U. tl'FOLYUf 12. SZÁM.
BUD.\PEST. 1940. JUNIUS III
-CSEl\JDORSEGI LAPOK
,
t,
f:. t
Boldizsár Istuán festménye
Szerkeszli: ~eseny6i BEÖIHY KÁLMÁN 6rnagy ,Segédszerkeszl6..;. BENEDEK MIHÁLY százados >-' •.~
/
xxx.
évfolyam.
12. szám
BudaJlef1lt, 194-0 ,junius 18.
CSEnDőRSÉG-' LAPOK Szerkeszti:
Segédllzt'rkf>lIztő:
Besenyt'ii BEÖTHY KÁLMÁN t'irnagy Szerkeeztő",ég
éli kludóhhatul: BUDAI"EST. IL KERfiLET••'Ő-UTCA '11. SZAl\I.
BENEDEK lU 11:1 ÁL y százados
POlJtatlAklArékl»éuztári CIIekkl!lzárula: 25,342
l\legJeleuik: minden hónap l-én és 13-én Telefon: 1 ó3-079
TAVASZ-NÉP AZ ÖSZBEN , VITÉZ
SOMOGYVARY GYULA
Hull, szemergél, szürke ködben, Oszi harmat, őszi dér. Karikázva, lassú körben, száll a késett falevél s megpihen már lent az alj ban ... Ablakunkból, mozdulatlan, nézi ezt a kisfiam. Nem érti meg: miért e köd, mért kell élni boru ban ~ Hol van a nyár, erdő, tábor, kakukkos lomb, Duna, sátor? Hol a fény? A Nap-cimbora~ Rigó-pajtás ~ Harkály-koma? Hiszen a vér - úgy ficánkol l
Nem érti a tavasz: az
őszt.
Mért nincs~ - Az ám: egyszer úgy volt, harmat hullott, őszi dér. Vérben, romban, siralomban terpedt ránk egy szörnyű tél, megfojtott a rőt tavasz, porrá perzselt rá a nyár s vérben, romban, siralomban, hit nélkül és csupa rongyban vánszorogtunk sírba már.
Szeme rebben, látom, nézem. Mit mondjak rá, kis vitézem ? Tudom én ezt, haj, megértem, én sem álltam a ködöt. Tavasz-korban úgy gyülöltem, hogy a szívem felnyögött, láttára az őszi dérnek.
S akkor - pedig az is ősz volt felharsant egy csorba kürt. Nem volt hozzá csak egy régi, tépett zászló, meg egy férfi, de az hivott, lóra ült: és mi mentünk, talpig rongyba, tört fegyverrel, de ujjongva s áldottuk e riadótl Száz sebünket elfeledtük, szivünk, rongyunk odavittük, vén bakancsunk sárba marsolt, haj, őszre járt - de tavasz volt, kikelet az őszi kődbe l
Pedig ládd: a falevélnek maradt ám egy csonka torzsa fönt az ágon, a törésnél. Olyan, mintha semmi volna, holott a rügy. - Ott telel. Cinkeszóra fölfigyel, kiböjtöli a telet s maid ha jő a kikelet: ott rohan ki a tavasz.
S lásd, azóta mindörökre igazság lett az a hit: nincsen ősz, ha bennünk nincsen, nincsen köd, ha a szivünkben tavasz bontja álmait. Mert egy kürtszó, meg egy zászló elég hozzá s csoda az, bennünk kell a rügynek lenni s akkor minden ősz: tavasz.
A fiú néz, látom - érti. Mégis, várja - bár nem kérdi hol van ebben a vigasz? Mért nem lehet fény a ködben, mért nincs virág tarló-rögben, . mért nincs dal a dérhullásban, győzelem az elmúlásban ?
Hullhat hát a szürke ködben, őszi harmat, őszi dér s karikázhat lassú körben az utolsó falevél: sohase lesz ősz minékünk tavasz-nép ez a mi népünk, tavasz-nép, mely százszor éli
Nem érti a tavasz: az
őszt.
390
CSENDöRSÉGILAPOK
Csendőrök közreDlűködése
Erdély felszabaditásában. hta: GÖRGEY LAJOS ny. tábornok:. A mult ~S'zázadban a hadviselés a hadrrukelt seregre tartowtt. AcsatáJkat és ütközeteket a harcra hivatott fegyvernemek - a gyalogság, tüzérség és a lovasság - vívták. A közbiztonsági szolgálatot ellátó fegyver,e s testületek - mint a csendőrség is - a polgársággal együtt csak csendes szemlélői, esetleg szenvedőivoltal{ a hadiesemélnyeknek. A hadrakelt sereghez
, Alföl.diek. hta: DIENES ANDOR g.
főhadnagy.
Az orosz vízkeresztkoT Kripoj Leonidász a harmadi.k üzenetét 'k üldte a · faluba . . - Megmondhatjátok mindenkinek - üzente, hogy újévkor szarvashúst sütöttem. Négyesztendős bika volt, egYIk combját megetteIlll, többit 'a. kutyál{nak dobtam:! Ú gy jöttek ezek az üzenetek a Prenyova oldaláról, mintha a szél hozta volna ő~et a hegyekből. N em voltak címezve senkihez, de szájról-szájra jártak, mig oda nem értek, ahová, szánták : a templom melletti nagy sárga háZ/ha, .aJhol a l}akast;ollasok laktak. Az utolsó üzenetetDru~~ ;morndta el, harangozó, ő viszont Koklopof ,szilveszte'rtől, a fűrészte lepi őrtől hallotta, annak meg Haoeik Nyikoláj súgta u templom előtt, aki Herskó zsidótól hallotta a boltban. Itt :a ztán elszakadt a fonál, me'r t Herskó az egészet ]{1tagadta. ' . - Egy üzeneU ' --.: kérdezte ' H~rskovics a pult mellől és moeskos kaftánjára tapasztotta mind a tíz ujját - úgy ' élj'ekelőször hallom .. : Az örsparancsnok . s'ö téten nézett maga elé. Tudta, hogyegyÉmesEm neki küldték az üze~etet a Prenyováról, ahogy nekí küldték ' az, elsőt ' is - még ő sszel, - hogy igen vigyázva járjon az idegen a Duzsina vÖlgyé.ben, mert négy évvel ezelőtt ott botlott meg egy szép szál cseh főőrmester is, Isten nyugasztalja ... Meg a második is elért hozzá - úgy karácsony ,előtt, - hogy azt üzente, a f.aluba Kripoj Leonidász, a vadász, hogi hét golyó van ai ő auto, mát-puskájában, hát úgy vigyázzon, akinek csak öt magra jár a fegyvere.
a
1940 júniu618.
alig ötkilométeres arcvonaion zajlottak le. A világháborúban az ellenfelek 500 tkilométeres arcvonalakon is összemérték fegyvereiket. A fokoZ!ott követelmények a nemzetek szélesebbkörű igénylbevételét és erőfeszítéseit követelték, minek folyamán harcba 80dorták: az akkori idők csendőregységeit is. Ezért nem lesz érdektelen, ha visszapillantunk ezekre az eseményekre. Az aláJbbiakban az 1914-18-as há,boTÚ egy vooő leg,es és egy támadólagos hadműveletét Tagadom ki, melyben csendőrségből alakított harcegységekoly eredményesen vettek részt, hogy teljesítményük a csendőrség történetének mindig di(~sŐoséges lapját fogjáJk képezmi. Mindnyájunk előtt ismeTetes, hogy 1916-ban Románia elérkezettnek látva az időpontot nagyratörő terveinek megvalósítására, három hadsereggel Erdélybe tört (1. sz,. ábra). Erdé1yt la bban az időben mindössze két meg/f ogyatkozott, állományú gyaloghadosztály és néhány népfelk,elő gyalogdandár védte. Ezekre hárult, hogy \halogató harccal késleltessék a csaknem tízszeres túlerővel támadó r,o mán seregeik előnyomulását, míg , ,a más harcszíntélTől szállított magyar és német eT:ők Erdélyben felvonulnaJk és támadó műveleteiket megindítha:tják. . A Kárpátok határge'Tinoén Erdélyt védő csapataink hősies eU.enállás utáln kénytelenek voltak engedni a soksz·o rü,s túlerőnek', mely elől lépésrŐl-lépésre a háJtrább fekvő állásoIkba tértek ki. A Brassó előtt volt 71. gyaloghadosztály szeptembeT közepéig az - Jó, - mondta az örsparancsnok és megfeszíLeUe állán a tollaskalap fekete lakkszíját, - jó, ... van nekem is üzenetem a Prenyovára, de azt majd csak magam mondom ela nagysztinóci erdőben. Még mielőtt elmegy a hó! ... . Mert Veliki :Sztinócnak hívták a · Prenyova meredek hátát, ami a falu felett ' sötétlett. 'Északi oldal volt, vörös sziklák s tengernyi fe lk ete-zöld fenyő erdő borította. A sárga ház :ablakai err,e a fekete hegyoldalra nyíltak s az AUöldről idekerült kakastollasokösszevoni sz,emöldökke,I néztek fel a sötét meredekre. - Fene nagy hegy - mondták - szinte a mellire fekszik az embernek ... Ilyenkor a sík ,f öld jutott eszü~be, ahol születtek s amit szerettek, .a tito'k:zatos Jászság, vagy a g,a z.d ag Csanád, a fOrró és széles mez,ők, a ritkás akácoserdők, .a vén :és hatalmas folyók, a nagy tárt határ, ahol mérföldekre leth.et látni a töhósről egy magányos jegenyét .s az , ősz jutott talán eszükbe, a meleg és ragyogó alföl.d i ősz, az 'ö kÖrnyál libbenése a tarlók feleit :s a délutáni napfény csillogása a Holt Tisza tükrén ... Ilyen-k or még jobban megv()lllták szemöldöküket, mert látták, hogy itt már szeptember utól ján hóka~a,p .ül a P.renyoya tetején és Ferencnapkor meghozza a lengyelországi szél a telet. - Minálunk mind piros t,e teje van a templomtornyoknak, csak úgy 'Virítanak, ha. süt a nap, nézte egy fiatal kakastollas a ' szenikö~ti orosz fa· templom pufók kupoláját. · Lehunyta egy k~csit a szemét s szinte hallotta, hogy zeng,e nek a h!1rangokaz alföldi piros tornyokban, délidőben, fehéren izzó napsütésben ... A hegy, 'a nagyhegy, ' a Prenyova, pedig állt fe· hér fejével; bozontos erdőszitkállával felettük, mint
CSENDORSÉGILAPOK
1940 június 18.
Olt folyó vonaláig vonult, 3Jhol védelemre be:rendezkedett. A kiürített Brassó, Csík és Fogaras vármegyékbe telepHett cseDJdőrörsök sem maradhattak helyei~en; ezek Sepsiszentgyörgyön és Fogaras városában, csendőrtisztek parancsnoksága alatt, zászlóaljakba egyesíttetteIk, majd a harci alakulatok közé ·s orolt.attak. Igy alakult meg Sepsiszentgyö'l'gyön, Imreh Ferenc csendőr alezredes parancsnoksága alatt a két ,csendőrzászló,aljból álló "Imreh csendőr ezred". Az
1. sz. ábra .
egy venoreg óriás ... S a VeliIci Sz,t inóc messzi femögül a Kéttestvér Sziklája sötétsárgán bujt ki, mint egy nagy lapátfog egy csúfolódó mosolyban. . - Nem fogják bírni a hegyet, - mondt.a egy ,délután a papnál Bohuzsky Szeverin, a fiatal görögkatoIrkus tanító, mikor 'a z ablakon át nézte, hogy megy feUelé a sztinóci úton két lmkastollas. Széllel .szemközt mentek, leszegett állal, nyakig húzott ka· lapszíjjal, a vihar tépte, cibálta a fényesfeketC' toll bokrétájukat s dobálta :a m,lellükön a zöld zsinÓl' bojtjaít, - semmJiesetre sem fogjál{ bírni a hegyel. De bírták. Megmászták anagyhegyet. Atmentek .a Duzsina völgyén nem egyszer a szomszéd falukba. aSztinócban megkergették és a keserűforrásnáJ vasra is verték a szolyvaháti menedékház fosz.togatóját. És két erdőőr Ihóviharban találkozott velük ti Ruszkivojna tetején, - a jóisten tudja, mit kerestek ott, mikor ott semm,i sincs. Mondják azt is, hogy -egy éjsz-a ka látták őket a Kéttestvér Sziklájánál é'i a Kírályülésnél, de hajnalban már a hegy déli lej· tőjén voltak, a Sztrázs körül. Egy késő estén meg bementek pihenni a fűrészmalom fatelep ére és Koklopof Szilveszter, a fatelepi -b akter megkérdezte ak· kor az öregebbik kakastollastól, egy deresedő halánté.kú, szikár törzsőrmestertől, hogy úgyebizony igen magos nekik a hegyT - Kinek magos~ - villantotta fel a szemét a üigarettapödrésből a törzsőrIlljester. - Hát maguknak ... - N ekünH 'Micsoda hegy~ - Hát ez a hegy. Ez. a Prenyova ... - Ez.T - legyintett az. ujjával a kakastollas és 'igazán nem lehetett tudni, hogy tréfál, vagy komolyan beszél - hát még ez. is hegy~ ., . Az olasz. fronnyőkoronái
391
első zászlóalj parancsnoka Kenedy Sándor csendőr százados, a másodiké OláJh F ,ererrw csendőrszázados volt. Az ezred állománya ikb. 1350 fő csendőrt tett ki. A Fogarasban alakult csendőrzászlóaljai SikOlf'szky csendőrsz.á.zaJdos vez.ényelte. Ennek létszáma 460 főt számlált. R3;rcban való al!k,almazást nyertek ez.eken kívül más csendő:ralakulatok is, de ez.ek haJdtörténeti példám esemény,e in kívül esnek, amiért felsorolásukat mellőzöm. I(A m. kir. ,cseru.dőrség háborús ténykedéseiről az 1929. évi 1-5. sZIámainkban adtunk ismertetést. Szerk) Az úgyszólván harcközben, a veszélyeztetett Haza iránti imé szeretetben s'Z/Ü.letett csendŐ'l' zászlóaljak hadrendileg a 71. gyaloghadosztály kötelékébe tartoztak. Az Imreh csendőrezred szeptember ll-ig HomOTódnál tartalékviszonyban állva, hiányzó szerveZlésének és kiképzésének pótlásával foglalkozott, míg a Sikorszky csendőTzászlóalj Fogarasnál a hadosztály jOlbb szárnyát biztosította és öszeköttetést tartott a nagyszebeni harccsoporttal. Szeptember ll-én a 4. román hadsereg támadásba fogott és a szemben álló 61. gyaloghadosztályunk déli szárnyát visszaszorította. Mivel ez a hadmozdulat a 71. gyaloghadosztályunk észaJld szárnyát is fenyegette, a hadosztályparancsnok az. Olt védő állásait megszálló ütőerős tábori ezredeit Szászbuda környékén ellentámadáshoz összevont a, az Olt védelmének leplezését pedig az Imreh csendőrezredre és Divizioli alezredes két zászlóaljára bizta (2. sz. ábra). A Fogarastól Kácáig terjedő 40 -k ilométert meg-
ton, ott igen, ott voltak hegyeI.:! A ' Monte Grappa, meg a Monte - - - a jófene tuggya má, mi is vót a nev-e, de valami igen nagy hegy vót. Hát -a nnak .a tetejibe vótunk mi, de éppen, hogy a legtetejibe, oszt olyan mago san vótunk, hogya fölhők úgy jártak alattunk, min t a bárányok a réten. Ha meg re akartunk nézni a földre, hogy micsinálnak odale az olaszok, akkor, tuggya, elébb luka t köllött lőni IL fölhőn. " Az hegy vót, de ez~ ... Ilyen hegyet ott reggelire megettünk l '" - Hová valósinak teccik lenni ~ kérdezte megrendülten Koklopof, a bakter, mire a kakastollas kifl.ljta hosszan a cigarettafüstöt és röviden -f eleJt: - Karcagra. Belenézett a cigaretta,f iistbe és talún a nagykúll sátorvárost látta, mérhetetlen arányaival, zömök házaival . ~ . A görögkatolikus tanító meg a nagyirtáson találkozott velül\:. Fatörzsrepesztő hideg vasárnap délelőtt volt, a -tanító sítalpakkal a lábán és bársony fülvédővel a fülén ereszkedett lefelé az irtás lejtő jén, mikor ráköszönt 1IiZ. egyik kakastollas : - Jónapot, tanító úr, csak nem fázik a füle ebbe a jóidőbe'f ... - Mit gondolsz, tényleg ne~ fázik a fülük'f kérdezte aznap délután az orvostól, wikor megint összejöttek a papnál. A papház pótolta a kaszinó t. Kártyáztak. - Jobban, mint :a tiéd - rruondta a körorvos, csak nem mutatják. Alföldiek. - 'Miérl'f - Csak. Virtusból. EZ/t te úgysem érted meg, tnp.rt. szláv vagy. -- A'kkorte sem érted.
, I
CSENDöRSÉGI LAPOK
392
2.SZ.ábra.
.
Mérle.
IÉ 1I1~
haladó védelmi sza~asz ban mindössze öt gyenge zászlóalj és két üteg állott. Ebből egy-edül az Imreh csendőrez,redne~ 26 Idlométert kellett egy üteggel biz,t osítania, melynek csak déli fele támaszkodott az Oltra, míg az északi szárnya természetes akadály nélkül szabadon állott (2. sz. ábra). Szép és kitüntető, de egyben nehél'l fell adat is volt ez a csendőrzászlóaljak részére, ha meggondoljuk, hogy oa. harceljárás a csendőrök előtt ismeretlen
194.0 június 18.
volt és felszerelésükben nélkülözték a Korszerű :harceszközöket. Egyedül a puskájukra voltak utalva. De szívük ak~or is a thelyén volt! A feladat kettős volt: Elsősorban ügyes tűzHfejtéss' el leplezni kellett a románok előtt az állás · gyér megszállását; másodszor Tomán támadás esetén, azt addig kellett késleltetni, míg a hadosztály összefogott ,erői a. támadóra rCs'a pnak. Az Oltmenti állásokkal szemben a 2. romlin hadseroeg Il. és III. h3Jdteste állott. Felada:tuk az volt, hogy szeptember 14-én éjjel támadva Fogaras-Kő halom vonalán át előretörjenek. A csendőrök mozgékony védelmének tulajdoníthatjuk, hogyarománolk nem vették észre a vonal iátyols:1'ierű megsl'lállását és ezért az állás ok lerohanása. helyett, amire sokszoros túlerejüknél fogva (51 zászlóalj és 43 üteg, - öt zászlóalj és két üteg ellen), képesHve voltak, körülményes megke!l'ülő hadműve letekbe fogtak. Az Imreh eSea:Ldőrezred két zászJóalját az egész. 22. román hadosztály támadta. A hadosztály egyrésze az Olton átkelve KácánaJk ~erült, a zöm pedig arcban Ugránál támadt. A folyót védő csendőroszta gok hátor 'e llenállás után, az északról fenylegető megkerülésük elől kitérve, előbb Kő!halomnál, majd Sövény s égnél foglaltak véc1elmi állást. A Siko!l'szky csendőrzászlóaljat a 3. román hadosztály öt zászlóalja rohanta meg. A zászlóalj, a Fogarasra előretolt részeinek ,a folyótól északra, Ga-
f~ktetett puskával ... Az ajtónál ott állt a felesége, - Én sem ér't em ... Na, osszál! . Azörsparancsnok pedig a Veliki Szt.inóc renegy elldn:1'iott, sovány asszony, öLéhen egy kicsiny gle teg foltj át nézte la z örsiroda ablakából. A hegy gyermekkel, a szája hangtalanul mozog: valami csolábánál kezdődött az erdő s meredeken húzódott fe] da tevő orosz, szenthez imádkozik... N em, sohasem a tetőig, ahol elmosódott a párába és a hóba. Olyan találtak semmit asztinóci faházban, de Kripoj azért távoli, nagy és sötét volt innen az ablakból nézve, ' mégis vadászik. Kripoj híres· vadász! mint egy ismeretlen ország rajza egy óriási mapNézte az ö'l'sparanesnok az :a blakból a nagy vapán. A fenyőország sl'lélén egy apró kis tűzpont viI· dász hirodaimát, li SztiIióC fenyőtengerét. Az erdő logott, a fény vörös hunyorgással tűzte át a téli al- szélen a kis fénypontocska mindegyre halványodott, konyatot. mert ahogy jött az este, úgy 'erősödJött .a vihar s a - Tán ott süti a szarvaspecsenyét Kripoj Leo- hófúvás sűrű volt, mint a homokfel'hő. nidász, - ,g únyolta mag~t az örsparallJcsnok, de az Reggelig "Verte a szélvész a sárga háfz oldalát. arca keserű volt és nyugtalan. lA. 'három üzenetre S délelőtt lejött a hegyről Vargócki Marián. az gondolt, meg a három eredménytelen házkutatásra egyik vadőrlegény, bement a sárga ház.ba s megesaz orvvadász sztinóci faviskójáhan. meg a hosszú küdött védszent jére, a máriapócsi is1;,e nanyára, hogy Íesekre gondolt, ami mind hiábavaló volt. :És Kri- de most aztán igazán rátalált Kripoj JJOOnidás·z erpoj puha, szlávosarcát látta, halszelrű kék szemét, dei odújára. Olyan igaz ez, mondta, mint aJhogy ő amint valami gyerekes érdeklődéssel követte moz- most itt áll és bizony nemi a Kéttestvér Sziklájánál dulataikat a "házkutatásnál. Nem azt a bizonyos hét- van a Kripoj vadásZ:fészke és nem is a Rmszkivojnálövetű automát-puskát keresték az orvvadász házánál, ahogy hitték, hanem ott van az a Szkliács-forban, arról tudtitk, hogy kint van az valahol a Szti- rásnál, a nagykövek között, egy barlangban. És ő cl nócban, valami odU'ban van talán eldugva :a király· is vezet oda akárkit, de a Sz.kliácson túl nem megy a ülési szikláknál, vagy irhazsákban lóg ,a z erdő száz- Bahának se, mert ő ismeri Kripojt, a híres vadásZI, ezer fájának egyik magos ágán, - de valami jelt aki úgy tud célozni, hogy kilövi a vadőrök szájából kerestek: egy töltényhülznit, V3Jgy vadvér nyomát, a pipát ... H.a pedig mégse hinnék, hogy meglelte vagy a vadhús szagát, vagy szőrcsOmiót, esetleg Kripoj odúját,háJt hozott ő onnan valamit '" csak egy áruló arcrebbenést, kettéharapott mondatot, Letett az asztalra egy réztöltényt. elszólást, a verejtékgyöngyök me,gjelenés.ét a homioAz örsparancsnok felemelte. Pilseni cseh kato" kon, vagy más ilyen megmutatkozását a ti tolffi·a.1 "i{ötözött lélek -"Vergődésének . " De Kripoj Leonidás~ natöltény volt. Megfordította s látta, hogy' a talpán csak ült a ISla rokhan, fakószőke haja a homlokába rajta van a hétlövetű új önműkődőpuskák ferde kp·· . lóg, két med"Vetalpnyi tE?nyerea térdére If ektetve, resztje:le . . . Éppen. delelt harangöztak az ·oro,szlt .e mplomban. hatalmas teste mozdulatlan és halsl'lem,éve'l rebbeu,}s nélkül figyeli a kutatást. Biztos, hogy ' így szokott mikor az ö'l'sparancsnok elindul t egy fia tal kakasülni .szarvasbőgés idején a DU:1'isinavölgyben, ölébe tollassal és Vargóckival, a vadőrrel, aDuzsinavölgy
CSENDűRSÉGILAPOK
1940 június 18.
393
l.acmál telepített főellenállási vonalba való vissza.vétele után, az ar cb an támadó románokat visszaverte és állásaiban mindaddig kitartott, míg az ellenség átkaroló támadása nyugat felől a zászlóaljat bekerítésseI fenyegette. A csendő'rzászlóalja:k szívós ellenállása eredményesen késleltette a románok előtörés ét lés soraikat al.aposan megritkította. RomáJD. források szerint a 3. romálll :hadosztály az Olton való átkelésnél 12 tisztet - köztük egy ezredparancsnokot - és 630 embert vesztett sebesültekben és halottakban. Az Ugránál támadók is csak súlyos áldozatok árán jutottak a túlsó pal"tra.. Ezeket a veszteségeket jórészben az Imreh csendőrezred és a Sikorszky csendőrzászló,alj alig 1700 puskást számláló csendőrei okozták A csendőrök hősies ellenállásának meg js volt á vá!l't eredménye: megteremtette az előfeltételeket a szeptember 15-iki pálosi ütközethez, melyben a 71. hllidosztályzöm elszánt lerohanásban az Olton át tért nyert romándkat a folyó mögé vissz:avetette és ezzel nagymértékben hozzáj árult ahhoz, hogy a magyar és német seregek október 2-án megkezdett támadó hllidműveletei, a háromszéki medence felé, a betolakodott románokat a határon túlra űzhessék. E napon a Puszta-OeLinánál álló Sikorszky csendőrzászlóaljnak 9 órakor a Pusztahegyen támadáshoz kellett volna csoportosulnia és Bárány!kútra az onnan támadó románok oldalába támadnia (3. sz. ábra). Erre azonban lIlem került sor, mert az ellenség időközben a Pusztahegyet birtokában tartó Divizioli
gyalogezredet megtámadta és átmenetileg védelemre szorította.
felé. Előttük futott a porzó havon a egy kétéves korcs vizsla.
tott hótakaró érintetlen, egyetlen lépés nyoma sincs benne. Hallgatóztak az ajtó előtt. Csönd. - Hal. .. A gyerek! ... Szaggatott, vékonyka sírás hallatszott a házból. Ketten nyomták vállal az alacsony faajtót, az örsparancsnok meg bedugta a résen a szurony t s fel1i:ikt,e 'a keresztrudat . . . Az ajtó kipattant, a hó bez.údult a küszöbről. Először a kutya ugrott a házba. Bent sötétség, h1deg és a szabadkéményes ház.ak savanyú füstszaga. Tűznek nyoma se. A résnyi ablak pokrócrongyokkal betömve. A fiatal kakastollas kirántotta a rongyokat s a nappali fény elöntötte a házat. Egy alacsony fenyőfaágyon feküdt Kripoj felesége. Fel volt ,öltözve, bekecs volt rajta, kendő a nyakán és tarka házisz.őttes pokrócolcl;:al betakarva. Csak az arca látszott, piros volt, mint a tűzláng, a szája cserepesre sülve a lázban s sz.emJe tompán mered rájuk. Valamit m(mdott, de csak Vargócki értette meg: - Vizet akar, - mondta s férfiügyetlenséggel kezdett vizet keresni. V égre megtaJálta a mázaskorsót az ágy előtt, megrázza: ÜTes. Az örsparancsnok felmarkol egy csoIttó havat a küs~öbről s megeteti friss hóval az asszonyt. S ahogy feléje hajol, akkor látta csak meg a gyereket, Kripoj kis·l ányát. Ott bujt meg az anyja mellett az ágyban s a sírástól megfényesedett gombszeme olyan volt, mint egy ki~ egéré. Nem lehetett több három esztendősnél. Kiemeli az ' á:gybóI, a gyerek szája görbül lefelé és sirni 'kezd. Az asszony nézi li gyereket; egy szót se tud szólni, úgy leli a hideg, hogy hallani a foga 'verő dését. Szombat este óta kóborol a hegyen Kripoj, a hí ·
vadőr
kutyája,
•
A vörösfenyőszálakból ácsolt hídon és egy gyenge kapaszkodón túl elérték az erdőszegélyt. Egy szikrázó hó volt erre a világ, a fenyők árnyéka kéken és rézsutosan feküdt végig, a domboldalon. Lent, a ylölgy túloldalán a télbe temetett falu kéményei eregettek Ifélénk füstszalagokat. A tél konokul ült a hegyeken és földeken, pedig a fák, állatok és emJbe· r,e k úgy várták már a tavaszt, mint egy küldöttet. akinek el kell jönni a régi írások szerint. - Kerüljük meg a Kripoj házát, - mondta a vadőr s:a bevágás felé mutatott, ahol az erdőszegély és a Sztrázs sziklája között ott állt Kripoj Leonidász faháza. Mélyebben mentek be az erdőbe, térdig hóba, mikor szűkölni kezdett a kutya s vinnyogva megállt a bevágás szélén, éppen az or·v vadász vis· kója felett. - Nem gyüsz. ide! - csapkodta a térdét a v,a dőrlegény, de a kuty.a nem' jött, csllik vi.sszavakkantott és nyöswrgött újra. - Mond valamit a kutya, nézte az örsparancsnok :a nyugtalan vizslát, - én már tudom is, hogy mit: a kémény t :roondja talán ... Igen, a kémény nem füstölt, tiszta hó takarta, amit még az éjszaka borított rá a vihar. - Hol van Kripoj asszonya, meg a gyerek, Vargó.cki~ .. , ~ Csak a iházban, ~rt a vadáJsz miár swmba t est~ óta a hegyekben van ... - Gyerünk csak közelebb ... A lmtya, mint a villám vágott le a bevágás ol· dalán, egyszeribe ott volt a. faház előtt s kaparta a küszöbről a havat. A ház körül, a hullámosrll szán-
3. sZ.ábra .
aMérle. " _ - " , '1.- - - - . I '31\m '-I_ - - ' - '
394
CSENDűRSÉGILAPOK
194ö június 18.
A Sikorszky zászlóalj és a 2./VII. z.ászlóalj ez okból egyelő~e a mag,aslat mögött tartalékba került. A románok támadása erősbödött. A komi délutáni ól1ákban a Pusztahegyre a Galgen !hegy irányából már kb. 5-6 zászlóalj támadt. Moha községből is ildbontakozott egy 3--4 zászlóaljból álló csoport és szintén a PusztaJhegynek tartott. 15 órakor ·a többszörö·s túlerőben levő ellenség a Pusztahegyr,e betört. A tartalékban álló Sikorszky csendőT- és 2./VII. zászlóalj ellentámadásr.a indult. Az alig 450 főt számláló csendőrzászlóalj hatalmas lendületű rohamával, melyben a zászlóalj parancsnoka, Sikorszky százados hősi halált halt, - lesöpö'r te a románokat a magaslatról· Estig hullámwtt a ha~c a magaslat birtok áért, mely végül is a oCsendőrzászlóalj birtolkában maradt. Ez ,a világhábor'Úból 'k iTagadott két példa világot vet rögtönzött csendőralakulatoknak az 1916. évi Erdély felszabadításáért folyt haTcokban v,aló eredményes alkalmazására. A múltban erre csak a hadszíntéren adódott les et. N apjaJink korszerű harcában azonban a harceszközök óriási fejlődéséveol és a OOrcmód gyöke~es alaJkulásával más l'e sz a helyzet. A közelmultban lezajlott lengyel, norvég és ,a most dúló franciaországi ihadjáratok tanulságaiból fog,a lmakat alkothatunk magunknak ,a korszerű hadviselés menetéll'oo, mely a háború kitörése pillanatában a hadviselő ország egesz területét hadszíntérré teszi. A légierők ejtőernyős csapatainak a földredobá:sával és a velü:k össmang,b an működő gyorsan
mozgó páncélos alakulatok villámgyors előtörésével ugyanis az ország bármely pontján bármikor megjelenhetik az ellenség. Tegyünk egy rövid összehasonlitást. Az itt elmondott hadtörlénelmi esemény alkalmával a romáJllok 1916 augusztus végétől október elejéig, bár tízszeres túlerőv,el támadtak, alig Segesvárig jutottak előre. Folyóévi május 10-én reggel, alig néhány órával a ihatár átlépése után, a németalföldi fontos repülőtereket német ejtőernyős csapatok biztosan kézben tartottak, míg az elŐr·etörő páncélos erőikJkel messze az ellenség hátáJban egyesülhetteI;:. Hiú~z év előtt egy ily eLképzelés aZi fLbrándok világába tartozott, ,a mai harceszközökkel ellenben nem lehetetlen. Gondolkoznunk kell afelett, hogy vla jjon mily hivatás vár a esendőrségre a ihadviselés ily kialaku111sa következtében. A kötelességteljesítés tágított :határai tárulnak fel a korszerű légi és földi harcieszközök alkalmazásával kialakuló új harcászati lehetősége~ mellett. Bizonyos, hogy ezek ép annyira új, mint dicső feladatok elé fogják a csendőrség szerveit és tagjait állítani. Ezeknek megfelelni azonban csak a harceljárásban és a lövésben kiváwan. kiképzett, szellemileg, erkölcsileg és testileg felkészült, kellő fegyver7Jettel is ellátott csendőr fog tudni, akinek tudása mellett acélidegzete is van fegyverének a kitűzött CJélelérésére hidegvérrel való alkalmazására.
res vadász s nem tudja, hogy :a hidegrázós halúl bement a házába és ott ül az ágya lábánál. - Be kell vinni őket a faluba, mondta az örsparancsnok, - mert ittpusztulnak . '. És eszébe jutott a fwhordó szán, ,a mit a házkutatásnál látott a rozzant színben, az udvaron... Kimegy és kihúzza it kéziszánt a színből, galyfát kötöz rá s négy pokrócba, meg egy öreg irhabundába csavarva ráfeldetik :a z asszonyt. Bek'ö tik az ajtót s már mennek is futva a falu felé. Vargócki és a fiatal kwkastollas húzza a szánkát, mögöttük az örspal'ancsnok, karján a gyerekkel, meHette a kutya szalad a porzó havon. Gyorsan m'8nnek lefelé a völgynek, téli nap süt a hátukba s árnyékuk kéken és ferdülten megy előttük a hószántásokon ... - Hopp, Olyhusa, nyisd ki az ajtót - ordít a faluban az orvos háza ,előtt a, vadőrlegény - beteget hoztunk! ... A körorvos szolgálója nyitja a kaput. A rendelőben leteszik az asszonyt a diványra, az orvos feléhajol sokáig ... - Tüdőg'yulladás, - mondja aztán, - befogjuk szállítani a városi kórházba, haa munkácsi útról eltakarít ják .a hótorlaszt ... - Kibírja~ ... Az orvos vállatvont. - S'zívvel bírja. A hegylakóknak 'erős a szívük. .. A !férje hol van ~ A vadász ... - A hegy,e n ... - Mikor jön haza ~ - Haza ~ - mondja csendesen az örsparancsnok, - vagy két évig biztosan nem jőn az haza, doktor úr ... .Az orvos ránéz az örsparancsnokra. Megértette. És látja a karján a gyereket.
- Hát ezzel mi lesz~ - EzzeH - mondja az őrsp:arancsI1ok - ezt ha· zaviszem, amíg felgyógyul az anyja ... ~z orvos egészen közel lépett a kakastollas emberhez, kezét könnyen a vállára tette és be'l enézett az arcába. Orvosi mOlZdulalt volt: megisllI1erést kereső, keretnélküli vékony szemüvege miOZdulatlanul csillogott. Idevaló emiber volt az orvoo, fi,a tal ember, egy izvorhutai ruszin parasztnak a fia ... Nézte ezt a szikkadt és zárt sík,fö,l di pá.'3ztorarcot os úgy látta mintha szétszakadt felhőkön át megláJtta volna egy pillanatra a rejtelmes Alföldet. --:-' Itt maradjanak, míg átfutok a gyerekkel, -mondta az örsparancsnok a fiatal kakastollasnak é~ a vadőrlegénynek, - meri napszállta előtt még a Szkliácsnál kell lennünk ... Itt várjanak az orvos]ak előtt ! '" Átfutott az úton, karján a gyereJd~el. Bement a sárga ház kapuján, végig a havas udvaron a lakásáig ... Két kisfiát a kooyhá:ban találta, játszottak. '. A szob ából ,a varrógép egyh:angú zörgését hallotta, ott varr a feleség·e. Letette a kitslányt, puskáját balkarjára akasztotta, kihúzta a kooyhaasztal fiókjái s kivette a ké&t meg ,a tiszta ruhába takar't fehérkenyeret s három szép, kerek karajat vágott a kenyérből. Két fia komoly arooal nézte a jövevényt. Leha joIt hozzájuk s ke~ébe.n a hároIIl! karaj kenyér. - Egyetek, - mondta és rájuk mo,s olygott. Arcán a zárkózott emberek mosolya ült, mikor a feszesre zárt száj moz.dulatlan., csak az arc melegedik át és a szemek sötéten és átlátsw -tisztán csillognak, mint a nyári tó. Nem az ő mosolya volt: egy egész nemzeté.
1940 június 18.
CSENDORSÉGI LAPOK
Nem kétséges, hogy a csendőrség műlködési területén igen gyakran csak az örs ök leszmek az. az erő, amely egyedül vagy a maguk mellé rámtott polgári erőegységekkel veszik fel a harcot a meglepetésszerűen megjelent ellenséggel; viszont az sem kétséges, hogy az Erdély felszabadításában közreműkö dött, hősi halált halt vagy még élő bajtársak sz.elleme fogja irányítani ezt a harcot. Hogy ez mikor következik el, nem iudjuk, de akárhol, akármikor is lesz az, a magyar csendőr ott kíván lenni és győzni akar.
Súlyos sérülések és
ft
tényállás.
írta: Dr. BEÖTHY KONRÁD egyet. rendk. tanár, törvényszéki orvos, Pécs. A minap egyik ujság a következő hírt közölte: Daboszelac · András parasztlegény jelentkezett a szlavonbródi kórházban felvételre. Elmondta, hogy korcsmai verekedés alkalmával hátulról revolvergDlyót repítettek fejébe, amely elől a szemgolyója alatt jött ki. A parasztlegény átlőtt iejjel tette meg a húsz kilométeres utat a kórházig. Más eset: két felnőtt egymást kerékpárpumpával és nagy pincekulccsal megverte ; amikor a pumpa elgörbült, az egyik elvette a másik kezélhől a pincekulcsot s azzal tovább ütötte vetélytársa fejét. A pincekulcsos elvesztette eszméletét, majd magáhoztérve, hazaindult, de nem érkezett be a faluba, hanem a falu előtt egy akácfa tövében nagy vértócsa mellett halva találták. Fején a bőrben 21 darab szakított sebet, az agyburkok kiterjedt vérzéses Iheszűrődését, kiterjedt agyzúzódást, a koponyaalapon 4 törést és repedést, baloldalon a VI~VII VIII-IX. és X. bordánaJk tÖlbbszöl"ÖS rorését szenvedt·e el. ELhalt testén tehát 35 sérülés,t állapított meg a boncolás. Az a hely, amelyen halva találták, a verekedés színhelyétől 700 lépésnyire volt. A halál oka: kifelé történő elvérzés, agyroncsolás, agyzúzódás és vérbelehelés volt. A vizsgálóbíró azt kérdezte, lehetséges-e az, hogy valaki ilyen súlyos sérülések után még 700 lépést tud megtenni ~ Erre azt feleltem, igen. A világháború sérült jei mutatták azt, hogy sokszor súlyos sérülések után is cselekvőképesek maradtak a katonák. Nem V'olt ritka az az eset, amikor az orvosok lemondtak a beteg életéről s a beteg néhány nap mulva felkelt, meggyógyult. Gyakran kétkedéssel fogadjuk a sérültnek azt az állításáJt, hogy ezt és azt a sérülést ablhan a bizonyos időpontban szenvedte el, mert hiszen maga a sérült a sérülés elszenvedése után kiadósan tudott mozogni, karját használni, stb. A tanúk is vallják ezt s minthogy kétségtelen, azért orvosi magyarázatra szorulnak ezek a kérdések. Csontsérülések. Nem ritka az az eset, amikor a combcsont, vagy az alszárnak a törését csak egy idő mulva fedezik fel. Ezen idő alatt a sérült, jóllehet panaszai vannak, mégis ide-oda járkálhat. Ha a combcsont a térdizülethez közel, vagy ha az aIsz árak a bokaizülethez közel törnek el: akkor a cselekvőképesség egy ideig megmaradhat, a törést körülvevő izmok a
395
csontot megtartják eredeti irányában s így ezzel a sérüléssel a sérült még mozoghat. N em ritka az sem, hogy olyan sérült, akinek a combcsont ja vmt a középen eltörve: szintén járkálhat. Lórugott embernek mindkét alszárcsontja eltörött; botra támaszkodva a kórházig kb. 7 kilométert ment; a combcsont szilánkos törésével egy katona lóra tudott szállni s a kötözőhelyig lovagolt; fiatalembert dunamonitor keréklapát ja olyan súlyosan megsértett, hogy csakhamar meghalt. Hátán, lábszárain több, egymással párhuzamos, mély sérülés volt. A gerincoszlopa eltörött s ezzel a súlyos sérüléssel még 'e gyideig úszott. Ha agernicoszlop sérüléséhez nem társul a gerincvelő sérülése, akkor a panaszok nem nagyok s lehet, hogYa törést csak később, véletlenül fedezik fel. A cselekvőképességet a bordatörés különböző képen befolyásolhatja. Ha csak egy borda is törile az minden mozgásnál, lélegzésnél, tüsszentésnél, köhög,é snél fájdalmas lehet. Néha azonban sérült nem hagyja abba munkáját, legalábbis nem azonnal. 73 éves idős embert felesége megvert, megrugdosott, úgy, hogy azóta az ,e mbernek baloldala fáj, de azért cipészfoglalkozását !folytatja, sőt vásárra is elment, ahol 8 óra hosszat dolgozott. Röntgenvizsgálat eredménye: a baloldali IX. és X. bordának haránttörése, kiterjedt vérzéses beszűrődéssel. Tejcsarnokban alkalmazott fiatalember a belépő fiatalasszonynak alkarcsontjait léccel egy ütéssel kettétörte; az asszony ugyanezen tört karjával a bádogajtón hosszantartó dörömbölést vitt véghez. Bordatöréseket halállal végződő ·esetekben sem lehet egyszerűen úgy tekinteni, mint ami a cselekvőképességet kizárja; kocsisnak összes bordái összetörtek, a jobb tüdő kiterjedten beszakadt, máján, rekeszizmán és lépén kiterjedt szaka:dások voltak; ezen sérüléseivel 10 órán keresztül 34 kilométert utazott, 28 méter t gyalog tett meg és 20 lépcsőfokon saját lábán, segítség nélkül le tudott menni. Asszonynak sregycsontja, joblboldalt hat, baloldalt két bordája tört, tüdejét az egyik borda felnyársalta. Röviddel a halála előtt beszélt, sem panaszai, sem a tünetei nem sejttették, hogy ilyen súlyos sérüléseket szenvedett el. A fejsérülések. Ily séTÜléseknél sem szűnik meg azonnal a cseEzt bizonyítják azok az esetek, ahol öngyilkossági szándékból vágják magukat fejbe. Akár fejsze élével, akár a fokával történik a fej sérülése, cselekvőképes maradhat az ember. A sérülések vagy csak a bőrt, vagy a csontnak a felületes rétegeit illetik, amiért a halál nem is következik be s az öngyilkos más módját választja az öngyilkosságnak (pl. nyakmetszés, akasztás, stb.). Olyan sérüléseknél, amelY'ek nem halálosak, a. cselekvőképes séget elsősorban a bénulások, majd a csonttörések befolyásolják. A fejsérüléssel kapcsolatban legfontosabb az öntudat elvesztése, amely a cselekvők~ pességét felfüggeszti. Az öntudatnak az elvesztése pedig a fejnek ama sérüléseihez szokott társulni, amit közönségesen agyrázkódásnak nevezünk. Éppen az agyrázkódásnak a legfeltűnőbb tünete az eszméletlenség, azaz az öntudatnak a felfüggesztése. Ter'mészetes dolog, hogy addig, amíg az öntudatlanság lekvőképesség.
396
CSENDORSE';GI LAPOK ,
1940 június 18.
tart, a cselekvőképesség fel van függesztve. Az agy- sérüléshez agyrázkódás nem társul, akkor a cserázkódás lehet pillanatig tartó, vagy hosszú napo- lekvőképesség megmarad. Férfi jobb halántékába lőtt, a revolvert helyére kjg is tartó, - súlyos következmény koponyasérülések után. Egy bizonyos idő telhetik el a sérülés visszaakasztotta, lef~küdt, mindent észrevIe tt magapillanatától addig, amíg az agyrázkódásos tÜ!let.ek körül, de beszélni nem tudott. A golyó a bal halántéklebenybe begyógyult s nem olwzott neki semmi teljesen kifejlődnek. Fiatal ember fejét rúdba ütötte, eszméletét nem kellemetlenség'et. Férfi a jdbb füle .feletti sérülés vesztette el, hanem azonnal felugrott, két lépést tett, eredetére azt mondotta, hogy a dívány sarkába majd összeese.tt. 8 órán át volt öntudatlan, többször vágta fejét. Másnap meghalt s agyában egy 11 mm-es hányt is. Fiatalembert sörösüveggel If ejbevertek. Fe- revolvergolyót találtak. nyegetve kiáltozott, majd leült, a kérdésekl'e nem Hogy a cselekvőképesség a fej lőtt sebénél megi eleIt, mereven nézett, a korcsmáros segítségével a maradhat, mutatja, hogy öngyilkos többször is fejbemásik helyiségbe ment, az orvos 10 perc mulva esz- lőtte magát. Férfi háromszor lőtte magát fejbe; kétméletlenül találta. 12 óra mulva halál. 24 éves férfit Ségtelen, hogy a két első lövés után nem vesztette . karóval f'e jbevertek; összeesett ugyan, majd utána el 'e szméletét, képes volt arra is, hogy a revolvert azonnal felugrott, felment a lépcsőn lakásába, lefe- jobb kezéből a valba vegye át. küdt, 6 és 1/2 óra mulva halt meg. Jóllehet, a fejNémet repülőtisztnek a francia vonal mögött sérülése következtében a koponyacsontok varratai 25 kilométerre srapnellgolyóval szemét kilőtték, a mindenütt szétnyíltak, az öntudatlanság, így a cse- golyót a baloldali koponya hátsó részén megtalálták. lekvőképtelenség csak nagyon rövid ideig tartott. Jóllehet, szédülést érzett, gépét mégis haza tudta Azt mondhatná valaki, hogy az embernek a vezetni. cselekvőképessége azért marad meg, mert az úgyAsszonyt jobb homloktáján meglőtt ék. Serétek nevezett begyakorolt mozgásokat, fogásokat auto- nem mentek be a koponyába, de egy háromágú törés mataszerűen végzi. Ez azonban nem igaz! A begyakeletkezett rajta, az asszony nem esett össze, szekkorolt mozgások végzéséhez is szükséges az, hogy az Tényhez támaszkodott s kérdezte, hogy mi történt. ember öntudatánál legyen, vagy ahogy mindennapi Majd a szomszéd szobába ment s lefeküdt, hányt és értelemben mondani szoktuk: ne legyen eszméletlen. 14 nap mulva halt meg. Magers'fonteinnál angol katona órák hosszat boA sérülés elszenvedesétől a halál beálltáig eltelt lyongott, homlokán Mauser-fegyvertől származó séidőnek nagy törvényszéki-orvosi és nyomozói jelentősége van. A betegek képesek ugyanis akármilyen rülés; a homloksébéből zúzott agyrészlet nyomult elő. cselekedet elvégzésére, munkájukat folytathatják, szenvedhetnek ,e l újabb sérüléseket, amelyre aztán Tompa eszközökkel okozott sérülések. a később bekövetkezett halált 'h elytelenül vezetheMunkásra gerenda esett, lépe megrepedt, a bal tik vissza. A koponyaüri vérzések, amelyek lassan veséje teljesen leszakadt, még 20 lépést tudott menni, érik ,e l azt a fokot, hogyagynyomás révén öljenek, majd 7 és % óra mulva halt meg. 30 éves vasúti okozzák az ilyen, a sérülés után csak egy bizonyos munkás, .akit a vaggon a falhoz szorított, azonnal idő mulva ,bekö'vetkező halált. eszméletlenül esett össze, ecetes mosás után magáIsmerjük az úgynevezett megszakított öntudathoz tért, saját kívánságára kórházba ment s csak lanságot is. A sérülés elszenvedése után öntudatlan- vasúti szállítás alatt halt meg. Lépe teljesen szétság áll be, amely eltart egyideig, amikor visszatér szakadt, többszörös májrepedése, veserepedése, tüdő megint az öntudat, majd meg ismét elvész sbeállhat szakadás ,és a hatodik bordának a törése nyert mega halál. állapítást. Kocsist ló rúgott hasba; mája és jobbAz összetett öngyilkossági módok mutatják széveséje kettészakad t, de még képes volt arra, hogy pen azt, hogya . cselekvőképesség súlyos sérülések az első emeletről a földszintre menjen, ahol összeután is megmaradhat. esett. Férfi szájába lőtt, halála nem következett be, ezután nyakát átmetszette. Férfi magát fejbelőtte; Hassérülések. nyakán hosszú metszett seb is volt, majd pedig, felakasztotta magát. A kötél éppen bennfeküdt a nyak Hány olyan eset van, ahol az emberek átfúrómetszési vonalában. Jobb k'e zén lőporfüst ös lecsa- dott vakbéllel mennek kórházba! Fiatal gyermek pódás. úszás közben hirtelenül meghalt. Altalános hasE';jjeli őr épülőfélben levő házban nyakát átmet- hártyagyulladása volt, amely átfúródott féregnyúlszette; a házban még körüljárkált
1940 június 18.
CSENDöRSÉGILAPOK
A nagyerek sérülése. Altalában gyors belső vagy külső elvérzés következtében halálosak. Éppen ez a veszedelme a szúrt és metszett sérüléseknek és az orvos minden más dQlgát félretéve, igY'ekszik a sérülésekből meginduló vérzést csillapítani, illetv,e megállítani. Hogy azonban nagy 'e rek sérülése után sem vész el azonnal a cselekvőképesség, azt a következő esetek bizonyítják: 2 cm hosszú hasított seb a test nagy verőerében. Halál 20 perc alatt. Fiatalembert vasvillával mellbeszúrtak. Támadójától a vasvillát elvette, fel is emelte, de nem szúrt, hanem a villát eldobta, m;:tjd felkapaszkodott szekérre, hogy tovább dolgozzék. Onnan csakhamar leugrott, hazavitette magát. Másnap jobban lett, az ötödik napon halt meg. A törzs nagy verőerén 2 milliméter hosszú szúrt nyílás volt. Ebben az esetben azért következett be 'Olyan hosszú idő mulva a halál, mert a nyílás kicsiny volt, a vérzés· kor pedig maga a kiömlő vér még jobban szűkített-e cl. szúrt nyílást. Két ember verekedés közben a tüdőverőér (tehát nagy ér) szúrását szenvedte el. Mind a kettő visszament a kocsmába, ahol az egyik a társaságánál esett .(issze, míg a másik valamivel hosszabb ideig élt s azt mondotta: nézzétek, hogyan szúrt meg M. s ösz.szeesett, meghalt. . Asszonyt mellbeszúrtak. Az asszonyaszobából többször kifutott a f'Olyosóra, segítségért kiabált, majd 10 perc mulva meghalt. Szúrt sebek. Egyik esetben 145, majd 285 és 300 késsZIÚrás volt aJZ öngyiJlikos nyakán, fejém., mellém., hasám és combján: öngyilkos magiát tízszer mellbeswrta. A tíz szúrásból 9 ment a szív balkamrájába. Altalában a szív szúrások mind nagyon hamar megölik aZ8lIllbert, ha azornbam a szúrások gyorsam. történnek, úgy lehet az, hogy a halál, a sZÍvbul'lOkba történő vérres útján csak. f~ésőbb áll ,b e, aJIIlely időpontig azonban az ember cselekvőképes marad, vagy hogy ,RI sérül t csak nagyon hosszú idő mulva hal meg, de l,e llet az is, hogy a sZÍvszúráJs nem is vezet halálhoz. Középkorú embert sZÍvensZlÚrtak, úgy, hogy a billentyűke1; is me,g sértették. Ezután a sérülés után még '20 évig, egy másik esetben pedig 10 évig élt. Szív'8zúrá,&ok után 31 s:7JázaJékbarn ésm1e lték azt, hogy a 'Sérült ment, szaladt, felkelt, állva beszélgetett, egy .öngyilkos pedig kihúzta a bicskiát a melléhől, be,csul~ta, betette a nadrágzsebbe. Sok olyan e.setet ismerünk, ahol szívsé:rü.íllt ember halála 20 pe:r:ctől töhb óráig tartó időben következett be. A halál ,b ekövetbzése természetesen függ a sérülés nagyságiától, amit soha nem lehet előre megmondanj si azt csalt :3. boncolás deritheti ki. így magyal1ázható az a szív· sérült ember is, rukinól a szíven négy szúrt sebet találtunk. A sérülések után sérült a tettest székkel zavarta el, majd utána még 3 napig élt. A szívnek nagyobb sérülése is képessé teheti az embm·t még cseleklV'éSire. 1 cm hosszú szúrt seb mellett siérült nagyobb utat tett meg s csak %. óoo mulva esett össze. Másik sZÍvén 7 miUiméter hosszú v'olt a sérülés; állva megvárta, amíg a csendőrök megérkez.tek, utána még 371í ' napig élit. Két esetben a sZÍv szúrt sebe 10 milliméte,r hos'szú volt. Az egyik
•
397
50 métert ment még, a s e'béb ő l kihúzta a kést, a más~k pedig· követ emelt fel, a tettes után dobta s csakhamar mindketten meghaltak. Egy szívsérült több utcán ment végig, amíg összeesett, egy másik 100 l~ést ment s a nyolcadik napon halt meg. Párhajban sZÍven szúrt ember, alcinek a szívét ujj tágasságnyira nyitotta meg a kard, 200 lépésen keres,zt-ül futva üldözte ellenfelét. 27 éves fiatalember szívsérülése után teljes futásbalIllOO lépést tett, a rendőr elfogta, együtt mentek 500 lévést s esal\: ,a kkor vették észre s ér ül és ét. Akkor is cselekvőképe.s maradhat az ember, ha SZÍvét keresztüUövik. 19 éves pincér hárOD1szor sZÍvélbe lőtt. Mind a három lövés átment a szíven. Fiatalember szíve táján 6 lősérülés volt, ebből négy a sZÍven ment keresztül. Más esetben egy lövés a SZÍve-:n, egy a tüdő nag'yverőeréiben, egy harmadik pe' dig a sziVlfaiban akadt meg. Kocsis szívlövés után még 25 napot élt. Olyan mellkasi lövés után, amelyik a tüdőverőeret átütötte s a golyó begyógyul t a szíviwmba: a sérüllt 8 és fél hónapot élt. Fiatalember szívenszúrta magát, balcsuklóján felmetszette l'!lz erek et s utána még jobbhalántékába lőtt. Altalában sZÍvszúrás után hosszabb ideig marad meg a cselelrvőkép'6sség, mint a szív lősérülése után. Ennek a magyarázata az, hogy a szívlövés nemcsak hogy megszakítja a szívizomza.tot, hanem azt ikiterjedtebben rOlI1csolja és eg~Túttal zúzza is. Idősebb tiszt testén 6 löséI'ü1:és volt, ezek közül egyik a homlok közepén, a másik 'aZ m"con a járomcsonton, amely egyúttal eltépte a két s2'leJlljdeget is, 3 pedig sűrŰn egymás mellett a szívtájon s ezek közül az egyik a baltüdőt, a másik kettő a szívet érte és az egyik nagy VeTŐ eret ütötte át. Ha a Sl2líVlsérülés miatt a s7.Ívburokba vér ömlik, ez rendszerint nagyon hamar öli meg az embert úgy, hogy a <sZÍv nem tud kitágulni s igy szívfojtás kÖvetkezik be. Egy .esetben férfi ilyen sérülésseL 75 lépést ment még, amíg összeesett. M,e g kell még jegyemi ,azt is, h01gy a:z, egyik nagy klinika anyaga ~erin;t 452 sZÍvsérülésből 72 végWq.ött gyógyulással, több esetben megtalálták a sértő eszközt a szívbe begyógyulva ' (tű, golyó, tüske). Az orViostudJomány ma már ott tart, hogy sZÍvsórüléseket is tud eredmélIlyesen keze'l ni műtéttel. Halálos égési sérülések. ilyenek elszenvedése után is c.selekvőképes IDaradhat még a sérült. Igaz, hogy mozg,ásuk,ban nagy mértékben korlátoZ/va vannak, de a halálL csa;k egy idő mulva következik be. AltaláJhrun a halál beMvetkezésélIlek ideje harmrudfokú églési sérüléseknél: ha az eglé sz testre kiterjed a harmadfokú égés, akkor 7 óra, ha a 71í te's tre kiterjed a harmadfokú égés, akkor 13 óra, ha az % testl1e kiterjed a harmadfokú égés, akkor 29 óra, ha az ~ testre kiteiI"jed a harmilJdfokú égés, akkor 43 ÓTa, ha az 1/6_1/6 testre kiterjed a harma.dfokú égés, akkor 64 óra, ha az 1/7 testre kiterjed a harmadfokú égés. akkor 90 óra.
1940 június 18.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
Nem kétséges, hogy a csendőrség mű!ködési területén igen gyakran csak az örsök leszmek az az erő, amely egyedül vagy a maguk mellé rám.tott polgári erőegységekkel veszik fel a hareot a meglepetésszerűen megjelent ellenséggel; viszont az sem kétséges, hogy az Erdély felszabaditásában közreműkö dött, hősi halált halt vagy még élő bajtársak szelleme fogja irányítani ezt a harcot. Hogy ez mikor következik el, nem tudjuk, de akárhol, akármikor is lesz az, a magya'!.' csendőr ott kíván lenni és győzni akar.
Súlyos sérülések és
ft
tényállás.
írta: Dr . BEÖTHY KONR ÁD egyet. rendk. tanár, törvényszéki orvos, Pécs. A minap egyik ujság a következő hírt közölte: Daboszelac - András parasztlegény jelentkezett a szlavonbródi kórházban íelv-ételre. Elmondta, hogy korcsmai verekedés alkalmával hátulról revolvergolyót repített ek fejébe, amely elől a szemgolyója alatt jött ki. A parasztlegény átlőtt fejjel tette me~ a húsz kilométeres utat a kórházig. Más eset: két felnőtt egymást kerékpárpumpával és nagy pincekulccsal megverte ; amikor a pumpa elgörbült, az egyik elvette a másik kezéMl a pincekulcsot s azzal tovább ütötte vetélytársa fejét. A pincekulcsos elvesztette eszméletét, majd magáhoztérve, hazaindult, de nem érkezett be a faluba, hanem a falu előtt egy akácfa tövében nagy vértócsa mellett halva találták. Fején a bőrben 21 darab szakított sebet, az agyburkok kiterjedt vérzéses Iheszűrődését, kiterjedt agyzúzódást, a koponyaalapon 4 törést és repedést, baloldalon a VI~Vn VIII-IX. és X. bordának többszörös törését szenvedt-e el. ELhalt teS'uélJl tehát 35 sérülés,t állapított meg a boncolás. Az a hely, amelyen halva találták, a verekedés színhelyétől 700 lépésnyire volt. A halál oka: kifelé történő elvérzés, agyroncsolás, agyzúzódás és vérbelehelés volt. A vizsgálóbíró azt kérdlezte, lehetséges-e az, hogy valaki ilyen súlyos sérülések után még 700 lépést tud megtenni ~ Erre azt feleltem, igen. A világháború sérült jei mutatták azt, hogy sokszor súlyos sérülések után is cselekvőképesek maradtak a katonák. Nem volt ritka az az eset, amikor az orvosok lemondtak a beteg életéről s a beteg néhány nap mulva felkelt, meggyógyult. Gyakran kétkedésS1el fogadjuk til, sérültnek azt az állitásáJt, hogy ezt és azt a sérülést ablhan a bizonyos idŐIPontban szenvedte el, mert hiszen maga a sérült a sérülés elszenvedése után kiadósan tudott mozogni, karját használni, stb. A tanúk is vallják ezt s minthogy kétségtelen, azért orvosi magyarázatra szorulnak ezek a kérdések. CsontsérüIések. Nem ritka az az eset, amikor a combcsont, vagy az alszárnak a törését csak egy idő mulva fedezik fel. Ezen idő alatt a sérült, jóllehet panaszai vannak, mégis ide-oda járkálhat. Ha a combcsont a térdizülethez közel, vagy ha az alszárak a bokaizüldhez közel törnek el: akkor a cselekvőképesség egy ideig megmaradhat, a törést körülvevő izmok a
395
csontot meg tart ják eredeti irányában s így ezzel a sérüléssel a sérült még mozoghat. Nem ritka az sem, hogy olyan sérült, akinek a combcsont ja va. a középen eltörve: szintén járkálhat. Lórugott embernek mindkét alszárcsontja eltörött; botra támaszlwdva a kórházig kb. 7 kilométert ment; a combcsont szilánkos törésével egy katona lóra tudott szállni s a kötözőhelyig lovagolt; fiatalemIhert dunamonitor keréklapát ja olyan súlyosan megsértett, hogy csakhamar meghalt. Hátán, lábszárain több, egymással párhuzamos, mély sérülés volt. A gerincoszlopa eltörött s ezzel a súlyos sérütéssel még le gyideig úszott. Ha agernicoszlop sérüléséhez nem társul a gerincvelő sérülése, akkor a panaszok nem nagyok s lehet, hogya törést csak később, véletlenül fedezik fel. A cselekvőképességet a bordatörés különböző kéPen befolyásolhatja. Ha csak egy borda is törile az minden mozgásnál, lélegzésnél, iüsszentésnél, köhögésnél fájdalmas lehet. Néha azonban sérült nem hagyja abba munkáját, legalábbis nem azonnal. 73 éves idős embert felesége megvert, megrugdosott, úgy, hogy azóta az -e mbernek baloldala fáj, de azért cipészfoglalkozását rfolytatja, sőt vásárra is elment, ahol 8 óra hosszat dolgozott. Röntgenvizsgálat eredménye: a baloldali IX. és X. bordának haránttörése, kiterjedt vérzéses Iheszűrődéssel. Tejcsarnokban alkalmazott fiatalember a belépő fiatalasszonynak alkarcsontjait léccel egy ütéssel kettétörte; az asszony ugyanezen tört karjával a bádogajtón hosszantartó dörömbölést vitt véghez. Bordatöréseket halállal végződő ·esetekben sem lehet egyszerűen úgy tekinteni, mint ami a cselekvőképességet kizárja; kocsisnak összes bordái összetörtek, a jobb tüdő kiterjedten beszakadt, máján, rekeszizmán és lépén kiterjedt szakadások voltak; ezen sérüléseivel 10 ,ó rán keresztül 34 kilométert utazott, 28 métert gyalog tett meg és 20 lépcsőfokon saját lábán, segítség nélkül le tudott menni. Asszonynak szegycsont ja, jobboldalt hat, baloldalt két bordája tört, tüdejét az egyik borda felnyársalta. Röviddel a halála előtt beszélt, sem panaszai, sem a tünetei nem sejttették, hogy ilyen súlyos sérüléseket szenvedett el. A fejsérülések. Ily sérüléseknél sem szűnik meg azonnal a cseEzt bizonyítják azok az esetek, ahol öngyilkossági szándékból vágják magukat fejbe. Akár f,e jsze élével, akár a fokával történik a fej sérülése, cselekvőképes maradhat az ember. A sérülések vagy csak a bőrt, vagy a csontnak a felületes rétegeit illetik, amiért a halál nem is következik be s az öngyilkos más módját választja az öngyilkosságnak (pl. nyakmetszés, akasztás, stlh.). Olyan sérüléseknél, ameb"ek nem halálosak, a cselekvőképes séget elsősorban a bénulások, majd a csonttörések befolyásolják. A fejsérüléssel kapcsolatban legfontosabb az öntudat elvesztése, amely a cselekvők~ pességét felfüggeszti. Az öntudatnak az elvesztése pedig a !fejnek ama sérüléseihez szokott társulni, amit közönségesen agyrázkódásnak nevezünk. Éppen az agyrázkódásnak a legfeltűnőbb tünete az eszmé· letlenség, azaz az öntudatnak a felfüggesztése. Ter·mészetes dolog, hogy addig, amíg az öntudatlanság lekvőképesség.
1940 június 18.
OSENDőRSÉGI
A nagyerek sérülése. Altalában gyors belső vagy külső elvérzés következtében halálosak. Éppen ez a veszedelme a szúrt és metszett sérüléseknek és az orvos minden más dglgát félretéve, igy'e kszik a sérülésekből meginduló vérzést csillapítani, illetve megállítani. Hogy azonban nagy 'e rek sérülése után sem vész el azonnal a cselekvőképesség, azt a következő esetek bizonyítják: 2 cm hosszú hasított seb a test nagy verőerében. Halál 20 perc alatt. Fiatalembert vasvillával mellb eszúrtak. Támadójától a vasvillát elvette, fel is emelte, de nem szúrt, hanem a villát eldobta, m;:tjd felkapaszkodott szekérre, hogy tovább dolgozzék. Onnan csakhamar leugrott, hazavitette magát. Másnap jobban lett, az ötödik napon halt meg. A törzs nagy v erő erén 2 milliméter hosszú szúrt nyílás volt. Ebben az esetben azért következett Ibe 'Olyan hosszú idő mulva a halál, mert a nyílás kicsiny volt, a vérz éskor pedig maga a kiömlő vér még jobban szűkített'e ct szúrt nyílást. Két ember verekedés közben a tüdőverőér (tehát nagy ér) szúrását szenvedte el. Mind a kettő visszament a kocsmába, ahol az egyik a társaságánál esett -össze, míg a másik valamivel hosszabb ideig élt s .azt mondotta: nézzétek, hogyan szúrt meg M. s öszszeesett, meghalt. . Asszonyt mellbeszúrtak. Az asszonyaszobából többször kifutott a folyosóra, segítségért kiabált, maj,d 10 perc mulva meghalt. Szúrt sebek. Egyik 'e setben 145, majd 285 és 300 késsmrás volt aJZ öngyi;1Jlws nyakán, fején, mellén, hasáa1 és coonbján: öngyilkos magát tízszer mel1bes z.úrta. A tíz szúrásból 9 ment a szív balkamrájába. Altalában a szívszúrások mind nagyon hamar megölik az eIDhert, ha azo'llbam. a szúrások gyorsam. törtélnnek, úgy lehet az, hogy a halál, a szívburokba történő vórZJés útján csaJ," később áll ,be, amely időpontig azonban .az ember cselekvőképes marad, vagy hogy ® sérül t csak nagyon hossw idő mulva hal meg, de lEiliet az is, hogy a szívswráJs nem is vezet halálhoz. Kö' :zépkorú embert szívensZJÚrtak, úgy, hogy a billentyűket is megsértették. Ezután a sérülés után még 20 évig, egy másik esetben pedig 10 évig élt. Szívszúrá&ok után 31 százalékba!Il. ész.lielték azt, hogy a 'Sérült ment, szaladt, felkelt, állva bes71élgetett, egy {jngyillros pedig kihúzta a bicsIDát a melléből, be· ,c suk/ta, betette a nadrág7lSe bbe. Sok olyan esetet ismerünk, ahol szivsérü1lt ember halála 20 perctől töhb óráig tartó időhen következett be. A halál ,b ekövet· }{ezése természetese!Il. függ a s é!rül és nagyságiától, amit soha nem lehet előre megmondani s.azt csal, :a, bOI1001ás derítheti ki. így magyarázható az a szív· 'sérült emoor is, akinél a szíven négy szúrt sebet találtunk. A sérülések után sérült a tettest székkel zavarta el, majd utána még 3 napig élt. A szívnek nagyobb sérülése is képessé teheti az embert még cseleklV'és:re. 1 cm hosszú szúrt seb mellett sé!rült n~gYOlhb utat tett meg s csak %. óm mulva esett össze. Másik szívén 7 miUiméter hosszú 'V'Olt a sérülés; állva megvárta, amíg a csendőrök meg,é rkeztek, utánla még 3 ?',í , napig élIt. Két esetben a szív szúrt sebe 10 milliméter hos's zú volt. Az egyik
LAPOK
•
397
50 métert ment még, a se'béből kihúzta a kést, a másik pedig követ emelt fel, a tettes után dobta s csakhamar mindketten meghaltak. Egy szívsérült több utcán ment végig, .a míg összeesett, egy másil~ 100 lépést ment s a nyolcadik napo!Il. halt meg. Párhajban szíven swrt ember, akinek a szívét ujjtágasságnyira nyitotta meg a kard, 200 lépéSEm keres,z till futva üldözte ellenfelét. 27 éves fiatalember szívsérülése után teljes fl1tásbamlOO lépést tett, a rendőr elfogta, 'e gyütt mentek 500 lépést s esal," akkor vették észre s é!rül és ét. AkkOlr is cselekvőképes maradhat az ember, ha szívét keresztüllövik. 19 éves pincér hárOlrri.szor szíVléJbe lőtt. Mind a három lövés átment a szíven. Fiatalember szíve táján 6 lősérülés volt, ebből négy a szíven ment keresztül. Más esetben egy lövés a szívem, egy a tüdő nagyverőeréiben, egy harmadik pedig a szíWai.ban akadt meg. Kocsis szívlövés után még 25 'Itapot élt. Olyan mellkasi lövés után, amelyik a tüdőverőeret átütötte s a g'OJyó begyógyult a szívizomba: a sétrüilt 8 és fél hÓ'll<1pot élt. Fiatalember szívenszlrrta mrugát, balcsuklóján felmetszette az ereket s utána még jobbhalántékába lőtt. Altalában sZÍvszúrás után hosszabb ideig marad meg a cselekvőkép'esség, mint a szív lősérülése után. Ennek a magyarázata az, hogyaszívlövés nemcsak h()lgy megszakítja a szívizomzatot, hanem azt ikiterjedtebben T"O!Il.csolja és eg~rúttal zúzza is. Idősebb tiszt testén 6 lösérülés volt, ezek közül egyik a homlok kőwpoo, a másik az m·oon a járomcsontO!Il., amely egyúttal eltépte a két s71emideget is, 3 pedig sűrűn egymás mellett a szívtájon s ez.ek közül .az egyik a baltüdőt, a másik kettő a sZÍvet érte és az egyik nagy verőeret ütötte át. Ha a szíVlsérülés miatt a sZÍvburokba vén- ömlik, éz rendszerint nagyon hamar öli meg az embert úgy, h'Ogy a <szív nem tud kitágulni s így szívfojtás kö,v etkezik be. Egy .esetben férfi ilyen sérü;Lésse1 75 lépést ment még, amíg összeesett. Meg kell még jegyezni azt is, hogy ~ egyik nagy klinika anyaga szerint 452 szívsérüléshől 72 vé,g7lŐ q.ött gyógyulással, több esetben megtalálták a sértő eszközt a szívbe begyógyul va ' (tű, golyó, tüske). Az orVlostudmnány . ma máT ()Itt tart, bogy szívsérüléseket is tud eredmémyesen kezelni műtéttel. Halálos égési sérülések. nyetllek elszenvedése után is e&elekvőképes maradhat még a sérült. Ig~, hogy mozgásukban nagy mértékben korlátozva vannak, de a haláll csruk egy idő mulv:a következik be. Altalálbam a halál belOOvetkezésé!Il.ek ideje harmadfokú ég1ési sé!rüléseknél: ha az eglé sz testre kiterjed a harmadfokú égés, akkor 7 óra, ha a ?',í testre kiterjed a harmadfok.ú égés, akkor 13 óra, ha az VS testre kiteTjed a harmadfokú égés, akkor 29 óra, ha az ~ testre kiterjed a harmilJdfOlkú ég'és, akkor 43 óra, ha az 1/5-1/6 testre kiterjed a harmadfokú égés, akkor 64 óra, ha az ih testre kiterjed a harmadfokú égés, akkor 90 óra.
• 398
CSENDöRSÉGILAPOK
1940 június 18.
Egyéb esetek. U gYaillcsak a harctérri esetek bizonyítják~ hogy tüdőZövés után a cselekvöképe's ség megmaradhaJt. Magzatelhajtásnak egyik ~éhlemetlen következmé!nye lehet a~ hogy a terhes asszony vérkeri..IlJgéséba levegő jut be. Th legtöbbször pillanatok alatt öl. Hogy az,onba;n nem feltétlenül pillanatok alatt ál,I be ll; halál, mutatják azok a sikeres nyomooások, amelyek kiderítették, hogy házak előtt, folyosókon halva talált fiatal assz()[[lyok ma."o-zatelhajtás céJljából ,e sMözölt méhüri beav:atko0ások után felöltöz,t ek, a magzatelhajtóktÓl] kijöttek s csak néhány perc Portyázás. mulva következett be az Ú . n . légemboJia, amely őket megölte. A magzatelhajtókat vagy ugyanazon házN éhá.nyszor írtunk már a színpadokon szereplő ban, vagy ,a szolIIlSzéd házban talál ták meg. katonáról s most vitéz Csikós Jenő őrnagy foglalkoVillámcsapás és elektromos árammal való érintke- zik könyvében ezzel a kérdéssel. Odamondogat zés után sem cselekvőképtelen mindig az 'e mber. Van- íróknak és szinházigazgatóknak, de igaza van. Ideje' 11ak olyan esetek, ahol a só:rülte}{ elvesztettéik ugyan már, hogy a szórakoztató irodalom vagy keressen, eS0illéletüket, de cSla khamar magukh00 térnek, haza- más témát a szemtelen tisztiszolgánál és vasvillaindulnak s néhány pillanat vagy perc mulva hal- bajszú őrmesternél, vagy pedig hagyja békiben a nak meg. Közben hang{)san segítségért kiálthatnaik, katonákat, ha nem ismeri őket. illtézkedéseket tehetnek megmentésükre s meg is szaPedig hát, mi van rajtuk nemismerni-való?' badíthatja magát az ember. Ugyanazt kell mondami Mindig csodálkozunk és bosszankodunk, ha olyastermészetesen a mérgezésekről is. mit mond valaki, hogy a polgári társadalmat közeAz úgynevezett fawthalál allcalmával is cselekvő lebb kell hozni a katonasághoz. Mi van ezen a ket· képes mrura.dhat az ember. Ha valakinek torkán fa,l at tőn közelebbhozni való? Hiszen a kettő egy ésakad meg, a halál bekövetkezése 10-15 perc mulva ugyanaz. Légüres fontoskodás ez az összeboronálás, is várható. Alkoholista ember a ko.csmába.n nehéz- nincs rá semmi szükség. Minden tnagyar polgár a légzésről panruszkodott, felállt, kiment az árnyéknemzet katonája és minden magyar katona a nemszé!kre, doLgáJt elvégezte, majd visszajött, köhögött, zet polgára. Semmi szükségünk sincs nekünk katoa,e ült s egyszerre lerfOl'dult székéről, meghalt. Ros~ náknak, fogadatlan prókátorokra még irodalom císzullététől sZ/állítva 15 perc ,a latt halt meg. Gégéjémén sem. Nincs valamirevaló magyar család, ameben inas húsdarabot találtam. lyiknek néhány tagja ne lenne vagy ne lett volna Közismert dolog, hogy béna emberek is k!ővet katona, mit kellene hát még nekik magyarázni lHlS' hetnek el öngyilkosságot. Idős asszOIll.ynak jobbkezén káról és laktanyáról? A katonavilág különben csak4 ujja hiányzott, mégis sikerült magát selyemkem.- azoknak az íróknak ismeretlen és idegen, akik nem dővel megz.sinegelnie. Öreg ember, aki csosz.ogtni is voltak katonák. N em volna célszerűbb, ha régi opealrig tudott már s bal felére csaknem teljesen béna rettek suta katonáinak az utánzása helyett bevo'Yl1~l volt: megzsinegelte magát. ;Kereskedőinas saját nának néhány hónapocskára a laktanyába? Utánu maga kieszelt módon úgy akasztotta fel magát, hogy aztán írhatnának katonaszerepeket. mindkét IDwe és lába össze volt kötve. És így tovább. Láthatjuk tehát, hogy halálos, va,gy nagyon súlyos sérülések elsz'e nvedése után az emher még mindig B rüsszelben érte a háború GaUna Rózát, aki nem cselekvőképes maradhat. Ennek ismerete azért fonmás, mint Zsámbék egyik viruló hajadona. K int tos, mert a tényáUás megáUapításánál a nyomozó cselédeskedett egy belga orvosnál, aki elmenekült a: könnyen megakadhat s téves kÖ1Jetkeztelesre juthat. németek elől, Róza pedig ügyesen és okosan a n(~ Minthogy pedig a felsorolt példák, amelyek egészen meteket kérte meg: juttassák haza Magyarországra. tisztázott esetek rövid kivonatai, világosan mutatA német katonáknak ázok ban az órákban é . . . ják, hogy milyen sérülések után maradhat meg a napokban Brüsszel környékén voltak fontosabb és cselekvőképesség, adott esetben mindezt mérlegelni sürgősebb feladataik is, mint elkallódott cselédlányo. kell. Egészen röviden összefoglalva azt kell tehát kat Zsámbékra irányítani, mégis megtették. Katomondani, hogy minden lehetséges. így aztán meg- nai gépkocsin vitték a német határig, ott jegyet érthetjük azt is, hogy hogyan tudott húsz kilométert nyomtak a kezébe egy cédulával, homl mindl'n gyalogolni az "átlőttfejű" parasztgyermek. Ugy, vasuti áUomásőrség lássa el Rózát ennivalóval éshogy fejét, illetve agyát nem lőtték át s így az élet feWUették a vonatra. Nem valószínű, hogy Róza folytatására s~ükséges szervnek a roncsolása nem is szép szeméért, hanem a rend 'kedvMrrt telUk ezt a következett be, a másik esetben pedig' az agyzúzódás németek. Nem tűrik a rendetlenséget és az i'rtékek okozta agyrázkódás után sérült magához tért, tehát elkaUódását, akár eleven ember az érték, akár üres('selekvőképessége is visszatért s ezért tehette meg szardiniás doboz. Róza Zsámbékról Fitt Brüsszelbe, a 700 lépésnyi utat. ott gazdátlanul maradt, Rózának tehát hc:,(I, kell jutnia Zsámbékra, pedig a térkép mernnutntja, hogy a két hely nem éppen szomszédos. l1,;liw}erJ.lJ: ho a Ki tudta? Marsba is, de Róza menjen vissza oda, ahol sz(Í?11ám' Magyarországon az 1930-as népszámlálás szerint a Teremtő a maga helyét megjelölte, ';;(iWl1ben nagy- és kisközségeinkben - összesen: 3417 - 5.807.068 csorba esik a világ rendjén. lélek élt, 1705 községben 1000 lakosnál kevesebb.
399
CSENDöRSÉGILAPOK
1940 június 18.
Kicsiség, mégis nagy dolog. Ilyen kicsi.sr':gckbőt az a félelmetes erő, ainelyik most Párist rlön_qeti. nőtt
Mostanában tárgyalják az ál-lord bűnügy ét. S zórta a pénzt Budapesten és lordi címe megnyitotta előtte az ajtókat. Akinek kedve telik abban, hogy fővárosunk festett-feslett és luxusautón járó alvilági életébe belenézzen, olvashatja a részleteket o(Jz ujságok ban.' Bennünket inkább az érdekel ebben az esetben, hogy ha egy csirkefogÓ magáraakasztja .a kölcsönlopott lardi címe t, milyen képtelen dolgok sülnek ki ebből. Hajlamunk van arra, hogy belevakuljunk a címekbe s ha nekünk véletlenül nincs, elég a' másé is. Csak cím legyen. Ilyen ál-lord százával és ezrével csatangol és harácsol ebben az országban szerteszét. Nemcsak Budapesten, hanem Kondoroson és a többi faluban is. A szélhámosságban mi, magyarok, nem látunk különösebb bűnt, inkább csak "stiklinek" nevezzük és valami elismerésfélét is érzünk olyan emberek .i ránt, akik a "jó svádáju,kkal" munka nélkül élnek .s ott fosztják ki embertársaink anyagi és erkölcsi javait, ahol érik. Elég, ha az ismeretlen igazgatónak, vagy főtanácsosnak mondja magát, már törjük össze magunkat, hogy alázatos szolgálatára legyünk, . nálunk igazán nem nehéz szélhámoskodni. Mi boldogtalanok vagyunk, ha nincs körülöttünk kéthárom ember, akinél többretarthatjuk magunkat, ·de gyönyörűségünk csak akkor igazán teljes, ha másik két-három viszont olyan fölöttünk álló valaki, aki sokkal 'több ugyan nálunk, de velünk azért barátkozik. Mással nem, de velünk igen, mert ez a borsa-sava a dolognak. . Ez a hiszékenység és címkórság békességes időkben még megjárja, elvégre, ha valakinek megér :száz pengőt egy ál-gazdatiszt pertúja, csak szórakozzék. De. most nem ilyen időket élünk. A s.zélhá1nos most ma nagyobb vadra megy. Ma ő a főpropa gandista. A világpolitikát és a vezérkarok terveit senki nem ismeri jobban nálánál. Rémít és vadít. Mérgez és puhít. Egyénisége százrétű, tehát legolább száz emberhez titd ,száZféle álarcban közel.Jutni. Megtaláljuk a kastélyokban éppen úgy, mint a lebujban és a laktanya környékén, mert minde1/üvé bejut. A szélhámos rna legszívesebben 'politikai üzletekben utazik, mert ezt fizetik legjobban. H a egy falt~t sikerül bizonyos irányban felhangolnia, ha csali: néhány propaganda-bűzbombát sikerül jól falhozcsapnia, busásab'b an jövedelmez, mint máskor li tízszeres házasságszédelgés, pedig az se kutya. Döf jük ezeket az ingyenélő cím- és rangtatárokat, ezeket a .bátyámuramozó, túlbarátságos idegeneket a törvények vasvillájára és lökjük őket a nemzet szemét~ .dombjára, mert odavalók. Aki a faluban egyetlen .szóval is eltér az igazi becsületes magYar beszédtől, ·aki munkanélkül pumpol földesurakat és napszárnosokat, akin gyanusan fityeg a zergetollas kalap, .egyáltalában: aki nem a mi falunkba való igazi magyar, annak mindig akad a füle mögött valami por, amit könnyű a csendőrnek lefújni. Csak vegye .elő a paragrafus-seprőjétl
Ki tudja? Ki a halottkém?
A Ko r mány.~ó Úr Ő Főmé ltós á ga Csík Ferenc a:l!b.adnagynaK a Magyar Ezüst Érdemérmet adományo'z,t a nyugállományba h elyel'z.ésealkalmával, kivál'ó szolgálrutai eilismeil'éséül.
A csendőrségi bűnügyi nyilvántartás anyagának kiértékelése. írta : NÉMETH JANOS VII. tis'zthelyettes (Budapest). A nyomoz6 osz.tályparancsnoikság bűnügyi nyilvántartójában egy úgynevezett "kiértékelő" alcsoport is működik. Ennek az alcsoportnak a feladatáról és az ezideig végzett munkijánakeredményéről óhajtom olv.asóimat tájékoztatni. Az ,a lcsoport a N yomozati Értesí tő részé'r e a hírközpontba naponta beérrtkez,ö nyomozati bejelentések adatait vizsgálja és az azokban talált, a nyomozás számára hasznosítható adatokat állandóan felszínen tartja. A kiderítetlenül maradt esetekről érkezett nyomozati bejelentések között az ,ö sszefüggéseket keresi, a felfedez,e tt azonossági pontokat rögzíti és a hasonló módon elkövetett, de időközben lkiderült bűn cselekmények gyanusítottjai között igyekszik a kiderítetlenül maradt bűncselekmények te,tteselÍt felfedezni, vagy legalább a tettes kiLétére vonatkozó adatok birtolkába jutni. A kiértékelő alesoport munkáját vitéz Kudar Lajos őrnagy úr 1939 március 8-án a budapesti Pázmány Péter Tudomány.egyetem büntetőjogi szemináriumán "A hűntettesek üldözésének módszerei" címmel trurtott előa.dá;sában is ismertette. (Megjelent a Csendőrség i Lapok 1939 április 1. és 15. számában.) Én főképpen .a z őrsöket érintő mérvben erintem ezt a kérdést . Bevezetőben megemHt.e m, hogy a "kiértékelés" szó az alcsoport részéről azt jelenti, hogya nyilvám.tartásban elraktározott különféle adatokból a használhatókart kikutatja, a kiderítetlen esetek hézagaiba beillesztge1Ji, az adatok közötti hasonlóságokat, össz~ I
400
CSENDöRSÉGILAPOK
1940 június 18.
ték Eszerint balkéz csuklójában a tenyér felőli olfüggéseket keresgéli és megállapításait szükség esetén minden kérés nélkül is az örsök és egyéb szer- dalon forradás van, amelyre vonatkozólag beszélgetés közben az idegen azt mondta, hogy egy verekevek ['endelkezésére bocsátja. Az alcsoport 1935. év elején kezdte meg működé désnél kapott kardvágás nyoma. Allítólag a baloldai sét. Munkájának eredm.)nye természetesen később, csípője táján is van kárdvágástól származó sebhely. 1936-ban kezdett csak mutatkozni. A gondolat, amely Elbeszélte, hogy Budapesten szolgált, mint huszár az alcsoportot életre :hívta és útjára engedte, helyes- és egy verekedés alkalmával vagdalták meg. Megnek és idős~erűnek bizonyult, amit az alább ismer- figyelték Abrahámék azt is, hogy a gyanusítottnak a jobb alsókar tenyér felőli oldalán egy sapkás női tetett eredményeik igazolnak fej van tetoválva. Gyanusított kilétét megállapítani Az alcsopOl·t által vezetett eredmény-kimutatás és kézrekeríteni az örs nem tudta, kérte a Nyomoszerint a kiértékelés alapján az alcsoport működésé zati Értesítőben való közzétételét. nek megkezdése óta 1940 március 31-ig kiderült: A kiértékelő alcsoport a nyomozati bejelentés 315 csalás, adatait részletesen áttanulmányozta és a nyilvántar307 lopás (ebből kettő kas'szafúrás), tás "különös ismertető jelek csoportjá"-ban szereplő 23 sikkasztás, egyének között igyekezett olyan nyomozás alatt álló 4 pénzhamiBítás, egyént keresni, akinek különös ismertetőjele a tet3 rablás, teséhez hasonló. Ilyen egyén azonban nyilvántartva 1 szándékos -e mberölés, nem volt. 1 erőszakos iIlemiközösülés, Ezután arra kellett gondolni, hogy a tettes olyan 1 hatósági közeg elleni er6szak, nyomozott -e gyén lehetett, aki időközben már meg 1 hamistanuzás és is került s akinek ennélfogva nyilvántartó lapjai el2 okirathamisítás. fogása után, az úgynevezett holt anyagba, a "J" osz7 ismeretlen talált hulla kilétét állapították meg, tályba kerültek 39 keresett szemfly tartózkodási helyét találták meg, Megkezdődött tehát a kutatás a "J" osztályban 1 ismeretlen süketnéma kilétét megállapított(l.k, 1 el- is. Hosszas keresés után ráakadtunk az emberünkre. lopott tárgy a2ionosítás folytán me gkerült , 2 elkóbo- Az adatok nagyszerűen vágtak. Verebes Péter, 30' rolt állat tulajdonosát megállapították. éves nőtlen, gyárimunkás volt az illető, aki 1937 okEzeken kívül még 35 kisebb vonatkozású ügyet tóber 8-án Kiskunmajsa határában felkérezkedett intézhettek el eredményesen az örsök az alcsoport Kajtár Lajos szekerére, elment vele Kiskunmajsára közreműködése folytán. Kb. 100 bűncselekmény tets egy pár napig Kajtár házánál tartózkodott. Németh tese is ismeretessé vált az. alcsoport segítsége révén, Jánosnak mondta magát, házasságot ígért Kajtár de ezek a rtettesck még nem 'kerültek kézre s addig leányának, de pár napi vendégeskedés után meglopta az alcsoport ezt a közreműködést nem könyveli el a gazdát és megszökött. A kiskunmajsai örs Németh J ános néven kérte a Nyomozati Értesítőben közzé· eredmény gyanám.t. Az alcsoport munkájá.nak részletezésével !I1em tételét. foglalko:wm, csupán azt jegyzem meg, hogy ahány lA személyleírás ve2iette nyomra a kiértékelő aleset fordul elő, annyiféle módon kell kombinálni, csoportot, mert Kajár jó megfigyelése alapján. a ldskúnmajsai örs, igen helyesen, részletes személybelőle következtetéseket al'k otni és annak nyomán a gy.anusítható személy kilétének megállapítás ához leírást közölt a hírközponttal. Ott volt a jobb alsókarján a tetovált sapkás női fej, a balkéz csuklóján, jutni. Két egyszerű eset ismertetésével megldsérlem be- a:z erős forradás. A nyomozati iratok
1940 június 18.
CSENDűRSÉGILAPOK
állították, hogy a személyleírás alapján felismerik azt az egyént, aki a kérdéses éjjelen náluk aludt és az erőszakos nemiközösülést elkövette. Az örs jelentést tett az illetékes szolnoki kir. ügyészségnek és kérte, hogy a szembesítést az ügyészség hivatalból rendelje el és az eredményről az örsöt értesítse. A szembesítés teljes eredménnyel járt, Verebes minden t beismert. 2. 1939 december l-én a celldömölki örs a hírközpontba jelentette, hogy az 1939 november 9-ére virradó éjjelen Sömjénmihályfa községben falbontással elkövetett üzleti betörés tettesét, Balga Mihály etei lakos személyében, kiderítette. Balga Mihály beismerte, hogy 1939 október 20-án s:z;abadult ki a váci fegyházból, ahonnan Ete községbe ment, majd onnan Budapestre távozott. Budapestről október 29, vagy 30-án Dorog irányába csavargott el és november 4-én étkezett Győrbe. November 7-én virradóra Takácsi, 8-án virradóra Vinár és 9-én virradóra Sömj'énmihályfa községben falbontással üzleti betöréseket követett el. Fejér és Tolna vármegye területén követett el még 7 falbontásos betörést. A kiértl>kelő alcsoport Balga Mihály bűncselek ményeinek elkövetési módját tanulmányozva megállapította, hogy 1939 november 4-én virradóra Bana községben követtek el ahhoz teljesen hasonlóan bet.örést, ahol ismeretlen tettes ifj. Németh István banai lakos fűsze-rüzletének falát kibontotta és az üzlet pénzes fiókjában talált 70-75 pengő váltópénzt ellopta. A bábolnai örs az esetnek a Nyomozati Értesítőben közzétételét kérte. A tettes kilétére vonatkozólag minden támpont hiányzott. A kiértékelő alcsoport a Balga Mihály által elkövetett sorozato~ falbontásos üzleti lopásokról a bábolnai örsöt értesítette azzal, hogy a veszprémi kir. ügyészség fogházában levő Balga. Mihály Dorog irányából csavarogva, 1939 november 4-én érkezett Győrbe. Tehát a lopás elkövetése éjjelén a Győrhöz nem messze levő Bana községben is megfordulhatott és a falbontásos üzleti lopást elkövethette. A bábolnai örs 1939 december 22-én már jelentette is, hogy a falbontásos üzleti betörés t Balga Mihály személyében kiderítette. Ebből az esetből láthatjuk, mennyire fontos, hogy a nyomozó járőrök az elfogott egyéneket csavargási útirányukra vonatkozólag részletesen kikérdezzék és azt a hírközpontnak bejelentsék. Ha a celldömölki örs ezt a fontos körülményt a hírközpontnak nem jelentette volna ,be, a bábolnai örsnek egy kiderítetlen bűncselekményével több volna. De éppúgy láthatjuk, hogy az elkövetett mód és a pontos személyleírás bejelentése sem kevésbé fontos. Ezekből és ezekhez hasonló adatokból következtet és állapítja meg a kiértékelő-alcsoport az ismeretlen ség ködében bujkáló gyanusí tottak at, vagy ad az örsöknek értékes útbaigazításokat ezekre nézve. Az alcsoport működését utasítások nem szabályozzák. Nyomozó Utasításunkban a kiértékelés rendszerével nem találkozunk, a Ridel!h-Olchváry nyomozástanban azonban már megtaláljuk és fogalmat alkothatunk fontosságáról. Munkánk sikerének eléréséhez különJféle segédeszközöket veszünk igénybe. Úgy teszünk, mint az építész, építünk és bontunk. A gyakorlatban bevált segédeszközöket tovább fejlesztjük, az értékes anyagokat gyüjtjük és raktáron tartjuk. Ezt az anyagoi abból válogat juk ki, amit az örsök a hírközpontnak
401
bejelentenek. Nemcsak rajtunk, 'hanem e'g ymáson is segítenek tehát az örsök, ha minden olyan adatot bejelent'e nek, amely a gyanusítható személy kilétére, kiderítetlen bűncselekményre, gazdátlan tárgyakra, keresett bűnjelekre stb. adatként szolgálhat. A sokszor jelentéktelennek látszó esetek is akiértékelésnél fontos támpontul szolgálhatnak. Így lesz a nyilván· tartás igazi segédeszköze a nyomozásnak, de ennek a rendeltetésének csak akkor tud megfelelni, ha az örsökön levő bajtársak a tudomáslikra jutott s a nyomozás számára hasznosítható adatailrat a hírközpontnak pontosan bejelentik. Megemlítem, hogy az alcsoport nemcsak a csendőrörsöknek juttat a nyomozás számára hasznosítható adatokat, hanem a rendőrkapitányságoknak és minden nyomozószervnek is.
EM~ÉKEZZÜNKl Hütter Ede kápolnásnyéki őrsbeli csendŐTt, 1886 június 15-en a pázmándi határban egy orvvadász agyonWtte. Szabó József keceli őrsbeli alőrmestert, zavargók megfékezése alkalmlával egy többszörös katonaszökevény Kecelen 1919 június 15-én agyonlőtte. Wittmann Agoston esztergomi őrsbeli csendőr cimz. őrmester az oroszokkal Kosmierzyn mellett 'I.,ívott ütközetben 1915 június 17-én elesett. Csécsei Károly alsódabasi őrsbeli csendőr cimz. őrmester az oroszokkal Stari-Huziejownál vívott ütközetben kapott sebében 1915 június lB-án Munkácson meghalt. Szirák István felsőodori őrsbeli csendőr az orosz harctéren szerzett betegségeben 1915 június 19-én Stary-Samborban meghalt. Horváth János perIdáJai őrsbeli tiszthelyettest garázdálkodó huszárok megfékezése közben 1927 június 21-én egy huszár Perkátán agyonlőtte. Galgóczi György nagymarosi őrsbeli csendőrt t'asútbiztosító szolgálatban 1910 június 22-én a nagymarosi vasútállomáson egy vonat halálragázolta. Varga Dávid hosszúfalusi őrs beli csendőr cimz. őrmester a lucki csatában kapott sebében 1916 június 23-án, Vladimir-Volinszkban meghalt. Rácz György nagyperlCátai őrs beli őrsvezető cimz. őrmester 1916 június 24-én komitácsi-üldözés közben Szerbiában M akovnik mellett elesett. Simon László divecsi őrsbeli csendőr cimz. őr mester a harctéren szerzett betegségében 1916 június 25-én Montenegróban meghalt. Bakonyi András járásőrmester, paksi járás- és ő1'sparancsnokot és Csala Bálint paksi őrsbeli alőr mestert, ellenforradalmi tevékenységük miatt vörös terroristák Pakson 1919 június 26-án kivégeztek. Büdi Ferenc tetétleni őrsbeli csendőr orosz gránát által felgyujtott házban szenvedett égési sebeiben 1915 június 28-án Tarnowban meghalt. Dékány Benedek járásőrmester, ráckevei járásés őrsparancsnokot ellenforradalmi tevékenysége miatt vörös terroristák Ráckevén, 1919 június 29-en kivégezték.
402
CSENDűRSÉGI
A bajtársiasságról. (Aprilis 1-i pályázatunk nyertese.)
írta: TAKACS FERENC tiszthelyettes. (Kassa.) Csendőrségi életemben háromféle bajtárssal találkoztam és pedig: 1. valódi (igaz), 2. ál- és 3. rossz - vagLY helyesebhen bajtársiatlan bajtárs sal. Az első csoportba tartoznak azok, akik bajtársiasságuknak nem üres szavakban adnak kifejezést, hanem azt önzetlenül, tettekkel is bebizonyítják. Átérzik a bajtársiasság szükségességét, jelentőségét, osztoznak jóban-rosszban, egymás örömében-bánatában s mind szavaikban, mind tetteikben azt mondják. illetve azt teszik, ami bajtársaiknak előnyére, a szolgálatnak pedig javára válik. Gondosan kerül· nek mindent, ami a békés együttélés és a bajtársiasság megzavarására vezet. A második csoportba azok tartoznak, akik szemben a legjobb bajtársiasságot színlelik, sőt nagy hangon hirdetik, készséget és odaadást mutatnak mindaddig, amíg azt tettekkel bizonyítani nem l~ell. Amikor azonban a cselekvés terére kellene lépniök, meghátrálnak, különféle kibuvót keresnek, kifogásokkal, mentegetődzésekkel állnak elő és kivonják magukat a bajtársiasság által megkövetelt jócselekedetek alól. A bajtársiasság érdekében nem hajlandók áldozni semmit, annak fejlesztését és ápolását mástól várjálr. . A harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akik ravasz és alattomos módon, bajtársaik háta mögött végzik bűnös, megvetendő munkájukat. Ji]zek rendszerint bosszúból vagy az érdemesebb iránti irígységből igyekeznek ártani bajtársailrnalL Különösen örsparancsnokaik ellen áskálódnak, azok gyengéi.t és hibáit jegyezgetik titokban, hogy adott esetben felhasználhassák. Az ilyen bajtársiatlan eljárás feldúlja az örs belső békés életét és · áldatlan állapotokat idéz elő, ami legtöbb esetben súlyosabb következményekflt von maga után. A vége pedig az szokott. lenni, hogy az ilyen rossz bajtárs, még mielőtt másokat is megfertőzne, a testületen lúvül találja magát. Hála Istennek! Ezek előrebocsátása után úgy hiszem nem tévedek, ha azt állítom, hog\y a bajtársiasságot csak az tudja helyesen értelmezni és gyakorolni, aki maga is valódi (igaz) bajtárs. A bajtársiasság alapja mindenekelőtt az egymás szeretete, megértése, hibái és gyengéinek, jó-rossz tulajdonságainalr ismerete és azokhoz való helyes alkalmazkodás, továbbá az egymás iránti őszinte ragaszkodás, segítés - mindig önzetlenül, számítás nélkül és szerényen, sohasem hangosan, viszont állbatatosan. Bajtársiasság nélkül nincs nyugodt, békés élet és eredményes szolgálat. A helyesen él'telmezett bajtársiasságot nem a nagy és kimagasló cselekmények bizonyítják, hanem igen gyakran egészen lényegtelennek látszó kicsinységek és ap,r ó szivességek is. Röviden mondv'a, az a helyes bajtársiasság, ha .mind szavainkban, mind pedig tetteinkben azt
LAPOK
1940 június 18.
mondjuk és azt tesszük, amivel bajtársaink javát szolgáljuk, érdekeiket előmozdít juk s mindezeket a szolgálat javára értékesít jük. Soha ne mondjunk és ne tegyünk olyant, ami - mástól - nekünk sem esnék jól. Jegyezzük meg azt is, hogy nem elég csak rosszat nem tenni bajtársainknak, hanem jót is kell cselekednünk Egyre azonban vigyáznunk kell, még pedig arra, hogy túlzásba ne essünk, másokat peuig túl ne értákeljünk a bajtársiasság gyakorlásában, mert ezzel az ellenkező eredményt érjük el. A helyesen értelmezett bajtársiasság fogalma alá tartozik az is, ha - szemben az elmondottakkal - valamelyik bajtársunk olyan kérését nem teljesítjük, amelyből előreláthatóan hátránya vagiy kára származik. Ez elől akkor is el kell zárkóznunk, ha bajtársunkat pillanatnyilag kellemetlenül érinti, elJárásunkat pedig bajtársiatlan színben tüntetné f~l. E helyett éljünk jóakaratú felvilágosítással, bajtársunkat győzzük meg és mutassunk rá a hátrányos vagy káros következményekre. Hogy a helyesen értelmezettbajtársiasságnak hol a határa - ha egyáltalán van -, azt nehéz meg· jelölni. De ha mégis meg akarjuk szabni; egyszerü szavakkal, röviden azt mondhatjuk: ott a helyes bajtársiasság határa, amikor jótéteményeinkkel eljutottunk odáig, hogy a további cselekvés ünk vagy egyéb közbenjárásunk - még a legjobb szándékunk ,é s akaratunk dacára is - már nem szolgálná a bajtársi érdekeket, sem a szolgálat javát, hanem abból esetleg hátrány származnék. Az elmondottakból következi,k, hogya helytelenül értelmezett bajtársiasság ott kezdődik, amikor a) olyan szivességet vagy egyéb jószolgálatot teszünk bajtársunlmak, amely pillanatnyilag jól esik ugyan neki, de tudjuk, hogy abból végeredményben hátránya származik, b) valamely bajtársunk olyan hibáját vagy elkövetett cselekményét palástoljuk cl, amelybí:51 előreláthatóan klésőbb nagy hátránya lehet, míg a kellő időben történt közbelépés megmentené a súlyosabb következménye,ktől. Szolgáljon a bajtársiasság, illetve a bajtársiatlanság megvilágítás ára, a gyakorlati életből vett, alábbi néhányeset. 1. 1930. évben sokizületi csúz betegségem teljesen ledöntött lábaimról úgy, hogy Budapestre, a gyógyfürdő kórházba kerültem. Minthogy járni m ég mankó segítségével sem tudtam, egyik csendőr bajtársam - aki kéz-betegséggel szintén a gyógyfürdő kórházban gyógykezelés alatt állott -, önként vállalkozás folytán, csupán bajtársiasságból. a kórház kéz,i kocsiján szállitott két hónapon keresztül minden reggel a ' fürdőbe. Amikor felgyógyultam, viszonozni sz~rettem volna szíves fáradozásait, de nem fogadott el SeIfirnit, hanem azt mondta, bogy bajtársi kötelességMI tette velem szemben. Soha nem felejtem el bajtár siassá~ának e szép tanujeJét és örökké hálás szívvel gondolok reá. 2. Fiatal csendőr koromban egyik örsön P.gy Erdélyből menekült nőtlen csendőr bajtárssal hozott össze a sors. Megismerkedés után panaszkodott hogy aligba tud a csendőrségnél véglegesen mE'gmaradni, mert kissé nehézkes felfogása miatt örsl
1940 június 18.
CSENDűRSÉGI
parancsnokának nem éppen lredvelt alárendelt je, de úgy érzi, hogy a többi bajtársa is lenézi. Nagyon el volt keseredve és leszereJési szándékát hangoztat.ta, de elkeseredését csak fokozta, ha arra gondolt, hogy leszerelése esetén sem térhet haza. Igyekeztem megvígasztaini és leszerelési szándékáról lebeszéini s amikor érezte, hogy igazi bajtársra talált, megnyugodott és elállott leszereJési szándékától. Később kórházba került, ahol eltávozással meglátogattam. Mivel kikerült környezetemből, ismét erőt vett rajta a leszereJési kényszervágy, sőt még életuntságról is beszélt. mert mint mondta, magárahagyatottságJában az életnek nem sok célját látja. Újból megvígasztaltam és megfogadtattam vele, hogy mindegyik szándékától eláll. Nemsokára szerencsésen felgyógyult s még huzamosabb ideig szolgáltunk együtt, a legjobb bajtársiasságban. Később a sors szétválasztott bennünket, azóta levelezés · által érintkezünk és tartjuk fenn az igazi bajtársiasságot. Ezidőszerint is a testületben szolgál s épPl:'n a közelmultban kaptam tőle levelet, melyben írja, hogy az volna még az egyedüli vágya, hogy kakastollas csendőrkalappal mehessen haza, Erdélybe. 3. Szolgáltam egy bajtárssaj, aki az igazi bajtár' siasságát nem kismérvben hangoztatta, sőt odanyilatkozott, hogy nálánál őszintébb, jobb bajtársat nem ismer. Ezek ismeretében egyik bajtársunk akinek feleségét szanatóriumba kellett szállítani bizalommal fordult hozzá és 50 pengőt kért tőle kölcsön. Ekkor már nem az ig,azi jó bajtárs módjára viselkedett, mert különféle mentegetődzésekkel elzárkózott a kölcsönnyujtástól, habár volt pénze. A kölcsöntkérő bajtársunk eme csalódása után hozzám fordult és én segítettem ki nehéz helyzetében. 4. Ugyanez az álbajtárs egy másik bajtársával szemben pedig olyképpen mutatta ki "jó" bajtársiasságát, hogy egy magántermészetü ingatlanvételnél - hogy azt meghiusítsa -, akkor lépett közbe, (az eladó előtt a vevő bajtárs anyagi tehetségéi lebecsülte), amikor amaz már előleget is adott. 5. Mint örsparancsnokhelyettes egy új örsre került em, ahol egyagyonbüntetett, illetve fenyített őrmester is szolgált, aki inkáb már a testületen kívül - mint belüláJlónak volt mondható. Engem is figyelmeztettek, vigyázzak tőle, mert rendszerint elöljárói és feljebbvalóival gyülik meg a baja, beteges érzél{enykedése miatt. De nem volt kedvelt bajtárs a többi bajtársai ~örében sem. J óakaratulag kioktattam és felhívtam figyelmét, hogy a hátam mögött ne suttogjon, hanem sérelmeit vagy észleleteit kötelességszerüen jelentse. Az őrmester csak annyit felelt, hogy ő nem olyan, mint amilyennek tartják. Amikor jobban meg~smertem, arra a meggyőződésre jutottam, hogy nem olyan értéktelen és bajtársiatlan, mint előttem ismertett ék. Örsparancsnokunkkal egyiitt szigorúan, de igazságosan és egyénileg kezeltük, ugy, hogy jelenleg törzsőrmester, habár - beismerése s~erint is, - előzőleg a testületből való eltávolításra volt elkészülve. Ma is szivesen felkeres egy-egy levéllel. 6. Az egyik örsön olyan bajtárssal hozott össze a sors, aki a bajtársiasság ápolása helyett áskálódott, gyülölködött és a bajtársiatlanságot szit otta. Az érdemesebb bajtársai, de főleg az örsparancsnoka hi-
403
LAPOK
báiról titkos magánjegyzeteket vezetett. Hiába figyelmeztettük, folytatta megvetendő munkáját, amivel állandóan zavarta az örs belső békés életét is. Ezért természetesen nem volt kedvelt bajtárs. A vége az lett alattomos és bajtársiatlan eljárásának, hogy egy, az örsparancsnoka ellen irányuló o.évtelen feljelent{'se kapcRán. a testületből eltávolították. 7. Szolgáltam olyan bajtáxssal is. aki szeretett kimaradozni és duhajkodni. Amikor ezek miatti felelősségrevonása következett, azt kívánta a bajtársaitól, hogy javára tanuskodjanak. Akadt is egy bajtárs, aki egy alkalommal a laktanyába visszatérését a valóságtól eltérően tanusította, aminek természetesen az lett a következménye, hogy mindkettő jüket megfenyítették. Más alkalommal engem is kért hasonló szíves ségre, de én arra nem vállalkoztam, ami nem tetszett neki és bajtársiatlanságnak minősítette kérése megtagadását. Erre felvilágosítottam, hogy a bajok elkerülésére csak egy mód van, még pedig az, hogy megjavul és a nyilt, egyenes útra tér, mert a bajtársiasság nem kívánja meg, hogy az ő hibáit vajaki elpalástolja és azáltal saját magának kellemetlenséget okozzon. Még nagyon sok gyakorlati esetet tudok a valódi és álbajtársiasságr61, de úgy hiszem, eléggé megvilágítottam a felsorolt példákkal is azok előnyeit és l'I.átrányait.
Olvasóinkhoz. Július l-én egy éve lesz a'nnak, hogy a testület minden tagja előfizetője a Csendőrségi Lapoknak, ezáltal valóban és teljesen mindnyájunké lett az. Szétszórtan, mindenütt az országban, együvétartozásunk kapcsa, szolgálatunk tükre, tennivalóink és önképzésünk tárháza, segítő, tanácsadó bajtárs és szórakoztató jóbarát is a Csendőrségi Lapok. E hivatását a szerkesztő és a munkatársak legszorosabb egyetakarása munkál.ia, munkatárs pedig minden tiszti és legénységi bajtársunk, ezért kérdezzük meg most, az évfordulón olvasóinkat: írják meg levelezőlapon, vagy levélben, hogy: 1. a lap közleményei közül melyeket olvassák legszívesebben, (vezető cikk, szakkcikk, tárca, tanulságos nyomozások, lexikon, csendőréletből vett leírások, pályázatok, katonai ismeretek, szerkesztői üzenetek, stb.) 2. milyen tárgyú közleményeket szeretnének olvasni, amelyekről eddig egyáltalán nem vag,!! csak ritkán írtunk, 3. van-e ezeken kívül valam~ lyen kívánságuk a lappal szemben? Mindnuájunk ~ a lap, a szerkesztésben ezért figyelemmel akarunk lenni a kívánságokra, közös jóra irányul tehát kérésünk és ennek érdekében kér,jük minden olvasónk .- tiszt és legénység - hozzászólását. Leghasznosabbak a szépítgetés nélkül adott válaszok, ezek lesznek a szerkesztés legértékesebb adatai a jővőben. Már most is köszó"n.i ük olvasóink ilyen kó"zreműködését és a válaszok feldolgozása után a legjobb munkákat külön jutalmazni is fog,juk. Július l-ig kérjük a válaszokat akár aláírással, akár jeligével.
404
CSENDORSÉGILAPOK
Vincze
alőrmesler. hta: GYÖNGYHALÁSZ.
Lovascsendőr volt a Hortobágyon. Kényesjárású, szép, sudár lova volt. Táncos, büszke, mint egy faluszépe, de inas-izmos, mint egy falurossza siheder. Bagamér volt a lova neve. Ezen járta a megyényi puszta határt reggeltől napestig, esthajnaltól pit ymallatig, mikor hogyan hozta a jósors, a - szolgálat. Szerette a szolgálatot s mindent, ami azzal járt. Nemcsak a jót, - a rosszat is. Azt is, ha egés~ a Tiszáig nyeregben űzött valami lókötő szegénylegényt vagy más törvényrontót, azt is, ha tépte a szél, paskolta az eső, verte a zivatar. Azt szokta mondani, keményen szép az -é let. Híres, jó katona volt Vincze csendőr a Hortobágyon. De szerette a tengernagy határt, el nem is ment volna onnan, ha talán alispánnak hívták volna máshova, akkor sem. Tizennégyben mégis el kellett mennie. Mikor a világ négy sarKa megmozdult a háború szelétől, neki is parancs jött s ott kellett hagyni a Hortobágyot. A nagyváradi lovashadosztályhoo táboricsendőrnek kellett mennie. Ez kedve szerint való dolog volt. Ha neki az élet keményen tetszett, a háború biztosan elég kemény sor, puhíthatta kedvére eleget. Nincs is annál szebb, lenyügözőbb, magávalragadóbb érzés, mint katonának lenni - háborúban. Hozzá: magyar lovas~atoná nak! Micsoda mámoros gyönyörűség volt, mikor elindultak a harctérre. Mennyi éljen, ölelés, nóta, virág, dédelgető szeretet kísérte őket, mikor elindultak ... A lovak pántlikásak, bokrétásak, mint a lakodalmas menetben, a huszárok pirosak, ragyogószeműek, zsinórosak, csákósak, ment és ek, sarkantyúsak, parádésak, mint megannyi főherceg. Kirántott kardjukon napsugár táncol, csákójuk csupa virág. V égesvégig az úton lányok, asszonyok könnyeznek, integetnek, kendőt lobogtatnak és hintik, hintik a virágot a huszárok előtt, a lovak már virágban járnak ... Mennyi mámor, mennyi büszkeség ... így ment hadba tizennégyben a nagyváradi huszárdivizió, vele Vincze lovascsendőr.
• Tizenhatban alőrmester lett. Azt mondom el, hogyan. Júniusban a lengyel mezőkön álltak a Styr mögött, Lucktól észwkra egy napi járásnyira. A huszárok megfogytak már, inkább lóról szállva harcoltak. J óideje álltak már itt. Az arcvonalak nyugodtak, csak kisebb tapogatódzó járőrharcok voltak, hogy éppen el ne felejtsék, hogy hogyan kell a muszkát abajgatni. Egy-két járőr kiment éjjelente és hozott nehány foglyot. Többször kísért ilyent hátra a hadtesthez, hogy ott kiszedjék belőlük, mit tudnak az odaátvaló helyzetről és szándékról. Ezekből a hírekből és egyéb jelekből megtudták, hogy az ellenség támadásra készül júniusban. A járőrök napról-napra orosz mozgolódást jelentettek. Készűlődött a muszka. Erősítéseket vont össze, lövegeket vitt állásba, lőszert halmozott fel ... Egy hajnaion irtózatos tüzet zúdított állásainkra az orosz. Az égen ezernyi villám és mennydörgés zúgott. Ilyen tűzet még nem kaptak az orosztól, pedig addig se éppen parittyából lövöldözött. Délfelé már portengerré vált a harcmező. A gránátok felszántot-
1940 június 18.
ták és felkavarták a mező homokját, mintha valami pokoli számum a Szahara homokját söpörte volna ide. Vincze a hadosztály tól a hadtesthez volt útban két huszárral. Nézte a poklot, amint feléje hömpölygött. Az orosz hátrább fektette a tüzét, biztosan megindult a gyalogság rohama. önkénytelenűl viszszafogta lovát. Megállt, mögötte a két huszár is. Megszokták már az ágyúdörgést, ők is, a lovak is, hiszen három éve ez a kenyerük. Mégis lenyügözi őket az a pokol. Az ő lova csöndes horkantás sal néz vissza gazdájára, mintha kérdezné, arra megyünkT Biztosan rohamoz már az orosz, mert a tűz láthatóan hátragördült az első árkokról. Ott vereti most, ahol a tartalékokat sejti. Bírják-e ilyen ágyúzás után azok ott elől ~ Vincze tudta, hogy felerősödött az orosz a nyugalom alatt s mi nem kaptunk hasonló erősítést. Percekig áll már, nem tudja levenni szemét a látványról. A vonalakból semmit sem látni. Messze is van, meg a gránátverte por még ott hömpölyög fölötte. Csak a gránátok gyilkos zaja hallik. Emberi hang itt olyan, mint égzengésben a tücsökszó. Mit lehetne itt tenni' Szeretne odarohanni a küzdők közé, rántott karddal, hajrában, mint a fergeteg. De mit tehet háromszál lovas ekkora pokol ellen! Meg aztán, neki parancsa van, 14 órára a hadtestnél kell lennie. Ez a parancs, indul is már, mozdítja sarkantyúját, de valami megállítja. Balról a folyóparton, ahol a Styr az ellenség felé kanyarodik, néhány lovas ötlik szemébe. Lehetnek kétezer lépésre. Most léptek ki a porfelhőből. Ott, úgylátszik, már nem veret a muszka. Vincze nézi a lovasokat: kozákok. Nyolcan-tízen vannak, vágtatva jönnek a folyóparton, túl az ellenség felől. Előttük párszáz lépésre fut el a folyó s Vincze tudja már, miért siet a kozák járőr. Erős lovasbürü van előttük a folyón, azt akarja birtokba venni. Feljebb a folyón hadihíd van. Ismeri a kozák harcmodort. Attörés után a folyó átkelőhelyeit megszállja vagy lerombolja, hogya rendezett visszavonulást megakadályozza. Eszerint áttörték a vonalunkat ott elől. Talán már özönlik is át a muszka az ütött résen. Mit tegyen' Parancsa van ... Nézi a vágtató kozák járőrt, 'közeledik a bürühöz . " Visszanéz a huszárokra, tüzel a szemük, látja, egyet gondolnak vele. Mozdít a száron balkezével és hű lova előre szökken, utána a két huszár. Egy lélekzet és ott vannak a folyónál. Legjobban szeretne eléjevágtatni akozáknak, puszta karddal. Csábítja a gyönyörű hajrá, a huszárok is ott mögötte, hiszen a huszár mindig a lovasharcra vágyik. Azt a keserves muszka lelkit, milyen csihi-puhi lenne itt hamarjában. Csaba vitéz lovasai nem győznék nézni odafenn az égi csillagok közül. Még sem ront rájulk. Nem kockáztat annyit, a kozák sokkal erősebb. Leugrott lováról, intett a huszároknak s azok is leszöktek a lóról. A kozák ok gyorsan közeledtek. Az ágyú nem üvöltött már elől. A lovakat beállíttatta a parton levő fűzbokrok közé, amelyek a bürüt is rejtették. Gyorsan intézkedett. A málhatáskákból a lő szert kiszedette s átvitte két huszárját a bürün. Kijelölte mindegyik huszár helyét, a szurony t feltű zette és megjelölt egy pontot a parton, hogyha a kozák odaér, egyszerre tüzeljenek. Mikor intézkedéseit
1940 június 18.
405
CSENDORSÉGI LAPOK
kiadta, észrevette, hogy nagyobb lovascsoport közeledik a járőr után. Lehetett jó féls:wtnya kozák. A járőr ennek nyilván kisebb felderítő része. - Lesz mit aprítani a tejbe, - morogta, míg maga is elhelye~kedett. S nézte, hogy lát ják-e a huszárok a félszotnyát. Látták. De csak úgy készítgették a karabély támasztékot, mint előbb. Ö sem adta fel a tervét. N em is módosította. Hadd jöjjenek. Bízott, hogy sikerül tűzzel meglepni a járőrt, azután meg majd csak lesz valahogy. Elvégre, hadiszerencse is van a világon. Alig helyezkednek el, látja, hogyaporfelhőből rendetlenül visszafelé futó csoport bontakozik ki. Biztosan az orosz gránáttűz szétszórta az elől · levő .ezred tartalékát, a futók abból valók. Egyik huszár feléjük legyint a fejével, amint meglátja őket: - Ezek ugyan nem segíteni jönnelk, - s mor,gott valamit az Isten haragos nyiláról. A kozák járőr közeledett, ·é szrevette az is a futó .csoportot. Vincze csöndes vigyázz-zal figyelmeztette a huszárokat, hogy legyenek készen s mikor a kozákok a megjelölt pontra értek, rájuk dörrent a három karabély. Három Jó felbukott, a többi lovas lóról szállt és igyekeztek hetereini a lovaJkat a bokrok közé. De újabb lövésekre hagyták a lovakat a sorsukra s maguknak kerestek takarást a bokrok között, onnan aztán hamarosan tűzzel tapogatóztalk a mieink körül. Vincze látta, hogya kozákot elintézte, de nem véglegesen, mert tartani lehetett attól, hogy a megfogyatkozott járőr ·a bokrok között megközelíti a bürüt. Rogy meg ne lephessék, meghagyt,a a huszároknak, hogy több lövést ne tegyenek, hanem figyeljenek a kozákok felé és ha felbukkannak, ,a kkor lőj jenek. A lövések zajára a menekülők megtorpantak, de mikor meglátták a lovakról, hogy kozákokra lőttek, újra nekiiramodtak. Sokan, százan is voltak. Biz' rend~tlen csoport volt, némelyiknél puska sem volt. Vincze nézt·e a futókat, majd a közeledő lovas.csapatot. Terve az volt, hogy megállítja a futókat, felket önt beléjük, ha másként nem, fegyverrel s szembeszáll a kozákokkal. így már a számbeli fölény .a mi javunkon volt. Valamelyik galiciai ezredből valók voltak az istenadták. Bevárta, míg 50 lépésre értek, 8okkoTkiállt a 10vasbürü elé, kezében fogta karabély át és harsányan rákiáltott az elől futókra: - Sztoj! - és mutatta nekik erélyes mozdulattal, hogy rajvonal a parton. Azok megütődve, megbabonázva néztek rá. Mit :akar itt ez az egy ember, mikor ők százan futnak ... Észrevették az oldalt közeledő kozákot lehetett :800 lépésre - s nekilódultak a bürünek. A két huszár éppen akkor sütötte el karabélyát. Kozákot láttak előbukkanni a bokrok között. A futók azt hitték, :ez nekik szól, mert Vincze is lövésre emelte karabélyát. Odatömörültek köréje, pedig féltek tőle, mint a pokol tüzétől. A harctéren szerzett szláv tudományával igyekezett leket önteni beléjük. Sürgős volt a dolog, mert erősen közelgett a félszotnya. Sikerült elrendezni őket némiképpen. Bizony, sűrűbb volt ez a rajvonal, mint ahogy a szabályzat tanította, de ez most nem volt baj, fontos, hogy bát.orodtak az atyafiak. Már a puskát is megtöltötték és Vincze szavára meg példájára keményen ráJlőttek a
félszotnyára. Szétrebbentek azok és szépen rajvonalba fejlődtek Vincze ellen, de az tűzzel távoltartotta őket. Egyik huszár a parancsnoksága alatt Brős járőrt alakított s ez a kozák járőr megmaradt embereit egy kis ropogós huza-vona után elfogta. Még érkeztek futók a vonal felől, de ezek már Vincze arcvonalába ütköztek és némi biztatásra símán beilleszkedtek. Így a hídfő meg volt mentve. Később .a kozák csoportot ügyes ellenlökéssel a mi ellentámadásra induló tartaléik:aink karja közé szorította s így azok is foglyul estek. Az ütközet után hadosztályparancsnoka, amikor a nagyezüstöt a mellére tűzte, a csapat előtt igen megdícsérte és azt mondta: - Köszönöm, jó vitézein, - Vincze alőrmester. És kitüntetést kaptak a huszárok is.
Bűnözők
és
élősködők
írta: TÖRöK BERTALAN
fogá s ai.
őrIl!ester (Ungvár).
r. A tavaszi és nyári hónapokban .g yakori eset, hogy kapzsi árusok a jó tojás közé költésre nem alkalmas, tyúk alól kikerült úgynevezett záptojást helyeznek s azt .a piacon azzal az ürüggyel, hogy sietnek haza, 1-;2 fillérrelolcsóbban árusít ják. A va' lóság csak akkor derül ki, amilwr a vevő feltöri otthon a tojást, de akkor már sajnos, lréső. Ha hozzáértő vásárló a romlott tojást véletlenül felismeri és az eladóval közli. az csodálkozva igyekszik szándékát palástoIni azzal, hogy "véletlenül" került a romlott tojás a töhbi l"özé ...
II. A kárpátaljai községlekben sok kapzsi korcsmáros olcsó denaturált szeszt áifő:iw.e, vagy csak egyszerűen vegyítve, rendes pálinka .gyanánt árusít. A szeszt kedvelő kárpátaljai lakosság e~t nem: igen fedezi fel, hanem mint jó erős pálinkát, élvezettel fogyasztja az egészségét veszélyeztető undok kotyvalékot. ID. Egyik szabolcsi nagykJözségben két tejüzem n1iŰ ködött. Az egyik a Hangya Szövetkezeté, a másik pedig egy zsidó fűs21er- és vegyeskereskedő tulajdona V101t. A zsidónak annyira jól ment az üzeme, hogy szinte gondot okozoH a nagymennyiségű tej beszállítása a közeli városban levő tejközpontba. Ezzel szemben a Hangya tejüzeme igen gyalrran még a Zöldkereszt útján a ny·omorgó sok gyermekes anyáknak kiutalt tej mennyiséget sem tudta kiszolgálni. Ennek egyszerű oka az volt, hogy a z·g,idó 2-3 fillérrel drágább an vásárolta meg a tejet, de a tej ára fejében fűsz,ert és más cikkeket szoLgált ki. így csábította az eladót, hogy neki adja el a tejet, ami· vel egyúttal fűszeri:izletét is fellendítette, mert sok silány portékát sózott a falusi ma.g yar nyakába a jó tej helye'tt. Ez a lelkiismeretlen meggazdagodás titka. IV. Régi közmondás, hogy mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van és úgy él, ahogy tud. Télen, amikor nincs munkaalkalom és nincs kereset, egyes
CSENDűRSÉGI
406
vidékek,e n arra kényszerül a szegényember, hogy II nyáron fáradságos munkával szerzett napraforgómagból készitett olaj zscÍrját fillérekért eladja egyes kereskedőknek. Ezek termész,e,t esen örömil nel megvásárolják és edényekben tárolják. Nyáron, amikor a szegénYHmbernek másra nem telik, ötszörös áron adják vissza a rá'Szorulóknak, de már akkor alig élveliliető, dohos állapotban.
V. Tengeri (kukorica) eres idején napire:ndetl érkeznek panaszok az örsre, hogy a községek közelében Ifekvő f·öldekről lopják a ten g erit. Jó tudnunk, hogy cigányokon és egyéb tolvaj néps.égen kívül sokszor a házőrzés céljából otthon maradt 8-10 éves gyermekek a iettesek, akik naponkint 5-6 cső ten gerit ellopnak és azt ,c ukorért a falusi kis szatóc8üzletekbe hordják. 'Az ilyen lelketlen kereskedők valósággal ránevelik a gyermekeket a lopásra.
VI. Jmöfordulnak olyan panaswk is, hogy a pár nappal előbb vásárolt, ,szelid és jámbor tehenet vagy lovat meg sem lehet közeHteni, mert rúg, harap, a tehén pedig döfés nem adja le a tejet. Ai oka ennek az, hogy, egyes kereskedők vásári alkuszokkal egyetértve,a hamis állatot alkohollal elbóilitják (pálinkás kenyeret etetnek vele) s amíg ennek a hatása tart, a legvirgoncabb állatból is kez,esbárány lesz. Sok jóhiszemű ember ráfizetett már az ilyen vásárlásra. Az is sok embernek okozott már károsodást, hogy a vásárban drága pénzen megvásárolt hasas tehén ellését 'h iába várta, meri a tehenet a vásáJ.' napján babbal et,e tték meg, amitől az úgy nézett ki, mintha tényleg hasas lenne.
1940 június 18.
LAPOK
lapítható, hogy az ilyen legénykéknek lelkiismeretlen kocsmárosok szeszes italt szolgáltatnak ki, amivel nemcsak kihágást követnek el, hanem .a nemzet ellen vétkeznek, me,rt megmérgezik és italozásra szoktatják a fiatal nemzedéket. Vigyázzunk erre is!
X. Községekben és tanyákon, téli estéken a 18-2() éves serdülő legények gyalwri szórakozó helye egyegy meleg istálló, ahoI5-6-os csoportokban 23-24 óráig. ha jól megy, a reggeli órákig is elkártyáznak. Amikor megéheznek, hol az egyik, hol .a másik egyegy darab szalonnát és ,e gy-egy kupa bort lop a szülői ház,tól, amit a, kártya mellett közösen fogyas:utanak eL Gyakran nem csak ily,e n irányú panaszok, hanem falusi tyúklopások it ettesei is ilyen kártyázó legények szemlélyében derültek ki.
A
bliszterezésről.
Irta: Dr . MIKECZ BÉLA 2. o. főtö·rzsállatorvos. Gyakran halljuk: "Meg-bliszter,ez,ték a lovamat", "J ó erős ,b lisztert kapott", "Már négy illete álL bliszter ben" . Ezekre, 'a lovas ember életében naponként 01hangzó kijelentésekre adok magyaráz.a tot alábbil k,ö zleményemben. Újból válaszolok mindazon lovasoknak is, akik tőlem oktatásaim során a blisztere~ésl'e vonatkozólag kértek felvilágosítást. A bliszter tulajdonképen egy bőrizgató kenőcs. A bliszterezési (Oszlató bedJörzsölés) eljárás célja: bövériíséggel erős börgyuUadást okozni, illető leg egy már lefolyt gyulladás újbóli fellobbantásával a régobbi gyulladás folytán visszamaradt gyUlladásos termékekHt felsz.ívódásra serkentHni. VII. Tudjuk,. hogy hátaslovaknál az elülső végtagok A tolvaj a bűnjeleket gyalu an elássa. A mult év ' hajlítói: a párta, pata és csüdhajlító (egyenesítő tavaszán egy nyomozás alkalmával 2 szekér lopás- szah'g) rendkívüli nagy teljesítményt végeznel\:. A ból származó burgQnyát sikeTÜlt őrizetbe vennem és lovas testsúlyának 80%-a és a felnyergelt ló súlyá6 tettest jelentettem fellopásért. Az őrizetbe vett nak majdne~ kétharmada nyugszik az elülső végburgonyát az egyik tettes felás ott és beveteménye- tag hajlítóin. Ha a lovas rossz talajviszonyok melzett konyhakert j ében, kisebb csomókban elásva J.eit, főleg túlmély,lsüppedékes Itlalajban és hozzá még rendsz·e rtelenül is lovagol, a hajlító ínak rosttalál tam meg. jaiban túlnynjtás folytán apró szakadások jönnek VIII. létre. Hajlamosít e betegségre, illetve az előbb váA városok körüli községek lakóit naponként zolt változások keletkezését megkönnyítik: a hibás· lehet látni, hogy nagy batyuval a hátukon, a város lábállás, - lábtőbHn hátrahajlott (juhállás, borjú felé igyekeznek. A batyukban rendszerint egy-egy láb), -az inak l'az!a szerkHzete, a nagyobb test.-kupa tej,e,t, zöldséget, gyümÖlcsöt, baromfit stb. szál- tömegű hidegvérű ,hátterű lovak gyors mozgásra lítanak a piacra. Sokszor azonban az ilyen batyuk- :felhasználása. ban tej helyett bort szállítanak, hogya fogyasztási A beteg hajlítóin egész terjedelméb,en megduz. adó alól kivonják. De olykor csempészett leveles do- zad, meleg, fájdalmas tapintatú lesz. A munka közhány, lopott baromfi, nem ritka esetben pedig ható- ben hirtelen fellép ő sántaság gyakran oly nagysági engedély és húsviz,sgáló jelenléte nélkül levá- fol{ú, hogy ez lal kevésbé gyakorolt lovasnak is azongott állati hús ,a batyuk tartalma. nal fel tűnik. Az ilyen Ib atyús emberek rendszerint túl korán Hideg, majd fe'lmelegedő borogatásokra látszóelindulnak otthonról, batyujukat gOilldosan össze- leg eredmény mutatkozik, egy időre ,a sántaság iskötik, hogy abból 'seunimi ki ne IMszódjék és keresik· megszűnik, dea duzzanat sok esetben megmarad a mellél~utakat. (Hidegvádli). Sokan azt hiszik, (hOgy 'ez csak szépségIX. hiba, pedig nem az! Az ,e gyszer már gynlladáson Falusi ko.csmák udvaráJn vasár- és ünnepnap Mesett inrosto'k minden újabb külső behatásra ismét. délutánokon sok helyen 13-16 éves üúgyermekek szakadhatnruk. Hossz·abb szolgálat, megerőltető me-' 2 filléresek feldobásával "Szám vagy korona" játé- net után az ilyen ló újra csak el k,e zd sántikálni' és lwt játszanak. Egy-egy gyermeknek néha 1-2 pen- nem marad más hátra, mint a bliszterezés. gője is összegyűl. Hogy az ilyen pénzek honnan szárMaga az eljárás, mint orvosi beavatkozás, ,a maznak, azt homály fedi,az az,onba;n sokszor megál- hozzá való eJőkészület, a végrehajt,á s, végül az utó-
ÖRSPARANCSNOK ISKOLA
Iskoláiuk éleléböl.
TATA: Jobbra nézz!
MAKO: Csapo~~
célgömb bel
úgy céizunk . . . Lengyel fhdgy . felv.
Bólin! th!l.
Nyitrai thtt,. felv.
SZEKSZARD: BirkózÓs.
relv.
·uedeJe.j o s?I,;meq6eV'l : VlO>lSI )!ONSJNVClVdSClQ
SZE.NTES: Az iskola s~afé~a csapa~a.
UNGVÁR : Hibaháromszögelés.
BUDAPEST : lovas
~analoszrály.
Ok~a~ás a szabadban.
.
Szabó 6rm . felv.
TATA :
Kedvel~ spor~,
ÖRSPA~ANCSNOK
ISKOLA: BALROL: Lőu~a5ítós ok~a' ~ósa. Bolózs alezr. felv,
JOBBROL: Ami~ csak gyakorlatbóllehet megtanulni. Vosvóri órm. felv.
UNGVÁR : BALROL: Sí~anfolyam. JOBBROL: Kézigrónótdobós. Gy . Tokóch fhdgy. felvételei.
Bólint thlts felv.
Ennél minden iskola egyforma .. .
r
1940 június 18.
407
CSENDöRSÉGILAPOK
kezelés nagy gyakorlati jártasságot kíván, ezért ezt csak szakorvos végezheti. Az előkészítést 24 órai koplaltatás és ialapos lejámtás előzze meg, hogya blisz·terezendő ló a müvelet lllatt állásában - mely lehetőleg pormentes almon legyen - nyugodtan álljon. Ezután a 'hajlító inak feletti fedőszőrök gondos leollózása következik. Folytat juk a bliszterezendő testfelület alapos megtisztításával: szappanos langyos vízzel lemosás, száradás után alkoholos, aetheres letisztítás és csak ezután következik a hatóany,a g bedörzsölése. Egyszerre mindég csak mogyoró nagyságút szahad a bliszterkenőcsből a hajlító inakat fedő bőrrészletbe bedörzsölni, majd mindig újahb miogyoró nagyságlÍ.t az elváltozás foka szerint 10-15 percig. Megelő zően a csüdhajlás bőrét vattaréteges védőkötéssel látjul( el. Ezen eljárásoovégeztével !a lovat két kikötőszárr'.a:l állá:sában fordítva kötjük ki 24-36 óra időtartamra és éjjel-nappal őriztet jük addig, amíg a kezelés folytán előállott fájdalom-érzet tart, melyet a ló kaparással jelez. 24 óra mulva 'a bliszterrezett végtag egész terjedelmében nagyfokban megduzzad. A bőrfelület felhólyagosodik, a hólyagok felpattannak, tartalmuk kiürülve pörkké szárad és a bedörzsölt inak felületét páncélszp.rűen fedi. A bliszterezett felületet lazán kell vattaréteggel !kötni, mert a szoros kötés bőr elhalására vezethet. Atlag 3-4 hétig van egy ló a bliszterezés után istállóban állásra kárhoztatva. A negyedik héten a pörk magától kezd ellökődni és ,a bliszterezett bő'r felületen a szőrnövés is megindul. A negyedik hét után megkezdJhetjük a ló jártatását két kötőIszáron kézen vezetve, később lovas alatt, ugyanekkor langyos, - 20-25 fokos - .fürdőket és felmelegedő borogatást rendelünk. Altalában azt tapasztaltam, hogy az i<1ejében és helyesen alkalmazott bliszterezés mindig meghozta a várt er,e dményt. Nem kell sokat késlekedni, hanem azonnal beavatkozni. Angliában - a falkav:adászat h.azájában - az idény utáni pihenő alatt a legtöbh lov3Jt bliszterezik, azt mondják, erősödik így az ina. Békeidőben a volt Monarchia egyik lovas ezredében az északcsehországi gyaJkorlatok ut.?;n Ja kedvezőtlen teI18pv}szonyok miatt sok lovat kellett hlisztereznem, az állomány átlag 4-6% -a áUt bliszterben. Megedződtek az inaik és az ujonc-kiképzésre már valamennyi bliszterezett ló munkaképes volt. A csendőr ségnél a változó terepviszonyok miatt aránylag elég szép számmal kell bliszter,llzni. A bliszterezett lovakra soha pana,szt nem hallottam. Esetenként az izülete!k és csontok felett is szokásos bliszterezni, csontkinövések, csüdbenger-gyulladás esetén. N agyfokú idősült invastagodásokat úgy kezelik, hogya blisztert pont- vagy vonalalakú égetéssel teszj}( hatásosabbá, ilyenkor 'h zonban mindig marad nyoma az erélyes beavatko?:ásnak. Még csak annyit: nem kell félni a bliszterl.lzéstől, mert igaz, hogy az ilyen lovat négy hétig !lern tudjuk használni, de a !rendszeres és a ikövctlu-~etes munka hamarosan meghozza gyümölcsét. Az ingyullalások borog &.tása, pepecselése csak ideig-óráig tart.> látszólagos eredményre vezet. MikOT egy f3zer már egy lónak kijött az ina amint .azt mOlidani szokták -, Ia kkor csak egy gyöker,es megoldás segít és ezt úgy hívják, hogy bliszter.
A helyes táplálkozásról. írta: DR. PUrNOKY ISTVAN. (Folytatás.)
"E" vitamin. Évezredek óta ismert betegsége Japánnak, Kínának, sőt Brazíliában is okozott nagyobb járványokat a "beri-beri". A beri-beri hindosztán nyelven bárányt jelent. A bárány jól tudjuk oldalogva, ingadozva jár. Hasonló ingadozó, oldalgó jál'ásúak voltak betegségük első stádiumában a "beri-beri"-ben megbetegedett emberek is s a kór innen kapta elnevezését. A megbetegedés - bizsergő érzéssel kezdődik, amit kisebb kínzó fájdalomérzés vált fel. A fájdalom az idegek gyulladásának eredménye, ami később helyi bénulásokkal jár. Később a tünetek súlyosbodnak s a beteg már az ágyat sem tudja elhagyni. A vég: bénulásos halál. Sokáig nem tudtak rájönni a betegség okára, míg 1897-ben Jávában egy holland katonaorvos derített 'f ényt arra. Ez véletlenül megtudta, hogyha csirkéket hántott rizzsel etettek, a'Zok is tántorogva jártak. De meglepetv,e látta, hogy a betegség szinte egy csapásra megszünt, amikor a csirkéket hántolatlan rizsszemekel kezdték etetni. Kísérletezni kezdett a csirkékkel. Két csoportra osztotta őket s az egyiknek csak hántolt rizst adott, míg a másiknak hántolatlant. Az eredmény igazolta feltevését, mert a hántolatlan rizzsel etetett csir}{ék nem betegedtek meg, míg a hántolt rizzsel etetett csirkék néhány hét mulva ,,'beri-beri"-ben meg· betegedtek. Ennek a kísérletnek alapján joggal feltételezbette, hogy a rizs héjjában kell valami olyan anyagnak lenni, ami a szervezetre igen fontos lehet, mert hiánya esetén súlyos idegmegbetegedés lép fel. Később arra is rájött, hogy pontosabban: a rizsszem ú. n. ezüsthártyájában kell lenni valaminek, valami olyan anyagnak, amit ,e ddig az ember nem ismert. Tapasztalatairól tanulmányt írt, azt a tudományos folyóiratok közölt ék is, de a tudományos világ nem sokat törődött vele. Csak hosszú esztendők után amikor a vitaminokat felfedezték emlékeZ'toek vissza a korszakalkotó felfedp-zésére s ekkor a jeles orvos a Nobel-díjat kapta meg. A "beri-lberi" betegség más földrészen is jelentkezett. Hasonló megbetegedések történtek a norvég hajósoknál is. A hajóslegénység rendes mindennapi tápláléka a korpás lisztből készült fekete kétszersült yolt. Ezt fel akarván javítani, fehér lisztből készült kétszersültet adtak a legénységnek. Az eredmény lesujtó volt. Azok, akik fehér lisztből készült kétszersültet ettek, mind megbetegedtek "beri-beri"-ben, míg akik megszokták a barna korpás kétszersültet, egészségesek maradtak. Ebből azt a következtetést lehetett levonni, hogy nemcsak a rizs héj jában, hanem a búza héjjában is kell valami olyan anyagnak lenni, mely az élő szervezetre elsőrangú fontosságú (Ezzel a ténnyel kapcsolatban utalnunk kell arra a sajátos magyar előítéletre, mely szerint a barna kenyér fogyasztása szegényes és bizonyos fokig szégyenletes dolog. A magyar gazda büszkén jelenti ki, hogy ő bizony barna kenye-
408
CSENDORSÉGI LAPOK ,
ret nem eszik, nem olyan földhözragadt cseléd, telik neki fehér kenyérre is. Ez a különbségtétel a két kenyérfajta között - a barna kenyér káráira - teljesen alapnélküli, komoly· talan és főként egészségellenes álláspont. Az előbb elmondottakból világosan következik, hogy a nálunk annyira lenézett fekete kenyér egy karéjában sokkal több értékes vitamin ta_ lálható, mint abban a bizonyos gőgből evett fehér kenyérben. A nemrég rendeletileg forgalomba hozott "egységes" kenyér kiváló szolgálatot tesz a nemzet egészségének s bizony nagyon okos lenne betiltani vagy legalább is erősen korlátozni a feh ér kenyér sütés ét.)
Amikor a vitaminok és a vitaminkutatás elő térbe kerültek, ráterelődött a figyelem a fenti j'elenségekre s a tudósok igyekeztek kivonni a rizskorpából ezt az egyelőre még ismeretlen összetételű értékes anyagot. Hosszú kutató mUIika után ez sik'e rült. Az anyagot elnevezték "B" vitaminnak. A "B" vitaminnak végtelen csekély mennyisége elegendő ahhoz, hogya szervezet háztartását egyensúlyban tartsa. Példa erre a galamh, mely különösen érzékeny lévén a "B" vitamin hiányára, ha 20-25 napon keresztül hántolt rizzsel etet jük, megkapja a "B"-avitaminózist, de ez a betegség napi 2.4 ezredmilligrammnyi "B"-vitamin mennyiségtőJ már meggyógyul. A további kutatások kimutatták, hogy "B" vitamin nemcsak a rizs és búza héjjában található, de megtalálható zah, tengeri, köles héjjában, valamint főzelékfélékben, gyümölcsökben, tojásban, friss tejben is. Az alábbi táblázat szemléltetően mut'a tja a gyakrabban használt élelmiszereink "B" vitamin tartaImát. A további kutatások bővelkedtek a meglepetésekben. Azt már megállapít ották, hogy "B" vitamin az idegekre van kiváló hatással. Feltételezték, hogy az idegsejtek anyagcseréjét szabályozza s ha az idegsejtek kellő mennyiségű "B" vitamint nem kapnak, úgy bekövetkezik a "beri-beri". És ekkor jött az első számú meglepetés. Megállapították azt, hogy a szervezet abban az esetben, ha 'fölös mennyiségű "B" vitamint kap, a felesleget nem üríti ki, hanem gondosan felraktározza az izomban, vesében, agyban, májhan. De a második meglepetés sokkal maga mögött hagyta az elsőt. Rájöttek arra, hogy amit eddig egységes anyagnak "B" vitaminnak hittek, az egyáltalában nem egységes, hanem több vitaminból áll. Ha ugyanis az eredeti "B" vitamint 1200 C-ra hevít jük, úgy elbomlik az a része, mely a "beri-beri"-t gyógyítja, de megmarad éppen az a része, mely a pellagrát tudja meggyógyitani. Ezek után "B1"-vitaminnak nevezték el, amelyik a "beri-beri"-t, "B2"-vitaminnak pedig azt, mely a pellagrát gyógyítja. (Ujabban kísérletek folynak abban az irányban is, hogy Ba, B 4, B svitamint is kiszigeteljék, de eddig még kielégítő eredmények ez ii'ányban nincsenek.) N ézzük most, hogy élelmiszereink közül melyek tartalmaznak "B1" és "B 2" vitamint: Az olaszok bölcsek a cselekedetek előtt, a németek cselekvés közben, a franciák a cselekedet után. Olasz köznuondás
1940 június 18.
Általánosan használt élelmiszerek vitamintartalma: B, B2 vitamin Alma Bab zöld " fehér Horsó Zöldborsó BurgOlllya Bors Barack, kajszin " őszi Búz!llkorpa Cseresz;nye Csufuamájo']laj Dió (olasz;) Er,de,i gombák . Eper Elesz;tő
Földi szede,r Hagyma Hal KelviráJg KaIla:rábé
Körte ~el
Káposzta " vörös Kálpos,z;ta (savanyú) . . Lisz;t (barna)
+ + + ++ ++ + + + + +-t-
+
++
+ + ~
++
B, LiszIt (IeMr) Málna Máj ManduJla
++Mogyoró + Paradicsom. + PlllIpriJka (zöld) + Paraj • . +. Rebarbam • • + +Sárgarép,a • + Sajt ,
Bs
vi tamin
Saláta (fejes) Szilv,a
+ + ++ +++ + , ++ ~ ++ + ++ + ++ ++ + , ++ + + + ++ + + + + + + 7 ++ + + ++
+ Sz(l,lő + + Töik: + +++ + + -\- Ten.geri (sárga) ++ ++Tej • • . + ,,(sún) + Tojás + ++ + , + Ugorka. + + Vaj + ++ , + Velő + ++ ++Vese ++ +++ + 'Zeller ++ ++ + + + + + <+ + + = soik. + + = ikevés, + = nyomolIDban, - = semmi.) + ++
Ismerkedjünk meg a pellagrával is, melyet most már tudjuk, hogy "B2" vitaminnal lehet meggyógyítani s ezért is nevezték el a "B2 " vitamint "antipellagrás vitamin"-nak. A pellagrát töbh mint kétszáz esztendeje ismerjük. Olaszországban, Spanyolországban, Amerikában okozott nagyobb járványokat és pusztított el tízezerszámra embereket. Leginkább a nők kapták mB~, akiknek tavasszal bőrük (arcon, nyakon, karon) gyul13/dást kapott. A gyullad4s később átterjedt a nyelőcső nyálkahártyájára is. A beteg hasmenést ' ', kapott, idegrendszerében za varok állottak be, vé,gül ~ált~!án?~ e~gyengülés követke~tében b.e~lt a halaI. S('jkaIg Jarvanyos meglbetegedesnek hIttek és csak később kezdtek figyelmesek lenni arra, hogy a pellagra og'an helyen üti fel a fejét, ahol a szegény néposztály kizárólag tengerivel táplálkozik. A vitaminkutatás nyomán jöttek rá arra, hogy ennél a betegségnél is tulajdonképpen avitaminozissal állunk szemben. A tengeri csak nyomokban tartalmazza a "B 2" vitamint, t'e hát a vele való állandó táplálkozás meUett fel kell lépjen a "B2"-avitaminozis, mely az előbb tárgYf,.lt súlyos k,ó rban nyilvánul. A legújabh kutatások kiderítették azt is, hogy a "B 2"-vitaIDin nemcsak a pellagrát állítja meg, de egyik fontos eszköz a vész'es vérszegénység gyógykezelésében. A "B2 "-vitamin (amit barna kenyérrel, tejjel viszünk be a szervezetünkbe) a gyomorba jutva, a gyomor falában képzouő hormonokkalegyesül, onnan a véráramba jut, a 'Vérárammal a májba kerül, ahol felraktározódik. Ha szükség van jelenlétére, úgy a vér a vöröscsontv \előbe szállítja s itt a vörösvérsejtek képződési folya,'natát serkenti. A "B 2" vitamindús táplálkozás, mint az elmondottakból látható, ig'e n fontos szerepet töÚ be a helyes táplálkozásnáI. Két, mindennapos t~l'elmiszerünkhen kellő mennyiségben megtalálható s :-ez a barna korpáskenyér és a tej. A tejfogyasztás - mint a későbbiek során még látni fogjuk t ,g yik legfontosabb szükségletünk. Mindennap igyunk legalábh egy
1940 június 18.
409
CSENDöRS"fJGI LAPOK
kis pohár friss vagy pasztőrizált tejet, amivel szervezetünk háztartásának egyensúlyát állandóan meg tudjuk tartani. Szoktassuk rá a tejfogyasztásra és a barna kenyér élvezetére a magyar lakosságot, magyarázzuk megl nekik, hogy ez a két tápanyag többet ér és sokkal táplálóbb a fehér kalácsnál és a közkedvelt szalonnánál. (Foly ta t juk.)
,
Eletleírásom. írta: Oszlánczi József prb. csendőr (Miskolc). Hogy milyen rossz árvának lenni, a1.t csak az tudja, akinek nincs apja, mert ahol apa nincs a háznál, semmi sincsen ... 1914-ben, amikor én születtem, már ütötték a dobot Erdőtelek község ben. Az apámnak a dobszó igen nehezére esett, mert az én jó anyámat velem együtt az ágyban betegen hagyott hátra, de azért ment, mert hívta a haza. Akkor még nem tudta, hogy az utolsó útjána indult. A1. anyámnak a lelkére kötötte, hogy: ,,A gyermE'.k. a két szemed", eZZlel búcsuzott el. Alig Itelt el 3 hónap, jött a levél az édes anyárrun.ak, hogy az én jó apám fejlövést kapott s awnnal meghalt. Az aJIlyám akkor volt 17 éves. A világháború elmultával jöttek a katonák hazafelé, de az én jó anyám nem várhaita az én jó apámat. Az egyik hazatért katonapajtása elsorolta, hogyrul sebesült és halt meg az apám. Az tanyám keserves sírásra fakadt, én is rákewtem, de akkor még csaJk az anyámat sajnáltam. 1922-b8lIl jött hozzánk egy ember, aki az anyámat feleségül kértOO. lj 's zegény reám való tekintettel újra férjhez ment. Erre már én is egészen jól emlékszem, mnrt azt akarták mindenáron, hogy higy jem ,el, hogy ő az én apám, de akkor már tud tam, hogy az én igazi apám meghalt. Későb~ született egy kis leánytestvérem. 10 éves voltam. Ezzel teljesen 'bebizanyosodott előttem, hogy mégsem ez az én igazi apám, mert a kis húgomat másként hívták. Nem bánt velem !Osszul a második apám sem, de nem is igen törőGött velem. Inkább szerettem játszani, mint iskolá;ba menni és hogy nem kányszerítetJtak, nemsokára ki :is mar,a dtam az iskolából. Egyszer találkoZJtam a csendőrökkeJ. és mi:ndjárt elhatároztam, hogy ha megnövök, én is csendőr leszek. Később már a1.t is megtud tam, hogy csak az lehet csendőr, aki jó katona lesz. Mivel lllagyon szer,e ttem volna minél ham.ar8Jbb csendőr lenni, már 19 éves koromban jelentke:z,tem katonának, de ,e lküldtek tLzzal, hogy ráérek még katonáskodni, ha erősebb leszek. A'lig vártam, hogy sorozásra kerülj ek. LMsanIMsan elérkezett ez '. 'iZ idő is. Mikor megkérdezték, hogy milyen katona akarok lenni, nem tudtam az örömtől szólni, hogy mégis csak katona lehetek és azt mondtam, hogy n '& em mitndegy, csak katona lehessek. 1938-ban a Miskolcon állomásozó 13. gyalogezredhez hívtak bf'J, :hol az 5. századhoz osztottak be. A iLagy laktanya igen tetszett, mert most láttam elő ször emeletes házat. A mi falunkban a 1eg.n.,a gyohb ház is törpe volt ruhhoz képest. Másnap reggel bejött a szobánkba egy alacsony kövér ember, - kés.őbb megtud tam, hogya szolgálatvezető őrmester úr vol t - Óriáf i hanggal, hogy ruháJént sorakozó. Az
egész. raktáI.1ban alig talá}tu!llk reám való ruhát, ibakkancsot meg nem is találtunk, úgy, hogy azért a zászlóaljraktárba kellett menni. Sok bajom volt a lábammal, mert eddig legtöbbször mezítláb jártam és nehezen szokta meg a lábam a bakancsot. Később, hogy teJJteik a hetek, bekerültem a tisztes iskoláiba. Most már igazán nem lehetett nálamnál boldoga;bb embert találni. Örömmel horrdtam a megkülönböztető jelvétnyt, a jelsípzsinórt. 1938 június 26-áIll volt a vizsgánk. Négy z,ászlóaljtól 98-an voltunk, a századomtól 15-00. Örömmel írom, hogy amikor viszs1.akerültem a századhoz, én vittem haza a legjobb eredményt, amiért a századparancsnokomtól meleg kézfogást, nyilvános dícséretet és 33 napi szabadságot kaptam. Amikor boldogan. hazaértem, apám el sem akarta hinni, hogy ilyen sok szabadságra8lIlgedtek. Azt mondta, hogy biztosan megszöktem. A cs.illag akkor már a galléromon ragyogott, de apám észre sem vette. Elkeseredtem, édesapám biztosan azt vette volna legelőször észre és illem gyanusított volna meg azzal, hogy megszöktem. Csak azért is igyekeztem. 10 hónap mulva már két csillag ragyogott a galléromon. Most már bátorságot vettem, hogy régi vágyamat kielégíthessem és jelentkeztem csendőr:nek. 1939 május 30-a óta hála Istennek büs1.kétn !Ill.ondhaJtom, hogy magyar csendőr vagyolr.
I.
Vasuti lopás kiderítése. írta: Dr. ZöLDI MÁRTON hadnagy. Egy őszi reggelen jelentkezett nálam az egyik szakaszparancsnok és jelentette, hogy egy nagyjelentőségű gabonalopási ügyben nyomoz. Ugyanis egy határállomáson a külföldre irányított gabonaszállítmányokat már évek óta rendszeresen dézsmálják, a tetteseket, bár az ügyben többször nyomoztak megállapítani nem sikerült. Az ügy igen érdekelt s ezért nemcsak a nyomozást kísértem figyelemmel, hanem az előzményeket is áttanulmányoztam. A dolog úgy kezdődött, hogy több évvel azelőtt az egyik vasúti állomás főnökségéhez külföldről különböző időben több feljelentés érkezett, melyek egyöntetűen arról panaszkodtak, hogy az innen kül!földre érkező gabonaszálIítmányok vasúti kocsijai súlyos an megdézsmálva érkeznek ki rendeltetési helyükre. Az első feljelentés elintézés e csak egyszerű jelen tés volt a járásbírósághoz, meJ.y röviden csak annyit tartalmazott, hogy bűncselekmény nem tör· tént. A kb. félévvel később kelt feljelentés ismét csak jelentéssel végződött, mely már "minden kétspget kizáró módon" megállapítja, hogy ibűncselek ~ény nem történt. E feljelentésben azonban már szerep jut a nevezetes "Megjegyzés" rovatnak is, mely ez esetben iskolapéldája a gabona összeszáradásáról és a vele kapcsolatos súlyveszteségekről írt tanulmányolmak, azonkívül vádirat volt az egerek ellen is. Hát nem is illik más búzájából tíz mázsát 2-3 nap alatt megenni. Ily perdöntő "bizonyítékok" után az eset ismét irattárba került. Mivel azonban a lopások csak nem akartak m,egszűnni (nagyon fa-
410
CSENDORSEGILAPOK
1940 június 18.
lánk egerek vannak arrafelé), újabb fe1j.elentés ér- ' abban az esztendőben ,6 vagon búzát t·e tt ki, mely pénzkezett az örsre. Az eredmény most is hasonló vol t. ben kb. 12.000 P értéket képvisel. Azonban ennél A járőr megállapította, hogy a gabonát szállító vas- jóval többet vettek ki és . itt még azt is figyelembe úti kocsik ólomzárral lezárva. futottak ki az ország- kell venni, hogy ez a tevékenység sok éven kereszból S így a lopást ,c sak külfö1dön 'k övethették ol. tül folyt. Igaz, volt olyan év is, melyben "csak" N emj mondom, nehéz esettel állott szemben a járőr, 2000 vagon búzát vittek ki. mert a helY:t'tet valóban az volt. Ez a bűncselekmény típusa a rendeletek útveszMost pedig lássuk a folytatást. 'A z újabb nyomo- tőjében bujkáló, kevésbbé veszélyes és mégis óriás zás során a következő kép .a lakult ki. ,A kérdéses ha- hasznot biztosító bűncselekményeknek. Ha ugyanis tárállomáson keresztül az ország,b ól évente több ezer ezek a gazemherek vagónonként 10-20 kilónál megvagón" gabonát szállítanak ki külföldre. Hogya ld- maradnak, é~ente így is sok ezer pengő haszonra szállításra kerülő ga.bona esetlegers silány minőségc tesznek szert, a cselekmény pedig sohasem derül az ország jóhírnevét ne veszélyeztethesse, miniszteri talán ki, mert 150 kilóig terjedő hiányt a vasúton rendelet értelmében a határállomáson minden va- úgyis hiába kerestek volna. Azt pedig külföldön gónból kémpróba'szerűen 6 kiló mintát kell kivenni igazán nem sejthették, hogy a 10-20 kilós hiányok és e~t a szállítmány megjelölésével a különböző el- milyen módon állhatnak elő. Azt is biztosra vehették, hogy nemigen van külföldi gabonakereskedő. lenőrző szerveknek (Futural Külkereskedelmi hivat.al) kell megküldeni. Az egyes vagónO'kból a minta aki 10-20 kiló búzáért költséges feljelentésbe veri kivételét egy magánvállalat végezte, melyet - má.s magát. A nyomozás annak megállapításával kezdődött, kÖ7.egek hiányában - miniszteri rendelet jO'gO'sított fel arra, hogy mintavételt hivatalos minőségben hogy voltaképpen mennyi is az a búzamennyiség, yégezhesse. amelyet a magánvállalatnak ki kell vennie. Jellemző, A gabonaszálIítás gyakorlati keresztülvitele a hogy bár budapesti szakszerveknél kezdtük a dolgot, napokig tartott, míg pontosan meg lehetett állakörvetkezőképen történt. A feladó állomásom a vagónba beömlesziett gabonát a vasút lemérte, a va- pítani, hogy ez a mennyiség 6 kiló. így lehetett gónt lezárta és mivel e pillanattól kezdve a vas1Ít azután megállapítani, hogy az általuk kivett menynyiségből mennyi jogos és mennyi megy bűnös céfelel aszállítmányért, ólomzárral látta eL Ezután a lokra. A következő lépés e hivatalos hatáskört bevagónt, vagy vagónolmt a kilépő ha:tárállomásra irányították, hO'I az említett mintavétel céljából ki- töltő magánvállalat jogi helyzetének pontos tisztányítottálL A kinyítá:snál jelen van a mintá:tvevő zása volt, mert eleinte még azt sem tudtuk, hogy ez magánváUalat egy-'k ét alk,a lmiazottja, valamint a a vállalat milyen alapon vesz mintát a vagónokból. vasút alkalmazottja is, 'mert itt a S'zállítmányért Mondani sem kell, hogy ez a megállapítás is igen körülményes volt. A rendeletek egész tömegét kels~intén a vasút felelős. A vagón kinyítása után a mJagánvállalat egyik emlbere a g ab on áb ól aminisz" lett áttanulmányozni. teri rendeletben előírt 6 kilót kiveszi, madda vagónt ".A. vállalathoz nem fordulhattak felvilágosításért bezárják és ismét leólmpz.z ák. A vagónO'kat elz után a nyomozó járőrök, mert hiszen éppen az volt a cél, külföldr·e torváMtották. hogy a gyanusítottak ne szerezzenek tudomást a rSzemestermények szállítás ánál a va;sút a'z üzlet- nyomozás megindulásáról. Óriási előnyt is jelentett szabályzat értelmében 1% súlyveszteségig nem fele- a járőrnek, hogy később a kikérdezések során a lős, ami természetes is; mert közismert; hogy a szegyanusítottak nemfölényeskedhettek a járőrrel, mestermények a beszáradás következtében súlyuk mert belátták, hogy a járőr a velük fkapcsolatos bizonyos részét elveszítik. bonyolult váms
CSENDöRSÉGILAPOK
1940 júniús 18.
zással a járőr már majdnem készen volt, az érdekeltek a nyomozásról még semmit sem tudtak. A kikérdezés azután már jóformán csak abból állt, hogy a járőr az eredményt a gyanúsítottak elé tárta. Az ellop ott mennyiség kb. 270 tonna gabona volt. így sikerült a járőrnek nagy utánjárást igénylő, szorgalmas munkával világosságot deríteni arra az ügyre, mely országunk hírnevét oly sokáig rossz színben tüntett e fel a külföldi gabonakereskedők körében.
II.
Furfang'os tolvaj. Beküldte: FÜLEKI JÓZSEF ny. alhadnagy. 1937 szeptember 22-én Baté községtben %14 és óra k'ö zött ismeretlen tettes behatolt Bíró Istvánné" és Boros Györgyné batéi lakósok lakásába és előbbi helyről 159 pengő 50 fillér készp.énzt, utóbbiról pedig 44 pengő értékű ruh~meműt és 3 pengő 20 fillér készpénzt ellopott. A nyomozást a mosdósi örs járőrei a szombathelyi nyomozó alosztály járőreinek támogla tásával kezdték meg. A nyomozás irányítására, mint szalmszparancsnok, én is a helyszínére siettem. A nyomozást a sértettek részletes kikérde~ésé vel és a helyszíni szemlével kezdtük. Bíró Istvánné a következőket adta elő: 22-én fél 14 órakor lakásáról a község határában fekvő szőlőjébe ment dolgozni. Konyhájának !8. folyosóra nyíló ajtaját kulccsal bezárta és a kulcsot magával vitte. A szőlőből csak %17 órakor jött haza. Ekkor észrevette, hogy valaki bent járt a konyhájában és a szobájában. A konyhaajtót ugyan zárva találta, de a konyháhan levő ágy, melynek szalmazsák hasítékában tartotta pénzét, fel volt dúlva, a pénz, 159 pengő 50 fillér pedig eltűnt. A konyhából nyíló szobaajtót alakásról Vlaló távozása .előtt bezárta és a kulcsot a konyhában álló szekrény tetejére helyezte. Visszatérésekor aszobaajtót nyitva találta. A szobában teljes rend volt. A nyitott ruhaszekrényben egy bőr erszényben 4 pengő készpénz a dívány alatt egy bádogdobozban pedig 180 pengŐ készpénz volt. Ezeket az összegeket, valamint a ruhaneműeket, a tolvaj érintetlenül hagyta. A lopás felfedezésekor értesítette Boros Györgynét, aki már 7 év óta vele egy fedél alatt, de külön lakásban lakik. Az odahívott Borosné fedezte fel a lakószoba ablakán, hogy az ablakzár kaIDÓja le van törve és azt a megjegyzést tette, hogya tolvaj bizonyára az ablakon keresztül jött be a szobába. Bíró Istvánné előadta még, hogy pénzének rejtel"helyéről ,c supán a férje és Boros Györgyné tudott. Az a gyanúja, hogy a lopást csakis ismerős követhette el, mert el vitte a pénzt a szalmazsákból anélkül, hogy máshol keresgélt, kutatott volna. A helysz.í ni szemle a kö·vetkező eredménnyel járt: Bíró Istvánné há~a Báta Mzség északi kijáratánál a legszélső ház. Szomszédja G~örgy Antal gazdálkodó, szemben urasági cselédbázak vannak, a báz előtt mlŰút Vlezet Dombóvárról Kaposvár felé. Kívül az ablak alatt semmi nyomot nemi találtunk. A kinyitott zsalut és fél,a Makszárny párkányát vastag, megszakítatlan porréteg borította. ~/217
• A neveket megváltoztattuk. (Szerk.)
411
A szoba- és konyhaajtó zárját lakatossal megvizsgáltattuk, de a zárakban lmlr oolás v.a gy egyéb elváltozás nem volt látható. lA konyhában csupán uz az ágy volt feldúlva, amelynek szalmazsákjában a pénz volt. A szobaajtó nyitva, a szobában rend . volt. A szekrények nyitva, de rendben voltak. A szekrényben a 4 pengő és a dívány alatt a 180 pengő hiány nélkül megvolt. A ruha és fehérnemiíből sem hiányzott. A helysz.í ni adatokból a k1ö,vetlmzőket köv·e tkeztettük: a tettes nem hatolihatott be az, abllrukon, mert különben a párkányon levő porréteget rroog kellett volna szakítania; a konyhából a szobába vezető ajtó kulcsa II konyhában volt a szekrény tetedélll. Mivel ez Iru záJ.' teljesen sértetlen volt, saját kulcsával kellett, hogy kinyissák. A tolvaj tehát nem mehetett a szob ából a konyhába, hanem csak fordítva: a konyhából a szobába; . a tettes tudott a sértett pénzének rejtekihelY'éről; a tettes a konyha'a jtón keresztül hatolt be, mégpedig azajiózár sértetlenségét tekintve, saját vagy utánzott kulccsal. 'A konyhá:ban a pénzt az iSIILel't rejtekhelyről magához vette, a szekrény tetejéről levette a lmlcsot, kinyitotta a szobajtót és ott a helyszínt úgy igyekezett beállítani, mintha a tettes az ablakon keresztül hatolt volna be. Most már a második sértett: Boros Györgyné kikérdezéséhez fogtunk és utána nála is helyszíni szemlét tartottunk. Boros Györgyné előadta, hogy a lopás napján 12 órakor ·e ltávozott lakásáról a kb. 5 percnyi távolságra ,fekvő földjére, burgonyát ásni. %17 órakor jött onnan haz!a, amikor is Bíróné újságolt a neki, hogy ellopták a pénzét. Körülnézett BÚ'únénál, azután a saját lakásába sietett utánanézni, hogy a tolvajok nem jártak-e ott is. Lakására érve, a szobaablakot nyitva találta. A tolvaj ott mászhatott be. Az ablakpárkányán álló 8 IH eres, tele, uborkásüveget bemászáskor a tolvaj magával vitte a szobába és ott az asztalra tette. A varrógép fiókjából a tolvaj a pénzes' erszényét kivette s la: benne volt 3 pengő 20 fillérjét ellopta és az üres erszényt ugyancsak a~ asztalra tette. A tolvaj a ruhaszekrényből 3-4 törülközőt, ugyanannyi lepedőt és asztalterítő t lopott el 44 pengő értékben. t A Boros Györgyné lakásán megta,rtott helyszíni szemle a kö,vetkezőket erdményezte: A járőr az uborkás üveget és egy üres barnabőr erszényt a szobában az asztalon találta. Az ablak alatt, ahol a bemászás történt, egy V1a;rrógép és előtte egy karszék állott. tA szobaablak egyik szárnya nyitva volt. Allítólag ott állott aZ uborkás üveg, amelyet a tolvaj bemászáskor magával vitt az asztalra. A nyitott ablak ablalrdeszkáján vastag porréteg és pókháló volt látható és pókháló tapadt az ablakkerethez is. A porréteg és pókháló folytonossága sehol sem volt megszakítva. A ruhaszekrény ajtaja nyitva volt. A szekrényben Borosné előadása szerint, megérkezésünk előtt, már rendet csinált. iA szobában álló toalett tükör záratlan fiók jában 2 darab arany gyűrű és egy értékes arany nyaklánc volt. Ezekhez a tolvaj nem nyúlt.
412
CSENDORSlilGI LAPOK
A szobaajtó a lopás idejében zárva volt. A zárat lakatossal megvizsgáltattuk. A zár belsejében karcolás vagy egyéb elváltozás nem látszott. A helyszíni 'adatokból következtetve megállapítható volt, hogy a tolvaj nem juthatott be az ablakon keresztül, hanem csakis -a z ajtón át, mégpedig az ajtó zárjánruk saját kulcsával, vagy utánzott kulcscsal. A. tolV'ajnak a bemászáshoz szüksége volt mindkét kezére, de a d:tatalmas ugorkás üveget is csak két kézzel Ifoghatta meg. Lehetetlen volt tehát, hogy a tolvaj bemászáskor az ugorkás üveget magával v:ihette volna az asztalhoz. Feltűnő volt, hogy a tolV'ruj a nyilt helyen levő ékszereket nemI vitte magával. A két lopásra vonatkoz.ó lag eddigbeszerzett adatokból ahhoz a feltevéshez jutottunk, hogy: . Boros Györgyné a sérelmére elkövetett lopást csupán sZÍnleli. Célja ezzel a gyanút magáról elterelni; Bíró Istvánné sérelmére a lopást Boros Györgyné követ tel el. 'A nyom!Ozást ebből a feltevésből kiindulva folyta:ttuk. Megilllapítottuk, hogy Boros Györgyné 12 órától %17 óráig nem volt megszakítás nélkül a bur gonyaföldjén. Tanukat kutattunk fel, akik látták időközben hazafelé jönni. Végeredményben Borosné a kritikus időben 45 percre nézve nem tudott alibit igazolni. Ennyi idő teljesen elég volt ahhoz, hogy az utat haza és vissza 'a burgonyaföldre megtegye (5--5 perc), Bíróné sérelmére a lopást elkövesse, , saját lakásán pedig lopást színleljen. Kérdéseinkre Bíró Istvánné előadta, hogy a tavasz folyamán konyhájuk folyosóra nyíló ajtajának kulcs'a elveszett a folyosóról, ahol egy szegre akasztva tartották. Annakidején- ők Borosnét gyanusították a kulcs ellopásával. Ez az értesülés Boros névaI szemben táplált gyanúnkat megerősítette. Ellene szóltak még ezenfelül a következők: Ismerte Bíróné pénzének rejtekhelyét, 45 perc igazolatlan alibije volt, mely idő alatt a cselekményt elkövethette, végül a saját lakásán állítólag történt lopás világosan, mint színlelés volt felismerhető. Boros Györgyné kikérdezése alkalmával taga dott. Házkutatást tartottunk nála. A Bíróné sérel · mére elkövetett lopással kapcsolatos bűnjel nem ke· rült ugyan elő, de több olyan tárgyra bukkantunk, amelyeket Borosné az elmnIt évek folyamán a szomszédaitól lopkodott össze. Borosné a tagadás mellett ezután is megmaradt. A nyilt nyomozás be.fejezése után Borosné életmódját bizalmasan megfigyeltük. Rájöttünk, hogy töb b helyen tartozásokat fizetett ki a lopás óta. ~'\. pénz holszerzését nem tudta elfogadhatóan igazolni. Az örs Borosnét fejelentette a kir. ügyészségnek, amely ellene vádat is emelt. A bűnügy további sorsa előttem ismeretlen.
•
A nyomozást a helyszíni adatokból vont helyes következtetések és mindenek előtt 'a színlelés, helyszínbeállítás felismerése segítette sikerhez.. Érdekes a tolvaj ama eljárása, hogy a gyanu elterelése érdekében, lopás színlelésével saját magát is, mint lopás sértett jét igyekezett feltüntetni. Ez egyébként nem újdonság, ilyen ravaszkodással a gyakorlatban -s okszor találl~ozunk.
1940 június 18.
111 •• _. 11~II.K.L 19. Kérdés. A Btk. 105. §. 2. pontja szerint a bűnvádi eljárás megindítását, a 117. §. 2. pontja szerint pedig a kis zabott büntetés végrehajtását kizárja a királyi kegyelem. Mi a magyarázata a megkegyelmezés jogának és melyek e jog gyakorlásának szabályai? Válasz. A Btk.-ból -tudjuk, hogy a büntetendő cselekmények üldözésének joga az államot illeti meg. Ezért hozzák a bíróságokaz ítéleteiket "A magyar állam nevében". Az államot a bűnüldözés joga, nem pedig a kötelessége illeti meg, amiből következik, hogy az ,á llamnak szabadság-ában áll a bűnüldözé·s jogárÓl le is mondani olyan esetekben, amikor ezzel inkább szolgálja az igaZSágosságnak és a közösségnek az érdekeit, mintha a büntetendő cselekmény elkövetöjének megbüntetéséhez ragaszkodnék. A Btk. akkor, amikor az egyes bűncselekmények tényálladékát és büntetését meghatározza, általánosítani kénytelen; mindenkit, aki a meghatározott bűncselekményt elköveti, egyforma büntetéssel sujt, ennek következtében merev; az életben előforduló számtalan esetre nem alkalmazható betűszerint anélkül, hogy az igazság vagy a közérdek ezáltal itt-ott csorbát ne sz:e nvedne. A törvénynek ezt a merevségét enyhíti a. bíróság szahlld mérlegelési joga, ami abban áll, hogy a bíróság a törvényt nem a betűje, hanem az értelme és még inkább a szelleme szerint alkalmazza; figyelembe veszi az elbír.álása alá került eset összes tárgyi és személyi körülményeit, a súlyosbító és enyhítő körülményeket és mindezek mérlegelése után, enyhítő vagy súlyosító szakaszok alkalmazásával hoz súlyosabb vagy enyhébb ítéletet. Ugyancsak az igazságosság szempontjait szolgálja a feleknek az a joga, hogy az alsóbbfokú bíróság ítéletét magasabbfokú bíróság elbírálása alá bocsáthat ják, amely felülvizsgálva az alsóbb fokú bíróság ítéletét vagy határozatát, azt módosíthatja, sőt meg is semmisítheti, ha úgy találja, hogy nem felel meg az alaki vagy az anyagi jog követelményeinek. A bíróságok szabad mérlegelési és felülvizsgálati joga azonban nem korlátlan, hanem kötött: csak a törvény keretei között mozog hat. Törvényellenesen egyik bíróság sem ítélhet, még akkor sem, ha meggyőződése szerint az adott esetben igazságosabb volna a törvény rendelkezéseitől eltérnie, mert a bíróság a törvényt csak alkalmazhatja, de nem hatálytalaníthatja és nem is módosíthatja; arra sincsen joga, hogya törvény szerint kiszab adandó büntetést a vádlottnak elengedje. Ez a jog, a megbocsátás, a megkegyelmezés joga csakis a büntetőhatalolllmal felruházott államot illeti meg. Olyan esetben, amikor a bíróság elment a méltánylásnak, az enyhítésnek őt megillető legvégső határáig s tovább már a törvény rendelkezése következtében nem mehet, ellenben az igazságosság, még gyakrabban az emueri belátás, a megbocsátást, irgalmat érdemlő körülmények méltánylása ezt mégis megkívánná, érvényesülhet az állam megkegyelmezési joga, mint az igazságszolgáltatás legfelsőbbfokú ténykedése. A megkegyelmezés jogának gyakorlása tehát államhatalmi tény, amelyet az Államfő gyakorol. A megkegyelmezés jogának gyakorlása azonban nem mindig csak szorosan vett igazságszolgáltatási szempontból történik; sokszor magasabb állami érdekek kívánják meg, hogy a büntetendő cselekmények elkövetőinek egyes csoportjai (néha azonban egyesek is) kegyelemben részesüljenek. A nemzet életében előforduló örvendetes események aik al-
1940 június 18.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
lllával gyakorolt közkegyelem pl. azáltal, hogy az emberek százait, esetleg ezreit mentesíti az elkövetett, rendszerint kisebb jelent6ségű büntetendő cselekmények törvényes követ· kezményeitől, a közhangulatra kedvező befolyással van, csökkenti a büntetett előéletűek számát, a megkegyelmezés tényében megnyilvánuló megbocsátás pedig a hála érzetét kelti az állam és az Államfő iránt és sok embert visszatérít a törvénytisztelés útjára. Politikai rendszerváltozások idején gyakorolt közkegyelem a belpolitikai harcok szenvedélyét, élességét tompítja azáltal, hogy mintegy fátyolt vet a politikai ellentábor tagjainak eltévelyedéseire és ezáltal a kölcsönös megértés útjait egyengeti stb. A megkegyelmezés jogának gyakorlása azonban természetesen csak kivételes alkalmakra vagy egészen kivételes esetekre szorítkozik; nem válhat rendszerré, politikai eszközzé, vagy éppen személyes befolyások eredményévé, mert ekkor már az ország jogbiztonságát veszélyeztetné. Az a körülmény, hogya megkegyelmezés joga aZ Államfőt illeti meg, már egymagában elég biztonságot nyujt arra, hogy sohasem történhetik az állam vagy a közösség érdekeivel ellentétesen, de ezt nem tekintve is: a Legfelsőbb kegyelmi elhatározást az igazságügyminiszter ellenjegyzi, őt pedig a törvényhozás adott esetben felelősségre vonhatja miatta. A megkegyelmezés kétféle: a szoros értelemben vett kegyelem, amely a már kiszabott büntetés végrehajtását engedi el és a pertörlés, amely a bűnvádi eljárás megindításának, vagy pedig a már megindított bűnvádi eljárás folytatásának mellőzését rendeli. Ajaki tekintetben a megkegyelmezés ismét kétféle lehet: egyéni és közkegyelem. Közkegyelem esetében a bíróságok és az igazságügyminiszter állapítja meg, hogy annak értelmében személy szerint kik és milyen bűncselekmények miatt részesülnek kegyelemben. Mind az egyéni, mind a közkegyelem kiterjedhet bármeiy büntetendő cselekmény miatt kiszabott fő- és mellékbüntetéseknek vagy ezek egyikének elengedésére, kivéve a bűn cselekmény által létrehozott vagy annak elkövetésére szolgált tárgyaknak, valamint a nyomtatványoknak elkobzását, továbbá az eljárási és perköltségek, valamint a kártérítés megfizetését, amit közkegyelem útján sem lehet elengedni. Az Allamfőnek jogában áll a kiszabott büntetést teljesen elengedni, vagy pedig ahelyett enyhébb nemű vagy rövidebb tartam ú büntetést kiszabni. 20. Kérdés. Az örsre beosztott irodavezetö helyettesítheti-e az örsparancsnokot, ha mind az örsparancsnok, mind a helyettese távol van? Az örs irodai munkcfinak Végzésén kivül az örs tényleges vezetése tekintetében megilleti-e valamil3/en jog az örsirodavezetőt, ha az örsparancsnok után ő a rangban legid.ősebb? . Válasz. Az örsparancsnok mellett minden örsön vagy vizsgázott helyettesnek, vagy pedig az .osztályparancsnokság által kinevezett nem vizsgázott helyettesnek kell lennie. Olyan örsön is kell kin!':vezett helyettesnek lennie, ahol örsirodavezető működik. Az örsirodavezet6i beosztás ugyanis nem közbiztonsági, hanem irodai beosztásnak számít; ki is van mondva, hogy ilyen beosztásba elsősorban olyan csendőrt kell alkalmazni, akit a toborzóbizottság aSzut. 63. pontja értelmében egyszersmindenkorra vagy időlegesen alkalmatlannak minősített. Ebből következik, hogy az irodavczető nem lehet kinevezett örsparancsnok-helyettes, még akkor sem, ha az örsparancsnok után az örsön ő a rangban legidősebb, mert az örsparancsnok-helyettes tennivalói nemcsak irodai munkából, hanem főként külszolgálati tennivalókból állanak, az irodavezető pedig külszolgálatot csak kivételes szükség esetében teljesít. A Ikinevezett örsparancsnok-helyettes esetleg alacsonyabb rendfokozatú vagy rangban fiatalabb is lehet az iroda vezetönél; ebben az esetben az utóbbi a helyettesnek akkor, amikor ez a távollevő -örsparancsnokot helyettesíti, alá van rendelve. Ez azonban természetesen nem v,á ltoztat a tényen, hogy az örsirodavezető f·e ljebbvalója mindazoknak, akik alacs-onyabb rendfokozatúak vagy rangban fiatalabbak és ebben a minőségében felettülk szükség esetében parancsadási jOgot is gyakorolhat. Az örsparancsnoknak Pl. jogában áll az irodavezetőt - ha a helyettes után ő a legidősebb - a belrend és a belszolg.á lat tekintetében felügyeleti joggal felruházni arra az esetre, ha sem ,a z örsparancsnok, ,s em pedig a helyettes nincsen otthon, vagy nincsen a laktanyában. Ez főként nagylétsz·ámú örsökön célszerű is, mert az irodavezető állandóan otthon van, ismeri az örsparancsnok rendelkezéseit, az örs visz(myait, az esetleg v·ezénylendő szolgálatokat,
413
számon tudja tartani a jelenlevőket és a távollevőket stb. Az örsparancsnolk r,ábízhatja az irodavezet6re a járőrök eligazítását, elrendelheti, hogy alaktanyából távozók vagy oda bevonulók az irodavezetőnél jelentkezzenek stb., de mindezt csak olyankor, amikor sem ő, sem pedig ·a helyettese nincsen otthon és az otthonlevők között az irodavezető a legLdősebb. Nin0s megengedve .a zonban, hogy az örsparancsnok vagy a helyettes pusztán kényelmi szempontból az örs vezetésében olyankor is az irodavezetővel helyettesítte·s se magát, amikor erre semmi ok nincsen. Ha azonban az örsirodavezető az örsparancsnok-helyettes után nem 11 legidősebb, akkor őt semmiféle ellenőrzési, felügyeleti vagy parancsadási joggal nem lehet f·e lruházni, hanem a parancsnok és a helyettes egyidejű távolléte eset ében a parancsnokságot a külszolgálatot teljesítő legidősebb csendőrnek keU átvennie. Az itt említettekkel csupán támpontot kíván tunik adni az örsparancsnokokllak az irodavezetők alkalmazását illetően, ami attól függ, hogy az örsirodavezetőt mennyiben -tartja alkalmasnak arra, hogy az irodai munkák elvégzésén felül neki vagy a helyetteséneIk az örs vezetésében is segédkezzék. Az irodavezet6knek ilyen se,g édkezésre bevonására különö·s en a mai viszonyok között lehet szükség, amikor az örsök legtöbbjén idősebb altisztekben hiány van. Az örsparancsnok megbíz,á ·s a nélIkül, csupán az irodai munkák végzése címén az irodavezetőt az örs tagjaival szemben parancsnoklási jog vagy szolgálati elsőbbség nem illeti meg. 21. Kérdés. Egy orvvadász kb. 200 lépés távolságból a járőrre lő. A őrnek nincs
lövés után eltűnik az erdőben úgy, hogy a jár· alkalma ellene fegyvert haszndlni. A nyomozás folyamán az eset kiderül, az orvvadász azonban azzal v édekezik, hogyajárőrt csupán meg akarta ijeszleni. Nem is állhatott szándékában a járőr tagjainak testi épségét ves zélyeztetni, mert magakészítette, kezdetleges puskájának hordtávolsága mindössze 60-80 méter, olyan távolságból tehát, ahonnan lőtt, a járőr t, ha akarta volna, sem tudta volna eltalálni. Az orvvadásznak utóbbi védekezése a nyomozás folyamán helytállónak bizonyul. Mit követett el az orvvadász?
Válasz. Jogi elv, hogy alkalmatlan eszközzel nem lehet elkövEltni. A kérdezett esetben az orvvadász puskája 2001épésnyi távolságra alkalmatlan eszköznek minő sül az emberi élet kioltása vagy testi sértés okozása szempontjából. Ha a fegyverszakértő megállapítja, hogy az orvvadász puskájából legfeljebb 60-80 méternyire lehet lőni és ha a helyszínrajzból vagy a helyszíni szemle adataiból megállapítást nyert, hogy az orvvadász ezt kétszer-háromszor meghaladó távolságról lőtt a járőrre, a bíróság valószínűleg felmenti őt a szándékos emberölés kísérletének vádja alól: Ebben az esetben is felelősségre vonja azonban őt a bíróság az 1914: XL. t.-c. 4. §. 2. bekezdésébe ütköző, és ugyanezen törvény 6. §. 2. bekezdése szerint minősülő hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt. A gyanúsított ugyanis azáltal, hogy a járőrre lőtt, azt veszélyes fenyegetéssel akadályozta hivatásának jogszerű gyakorlásában még akkor is, ha a járőrt nem volt szándéka bántani, mert egy messziről jött lövésről nem lehet megállapítani, hogy milyen hordtávolságú puskából tették és hogy az a járőr tagjainak életét veszélyeztette-e vagy sem. A cselekmény azért minősül az idézett törvény 6. §. 2. bekezdése szerint, mert a gyanusított felfegyverkezve követte el. bűncselElkményt
22. Kérdés. ASzut. 279. pontja szerint a csendőr a szol-gálati ebet mind a közbiztonsági, mind pedig a belső szolgálatban használhatja, a megjegyzés szerint azonban szolgálatban csak vizsgázott ebet szabad használni. Minthogy mostmár az örsökön nincsenek idomított kincstári ebek, megengedhelő-e, hogya csendőr magánúton ebet szerezzen és azt· szolgálatba magával vigye' Válasz. A szolgálati 'e b alkalmazását a csendőrség többéven át kipróbálta; 1923-tól 1928-ig Gödöllőn csendőrségi kutyatelep is működött, amely kincstári ebeket tenyésztett és idomított az örsök számára. A kutyának kétségkívül sok természetadta tulajdonsága, ösztöne és idomítás által fejleszthető képessége van, amely bizonyos körülmények között a közbiztonsági szolgálathan is értékesíthető, a csendőrségi szolgálatban azonban nem vált be. Ezért is kellett a meglehetősen nagy költséggel folytatott kísérletezést abbahagyni. A kísérletezések eredményte-
.1
414
CSENDöRSÉGILAPOK
lensége nem annyira az idomított ebek alkalmatlanságában, . mint inkább a csendőrség sajátos területi és szolgálati viszonyaiban leli magyarázatát. ASzut. 279. pontja felsorolja a feladatokat, amelyekre az ebet alkalmazni lehetett. Ezeket a feladatokat általában két csoportra oszthatjuk: ú. n. szimatmunkára és őrző vagy kísérő tevékenységre. Szimatmunkán. azt értjük, hogy a kutya finom szaglóérzékével nyomot követ. tárgyakat felkutat. sőt hizonyo~ eseteJrben az embert is felismeri és jelzi, aki egy bizonyos tárgygyal kapcsolatban van, vagy fordítva. A különféle bemutatókon a szolgálati ebek valóban szép teljesítményeket mutattak fel, az örsökön azonban éveken át sem értek el számbavehető eredményt. Ennek legfőbb oka az volt, hogya szolgálati eb rendszerint túlkésőn érkezett a bűncselekmény helyszínére, de ha idejében érkezett is, vagy a helyszín, vagy a nyom, vagy a terep, vagy az időjárás nem volt kedvező a jó szimatmunkára. Az őrző és kísérő szolgálatra már inkább lehetett a szolgálati ebet alkalmazni, de számottevő eredményt ezen a téren sem tudtak felmutatni az örsök, amelyek ebbel voltak ellátva. (Sok vita folyt afelett, hogy a szolgálati eb által okozott' testi sérülés milyen elbírálás alá esik és hogy azért a kincstár kártérítéssel tartozik-e.) Külön gondot okozott a szolgálati ebnek az örsön tartása. Szabály ugyanis, hogy idomított ebbel csak a vezető jének szabad foglalkozni és csak a megszokott vezetője alkalmazhatja szolgálatban is. Ha azonban a vezetŐ szabadságra, kórházba ment, vagy ha olyan helyre vezényelték, ahova az ebet nem vihette magával, az eb magára maradt és elromlott. Ezeket csak azért említjük a feltett kérdéssel kapcsolatban, ' hogy 'nyilvánvalóvá tegyük: ha a legalkalmasabb faj ták közül kiválasztott, hozzáértő tisztek vezetése alatt külön e célra létesített intézményben szakszerűen idomított fajtiszta ebek nem vájtak be a csendőrségi szolgálatban, akkor nem valószínű, hogy a csendőr által éppen megszerzett és különösebb hozzáértés nélkül félig-meddig idomított, többnyire korcs ebeknek komoly hasznát lehetne venni. Egyesek azzal érvelnek, hogy portyázás közben az idomítatlan eb is jó szolgálatot tehet a járőrnek azáltal, hogy a portyázás útvonalá.n és annak közvetlen környékén cserkészik és a járőr figyeImét fe1hívja 'olyan körülményekre ' (pl. ember jelenlétére vagy közlekedésére), amit a csendőr különben nem venne észre. Lehet. hogy ilyen eset valóban elŐfordulna, de viszont ugyanilyen lehetősége van annak is, hogy a kutya a járőr jelenlétét árulja el. Menekülő vagy megszökött egyének űldözé sére csak nagyon jól idomított ebet lehet alkalmazni, de még ennél is megtörténik, hogy az üldözött egyént - különösen, ha védekezik - megharapja. Idegbeteg vagy szívbajos embernél súlyos testi sérelmet, sőt halált is okozhat az ijedtség, ha a kutya nem bántja is, hanem csak ráugrik stb. Községekben meg éppen célszerűtlen volna a járőrrel menő kutya" mert a község kutyái rátámadnak il ezzel még nagyobb lármát ütnek, mint amikor a járőr egymagában megy, pedig a járőrt' is alaposan megugatják. Vadászterületekre nem szabad kutyát vinni, legfeljebb pórázon, így azonban viszont a Mlt nem lehet 'elérni, 'a miért a járőr azt magával vitté stb. Az örsö'n a kutyát a csendőrnek magának kellene éleI· meznie, mert a kincstár az élelmezés költségeit nem viseli. Ha ez a közgazdálkodásból történnék, sok és szükségtelen vitára adhat alkalmat. Mi lenne akkor, ha a csendőr az ebét az örs ön visszahagyni kényszerülne, az örs tagjai azonban nem vállalnák a gondozását' Mind olyan kérdések ezek, ,amelyeket nehéz lenne megoldani, de amelyekkel kár is lenne újra kísérletezéseket kezdeni, amikor az eddigi kísérletek eredménytelensége kétséget kizáró megállapítást nyert. Azt hisszük, ezek után minden csendőr belátja, hogy a kis elönnyel, amit á kutya alkalmazása itt-ott esetleg jelenthetne, nem áll arányban a sok hátrány, ami bizonyosan bekövetkeznék. ASzut. 36. §-a a gyakorlatban már érvényét is veszítette; ha utasításunk átdolgozásra kerül, abból a szolgálati ebre vonatkozó rendelkezések ,valószínűleg ki fognak maradni. Házőrző kutya alkalmazás ának azonban nézetünk szerint nincs akadálya; egy jó házőrzőnek különösen magányosan fekvő laktanyában, éppen olyan jó hasznát lehet venni, mint a magánházaknál. Amikor azonban kötve kell tartanunk, gondoskodjunk az etetéséről és arról, hogy állandóan friss vize legyen, éjjelre pedig - ha nincs ebzárlat - feltétlenül bocsássuk szabadon, mert a kutyának állandóan kötve tartása nemcsak értelmetlen dolog, de kegyetlen állatkínzás is.
1940 június 18.
I HALOTTAINK) Szepezdi Gáspár irodai tiszthelyettes május hó 18-án Veszprémben sZÍv:szélhűdés kpvetkeztében meghalt. 1913. óta szolgált, utoljára a szombathelyi kerüle:tnél. Kitüntetései: 2. o. e. vit. é.• seb. é., háb. e. é. kard és sisakkal, 1. o. szolg. jel és osztr. háb. e. é. kardokkal Dömötör Imre törzsőrmester május hó 18-án Budapesten gyomorfekély következtében meghalt. A testületnél1924. óta szolgált, utóljára a székesfehérvári II. keriiletnél.
Bihari János próbacsendőr május hó 17-én Püspökladányban gümős hashártyagyulladásban meghalt. 1938. óta szdl:gált, utóljára a kassai keriiletnél.
Nyugállományú bajtársaink közül meghaltak: Apáthy Domokos tiszthelyettes (V. ker.), 1903-1920-ig szolgált a testiiletnél. Barabás Ignác tiszthelyettes (I. ker.), 19061927-ig szolgált, Békési György tiszthelyettes (VII. ker.), 1895 -1926-ig szolgált a testületnél, Dénes Lukács törzsőrmester (V. ker.), 1924-1937-ig szolgált a testületnél, Fábos Mihály alhadnagy (IV. ker.), 18931929-ig szolgált a testületnél, Hubert Miklós 1925-ig szolgált,
törzsőrmester
(V. ker.), 1901-
415
CSENDűRSÉGILAPOK
1940 június 18.
Kiss József őrmester (V. ker.), 1894-1911-ig szolgált, Miska Kálmán törzsőrmester (V. ker.), 19121925-ig szolgált, Papp Ferenc tiszthelyettes (III. ker.), 19021921-ig szolgált a testületnél, Szabó Kálmán II. törzsőrmester (IV. ker.), 1909-1936-ig szolgált a testületnél, Velencei Márton alhadnagy (III. ker.), 19071938-ig szolgált a testületnél. Kegyelettel őrizzük emléküket!
•••• '.IMI.IIIII. -
HI REK A Kormányzó Úr Ö Főméltóságo mai 73. születésnapján megjelent ünnepi számunk címlapján közölt képet az Országos Magyar Sajtókamara bocsátotta rendelkezésünkre. A kép eredetijét folyó évben leplezték le ét Sajtókamara díszközgyülésén nagy ünnepség keretében s az ma a Kama,r a dísztermét ékesíti. Laktanyaavatás. A fűzfőgyártelepi örs I"ész.ére a gyárigazgatóság új, laktanyát építtetett (1. kép) • ..tmelynek átadása május 26-án, ünnepi külsőségek között történt meg. Az ünnepélyes eseménynél jelen
»
Werner Picht: A német nagyvezérkar jelenti ••• Fordította: vitéz Barabás Emil alMbornagy. N emróg történt, emlékezhetil\: rá mindenki: mult év szeptemberében a r{lJdió és sajtó három héten át k,öz,ölte la z esemény'elmt, a német-10ngyel háboru történéseit. Az olvasó és ta rádióhallgató, egyszer így, rrnáss:Wtl' úgy, de állandóan ellentétes híreket hallott. Minél előbhreha;}'rudtak a napolr. annál inkább meggyőződött laTl1ól, (hogy a"ll elg yi,k iéI. '. hamis, v,a lótlan ruda toka t j'e len tett.;.. Elzt mutatja meg most e könyv, illiIllely e jelentéseket egy:bafoglalva ,rudj,u ,az olvrusó elé. A szer'ző azokhoz nem fűz. egyetlen s'ro melüegyz,ést sem s emel az OlV,alSÓ még ólesebben érzi: mi a való és milfjélppon kell né7mie ia maci. ráJmú- és sajMjelentéseket, közleményeket. Olyan a könyv, mint két, egymásmellett futó i?Jgalmas filmszalag, amelYIeket a fOlldító éles fényesówliklroJ világít meg az elő- és utóir.athan, adván itt az eseményeket a háború előtt, illetve utóiratáJban la hadseregek pár,atlan teljes:ltI"lén~ eit. Kiegészíti ezt öt hely.ootvtáz,l,at, amelye]\: segítsé.gév,el nyomon lköv.ethetjiik az. eseményeket. A könyv e,gyiJkJe a legnagyobb sikereik nek : nagy tanítás la mai idők és a jÖv.ő napok száJInám. Aki elolv,a sta, előlről kelZtdi, mert oly vakmerő propag~ntdáról SZierez abból tudomáJst, amely egyedüláll a maga nemében, de !beigaz.olva látja mindazt isi, amit a prop.a g,andáról kOOölt cikk~ben mondottunk: mennyir,e nem szabrud a ihallott híreknek fenntartás !Ilélkül J:J.itelt adni. A csendőr a maga swlgálati v.ilágáJhan hasznosan értékesitheti ezt a könyvet. A Kókai Lajos cég adta ki la köuyvet, ára 1.20 P. OLVASÓINKHOZ. Kérjük olvasóinkat, hogy címváltozás bejelentésére használják a boritólapunk ntolsó oldalán levő és ,kivágható nyomtatványt, amelyet 2 fil· léres bélyeggel küldhetnek be h ozzánk. Csak az ilyen módon bejelentett cÍmváltozást vesszük tudomásul.
voltak a gyár vezetősége, a mérnöki kar, alaktanya felépítésénél közreműködő mesterek, munkavezetők és munkások küldöttsége, valamint a m . kir. csendőr ség részéről vitéz Poltáry Vilmos ezredes, kerületi parancsnok; Tóth Ernő alezredes, osztályparancsnok;
Mariska György őrnagy, osztályparancsnok-helyettes és vitéz Czigány József őrnagy. nyomozó-aloRztályparancsnok. (2. kép.) Az ünnepély a magyar Hiszekeggyel keZidödött. Ezután Szabó Kornél m. kir. kormányfő tanácsos, a fűzfői gyár igazgatója meleg és elismerő szavakkal
4 16
CSENDöRSÉGI LAPOK
1940 június 18.
őrs akkor i szárnyparancsnoka, jelen volt az őrs bölcsőjénél, felállításánál - amikor az őrs még egy barakszerű épületben kezdte meg felelősség
min t az
teljes szolgitlatát. Annál nagyobb örömmel veszi át most, mint kerületi parancsnok, az új laktanyát, amely a gyárigazgatóság mindenre kiterjedő figyelme és anyagi áldozatkészsége folytán az ország legkorszerű,bben megtervezett és felépített csendőrlakta nyájának mondható, mivel központi fűtéssel, modern zuhanyozó-mosdóval (3. kép), gázkamrával és a megfelelő óvóhelyekkel is rendelkezik. Bizonyos, hogy az épület nemcsak laktanya, hanem meleg otthona is lesz a rendkívül felelősségteljes munkát végző őrs legénységének. A nem mindennapi bensőséges ünnepély a lIimnusz eléneklésével ért véget.
emlékezett meg a csendőrség, illetve a fűzfői őrs műkö d éséről, átadta v itéz Poltáry Vilmos ezredes,
kerületi parancsnoknak az új lak tan yaépületet. Vitéz Poltáry Vilmos ezredes a beszédr e yálaszolva megemlékezett a r ról, hogy 1922-23. évben,
- ..............
Dícséretek. A pécsi IV. csendőrlkerület parancsnoka Papp András tiszthelyettest 27 évi csendőrs.égi szolgálati ideje alatt, különböző beosztásokba.n általában, főként pedig 9 éven át mint örsp arancsnok, 'a közbiztonsági szolgálat ellátása, alárendelt jeinek kiképzése, fegyelmezése és nevelése terén teljesített er edményes és has'lJlos szolgálataiért - nyugállományba helyezése alkalmából - okirati dicsérő elismerésben részesítette. A szegedi V. csendőrkerület paralIlcsnokia. Locskai István őrmestert, mert mint ,a nyomo2ló alosztály állományába tartozó nyomozó, 1940 április 6-án polgári ruhában különleges szolgálatbdll állva, öntevékeny és bátor magatwrtásával egy próbacsendőrt, a1ci.t szolgálat k!özoon 15---20 főből álló ellenséges magatartást tanusitó csoport lefegyverzett, - szorult helyzetéből bátor fellépésével kisz.abaditott és lehetővé tette, hogy a támadó csoport vezető tagja az igazságszolgáltatás kezére jusson, okirati dicsérő elismerésben részesítette. A miskolci VII_ csendőr kerület parancsnoka Gáti Béla tiszthelyettest, mert 1940 március IS-án egy - a magyar állam biztonsága ellen irányuló ügyben önfeláldozásra is kész S:.lemélyes bátorságról, nemkülönben válságos helyzetben is helyesen cselekedni tudó és parancsnoki készségről tett tanuságot, okirati dicsérő elismerésben részesítette.
. .. . . . . . 4 -
~
"ÚJ ELÖ LJ ÁR O K, stb: I aj stro ma ka p ható!"
P rSUDA.PEST. ALLADIS:H.T. GÉZA.-UTCA 2 . .. ... ,.. " .......... V •• '
~
~
I' Országos Ruházati Intézet Rt. v•.
I
Bud_.,••" E6Iv6••16r 1, Telefon: 18-4S-31, 18-48-82. Min' lA honvéd jóléti alaphoz tartozó vállalat, BzAlllt 12 havi gh. levonás mellett.: egyenruhit, polgári rubjt, fehérnemdtés den fA1BBI'IJ'elést. • Vld6kl megblzoH_k t
II :JaLkJutr
-I
min-I
í)
~
ASZTALOS és KÁRPITOS BUTOROK NAGY VÁLASZTÉKBAN RÉSZLETRE IS KAPHATÖK. SAJÁT MOHELYF.~.
P.oLÍ;\ ASZTALOS,
V.úLcI.u,
B U D A P ES T. Király-utca 77. sz.
LAKATOS, VASSZERKEZET és REDONYGYARA
III
!dó-ni BUDAPEST,X. BÁNYA-UTCA6\
~
3J/íJ&,C.S{jJt ~If OSK E RE S Z TIONY CIOG, HONVED KINCSTARI SZALLlTC .
B A RO S S S Z Ö V ET S t G T A G ) A.
TE L EF O N: 148-001.
TAKARÉKTÜZHELYEK
MESTERE
HADIROKKANT EMLJ:KLAPOS FOHADNAGY
BUDAPEST,IX., ÜLLOI-ÚT 109/c. ÜZEM: VIII., KOSZORÚ-U. 18. Tel. 13-88-4.4.
B d B ' I · J. U ay e a If
CSONAKMOTOROK, BENIINMOTOROK ÜIEME RÁKOSPALOTA, Bocskay-utca 71. O sker eszt é ny v61la l at.
..
I
Telefon: 29-58-44.
Ho n véd kincst6ri sz6l1ft6.
------~------------------- ,---------~.
Csendőrjárőr megtámadása. Á tiszaka])ádi örs ,állományába tartozó Lantos István tiszthelyettes és F'ingár János prb. csendőrből állott járőr mult hó 23-án egy lopási ügyben Bodroghalom községben nyomozott. Ez ügyben járőr Koncz Erzsébetet is kikérdezte a községházán. Koncz Erzsébet kikérdezése közben a kályha fedőlapját megfogta és Lantos tiszthelyettes felé dobásra emelte. Lantos tiszthelyettes a kályha fedőlapját nevezett kezéből kiütötte, miközben attól a száján 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Koncz Erzsébetet a járőr elfogta. Á kivizsgálás megtörtént. Á pilisszántói örs állományába tartozó Nádasdy István őrmester és Váczi Lajos prb. csendőrből állott járőrt június 2-án a község utcáján zajongó legények szétoszlatása közben Hunyadvári Tamás pilisszántói lakos megtámadta, a járőrt agyonveréssel fenyegette és kővel dobálta. Járőr nem használt fegyvert. Támadó a sötétben elmenekült, de 5-én az örs elfogta.
Csendőregyén megsérülése. Á tarjáni őrs állományába tartozó Hunyadi János tismhelyettes és Nagy László próbacsendőr június 7-én kerékpáron az aznap Tatán tar,tott oéllövészeJtre indult. Útközben Hunyadi tisztheJyettes kerékpáirja egy kőne f11'tott, minek követkie!Ztében a kierékpár felboruLt, HunYaJcLitiszthelyettes a kerékpár:ról Leesett és oly súlyos sérülést szenv;edett, hogya tatabányai kórházba kellett szállítani. Elfog ott egyén megs!Zökése. Á bakonycsernyei örs egyik járőre őrizetéből Dankó Gyula bokodi lakos 2 rendbeli lopás bűntettével gyanusított cigány a bodajki vasútállomáson megszökött. A szökevény kézrekerítésére a szükséges intézkedést megtették. ' Csendőrségi gépkocsi baleset. Á kassai közlekedési öril állományába tartozó Lukács Dénes őrmester mult hó 30-án l órakor az F-il25. rendszámú gépkocsival szolgálatban volt. A gépkocsiban ült még dr. B alló I stván százados és polgári ruhás nyomozók. Mezőzomb or községben a gépko csivezető 3 embert látott az útközepén állani, akiket kürt jelzéssel figyelmeztetett. Mivel az emberek nem mozdultak meg, a sebességet csökkentve, azokat el akarta kerülni és amikor azokat 4-5 'méterre megközelítette, közül'ük Mikita Ferenc ottani lakos a gépkocsi elé ugrott, akit a gépkocsi ellökött és 20 napon alul gyógyuló sérülést szenvedett. Á gépkocsi kisebb mérvben megrongálódott.
III
Honvédegyén feg yver haszn álata. Makra Antal árkász, ki a komáromi m . kir. 22. árkász század á llományába tartozik, május 29-én 18 órako'r csapattestétöl megszökött és magával vitte a kincstár tulajdonát képező kerékpárt és pisztolyt. Nagybaráthegy községben szülei lakásán megjelent és szüleivel családi ügyből kifolyólag összeszólalkozott, aminek hevében mostohaat:dára a nála volt pisztolyból 3 . lövést tett, amelyek azt a jobbOldalán és a ballapockáján oly súlyosan megsebesítették, hogy kórházbaszállítás közben a mentőgép kocsiban meghalt. Makrát a kivezényelt csendőrjárőr elfogta és a győri honvéd állomásparancsnokságnak átadta. Repülőgép lezuhanása. A szepsi-i örs körletében mult hó 26-án 17 óra 25 perckor Nedeczki Gábor hadnagy által vezetett V. 252. számú Fiát-gyártmányú CR.-42. jelzésű kétfedelű egymotoros, együléses katonai repülőgép Pány község határában motorhilJ'a miatt le zuhant. A vezető a gépből kiugrott és ejtőernyő segítségével sérülés nélkül földet ért. A gép teljesen összetörött. A gép roncsai őrzéséről a csendőrörs intézkedett és járőrrel őriztette . Á gép fontosabb részeit a kassai repülőtérre elsz!Ulítottálr
Jug oszl áv katonai repülőgép j elent meg magyar ter ület felet t. Május hó 24-én 9 órakor egy fedelű j ugoszláv katonai rep'ülőgép 100-150 méter magasságban Beremend község' felett megjelent, majd keleti irányban Jugoszlávia felé clrepillt. A repülőgépben 2 személy volt megfigyelhető . Szlovák katonai rep ülőgép k én yszerleszállása. Folyó hó 4-én 10 óra 45 perekor Nőtincs község határában egy kétfedelű, egymotorqs együléses szlovák katonai repülőgép benzinhiány miatt kényszerleszállást hajtott végre. A vezető előadása szerint folyó hó 4-én 9 órakor indult el Pöstyénből és Besztercebányára szándékozott repülI!l. dil útközben eltévedt. A repülőgépen négy géppuska voU felszerelve, melyekből kettő élesre volt töltve. A repülőgépet a rétsági honvéd állomásparancsnokság a pilótával együtt őrizetbe vette. A ' Horth y ' Miklós Nemzet i R epülő Alap támogatásával . szerkesztett r epülésügyi- 'folyóirat, a Magyar Szárnyak júniusi száma most jelent meg. A lap repül őkrónikáját Bisits Tibor repülőőrn agy írta, míg a holland és a belga volt légiflottát Jánosy I st'l,'án főszerkesztő ism erteti. Á szokásos "ifjú repülő", gépismertet ési és regényrovatok mellett, Danovszky
t7:. hleF- (J' ~d1'e ano-~
'_ <1VA'~JI.>
'
....
,
"""'
417
CSENDöRSÉGILAPOK
1940 június 18.
_
papi.rá r ú, p,aJ;»irzacsk6 és szeti paplraruk gyára
gY6gyszer é- 1
Budapest, VI., Ó·utca 37. Tel.: 129-748
'f'
BOROSS JÁ'N OS AUTÓKAROSSZÉRIA ÚZEME
IFLOkA I '
.F E
AL APiTVA : 1918. ÉV BEN. T A V BES ZELO : ~8-82-1 8. BUDAPEST, IX. ERKEL-UTCA 17/ 8. (Kálvin·térn!!!.1 LUXUS ÉS ÁRUSZÁL L fTO KAROSSZÉRIÁK,
IiZlfTI DfHlA~HO(SIIí tPlTtSE és JImAsI IS T.
TISZTIT
o Z E MI BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR-Úr 4. Telefon: 180-222. BUDAI KÖZPONT: II., TÖRÖK-UTCA 2. Telefon: 366-656.
Nedves falak szárazzátételéhez "SANIT"
PosnanskyésStrelitzR.
II-
habarcstömlt6 BUDAPEST, V., ZSITVAY LEO-UTCA 13 SZAM. TELEF O N : 12-28-29 ; 12-82-85
4z
N A-ODI
I
0108n. mInt 8 If 8 t o n 8. teljesen medblzhiltó. p o n t o s é s If 11 il r 1ó. Yllíldmílrlfil 18:56 ótil.
418
CSENDűRSÉGI
Ferenc és Hédl Sándor repülőoktatók írtak lap új számában repülőregény pályázatot gyar Szárnyak mindenütt kapható. Ara 60 számot a kiadóhivatal (VIII., Üllői-út 12) küld. '
érdekes cikket. A is hirdet. A Mafillér. Mutatványkívánatra ingyen
A csendjírségi jutalmazási alapra felajánlott jutalékok. A budapesti I. kerületben: Sólyom János tiszthelyettes, Nagy István I. őrmester és Lincsák János prb. csendőr együtt 4 P 96 f., Magyar István tiszthelyettes és Kecskés István törzsőrmester együtt 4 P 96 f., Deák János törzsőrmester és Tar Imre csendőr együtt 1 P 50 f., Galló Mihály őrmester és Gerencsér Imre csendőr együtt 4 P 18 f., Guba Lajos csendőr 2 p 87 f., Nagy Kálmán őrmester és Csajbóki Imre csendőr együtt 14 P 90 f., Bérczes József alhadnagy és Juhász László őrmester együtt 4 P 84 f., Kovács Mihály III. őrmester és Guba Lajos csendőr együtt 2 P 70., Horpácsi Imre törzsőr mester és Lőrincz András csendőr együtt 10 P.; ul székesfehérvári II. kerületben: Nemes Domokos törzsőrmester és Auer József prb. csendőr együtt 5 P, Baji László őrmester és Cziráki Károly csendőr együtt 2 P 50 f., Kuti József tiszthelyettes és Szakonyi Kálmán csendőr együtt 2 P 50 f ., Körmendi József őrmester és Tamás József prb. csendőr együtt 2 P 50 fo, Rácz József tiszthelyettes és Nagy Oszkár törzsőrmester együtt 4 P 97 f., Elekes János törzsőrmester és Bodó Béla prb. csendőr együtt 2 P 48 f .; a szegedi V. kerületben: Demeter Imre tiszthelyettes és Végvári Antal csendőr együtt 1 P 86 f ., Komlósi József őrmester és Bakonyi János csendőr együtt 3 P 70 f., Révész Ferenc tiszthelyettes, Tur'ős István törzsörmester, Fekete Lás7Jló és Balogh György II. csendőrök együtt 44 P 32 f., Gyarmati László őrmester 1 P; a debreceni VI. kerületben: Papp György törzsőrmester és Botlik Sándor prb. csendőr együtt 1 P 84 f ., Győrbiró Kálmán csendőr é.3 Deák László prb_ csendőr együtt 52 fo, Oláh András II_ tiszthelyettes 19 P 88 f ., Boldog József alhadnagy 2 P 31 f., Nagy János tiszthelyettes és Molnár János csendőr együtt 4 P 62 f.; a miskolci VII. kerületben: Sebestyén Pál . őrmester, vitéz Karakó József és Mogyorósi Gyula prb. csendőrök együtt 10 P, Székely József tiszthelyettes és Biró János csendőr együtt 30 f., Fürje's György törzsőrmester és Horváth István csendőr együtt 9 P 30 f., Darázs Dezső törzsőrmester és Kemecsei Miklós csendőr együtt 1 P 30 fo, Nyitrai János őrmester és Erdélyi István csendőr együtt 90 f.,
LAPOK
1940 június 18.
Koncz Mihály törzsőrmester és Kasza József csendőr együtt fo, Bartha Gábor törzsőrmester és Bodó Kálmán csendőr együtt 3 P 32 f ., Jakabos János őrmester és Zsófi József csendőr együtt 1 P 86 f., Nyulas István alhadnagy és Hajdu Ferenc törzsőrmester együtt 7 P 70 f., Illés Dániel és Nemes András őrmesterek együtt 1 P 20 f ., Hegedüs János őrmester és Gyurcsó Mihály csendőr együtt 2 P 46 f., Bomonnai András tiszthelyettes 33 fo, Csik Mihály őrmester és Kelemen Ferenc csendőr együtt 2 P 48 f.; a kassai VIII, kerületben: Gergely Adám tiszthelyettes 5 P, Kövesi Dezső örmester 4 P 62 f., Havasi Lajos törzsőrmester és Csiba Géza csendőr együtt 5 P 56 f., Balázsfalvi Demeter törzsőrmester és Koppány Bertalan csendőr együtt 5 P 52 f., tetten érő i és feUelentési jutalékban részesültek. A jutalékot valamennyien felajánlották a csendőrségi jutalmazási alapra. A felajánlott össz.e geket a honvédelmi miniszter úr elfogadta. 8 P 86
Csendőrségi Közlöny 12. szám. Szabályrendeletek. Tengeri kereskedelmi hajókkal való rendelkezés korlátozása. Tiszapéterfalvai örs áthelyezése Nagypaládra. Geszti örs áthelyezése Mezőgyánba. Közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok gyermekei részére vasúti arcképe s igazolványok érvényesítése_ Hároméves és ennél idősebb lovak (öszvérek) kötelező patkoltatása_ Papírral való takarékoskodás. Szublimáttal impregnált itatóspapírból és alumínium lemezből álló hajhullámosító eszközök eltiltása. Tej árának és a viszontelárusítói jutaléknak újabb megállapításáról szóló 80.200/1940. F. M. számú rendelet hatályának meghosszabbítása. Cukor és zsír forgalmának és fogyasztásának szabályozásáról 153.800/1940. F. M. számú rendelet ~iegészítése .
A kihágások és felsőbírósági határozatok. trta: Tusnádi Élt11.es Gyula dr. egyetemi m. tanár, a Kihágási Tanács büntetőbír,áJa. A törvények'be és miniszteri rerurneletekbe :iit~öz5 kihágások, döntvényelclrel és magyarázllitokkaI. I~n. ~ötet, összesen 1085 oldal. Teljes vászonkötés'b en csendőr'Ö'knek kedvezményesen 16 'pengő és 82 fillér postaköltség. Fizethető négyhavi részletben is beflzető Iapokkal. 'Megrendelhető a szerző nél, Budapest, XI., Fadrusz-u. 4. IV. 2. Eladó. Hatvan, községben téglából épült 2 szoba, kOl'l.yha, kamra és üvegverandábóI álló családi ház 250 négyszögöl gyümölcsössel. Cím: Ujj Sándor tiszthelyettes, Szolnok, Bástya-utca 5. szám.
" á 'R , EF LE ONG . Y A részvenytarsas g
MODERN TELEFONKÖZPONTOK ~S JELZOK ~ SZ OL~KEK GYÁRA BUDAPEST, XIV., HUNGÁRIA-KORÚT 126. SZ.
SfaHdard Villamossági
R. T.
Kozma János
~ r:-I ~ .!~ A
; 'I.
•
Magyorország legnagyobb
BUDAPEST, XI., FEHÉRVÁRI-ÚT 70. TEL. 257-257 sorozat
fehérnemü villany varrodája Budapest, III., Árpád fe jedelem-útja 44. Telefon : 351-918 Honvéd kincstári szállitó.
J ~~"I~RI
ci,l-brisnllSuUzletl
Budapesten és Magyororszóg minden nagyobb vórosóban.
Távbeszélő-táviró- és rádióberendezések gyára
csak
Baross Szövetség tagja.
ROYALNAL vég. Bar os s -uI ca 34.
R észlet re ls !
B u dapest
1plíneipp malátakávét,! - bá
~ ~ tUita, cn ~~
•
•
•
volt törzsőrmestert, aki 19'A2. évben a szolgált, GYUlai J ánoB !Szekszárd, SZéA kj tud valam j t nevezettről, köZölje
,YI HtREK. a budapesti I. k erületb en: Zsh'03 Sándor, Laczkó József L, Kutai József, Farkas István, Szilágyi Lajos, Mártha Gábor, Gácsi József tiszthelyettesek; a székes fehérkerületben: Fenyves J ózsef tiszthelyettes ; a deb" ekerületben: Vasvári 1'stván és Rádi Pál tiszthely et_ kassai V II l. km'ületben: Szabados Dezső tiszthelyet_ kineveztetett. kinevezés: a szeg ecbi V. k erületben: József tiszthelyettes alcsoportvezetŐÜl kineveztet ett. alhadnagyokká: a szék es f ehérvári II. k erület _ József, Jakab ~mre, Harang D énes, Györke tiszthelyettesek; a pécst IV. Ice' -ületben: Nagy István József IV. tiszthelyettesek; a szegedi V. k erületKulcsár István szv. tiszth elyettes ; a kas sai VIII. ke,-üMáté Antal szv. tiszthelyettes_ V~rIegesittettek: a bu da p esti l. Icerületb en: Berná th Deák Lajos, Janecsk a Mih á ly, Köves Ernő , Monoki Soproni József , Simon I stvá n , Szeben Yi J ózsef, Szücs I., Takács József I ll., N em esv á ri Pál, Géri Jen ő , K i ss VI., Kovács J ózsef lll., T a k ács Sándor, Var ga Dezs ő, József, Vida József, vitéz Menyhá rt J ózsef, Boj nál' Nagy Ferenc, T ompeck Károly; a szombathelYi III . . Iptics F er en c, Csondor Kál mán, V igh Győző, János, Erdél y i Laj os, Mátrah ázi (Mazzag) Vince, Jenő, Kiss János I ll., Horv áth Antal V., Simon (SteIn. János, Molná r Sándor II., Hancz József, Bella István; a péesi IV. k er ü letb en : ~nd~óczi Fere.nc, .D~kó Gábo~', Göbö!yös Hideg József, K aposl LaJOS, Kókal Mlhaly, Mészaros István III., Ném eth György III., Parragi (Kurverger) József, Szabó József V ., Vörös Lajos, Palotás Antal, Huszár
Ferenc I., KomAromi Zsigmond, Recaetár Süle József, Odor Imre, Németh KárOly: letben: Vadas László csendőr a utAn. _ . - klltllttEf.t: a bUdapesti 1 keTületben~ GllnczöJ Mih~ly tiszthel.yettes Kardon AnnAval' BUdapesten, Debre. czelll S~ndor őrmester Szemző Margittal Monoron, Bokor L~s~ló tiszth.elyette~ Nagy Uózával Karcagon: a 8zékesfehér. van Il. keruletben: Lantos Kálmán tiszthelyettes Vigh Aran~ával Szencen; a szombathelyi 111. kerületben: Samu Vince őrmester Horváti Annával Egyeden; a pécsi IV. kerületben: Csaba József tiszthelyettes Gönczör Brio-Utával Kővágószől lősön; a kassai VIII. kerületben: Mocsá~i János tiszthelyettes Hatvani Piroskával Nyíregyházán.
Született. Dr. Sárbogárdi Helta.y Dezső századoshadbíró feleség én ek Eleonóra-Irén-Mária leánya; a budapesti I. kerületben: Mohai János tiszthelyettes feleség ének Attila-J ánosJ ózsef-Ferenc fia, Biharszegi Elek törzsőrmster feleségének Valéria l eány a, Taká cs Béla tiszthelyettes feleségének ÉvaRozália leánya; a szék esfehérv ári II. kerü letben: Horváth Ignác I. törzs őrmester feleségének lion a-Margit leánya, Földi János tiszth elyettes feleségének Mária-Anna le.ánya; a szombathelYi III. kerületben: Zsédeli István törzsőrmester feleSég én ek I stván-Attila fia; a pécsi I V . kerületben: Szanda Pái törzsőrm ester feleségének Katalin-Ter ézia leánya, Potó Lajos törzső rme s ter feleségének Lajos fia, Szentirmai János tiszthelyettes f eleség ének Erzsébet·Mária-Éva leánya, Tihan,yi Imre tiszthe lyettes f eleség ének Árpá d-Imre fia, Dóra József törzs őrmester feleség ének Árpád-József fia ; a szegedi V. kerü letben : Köszeghy Fer en c tiszthelyettes feleség ének AnnaD ona leánya, Vörös Mát yás ő rm ester feleségének MargitAnna leánya, Tak ács K ároly II. tiszthelyettes feleségének Gizella leánya, Tápai I stván tiszthelyettes feleség ének Mária leá nya ; a de b,-eceni V I . k erület ben: Takács F er enc I. törzső rmester · feleségén ek Fer en c-Lászl ó fi a, Várnagy Mihály őr m ester feleségének Elemér-Mihály fia; a kassai VIII. k erületben: Cseh Kálmán tiszthelyettes feleségén ek Mária-Mag· dolna leánya.
,
Ez lesz az a aep .
•
.
"
••
•
•
le.,obban me. 10. leleJ.U
Ar• . .._.. tUk6!eteB motorker6kIJ 6le(r6amotorol terékpAroké. Plaora keral . •..•.• __ tijélrolJtatAst nyult 6
SlEYK-
Elllflz8
csak a e,end{Jr,ég téSt to'Vdbbd a ItOflfJéd.é9 é. a ".. ktr. igazBdl1ül1l1i é. kÖllígazl1atdBi hatóságok dllományú tal1Jaitól fOl1adunk el, mdBtól --a nyul1állomdnyú e.end6rtisztek , 'Valamint a 6rBél1, bíró l1 ok, igazBál1iJl1l1i és közigazgatási sá nllul1állománUú tagiai részére évi 12 tényleges és nyugállománllú csend6rlegénység részére pedig évi Legkisebb el6/fzetési id6: lélév. A. nyugállomány' 8 legén'llsél1 az el6/izetési diJat negyedévi 2 pengll. is fizetheti. 'detekb,. A pénzJcüÍdeDlényeket kérjük a Csend61'ségi La számú postatakarékp énztári csekkszámláiára 25.!4.t.
r:
befi:,~k.
CfmV'áltozását mindenki maga köteles velU m. kérjük, bogy ezt a borítólap 3. és 4. oldalá nk kUZIIllll, levelezIIlapon tegyék. n nYOlllatolt
s:er'kes:tői U:enele:k.
nemcsak a csend6rség tagjaitól, hanem , bá~i 1riI61 - elfogadWIR de tizenöt gép- vagy kézirásos hasabna csak ~16zetes megegyezés után. - A közleménye~ átcsiBzolásának és - ha szükséges - tartalfm n módodtdsánok, valamint a törlés és a kiegészftés jogát fen tartjuk magunknak. ' A kématot kérii/k a papírlapnak csak egyik oldalára és f4lhasábosan lehet6leg 'rógéppel 'rni. Olvashatatlan, vagy n~vtelen kézirattal nem foglalkozunk. Kézíratok sorsáról ~zer ku.Mi üzenetben adunk választ és csak akkor ki/ldünk V1SSZa k~ziratot, ha a szerz6 megcímzett és válaszbélyeggel ellátott borítékot mellékel ahhoz. A megjelent közl em ényeket tiszteletdfjb'D részesítjük. Fényképfelvételek beki/ldése alkalmával csatolni kell a lelt1étel készft6iének nyilatkozatát arról, hogy a felvét elek közlhéhez - a szokásos tiszteletd' j ellenében - hozzájárul. A megjelent közleményekre, fénykép ekre, rajzokra tulajdonJogunkat fenntart juk, azokat t ehát bel eegyezésünk n élkül nem szabad másutt közöl1li, sem pedig utánnyomatn~. Közlemények kü!önlenyomatait a nyomda a velilnk kötött szerz6désben megjelölt árszabás szeri nt köteles el készíteni. Minden hozzánk intézett levélre a szerkesztői üzenetekben fld/aszo/unk, Jelige alatt. Jeligéill l egcé lszer ilbb kise bb helység_ nevét, vagy ötdegyil számot v álasztani . A k i i eli gét nem ie/o/ meg, annak neve kezdőbetili és á'Uomáshely e m egjelöl ése alatt válaszolunk. Magánlevelet nem írunk, akkor sem, ha a beküldő válaszbdlyeget mellékel. Közérdek~ kérdésekre nem szerkeszt6i üzenetb en, hanem a Cs,;ndllrlexikon rovatban felelünk. .M.nden levelet t eljes n évvel és rendfokozat tal alá kell éB az állom~~elyet is fel kell tüntetni, Hozzánk intézett eVB1et Bzolgálat. utra nem terelilnk és azok tartalma beküldllínek kiléte felől senkinek sem adunk feIVilág~S~~~r.
r'11
Előléptetés.
Olvassa e .Je l'Ige's u"zenetii n ket.
l
mult
számunkban
"Több ~nek"
d . ' 11. bizon y honnam lu n ank meg. J. I. MargittasZlg~I~' tl!::S~e Önnek a Felv i déki emlékérem. mondani a~ t, ,hogy 1 ; eületi parancsnok ságok állapították Ezt annakIdeJén a er , l meg. F or dulJ'on oda k ér,elmeve . A li M úr Ön t és k ét t á rsá t 1939. II.1·én M. J. 77.777. l ála:tra ' azza l h ogy 18 hón api próbaszolgá. vet te fe l ?róbasbzoh!l' . ' n aPJ' át ól' k ell számítani. Eszerint csak latuk ideJet a e lVas _ " 1040, VIII. l -el lesznek véglegeslthetők. K ölcsönt ne m kap, de nyugdíj elő l ege t kérhet, ha l:~ ~:n~ár l . u tán ment nyugállo?:,~nyba. A,z e~őleg legk. Hazvetel vagy f'el'Jebb 2 évi összege lehet n yugdlJa.n a d ' . " h ázépítés céljár a n em kérhet,. han~m gaz, a~agl vagy ~pan ön ál'lósításra így pl. sertéshi zlald ara, meh eszet, kerteszet, gyiim ölcsös Íétesítésére, stb. A kérvény t a B . M. úrhoz kell felterjesz'teni. S
b I
Tavasz II. l . A Cs erb a. szolg,á ltatásai nem terj ednek ki a budapesti honv, gyó gyfürdő kórházra, így a nyu gállomá. nyúak és a várakozási illetményekkel szabadságoltak oda csak saját költségükön mehetnek. Az 1934. évi 3. sz. Cs. K,. ben közzétett 150.124/Vl1. b. 1934. sz. B. M . körrendelet sze. rint a kérvény t a z állományilletékes kerületi parancsnokság útj,án (ahol utoljár a t énylegesen swlgált) a H . M. úrhoz (12, osztály) kell előterj eszteni. Az orvosi bizonyítványt a Cser ba-orvos állítja ki B be kell szereznie a lakóhelye sze. rint illetékes csendőrkerület orvosfőnökének vélem ényét is, A kér vény bé.lyegmentes, az orvosi bizonyítványra 1 pengös okmánybélyeg szükséges. A gyógyfürdőben napi 2 pengő
. " segu , " Jó mlno ruhózaJ-j cikkek jele nleg ELÓHYÖ S FIZETÉS I • R U H Á Z
sz EII OVE GEK,
b!~~::t!~~
A T I
R T..
BUDAPIEST, VIII., OLLÖI-ÚT 14.
•
IS
FELT~ T EL EKKEL
T. 139-281
ts
131-297
LATCSOVEK, >CNTKl:PfZOGEPEK 6. KELLEKEK
BARNA ANDOR
Akkumulátorok
erspeoJnu.ta. M. KJr. Ronv.s,dR6~, Mabl, Otba . Hév, Posta 8tb • ..totoszakü.letében, - 816-646. (Operahi.
Budapest,
-
,
• ZI
minden
Szárazelemek célra
• , al es
,
sa
VU., Péterfy Sándor-utca 9. T'vbelzéI61135
"
IV. V.áci-utro 1, 'Jd.v8w&dö; 388-132.
A m. kl •• BelQgymlnllzttl.lum R'dló'Uom.... A m. kl. Clend6"'g l~állítÓj ••
,
/lloddr
VARTA
ac
cu
mul6torok autóhoz, r6dl ho • ó z szórazelemek I e r Q k a t a.
autóYUlamos berendezések Javrtósa.
lU.
BUdap •• t, Távbeszét6:
..
CI.
5.
és kir. udvorl
'tir6gk.r.
CSENDŰRSiGILAPOK
1940 június 18.
50 fillér gyógy- és élelmezési költséget és , kiszolgálási díj gyanánt a térítési díjak IO%-át fizeti s azonkívül külön a fürdőket. A részleteket megtudhatja a hivatkozott rendeletből. 2. Illetékes gazdasági hivatala az ungvári. Ön nem nyugdíjas, hanem várakozási illetményekkel szabadságolt. Vasiíti arcképes igazolványát leggyorsabban úgy szerezheti meg, ha közvetlenül a központi illetményhivatalhoz (Budapest, Vár) fordul. Kérjen előbb onnan megfe l elő nyomtatványt s kérvényében hívatkozzék arra a számra, amely a várakozási illetményeinek küldésére szolgáló zöld színü postautalványon a neve előtt van. 3. Kérvényeit egyébként állományilletékes parancsnokságához kell előterjesztenie . Szurdok. 1. A benzinkút kezel ője nem kötel ezhető arra, hogy éjjel benzint szolgáltasson ki s ' ha megteszi, csak szívesség a részéről. Előfordul ugyan, hogy egyes vállalatok megállapodnak nagy városokban lévő benzinkút jaik kezelői vel. Ezek éjjeli időben is adnak el benzint, de ez a megállapodás rendszerint csak egyes kutakra vonatkozik s ha a kezelő elmulasztja, csak a vállalatának tartozik fel el ősség gel, kihágásért feljelenteni nem lehet. Akinek szüksége van benzinre, szerezze be idejében. 2. A bányaüzem mentő gépkocsija is használhatja a piros zászlócskát, ha kizárólag mentési célokat szolgál. Duna. Igényjogosultsági igazolvány csak 6 ,s zolg"álati év betöltése után kérhető . Hogya kérvény t mennyi idő alatt intézik el, azt nem tudjuk megmondani. Ha megszakítással. is megy át nyugdíjjogosult polgári állásba, a csend őrségnél töltött idejét úgyts beszámít ják annakidején a nyugdíj ába. lrja oda máskor neve után a rendfokozatát is. Orgonav irág. 1. A sárcipő viselését az 1-936. évi 11. Cs. K.-ben közzétett I011/eln. 2-1936. számú H . M. körrendelet szabályozza. 2. ASzut. 578. pontja szerint a havonként engedélyezhető 24 órai eltávozást egyben, vagy két részletben lehet igénybe venni. Olvassa el lapunk 1931. évi 30. számának 845. oldalán "Eltávozás" jeligés üzenetünket is. O. 1919. Egyszerű szószátyárkodásról van szó, de így i,s az lett volna a helyes, ha az örsparancsnoknak azonnal jelentést t'esznek. Ö majd megállapította volna, hogy mi történt s mi a teendő . Ra már késtek is vele, jelentsék most. Ö bizonyára megtalálja az orvoslás legjobb módját. Akárh ogy is van a dolog, ebből láthatják, hogy mennyire figye-
, BA RA
a c é I á r u k szám Auló- és tra lrtoralkatr észek . -, rozsda-,
421
MIÉRT választja a legtöbb vevö a
CONTINENTAl hordozható (p or t a bI e) irógépet?
MERT: megbizható és elpusztíthatatlan· nemes ~ pótanyagoktól mentes : acélból készült alkatrészei t gondos munkáskezek alkotják t ökéI et es géppé; nemcsak ujkorában ír szépen, de írása hosszú esztendők erös használata után is tiszta és egyenletes. Járása halk. MEGSEM DRAGABB, amellett igen kedvező részletfizetésre is kapható. ARA SZIGOROAN SZABOTT!
GYON!-, . zerszerlre~e ti· , saválló-, acélok. Aeél6nt vények. 8ziirke llntvények. Csavar és szer"zámár nk. Keskenyvágányil vasnti anyagok. Prés. Kovács Idom dar.... bok o Vaaszerkemetek. Hidak. Darnk. Textilgépalkatr ésmek . 8mekérke rekek. Res_eIOk. ReszelO felvágás.
I e h e ra uI ó k, MAGYAR WAGGOI
aulobuszok, IrakiorD
ts
G(PGYÁR R.-l
nAfil' AR AL IAIANOS IíÖSZfNUANYII Rl:szvl:ng.élrsula' BUDAPEST, V., Zoltén-u. 2. Tel : 129-560. Sürgönyclm: BRIKETT
Szénbónyák: Tatab ó nya, Tokod, Dorog; Brikettgyár : Tatabónya. Portlandcementgyárak: Fels6g alla, Beremend, Nyergesujfal ú.' Bauxitcementgy. : Felsógal la.
Mésztelepek: F e I s ó g a II a, H e j ő csaba. Beremend. Karbidgyár: Felsógalla. Szénlepárol6telep: galla.
Fe Is ó-
Ferr6siliciumgyár: Felsógalla
Kapható igen sok megbizható irógépkereskedönél ésamagyarországi vezérképviseletnél :
GO\( ÉS KOVALSZKY Budapest, V . , Nádor-utca ll. sz.
I.
lik a csendőr mind en lélJését s hogy milyen igazat mond a Szut. 71. pontja. Olvassák el minél többször. N'yugáll. cső. Az 1927. évi XXI. t.-c. értelmében munkaadójának kötelessége, hogy a:.l ÖU alkaln.,azású.t az O'l 'I-nak bejelentse. Amíg alkalmazása tart, addig az üTI tagja mal'ad, Cserba igényjogosultsága pedig szünetel. A B. M. úrnak viszont Önnek kell jelentést tennie, hogy az OTI tagja lelt. Aknaszlatina. Ajánljuk "V:Olosin: Kisorosz (ruszin» nyelvtanU-át. Megrendelhető 3 pengőért a következő cím alatt: "Keresztény Sajtó" lap- és könyvterjesztő vállalat, Ungvár, Kazinczy-u. 6. Szeretném tudni. 1. Az ara hadiárvas.ága nem ok a nő sülési engedély soronkívüli elnyerésére. Ha minden hozzátartozója elhal és teljesen támasz nélkül marad, akkor figyelembe jöhet a méltányos elbírálás. Olvassa el lapunk 1939. évfolyam ának 101. oldalán "Csobánc" jeligés üzenetünket. 2. Mult számunkban "Többeknek" jelige alatt megüzentük, hogy előléptetési 'ü gyekben nem válaszolhatunk, mert ezzel ,p arancsnokságok hatáskörét érintenénk. Orvoslást csak akkor kérbetnének, ha a szabály mellőzésével később léptették volna elő Önöket, ez azonban nincs így. Vezénylés. Ideiglenesen vezényelWknek vezénylésük tartamára vezényeltetési (nem vezél1ylési) lJótdÍJra van 1genyük, melynek összege l1ősöknél a napidíj felével, nőtlenek nél a napidíj egynegyedével egyenlő. Vezénylési (külszolgálati) pótdíjra nines igényük akkor, amikor vezényeltetési pótdíj élvezetében állanak. Az ideiglenes vezény,e ltek 2O%-kal felemelt napibetétet fizetnek, viszont ezalatt nem fizetnek az anyaörsükön. L! Cs-20. Határozmányok 26/ b. és 29jd. alpontját. Erdély. Ajánljuk "Szeretném tudni" jeligés üzenetünk 2. pontjának elolvasását, mert az vonatkozik teljes egészében önre is. Mi tehát a tényállás1 Az, hogy nem léptették elő, mert a májusi clőléptet';si időpontban az előírt várakozási időből hiányzott egy hónap. A szabályokat senki se mellőzt tehát s Ön emiatt elkeseredett, pályája derékbatöréséről beszél. Bizalommal fordult hozzánk, erre mi szeretettel válaszoUuk azt, hogy: rosszul gondolkodik! Ami nem illeti Önt, azt nem kívánhatja és ne heszéljen me,g gonldolwtlanul a pályájáról, mert arra nem ilyen körülmények vannak befolyással, hanem pályájának szívből megbecsülése, a munka elvégzése minden köri:ilmények között - vagy mindennek az ellenkezője. Olyan szerencsés Ön, hogy eddig ez az eset, ame.ly nem sérelmes Önre! - volt a legnagyobb sz'erencsétlenséget Mások sorsával ne törődjék! Mit szól majd, ha egyeseket a iiövetkező előléptetés nél időben elmellőznek, Önt pedig nem ' 33.939. Az öltözeti Táblázat VI. rész (Kényelmes öltözet) csak a tisztek részére engedi meg porköpeny használatát. A legénység a gépkocsi-csapatnál rendszeresített bőrkabátot
~ II
1940 június 18.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
4~2
vagy pedig szerelő ruhát használhat. Utóbbi alakja nincs megszabva, de ez nem is viselhető nyilvánosan, csak otthon. szerelésnél. Vezénylés. Terjessze fel a B. M. úrhoz a saj'át, édesapja ha lehet, a nagyapja szi:iletési anyakönyvi kivonatát, valamint szülei házassági anyakönyvi kivonatát és kérje neve helyes írásának megállapítását. ős
Sziklai
csendőr.
Olvassa el "Erdély" jeligés üzenetünket.
Érdekelt. Előző számunkban már közöltük, hogy a szülési segély kérdése tárgyalás alatt áll. 'l'ürelemmel várjon. Egyébként tiszta szívből kívánunk az ikrekhez sok szeren_ csét, segítse lsten a kis családot, az anyát pedig külön is üdvözöljük szer·etettel. Bizonytalan jövő. Ha beteg, kórházban keressCin gyógyuJást, ha annyira beteg, f~ülvizsgálat útján elmeihet. Yisz.ont a kórházi megállapi:tás letl:H~tővé teszi irodai beosztását is. Izületi gyul!lidással 'n em Lehet kűLszolgál!litot teljEsítenie. ])z az egyenes útja az Ön i:igyének. Sorsüldözöttnek ne mondja magár!;, am~kor máshol meg a'Zt mondja, ibogy nyakas embe;r. A katona nem nyakaskodik, hanem .engedelmes, 'IlyiH és a szolgálati szabáJyzatot ismeri egyedüli útmutatÓjának. Ott a nyakasaágról nem hallott s emmit. Persze, hogy így meggyűlik a baja. Tudnia kell, hogy ha bármit sérelmesnek talál. joga, és módja van orvoslást kérnie. Ez is a katona egyellességéJhe'Z tartozik. Mi is elvártuk volna, hogy teljes, őszinte képet adjon arr6J.: mi az OIka, hogy legutóbbi beosztásából távoznia kellett. Ön azt m<>udja: "hibámon kívül heállolit balesetért". Mi a kivizsgáló jelent{\sből úgy ,tudjuk. hogy Ön elmulasztotta a köteles gondosságot és arzmal megrongálta az Önre bizott kinestári anyago t. Albban, hogy távozzék, Ön dönt. A módját már meglillondtuk, de bajt,ársi sz.eretebtK-l figyelmeztetjük: alaposan fontolja meg, mit tesz. Igyekezzék belátni, hogy mindannak, ami Önnel történt, Ön az oka, a bajt nem más, csak Ön oIkozta. Nem taláilja furcsának, hogya többi bajtársnak semmi baja~ Pedig azok ('gy részéneJr épp olyan szolgálati beo~tása volt, van és lesz, mint 'Ö nnek' Igaz, hogy azok Jlem nyakas embere.k. No higyje pel1'cig sem, hogy eQ:zel a természettel bárhol is bolclogulha1. Ön hozzánk fordult bajában bizalommal, mi úgy éreztük mindig és érezzi:ik most is, hogy eu.t a bi'Zalmat akkor és úgy vi~onozzllJ'k, iba mindent a maga ősz inteségé h eu mutatunk meg és ha nem tériink le a katonavOIltunk hangsúlyozásáról. Ezt a segítsége,t adllatjuk bizalmáérl. Hargitaváralja. 1. A "Bűnözők és élősködők fogásai" cikksorozatát folytassa, ha tanulságos lesz, - tertDlészetesen - közöljűk. 2. A Nyomozókulcs keze.Lésére kiadott érvényes rendelkezéseJre-t e'gybegyűjtve ki fogjuk adni. A nyomozóosztályparanesnoksá~ már dolgo'.w.k aJZon. Tervét amillt látja, - már régebócn felveteIttük, ezé.rt Ön ne fárwdjon a II egírással. Mindenesetre örve.nde1es, hogy gyakorlati kérdé-
FINYKIPEZlSHEZ
MINDIG A LEG.lOBB
ZAkOZL~TE
IARCHOIRODAGÉPEK S OLAH MIHALY BUDAPEST, V., SZALAY-U. 5/0,
I
Tel.: 118-995.
A z ö s s z e s r e n d s z e r ú író es szómológépek és kellékek roktóron. Köztisztvisel6knek n a g y f i z e t é s i k e d v e z m é n y.
ls
LEGMEGBIZHAT6BB I
MAGYAR PAPIR- ES IROSZER SZÁLL/TÁSI VÁLLALAT
SCHULER ISTVÁN ÉS FIAI B U D A P E S T, V., SZALAY.UTCA 3. SZÁM .. T E L E F O N: 1 2 - 4 3 - O8, 1 2 - 9 6 - 7 6
CSENDöRS~GlLAPOK
1940 júni'us '18. '
sekkel foglalkozik és az új őrsöknek és a fiatal bajtársaknak segítségérrtl kíván leulli. 3. Ig,en, a közlleményeket .tiszlte1etdíjazz'llk, kivéve . azokét, akik ,jutaJ.Qrnlbanr,éslZle sültek 4. Lexikonválaszt .kap az arn.nesztia kérdéséről.
KÉZIRATOK. ~NYK~PEir. Kapolcs. A képek sokszorÍ!tásra ll"m aLkalmasak. Aknaszlatina. EltetJtük, alkalmil.ag náljuk. 1898. M. M. Lgen nem közölhetjii;k.
űg'yesen
esetleg -
megírta, d·e
fellhaslZ-
helyszűke
Ung. Jó munka. Részben átdolgozva sorra
miatt
k~rül.
sokan (79-en) küldtek dolgozatot, de ez nem máSnak. mint annak jele, hogy, .nem könnyű munka megír.n i azt, amit az ember érez és gyakorol a bajtársaival szemben. A nemzet életében, békeállapotok között - nincs még testület, közössé~, szerv, amelynél ez az erény annyira szükséges volna s ahol ez oly nagy mértékben meg lenne, mint a mi testületÜllknél. Ezt - az életünk, munkánk eredményei mutatják. Erről sokan nem írnak, mert józan ~télettel és vérbenhordozva gyakorolják azt. A helyesen értelmezett bajtársiasság nagy erő, a helytelenül gyakorolt: veszedelem, kár. Ta.kács tiszthely~ttes erre hely.e sen rámutat, felhívjuk rá olvasóink figyeimét. A jutalmat, művészi festményt ő ikapta. Megdícsérjük Ba.rczi-Gábor Lajos thtts. (Budapest), Bárczes József II. cső. (Miskolc), Kecskés János őrm. (Ricse), Székely Sándor tőrm. (Alsódabas), Tóth Pál János c~ő. (Ipolyság). dolgoza.t ait.
Rózsabokor. Nagyou Bzíveselll közöltük vo,l na a batitárstemetésrŐll készít.e,t t f'elvéotelt. 'd e nem írta meg, kit teme,t t,e k és [hol. D. L. Kapolcs. Erdekes ~s tanulságos, derélk csendőr, aki így teljesíti a, swlgáilatát. Sorra kerül. Irálya még kissé eről tf,tett, fellengős. Úgy kell írnia, ahogYlan beszélünk: természetes€'ll, egyszerűen, jórl érthet&elll, lehe,tően rovid műndatokban. Az a helyes. . Tóth alhdgy. Sokszorosításra nem alkalmas képek. H. I. Lillafüred. Elmosódott kép, különben sem nekünk való ,a tárgya. ) V. A. és K. F. Abony. A gépük jó, de a képek még túlságosan beMlítottak. K;a;punk bö.~!1yára jobbakat is onnan. Erdély. Jó a gépe é·s jó a szeme is. ,Meglát ja, amit kell. Két képét kÖ7Jölni fogjuk. '
Megfejtés. .. A bajtársiasság nélkrü1özhetetlen erénye a ': katonának. Nélküle nincs összetalitás, egy érz,és, egy gondolat, egy cél és nincs - győzelem. A coondőr élete - mondottuk április l-i számunk pályázatában .!...- örökös harc, hogyan nélkülözhetné ezt az erényt~ 1l}rre a kérdésre legjobban Takács Ferenc tiszthelyettes, (Ka8sa) adta meg a feleletet, do-Igozatát mai, ünnepi számunkban közöljük. Erre a pályázatunkra aránylag nem
4 ó~ASI!SI!KSZERl!sZ
r
tunkon, melynek határideje: szeptember 1. 1IIIIIIIIIIIIIIIJIIIIUllil'IIJIIIIIIJIIIIIIIIIIIIIJIIllllllllillJllhllJIIIIIIJIIIIIIJIIlldJIIlllIlRltllJIIllllllllllllllllllllllitlllll1
FEINER GYULA s
JÓ
NÉMET
könyvesboltjában, B U D A P E S T, I V.. E S K T 6.
Speclálftáll K A T
)1
,
IFJ. VARGA JOZSEF-NÉL ' fi YOR, Árpád'u, 50. sz• • JavItás Kölesönzés
1\ '.
.04.1.J.ui.dJ.k. I.~ éJ
!:!::.:~4" V.Ss&.
fi-utea 33.
I
L.ái.á.~i. o.s~, I..aJti.sNJll-l.a.víttis. cip6j.aJ1ít.ti.s
,,(j~~cflttlakberendezéSi vállalat, .. KI S S I,FÖ .UTCI 9
JÓ MINÓStGO MOROK SIOUD 't. ÁRAK MEllETT R t I I ET R EIS.
Ra k t 6 r a n
s
ó II a n d 6 a n 3 O b e r e n d e z e t t
s z o b a.
KÖNYV
Knapp Gusztáv
IZOM BATHELY
arany, emftel ajándéktárgyak megbí.bató klvitelben.Kedve.O ri •. reltételek.ezakso:eriiJsvítll.ok . • KereR.ténymR
Herékpár rádió, Qrömo••n, (suu\r. részlefrels
teendők
kimutatását tervezzük kiadni, olyat, amily,e t az 1936. április 15-iki számunk me.illékleteként adtunk bajtáJrsainknak. Tapaszta! tuk, holgy elZ rendkívül hasznos segédlet voLt és mel"t azóta igen sok új r,endeLet j e,lent meg, azokkal e kimutatás t kLegé:sPLíteni é,s az egész.e t újlból kiadni célszerűnek taláUuk. Ha,j,társaink közül még ma is sokan fordulnak: hOIZrl:ánk e kimuta't ásért, sajnos, kérésüket el keU . utasítan'11J1k, metrt nincs tartaléikp.é ldányunk. N em is csodálkozunk e me.llékletünk silketrén, hiszen a rendkívül nagy ' elfoglaltságú őrsökön ig.az,á n nagy se,g ítség, ha a teendők egJ"be,gyűjtve. hónapokra e10sztva elő,ttiin:k vannak. Akkor is, is pály{izat útján kívánjuk a ' kimutatás anyagát össz.egyűjteni. Kérjük űlva sóinkat, hogy vegyenek "réBzt e nagy sergí,t ségnyujtás1 célzó p.áJly~tunkon. . < Le '. kell . írni, hogy me,lYlk hónapban, mily különlelges teendői . vannak . az őrsöknek, . járőrölmek . . Meg 'kell ~ítenl a vona't koz'ó tÖirVényes rende>lkooés : keltét, számát 'és azt, hogy az ihol jelent meg' Törvénytár, Budapesti K.özlöny. Csendőr !légi Közlöny sttb. melyik számáJban' Senkit se riasszon viss·z.a az, ha nem mind a tizenkét .hónap. r anyagá t ,do~golZza fel, .mert- az is értékes munkát " vé·~. Rlki csupán egyes, fontosabb ,te'endőket sorűl feL IJryen"k is rész·e sel a juta:lmakna!" melyeklllt a szokásosnál nagyobb s'Zlámbain tűzünlk ki éppen azért, mell't a kim1l'tatás mindnyájunknak i,gen nag'Y' értékűs'Zolgálati s.e gédle.t e lesz. Mindenki résztveh et pályáza-
most
T. I. Dunaszerdahely. A kép kissé életlen.
r
Pályázat. Az idényszolgálati
o NAI
o-o
ÉS P OL I T I K A' KÖNYVEKBEN.
111I1I1111II1I111JI1I111JI111111I11"IJII.qllll'IfIlUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIJlqllllIIIIII.IIIIII'IIIIIPIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
BERTALANNE KERESZTeNYBOTORSZALON Hál6k. ebédIOk, kombinált szobák, konyhák. előBzobák, kárpitos kl1lHnlegessé'gek. ·1/ T Z E T i s T K E D V E Z M É N Y E KJ A BAROSS SZÖVETSÉG TAGJA
est.ltákóezl-út 82.I.em Teletoo ' 14iH1!111 OíJtalsn l\njáolat
Sport
fel II zerelések szakUz'ete
~ J.Jtv4ft. f3pest..
VI••
'lm.lJl-1o.t. 4. 'lJ..: n8-794
IFJ. KELE LÁSZLÓ :~::.:::~
.. FOItTUNA." Irógép .... magyal'or..." , ......... kepvh .. l ..t . . . . Buda.....', VI •• Hajó..... IS/b. T ... b . . . . . 14r 11'7-81 • • • ,.A. c ....dllr".
tapina" .1 alakal.t .... n ... 10 'I• .. n ...dm6..,....
CSENDORSÉGILAPOK
424
1940 június '18.
Versenyfeladat. Szabó Péter vasúti őr ma reggel li órakor a vámospércsi örsöt küldönc útján értesítette, hogy 5 órakor, midőn a vasúti pályatestet vizsgálta, a debrecen-vámospércsi vasút- és útkeresztezésnél ismeretlen férfi hplttestét találta. Valószínű leg az éj folyamán a vonat elütötte. Az ügyben az örs a helyszíni szemle során az alábbi helyszínrajzot készítette:
5c \e
.
-~~~
...p
~~ ~~----: ~"oQO D
ti"
Q -
Q
/
"
/ . felJ DebreceN ~ lJ 0&60
<:.::tl ~
"
"
y
,
Q
".
.
.
"
;eJe
"
"
~
&§J oc>
f~~ .-..Y~mOSpe=
0'0'
60
ca1c?
/rc:~·
.1
a.1I:I::>~
OD
eP 60
a.
c::;m v .J
\/
v
\/
v v
'v \1
"
Megjegyzések: A holttest 42-45 éves, iparoskinézésű férfié. A feje erősen véres, a jobbfül mögött 8 cm hosszú, éllel bíró sebhely látszik. A fej alatt kevés vér van. A holttest alatt a föld száraz, ' körülötte a talaj nedves. A ruhazsebek üresek. A holttest mellett lévő zsebkendő véres, s abban B. M. betüjelzés van. A papírszeletek egy széttépett levélborítéIk maradványai, s azokból 2 darabon "Ko .." és "Nyira .•." írás látható. A lábnyom ok (nem méretarányban, de helyzetükben a valóság szerint vannak rajzolva!), elmosódottak s a -szegesés símatalpú lábbeliek nagysága különböző.
a. <1-
v
J.t~":5000
Egyéb adatok: Az eső 2-3 óra között esett, ugyanakkor keleti szél fújt. Az utolsó vonat 22 óra 05 perckor ment el. A vasúti őr a helyszíni szemle során az ünnepi zubbonyát viselte. Feladat: l. a helyszínrajz és a közölt adatokból ki mli következtet! 2. ki milyen irányban folytatn á a nyomozást! Megfejtést határidő: 1940 Július 15. Megfejtéseket csak legénységi állományú egyénektől fogadunk el és a legjobb megfejtőket jutalomban részesítjük.
A .erkef!ztNért és kiadásért felellSa:
BesenylU BEOTHY KALMAN lirnagy. Stidlum Sajtól"iJlalat Rt., Budape.t, V .• Honvéd-utca 10. Felelős: Oyc5ry Aladir Igaz&'ató.
Ha petróleummal világít
,/lfodáüz, lámpát vegyen! I 25 gy.rtyatény •• kezeléamenlea.légyleh6r vU.gllé •• R6gi I.mp.jét .Ialakltjuk 18mertetöt d ( I m e D t e a e D kitid I
,dfatÚ:Iin, RT. Budapest, VII., Nyár-u. 7. SZOVETKEZETET. MERT EZZEL
·HAnGYA ~~~C!~ ~soCZS~!~~~~
MAGYAR-SIEMENS-SCHUCKERT -M~YEK
D OX A .
Villamossági Részvénytársaság Budapé.t, VI., 1erél·krt. 3': Tél.: 120· 739
svAlC. ÓRA. DOXA 6rét vegyUnk. A TÖKÉLETES, MEGBIZHATÓ
_________________________________ . J
. •
ÜGYELJÜNK AZ OLOMPLOMBÁRAI
