei A reakciósebesség és befolyásolása A kémiai folyamatok iránya, egyensúlyi reakciók Az egyensúlyi állapot befolyásolása Protonátmenettel járó reakciók Erős és gyenge savak és bázisok A víz disszociációja, a kémhatás Közömbösítés ( a pH jelentősége ) Elektronátmenettel járó reakciók Oxidációs állapot és az oxidációs szám A redoxireakciók, mint oxidációszám változással járó reakciók. A szervetlen vegyületek elemzése Galvánelemek Elektródpotenciál A redoxireakciók irányának meghatározása. Az elektrolízis Faraday törvényei. A galvánelem és az elektrolizáló cella összehasonlítása.
Kémiai reakciók
Elektrokémiai alapismeretek
Év végi ismétlés
10. osztály Témák:
Tartalom
Bevezetés a szerves kémiába
Szerves kémia kialakulása, tárgya A szénatom különleges tulajdonságai, a szénvegyületek nagy száma. A szénvegyületek csoportosítása. A szénvegyületek kémiai analízise. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása Telített szénhidrogének A metán. Egyéb telített szénhidrogének A telített szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságai Az izoméria, az izomer vegyületek szerkezete összetétele, jelölése és tulajdonságai A telített szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságai A kőolaj és a földgáz. Gyakorlati jelentőségük, feldolgozásuk. Telítetlen szénhidrogének.
A szénhidrogének
127
Az etilén. A polietilén és a PVC. Egyéb olefinek ( alkének ). Több kettős kötést tartalmazó hidrogének. A butadién és az izoprén. A kaucsuk és a gumi. A gumigyártás. Az alkinek (Acetilén-szénhidrogének). Az acetilén. Aromás szénhidrogének. A benzol. A benzol reakciói. Egyéb aromás szénhidrogének. Egy funkciós csoportot tartalmazó Szénvegyületek
A legfontosabb természetes szénvegyületek
A műanyagok.
A kémia és az egészség, a drogok veszélye
Halogén tartalmú szénvegyületek. Halogéntartalmú szénvegyületek reakciói. Gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogének Oxigéntartalmú szénvegyületek. Az oxigénatom beépülésének módjai, funkciós csoportok, a vegyületek csoportosítása. Az alkoholok. A metil- és az etil-alkohol. Az alkoholok csoportosítása. Glikol, glicerin. A fenolok. Az éterek, éterképződés. A dietil-éter. Az aldehidek. Formaldehid, acetaldehid. Az aldehidek kimutatása. A ketonok. Az aceton. A karbonsav. A telített monokarbonsavak. A hangyasav és az ecetsav. Egyéb fontos karbonsavak Egyéb funkciós csoportot is tartalmazó karbonsavak. Zsírsavak illetve ezek sói. Az észterek. Az etil-acetát. Kis és nagy széntartalmú észterek. Gliceridek ( zsírok, olajok ). Ásványi savak észterei.( foszforsavészterek). Mosószerek. Kolloidrendszer. Gélek. Nitrogéntartalmú szénvegyületek. Az aminok. Nitrogéntartalmú heterociklusok. Az amidok. A szénhidrátok. A szőlőcukor. Kiralitás, konformáció, konfiguráció. Fontosabb monoszaharidok (ribózok, fruktóz) Diszaharidok. Fontosabb diszaharidok (maltóz, cellulóz, szaharóz ). Poliszaharidok. A cellulóz és a keményítő. A szénhidrátok élettani szerepe. Az aminosavak. Az amino-ecetsav. A peptidkötés. A dipeptid kialakulása. A fehérjék szerkezete, szerepük az élő szervezetben. A nukleinsavak. A nukleotidok. Az RNS és a DNS felépítése. Az RNS és a DNS biológiai szerepe. Természetes alapú műanyagok. Mesterséges alapanyagú műanyagok. Polimerizációs és polikondenzációs műanyagok A műanyagok és a környezetszennyezés. Az emberiség történelméből vett néhány járvány ismertetése. Az ősi kultúrnépek néhány feljegyzése a gyógynövények használatáról. Napjainkban gyakran alkalmazott gyógynövények Az egészség megőrzésének módjai. A gyógyszerek adagolásának célja. Baktériumfertőzés elleni gyógyszerek. Antibiotikumok. 128
Hormonok és fogamzásgátlók. A drogok és egészségkárosító hatásaik. Táplálkozás. Ismétlés, a kémiai ismeretek rendszerezése.
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Alapelvek, célok A Földünk–környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk kedvező és kedvezőtlen természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemző társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepéről. Megismerteti – lehetőség szerint a gyakorlatban – a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Valamennyit a társadalom szemszögéből mutatja be a természet-, a társadalom- és a környezettudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával. A Földünk–környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzikörnyezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, fejlődésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak azok az új kihívások, amelyek a 21. század elején átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, s amelyek érdekellentéteket okozhatnak és társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ egyébként elzárt térségeiben, zárt társadalmaiban. A műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmigazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a műveltségi terület hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a műveltségi terület elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. 129
Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció
A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy dramatikus helyzetekben. Riportkészítés és tartalmuk feldolgozása csoportmunkában. A szakkifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet
A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). A természet- és társadalom-földrajzi algoritmusok önálló alkalmazása (pl. régiók és országcsoportok öszszehasonlító jellemzése). Összetett földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálódások és egyszerű kísérletek önálló végzése megfelelő eszközhasználattal. Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése. Komplex terepi vizsgálati módszerek megismerése és alkalmazása csoportmunkában. Szociális és állampolgári kompetencia
A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás technikáinak, és az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése (pl. közös döntéssel, disputával, tárgyalással, szerep- és szimulációs játékkal). A világra nyitott szemlélet formálása (pl. aktuális hírek, információk értelmezésével). A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldásában. A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, a különböző kultúrák és emberek megismertetésével. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek lehetőségeinek, szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Ennek érdekében a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek összehangolása, a felelős környezeti magatartás. Matematikai kompetencia
A kozmikus és a földi környezetelemek (pl. Naprendszer; nagyszerkezeti egységek; óceánok, földrészek; domborzati formák; légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők; népesség, települések; termelés; pénzvilág) méreteinek érzékelése, összehasonlítása, rendszerező elemzése. Egyes földrajzi, gazdasági mutatók nagyságrendi összevetése. Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. gazdasági, pénzügyi és környezeti kérdésekben). Kulturális kompetencia
A különböző kultúrák földrajzi alapjainak megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. 130
Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése (pl. gazdasági, környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok elemzésével). A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a gazdasági életet, a környezetet ábrázoló műalkotások földrajzi tartalmának elemzésével. Életpályaépítés
A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. gazdasági esetelemzésekkel, szituációs gyakorlatokkal). A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek földrajzi alapjainak értékelése (pl. empátiagyakorlattal, érveléssel, vitával). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (pl. esetelemzésekkel, drámapedagógiai módszerekkel). Digitális kompetencia
Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. A földrajzi információ előállítására szolgáló eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internetalapú szolgáltatások (pl. időjárási helyzetkép, útvonaltervező, valutaváltó, virtuális intézménylátogatás, földrajzi és csillagászati szimulációk és animációk keresése) elérésének elsajátítása. A számítógéppel segített együttműködő tanulás egészséges hangsúlyának megteremtése a földrajzikörnyezeti tanórákon. Földrajzi-környezeti témájú digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. 9. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk
A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei. A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás. A helyi- és a zónaidő számítása. Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gazdaságban. Tájékozódás a földtörténeti időben A kőzetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete, a belső gömbhéjak jellemzői. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. A világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, kapcsolataik, gazdasági jelentőségük.
A geoszférák földrajza
131
A vízgazdálkodás. A szárazföldi jég. A talaj földrajza A talaj kialakulása, összetétele, szerkezete, a Föld jellemző talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása. A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyeződése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. A földrajzi övezetesség Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemzői. A földrajzi övezetesség A vízszintes földrajzi övezetesség rendszere. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata. Népesség- és településföld- A Föld népessége rajz A népességszám változásai. A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás.
10. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A világ változó társadalmi- A gazdasági élet szerkezetének átalakulása gazdasági képe A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A működő tőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. A világgazdaságban külön- A gazdasági pólusok böző szerepet betöltő régi- Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Északók, országcsoportok és Amerika, Európai Unió. országok A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon Benelux-államok, Svájc, Izrael, Egyiptom, Kína, Törökország, „olajországok” „banánköztársaságok”, „adóparadicsomok”, trópusi üdülőszigetek. Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemző vonásai. Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. A globális problémák föld- A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. rajzi vonatkozásai A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei, hatása az élet minőségére. A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért, regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai.
132
ÉNEK-ZENE Célok és feladatok A gimnáziumi ének-zene oktatás legfontosabb célja, hogy megszilárdítsa a zenei alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi ismereteiket, a zene az életük szerves részévé váljon. Az ének-zene órákon a megszerezhető tapasztalatok az arány- és formaérzék kialakításához, az önkifejezés megfelelő módjainak elsajátításához, valamint a kommunikációs képesség fejlesztéséhez nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. Cél, hogy az ének-zenei nevelés járuljon hozzá a zenei világkép kialakításához, érvényesüljön érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, a zenei ízlés formálása, a kritikai képesség fejlesztése, a nemzeti identitástudat formálása, a magyar népzene, a nemzeti hagyományok megismerése, a zenetörténeti korszakok legfontosabb jellemzőinek megismertetése, a nyitottság kialakítása az új befogadására. Az érzelmi-értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségi területekkel történő kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell a képességterületi és nevelési integrációs alkalmakat is. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyénileg és csoportosan is kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni és védeni, érvekkel alátámasztani. Ebben az érzelmi szempontból is rendkívül érzékeny korban szükséges, hogy az eddigi tanulmányok során megszerzett ismereteik egységes világképpé formálódjanak, használható műveltséggé szintetizálódjanak. A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének a megfelelő fejlesztését. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció
A zenei kommunikációs kompetencia a hangzó és a zenei jelrendszerbe írott jelentések, azok hangnemi, formai vonatkozásainak ismeretét és megfelelő önismeret alapján a saját mondanivaló közvetítésére az azokkal való bánni tudást jelenti. A zenei írás lényegét tekintve természetes kommunikáción, nem csupán a technikai gyakorlást szolgálhatja, hanem a zenei anyag iránti érdeklődésre alapozva annak megszólaltatásában is képes belsőleg motiválni a tanulókat. A zenehallgatás bármely formájának természetes tulajdonsága a kommunikációs képesség megléte és fejlesztése is. Idegen nyelvi kommunikáció
Meg kell ismerni a tanulókkal az idegen eredetű zenei szakkifejezéseket. Az idegen szakkifejezések használata, értelmezése kapjon megkülönböztetett figyelmet. A műdalok, európai és más földrészek dalainak eredeti nyelven történő megszólaltatására igény szerint lehetőséget kell adni. A műdalok és más népek dalainak – alkalmasint eredeti nyelven történő – éneklésével, hallgatásával egyrészt kitágul a tanuló látóköre, másrészt elősegíti más nemzetek értékeinek (nép- és műzenéjének) élményszerű befogadását. Digitális kompetencia
Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása igen fontos az énektanítási folyamatban. Fontos feladat lehet az eredményes fejlesztő munkához az internet használat, internetes információgyűjtés, a tanár által javasolt honlapok megkeresése. Elsősorban az oktató célú tematikus, műfaj-, hangszer-, videó vagy zenetörténeti CD-ROM használata kiemelkedően fontos feladat. 133
A hatékony, önálló tanulás
A tanulók erre vonatkozó, családból hozott zenei tapasztalatai – a hallás utáni daltanítás esetében legalábbis – adekvátak lehetnek az iskolai éneklés, daltanulás módszerének alkalmazásával. Szociális és állampolgári kompetencia
Az énektanítás különösen sokat tehet abban, hogy érzelmi motiváló hatásával hozzájáruljon az önkifejezést mindenki számára egyaránt lehetővé tevő saját énekhang és az ún. zenei anyanyelv használatához. Az éneklés révén, a saját kultúra megtapasztalásán túl más országok kultúrájának jellemzőit is megélhetik a tanulók, megtalálva az összekötő általános emberi érzéseket. Ezzel megtanulják becsülni a hazai értékeket, de tisztelni és szeretni más kultúrák értékeit is. Az európai kultúra kimagasló szellemi értékeivel való aktív énekes tevékenység, kiemelten a kórusmuzsikálás az európai azonosságtudat természetes, érzelmileg motivált alakulását vonja maga után. Mindez sokat segíthet a formálisan is teljesíthető nevelési feladat megvalósításában. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az ének-zene tantárgy egyik legfontosabb feladata, a felnőtt élet egészére kiható önálló esztétikai értékítélet kialakítása. A népdalanyag szövegtartalmával, a benne kifejezett erkölcsi, érzelmi tartalmakkal, más népek dalaira vonatkozó ismeretekkel, a meghallgatott zeneművekkel lehetőséget ad a megalapozott véleményformálásra a feldolgozás során. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció Önálló népdaltanulás kottakép alapján. Népdalelemzés általános szempont szerint (szerkezet, dallamvonal, hangkészlet, hangnem, ambitus, ritmika, stílusréteg. Autentikus előadásra törekvés (különösen a magyar népdal világában). Hallás utáni népdaltanulás (eredeti népzenei felvételről is.) Pontos szövegejtés és ritmus. Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés emlékezetből. Intonációs biztonságra való törekvés. A stílushoz közelítő, kifejező előadásmód. A históriás ének zenei jellemzőinek meghatározása. Ungaresca dallam éneklése szolmizálva a tanult előjegyzési körökben (2#–2b).
Korál dallamok éneklése, szerepük meghatározása a barokk passió, oratórium és kantátákban A magyar verbunkos dallam jellegzetességei
Tananyag
Népdalok a magyar népdal műfajaiból (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, táncnóta).
A magyar népdalok funkcionális tartalma, közlése, jelképrendszere.
Énekes anyag a magyar zene történetéből a 18. század végéig (történeti énekek, virágénekek). Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal). Históriás ének. Ungaresca dallam. Korál dallam. Verbunkos dallam.
Reneszánsz, barokk és klasszikus témák, énekelhető zenei szemelvények, áriák, dalok a zeneirodalom legjelentősebb alkotásaiból. A barokk áriák és dalok formatani, hangnemi elemzése. Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban. Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos éneklése. Többszólamú hallás fejlesztése. Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból. Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezény134
Reneszánsz/barokk/klasszikus témák, énekes szemelvények.
lés alapján. 1.2. Improvizáció Dallamrögtönzés megadott és választott hangkészlettel. Dallamrögtönzés adott és kitalált verssorokhoz, szövegekhez. Dallamalkotás népdalaink mintája szerint.
Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása.
Kitalált dallam éneklése ritmusváltoztatással, tempóvál- Modellként: tanult népzenékben és műzenékben toztatással. előforduló ritmus-, dallam-, forma- és szöveg- moRitmusrögtönzés ismert dallamhoz, olvasógyakorlathoz. dellek. Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai. 2. Megismerő és befogadó képesség 2.1. Zenehallgatás Népzenei felvételek. A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) Népdalfeldolgozások a XX. század zenéjében. felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján. A népdalgyűjtő munka szerepe, jelentősége és megjele- Népi hangszerek hallási felismerése. nése a XX. század magyar műzenei alkotásaiban. Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a Népdalfeldolgozások felismerése, előadói apparátus. megadott zeneszerzők műveinek alapján. Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, hangzó vagy írott zenei forrásanyagok alapján (korszak és stílus jellemzése). A magyar történet zenei műfajainak felismerése. Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII. (virágének, históriás ének, ungaresca) század végéig. Virágének előadása szöveggel emlékezetből. Tinódi Lantos Sebestyén, Bakfark Bálint művészete. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek ismerete. Az európai zenetörténet műfajai a XVIII. századig Zenei szerkezetek, formák: Az európai zenetörténet műfajai felismerése a XVIII. Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periószázadig hangzási élményhez kötve: dus; triós forma, szonáta-forma. Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem A megismert magyar és európai zeneirodalmi alkotások Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, szemelvényeinek, témáinak ismerete a XVIII. század variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, végéig. vonósnégyes, trio. Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával. Trubadúr és Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből. Egyéni munka: esszé írása hangzásélményhez kapcsolódó témában. Hangszerek felismerése zenemű részletekből. A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, Megadott téma alapján esszé írása. stílusjegyei, hangszerei. Kiválasztott barokk zenei műfaj meghallgatás utáni elemzése. A reneszánsz, barokk, klasszikus kor zeneszerzői: Josquin, des Pres, G. P. Palestrina, O. Lassus; H. Purcell, J. B. Lully, C. Monteverdi, A. Corelli, A. Vivaldi, D. Scarlatti, J. S. Bach, G. F. Händel, W. A. Mozart, L. van Beethoven
Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, internet, CD, egyéb oktatóanyagok használata.
2.2. Zenei hallás és kottaismeret Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján. Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 2#–2b-ig. Abc-s hangok azonosítása F-kulcsban (a basszuskulcs szerepe a partitúrában). 135
Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai.
Ismert dallamok írása (betűkottával és/ vagy ABC-s nevekkel) emlékezetből a tanult hangnemekben. Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján Alaphelyzetű hármashangzatok felismerése kottáról. Oktávig terjedő hangközök (csak tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok. Hangsorismeret (pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsorok (2#–2b), modális hangsorok, moduláció). Hangsorok felismerése, hallási azonosítása Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása. Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult hangnemekben. Ütemfajták rendszerezése.
Hangközök, hangsorok (2#–2b) szolmizációs szótagok és abc-s nevek módosításai, pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, modális hangsorok; moduláció (a tanult hangnemi keretben). Hangzatismeret (hármashangzat elve, funkciók elve (T-S-D); alaphelyzetű hármashangzatok).
Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem.
10. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából. Népzenei stílusok jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyag alapján. Intonációs biztonságra törekvés, előadói készség fejlesztése. A stílusnak megfelelő, kifejező előadásmód. A népzenei anyag ismétlése és folyamatos kiegészítése (intonációs biztonság, legalább két versszakkal történő éneklés emlékezetből, pontos szövegejtés és ritmus, stílushoz közelítő kifejező előadásmód). Más népek dalainak eredeti nyelven történő csoportos éneklése. Többszólamú művek csoportos éneklése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel. Zenei karakterek kifejezése önállóan is.
Tartalmak
Népzenei (magyar és európai) ismeretek. Régi és új stílusú magyar népdalok. Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai. Más népek újabb dalai. Népzenei felvételek – világzenék. Népdalok a magyar népdal műfajaiból. Népdalfeldolgozások. Népies műdal, magyar nóta, cigányzene.
XIX. századi magyar dalok. XX. századi zenei szemelvények. Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből. Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése.
1.2. Improvizáció Ritmus rögtönzése a tanult ütemformákban. Dallammodellként Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai XX. századi zenei (ritmus és dallam) modellek. és formai elemek felhasználása. Dallamrögtönzés megadott és választott hangkészlettel. Dallamrögtönzés adott és kitalált verssorokhoz, szövegekhez. Kitalált dallam éneklése. ritmusváltoztatással, tempóváltoztatással. 2. Megismerő és befogadó képesség 2.1. Zenehallgatás Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő Népzenei felvételek. A népdalgyűjtő munka szerepe, jelentősége és megjemunkájának átfogó bemutatása. lenése a XX. század magyar műzenei alkotásaiban. Népdalfeldolgozások jellegzetességének megfigyelése A népdalgyűjtő munka szerepe, jelentősége és megjelenése a XX. század magyar műzenei alkotásaiban. a XX. század zenéjében. Népdalfeldolgozások. Korszak, zeneszerző, mű és műfajának jellemzése a Világzenék. megadott zeneszerzők művei alapján. A XIX–XX. század jellegzetes, meghatározó stílusje- Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a romantika korában. gyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során. Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szem- Művek, műrészletek a XIX–XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból. pontok rögzítése és egyéni ismerete. A romantika és a XX. század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni elemzése. Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szemA zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (küpontok rögzítése és egyéni ismerete. lönös tekintettel a XIX–XX. század zenéjére). Zenetörténeti korok általános jellemzői, stílusjegyek megfigyelése, megnevezése. 136
Az oratórium, a kantáta, gyászmise, mise műfaja és dramaturgiai alkotóelemei fejlődésének megfigyelése, a különböző korokban megjelenő formák összehasonlítása. XX. századi zenei irányzatainak megnevezése. A XX. század legfontosabb zenei irányzatai, és zeneszerzői munkásságának ismerete.
XX. századi legjelentősebb zenei irányzatai Impresszionizmus. A XX. században megújuló műfajok, oratórium, opera, kantáta, gyászmise mise. Neobarokk, folklórizmus, expresszionizmus, neoklasszicizmus. szerializmus, elektronikus zene. XX. század zeneszerzői: C. Debussy, M. Ravel, G. Gershwin, R. és J. Strauss, I. Stravinsky, A. Honegger, A. Hacsaturján, B. Britten, A. Schönberg, W. Lutosławski. XX. század – magyar zeneszerzői: Bartók Béla Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Lajtha László, Weiner Leó és más ma élő szerzők. Komponálási technikák a XX. században.
Komponálási technikák felsorolása, és lényegének ismerete: atonalitás, bitonalitás, politonalitás, poliritmika, polimetria, dodekafónia, reihe, szerializmus, egészhangú skála, elektronikus zene, aleatória, hangfürt (cluster), disszonancia átértékelődése. Különböző korokban lévő zenei formák összehasonlíSzórakoztató zene napjainkban. tása A szórakoztató zene megjelenése a XIX. századtól A szórakoztató zene hangzásvilágának elemzése. napjainkig Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelme- (operett, musical, sanzon, spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, elektronikus zene filmzene, zése a zene és társművészetek között. Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűj- rock-opera stb.) tés; videó, CD, internet, egyéb oktatóanyagok és mul- Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles együttes, Webber; aktualitások. timédiás anyagok használata. Új jelenségek. Szórakoztató zenei aktualitások rendszerezése. Ezer év zeneszerzőinek alkotó munkássága. Ezer év zeneszerzőinek alkotó munkássága – stiláris ismeretek ismétlése, rendszerezése. 2.2. Zenei hallás és kottaismeret Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák megszó- A XIX–XX. századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga. laltatása kottaképről. Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű dallamok lejegyzése emlékezetből 2#–2b-ig.
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Alapelvek, célok A képzőművészetek műveltségi terület középpontjában az emberi szellem, gondolkodás és a kifejezés, a művészi kifejezés áll. Két alapvető eleme: a képzőművészetek története, valamint a gyakorlati tevékenység, az alkotás. A művészetek és azon belül a képzőművészetek megismerése hozzásegít a gondolkodás, a gondolkodási műveletek (pl. általánosítás, következtetés, elvonatkoztatás) megértéséhez. Egyfajta megismerési tevékenység, melynek során az ember és a világ titkai tárulnak fel az ábrázolás, bemutatás és kifejezés által. Megértjük a művészetek kialakulásának okait, körülményeit és nem holmi véletlen tényezők esetleges összjátékát látjuk benne. A képzőművészetek tanulása során a különböző civilizációk, kultúrák fejlődését is, valamint az eltérő vonások jelentkezését is jobban megértjük. Nagyon fontos a társadalomtudományi ill. különböző közismereti tantárgyakra történő támaszkodás, utalás. A történelem, társadalomismeret, földrajz, zenetörténet mind jól kapcsolhatók a tantárgyhoz. Hiszen nyilvánvaló módon egy kultúra egy társadalom fejlődését, történetét, jellemző vonásait döntően meghatározzák a földrajzi, sőt éghajlati viszonyok. Az alsóbb évfolyamokon a gyakorlati munka, az alkotás és kifejezés kap nagyobb szerepet. A cél: alapvető kifejezési eszközök, lehetőségek megismerése és alkalmazása. Készségek fejlesztése, lehetővé tétele annak, hogy sikeres legyen a képi, grafikus megszólalás. A másik fontos cél: a szellemi és gyakorlati tevékenység, mint befektetett energia, tudás és munka felismerése, megbecsülése. A felsőbb évfolyamokon előtérbe kerül a kultúrák és civilizációk megismerése, jellemző, sajátságos vonásaik felismerése, a különbözőségek összehasonlítása, következtetések levonása. 137
A fejlesztés kiemelt területei a személyiség és az eltérő vonások megbecsülése, tiszteletben tartása. A nemzeti identitástudat hangsúlyozása, múltunk, alkotásaink, teljesítményeink, erőfeszítéseink, eredményeik megismertetése, megbecsülése. Fontos az értékek felismerése, elválasztása az értéktelentől, a felelős magatartás és az értékteremtés igénye. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció:
A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy kötetlen beszélgetés során. Ismeretek, élmények feldolgozása csoportmunkában és együttesen, valamint külön-külön is. Önálló beszámoló, kiselőadás tartása, dolgozat ill. különböző írásbeli munkák készítése, illusztrációk mellékelése és bemutatása. A fontos szakkifejezések ismerete, pontos alkalmazásuk, ezen kifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Matematikai kompetencia:
Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő felhasználása, ábrázolása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. művészeti teljesítmények mögött meghúzódó gazdasági erő és anyagi javak elemzése). (Athén virágkora → Akropolisz; Firenze aranykora, Mediciek → itáliai reneszánsz, stb.) Geometrikus formák és testek, forgástestek és sokszögek felismerése, értelmezése. Összevetésük a természeti formákkal, esetleg jelenségekkel. Térbeli jellegük, kiterjedésük látása, megértése és ábrázolása. A térlátás és érzékelés fejlesztése, sík- és térbeli formák összehasonlítása és alkalmazása. A perspektíva fogalmának és típusainak megismerése és rajzi megjelenítése. Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet:
A természet- és társadalom-földrajzi összefüggések önálló alkalmazása (pl. kultúrák, földrészek, országok, régiók összehasonlító elemzése és jellemzése). A megfigyelések, következtetések és jellemzők összefoglalása, bemutatása, esetleg ábrázolása is. A jelenségek, folyamatok és tulajdonságok modellezése. Digitális kompetencia:
Információk gyűjtése számítógép segítségével, magbízhatóságuk önálló mérlegelése. A művészettörténeti és képzőművészeti információ előállítására szolgáló eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internet alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. Digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. A hatékony, önálló tanulás:
Az adott téma feldolgozását segítő információhordozók önálló kiválasztása és hatékony felhasználása (térképek, ismeretterjesztő- és szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikák, lexikonok, képek, filmek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források). Tájékozódás és eligazodás különböző információs anyagokban, témakörök és célok szerint önállóan (könyvtár, kiállítás, múzeum, levéltár, NET). Életpálya építés
A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. szituációs gyakorlat).
138
A munkaerő-piaci és gazdasági ismeretek bővítése. Az ismeretek művészeti, kulturális és történeti alapjainak értékelése (érvelés, vita, beszélgetés). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (esetelemzések). Szociális és állampolgári kompetencia:
A különböző kultúráknak a szerepe és jelentősége a múltban is nagy volt, jelenleg mindez fölértékelődik. Fontos az egyén nyitottsága, befogadóképessége, nyitottság az eltérő vagy különös felé. Alapvető a toleráns viselkedés gyakorlása magyar vagy európai polgárként hazafiságunk ill. a magyar kultúra megőrzése mellett. Kulturális kompetencia:
Különböző kultúrák társadalmi, gazdasági, történelmi és földrajzi alapjainak megismerése. Annak elfogadása, hogy globalizálódó – uniformizálódó világunkban különösen fontos a sokféleség elfogadása nemzeti kultúránk tükrében. A nemzeti, az európai és az egyetemes értékek befogadására való képesség fejlesztése. A tanulók esztétikai befogadó- és ítélőképességének fejlesztése a bemutatott magyar és egyetemes műalkotásokon keresztül. 9. évfolyam Témakörök, tartalmak, tevékenységek Képzőművészet, kifejezés Vizuális nyelv A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanulói munkákban, műalkotásokban, tárgyakban, vizuális információkban. Alkotás Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben egyéni eszközhasználattal. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények aszociációkra épülő feldolgozása. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Befogadás Műfajnak, témának megfelelő műelemezés (ikonográfiai, stílustörténeti) és ítéletalkotás. Festészet fogalma, funkciója, a festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Témák (pl. arckép), megjelenési típusok (pl. táblakép) technikák (pl. olaj, freskó). Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa, témái, formanyelve, technikái. Szobrászat fogalma, rendeltetése és hatásrendszere. Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). A szobrászat műfajai (körkszobor, szoborcsoport, dombormű), témái, technikái. Kortárs műfajok a képzőművészetben. Az iskolához közeli, könnyen elérhető művészeti gyűjtemény anyagának megismerése. Vizuális kommunikáció Vizuális nyelv Az ábrázolás, a tervezőgrafika formanyelvi elemei és összefüggései. Alkotás Természettanulmányok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének szabadkézi rajza és szerkesztése az ábrázoló geometria rendszerében (Monge-vetület, egyméretű, kétméretű és kavalieri axonometria). Rekonstrukció, modellezés. Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg felhasználásával. Néhány betűtípus alkalmazása (pl. tudományos illusztráció, bélyegterv, Ex libris, meghívó). Befogadás Ábrázolási konvenciók megjelenési formái a köznapi és tudományos közleményekben. A köznapi és tudományos közlések műfaji sajátosságai. A tervező grafika üzenethordozó és tájékoztató funkciója, közlő és felhívó jellege. Tárgy- és környezetkultúra Vizuális nyelv A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése. Alkotás Közismert rendeltetésű, valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködés kiegészítő, hangszer, gépe139
zet). A tárgynak, vagy térbeli makettjének elkészítése, az alkotófolyamat dokumentálása (feladatmeghatározás, tájékozódás – gyűjtéssel, vázlatok, látszati és műszaki jellegű rajzok, szín és anyagminta). Befogadás Az alkotófolyamat (feladatmeghatározás, tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete. A tárgyak megítélése a (funkció, forma, jelentés, lépték, anyag, szerkezet, technológia) ismerete. Technikák a 10. évfolyamnál szerepelnek.
10. évfolyam Témakörök, tartalmak, tevékenységek Képzőművészet, kifejezés Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadási módok felismerése és alkalmazása az alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük a művészeti ágakban, műfajokban: népművészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és a köznapi információkban. Alkotás Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák személyes hangú megjelenítése ábrázolási újításokat is megengedő, asszociációkra épülő alkotásokban. Befogadás Művészeti ágak szerinti problémaközpontú műelemzés korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és a témának megfelelő értelmezési szempontok (stílustörténeti, kultúrtörténeti, ikonográfiai). Építészet Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Az építészeti szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. Az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere. Művészettörténeti összefoglalás Az európai művészettörténet áttekintése a műfajok, a kor és a stílus összefüggésében. Vizuális kommunikáció Vizuális nyelv A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. Alkotás Összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektivikus ábrázolása. Térábrázolási módszerek túlhaladása, transzformálási kísérletei a látáskonvenciók átalakítására, az optikai csalódások, a fordított perspektíva vagy fotó felhasználásával. Választott témájú grafikai terv (pl. naptár, könyvborító, CD borító, iskolaújság) készítése. Az alkotó folyamat lépéseinek összegyűjtése munkanaplóban. Befogadás A Monge-vetület, az axonometria, a perspektiva olvasása, megértése. A vizuális kommunikáció fogalma A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció fejlődésében. A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése. A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó, tervező grafika). Hatásrendszere: információ (objektív), reklám (felhívó), műalkotás (esztétikai) jellegű. Tárgy- és környezetkultúra Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés összefüggései a téralakításban. Alkotás Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet, illetve berendezési tárgy) felvetése, meghatározása, tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel, a terv makettezése. Befogadás A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái (használati, dísz-, kegy- és műtárgy). A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági). Népművészet A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma. A hagyományos magyar népművészet és napjaink népművészete a folklorizmus. A népi építészet, eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szőttes, hímzés, népviselet. Az iskolához közeli, elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény. Technikák Alkalmazás: Ceruza, vízfesték, tempera, s egy sokszorosító grafikai technika, valamint montázs, kollázs készítése. Egy technikai képalkotó eszköz (pl. fotó, fénymásoló, számítógép). Ismeret: Egyedi grafikai (ceruza, szén, tus, kréta, gouache), sokszorosító grafikai (magas, mély, síknyomású), festészeti tech140
nikák táblaképfestészet (tempera, olaj) és monumentális festészeti (freskó, pannó, mozaik, üvegablak), vegyes (kollázs, montázs) technikák, valamint szobrászati anyag és technika (agyag, gipsz, fa, kő, fém; mintázás, öntés, faragás) lényege.
TESTNEVELÉS Alapelvek, célok Az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciák hatékony fejlesztése érdekében a műveltségterület számára megfogalmazott fejlesztési feladatokat a 21. századi követelményeknek megfelelő színvonalra kell emelni. A felnövekvő generációra nehezedő egyre nagyobb teher, a felnőtt társadalom fokozódó elvárásai az elsajátított tananyag adekvát módon történő tudatos és rugalmas alkalmazását követelik meg. Még fokozottabban kell figyelni arra, hogy az iskolába kerülő gyerekek általában magasabbak és súlyosabbak, kevesebb a mozgástapasztalatuk, és alkalmazkodóképességük is gyakran gyengébb. A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendők a közoktatásban részt vevő korosztályok értelmi képességei is. A korábban megfogalmazott és mind a mai napig érvényes megállapítások továbbra is érvényesek, miszerint a testnevelés és sport – ismereteivel, értékeivel és funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. A mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. A gondolkodó ember saját és mások fizikális, pszichikai természetéről ismereteket, meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki. Képes a környezetben végbemenő változások egészségügyi jelentőségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Higiéniai szokások, egészségfejlesztési eljárások és módszerek megismerésével törekszik egészsége fenntartására. A gyermek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz. A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a sportkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez. A műveltségi terület magában foglalja a magyar és egyetemes testkultúra hagyományait, értékeit, amelyek hozzájárulnak a sokoldalúan művelt, aktív személyiség kialakulásához, fejlődéséhez. Interdiszciplináris területként összefonódik az egészségfejlesztéssel és mindazon műveltségterületekkel, amelyek az emberi tevékenységekkel, azok hatásaival foglalkoznak. Tantárgyi keretek között komplex módon és a tevékenységet középpontba állítva írja elő az értelem, a pszichikum és a testi képességek széles körű, sokoldalú, tervszerű fejlesztését. Célja, hogy sikeres, aktív életvitelű, pozitívan gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelősséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést. Célja továbbá, hogy a nemek felkészüljenek sajátos feladataikra, szerepeikre, munkáltatóként és munkavállalóként, állampolgárként gondot fordítsanak a fizikai állapotukra, és élethossziglan fenntartsák alkotóképességüket olyan társas kapcsolatok mellett, amelyekben természetes az elfogadás, az együttműködés, a fair play szelleme. A fenntarthatóságot a testmozgások során kialakítandó, az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata biztosítja. A sport és testnevelés észrevétlenül alakítja a környezettudatos magatartást; az óvó tájhasználat, az épített környezet védelme, a takarékos energiahasználat, a káros szenvedélyek elleni küzdelem és a szelektíven szemetelő rutin a felnőttkorra is könnyen transzferálható. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítására, az alapvető viselkedési sémák alkalmazására törekszik. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb szerepvállalásra késztet, sajátos eszközeivel lehetőséget teremt az önkifejezésre, az önmegvalósításra. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. 141
A mindennapos testedzés az életvitelszerű alkalmazás begyakorlásának leghatékonyabb eszköze lehet. A napi rutinba való beépülés a kulcsfontosságú gyakorlat színtere, csakis előre tervezetten irányítottan éri el stratégiai célját, a tudatosan aktívan élő állampolgárok számának növekedését. A testnevelés igényt kelt az esztétikus test, a szép, biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása iránt. Az elérni kívánt állapot: a játék- és sportkultúrában való tájékozottság, a rendszerezett speciális kognitív, affektív-emocionális és motoros tudás a játék- és sporttevékenység jellegzetes területein, az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való készségek magas szintje. Mindezek következtében az iskolai testnevelés és sport pedagógiai, nevelési hatásai jelentősen meghaladják a tananyag elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. A testnevelés- és sportoktatás eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik. Fejlesztett kulcskompetenciák Egészségvédelem és anyanyelvi kommunikáció:
Az egészségnevelés és anyanyelvi kommunikáció célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett tudatosan és minden tekintetben kielégítő módin tudjanak kommunikálni és saját véleményüket artikuláltan határozottan kifejezni az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban. El kell érni, hogy értsék meg, tegyenek saját egészségük érdekében. Ismerjék • az életkorral járó biológiai, pszichohigiénés, életmódi tennivalókat; • a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit; • az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); • az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztésének kérdéseit; • az egészségérték tudatosítását. Továbbiakban őrizzék meg a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, helyezzék előtérbe az egészséges sportprogramokat a káros szenvedélyekkel szemben. Értsék az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenység előnyös hatásait. Ismerjenek több relaxációs eljárást. Ismerjék a növekvő szervezet igénye és a mozgásszegény életmód általánossá válása miatt a biomechanikailag helyes testtartás jelentőségét, annak elfogadását. Értsék az optimális folyadékszükséglet, a táplálkozás és a pihenés egy-egy lényeges információját és a saját nem higiéniáját. Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia:
Kövessék az objektív adatok alapján a saját edzettségi állapotukat, hozzanak egyéni döntéseket a saját mutatók önálló javításában, fejlesztésében. Tartsák egyensúlyban a testi és szellemi terhelést. Fejlesszék a keringési és légzőrendszert a kontrolált mérések segítségével; az erő és gyorserő mérhetőségének megismerésével egy-két motoros gyakorlat által. Fogadják be a tudományos ismeretterjesztés testkultúrával kapcsolatos produktumait. Képviseljék a fittséget, az ép lelkületű edzett fizikumot, mint értéket a társas korosztályos kapcsolatokban. A tanulók önmagukkal szemben megfogalmazható lényeges fejlesztendő célja a „tanulás tanulása” kompetencia fejlesztése. A tanulók törekedjenek azon képességeik fejlesztésére, melynek segítségével egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tanulásukat, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és észségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Fejlesszék a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti saját magukat arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és élettapasztalatára építsen annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni és alkalmazni. Sport-és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia
Állítsák a koordinációs mozgáskészletüket a sportági célok szolgálatába. Értsék meg a sportágak belső logikáját, fogadják el a törvényszerűségeket. Alkalmazkodjanak a nemenként más tananyagban a fejlesztési sajátosságokhoz; a tanult koordinációs mozgáskészlet célszerű használatával. Ismerjenek a helyzetek142
re történő mozgásos és pszichés reakciókban absztrakciós eljárásokat, kreatív megoldások előhívásával. Jelenjen meg a kulturált mozgás (elsősorban lányoknál) a hétköznapi mozgáskészletben. Valósítsák meg legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásának többnyire automatizációs szakaszát. A sport- és mozgáskulturális tanulás összekapcsolása a vállalkozói kompetencia motiválja a tanulókat a készségek elsajátításának igényét, hogy egyénileg s csapatban is képesek legyenek dolgozni. Elengedhetetlen az egyén erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A vállalkozói hozzáállást a kezdeményezőkészség, a függetlenség és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt a sport- és mozgáskultúra bázisára építve. Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia
Őrizzék meg a saját én keresése közben az eddig kialakult önértékelő szokásokat. Alakuljon ki a reális énképük. Fogadják el a szabályokat értelemszerűen, keressenek konstruktív megoldásokat a konfliktusokban. Továbbiakban fontos az egyén értelmi és érzelmi viszonyának meghatározása a sportértékekkel kapcsolatban; a jellem fejlesztése által. A párkapcsolatok kultúrájának megalapozása, a tanár-diák és a diák-diák összeütközések konstruktív mintáinak megbeszélése. A másik ember tiszteletben tartása, odafigyelés a társakra. A tanulók legyenek képesek az interperszonális és szociális kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen tudás, készségek és hozzáállás kialakítására, mert a személyi és szociális jólét megköveteli annak megértését, ahogyan az egészséges életvitel mindehhez hozzá tud járulni. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok általánosan elfogadott magatartás megértése. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak a tanulók kommunikálni, nézőpontokat tudjanak kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tudjanak tárgyalni, és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. 9. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Rendgyakorlatok
Menet megindítása és megállítása. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különböző alakzatokban. Testfordulatok helyben. Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4–8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezőfutás, futás hátrafelé. Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró lépések. Sorozatugrások helyből indulva és 3–4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3–4–5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás, ívképzés helyből dobásokkal. A láb emelő, forgató mozgását hangsúlyozó dobások. Célbadobások. Futások Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20–30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60–100 m-en. Futóversenyek. Tartós futás. Ugrások Magasugrás: 3–5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különböző irányból történő indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépő, guruló, hasmánt, flop) megismertetése. 143
Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétikai jellegű feladatmegoldások
A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-, láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajraérkezés kialakítása. Magasugró-versenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugró-versenyek . Dobások Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4–5 kg-os, lányok 3– 4 kg-os súlygolyóval. A lökő mozdulat kialakítása, lökések helyből, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökő-versenyek. Torna jellegű feladatmegoldások Szergyakorlatok Talaj Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra különböző kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás előre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézenátfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggő gyakorlatok. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4–5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok: széltében (3–4 rész) guggolóátugrás, hosszában gurulóátfordulás. Korlát (fiúk) Támasz. Támaszban haladás előre-hátra. Karhajlítás, nyújtás. Alaplendület támaszban. Ugrás felkarfüggésbe és lendület előre terpeszülésbe. Terpeszülésből gurulóátfordulás terpeszülésbe. Kanyarlati leugrás. Terpeszpedzés, alaplendület. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű (fiúk) Függésben alaplendület. Lendület előre zsugorfüggésbe. Lebegőfüggés. Emelés lefüggésbe. Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe. Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. Függésben lendület hátra, homorított leugrás. Összefüggő gyakorlatok. Gerenda (lányok) Járás előre-oldalt-hátra. Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz, fekvések stb. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. Felugrás mellső oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovaglóülésbe. Leugrás: függőleges repülés. Összefüggő gyakorlatok. Ritmikus gimnasztika (lányok) A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával. Testnevelési és sportjátékok Kézilabda A védőjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védők helyezkedése a kijelölt területeken. A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés. Egykezes átadás mozgás közben. Különböző magasságokból érkező labda elfogása. Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel. Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében. Kosárlabda Az emberfogásos védekezés alapelvei: védővonal, védőtávolság, hátrahelyezkedés. Védőtől való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelyből, labdavezetésből fektetett dobás. Játékhelyzetek: 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra. Labdarúgás Laza emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése. Szabadulás a védőtől 144
Röplabda Természetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdősportok
Úszás Fogalmak
gyors elfutással. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Labdavezetés belsővel. Fejelés. Játékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék Játék kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel. Nyitás alsó vagy felső nyitással. Az iskola földrajzi helyzetétől függően a téli sporttevékenységek Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb. (amire lehetőség van). Küzdőfeladatok és -játékok párokban különböző testhelyzetekben. Küzdőgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különböző testhelyzetekben. Birkózás állásban, fogáskeresés. Alapvető fogásmódok. Grundbirkózó versenyek. Választás szerint két úszásnem. Kondicionális képességek: erő, gyorsaság, állóképesség. Az egyes sportági tevékenységek kapcsán megismerhető fogalmak: támaszhelyzet, ívképzés, gyorsulás. Sportági verseny- és játékszabályok.
10. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Rendgyakorlatok
Sorakozás különböző alakzatokban. Figurális menetek, futások. Átmenet járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása. Előkészítés, alapozás, pre- Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint. Biomechanikailag helyes testtartást biztosívenció tó gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Atlétika Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális témakörtől függő (cél)gyakorlatok. Futóiskola, szökdelő-ugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám). Futások Gyorsfutás 60–100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-térdelőrajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás. Tartós futások. Ugrások Magasugrás: 5–7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugró-versenyek. Távolugrás: Nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugró-versenyek. Dobások Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történő gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. Ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: háttal felállásból becsúszással (fiúk 4–5 kg-os, lányok 3–4 kg-os súlygolyóval). Előfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökő-versenyek. Torna jellegű feladatmegoldások Szergyakorlatok Talaj Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre állásba. Kézenátfordulás oldalt (mindkét oldalra). Fejen- és kézenátfordulás. Repülő gurulóátfordulás. Összefüggő talajgyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemekből. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4–5 rész) terpeszátugrás, guggolóátugrás. Lányok: hosszában (4–5 rész) felguggolás leterpesztés, keresztben (4–5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. Korlát (fiúk) Felkarfüggés. Alaplendület felkarfüggésben. Felkarfüggésben lendület, fellendülés előre támasz terpeszülésbe. Támaszban lendület, vetődési leugrás. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Gyűrű (fiúk) Vállátfordulás előre. Függésben lendület előre, terpeszleugrás hátra. 145
Hátsómérleg-kísérletek. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Gerenda (lányok) Érintőjárás, hintajárás, hármaslépés. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különböző állások és testhelyzetek. Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítéssel oldalülőtámaszba egy combon. Leugrás, függőleges repülés különböző feladatokkal. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Ritmikus gimnasztika (lányok) Íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsdöntés fokozatai, törzsívek előre és hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringőlépés. Átugrások egyik lábról a másikra. Testnevelési és sportjátékok A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. Kézilabda Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntető dobás. Egyszerű lövő- és átadáscselek. Kosárlabda A 9. évfolyam előírásai szerinti emberfogásos védekezés. Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Játék osztogatóval és kétkosárra. Labdarúgás
Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú átadásokkal. Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védőtől való szabadulás szándékával. Belsőcsüdrúgás. Védők váltása kijátszás esetén. Röplabda Pattintó alkar- vagy kosárérintés. Magasívű feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Ütőmozdulattal átütés a talajról, illetve felugrásból vagy leütés felugrásból. Egyéni sánc. Alsó- vagy felsőnyitás. Röplabdajáték. Természetben űzhető spor- A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkotok rongozás és képességfejlesztő gyakorlatok. Önvédelmi és küzdősportok Küzdőjátékok párokban és csoportosan. Küzdőjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb.) versenyek. Birkózás (fiúk) Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésből. Páros küzdelmek. Úszás A 9. évfolyamon választott úszásnemek magasabb szintű végrehajtása. Fogalmak Előfeszített helyzet, kétlábtámaszos helyzet, ívhelyzet, a dobószámoknál használt végrehajtási formák a szerek elengedése előtt a jobb teljesítmény érdekében.
11. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Rendgyakorlatok
A menet irányának változtatása egyes, kettes stb. oszlopban, járás közben. Testfordulatok járás közben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások járás közben. A 10. évfolyam előírásai szerint, de már 3–4 alapformát tartalmazó és 8–16 ütemű gyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok. Erőfejlesztő gyakorlatok: Láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások, szerrel, szereken és lépcsőn egy, illetve páros lábon. Karerő: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok. Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában gyorsaságra való törekvés (pl. dobások, lökések). Rajtgyakorlatok, időre történő futások, felmászások, átbújások stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erőt, gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés. Résztávok futása, 100–150 m pihenőkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv folyamatos lefutása. Javasolható a távolság vagy az időtartam meghatározása.
Előkészítés, alapozás, prevenció
Atlétikai jellegű feladatmegoldások
146
Torna jellegű feladatmeg- A vállöv, valamint a csípőízület mozgáshatárát növelő nyújtó, illetve lazító hatású gyaoldások korlatok, passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével. Az egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális erősítő, lazító jellegű és célgimnasztikai, valamint rávezető gyakorlatok alkalmazása. Szergyakorlatok Talaj Ülésből gurulás hátra kézállás felé. Befejező helyzetek. Fellendülés kézállásba. Fejbillenés, fejenátfordulás. Összefüggő gyakorlatok. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Lányok: széltében (5 rész) guggolóátugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Korlát (fiúk) Támaszban: lendület hátra, fellendülés felkarállásba. Felkarfüggésben lendület hátra: támaszba lendülés hátul. Támaszban lendület előre, vetődés 90 fokos fordulattal állásba. Összefüggő gyakorlat. Nyújtó (fiúk) Lendületvétel. Alaplendület kelepfelhúzódás támaszba. Kelepforgás hátra. Alugrás. Ismert gyakorlatelemek összekapcsolása. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű (fiúk) A 9–10. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat. Gerenda (lányok) Felugrás oldal-guggolótámaszba. Keringőjárás. Felugrással lábtartáscsere. Gurulóátfordulás előre. Futólépések. Összefüggő gyakorlat. Ritmikus gimnasztika (lányok) Törzsívek állásban. Támadó-, védőállások. Galoppszökdelések. Szökkenő hármaslépés. Keringőlépés hátrafelé. 180–360 fokos fordulatok. Egyszerű elemek végrehajtása karikával és labdával. Összefüggő gyakorlat. Testnevelési és sportA 10. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása. A 9. évfolyamon választott sportjájátékok ték anyagát kell feldolgozni. Kézilabda A támadójátékosok helytartásával széles vonalú támadás. Betörés a védelemből kilépő, védőtől üresen hagyott területre. Kapura lövés felugrással labdavezetésből és kapott labdával. Kosárlabda A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. Laza és szoros emberfogás. 2:2, 3:3 elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védővel szemben. Tempódobás. Játék egy és két kosárra. Labdarúgás Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével, helyben és mozgás közben. A labda elhúzása állóhelyben ráfutó társ elől. Játék kispályán. Röplabda Leütés sánc nélkül, illetve kettős sánc alkalmazásával. Leütés védése alkarérintéssel. Mini röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben is. Természetben űzhető A 10. évfolyamon leírtak szerint. sportok Önvédelmi és küzdőspor- Hidalás kéztámasz nélkül, hídban végzett fordulatok, hídba érkezés, kijövetel a hídból tok különböző gyakorlatokkal. 147
Úszás Fogalmak
Birkózás A 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. Dzsúdó Alapvető gyakorlatok: esések, gurulások. Az előző, már tanult két úszásnemen teljesítményjavítás. Nyújtó mint új tornaszer és az itt végezhető gyakorlatok: kelepfelhúzódás, kelepforgás. Dzsúdó mint önvédelmi sportág.
12. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Rendgyakorlatok
Futólépés egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helybenfutás és futás közben. Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben. Előkészítés, alapozás, Szabadgyakorlati alapformájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazása. prevenció Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Atlétika Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. Karerő: dobások 3–5 kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. Kötélmászó és függeszkedő versenyek. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával. Gyorsaság fejlesztése: Rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló helyzetekből. Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken végezve. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idő közbeiktatásával. Futások Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60–100 méteren. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás a választott technikával. A technika folyamatos javítása. Magasugró-versenyek. Távolugrás a választott technikával. A technika javítása. Távolugró-versenyek Dobások Súlylökés: A szer lökésének helyes iránya, szöge. A technika javítása. Súlylökő-versenyek. Torna jellegű feladatmegoldások Szergyakorlatok Talaj Kézenátfordulás. A 9–12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásával. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Korlát (fiúk) Beugrás felkarfüggésbe, lendület előretámaszba. Felkarfüggésben lendület előre, felkarlebegőtámaszba, billenés támaszba. Összefüggő gyakorlat kialakítása a 9–12. osztályban tanult elemek felhasználásával. Nyújtó (fiúk) Billenés alaplendületből támaszba. A 11–12. évfolyamon tanult gyakorlatelemekből egyszerű gyakorlat összeállítása. Gyűrű (fiúk) A 9–11. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat bemutatása. Gerenda (lányok) Felugrás terpesz-talptámaszba. Keringőlépés 180 fokos fordulattal. Az előző osztályokban tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. 148
Ritmikus gimnasztika (lányok) Átmenetek egyik törzsívből a másikba. Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal. A 9–12. évfolyamon tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. Testnevelési és sportjáté- A 9. évfolyamon választott sportjátékok anyagát kell feldolgozni. kok Kézilabda A területvédekezés elleni játék gyakorlása. Hatosfal és 5+1-es védekezés gyakorlása. Kapuralövés szélről és beugrással. Kosárlabda Területvédekezés (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3:1-es felállásból. A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. Labdarúgás Védekezés a támadók emberfölénye ellen. Területvédekezés. Szabadulás védőtől egyszerű labdáscselekkel. Rálépős csel indulást, elhúzást utánzó cselek. Játék kétkapura. Röplabda A leütés technikájának és a sáncolás végrehajtásának javítása. Mentés gurulással. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben. Helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára. A sánc mögötti terület védelme. Természetben űzhető A 11. évfolyamon leírtak szerint. A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően. sportok Önvédelmi és küzdőspor- Társas küzdő gyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek (erő, gyorsaság) speciális fejlesztése. tok Birkózás A 9–11. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. Versenyek. Dzsúdó Újabb technikai elemek elsajátítása. Páros küzdelmek a versenyszabályok szerint. Úszás A tanult úszásnemek gyakorlása.
TÁRSADALOMISMERET Alapelvek, célok Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenekelőtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. A társadalomismeret tanulása során ismerkedhetnek meg a tanulók a gazdaság, a gazdálkodás, a fogyasztói magatartásformák, a vállalkozás és a pénz világával is. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egységesülő világ problémáira, ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció
A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy dramatikus helyzetekben. Riportkészítés és tartalmuk feldolgozása csoportmunkában. 149
A szakkifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Matematikai kompetencia
Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. gazdasági, pénzügyi, környezeti kérdésekben). Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet
A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). A természet- és társadalom-földrajzi összefüggések önálló alkalmazása (pl. régiók és országcsoportok összehasonlító jellemzése). Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése. Digitális kompetencia
Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. A történelmi információ előállítására szolgáló eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internetalapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. A számítógéppel segített együttműködő tanulás egészséges hangsúlyának megteremtése a tanórákon. Digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. A hatékony, önálló tanulás
Az adott téma feldolgozását leginkább segítő földrajzi-környezeti tartalmú másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjainak megfelelően. A csoportos munkavégzés módszereinek fejlesztése.. Életpályaépítés
A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. szituációs gyakorlatokkal). A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek történelmi alapjainak értékelése (pl. empátiagyakorlattal, érveléssel, vitával). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (pl. esetelemzésekkel, drámapedagógiai módszerekkel). Szociális és állampolgári kompetencia
A társadalmi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás technikáinak, és az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése (pl. közös döntéssel, disputával, tárgyalással, szerep- és szimulációs játékkal). 150
A világra nyitott szemlélet formálása (pl. aktuális hírek, információk értelmezésével). A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldásában. A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, a különböző kultúrák és emberek megismertetésével. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek lehetőségeinek, szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Ennek érdekében a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek összehangolása, a felelős környezeti magatartás. Kulturális kompetencia
A különböző kultúrák társadalmi, gazdasági, történelmi és földrajzi alapjainak megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése (pl. gazdasági, környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok elemzésével). A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a gazdasági életet, a környezetet ábrázoló műalkotások történelmi, társadalmi tartalmának elemzésével. 11. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A társadalmi szabályok
A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem. Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai. Diákjogok. Jogok és kötelességek a családban és az iskolában. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai. Kihez forduljunk? Államformák, politikai rendszerek. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság. Választás, döntés, konfliktuskezelés. A politika intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. Háború és béke. Magánérdek, közakarat. Társadalmi és politikai konfliktusok. Autonómia és szolidaritás. A társadalmi igazságosság kérdése. Politikai és szociális jogok. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Közpolitikák. A közigazgatás szintjei és ágazatai. Az önkormányzatiság. A szubszidiaritás elve. Civil szervezetek szerepe.
Jogi alapismeretek
Állampolgári ismeretek
12. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A család és a felnőtté válás
Nemzedékek együttélése. A család funkciói és történelmi változásai. Nemi szerepek a családban és a társadalomban. A nemek kapcsolatának átalakulása. A házasság. Változások a gyermek- és ifjúkor tartamában, illetve társadalmi megítélésében. A szocializáció kérdései. Konfliktushelyzetek a családban. A népességszám és a várható életkor alakulásának kérdései Magyarországon. Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Az élő hagyomány. Kultúrák párbeszéde: önismeret és nyitottság. Önazonosság és társadalmi hovatartozás. A nemzet. A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái. A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Kisebbségi élethelyzetek. Előítélet, tolerancia, szolidaritás. Az életmód elemei. Munkaidő, szabadidő. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás. Társadalmi konfliktusok keletkezése és kezelése. A helyi társadalom fogalma. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon.
Kultúra, közösség
A társadalmi viszonyok
151
DRÁMA Célok és feladatok A Dráma tantárgy nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti; mindössze arról van szó, hogy az elmélet a gyakorlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatokból leszűrve jelenik meg. A Dráma tevékenységközpontú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzésére teremt lehetőséget. Ezt a tevékenységközpontú szemléletet tükrözi a tantervben követett szóhasználat is: gyakran szerepel együtt a játék és a munka szó. Ezek együttes szerepeltetése reményeink szerint megerősíti azt a törekvésünket, hogy bár a különböző területeken folyó művészeti tevékenységet szigorú szakmai folyamatok vezérlik, az órákon való részvétel a tanulók számára minden esetben örömöt és szellemi izgalmat jelentsen. A Dráma lehetőséget nyújt: • • • • • • •
a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; a drámajátékban, a táncban és a bábjátékban fellelhető öröm és szabadságélmény megtapasztalására; a dráma, a tánc és a bábjáték, mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására; valós emberi szituációk, illetve fiktív történések különböző színházi formákban való megjelenítésére; arra, hogy a tanulók a tanterv más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában, a táncban, a bábjátékban is alkalmazni tudják; arra, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; minél több élő és felvett színházi, tánc- és mozgásszínházi, bábszínházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére.
Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Matematikai kompetencia
A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása. Természettudományos kompetencia
A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). Digitális kompetencia
Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Internet-alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. A hatékony, önálló tanulás 152
Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett szerepjátékok. Szociális és állampolgári kompetencia
A kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. 9. osztály Témakörök
Tartalmak
Improvizáció a tanár által megadott témára, a tanulók által közösen kidolgozott Improvizáció történetváz alapján, a megismert drámai konvenciók összefűzésével, a színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Maszkos játék Dramatikus alakoskodó játékokban, színházi munkában. Színházi, dramaturgiai alapfogalmak A fókusz, kontraszt, szimbólum, drámaszerkezet fogalmának ismerete.
10. osztály Témakörök
Tartalmak
Drámai konvenciók csoportosítása, egymásra építése A színházi műfajok és stílusok tanulmányozása
Történetszerkesztés és -megjelenítés a különböző színházi és drámai konvenciók alkalmazásával. A történeti műfajok és napjaink színházi műfajai. Az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése. Különböző színházi irányzatokhoz tartozó színházi előadások megtekintése, megvitatása. Mozgásmotívumok kialakítása meg- Egy adott szituáció megfogalmazása tartásképben, majd mozdulatsorral. adott szituáció, zene vagy téma alap- Improvizáció adott zene vagy téma alapján. ján
MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET Célok és feladatok A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attitűd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A 8. évfolyamon megszerzett alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottság felidézését követően a cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejezőkészség fejlesztése mellett elsősorban a stílustörténet néhány fontos mozzanatának ismerete, a műismeret és az elemzési készség fejlesztése. Fontos eleme a tárgy gimnáziumi oktatásának a mozgókép magaskultúrájának és tömegkultúrájának viszonya, az eltérő 153
alkotói és nézői szerepek felismertetése. A médiaismereti stúdiumok elsősorban a médiaintézményekre ható alapvető gazdasági, politikai és jogi, illetve a médiaszövegek befogadására, a közönségre hatással lévő tényezők tanulmányozását célozzák. Tárgyalni kell a tapasztalati valóság és a média által reprezentált, filmvásznon, képernyőn megjelenő virtuális világ viszonyát, az eltérés tényén túl annak okait, például az etnikumok és a különböző kultúrák tekintetében. A 11. és a 12. évfolyamokon a művek feldolgozása során fokozatosan erősödik a fogalmi gondolkodás, az absztraháló készség fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésénél pedig az ismeretek alkalmazása. Ugyanakkor továbbra is meghatározó a kreatív gyakorlatok, az önálló tevékenységi formák, a projektmunka szerepe. A kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció
Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Matematikai kompetencia
Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása. Természettudományos kompetencia
A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). A természet- és társadalom-földrajzi összefüggések önálló alkalmazása. Digitális kompetencia
Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Internet-alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. A hatékony, önálló tanulás
Az adott téma feldolgozását leginkább segítő másodlagos információhordozók (pl. ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások. Szociális és állampolgári kompetencia
A kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.
154
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása 9. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Mozgóképnyelv
A látvány mozgóképi megszervezésének alapjai. Kép és valóság elhatárolása: a keretezés. A kamera és a kép tárgyának viszonya (képkivágás, nézet, kameramozgás). Az elbeszélő helyzete a mozgóképi szövegben (a leíró és a szubjektív kép). A megvilágítás. A montázs szerepe a mozgóképi szöveg megformálásában. A montázs szerepe a jelentésalkotásban. Jellegzetes montázstípusok. Belső montázs. A szerepjáték. A valóság és a mozgókép viszonya (valóságos, valószerű, hiteles; valóság és dokumentumfilm, valóság és televízió). A mozgóképi szövegek Filmműfajok, a műfajfilmek jellemzői. rendszerezése Rendszerezés kultúrtörténeti összefüggésben, a magas és a tömegkultúra. A stílus és az archetípus. Rendszerezés néhány jellemző műfaj szerint, pl. western, melodráma, thriller. A sztár szerepe a tömegkultúrában (filmsztár és médiasztár). A média társadalmi szerepe A mediatizált közlésmód néhány további jellemző tulajdonsága. A média szerepe az állampolgárok számára érvényes témák megfogalmazásában (napirend-kijelölés). A kultiváció elve. Globális és lokális: kulturális sokszínűség és egyenkultúra. Jellegzetes médiaszövegek, A szappanopera. A szappanopera ábrázolási módja. Jellegzetes tematika, hőstípus és műsortípusok narráció a szappanoperákban.
10. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A mozgóképi szövegek rendszerezése
Szerzői film és tömegfilm. Rendszerezés az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: szerzői film, tömegfilm. A szerzői film néhány stíluskorszaka. A szovjet avantgarde, a német expresszionizmus. Az olasz neorealizmus, európai új hullámok. Epizódok a magyar film történetéből. A 60-as évek, a 70-es évek, a kortárs magyar film. A média társadalmi szerepe Hatás és olvasat, a közönség állampolgári, fogyasztói és társadalmi nemi szerepei). A médiatizált nyilvánosság jogi/etikai környezete. A média szabadságának határai (politikai, gazdasági és jogi kontroll, törvények, kvóták) morális határok; az ábrázolás normái: a személyiség védelme, az erőszak ábrázolása. Jellegzetes médiaszövegek, A hírműsorok. A hiteles médiaszemélyiség és a néző megszólítása. műsortípusok Az új médiumok. Szövegformálás, -választás és -befogadás a linearitás és a szövegek hierarchiájának eltűnésével.
MŰVÉSZETEK Alapelvek, célok A művészetek a rajz- és vizuális kultúra tantárgy képzésére épül, elmélyítve, kiegészítve azt. A gyakorlati munka helyére az elméleti képzés kerül, ami azonban nem nélkülözi teljesen a grafikai tevékenységet. A következő két elem kap különös hangsúlyt: •
a művészettörténet bizonyos fejezetei, melyek egy egész fejlődési folyamatot reprezentálnak (pl. a honfoglalás korának művészete agy az Árpád-kor szakrális építőművészete), 155
a modern művészetek és új stílusok, valamint perifériális ágak, tevékenységek (pl. film, fotó, televízió, plakát- és reklámművészet, számítógépes grafika, mobil videózás, néprajz). Művészettörténeti alapismeretek birtokában eredményesebb a megértés és az eligazodás korunk stílusai és műfajai között. •
A képi világ és információk dömpingjében elengedhetetlen a különbségtétel a maradandó, az értékhordozó és a pillanatnyi divat, az elüzletesedett férc között. A gyakorlati tevékenység által megszerzett készségek, segítséget nyújtanak a modern alkotások megértéséhez, befogadásához. A fejlesztés kiemelt területe egy nyitott, befogadó attitüd kialakítása, amely biztosítja a szakmaimunkahelyi és társadalmi-kulturális kihívásoknak való megfelelést. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció
A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy kötetlen beszélgetések során. Ismeretek, élmények feldolgozása csoportmunkában és együttesen, valamint külön-külön is. Önálló beszámoló, kiselőadás tartása, dolgozat ill. különböző írásbeli munkák készítése, illusztrációk mellékelése és bemutatása. A fontos szakkifejezések ismerete, pontos alkalmazásuk, ezen kifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Matematikai kompetencia
Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő felhasználása, ábrázolása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. művészeti teljesítmények mögött meghúzódó gazdasági erő és anyagi javak elemzése). Általános természet és társadalomtudományi szemlélet
A természet- és társadalom-földrajzi összefüggések önálló alkalmazása (pl. kultúrák, földrészek, országok, régiók összehasonlító elemzése és jellemzése). A megfigyelések, következtetések és jellemzők összefoglalása, bemutatása, esetleg ábrázolása is. A jelenségek, folyamatok és tulajdonságok modellezése. Digitális kompetencia
Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. A művészettörténeti és képzőművészeti információ előállítására szolgáló eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internet alapú szolgáltatások elérésnek elsajátítása. Digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. A hatékony, önálló tanulás
Az adott téma feldolgozását segítő információhordozók önálló kiválasztása és hatékony felhasználása (térképek, ismeretterjesztő- és szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikák, lexikonok, képek, filmek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források). Tájékozódás és eligazodás különböző információs anyagokban, témakörök és célok szerint önállóan (könyvtár, kiállítás, múzeum, levéltár, NET).
156
Életpálya építés
A munkaadót igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. szituációs gyakorlat). A munkaerő-piaci és gazdasági ismeretek bővítése. Az ismeretek művészeti, kulturális és történeti alapjainak értékelése (érvelés, vita, beszélgetés). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (esetelemzések). Szociális és állampolgári kompetencia
A különböző kultúráknak a szerepe és jelentősége a múltban is nagy volt, jelenleg mindez fölértékelődik. Fontos az egyén nyitottsága, befogadóképessége, nyitottság az eltérő vagy különös felé. Alapvető a toleráns viselkedés gyakorlása magyar vagy európai polgárként hazafiságunk ill. a magyar kultúra megőrzése mellett. Kulturális kompetencia
Különböző kultúrák társadalmi, gazdasági, történelmi és földrajzi alapjainak megismerése. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a sokféleség elfogadása nemzeti kultúránk tükrében. A nemzeti, az európai és az egyetemes értékek befogadására való képesség fejlesztése. A tanulók esztétikai befogadó- és ítélőképességének fejlesztése a bemutatott magyar és egyetemes műalkotásokon keresztül. 11. osztály Témakörök Az antik művészetek (a középkori művészetek gyökerei, áttekintés) Az Árpád-kor művészete (a keresztény Európa hatása)
A virágzó középkor műveltsége, a vegyesházi királyok kora (nemzetközi kitekintés)
Tartalmak Az ókori Görögország (szobrászat, építészet, vázafestészet) Az ókori Róma (építészet, szobrászat, festészet, mozaikrakás) Rajzi gyakorlatok A vándorlás és honfoglalás korának műveltsége, képzőművészete A kora Árpád-kor anyagi kultúrája (a Szent Korona és koronázási ékszerek, építészet, falfestészet, szobrászat; a magyarországi romanika) Rajzi gyakorlatok Az Anjouk művészete (Képes Krónika, építészet, szobrászat, festészet; a magyarországi gótika) A korai reneszánsz, Luxemburgi Zsigmond kora Az érett reneszánsz Hunyadi Mátyás idején A kései reneszánsz a török uralom idején, az erdélyi reneszánsz Rajzi gyakorlatok
12. osztály Témakörök A kora újkor és újkor művészete (európai összehasonlítás)
A XX. század magyar művészete
Néprajz, népművészet
Tartalmak A magyarországi barokk művészet jellege, kibontakozása és virágzása (a német és osztrák barokk hatása) A klasszicista, az akadémikus és historizáló művészetek a XIX. század elején Új stílusok megjelenése: eklektika, szecesszió Képelemzési gyakorlatok A magyarországi izmusok kora Modern művészetek, új technikák, törekvések (fotó, film, TV, plakát, reklámgrafika stb.) A jelenkor irányzatai - reklámfilm, videofilm, mobilfilmezés stb. A szerves műveltség és művészi megjelenítése - Makovecz Imre munkái Műveltség és anyagi kultúra (hagyományok, ünnepek, szokások, rítusok, babonák, mesterségek) Mit és mire tanít a népművészet?
157
SZAKKÖZÉPISKOLA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével TÖRTÉNELEM A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével TÁRSADALMI ISMERETEK A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével I: IDEGEN NYELV A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével MATEMATIKA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével ÉNEK-ZENE Célok és feladatok A szakközépiskolai ének-zeneoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan, fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. Két év alatt heti egy órában alkalma van a tanulónak arra, hogy szervezett oktatási keretek között lehetőséget kapjon az egyéni életminőséget meghatározó érzelmi intelligencia, a helyes értékítélet fejlesztésére. Fontos a sikerélmény biztosítása, az oldott légkörű tanítási órák szervezése. Csökkenteni kell az elméleti feladatok számát, előtérbe kell helyezni a feltáró módszerek alkalmazását, a differenciált tanulásszervezési módszereket. Segítséget kell nyújtani az eddig megszerzett ismeretek egységes világképpé formálásához, értékálló ismeretek kialakításához, amely segítséget nyújt megkülönböztetni a művészi értéket és a giccset. Fontos feladat, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan is kialakított véleményüket a megismert zeneművekről, zenei alkotásokról, azokat meg tudják vitatni, érvekkel és ellenérvekkel alátámasztani. Az ének-zene tantárgy tanításának kiemelt célja, hogy alkalmat adjon más művészeti ágakkal a kapcsolatteremtésre (színház, tánc, film stb.). Ez is esélyt teremt arra, hogy a tanulók az iskolai kereteken belül és azon kívül is motiváltak legyenek az önművelésre, az ismeretbővítésre, valamint arra, hogy valóban éljenek a zene kivételes személyiségformáló, a lelki energiákat kiegyensúlyozó lehetőségeivel, fejleszteni kell a képességterületi és nevelési integrációs lehetőségeket is. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás biztosításával lehetőséget kell teremteni az aktív zenei cselekvésre. A zene nyújtotta örömforrás arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének megfelelő fejlesztését. 158
Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció
A zenei kommunikációs kompetencia a hangzó és a zenei jelrendszerbe írott jelentések ismeretét, és megfelelő önismeret alapján az azokkal való bánni tudást jelenti. A zenehallgatás bármely formájának természetes tulajdonsága a kommunikációs képesség megléte és fejlesztése. Idegen nyelvi kommunikáció
A tanulóknak meg kell ismerni az idegen eredetű zenei szakkifejezéseket, használatuk, értelmezésük kapjon megkülönböztetett figyelmet. A műdalok, európai és más földrészek dalainak eredeti nyelven történő megszólaltatására is igény szerint lehetőséget kell adni, mivel elősegíti más nemzetek értékeinek (nép- és műzenéjének) élményszerű befogadását. Digitális kompetencia
Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása igen fontos az énektanítási folyamatban (adott témához internet használat, internetes információgyűjtés, a tanár által javasolt honlapok megkeresése). Kiemelkedően fontos feladat az oktató célú tematikus, műfaj-, hangszer- videó vagy zenetörténeti CDROM használata is. A hatékony, önálló tanulás
A tanulók otthoni erre vonatkozó zenei tapasztalatai meghatározóak lehetnek az iskolai éneklés, daltanulás módszerének alkalmazásánál. Szociális és állampolgári kompetencia
Az énektanítás különösen sokat tehet abban, hogy érzelmi motiváló hatásával hozzájáruljon az ún. zenei anyanyelv használatához. Az éneklés révén, a zene segítségével, a saját kultúra megtapasztalásán túl más országok kultúrájának jellemzőit is megélhetik a tanulók, ráismerve bennük az általános emberi érzésekre. Így egyrészt megtanulják becsülni a hazai értékeket, másrészt tisztelni és szeretni más kultúrák értékeit is. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A tantárgy egyik legfontosabb társadalmi haszna a felnőtt élet egészére kiható önálló esztétikai értékítélet kialakítása. Ezen képességek kiemelt fejlesztése megkülönböztetett figyelmet kell hogy kapjon a tantervi koncepció során. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok
Tananyag
1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció Önálló népdaltanulás kottakép alapján. Népdalelemzés általános szempont szerint (szerkezet, dallamvonal, hangkészlet, hangnem, ambitus, ritmika, stílusréteg). Népzenei felvételek hallgatása, előadó stílus megfigyelése, elemzése. Népi hangszerek (duda, citera, cimbalom, tekerő) népi zenekar hangszínének felismerése. Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban, díszítésekben gazdag anyagából. Autentikus előadásra törekvés (különösen a magyar népdal világában). Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban. Reneszánsz, barokk és klasszikus témák megszólaltatása az énekelhető zenei szemelvények és a zeneirodalom legjelentősebb alkotásaiból. 159
Népdalok a magyar népdal minden műfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta).
Népi hangszerek (duda, citera, cimbalom, tekerő) népi zenekar.
Énekes anyag a magyar zene történetéből a 18. század végéig (történeti énekek, virágénekek, ungaresca). Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal). Reneszánsz énekes művek. Korál.
Klasszikus dalok, zeneművek témáinak éneklése. Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos éneklése. Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból. Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján. 1.2. Improvizáció Népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral. Kvintváltó és szekvencia dallamok alkotása. 2. Megismerő és befogadó képesség 2.1. Zenehallgatás Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján. Magyar autentikus és feldolgozott népzenei felvételek ismerete (magyar táncház mozgalom remekei). A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján. Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával.
Históriás ének. Barokk zeneművek, énekes szemelvények. Reneszánsz, barokk és klasszikus témák, énekelhető zenei szemelvények a zeneirodalom legjelentősebb alkotásaiból. Klasszikus dalok, zeneművek témái.
Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok: műzenei és népzenei periódusdallamok).
Népzenei és műzenei alkotások hangzó vagy írott zenei forrásanyagok alapján.
Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a 18. század végéig.
Tanult zenei szemelvények hallási felismerése, megnevezése (korszak, zeneszerző, mű és műfaj meghatározása).
Zenei műszavak, előadási jelek ismerete, alkalmazása Hangszerek hangszínének felismerése.
Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, internet, CD, egyéb oktatóanyagok használata. 2.2. Zenei hallás és kottaismeret Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 2#–2b-ig. ABC-s hangok azonosítása, ABC-s nevek módosításainak felismerése a tanult hangnemi keretben. Hangközök ismerete oktáv hangterjedelemig (tiszta, kis és nagy). Alaphelyzetű hármashangzatok felismerése kottaképről. Hangsorok ismerete (pentatónia, diatónia, dúr, moll). Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása. Ütemfajták, alap ritmusértékek, ritmusképletek áttekintése.
A tanult zenetörténeti korok (középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus) jellemzői, műfajai, stílusjegyei. Egyházi: gregorián, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem. Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variácio, menüett, szonáta, szimfónia. Zenei szerkezetek, formák: homofon, polifon szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta – forma. Zeneszerzők: Josquin des Prés, G. P. da Palestrina, O. Lassus; H. Purcell, A.Vivaldi, J.S. Bach, G. F. Händel, J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven Hangszerek: Hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa.
Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai. Hangközök oktáv terjedelemig (tiszta, kis és nagy), hangsorok (penteton, dúr, moll), alaphelyzetű hármashangzatok elve; a funkciók elve (T-S-D).
Ütemfajták, alap ritmusértékek, ritmusképletek. Zenei műszavak, előadási jelek.
10. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció
Tananyag A magyar népzene hajlításokban, díszítésekben gaz160
Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag dag dalanyaga. Régi és új stílusú magyar népdalok. anyagából. Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven. Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai. Más népek újabb dalai. Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a romantika Művek, műrészletek (egy és többszólamú) a XIX. és a korában, XIX. és XX. sz. zene jellegzetességeinek meg- XX. század kiemelkedő alkotásaiból. XIX. századi magyar dalok. figyelése. XX. századi zenei szemelvények. Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán Többszólamú művek csoportos éneklése. és tanítványaik vokális zenéjéből. Csoportos éneklés hangszerkísérettel. Zenei karakterek kifejezése önállóan is. Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése. Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése tanári vezénylés alapján. 1.2. Improvizáció Dallammodell: XX. századi zenei szemelvények (ritIsmert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai mus- és dallam). elemek felhasználása, bővítése. Rögtönzés: Téma improvizálása. ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai Tonika, domináns rögtönzése ismert dallamhoz. elemek felhasználása. Szekvencia készítése adott alapmotívumra. Népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral. 2. Megismerő- és befogadó képesség 2.2. Zenehallgatás Népzenei felvételek. Népzenei felvételek gyűjtése, autentikus előadásmód megfigyelése. Népdalfeldolgozások. Népdalfeldolgozások éneklése. Népzenei alkotások ismertetése korszak és stílus jellem- Magyar táncház mozgalom. zése hangzó vagy írott népzenei forrásanyag alapján. Saját énkép erősítése a népzenei anyagok erkölcsi tartalmának felismerése által. Művek, műrészletek a 19. és a 20. század kiemelkedő A 19. és a 20. század jellegzetes, meghatározó stíluszenei alkotásaiból. jegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során. A romantika és a 20. század új zenei műfajainak, formá- Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a romantiinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusje- ka korában. gyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése (dal, mazurka, keringő, polonéz. etűd, fantázia, nocturne, rapszódia, szimfonikus költemény). A nemzeti opera. Operafilmek (részletek) megtekintése. Kiselőadás késztése a választott operákról, balettekről könyvtárhasználat, internet segítségével. A nemzeti romantika operaszerzőinek bemutatása, főbb A szimfonikus zenekar fejlődése a barokk kortól a romantikus nagyzenekar kialakulásáig. alkotásaiknak megismerése. Zenei életútak jellemzése, kritikai szemléletmóddal történő feldolgozása (Erkel Ferenc és Liszt Ferenc munkássága). Korszak, zeneszerző, mű és műfajának jellemzése a megadott zeneszerzők művei alapján. F. Schubert, R. Schumann, F. B. Mendelssohn, Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása pélJ. Brahms, F. Chopin, A. Dvořak, P. I. Csajkovszkij, dákkal. M. Muszorgszkij, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, G. Verdi, R. Wagner Tájékozódás a XX. századi zene legújabb megjelenési, A XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folkkifejezési formáiban. lórizmus, dodekafónia. Komponálási technikák: XX. századi jelenségek: atonalitás, bitonalitás, politonalitás, dodekafónia, elektronikus zene. XX. század zeneszerzői: C. Debussy, M. Ravel, A XX. század legfontosabb zenei irányzatai, és zeneG. Gershwin, R. és J. Strauss, I..Stravinsky, szerzői munkásságának ismerete. A.Honegger, A. Hacsaturján, B. Britten, Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezé- A. Schönberg, W. Lutosławski XX.század – magyar zeneszerzői: Bartók Béla, se a zene és társművészetek között. Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Önálló könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés; videó, internet, CD, egyéb oktatóanyagok használa- Lajtha László, Weiner Leó és más ma élő szerzők. ta. 161
Gyűjtőmunka: A dzsessz műfaji sokféleségét bemutató szemelvények, zeneműrészletek felhasználásával. Szórakoztató zenei aktualitások rendszerezése.
A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és XX. század zenéjére). A szórakoztató zene megjelenése a XIX. századtól napjainkig (operett, musical, sanzon, spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, elektronikus zene filmzene, rock-opera stb.). Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatlesek, Webber; aktualitások.
Zenei hallás és kottaismeret Aszimmetrikus ütemű ritmus- és dallampéldák megszó- Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8. Kromatika, egészhangúság, bitonalitás; dodekafónia, laltatása kottaképről. atonalitás. Könnyű, modulálást nem tartalmazó dallamok lapról éneklése. Az évfolyam éneklési és zenehallgatási anyagából lapról olvasás.
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével TESTNEVELÉS A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével FIZIKA Célok és feladatok A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségek megértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása. A kitűzött célokat az általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésével érhetjük el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségi szintjének megfelelő szemléletformálást tekintjük irányadónak. A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi összefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok alkalmazására feladatok megoldásában csak olyan egyszerű esetekben törekszünk, ahol ezek valóban a fizika jobb megértését segítik elő. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet törvényei matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletileg ellenőrizhetők. A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a természettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezik, és a fizika szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése, hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a műszaki tudományokat, lehetővé téve ezzel a – napjainkban különösen is érzékelhető – gyors technikai fejlődést. Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell, ez nemcsak a tudósok, hanem minden iskolázott ember felelőssége és kötelessége. Fejlesztett kulcskompetenciák A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztése révén a tanuló képessé válik arra, hogy a természet leírásának eszköztárát megismerve értelmezze, s bizonyos mértékig előre jelezze a környezetében lezajló kölcsönhatásokat, tudatosan irányítsa mindennapi cselekedeteit, elemző, objektív módon hozza meg döntéseit. Ezáltal a tanuló védetté válik az áltudományokkal szemben, s felnőttként eredményesebben artikulálhatja nézeteit képviseleti demokráciánk intézményrendszereiben. 162
A fizika kerettanterv lehetőséget teremt a környezettudatos nevelés megvalósítására. Megmutatja azokat a folyamatokat, melyek során az ember megismerő tevékenysége a természeti környezet megváltoztatására vezet, illetve vezetett, láttatja a változások okait, hatásait, bemutatja a szükséges cselekvés módozatait, annak társadalmi formáit, s ezeken belül az egyén lehetőségeit. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése (szövegképzés, szövegértés) minden tantárgy (műveltségterület) esetében alapvető törekvés kell hogy legyen. A hétköznapokban illetve a munka világában való boldoguláshoz elengedhetetlen, hogy a tanuló képes legyen különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni, belőlük a releváns információkat kiemelni, s az ezekkel kapcsolatos saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A matematikai kompetencia fejlesztésére a fizika elsődlegesen a számítási feladatok révén alkalmas. A feladatok elsősorban hétköznapi jelenségekhez kapcsolódó számítások lehetnek, melyek a matematikai eljárások alkalmazásának elsajátítására irányulnak gyakorlati ismeretek, adatok, mennyiségek megszerzése, egyes fontos mennyiségi jellemzők nagyságrendjének tudatosítása érdekében. A matematikai kompetencia mentén értelmezhető a becslés, mérési hiba fogalomköre, mely a természettudományos leírásmód alapvető eleme. A digitális kompetencia fejlesztése a fizikán belül szintén elengedhetetlen. A világhálón fellehető információk, virtuális kísérletek nagymértékben tágíthatják a tanulók ismeretinek horizontját, s bázisát képezhetik az önálló tanulásnak, s csoportos munkavégzésnek egyaránt. A digitális kompetencia fejlesztése révén a tanulók elsajátítják az információs technikák használatát az információk megszerzése, feldolgozása és átadása vonatkozásában is. Képessé lesznek adatbázisok, táblázatkezelők, szövegszerkesztők használatára, prezentációk készítésére. A fizika mélyebb megértése elképzelhetetlen önálló tanulás, ismeretszerzés, ismeretfeldolgozás nélkül. Amennyiben a természettudományos kompetenciát megfelelően fejlesztetjük, olyan módszerhez és szemlélethez juttathatjuk tanítványainkat, mely a konkrét tananyagtartalmaktól függetlenül alkalmazható. A természettudományok, ezen belül a fizika alapvető sajátsága a társadalmi beágyazottság. Mindez azt jelenti, hogy a kutatások iránya, a motivációk és mozgatók értelmezhetetlenek a társadalmi környezet, a társadalom elvárásinak ismerete nélkül. A természettudományok fejlesztési irányait is nagymértékben befolyásolhatják a társadalom belső folyamatai, s az ebből fakadó döntések. A természettudományok, ezen belül a fizika – napjaink problémáinak és a tudománytörténeti ismeretek célirányos feldolgozása révén – alkalmas lehet a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésére, elmélyítésére. Ily módon a sikeresen fejleszthető társadalmi kompetenciákon túl, az egyetemes és nemzeti kultúra bemutatására nyílik lehetőség (az adott terület vonatkozásában). Mindez fejleszti a tanulók énképét, önismeretre nevel, segít értelmezni saját helyét a közösségben. 9. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés
Az egyenletes körmozgás
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális esete: a szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma, a nehézségi gyorsulás. A kísérleti tapasztalatok általánosítása: az egyenletesen változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. Az egyenletes körmozgás leírása: periódusidő, kerületi sebesség, mint vektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás, mint vektormennyiség.
A dinamika alapjai Mozgásállapot-változás és erő
A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. A tehetetlenség törvénye. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Az erő fogalma, 163
Erőfajták Erők együttes hatása A lendület-megmaradás Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata Munka, energia
mértékegysége. Newton II. törvénye. A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata, Hatás-ellenhatás törvénye. Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Az erőhatások függetlensége. Az erők vektoriális összegzése. Erők forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának feltétele. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek). Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.
A munka értelmezése és kiszámítása Mechanikai energiafajták A teljesítmény és hatásfok Rezgések, hullámok,
A munka fogalma, állandó és változó erő munkája (erő-elmozdulás grafikon alatti terület). Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása.
Rezgések.
A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemző mennyiségek (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia). A rezgés energiája. Mechanikai hullámok megfigyelése, jellemzése.(térbeli és időbeli periodicitás, terjedési sebesség, longitudinális és transzverzális hullámok. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverődése és törése, (elhajlás), interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen. Hangtani alapkísérletek és egyszerű kvalitatív értelmezésük (hangkeltés, terjedés közegben, visszaverődés, interferencia, Doppler-jelenség, rezonancia)
Hullámok
A hanghullám tulajdonságai
A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben
Termodinamika Hőtani alapjelenségek Gázok állapotváltozásai
A hőtan főtételei Halmazállapot-változások
A hőterjedés Hőtani jelenségek az időjárásban
Hőtágulás, hőmérsékletmérés. Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális gázok részecskemodellje. A hőtan I. főtétele - (energiamegmaradás megfogalmazása). A hőtan II. főtétele (a folyamatok iránya). Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése. A nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata. Hétköznapi jelenségek egyszerű fizikai értelmezése.
10. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Optika Geometriai optika
Hullámoptika
A fény egyenes vonalú terjedése, árnyékjelenségek, terjedési sebesség. A fényvisszaverődés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény. Lencsék képalkotása, optikai eszközök (pl. fényképezőgép, távcső, mikroszkóp). A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása, színkeverés.
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér
Az elektromos állapot, két féle elektromos töltés, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma. Az erőtér kvalitatív jellemzése egyszerű konkrét esetekben (homogén tér, ponttöltés tere), erővonalak. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés).
Egyenáramok Az egyenáram
Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerősséget befolyásoló tényezők, Ohm164
Elektromos energia és teljesítmény Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok
törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye
A mágneses tér
A mágneses tér kísérleti vizsgálata A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak Áramok mágneses tere (hosszú egyenes vezető, tekercs)
Lorentz-erő
Árammal átjárt vezetők mágneses térben Árammal átjárt vezetők kölcsönhatása Az egyenáramú motor működésének elve Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma
Mozgási indukció
A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás, hasonlóságok és különbségek. Gyakorlati alkalmazások. Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások (ózonlyuk, üvegházhatás, stb.).
Nyugalmi indukció Elektromágneses hullámok
Modern fizika Az anyag atomos szerkezete A fény kettős természete Az elektronok kettős természete Az atom szerkezete Az atommag szerkezete A radioaktivitás
Maghasadás Magfúzió Egyetemes tömegvonzás
Csillagfejlődés A kozmológia alapjai
Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok mérete. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Az elektron, mint részecske: az elemi töltés. Az elektron, mint hullám: elektroninterferencia. Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok. Rutherford-kísérlet (az atommag). Vonalas színkép (diszkrét energiaszintek). A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerőmű. Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A hidrogénbomba. A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A mesterséges égitestek mozgása. A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás elmélet.
FÖLDRAJZ A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével BIOLÓGIA Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének formálása során, ezek egységében valósul meg. Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévő ismeretek kiegészítésével összegzésre, szintézisre törekvés. Az általános iskolai tudásra alapozva a tanulók megismerik az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit. A rendszerező gondolkodás kialakítását segíti annak tudatosítása, hogy mikor, mi és miért történik természetes és mesterséges környezetünkben. El kell érni, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. 165
Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsősorban nem önmagáért szükséges, hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környező világ jelenségeinek megértését, és lehetővé teszi ezek befolyásolását. A szakközépiskolában a biológia oktatása az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – az is a célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. Alapvető feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán képessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak. Képesek legyenek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományos megismerési módszereket használni. A biológia tantárgy tanulói megfigyelések és vizsgálatok, tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások bemutatásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és kialakítja annak igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását. A biológiatanítás feladata az általános műveltség részeként olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókat azáltal, hogy szemlélteti az élőlények és az életközösségek változatosságát és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A szakközépiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy fontos célja, hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést. Fejlesztett kulcskompetenciák A biológia oktatásának központi eleme a szakközépiskolában is a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló kör166
nyezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A biológiaórákon a környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmigazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, és lehetővé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A biológia oktatásában a szakközépiskolában is kiemelt szerepet kap, a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett, a nyelvi, elsősorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. Képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A szakközépiskolai biológia oktatásának számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében a tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Törekedni fog arra, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A biológia tanítása nem nélkülözheti a digitális kompetencia fejlesztését a szakközépiskolában sem. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló képes lesz a biológia tudományának megfelelő formában és módon használni a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtároláskezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő prezentációkommunikáció. A biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére. A szakközépiskolai biológiának több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. A tanuló rendelkezi fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Törekedünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit. Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók a szakközépiskolai biológia tananyag feldolgozása során megismerik népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részét is. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevé167
kenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. Az iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. 9. osztály Téma
Tartalom
Mikrobák, a gombák és az állatok teste és élet- Vírusok és sejtmagnélküliek. Sejtmagvas egysejtűek országa Gombák teste és élete. Testszerveződés az állat-világban működései Változatos testfelszín. Mozgásszervek és mozgás-formák Állatok táplálkozása Légzés vízben és szárazföldön. Anyagszállítás és kiválasztás Az érzékszervek sokfélesége. Az életfolyamatok szabályozása Szülők és utódok. Az utódok egyedfejlődése A növényi sejt és szövetek A növények teste és életműködései A gyökér és a tápanyagfelvétel A hajtás tengelye A levél és működései Az anyagszállítás, párologtatás és a mozgás A szaporodás. A megporzástól a termésképzésig A mag és termés érése, terjedése. Csírázástól az egyed haláláig Az élőlények szerveződése és környezete Az életközösségek általános jellemzői Az élőlények tűrőképessége A napfény (és a hőmérséklet), mint környezeti tényező. A talaj és az élőlények. Talajvédelem .A levegő szerepe az élőlények életében. A fojtogató légkör A nélkülözhetetlen víz. A víz védelme Populációk és kölcsönhatásaik Rendszer az életközösségben. Anyag- és energia-forgalom Bioelemek és a víz körforgása Természetes és mesterséges életközösségek. Természet- és környezetvédelem. Az evolúció elmélete. A fajok keletkezése Az élővilág törzsfejlődése Az élet korai történései Evolúció a növények világában Az állatok evolúciója Az emberré válás útja Év végi ismétlés
10. osztály Sejttan
Elemek, víz Szénhidrátok Zsírok Fehérjék Nukleinsavak Anyagcsere, enzimek DNS megkettőződése Fehérjeszintézis Fotoszintézis Biológiai oxidáció Zsír-, fehérje-, nukleinsav a. csere Sejtalkotók, a sejtplazma 168
Sejthártya, hártyarendszerek Mitokondriumok Színtestek Sejtmag Mitózis Meiózis Öröklődés alapjai Genetika Mendel munkássága, törvényei Öröklésmenetek Nemhez kötött öröklődés Állandóság, változékonyság Géntechnológia Izmok, mozgási tartományok Embertan, egészségtan (Önfenntartás) Táplálkozás Légzés Az emberi vér Immunrendszer Anyagszállítás Kiválasztás Embertan, egészségtan (Önszabályozás, önrep- Hormonális szabályozás Endokrin mirigyek rodukció) A szaporító szervrendszer Szexualitás Nemi élet veszélyei Egyedfejlődés Idegi szabályozás Idegszövet felépítése Elemi idegjelenségek Központi idegrendszer Környéki idegrendszer Vegetatív működések Idegrendszer mozgató tevékenysége Érzőműködések, receptorok Látás érzékszerve Hallás és egyensúlyozás Szaglás, ízlelés érzékszerve Magasabb rendű idegi tevékenység Kórokozók és a szervezet harca. A környezetszennyezés hatása az Általános egészségügyi ismeretek egészségre Az életmód hatása az egészségre. Mondj nemet a drogokra! Életmód Családtervezés, abortusz Elsősegélynyújtás a mindennapokban Év végi ismétlés Ismétlés, a biológiai ismeretek rendszerezése
KÉMIA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével INFORMATIKA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével GAZDASÁGI KÖRNYEZETÜNK Célok és feladatok A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. 169
9. osztály Témakörök Gazdasági alapismeretek A gazdálkodás szervezeti keretei: Az állam szerepe és feladatai A háztartás gazdálkodása
Tartalmak Szükségletek, termelés, szolgáltatás és kapcsolatuk, a gazdálkodás, gazdaság, infrastruktúra, munkamegosztás, a nemzetgazdaság ágazati szerkezete, a termelési tényezők, piac, kereslet, kínálat. A költségvetés szerepe, felépítése, az állam szerepe a piacgazdaság feltételeinek megteremtésében, az adók és támogatások szerepe az állam gazdálkodásában. A háztartás bevételei és kiadásai, megtakarítások a háztartásban és a hitel szerepe a háztartások pénzgazdálkodásában.
10. osztály Témakörök A vállalkozások
Pénzügyi ismeretek A gazdálkodás személyi feltételei A tevékenység eredményének számbavétele a vállalkozás szintjén Külgazdasági kapcsolatok
Tartalmak Az üzleti vállalkozás és a nonprofit szervezetek megkülönböztetése, a vállalkozások csoportosítása, a vállalkozás alapításának, működésének és megszűnésének alapvető kérdései, az egyéni vállalkozások működésének kérdései, kapcsolatuk más vállalkozással. Az árucsere és a pénz, bankszámlapénz és pénzhelyettesítők, ár, jövedelem, a pénzintézetek. A munkaviszony, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei, az érdekképviselet. Ráfordítás, költség, kiadás, árbevétel, fedezeti összeg.
Külkereskedelem, export, import, integráció.
INFORMÁCIÓKEZELÉS Célok és feladatok Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. 9. osztály Témakörök Tartalmak Korszerű szövegszerkesztő A számítógép billentyűzetének használata, dokumentumok megnyitása, mentéprogram szövegbevitelhez és se, nyomtatása, tabulálás, betűtípusváltás, választás, keresés, csere. szövegformázáshoz szükséges alapfunkcióinak használata Tízujjas vakírás elsajátítása A helyes test- és kéztartás kialakítása. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, az alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása. A számok megtanítása betűkapcsolásokkal. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása célirányosan kialakított mondatok íratásával. Beírt szövegek formázása, a tanult informatikai elemek használatával
10. osztály Témakörök Az írástechnika fejlesztése, a másolási készség megalapozása és megszilárdítása Levelek formai kialakítása Irodatechnikai alapismeretek
Tartalmak A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából. Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása, diktálás utáni írása. Az önálló soralakítás megtanítása írógépes oktatás esetén. Minták bemutatása a vállalati belső levelezésből, gazdasági tevékenységgel kapcsolatos külső levelezésből, hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. Az irodai környezetben használatos híradástechnikai eszközök, kommunikációs eszközök fajtáinak bemutatása, felhasználási lehetőségeinek számbavétele, balesetmentes használatuk szabályainak, az egyszerű karbantartási teendőknek a megismertetése. 170
KOMMUNIKÁCIÓ Célok és feladatok A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. 10. osztály Témakörök Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismertetése A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakoroltatása Ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése Szakma és kommunikáció oktatásának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása
Tartalmak
A nem verbális jelek, a verbális jelek, a szóbeli kommunikáció, a kommunikációs kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció. A kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák.
Önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés. Üzleti kommunikáció mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika.
VISELKEDÉSKULTÚRA Célok és feladatok A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket. 10. osztály Témakörök Megjelenés kultúra Kapcsolat a mindennapokban A társasági élet speciális lehetőségei
Étkezési kultúra A családon belüli viselkedésformák Munkahelyi társas klíma
Tartalmak Testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az alkalmi öltözködés megismertetése. A köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, társalgás, vita, konfliktusmegoldás fogalmainak bemutatása és gyakoroltatása, elmélyítése a kulturált viselkedésben. A névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat, dohányzás, ajándék, ajándékozás, a társasági élet egyéb lehetőségeinek (közlekedés, színház, sport, koncert, túra stb.) bemutatása, alkalmazási lehetőségük demonstrálása, lehetőleg élet közeli helyzetekben. Gasztronómiai alapismeretek, étkezési szokások, mit hogyan együnk, italfogyasztás, alapelvárások megismertetése. A szülők és serdülők viszonya, szeretet, megértés, alkalmazkodás, konfliktusok a családon belül, családi ünnepi alkalmak elfogadtatása. Pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és beosztott viszonya, generációs problémák a munkahelyen, azok kezelése, bemutatása.
171
ELMÉLETI GAZDASÁGTAN Célok és feladatok Az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a piacgazdaság működését, a gazdaság szereplőit és a döntéseikben érvényesülő tényezőket, a makrogazdasági folyamatok lényegét, a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, az egyensúly megteremtésének problémáit. 11. osztály Témakörök A mikroökonómia alapjai
A fogyasztói magatartás és kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat
A termelési tényezők piaca
A piaci hatékonyság és a piaci elégtelenségek
Tartalmak A közgazdaságtan tárgya, fő részei, alapkérdései, módszerei, eszközei és alapösszefüggései. A piac fogalma, tényezői, szereplői, keresleti függvény, kínálati függvény, piaci egyensúly és egyensúlytalanság. A fogyasztói döntés tényezői, környezeti szempontok. A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján. A fogyasztó optimális választása és a kereslet. A piaci kereslet. A vállalat környezete, célrendszere, piaci kapcsolatai, formái. A termelés technikai-gazdasági összefüggései. A termelés költségei, a költségfüggvények. A piac formái és a kínálat. A piacszabályozás. Környezetorientált vállalati magatartás. A tényezőpiac jellemzése. Az erőforrások kereslete és kínálata. A munkapiac. A tőkepiac. A természeti tényezők piaca. A vállalkozó mint termelési tényező. A Pareto-hatékonyság és a piaci elégtelenségek. Az externáliák fogalma, fajtái. Közjavak, magánjavak, természeti-környezeti javak és vegyes javak. Az állami beavatkozás formái és eredményei, a vegyes gazdaság.
12. osztály Témakörök A makrogazdaság alapösszefüggései
A makrogazdasági egyensúly
Az állam gazdaságpolitikája
A külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggésük
Tartalmak A makroökonómia alapfogalmai, a gazdasági szférák és a makropiacok. Termékek és jövedelmek áramlása. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése. Új típusú jóléti fejlődési mutatók. Az árupiaci kereslet. Az árupiaci kínálat. A pénzpiac. A makroegyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság. Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon. Növekedés és/vagy egyensúly, fenntartható fejlődés. A modern állam szerepe. A költségvetési politika. A monetáris politika. A monetáris és fiskális eszközök kölcsönhatása. Gazdaságpolitikai alternatívák, programok. A nemzetközi munkamegosztás. Külkereskedelem és előnyök, globalizáció. A külkereskedelem-politika lényege, irányai, eszközei. Vállalatok a nemzetközi piacokon. A nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer. A nemzetközi gazdasági szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás visszahatása a nemzetgazdaság piacára.
172
ÜZLET GAZDASÁGTAN Célok és feladatok Az Üzleti gazdaságtan oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai, elszámolási szabályokat, alapvető marketing-, valamint szervezési ismeretek birtokába jussanak, a tanult ismeretkörben tegye képessé a tanulókat a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására. Alakítsa ki az igényt a gazdasági élet legfontosabb eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel kísérésére. 11. osztály Témakörök Marketing és a marketinggondolkodás A vállalkozás
Az üzleti gazdaságtan alapjai: Az üzleti gazdaságtan számviteli alapjai Az üzleti gazdaságtan pénzügyi alapjai Az üzleti gazdaságtan statisztikai alapjai Az üzleti gazdaságtan marketingalapjai A vásárolt készletek a gazdálkodásban
A munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások
A befektetett eszközök
Tartalmak A marketingszemlélet helyes értelmezése, a marketing eszköztár. A vállalkozás marketingkörnyezete. A vállalkozás mint gazdasági rendszer. A cél szerepe a vállalkozásban. Folyamatok a vállalkozásban. A vagyon—mérleg- és az eredménykimutatás. A számviteli bizonylatok. Tételszerkesztés a kettős könyvvitelben. Az idősoros és számlasoros könyvelés technikája. Az ellenőrzések tartalma, a Főkönyvi kivonat. A pénzforgalom a vállalkozásnál: készpénz- és készpénz nélküli forgalom. A finanszírozás feladatai, fajtái. A hitelek. Adózási alapismeretek, elvonások és támogatások. A statisztika alapfogalmai: adatfelvétel, sokaság, ismérv. A statisztikai adatok egyszerű feldolgozása: csoportosítás, statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrázolás. A marketing alapkategóriái. A marketingkutatás területei, forrásai. Mintavételi eljárások, a jó kérdőívvel szembeni követelmények. A vásárolt készletek analitikus és szintetikus nyilvántartásának alapvető kérdései. Az anyagok készletváltozásának elszámolási módjai. Az általános forgalmi adó, a levonható adó. Viszonyszámok, középértékek a vásárolt készletekre. A munkavégzéssel és munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető fogalmak, elszámolások, alapbizonylatok. A munkavégzéssel kapcsolatos egyszerű gazdasági események számviteli feljegyzése. A jövedelemalakulás vizsgálata egyszerű statisztikai eszközökkel. A befektetett eszközök fajtái. A beruházás értelmezése, fajtái. Az értékcsökkenés elszámolási lehetőségei. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egyszerű számítások.
12. osztály Témakörök A tevékenység költségei és az értékesítés Marketingmix, tervezés
A pénzügyi és a hitelműveletek rendszerezése Zárás — éves beszámoló
Tartalmak A tevékenységek költségnemei és számviteli elszámolásuk. Az értékesítés elszámolása. A vállalkozás eredményének meghatározása. A termelés és értékesítés statisztikai vizsgálata egyszerűen indexekkel. A termék marketingértelmezése. Az ár marketingértelmezése. A forgalmazás és elosztás marketingértelmezése. A kommunikáció marketingértelmezése. A marketingtervezés folyamata. A pénztárral és bankszámlával kapcsolatos elszámolások rendszerezése. A rövid távú finanszírozás ismeretei. A költségvetési kapcsolatok áttekintése. A könyvviteli zárás. 173
Témakörök
Tartalmak A vállalkozói vagyon és eredmény elemzése egyszerűen. Az éves beszámoló részei, információtartalma.
SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLAT (közgazdasági) Célok és feladatok A Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja, hogy a tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, és segítse elő későbbi pályaválasztásukat. Hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megszervezésében, megfogalmazásában, megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. Fejlessze azokat a képességeket, amelyek a sikeres ügyintézéshez, üzleti élethez szükségesek (memória, kommunikáció, kapcsolattartás). 11. osztály Témakörök A vállalkozás Az üzleti gazdaságtan számviteli alapjai Az üzleti gazdaságtan pénzügyi alapjai Az üzleti gazdaságtan statisztikai alapjai Az üzleti gazdaságtan marketingalapjai A vásárolt készletek a gazdálkodásban
A munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások
A befektetett eszközök
Tartalmak Kisvállalkozás alapításának, marketingarculata megtervezésének alapvető feladatai — egyszerű esettanulmány. Tételszerkesztés a kettős könyvvitelben. Az idősoros és számlasoros könyvelés technikája. Egyeztetések. A készpénz- és készpénz nélküli forgalom egyszerű bizonylatai. A statisztikai adatok feldolgozása: csoportosítás, statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrázolás. Mintavételi eljárások, kérdőív szerkesztése. A vásárolt készletek analitikus és szintetikus nyilvántartásának vezetése. Az anyagok készletváltozásának számviteli feljegyzése. Számlakészítés, megrendelés-nyilvántartás. Viszonyszámok, középértékek számítása a vásárolt készletekre. A munkavégzéssel és munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető bizonylatok előállítása. A munkavégzéssel kapcsolatos egyszerű gazdasági események számviteli feljegyzése. A jövedelemalakulás vizsgálata a tanult statisztikai eszközökkel. Az értékcsökkenés elszámolása. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egyszerű számítások.
12. osztály Témakörök
Tartalmak
A gazdálkodás feltételeinek rendszerezése A tevékenység költségei és az értékesítés
A vásárolt készletekkel, a munkavállalókkal és a befektetett eszközökkel kapcsolatos tanult ismeretanyag rendszerezése összefüggő munkagyakorlat formájában. A tevékenységek költségeinek számviteli elszámolása. Az értékesítés számviteli elszámolása. 174
Témakörök
Tartalmak
A vállalkozás eredményének meghatározása. A termelés és értékesítés egyszerű statisztikai vizsgálata. A pénzügyi és a hitelművele- A pénztárral és bankszámlával kapcsolatos elszámolások, bizonylatolások, egyeztetések. tek rendszerezése A könyvviteli zárás teendői. Zárás — éves beszámoló A vállalkozói vagyon és eredmény elemzése egyszerűen. A gazdálkodási tevékenység A tanult ismeretek rendszerezése esettanulmány formájában. rendszerezése
MARKETING Célok és feladatok A Marketing oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. 11. osztály Témakörök A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése A piaci környezet elemzése, a piac
Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás
Célpiaci marketing, piacszegmentálás. Célpiacok kiválasztása
Marketing-információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei
A piackutatás felhasználási területei Termékpolitika, termékfejlesztés
Árpolitika, árstratégia
Értékesítéspolitika, csatornák kiválasztása Kommunikációs politika
Tartalmak A marketing történetének áttekintése. A marketing szükségessége, fejlődése Magyarországon. A marketingmix fogalma. A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. Piaci szerkezet, piaci formák. Piaci szereplők, piactípusok. Fogyasztói magatartás: szükséglet, kereslet. A Maslow-féle szükségleti piramis. Vásárlási magatartástípusok. A vásárlási folyamat szakaszai. Differenciálatlan és differenciált marketing. A célpiaci marketing lényege, kialakítása. Piacszegmentáció. Célpiacok kiválasztása. Termékpozicionálás. Információszükséglet. Az információs rendszer funkciói. A piackutatás fogalma, területei. Fajtái, módszerei. Szekunder és primer piackutatás. A kutatás alanyainak kiválasztása. A kérdőívszerkesztés szabályai. A piackutatás folyamata. A kutatási eredmények értékelése. Piackutató jelentés. A termék fogalma, csoportosítása. A termék piaci életgörbéje. Vállalati termékpolitika. Termékfejlesztés, termékszerkezet. Új termék kialakításának, piaci bevezetésének folyamata. Termékfejlesztéshez kapcsolódó jellemzők, csomagolás, márka, design. Az árpolitika lényege, céljai. Árstratégia az életgörbe szakaszaiban. Fogyasztói árelfogadás. Árpolitika, napi árak kialakítása. A disztribúciós rendszer. Marketingcsatornák. Kommunikációs folyamat. A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei. 175
12. osztály Témakörök
Tartalmak
A marketing-kommunikáció A kommunikáció célja, feladata. eszközrendszere A reklám szerepe, fejlődése A reklám fogalma, szerepe. A reklám fejlődése. A reklám csoportosítása. A vállalati reklámcélok. A reklám vállalati funkciói A reklám a fogyasztók mindennapi életében. Reklámeszközök és reklám- A reklámeszközök felismerése. A reklámhordozók szerepe. hordozók A reklámeszközök és a reklámhordozók elkülönítése. A reklámeszközök csoporto- A reklámeszközök csoportosítása: — vizuális eszközök, sítása — auditív eszközök, — audiovizuális eszközök. A reklám tervezése, szerve- A reklámszervezés lépései. A reklámkampány lebonyolítása. zése A reklámhatás vizsgálata, AIDA-módszer. A Public relations fogalma, jellemzői. Public relations (PR) A PR területei, belső és külső PR. A PR-akciók, szponzorálás. Fogalma, funkciói. Eladásösztönzés (SP) SP-módszerek. Fogalma, jellemzői, előnyei. A személyes eladás (PS) Területei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. Az imázs és az egyedi válla- Az imázs lényege, fajtái. A vállalati összképet befolyásoló tényezők. lati arculat (C. I.) A C. I. összetevői: formai és tartalmi elemek. A védjegy funkciói, típusai. Egyéb piacbefolyásoló eszMárkaépítés, márkahűség. közök A csomagolás funkciói, típusai. A vevőszolgálat szerepe, lényege.
IDEGEN NYELV Célok és feladatok Az Idegen nyelv oktatásának célja, hogy bővítse a tanulók megszerzett nyelvtudását, javítsa általános és szakmai beszédkészségüket a helyzetek párbeszédes megoldásában, egészítse ki a tanulók nyelvtani ismereteit, motiválja őket abban, hogy eredményesen tudják megoldani az üzleti életben leggyakrabban előforduló kommunikációs helyzeteket. 11. osztály Témakörök Általános üzleti nyelv
Kapcsolattartás az üzleti életben Hivatalos levél
Tartalmak Adás—vétel. Vásárlási szituációk. Termékek elnevezése. Telefonálás. Érdeklődés. Információadás. Címzés, megszólítás. Levél zárása. Az írott levél szerkezete, helyesírása.
12. osztály Témakörök Adásvételi ügylet Reklamációk
Tartalmak Értékesítési formák. Szituációk. Elégedetlenség kifejezése. 176
Témakörök Kiállítások, vásárok
Tartalmak Véleménynyilvánítás. Probléma leírása. Információkérés. Információadás. Vásárvárosok.
SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLAT (kereskedelem-marketing) Célok és feladatok A Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja, hogy a szakmacsoport tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, és segítse elő pályaválasztásukat. Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a kereskedelmi, marketing és üzleti adminisztrációs szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. 11. osztály Témakörök Önismereti elemek
A kereskedelmi vállalkozások jellemzői, alapításuk
Üzleti protokoll
Hálózati munkavédelmi, vagyonvédelmi feladatok
Tartalmak Ismerd meg önmagad! (személyiség, jellem, vérmérséklet — viselkedés és magatartás — illem és modor — előnyös és hátrányos tulajdonságok). Én és a másik (rokonszenv és ellenszenv — nemek és korok közötti kapcsolatok — felelősség, eltérő jogok és kötelezettségek). A viselkedés meghatározói (a szükségletek és motiváció — érzékletek, észlelések, a figyelem — énkép, énérzékelés). Az üzleti életben lényeges tulajdonságok (kezdeményező-készség, kockázatvállalás, önuralom, türelem, személyes varázs). Szakmai önéletrajz. A piacfelmérés folyamata (információgyűjtés, kínálat megismerése). A vállalkozás alapítása, indítása (jogi feltételek, pénzügyi, tárgyi, személyi feltételek, a vállalkozások kapcsolata a pénzintézetekkel, az arculat kialakítása, reklámanyagok tervezése, készítése, üzleti terv). Álláskeresési technikák (felvételi beszélgetések, munkába lépés, felmondás a protokoll szabályai szerint). Munkahelyi illemtan (beszédkultúra, beszédtémák, érkezés, távozás, ajándékozás, a kiszolgálás szabályai). Üzleti tárgyalás (a tárgyalás előkészítése, az ültetés rendje, a tárgyalás befejezése). Értekezletek előkészítése, lebonyolítása. Munkavédelemi előírások a kereskedelemben. Vagyonvédelmi eszközök.
177
12. osztály Témakörök A kereskedelmi vállalkozások működése, az áruforgalom szakaszai, az áruforgalmi tevékenységek megismerése, adminisztrációjuk gyakorlása
A hálózati marketing- tevékenység megismerése A vállalkozások megszűnése Munkahelyi környezetvédelem, tűzvédelem, biztonságtechnika
Tartalmak Beszerzés. A beszerzési források feltárásának marketingmódszerei (a szállítók nyilvántartása, vásárok, árubemutatók látogatása, ajánlatok kérése, hirdetések feldolgozása). A beszerzési kondíciók feldolgozása. Személyes és írásbeli kapcsolatok. Az áruk rendelése. Az áruátvétel bizonylatai, reklamációk intézése. Készletezés — árutárolás, jellegzetes károsodások, megelőzési módjuk, raktártechnológiák. Csomagolóanyagok, feliratok értelmezése, az áruk előkészítése. Értékesítés. Értékesítési módok, árubemutatás. Kereskedelmi szolgáltatások, eladásösztönző módszerek. Az akciók fajtái, szervezésük. Reklamációk elintézése, a fogyasztói érdekvédelem. Külső és belső PR.
Az egyéni vállalkozások megszűnése. A társas vállalkozások megszűnésének lehetőségei. Környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai jogszabályok és eszközök megismerése.
III.8. A szabadon választott tantárgyak helyi tantervei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 138 óra Témakörök
Tartalmak
Műfajelmélet
Műnemek –líra, epika, dráma-, műfajok Azonos műfajú alkotások összehasonlítása
Irodalomelmélet Esztétika Vallás Korszakok, Stílustörténet
Irodalomelméleti alapfogalmak Általános esztétika, irodalomesztétika Vallások, filozófia, eszmeáramlat Stílustörténeti áttekintés, kultúrtörténet Kifejezésmód és világlátás változása Forráselemzés Irodalomszociológia Ritmus, ritmika, zeneiség Strófaképletek, versformák Poétikai fogalmak alkalmazása Műveket összekötő motivikus összefüggés Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra
Poétika, Verstan
Témák, Motívumok Szerzők – Művek
BIOLÓGIA 138 óra Tartalom
Témakörök
Bevezetés a biológiába
A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Vizsgálómódszerek Az élet jellemzői 178
Egyed alatti szerveződési szint
Az egyed szintje
szerveződési
Az emberi szervezet
Az élő rendszerek Szerveződési szintek Fizikai, kémiai alapismeretek Szervetlen és szerves alkotóelemek Biogén elemek Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleotidok, nukleinsavak Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók Membránok Mozgás Anyagcsere Osztódás A sejtműködés vezérlése Nem sejtes rendszerek Prionok Vírusok Önálló sejtek Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség A gombák, növények állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából A növények szövetei, szervei Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése Homeosztázis Kültakaró Bőr, szabályozás, gondozás-védelem Mozgás A vázrendszer Az izomrendszer Szabályozás A mozgás és mozgási rendszer egészségtana A táplálkozás Táplálkozás, táplálékfelvétel Emésztés Felszívódás Szabályozás A táplálkozás egészségtana A légzés A légcsere A gázcsere Hangképzés Szabályozás A légzés és a légző rendszer egészségtana Az anyagszállítás A testfolyadék A szöveti keringés A szív és az erek Szabályozás A keringési rendszer egészségtana, elsősegély Kiválasztás A vizeletkiválasztó rendszer működése 179
Egyed feletti szerveződési szintek
Öröklődés, változékonyság, evolúció
Szabályozás A kiválasztó szervrendszer egészségtana Szabályozás Idegrendszer Érzékszervek Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Az idegrendszer egészségtana Hormonrendszer Az immunrendszer Szaporodás és egyedfejlődés A szaporítószervek Az egyedfejlődés Populáció Populációk jellemzése Környezeti kölcsönhatások Viselkedésbeli-ökológiai kölcsönhatások Életközösségek Az életközösségek jellemzői Hazai életközösségek Bioszféra Globális folyamatok Ökoszisztéma Anyagforgalom Energiaáramlás Biológiai sokféleség Környezetvédelem Természetvédelem Molekuláris genetika Alapfogalmak Mutáció A génműködés szabályozása Mendeli genetika Minőségi jellegek Mennyiségi jellegek Populációgenetika Ideális és reális populáció Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok Biotechnológia Bioetika Evolúciós folyamatok Prebiológiai evolúció Biológiai evolúció Az ember evolúciója
DRÁMA 74 óra Témakörök
Tartalmak
Színház- és drámatörténet
Az ókori görög színház és dráma, Szophoklész: Antigoné vagy Oidipus király A reneszánsz dráma, Shakespeare drámái: Rómeó és Júlia vagy Hamlet A francia klasszicista színház, Moliére: Tartuffe vagy Fösvény A drámaiatlan dráma és Csehov: Sirály Az analitikus dráma és Ibsen: A vadkacsa Az epikus színház, Brecht: Kurázsi mama Az abszurd dráma és Beckett: Godot-ra várva Dürenmatt: Az öreg hölgy látogatása Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Örkény István: Tóték Spiró György: Csirkefej Színház- és drámaelmélet Színház a kulisszák mögött Színházi, dramaturgiai alapfogalmak A fókusz, kontraszt, szimbólum, drámaszerkezet fogalmának ismerete. Akció, dikció, szituáció, dialógus, monológ, szerep A színházi műfajok és stílusok taA történeti műfajok és napjaink színházi műfajai. nulmányozása Az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése. 180
Különböző színházi irányzatokhoz tartozó színházi előadások megtekintése, megvitatása. Zenés tánc – és mozgásszínház. Opera, operett, musical, táncszínház, mozgásszínház. Improvizáció Improvizáció a tanár által megadott témára, a tanulók által közösen kidolgozott történetváz alapján, a megismert drámai konvenciók összefűzésével, a színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Maszkos játék Dramatikus alakoskodó játékokban, színházi munkában. Drámai konvenciók csoportosítása, Történetszerkesztés és -megjelenítés a különböző színházi és drámai konvenciók egymásra építése alkalmazásával. Mozgásmotívumok kialakítása meg- Egy adott szituáció megfogalmazása tartásképben, majd mozdulatsorral. adott szituáció, zene vagy téma alap- Improvizáció adott zene vagy téma alapján. ján
MATEMATIKA Emelt szintű érettségire felkészítő 345 óra 11. osztály Témakörök
Tartalmak
Gondolkodási módszerek
Vegyes kombinatorikai feladatok. Binomiális együtthatók. Binomiális tétel. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal Másodfokúra visszavezethető egyenletek. A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális és irracionális kitevőkre. Permanencia elv. A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk. A logaritmus értelmezése. A logaritmus azonosságai. A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek. A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). Függvény-transzformáció. Végesben vett véges, végtelenben vett véges, és tágabb értelemben vett határérték. Folytonosság. Differencia-, differenciálhányados. Deriválási szabályok. Differenciálszámítás alkalmazása (érintő egyenletének felírása, szélsőérték-feladatok megoldása, polinomfüggvények vizsgálata). A vektorokról tanultak áttekintése. A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges trigonometrikus egyenletek. Távolság, szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban (fizikában). Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz felezőpontja, harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenlete. A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolata. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyenletei. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője, és külső pontból a körhöz húzott érintő. Koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolák. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A binomiális eloszlás (visszatevéses mintavétel). Hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli mintavétel). Eseményekkel végzett műveletek. Feltételes valószínűség, függetlenség, függőség. Relatív gyakoriság.
Számtan, algebra
Függvények
Geometria, mérés
Valószínűség, statisztika
181
A valószínűség klasszikus modellje. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Statisztikai mintavétel a gyakorlati életben.
12. osztály Témakörök
Tartalmak
Gondolkodási módszerek
Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Rendszerező összefoglalás Számhalmazok Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Egyenletek Nevezetes azonosságok. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Elsőfokú paraméteres egyenletek. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Két- és háromismeretlenes elsőfokú, és kétismeretlenes másodfokú egyenletrendszer. Másodfokú paraméteres feladatok megoldása. Egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenlőtlenségek megoldása. Szöveges feladatok. A sorozat fogalma. Sorozatok korlátossága, monotonitása, konvergenciája. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat-számítás, gyűjtőjáradék és törlesztőrészlet-számítás. Végtelen mértani sor fogalma, összege. Határozott integrál szemléletes fogalma és tulajdonságai. A kétoldali közelítés módszere. Integrálfüggvény, primitív függvény, Newton-Leibniz- tétel. A határozott integrál alkalmazása a területszámításban. Rendszerező összefoglalás A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvény-transzformációk. Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A tanult poliéderek felszíne, térfogata. A forgáshenger és a forgáskúp felszíne és térfogata. A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb térfogata, felszíne. Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Egybevágósági és hasonlósági transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordináta-rendszer. Egyenes, kör és parabola egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Geometriai valószínűség. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. Adatkezelésnél osztályba sorolás. Terjedelem. Hisztogram készítése. Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell.
Számtan, algebra
Függvények, sorozatok
Geometria, mérés
Valószínűség, statisztika
182
MATEMATIKA Emelt szintű érettségire felkészítő 483 óra A tananyag megegyezik a 345 órás matematika tananyaggal, de a többletidőben az ismeretek elmélyítése történik. INFORMATIKA KÖZÉPSZINT 138 óra 11. osztály Témakörök Folyamatok és rendszerek modellezése Problémamegoldás
Képszerkesztés és grafika
Multimédiás elemek szerkesztése Szövegszerkesztés
Táblázatkezelés
Tartalmak Problémák megoldása számítógépes modellekkel. Informatikai eszközök és módszerek kiválasztása és komplex alkalmazása. Tantárgyi és iskolai problémák, feladatok megoldása. Számítógéppel irányított és/vagy intelligens rendszerek. Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. A digitális színes képek felépítése és formátumai, típusai. A rajzolás eszközei. Képek vágása és retusálása. Fények és színek módosítása. Rétegek használata. Transzformálás. Feliratok. Képek nyomtatása. A multimédia elemei: szöveg, rajz, fénykép, videó, hang, animáció. Kiadványszerkesztés. Többoldalas dokumentumok. Fejléc, lábléc, oldalszám. Táblázat, diagram. Csatolás és beágyazás. Hasábok, szakaszok. Hivatalos dokumentumok. Matematikai, Statisztikai, logikai, dátum-idő és mátrixfüggvények. Függvények egymásba ágyazása. Segédtáblák készítése. Hivatkozás munkalapok között. Adatok importálása és exportálása különböző típusú adatfájlból és adatfájlba. Csatolás, beágyazás.
12. osztály Témakörök Weblapok szerkesztése Prezentációkészítés Adatbázis-kezelés
Tartalmak Sablonok, többoldalas weblapok, portálok. Mintadia, animáció, hivatkozás, hang és mozgókép a dián. Vetítési beállítások. Többtáblás adatbázisok. Módosító lekérdezés. Lekérdezés segédlekérdezés használatával. Űrlap és jelentés szerkesztése. Összesítő jelentés.
Komplex feladatok, feladatsorok
INFORMATIKA EMELTSZINT 138 óra 11. osztály Témakörök Algoritmizálás, adatmodellezés
Weblapok készítése
Tartalmak Algoritmusok a gyakorlatban. Algoritmusok leírása általános eszközökkel. Programozási nyelvek és programok. Egy fejlesztő rendszer használata. Elemi adattípusok. Konstansok és változók. Adatok bevitele, tárolása és megjelenítése, közlése. Képletek és függvények használata. Feltételes elágazások. HTML
12. osztály Témakörök Algoritmizálás, adatmodellezés
Tartalmak Ciklusok típusai. Összetett adattípusok, tömbök. Típusalgoritmusok. Rekurzió. A programkészítés lépései. Problémák megoldása számítógépes modellekkel. 183
Adatbázis-kezelés
SQL
ANGOL- ÉS NÉMET NYELV 138 óra Témakörök
Tartalmak
Személyes vonatkozások, család
A család szerepe az egyén és a társadalom életében Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése A fogyasztói társadalom, reklámok Társadalmi viselkedésformák A lakóhely és környéke fejlődésének problémái A természet és az ember harmóniája A környezetvédelem lehetőségei és problémái Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák Az étkezési szokások hazánkban és más országokban Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai A szabadidő jelentősége az ember életében A művészet szerepe a mindennapokban Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az Internet szerepe, hatásai A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra Az idegenforgalom jelentősége A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre A középszinten nem tanult bonyolultabb nyelvtani összefüggések gyakorlása
Ember és társadalom
Környezetünk
Az iskola A munka világa Életmód
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Utazás, turizmus Tudomány és technika Nyelvtan
HORVÁT NYELV 74 óra Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes • kéréseket és utasításokat követni; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség
A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; • megértési problémák esetén segítséget kérni; • egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; 184
• •
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni; egyszerű, képpel illusztrált történetet követni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat diktálás után helyesen leírni; • egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; • egyszerű, rövid baráti üzenetet, üdvözletet létrehozni. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
• • • • • • • • •
megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
• • • • • • •
sajnálkozás, öröm, elégedettség, elégedetlenség, csodálkozás, remény, bánat, bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
• • • • • • • •
véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés, akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség, ígéret, szándék, terv, dicséret, kritika.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
• • • • • •
dolgok, személyek megnevezése, leírása, események leírása, információkérés, információadás, igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás, bizonyosság, bizonytalanság.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:
• •
kérés, tiltás, felszólítás, 185
• • •
javaslat és arra reagálás, meghívás és arra reagálás, kínálás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:
• • • •
visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, betűzés kérése, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre.
Fogalomkörök • • • • • •
cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, mennyiségi és minőségi viszonyok, esetviszonyok, szövegösszetartó eszközök.
12. osztály Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes • kéréseket és utasításokat követni; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség
A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; • megértési problémák esetén segítséget kérni; • egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni; • egyszerű, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat diktálás után helyesen leírni; • egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; • egyszerű, rövid baráti üzenetet, üdvözletet létrehozni. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
• • •
megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás, 186
• • • • • •
érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
• • • • • • •
sajnálkozás, öröm, elégedettség, elégedetlenség, csodálkozás, remény, bánat, bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
• • • • • • • •
véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés, akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség, ígéret, szándék, terv, dicséret, kritika.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
• • • • • •
dolgok, személyek megnevezése, leírása, események leírása, információkérés, információadás, igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás, bizonyosság, bizonytalanság.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:
• • • • •
kérés, tiltás, felszólítás, javaslat és arra reagálás, meghívás és arra reagálás, kínálás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:
• • • •
visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, betűzés kérése, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre.
Fogalomkörök • • • • •
cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, mennyiségi és minőségi viszonyok, esetviszonyok, 187
•
szövegösszetartó eszközök. FÖLDRAJZ 138 óra 11. osztály Térképolvasási feladatok gyakorlása (a felkészülés során az egyes témakörökhöz folyamatosan kapcsolhatók). Légi- és űrfelvételek azonosítása térképvázlattal, térképpel, térképi információkkal. Példák gyűjtése a műholdfelvételek gyakorlati hasznosításával kapcsolatban. Egyszerű számolási, mérési és helymeghatározási feladatok végzése. A Nap és kísérőinek jellemzése. Adatok, adatsorok összevetése, elemzése a bolygótípusok összehasonlításához, a hasonlóságok és a különbségek megállapításához. A nap- és holdfogyatkozások bemutatása megfigyelési tapasztalatok és ábrák alapján. Az Internet és a CD-ROM-ok információforrásként való felhasználása; a témakörhöz kapcsolódó friss hírek, információk értelmezése. A látszólagos és a valós mozgás értelmezése, összevetése a tapasztalaA Föld és mozgásai. tokkal. A keringéssel és a forgással kapcsolatos ábrák elemzése, azokból összefüggések és következtetések levonása. A keringés és a forgás folyamatának, nevezetes időpontjainak és helyzeteinek modellezése. Egyszerű helyi- és zónaidő számítási feladatok gyakorlása. A földtörténet fő eseményei és az A földtörténet és a történelmi események időtartambeli különbségeinek érzékeltetése. azok által létrejött képződméEligazodás a földtörténet nagy időegységeiben (idő, időszak, kor) események. nyeiben, földtörténeti táblázat, folyamatábrák felhasználásával. A földtörténeti folyamatok időrendbe állítása példák alapján. Példák gyűjtése térkép segítségével az egyes idők és időszakok különböző képződményeire. Egyszerű vázlatrajz készítése a Föld és a kőzetburok szerkezetéről. A Föld és a kőzetburok szerkeA Föld belső fizikai jellemzőinek bemutatása adatsorok segítségével. zete. A gyakorlati példák felsorolása a geotermikus gradiens gazdasági jelenA kőzetlemezek. tőségével kapcsolatban. A nagy kőzetlemezek megnevezése és csoportosítása térkép segítségével. Egyszerű vázlatrajzok készítése a lemezmozgások típusairól; a témához A kőzetlemez-mozgások okai, kapcsolódó ábrák értelmezése. típusai, következményei. A lemezmozgások típusainak és következményeinek összehasonlítása. A vulkánosság és a földrengések. A kőzetlemez-mozgások, a vulkánosság és a földrengés összefüggéseink bemutatása folyamatábrák segítségével. A vulkán-típusok jellemzése, előfordulásuk leolvasása a térképről. Példák felsorolása a vulkánosság, a vulkáni utóműködés jelentőségével, gazdasági hasznosításával kapcsolatban. A témához kapcsolódó aktuális hírek értelmezése. Képi információk (videofilm) felhasználása a hegységképződés folyamaA hegységképződés. tával kapcsolatban. A kőzetlemez-mozgás típusok és a hegységképződés kapcsolatának bemutatása konkrét példákon. A gyűrt- és a röghegségek formakincsének összehasonlítása képek, ábrák, modellek és leírások alapján. A hegységek csoportosítása szerkezetük, magasságuk és formakincsük szerint. A témához kapcsolódó kontúr (körvonalas) térképes feladatok megoldása a követelményben felsorolt névanyag felhasználásával. Az ásványok és a kőzetek felismerése, jellemzése, csoportosítása. Az ásványok és a kőzetek. Egyszerű kőzetvizsgálatok. Az ásványok és a kőzetek előfordulásának és felhasználásának bemutatása példák alapján. A Föld nagyszerkezeti egységei. A nagyszerkezeti egységek felismerése tematikus térképeken, elhelyezésük körvonalas térképen. Térképhasználati gyakorlatok. A légi- és az űrfelvételek felhasználásának lehetőségei.
188
A Földfelszín formálódása.
A légkör anyaga, szerkezete és felmelegedése.
A légnyomás, a szél és a csapadék.
Az általános légkörzés. A szélrendszerek.
Az időjárás és az éghajlat.
A világtenger jellemzői, hasznosítása.
A felszíni vizek.
A felszín alatti vizek.
A nagyszerkezeti egységek típusainak és formáinak felismerése, valamint jellemzése képek, ábrák alapján. A névanyagban szereplő példák csoportosítása a nagyszerkezeti egységekhez való tartozásuk szerint. Az egyes nagyszerkezeti egységek gazdasági jelentőségének bemutatása. A felszínformák felismerése képeken, ábrákon, modelleken. Példák bemutatása a felszínformákra a kontinensek és hazánk területéről térképek, térképvázlatok felhasználásával. Felszínformák modellezése terepasztalon. Tájleírás készítése különböző felszínformájú tájakról képi információk alapján. A légkör anyagi összetételét és annak változását bemutató adatsorok összehasonlító elemzése. A légkör szerkezeti felépítését bemutató ábra elemzése. Vázlatrajz készítése a levegő felmelegedéséről, az azt módosító tényezőkről és az üvegházhatásról. A levegőszennyezés és következményeinek bemutatása szemelvények, cikkek, híranyagok segítségével. Középhőmérséklet és hőingadozás számítási feladatok. Hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Hőmérsékleti és levegőszennyezettségi térképek összehasonlító elemzése. A hőmérséklet, a légnyomás és a szél összefüggéseinek bizonyítása. A ciklon és az anticiklon, valamint a hideg- és a melegfront kialakulásának rajzos magyarázata, az időjárás alakításában betöltött szerepük bemutatása. A felhő- és a csapadékképződés folyamatának bemutatása ábrák segítségével. Légnyomás- és csapadékadatok grafikus ábrázolása. Légnyomás-, szél- és csapadéktérképek összehasonlító elemzése. A szél által kialakított felszínformák felismerése képeken, ábrákon. Az általános légkörzés rendszerének bemutatása egyszerű ábrán. Az állandó szélrendszerek jellemzőinek összehasonlítása. A mérsékelt és a forró övezeti monszunszél kialakulásának és következményének magyarázata ábra alapján. Időjárás-jelentés értelmezése. Időjárási térkép elemzése. Légköri képződmények felismerése időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Az időjárás-jelentés és az időjárás előrejelzés gazdasági jelentőségének bizonyítása. Éghajlati diagram szerkesztése adatok alapján. Éghajlattal kapcsolatos tematikus térképek összehasonlítása. A sótartalom változásának bemutatása a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással összefüggésben. A tengeráramlási rendszerek kialakulásának magyarázata térképvázlat segítségével. A tengeráramlások éghajlat-módosító hatásának bizonyítása tematikus térképek és éghajlati diagramok alapján. A tengerjárás kialakulásának magyarázata folyamatábra segítségével. Példák gyűjtése a tengerjárás természeti és társadalmi-gazdasági következményeire. A tenger által kialakított felszínformák felismerése képeken, ábrákon. A világtenger gazdasági hasznosításának lehetőségei példák alapján. A tóképződés típusaink bemutatása konkrét példákon. A folyó munkavégző képességének bemutatása a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal való összefüggésben példák, ábrák segítségével. Egyszerű vízhozam-számítási feladatok megoldása. A folyók által kialakított felszínformák felismerése képeken, ábrákon, modelleken. A felszíni vizek gazdasági hasznosításának lehetőségei példák alapján. Kontúrtérképes feladatok megoldása a névanyag felhasználásával. A felszín alatti vizek különböző szempontú rendszerezése és jellemzése. Karsztformák felismerése és megnevezése képeken, ábrákon, egyszerű 189
A komplex vízgazdálkodás. A vízvédelem.
A talaj.
A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A vízszintes földrajzi övezetesség. A forró övezet földrajzi jellemzése.
A mérsékelt övezet földrajzi jellemzése.
A hideg övezet földrajzi jellemzése.
A vízszintes és a függőleges övezetesség kapcsolata. A népesség számbeli alakulása, összetétele, területi eloszlása.
metszetrajzon. A felszín alatti vizek hasznosítási lehetőségeinek bemutatása konkrét példákon. Szemelvények, aktuális hírek és adatok értelmezése a témához kapcsolódóan. Az árvíz- és a belvízvédelem feladatainak bemutatása hazai példákon. Az emberi tevékenység hatásának bemutatása a felszíni és a felszín alatti vizek minőségére. A vízvédelem és a vízzel való takarékosság szükségességének bizonyítása szemelvények, adatok alapján. Vita a vízerőművek építésének előnyeiről és hátrányairól. A talajtípusok területi elterjedésének bemutatása tematikus térkép alapján. A főbb talajtípusok felismerése talajszelvényekről készült képek alapján. A talaj gazdasági jelentőségének bizonyítása. A talajpusztulás előidézőinek és a talajvédelem módjainak bemutatása konkrét példákon. A szoláris éghajlati övezetek bemutatása magyarázó ábrán. A szoláris és a valós éghajlati övezetek elhelyezkedésének összevetése a módosító tényezők bemutatásával. A vízszintes földrajzi övezetesség rendszerének, elemei egymásra épülésének értelmezése tematikus térkép vagy ábra alapján. Éghajlati diagramok felismerése, összehasonlító elemzése. A forró övezetben érvényesülő földrajzi-környezeti törvényszerűségek bemutatása. Az övezet, az övek/vidék jellemzőinek felismerése, bizonyítása tematikus térképek, képek, szemelvények alapján. Tájleírás készítése a forró övezet tipikus tájairól. A forró övezetben jellemző életmódok bemutatása. A forró övezeti gazdálkodás jellegzetes módjainak és termékeinek bemutatása. Kiselőadás az övezet környezeti problémáiról és azok megoldási lehetőségeiről. Éghajlati diagramok felismerése, összehasonlító elemzése. A mérsékelt övezetben érvényesülő földrajzi-környezeti törvényszerűségek bemutatása. Az övezet, az övek/területek jellemzőinek felismerése, bemutatása tematikus térképek, képek, szemelvények alapján. Tájleírás készítése a mérsékelt övezet tipikus tájairól. A mérsékelt övezetben jellemző életmódok bemutatása. A gazdálkodás jellegzetes módjainak bemutatása, terméklista összeállítása. Kiselőadás az övezet környezeti problémáiról és azok megoldási lehetőségeiről. Éghajlati diagramok felismerése, összehasonlító elemzése. A hideg övezetben érvényesülő földrajzi-környezeti törvényszerűségek bemutatása. Az övezet és az övek jellegzetességeinek felismerése és bizonyítása tematikus térképek, képek, szemelvények alapján. Tájleírás készítése a hideg övezet tipikus tájairól. A hideg övezetben jellemző életmódok bemutatása. A hideg övezeti gazdálkodás jellegzetes módjainak és termékeinek bemutatása. Kiselőadás az övezet környezeti problémáiról és azok megoldási lehetőségeiről. A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszerének összehasonlítása. A forró és a mérsékelt övezet függőleges övezetességének összevetése keresztmetszeti ábrák segítségével. Demográfiai folyamatokat bemutató ábrák, diagramok és adatsorok elemzése. Népességgel kapcsolatos tematikus térképek (pl. népsűrűség, emberfajták) összevetése. A népsűrűséggel és a természetes szaporodással kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Szemelvények, cikkek elemzése a népességszámmal és a népesség190
összetétellel kapcsolatban. A települések csoportosítása különböző szempontok szerint. A településtípusok szerepének átértékelődésével kapcsolatos adatok, szemelvények elemzése. A falvak összehasonlítása. Példák gyűjtése eltérő szerepkörű falvakra. Kiselőadás, vita a tanyák átalakuló szerepéről. A várostípusok és a városszerkezet jellemzőinek felismerése ábrákon, A városok és fejlődésük. képeken, leírásokban, térképvázlatokon. A városodás és a városiasodás folyamatának összehasonlítása. A város és vonzáskörzete kapcsolatának bemutatása példákon; példák gyűjtése eltérő szerepkörű városokra. Vita a nagyvárosi élet előnyeiről és hátrányairól. Település tervezése, modellezése. A világgazdaság jellemzői, szer- A gazdaság ágazati felépítését bemutató vázlat készítése. A gazdasági fejlettség területi különbségeinek bemutatása adatsorok, kezete. tematikus térképek elemzésével. A gazdasági fejlettség területi Fejlett és kevésbé fejlett térségek, országok megnevezése. különbségei. Aktualitások gyűjtése a témához kapcsolódóan. Vázlat készítése a világgazdaság fő összetevőinek és működésének beA világgazdaság működése. mutatására. A globalizáció. A multinacionális vállalatok működésének bemutatása vállalatok példáA multinacionális vállalatok. ján. A globalizáció jellegzetességeinek és következményeinek bemutatása konkrét példákon. Vita a globalizáció előnyeiről és hátrányairól. Aktualitások gyűjtése a témához kapcsolódóan. A világkereskedelem fő irányai, A világkereskedelem fő irányainak, árucsoportjainak és országainak áruszerkezete, a benne résztvevő bemutatása adatok, adatsorok, tematikus térképek elemzésével. Az áruszerkezet átalakulásának bizonyítása adatok alapján. főbb országok. A világkereskedelem jellegzetességeinek bemutatása. Aktualitások gyűjtése a témához kapcsolódóan. Az élelmiszertermelés övenként, területenként eltérő lehetőségeinek, a A világ élelmiszergazdasága. A mezőgazdaság termelési típu- mezőgazdasági termelés módjainak összehasonlítása. Az élelmiszergazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasása, adatsai. sorok értelmezése, az ábrázolt összefüggések feltárása. Kiselőadás a táplálkozási szokásokról a vallás, a társadalmi hagyományok és az életmód szerepe alapján. Példák gyűjtése az élelmiszergazdaság okozta környezeti problémákra. Az energiagazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasása, adatsoA világ energiagazdasága. rok értelmezése, az ábrázolt összefüggések feltárása. Példák gyűjtése az energiagazdaság okozta környezeti problémákra. Vita a környezetkímélő energiatermelés és felhasználás lehetőségeiről. Az ipar szerepének és jelentőségének bemutatása adatsorok, diagramok A világ iparának átalakulása. alapján. Az ipartelepítő tényezők csoportosítása, szerepük történeti változásának bemutatása iparágak és iparvidékek példáján. Különféle ipari körzetek megnevezése és jellemzése térkép segítségével. Kiselőadás az ipar környezetet károsító hatásairól. A harmadik és a negyedik szek- A harmadik és a negyedik szektor szerepének, jelentőségének bemutatása adatsorok, diagramok, szemelvények alapján. tor szerepe a társadalmiTematikus térképek elemzése a közlekedés és áruszállítás területi jelleggazdasági életben. zetességeiről. A hírközlés fontosságának igazolása példákkal napjaink társadalmigazdasági életében. A működőtőke és a pénz világa. Az inflációt csökkentő és növelő tényezők bemutatása példákkal. Adatsorok, aktuális szemelvények elemzése a témához kapcsolódóan. Az általános földrajzi ismeretek Különféle feladatok megoldása az átismételt témákkal kapcsolatban: szöveg-, adat- és ábraértelmezés, rövid, önálló véleményalkotás egy-egy összefoglalása. társadalmi-gazdasági és környezetei problémával kapcsolatban. Diagram és egyszerű tematikus térkép készítése adatok alapján. Földrajzi-környezeti folyamatok és jelenségek felismerése képeken, filmeken. A települések típusai. A tanyák és a falvak.
12. osztály 191
A pólusok világgazdasági szerepének bemutatása adatsorok és diagramok segítségével. A centrum- és periféria-országok jellemzőinek összehasonlítása adatsorok, szemelvények, tematikus térképek alapján. A világgazdaság vezető és peremhelyzetben lévő országainak leolvasása térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Az egyedi szerepkörű országok, A társadalmi-gazdasági sajátosságok bemutatása adatsorok, képek, szeországcsoportok és jelentőségük melvények segítségével. Önálló gyűjtőmunka az egyedi szerepkörök típusaira és jellemzőik bemua világgazdaságban. tatására. A Kárpát-medence természet- és Földrajzi helyzet- és helymeghatározás földgömbön és különböző méretarányú térképeken. társadalom-földrajzi jellemzői. Domborzati és tematikus térképek (pl. nemzetiségi összetétel, magyarok a világban, gazdasági fejlettség) elemzése. Adatsorok (nemzetiségi összetétel, gazdasági fejlettség) elemzése. Magyarország földtani adottsá- Földtörténeti folyamatokat bemutató ábrák elemzése. Tényleolvasás kortáblázatból. gai és domborzata. Földtörténeti képződmények térképi elhelyezése. Kőzetek vagy fényképük rendszerezése előfordulásuk és hasznosításuk szerint. Hazánk domborzati topográfiai fogalmainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Magyarország éghajlata, vízraj- Éghajlati diagram elemzése. Éghajlati tematikus térképek olvasása, tartalmuk közötti kapcsolatok za, élővilága, talajai. magyarázata, kifejtése. Hazánk éghajlatának jellemzése megadott szempontok alapján. Tények leolvasása vízrajzi, talaj- és növényzeti térképről. Aktuális tények gyűjtése tömegkommunikációs forrásokból, azok magyarázata. Adatsorok, diagramok leolvasása és értelmezése (pl. népességszám, terMagyarország népesség- és mészetes szaporodás, korfa). településföldrajzi jellemzői. Információszerzés képek, ábrák és tematikus térképek alapján. Az ipar szerepe a magyar nem- Az iparral kapcsolatos tematikus térképek elemzése. zetgazdaságban. Szerkezetének Tények leolvasása ábrákról és adatsorokból, majd a közöttük lévő összefüggések megállapítása. és területi elhelyezkedésének A magyar gazdaság Európában és a világban elfoglalt helyének bemutaváltozása, főbb termékei és tetása gazdasági mutatók összehasonlítása alapján. lephelyei. Az egyes iparágakkal kapcsolatos magyar terméklisták összeállítása. A természeti adottságok szerepe Tematikus térképek (pl. domborzati, éghajlati és talajadottságok, termőhelyek, történelmi borvidékek) összehasonlító elemzése. hazánk mezőgazdaságában, a Mezőgazdasági és élelmiszeripari hungarikumok listájának összeállítása. főbb termények előállításának területei. Tények leolvasása tematikus térképekről, diagramokról és adatsorokból a Magyarország közlekedése és külkereskedelem áruszerkezetével kapcsolatban. külkereskedelme. Összefüggések megállapítása tematikus térképek összevetésével (pl. a Az idegenforgalom fő körzetei. külkereskedelmünk irányáról, az idegenforgalmi körzetekről). Idegenforgalmi körzetek elhelyezése kontúrtérképen. Az Alföld fekvésének, tájainak, földrajzi jellemzőinek leolvasása domAz Alföld természeti és társaborzati és tematikus térképekről. dalmi-gazdasági képe. Az egyes alföldi tájtípusok földrajzi jellemzőinek összehasonlítása. A Kisalföld, a Nyugati-peremvidék (Alpokalja), a Dunántúli-domb- és A Kisalföld, a Nyugatihegyvidék fekvésének, tájainak, természet- és társadalomföldrajzi jellemperemvidék (Alpokalja), a Duzőinek leolvasása domborzati és tematikus térképekről. Logikai térképolnántúli-domb- és hegyvidék vasás. jellemző természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képe. A Dunántúli-középhegyvidék és A hegységek tagjainak csoportosítása tematikus térképekről leolvasott az Északi-középhegység termé- információk (pl. kőzetanyag, szerkezet, ásványkincs) alapján. A két középhegység természeti erőforrásainak és gazdasági életének szetföldrajzi és társadalmiösszehasonlítása térképi információk alapján. gazdasági jellemzői. A régiók elkülönítése kontúrtérképen. Magyarország nagyrégióinak A nagyrégiók földrajzi jellemzőinek és szerepének összehasonlítása adatjellegzetességei. sorokból (mutatók) szerzett információk alapján. Budapest településszerkezetét bemutató ábra elemzése. Képfelismerés a nagyrégiók és a főváros földrajzi jellegzetességeiről. Környezeti állapot értékelése tematikus térképekről, légi- és űrfelvételekHazánk környezeti állapota. A világgazdasági pólusok és a peremhelyzetben lévő országok.
192
ről, egyéb képekről, adatsorokból szerzett információk alapján. A nemzeti parkok, világörökségi területek felismerése térképen, megnevezése kontúrtérképen. A témához kapcsolódó információszerzés CD-ROM-okról, Internetről. A nagyvárosokban jellemző környezeti ártalmak összegyűjtése forráselemzés alapján. Adat- és tényanyaggyűjtés a környezet védelmében tett magyarországi intézkedésekről. Európa általános természetföld- A geológiai szerkezet és az ásványkincs-előfordulások közötti összefüggések bemutatása tematikus térképek összehasonlításával. rajzi képe. Éghajlatok felismerése diagramok alapján, különbségeik leolvasása és jellemzésük. Európa domborzati és vízrajzi topográfiai fogalmainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Az európai gazdasági kapcsolatok értelmezése tematikus térképelemzés Európa általános alapján. társadalomföldrajzi képe. Európa országainak, fővárosainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Ábraelemzés az integrációs folyamat bemutatása érdekében. Az Európai Unió földrajzi voStatisztikai adatok értelmezése az Unióval kapcsolatban. natkozásai. Területi fejlettségbeli különbségek leolvasása tematikus térképekről. Az Unió működésének bemutatása CD-ROM információtartalma alapján. Az ipar és a mezőgazdaság területi elhelyezkedésének bemutatása temaÉszak-Európa és országainak tikus térképek elemzése alapján. természetföldrajzi és társadalKépfelismerés (Észak-Európa földrajzi jellegzetességei). mi-gazdasági jellemzői. Észak-Európa gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Az Egyesült Királyság és Fran- Nyugat-Európa gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. ciaország földrajzi jellemzése. A hagyományos iparvidékek telepítő tényezőivel kapcsolatos ábrák elemzése. Forráselemzés az egyesült királyságbeli ipar területi átrendeződéséről. Adatsorelemzés (Franciaország szerepe az EU élelmiszertermelésében). Dél-Európa mediterrán tájainak Tények összegyűjtése Dél-Európa gazdasági megosztottságával kapcsolatban, és a tényekből érvek megfogalmazása állítások alátámasztására. és országainak fő vonásai (Olaszország, Szerbia és Monte- Terméklisták összeállítása (a mediterrán mezőgazdaság terményei). Dél-Európa gazdasági és idegenforgalmi központjainak leolvasása a negró, Horvátország). térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Tematikus térképek összehasonlító elemzése (különböző természeti körKözép-Európa és országainak nyezet, eltérő gazdasági-társadalmi következmények). természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői. Esettanulmány a Ruhr-vidék gazdasági és környezeti átalakulásáról. Németország földrajzi képe. Németország gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Ábraelemzés (a magashegységi környezet szerepe a gazdasági életben). Ausztria, Szlovákia, Románia eltérő és közös földraj- Az országok gazdasági teljesítményeinek összehasonlítása diagramok, adatsorok elemzésével. zi vonásai. Az országok gazdasági központjainak, magyar vonatkozású városainak leolvasása a térképről, bejelölésük a kontúrtérképbe. Tematikus térképek összehasonlító elemzése az oroszországi iparvidékek Kelet-Európa és országainak földrajzi jellemzőiről. természet- és Az ipari és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó adatsorok összehasontársadalomföldrajzi jellemzői. lítása. Rendszerező ábra elemzése (pl. a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggései). A kelet-európai országok gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Ázsia általános földrajzi jellem- Ázsia geológiai szerkezetének és az ásványkincs-előfordulások kapcsolatának bemutatása földtani térkép elemzésével. zői. A földrajzi övezetesség bemutatása tematikus térkép elemzésével. Ábraelemzés Ázsia tipikus tájainak bemutatására. A népességrobbanás bemutatása statisztikai adatok segítségével, népességszám-prognózisok elemzése. Ázsia domborzati, vízrajzi topográfiai fogalmainak, gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. 193
Az ország világgazdasági jelentőségének bemutatása adatok, diagramok és szöveges források alapján. Kína különböző országrészei földrajzi jellemzőinek összehasonlítása tematikus térképek, képek és ábrák alapján. Kína gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. A japán társadalmi-gazdasági fejlődés sajátos vonásainak bemutatása Japán földrajzi jellemzői. szemelvény-feldolgozás alapján. Tények gyűjtése állítások bizonyítására (a japán gazdaság szerepe a világ gazdaságában és kereskedelmében). Japán gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Adatsorok elemzése (népesedési folyamat és élelmezési gondok). India földrajzi jellemzése. Képfelismerés India földrajzi jellemzőivel kapcsolatban. India gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. A térség sajátos gazdasági fejlődésének bemutatása esetleírások, vázlatok Délkelet-Ázsia iparosodott és alapján. iparosodó országai. Diagramok elemzése (a térség szerepe a világgazdaságban). A kőolajgazdagság világgazdasági jelentőségének bemutatása adatok és Nyugat-Ázsia és az arab világ társadalmi-gazdasági jellemzői. diagramok alapján. Esetelemzések (a kőolaj szerepének bemutatása a térség országainak gazdaságában és társadalmi életében). Nyugat-Ázsia domborzati, vízrajzi topográfiai fogalmainak, gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Afrika tipikus tájainak földrajzi Afrika természeti erőforrásainak értékelése tematikus térképek elemzésével. és gazdasági jellemzői. Afrika tipikus tájainak és lakóik életmódjának bemutatása képelemzéssel. Az afrikai földrajzi övezetesség bemutatása képek és leírások alapján. Afrika domborzati, vízrajzi topográfiai fogalmainak, gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Amerika tipikus tájainak bemutatása ábra- és képelemzés alapján. Amerika általános földrajzi Az amerikai földrajzi övezetesség bemutatása ábrák, leírások és képek képe. alapján. Tematikus térképelemzés Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságainak, erőforrásainak bemutatására. Amerika domborzati, vízrajzi topográfiai fogalmainak, gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Az Amerikai Egyesült Államok Az ország gazdasági szerkezetének, a világgazdaságban betöltött szeregazdasága, szerepe a világgazda- pének bemutatása diagramok és adatsorok elemzésével. Az USA mezőgazdasági övezetességének és az egyes gazdasági körzetek ságban. jellemzőinek bemutatása tematikus térképelemzéssel. Az USA gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Ábrák, szemelvények, aktualitások, hírek alapján a geoszférák közötti A geoszférák környezeti probkölcsönhatások bemutatása. lémáinak kapcsolatai. A légkörszennyezés példáján vázlatrajz készítése a hatások bemutatására. Adatsorok, diagramok és tematikus térképek elemzése. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földraj- A túlnépesedéssel kapcsolatos szemelvények gyűjtése és elemzése. A termelés és a fogyasztás területi ellentmondásainak bemutatása. zi következményei. Az életminőség jellemzésére alkalmas mutatók gyűjtése és értékelése, területi különbségek bemutatása. A környezeti válság kialakulása A globális problémák felismerése hírekben, jelenségekben. Példák gyűjtése a globális válságproblémák lehetséges megoldásaira. és globalizálódása. Nemzetközi összefogás a környezetvédelem- Kiselőadás a nemzetközi szervezetekről és fő tevékenységükről. A nemzetközi összefogás szükségességének alátámasztása példák alapben. ján, esetelemzéssel.
Kína földrajzi jellemzése.
KÉMIA 11. évfolyam Téma:
Tartalom:
Anyagszerkezet
Atomok, ionok A periódusos rendszer 194
Általános kémia
Elektrokémia
Molekulák Összetett ionok Molekulaszerkezet Anyagi halmazok Mennyiségi alapismeretek Számítások: tömeg, anyagmennyiség, térfogat A kémiai egyenletrendezés elvei Avogadro törvénye Oldatok összetétele, keverése, hígítása, töményítése Oldhatóság számítása Tanulókísérletek (anyagi halmazok) Termokémia Reakcióhő számítása A reakciósebesség A kémiai egyensúly és annak megzavarása Tanulókísérlet: reakciósebesség Egyensúlyi állandó számítása Kémiai reakciók csoportosítása Tanulókísérlet: kémiai reakciók Sztöchiometriai számítások, pH számítás, sav-bázis reakciók Tanulókísérlet: titrálás A redoxireakciók Egyenletrendezés oxidációs számmal Galvánelemek Elektrolízis Elektrokémiai feladatok Tanulókísérletek az elektrokémia témaköréből
12. évfolyam Témák: Szervetlen kémia
Szerves kémia
Tartalom: A fémek általános jellemzése Korrózió Korrózióvédelem Az s-mező fémei Az aluminium, ón és ólom A d-mező fémei Tanulókísérletek: fémek Fémekkel kapcsolatos számítások A hidrogén A hidrogén vegyületei Halogénelemek Oxigéncsoport elemei és vegyületei Nitrogéncsoport elemei és vegyületei Széncsoport elemei és vegyületei Tanulókísérletek: oxigén-nitrogén-széncsoport elemei Nemesfémekkel kapcsolatos számítások Szerves kémiai alapfogalmak A szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Tanulókísérletek és számítások szénhidrogénekkel kapcsolatban Oxigéntartalmú szerves vegyületek Tanulókísérletek és számítások Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Tanulókísérletek és számítások Próba érettségi feladatlapok kitöltése
GAZDASÁGI ALAPISMERETEK 138 óra 11.-12. évfolyam Témakörök A közgazdaságtan alapfo-
Tartalmak A közgazdaságtan tárgya, elhelyezése a tudományok rendszerében. A közgazdaságtan
195
galmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei
A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői A pénz kialakulása és funkciói
A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik
Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok között A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac A piaci mechanizmus működési zavarai A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése
A modern pénz teremtése és a pénzpiac A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok Költségvetés politika jellemzői Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői
tudomány részei. Alap problémája, alapvető kérdései. A gazdasági gondolkodás alapvető elvei. A szűkösség problémája. Főbb gazdasági szereplők jellemzése, helyük a gazdálkodási folyamatban. A gazdasági körforgás. Aktuális kérdések, amelyekre keresik a választ. Vizsgálódási módszereinek lényegi elemei és ezek példákon keresztül történő bemutatása. A piac fogalma, típusai, a piaci szereplők meghatározása. A kereslet, a keresleti függvény és a kínálat, kínálati függvény értelmezése. Marshall-kereszt segítségével a piaci egyensúly, a túlkereslet és túlkínálat értelmezése. A „láthatatlan kéz” működésének, a piaci önszabályozásnak a bemutatása. A különböző pénztörténeti korszakok bemutatása a munkamegosztás és a csereformák fejlődésén keresztül. A pénz funkciók meghatározása, és annak szemléltetése, hogy a különböző pénzformák, hogyan töltötték be a pénz szerepkörét. A pénz szerepe a gazdálkodásban. A váltó fogalma, szerepe a bankjegy kialakulásában. A háztartás, mint fogyasztó helye, szerepe a modern gazdaságban. A szűkösség értelmezése a háztartás esetén. A racionalitás értelmezése a fogyasztóra, s ennek modellezése. A szükséglet fogalma, csoportosítása, rangsorolása (preferencia rendszer). Háztartás költségvetésének összeállítása. A háztartás megtakarítása, befektetési szempontjai. A piaci keresleti függvény ábrázolása és jellemzése. A marketing eszközök hatása a fogyasztói döntésekre. A fogyasztó jogai, fogyasztóvédelem. A vállalkozó fogalma. Vállalkozói tulajdonságok. A vállalkozások fogalma és céljai. A vállalkozás alapításának, működésének külső és belső feltételei, érintettjei. Vállalkozások csoportosítása különböző szempontok alapján. Vállalkozási formák jellemzése. Termelési tényezők megnevezése, jellemzése. Az erőforrások kíméletes használatának problémaköre. A termelési tényezők szerepe a vállalkozás döntéseiben. A munkamegosztás jelentősége, fejlődése a termelésben. Termelékenységet befolyásoló tényezők. A vállalkozás működése során felmerülő költségek típusai. A termelői racionalitás értelmezése és a profit alakulása. Az idő szerepe és értelmezése a közgazdaságtanban. A piaci formák és jellemzőik. A vállalkozás piaci helyzetének, döntéseinek szerepe az árbevétel alakulásában. A profitorientáció értelmezése. A fedezeti pont jelentősége a vállalkozási döntésekben. A tisztességes piaci magatartás és verseny védelmének állami eszközei és a versenyszabályozás. Az induló tőke, a pótlólagos tőkebefektetések és az eredmény hatása a vállalkozás vagyoni helyzetére. A vállalkozás eredményét befolyásoló tényezők. Finanszírozási források: saját forrás, idegen forrás. A tőke ára. A kereskedelmi bankok ezzel kapcsolatos feladatai. Folyószámla hitelek; Rövid, közép-és hosszú lejáratú bankhitelek. Hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak (kamat, futamidő, fedezet, jelzálog, sajáterő). A vállalat működését befolyásoló „külső környezet” főbb összetevői. Az externáliák fogalma, elemzése, hatása a vállalkozás életére, különös tekintettel a környezetgazdálkodás jelentőségének növekedésére. A munkaerő, mint termelési tényező bemutatása. Az emberi erőforrás helye, szerepe a vállalkozások életében. A munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő kompetenciák. A bérmeghatározó tényezők, a piaci és a nem piaci erők hatása. A szociális párbeszéd a munkáltatók és a munkavállalók között. A makrogazdaság szereplői és a makrogazdasági körforgás. A nemzetgazdaság kibocsátásának mérésének problémái. Makrogazdasági mutatók értelmezése, számításuk. A háztartások jövedelmének keletkezési forrásai. A jövedelem felhasználása. A háztartások megtakarítási attitűdjei, formái. A megtakarítások szerepe a makrogazdaságban. A fogyasztás, a megtakarítások, a beruházások közötti makrogazdasági összefüggés. A modern pénz fogalma, a pénzteremtés folyamata, mechanizmusa. Pénzkímélő eszközök használata a gyakorlatban. A munkapiaci szereplők meghatározása, a kereslet és kínálat értelmezése. A munkapiac szemléltetése a keresleti és kínálati függvény segítségével. A munkapiaci helyzetek értelmezése. A munkanélküliség fogalma, típusai, mérése. Munkanélküliségi ráta értelmezése. A klasszikus újratermelési ciklus sajátosságainak bemutatása. A modern állam szerepvállalásának közvetlen előzményei. Az állami beavatkozás oka, célja, eszközei.
A fiskális politika fogalma, a költségvetés felépítése, egyenlege, a deficit finanszírozás módjai. A költségvetési politika eszközrendszere, különös tekintettel az adózásra. A költségvetési politika hatásmechanizmusa, veszélyei. Az infláció fogalma, mérése, típusai, okai. Infláció hatása a gazdaságra és az egyes gazdasági szereplőkre. A monetáris politika fogalma, céljai. A monetáris szabályozás
196
A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai
Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák
A globalizáció
jegybanki eszközei, működésének mechanizmusa. A kereskedelmi és fizetési mérleg felépítése és a közöttük lévő kapcsolat. A valutakereslet és valutakínálat értelmezése, jellemzése. A különböző valutaárfolyamok. Napjaink valutáinak árfolyam-meghatározása, az EURO jelentősége. Magyarország külgazdasági kapcsolatainak áttekintése. A munkanélküliség és az infláció kezelésének lehetséges módjai. A téma lehetőséget ad néhány aktuális gazdasági probléma megnevezésére (pl.: infláció, munkanélküliség, szegénység, fizetési mérleg hiány, eladósodás, fenntartható gazdasági fejlődés stb.). Ezek közül valamely probléma hazai megjelenésének, bemutatása. (Például: Magyarország európai uniós tagságának hatása a hazai munkaerőpiacra.) A globalizáció fogalma. Napjaink gazdasági együttműködési formáinak bemutatása. Az együttműködésből származó előnyök, problémák. Napjaink nemzetközi gazdasági együttműködésének formái, tendenciái. A fejlett és fejlődő országok helye, szerepe a nemzetközi munkamegosztásban. Ez Európai Unió, mint gazdasági integráció.
ELMÉLETI GAZDASÁGTAN Emelt szintű érettségire felkészítő 345 óra A képzés anyaga megegyezik a kötelező óráknál meghatározott anyaggal, de több a feladatmegoldásra, valamint a tananyag elsajátítására szánt idő. TÖRTÉNELEM 345 óra 11. évfolyam Felhasznált tankönyvek, segédanyagok: • Száray Miklós: Történelem III. • Doba – Eszterág – Kojanitz: Történelem III. Újkor • (Forrásgyűjtemény képességfejlesztő feladatokkal) • Kaposi – Szabó – Száray: Feladatgyűjtemény az új történelem írásbeli érettségihez készülőknek • Középiskolai történelmi atlasz (2002.) Tartalmak és kompetenciák A felvilágosodás százada (1714-1789) A felvilágosodás Nagy-Britannia születése – az ipari forradalom kezdete Hatalmi átrendeződés Európában – felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban, Oroszország • Az USA születése és alkotmánya • A XVIII. századi Franciaország – az ancien régime ellentmondásai • A XVIII. századi életviszonyok Kronológia: 1740-48, 1756-63, 1776, 1783 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, XV. Lajos, G. Washington, Thomas Jefferson, James Watt Fogalmak: Enciklopédia, rádió, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosult abszolutizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában • • •
Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) • • •
Magyarország a dunai monarchiában Magyarország népessége a XVIII. században (demográfiai változások és etnikai arányok átalakulása) Gazdaság és társadalom, életminőség 197
• Mária Terézia uralkodása • A felvilágosult zsarnok – II. József • A felvilágosodás és nemzeti ébredés Kronológia: 1740-80, 1767, 1777, 1780-90 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József Fogalmak: helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg Topográfia: Határőrvidék, Bánát A francia forradalom és a forradalmak kora (1789-1849) • Polgári forradalom Franciaországban • - Rendi ellenállásból forradalom • - Az alkotmányos monarchia • - A givondiak köztársasága • - A jakobinus diktatúra és a Direktórium évei • Az emberi és polgári jogok nyilatkozata • A napóleoni háborúk Európája • 1815 nemzetközi rendszere (Szent Szövetség) • Az ipari forradalom kiteljesedése és társadalmi hatásai. Az ipari forradalom hatása az • életkörülményekre és a környezetre • A XIX. század eszméi • Forradalmi hullámok a XIX. század első felében Kronológia: 1788, 1794, 1804-15, 1830, 1848 Személyek: XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Stephenson, Marx Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, parlamenti rendszer, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár Topográfia: Vendée, Waterloo A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1848) • Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk idején • Gazdasági és társadalmi változások a XIX. század elején • A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései • Széchenyi István társadalom-átalakító programja • Reformkori országgyűlések, a liberális ellenzék • Kossuth programja, Széchenyi és Kossuth vitája • A nemzeti eszme Magyarországon, nemzetiségi kérdés • A virágzó reformkor – változások a gazdaságban, művelődés, kultúra • A forradalom előtt: irányzatok, programok, az utolsó rendi országgyűlés Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832-36, 1844 Személyek: Martinovics, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyány, Széchenyi, Wesselényi Fogalmak: reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-49-ben • • • • • • • •
A népek tavasza, Ausztria válaszúton Pozsonyi országgyűlés, pesti forradalom (törvényes forradalom) Az áprilisi törvények A békés út kudarca, a Batthyány-kormány kísérlete, a nemzetiségek mozgalmai A nemzeti önvédelem megszervezése – a semmiből teremtett hadsereg első sikerei A tavaszi hadjárat, az ország felszabadítása A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok A szabadságharc végnapjai – az utolsó erőfeszítések 198
Kronológia: Személyek: Fogalmak: Topográfia:
1848.III.15., IV.11., IX.29., 1849.IV.6., IV.14., V.21., VIII.13., X.6. Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jellašič, Windischgrätz, Haynau márciusi ifjak, nemzeti őrsereg, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad
A nemzetállamok és az impresszionizmus kora (1849-1914) • Hatalmi átrendeződés, III. Napóleon, a krími háború • Az egységes Olaszország születése • Az egységes Németország létrejötte • Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban • Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom • Kína és Japán a XIX. sz. 2. felében • Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom • A „keleti kérdés” és a Balkán • A nagyhatalmak egyenlőtlen fejlődése • A nagyhatalmak harca a gyarmatokért, nagyhatalmi ellentétek • Szövetségi rendszerek kialakulása • Ideológiák, politikai törekvések, munkásmozgalom • Életmód, gondolkodók és művészek a változó világban Évszámok: 1853-56, 1861-65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, ElzászLotaringia Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) • Megtorlás és ellenállás • Közlekedési kísérletek, a kiegyezés megkötése • A kiegyezés tartalma • A dualizmus rendszere, pártok, politikusok • Torlódó társadalom • Látványos gazdasági fejlődés (I.) • Új tendenciák a gazdaságban a századfordulón (II.) • Népesedési viszonyok, nemzetiségi kérdés • A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás • Városiasodás, életmód, tudomány és művészetek a boldog békeidőkben • Pártok és pártküzdelmek a századfordulón, szocialista és agrárszocialista mozgalmak • A dualizmus válsága • A világháború küszöbén Kronológia: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875-90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Tisza István, Baross Gábor, Jászi Oszkár Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, Millennium, úri középosztály, népoktatás, kispolgári nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvvezetés Mindennapi élet, életmódtörténet Választott témák (kötelezően választott): 1. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák-Magyar Monarchiában 199
2. A modern városfejlődés 12. évfolyam Tankönyvek, segédanyagok: • • • • • •
Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó: Történelem IV. Dupcsik – Repárszky: Történelem IV. (XX. század, forrásgyűjtemény képességfejlesztő feladatokkal) Kaposi – Szabó – Száray: Feladatgyűjtemény az új történelem írásbeli érettségihez (12. évfolyam) Középiskolai történelmi atlasz (2002.)
Tartalmak, kompetenciák Az első világháború és következményei • Az első világháború előzményei, kirobbanása, haditervek, frontok, erőviszonyok • A világégés első évei (1914-16) • Az antant győzelme • Az első világháború jellege, jellemzői, a hátország szerepe • A Párizs környéki békék • Az orosz forradalmak, a bolsevik pártállam kiépítése • Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése Kronológia: 1914-18, 1917, 1919, 1922 Személyek: Wilson, Clemenceau, Trockij, Sztálin Fogalmak: villámháború – állóháború, központi hatalmak, antant, kisantant, kisebbség-védelem, szovjet Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok Európa és a világ a két világháború között • Németország a 20-as években, gazdasági konszolidáció, a Weimári köztársaság • Az olasz fasizmus • Polgári demokráciák a válság előtt • Az 1929-33-as világgazdasági válság • Válságkezelés a nyugati demokráciákban • A nemzetszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa • A sztálini diktatúra a 30-as években • Nemzetközi konfliktusok a 30-as években, a 2. világháború előzményei • A gazdaság és társadalom új jelenségei, tudomány, művészetek, női emancipáció Kronológia: 1925, 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1. Személyek: Stresemann, Mussolini, Rossevelt, Hitler Fogalmak: fasizmus, korporatív állam, nemzeti szocializmus, totális diktatúra, egypárt-rendszer, Führer-elv, GULAG, kollektivizálás, tervgazdálkodás, tőzsde, túltermelési válság Topográfia: Brit Nemzetközösség Magyarország a két világháború között • •
• •
Magyarország részvétele az első világháborúban Forradalmak - Polgári demokratikus forradalom, 1918. - A Tanácsköztársaság Az ellenforradalom hatalomra jutása A trianoni béke. A béke hatása a gazdaságra, a társadalomra és az etnikai viszonyokra 200
• A határon túli magyarság sorsa • A Horthy-rendszer konszolidációja • A gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában • A revíziós külpolitika sikerei a 30-as évek második felében • Életmód, kultúra, mindennapok Kronológia: 1914. június-július, 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1919. augusztus 1., 1920. június 4., 1921-31, 1938. november 2., 1939. március 15. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly, Gömbös Gyula, Teleki Pál Fogalmak: proletárdiktatúra, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció Topográfia: Doberdó, Piave, trianoni Magyarország, Felvidék, Kárpátalja A második világháború. Magyarország a második világháborúban • A második világháború története • A „furcsa háborútól” a fordulat évéig • A fordulattól a győzelemig • A háború jellege, népirtás a második világháborúban • Magyarország háborús részvétele • Végjáték a Duna mentén: német megszállás, a holocaust Magyarországon, a nyilas hatalomátvétel • Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása Kronológia: 1939. szeptember 1., 1940. augusztus 30., 1941. június 22., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. június 6., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április, 1945. május 9., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Roosevelt, Hitler, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky Endre Fogalmak: koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció, nyilasmozgalom zsidótörvények, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság Topográfia: Leningrád, Pearl Harbour, Midway, Sztálingrád, Voronyezs, Don-kanyar, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia, Újvidék Európa és a világ a második világháborútól napjainkig • Hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ • A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai • A Szovjetunió és a szocialista tábor. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca • A „harmadik világ” • A közel-keleti konfliktusok • A távol-keleti régió • Az európai integráció története • Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái Kronológia: 1947, 1948, 1949, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nekru, Gandhi, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brandt, Walesa, Reagau, Gorbacsov Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integráció, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea Magyarország a második világháborútól napjainkig • • • •
A háborús károk felszámolása, a demokratikus közélet kiépítésének kísérlete A párizsi békeszerződés. a határon túli magyarság A kommunista diktatúra kiépítése, a Rákosi-korszak A forradalomhoz vezető út: reform és visszalépés 201
Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra Társadalom, életmód, demográfiai változások a Kádár-korszakban Magyarország 1988-2002 - a Harmadik Magyar Köztársaság létrejötte és alkotmánya - a rendszerváltás: pártok, ideológiaiak, önkormányzatok, elszámolás a múlttal Kronológia: 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1968, 1989. október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, pártállam, földosztás, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, reformszocializmus • • • •
Kötelezően választott témák: 1. A média és a közgondolkodás 2. Érdekérvényesítés és érdekképviselet a mai Magyarországon
202
IV. Szakmai program A Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola szakképző évfolyamán iskolai rendszerű, nappali tagozatos szakképzés folyik. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza középfokú tanulmányok befejezése után kezdődik és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon (1/13., 2/14.) fejeződik be. A szakképzés alapelve: Szakképzésünk középpontjában az európai szintű szakképzési rendszer kialakítása és ez által a hazai munkaerő nemzetközi versenyképességének fokozása áll. A szakképzés célja: A munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő és gyorsan alkalmazkodó szakemberek képzése, akik mindamellett, hogy kielégítő általános műveltséggel és nyelvismerettel rendelkeznek, teljesítményképes munkavégzésre és felsőfokú tanulmányok folytatására egyaránt alkalmasak. • A tanulók szerezzék meg az önálló munkavégzés képességét akár egyedül, .akár csoportokban dolgoznak. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulók kapjanak tág teret aktivitásukra és egyéb tanulási képességeik fejlesztésére. Az elméleti- és gyakorlati tanulmányaik során alakítsák ki saját munkamódszereiket, a lényeges és lényegtelen közötti különbségtétel képességét, a különböző tantárgyi feladatok végrehajtásával a kreatív munkavégzést valósítsák meg. • Kiemelt figyelmet fordítunk a kifejezés és a kommunikáció írott, beszélt és képi módjaira. • Szorgalmazzuk és támogatjuk a szakképesítés megszerzése utáni szakirányú felsőfokú továbbtanulást A korszerű szakemberképzésnek fontos elemei: •
a legfrissebb ismereteket közvetítse a diákjainak munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodjon szoros kapcsolattartás és együttműködés a gazdasági élet szereplőivel (vállalkozások, gazdasági kamarák, munkaügyi központ) azért, hogy követhető legyen a változó igény, ugyanakkor a korszerűsítéséhez támogatókat szerezzen és segítsen a végzettek elhelyezkedésében. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés • • •
A szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik A szakmai elméleti és gyakorlati képzés az iskolában folyik. A gyakorlati képzés a szükséges korszerű demonstrációs eszközökkel felszerelt szaktanteremben, számítógép teremben és tanirodában (gyakorlóirodában) történik. A tanirodai gyakorlatok tevékenységét segíti:
Német Magyar Képző Központ Egyesület külső kapcsolatok biztosításával. Ellátja a bank, cégbíróság, adóhatóság szerepét, valamint létrehozza a hálózatban résztvevők piaci kapcsolatait. Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálati Központja, amely a Nemzeti Szakképzési Intézetben került kialakításra. A jelenleg működő rendszer Európa egyik legfejlettebb cégszolgálati központja, mely szolgáltatásit teljes mértékben az Interneten keresztül végzi. A tanirodai képzés kiegészíti, elmélyíti az elméletet, lehetőséget nyújt az üzleti élet, a vállalkozás világának minél plasztikusabb megismerésére és élethű szimulálására. A szakközépiskola közismereti évfolyamain tanultak beszámíthatósága: 203
A beszámíthatóságot az 1993. évi LXXVI. törvény 11.§-a szabályozza. A szakképző évfolyamra történő felvétel feltételei: Érettségi bizonyítvány Jelentkezési lapon, írásban beadott felvételi kérelem A felvételről az igazgató dönt, elsősorban az érettségi tantárgyak eredménye és a nyelvismeret figyelembe vételével. Az iskolánkban érettségizett gimnáziumi tanulóink előnyt élveznek a felvételkor. A képzési célok és elvárások megvalósítását szolgálja a szakközépiskola képzési szerkezete: Szakterület
Szakmacsoport
Gazdasági szolgáltatási
Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)
Műszaki
Informatika (szoftver)
A szakképzés szintjei: 52 – középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy érettségi vizsgához kötött szakképesítések, amelyek jellemzően szellemi tevékenység ellátására jogosítanak 54 – érettségi vizsgához vagy érettségi vizsgához és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött emelt szintű szakképesítések Minden tanévben a szakképző évfolyamok szakképesítéseit az alább felsoroltak közül munkaerőpiac elvárásai és a fenntartó engedélye alapján hirdetjük meg és indítjuk. A meghirdetett szakképesítések és ezekre vonatkozó tudnivalók (Központi Program) az Interneten, az iskola honlapján www.mfg.hu megtalálhatók. A fejlesztés iránya: •
•
Felnőttképzés kereteit és formáit bővíteni szeretnénk azért, mert a meglévő tárgyi és személyi feltételeinkre építve tovább- és átképzési lehetőséget tudunk biztosítani a munkaerő-piacról kiszorulók mellett az aktív munkaerő számára is. Az átképzés eszközeivel a felnőttek képzése nem kiegészítő vagy másodlagos feladat, hanem a jövő szakképzési rendszereinek lényeges funkciója, amelyben részt kívánunk venni. Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozásába és munkájába akarunk bekapcsolódni. A központ célja a szakképzés hatékonyságának növelése a szakképzési kínálat koordinációjának biztosításával, valamint összehangolt csúcstechnológiát képviselő eszközök beszerzésével.
204
Az iskolában iskolarendszerben megszerezhető az állam által elismert, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések (2008.08.31-ig): OKJ szám
Szakképzési évfolyamok száma
Elmélet %
Gyakorlat %
Szakmai követelmények
Szakmai tantárgyak központi program (tantervi) engedélyszáma
2 2
60 60
40 40
19/1994.(X.29.) MKM 19/1994.(X.29.) MKM
2733/6/I./97 2733/6/II./97
1 1 2 1,5 1,5 1 1
70 70 40 70 70 70 70
30 30 60 30 30 30 30
77/1996.(V.30.) Korm. 77/1996.(V.30.) Korm. 2/2002 (I.18) OM 2/1995 (II.22) PM 77/1996.(V.30.) Korm. 4/2004.(II.12.) FMM 11/1995.(V.27.) PM
2000/97.III.23. 2000/97.III.23. 25050/8/2002.VII.17. 26438/3/2002.VII.26 2687/97.III.23.
2
40
60
31939/7/2002.IX.18.
33 3404 02 Gépíró és szövegszerkesztő
2
40
60
52 3404 01 Ügyviteli asszisztens
2
50
50
52 3452 02 54 3439 01 52 8429 01 54 3404 01 54 3404 04 54 3404 02 52 3404 04
1 1 2 2 2 2 1
40 70 20 60 50 60 60
60 30 80 40 50 40 40
4/1995.(IV.27.) MKM 3/1997.(X.31.) MKM 4/1995.(IV.27.) MKM 3/1997.(X.31.) MKM 9/96.(VII.31.) MKM 31/1997.(X.31.) MKM 6/1995.(XII.15.) MÜM 20/1996.(III.28.) IKM 10/1995.(IX.22.) MKM 31/1997.(X.31.) MKM 31/1997.(X.31.) MKM 31/1997.(X.31.) MKM 31/1997.(X.31.) MKM
1 1 2 1
40 70 70 70
60 30 30 30
6/1994.(VII.31.) MÜM 18/1995.(VI.6.) IKM 18/1995.(VI.6.) IKM 2/2002 (I.18) OM
5193/97.III.23.
54 4641 01 52 4641 02 52 3438 01 52 3438 02 54 3442 02 52 3432 04 54 3438 02 52 3442 01 52 3432 03 52 3404 05
Szakképesítés megnevezése
Informatika (szoftver) szakmacsoport Gazdasági informatikus I. Gazdasági informatikus II. Közgazdaság szakmacsoport Általános gazdasági és statisztikai ügyintéző Gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző Humán controlling ügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Statisztikai szervező, elemző Személyügyi ügyintéző Vállalkozási ügyintéző Ügyvitel szakmacsoport Gépíró és gyorsíró
Igazgatási ügyintéző-ügykezelő Irodavezető Kiadványszerkesztő Idegen nyelvi menedzserasszisztens Szerkesztőségi ügyintéző titkár Idegen nyelvi ügyintéző titkár
Ügyintéző titkár Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 52 3435 01 Európai üzleti asszisztens 52 3433 01 Külkereskedelmi ügyintéző 54 343303 Külkereskedelmi üzletkötő 52 3435 02 Logisztikai ügyintéző
205
26438/1/2002.VII.26.
31939/8/2002.IX.18. 2733/79/97 31939/2/2002.IX.18. 275/97.III.23. 2733/19/95 2733/18/96 2733/17/95 2733/17/95
25050/11/2002.VII.17.
52 3435 04 52 8409 01 52 3404 02 52 3435 09 52 3433 03
Marketing és reklámügyintéző PR-munkatárs Protokoll-ügyintéző Ügyfélszolgálati asszisztens Üzleti ügyintéző
1 1 1 1 1
70 70 60 60 70
30 30 40 40 30
18/1995.(VI.6.) IKM 18/1997.(IV.22.) MKM 18/1997.(IV.22.) MKM 28/2003 (X.18) OM 18/1995.(VI.6.) IKM
810/97.III.23. 25050/14/2002 S301.768/99 6264/3/2004.I.23. 31939/10/2002.IX.18.
Az iskolában iskolarendszerben megszerezhető az állam által elismert, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések (2007.09.01-től): Szakképesítés OKJ-ben szereplő adatai azonosító száma
54 54
481 481
04 04
0000 0010
00 54
00 01
52
344
01
0000
00
00
52
462
01
1000
00
00
52
344
02
0000
00
00
54 52
3439 345
01 01
0000
00
00
52
345
01
0010
52
02
54
347
01
0010
megnevezése
Informatika (7) Informatikus Elágazás: Gazdasági informatikus Közgazdaság (15) Pénzügyiszámviteli ügyintéző Statisztikai és gazdasági ügyintéző Vállalkozási ügyintéző Ügyviteli szakmacsoport (16) Irodavezető Hatósági és közigazgatási ügyintéző Nyilvántartási és okmányügyintéző Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati
206
Szakképzési évfolyamok száma
Szakmai és vizsgakövetelmény
Központi program Jóváhagyási szám
2 2
1,5
2/1995.(II.22.) PM
1 1,5
11/1995.(V.27.) PM
1 1
20/1996.(III.28.)IKM
2
21/2007.(V.21.) SZMM rendelet
275/97.III.23.
54
347
01
0010
54
01
54
347
01
0010
54
02
54
347
01
0010
54
03
54
347
01
0010
54
04
33
346
01
1000
00
00
33
346
01
0100
31
01
33
346
01
0100
31
02
33
346
01
0001
52
01
33
346
01
0001
52
02
52
347
03
0000
00
00
szakügyintéző Elágazás: Emberi erőforrás ügyfélkapcsolati szakügyintéző Elágazás: IT helpdesk ügyfélkapcsolati szakügyintéző Elágazás: Távközlési ügyfélkapcsolati szakügyintéző Elágazás: Üzleti kommunikációs szakügyintéző Irodai asszisztens Részszakképesítés: Gépíró Részszakképesítés: Gépíró, szövegszerkesztő Ráépülés szakképesítés: Beszédleírógyorsíró Ráépülés szakképesítés: Jegyzőkönyvvezető Telefonos és elektronikus ügy-
207
2
21/2007.(V.21.) SZMM rendelet
1
21/2007.(V.21.) SZMM rendelet
52
347
03
0100
31
01
52
347
03
0100
31
02
52
347
03
0100
52
01
54
346
01
0010
54
346
01
0010
54
01
54
346
01
0010
54
02
54
346
01
0010
54
03
52
341
04
1000
00
00
52
341
04
0001
52
01
54
341
01
0000
00
00
54
345
02
0000
00
00
félkapcsolati aszszisztens Részszakképesítés: Számítógépes adatrögzítő Részszakképesítés: Telefonkezelő, ügyféltájékoztató Részszakképesítés: Telemarketing aszszisztens Ügyviteli titkár (17) Elágazás: Idegen nyelvi titkár Elágazás: Iskolatitkár Elágazás: Ügyintéző titkár Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció (17) Kereskedelmi ügyintéző Ráépülés: Külgazdasági ügyintéző Külkereskedelmi üzletkötő Logisztikai ügyintéző
208
2
21/2007.(V.21.) SZMM rendelet
1
21/2007.(V.21.) SZMM rendelet
3738-6/2006. VIII.16.
2
2 21/2007.(V.21.) S SZMM rendelet 2 21/2007.(V.21.) SZMM rendelet
3738-9/2006. VIII.16.
2
54
345
02
0100
31
01
54
345
02
0100
31
02
54
345
02
0100
52
01
54
345
02
0001
54
01
52
342
01
0100
52
01
52
342
01
0100
52
01
Részszakképesítés: Anyagbeszerző Részszakképesítés: Áruterítő Részszakképesítés: Veszélyesáruügyintéző Ráépülő szakképesítés: Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző Marketing-és reklámügyintéző Részszakképesítés: Hirdetési ügyintéző
Az adott évben meghirdetett szakképesítések óratervei függelékként szerepelnek a programhoz csatolva.
209
1
2 21/2007.(V.21.) SZMM rendelet
373810/2006. VIII.16.
FÜGGELÉK Irodavezető OKJ szám: 54 3439 01 Tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
13. 14.
Osztályfőnöki Gépírás* Statisztika Közgazdaságtan Marketing Gazdasági jog Számvitel I.* Pénzügy I.* Számítástechnika* Titkári ismeretek* Üzleti komm.* Üzleti idegen nyelv Angol vagy Német Tanirodai gyak.* Testnevelés Összesen
elmélet 35 1 70 2 70 2 105 3 53 1,5 53 1,5 70 2 105 3 105 3 105 v. 105 70 841
3 2 24
A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek.
211
13. évfolyam gyakorlat összes 35 70 70 105 53 53 70 105 140 4 140 105 70 2 70 140 350
4 10
105 v. 105 140 70 1191
heti óra 1 2 2 3 1,5 1,5 2 3 4 3 2 3 vagy 3 4 2 34
Európai üzleti asszisztens OKJ szám: 52 3435 01 Tantárgy
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
14. 15.
Osztályfőnöki Gépírás* Statisztika Közgazdaságtan Marketing Gazdasági jog Számvitel I.* Számvitel és költségszámítás* Pénzügy I.* Számítástech.alk.* Keresk.gazd.tan.* Munkaerőgazd. és társadalombizt.* Titkári ism.* Üzleti idegen nyelv* angol vagy német Tanirodai gyakorlat* Testnevelés Összesen
elmélet 35 1 53 1,5 70 2 35 1 52 1,5 52 1,5 35 1 18 0,5 -
13. évfolyam gyakorlat 70 2 18 0,5 70 2 70 2 70 2 87 2,5 105 3
össz. 35 70 53 70 35 52 70 70 105 70 105 105
heti óra 1 2 1,5 2 1 1,5 2 2 3 2 3 3
-
-
70
2
70
2
70
2
35
1
105
3
70 490
2 14
140 735
4 21
140 70 1225
4 2 35
A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek.
212
Logisztikai ügyintéző OKJ: 52 3435 03 Ssz.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Tantárgy
Elmélet
Osztályfőnöki Kommunikáció Üzleti adminisztráció* Jogszabályok alkalmazása Gazdálkodás és vállalkozás Információgyűjtés alapvető statisztikai módszerekkel Külkereskedelem és vám Vállalati gazdálkodás Marketing Áruismeret Logisztika Szakmai idegen nyelvi kommunikáció* angol és német Költséggazdálkodás Közlekedésföldrajz Raktározás és anyagmozgatás Áruszállítási rendszerek Logisztikai gyakorlat* Alkalmazott számítástechnika* Testnevelés Összesen
A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek.
213
35 35 35 35 35 35 70 70 105 70 70 35 70 105 70 875
1 1 1 1 1 1 2 2 3 2 2 1 2 3 2 23
Elmélet igényes gyak. 70 2 105 3 105 3 70 2 350 10
Összesen
35 35 70 35 35 35 35 70 70 105 70 105 70 35 70 105 105 70 70 1225
1 1 2 1 2 1 1 2 2 2 2 3 2 1 2 3 3 2 2 35
Marketing- és reklámügyintéző OKJ szám: 52 3435 04 Ssz.
Tantárgy
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Osztályfőnöki Gazd. és vállalkozási ism. Statisztika Marketing* Reklám* Piackutatás Üzleti kommunikáció* Jogi ismeretek Szakmai idegen nyelv* Alkalmazott számítástechnika* Esztétikai és művészettörténet Szakmai gyakorlat* Testnevelés Összesen
Elmélet 1 4 2 2 2 2 1 2 4 1 2 23
A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek.
214
35 140 70 70 70 70 35 70 140 35 70 805
Elmélet ig. gyakorlat 2 70 2 70 1 35 3 105 2 70 10 350
Összesen 35 140 70 140 140 70 70 70 140 105 35 70 70 1155
1 4 2 4 4 2 2 2 4 3 1 2 2 33
Tartalomjegyzék I.
Az iskola bemutatása....................................................................................................................................... 2 I.1. Jogi státusz az alapító okirat szerint ........................................................................................................ 2 I.2. Iskolatörténet........................................................................................................................................... 2 I.3. Az iskola hagyományai ........................................................................................................................... 3 I.4. Az iskola regionális helyzete................................................................................................................... 4 I.5. Az iskola tárgyi és személyi feltételei ..................................................................................................... 4
II.
Nevelési program ............................................................................................................................................ 6 II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 6 II.1.1. Küldetésünk..................................................................................................................................... 6 II.1.2. Nevelési alapelvek, célok, feladatok ............................................................................................... 6 II.1.2.1. A testi nevelés területén......................................................................................................... 7 II.1.2.2. Az esztétikai nevelés területén............................................................................................... 7 II.1.2.3. Az erkölcsi nevelés területén ................................................................................................. 7 II.1.2.4. Az értelmi nevelés területén .................................................................................................. 7 II.1.2.5. Az érzelmi nevelés területén.................................................................................................. 7 II.1.2.6. A világnézeti nevelés terültén................................................................................................ 8 II.1.3. Tanulói jogviszony létesítése .......................................................................................................... 8 II.1.4. Kompetencia alapú oktatás.............................................................................................................. 8 II.2. A személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................. 10 II.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...................................................................................... 11 II.3.1. A közösségfejlesztés célja:............................................................................................................ 11 II.3.2. A közösségfejlesztés területei ....................................................................................................... 11 II.3.3. A közösségfejlesztés tudatos irányítói: ......................................................................................... 11 II.3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:............................................................................. 11 II.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .............................. 13 II.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.................................................................. 15 II.5.1. A megvalósulás területei és módszerei.......................................................................................... 15 II.5.1.1. Az oktatás területén: ............................................................................................................ 15 II.5.1.1.1. Közvetlen iskolai eljárások, tennivalók: ......................................................................... 15 a. Rendszeres iskolai versenyek szervezése tantárgyi keretben............................................... 15 b. A szabadon választható órakeret órái .................................................................................. 15 c. Egyéni foglalkozások........................................................................................................... 15 d. Szakköri munka ................................................................................................................... 15 II.5.1.1.2. Városi, megyei versenyek ............................................................................................... 16 II.5.1.1.3. Országos versenyek ........................................................................................................ 16 II.5.1.1.4. Pályázatok ....................................................................................................................... 16 II.5.1.1.5. Külkapcsolatok ............................................................................................................... 16 II.5.1.2. Kulturális területen .............................................................................................................. 16 II.5.1.2.1. Versenyeken való részvétel:............................................................................................ 16 II.5.1.2.2. Törekvés a színjátszó, versmondó, média szakkör létrehozására.................................... 16 II.5.1.2.3. Iskolai Ki mit tud? évenkénti megrendezése................................................................... 16 II.5.1.3. Sport területén...................................................................................................................... 16 II.5.1.3.1. A beiskolázásnál a tanulók sporteredményeinek a figyelembe vétele kapjon szerepet... 16 II.5.1.3.2. Iskolai edzéslehetőségek biztosítása ............................................................................... 16 II.5.1.3.3. Klubokban való versenyzés támogatása.......................................................................... 16 II.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok..................................................................... 16 II.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................................................... 18 II.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................................ 19 II.9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ....................................................................................................................................... 20 II.10. A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésnek lehetőségei ........................................................................................................................ 43 II.10.1. A diákjogok védelme ........................................................................................................... 43 II.10.1.1. A diákjogok érvényesítésének egyéni útja........................................................................... 43 II.10.1.2. Kollektív jogérvényesítés .................................................................................................... 43 II.10.1.3. Az iskolai diákönkormányzat .............................................................................................. 43 II.10.2. Az együttműködés további kérdései .................................................................................... 44
215
II.11. Az iskola egészségnevelési, környezeti nevelési és fogyasztóvédelemmel összefüggő programja .. 45 II.11.1. Egészségnevelési program................................................................................................... 45 II.11.2. Környezeti nevelési program ............................................................................................... 46 II.11.2.1. Környezeti-nevelési tevékenységek..................................................................................... 46 II.11.2.2. Alapelvek, célok .................................................................................................................. 46 II.11.2.2.1. Alapelvek ........................................................................................................................ 46 II.11.2.2.2. Konkrét célok, feladatok ................................................................................................. 47 II.11.2.3. Tanulás szervezési és tartalmi keretek ................................................................................. 48 II.11.2.4. Egyes tantárgyak kiemelt környezeti lehetőségei ................................................................ 48 II.11.2.5. Környezeti nevelés osztályfőnöki lehetőségei ..................................................................... 52 II.11.2.5.1. Nem hagyományos tanórai foglalkozások ...................................................................... 52 II.11.2.5.2. Módszerek....................................................................................................................... 54 II.11.2.6. Az iskolai környezet ............................................................................................................ 54 II.11.2.7. A környezeti nevelési eredmények értékelési szempontjai.................................................. 54 II.11.2.8. Pedagógusok környezeti nevelési színvonalának minősítése............................................... 55 II.11.2.9. Továbbképzések .................................................................................................................. 55 II.11.3. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ........................................................ 55 III. Helyi tanterv.................................................................................................................................................. 57 III.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények ...................................................................................... 57 III.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........... 62 III.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.............................................................................. 62 III.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája.............................................................................................. 62 III.5. A középszintű érettségi vizsga témakörei ......................................................................................... 64 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM........................................................................................... 64 TÖRTÉNELEM ............................................................................................................................ 65 IDEGEN NYELV ......................................................................................................................... 65 MATEMATIKA............................................................................................................................ 66 FIZIKA.......................................................................................................................................... 67 KÉMIA.......................................................................................................................................... 67 BIOLÓGIA ................................................................................................................................... 68 FÖLDRAJZ................................................................................................................................... 69 INFORMATIKA........................................................................................................................... 69 DRÁMA........................................................................................................................................ 70 TESTNEVELÉS............................................................................................................................ 70 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ................................................................................................ 70 ÉNEK ............................................................................................................................................ 71 KÖZGAZDASÁGI ALAPIMERETEK........................................................................................ 71 KÖZGAZDASÁGI MARKETING............................................................................................... 72 III.6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek........................................................ 73 III.7. A kötelező tantárgyak helyi tantervei................................................................................................ 73 GIMNÁZIUM ................................................................................................................................ 73 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM........................................................................................... 73 MAGYAR NYELV....................................................................................................................... 75 MAGYAR IRODALOM............................................................................................................... 76 TÖRTÉNELEM ............................................................................................................................ 77 EMBERISMERET ÉS ETIKA ..................................................................................................... 86 ELSŐ IDEGEN NYELV .............................................................................................................. 88 MÁSODIK IDEGEN NYELV ...................................................................................................... 94 MATEMATIKA.......................................................................................................................... 100 INFORMATIKA......................................................................................................................... 107 BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA ............................................................................................... 111 FIZIKA........................................................................................................................................ 115 BIOLÓGIA ................................................................................................................................. 119 KÉMIA........................................................................................................................................ 125 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK........................................................................................... 129 ÉNEK-ZENE............................................................................................................................... 133
216
III.8.
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA .............................................................................................. 137 TESTNEVELÉS.......................................................................................................................... 141 TÁRSADALOMISMERET ........................................................................................................ 149 DRÁMA...................................................................................................................................... 152 MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET .......................................................................................... 153 MŰVÉSZETEK .......................................................................................................................... 155 SZAKKÖZÉPISKOLA ................................................................................................................. 158 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM......................................................................................... 158 TÖRTÉNELEM .......................................................................................................................... 158 TÁRSADALMI ISMERETEK ................................................................................................... 158 I: IDEGEN NYELV .................................................................................................................... 158 MATEMATIKA.......................................................................................................................... 158 ÉNEK-ZENE............................................................................................................................... 158 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA .............................................................................................. 162 TESTNEVELÉS.......................................................................................................................... 162 FIZIKA........................................................................................................................................ 162 FÖLDRAJZ................................................................................................................................. 165 BIOLÓGIA ................................................................................................................................. 165 KÉMIA........................................................................................................................................ 169 INFORMATIKA......................................................................................................................... 169 GAZDASÁGI KÖRNYEZETÜNK ............................................................................................ 169 INFORMÁCIÓKEZELÉS .......................................................................................................... 170 KOMMUNIKÁCIÓ .................................................................................................................... 171 VISELKEDÉSKULTÚRA.......................................................................................................... 171 ELMÉLETI GAZDASÁGTAN .................................................................................................. 172 ÜZLET GAZDASÁGTAN ......................................................................................................... 173 SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLAT ..................................................................................... 174 MARKETING............................................................................................................................. 175 IDEGEN NYELV ....................................................................................................................... 176 SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLAT ..................................................................................... 177 A szabadon választott tantárgyak helyi tantervei ............................................................................ 178 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM......................................................................................... 178 BIOLÓGIA ................................................................................................................................. 178 DRÁMA...................................................................................................................................... 180 MATEMATIKA.......................................................................................................................... 181 INFORMATIKA KÖZÉPSZINT................................................................................................ 183 MATEMATIKA.......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. INFORMATIKA EMELTSZINT ............................................................................................... 183 ANGOL- ÉS NÉMET NYELV................................................................................................... 184 HORVÁT NYELV...................................................................................................................... 184 FÖLDRAJZ................................................................................................................................. 188 KÉMIA........................................................................................................................................ 194 GAZDASÁGI ALAPISMERETEK............................................................................................ 195 ELMÉLETI GAZDASÁGTAN .................................................................................................. 197 TÖRTÉNELEM .......................................................................................................................... 197
IV. Szakmai program ........................................................................................................................................ 203 FÜGGELÉK ....................................................................................................................................................... 211
217
