oSL,...
,{z OSLj szó két kínai írásjegYbői átl..{z osl japán ige,azt.jelerrti: elnyomni. lenyorrrni (e; esetLren azÖnzést- a faradtságot. akicsinlességet) és ez az összetétel eiső tagja. A második tag a ,shinclbu ige íráslegye" ami azt .jelenti: kitartani. kibírni. t-lviselni. A szó eredetéről nincn adaturr,li: nagyjábóI jelent Pontos egy időben Ineg a i 9. század eleje feté a .japán haditengerészet kÖszÖnésekéntés számos harcművészeti iskoia és későbbi egyetem köszönti; lormulá|aként,
ÉtEíIl ?ip l*,L.Bbí#ffiv, ffiffiT%O,üfi btBN>ő: & ?t-z i*frOHffi bt6k>, t#,t:ry LR l.ffifd ő: & ?ip i*HtffiüÉ& ))}-<. É-offitFáffiá-d- ő. t ?ta ü*iLFF bÉfuDtrt tffiL, fH* OW#L}.á,Hfu:
Ttp ü*++{Á&+c. ffi#o*:ffibÉíL§ó: & tka i*€,É L/6h L b É_t sll W/-("ffir. § ő
&
3t.
.L fk* ijHü=l.trllb++OÉü.E D. MHcÉb+ ) f ő :- L Dojokun Rendületlenül edzeni fogiuk testünket és lelkünket. budó igazi űtiát követjük, így fejlesztjük képességeinket. ISzilárdan tö rekedn i fo gunk önm a gu n k legy őzis ére. Megtartjuk az udvariass ág szabáIyait, tisztetjük elöljáróinkat és a rangban feljebb levőket. Tartózkodunk az erőszaktőI. KÖvetjÜk az emberiesség tanítását, soha nem feledjük el azalázatoss ágigazierényét. Tiszteljük a bölcsességet és az erőt,nem keresünk más váryakat. Egész életünkben a karate feryelmével járjuk a kyokushin űtiát.
ÉtEel dö. a szó eltérő filozófiai rendszerekben a zarándokúként értelmezet1 éIertől a tegfelsőbb Íeremtő erőig sokfele jelentést nyert Ázsiában, Japánban aleggyakoribb jelentése: iűrérrrr, íechnika, ars viía jŐ- hel,v, tér, antely alkalmat at.i cselewaé,sek Íeíol.ytatására. A dójr} ezért_: a íec1,|nikci gyakorlásának hell,g kun" Útmutaíás, ilá1Yadás A ctQlókun ígr, útmuíatúsa glakorlás, helyére vonatkozóan, ahag.,, ott viselkedni iliik. Utmutatás arra, hogv miiyen értékeketkejl a gyaiorlásnak és a gyakcrlást végzőnek megj el enítenie,
1. Rendületlenüt edzeni fogiuk testünket és lelkünliet.
-.
Nja
i*
,L.9 b h*E L,
hitotsu" \\,areware wa shinshin wo renma
shi.
&ffiZ.W D ,L,t§
b
kakkofubatsu no shingi wo
ffib
ő
.:
kiwameru
&
koto
A hitotsu, wareware wo .... koto kifejezés a szabályos japán esküformula. Jeientése ma nrár nem teljesen világos, ám nagyjából megfelel ennek: mi ...(arrrire felesküszünk. azt) csinálás
ieszünk. vagyis mi magunk lesziink az a dolog. amit kijelenttink az esküben. (A v,arev,are sző értelnre nti magunk. a koto pedig a magyaí -iis -es főnévképzőnek felel meg.) shinshin: a két tagból álló szó részei közül az első (,L.) jelentése szír,, akarat, szóndék^ a nasodiké (á) pedig test..fizikai lény,. rung. A szó ilyen módon eg),,szeíTe utal lélekre és testrc. szellenrire és anvagira. renma: az első tag (Í*) jelentése sel|,meí készíteni a dtlrl,a fonáIból. vagyis: .finomítani, munkával meglobbítani valamit; a második sző ( ) jelentése drágakövet csiszolni, .fényesíteni. Az ige így kifejezi a csiszolás. a faradságos tökéletesítés munkáját. (v.ö: a ,. c si szolatl an gyéman í" magy ar ki fej ezés sel . ) kakkofubatsu: a négy tag közül az első (ffi) ielentése biztos, pontos, a második (H) jelentése kemény, szilárd, a harmadiké (T) tagadás, -talan -telen, a negyediké (W) pedig áttórní. átszakítani, kitépni. A kifejezés jelentése tehát: törhetetlenül kemény, át- v. kiszakíthatatlanul szilard. Első előfordulása a háromezer évvel ezelőttről ránk maradt kínai jóskönyv, a Ji King első hexagrammjaról szóló kommenlárokban taláIhatő. F,z a jósjel, a kien (ffi) u bőség, a felvirágozás, a kiteljesedés útját jelzi. A kommentart Karátson Gábor így fordítja: Szilardan áll gyökereit Kitépni nem lehet (Karátson 2a03,1. kötet VII.) (Az első, nagyon pazitív jelentésű jósjelre vonatkozó kifejezés véIhetóen nem minderr tudatosság néikül került be a dójókun első sorába. A jő kezdet, az ígéretes jövő jóslata ez a kifejezés, amely egy szent szövegből szátrmazík és mint ilyen nagy erővel bír az é'z;siai felfogás szerint.) shingi: a szó első tagja (,L,) megegyezík a már fentebbi shínshin első tagiáva\. Szív, akarclt, szóndék. A masodiktag (ffi) a karatéban is használatos waza sző írásjegye; jelentése: tudá,s. mesterségbeli fogás, technika. A szó tehát akarat és tudás együttes jelölésére szolgál.
E
kiwameru: a kiwameru
(tfiÓ
ő)
ige a kyoku,shin sző kyoku-.ia
is
egyben. Jelentése: i;
végsőkig elmeg1,,, a határokig elér valamiben
Esküszünk, hogy testünket és le|künkeÉ csiszolv a, akaratunkat és tueiásunkaÉ törhetet§en keménységigfogi uk fejleszteni.
}
2c
A budó igazi űtiát követjük,
íg1, fejlesztjük képességeinket.
|9a l*froHffi á:.ffió. ffii:,§LRil ffi fí7aj-L -. hitotsu. wareware rva bu no shinzui wo kiwame. ki ni hasshi kan ni bin naru koto bu: a szó eredeti jelentése magába foglalt nrindent. ami erős, harcra kész..féríia.§. de emellei1 maga a harc, a háború. a küzdelem is beletartazott. Gyakran felhír,ják rá a figyelnlet Japánban: az irásjegy (fr ) eg), lándzsát ábrázol. amelyet valaki megállít. Ilyen módon az értelmetlen harc helyett a békességis feltétlenüi része a sző.ielentésének. shinzui: a kéttagúszó első része a kyokushin szőban is szereplő shin (H), amelynek jelentése
tiszta, igaz, mély, legbelsőbó. A második tag (ffi) csakúg1,- mint régen, ma is az aglvelő értelmébenhasználatos. Ez a sző így valaminek a legmélyét, esszenci áját,leglényegibb részét jelöli. kiwame: amár fentebb is szereplő ige jelentése elmenni a legvégsőbb határig valamiben. ki: szóvőszék, bonyolult eszkóz, funkció, valaminek az eljárásmódja, lefolyósa, megfelelő idő, alkalom. hasshi: azigejelentése kiindul, elkezdődik, kirobban. A ki ni hasshi kifejezés érteime így: időben cselekedni, az a|kalmas időben megtenni valamit. kan : érzék,érzül et, érzékelés, ér zé s értelemben használt sző. bin: éles eszű, gtors észjárású, éber, figtelmes. naru: lesz, válik valamivé, tartósan meglévő tulajdonságóvá válik valami. A kan ni bin naru kifejezés jelentése tehéú:mindig éberek leszünk majd érzékeínkben,éberen figyeljük majd (meg)érzéseinket.
Esküszünk, hory eljutunk a harc legmélyebtl értelméig,az idő szerint cselekszünk majd, és éberek leszünk szüntelenül. (más szavakkal:
..
., hogy a szükséges időben érzékeinkkellően éberek leg,venek
)
3. Szilárdan törekedni fogunk önmagunk leg őzésére"
\ ?ia tj
H,Fffil]ffi tD).->T,
hitotsu. wareware wa shitsujitsugöken wo
É- CI ffiffi t iÉÉf ő:t
motte. kokki no seishin wo kan'yó suru
koto
shitsujitsugaken: a négytagú kifejezés első tagjának 1P) jelentése vonds, jellem, születéstőt fogro meglévő tulajdonság, a második (*) jelentése betső tartalom, érettség, beérés.E kettií egyutt azt jelenti: dísáelen, visszafogott, beéri azzal, amlie van és érlelődik is eftől. A harmadik tag (ffi|J) jelentése glémántkemény, a negyediké (É)pedig éreít,erős, élettel teli. A négy tagígy egyutt visszafogott, ám érett és életerős jelleget, ill. ilyen személy.t jelöl, wo motte.' a klasszikus nyelvi partikula jelentése itt: olyanok leszünk, olyan (elkületet) használva.
kokki: az első tae (fr) jelentése leglőzni, úrrá lenni valamin, képesnek lenni valamire, a masodiké (-) pedig saját maga. Legyőzni saját magát. A kifejezés leghíresebb említése Konfuciusz nevéhez filződík aki a Beszélgetésekés mondások 12. fejezetében a bevezető sorokban hasznáIja:
Yan Yuan kérdeáe az emberek iránti szeretetról. A Mester pedig mondotta: ,,Önmagunk legyőzése és a
visszatérés a mértékhez:az az emberek iránti szeretet.''
Hamvas Béla fordításában a teljes pas§zus a következőképp hangzik: A SZEPSEG. Yen Yüan aztkérdezte,hogy mi az erkölcs lényege. A Mester így szólt: - Az erkölcs lényege az önuralom és a szépségszolgálata. Ha egy napon mindenki megvalósítaná az Önuralmat, és a szépséget szolgálná, az egész emberiség erkölcsössé lenne. Az erkölcs az embertől fiigg. Yagy ta|án másvalaki is erkölcsössé teheti az embert? yen ytian aá mondta: - Engedd meg, hogy a részletek felöl kérdezösködjek. A Mester így szólt: - Ami aszéPségtörvényeinek nem felel meg, arrarásenézz; ami a szépségtörvényeinek nem felel meg, azt meg se halld; ami a szépségtörvényeinek nem felel meg, arról egy szót se ejts; ami a szépség törvényeinek nem felel meg, aá ne tedd. yen yüan szólt: - Erőm nem nagy, de azon leszek, hogy eszerint cselekedjek.
A szót leggyakrabban ónuralomnak szokás fordítani.
seishin:a kéttagúszó első szava(ffi) azt jelenti: esszencia, a lét tényegi értelme. A második ffi) a japánul kaminak nevezetí. szellemeket jelöli, amelyek rninden élőlény testében ott vannak. A seishin szót leginkább szellemnek, lelkületnek szokás fordítani. kan'yó: a sző első tagjának (ffi) jelentése vízbe óllítaní, gazdagon meglocsolrli, második
(
tagsának (É)jelentése pedig felnevelni, gondját viselni valaminek / valakinek. A szőjelentése tehát belecsöpögtetni valakibe pl, a tudást, vagyis apráririént de kitartóan nevelgetni valakit,
EskÜszÜnk,
fuog_v
Éön*Élenül reev,,elmi É'ogiuk rnagunkat a7 cilly;\::alqlnt §eikü§e:qáli
4. Megtartjuk az udvariasság szabályait, tiszteljük elöljáróinkat levőket. Tartózkodunk az erőszaktől.
-.
tia
lJ +Lfifi
hitotsu, warewale wa reisetsu
és a rangban feljebb
b ÉfuDF_t L W.L, fB* Offi*Uá tHfu .
wo
omonji chójö
wo kei
shi. sobö
L
no furumai wo tsutsushimu koto
reisetsu; a sző első tagja (ÍL) a fentebbi fordításokban is előforduló mérték,szépség.Gyakran
fordítjak még az illem, illemszabály, szabály, tisztesség (Tőkei) szavakkal is. A kínai konfuciánus gondolkodásmód legalapvetőbb fogalmainak egyike; az ősöktől rrlnk hagyomanyozódott szabáiyrendszer, amely iranyadó a többi emberrel való viselkedésre. Mindenfele emberi kapcsolatbarr utat mutató elvrendszer a rei (kínaiul li), amelynek legfőbb eszköze az a]ázat és a tisáelet. Innen ered egyebek mellett a japan kulíurában tapasáalható ragaszkodés az aléuathoz. a szigoru hierarchia, a tekintélyelvű tarsadalomi rend is. A masik szőtag, a setsu (HF) pedig aájelenti: visszafogottság, alázatosság, mértékletesség,arni az elméletibb rei gyakorlati oldalát mutatja. A reisetsu szó ilyen módon az illemszabályokat és
azok gyakorlását jelenti egyszeíTe. omonjí: fontosnak tart, nehéznek, súlyosnak vél, tisztel. chójö: hosszú (F) és falorc való (L), vagyis idősebb, rangidős, előljáró: olyan ember. akinek kijar a tisztelet. keishi: tisztelettel fordulni valaki felé. sobő: durya, műveletlen, vad (ffl) és szilaj, féhelen, durva (*). Féldelen. furumai: viselkedés. tsutsushimu: figtel valamire, nag becsben tart valamit, őriz valamit, ügtel valamire.
ho§
betartjuk
a
mértékletességszabályait, tisztelettel fordulunk idősebbek és az elöljárók felé, és üryelünk rá, hory durván ne viselkedjünk
Esküszünko
E
\
-Jo
Követjük az emberiesség tanítását, soha nem felejtjük el az alázatosságigazí erényét.
-.
ffia üj
ffi{^ &
hitotsu. wareware wa shinbutsu wo
Hc. ##
tótobi,
a *1Bb ÉrL§ó : }
ken_iö no bitoku wo wasurezaru koto
shinbutsu: a kéttagúszó első írásjegye (t+) a már fentebb is említett kamika, szellemekre utal, amelyek nem csak az emberek és az állatok testét népesítikbe a japanok shintöista hite szerint, hanem a természet minden lényét(fák. folyók, hegyek, ég, szél, stb.) is. E hit miatt ővezi Japánbarr a természeti jelenségeket olyan komoly tisáelet, amely minden élil szellemnek kijáí. Az elhuny.tak szellemei is élnek, ezért őveiiik mint élőkkel foglalkoznak a vallási rituálék keretében és gondolataikban. A második írásjegy (tL) Buddhát jelöli. A shinbutsu így együttesen jelenti a szellemeket, akik életet adnak mindenkinek. és a megvilágosodott Buddhát is. Megjegyzendő, hogy a legtöbb idegennyeh.tí fordítas ezze| a kifejezéssel nehezen birkózi}. meg, mivel nem kívanja sem a shintö szellemeit, sem Buddhát ráerőltetni a gyakorlókra. Ilyen módon leggyakrabban olyan kifejezéseket választanak, mint vallási és filozófiai alapelveink (német: unseren religiösen oder philosophischen Grundsátzen), vallási elvek (angol: religious principles) uagy kinek-kinek a saját vallásos hite (ktnai: &*W.tá[D . tőtobi: tisztelni, nűg becsben tartani valakit v. valamit. kenjö: az első tag (ffi) érteime dtengedni másolrrtak valamit, lemondani valamiről máscsl: javára, visszafogottnak lenni, a másodiké ( -# ) pedig hasonló módon visszafogottan. engedelmesen lemondani valamiről másokért, Együttesen jelentik az alázatot. bitoku: szép, vonzó, tetszetős, esztétikus, ízléses,ügles ( * ) és veleszületett lelki alkrlt. jóakarat, hálaérzet (ffi). A kettő tag egyűtt: erény, erényesség. wasurezoru: nemfelejteni el valamit, nem megfeledkezni valamiről.
Esküszünk, hogy tiszteljük az Bgieket, és nem feledkezünk meg az alázatosság erényéről.
6. Tiszteljük a bölcsességet és az erőt,, nem keresünk más vágyakat.
\ txa iJۃL
W)J
L
hitotsu, wareware wa chisei to tairyoku to
t
[fi_téil,. sl: WA.,Tffitl§ő
wo kojó sase.
koto ni
nozonde
:&
ayamatazaru koto
chisei: bólcs, okos, nagy íapasztalattal bíró (H) es -ság -ség, olyan vonás (,É).Eg.vütt: bölcsesség.
tairyoku:fizikgi test ({Ó) es erő, képesség(k). Tesíi erő,.fizikai képességek. köjő. valami felé fordulni, valamilyen irányba haladni (rÉ])és/o nt, falfelé, emelkedni, enlelni (t). Egrittesen: fej lesáeni, fej lődni. s(§e: műveltető partikula. A kójó sase kifejezés értelme fejleszteni.
koto: hangalakja és eredete azonos az esküformula végéntalálhatő kotoéval. Eredeti jelentése: dolog, tárgl, anyagi entitós, élettelen tárgl. Az anyagi világ dolgait jelöli általánosságban. nozonde: valamivel szembetalálkozni, valami felé fordulni arccal, fogadni valamit. A koto ni nozonde kifejezés értelme: a dolgok felé fordulni, az anyagi világba belemerülni, elveszni u nem-szellemiben. ayamatazaru: nem túlságosan, nem olyan mértékben,hog az hiba volna. Az ayamatsu ige jelez mindenfele túIkapást, amely az egyet|en igazán komoly vétek a konfuciánus aiapokra épülő japan erkölcsi rendben, A tulkapas amár érintett mértéllkelszemben állva a hatarokat mellőzi. Ez borttja fel a tarsadalmi rendet, és ezért, mint a hierarchikus közösség legfőbb ellenségét, a bijn szinonimájaként is használják. Egyik legfőbb túlkapás a ragaszkodás, a vágyakozás a világ dolgaita, legyen sző anyagi. érzelmi vagy bármely más természehi kívanalomra. Buddha négy nemes igazsága is ebből indulva fogalmaz:za meg az éIefuezetésszabályait (a lét szenvedés, a szenvedés oka pedig a vágyakozás, stb.). Az eskti e pontja tehát szembeállítja a magasztos célokat a hétköznapi célokkal.
Esküszünk, hory szüntelenül fejleszteni fogiuk bölcsességünket és testi képességeinket, és nem veszünk bele az anyagi világ dolgaiba.
7. Egész életünkben a karate fegyelmével járjuk a kyokushin útját.
\
ffia
t*&trll (tr,íít++OÉü.ÉD.i6H OÉ k+ifa:t
hitotsu, wareware wa shö_qai
ni
shugyó wo karate no michi
nitsúji, kyokushin
no michi wo mattö
suru
koto
shögai: születni, szülni, élni, éleí,nyers (H) és part, vége valaminek (ifÉ). Együttesen: az egész élet, amíg csak él vaiaki. A buddhista nyelvezetből származő sző atulvilággal szemben
az evilágon eltöltött idő megjelölésére használatos. shuglD: tanulni, fejleszteni a személyiséget,pontosítani valamit, pontosan elvégezni valamit. teljesen kiismerni valamit (Ú4 es menni, csinólni, folytatni valamit (t1. a Buddhizmusban a gyakorlás, az aszkéta gyakorlatok, a hosszabb-rövidebb ideig ártő céIzott gyakorlás szava, Fontos, hogy elkülönül a mai nyelvben a renshü (Í*B) szőtőI, amellyel mindenfajta viiági gyakorlást illetnek (pl. gyakorolni a fuvolafujást, az idegerrnyelveket, a tesáfeladatokat. a főzést, stb.). A shug,,ó eredendően vallási felhang|a miatt máig is az eivonult, mély leiki állapottal járó, legtöbbször nehéz fizikai gyakorlást jelöli, amely valamilyen magasabb szellemi cél érdekébenzajlik. karate: eredetileg más írasjeggyel írtak le aszőt. A módszer eredetére utalva kínai (Éolvasd: kara) kéz (#) volt az elnevezés értelme, mára azonban általánosabb a üres írásjegy a sző első tagjábarr. Az üres kéz módszereként emlegetik, bár korai formájában tudvalevőieg számos fegyveres technikát is magába foglalt a gyakorlás. michi: út, a dójö szőban fellelhető dó írasjegyének eltérő olvasata, amely azonban j elentésében nagyj ából megeg y ezík azzal. tsfrji: át, keresztül, révén;elérni valahonnan valahová, jórni valahová rendszeresen, kap c s o l atb an l e nni v al akiv e l/v al am iv e l, ö s s z e kö tt e t és b e n át l ni. kyokushin no michi. legmélyebb, legvégsőbb íOkig elmenni valamiben (ffi), ld. a kiwamertl szót fent, és igaz, valódi, belső (H) szavakat fentebb. No michi: valaminek az útja. A lq,okushin no michi kifejezést lehet egyszerűen a Kyokushin útjakéntértelmezní,de szavaba bonfva pI. a német fordítas életünk igaz alapelveinek (die wahren Grundsátzen unseres Lebens) adja vissza, a kínai fordítás pedig a következőként: felkutatjuk és megvalósítjuk a
E
(É)
Kyokushin útjának valódí igazságát.
(É+fp* WthHZ_É_É!Hif;l.A
legmélyebb út, a
legvégsőbb út, a |egigazabb (szellemi) út, mattö: beteljesíteni, egészen elvégezni
Esküszünk, hogy egész életünkben a gyakorláson keresztül járjuk a karate lltját,
beteljesífve a legmélyebb utat.
íg.1.
