No title

K I S DOMOKOS: "Uram s e g i l j

meg m i n k e t , ne h a g y j

- e l a z mi bujdosásunkban!" /Szaniszló

Zsigmond/

AZ ERDÉLYBŐL MAGYARORSZÁGRA MENEKÜLT BUDDOSÓK ÉLETE A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC

IDEDÉN

SZANISZLÓ ZSIGMOND NAPLÓDA ALAPDÁN /

1707 - 1 7 1 1 /

B E V E Z E T É S A XX. század történetében hovatovább

tragikus

személlyé válik a "menekült", v a g y a z áttelepitett, a h o n t a l a n , v a g y éppenséggel a z elűzött e m b e r , - méghozzá e g y r e

nagyobb

számban a z o l y a n , a k i nem magánosan, hanem egész családjával, vagyonával /ám inkább annak ni

c s a k r o n c s a i v a l / kényszerül e l h a g y ­

lakóhelyét. A helyváltoztatásnak

sokféle o k a l e h e t : a várha­

tóan odaérő háború, a " f r o n t " pusztitásai elől való meneküléstől kezdve a p o l i t i k a i

magatartás, v a g y n e m z e t i hovatartozás

elüzetésig. M i n d e n

csoport

esetében közös vonás a z o n b a n

miatti a mene­

kültek még sokáig s z o r o s összetartása, ami mögött a közeli szatérés reménye á l l , - m i n t a h o g y igyekezete

i s e tömegek v a l a m i l y e n

visz-

közös a z őket befogadó ország szervezett

formában való k e ­

zelésére: egyrészt ellátásuk megkönnyítésére, másrészt a z őket befogadó lakossághoz való v i s z o n y u k szabályozására, a saját l a ­ kosság minél k i s e b b megterhelésére és a h o n t a l a n o k és a b e f o g a ­ dóik közötti k o n f l i k t u s o k

lehető elkerülésére.

A X V I - X V I I . század m a g y a r története jól i s m e r i

a "bujdosó"

fogalmát a török elől menekülő tömegektől k e z d v e a H a b s b u r g - e l ­ lenes p o l i t i k a i

m o z g a l m a k és a velük járó hadmüveletek elől más

vidékekre húzódó lakosságig. K e v e s e b b e t a szervezeti

tudunk

formákról, módszerekről, m e l y e k

azonban

azokról

között e nagy

tö­

megek mozgatása, elhelyezése és eltartása megtörtént. A z utolsó ilyen,

már a X V I I I . század elejére jutó menekülésre a Rákóczi-

szabadságharc viszontagságai adták a k e s e r v e s a l k a l m a t : a Rá­ kóczihoz hü c s o p o r t o k a t kényszerítve lakóhelyüknek elhagyáséra. Az alábbiakban a z e k k o r hosszabb-rövidebb időre hontalanná vált c s o p o r t o k

közül annak a számszerüsógóben i s l e g n a g y o b b n a k

k i v o n j u k h o n t a l a n u l eltöltött éveit b e m u t a t n i , amely 1707-ben az Erdélybe b e v o n u l t R a b u t i n v e z e t t e császári c s a p a t o k ott el

és a z

helyreálló Habsburg-párti kormányzat elől menekülve szülőföldjét, és m e l y e t

mári táj f o g a d o t t b e .

hagyta

a hontalanság éveire a S z a b o l c s - S z a t ­

+

X

X

X

Miután Rákóczi 1705 novemberében a zsibói s z o r o s b a n

vere­

séget s z e n v e d e t t s a császári c s a p a t o k visszafoglalták Erdélyt, a Rákóczi mellé állt s most a megtorlástól fólŐ erdélyi nemes­ ség egy része i n n e n Moldvába, Havasföldr

ós Magyarországra

me­

nekült . Emlékirataiban Rákóczi a z 1705 évről i r v a a z erdélyi

bujdo­

sókról i s megemlékezik: "Visszavonulósom után meglepődtem, m i ­ l y e n sok erdélyi főúr és nemes követett családjával együtt

azo­

kon kivül, a k i k Moldvába ós Havasalföldre menekültek. Lakással ós élelemmel k e l l e t t őket ellátni. Megszámláltattam őket, öszszesen

tizenkétezer lélek v o l t .

Ragaszkodásuk m e g h a t o t t ,

de a

háború szempontjából nagyobb részben fölösleges fogyasztók tak,

és mind a népet terhelték. Még m i n d i g b i r t o k o m b a n

vol­

voltak a

fejedelemséghez tartozó magyarországi megyék, o d a szállásoltam őket".

1

Az Erdélyben m a r a d t rendek

e g y része a segesvóri orszóg2

gyűlésen 1 7 0 5 . d e c . 15-ón hűséget esküdött I . Józsefnek. U g y a n a k k o r a Magyarországra menekült erdélyi rendek

1 7 0 6 . már­

c i u s 8 - 2 0 . között a h u s z t i országgyűlésen szövetséget kötöttek a magyarországi rendek

konföderációjával.^

A tanulmányunk fő forrásából, Szaniszlónak Torma Károly által 1891-ben k i a d o t t naplójából v e t t idézetekre, utalásokra nem kü lön j e g y z e t b e n , hanem esetenként a vonatkozó szöveg után záró­ j e l b e n i r o t t lapszámmal u t a l u n k . M i n d e n más felhasznált i r o d a ­ l o m r a , névmagyarázatra s t b . a tanulmányunk végére i l l e s z t e t t jegyzetekben hivatkozunk.

Az 1706/7 évi tél s i k e r e s k u r u c h a r c a i után a z ország nagyobb

kültek hazatérhettek. A f e j e d e l e m n u l t , s ekkor i r t a egyik

leg­

része - így Erdély i s - Rákóczi kezére került, a mene­ 1707 áprilisában Erdélybe v o ­

naplójában Szaniszló Z s i g m o n d , "a mozgalom

legkitartóbb h í v e " : " I I . Rákóczi F e r e n c f e j e d e l e m 4

Magyarországból, a z nemes ország gyülé

bejövén

Marus-Vásárhelyt -

április 5-ón - nagy solemnitással /ünnepséggel/ inauguráltatik / b e i k t a t t a t i k / ő felsége, k i t i s az Úristen f e j e d e l m i

székiben

megerősítsen és mind nemzetünknek ódesattyát világ csudájára ellenségin győzedelmessé t e g y e , ós óltala annak

kevélységét

megalázza, fiuról-fiura b o l d o g országlással áldja meg!" / l 2 l . 1707 őszén, élén R a b u t i n

Rákóczi e l l e n

küldött császári

1./*

sereg

b e v o n u l t Erdélybe, "az erdélyi nemesség döntő

többsége ismét - ós most már végérvényesen - a császár hüségó6

r e tért."

A k i k még a k k o r i s megmaradtak

Rákóczi hűségén, E r ­

délyből Magyarországra menekültek. E k k o r már némi "hagyományai" v o l t a k a bujdosásnak. Felhasznált forrásom Szaniszló Z s i g m o n d naplója, melynek elemzésével f o g l a l k o z n i

kivánok. Forrásértékét növeli, hogy a z

Erdélyből 1707 őszén Magyarországra menekült erdélyiek életét, hétköznapjait, a bujdo.só életformát s z i n t e egyedülállóan örökí­ ti

meg. A naplónak l e g n a g y o b b értéke e z a bepillantás a bujdosók

különös életformájába, ennek formájukból kizökkent emberek

szervezetébe, a természetes élet­ konfliktusaiba.

Szaniszló naplójának elemzését a tovóbbiakban e z e k n e k a kérdéseknek j o b b megismerése érdekében végezzük. Annál i s inkább jól értesült és megbízható forrás S z a n i s z ­ ló naplója, mert irója - k i a századfordulón k a p o t t

Lipóttól

nemességet - f o n t o s közéleti tisztségeket töltött b e . / T o r d a m e g y e i főbiró, a szabadságharcban 1705-ben stb./Mint

i l y e n n e k , bő lehetősége n y i l t

a n e m e s i , sőt a főúri életbe i s ,

"fegyvermester",

b e t e k i n t e n i e a megyei,

s már korén f e l f i g y e l v e a s z a ­

badságharc ügyére, Rákóczinak hü követője, sőt rajongója

volt.

M a j d a bujdosás éveiben i s f o n t o s s z e r e p e t játszott. Ez a tájé­ kozottsága, jól értesültsóge végig érezhető naplójában. Szaniszló Z s i g m o n d életét, felfogását, beállítottságát részletesebben az I . Függelékben ismertetjük.

A napló a bujdosásra vonatkozó részét a következő zetekre

osztva

1/

feje­

mutatjuk be:

Letelepités. a/

Telepitési h e l y e k kijelölése, továbhtelepitése; szállás.

b/ Ellátás: az élelmezés, állattartás p. 2/ Gazdálkodás. Ez részben a z ellátásból következik, m i ­ v e l a hiányok pótlására, a megélhetés javitására vált szüksé­ gessé a bujdosók gazdálkodása, kereskedése. 3/ Szervezés, összefogás. I t t a mustrák, országgyűlések, bujdosógyülések, vármegyegyülések és egyéb tárgyalások, megbe­ szélések ismertetése kap h e l y e t . 4/ K o n f l i k t u s o k .

G y a k o r l a t i l a g a z előbb f e l s o r o l t

fejeze­

tek mindegyikében s z e r e p e l n e k ellentétek, m e l y e k e t i t t f o g l a ­ l u n k össze. A b a j t c s a k növelték a kedvezőtlen természeti v i ­ s z o n y o k , majd e z t betetőzte a p e s t i s . A Szaniszló naplóján kivül felhasznált vonatkozó i r o d a ­ lom

Szaniszló állításait támasztja alá, v a g y a z t egészíti k i .

1. A LETELEPÍTÉS a/ Telepitési h e l y e k kijelölése, továbbtelepitése : szállás A császári c s a p a t o k elől a z Erdélyből Magyarországra nekülők 1707 s z e p t e m b e r végén i n d u l t a k 1707.

bujdosni.

me­

így Szaniszló

s z e p t e m b e r 23-án i n d u l t e l Komjátszegről 1 8 - a d magával,

32 ökörrel, 8 lóval, több m i n t száz j u h v a l . / 1 2 2 . 1./ Nagyrészt á Szamos mentén h a l a d v a többezer menekült árasz­ t o t t a e l október végén Szatmár megye déli részét. A szatmár me­ gyei

főispánnak. Károlyi Sándornak sürgősen intézkednie

kellett

i d e i g l e n e s elszállásolásukról. Szaniszló p l . Sólyiba került. /124.

1./ /Térképmelléklet!/ A bujdosók egyénenként, v a g y i s

hoz, leg

családonként e g y - e g y ház­

családhoz szálltak. Előfordult, hogy egy l a k a t l a n , e s e t ­ rossz

állapotban lévő házat k e l l e t t

lakhatóvá t e n n i . Sályi-

bari - i r j a de

Szaniszló - egy E l e k György nevü emberhez szállt,

" f e l e s cselódi lóvén" nem m a r a d h a t o t t o t t . Három n a p i g só-

torban lakott

cselédeivel, majd

"gazdám sütő-házából e g y küs,

takarékos házat csináltattam, m e l y b e n b e l e i s költöztem. /125.

,,

1./ Nem s o k k a l később, n o v e m b e r b e n , Rákóczi már u t a s i t o t t a

Károlyit, hogy "... K e g y e l m e d Tiszántúl, B e r e g , U g o c s a ós S z a t ­ már megyékben t e g y e n o l y a n dispositiót, hogy személyekhez képest / a m e n n y i b e n a m o s t a n i h a z a szükségei e n g e d i k / l e h e s s e n 7

subsisten-

tiójok". /fönntartásuk/ Ennek értelmében mór decemberben megtörtént széttelepltósük, a Tordáról menekültek p l . jórészt S z a b o l c s megyébe kerül­ tek,

a K o l o z s m e g y e i e k Szatmórban m a r a d t a k . - Szaniszló Mondók­

r a került, a h o l - i r j a hoz",

- "szállottam Ouhász István özvegye házá­

s a z özvegy a sütőházba költözött. / 1 2 6 . 1./ 1708 júniusában Károlyi intézkedett a bujdosók összeírásá­

ról. Számukat k e l l e t t megállapítani, hogy a további telepítési megoldásokról ós ellátásról t u d j o n intézkedni. M e g b i z t a b i z a l m i emberét és gazdasági szakértőjét, Eötvös g Miklóst

ennek elvégzésére. A z összeírást a megyékben a b u j d o ­

sók e g y - e g y megbízottja - S z a b o l c s b a n Szaniszló -, s Eötvös e g y i k megbízott embere végezte. Ennek eredményeképpen

telepi­

tették tovább ós látták e l a bujdosókat. - így e z óv közepén Szaniszló Bezdódre költözött. / 1 3 7 . 1./ Reménysugár v o l t m i n d e n k i számára, a m i k o r Rákóczi 1708 nyarán Károlyi Sándort 18.000 főnyi h a d s e r e g g e l Erdély

vissza-

q

foglalására küldte.

Már o l y a n h i r e k k e l t e k

szárnyra, hogy a

közeli hazatérés reményében - Károlyi győzelmét remélve - a bujdosóknak Szatmárban k e l l

gyülekezniük. / 1 4 0 . 1./ A z o n b a n a

remény nem t a r t o t t sokéig, m e r t bár Károlyi Szászsebesig nyo­ m u l t előre, nyílt csatába

nem bocsátkozott s 6 h e t i

Erdélyben

tartózkodás után a trencséni csatavesztés hírére / 1 7 0 8 . a u g . 3./ kivonult

Erdélyből.

10

M i v e l világossá vált, h o g y h o s s z a b b időre k e l l

berendez­

kedniük, i g y a z 1708 d e c e m b e r i sárospataki országgyűlésen - a b e a d o t t összeírások és kórelmek alapjón - Rákóczi a bujdosók telepítésének kérdésével i s f o g l a l k o z o t t . A telepitósek, i l l e t v e

áttelepítések főbb s z e m p o n t j a i a

forrós és a felhasznált i r o d a l o m alapján: - o l y a n megyékbe történjék a telepités, a m e l y e k e d d i g a hadak vonulásától v i s z o n y l a g k e v e s e t

szenvedtek;

- nagy lakosságú és v i s z o n y l a g jól termő vidékek - g o n d o s a n összhangban l e g y e n e k - minél távolabb l e g y e n e k

legyenek;

a katonasóg telepitósével;

a h a r c i cselekmények helyétől;

- u g y a n a b b a n a megyében i s vóltoztassák a menekültek zését a szállásadó f a l u k A fentiek

elhelye­

t e r h e i n e k megosztása érdekében.

lényeges végrehajtását i g a z o l j a ,

m i v e l S z a b o l c s ós Szatmár megye v i s z o n y l a g

hogy:

keveset

szenve­

d e t t a katonaság vonulásától ós népes megyék v o l t a k , - V e r e s Miklós s z e r i n t

100-110 e z e r r e tehető jobbágyainak száma -

jelentős számú menekültet t e l e p i t e t t e k i d e . A z 1708. július 2 8 - i s z a b o l c s m e g y e i összeirás s z e r i n t

"72 f a l u b a n - a megyé­

ben a k k o r 96 l a k o t t h e l y v o l t - 148 család v o l t

elszállásol­

va 783 t a g g a l , ebből 12 éven a l u l , a csecsemőket i s beszámít­ v a 199 lélek v o l t " .

1 1

/Sajnos

e d d i g egyedül S z a b o l c s megyéről

rendelkezünk megbizható a d a t o k k a l . / - nem s o k k a l a z országgyűlés után 1 7 0 9 . január 5-én T a s o n , a vármegyegyülésen

"... f o g t a k a z erdélyi bujdosók dislocatiójá-

h o z " s " m i n k e t a z Tisza-szugulyról /zugolyról/ k i i r t a k , h e ­ lyünkbe katonákat a t t a k

..." / 1 4 4 . 1./ i r j a

Szaniszló; őt Ma­

d a r a / N y i r m a d a / irták. Keserűen j e g y e z t e f e l Madara költözve, hogy o t t semmi előkészületet nem talált, s ezért " t a p o g a t t a k ós kószitettek e g y p u s z t a h o z a t Küs-Madán és éczakára

bele­

mentem". / 1 4 6 . 1./ - a T o r d a vármegyeieknek a z t a részét, m e l y korábban Zemplén­ ben v o l t , - 1707. d e c . táján "visszaatték S z a b o l c s b a n " . / 1 6 2 . 1./ - 1710 év közepén a még S z a b o l c s megyében lévő bujdosókat Szatmár megyébe telepítették, m e r t helyükre a f e j e d e l e m k a 12 t o n a i a l a k u l a t a i és a f r a n c i a c s a p a t o k kerültek; - S z a b o l c s megyén belül p l . Szaniszlót két év a l a t t

/1708-9/

Mondókról Bezdédre, i n n e n M a d a r a , majd Pátrohára telepítet­ ték.

Az 1 7 0 9 . július 3 1 - i agárdi gyűlésen résztvevő bujdosók egy ra

része Rákóczi dominiumába - a napló s z e r i n t

"Kiróly-Darócz-

és körül való f a l u k b a n " /Szatmár megye/ irattá magát. Egy

részük a k a t o n a i

szolgálatot i s vállalta. De később

kijelentet­

ték, hogy c s a k családjuk és cselédeik t e l j e s ellátása m e l l e t t hajlandók erre.

/ 1 5 5 . 1./ I t t k e l l megjegyeznünk a z t , hogy nem

találni a naplóban o l y a n bejegyzést, hogy v a l a k i a bujdosó ne­ mesek közül k a t o n a i szolgálatot t e l j e s i t e t t jezettel/

v o l n a , /v.ö. 3. f e ­

1 3

Nyilvánvalóan a z e g y r e kedvezőtlenebbre forduló k a t o n a i helyzet miatt

- 1709 szeptemberében a z egész Dunántúl a csá­

száriak kezére került; Igló i s e l v e s z e t t és a császári s s r e g e k száma a Szepességben megnövekedett - a h u s z t i országgyűlésen 1 7 0 9 . október 26-án a letelepítés terén ismét r e n d e l k e z t e k .

"Da-

termináltatott / e l r e n d e l t e t e t t / , hogy minden bujdosók Máramarosb a n , U g o c s a - és Szatmárvármegyében dislocáltassanak /szétosztas­ s a n a k / . Máramarosban p e n i g

k e l l jőni 2500 személynek, az többi

a z más két megyében disponáltatott" / r e n d e l t e t e t t / . / 1 6 0 . 1./ Ha egy megyében 2 5 0 0 - a t

t e l e p i t e t t e k , a k k o r a másik kettő­

ben szintén e n n y i v e l számolhatunk? E z nem tűnik valószinünek, m i v e l i l y e n jelentős nagyságú számot Szaniszló i s e m i i t e t t v o l ­ n a . A valószinü a z , hogy a másik két megyébe a megyénkénti 2500

c s a k k e v e s e b b e t o s z t o t t a k szót. Szaniszlóék i s , a z a z a t o r d a i a k , l a j s t r o m o t , jegyzéket

/ r e g i s t r u m o t / készítettek: "az Máramarosban lévőkkel együtt megyén T o r d a vármegye ad p e r s o n a s 4 8 6 , a z k i k n e k a d n i " . /160. I . /

1

quartólyt

kell

4

A h u s z t i gyűlés határozatának végrehajtása 1710 első felé­ ben nyilvánvalóan megtörtént, m e r t Szaniszlót i s - k i már e k k o r a t o r d a i bujdosók i n s p e k t o r a - a k k o r telepitették Matócsra. / 1 7 0 . , 1 7 2 . 1./ 1710 novemberében a szabadságharc a z ország északkeleti megyéibe s z o r u l t v i s s z a . így a z erdélyi menekülteket i s i g y e ­ keztek

tovóbb t e l e p i t e n i .

" H a l l o t t u k , hogy m i n k e t

Máramarosban adnak erdóliekül", i r j a A h i r igaz v o l t , ban /5-én/

november

bujdosókat

19-én. / 1 7 8 . 1./

s Szaniszló ós a t o r d a i a k 1711 januárjá­

i n d u l t a k Máramaros megyébe, u j szállásukra. / 1 7 9 . 1./

Szóbakerült a bujdosók egy részének Moldvába való áttelepítése

is:

1 7 1 1 . január 18-án a Móramarosba küldött követeik a z z a l a

hirrel

tértek v i s s z a , hogy o t t többet nem f o g a d n a k b e , "hanem

az k i k Moldvára általmennek, a z o k n a k helyében" befogadják őket /179.

1./ A/nagy zavarodásnak, i g y mondták " B a r c s a i Ábrahóm 15 uram v o l t az o k a " . M i v e l főcommisszárius v o l t , n e k i k e l l e t t

volna

"az már régen b e a d o t t l i s t a

szerint

a z dislocatiót té­

t e t n i ..." / 1 8 0 . 1./ A t o r d a i menekültek három h e t e s téli vándorlás után szafordultak

visz-

és a bujdosás végéig Szatmár megyében v o l t a k , S z a

niszlóék 1 7 1 1 . január 26-tól Sonkádon. / 1 8 0 . 1./ - Április 16án i n n e n i n d u l t a k h a z a Erdélybe. / 1 8 4 . 1./ /Áttekintésül: Szaniszló letelepítési h e l y e i Ifi jegyzetben, ° i l l e t v e b/

ós i d e j e i a

a térképmellékleten./

Ellátás.

A bujdosók ellátása hasonlóan történt, m i n t a katonáké. I g a z , hogy a hadellátásra részben a fiskális és l e f o g l a l t banc b i r t o k o k

készleteit fordították, de i g y i s jelentős

la­ teher

n e h e z e d e t t a k u r u c kézen lévő vármegyékre. A t e r h e k nagyobb ró 17 szót

és Máramaros

viselte.

Hadellátás szempontjából a z országot több kerületre o s z ­ tották,, a tiszántúli vármegyék a z o n b a n s z i n t e

teljesen

önálló

kerületet képeztek, m e l y n e k vezetője 1706 októberétől Eötvös Miklós v o l t . Igy

l 8

érthető, hogy a z i t t letelepített erdélyi bujdosók

ellátásiéval i s ő f o g l a l k o z o t t . Szaniszlóók i s szóllás, ellátás restanciák ügyében többször felkeresték a "districtuális / k i ­ küldött/ fő-commissáriust", Eötvös Miklóst. / 1 3 8 , 139, 1 5 3 , 163,

1 6 9 , 1 7 5 . 1./ Az

ellátás, g a b o n a , h u s , takarmányadagok megszabása, k i ­

rovása a vármegyegyülóseken dőlt e l . A menekültek számára h a 19 v o n t a 20 f o n t

hus ós két mérő

r o z s v o l t a kiszabós.

Takarmány vonatkozásában téli időben "négy ökörre egy szekér széna, egy szekér s z a l m a ; egy lóra egy szekér széna, a b r a k nól kül,

disponaltatott

/ e l r e n d e l t e t e t t / " / 1 4 4 . 1./ h a v o n t a .

A máramarosi sóaknákból származó só egyharmadét a b u j d o ­ sók ellótására biztositottók. A nagymennyiségű só tulnyomó-

részben az állatok ellátósára Természetesen az e g y r e

kellett.

növekvő nehézségek m i a t t

különböző

gyűléseken csökkentették az a d a g o k a t . így: - a z 1709. január 15-én Kórószban t a r t o t t

vórmegyegyülésen "az

húst s o k a k n a k i g e n megkevesitették; az k i n e k találtatott, m e n s t r u a t i m személyt; a z k i n e k

rüdeg marhója

/havonként/ 12 f o n t húsra i r t a k egy

15 v a g y többecske, semmi húst nem a d n a k ;

a z h u s b e l i egész portió, a z k i n e k a d n a k , egy h o l n a p r a "20/145.

libr.

1./

- a h u s z t i országgyűlésen / 1 7 0 9 . o k t . 2 6 . / "Az marhák d o l g a i s m e g s z o r i t a t o t t , u g y , hogy a z k i n e k akármennyi vonóökrei v a n ­ nak,

csak

16 interteneálnak /látnak e l / ; a z k i k n e k

ökre v a n , ebből 1 4 - g y e t ;

C9ak 16

14-ből 1 2 ; 12-ből 1 0 ; a z k i n e k

10

ökre v a n 8; a z k i n e k 8, abból 6 - t o t , a z h a t numerus megma­ rad".

te

/ 1 6 0 . 1./

S z i n t e meglepőek e g y régi nehéz k o r n a k e z e n l o g i k u s , szín korszerű intézkedései.

r

De a korlátozások m e l l e t t sem t u d t a k a megyék a kivetésnek eleget

t e n n i , s a bujdosók méltányolták a nehéz h e l y z e t e t p l . ;

- a z 1 7 0 9 . évi június 1 1 - i b e r k e s z i gyűlésen "... a l k u t t u n k meg a z vármegyével a z restanirlák végett, hogy t u d n i i l l i k

r i v e l az

gabona i g e n szük, a z r e s t a n s gabonának harmadát elengedtük, harmadát húsul v a g y marhával f i z e t i k , ra;

harmadát p e d i g i n rtatu-

a z r e s t a n s húsnak i s negyed részit elengettük". / 1 5 2 . 1.,/

- Zemplén megye 1709 a u g u s z t u s i gyűlésén "... látják mindnyájan a z n. vármegye nagy pusztulását ós gabona szüklt, majd éhenhálásra jutását, ezért a z h o l r o s találtatik, r o s t

adjanak,

a z h o l r o s n i n c s e n , árpát". / 1 5 4 - 1 5 5 . 1./ Természetes a h e l y i l a k o s o k nehéz s o r a , h i s z e n mór 17071708 előtt i s a katonák elszállásolásával és ellátásával i s tóog v o l t a k t e r h e l v e a bujdosókon kivül. Rákóczi Emlékirataiban ír­ j a , hogy "a hóboru k e z d e t e óta a nép i n g y e n ós Önként szállít 20 élelmiszert..." A bujdosók ellátásának biztosítására a vármegyegyülóseken f a l v a k a t jelöltek k i /assignáltak/. Szaniszló végigjárta a n e k i kirótt f a l u k a t ,

"de semmi reménységem n i n c s e n , - i r j a

- hogy

a d h a s s a n a k , m i v e l magoknak i s n i n c s e n E z t Várdáról i r t a ,

gabonájok", / 1 5 5 . 1./

de hasonlóan i r t Szentesről; " p u s z t a ,

em­

b e r nélkül". / 1 5 2 . 1./ Még a Nagyenyedről menekült országos hirü p r o f e s s z o r , Pá­ pai

Páriz F e r e n c i s hasonló g o n d o k k a l küzdött, keserűen j e g y e z 2l

ve meg, hogy a m i t befogadóik a d t a k ,

a z t i s "sok átokkal adták".

A nehéz időkben ezért i s váltak gyakoribbakká a vármegyegyűlések. I t t i s s o k s z o r

szó e s i k a hadakról, ami szintén be­

folyásolta a vármegyék amúgy i s ingadozó 03 kevéssé megbizható döntéseit. Ezt lés, 2124,

igazolja

többek között a z 1 7 0 9 . a u g . 2 2 - i karászi gyű­

a h o l i s elég restantiájuk v o l t c a r n i s /hús/ l i b r .

"Tritici

quartae

/buzanegyed/

25,947". A vármegye kötelezte magát a

fizetésre, m i r e a bujdosók előre nyugtát a d t a k a z átvételről. "Megválik, m i n t praestálják". / t e l j e s i t i k / . e d d i g , oda v e s z t i

"Ha c s a k

ugy, mint

I s t e n " . / 1 5 6 . 1./ Ezek v o l t a k a z u n . computu-

sok=elszámolások. Az ellátás problémája az egész bujdosás a l a t t t e t t , s e g y r e akadozóbb l e t t .

végigkisér-

I n n e n - o n n a n i g y e k e z t e k pótolni a

hiányt. Szaniszló i s p l . emberét, Almásit küldte a T i s z a mellé, Lökre és Ladányba, hátha "... v a l a m i /169.

gabonát vájhatna

rajtok".

1./ Mindenki

ugy próbált b o l d o g u l n i , ahogy t u d o t t . A nehéz

körülmények szükségessé tették a magánúton való kereskedést és a gazdálkodást.

2. A GAZDÁLKODÁS Az erdélyi menekültek gazdálkodására, a természet a d t a l e ­ hetőségek kiaknázására Rákóczi már 1 7 0 7 . november 8-án Károlyi­ hoz lek,

i g y i r t levelében; " M i n t h o g y p e d i g kiknek

f e l e s barom i s v a g y o n v e -

i s tartások a z szegénységnek súlyosan esnék: ahhoz

képest a z o k iránt i s o l y rendelést t e g y e n K e g y e l m e d , hogy a h o l a táján való helységek b a r m a i n a k s gulyáinak v a g y o n a mezőn kö­ zönséges legeltetések, azoknak i s a s s z e r i n t l e h e s s e n 22 tiójok" /ellátásuk/. szen

accomoda-

A szabályozás i g e n szükséges v o l t , h i ­

a jövevények állatai i s a h e l y b e l i e k legelőjét

terhelték,

a z o k n a k állattartását korlátozva. A legtöbb erdélyi bujdosónak, i g y Szaniszlónak i s , s z i n ­ te

minden magával v i t t

gén i r j a ,

vagyonát a z állatok tették k i . 1707 vé­

hogy 32 vonóökrét szétosztotta a mándokiaknak

eltar­

tásra, 8 l o v a - melyből később ötöt e l l o p t a k , s végül 9 0 ezüst kártérítést k a p o t t

értük - szállásán m a r a d t , több m i n t

100 j u ­

hát a határban őriztette. Az időjárás az állatok tartásában s o k a t

számitott. Enyhe

időben a marhák, a "rüdegmarhák" télen i s a mezőre jártak, igy

pótolva a hiányos ellátást. / 1 3 1 . 1./ Az 1708. május 2 5 - i bejegyzésből kiderül, - Torma K o r o l y

által a bujdosás időszakára vonatkozóan k i h a g y o t t

részeket

/ 1 0 0 s o r t / megnézve a z e r e d e t i kéziratban - hogy mennyi volt:

"... l e s z e n fejtős j u h n r o . 1 5 8 . Demeter a t t a

j u h v a l fejős j u h nro." 1 6 0 " .

juha

t a v a l y két

2 3

Szintén ebben az évben, november 2-án ismét szómbaveszi juhait:

"... v a n j u h berbécsei együtt n r o . 1 8 9 " .

2 4

A sok állat

ellátása, elszállásolása k o m o l y g o n d o t o k o z o t t . / 1 4 6 . 1./ 1709-ben p l . , februárban

"az szénának szül v o l t a m i a t t " több

m i n t 50 huha p u s z t u l t e l . / 1 4 7 . 1./ A z t , hogy Szaniszló - és nyilván a többi erdélyinek j e ­ lentős része - m e n n y i r e k e d v e l t e a juhtenyésztést 03 f o . i t o s gazdálkodási ós üzleti lehetőséget lótott b e n n e , kitűnik abból is,

hogy a j u h o k számbavételeit m i l y e n

fel

naplójába.

nagy g o n d d a l

jegyezte

25

Évente két a l k a l o m m a l , óprilisban v a g y májusban ós novem­ b e r b e n v e t t e számba j u h a i t , m i n t a többi bejegyzéséből i s k i ­ derül.

2 6

Feltehető, hogy a többi bujdosó nemes állatállományának jelentős része szintén juhokból állt. Szívesen cserélték ök27 r e i k e t , teheneiket juhokra. Valószínű, hogy a j u h o k felértékelődéséhez a z i s hozzájá­ r u l t , hogy nem találunk velük k a p c s o l a t b a n

o l y a n megkötéseket,

korlátozásokat, - p l . h u s a d a g - m i n t a z ökrök esetén. Még 1 7 1 1 . f e b r . 8-án s z i n t e büszkén i r t a 28 kem van szénám juhom kecskével n r o . 1 7 7 . , "

Szaniszló: "né-

a hónap végén már

szomorúan p a n a s z o l t a , h o g y az i s s z o n y a t o s hó m i a t t és m i v e l a katonók "az f a l u b a n a z szénát elhordták, ... juhaimból most

k e l l egészen k i p u s z t u l n o m . " / 1 8 2 . 1./ Látható, hogy a bujdosók e g y i k

legfontosabb

gazdálkodási

formája a z állatok tartása v o l t . Ezekből éltek, a z állatok gyapját, bőrét, a s a j t o t

s t b . a vósárra vitték csereeszköznek,

hogy azért gabonát, buzót, r o z s t , a z ellátóknak takarmányt és sót 8tb«

szerezzenek.

A bujdosók életében tehót e g y r e

jobban

fellendült a c s e r e ­

kereskedelem.

I g y próbálták kiküszöbölni a pónzhiónyt, i l l e t v e 29 a r o s s z pénzt, a róz libertást. G y a k r a n mennek a vásárba, a '•söködalomba" szűröket v e n n i / 1 5 0 . 1./, a z állattartáshoz nél­ külözhetetlen, de Jó csereeszköznek i s számitó kősót vásárol30 r,

i»"

©zalohnát, / 1 4 7 . 1./ s z a p p a n t ,

r u h a a n y a g o t , bőrt; a z ál­

l a t o k n a k . szónót-szalmót b e s z e r e z n i s t b . Természetesen a z álla­ tokkal i s kereskedtek.

3 1

Találóan i r t a Rákóczi; "a nép nagy b a j a a z , hogy a k e r e s kédelem és a z áruk hiánya m i a t t nem t u d pénzhez j u t n i , mindönki a saját termékéből Ii

él".

mivel

3 2

Bármekkora t e r h e t j e l e n t e t t e k

i s a z erdélyi menekültek a

megyének, a z v i s z o n t feltételezhető, hogy a m a g u k k a l h o z o t t óll a t o k k a l ós egyéb értékeikkel, továbbá adás-vételeikkel l a t o s sok sürgölődósükkel a c s e r e k e r e s k e d e l m e t

kapcso­

fellendítették.

Jellemző, hogy a napló m i l y e n Jelentős részében i r t Szaniszló a vásárokról, adás-vételekről. •

3. SZERVEZÉS, ÖSSZEFOGÁS '•

A menekültek ellátása Jelentős t e r h e t j e l e n t e t t számára. U g y a n a k k o r b i z o n y o s is,

hogy mozgalma támaszai

Rákóczi

mórtékig nyilván számított a r r a

lehetnek:

- egyrészt k a t o n a i szempontból, h i s z e n p l . S z a b o l c s megyében a z 1 7 0 5 . évi m u s t r a s z e r i n t 283 hadköteles neme3 családot Ír­ tak össze, u g y a n a k k o r a megyébe menekült h i v e i között a z 1708-as Összeírás s z e r i n t - másrészt p o l i t i k a i

146 katonaképes személy v o l t . * *

szempontból: a bujdosó nemesek Erdély

e s e t l e g e s visszaszerzésekor nyilván Rákóczi f e j e d e l e m s z a i l e t t e k v o l n a . Mint ni

3

táma­

Erdély f e j e d e l m e , i g y e k e z e t t megőriz­

tekintélyét, hatalmát.

Részben ennek érdekében rendelték e l a mustrákat, gyűlése­ k e t , vármegyegyülóseket a bujdosók vonatkozásában i s , A gyűléseknek, mustráknak a közvetlen célja a menekültek szervezése, összefogása v o l t . Ezáltal i g y e k e z t e k a bujdosókat s z e r v e z e t t e n letelepíteni ós lótszómukat felmérni. A nehezedő körülmények ellenére i g y e k e z t e k m e g t a r t a n i Ezért t a r t o t t a k

őket Rákóczi hűségén.

szónoklatokat ós ezért f o g l a l k o z o t t

1708-as évben - maga a f e j e d e l e m

- főleg az

i s a z üggyel, néha személyesen

m e g j e l e n v e a mustrán, gyűlésen. A mustrákkal, és főleg a gyako­ r i b b gyűlésekkel a menekültek némi ellenőrzés aló kerültek, ami megóvta ezóltal a z e m b e r e k e t a demoralizólódés veszélyétől. Igyekeztek koztatni

állandóan készenlétben t a r t a n i és megfelelően tájé­

a bujdosókat, - részben a vármegyéken keresztül ós a

Nagykárolyba / s t b . h e l y e k r e / r e n d e l t követek révén - a z e s e t l e ­ ges

h a d i h e l y z e t n e k megfelelően az áttelepítésre, i l l e t v e

hazate-

lepitósre. M i n t már láttuk, a telepités, ellátás részletkérdé­ sei

ós más ügyes-bajos d o l g o k

orvoslása a vármegyegyülósoken

ment végbe. - M i n d e z e k e t jól nyomon köve

Szaniszló napló­

jából. A novemberi i d e i g l e n e s

elszóllásolásuk után 1 7 0 7 . december

29-ón őfelsége parancsolatából "minden erdélyi embernek Tásnádra"

k e l l m e n n i , "az h o l o t t

ő felsége i s compareálni

/megjelenni/,

a k a r " . / 1 2 6 . 1./ - M a j d 1 7 0 8 . Január 17-ón Károlyi Séndcr k e z ­ d e t t a mustrához G e n c s e n . / 1 2 7 . 1./ Először Arahyosszók müstróltatott,

"számosan v o l t a k "

- irja

Szaniszló; Fejérből /Alsó-Fejér

vm/ ós Küküllőből ketten-hárman, "Torda-vármegyóből

felesen",

"Kolosból s e n k i ; Dobokából k e v e s e n ; Hunyadvármegyéből egynéhá­ n y a n . . . " / 1 2 7 . 1./ Másnap - január 18-án - a z e l m a r a d t

tordavármegyeioket

ia

megmustrálták. "Tordavármegyóből többen mustráltunk, m i n t a z h a t vármegyék". / 1 2 7 . 1./ Februárban ismét gyűlésük v o l t a nemes erdélyi vármegyék­ nek

Károlyban, "ő Felsége parancsolatjából". Az 1708. február

6-i

károlyi gyűlésen Rákóczi i s j e l e n v o l t .

3 4

O t t v o l t Károlyi

te és Vay Adóm

i s ; a z erdélyiek rószéről T e l e k i Mihály,

Kemény

Simon,- ' Csáki István és Csáky László. 5

Rákóczi beszédében " k e g y e l m e s e n v e s z i

... az Erdélyből k i ­

búj d o s o t t nemossóg ő Felségéhez m e g m u t a t o t t hűségét". De ugyanak-

k o r megdorgálja a " k i b u j d o s o t t nemes vármegyék szófogadatlanságát", mert nem j e l e n t e k meg t e l j e s számmal a gyűlésen és mustrán, M a j d

igy folytatja

Szaniszló feljegyzése a beszédről:

"... országuríkban való m o s t a n i bemenetelét a z ellenségnek

senki

erőtlenségünknek nem t u l a j d o n i t h a t j a móltón, m i v e l ő Felsége h a ­ d a k a t bőségesen küldött v o l t , hanem némely m a g a e l h i t t

embernek

tudatlanságának /értvén e z e n generális P e k r i Lőrincz

uramat/",

, / i 2 8 . 1./ /v.ö. függelékkel és a 7 2 . j e g y z e t t e l / . Ebből á részből világosan kiderül, hogy Rákóczi i g y e k s z i k Megőrizni a hozzá hü e m b e r e k e t a szabadságharcban ós benne való b i r o d a l m u k b a n . Félig-meddig védőbeszédet mond, de egyúttal f e ­ lelőségre v o n j a

a z erdélyi r e n d e k e t . Miután Rákóczi kijött E r ­

délyből *'az marus-vásárhelyi gyűlésben emanált /kibocsátott/ oriüzég-articulusiból /törvénycikk/" világosan kiderül, "mely nagy munkás v o l t ő Felsége" a z erdélyi d o l g o k orvoslásában, de nzen

"articulusoknak

sőt a z k i k n e k azok

megtartásában s e n k i nem munkálódott

...

kötelességekben állott másokkal i s m e g t a r t a t n i ,

rontották meg először i s " . / 1 2 8 . 1./ Végül a z állapotok

orvoslására h i v t a f e l a f i g y e l m e t , m e g f e n y e g e t i a r e n d e k e t ós "jelenté..., hogy generális inquisitiókat /vizsgálatokat/ f o g peragáltatni /végrehajtatni/, ós m i n d / e / n e k e t

adhortóla / b u z d i t /

ö Felsége a z igazságnak kimondására..." Végezetül "... m i v e l a z két országnak ügye egybeköttetett" és a j e l e n l e g i szik

állapotok a z Erdélybe való bemenetelót nem t e ­

lehetővé, i g y e r r e a z időre "az erdélyi h a d i

gatására" n e v e z i

dolgok

igaz­

k i generál-marschall" Károlyi Sándort / 1 2 8 . 1./

- "Ennek utána Eröss Gábor uram / m u s t r a m e s t e r /

a z mustrához

k e z d e t t " , / 1 2 9 . 1./ Ezt

követően 1 7 0 8 . március 22-23-án Tasnádon

"Mustrálták

meg a z nemes erdélyi vármegyéket". Ezen a mustrán Károlyi Sán­ dor

"főudvari-kapitánya" D o m a h i d i

László v o l t j e l e n és "az u r a k "

B a r c s a i Mihály /szenátor, erdélyi n a g y b i r t o k o s /

és B a r c s a i Ábra­

hám /Hunyad megye főispánja, korábban erdélyi főkincstartó/. / 1 3 0 - 1 3 1 . 1./ E z z e l be i s fejeződtek a mustrák, összesen három mindegyik

volt,

1708 első negyedóvóben.

Az 1 7 0 8 . november 28 - december 2 0 . közötti n e v e z e t e s sár o s p a t a k i országgyűlésen - a nagyjelentőségű országos ügyek m e l -

lett

az Erdélyből Magyarországra kibújdosottak ügyeivel i s

foglalkoztak. vid

Szaniszló, K i követi minőségben v o l t j e l e n , rö­

feljegyzésével i s jól b e m u t a t j a ,

hogy m i l y e n módon

folytak

a bujdosók ügyei. Az erdélyi vármegyék követei először Károlyi Sándornak adták be a z összeirást, k i a z t átvizsgálta, Rákóczira b i z v a a döntést. A palotában december 20-án "egész 12 óráig b e n való t r a c t a v o l t . . . " , m i k o r nyilvánvalóan a z országos jelentősé­ gű ügyeket tárgyalták. - 2l-én a f e j e d e l e m

megtekintette

a z ösz-

szeirást; m a j d másnap r e g g e l "... Ő* Felsége a z conscriptiót b e ­ vétette", a bujdosókat e l e n g e d t e lyi

"bizván minden d o l g o k a t " Káro­

Sándorra. / 1 4 3 . 1./ / 1 7 0 9 . április 18-án Munkácson v o l t a z erdélyiek gyűlése,

a h o l Rákóczi i s j e l e n v o l t . / 1 5 0 . 1./ /Erről a napló c s a k egy mondatban emlékezik meg, mert Szaniszló betegsége m i a t t nem ott,

maga h e l y e t t

volt

Almási Bencze Andrást, f i a praeceptorát küld­

t e ./ Oelentős v o l t a z 1709 júliusi /zemplón/ agárdi gyűlés, a h o l arról v o l t ni,

szó, h o g y k i k a k a r n a k Rákóczi b i r t o k a i r a költöz­

amint mór a letelepítés c . részben emiitettük. M a j d 1 7 0 9 .

augusztus

5-én u g y a n i t t f o l y t a t o t t kibővített vármegyegyülósen

a T o r d a vármegyeiek részéről Kemény Simon főispán ós Szaniszló; 39 nemes Aranyosszók részéről T o r o c z k a i István

főkapitány; Fejér

megye részéről Inczédi Péter főbiró /Fejér megye alispánja, ké­ sőbb főispánja/ ós " k e g y e l m e s u r u n k e x p r e s s z u s a secretarius

/megbízottja/,

K r u c s a i I s t v á n " / a f e j e d e l m i t i t k o s kancellária 4 0

e g y i k vezetője, a szenátus titkára ós h a d i előadója/ v o l t o t t , 1

a h o g y a napló m o n d j a ; "Nagy u r a k ,

főrendek ós szép nemesség

v o l t " . / 1 5 4 . 1./ /v.ö. a letelepítés c . résszel./ Ebből a följegyzésből kiderül, k i k v o l t a k e g y e s erdélyi megyék követei, elöljárói, vezető személyiségei. Kitűnik, hogy a mondhatnánk s z i n t e

polgári származású, nem rég l e t t

nemes

Szaniszló a bujdosó erdélyiek között i l y e n n e v e s személyiségek mellett

i s jelentős s z e r e p e t

töltött b e , m i n t T o r d a megye kül­

dötte. 1709.

október 2-án a " n . bujdosó vármegyék részéről" S z a -

niszlót választják követnek a munkácsi - később H u s z t r a

helye­

z e t t - gyűlésre. / 1 5 8 . 1./ Ezen h u s z t i

országgyűlésről s z o k a t l a n részletességgel szá-

mol be a naplóiró. A követek október 15-ón gyűltek össze, elő­ ször a bujdosó r e n d e k beadták kérvényeiket, majd a k i n e v e z e t t követek - köztük Szaniszló i s - egyeztették a kérvényeket. Ok­ tóber 18-án "rOött be urunk ő Felsége i g e n későn 8 óra tójban éjjel". A f e j e d e l e m i g y e k e z e t t javitani

ismét e l s i m i t a n i a z ellentóteket,

a b a j o k o n , megfékezni a visszaéléseket. A kurucság e r e ­

j e e g y r e gyöngül, ezért i s lát f o k o z o t t erővel a rendteremtéshez. J a v a s o l t a , hogy "... a z sok gonoszság zabolázására a z s t a t u s o k v a l a m i rövid törvényt csináljanak, mert

a z sok égre kiáltó vé­

t e k i g e n e l h a t a l m a z o t t ; m e l y committáltatott /rábizatott/ itélőmester S a m a r i a i Péter uramnak". M a j d

a jószágügyek rendezésé­

r e került s o r , m e l y b e n ugy döntöttek, hogy a háborús időkben pereskedés h e l y e t t békés u t o n rendezzék a szembenálló f e l e k v i ­ tás kérdéseiket a tábla e l ő t t .

4 1

/ 1 6 0 . 1./

A máramarosi sóaknák harmadolásában - a m i t a bujdosók e l ­ látására b i z t o s i t o t t a k - közreműködő tisztviselők felülvizsgá­ latára, ellenőrzésére vizsgálóbizottságot h o z t a k létre g r . B e t h l e n 42 János

vezetésével. / 1 5 9 . 1./ S z i n t e meglepő, hogy a h a d i h e l y z e t

rosszabbodásakor, a már

dühöngő p e s t i s árnyékában m i l y e n határozott rendelkezések szü­ l e t t e k , Rákóczi személyes jelenléte

mellett.

A fentiekből i s jól látható a bujdosógyülések

fontossága

és azok menete. A z erdélyi vármegyék követei beadták a f e j e d e ­ lemnek a z instanciákat /kórelmeket/, majd e r r e kijött a r e s o l u t i o /határozat/. A f o n t o s a b b ügyek i g y kerültek tárgyalásra-, s i g y jutottak

Rákóczihoz. A követek listákat, összeírásokat a d t a k be-,

majd ennek alapján telepitették l e , v a g y illetve

telepitették tovább,

látták e l a bujdosókat.

A menekültek ügyeivel', a z erdélyi d o l g o k k a l , m i n t

láttuk,

Károlyi f o g l a l k o z o t t , sőt Károlyi távollétében felesége, k i 43 szintén támogatta őket. 1710-ben a z o n b a n tatta

13-án: "Küs-Varsányban nem b i z t a t o t t /169.

már e g y r e inkább a hazatérés

a bujdosókat. Ennek kapcsán i r t a

... beszéltem d o k t o r Vízaknai u r a m m a l ,

az hazamenetel

1./ - M a j d

foglalkoz­

Szaniszló 1 7 1 0 . április 44

felől. U r a m i s t e n add j o b b végét!"

1 7 1 0 . június 28-án "Küs-Namónyban a z bujdosó

vármegyék gyűlésében" felíratták magukat azok - Szaniszló i s -, a k i k cselédeiket be akarták küldeni Erdélybe. / U g y a n i s a Ko-

l o z s vármegyeiek cselédeit, a k i k kérték, bebocsátották, p a s s u s t i s a d t a k . / Fejérből 3 8 , Tordából Matócson lévő 6 g a z d a irattá f e l magát. / 1 7 2 . 1./ Szaniszló bujdosótársa Almási i s i g y i n ­ d u l t e l Erdélybe* O u l i u s 4-ón a tótfaludi vármegyegyülósen a z t végezték', h o g y cselédeiket Erdélybe előre beküldik ós Vay Ádámtól p a s z s z u s t kérnek. / 1 7 3 . 1./ M i n t láthattuk, a z 1 7 1 0 . január 2 2 - i romhányi vereség után a jelentős gyűlések már megszűntek, utolsó jelentŐ3 próbálkozás a salánki gyűlés v o l t . Ezen a z 1 7 1 1 . február 1 1 - 1 5 . között

tar­

t o t t gyűlésen érdekes módon a z erdélyi főurak, tanácsurak Rá­ kóczi kérdéseire egyhangúlag felelték, hogy nem m e n t i k j e d e l m i esküje alól és b o l d o g a n lett,

f e l fe­

hajlandók k i t a r t a n i Rákóczi m e l ­

s ha k e l l - , amig csalódjuk ellátása biztosítva v a n , készek

v e l e i d e g e n b e k i b u j d o s n i . U g y a n a k k o r már 1710 júniusában cseié45 d e i k részére p a s s z u s t kértek Erdélybe való beküldésre. Valószínűleg a r r a az irreális, túlzó, - bár a f e j e d e l e m kívánalmának megfelelő - magatartásról i r t a

Szaniszló február

14-ón, hogy "Instantiát akarván a d n i b o l d o g t a l a n állapotunk f e ­ lől a z f e j e d e l e m n e k ,

nagy b a j u n k

volt

a z u r a k m i a t t " . / 1 8 1 . 1./

U g y a n a k k o r február 16-án " P r a e s i d e n s T h o r o c z k a i István uram több u r a k jelenlétében a z u r u n k resolutióját bő beszéddel

propo­

nálta, m e l y n e k summája e z v o l t : a z t e h e t e t l e n és más országban való m e n e t e l r e

a l k a l m a t l a n o k / n a k / szabadság e n g e d t e t e t t magok

conservatiójára". / 1 8 1 . 1./ Tehát T o r o c z k a i beszéde ugy ís ér­ telmezhető, hogy a f e j e d e l e m

bucsut

v e s z a z erdélyi rendektől

s f e l m e n t i őket hűségesküjük alól, a m i n t a z t Orbán Balázs tételezi?

fel­

46

S meg i s i n d u l t a k március 16-ón Erdély felé, 17-ón p e d i g követeket küldtek; "Budai Sigmond u r a m o t másodmagával Qehreczíiriben

generális Pálfi uramhoz passusórt", k i k 22-én meg ín érkez­

tek

tőle; " p a s s u s t

nem a d o t t , hanem szabadságot a d c t t a bamans-

t e l r e . . . " / 1 8 4 . 1./ Mógegyszer, április 27-én "gyűltek be a z s t a t u s o k , Magyar­ országi és erdélyi e x u l a n s o k

/menekültek/ Szatmári a z templom­

b a n . . . " s megkezdődtek a szatmári béke p o n t j a i v a l

kapcsolatos

megbeszélések; "... érkezek Pálffl uramtól egy követ nénet. u r , ki

által ..." /A napló i t t m e g s z a k a d / / 1 9 8 6 , 1./

M i n t ebben a f e j e z e t b e n láttuk, 1707 és 1708-ban még maga Rákóczi i s f o g l a l k o z o t t el,

a menekültek ügyeivel, mustrákat

rendelt

intézkedett ellátásukról, letelepítésükről. M a j d Károlyira

bízta a z erdélyiek ügyét. A magyarországiak közül Vay Ádám, Eötvös Miklós ós K r u c s a y István f o g l a l k o z o t t

velük; erdélyi

részről T o r o c z k a i István, T e l e k i Mihály, Kemény S i m o n , Csáki István é3 Csáky László, v a l a m i n t B a r c s a i Ábrahám v o l t a főügyintéző. Tehát a bujdosók ügyét egy jól felépített vezető

szervezet

írónyitotta. /A Szaniszló által említett mustrák, országgyűlések, egyéb gyűlések h e l y e i , Időpontjai a mellékleten találhatók; s a térképmellékleten i s jelölve v a n n a k . /

4. A KONFLIKTUSOK ÉS EGYÉB NEHÉZSÉGEK M i n t már a Szervezés c . részben lóttuk, a k u r u c államnak b i z o n y o s elvárásai v o l t a k a bujdosókkal

szemben.

De a bujdosók i s a z t remélték, hogy ők, m i n t Rákóczi ügyó­ ért v a g y o n u k a t , családjukat kockára tevő menekültek kedvező e l ­ bánásban részesül ek Magyarországon, Mindenekelőtt a r r a

számí­

t o t t a k a z o n b a n , hogy Rákóczi ismét d i a d a l m a s a n visszatér ErdélyL

s ők hűségükért kedvező poziciókat tölthetnek b e , sőt v a g y o ­

nuk i s g y a r a p o d h a t . Azonban e g y i k

fél elvárása sem teljesült. A bujdosók semmi

h a s z n o t nem h o z t a k a k u r u c államnak, sőt mind gazdasági, mind adminisztratív szempontból nagy megterhelést j e l e n t e t t e k . A b u j ­ dosók p e d i g a trencséni csatavesztés után, m a j d főleg 1710-től egyértelműen látták, hogy Rákóczi sikerében való reményeik szét­ f o s z l o t t a k , állandósultak a z ellentétek, saját bőrükön érezték a szabadságharc hanyatlását. A z , hogy eg i k fél elvárásai sem teljesültek, már e l e v e konfliktus-helyzetet

teremtett.

A konfliktusok gyakorlatilag

i g y csoportosíthatók.

- a magyarországiak és a z erdélyiek közti súrlódás, m e l y c s a k ­ nem a z egész bujdosás a l a t t

tart;

- a z erdólyi menekültek egymás közötti ellentétei.

Ehhez társultak a h e l y z e t e t - a tolvajlások

sulyosbitó egyéb nehézségek:

szaporodása,

- a k u r u c katonák garázdálkodásai, kihágásai; - a természeti csapások, - s végül a b a j t veti

betetőzi a z iszonyú p e s t i s , mely 1708 nyarán

f e l fejét ós 1709-től e g y r e súlyosabb móreteket Ölt.

a / Erdélyiek és magyarországiak közti k o n f l i k t u s A z erdélyiek már e l e v e némi e l l e n s z e n v v e l , gal viszonyultak

bizalmatlanság­

a magyarországiakhoz. A naplóban a

"magyaror­

szági" szónak már e l e v e lekicsinylő, baljós jelentése v a n . Amit mondanak, az többnyire c s a k amolyan

"magyarországi beszéd".

/ 1 3 1 . 1./ Maga a szó a megbízhatatlanság, erdélyiekkel

szembeni

r o s s z i n d u l a t , ós nem e g y s z e r a "hamisság", "gonoszság" s z i n t e általános jelzője. A Magyarországon s z e r z e t t

kellemetlen

tapasztalatokat

- né­

ha nem a l a p t a l a n u l - általános tanulságként vonják l e , e z z e l i s alátámaszva, megerősítve a z e r e d e t i l e g

i s meglévő

ellenszenvet:

"Megjegyezhető d o l o g / a / magyarországi u r a k n a k s o k kérkedsóge ... /138.

1./ és hogy "... e z e k a z magyarországiak könyorületlen em­

b e r e k " . / 1 5 0 . 1./ Gyakorlatilag ból,

a helybeliek

és a bujdosók m i n d e n

kapcsolatá­

i g y a letelepítésből, ellótásból s t b . ellentétek születtek.

Az erdélyiek ugy érzik, h o g y a magyarországiak a m o s t a n i bajból i s h a s z n o t a k a r n a k húzni; "... látván nagy szükségünket

feleszeg

áron kóvánnak m i n d e n t " / 1 5 0 . 1./ ós mindenben - némi j o g g a l helybélieket részesitik előnyben, "... sőt a z magok tolvajnak

- a

embereinek,

rendkivül fogták pártját". / 1 5 6 . 1./ " M e g j e g y e z h e t i

akárki, minemű igasság f o l y j o n Magyarországban!" / 1 3 8 . 1./ A bujdosók - ahogy a naplóból kitűnik - különösen r o s s z vé­ leménnyel v o l t a k

a szolgabirókról. A z - a magyarországiak

"kér­

kedése" s z e r i n t - tehetősebb, m i n t Erdélyben a viceispán; habár a h e l y i szolgabíró "... i g e n v a l a m i alávaló ól"., i r j a

szegény-legény... háza m i n t nállunk

Szaniszló.. / 1 3 8 . 1./ - A z e g y i k

szol­

gabíró s z e r i n t e vádaskodó, "gonosz lelkű", "bujdo3Ók-üldöző" / 1 6 5 . 1./,* a másik " g o n o s z / 1 7 0 . 1./

lelkü-ismeretü", " i g e n

rossz

ember".

Az ellentét oka az v o l t , hogy a bujdosók elég nagy füg­ gésben v o l t a k

a szolgabiróktól, 9 m i n d e n k i saját hasznát nézve

előfordult, hogy ők i s visszaéltek helyzetükkel, i l l e t v e helybelieket

a

részesitettók előnyben a z emigráns erdélyiek r o ­

vására. Felháborítja Szaniszlót, hogy a z e g y i k szolgabiró a p a r a s z t o k a t nemhogy a r r a ösztönözte v o l n a , hogy tartozásukat adják meg n e k i k , hanem ebben

" s o k s z o r akadályozta őket". / 1 5 7 . 1 . /

Az erdélyiek keserűen sóhajtanak f e l , a bujdosás v i s z o n t a g ­ ságait nehezen tűrve: "Én I s t e n e m , nézd meg a z mü ügyünket, nézd meg e z e k n e k szemtelenségeket " ! / 1 6 9 . 1./ P e r s z e az erdélyiek i s megérték a maguk pénzét, és tón nem i s a l a p t a l a n u l mondja róluk a z a z " i s t e n t e l e n , hamis informátió", m e l y e t a S z a b o l c s m e g y e i t i s z t e k mondtak

Károlyinál:

"Is­

ten győzné az mi sok kévánságunkat /mármint a z erdélyiekét K. D J c o m p l e t á l n i , némelyikünk ugy a k a r élni m i n t o t t h o n hazá­ jában, némelyikünk annál i s j o b b a n " . / 1 4 5 . 1./ Ezeken kivül mindennaposak v o l t a k a z egyéni összeszólalko47 zások, veszekedések , viták a szállásadók és a menekültek kö48 zött.

A vendéglátóknak i s elegük v o l t már a vendégekből. Szaniszló Rákócziról, Károlyiról s néhány k u r u c vezetőről

/ K r u c s a y , Vay Ádám, Eötvös Miklós/ a l e g n a g y o b b t i s z t e l e t ján i r ,

hang­

de másokról nemigen mond jót. Csupón egy-két h e l y e n i r

igazán elismerőleg és hálával a magyarországiakról: - Nagy s z e r e t e t t e l i r bezdódi szóllásadója ós annak két f i a segitőkés; égéről, m e g j e g y e z v e : " I l y e n emberekre még e d d i g 49 Magyarországon nem akattam".. / 1 4 6 . 1./ - M a j d hálával i r a v a j a i véka búzát a d o t t .

"becsületes" prédikátorról, k i két

" I s t e n áldja meg a z jámbort". / 1 6 4 . 1./

b/ Erdélyiek egymás közti ellentétei Szaniszló a z erdélyiekről i s különösebb részrehajlás nél­ kül m i n d e n t l e i r t . Az erdélyi nemesek és u r a k , a k i k e t

Szaniszló

i s nem a l a p t a l a n u l birál, már korábban Erdélyben, hazójukban i s e l e g e t áskálódtak egymás e l l e n .

.

Mindjárt a bujdosás kezdetén / 1 7 0 7 . d e c . / az áttelepítések 50 m i a t t erős összetűzésük v o l t T e l e k i Mihállyal. - De a szál-

lós körül i s állandó v o l t lás,

illetve

a h u z a v o n a , vaszekedós. A r o s s z szál­

kvertólyváltozás m i a t t menekültek a z erdélyi vár­

megyék elöljáróit hibáztatták. í g y Szaniszló e l l e n i s "... a l ­ kalmatlankodott,

b e s t e l e n k e d e t t " az e g y i k erdólyi

asszony,

" m i n t h a ón lőttem v o l n a o k a a z quartólya változásának". / 1 3 7 . 1 A bujdosás vége felé helyzetük e g y r e kilátástalanabbá

kez­

d e t t válni. E g y r e nőtt köztük a feszültség. A fő probléma a h u s z t i gyűlés után i s a "quartély d i s l o c a t i o j a " /szótosztása/ v o l t . A z ellentót odáig f a j u l t , hogy Nemes Péter, - k i mór E r ­ délyben i s s o k a t

ártott Szaniszlónak

nevemben méltatlan m o c s k o l t

"vétett örökké, h i r e m b e n -

mindenütt, m i g édes Hazánkban v o l ­

tunk i s " , / 1 7 0 . 1./ egy gyertyatartót h a j i t o t t

felé. / 1 6 2 . 1./

Megrója Almásit i s - kiért kezességet vállalt - részegeiké 51 dóséért / 1 8 0 . 1./ , de elitéli a z erdólyi u r a k a t i s a salánki gyűlésen m u t a t o t t volt

két3Zinüsógükórt, irván, hogy "nagy b a j u n k

a z u r a k m i a t t " . / 1 8 1 . 1./ v.ö. 3. f e j e z e t t e l /

c / Egyéb nehézségek A bujdosókat ós a h e l y i

lakosokat

i s egyaránt sújtotta a

t o l v a j ok megnövekedett'száma. A rablók e g y r Ó G z e a szabadság­ harc

a l a t t távollévő főurak, i g y p l . Bercsényi Miklós

igen

elszaporodtak, mivel

nak".

"az t i s z t e k

i s e z e k b e n nem p a r a n c s o l ­

/ 1 2 4 . 1./ A t o l v a j o k h o l lólopás, h o l juhlopá3 formájában

károsították a bujdosókat. A n y i r i mert

birtokain

vásárok hírhedtek v o l t a k ,

" m i n d e n k o r sok tolvajkodés és emberölés történik annak a l ­

kalmatosságával". / 1 6 9 . 1./ E z e k e n kivül elég g y a k o r i v o l t

a demoralizálódott k u r u c

katona­

ság kihágása, garázdálkodása. A h e l y b e l i e k és a bujdosók már l a s s a n ugy k e z d t e k félni a k u r u c hadak vonulásától, m i n t & "nó52 metektől". M e r t "az h o l a z tábor e l m e n t , egész t a k a z f a l u k " ; a m e l y e k s z i n t e pusztává l e t t e k . / 1 3 3 . 1«/* A vásárokon, " s o k a d a l m a k b a n " i s "elég istentelenséget egel e k e t t e k a z katonák, sok praedálást b e n , k u n ; a z sokadalma®népben s o k a k a t

f o s z t o t t a k meg". Madán a garázda katonák közül

e g y e t meg i s öltek, ötöt e l f o g t a k ós Vajára v i t t e k , / 1 4 8 . 1,/ A belső r e n d

helyreállítására, a garázdálkodások megféke*

zésére születtek Rákóczi szigorú, erős r e n d e l e t e i . lyes

Az eré­

fellépést egy 1710-es márciusi bejegyzés i s alátámasztja:

"Sententióztak meg egy katonát az sényői kalvénista praedikátorórt... Sententiázták torturára, azután karóra". 1710 novemberében mór csupán S z a b o l c s , Szatmár, U g o c s a , Ung, Bereg megye v o l t

a f e j e d e l e m kezén. A katonák zöme S z a b o l c s ós

Szatmár megyébe zsúfolódott. I l y e n

körülmények között nem

csoda,

ha a közbiztonság megrendült. Szatmár megye 1 7 1 0 . november elrendelte: alatt

"Minden f a l u b a n takarodót v o n j a n a k ,

strázsáljanak, ha m i t h a l l a n a k , a h a r a n g o t

a harang

27-ón

lóba

fólreverjók,

sőt a szomszédságban i s insurgáÍjanak / f e l k e l j e n e k / ós mindenütt persequálják /üldözzék/ ... / a bűnöst/. A k i a strázsálást e l m u ­ l a s z t j a , 12 ezüst f o r i n t t a l büntettessék, a k i p e d i g a lármának alkalmatosságával elő nem áll, e l v o n s z a magát ós k i nem megyén, 500 f r t - t a l

büntettessék".

55

De m i n d e z e n b a j o k m e l l e t t

rendkivüli természeti csapások

i s j e l e n t k e z t e k ; 1708-9-ben a h a v a s ,

f e r g e t e g e s tói, o l y pél­

danélküli, hogy "sok h e l y e k e n a z útban e m b e r e k e t vött meg a z 56 h i d e g " / 1 4 4 . 1./, 1709-ben rendkivüli májusi f a g y o k ,

majd 1710

első négy hónapjában " f e r g e t e g e s , erős h i d e g e k " , s augusztusában o l y a n sáskajárás, hogy órókon keresztül "az nap fényét /175.

elfogta".

1./ 57 "A szerencsétlenség betetőzése" - ahogy Rákóczi i r t a

a

p e s t i s v o l t , a m e l y 1708-1709-ben nagy erővel betört a z országba. Az 1709. évben Erdélyben i s " s z e r f e l e t t való p e s t i s ki

Küküllő

mellett".

grassált,

5 8

Már " k e z d e t t e k h a l n i a z p e s t i s b e n P a t r o n o n

i s " / 1 6 2 . 1./,

Szaniszló szálláshelyén, s a naplóban minden hónapot i l y e n s o ­ rok

zárnak: "Szerteszélljel i g e n h o l t a k a z dögben". / 1 6 5 . 1./,

v a g y * 1 7 1 0 januárjában: "... az p e s t i s mindenfelé m e g i n d u l t " . /170.

1./ M i n d e n bujdosót közvetlenül érintett a z iszonyú jórvány,

/Szaniszló 2 és fél éves kislánya és több szolgája i s m e g h a l t . / Nagy realitással i r t a

l e Márton nevü szolgálójának halálát,

"... lött m i r i g y e a z czombjában. Eodem délutón a z s z a v a elállott

... F e l e t t e

nagy k i n b a n v o l t ; kényjában e g y h e l y b e n nem f e k -

h e t e t t , c s a k mászkált és f e t r e n g e t t , fejében i s m i r i g y e lött

melyből g o n d o l t u k , hogy a z

... Szüntelen n e h e z e d e t t

és magát öszve-

sebesítette a z szüntelen-való fetrengésben. H o l t meg elő-álomk o r nyavalyás." j u n . 2 0 . / 1 7 3 . 1./ - Nyilván hasonlóan végezte a többi p e s t i s e s i s . Érdekes és megdöbbentő, hogy mig a sokóig elhúzódó s z a b a d sógharcban k b . 85.000 ember h a l t meg, a d d i g a p e s t i s b e n

1708-11

között Magyarországon hozzóvetőlegesen 310.000, Erdélyben k b . 59 100.000 ember p u s z t u l t e l . I l y e n csapások és tragédiák m e l l e t t lyi

nem c s o d a , ha az erdé­

menekültek, a felső-magyarországi nemesek, a katonák egy-egy

megyében összezsúfolódva és "a menekültek tömegét még saját éhe­ zésük árán i s e l t a r t a n i - a h o g y Bánkuti i r j a

kényszerülő mezővárosok és f a l v a k

- e g y reménytelen és kilátástalan

megváltó végének, nem p e d i g san

lakói

helyzet

t r a g i k u s , a nemzet sorsát hátrányo­

elforditó napnak tartották 1 7 1 1 . április 3 0 - á t " . ^ 6

Az Erdélybe visszatérőket C s e r e i fogadja,

6 1

nem nagy lelkesedéssel

mondván, hogy j o b b a n jártak, m i n t a k i k

Erdélyben marad­

tak,

mert ... "még a z o k n a k v a n nagyobb becsületük" mind Erdély­

ben,

mind a németek előtt. Valóban 1711 után még Szaniszló i s hosszú i d e i g T o r d a e g y i k

vezető személyisége ós a z unitárius egyház főgondnoka Majd C s e r e i

keserű iróniával j e l l e m z i

szokott

volt.

stilusában

a szatmári békét; " B o l o n d magyar, a k i ezután a német hüségiért magát öleti, f o g a t j a , praedáltatja, hanem Ő i s c s a k húzzon, v o n ­ j o n , praedáljon, mert a k i ördögnek szolgál, k i n n a l nak.

f i z e t n e k an­

Átkozott a m n e s t i a , e m i a t t v e s z e t t

örökké a szegény Erdély62 ország, ezután i s a m i a t t v e s z e l végképpen". B E F E J E Z É S Szádeczky L a j o s n a k I I . Rákóczi F e r e n c Erdélyben c . irását olvasva vével.

találkoztam először a naplóiró Szaniszló Zsigmond neA napló érdekességét számomra a z növelte, hogy s z i n t e

ő az egyetlen,

a k i erről a témáról, a z 1707-1711 közt Erdélyből

kibújdosottakról i r . Valószinüleg a forrósok csekély számánál f o g v a e z z e l a ré­ szével a szabadságharcnak, benne a menekült nemesség életével n e m i g e n , v a g y c s a k érintőlegesen f o g l a l k o z t a k .

Ebben megerősi-

tett

Bánkuti Imrének a megállapítása; "a nemesség p o l i t i k a i né­

z e t e i n e k változásáról még nem rendelkezünk reális képpel, k u t a ­ tásunk m i n d e d d i g s z i n t e kizárólag Rákóczi elképzeléseire, t e r ­ v e i r e összpontosított" Mégegyszer végigtekintve a leírtakat, a napló alapján fő­ l e g a t o r d a i a k bujdosását - Szaniszlóék hétköznapjait - követ­ hetjük végig; de m i v e l a T o r d a vármegyéből kimenekültek a Ma­ gyarországra k i b u j d o s o t t erdélyiek jelentős részét tették k i , . i g y Szaniszló leírását, - m i v e l ő egyébként i s vezető

szerepet

töltött be és jól értesült a dolgokról - véleményét, állításait elfogadhatónak t a r t j u k , biztonsággal a l k a l m a z h a t j u k

a tordaiak

helyzetét a többi k i b u j d o s o t t erdélyi vérmegyére. Tehát naplója alapján többnyire általánosítható következtetéseket v o n h a t u n k l e a z erdélyiek budosásáról. A bujdosók életének a bemutatása, vizsgálata érdekes b e t e ­ kintést ad a Rákóczi-szabadságharc hétköznapjaiba. hogy Rákóczinak m i l y e n

támasza v o l t

Bemutatja,

a z erdélyi nemesség körében,

de a m i k o r Rákóczi k i m e n t Erdélyből s nemesi támaszának egyrésze menekültként követte, e z végül használhatatlanná l e t t számára 8 jelentős t e r h e t j e l e n t e t t a k u r u c

államnak.

/A t e h e r t e l j e s nagysága - a j e l e n l e g m e l l e t t - e s e t l e g ujabb

f e l d o l g o z o t t kevés forrás

levéltári kutatásokkal l e n n e

kiderithe-

tő./ Mai

szemmel nézve talán meglepő, de megállapítható, hogy a

kimenekült tömeget jól megszervezték, létrehoztak egy r e n d s z e r t , amelyben e z e k e t

a z embereket letelepítették, eltartották, élel­

mezték és s z i n t e a végső hatórig tartották bennük a l e l k e t . Te­ hát egy o l y a n érdekes szervezési akció v o l t , amelynek i g a z i mé­ r e t e i csak

a z i t t közölt részletekből derülnek k i , h i s z e n hórom

éven keresztül több e z e r menekültről g o n d o s k o d t a k , minden nehéz­ ség m e l l e t t humánus módon, - m i n t e g y példát m u t a t v a a m a i idők hasonló kérdéseinek. Dói

látható a bujdosókban e g y r e

inkább kialakuló emigrá-

ciós-pszihózis. M i g Erdélyben, hazájukban a fejedelemség ós e n ­ nek

k a p c s o n a kurucság ügye e l e v e n e n

érinti őket, a d d i g M a g y a r ­

országon, világukból, gondolkodásukból kizökkenve, különösen a hosszan

húzódó, majd e g y r e

reménytelenebbnek látszó szabadság­

h a r c végóre mind a nagy eseményektől, mind p e d i g

hazájuktól

/mármint Erdélytől/ távol, a h a z a , Rákóczi és a szabadságharc ügye, jelentősége elhomályosul, értékét v e s z t i számukra. Jóllethet ők i s m a g y a r o k , - erdélyi magyarok

- mégis m i n t

v a l a m i i d e g e n t e s t élnek az őket eltartó r e n d s z e r b e n , melynek f o k o z a t o s a n m i n d e n intézkedésével elégedetlenek l e s z n e k / h u s a d a g , takarmány, s t b . / Már c s a k a z egyéni érdekeik érdeklik őket, / p l . a bőrt jól e l tudják a d n i a vásáron, m i t l e h e t

eset­

l e g beszerezniük s t b . / fokozódnak a b a j o k , erősödnek az e l l e n ­ tétek a befogadó és a z e l t a r t o t t

között, majd egymás közt. K e l ­

lemetlenül érzik magukat a z i d e g e n környezetben - melynek e g y r e inkább terhére vannak -, s k i c s i n y e s ,

talajukat vesztett

embe­

rekké válnak. Jól láthatjuk, hogy a jóakarat motivuma a meddő v i s z o n y o k közt elhalványul ós marad a reménytelen k o n f l i k t u s : o l y a n f o ­ l y a m a t , a m e l y e t emigrációs betegségnek i s t a r t h a t u n k . B i z o n y o s értelemben a mustrák, vármegyegyülések a z t a célt i s szolgálják, h o g y csökkentsék a reménytelenséget. Rákóczi - m i n t ahogy majd a rodostói Rákóczi i s - Magyarországon r e n d s z e r e s tartja a lelket

tevékenységgel

a z o t t h o n i világukból k i s z a k a d t e m b e r e i b e n .

. Szaniszló napjója éppen mindezek óbrázolása ós érzékelte­ tése révén l e s z i g e n értékes forrás, - a nemesség Rákóczi s z a ­ badságharcához való viszonyának egy érdekes részletét m u t a t v a be.

I.

Szaniszló Zsigmond A naplóiró

F Ü G G E L É K

élete

Szaniszló Zsigmond

életéről v i s z o n y l a g k e v e s e t

t u d u n k . I t t i s a z e g y i k fő forrás a napló, m e l y e t e d d i g

teljes

terjedelmében / c s a k némi jelentéktelennek látszó kihagyással/ 65 Torma Károly közölt 1891-ben. E z e n kivül érdekes a d a t o k k a l szolgál - részben Torma Károly támogatásával - Orbán Balázs, 66 továbbá R. K i s s István. A buzgó unitárius Szaniszló 1 6 8 2 - b e n , a m i k o r naplóját i r n i 67 k e z d i , A l v i n c z i Péter itélőmester Írnoka v o l t . Később h e l y e t ­ t e s főhadnagy, majd választott főjegyző, végül 1697-től T o r d a vármegye főbirája. /Születési évére nem találtam a d a t o t , i g y 68 c s a k 1683-ban kötött házasságából

következtethetünk a r r a ,

hogy

feltehetőleg 1655-1662 között született./ 69 Szaniszló elég jelentős b i r t o k k a l

rendelkezett.

1699-ben

Lipóttól nemességet k a p o t t , m e l y e t 1 7 0 1 . április 15-én h i r d e t ­ t e k k i T o r d a vármegye közgyűlésén. A c i m e r p a j z s kék mezejében jobbjában k a r d o t tartó páncélos l o v a g áll. Előneve: t o r d a i , ne­ mesi l e v e l e

"tudományos i s m e r e t e i t

i s dicséri".

70

Tekintélyes embernek számitott. Jellemző e r r e , hogy a m i k o r 1704 márciusában T o r d a , K o l o z s és Doboka vármegyékből követeket küldtek Rákóczihoz, T o r d a vármegyéből Szaniszlót választották. A küldöttség 1 7 0 4 . május 13-án i n d u l t

7 1

a fejedelem s o l t i

szál­

lására, a h o l Szaniszló mondott beszédet. /Ennek szövegét s a j n o s nem j e g y e z t e f e l naplójába./ Erdélybe gróf P e k r i Lőrinccel, Mikes Mihállyal

és a Rákóczi által f e j e d e l m i biztossá 74 z e t t Radvánszky Dánossal tért v i s s z a . 73

2

kineve-

75 P e k r i Szaniszlót 1705 májusban a főbiróságból leváltotta. P e k r i - ugy tűnik - üldözte Szaniszlót. M i g u g y a n i s P e k r i v e t e t 76 t e f e l - M i k e s és Száva

közreműködésével - a fejedelemmé vó-

lasztás a z o n feltételét, hogy "magyarországi ember Erdélyben semmi tisztséget ne v i s e l h e s s e n " , a d d i g e z e n conditió v i s s z a 77 vonásában Szaniszló i s közreműködött. De nemsokára /1705 júniusban/ a Rákóczi által fővezérnek 78 Erdélybe küldött Forgách f e g y v e r m e s t e r n e k n e v e z t e k i . "Kez-

d e t b e n Thoroczkón - i r j a Szaniszló - a kardcsináltatáshoz és a z puskacsők csináltatásához, a z mely még Erdélyben nem p r a c t i 7Q cáltatott". / 1 1 7 . 1./ Szaniszló kezdettől f o g v a Rákóczi Pórt án állt. Benne ta

lát-''-

Erdély jövőjét, egyúttal osztálya, a köznemesség megvédőjét

m i n d a n a g y u r a k , mind a "garázdálkodók" visszaéléseivel ben.

szem­

- Rákóczi megbizottjóval, Radvánszkyval i s k a p c s o l a t b a n

állt, habár erről naplójóban nem emlékszik meg, de Szaniszló 80 több i z b e n i s l e v e l e t i r t n e k i . szokatlanul

e m e l k e d e t t hangon

E g y i k 1705-ben

i r t levelében

i r Radvónszkynak Erdély ügyében:

"Együgyű féreghez, hozzám, nem i l l i k

az tanácsadás: de k e g y e l m e s

u r u n k n a k ő Nagyságának bejövetele a z hazába o l y a n szükséges, m i n t az nagy sötétségben a z szép napnak v a g y gyertyának fénye 81 e t c , a z h o l hamarébb, édes nemzetünknek annál b o l d o g a b b " . Miután a császári c s a p a t o k 1705 év novemberében ismét e l ­ foglalták Erdélyt, megérkezik hozzá H a l l e r

István

82

levele,

/ 1 7 0 5 . j a n . 2 l . / melynek értelmében - R a b u t i n utasitására - S z e benbe k e l l

mennie, betegen i s ; " I s t e n t

hiván segitségül, hogy az

oroszlánnak e l n y e l n i ne e n g e d j e n " . / 1 1 9 . 1./ Majd Segesváron töl­ tött,10 n a p o t . Részletek a naplóból nem derülnek k i , de a n n y i t m e g t u d h a t u n k , hogy H a l l e r

főispán védte őt és i g y hazabocsótot-

ták. / 1 1 9 . 1./ Betegsége m i a t t nem v e h e t e t t

részt Rákóczi 1707 tavaszán

történt marosvásárhelyi beiktatásán. M i v e l Szaniszló egyrészt elkötelezte magát - a nyilvános­ ság előtt i s - Rákóczi m e l l e t t ,

sőt f o n t o s megbizatást i s k a ­

p o t t , másrészt b i z o t t a k u r u c s i k e r e k b e n és előmenetelét i s t a 83 Ián ettől várta; továbbá a z osztrák c s a p a t o k 1706 évi nyári 84 és 1707 év e l e j i

kegyetlenkedései

m i a t t i félelmében

Rabutin

közeledtének hirére cselódjával, cselédeivel s több t o r d a i ne­ m e s s e l 1707. s z e p t e m b e r 23-án Magyarországra menekült. / 1 2 2 . 1./ A bujdosók között továbbra i s vezetőszerepet játszott. 1708-ban Károlyi őt b i z z a meg a S z a b o l c s megyében elszállásolt erdélyiek összeírásával; a z 1709 évi h u s z t i országgyűlésen őt n e v e z i k k i az "instantiák" összeegyeztetésére; 1710 áprilisában a főispán a t o r d a i bujdosók felügyelőségével őt b i z z a

meg.

1711 áprilisában a bujdosók h a z a i n d u l n a k . A napló i t t a mondat közben s z a k a d meg. A napló k é z i r a t á t

85

nézve feltételez-

hető, hogy a napló még folytatódott, e s e t l e g u j a b b kötetben i s , mely elkallódott. Az i s l e h e t , hogy Szaniszló nem t a r t o t t a szükségesnek folytatását. 1711. június 5-én a kövesdi unitárius z s i n a t o n

Szaniszló

- mint főgondnok - a császáriak által e .1 p u s z t i t o t t t o r d a i

temp­

lom helyreállítására gyűjtött, I 7 2 l - b e n azonban - e k k o r még élt Szaniszló - a z unitáriusokat a hatósógok a r r a kényszeritették, 86 hogy a templomot adják át a k a t o l i k u s o k n a k . A naplóból jól kitűnik a k i s e m b e r alózata, simulékonysága, de u g y a n a k k o r az u j nemes feltörekvése, öntudata i s .

Nemességé­

ről a naplóban n i n c s ugyan emlités, mégis nemesi jogaiból - v a ­ lószínűleg bujdosótársaival együtt - a nehéz körülmények nére i s k e v e s e t e n g e d . Nem s z e r e t i

elle­

a n a g y u r a k a t . Érthető, hogy

Pekriről n i n c s jó véleménye, de T e l e k i Mihályról, a Barcsaiakról, s másokról sem i g e n mond jót. Naplójából érezhetjük siránkozó, sóhajtozó hangját, f a n y a r 87 humorát.

Kitűnik jó gazdálkodási, kereskedési és szervezési

képessége i s , konysága .

továbbá s z o r g a l m a , állandó tevékenysége, mozgé­

II.

F Ü G G E L É K

Szaniszló által e m i i t e t t

mustrák, országgyűlések és

bujdosógyülések, vármegyegyülések, egyéb k i s e b b gyűlések

H e l y /megjegyzés/

Időpont Mustrák: 1708. I . II. III.

A Torma féle kiadós lapszáma

17. 6. 22-23.

Tasnád - G e n c s

127.

Károly /Nagykároly/

128-129.

Tasnád

131.

Országgyűlések bujdosógyülések: 1708. X I I . 20. Sárospatak, országgyűlés

143.

1709. I V .

18.

Munkács, "Erdélyiek c o n f l u x u s a "

150.

VII.

31.

Agárd /Zemplénagárd/, bujdosók

154,

f

és

VIII. X.

1710. V I .

5.

gyűlése és vm. gyűlés

15-26.

H u s z t , országgyűlés

28.

Kisnamény, bujdosó vórmegyék

159-160.

gyűlése XI.

15.

172.

E c s e d / N a g y e c s e d / Károlyi által Összehivott gyűlés

1711. I I ,

14-15.

Salánk, összegyűlt

177, "erdélyi

u r a k " gyűlése. IV.

26.

Vármegyegyülések: 1707. X I I . 1-3. XII 8-9. XII

23.

1708. I I I . 1.

Szatmór /Szatmórnémeti

181 "gyűltek

be a z stótusok, Magyarországi ós erdélyi e x u l a n s o k "

184,

Vórda /Kisvárda/ Tas / N y i r t a s s /

125, 125

Gyulaháza

126

Várda

130

IV.

13.

Kisvárda

132

IV.

22.

Tas

132

VI.

3.

Tas

135,

Időpont

H e l y /megjegyzés/

Lapszáma

1708. V I I .

3.

Kárász /Nyírkárász/

137.

VIII.

6.

Kércs /Nyirkércs/

139.

3-5.

Tas

144.

1709. I . I. II. II. IV.

15. 8-11. 15. 12-13.

•

Kárász

145.

Gyulaháza

147.

P a t r o h /Pátroha/ megyei

bujdo­

sók gyűlése

147.

Pálcza /Tornyospálca/

149.

V.

10.

Ibrony / N y i r i b r o n y / e l h a l a s z t v a

150.

V.

24-25.

Demecser

150.

VI.

11.

Berkesz

152

VII.

5.

/Zemplénagárd, részben bujdosógyűlés, i g y o t t i s s z e r e p e l /

V I I I . 22. X. 1710. I . I.

154.

Kárász

155-156.

1.

Tas

157-158.

7.

Demecser

163.

B a k t a /Baktalórántháza/

164.

16.

I .

30.

Tas

164.

II.

26.

Patroha

167.

III.

21.

Várda

168.

IV.

7.

Berkesz

169.

Patroha

169.

IV.

15.

V.

3.

V.

14.

A j a k , T o r d a m e g y e i bujdosók gyűlése

170.

B e r k e s z T. m e g y e i bujdosó gyű­ lése

VII.

4.

V I I I . 27.

171.

Tótfalud, /Komlódtótfalu/ p a s s u s a cselédek Erdélybe küldésére

173.

Dánk /Oánkmajtis/

175.

K i s e b b gyűlések, megbeszélések 1708. I X .

14.

Ajak /Szabolcsban

elszállásolt

bujdosók gyűlése/ 1709. V I I .

12 és 14. Károly /Károlyival és T o r o c z k a i val

1710. I I I . 3 1 . IV.

140.

13.

találkozik/

153.

P a t r o h o / T r a u z n e r t választják inspectornak/

168.

Kisvarsány /Eötvös és V i z a k n a i /

169.

Időpont IV.

24.

H e l y /megjegyzés/ P a t r o h o /megyei b u j d . gyűlése Sz.

VI. 1711.

9.

VII.

28.

IV.

17.

lett

az i n s p e k t o r /

Lapszám 170.

Ócsva /Károlyinál/

171.

Ócsva / O l c s v a / Károlyinénál/

173.

Kisnamény /Szaniszlót

"praefici-

álták a z összegyűlt bujdosók magok e l e i b e " / •

184.

FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM /szerzői betűrendben, i l l , a rövidítések rendjében/

Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. 4. k i a d . Bp. 1 9 5 0 , Szikra . A p o r Péter, b r . , v e r s e s müvei és l e v e l e i . / 1 6 7 6 - 1 7 5 2 . / S z e r k . : Szádeczky L a j o s . 1-2. köt. Bp. 1 9 0 3 , MTA. A s z t a l o s Miklós: I I . Rákóczi F e r e n c

és k o r a . Bp. é.n., D a n t e .

Bánkuti = Bánkuti I m r e : A szatmári béke. Bp. 1 9 8 1 , A k a d . K. B. M. önéletírása = B e t h e l n Miklós önéletírása. Bev. : T o l n a i Gábor. Sajtó alá r e n d . : V. Wi d i s c h Éva. 1-2. köt. Bp. 1955,

Szépirod. K. /Magyar századok/

C s e r e i Mihály: Erdély históriája. / 1 6 6 1 - 1 7 1 1 . / Bp. 1983, Euró­ pa. . Heckenast : Fegyver

= Heckenast

Gusztáv: F e g y v e r -

és lőszergyár­

tás a Rákóczi-szabadságharcban. Bp. 1959, A k a d . K. Kézirat = Szaniszló Z s i g m o n d naplójónak kézirata. Országos Széchenyi Könyvtár, Kézirattár. Q u a r t . Hung. 2 0 0 1 . 2. köt. R. K i s s = R. K i s s István: I I . Rákóczi F e r e n c

erdélyi f e j e d e l e m ­

mé választósa. Bp. 1 9 0 6 , A t h e n a e u m . KÖpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: I I . Rákóczi F e r e n c . 2. k i a d . Bp.

1976, Gondolat.

Kronológia = Magyar történelmi kronológia. Az őstörténettől 1 9 7 0 - i g . S z e r k . : Gunst Péter. 4. k i a d . Bp. 1 9 8 1 , Tankönyv­ kiadó. A magyar nemzet története. S z e r k . : Szilógyi Sándor. 7. köt. 6. könyv. Acsády Ignác: A k u r u c világ ós I I . Rákóczi

Ferenc

k o r a . Bp. 1 8 9 8 , Athenaeum. Orbán B. • Orbán Balázs: T o r d a Pesti

város ós környéke. Bp. 1 8 8 9 ,

könyvnyomda.

Pápai Páriz = Pápai Périz F e r e n c : Békességet magamnak, másoknak. Bev.:

Nagy Géza. B u k a r e s t

1977, K r i t e r i o n .

Rákóczi V. E = Rákóczi F e r e n c : V a

1979, Szépirod. K. /Magyar

Emlékiratok. Bp.

remekírók/

I I . Rákóczi F e r e n c válogatott l e v e l e i . S z e r k . : Köpeczi Béla. Bp. 1 9 5 8 , B i b l i o t h e c a . Rákóczi tanulmányok. = Rákóczi tanulmányok. Bp. 1980, A k a d . K. Rákóczi tükör = Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. S z e r k . : Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ág­ n e s . 1-2. köt. Bp. 1973, Szépirod. K. S z , n. = Szaniszló Z s i g m o n d naplói. / 1 6 8 2 - 1 7 1 1 . / Eredetiekből közli Torma Károly. Bp. 1 8 9 1 , Athenaeum. Szádeczky: A székely nemzet = Szádeczky K a r d o s s L a j o s : A szé­ k e l y nemzet története ós alkotmónya. Bp. 1 9 2 7 , F r a n k l i n . Szódeczky L a j o s : I I . Rákóczi F e r e n c Erdélyben. Kolozsvár 1 9 0 7 . S z i n n y e i József: Magyar irók élete és munkái. 1 3 . köt. Bp. 1909 Takács János: Közteherviselés I I . Rákóczi F e r e n c korában. Z a l a ­ e g e r s z e g 1 9 4 1 , Pannánia n y . Vitás kérdések =» A Rákóczi-szabadsógharc vitós kérdései. Tudo­ mányos emlékülés. 1976. január 29-30. V a j a - Nyiregyháza 1976 . Vizaknai

B r i c c i u s György naplója. • Rákóczi tükör, 3 5 7 - 3 7 1 . 1.

Wesselényi István: Sanyarú világ. Napló 1703-1708. 1. köt. 1703-1705. Közzéteszi: M a g y a r i A n d r e s . B u k a r e s t 1 9 8 3 , Kriterion.

Jegyzetek 1. Rákóczi V. E. 3 2 3 . 1. 2. I . József / 1 6 7 8 - 1 7 1 1 / u r a l k o d o t t : 1 7 0 5 . V. 5. - 1 7 1 1 . IV. 17. 3. Kronológia 1 9 4 . 1. 4. A magyar nemzet története. S z e r k . : Szilógyi Sándor. V I I . kötet. B u d a p e s t 1 8 9 8 . 6 7 3 . 1 . 5. R a b u t i n . d e B u s s y , J e a n L o u i s / 1 6 4 2 - 1 7 1 7 / , f r a n c i a szárma­ zású császári tábornagy; 1696-1708 közt Erdély k a t o n a i pa­ r a n c s n o k a . /Rókóczi tükör 2. köt. 5 6 4 . 1./ 6. Kronológia. 1 9 8 . 1. 7. Pápai Páriz 4 8 6 . 1. / 1 7 0 7 . n o v . 8. R. F. u t a s i t j a hogy gondoskodjék a z e n y e d i menekültekről/

Károlyit,

8. Eötvös /Ötves/ Miklós nagykárolyi generális p e r c e p t o r /főpénztárnok, a k i a f e j e d e l m i tanács utasításai s z e r i n t gon­ d o s k o d i k a jövedelmek felhasználásáról/ a szabadsóghare a l a t t . /Pápai Páriz 7 9 1 . ós 7 2 5 . 1./ 9. Szádeczky: A székely nemzet

... 1 3 0 . 1.

10.

U.o. 130. 1.

11.

B a l o g h István: S z a b o l c s és Szatmár megye a szabadságharc utolsó éveiben. = Vitás kérdések 17. 1.

12.

U.o. 19. 1.

13. M i sem természetesebb, hogy a z 50 éves k o r körüli Szaniszló már 1707-ben megváltja magát a hadkötelezettségtől, de 1709ben újólag - eredményesen - intézkedik "tábori immunitása" ügyében. / 1 5 3 . 1./ 14.

A bujdosók száma biztonsággal c s a k u j a b b levéltári kutatá­ s o k k a l l e n n e e s e t l e g megállapítható. J e l e n l e g megbízhatónak c s a k a Szaniszló óltal l e i r t 486 t o r d a i menekült létszámot tekinthetjük, v a l a m i n t a z e m i i t e t t S z a b o l c s m e g y e i összeirást# m e l y 783 menekülttel számolt. Ezek figyelembevételével e s e t ­ l e g 5-6000 bujdosó létszámmal l e h e t számolni.

15.

B a r c s a i Ábrahám - /megh. 1 7 1 6 / itélőmester, Rákóczi a l a t t Hunyad vm. főispánja. /B. M. önéletirása 2. köt. 3 4 4 . 1./ - B a r c s a i Mihály, erdélyi n a g y b i r t o k o s , Rákóczi h i v e , s z e ­ nátor. - "A két öreg B a r c s a i fivér ... c s a k a z elmúlt idők régi történeteit emlegették anélkül, hogy a j e l e n t megértet­ ték v o l n a " , i r t a Rókóczi. /Rókóczi V. M. 3 5 2 . 1./ Rákóczin kivül Károlyi 1 7 1 1 . március 8-án Rákóczihoz i r t levelében i g y i r t B a r c s a i Ábrahámról "Salánki gyűlés után a z erdélyi t e k i n t e t e s tanácsurak eloszolván, méltóságos u r B a r c s a i Áb­ rahám" Máramarosban s i r v a j e l e n t e t t e k i a menekülteknek, hogy " v a l a k i szemével hova lót, menjen ... k i n megindulván" hozzá f o r d u l t a k , útlevelet "kivánván Erdélyre s o k a n , c s e lédjeknek p e n i g jobbára mindnyájan". Nehogy a z egyéni béké­ r e hajlandók, de még kegyelemadós nélkül i s "hányat homlok

készek hazájokba c s a k p a s s u s s a l i s v i s s z a m e n n i " , j e l l e m e z ­ ve ezáltal a z erdélyi menekültek közhangulatát i s . /Bónkut i 79-80. 1./ 16. Szaniszló letelepítési h e l y e i és i d e j e i : - Sólyi /Szamossályi/, 1 7 0 7 . nov. 2. - dec . 1 6 . - Mándok, 1 7 0 7 . d e c . 1 8 . - 1708. j u l . 9. - Bezdéd /Tiszabezdéd/ 1 7 0 8 . j u l 9. - 1709. j a n . 23 - Mada / N y i r m a d a / , 1 7 0 9 . j a n . 24 - 1 9 0 9 . s z e p t . 1 3 . - P a t r o h o /Pátroha/, 1 7 0 9 . s z e p t 13. - 1710. j u n . 4 - Matócs / T u n y o g m a t o l c s / , 1 7 1 0 . j u n . 1 8 . - 1 7 1 1 . j a n - Sonkád, 1 7 1 1 . j a n . 2 6 . - ápr. 1 6 . 17. Bánkuti I m r e : Hadellátás és hadtápszervezet Rákóczi h a d s e ­ regében = Rákóczi tanulmányok 1/0. 1. 18. U.o. 1 7 1 . , 1 7 3 . , 1 7 7 . , 1 7 8 . 1. 19. Előforduló sulymértékek és űrmértékek: font = 560 gramm libr. = libra = azonos a f o n t t a l véka; k a s s a i = 35,2 1; p o z s o n y i = 62,53 1. metr. = metreta = mérő /köböl/ p o z s o n y i mérő = 62,5 l i t e t . /Rákóczi tükör 493 - 4 9 4 . 1. i l l e t v e K i s l e x i k o n , B u d a p e s t , 1 9 6 8 . 5 8 2 . 1./ 20. Rákóczi V. E. 3 2 8 . 1. 21. Pápai nehézségeiről i g y számol b e : "őexcelentiája assignál t a nékem quartélyul Szatmárnémeti városát, E n y e d i uramnak professzortársának - p e d i g Szatmárt, de m i n d e n i k p u s z t a lé vén, i g e n k e v e s e t segítettek, néha e g y - e g y kevés h u s t és búzát: i s a d t a k , marháinknak i s szalmát i g e n szűkön, ... a m i t m i k o r a d t a k i s , sok átokkal adták." /Pápai Páriz 6 8 . levél. 5 2 6 . 1./ 22. Pápai Páriz 4 8 6 . 1. 23. Kézirat I I . köt. 95/A. f o l . 24. U.o, 1 0 1 . A. f o l . Berbécsnek n e v e z i k Erdélyben a h i m i v a r u .juhot - a k o s t - / M a g y a r Néprajzi L e x i k o n B u d a p e s t , 1 9 7 9 . 2. kötet 6 9 1 . 1./ 25.

Szaniszló 1 7 0 9 . május 7-én a következőket j e g y e z t e napló­ jába: "Vöttem számba megmaratt kevés j u h a i m a t . Találtatott I s t e n jóvoltából mégis, h o l o t t a z telén a z t h i t t e m hogy e g y i s nem marad b e n n e k . Fejér fejős j u h 56, Meddő 1 3 . Fejér berbécs 1. F e k e t e fejős j u h 19. meddő 5. nőstény fejér 9. berbécs 1. fekete 1 Summa n r o 1 0 4 . E z e n kivül még bárány "summa n r o 5 2 " . " I t t e m fejős k e c s k e n r o . 6". /Kézirat I I . köt. 108. B. f o l . /

26

A z évente két a l k a l o m m a l t e t t juh-számbavételeiknek össze­ sítője a kézirat a d a t a i alapján: 1708.

május 25

230 db

1708. 1709. 1709. 1710. 1710. 1711.

n o v . 2. május 7. n o v . 12. ápr. 2 5 . n o v . 5. f e b r . 8.

189 104 102 119 108 177

db db db db db db

27. 1 7 1 0 . április 25-én i r t a : "Áz m e l y 38 kevés számú j u h o k a t P a t r o h i Tódor Gáspártól cseréltem két ökörön, egy f i a t a l tehénen, a z o k k a l együtt találtatott a s z e r i n t " 119 d a r a b ; majd november 13-án 58 huhot és bárányt vásárolt. /Kézirat I I . köt. 126. A. f o l . és S z . n. 1 7 7 . 1./ 28. Kézirat I I . köt..135. A. f o l . 29. A libertást nem s z i v e s e n fogadták. Szaniszló i s i r t a : " T a r t o t t a m attól i s , hogy v a l a m i rézpénzt hónnak reám..." / 1 4 0 . 1./ 30. Szaniszló például 1710-ben a madai vásáron e l a d o t t 8 kős t , darabját másfél véka r o z s o n , 6 kősót p e d i g pénzen, darabját 1 f 1 2 dénárért . / 1 6 9 . 1./ / f l ss f l o r e n u m - f o r i n t röviditése. A magyar f o r i n t értéke 50 krajcár 1 1 1 . 100 dénár; a rhénes = r a j n a i f o r i n t 60 k r a j ­ cár, a z a z 120 dénár /B. M. önéletirása 2. köt. 399. 1./ 1 a r a n y f o r i n t = 240 krajcár = 480 dénár = 4,8 f l / 3 1 . Ahogy Szaniszló i r t a p l . 1 7 0 9 . június 29-én U j h e l y e n " i g e n nagy baromvásár v o l t " ; 6 ökröt a d o t t e l , kettőt a z övéből f l . 17,50, a többit mások megbízásából. / 1 5 3 . 1./ 32. Rákóczi V. E. 3 2 8 . 1. 33. B a l o g h István: S z a b o l c s és Szatmár megye a szabadságharc utolsó éveiben = Vitás kérdések 1 7 . 1. 34. Rákóczi 1708. február 1-23 közt tartózkodott Nagykárolyban és tanácskozott a z odamenekült erdélyi r e n d e k k e l . /Rákóczi tükör 1. köt. 1 8 3 . 1./ 35. Vay Ádám / 1 6 5 6 - 1 7 1 9 / , S z a b o l c s megyei b i r t o k o s nemes, részt­ v e t t Thököly h a r c a i b a n . 1701-ben Rákóczival együtt elfogták, 1702-ben s z a b a d u l t . 1 7 0 3 . őszén c s a t l a k o z o t t Rákóczihoz, ud­ v a r i főkapitány, majd jász és kun főkapitány. Békés megye főispánja l e s z . Rákóczi s z e r i n t : "Előkelő származásánál bölcsességénél és a z o n tiszteletnél f o g v a , m e l l y e l őt a k i ­ sebb nemesség környezé, nagyhirü ember v o l t " . - L e n g y e l o r ­ szági emigrációban h a l t meg. /Rákóczi tükör 2. köt. 5 7 7 . 1./ 36. T e l e k i Mihály gróf / 1 6 7 1 - 1 7 2 0 / , a nagy T. Mihály f i a , erdé­ l y i n a g y b i r t o k o s . A Habsburgok h i v e , 1692-től Kővár kapitá­ n y a . A várat 1704 januárjában f e l a d j a , s kényszerűségből c s a t l a k o z i k Rákóczihoz, a k i a z erdélyi gazdasági ügyek v e z e ­ tőjévé n e v e z i k i . Tevékenysége ós s z e r e p e a z o n b a n e g y r e csök k e n . /Rákóczi tükör 2. köt. 5 7 5 . 1./ 37. Kemény Simon gróf /Rákóczi tükör 2. köt. 5 7 5 . 1./ főispán 38. -Csáki István, erdélyi főúr, c s a t l a k o z o t t a felkeléshez; - Csáky László, erdélyi n a g y b i r t o k o s , 1 7 0 3 . őszén a k u r u c o k ­ hoz áll, Erdélyben h a r c o l , majd kolozsvári kapitány. /Rákóczi tükör 2. köt. 5 3 9 . 1./

3 9 . T o r o c z k a i István, /megh. 1712/ aranyosszéki főkapitány. A k u r u c o k e l l e n csatát v e s z t e t t , elfogták, s e k k o r c s a t ­ l a k o z o t t Rákóczihoz. A z erdélyi k u r u c hadmüveletek e g y i k irányitója. /B. M. önéletirósa. 2. köt. 3 8 4 . 1./ /Szaniszló i t t / 1 5 4 . 1./ tévesen Oónost i r t István h e l y e t t . T. Dános István f i a , k i t R a b u t i n Szebenben őriztetett./ 4 0 . K r u c s a y István /megh. 1747/. A f e j e d e l m i t i t k o s kancellá­ r i a e g y i k vezetője, a szenátus titkára és h a d i előadója. Lengyelországban az emigráció pénzügyeinek intézője, i t t h a l t meg. /Rákóczi tükör 2. köt. 5 5 5 . 1./ 4 1 . U g y a n i s a jószágkeresetekről u j tábla /törvényszék/ felál­ lítását a státusok elvetették, mondván " i n t e r arma s i l e n t l e g e s " /háborúban h a l l g a t n a k a törvények/, hanem 1703-tól kezdve a szabadságharc a l a t t ha v a l a k i t v a l a m e l y jószágot p o t e n t i a m e d i a n t e , a z a z hatalmaskodás utján v a g y p e r s y n i s t r a m i n f o r m a t i o n e m /sötét v a g y hamis informócióval/ b i r n a k , a k k o r a z o k n a k figyelmeztetést küldenek, s mindkét fél t a r t o z i k a tábla előtt ügyét b e m u t a t n i és biráskodás, pereskedés nélkül, békés u t o n rendezzék ügyeiket. / 1 6 0 . 1./ 4 2 . B e t h l e n Oános gróf /megh. 1712 után/ B. Pál, Miklós öccsé­ nek f i a . Thökölyhez, majd Rákóczihoz c s a t l a k o z o t t . /B. M. önéletirósa 2. köt. 3 4 7 . 1./ 4 3 . E m l i t i Szaniszló a c o n f e s s i o /hitvallás/ beadását, a m i t bujdosótársa, a z unitárius szentiványi Bartók Oónos, t o r d a i r e k t o r i r t magyar n y e l v e n ; Az unitárius a t y a f i a k v a l ­ lástétele c i m m e l ; Károlyiné, Barkóczy Krisztinónak ajánlva. / S z . n. 1 7 4 . 1., Orbán B. 2 5 5 . 1./ 4 4 . V i z a k n a i B e r e c z k / B r i c c i u s / György /megh. 1 7 2 0 / - Nagye n y e d e n , majd O d e r a - F r a n k f u r t b a n t a n u l t , L e i d e n b e n o r v o s ­ d o k t o r i c i m e t n y e r t , Kolozsvárt l e t t o r v o s , majd a k u r u c h a d s e r e g tábori o r v o s a , végül Kolozsvár törvényszéki elnö­ k e . Naplója / 1 5 9 3 - 1 7 1 7 / értékes és megbizható kordokumentum. /Pápai Páriz 7 4 7 - 7 4 8 . 1./ - Hazatéréséről i g y i r t : "... v i s s z a i n d u l u n k Kolozsvárra és c i r c a Februári békével beérkezünk. Istené a dicsőség, S z . György napján i d v e z l e m .házammal egész vigassággal, lévén sok k e s e r v e s bujdosásom után, m i n t a k i a s z e l e k után a p a r t r a érkezik, minden bá­ nátimnak véget v e t " . /Rákóczi tükör. 1. köt. 3 7 1 . 1./ 4 5 . Bánkuti 7 3 . 1. 4 6 . Orbán B. 214. 1. 47.

"... a z mándoki g a z d a s s z o n y Ouhász Istvánná fattyú fiával v o l t veszekedésem, m i v e l a fattyú a z t m o n d o t t a , hogy a z marháimnak lábokat e l v a g d a l j a " . / 1 3 2 . 1./

4 8 . Madán "... az kurvás Kovács Mihály az l o v a i m a t szállásáról pajtájából k i t u t t a , hogy az feleségét a z cselédim nem e n g e t t é K ártatlan é s barom módon t a g l a l n i " . / 1 4 9 . 1./ 49.

"Bezdóden néhai Somlyódi István uram özvegye Péczeli Ersók a s s z o n y ottlétemben nekem, üdvezült feleségemnek, mig ólt, gyermekeimének sokféle jóakaratját m u t a t t a ; nőtelen f i a t a l Somlyódi István, m i n d k e t t e n i g e n jól alkalmaztatták m a g o k a t . I l y e n e m b e r e k r e még e d d i g Magyarországban nem a k a t t a m " . /146. 1./

50.

" t e l e k i Mihály uram m i n d a d d i g m e s t e r k e d e t t , h o g y S z a b o l c s VÜfmegyében íratta Tordavármegyét és Kolosmegyét, s magát Szatmármegyében...". Ezért, m i v e l h i d e g télben k e l l e t t t o ­ vábbtelepülniük "elég átokis ment ő kegyelmére..." /1.25. 1./

5 1 . Szaniszló bujdosótársáért, Almásiért kezességet vállalt, a m i k o r rövid erdélyi u t j a után visszatérve a z osztrákokkal való összejátszás gyanújával v a s r a verték / 1 8 0 . 1./, k i pe­ d i g o l y a n ártatlan v o l t , "mint azma lött gyermek" / 1 7 3 . 1./ De megrója a szerencsétlen Almásit i s - a k i " I s t e n igéje hirdetését rabságon k e z d e t t e " - mert 1711 elején " r u t részeg levén, lóról h u l l o t t , ... e z nap fordulása lévén Pálnak, ő i s r o s s z r a f o r d u l t " . / 1 8 0 . 1. 52. Ballá G e r g e l y : Nagykőrösi krónika. = Rákóczi tükör 1. köt. /194. 1./ 5 3 . Szaniszló az e g y i k helységben való időzéséről i g y i r t 1708 máj 2-án: "Ebédre Apában. Hálni szinérvóralyai szőlőhegyek­ ben való házakhoz, m i v e l az f a l u e l p u s z t u l t és oda k i s z o r u l ­ t a k . Nagy p a n a s z o k v o l t gróf P e k r i Lőrinc u r a m r a , hogy a z ősszel az h a d a k k a l elpusztította, a z m i n t ők mondják, m i n t h a ellenség lött v o l n a " . / 1 3 3 . 1./ Se vége, se h o s s z a n i n c s a p a n a s z o k n a k : " Az h o l a z tábor e l m e n t , egészszen e l p u s z t u l t a k az f a l u k ; az m e l y e k e t magam i s pusztáknak találtam." / 1 3 3 . 1./ 54. v .ö'. 3. részben a h u s z t i

országgyűlést

5 5 . B a l o g h István: S z a b o l c s és Szatmár megye a szabadságharc utolsó éveiben. = Vitás kérdések 2 0 . 1. 56. A z 1709-es esztendőben "az t a v a s z i vetés - i r j a Szaniszló i g e n szegényesen m u t a t j a magát és nagyobbára e l v e s z e t t " . / 1 4 9 . 1./ - Májusban "18. Virradólag lött nagy hóharmat, a z törökbuzánok j o b b részit elvötte, dinnyét és tököt mindenütt nagyrészint " . / 1 5 0 . 1./ 5 7 . Rákóczi V. E. 3 8 9 . 1. 58. Ahogy Gidófalvi Gábor A p o r Péterhez i r t s z i n e s l e v e l e i s i g a z o l j a , p l : "Kolosváratt harmadnap a l a t t 180 ember döglött meg. E l a n n y i r a g r a s s a l , hogy az utczán járó ember feldől s m e g h a l " / B r . Apor Péter v e r s e s müvei és l e v e l e i . / 1 6 7 6 - 1 7 5 2 / S z e r k . : Szádeczky L a j o s . B u d a p e s t . 1 9 0 3 . Magy. T u d . Akadémia I I . köt. 3 9 . 1./ 5 9 . Acsádi Ignác: A magyar jobbágyság története. 4. kiadás. B u d a p e s t . 1950. S z i k r a 2 1 0 . 1. - P o n t o s a d a t o k hiányában a halálozás számát c s a k hozzáve­ tőlegesen l e h e t megállapítani, inkább c s a k következtetni l e h e t . - Többek állitása s z e r i n t , i g y L o i g h , G o r t v o y , O u k o v i c h , M a g y a r y - K o s s a , T h a l y a halálozási arányt 10 %r a , a halálozások számát 3-400 e z e r r e becsülik. /Takács László: Az egészségügy szervezése a Rákóczi-szabadságharc idején. = Rákóczi tanulmányok 1 9 7 . 1./ 6 0 . Bánkuti 9. 1. 6 1 . C s e r e i Mihály / 1 6 6 8 - 1 7 5 6 / , erdélyi nemes, kényszerűségből, de e l f o g a d j a a H a b s b u r g - u r a l m a t , s a szabadságharc a l a t t i s k i t a r t a császáriak m e l l e t t . Históriája Erdély e k o r b e l i

történetének elsőrangú forrása. /Rákóczi tükör 2. k o t . 539. 1./ 62.

C s e r e i Mihály: Erdély históriája / 1 6 6 1 - 1 7 1 1 / . B u d a p e s t . 1983. 4 5 8 . 1.

63.

Szádeczky L a j o s : 1907. 2 2 . 1.

I I . Rákóczi F e r e n c Erdélyben. Kolozsvár,

64. Bánkuti 1 5 1 . 1. 65.

Torma Károly / 1 8 2 9 - 1 8 9 7 / régész, történetire

66.

Orbán B., R. K i s s . ; továbbá: Rákóczi tükör 169-170. 1.; H e c k e n a s t : F e g y v e r . . . 7 5 - 7 9 , 9 7 - 9 9 . 1.; Szádeczky: A szé­ k e l y n e m z e t ; Szádeczky L a j o s : I I . Rákóczi F e r e n c Erdélyben Kolozsvár, 1907.

67.

A l v i n c z i Péter, b o r b e r e k i - /1639 körül - 1 7 0 1 / erdélyi itélőmester, jogtudós /B. M. önéletirás 2. köt. 3 4 1 . 1./

68.

Szaniszló 1683. nov . 30-ón feleségül v e s z i Kornjóczeai An­ nát, / S z . n. 2 1 . 1./ k i e k k o r 17 e v e s ; m e g h a l t 1708". n o v . 22-én 42 éves korában, /142 . 1./ temetése,.sirfelirata 151. 1.

69.

Orbán B. 2 8 5 . 1.

70.

S z i n n y e i József: Magyar irók élete és munkái. 1 3 . köt. B u d a p e s t , 1909. 3 7 5 . 1.

71.

R. K i s s 3 0 - 3 1 . 1.

72.

P e k r i / P e k r y Lőrinc - /megh . 1 7 0 9 / B e t h l e n Dános mostoha­ f i a . Thökölyvel való kapcsolatáért T e l e k i p e r b e f o g a t t a ; Magyarországra menekült, a h o l katolizált és grófságot k a ­ p o t t . A d i p l o m a elfogadása után tért v i s s z a Erdélybe. A szabadságharc kitörésekor Rákóczi mellé állt és T o r o c z k a i István után ő l e t t a z erdélyi k u r u c hadak főparancsnoka. Második felesége Petróczy K a t a Szidónia, költő /B. M. önéletirása 2. köt. 373-374. 1./ Rákóczi i g y j e l l e m z i : "... kétszinü v o l t és h a t a l m a s szónok, s o k z a v a r t okozott" /Rákóczi V. E. 3 5 2 . 1./

73.

M i k e s Mihály - /megh. 1 7 2 1 / itélőmester, g u b e r n i u m i taná­ c s o s , háromszéki főkapitány. K u r u c fogságba e s v e c s a t l a k o ­ z o t t Rákóczihoz és a székelyek generálisa l e t t . /B. M. önéletirása 370. 1./ - Rákóczi i g y j e l l e m e z t e : "... könynyelmü és hiszékeny s z e l l e m i ember. P e k r i ugy f o r g a t t a , ahogy a k a r t a " . /Rákóczi V. E. 3 5 2 . 1./

7 4 . Radvánszky Dános / 1 6 6 6 - 1 7 3 8 / , Zólyom m e g y e i b i r t o k o s nemes előbb Thököly h i v e , 1703-ban Zólyom megye alispánja, rög­ tön c s a t l a k o z o t t Rákóczihoz. 1704-ben f e j e d e l m i b i z t o s E r ­ délyben, 1705-től a konföderáció kincstárnoka, szenátor. /Rákóczi tükör 2. köt. 5 6 6 . 1./ 75.

1705 május elsején, a m e d g y e s i táborban P e k r i a "haza tör­ vénye e l l e n vármegyegyüléset tartván, három megyének: T o r da-, K o l o s - , Dobokának mindazon t i s z t e i t , k i k u r u n k h o z . . . kimentünk, P e k r i uram kihánta". / S z . n. 1 1 7 . 1./

76.

Száva Mihály báró, erdély főnemes, Zaránd megye főispánja,

Gyulafehérvárt f e l a d t a a k u r u c o k n a k és c s a t l a k o z o t t hozzá­ j u k . Rákóczi különböző gazdasági tisztségekbe h e l y e z t e , de lopásai m i a t t leváltotta. Zsibó után visszatért a császá­ r i a k h o z . /Rákóczi tükör 2. köt. 5 7 3 . 1./ 77.

R. K i s s 9 5 . 1.

78.

Forgách S i m o n gróf / 1 6 5 9 - 1 7 3 0 / n a g y b i r t o k o s , császári tá­ b o r n o k : 1 7 0 3 - b a n c s a t l a k o z i k Rákóczihoz, 1 7 0 5 - b e n erdélyi főparancsnok: engedetlensége m i a t t a z o n b a n Rákóczi 1 7 0 5 - b a n börtönbe v e t i , s c s a k a szabadságharc végén e n g e d i s z a b a d o n . Követte a f e j e d e l m e t Lengyelországba és o t t i s h a l t meg. /Rákóczi tükör 2. köt. 5 4 4 . 1./

79.

H e c k e n a s t : F e g y v e r . . . 7 8 - 7 9 . 1.

80.

R. K i s s 9 5 . 1.

81. 82.

R. K i s s 8 7 . 1. /Radvánszky l t . I I I . o. 2 9 . c s . 7. s z . / H a l l e r István - /megh. 1 7 1 0 / , Belső-Szolnok, m a j d T o r d a me­ gye főispánja, Habsburg-párti, a G u b e r n i u m tanácsosa, m a j d 1709-től elnöke. /Rákóczi tükör 2. köt. 5 4 7 . 1. /

83.

A német c s a p a t o k pusztításairól beszámol Szaniszló 1 7 0 6 . júniusi naplójában, "... Nem Írhatni i t t k i a z kárt, a z jó I s t e n t u d j a a z o k a t . " / S z . n . 1 2 0 . 1./

84.

"Az német Tordán hál e g y éjjel ... egynehány e m b e r e k e t l e i s vágnak, a z fejércselédet megparáznaitják és véllek ékte­ lenül bánnak..." i r t a 1 7 0 7 . február 3-án Szaniszló. / S z . n . 1 2 1 . 1./

85.

A napló kézirata két kötetben, a második kötet i r o t t p e r g a ­ men kötésben v a n . A második kötet a z 1 6 8 6 - 1 7 1 1 közötti részt t a r t a l m a z z a . / Q u a r t Hung . 2 0 0 1 . I I . kötet/.

86.

1 7 1 1 június 5 - i kövesdi unitárius z s i n a t o n Szaniszló, k i e k k o r főcurator v o l t és Adámosi G e r g e l y t o r d a i lelkész v e ­ zetésével a z osztrákok által e l p u s z t i t o t t templom h e l y r e ­ állítására pénzt, gabonát és épületanyagot gyűjtöttek, már 1 7 2 l - r e a t e m p l o m o t helyreállították. Erdély k a t o n a i kor­ mányzója / V i r r n o n t D a n i a n Hugó/ 1 7 2 1 augusztusában Tordára v i t e t t e magát és a z unitárius lelkészt, Keresztúri Sámuelt magához h i v a t t a . A z unitárius g o n d n o k o t , Szaniszlót, a m i k o r lelkészét követni a k a r t a , a katonák erőszakkal lökték v i s z s z a . / E z e k s z e r i n t 1721-ben Szaniszló még élt./ Keresztúrit S z e b e n b e hurcolták és o t t élete fenyegetésével a r r a kényszeritették, h o g y a "romladozó" t e m p l o m o t a z unitáriusok átengedjék a k a t o l i k u s o k n a k . A templom a többszöri próbál­ kozás ellenére végleg e l v e s z e t t a z unitárius t o r d a i a k szá­ mára. /Orbán B. 2 4 6 - 2 4 7 . 1./