INFORMATIKA SZÓBELI TÉTELSOR /KÖZÉPSZINT/ 2015. JÚNIUS A kisméretű, dőlt betűs résszel írt szövegrészek kiegészítések, magyarázatok, plusz információt szolgáltatnak.
I. TÉTEL AZ INFORMATIKA ALAPJAI A kommunikáció, adat és információ fogalma, a kommunikáció folyamata. Információs és kommunikációs technológiák, az internet. Mozgókép-átalakítás, filmtovábbítás. Szöveg- és képátalakítás, képtovábbítás Fogalmak: 1. Adat: nem értelmezett, de értelmezhető ismeretet adatnak nevezünk. Pl. a „30” adat, melynek önmagában nincs értelme, de ha értelmezzük, információ lesz számunkra (pl. 30 kg, 30 liter, 30 éves, 30 °C, stb…) 2. Információ: értelmezett ismeret, melynek jelentése van számunkra. Valamiről, vagy valakiről olyan ismeretet, tájékoztatást szolgáltat, amit eddig nem tudtunk, ezáltal bizonytalanságunk csökken. Újdonságot jelent. 3. Kommunikáció: az a rendszer, melyben a partnerek (adó és vevő) információt cserélnek egymással. A kommunikáció modellje: ADÓ
KÓDOLÓ
CSATORNA
DEKÓDOLÓ
VEVŐ
ZAJ KÖRNYEZET
adó: aki a jelet adja (pl. rádiós műsorvezető) kódoló: mivel az adó jelét nem tudja a csatorna továbbítani, át kell alakítani más jellé (pl. elektromágneses (rádió) hullámmá alakul a hang, a kódoló berendezés ebben az esetben a mikrofon). csatorna: itt terjednek a jelek (pl. éter, levegő) dekódoló: a csatorna jeleit vissza kell alakítani a vevő számára értelmezhető jellé (ez a rádiókészülék). A dekódolás a kódolás ellentettje. vevő: aki az információt befogadja (hallgató). környezet, zaj: a csatornában terjedő jelet a zaj megzavarja, torzítja, esetleg megszünteti, ez baj. (pl. villámláskor az adás serceg) (Kódolás: információ átalakítása egyezményes jelekké.) A kommunikáció lehet egyirányú (pl. TV, rádió, sajtó), vagy kétirányú (pl. beszéd, telefonbeszélgetés). A kommunikáció lehet személyes (1 személyhez szól, pl. párbeszéd) vagy tömegkommunikáció (pl. egy ember több emberhez szól, pl. előadás). Az információ terjedési sebessége jellemzően kbit/s, Mbit/s: az 1 mp alatt átvitt információmennyiséget értjük alatta. 4. Információs és kommunikációs technológiák: A kommunikáció fejlődése (időrendi sorrendben): beszéd barlangrajzok, majd az írás megjelenése, írott anyagok (hieroglifák, ékírás, kőtáblák, …) könyvnyomtatás feltalálása (Gutenberg, 1445 - Biblia) - 2. oldal -
hírközlés (postaszolgálat, távíró (Morse, Morse-kódok), telefon (Bell, USA), telefax, rádió, TV, mobiltelefon) számítógép, mint infokommunikációs eszköz
5. Az internet: Az internet egymással ún. hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. Feltalálásával és elterjedésével a mindennapi élet szerves része lett (ATM automaták, banki műveletek, e-mailezés és kapcsolattartás, személyes és üzleti célra használjuk: árukeresés- és rendelés, információszerzés, kutatás, munka és tanulás, menetrendek, utazás, kirándulás, térképek, távoli adatbázisok elérése, …) Az internet révén a kommunikáció folyamata felgyorsul és leegyszerűsödik, a technika fejlődésével egyre kevesebb szakismerettel elsajátítható használata. Előnye és szerepe nő, kihasználása és szolgáltatásai folyamatosan bővülnek. Az információs eszközökkel, technológiákkal és szolgáltatásokkal való lépéstartás folyamatos éberséget igényel. Jellemző kommunikációs formák az interneten: e-mail, chat/IRC, videotelefonálás (Skype), online rádiók és TV-k, kapcsolattartó oldalak, stb… 6. Mozgókép-átalakítás, filmtovábbítás: Az analóg videokamerák jeleit digitalizálnunk kell, hogy az számítógépen feldolgozható legyen. Szükséges hozzá átalakító szoftver (konverter). A digitális videokamerák képei átalakítás nélkül, közvetlenül lejátszhatóak szg-en. A különböző eszközök és technikák különböző módszerrel készítik el (rögzítik) a képet, így különböző kodekek (codec) léteznek, melyek a filmek dekódolásához (az állományból való visszanyeréshez és képernyőn való megjelenítéshez) szükségesek. Jellemzően egy jó minőségű avi film (1 CD-s, 1,5 órás) min. 1000 kbit/s, egy DVD film 4-5000 kbit/s adatmennyiséget jelent. HD képek esetén még nagyobb az adatmennyiség. Ezek továbbításához nagy sávszélességű (pl. ADSL internet) kapcsolatra van szükség. A filmekre jellemző a nagy információtartalom (szép, éles képhez). Jellemző filmformátumok: avi, mpeg, mp4, VOB, 3gp, … 7. Szöveg- és képátalakítás, képtovábbítás: A digitalizált szöveget és képet jellemezzük a felbontással: 300 dpi vagy még nagyobb érték jó választás. A kép felbontásának és színek számának (színmélységnek) változtatásával (növelésével) változik a fájl mérete (nő) és a kép minősége (javul). Szöveg- és képátalakító eszközök: Scanner: 300-2400 dpi-s felbontás Fényképezőgép: 8-20 MP (megapixel) Webkamera: 0,2 - 1,3MP Jellemző képformátumok: jpg, png, gif, bmp, ico, … A szöveg jól tömöríthető, kevés az információtartalma (kevesebb a képnél, videónál, hangnál). Jellemző szövegformátumok: txt, ini, rtf, doc, …
- 3. oldal -
II. TÉTEL AZ INFORMATIKA TÖRTÉNETE Technikai fejlődés, folyamatok, fordulópontok, számítógép generációk, információs társadalom, szerzői jogok, szoftverek jogállása 1. Technikai fejlődés, fordulópontok, trendek: 1904: elektroncső feltalálása. 1945-1955: ENIAC: /Electronic Numerical Integrator And Computer/ 12 óra működés hibamentesen /18.000 elektroncső, 1.500 jelfogó, 70.000 ellenállás, 10.000 kondenzátor, 6.000 kapcsoló, 40 panel, 3 m magas, 1 m széles, 150 KW fogyasztás, 30 tonna, 140 m2 alapterület, adattárolása lyukkártyás, 10-es számrendszerrel működik/ 1948: tranzisztor feltalálása – elektroncsőtől kisebb a mérete 1958: nyomtatott áramkörök megjelennek, alkatrészek mérete tovább csökken 1962: integrált áramkörök (chip), Moore „törvény”: Egyetlen chipen megvalósított tranzisztorok száma hatványfüggvényszerűen változik, immár évtizedek óta - és a mai technikában van annyi tartalék, hogy semmi fizikai akadálya nincs a trend folytatódásának.
1971: mikroprocesszorok > személyi számítógép (PC) és más alkalmazási lehetőségek (mosógépek, mikrosütő, autók, riasztók, …) 1981: mesterséges intelligencia: az emberi agy leképzésén alapuló technika: olyan eszközök és berendezések létrehozása, amelyek közel állnak az emberi tevékenységhez, érzékelésmódhoz és gondolkodáshoz. Fordulópontok: első számítógép: ENIAC (Neumann-elvek a gyakorlatban, működő elektronikus eszköz) első operációs rendszer megjelenése (szoftveres megoldások előtérbe kerülése, a gépek használhatóbbá válása) első mikroprocesszor megjelenése (nagyobb integráció, könnyebb és kisebb gépek) első PC megjelenése (önálló, személyi használatra szánt, nem szakembereknek készült, közönséges árucikk) – 1980-as évek eleje első grafikus felület (laikusok számára is kezelhető) első online kommunikáció (1972: az első e-mail, megteremti a későbbi elterjedés és változatosság alapjait) ma: a digitális média általánossá válása (szórakoztató elektronika, CD, DVD, digitális videó és fényképezés, online albumok, mozi, blog, honlapok, …) - globalizáció, gazdasági, szociális, kulturális változások 2. Számítógép generációk: Első generáció (1946-1954) Fő alkotóelem az elektroncső. A programozás kizárólag gépi nyelven történik. Néhány ezer művelet/mp a teljesítményképesség, nagy az energia-felhasználás, a gyakori hibák miatt magas a karbantartási költség. Háttértár: mágnesszalag, mágnesdob; Adatbevitel: lyukszalag, lyukkártya; Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista; Méret: szobányi Második generáció (1955-1964): Megjelentek a tranzisztorok): a műveletvégzési idő, a gépi méretek, az energiaigény csökkent. A belső tárolók kapacitása, illetve a számítási sebesség növekedett (1 millió művelet/mp), a gép megbízhatósága javult. Megjelentek az első szoftvertermékek, programozási nyelvek. Sebesség: 100.000 szorzás/mp; Háttértár: ferritgyűrű, mágnesszalag az általános, megjelenik a mágneslemez; Adatbevitel: lyukkártya, mágnesszalag; Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista; Méret: WC-nyi
- 4. oldal -
Harmadik generáció (1965-1974) Nagy integráltságú félvezetőket (integrált áramköröket: IC) használtak, műveletvégzési sebességük 1015 millió művelet/mp. Félvezető memóriát használnak. Jellemző a szoftver súlyának növekedése, megjelennek a korszerű operációs rendszerek. Sebesség: 2 millió szorzás/mp; háttértár: ferritgyűrű, mágneslemez, mágnesszalag; Adatbevitel: billentyűzetről mágneslemezre, mágnesszalagra; Adatkivitel: nyomtatott lista, képernyő; Méret: asztal (minigép). A negyedik generáció (1974-) A negyedik generációt a mikroprocesszor megjelenésétől számítjuk. A számítógép alapelemeit (processzor, tár) néhány integrált áramkör tartalmazza. Méretcsökkenés, nagy megbízhatóság jellemzi ezeket a gépeket. Ezek a mai kor számítógépei. Sebesség: 20 millió szorzás/mp; Operatív tár: félvezető; Háttértár: mágneslemez, floppy; Adatbevitel: billentyűzetről a memóriába, egér, szkenner, optikai karakterfelismerés; Adatkivitel: képernyő, hangszóró, nyomtatott lista; Méret: akár tenyérnyi (mikroszámítógép) Ötödik generáció: Az igazi mesterséges intelligencia megjelenése. Humanoid /emberszerű, ember alakú/ robotokat fejlesztenek. 3. Információs társadalom: Az információs társadalom elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Társadalmunk sajátossága az információ-technológia központi szerepe a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban. Napjainkban felértékelődött az információ és annak szerzésének szerepe, információ=hatalom. Jelenleg nincs általánosan elfogadott elmélet arra, hogy pontosan mi nevezhető információ társadalomnak és mi nem. A legtöbben egyetértenek azzal, hogy egy átalakulást látunk, ami valamikor az 1970-es évek és napjaink között kezdődött és ami megváltoztatta annak a módját, ahogy a társadalmak alapvetően működnek. Az információ nem szükségszerűen hatékony és hasznos, hanem káros is lehet. 4. Szerzői jogok: A szerzői jog kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos), tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával (művel), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, például a következőkre: a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni stb. Ez a jog akkor keletkezik, amikor a mű megszületik, és nem függ a mű publikálásától. (Alapvető szabályozás: 1999. évi LXXVI törvény)
A szerzői alkotás a következő művekre terjed ki: irodalmi mű zenei mű, filmalkotás szobor festmény, fénykép számítógépes programok építészeti terv térkép Megkülönböztetendő a szerzői és a felhasználói jog. Szoftvert csak legálisan szabad használni, ennek kereteit rögzítik a jogszabályok. Ennek megsértése büntetendő. A jogszabályok a szoftverek terjesztését, forgalomba hozatalát is szabályozzák.
- 5. oldal -
A szerzői jogi védelem nemcsak az egész műre, hanem annak részeire is kiterjed. Ebből következik, hogy a számítógépi program és a hozzá tartozó dokumentáció együtt is, de külön-külön is védelem alatt áll. A saját, jogszerűen megszerzett programról 1 db biztonsági másolat készíthető. 5. Szoftverek jogállása: A szoftvereket az alábbi csoportokba osztjuk aszerint, hogy hogyan használhatjuk fel őket: Teljes szoftverek: kereskedelmi forgalomban kaphatóak, fizetnünk kell érte. Általában telefonos segítségnyújtás (helpdesk) és frissítés jár hozzá. Használati útmutatót is kapunk. Shareware: szabadon használható, de időbeli vagy futtatási mennyiségi korlátja van. Üzleti célra nem használható. Demo: kipróbálási jelleggel készül, általában limitált funkciókkal rendelkezik. Freeware (szabad szoftver): szabadon letölthető, használhatók, ingyenesek, forráskódjukat is megkaphatjuk, így azt igényeinknek megfelelően átalakíthatjuk. Tilos kereskedelmi (üzleti) célra használni. OEM: Original Equipment Manufacturer: a szoftver előre fel van telepítve szg-re és csak azzal együtt értékesíthető, így a szoftver olcsóbb. (Nyílt forráskód: a szoftver belsejébe belelátunk, hogyan működik, a forráskódját látjuk, ezáltal módosíthatjuk, tökéletesíthetjük azt. Ilyen pl. a Linux operációs rendszer.)
- 6. oldal -
III. TÉTEL INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Jelátalakítás és kódolás, analóg és digitális jelek. Adat és adatmennyiség. Bináris szám- és karakterábrázolás, bináris hang-, kép- és színkódolás 1. Jelátalakítás és kódolás: A kommunikációs csatornában (lásd 1. tétel!) terjedő jeleket szükség szerint át kell alakítani. Számítógép esetén analóg-digitális jelek átalakításáról beszélünk. Kódolás: olyan folyamat, melyben egy jelrendszer elemeit (pl. az ABC betűit) egy másik jelrendszer (pl. MORSE ABC) elemeire alakítjuk át. Számítógép esetén egy ilyen kódoló-dekódoló berendezés a modem lehet (pl. ADSL internet modem, vagy faxmodem). Dekódolás: a kódolási folyamat ellenkezője. 2. Analóg és digitális jelek: Analóg jel: olyan fizikai mennyiség, mely esetében két állapot között mindig van egy harmadik állapot (pl. áramerősség, hőmérséklet) Digitális jel: olyan jel, ahol két állapot között nincs egy harmadik állapot. Mivel a számítógép csak kétféle feszültségszintet tud megkülönböztetni, így 2 állapota lehet a digitális jelnek: 0 és 1.
Adat, adatmennyiség: mint sok dolgot az életben, úgy az információ mennyiségét is tudjuk mérni. Ennek mértékegysége a bit (binary digit, két állapot: 0 és 1). (Azt mondjuk, ha két esemény bekövetkezésének valószínűsége egyforma, akkor annak információtartalma 1 bit). További adatmennyiségek: 8 bit = 1 byte 1024 byte = 1 KB 1024 KB = 1 MB 1024 MB = 1 GB 1024 GB = 1 TB (terabyte) 1024 a váltószám, mert 210=1024 3. Bináris szám- és karakterábrázolás: A szám- és karakterábrázolások (tárolások) alapja a 2-es számrendszer, ahol 2 féle állapot van: 0 és 1. Egy biten kétféle állapotot tudunk leírni, 8 biten pedig 28=256 féle állapotot (ennyi különböző karaktert). 10-es számrendszer beli számot úgy alakítunk át 2-es szr-be, hogy vesszük a 2-vel való osztási maradékot és ezt leírjuk a szám alá, a maradékot pedig a szám mellé, jobbra. Az osztást addig végezzük, míg az osztandó 0 nem lesz. Az így kapott eredmény a szám 2-es számrendszer beli alakja lesz lentről felfelé olvasva. 2-esből 10-esbe úgy váltunk át, hogy a számjegyeket (0 és 1) megszorozzuk a helyiértékükkel (balról jobbra: 128, 64, 32, 16, 8, 4, 2, 1) és ezeket összeadjuk.
Egész, pozitív és negatív számokat is 2-es számrendszerben ábrázolunk. 8 biten 256 féle szám tárolható el, jellemzően 0..255-ig. 2 byte-on 65ezer féle szám tárolható. Negatív számábrázolás esetén, 1 biten -128..+127 tartományban ábrázolunk számokat. - 7. oldal -
Valós számokat (tizedes törteket) fix- vagy lebegőpontos számábrázolással tárol a számítógép. Fixpontos számábrázolás esetén a „kettedespont” helye nem változik (fix). Ábrázoljuk az előjelet (+ / -), az egészrészt és a tört részt. A következő ábra a fixpontos számábrázolást mutatja. n értéke a tárolásra használt bitek számával egyenlő. Fix-, ill. lebegőpontos számábrázolás jellemzően 4 byte-on, 32 biten történik. Így n értéke 32 lehet. Az előjelet 1 biten, az egész- és törtrészt összesen 31 biten tároljuk. (1+31=32)
Lebegő pontos számábrázolás esetén a számot normálalakra hozzuk (olyan alakra, hogy a szám 0 és 1 közé essen), majd tároljuk az előjelet 1 biten (+ / -), karakterisztikát (7 biten) (k) (hogy a kettedes pontot mennyivel mozgattuk el balra vagy jobbra) és a számot 24 biten (M) (1+7+23=32) A k karakterisztikát általában eltolt módon ábrázoljuk, vagyis hozzáadunk 128-at, így annak előjelét nem kell ábrázolni.
Karakterek ábrázolására elterjedt kódolások, illetve táblázatok: o ASCII kódtábla („eszki”) (8 biten ábrázol egy karaktert, 255 féle karaktert tárol) o BCD kódolás (4 biten tárolja a karakter 16-os számrendszer beli alakját) o EBCDIC: a BCD továbbfejlesztése, mely számokat és betűket is tárol: 16x16-os táblában vannak a karakterek, a karakterek sor- és oszlopszámát tárolja el 16-os szr-ben.
o Az UNICODE („junikód”) kódtáblában 16 x 16 x 16=65.536 karakter fér el, így a teljes ékezetes magyar ABC kis- és nagybetűi is benne vannak. 4. Bináris hang-, kép- és színkódolás: A számítástechnikában különböző hangformátumok vannak: mp3, wav, wma, mid, mp4, stb… Digitalizálás során a mintavételezéskor az analóg jelből bizonyos időközönként mintát vesznek és digitális formában rögzítik. Minél gyakoribb a mintavételezés, annál jobb minőségű lesz a hang. MP3 kódolás esetén jellemzően 96-256 kbit/s az adatmennyiség. MP3 fájl: kiszűri azokat a hangokat, melyeket az emberi fül nem hall és ezt nem tárolja. Elterjedt, népszerű formátum, jól tömörít. WAV: nyers fájl, nagy méretű. WMA: a Windows fejlesztése. Továbbiak: Real Audio, OGG, FLAC (veszteségmentes) Képek kódolására többféle lehetőség van. Analóg képet számítógépre scanner-rel digitalizálunk. Képformátumok: JPG: jó tömörítés és hatásfok, kis méretű, elterjedt formátum (pl. digitális fényképezőgépekben is). BMP: nagy fájl, mivel minden képpontot egyenként tárol el. Különböző színmélységű változatok érhetők el (8, 16, 24, 32 bites).
GIF: csupán 256 féle színt tárol, de mozgóképek is készíthetők vele. Főleg internetes weboldalakon találkozhatunk vele. PDF: platformfüggetlen formátum, külön olvasó (Adobe Reader) szükséges a megnyitásához. Szöveget és képet is tárolhatunk benne.
Színkódolás: Minél több biten ábrázolunk egy színinformációt, annál színesebb, részletgazdagabb lesz a képünk. Jellemzően min. 16 vagy 24 bit színmélységű képeket készítünk (1 képpontot 16/24 biten tárol el), így 65536, vagy akár 16 millió színű képet kapunk. RGB színkód: Red (vörös), Green (zöld) és Blue (kék) színekkel írjuk le a képet. Mindhárom érték 0..255 közötti szám lehet, így 255x255x255 = 16 millió szín állhat elő. Pl. Fehér: (255,255,255), Fekete: (0,0,0), Kék(0,255,0), stb…
Hexadecimális színkód: 16-os számrendszer beli alakban tároljuk a színértéket, így #000000-tól (fekete) #FFFFFF-ig (fehér) lehetnek értékek. (Pl. kék: #00FF00). (Megjegyzés: A nyomtatók YCMK színekkel dolgoznak.)
- 8. oldal -
IV. TÉTEL A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE A Neumann-elvű számítógépek felépítése. A Neumann-elvek ismertetése, nem Neumann-elvű számítógépek (példák). A személyi számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 1. A Neumann-elvű számítógépek felépítése:
A számítógép: olyan műszaki berendezés, mely képes a bemenetelére táplált adatokat feldolgozni, ezen műveleteket végezni, eltárolni és a kimenetelés megjeleníteni (röviden információt feldolgozni). INPUT
számítógép (feldolgozás)
OUTPUT
INPUT: bevitel, a beviteli eszközök (billentyűzet, egér, scanner, mikrofon, kamera) kapcsolódik itt a szghez. OUTPUT: kivitel, a szg-ben előállt adatok itt jelennek meg (monitor, nyomtató, hangfal). ARITMETIKAI ÉS LOGIAKAI EGYSÉG (ALE): aritmetikai (+ - * /, stb…) és logikai (ÉS, NEM, VAGY) műveleteket dolgoz fel. VEZÉRLŐ EGYSÉG: vezérli a szg. működését, értelmezi és feldolgozza a kapott utasításokat MEMÓRIA: feladata, hogy a számítási (rész)eredményeket tárolja. Itt futnak a programok és a megnyitott fájlok is itt vannak. 2 alaptípusa van: ROM: csak olvasható, tartalma nem vész el. RAM: írható és olvasható memória, tartalma elvész, ha a gépet kikapcsoljuk. A számítógép szerves részét képezi a buszrendszer, mely nem más, mint az egyes részegységek között futó kábelhálózat.
2. Neumann elvek: Neumann János által megfogalmazott alapelvek, mely alapján a mai számítógépek működnek: a) a számítógép 2-es számrendszert használjon, mert ez jól használható a feszültségszintek ábrázolásához: 0=nincs áram, 1=van áram b) legyen teljesen elektronikus működésű (árammal működjön), és ne mechanikus legyen (ne kézi hajtású, motorokkal, fogaskerekekkel, áttételekkel, stb…) c) belső tár (memória): a műveleteket (utasítássorozatokat) és adatokat ne kelljen a felhasználónak állandóan betáplálni, hanem azt tudja a gép eltárolni (programokat és adatokat tároljon belső memórián (háttértáron, pl. winchester))
- 9. oldal -
d) soros működés (soros utasítás végrehajtás): a feladatokat egymás után, sorban hajtsa végre (ne párhuzamosan, ne egyszerre több utasítást) e) univerzális: ha egy gép egy egyszerű feladat megoldására képes, akkor bármely, összetett feladatok is képes legyen megoldani 3. Nem Neumann-elvű számítógépek: Charles Babbage /csárlsz bebidzs/ differenciál gépe Konrad Zuse /konrád zuse/ 1938-ban relés memóriájú, villanykörte-sorozat formájú kijelzőjű, bináris, jelfogós (tehát nem mechanikus) számítógépet készített Alan Turing /elen tyuring/ angol matematikus 1936-ban leírta a tetszőleges matematikai problémák megoldására szolgáló számítógép matematikai modelljét („Turing-gép”). A II. világháborús (angol) kódfejtés és logisztika számára kifejlesztett gépe, a Colossus I. volt, 1943-ra működött. Ez volt az első elektroncsöves számítógép.
Howard Aiken /háovárd áiken/ (New York) Babbage munkáját megismerve elkészítette a MARK1 nevű gépet. 4. A személyi számítógépek részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése: A számítógép házban az alaplap kapcsolja össze a gép részeit. Ide csatlakozik a tápegység, mely 5 és 12 V-os felszültséget állít elő. A memóriamodulok (RAM, ROM) is ide csatlakoznak, valamint a háttértárolók, FDD, HDD és CD/DVD-ROM is soros (SATA) vagy párhuzamos (PATA, IDE) csatlakozó felületen keresztül. A perifériák (billentyűzet, egér) és hozzájuk tartozó vezérlők is az alaplapra csatlakoznak. Itt kap helyet a videokártya is és a processzor foglalata is itt van. Minden részegységet gondosan rögzíteni, csavarozni vagy bepattintani kell, nem mozoghat benne egy alkatrész sem. A tárolásra és szállításra is külön figyelni kell (szellőzés, törésveszély). Számítógép használat közben figyeljünk a helyes test-, fej- kéz- és lábtartásra, mert hosszú távon egészségkárosodáshoz vezet a túlzott szg. használat (ezt nevezzük ergonómiának). Üzembe helyezéskor a balesetvédelmi és érintésvédelmi szabályokat itt is be kell tartani: először a perifériákat csatlakoztatjuk, majd a végén tesszük feszültség alá a számítógépet.
- 10. oldal -
V. TÉTEL A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPEK RÉSZEI ÉS JELLEMZŐI A központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap feladatai, típusai, szerepe és jellemzők 1. A központi feldolgozó egység: (felépítést lásd az előző tételnél!!!) A CPU, más néven mikroprocesszor, a számítógép „agya”, azon egysége, amely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli. Összetett elektronikus áramkör egy szilícium kristályra integrált, sok tízmillió tranzisztort tartalmazó digitális egység. Főbb részei: ALE: Aritmetikai és Logikai Egység, alapvető matematikai ( + - * / ) és logikai műveleteket hajt végre. CU (vezérlő egység): ez szervezi, ütemezi a processzor egész munkáját. Regiszter: a processzorba beépített nagyon gyors elérésű, kis méretű (pár KB vagy pár MB) memória. A regiszterek ideiglenesen tárolják az információkat, utasításokat, amíg a processzor dolgozik velük. Buszvezérlő: a regisztert és más adattárolókat összekötő buszrendszert irányítja. A buszrendszer továbbítja az adatokat. Cache: /kes/ a modern processzorok fontos része a cache (gyorsító tár). A cache a processzorba, vagy környezetébe épített memória. A mai processzorok általában két gyorsító tárat használnak, egy kisebb (és gyorsabb) első szintű (L1) és egy nagyobb másodszintű (L2) cache-t. Külön processzorok készülnek asztali gépekbe, notebook-ba, szerverekbe, mobiltelefonokba, PDA-kba, stb… Ezek méretben, teljesítményben, fogyasztásban és árban is különböznek. Főbb processzormárkák és családok: Intel: Pentium, Celeron, Core2Duo, Core i5, Core i7, … AMD: Sempron, Phenom, Athlon, Quad-Core, Opteron, … Mobiltelefonokban, táblagépekben: Qualcom, Motorola, … 2. Memória: A memória az adatok átmeneti vagy tartós tárolására szolgáló eszköz. Az alaplapba helyezve 128, 512, 1024, 2048, stb MB méretű modulok kaphatók. Típusai: ROM: csak olvasható memória. Tartalmát előre rögzítik és azt csak olvasni tudjuk, módosítani, törölni nem. PROM: programozható memória, melyet a felhasználó egyszer programozhat (írhat). EPROM: elektronikus úton programozható és ultraibolya fénnyel törölhető a tartalma. EEPROM: elektronikusan törölhető-programozható memória, tipikus példa a pendrive, memóriakártya, MP3/MP4 lejátszók memóriái, sd kártyák, … RAM: véletlen elérésű memória, mely írható, olvasható, törölhető. Ha kikapcsoljuk a szg-et, tartalma elvész. SRAM: statikus RAM, hosszan megőrzik tartalmukat, azonban kevés adatot képesek tárolni. Drágák. DRAM: dinamikus memória, melynek tartalmát folyamatosan frissíteni kell, ha nem akarjuk tartalmát elveszteni. Olcsók, azonban lassabbak a frissítés miatt. Létezik még: SDRAM és DDRAM
- 11. oldal -
3. Buszrendszer: A szg. részegységei közötti adat- és utasításáramlás buszrendszeren keresztül történik. Adatbusz: az adatok áramolnak rajta. Címbusz: azt, hogy mikor mivel, milyen eszközzel és adattal kell dolgozni a címből derül ki. Ezeket az adatokat a címbusz szállítja (pl. a memóriából honnan kell adatokat kiolvasni). Vezérlőbusz: vezérlő jelek haladnak rajta, melyek eszközök működését befolyásolják (pl. olvasás, írás, mozgatás, stb…) Buszokból megkülönböztetünk belső buszokat (sínrendszert, mely a processzoron belül helyezkedik el) és külső sínrendszer, mely a processzorok és egyéb egységek között futnak.
4. Interfészek, illesztők: Interfész: A számítógép központi része és a hozzá csatlakozó bemeneti-kimeneti egységek közötti adatátvitel céljából biztosítani kell az egyes egységek illesztését és működését. Az interfész tehát két rendszer közötti „felület”, amelyen keresztül az adatok átvitele történik. Interfészek: PCI: a processzor és perifériák összekapcsolását teszi lehetővé. AGP: gyorsított grafikus port: nagy képek megjelenítéséhez a rendszer memóriáját is használja. USB: általános célú, soros busz, melyre max. 127 eszköz csatlakoztatható. SATA: soros csatlakozást tesz lehetővé, főleg winchesterek esetében használják. IDE//PATA: párhuzamos csatlakozást jelent szintén winchester, ill CD/DVD-ROM-ok számára. 40 és 80 eres kábelek léteznek. SCSI: fejlettebb, mint a SATA és PATA, viszont drága. Ház: a számítógép fő része, melyben megtalálhatók a hardverek. Méretük alapján van: asztali kivitel, mini, nagy torony, fekvő ház, álló ház, szerver kivitel. Ebben kapnak helyet a különböző alkatrészek, melyeket szorosan rögzítenek. Tápegység: a számítógép számára szükséges feszültségeket állítja elő (5 és 12 V). Alaplap: a szg. részegységei ezen a közös alkatrészen kapnak helyet, ide csatlakoznak közvetlenül (pl. processzor, memória) vagy közvetve kábelen keresztül (pl. meghajtók). Főbb típusok a PC/XT, AT, ATX, melyek felépítésben és méretben különböznek egymástól, valamint az elhelyezett foglalatokban.
- 12. oldal -
VI. TÉTEL A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE A perifériák típusai és főbb jellemzőik, bemeneti eszközök: billentyűzet, egér, scanner. Háttértárak csoportosítása, típusai, jellemzőik 1. Periféria: A szg-hez csatlakoztatott eszközök, melyek a szg. szolgáltatását bővítik. Ezek külsőleg csatlakoznak a géphez, ilyen a billentyűzet, egér, nyomtató, scanner, mikrofon, monitor, hangfal, digitalizáló tábla, vonalkód olvasó, joystick, stb… Adatot juttatnak a szg-be, vagy az onnan kijövő adatokat megjelenítik. Az adatáramlás iránya szerint különböztetjük meg őket. 2. Bementi eszközök: azok az eszközök, melyek adatot visznek be a szg-be. billentyűzet: alapértelmezett beviteli eszköz, soros vagy USB porton csatlakozik a géphez. Számunkra elengedhetetlen a magyar ékezetes betűkkel ellátott billentyűzet. 102-105 gombos kivitelben készülnek. Van vezetékes és vez. nélküli változata. Részei: alfanumerikus billentyűk (A..Z, 0..9), írásjelek (. , ; : ! ?), funkcióbillentyűk (F1..F12: programonként más műveletet végeznek el), vezérlőbillentyűk (jobbra-balra-fel-le, home, end, page up, page down), váltóbillentyűk (shift, ctrl, alt, AltGr) egér: soros vagy USB porton csatlakozó eszköz 2-3 gombbal és görgővel. Működési elv alapján létezik mechanikus (golyós: melyben az elmozdulást golyó által 2 érzékelő érzékeli) és optikai (visszaverődő fénysugár alapján számolja ki az elmozdulás irányát) . Van vezetékes és vezeték nélküli változata. (A hanyattfordított egér, tetején golyóval a trackball). scanner: digitalizáló eszköz, mely szöveget, képet képes digitalizálni. Sorokra és oszlopra bontja a képet. A felbontás mértéke változtatható, ezáltal a minőség is változik (300..2400 dpi). Jellemző még a színmélység: egy képpontot hány biten tárol el (pl. 32 bites színmélység esetén 232 színt tud letapogatni). Fekete-fehér és színes képet is elő tud állítani. A feldolgozó program jpg, png, gif, tiff, pdf, stb… formátumba tudja menteni a képet. Egyes programok a karaktereket felismerik (OCR) és képes a szöveget nem képként, hanem szövegként értelmezni, így beolvasás után a szöveg szerkeszthető. Létezik síkágyas (asztali) scanner, általában A4-es méretben, ill. kézi változat (vonalkód olvasó). mikrofon: célja az emberi hang felvétele és digitalizálása. Hangkártyához kapcsolódik, mely az átalakítást elvégzi. webkamera: beépített, ill. külön csatlakoztatható, mely mozgó- és állóképet képes rögzíteni, illetve megfelelő programmal továbbítani. Jellemző a felbontása, 0,3 MP – 1,3 MP érintőpad (touchpad): hordozható szg-ek (notebook, netbook) egere. érintőképernyő: ujjal vagy speciális ceruzával vezérelhető az egér. grafikus tábla: szálkereszttel ellátott egér és/vagy érintő tartozik egy táblához, mely pontos pozicionálást tesz lehetővé (főleg mérnöki munkára használják). joystick, game controllerek: speciális kiegészítők, melyeket főleg játék során használunk. 3. Háttértárak: azok az eszközök, melyek adatokat tárolnak hosszú távon és az adatot a szg. kikapcsolása után is képesek megőrizni. Az adattárolás módja szerint megkülönböztetünk mágneses és optikai, valamint elektronikus (félvezető áramkörös) tárakat. a) Mágneses háttértárak: floppy, winchester, szalagos tárolók (streamer). Felépítés: floppy esetén műanyag korong felületén mágnesezhető réteg van, erre viszi fel az információt az író-olvasó fej. Winchester esetén a korong merev fémlemez, ezen van mágnesezhető réteg. Koncentrikus körök találhatók rajtuk, melyek szektorokra vannak osztva. Egy szektor mérete floppy esetén 512 byte, winchester esetén változó (több MB lehet). Ha több lemez van egymás felett, akkor több szektort egyszerre kezel a meghajtó, ez a cilinder.
- 13. oldal -
A korongok floppy esetén műanyag tokban, winchesteresnél légmentesen lezárt fém tokban vannak, amit különösen óvni kell a mechanikai sérülésektől (ütéstől, rázkódástól).
Jellemzők: méret kapacitás fordulatszám
floppy 3,5” (inch, 1 inch = 2,54 cm) 1,44 MB 360 rpm /round per minute/
winchester 2,5”, 3,5” változó, 320 GB – 2 TB 5400 vagy 7200 rpm
A streamer szalagos tároló, jellemzően biztonsági másolatok készítésére alkalmas, mert nagy tárolókapacitású. Hátránya, hogy lassú, mivel a szalagot nem lehet közvetlenül elérni (tekerni kell).
b) optikai háttértárak: melyek az adatot optikai úton írják/olvassák. Lézerfény írja/olvassa a CD/DVD/Blu-Ray lemezt csigavonal mentén belülről kifelé haladva. A CD 700 MB, a DVD 4,3 GB, Blu-Ray lemez 25 GB adatot képes tárolni (létezik dupla rétegű, illetve kétoldalas, így a kapacitásuk nagyobb). Átmérőjük 12 cm, vastagság pár mm. A CD/DVD/Blue-Ray lemezek lézerének hullámhossza különböző, így lehetséges több adatot felírni ugyan olyan méretű lemezre. A lemezek egy része csak írható (CD-R), egy részük újraírható (CD-RW), vagy csak olvasható. c) elektronikus háttértár: a memóriakártyák tatoznak ide (XD, sd, pendrive, stb…). Az adatokat elektronikus áramkör tárolja, jellemzően USB porton keresztül csatlakoztatjuk. d) Léteznek papír alapú adattárolók is, de elavultak (lyukkártya, lyukszalag). Lassan lehet írni/olvasni őket, könnyen sérül a papír.
- 14. oldal -
működési elv
VII. TÉTEL A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE A perifériák típusai és főbb jellemzőik, kimeneti eszközök: monitorok fajtái és jellemzői, nyomtató fajtái és jellemzői, plotter 1. Periféria: A szg-hez csatlakoztatott eszközök, ilyen a billentyűzet, egér, nyomtató, scanner, mikrofon, monitor, hangfal, digitalizáló tábla, vonalkód olvasó, joystick, stb… Adatot juttatnak a szg-be, vagy az onnan kijövő adatokat megjelenítik. Az adatáramlás iránya szerint különböztetjük meg őket. 2. Kiviteli eszközök: jellemzően a szg által előállított jelet, adatot jelenítik meg számunkra értelmezhető formában. a) monitor: alapértelmezett kiviteli eszköz, melynek működési elve szerint 3 fajtája van /a ma használatosak közül/: katódsugárcsöves (CRT) folyadékkristályos LED (LCD) egy izzított katódból elektronsugár lép ki a folyadékkristály minden képpont egy-egy és rajzolja fel a képet egy vákuumcső fényáteresztő képességét ledként (világító belső felületére, melytől a képpontok megváltoztatja, ha fényforrásként) jelenik felvillannak. Legalább 50-szer kell 1 mp elektromos áram folyik át meg. Szép éles, kontrasztos alatt a képet frissíteni, hogy a kép ne rajtuk, illetve ha képet ad, manapság kezd villogjon. megvilágítjuk. elterjedni. Nem csak Főbb jellemzők: monitorok, hanem TV-k is Válaszidő: mennyi idő készülnek így. alatt képes a monitor színt váltani (10-20 ms). Kontrasztarány: mekkora a kép sötét és világos pontja között a maximális fényerőeltérés (1000:1).
előny
nagy kontraszt, jó rálátás
alacsony fogyasztás, hordozható gépekbe építik be, éles képet ad
hátrány
TFT monitor: az LCD technológián alapuló TFT minden egyes képpontja egy saját tranzisztorból áll, amely aktív állapotban elő tud állítani egy világító pontot.
nagy fogyasztás, nehéz
rossz rálátás oldalról, háttérvilágítás szükséges
Fontos jellemzők: felbontás: a vízszintesen és függőlegesen megjeleníthető képpontok száma, pl. 800x600, 1024x768, 1280x1024, HD 1980x1080, stb… képátló: 14”, 15,4”, 17”, … (inch, 1 inch=2,54 cm) - 15. oldal -
megjeleníthető színek száma: jellemzően min. 16 millió szín (224) képarány: 4:3, 16:9 (szélesvásznú/WIDE) RGB (vörös-zöld-kék) additív színkeveréssel állítja elő a képet, mindhárom színből 255 féle lehetőség van, így 255*255*255=16 millió színt tud megjeleníteni b) nyomtatók: papírra állítják elő az információt, ezáltal tartós marad az. Működési elv szerint van: mátrix nyomtató a képet tűkből (9, 18, 24) állítja össze: a tűk egy festékszalag előtt helyezkednek el, így kerül a festék a papírra. Feketefehér nyomtatásra alkalmas, nem ad szép képet, zajos és lassú, de alkalmas egyszerre több példány nyomtatására. Jellemzően perforált szélű papírra nyomtatunk vele.
tintasugaras nyomtató
a kép festékpatronokban lévő tintacseppekből áll össze, a tintacsepp kisebb a hajszál átmérőjénél. CMYK (c-cián, mmagenta, y-sárga, k-fekete), ún. szubtraktív (kivonó) színkeverési módszert alkalmaz. A színek 2 vagy 4 partonban kerülnek elhelyezésre (színenként cserélhetőek). Jellemző a felbontás: hány képpontot tud nyomtatni 1 inch-re (300, 600, 1200 dpi). Elterjedt nyomtatótípus főleg otthoni használatra, csendes, gyors (10-20 oldal/perc). A4-es méretre nyomtat. Megjelentek a multifunkciós gépek is, melyek nyomtatás mellet fénymásolni, scannel-ni, faxolni is tudnak.
lézernyomtató
a festék itt por állagú, egy felfűtött hengerre kerül fel a festék, onnan a papírra ráégeti a festéket a nyomtató. Drága, gyors. Létezik színes nyomtató is. Sebessége több tíz oldal/perc is lehet. Képesek fotó minőségű nyomtatásra. Irodai környezetben terjed el. Az előállított kép szerint lehetnek a nyomtatók: monokróm (fekete-fehér) pl. mátrixnyomtató színes pl. tintasugaras, lézernyomtató Egyszerre kinyomtatható példányok száma szerint: 1 példány pl. tintasugaras, lézer többpéldányos pl. mátrixnyomtató Csatlakoztathatóság szerint: párhuzamos port főleg a mátrix nyomtatók USB port tintasugaras és lézer nyomtatók c) plotter: rajzgép, mely nagy méretű nyomat előállítására képes (A3, A2, ….), ebből kifolyólag a gép mérete is nagy (álló helyzetű). Egy toll (nyomtatófej) mozog vízszintes helyzetben a papír felett és nyomtat. Jellemzően műszaki területen használják (pl. tervrajzok előállítására). - 16. oldal -
VIII. TÉTEL A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE Lokális hálózatok és távhálózatok, számítógépes hálózatok osztályozása, jellemzése, számítógépes hálózatok építőelemei B. Lépj be az iskolai számítógépes hálózatba felhasználói azonosítóddal és jelszavaddal! 1. Lokális (helyi) hálózatok: Helyi hálózatokat általában egy szobán, irodán, épületen vagy intézményen belül alakítanak ki kommunikáció megvalósítása céljából, illetve egy, közösen használt rendszer, közös erőforrás használat (pl. nyomtató) céljából. Csak azok a gépek kapcsolódhatnak a hálózathoz, akinek erre jogosultsága van (felhasználóneve és jelszava van), így a hálózat zárt rendszert alkot. 2. Távhálózatok: jellemzően melyek nem helyi hálózatok. Távolról csatlakozhatunk a hálózathoz (pl. otthonról, munkahelyről, interneten keresztül). Ilyen lehet pl. egy könyvtári állomány, menetrend, tudakozó, e-shop, stb… A szg-es hálózatokat kiterjedésük szerint az alábbiak szerint osztályozzuk: angol név (rövidítés)
magyar név
kiterjedés
leírás
LAN (Local Area Network)
helyi kiterjedésű hálózat
10-100 m
iskola, munkahely, jellemzően azonos csoportba tartozó szg-eket fognak össze közös munkavégzés céljából
MAN (Metropolitan Area Network)
városi kiterjedésű hálózat
1-10 km
pl. polg. hivatal + munkaügyi központ között létrejövő kapcsolat, magánvonalon vagy telefonhálózaton
világ méretű hálózat
több ezer km
tipikus példa az internet, de akár cégek is összeköttetésben állhatnak saját hálózaton keresztül. Csatlakozás ISDN/ADSL/kábelen keresztül.
WAN (World area network)
3. Számítógépes hálózatok osztályozása: A szg-es hálózatokat jellemzően kiterjedésük vagy a szg-ek elrendezésének módja (kábelezés) szerint osztályozhatjuk. Az elrendezés módja szerint az alábbi típusokról beszélhetünk: Sín (busz): a legegyszerűbb hálózati fajta. Egyetlen vezetékre vannak a számítógépek rákötve. A szál végén helyezkedik el a szerver, amely egyszerre egy számítógéppel tud kommunikálni (több géppel osztott időben kommunikál). A hálózat ezáltal rendkívül lassú, hiszen amíg egy számítógép a központi géppel “társalog”, addig a hálózat többi résztvevőjének várakoznia kell. Hátránya, hogy kábelszakadás esetén sok gép (vagy akár az egész) kiesik. Csillag: a hálózat résztvevőit külön kábel csatlakoztatja a központi géphez, így sok kábel szükséges, ennek ellenére elterjedt. Bármelyik munkaállomás közvetlenül kommunikálhat a központi géppel. Előnye, hogy kábelszakadás esetén csak adott gép esik ki. A hálózat gyors, de az egyes munkaállomások közötti kommunikáció közvetett, azaz kizárólag a szerveren keresztül lehetséges. Fa: a szerverhez kapcsolódó (ún. kiszolgáló) gépek tartoznak. Ezek alhálózatokat eredményeznek, amelyeken belül a résztvevők az alhálózat szerverével állnak közvetlen kapcsolatban. A topológia hátránya, hogy ha valamelyik - 17. oldal -
munkaállomás a központi géppel szeretne kommunikálni, azt csak a kiszolgálón keresztül teheti meg. Gyűrű (kör): ennél a topológiánál a számítógépek (beleértve a központi gépet is) sorosan vannak összekötve. Az adatáramlás mindig egyirányú, aminek köszönhetően a központi gép által küldött adatot közvetlenül az első munkaállomás kap meg. Ha neki szólt, megtartja, ha nem, továbbítja. Az eljárás hátránya, hogy kábelszakadásnál az egész hálózat megbénul, továbbá időigényes lehet amíg az adatok munkaállomásról munkaállomásra haladva elérik a céljukat. A szg-es hálózatokat osztályozhatjuk a kommunikáció irányultsága alapján is (simplex, half duplex, duplex), vagy hogy vezetékes, ill. vezeték nélküli technológiáról van-e szó (mikrohullámú, rádióhullámú). 4. Számítógépes hálózatok jellemzése: Előnyei: közös erőforrás használat (pl. több gép használ egy nyomtatót vagy háttértárat) gyors adatátvitel (CD/DVD/pendrive-val szemben) nagyobb teljesítmény (az osztott feladatmegoldás révén egy nagy feladatot felosztanak a munkaállomások között, mindenki egy kis darabot old meg a feladatból, s a végén összerakják azt, így állhat elő egy kész feladat) Hátrányai: biztonság kérdése: ki lehet a hálózat tagja, kinek milyen jogosultsága van a hálózatban? költségigény: a több munkaállomás megvásárlása anyagilag többe kerül külön hálózati operációs rendszer szükséges az üzemeltetéshez A hálózat használata, jogosultságok: egy számítógépes hálózatot rend szerint csak az arra jogosultak használhatnak. A rendszergazda, mint felügyelő ad új felhasználót (user) a hálózathoz (felhasználónévvel és jelszóval), vagy töröl. A felhasználók különböző jogosultságot kapnak (rendszerint: írás/törlés/módosítás, olvasás, futtatás). Az OSI (Nyílt Rendszerek Összekapcsolása) meghatározza két számítógép közötti kommunikáció feltételeit. A cél az volt, hogy megengedje a hálózati együttműködést különböző gyártók különböző termékei között, különböző platformok alkalmazása esetén, anélkül, hogy lényeges lenne, melyik elemet ki gyártotta, illetve készítette. Egy számítógépes hálózat rendszerint az alábbi, 7 rétegű OSI modellre épül:
- 18. oldal -
7. szint: ALKALMAZÁSI RÉTEG: Az egyes alkalmazásokat használhatjuk a réteg támogatásával, pl. HTTP (böngészés), SMTP (levélküldés), FTP (fájlátvitel). 6. szint: MEGJELENÉSI RÉTEG: Biztosítja, hogy az adatok a felhasználók számára a megfelelő formában álljanak rendelkezésre. Itt történik a kódolás, titkosítás, konvertálás. 5. szint: VISZONY RÉTEG: A felhasználók viszonyt létesítenek egy alkalmazással (pl. bejelentkeznek a hálózatba). Ezt a viszonyt kell kiépíteni, fenntartani, kezelni. 4. szint: SZÁLLÍTÁSI RÉTEG: Ez a réteg biztosítja, hogy a felhasználók közötti adatátvitel látszólagos legyen (ne vegye azt észre fizikailag). 3. szint: HÁLÓZATI RÉTEG: Biztosítja a megfelelő útvonalválasztást. Ilyen eszköz a router. 2. szint: ADATKAPCSOLATI RÉTEG: Biztosítja azokat a funkciókat és eljárásokat, amely lehetővé teszi az adatok átvitelét két hálózati elem között. Ilyen eszköz pl. a switch. 1. szint: FIZIKAI RÉTEG: Feladata a bitek kommunikációs csatornára való juttatása (jel, jelerősség, érintkezők, csatolók, kapcsolók, kábelek, stb…). Ide tartozik a hub, repeater, stb… minden fizikai eszköz.
5. Számítógépes hálózatok építőelemei: hálózati kártya: olyan eszköz, mely a hálózat jeleit képes fogadni, feldolgozni, ill. a hálózatra képes jeleket küldeni. Elterjedt a 10/100 Mbit/s sebességű, ún. Ethernet kártya. koaxiális kábel: az egyik legelterjedtebb kábel. Belsejében tömör rézhuzal található, amelyet szigetelőréteg vesz körül. Ezt árnyékoló harisnya borítja: védi a kábelen folyó adatokat a külső hullámoktól. csavart érpárú kábel: gyakori kábletípus, a kábel nyolc eret tartalmaz. Árnyékolt és árnyékolatlan (UTP) formában egyaránt előfordul. A kábel előnye, hogy nem csupán adatok átvitelére képes, hanem egy időben telefonvonalként, vagy videocsatornaként is használható. A modem és szg. közötti internetkapcsolat gyakran alapul ezen. optikai szálas kábel: a mai legmodernebb átviteli eszköz. Alkalmazásakor az adatokat fénnyé alakítják, amely hajszálvékony üvegből készült eren halad. Célba érésekor visszaalakítják a fényjeleket elektromos jelekké. Nagy adatáramlási sebességet biztosít, a jelek kevésbé torzulnak külső hatásra. T-elosztó: az egyik legáltalánosabban használt dugó, mely segítségével megoldható, hogy újabb munkaállomások leágaztathatók lehessenek az adatkábelről. záródugó: olyan speciális dugó, amely a hozzá érkező jeleket nem engedi tovább, hanem a végén levő ellenállás segítségével „visszapattintja” őket. Ezáltal az adat a hálózat kábelein keringhet tovább.
Jelismétlő (repeater): összeköti a hálózat egyes szakaszait. Működését tekintve a kapott jeleket továbbítja. A jelismétlő egyben kiküszöböli a hibákat is. Megjelenési formái: Aktív: a hozzá érkezett jeleket továbbítás előtt felerősíti, így megoldható, hogy nagyobb távolságokra is biztonságban eljussanak az adatok. Passzív. szimpla elosztást végez, nem erősíti a jelet. Hátránya, hogy nagyobb távolságban levő munkaállomásokra a jel redundánsan (azaz hibásan) juthat el. Híd (bridge): segítségével a hálózat szegmensekre /részekre/ osztható. Így egyszerre egy-egy szegmensen belül történik az adatcsere, és a híd feladata, hogy eldöntse, a hálózat melyik szegmenséhez tartozik az adott információ, vagy üzenet. Útválasztó (router): akkor használatos, amikor többféle topológián alapuló hálózatok munkáját kell szinkronizálni. Az útválasztó a kapott adatcsomagokat fogadja, majd eldönti, hogy melyik a csomag számára a leghatékonyabb útvonal, és ezek alapján továbbítja azt (pl. wifi router). Átjáró (gateway): az útválasztóhoz hasonló elven működő számítógép. Szintén a különféle alapú hálózatok összehangolása a cél. Kapcsoló (switch): működése megegyezik a hub-bal, de a beérkező adatcsomagokat csak a címzett felé továbbítja, a hálózat többi tagját nem terheli a felesleges adatcsomaggal.
Modem: jelátalakító készülék, mely analóg-digitális és digitális-analóg átalakítást végez. Létezik belső és külső modem, faxmodem, ADSL modem, kábelmodem, stb…
- 19. oldal -
IX. TÉTEL AZ OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI Szoftverek csoportosítása, operációs rendszer fogalma, feladatai, csoportosítása néhány szempont alapján. A Windows 7 operációs rendszer felhasználói felülete, főbb jellemzői B. Nyisd meg a Vezérlőpultban a Nyelvi jellemzők beállításait és mondd el miket lehet itt beállítani! 1. Szoftver: a számítógép azon része, mely fizikailag, kézzel meg nem fogható, így minden program, dokumentum, fájl szoftvernek mondható. Szűkebb értelemben a programokat soroljuk a szoftverek közé. 2. Szoftverek csoportosítása funkciójuk szerint: a. rendszerszoftverek: pl. BIOS /biosz/, mely a szg. alapvető működését végzi: idő, dátum, lemezek, bemeneti-kimeneti eszközök kezelése, az alapvető gépi folyamatok vezérlése. b. operációs rendszerek: olyan szoftverek, melynek feladata a gép erőforrásaival való gazdálkodás és a gép felhasználójával való kapcsolattartás (utasítások végrehajtása, visszajelzés). Példák: DOS, Windows 98/XP/Vista/7/8, Unix, Linux, Mac OS, iOS, … c. rendszerközeli (segéd-) szoftverek: melyek megkönnyítik az op. rendszer használatát, ilyenek a fájlkezelők (Total Commander), tömörítők (WinRAR, WinZip), vírusirtók (NOD, AVG, Avast), … d. alkalmazói szoftverek: konkrét feladat megoldását teszik lehetővé (szöv. szerkesztő (Word), táblázatkezelő (Excel), tervező- és rajzolóprogramok (CAD, Adobe Photoshop, Paint), multimédia lejátszó programok (Media Player, Winamp, VLC), játékprogramok, böngészők (IE, Firefox, Opera), levelezőprogramok (Outlook, Thunderbird), stb…) e. szoftverfejlesztő programok: Delphi, C# (szí sárp), Pascal, … 3. Operációs rendszer fogalma: Olyan szoftver, melynek feladata a gép erőforrásaival való gazdálkodás és a gép felhasználójával való kapcsolattartás (utasítások fogadása, végrehajtása, visszajelzés). Példák: DOS, Windows 98/XP/Vista/7/8, Unix (junix), Linux, OS/2, MacOS, iOS, … Op. rendszer nélkül egy szg. sem működik. A bekapcsolás után az önteszt fut le (perifériák, memória ellenőrzése), majd az operációs rendszer keresése háttértárolón és betöltése a memóriába. Az op. rendszer főbb feladatai: a gép erőforrásainak kezelése, gazdálkodás velük: memória, háttértár, processzor, … folyamatos kommunikáció a felhasználóval, visszajelzés felhasználók kezelése (fiókok), be- és kijelentkezés
processzor vezérlése, ütemezése
védelmi funkciók (hibakeresés és javítás, behatolás elleni védelem, tűzfal, …)
programok futtatása állomány- és könyvtárkezelés (létrehozás, írás, olvasás, futtatás: attribútumok kezelése) felhasználói jogosultságok kezelése, hozzáférések szabályozása frissítések keresése, letöltése, telepítése hálózatok kezelése, be- és kijelentkezés, kommunikáció a hálózaton, csatlakozás távoli erőforrásokhoz 4. Operációs rendszerek csoportosítása néhány szempont alapján: szempont
példa
egyidejű felhasználók száma
egyfelhasználós (DOS) többfelhasználós (Windows egyes verziói, Linux, Unix) - 20. oldal -
hardver mérete szerint felhasználói felület szerint egyidejűleg futtatható programok száma
kis-, mikro- és nagygépes karakteres (DOS, UNIX) grafikus (Windows, Linux, MacOS) egyfeladatos (pl. DOS) többfeladatos (pl. Windows)
5. A Windows XP/7 felhasználói felülete, főbb jellemzői: A Start menüben érhetők el a programok, a gyakori programok ikonjai az Asztalon is megtalálhatók. Itt van a Lomtár, melybe a törölt elemek kerülnek, melyek még visszatörülhetőek a véletlen törlés után. A Tálcán vannak az éppen futó programok kicsinyítve, a gyorsindítás eszköztára, az óra, valamint a rendszerértesítő terület. Az egérmutatóval tudunk pozícionálni. Személyre lehet szabi az asztal hátterét, a képernyővédőt, a témákat és színeket, a hangokat, képernyőfelbontást, mely minden felhasználónál egyedi lehet. Megváltoztatható a felhasználói fiók neve, valamint jelszóval védhetjük fájljainkat. Újdonság az előző (pl. Win98) Windows verziókhoz képest: - felhasználói fiókok kezelése (felhasználóváltás kijelentkezés nélkül) - felhasználónként testre szabható felület (asztal, téma, háttér, képernyővédő, felbontás, …) - plug&play technológia - DVD lejátszás - továbbfejlesztett hálózatkezelés (vezeték nélküli technológia) - számítógép védelme (beépített tűzfal a szervízcsomagokban) - CD/DVD írás
B. Nyisd meg a Vezérlőpultban a Nyelvi jellemzők beállításait és mondd el miket lehet itt beállítani! Az országunk sajátosságaihoz tartozó úgynevezett területi és nyelvi beállításokat a Vezérlőpultban az „Óra, nyelv és terület”, ezen belül a „Másik megjelenítési nyelv” feliratra kattintva indíthatjuk. Az előugró ablakban fent, a fülek között tudunk váltani. Az 1. fülön a formátumok, dátum, idő beállítását, megjelenését változtathatjuk. A „További beállítások” nyomógomb alatt részletesebben testre szabhatjuk a megjelenést, működést. A 3. fülön tudunk különböző billentyűzetkiosztások között váltani, pl. ha német, lengyel, stb… billentyűzetre van szükségünk.
- 21. oldal -
- 22. oldal -
X. TÉTEL AZ OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI Könyvtár, gyökérkönyvtár, könyvtárszerkezet fogalma. Könyvtárkezelés Windows 7 alatt. Könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése B. Hozz létre a „Dokumentumok” könyvtárban egy „Érettségi” nevű mappát és állítsd be „csak olvasható”-ra. 1. Operációs rendszer fogalma: Olyan szoftver, melynek feladata a gép erőforrásaival való gazdálkodás és a gép felhasználójával való kapcsolattartás (utasítások fogadása, végrehajtása, visszajelzés). Példák: DOS, Windows 98/XP/Vista/7/8, Unix, Linux, OS/2, MacOS, iOS, … Op. rendszer nélkül egy szg. sem működik. A bekapcsolás után az önteszt fut le (perifériák, memória ellenőrzése), majd az operációs rendszer keresése háttértárolón és betöltése a memóriába.
2. Könyvtár, gyökérkönyvtár, könyvtárszerkezet: A könyvtár az a bejegyzés, melynek segítségével fájljainkat és mappáinkat a háttértárakon rendszerezni, csoportosítani tudjuk. Szinonimája a mappa, vagy katalógus. A könyvtárak fa struktúrát alkotnak, a kezdő (kitüntetett) könyvtárat gyökérkönyvtárnak nevezzük, jele Windowsban a \ (visszaper jel). Minden meghajtónak külön gyökérkönyvtára van, s míg minden könyvtárnak van neve, a gyökérkönyvtárnak nincs. A könyvtárak elrendezésének, struktúrájának módja a könyvtárszerkezet. Minden mappának egyedi neve van. Egy könyvtárhon belül nem lehet két ugyan olyan nevű mappa. 3. Könyvtárkezelés Windows 7 alatt: létrehozás, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés: Könyvtárakat létrehozni valamilyen fájlkezelővel tudunk (pl. Windows Intéző, Total Commander, stb…) vagy a Sajátgépen keresztül. Létrehozás: Jobb gomb / Új / Mappa: a mappa neve nem tartalmazhat * / \ ? ! stb karaktereket (tiltott karakterek) Átnevezés: Jobb gomb / Átnevezés, vagy F2. Törlés: Jobb gomb / Törlés – megerősítés. Törléskor a mappa és annak teljes tartalma kitörlődik. A Lomtár beállításától függően a törölt mappák (és tartalmuk) még visszaállíthatóak. A shift billentyű lenyomva tartása mellett ha törlünk, nem a Lomtárba kerül, hanem végleg törlődik. Másolás, mozgatás: legegyszerűbben a vágólap segítségével végezhetők el ezek a műveletek: kijelöljük a fájlt (több fájlt a shift-tel vagy ctrl-lel), majd jobb gomb / másolás. Abba a mappába állunk, ahová a mappát be szeretnénk illeszteni, majd jobb gomb / beillesztés. Különbség a két művelet között: másoláskor az eredeti könyvtárról egy másolat készül, így az a eredeti helyén és a beillesztés helyén is meg lesz a mappa, míg áthelyezéskor/mozgatáskor az eredeti helyről törlődik. Ha beillesztéskor már létezik ugyan olyan nevű mappa, akkor felülírhatjuk az eredetit vagy más néven illeszthetjük be. Ezen kívül lehetőség van másolásra/mozgatásra az intéző paneljei segítségével is: a bal oldali könyvtárfa és jobb oldali panel között tudunk mozogni, a forrás (honnan) és cél könyvtárat (hová) kijelölni, kiválasztani. 4. Gyakorlati feladat: Számítógépben (XP-ben: Sajátbép) a Start menüből vagy az Asztalról elérhető. Keressük ki bal oldalon a Dokumentumok mappát. A jobb oldali területen Jobb gomb / Új / Mappa: írjuk be: Érettségi, majd ENTER. Ezután jobb gomb a mappán / Tulajdonságok: jelöljük be az „Írásvédett„ opciót. Így írni nem tudjuk a fájlt, csak olvasni.
- 23. oldal -
XI. TÉTEL AZ OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI Állományok fogalma, tulajdonságai, állománynév szerkezete DOS és Windows operációs rendszerben, keresés a háttértárakon (minta feladatok). Állományok típusai, a keresett állomány jellemzése. B. Keresd meg c:\ meghajtón lévő összes „dll” kiterjesztésű fájlt és állítsd nagyság szerinti csökkenő sorrendbe az eredménylistát! 1. Operációs rendszer fogalma: Olyan szoftver, melynek feladata a gép erőforrásaival való gazdálkodás és a gép felhasználójával való kapcsolattartás (utasítások fogadása, végrehajtása, visszajelzés). Példák: MS-DOS, Windows 98/XP/Vista/7/8, Unix, Linux, OS/2, MacOS, iOS, … Op. rendszer nélkül egy szg. sem működik. A bekapcsolás után az önteszt fut le (perifériák, memória ellenőrzése), majd az operációs rendszer keresése háttértárolón és betöltése a memóriába. Ha nem talál a lemezen operációs rendszert a gép, hibaüzenettel megáll. 2. Állomány fogalma, tulajdonságai, szerkezete: Állományon (fájlon) a háttértáron lévő, logikailag összefüggő adatok halmazát értjük. Két fő típusa van: futtatható (bináris) fájlok: a processzor által végrehajtható utasításokat tartalmazó futtatható állomány adatállomány: a futtatható programok számára tartalmaz értelmezhető adatot (szöveg, kép, hang, stb…) Minden állománynak egyedi neve és kiterjesztése van. Egy könyvtárhon belül nem lehet két ugyan olyan nevű mappa vagy fájl, de két különböző könyvtárban igen. Windows XP-ben / 7-ben 255 karakter név teljes magyar ABC és számok, , . ( ) [ ] - _ stb… megkötés a névre ? * ! szóköz / | \ tiltott karakterek, melyek nem szerepelhetnek a névben A név és kiterjesztés elválasztására a pont (.) szolgál Egy fájlt mindig jellemezhetünk az elérési útvonalával, azaz a háttértárolón hol, milyen útvonalon érhető el. Pl. c:\dokumetumok\képek\nyaralás.jpg ahol c: a meghajtó azonosítója : (kettőspont) jelöli, hogy meghajtóról van szó \ a gyökérkönyvtár jele, a többi esetben pedig elválasztó dokumentumok: egy könyvtár neve nyaralás.jpg az állomány neve Tulajdonságok: egy állománynak igen sok attribútuma (tulajdonsága) van, melyet a jobb gomb / Tulajdonságok menüvel lehet elérni. Név (magyar) Név (angol) Tulajdonság Csak olvasható
Read only
A fájlt csak olvasni lehet, módosítani a tartalmát, áthelyezni és törölni nem.
Rejtett
Hidden
Ha egy fájl rejtett, nem szerepel a közönséges könyvtárlistában, külön beállítás alapján megjeleníthetők.
Rendszer
System
A fájl az operációs rendszer része vagy az operációs rendszer közvetlenül használja azt. Az ilyen fájlokat nem ajánlott módosítani, törölni vagy áthelyezni, mert az a rendszer instabilitásához, összeomlásához vezethet.
Archív
Archive
Kijelöli a fájlt visszaállításra vagy eltávolításra. Főleg alkalmazások használják ezt az attribútumot, de biztonsági mentés készítésekor is mentésre kerülnek az ezzel az attribútummal rendelkező fájlok.
- 24. oldal -
Ezen felül jellemezhető még az állomány: a méretével, hogy mennyi helyet foglal el a merevlemezen (byte, KB, MB, stb…) a létrehozás dátumával (mikor mentették el először) (év-hónap-nap) módosítás dátuma (mikor módosították utoljára) (év-hónap-nap) ki a fájl tulajdonosa (szerzője) (felhasználónév, pl. kistvan89) egyéb felhasználók hogyan érhetik el, milyen jogaik vannak a fájl használatára vonatkozólag (írás, olvasás, stb…) 3. Keresés a háttértárakon: Előfordul, hogy egy fájlt olyan helyre mentettünk, amit nem találunk meg. Ekkor jól jön a keresés funkció (az intéző jobb felső részében lévő keresősáv) (lásd a tétel „B” részét!) Kereshetünk több szempont alapján is, melyeket akár kombinálhatunk is: fájl neve mérete létrehozás dátuma (adott időpont előtt v. után) hely (meghajtó, mappa), ahol a keresést végezze keressen-e a rejtett és rendszerfájlok között Az eredménylistát rendezhetjük valamennyi tulajdonság alapján, így a találati listában könnyedén megtalálhatjuk a keresett fájlunkat. A keresés során használhatók az ún. JOKER karakterek, melyből 2 ismeretes: 1. a ? egyetlen egy karaktert helyettesít az adott helyen (fájl vagy könyvtár nevében) 2. a * tetszőleges számú (akár 0) karaktert helyettesít. Például, ha a nyaralásról szóló képet akarjuk megkeresni, de nem tudjuk, hogy ékezettel írtuk-e vagy sem, akkor a nyaral?s kifejezést írjuk de. (A nyaral*s kifejezés is megjeleíti ugyan ezt az eredményt.) A f?k kifejezésre a fák, fék, fők, stb… fájlokat találjuk meg, míg a f*k kifejezésre ugyan ezeket, illetve fiúk, férfiak, fenék, stb… (tehát minden f-fel kezdődő és k-ra végzédő) fájlt találunk meg. 4. Állományok típusai: Az állományoknak 2 típusa ismeretes: a bináris fájlokat csak a processzor tudja értelmezni, míg az adatfájlokat akár egy notepad segítségével mi is elolvashatjuk. Ilyenek pl. a txt-szöveges fájlok. fájltípus szöveg
kiterjesztés txt, ini, bat, …
kép
programok
jpg, png, bmp, gif, … wav, mp3, mp4, wma, 3gp, … avi, mp4, wmv, mov, vob, … exe, com
rendszerfájlok
dll
tömörített fájlok lemezképfájl
zip, rar, arj, …
hang video
iso, bin, …
jellemző ASCII (eszki) / UNICODE (junikód) karaktereket tartalmaz különböző képformátumok hangot tárol digitális formában video digitális formában, különböző codec-kel tömörítve futtatható állományok, melyet a processzor értelmezniés végrehajtani képes az op. rendszer számára tartalmaz eljárásokat, függvényeket tömörítőprogramok (pl. WinZip, WinRar), által valamilyen algoritmus alapján becsomagolt fájlok egy CD/DVD tartalmát egyetlen fájlba tömöríti
- 25. oldal -
B. Keresd meg c:\ meghajtón lévő összes „dll” kiterjesztésű fájlt és állítsd nagyság szerinti csökkenő sorrendbe az eredménylistát! Indítsuk el a Számítógépet (Start menüből vagy az Asztalról). Kattintsuk bal oldalon a Számítógépre, azon belül a „C” meghajtóra. Az ablak jobb felső részébe írjuk be: *.dll (Enter) A keresés eredménye pár dll kiterjesztésű fájl. Váltsunk a „Részletek” nézetre, majd kattintsunk a méret oszlop azonosítóra, így nagyság szerinti sorrendbe rendezi a fájlokat.
- 26. oldal -
XII. TÉTEL AZ OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI Állománykezelés Windows 7 operációs rendszerben a „Számítógép”-ben. A „Számítógép” feladata, részei, jellemzői. Állománykezelés, létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás. B. Hozz létre a Dokumentumok könyvtárba egy Érettségi 2014 nevű mappát és másold bele a Képek könyvtár Mintaképek mappa tartalmát! 1. Állománykezelés „Számítógép”-pel A „Számítógép”-ben láthatjuk a meghajtókat (partíciókat), innen kiindulva érhetjük el a könyvtárakat és fájlokat. A „Számítógép” tulajdon képen egy fájlkezelő: az állományok és könyvtárak kezelését végzi. 2. A „Számítógép” feladata, részei: A „Számítógép” egy fájlkezelő, fájlmenedzser, mely segítségével fájljainkat kezelhetjük. Részei: (rejtett) menüsor (F10zel előhívható), címsor, bal oldalon: könyvtárfa, jobb oldalon: mappa tartalma, lent: információ a számítógépről, ill. a fájlokról, mappákról, vágólapról. Jellemző, hogy a műveleteket egérrel végezzük el. A funkciók a menüsorból, helyi menüből és billentyűkombinációkkal is elérhetők, valamint a „fogd és vidd” módszer is alkalmazható. A könyvtárfában a + ill. - jelre kattitva bonthatjuk ki ill. csukhatjuk be az egyes könyvtárakat (látjuk v. nem a tartalmát). A jobb oldali listában lehetőség van a nézet megváltoztatására: miniatűr, mozaik, ikon, lista, részlet, a menüben beállíthatjuk a rejtett fájlok megjelenítését/elrejtését is. Az egyes mappák tulajdonsága is módosítható. Ebben az ablakban érhető el a fájlok keresése is. 3. Állománykezelés Állományokat létrehozni nem szoktunk a „Számítógép”-ből, bár lehetőség van rá: jobb gomb / Új: itt megadjuk a fájl típusát és nevét. Átnevezés: Jobb gomb / Átnevezés, vagy F2. Törlés: Jobb gomb / Törlés – megerősítés. Törléskor a fájl elvész. A Lomtár beállításától függően a törölt fájlok még visszaállíthatóak eredeti helyükre. Másolás, mozgatás: legegyszerűbben a vágólap segítségével végezhetők el ezek a műveletek: kijelöljük a fájlt (több fájlt a shift-tel vagy ctrl-lel), majd jobb gomb / másolás. Abba a mappába állunk, ahová a mappát be szeretnénk illeszteni, majd jobb gomb / beillesztés. Különbség a két művelet között: másoláskor az eredeti fájlról egy másolat készül, így az eredeti helyén és a beillesztés helyén is meg lesz a fájl, míg áthelyezéskor/mozgatáskor az eredeti helyről törlődik. Ha beillesztéskor már létezik ugyan olyan nevű fájl, akkor felülírhatjuk az eredetit vagy más néven illeszthetjük be. Megnyitás: 2x klikk a fájl nevére, illetve kiválasztás után ENTER-rel is megnyitható, valamint jobb gomb / megnyitás.
- 27. oldal -
Nyomtatás: kijelöljük a nyomtatandó fájlt, majd jobb gomb / nyomtatás. Ekkor a társított program megnyílik és a nyomtatás elkezdődik, majd a program bezáródik. Visszaállítás: Törléskor a fájlok és a könyvtárok a Lomtárba kerülnek (beállítástól függ!), ahonnan a fájlok és mappák még visszaállíthatóak. Nyissuk meg a Lomtárt (Asztalról), válasszuk ki a visszaállítandó fájl(oka)t és válasszuk a „Visszaállít” lehetőséget. B. Hozz létre a „Dokumentumok” könyvtárba egy „Érettségi” nevű mappát és másold bele a „Képek\Mintaképek” mappa tartalmát! Ugye menni fog???
- 28. oldal -
XIII. TÉTEL AZ OPERÁCIÓS RENSZER ÉS FŐBB FELADATAI Segédprogramok, tömörítés fogalma, típusai példákkal, használata: kicsomagolás, archiválás, adatvádelem. Vírusok fogalma, típusai, víruskeresés és irtás, víruspajzs, szoftver példákkal. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvádelem. B. Állapítsd meg milyen antivírus program van a gépen és indítsd el a keresést! 1. Segédprogramok: azok a programok, melyek nem tartoznak szorosan az operációs rendszerhez, de a számítógéppel végzett munkát megkönnyítik. Ilyenek pl. a tömörítők, vírusirtók, fájl- és könyvtárkezelő programok. 2. Tömörítés: az a művelet, melynek során egy vagy több állományt becsomagolunk, így méretük csökken. A tömörítés célja lehet az is, hogy az állományok mérete ugyan ne csökenjen, de több fájt egy fájlként kezeljünk. 3. Két féle tömörítési eljárást használunk: a) veszteségmentes tömörítés: a be- és kicsomagolás után visszaállítható az eredeti információ. Ilyen módszerrel tömörítjük pl. a szöveget, programokat, adatokat (adatbázisokat), hiszen ha a tömörítés során elveszne adat, akkor kitömörítés után nem kapjuk vissza adatainkat. b) veszteséges tömörítés: tömörítéskor néhány, nem jellemző adatot elhagyunk és kicsomagolás után sem kapjuk vissza ezeket az információkat. Pl. képeket, hangot, videokat tömörítünk így (képek esetén nem kerülnek tömörítésre azok a képpontok, melyet a szem amúgy sem képes érzékelni, vagy több képpont közül nem tűnik fel, ha az egyik nincs ott (pl. színskála esetén nem tudunk megkülönböztetni 2 egymáshoz nagyon közel álló színt, így néhány színt elhagyunk a tömörítés során). Hang esetén a fül számára nem
hallható hangokat nem tömöríti az mp3 codec.) Tömörítési módszerek közül képek esetén a jpg, png, gif a népszerű, hangok közül az mp3, wma, videofájlok esetében a divx/XviD, mpg formátum a legnépszerűbb. A tömörítő programok különböző formátumban (módszerrel) tudnak tömöríteni, jellemzően zip, rar, arj formátumba. A tömörítés során beállítható a tömörítés hatásfoka (mennyire jól tudja az adott fájlokat összetömöríteni), legyen-e jelszóval védve a becsomagolt fájl, milyen néven készítse el a tömörített fájlt és hová mentse. Egyes tömörítők fel tudják darabolni a becsomagolt fájlt is. Kicsomagolás során a kicsomagoltás helyét (könyvtár) kell megadni, és esetlegesen a jelszót. 4. Archiválás: ennek során nagy mennyiségű adatot szoktunk olyan háttértárolóra, adattárolóra menteni, ahol hosszabb ideig megmarad. Jellemzően CD-re, DVD-re archiválunk, régebben szalagra (streamer-re) archiváltak. 5. Adatvédelem: adatvédelem során az adatainkat óvjuk meg az illetéktelen kézbe való jutástól. Legegyszerűbb módja, ha adatainkat biztonságos helyen tároljuk. Lehetőség szerint fájljainkat, archív állományainkat védjük jelszóval, így a fájlok megnyitása/olvasása lehetetlen a jelszó ismerete nélkül. Használjunk nehezen feltörhető, nem szótárazható jelszót, álljon min. 8-10 karakterből, legyen benne kis- és nagybetű, szám és egyéb karakter (@ $ # ! …) 6. Vírusok: olyan számítógépes programok, melynek célja kárt okozni hardverben és szoftverben, valamint adatok ellopása. Jellemző, hogy kis méretűek, észrevehetetlenek, képesek reprodukcióra (önmagukat szaporítani), képesek más eszközre terjedni. A vírusok jelenlétére utalhat a vírusirtó jelzése, a szg. lassuló működése, szabad hely rohamosan fogy, egyes programok nem indulnak el,
- 29. oldal -
furcsa üzenetek jelennek meg a képernyőn, a szg. nem indul el, ismeretlen feladótól kapunk sorra levelet, egyes weboldalak nem töltődnek be, vagy épp megnyílnak maguktól. Típusai: a) bootvírus: a szg. belapcsolásakor aktivizálódik, betöltődik a memóriába, kiapcsolásig ott is marad. Megakadályozza, hogy az operációs rendszer betöltődjön. b) makrovírus: dokumentumokhoz fűzi hozzá magát (pl. szövegszerkesztő, táblázatkezelő által készített fájlokhoz), így a fájlok megnyitásakor fertőz. c) programvírus: futó programokkal terjednek és szaporodnak. d) trójaiak: hasznosnak tűnő programnak álcázzák magukat miközben a háttérben fertőznek. e) kémprogramok: melyek kémkednek adataink után (pl. bankszámlaszám, jelszavak, e-mail címek, vagy éppen figyelik a billentyűleütéseket). Ezeket az adatokat általában e-mailben továbbítják a „bűnösnek”. 7. Víruspajzs, vírusirtó: ezek a programok a háttérben futnak, az op. rendszer indulásakor automatikusan elindulnak, folyamatosan ellenőrzik a memóriát, a fájlokat, az adatok áramlását. Veszély esetén automatikusan képesek beavatkozni, vagy egy akciót felajánlani (törlés, karantén). Fontos a rendszeres frissítés, hogy a vírusdefiníciós adatbázis naprakész legyen, ezáltal a vírusirtó program a legújabb vírusokat is felismerje. Ajánlott az automatikus vírusellenőrzés mellett hetente kézzel is elindítani egy víruskeresést. Védekezi módok: legjobb, ha nem használunk idegen lemezt gépünkben, nem töltünk le gyanús fájlokat, gyanús weboldalt nem látogatunk meg, idegen feladótól érkező e-mailt nem nyitunk meg (csatolmányt sem). Szükség esetén használjunk tűzfalt, mely képes a hálózati forgalmat figyelni és egyes programokat nem enged futtatni. Ha vírus került gépünkre, igyekezzünk vírusirtóval azt megkeresni és kiirtani. Példák víruskeresőkre: Avast, NOD, AVG, Norton Internet Security, Panda, McAfee, … 8. Hálózatok működésének alapjai: <
> Alapelv, hogy egy szg-es hálózatot csak olyanok használhassák, akiknek oda belépési engedélyük, jogosultságuk van. Pl. egy munkahelyi vagy iskolai hálózatba akárki ne léphessen be, csak adott munkakörben dolgozók. Egy hálózatba való belépéshez felhasználónév és jelszó páros szükséges. Egy felhasználó (user) többnyire egy csoportba tartozik, a csoporton belül több felhasználó lehetséges. Egy ilyen csoport lehet pl. az adatfeldolgozók: akik adatokat visznek fel egy adatbázisba. Egy másik csoportban dolgozók lehetnek azok, akik az adatokból jelentéseket állítanak elő, stb... A rendszergazda a hálózat „feje”, főnöke. Az ő feladata a hálózat karbantartása, fejlesztése, javítása, ő a felelőse. Felel a felhasználók viselkedéséért is. Teljes jogkörrel rendelkezik a hálózat szolgáltatásai felett (pl. képes jelszavakat kiadni, megváltoztatni). A userek kotlátozott jogosultsággal csatlakoznak a hálózathoz, hatáskörük kisebb, mint a rendszergazáé. Rendszerint adminisztratív feladatokat végeznek a hálózatban. Felhasználói jogosultságok: olvasás, írás, futtatás. A hálózaton való tartózkodásnak szabályai vannak, melyet mindenkinek be kell tartania. Ellenkező esetben a hálózatból kitiltható. Egyes hálózathoz nem csak egy adott helyről lehet bejelentkezni, hanem távolról is, ezt nevezzük távoli gép elérésnek. Így könnyedén dolgozhatunk munkahelyi feladatainkon otthon is. Lehetséges fájlok távoli átvitele is (FTP). Hálózati bejelentkezéskor egy központi gép (szerver) fogadja és dolgozza fel a kérelmeket a munkaállomás előtt ülő felhasználó részére. Kijelentkezéskor a felhasználó által megnyitott folyamatok lezérésra kerülnek, az aktív, bejelentkezett felhasználók listájából az aktuális felhasználó kikerül. Lezárulnak a kapcsolatok.
- 30. oldal -
B. Állapítsd meg milyen antivírus program van a gépen és indítsd el a keresést! A vírusirtó programok ikonjai általában a tálca jobb oldali részében, a rendszerértesítő területen helyezkednek el. Ide kattintva felugrik a vírusirtó ablaka és eldönthető a vírusirtó program neve. A keresést a „Kézi ellenőrzés” címszó alatt érdemes keresni.
- 31. oldal -
XIV. TÉTEL KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN Elektronikus levelezési rendszer használata, előnyei, szerepe az információs társadalomban. Egy levelező program bemutató jelemzése, a levél és az e-mail cím tartalmi részei B. Egy levél elküldése a megadott címre egy állomány csatolásával (fogadott levél megtekintése) 1. E-mail: Az első e-mailt 1972-ben az internet ősének számító ARPANET hálózatán küldték el. A @ jel is csak véletlenül került bele az üzenetbe, azóta a @ az email cím szerves része. Az e-mail elsősorban szöveges adatok továbbítására volt alkalmas két felhasználó között az interneten. Egy postafiók szükséges az e-mail használatóhoz, ma sok ingyenes szolgáltató kínál szolgáltatást, de kaphatunk e-mail címet munkahelyünkön is. (Példa: freemail, gmail, citromail) Kapunk egy kvótát /fejadagot, tárterületet/. Míg meg nem telik, addig fogadhatunk üzeneteket. Postafiókunkat jelszóval védjük az illetéktelen felhasználóktól. E-mail formája: felhasználó@számítógép A felhasználónév általában valamilyen szabály szerint áll elő: számmal nem kezdődhet, nem lehet benne szóköz, speciális jel, csak az angol ABC kisbetűi, számok, pont, kötőjel és aláhúzásjel. A @ utáni rész egy számítógépet azonosít (pl. freemail.hu). Az e-mail előnye jelentős a mai társadalomban: gyors, pontos, az élet sok területén használjuk a személyes levelezéstől kezdve az üzleti életig: fórumok, blogok írásához regisztráció szükséges, melyhez e-mail címünkre van szükség. Szükséges lehet továbbá vásárláshoz, vagy banki műveletekhez is. Ma az e-mail segítségével nem csak szöveg, hanem kép, hangfájl, egyéb dokumentumok, vagy akár videofájl is küldhető. A levelezőlistákon egy adott témában beszélgethetünk, arról e-mail értesítést kapunk. Az e-mail-ek fogadásáért a POP, vagy IMAP, elküldéséért az SMTP protokollok felelnek.
2. Egy levelező program bemutatása: A levelezés alapértelmezés szerint webes felületen, böngészőprogramban történik, de egyik kényelmesebb formája e-mail kliens program használata lehet, pl. Outlook, Thunderbird, The Bat, … A Thunderbird bemutatása: A Mozilla cég fejlesztése, mellyel e-mailt fogadhatunk/küldhetünk. Telepítés után be kell állítani postafiókunkat: megadjuk e-mail címünket, jelszavunkat, a bejövő- és kimenő szolgáltató számítógépét. Új levelek letöltéséhez a „Letöltés” gombra kattintunk, ekkor a postafiókunkról a levelek letöltődnek a számítógépünkre. Küldéshez az „Új” gombra kell kattintani, megadni a címzettet, tárgyat (nem kötelező) és az üzenetet begépeljük, majd a „Küldés” gombra kattintva elmegy a levél. (Amelyik levelet írás közben félbeszakítunk, lehetőségünk van a Piszkozatokba menteni későbbi folytatás céljából.) Beérkezett leveleinkre válaszolhatunk a „Válasz” gombbal, vagy továbbküldhetjük egy címre a „Továbbítás” gombra kattintva. A Thunderbird-del állományokat tudunk csatolni a levél mellé a „Csatol” gombbal. A program képes mappák kezelésére, melybe leveleiket szortírozhatjuk. Emellett címkékkel is el tudjuk látni a leveleket (fontos, nem fontos, sürgős, személyes, üzleti, stb…) Leveleinket több szempont szerint is rendezni tudjuk, kiválaszthatók a levél megjelenő részletei is. A levelet ki is - 32. oldal -
tudjuk nyomtatni, vagy szg-re menteni (a csatolt állományokat is), törölni. SPAM szűrésére is lehetőség van: a nem kívánatos leveleket automatikusan törli. A Thunderbird rendelkezik címjegyzékkel, melybe a gyakori levelezőpartnereink adatait vihetjük fel. Tartalmaz helyesírás ellenőrzőt, olvasás visszajelzés kérőt, a vírusirtó képes leveleinek ellenőrizni. Egy e-mail üzenet szerves részét képezi a: címzett másolat titkos másolat feladó tárgy üzenet csatolt állomány
olvasottság-visszajelzés
B. Egy levél elküldése a megadott címre egy állomány csatolásával (fogadott levél megtekintése) Saját e-mail címedről kell egy levelet küldeni egy megadott címre, csatolni kell egy fájlt a szg-ről (pl. Dokumentumok\Képek könyvtárból).
AKINEK NINCS E-MAIL CÍME, LE LESZ LŐVE!!! A FELELET ELÉGTELEN! TESSÉK EGY E-MAIL POSTAFIÓKOT LÉTREHOZNI!!! FÉSZBUKRÓL NEM LEHET LEVELET KÜLDNEI!
- 33. oldal -
XV. TÉTEL KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN Az internet FTP szolgáltatásának jellemzése, állományok átvitele segédprogrammal. B. Töltsd le egy FTP program telepítőjét a „Dokumentumok” könyvtárba 1. FTP: Az internetnek sokféle szolgáltatása van. Leggyakrabban a HTTP (hyper text transfer protocol) szolgáltatást használjuk: ez teszi lehetővé a böngésző programokkal való szörfözést. Az FTP a File Transfer Protocol rövidítése (Fájl Átviteli Protokol), melynek feladata az, hogy fájlokat vigyünk át egyik szg-ről a másikra hálózaton keresztül. Az interneten vannak kifejezetten fájlok tárolására való szg-ek. Ezekhez valamilyen segédprogrammal tudunk csatlakozni, FTP kapcsolattal. Általában felhasználónév és jelszó páros birtokában lehet hozzá kapcsolódni. Pl. egy weblap elkészítésekor a fájlok feltöltése a tárhelyre is FTP-vel történik. A csatlakozáshoz szükséges ezen kívül a számítógép címe is. Belépéskor különböző jogosultságaink vannak: olvasás, írás, futtatás (lásd bővebben a hálózatokról szóló tételt!) Egy FTP szerverhez nem kifejezetten csak segédprogrammal tudunk csatlakozni, a böngészők is támogatják az FTP csatlakozást. Ehhez a címsorba nem http://- velt kezdődő címet, hanem ftp:// címet írunk be, pl. ftp://valami.hu Amennyiben nem tudunk egy FTP szerverhez kapcsolódni, ellenőrizzük internetkapcsolatunkat. Előfordulhat, hogy olyan hibaüzenet jelenik meg, hogy a f.név / jelszó nem megfelelő. Ekkor vegyük fel a kapcsolatot a szerver rendszergazdájától, lehet, hogy kitiltottak minket az adott szg-ről.
Szükséges tudni, hogy az állományok mozgatásakor az internet sebessége a mérvadó. ADSL kapcsolat esetén a feltöltési sebesség általában jóval kisebb, mint a letöltési sebesség, ezért nagy méretű fájlok feltöltése sok időbe kerülhet. Azt a folyamatot, amikor egy távoli számítógépről fájlt mentünk a saját számítógépünk háttértárára, letöltésnek nevezzük; feltöltésnek nevezzük, ha a folyamat fordított irányban zajlik, és mi töltünk fájlt mások gépére. 2. Állományok átvitele: Állományok átviteléhez használhatjuk a Total Commander beépített FTP böngészőjét, vagy más programot, pl. FileZilla, SmartFTP Ha kapcsolódtunk egy távoli számítógéphez, ott is a megszokott állományműveleteket tudjuk elvégezni: könyvtárat létrehozni, átnevezni, törölni, valamint ugyan ezt fájlokkal.
- 34. oldal -
A FileZilla képernyője
B. Tölts le egy FTP program telepítőjét a Dokumentumok könyvtárba Először a Google segítéségével keressünk ftp klienst, írjuk be a Google keresőmezőjébe: FTP kliens majd ENTER. Válogassunk a találati listából:
A download.chip.eu oldalon találunk pár programot, töltsük le a gépre. Ügyeljünk arra, hogy a letöltés nem feltétlenül a Dokumentumok könyvtárba kerül. Ide kell másolni a letöltött fájlt!!!
- 35. oldal -
XVI. TÉTEL KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN A www internetes szolgáltatás jellemzése, az Internet Explorer funkciója, felülete, egyszerűbb beállítása, jellemzői. B. Menetrendben keress Mezőkövesdről Miskolcra közlekedő autóbuszokat, munkanapi rend szerint. 1. Az internet szolgáltatásai: Az internetnek számos szolgáltatása van: http – böngészés FTP – fájlátvitel e-mail-ezés telnet – távoli gép elérése IRC, chat – valós idejű párbeszéd 2. A WWW: A www – world wide web – világ méretű hálózat, más néven világháló: Eredeti cél a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információ megosztás volt. A www az interneten működő, egymással úgynevezett hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni. Ez a program képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, „weblapokat”. A felhasználó a lapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek. A szöveges linkek legtöbbször aláhúzottan jelennek meg. A WWW információs lapokból, oldalakból áll, melyeken szöveg mellett rajz, kép, hang, digitális videofilm is lehet. A lapok felépítését egy úgynevezett HTML nyelven írt állományok adják meg. Ezek a lapok úgynevezett webszervereken vannak tárolva. A WWW lapjainak megtekintését, a lapok közötti navigálást WWW böngésző program segítségével tehetjük meg (legnépszerűbbek az Internet Explorer, Mozilla Firefox, Google Chrome). Ha az állomány tartalma közvetlenül nem jeleníthető meg az adott böngészővel, lehetőség van az állomány lemezre mentésére is. Legtöbbször az FTP szervereket ilyen letöltési szándékkal látogatjuk meg a böngészőkkel. Azonban egy linkre kattintás elindíthat egy levélküldést is. Ez alapján elmondható, hogy az internet sok szolgáltatása be van integrálva a WWW-be, ugyanis egy HTML lapról, böngésző program segítségével elérhető, használható. Ennek érdekében a WWW-n az egyes lapok, állományok címzésére egy úgynevezett URL szolgál. Az URL felépítése a következő:
szolgáltatás://szervercím/könyvtár/állománynév Pl.: http://www.facebook.com/profile/myprofile.html
A szolgáltatás leggyakrabban http lehet. A könyvtárnév annak a könyvtárnak az elérési útja, melyben az állomány van. Az állománynév a megjelenítendő állomány neve, ami egy kezdőoldal esetében legtöbbször index.html. 3. Az Internet Explorer: Az Internet Explorer (IE, Explorer) a Microsoft cég böngészője, melynek több verziója van. Felülete egyszerű, letisztult.
- 36. oldal -
Van címsora (ahová az URL címet beírjuk), navigáló gombok, kezdőlap, előre, vissza, stop, frissítés), menüsor, állapotsor és a munkaterület. Az IE képes http, ftp szolgáltatások kezelésére. Egyszerűbb beállításai, szolgáltatásai: kezdőlap: megválasztható, melyik oldal töltődjön be a böngésző indításakor könyvjelző, kedvencek: a gyakran használt weblapok címeit képes megjegyezni, így nem kell a teljes url címet állandóan begépelni, pár kattintással elérhető böngészési előzmények megőrzése: a meglátogatott weblapok címét megjegyzi, később visszakereshetőek előzmény: a meglátogatott weboldalak címét megjegyzi előugró ablakok blokkolása: a felugró ablakokat (pl. hirdetések) megakadályozza sütik kezelése, letiltása bővítmények kezelése, mely extra funkciókkal ruházza fel a böngészőt jelszavak kezelése: egyes weboldalakhoz tartozó felhasználónevet és jelszót képes kezelni (tárolni, törölni) sütik, gyorsítótár törlése: a háttértárra a böngésző ideiglenes fájlokat ment le, hely megtakarítása céljából ezeket a fájolkat törölhetjük eszköztárak testreszabása weboldalak mentése: szg-re menthetjük a weboldalak teljes tartalmát nyomtatás: az aktuális weboldalt tudjuk kinyomtatni lapok (lapfülek) kezelése: egy böngészőn belül több weboldalt tudunk megnyitni és egyszerre megjeleníteni forrás megtekintése: a weboldal html forráskódját tekinthetjük meg nagyítás, keresés, helyesírás ellenőrzés, lap kódolásának változtatása (kódtáblák), teljes képernyős méret letöltések kezelése, letöltési előzmények megtekintése frissítés B. Menetrendben keress Mezőkövesdről Miskolcra közlekedő autóbuszokat munkanapi rend szerint. Google keresőbe beírjuk: „menetrend” (idézőjelek nélkül), eredmények közül kiválasztjuk a www.menetrendek.hu –t (ez menetrendek gyűjteménye), ezen belül a volán menetrendet. Értelem szerűen kitöltjük az induló és érkező állomások adataival, majd mehet a keresés. A többi opcióval nem kell foglalkozni.
- 37. oldal -
XVII. TÉTEL KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN Keresés az interneten, keresőoldal-típusok, portálok. Keresési módszerek, stratégiák. Egy konkrét keresőrendszer ismertetése B. Keress 120-150 eFt közötti áron hordozható számítógépet Borsod megyében, AMD processzorral, beépített kamerával! 1. Keresés az interneten: Az interneten található weboldalak és tartalmak között keresőkkel, ún. keresőmotorokkal tudunk keresni. Alapvetően két csoportra osztjuk ezeket a) a weblapokat állandóan indexelik, felkutatják, tartalmukat elemzik, eltárolják maguknak. Amikor keresünk egy adott kifejezést, akkor ezek a keresők a saját adatbázisukban keresik meg a weboldalakat, hiszen így gyorsabban megtalálják a keresett weboldalt, mintha az egész internetet be kellene barangolni ahhoz, hogy a weboldalt megtalálják. A weboldalak ún. keresőszavakkal vannak ellátva, melyek az adott weboldalt jellemzik. A keresők pedig ezen kifejezések között keresnek és a megfelelő weboldalakat megjelenítik a találati listában. A találati listából a felhasználó választhatja ki magának a keresésének megfelelő weboldalt. Ide tartozik a Google, a Bing (Microsoft keresője), Yahoo, Altavista, stb… Ezek a legnagyobbak. b) tematikus keresők: melyek nem igazán keresők, hanem linkek, weboldalak gyűjteményét tartalmazzák általában kategorizálva, csoportosítva. Ilyen a pl. a Startlap. 2. Portálok: a szó jelentése „kapu”. Tehát olyan weboldal az interneten, mely egy nagyobb egységhez, tartalomhoz, témához vezető „bejáratot” jelent. A portál a honlapoknak a „nagytestvére”. Sokkal több információt jelenítenek meg mint a hagyományos honlapok: hírek, információk időjárás, ezen felül különböző témákban nyitott fórumok, levelezés keresők, kereskedelmi funkciók, árfolyam információk, stb… A portálokra jellemző, hogy kevés grafikai elemmel és nagyon nagy mennyiségű szöveges tartalommal működnek. Példa: index.hu, origo.hu, hir24.hu, stb… A portálokra jellemző főbb tulajdonságok: nagy mennyiségű információforrás tartalomkezelő rendszer (hírek, szöveges információk felvitelére és utólagos szerkesztésére alkalmas adminisztrációs felülettel rendelkezik)
a portál felhasználók közösen dolgozhatnak és állíthatnak elő tartalmakat, vagyis egy közösséget alkotnak testreszabhatóság: a felhasználók befolyásolhatják a számukra megjelenő tartalmakat (összegyűjthetnek, vagy kikapcsolhatnak egyes tartalmi részeket)
Példa portálokra: Yahoo, MSN, AOL 3. Keresési módszerek, stratégiák: A keresőmotorokkal való keresés napjainkban nagyon leegyszerűsödik. A keresőmotorok nagy hatékonysággal és pontossággal működnek, bonyolult algoritmus alapján keresik és rangsorolják a weblapokat. Legegyszerűbben beírjuk a keresett szót, kifejezést, szavakat. Alapesetben a kereső azokat az oldalakat keresi, melynek leírásában, oldalain az adott szó/szavak szerepelnek (pl. időjárás magyarország kifejezésre Magyarországról szóló időjárási adatokat keres.) - 38. oldal -
használhatjuk az ÉS-t, mely 2 szót köt össze: csak azok a weboldalak jelennek meg, melyben mindkét szó szerepel a NEM szó beírásával olyan weboldalt kereshetünk, melyben nem szerepel egy adott szó (pl. időjárás NEM budapest olyan időjárási adatokat keres, mely nem Budapestről szól) ha a keresett kifejezést idézőjelek közé tesszük, akkor pontosan az adott kifejezést tartalmazó oldalakat keresi automatikus keresés kiegészítés: ha elkezdünk begépelni egy szót, a kereső megpróbálja kitalálni mit akarunk írni, felkínál rá lehetőségeket s elég kiválasztani, nem kell végig begépelni
keresés egy adott weboldalon: a kifejezés mellé írjuk be a site:domaincím kifejezést, így kizárólag az adott oldalon (és aloldalain) fog keresni (pl. Eger időjárása site:koponyeg.hu) adott fájltípus keresése: a kifejezés után írjuk be: filetype:típus (pl. ha pdf fájlt keresünk a gombákról, írjuk be: gombák filetype:pdf). Ha csak adott ország weblapjaiban akarunk keresni, csak a legfelső szintű domaint kell beírni, pl.: gombák site:.hu
4. Egy konkrét keresőrendszer ismertetése: Ide mindaz elmondható, ami a 3. pontban le van írva, mert a Google is így működik. Ezen kívül: a Google internetes keresőrendszer, amely egyúttal térképként, pénzváltóként, számológépként, naptárként, helyesírás-ellenőrzőként, szótárként, irodai szoftvercsomagként, stb... is használható. A Google jelenleg az egyik legnépszerűbb keresőrendszer, mivel a találatok nagyon gyakran vannak olyan sorrendben, ahogy azt elvárjuk. Legalább 200 millió keresési kérés érkezik be hozzá naponta. Ezen túl lehetőség van képek, hírek, fórumtémák és árucikkek keresésére is, és valamint több különböző fájltípus tartalmában is keres (egyszerű szöveges fájlok, PDF, Word-dokumentumok, Excel-táblázatok stb). A Google-ben a keresést finomíthatjuk a „Speciális keresés”-re kattintva. TESSÉK MEGNÉZNI!
B. Keress 120-150 eFt közötti áron hordozható számítógépet Borsod megyében, AMD processzorral, beépített kamerával! A feladat megoldására két módszer van: 1) Először keresünk egy szám. tech. boltot BAZ megyében, és a bolt weboldalán keressük a megfelelő számítógépet. Esetleg használjuk (ha van) a szám. tech. üzlet weboldalának keresőjét a találatok megjelenítésére. 2) Keresővel (pl. Google) keresünk egy ilyen számítógépet, a kívánt gépet a találati listából választjuk ki. A keresőmezőbe egy ehhez hasonló kifejezést célszerű beírni: számítógép AMD Borsod-Abaúj-Zemplén kamera A megjelent listában, illetve a megnyitott oldalakon tovább kell finomítani a keresést a megfelelő árkategóriákra.
- 39. oldal -
XVIII. TÉTEL TÁVOLI ADATBÁZISOK HASZNÁLATA Online adatbázisok jellemzése, szerepe az információs társadalomban. B. Utazni szeretnél Budapestről Londonba, autóval, tervezd meg az útvonaladat egy útvonaltervező segítségével VAGY Keresd meg az életrajzi lexikon segítségével Széchenyi István életrajzi adatait! 1. Online adatbázisok: Az Interneten számtalan hasznos információra találhatunk, melyek nagy segítséget nyújthatnak hétköznapjaink során. Egyik legegyszerűbb példa erre egy menetrend, vagy egy telefonkönyv. A weboldalak mindezt online adatbázisok segítségével valósítják meg, amiből néhány kattintással lekérdezhetjük azokat az adatokat, amikre szükségünk van. A távoli adatbázisok előnye, hogy az adatokat nem a saját szg-ünkön tároljuk, így az helyet nem foglal el. Hátránya az, hogy a keresés eredményét (fájlokat, adatokat) az interneten kell átvinni a saját gépünkre, ez időbe telik. Előnye még, hogy könnyen kezelhető, mert űrlapokat használ az adatok kitöltésére, a találati listában lévő adatokat pedig többféle szempont szerint is rendezhetjük. Az online adatbázisokat számtalan területen hasznosítják, kezdve a keresőktől, a menetrendeken és a tudakozókon át egészen e-boltokig. Az online adatbázisok szerepe társadalmunkban felértékelődik: az adatokat nem mi magunk, egyedül, hanem egy csapat kezeli, javítja, módosítja, frissíti, így a nagy mennyiségű adat pillanatok alatt naprakész lehet. Ilyen távoli adatbázis egy könyvtár állományi rendszere, telefonkönyv-tudakozó, autóbuszvonatmenetrend, közösségi oldalak adatai, lexikonok, szótárak, webshop-ok, útvonaltervezők, térképek, stb…
Elvira: www.elvira.hu – vasúti menetrend, ahol 2 állomás között kereshetünk menetrendet. Megadható az utazás napja, mely városon keresztül utazzunk, átszállás legyen-e utunkon, illetve milyen típusú jegyet váltunk, stb… maps.google.com – térkép és útvonaltervező, több közlekedési módszerrel és könnyen javítható útvonallal, távolságadattal, üzemanyagköltséggel, időadattal szolgál.
További adatbázisok: Tudakozó: tudakozo.telekom.hu Menetrend: www.menetrendek.hu Térkép: maps.google.com Útvonaltervező: maps.google.com, utvonaltervezo.hu Lexikonok: www.lexikon.hu, Szótár: translate.google.com, szotar.sztaki.hu, webforditas.hu
B. Utazni szeretnél Budapestről Londonba, autóval, tervezd meg az útvonaladat valamilyen útvonaltervező segítségével VAGY Keresd meg az életrajzi lexikon felhasználásával Széchenyi István életrajzi adatait!
- 40. oldal -
A keresés legegyszerűbben a maps.google.com oldalon végezhető el. Az „Útvonaltervezés” pontban adjuk meg kiinduló és célpontunkat. Könnyedén megkapjuk az útvonalat térképen vizuálisan, és szöveges formában, leírva is. Ezen kívül a becsült idő és távolság is rendelkezésre áll. (MEG FOGOM KÉRDEZNI VIZSGÁN!)
Alternatíva:, www.terkep24.hu, www.mymap.hu
A tétel 2. feladatát a vizsgán található lexikonból kell kikeresni!
- 41. oldal -
XIX. TÉTEL KÖNYVTÁRAK Története, csoportosítása, dokumentum típusok és a tájékozódás eszközei, adathordozók fajtái 1. Könyvtárak: A könyvtár dokumentumok tárolására és közreadására szolgáló intézmény. Dokumentum: ismeretet tartalmazó, az ismeret átadására szolgáló objektum, ami lehet könyv, folyóirat, kézirat, fotó, térkép, kisnyomtatvány, vagy elektronikus adathordozó. A dokumentumok tárolása a könyvtárban rendszer szerint, katalógus alapján történik. A tárolt dokumentumokat, illetve az azokkal kapcsolatos adatokat az olvasók rendelkezésére bocsátja. A könyvtár tájékozódási, kulturális, oktatási vagy rekreációs igényeket elégíti ki. 2. A könyvtár feladatai: A könyvtár hagyományosan a könyvek, folyóiratok, általában a papíralapú dokumentumok és nyomtatványok gyűjtésével, rendszerezésévei, feldolgozásával, tárolásával és visszakeresésével foglalkozik. Az informatika térhódításával a könyvtárak feladatköre kibővült. A nem hagyományos adathordozók: filmek, hanglemezek, magnószalagok, kazetták, CD és DVD lemezek is gyűjtőkörükbe tartozik. A könyvtár feladata ismeretek gyűjtése, feldolgozása, visszakereshetővé és elérhetővé tétele. A könyvtárban lehet beiratkozni, kölcsönözni, kölcsönzési határidőt hosszabbítani, helyben használni könyveket, folyóiratokat, fénymásolni, keresni, kutatómunkát végezni, a számítógépes – multimédiás állományt használni, zenét hallgatni, internetezni, stb... a) Számbavétel: adott tudományterület dokumentumainak, könyveinek számbavétele, katalogizálása. Ennek eszköze a bibliográfia. Az elrendezés módja szerint megkülönböztetünk betűrendi, tárgyi, időrendi vagy topográfiai bibliográfiát. b) Gyűjtés: a dokumentumok fizikai beszerzése. c) Megőrzés: a gyűjtéssel szorosan összefüggő, összetett tevékenység. Speciális probléma az elektronikus dokumentumok megőrzése (egyfelől a fizikai romlás meggátolása ma még nem ismert technológiát igényelhet, másrészt a régebbi elektronikus adattárolási formátumok nem feltétlenül kompatibilisek a korszerű adat-olvasási módokkal). d) Feltárás, elemzés: megkülönböztetjük a formai feltárást és a tartalmi feltárást. A formai feltárás a bibliográfiai leírás elkészítése, a dokumentumok formai jegyei (szerző neve, dokumentum címe vagy címei, stb.) alapján történik. A tartalmi feltárás a dokumentum témájának, tartalmának meghatározása. Két fő eszköze a szakkatalógus és a tárgyszókatalógus.
e) Szolgáltatás: magába foglalja a kölcsönzés, illetve a helyben használat biztosítását, a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítását, másolat készítését és rendelkezésre bocsátását is. 3. Könyvtárak csoportosítása: A. Fenntartó szerint: állami, önkormányzati, egyházi és más fenntartók által működtetett könyvtárak B. Minősítése szerint:
Nemzeti könyvtár: az adott nemzet minden dokumentumának gyűjtése, rendszerezése. Információt gyűjt és bocsát rendelkezésre a könyvtári rendszer más szereplőinek állományáról. A nemzeti könyvtárak rendelkeznek köteles példány joggal. Tudományos és szakkönyvtár: egy-egy tudományág, szakterület információs igényének kielégítése a fő feladatuk. Ide sorolhatóak az egyes speciális intézmények (tudományos kutatóhelyek) saját könyvtárai. Ezek általában nem nyilvánosak, habár könyvtárközi kölcsönzés vagy információszolgáltatás útján segíti más könyvtárak munkáját.
- 42. oldal -
Nyilvános könyvtár: a törvény előírja, hogy mindenki által elérhető, használható legyen; alkalmazzon könyvtáros szakembert; rendelkezzen könyvtári szolgáltatás céljára alkalmas helységgel; helyben nyújtott alapszolgáltatásai legyenek ingyenesek Közkönyvtár: nyilvános könyvtár, felállítása és működtetése az önkormányzat feladata. Feladatai a helyismereti információk és dokumentumok gyűjtése, rendszerezése. Felsőoktatási könyvtár: az egyik legrégebbi könyvtártípus. Feladata az egyetemi oktató-nevelő munka támogatása, valamint az egyetemen folyó tudományos kutatómunka kiszolgálása. Iskolai könyvtár: a tanárok és a diákok számára biztosítja az iskolai munkához szükséges dokumentumokat. Színtere a könyvtárhasználat megtanításának és megtanulásának is. Kisebb településeken gyakran fizikailag egybeesik az iskolai közművelődési könyvtár.
C. Kialakítása szerint: annak alapján, hogy a könyvtár dokumentumai az olvasók számára szabadon elérhetőek-e vagy azok zárt, nem publikus raktárban vannak, a következő módon szoktuk a könyvtárakat felosztani: Zárt, raktári rendszerű: az olvasó és a dokumentum közötti kapcsolatot a katalógus teremti meg. Az olvasó a dokumentumokhoz csak kölcsönzés útján férhet hozzá. Ez a rendszer a dokumentumok számára fokozott védelmet nyújt és rendszerezésük is szakember, a könyvtáros felügyelete alatt marad. Szabadpolcos: az olvasók közvetlenül hozzáférhetnek a polcokon tárolt dokumentumokhoz, keresés során részletesebb információkat szerezhetnek róla. Fennáll a dokumentum sérülésének veszélye, valamint ha az olvasó a levett könyvet nem jó helyre teszi vissza, a rendszerezettség is borulhat.
Vegyes rendszer: a könyvtár népszerűbb kiadványai szabadpolcos rendszerben érhetőek el, ritka és/vagy fokozott értéket képviselő darabjai azonban zárt raktári rendszerben kerülnek elhelyezésre. Az ilyen könyvek gyakran nem kölcsönözhetőek, hanem csak olvasóterembe kérhetők ki.
A könyvtár részei: A könyvtár egyes funkciói speciális kialakítást igényelnek, megfelelően nagy könyvtárban ezek külön terek. Kisebb könyvtár esetében nem csak a funkciók lesznek összevonva, de egyazon tér több feladatot is elláthat. A legfontosabb funkcionális terek a következők: Szabadpolcos rendszer: a szabadpolcot tartalmazó könyvtárak része. Igen helyigényes, az olvasók biztonságos mozgását lehetővé téve kell elhelyezni a dokumentumokat. A dokumentumok szakrendben helyezkednek el. E tér elsődleges feladata, hogy az olvasó kikereshesse az érdeklődésének leginkább megfelelő dokumentumot. Olvasóterem: E tér feladata a dokumentumok helyben olvasásához megfelelő körülmények biztosítása. Katalógusterem: nagy könyvtárakban, ahol az állományszám akkora, hogy a katalógus-szekrények is megtöltenek egy termet, csak ott alakítanak ki számára külön teret. A katalógusterem feladata a könyvtári állományban való keresés, eligazodás lehetővé tétele. Kölcsönzőpult: a könyvtár egyik igen fontos tere. Minden könyvtárban megtalálható. Fono- és/vagy videotéka: Ezek helyben történő igénybevételéhez olykor külön helyiség áll rendelkezésre. Számítógépterem: a könyvtári szolgáltatások között ma már eléggé elterjedt a számítógép-, illetve internethasználat biztosítása. A legtöbb könyvtárban az olvasóterem egy része szolgál erre a célra. Kutatószoba: nagyobb, speciális állománnyal rendelkező könyvtárak rendelkeznek olyan terekkel, melyek eléggé szeparáltak a zavartalan munkához, a könyvtári állomány tudományos igényű használatának feltételei rendelkezésre állnak.
Egyéb, pl. fénymásoló, kávézó, klubszoba, kiállítási tér: Ezek esetenként a főfunkció tereiben, máskor speciális terekben találhatók meg. Végezetül: a korszerű könyvtár tereinek akadálymentesnek kell lennie, tehát mozgáskorlátozottak számára is átjárhatóaknak. Ez azon túl, hogy etikai kívánalom, jogszabályban is rögzített kötelezettsége a könyvtár fenntartójának.
4. Dokumentum típusok: A könyvtárakban különböző információ hordozókkal találkozunk, ezeknek más és más információértéke lehet, melyeket az alábbi típusokba sorolhatjuk. - 43. oldal -
Az ismereteket megőrző dokumentumok lehetnek: − írásosak, ezek papír alapúak (könyv, folyóirat, magazin, térkép, lexikon, stb…) − képi, szintén papír alapú (térkép, képgyűjtemény) − audiovizuális (videokazetta, CD, DVD, …) − elektronikus – multimédia (CD, DVD, számítógép, internet) Írásos ismerethordozók: I. NYOMTATOTTAK, KÉZIRATOK 1. Könyv, mint az alapvető könyvtári dokumentum, típusai: gyermekkönyv, ismeretközlő könyv, szépirodalmi könyv, tankönyv Könyvek jellemzői: a könyv címoldala tartalmazza a szerző(ke)t, a címet, a kiadó nevét, a kiadás helyét és évét a lektorok, a fordító, a szerkesztő és az illusztrátor neve a címlap hátoldalán szokott lenni a könyvben az eligazodást a tartalomjegyzék, néha a név – és tárgymutató segíti általában a könyv végén találjuk a jegyzeteket; az ajánlott és felhasznált irodalom jegyzékét; a záradékot, vagyis a nyomtatásra vonatkozó adatokat és a mellékleteket (ki nyomtatta, hol, hány példányban, stb…) nemzetközi szabvány írja elő, hogy minden könyvnek legyen egy saját azonosítója: az ISBN – szám (International Standard Book Number), amely a könyvet kiadó országot és a kiadót is azonosítja. A sorozatoknak és az időszaki kiadványoknak ISSN – számuk van (International Standard Serial Number). − A könyv formai elemei: védőborító, gerinc, könyvtest, szerző, cím, kiadási adatok, verzió, oldalak − A könyv tartalmi elemei: fülszöveg, bevezetés, előszó, utószó, tartalomjegyzék, fejezet, tábla, függelék, jegyzet, illusztráció, melléklet, irodalomjegyzék, mutató: tárgy-, név-, földrajzi név-, időrendi-, jegyzék: kép-, térkép 2. Időszaki kiadványok: a. napilapok /naponta megjelennek/ pl. Észak-Magyarország, Blikk, Népszabadság, … b. hetilapok /általános, politikai, irodalmi, ismeretterjesztő, szórakoztató/ pl. Szabad Föld, HVG, 168 Óra, Zsaru Magazin, Élet és Irodalom
folyóiratok /szakfolyóirat, ismeretterjesztő/ pl. Élet és Tudomány, National Geographic évkönyvek pl. Kincses Kalendárium, Füles Évkönyv 3. Kézikönyvek a. lexikon, enciklopédia /nagyobb egységben, összefüggéseiben dolgoz fel ismeretet: általános és szaklexikonok c. d.
b. c.
vannak/ pl. Révai Lexikon szótárak /egynyelvű, többnyelvű, szakszótár, helyesírási, történelmi, értelmező/ pl. Magyar Helyesírási Szótár közhasznú ismertetők /térképek, telefonkönyv, menetrend, szaknévsor, arany oldalak/
II. NEM HAGYOMÁNYOS DOKUMENTUMOK, NEM ÍROTT ANYAGOK 1. Képi anyag (vizuális) fénykép, grafika, mikrofilm, diafilm, némafilm 2. Hangzó anyag (audio) hanglemez, hangszalag, zenei CD, elektronikus sajtó, rádió 3. Kép és hang (audiovizuális) videofilm, DVD-film 4. Multimédia − mágneslemez, háttértárolók, CD/DVD-ROM, internet dokumentum, elektronikus sajtó, TV - 44. oldal -
Az elektronikus dokumentumok fogalma: Olyan dokumentumok, melyek nem sorolhatók a hagyományos dokumentumok közé, azaz nem papír alapon tárolják az információt. Előnyei: − Elektronikus formában léteznek, bitekben − Változtatás nélkül kinyomtathatók − Példányszámuk nem előre meghatározott − Használatuknál nincsenek földrajzi korlátok Hátrányai: − Nehéz megállapítani a szerzőt, sőt a címet is − Nem tudjuk hányadik kiadás, mikor változtattak rajta − Azonosítási pont az URL, melyen nem biztos hogy később is elérhető, fontos: mentés
- 45. oldal -
XX. TÉTEL TÁJÉKOZTATÓ ESZKÖZÖK A katalógus fogalma, jelentősége. Keresés betűrendes katalógusban. Adatbázisok, közhasznú információs forrás fogalma, jellemzői, jelentősége B. Keresés internetes adatbázisban, tudd meg a Miskolci Egyetem Tanulmányi Osztályának telefonszámát! 1. Katalógus, katalógus rendszer: A történelem során számtalan módszert dolgoztak ki arra, hogy a könyvtár gyűjteményét rendszerezetten, visszakereshetően helyezzék el. Maga a katalógus görög eredetű szó, jelentése: felsorolás. A katalógusok különféle szempontok szerint felsorolják egy vagy több könyvtár állományát. Gyűjteményhez kötődnek és dokumentumokra utalnak. A könyvtárak rendszerint nem egyetlen, hanem több katalógust építenek (tartanak karban). A katalógusok rendszert, katalógusrendszert alkotnak. Van katalógusrendszer, amelyet több könyvtár közösen épít. Ezt nagyban elősegíti a katalógusok digitalizálása. Katalógusok a tételek belső elrendezése szerint:
A katalógus a tételek belső elrendezése szerint lehet betűrendes leíró katalógus vagy tárgyi katalógus. 2. Betűrendes leíró katalógus A dokumentumokat a formai jegyei (szerző, közreműködők, cím, kiadás stb.) alapján történő feldolgozását a formai feltárás végzi. Ennek eredménye a betűrendes leíró katalógus. Ennek alapfeladata tájékoztatni egy konkrét műről, összegyűjteni ugyanannak a szerzőnek a műveit vagy egy műnek több kiadását, illetve tájékoztatni a művek bibliográfiai adatairól. 3. Tárgyi katalógus A dokumentumokat tartalmuk, témájuk alapján dolgozza fel a tartalmi feltárás. A tartalmi feltárást osztályozásnak is nevezzük. Ennek eredménye a tárgyi katalógus vagy adatbázis (pl. OPAC). A tárgyi katalógusnak két fő fajtája van: a) szakkatalógus: a dokumentumok tartalmát kifejező kódok alkalmazásával rögzíti a dokumentumot. Ilyen pl. a DDC, ETO. b) tárgyszó-katalógus: a dokumentumhoz rendelhető, természetes nyelveken megfogalmazott kulcsszavakkal, tárgyszavakkal írja le annak tartalmát. 4. Osztályozási rendszerek: ETO Európában az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) terjedt el.
- 46. oldal -
Az ETO szerkezete Az ETO tíz főosztályt tartalmaz, ezeket egyjegyű számmal látja el. A főosztályok osztályokból, azok alosztályokból, azok szakcsoportokból, ezek pedig szakokból állnak. Minden főosztály 10 osztályt, mindegyik osztály 10 alosztályt, stb. tartalmaz. A főosztályokat egy-, az osztályokat két-, az alosztályokat pedig háromjegyű számmal jelölik. Minden harmadik számjegy után pontot tesznek. Az ETO főosztályai a következők: 0. Általános művek 5. Természettudományok 1. Filozófia 6. Alkalmazott tudományok 2. Vallás 7. Művészet, sport 3. Társadalomtudományok 8. Nyelv, irodalomtudomány 4. üres! 9. Földrajz, történelem Előnyök, hátrányok Az ETO egyszerűen kezelhető. Viszonylag könnyű a keresés. Egyetemes, nemzetközileg jól használható. Nagyon merev, a főosztályok sorrendje nem felel meg a modern tudomány követelményeinek. Előnyeivel és hátrányaival is a világ egy jelentős részén ezt használják. Példa: A „pénzügy” besorolása: 3. főcsoport (társadalomtudományok), 33 csoport (gazdaság, közgazdaságtudomány) és 336 alcsoport (pénzügy). Összetett jelölés. Ha egy témát nem lehet egyetlen kategóriába besorolni, akkor az összesítés jelével kapcsoljuk össze a megfelelő ETO jelzeteket. Pl.: bányászat és kohászat: 622 + 669 (Használjuk még a kiterjesztés jelét, / [perjel], illetve a viszonyítás jelét: : [kettőspont].)
5. Katalóguscédula
A katalóguscédulán feltüntetendő adatok a következők: Cutter-szám, raktári jelzet, ETO-szám, szerző, cím, kiadási hely, kiadó, kiadás éve, tárgyszavak. Szokás - idegen nyelven megjelent kiadvány esetén - a fordítót, az illusztrátort, ha van akkor a szerkesztőt, válogatót is feltüntetni. Cutter-szám: a könyvnek a gyűjteményben elfoglalt helyére utal. Alapja a szerző, több szerző esetén az első szerző nevének, ennek hiányában a cím első szavának a kezdőbetűje. MOKKA A Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) létrehozatalának első lépései. A rendszert ma az Országos Széchényi Könyvtár működteti. OPAC Online Public Access Catalogue. A hálózaton hozzáférhető könyvtári katalógusok egyik legismertebbje. Gyűjtőfogalom, sok könyvtár saját elektronikus katalógusrendszere érhető el ennek használatával. Alapegysége a rekord, ami megfelel a hagyományos katalógus cédulájának. A katalóguscédula eleme a rekord mezője.
6. Adatbázis, közhasznú információs forrás: Elektronikus katalógusok A katalógus számítógépes feldolgozása sok előnnyel jár: egyszerre többen férhetnek hozzá, a hagyományos keresési lehetőségek kiegészülnek újabbakkal. Lehetővé válik az is, hogy bármely könyvtárban tudjunk keresni, a találati lista azonnal megjelenik a képernyőn.
- 47. oldal -
Adatbázisok Az adatbázis információk tárolására és visszakeresésére használható adatállomány. A közhasznú, elektronikus adatbázisokat általában CD-n, DVD-n tárolják, vagy az interneten keresztül férhetünk hozzájuk. Egy részük ingyenes, vagy korlátozottan hozzáférhetőek, más részük fizetős. Közhasznú információs források a tudakozó, telefonkönyv, menetrendek, térképek, stb… amelyek elérésére közvetlen lehetőség van. Ide tartoznak még a levelezőlisták, levelezői csoportok (pl. Google Groups), vagy a fórumok is. Ezeket ingyenesen szolgáltatják számunkra, éppen ezért tartalmuk nem feltétlenül közhitelesek. Az adatbázisok tartalma állandóan változik, bővül, vagy éppen adatbázisok szűnnek meg. Példa: www.hun-web.hu (Címtár), www.telefonkonyv.hu (Telefonkönyv), www.menetrendek.hu (Menetrend gyűjtemény), stb… A közhasznú információs források jelentősége, hogy mindenki hozzáférhet, mindenki számára elérhető (pl. egy telefonkönyv, vagy menetrend), hiszen közhasznú, mindenki célját szolgálja. Emellett segíti a mindennapi életben való eligazodást.
- 48. oldal -
TARTALOMJEGYZÉK I. TÉTEL AZ INFORMATIKA ALAPJAI A kommunikáció, adat és információ fogalma, a kommunikáció folyamata. Információs és kommunikációs technológiák, az internet. Mozgóképátalakítás, filmtovábbítás. Szöveg- és képátalakítás, képtovábbítás..............................................................2 II. TÉTEL AZ INFORMATIKA TÖRTÉNETE Technikai fejlődés, folyamatok, fordulópontok, számítógép generációk, információs társadalom, szerzői jogok, szoftverek jogállása..................................4 III. TÉTEL INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Jelátalakítás és kódolás, analóg és digitális jelek. Adat és adatmennyiség. Bináris szám- és karakterábrázolás, bináris hang-, kép- és színkódolás ......7 IV. TÉTEL A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE A Neumann-elvű számítógépek felépítése. A Neumann-elvek ismertetése, nem Neumann-elvű számítógépek (példák). A személyi számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése ...........................................................................................9 V. TÉTEL A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPEK RÉSZEI ÉS JELLEMZŐI A központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap feladatai, típusai, szerepe és jellemzők......................................................................................................................................................11 VI. TÉTEL A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE A perifériák típusai és főbb jellemzőik, bemeneti eszközök: billentyűzet, egér, scanner. Háttértárak csoportosítása, típusai, jellemzőik ...............................13 VII. TÉTEL A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE A perifériák típusai és főbb jellemzőik, kimeneti eszközök: monitorok fajtái és jellemzői, nyomtató fajtái és jellemzői, plotter ...........................................15 VIII. TÉTEL A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE Lokális hálózatok és távhálózatok, számítógépes hálózatok osztályozása, jellemzése, számítógépes hálózatok építőelemei B. Lépj be az iskolai számítógépes hálózatba felhasználói azonosítóddal és jelszavaddal! .........................................................17 IX. TÉTEL AZ OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI Szoftverek csoportosítása, operációs rendszer fogalma, feladatai, csoportosítása néhány szempont alapján. A Windows 7 operációs rendszer felhasználói felülete, főbb jellemzői B. Nyisd meg a Vezérlőpultban a Nyelvi jellemzők beállításait és mondd el miket lehet itt beállítani! .......................................................................................20 X. TÉTEL AZ OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI Könyvtár, gyökérkönyvtár, könyvtárszerkezet fogalma. Könyvtárkezelés Windows 7 alatt. Könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése B. Hozz létre a „Dokumentumok” könyvtárban egy „Érettségi” nevű mappát és állítsd be „csak olvasható”-ra. ..................................................................................................23 XI. TÉTEL AZ OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI Állományok fogalma, tulajdonságai, állománynév szerkezete DOS és Windows operációs rendszerben, keresés a háttértárakon (minta feladatok). Állományok típusai, a keresett állomány jellemzése. B. Keresd meg c:\ meghajtón lévő összes „dll” kiterjesztésű fájlt és állítsd nagyság szerinti csökkenő sorrendbe az eredménylistát! .............24 XII. TÉTEL AZ OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI Állománykezelés Windows 7 operációs rendszerben a „Számítógép”-ben. A „Számítógép” feladata, részei, jellemzői. Állománykezelés, létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás. B. Hozz létre a Dokumentumok könyvtárba egy Érettségi 2014 nevű mappát és másold bele a Képek könyvtár Mintaképek mappa tartalmát! ......................................................................................................................27 XIII. TÉTEL AZ OPERÁCIÓS RENSZER ÉS FŐBB FELADATAI Segédprogramok, tömörítés fogalma, típusai példákkal, használata: kicsomagolás, archiválás, adatvádelem. Vírusok fogalma, típusai, - 49. oldal -
víruskeresés és irtás, víruspajzs, szoftver példákkal. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvádelem. B. Állapítsd meg milyen antivírus program van a gépen és indítsd el a keresést!.....................................................................................................................................29 XIV. TÉTEL KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN Elektronikus levelezési rendszer használata, előnyei, szerepe az információs társadalomban. Egy levelező program bemutató jelemzése, a levél és az e-mail cím tartalmi részei B. Egy levél elküldése a megadott címre egy állomány csatolásával (fogadott levél megtekintése) ......................................................................................................................................32 XV. TÉTEL KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN Az internet FTP szolgáltatásának jellemzése, állományok átvitele segédprogrammal. B. Töltsd le egy FTP program telepítőjét a „Dokumentumok” könyvtárba ...................................................................................................................................................34 XVI. TÉTEL KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN A www internetes szolgáltatás jellemzése, az Internet Explorer funkciója, felülete, egyszerűbb beállítása, jellemzői. B. Menetrendben keress Mezőkövesdről Miskolcra közlekedő autóbuszokat, munkanapi rend szerint. ...........................................36 XVII. TÉTEL KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN Keresés az interneten, keresőoldal-típusok, portálok. Keresési módszerek, stratégiák. Egy konkrét keresőrendszer ismertetése B. Keress 120-150 eFt közötti áron hordozható számítógépet Borsod megyében, AMD processzorral, beépített kamerával! .......38 XVIII. TÉTEL TÁVOLI ADATBÁZISOK HASZNÁLATA Online adatbázisok jellemzése, szerepe az információs társadalomban. B. Utazni szeretnél Budapestről Londonba, autóval, tervezd meg az útvonaladat egy útvonaltervező segítségével VAGY Keresd meg az életrajzi lexikon segítségével Széchenyi István életrajzi adatait! ...............................................................................................................40 XIX. TÉTEL KÖNYVTÁRAK Története, csoportosítása, dokumentum típusok és a tájékozódás eszközei, adathordozók fajtái.......................................................................................................................42 XX. TÉTEL TÁJÉKOZTATÓ ESZKÖZÖK A katalógus fogalma, jelentősége. Keresés betűrendes katalógusban. Adatbázisok, közhasznú információs forrás fogalma, jellemzői, jelentősége B. Keresés internetes adatbázisban, tudd meg a Miskolci Egyetem Tanulmányi Osztályának telefonszámát! ............46
- 50. oldal -
