No title

BÉKÉSCSABA MJV HÉSZ 2012.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 5/2006 (I.26.) önk. rendelete egységes szerkezetben a 3/2012.(I. 30.) önkormányzati rendelettel

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

1


Tervezık: A 2000. évben jóváhagyott helyi építési elıírások és módosításaik: 2011 09. 23-ig

MŐ-HELY TERÜLETFEJLESZTİ ÉS TERVEZİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Felelıs tervezı: Dr. Nagy Béla Társtervezı: Ruzsányi Tivadar

A rendelet módosításai 2004-tıl KISS ÉS TÁRSA

MŐÉPÍTÉSZ KKT.

Felelıs tervezı: Kiss István A rendelet módosításai 2009-tıl NEMES ÉS KISS KFT.

Felelıs tervezı: Nemes Roland A rendelet módosításai: 2010-tıl KISS ÉS TÁRSA MŐÉPÍTÉSZ KFT Felelıs tervezı: Kiss István CSABATERV KFT Felelıs tervezı: Kmetykó János A rendelet módosításai: 2011-tıl NEMES ÉS KISS KFT

Felelıs tervezı: Nemes Roland

2


I. FEJEZET Általános elıírások A rendelet hatálya 1. § (1) Jelen rendelet hatálya a Helyi Építési Szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Tervben (a továbbiakban: SZT) foglaltaknak megfelelıen, Békéscsaba Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak: a)

az általános érvényő elıírásoknak

b)

SZT,

c)

HÉSZ,

d)

a HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a településrendezési és építési követelményekre vonatkozó jogszabálynak

megfelelıen szabad. (3) A HÉSZ csak mellékleteivel együtt érvényes. (4) A SZT tartalma több tervlapon is ábrázolható.

A szabályozás eszközei 2. § (1) A SZT méretaránya nyomtatásban M=1:4000, külterületen M 1:8000. (2)

1

A HÉSZ mellékletei és függelékei:

a) Mellékletek: aa) Értelmezı rendelkezések (fogalom-meghatározások) …............................ (1. melléklet) ab) A HÉSZ-ben és a SZT-ben alkalmazott övezetek felsorolása .................... (2. melléklet) ac) Az övezetek területén elhelyezhetı építmények és melléképítmények...… (3. melléklet) ad).Az építési telkek zöldfelületi arány számításának követelményei….......... (4. melléklet) ae) Az (1) bekezdés szerinti SZT.......................................................................(5. melléklet) af) Településkép védelem alá tartozó területek..................................................(6. melléklet) b) Függelékek ba) Védelem alatt álló építmények jegyzéke………………………..……......... (1. függelék) bb) Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi területek......................(2. függelék) bc) Helyi természeti területek...............................................................................(3. függelék) (3) A SZT kötelezı elemei: a) belterületi határvonal, b) szabályozási vonal 1. (folyamatos vonallal jelölve) a földmérési térképen beazonosítható elemekhez viszonyítva egyértelmően meghatározható vonal,

1

Módosította a 22/2011.(IX. 23.)önk. rendelet. Hatályos 2011. okt. 23-tól.

3


c) szabályozási vonal 2. (szaggatott vonallal jelölve) geodéziailag beazonosítható pontokhoz nem köthetı szabályozási vonal, amit telekalakítási eljárás során kell pontosítani a szabályozási terv alaptérképén nem feltüntetett tereptárgyakat és adottságokat is figyelembe véve, de a pontosítás során az SZT-ben feltüntetett szabályozási szélesség nem csökkenthetı, d) különbözı övezeteket elválasztó övezeti határvonal, e) övezeti jel, f) a létesítmények védıterülete (védısávok és védıövezetek), g) a védelemre kijelölt területek és objektumok (természeti és épített környezet területi- és egyedi védelem alatt álló elemei). (4) A kötelezı jelleggel meghatározott elemektıl való eltérés a (3) bekezdés a) b),és c) alatti elemeknél csak legalább egy telektömbre kiterjedı SZT és a HÉSZ rendelet módosításával lehetséges. (5) Abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásban szereplı és a szabályozási terven feltüntetett telekhatárok között eltérés alakul ki, a szabályozási tervben meghatározott övezeti határvonalak a telekhatárokkal összhangban – a szabályozási terv módosítása nélkül korrigálhatók, ha a beépítésre szánt területen a korrekció mértéke nem haladja meg a kisebbik telek területének 25%-át. Különbözı övezetbe tartozó telkek összevonása esetén a szabályozási terven feltüntetett övezeti határvonalat továbbra is figyelembe kell venni és az eltérı övezetekbe tartozó telekrészekre különkülön alkalmazni kell az eltérı övezeti elıírásokat, azonban a beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telekrész területe a beépítettségi hányad számítása során figyelembe vehetı. (6) (7) (8) A szabályozási terven kettıs övezeti jellel átalakuló területként meghatározott övezetekben az övezet megjelölésében második helyen álló rendeltetéső övezet a terület településszerkezeti terv szerinti tervezett övezeti besorolása. A tervezett övezeti besorolás csak a szabályozási terv módosítása után alkalmazható, annak hatályba lépéséig csak az övezeti megjelölés elsı helyén álló övezeti jelnek megfelelı elıírásokat kell alkalmazni. (9)

1

Alkalmazási elıírások 3. § (1) Ott, ahol a HÉSZ és/vagy a SZT övezeti jele kialakult állapotra utal, ott az övezeti elıírásokat a kialakult állapotra figyelemmel kell alkalmazni. (2)

2

A városkép elınyösebb kialakítása, illetıleg megóvása érdekében az építésügyi hatóság a HÉSZ keretei között, tervezıi egyeztetés során – a városi fıépítész bevonásával – építési elıírásban meghatározhatja: a)

az építmények elhelyezési módját,

b)

az építmények méreteit,

c)

az épületek homlokzatának kialakítását,

d)

az épületek tetızetének kialakítását,

e)

a közterületek mentén az épületek földszinti kialakítását (üzlet, árkád, stb.),

f)

az építmények takaratlanul maradó és közterületrıl közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását,

1 2

Hatályon kívül helyezte a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.16§(2) Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 27. §-a. Hatályos 2011. okt.23-tól

4


g)

a közterületek burkolatának, mőtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetı-berendezések kialakítását,

h)

a telkek és építési területek közterületrıl közvetlenül látható részén a tereprendezésiés kertészeti munkák elvégzését,

i) (3)

a kerítések és a támfalak kialakítását.

1

Védett területen (mőemléki környezet területén, helyi védett területen, helyi védett természeti területen és védett településképi területen) amennyiben az I. fokú építési hatóság szükségesnek tartja- a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által mőködtetett Építészeti Mőszaki Tervtanács (a továbbiakban: ÉMT) véleményezése szükséges: a)

a védett területen lévı, egyedileg nem védett ingatlant nem érintı 1. telekalakításhoz, 2. közterület alakításhoz vagy annak megváltoztatásához, 3. közterületen lévı és közterületrıl látszó fák kivágásához (kivéve gyümölcsfa) és telepítéséhez, 4. földtani kutatás végzéséhez

b)

a védett területen lévı, egyedileg nem védett építmények továbbá köztárgyak, közüzemi felszerelések, közvilágítási és díszvilágítási berendezések, antennák, utcabútorok, utca- és házszámtáblák, út- és térburkolatok, zöldfelületek, kert- és vízépítészeti alkotások, hirdetıtáblák és hirdetı-berendezések, cégtáblák, illetve cégfeliratok és képzımővészeti alkotások létesítéséhez, elbontásához, cseréjéhez és bıvítéséhez.

c)

a védett területen a telekalakításnál, valamint a közterületen és telken belül végzendı építési tevékenységek során nemcsak a HÉSZ hanem a helyi értékvédelemre vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelıen kell eljárni.

(4) Lakóterületen a kialakítható legnagyobb telekterület az építési övezetre elıírt legkisebb telekterület legfeljebb 2,5-szerese lehet. Vegyes területen a kialakítható legnagyobb telekterület az építési övezetre elıírt legkisebb telekterület legfeljebb 6-szorosa lehet. Ennél nagyobb telek csak szabályozási terv alapján alakítható ki. (5) A telkekre már meghatározó módon felosztott telektömbben az építési telkek kialakítása a telek építési övezetben elıírt legkisebb területének legfeljebb 20%-os csökkentésével lehetséges, ha az így kialakítható egyedi telkek az övezeti és más általános érvényő hatósági elıírások figyelembevételével beépíthetık. (6) Amennyiben (a SZT-ben feltüntetett) régészeti lelıhely védelme ezt indokolja, az építési hatóság a telek beépítési módját, elı-, oldal- és hátsókert méretét a lelıhely figyelembevételével az egyébként megengedettıl eltérı módon is engedélyezheti.

1

Módosította a 22/2011.(IX. 23.) önk. rendelet. Hatályos 2011. okt. 23-tól.

5


II. FEJEZET1 Sajátos elıírások Elvi építési engedélyhez kötött feltételek 4. § (1)

2

(2)

3

(3) Az építésügyi hatóság az elvi építési engedélyben meghatározhatja: a) az épület elhelyezésének módját: 1. az övezetre elıírt legkisebb telekméret kétszeresét meghaladó összterülető telek esetén – az utcakép védelme, a környezetben kialakult épületméretek alkalmazása érdekében – az övezeti elıírásoknak megfelelı várható telekosztás szerinti építési hely(ek)et; 2. egy telken több épület elhelyezése esetében (a városkép egységes megjelenése érdekében); 3. védett épülethez és kialakult környezethez történı illeszkedés érdekében kötelezı építési vonal(ak)at az építési helyen belül; 4. egyéb települési értékhez, és az adottságokhoz történı illeszkedés érdekében; 5. közterületi építmény elhelyezését úgy, hogy az a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, a beavatkozással érintett közterületszakasz (utcakép) látványát ne zavarja (korlátozza, takarja) az indokoltnál, illetve a környezetben kialakultnál nagyobb mértékben; 6. két közterületi homlokvonallal rendelkezı („átmenı”) telkeken és a velük szomszédos saroktelkeken a fıépület meghatározott homlokvonal felıli elhelyezését és építési helyét. b) az építmény kialakítását: 1. a 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb lejtéső tetıidom esetén a tetıidom kialakítását; 2. a tetınyílás kialakításának módját; 3. az építmény tömeg- és homlokzatképzését az építészeti, utcaképi, településképi és tájképi illeszkedés módját, illetve az építmény jellemzı anyaghasználatát (a látványban, utcaképben együttesen érvényesülı, csatlakozó, illetve szomszédos épületek, illetve utcaszakasz látványához történı illeszkedés érdekében); 4. a zártsorú beépítéső épületek esetében az épület színezésének módját; c) a kiegészítı épületek és melléképítmények elhelyezését és kialakítását, különösen: 1. a kiegészítı épületek elhelyezésére szolgáló terület méreteit (a szomszédos ingatlanon szabályosan elhelyezett épület használati értékének védelme érdekében); 2. szabadon álló beépítési mód esetében kizárólag az építési telek hátsókertnek minısülı részén a telekhatáron vagy attól egy méteren belül elhelyezett kiegészítı épülethez történı csatlakozás módját: -

az építmény közös telekhatáron álló zárt homlokzatának legnagyobb magassága nem haladja meg a 2,5 m-t,

-

nem akadályozza a szomszédos épület benapozását, illetve megvilágítását, továbbá

-

nem akadályozza a szomszédos ingatlan (kert) átszellızését.

1

Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk.rend. 3.§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. Hatályon kívül helyezte a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.16§(2) 3 Hatályon kívül helyezte a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.16§(2) 2

6


3. az övezet elsıdleges rendeltetését kiegészítı épületekre kialakult beépítés esetén; 4.

1

a zavaró hatású építmények lakóterületen történı engedélyezési feltételeit

5. két közterületi homlokvonallal rendelkezı („átmenı”) telkeken és a velük szomszédos saroktelkeken a kiegészítı épület(ek), építmény(ek) meghatározott homlokvonal felıli elhelyezését és építési helyét. (4) (5)

2

Építési engedélyhez, szakhatósági hozzájáruláshoz és egyéb elıírásokhoz kötött létesítési feltételek 5.§ (1) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységeken túlmenıen a)

*

b)

állattartásra (is) szolgáló telepen csak rendeltetés megváltoztatására irányuló építési engedély alapján 1.

növelhetı az állatállomány a város állattartásról szóló önkormányzati rendeletében megkülönböztetett állat fajtánként 25 %-nál nagyobb mértékben,

2.

változtatható meg a telepen tartott állatok állattartási rendelet szerint értelmezett kategóriája.

továbbá mindkét esetben az engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi és a közegészségügyi szakhatóság közremőködése szükséges. c)

az Má-1k építési övezetben lakás kialakítása csak a környezetvédelmi és közegészségügyi szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhetı,

d)

a SZT szerinti honvédelmi egyeztetési területeken 1.

a 2000 m-es határvonalon belül 11 m-nél magasabb, illetve ilyen részt magában foglaló, és/vagy acél szerkezető építmény továbbá vasút, nagy forgalmú közút,

2.

az 1500 m-es határvonalon belül villamos légvezeték,

3.

az 1000 m-es határvonalon belül új építmény, mőtárgy, távbeszélı légvezeték,

4.

az 500 m-es határvonalon belül közút

csak a honvédelmi szakhatóság hozzájárulásával illetıleg kikötései szerint létesíthetı. (2) Az SZT-ben lehatárolt „feltételhez kötött beépítés” jelő területeken: a)

az új beépítésre szánt területen jogszabály szerint elvégzendı telekalakítással kapcsolatban az út- és közmőépítésre való törvényi kötelezés keretében az építési hatóság az út -és közmőépítés telekalakítási tervvel összehangolt terveinek elkészítését és a telekalakítási tervvel egyidejő benyújtását is elıírja;

b)

az a) pontban meghatározott telekalakítási terv a meglévı közterületekkel és a tömbbelsı feltárását szolgáló, önálló helyrajzi számon nyilvántartott közterülettel (úttal vagy magánúttal) határolt újonnan kialakított önálló tömbben is alkalmazható;

c)

ha a területen a SZT szerint a beépítést káros környezeti hatás érinti, annak elhárításáig a terület beépítését célzó telekalakítás sem engedélyezhetı;

d) 1

ha a területen egykori bombázás vagy tüzérségi tevékenység bármilyen nyoma tapasztalható

Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.1§Hatályos:2010.XI.22. Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.1§Hatályos:2010.XI.22.

2 2 *

Hatályon kívül helyezte: 37/2008. (IX. 22.) önk. rendelet.

7


vagy ismert, a telekalakítási tervhez tőzszerészeti vizsgálat dokumentumait is csatolni kell.

Meglévı (kialakult) állapot 6. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani: a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb és a visszamaradó telkek területe eléri az övezetre elıírt legkisebb telekméretet (vagy ha ennél kevesebb, akkor a telektömbben kialakult és beépített telkek területének átlagos területét); b) tömbbelsı feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telek területe eléri az övezetre elıírt legkisebb telekterületet. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell érje az övezeti elıírásoknak megfelelıen beépíthetı legkisebb telekterületet. c) Kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévı telekméret értendı. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelıen kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során –– a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni. d)

1

Tömbtelken belül meglévı beépítetlen vagy már részben beépített úszótelket bıvíteni és beépíteni, valamint meglévı beépített úszótelket bıvíteni, csak a tömbtelekre elıírt beépítettség mértékéig akkor lehetséges, ha

da) az építési helyen jelölt területen városépítészeti, építészeti, városképi, beépítési szempont (foghíjbeépítés, meglévı beépítés befejezése, utcasor-utcakép javítása), db) új lépcsıház építése, meglévı lépcsıház akadálymentesítése, dc) új külsı felvonó létesítése, a meglévı felvonó korszerősítése, akadálymentesítése, dd) épületgépészeti vagy épületvillamossági korszerősítés, de) utólagos hıszigetelés készítése, df) részlegesen felépített építmény építésének befejezése indokolja. A felsorolt esetekben a tömbtelekre elıírt legnagyobb beépítettség, szinterületsőrőség, építménymagasság, és minimális zöldfelületi mutató betartása mellett az úszótelek legnagyobb beépítettsége 100% lehet. e)

2

Tömbtelken belül új építési telket kijelölni,s azt beépíteni csak abban az esetben szabad, ha a tömbtelken belüli teljes beépítés nem haladja meg a tömbtelekre a HÉSZ-ben elıírt maximum beépítettséget és a HÉSZ-ben elıírt egyéb városépítészeti paraméterek (a tömbtelek szintterületsőrősége, a minimum zöldterület, a tömbterületre elıírt építménymagasság) is betarthatók. A tömbtelken belıli építési telek városépítészeti paramétereinél a HÉSZ-ben meghatározott építési övezetnek megfelelı OTÉK elıírások maximumát kell alkalmazni és betartani Az építési telek egyéb kialakítását (kerítés vagy kerítés nélküli lehatárolását, út- és járda- és kertészeti kiképzését) a tömbtelek jellegének megfelelıen szabad megtervezni, kivitelezni és fenntartani.

(2) Általános mezıgazdasági területeken valamint a kertes mezıgazdasági területek esetében a kertek méretétıl lényegesen eltérı, az általános mezıgazdasági területen fekvıkéhez hasonló mérető és beépítéső telkeken a meglévı épületek 6666 m2-nél kisebb telken is 200 m2 beépített területig

1 2

Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 4. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 4. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.

8


bıvíthetık. A bıvítés során értelemszerően alkalmazni kell a 17. § egyéb elıírásait. (3) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját (az épület építési helyen belüli elhelyezésének módját) a vonatkozó elıírások és az illeszkedés jogszabályban megállapított szabályai szerint kell meghatározni: a) Az elıkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell legyen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén. 1

b)

Az oldalkert mérete a – beépítési módtól függıen – oldalhatáron álló beépítés esetén a tényleges építménymagasság, szabadon álló és ikres beépítés esetén annak fele kell legyen, amely 2/3-ára csökkenthetı, de legalább 4,0 méternél kisebb nem lehet. méter kell legyen, ha ahhoz a tőzvédelmi szakhatóság szakvéleményben elızetesen így nyilatkozik.

c)

23

A hátsókert mérete a tényleges építménymagasság mértéke kell legyen, amely az elıírt érték 2/3-ára csökkenthetı. Kialakult övezetekben a hátsókert a telekmélységtıl függıen el is maradhat. , ha ahhoz a tőzvédelmi hatóság véleményben elızetesen így nyilatkozik. A hátsókert a telekmélységtıl függıen el is maradhat. d) Az övezetben elıírt vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységő telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg: 1. sem az övezetre elıírt legkisebb telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét, 2. sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét, 3. sem a kisvárosi övezetben a 30 métert, kertvárosi övezetben 40 métert, falusi övezetben 60 métert. (4) Az illeszkedés általános szabályai kialakult oldalhatáron álló beépítés esetén: a) A szabályozási terven lehatárolt „Mőemléki jelentıségő terület”-en, Mőemléki környezet”-en és „Helyi értékvédelmi terület”-en belül ott, ahol oldalhatáron álló beépítés alakult ki – az övezeti elıírások keretei között – új épület elhelyezése esetén – a kialakult utcakép védelme érdekében – az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 3,0m-re csökkenthetı. b) Ott, ahol az övezeti elıírások oldalhatáron álló beépítési módot írnak elı, de az a kialakult állapot (pl.: kis telekszélességnél) miatt nem alakítható ki – az övezeti elıírások keretei között – zártsorú beépítési mód létesítése is megengedett. c) Ha az oldalhatáron álló beépítés céljára már kialakított egyedi telek – a szomszédos telken álló vagy elhelyezhetı vagy építési engedéllyel rendelkezı épületeket figyelembe véve – az épületek között elıírt legkisebb távolság hiánya miatt nem volna beépíthetı, az építésügyi hatóság – a tőzvédelmi hatóság elızetes szakvéleménye alapján – azt is engedélyezheti, hogy az I-III. tőzállósági fokozatú lakó- és üdülıépületek egymással szemben fekvı, illetve az így elhelyezhetı homlokzatai között – az elıírt benapozottság teljesülése esetén – min. 4,0 m távolság legyen, ha az épületek egymástól átfedı oldalhomlokzatainak magassága 5,0 m-nél nem nagyobb és az egyiken legfeljebb csak 1,80 m mellvédmagasságú és helyiségenként (közlekedı, tisztálkodó, illemhely, fızı és élelmiszertároló mellékhelyiségek) legfeljebb 1 db 60/60 cm mérető szellızıablak, szellızınyílás található. 1. Ez a lehetıség a már meglévı, oldalhatáron álló, az építési övezet elsıdleges rendeltetésének megfelelı épület oldalkert irányú keresztszárnnyal történı bıvítése esetén is alkalmazható, ha a bıvítés célját szolgáló keresztszárny a fıépület utcai homlokzatsíkjától legalább 3,0 m-rel hátrább áll, tetıszerkezete a fıépületével egybeépül és gerincmagassága a fıépület tetıgerincének magasságát nem lépi túl. 2. Ez a lehetıség a már meglévı, oldalhatáron álló fıépület hátsókert irányú bıvítése esetén is alkalmazható, kizárólag oldalhatáron álló beépítéső, egyedi lakó övezetben lévı telkek esetén.

1

Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(1)Hatályos:2010.XI.22. Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(1)Hatályos:2010.XI.22. 3 Módosította a 22/2011. (IX. 23) önk. rend. 5§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. 2

9


(5) Az illeszkedés általános szabályai kialakult zártsorú beépítés esetén: a) Ott, ahol zártsorú beépítés alakult ki, a zártsorúan összeépült épület vagy épületrész mélysége általában a szomszédos telken álló épületek átlagos mélysége, illetve legfeljebb 18 m lehet az övezeti elıírások keretei között, továbbá a hátsókert felé esı épületrész szélessége nem lehet több az ott található telekszélesség 40%-ánál. b)

A szabályozási terven „Mőemléki környezet”-en, „Helyi értékvédelmi terület”-en belül ott, ahol zártsorú beépítés alakult ki - a kialakult telekméretek és a kialakult utcakép védelme érdekében - új épület elhelyezése esetén- „hézagos zártsorú” beépítés létesítése is megengedett Az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával legalább 3,0 m kell legyen.

c) Zártudvaros (a hátsó telekhatárig terjedı beépítés) csak védett épület illetve védett terület településszerkezeti értékeinek megırzése érdekében létesíthetı. d)

1

100 %-os beépítettség csak ott létesíthetı, ahol egyébként a megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75%.

(6) Az építési vonal a kialakult telektömbben: a) foghíj és saroktelek esetében: illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb elıírás ettıl eltérı beépítést ír elı. b)

ha a közbensı telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen: illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb elıírás ettıl eltérı beépítést ír elı.

(7) A kialakult telektömbben a legnagyobb építménymagasság: a) foghíj esetében nem haladhatja meg: 1. sem a csatlakozó szomszédos épületek ±1 méterrel eltérı magasságát, 2. sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembe vételével számított – építménymagasságát), 3. 2Az 1. és 2. ponttól eltérı építménymagasság az utcakép kedvezıbb kialakítása érdekében az övezetben elıírt maximális építménymagasság betartásával engedélyezhetı. b) saroktelek esetében, vagy ha a közbensı telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, nem haladhatja meg: 1. sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát, 2. sem az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát, 3. 3Az 1. és 2. ponttól eltérı építménymagasság az utcakép kedvezıbb kialakítása érdekében az övezetben elıírt maximális építménymagasság betartásával engedélyezhetı. c)

4

Az építménymagasság kialakult értékétıl a kedvezıbb utcakép kialakítása érdekében az építésügyi hatóság legfeljebb 3,25 méter (egy szint) eltérést engedélyezhet, de telken belüli magasságváltással ennél nagyobb építménymagasság-eltérés engedélyezhetı a különbözı építménymagasságokat megengedı építési övezetek csatlakozásánál. A magasságváltást úgy kell megoldani, hogy homlokzat tényleges magassága a nagyobb magasságú övezetbe tartozó telken a kisebb magasságú övezet felıli telekhatártól 3 m távolságban a kisebb építménymagasság szintjétıl, a telekhatártól ellentétes irányban 45°-os szögben emelkedı sík alatt maradjon.

(8) Új magas tetı létesítése, magas tetı átalakítása esetén a tetızet magassága - általában - ne nyúljon az utcavonalon vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé és illeszkedjék az utcaképhez. a) Szabadon álló beépítés esetén az új magas tetı hajlásszöge - megközelítıleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetısíkjának lejtésszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetısíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévı épület(ek)-hez kell alkalmazkodni. 1

Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(1)Hatályos:2010.XI.22. Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22. 3 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22. 4 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22. 2

10


b) Zártsorú beépítés esetén a magastetı tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tőzfalait, és a tetısík(ok) hajlásszöge - megközelítıleg - legyen azonos a takarandó tőzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve. (9) Meglévı ipari illetıleg a környezetében az ott meglévı vagy településrendezési terv szerint létesíthetı rendeltetési egységek területén a megengedettnél nagyobb környezetterhelést okozó létesítmény bıvítése, rendeltetésváltozása és/vagy a meglévınél nagyobb környezetterhelést okozó átalakítása csak akkor engedélyezhetı, ha az építtetı a létesítmény körül saját költségén a szakhatóságok által elıírt nagyságú védıterületet alakít ki.

11


III. FEJEZET1 Területelhasználás Területi változások (közigazgatási terület, bel- és külterület) 7. § (1) Közigazgatási szempontból Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe bel- és külterületre tagolódik. (2) Építési szempontból Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik. (3) A belterület határvonalát a településszerkezeti terv és a SZT rögzíti. (4) Területet a város belterületébe vonni csak ütemezetten, az igénybevételnek megfelelıen szabad. (5) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben elhelyezhetı építmények fajtáját és elhelyezésük módját – a vonatkozó elıírások mellett – a 3. számú mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 8. § (1) A lakó-, a vegyes-, a gazdasági-, és a különleges területek a város beépítésre szánt területébe (területeibe) tartoznak. (2) A közlekedési- és közmőterületek, a zöldterületek, az erdıterületek, a mezıgazdasági területek és az egyéb területek a város beépítésre nem szánt területébe (területeibe) tartoznak.

Az építési övezetek és övezetek rendeltetése 9. § (1) A SZT a telkek építési szabályait az övezeti elıírásokkal határozza meg. Az övezetek rendeltetése a területükön elhelyezhetı építmények, illetve melléképítmények alapján különül el. (2)

2

Az övezeti elıírásokban nem szabályozott - eltérı rendeltetéső - létesítmény esetében a terület rendeltetésének történı megfelelést igazolni kell.

(3) A területen - a terület nyugalmának biztosítása érdekében - a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény és a már meglévı építmény bıvítése nem helyezhetı el az alábbi területfelhasználási egységek területén: a) lakóterületek: - nagyvárosias lakóterület; - kisvárosias lakóterületek, - kertvárosias lakóterületek, - falusias lakóterületek, b) különleges területek - nagykiterjedéső sport- és szabadidı-terület, egészségügyi, oktatási és konferencia központok területe. (4) A HÉSZ szempontjából a környezetet zavaró hatású építménynek kell tekinteni minden olyan

1 2

Létrehozta a 22/2011. (IX.23.) önk. rend. 6§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.

12


létesítményt, ahol a létesítmény rendeltetésszerő üzemelése közben keletkezı zaj nem haladja meg a területre elıírt határértéket, de a tevékenység másodlagos következményei meghaladhatják a területen elvárható káros környezeti hatások mértékét, így különösen az alábbiakat: a) Nagy szállítási forgalmú létesítmény - a lakóterület győjtıút vagy annál magasabb rendő út melletti részének kivételével - még akkor sem helyezhetı el, ha egyébként a létesítmény az övezeti elıírásoknak megfelelıen elhelyezhetı lenne. b) Autós étterem, gyorsétterem, zenés vendéglátó létesítmény, diszkó és egyéb hasonló jármőforgalommal járó vendéglátó- és szórakoztató létesítmény. E létesítmények csak győjtıút vagy annál magasabb rendő út mentén helyezhetık el. a) Kerthelyiséggel üzemelı új közösségi szórakoztató építmény a győjtıút vagy annál magasabb rendő út mentén is csak abban az esetben létesíthetı, ha a zaj elleni megfelelı védelem méretezett védıtávolság kialakításával biztosítható, figyelembe véve a vagyonvédelmi szempontokat is. b) Kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény úgy létesíthetı, ha a rakodási zaj elleni megfelelı védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védıtávolság kialakításával biztosítható. c) A lakóterületen (azaz a köz-, ill. magánutakkal határolt lakóterületi egységben) élık ellátásához szükségesnél nagyobb kapacitású, vagy/és nagyobb területet kiszolgáló létesítmény, így az a alábbi létesítmények nem helyezhetık el, amennyiben azok nem győjtıút, vagy annál magasabb rendő út mellett létesülnének: - 1000 m2-nél nagyobb alapterületen napi cikkeket, 100 m2-nél nagyobb alapterületen egyéb árufajtákat, és 20 kg-nál nagyobb tömegő árucikkeket árusító továbbá a viszonteladókat is kiszolgáló kereskedelmi létesítmény, - 20 kg-nál nagyobb tömegő berendezések javítására is alkalmas szolgáltató egység, - több mint 50 fı egyidejő befogadására alkalmas vendéglátó egység, - körzeti nagyságrendnél nagyobb orvosi rendelı, gyógyszertár.

13


IV. FEJEZET1 Beépítésre szánt területek Lakó és üdülı területek 10. § (1) A lakó és üdülı területfelhasználási egységek és építési övezetek az alábbiak: a)

Ln- nagyvárosias lakóterületek: Ln-1; Ln-T1; Ln-T2; Ln-T3; Ln-T4; Ln-G

b)

Lk- kisvárosias lakóterületek: Lk-OK; Lk-O; Lk-SK; Lk-IK; Lk-ZK; Lk-Z1;Lk-Z2; Lk-Z3; Lk-Z4; Lk-Z5; Lk-CK; Lk-E; Lk-OS; Lk-SS

c)

Lke - kertvárosias lakóterületek: Lke-OK; Lke-O; Lke-SK; Lke-SK2; Lke-S1; Lke-IK; LkeZK;

d)

Lf - falusias lakóterületek: Lf-OK1; Lf-OK2; Lf-O1; Lf-O2; Lf-SK1; Lf-SK2; Lf-S1; Lf-S2.

e)

Üü- üdülıházas területek

Üü-S1

(2) Az építési övezetek területén elhelyezhetı építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni. (3) A lakó- és üdülıterületek közmő ellátottsága: a) Az Ln, Lk, és Üü jelő övezetek területét teljes közmővesítéssel kell ellátni. b) Az Lke és Lf jelő lakóövezetek területét legalább hiányos közmővesítéssel kell ellátni; a keletkezı szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig - zárt szennyvíztároló alkalmazásával is megoldható. c) d) A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése az Ln, Lk és az Üü jelő építési övezetek területén ideiglenes jelleggel; a Lke és az Lf jelő építési övezetek területén megengedett. (4)

2

A Lk, Lke, Lf és Üü jelő övezetek területén – tömbbelsı feltárás esetén – helyszínrajzi elrendezést is tartalmazó engedély alapján egy telken a 10.§(7)-ben megállapított lakásszámnál több lakás is elhelyezhetı, az övezeti elıírások keretei között. E területeket teljes közmővesítéssel kell ellátni.

(5) A lakóövezetek építési telkeinek kialakítása: Az építési övezetekben kialakítható telkek és építmények jellemzıit a táblázat adatainak felhasználásával kell meghatározni.

Sajátos terület használat

Nagy városias lakó

1 2

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beépítettség (%)

Ln-1

zártsorú

1000

60

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) 13,5

Ln-T1

telepszerő

400

30

35

Ln-T2

telepszerő

400

20

Ln-T3

telepszerő

400

Ln-T4

telepszerő

400

Övezeti jel

Kialakítható új telek legkisebb

Megengedett legnagyobb szintterületsőrőség

Legkisebb zöldfelület (%)

3.0 2,4

35

40 30

Szélessége (m)

Mélysége (m)

15

-

-

30

-

-

1,5

40

-

-

17

1,5

30

-

-

17

1,5

30

-

-

Létrehozta a 22/2011. (IX.23.) önk. rend. 7§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.

14

Megjegyzés


Ln-G

telepszerő

1000

60

3,5

-

20

25

Lk-OK

K (oldalhatáron álló)

K (400)

40*

K (6,0**)

0,8***

40

K 14,0 (16,0)

700

35

6,0

0,7

40

K (450)

40

K (7,5)

1,0

40

K (400)

40

K (6,0)

0,8

40

Lk-O Lk-SK Lk-IK

Kisvárosias lakó

• •

oldalhatáron álló K (szabadonálló) K (ikresen csatlakozó)

14,0 (16,0) K 14,0 (16,0) K 12,0 (14,0)

35

az övezetben csak szgk. tároló építhetı!

*saroktelken: 60 K **saroktelken: 7,50 (25,0) ***saroktelken: 1,0

30,0 K 25,0 K 25,0 *Saroktelken: 70 **saroktelken: 1,50 ***saroktelken: 20 *Saroktelken: 70 25,0 ** saroktelken: 1,50 ***saroktelken: 20 SZT *saroktelken: 70 **saroktelken: 1,00 szerint ***saroktelken: 20

Lk-ZK

K (zártsorú)

K (360)

50*

K (7,5)

1,0**

40***

K 8,0 (12,0)

K 25,0

Lk-Z1

zártsorú

400

40*

7,5

1,0**

40***

10,0 (12,0)

Lk-Z2

zártsorú

400

40*

4,5

0,6**

40***

SZT szerint

Lk-CK

K (csoportházas)

K (200)

60*

K (6,0)

1,5

20

Lk-E

egyedi

-

50

4,5

0,45

20

-

-

Lk-OS

oldalhatáron álló

400

50

6,0

1,00

40

14,0

25,0

Lk-SS

szabadon álló

400

50

6,0

1,00

40

16,0

25,0

Lk-Z3

Zártsorú

400

40

5,5

0,8

40

14

25

Lk-Z4

Zártsorú

200

50

7,0

1,5

20

6

25

Lk-Z5

Zártsorú

100

50

6,0

1,5

20

6

12

SZT SZT *- melléképítmény szerint szerint kizárásával 15/2002.(VII.11.) sz. rendelet alapján (4. sz. fedvényterv) Kizárólagos használat: szociális otthon Kizárólagos használat: szociális otthon *saroktelken: 70 **saroktelken: 1,00 ***saroktelken: 20 Csak garázsok építésénél alakítható telkek részére

„K” – kialakult állapothoz igazodó A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.


Övezeti jel

Kert váro sias lakó

Lke-OK Lke-O Lke-SK Lke-S1 Lke-SK2

Beépítés módja

K (oldalhatáron álló) oldalhatáron álló K (szabadonálló) szabadon álló K (szabadonálló)

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnanagyobb beépítettség (%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)



K (550)

30

K (4,5)

0,45

50

700

30

4,5

0,45

50

K (600)

30

K (6,0)

0,6

50

700

30

4,5

0,45

2000

20

K (6,0)

0,4

15

Kialakítható új telek legkisebb

Szélessége (m)

Mélysége (m)

K 14,0 (16,0) 16,0 (18,0) K 14,0 (16,0)

40,0

50

18,0

30

55

18

50

K 30,0

K 30,0

Megjegyzés


Lke-IK

K (ikresen csatlakozó)

K (550)

30

K (6,0)

0,6

50

Lke-ZK

K (zártsorú)

400

30*

K (5,5)

0,45**

50

10.0 (12,0)

30.0

700

30

K (4,5)

0,45

40

K 14,0 (14,0)

K 40,0

750

30

K (4,5)

0,45

40

K 16,0

K 45,0

900

30

4,5

0,45

40

16,0 (18,0)

50,0

1500

30

4,5

0,45

40

22,0

60,0

700

30

K (4,5)

0,45

40

K 14,0 (16,0)

K 40,0

2000

20

K (0,3)

0,45

40

K 28,0

K 70,0

900

30

4,5

0,45

40

18,0 (20,0)

50,0

1500

20

4,5

0,45

40

20,0

80,0

Lf-OK1 Lf-OK2 Lf-O1 Lf-O2 Lf-SK1

Falusias lakó

Lf-SK2 Lf-S1 Lf-S2

Üdülı házas

• •

Kialakítható új telek legkisebb K K 12,0 30,0 (14,0)

K (oldalhatáron álló) K (oldalhatáron álló) oldalhatáron álló oldalhatáron álló K (szabadonálló) K (szabadonálló) szabadon álló szabadon álló

Lf-Z

zártsorú

700

30

K (4,5)

0,45

40

14,0 (14,0)

40,0

Üü-S1

szabadonálló

1500

30

10,5

1,0

40

20,0

40,0

OTÉK 25.§ eltérési engedély alapján: *Sarokteleknél: 50 **Sarokteleknél: 0,7

Az övezet területén az épületek 3,0 m széles hézaggal is elhelyezhetık, de a hézag felé csak zárt homlokzat létesíthetı.


(7) A lakó- és üdülıterületek telkein elhelyezhetı lakások száma legfeljebb az alábbi lehet: a)

1

az Ln jelő építési övezetek területén kialakult.

b) az Lk jelő építési övezetek területén telkenként legfeljebb 4 lakás építhetı, de lakásonként legalább 250 m2 telekterület szükséges; c) az Lke jelő építési övezetek területén telkenként legfeljebb 3 lakás építhetı, de lakásonként legalább 300 m2 telekterület szükséges; d) az Lf jelő építési övezetek területén telkenként legfeljebb 2 lakás építhetı, de lakásonként legalább 350 m2 telekterület szükséges. e) Külterületi beépíthetı telken – az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség keretei között – legfeljebb 2 lakás alakítható ki. f) Üdülıházas övezetben csak üdülı épületen belül helyezhetı el a fenntartáshoz szükséges számú szolgálati lakás. Vegyes területek 11. § (1) A vegyes területek építési övezetei az alábbiak:

1

Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.

16


a) Vt - településközpont vegyes területek: Vt-K1; Vt-K2; Vt-1; Vt-2; Vt-3; Vt-4; Vt-5; Vt-6; Vt-7; Vt-8 b) Vk - központi vegyes területek: Vk-1; Vk-2; Vk-3; Vk-4, Vk-5; Vk-6; Vk-7; Vk-8; 10; Vk-11; Vk-12; Vk-13; Vk-14 (2) Az építési övezetek területén elhelyezhetı építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni. (3) A vegyes területek övezeteinek területén építmény csak teljes közmővesítéssel helyezhetı el. Az övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – közterület tulajdonosának, kezelıjének elızetes hozzájárulásával – ideiglenes jelleggel megengedett. (4) A vegyes övezetek építési telkeinek kialakítása: Az építési övezetekben kialakítható telke és építmények jellemzıit a táblázat adatainak felhasználásával kell meghatározni.


Övezeti jel

Vt-K1 Vt-K2

Településközpont vegyes

K (zártsorú) K (zártsorú)

Vt-1

zártsorú

Vt-2

zártsorú

Vt-3

zártsorú

Vt-4

zártsorú

Vt-5

K (oldalhatá -ron álló)

Vt-6

szabadon álló

Vt-7 Vt-8 Központi vegyes

Beépítés módja

Vk-1 Vk-2 Vk-3 Vk-4

szabadon álló szabadon álló oldalhatáron álló oldalhatáron álló zártsorú szabadon álló

Megengedett legkisebb telekterület (m²) K (400) K (400) K (360) K (400) K (400)

Megengedett legnagyobb beépítettség. (%) 50* 75*

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) K (10,5) K (10,5)



Kialakítható új telek legkisebb Széles -sége (m)

Mélysége (m)

8,0 12,0 10,0 12,0 10,0 12,0

K 25,0 K 25,0 K 25,0 K 25,0 K 25,0

20

16,0

30,0

20

K 14,0

K 25,0

1,75

15

10,0

1,75

15

10,0

40*

7,5

1,0**

20

40*

14,0

1,4**

20

40*

13,5

1,8

20

1000

40*

K (7,5)

1,0**

K (400)

40

K (7,5)

1,0

2000

35

12,5

1,2

25

35,0

35,0

1500

40

4,5

0,15

40

-

-

400

35

7,5

1,0

25

12

30

500

40

6,0*

0,8**

30

14,0

25,0

1000

30

7,5

0,75

35

16,0

30,0

1000

60*

13,5

2,4

20

12,0

30,0

1000

30

7,5

0,75

35

20,0

30,0

Megjegyzés

*Lakásokat is tartartalmazó ép.-nél: 40, Saroktelken: 80 * Saroktelken: 80 *Saroktelken: 80 **Saroktelken: 2,0 *Saroktelken: 80 **Saroktelken: 2,4 *Saroktelken: 80 *Saroktelken: 60 **Saroktelken: 1,2

Min. ép.m.: 6,5 m 26/2000.(V.11.) sz. rendelet szerint (2. sz. fedvényterv)

A Luther M. út mentén: * 7,5 ** 1,00

* Saroktelken: 75

Min. ép.m.: 6,5 m 26/2000.(V.11.) sz. rendelet szerint 26/2000.(V.11.) sz. rendelet szerint

Vk-5

zártsorú

5000

85

9,5

2,0

10

40,0

40,0

Vk-6

zártsorú

1200

75

10,5

2,4

10

25,0

25,0

2000

40

4,5

0,7

30

18,0

40,0

Külterületen

3000 400 750 750 1000

60* 60* 35 35 50

16,5 12,5 10,5 7,5 20,0

3,5 2,4 2,4 2,0 3,5

20(*10) 20(*10) 33 33 25

30 12 12,0 12,0 20,0

30 25 30,0 30,0 30,0

*Saroktelken: 80 *Saroktelken: 80

Vk-7 Vk-8 Vk-9 Vk-10 Vk-11 Vk-12

szabadon álló zártsorú zártsorú telepszerő telepszerő telepszerő

17


Vk-13 Vk-14

• •

telepszerő zártsorú

3000 400

40 85

14,0 7,5

2,4 2,4

30 8

30 -

30 -


(5) (6) Vegyes területek (Vt és Vk) övezeteinek mindegyikében, ha az üres vagy a már beépített telkeken csak parkolóház és a hozzá tartozó kereskedelmi és vendéglátó létesítmény épül, akkor a telek beépíthetısége és a telekre számított szintterület-sőrősége az OTÉK által megengedett legnagyobb, a zöldfelület mértéke az OTÉK által megengedett legkisebb lehet a telekre vonatkozó egyéb elıírások és a beépítés a szerkezeti tervben meghatározott, területfelhasználási-egységre vonatkozó szintterület-sőrőség betartása mellett. Gazdasági területek 12. § (1) A gazdasági területek építési övezetei az alábbiak: a) Gksz- kereskedelmi, szolgáltató területek: Gksz-1; Gksz-2; Gksz-3; Gksz-4; Gksz-5;Gksz-6; Gksz-7; Gksz-8; Gksz-9; Gksz-10; Gksz-11, Gksz-12 b) Gip- ipari területek: zavaró hatású iparterület: Gip-K; egyéb ipari területek: Gipe-K; Gipe-1; Gipe-2; Gipe-3, Gipe-4. (2) Az építési övezetek területén elhelyezhetı építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni. (3) A gazdasági területek övezeteinek területén szennyvizet kibocsátó építmény – az Gipe-4 jelő (mezıgazdasági major) övezet kivételével – csak teljes közmővesítéssel helyezhetı el. Az övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – a telektulajdonos, közútkezelı elızetes hozzájárulásával – ideiglenes jelleggel megengedett. (4) A gazdasági övezetek építési telkeinek kialakítása: Az építési övezetekben kialakítható telkek és építmények jellemzıit a táblázat adatainak felhasználásával kell meghatározni. A kialakult övezetekben csak a szabályozási terv módosításával végrehajtható változtatásnak minısül: a) jelentıs káros környezeti hatást elıidézı létesítmény telepítése ilyen hatást nem, vagy csak a tervezetténél kisebb mértékben elıidézı létesítmény építési telkén, b) olyan több telket érintı telekalakítás, amelynek eredményeképpen az övezetben a jellemzı teleknagyság az eltérı övezetekben megengedett teleknagyságok közti különbséghez hasonló mértékben megváltozik.

Sajátos Övezeti területjel használat

Keres kedelmi szolgáltató

Gksz-1 Gksz-2 Gksz-3 Gksz-4 Gksz-5

Beépítés módja

szabadon álló szabadon álló szabadon álló szabadon álló szabadon álló

Megenge dett legkisebb telekterület (m²)

Megen gedett legnagyobb beép. (%)

Megeng edett legnagy obb építménymagasság (m)

1000

40

7,5

3000

40

3000


Kialakítandó új telek legkisebb


Szélessége (m)

Mély sége (m)

0,7

25

25,0

35,0

7,5

0,7

25

35,0

50,0

50

10,5

1,2

25

35,0

50,0

3000

35

7,5

0,7

35

35,0

50,0

3000

40

10,5

0,7

25

35,0

50,0

18

Megjegyzés


Kialakítandó új telek legkisebb

Gksz-6

zártsorú

szabadon álló Gksz-8 zártsorú szabadon Gksz-9 álló szabadon Gksz-10 álló Gksz-11 telepszerő

Gksz-7

Gksz-K telepszerő Zavaró ipari

10,5

0,7

25

25,0

35,0

1000

50

7,5

0,7

25

25,0

35,0

1000

50*

7,5

1,2

25

25,0

35,0

3000

40

6,0

0,7

25

35

50

4000

40*

10,5

0,7

40**

35

60

1000

40

10,5

20

25,0

35.0

1000

60

3,5

20

25,0

35,0

Kialakult állapot – csak a szabályozási terv készítésével változtatható*!

Gipe-K

Kialakult állapot – csak a szabályozási terv készítésével változtatható*! szabadon K 40 4,5 0,45 25 K K álló szabadon 3000 50 7,5 0,6 25 35,0 50,0 álló szabadon 3000 50 10,5 1,2 25 35,0 50,0 álló szabadon 2500 40 7,5 0,8 25 K K álló

Gipe-2 Gipe-3 Gipe-4

•

50

Gip-K Gipe-1

Egyéb ipari

1500

* Saroktelken: 60

* Saroktelken: 60 ** Saroktelken 25

Városgazdálkodás területei

Mezıgazdasági üzem, major

„K” – kialakult állapothoz igazodó

(5) A Gipe-4 jelő építési övezetbe sorolt külterületi majorok területén: a) az idegenforgalmi célú hasznosítás megengedett, 1.

ha a major teljes területén megszőnik a környezeti állapotot az idegenforgalmi hasznosítás esetén megengedettnél nagyobb mértékben terhelı (levegı-szennyezés, zaj, rezgés, sugárzás, talaj- és talajvízszennyezés következtében védıtávolságot igénylı, továbbá bőzt keltı) gazdasági tevékenység,

2.

ha a Gipe-4 jelő építési övezetbe sorolt csatlakozó szomszédos telkek megengedett hasznosítása során keletkezı környezeti hatások és az idegenforgalmi célú hasznosításra kerülı telken elhelyezett építmények közötti megfelelı távolságok az illetékes szakhatóságok elıírásai szerint biztosíthatók. Ebben az esetben a védıtávolságot, illetve védıterületet a terület takarását is biztosító, védelmi célú zöldfelületként kell kialakítani.

b) 1A tájba illesztés fokozása, ill. a kedvezıtlen környezeti hatások csökkentése érdekében a terület szélén kétszintes növényállomány (cserje- és lombkoronaszint) telepítése kötelezı. (6) A gazdasági övezetekben 50 m-nél nagyobb mélységő telken a közterülettıl illetıleg az övezet határától mért 15 m távolságon túl a megengedett építménymagasság legfeljebb 3,0 m-rel túlléphetı. (7) A Gksz (gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató) és a Gipe (gazdasági, egyéb ipari) övezetekben lévı építési telkeken az építési helyet az elı-, oldal-, és hátsókertre vonatkozó alábbi elıírások szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni: a) Az elıkert az övezetre elıírt legkisebb telekmélységet elérı vagy meghaladó telekmélységgel rendelkezı telkek esetén 10,0 m, de a kialakult beépítéső telektömbben az elıkertet a tömbben kialakult állapothoz kell igazítani. Az övezetre elıírt legkisebb telekmélységgel rendelkezı telek esetén az elıkert elhagyható vagy csökkenthetı annyira, hogy a kialakult beépítéső telektömbben az elıkert az érintett utcán kialakult meglévı állapothoz igazodjon, azaz az utcasor hasonló (+,-25%) mélységmérető és területő telkeinek elıkert méretét kell meghatározni. b) Az oldalkert nem lehet kisebb sem az övezetre elıírt építmény magasság felénél, sem 6,0 m-

1

Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 8§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.

19


nél, sem a mindenkor hatályos tőzvédelmi rendeletben elıírt tőztávolság által a – beépíteni kívánt, telekre esı – megkövetelt értékénél. c) A hátsókert az övezetre elıírt legkisebb telekmélységet elérı vagy meghaladó telekmélységgel rendelkezı telkek esetén nem lehet kisebb sem az övezetre elıírt építménymagasság mértékénél, sem 6,0 m-nél. Kialakult beépítéső telektömbben, az övezetre elıírt legkisebb telekmélységgel rendelkezı telkek esetén – a mindenkor hatályos tőzvédelmi szabályok elıírásainak betartása mellett – a hátsókert elhagyható vagy csökkenthetı, amennyiben elızetes építészeti, városrendezési környezeti hatástanulmány igazolja, hogy a szomszédos ingatlan beépítési lehetıségét és jelenlegi használatát a megvalósítani kívánt beépítés hátrányosan nem befolyásolja. Az építészeti, városrendezési-környezeti hatástanulmányt – amely tartalmaz és elemez minden olyan környezeti hatást és következményt, amelyet a beépítési helyzet okozhat – legkésıbb az építési engedély beadásáig, építészeti és városrendezési tervezési vagy szakértıi jogosultsággal rendelkezı tervezı készíti. Különleges területek 13. § (1) A különleges területek építési övezetei az alábbiak: a) K-S - sport-, szabadidı-, strand-területek: K-S1; K-S2; K-S3 b) K-KZ - nem közlekedési területen lévı közlekedési építmények területei: K-KZ; c) K-T - temetık területei: K-T1; K-T2; d) K-EÜ - egészségügyi létesítmények területei: K-EÜ; e) K-O - oktatási központok területei: K-O; f) K-V - vegyes konferencia- és szabadidı központ területe: K-V; g) K-NK - nagy kiterjedéső kereskedelmi célú területek: K-NK h) K-H - hulladékkezelık-, lerakók, szenny-víztisztító területei: K-H, K-H1, K-H2 i) K-HT - honvédelmi területek: K-HT; j) K-B - nyersanyaglelıhelyek (bányák) területei: K-B. k) K-MÜ – mezıgazdasági üzemi terület: K-MÜ (2) Az építési övezetek területén elhelyezhetı építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet tartalmazza. A különleges övezetek területét – a K-B övezetek kivételével – teljes közmővesítéssel kell ellátni. Területükön a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – a közterület tulajdonosának, kezelıjének hozzájárulásával – ideiglenes jelleggel megengedett. A K-MÜ övezetekben a szennyvízcsatorna kiépítéséig a szennyvizek közmőpótló berendezésekben elhelyezhetık. (3) Az építési övezetekben kialakítható telkek és építmények jellemzıit a táblázat adatainak felhasználásával kell meghatározni.


Különleges

Övezeti jel

K-S1 K-S2 K-S3

Beépítés módja

szabadon álló szabadon álló szabadon álló

Megen gedett legkisebb telekterület (m²)

Megen gedett legnagyobb beép. (%)

Megen gedett legnagyobb építménymagasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterülets őrőség


Szélessége (m)

3000

15

6,0

0,3

50

35,0

50,0

5000

20

10,5

0,45

40

50,0

80,0

5000

30

10,5

0,9

40

50,0

80,0

20

Kialakítandó új telek legkisebb Mélysége (m)

Megjegyzés


K-KZ K-T1 K-T2 K-EÜ K-EÜ1

K-O K-V K-NK

1000

10

6,0*

0,2

40

25,0

35,0

K

10

6,0*

0,15

60

K

K

K

5,0

6,0*

0,05

60

K

K

1000

40

20

1,2

40

25,0

35,0

1000

40

6

1,2

45

25

35

1000

30

15

1,0

40

25,0

35,0

3000

25

10,5

0,75

50

35,0

50.0

5000

35

10,5

0,8

40

35,0

50,0

K-MÜ

szabadon álló

K-H

szabadon álló

K-H11

telepszerő

5000

40

12,00*

0,8

40

50,0

80,0

K-H22

telepszerő

5000

40

10,50*

0,8

40

50,0

80,0

K-HT K-B •

szabadon álló szabadon álló szabadon álló szabadon álló szabadon álló szabadon álló szabadon álló szabadon álló

szabadon álló szabadon álló

2500

40

7,5*

1,0

40

30

50

* legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelhetı * a beépített terület 5%án 10,5 m-ig növelhetı Hısi és lezárt temetık * a beépített terület 5%án 10,5 m-ig növelhetı

*legfeljebb a mezıgazdasági terménytároláshoz és takarmányok elıállításához technológiailag szükséges méretig növelhetı

csak a szabályozási terv készítésével változtatható! *legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelhetı *legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelhetı

ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, csak új szabályozási terv készítésével változtatható! csak a szabályozási terv készítésével változtatható!

„K” – kialakult állapothoz igazodó

(5) 3

(6)

Új bányászati terület kijelölése, kijelölt bányászati területen eddig érintetlen területrész felhasználása a helyi önkormányzattal és a közlekedési terület, illetve az út kezelıjével egyeztetett módon, továbbá a Fényes külterületrészen csak az önkormányzati természetvédelmi hatóság hozzájárulásával kezdhetı meg.

(7)

A bánya mőködtetıje a bányászati tevékenység felhagyása után legalább a helyreállítandó területetet magában foglaló, közutakkal és magánutakkal határolt összefüggı területre tájrendezési munkarészt is tartalmazó terv és ennek megfelelı megvalósítási tervek alapján köteles elvégezni a terület rekultivációját. Új bánya területet csak a majdani rekultiváció legfontosabb elemeit és a bányászattal érintett terület pontos lehatárolását tartalmazó hatósági engedély alapján szabad megnyitni. A tájrehabilitáció során – különösen védett területek környezetében – a lehetséges mértékig törekedni kell a hagyományos mővelési ágak helyreállítására és gondoskodni kell a terület megfelelı fásításáról illetve indokolt esetben erdısítésérıl

(8)

Amennyiben bármilyen tevékenység, beruházás a termıföld más célú hasznosítását érinti, úgy az elsıfokú földhivatal földvédelmi engedélyét be kell szerezni.

1

Módosította a 3/2012.(I.30.) Önk.rend.Hatályos:2012.II.27. Módosította a 3/2012.(I.30.) Önk.rend.Hatályos:2012.II.27. 3 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22. 2

21


Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek 1 14. § Kö-1: Közlekedési területek: (1) Közlekedési terület: olyan terület, mely a közmővek elhelyezését és a közlekedés célját szolgálja (utak, kerékpárutak, gyalogutak, közlekedési létesítmények területe, stb.) (2) (3) A közlekedési területek összefüggı hálózatot kell alkossanak, rendeltetési céljaiknak megfelelıen. (4) Magánút csak közúthoz csatlakoztatható. (5) Magánút lakóterületen legalább 8,5 méteres szélességgel alakítható ki, de a keresztmetszet szélességének utcaburkolat, jármő- és gyalogosközlekedés, világítás, közmővek elhelyezhetıségére alkalmas voltát igazolni kell. (6) A közlekedési terület övezeteinek területén építmény részleges közmővesítéssel is elhelyezhetı. (7) (8) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a) azokról a telkek biztonságos megközelítése, b) az ott összegyőlı csapadékvíz biztonságos elvezetése, c) a közüzemi közmővek megfelelı elhelyezése, továbbá d) a vonatkozó jogszabályokban elıírt feltételek, jellemzık megvalósítása biztosítható legyen (9) A közutak közül a)

Országos fıutak: 1.

44 sz. fıút, a 47. és 470 sz. fıút Külterületi szakasz: Védıtávolság az úttengelytıl 100-100 m, a belterületet északról és keletrıl elkerülı 445 sz. útszakaszon a belterület felé 50, a külterület felé 100m ezen belül minden létesítményhez a közútkezelı hozzájárulása szükséges. Belterületi szakaszain a jelenlegi közterületi szélesség megtartandó.

2. 3. b)

A 444. sz. II. rendő fıút Belterületi szakaszain a jelenlegi közterületi szélesség megtartandó.

Országos mellékutak: Más elıírás, illetıleg a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában legalább a következı szabályozási szélességő területet kell biztosítani 1. 4643 j. ök. út 2. 4432 j. ök. út 3. 4433 j. ök. út 4. 4239 j. ök. út 5. 4238 j. ök út 6. 4241 j. ök út

1

Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 9§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.

22


7. számozás nélküli Fürjesi ök. út külterületi szakaszain a védıtávolság az úttengelytıl 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelı hozzájárulása szükséges. 1. 4643. J. ök. út …............................................................................................... kialakult, 2. 4432. J. ök. út …............................................................................................... kialakult, 3. 4433. J. ök. út …............................................................................................... kialakult. 4. 42145 J. ök út ….................................................... szabályozási terv módosítás alapján, 5. 46168 J. ök út …............................................................................................... kialakult, 6. 44338 J. ök út ….................................................... szabályozási terv módosítás alapján. 7. Fürjesi ök út ….......................................................................... szabályozási terv szerint A fenti utak belterületi szakaszain a jelenlegi közterületi szélesség megtartandó. 8. A 4239 j. Dobozi út nyomvonalán …..................................................................... 30 m. 9. Gyár utca....................................................................................szabályozási terv szerint c)

Települési fıutak (a szabályozási tervben meghatározott eltérésekkel): 1. Szent István tér–Dózsa György út–Corvin utca–Lencsési út–Körte sor........... kialakult 2. Vozárik utca–Bánát utca …............................................................................... kialakult 3. Andrássy út ….................................................................................................... kialakult 4. Szabolcs utca …................................................................................................. kialakult 5. Madách Imre utca–Kolozsvári utca …............................................................... kialakult A fenti utcáknál a jelenlegi közterületi szabályozás megtartandó. 6. Sziklai S. utca …................................................................................................ kialakult 7. Csorvási út …..................................................................................................... kialakult 8. a Sziklai S. u. vasúti különszintő keresztezésére és Csorvási úti csomópontjára................................. szabályozási terv módosítás alapján 9. az Orosházi vasúti felüljáró kialakítására és a csatlakozó csomópontokra …............................... szabályozási terv módosítás alapján

d)

Települési győjtıutak (a jelenlegi szabályozási szélesség megtartandó) 1. Tessedik Sámuel u.–Kölcsey u. …......................................................................kialakult 2. Lencsési út külsı szakasza ................................................................................ kialakult 3. Urszinyi Dezsıné u.–Szılı u. …....................................................................... kialakult 4. Kiss Ernı u.–Kórház u.– Vandháti u.–Ady Endre u. ….....................................kialakult 5. Bocskai u.–Teleki u. ….......................................................................................kialakult 6. Kazinczy u.–Lipták u.–Lenkey u. …...................................................................kialakult 7. Mokry u. …......................................................................................................... kialakult 8. Tevan Andor u. …...............................................................................................kialakult 9. Ipari út ................................................................................................................ kialakult 10. Veres Péter u.–Bercsényi u. …........................................................................... kialakult 11. Tompa u. …........................................................................................................ kialakult 12. Szerdahelyi utca ….....................................................................szabályozási terv szerint

23


13. Wágner u. …............................................................................................................. 18 m 14. Gerla: Juhász Gyula u.–Pacsirta u. ....................................................................kialakult 15. Gerla: Napsugár u.–Jázmin u..............................................................................kialakult 16. Fényes: Fényes u..…...........................................................................................kialakult 17. Mezımegyer: Szécsi u.–Hadn............................................................................ kialakult 18. Fiumei út …............................................................................................................. 18 m 19. Gerla: Csabai u. …............................................................................................. kialakult 20. Varságh Béla u. …............................................................................................. kialakult 21. Berzsenyi u. ….................................................................................................. kialakult 22. Ilosvai u.–Erdélyi sor …................................................................................... kialakult 23. Árpád sor–Felsı Körös sor …........................................................................... kialakult 24. Degré u. ............................................................................................................ kialakult 25. Sikonyi út …..................................................................................................... kialakult 26. Bezerédi u. ….................................................................................................... kialakult 27. Munkács u.–Károlyi M. u.–Szabolcs u. …....................................................... kialakult 28. Kézay sor–Déli sor–Czuczor u. ….....................................................................kialakult 29. Bessenyei u. ...................................................................................................... kialakult 30. Rózsa u.–Kertész u. …...................................................................................... kialakult 31. Mester u. …....................................................................................................... kialakult 32. Magyar utca ….................................................................................................. kialakult 33. Kétegyházi és Lencsési út közti tervezett út ........................... szabályozási terv alapján 34. József Attila utca-Szabadság tér.........................................................................kialakult A felsorolt utcáknál a „kialakult“ szabályozási szélesség megtartandó. Gyár u.–Kígyósi út összekötése a szabályozási szélessége …....................................... 20 m, Szerdahelyi u.–Franklin u. különszintő vasúti keresztezés …......... szabályozási terv alapján Az elkerülı úttal párhuzamos tervezett nagyréti győjtıút kialakítására ...............SZT alapján Dobos István utca …....................................................................................................... 16 m. e)

Egyéb külterületi (győjtı)utak szabályozási szélessége: általában 16,0 m, de ha a meglévı beépítés miatt ez elkerülhetetlen, a szélesség kivételesen 12,0 m-ig csökkenthetı.

f)

A külterületet feltáró, győjtıútnál alacsonyabb rendő köz- és magánutak tengelyvonalától számított 12,00-12,00 méteren belül bármely építmény csak SZT alapján és az üzemeltetı hozzájárulásával, az illetékes hatóság engedélyével helyezhetı el.

g)

A mezıgazdasági területen kialakítandó új, belsı dőlıúthálózat (magánút) legkisebb szabályozási szélessége – méretezés hiányában – 12,0 méter kell legyen.

h)

A kialakult utcák (közterületek) esetén – ott ahol a meglévı közlekedési területek méretei csak aránytalan ráfordítás mellett növelhetık az egyébként indokolt méretre – a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel (küszöb, mőszaki zár, stb.), illetve a forgalom korlátozásával (súly, méret, idıszak, stb.) kell biztosítani.

i)

A József Attila utcában az autóbusz-forgalom engedményezése esetén –ha az elızetes zajszint mérés vagy az elızetes számítás az engedélyezett értéknél 10%-al több, nagyobb értéket prognosztizál- az utcában lakó tulajdonos kérésére az utca felé esı érintett nyílászárót megfelelı zajvédelmi paraméterekkel rendelkezı változatúra kell kicserélni.

24


j)

A József Attila utcában csak egyirányú forgalmi rend foganatosítható.

(10) Országos közforgalmú vasúti területek: a)

A vasúti területek alá építendı aluljárókat különösen tartós és vandál-biztos anyagokból, szerkezetekbıl és szerelvényekbıl kell megépíteni. Az aluljárókban reklámfelületet kijelölni, megépíteni csak építési engedéllyel lehet. Az aluljárók megvilágítását a közvilágítással egyenrangú színvonalon kell megvalósítani.

b)

Ha az aluljáróban kerékpáros közlekedés is várható, úgy annak a szabványoknak megfelelı őrszelvényő külön közlekedési felületet kell biztosítani. A gyalogos és a kerékpáros felületeket jól látható piktogramokkal illetve a közlekedı felületre felfestett jelekkel kell ellátni.

c)

Az aluljárók fal és mennyezet felületét olyan nem éghetı anyagokkal kell burkolni és védeni, mely megkönnyíti a falfirkák eltávolítását.

d)

A vasúti aluljárók kijáratának környékét a közterületek csatlakozásáig kertészetileg és építészetileg színvonalasan kell megoldani. Az aluljárók közlekedési sávjait (gyalogos és kerékpáros) csatlakoztatni kell a közterület hasonló (gyalogos és kerékpáros) felületéhez.

Közmőterületek:1 14/A. § (1) KÖ-2 Közmőterületek: közmőlétesítmények elhelyezésére szolgáló területek. (2) A közüzemi közmőveket, a közvilágítás, a termékvezeték, az adatátvitel, stb. építményeit közterületen kell elhelyezni. Ettıl csak ott szabad eltérni, ahol ahhoz az üzemeltetı hozzájárul, egyéb általános érvényő elıírás megengedi, vagy elıírja. (3) A közmőterület övezeteinek területén építmény részleges közmővesítéssel is elhelyezhetı. (4) A közmővek hálózati eleme számára szükséges területen belül az építmény elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok és szabványok szerint történhet. (5) A közmőveket a vonatkozó jogszabályok és szabványok szerint közterületen kell elhelyezni. Ettıl csak ott szabad eltérni, ahol ahhoz az üzemeltetı és a terület tulajdonosa hozzájárul, illetve egyéb általános érvényő elıírás megengedi, vagy elıírja. Külterületen fogyasztásmérı vagy egyéb csatlakozó berendezés a közút tengelyétıl mért 9,0 m távolságon belül magán területen sem helyezhetı el. (6) A vízbázisok belsı, külsı és hidrogeológiai védıterületét meg kell határozni és ott a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni. (7) Közmővek (víz, villany, gáz, szennyvíz, hírközlés) védıterületében építményt, épületet elhelyezni, építeni nem szabad. (8) A szennyvízcsatornázás teljes körő megvalósulásáig a szennyvíz – ideiglenes jelleggel – közmőpótló berendezésként mőködı zárt, vízzáró kivitelő tározóban helyezhetı el. (9) A csapadékvíz elvezetését – a vonatkozó övezeti elıírásoknak megfelelıen – zárt, illetve fedett csatornával, és (vagy) nyílt árokhálózattal kell megoldani. A teljes közmővesítéssel ellátandó területeken a csapadékvíz elvezetése – ideiglenes jelleggel – nyílt árokhálózattal csak a csapadékelvezetı rendszer tulajdonosának, üzemeltetıjének hozzájárulásával engedélyezhetı. A 44. számú elkerülı út melletti lakótelkeknél a jelenleg mőködı belvíz elvezetési rendszert fenn kell tartani mindaddig, amíg az azt kiváltó belterületi csapadékvíz elvezetés meg nem valósul. (10) A település villamos energia ellátásának teljes körővé tételét elı kell irányozni. 2

1

A teljes szakaszt létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 10§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.

2

- a 122/2004. (X.15.) „Villamos mő biztonsági övezetérıl” c. GKM rendelet,

25


(11) A városközpont területein kívüli és a fıutak, illetve győjtı utak mentén fekvı területeinek ellátása mind primer, mind szekunder oldalon szabadvezeték, illetve légkábel hálózattal is biztosítható. (12) A hıszükséglet földgáz energiahordozóval történı biztosítását mind szélesebb körben kell alkalmazni. (13) Vezetékes gázellátással rendelkezı területen (ingatlanon) PB-gáztároló berendezés csak földalatti tartály alkalmazásával engedhetı meg. (14) A tartályos PB ellátás lehetıségét biztosítani kell. (15) A hálózat légkábeles kialakítása esetén törekedni kell a kisfeszültségő villamos energia ellátó és közvilágítási hálózattal közös tartószerkezeten való elhelyezésére. (16) A területen bármely védıterületet igénylı közmő, illetve közmőpótló berendezés, mőtárgy, vezeték védıterülete a szomszédos telekre nem nyúlhat át. (17) Védıterületek (védıövezet, védısáv): Viziközmővekre vonatkozó környezetvédelmi hatásterületek és védıtávolságok: a)

szennyvíztisztító-telep: R = 1000,0 m A hatásterület a létesítmény megfelelı szintő korszerősítése esetén 300 m-re csökkenthetı az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával, a helyi Vízügyi Igazgatóság engedélye alapján.

b) szennyvízátemelı:

A kerítés vonalától mért 5,0 – 5,0 m

Nyers szennyvízátemelı legkisebb távolsága lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentıs mértékő zavaró ha-tású ipari kivételével) és különleges területektıl védelem nélkül 150 m, zajszigetelt, zárt, szagtalanítóval ellátott kivitel esetén 20 m c) Vezetékek legkisebb távolsága épületektıl: Távolság Vezeték megnevezése

Védıszerkezet, illetve fokozott biztonság nélkül

alkalmazásával

Belsı méret Vízvezeték

Csatorna

Ø 300 mm-ig

3,00

Ø 301-700 mm-ig

5,00

Ø 701-1200 mm-ig

7,00

Ø 1200 mm felett

8,00

Zárt gravitációs vezeték

3,00

1,5

2,00

Nyomóvezeték Mint a vízvezeték A vezeték és mőtárgyai üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához szükséges területigény: - Vezeték esetén: a vezeték nyomvonalával párhuzamos 5 m széles sáv, amelyen belül a vezeték palásttávolsága a sáv szélétıl min. 1,5 m kell, hogy legyen. - Mőtárgyak esetén: a mőtárgy széleitıl mért min. 2-2 m távolság. Amennyiben ezen területigény nem biztosítható közterületen, úgy az érintett magánterületre szolgalmi jog alapítása szükséges. Védıszerkezet, illetve fokozott biztonságú megoldás alkalmazása esetén a közmő üzemeltetıjének írásbeli hozzájárulása alapján, az abban foglalt feltételekkel és mértékig a védıtávolságok értékei csökkenthetık. Amennyiben ezen területigény nem biztosítható közterületen, úgy az érintett magánterületre szolgalmi jog alapítása szükséges.

- a hatályos MSZ 151-es (villamosmő létesítési, megközelítési, keresztezési) szabványsorozat, - és a hatályos MSZ 7487-es (közmő és egyéb vezeték elrendezése közterületen) szabványsorozat elıírásait,

26


Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság párhuzamos vezetés esetén

Védıszerkezetb en

Földbe fektetve

Távközlı vezeték (védıszerkezetben)

Gázelosztó vezeték

Csatorna

Erısáramú kábel

Vízvezeték, települési elosztóhálózat

Csatorna

Vízvezeték Vezeték megnevezés

Távhıellát ás vezetéke

1,0

0,7

0,5

1,0

0,7

0,7

1,0

0,7

1,0

1,0

1,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

1,0

Vízvezeték regionális szállítóvezeték esetén, védıszerkezet, illetve fokozott védelem alkalmazása nélkül Vízvezeték regionális szállítóvezeték esetén, védıszerkezet, illetve fokozott védelem alkalmazásával

2,0

Egyedi egyeztetés alapján

Villamosenergia közmővekre vonatkozó jelenleg érvényes védıtávolságok: d)

120 kV-os szabadvezeték esetében:

13 m a szélsı száltól mindkét irányban + tartókar szélesség 35 m

e) 1-35 kV-os hálózaton külterületen:

5 m a szélsı száltól mindkét irányban + tartókar szélesség 12-14 m

f) 1-35 kV-os hálózaton belterületen:

5,0, ill.2,5 m a szélsı száltól mindkét irányban

g) villamos mő esetében:

a kerítéstıl körben minden oldalon 10 m

h) 0-35 kV-os alállomás esetén:

a kerítéstıl körben minden oldalon 5 m

Gázenergia közmővezetékekre vonatkozó jelenleg érvényes védıtávolságok: i) építményektıl: védıtávolság (m) Nyomásfokozat épülettıl

vasúttól

villamosvágánytól

kisnyomású

2(1)

2(1)

2(1)

középnyomású

4(2)

4(2)

3(1)

5(2,5)

5(2)

3(1)

nagy-középnyomású

j) más csıvezetéktıl és kábeltıl alkotójától számítva: lakott területen kívül távolság (m)

belül átmérı (mm) 27

távolság (m)


lakott területen keresztezés esetén

0,2

párhuzamos vezetés esetén 0,4

bármilyen

0,2

≤150

1,0

150-400

1,5

400-600

2,0

600-900

3,0

≥900

3,5

k) kıolaj, kıolajtermék és tőzveszélyes folyadéktárolóktól: R= 30 m kör l) PB-gáz cseretelep:

R= 5-30 m (a tárolt gázmennyiségtıl, valamint a védendı tőzállósági fokozatától függıen)

m) távbeszélı hálózatok:

földbe fektetve: 1,0-1,0 m védıcsıben: 0,5-0,5 m

épület

Távközlési hálózatok: n) A távközlési hálózatokat, a közmővekkel azonos módon kell kezelni. o)

Új távközlési, hírközlési, vagy telekommunikációs hálózatok vezetékei a belvárosban a helyi rendeletben meghatározott körzetben csak földkábeles kivitelben építhetık. A település többi részében földkábeles és légvezetékes távközlési hálózat is építhetı.

p) A távbeszélı-állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére lehetıség szerint a gyalogos közlekedés területsávjában kell helyet biztosítani. q) Védıtávolságok az egyes közmővektıl:

Megközelítés Térszint alatt Védımőtárgyban, alépítményben

Keresztezés

Víz

Csapadékvíz

Gáz elosztó

Elektromos 1KV alatt

0,5

0,5

1,0

1,0

Épület 0,5

0,2

Víz

0,2

0,5

0,5

CsapadékElektromos víz Gáz elosztó 1KV alatt

Térszint alatt

0,4

0,4

0,4

0,5

Védımőtárgyban, alépítményben

0,2

0,2

0,2

0,2

Eltérés az MSZ 17200 - 1-8 szerint lehetséges

Zöldterületek 15. §

28


(1) Zöldterület övezet a szabályozási terven Z övezeti jellel jelölt (közpark) övezet. (2) A zöldterület övezeteinek területén emberi tartózkodásra szolgáló épület csak teljes közmővesítéssel helyezhetı el. Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése is megengedett. (3) Az övezetek területén elhelyezhetı épületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni. (4) Az övezetben a legnagyobb beépítettség 2 %, a létesíthetı legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet, a növényzettel, vízzel fedett felület aránya pedig nem lehet kevesebb 75%-nál. (5) Közterületen parkok, sportpályák és játszóterek létesítése, átalakítása, átépítése amennyiben nem rendelkezik építıipari mőszaki engedéllyel vagy megfelelıségi tanúsítvánnyal akkor bejelentés alapján kertépítészeti terv szerint történhet, amennyiben rendelkezik építıipari mőszaki engedéllyel vagy megfelelıségi tanúsítvánnyal akkor bejelentés nélkül végezhetı. Erdıterületek 16. § (1) Az erdıterületek az alábbi területfel-használási egységekbe tartoznak: a) Ev, (Ev-V) védelmi, (jellegvédett védelmi) rendeltetéső erdıterület, b) Eg, (Eg-V) gazdasági, (jellegvédett gazdasági) rendeltetéső erdıterület, c) Ee , (Ee-V) egészségügyi-szociális, turisztikai (jellegvédett egészségügyi-stb.) rendeltetéső erdıterület, d) Eo, (Eo-V) oktatási, (jellegvédett oktatási) rendeltetéső erdıterület, (2) Védelmi rendeltetéső erdıterületen épületet elhelyezni nem lehet, gépjármő várakozóhely sem létesíthetı. (3) A gazdasági és egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéső erdıterületeken 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken, lakást is magában foglaló gazdasági- egészségügyi-szociális (az erdı rendeltetésének megfelelı) épület elhelyezhetı: a) gazdasági és oktatási erdıterületen 0,5 %-os beépítettséggel, b) egészségügyi-szociális, turisztikai erdıterületen 5 %-os beépítettséggel, c) jellegvédett erdıkben legfeljebb 4,0 m, egyéb erdıkben legfeljebb 7,5 m-es építménymagassággal, kivéve ha szabályozási terv ettıl eltérıen rendelkezik, d) a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 85%-a kell legyen. Az Eg-V, Ee- V és Eo-V övezetekben az épületeket és bármilyen fajta építményeket a 36. § jellegvédett erdık építményeire vonatkozó elıírásai szerint kell kialakítani. (4) Az erdıterületen építmények elhelyezése céljára telket kell alakítani a bármely területfelhasználási egység területén elhelyezhetı építmények és sátorhely kivételével. (5) Erdıterület igénybe vétele (mővelési ág változtatás, termelésbıl kivonás, építmények elhelyezése) az erdészeti hatóság elızetes engedélyével történhet. Bármely jellegvédett kategóriában az erdı mővelési ágat fenn kell tartani, a felújítás esetén tájhonos és a táj jellegének megfelelı fafajtákat kell alkalmazni. (6) Az övezetek területén elhelyezhetı építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni. (7) Erdıterületen emberi tartózkodásra szolgáló új építményt elhelyezni, illetıleg meglévı épület esetében épületbıvítésre vagy használati mód változásra hatósági engedélyt adni csak teljes közmővesítés vagy azzal egyenértékő mőszaki megoldás esetén szabad. (8) Az erdı rendeltetését az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény elıírásai szerint kell értelmezni (védelmi rendeltetéső, gazdasági rendeltetéső, egészségügyi – szociális – turisztikai rendeltetéső erdık). 29


(9) (10)

Mezıgazdasági terület 17. § (1) A mezıgazdasági területek az alábbi terület felhasználási egységekbe és övezetekbe tartoznak. a) Má - gyep és szántó mővelési ágú területek : Má-1, Má-1v, Má-1k, Má-M, Má-Mv, Má-Mk; b) Mk - szılı, gyümölcsös és kert mővelési ágú (kert) területek: Mk-1, Mk-V, Mk-M (2) A mezıgazdasági terület a mezıgazdasági termelés és építményei elhelyezésére szolgáló terület. Mezıgazdasági területen üzemtervezett erdı telepítése megengedett. Az Má-M jelő övezetekben a melioráció eszközeit meg kell ırizni. (3) Az övezetek területén elhelyezhetı építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet és a (6) bekezdés táblázata tartalmazza. (4) Az új épületeket a mővelési ágból kivett területen belül a terület legalább 25%-át takaró fásítással, az adott terület építési hagyományainak megfelelıen kell kialakítani. (5) A mezıgazdasági területen építmények elhelyezése céljára telket kell alakítani. Kivételt képeznek a bármely terület felhasználási egységben elhelyezhetı építmények közül azok, amelyek nem igénylik telek kialakítását. (6)

1

A mezıgazdasági övezetekben építmények a következı táblázat szerint építhetık:

Sajátos területhasználat

Gyep, szántó

Meliorált gyep, szántó

Övezeti jel

Beépítés módja

Má-B

-

Má-1

szabadon álló

Má1-k

szabadon álló

Má1-v

szabadon álló

Má-M

szabadon álló

Má-Mk

szabadon álló

Má-Mv

szabadon álló

Mk-B Kert, szılı, gyümölcsös

Mk-1 Mk-V

Ha a telekterület min. (m²) 1500 3000 6000 1500 3000 6000 1500 3000 6000 1500 3000 6000 1500 3000 6000 1500 3000 6000 720 3000 720 3000

szabadon álló szabadon álló

Megengedett legnagyobb beépítés (%) 0 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 0 3 3 3 3

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) 0 3,5 4.5 4,5 3,5 4,5 4,5 3,5 4,0 4,0 3,5 4,5 4,5 3,5 4,5 4,5 3,5 4,0 4,0 0 3,5 4,5 3,5 4,0

Építhetı építmények

0 1db G+P G+P, k-sz-gyL G+P+L 1db G+P G+P, k-sz-gyL G+P+L 1db G+P G+P, K-sz-gyL G+P+L 1db G+P G+P, sz-gyL G+P+L 1db G+P0 G+P, K-sz-gyL G+P+L 1db G+P G+P, K-sz-gyL G+P+L 0 1db G+P G+P+L 1db G+P G+P+L

„G“: gazdasági épület; „P“: pince, „L“ lakás, „k-sz-gyL“: lakás csak kert, szılı, gyümölcs mővelés esetén létesíthetı 1


30


(7) Valamennyi mezıgazdasági övezet területén a 720 m²-nél kisebb földrészleten – a valamennyi terület felhasználási egység területén elhelyezhetı építmény, valamint a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és üvegház kivételével – egyéb építmény nem helyezhetı el. (8) Az övezetek területén a jogszabályban meghatározott beépítettség keretei között a lakások bruttó beépített alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 1,5%-át. Mezıgazdasági területen egy telken legfeljebb 2 lakás alakítható ki. (9) A mezıgazdasági területen különálló lakóépület, illetve lakást magában foglaló építmény az alábbi feltételekkel helyezhetı el, ha: a) az épületek rendeltetésszerő használatához szükséges ivóvíz – szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított, b) villamos energia (vezetékes vagy helyi) ellátása biztosított, c) a keletkezı szennyvíz elvezetése zárt csatornahálózatban, vagy azzal egyenértékő közmőpótló berendezéssel biztosított d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése illetve megfelelı szikkasztása biztosított, e) a terület megközelíthetısége biztosított (az egyes beépíthetı földrészletek gépjármővel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetık). (10) Az övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphetı sajátos technológiai igényő üzemi jellegő építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) esetén, melynek legnagyobb építménymagasságát az építésügyi hatóság esetileg állapítja meg. (11) A kertes mezıgazdasági övezetekben az építményeket a telken belül szabadon állóan kell elhelyezni általában a tervezett illetve a megmaradó szabályozási vonaltól mérve 10,0 m, kialakult esetben a telek közvetlen környezetében jellemzı mérető, de 5,0 méternél nem kisebb mélységő elıkerttel, és a többi telekhatártól 3,0 méterre. A SZT szerint közterület bıvítésére részben igénybe vehetı telek esetében a beépítési hányad számítása során a lejegyzett területet is figyelembe lehet venni. (12) Az általános mezıgazdasági övezetekben az épületeket az elhelyezésük céljából kialakított tanyaudvaron szabadon álló, általában – jellegvédett övezetekben minden esetben - zártudvaros (keretes) építési hely építési igénytıl függı mértékő kitöltésével. A tanya épületeit a közterület határától – ha országos közút esetében a szakhatóság ennél nagyobb távolságot nem ír elı - legalább a szabályozási vonaltól 10,0 m-re kell elhelyezni, közmő csatlakozó építményt pedig az út (dőlıút) tengelyétıl legalább 9 méterre. (13) 1Birtokközpont az általános érvényő elıírás szerinti nagyságú területen a telek legfeljebb 30%-os beépítésével alakítható ki.

Vízgazdálkodási területek 18. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek az alábbi építési övezetekbe tartoznak: a) V-1: folyóvizek medre és partja, b) V-2: állóvizek medre és partja, c) V-3: közcélú nyílt csatornák medre és partja, d) V-4: árvízvédelmi töltés, e) V-5: vízmő kutak f) V-6: szivattyú telepek. (2)

1 2

2

A területen a közforgalmú közlekedési építményeken kívül csak vízkár-elhárítási építmények, va-

Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22. Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.

31


lamint a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények helyezhetık el. (3) A vízgazdálkodással kapcsolatos területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelıen szabad. (4)

1

A V-1, V-2, V-3és V-4 jelő övezetek területén a (2) pontban felsoroltakon túlmenıen a terület rendeltetését nem zavaró hatású, szabadidı eltöltését szolgáló közösségi építmények is elhelyezhetık.

(5) Az övezetek területén elhelyezhetı építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet tartalmazza. (6)

1 2

2

A V-4 jelő övezetben kizárólag a vízgazdálkodási és árvízvédelmi funkciók ellátásához szükséges építmények és mőtárgyak helyezhetık el. Az árvízvédelmi földmő, fal mentén a védısáv szélessége 10-10 m. Az árvízvédelmi töltés mentett oldali részén (városközpont felıli) a töltéslábtól számított 110 m-es sávon belül, a hullámtéren 60 m-es sávon belül anyaggödör nem nyitható. Árvízvédelmi mővet elbontani, megbontani, földmunkát vagy anyaggödröt nyitni csak vízügyi hatósági engedéllyel, ill. elıírásaival lehet végezni.

Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22. A bekezdést létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 11§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.

32


V. FEJEZET1 Építmények elhelyezésének elıírásai Általános elıírások - beépítési mód, építési hely 19. § (1) Valamennyi építési övezetben, illetve övezetben – ha a HÉSZ és a SZT másként nem rendelkezik – elhelyezhetık: a) nyomvonal jellegő építmények és mőtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, b) köztárgyak, c) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minısülı építmények, d) honvédelmet és belbiztonságot szolgáló mőtárgyak, e) nyilvános illemhelyek, f) hulladékgyőjtık. (2) Az egyes építési övezetben, illetve övezetben, a kivételesen elhelyezhetı építmények akkor helyezhetık el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti elıírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági elıírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetés szerinti használatból eredı sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti elıírásoknak megfelelı beépítését, használatát. (3)

2

A város területén az egyes (építési) övezetekben a telkek beépítés módja az alábbi:

a) szabadonálló b) oldalhatáron álló c) zártsorú d) csoportos (zártsorú beépítési módnak megfelelıen egy ütemben kialakított beépítés) e) ikresen csatlakozó és f) telepszerő. (4)

3

Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik építési vonala:

a) az északi telekhatár vagy b) a keleti telekhatár vagy c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult telekhatár kell legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén. (5)

4

Saroktelek beépítési módja:

a) szabadonálló beépítési mód esetén: szabadonálló; b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén: a zártsorú beépítési módnak megfelelı építési helyen belül az épület(ek)et a csatlakozó szomszédos építési helyek alapján – az utcakép egységessége, a településszerkezet megırzése érdekében zártsorú beépítési mód esetén zártsorúan kell elhelyezni. 1

Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 12. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 13. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. 3 Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 13. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. 4 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4) Hatályos:2010.XI.22. 2

33


(6) 12Az építési vonalat – eltérı elıírás hiányában – a kialakult állapotnak megfelelıen, kell meghatározni.

20.§ Elı-, oldal- és hátsókert 21. § (1) Az elıkert legkisebb mélysége, szabályozási terv eltérı rendelkezésének hiányában: a) min. 5 m vagy b) a kialakult állapothoz igazodó kell legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén. (2) Az oldalkert legkisebb szélessége, szabályozási terv eltérı rendelkezésének hiányában: a) szabadonálló (és ikresen csatlakozó) beépítési mód esetén legalább az építési telekre elıírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3 méter, b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén legalább az építési telekre elıírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke, de legalább 6 méter kell legyen. (3) A hátsókert legkisebb mélysége, szabályozási terv eltérı rendelkezésének hiányában: a) az építmény hátsókertre nézı tényleges építménymagasságának mértéke, de legalább 6 méter, b) a kialakult állapotra vonatkozó méret kell legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén. c) Kizárólag mőemléki vagy városképi okokból védett területen a védett településszerkezet megırzése érdekében oldalhatáron álló beépítési mód esetén, oldalhatáron álló épület(rész) hátsókert nélkül is létesíthetı, ha az a szomszédos épülethez csatlakozik, illetve a szomszédos épületek használatát jelentısen nem korlátozza. (1) Az elıkert [a gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) és a gazdasági, egyéb ipari (Gipe) övezetek kivételével, (12. § (7) a)] legkisebb mélysége, szabályozási terv eltérı rendelkezésének hiányában: a) min. 5 m vagy b) a kialakult állapothoz igazodó kell legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén. (2) Az oldalkert [a gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) és a gazdasági, egyéb ipari (Gipe) övezetek kivételével, (12. § (7) b)] legkisebb szélessége, szabályozási terv eltérı rendelkezésének hiányában: a) szabadonálló (és ikresen csatlakozó) beépítési mód esetén legalább az építési telekre elıírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3 méter, b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén legalább az építési telekre elıírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke, de legalább 6 méter kell legyen. (3) A hátsókert [a gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) és a gazdasági, egyéb ipari (Gipe) övezetek kivételével, (12. § (7) c)] legkisebb mélysége, szabályozási terv eltérı rendelkezésének 1 2

Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22. Létrehozta (ebben a szakaszban) a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 13. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.

34


hiányában: a) az építmény hátsókertre nézı tényleges építménymagasságának mértéke, de legalább 6 méter, b) a kialakult állapotra vonatkozó méret kell legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén. c) Kizárólag mőemléki vagy városképi okokból védett területen a védett településszerkezet megırzése érdekében oldalhatáron álló beépítési mód esetén, oldalhatáron álló épület(rész) hátsókert nélkül is létesíthetı, ha az a szomszédos épülethez csatlakozik, illetve a szomszédos épületek használatát jelentısen nem korlátozza.

Építmények elhelyezése közterületen 22. § (1) A közterületen elhelyezhetı építmények számára telek alakítható. a) A közutak építményei céljára építési területet, b) egyéb építmények számára – kivételt képeznek a közterületen egyébként is elhelyezhetı építmények – építési telket kell kialakítani. (2) Nem kell építési telket kialakítani olyan építmények elhelyezése céljára amelyek a nyomvonal jellegő építmények használatához kapcsolódnak és azok építési területén belül helyezkednek el. (3) Közterületen elhelyezhetı építmények: a) közterület rendeltetésszerő használatához szükséges építmények, b) a köztárgyak, c) a megfigyelést, regisztrálást, adatrögzítést és –közvetítést szolgáló létesítmények építményei (az üzemi jellegőek kivételével), d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények (az önálló területet, illetve védıterületet igénylı építmények kivételével), e) a közmővek és mőtárgyaik, f) a közmőpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), g) a nyomvonal jellegő vezetékek a külön jogszabályok keretei között, h) távközlés, telekommunikáció és informatika vezetékei (GSM és egyéb hírközlı-, hírtovábbító torony szabályozási terv alapján helyezhetı el), i)

a vízgazdálkodás építményei,

j)

a nyilvános illemhelyek,

k)

1

l)

a geodéziai jelek, továbbá

hulladékgyőjtık

m) a terepszint alatti építmény, n) az utcabútor, o) a mobil árusító hely (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján), p) a közterületi terasz (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján), q) a reklámhordozó, illetve tájékoztató rendszer elemeiben és összességében DIN A0 méret alatt, illetve külön jogszabály alapján. (4) 1

1

Közterületen telket, építési területet kialakítani, új építményt elhelyezni, illetıleg meglévı épület


35


esetében bıvítésre vagy használati-mód változásra hatósági engedélyt adni csak a változással érintett terület csatlakozó környezetét is (a közterületeket is) magában foglaló terv alapján szabad. (5)

23

Olyan közterületi környezetben, ahol a telepíteni kívánt épület, építmény, melléképítmény, köztárgy, illetve egyéb építmény veszélyezteti a földalatti létesítményeket, azok üzemelését, vagy a város mindennapi mőködését, illetve létével veszélyhelyzetet idéz elı, nem létesíthetı. Ezen munkák végzését illetve terveit – az elsı fokú építési hatóság kérésére - a tervtanács véleményezi.

(6) A közterület rendeltetésétıl eltérı használatához a tulajdonos hozzájárulása szükséges. (7) Amennyiben az eltérı használat, építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építésügyi hatóság hozzájárulását is be kell szerezni. (8) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni – jogszabály eltérı rendelkezése hiányában: a) közterületbe 10 cm-en túl benyúló elıtetı, ernyıszerkezet, fényreklám, cég- és címtábla elhelyezéséhez, b) árusító és egyéb pavilon elhelyezéséhez, c) önálló hirdetı-berendezés és köztárgy (figyelmeztetı-, tájékoztató tábla, pad, stb.) elhelyezéséhez, d) építési munkával kapcsolatos állvány, építıanyag, törmelék elhelyezéséhez, e) alkalmi és mozgó árusításhoz, f) film- és televízió felvétel céljára, g) vendéglátó-ipari elıkert létesítéséhez, h) kiállítás, alkalmi vásár, továbbá mutatványos tevékenység céljára történı igénybevételhez, i)

közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosításához.

(a fentiek közül azokra, amelyekre jogszabály elıírja, építési engedélyt is kell szerezni) (9) Elızetes szakhatósági véleményt kell beszerezni: a) közút és járda felületét érintı közterület-használati engedély megadásához az I. fokú útügyi-, építésügyi- és rendırhatóságtól, b) közterületen folytatni kívánt kereskedelmi-, vendéglátó-ipari- és szolgáltató vállalkozói tevékenység folytatásához az I. fokú kereskedelmi- és iparhatóságtól. (10) A közterület használati engedély kiadása során figyelembe kell venni a HÉSZ elıírásait, a SZT elıírásait, valamint a köztisztasági szempontokat. (11) A közterületen elhelyezhetı építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környezı beépítés jellemzıit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.). (12) Az országos közutak védıtávolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közúti szakhatóság állásfoglalása alapján szabad.

Melléképítmények elhelyezése 23. § (1) Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet elıírásai szerint szabad létesíteni. (2) A melléképítmények közül az elı- és oldalkert elıírt legkisebb méretén – az építési telek elı- és oldalkertnek minısülı részén – belül: a) növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,

1

Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22. Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.és módosította a 22/2011.(IX.23.) önk. Rend. 3 Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 14. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. 2

36


b) kemence, húsfüstölı, c) állatkifutó, d) trágyatároló, komposztáló, továbbá e) siló, valamint nem terepszint alatti és fedett kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló nem helyezhetı el. (3) Az építési telek hátsókertnek minısülı részén – az övezeti elıírások és az elıírt védıtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény elhelyezhetı. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni. (4) A telek utcavonali telekhatárán kerítést létesíteni csak az alábbi feltételekkel lehet: a)

Kertvárosi, falusi lakóterületeken és üdülıterületen utcavonalon kerítés a max. 0,5m lábazat felett áttört, átlátható felülető lehet. Az alsó max. 0,5m lábazati rész tömör is lehet. A kerítés magassága max. 2,0m lehet.

Jármővek elhelyezése 24. § (1) Az e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott városközpont területén az elıírások szerint számított gépjármő elhelyezési kötelezettségtıl – a lakóegységekre számított érték kivételével – közlekedési vizsgálaton alapuló helyi önkormányzati parkolási rendeletben legfeljebb + 50%-os eltéréssel el szabad térni. (2) A közlekedési vizsgálatnak ki kell térnie a terület településszerkezeten belüli elhelyezkedésére, a használati sajátosságokra, a tömegközlekedési ellátottságra és a terület forgalmi terheltségére.

Üdülıtábor, kemping elhelyezése 25. § (1) A huzamos tartózkodásra szolgáló üdülıtábort és kempinget csak olyan építési telken szabad elhelyezni, amely c) teljes közmővesítéssel, illetıleg közcsatorna hiányában azzal egyenértékő mőszaki megoldással (szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóval) ellátott, d) szennyezıdésmentes talajjal kialakított, e) gyepesített és így is fenntartott. (2) Az üdülıtábor és kemping területének legalább 30 %-át fásítottan, lombkorona fedetten kell kialakítani.

VI. FEJEZET1 Környezetvédelmi elıírások Környezetterhelés, védelem a káros környezeti hatások ellen 26. §2

(1) A területfelhasználási egységek területére a Szerkezeti Tervben meghatározott elsıdleges rendeltetésnek megfelelı környezetvédelmi elıírások érvényesek. A környezetükben jelentıs környezetterhelést okozó, megfelelı védıterület nélkül kialakított meglévı létesítmények 1 2

Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 15. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 16. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.

37


figyelembe veendı környezetvédelmi hatásterületét a szabályozási terv feltünteti: a) szennyvíztisztító telep: 1000 m, technológiai rekonstrukció után annak módjától függıen 500 vagy 300 m, b) hulladéklerakó és kezelı terület: 500 m, c) nagy befogadóképességő állattartó telepek nagyságuktól függıen: 1000, illetve 500 m. Ilyen terhelést okozó új létesítmény csak az eseti szakhatósági elıírás szerinti nagyságú védıterület kialakításával létesíthetı. (2) A szabályozási terven feltüntetett és egyéb védıterületet igénylı építmények, illetve területek (hulladékkezelı, -ártalmatlanító és –lerakó helyek, hulladékudvar, dög-kutak, állattartó telepek, temetık) környezetvédelmi okból megállapított védıtávolságát az illetékes szakhatóság a helyi körülmények alapján egyedileg állapítja meg. (3) A védıterületen (védıövezet, védısáv területén) továbbá a védıterület nélkül telepített létesítmények környezetvédelmi hatásterületén belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthetı. A beépíthetıség feltételeit az építésügyi hatóság állapítja meg a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján. (4) Gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közmőterületi övezet területén meglévı építmény átalakítása vagy használati módjának megváltozása esetén a környezetvédelmi határértékeknek a gazdasági területhez – közterülettel elválasztva vagy a nélkül – legalább a csatlakozó lakóterületi építési hely határán teljesülniük kell. 27. §

A levegı védelme 28. § (1) Az egyes újonnan elhelyezésre kerülı emissziós pontforrások létesítése / telepítése elıtt – amennyiben építési engedélyezési eljárással nem jár – az üzemeletetınek (építtetı) a vonatkozó rendelet szerinti levegıtisztaság-védelmi engedélyt kell kérelmeznie az illetékes környezetvédelmi hatóságtól. (2) Helyhez kötött légszennyezı pontforrás létesítési engedélyezési eljárása során a kérelmezınek mőszaki és gazdasági számítással igazolni kell, hogy a tervezett mőszaki megoldás megfelel az elérhetı legjobb technika alapján meghatározott levegıvédelmi követelményeknek és elıírásoknak. A város közigazgatási területén diffúz levegıterhelést okozó tevékenység (pl. raktározás, átrakodás, stb.) csak zárt térben, vagy a kiporzást megakadályozva folytatható. Az ingatlan tulajdonosa, kezelıje, illetve használója köteles – a diffúz levegıterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztán tartásáról gondoskodni. (3) Békéscsaba város a levegı-szennyezettségének zónacsoportja a szilárd/szállópor (PM10) szennyezı anyag szerint: B. (4) A város közigazgatási területén lakosságot zavaró bőzzel járó tevékenység illetve létesítmény nem helyezhetı el.

A föld védelme 29. § (1) Építés elıkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévı termıföldvagyon megmentésérıl, elızetes letermelésérıl és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetıknek gondoskodni kell. (2) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, töltıföld nem használható, minıség-tanúsítvány nélküli 38


töltıanyag nem építhetı be. (3) Amennyiben bontási vagy építési munka során olyan anyag vagy talaj kerül elı, amelyrıl a történeti elızmények ismeretében vagy szemrevételezéssel a szennyezettség gyanúja megállapítható, az építtetıknek meg kell vizsgáltatni. A kimutatott veszélyességi foknak megfelelıen a szennyezett anyagot lerakóhelyre, vagy ártalmatlanító helyre kell szállíttatni. (4) A település területén kontakt talajszennyezést okozó ipari-üzemi – szolgáltató tevékenység nem folytatható. (5) A település területén fellelhetı illegális hulladéklerakó helyek közvetlenül az észlelés után felszámolandók. (6) Az építményeket úgy kell kialakítani, hogy az ott esetleg keletkezı, a talajt potenciálisan szennyezı folyékony és nem folyékony települési kommunális és veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba. (7)

1

A területen lehatárolt (Má-M övezet) meliorációs célt szolgáló mővi rendszert alkotó eleme megszüntetése, átalakítása külön engedély alapján csak úgy történhet, hogy a rendszer mőködıképessége megmaradjon.

(8) A város területének a településszerkezeti terven lehatárolt északi részén a ,,B”, déli részén a ,,C” szennyezıdésérzékenységre vonatkozó általános érvényő elıírásokat kell alkalmazni. A vizek védelme 30. § (1) A területen a vízfolyások, tavak, a vízbázis védelme érdekében azok szennyezését okozó létesítmény elhelyezése tilos. (2) Vízbázis hidrogeológiai védıidomán belül: a)

dögkút, hulladék-lerakóhely nem engedélyezhetı,

b)

létesítmények szennyvize nem szikkasztható,

c)

szennyvíztisztító telep üzemeltetése során szennyezı anyagok nem kerülhetnek a talajba és a talajon keresztül a talajvízbe,

d)

hulladékégetı üzemeltetése során szennyezı anyagok nem kerülhetnek a talajba,

e)

kizárólag hobbi-, ırzı-védı és csak a saját szükségletet kielégítı mennyiségő kisállatok tarthatók; sem kishaszonállat (pl.: sertés), sem (nagy)haszonállat (pl.: szarvasmarha) nem tartható. Üzemi mérető állattartásra alkalmas telep nem helyezhetı el.

(3) A csatornázott területeken a keletkezı szennyvizeket a csatornahálózatba kell vezetni. A hálózatba csak a vonatkozó jogszabályban elıírt határértékek betartása mellett lehet szennyvizet bevezetni. Elıtisztító berendezések (pl. olaj és zsírfogó mőtárgyak) csak vízjogi engedély birtokában és a jogszabályban elıírt ellenırzés mellett üzemeltethetık, kivéve az ÉME engedélyes, vagy CE megfelelıségi jelöléső szennyvíz elıtisztító berendezések, közcsatornába történı vezetés esetén. Az ezekben felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell győjteni és ártalmatlanítani. (4) A csatornahálózatba nem bekapcsolható területeken olyan létesítmény, melynek mőködése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethetı, ha a szennyvíz győjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása a kijelölt szennyvízleürítı helyre szállítással történik. (5) A csatornarendszerbe, illetve a szennyvíztisztító-telepre káros, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek nem vezethetık, illetve nem szállíthatók. A káros, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek elıtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, illetve közvetlen közelében a csatornahálózatba, illetve a zárt tárolóba vezetés elıtt kell biztosítani, a vonatkozó jogszabályok 1

Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.10.§ Hatályos:2010.XI.22.

39


szerint. (6) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefüggıen kezelendı területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezetı-rendszerre és a szivárgó rendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni. (7) Szilárd és folyékony települési (kommunális) és veszélyes hulladékok, továbbá szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, töltésekkel nem védett (nyílt) ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízjárásos, illetve mély fekvéső területeken elhelyezni nem szabad. (8) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesülhetnek. (9) Ingatlan szennyvízcsatorna hálózatra kötése után a telken lévı szikkasztót vagy más szennyvízkezelı mőtárgyat 90 napon belül ki kell üríteni, tartalmának jogszerő ártalmatlanításáról gondoskodni kell, majd be kell tömedékelni. (10) A tisztított szennyvizek település területérıl való kivezetésérıl gondoskodni kell. A táji értékek és a vízpartok védelme 31. § (1) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemzı természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelıen a város területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztetı, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos. (2) A vízfolyások, galéria növényzetét, mocsaras rét, legelık, bokrosodó területek növényzetét meg kell ırizni. (3) Védett természeti területen építményt elhelyezni csak az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával szabad. (4) A vízfolyások, csatornák, tavak karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illı módon kell elvégezni. (5) A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti területet (hullámteret) továbbá az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévı azon területet melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az árvízvédelmi elıírásoknak megfelelıen szabad hasznosítani. (6) Rendszeresen víz alá kerülı területen, hullámtéren, ártéren, vízfolyás továbbá holtág parti sávjában újabb építményt elhelyezni nem szabad, kivételt képeznek az árvízvédelem érdekében jogszabályban megengedett és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával létesíthetı építmények. (7) A helyi természetvédelem alá nem tartozó vízfelületek szélétıl, illetve az árvízvédelmi töltés mentett oldali talpvonalától 3 m szélességben szabad átjárást biztosítva kialakított, 10 m szélességben be nem építhetı, csak a vízügyi hatóság hozzájárulásában meghatározott módon hasznosítható vízvédelmi sávokat kell létesíteni. (8) A közlekedési hálózat csomópontjainak engedélyezése során a tájképet befolyásoló mérnöki mőtárgyak tájba illesztését biztosítani kell: a) Ezen építmények terveit csak a Békéscsaba Megyei Jogú Város által mőködtetett Építészeti Mőszaki Tervtanács jóváhagyó véleményezése után lehet engedélyezni. b) A tervtanácsi véleményt szakértı közremőködésével kell kialakítani. c) A tervtanácsi véleményezéshez a mőtárgy terveit több változatban kell kidolgozni. d) A létesítmények tervezésekor látványtervet kell készíteni. e) A városba bevezetı utakat keresztezı felüljárók erısítsék a városkapu jelleget, reklámfelületként 40


nem használhatók fel. f) A felüljáróktól 100 m-en belül reklám poszterek nem létesíthetık.

Az élıvilág védelme 32. § (1) A település beépítésre szánt területein és közcélú zöldfelületein (parkok, erdık, fasorok) élı fát kivágni csak fakivágási engedély alapján lehet. Az engedélyt a Polgármesteri Hivatal fakivágási terv-szakvélemény elbírálása alapján adhatja ki. Ennek tartozéka szakértı által készített mőszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágásra kerülı fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás okának és a pótlás módjának ismertetése. (2) Fakivágás esetén a kivágott fát legalább a törzsátmérıje mértékéig pótolni kell. Amennyiben a pótolandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetık, vagy csak részben helyezhetık el hely hiányában, vagy egyéb okból, úgy a pótlást a Polgármesteri Hivatal által a fakivágási engedélyben meghatározott egyéb módon kell elvégezni. A pótlás költsége a fakivágást kezdeményezıt terheli. (3) A fakivágási engedélyre és pótlásra vonatkozó elıírások gyümölcsfákra nem vonatkoznak. Nem vonatkozik továbbá a vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó erdıterületekre, ahol a fakitermelési és erdısítési munkákat az Erdıgazdálkodási üzemterv alapján, és az erdészeti hatóság engedélye és elıírásai szerint lehet végezni. Üzemtervezett erdı végleges felszámolása esetén viszont a fapótlás a 2. pont szerint kötelezı. (4) A természetes környezet tudatos fejlesztése érdekében a Vt, Vk, Gksz, K-S, K-T, K-EÜ, K-O, K-V, K-NK építési övezetekben kertépítészeti terv a tervtanács vagy fıépítész javaslatára benyújtandó. Ennek tartalmi követelményei: M=1:200, 1:250 léptékő helyszínrajz, a jellemzı tereppontok magasságának megjelölése, a tervezett növényelrendezés, a domináns növény fafajok, mőtárgyak, burkolatok ábrázolása, mőszaki leírás terület kimutatási számításokkal. (5) A település fasorainak védelme és fejlesztése érdekében fasor-fejlesztési terv készítendı, illetve folyamatosan karbantartandó. A fasorokat érintı út és közmőépítés csak a fasor-fejlesztési tervvel összhangban végezhetı. (6) A beépítésre nem szánt területek élıvilága (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetve funkcióit nem veszélyezteti. (7) A külterületi közutak mentén a tájképi és az ökológiai érdekek érvényesítése céljából legalább egyoldali fasor telepítése és fenntartása szükséges. Hulladék-ártalmatlanítás és –elhelyezés 33. § (1) Települési (kommunális) hulladékot csak a SZT-ben erre a célra kijelölt területen - a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen kialakított, engedéllyel rendelkezı létesítményben - szabad elhelyezni. (2) A város közigazgatási területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezıgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkezı – a vonatkozó jogszabályok szerinti – veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban elıírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell győjteni és környezetszennyezés nélkül kell tárolni. (3) Veszélyes hulladékok lerakó, vagy ártalmatlanító helyre szállításáról – auditált szakvállalkozó bevonásával – a keletkeztetınek - a hulladék tulajdonosának - kell gondoskodni, az illetékes környezetvédelmi hatóság ellenırzése mellett.

41


(4)

1

A környezet védelme érdekében – a kijelölt hulladéklerakó-helyek kivételével – a város közigazgatási területén új hulladék (szemét) lerakóhely csak környezetvédelmi engedély, továbbá más illetékes szakhatóságok engedélyével kiadott építési engedély szerint létesíthetı.

(5) A hulladéklerakó környezetvédelmi hatásterülete a telep kerítésétıl mért 500 m-es területsáv. A hatásterületen belül újabb építmény csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával helyezhetı el. (6) A szennyvíztisztító telep környezetvédelmi hatásterülete: a telep H1 övezete határától mért 1000 m-es területsáv illetve rekonstrukció után 500 vagy 300 m. A hatásterületen belül huzamos tartózkodás céljára szolgáló új építmény csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával helyezhetı el.

Környezeti zaj és rezgés elleni védelem 34. § (1) A település területén nem helyezhetı el olyan új építmény, amely a területhasználatra vonatkozóan megengedett zaj-határértékek túllépését okozza. (2) A település területén az üzemi tevékenységbıl és építési munkából eredı zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajvédelmi jogszabály határértékeit. Amennyiben építési tevékenység következtében határérték túllépés következik be, a megfelelı zajgátló berendezések elhelyezése, a zaj és rezgésterhelésbıl származó kárelhárítás a káros hatás keltıjének feladata. A védelem-elhárítás módját az illetékes környezetvédelmi hatósággal történı egyeztetés és annak elıírásai szerint kell elvégezni. (3) A tervezett utak és vasútvonalak térségében a közlekedésbıl eredı zaj elleni védelmet biztosító építményeket úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó határértékek a védendı létesítmény (pl. lakóépület) falától mért 2m-es távolságban betarthatók legyenek. (4) Amennyiben a közlekedésbıl eredı, határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelés védıberendezések elhelyezésével, vagy más módon (pl. forgalomszervezés) nem mérsékelhetı, úgy passzív (épületakusztikai) védekezés szükséges. Ennek segítségével az épületek belsejében az egyes funkciókra helységhasználattól függıen meghatározott határértékek betartása biztosítandó. (5) Az összefüggı lakóterületeken külön önkormányzati rendeletben meghatározott csendvédelmi övezetek alakíthatók ki. A csendvédelmi övezetekben maximum 5dB’A’-val szigorúbb határértékek írhatók elı a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban elıírt határértékeknél. (6) Energia termelési célú szélerımő létesítése a)

csak a város külterületének Békéscsaba - Budapest illetve Békéscsaba - Kétegyháza vasútvonaltól nyugatra esı részén,

b)

csak annak határától mérve minden irányban legalább 1000 m szélességő, az építtetı által kialakított védıterülettel körülvett, fıúttól legalább 1,1 szeres dıléstávolságra kialakított üzemi területen

c)

csak akkor, ha várossziluett vizsgálat igazolja, hogy a létesítmény egyik közúti és vasúti megközelítési irányból sem jelenik meg a városközpont sziluettjében,

d)

csak a szabályozási terv megfelelı módosításával

engedélyezhetı. (7)

1

Azoknál az épületeknél, amelyek a vasúti pályáknál elıírt védıtávolságon belül valósulnak meg, a zaj és rezgésvédelmet olyan épületszerkezetekkel kell biztosítani, melyek alkalmasak a zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos határértékek biztosítására.


42


A települési környezet védelme 35. § (1) A beépítésre szánt területek 500m-es környezetében nagyüzemi állattartó telep nem létesíthetı és nem üzemeltethetı. (2) Vízfelület 500 m-es körzetében állattartó, vagy komposztáló telep nem létesíthetı és üzemeltethetı. (3) Az állattartó létesítmények állattartó kapacitását üzemméreti kategóriánként (pl. kisüzem-nagyüzem) külön állattartó rendeletben kell meghatározni. (4) Mezıgazdasági terület szennyvízzel történı öntözése tilos.

43


VII. FEJEZET1 Természeti és mővi értékvédelem Természeti értékek országos védelme 36. §2 (1) Védett természeti területen – a vonatkozó (általános és hely önkormányzati) jogszabályok és a HÉSZ övezeti elıírásai mellett – építményeket csak:a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megırzésével, és a környezetet zavaró és veszélyeztetı hatások kizárásával, szabad elhelyezni. (2) A közigazgatási területen található kunhalmok országos jelentıségő – ex lege – védett természeti emlékek. (3) Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területek az ún. Natura 2000 területek3. Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területek helyrajzi szám szerinti felsorolását a 2. függelék tartalmazza.” Természeti értékek helyi védelme4 36/A. § (1) A város közigazgatási területén belül a helyi természeti területeket a 3. függelék tartalmazza. (2) Az Élıvíz-csatornához közvetlenül tartozó mezıgazdasági területen tilos repülıgépes vegyszerezést végezni, valamint más, a területet károsító tevékenységet folytatni. (3)

5

Az Eg-V, Ee-V és Eo-V övezetekben a tervet legalább a tervezett létesítmény nyilvántartási térképen feltüntetett utakkal határolt környezetére kell kidolgozni, értelemszerően megfelelı tartalommal. Természetvédelmi, illetve azzal határos terület esetében a tervet az Építészeti Mőszaki Tervtanács véleményezi, de az építésügyi hatóság az övezetek más területén is elıírhatja az Építészeti Mőszaki Tervtanács véleményének kikérését.

(4) Védett természeti területen – a vonatkozó jogszabályok és a HÉSZ övezeti elıírásai mellett – építményeket csak: a) a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megırzésével, b) a környezetet zavaró és veszélyeztetı hatások kizárásával szabad elhelyezni. (5) A „Helyi jelentıségő természeti érték”-ek védelem alá vont értékeit a vonatkozó helyi önkormányzati rendelet elıírásainak megfelelıen kell kezelni. (6) A vandháti vízadó réteg megfúrása, új kutak engedély nélküli létesítése – a vízkészlet mennyiségi védelme érdekében – tilos. A meglévı kutak és telekterületük eredeti funkciójukban megtartandók. A makkosháti vízmő kútjainak vízadó rétegeire kutat telepíteni tilos. (7) A régészeti érdekő területekrıl vagy régészeti lelıhelyrıl a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. (8) Az Ev-V, Eg-V, Ee-V, Eo-V és Má-1v, Má-Mv, Mk-V jellegvédett mezıgazdasági, illetve erdı övezetek, amelyekben bármely épület és egyéb építmény kialakítása során a (9) és (10) bekezdésekben foglaltakat is érvényesíteni kell. (9) Az Ev-V, Eg-V, Ee-V, Eo-V és Má-1v, Má-Mv, Mk-V jellegvédett mezıgazdasági, illetve erdı övezetekben 4,0 m-nél, az Mk-V övezetben ezen túlmenıen az épület kisebbik szélességi méreténél nagyobb építménymagasságú és 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál magasabb hajlású tetıvel fedett 1

Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 17. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 18. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. A Natura 2000 területekre a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet elıírásai vonatkoznak. 4 Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 19. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól. 5 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22. 2 3

44


épület csak akkor építhetı, ha azt a) a szabályozási terv megengedi, vagy b) technológiai okokból elkerülhetetlen esetekben a védelem célját megfelelı eszközökkel más módon érvényesítı terv szerint valósítják meg és a terv alkalmasságát az önkormányzati tervtanács igazolta. (10) Jellegvédett mezıgazdasági és erdı övezetekben az épületek külsı felületeit a város területén a népi építési gyakorlatban egykor használt hagyományos természetes anyagokkal és annak megfelelı színezéssel kell kialakítani, egyéb építményeket – beleértve a terepszint feletti közmő építményeket is – fa szerkezettel kell megvalósítani.

Mővi értékvédelem1 36/B § (1) A területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományırzı arculatteremtés érdekében a környezettıl idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók. (2) A területen – a már meglévı – épületek, építmények részleges homlokzati felújítása nem megengedett. (3) A település kiemelkedı értékei országos és helyi védettséget élveznek. (4) Az országos védelem kiterjed: a)

mőemlékre,

b)

mőemléki környezetre.

(5) A helyi védelem kiterjed: a)

épület, építmény teljes tömegére,

b)

épület, építmény részértékeire,

c)

területre („helyi védelmi terület”),

d)

településkép védelem alá tartozó területek mővi értékeire, részértékeire. Országos védelem2 36/C

(1) Mőemléki környezet (Mk) területén a kialakult telekhatárt megszüntetni, telkeket összevonni és telket megosztani csak a mőemléki szempontok csorbulása nélkül szabad. (2) Mőemléki környezetben új építési telket kialakítani és azon építményt elhelyezni az illetékes mőemlékvédelmi hatóság által megfogalmazott mőemléki szempontok érvényesítése mellett, a létesítményt környezetével (legalább a csatlakozó két-két szomszédos épülettel) együtt bemutató utcakép igazolásával szabad. (3) Mőemléki környezetben az épített és/vagy természeti környezeti értékeket (építmény, illetve azok csoportja, azok részei, berendezések, növényzet, stb.) meg kell tartani, azokkal kapcsolatosan bármely építési jellegő tevékenység csak a mőemléki szempontok érvényesítésével végezhetı. (4) Mőemléki környezetben egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés, stb.). (5) Mőemléki környezetben a kialakult beépítéshez történı illeszkedés érdekében az építési hatóság

1 2


45


az engedélyezési eljárás során elrendelheti: a) épület építéstörténeti kutatását, b)

üzletek kirakatszekrényének, kapuzatának megszüntetését vagy visszaállítását,

c)

az épületen található mővészeti értékő részletek szakértıvel való felújíttatását,

d)

az épületnek homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését.

(6) Mőemléki környezetben DIN A/0 méretet meghaladó mérető reklám csak meghatározott ideig érvényes engedély alapján, ideiglenes jelleggel - építési terület takarásaként - helyezhetı el. Helyi védelemben részesülı egyedi értékek1 36/D. § (1) A települési önkormányzat – a jóváhagyott rendezési terv alapján - a helyi (településtörténeti, építészeti, néprajzi, termeléstörténeti vagy régészeti) értékek megóvása és a városkép esztétikus és szakszerő alakítása érdekében helyi védelmet és településkép-védelmet rendelhet el. a)

A helyi védelem vonatkozhat épületre (az épület, építmény teljes tömegére és homlokzati részleteire, vagy csak az épület, építmény részértékeire), illetve területre (tér, utca, utcaszakasz, utcakép).

b)

A védett építmények és területek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bıvítésére, esetleges bontására vonatkozóan a HÉSZ-ben és a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltaknak megfelelıen kell eljárni.

(2) A helyi védelemben részesülı egyedi értékeket a SZT jelzi, jegyzéküket a közgyőlés külön rendeletben szabályozhatja. A helyi védettségő egyedi épített értékek telkein építési munkákat csak a HÉSZ és a helyi védelemre vonatkozó önkormányzati rendelet elıírásai szerint lehet végezni (3) Az épület átalakításának, bıvítésének, helyreállításának vagy korszerősítésének tervezésekor, illetve az építés engedélyezés elıtt az épület eredeti vagy közbensı állapotát fel kell kutatni, és dokumentálni kell azokat az értékeket, amelyek alapján a helyi egyedi védelem el lett rendelve. Az új és felújításra kerülı épületrészeknek ezekhez az értékekhez igazodni kell. (4) Az átalakítandó vagy bıvítendı épületrıl és annak környezetérıl minden esetben tömegvázlatokat, utcaképeket, látványterveket kell készíteni, amelyeket az építési engedélyhez csatolni szükséges. (5) Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetében a bejelentési dokumentáció elkészítése, vagy az építési munkák megkezdése elıtt a városi fıépítész véleményét ki kell kérni. A városi fıépítész az ügyfél kérésére a véleményét írásban rögzíti, illetve szükség esetén az illetékes ÉMT véleményét kérheti. Helyi védelem alatt álló területek2 36/E. § (1) Helyi védettségő területet, annak lehatárolását a SZT tartalmazza. A helyi védelem alatt álló területeken készülı építési engedélyköteles terveket az ÉMT elızetesen véleményezi. E területeken a mőemléki védettségő és egyedi védett épületek kivételével az egyéb épületek építési elıírásai: a) Az új vagy a régi épületek bıvítései igazodjanak a tömb, illetve különösen a szomszédos ingatlanokon álló épületek jellegéhez. b) Az épület tömege, tömegtagolása igazodjék a területen szokásos és építészeti karaktert meghatározó épületek tömegéhez, tagolásához. c) A tervezendı tetıhajlás, tetıtagolás és tetıhéjazat a tömb és a helyi védett terület jellegét meghatározó tetıképzések mintájára illetve azokhoz igazodva készüljön.

1 2


46


d) A homlokzati részletképzés tartózkodjék mind a túltagolt, mind a tagolatlan, mind a túldíszített, mind a dísztelen kiképzéstıl. (2) A helyi védettségő területen nem helyi védett ingatlanokon bejelentéssel vagy engedély nélkül végezhetı munkához az építés megkezdése elıtt a városi fıépítész írásbeli véleményét be kell szerezni. Településkép-védelem1 36/F. § (1) A településkép-védelem vonatkozik mindazon területre, amelyet a 6. melléklet megjelöl. Településkép védelmet kapnak a város belterületén: -a mőemléki környezet területei -a helyi védelem alá tartozó területek -a belváros -a természeti területek és az azokkal határos, ill. határaival szemben fekvı telkek. -a települési forgalmi utak belterületi szakaszainak illetve az elkerülı útig tartó szakaszának az útterület telekhatáraitól mért 30 m-es terület -a települési győjtı utak belterületi szakaszainak, illetve az elkerülı útig tartó szakaszának az útterület telekhatáraitól mért 20 m-es területe -az elkerülı út tengelyétıl mért, a város felé esı 130 m-es sávja. (2) Az (1) bekezdésben jelölt területeken a nem mőemlék és nem egyedi helyi védelem alatt álló, valamint nem mőemléki környezetben, illetve helyi védett területen levı ingatlanok esetében egyéb épületekre vonatkozó építési elıírások: a) Az új- vagy régi épületek bıvítésének munkái, tervei igazodjék a város építészeti karakteréhez és a korszerő építészeti irányzatokhoz, igazodjék a szomszédos épületek tömeg és homlokzatkialakításához. b) Az épülettömeg és a homlokzatkiképzés a környezetében arányos és arányosan díszített tagolt legyen. (3) E területeken tervezett a 200 m2 feletti hasznos alapterülető, vagy kisebb, de emeletes épületeket vagy kisebb, de funkciójában fontosabb (nem lakóház, hanem közhasználatú létesítmény) épület terveit –ha jogszabály másként nem rendelkezik- az ÉMT-vel véleményeztetni kell. (4) E területeken ill. a város lakótelepein a többszintes lakóházak, illetve egyéb új és meglévı épület átalakítási, bıvítési, homlokzat-felújítási terveit a városi fıépítésszel véleményeztetni kell. A városi fıépítész a véleményét írásban rögzíti, illetve –szükség esetén- az ÉMT véleményét kéri. A fıépítész vagy az ÉMT véleményét az építési engedély kérelemhez csatolni kell. (5) E területeken a városi fıépítésszel vagy az ÉMT-vel történı véleményeztetéshez az építmények tervezett állapotát bemutató építészeti-mőszaki tervek, homlokzati színtervek, látványtervek készítése szükséges.

1

Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 24. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól

47


VIII. FEJEZET1 Egyéb elıírások Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere 37. § (1) A települési önkormányzat – külön önkormányzati rendelet hatályba lépésével – elıvásárlási jogot állapít meg a HÉSZ-ben és a SZT-ben lehatárolt területeken az alábbi célok megvalósítása érdekében: a) a közúti- és a vasúti közlekedés feltételeinek kialakítása, b) védett épületek megırzése, c) védett területek megırzése, d) a város szerkezetét meghatározó területek kialakításának biztosítása, illetve befolyásolása. (2) A SZT-ben meghatározott kiszolgáló és lakóút létesítése, bıvítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet (területrészt) az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok keretei között lejegyezheti. (3) Az építésügyi hatóság a településrendezési kötelezés körében, a SZT-ben lehatárolt beépítésre szánt területek bármely övezetében a) beépítési-, b) helyrehozatali-, c) beültetésikötelezettséget rendelhet el. A fenti kötelezettségeket olyan létesítményekre is elrendelheti, melyek még nem készültek el, kivitelezésük félbe maradt, nem rendelkeznek használatba vételi vagy fennmaradási engedéllyel. (4)

2

Abban az esetben, ha a „feltételhez kötött beépítés” jelő területeken a SZT szerint káros környezeti hatás alakul ki, annak elhárításáig a terület beépítését célzó telekalakítás sem engedélyezhetı.

(5) A közterület kialakítását elıíró szabályozási terv hatályba lépésekor beépítésre szánt területen elhelyezkedı és a SZT szerint teljes egészében illetıleg a beépíthetıséget megakadályozó mértékben közterület kialakítására igénybe veendı telkek kisajátításukig építési és (a közterület kialakítását célzó telekalakítás kivételével) telekalakítási tilalom alatt állnak. (6) Sajátos elıírások 38. § A HÉSZ elıírásait a következıkben felsorolt, a meghatározott területekre érvényes sajátos elıírásokkal együtt kell alkalmazni: (1) A Békéscsaba Ipari Park Szarvasi út – Éva utca – Jonatán utcai kertek északi határa – 0880 hrsz. út közti területére az alábbi sajátos elıírások vonatkoznak: a) A területre vonatkozó elıírások szempontjából az alkalmazott fogalmakat az alábbiak szerint kell értelmezni: 1. disztribúciós terület: jellemzıen az áruk, termékek, javak elosztásával, szállításával és a szállítás-szervezésével kapcsolatos tevékenységek céljára kijelölt terület, melyet kiegészítenek az ezzel kapcsolatos tevékenységek (pl.: csomagolás, összeszerelés, stb.)

1 2

Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 25. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.

48


2.

3.

elsıdleges rendeltetés: A vegyes területhasználatra kijelölt területen az a létesítmény(csoport), mely meghatározza a területen elhelyezhetı egyéb létesítmények kialakításának - ezen keresztül - üzemeltetésének feltételeit. (pl.: más létesítmény abban az esetben helyezhetı el, ha annak káros környezeti hatásai (kibocsátás) megfelel az -nek megfelelı létesítményekre elıírt károsanyag kibocsátás határértékeinek. Azaz a létesítmény nem terheli nagyobb mértékben a környezetet, mint az elsıdleges rendeltetés szerinti létesítmény). ipari termelı tevékenység: a gazdasági tevékenységek ágazati osztályozása (TEÁOR) alapján a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, hı- és vízellátás és az építıipari tevékenység. Ezek közül az alábbiak: TEÁOR 15 TEÁOR 16 TEÁOR 17 TEÁOR 18 TEÁOR 19 TEÁOR 20 TEÁOR 21 TEÁOR 22 TEÁOR 28 TEÁOR 29 TEÁOR 30 TEÁOR 31 TEÁOR 32 TEÁOR 33 TEÁOR 34 TEÁOR 35 TEÁOR 36 TEÁOR 40 TEÁOR 41 TEÁOR 45

4. 5.

6. 7. 8.

9.

Élelmiszerek és italok gyártása Dohánytermékek gyártása Textíliák gyártása Ruházati termékek gyártása, szırmekikészítés és -festés (183 Szırmekikészítés és -festés, szırmecikkek gyártása nélkül) Bırkikészítés, bırtermékek és lábbeli gyártása (191 Bırcserzés és -kikészítés, nélkül) Fafeldolgozás (201 Főrészáru- és falemezgyártás nélkül) Papír és papírtermékek gyártása (210 Papír és papírtermékek gyártása nélkül) Kiadói és nyomdaipari tevékenység, hang- és kép- felvételek sokszorosítása Fémfeldolgozási termékek gyártása Gépek, gépi berendezések gyártása és javítása Irodagép- és számítógépgyártás Villamosipari gépek és készülékek gyártása és javítása (314 Akkumulátor- és szárazelemgyártás nélkül) Híradástechnikai termékek gyártása és javítása Mőszergyártás és -javítás Közúti jármőgyártás Egyéb jármővek gyártása és javítása Bútorgyártás, egyéb feldolgozóipari termékek gyártása Villamosenergia-, gáz- és hıellátás (csak a helyi ellátáshoz szükséges) Víztermelés, -kezelés és -elosztás (csak a helyi ellátáshoz szükséges) Építıipar

kizárt funkció: az (építési) övezetben el nem helyezhetı rendeltetés komplex környezeti hatásvizsgálat: a vonatkozó jogszabályban (152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körérıl és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól) elıírt tartalmú vizsgálat logisztikai terület: jellemzıen az áruk, termékek, javak csomagolásával és szállításával és a szállítás-szervezésével kapcsolatos tevékenységek céljára kijelölt terület más rendeltetés: A terület, övezet elsıdleges rendeltetésétıl eltérı rendeltetés. nagykereskedelmi létesítmény: az áruknak, termékeknek a termelık és viszonteladók közötti nagy tételben történı közvetítésére alkalmas létesítmény. szabályozási vonal: a telek közterületi határvonala. A szabályozási vonalat övezeti határként és telekhatárként kell értelmezni. szolgáltatás: az árubeszerzésnek és az építési beruházásnak nem minısülı, visszterhes szerzıdés alapján végzett tevékenység, beleértve - tekintet nélkül arra, hogy a tevékenység jogszabályban jogosultsághoz kötött-e vagy sem - jegybanki és pénzintézeti tevékenységet, az értékpapír-forgalmazást, a mősorszolgáltatást, a kutatási-fejlesztési tevékenységet, a terület- és településrendezési tervezést is. TEÁOR 50 TEÁOR 51 TEÁOR 52 TEÁOR 55 TEÁOR 60 TEÁOR 61 TEÁOR 63 TEÁOR 64 TEÁOR 65 TEÁOR 66

Közúti jármő- és üzemanyag-kereskedelem Nagykereskedelem (közúti jármő- és üzemanyag- kereskedelem nélkül) Kiskereskedelem (közúti jármő- és üzemanyag- kereskedelem nélkül) Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás Szárazföldi és csıvezetékes szállítás Vízi szállítás A szállítás kiegészítı tevékenységei Posta és távközlés Pénzügyi tevékenység, a biztosítás és a nyugdíjalap-kezelés nélkül Biztosítás és nyugdíjalap-kezelés, a kötelezı társadalombiztosítás nélkül

49


TEÁOR 70 TEÁOR 71 TEÁOR 72 TEÁOR 73 TEÁOR 74 TEÁOR 75 TEÁOR 80 TEÁOR 85 TEÁOR 90 TEÁOR 91 TEÁOR 92 TEÁOR 93

Ingatlanügyletek Ingóvagyon kölcsönzése Számítástechnikai és ehhez kapcsolódó tevékenységek Kutatás és kísérleti fejlesztés A gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás Oktatás (801 Alapfokú oktatás és óvodai nevelés nélkül) Egészségügyi és szociális ellátás (851 Humán egészségügyi ellátás: csak a helyi ellátáshoz szükséges, 852 Állategészségügyi tevékenység ) Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás (csak a helyi ellátáshoz szükséges, 902 Hulladékkezelés, köztisztasági tevékenység kivételével) Tagsági viszonyon alapuló, máshova nem sorolt szervezetek közösségi, társadalmi tevékenysége Szórakoztató, kulturális és sporttevékenység Egyéb szolgáltatás (9303 Temetkezés szolgáltatás kivételével)

10. városrendezési hatástanulmány: a beavatkozás városrendezési következményeit feltáró tanulmány, melyben minden esetben ki kell térni: 1. a beavatkozás környezeti hatásaira, 2. a komplex környezeti hatásvizsgálat szükségességére és 3. amennyiben az elıfordul a környezetet veszélyeztetı anyagok tárolására, 4. az értékelésben arra, hogy az építmény megfelel-e a HÉSZ elıírásainak. 5. Az építésügyi hatóság elıírhatja, hogy a városrendezési hatástanulmány ki térjen: - a közlekedési, - közmő és - környezetvédelmi kérdésekre, - városépítészeti és építészeti kérdésekre, továbbá - a beavatkozás városrendezési hatásainak az engedélyezési eljárás keretében történı megítéléséhez szükséges egyéb kérdésekre is. 11. védıtávolságot nem igénylı termelı technológiák: amelynek környezeti hatásai (károsanyag kibocsátása) a telek (terület) határán nem haladja meg a területre, illetve a csatlakozó területre elıírt kibocsátás megengedett határértéket. b) 1 c) A rendeletben meghatározottól eltérı rendeltetéső létesítmény esetében a rendeletnek való megfelelést - un. városrendezési hatástanulmányban - igazolni kell. Az I. fokú építésügyi hatóság a környezetet nyilvánvalóan nem befolyásoló létesítmény esetében a városrendezési hatástanulmány kidolgozásától eltekinthet. d) A fedvényterv területén: 1.

mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

2.

a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kizárólag a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

3.

igazgatási, egyéb irodaépület,

4.

árubemutató-terem,

5.

üzemanyagtöltı állomás,

6.

sportépítmény, továbbá

7.

egyéb közösségi szórakoztató épület

8.

és az azok mőködéséhez illetve mőködtetéséhez szükséges egyéb létesítmények

9. és ezek kiegészítı egységeit magukban foglaló építmények helyezhetık el. e) A területen a melléképítmények közül: 1. 1

közmő-becsatlakozási mőtárgy,

Hatályon kívül helyezte a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.16.§

50


2.

hulladéktartály-tároló,

3.

kerti építmény,

4.

lábon álló kerti tetı, legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel,

5.

kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı,

6.

zászlótartó-oszlop

helyezhetı el. f) Építmények elhelyezése (építési hely) 1. A területen az építmények a szabályozási tervlap szerint kialakított telkeken helyezhetık el. 2. Az elıkert és a hátsókert méreteit a mellékelt szabályozási terv tartalmazza. 3. Az oldalkert mérete: 5,25 m. g) Épületek kialakítása 1. A területen lapostetıs és magastetıs épületek is elhelyezhetık jelen szabályzat keretei között. 2. Az épületkiugrás mértéke a földszinti homlokzatsíkhoz képest legfeljebb 1,5 m lehet. 3. Meglévı épület bontása esetén új épület csak jelen szabályzatnak megfelelıen helyezhetı el. 4. Az épületeken a tetıfelépítmények területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 15%-át. 5. A területre vonatkozó részletes talajmechanikai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhetık az alábbi munkák: -

új épület létesítése,

-

a meglévı építmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl.: a meglévı épület részleges, teljes bontása, magastetı létesítése, tetıtér-beépítés, emeletráépítés, pinceátépítés, bıvítés, toldaléképítés), továbbá

-

az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka.

-

A földmunkák esetében, ha arra a meglévı közmőhálózat javítása vagy rekonstrukciója miatt kerül sor, a fentebbi kötelezı elıírásoktól az I. fokú Építésügyi Hatóság eltekinthet. h) Egyéb építmény, melléképítmény 1. A területen közterületen csak a környezet arculatához illeszkedı reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, stb. helyezhetı el, a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között. 2. A területen közterületen pavilon, köztárgy csak jelen szabályzat és az illetékes szakhatóságok, illetve hatóság elıírásai szerint létesíthetı. i) Zöldfelületek 1. A közterületi fásítást a közterületek mindkét oldalán, a közmővek figyelembevételével, átlagosan 10 m-es telepítési távolságban, közepes mérető lombkoronát nevelı fákkal kell végezni. 2. A területen bármely építmény átalakítása, új épület elhelyezése esetén be kell szerezni a városi fıépítész által mőködtetett Tervtanács állásfoglalását. j) A Gksz-5 jelő építési övezetben: 1. Az építési övezetek teljes közmővesítéssel kialakított telkein építmények az építési hely(ek)en helyezhetık el az övezeti elıírások és az egyéb elıírások keretei között. 2. Az építési övezetek telkein az építési hely területe – a szabályozási terv eltérı rendelkezése hiányában – a terepszint alatt 100%-ban beépíthetı. 3. A telek be nem építhetı részeként jelölt területet zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, azon belül építményt, melléképítményt elhelyezni csak az illetékes szakhatóságok

51


elızetes állásfoglalása alapján szabad. k) Közlekedés 1. A területen az utcák szabályozási szélességét a mellékelt szabályozási terv rögzíti. 2. A 44. számú országos fıközlekedési út tengelytıl számított 100 m-es távolságon belül az építmények elhelyezéséhez a közútkezelı hozzájárulása szükséges. 3. A 44. számú országos fıközlekedési út beépítésre szánt területek mentén, illetve közötti (belterület) szakaszának szabályozási szélessége – a helyszükséglet meglévı mőtárgyak figyelembe vételével történı méretezése, illetve az illetékes szakhatóságok eltérı rendelkezése hiányában – az út tengelyétıl legalább 20,00-20,00 m kell legyen. 4. A 44. számú országos fıközlekedési út mentén a mellékelt szabályozási tervben a telek be nem építhetı részeként meghatározott zöldfelületet az illetékes szakhatóságok közremőködésével kell kialakítani. l) Korlátozások és tilalmak jegyzéke (melléklet) Megjegyzés: az adatok a 2000. márciusi állapotot rögzítik, azok folyamatos kiegészítése szükséges!

Korlátozások 1. Veszélyeztetett területek A területen annak talajadottságai és a tervezett beavatkozások (talajtakaró, tereplépcsık, rézsők, töltések, egyéb földmővek, stb.) miatt gondos, körültekintı környezet- és mőszaki tervezés illetve kivitelezés szükséges. Ennek megfelelıen biztosítani kell az alábbiakat: 1. felszíni vízrendezés, 2. csapadékvíz elvezetése, 3. esetleges szivárgó talajvizek lokális rendezése, elvezetése, 4. talajcserék, finomtükrök szükség szerinti tömörítésének megtervezése és megvalósítása, 5. útárkok, vízelvezetı rendszerek burkolatának vízzáró megoldása, az altalaj védelme (térburkolatokkal), 6. további vizsgálatok: - a talajtakaró réteg részletes feltárása fúrással, kutatógödrökkel és fizikai tulajdonságainak részletes laboratóriumi vizsgálata az MSz 15008-1989 elıírásai szerint - az úttervezési elıírásoknak megfelelı részletes laboratóriumi vizsgálatok (fagyveszély, CBR%). 7. a területen az arra érzékeny építmények és technológiák esetében aktív szeizmikus tevékenységgel kell számolni.

(2) Az Andrássy út – Temetı sor – Vécsey utca – Tulipán utca közti telektömb területére az alábbi sajátos elıírások vonatkoznak: a) lakások, ezek kiegészítı egységei, szálláshelyek (szállásszolgáltató egységek), továbbá ezek kiegészítı egységei, igazgatási, ill. igazgatási célú iroda, irodaház rendeltetési egysége(k), oktatási, egészségügyi épület(ek), kereskedelmi, szolgáltató, oktatási létesítmény szomszédságában külön jogszabály szerint elhelyezhetı vendéglátó egysége(k), egyéb közösségi szórakoztató épület(ek) és kiszolgáló egység(ek), amely(ek)ben a gazdasági célú használat az elsıdleges, sportpálya, sportlétesítmény, továbbá parkolóház és ezek kiegészítı egységeit magukban foglaló építmények helyezhetık el; b) a melléképítmények közül: közmő-becsatlakozási mőtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, kerti víz- és fürdımedence, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetı, legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı, zászlótartó-oszlop helyezhetı el; c) az épületek közterületi homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy 1.

bármely közterület felıli homlokzat magassága a szabályozási tervben meghatározott építménymagasság- határértékek között legyen és a csatlakozó homlokzatok magassága közötti különbség ne legyen nagyobb 3.0 m-nél

2.

csak 40 és 45 fok közötti hajlású tetı alkalmazható, de 15.0 m-nél nagyobb mélységő épületek esetében a homlokzat síkjától mért 5,0 m távolságon túl alacsony hajlásszögő, illetve lapostetı is alkalmazható.

3.

Az épületkiugrás mérete a földszinti homlokzatsíkhoz képest legfeljebb 1,5 m lehet;

4.

a szabályozási terven építési vonallal meghatározott épülethomlokzaton - parkolóház kivételével - gépkocsi tároló helyiség nem nyitható;

5.

a többszintes épületek földszintjén lakások nem alakíthatók ki; 52


6.

a tetıfelépítmények területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 15%-át;

7.

elıtetı, elılépcsı, kizárólag gyalogosok által használható lejtı (rámpa) az építési hely határán – közterület esetében annak területébe csak a közterületekre vonatkozó szabályok keretei között – túlnyúlhat. d) A terület a zaj elleni védelem szempontjából átlagos érzékenységő övezetbe tartozik, a területen elhelyezhetı létesítmények megengedett üzemi egyenértékő hangnyomásszintje 6-22 óráig 55 dBA, 22-6 óráig 45 dBA lehet. e) 1Ha a területen fa kivágása elkerülhetetlenül szükséges, a pótlásról a telken belül és/vagy a határoló utcák fásításával kell gondoskodni. A pótlásra elınevelt fákat kell alkalmazni, melyek törzsátmérıje 50%-kal meg kell haladja a kivágott fák 1 méter magasságban mért törzsátmérıjének összegét. A közterületi fásítást a közterületek mindkét oldalán, a meglévı közmővek figyelembevételével, átlagosan 10 m-es telepítési távolságban, közepes mérető lombkoronát nevelı fákkal kell végezni. Az Andrássy út felöli szabályozási vonal mentén meglevı – az Andrássy Gyula Gimnázium (volt Rózsa Ferenc Gimnázium ) és a Temetı sor között védett jegenyesort meg kell tartani. f) A területen bármely építmény átalakítása, új épület elhelyezése esetén be kell szerezni a városi fıépítész által mőködtetett Tervtanács állásfoglalását. g) Az Andrássy útról és a Vécsey, illetve Tulipán utcákról - a szabályozási terven irányadóan megjelölt helyen - kisíves és nagyíves kanyarodásra egyaránt igénybe vehetı csatlakozás létesíthetı a szakhatósági eseti elıírásai és feltételei betartásával. Az Andrássy út keresztmetszeti elrendezését - fasorát is beleértve meg kell tartani. h) Az Andrássy útról, ill. a Vécsey utcáról nyíló - a szabályozással érintett tömbbelsıben kialakított közterületek magántulajdonban levı - közforgalom elıtt a jelen szabályzat szerinti feltétellel megnyitott területek. Az így kialakított közterületen gyalogos és jármő közlekedésre, valamint gépkocsi parkolásra alkalmas út felületek, hulladékgyőjtı tárolóhelyek, közmő vezetékek és mőtárgyak helyezhetık el. A területet közforgalom céljára megnyitott magánterületként kell kialakítani (magánút), amely a nem lakás célú rendeltetési egységek nyitvatartási idején túl a közforgalom elıl elzárható. i) A telek területének legalább 10 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani. Ez a felület fák telepítése esetén az átlagos lombkorona vetületével csökkenthetı. j) Az épülettel egyidejőleg annak rendeltetése szerint az országos érvényő jogszabályban elıírt számú személygépkocsi várakozóhelyek 60 %-át telken (épületen) belül, illetıleg ha a szabályozási terv megengedi a csatlakozó közterületet is igénybe véve kell megépíteni. Ez a kötelezettség pénzben nem váltható meg, és átalakítás, rendeltetésváltozás esetén is fennáll. k) A szabályozási terven megjelölt építési vonalak és az Andrássy út, ill. a Temetı sor felıli szabályozási vonal közti telekterületek elsı sorban az épületekben elhelyezett nem lakás célú rendeltetési egységeket kiszolgáló személygépkocsi várakozóhelyek elhelyezésére szolgálnak. l) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés meghatározásával). m) Az Andrássy út - Temetı sor - Vécsey utca - Tulipán utca által határolt tömb területén az Andrássy útról, ill. a Vécsey utcáról nyíló a tömbbelsıben kialakított, a közforgalom céljára a jelen szabályzat szerinti feltétellel átengedett (magán)területen (magánút) az út csak a földgáz és a csapadék, illetve szennyvíz vezetékek elhelyezése után építhetı ki. n) Az Andrássy út - Temetı sor - Vécsey utca - Tulipán utca által határolt tömb területén a településszerkezet megırzése és a városkép alakítása érdekében az illetékes építésügyi hatóság – a vonatkozó jogszabályok keretei között – beépítési kötelezettséget írhat elı a területen az állami és önkormányzati tulajdonú telkekre vonatkozóan. (3) A Vandháti út – Varságh Béla u. - Zsák u. - elkerülı út által határolt területre az alábbi sajátos elıírások vonatkoznak: a)

Falusias lakóterület: 1.

1

A területre a teleknagyság kivételével az alábbi övezetek elıírásai alkalmazandók:


53


oldalhatáron álló beépítés esetén: Lf-OK2, szabadonálló beépítés esetén: Lf-S1, a kialakult kis telekszélesség miatt ikres beépítés esetén: az épület elhelyezésének kivételével: Lf-OK1

b)

2.

A területen csak magastetıs épület építhetı. A tetı hajlásszöge 38°-45°között lehet. A tetıtér beépíthetı.

3.

Az egyes övezetekben építési engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha a teljes közmőellátás feltételei adottak.

4.

A szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvízgyőjtı kialakítása megengedett.

5.

A csapadékvíz-hálózat kiépítésétıl nem lehet eltekinteni.

6.

A Vízmőtıl a 0522/9 hrsz-ú telken levı vízmőkúthoz vezetı ivóvízvezetékrıl új bekötés nem létesíthetı; azt ki kell váltani a kialakuló új utcán levı nyomvonalra.

7.

A közmővek tervezésénél irányadónak kell tekinteni az alátámasztó munkarész mőleírásban megfogalmazottakat.

8.

A 0522/28 hrsz-ú terület regionális ivóvízvezeték és azok védıtávolságai által érintett részén önálló építési telek nem alakítható ki. Nem építhetı – Varságh Béla utcával párhuzamos – kerítés az érintett sávon; a terület mővelése a vonatkozó szabványok betartásával megengedett.

30 cm mélységet meghaladó földmunka esetén – építési engedélyezési eljárás keretén belül – értesítendı a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága.

(4) A Szarvasi út – elkerülı út – 0782, 0770 és 0766 hrsz dőlıutak és a 07937 hrsz csatorna által határolt területre az alábbi sajátos elıírások vonatkoznak: a)

Az egyes övezetekben csak a szabadonálló beépítés megengedett. Az elıkert mérete 10,0m, az oldalkert mérete min. 6,0m.

b)

A fent meghatározott területre 2004. évben készült külön szabályozási terv eredeti példányán feltüntetett javaslattól eltérı módon új telkeket csak elvi telekalakítási engedélyezési eljárás keretein belül lehet kialakítani. Ezen eljárásnak legalább egy telekcsoportra kell kiterjednie, a telekhatárvonalak irányát a terven szereplı telekhatárokkal párhuzamos vonalakként lehet kialakítani. Új telket csak úgy lehet kialakítani, hogy a telek területébıl a nagyfeszültségő vezetékek védıterületei 40%-nál nagyobb részt nem fedhetnek le. Azokon a telkeken, melyek telekhatára mezıgazdasági területtel határos, a határos telekhatáron min. hármas fasort kell telepíteni.

c)

Az egyes övezetekben építési engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha a telek teljes területét mővelés alól kivonták és a teljes közmőellátás feltételei adottak. A szennyvízhálózat kiépítéséig telkenként max. 10 fı létszámig zárt szennyvízgyőjtı kialakítása megengedett. A szükséges oltóvizet – az építési engedélyezési eljárás során méretezett – oltóvíz tározók létesítésével kell biztosítani.

d)

A 44-es számú országos fıút tengelyvonalától mért 30 m-es sávon belül épületet nem szabad elhelyezni. A közlekedésbıl származó környezeti terhelésre érzékeny épületet olyan távolságra szabad elhelyezni, hogy az épületfajtára elıírt környezetvédelmi paraméterek teljesíthetık legyenek. Ezek teljesülését az építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni ill. betartatni.

e)

Magánút min. 12,0m szélességgel alakítható ki. Az út kialakítása során annak belsı végét úgy kell megépíteni, hogy az tehergépjármő megfordulását lehetıvé tegye. A magánút területén gondoskodni kell a hozzá kapcsolódó telkek közmőellátásáról, beleértve a csapadékvíz elvezetését is közterületen levı befogadóig.

f)

Az ellátó közmővezetékeket közterületen kell vezetni. Ettıl eltérni csak valamennyi érintett fél 54


együttes hozzájárulásával lehetséges. A közmőveket a SZ-2 jelő terven ábrázoltaktól eltérıen akkor lehet elhelyezni, ha valamennyi szükséges közmő elhelyezhetıségét a tervezı igazolja, valamint a javasolt megoldás nem jelent többletköltséget vagy azt az érintett telektulajdonosok vállalják. g)

Az Má-1 jelő általános mezıgazdasági területen tilos állattartó épületet elhelyezni. Az Má-1 és Má-B övezet területeit, ha azt valamely egyéb biztonsági elıírás nem tiltja, be lehet erdısíteni.

h)

A területen áthúzódó nagyfeszültségő szabadvezetékek védıtávolságain belül csak a vonatkozó jogszabályokban esetlegesen megengedett létesítményeket szabad elhelyezni; a biztonsági sávval érintett telekrészeket a kötelezı aktív zöldfelület kialakítására kell felhasználni.

i)

Levegıtisztaság védelem: Az egyes létesítmények építési engedélyezési eljárásába – bejelentés köteles légszennyezı forrás létesítése esetén – a környezetvédelmi felügyelıséget szakhatóságként be kell vonni. Engedélyköteles légszennyezı forrás és 140 kWth feletti névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezés esetén, a felügyelıség hozzájárulása szükséges. Hőtı-, légkondicionáló és hıszivattyú berendezések hőtıköreiben csak engedélyezett „szabályozott vegyületek” használhatók hőtıközegként. Szag, bőzhatást okozó létesítmény nem helyezhetı el a területen. Levegıvédelmi okból védelmi övezet kialakítására kötelezett létesítmény akkor helyezhetı el, ha a védelmi övezet saját telken vagy a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulásával, részben az ı területükön is kialakítható, és a védelmi övezetet a környezetvédelmi hatóság határozatában kijelölte. (A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület.)

k)

Zaj-és rezgés elleni védelem: Környezeti zajt kibocsátó tevékenység a területen elhelyezhetı. A zajkeltı telephely telekhatárán a kibocsátott zajra megengedett, maximális A-szint: LAeq = max. 70 dB(A) A Szarvasi út menti kereskedelmi, szolgáltató területen szolgálati lakásokat úgy kell kialakítani, hogy a közlekedési eredető zajra a 65/55 dB(A) (nappal/éjjel) határérték teljesüljön.

l) Hulladékkezelés: A hulladékok szelektív győjtését meg kell oldani. A hulladékok hasznosításáról, ill. ártalmatlanításáról a területen mőködı vállalkozásoknak saját felelısségi körben kell gondoskodni. Bőzhatást okozó, undort keltı vagy fertızésveszélyt jelentı hulladékok nem győjthetıek, ezeket a keletkezésük után el kell szállítani (mőtárgyból kiszippantott olajos iszap, zsírfogó hulladéka, stb.). m) Víz- és talajvédelem: A felszín alatti vízre és a földtani közegre kockázatot jelentı tevékenység végzése csak a környezetvédelmi felügyelıség hozzájárulásával történhet. A kamionparkolók és a 100m2 meghaladó személygépkocsi-parkolók ill. a szennyezéssel veszélyeztetett térburkolatok csapadékvizét olajleválasztón elıkezelve lehet csak a csapadékvíz-rendszerbe vezetni.

Építési feltételek 39. § (1) (2) A szabályozási terven a „Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom területe” jelöléssel ellátott

55


területen a telekalakítási engedélyben kikötött feltételek teljesítéséig semmilyen építmény nem helyezhetı el.

IX. FEJEZET1 Záró rendelkezések 40. § (1) A HÉSZ rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követıen indított közigazgatási ügyekben kell alkalmazni. (2) A rendelet (HÉSZ) hatályba lépésével egyidejőleg a Békéscsaba Megyei jogú Város területére vonatkozó korábbi Békéscsaba Megyei jogú Város Településrendezési Tervérıl szóló 35/2000. (IX. 21.) sz. rendelet és annak módosításai, továbbá a következı önkormányzati rendeletek és szabályozási tervek: 1. 25/2000. (V.11.) Békéscsaba Ipari Park szabályozási terve 2. 26/2000. (V.11.) Andrássy út - Temetı sor – Vécsey utca – Tulipán utca által határolt tömb szabályozási terve 3. 6/2001. (II.22.) Szarvasi út – Szabolcs utca – Szerdahelyi út – MÁV vágány által határolt tömb szabályozási terve 4. 15/2002. (VII.11.) Tompa utca – Táncsics utca által határolt terület szabályozási terve 5. 5/2006. (I.26.) Vandháti út – Varságh Béla u. – Zsák u. - elkerülı út közti terület szabályozási terve 6. 5/2006. (I.26.) Belterületi határ – Szarvasi út – elkerülı út – 0782, 0770 és 0766 hrsz. utak és a 0793/7 hrsz. csatorna közti terület szabályozási terve 7. 5/2006. (I.26.) Gyulai út – Trófea u. – elkerülı út – Fészek u. közti terület szabályozási terve 8. 18/2006. (VI.8.) Volt Dugonics laktanya szabályozási terve 9. 21/2006. (VII.6.) Téglagyári tavak szabályozási terve 10. 26/2006. (VIII.23.) Szarvasi út - Szekérsor – Vasútvonal – gazdasági területek szabályozási terve 11. 9/2007. (II.19.) Négy önálló terület szabályozási terve 12. 11/2007. (IV.2.) Csaba Center bıvítés szabályozási terve 13. 29/2007. (IX.19.) Szarvasi úti „kisdelta” szabályozási terve hatályukat vesztik. (3) A HÉSZ hatályba lépésekor már elrendelt telekalakítási és/vagy építési tilalommal érintett területeken a tilalmat elrendelı rendelet elıírásai szerint kell eljárni annak felülvizsgálatáig. (4) (5) A helyi védelem feltételeirıl önkormányzati rendeletben kell rendelkezni. (6) (7) A rendelet 2012. február 27..................-én lép hatályba. ..............................................................

..............................................................

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

A rendelet hatályba lépett: ……………................... ............................................................... Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

1

Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 26. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól

56


MELLÉKLETEK 1. melléklet: Értelmezı rendelkezések (1)

alapfokú ellátás: a lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában mőködı oktatási-, nevelési-, egészségügyi- és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl.: óvoda, általános iskola, gyermek- és felnıtt házi-orvosi szolgálat: legalább ügyelet, idıseket ellátó intézmény, mentık, rendırség, tőzoltóság, stb.). (2) állattartás célját szolgáló építmények: állatok elszállásolására, szaporítására, nevelésére szolgáló építmény (ól, akol, istálló, ketrec, karám,...) (3) átépítés: a meglévı épület részleges vagy teljes bontásával végrehajtott átalakítása. (3/A) belváros: Élıvíz-csatorna déli partja, Bajza utca, Bartók Béla utca, Gábor Áron utca, Trefort utca, Illésházi utca, Jókai utca, Luther utca, Kossuth tér, Kiss Ernı utca által körbezárt terület (4) egyedi szennyvíztisztítás: a keletkezı szennyvizekkel történı önálló -a közcsatorna-rendszertıl független elbánás, tisztítás (5) elıírt telekméret: a telek rendeletben meghatározott legkisebb szélessége, mélysége és területe (6) energiaközmővek: a közüzemi energia-ellátás (villamos-, gáz-, távhı-, stb.) létesítményei. (6/A) építészeti-, városrendezési- és környezeti hatástanulmány: építészeti és városrendezési tervezıi vagy szakértıi jogosultsággal rendelkezı tervezı vagy szakértı által készített olyan szöveges és rajzi (ábrák) munkarészeket tartalmazó dokumentáció, amely a tervezett beépítés megvalósulása után fellépı építészeti, városrendezési és környezeti hatásokat, a tervezett építmények megvalósulásának következményeit egységesen vizsgálja és elemzi. A szakvéleményben ki kell térni a felvetett építészeti, városrendezési probléma tervezett beépítés következményeként fellépı összes olyan probléma ismertetésére, amely hátrányosan befolyásolhatja a természeti vagy az épített környezetet. A szakvéleményben vizsgálni szükséges: - a tervezett beépítés és szomszédos telkek viszonyát, - a szomszédos telkek beépíthetıségét a tervezett beépítés megvalósulása esetén, - a tervezett beavatkozás megvalósítása során alkalmazható építészeti-mőszaki megoldásokat, - a tervezett építészeti-mőszaki beavatkozások illeszkedését a telektömb és a tágabb környezet meghatározó építészeti, városépítészeti kialakult rendjéhez és megoldásaihoz, - a tervezett beavatkozás és a helyi, valamint az országos építési szabályok viszonyát. (7) érintett utcaszakasz: az a közterületek közötti utcaszakasz ahol a tervezett telek, illetve épület áll. (8) fásított parkoló: olyan parkoló, melynek a) a parkoló szegélye mentén (a parkoló területének kontúrja mentén, illetve attól legfeljebb 1,5 méter távolságban) egymástól legfeljebb 12,5 méterenként vagy b) szegélyre merıleges parkolás esetén legfeljebb minden ötödik parkolóhely helyén vagy c) szegéllyel párhuzamos parkolás esetén legfeljebb minden harmadik parkolóhely helyén telepített fákkal kialakított és fenntartott parkoló. A kihelyezendı fák faját, illetve tıtávolságát úgy kell meghatározni, hogy, azok tıtávolsága nem nagyobb a fák idıs korában várható korona átmérıjének a kétszeresénél. (9) foghíjtelek: a HÉSZ szempontjából foghíjnak minısül a be nem épített telek, ha a csatlakozó szomszédos tel(k)ek épülettel beépített(ek). (10) gazdasági épület: a mezıgazdasági termeléshez kapcsolódó présház, mezıgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló épület. (11) gyalogút: jelzıtáblával gyalogútként megjelölt, illetıleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttıl tartós fizikai akadály (árok, kerítés, sövény) vagy 2 méternél nagyobb távolság választja el. (12) győjtıút: általában a településszerkezeti egység területén (lakóutak, létesítmények) keletkezı közúti forgalmak összegyőjtésére szolgáló út. (13) használati mód: a létesítményben, építményben, helyiségben vagy területen folytatott tevékenység jellemzıje (a fentiek használatának jellemzı módja). (14) helyi lakosság ellátását szolgáló rendeltetési egység: olyan lakókörzetben (általában győjtıútnál magasabb rendő utakkal körülhatárolt lakóterületi egységben) elhelyezkedı, alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, ellátó rendeltetési egység, amely jellemzıen csak a lakókörzetben lakókat szolgálja ki, a város más területeirıl vagy más településekrıl jelentıs gépjármő forgalmat nem vonz.

57


(15) (16) (17)

(18) (19) (20) (21) (22) (23) (24)

(25)

(26) (27) (28)

(29) (30) (31) (32)

(33) (34) (35) (36) (37) (38)

(39) (40)

idıszakos használat: építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség nem rendszeres, állandó használata. ipari létesítmény: a TEÁOR alapján ipari termelı tevékenység céljára szolgáló létesítmény iroda: jellemzıen információk feldolgozásával, közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás, stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény. irodaépület: jellemzıen irodai funkciók elhelyezésére szolgáló épület jármőtároló: jármő tárolására szolgáló építmény vagy terület kemping: az üdülés, szabadidı eltöltés - általában ideiglenes-jellegő - építményei, szerkezetei (sátor, lakókocsi, faház, stb.) elhelyezésére szolgáló telep kerékpárút: jelzıtáblával kerékpárútként megjelölt helyi közút. kereskedelmi intézmények: javak és szolgáltatások cseréjét (kereskedelmét) szolgáló létesítmény kereskedelmi szállásépület: szálloda, gyógyszálloda, motel, panzió kialakult telektömb: közterületekkel, beépítésre nem szánt területtel vagy igazgatási határral határolt telkek összessége. kialakult beépítéső telektömb: az a kialakult telektömb, ahol a telkek legalább 75%-a beépített. A beépített telkek arányának számítása során csak azok a telkek vehetık figyelembe, melyeken az építés – építésügyi hatósági engedély alapján – megkezdıdött. kiegészítı épület: az övezet elsıdleges rendeltetésének megfelelı építmény rendeltetésszerő használatához szükséges, azt kiegészítı épület (kiegészítı épületnek minısül: jármő (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények (tüzelıanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csőr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsmőhely, árusítópavilon, kazánház. kiegészítı rendeltetés (funkció): az övezet fı rendeltetésének megfelelı építmény rendeltetésszerő használatához szükséges, azt kiegészítı rendeltetés. korlátozás (telekalakítási, építési): az egyébként az övezeti és egyéb elıírások szerint megengedett telekalakítás, illetve beépítés korlátozása, illetve tilalma. környezetvédelmi hatásterület: a létesítésük idején védıterület kialakítása nélkül telepített káros környezeti hatást elıidézı létesítmények olyan - szabályozási tervben külön övezetként kialakított környezete, amelyben lakás csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával létesíthetı. közúthálózat: az országos közutak és az önkormányzati közutak összefüggı rendszere. lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület magánút: az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi szám alatt útként nyilvántartott, a telek és a rajta lévı építmény megközelítését szolgáló magánterület. meglévı épület (a HÉSZ szempontjából): a területen álló épület, függetlenül attól, hogy ideiglenes vagy végleges, továbbá engedély alapján vagy engedély nélkül épült. A szabályozási terv és a HÉSZ szempontjából az építési vagy fennmaradási engedély alapján, illetve engedély nélkül épült, de legalább tíz éve a területen álló épület. mélyfekvéső terület: a környezet felszíni vizeinek szintje alatti, állandóan vagy idıszakosan vízzel borított, illetve megfelelı lefolyás nélküli terület mezıgazdasággal kapcsolatos építmény: a mezıgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezıgazdasági gépjavító létesítmény építményei. mezıgazdasági tevékenység: a TEÁOR szerinti a mezıgazdasági termelés (növénytermesztés, állattartás, erdıgazdaság, vadgazdaság, halászat) mezıgazdasági üzem: a mezıgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezıgazdasági gépjavító létesítmény építményei. nagy szállítási forgalmú létesítmény: ahol a napi tehergépkocsi-forgalom meghaladja a létesítményre elıírt parkolók számának 5%-át. nem zavaró hatású (ipari, kézmőipari, raktározási és egyéb) épület, építmény: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetésébıl üzemelésébıl eredı – közvetlen és közvetett – hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környezı területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket. növényzettel fedett terület: az a terület (felület), melyet mindig növényzet takar. övezeti határvonal: a különbözı övezeteket elválasztó (határ)vonal. Övezeti határvonal választja el az szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltérı övezetbe sorolt területeket. A telekhatáron húzódó övezeti határvonal - kizárólag azon a szakaszon, amely nem értelmezhetı szabályozási vonalként - a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosíthatók. Egyéb módosítás csak szabályozási terv keretében megengedett. (telekhatár módosításával övezeti határvonal, illetve szabályozási vonal nem

58


(41)

(42) (43)

(44)

(45)

(46) (47) (48) (49)

(50)

(51) (52)

(53) (54) (55) (56) (57) (58)

(59)

(60) (61) (62)

módosulhat, kivételt képez a már kialakult beépítéső telektömbben a telek közterülettel átellenes (hátsókerti) telekhatárán húzódó, szabályozási vonalnak nem minısülı övezeti határvonal - telekalakítás kapcsán, az övezeti elıírások megtartásával – történı módosítása) pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m2-t meghaladó, de legfeljebb 6 m2 alapterülető építmény (a 2 m2-nél kisebb alapterülető építmény a fülke). saroktelek: legalább két szomszédos telekhatárán közterülettel érintkezı telek szabadidı-eltöltés építményei: a pihenés, szórakozás, sportolás építményei (függetlenül attól, hogy területigényes szabad teret, területet - állatkert, vidámpark, sportpályák, strand, sí, evezés, vitorlázás, stb. vagy zárt teret - squash, fedett uszoda, testedzés, stb. - igényelnek, önálló telken kerülnek-e elhelyezésre, továbbá jelentıs zöldfelülettel kerülnek kialakításra). szabályozási vonal:. A közhasználatra és a korlátozott (köz)használatra szánt vagy a közhasználat elıl elzárt területeket elválasztó vonal. A szabályozási vonalat övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell. szintterületi mutató: a szabályzat szempontjából a telken elhelyezhetı (elhelyezett) épület(ek) valamennyi szintjének összes (bruttó) alapterületének (bruttó szintterület) az OTÉK alapján meghatározott számú gépkocsi elhelyezésére szolgáló terepszint alatti gépjármőtároló (garázs) területével, de legfeljebb – gépkocsinként a gépkocsik mozgásához szükséges területekkel együtt – 30 m2-rel, illetve a lakók terepszint alatti tárolóinak területével, de legfeljebb – lakásonként, a megközelítésre szolgáló területekkel együtt – 15 m2-rel csökkentett területének és a telek területének hányadosából képzett mutatószám. szolgáltató épület: a TEÁOR szerint és az egyéb jogszabályban meghatározott szolgáltató tevékenység céljára szolgáló épület. telek be nem építhetı része: lásd: területbiztosítás telekhatár: az önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott területeket (telkeket) elválasztó (határ)vonal. A szabályozási- és az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell telektömb: a település területének legalább egy önálló ingatlanként (önálló helyrajzi szám alatt) nyilvántartott és legalább 1 hektár kiterjedéső része, melyet legalább egy oldalán közterület, illetve beépítésre nem szánt terület (belterületi határ) és/vagy az közigazgatási terület határvonala (szomszédos település) határol. telepszerő beépítési mód: zártsorúnak vagy oldalhatáron illetve szabadon állónak nem minısíthetı, továbbá az ezen beépítési módok vegyes alkalmazásával kialakult beépítési mód, jellemzıen az egy telken elhelyezett több épületbıl álló lakó- és ipartelepek beépítési módja terhelési határérték: a környezetet terhelı káros hatások (légszennyezı, sugár, zaj- és rezgéshatású stb.) jogszabályi rendelkezésben vagy hatósági elıírásban meghatározott eltőrhetı mértéke. területbiztosítás (telek be nem építhetı része): ahol a terv távlatán túl (de legalább a HÉSZ hatályba lépésétıl számított 10 éven túl) közút kerül elhelyezésre, ott a telek(rész) beépítését a be nem építhetı terület figyelembe vételével kell megállapítani, de a területbiztosítás nem teheti lehetetlenné az övezetben megengedett építmények elhelyezését. A HÉSZ szempontjából a területbiztosítás nem minısül építési tilalomnak, illetve építési korlátozásnak. többlakásos lakóépület: kettınél több lakás elhelyezésére szolgáló épület tömbbelsı: a meglévı közterület mentén már túlnyomó részben beépült telkek - újabb telkek kialakítására alkalmas - beépítetlen részének építési telkekké alakítása új közterület(ek) kialakításával tömegközlekedés: menetrend alapján közlekedı gépjármővekkel végzett közforgalmú személyszállítás. út határa: az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsőt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezetı létesítményt is magában foglaló – külsı széle. út területe: az út határai közötti terület. út: a gyalogosok és a jármővek közlekedésére szolgáló közterület, illetıleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók. útcsatlakozás: útnak, jármőforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltı-állomás) területének, illetıleg a jármővek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása. üdülıegység: üdülés céljára szolgáló rendeltetési egység. üdülıtábor: üdülés céljára szolgáló - általában - ideiglenes építmények és szerkezetek (sátrak) elhelyezésére szolgáló terület, telep. üzemi jellegő: a szabályzat szempontjából üzemi jellegőnek minısül a folyamatosan, folytatólag vagy rendszeresen folytatott és a saját (családi) szükségletek kielégítését meghaladó mértékő tevékenység.

59


(63) (64)

(65) (66) (67) (68)

(69) (70)

városrendezési beavatkozás: a település(rész) szerkezetét, arculatát, jellemzıit megváltoztató beavatkozás. városközpont: a város Élıvíz-csatorna - Bánszky u.- Bartók Béla út - Petıfi u. - Andrássy út - Szabó Dezsı u. - Illésházi u. - Jókai u. - Luther u. - Kiss Ernı u. által határolt területe, beleértve a határoló utak mindkét oldalát vegyes funkciójú épület: több eltérı rendeltetéső rendeltetési egységet magában foglaló épület veszélyes hulladék: hulladék jogszabály alapján meghatározott minısítése. vízgazdálkodási területek: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetıségeinek megırzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás) céljára szolgáló terület. víziállás: (cölöpállás, horgászállás, horgászpad, általában stégjellegő építmény) a meder talajába beépített vagy a meder talajára támaszkodó tartókra (cölöpökre, talpakra) rögzített padozat, amely a vízterületnek nem vízgazdálkodási célú (például horgászat, fürdızés, napozás, tudományos megfigyelés, munkavégzés) használatát teszi lehetıvé. A HÉSZ szempontjából csak a felépítmény nélküli víziállás minısül víziállásnak; a felépítményes víziállást épületként kell elbírálni. zajvédelmi kategória: jogszabályban meghatározott kibocsátási határérték. zöldfelület: többségében növényzettel fedett szabad - nem beépített - terület, területrész.

60


2. melléklet: a HÉSZ-ben és a SZT-ben alkalmazott övezetek 1. Beépítésre szánt területek építési övezetei Lakóterületek: Ln-1 nagyvárosias lakóterület (zártsorú) Ln-T1 nagyvárosias lakóterület (telepszerő) Ln-T2 nagyvárosias lakóterület (telepszerő) Ln-T3 nagyvárosias lakóterület (telepszerő) Ln-T4 nagyvárosias lakóterület (telepszerő) Ln-G garázstelep nagyvárosias lakóterületen (telepszerő) Lk-OK kisvárosias lakóterület (oldalhatáron álló) Lk-O kisvárosias lakóterület (oldalhatáron álló) Lk-OS kisvárosias lakóterület (oldalhatáron álló) Lk-SK kisvárosias lakóterület (szabadonálló) Lk-SS kisvárosias lakóterület (szabadonálló) Lk-IK kisvárosias lakóterület (ikresen csatlakozó) Lk-ZK kisvárosias lakóterület (zártsorú) Lk-Z1 kisvárosias lakóterület (zártsorú) Lk-Z2 kisvárosias lakóterület (zártsorú) Lk-Z3 kisvárosias lakóterület (zártsorú) Lk-Z4 kisvárosias lakóterület (zártsorú) Lk-Z5 kisvárosias lakóterület (zártsorú) Lk-CK kisvárosias lakóterület (csoportházas zártsorú) Lk-E kisvárosias lakóterület (csoportházas zártsorú) Lke-SK kertvárosias lakóterület (szabadonálló) Lke-SK2 kertvárosias lakóterület (szabadonálló) Lke-S1 kertvárosias lakóterület (szabadonálló) Lke-OK kertvárosias lakóterület (oldalhatáron álló) (Lke-OK*) kertvárosias lakóterület (oldalhatáron álló) Lke-O kertvárosias lakóterület (oldalhatáron álló) Lke-IK kertvárosias lakóterület (ikresen csatlakozó) Lke-ZK kertvárosias lakóterület (zártsorú) Lf-SK1 falusias lakóterület (szabadonálló) Lf-SK2 falusias lakóterület (szabadonálló) Lf-S1 falusias lakóterület (szabadonálló) Lf-S2 falusias lakóterület (szabadonálló) Lf-OK1 falusias lakóterület (oldalhatáron álló) Lf-OK2 falusias lakóterület (oldalhatáron álló) Lf-O1 falusias lakóterület (oldalhatáron álló) Lf-O2 falusias lakóterület (oldalhatáron álló) Lf-Z falusias lakóterület (zártsorú) Üdülıterület: Üü-1 üdülıházas terület (szabadonálló) Vegyes területek: Vt-K1 településközpont vegyes terület (zártsorú) Vt-K2 településközpont vegyes terület (zártsorú) Vt-1 településközpont vegyes terület (zártsorú) Vt-2 településközpont vegyes terület (zártsorú) Vt-3 településközpont vegyes terület (zártsorú) 61


Gazdasági területek:

Vt-4 Vt-5 Vt-6 Vt-7 Vt-8 Vt-9 Vt-10 Vk-1 Vk-2 Vk-3 Vk-4 Vk-5 Vk-6 Vk-7 Vk-8 Vk-9 Vk-10 Vk-11 Vk-12 Vk-13 Vk-14 Gksz-1

településközpont vegyes terület (zártsorú) településközpont vegyes terület (oldalhatáron álló) településközpont vegyes terület (szabadonálló) településközpont vegyes terület (szabadonálló) településközpont vegyes terület (szabadonálló) településközpont vegyes terület (telepszerő) településközpont vegyes terület (telepszerő) központi vegyes terület (oldalhatáron álló) központi vegyes terület (oldalhatáron álló) központi vegyes terület (zártsorú) központi vegyes terület (szabadonálló) központi vegyes terület (zártsorú) központi vegyes terület (zártsorú) központi vegyes terület (szabadonálló) központi vegyes terület (zártsorú) központi vegyes terület (zártsorú) központi vegyes terület (telepszerő) központi vegyes terület (telepszerő) központi vegyes terület (telepszerő) központi vegyes terület (telepszerő) központi vegyes terület (telepszerő) gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló) Gksz-2 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló) Gksz-3 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló) Gksz-4 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló) Gksz-6 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (zártsorú) Gksz-7 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló) Gksz-8 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (zártsorú) Gksz-9 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (zártsorú) Gksz-10 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló) Gksz-11 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (telepszerő) Gksz-12 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (telepszerő) Gipe-K gazdasági, egyéb ipari terület (jellemzıen oldalhatáron álló) Gipe-1 gazdasági, egyéb ipari terület (városgazdálkodás) (szabadonálló) Gipe-2 gazdasági, egyéb ipari terület (szabadonálló)

62


Gipe-3 Gipe-4 Gip-K Különleges területek:

K-S1 K-S2 K-S3 K-KZ K-T1 K-T2 K-EÜ K-O K-V K-NK K-H K-H1 K-H2 K-HT K-B K-MÜ

gazdasági, egyéb ipari terület (szabadonálló) gazdasági, egyéb ipari terület (mg. üzem, major) (szabadonálló) zavaró hatású iparterület (szabadonálló) különleges terület (sport, szabadidı, strand) (szabadonálló) különleges terület (ifjúsági tábor) (szabadonálló) különleges terület (sport, szabadidı) (szabadonálló) különleges terület (közlekedési) (szabadonálló) különleges terület (üzemelı temetı) (szabadonálló) különleges terület (hısi és lezárt temetı) (szabadonálló) különleges terület (egészségügyi) (szabadonálló) különleges terület (oktatási) (szabadonálló) különleges terület (vegyes, konferencia, szabadidı) (szabadonálló) különleges terület ( nagy kiterjedéső kereskedelmi) (szabadonálló) különleges terület (hulladék) (szabadonálló) különleges terület (szennyvíztisztító üzemi területe) (szabadonálló) különleges terület (szennyvíztisztító kiegészítı területe) (szabadonálló) különleges terület (honvédelmi) (szabadonálló) különleges terület (bánya) (szabadonálló) különleges terület (mezıgazdasági üzemi terület) (szabadonálló)

2. Beépítésre nem szánt területek övezetei: Közlekedési és közmőterületek: KÖ-1 KÖ-2

közlekedési terület közmő terület

Zöldterületek:

közpark

Erdıterületek:

Z Ev Ev-V Eg Eg-V

védelmi rendeltetéső erdıterület jellegvédett védelmi rendeltetéső erdıterület gazdasági rendeltetéső erdıterület jellegvédett gazdasági rendeltetéső erdıterület

63


Ee Ee-V Eo Eo-V Mezıgazdasági területek:

Má-B Má-1 Má-1k Má-1v Má-M Má-Mk Má-Mv Mk-B Mk-1 Mk-V

Egyéb területek:

V-1 V-2 V-3 V-4 V-5 V-6

egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéső erdıterület jellegvédett egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéső erdıterület oktatási rendeltetéső erdıterület jellegvédett oktatási rendeltetéső erdıterület mezıgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület építmény építési lehetısége nélkül mezıgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület mezıgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület környezetvédelmi korlátozással jellegvédett mezıgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület meliorált mezıgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület meliorált mezıgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület környezetvédelmi korlátozással meliorált mezıgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület környezetvédelmi korlátozással mezıgazdasági (szılı, kert, gyümölcsös) terület építmény építési lehetıség nélkül mezıgazdasági (szılı, kert, gyümölcsös) terület jellegvédett mezıgazdasági (szılı, kert, gyümölcsös) terület

folyóvíz medre és partja, árvízvédelmi töltés területe állóvíz medre és partja csatorna medre és partja árvízvédelmi töltés területe vízmő kút területe szivattyú állomás területe

64


3. melléklet: Az övezetek területén elhelyezhetı építmények 3.1.A1 Ln ÉPITMÉNYEK: lakóépület lakás (szolgálati) egészségügyi épület w - _ épület - wőlet szociális

I I I I egyházi épület I igazgatási épület K . r . v let egyéb irodaépület I oktatási- nevelési épület I kulturális épület I közösségi szórakoztató épület K kereskedelmi épület I (H) szolgáltatói épület I (H) vendéglátóipari épület I (H) szálláshely szolgáltató épület K Wlet N üdülıépület sportépítmény I egyéb nem zavaró építmény K nem zavaró kézmőipari K építmény termelı kertészeti építmény N üzemanyagtöltı I*** parkolóház N településgazdálkodási építmény N tömegközlekedési építmény N Közbiztonsági építmény I kemping pihenést, testedzést szolgáló építmény épületnek nem minısülı közlekedési építmény kizárólag a mőködést szolgáló gazdasági célú épület mezı-és erdıgazdasági (üzemi) építmény nem zavaró hatású ipari épület, raktár zavaró hatású ipari épület

Lk

Lke

Lf

Üü

Vt

I(4L) I I I I K I I I K I (H) I (H) I (H) K N I K

I(3L) I I I I K K I N N I (H) I (H) I (H) N* K2üE K K

I(2L) I I (H) I (H) I (H) I (H) K I (H) N N I (H) I (H) I (H) I I I I

N I N N N N N N

K(H) K(H) K(H) I I K K

I I I I I I I I I I I I I I N I K

Vk Gksz Gip

Gipe

K-S

KKK-T KZ EÜ

K I I I I I I I I I I I I I N I I

N I K K K I I K K K I I I K N I I

N N N N N N K N N N K N K N N N I

N K/T K/T K/T K/T N I K/T N/T N/T K/T K/T K/T N/T N/T N/T I/T

N I N I K K N N K K I I I K N I K

N I N N N N K N N N N N K N N N N

N I N N I N K N N N N N N N N N K

N I I I I N K N N N K N N N N N K

N I N K I N K I I N I K I N N K K

I

I

I

N

K

K

I

N

I/T

N

N

N

N

N

K K N N N I

I K N N N K

I I N N N I

N N N N N I

K I I N N I

N I*** I N N I

I I I K K I

N N N N N K

I/T K I I K I

N I N N I I

N N N N N I

N N N N N I

K N N N N I

N

N

N

I

I

N

N

N

N

N/T

K N I N N I I(KTS2)

N

N

N

N

I

I

K

I

I

I

I

I

K

K/T

I

N

N

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

N

I

I

I

I

I/T

I

I

I

I

I

N

N

N

I

N

N

N

N

N

I/T

N

N

N

N

N

N

N

N

K

N

N

N

I

I

I/T

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

I

N

N

N

N

N

N

N*

kivéve az övezetben megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshelyszolgáltató ép. I** kivéve: mőemléki jelentıségő területen. mőemléki környezet területén és a helyi értékvédelmi területen I*** csak parkolóházhoz kapcsolódóan (H) a helyi lakosság ellátását szolgáló építmény (2L) legfeljebb kétlakásos lakóépület (2üE) legfeljebb két üdülıegységes üdülıépület (KT-S2) csak a vonatkozó építési övezetben elhelyezhetı építmény I elhelyezhetı K kivételesen elhelyezhetı N nem helyezhetı el T turisztikai célú hasznosítás, kizárólag a 12.§ (5) bekezdés szerint

1

K-O


65


Az övezetek területén elhelyezhetı építmények 3.1.B1 Ln

Lk

Lke

Lf

Üü Vt Vk Gksz Gip Gipe K-S

I N I I I N N

I N I I I N N

I I I I I I** N

I I I I I I I

I I I I I N N

KKK-T K-O KZ EÜ

MELLÉKÉPÍTMÉNYEK közmőbecsatlakozás építménye Közmőpótló építmény hulladéktartálytároló építmény kirakatszekrény kerti építmény háztartási kemence. húsfüstölı komposztáló ömlesztett anyag-, folyadék-. gáztároló növényház, fóliasátor víziállások (közhasználatú és felépítmény nélküli)

I N K I I N N

I N K I I N N

I N I I I N N

I N I K N N I

I/T N/T I/T I/T I/T N/T I/T

I N I I I N N

I I I I I N N

I I I K I N I

I N I I I N E

I N I I I N N

N

N

I**

I

I(F)

K

K

K

I

I/T

I

I

I

I

K

N

N

I

I

N

N

N

I

N

K/T

N

N

N

N

K

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

I

N

N

N

K

N

N

N

N

N

N

N

K

K

K/T

N

I

N

N

N

EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek számára parkoló, garázs

I** I I(F) K N T

1

kivéve: mőemléki jelentıségő területen. mőemléki környezet területén és a helyi értékvédelmi területen elhelyezhetı csak földalatti formában elhelyezhetı kivételesen elhelyezhetı nem helyezhetı el turisztikai célú hasznosítás, kizárólag a 12.§ (5) bekezdés szerint


66


3.2.A1

Az övezetek területén elhelyezhetı építmények KK- K- K- KK-V NK H HT B MÜ

K- Kö EÜ1

Z

MáB egyéb Ev Eg Ee Eo Mk- Má, Mk B

V

ÉPITMÉNYEK: lakóépület

N

N

N

lakás (szolgálati) egészségügyi épület szociális épület egyházi épület igazgatási épület . let egyéb irodaépület oktatási- nevelési épület kulturális épület közösségi szórakoztató épület kereskedelmi épület szolgáltatói épület Vendéglátóipari épület szálláshely szolgáltató épület Wlet üdülıépület sportépítmény egyéb nem zavaró építmény nem zavaró kézmőipari építmény termelı kertészeti építmény üzemanyagtöltı parkolóház településgazdálkodási építmény tömegközlekedési építmény közbiztonsági építmény kemping pihenést, testedzést szolgáló építmény épületnek nem minısülı közlekedési építmény épületnek nem minısülı közlekedéssel kapcsolatos építmény kizárólag a mőködést szolgáló gazdasági tevékenységi célú épület Mezı- és erdıgazdasági (üzemi) építmény nem zavaró hatású ipari épület, raktár zavaró hatású ipari épület

I N N

I K K

N N

K

N I N I I I I I N N I I I

I N I I I K

I L I I N I N N N N N N N I

K

N N N N N N N N N N N N N N N N N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

I

I

K K

K

I N I N N I N N N

I I I I N I N N N N N N N N N N N I N N N N N N

I N

N N N

I N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N I N

I I I

N I I

N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N

M; -k:H (2L) M; -k:H N N N N N N N N N N N N N N N N I N N N N I N

I

K

N N N N N

I I I N

N I N

N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N I N

K

N

I

N

N

I

N

N

K

I

N

I

K

N

N

N

N

N

N

I

I

N

I

I

I

I

I

N

I

I

K

I

N

N

N

K

I

I

N

I

N

R

R

N

I N

N N

R

N

N

N N

N N

N N

N N

N N

N N

N N

E N N I N N N N

E N I I K K K K K

K*

K

K K K

K

N N N

N I N

N I N

I* K* N N N I I I I N N N N N

I

I

N

I

N

I*

I

I

K

K

K

I

I

I

I

N

N

N

K

I N

N N

N N

K

I K

N I I N

K K

N N I

N N N

K K

K K

I

N N N K

K

N N K

N N N K K K K

N N K

N N I

K

N N N K

N N N K

N N K

K

(2L) legfeljebb kétlakásos lakóépület (2ÜE) legfeljebb két üdülıegységes üdülıépület (KT-S2) csak a vonatkozó építési övezetben elhelyezhetı építmény I elhelyezhetı K kivételesen elhelyezhetı H ,,M...-k” övezetekben elıírás szerinti telekméret és szakhatósági hozzájárulás esetén elhelyezhetı M elıírás szerinti telekméret esetén elhelyezhetı N nem helyezhetı el R csak a szabályozási terv készítésével változtatható * mezıgazdasági üzem tevékenységéhez kötıdı

1

N


67

K

N N K K K

N N I I N 1 I N I N N K

I N N N N N N N N N N N N N K

N N N N N K

N I N


Az övezetek területén elhelyezhetı építmények 3.2.B1 K- KNK V

K- K- KH HT B

KMÜ

KKö EÜ1

Z

Ev

Eg

Ee

Má egy -B éb Eo Mk Má, -B Mk

V

MELLÉKÉPÍTMÉNYEK közmőbecsatlakozás építménye

I

I

I

I

I

I

I

I

I

N

I

I

I

I

I

I

közmőpótló építmény

N

N

K

K

K

I

I

I

I

N

K

I

K

N

I

I

hulladéktartály tároló építmény

I

I

I

I

I

I

I

I

I

N

I

I

I

N

I

I

kirakatszekrény

I

I

N

N

N

N

N

I

I

N

N

N

N

N

N

N

kerti építmény

I

I

N

N

N

I

I

K

I

N

N

I

N

N

I

N

háztartási kemence, húsfüstölı

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

I

N

komposztáló

N

N

I

E

E

I

I

N

K

I

I

I

I

N

I

N

ömlesztett anyag-, folyadék-, gáztároló

I

I

I

I

I

I

N

K

K

N

N

I

N

N

I

N

K

N

N

I

K

I

I

N

N

N

I

I

I

N

I

N

N

K

N

N

N

N

N

N

N

N

N

K

N

N

N

K

N

N

I

I

I

I

N

I

N

N

I

N

I

N

I

N

I

K

N

I

N

I

I

I

I

N

N

K

N

N

N

K

EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK növényház, fóliasátor, zászlótartó oszlop víziállások (közhasználatú és felépítmény nélküli) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek számára parkoló, garázs szobor, emlékmő, emlékjel, kereszt, emlékfal, támfal N*

kivéve az övezetben megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshelyszolgáltató ép. I** kivéve: mőemléki környezet területén, és a helyi értékvédelmi területen I*** csak parkolóházhoz kapcsolódóan (h) a helyi lakosság ellátását szolgáló építmény (2L) legfeljebb kétlakásos lakóépület (2ÜE) legfeljebb két üdülıegységes üdülıépület (KT-S2) csak a vonatkozó építési övezetben elhelyezhetı építmény I elhelyezhetı K kivételesen elhelyezhetı H ,,M...-k” övezetekben elıírás szerinti telekméret és szakhatósági hozzájárulás esetén elhelyezhetı M elıírás szerinti telekméret esetén elhelyezhetı N nem helyezhetı el

1


68


4. melléklet: Az építési telkek zöldfelületi arány számításának követelményei (1) Az építési övezetekre / övezetekre elıírt legkisebb zöldfelület mértékét az építési övezetek / övezetek részletes szabályai tartalmazzák. (2) A zöldfelületbe beszámítható a teleknek minden olyan területe, amelyet épület, építmény vagy szilárd burkolat nem fed és azon növényzetet telepítenek, valamint

–

az építmény feletti tetıkert, –

20 cm vastagságig nem számítható be,

–

20 cm vastagságtól pedig annyi %-ban, ahány cm-rel vastagabb a talajréteg a 20 cmnél, de legfeljebb 100%-ban

–

a vízfelület teljes felülete,

–

a személygépkocsi várakozó helye burkolatától függıen –

25%-os gyepfelületig nem számítható be,

–

26-50%-os gyepfelülető burkolatnál 25%-ban,

–

51-75 %-os gyepfelülető burkolatnál 50%-ban, 76-100%-os gyepfelülető burkolatnál 75%-ban,

–

nem szilárd (szórt murva, kavics) vízáteresztı burkolat 10%-ban.

(3) A zöldfelületbe a beton térkı burkolat még akkor sem számítható be, ha az vízáteresztı képességgel bír.

5. melléklet: Az (1) bekezdés szerinti SZT (külön tervlapokon)

6.1 melléklet: Településképvédelem alá tartozó területek

1

Létrehozta (kiegészítette a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 28. §-a. Hatályos 2011. okt.23-tól

69


FÜGGELÉKEK A közölt jegyzékek tájékoztató jellegőek, a védetté nyilvánításra, illetve a védettség megszüntetésére nem a településrendezési eljárás keretében kerül sor.

1. Függelék Védelem alatt álló építmények jegyzéke a) A mőemléki védelem alatt álló építmények jegyzéke A közölt jegyzékek tájékoztató jellegőek, a védetté nyilvánításra, illetve a védettség megszüntetésére nem a településrendezési eljárás keretében kerül sor.

Sor- Megnevezés, szám utcanév, vagy helyrajzi szám 1 Bartók Béla út 5153., hrsz.:3059 2 3 4

5

6

7

8

9

Leírás

Ortodox templom, görög-román-szerb hívık építették 1837-1838-ban. Kismérető templom, háromtengelyő, síkmennyezető hajó. Ikonosztázát az Arad megyei Siklóról hozták, az 1780-as évekbıl való. A karzat fölötti egy tornya barokk vonalú, párnatagos sisakkal. A templom késı barokk és empire stílusú. Kinizsi utca 20., Elıtornácos, csonkakontyos oromzatú nádfedeles népi lakóház, épült az 1860-as hrsz.:3768 években. Téglaoszlopos elıtornác, konyha-kamra-istálló; az udvari homlokzaton darufás fatornác van. Ifjúsági klub. Hunyadi tér, Evangélikus gyülekezeti magtár a második lelkészlakkal. Ez 1862-63-ban épült hrsz.:3887/1 klasszicista kúria, romantikus részletekkel. Szent István tér 20. Evangélikus lelkészlak. Az eredetileg egy telket a közelmúltban megosztották, de a hrsz.:3887/2 mőemléki védelem mindkét féltelekre kiterjed. A Szent István tér felıli oldalon álló evangélikus lelkészlak 1862-63-ban épült klasszicista kúria, romantikus részletekkel. Az eredeti telek Hunyadi téri homlokvonalán két szintes evangélikus gyülekezeti magtár áll. Andrássy út 1., Jókai Színház, épült 1877-ben Halmai Andor tervei szerint, 1913-ban Spiegel és hrsz.:3904 Englert tervei szerint. Belül átépítették. 1961-ben és 1990-ben alakítottak rajta. Az egyemeletes 1+3+1+3+1+3+1 homlokzati tengelyő épület emeleti teremsorának közepén vigadó bálterem van, kariatidás, lizénás belsı architektúrával. 640 személyes nézıtere íves karzattal épült. Gyulai út 2., Beliczay-kúria, klasszicista, épült az 1840-es évek végén. A kert felıli térsora hrsz.:796 aszimmetrikus, a férfi-oldal második szobája a rövidhomlokzat mögé került. a kereszttengelyben: üvegezett portikusz, veranda-tornác-szoborfülkés fall, elmozdult tengelyő nagyszalon, kerti lépcsı. (A kúriában a Gabonaipari Vállalat irodái vannak.) Kertjének egy része beépítve. (A hall szoborfülkéibe kívánkozó klasszicista nıi szobrokról fotó a gyulai Ladics-győjteményben van. A szobrok holléte ismeretlen.) Kórház, irodák. Szent István tér 7. Városháza. 1871-73-ban épült kora eklektikus épület Sztraka Ernı tervei szerint, hrsz:5, Derkovits sor Ybl Miklós tervezte romantikus fıhomlokzattal. Elsı udvara eredetileg hátrafelé nyitott volt, 1927-ben zárták be. A középsı udvaron álló barokk kori istállót 1995 körül kiállító teremként felújították. Szeberényi tér, Evangélikus kistemplom, épült egyhajós formában 1745-ben, kereszthajóval hrsz.:4073 bıvítették 1773-ban, tőzfigyelı óratornyát búboskemencés ırszobával és körerkéllyel 1783-ban építették, késı barokk stílusban. Kereszt alaprajzú hajójának homlokzatát 1859-ben romantizálták, ekkor készültek belsı karzatai és a berendezés is. Szeberényi tér, Evangélikus nagytemplom, klasszicista, épült 1807-1824 között, copf és empire hrsz.:4037 elemek felhasználásával. Toronysisakja eredetileg párnatagos volt, amit 1843-ban leegyszerősítettek. A templom tervezıi és építıi Pumberger Ferenc, Hoffer Ferenc és Czigler Antal voltak. A tiszta szerkesztéső teremtemplom belül két karzatszinttel épült, a második karzatszint elıtt az ablakok függönyfalként haladnak el, a körbefutó karzatok négy sarkában egy-egy független szerkezető csigalépcsı fut. A

70


Sor- Megnevezés, szám utcanév, vagy helyrajzi szám 10

11

12 13 14 15

16

17

18 19

20 21

22 23 24

25

Leírás

hajó keleti végében áll Dunaiszky Lırinc 1822-ben készített szószékoltára, tetejét a hit, remény és szeretet szoborallegóriáival. Kórház utca 4., Volt sörház, klasszicista, épült az 1840-es években, a 10 tengelyes, magasföldszintes hrsz.:818 épület középsı két tengelyében timpanonos záródású, emeletes középrizalit. Pincéje szegmensív-záródású, hevederek között poroszsüveg boltozattal készült. Irodák, vívóterem. (Sporthivatal) Gyulai út 5., hrsz.:42 Volt Steiner, majd Omaszta-kúria, építette Steiner Jakab, az Apponyi-uradalom inspektora, Munkácsy Mihály nagynénjének a férje az 1840-es évek végén. 1854-tıl az Omaszta családé volt. Klasszicista. Udvari középtengelyében portikusz. Kéttraktusos tornácos rendszerő, a park felıli homlokzat mögött öt szoba van. (Az Omaszta-hagyaték 1986-ban a békéscsabai evangélikus egyháznál van elraktározva.) Munkácsy-emlékház, felhasználva az eredeti berendezést. hrsz.:816 Izraelita temetı, sírkövek, 19.sz., - klasszicista, gótizáló Luther utca, 14. Kis Zsinagóga hrsz.:3767 ideiglenes mőemléki védelem alatt áll Gerla, Bibó u., 4. Magtár hrsz.:18185 Gerla, Marx tér, Kastélyépület (Wenckheim-kastély) hrsz.:18001 1854-ben épült Ybl Miklós tervei szerint. Az U alakú épület centrumában a kápolna 1869-ben készült el. A kastély körül egy kis francia és egy nagyobb angol kert létesült, amelyet a háború után házhelyeknek osztottak ki. Szentmiklóspuszta Szentmiklósi csárda hrsz: 0824 XVIII. századi eredető épület, 1789-ben már állt. Mai megjelenését az 1850 évi felújítás határozza meg. Az utcai traktus alatt dongaboltozatos pince épült, az udvari traktusa tornácos volt. Andrássy út 3., Sebes György Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, romantikus, épült hrsz.:3899 1874-ben városi bérház céljára, majd Járásbíróság lett, 1926-tól községi Felsı kereskedelmi fiúiskola volt. Az egyemeletes 5+2/1+5 tengelyes utcai homlokzatú ház emeletén a jobb oldali szélsı teremben kétoszlopos alkóv-bıvület. U alakú udvarának homlokzata a földszinten íves, az emeleten egyenes záródású tornácos folyosóval épült. Békési út 17., Nagyobb és kisebb karéjos oromzatú népi lakóház egy telken. A nagyobbik hrsz.:4287 elıtornácos. Épültek az 1860-as években, barokk és klasszicista elemek felhasználásával. Játszóház (Schéner M.?) „Meseház”. Békési út 15., Elıtornácos karéjos oromzatú népi lakóház. Épült az 1860-as években, barokk és hrsz.:4288 klasszicista elemek felhasználásával. Klasszicista elıtornáca és darufás oldaltornáca van, alaprajza: szoba-konyha-szoba-kamra; szabad kéménye megmaradt. Szlovák közösségi ház. Békési út 13., hrsz: Népi lakóház 4291 Garay utca 21., Tájház, szlovák nemzetiségi, népi lakáskultúrát bemutató múzeum. Építette 1865hrsz.:4018 ben Csankó András késı klasszicista stílusban, klasszicista tégla elıtornáca és darufás fa oldaltornáca van. Alaprajza szoba-konyha-szoba-kamra, a kamra alatt pince. Szabadkéménye, valamint tüzelıberendezése rekonstrukció, valószínőleg karéjos oromzata volt. Szeberényi tér 10., Felvégi evangélikus lelkészlak, épült 1856-ban, késı klasszicista stílusban, hrsz.: 4074 (4642) földszintes, kúriaszerő épület, az udvar felé oszlopos üvegezett portikuszverandával. Szeberényi tér 2., Gimnázium, volt ág. hitv. ev. Rudolf Fıgimnázium, neocopf, épült Alpár Ignác hrsz.:4038 építész iroda tervei szerint 1899-ben, kétemeletes timpanonos középrizalitja fölött tetıkupola – tört vonalú gúla. Szent István tér 10., "Városi Bérház" (eklektikus) hrsz.:3894 Egyemeletes, neoreneszánsz stílusú, utcai homlokzata dús vakolat-architektúrával. Tornácos udvari homlokzattal, reprezentatív kapualj és lépcsıház. Épült 1885-ben Regdon S. tervei szerint. (Irodák, lakások.) Gyulai mőút 68.sz. Tanyamúzeum, volt Gajdács-tanya, szlovák nemzetiségi-népi életmód-történeti fıközlekedési út; múzeum, épült 1824-ben. Övpárkány nélküli csonkakontyos oromzat deszkából. Tanya 2135., hrsz.: Alaprajz: szoba, búbos kemencével-pitvar-konyha, szabadkéménnyel-kamra-nyitott 1503/1,2 szín-istálló. Vert fal és deszkázott födém. a tanyamúzeum a Gabonamúzeum telkén áll, ahol felállították a békéssámsomi szélmalmot (a repülıtér miatt megrövidített

71


Sor- Megnevezés, szám utcanév, vagy helyrajzi szám 26 Szabó Dezsı utca 34., hrsz.:3377

Leírás vitorlakerékkel). Hatszintes malomház és magtár, ún. Kovács-malom. Iroda

Szeberényi tér: Az evangélikus nagytemplom mőemléki környezete 27 Szeberényi tér 1., hrsz.:4073 28 Szent István tér 2., hrsz:3905/1

Evangélikus lelkészlak, földszintes polgárház, eklektikus, épült a 19. sz. második felében. Fiume szálló (Csaba szálló) (ideiglenes mőemléki védelem alatt áll)

b) Helyi védelem alatt álló építmények jegyzéke (a védelemrıl rendelkezı 22/1992. (VII.9.) sz. önkormányzati rendelet szerint) Sorszám

1.

Megnevezés, utcanév, vagy helyrajzi szám Andrássy út 58. hrsz.:3113/5,

Védelem jellege

Leírás

HV

2.

Kolozsvári utca, hrsz: 8601/2

HV

3.

Dobozi úttól délre, hrsz.: 0334/3 Orosházi út 79., hrsz.: 9332 Szarvasi út 30., hrsz.: 3343/2 Kazinczy-Illésházi sarok, hrsz.:365/1 Szabó Dezsı u. 24., hrsz.: 3386 Kazinczy u. 9, hrsz.: 3263 Illésházi - Trefort utca sarok, hrsz.: 3382 Jókai u. 21., hrsz.:3614 Irányi D. u. 1., hrsz.:3902 Irányi D. u. 10., hrsz.:3815/2 Irányi D. u. 14., hrsz.:3816 Andrássy út 7., hrsz.:3801 Andrássy út 9., hrsz.:3800 Andrássy út 6., hrsz.: 2948

HV

Vasútállomás. Az 1930-as években épült épület. Ehhez kapcsolódik a távolsági autóbuszok végállomása -, süllyesztett utasforgalmi szinttel. A kapcsolódás azonban csak látszólagos. A térsüllyesztés célja az volt, hogy a vasúti vágányokhoz aluljárókon keresztül lehessen eljutni. ) Jézus Szíve katolikus templom (A kertváros egyetlen közterén a II. Világháború elıtt is templom állott, amely a Békéscsabát ért egyetlen angolszász légitámadás áldozatául esett. A kerület hívıinek adakozásából Bielek Gábor apátplébános a régi helyén új templomot építtetett.) Kúria épület, istálló épület

HV

Artézi kút

HV

Magtár

HV

Volt Herbária épülete

HV

Magyar Király Étterem

HV

Tőzoltóság épülete

HV

Jelenleg óvoda, korábban textilüzem

HV

Adventista Imaház és paplak

HV

„Vajda ház”

HV

Phaedra mozi

HV

2. sz. Általános iskola

HV

Volt „BÜFÉ” és lakás, ma pénzintézet és lakás

HV

Lakóház + üzlet

HV

Volt Nádor Szálló épülete

4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

72


Sorszám

17. 18. 19.

20.

21. 22. 23. 24. 26. 27. 28. 29.

30. 31.

32. 33. 35. 36.

37. 38. 39. 40. 41.

Megnevezés, utcanév, vagy helyrajzi szám Andrássy út 19., hrsz.:3791 Luther u. 6., hrsz.:3872 Luther u. 1., hrsz.:4080/1

Védelem jellege

Szarvasi út – Péki u. Sarok, hrsz.: 4384/4 Szarvasi út 7. hrsz.: 4357 Baross u. 32., hrsz.: 4109 Berényi út 11., hrsz: 4340 Berényi út 19., hrsz.: 6024 Földvári utca 22., hrsz:4268 Békési út 46/48., hrsz:6104/2 Békési út, hrsz: 6120 Baross utca 8-14., hrsz: 4126/1

Leírás

HV

Gyógyszertár + lakás

HV

Megyei Mővelıdési Központ „Balassi Kultúrház” épülete

HV

HV

Evangélikus Gimnázium, Mővészeti Tagozatának épülete (19. sz. végi; itt található még a napjainkban épült gyülekezeti ház (építész: Benedicty Gyula)) fakereszt

HV

Polgárház

HV

Gyógyszertár és orvosi rendelı (volt sörcsarnok és bálterem)

HV

Parasztház

HV

Polgárház

HV

Üzlet

HV

Volt PAMUTTEXTIL MŐVEK épülete

HV

Almex Kft, almalé sőrítmény iroda és termelı üzem (Konzervgyár)

HV

Nyomda fıépülete: Áchim L. András házának helyén 1971-ben Szórád Vilmos tervei szerint épült fel a 9 emeletes toronyház. Elıtte Kass János térplasztikája látható. Csabán 1903-ban Tevan Adolf taposótégely sajtója lendítette fel a nyomdászatot, és fia Andor fejlesztette. Lakóház a nyomda udvarán

Zsíros u., hrsz: 4126/2 Derkovits sor 1., hrsz: 3917

HV HV

Megyei Könyvtár épületegyüttese: Modern stílusú épület. Az 1985-ben épült könyvtárban közel 250000 kötet található. Az épület Csomay Zsófia és Hegedős Péter építészek mőve. Az épület Élıvíz-parti homlokzatába belefoglalták az eklektikus Urszinyi-házat.

Széchenyi u., hrsz: 9 Széchenyi I. utca 9., hrsz.: 16 Szent István tér 9., hrsz: 7 és Széchenyi u. 5., hrsz: 11 Szent István tér 6., hrsz.:3897 Szabadság tér 1117., hrsz.:2936/2 Szabadság tér 6., hrsz.: 2913 Szabadság tér 4., hrsz.: 2929 Szabadság tér 8., hrsz.: 2912

HV

HV

Katolikus templom épülete 1910-ben épült kéttornyos téglaépület, neogótikus stílusú, Hofhauser Antal tervezte Munkácsy Mihály Múzeum, (állandó és idıszakos tárlataival várja látogatóit.) Az elsı világháború után épült neobarokk Katolikus bérpaloták.

HV

Gyógyszertár épülete (Sas patika)

HV

Irodaház – Étterem Polgármesteri Hivatal II.)

HV

Irodaház-étterem (FEK)

HV

Zeneiskola

HV

Lakóház

HV

73


Sorszám

42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.

Megnevezés, Védelem Leírás utcanév, vagy jellege helyrajzi szám Szabadság tér 10., HV Leánykollégium hrsz: 2911 Dózsa Gy. utca 1., HV Bank (Magyar Államkincstár épülete) hrsz.:2076 Bartók Béla út 4., HV Lakóház + szolgáltatás hrsz.: 2082 Bartók Béla út 6., HV Étterem + üzletek (Gólya sörözı) hrsz: 2903 Gyulai út 2., HV Szent István malom hrsz: 796/2 Kórház u. 3., HV A kórház területén belül a szülészet épülete. hrsz.: 795 Derkovits sor 7., HV Szlovák konzulátus épülete hrsz.: 2920 Derkovits sor 5., HV „Teraszház” hrsz.: 2922/2 Penza ltp. 5., HV Szecessziós villa épület, ma szlovák konzulátus hrsz.: 2067 Penza ltp. 1., HV „Toronyház” lakóépület hrsz.: 2073 Árpád sor 4., HV Városi Bíróság hrsz.: 45 Árpád sor 22., HV MÁV kollégium villaépülete hrsz.: 232 Deák Ferenc u., HV Református templom hrsz: 47 Deák Ferenc u. 4HV Vásárhelyi Pál Szakközépiskola 6., hrsz.:48 Becsei Oszkár u. 5., HV Vám és Pénzügyırség épülete hrsz: 214 Deák Ferenc u. 9., HV Polgári lakóház hrsz.:217 Deák Ferenc u. 11., HV Polgári lakóház, iroda hrsz.: 195 Bajza u. 33., hrsz.: HV Tessedik Sámuel Fıiskola: Épült 1987-ben Fajzi Tamás tervei szerint 1493/11 Petıfi utca 1., HV 1. sz. (Áchim L. András) Általános Iskola hrsz.:3062 Kölcsey u. 11., HV 3. sz. Általános Iskola hrsz.: 2141 Szent László u. 17. HV 4. sz. Általános Iskola hrsz: 4403 Árpád sor 1., HV Árpád Fürdı (fürdı és uszoda) épülete hrsz.:20 Dózsa György u. HV Polgári lakóház 43., hrsz:2266 Egyetértés u. 3., HV „Réthy villa” hrsz.: 1876 Gyulai út – Veszely HV Veszely csárda híd, hrsz: 0266 Hunyadi tér 1., HV Városi Földhivatal hrsz.:3888 Szent István tér 14., HV Áruház hrsz.:3891

74


Sorszám

69.

Megnevezés, utcanév, vagy helyrajzi szám Széchenyi liget, hrsz.: 810

Védelem jellege HV

Leírás

Pavilon

75


2. függelék: EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JELENTİSÉGŐ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK (NATURA 2000 TERÜLETEK) Békéscsaba közigazgatási területén az alábbi helyrajzi számú területek különleges madárvédelmi területek: Kígyósi puszta (HUKM10001): 0116, 0117, 040, 041, 042, 065/14, 068 Békéscsaba közigazgatási területén az alábbi helyrajzi számú területek különleges természet megırzési területek: Körösközi erdık (HUKM20011): 01221, 01237, 01238, 01239, 01240, 01242, 01269/2, 01269/3, 01269/4, 01269/5, 01270, 01286, 01299, 01300, 01301/1, 01301/3, 01302, 01303/1, 01303/2, 01305, 01308, 01309, 01310, 01311/1, 01314/10, 01314/12, 01314/13, 01314/14, 01314/15, 01314/18, 01314/19, 01314/20, 01314/21, 01314/22, 01314/23, 01314/4, 01314/8, 01314/9, 01315/9, 01322, 01324, 01325, 01326/1, 01367 Békéscsaba közigazgatási területén az alábbi helyrajzi számú területek kiemelt jelentıségő természetmegırzési területek: Gyula-Szabadkígyósi gyepek (HUKM20010): 0143, 0144, 0145, 0146, 0147, 0148, 0149, 0150, 0151, 0152, 0153, 0154, 0155/1, 0156, 0158, 0159, 0160, 0161, 0170/1, 0170/2, 0171, 0172, 0173, 0174, 0175/2, 0175/3, 0175/4, 0175/5, 0175/6, 0175/7, 0176, 0177, 0178/1, 0178/2, 0179, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187/1, 0187/2, 0188, 0189, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198, 0199, 0200, 0201, 0202, 0203, 0204, 0205, 065/6

76


3. függelék: Helyi természeti területek Békéscsaba közigazgatási területén az alábbi helyrajzi számú területek helyi jelentıségő természeti területek:

NÉV HRSZ. Erzsébethelyi (Jaminai) belvíztározó és 7480 környéke Negyedik kerületi belvíztározó és 6103/1, 6103/3, 6169/2, 6169/5, 6169/7, 6273/1, környéke 6173/2, 6174, 6197, 6198, 6199, 6200, 6201 Parkerdı 0282/1, 0283, 0284/14, 1498/26, 1508, 1509/1, 1512/5 Fürjesi vadkörtés és ısgyepmaradvány 0954 Ó-gerlai Kovácsi-erdı 01206, 01208 Gönci (gerlai) platán fasor 0318 Gerlai védgát és kubikjának növényzete 01262, 01263, 01369, 01370, 18263, 18372 Öntözött rét 0141, 0144, 0145, 0146, 0147, 0149, 0150, 0151, 0153, 0154, 0156, 0157, 0158, 0159, 0160, 0161, 0168, 0169, 0170/2, 0173, 0175/4, 0176, 0178/1, 0178/2, 0179, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198, 0200, 0201, 0202, 0203, 0204, 0206/2, 0207/2 Békéscsaba-Nagyrét, Élıvíz-csatorna 0478 mellett lévı 3 db fehérnyár (Bandikafa) Békéscsaba-Nagyrét, Élıvíz-csatorna 0479 mellett lévı fehérnyár (Cimborafa) Pósteleki Génrezervátum 01341/2 Pósteleki kastélypark 01305 Békéscsaba, Fiala Tölgyfa-csárda mellett 0824 lévı idıs kocsányostölgyek Fényes Tanya, 1365 sz. alatt 1 db 11311 kocsányostölgy Békéscsaba, Nagyrét Tanya, 2316 sz. 0553/5 alatt 1 db kocsányostölgy Békéscsaba, Élıvíz-csatorna partján, a 1706 Sikonyi dőlıvel párhuzamosan, a Sikonyi gátırházig egyedileg és sorfaként elıforduló 35 db öreg főz Békéscsaba, Lencsési úti tölgyfasor 1706 Békéscsaba, Széchenyi liget a csatlakozó 809 izraelita temetıvel együtt Békéscsaba, Kórházkert 795 Békéscsaba, Deák utcai hársfasor 101 Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár utcai 50- 209 60 éves nyírfák Békéscsaba, Gyóni Géza u. 19 db 3645 ezüstjuharfa

77


Békéscsaba, Árpád sor az Árpád ligettel együtt Békéscsaba, a volt Híd- és Vízmő Technikum kertjében lévı faegyedek Békéscsaba, Élıvíz-csatorna két oldala Veszelytıl Sikonyig, a gerlai Ó-Körös és Élıvíz csatorna találkozási pontjáig I. világháborús hısi temetı a Szarvasi úti híd mellett Békéscsaba, Kinizsi u. japánakác fasor Gerlai Kastélypark

30-31/2, 18-20 48/2 0304-0312-0414-1410

4647/2 3792 18005

78


Tartalom I. FEJEZET Általános elıírások A rendelet hatálya 1. § ..........................................................................................................................................3 A szabályozás eszközei 2. § ..........................................................................................................................................3 Alkalmazási elıírások 3. §...........................................................................................................................................4 II. FEJEZET sajátos elıírások.......................................................................................................5 Elvi építési engedélyhez kötött feltételek 4. § ..........................................................................................................................................6 Építési engedélyhez, szakhatósági hozzájáruláshoz és egyéb elıírásokhoz kötött létesítési feltételek 5. § ..........................................................................................................................................7 Meglévı (kialakult) állapot 6. § ..........................................................................................................................................8 III FEJEZET Területfelhasználás................................................................................................11 Területi változások (közigazgatási terület, bel- és külterület) 7. § .........................................................................................................................................11 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 8. § .........................................................................................................................................11 Az építési övezetek és övezetek rendeltetése 9. § .........................................................................................................................................11 IV.FEJEZET Beépítésre szánt területek......................................................................................13 Lakó- és üdülıterületek 10. § .......................................................................................................................................13 Vegyes területek 11. §........................................................................................................................................15 Gazdasági területek 12. § .......................................................................................................................................17 Különleges területek 13. §........................................................................................................................................18 Beépítésre nem szánt területek............................................................................................21 Közlekedési területek 14. § .......................................................................................................................................21 Közmő területek 14/A. §....................................................................................................................................24 Zöldterületek 15.§ ........................................................................................................................................28 Erdıterületek 16. §........................................................................................................................................28 Mezıgazdasági terület 17. §........................................................................................................................................29 Vízgazdálkodási területek 18. §.......................................................................................................................................30 V. FEJEZET Építmények elhelyezésének elıírásai....................................................................32 Általános elıírások-beépítési mód, építési hely 19. § ......................................................................................................................................32 Elı-, oldal- és hátsókert 21.§ .......................................................................................................................................33 Építmények elhelyezése közterületen 22. § ......................................................................................................................................33 Melléképítmények elhelyezése 23. § ......................................................................................................................................35 Jármővek elhelyezése 24. § ......................................................................................................................................35 79


Üdülıtábor, kemping elhelyezése 25. § .........................................................................................................................................35 VI. FEJEZET Környezetvédelmi elıírások Környezetterhelés, védelem a káros környezeti hatások ellen 26. § .........................................................................................................................................37 A levegı védelme 28. § .........................................................................................................................................38 A föld védelme 29. § .........................................................................................................................................38 A vizek védelme 30. § .........................................................................................................................................39 A táji értékek és a vízpartok védelme 31. § .........................................................................................................................................40 Az élıvilág védelme 32. § .........................................................................................................................................40 Hulladék-ártalmatlanítás és –elhelyezés 33. § .........................................................................................................................................41 Környezeti zaj és rezgés elleni védelem 34. § .........................................................................................................................................43 A települési környezet védelme 35. §.........................................................................................................................................42 VII. FEJEZET Természeti és mővi értékek védelme Természeti értékek országos védelme 36. §.........................................................................................................................................44 Természeti értékek helyi védelme 36/A. §.....................................................................................................................................45 Mővi értékvédelem 36/B. § ....................................................................................................................................46 Országos védelem 36/C. § ....................................................................................................................................46 Helyi védelemben részesülı egyedi értékek 36/D. §.....................................................................................................................................47 Helyi védelem alatt álló területek 36/E. §.....................................................................................................................................47 Településkép- védelem 36/F. § ....................................................................................................................................48 VIII. FEJEZET Egyéb elıírások Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere 37. § .......................................................................................................................................49 Sajátos elıírások 38. § .......................................................................................................................................49 Építési feltételek 39. § .......................................................................................................................................56 IX. FEJEZET Záró rendelkezések 45. § .......................................................................................................................................57 MELLÉKLETEK 1. melléklet: Értelmezı rendelkezések Fogalommeghatározások ........................................58 2. sz. melléklet: A HÉSZ-ben és a SZT-ben alkalmazott övezetek ......................................62 3. sz. melléklet: Az övezetek területén elhelyezhetı építmények ........................................66 4. sz. melléklet: Az építési telkek zöldfelületi arány számításának követelményei..............70 5. sz. melléklet: Az (1) bekezdés szerinti SZT......................................................................70 6. melléklet: Településkép-védelem alá tartozó területek..................................................... 70 1. függelék: Védelem alatt álló építmények jegyzéke.......................................................... 71 a.)Mőemkléki védelem alatt álló építmények jegyzéke......................................................71 b.)Helyi védelem alatt álló építmények jegyzéke...............................................................74 2. függelék: Európai közösségi jelentıségő természetvédelmi ter. (Natura 2000 területek).78 3. függelék: Helyi természeti területek..................................................................................79

80

No title

Recommend Documents