Gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés Kiadásra kerülő okmányok Törzskönyv A törzskönyv a jármű tulajdonjogát kizárólagosan igazoló okmány. Mely nem feltétele a közúti forgalomban való részvételnek. A törzskönyv tartalmazza az alvázszámot, a motorszámot, a gyártmányt, a típust, a gyártási évet, a színt, a hengerűrtartalmat, a teljesítményt, a hajtóanyagot, a saját tömeget, az össztömeget, a szállítható személyek számát, a vontatásra, a katalizátorra, a sebességváltóra vonatkozó adatokat, a forgalomba helyezés időpontját, a járműtulajdonos adatait, a tulajdonosok számát. A törzskönyvbe és a nyilvántartásba tulajdonosként azt a természetes, vagy jogi személyt, illetőleg személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot kell bejegyezni, aki a jármű jogszerű megszerzését és származását igazolja. A törzskönyvet a jármű elidegenítésekor az új tulajdonosnak át kell adni. A törzskönyv pótlása A törzskönyv elvesztésekor, megsemmisülésekor annak sorszámát a tulajdonos bejelentése alapján a Magyar közlönyben közzé kell tenni. A közzétételről a Központi Hivatal gondoskodik. Az elveszett törzskönyv számát tartalmazó Magyar Közlöny megjelenéséről a Központi Hivatal az érintett közlekedési igazgatási hatóságnak értesítést küld. A törzskönyv másodlat csak a törzskönyv sorszámának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 15. nap eltelte után adható ki. Forgalmi engedély A forgalmi engedély a jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazoló okmány, mely érvényességétől függően lehet állandó, ideiglenes. A jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja még ideiglenes forgalomban tartási engedély. A lassú jármű közúti forgalomban történő jogszerűségét igazoló okmány az igazolólap. A forgalmi engedélyre vonatkozó szabályok A forgalmi engedély okmánnyal kapcsolatos ügyekben – jogszabályban meghatározott ügytípusok kivételével – az ország valamennyi okmányirodája, az egész ország területére kiterjedő illetékességgel rendelkezik. A „DT” és a „CK” betűjelű különleges rendszámtáblával, illetve az ilyen rendszámtáblával már ellátott járművek esetében a „V” betűjelű ideiglenes vagy a „C” kezdőbetűjelű különleges, valamint a „CD” betűjelű ideiglenes rendszámtábla
kiadásával kapcsolatos eljárás a Budapest XIV. kerületi Önkormányzat Okmányirodájának hatáskörébe tartozik. A "V" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával, üzemben tartói jog változásával, valamint az üzemben tartó és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által kezdeményezett forgalomból történő kivonással kapcsolatos eljárást a Budapest XIX. kerületi Önkormányzat Okmányirodája végzi. A megye területére kiterjedő illetékességgel a "C" kezdő betűjelű különleges rendszámtáblák kiadásával, valamint a "P" és "Z" betűjelű ideiglenes rendszámtáblákkal kapcsolatos eljárás a megyeszékhelyen működő okmányiroda, Pest megyében és Budapesten a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörébe tartozik. A közúti közlekedési szolgáltatást végző jármű üzemeltetési jellegével, annak változásával, valamint az ilyen jellegű járművek üzemben tartói és tulajdonjogának változásával kapcsolatos közlekedési igazgatási feladatokat a területi közlekedési hatóság székhelyén működő okmányiroda a megyére kiterjedő illetékességgel, Pest megyében és Budapesten a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel a Hivatal végzi.
A forgalmi engedélyt, valamint a lassú jármű igazoló lapját kizárólag a közlekedési igazgatási hatóság adja ki. A lassú járműhöz kiadásra kerülő igazoló lap forgalmi engedély formátumú, és "Igazoló lap" feliratot tartalmaz. A jármű elidegenítése esetén a törzskönyvet, forgalmi engedélyt és a már korábban felhasznált járműkísérő lapot, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben az eladó által elvégeztetett előzetes eredetiség vizsgálatról szóló hatósági határozatot a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni. A járműkísérő lap A járműkísérő lap a járműforgalmazók és a járműgyártók (a továbbiakban: gépjárműforgalmazók) által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot. Új jármű első forgalomba helyezése Új jármű a külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve Magyarországon gyártott jármű. Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell: Műszaki Adatlapot, a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszám érvényesítő címke díjáról, a vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevényt,
a külön jogszabályban meghatározott személygépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást,
Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég (a továbbiakban: cég) esetén mellékelni kell:
cégbírósági bejegyzés három hónapnál nem régebbi kivonatát aláírási címpéldányt, cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízást, illetékmentesség esetén az arról szóló. Az APEH által kiadott igazolást is.
Meghatalmazott eljárása esetén mellékelni kell: A megbízásról szóló magán vagy közokiratot is. Használt jármű első forgalomba helyezése Használt jármű: a külföldön már forgalomba helyezett, használt, illetve nem közvetelnül a gyártótól vásárolt és importált jármű. A forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez mellékelni kell: amennyiben a jármű ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték, a korábban kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, valamint az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, a közlekedési hatóság által kiállított műszaki adatlapot, eredeti külföldi forgalmi engedélyt (törzskönyvet) és jelzést, illetve külföldi jármű okmányt (kivéve, ha a járművet külföldön nem helyezték forgalomba), a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot. A kérelem benyújtásakor be kell mutatnia: a jármű származásának ellenőrzéséről kiadott hatósági határozatot, az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszámtábla érvényesítő címke díjáról szóló postai feladóvevényt, a külön jogszabályban meghatározott személygépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég (a továbbiakban: cég) esetén mellékelni kell:
cégbírósági bejegyzés három hónapnál nem régebbi kivonatát, aláírási címpéldányt, cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízást, illetékmentesség esetén az arról szóló, az APEH által kiadott igazolást is.
Meghatalmazott eljárása esetén mellékelni kell: a megbízásról szóló magán vagy közokiratot is.
A járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (régi típusú forgalmi engedély esetén) Régi típusú forgalmi engedélyek esetében szükséges okmányok. A kérelemhez csatolni kell: a járműhöz korábban kiadott régi típusú forgalmi engedélyt, a forgalmi engedély és törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot, a műszaki érvényességet igazoló műszaki adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható.
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, a vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevényt, és amennyiben szükséges a rendszámtábla, érvényesítő címke igazgatási szolgáltatási díjáról szóló igazolást,
Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég (a továbbiakban: cég) esetén mellékelni kell: cégbírósági bejegyzést,
aláírási címpéldányt, cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízást, illetékmentesség esetén az arról szóló, az Illetékhivatal által kiadott igazolást is,
Meghatalmazott eljárása esetén mellékelni kell:
a megbízásról szóló magán vagy közokiratot is.
A járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (új járműokmányok esetén) Az új típusú forgalmi engedélyek esetében szükséges A kérelemhez csatolni kell: a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt,
okmányok.
a jármű korábban kiadott törzskönyvét, kivéve az e rendeletben meghatározott eseteket, a forgalmi engedély és/vagy a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot, a Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást,
az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, vagyonszerzési illeték, és amennyiben szükséges, a rendszámtábla, érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolást, postai feladóvevényt.
Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég (a továbbiakban: cég) esetén mellékelni kell: cégbírósági bejegyzést,
aláírási címpéldányt, cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízást, illetékmentesség esetén az arról szóló, az Illetékhivatal által kiadott igazolást is,
Meghatalmazott eljárása esetén mellékelni kell:
a megbízásról szóló magán vagy közokiratot
A járművek forgalomból történő ideiglenes kivonása A járművek forgalomból történő ideiglenes A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
kivonásához
szükséges
okmányok.
a járműhöz kiadott régi vagy új típusú forgalmi engedélyt, igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,
Az eljárás kérelemre indul, melyhez kitöltött adatlapot kell benyújtani. Az eljárás 1500 forint. Az adatlaphoz az ügy jellegétől függően a fent meghatározott okmányokat csatolni kell. A nyilvántartásban a forgalomból történő kivonásra vonatkozó záradékot rögzíteni kell és annak tényét a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába be kell jegyezni. Ezt követően a rendszámtáblát és a forgalmi engedélyt a kérelmezőnek vissza kell adni. A kivonás időtartama a kérelemben meghatározott időtartam, de legfeljebb hat hónap lehet. A kivonás többször megismételhető. Amennyiben a forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejárata előtt a járművel ismételten részt kívánnak venni a közúti forgalomban, az üzembentartónak vagy tulajdonosnak az ismételt forgalomba állás tényét a közlekedési igazgatási hatóságnál a forgalmi engedélybe és a járműnyilvántartásba tett bejegyzés érvénytelenítése céljából be kell jelentenie, a forgalomban tartáshoz szükséges egyéb jogszabályi feltételek igazolásával egyidejűleg. A közúti forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejáratát követően a jármű a közúti forgalomban külön közlekedési igazgatási eljárás nélkül részt vehet, feltéve, hogy az ahhoz szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel.
A járművek forgalomból történő végleges kivonása A. a járműnek az ügyfél kérelmére a forgalomból történt végleges kivonásához - a bontási átvételi igazolás kivételével - szükséges okmányok: A kérelemhez csatolni kell: a rendszámtáblát, a jármű forgalmi engedélyét A kérelem benyújtáskor be kell mutatni:
a jármű törzskönyvét, az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai feladóvevényt,
A hatósági jelzés visszavonásával, valamint a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve visszakapja az ügyfél. B. a járműnek az ügyfél kérelmére bontási átvételi igazolás alapján történő végleges forgalomból kivonásához szükséges okmányok:
A kérelemhez csatolni kell: bontási átvételi igazolást, a rendszámtáblát, a jármű törzskönyvét, a jármű forgalmi engedélyét.
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai feladóvevényt
Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég (a továbbiakban: cég) esetén mellékelni kell:
a megbízásról szóló magán vagy közokiratot is.
Az eljárás kérelemre indul, melyhez kitöltött adatlapot kell benyújtani. Az eljárás 1500 forint. Az adatlaphoz az ügy jellegétől függően a fent meghatározott okmányokat csatolni kell. A nyilvántartásban a forgalomból végleg történő kivonásra vonatkozó záradékot rögzíteni kell és annak tényét a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába be kell jegyezni. Ezt követően a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet lyukasztással érvényteleníteni kell. A rendszám-érvényesítő címkét a bemutatott rendszámtábláról az ügyféllel el kell távolíttatni. A rendszámtáblát, valamint az érvénytelenített okmányokat a kérelmezőnek vissza kell adni. Amennyiben a jármű forgalomból történő végleges kivonására bontási átvételi igazolás alapján kerül sor, a jármű hatósági engedélyét, jelzését és törzskönyvét, feltéve, hogy ez utóbbival rendelkezett, a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni.
A közlekedési igazgatási hatóság a jármű bontási átvételi igazolás alapján történő végleges kivonása esetén a jármű hatósági jelzéseit, a hatósági engedélyét és a törzskönyvét a bontási átvételi igazolás átvételével, valamint a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg határozattal visszavonja és selejtezés céljából megküldi a Hivatalnak. Az eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság a bontási átvételi igazolás sorszámát a járműnyilvántartásba bejegyzi. A bontási átvételi igazolás alapján végleg kivont jármű ismételten nem helyezhető forgalomba. A jármű forgalomból történő végleges kivonásához el kell fogadni az EGT valamely tagállamában kiállított bontási átvételi igazolást is, amennyiben az megfelel az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (3) bekezdése szerint kiadott bontási igazolások minimumkövetelményeiről szóló 2002/151/EK bizottsági határozatnak. A forgalomból ideiglenesen kivont járművek ismételt forgalomba helyezése Az ismételt forgalomba helyezéshez szükséges okmányok:
a jármű záradékolt új vagy régi típusú forgalmi engedélye, illetve az érvénytelenített rendszámtáblája, amennyiben a műszaki érvényességi idő lejárt a közlekedési felügyelet által kiadott érvényes műszaki vizsgáról szóló adatlap, a címke díjának befizetése az ismételt forgalomba helyezés jogszabályban meghatározott illetéke, az eljáró ügyfél személyazonosságát igazoló okmány, kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló igazolás, kitöltött kérelem adatlap.
Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég (a továbbiakban: cég) esetén mellékelni kell:
aláírási címpéldányt, cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízást,
Meghatalmazott eljárása esetén mellékelni kell: •
a megbízásról szóló magán vagy közokiratot is.
A műszaki érvényességnek megfelelő rendszám-érvényesítő címkét, valamint a sorszámcsíkot a rendszámtáblára és a forgalmi engedélybe fel kell ragasztani.
Átmeneti időszakra történő forgalomból kivonás Az ügyfél okirattal igazolt kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására, az alábbi esetekben:
a járművet eltulajdonították az üzembentartó/tulajdonos külföldön letelepszik, vagy tartósan külföldre távozik a járművet külföldre értékesítették a járművet muzeálissá előminősítették
Az átmeneti időszakra történő kivonás során - a hatósági jelzés visszavonásával és a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg - a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve vissza adják az ügyfélnek, a hatósági jelzést érvénytelenítésre elveszik. A jármű átmeneti időszakra történő kivonása a kérelem okmányirodához érkezése, illetve a külföldi hatóság nyilvántartásba vétele napjától számított tíz év. A rendszámtábla pótlása, cseréje
Az új típusú (UNIÓS) forgalmi rendszámtábla a regisztrációs matrica nélkül érvénytelen. A regisztrációs matrica utángyártása a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével lehetséges. Nem engedélyezhető az elveszett, eltulajdonított, illetve oly mértékben megrongálódott regisztrációs matrica utángyártása, amelynél a feltüntetett rendszám, illetve vonalkód nem azonosítható. Amennyiben a regisztrációs matrica nem pótolható, a járművet át kell rendszámozni. Az utángyártandó - a szélvédőről eltávolított - matricát a kérelem benyújtásakor be kell mutatni.
A rendszámtábla pótlásához, cseréjéhez szükséges okmányok:
a jármű forgalmi engedélye, csere esetén a korábban kiadott rendszámtábla, pótlás esetén az utángyártási engedély kiadásához a jogszabályban meghatározott díj befizetéséről szóló postai feladóvevény, az eljáró ügyfél személyazonosságát igazoló okmány, a kitöltött kérelem adatlap, csere és pótlás esetén a rendszámtábla árának és a rendszám-érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló postai feladóvevények.
Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyéni cég (a továbbiakban: cég) esetén mellékelni kell:
aláírási címpéldányt, cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízást,
Képviseleti eljárás esetén mellékelni kell:
a megbízásról szóló magán vagy közokiratot is.
Az eljárás menete Az eljárás kérelemre indul, melyet a megfelelő illeték lerovását követően az értelemszerűen kitöltött adatlap benyújtásával kezdeményez az ügyfél. Az adatlaphoz az ügy jellegétől függően a fent meghatározott okmányokat csatolni kell. Az egy rendszámtáblával ellátott jármű esetén egy db rendszámtábla, egyéb esetben mindkét rendszámtábla elvesztésekor, illetve az ügyfél kérelmére új rendszámot kell kijelölni és a változást a járműnyilvántartásban rögzíteni kell és az új rendszámot tartalmazó forgalmi engedélyt kell kiadni. A hátsó rendszámtáblára a műszaki érvényességnek megfelelő érvényesítő címkét (körcímkét) fel kell ragasztani a jogszabályban megjelölt módon. Rendszámcsere esetében a régi rendszámot - az egyénileg kiválasztott, illetve egyedileg legyártott, továbbá a jogosított részére kiadott különleges rendszámtáblák kivételével - le kell adni. Abban az esetben, ha az elveszett rendszámtábla újragyártható (egy párból egy db veszett el) azt az erre rendszeresített nyomtatványon kell engedélyezni. Az átrendszámozás és a forgalomból történő végleges kivonás során az ügyfél részére visszaadott, érvénytelenített régi típusú rendszámtábla - az egyénileg kiválasztott, valamint az egyedileg előállított rendszámtábla, kivételével - 2004. július 1-jét követően indult közlekedési igazgatási eljárásban nem használható fel.
A különleges rendszámtábla kiadásának külön szabályai A különleges rendszámtábla kiadásakor az ügytípustól (első forgalomba helyezés, átírás, rendszámcsere) függően kötelező eljáráson kívül meg kell követelni:
a DT, CK, betűjelű rendszámtábla esetén a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya által kiállított engedélyt, melyben megjelöli a kiadni indokolt rendszámtábla betűjelét. A rendszám kiadásakor minden esetben vizsgálni kell, hogy a járművet a vámkedvezményből fakadóan kiviteli kötelezettség terheli-e vagy azt Magyarországon vásárolták. Vámkedvezmény esetén a törzskönyv előállítása tilos, egyéb esetben kötelező. Magyarországon forgalomba helyezett használt jármű megvásárlása esetén az előzetes eredetiség ellenőrzés kötelező, egyéb esetben nem. Az eljárásra kizárólagos illetékességgel a XIV. kerületi közlekedési igazgatási hatóság jogosult. a sárga rendszámtábla kiadásakor a területi közlekedési felügyelet által kiadott, a közúti személy vagy teherszállításra jogosító engedélyt. Az eljárásra kizárólagos illetékességgel a megyeszékhelyen működő okmányiroda rendelkezik a C kezdőbetűjelű, kizárólag harmadik országból származó külföldi természetes illetve jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (továbbiakban cég) részére rendelt rendszámtábla kiadásakor meg kell vizsgálni a kérelmező állampolgárságát igazoló okmányokat, cég esetében a külföldi cégbejegyzés magyar
nyelvű hiteles fordítását. A magyar cégbíróságnál bejegyzett külföldi tulajdonú vállalkozás magyar jogi személynek tekintendő, így C betűjelű rendszámtáblára nem jogosult. Az eljárásra kizárólagos illetékességgel a megyeszékhely rendelkezik. Az ilyen rendszámmal ellátott jármű értékesítése esetén az átíráskor meg kell követelni a Magyar Nemzeti Bank által kiadott devizahatósági engedélyt is. a H, az R kezdőbetűjelű, valamint az RR betűjelű rendszámtáblát a Magyar Honvédség, a Rendőrség, a Határőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a Vám- és Pénzügyőrség járműveire a jogosult hatóság közvetlenül a rendszámtábla gyártótól szerzi be. Ennek megfelelően az eljárás során csak az ügytípusnak megfelelő adatrögzítési és okmánykiadási feladatokat, illetve a rendszámtábla címkével történő érvényesítését kell elvégezni.
Ideiglenes rendszámtáblák kiadása
V betűjelű rendszámtáblát kell kiadni a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó, külföldi tulajdonú vámelőjegyzésbe vett járműre annak forgalomba helyezésekor. A forgalomba helyezésnél meghatározott feltételeken kívül az eljárás során a következőket kell figyelembe venni. A rendszámtábla tükrözi a visszaviteli határidőt. Az ilyen használt jármű első forgalomba helyezésekor az előzetes eredetiség ellenőrzést meg kell követelni. A járműnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe fel kell tüntetni a vámelőjegyzés időtartamát. Törzskönyv kiadása tilos. Indokolt esetben a rendszámtábla sárga színben is legyártatható. Az eljárásra a XIX. kerületi közlekedési igazgatási hatóságnak van kizárólagos illetékessége.
P betűjelű rendszámtábla kiadásakor a kérelmezőnek cégbírósági bejegyzéssel kell igazolnia, hogy a tevékenységi köre a rendszám használatát indokolttá teszi. A BM rendelet szerint a járműgyártó, jármű javító, jármű értékesítésére jogosult vállalkozás, közlekedési kutató intézet, valamint egyéb olyan vállalkozás vagy intézmény kaphat engedélyt, amely igazolja a rendszám használatának szükségességet. Ilyen lehet a gépjárművek tesztelését végző sajtóorgánum is. A rendszám kiadásakor le kell rovatni a külön jogszabályban meghatározott díjat, ki kell állítani az ideiglenes forgalmi engedélyt, és hitelesíteni kell a kérelmező által indítási naplóként benyújtott okmányt. Az indítási naplónak tartalmaznia kell a kiadott rendszámot az érintett jármű alváz és motorszámát, a jármű vezetőjének nevét és lakcímét, a használat kezdő és befejező időpontját és az útvonal megjelölését. Az ügy elbírálásakor alakszerű írásos határozatot kell hozni, melyben az engedélyezésen kívül ki kell térni az indítási napló vezetési kötelezettségre, a BM rendeletben meghatározott korlátozásokra, illetve az azok alóli felmentés tényére és tartalmára. E betűjelű rendszámtáblát kell kiadni arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával nincs ellátva és a forgalomban történő ideiglenes közlekedése indokolt. A rendszámtáblát a külföldről importált gépjárművekre a Vám- és Pénzügyőrség helyi szerve a határátlépéskor, egyéb esetben a közlekedési igazgatási hatóság adja ki
illetékességi megszorítás nélkül. A rendszámtábla kiadásához szükséges a jármű jogszerű birtoklásának igazolása a jármű műszaki alkalmasságának, valamint a gépjármű kötelező felelősségbiztosítás meglétének igazolása. A rendszámtábla kiadásakor ki kell tölteni az egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt. A forgalmi engedély érvényességi időtartamát a BM rendeletben meghatározott kereteken belül az ügytől függően kell meghatározni. A jármű javítása vagy műszaki vizsgára történő bemutatása céljából benyújtott kérelemre csak indokolt esetben szabad 3 napnál hosszabb érvényességi időt meghatározni.
A jogszabály lehetővé teszi a közúti közlekedésben ideiglenes részt vevő munkagép részére az ilyen rendszámtábla kiadását. Ebben az esetben az egy alkalomra szóló forgalmi engedély a kérelemben meghatározott határideig, de legfeljebb 6 hónapig érvényesíthető. Minden esetben vizsgálni kell a konkrét útvonal kijelölésének vagy adott közigazgatási terület meghatározásának a szükségességét a jármű indokolatlan mozgása korlátozásának érdekében. Z betűjelű rendszámtáblát kell kiadni a külföldre szállítási céllal belföldön vásárolt jármű kivitelére, indokolt esetben magyar tulajdonú, külföldön tartózkodó rendszám nélküli jármű hazaszállítására, illetve érvényes hatósági engedély nélkül Magyarországon tartózkodó jármű reexportjára, vagy Magyarországon elveszett illetve megrongálódott külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására. A rendszámtábla kiadására csak a jármű tulajdonjogának igazolását követően kerülhet sor. Amennyiben a rendszámtábla kiadása külföldön tartózkodó jármű hazaszállításához szükséges, a rendszámtábla külföldre szállításához a közlekedési igazgatási hatóság külön engedélyt ad ki.
A forgalmi engedély, illetve törzskönyv adataiban beállt változás nyilvántartásba vétele Az adatváltozás nyilvántartásba vételéhez szükséges okmányok:
a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedély, amennyiben a változás a törzskönyvet is érinti, a jármű törzskönyve, a változásról szóló okirat, ha annak tartalmát okirattal kell igazolni, amennyiben a változás igazolásához szükséges, be kell nyújtani az előzetes eredetiség ellenőrzésről készült hatósági határozatot. a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolás (kötvény vagy fedezetigazolás), a cserére kerülő okmányok kiállítására irányuló eljárás illetéke megfizetését igazoló postai feladóvevény az eljáró ügyfél személyazonosságát igazoló okmány, kitöltött kérelem adatlap.
Jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, egyéni cég (a továbbiakban: cég) esetén mellékelni kell:
cégbírósági bejegyzést,
aláírási címpéldányt, cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízást, illetékmentesség esetén az arról szóló, az Illetékhivatal által kiadott igazolást is,
Meghatalmazott eljárása esetén mellékelni kell:
a megbízásról szóló magán vagy közokiratot is.
A változások típusai: A jármű tulajdonosának személyi adataiban bekövetkezett változás: Az eljáráshoz nem szükséges járműkísérő lap, viszont a változást igazoló okmány (pl: anyakönyvi kivonat) megkövetelése indokolt. Az eljárásban - ha a változás csak a lakcímre vonatkozik - kizárólag a forgalmi engedély cseréjét kell végrehajtani. Üzembentartó személyében, vagy személyi adataiban bekövetkezett változás: Az eljáráshoz nem szükséges a törzskönyv, és a járműkísérő lap. Meg kell követelni a változást igazoló okmányt (pl. anyakönyvi kivonat). Csak a forgalmi engedély cseréje indokolt. A jármű műszaki adataiban bekövetkezett változás: Fődarabcsere, illetve jármű átalakítása (alváz- vagy motorcsere) esetén:
fődarab származását igazoló okiratot vagy számla,
Alvázcsere esetében az előzetes eredetiségvizsgálatot igazoló hatósági határozatot.
Műszaki Adatlapot, bevont törzskönyvet, forgalmi engedélyt, bemutatandó a külön jogszabályban meghatározott személygépjármű átalakítása esetén a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást,
Motorcsere esetén:
a motor tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okiratot, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot, vagy típusazonos motorcsere esetén a szakszerviz igazolását, bemutatandó a külön jogszabályban meghatározott személygépjármű átalakítása esetén a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolás, forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetéke megfizetését tanúsító igazolást a forgalmi engedély és a törzskönyv egyidejű cseréje kötelező.
Egyéb műszaki adatváltozás (évjárat, hengerűrtartalom, saját tömeg, megengedett legnagyobb össztömeg, szállítható személyek száma, teljesítmény, járműfajta, típus, szín, stb.): Az eljárásban minden esetben meg kell követelni a területi közlekedési felügyelet által a változás engedélyezéséről kiállított műszaki adatlapját. A forgalmi engedélyt kötelezően, a törzskönyvet abban az esetben kell kicserélni, amennyiben törzskönyvi adat változik. Betelt forgalmi engedély esetében:
a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedély, az 1998. december 31. előtt kiadott (un. két lapos) forgalmi engedély cseréje esetében, a törzskönyv kiállítására irányuló eljárás (a mindenkori illetéktörvény szerint megállapított) illetéke megfizetését igazoló postai feladóvevény, a cserére kerülő forgalmi engedély kiállítására irányuló eljárás (a mindenkori illetéktörvény szerint megállapított) illetéke megfizetését igazoló postai feladóvevény, amennyiben adatváltozás is történik, a változásról szóló okirat, ha annak tartalmát okirattal kell igazolni, műszaki érvényesség hosszabbítása esetében, Műszaki adatlap, valamint az érvényesítő címke díjának megfizetését igazoló postai feladóvevény
Az eljárás menete Az eljárás kérelemre indul, melyet a megfelelő illeték lerovását követően az értelemszerűen kitöltött adatlap benyújtásával kezdeményez az ügyfél. Az adatlaphoz az ügy jellegétől függően a fent meghatározott okmányokat csatolni kell.
Lassú járművekre vonatkozó eltérő szabályok
A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját is.
nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja.
Személyszállítást lassú járművel csak abban az esetben szabad végezni, ha a területi közlekedési felügyelet azt engedélyezte.
személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása,
Lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetes engedély szükséges. Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át. A BM rendelet szerint lassú járművel, illetve annak pótkocsijával közúti forgalomba akkor lehet részt venni, ha azt
nyilvántartásba vették, igazoló lappal - rendelkezik, törzskönyvvel látták el, és érvényes rendszámtáblája van.
A lassú jármű rendszámtáblája fehér alapon piros karaktereket tartalmaz. A rendszám kombinációja megegyezik az általános rendszámtáblával, vagyis három betűből és három számjegyből áll. A lassú járművel vontatott pótkocsi szintén a fentiekben leírt eltérő színű rendszámtáblát kap.
A rendszám elvesztése, megrongálódása esetén az eljárás megegyezik a rendszámtáblára vonatkozó általános szabályokkal. Igény esetén egyéni illetve egyedi rendszám is engedélyezhető. A lassú jármű a többi járműre kiadott állandó forgalmi engedéllyel rendelkezik, melyen az "Igazoló lap" minőséget a hivatalos feljegyzések rovatba kell feltüntetni. A lassú jármű első forgalomba helyezésekor az előzetes eredetiség ellenőrzési eljárás a gépjárműveknél megszokott módon kell hogy történjen. Import esetén a külföldi forgalmi engedélyt, (harmadik országból származó import) vámokmányokat és számlát is meg kell követelni. Gyakori, hogy a lassú jármű más gépjárműből kerül kialakításra. Ilyenkor meg kell követelni a közlekedési hatóság által kiadott átalakítási, vagy összeépítési engedélyt. A jármű gyártmányaként a közlekedési felügyelet az "Egyedi" kifejezést tünteti fel. Az "Egyedi" lassú járműre vonatkozó speciális adatokat (pl. gumiabroncs mérete) a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába kell feltüntetni. A lassú járműhöz tartozó forgalmi engedély elvesztése, megrongálódása esetén a másodlat kiadását az általános szabályoknak megfelelően kell elvégezni. A már nyilvántartásba vett lassú jármű esetén a számítógépes gépjármű nyilvántartás adatainak felhasználásával kell a pótlást elvégezni, ennek hiányában az eljárás a közlekedési felügyelet által kiállított igazolás alapján történhet. 2005. június 30-án hatályba lépett BM rendelet módosítás az alábbiakat szabályozza: A lassú járművek egy konkrétan meghatározott körére kiterjedően zöld színű M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtábla adható. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla nem a járműhöz kötődik, hanem a jármű üzembentartójához, aki (amely) az engedélyezési eljárást követően jogot szerez arra, hogy az általa üzemeltetett járműre (járművekre) a kiadott rendszámot felszerelhesse a közúti forgalomban való részvétel céljából. Az érintett járművek köre:
a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők); a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek; a magajáró permetezőgépek; a speciális magajáró eszközhordozó alvázak; a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg.
Engedélyezési eljárás: Feltételek:
a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolás (regisztrációs szám), a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés igazolása, az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan,
az ügyfél nyilatkozata az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról
Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a mezőgazdasági erőgépen a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerűen kitölteni. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás fennállását. Az M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtáblához ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki a közlekedési igazgatási hatóság, mely a kiállításától számított három évig érvényes. A közlekedési igazgatási hatóság az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejűleg bejegyzi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt járművek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát). A forgalomban tartási engedély érvényességi ideje - új rendszámtábla kiadása nélkül - három évente cserével hosszabbítható a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának igazolásával egyidejűleg. Fontos, hogy az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett járműre lehet felszerelni A fizetendő illetékek mértéke
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) Mellékletének III. pontja szerint a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásával kapcsolatos eljárás illetékei az alábbiak 1. A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 6000 forint. 2. A törzskönyv kiadására irányuló eljárás illetéke 6000 forint. Az okmányok egy eljárásban történő igénylése esetén is az eljárási illetéket az igényelt okmányonként külön-külön kell megfizetni. Illetékmentes: 1. az okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány gyártáshibás; 2. a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor. Az Itv. 24. § szerint 1. Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 800 forint. Wankel
hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 Ft. 2. Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni. 3. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni. Az illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően a közlekedési hatóságnál (okmányirodánál) beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve - amennyiben erre lehetőség van - az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. Mentes a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó, továbbá az a gépjármű- és ingatlan pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó, aki nettó árbevételének legalább 75%-a e két tevékenységből származik. Mentes továbbá a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár. Nem kötelezhető eljárási illeték költségmentességben részesített.
fizetésére
az,
akit
az
államigazgatási
hatóság
Az illetéket az okmányirodában kapott csekken postai befizetéssel kell megfizetni. A Közúti közlekedési igazgatási tevékenységek hatósági díjai A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI.16.) BM rendelet szerint: A közúti járművek forgalomba helyezésével és okmányokkal történő ellátásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak a) külföldről származó és belföldön forgalomba helyezendő használt járművek származásának ellenőrzése b) a forgalomból történő kivonás elrendelése esetén a jármű ismételt forgalomba helyezése c) lassú jármű és a pótkocsi igazolólapjának kiadása, pótlása d) érvényesítő címke kiadása, pótlása e) járműkísérő lap kiadása f) forgalomból történő kivonás, ideiglenes forgalomból történő kivonás megszüntetése g) záradék elrendelése, törlése, ha nem kell forgalmi engedélyt és törzskönyvet kiállítani h) egyéb okmánykiadással nem járó változások iránti kérelem, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedély meghosszabbítása iránti kérelem i) indítási napló pótlása, hitelesítése j) ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadása k) a jármű előzetes eredetiség megállapítását igazoló hatósági bizonyítvány
Díj Ft/db 8 400 8 400 4 800 450 1 250 1 800 1 800 1 800 2 800 2 800 2 400
kiállítása Az a) és e) pontban megállapított díjakat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01451935 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára; a b)-d) és f)-k) pontokban megállapított díjakat kivéve, ha a Központi Okmányiroda vagy kirendeltsége jár el - az illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat (okmányiroda) bankszámlájára kell az eljárás megkezdése előtt igazoltan befizetni. A j) pontban meghatározott díjat a Vám- és Pénzügyőrség eljárása esetén a Vám- és Pénzügyőrség Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01454062 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell az eljárás megkezdése előtt igazoltan befizetni. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak A 15/2007. (III. 13.) IRM rendelettel módosított, a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI: 16.) BM rendelet szerint: 1. az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése 15 000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját 2. az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása 5000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló kiadásának, illetve az abba történő bejegyzés díját 3. az előző két pontban foglalt díj tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül a külön jogszabály alapján bejelentett járművet érintő változás indítási naplóba történő bejegyzését, illetve törlését A díjakat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01451935 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell az eljárás megkezdése előtt igazoltan befizetni. Az egyes rendszámtáblákhoz és a hatósági jelzéssel összefüggő igazgatási tevékenységhez kapcsolódó hatósági díjak A 15/2007. (III. 13.) IRM rendelettel módosított, a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet szerint: Díj Ft Általános rendszámtáblákért és a lassú járműhöz kiadott különleges rendszámtábláért fizetendő díj 1.1. 1 pár rendszámtábla 1.2. 1 db rendszámtábla Ideiglenes - a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző járművekre, valamint az ideiglenes 2. behozatali vámeljárás alá vont járművekhez kiadott szabványtól eltérő színű rendszámtáblákért fizetendő díj (V; Z; CD; E) 1.
6 500 4 200
2.1. 1 pár rendszámtábla 10 000 2.2. 1 db rendszámtábla 6 500 Különleges - kivéve az 1. és 2. pontban felsorolt különleges 3. rendszámtáblákért fizetendő díj: 3.1. 1 pár rendszámtábla 10 500 3.2. 1 db rendszámtábla 6 500 Egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának, jogosítottjának 4. 86 500 személyében történő változásának engedélyezése Egyedileg előállított rendszámtábla kiadásának, jogosítottjának 5. 336 000 személyében történő változás engedélyezése Kísérlethez vagy a kipróbáláshoz szükséges próbarendszám 6. engedélyezése és a hozzá tartozó ideiglenes forgalomban tartási 29 000 engedély, indítási napló kiadása Rendszámtábla utángyártásának és/vagy típusváltásának 7. 9 500 engedélyezése Külön jogszabályban meghatározottak szerint az egyéni és egyedi 8. előállított rendszám EU-s rendszámként való legyártása iránti 18 000 kérelem Külön jogszabályban meghatározottak szerint a sorozatban 9. előállított rendszám EU-s rendszámként való legyártása iránti 43 000 kérelem Külön jogszabályban meghatározott regisztrációs matrica utángyártásának, valamint az egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított EU-s rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica 10. 1 200 egyedi gyártásának, továbbá a H, az R és RR betűjelű EU-s, különleges rendszámtáblához a regisztrációs matrica egyedi gyártásának engedélyezése Az egyes rendszámtáblákhoz és a hatósági jelzéssel összefüggő igazgatási tevékenységhez kapcsolódó hatósági díjakat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01451935 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell az eljárás megkezdése előtt igazoltan befizetni. Az előzetes eredetiségellenőrzés hatósági díjai A 15/2007. (III. 13.) IRM rendelettel módosított, a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet szerint: Díj Ft/db 1.
2.
A személygépocsik előzetes eredetiségellenőrzésének elvégzéséért fizetendő díjak: a) kis kategória (1400 ccm hengerűrtartalomig) b) közép kategória (1401-2000 ccm hengerűrtartalomig) c) felső kategória (2001 ccm hengerűrtartalom felett) Motorkerékpárok előzetes eredetiségellenőrzéséért fizetendő díjak a) 500 ccm hengerűrtartalomig
17 000 18 500 20 000 15 500
3. 4.
5.
6. 7.
b) 500 ccm hengerűrtartalom felett Kis tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg: 3,5 t-ig) előzetes eredetiségellenőrzéséért fizetendő díjak: Tehergépkocsik 4.1. Megengedett legnagyobb össztömeg 3,5-7,5 t-ig 4.2. Megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól Autóbusz a) szállítható személyek száma 20 főig b) szállítható személyek száma 20 fő felett Mezőgazdasági vontató, lassú jármű Pótkocsi 7.1. Könnyű pótkocsi (lakókocsi) 7.2. Nehéz pótkocsi 7.3. Különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott)
17 000 20 000 21 000 22 000 21 000 22 000 20 000 16 000 17 500 19 000
A nem elektronikus úton kezdeményezett közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárás megindításával egyidejűleg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére vonatkozó kötelezettség bankkártyával is teljesíthető, ha az ehhez szükséges műszaki feltételek az okmányirodán rendelkezésre állnak. Az előzetes eredetiségellenőrzés hatósági díjait a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01451935 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell az eljárás megkezdése előtt igazoltan befizetni.
A fizetendő díjakra és illetékekre vonatkozó mentességi szabályok Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 4. és 5. §, valamint a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelettel módosított közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet 4. § e) és f) pontjai alapján a fizetendő illetékek és díjakra az alábbi mentességi szabályok vonatkoznak: Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni. Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Teljes személyes mentességben részesül: a) a Magyar Állam, b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai, c) a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, d) a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság, e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, g) a vízgazdálkodási társulat, h) Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, i) a Magyar Nemzeti Bank, j) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,
k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ügyek tekintetében, l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács. A c)-g) pontokban említett szervezetet a mentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Adatszolgáltatás a közúti közlekedési nyilvántartásból A közúti közlekedési nyilvántartás feladata azoknak az adatoknak a kezelése, amelyek a tulajdon védelméhez a közúti közlekedés biztonságának elősegítéséhez és a hatósági okmányok közhitelességéhez fűződő egyéni és közérdekek érvényesítéséhez szükségesek. A közúti közlekedési nyilvántartás az alábbi nyilvántartásokból áll
az engedély nyilvántartásból (a járművezető és a járművezetésre jogosító okmány adatait, továbbá a járművezető forgalomban való részvételével összefüggő egyes jogosultságok és kötelezettségek fennállását igazoló adatokat tartalmazó nyilvántartás) az engedély nyilvántartás részét képezi a közúti közlekedési előéleti pontrendszer nyilvántartás, a járműnyilvántartásból (a járműtulajdonos (üzemben tartó), a közúti közlekedésről szóló külön törvény alapján nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változásokat (történeti állomány) tartalmazó nyilvántartás.) a származás-ellenőrzési nyilvántartásból (a külföldről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott használt járművek és azok tulajdonosai (üzemben tartói) adatainak, valamint a jármű származását igazoló okmányok adatainak és a származás-ellenőrzés eredményének nyilvántartása.) az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból (az előzetes eredetiségvizsgálat során a vizsgált jármű megállapított műszaki és azonosító adatait, rögzített képi adatait, a kérelmező nevét és lakcímét, a vizsgálat eredményét, valamint a vizsgáló jogosultságazonosítóját tartalmazó nyilvántartás.) az okmánytárból (a nyilvántartás alapiratainak, a nyilvántartásban szereplő adatok változását igazoló okmányok, a cserélt, leadott és a visszavont okmányok nyilvántartása.), valamint a a parkolási igazolvány nyilvántartásból.
Adatszolgáltatás módja, feltételei A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.évi LXXXIV. törvény ( a továbbiakban: Kknyt.) alapján, a nyilvántartással kapcsolatos adatkezelési és hatósági feladatokat a központi
közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó*), valamint - az okmánytár, az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás és a történeti állomány adatait kivéve - a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) látja el. Egyedi adatszolgáltatás iránti kérelem a Nyilvántartóhoz, illetve a körzetközponti jegyzőhöz nyújtható be. A csoportos, az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás, a történeti állomány, illetve az okmánytárból kért adatszolgáltatás iránti kérelem teljesítése a Nyilvántartó* hatáskörébe tartozó feladat. A Nyilvántartó egyedi adatszolgáltatás iránti kérelem teljesítésére hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének címe az alábbi: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály Közlekedési Nyilvántartó Osztály 1475 Budapest, Pf. 367. Az adatkezelés, az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabályok által meghatározott garanciális feltételek mellett történik. Egyedi adatszolgáltatás: egy személyre (jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre), egy vezetői engedélyre, egy, a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára (a továbbiakban: parkolási igazolvány), egy járműre, egy járműokmányra vonatkozó adat közlése. Csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó nyilvántartási adatok közlése. Személyazonosító adat: családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési családi és utóneve, születési hely és idő, a személy neme. Járműazonosító adat: a jármű hatósági jelzése (rendszám) és alvázszáma. A Kknyt** határozza meg, hogy mely szerveknek, személyeknek és milyen feltételekkel szolgáltatható adat. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet, a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A Kknyt. 21. §-a alapján a nyilvántartásból adatot igényelhet magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: • • • •
jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében; vagy tudományos kutatás céljából személyazonosító és járműazonosító adatok kivételével; vagy közvélemény-kutatás és piackutatás céljára a jármű műszaki adataiból időbeli és területi bontásban; vagy közvetlen üzletszerzés céljára a jármű műszaki adataiból időbeli és területi bontásban.
Az adatszolgáltatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolását, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához elégséges adatokat. A kérelmező az adat igénylésekor azt a tényt, illetőleg eseményt köteles megjelölni, amely az adat felhasználási cél alapját képező - az érintett és közötte fennálló - kapcsolatot hitelt érdemlően igazolja. A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta! Ha a keresett személlyel/személyekkel nem áll jogi kapcsolatban, csak üzenni kíván neki(k), ez esetben a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a Nyilvántartó az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy a kérelemben felsorolt adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy b) tájékoztassa arról, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni. A törvény nem biztosít lehetőséget a járműnyilvántartásból, illetve az engedély nyilvántartásból történő piackutatási, illetve direkt marketing célú adatkérések esetén, a jármű tulajdonosok, üzembentartók, illetve jármű vezetők adatainak átadására! Az adatszolgáltatás további feltételei: Az engedély- és a parkolási igazolvány nyilvántartásból adatok akkor szolgáltathatók, ha a kérelem a járművezető, illetve a parkolási igazolvány használatára jogosult személyazonosító adatát is tartalmazza. A járműtulajdonos (üzemben tartó) adatai akkor szolgáltathatók, ha a kérelemben megjelölt járműazonosító adatok vagy a gépjármű gyártmánya és rendszáma a nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezik. Az adatszolgáltatásért fizetendő díj mértéke A kérelemre indult adatszolgáltatási eljárásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat még a teljesítés előtt igazoltan megfizesse. A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díját az 54/1999. (XII.25.) BM rendeletállapítja meg. Az adatszolgáltatási eljárásért fizetendő díjak megállapítása szempontjából egy tétel egy szolgáltatott adatnak felel meg. I. Egyedi azonosító alapján (például: rendszám, alvázszám, vagy személyazonosító adatok alapján) 420 Ft/tétel, de legalább 1250 Ft, b) kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresés, értesítés díja 530 Ft, de legalább 1350 személyenként: Ft. a) egy eljárásban igényelt adatszolgáltatás díja:
II. Csoportképző ismérvek alapján egy eljárásban történő adatszolgáltatás esetén az előzetes tájékoztatás díja: 5200 Ft.
a) A tudományos, közvélemény- és piackutatás, valamint közvetlen üzletszerzés céljára történő adatszolgáltatás díja: Szolgáltatott tétel 1-10 000 10 001-50 000 50 001-től
Ft/tétel 42 30 26
A fizetendő díj legkisebb mértéke: 10 000 Ft. b) A csoportképző ismérvek alapján meghatározott személy vagy személyi kör kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresésének díja: Szolgáltatott tétel 1-10 000 10 001-50 000 50 001-től
Ft/tétel 145 135 125
A fizetendő díj legkisebb mértéke: 15 000 Ft. III. Az okmánytárból szolgáltatott másolat kiadásának díja: Oldalanként 100 Ft, de legalább 200 Ft. A másolat hitelesítésének díja oldalanként 22 Ft. Díjfizetés módja: Az illetéket az okmányirodában kapott csekken postai befizetéssel kell megfizetni.
Adatszolgáltatást kérő lap(letölthető pdf form.) I.
A kérelmező neve: címe: képviselőjének neve:
II. A kért adatkör meghatározása egyedi adatszolgáltatás esetén: III. A kért adatkör meghatározása csoportos adatszolgáltatás esetén (csoportismérvek): IV. Az adatigénylés tárgyát azonosító adatok: V. Az adatfelhasználás célja: VI. Az adatkérés jogalapja: Az adatszolgáltatás teljesítésének formája: VII. 1. on-line 2. mágneses adathordozó 3. papír
Kelt: ................................., ..... év ..................................................... hó ........ nap
.................................................................... aláírás
P. H.
Érkezett: Ikt. Szám: Továbbítva: Címzett:
Adatletiltás, adatkorlátozás a közlekedési nyilvántartásban Az érintett személy megtilthatja, korlátozhatja személyes adatainak szolgáltatását, kivéve, ha az adatszolgáltatás törvényen, nemzetközi szerződésen vagy nemzetközi kötelezettségvállaláson alapul. Az érintett személy adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát, illetőleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján írásban teheti meg. Az érintett személyt az adatfelvétel, illetve az adatváltozás bejelentését követően indult hatósági eljárás során a hatóság tájékoztatja a jogosultságáról, és írásban nyilatkoztatja a jogosultság gyakorlásáról. Az adatszolgáltatást korlátozó, tiltó, illetőleg azt visszavonó nyilatkozat a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Eredetiség vizsgálat Az eredetiségvizsgálat hatályos szabályozása
2004. július 1. napjától az előzetes eredetiségvizsgálat hatósági tevékenység, melyet a Hivatal közreműködők igénybevételével végez. A hatályos szabályozás szerint a járművek előzetes eredetiségvizsgálatának elvégzését a Hivatal által kiállított határozattal (hatósági bizonyítvánnyal) kell igazolni. Az előzetes eredetiségvizsgálatot el kell végezni:
a használt, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor; a forgalomból végleg kivont járművek ismételt forgalomba helyezésekor, illetve forgalomból ideiglenesen kivont járművek esetén az ismételt forgalomba helyezéskor akkor, ha tulajdonos változás következett be; a kivitel előtt Magyarországon már forgalomba helyezett járművek külföldre történő értékesítése miatt a jármű forgalomból történő kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor; a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) megelőzően; biztosítási esemény - kárrendezés - kapcsán forgalomból kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor; a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor; ha a közlekedési hatóság a jármű alvázszámában az eredeti állapothoz képest változást észlel.
Az előzetes eredetiségvizsgálat kérelemre, illetve az utolsó pont alapján hivatalból indul.
Forgalomba még nem helyezett sérült jármű esetében az előzetes eredetiség ellenőrzést a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje, illetve javítása) és a közlekedési hatóság műszaki megvizsgálását megelőzően kell kezdeményezni. A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott járművek esetében az előzetes eredetiségvizsgálatot a származásellenőrzés eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedését követően lehet elvégeztetni. A közlekedési igazgatási ügyintézés megkezdésének feltétele az eljárás kezdeményezését megelőzően legfeljebb hatvan napon belül elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat. A hatvan napos határidőbe nem számít be az az idő, amíg az eredetiségvizsgálatot követő büntetőeljárás során a jármű lefoglalás miatt a hatóság őrizetében volt. A jármű eredetiségvizsgálatának eredménye a közlekedési igazgatási eljárásban egyszer használható fel, melynek tényét a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba rögzíti. A közlekedési igazgatási hatóság - újabb eredetiségvizsgálat nélkül - a tulajdonos, üzembentartó vagy meghatalmazottja kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki az eredetiségvizsgálati nyilvántartásból. Az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha
annak jogalapja öröklés, annak jogalapja gazdasági társaságok átalakulásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz, annak jogalapja a közös tulajdon megszüntetése, amennyiben a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül, vagy közös tulajdon létesítése esetén, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármű tulajdonosa volt, a jármű nyilvántartott üzemben tartója változatlan marad, feltéve, ha a lízingszerződés teljesülésével a jármű tulajdonjogát megszerzi, annak jogalapja állami szerv kezelésében, tulajdonában lévő jármű egymás közötti tulajdonjog-változás, annak jogalapja a cégjegyzék vagy a vállalkozói igazolvány alapján az adásvétel időpontjában főtevékenységük szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult vállalkozók egymás közötti használt jármű adásvétel, kivéve a rendeltetésszerű használat céljából történő tulajdonszerzést.
A muzeális jellegű járművek forgalomba helyezése és tulajdonjog változása esetén az előzetes eredetiségvizsgálatot nem kell elvégezni. Az előzetes eredetiségvizsgálat 2007. május 1. napjától érvényes hatósági díjai
15/2007. (III.13.) IRM rendelettel módosított a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI.16.) BM rendelet alapján 2007. május 1. napjától az előzetes eredetiségvizsgálat hatósági díjai a következők: 1.
A személygépkocsik előzetes eredetiség ellenőrzésének elvégzéséért fizetendő Ft/db díjak a) kis kategória (1400 ccm hengerűrtartalomig) 17000 b) közép kategória (1401-2000 ccm hengerűrtartalomig) 18500
c) felső kategória (2001 ccm hengerűrtartalom felett) 20000 Motorkerékpárok előzetes eredetiségellenőrzéséért fizetendő díjak a) 500 ccm hengerűrtartalomig 15500 b) 500 ccm hengerűrtartalom felett 17000 Kis tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg: 3,5 t-ig) előzetes 20000 eredetiség-ellenőrzéséért fizetendő díjak Tehergépkocsik 4.1. Megengedett legnagyobb össztömeg 3,5-7,5 t-ig 21000 4.2. Megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól 22000 Autóbusz a) szállítható személyek száma 20 főig 21000 b) szállítható személyek száma 20 fő felett 22000 Mezőgazdasági vontató, lassú jármű 20000 Pótkocsi 7.1. Könnyű pótkocsi (lakókocsi) 16000 7.2. Nehéz pótkocsi 17500 7.3. Különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott) 19000"
2.
3. 4.
5.
6. 7.
Származásellenőrzés
A hatályos rendelet szerint a külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezésének kezdeményezése előtt a származásellenőrzését el kell végezni. A származásellenőrzés kezdeményezése a közlekedési igazgatási hatóságnál származásellenőrzési nyilvántartásba vétellel valósul meg. A járművet akkor lehet származás-ellenőrzési nyilvántartásba venni, ha az ügyfél kérelméhez
a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot, illetve amennyiben az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását bemutatta, a jármű külföldi hatósági engedélyét bemutatta. Amennyiben a jármű külföldi hatósági engedélye nem az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén került kiállításra, ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítást kell csatolni.
A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kérelemre engedélyezhető a jármű ideiglenes forgalomban tartása, ha
a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot, és a kötelező felelősségbiztosítás megkötését igazoló kötvényt, ajánlatot, előfedezeti igazolást bemutatta.
A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételt követően az EGT valamely tagállamának hatósága által kiállított forgalmi engedély, annak érvényességi idején belül, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől, illetőleg a jármű behozatalától számított hat hónapig - ideiglenes forgalomban tartási engedély és E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása nélkül is jogosít a közúti forgalomban történő részvételre, ha a járművet az EGT valamely
tagállamának nyilvántartásában regisztrálták és a járműre hatósági jelzést adtak ki, valamint érvényes kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származását a Hivatal ellenőrzi. A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél által bemutatandó, a rendeletben meghatározott - fent említett - okmányban és okiratban szereplő adatokat elektronikus úton az ellenőrzés elvégzése érdekében a Hivatalnak megküldi. A Hivatal a származásellenőrzés elvégzése során a külföldi hatóság nyilvántartásaiban, valamint a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban történő ellenőrzés adatai alapján tisztázza a jármű jogi helyzetét és ennek eredményéről határozatot hoz. A határozatról az illetékes közlekedési igazgatási hatóságot elektronikus úton tájékoztatja. A járművek első forgalomba helyezése során:
használt járműnek minősül egy külföldi hatóság nyilvántartásában már szereplő vagy Magyarországon már üzemeltetett, de a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásában nem szereplő jármű; új járműnek minősül a külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve Magyarországon gyártott jármű.
A 15/2007. (III.13.) IRM rendelettel módosított a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI.16.) BM rendelet alapján 2007. május 1. napjától a származásellenőrzés hatósági díja 8.400 Ft, melyet a származás-ellenőrzési eljárás megkezdése előtt csekken kell a Hivatal számlájára befizetni. Az eljárás jogi alapjai: 2004. évi CLX. törvény a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területükről 1992. évi LIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól 190/2004. (VI: 8.) Korm rendelet a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól Letölthető nyomtatványok:
Adatszolgáltatást kérő lap(letölthető pdf form.) I.
A kérelmező neve: címe: képviselőjének neve:
II. A kért adatkör meghatározása egyedi adatszolgáltatás esetén: III. A kért adatkör meghatározása csoportos adatszolgáltatás esetén (csoportismérvek): IV. Az adatigénylés tárgyát azonosító adatok: V. Az adatfelhasználás célja: VI. Az adatkérés jogalapja: Az adatszolgáltatás teljesítésének formája: VII. 1. on-line 2. mágneses adathordozó 3. papír
Kelt: ................................., ..... év ..................................................... hó ........ nap
.................................................................... Aláírás
P. H.
Érkezett: Ikt. Szám: Továbbítva: Címzett:
Nyilatkozat az adatszolgáltatási korlátozásról Érkezett: Ikt. szám: Továbbítva: Címzett: Én - családi neve: - utóneve(i): - anyja születési családi neve: - születési utóneve(i): - a személyazonosító igazolványban szereplő = lakóhelye (állandó lakcím): = tartózkodási helye (ideiglenes lakcím): - személyi azonosítója (volt személyi szám): a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom. Tudomásul veszem, hogy a jegyző vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának megkeresésére - eseti engedélyem alapján - az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom. A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat.
Kelt: Aláírás / Elektronikus aláírás
Forrás: www.magyarorszag.hu www.nyilvantarto.hu Az ügyintézés helye: 7000 Sárbogárd, Hősök tere 2. Okmányiroda (földszint). Ügyintézők: Papp Lászlóné 06/25/520-260/42-es mellék Czene Istvánné 06/25/520-260/19-as mellék Bódai Gáborné 06/25/520-260/29 Ügyfélfogadás Hétfő Kedd Szerda 7,30- 7,30- 7,3011,30 11,30 11,30 12,30 12,3015,00 15,00
Csütörtök Péntek 7,307,3011,30 11,30 12,3015,00
