KÖRNYEZETFIGYELŐ 2009. nyár
Környezetvédelmi kiadvány
VI. évfolyam 1. szám
Legyen klímatörvényünk 2010-re! Az utóbbi időben újfajta válságokkal ismerkedünk Európaszerte. Elképzelhetetlen összegekkel foltoznak egy olyan pénzügyi rendszert, mely megmutatta veszélyeit, felelőtlenségét és életképtelenségét. Nem hoznak fel valódi alternatívát energiafüggőségünk csökkentésére és nem állnak elő meggyőző megoldásokkal a szociális feszültségek enyhítése érdekében sem.
Angliában 2008-ban az ottani Föld Barátai kezdeményezésére elfogadták az első klímatörvényt, amit a szervezet jelentős sikerként könyvelt el. Ezután, 2009. június 24-én Európában másodikként megszületett a skót klímatörvény. A civil koalíció kezdeményezte törvény az eddigi legnagyobb üvegházgáz kibocsátáscsökkentési célhoz ad szabályozást és ütemtervet, 2020-ra 42 százalékkal mér-
séklik a kibocsátásaikat a skótok. Ez az első olyan célszám a világon, amely a nemzetközi kutatások alapján szükséges csökkentési szintnek megfelel. A tudománnyal összhangban – a 17 európai országban futó „Big Ask” civil klímatörvénykampány uniós szinten 40 százalékos kibocsátás-csökkentést vár el 2020-ra. A Magyar Országgyűlés által elfoga-
dott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) szerint az éghajlatváltozás a magyar társadalmat, nemzetgazdaságot fenyegető, cselekvésre kényszerítő kockázat. A sokoldalú elemzések alapján az elkövetkező évtizedekben várhatóan számottevően megváltozó természeti-környezeti viszonyok, s különösen az éghajlati feltételek megváltozásával közvetlenül összefüggő szélsőséges környezeti jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése egyaránt veszélyezteti természeti értékeinket, vizeinket, az élővilágot, erdőinket, a mezőgazdasági terméshozamokat, építményeinket, lakókörnyezetünket, a lakosság egészségét és életminőségét. Az ENSZ egyik tudóscsoportja azt állapította meg, hogy a klímaváltozás a biológiai sokszínűségre, azaz az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) 2008-ban átfogó orszáFolytatás a 2. oldalon
A tartalomból Ha Mohamed nem megy a hegyhez... 4. oldal
Zödlhulladék – hasznos energia 5. oldal
Kétezerötszáz kutató kongatta a vészharangot 7. oldal
Egyesületi hírek 11. oldal A kiadvány megjelenését támogatta: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (Oktatási és Művelődési Bizottság)
Környeze
tpolitika
Legyen klímatörvényünk 2010-re!
Folytatás az 1. oldalról
gos kampányt indított egy hatásos, megfelelő tartalmi elemeket magában foglaló klímatörvény kidolgozására és parlamenti benyújtására. A cél olyan világ megteremtése, amelyben békében élnek egymással és a természettel az emberek. Ez a harmónia alapja annak, hogy megszűnjenek azok a társadalmi és környezeti problémák, amelyekkel nap mint nap találkozunk. A társadalmainkat átszövő problémák közös rendszerben léteznek, egy közös okból erednek és a klímaváltozás csak egy ezek közül. A Magyar Természetvédők Szövetsége a klímatörvény-javaslat elkészítésével kiutat kívánt mutatni, amihez a magyar társadalom együttgondolkodását és együttműködését kérte, ennek érdekében szervezte kampánysorozatát. A budapesti és vidéki akciónapok célja volt bebizonyítani, hogy a magyar társadalom érett saját ügyeinek intézésére, képes a problémákat időben felismerni, megelőzni és a lakosság bevonásával kikényszeríteni a politikai erőkből, hogy az Országgyűlés 2010-re fogadjon el egy klímatörvényt, amely biztosítja, hogy egyszerűbben válthassunk környezetbarát életmódra, és a gazdaság is javuljon. Ezzel Magyarországnak Európában harhadikként lenne klímatörvénye.
Milyen klímatörvényt szeretnénk? – Rögzítse Magyarország szennyezőgáz-csökkentési kötelezettségeit! – Fogja vissza az ország fosszilis energia felhasználását! – Javítsa az energiafelhasználás hatékonyságát! – Adjon nagyobb teret a megújuló energiák terjedésének! – Teremtsen nagyobb támogatást a lakossági és közösségi energiahatékonysági beruházásokhoz. – Támogassa és segítse a természetes növénytakaróval borított területek növekedését! – Segítse a természet által nyújtott javak (tiszta levegő, ivóvíz stb.) megőrzését! – Legyen radikális, hatékony és szociálisan igazságos! A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa kezdeményezésére 2009. június 23-án az Országgyűlés elfogadta az éghajlatvédelmi kerettörvény elkészítéséről szóló határozatot. Ezzel óriási lépés történt a klímatörvény megvalósulása felé, hiszen azonnal elindulhat a törvénytervezet tartalmi kidolgozása. Felemelő pillanat, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége civil összefogással működő klímatörvény-kezdeményezése meghozta első gyümölcsét. A 2
Parlament a mostani döntésével elismerte a klímatörvény iránti társadalmi igényt és egyértelműen kiállt a folyamat mellett. A határozat előkészítése Magyarországon ritkának számító konszenzussal történt: az Országgyűlés mindhárom illetékes bizottsága (gazdasági, környezetvédelmi, mezőgazdasági) egyhangúan támogatta a határozati javaslatot. A határozat értelmében a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsa a kormánnyal és társadalmi szereplőkkel együttműködve elkezdi kidolgozni az éghajlatvédelmi jogszabály tervezetét, amely az egyeztetéseket követően 2010. február végéig kerül a Parlament elé. A 324 igen és egy nem szavazattal elfogadott határozat szerint az éghajlatvédelmi kerettörvénynek többek között tartalmaznia kell Magyarország üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési céljait; egy szabályozási rendszer alapjait a foszszilis energiafelhasználás ütemezett csökkentésére; a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését, illetve hatékonyabb energiatakarékossági és energiahatékonysági szabályozás kialakítását; továbbá hatékony közgazdasági ösztönzők létrehozását a szerkezetváltozáshoz szükséges lakossági, közösségi és gazdasági beruházásokhoz. A természetvédők üdvözölték a határozatot, mert az egybevág célkitűzéseikkel. A klímatörvény-kezdeményezés sikerének egyik kulcsa, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége és regionális partnerszervezetei által 2008 ősze óta szervezett helyi akciók, fórumok és találkozók nyomán a klímatörvény ügye széles társadalmi támogatottságot ért el. A petíciót 87 országgyűlési képviselő, 194 civil szervezet és tízezer lakos támogatta. Az emberek pártfüggetlenül álltak e pozitív, közérdekű ügy mellé, mert ez olyan ügy, ami összekovácsolhatja a társadalmat a válság idején is. * Törvény az éghajlatvédelméről (koncepció) és az éghajlatvédelmi kerettörvény OGY határozat teljes szövege letölthető: http://www.klimatorveny.hu/index.php/ letoelthet-anyagok
tálás Komposz
Házi komposztálás — Eredmények és tervek Rákosmentén — A 2008 februárjában megkezdett komposztálási képzést sikeresen befejeztük. Ennek eredményeként húsz családnál folyik a házi komposztálás, valamint öt intézményben is megkezdődött a komposztálási ismeretek elsajátítása. Kiemelt eredményt ért el a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium ahol még Környezetbarát szakkör keretében is tanulták a komposztálást. Különösen fontos volt számunkra is az év végén megvalósított lombkomposztálási program. A lombkomposztáló edényeket a Közösségi Támogató Hálózattól nyert pályázati pénzből biztosítottuk az iskola részére. Bizonyítást nyert az is, hogy az egyesület által biztosított aprítógép segítségével a szorgos kezek egy szombat délelőttön hat köbméter aprítékot termeltek. Ezt helyezték el azután az egyesülettől kapott két darab 450 literes műanyag komposztálóban és a két 800 literes lombkomposztálóban. A maradék felaprított lombot mulcsozásra használták. Ebből az iskolából nem vittek messzi lerakóba, vagy komposztáló telepre zöld javakat, és nem is égették el azt, mindenesetre elmondhatjuk, hogy ez az iskola valóban kiérdemli az öko-iskola címet. Az iskola felső tagozatos diákjai rendszeresen részt vettek a komposztáló összejöveteleinken is. A diákok a komposztálásról szerzett ismereteikről tesztlapon számoltak be 2008 végén, amelyet fél év múlva a gyakorlati ismeretek után megismételtünk. A kérdőív kitöltése arról győzött meg bennünket, hogy a tanulók jól elsajátították a komposztálási ismereteket, de elszomorító volt az a tény, hogy a tesztlapot szinte hibátlanul kitöltők között egyetlenegy családban sem komposztálnak. Van még mit tenni! Az idei év első félévében folytattuk a komposztálási összejöveteleket, ahol rendszeresen beszámoltak a komposztkészítők saját eredményeikről, problémáikról. Az egyesület a részt vevők számára összeállította a komposztálási naplót, melyet a komposztálóknak az együttműködés keretében vezetni kell. Az FKF Zrt. 2009 első negyedévében
értesítette önkormányzatunkat, hogy a zöldhulladék-hasznosítási programjuk keretében – más kerületekhez hasonlóan – mi is kapunk edényvásárlásra 2,4 millió forintot. Az egyesület az Öko-Fórum Alapítvány által kidolgozott házi komposztálási program alapján javaslatot adott a beszerzendő edénytípusokra, sőt a tanfolyamon meghirdette a lehetőséget és egy nap alatt száz jelentkező listáját is átadta. Sajnálatos módon azonban mind ez ideig nincsenek meg az edények és a programra jelentkezés szervezése is áll. Sajnálattal állapítottuk meg azt a tényt is, hogy az önkormányzat továbbra is a drága, zsákos elszállításban gondolkodik. Tavasszal is ingyen osztották a zsákokat, amivel a 66 kilométerre lévő komposztáló telepre szállítják a kerületben képződött zöld javakat. Tudjuk, hogy a helyi komposztálással sokkal lassabban lehet megoldani a zöldhulladék-problémát, mint az elszállítással, de úgy gondoljuk, hogy a mindenkit felelősségteljes gondolkodásra kötelező éghajlat-változási veszély mérséklésére, az energiatakarékosság, az egészséges
3
táplálék és élőhelyek biztosítása sokkal inkább megfelelő megoldás lenne. Ezért igyekszünk mi az önkormányzatot (ami a lakosság, a képviselők és a hivatal együtt) meggyőzni, és szemléletét megváltoztatni. Továbbfolytatjuk az iskolákban a komposztálási ismeretek terjesztését. Reményeink szerint az intézmények megfelelő komposztáló edényeket kapnak az FKF Zrt. és az önkormányzat komposztálási programja keretében. Itt azonban, más kerületekhez hasonlóan, nagyon fontos az intézményi gondnok, kertész szakmai felkészítése. Külön feladatként kezelendő a parkokban képződött fű és lomb. Erre javasoljuk a mobilan bővíthető lombkomposztálók alkalmazását. Továbbra is nagy gond a kertes házakban képződő tavaszi-őszi ágnyesedékek feldolgozása. Szeretnénk egy nagyobb teljesítményű mobil ágaprítót beszerezni, pályázati pénzből, valamint önkormányzati és civil támogatás segítségével. A házhoz menő ágaprítóval a felaprított zöldhulladékot (mulcsot), ha a helyszínen nem tudják komposztálni vagy mulcsként felhasználni, akkor az egyesület a mobil lombkomposztáló helyekre elszállítja. Szeretnénk a programhoz városrészenként egy-egy területi képviselőt is megnyerni, hiszen ők azok, akik leghatékonyabban tudnak cselekedni választóik érdekében. A tüzelésre is alkalmas ágakat nem aprítjuk, hanem téli tüzelőnek a szociálisan rászorulóknak juttatjuk. Varga Lászlóné
dás gazdálko Hulladék
Ha Mohamed nem megy a hegyhez… …a hegy megy Mohamedhez – akár lehetne ez a mondás is a szlogenje az új szelektív hulladékgyűjtési felhívásának. Aki eddig elszánt volt, eddig is elballagott (vagy vezetett) szelektíven gyűjtött hulladékával a legközelebbi gyűjtőhelyre, de nagyon sokan nem veszik maguknak a fáradságot erre. A felmérések bizonyítják, hogy az emberek többsége legfeljebb 300 métert hajlandó tenni az ügy érdekében. Talán van megoldás.
A szelektív hulladékgyűjtés új formája: házhoz megy Az emberek rohanása, lustasága, kényelmessége, végül is mindegy mi, de arra késztette a szolgáltatókat, hogy keressék a megoldást a szelektív hulladékgyűjtés elérhetőbbé tételére. „A cél, hogy a szelektív hulladékgyűjtés olyan természetes mozdulatként épüljön be a mindennapokba, mint ahogyan bevisszük az újságot a postaládából, vagy lekapcsoljuk a villanyt, ha elmegyünk otthonról – mondja a program előterjesztője. – Valljuk be, sokkal kényelmesebb. Budapesten már jó tapasztalatok vannak például Erzsébetvárosban, Gazdagréten, Józsefvárosban.” De hogy történik mindez? A szolgáltató első lépésben kihelyezi az ingatlanok elé a gyűjtőedényeket és/vagy műanyag zsákokat, amelybe a lakók elkülönítve gyűjthetik a műanyag és papírhulladékot. A szállítóautó rendszeresen érkezik a ház elé, üríti az edényeket. Mindez a lakóknak, társasházaknak nem kerül pénzbe. Különösen előnyös lehet ez a módszer a családi házas övezetekben, ahol eddig a távoli közös gyűjtők egyáltalán nem voltak hatékonyak, de a társasházaknak is érdemes számolniuk, mert a szemétszállítási díj a külön kezelt mennyiség árával csökkenthető.
Ingyenes és környezetkímélő Mivel a szolgáltató nem szed díjat a gyűjtésért, számára nem a díjfizetés, hanem a begyűjtött hulladék jelent hasznot, amelyet pénzzé tesz, újrahasznosít. Az önkormányzatnak ez a megoldás terhet vesz le a válláról, mert a hulladékgyűjtés törvényben előírt feladatát megnyugtatóan, színvonalasan oldhatja meg. A lakóknak a kényelem és szemétszállítási díj csökkenése az azonnali kézzelfogható haszon, hiszen amennyivel több szelektí-
ven gyűjtött hulladékot tudnak gyűjteni, annyival kevesebb lesz a hagyományosan gyűjtött szemét. A Fővárosi Közterület Fenntartó (FKF Zrt.) által elszállított szemét tömege nagymértékben csökkenhet, ezért az FKF számára kihelyezett gyűjtőedények nagysága és száma csökkenthető. Az FKF-nek fizetendő szemétszállítási díj 30-50 százalékkal csökkenhet. A legfőbb haszon azonban mindannyiunk számára a környezet kímélése. Persze, számolni kell a hátrányokkal is. Helyet kell biztosítani például a tároló edényeknek. A szállítás is valamivel több időt, munkát igényel, hiszen több helyen kell megállnia a szállítónak, több edényt kell kiüríteni.
kát jeleznie kell a szolgáltatónál. A szolgáltató a csatlakozni kívánó házakat öszszegyűjti, és ha megfelelő számú jelentkező lesz a kerületben, az önkormányzat együttműködési megállapodást köt a szolgáltatóval, közhasznú munkásokat biztosít a szállítás segítéséhez és elindítja a szolgáltatást.
Eddig eredmények A Recycle Hungary Kft. eddig jelentős eredményeket ért el Józsefvárosban, de kibővíti szolgáltatásait más kerületekre is. Józsefvárosban célul tűzte ki, hogy az idén legalább 2009 fát ment meg a kivágástól. A cég honlapja (www.recyclehungary.hu) szerint jó úton haladnak:
Csatlakozás Megfelelő számú jelentkező esetén lehet szó a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséről a kerületben. Természetesen, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése nem szünteti meg az eddigi közös gyűjtőket. Amenynyiben az ingatlantulajdonos, a társasház úgy dönt, hogy kipróbálná a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, e szándé-
Cél: az idén 2009 fát megmenteni a kivágástól Június végéig sikerült: 939 fa (55,3 tonna papírhulladék)
David McCall
Felhívás Rákosmente közös képviselőihez, ingatlantulajdonosaihoz A RECYCLE Hungary Kft. minden kerületi ingatlan részére lehetőséget kíván teremteni az úgynevezett házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére. Kérjük a rákosmenti ingatlantulajdonosokat és társasházakat, hozzanak döntést legkésőbb 2009. augusztus 31-ig arról, kívánnak-e csatlakozni a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéshez! A csatlakozás és a szolgáltatás ingyenes. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéshez csatlakozhatnak: - társasházak, - családi házak, - önálló ingatlannal rendelkező irodák, üzlethelyiségek, vendéglátó-helyiségek. Csatlakozási szándék bejelentése, további információ: RECYCLE Hungary Kft. Cím: 1052 Budapest, Váci utca 16/C. Telefon: (06-1) 769-0216, munkanapokon 14-17 óráig e-mail:
[email protected] vagy
[email protected]
4
Rólunk í
rták
Zöldhulladék — hasznos energia (Megjelent a Rákosvidék 2009. júliusi számában) Kertvárosi lakosként ki ne találkozott volna már azzal a gonddal, hogy tavaszi metszéskor, fűnyíráskor vagy az őszi lombhulláskor hova tüntesse el a kerti „szemetet”. Kert végében felhalmozva, majd kukába gyömöszölve, nejlonzsákban erdőszélre kiborítva vagy a nedves hulladékot füstölve, lassú égetéssel zsugorítva küzdünk meg a feladattal. Az ügyeskedés vége az illegális hulladékhalmok növekedése, a szomszédoktól érkező fogcsikorgató vagy gyilkos mosolyú anyázás. Üdítő megoldásként érkezett az eleinte civil, majd önkormányzati kezdeményezés: lombzsákok osztása a lakosoknak, melyeket az FKF Zrt. ingyen szállít el házunk elől. Hosszan kígyózó sorban reménykedünk a korlátozott számban ingyen megkapható nejlonzsákért, s ha ez nem elég, akkor a még szükséges FKF Zrt. feliratos zsákokat pénzért beszerezhetjük a Gyökér utcai hulladékudvarból. Vannak azonban, akik ennél környezettudatosabb megoldás elterjesztésén dolgoznak. Kedves szomszédom lelkes komposztáló, az ő ösztökélésére kerestem meg beszélgetőtársamat, Varga Lászlónét.
Varga Lászlóné, a Keresztúri Társas Kör Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület elnöke 1995 és 1998 között önkormányzati képviselőként, a környezetvédelmi bizottság tagjaként szembesült hivatásszerűen Rákoskeresztúr és a kerület környezetvédelmi problémáival. A képviselői feladatok elmúltával, 2000 első felében civilként tizenegy társával megszervezte Rákoskeresztúron a környezetvédelmi egyesületet, mely a későbbiekben szót emelt a közbiztonság, az egészségvédelem, a településfejlesztés kérdéseiben is. Mára a kerti komposztálás elterjesztésének, meghonosításának éllovasa. – Mit kell tudni Önökről? – Eleinte a köztisztaság terén igyekeztünk szűkebb környezetünk gondolkodá-
sát formálni, de tíz év elteltével sem mondhatjuk, hogy maradéktalan siker koronázta volna törekvéseinket, bár igen gazdag időszakot tudhatunk magunk mögött. Párbeszédeket kezdeményeztünk szakemberek, képviselők és érdeklődő lakosok számára az egészséget és közérzetet befolyásoló esztétikus környezet kialakíthatóságáról, a kerületi szabályozási tervek, koncepciók véleményezésében, aktivistákat kerestünk a köztisztasági akciónapokra, szerveztük az illegális szemétlerakók feltérképezését. Egy ideig „Környezetfigyelő” címmel háromezer példányos, szemléletformáló lapot jelentettünk meg önkormányzati támogatással. 2005 óta az időszakosan megjelenő lapunkat csak iskolákon és óvodákon keresztül terjesztjük, remélve, hogy a gyer5
mekek révén eljutunk a felnőttekhez is. Hallattuk szavunkat a helyi rádió tematikus műsoraiban is. 2002 óta a zöldhulladék-gyűjtés és -újrahasznosítás, azaz a komposztálás kérdéséről szerveztünk számtalan előadást, tanfolyamot, iskolákban kezdeményeztük ennek gyakorlati bemutatását, népszerűsítését. – Mi volt az első lökés afelé, hogy mára a zöldhulladék-hasznosítás szószólójaként agitáljon? – Néhány évvel ezelőtt az Örs Vezér Téri Fák Környezetbarát Egyesülettel közösen tartottunk bemutatót a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, gyakorlati kivitelezhetőségéről. A hulladék különválogatása után kimutatták, hogy a szeméthalmaznak csupán tíz százaléka környezetterhelő, a többi mind hasznosítható. Svédországban például egyes városokban, éppen a lakosság szelektív hulladékgyűjtésre szorítása érdekében, súly szerinti szemétszállítási díjra tértek át, aminek a következtében a lerakóra szállítandó szemét mennyisége drasztikusan csökkent. A feltételek megteremtése után hazánkban is elkerülhetetlenné válik majd valami hasonló rendszer beépítése a hulladékgazdálkodásba. – A kerületet járva-kelve az ember botrányos állapotokkal is találkozik a szelektív szigetek körül. Nem egyszer előfordul, hogy a szigetek környékét a tőle messzebb lakók szemétlerakónak használják, s emiatt a szigetek szomszédai ellenségesen fordulnak e megoldás felé, tiltakoznak, ha a közelükben akarnak ilyet telepíteni. Gyakran „ismeretlenek” felgyújtják, megsemmisítik őket. – Sajnos, így van, bár az illetékesek, nagyon helyesen, mindig a pozitív példákat emelik ki. A sűrűbben lakott helyeken a helyzet ideálisnak mondható, hiszen ott vagy sűrűbben járnak a szállítók, vagy a lakók figyelő tekintetétől tartva nem zsákolnak a tárlók mellé. Bizony, elkeserítő, mikor iskolák és művelődési házak környékén elhanyagolt környezetű gyűjtőszigeteket lát az ember. Emlékszem, annak idején a Gyökér utcai hulladékudvar kialakítása is rengeteg vitát váltott ki, ma már azonban olyan véleményeket hallok, milyen jó lenne, ha a kerület más részein is nyílna ilyen gyűjtőhely.
Rólunk í – Az Önök egyesülete mostanában a kerületi zöldhulladék-gyűjtési módszert kritizálva más eljárást javasolna. Önök a zöldhulladék kerületen belül tartása mellett kardoskodva a lakossági komposztálás erőteljesebb népszerűsítését, támogatását várnák a kerülettől. – Mint tudja, a lakosság körülbelül ötvenezer műanyag zsákot kap ingyen az őszi lomb gyűjtésére, amit az FKF Zrt. szállít el meghatározott időpontban a házaktól. Ez a kerületi zöldhulladék a hatvanhat kilométernyire fekvő, pusztazámori hulladéklerakó komposztáló telepére kerül. E megoldással szemben többféle ellenérzésünk van: egyrészt nem bízunk abban, hogy a műanyag zsákokat a darálás előtt valóban elkülönítik, másrészt, hogy elveszítjük azt a visszafordítható táperőt, amivel talajunkat műtrágya nélkül rekultiválhatnánk, továbbá, hogy ezzel nagyon sok energiát pazarolunk, pedig az energiatakarékosság az egyik legfontosabb eszköze az éghajlatváltozás mérséklésének. Ezért kellene helyben, a kertekben komposztálni, s ennek az eljárásnak a meghonosítását segíteni önkormányzati eszközökkel. Ráadásul a hulladékgazdálkodási törvény is sürget, hiszen előírja, hogy a háztartási hulladékból a szervesanyag-tartalom (a biológiailag lebomló rész) 75 százalékát 2014-ig ki kellene vonni. – Elég Don Quijote-i harcnak tűnik mindez, hiszen könnyű valamit ésszel belátni, de más érte tenni, életformát váltani. – Bizony nemcsak a lakosokat, hanem a képviselőket is nehéz megnyerni a gyakorlati lépésekre, hiszen gyakran kapom a választ: „Értjük, támogatható a gondolat, de számtalan sürgetőbb, megoldásra váró ügyben kell lépnünk.” Nehéz ezzel vitatkozni, de átfogó hulladékgazdálkodási politikát sem látok, melyen belül például egy zöldhulladék-hasznosítási terv is lenne. Budapesten belül persze nem vagyunk lekésve, hisz legfeljebb hat kerületben van kiterjedtebb lakossági komposztáló rendszer. De miért nem élünk a máshol jól bevált gyakorlatkövetés lehetőségével? – Mit várnának konkrétan a kerület vezetésétől? – A tizenhatodik kerülethez hasonlóan az FKF Zrt. által adott támogatásból be-
rták
szerzett, öt évig önkormányzati tulajdonú 450 literes komposztáló ládákat helyezhetnénk ki a hivatallal karöltve a lakosságnak. Egyesületünk vállalná a kihelyezések koordinálását, regisztrálását és a komposztálásra vállalkozók számára házi komposztálásról szóló tanfolyamok szervezését. Saját erőből annyit tudtunk eddig elérni, hogy a komposztálóinknak a megvásárolt tárolóedénye mellé adtunk egy pályázati pénzből általunk vásárolt másodikat. Így kerületünkben mostanra húsz családnál és öt intézményben működik a „házi komposztálási” modell. E mellé az apró lépés mellé várnánk az önkormányzati segítséget, az FKF Zrt. kezdeményezésének, támogatásának befogadását, s ezt a huszonöt egységet 150200-ra növelni, hogy legyen minél több helyen követőket vonzó jó példa. Röviden: szeretnénk olyan megoldást találni a kerületi zöldhulladék kezelésére, hogy a zsákok vásárlására fordított, évi hétmillió forintos kiadás drasztikusan
6
csökkenjen az általunk szorgalmazott javaslat szerint, hogy egyszeri komposztáló edény juttatásával a jövőben ne legyen szükség ilyen mértékű, rendszeres pénzkidobásra, és ezzel gazdaságos módon a kerületben tarthatnánk a komposztált zöldenergiát. Kérem, segítsen népszerűsíteni az ügyünket! Az érdeklődők a
[email protected] címen vehetik fel velünk a kapcsolatot. * A beszélgetésről hazaérve szomszédaszszonyom – egyébiránt a kör tagja – figyel a kertjéből, s ellentmondást nem tűrő izgatottsággal kiált át a kerítésen: Sikerült beszélgetnetek? Ugye, megírod? Fontos lenne nekünk. Tudod, ha már modern kertváros vagyunk, akkor legyünk minél inkább azok! Hát most megírtam. Tudom, hosszú az út a környezettudatos életformáig… Nekem is, nekünk is az. De rajtam ne múljon. www.raffaygabor.extra.hu
hírek Greenfo-
Stratégák gúzsba kötve A Hulladék Munkaszövetség 2009. március 25-én szakmai műhelymunkát szervezett a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program hulladékos vonatkozásairól. A délután a részletek elemzésével indult, de mire besötétedett, az állami hivatalnokokat és a civileket is a tágabb összefüggések foglalkoztatták. Szilágyi László a megbeszélésnek otthont adó HuMuSz elnöke bevezetőjében elmondta, hogy az idén a hulladékos fronton fontos dokumentumok megszületése várható. A HuMuSz szeretné, ha a Nemzeti Környezetvédelmi Program nem hibázná el a hulladékhierarchiát, vagyis a hulladék képződésének megelőzésére tenné a hangsúlyt. Az idén kell elkészülnie az Országos Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálatának is. A HuMuSznak szívügye az érdemi társadalmi egyeztetés, ezért indul a műhelymunka. Dr. Gergely Erzsébet, a KvVM Stratégiai Főosztályának vezetőhelyettese jól kihasználta a vetítővásznat, komoly méretű táblázatokban mutatta be a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) múltját, jelenét, kapcsolódását a többi fontos dokumentumhoz. Az Országgyűlés éppen a HuMuSz megalakulásának évében, 1995-ben törvényben írta elő a hazai környezetpolitika középtávú irányait meghatározó hatéves Nemzeti Környezetvédelmi Programok elkészítését. Az 1997 és 2002 közötti időszakról szóló NKP-I optimista mű volt. Mindent átfogott, de keveset foglalkozott azzal, hogy az intézkedéseket ki és mikor fogja végrehajtani, illetve gyenge volt a költségvetési kapcsolata is. Az NKP-II az EU-csatlakozásra készült, hatékonyabb volt az intézmé-
nyesülés, egyes tárcákkal kimondottan jó együttműködés alakult ki. Az NKP-III a 2009 és 2014 közötti időszakra készül. A gyerekbetegségeken túljutva minden intézkedéshez felelősök tartoznak. A keretprogram készítői jól látják a többi tárcával a kapcsolódó pontokat, és már azt is tudják, hogy a végrehajtás szempontjából a legfontosabb a politikai akarat. A Nemzeti Környezetvédelmi Program helyét ma már meghatározza, hogy van egy Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiánk, a Magyar Köztársaság Kormánya 2007. június 29-én fogadta el. Elvben ez szabja meg a NKP – és sok más program – irányát, de finoman fogalmazva: vannak még nehézségek. Gergely Erzsébet a természetvédelem példáján mutatta be a konfliktusok súlyosságát. Hiába dolgoznak évekig gyönyörű természetvédelmi projekteken, ha egy konkrét területtel kapcsolatban kiderül, hogy egy nagy közútfejlesztés a legmagasabb szintű döntéshozók szemében prioritást élvez, és a természetvédők minden tervét keresztbe vágják. A következő előadó, Krómer István még élesebben fogalmazott. Tehette, hiszen neki az a dolga, hogy az országgyűlési biztos munkatársaként a jövő nemzedékeket képviselje. Egyre-másra olvasta az idézeteket a Nemzeti Fenntartható 7
Fejlődési Stratégiából és az NKP-III tervezetéből és kíméletlenül sorolta az ellentmondásokat: Én is örülök, ha azt hallom, hogy egy Tisza-parti nagyközségben a kormány támogatásával több mint egymillió forintos munkahely-teremtési program indul – mondta – de hogy viszonyul ez azokhoz a tízmilliárdokhoz, amennyivel a kormány multinacionális vállalatok nyilvánvalóan káros termékeket gyártó beruházásait támogatja? Ráadásul zöldmezős beruházásokat, hogy még az élőhelyek pusztulása is nyilvánvaló legyen. Vissza az NKP-III Hulladékgazdálkodási Akcióprogramjához: Demeter Zoltán, a Miskolci Zöld Akció Egyesület elnöke elemezte a dokumentumot, és kritikáját a szokásosnál egyszerűbb matematikai formulákban mutatta be. Például így: hányszor szerepel a civil szó a dokumentumban, és eredményként egy nullát rajzolt a táblára. Gergely Erzsébet elmondta, hogy a kilenc tematikus akcióprogramban különkülön valóban nem szerepel a civilekkel való együttműködés, de az összefoglaló részben igen, szándékaikban pedig egyértelműen. Markó Csaba főosztályvezető-helyettes a pragmatikus hulladékos vonalat képviselte. Tudomásul kell venni, hogy az EU-csatlakozást követően a hulladékhasznosítás állami támogatása megszűnt, a hulladékok anyagában történő hasznosítása visszaesett. Ha egyszer a lerakást korlátozni akarjuk, akkor vagy a hulladékexportot kell megfontolnunk – ami etikai szempontból kifogásolható – vagy a termikus hasznosítást kell elfogadnunk. (Azok kedvéért, akik nem otthonosak a
hírek Greenfo-
Kétezerötszáz kutató kongatta a vészharangot Koppenhágában Lord Stern szerint új szemléletre van szükség: az üzlet mindenekfelett elmélet halott, helyette a klímaproblémák és a gazdasági gondok új megoldására, a zöld növekedésre van szükség. Beteljesültek azok a negatív jóslatok, amelyek két évvel ezelőtt az ENSZ egyik konferenciáján hangzottak el a klímaváltozással kapcsolatban – derült ki azon a dániai konferencián, ahol 2500 kutató és közgazdász vett részt. A koppenhágai konferencián egy hat részből álló nyilatkozatot állítottak össze a szakemberek, hogy a politikai vezetők tisztában legyenek a globális problémákkal. A tudósok szerint ugyanis egyre nagyobb a veszély, hogy a klímaváltozás váratlan eseményeket idéz elő a bolygón. Ezt szerintük csak úgy lehet mérsékelni, hogyha az országok mindent megtesznek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért. A fejlődő világban például a hőmérséklet kis emelkedése is emberek millióira lesz hatással. Arról is szó volt, hogy több száz millió ember életét befolyásolhatja, hogyha a felmelegedés hatására az óceánok vízszintje egy méterrel megemelkedik. Sőt a szakemberek arról is tanácskoztak, hogy az Amazonas száradása milyen hatással lehet az egész bolygó hőmérsékletére. A Brit Meteorológiai Szolgálat pedig
8
arról a kutatásáról számolt be, mely szerint, ha egy évszázad alatt három Celsiusfokot emelkedik a hőmérséklet, az a fák hetvenöt százalékának a pusztulását okozhatja. A konferencia egyik fő személyisége Lord Stern, aki 2006-ban közzétette a klímaváltozás hatásait vizsgáló Stern-jelentést. A tudós a koppenhágai konferencián jelezte, hogy alulértékelte jelentésében a veszélyeket és a felmelegedés gyorsaságát. Lord Stern arra biztatta a kutatókat, hogy minden lehetőséget ragadjanak meg annak érdekében, hogy az üvegházhatás veszélyeire felhívják a figyelmet. Stern úgy vélekedett, hogy új szemléletre van szükség: az üzlet mindenekfelett elmélet halott, helyette a klímaproblémák és a gazdasági gondok új megoldására, a zöld növekedésre van szükség. Az idén decemberben Koppenhágában ülnek össze a világ vezetői, hogy egy új klímacsúcson határozzák meg az üvegházhatás visszaszorítása érdekében tett erőfeszítéseket. Forrás: BBC News (Greenfo info 2009/11) Fotó: dr. Molnár János
szakzsargonban: a termikus hasznosítás a hulladékégetés szebben csengő neve). A jelenlévők közül a gondolatmenetet mindenki értette, de nem mindenkinek tetszett. Dr. Farkas Hilda, a KvVM Környezetgazdasági Főosztályának vezetője rámutatott néhány olyan tényre, amely az újszülöttek (és a greenfo tudósítója) számára új volt. A 90-es évek elején a bányászat, a kohászat, az építőipar termelése visszaesett, ezért az összes hulladék mennyisége (főképpen a bányászati és építési hulladékok mennyiségének csökkenése miatt) kevesebb lett. De mi nem erre szeretnénk büszkék lenni! – mondta a főosztályvezető asszony. A települési szilárd hulladék mennyisége az elmúlt években nagyjából állandó volt, és most sem azért várható enyhe csökkenés, mert a minisztérium, az önkormányzatok és a civilek együttesen nagy eredményeket értek el a hulladék megelőzésben és komposztálásban. A hulladék mennyisége a fizetőképes kereslet visszaesése miatt fog csökkenni. Zalatnay László, az Inspi-ráció Egyesület képviseletében a résztvevőket a hulladékkérdés tágabb összefüggéseinek megvizsgálására biztatta – nagyszerű eredménnyel. Ha bezárjuk magunkat a szűk szakterületünkbe – kezdte gondolatát akkor, miközben az egyik problémát megoldjuk, három másik keletkezik. Esteledett, és kiderült, hogy az állami hivatalnokok és a civilek sok tekintetben nagyon hasonlóan látják a helyzetet. Nem arról van szó, hogy a stratégákat akadályoznák a stratégiák készítésében, a baj főképpen a megvalósításukkal van. Krómer István így fogalmazott: Társadalmi szinten – és persze globálisan is – valami olyasmi zajlik, mintha a tűzoltók szabadon választhatnának, hogy porral, habbal vagy vízzel oltják a tüzet, de közmegegyezés van arról, hogy a gyújtogatók ellen fellépni tilos. A tűzvész egyelőre pusztít, de a műhelymunkának így is volt értelme. Fontos, hogy a gondolkodó emberek – akár készítik, akár kritizálják a stratégiákat – világosan lássák helyzetüket. Gadó György Pál (Forrás: greenfo info 2009/13)
hírek Greenfo-
A McKinsey-tanulmányról A „zöld” globális gazdaságra való áttérés nemcsak az éghajlatváltozás legrosszabb hatásaitól védheti meg a bolygót, de meglepően megfizethető is. A McKinsey stratégiai és technológiai tanácsadó cég „Az alacsony szénkibocsátású gazdasághoz vezető úton” című új tanulmánya szerint a lehetőségek adottak a globális fölmelegedés plusz 2 Celsius-fok alatt tartásához.
Forrás: www.worldpress.com
A tanulmány részletezi a káros szénkibocsátás visszaszorításának költségeit, és világossá teszi, hogy az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeinek elkerülése csupán azonnali cselekvéssel lehetséges. A jelentés egyik támogatója, a WWF szerint a világ vezetőinek már most minden szükséges információ a rendelkezésére áll egy, a fejlett és fejlődő országokat is érintő globális éghajlatügyi egyezmény létrehozásához. A tanulmány – amely a valaha elkészített egyik legnagyobb és legrészletesebb – több mint kétszáz lehetőséget sorol fel tíz gazdasági szektorra és huszonegy földrajzi régióra bontva, amellyel 2030ig negyven százalékkal az 1990-es értékek alá csökkenthető az üvegházgázok kibocsátása. A szél, a nap, és egyéb fenntartható megújuló energiaforrások biztosíthatják 2030-ig a globális energiaigény mintegy egyharmadát; a jobb energiahatékonyság több mint negyedével csökkentheti az üvegházgázok kibocsátását, valamint az
erdőirtás a fejlődő országokban – amely az egyik legfőbb kiváltó oka a klímaváltozásnak, és az egyik legnagyobb veszély a fenntartható fejlődésre nézve – majdnem teljesen megszűnhetne. Mindennek a költsége a globális GDP kevesebb, mint fél százalékát teszi ki. „A McKinsey-tanulmány megmutatja egyszer és mindenkorra, hogy a klímaváltozás elleni intézkedések nemcsak rendkívül sürgetők, de megfizethetők is – nyilatkozta Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. – A számokból világosan látszik: nemcsak hogy átállhatunk egy alacsonyabb szénkibocsátású gazdaságra, de a költségek is kezelhetők.” Minthogy a kormányok jelenleg a globális gazdaság újjáépítésén dolgoznak, megvan az egyedülálló lehetőségük, hogy egy alacsony szénkibocsátású gazdaságot építsenek ki, amely munkahelyek teremtése mellett az éghajlatot is stabilizálni fogja. Alacsony szénkibocsátású technológiák és termelési modellek már ma is léteznek, és a gazdasági mellett környezetvédelmi hasznuk is van. „Amikor a világ vezetői decemberben találkoznak Koppenhágában, hogy megállapodjanak egy, a klímaváltozásról szóló globális egyezményben, nem lesz mentségük a tétlenségre. A WWF szerint a vezetőktől elvárható, hogy alacsony szénkibocsátású gazdasághoz vezető intézkedéseket vezessenek be. Csak így lehet esélyünk az éghajlatváltozást a kritikus két Celsius-fokos szint alatt tartani” – tette hozzá Magyar Gábor. A McKinsey-tanulmányt tudósok, közgazdászok és szakértő testületek – köztük a WWF is – alaposan kommentál9
ták. A tanulmány az eredményeket egy „csökkentési költséggörbe” formájában mutatja be, amely grafikusan illusztrálja azokat a lehetőségeket, ahol a leginkább költséghatékony széncsökkentést lehet véghezvinni. Ezek közé tartozik 14 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítása a szénalapú erőművek – többek között – létező, és tisztának bizonyult megújuló energiákkal való kiváltásával; további 14 milliárd tonna fenntartható földhasználattal a mezőgazdaságban és az erdészeti szektorban; valamint 11 milliárd tonna az energiahatékonyságból. McKinsey ezenfelül még azonosított kilencmilliárd tonna potenciális kibocsátáscsökkentési lehetőséget, amelyeknek vagy magasabb a költsége, vagy olyan viselkedésbeli változásokkal járnak, amelyeket nehéz számszerűsíteni. A tanulmányban McKinsey minden szektorban megvizsgálja a költségeken és a kibocsátáson alapuló lehetőségeket, az atomenergiát is beleértve. A WWF úgy gondolja, hogy az atomenergia költségeit alulbecsülik. De még fontosabb, hogy az atomenergia nem életképes lehetőség, figyelembe véve a nukleáris technológiák terjedését, a magas radioaktivitású hulladékot és a plutónium szivárgások veszélyeit is. További lényeges kibocsátáscsökkentés lehetséges a kombinált hő és energia (CHP), a biomassza-alkalmazás, a jobb energiahatékonyság, és az alacsony szénkibocsátású termékek által, amelyek meg fogják védeni az éghajlatot atomenergia szükségessége nélkül is. A WWF üdvözli a tanulmány lényeges eredményeit, amelyek megmutatják, hogy ha az összes technológiai megoldást áthelyeznénk a gyakorlatba, lehetséges volna az üvegházgázok kibocsátását 2030-ig negyven százalékkal az 1990-es értékek alá csökkenteni. Ez egyenlő a jelenlegi kibocsátás hetvenszázalékos csökkentésével, ami elegendő lenne ahhoz, hogy a hőmérséklet globális emelkedését a két Celsius-fokos szint alatt tartsuk. A két Celsius-fok ugyanis az a határérték, ami alatt még elkerülhető a klímaváltozás visszafordíthatatlan, katasztrofális hatása. (Forrás: Greenfo info 2009/5)
hírek Greenfo-
Grönland is veszélyben met, hogy a vízveszteséget eddig jórészt ellensúlyozták a növekvő havazások Grönlandon, ami szintén az éghajlat felmelegedésének egyik következménye lehet – a fagyos levegő is tartalmazhat több nedvességet, ami havazásra vezet. Ám ha az olvadás továbbfolytatódik, a folyamat visszafordíthatatlanná válhat. A Journal of Climate szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban azt írták, hogy a tipikus klímamodellek alapján Grönland átlagos hőmérséklete 4-5 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-ra. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az Antarktisz is rohamosan olvad, és ez is hozzájárul a tengerek szintjének emelkedéséhez. Az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottsága (IPPC), amely a globális felmelegedést az emberiség ipari tevékenységének tulajdonítja, a tengerszint emelkedését 18-59 centiméteresnek jósolja 2100-ra. A brit, belga, amerikai és dán kutatókból álló csoport szerint Grönland annyi
jeget foglal magában, amennyi akár hétméteres tengerszint-emelkedést idézhetne elő, ám ez több évszázadba, vagy akár egy-két évezredbe is telne, ha a teljes olvadás folyamata valóban elindulna. Mint a kutatás vezetője, a brit Edward Hanna rámutatott, 1940 körül volt egy meleg időszak Grönlandon, de ezt a sarkvidéki klíma természetes változásai idézték elő, és nem a klímaváltozás globális folyamata. (Forrás: Greenfo info 2009/1)
Konferenciai beszámolók
az egészségünk. A klímaváltozás hatása az élelmiszerbiztonságra Az előadások után mindennap a témához kapcsolódó dokumentumfilmeket vetítettek.
A globális felmelegedés a legnagyobb fokú olvadást idézte elő Grönlandon az utóbbi fél évszázadban, s ez akár a tengerek szintjének emelkedését is meggyorsíthatja — közölte egy nemzetközi kutatógárda. A szakemberek szerint a 2007-es olvadás a második vagy a harmadik legnagyobb éves jégveszteséget okozhatta az előzetes adatok szerint, de az már így is bizonyos, hogy az utóbbi évtizedben történt az eddigi legnagyobb olvadás. A grönlandi olvadást fél évszázada követik nyomon. A legnagyobb mennyiségű felolvadt jeget 1998-ban mérték: 453 köbkilométer volt (ebbe nem számít tengerekbe csúszó gleccserek jégvesztesége). Emellett a 2003-as, 2006-os, 1995-ös és 2002-es évben volt kimagasló a jégolvadás. A szakemberek arra hívták fel a figyel-
2009. május 22., Veresegyház
Zöldgyűrű konferencia A konferencia célja a budapesti agglomeráció fenntarthatóságának elősegítése a környezetvédő civil szervezetek és önkormányzatok közötti együttműködés kiépítésével. A konferencián egy felmérés eredményeiről számolt be az EMLA Környezetvédelmi és Jogi Egyesület az önkormányzatok civil szervezetek, lakosság együttműködéséről. A környezet állapotáról alkotott vélemény egyértelműen megmutatta, hogy az intenzív urbanizációs folyamatok általában a környezet állapotának romlását vonják maguk után A „Jogi lehetőségek a zöldfelület megóvása érdekében” tanulmány célja az volt, hogy bemutassa azokat a jogi lehetőségeket, amelyek magánszemélyek, társadalmi szervezetek előtt nyitva állnak a zöldfelület védelmében, elsősorban településrendezési eljárások lefolytatásához kapcsolódóan, valamint ismertesse azokat a legfontosabb jogszabályi ren-
delkezéseket, amelyek korlátot jelentenek belterületbe vonásokkal és a zöldfelület csökkentésével, pusztításával szemben.
2009. május 27.
A környezetvédelem hónapja, 2009
I. Országos Helyi Komposztálási Konferencia: Komposztálni jó!
A Francia Intézet és a Környezetvédelmi Minisztérium közös rendezvénye 2009. május 26. témája: A környezetvédelem és a vízvédelem a gazdasági válság tükrében. Magyar-francia együttműködés a Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő gazdálkodás tervezése érdekében. 2009. június 3.: Állatok a zöld úton. A Zöld Ösvény természetvédelmi rendszer bemutatása 2009. június 4.: A táji örökség megvédése és ökoturisztikai hasznosítása. Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja. Irott-Kő Ereje Leader térség. Az Európai Táj Egyezmény végrehajtásának tapasztalatai. 2009. június 9.: Környezetvédelem és
A konferencia célja: európai uniós pályázatok (KEOP) segítségével vagy önerőből megvalósítandó programok elindításának ösztönzése, sikeres költséghatékony végrehajtása. – Sikeres önkormányzati házi komposztálási projekt bemutatása. Önkormányzat és a civil szféra együttműködési példájának bemutatása. – KvVM-tájékoztató a szerves hulladék magyarországi helyzetéről, a hulladékgazdálkodásban betöltött szerepéről, szabályozásáról. – Svájci házi komposztálási módszer és eredmények ismertetése. – Farm komposztálás a Szent István Egyetem tangazdaságában. A komposztálás gazdasági jelentősége
10
Egyesüle
ti hírek
Egyesületi hírek
jesen haszontalan vagy hétköznapi dolgot (pl. könyvjelző, szög)! A formája lehet tévéreklám, rádióreklám vagy óriásplakát. Írjatok hozzá szlogent is! Készítsetek „társadalmi célú hirdetést”, olyan reklámot, amely nem eladni akar egy terméket, hanem valamilyen eszmét, gondolatot népszerűsít. Hogyan reklámoznátok például a családdal való időtöltést, a figyelmességet vagy a világ kulturális sokszínűségét? • Állatkereskedelem A diákok tanáraik irányításával a Washingtoni Egyezményben felsorolt fajok után kell hogy nyomozzanak lakóhelyük környékén. Derítsék fel, hogy hol és milyen veszélyeztetett állatok és növények élnek vagy cserélnek gazdát az üzletekben. Nemcsak élőlények, hanem a belőlük készült ajándéktárgyak, használati tárgyak után is kutathatnak az iskolások • Ne vedd, védd! Braxátor Mariann Veszélyeztetett állatok, növények és „használatuk. Belőlük készült tárgyak kereskedelme. Kutass és írj róla cikket. Segédanyag: fajok és kontinensek - ww.cites.hu • A víz értékének felismerése. Mit tennétek, ha ma délután hazaérve elzárva találnátok a vizet, és nem is kapcsolnák vissza? Milyen hatásai lennének ennek a ténynek (hogy megszűnt a vezetékes csapvíz) rátok és környezetükre egy órán belül, egy napon belül, egy héten belül? (pl. először szomjasak lennétek, aztán már nem tudnátok sem főzni, sem mosakodni, locsolni, később vízszerzési módok után kellene néznetek stb.) • Klímavédelem – Energiatakarékosság – Hulladék – Mit tehetünk? Projektmunka keretein belül végezzetek internetes kutatómunkát a magyarországi és külföldi, klímavédelmi és vízügyi problémákkal foglalkozó civil szervezetek és tevékenységük feltérképezésére! Gyűjtsetek különböző „sikersztorikat”, alkalmazott megoldási módszereket!
Folytatódnak a komposztálási összejövetelek Következő találkozó helyszíne: Családi és Társadalmi Rendezvények Háza (CSTRH), Rákoskeresztúr, Csabai út 20. Ideje: 2009. szeptember 8-án 18 órakor. Tervezzük a komposztálási összejövetelek témáját kiegészíteni a most induló programunkkal, melynek címe: Tiszta környezetünk. Egészséges életünk (a komposzt és a táplálkozásunk összefüggései).
Kirándulás, természetjárás Szeptember utolsó szombatjára piknikkel egybekötött családi kirándulást szervezünk a Dera-patak szurdokához. A Derapatak Pilisszentkereszt alatt mély völgyet (szurdokot) vájt, amely mind földtani, mind geomorfológiai szempontból jelentős természeti értéket képvisel.
Tanárok és óvodapedagógusok segítségét várjuk! Kihívás – Iskolák közötti versenyfelhívás Iskolátok miben jár elöl a környezetvédelem terén? Összemérnéd tudásod, kreativitásod másokkal? „Csináld utánam, és velem…” címmel, hívd ki másik iskola diákjait. Miben vagytok jók? Mutassátok meg másoknak is. Ötleteiteket várjuk, és segítünk a szervezésben. Példák a pályázati témákra: • Meseíró pályázat „Vendég voltam a nagyerdőben…” címmel (állatok szemszögéből) • Reklámok bűvkörében Készítsetek reklámparódiát! Reklámozzatok valamilyen tel-
További információ a 256-5917 telefonszámon kapható.
„Öko-család” Kaliforniában Dave Chameides kaliforniai ökológus 2008. január 1-jén elhatározta: a család csak annyi hulladékot termel, hogy egész évben ne legyen szükség kukájának ürítésére. A kísérlet sikerült. Sikerült elérnie a célját, kis pincéje az év végén sincs csordultig tele szeméttel – ellentétben azzal, amit jósoltak neki. A Chameides család (a családfő, a feleség és két gyermek) hulladéka körülbelül 15 kilogrammot tesz ki, kétszázszor kevesebbet, mint egy átlag amerikaié. Los Angeles-i házában, néhány utcányira Hollywoodtól, a 39 éves operatőr blogjában rögzítette környezetvédő erő-
feszítéseinek krónikáját. A hulladékot fajtái szerint szétválogatta és különböző módon kezelte. „Ha az amerikai szokásnak hódolnék, a pincém ma tele lenne műanyag palackokkal” – mondja. Ezzel ellentétben ők csak csapvizet isznak, a főzéshez szükséges alapanyagokat edénybe, kimérve vásárolják. Az ajándékokat szintén ajándékruhába csomagolják, így a gyerekek tulajdonképpen dupla ajándékot kapnak, ők pedig nem fizetnek kétszer a különböző dobozokért: egyszer, amikor megvásárolják, és másodszor, amikor szemétdíj ellenében megszabadulnak tőlük. A szerves hulladékokat, mint például a gyümölcshéjakat, egy műanyagdobozban gilisztákkal komposztáltatják. Így lényegében csak a mérgező hulladékok gyűlnek, ilyenek az égők, az elemek, az autó olajszűrője, az 11
elhasznált merevlemezek. Házuk egy részét napelemek látják el energiával, kocsijuk használt étolajjal működik. Chameides szerint életminőségük nem változik; frissebb termékeket fogyasztanak, pénzt takarítanak meg. A 2008-ban gyűjtött hulladékuk 2009 januárjában sem kerül a szemétgyűjtőbe, hanem kiállítják Hartfordban (Connecticut), a szemétmúzeumban, ahol azt láthatják az érdeklődők, hogyan fejlődött a hulladékkezelés története. (Forrás: Greenfo info 2009/1)
KÖRNYEZETFIGYELŐ Környezetvédelmi kiadvány Kiadja a Keresztúri Társaskör Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Cím: 1173 Bp., Csabai út 44. Felelős szerkesztő: Varga Lászlóné Telefon: 256-5917, (06-70) 316-6966 Művészeti szerkesztő: Balogh-Papp Krisztina
Hírek, in
formáció
k
Hulladékkezelési eszközök Hulladékprések AZ ORWAK hulladékprések a keletkező kommunális hulladékot géptípustól függően minimum 1:4-1:8 arányban közvetlenül szabvány szemetes edényekbe (pl. 240 l, 360 l vagy 1100 l) vagy műanyag zsákba tömörítik. Alkalmazásukkal a jelentős térfogatcsökkenés eredményeként elérhető előnyök az alábbiak: • Megvalósul a gazdaságos hulladékkezelés. A tömörítési aránynak megfelelő mértékben a hulladékszállítási költségek 65-75 százaléka megtakarítható. • Tisztán átlátható, kontrollálható hulladékkezelés valósul meg. Csökken a jelenlegi szemetes edények (kukák) ürítési száma és/vagy mennyiségi darabszáma, vagy a meglévő nagyobb konténerek kisebb szabvány szemetes edényekre cserélhetők. • Nagyobb lesz a rend és a tisztáság. A szemetes edények mennyiségi csökkenésével vagy kisebbre történő kiváltásával értékes területek szabadulnak fel
más célokra. A hirtelen nagyobb menynyiségben keletkező hulladék a szemetes edényekbe tömörítve biztonsággal elhelyezhetők, az edények és azok környéke tisztán tartható. Zárt rendszerű és higiénikus hulladékkezelés valósítható meg. A műanyag zsákba tömörített, lekötött műanyag zsákokból a hulladék nem szivárog, nem párolog, rovarok, kutyák, macskák távol tarthatók. • Élő munkaerő és költségei jelentősen csökkenek. A hulladékprések rugalmas telepítési lehetőségeiből adódóan (kis helyigény, közvetlenül a hulladékkeletkezési hely közelébe telepíthető) a hulladék összehordása, kezelése lényegesen kevesebb munkaerőt, ráfordított munkaórát igényel, így további jelentős költségek (munkabér, tb stb.) megtakaríthatók. • Kevesebb alkalommal jelentkezik a szemetes autók okozta forgalom és környezetterhelés. A hulladékgyűjtő járművek kevesebb alkalommal és/ vagy rövidebb idő alatt ürítik a szemetes edényeket vagy konténereket, így a
környezet szennyezésesen túl közlekedésükkel kevesebb alkalommal zavarják forgalmat. www.orwak.hu ORWAK 5030 Zsákos hulladékprés
Mobil lombkomposztáló hálók A zöldhulladék szállítási költségeit szinte nullára csökkenti. Csak a helyszínen kell egy helyre összeszerelni. Könnyen áthelyezhető, átépíthető, mivel modul elemekből áll, mérete csökkenthető, növelhető. A mobil komposztálót szétszerelve a kész komposzt könnyen lapátolható, illetve géppel szedhető, és helyére szórható. A lombkomposztálás közparkokban mobil kerítés elemekkel egyszerűen megvalósítható. www.keritesrendszerek.hu
Kiadványok 1. Zöld Magyarország fejlesztési modell. Vitairat egy XXI. Századi fenntartható Magyarország felé vezető útról. www.olajospeter.hu 2. Válságkalauz. Tudatos vásárlás: takarékosan, felelősséggel. www.valsagkalauz.hu 3. Az aprítás és komposztálás ABC-je. www.viking-garden.hu
[email protected] www.tarsaskor.egalnet.hu
