A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149
Intézmény neve: Négy Évszak Óvoda Kikelet Tagóvodája 4700 Mátészalka, Ballassi út 39. Önálló innováció: Integrációt segítő nevelési tevékenységünk. Fejlődési napló - a gyermekek fejlődésének nyomon követéséhez
Óvodánk a város keleti részén fekszik: Neve: Kikelet Óvoda. Intézményünk 5 óvodai csoporttal működik. Megfelelő nagy udvarral, amely napos, füves és árnyékos területével gyermekeink biztonságát szolgálják. Óvodánkban a személyi feltételek biztosítottak. Öt gyermekcsoportban 10 fő óvodapedagógus
végzi
az
óvodai
nevelés
feladatait,
illetve
segíti
a
tevékenységekben megvalósuló tanulás formáit. Munkájukat 5 szakképzett dajka segíti, valamint 1 fő karbantartó. Az utóbbi időben meg növekedett a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, valamint roma származású gyermekek száma. Egyre többen veszik igénybe már kiscsoporttól az óvoda kínálta lehetőségeket, mely örvendetes és ezt szorgalmazzuk is. Így 3-4 év áll rendelkezésünkre, hogy hátrányaikat csökkentsük, fejlesszük őket. Ezáltal egyenlő esélyekkel kezdhetik meg iskolai tanulmányaikat – szociálisan is könnyebben illeszkednek be a közösségbe. A roma gyermekek számának növekedése új feladat elé állít bennünket, hiszen a szüleikkel való együttműködés nem ígérkezik zökkenőmentesnek. Szükséges bizalmuk
elnyerése,
annak
megéreztetése,
hogy
gyermekeikhez
szeretettel
közelítünk, őket is elfogadjuk, és lehetőségeinkhez mérten segítjük. Ez persze az óvodapedagógusoktól és az intézmény valamennyi dolgozójától sok türelmet, odafigyelést igényel. Megpróbáljuk megismerni - rajtuk keresztül is - szokásaikat, kultúrájukat, hagyományaikat, hogy a velük történő együttműködést elősegítve közösen próbáljuk csökkenteni azt a hátrányt, amellyel ezek a gyermekek óvodába kerülnek. E hátrányok csökkenésének lehetőségét hordozza magában a Közoktatási
Törvény (1993. évi LXXIX. törvény) módosítása is, mely szerint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek ingyenesen étkezhetnek az óvodában.
Célunk: feltárni azokat a körülményeket, melyek negatívan befolyásolják óvodásaink fejlődését. Feladatunknak tekintjük a hátrányok enyhítését lehetőségeinkhez képest. Mivel a hátrányos helyzetben a szociális tartalom a hangsúlyos, ezért szorgalmazzuk, hogy a gyermekek rendszeresen járjanak óvodába, így napi étkezésük, gondozásuk biztosítottá válik. Kiemelten gondot fordítunk egyéni fejlesztésükre, segítve óvodai beilleszkedésüket, szociális fejlődésüket. Az óvoda biztosítja számukra a nyugodt, türelmes, szeretetteljes légkört, az óvodapedagógusaink
alkalmazzák
az
egyéni
bánásmód
elvét.
Az
óvodapedagógusaink az óvodában végzett gyermekvédelmi munkával, a fejlesztő tevékenységekkel
segíteni
kívánják
a
gyermekek
minél
egészségesebb,
harmonikusabb fejlődését. Ennek érdekében az óvodapedagógusok a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak csökkentésén dolgoznak, hogy megelőzzék leszakadásukat, a kudarcra ítélt státuszukat; enyhítsék szociokulturális hátrányukat, az elhanyagoló bánásmódjukat, érzelmi labilitásukat.
A gyermekek szociokulturális körülményeinek feltérképezésekor körvonalazódik, hogy kik azok a gyerekek, akiknek családi háttere nem mindig képes biztosítani a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételeket. Ezeknek a tényezőknek a tisztázása nagyfokú tapintatot kíván óvodapedagógusainktól: -
a gyermek és szülő méltóságának tiszteletben tartását;
-
a családtagok elfogadását – feléjük szakmai alázattal való közeledést;
-
figyelmes, tiszteletteljes, szakmailag kifogástalan színvonalú segítséget;
-
a gyermek érdekeinek szem előtt tartását;
-
szülői problémák
jelzéseinek figyelembevételét – partnerként
való
kezelésüket, - ami a „segítő kapcsolat” elvei alapján közelít hozzájuk; -
partnerkapcsolat kialakításával, toleranciával, empatikus magatartással növelni a kommunikációs terek az óvodapedagógus és szülő között,
-
a kisgyermek megnyerését az együttműködés érdekében,
-
a személyes kapcsolat során, a fejlettséghez igazított feladattal növelni a gyermek kitartását,
-
a gyermek beilleszkedésének segítését,
-
a gyermek leválási nehézségének megértéssel való fogadását.
Az ingerszegény környezet súlyossá válhat a kisgyermek számára, hiszen az idegrendszeri struktúrák érését lelassíthatja, az érési folyamat bizonyos mértékben elmaradhat, ami hátráltatja a szenzomotoros fejlődést. Így az egyes területek közötti kapcsolatok nem alakulnak ki és labilissá, sérülékennyé válnak a gyermekek, valamint hibás mechanizmusok jöhetnek létre. Ezért óvodapedagógusaink nagy figyelmet fordítanak arra, hogy: -
A kisgyermekek mely ingereket, milyen módon és milyen mértékben képesek felfogni,
-
A gyermekek fejlettségéhez igazítják az ingerkörnyezetet;
-
Nyomon követik a kialakított ingerkörnyezet gyermekre gyakorolt hatását;
-
Kialakítják a gyermek számára legmegfelelőbb, legeredményesebb, egyéni és életkori sajátosságaihoz illeszkedő kulcsingereket,
-
Gazdagítják a kulcsingereket a gyermek érési fokának megfelelően,
-
Megismertetik a gyermekeket a természetes környezet csodáival,
-
Megalapozzák a gyermek környezettudatos viselkedését,
-
Elfogadó, barátságos ingerkörnyezetet biztosítanak a gyermek érési folyamatához illeszkedően,
-
Gazdag, stimuláló ingereket alkalmaznak az óvoda épületén belül (változatos
színek,
textúrák,
gyermekek
által
készített
rajzok,
élményképek), -
Változatos helyeket biztosítanak a kisgyermek számára, hogy ugyanazt a tapasztalatot, ismeretet többféle helyzetben, módon, formában, színben, helyen szerezhessék meg,
-
Személyes helyek biztosítását teszik lehetővé, amelyeket a gyermek kizárólag sajátjának érezhet,
Az
érzelmi
labilitás,
elhanyagoló
körülményeiben keresendő.
bánásmód
a
család
érzelmi-nevelési
Ezért intézményünk: -
az alkalmazottaival együtt segítő-támogató légkört teremt a gyermekeknek,
-
a gyermek életkorától függetlenül ölbeli játékokat játszik velük,
-
amennyire csak lehet, csökkenti a család és az óvoda által nyújtott minta közötti eltérést,
-
ha
szükségét
érzi,
javaslatot
tesz
a
családterápiára,
egyéni
pszichoterápiára, -
empatikusan, személyre szabott lehetőségeket biztosít,
-
a fejlesztő munka során közös élményeket, érzelmi többletet nyújt,
-
a gyermekben erősíti az elfogadás érzését,
-
fejleszti a gyermek kötődő- és szeretet képességét,
-
megteremti a gyermek számára azt a legoptimálisabb fejlődést biztosító érzelmi légkört, stabil személyes kapcsolatot, amely az óvodai életükhöz szükséges,
-
olyan
elvárásokat
támaszt
a
gyermekkel
szemben,
amelyek
a
teljesítőképességüket nem haladják meg, -
a tevékenységformák közül kiválasztja az egyes gyermek számára a neki megfelelőt, az alapján értékeli teljesítményét, ezáltal növeli kompetencia élményét,
-
a gyermek igényeinek megfelelő lelki törődést, biztatást, megerősítést ad,
-
minden
alkalmazottjával
együtt
azon
fáradozik,
hogy
az
érzelmi
biztonságot megteremtse a gyermekek számára.
A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat minden óvodapedagógus ellátja. A mindennapok során ezt végzi a gyermekekkel való foglalkozás és a szülőkkel való kapcsolattartás alkalmával. Közreműködünk tehát a gyermekek fejlődését gátló körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében, figyelembe véve a korlátainkat. Figyelemmel kísérjük a gyermekek egészségét. Egészségvédő és mentálhigiéniás programokat szervezünk a szülőknek - igény esetén. A szülők anyagi nehézsége esetén támogatást és juttatásokat igyekszünk számukra javasolni (kiegészítő családi pótlék, rászorultság támogatás).
Szükség esetén védőnői intézkedéseket teszünk a gyermekek érdekében. Kapcsolatot tartunk fenn a Gyámügyi Irodával és a Szociális Irodával, ha szükséges. A pedagógusok a tudomásukra jutott információkat – amely a gyermekekkel és a családokkal
kapcsolatos
–
bizalmasan
megőrzik
a
törvényi
előírásoknak
megfelelően. Fontos tudatosítanunk a szülőkben, hogy gyermekük nevelése elsődlegesen a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészíti és segíti ezt. A Közoktatási Törvény (1993. évi LXXIX. Törvény) azt is kimondja, hogy a szülő gyermeke nevelésében köteles együttműködni az óvodával. Arra
törekszünk,
hogy
kapcsolatunk
a
gyermekek
érdekét
szolgálja.
Együttműködésünk a kölcsönös megértésen, tiszteleten, odafigyelésen, egymás segítésén alapszik. A szokásos formákon túllépve szeretnénk óvodánkat nyitottabbá tenni a szülők számára, valamint tartalmasabbá az együttműködés formáit. A gyermekvédelmi felelősünk: -
Nyilvántartást készít a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekekről, mely
tartalmazza az okokat, a gyermek környezetének jellemzését – az óvónők jelzése alapján – kapcsolatot tart fenn a csoportban dolgozó óvónőkkel. - Megfigyeli a gyermekeket a közösségben, és feljegyzést készít a tapasztalatairól, megbeszélve
azt
az
óvodapedagógusokkal.
Kiemelt
figyelmet
fordítva
a
nagycsoportos gyermekekre. - Tájékozódik arról, hogy megfelelően részt vesznek-e a gyermekek a fejlesztő foglalkozásokon – ha nem, ezt szorgalmazza a szülőknél. - Figyelemmel kíséri a gyermekek hiányzásait – az óvónők jelzéseire támaszkodva. Szükség esetén intézkedik felszólítások küldéséről, ennek eredménytelensége esetén jelzi a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Tájékozódik a hiányzásokról, a gyermek fejlődésének üteméről, felmerülő aktuális problémákról. -A szülők faliújságán keresztül, újságcikkekkel segítséget, tanácsokat ad a különböző nevelési problémák megoldásához. Az óvónőkkel közösen családlátogatást végez – szükség szerint – környezettanulmányt készít, kikérve a gyermekekkel foglalkozó óvónők véleményét. -A kiegészítő családi pótlékban részesülők 100%-os étkezési támogatásról kapott határozatait begyűjti, dokumentálja, nyilvántartja, érvényességét figyelemmel kíséri.
Óvodán kívül kapcsolatot tart fenn: -
Nevelési
tanácsadó:
a
nagycsoportos
gyermekek
képességeinek
figyelemmel kísérése – fejlesztő foglalkozáson való részvétel nyomon követése – fontosságának hangsúlyozása a szülők felé. -
Családsegítő központ: Segítség kérése a családok támogatásához.
-
Gyermekjóléti Szolgálat: a gyermekvédelmi felelős, mint a jelzőrendszer tagja havi rendszerességgel részt vesz az esetmegbeszéléseken.
-
A szervezett előadásokat látogatja – ennek lehetőségeiről tájékoztatja a kartársnőket – igyekszik őket is bevonni.
-
Polgármesteri Hivatal Szociális osztálya: Kiegészítő családi pótlék egyeztetése. Rendkívüli segélyek intézése.
-
Segélyszervezet: családok támogatása.
Az országgyűlés elfogadta a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2009.évi LXXIX törvényt. A módosítások leginkább az alábbi pontokat érintik: -
gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabb működésének elősegítése,
-
a pénzbeli ellátásoknál a gyermekek szociális biztonságának növelése,
-
a helyettes szülők, nevelőszülők által nevelhető gyermekek számának csökkenése,
-
a családok átmeneti otthonában elhelyezett gyermek iránti felelősség növelése,
-
a
gyermekvédelmi
igazgatási
bírság
bevezetése,
a
szociális
és
gyámhivatal véleményezés jogkörének garantálása, -
a szociális és gyámhivatal véleményezési jogkörének garantálása,
-
a közigazgatási eljárási és a gyámügyi eljárási szabályok összhangjának a megteremtése,
-
az önkormányzat ellátási kötelezettségének növelése
A gyermekjogi képviselő feladata bővült azzal, hogy ő is javaslatot tehet a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására.
Munkánkat eredményesnek ítéljük meg, ha:
Időben felismerjük, és feltárjuk a gyerekek fejlődését gátló, vagy veszélyeztető hátrányos körülményeket. Az
óvodapedagógusok
folyamatosan
figyelemmel
kísérik
az
elkészült
intézkedési terveket, a nevelési folyamatban érvényesítik meghatározott feladataikat. Minden rászoruló gyermek megkapja a megfelelő segítséget:
- Pedagógiai eszközökkel részben kompenzálni tudjuk a feltárt hátrányokat. - Sikerül a szociális védőhálót kiterjeszteni az anyagi nehézségekkel küzdő családokra.
- A gyermekek esélyegyenlőségét személyre szóló, differenciált egyéni foglalkozással, fejlesztő programokkal biztosítjuk.
Óvodánkban minden intézkedésünk meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe, és mindent ennek rendelünk alá. Minden gyermeket védelemben részesítünk annak érdekében, hogy fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag egészségesen, és harmonikusan tudjon fejlődni. Közreműködünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében és feltárásában. A szociálisan és egyéb okból hátrányos helyzetben lévő gyermekeknek biztosítjuk az állapotuk és helyzetük által megkövetelt differenciált gondozást, fejlesztést. Biztosítjuk, hogy a gyermekek képességei egyenlő eséllyel fejlődjenek.
Feladataink
Minden gyermekcsoport óvodapedagógusai évente felmérőlapot készítenek, hogy kiszűrjék mindazokat a körülményeket – a családi szerkezet, környezet, nevelési hiányosság, anyagi – egészségügyi problémák, fejlődésbeli elmaradás – amelyek hátrányt
jelentenek
megvalósulásában.
a
gyermekek
harmonikus,
és
töretlen
fejlődésének
Kiszűrhetőek azok a gyermekek is, akiknél a hátrányok halmozottan jelentkeznek. A hátrányok kompenzálására a felmérés alapján egyéni intézkedési tervet készítünk, melynek eredményességét évente írásban rögzítjük. Feladataink e része a hátrányok pedagógiai eszközökkel történő kompenzálására vonatkozik, prevenciót szolgál. Fokozott gondoskodásban és törődésben, érzelmi biztonság és szocializáció segítésében,
speciális
szakemberek
által
végzett
egyéni
fejlesztésben,
felzárkóztatásban realizálódik. Feladataink másik része a szülőkkel kapcsolatos. Toleráns magatartásunkkal, tapintatosan
próbáljuk
a
szülők
nevelési
eljárásait,
életvezetési
szokásait
befolyásolni, a gyermek helyzetét rendezni a családban. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, az együttműködésben érvényesítjük az
intervenciós
gyakorlatot,
vagyis
a
segítségnyújtás
családhoz
illesztett
megoldásait. Befogadó környezet biztosításával a kialakult előítéleteket lebontjuk, újabb előítéletek kialakulását megelőzzük. Az
esélyegyenlőséget
és
diszkriminációmentességet
megőrizzük,
multi-és
interkulturális szemléletet közvetítünk.
Integrációs nevelésünk Az integrált nevelés során az eltérő családi háttérrel rendelkezők, különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt neveljük, fejlesztjük. Lehetőséget biztosítunk minden gyermeknek képességeinek kibontakoztatásához. Ezek a gyermekek mind-mind mások, mint csoporttársaik. A másság elfogadása annál
eredményesebb,
minél
hamarabb
elkezdődik
a
közösségbe
való
beilleszkedésük. Minél fiatalabb a gyermek, annál eredményesebb az elfogadás. Az integráció javára válik a teljes csoportnak is, mert a gyermekek megtanulják, hogyan kell alkalmazkodni társukhoz, s megértik, hogy a másság elfogadása nem jelent feltétlenül "alacsonyabb értékűt", s gyakorolják a természetes segítségnyújtást is. Képességfejlesztésükhöz szakember segítségét is igénybe vesszük. Az otthonról hozott kultúráját minden gyermek esetében értékként kamatoztatjuk. Együttműködő, elfogadó környezetet teremtünk az óvodába, ahol előítélet nélkül közeledünk hozzájuk. Egyéni különbségekre figyelő pedagógiai módszerek és eszközök
alkalmazásával
kompenzáljuk
problémáikból
adódó
nehézségeik
kiküszöbölését. A bátorító nevelés tudatos alkalmazásával törekszünk arra, hogy pozitív én-képük alakuljon, erősödjön önbizalmuk, és gátlásaik oldódjanak.
Nagy odafigyelést igényelnek a sajátos nevelési igényű gyermekek, akik számára a fejlődés lehetőségét integráltan próbáljuk biztosítani, a törvény által kötelezően előírt gyógypedagógus
szakember
irányításával,
és
gyógypedagógiai
asszisztens
jelenlétével. A 2/2005. (III.1.)OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének
irányelveiben
megfogalmazottak
szerint
próbáljuk
nevelőmunkánkat tervezni. Legfőbb értékeink között fogalmaztuk meg a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődésének elősegítését, az egyéni bánásmód jelentőségét. A sérülés fokától függően természetesen orvosi, pszichológiai szakvélemény is szükséges, mely az integrációra való alkalmasságot bizonyítja. A korai együttneveléssel megpróbáljuk megelőzni a mássággal szembeni elutasítást, az előítélet kialakulását a megélt tapasztalatokon keresztül. A megerősítés módszerével, azaz sok dicsérettel buzdítjuk őket a helyes cselekedetre, tevékenységre azzal a céllal is, hogy felhívjuk a többiek figyelmét, érdeklődését a másik iránt. „Ha mindenki érdekes tud lenni, az segítheti a kapcsolatok kialakulását”. A későbbiekben ez adhatja alapját annak, hogy megtanuljanak egymásra odafigyelni, esetleg
tudatosan
is
részt
vegyenek
egymást
segítő
tevékenységekben,
kapcsolatokban. Az integrált nevelés az óvodapedagógusok részéről magas szintű felkészültséget igényel. A sérült gyermekek nevelési lehetőségeit éppúgy ismerni kell, mint esetenként a tehetséggondozás lehetséges módjait. A nevelőmunkában az eredményességre törekszünk, ami alatt azt értjük, hogy minden gyermek saját magához képest fejlődjön. Kitartó, következetes pedagógiai, pszichológiai tevékenységgel szeretnénk eljuttatni a gyermekeket egy adott fejlettségi szintről egy magasabb fejlettségi szintre, személyiségük sokoldalúságát figyelembe véve. A gyermekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként próbáljuk eljuttatni a gyermekeket testileg, lelkileg, szociálisan az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintre.
Integrációt segítő tevékenységformák: Nevelési rendszerünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól, mert a gyermekek játék közben észrevétlenül, játékosan tanulnak. A
játéktevékenységeket
a
gyermekek
érdeklődésének,
kíváncsiságának
figyelembevételével szervezzük, melyek közben kielégítjük tanulási vágyaikat, elmélyítjük ismereteiket. A játékban megteremtjük azokat a helyzeteket, amelyek a természet sokszínű, változatos érzékeléséhez, észleléséhez, megfigyeléséhez szükségesek. A természetes környezetben történő játék alkalmával kihasználjuk a spontán adódó élménynyújtás, személyiségfejlesztés lehetőségeit játékos, ösztönző körülmények között. A játékban történő tanulás során tapasztalnak, felfedezéseket tesznek, feladatokat kapnak és oldanak meg. Arra törekszünk, hogy az óvodában megszerzett tanulási tapasztalatok pozitívan befolyásolják a későbbi iskolai tanuláshoz való viszonyukat is. Nem mindegy, hogy milyen érdeklődés fejlődik ki a gyermekekben a tanulással kapcsolatban, képes lesz-e saját motiváltságából kiinduló erőfeszítésre a tanulás érdekében. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban. Természetesen minden gyermek esetében képességeiknek megfelelő feladatokról van szó. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni bánásmódra, és a differenciált fejlesztésre. Egy adott téma feldolgozásakor az egyéni képességeket figyelembe véve próbálunk differenciált feladatokat adni, többféle lehetőségeket felkínálni egy adott képességtípus gyakoroltatásában, fejlesztésében. A sikerélmények erősítik a gyermekek önbizalmát, és bátorságot adnak az újabb nehezebb feladatok megoldásához. A kompetencia alapú nevelés programcsomagja az egész gyermeki személyiség –és benne a pszichikus funkciók - fejlesztését hangsúlyozza. Tevékenységekbe ágyazva a mozgás elsődleges funkcióját szem előtt tartva, inkluzív pedagógiai szemlélettel. Négy képességtípus köré tervezzük a fejlesztést: szociális, értelmi, verbális, és testi. A projektek tervezésénél a kompetenciás csoportok az
évszakok változásai mellett a négy őselem (föld, víz, tűz, levegő) felkínálta lehetőségek gazdag tárházából válogathatnak. Célja: - A gyermekek találják meg érdekes, ösztönző körülmények között a számukra legmegfelelőbb tevékenységi, tanulási helyzeteket, a felnőtt hozzáigazodó, megértő, elfogadó támogatásával. - Felkészítés az iskolai életmódra, stabil szokás és szabályrendszer kialakítása. - Sikerélmények biztosításával a gyermek én-képének, teljesítményének erősítése. - Azoknak a jártasságoknak, készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amely segíti őket az iskolai követelmények teljesítésében. - Tevékenységbe ágyazottan fejleszteni a megfigyelést, emlékezetbe vésést és felidézést, a képszerű, szemléletes gondolkodást, kreativitást, önállóságot. Célunk: az óvodás gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. - A gyermekek szellemi erőinek fejlesztése életkori sajátosságait figyelembe véve, az egyéni bánásmód, a gyermek fejlődési ütemének megfelelően.
A tanulás élményszerűségét szerepjátékkal, mozgásos értelemfejlesztő játékokkal, nyelvi játékokkal, gátlást oldó eljárásokkal, kommunikációs- és versenyjátékok szervezésével fokozzuk.
A tanulási tevékenységek szervezése az óvodapedagógusok döntése, tervezése alapján történik oly módon, hogy az egész hétre felkészül, és eldönti a gyermekek szükségleteihez, érdeklődéseihez igazítva, hogy milyen tevékenységi formákat ajánl fel, illetve tesz kötelezővé. A tanulást nem szűkítjük le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, általunk kezdeményezett - sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó - tevékenységekben valósítjuk meg.
A
gyermekek
személyiségét
figyelembevételével,
interaktív
fejlesztjük, bontakoztatjuk ki.
az tanulási
életkori –tanítási
és
fejlődési
módszerek
sajátosságok dominanciájával
Tevékenységekbe ágyazottan alakítjuk az értelmi és szociális képességeket, készségeket, bővítjük ismereteiket. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységeket kínálunk fel. Párhuzamos, differenciált tevékenységek szervezésével megteremtjük a feltételeket a gyermekek felfedezéseinek, kreativitásának kibontakozásához. Teret nyitunk a gyermeki önállóság, elmélyülés, érdeklődés előtt. Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a tanulási folyamatot, a gyermeki személyiség kibontakozását. Közvetetten támogatjuk az iskolai beilleszkedést, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével. Beszélő környezettel ösztönözzük a gyermekeket a folyamatos, összefüggő tiszta beszédre, a kommunikációs jelzések felismerésére, használatára.
Biztosítjuk az élmények játékos feldolgozásának lehetőségét. A gyermekek egyik lényeges elindítója az utánzási vágya, lehetőséget biztosítunk az élménynyújtásra. A pedagógus
személyisége
meghatározója
a
csoportban
kialakult
légkörnek.
Szükséges, hogy jól ismerjük a csoportot alkotó gyermekek tudását, tanulási képességeit, mindazokat a tényeket, körülményeket, amelyek segíthetik vagy gátolhatják egyéni fejlődésüket. Szükség van empátiánkra, türelmünkre, játékosságunkra, mellyel biztosíthatjuk a gyermeki önkibontakozást, cselekvési lehetőségeket, az aktív, érdeklődő, motivált állapotot.
A nyugodt légkör feltétele a csoportban élő szokásrendszer, amit kialakítunk az együttműködés érdekében. Ilyen légkörben elképzelhető egymás türelmes segítése. Megtanulnak örülni egymás sikereinek, örülnek a dicséretnek. Kialakul alkalmazkodó képességük, türelmük, önbizalmuk. Az aktív tevékenységhez szükséges a megfelelő hely, idő, eszköz, cselekvési lehetőség.
A tanulás eredményes befejezésével valamiben mindig gazdagabbá válik a gyermek: - Utánzásos minta és viselkedéskövető magatartástanulás. -Közvetlen játékos megfigyelések, kísérletek. -Ismeretek, tapasztalatok szűkebb és tágabb környezetünkből.
-Élmények, tapasztalatok, benyomások felidézése. -Megbízások teljesítése. -Jelenségek változásainak megfigyelése, összegyűjtése. -Beszédfejlesztés, szókincsfejlesztés. -Többféle megoldási lehetőség keresése. Kétféle szervezeti formát alkalmazunk: kötött és kötetlen formában szervezzük meg az ismeretek átadását. A módszertani szabadság lehetővé teszi, hogy pedagógusaink maguk döntsék el, hogy melyik szervezeti formát választják. Mindig
érvényesítjük
a
nevelői
céltudatosságot,
tervszerűséget,
pedagógiai
önállóságot.
A gyermekek egyéni fejlődési ütemének megfelelően egyre inkább előtérbe lép az ismeretek, jártasságok, készségek tudatos elsajátítása. A többféle és több oldalról történő megtapasztalás (utánzásos, spontán és irányított játékos
tapasztalatszerzés,
megfigyelés)
segítségével,
elemi
ismeretekkel
rendelkeznek önmagukról, környezetükről. Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni, feladataikat egyre eredményesebben képesek elvégezni, feladattudatuk kialakulóban van. Az önkéntelen emlékezeti bevésés mellett megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan
növekszik
figyelmük
tartalma,
terjedelme,
könnyebbé
válik
a
megoszlása és átvitele. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodásuk. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek, érzelmeiket, gondolataikat mások számára is érthető formában képesek kifejezni. Különböző mondatszerkezeteket és mondatfajtákat használnak, megértik és végighallgatják mások beszédét.
Tehetséggondozás
Célunk: A tehetséges gyermekek felismerése, egyéni képességeinek fejlesztése, céltudatos képességfejlesztése. Alapos gyermekismeret birtokában az egyes területeken kimagasló egyéniségek felismerése (zenei, irodalmi, képzőművészet, sport terén) Pályázatokra,
versenyekre
való
felkészítésük,
részvételük
megszervezése
(szavalóverseny, rajzverseny, sportvetélkedő).
Óvodánkban a hatékony integráció érdekében - a kompetencia-alapú óvodai program alapján működő csoportban - olyan Fejlődési naplót állított össze a fejlesztőpedagógus, amely által, az integrációban résztvevő gyermekek fejlettségének felmérése során, körvonalazódik a fejlesztendő készség-, illetve képesség terület. (A mérési-értékelési lap koherens a Helyi Nevelési Programmal és a kompetencia alapú óvodai programcsomaggal – „Dr. Bakonyi Anna: A gyermek fejlődésének nyomon követése”). Az óvodás gyermek egyéni képességfejlődésének nyomon követése, és mutatói: -
testi képességek
-
szociális képességek
-
verbális képességek
-
értelmi képességek területein.
A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149
FEJLŐDÉSI NAPLÓ - A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSÉHEZ
GYERMEK NEVE: SZÜLETÉSI IDEJE: GYERMEKCSOPORT NEVE: Részképesség
Fejlettségi szintek
területek Testi fejlődés zavarai
Rejtett (csökkent látás, csökkent hallás, szívproblémák stb…………)
I. TESTI ÉRETTSÉG,
Összerendezetlen
MOTOROS
(részképesség fejletlenség
FEJLETTSÉG
miatt) Szétszórt (figyelmetlenség miatt) Túlmozgékony Gátolt Fáradékony Összerendezett
Laterális dominancia Kézdominancia
Jobbra irányuló Balra irányuló Keresztdominancia
Lábdominancia
Jobbra irányuló Balra irányuló Keresztdominancia
Füldominancia
Jobbra irányuló Balra irányuló Keresztdominancia
3-4 éves
4-5 éves
5-6-7 éves
Kimenet
Szemdominancia
Jobbra irányuló Balra irányuló Keresztdominancia
Iránydominancia
Jobbra irányuló Balra irányuló Keresztdominancia
Koordinációsképesség - finommotorikája Emberábrázolás
Nem alakult ki a vonalvezetés dominanciája a ceruzanyom felett Kialakult a vonalvezetés dominanciája a ceruzanyom felett Felismerhető vagy részben hiányos az emberábrázolása Teljes az emberábrázolás, megjelenik a profilábrázolás, térbeli dimenzók
Vonaltartás
Finommozgását nem képes úgy irányítani, hogy vonalközben maradjon. A legszélesebb (2,5cm)vonalközben képes irányítani a finommozgását. Keskeny (1cm)vonalközben képes irányítani finommozgását Legkeskenyebb (0,5cm) vonalközben, irányváltoztatással képes finommozgását irányítani.
Papírminták kivágása
Mozgását a vágás során nem tudja koordinálni Mozgását egyszerű formák kivágása esetén koordinálja, a forma felismerhető Mozgását bonyolultabb formák kivágása esetén is koordinálja. Önállóan és pontosan kivág formákat.
Hajtogatás
Nem képes az alapvető hajtogatási műveletek végzésére. Képes az alapvető hajtogatási műveletek végzésére, de a finommozgást igénylő műveletek végzése során sok segítséget igényel. A finomabb mozgást igénylő hajtogatási műveletek végzése során kevés segítséget igényel. A finommozgást igénylő hajtogatási műveleteket pontosan végzi.
Koordinációs képesség Szem-kéz koordináció
Nagymozgását nagy eszközzel sem képes koordinálni Nagymozgását nagy eszközzel részben képes koordinálni Finomabb mozgások koordinálására kisméretű eszközzel részben képes Finomabb mozgások koordinálására kisméretű eszközzel is pontosan képes.
Szem-láb koordináció
Nagymozgások koordinálására részben képes Nagymozgások koordinálására többnyire képes. A finommozgások végzése során részben a szabályokat betartja. A finommozgások végzésére képes.
Szem-kéz-láb
Szem-kéz koordinációja
koordinálása
pontatlan. Szem-kéz, szem-láb koordinációja pontos, de a
szem-kéz-láb koordinációjára részben képes. Szem-kéz-láb koordinációjára pontosan képes. Térbeli tájékozódás Tájékozódás a térben
Nem ismeri az alapvető térbeli irányokat Részben ismeri az alapvető térbeli irányokat:fent,lent, mellé,közé Az alapvető térbeli irányokat ismeri A térbeli irányok ismerete bővül a jobb, bal kifejezésekkel.
Tájékozódás a síkban
Nem képes tájékozódni a síkban Részben ismeri az alapvető irányokat: fent, lent, Ismeri az alapvető irányokat: jobb, bal Az irányokat felismeri és a síkban alkalmazza
Mozgásminta utánzása
A mozgásminta első két elemét részben képes utánozni. A mozgásminta első két elemét folyamatosan képes utánozni, de a negyedik elemet téveszti. A mozgásminta első négy elemét képes utánozni, de az újrakezdésnél téveszt. A mozgásminta elemeit folyamatosan és pontosan utánozza
Testséma Önismeret- testrészek
A fő testrészek
ismerete
azonosítására, megnevezésére segítséggel képes A fő testrészek
azonosítására, megnevezésére önállóan képes A kevésbé ismert testrészeit nem képes azonosítani A kevésbé ismert testrészeit önállóan azonosítja, megnevezi. Önmagához való viszony
Teljesítményét alulértékeli
- énkép Teljesítményét túlértékeli Teljesítményét reálisan értékeli Mozgások végzése
Csukott szemmel testrészei
csukott szemmel
többségét megmutatja. Csukott szemmel megmutatja a testrészeit. Csukott szemmel képes helyzetváltoztatásra Csukott szemmel képes nagymozgás végzésére. Csukott szemmel finommozgás végzésére képes
Testhatárok érzékelése
Nem érzékeli a testhatárokat Részben érzi a testhatárokat Többnyire érzi a testhatárokat Érzékeli a testhatárokat
II. ÉRTELMI KÉPESSÉGEK Érdeklődés iránya
Mindennapi élet (porszívózás, mosogatás, főzés, stb) Közvetlen környezet (virággondozás, háziállatetetés, mesélés, stb) Tágabb élő és élettelen környezet (kirándulás, strandolás stb) Gépek, technika stb. A világűr (bolygók, Föld stb)
Érzékelés – észlelés Vizuális észlelés
Fixálásra nem képes
Fixálásra rövid ideig képes (3-4 mp) Fixálásra 8-10 mp-ig képes Fixálásra mozgásban is képes Taktilis (tapintásos)
A formákat nem ismeri fel
észlelés 1-2 formát nevez meg 4 formát nevez meg 5 formát nevez meg Vizuális ritmus
Azonos formájú, különböző színű 3 elemmel képes a sor folytatására. Különböző formájú, azonos színű 4 elemmel képes a sor folytatására. Hasonló formájú, különböző színű 4 elemmel képes a sor folytatására. Hasonló formájú, azonos színű, különböző irányban elhelyezkedő 4 elemmel képes a sor folytatására.
Vizuális időrendiség
Egy képet sem képes sorba rendezni 2-3 képet képes sorba rendezni 4-5 képet képes sorba rendezni 6-7 képet képes sorba rendezni 8 képet képes sorba rendezni
Vizuális észlelés-
Egyszerű forma
A forma egészének
kiegészítésére nem, vagy
észlelése
pontatlanul képes Egyszerű forma kiegészítésére pontosan képes Bonyolultabb forma kiegészítésére pontatlanul képes Bonyolultabb forma kiegészítésére pontosan
képes Vizuális memória –
Kevés elemszámú (5)
globális észlelés
felismerhető minta kirakására nem vagy tévesztéssel képes. Kevés elemszámú felismerhető minta kirakására képes 7 elemszámú, felismerhető formájú minta kirakására képes 10 elemszámú, felismerhető formájú minta kirakására képes
Tapintásos- vizuális
A tapintásos észlelés során
észlelés
nem ismeri fel a formákat A tapintásos észlelés során néhány formát felismer, esetleg megnevez, s néhány képpel azonosítja (2-3 A tapintásos észlelés során a formákat felismeri ( a képpel azonosítja) A tapintásos észlelés során minden formát felismer és minden képpel azonosítja, majd mindezeket sorba rendezi.
Auditiv –vizuális észlelés
A hangokat nem ismeri fel A hangokat részben ismeri fel, részben megnevezi, a képpel nem képes azonosítani A hangokat részben felismeri és részben azonosítja a képpel Minden hangot felismer, a képpel részben azonosítja. A hangokat felismeri, a képekkel azonosítja.
Emlékezet Rövid távú emlékezet
Nem tud semmit sem felidézni Felidézése pontatlan (1-2)
Felidézése részben pontos (3-4) Felidézése pontos(5-7) Hosszú távú emlékezet
Nem emlékszik, vagy 1 szereplőt említ Emlékezete pontatlan (2-3) szereplőt említ Emlékezete részben pontos (4-5 szereplő) Emlékezete pontos (minden szereplő)
Szándékos figyelem
Rövid ideig, 1-3 p-ig tud
(figyelem terjedelme)
koncentrálni 4-5 percig képes koncentrálni 6-7 percig képes koncentrálni 8-10 percig képes koncentrálni 10 percen túl képes koncentrálni
Figyelemátvitel
Figyelme megtapad Figyelemátvitelre részben képes Figyelemátvitelre többnyire képes Figyelemátvitelre képes
Figyelemmegosztás
Figyelemmegosztásra nem képes Figyelemmegosztásra részben képes Figyelemmegosztásra általában képes Megosztott figyelemre képes
Kreativitás
Nem kreatív Kreatív
Képzelet gazdagsága
Tárgyhoz kötődő 2-3 mondatos mese szituációt mond el. Ismert mese alapján mond egy történetet a szereplőkkel Saját ötlete alapján új mesét mond el Az új mesét más
szereplőkkel is kiegészíti Gondolkodási szint
Szemléletes cselekvő Szemléletes képszerű Elemi absztrakciós szint
Gondolkodási műveletek
A részeket nem tudja
Analizis – szintézis
összeilleszteni Részelemeket rak ki A kép felét rakja ki A kép 2/3-át rakja ki A részelemeket teljes képpé alakítja
Általánosítás
Általánosításra néhány területen képes (1-2) 3-4 területen képes az általánosításra 5 területen képes az általánosításra 6 területen képes az általánosításra 7 területen képes az általánosításra
Konkretizálás
Nem tud fogalmat felsorolni 3-nál kevesebb gyűjtőfogalom alá tud legalább 3 fogalmat felsorolni 4-5 gyűjtőfogalom alá tud legalább 3 fogalmat felsorolni 6-7 gyűjtőfogalom alá tud 3 fogalmat legalább felsorolni 8-9 gyűjtőfogalom alá tud legalább 3 fogalmat felsorolni
Összehasonlitás
Nem képes azonosság-
differenciálás
különbség megfogalmazására 3-nál kevesebb esetben képes azonosság és különbség megfogalmazására 5- nél kevesebb esetben képes azonosság-különbség megfogalmazására 5-8 esetben képes azonosság-
különbség megfogalmazására Összefüggések felfogása
Nem képes az összefüggések felfogására 3 esetben ismeri fel az összefüggéseket 4-5 esetben ismeri fel az összefüggéseket 6-7 esetben ismeri fel az összefüggéseket 8-9 esetben ismeri fel az összefüggéseket
Számolási képesség Számsor ismerete
Nem tud számolni Számolásra 10-es számkörön belül képes Számolásra 20-ig képes Számolásra 20-as és annál nagyobb számkörön belül képes
Matematikai
Műveletek végzésére nem
műveletvégzés
képes 10-es számkörön belül részben képes műveletvégzésre 10-es számkörön belül képes műveletek végzésére 20-as számkörön belül részben képes műveletvégzésre 20-as számkörön belül képes műveletvégzésre.
III. Szocializációs képességek Önértékelés
Önmagát, teljesítményét alulértékeli Önmagát, teljesítményét túlértékeli Önmagát, teljesítményét reálisan értékeli
Önbizalom
Önbizalma kevés Önbizalma túlzott Önbizalma rendszeres megerősítést igényel Önbizalma időnként
megerősítést igényel Egészséges önbizalommal rendelkezik Önérvényesítés módja
Nem jellemzi önérvényesítés Negatív önérvényesítési mód pl.duzzogás, dac, agresszivitás, árulkodás jellemzi Többnyire negatív önérvényesítés jellemzi Többnyire pozitív önérvényesítés jellemzi Pozitív önérvényesítés jellemzi
Önismeret, énkép-normákhoz, szabályokhoz, szokásokhoz való viszony Egészségügyi szokások
Együttvégzést, magyarázatot igényel Rendszeres ellenőrzést, segítséget igényel Időnkénti ellenőrzést, segítséget igényel A szokások, szabályok belsővé váltak A szokásokat, szabályokat másokkal is betartatja, másokat is figyelmeztet.
Udvariassági szokások
Nem tartja be a szabályt Rendszeres ellenőrzést, magyarázat mellett tartja be a szabályt. Időnkénti ellenőrzés és megerősítés mellett tartja be a szabályt Minden helyzetben betartja a szabályt A szabályokat másokkal is betartatja, másokat is figyelmeztet
Tevékenységekhez kötődő
Nem képes az
együttműködési formák
együttműködésre Gyakori ellenőrzés, megerősítés mellett képes
az együttműködésre Időnkénti ellenőrzés, megerősítés mellett képes az együttműködésre Többnyire képes az együttműködésre Képes az együttműködésre A gyermek közösségben
Magányos, nincs baráti
elfoglalt helye
kötődése, őt senki sem választja, periférián helyezkedik el. Nincs kölcsönös kapcsolata Egy kölcsönös kapcsolata van. Több kölcsönös kapcsolata van Több kölcsönös kapcsolata van, sokan választják
Kezdeményező-képesség
Nem kezdeményez tevékenységet, a szervezett tevékenységben nem vesz részt Bekapcsolódik egy más által szervezett tevékenységbe, de nem viszi végig, kilép a tevékenységből Nem kezdeményez tevékenységet, de a más által kezdeményezett tevékenységhez szívesen társul, végig a tevékenységben marad Saját ötlete alapján kezdeményez tevékenységet és megosztja másokkal.
Segítség igénylése
Nem igényli, nem kéri akkor sem, ha szüksége lenne rá Csak felnőttől kéri Csak társtól kéri Rendszeresen kéri felnőttől és társtól
Alkalmanként kéri felnőttől és társtól Segítség nyújtása
Nem képes vagy alig képes segíteni Kérésre néha segít, néha nem Kérésre segít Kérés nélkül segít a felnőtteknek Kérés nélkül segít a társainak
Szervezőképesség
Nem vesz részt a tevékenység szervezésében A tevékenység feltételeinek megteremtésében segít társainak, alkalmazkodik társaihoz Elképzelése van a tevékenység megszervezéséről, társait irányítja
Együttműködési képesség
Nem képes az együttműködésre, zavarja a tevékenységet Nem vesz részt az együttműködésben Ellenőrzés mellett képes az együttműködésre Motiválás mellett képes az együttműködésre Kérés nélkül, társaival együttműködve önállóan végzi a tevékenységet
Alkalmazkodó-képesség
Nem képes alkalmazkodásra, társával indulatos Nem képes az alkalmazkodásra, de nem indulatos Csak 1-2 gyermekhez képes az alkalmazkodni Több gyermekhez képes alkalmazkodni Minden gyermekhez képes
alkalmazkodni Aktív szókincs
Nem beszél, beszédét aktív szókincs nem jellemzi, illetve szókincsére a „bébi” szavak, hangutánzó szavak, hangutánzó szavak használata jellemző Aktív szókincsének szegényessége a gyermek beszédét akadályozza, szókincse többnyire hiányos. Aktív, általános szókincse átlagos Aktív, általános szókincse gazdag (árnyalt)
Mondatalkotás
Egyszavas mondatok jellemzik Tőmondatokat alkot Többnyire összetett mondatokat alkot Mondatalkotásában megjelennek a mellérendelő összetett mondatok Összefüggéseket kifejező összetett mondatokban beszél
Szövegalkotás
Nem mond semmit, visszautasítja a feladatot Csak szavakat mond Rövid tőmondatokat mond, a mondatok nem függenek össze Bővitett és összetett mondatokat mond, ahol a mondatok összefüggnek egymással. Kreatívan, önállóan képes összefüggő történet, mese alkotására
Artikulációs szókincs
Beszéde érthetetlen, vagy nem mondja vissza a szót Több hangot hibásan
képez, beszéde nehezen érthető Hangképzése részben hibás Hangképzése többnyire helyes IV. Verbális képesség Felnőtt-gyermek
Közömbös, elutasító,
viszonylatában
passzív, egyáltalán nem veszi fel a kapcsolatot Nehezen nyílik meg, de később felveszi a kapcsolatot Fecsegő,mindig mindenkivel, idegen felnőttel is, minden helyzetben sokat beszél, nincs beszédfegyelme Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme többnyire jó, bizonyos helyzetekben azonban nem Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme jó
Gyermek-gyermek
Közömbös, elutasító,
viszonylatában
passzív, nem veszi fel a kapcsolatot Fecsegő, mindig mindenkivel, nincs beszédfegyelme Nehezen nyílik meg, de később felveszi a kapcsolatot Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme többnyire jó, bizonyos helyzetekben azonban nem Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme jó
Térköz Felnőtt-gyermek kapcso-
A testi kontaktust minden
latban
helyzetben elutasítja A testi kontaktust túlzottan, minden helyzetben igényli A testi kontaktust többnyire
elfogadja, de bizonyos esetekben elutasítja Testi kontaktusa természetes Gyermek-gyermek
A testi kontaktust minden
kapcsolatban
helyzetben elutaaítja A testi kontaktust túlzottan, minden helyzetben igényli A testi kontaktust többnyire elfogadja, de bizonyos esetekben elutasítja Testi kontaktusa természetes
