No title

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/324-585 Fax.: 89/515-083 E-mail: [email protected]

129.

ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2009. november 26-i ülésére

Tárgy: Pápa város környezetvédelmi programjának felülvizsgálata Előadó: Dr. Kovács Zoltán polgármester Németh Tamás osztályvezető

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/313-744 Fax.: 89/313-989

Tisztelt Képviselőtestület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) b) pontja előírja a környezetvédelmi program elkészítését, melyet a képviselőtestület 2005. szeptemberében hagyott jóvá. A Nemzeti Környezetvédelmi Program időtávját a környezetvédelmi törvény hat évben határozza meg. A Kormánynak kétévenkénti beszámolási, a települési önkormányzatoknak pedig kétévenkénti felülvizsgálati kötelezettséget ír elő. A városi területfejlesztési és környezetvédelmi feladatok döntő többsége hosszú távú gondolkodást illetve tervezést igényel. Mindezt szem előtt tartva a környezetvédelmi program közép- és hosszabb távú időszakot fog át. Szükséges azonban kihangsúlyozni, hogy a programkészítés egy (valójában korlátlan időtartamú) folyamat, amelynek során időszakosan korrekciós felülvizsgálatokat kell beiktatni, alkalmazkodva a helyi illetve országos aktualitásokhoz, a gazdasági körülmények módosulásához. Megállapítható, hogy az önkormányzat környezetpolitikájának és környezetvédelmi beruházásainak köszönhetően a korábban jóváhagyott programban megfogalmazott célok nagyobb részben teljesültek. Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer megvalósítása rajtunk kívül álló okok miatt a legutóbb jelzettekhez képest is késik. A királyszentistváni lerakó 2010-ben induló próbaüzemet követően várhatóan 2011-től fogadja a Társulásban résztvevő 158 település hulladékát. Korábban elkészült a város csapadékvíz csatorna rekonstrukciójának tanulmányterve. Sajnos a címzett támogatásokat a kormányzat befagyasztotta, ennek ellenére jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk a pályázatfigyelésre, illetve a pályázati lehetőségek kihasználására. Részben elkészültek a belvárost tehermentesítő utak és parkolók, csökkentve ezzel a belváros zaj és rezgésterhelését. A Fő tér rekonstrukcióhoz kapcsolódóan készítjük elő a tér forgalmának kiváltását szolgáló Tókert-

Szabadság- Gróf út útvonalon az útrekonstrukciót. A tervezett nyomvonalon két körforgalom megvalósítását tervezzük a folyamatos forgalom biztosítása érdekében, csökkentve ezzel a környezeti zaj és porterhelést. A Belső Várkert felújítását tovább folytattuk. Újabb játszóterek és zöldfelületek létesültek az elmúlt két évben. A körforgalmak virágosításával is sikerült a zöldfelületeinket tovább növelni.

A környezetvédelmi programban a változásokat vastag dőlt betűvel szedve jelöltük, melyeket az alábbiakban foglalunk össze: „2010 körül várhatóan felszínre törnek a vízbázis belső védőterületén található források, amelyek vízelvezetését meg kell oldani. Ezt a tényt vetíti előre, hogy a vízkivételi helytől mintegy 150 méterre, az egykori úgynevezett „örvény” területén megjelenő víz kisebb tóvá szélesedett. A feltörő víz szabályozott elvezetése a következő évek megoldandó, beruházással járó feladata lesz.” (16. oldal) „A szolgáltatatott ivóvíz fertőtlenítését 2009. májusától UV sugaras fertőtlenítés váltotta fel. Az új technológia környezetkímélő, költség takarékos, biztonságos ivóvíz kezelési technológia. Az UV fertőtlenítés lényege, hogy a kezelendő vizet erős UV fényt sugárzó lámpák között vezetik el. Az UV sugárzás hatására a mikroorganizmusok DNS állománya részben, vagy egészben roncsolódik és ezáltal az organizmus elpusztul.” „A Várkertfürdő fejlesztése sikeres pályázatnak köszönhetően tovább folytatódhat. A létesítmény új gyógyászati épülettel, külső élménymedencékkel, újabb csúszdákkal bővülhet.”(20. oldal) „Az Országos Mentőszolgálattól kapott tájékoztatás szerint a megüresedett telephelyet értékesíteni kívánják. A talajszennyezés mentesítési munkáit elvégezték. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a szennyezés megszűntetésének ellenőrzésére figyelő kutakat létesítettek, melyeket 5 évig ellenőrizni szükséges” (27. oldal) „A Várkertet a Megyei Tanács 5-9/1977. számú határozatával nyilvánította megyei jelentőségű természetvédelmi területté. A jogszabályi változások miatt a természetvédelmi területek védettségét helyi rendelettel szükséges megerősíteni. A helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 26/2007. (XII. 20.) rendeletet a környezetvédelmi program 2007. évi aktualizálásával egyidőben fogadta el a Képviselőtestület.” (29. oldal)

„A köztisztasági feladatok színvonalának emelése érdekében a Városgondnokság 2009-ben seprőgépet szerzett be közel 4 millió Ft értében.” (34. oldal) „A Talajerőgazdálkodási Kft Győri úti komposztáló telephelyén végzett tevékenységet megszüntették. A felhalmozott komposzt anyag kihordását a Kft befejezte. Az ingatlan hasznosításához szükséges rendezési terv módosítása megtörtént” (38. oldal) „A Pápai Vízmű Zrt. az útfelújítási munkákhoz is kapcsolódóan 2008-2009. években 142 millió Ft értékű ivóvízhálózat rekonstrukciót hajtott végre, csökkentve ezzel az esetleges meghibásodásokból eredő ivóvízveszteségeket” (42. oldal)

„A hulladék kezelése a Pápa, Téglagyári úti hulladéklerakón deponálással, és földdel való takarással történt 2009. július 15-éig. E határidővel lejárt a pápai hulladéklerakó engedélye a hulladéklerakás tekintetében. Ettől az időponttól a királyszentistváni lerakó üzembehelyezéséig - várhatóan 2011. január 1. - a hulladék elhelyezése az ajkai lerakón történik. Az ajkai lerakó rendelkezik a szükséges engedélyekkel. A Közszolg Kft. az ajkai szolgáltatóval szerződést kötött a hulladék elszállítására, átvételére és elhelyezésére, így a hulladékkezelés a királyszentistváni lerakó üzembe helyezéséig biztosított.” (45.oldal) „Az illegális hulladéklerakók felszámolását a Városgondnokság folyamatosan végzi, melyhez 2009-ben 2.539.200,- Ft támogatásban részesült.” (46. oldal) „Az Önkormányzat a gépjárműadó nyilvántartások révén rendelkezik adatokkal, melyek alapján Pápa városában az alábbi –nagyságrendjében állandónak tekinthető- járműpark található: Ssz.

Jármű

1 2 3 4 5 6 7 8

Személygépkocsi Tehergépkocsi Autóbusz Vontató Motorkerékpár Pótkocsi Utánfutó Lakókocsi

Mennyiség (db) 9.468 1.699 104 43 372 933 158 10

( a nyilvántartás alapján a változások átvezetésre kerültek. 63. oldal) „Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Társulás Társulási Tanácsa 2007. október 19-én (21/2007 (X. 19.) ÉBRSZHK-TT határozat) döntött arról, hogy a Társulás működési területén található, 100%-ban önkormányzati, vagy állami tulajdonban lévő lerakók rekultivációja érdekében közös pályázatot nyújtott be a KEOP 2.3.0. kódszámú pályázati konstrukcióhoz. A kétfordulós pályázat sikeres lebonyolítása a hulladéklerakó rekultivációjához szükséges forrásokat biztosítja. A pályázat első fordulójához szükséges saját képviselőtestület az alábbi ütemezés szerint biztosítja: Pápa városra jutó önrész lakosság arányosan elosztva 8 242 900,- Ft.

forrás

Ebből 2009. márc. 31-ig esedékes rész 4 533 600,- Ft.

összegét

a


2010. évben az uniós projekt keretében újabb 35 db hulladéksziget kerül elhelyezésre a város közterületein, a szelektív gyűjtés kiterjesztése érdekében.” (80. oldal)

Az anyag nagy terjedelme miatt a program a honlapon, (www.papa.hu) illetve kinyomtatott formában a Műszaki Osztályon megtekinthető. Kérem a Tisztelt Képviselőtestületet, hogy Pápa környezetvédelmi programját elfogadni szíveskedjen.

város

aktualizált

Összeállította: Németh Tamás osztályvezető Pápa, 2009. november 17. Dr. Kovács Zoltán sk. polgármester Határozati javaslat Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Pápa város aktualizált környezetvédelmi programját jóváhagyja. Határidő: folyamatos Felelős: Dr. Kovács Zoltán polgármester Kanozsainé dr. Pék Mária jegyző Németh Tamás műszaki osztályvezető

1.

BEVEZETÉS - ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.

A VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLJA

A Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény IV. fejezete a helyi önkormányzatok feladatai közé sorolja a környezetvédelmi programok készítését. Az 1997-ben elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program külön feladatként írja elő a részletes környezeti állapot-felvételi programok elkészítését, azok tartalmi vázának kidolgozását és a szükséges mutatószámok meghatározását. Az NKP 1999. évi Intézkedési Terve a települési környezet védelme témakörben hangsúlyosan kezeli a települési légszennyezés valamint a környezeti zaj veszélyeztető hatásai csökkentésének és a településtisztasági feladatok ellátásának fokozott igényét. A környezeti értékek globális, társadalmi, közösségi sőt leginkább egyéni szintű felértékelődése szükségszerűvé teszi, hogy azok az információk, melyek szűkebb és tágabb környezetünk állapotáról, a környezetünket közvetve és közvetlenül érintő hatásokról szólnak, a szükséges mélységben, közérthetően és szabadon álljanak rendelkezésre, hiszen csak ezek ismeretében lehet hitelesen megfogalmazni a tennivalókat a legfontosabb cél, az élettér minőségének javítása érdekében. A cél elérésének feltétele az egyéni érdekek összehangolása, a közösségi igények megfogalmazása, az aktív szereplők és felelősségvállalók körének kijelölése valamint a település belső közösségeinek közös érdekeken alapuló együttműködése. Ezek azok a szintek, melyek mind az egyén, mind a közösség szempontjából átláthatóak, befolyásolhatóak és kezelhetőek. A környezeti információk előállításának egyik módja, eszköze lehet a helyi települési környezeti állapot felmérési program, amely egyszerre szolgálhatja a közösségek (öntevékeny szervezetek, választott testületek, önkormányzatok) információ iránti nyilvánossági, szakmai, hatósági, adott esetben egyéni igényét. A feladatok hazai megjelenésével egy időben nem kerültek kiadásra azok a szakmai

anyagok,

amelyek

rendszerelvű

tematikát

biztosítanak

a

környezetvédelmi programok elkészítéséhez. A környezetvédelmi program

kidolgozását felvállaló települések nem nélkülözhetik az ilyen típusú munka elvégzéséhez elengedhetetlen szakmai irányelveket, célokat és prioritásokat, valamint a módszertani segédleteket. Az

Európai

Unióban

alkalmazott

joggyakorlat

megerősíti

azokat

a

környezetpolitikai célkitűzéseket, amelyeket a környezetvédelmi törvény és a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) fogalmaz meg. A településekre vonatkozóan az NKP célállapotként egy kevesebb környezeti eredetű stressz hatást közvetítő, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet hosszabb távú kialakítását jelöli meg. Ennek megfelelően az általános településkörnyezeti célok a következők lehetnek: A

települési

légszennyezés

csökkentése

az

önkormányzatok

környezetvédelmi programjainak megfelelően, a települése csatornázottságának, szennyvíztisztításának és speciális szennyvízkezelésének fejlesztése, az ivóvízbázisok védelme, a szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének elősegítése, a települési szilárd hulladékok

megfelelő

kezelése

és

ártalmatlanítása,

valamint

a

településtisztasági feladatok ellátásának fejlesztése, a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget és közérzetet veszélyeztető hatásainak csökkentése, a zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldfelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése, a

települések

településrészek

területén –

található

különösen

természeti a

értékek

történelmi

védelme,

a

településközpontok

rehabilitációja, revitalizációja. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiro-ban tartott konferenciája a fenntartható fejlődés megvalósítását tűzte ki célul az egész nemzeti közösség elé a következő évszázadra és ezzel a környezet védelmének a Közösségi politikába való

szerves

betagozódása

környezetpolitikájának fő céljai:

végérvényessé

vált.

A

Közösség

a környezet megóvása, védelme és minőségének javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások megfontolt és ésszerű felhasználása. Mindezek a célok egyben meghatározzák a helyi, települési környezetvédelmi programok

legfontosabb

célkitűzéseit

is.

Ugyanakkor

a

születő

környezetvédelmi programok e célok elérésének, helyi speciális körülmények figyelembe vételével történő módját fogalmazzák meg. A környezetvédelmi program készítésének célja kettős: hatékony eszközrendszert kell kimunkálni a város (önkormányzat, lakosok, civil- és gazdálkodó szervezetek, stb.) által kiemelt fontosságúnak ítélt helyi környezetvédelmi problémák kezelésére, valamint olyan cselekvési programot kell készíteni, amelynek megvalósításával a város tevékenyen hozzájárul az országos, a regionális és a határ-menti szinten

prioritásnak

tekintett

környezeti

problémák

megoldásához.

Mindezzel elősegítendő a fenntartható városfejlődés biztosításának.

1.2

Tartalmi igények

A környezetvédelmi programok általános tartalmi követelményeit az 1995. évi LIII. törvény (Kt) körvonalazza. Ennek főbb, a települési önkormányzatot érintő előírásai a következők: 46. § (1) A települési önkormányzat... a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel;

e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. 47. § (1) a 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás h) energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatai és előírásait. Ezek

szem

előtt

tartásával

dolgozandók/dolgozhatók

ki

a

városi

önkormányzatnak az épített és a természeti környezet minőségét, állapotát befolyásoló fejlesztések, intézkedések megalapozását szolgáló feladatai.

1.3.

A PROGRAMKÉSZÍTÉS KERETEI

1.3.1.

Területi lehatárolás, alapvető statisztikai adatok

A környezetvédelmi program Pápa közigazgatási területének figyelembe vételével készült. Pápa földrajzi elhelyezkedését Magyarország területén ábrán piros pont jelzi:

Pápa alapvető statisztikai adatai a 2001 évi népszámlálás alapján : Pápa közigazgatási területe 9147 hektár területen helyezkedik el, melynek lakossággal, illetve építményekkel kapcsolatos megoszlását a következő táblázat szemlélteti: Településrészek jellege és megnevezése Pápa ∑ Belterület Egyéb belterület Borsosgyőr Kéttornyúlak Tapolcafő Külterület: Bánóczi major Báróczhegy Bázisrepülőtér Böröllő Zimmermann malom Dörzemény puszta Fehér malom Hatkerekű malom Hódoska major

Népesség száma

Lakások száma

33.549 30.229

12476 11.466

931 451 1031

279 153 355

25 308 11 2 1 33

5 3 2 12

Gazd. épületek száma 237 -

Lakott egyéb lakóegységek száma 7 4

-

1 -

Igal puszta Kisbáróczhegy Kishegy Külső Böröllő Mátyusháza puszta Öreghegy Pálháza puszta Papiros malom Páskom dűlő Rádióállomás Sávoly puszta Törzsökhegy Újmajor Vasúti őrház Vitéztelek

149 10 38 234 57 2 2 29 1 5

49 4 12 97 21 1 1 13 1 2

61 135 41 -

2 -

A bel-, és külterület használati formánkénti kimutatását, illetve azok tervezett növekményét a BFVT által 2002-ben készített szerkezeti terv tartalmazza A közigazgatási terület határait az alábbi települések jelentik: Földrajzi irány Kelet Észak Nyugat Dél

Település Nagygyimót, Adásztevel, Takácsi, Marcaltő, Nemesgörzsöny Nagyacsád, Mezőlak, Mihályháza, Nyárád, Pápadereske, Dáka Nóráp, Pápakovácsi, Döbrönte, Bakonyjákó

Pápa költségvetése a KSH adatai alapján az elmúlt években az alábbiakban alakult: Bevétel (ezer Ft) Tárgyév

Összes bevétel

Helyi adó

SZJA

Norm. állami hozzáj.

Céltámogatás

Címzett támogatás

1997

7725100

405501

355732

1005332

26713

0

1998

4235697

430802

496668

1061125

33440

57361

1999

5279988

605813

437145

1144286

45704

131448

2000

5765329

628649

694441

1373284

51600

376056

2001

7698397

736438

876328

1501528

185515

559180

2002

559180

779576

1012971

1654885

252493

1129807

2003

1129807

856818

1405711

2274552

2274552

397990

Kiadás (ezer Ft) Összes kiadás

Összes működési kiadás

Egészségügyi, szociális

Oktatás

Kommunális

Szórakoztatás, sport

Felhalmozás

1997

6895756

2956960

913033

787180

29804

90573

506080

1998

4570804

3358642

1065187

882361

31760

112789

895932

1999

5149659

3809377

1191990

1005805

45089

135566

991006

2000

5857507

4202275

1315774

1066837

59655

166129

1285102

Tárgyév

1.3.2.

2001

1285102

4954768

1512249

1207838

49526

187617

2073244

2002

9681816

5929273

1896954

1896954

90197

205758

3318513

2003

9480771

6977661

2426439

1809490

85934

258439

1976450

Földrajz, éghajlat Földrajzi fekvés, természeti adottságok

Pápa földrajzi szempontból az ún. „Pápa-Devecseri sík” kistáj legjelentősebb településének számít. A Bakony, és a Marcal völgy között elhelyezkedő területet a patakok K-ről Nyra tartó völgyekkel szabdalják fel. A mélyebben fekvő völgytalpak nedvesebb, a köztes hátak szárazabb termőhelyek a területhasznosítás céljára. A város környezete 105 mBf körüli magassággal jellemezhető. A kultúrtörténeti emlékekben bővelkedő kistáj települései a meglevő úthálózatról jól megközelíthetők, de az úthálózat fejlesztése a növekvő forgalom miatt szükséges. A környező terület a Rába, és a bakonyi vízfolyások közös hordalékkúp maradványa, melynek kavicsanyaga számos helyen megmaradt. A felszín nagyobb részét löszös, iszapos, homokos folyóvízi, és lejtőüledékek alkotják. Alóluk számos helyen felszínre bukkannak az idősebb rétegek. A terület geotermikus gradiense magasabb az országos átlagnál. Az árvizek a kora nyári csapadékmaximum idején, a kisvizek ősszel a leggyakoribbak. Éghajlati jellemzők Mérsékelten hűvös éghajlatú, de már a mérsékelten meleg övezet határán van. A napfényes órák száma 2000 körüli. Éves középhőmérséklete 10 0C körüli. A fagymentes időszak hossza 182-190 nap. A hőmérsékleti maximum 33 0C, a minimum -16,5 0C körül várható. A hótakarós napok száma 40 körüli, maximális hóvastagság 26-28 cm körüli. Az átlagos szélsebesség Pápa körzetében 3,2 m/s, leggyakoribb szélirány É, és ÉNY.

1.3.3.

Időbeli lehatárolás

A Nemzeti Környezetvédelmi Program időtávját a környezetvédelmi törvény hat évben rögzíti, a Kormánynak pedig kétévenkénti beszámolási kötelezettséget ír elő. Ugyancsak legalább kétévenkénti felülvizsgálatot ír elő a törvény a települési önkormányzatok számára is.

A városi területfejlesztési és környezetvédelmi feladatok döntő többsége valójában hosszú távú (legalább 10-15 év) gondolkodást illetve tervezést igényel. Mindezt szem előtt tartva azonban a kimunkálásra kerülő városi környezetvédelmi programnak a közép- (2006-ig) és hosszabb távú (esetünkben 2015-ig) időszakot célszerű átfognia. Szükséges azonban kihangsúlyozni, hogy a programkészítés egy (valójában korlátlan időtartamú) folyamat, amelynek során időszakosan korrekciós felülvizsgálatokat kell beiktatni, alkalmazkodva a helyi illetve országos (NKP) aktualitásokhoz, szemlélet-változásokhoz, a gazdasági körülmények módosulásához.

1.3.4.

Szakmai alapelvek és keretek

A környezetvédelmi program kidolgozásához irányadó, alapvető szakmai megfontolások a következőkben fogalmazhatók meg: A környezetvédelem alapelvei A környezet védelmének ügyét szolgáló eszközök (programok, jogi és gazdasági szabályozók, stb.) akkor hatékonyak igazán, ha azonos elvek érvényesítését célozzák. Ezért fontos, hogy a városi környezetvédelmi program elkészítésekor is a környezetvédelem általános alapelvei érvényesüljenek, amelyeket a környezetvédelmi törvény rögzít: Megelőzés elve: a környezeti/környezet- egészségügyi megelőzése könnyebb, gazdaságosabb és hatékonyabb, mint a helyreállítás, javítás. Ezért a környezethasználati, fejlesztési kérdésekben, tevékenységek folytatásánál a legnagyobb elővigyázatossággal kell eljárni. Felelősség elve: a kedvezőtlen hatásokat, bekövetkezett károkat annak kell elhárítania, akinek a tevékenysége okozza(okozta) azt. Kooperáció elve: a fenntartható fejlődés1 elveinek megfelelő környezethasználatok kialakításában, fenntartásában, a környezeti problémák megoldásában az érintettek/érdekelt állami, önkormányzati, gazdálkodó és társadalmi, érdekvédelmi szervezetek együttműködése biztosítandó, elősegítendő. Tájékoztatás elve: a környezet minőségére, állapotára, a környezetegészségügyi veszélyekre vonatkozó adatok, információk megismerése/megismertetése alapvető állampolgári jog.

(1) A fenntartható fejlődés elve. Ennek igényét a környezetvédelmi és területfejlesztési törvények rögzítik, figyelembe vételének fontosságát pedig az NKP és az Országos területfejlesztési Koncepció deklarálja. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztések, beavatkozások kidolgozása, megvalósítása során biztosítani kell a természeti értékek megőrzését, a természeti erőforrások takarékos és célszerű használatát, az ökológiai szempontok érvényesítését az életminőség javításához és a sokféleség megőrzéséhez.)

Ezek az alapelvek összhangban vannak a területfejlesztés alábbi alapelveivel is: szubszidiaritás decentralizáció partnerség nyilvánosság és részvétel. Az alapelvek értelmezése, valamint a programmal szembeni elvárások is szükségessé teszik a kidolgozás körülményeinek, feltételeinek pontosítását. Az ezt célzó szakmai lehatárolások, fogalmi értelmezések a következők:

környezetvédelem: környezet: levegő, vizek, termőföld, élővilág, emberi egészség, épített környezet, hatótényezők: szennyezőanyag kibocsátás, hulladékok, zaj/rezgés, környezet (terület/természet) használat, környezetbiztonság, környezethasználók: ipar, mezőgazdaság, közlekedés, turizmus, kommunális létesítmények, lakosság. önkormányzati program: elsődlegesen az önkormányzati környezetvédelmi feladatok meghatározása a cél, a helyi társadalom-gazdasági összefüggések, fenntartható helyi fejlődés alapelveinek érvényesítése - területfejlesztés, kapcsolódás más helyi, regionális programokhoz, kapcsolódás országos (pl. NKP, NEKAP, stb.) és nemzetközi ( pl. PHARE) programokhoz. A környezetvédelmi program kimunkálását a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésünkre bocsátott illetve az I. ütem adatbegyűjtési fázisában általunk beszerzett adatokra, információkra alapozzuk. A rendelkezésre álló adatok és információk mennyisége témakörönként eltér.

2.

KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA

2.1

LEVEGŐ

Egy adott térség levegőminőségi állapotát, szennyezettségét a regionális háttérszennyezettség valamint a térségben található légszennyező források együttes hatása alakítja ki. A regionális háttérszennyezettség elsősorban a lakott területen kívüli területeken reprezentálja a légszennyezettségi állapotot, településeken, városokban a helyi emisszióforrások következtében lényegesen magasabb immissziós koncentrációk alakulnak ki. Az emisszióforrások három típusát különböztethetjük meg: pontforrások (kémény, kürtő) vonalforrások (mozgó gépjárművek) diffúz források (felületi, épület) A pontforrásokon keresztül emittált légszennyező anyagok mennyisége általában jól mérhető, vagy számítható, a vonalforrások - amely jellemzően a közlekedési eredetű emissziókat jelent - által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége szintén modellezhető. A legnehezebb a diffúz forrásokon keresztül légtérbe távozó anyagmennyiségek becslése, bár néhány emisszióforrásra léteznek ilyen jellegű modellek. A légszennyezettség időbeli és szezonális alakulását az Országos Immissziómérő Hálózat keretében, az ország mintegy 100 településén és 11 régiójában működő mérőállomások adatai mutatják. A hálózat a levegőminőségi mérésekre kétféle mérőállomás típust alkalmaz, amelyek egymást kiegészítik, de nem helyettesítik. RIV mérőhálózat (off line), amelyben a mintavétel gázok esetében félautomata mintavevők segítségével, szálló pornál nagyteljesítményű pormintavevővel, ülepedő por esetében pedig gyűjtőedényes eljárással történik. A mérési eredmények 24 órás (ülepedő por esetében 30 napos) átlagokat reprezentálnak, fűtési és nem fűtési félév szerinti bontásban. Monitorhálózat (on line), amelyben a mintavétel és az analízis is folyamatosan működő monitorházakba, mérőbuszokba telepített regisztráló és célműszerekkel történik, azonnali eredményeket szolgáltatva. A mérési eredmények 30 perces átlagokat reprezentálnak és ezen adatok feldolgozásából nyerik az összesített adatokat. Egyes városoknál - ahol mindkét hálózat működik - a kétféle hálózat mért eredményei között kisebb nagyobb eltérések mutatkozhatnak, aminek oka egyrészt az eltérő mérési módszerből, másrészt abból adódik, hogy a RIV rendszer adatai egy-egy településen belül több mérőpont átlagértékeit tartalmazzák, míg a monitorhálózat adatai minden esetben egy mérőpontot képviselnek.

Egy település légszennyezettségének kialakulását az emissziókon kívül nagy mértékben a meteorológiai jellemzők határozzák meg. A légszennyező anyagok ülepedésére, átalakulására, terjedésére, tartózkodási idejére legjelentősebb hatású a légnedvesség, a csapadék, a szél, a napsugárzás és a keveredési réteg vastagsága. A nagyvárosok belső területein az évi középhőmérséklet általában 0,5 -1,0 oCal magasabb, mint környezetüké, az aszfaltburkolatú, tágas lakótelepi területeken az 1,5 m-es magasságban mért léghőmérséklet szélcsendes időben akár 2 oC-al is meghaladja a környékre jellemző átlagértéket. Kedvezőtlen jelenség, hogy amikor az úttest árnyékban van, viszont a házak emeleteit és a tetőszintet zavartalan napsütés éri, igen erős hőmérsékleti inverzió alakulhat ki, amely akadályozza a gépjárműforgalomból származó szennyezőanyagok eloszlását, felhígulását. A légszennyeződés felhalmozódása szempontjából igen fontos a köd. A köd kialakulásában a levegő nedvességtartalmának, a magasabb légtérben kialakuló inverziónak és a térfelszíni formáknak van szerepe. A hideg hegyoldalakon a talaj közelben lehűlt és így sűrűbb levegő mintegy lefolyik, a völgyekben, katlanokban összegyűlik és gyakori ködképződést eredményez. A szennyezőanyagok légköri hígulásának mértékét a szélviszonyok és a légkör stabilitási állapota együttesen határozzák meg. Labilis légköri állapot esetén (amikor a felszín közelében helyezkedik el a meleg, felette pedig a hidegebb levegő) általában erőteljesek a vertikális irányú légköri folyamatok, ezért ez a légállapot kedvező a hígulási folyamat számára. Stabilis légállapot esetén (amikor a hidegebb és nagyobb fajsúlyú levegő közvetlen a felszín felett helyezkedik el) erősen korlátozottak a vertikális mozgások. Ekkor a szennyezőanyag hígulását előidéző turbulens diffúziós folyamat kevésbé hatékony, különösen abban az esetben, amikor a stabilis állapot alacsony szélsebességgel vagy szélcsenddel párosul. A Pápán 2002 január-2004 május közötti összes ülepedő porra vonatkozó adatokat a 2.1.1, a nitrogéndioxidra vonatkozó adatokat a 2.1.2, a kéndioxidra vonatkozó adatokat a 2.1.3 ábra tartalmazza.

A 2.14. ábrán az ÁNTSZ adatai szerint Veszprém megye néhány településén 2001 nem-fűtési félévében mért adatokat mutatjuk be. Mért, fontosabb komponensekre a 14/2001. (V.9) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint vonatkozó határértékek: - a kéndioxid 24 órás határértéke -150 mikrogramm/köbméter- a nitrogéndioxid 24 órás határértéke -85 mikrogramm/köbméter - az ülepedő por 30 napos határértéke -16 g/négyzetméterx30 nap A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség véleménye szerint határérték átlépés nem történt.

A mérések alapján azonban látható, hogy Pápa belvárosában a por, és a nitrogénoxid tekintetében az utóbbi időben történt határérték túllépés, ezért a terhelés csökkentését, illetve a ritkán előforduló anomáliák megszüntetését – elsősorban, és leg-költségkimélőbb megoldásként-forgalomszervezési módszerekkel szükséges csökkenteni.

70 60 50 40 30 20 10

br .0 2 ár c. 02 áp r.0 m 2 áj .0 2 jú n. 02 jú l.0 au 2 g. sz 02 ep t. 0 2 ok t.0 no 2 v. 0 de 2 c. 02 ja n. 0 fe 3 br . m 03 ár c. 03 áp r.0 m 3 áj .0 3 jú n. 03 jú l.0 au 3 g. sz 03 ep t. 0 3 ok t.0 no 3 v. 0 de 3 c. 03 ja n. 0 fe 4 br . m 04 ár c. 04 áp r.0 m 4 áj .0 4 m

fe

ja n

.0 2

0

Fő u. 12*

Vajda ltp.

Tompa M. u.

Celli u.10*

Fő tér*

Anna tér 15*

2.1.1 ábra Az ülepedő por mennyisége 2002 január-2004 május között Pápa egyes körzeteiben (g/m2/30nap, határérték 16 g/m2/30nap ( A*-al jelöltmérési pontok 2004 májusában megszűntek)

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20

br .0 2 ár c. 02 áp r.0 m 2 áj .0 2 jú n. 02 jú l.0 au 2 g. sz 02 ep t. 0 2 ok t.0 no 2 v. 0 de 2 c. 02 ja n. 0 fe 3 br . m 03 ár c. 03 áp r.0 m 3 áj .0 3 jú n. 03 jú l.0 au 3 g. sz 03 ep t. 0 3 ok t.0 no 3 v. 0 de 3 c. 03 ja n. 0 fe 4 br . m 04 ár c. 04 áp r.0 m 4 áj .0 4 m

fe

ja n

.0 2

0

Vajda ltp.

Tompa M. u.

Celli u.10*

2.1.2 ábra A nitrogénoxid mennyisége 2002 január-2004 május között Pápa egyes körzeteiben (mikrogramm/köbméter, határérték 85 mikrogramm/köbméter)

.0 2

m

br .0 2 ár c. 02 áp r .0 m 2 áj .0 2 jú n. 02 jú l.0 au 2 g. sz 02 ep t.0 2 ok t.0 no 2 v. 0 de 2 c. 02 ja n. 0 fe 3 br . m 03 ár c. 03 áp r .0 m 3 áj .0 3 jú n. 03 jú l.0 au 3 g. sz 03 ep t.0 3 ok t.0 no 3 v. 0 de 3 c. 03 ja n. 0 fe 4 br . m 04 ár c. 04 áp r .0 m 4 áj .0 4

fe

ja n 30

25

20

15

10

5

0

Vajda ltp. Tompa M. u. Celli u.10*

2.1.3 ábra A kéndioxid mennyisége 2002 január-2004 május között Pápa egyes körzeteiben (mikrogramm/köbméter, határérték 125 mikrogramm/köbméter)

Az ÁNTSZ adatai szerint Veszprém megye néhány településén 2001 nem-fűtési félévében az alábbi adatokat mérték:

Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Ülepedő por Mérés- Átlag Hat.ért. 98%-os Mérés- Átlag Hat.ért. 98%-os Mérés- Átlag Hat.ért. szám imm. Túll. gyak. szám imm. Túll. gyak. szám imm. Túll. g/m2* 3 3 3 3 db. µg/m % µg/m db. µg/m % µg/m db. % 30 nap Veszprém Ajka Halimba Herend Nagyvázsony Nyirád Pápa Pétfürdő Sümeg Tapolca Ugod Városlőd Várpalota Zirc Balatonfelvidé k reg.

Szálló por Ólom 98%-os Mérés- Átlag Hat.ért. 98%-os Mérés- Átlag Hat.ért. 98%-os gyak. szám imm. Túll. gyak. szám imm. Túll. gyak. g/m2* 3 3 3 db. µg/m % µg/m db. µg/m % µg/m3 30 nap

323 428 156 203 92 276 79 55 186 144

2.1 6.6 2.0 2.2 1.7 2.1 3.4 2.0 2.5 5.3

0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

7.0 51.3 7.0 7.0 4.2 6.0 49.0 8.8 10.0 58.7

317 282 101 185 68 272 79 54 166 141

17.0 13.4 23.6 13.0 24.8 20.7 10.2 20.7 13.9 14.8

0.0 0.0 1.0 0.0 0.0 0.4 0.0 1.9 0.6 0.7

51.7 35.0 59.9 30.0 50.9 64.6 25.7 62.0 57.4 53.2

70 63 6 5 6 6 35 22 6 17 5 6 77 12

5.8 6.2 5.9 6.2 8.8 4.5 5.6 4.5 5.6 4.5 4.4 11.4 7.6 5.4

4.3 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 16.7 6.5 0.0

20.3 13.6 10.5 9.1 12.4 9.7 11.2 10.5 9.0 11.0 5.9 19.8 33.7 8.9

12 -

59.7 -

8.3 -

100.9 -

12 -

0.1 -

0.0 -

0.2 -

665

2.7

0.0

15.0

509

10.6

0.0

28.0

60

3.7

0.0

10.4

-

-

-

-

-

-

-

-

2.1.4 ábra Az ÁNTSZ adatai szerint Veszprém megye néhány településén 2001 nem-fűtési félévében az alábbi adatok voltak jellemzőek

2.2.

VIZEK

Felszíni vizek Források: A VITUKI forráskataszterében Pápa város közigazgatási területén levő forrás nincs feltüntetve. A korábban üzemelt, de a bauxitbányászat miatti vízszintcsökkenés miatt 1968 körül kiapadt források idővel újra éledhetnek. (A bauxitbányászat Nyírádon 1991-ben megszűnt) Vízfolyások A Tapolca patak a kiapadt forrásokból nyerte vizét. Medre jelenleg nem vízterület, de számolni kell várható visszatérésével. Visszatérése esetén a Településszerkezeti Terv javaslata alapján a Bakony-érbe lenne célszerű bekötni. A Bakony-ér a várost K-Ny irányban szeli át, kezelője a KDTVIZIG. A külterületi szakaszok általában rendezettek, a belterületi szakasz rendezésre szorul. A város belterületein a Tapolca patak holt medre helyén csapadékcsatorna épült, melynek nyílt szakaszai a Várkertben, a Lehel utcán, illetve a Bercsényi u. - Acsádi u. között találhatók. 2010 körül várhatóan felszínre törnek a vízbázis belső védőterületén található források, amelyek vízelvezetését meg kell oldani. Ezt a tényt vetíti előre, hogy a vízkivételi helytől mintegy 150 méterre, az egykori úgynevezett „örvény” területén megjelenő víz kisebb tóvá szélesedett. A feltörő víz szabályozott elvezetése a következő évek megoldandó, beruházással járó feladata lesz. Pápa területén található egyéb vízfolyások kezelői viszonyai: HRSZ Vízfolyás

Tapolca patak

Önkormányzat

Pápakörnyéki Vizitársulat

ÁPV RT

Veszprém M. Víz, és Cs.mű V.

1763, 1759/2, 1759/1, 1714, 1446/1, 163, 167, 4525, 4505, 4766, 4709/2, 9052 01277

01155 0796/1 0796/3, és 4 0778 0734/1, és 2

0999/1 0999/2 0998

01471 01463 9053

Agroprodukt Rt

0953, 0944 01276, 8166/4, 8192, 01205/1, 2

Borsosgyőri Séd Mezőlaki Séd Nórápi árok Gyulamajori árok Horgos ér

0976/1, 2 0956/1, 3 01212, 1224 01199

01234 01441 01475

KDT Körny.v, és Vízügyi Ig.

01281,01173 01181/2, 0842/6 0842/1

8075/2

Darza patak

Zimmermann árok

0833/1 0620, 0268, 0302,0356

0297/2 01019, 01018 01001/28 01159/1

Állóvizek Borsosgyőr téglagyári bányatavak rekultivációja még nem kezdődött meg A Tapolcafő 01367/8 hrsz alatti halastó vízikönyv száma 196/39-11372 A Pápa 0739/10 hrsz dísztó vízikönyv száma 196/6113-12645 A Pápa 01121 hrsz alatti öntözővíz tározó vízikönyv száma 153/2987-13581 A felszíni vizek hidraulikai paraméterei jelen tanulmány elkészítésénél nem álltak rendelkezésre A felszíni vizek környezetének hasznosításánál a 46/1999 (III.18.) Korm.rend. előírásai alkalmazandók. Pápa város vízkár elhárítási, védelmi terve 2007-ben elkészült.

Felszín alatti vizek A 219/2004 (VII.21.) Korm.rend alapján Pápa környezete fokozottan érzékeny minősítésű, vízbázisa sérülékeny. A tapolcafői vízbázis védelembe helyezési dokumentációja 2000-ben elkészült, a védelmi övezetek végleges kijelölése folyamatban van. (ld. 4.5.4 fejezet) A karsztvíz ebben a fejezetben, a talajvíz a 2.3 fejezetben kerül ismertetésre. Karsztvíz A VITUKI adatbázisa szerint Pápa, és környezetében az alábbi kutak találhatók: Kút B-3 B-5 B-18 B-19 B-20 B-21 B-22

B-24

B24a B-26 B-33 B-34 B-47

Létesítés

X 47+625

EOV Y 85+678

1925 textilgyár 1936 Tompa u. 2 1962 46+750 86+800 Kastélykert 1961 MÁV áll. Húsüzem Bezerédi u 1963 Húsüzem 1964 220.725 530.290 Egyetértés TSZ 1963 Táncsics u.60 1964 222.291 529.274 Húsüzem III. 1967 Textilgyár 1969 Tompa u.2 1969 Dohányüzem 1987 222.161,67 529.853,33 B20 felújítás

Z (mBf)

Talp

Szűrő

125

140,175

137,54

825

104,5-174, több szint 780-820

61,5

44-53

154,8

84,1-145,5 több szint 325,7-432,9 6 szintben 20-26,6

483 147,87

31

136,729

150

69,5-120 több szintben

137,02

137

138,5

180

136,6

148

69,5-130,6 több szintben 104,5-149 több szintben 98,6-140

147,34

100

73-97

138,45

160

84-154 3 szinten

K-23 K-26 K-27 K-28 K-29 K-30 K-31 K-32 K-35 K-36 K-37 K-39 K-40 K-41 K-42

K-43 K-44 K-45 K-46 K-48 K-49 K-51 K-52 K-53

1964 Repülőtér 1967 Sertéstelep 1967 HM 1967 Déli adó 1967 Reptér VII. 1967 Reptér VI 1967 Reptér VIII 1969 ASZÖV t. 1968 Kastélykert 1970 Elekthermax 1970 Technikum 1970 létesítmény 1975 Bgyőr, tégla 1975 MN5081 1983 105-72-98 lét 1985 195-190 lét 1984 MN195-190 1985 MN195-190 1983 MN195-190 1990 HM5081 1991 HM5081 1994 Trafó áll. 1996 Tapolcafő 1999 Tapolcafő

138,5

104,2

90-97

180

104,5-149

78

46-49 64,5-72 49-54

149,3

80

142,6

113,4

142,6

159

142,6

332,2

137

150

124-135

690 136,2

165

151,2

120

153

120

492,6-561,4 5 szint 112,5-156 5 szint 35-41 54,6-60 64,6-75

76

68-74

251

91,5-107 2 szinten 23,8-28,1 34-37

224.990,24 531.653,45

141

40

223.501,59 533.741,84

149,38

72

220.586,2

159,56

60

534.913,25

150 150 224.588.65 531.822,98

142,07

224.881,19 531.931,07

141,56

60

218.578,49 533.692,96

141,56

64

170

99

196,54

4,3

218.500

533.920

215.432,33 534.934,77

87-95,7 101,8-105,9 116,9-139,6

36,9-38,7 65,7-68,7 48,7-53,3 94,5-143 4 szinten 67,5-100 3 szinten 45-60 2 szinten 38-56 3 szinten 53,7-57,8 46-48 81-97 Figyelőkút 1,3-3,3

K-54

2002 Tapolcafő

214.547,19 534.934,41

194,7

120

57-120

A Pápai Víz- és Csatornamű Rt. adatszolgáltatása alapján a város és környezetének vízellátása az alábbi (az előbbi összeállításban nem szereplő) kutakból történik: (a kutak a 9711 hrsz ingatlanon helyezkednek el, melynek területe 1 ha 1022 m2) Kút

Létesítés

B-

1977

X 216,3

EOV Y 534,6

Z (mBf) 169,8

Talp

Szűrő

400

143-

11

400

B-

1979

216,3

534,6

169,8

350

12

194350

B-

1980

216,3

534,6

169,8

13

350

230350

Q (m3/h)

H (m)

-14,98

Üzemi v.sz (m) -15,14

180

90

B-12

-14,1

-14,8

420

110

B13

-14,3

-14,7

420

110

Kút

Ny. vsz (m)

B-11

A kutak üzemi vízszintje, és vízhozama egyidejű üzemelésük mellett lett mérve. A három kút együttes kapacitása a jelenleg beépített szivattyúkkal 24.480 m3/nap. A kutak felépítménye egy-egy kételemes Polidom. A Pápa Víz- és Csatonamű Rt. adatszolgáltatása alapján a 9649 hrsz vízmű védőterületen van még egy 200 m mély kút (Z 171,6 mBf), melyet megfigyelő kútként tartanak nyilván, de tartalék vízbázisként is számításba vehető. A szolgáltatatott ivóvíz fertőtlenítését 2009. májusától UV sugaras fertőtlenítés váltotta fel. Az új technológia környezetkímélő, költség takarékos, biztonságos ivóvíz kezelési technológia. Az UV fertőtlenítés lényege, hogy a kezelendő vizet erős UV fényt sugárzó lámpák között vezetik el. Az UV sugárzás hatására a mikroorganizmusok DNS állománya részben, vagy egészben roncsolódik és ezáltal az organizmus elpusztul. Termálvíz: A Kastélykertben mélyített B-18, és K-35 sz kutakból termálíz tört fel. A K-35 kút a fúrás létesítésekor 3600 l/p 42 oC-os vizet szolgáltatott, a hőfok,és a mennyiség a bauxitbányászat következtében jelentősen csökkent. Jelenleg a víztermelés mértéke kb 115 l/p. Az önkormányzat döntése értelmében a korábbi városi uszoda, és strand megszűnt.

A termálvíz kihasználása érdekében a Külső Várkeretben felépített termálfürdő 2003ban került átadásra. Másfél évig tartó minősítési eljárást követően 2007. évben a pápai termálvizet a Reumatológiai és Fizikoterápiás Szakmai Kollégium állásfoglalása alapján „Pápai gyógyvíz” elnevezéssel gyógyvízzé nyilvánították. A B-18 számú (volt uszoda melletti) kútból nyert gyógyvíz összes ásványi anyag tartalma 4410 mg/l, mellyel a Magyarországon használatba vett első nyolc leggazdagabb ásványi anyag tartalmú gyógyvíz között szerepel. A Várkertfürdő fejlesztése sikeres pályázatnak köszönhetően tovább folytatódhat. A létesítmény új gyógyászati épülettel, külső élménymedencékkel, illetve újabb csúszdákkal bővülhet.

Érzékeny vízbázis védelmi területe (vázlat) Pápa környezetében (VÁTI 2002) Sárga: vízbázis védelmi terület , sraffozott: település terület

2.3.

FÖLD

2.3.1.

A vizsgált terület geológiai megismerésének története

A Bakony hegység első földtani térképének elkészítése F.S Beudant francia geológus nevéhez fűződik (1822). A következő felmérést 1845-ben W. Haidinger osztrák bányaügyi tanácsos végezte 1845-ben. 1850-1865 között a bécsi Földtani Intézet végzett részletesebb felméréseket, melynek anyagát 1869-70-ben ,illetve 1875-ben térképeken is kiadták. A Magyar Állami Földtani Intézet tevékenységének 1869-es megalapítását követően folyamatos, az előzőektől lényegesebb felmérések kezdődtek, melyek eredményeit folyamatosan publikálták, a közreműködő nevesebb geológusok Lóczy L, Böckh J., Hantken M., Koch A. voltak. A XX. szd. elején elkezdett újabb térképező munka eredményeképpen (Papp K., Tager H., ) újabb tanulmányok jöttek létre. Az I. világháború után az egész országban intenzív nyersanyagkutatás indult, melynek a Bakonyra vonatkozó eredményeit Telegdi Roth Károly, ifj. Noszky J., Vadász E. neve fémjelezte, az eredményeket telegdi Roth K. 1934-ben összegezte. A Bakony É-i előterében is ebben az időben folytak kutatások. A II. világháborút követően alapvetően a bauxitkutatások tették szükségessé a még részletesebb kutatásokat, ennek a munkának nagy, és átfogó irodalma született, mely számos szakember munkájának eredményeképpen jött létre. 2.3.2.

A vizsgált terület geológiai adottságai

A terület legidősebb képződménye az alaphegységi felső triász fődolomit,és dachsteini mészkő, melyek csak mélyfúrásból több mint 200 m mélységből ismertek. A felső kréta Ugodi Mészkő formáció a dachsteini mészkőre települ, vastagsága 200-400 m, általában a felszín alatt több mint 50 m mélységben helyezkedik el, a tapolcafői vízműkutak környezetében a felszínre bukkan. A Polányi Márga Formáció összefogazódik az Ugodi Mészkővel, vastagsága több száz métert is elér. Az oligocé-miocén képződményeket a Csatkai Formáció kőzetanyagai képviselik. A pliocén kori (pannon) üledékeket főleg a Száki Agyagmárga Formáció képviseli, a környéken települt téglagyárak ennek anyagát hasznosították. A negyedkori üledékeket főleg kavicsos homok, futóhomok, alluvium képviselik. A Veszprémi Bányakapitányság által adott információk alapján a közigazgatási területen az alábbi, ásványvagyonnal rendelkező bányaterületek vannak:

-Tapolcafő-I agyagbánya, (1462-6/1981 számon) -Döbrönte-Pápa kavicselőfordulás, bányatelek (952/2001 sz. )

kijelölése

folyamatban

A Pápa környéki többi, régebben anyagnyerésre használt bányagödör nem rendelkezik engedéllyel, ezek potenciális illegális hulladéklerakók, felmérésük, rekultivációjuk alapvető fontosságú (a vízbázisvédelmi terv készítése folyamán több ponton találtak szennyezést 2.3.3.

Tektonikai viszonyok

Pápa környezetére a Bakony hegység szerkezetét alapvetően meghatározó ÉKDNy, illetve ÉNy-DK irányú töréshálózat jellemzi, melyben sok függőleges irányú mozgásra utaló zónát is sikerült kimutatni. A város környezetében legjelentősebb ilyen zóna a Tapolcafő vízbázis területén képződött sasbérc, mely a felszínen néhány száz m átmérőjű foltban jelentkezik.

2.3.4.

Vízföldtani adottságok

A város környezete a Marcal vízgyűjtő területének jobb oldalán helyezkedik el, melyet a Marcalba siető patakok tagolnak. Az árvizek a kora nyári csapadékmaximum idején, a kisvizek ősszel a leggyakoribbak. A talajvíz a völgyekben 2 m-nél magasabb szinten található, a völgyek közötti hátakon 4 m alatt. A víz kémiai jellege főleg kalcium-magnéziumhidrokarbonátos. Keménysége 15-25 nk közötti. A szulfáttartalom a kistáj ezen területén néhol meghaladhatja a 300 mg/l-t. A kutak közül kiemelkedik a Pápai termálvizet adó mélyfúrású kút. Egészen a XIX. szd közepéig Pápa és közvetlen környékén mocsarak és ingoványos területek uralták a vidéket. Ettől az időtől kezdve Pápa és közvetlen környékének természeti arculata teljesen megváltozott. A város és közvetlen környékén levő pannóniai rétegek általában vízszegények, főleg agyagos képződmények. Ez az oka annak is, hogy ezen a területrészen természetes források nem találhatók. Mint a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozó területen, a domborzati viszonyoknak megfelelően a Bakony-hegység peremétől délkelet-északnyugati irányban lefolyó több állandó és időszakos vízfolyás haladt át a területen. Ilyen volt elsősorban a Tapolca patak, majd a Séd, Gerence stb. A Pápa és környékén említett vízfolyásokat, tavakat és mocsarakat a területtől délkeletre levő Bakony hegység peremén feltörő karsztforrások

látták el vízzel. Ezek között a legnagyobbak Tapolcafő forrásai voltak. Ez utóbbiak látták el elsősorban a Tapolca patakot vízzel. A Marcal-völgy zsombékos, nádas mocsarainak a lecsapolásával végleg eltüntették a Pápa környéki tavakat, mocsarakat. A bakonyi karsztvizek megcsapolásával pedig – remélhetően ideiglenesen egyelőre eltűntek az élő vízfolyások is.

2.3.5.

Morfológiai adottságok

Pápa a Marcal-medencében fekvő település. A medence a Kisalföldnek a Bakony és a Kemeneshát közé benyúló félmedencéje. A Győri-medencével ellentétben a pleisztiocénben nem hordalékgyűjtő terület, hanem lepusztítással kialakított pliocénkori felszín. A Marcal medencében denudációs területeket, és védőtakarós tanúhegyeket különböztetünk meg, ez utóbbiak Pápa területén nincsenek. Az enyhén tagolt hordalékkúp síkság relatív tájképi reliefe a kistáj K-i peremén 5-10 m/km2, a Ny-i részén 10-25 m/km2. A völgysűrűség átlagban 0,99 m/km2. Pápa környezetének tengerszint feletti magassága 130-150 mBf között változik. Pápa és környéke morfológiai szempontból a Bakonyalja halomvidéke.

2.3.6.

Mérnökgeológia, szennyeződésérzékenység

Pápa területéről mérnökgeológiai tanulmány nem áll rendelkezésre A város területén található csúszásveszélyes területekről nincs kimutatás. A felszíni szennyeződésérzékenység területi eloszlását az alábbi ábrán szemléltetjük:

Kék: érzékeny területek (porózus képződmények a felszínen) Sárga: kevésbé érzékeny területek (különböző mértékben vízzáró képződmények) (VÁTI, 2002) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.22.) sz. Korm. rendelet alapján készült területi besorolás alapján Pápa közigazgatási területe fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. Általánosságban elmondható, hogy veszélyesek lehetnek a laza üledékekből, és a löszből álló lejtők, elsősorban

a vízmosások környékét ajánlatos az

építkezésekkel elkerülni. A területen található, egykor anyagnyerésre, illetve hulladéklerakásra szolgáló gödröket fel kell mérni, a rekultivációt végre kell hajtani. A közigazgatási területen elszórtan tőzeg fordulhat elő, mely beépítésre alkalmatlanná teszi a területet. Pápa belvárosát kivéve általános probléma a magas talajvízszint, további beépítést gátló tényező lehet a vízfolyások időszakos vízszintváltozása is. Lokális problémák lehetnek: - Fakadóvíz: a triász-kréta rétegek felszínre kerülése környezetében jelentkezhet

- Talajvízbetörés: a vízfolyásokhoz közeli házak pincéiben -Egyenlőtlen süllyedés: szerves anyagra (tőzeg), illetve feltöltésre alapozás esetén

2.3.7

Talajviszonyok, talajszennyezettség

A Kisalföld és így Pápa térségében is a felszínen található üledékes kőzeteket főleg az Ős-Duna rakta le a pleisztocén korban. Erre az időszakra esik a 600 ezer évesre becsült európai jégkorszak, ami ugyancsak kivette részét hazánk területén is a durva és finomszemcsés üledékes kőzetek lerakódásaiban. A felszínen vagy közvetlenül a felszín alatt található durva és finomszemcsés homok keletkezése az utolsó jégkorszakok száraz periódusaira tehetők. A teljes szárazidőszak beálltával a finom kőzetszemcséket a felszínen a szélviharok barkánok formájában rakták le. Sokszor az így lerakott üledékek sem maradtak meg eredeti formájukban. Újabb nedves periódusok alkalmával a kisebbnagyobb vízfolyások kikezdték a korábbi lerakódásokat újabb kisebb-nagyobb völgyeket vágtak a lerakódott üledékekben. Ennek következtében az anyagok is összekeveredtek, így nem egységes összetételűek. A különféle földtani ciklusoknak megfelelően települési viszonyaik is különfélék. Úgy ismeretesek ferdén, redősen vagy átbukó redősen települő üledékek is. Úgy alakultak ki azok a domborzati formák is, amelyekkel Pápa környékén ma találkozunk. A pleisztocén kezdetén a még mindig dél felé folyó Ős-Duna és mellékágai ha kisebb mértékben is - folytatták a hordalék lerakását. Későbbi kéregmozgások hatására az Ős-Duna megváltoztatta folyási irányát, és a mai folyásirányát foglalta el. Ugyancsak ezek a későbbi kéregmozgások hozták létre a mai Rába-völgyet. Az ebben folyó Ős-Rába már a Grázi-medencét körülvevő hegyek törmelékeit szállította. Ezekből alakultak ki a Pápa és környékén található kavicsteraszok.

A folyóvízi lerakódásokon kívül a teljesség kedvéért meg kell említeni az atmoszferikus lerakódásokat is. Ide az ugyancsak a pleisztocén korban keletkezett és a levegő hulló porából kialakult lösz tartozik. Ha szárazföldre hull és rakódik le, akkor szárazföldi, ha vízben rakódik le, infúziós löszről beszélünk. Az előbbi rétegzetlen, az utóbbi rétegzett. A szárazföldi löszt csigák, Hélixek, Pupák stb. feloldódó meszes vázai összecementálják. Ezért állékony, meredek falakat formál. Helyenként az ilyen képződmények előfordulnak Pápa környékén is. A pleisztocén geológiai kor után a holocén kor következik. Ebben napjaink földtani folyamatai játszódnak le. A pleisztocén és a holocén korban a földfelszíni képződményeket már nemcsak a geológiai erők, hanem a rajta megtelepedett növény- és állatvilág is képes átformálni. A növény gyökerei a

talajban vannak. Élete során a lombozatának váltásával a földre hulló levelek elkorhadnak, bemosódnak a talajba, és azt humuszgazdaggá teszik. Elhalásával ezt a célt szolgálják a talajban levő gyökerei is. Úgy válik a terméketlen talaj a felszíntől lefelé 0,5-1,5 m-ig vagy még mélyebben termékennyé, vagyis termőfölddé. A szélerózió veszélyességet az alábbi vázlaton mutatjuk be:

Széleróziónak területek Pápa környezetében (VÁTI, 2002) Sárga: széleróziónak kitett, Zöld: potenciálisan szélerózióveszélyes

Talajvédelmi szempontból a legfontosabb feladatok az alábbiak: → a szántóföldeken a pillangós, és kalászos növények termesztését kell előtérbe helyezni → a tervezett védőfásításokat a területre korábban jellemző fák telepítésével javasolt megvalósítani A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása alapján Pápa város területén három jelentősebb talaj-talajvíz szénhidrogén szennyezettség ismeretes: -Bakony Volán Rt Celli úti Volán telepén tartályrepedés miatt

-az Országos Mentőszolgálat

Veszprém u 58 (hrsz 1833) telephelyén.

Az Országos Mentőszolgálattól kapott tájékoztatás szerint a megüresedett telephelyet értékesíteni kívánják. A talajszennyezés mentesítési munkáit elvégezték. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a szennyezés megszűntetésének ellenőrzésére figyelő kutakat létesítettek, melyeket 5 évig ellenőrizni szükséges. -MOL Rt győri u-i (hrsz 0225/2) telephelyén A Tapolcafői vízbázis Biztonságbahelyezési Tervében az alábbi környezeti szennyezőforrások szerepelnek: -Tapolcafő, Haraszti-kőhányás, Szélhosszai-kőhányás bányagödrök. - Felhagyott kőfejtő gödrei Tapolcafőtől K-re (Haraszti kőhányás dűlő) ( hrsz 01331, 01333/3, 01334) Vegyes hulladék, kommunális hulladék, és szennyvíz lerakás, olajos iszapkupacok.

2.4.

ÉLŐVILÁG, TÁJ

2.4.1 Általános leírás

A város közigazgatási területe növényföldrajzi szempontból a Kisalföldi (Arrabonicum), és a Bakony Vértesi (Vespremiense) flórajárások határán helyezkedik el. 2.4.2 Természetvédelmi értékek 2.4.2.1 Országosan védett természeti értékek Pápa Ex lege lápterületek [8005/2001 (MK 156) KöM tájékoztató alapján) Hrsz 01367/8, 01391/3, 01391/5, 01391/7, 01391/8, 01391/9

→ Védett növények, és állatok: A Balatonfelvidéki Nemzeti Park ajánlása alapján védettségük miatt az alábbi növények, és állatok védelmére kell leginkább ügyelni: Védett állatok

Védett virágok

Havasi cincér (Rosalis Alpina) Zöld levelibéka (Hyla Arborea) Pettyes gőte (Triturus Vulgaris) Törékeny gyík (Auguis fragilis L.) Zöld gyík (Lacerta viridis) Imádkozó sáska (Mantis religiosa) Egerészölyv (Buteo Buteo) Fekete harkály (Dryocopus martius) Fehér gólya (Ciconia Ciconia) Szürke gém (Ardea cinerea) Bölönbika (Botaurus stellaris) Jégmadár (Alcedo athis) Holló (Corvus corax) Nagykócsag (Egretta alba) Gyurgyalag (Merops apiaster) Ürge (Citellus citellus) Vidra (Lutra lutra)

Tavaszi hérics (Adonis vernalis) Fekete kökörcsin (Dulsatilla Pratensis) Vitéz kosbor (Orchis Militaris) Apró nőszirom, törpe nőszirom (Iris pumila) Agárkosbor (Orchis morio) Szibériai nőszirom (Iris sibirica) Őszi kikerics (Colchicum autumnale) Téltemető (Eranthis Hyemalis) Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) Buglyos szegfű (Dianthus Sciperbus) Illatos hagyma (Allium Suaveolens) Vetővirág (Stembergia Colchiciflóra) Őszi csillagvirág (Scilla Autumnalis) Árvalányhaj (Stipa pulcherrima) Pókbangó (Ophris sphegodes) Májvirág (Hepatica nobilis) Bíboros kosbor (Orchis purpurea) Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Nagyezerjófű (Dictamnus albus)

→ Natura 2000 területek:

Pápa közigazgatási területén a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet alapján ismereteink szerint nem történt kijelölés, de a részletes rendezési tervek készítésekor ezt az illetékes hatóságokkal pontosítani kell

2.4.2.2 Helyi jelentőségű természetvédelmi értékek Pápa Belső-Várkert (hrsz 2, 3, 6406, 6403)

A Várkertet a Megyei Tanács 5-9/1977. számú határozatával nyilvánította megyei jelentőségű természetvédelmi területté. A jogszabályi változások miatt a természetvédelmi területek védettségét helyi rendlettel szükséges megerősíteni. A helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 26/2007. (XII. 20.) rendeletet a környezetvédelmi program 2007. évi aktualizálásával egyidőben fogadta el a Képviselőtestület. Tapolcafő

Tapolcafői Láprétek Természetvédelmi Terület (hrsz 01391/b, m, 01407, 01408/1-2, 01430/3/b, 01431/2) 12,8 hektár kiterjedésű terület 2.4.2.3 Védelemre javasolt további területek: A BFVT által 2002-ben készített településszerkezeti terv az alábbi természeti értékeket javasolja helyi védelemre - Esterházy út kétoldali hárs fasora - Vasvári Pál utca kétoldali hárs fasora Javasolható továbbá: -Esterházy kastély kertje -http://oregfak.emk.nyme.hu/megye/veszprem.htm honlap alapján a közigazgatási területen 13 db öreg, védelemre javasolt fa található 2.4.3 Veszprém Megye településrendezési Tervének Pápára vonatkozó, tájrendezéssel kapcsolatos fontosabb előírásai → A város a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján „érzékeny természeti terület” övezetbe tartozik, területszennyező létesítmény, bánya nem létesíthető, a meglevő is csak külön határozat előírásai szerint üzemeltethető. → A város kulturális örökség szempontjából megyei jelentőségű terület, ezért vonalas létesítmények, bányák, központok építéséhez természetvédelmi, víz, és környezetvédelmi, örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni.

2.5.

EMBERI EGÉSZSÉG

A környezet-egészségügyi felmérés során a lakosság általános egészségi állapotát értékeljük a környezeti hatásokkal összehasonlítva. A felmérés sikerét számos tényező korlátozza. Viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az általános egészségi állapot felmérésére. Magyarországon ilyen információkat részben az ÁNTSZ, részben a KSH gyűjt, elsősorban megyei bontásban. Az adatok azonban nem állnak mindig kölcsönösen rendelkezésre és az egészségügyi szempontú felmérések sem teljes körűek. A környezeti hatások és egészségi következményeik nem olyan régen kerültek az érdeklődés előterébe. Az emberi egészségi állapotot azonban sok tényező összetetten befolyásolja és kevés tudományos eredmény áll rendelkezésre a közvetlen és közvetett környezeti hatások értékelésére. 2.5.1.

Általános adatok

Pápa városában az alábbi, az Önkormányzat tulajdonában levő egészségügyi intézmények működnek: Intézmény Gr.Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő Onkológiai Gondozóintézet* Véradó Állomás* Egészségügyi Alapellátás Intézet *a Kórház fenntartásában működik

Cím Pápa, Jókai u. 5-9 Pápa, Jókai u. 5-9. Pápa, Anna tér Pápa, Barát u. 9.

Az általános hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az egészségi állapot teljes körű jellemzésére csak a halálozási adatok értékelése alkalmas. A halálozási adatok azonban természetszerűleg csak bizonyos késéssel jelzik egy adott egészségügyi probléma, betegségtípus megjelenését, előfordulását. Emellett, a végső halálokok megjelölése nem tartalmazza esetleges egyéb jelentős szervi elváltozások meglétét. A KSH adatokból megállapítható, hogy Pápa élveszületési adatai 1980-85 között mind a megyei, mind az országos átlagot meghaladják, 1986-tól pedig alatta maradnak. A halálozási mutatók jobbak a megyei, és az országos átlagnál.

35000

30000

25000

20000

15000

10000

5000

Lakosság száma

Pápa lakosságának száma KSH adatok alapján 1785-2003 között

2003

2001

1999

1997

1995

1993

1991

1987

1970

1920

1880

1848

1825

1782

1720

1696

1488

0

Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés

2.5.2

Halálozási okok, és betegségek A tanulmány készítésekor nem állt rendelkezésre adat, hogy vajon el lehet-e különíteni a Pápa egyes területein észlelt betegségeket, és halálozási okokat földrajzi elhelyezkedés szerint. A Pápai, és Veszprém-megyei halálozási okok, és gyakoriságok az alábbi összefüggéseket mutatják: Standard halálozási okok (országos shh 100.00), 1993-2000 évek összevont adatai

Betegség Összes rosszindulatú dag. Bet. Tüdődaganat Emlődaganat (20-64 év) Méhnyak daganat (20-64 év) Vastagbél daganat Ischaemiás szívbetegség Szívinfarktus Agyérrendszeri betegségek Krónikus alsóléguti bet.

Veszprém m. shh Férfi Nő 96,53 92,88

Pápa város shh Férfi Nő 95,33 102,16

90,94

59,53 98,89 73,38

94,47

77,42 98,25 78,08

99,11 97,17 100,13 115,16 105,94

75,68 90,25 99,41 116,4 79,63

92,16 106,57 98,69 95,36 93,56

80,58 118,83 113,87 103,56 56,35

2.5.3. Foglalkozás egészségügy 1997-2002 közötti évekre vonatkozóan az ÁNTSZ-től az alábbi adatokat kaptuk: (a vízszintes tengelyen az évenkéni db-szám szerepel)


0 0

8 0 8 0 1 6 1 4 0 1 1 0 2 0 0 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0

2004 2002 2000

0

1998 1996

0

2 Lyme kór Vibráció

2.6.

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

2.6.1.

Épületek, városkép

4 TBC Hepatitisz

6

8

10

Halláskárosodás Trichofitiázis

Pápa város kialakulásában a természeti adottságoknak alapvető szerepük volt. A város szűkebb központja a Pápai –síkság egy kisebb kiemelkedésére épült, mely körül a Bakony-ér, és a Tapolca patakok vizének felduzzasztásából származó természetes, mocsaras Széles víz nevű tó jelentett természetes védelmet. Ezt a tavat 1771-ben lecsapolták. A másik településfejlesztő tényező a Tapolca patak volt, mely vízbázist, és energiaforrást egyaránt jelentett. A harmadik tényező az ún. vásárvonalba történő, jó illeszkedés volt. Pápa jelenleg hatályos építési szabályzatát és településszerkezeti tervét 2002ben hagyta jóvá a képviselőtestület. A rendezési terveket a város folyamatosan karban tartja és szükség szerint módosítja. A tervezett fejlesztések érdekében a közigazgatási területet 15 körzetre osztották fel. A csatolt települések közül természeti adottságai következtében Borsosgyőr fejlődik legintenzívebben. A településszerkezet részleteit illetően lásd a BFVT által 2002-ben készült terv 1. fejezetét. A közigazgatási területen belül az alábbi örökségvédelem érdemel említést: Országos védelem alatt álló régészeti emlékek, műemlékek: →Régészeti emlékek: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint –jelenleg- Pápa területén mintegy 74 régészeti terület ismert. A részletes rendezési tervek készítése során ezek helyét pontosítani kell, és a megfelelő területi korlátozásokat el kell rendelni. → Műemlékek


Lásd az I. sz melléklet listáját Helyi védelemre javasolt épített örökség -A 2002 évben készült BFVT tanulmány mintegy 250 épületet javasol helyi védelemre. -Városképi védelemre javasolt: - Pápa Belső-Alsóváros egy része - Pápa Béke tér-Esterházy út térsége - Pápa Kisliget-Vasvári Pál u. - Szabadság u. térsége

2.6.2

Védett területek, védőterületek: védett területek építészeti, és városképi szempontból kijelölt területek védőterületek környezetvédelmi, építészeti, vagy egyéb szempontból a hatóságok védőterületeket jelöltek ki az alábbi épített, és természeti elemek részére: → A felszíni vizek környezetének hasznosításánál a 46/1999 (III.18.) Korm.r. előírásai szerinti korlátozások érvényesek A tapolcafői vízbázis hidrogeológiai védőidomai, és védőzónája a védelmi, és korlátozási térkép szerint Szabó Dezső utcai szennyvíztisztító telep 500 m-es védőtávolsága →Téglagyári úti szemétlerakó védőtávolsága 500 m →Hulladékkezelő, és Talajerőgazdálkodási Kft. telep védőtávolsága 1000 m →Pápai Hús Rt. a vágóhíd üzemeléséig 50 m →Állattartó mezőgazdasági üzemek 500 m →Utak: (lásd a szerkezeti terv védelmi, és korlátozási térképét) országos főút esetén az úttengelytől mért 100 m országos mellékút esetén az úttengelytől mért 24 vasúti terület esetén a szélső vágánytól mért 50m →A védelmi, és korlátozási térkép tartalmazza az alábbi védőövezeteket: közművezetékek


mikrohullámú berendezések repülőtér → Oktatási, és egészségügyi intézmények az OTÉK szerint 2.6.3

Zöldfelületek, köztisztaság A zöldfelületek karbantartásáért a PVÖ Városgondnoksága felelős. A téli síkosság-mentesítéshez az helyi közutak kezelőjeként a Városgondnokság mintegy 140 t sót használnak fel A köztisztasági feladatok színvonalának emelése érdekében a Városgondnokság 2009-ben seprőgépet szerzett be közel 4 millió Ft értében. A települési szilárd hulladékgyűjtést a Közszolg Kft, a folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) begyűjtését a Talajerőgazdálkodási Kft. végzi. Pápa város területén az Önkormányzat kimutatása alapján 2004. december 31-i adatok alapján az alábbi rendszeresen gondozott zöldfelületeket tartják nyilván: Játszótér * 7.195 * adatok m2-ben

Virág * 1.854

Füves, ligetes* 651.765

Egyéb * 50.952

Összesen* 711.766

Az ÁNTSZ folyamatosan felügyeli a játszóterek tisztaságát, írásbeli panaszról Pápa városában nincs tudomásunk.

Pápa város területén a Gazdasági, és Közlekedési Minisztérium részére készített kimutatás alapján 2003. december 31-i állapot szerint az alábbi útmennyiség, és hidak tisztántartásával, és karbantartásával kell számolni: Kategória Belterület I.rendű Belterület II. rendű Belter. Gyűjtőút Kiszolgáló, és lakóút Belterületi út összesen Külterületi közutak Bel és külterület közút össz. Kerékpárutak Gyalogutak, és járdák

Hossz (km) Kiépített Kiépítetlen

Kiépített utak terület ezer (m2)

77.696

19.310

404.019

77.696

19.310 32.630 51.940

404.019

14,00 1.620

13.330 2.106


A kiépített helyi közutak burkolatterülete (négyzetméter): Kategória

Belterület I.rendű Belterület II. rendű Belter. Gyűjtőút Kiszolgáló, és lakóút Belterületi út összesen Külterületi közutak Bel és külterület közút össz. Kerékpárutak Gyalogutak, és járdák

Aszfaltbeto n öntöttaszfalt

Kő

Utótömöröd ő aszfalt

Beton

összesen

242.439

23.702

137.249

0,629

404.019

242.439

23.702

137.249

0,629

404.019

242.439

23.702

137.249

0,629

404.019

13.330 1.560

13.330 0,546

2.106

Pápa város területén a helyi közúthálózathoz 6 db közúti, 1 db kerékpárúthoz és 5 db gyalogos forgalomhoz kapcsolódó híd található. A helyi közutakra fordított költség (beruházás, fenntartás, üzemelés) 2003 évben 185.000 e Ft volt. 2.7 POTENCIÁLIS VESZÉLYFORRÁSOK A környezeti elemek károsítása szempontjából az alábbi fontosabb potenciális veszélyforrásokat emeljük ki: hulladék, és veszélyes anyag kezelés: engedéllyel rendelkező hulladéklerakó engedély nélküli hulladéklerakás, tárolás, kezelés veszélyes anyagok kereskedelme, szállítása, kezelése Fő veszélyforrások: tűz keletkezése, káros anyagok kioldódása-bemosódása, közegészségügyi, levegőtisztasági problémák forrása A veszélyes anyag kezelés területén az utóbbi időben kiemelt figyelmet kellett fordítani a Talajerőgazdálkodási Kft Győri úti hulladékkezelő-komposztáló telepére, tekintettel az utóbbi időben megszaporodott lakossági panaszokra. A Kft tevékenységével kapcsolatos további információk a 3.1 pontban találhatók. gáz halmazállapotú anyagok vezetékes gáz forgalmazás, felhasználás


palackos gáz forgalmazás: adatok nem állnak rendelkezésre rögzített, cseppfolyós PB töltetű tartályok alkalmazása Adatok nem állnak rendelkezésre Fő veszélyforrások: tűz, és robbanásveszély folyékony, veszélyes anyagok tárolása földalatti tárolás (a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet adatai alapján) Név

Hely Győri u. 0225/2 Hrsz MÁV állomás

3 4 5 6 7 8 9 10

MOL Rt töltőállomás MÁV Rt Szertárfőnökség SHELL töltőállomás Takács és Tsai Kft MOL RT töltőállomás Bakony Volán Rt SHELL töltőállomás Concordia Trans Kft Agroprodukt Rt MEGASZOLG Kft

11 12

Forrásfő Mg Kft Technoil Kft

Ss z 1 2

Külső Veszprémi u. 38, Hrsz 1899/2 Üzemanyag tároló telep, Vaszari u., Hrsz 0260/4 Jókai u, Hrsz 2079 (Csóka fogadó) Üzemanyag töltő állomás, Celli u. Korona u. Hrsz 3811 Üzemi Töltőállomás, Hrsz 4284/2 Üzemi Töltőállomás Pálháza puszta Üzemi Töltőállomás, Hódoska Major, Hrsz 0661/16 Üzemi Töltőállomás, külterület, Hrsz 01403 Közforgalmú Töltőállomás, Celli u. 67 Hrsz 4280

Fő veszélyforrás: talaj, és felszín alatti víz szennyezése


3

KÖRNYEZETHASZNÁLATOK

3.1.

LEVEGŐSZENNYEZÉS

A 2.1 fejezetben a RIV mérőállomások adatai alapján rövid adatsor alapján bemutatásra került a város légszennyezettsége. Az adatok feldolgozása azt mutatja, hogy a vizsgált komponensek közül a kén-dioxid, nitrogén dioxid, illetve az ülepedő por szennyezettség alakulásának trendje télen általában a magasabb, nyáron alacsonyabb értékeket mutatnak, de több eddig nem bizonyított eredetű maximum adat is megjelent, amely feltehetően valamely távoli iparvidékhez, vagy helyi kazán üzemének indításához, esetleg a közeli vasút üzeméhez, vagy építési tevékenységhez köthető. A változás hosszú távú trendje a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, azonban a közlekedési eredetű szennyező anyagok (szén-monoxid, formaldehid, PAH, BTX) koncentrációja a forgalom növekedésével várhatóan szintén növekszik. Az elkerülő út megépítésével az átmenő forgalom csökkent ugyan, de a város belső forgalma a megnövekedett személygépkocsi forgalom miatt nőtt. A különböző légszennyező források szerepe a város légszennyezettség állapotának kialakulásában eltérő: Lakossági légszennyezés: Nincs kimutatás arról, hogy a lakosság milyen arányban, és milyen mennyiségben használja fel a különböző energiahordozókat, elsősorban fűtésre, mely a legnagyobb szennyezőforrás. Ipari légszennyezés: Pápán az ipar az elmúlt években jelentős változáson ment át, az üzemek egy része átalakult illetve megszűnt. A város területén az ipari telephelyek nem elkülönült ipari övezetben csoportosultak, ezért a város és térségének gazdasági és földrajzi adottságait figyelembe véve a helyi önkormányzat ipari parkot létesített 116 hektáron, melyből 28 hektár rekonstrukciós jellegű, 88 hektár zöldmezős beruházásra alkalmas. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyei lehetővé teszik a legfontosabb légszennyező források és jellemző emittált komponensek bemutatását. (A bevallási adatok nem álltak rendelkezésre) Valószínű, hogy a városban számos, a vonatkozó Korm. rend. hatálya alá nem tartozó, bejelentésre nem kötelezett pontforrás is üzemel. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott engedélyek alapján az engedélyek kiadáskor mért kibocsátási adatokat a 3.1.a táblázat, a kibocsátáshoz kötött határértékeket a 3.1.b táblázat tartalmazza A vállalkozások hőtermelő berendezései legfontosabb adatait a 3. sz melléklet, a műhelyek szellőztetése alapadatait a 4. sz melléklet tartalmazza


A Talajerőgazdálkodási Kft Győri úti komposztáló telephelyén állati eredetű hulladékok feldolgozását végezte 2005. december 31-ig. A Kft kérte a működési engedélyének 2006. december 31-ig történő meghosszabbítását. Első fokon a Környezetvédelmi Felügyelőség a kérelmet elutasította, a Kft fellebbezésére a másodfokú hatóság (Főfelügyelőség) jóváhagyta a határidő hosszabbítást.. A Főfelügyelőség tevékenység meghosszabbítását jóváhagyó határozata ellen az önkormányzat keresetet nyújtott be a Fejér Megyei Bíróságra. A bíróság a keresetnek helyt adva 2007. januárjában új eljárásra utasította a másodfokú hatóságot, így a Kft működési engedélye nem került meghosszabbításra. A Kft a Legfelsőbb Bírósághoz fordult felülvizsgálati kérelemmel, azonban a kérelem elkésettség okából elutasításra került 2007. októberében. A Környezetvédelmi Felügyelőség a 2006. december 31-ig történő meghosszabbítás ügyében indul eljárást okafogyottá válása miatt 2007. novemberében megszüntette. A Talajerőgazdálkodási Kft Győri úti komposztáló telephelyén végzett tevékenységet megszüntették. A felhalmozott komposzt anyag kihordását a Kft befejezte. Az ingatlan hasznosításához szükséges rendezési terv módosítása megtörtént.


3.1.a táblázat Pápai cégek egyes légszennyező anyag kibocsátása Cég Pápai Termálfürdő Haas+Sohn Kft (P20,21,23,24,25,27,28 max) Ranchero Kft (P1) irodaház fűtés Orgona Vegytisztító Halimba Volán Kft fűtés (P1) Bodor és Szűcs Kft fűtés (P1) Elekthermax Kft ipari tüzelés (P17,18,20,22,23,25,26) maximum Pápai Hús Rt Veszprémi u.60 höenergia P2-,3) Pápai Hús Rt Kisfaludy u. 2 (P1-P4) max Cothec Kft Huszár ltp 31 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Huszár ltp32 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Wesselényi Miklós u. 31-37 (P1-2) Cothec Kft Vízmű u. 8-14 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Irinyi J. u. 17-23 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Szabó Ervin u. 58-64 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Igal u.2-6 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Igal u. 3-9 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Igal u. 8-12 hőenergia (P1-2)

3.1.b táblázat

0,003 0,238 0,004 0,004 0,004 0,004 0,004 0,004

0,025 0,242 0,005 0,005 0,005 0,005 0,005 0,005

0,004 0,004 0,004

0,005 0,005 0,005

Pápai cégek légszennyező anyag kibocsátás határértékei (2002.01-től Cég

Pápai termálfürdő Haas+Sohn Kft Ranchero Kft (P1) irodaház fűtés Orgona Vegytisztító (P1, és P2) Halimba Volán Kft fűtés (P1) Bodor és Szűcs Kft fűtés (P1) Elekthermax Kft ipari tüzelés (P17,18,20,22,23,25,26) maximum Pápai Hús Rt Veszprémi u.60 höenergia P2-,3) Pápai Hús Rt Kisfaludy u. 2 (P1-P4) Cothec Kft Huszár ltp 31 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Huszár ltp32 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Wesselényi Miklós u. 31-37 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Vízmű u. 8-14 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Irinyi J. u. 17-23 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Szabó Ervin u. 58-64 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Igal u.2-6 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Igal u. 3-9 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Igal u. 8-12 hőenergia (P1-2) Cég Haas+Sohn Kft P-i Asztalos Kft Elekthermax

Légszennyező anyag emisszió (kg/h) Szilárd/Korom CO CO2 NOx 0,0015 239,8 0,153 0,2448 0,0656 0,021 0,023 0,01 0,0053 0,052 0,095 0,322 0,0712 /0,012 0,008 0,015 0,012 0,065 287,49 0,168 SO2

Légszennyező anyag emisszió (mg/köbméter) Szilárd/Korom SO2 CO CO2 NOx 35 100 350 5 35 100 350 5 35 100 350 5 35 100 350 5 3000 250 650 150 35 100 350 5 35

100

350

5

35 35 35 35 35

100 100 100 100 100

350 350 350 350 350

5 5 5 5 5

35 35 35

100 100 100

350 350 350

5 5 5

35 35 35

100 100 100

350 350 350

5 5 5

Légszennyező, egyedi határértékkel rendelkező technológiák ()-ben a forrás száma Zsírtalanítás(17), fémf. festés(10,29,3),elők(30-33), festékelőkészítés (1), nyomdázás (2) Bútorkészítés-festés (P1), Famegmunkálás (P2) Száraz előkezelés(11,12,21,27,33,34), Nedves elők. (19), Szita ny.(29,30), hőhaszn.(32)

Pápa város levegőjébe történő összesített kibocsátás (ipari+lakossági nem ismert, mivel a kibocsátókról összesített adatbázis nem áll rendelkezésre.


3.2.

VÍZHASZNÁLAT, SZENNYVÍZKIBOCSÁTÁS

3.2.1.

Vízhasználat

Vízbázisok A tapolcafői vízbázis az É-i Bakony ÉNy-i előterében fakadt forrásokra települt. A hajdani Tapolca patak Tapolcafő közepén, kréta mészkőpadok alól eredt, a forráscsoport 15 kisebb-nagyobb forrásból állt. A forrásokat már a római korban foglalták. E forrásokból táplálkozott a Tapolca patak, mely évszázadokon keresztül látta el környezetét vízzel. A forráscsoport a kréta időszaki mészkőből nyerte vizét. A mészkőre települt fúrások segítségével a bauxitbányászat következtében lesüllyedt vízszintet sikerült követni. Az üzemelő, sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezési terv program keretén belül a vízbázis környezete 1999-ben részletes felmérésre került. (Bányászat és Környezete Mérnöki Iroda Kft, Budapest) A vízbázis vizét 3 kútból nyerik ki, és van egy megfigyelő kút is (ld 2.2 fejezet) A vízbázis biztonságba helyezésével kapcsolatban jelenleg is működő, és felújított kutakat is bevontak, melyek az alábbiak: Működő vízszintészlelő kutak Tapolcafő B10 Pápakovácsi Atyamajor K2 Bakonyjákó Bj23 Tapolcafő B11

Felújított kutak Adásztevel 2 (K11) Nagytevel 1 Pápakovácsi K2 Iharkút HgIk3, HgIk 1 Ugod Ug 14, Ug 55, B4 Bakonyjákó Bj141

A vízbázisra veszélyes, potenciálisan veszélyes (beavatkozást igénylő) szennyező források : Tapolcafő község, Tapolcafő-Kőhányási felhagyott bányagödrök, Bakonyjákó szennyvízüritő és a hulladéklerakó. 1999-ben készült felmérés alapján akkor a karsztvízszint 160 mBf mélységben helyezkedett el, hőmérséklete 18 oC volt A Vízbázisvédelmi Terv az alábbi védelmi övezeteket határozta meg: - belső védőterület (hrsz. 9715,9720) -külső védőterület (180 napos elérési idő), (hrsz. 9649, 9725, 9721, 9711) -hidrogeológiai „A” zóna (5 éves elérési idő) -hidrogeológiai „B” zóna (50 éves elérési idő) A zónák területén a 123/1997 (VII.18) Korm. rend. 5.sz melléklete szerinti korlátozásokat kell érvényesíteni, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak: -lakó, vagy irodaépület és környezetbarát üzem építése csatornázással az A, és B zónában nincs korlátozva, a belső védőövezetben tilos, a külső védőövezetben is csak környezetvédelmi felülvizsgálat, vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően engedhető meg - erdőtelepítés és művelés vegyszeres kezelés nélkül megengedett a külső védőövezetben, és az A ,és B zónában. A védőterületek lehatárolását a BFVTI szerkezeti tervének védelmi, és korlátozási terve tartalmazza. A hidrogeológiai védőterületen áthalad a 831. sz út, (hrsz9500), mint potenciális veszélyforrás (gk, rakomány sérülése esetén).


A védelem szempontjából fontos, hogy a B zóna határán a térségben egyedül téglagyár üzemel, mely új agyagbánya létesítésre is rendelkezik engedéllyel. Vízhálózat Pápa, és városrészei ivóvízhálózat keresztmetszeti, és kor összetétele:

Fővezeték Méret NA 500 ac NA 500 KO NA 300 öv NA 300 ac NA 250 öv NA 600 acél D 200 KPE D160 KPE

Méret NA 300 KM PVC NA 250 ac NA 200 öv NA 200 ac NA 200 KM PVC Ǿ 160 KPE Ǿ 159 acél NA 150 öv NA 150 ac Ǿ 90 PVC NA 150 KM PVC NA 125 öv NA 125 ac Ǿ 108 acél Ǿ 110 KPE NA 100 öv NA 100 ac NA 100 KM PVC Ǿ 90 KPE NA 80 KM PVC NA 80 öv NA 80 ac Ǿ 76 PVC

Mennyiség (m) 8236,5 80,5 6699 8340 1010 13450 2018 615 Összesen: 40.449

Építés éve 1973 2002 1960 1973 1916 1973 1992 1992

Mennyiség (m) 178

Építés éve 1982

90 427 3765 1121

1974 1916 1960 1984

2759 108 250 4535 2665 2276

1987-2003 1972 1901 1960 1966 1981-1988

853 1550 6 15904 2260 14516 10661

1896 1960 1974 1986-2003 1896 1960 1973-1990

491 997 6188 28132 1428

1996-2003 1984-1991 1896 1960 1973


Ǿ 20-63 öv/acél/ac 2-6/4-1” acél

3028

1896,1902,1958,1960

1006 Összesen 105.194

1978-1989

ac = azbesztcement, öv = öntöttvas A vízhálózat fejlődését KSH adatok alapján 1990-től diagramon mutatjuk be: Vízhálózat hossza, km

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

164 162 160 158 156 154 152 150 148 146 144

A Pápai Vízmű Zrt. az útfelújítási munkákhoz is kapcsolódóan 2008-2009. évben 142 millió Ft értékű ivóvízhálózat rekonstrukciót hajtott végre, csökkentve ezzel az esetleges meghibásodásokból eredő ivóvízveszteségeket.

3.2.2.

Csatornahálózat

1990-ben a város szennyvíz- csatornázottsága 30%-os volt. Az önkormányzat tudatos környezetvédelmi beruházásainak köszönhetően a csatornázottság - a 2005. évben indított Pápa- Agglomeráció szennyvízcsatorna beruházás elkészültével (teljes befejezés: 2008.) - a város beépített belterületein megközelíti a 100%-ot. A beruházás keretében a jelenlegi szennyvíztisztító kapacitása 3000 m3/nap teljesítménnyel bővült.

3.2.2.1

Csapadékcsatorna hálózat

Pápa város vízrendezési szempontból rendkívül kedvezőtlen adottságú település. A városközpontot kivéve az egész terület kis esésű, a talajvíz szinte mindenütt a terepszint közelében van.


Pápa városában a csatornahálózat kiépítése az 1800-as évek végén kezdődött, a belvárosi részen. A kiépítés többnyire egyesített rendszerű volt, melynek befogadója a Tapolca, és a Bakony-ér volt.

Az 1960-as évek közepétől a városban többnyire elválasztott rendszerű csatorna épült ki, de a régebbi építésű részeken még ma is egyesített rendszer üzemel. A Szabó Dezső utcai árok a Belváros, a Belső-Alsóváros, a Felsőváros-Új Felsőváros, a Nyugati Alsóváros, és nagyrészt a Külső –Alsóváros csapadékvíz befogadója. A vízrendezési problémák a Bakony-ér Gyár u. - Tarczy u. közötti szakaszának feliszapolódásából, a magas talajvízszintből, a vízelvezető árkok kiépítetlenségéből, a fenntartás hiányából adódnak. A KDT VIZIG a feliszapolódást megszüntette, az Önkormányzat a legsürgősebb lépéseket a Határ u. - Korona u. vízelvezető csatorna kiépítésével, az Erkel u-i csatorna kritikus szakaszának átépítésével megtette. A meglevő árokhálózat döntően földmedrű, a leszivárgó víz is emeli a talajvízszintet, ezért a burkolt rendszerek kiépítése javítja a belterületi csapadékelvezetés hatékonyságát, évi 8-10 cm-es vízszintcsökkenés is elérhető, melyet a belterületi zöldterület növelésével is elő lehet segíteni.

3.2.2.2.

Szennyvízcsatorna hálózat

A rendszer legnagyobb része gravitációs jellegű, de az újabb rendszerekhez már átemelők is épültek. A csatornahálózat kiépítése az 1970-es évek végén megtorpant, és csak a 90-es évek elején került sor, melynek legnagyobb részét a Tókert városrész csatornázása jelentette, ahol a kedvezőtlen terepviszonyok, és talajadottságok miatt nyomott rendszerű szennyvízelvezetést építettek ki. A csatorna hálózatról a vonatkozó jogszabályok alapján nyilvántartást vezetnek, melyhez részletes helyszínrajzok is tartoznak. Terület

Építési év

Anyag

Pápa

1996-ig

Eternit, KPE , ac, acél, beton,Uponor D200 KG PVC D200, 184 KG PVC D200 KG PVC D200 KG PVC D200 KG PVC D300,400,500 KG PVC, D350 KPE D200,160, D40, D110, D63 D200,D160, D110, D63 D200,D160, D400

1996-97 1997-98 1998-99 1999-2001 2002-2003 Pápa Ny –i főgyűjtő 2003 Tapolcafő Borsosgyőr Kéttornyúlak Pápa Ipari Park

2003 2003 2003 2003

Hossz (m) 132.954,5 855 501 1844 217 4926 5903 10727 9017 6427 548


Pápa termálforrás

2003

D200, D160

393 Összesen: 174.312,5

A csatornahálózat fejlődését 1990-től diagramon mutatjuk be: Csatornahálózat hossza, km

Ebből szétválasztott rendszerű, km

80 70 60 50 40 30 20 10 2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

Az adatok alapján jól látszik a csatornahálózat dinamikus fejlődése.

3.3.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A hulladékgazdálkodásnak, mint a környezetgazdálkodás egyik kiemelt szakterületének elsődleges célkitűzése a hulladékok által okozott környezeti kockázat minimalizálása. A kockázat mértéke a keletkező hulladékok veszélyességének mértékétől, mennyiségétől, fizikai megjelenési formájától stb.

függ.

A

megfelelő

színvonalú

hulladékgazdálkodás

alapvetően

meghatározza a városi környezet tisztaságát, amelynek biztosítása az önkormányzat feladata.

3.3.1

Települési szilárd hulladék

A hulladék szakszerű kezelésének kötelezettségét alapvetően az 1995 évi LIII. törvény fogalmazza meg. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos teendők alap jogszabálya a 2000. évi XIII. törvény a Hulladékgazdálkodásról, melyhez egyre több, a nemzetközi követelményeket tükröző jogszabály kapcsolódik. A törvény országos, regionális, és helyi hulladék gazdálkodási tervek készítését írja elő. A helyi hulladékgazdálkodási tervet a Grünvald Környezetmérnöki Iroda készítette, mely 2004. december 23-án került elfogadásra.


A jogszabályoknak megfelelően a hulladékgazdálkodási terv 2006. évben aktualizálásra került. →A törvény fontos eleme, hogy meghatározza a hulladék kezelésével kapcsolatos legfontosabb felelősségi köröket, valamint feladatokat határoz meg a legfontosabb tevékenységekre. →A települési szilárd hulladék jogszabályoknak megfelelő kezelése érdekében fontos szerepe van a képződés megelőzésének, a szelektív gyűjtés teljességének, a támogatási lehetőségek széles körű kihasználásának, a hulladékhasznosításnak, valamint a lerakás szabályai betartásának. A települési szilárd hulladékok begyűjtéséért a Közszolg Kft felelős. Veszélyes anyag kezelés nincs. A hulladék kezelése a Pápa, Téglagyári úti hulladéklerakón deponálással, és földdel való takarással történt 2009. július 15-éig. E határidővel lejárt a pápai hulladéklerakó engedélye a hulladéklerakás tekintetében. Ettől az időponttól a királyszentistváni lerakó üzembehelyezéséig - várhatóan 2011. január 1. - a hulladék elhelyezése az ajkai lerakón történik. Az ajkai lerakó rendelkezik a szükséges engedélyekkel. A Közszolg Kft. az ajkai szolgáltatóval szerződést kötött a hulladék elszállítására,

átvételére

és

elhelyezésére,

így

a

hulladékkezelés

a

királyszentistváni lerakó üzembe helyezéséig biztosított.

Települési szilárd hulladékhoz tartozó alapadatok:

2002 2003

2002 2003

Lakásszám 12.698 12.733 Lakossági (t) 7.490 8.840

Lélekszám 33.126 33.066 Közületi (t) 6.757 7.910

Egyéb (t) 3.735 3.183

KSH adatok alapján Pápa területén a begyűjtött hulladék mennyisége az alábbiakban alakult:


Elszállított hulladék, ezer köbméter

90 80 70 60 50 40 30 20 10 2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

A hulladéklerakón elhelyezett anyag összetételével kapcsolatos vizsgálat nem áll rendelkezésre. A települési folyékony hulladékok közigazgatási határon belüli keletkezésének jellemző alapadatait a 4.5 pontban szerepeltetjük.

3.3.2

Termelési nem veszélyes hulladék

A termelési nem veszélyes hulladékokról nem rendelkezünk pontos kimutatással. A hasznosítható hulladékot a cégek értékesítik, másik része feltehetően a települési hulladék közé kerül.

3.3.3

Veszélyes hulladékok

A

veszélyes

hulladékokról

szóló

jogszabályok

szigorú

előírásainak

köszönhetően, a veszélyes hulladékokat illetően lényegesen részletesebb adatok állnak az érintett hatóságok rendelkezésére. A pápai cégek működése során 2002-ben keletkezett veszélyes hulladék kimutatást a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatai alapján az 5.sz melléklet tartalmazza, részletesebb (mennyiségi) adatbázis jelenleg nem áll rendelkezésre.

3.3.4

Potenciálisan veszélyes hulladékok illegális hulladéklerakók


Az illegális hulladéklerakók felszámolását a Városgondnokság folyamatosan végzi, melyhez 2009-ben 2.539.200,- Ft támogatásban részesült.

egyéb potenciálisan veszélyessé váló hulladékok Azbeszt Az azbeszt Pápán a csatornázás, és tetőfedés során a korábbi évtizedekben felhasznált építőanyagokban jelenik meg leggyakrabban. Ennek a közcsatornázásban felhasznált része nyilvántartott, a többiről semmilyen kimutatás nincs. Az ilyen módon beépített azbeszt bontás után nem szálas szerkezetű, tehát lényegesen veszélytelenebb, mint a szálas szerkezetű megjelenési forma. Szálas szerkezetű azbeszt a hűtő-fűtő rendszerek, valamint tetőszigetelések beépített részeként jelenik meg, nyilvántartás ezekről sincs, bontás során, és az után a szálas anyagok erős potenciális rákkeltő hatást jelentenek. PCB PCB tartalmú olajok a régebben készült elektromos transzformátorokban, és kondenzátorokban, valamint egyes helyeken visszamaradt készletként valószínűsíthető. Az áramszolgáltató által Pápán üzemeltetett trafókban – tájékoztatás alapján - a szükséges olajcserék már megtörténtek.

3.3.5

Veszélyes hulladék bírság A Böllér Kft részére 2000 évben veszélyes hulladék bírságot róttak ki, melyet a másodfokú határozat 2002-ben jóváhagyott.

3.4.

ZAJ, REZGÉS

A környezeti zaj és rezgés vizsgálatához zajmérési jegyzőkönyvek, átfogó tanulmányok nem álltak rendelkezésre. A város zaj- és rezgéshelyzetét meghatározó domináns forrásai, amelyek jelentős környezeti zaj- és rezgésterhelést okoznak: a fő, és mellékközlekedési útvonalak városon belüli szakaszai; a vasútvonal és a pályaudvar; az ipari vagy ipari jellegű objektumok A település jelentős hányadán közel azonos beépítési módok találhatók.


3.4.1.

Pápa környezeti zaj- és rezgésforrásai

Közúti közlekedés A várost érintő főút esetében jellemző, hogy a lakott területen belül nappal a helyi, az átmenő és célforgalom együttes hatásaként jelentős számú gépjármű közlekedik, éjjel a helyi forgalom mellett az átmenő forgalom dominál. A közlekedés helyzetének bemutatása a 4.3. fejezetben található. Vasúti közlekedés A vasút közlekedő szerelvényei időszakos zajforrásai a vasútvonalak mentén. A zajhatás kiegészül a vasúti átkelőhelyeken előírt hangjelzés használatával. Az

állomások

zajforrásai

az

átrakodó

létesítmények

zajforrásaiként

jelentkeznek. Ipari és ipari jellegű létesítmények Zajvédelmi szempontból azok az ipari és ipari jellegű létesítmények a potenciális források, amelyek a lakóterületekbe ékelődve helyezkednek el. Az ipari létesítmények zajkibocsátása függ az alkalmazott technológiák, gépek berendezések zajosságától, azok telephelyen belüli telepítési módjától, üzemeltetési körülményeitől. Az okozott zajterhelés mértékét a hatásterület nagyságát több tényező együttesen befolyásolja (az ipari objektum és a védendő területek közötti távolság, környezetük beépítettsége, a beépítés magassága stb.), így nem mindig lehet egyértelmű összefüggést találni a létesítmény jellege, kiterjedtsége és az általa okozott zajprobléma között. A fentiek miatt az ipari létesítmények zajkibocsátása telephelyenként változó, ezért korrekt, időt álló megállapításokat nem lehet tenni. Az üzemi jellegű források zajkibocsátásában az elmúlt időszakban észlelhető változások a gazdasági átalakulásnak (a különböző telephelyeken a technológia váltás vagy termelés

csökkenés,

funkcióváltás)

tulajdoníthatók.

Emiatt

az

ipari

átalakulással párhuzamosan a kibocsátott zaj szintje is változott, többségében csökkent, kivéve a DUNITÁLIA, TEFITÁL Kft-k telephelyét, itt nőtt a


zajterhelés, de a telephely zaj és rezgéscsökkentésére érdekében a Kft-t folyamatos beruházásokat végeznek. Távközlés A távközlési létesítmények által kibocsátott rezgések csak hosszabb távon lehetnek veszélyesek, de a rendezési terv korlátozásai tervezésénél figyelembe kell őket venni. Pápa területét az Antenna Hungaria, és a Matáv által kiépített mikrohullámú rendszer sugárzása érinti, melyeknek alapvetően magassági korlátozása van. A tornyokon üzemelnek továbbá a mobilszolgáltatók is. A jogszabályok alapján a szolgáltatóknak méréssel kell igazolniuk, hogy veszélytelenek környezetükre. Egyéb zajforrások E kategóriába általában a szórakoztató, a szabadtéri, a kulturális és sportlétesítmények, valamint a szolgáltatási tevékenységek sorolhatók. Felmérések szerint szinte minden szórakoztató létesítmény, szabadtéri színpad és mozi zajproblémát okoz. Az 1991. évi XX. törvény a szolgáltatási tevékenységek problémakörét az illetékes önkormányzatok hatáskörébe utalta. Az önkormányzatokhoz beadott, a törvény hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos bejelentések panaszolt zajforrásai a diszkók, szórakozóhelyek, kereskedelmi tevékenységet ellátó egységek hűtő-aggregátjai, ventilátorok, stb. Zaj- és rezgésvédelmi követelmények A környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontok, követelmények érvényre juttatásáról elsősorban a települési környezettel foglalkozó, különböző szintű szabályozási tervekben, a terület-felhasználási és hasznosítási koncepciókban kell gondoskodni. A települési környezet védelme a lakó-, üdülő- és intézményterületekre terjed ki elsődlegesen. Ezen túlmenően ide kapcsolható az emberi tartózkodást szolgáló egyéb területek védelme, amelyek az emberi tartózkodás (kirándulás, pihenés, szabadidő stb.) mellett a települési környezet egészének életminőségét is javítják.


A környezeti zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos konkrét követelményeket a 27/2008 (XII.3.) KVVM-EüM miniszteri rendelet állapítja meg, amely a zaj- és rezgésterhelési

Zajvédelmi övezet

határértékeket rögzíti, melyek Pápa esetében az alábbiak:

1.

2.

3. 4.

3.4.2.

Területi funkció

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (dB) Kiszolgáló út I. II. rendű főút; nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 50

40

60

50

55

45

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

Pápa zaj- és rezgéshelyzete

A településen áthaladó főközlekedési utak, valamint a hozzájuk csatlakozó közúthálózat a település környezeti zajhelyzetének meghatározó összetevői. A település lakóit érő közlekedési eredetű környezeti zajterhelés pontos értékének meghatározása részletes zajvédelmi vizsgálatok része lehet, jelen munka keretein messze túlnő. A településen belüli zajterhelés nagyságát ugyanis az egyes útvonalak járműforgalmán kívül a beépítési viszonyok, ezen


belül a zajforrások és a védendő homlokzatok közötti távolság, az útkereszteződések stb. befolyásolják, így akár néhány száz méteres útszakaszon is jelentősen változhat az okozott közúti zajterhelés nagysága. Ipari és ipari jellegű létesítmények A legnagyobb, határérték feletti zajterhelést okozó üzemek megszűntek, illetve tevékenységük átalakult. Problémát jelent a Dunitália Kft és a Texital Kft üzemei által kibocsátott zaj és rezgésterhelés. A két cég tulajdonosa a közreműködő hatóságokkal és szakhatóságokkal együttműködve igyekszik a zaj és rezgésterhelés csökkentése érdekében a szükséges intézkedéseket (zaj és rezgés csökkentő beruházások) megtenni. A kedvezőtlen helyzet újratermelésének elkerüléséhez elengedhetetlen, hogy az új üzemek tervezésekor a jelenlegiek korszerűsítésénél, felújításánál a zajrendelet előírásai szerint járjanak el, illetve új lakóépületek, épületcsoportok tervezésekor törekedjenek a zajterhelési határértékek betartására. Egyéb zajforrások A kulturális és szórakoztató létesítmények zajvizsgálatáról dokumentált méréseket nem ismerünk. A probléma azonban többirányú: a hangos zenén túlmenően a szórakozni vágyók éjszakai "zajkibocsátása" is jelentős. Különösen a zárást követően, amikor a haza induló fiatalok tovább zavarják a környéken élők éjszakai nyugalmát. Új szórakoztató egységek létesítésekor, üzembe helyezése során nagy körültekintéssel kell az önkormányzatnak eljárni, mert ezek működtetése csaknem minden esetben lakossági panaszokat okoz, de azok megfelelő jogi és műszaki intézkedésekkel megszüntethetők.

Üdülőterületek zaj- és rezgéshelyzete A természetvédelmi és üdülőterületek környezeti zajproblémája magából a funkcióból ered, aminek következménye az idegenforgalmi szezonban megsokszorozódó járműforgalom. Míg az éves átlagos forgalom által okozott zajemisszió az utak mentén csak kis mértékben haladja meg az ún. elméleti


határértéket, a nyári hónapokban - különösen hétvégeken - ez a kedvező helyzet lényegesen megváltozik.

Fontos lenne, hogy a zajvédelmi program során az idegenforgalmi szezonban kifejezetten üdülőterületekre vonatkozó nappali, és éjszakai zajmérések is készüljenek. A már beépített területeken a zajterhelés csökkentése érdekében a tervezett fásítást, növénytelepítést meg kell valósítani. 3.5.

TERMÉSZET-, TÁJHASZNÁLAT

Pápa közigazgatási területének területhasználati megoszlását, illetve az egyes használatok területeinek javasolt változásai a Településszerkezeti Terv (2002) alapján (Pápa, Borsosgyőr, Kéttornyúlak, Tapolcafő területére összevontan) az alábbi: Belterület Terület felhasználás Meglevő (ha) Tervezett növekmény (ha) Kisvárosias lakóterület 0,7 Kertvárosias lakóterület 55,8 Falusias lakóterület 15,3 Központi vegyes terület 0,5 Kereskedelmi 2,2 44 szolgáltató Egyéb ipari gazd. ter. 37,3 Üdülőházas terület 13,9 Hétvégi házas terület 13,6 Különleges 6,9 t(bevásárlókp) Különleges t (strand) 10,7 Különleges t. (temető) 0,8 5,7 Közlekedési terület 28,7 Vasútterület 3,7 Zöldterület 15,4 0,8 Erdőterület 74 Belterületi kert 12,7

Külterület Terület felhasználás

Meglevő (ha)

Gazdasági-ipari

20

Tervezett növekmény (ha)


Gazdasági-mg üzem Különleges (honvédelmi) Különleges (szabadidő) Különl. ((hulladékkezelő) Különleges (bánya) Közlekedés-kötöttpályás Közlekedés-küzút-főút Közlekedés-közútmellút Erdő-gazdasági Erdő-védelmi Erdő-turisztikai Mezőgazdasági-kertes Mezőgazdaságiáltalános Mezőgazdasági-lakott Vízgazdálkodás-tavak Vízgazdálkodás-patakok Földutak, árkok

58 131

18

15 30 7 13 46 27 513

301

18 9 32 297 (becsült)

201 48 8 5492


3.6.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

3.6.1.

Pápa energiagazdasági szervezete

Pápán a rendelkezésre álló teljesítménydíjas energiahordozók, illetve az alapvető energetikai szolgáltatásokat kielégítő szolgáltatók az alábbiak:

3.6.2.

Energiahordozó

Szolgáltató

Villamos energia

EON ZRT

Földgáz

UON ZRT

Energiamérleg Pápa városa ismereteink szerint jelenleg nem rendelkezik az energiaellátásra, és levegőtisztaság-védelemmel foglalkozó egységes koncepcióval. Ha a Város ilyen koncepciót készíttet, feltétlen szükség lesz meghatározni a Város energiamérlegét és energiafelhasználásának módját fogyasztási csoportonként, energiahordozónként és a felhasználás módja szerint.

Fontos adat lenne, továbbá, hogy a városban működő kis, és nagyvállalkozások milyen részarányban, és milyen módon terhelik a környezetet Az energiafelhasználás alapvetően kihat a levegőminőség alakulására, ezért a felhasználások feltérképezése, tanulmányba illesztése elengedhetetlen.

pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés

3.7.

KÖRNYEZETBIZTONSÁG

Ez a fejezet a természeti katasztrófák, rendkívüli események, valamint a technológiai (ipari, közlekedési) balesetek környezeti vonatkozásait ismerteti. Ezen eseményekről, valamint környezeti hatásaikról elérhető adatok száma csekély, nemzetközileg, országosan és helyi vonatkozásban egyaránt. Ugyanakkor a téma fontosságát a közel és távolabbi múlt környezeti balesetei jól mutatják. A természeti és technológiai katasztrófák környezeti hatásai különböznek a mindennapi,

folyamatos

tevékenységek hatásaitól

két

fő tekintetben.

Egyrészről, az esemény bekövetkezése, mértéke és jellege bizonytalan és nem folyamatos vagy rendszeres, másrészről az okozott hatás mechanizmusa, a környezeti elemekben okozott kár mértéke jelentősen különbözhet a normális tevékenységek, folyamatok hatásaiétól. A környezetbiztonsági állapot értékelés célja a természeti és emberi eredetű katasztrófák kockázati szempontú leírása. A kockázati megközelítés lényege, hogy az esemény bekövetkezésének valószínűségét veti össze a várható hatás mértékével. A hatás bekövetkezésének valószínűségét a megelőzés érdekében tett intézkedések, míg mértékét a vészhelyzeti készültség, kárelhárítási tevékenységek befolyásolják. Ma Magyarországon még nem áll rendelkezésre a környezetet károsító balesetekről, katasztrófákról összesített adatsor. Munkahelyi balesetekről a munkabiztonsági felügyelőségek, tűzesetekről a tűzoltóság, közlekedési balesetekről a rendőrség, árvizekről a vízügyi igazgatóságok készítenek összesítést. Ezen adatok azonban jelenleg nem érintik a környezeti hatásokat és a környezeti kockázatok csökkentése érdekében sem történik semmilyen feldolgozásuk.

BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET

64/110 oldal


A 2000. január 1-vel felállt országos katasztrófavédelmi szervezet elsődleges feladatai között szerepel ennek a területnek fejlesztése, az adatgyűjtés és a környezeti baleset megelőzés és felkészültség rendszerének kialakítása.

3.7.1.

Természeti katasztrófák

Természeti katasztrófák és rendkívüli események közé a földrengések, valamint a rendkívüli mértékű árvíz, belvíz, vihar, szárazság, tűz eseményei tartoznak. Pápa területén árvízkatasztrófa veszélyt potenciálisan az olvadáskor, és hirtelen esőzéskor kiáradó vízfolyások jelenthetnek. A Geo Risk Intézet adatai szerint Pápa 50 km-es körzetében 1800-2003 év között a térképen jelölt földrengéseket észlelték


65/110 oldal


3.7.2. Potenciális veszélyforrások - A növény-védőszerek nyilvántartása a Veszprém Megyei Növény, és Talajvédelmi Szolgálattal folytatott konzultáció alapján kötelezettség szerint szétbontható három fő területre: Terület Külterület

Felelősség Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Erdészeti szolgálat Jegyző

Erdészet Belterület


66/110 oldal


- A lehetséges környezeti hatás felméréséhez a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységekről és a telephely engedély alapján gyakorolható tevékenységekről szóló jogszabályok nyújtanak támpontot. - Másik támpont lehet a település területén veszélyes anyaggal kapcsolatos tevékenységet végző intézmények listája - 6.sz melléklet - ismert, és ismeretlen föld alatti tartályok -hulladéklerakó -engedély nélküli hulladéklerakók (pl régi bányagödrökben) -volt ipari területek ismeretlen szennyezései

3.7.3.

Kárelhárítási készültség

Tűzvédelem Pápa városában a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság tevékenykedik (Major u. 20) melynek tevékenysége 1997-2004 évek között az alábbiakkal jellemezhető: - katasztrófák, technológiai balesetek nem történtek


67/110 oldal


-

-

-

közúti közlekedés kapcsán 2003. augusztus 12-én egy MOL tartálykocsi felborulása jelentett eseményt, a Tűzoltóság, a MOL, és a Közútkezelő Kht szakemberei a környezetszennyezést maradéktalanul felszámolták a regionális védelmi követelményeknek a Tűzoltóság a 2/2003 (I.4) BM rendelet alapján a Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága által üzemeltetett gépjárművek segítségével tesz eleget Tűzoltási, és Műszaki Mentési Terv Pápa város területén 4 létesítményre készült: Ssz. 1 2 3 4

Megnevezés Jókai Mór Műv. Közp. Textilmúzeum Alapítvány Kékfestő Múzeum Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő Gróf Esterházy Károly Kastélymúzeum

Cím Pápa, Köztársaság liget 1 Pápa, Március 15. tér 2 Pápa, Jókai u. 5-9 Pápa, Fő tér 1

Polgári Védelem A Polgári Védelem az alábbi területeken rendelkezik városi, és területi szintű veszély-elhárítási tervekkel: Ssz. 1 2 3 4 5

Megnevezés Ár, és Belvízvédelmi Víztározók Sérülése Földrengés Légijármű Rendkívüli időjárás

A Polgári Védelem kiemelt figyelmet fordít a Pápai Hús Rt, területén működő technológiákhoz kapcsolódó folyékony ammónia felhasználás körülményeire. Polgári védelmi szempontból az elmúlt időszakban Pápa város területén nem, csak a PV működési területéhez tartozó Gic (sárlavina), és Kup (árvíz) községben kellett beavatkozni. Sugárvédelem Sugárvédelmi Terv a Pápai Hús Rt „C” szintű izotóplaboratóriumára készült. A laborban csak zárt sugárforrásokat használnak, melyhez csak 2 fő férhet hozzá. Riasztási és Segítségnyújtási Terv A Terv elkészítéséről a 57/2005 (XI.30) BM rendelet alapján kellett gondoskodni, a Tűzoltóság a működési területéhez tartozó 71 településre, így Pápa városára is elkészítette. BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET

68/110 oldal


- Kárelhárítási riasztási esetek statisztikája, a trendek érzékeltetése céljából: Tűzesetek:

250 200 150 100 50 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Mező,és erdőgazdálkodás Közlekedés

Ipari Lakás, és személyi ingatlan Egyéb

Műszaki mentések : 60 50 40 30 20 10 0 1997

1998

1999

2000

Ipari Lakás, és személyi ingatlan Egyéb

2001

2002

Mező,és erdőgazdálkodás Közlekedés

Vasúti baleset 1997-2003 időszakban a város területén nem történt.


69/110 oldal

2003


4.

KÖRNYEZETRE HATÓ TEVÉKENYSÉGEK

4.1.

IPAR

Pápa gazdaságát a XIX. század végéig a kereskedelem és a kézműipar, a mezőgazdaság, az agrártermékek feldolgozása, a malomipar határozta meg. Alapvető iparág volt a posztógyártás, a kékfestés, a kőedény-, a pipa-, az irha-, a cipő-, a csizma-, a papír- és a textilgyártás. A XIX. század második felében a korábbi dinamikus fejlődés lelassult, s az 1864-ben átalakított Kluge kékfestöde vagy az 1877-ben létrehozott Reisner-szappangyár nem tudta pótolni a korábban széles körű és gazdag kisipart. A 19. század elején oly nagyarányú kereskedelem - mindenekelőtt a liszt- és ruhakereskedelem - is hanyatlásnak indult. Hozzájárult ehhez az egyes iparágak elsorvadása, főként azonban az a körülmény, hogy a vasútvonalak főleg csak a századforduló táján épültek ki, ám az országos vasúthálózat rendszerében mindenképpen másodlagosnak számítottak. 1902-ben létesült a villamos erőtelep. A századfordulótól vannak jelen a nagyobb ipari üzemek, elsősorban az élelmiszeripari gyárak, valamint a gép- és textilgyártással foglalkozó cégek. A túlzott iparosítás érzékeltetésére felsoroljuk az 1945 után jellemző, erőltetett iparosítás iparági csoportjait, a bennük működő cégek számával: nehézipar (2), könnyűipar (7), élelmiszeripar (4), építőanyagipar (3), építőipar (5), szolgáltatóipar (2) Pápán az ipar az elmúlt években jelentős változáson ment át, az üzemek egy része átalakult illetve megszűnt. A jelenlegi állapotot a KSH 2003 XII.31-én lezárt adatai alapján 858 cég adataiból készült statisztika alapján mutatjuk be, (egyéni vállalkozók nélkül) A Pápai cégek létszám szerinti megoszlása

Nem ismert

1-10-ig

10-100-ig

100-200


70/110 oldal

200-1000

1000-2000


A pápai cégek tevékenységéről készített szakvélemények, és mérési jegyzőkönyvek adatbázisa a 7.sz mellékletben található.

4.2.

MEZŐGAZDASÁG, ERDÉSZET

Pápai

székhellyel

működik

Részvénytársaság, mely

a

Bakonyerdő

Erdészeti

és

Faipari

a Balatonfelvidék és a Magas-Bakony erdeinek

kezelője, A Pápa közigazgatási területéhez tartozó külterületi erdősültségi aránya 6,8%, amely lényegesen alatta marad az országos átlagnak. Az erdők kezelését alapvetően a Bakonyerdő Rt végzi. Az erdők állomány típus megoszlása az alábbi: Fafaj Csertölgy Kocsányos Akác Erdei f. Egyéb

Megoszlás (%) 26,5 23,5 16,1 16,5 17,4

A Településszerkezeti Tervben javasolt nagymértékű, bel, és külterületi erdőfejlesztés

megvalósítása

környezetvédelmi

szempontból

alapvető

jelentőségű lenne. Erdészeti szempontból a további tervezésnél, illetve a tervek megvalósításánál feltétlen figyelembe kell venni, hogy a Pápa, illetve a Pápa-Marcal közötti községek külterületeinek határában a 70-80-as években „meliorációs”-nak nevezett munka során erdősávokat, fasorokat tüntettek el, ezért szárazabb időjárás esetén az uralkodó szél a szántóföldi port akadálytalanul teríti a lakott területen. Ennek elkerülésére a város Ny-i, és É-i részére korábban tervezett védőfásításokat mielőbb meg kell valósítani. A mezőgazdasági területek nagysága, és megoszlása az állandóan változó tulajdon, és bérlő viszonyokból adódóan csak közelítő adatokkal jellemezhető.


71/110 oldal


Pápa város közigazgatási területén lakó mezőgazdasági gazdálkodók száma, és megoszlása tevékenységi formák szerint tájékoztató jelleggel:

Cég, vagy

szervezet (Kft, Bt, Rt, Vt, Tsz: 17 db Mezőgazdasági egyéni vállalkozó

32 db

Őstermelő

207 db

Összesen

256 db

A mezőgazdasági művelt terület a térségben kb. 18800-19000 ha között becsülhető. Ebből cég, szervezet kb. 14500-14600 ha-t, magánszemély kb. 4300-4400 ha-t művel. Ezen területekből művelési ág szerint kb. 750-800 ha gyepként használt, a többi terület szántóként művelt.


72/110 oldal


4.3.

KÖZLEKEDÉS

Általános jellemzés: Pápa környezete közúti közlekedési hálózata az alábbi térképvázlaton található

Pápa közúton az M-1-es nemzetközi fõútról, Gyõr felõl a 83. sz. fõúton keresztül, Veszprém felõl a 8-as és a 83-as fõúton, Ausztria felõl a soproni, hegyeshalmi, kõszegi, rábafüzesi határátkelõn keresztül egyaránt könnyen elérhetõ. A vasúti kapcsolat a Gyõr-Szombathely, valamint a Szombathely-Tatabánya fõvonalon biztosított. BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET

73/110 oldal


A város fő megközelítési útvonala a 83 sz főút, mely Tapolcafőn is áthalad. A jelenlegi tervek szerint a várost hosszútávon teljes egészében körgyűrű venné körül, melynek bezárását a megyei terv is javasolja. A 83-as számú főút Pápát elkerülő szakasza a 22-es kilométerkőtől a 32+650es kilométerszelvényig tart. A várost több vasútvonal és közút is érinti, ezért a tervezés során különös figyelmet kellett fordítani az újonnan épülő út csomópontjainak kialakítására. Az átépítés az út 22+000-ás kilométerszelvényében kezdődik, majd a 22+500as környezetében válik el a jelenlegi nyomvonaltól, és halad a Rendezési Tervben kijelölt mezőgazdasági területen. Az új nyomvonal keresztezi a 8402es számú utat a 23-as kilométerszelvény közelében. További, alacsonyabb rendű utak a 8402, 8403, 8405, 8406 utak. A 83 sz főútról Kéttornyúlak a 8402, Borsosgyőr a 8404 sz úton közelíthető meg. A belterületi útrendszer fejlesztésére vonatkozóan lásd a Településszerkezeti Tervet. Légi közlekedés: Az egykori katonai, a jövőben polgári-katonai repülőtér Pápa közlekedésében nem nagy jelentőségű, de regionális jelentősége várhatóan emelkedni fog. Az MH Pápa Bázisrepülőtér a NATO infrastrukturális fejlesztésekben vállalt nemzeti kötelezettségteljesítés részeként 2001. július 1-jei hatállyal alapított katonai szervezet, amely a MH 47. Pápa Harcászati Repülőezred jogutódja. A légi közlekedéssel kapcsolatban elsősorban a zajhatás emelendő ki, melynek alakulását mérésekkel kell ellenőrizni. A C 17-es szállító repülőgépek telepítésével a légi forgalom élénkülésével kell számolni, mellyel kapcsolatban a közreműködő állami és NATO szervekkel szoros együttműködés szükséges a lehető legkisebb környezetterhelés érdekében. Szárazföldi közlekedés: - buszjáratok:


74/110 oldal


A pápai kistérség buszközlekedését a Bakony Volán kezelésében levő Szabadság u-i autóbusz-pályaudvar látja el. A helyi járatok száma jelenleg 23. Az integrált Városfejlesztési Stratégia az autóbusz pályaudvar alapterületének csökkentését javasolja. A Fő tér- Fő utca forgalomcsillapítását célzó törekvésekkel összhangban szükség lesz a helyi járatok menetrendjének átalakítására.

-az Önkormányzat által nyilvántartott járművek Az Önkormányzat a gépjárműadó

nyilvántartások révén rendelkezik

adatokkal, melyek alapján Pápa városában az alábbi – nagyságrendjében állandónak tekinthető- járműpark található: Ssz.

Jármű

1 2 3 4 5 6 7 8

Személygépkocsi Tehergépkocsi Autóbusz Vontató Motorkerékpár Pótkocsi Utánfutó Lakókocsi

Mennyiség (db) 9.468 1.699 104 43 372 933 158 10

A BFVT terve alapján a lakótelepeken forgalomcsillapítás, pihenő övezetek kialakítása, illetve a Fő-tér - Fő u. - Tókert u. - Kossuth u. - Deák F. u. körzetében gyalogos utcák kialakítása javasolt. - vasúti közlekedés: A város környezetében közlekedő szerelvények száma és műszaki paramétere: Villamos mozdonyok: 1047 (1), V43 (5), V46 (1), V63 (1), GYSEV V43 (2), ÖBB 1116 (1) Dízel mozdony: M40 (1), M41 (5), M43 (1), M47 (2), M62 (4), M63 (1), ÖBB 2016 (1) Dízel motorvonat / DMU: Bzmot (7) Kocsi : gyomirtó (2), autószállító (1), GySEV (1) BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET

75/110 oldal


Környezetvédelmi szempontból előnyös változásként a Győr-Celldömölk vasútvonal várható villamosítása emelhető ki A közlekedéssel kapcsolatos fontosabb tervezett változásokat a BUVÁTI 2002 évben készült Településszerkezeti Terve tartalmazza.


76/110 oldal


Közúti forgalmi adatok: Országos szinten az utolsó közúti forgalomszámlálás 2001-ben történt. Az AKMI által összeállított adatbázis használható fel a helyi, és területi tervezésekhez, de ettől függetlenül –főleg a belterületi, és alacsonyabb kategóriájú utak forgalmának pontos megállapításához- a pontos tervezés érdekében a helyi forgalomszámlálás elvégzése javasolt. 1999-2001 között a közúti forgalom dinamikusan fejlődött. Országos átlagban az összes járműkilométer teljesítmény 2001-re 2000-hez képest 4.1%-al, 1999-hez képest 7.5 %-al nőtt. Járműkategóriák szerint vizsgálva a személygépkocsi forgalom nőtt legjobban, két év alatt 8.5 %-al, míg a tehergépkocsi forgalom 7.3 %-al. A többi járműkategória közül az autóbusz és a motorkerékpár forgalom az utóbbi két évben 5 %-al nőtt, a kerékpár forgalom 5%-al csökkent. A közúti forgalom járműosztályonkénti fejlődése 120.0%

115.0%

110.0%

105.0%

%

100.0% Autóbusz Tehergépkocsi Motorkerékpár Kerékpár Személygépkocsi

95.0%

90.0%

85.0%

80.0%

75.0%

70.0% 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

év

Az ország más megyéivel összehasonlítva országosan Veszprém megyében történt a második legnagyobb forgalomnövekedés. Ennek Pápa környezetére vetített növekedését a BFVT 2002 évi településszerkezeti Terv-e tartalmazza. A közúti forgalom megyénkénti fejlődése 140.0%

Autópályák Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala

130.0%

Jkm/nap

120.0%

110.0%

100.0%

90.0%

80.0% 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

A Pápa belterületén 2003 évben végzett forgalomszámlálás adatait a következő táblázat tartalmazza: Év


77/110 oldal


A számlálás helyszíne

Összes forgalom [j/nap]

Fő tér Kisfaludy u. Gyár u. Bercsényi u. Gyimóti u. Ötödik u Somlai u. István u.(Strand előtt) Juhar u. elkerülő Gyimóti u Korona u. Korvin u. Celli u Deák F. u Veszprémi u. Igal ltp. Dózsa Gy. u

10.145 1650 315 456 4015 1847 2709 8388 2306 4762 4556 3558 2832 6010 4755

Autóbusz Tehergépkocsi Motor Személy Kerék Lassú Kisteherközep járműpót- nyerg speci- kerékgépkocsi egyes csuklós . nehéz gépkocsi pár vek kocsis es ális pár nehéz [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] 6175 1125 225 309 1875 1012 1815 5373 1412 2081 3032 2358 2908 1746 4303 3095

1659 194 49 44 224 188 356 928 354 696 549 496 888 431 661 482

219 6

158

57 33 46 232 14 77 8 39 199

7 11 2 122

174 28

59 1

23 8 23

85 49 2 3 133 79 66 333 148 308 34 43 166 30 39 67

18

5 1

33 1 271 115 61 346 130 360 55 13 307 2 253 24

7

2

164 23 41 134 56 153 1

124 19 19 292 96 188

89

191 1 52

39 1

24 31 17 2 32 158 26 1 52 7 5

542 79 40 20 238 43 69 185 25 283 98 142 115 125 113 160

1263 107 104 225 384 284 183 413 18 299 732 457 213 496 298 884

14 7 3 114 9 34 28 21 136 21 1 24 1 12 8

A Pápa belterületén 2003 évben elvégzett forgalomszámlálás adatai (a napi forgalommegoszlások az eredeti jegyzőkönyvekben találhatóak)


78/110 oldal


4.4.

TURIZMUS, IDEGENFORGALOM

Pápa gazdasági életének fontos, de a közelmúltig nem meghatározó része az idegenforgalom, mely jellemzőinek változását KSH adatok alapján az alábbi grafikon szemlélteti: 4.4.1.táblázat A Pápai szálláshelyek vendégéjszaka adatai 1990-2003-között (KSH)

20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000

Összes vendégéjszaka (db)

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

Külföldiek vendégéjszakái (db)

A 2003-ban átadott Várkertfürdő, illetve a 2004. évben elkészült Kemping a város turisztikai vonzerejét jelentősen megnövelte. A két kiemelkedő létesítmény átadása óta a vendégéjszakák száma megsokszorozódott. A fellendülőben lévő turizmus lehetőségeit a városban több vállalkozó is felismerte, hiszen a közelmúltban jelentősen nőtt a magánberuházásban létesült szállásférőhelyek száma. Az immár 15 éve megrendezésre kerülő NEJ évről évre jelentős számú vendéget vonz a városba. Pápa város turizmus fejlesztési koncepciójában megfogalmazott elveket és lehetőségeket a város igyekszik maximálisan kihasználni.


79/110 oldal


4.5.

KOMMUNÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK, SZOLGÁLTATÁSOK

4.5.1.

Távhő

Pápa városában az elmúlt évek alatt a hagyományos tüzelőanyagok felhasználása jelentősen csökkent. A városban korábban 3 területen volt közterületet érintő távhőellátás: -A Textilgyár I, és II sz telepe között magasvezetésű gőzvezeték épült ki, a szolgáltatás megszűnt. A volt textilgyár I. és II. telephelyét összekötő elöregedett távvezeték elbontásra került. Távhőellátás jelenleg a városban nem működik. -A Húsgyár gőzvezetéke szintén magasvezetésű, mely a Tapolca utcában érint közterületet -A városközpontban levő távfűtőhálózatot 1995-ben megszüntették, a hőellátást gáztüzelésű kazánokkal oldották meg

4.5.2.

Gázellátás

A Pápán egyre fontosabb energiahordozó KÖGÁZ által szolgáltatott földgáz. A város vezetékes gázellátása az 1970-es évek közepén kezdődött, és intenzív fejlődésnek indult. A hálózati jelleg a belső területeken kisnyomású, a külső területeken nagynyomású. A város az Adászteveli átadóállomáson keresztül csatlakozik az országos hálózatra. Az átadó felől érkező vezeték a 83-as út térségében ágazik el Tapolcafő, Pápakovácsi, és Mezőlak felé, mely utóbbiról történik Borsosgyőr, és Kéttornyúlak gázellátása. A középnyomású hálózat 4 db gázfogadó állomáson csatlakozik a rendszerre. Pápa város összesített gázfogyasztásának alakulását KSH adatok alapján mutatjuk be:


80/110 oldal


Gázfogyasztás, ezer köbméter 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

Pápa PB-gáz fogyasztása adathiány miatt nem adható meg pontosan. 4.5.3.

Villamosenergia ellátás

Pápa ipari, és lakossági áramellátása az EON Rt által teljes körűen biztosított. Az ellátás az alábbi főbb rendszereken keresztül történik: Főelosztó: Győr-Pápa, és Pápa-Ajka 120 kV-os vezeték, és a hozzá tartozó alállomás Középfeszültségű elosztás: 10 kV hálózat 35 km hosszban 20 kV hálózat mintegy 50 km hosszban Közép-kisfeszültségű transzformátorok: 35 kV 3 db 20 kV 67 db 10 kV 51 db Kisfeszültségű hálózat, a sűrűn beépített területeken föld alatti, egyéb területeken légkábel formájában A villamos energia felhasználásának változásait az alábbi grafikonnal mutatjuk be:


81/110 oldal


140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

Pápa elektromos áram összfogyasztása (KSH) (MWh)

A grafikonon jól látszik a villamos energia iránti igény 1991-től történt megnövekedése.


82/110 oldal


4.5.4.

Vízellátás Pápa vízellátását a Pápai Víz- és Csatornamű Rt. a 2.2 pontban leírt tapolcafői kutakról biztosítja.

A kutakból kinyert víz NA 400, és 500, majd 250, illetve 300 vezetéken, klórozás után kerül az ellátó rendszerbe. A rendszer 1+100 km szelvényében 1000 m3-es tározómedence, 8+500 szelvényében 1500 m3-es víztorony található. A tapolcafői kutakról a víz szétosztása a Bakonykarszt Rt-vel kötött szerződés alapján az alábbi vízigények alapján történik: Helység Pápa város Tapolcafő Borsosgyőr Kéttornyúlak Nyárád Dáka Pápadereske Nagygyimót Ganna-Döbrönte-BakonyjákóNémetbánya Bakonypölöske Ajka-Ajkarendek-Bakonygyepes Magyarpolány Összesen

Igény (m3/d) 8.800 200 110 60 150 80 30 350 450

Éves szinten fellépő igény

4.380.000 m3

200 1.300 200 12.000

A vízellátás karsztvízről történik, felszíni víz, forrásvíz a hálózati ellátásban jelenleg nem kerül felhasználásra. Vízbázis fejlesztési tervek -Hidrogeológiai védőterületek Pápa Tapolcafő városrész távlati fejlesztése érinti a Tapolcafői vízbázis védterületet. Ezen a területen a 123/1997 (VII.18) Korm. rend alapján új létesítménynél tilos, a meglevőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményétől függően lehetséges csak bármilyen építési tevékenységet végezni: -Vízellátás fejlesztés Távlati igények alapján a csúcsvízigény 27.000 m3/napra emelkedik, jelenleg 18.000 m3/nap termelhető ki a vízbázis túlterhelése nélkül. A fejlesztésnél az alábbi javaslatok vannak: -csúcsvíztározó építése 2.500 m3/nap térszíni medence formájában BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET

83/110 oldal


(Öreghegy legmagasabb, illetve Tapolcafő-Kőhányás magas pontján) -Tapolca patak medre az összes lehetséges forrásfakadás számbavételével

Napi vízfelhasználás változása a Pápai Víz- és Csatornamű Rt.. adatai szerint (köbméter/nap) 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004 I.félév

Vízfelhasználás A vízdíj mértékének alakulása i(Ft/m3) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

Vízdíj


84/110 oldal

2002

2003

2004 I.félév


A vízfogyasztó helyek számának változása (db) 7600 7500 7400 7300 7200 7100 7000 6900 6800 6700 6600 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Vízfogyasztó helyek száma

Pápa éves vízfelhasználás/keletkezett szennyvíz változása az alábbi diagram szemlélteti: 3000000

2500000

2000000

1500000

1000000

500000

Vízfelhasználás

Keletkezett szennyvíz


85/110 oldal

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

0


Vízfelhasználók, és szennyvízkibocsátók megoszlása 2003 évben

Szennyvíz

Vízfelhasználás 0% Lakosság

50%

Közület

100%

Intézmény

Pápai fő vízfelhasználók víz/szennyvíz diagramjai 2002-2004 I.félév Pápai Hús Rt

2004 I.fé 2004 I.fé

2004 I.fé

2003

2003

2003 2002

2002

2002 0

200000 400000 600000 800000

Gr. Esterházy Kórház és Szakambulancia


86/110 oldal


2004 I.fé 2004 I.fé

2004 I.fé

2003 2003

2003

2002 2002

2002 0

10000 20000 30000 40000 50000

Veszprémtej Rt.

2004 I.fé 2004 I.fé

2004 I.fé

2003

2003

2003 2002 2002

2002 0

50000 1E+0 2E+0 2E+0 3E+0 5 5 5 5

HAAS + SOHN KFT.

2004 I.fé 2004 I.fé

2004 I.fé

2003 2003

2003

2002 2002

2002 0

5000

10000

Elekthermax Rt.


87/110 oldal

15000


2004 I.fé

2004 I.fé

2004 I.fé 2003

2003

2003 2002

2002

2002 0

10000

20000

30000

40000

Honvédség Reptér

2004 I.fé

2004 I.fé

2003

2003

2002

2002 0

20000 40000 60000 80000 1E+0 5

A fenti diagramok alapján látszik, hogy a keletkezett szennyvíz időnként messze túllépi a felhasznált víz mennyiségét, amely egyéb – talán néhol illegális vízfogyasztásra utal. A Repülőtér esetében egyértelműen a saját vízbázis használat okozza az anomáliát.


88/110 oldal

Pápa környezetvédelmi programja, értékelés

4.5.6.

Szennyvíztisztító telep

A szennyvíztisztító telep a Mélyépterv tervei alapján az 1960-as években épült, üzembe helyezése 1964-ben történt. A mintegy 2/3-ad részben ipari szennyvizet feldolgozó tisztító bővítésére 1975ben tettek kísérletet, de az anyagi okokból csak 1984-ben készült el. Az 1990-es évek közepén készültek a szippantott szennyvíz-előkezelő műtárgyak. A Pápai Víz- és Csatornamű Rt (több előzetesen már meglevő engedély figyelembevételével) 20.375-6/1996 Vksz 196/33-I. számon kapta meg az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyt. A rendszer üzemeltetése a 2003 decemberében „Üzemeltetési Szabályzat” szerint történik

hatályba

helyezett

A szennyvíztisztító telep a korábban a várostól ÉNy-i irányban épült meg. A Pápa- Agglomeráció beruházás elkészültével a szennyvíztisztító telep kapacitása 2007. évben 18.000 m³/ napra bővült. A rendszer a Pápa, Kéttornyúlak, Tapolcafő, Borsosgyőr városrészek mellett Dáka, Békás, Mezőlak, Mihályháza, Nyárád, Pápadereske község szennyvizét is tisztítja. A szennyvíztisztító telepre a környező községekből szippantott szennyvizet is beszállítanak, melynek mennyisége az utóbbi években az alábbiakban alakult: 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004 I.f.é

A szennyvíztisztító mű az alábbi főbb elemekből áll: -durva síkrács - átemelő szivattyúház - mechanikai tisztító - flotáló (tartalék egység, a szennyvíz magas zsírtartalma esetén a biológiai fokozat védelmére) - előülepítő -anoxikus medence -levegőztető medencék -utóülepítők (2 db Dorr medence) BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET

89/110 oldal


-fúvógépház -iszapsűrítő medence iszapátemelő aknával -homogenizáló medence -mennyiségmérő akna - iszapvíztelenítő gépház -iszapkomposztáló tér, 6.400 m2 -szippantott szennyvíz fogadó, előkezelő A nagyobb kibocsátók által a szennyvízcsatorna rendszerbe engedett, illetve a szennyvíztisztító telepre beérkező szennyvizek minőségi paramétereit az üzemeltető laboratóriumában rendszeresen ellenőrzik. Az elfolyó szennyvíz néhány fontosabb ügyfél esetében 2004 augusztusában egy-egy véletlenszerűen kiválasztott mintájában az alábbiak szerint alakul: Ügyfél

pH

MH Reptér

7,8 3 7,9 6 7.3 6 7,6 3 9,1 1 7,5 5

Haas+Sohn Kft. Református K. Elekthermax Rt. Veszprémtej Rt. Pápai Hús Rt

mg/l mennyiségben KOI k NH4-N SZOE Oldott a. 190

3

Lebeg ő

nd.

509

54

nd

712

658

11000

530

2874

2462

580

2,2

605

1314

0,75

123

1128

434

1694

6,6

64

1478

474

A tisztított szennyvizet a Mezőlaki Séd fogadja be. A befogadó a 9/2002 (III.22) KöM-KöVIM együttes rendelet alapján 3. Általános kategória. A kibocsátható szennyvíz minőségét a KDT Környezetvédelmi Felügyelőség 30.346-12/03 számú szakhatósági állásfoglalása szabályozza, mely alapján a Pápa városi szennyvíztisztítás, és csatornázási tevékenység 2008.05.31-ig egységes vízjogi engedéllyel rendelkezik, mely az engedélyt az alábbi kitételekkel adja meg: - 2015 december 31-ét követően a betartandó kibocsátási határértékek:

KOI

BOI

125

25

mg/l mennyiségben Össz.leb.a Össz. Össz P N 35 10 50

NH3-NH4-N

SZOE

pH

10

30

6-9

SZOE

pH

-2015-ig átmenetileg az alábbi határértékeket írták elő: mg/l mennyiségben KOI BOI Össz.leb.a Össz. Össz NH3-NH4-N BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET

90/110 oldal


150

50

200

P 10

N 50

10

30

6-9

2001 évben a Pápai szennyvíztisztító telep a 2000 évre vonatkozó , kibocsátással kapcsolatos szennyvízbírságot fizetett. 2004 év január-június időszakban az alábbi szennyvíz paraméterek voltak jellemzőek (havi átlagban): Nyers szennyvíz: Hónap

KOI

BOI

04.01 04.02 04.03 04.04 04.05

1608 1421 1174 942 1317, 5 942,1

886 670 646 349 705,7

04.06

349,5

mg/l mennyiségben Össz.l Össz. Össz N eb.a P 489 284 478 346 3,7 100 502 6,2 173 346

3,7

100

NH3NH4-N 36 41 39 29,8 44,55

SZOE

pH

35 20 29 17,4 15,7

7,8 7,6 7,7 8 7,8

29,7

17,4

8

Elfolyó szennyvíz: Hónap

KOI

04.01 04.02 04.03 04.04 04.05

40 43 32 36 42,35

04.06

40,8

mg/l mennyiségben BOI Össz Össz. Össz .leb. P N a 4 20 0,5 11 8 47 1 16 5 31 5 13 4,6 38,5 1,3 11,2 4,875 24,7 2,3 8,5 5 8,48 21,6 11,8 14,4

NH3NH4-N

SZOE

pH

0,5 0,4 0,3 0,29 0,048

1 1 1,8 2,1 1,45

7,5 7,4 7,4 7,46 7,53

0,159

1,92

7,4

A tisztított szennyvíz fémtartalma egy 2004 júniusi elemzés szerint: Fém Cd Cr Cu Hg

Mennyiség (µg/l) ≤0,01 5,66 0,54 0,25


91/110 oldal


Ni Pb

5,49 8,2

A fenti adatok alapján a kibocsátott szennyvíz a szabványoknak, és hatósági előírásoknak általában megfelel, azonban a 2004. júniusi mintában kismértékű foszfor tartalom túllépés mutatkozott. A tisztított víz a Mezőlaki Sédbe kerül bevezetésre. A víztelenített iszap 28-30 m3/nap mennyiségű, szárazanyaga 23-26 %, melyet a tisztító területén belül kijelölt komposztáló területre szállítanak. A komposzt felhasználását mezőgazdasági területen oldják meg. A bűzhatás elkerülésére a jövőben az iszapágyas komposztálás helyett rothasztásos, vagy szárításos technológiát javasolnak. A szennyvíztisztító területét félkörben telepített erdő veszi körül.

4.5.8

Szennyvízkibocsátás élővízbe

Az esetleges szennyvízkibocsátások, illetve azok lehetőségének felmérése még nem történt meg.

4.5.9

Települési szilárd hulladék gyűjtése, elszállítása és elhelyezése

4.5.9.1

A hulladék begyűjtése, elszállítása az ellátási területen

A város közigazgatási területén belül a kommunális hulladékgyűjtés feladatait a KÖZSZOLG Kft. végzi. A működési körzetben keletkező hulladékok összegyűjtése a lakosságtól 50 110-240 l-es lakossági edényzetben történik. A hulladékkezelési szolgáltatás bővítése érdekében 2007. évben 240 l-es gyűjtőedény használata került bevezetésre. Közületek,

intézmények,

lakásszövetkezetek

esetében

5

m3-es

zárt

konténerekkel, egyedi esetekben 3-5 m3-es nyitott konténerekkel történik Kukás szállítás heti 1 alkalommal, 2 db tömörítős célgéppel történik (8063 kuka/hét) Konténeres szállítás 9 db konténerszállító célgéppel 5, ill. 2,5 m3-es konténerekből (lakótelepek, intézmények, iskolák, vállalkozások számára)

Gyártmány IFA Nissan Iveco MAN

Funkció Konténer sz. Konténer sz Konténer sz Kukás sz

Típus W 50 L/K Unikon H8000 Unikon H 6000 T 211/16


92/110 oldal

Darabszám 6 1 1 1


4.5.9.2.

IVECO MAN

Kukás sz Szelektív gy.

LIAZ

Kukás sz.

Uniporm

Uniroll T. Panoba Bobr

1 1 1

A hulladékok ártalmatlanítása rendezett lerakással

Pápa város hulladéklerakója a város É-i részén 5,6 ha területen helyezkedik el. Művelésmódja földfeltöltés után dombépítés Kerék, illetve konténermosóval rendelkezik. A hulladéklerakó körül létesített megfigyelőkutak száma 2004 óta 2-ről 6 db-ra nőtt. A kutakból negyedévente vett minták vizsgálatával ellenőrizhető a lerakó környezetre gyakorolt hatása. A lerakó környezetvédelmi működési engedélyének határidejét a Környezetvédelmi Felügyelőség 2009. július 15-ig meghosszabbította. Kapacitása az 1983 évi tervek alapján 1.037 e köbméter. A város csatlakozott az Észak- Balatoni Regionális Hulladékkezelési Konzorciumhoz, mely időközben Önkormányzati Társulássá alakult. A Társulás hivatott megoldani a város jövőbeni hulladékkezelési feladatait. Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Társulás Társulási Tanácsa 2007. október 19-én (21/2007 (X. 19.) ÉBRSZHK-TT határozat) döntött arról, hogy a Társulás működési területén található, 100%-ban önkormányzati, vagy állami tulajdonban lévő lerakók rekultivációja érdekében közös pályázatot kíván benyújtani a KEOP 2.3.0. kódszámú pályázati konstrukcióhoz. A kétfordulós pályázat sikeres lebonyolítása hulladéklerakó rekultivációjához szükséges forrásokat biztosítja. A pályázat első fordulójához szükséges saját képviselőtestület az alábbi ütemezés szerint biztosítja: Pápa városra jutó önrész lakosság arányosan elosztva 8 242 900,- Ft.

4.5.9.3

forrás


összegét

a


Szelektív hulladékgyűjtés Szelektív hulladékgyűjtés 1 db szelektív gyűjtő célgéppel heti egyszeri gyűjtéssel történik. (papír 2 m3/hét, műanyag 15 m3/hét, üveg 1 m3/hét) A begyűjtött hulladékot a „HUKE” –Zalaegerszeg szállítja, és dolgozza fel.

A város területén 19 db gyűjtőszigeten biztosított a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége. A szelektív hulladékgyűjtés lakosság körében való terjedését jelzi, hogy több helyen bővíteni kellett a hulladékgyűjtő szigetek tárolókapacitását.


93/110 oldal


2010. évben az uniós projekt keretében újabb 35 db hulladéksziget kerül elhelyezésre a város közterületein, a szelektív gyűjtés kiterjesztése érdekében. 4.6.

KÖRNYEZETVÉDELMI IRÁNYÍTÁS ÉS SZABÁLYOZÁS AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL

A környezetvédelem irányítása, és szabályozása Pápa Önkormányzatánál alapvetően az alábbi rendeletek alapján történik: Szervezeti, és Működési Szabályzat Az Önkormányzat jelenleg az alábbi szervezeti felépítésben működik: Polgármester Alpolgármester Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság Pénzügyi Bizottság Oktatási, Kulturális és Vallási Bizottság Egészségügyi és Szociális Bizottság Településfejlesztési és Ellátási Bizottság Vállalkozási és Gazdasági Bizottság Ifjúsági és Sport Bizottság Jegyző

-pénzügyi osztály - titkárság - műszaki osztály - szociális, és egészségügyi osztály - közigazgatási osztály - művelődési osztály - vállalkozási osztály A környezetvédelmi feladatok a Műszaki Osztályhoz és a Közterületfelügyelethez telepítettek.

Környezetvédelmi tartalmú rendeletek: - 10/2002 (VII.5)többször módosított rendelet a Helyi Építési Szabályzatról A rendelet értékvédelmi, és környezetvédelmi fejezetet tartalmaz, de tételes védelmi felsorolást, és feladatkör megosztást nem. - 41/2005. (XII.6.) rendelet a Környezetvédelemről - 32/1992 (XII.29) többször módosított rendelet az állattartásról - 16/2003 (IX.5) többször módosított rendelet a települési hulladékkel kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról. -45/2004 (XII.23)módosított rendelet a helyi hulladékgazdálkodási tervről -22/1993. (V. 25.)rendelet az Eszterházy út és környéke építészeti és táji értékeinek helyi védelméről. BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET

94/110 oldal


-25/2004. (XI. 10.) rendelet a talajterhelési díjról


95/110 oldal


5. KÖRNYEZETI ELEMEK, ÉS TÉNYEZŐK ÁTTEKINTŐ ÉRTÉKELÉSE


96/110 oldal


Környezeti elemek és tényezők Természeti · adottságok · ·

Erősségek

Gyengeségek

Jó természeti adottságok. Kedvező földrajzi helyzet. Jelentősebb múltbéli környezeti károk hiánya.

Társadalmigazdasági adottságok

·Hagyományőrzés képessége

Levegő

· A külső területek levegőminősége jó.

Lehetőségek ·

·a 83-as út mellett a levegőminőség nyaranta romlik .ipari jellegű légszennyezés lehetősége, bűzhatás Talajerőgazdálkodási Kft tevékenysége jelentős terhelést okoz


97/110 oldal

Természeti adottságok jobb kihasználása az idegenforgalom, az ökoturizmus, a kultúra területén.

Fenyegetettségek ·

Beépített területek részarányának növekedése. · Tájhasználati konfliktusok. · Iparfejlesztésre rendelkezésre · Munkanélküliség a álló területek. korábbi · Településüzemeltetési iparszerkezetből adódó infrastruktúra megléte. szakképzettségi területeken. · A közúti forgalom átszervezése · A növekvő gépjármű (forgalomszervezés, használat várhatóan kerékpárutak fejlesztése, több további terhelést jelent a parkoló, egyéb települési központi településrészek átmenőszakaszok kijelölése). levegőminőségére Komposztáló telep megszüntetése, nézve. rekultiváció


Környezeti elemek és tényezők

Víz

Erősségek

Gyengeségek

· A felszíni vizek öntisztulási és · A vízfolyások településen ökológiai regeneráló áthaladó szakaszát szennyvíz képessége jó, ami biztosíthatja terhelés érheti, rontva a a vízmi-nőséget rontó hatások vízminőséget. megszűn-tével a vízterek · A meder-menti zöld folyosók természet--közeli állapotát. · védettsége nem minden A pápa környéki esetben biztosítja azok vízfolyások mentén található hosszú távú megőrzését. zöld folyosók ökológiai · Nitrátbemosódás veszély állapota legtöbb helyen megfelelő, ami lehetővé teszi térbeli kiterjedésük növelését. · A felszín alatti vízbázisok hosszú távon biztosítják a pápai víz igények kielégítését. · A talajszennyezést feltárásához rendelkezésre álló adatok nem teljes körűek.

Talaj


98/110 oldal

Lehetőségek

Fenyegetettségek

· Fokozott területhasználatellenőrzés. · Rendszeres vízminőség monitorozás. · Illegális hulladék-elhelyezés megszüntetése. · Rendszeres talajvíz-minőség monitorozás.

· Az illegális szemételhelyezés talajvíz szennyeződést okozhat.

· Illegális hulladék-elhelyezés megszüntetése. · Átfogó talajminőség monitorozás.

· Az illegális szemételhelyezés talajszennyeződést okozhat.


Környezeti elemek Erősségek és tényezők Élővilág · A természeti adottságokból adódó egyedülálló táj/természeti értékek.

Gyengeségek

Lehetőségek

Fenyegetettségek

· A védettség alatt álló területek értékmegőrzése nem minden esetben

· Fokozott hatósági ellenőrzés, engedélyezési rendszer szigorítása.. · Helyi védelem alá vonás kiterjesztése · Fokozott terület használatellenőrzés. · Települési parkok, fasorok megőrzése, gondozása, zöldterületek növelése. · A táj/természeti értékek fokozott védelme.

· Tájsebek a bányászat és az illegális hulladéklerakás következtében. · "Tájsebek" a parlagon hagyott földek gyomosodása, a mezőgazdasági területek és a beépítettség részarányának következtében.

Emberi egészség

· Helytálló környezetegészségügyi értékeléshez nem áll rendelkezésre elegendő információ. A parlag területek egészségre ártalmas növényfajainak megjelenése

· A települési zöldterületi rendszer erőteljes fejlesztése. · Folyamatos levegőminőség monitorozás. · Egymással összevethető egészségügyi és környezetvédelmi adatok gyűjtése és értékelése.

· A fokozott közlekedési eredetű légszennyezése további növekedést okozhat a légúti megbetegedések arányában

Épített környezet

· Védendő természeti értékek, területek beépítése.

· Fokozott hatósági ellenőrzés.

·Védendő építészeti, régészeti emlékek pusztulása


99/110 oldal


Környezeti elemek Erősségek és tényezők Hulladék · Kommunális hulladék begyűjtése

Gyengeségek

· A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése · Integrált hulladékgazdálkodás megvalósítása.

· Új lakóterületi övezetek · Szórakozóhelyekkel kijelölésénél, illetve új üzemek kapcsolatos lakossági telepítésénél, vagy panaszok megfelelő jogi rekonstrukciós beruházásoknál és műszaki a zajrendelet követelményeinek intézkedésekkel betartatása, szigorú orvosolhatók. követelmények állítása a további terhelésnövelés megelőzése érdekében. · Gázellátás fejlesztés · Időszakosan magas CO2 · Energiafelhasználás felmérés emisszió.

· Zaj-rezgés szempontjából érintetlen területek nagy aránya

· Nagy nyári átmenő forgalom. · Határértékeknél nagyobb zajterhelés szórakozóhelyek mellett.

Energia

· Erőteljesen fejlődő gázellátás

· Egyes területeken a családi házaknál még nagy a szilárd tüzelés aránya

Környezetbiztonság

Mezőgazdaság

Fenyegetettségek

· Kommunális hulladékba kerülő veszélyes hulladék.

Zaj, rezgés

Ipar

Lehetőségek

· Integrált kárelhárítási program készítése · Nyugat-európai gazdasági vérkeringésbe történő bekapcsolódás.

· Egyensúly kialakulása kereslet-kínálat között. · Iparfejlesztésre rendelkezésre álló terület. · Természetvédelem

· Biotermesztés fejlesztése · Jelenleg mg.-i művelés alatt álló területek védettség alá vonása


100/110 oldal

· Feltérképezetlen illegális lerakók hatásai.

· Természeti katasztrófák · Technológiai balesetek

Mezőgazdasági vegyszerek ellenőrizetlen


Környezeti elemek és tényezők

Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Fenyegetettségek felhasználása

Közlekedés

· Települési úthálózat – lehetőségekhez képestkiépítettsége · Buszjáratok sűrűsége

· A gépjárművek nagy része · Kerékpár-úthálózat kiépítése áthalad a településközponton · Kerékpárutak csekély száma

Idegenforgalom

· Természeti gazdagság. · Kedvező idegenforgalmi és turisztikai adottságok.

· Egyes területeken információhiány

Kommunális szolgáltatások

· Kommunális hulladék szakszerű begyűjtése

Környezetvédelmi irányítás és szabályozás az önkormányzatnál

· Az önkormányzat elkötelezettsége a környezeti problémák orvoslására. · A településen működő környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek

· Öko-turizmus strukturált fejlesztése

· Az egyenlőtlen forgalom (hétvége-hétköznap ill. tél-nyár) hatásai · További környezeti terhelés (forgalom, zaj, légszennyezés,)

· A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése · Integrált hulladékgazdálkodás · Szennyvízcsatorna hálózat kihasználtságának növelése · Az önkormányzati · Az önkormányzat környezetvédelmi apparátus környezetvédelmi apparátusa kis száma és a rendelkezésre létszámának, hatáskörének és álló eszközök korlátozott eszköztárának (anyagiakat is volta. beleértve) növelése. · Önkormányzati környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése (EMAS, illetve ISO 14001).


101/110 oldal

· A környezetvédelmi problémák beolvasztása egyéb területfejlesztési és településgazdálkodási problémakörökbe, mely okán a kezelendő környezetvédelmi kérdések nem kapnak kellő súlyt.

pápa yezetvédelmi programja, programok

6, KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK

A következő táblázatokban felsoroljuk a környezetvédelmi tervezés legfontosabb elemeit, illetve jövőbeli feladatait.


102/95 oldal

pápa környezetvédelmi programja, programok PROGRAM TÉMA

FELADATOK

VÉGREHAJTÁS

ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE

1 Környezetvédelmi vonatkozású szabályozások regiszterének kialakítása 2 Környezetvédelmi rendelet felülvizsgálata 3

Kistérségi/ Önkormányzati környezetvédelmi PR program kidolgozása

4

Tematikus környezetvédelmi adatbázis létrehozása

Tematikus környezetvédelmi adatbázis létrehozása

•helyi szabályozások gyűjteménye •kapcsolódó önkormányzatok, cégek, szervezetek környezetvédelmi szabályozásai gyűjteményének összeállításai •a környezetvédelmi jogszabályoknak történő megfelelés •szelektív hulladékgyűjtés jelentőségének kiemelése •kapcsolódó rendelkezések megjelölése (védett területek ,stb…) •nem környezetbarát technológiák alkalmazása tilalmának kimondása •vízkivételek engedélyezésének, nyilvántartásának szabályozása (kút, patak) •Önkormányzati honlap környezetvédelmi témájú kiegészítése (szabályozás, program, stb..) •Testvérvárosok környezetvédelmi programjának, tevékenységének megismerése Adatbázis összeállítása a környezeti elemekkel, és a kapcsolódó témakörökkel kapcsolatos adatok elemzés céljára történő összegyűjtésére. Talaj (vizsgálati eredmények adatbázisa) Levegő (vizsgálati eredmények adatbázisa) Zaj, és rezgésvédelem (vizsgálati eredmények adatbázisa) Víz, szennyvíz (vizsgálati eredmények, felhasznált-keletkezett mennyiség adatbázisa, valamint kútkataszterek) Veszélyes anyagok (mennyiségi, és anyagfajta nyilvántartás) Hulladékok (veszélyes, nem veszélyes mennyiségi-minőségi nyilvántartás céges lebontásban, valamint a „vadlerakók” felmérése-rekultiválása adatai) Természet, és élővilág-védelem (védett értékek, területek) Környezet egészségügyi adatbázis, (betegségek- foglalkozás összefüggés is) Épített környezet védelme (Régészet, műemlékvédelem, építési hatósági adat) Környezetvédelmi engedélyezés és bírságolás, havária esetek Környezetvédelmi hatásvizsgálatok-felülvizsgálatok ,telephelyengedélyek Beruházások környezetvédelmi vonatkozásai


103/95 oldal

folyamatos

Végrehajtás

folyamatos

Környezetvédelmi rendelet módosítása 2007. évben megtörtént

folyamatos Végrehajtás

folyamatos

Végrehajtás, az adatszolgáltatókkal szerződés/megállapodás megkötése

folyamatos

Végrehajtás, az adatszolgáltatókkal szerződés/megállapodás


5

6

7 8 9 10 11

Környezetvédelmi szabályozások, tevékenységek összehangolása Hivatalos céglista környezetvédelmi célú összeállítása Környezeti felülvizsgálatok Környezeti hatásvizsgálatok Környezetvédelmi továbbképzés Környezetvédelem és pénzügy Felszíni vizek

12 Kutak

FELADATOK

Környezetvédelmi jogszabályok, rendeletek gyűjteménye Környezetvédelmi kommunikációs, és reklamációs adatbázis Települési szinten össze kell hangolni a cégek, és intézmények környezetvédelmi szabályozásait, illetve ahol ilyen nincs, ott törekedni kell arra, hogy a közeljövőben létrehozzanak ilyet. A település területén működő cégeket érdekeltté kell tenni a település környezetvédelmi tevékenységében történő részvételre. Naprakész listát kell összeállítani a település területén működő összes gazdálkodó szervezetről, vállalkozóról, tevékenységéről, a tevékenységet a környezetre gyakorolt potenciális veszélyessége szerint rangsorolni kell Összeállításra kerül a Pápán elvégzett környezeti felülvizsgálatok listája, az eredmények kiértékelésre kerülnek eredmény, és a kötelezések végrehajtása szerint. Összeállításra kerül a tevékenységi körük alapján környezeti hatásvizsgálat köteles cégek listája, valamint az elvégzett vizsgálatok értékelése Környezetvédelemmel foglalkozó köztisztviselők szakmai továbbképzése

VÉGREHAJTÁS


megkötése folyamatos költség külső szakértő megbízása esetén várható

Végrehajtás, szükség esetén külső szakértő megbízása

folyamatos

Végrehajtás

folyamatos

Végrehajtás

folyamatos

Végrehajtás

folyamatos

Végrehajtás

A környezetvédelmi költségek alakulásának nyomon követése

folyamatos

Végrehajtás

Felszíni vizek kataszterének pontosítása,(tavak, csatornák, stb..)

folyamatos

Végrehajtás, szakértők, kivitelezők megbízása

-Ásott, és fúrt kutak felderítése, nyilvántartás készítése -Legális, és illegális vízhasználatok felmérés ∙ Szennyvízgyűjtők, szikkasztók, trágyalétárolók nyilvántartása, szabályozása,

folyamatos

Végrehajtás

folyamatos

Végrehajtás, szakértők, kivitelezők megbízása

2007. évben megtörtént folyamatos

Szakértői megbízások

a illetve megszüntetési program kidolgozása -Tapolcafői vízbázis szabályozás kiegészítése, korlátozások-tilalmak Vízbázis védőterületek felülvizsgálata

•Vízbázis területén a jogszabályoknak, és előírásoknak történő megfelelőség felülvizsgálata, a szükséges intézkedések megtétele. •A program során felmérésre, és megszüntetésre kerülnek a szennyező források (hulladék, illegális építkezések, helytelen területhasználatok.)

14

Vízkárveszély

Vízkárveszélyes területek felmérése

15

Üdülőterületek

•Üdülőterületek környezetvédelmi szempontú fejlesztése.

13


104/95 oldal

szakértők bevonása,


16

17 18

Közlekedés környezetvédelmi hatásai Hulladék lerakás, „vadlerakók” Veszélyes anyagok és a veszélyes hulladékok keletkezésének adatbázisa

19 20

Síkosság mentesítés Földalatti tartályok

21

Szelektív hulladékgyűjtés, hasznosítás Csatornázás, szennyvízkezelés

22

23

24

Védett értékek, közterületek

Védett értékek, közterületek Vízrendezés

FELADATOK

•Közlekedési eredetű zaj, rezgés, és levegőtisztasági mérések, valamint forgalomszámlálások megrendelése a pontosabb tervezés érdekében. •Úthálózat fejlesztés, kerékpárutak Illegális hulladéklerakók teljes körű felderítése •Az adatbázis összeállítása során az egyes cégekhez, vállalkozókhoz, intézményekhez kapcsolható veszélyes hulladék, és veszélyes anyag mennyiség, és minőség szerint kerül kimutatásra, javasolható az alábbi tematika szerinti felbontás: gépjárműjavítás, egészségügy, vendéglátás, mezőgazdaság, közlekedés, egyéb tevékenység •Ellenőrzésre kerül az anyagok kezelése, a veszélyes hulladékok dokumentálása •sófelhasználás optimalizálása • Tartályok, csővezetékek felszámolásának ellenőrzése •Szelektív hulladékgyűjtés, és hasznosítás kiterjesztése a település egész területére • Lakossági veszélyes hulladék begyűjtés rendszerének fejlesztése • A PR programban oktatások tartása a rendszer előnyeiről •Csapadékcsatorna rendszer állapot felmérése, fejlesztési program folytatása • vízfolyások környezetének rendezése •szennyvíz illegális rá, illetve bekötések felmérése( csatorna, patak) •csapadékvíz illegális bekötések szennyvízcsatornába felmérése •·Szennyvíztisztító technológiai korszerűsítése •Védett helyi természeti értékek felmérése • Védett építészeti, művészeti értékek bővítése,(pl épületek, szobrok, pincék, magángyűjtemények felmérése) •Védett értékek jelzésrendszerének, tábláinak felújítása, aktualizálása • Régészeti vizsgálatok elvégeztetése •Egykori malmok hasznosítása, értékvédelme Felszíni vízrendezés felújítása, korszerűsítése, csapadékvíz elvezető hálózat


105/95 oldal

VÉGREHAJTÁS

folyamatos folyamatos


szabályozás megalkotása Szakértők megbízása a mérési terv, és a mérések elkészítésére Szakértők megbízása, rekultiváció végrehajtatása

folyamatos

Végrehajtás, felszólítások kiküldése, adatok elemzése, utólagos ellenőrzések végrehajtása

Folyamatos Folyamatosan,, illetve egyedi kötelezések alapján

Végrehajtás Koordinálás, szükség esetén szakértő, kivitelező megbízása

folyamatos

Háttérfeltételek biztosítása

folyamatos

Szükség szerint Tervezők megbízása, koordinálása,

folyamatos

Szakértők megbízása, háttérfeltételek biztosítása

Folyamatos

Pénzügyi háttér biztosítása


FELADATOK

VÉGREHAJTÁS


fejlesztése 25

26

27

-Pápai Ipari Parkba kitelepítendő ipari tevékenységek körének meghatározása (Pápai Hús Rt ,vasipar…) - a kitelepítés utáni rekultiváció ellenőrzése -kitelepítendő Tangazdaság részére hely biztosítása, a régi terület rekultivációja -Felhagyott mezőgazdasági telepek felmérése, rekultivációja, korlátozások felülvizsgálata Hulladékgazdálkodás - Észak-Balatoni Regionális Hulladékkezelési projektben történő részvétel -a meglévő hulladéklerakó bezárás utáni rekultivációja -Inert hulladéklerakó kijelölése Lakóövezetek Lakóövezetek gazdasági tevékenységének szabályozás, folyamatos felülvizsgálata Zöldfelület arányának megtartása, illetve növelése Ipari, mezőgazdasági területek


106/95 oldal

Ellenőrzés folyamatos

Folyamatos 2009. után

Pénzügyi háttér biztosítása

folyamatos

Ellenőrzés


FELADATOK

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS - ÁLTALÁNOS ADATOK ....................................................................................... 7 1.1. A VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLJA ...................................................................... 7 1.2 TARTALMI IGÉNYEK ....................................................................................................................... 9 1.3. A PROGRAMKÉSZÍTÉS KERETEI ................................................................................................ 11 1.3.1. Területi lehatárolás, alapvető statisztikai adatok............................................................... 11 1.3.2. Földrajz, éghajlat ............................................................................................................... 13 1.3.3. Időbeli lehatárolás ............................................................................................................. 13 1.3.4. Szakmai alapelvek és keretek ............................................................................................. 14

2.

KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ...................................................................................... 16 2.1 LEVEGŐ ........................................................................................................................................ 16 2.2. VIZEK ...................................................................................................................................... 23 2.3. FÖLD ........................................................................................................................................ 29 2.3.1. A vizsgált terület geológiai megismerésének története ....................................................... 29 2.3.2. A vizsgált terület geológiai adottságai ............................................................................... 29 2.3.3. Tektonikai viszonyok .......................................................................................................... 30 2.3.4. Vízföldtani adottságok ........................................................................................................ 30 2.3.5. Morfológiai adottságok ...................................................................................................... 31 2.3.6. Mérnökgeológia, szennyeződésérzékenység ....................................................................... 31 2.3.7 Talajviszonyok, talajszennyezettség ................................................................................... 33 2.4. ÉLŐVILÁG, TÁJ......................................................................................................................... 35 2.5. EMBERI EGÉSZSÉG ................................................................................................................... 38 2.5.1. Általános adatok................................................................................................................. 38 2.5.2. Halálozási okok, és betegségek ......................................................................................... 38 2.5.3. Foglalkozás egészségügy................................................................................................... 38 2.6. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ............................................................................................................... 41 2.6.1. Épületek, városkép ............................................................................................................. 41 2.6.2 Védett területek, védőterületek ........................................................................................... 43 2.6.3 Zöldfelületek, köztisztaság .................................................................................................. 43 2.7 POTENCIÁLIS VESZÉLYFORRÁSOK ............................................................................................. 35

3

KÖRNYEZETHASZNÁLATOK .................................................................................................. 46 3.1. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.3. 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.4 3.3.5 3.4. 3.4.1. 3.4.2. 3.5.

LEVEGŐSZENNYEZÉS ............................................................................................................... 46 VÍZHASZNÁLAT, SZENNYVÍZKIBOCSÁTÁS ................................................................................ 49 Vízhasználat ....................................................................................................................... 49 Csatornahálózat ................................................................................................................. 51 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ...................................................................................................... 53 Települési szilárd hulladék ................................................................................................. 53 Termelési nem veszélyes hulladék ...................................................................................... 55 Veszélyes hulladékok .......................................................................................................... 55 Potenciálisan veszélyes hulladékok .................................................................................... 55 Veszélyes hulladék bírság ................................................................................................... 55 ZAJ, REZGÉS............................................................................................................................. 56 Pápa környezeti zaj- és rezgésforrásai ............................................................................... 57 Pápa zaj- és rezgéshelyzete ................................................................................................ 59 TERMÉSZET-, TÁJHASZNÁLAT .................................................................................................. 61


107/95 oldal

VÉG


FELADATOK

3.6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS .......................................................................................................... 51 3.6.1. Pápa energiagazdasági szervezete ..................................................................................... 51 3.6.2. Energiamérleg .................................................................................................................... 51 3.7. KÖRNYEZETBIZTONSÁG ........................................................................................................... 52 3.7.1. Természeti katasztrófák ...................................................................................................... 65 3.7.2. Potenciális veszélyforrások ................................................................................................ 67 3.7.3. Kárelhárítási készültség ..................................................................................................... 55 4.

KÖRNYEZETRE HATÓ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................... 57 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4. 4.5.6. 4.5.8 4.5.9 4.6.

IPAR ......................................................................................................................................... 57 MEZŐGAZDASÁG, ERDÉSZET.................................................................................................... 58 KÖZLEKEDÉS ........................................................................................................................... 59 TURIZMUS, IDEGENFORGALOM ................................................................................................ 64 KOMMUNÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK, SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................ 65 TÁVHŐ ..................................................................................................................................... 65 Gázellátás.......................................................................................................................... 65 Villamosenergia ellátás ...................................................................................................... 66 Vízellátás ............................................................................................................................ 67 Szennyvíztisztító telep ......................................................................................................... 73 Szennyvízkibocsátás élővízbe ............................................................................................. 76 Települési szilárd hulladék gyűjtése, elszállítása és elhelyezése ........................................ 77 KÖRNYEZETVÉDELMI IRÁNYÍTÁS ÉS SZABÁLYOZÁS AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL ......................... 78

5. KÖRNYEZETI ELEMEK, ÉS TÉNYEZŐK ÁTTEKINTŐ ÉRTÉKELÉSE ............................... 79 6. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK .............................................................................. 102


108/95 oldal

VÉG


FELADATOK

Mellékletek: 1. sz melléklet: Pápa országos védelem alatt álló műemlékei 2..sz melléklet: Pápa helyi védelem alatt álló épületei, területei 3, sz melléklet: Pápai vállalkozások hőtermelő berendezései (2004.06.30) 4. az melléklet: Pápai vállalkozások szellőztetési rendszerei (2004.06.30) 5. sz melléklet: Pápai vállalkozások által termelt veszélyes hulladékok (2004.06.30) 6. sz melléklet: Veszélyes anyagot felhasználó pápai vállalkozások (2004.06.30) 7. sz melléklet: Pápai vállalkozásokról készült környezetvédelmi tanulmányok, és mérések


109/95 oldal

VÉG


FELADATOK

PÁPA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

2009 BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET

110/95 oldal

VÉG

No title

Recommend Documents