Tartatalomjegyzék: 1. Bevezet
/a pedagógiai program felülvizsgálatának indoklása /
2. Helyzetelemzés
-
Az iskolák rövid története a 2002/2003. tanévig, A Deák F. és Széchenyi I. Szakközép- és Szakiskola alapító okirata, A 2003/2004. tanév statisztikai adatai, Az oktató-nevel munka személyi feltételei, A szakmastruktúra és a tanulói létszám alakulása, Az oktató-nevel munka tárgyi feltételei.,
3. A min ségirányítási program legfontosabb célkit zései 4. A Deák F. és Széchenyi I. Szakközép- és Szakiskola nevelési programja -
Az iskolában folyó nevel -oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai, A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, A szabadid eltöltésével kapcsolatos pedagógiai feladatok, A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenység, A tehetség, képesség kibontakoztatását segít pedagógiai tevékenység, A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít programok, A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység, A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke, / 1. sz. melléklet / A szül , a tanuló, a pedagógus együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei,
5. Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja 6. Az iskola környezeti nevelési programja -
1. A Deák F. és Széchenyi I. Szakközép- és Szakiskola helyi tanterve
Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelez és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az el írt tananyag és követelményei, Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellen rzése, értékelése, Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, a tanulók értékelésében betöltött szerepe és súlya, Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai, A középszint érettségi vizsga témakörei, A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek,
2. Iskolarendszeren kívüli szakképzés, feln ttképzés 9. Zárórendelkezések
2
1.
Bevezet
A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 44.§ (1) kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézményben a nevel és oktató munka az egyes intézmények által készített nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A kormány a 2007. július 18-i ülésén elfogadta a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítását. A 202/2007. (VII.31.)Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése szerint „az iskolák e rendelet melléklete alapján 2007. december 31-ig áttekintik pedagógiai programjukat, és a szükséges változtatásokat átvezetik. Ez teszi indokolttá a pedagógiai program felülvizsgálatát, valamint módosítását. A közoktatásról szóló törvény 2003. évi LXI. törvénnyel történ módosítása, valamint a Nemzeti alaptanterv kiadásáról megjelent 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet indokolttá teszi a pedagógiai program felülvizsgálatát. A pedagógiai program felülvizsgálata kiterjed: - a nevelési program felülvizsgálatára, - és a helyi tanterv felülvizsgálatára Az iskola pedagógiai programjába be kell építeni: • Az iskolai oktatásszervezés egyes feladatait /angol nyelvre történ felkészülés, mérési feladatok végrehajtása / • Az oktatási program átdolgozását a megadott kritériumok alapján / a NAT közös értékei, kiemelt kompetenciák, differenciált tanulás az SNI tanulók számára / • Az iskolai nevelés- oktatás közös értékeit /alapelvek / • Az iskolai nevelés-oktatás alapvet céljait /kulcskompetenciák / • Differenciált tanulásszervezési megoldásokat • A tanulási esélyegyenl ség segítésének elveit - a középszint érettségi vizsga témaköreit, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, - az egészségnevelési programot, - a környezeti nevelési programot, - az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, - az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait, A rendelet szerint a fenti pontokat, kidolgozva beépítjük a pedagógiai programba 2007. december 31-ig. A pedagógiai programnak meg kell határoznia azokat a fejlesztési irányokat, oktatási-nevelési célokat, tevékenységi formákat és szervezési módokat, amellyel az iskola teljesíti Zala megye , ezen belül Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közoktatási Feladatvállalási, Intézményhálózat-m ködtetési és Fejlesztési Tervében meghatározottakat. Ugyanakkor meg kell felelni az iskolához tartozó sz kebb földrajzi és társadalmi környezet, valamint az iskolai közösségek - szül k, tanulók és tanárok - elképzeléseinek és elvárásainak. Az iskola pedagógiai programja a jelen személyi és tárgyi feltételek, a korábbi és mostani évek képzési tapasztalataiból kiindulva a már említett jogszabályok és fejlesztési tervek figyelembevételével készült.
2.
Helyzetelemzés
A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola Zalaegerszeg M.J.V.. Közgy lésének 2003. február 27-i határozatával jött létre, a két iskola összevonásával. Az iskola neve és címe: Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola 8900 Zalaegerszeg, Göcseji út 16. 8901 Zalaegerszeg, Pf. 92. A tagiskola neve és címe: Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola Széchenyi István Tagiskola 8900 Zalaegerszeg, Déryné u. 1.
2
3 A 2003/2004. tanévt l egy képzési helyen valósul meg a humán és a m szaki képzés, az egészségügyi és pedagógiai képzés mellett a faipari, épít ipari, épületgépészeti, elektrotechnikai-elektronikai és informatikai szakképzés.
2.1.
Az iskolák rövid története A Deák Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképz Iskola jogel dje a III. számú Szakközépiskola és Gimnázium volt. 1966-ban kezd dött a tanítás 13 osztállyal. Az indulást követ tanévben indult az egészségügyi szakközépiskolai képzés. 1969-t l a gimnáziumi, kereskedelmi és mez gazdasági gépszerel osztályok fokozatosan megsz ntek, ezzel párhuzamosan faipari képzés indult dunántúli beiskolázással.
1974-ben a város egyik gimnáziumától az iskolához került az óvón képzés. Ezt követ en 8 tanéven át viszonylagos stabilitás jött létre. 16 tanulócsoport m ködött a következ megoszlásban: 4 óvón i, 4 faipari, 8 egészségügyi osztály. 1986. szeptemberében indult a faipari technikus képzés nappali tagozaton, így ezen a szakon a tanulók negyedik év végén érettségi vizsgát, ötödév végén technikusi vizsgát tesznek és épület-bútorasztalos technikusi képesítést szereznek. 1988-ban az iskolához csatolták az egészségügyi szakiskolai osztályokat. A következ évben a meglév óvón i osztály mellett kísérleti jelleggel indult a pedagógiai képzés, amely a faiparhoz hasonlóan 5 éves. A negyedik év végén érettségi, majd az ötödik évben a helyi igényeknek megfelel en pedagógiai aszszisztensi, gyermekfelügyel i vagy gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéz i OKJ-s középfokú képesítést szerezhetnek a jelöltek. 1989-t l profiltisztítás szándékával nem indul eü. szakiskolai els osztály és óvón i sem. Az 1992/93-as tanévi beiskolázások úgy alakultak hogy csökkent a szakképzés iránti igény, ugyanakkor növekedett a gimnáziumokban továbbtanulni szándékozók száma. Ekkor indult egy gimnáziumi osztály. Az 1994/95-ös tanévben els ízben indult HÍD program alapján az OKJ-s ápolóképzés, amely érettségi után még két év. 1995-ben az Ady úti Szakmunkásképz Iskola megsz nése következtében 7 tanulócsoportban 180 tanuló került az iskolai 23 osztályhoz. Így a faipari szakon többszint képzés van, bútor- épületasztalos, kárpitos szakmunkás és bútor- és épületasztalosipari technikus, így lehet vé vált az átjárhatóság a szakmunkás és a szakközépiskolai els osztályok között. (E lehet séggel nem sokan élnek.) Van iskolánkban 10. osztályra épül asztalos-és kárpitos képzés, és nem érettségire épül szociális gondozó, gyermekvédelmi ügyintéz és épület-és bútorasztalosipari technikus képzés valamint a kifutó egészségügyi osztályoknak HÍD programos Ápoló és külön Gyermekápoló képzés. 2000/2001-es tanévt l kezd d en új lehet ség az akkreditált fels fokú szakképesítést adó képi diagnosztikai és intervenciós képzés indítása a zalaegerszegi Egészségügyi F iskolával közösen felvételi nélküli f iskolai továbbtanulási lehet sséggel. Nyugat Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karával közösen felvételi nélkül szervezend (AIFSZ) a Faipari Termelésszervez Asszisztens képzés indítására a feltételek megteremt dtek. Az utóbbi tanévekben – nappali tagozaton – folyamatosan induló szakképzéseink a következ k voltak: ápoló, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéz , faipari technikus, asztalos, kárpitos. A Széchenyi I. Szakközép- és Szakmunkásképz Iskola jogel d intézménye a Zrínyi Miklós Gimnázium volt, ahol 1960-ban kezd dött a középfokú épít ipari szakképzés. 1969-ben a város és az épít ipar fejl dése szükségessé tette egy új önálló intézmény indítását „ Épít ipari Szakközépiskola ” néven. 1973/74. tanévben nagyszabású ünnepségsorozat keretében az iskola felvette a „Dimitrov ” nevet. 1975-ben került sor az els technikus min sít vizsgára, ugyancsak el ször kellett felkészülni az egyesített érettségi vizsgára, amely az érettségi mellett a szakmunkásvizsga letételét is biztosította. Ebben az évben indult a képzés a kísérleti villanyszerel osztályban. 1979/80. tanévben Algériából érkezett diákok kezdték meg 5 éves tanulmányukat épületgépészeti és épületvillamossági szakon. 1991/92. tanévben ünnepélyes emléktábla avatás keretében névváltozás történt. Az iskola felvette a „Széchenyi István ” nevet. 1995/96. tanévben az Ady úti szakképz iskola megszüntetése után az épít ipari szakmunkásképzés is ebbe az iskolába került. Ezzel megvalósult az épít ipari és épületgépészeti kétszint szakképzés.
3
4 A rendszerváltást követ munkaer -piaci változásokhoz igazodva változott a szakmastruktúra, beindításra került a m szaki informatikusok képzése. Az utóbbi tanévekben – nappali tagozaton – folyamatosan induló szakképzéseink a következ k voltak: magasépít technikus, épületgépész technikus, elektrotechnikai technikus, m szaki informatikus, burkoló, k m ves, szobafest -mázoló, gázvezeték és készülék szerel , vízvezeték- és központif tés szerel , vasbeton- és m k készít , villanyszerel . Az iskola nagyon jó kapcsolatot alakított ki a fels oktatási intézményekkel. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály M szaki F iskolai Karával, valamint a Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karával. A gépészmérnök /f iskolai/ kihelyezett képzésbe tanáraival, m helyeivel és eszközeivel is részt vesz. A rövid történeti áttekintésb l kiderült, hogy többszöri átalakulás, megújulás eredményeként jött létre a jelenlegi szakmastruktúra. Az általunk biztosított szakképesítések szerepelnek az Országos Képzési Jegyzékben, amelyek az EU-s elvárásoknak is megfelelnek.
2.2.
Az iskola alapító okirata
Az alapító okiratban Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgy lése meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az iskola köteles teljesíteni a fenntartó szakmai és gazdasági felügyelete mellett. Rögzíti az alapító okirat, a feladat megvalósításához biztosított ingó és ingatlan vagyon adatait, tulajdonviszonyait. Tartalmazza az alapító okirat az intézmény nevét, típusát és alaptevékenységi köreit.
ALAPÍTÓ OKIRAT Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgy lése a rendelkezésre álló dokumentumok alapján Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola számára az 1992. évi XXXVIII. tv. 88. §. (3) bek., az 1993. évi LXXIX. tv. 37. §. (5) bek., valamint a 217/1998 (XII.30.) Korm. R. 10. §. Szerinti tartalmi követelményeknek megfelel en 584/2005. számú iktatószámmal az alábbi alapító okiratot adja ki. Az intézmény elnevezése: Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola Rövidített neve: Deák-Széchenyi Szakképz Iskola Székhelye: Zalaegerszeg, Göcseji u. 16. Telephelyei: Zalaegerszeg, Déryné u. 1. Zalaegerszeg, Zrínyi u. 1. Zalaegerszeg, rhajós u. 2. Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 12. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatás közoktatási intézmény, mely m szaki és humán szakközépiskolai és szakiskolai tevékenységet folytat. Szakközépiskolai oktatás: 4 évfolyamos általános, 5 évfolyamos nyelvi el készít , m szaki és humán szakközépiskolai, 4 évfolyamos feln tt középiskolai nappali és levelez munkarend szerinti képzés, OKJ szerinti szakképzés a 13. évfolyamtól, akkreditált iskolarendszer fels fokú szakképzés nappali és levelez tagozaton. Szakiskolai oktatás: általános képzés a 9-10. évfolyamokon, OKJ szerinti szakképzés a 11 évfolyamtól. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás: tanfolyami és fels fokú szakképesítést nyújtó képzések Az alapító jogutódja és a fenntartó szerv: Zalaegerszeg Megyei jogú Város Önkormányzatának Közgy lése Zalaegerszeg, Kossuth u. 17-19. Az intézmény felügyeleti szerve: Zalaegerszeg Megye Jogú Város Önkormányzatának Közgy lése Intézmény számlavezet je: OTP és Kereskedelmi Bank Rt Zalaegerszegi Igazgatóság
4
5
Az intézmény vezet jének kinevezési rendje: Az intézmény élén az igazgató áll. A kinevezési jogkör gyakorlója Zalaegerszeg Megye Jogú Város Közgy lésének nyilvános pályázat alapján. Az intézményt az igazgató az igazgatótanáccsal közösen irányítja. Az igazgatói és tagintézmény vezet i megbízás a 138/1992. (X. 8.) Kormány rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. Végrehajtásáról alapján történik. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény élén Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgy lése által kinevezett igazgató áll, aki az intézmény dolgozóinak tekintetében munkáltatói joggal rendelkezik. A munkáltatói jogkör gyakorlásában – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz az igazgatótanács, illetve az intézményegység-vezet a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol. Az intézményegység-vezet i megbízásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt. M ködési területe: Zalaegerszeg város, Zala megye, épületgépészeti szakon a Dunántúl nyugati régiója. M ködési területe: Zalaegerszeg város, és Zala megye A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola központi intézménye a Deák Ferenc Szakközép- és Szakiskola Zalaegerszeg, Göcseji u. 16. Tagintézménye:
Széchenyi István Tagiskola Zalaegerszeg, Déryné u. 1.
Az intézménybe felvehet maximális gyermek-, tanulólétszám nappali tagozaton: 1750 f Feln ttoktatás keretében esti, levelez tagozaton felvehet maximális tanulói létszám (9-12. évfolyamon): 210 f A feladatellátását szolgáló vagyon adatai: Az intézmény leltár szerinti ingó, valamint az ingatlan vagyonával az alapító az önkormányzati rendeltben foglaltak szerint rendelkezik. Deák Ferenc Szakközép- és Szakiskola Tulajdoni lap száma: 385 Helyrajzi szám: 201/2-b l az alábbiakban meghatározott rész Földterület nagysága: 29507 m2 (A Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégiummal közös használatban.) Az épület építési éve: 1974. Hasznos alapterülete: 6392,76 m2 (Kizárólag Deák F. Középisk. Használatában) Tanm hely építési éve: 1979. Hasznos alapterülete: 1576 m2 (Kizárólag Deák F. Középisk. Használatában) Széchenyi István Tagiskola adatai: Tulajdoni lap száma: Helyrajzi szám: Földterület nagysága: Az épület építési éve: Hasznos alapterülete:
4822 4904 13196m2 1969 4680m2
A vagyon tulajdonosa: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata kezel je: Deák Ferenc és Széchenyi István Szakiskola Az intézmény tevékenységi köre:
5
6 Az alaptevékenységi körében meghatározott feladatot teljesítési kötelezettséggel látja el az alapító szakmai és gazdasági felügyelete mellett. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
F tevékenysége: 8022 Szakmai középfokú oktatás Alaptevékenységi kör: 52690 Egyéb nem bolti kiskereskedelem 52691-5 Egyéb nem bolti kiskereskedelem Ezen a szakfeladaton kell elszámolni a tankönyv forgalmazását. 55230 Intézményi közétkeztetés 55232-3 iskolai intézményi étkeztetés A szolgáltatóktól vagy üzemeltet t l, az étkezés helyszínét l függetlenül, ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni az iskola által az alaptevékenység keretében szervezett intézményi étkeztetés keretében a tanulóknak biztosított étkezéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. (Pl. a feladatot ellátó konyhai dolgozókkal, egyéb személyzettel, nyersanyaggal stb.. kapcsolatos bevételek, kiadások.) 75192 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Ezen a szakfeladaton kell elszámolni az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás által a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére kiutalt, illetve az intézmény által kapott intézményfinanszírozást. Itt kell kimutatni továbbá a pénzmaradvány elszámolását, valamint az önkormányzaton, illetve a többcélú kistérségi társuláson belüli pénzeszköz átadást és átvételt. Minden más pénzeszköz átvételt és pénzeszköz átadást azon a szakfeladaton kell szerepeltetni, amilyen célra azt átvették, illetve átadták. A szakfeladaton m ködési kiadások nem mutathatók ki. 75195 Költségvetési szervek kiegészít és vállalkozási tevékenysége 75195-0 Intézményi étkeztetés kiegészít tevékenységként A szolgáltatótól vagy üzemeltet t l, az étkezés helyszínét l függetlenül, ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a nem az alaptevékenység keretében szervezett – a költségvetési szerv alapító okirata alapján kiegészít tevékenységként végezhet – intézményi étkezéssel kapcsolatos bevételeket, kiadásokat. (Pl. a feladatot ellátó konyhai dolgozókkal, egyéb személyzettel, nyersanyaggal stb.. kapcsolatos bevételek, kiadások. ( 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészít tevékenységek Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a közoktatási törvényben meghatározott közoktatási intézményekben (beleértve a kollégiumokat, diákotthonokat is ) az alaptevékenységgel összefügg – alapító okirat szerint végezhet – kiegészít tevékenységek bevételeit és kiadásait, függetlenül attól, hogy e szakfeladatrend szerint mely besorolású alaptevékenységhez kapcsolódik a kiegészít tevékenység. 80000 OKTATÁS 80210 Általános középfokú oktatás 80217-7 Nappali rendszer szakközépiskolai nevelés, oktatás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv alaptevékenysége körében a nem sajátos nevelési igény szakközépiskolai tanulók nappali rendszer oktatása keretében a szakközépiskola 9-12. illetve a közoktatási törvény alapján a 9-13. évfolyamain, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskolai pedagógiai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel, valamint a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, beleértve a párhuzamos
6
7 oktatás keretei között m vészeti szakképesítés megszerzésére felkészülést is. (Pl. a pedagógusok, a szakmai feladatot ellátó egyéb személyzet, a szakmai eszközök, anyagok stb.. bevételei, kiadásai.) 80218-8 Sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer szakközépiskolai nevelése, oktatása Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolnia költségvetési szerv alaptevékenységi körében a sajátos nevelési igény szakközépiskolai tanulók nappali rendszer oktatása keretében a szakközépiskola 9-12., illetve a közoktatási törvény alapján a 9-13. évfolyamain, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola pedagógiai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel, valamint a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat attól függetlenül, hogy a sajátos nevelési igény tanulók oktatása külön, vagy a nem sajátos nevelési igény tanulókkal közösen történik, beleértve a párhuzamos oktatás keretei között m vészeti szakképesítés megszerzésére felkészülést is. (Pl. a pedagógusok, a szakmai feladatot ellátó egyéb személyzet, a szakmai eszközök, anyagok stb.. bevételei, kiadásai. ) 80219 Szakközépiskolai feln ttoktatás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni költségvetési szerv alaptevékenysége körében a feln ttoktatásban tanulók nappali rendszer (pl. ifjúsági osztály, csoport ), nappali oktatás munkarendje, valamint az esti, levelez vagy más sajátos munkarend szerinti szakközépiskolai tanórai foglalkozásokkal, az iskola szakmai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel, a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat (Pl. a pedagógusok, a szakmai feladatot ellátó egyéb személyzet, a szakmai eszközök, anyagok stb.. bevételei, kiadásai. ) 80220 SZAKISKOLAI OKTATÁS, SZAKKÉPZÉS 80221-4 Nappali rendszer szakiskolai nevelés, oktatás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv alaptevékenysége körében a nem sajátos nevelési igény szakiskolai tanulók nappali rendszer oktatása keretében, a szakiskola 9-10. évfolyamain a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola pedagógiai irányításával, vezetésével, szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel, valamint a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, beleértve a szakiskolai felzárkóztató oktatás, a szakmai el készít ismeretek oktatását, továbbá a párhuzamos oktatás keretei között m vészeti szakképesítés megszerzésére felkészülést is. (Pl. a pedagógusok, a szakmai feladatot ellátó egyéb személyzet, a szakmai eszközök, anyagok stb.. bevételei, kiadási ) 80222-5 Sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer szakiskolai nevelése, oktatása Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv alaptevékenysége körében a nem sajátos nevelési igény szakiskolai tanulók nappali rendszer oktatása keretében, a szakiskola 9-10. évfolyamain a tanórai és iskola pedagógiai irányításával, vezetésével, szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel, valamint a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, beleértve a szakiskolai felzárkóztató oktatás, a szakmai el készít ismeretek oktatását, továbbá a párhuzamos oktatás keretei között m vészeti szakképesítés megszerzésére felkészülést is attól függetlenül, hogy a sajátos nevelési igény tanulók oktatása külön, vagy a nem sajátos nevelési igény tanulókkal közösen történik.. (Pl. a pedagógusok, a szakmai feladatot ellátó egyéb személyzet, a szakmai eszközök, anyagok stb.. bevételei, kiadási ) 80223-6 Szakiskolai feln ttoktatás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni költségvetési szerv alaptevékenysége körében a feln ttoktatásban tanulók nappali rendszer (pl. ifjúsági osztály, csoport ), nappali oktatás munkarendje, valamint az esti, levelez vagy más sajátos munkarend szerinti szakiskolai tanórai foglalkozásokkal, az iskola szakmai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel, a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat (Pl. a pedagógusok, a szakmai feladatot ellátó egyéb személyzet, a szakmai eszközök, anyagok stb.. bevételei, kiadásai. ) 80224-1 Nappali rendszer , szakképesítés megszerzésére felkészít iskolai oktatás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv alaptevékenysége körében a szakképzési évfolyamokon, a nem sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer , iskolai oktatása keretében történ , szakképesítés megszerzésére felkészít évfolyamain az iskolai szakmai-elméleti és szakmaigyakorlati foglalkozásokkal, az iskola pedagógiai-szakmai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel, a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. (Pl. . a pedagógusok, a szakmai feladatot ellátó egyéb személyzet, a gépek, m szerek, egyéb szakmai eszközök, anyagok stb.. bevételei, kiadási )
7
8 80225-2 Sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer , szakképesítés megszerzésére felkészít iskolai oktatás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv alaptevékenysége körében a szakképzési évfolyamokon a sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer oktatása keretében történ , szakképesítés megszerzésére felkészít évfolyamain, az iskolai szakmai-elméleti és szakmai-gyakorlati foglalkozásokkal, az iskola szakmai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel, a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, attól függetlenül, hogy a sajátos nevelési igény tanulók oktatása külön, vagy a nem sajátos nevelési igény tanulókkal közösen történik. (Pl. a pedagógusok, a szakmai feladatot ellátó egyéb személyzet, a gépek, m szerek, egyéb szakmai eszközök, anyagok stb.. bevételei, kiadási ) A szakfeladat alkalmazhatósága nem attól függ, hogy az iskola – a jogszabályi keretek között – hány szakképzési évfolyammal m ködik. 80226-3. Szakképesítés megszerzésére felkészít iskolarendszer feln ttoktatás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv alaptevékenysége körében a szakképz intézmény szakképesítés megszerzésére felkészít (nappali oktatás munkarendje, valamint az esti, levelez vagy más sajátos munkarend szerinti ) évfolyamain az iskolai szakmai-elméleti és szakmaigyakorlati foglalkozásokkal,, az iskola pedagógiai- szakmai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel, a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. (Pl. a pedagógusok, a szakmai feladatot ellátó egyéb személyzet, a gépek, m szerek, egyéb szakmai eszközök, anyagok stb.. bevételei, kiadási ) A szakfeladat alkalmazhatósága nem attól függ, hogy az iskola – a jogszabályi keretek között – hány szakképzési évfolyammal m ködik.
80340
Fels fokú szakképesítést nyújtó képzés
80341-6
Fels fokú szakképesítést nyújtó képzés
E szakfeladaton kell tervezni és elszámolni az iskolarendszeren kívüli olyan fels fokú szakmai oktatás bevételeit és kiadásait, amely az adott szakmában a legmagasabb szakképesítést nyújtja. 80400 Egyéb oktatás 80401-7
Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás
Ezt a szakfeladatot azok a költségvetési szervek (intézmények) alkalmazhatják, amelyek alaptevékenységként végeznek nem szakmai tanfolyami oktatást, vizsgáztatást. A nem szakmai (pl. idegen nyelvi, m vészeti, sport,ismeretterjeszt , szakismereti stb.) tanfolyamokkal és a vizsgáztatással kapcsolatos kiadásokat és bevételeket kell ezen a szakfeladaton tervezni és elszámolni. 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás A szakmai tanfolyamokkal kapcsolatos kiadásokat és bevételeket kell ezen a szakfeladaton tervezni és elszámolni. (Alaptevékenységként végzett szakmai tanfolyami oktatás.) 80590
Oktatást kiegészít egyéb tevékenység
80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok Ezen a szakfeladaton olyan módszertani és szervezési, oktatási feladatok bevételeit és kiadásait kell tervezni és elszámolni, amelyek jellegüknél fogva az el bbi oktatási szakfeladatokba nem sorolhatók. 92400 SPORTTEVÉKENYSÉG 92403-6 Diáksport Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a diáksport keretébe tartozó tevékenységgel kapcsolatban felmerül bevételeket és kiadásokat. Az intézmény m ködésének részletes szabályait a Szervezeti és M ködési Szabályzat tartalmazza. Záradék:
8
9 Ezt az alapító okiratot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgy lése 2003. december 18-án tartott ülésén 371/2003. számú közgy lési határozat alapján, 2003 december 31-i hatállyal elfogadta, és felhatalmazta Dr Gyimesi Endre polgármestert az okirat aláírására. Ezt a módosított alapító okiratot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgy lése 2004. április 29-én tartott ülésén 115/2004. számú közgy lési határozat alapján, 2004 augusztus 1-i hatállyal elfogadta, és felhatalmazta Dr Gyimesi Endre polgármestert az okirat aláírására. Ezt a módosított alapító okiratot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgy lése 2005. április 28-án tartott ülésén 96/2005. számú közgy lési határozat alapján, 2005 január 1-i hatállyal elfogadta, és felhatalmazta Dr Gyimesi Endre polgármestert az okirat aláírására. Ezt a módosított alapító okiratot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgy lése 2007. május 3-án tartott ülésén 114/2007. számú közgy lési határozat alapján, 2007 január 1-i hatállyal elfogadta, és felhatalmazta Dr Gyimesi Endre polgármestert az okirat aláírására. Zalaegerszeg, 2007. május 3. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgy lése nevében Dr. Gyimesi Endre Polgármester
Kapják: • Intézmény • MÁK Zalaegerszeg, Virág Benedek u. 5/B • Irattár 96/2005, sz. közgy lési határozat alapján 2005. április 28-án elfogadott alapító okirathoz Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép-és Szakiskola
Szolgáltatások Jegyzékének száma:
60.22.12Személygépkocsi kölcsönzés 36.1
Bútorgyártás
36.11
Ül bútor gyártása
36.12
Irodabútor gyártása
36.13
Konyhabútor gyártása
36.14
Egyéb bútor gyártása
45.25.50.0 K m ves-, falazómunka 45.3
Épületgépészeti szerelés
45.31
Villanyszerelés
45.31.1 Elektromos vezeték, csatlakozó szerelése 45.31.11.0 Elektromos vezeték, csatlakozó szerelése lakóépületben 45.31.12.0 Elektromos vezeték csatlakozó szerelés nem lakóépületben
9
10 45.32
Víz-, gáz-, f tésszerelés
45.33.11.0 F tésszerelés 45.33.12.0 Szell z -, légkondicionáló berendezés szerelése 45.33.20.0 Szennyvízcsatorna-, vízvezeték szerelés 45.33.30.0 Gázszerelés 45.34
Egyéb épületgépészeti szerelés
45.44
Festés, üvegezés
45.44.2 Festés 45.44.21.0 Épület bels festése 45.44.22.0 Épület küls festése 52
Kiskereskedelem
52.1
Vegyes kiskereskedelem
52.63
Egyéb nem bolti kiskereskedelem
52.63.10 Egyéb nem bolti kiskereskedelem 55.5
Munkahelyi és közétkeztetés
55.51
Munkahelyi étkeztetés
55.51.10 Munkahelyi étkeztetés 55.51.10.2 Középfokú oktatásban részesül k étkeztetése 55.51.10.4 Egyéb munkahelyi étkeztetés 70.20.12.4 Igazgatási, m vel dési, oktatási, szociális, egészségügyi, sportépítmény (épületrész), rendeltetési egység bérbeadása 70. 20.12.6 Egyéb építmény (építményrész) önálló rendeltetési egység bérbeadása 71.3 Egyéb gépkölcsönzése 71.33 Irodagép, számítógép kölcsönzése 71.33.11.0 Irodagép kölcsönzése 71.33.12.0 Számítógép kölcsönzése 71.34 Máshova nem sorolt, egyéb gép kölcsönzése 71.34.10 Máshova nem sorolt, egyéb kölcsönzés 71.40 Fogyasztási cikk kölcsönzése 71.40.1 Fogyasztási cikk kölcsönzése 71.40.13.0 Háztartási eszköz, bútor kölcsönzése
10
11
71.40.14.0 Szórakozási, szabadid s cikk kölcsönzése 71.40.16.0 Egyéb személyis, háztartási cikk kölcsönzése 74.40 Hirdetés 74.40.11.0 Reklámfelület biztosítása 74.40.12.0 Reklámtervezés, -készítés,-elhelyezés 74.40.13.0 Egyéb hirdetési szolgáltatás 80.21 Általános középfokú oktatás 80.21.1 Általános középfokú oktatás 80.21.11.0 Középfokú általános alapoktatás 80.21.12.0 Középiskolai általános oktatás 80.22 Szakmai középfokú oktatás 80.22.1 Szakmai középfokú oktatás 80.21.11.0 Középfokú általános alapoktatása 80.21.12.0 Középiskolai általános oktatás 80.22 Szakmai középfokú oktatás 80.22.1 Szakmai középfokú oktatás 80.22.11.0 Alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakmai középfokú oktatás 80.30 Fels oktatás 80.30.1 Fels oktatás 80.30.11 Fels szint szakmai képzés 80.30.11.1. Post-secondary szakmai oktatás 80.30.11.2 Akkreditált iskolarendszer fels szint szakképzés 80.30.12 Fels fokú oktatás, képzés 80.30.12.1 F iskolai, egyetemi képzés 80.4 Feln tt-, egyéb oktatás 80.42 Feln tt-, egyéb oktatás 80.42.10 Feln ttoktatás 80.42.10.1 Szakképesítést adó képzés 80.42.10.2 Egyéb képzés, betanítás 80.42.10.9 Egyéb, máshova nem sorolt feln tt oktatás
11
12
80.42.20 Egyéb oktatás 80.42.20.1 Iskolán kívüli szakmai gyakorlati képzés 80.42.20.9 Egyéb, máshova nem sorolt oktatás 92.62 Egyéb sporttevékenység 92.62.12.0 Sportrendezvény szervezése, lebonyolítása
2.3.
Az oktató-nevel munka személyi feltételei A pedagógus létszám alakulása A megsz n és induló szakok és képzési fokok (szakiskolai, szakközépiskolai, technikusi, gimnáziumi) nem kis gondot jelentettek a személyi feltételek biztosításában. E sokrét változás egy állandóan cserél d tantestületet követelt volna, ha a tanárok és oktatók nem alkalmazkodnak a változó igényekhez. Évente 5-6 kolléga tanul fels oktatási intézményben, másoddiploma, új szak, egyetemi vagy pedagógiai végzettség megszerzése céljából. A szakmai elméleti felkészültség mellett nagyon jelent s, hogy a megfelel módszerek alkalmazásával, a különböz képzési szint osztályokban az elvárásoknak megfelel követelményszintet állítsanak. A törzstag pedagógusok mellett nagyon jelent s, hogy a szakképzésben , a szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban, viszonylag magas az óraadók száma. A képzési követelményeknek megfelel en mindig az adott témában elismert és jártas, mindennapi gyakorlattal, termelési gyakorlattal rendelkez szakembereket kérünk fel. Így óraadóink: kórházi és ÁNTSZ orvosok, épít ipari faipari és villamos mérnökök, pedagógiai intézeti el adók, egészségügyi f iskolai tanárok. A pedagógus és a tanuló létszám változása: Az iskola oktatói gárdája stabil, végzettsége megfelel az alkalmazás törvényi el írásainak a Deákban 43 f b l 33 egyetemi végzettség , a Széchenyiben a 39 f s tantestületb l 16 f rendelkezik egyetemi diplomával.
2.3.1.
A tanulólétszám alakulása a 2006/2007. tanév statisztikai adatai alapján
Alapozás, szakképzés Tanulólétszám/Osztályok összesen Szakközépiskolai feladat ellátási h. Alapozás (11-12. évfolyam) Szakképzés nappali összesen Iskolarendszer levelez összesen Szakiskolai feladat ellátási hely Alapozás (9-10. évf.) Szakképzés összesen Iskolarendszeren kívüli szakképzés Szakiskolai levelez
2006/2007. 2007/2008. Létszám /f /
2006/2007. 2007/2008. Osztályok száma
Széchenyi
Deák
Széchenyi
Deák
Széchenyi
Deák
Széchenyi
Deák
608 385 325 60 223 97 126 -
800 682 438 130 114 118 56 56 20 6
584 351 312 39 233 102 131 -
717 603 416 137 50 114 53 60 18 1
24 16 12 4 8 4 4 -
30 25 14 7 4 5 2 2 1 1
23 15 12 3 8 4 4 -
26,07 22,06 13 7 2,06 4,01 2 2 1 0,01
Beiskolázási létszámok 2007/2008. tanévre Ágazat, szak, szakma Egészségügyi
2007/2008. Létszám (f ) 38
12
13 Faipari technikus Pedagógiai Asztalos Kárpitos Magasépít technikus Épületgépész technikus Elektrotechnikai technikus M szaki informatikus K m ves Szobafest , mázoló és tapétázó Vízvezeték- és központif tés szer.
15 15 10
Gázvezeték és készülékszerel Villanyszerel
10 10
2.3.2.
25 40 25 5 26 13 12 26
30 építészet 30 Gépész +elektronika
Az iskola képzési szerkezete az integrációt követ en
Az iskola képzési szerkezete az integrációt követ en Deák Ferenc székhelyiskola
Szakközépiskolai képzés Humán orientáció
M szaki orientáció
Szakmacsoportos alapozás
Szakmacsoportos alapozás
- egészségügy - oktatás
- faipar
szakmacsoportokra
szakmacsoportra
Érettségi vizsga
Széchenyi István tagiskola
Szakiskolai képzés
Szakiskolai képzés
Faipari orientáció
Építészet, gépészet, elektrotechnikai szakmacsoportokra orientáció
Szakképzés - asztalos - kárpitos
Szakképzés - k m ves - épületburkoló - ács állványozó - szobafest , mázoló és tapétázó - vízvezeték- és központif tés szerel - gázvezeték- és készülékszerel - szell z - és klímaberendezés szerel - cs hálózatszerel - villanyszerel - villamosgép- és készülékszerel
Szakközépiskolai képzés M szaki orientáció
Szakmacsoportos alapozás - gépészet - elektrotechnikaelektronika - informatika - építészet szakmacsoportokra
Érettségi vizsga
13 Szakképzés - ápoló
Szakképzés - magasépít
14
2.4.
Az oktató-nevel munka tárgyi feltételei Az oktatáshoz szükséges feltételek adottak: Vannak rajztermek, ének-zene terem, számítástechnika és nyelvi termek, nyelvi labor, könyvtárak olvasóval, torna- és konditermek öltöz kkel és mosdókkal, sportpályák, egészségügyi és pedagógiai demonstrációs termek, faipari- épít ipari- épületgépész tan- m helyek és gépm helyek. Mindezekhez tágas, világos folyosók, lépcs házak, zsibongók, szertárak stb. tartoznak. Az iskolai szakok jellege lehet séget ad arra, hogy különböz átalakításokat, javításokat házilag elvégezzünk az épületben és az épületen kívül. Így a karbantartási munkák költsége kisebb. Az udvar és a szabadtéri sportlétesítmények gondozásában szaktól függetlenül részt vesznek tanulóink. Az oktatáshoz szükséges szemléltet eszközök és gépek beszerzésére az utóbbi években megfelel fedezet állt rendelkezésre. A pénzeszközök nagyobb része pályázatokon nyert összeg és szakképzési támogatás. Így vált lehet vé a számítástechnikai szaktermekben a gépek folyamatos cseréje. Számítógépek kerültek a tanárikba és szertárakba, valamint több számítógépet kapott a könyvtár. Az Internet elérhetés szinte mindenütt megoldott. A gazdasági hivatal és a titkárság a nyilvántartásokat, adatrögzítéseket, számlázást, élelmezési elszámolási jegyrendszert, levelezést, oktatási dokumentumok készítését és még sok más tevékenységet a számítógépek alkalmazásával végeznek. A Széchenyi Tagiskolában évente megrendezésre kerül szakmai kiállítás segítségével szakmai tanáraink és tanulóink megismerhetik a legkorszer bb anyagokat, technológiai eljárásokat. A pályázati pénzeknek és a szakképzési támogatásnak köszönhet en jelent sen javultak a szakképzési feltételek minden szakhoz kapcsolódóan. A feltételek javítását szolgálja a Széchenyi Tagiskolában átadott konferencia terem, amely alkalmas szakmai bemutatók, el adások mellett a tantestületi értekezletek megtartására is.
2.4.1.
Oktatástechnikai eszközökkel való ellátottság
A Deák Székhely Iskolában: a szertárak taneszközökkel való ellátottsága a jelen és az átmenet oktatási feladatainak megoldását alapjaiban lehet vé teszik. A megjelent eszköz és felszerelési jegyzék el írásai alapján azonban folyamatos fejlesztésre van szükség, melynek anyagi bázisát is biztosítani kell. - A fizika és kémia szertár vonatkozásában a jelenlegi eszközállomány állagmegóvását, a megrongálódott eszközök javítását, a hiányzó készletek pótlását kell biztosítanunk. Kémiából a tanulókísérletek nagyon vegyszerigényesek és drágák, ehhez komoly anyagi fedezet szükséges. A szakkönyvállományt is fel kell újítani, els sorban a drogokra vonatkozó szakirodalmat. - A földrajz, biológia szertár folyamatos fejlesztése az alábbi taneszközök vonatkozásában szükséges: VIDEO, térképállományok, írásvetít , mikroszkópok, csillagászati távcs , biológiai eszközök, modellek, faliképek.
14
15 - A pedagógiai szakra hangsúlyozott m vészeti oktatás szaktantermi felszereltsége els sorban állagmegóvást, javítást, a hiányok pótlását és folyamatos beszerzést igényel (kották, CD, szakkönyvek, albumok, anyagok). - A nyelvoktatás taneszköz ellátottsága átlagosnak mondható. Az órák többsége a nyelvi teremben folyik. Itt az újabb tankönyvekhez szükséges nyelvi kazetták, valamint az idegen nyelv szak- és szépirodalom illetve folyóirat folyamatos beszerzése szükséges a tehetséggondozás érdekében is. A CD-számítógépes nyelvoktatás lehet ségét is tovább kell b víteni. - Az egészségügyi demonstrációs termek felszereltsége megfelel . A folyamatos fejlesztés itt a beavatkozási eszközök modernizálási folyamatait kell, hogy kövesse. - A faipari tanm hely kéziszerszám és kisgép ellátottsága megfelel . A gépm hely az alapképzéshez – csak asztali marógép; 1 db faipari csúcseszterga; 1 db asztalos szalagf részgép; ; 1 db élcsiszológép; 1 db hosszlyuk fúrógép; 1 db kontakt csiszológép; 1 db el vágós lapszabó körf részgép; 1 db vastagsági gyalugép; f részárú szárító berendezés, sorozatfúró, fels maró, csapozó maró, h prés ezek jól kiegészítik a korábban meglév alapgépeket, melyek egyrésze nagyjavításra szorul. A speciálisabb és korszer bb technika megismertetése és elsajátítása szükségessé teszi még egy CNC vezérlés faipari megmunkáló központ beszerzését, valamint a Zala megyében szervez d Pannon Faipari Klaszter indítása kapcsán egy akkreditált mér labor kialakítását, mely lehet vé teszi azokat a méréseket melyeket a faipari termeléshez kapcsolódó hatósági mérések megkövetelnek. 2.4.2. A Széchenyi Tagiskolában A tagintézmény az átlagosnál rosszabb szinten rendelkezik az oktatáshoz szükséges audiovizuális technikai eszközökkel, szemléltet eszközökkel. A természettudományi tárgyak eszközellátottsága hiányos. Kivétel a fizika tárgy, amelyhez 2003-ban történt eszközbeszerzés. Hordozható számítógépek, kivetít projektorok, oktatástechnikai eszközök csak az informatika és a nyelvek oktatásánál segítik a korszer szemléltetés megvalósítását. Az oktatást korszer IBM kompatibilis számítógépekkel és hálózattal felszerelt számítástechnikai terem (3) segíti. Az iskola az INTERNET kapcsolatot saját er b l is kiépítette. Elektronikai szakon a hagyományos szerel falak mellett számítógéppel regisztrált, ellen rzött mér m szerek is segítik az oktatást. Távlati feladat ezen korszer egységek számának növelése, hogy minden tanuló külön gépen tudjon dolgozni, mérni. Épületgépészeti szakon a jó kapcsolatok eredményeként a GEBERIT vállalat egy komplett bemutatótermet telepített az iskolába. Mivel a négy technikus szak, és a kapcsolódó szakmunkás szakmák az épít ipar teljes vertikumát átfogja, s köztudott e gazdasági ág számottev eszközigénye és anyagszükséglete, képtelenség ezek iskolai megjelenítése. Ezért szervezzük az évenkénti szakmai kiállítást, mert itt bemutathatjuk a változatos szakmai eszközöket, anyagokat és technológiákat. Eszközökkel különösen jól ellátott terület: a számítástechnika. Három jól felszerelt termünk van kisegít eszközökkel (projektor, rajzgép, színes tintasugaras nyomtató, lézer nyomtató stb.) 2.4.3.
Könyvtárak - A könyvtári állomány gyarapodását az alábbiakban foglaljuk össze. A könyvek mellett jelenleg periodikákkal és videokazettákkal is rendelkezünk. A folyamatos beszerzés biztosítása az alapvet feladat, mely komoly financiális bázist igényel, mert megnövekedett az egyes szakokhoz kapcsolódó szakirodalom mennyisége és jelent sen n tt a könyvek beszerzési ára. Tervezzük az állomány számítógépes feldolgozását. Az eszközállomány felújítása, állagmegóvása, b vítése érdekében az elmúlt évekhez hasonlóan ki kívánunk használni minden anyagi feltételt biztosító lehet séget. - A Széchenyi Tagiskola könyvtári állománya 9500 egység. Az olvasó tanulók száma 400 körül alakult. A könyvtár állományának gyarapodása éves szinten kb. 40.000 Ft érték . Ezt az összeget egészíti ki a pályázaton nyert könyvtárfejlesztési támogatás.
3.
Min ségirányítási program céljai
A közoktatásban - ezen belül a szakképzésben- szükségszer igény a korszer , teljesít képes tudás kialakítása. A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola min ségirányítási rendszere a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének folyamatos biztosítását, az iskola fenntartó és az iskolahasználók, partnerek (tanárok, diákok, szül k) iskolánkkal szembeni elvárásait hivatott szolgálni. A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola Min ségirányítási programban fogalmazza meg küldetését, a jogszabályi követelmények és a partneri igények teljesítésére, valamint a folyamatos fejl désre irányuló elkötelezettségét. Ennek érdekében 2004-2005. között kidolgozza, majd bevezeti és m ködteti az ISO 9001 szabvány szerint tanúsított min ségirányítási rendszerét, amelynek a továbbiakban biztosítani kívánja fo-
15
16 lyamatos és eredményes m ködését. Ezen rendszer kidolgozása 2002-2003. között a Deák Ferenc Tagiskolában már megtörtént, bevezetésére a két iskola összevonása miatt nem került sor. Min ségpolitikánk és min ségcéljaink központjában partnereink igényei állnak. A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola min ség javításra irányuló elkötelezettsége a nevel -oktató munka feltételinek, eredményességének, a szervezeti folyamtoknak és kultúrának folyamatos, hosszú távú fejlesztését célozza meg annak érdekében, hogy tanulói korszer általános és szakmai m veltség birtokában képesek legyenek konstruktív, szociálisan értékes és egyénileg is eredményes életvezetésre. Iskolánk a céljait az alábbi tevékenységek megvalósításán keresztül kívánja elérni: A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola törekszik az iskolahasználók, partnerek iskolánkkal szembeni jelen és jöv beli igényeinek megismerésére, kielégítésére. Iskolánk eredményességét és pozícióját partnereink megelégedettségére alapozza, ezért a Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakmunkásképz Iskola kiemelt fontosságot tulajdonít mindazon tevékenységeknek, melyek a partnerek elégedettségének fokozásához vezetnek. Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola min ségpolitikájának és min ségcéljainak megvalósulását hosszú távon úgy kívánja biztosítani, hogy tevékenységeit küls és bels partneri igények, és a jogszabályok figyelembevételével tervezi, fejleszti és valósítja meg. Ezzel a nem-kívánatos folyamatok, eredmények prevenciójára, korrekciójára, a hibák csökkentésére, a folyamatos fejlesztésre törekszik. A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola a nevel -oktató munka eredményességének olyan folyamatos, hosszú távú biztosítását célozza meg, amely partnerei elégedettségének fokozásához vezet. Ennek érdekében, az iskola valamennyi évfolyamán kiemelt figyelmet fordít a „hozzáadott pedagógiai értékre”, amely azt a pedagógiai hitvallást fejezi ki, hogy az iskola nem hatalom, hanem a fejl d személyiség iránt elkötelezett. Ezért az iskola alapfeladatival összhangban olyan pedagógia megvalósítására törekszik, amely figyelembe veszi a tanulók képességeit. A 9-10. évfolyamon kiemelt cél a tanulási kudarcok csökkentésére, valamint felzárkóztatással az esélyegyenl ség és az átjárhatóság biztosítása. A 11-12. évfolyamon csoportbontásokkal, differenciálással, extracurriculummal biztosítjuk a tehetséggondozást. A szakiskola és a szakközépiskola szakképz évfolyamain – az oktatási, az egészségügyi, a faipari, építészeti, gépészeti, elektronikai és informatikai szakmacsoportokra épül szakképzésben – korszer ismeretnyújtást és olyan szakmakínálatot kívánunk biztosítani, amely figyelembe veszi a tanulók életcéljait, az aktuális társadalmi-gazdasági szükségleteket, a munkaer piac igényeket, lehet séget biztosít a nemzetközi munkavégzésre való bekapcsolódásra, és alapul szolgálhat egy magasabb szint szakmai ismeretrendszer megszerzéséhez. A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola a folyamatos fejl dés és a partneri elégedettség alappilléreinek tekinti: az önmagát szakmailag, pedagógiailag fejleszt pedagógust és tanárközösséget, a szervezeti folyamatok és kultúra folyamatos fejlesztését, valamint a tanulók életkori sajátosságainak megfelel , aktív tevékenységekre épül módszerek, stratégiák, modern oktatástechnikai eszközök alkalmazásának terén való folyamatos el relépését. A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola min ségirányítási rendszerének m ködtetésével elért eredményeinek meg rzését és eredményei folyamatos emelését kívánja hosszútávon biztosítani, abból a célból, hogy lehet ségeinek határain belül folyamatosan javuljon a nevel -oktató munka, a szervezeti folyamatok és kultúra színvonala, és közelítsen az iskolával szemben támasztott társadalmi, partneri szükségletek megelégedettséget eredményez kielégítéséhez.
3.1.
A szül k elvárásai
Felméréseink, beszélgetéseink alapján a szül k els sorban azt várják iskolánktól, hogy készítse fel gyermekeiket a szakmunkás érettségi, képesít vizsgára és a továbbtanulásra. Nyújtson korszer általános és szakmai m veltséget. A képzési profiloknak megfelel programok közül olyanokat kínáljon, melyekkel a munkaer piacra gyerekeik reális eséllyel indulhatnak. Igénylik, hogy olyan jellem és akarati tulajdonságokat fejleszszünk a tanulóknál, melyek az udvarias, humánus magatartáshoz és a munkavégzéshez szükségesek. Többségük szükségesnek tartja az átjárhatóságot és a differenciálás érvényesítését. Nagyra értékelik az iskola gyermekközpontú légkörét, mely az élettervek megvalósításának lehet sége mellett befolyásolja iskolaválasztásukat. Igénylik a kapcsolattartást, tájékoztatást és szeretnék, ha az iskola lehet ségeihez mérten továbbra is figyelemmel lenne anyagi természet gondjaikra.
3.2.
A tanárok elvárásai
Az iskola tanárai értékként vallják, hogy a demokratikus, humanisztikus nevel -diák viszony és bánásmód személyiséget gazdagító, az önismeret-önértékelés kultúráját, az egyéniség alkotó képességét fejleszt tö-
16
17 rekvés, mely nélkülözhetetlen egy olyan életvezetés kialakításához, mely szociálisan értékes és egyénileg is eredményes. A pedagógiai munkában meghatározónak tekintik : - nyíltság, tör dés, kölcsönös függés - minden tanuló emberi és egyéni távlataival való tör dés - A fizikai, szellemi, morális fejl dés egyenérték sége - korszer , teljesítményképes tudás kialakítása, mind az alapozó, mind az orientáló, mind a szakképzési évfolyamokon, ennek érdekében tevékenység és öntevékenység központúság. (kötelez és a választható tárgyakkal, valamint az extracurriculummal) - minél több tanuló eljuttatása az érettségiig és a szakmunkásvizsgáig, igény szerint a továbbtanulásig (lemorzsolódás, bukások számának csökkentése korrepetálással, felzárkóztatással, tehetséggondozás differenciálással, extracurriculum). Az iskolai munka eredményességének statisztikai elemzése révén egyértelm , hogy a testület egy megkezdett folyamatot kíván meger síteni. Szeretnének igényes munkát végezni, önképzéssel ennek feltételeit megteremteni. 3.3.
A fenntartó elvárásai A fenntartó részér l általánosan megfogalmazott feladatok, elvárások az oktatási intézményekkel kapcsolatban: -
korszer ség, elve (tudásban, készültségben, tartalomban, m ködésben, bánásmódban, eszközökben, technikában, stb.)
-
demokratikus m ködés elve;
-
a gyermek fejl dési esélyeinek biztosítása, az esélyegyenl ségnek az elve (a differenciált pedagógiai módszerek lehet ségeivel;
-
az átjárhatóság elve (intézményen belül, intézmények, intézménytípusok között),
-
a nevelési-, pedagógiai (m ködési) programok és az aktuális munkatervnek alárendelt szakmai önállóság elve;
-
az ideológiai semlegesség elve,
-
a gyermek alapvet szükségletei biztosításának elve,
-
az állandóság lehetséges rzésével a tudatos, érdekegyeztetett, jöv t formáló változtatásokra való készenlét elve,
-
az intézményrendszer küls stabilizálásának elve (a bels szerkezet, a funkciók arányainak rugalmas illeszkedése mellett),
-
a városi közoktatás-politikához illeszkedés elve
-
az intézményi helyzetelemzés és pedagógiai-m vel dési programkészítés, az elfogadott programoknak megfelel m ködés kötelezettségének elve,
-
nevelési-, pedagógiai-, m vel dési programban vállalt, kínált tudás, színvonal, értékközvetítés megismerhet ségének-megszerezhet ségének ( a lehet ség biztosításának) elve.
3.4. Az intézmény min ségcéljai •
Célunk a korszer , alkalmazható, flexibilis tudás kialakítása.
•
Oktató-nevel tevékenységünk során folyamatosan törekszünk pedagógiai munkánk eredményességének, hatékonyságának fenntartására illetve javítására.
•
Intézményünk célja, hogy minél alaposabban megismerje az iskolafenntartó, az iskolahasználók és partnereink igényeit és elvárásait, és azoknak a lehet legjobban megfeleljen.
17
18 •
Küls és bels partnereink elégedettségének figyelembevételével tervezzük, fejlesztjük és megvalósítjuk a nemkívánatos folyamatok korrekcióját és az intézményi m ködésre vonatkozó megel z helyesbít tevékenységeket.
•
Elkötelezettek vagyunk a folyamatos, jogszer és eredményes m ködés iránt.
•
El kívánjuk érni, hogy tanulóink a korszer általános és szakmai m veltség birtokában képesek legyenek konstruktív, szociálisan értékes és egyénileg is eredményes életvezetésre.
•
Az integrált intézményen belül meg kívánjuk er síteni a tagintézmények saját arculatát: a Deák Ferenc Tagiskolában a humán szolgáltatáshoz kapcsolódó képzést, a Széchenyi István Tagiskolában a m szaki területekre irányuló képzést.
•
A min ség javítására irányuló elkötelezettségünk záloga a szervezeti folyamatok és kultúra folyamatos, hosszú távú fejlesztése.
•
Oktató-nevel munkánk eredményessége nyomán partnereink elégedettek lesznek az intézmény m ködésével.
•
Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók képességeinek-adottságainak megismerésére, a tanulási kudarcok csökkentésére, a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek fejélesztésére. E tevékenységünk eredményeképpen biztosítjuk tanulóinknak az esélyegyenl séget és az iskolarendszeren belüli átjárhatóságot.
•
Szakiskolai és szakközépiskolai évfolyamainkon olyan szakmakínálatot és korszer elméleti-gyakorlati ismereteket kívánunk nyújtani, amelyek az aktuális társadalmi-gazdasági szükségletek, munkaer piaci igények mellett a tanulók életcéljait is figyelembe veszik, képessé téve ket az élethosszig tartó tanulásra.
•
Az intézmények összevonása miatt megszakadt ISO 9001 szabvány szerinti min ségirányítási rendszer kiépítését és auditálását, majd m ködtetését rövid id n belül meg kívánjuk valósítani.
4.
A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakmunkásképz Iskola nevelési programja
4.1.
Az iskolában folyó nevel -oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai
4.1.1.
Célkit zésünk
Iskolánknak az alapító okirat értelmében az alap és általános m veltség, valamint az els illetve második szakképesítés megszerzésének lehet ségét kell biztosítania. Az iskola fenntartója ezt várja el t lünk. Mindezt egy emberközpontú, humánus légkör , demokratikus iskolában kívánjuk megvalósítani, amelyben diák és tanár egyaránt kibontakoztathatja alkotó képességeit. Feltétlenül célul kell kit znünk az iskolahasználók, els sorban a szül k elvárásainak való megfelelést. Felméréseink, beszélgetéseink alapján a szül k f leg azt várják iskolánktól, hogy készítse fel gyermekeiket az érettségi-, illetve a szakmai vizsgára és a továbbtanulásra. Nyújtson korszer általános és szakmai m veltséget. A képzési profiloknak megfelel programok közül olyanokat kínáljon, melyekkel gyerekeik reális eséllyel indulhatnak a munkaer piacra. Igénylik, hogy olyan jellem és akarati tulajdonságokat fejlesszünk a tanulóknál, melyek az udvarias, humánus magatartáshoz és a munkavégzéshez szükségesek. Többségük szükségesnek tartja az átjárhatóságot és a differenciálás érvényesítését. Nagyra értékelik az iskola gyermekközpontú légkörét, mely az élettervek megvalósításának lehet sége mellett befolyásolja iskolaválasztásukat. Igénylik a kapcsolattartást, tájékoztatást és szeretnék, ha az iskola lehet ségeihez mérten továbbra is figyelemmel lenne anyagi természet gondjaikra.
18
19 Célkit zéseink megvalósításához vezet els lépés pedagógiai alapelveink rögzítése, feladataink számbavétele, a végrehajtáshoz felhasználható eszközök és eljárások megnevezése. 4.1.2.
Az iskolában folyó nevel -oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai -
-
-
-
-
-
-
Valljuk az iskola nem hatalom, hanem a fejl d személyiség iránti kötelezettség, ezért megadjuk a fejl dés esélyét minden tanulónak. A humánus légkör azt is jelenti, hogy az egyes tanulók a nekik megfelel nevelésben, ennek keretén belül a nekik megfelel tanulásban vehetnek részt. Az iskola alapfeladataival összhangban olyan pedagógiát kívánunk, mely figyelembe veszi a tanuló képességét, a teljesítménye alapján biztosítja az átjárhatóságot, a felzárkóztatás révén az esélyegyenl séget, csoportbontásokkal, differenciálással és az extracurriculummal a tehetség kibontakoztatását. Vállaljuk a konstruktív életvezetés képességeinek kialakítását, olyan életvitelre nevelést, mely szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes. Ez egyrészt közösségfejleszt , de az egyén fejl dését is el segíti. Tanulóinkat humanista értékeket követ , a demokrácia adta jogokat ismer , azokkal élni tudó emberekké kívánjuk nevelni, akik rendelkeznek önismerettel, önálló választóképességgel, kritikai gondolkodással, mások iránti toleranciával, az együttm ködés és a konfliktuskezelés képességével. Mindezt nemcsak a tananyagon keresztül, hanem az iskola egész légkörével próbáljuk közvetíteni. A konstruktív életvezetéshez szükségesnek tartjuk a versenyszellem az érvényesülés, mint érték közvetítését a szuverenitás - közösség alternatíváról vallott felfogásunkkal összhangban . A versenynek az együttm köd csoport érték - és normarendjéhez igazodó, a másik jogait nem sért , nem korlátozó formáját tartjuk elfogadhatónak. Mindezt a tehetséggondozás keretében kívánjuk határozottabban megvalósítani. Tudatosan csökkenteni akarjuk a tanulókat ér kudarcok számát, a gyengébb képesség tanulók számára beindításra kerül évfolyammal. Az elért jó eredmények hangsúlyozásán, a pozitív értékelésen, a siker elismerésén keresztül kívánjuk tanulóinkat kitartó, eredményes, jó munkavégzésre megnyerni. Ugyanakkor ráneveljük tanulóinkat az olykor jelentkez kudarcok elviselésére az okok vizsgálatával és a kudarchoz vezet út elemzésével. A konstruktív életvezetéssel összefüggésben vállaljuk a korszer ség és a változásokra felkészítés elvét. Tanulóinknak majd egy dinamikus, gyorsan változó, sokféle problémahelyzetet, választási és döntési lehet ségek, kényszerek sokaságát nyújtó életszituációban kell helytállniuk. Ezért korszer alap, általános és szakmai m veltséget kívánunk nyújtani. Az alapozó és a szakképzésben egyaránt fontos szerepet szánunk az idegen nyelv tanulásának és az informatikának, hiszen e nélkül nem képzelhet a nemzetközi munkavégzésbe való bekapcsolódás és a szakirodalom tanulmányozásának lehet sége. Az iskolai dokumentumok használata során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenl ség. A dokumentumokban azonosíthatók a NAT-ban kiemelt kompetenciák, a bennük foglaltak alkalmasak azok fejlesztésére; o – azonosítható az általuk követett szaktudományi és tantárgypedagógiai paradigma, illetve m veltségkép; o -segítik a differenciált tanulást, a sajátos nevelési igény tanulói csoportok fejlesztését; o - kell en nyitottak a továbbfejlesztésre, az adaptív felhasználásra. Az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit hangsúlyozzuk és alkalmazzuk tanítási óráinkon: o Emberi jogok, o Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok, o A nemek közötti egyenl ség, o Lelkiismereti szabadság, o Az alapvet közösségek /család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség / együttm ködésének kibontakoztatása o A szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szervez dnek a tanítási-tanulási folyamatok o Esélyegyenl ség megvalósulása. o Más népek történetének, hagyományainak, kultúrájának, szokásainak megismerése Ma is id szer nek tartjuk Comenius ,,Tudni, Tenni, Beszélni" célkit zését. Valljuk, hogy tárgyi tudás csak akkor válik konvertálhatóvá, ha birtokosa megfelel kommunikációs készséggel rendelkezik. Ezért ezt a készséget minden m veltségtartalom közvetítésénél fejleszteni kívánjuk. Vállaljuk az iskola nyitottságát abban az értelemben is , hogy nem zárkózunk el más kultúrák, civil és társadalmi szervezetek, közintézmények, hazai külföldi oktatási intézmények el tt. Olyan patrióta szemléletet és magatartást kívánunk kialakítani, mely nyitott különböz kultúrák elfogadására.
19
20
-
-
-
-
-
Természetesnek tartjuk, hogy iskolánk kiscsoportjai (osztályközösségek, érdekl dési körök stb.) alapelveinkkel összhangban megfogalmazzanak saját tevékenységükre jellemz többletcélokat. A humánus légkör az egészség és az élet értékként való tiszteletét is jelenti. Az alapozó és valamennyi szakképzési évfolyamon fontosnak tartjuk az egészséges életmódra nevelést, mely nemcsak a betegségek, a szenvedélybetegségek prevenciójára, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére irányul. Ezért tanulóinkat felkészíteni kívánjuk az életmódjukra vonatkozó helyes döntéshozatal képességére, az egészséges életvitel kialakítására. Fontosnak tartjuk az egészséges életmód igényének kialakítását, mind a tananyag nyújtotta keretekben, mind az extracurriculumban. Arra törekszünk, hogy tanulóinkat jellemezze a másság elfogadása, a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti segít kész, elfogadó magatartás. Mint szakképz iskola, kiemelten fontosnak tartjuk annak tudatosítását, hogy az egyoldalú technológiai szemlélet mára saját lételemeink katasztrofális következményekkel járó pusztulásához vezet. Olyan szemléletet és ismereteket kívánunk közvetíteni, melynek birtokában tanulóink képesek a technológiai tudást az ökológiai szempontoknak alárendelni, illetve azok szolgálatába állítani. Az ismeretszerzést, tanulást, készség és képességfejlesztést, érték és normaközvetítést a tanulók életkori sajátosságainak megfelel aktív tevékenységre épül pedagógiai módszerekkel, modern oktatástechnikai eljárásokkal tartjuk hatékonynak. Ennek érdekében ki kívánunk használni mindenfajta, e célra irányuló, anyagi feltételt biztosító lehet séget. Valljuk, hogy a pedagógiai programunk megvalósításának egyik alappillére az önmagát szakmailag, pedagógiailag fejleszt pedagógusegyéniség, tanárközösség. A középiskolai oktatás záró szakaszában úgy szervezzük az oktatást, olyan programválasztékot ajánlunk, amely illeszkedik a tanulók pályaválasztási szándékaihoz, illetve a fels oktatás, a szakoktatás és a munkaer piac igényeihez. Ezen belül biztosítjuk a Zala megyei és Zalaegerszeg városi fejlesztési tervnek megfelel en a faipari kétszint képzést. Keressük a kapcsolatot a fels oktatási intézményekkel, szakok indítása érdelében egészségügyi, pedagógiai, faipari, gépészmérnök, épít mérnök, villamosmérnök és informatika szakon. Célunk olyan fiatalok kibocsátása az iskolából, akik igényes alapismeretekkel rendelkeznek, amely alapul szolgálhat egy magasabb szint ismeretrendszer megszerzéséhez, melynek alapja a bels kényszerb l fakadó önképzés igénye.
4.1.2. Az iskolai nevelés-oktatás alapvet céljai 1. A kulcskompetenciák fejlesztése
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejl déséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékel dik az egyéni tanulási kompetenciák fejlesztése, mert az emberi cselekv képesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a problémamegoldás, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
1.A Anyanyelvi kommunikáció • • • •
Fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezése és értelmezése, Helyes és kreatív nyelvhasználat Hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás Megfelel szókincs, nyelvi funkciók ismerete.
• •
•
Az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhet Az egyén nyelvtudásának szintje / hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség / Szókincs, funkcionális nyelvtan, szóbeli interakció f bb típusainak ismerete
• • •
Matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazásának képessége Matematikai modellek alkalmazása /képletek, struktúrák, grafikonok, táblázatok / Pozitív attit d – az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának keresése
• • •
Természeti világ alapelveinek, a tudományos fogalmaknak, módszereknek az ismerete Technológiai folyamatok ismerete M szaki kompetencia /emberi tevékenység okozta változások megértése, a fenntartható fejl dés közösségi felel ssége /
1.B Idegen nyelvi kommunikáció
1.C Matematikai kompetencia
1.D Természettudományos kompetencia
20
21 •
Környezettudatosságra nevelés /fenntartható fejl dés, környezetünk értékei/
• • • •
Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata Információ felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása, cseréje Kommunikáció és hálózati együttm ködés az interneten keresztül Számítógépes alkalmazások ismerete
• • • • •
Kitartó tanulás Saját tanulás megszervezése Tanulási folyamat megismerése A kompetencia eleme: a motiváció és a magabiztosság A tanulás tanítása /érdekl dés felkeltése, útbaigazítás, könyvtár, múzeum, /
• • • • • • •
Harmonikus életvitel, közösségi beilleszkedés A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység Közügyekben való aktív részvétel Viselkedési és magatartási szabályok megértése Aktív állampolgárrá válás /megfelel beállítottság, motiváltság / Demokráciára nevelés Testi és lelki egészség /egészséges életmód /
• • •
• •
Kínálkozó lehet ségek megragadása Kreativitást és kockázatvállalást jelent Fontos képességek, készségek: tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, elemzés, kockázatfelmérés Tudatos fogyasztókká válás Gazdálkodás, gazdasági nevelés
• •
Esztétikai megismerés, élmények és érzések kreatív kifejezése Irodalom, zene, dráma, tánc, épített környezet szeretete
1.E Digitális kompetencia
2. A hatékony, önálló tanulás
3. Szociális és állampolgári kompetencia
4. Kezdeményez képesség és vállalkozói kompetencia
5. Esztétikai- m vészeti tudatosság és kifejez képesség
2. A differenciált tanulásszervezés A pedagógiai programban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épül differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejl désükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A differenciált tanulásszervezés területén az alábbi szempontokat emeljük ki: • A tanulás bels motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítása, fejlesztése • A tanulók aktivizálásának optimális kibontakoztatása • Adjunk lehet séget a tévedések korrigálására • Az oktatás folyamata alkalmazza az együttm köd (kooperatív ) tanulás technikáit • Alkalmazzuk a tanítás-oktatás különböz szervezeti formáit /osztálymunka, csoportoktatás, páros tanulás/ • A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciált feladatokat adjunk • Alkalmazzunk sajátos tanulásszervezési megoldásokat • Változatos információs és kommunikációs technikát alkalmazzunk • 4.1.3.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Ahogy a legels pedagógiai alapelvünkben rögzítettük, az iskola elkötelezett kell legyen a fejl d személyiség iránt, ezért meg kell adnunk a fejl dés esélyét minden tanulónak. A humánus légkör azt is jelenti, hogy az egyes tanulók a nekik megfelel nevelésben, ennek keretén belül a nekik megfelel tanulásban vehetnek részt. Az iskola alapfeladataival összhangban olyan pedagógiát kívánunk megvalósítani, amely figyelembe veszi a tanuló képességét, a teljesítménye alapján biztosítja az átjárhatóságot, a felzárkóztatás révén az esélyegyenl séget, csoportbontásokkal , differenciálással és az extracurriculummal a tehetség kibontakoztatását. Mindezeken
21
22 túl, iskolánk jellegéb l adódóan ( humán orientációt, alapozást, és szakképzést folytató intézmény ), rengeteg további lehet ségünk adódik a szakmai tárgyak keretein belül a személyiségfejlesztésre. Els sorban a pályaorientációt, kommunikációt, pedagógiát, pszichológiát, ápoláslélektant kell ebben a vonatkozásban megemlítenünk. Mivel személyiségfejl dés-, fejlesztés hatékonyan csak közösségben, a közösség segítségével lehetséges, ezért egyik fejlesztése elképzelhetetlen a másik nélkül, és folyamatos kölcsönhatásban alakítják egymást.
4.1.4. Kiemelt fejlesztési feladatok /kulcskompetenciára épülnek / • • • • • • • • • • • • • • 4.1.5.
1.A Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe Önmegismerés, önkontroll Önállóság, önfejlesztés, személyes méltóság 1.B Hon-és népismeret Nemzeti kultúránk megismerése Történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, m vészek, írók, sportolók munkásságának megismerése Harmonikus kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel Nemzettudat, nemzeti önismeret, hazaszeretet elmélyítése 1.C Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra Az Európai Unió kialakulása, története Az unió alkotmánya, politikája Váljanak európai polgárokká Nemzetközi kapcsolatok ápolása 1.D Felkészülés a feln ttlét szerepére Pályaorientáció fontossága Átfogó kép a munka világáról Rugalmasság, együttm ködés és a bizonytalanság kezelésének képessége A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A konstruktív életvezetés olyan életvitelt jelent, mely szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes. Ez egyrészt közösségfejleszt , de az egyén fejl dését is el segíti. Tanulóinkat humanista értékeket követ , a demokrácia adta jogokat ismer , azokkal élni tudó emberekké kívánjuk nevelni, akik rendelkeznek önismerettel, önálló választóképességgel, kritikai gondolkodással, mások iránti toleranciával, az együttm ködés és a konfliktuskezelés képességével. Mindezt nemcsak a tananyagon keresztül, hanem az iskola egész légkörével próbáljuk közvetíteni. A közösségi nevelés közvetlen színtere, legfontosabb terepe az osztályközösség. A tanulók els sorban ezen keresztül kapcsolódnak be az iskola életébe, közvetlen tapasztalataikat itt szerzik. Ezért a közösségfejlesztésben legfontosabb szerepe az osztályf nököknek, valamint az osztályf nöki munkaközösségnek van. Minden osztályf nöknek tudatos közösségépít munkát kell végezni. Ezt szolgálják az iskolai illetve osztálykeretben megrendezett ünnepségekre való készülések, az osztályf nöki órák. Az osztályf nöki munkaközösség tanmenetajánlással, munkatervvel, ötletekkel segíti az egyes osztályf nököket a munkájukban. Iskolánk eddig kialakult hagyományai jó alapot nyújtanak egy olyan átgondolt hagyományrendszer kialakításához, melynek célja az összetartozás érzésének er sítése a "Deákosok" és „Széchenyisek” közösségének kialakítása. Valljuk, hogy a rendszeresen ismétl d átgondolt és tudatosan rendszerbe foglalt események, szokások és jelképek hatékony eszközei a nevel munkának, közösségformáló erejük nélkülözhetetlen! E téren, mint eddig is, támaszkodni kívánunk diákjaink, tanáraink és az SZM ötleteire, elvárásaira, igényeire. Célunk egy olyan, a MI iskolánkra jellemz hagyományrendszer m ködtetése és továbbépítése, mely minden "Deákosban" és „Széchenyisben” tovább er síti az iskola közösségéhez tartozás érzését, hogy sok-sok év után is büszkén vállalják, hogy a mi iskolánk volt diákjai. Iskolatörténeti hagyományaink: - Méltó megemlékezés iskolánk névadóiról, Deák Ferencr l, Széchenyi Istvánról életüknek, munkásságuknak megismerése, centenáriumi évfordulók alkalmával kiállítás rendezés. - A Deák Emlékplakett mint iskolai kitüntetés kiadása. - Centenáriumi évfordulók alkalmából évkönyv, iskolaújság kiadása. - Az „ Év Tanára ”, „ Év Tanulója” iskolai kit ntetés és jutalom átadása, - Nyugdíjasainkkal, volt diákjainkkal kiépített rendszeres találkozások. Rendezvényeink: - évenkénti szakmai napok és konferenciák megrendezése, - évenkénti bemutató a március 15-i ünnepséggel egybekötve diákok-tanárok együttes részvételével. - Mikulás Ünnepség - az osztályok saját hagyományaik alapján rendezik meg.
22
23 -
A karácsonyi ünnepváráshoz kapcsolódva közös Karácsonyi Ünnepély (diákok-tanárok, nyugdíjasaink, volt diákjaink, küls támogatóink, együttm köd ink és az SZM részvételével) karácsonyfa állítás. - Id szakos képz m vészeti kiállítások m vészek, iskolánk diákjainak munkáiból - diáknap szervezése - Tanár-diák-szül osztályrendezvények az egyes osztályközösségek igényei szerint. - baráti beszélgetések szervezése, névnapok köszöntése - Deák-diák alapítványi bál. Pro Scola alapítványi bál. - Az iskola életével kapcsolatos ünnepélyeink: tanévnyitó (az els sök köszöntése) tanévzáró szalagavató ballagás - Nemzeti ünnepeink megünneplése: Március 15. , október 23. ( A többi nemzeti ünnep megünneplése a munkatervben meghatározott keretek között történik) Törekszünk arra, hogy ünnepélyeinket, rendezvényeinket önkéntes vállalás alapján 1-1 osztály gondozza (minden szak valamennyi osztályára számítunk!) , a küls környezet (díszlet, dekoráció) és megjelenés is az ünnephez méltó legyen. Szervezeti hagyományaink - lehet ség szerinti bekapcsolódás valamennyi helyi, regionális és országos akcióba - házirend rendszeres felülvizsgálata (felmerül igények, szabályozók változása, stb…) - feltételek és lehet ségek biztosítása a DÖK tevékenységéhez (iskolarádió biztosítása, iskolaújság, DÖK-nap) 4.1.6.
a saját osztályterem nívós dekorációjának elkészítése tanévzárón és a ballagáson a kiemelked munkát végzett tanulók, tanárok elismerése, nyugdíjba vonuló nevel k búcsúztatása, az iskola egész évi munkájának értékelése havi nevel testületi megbeszélés, értekezlet nyílt napok szervezése az egyes szakokra
A szabadid eltöltésével kapcsolatos pedagógiai feladatok
A tanórán kívüli szervezett tevékenységek egyaránt szolgálják a felzárkóztatást, tehetséggondozást, az önm velés igényeinek kialakítását. A szabadid hasznos eltöltését különböz programok szervezésével szabadid szervez is segíti. Könyvtár A könyvtár használata nélkülözhetetlen a tanulók ismeretszerzésében, önm velési szokásaik kialakításában . A könyvtári nyítvatartás lehet vé teszi, hogy a tanulók óraközi szünetekben, lyukasórán, tanítási órák után kölcsönözzenek, olvassanak, VIDEO kazettákat tekinthessenek meg. Az állományban való eligazodást indirekt tájékoztatási eszközök (bet rendes, címszó katalógus) segítik. A 9. évfolyamon alapvet feladatnak tekintjük a könyvtárhasználati szokások kialakítását. Számítástechnika Az iskola tanulói a két számítástechnika szaktantermet tanári felügyelet mellett délután is használhatják gyakorlás és Internetezés céljából. Sport Jelenleg az Iskolai Sportkörökben biztosított a tanulók szabadid s sportolási tevékenysége. A sportágak széles köre kipróbálható. Az iskola által szervezett túraeseményekhez bárki kapcsolódhat. Vannak kondicionáló termeink, de pillanatnyilag a speciálisabb igényeket (pl. testépítés) nem tudja kielégíteni. Tervezünk ilyen irányú fejlesztést, és minden tanuló számára e lehet ség biztosítását. Diákkörök Az iskolai diákkörökbe iskolánk bármely tanulója alanyi jogon bekapcsolódhat. Jelenleg iskolánkban a tanulók igényei alapján négy diákkör m ködik.
23
24 Énekkar: célja az éneklés öröme, zenei élmény nyújtása a tagok és a közösség számára, a kórusmuzsika megszerettetése, az iskola ünnepélyein való szereplés, igény szerinti fellépés városi rendezvényeken, Helikon-i ünnepségen való részvétel Kamarakórus: nemcsak énekl közösség, hanem baráti közösség is, melyet az éneklés öröme mellett bens séges viszonyok és hagyomány rzés jellemez. Túrázók, táborozók: A diákkörök több éve m ködnek egyre népszer bb a tanulók között, havi egy túraeseménynyel. Iskolai sportkör: célja minél több sportág megismertetése a tanulókkal. Csapatok indítása a diákolimpián.(Bár nem cél a versenysport.) Lehet ségek: atlétika, aerobic, labdajátékok, torna, úszás. A diáknap keretében túra, sportrendezvények szervezése stb. Vakációs kínálat A vakációs kínálattal célunk a személyiségfejl dés el segítése a tanulók szabadidejében is. A pihenésregenerálódás, a szórakozás és a m vel dés biztosítása. Jól szervezett szakszer en irányított és segített vakációs kínálatra törekszünk. /táborozás önköltséges alapon, pl. kenutábor./
4.2.
Az eltér helyzet és képesség tanulókkal összefügg pedagógiai tevékenység
4.2.1.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenység
A középiskolás korosztálynál a beilleszkedési és magatartási nehézségek, és egyéb, az iskolában tanúsított deviáns viselkedés hátterében általában valamilyen ifjúságvédelmi, vagy szociális probléma húzódik meg, ezekr l részletesen írunk a kés bbiekben. Amennyiben más eredet a probléma, például részképesség zavar (dyslexia, dysgraphia), mentális probléma, akkor maximálisan együttm ködünk a segít szakmai szolgáltató intézménnyel (pl. Nevelési Tanácsadó, Mentálhigiénés Központ), szükség esetén a tanulót a megfelel helyre irányítjuk, és mindenben a hatályos jogszabályok szerint járunk el. 4.2.2.
A tehetség, képesség kibontakozását segít pedagógiai tevékenység
Helyi tanulmányi versenyek: házi közismereti tárgyú versenyek matematika, fizika, történelem tantárgyakból, magyar nyelv és irodalomból, Implom József helyesírási verseny, Édes anyanyelvünk nyelvhelyességi verseny, Kazinczy szépkiejtési verseny, évfordulókhoz kapcsolódó próza és versmondó verseny, könyvtárhasználati versenyek (Városi Könyvtár szervezése) Idegen nyelv: tehetséges tanulók "kisz rése" már az iskolába való jelentkezéskor. (szóbeli/írásbeli során). Differenciálás a nyelvi csoportok kialakításánál. Nyelvvizsgára irányítás. Egyéni vagy familiáris levelezés útján szöv d kapcsolatok segítése. A tehetséges tanulók fejl dését figyelemmel kísérjük és segítjük tehetségük kibontakoztatását. Felvételire, emelt szint érettségire való felkészítés: a 11-12. évfolyamon fakultációs (választott tantárgy) keretében történik. Gyakorlatilag minden közismereti tantárgy szerepel az iskola kínálatában. OSZTV-re, OKTV-re való felkészítés: kiválasztás a házi tanulmányi versenyeken, tanórán kívüli foglalkozással tárgyi tudás elmélyítése, szakirodalom feldolgozás 4.2.3.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Gyermek- és ifjúságvédelmi munka: A közelmúltban lezajlott társadalmi folyamatok következményeként megjelent értékválság, egzisztenciális, mentálhigiénés gondok, a viselkedésminták hiánya, alacsony kommunikációs szint alapvet en megkövetelte a felnövekv korosztályok egyirányú, tudatos felkészítésének és védelmének felel sségét. Jól tudjuk, hogy e gondok megoldására a hagyományos gyermek- és ifjúságvédelmi eszközök és módszerek kevésnek bizonyulnak, ma mindez a pedagógiai folyamat egészét átfogó permanens feladatot kell, hogy jelentsen. Ennek három területe: megel zés, prevenció a veszélyeztetettség id ben történ felismerése segítségnyújtás, nemcsak a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s, hanem minden pedagógus feladata. Jelenleg iskolánkban nem jelent sek a drog és alkohol fogyasztásból, fiatalkorú b nözésb l adódó problémák. Egy-egy egyedi eset fordul csak el . A szül k tör dnek gyermekeik testi-lelki fejl désével, a gondok els sorban
24
25 anyagi természet ek. Ezen segélyekkel próbálunk enyhíteni saját lehet ségeinken belül és a Gyámügyi Hivatallal való kapcsolattartás révén. Várható azonban, hogy a problémák a társadalmi jelenségekkel összefüggésben er södni fognak. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy tanulóinkat olyan tudással, érzelmi viszonyulásokkal, szokásokkal vértezzünk fel, amelyekkel önmaguk képesek felismerni a rájuk leselked veszélyeket (drog, alkohol, dohányzás stb…), s megtalálják ezek elhárítására a megfelel magatartásmódokat és képesek legyenek életük tudatos alakítására. Nemcsak a tanórák a célok megvalósításának színterei, hiszen nem lehet ellentmondás a tanulók ismeretei és iskolai tapasztalatai között, ezért fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusok is modellt nyújtsanak a magatartásminták terén. Mindez nem valósítható meg a család nélkül, mert életvitelük alapmintáit itt sajátítják el, ezért fontosnak tartjuk, az osztályf nökök és családok rendszeres kapcsolattartását. Intenzív kapcsolattartásra törekszünk továbbra is a gyermekvédelem intézményeivel , els sorban a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálattal , ahol az iskolai ifjúságvédelmi feladatokkal megbízottak számára tréningeket és továbbképzéseket szerveznek. Minden pedagógus, de különösen az osztályf nökök feladata olyan kommunikációs viszony és konfliktuskezelés megvalósítása, hogy a tanulók (szül k) bármikor bizalommal forduljanak hozzánk problémáikkal, segítségnyújtás iránti igényükkel. 4.2.4.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít programok
Felzárkóztatás, korrepetálás: Mindkett szerepe jelent s. Az általános iskolából érkez különböz tudásszint és képesség tanulók ismereteinek elfogadható, a további tanulmányokat lehet vé tev színvonalra hozása a felzárkóztatás. A NAT-ban deklarált "iskolák közötti átjárhatóság" ezt a tevékenységet nem teszi feleslegessé, hanem véleményünk szerint jelent sége n ni fog azáltal, hogy az elvi átjárhatósági lehet ségekkel a képzés különböz szintjein fognak is élni a tanulók. Eddig az ide kerül els osztályokkal íratott év eleji felmér k, ezek évfolyamszint kiértékelése, helyzetelemzés és ebb l kiindulva felzárkózató foglalkozások szervezése illetve feladatlapok, tesztek készítése, kidolgoztatása, javítása (szintén évfolyam szinten) voltak a felzárkóztatás eszközei és módszerei. A diákokat segíteni kell, hogy az átjárhatóság jogával élhessenek is. A korrepetálás, azaz a lemaradók átmeneti segítése mindig feladata volt és lesz is az oktatási intézményeknek. Itt várhatóan el relépés lesz, ha lehet ség lesz az egyéni foglalkoztatásra is egy-egy tanulóval. 4.2.5.
Szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység
Tanulóink jelent s hányada érkezik szociálisan hátrányos helyzet családokból. Bár folyamatosan keressük a támogatási és segélyezési lehet ségeket, sajnos nagyon kevés lehet ségünk van a konkrét segítségnyújtásra Ilyen lehet ség a tankönyvtámogatás egy részének átcsoportosítása a legrászorultabbak számára, a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány középiskolai tanulók számára kiirt ösztöndíjpályázata, vagy a Deák-diák Alapítvány támogatásai rendezvényekhez stb. Ezekre, illetve az önkormányzatok által adható segélyek feltételeire folyamatosan felhívjuk a tanulók figyelmét, illetve segítjük ket az rlapok kitöltésében és továbbításában. A Pro Scola Alapítványnál - az új kuratórium megválasztásakor – át kell tekinteni a támogatási lehet ségeket és összhangba kell hozni a Deák-diák Alapítvánnyal. 4.2.6.
A sajátos nevelési igény tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igény tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehet ségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva els sorban a következ elvek szerint kell a munkát megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb id sávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelel tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; - a tantestület segít megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti a tanulókat, els sorban az önmagukhoz mért fejl désüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefügg feladatokról a sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.
4.3. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
25
26 A tantárgyi programok legfontosabb eleme továbbra is a tankönyv. A tankönyvvé nyilvánítás eljárási szabályait a Közoktatási Törvény 122§ (4) bekezdése rögzíti. Ezek szerint a jóváhagyott tankönyvek alkalmasak a NAT, illetve a helyi tantervek követelményeinek megfelel en a tantárgyak tananyagtartalmának oktatására, biztosítják a szaktudományok megfelel szint , tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását, a mai ismereteknek az érintett korosztályoknak megfelel pedagógiai módszerekkel történ közvetítését. Megfelel legyen a könyvek nyelvezete, közérthet sége, stílusa, technikai kivitelezése, esztétikuma, tartóssága. Mindenezek után a kiválasztás iskolai lépései: Áttekintjük a jóváhagyott tankönyvek listáját Tanulmányozzuk a tankönyvkiadó katalógusait Gy jtjük a sajtóban, illetve az INTERNETEN megjelen tankönyvmintákat, és elemezzük azokat. Kiválasztjuk a szóba jöhet tankönyveket. Vásárolunk egy-egy példányt. - Vizsgáljuk, hogy a megvett példány mennyire felel meg tanulóink fejlettségi szintjének, és milyen mértékben szolgálják helyi tantervünkben rögzített ismeretek, készségek, képességek fejlesztését. A tankönyvek várható élettartamát összevetjük a tankönyv árával. Ha nem találunk a listán jóváhagyott tankönyvek közül a tantervünknek megfelel t, akkor ugyanezt az utat járjuk végig a tankönyvlistán nem szerepl tankönyvekkel. A tantárgyi programok további részei: tanári kézikönyv, tanulói munkafüzet, munka és mér lapok, szemléltet és munkaeszközök, stb. A jelenlegi gyakorlat, hogy a tanterv és program egységet képez, és a kiadók együtt kínálnak tantervet, taneszközöket és tanítási segédanyagokat. Az iskolai igényeinknek megfelel t célszer így együtt venni.
4.3.2. Az iskolában folyó nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke Az 1999-2000-es tanévben a fenntartó kérésére elkészítettük a kötelez eszközök és felszerelések törvény által el irt listája alapján, intézményünkben négy évre lebontva a szükséges beszerzések ütemezését. 2003-2004. tanévben az eszközrendszer felülvizsgálatra került. Az eszközök beszerzésének átütemezése megtörtént. Az önkormányzat meghatározta az évente felhasználható keretet.
4.4.
A szül k, tanuló és pedagógusok együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei
4.4.1.
A diákönkormányzat
Az iskola eredményes m ködése a demokratizmus érvényesülése elképzelhetetlen a diákönkormányzat nélkül. Az iskolai diákönkormányzat a KÖT 62.-63.-64.§-ban foglaltak alapján m ködik. Alanyi jogon tagja lehet az iskola bármely tanulója és diákköre. Munkáját a diákok által felkért pedagógus segíti. Tevékenységét éves munkaterv alapján végzi, havonta ülésezik. M ködési területeinek és feltételeinek biztosításáról az érvényes SZMSZ intézkedik. 4.4.2.
A szül kkel való kapcsolattartás és a szül i munkaközösség
A szül i munkaközösség - figyelemmel a KÖT 59. §.-ára - dönt saját m ködésér l, továbbá képvisel i útján részt vesz az iskola feladatainak ellátásában. M ködéséhez helyiséget az iskola térítésmentesen biztosít. Tevékenységi területe: osztálypénz kezelése, befektetése, szalagavatói, alapítványi bál szervezésében, lebonyolításában való részvétel, a szóbeli és gyakorlati érettségik, képesít k protokolláris részének szervezése és lebonyolítása. Feladatnak tekintjük, hogy minden osztályban érdemben valósuljon meg pedagógusok-szül k-diákok együttm ködése. A szül kkel való kapcsolattartás egyéb formái: rendszeres fogadóórák, szül i értekezletek (éves munkatervben rögzítve ), szül -nevel találkozók (igény szerint, osztálykeretben ) 4.4.3.
Kapcsolatok helyi iskolákkal
Oktató-nevel munkánk bizonyos részterületein jó az együttm ködésünk más iskolákkal a város illetve a megye területén ( pl. ifjúságvédelmi tevékenység, tanügyigazgatási, hivatali feladatok), de az egyes iskolák tanulói között gyakorlatilag nincs kapcsolat. Ennek a helyzetnek egyik oka, hogy az iskolák a csökken tanulólétszám
26
27 miatt némiképp az elzárkózásban érdekeltek. Ett l függetlenül ez a terület biztosan további feltáratlan lehet ségeket rejt az oktató-nevel munkánk számára. 4.4.4.
Kapcsolatok külföldi iskolákkal
Nem zárkózunk el a külföldi iskolákkal való együttm ködés, kapcsolattartás el l, de anyagi lehet ségeink ezt jelenleg nem teszik lehet vé. Támogatással viszont szívesen vállalnánk a kapcsolat felvételt, hiszen a külföldi kapcsolatok növelik tájékozottságunkat, ötleteket meríthetünk bel lük stb., ma pedig a rugalmasság és a gyors alkalmazkodóképesség egy oktatási intézmény számára is létkérdés. Ezért próbálunk bekapcsolódni az Európai Közösség LEONARDO illetve COMENIUS programjaiba. Az 1998-99-es tanévben volt is sikeres pályázatunk a szakképzés területén, egy francia iskolával közösen. Ennek köszönhet , hogy ma intarziakészítést oktatunk a faipari szakközépiskolásoknak. Az iskolának szakmai oktatási kapcsolata van Graz, Stuttgart, Maribor, Nantes hasonló képzés célú iskoláival.
5.
Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja
5.1.
Egészségfejleszt iskola
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejleszt iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami el segíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legye. Az egészségfejleszt iskola ismérvei: • Minden rendelkezésére álló módszerrel el segíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészséges fejlesztését és az eredményes tanulást. • Együttm ködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szül k és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; • Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttm ködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelent séget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadid hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. • Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehet séget teremt a siker eléréséhez, elismeri az er feszítést, a szándékot, támogatja az egyéni el rejutást. • Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük meg rzését, együttm ködik a helyi közösség vezet ivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.
Mi az egészség? A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet) ez az 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat, nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jólét állapota. Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gy jt fogalma, tehát magába foglalja a korszer egészségnevelés, az els dleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejleszt szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Egészségnevelés 27
28
A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehet ségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket b víti az egyén és a környezetében él k egészségének el mozdítása érdekében. A korszer egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.
5.2.
Miért az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere?
A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az id szakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejl désükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban kés bb kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többréteg , komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ett l függetlenül, illetve ezt gyengít , vagy er sít módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok min sége egyaránt tükröz dik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szerepl kkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol sz kebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.
5.3.
Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek
5.3.1.
Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás
A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésb l indul ki, hogy az emberi viselkedés racionálisan szervezett. Több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Amenynyiben azt feltételezzük, hogy a tudás az els dleges meghatározó tényez , akkor indokolt azt is feltételeznünk, hogy a több tudás megfelel en fogja szervezni a viselkedést. A számos országban útjára indított egészségnevelési kampányok, amelyek a dohányzás veszélyeire, a helyes táplálkozási szokásokra és a mozgásban gazdag életmódra hívtak fel a lakosság figyelmét, jól tükrözik ezt az álláspontot. Hasonló törekvések érvényesülnek az egészségnevelési tananyagok hagyományos megfogalmazásaiban is, amelyek az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívták fel a figyelmet. A tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy az ismeret – bár nélkülözhetetlen – önmagában nem elegend a viselkedés befolyásolására, bizonyos magatartásformák esetében a háttérben meghúzódó motivációk lényegesebben er sebbek annál, sem hogy az ismeretek átadása, kiigazítása révén, ellenükben érdemi változást tudnánk elérni. 5.3.2.
Rizikócsoportos megközelítés
Ez a megközelítés a korai sz rés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhet csoportok körében folytatott megel z tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással él k, alkoholbetegek gyerekei, stb.) A rizikó csoportokra irányuló egészségfejleszt tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegel zés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelel technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fert z betegség, avagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából (pl. rendszeres és korai sz rés eredményeképpen vagy a családi anamnézis ismeretében), akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkez gyerekek, feln tt emberek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegel z programot, pl. sajátos érrendet, mozgásprogramot. 5.3.3.
Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások
A kizárólagos, illetve esetleges ismeretb vít módszer hiányosságait, korlátozott hatékonyságát felismerve jöttek létre azok a modellek, amelyek az érzelmi nevelést tekintik megfelel eszköznek. Légyegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának
28
29 gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul t zniük. 5.3.4.
Kortárshatások az egészségfejlesztésben
Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új kelet ek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkez , aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztet magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. Az els cigaretta elszívása, az els részegség, az els pohár alkoholt a legtöbb magyar gyerek otthon issza meg, szülei társaságában!), az els illegális droghasználat: mindegyik a társas tevékenység részeként történik meg, gyakran az „ifjúsági kultúra” – vagy inkább szubkultúra szerves elemeként. 5.3.5.
Színtér programok (egészséges iskolák, óvodák stb.)
A színtér programok az Ottawai Chartában megfogalmazottak nyomán jöttek létre. Az a felismerés tükröz dik bennük, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felel ssége, nem pusztán az egyéni készségekt l és jártasságoktól függ, hanem jelent s szerepet játszanak társas, társadalmi, ökológiai tényez k is. A színtér ebben az értelmezésben egy olyan „hely”, ahol az egyén otthon van, ahol a probléma is „otthon van”, és ahova, az el z ekb l adódóan, a beavatkozást is el kell juttatni. Tehát a színtér programok, eltér en a rizikó csoportos megközelítést l, a természetes „él helyen” találják meg célcsoportjukat, az egyének természetes organikus társas kapcsolataiba ágyazottan fejtik ki hatásukat. Ilyen színtér programnak tekinthet az egészséges iskolák, az egészséges óvodák, az egészséges kórházak az egészséges munkahelyek, az egészséges városok mozgalma. Az egészségesebb iskolák európai hálózatának gondolata Strasbourgban tartott tudományos tanácskozáson született meg. A megközelítés az iskola kitüntetett szocializációs szerepén alapul. Az iskolának – mint az intézményes szocializáció kiemelked fontosságú színterének – fontos szerepet kell játszania a felnövekv generációk egészséges magatartásának formálásában. A gyerekek az iskolában nem egyszer en az ÉLETRE készülnek, hanem az iskola is maga az ÉLET. A személyközi és intézményes kapcsolatok gazdagsága teszi az iskolát valódi, életteli szocializációs színtérré. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépül tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek b vítésére, korszer sítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének er sítésére, az oktatói-nevel i tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.
5.4.
Az egészségnevelés iskolai területei
! "
" #$
#
% "
#
#"
!
& • • • • • •
#
# #
# #$
'
# 29
30
• • • • • • •
% $ # " %
#
%
# #
• • • • • • • •
&
# '
%
$
#
%
() * #
+
$
,
+ +
-
.
% %
"
/
#
/
#
#
"
" # • •
•
0 2 # #
& 1
#
1 2
#$
#
2
/
"
#
+
12 2
% 1
# "
1-
%
1
#
% +#
3 -
14
"
, $ •
14
#
,
1 # %
5
#%
"
1
30
31
5.5.
Iskolai programok #$
"
"
#$
"
6
"
%
" % #
+#
"
-
# % $ " '
-
/
* +2
#
$
#
#
!
"
% %
7
+
7 2
"
# &
% 5.5.2.
-
-
Tanórán kívüli foglalkozások
) 8 # !
#$
%
$ # # #
9
" #"
-
-
: ;
# #
* " <
"
*
$ # %
# -
"
#
%
#
"
$
$
Els sorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma.
31
32
5.5.4. Módszerek #
%
#
%
#"
<
#
•
+
#"
% %
" % %
#
"
" •
0
#% " #$
,
# $
%
• •
2
9 $
5.6.
A mindennapos iskolai testedzési program %
AB-
$
= C ? +@ > E C F > B B C +G ( A H - 9
# = > ? +@ D
#
#
$
%
#
"
$
% # %
$ %
#
$
$ #
" !
"
!
#
#
•
% #
# $ #
I
• I •
$ %
+
>ECF>BBC
+G (( A H -
9
#
•
$ $
"
-I % " %
J
> E C F > B B C +G (( A H - 9
" #
32
33
$ M
%$7 2 >BBB
KL
# N
• ,
I
•
" #
I
•
#
#
#
% + %
-I •
6.
# !
$ #
"
Az iskola környezeti nevelési programja
Számos a világméret környezeti válság felismerése óta megszületett, nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntését, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejlesztend területei között. A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. Törvény 48. § (3) bekezdése értelmében az iskoláknak – nevelési programjuk részeként el kellett készíteniük környezeti nevelési programjukat. Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az él és élettelen természet érdekeit is figyelembe vev cselekvésre.
6.1.
Alapelvek, jöv kép, célok
6.1.1.
Alapelvek, jöv kép
•
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:
a fenntartható fejl dés; a kölcsönös függ ség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; alapvet emberi szükségletek; emberi jogok; demokrácia; el vigyázatosság; biológiai és társadalmi sokféleség. Tartsuk szem el tt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! •
Hosszú távú célunk, jöv képünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos magatartás és életvitel; a személyes felel sségen alapuló környezetkímél , takarékos magatartást és életvitel; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felel s magatartást, annak meg rzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség rzését; a rendszerszemléletet; 33
34 tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezet technikákat, módszereket •
A célok eléréshez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:
alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttm ködés, alkalmazkodás, tolerancia és segít életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége. •
Az iskola környezeti nevelési szemlélete
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejl dés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttm ködésre alkalmas, felel s magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthet tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk.. Fontos a kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak közötti együttm ködés. Egyre b vül azonban a kör. Sok kezdeményezése alakult ki a humán területeken is. Tanórán, laboratóriumban, megismertetjük tanulóinkkal a természetet, gyakoroltatjuk az egyszer , komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk ket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejl összefüggéseket. Így válhatnak a tanulók majd tudatos környezetvéd vé, a természetet félt , óvó feln ttekké. 6.1.2.
Konkrét célok
Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. •
Új tervek:
az iskola környezeti nevelési programjának elkészítése; az egészségnevelési program elkészítése; a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkákhoz; tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap; a kétszint érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegy jtése, tananyagba építése. •
Hagyományok ápolása:
iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; a város nevezetességeinek feltérképezése; az iskola hírességeink élete – kutatása;
34
35 évfolyamonként erdei túrák, programok szervezése, megvalósítása; drog-prevenciós program folytatása; osztályf nöki órák környezetvédelmi témában. •
Szaktárgyi célok:
a szakórákon minden lehet ség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); a kétszint érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehet ségeik); a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejleszt feladatok); tanórán kívüli szakórák szervezése; természetvédelmi versenyekre felkészítés; multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; a számítógép felhasználása a tanórákon.
6.2.
Tanulásszervezési és tartalmi keretek
6.2.1.
Tanórán kívüli s tanórai foglalkozások
A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehet séget meg kell ragadnunk, hogy megfelel módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az ket körülvev világról. Lehet ségeink: akadályversenyek, városismereti játékok stb.; kézm ves foglalkozások: alkalmakhoz kapcsolva; „akciók” pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérd íves felmérés, iskolarádió m ködtetése, „nemzetközi akciók”; „látogatás”: szeméttelep, hulladékéget , szennyvíztisztító; versenyek; szakkörök; iskolazöldítés; témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, k ); DÖK-nap; projektek (pl. savas es , vízvizsgálat, zuzmóprogram); moduloktatás; tanórán, laboratóriumban Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplési, a naphoz kapcsolható programok, vetélked k, fordítási verseny, kiállítás, akadályverseny szervezése; iskolai, nemzetközi projektek – több diákcsere valósul meg évente. Rendszeresen szervezünk konferenciákat, melyeken diákjaink aktívan vesznek részt. Itt a hagyományok ápolására, az épített környezet bemutatására sok lehet ség nyílik.
6.3.
Kommunikáció
A környezeti nevelésben - jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönböz bb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelent l különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az el adások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
35
36 6.3.1.
Iskolán belüli kommunikáció formái kisel adások tartása megfelel szemléltet eszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra; iskolai számítógépes hálózaton történ levelezés; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok készítése.
6.3.2.
Iskolán kívüli kommunikáció formái környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböz napilapokból; környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemr l szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttm ködés az illetékes önkormányzattal.
6.4.
A szakképzés szempontjainak beépítése
A hatékony környezeti nevel munkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széleskör beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. A képzés során (IX-XIV. évfolyamig) tudatosítani kell a jöv szakembereivel, hogy az ember termel -fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz.
•
Ezen változások csökkentéséhez, megel zéséhez vezet céljaink, feladataink:
- életkoruknak megfelel en b víteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé; - a közvetlen és tágabb környezetük él és élettelen elemeinek azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése; - a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskör ismeretekkel alátámasztva a környezetéért felel sséget érz , cselekv képes szakemberek nevelése; - az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban; - megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak megfelel en aktív részesek lehetnek; - legyenek tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan; - ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyomány rz programjaiba; - tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és mez gazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztet hatásait; - a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát; - kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot;
- szakmacsoportoknak megfelel en a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit; - legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás (!); - képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére; - a szelektív hulladékgy jtés legyen természetes számukra; - ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat; - törekedjenek a munkájuk során keletkez maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására; - környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása.
36
37
•
Szakképzés (IX-X. évfolyam; szakmai alapozó elmélet és gyakorlat)
A tanulók - ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelel en hangsúlyozni, kiemelni; - ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni; - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megel zésére; - ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszer vizsgálati lehet ségeit.
•
Szakképzés (XI-XII-XIII.. ill. XIII-XIV-XV.. évfolyam; szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek)
A tanulók - sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek; - tudják kiemelni a szakma környezetterhel hatásait, ismerjék a védekezés lehet ségeit (hulladékkezelés stb.); - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát; - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; - látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban; - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. A tanulókban - er södjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni; - alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem; - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.
7.
7.1.
A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakmunkásképz Iskola helyi tanterve ÓRATERVEK
37
38
a Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép és Szakmunkásképz Iskola Pedagógiai Programjához (2004.)
Az óratervek a 28/2000.(IX.21.) OM rendelet módosítás 10/2003. (IV.28.) OM rendelet alapján és a szakképzési óratervek felhasználásával készült. A 9. és 10. évfolyamon – szakközépiskolában csak humán és m szaki szakmacsoportos oktatást szervezünk a 11. évfolyamos szakmai alapozás (szakmacsoportonként) választási lehet ségének biztosításához. Szakiskolai osztályok esetén csökkentett szakmai alapozási óraszám mellett a közismereti tantárgyak esetén hasonló óraszámokat biztosítottunk az általános képzéshez, mint a szakközépiskolai osztályoknál. Ezzel biztosítva az átjárást szakiskolai oktatásból – szakközépbe és fordítva. A szakmai óratervnél nem számoltunk a 37/2003.(XII.27.) OM rendelet által bevezetésre kerül módosításokkal (képzési id megváltozása)
Általános képzés óratervei Nyelvi el készít osztály Fejleszt -felzárkóztató képzés: 9. osztály Szakiskola: 9. és 10. osztály Szakközépiskola: 9. és 10. osztály
38
39 11. és 12. osztály
Szakképzések óratervei Érettségire épül szakképzések: 52 801 01 Magasépít technikus 52 5443 03 Épületgépész technikus 52 5422 01 Elektortechnikai technikus 52 5411 10 Faipari technikus 54 4641 03 M szaki informatika 54 5012 01 Ápoló 54 8933 03 Szociális gondozó és szervez 54 8933 04 Szociális gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéz (2 éves és HÍD program 1 éves) 55 5499 03 Faipari termelés szervez
10. osztályos végzettségre épül szakképzések 33 5262 01 Asztalos 33 5262 06 Kárpitos 33 5216 03 Villanyszerel
8. osztályos végzettségre épül szakképzés 31 5216 10 Gázvezeték és készülékszerel 31 5216 20 Vízvezeték és központi f tésszerel 31 5220 04 Vasbeton és m k készít 31 5216 03 Burkoló 31 5216 06 Épületburkoló 31 5216 14 K m ves 31 5216 17 Szobafest , mázoló és tapétázó
Óraterv a nyelvi el készít osztály számára (0. évfolyam)
39
40
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Els idegen nyelv* Második idegen nyelv* Matematika Informatika* Egészséges életmód Testnevelés Egészségtan Nyilvános beszéd, kommunikáció* Tanulásmódszertan Történelem Osztályf nöki óra Heti óraszám összesen: 1 tanulóra Bontásra: Osztályra összesen:
Heti óraszám 2 11* 2 4* 2,5 1 1* 1 2 1 27,5 16 43,5
* csoportbontásban
A „ fejlesztö-felzárkóztató ” képzés óraterve / 9. osztály /
Közismereti tantárgyak
Óraszám 40
41
Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Idegen nyely Biológia Földrajz Fizika Kémia Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályf nöki Összesen: /csoportbontással együtt/ Személyiség- és képességfejleszt foglalkozások összesen: Tanulásmódszertan Kommunikáció-önismeret Egészségtan Mentálhigiéné Egyéni foglalkozás Összesen:
3* 3* 2 3* 1 2 2 1 2 1 0,5 2+1 1 24,5+9 = 33,5 8 1 1 1 1 4 41,5
* csoportbontás Megjegyzés: A tanuló maximális heti kötelez óraszáma: 27,5 - A közoktatási törvény 52.§ 3. bekezdése alapján. A többi óra a csoportbontás és a szabadon felhasználható órakeret terhére valósul meg. A Közoktatási törvény 52.§ 3. bekezdésében foglaltaknak megfelel en - a 2004/2005. tanévt l – felmen rendszerben 2+1 testnevelés óra kerül bevezetésre.
A szakiskolai célú 9-10. évfolyamok óraterve a kerettantervek alapján
Tantárgy
9. évfolyam
10. évfolyam 41
42
Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz és környezetv. Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapozó gyakorlatok Osztályf nöki Összesen: Szabadon választható órakeret:
3
3
2 3* 3 2* 1 1 2 2 1 0,5 2+1 2
2 3* 3 1* 2 2 1 1 1 0,5 3 2
2*
3*
1 28,5 2
1 27,5 2
* csoportbontás A Közoktatási törvény 52.§ 3. bekezdésében foglaltaknak megfelel en - a 2004/2005. tanévt l - felmen rendszerben 2+1 testnevelés óra kerül bevezetésre a 9. évfolyamon.
Az általános m veltséget megalapozó, a humán és m szaki szakmacsoportos alapozó oktatás óraterve a 9-10 évfolyam (szakközépiskola) Tantárgy Közismereti:
9. évfolyam
10. évfolyam
42
43
Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Történelem Biológia Kémia Fizika Földrajz és környezetvédelem Vizuális kultúra Ének-zene Informatika Testnevelés Osztályf nöki Összesen: Szakmai orientációs tárgyak: Szakmacsoportos elméleti alapozó oktatás Szakmacsoportos gyakorlati oktatás Összesen: Szabadon választható órakeret:
4
4
3 (3+1)* 4 2 1
3 (3+1)* 4 2 2
M szaki
Humán
2 2
1 2
1
2
1 2 1
0,5 1 2* 2+1 1 26,5
0,5 1 1* 3 1 24,5
1
2
1*
1*
28,5
27,5
3
3
* csoportbontás A Közoktatási törvény 52§ 3. bekezdésében foglaltaknak megfelel en - a 2004/2005. tanévt l - felmen rendszerben 2+1 testnevelés óra kerül bevezetésre a 9.évsfolyamon.
Az általános m veltséget megalapozó és egészségügyi, pedagógiai és a m szaki szakok szakmai alapozás óraterve a 11-12. évfolyamon.
43
44
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Történelem Társadalomismeret Testnevelés Osztályf nöki Összesen: Biológia Kémia Fizika Földrajz és környezetvédelem Informatika Vizuális kultúra Ének zene: Szakmai alapozó Összesen: Kötelez összesen: Választható Magyar nyelv és irodalom Biológia Fizika Kémia Földrajz Informatika Matematika Történelem Els idegen nyelv Második idegen nyelv Rajz- és vizuális kultúra Testnevelés Ének-zene
18 Egészségügyi
Közös 4 4 4* 11. évf. – 2 12. évf.- 3 11. évf.- 1 12.évf.- 2 1 18 M szaki szakok
18 Oktatási
2 2
2 2*
4*+4 12 30
4*+4 12 30
2 2 4*+4 12 30
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
A felsorolt választható tantárgyakból minden tanuló legfeljebb négy órát választhat. A pedagógia szakosoknak kötelez az öt természettudományos tantárgy közül (biológia, fizika, kémia, földrajz, informatika) legalább egyet választani. Ha a tanuló olyan tárgyat választ, amelyet kötelez en is tanul, akkor ez az adott tantárgy óraszámát megnöveli, biztosítva az emelt szint érettségire, vagy felvételire való felkészülést.
Kifutó, majd moduláris helyi tantervek Bevezetésének évében részletes óraterv készül! 52 5801 01 Magasépít technikus
44
45 Évfolyam 1/13. 2/14. összes Osztályf nöki óra 37 35 72 1. Társadalmi és gazdasági ismeretek 70 70 2. Munka- és környezetvédelem 74 74 3. * M szaki ábrázolás 111 111 Ábrázoló geometria 111 111 4. Épít anyagok 92 92 5. Építési alapismeretek 56 56 6. Földméréstan és kit zés 74 74 7. Magasépítéstan 111 210 321 8. * Építészeti rajz 111 140 251 9. Szilárdságtan 111 175 286 Statika 74 74 Szilárdságtan 37 35 72 Tartószerkezetek 140 140 10. Építésszervezés és gépesítés 140 140 Technológia és gépesítés 70 70 Építés-kivitelezés 70 70 Kötelez elmélet összesen: 777 770 1547 11. *Alapgyakorlatok 111** 111** Anyagvizsgálatok 74** 74** * M szeres kit zés 37** 37** * * Szakmai gyakorlat 12. 345 245 590 * Építési gyakorlat 185 245 430 * Építéshelyi (4 hét nyári) gyakorlat 160 160 Kötelez gyakorlat összesen: 456 245 684 Kötelez összesen: 1233 1015 2248 Szabadon választható kötelez szakmai tantárgyak 259 245 504 M szaki ábrázolás - Szabadkézi rajz (74) (74) * Építészeti informatika (70) (70) * Emberi er források (70) (70) Építészettörténet (70) (70) Tervezési ismeretek (70) 7(0) * Számítástechnika (74) (74) * Szakmai idegen nyelv (70) (70) * Épít ipari min ségbiztosítás (35) (35) (9) Kommunikációs készségfejlesztés (9) (72)** Modellezési gyakorlat (37)** (35)** (72) * Épületlátogatás ( 37)** (35)** (107) * Az iskola helyi tantárgyi programja (37) (70) Összesen 1492 1260 2752 Megjegyzés: A mindennapi testedzéshez szükséges id keret a kötelez és nem kötelez tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló id keret terhére kell megteremteni. Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 35 óra testnevelés órarendbe állítását. Ssz.
Tantárgy Megnevezés
Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó id t is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2752 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni.
45
46 Az 1. tanév befejezése utáni összefügg nyári gyakorlat kötelez , de óraszáma nem érinti a heti tanítási óraszámot. A *-gal jelölt tantárgyak, valamint témák feldolgozása csoportbontást igényelnek. A gyakorlati témák oktatása a közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 f s csoportlétszámnak megfelel en történhet. A **-gal jelölt gyakorlati foglalkozások elméletigényes szakmai gyakorlati tantárgyak. 52 5443 03 Épületgépész technikus Tantárgy Megnevezés
1/13. évfolyam 37 612+184* 37 37 37+37* 18+38* 37* 111 112+36* 112+36* 37 37 37 37 649+184* 314+160* 111 95 108+160* 963+344*
Évfolyam 2/14. évfolyam 35 560+105* 138 108 144 105* 68 102 595+105* 315 105 210 910+105*
Összesen
Osztályf nöki 72 Szakmai elmélet összesen: 1461 1. Munka- és környezetvédelem 37 2. Munkajogi, vállalkozói és vezetési ismeretek 37 3. Ábrázoló geometria 74 4. Géprajzi alapismeretek 56 5. CAD alapismeretek 37 6. Ipari anyagok és el gyártmányok 111 7. M szaki mechanika 148 8. Gépelemek 148 9. Villamos gépek 37 10. Irányítástechnika 37 11. Min ségbiztosítás 37 12. Szerel ipari technológiák 138 13. Géptan 37 14. Vízellátás, csatornázás 108 15. Központi f tés 144 16. Tervezési gyakorlat 105 17. Gázellátás 68 18. Légtechnika 102 Kötelez elmélet összesen: 1533 Kötelez szakmai gyakorlatok összesen: 789 – Alapmérések 111 – Fémipari alapgyakorlatok 95 – Épületgépészeti mérések 105 – M helygyakorlat 478 Kötelez összesen: 2322 Szabadon választható kötelez szakmai tantárgyak összesen: 259 245 504 – Szakmai idegen nyelv (111) (105) (216) – Vállalkozástan (35) (35) – Térbeli ábrázolás (70) (70) (74) (74) – Gázhegesztés – Kézi ívhegesztés (70) (70) – Az iskola helyi tantárgyi programja (37) (70) (107) Összesen: 1566 1260 2826 Megjegyzés: "A mindennapi testedzéshez szükséges id keretet a kötelez és a nem kötelez tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló id keret terhére kell megteremteni." Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74, a 2/14. évfolyamon 70 óra testnevelés órarendbe állítását. A m helygyakorlat tantárgy 1/13. évfolyam (160)*-gal jelzett óraszám az összefügg szakmai gyakorlat óraszámát jelenti, amely egy részét üzemi, más részét tervezési gyakorlatra kell fordítani. Az összefügg szakmai gyakorlat megszervezésére, tartalmára és a (160)* óra id tartam megosztására vonatkozó el írások és javas-
46
47 latok a M helygyakorlatok tantárgy központi programfüzetében az 1/13. évfolyam tananyagának részletezése után találhatók. Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó id t. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2666 óra tanórai foglalkozáson + (160)* óra összefügg szakmai gyakorlaton részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak össz óraszámának 20%-áig választott (szabadon választható kötelez ) tantárgyak oktatásának lehet ségét biztosítani kell a tanulók számára. A *-gal jelölt óraszámok az adott tantárgyi gyakorlatok óraszámai, az itt megfogalmazott témák feldolgozása csoportbontást igényel! A gyakorlati témák oktatása - a közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 f s csoportlétszámnak megfelel en történhet. Az épületgépészeti mérések és a m helygyakorlat tantárgy elméletigényes gyakorlat, tanítása elméleti felkészültséget igényel.
52 5422 01 Elektrotechikai technikus Tantárgy
Évfolyam
47
48 Ssz.
Megnevezés 1/13. 2/14. Összes Osztályf nöki óra 37 35 72 1. Munka- és környezetvédelem 70 70 2. Gazdasági alapismeretek 70 70 3. Anyagismeret 74 74 4. M szaki rajz 74 74 5. Elektrotechnika 148 148 6. Elektronika* 148 148 7. Alkalmazott számítástechnika I.* 74 74 8. M szaki matematika* 35 35 9. Gépészeti ismeretek 74 74 10. Min ségbiztosítás 70 70 11. Automatika 105 105 12. Villamos m vek 175 175 13. Villamos gépek 210 210 Kötelez elmélet összesen: 629 770 1399 14. Alapgyakorlatok* ** 222 222 15. Elektronikai gyakorlatok* ** 222 222 16. M helygyakorlatok* 210 210 17. M szaki mérések* ** 105 105 Kötelez gyakorlat összesen: 444 315 759 Kötelez összesen: 1073 1085 2158 18. Szabadon választható kötelez szakmai tantárgyak 222 210 432 Szakmai elméleti tantárgyak 148 140 288 a) Szakmai idegen nyelv* (74) (70) (144) b) Számítástechnika* (74) (70) (144) c) Gyakorlati elektrotechnika I. (74) (74) d) Gyakorlati elektrotechnika II. (70) (70) Szakmai gyakorlati tantárgyak 74 70 144 e) Ipari számítástechnika* (74) (74) f) Speciális m helygyakorlatok* (70) (70) g) Üzemi gyakorlat* (74) (70) (144) Az iskola helyi tantárgyi programja (37) (70) (107) Elmélet összesen: 777 910 1687 Gyakorlat összesen: 518 385 903 Összesen: 1295 1295 2590 Megjegyzés: ˝A mindennapi testedzéshez szükséges id keretet a kötelez és nem kötelez tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló id keret terhére kell megteremteni.˝ Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 70 óra testnevelés órarendbe állítását. Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó id t. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2590 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A gyakorlati témák oktatása a - közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 f s csoportlétszámnak megfelel en történhet. A **-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlatok. A szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakra a szakmai programok készítése a zárójelben megadott óraszámban javasolt. 52 5411 10 Faipari technikus
Tantárgy
1/13
2/14
Összesen
48
49
Osztályf nöki Társadalmi ismeretek Munka és környezetvédelem Gazdasági ismeretek Szakmai ismeretek M szaki rajz Gépészeti ismeretek Faipari gépek és technológiák Faipari szerkezettan-szakrajz Faipari anyag- és gyártásismeret Gyártásszervezés Kötelez elmélet összesen Szakmai gyakorlat a) Faipari szakmai gyakorlat b) Üzemi gyakorlat (nyári összefügg ) Kötelez összesen Szabadon választható kötelez szakmai tantárgyak Számítástechnika Faesztergályos szakmai- és gépismeret Csónaképít szakmai- és gépismeret Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen
35
37 70 35 140
72 70 72 214
140 175 35 70 700 280 280 980
111 74 251 286 146 70 1366 736 576 160 2102
210 70 17 17 70 1190
469 107 35 35 107 2571
37 74 111 74 111 111 111 666 456 296 160 1122 259 37 18 18 37 1381
Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó id t is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2603 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel! A * * -gal jelölt tantárgy feldolgozása elméletigényes és csoportbontást is igényel.
54 4641 03 M szaki informatika Tantárgy
Óraszám évfolyamonként 13. 14. 14.gyak
49
50 Informatika Számítógép programozás I. Információs technológia I. Számítástechnika gyakorlat I. Inf.tech. Gyakorlat. I. Számítógép programozás II. Információs technológia II. Adatbáziskezelés Számítástechnika gyakorlat II. Inf.tech. Gyakorlat. II. rajz és vizuális kultúra szakmai alapozás Nyári termelési gyakorlat Szakmai órák +
ebb l gyak. 148 148 185 74 64 96 128 128 64
120 0
Számítástechnikai alapismeretek Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbáziskezel rendszer Operációs rendszerek Matematika Szervezési ismeretek Bevezetés a magasszint nyelvekbe Gazdasági és jogi ismeretek Projectirányítás és min ségbiztosítás M szaki programozás Elektronika Digitális technika Számítógépes architektúrák Számítógépes jelfeldolgozás Mér rendszerek Folyamatirányítás Telekomunikáció Szakmai agol Élet és pályatervezés (of.) Szakdolgozat konzultáció Testnevelés Összesen Összes óra Elméleti órák Gyakorlati órák
74 74 96 37
1436 1436 717 719
32 32 128 64 192 0 96 32 96 96 64 64 0 32 32 64 1024
32 128 32 64 64
320
1024 704 320
2460 1421 1039 2460
54 5012 01 Ápoló Óraterv Az ápoló szakképesítés megszerzéséhez
50
51
/HUMÁN középiskolai emeltszint érettségi utáni
A képzés elméleti tantárgyai
Tantárgy
I. év
II. év
III. év
Összes óra
Egyéni felk. I.év
II. év
Egészséggondozás
18
18
2
Mentálhygiéne
18
18
2
Ápolás- elmélet
108
216
20
Egészségügyi irányítás-szervezés
54
54
2
Ápolásetika
72
72
5
Anatómia-élettan
63
63
30
Biofizika
36
36
10
Biokémia
36
36
10
Szociológia
27
27
54
10
10
Pszichológia, ápoláspszichológia
18
36
54
10
10
Filozófia
18
18
2
Pedagógiai
90
90
10
Pathológia
54
54
10
Belgyógyászat
72
72
20
108
Sebészet Gyógyszertan
54 72
72
Pszichiátria Népegészségügy
54
54 18
25
15 15
54 18
IS 2
Jog
36
Szülészet – n gyógyászat
36
36
15
Gyermekgyógyászat
36
36
IS
Oxyológia
18
18
5
Gerontológia
36
36
IS
441
1215
Összes óraszám
774
36
15
160
140
Óraterv
Az ápoló szakképesités megszerzéséhez /HUMÁN középiskolai emeltszint érettségi utánI
51
52
A képzés gyakolati tantárgyai Tantárgy
Önismeret és komminkációs
I. év
II. év
126
III. év
72
Össz óra
Egyéni felk. I. év
IL év
5
5
216
20
25
36
15
198
készség fejlesztés Testnevelés
54
Idegen nyelv
144
Orvosi latin
36
Informatika
54 72 36
36
Ápolás-gyakorlat
216
108
324
Összes óraszám
576
288
864
Klinikai gyakorlat
80
5 40
35
80
Klinikai ápolás -Belgyógyászat
120
120
- Sebészet
120
120
- Otthonápolás
120
120
- Szülészet-n gyógyászat
80
80
- Gyermekgyógyászat
40
40
-Kisklinikum
160
160
- Sürg sségi betegellátás
80
80
Összes óraszám
720
720
Klinikai ápolás - Belgyógyászat
160
160
- Sebészet
160
160
- Pszichiátria
120
120
- Otthonápolás
160
160
- Sürg sségi betegellátás
120
120
Összes óraszám
720
720 3974 (4600)
Órák száma mindösszesen:
54 8933 03 Szociális gondozó és szervez
52
53
5.3. A képzés óraterve Tantárgyak
Összes óraszám
I. félév 19 hét
Kommunikáció
38
2
Szakmai személyiség fejlesztés
108
Mentálhigiéné Esetmegbeszélés Társadalomismeret Pszichológia Szociálpolitika
38 42 91 91 57
Jogi- és Közigazgatási ismeretek
51
Gazdálkodástan Informatika Gondozástan Egészségtan Ápolástan
57 72 110 91 129
2 2 3 3
2 2 2 2
Szociális munka elmélete
89
2
3
Fogyatékosságtan/ Rehabilitáció
72
2
Háztartástan
51
3
Szociális menedzseri ismeretek
72
2
2
6
6
12
30
29
34
28
33
Szabad órakeret Szakmai gyakorlat
864
Heti óraszám össz. Összes óraszám:
II. félév 17 hét
III. félév 19 hét
3
3
IV. félév 14 hét
2 3 3 3 3
2 2 3 3 2 2
2
2243
53 93304 Szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéz (1)
AZ ISKOLARENDSZER , NAPPALI KÉPZÉS BELS SZERKEZETE (2 éves)
53
54
ELMÉLETI ÓRÁK
SZAKMAI KÉSZSÉG FEJ – LESZTÉSI TRÉNING
GYAKORLATI ÓRÁK SZÁMA
ÖSSZES ORASZÁM
40
120
300
460
Tanulástechnika
-
-
10
10
Szakmai személyiségfejlesztés
-
60
-
60
Kommunikációs készségfejlesztés
-
60
-
60
Csoportos munka készségeinek fejlesztése
-
-
20
20
Szupervízió felhasználási készségfejlesztés
-
-
60
60
Gépírás
40
-
140
180
Számítógép-használói Ismeretek
-
-
70
70
TANTÁRGYBLOKKOK NEVE
Készségfejleszt modulok
Szakmai alapozó modulok
420
60
480
Társadalomismeret
80
30
110
Szociálpolitika
60
30
90
Pszichológia
100
-
100
Jogi alapismeretek
100
-
100
Közigazgatási ismeretek
80
-
80
Speciális szakmai modulok
490
370
860
Szociális munka
100
-
100
Költségvetési ismeretek
60
-
60
Statisztikai és demográfiai ismeretek
60
60
Szociális igazgatási ismeretek
100
100
Gyermek-és ifjúságvédelemi, illetve gyámügyi igazgatási ismeretek
100
100
Ügykezelési ismeretek
70
Intézményi gyakorlat Integráló modulok
40
Esetmegbeszélés Mentálhigiéné
130
360
360
150
190
30
30
40
Folyamatos gyakorlat Szabad órakeret
10
210
40 120
120
-
210
54
55
Összesen
1200
120
880
2200
Szociális, gyermek-és ifjúságvédelmi ügyintéz (HÍD-program) OKJ-s száma: 54 8933 04 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Ssz
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Iskolarendszer képzés 1/13
Iskolarendszeren kívüli képzés Munkakörben Munkakörben dolgozók nem dolgozók képzése képzése
Tantárgy
2+1/2 hét
Társadalmi és szociális ismeretek Szociális munka elmélete Közigazgatási ismeretek Költségvetési ismeretek Statisztika és demográfiai ismeretek Szociális és gyámügyi ig. ismeretek Ügykezelési ismeretek Élet-és pályatervezés Iskola/Képz által felhasználható órakeret - Pszichológia - Jog
60 90 90 60 60 80 30 30
40 60 60 60 60 80 30 --
40 60 60 60 60 80 30 --
30 30 560 260 120 380 940
30 30 410 120 120 240 650
30 30 420 210 120 330 750
Szakmai elmélet összesen 10. Szakmai gyakorlat 11. Szakmai képességfejleszt foglalkozás Szakmai gyakorlat összesen Kötelez összesen
55 5499 03
55
56 Faipari Termelésszervez Fels fokú Szakképzés F rész- és lemezipari; Bútor- és kárpitosipari szakirányának TANTERVE Ssz .
Tantárgyak neve
Órák száma
1.f 2.f 3.f élév élév élév
Heti Óra öszszes 4.félév
I. ALAPISMERETI MODUL ( 17 kredit 12,88 % ) 1. Társadalmi ismeretek. Munkavégzési (1+2) technikák, irodaszervezés k 2. Számítástechnikai ismeretek * (0+3) gy 3. Szociológia* (2+0) k 4. Humán er forrás-menedzsment és pszi(2+0) chológia k 5. Gazdálkodási és vállalkozói ismeretek (2+1) (2+2) I-II. * k II. M SZAKI SZAKISMERETI MODUL ( 26 kredit 19,70 % ) 6. Matematika I-II.* (0+2) (0+2) 7. Matematika III-IV. * (***) (2+2) (2+2) k sz 8. Fizika I-II. * (***) (1+2) (1+2) k k 9. M szaki rajz * (0+3) gy 10. Környezetvédelem, biztonságtechnika (2+1) k 11. Fa- és kárpitosipari anyagismeret (2+2) k III. SZAKMAI ALAPOZÓ MODUL ( 14 kredit 10,60 % ) 12. Gépészeti ismeretek (1+1) k 13. Faipari gépek és szerszámok * (1+1) k 14. Faipari szerkezettan - szakrajz (2+2) k 15. Ergonómia (1+1) k 16. Terméktervezés módszertana (2+0) k IV. SZAKMAI SPECIÁLIS MODUL ( 22 kredit 16,67 % ) 17. Gyártásszervezés (2+1) k 18. F rész-lemez szakirány: F részipari techno- (2+3) lógiák k Bútor és kárpitos szakirány: Történelmi stílusok 19. F rész-lemez szakirány:Falemezgyártási technológi- (3+3) ák Bútor és kárpitos szakirány: Kárpitosipari k technológia
Kredit
(1+2)
3
(0+3)
3
(2+0)
2
(2+0)
2
(4+3)
7
(0+4) (4+4)
2 8
(2+4)
6
(0+3)
3
(2+1)
3
(2+2)
4
(1+1)
2
(1+1)
4
(2+2)
4
(1+1)
2
(2+0)
2
(2+1)
3
(2+3)
5
(3+3)
5
56
57 20. Bútor és kárpitos szakirány: Bútor-, ajtó(2+2) (2+2) és ablakgyártás k 21. F rész-lemez szakirány: Faipari gyártmánytervezés (1+1) (1+1) (2+2) Bútor és kárpitos szakirány: Kárpitosipari gyártk k mánytervezés V. MENEDZSMENT MODUL ( 37 kredit 28,03 % ) 22. Vállalkozásgazdaságtan és számvitel * (1+2) (1+2) k 23. Marketing (3+2) (3+2) k 24. Jog (2+0) (2+0) k 25. Fakereskedelmi ismeretek (3+1) (3+1) k 26. Pénzügy (2+0) (2+0) k 27. Stratégiai menedzsment (2+0) (2+0) k 28. Innovációs menedzsment (1+1) (1+1) k 29. Min ség menedzsment (2+1) (2+1) k 30. Projekt menedzsment (1+1) (1+1) k 31. Változás menedzsment (1+1) (1+1) k 32. Logisztika (2+2) (2+2) k VI. NYELVI MODUL ( 8 kredit 6,06 % )
5
33. Idegen nyelv*
(0+4) (0+4) (0+4) (0+2) (0+14 ) VII. SZAKMAI (TANM HELY és ÜZEMI) GYAKORLAT ( 8 kredit 6,06 % ) 34. Évközi tanm hely gyakorlat * (0+2) (0+2) (0+2) (0+2) (0+8) 35. Üzemi gyakorlatok 80 80 80 160 400
8
Heti óraszám összesen az üzemi gyakorla- 11+24 15+19 13+18 18+14 57+75 tok nélkül: Jelmagyarázat a tantervhez: k Kollokviummal zárul * Beszámítható a graduális faipari sz Szigorlattal zárul mérnökképzésben gy Gyakorlati jeggyel zárul (* * * ) Csak a továbbtanulni szándékozók részére Összes kredit értékb l beszámítható a faipari mérnökképzésben: 52 kredit (39,39 %)
132
4
3 4 3 4 3 4 2 4 2 2 6
2 6
33 5262 01 Asztalos
57
58
Szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok Tantárgy Ssz.
Megnevezés
Osztályf nöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági ismeretek Szakmai ismeretek 4. Faipari szakmai és gépismeret 5. Asztalos szakmai és gépismeret 6. Faipari szakrajz 7. Asztalos szerkezettan-szakrajz 8. Faipari anyagismeret 9. Asztalos anyagismeret Kötelez elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 10. Faipari szakmai alapgyakorlat 11. Asztalos szakmai gyakorlat Üzemi gyakorlat (nyári összefügg ) Kötelez összesen: Szabadon választható kötelez szakmai tantárgyak Szakmai idegen nyelv * Fafaragás technológiája Faesztergályozás technológiája Intarziakészítés technológiája Gépi technológiák CNC szerszámgép kezelése Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen:
Évfolyam 1/11.
2/12.
Összesen
19 76 38 36
18 54
37 130 38 36 36
36 95
140 1207 228
991 234
95 108 95 108 76 72 833 1365 630 595 140 2198 462
(37) (18) (18) (18) (18) (18) (37) 1435
(35) (17) (17) (17) (17) (17) (70) 1225
(72) (35) (35) (35) (35) (35) (107) 2660
95 76 437 770 630
108 108 72 396 595 595
Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó id t is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2660 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel! A táblázatban zárójelben az ajánlott óraszámok szerepelnek.
33 5262 06 Kárpitos
58
59
5.3. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok Tantárgy Ssz.
Megnevezés
Osztályf nöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági ismeretek Szakmai ismeretek 4. Kárpitos szakmai és gépismeret 5. Kárpitos szerkezettan-szakrajz 6. Kárpitos anyagismeret Kötelez elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 7. Kárpitos szakmai gyakorlat Üzemi gyakorlat (nyári összefügg ) Kötelez összesen: Szabadon választható kötelez szakmai tantárgyak Számítástechnika * Asztalos szakmai ismeretek Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen:
Évfolyam 1/11.
2/12.
Összesen
19 76 38 36
18 70
37 146 38 36 36
36 95 95 76 437 770 630 140 1207 228
108 108 72 412 595 595 991 218
203 203 148 849 1365 1225 140 2198 446
(37) (18) (37) 1435
(70) (17) (54) 1225
(107) (35) (91) 2660
Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó id t is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2660 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel! A táblázatban zárójelben az ajánlott óraszámok szerepelnek.
59
60
33 5216 03 Villanyszerel
Ssz.
Tantárgy Megnevezés
Osztályf nöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek 4. Anyagismeret 5. M szaki rajz 6. Elektrotechnika 7. Szakmai ismeretek I. 8. Szakmai ismeretek II. Kötelez elmélet összesen: 9. Alapgyakorlatok* ** 10. Szakmai gyakorlatok I.* 11. Szakmai gyakorlatok II.* 12. Villamos mérések I.* ** 13. Villamos mérések II.* ** 14. Üzemi gyakorlat (nyári összefügg ) Kötelez gyakorlat összesen: Kötelez összesen: 15. Szabadon választható kötelez szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak a) Szakmai idegen nyelv* b) Számítástechnika* c) Elektrotechnikai szakszámítások d) Alkalmazott ipari elektronika Szakmai gyakorlati tantárgyak e) Összetett szakmai gyakorlatok I.* f) Összetett szakmai gyakorlatok II.* Az iskola helyi tantárgyi programja Elmélet összesen: Gyakorlat összesen: Összesen:
1/11. 37 74 37 37 74 74 111 37 481 222 296 74 140 732 1213 222 74 (74) (74) (74) 148 (148) (37) 555 880 1435
Évfolyam 2/12. Összes 35 72 70 144 37 37 35 35 74 74 111 37 280 280 420 901 222 296 525 525 74 70 70 140 595 1327 1015 2228 210 432 70 144 (70) (144) (70) (144) (74) (70) (70) 140 288 (148) (140) (140) (70) (107) 490 1045 735 1615 1225 2660
Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó id t. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2660 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A gyakorlati témák oktatása a - közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 f s csoportlétszámnak megfelel en történhet. A **-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlatok.
60
61
31 5216 10 Gázvezeték és készülékszerel Sor szám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
15.
Tantárgy Megnevezés Osztályf nöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek M szaki ábrázolás Szakrajz Anyagismeret Szakmai alapismeretek Szakmai ismeret M szaki alapismeretek Irányítástechnikai alapismeretek Min ségbiztosítás Kötelez elmélet összesen: Szakmai alapgyakorlatok Szakmai gyakorlat M szaki mérések Nyári összefügg gyakorlat Kötelez gyakorlat összesen Kötelez tantárgyak összesen Szabadon választható kötelez szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak Szakmai idegen nyelv (német-angol)* Számítástechnika * Háztartási gázkészülékek karbantartása és hibaelhárítása Szakmai gyakorlati tantárgyak Hegesztési gyakorlat * Az iskola helyi tantárgyi programja Kötelez elméleti órák összesen Kötelez gyakorlati órák összesen ÖSSZESEN:
1/11. 37 74 37 37 74
Óraszám 2/12.
74 140 732 1176 259 74 (74) (74) -
560 980 245 70 (70) (70)
72 144 37 37 70 74 70 74 37 140 37 37 35 864 518 560 74 140 1292 2156 504 144 (144) (74) (70)
185 (185) (37) 518 917 1435
175 (175) (70) 490 735 1225
360 (360) (107) 1008 1652 2660
74 37 37 37 444 518
35 70 70 70 -
Összes
140 35 420 560
Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó id t. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2660 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A gyakorlati témák oktatása a - közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 f s csoportlétszámnak megfelel en történhet.
61
62 31 5216 20 Vízvezeték és központif tés szerel
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
15.
Tantárgy Megnevezés Osztályf nöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek M szaki ábrázolás Szakrajz Anyagismeret Szakmai alapismeretek Szakmai ismeret M szaki alapismeretek Irányítástechnikai alapismeretek Min ségbiztosítás Kötelez elmélet összesen: M szaki mérések* Szakmai alapgyakorlat* Szakmai gyakorlat* Nyári összefügg gyakorlat* Kötelez gyakorlat összesen Kötelez tantárgyak összesen Szabadon választható kötelez szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak Szakmai idegen nyelv (német-angol)* Alkalmazott számítástechnika * Speciális víz- és f tésvezetékek szerelési ismeretei Szakmai gyakorlati tantárgyak Hegesztési gyakorlat * Az iskola helyi tantárgyi programja Kötelez elméleti órák összesen Kötelez gyakorlati órák összesen ÖSSZESEN:
1/11. 37 74 37 37 74
Óraszám 2/12.
37 37 444 74 518 140 732 1176 259
560 560 980 245
72 144 37 37 70 74 70 74 37 140 37 37 35 864 74 518 560 140 1292 2156 504
74 (74) (74) 185 (185) (37) 555 880 1435
70 (70) (70) 175 (175) (70) 525 700 1225
144 (144) (74) (70) 360 (360) (107) 1080 1580 2660
74 37
35 70 70 70 -
Összes
140 35 420
Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó id t. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2660 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A gyakorlati témák oktatása a - közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 f s csoportlétszámnak megfelel en történhet.
62
63
31 5220 04 Vasbeton és m k készít
Ssz.
Tantárgy Megnevezés
Osztályf nöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek 4. Vállalkozási alapismeretek Szakmai ismeretek 5. * Épít ipari anyag- és gyártásismeretek M szaki rajz 6. Vasbeton- és m k készít szakrajz 7. Épületszerkezetek, építési technológiák 8. Vasbeton- és m k készít szakmai ismeretek 9. Vasbeton- és m k készít munkák szakszámításai 10. Kötelez elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 11. * Alapgyakorlatok Kit zési és mérési ismeretek Állványozási ismeretek Anyagvizsgálatok 12. * Vasbeton- és m k készít szakmai gyakorlatok Nyári összefügg gyakorlat Kötelez összesen: Szabadon választható kötelez szakmai tantárgyak Épít ipari gépek 13. Építészettörténet 14. M emlékvédelem 15. Épületdiagnosztika 16. Fenntartásépítési és felújítási technológiák 17. M vészet és iparm vészet története 18. Szakmai idegen nyelv 19. Az iskola helyi tantárgyi programja 20. Összesen:
1/11. 37 74 37 37 -
Évfolyam 2/12. összes 35 72 70 144 35 72 37 35 35 35 35
74 74 18 19 74 444 843 259
35 70 70 35 420 665 -
109 74 88 19 144 35 864 1508 259
444 140 1287
665 1085
1109 140 2372
148 (19) (37) (37) (74) (37) 1435
140 (18) (35) (35) (70) (70) (35) (70) (70) 1225
288 (37) (35) (35) (107) (107) (35) (144) (107) 2660
* - gal jelölt tantárgyak témáinak feldolgozása csoportbontást igényel. Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó id t is. A kit zési és mérési ismertek, valamint az épít ipari anyag- és gyártásismeretek mérési gyakorlatai az elmélettel összekapcsolva taníthatók. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2660 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A gyakorlati témák oktatása a - közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 f s csoportlétszámnak megfelel en törtténhet.
63
64
31 5216 03 Burkoló
Ssz.
Tantárgy Megnevezés
Osztályf nöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek 4. Vállalkozási ismeretek Szakmai ismeretek * Épít ipari és faipari anyag- és gyártásismeretek 5. M szaki rajz 6. Burkoló munkák szakrajza 7. Építési alapismeretek Épületszerkezetek, építési 8. Technológiák * Burkoló kit zési és mérési ismeretek 9. Állványozási ismeretek 10. Burkoló szakmai ismeretek 11. Burkoló munkák szakszámításai 12. Burkoló gépismeret 13. Építészettörténet 14. Kötelez elmélet összesen: Szakmai gyakorlat * Burkoló alapgyakorlatok 15. * Burkoló szakmai gyakorlatok 16. Nyári összefügg gyakorlat Kötelez összesen: Szabadon választható kötelez szakmai Tárgyak M emlékvédelem 17. Épületdiagnosztika 18. Fenntartásépítési és felújítási technológiák 19. M vészet- és iparm vészet története 20. Szakmai idegen nyelv 21. Az iskola helyi tantárgyi programja 22. Összesen:
1/11. 37 74 37 37 -
Évfolyam 2/12. összes 35 72 70 144 35 72 37 35 35 35 35
74 74 18
35 70
109 74 88
18
-
18
37 19 74 19 518 888 259 489 140 1406 111
70 52 18 35 490 735 735 1225 105
37 19 144 52 37 35 1008 1623 259 1224 140 2631 216
( 37 ) ( 37 ) ( 74 ) (37) 1517
( 35 ) ( 70 ) ( 70 ) ( 35 ) ( 70 ) (70) 1330
( 35 ) ( 107 ) ( 107 ) ( 35 ) ( 144 ) (107) 2847
Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó id t is. * - gal jelölt tantárgyak témáinak feldolgozása, valamint az Épít ipari és faipari anyag- és gyártásismeretek anyagvizsgálati témáinak feldolgozása csoportbontást igényel. A burkoló kit zési és mérési ismeretek valamint a Épít ipari és faipari anyag- és gyártásismeretek mérési gyakorlatai az elmélettel össze kapcsolva taníthatók. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2847 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A gyakorlati témák oktatása a - közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 f s csoportlétszámnak megfelel en történhet.
64
65 31 5216 06 Épületburkoló
Ssz.
Tantárgy Megnevezés
Osztályf nöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek 4. Vállalkozási ismeretek Szakmai ismeretek 5. * Épít ipari anyag- és gyártásismeretek M szaki rajz 6. Épületburkoló szakrajz 7. Építési alapismeretek Épületszerkezetek, építési technológiák 8. * Kit zési és mérési ismeretek 9. Állványozási ismeretek 10. Épületburkoló szakmai ismeretek 11. Épületburkoló munkák szakszámításai 12. Épít ipari gépek 13. Építészettörténet 14. Kötelez elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 15. * Alapgyakorlatok 16. * Épületburkoló szakmai gyakorlatok Nyári összefügg gyakorlat Kötelez összesen: Szabadon választható kötelez szakmai tantárgyak M emlékvédelem Épületdiagnosztika Fenntartásépítési és felújítási technológiák M vészet és iparm vészet története Szakmai idegen nyelv Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen:
1/11. 37 74 37 37 -
Évfolyam 2/12. összes 35 72 70 144 35 72 37 35 35 35 35
74 74 18
35 70
109 74 88
18 37 19 74 19 518 843 266 437 140 1361 111
70 52 18 35 490 665 665 1155 105
18 37 19 144 52 37 35 1008 1508 266 1102 140 2516 216
(37) (37) (74) (37) 1472
(35) (70) (70) (35) (70) (70) 1260
(35) (107) (107) (35) (144) (107) 2732
* - gal jelölt tantárgyak témáinak feldolgozása csoportbontást igényel, az Épít ipari anyag és gyártási ismeretek, anyagvizsgálat témáit, valamint a Kit zési és mérési ismeretek témáit a szakmai gyakorlattal együtt kell feldolgozni. Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó id t is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2732 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A gyakorlati témák oktatása a - közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 f s csoportlétszámnak megfelel en történhet.
65
66 31 5216 14 K m ves
Ssz.
Tantárgy Megnevezés
Osztályf nöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek 4. Vállalkozási ismeretek Szakmai elmélet 5. Épít ipari anyag- és gyártásismeretek 6. M szaki rajz 7. Épületszerkezetek szakrajza 8. Épületszerkezetek, építési technológiák 9. K m ves szakmai ismeretek 10. Építési munkák szakszámításai Kötelez elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 11. *Alapgyakorlatok Kit zési és mérési ismeretek Állványozási ismeretek Anyagvizsgálatok 12. *K m ves szakmai gyakorlatok Nyári összefügg gyakorlat Kötelez összesen: Szabadon választható kötelez szakmai tantárgyak 13. Épít ipari gépek 14. Építészettörténet 15. M emlékvédelem 16. Épületdiagnosztika 17. Fenntartásépítési és felújítási technológiák 18. M vészet és iparm vészet története 19. Szakmai idegen nyelv 20. Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen:
1/11. 37 74 37 37 -
Évfolyam 2/12. Összes 35 72 70 144 35 72 37 35 35 35 35
74 74 18 19 74 444 843 259
35 70 70 35 420 665 -
109 74 88 19 144 35 864 1508 259
444 140 1287 148 (19) (37) (37) (74) (37) 1435
665 1085 140 (18) (35) (35) (70) (70) (35) (70) (70) 1225
1109 140 2372 288 (37) (35) (35) (107) (107) (35) (144) (107) 2660
* - gal jelölt tantárgyak témáinak feldolgozása csoportbontást igényel. Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó id t is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2660 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A gyakorlati témák oktatása a - közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 f s csoportlétszámnak megfelel en történhet.
66
67 31 5216 17 Szobafest , mázoló és tapétázó
Ssz.
Tantárgy Megnevezés
Osztályf nöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek 4. Vállalkozási alapismeretek Szakmai ismeretek 5. Szobafest -mázoló és tapétázó anyag- és gyártásismeretek 6. M szaki rajz 7. Szobafest -mázoló és tapétázó szakrajz 8. Épületszerkezetek, építési technológiák 9. Szobafest -mázoló és tapétázó szakmai ismeretek 10. Szobafest -mázoló és tapétázó munkák szakszámításai Kötelez elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 11. * Alapgyakorlatok Kit zési és mérési ismeretek Állványozási ismeretek Anyagvizsgálatok 12. * Szobafest -mázoló és tapétázó szakmai gyakorlatok Nyári összefügg gyakorlat Kötelez összesen: Szabadon választható kötelez szakmai tárgyak 13. Épít ipari gépek 14. M vészet és iparm vészet története 15. Építészettörténet 16. M emlékvédelem 17. Épületdiagnosztika 18. Fenntartásépítési és felújítási technológiák 19. Szakmai idegen nyelv 20. Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen:
1/11. 37 74 37 37 -
Évfolyam 2/12. összes 35 72 70 144 35 72 37 35 35 35 35
74
35
109
74 18 19 74 444 843 259
70 70 35 420 665 -
74 88 19 144 35 864 1508 259
444 140 1287 148 (19) (37) (37) (74) (37) 1435
665 1085 140 (18) (35) (35) (35) (70) (70) (70) (70) 1225
1109 140 2372 288 (37) (35) (35) (35) (107) (107) (144) (107) 2660
* - gal jelölt tantárgyak témáinak feldolgozása csoportbontást igényel. Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó id t is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történ feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelel speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelez 2660 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelez tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelez szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A gyakorlati témák oktatása a - közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 f s csoportlétszámnak megfelel en történhet.
67
68
7.2 . Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A tantárgyi programok legfontosabb eleme továbbra is a tankönyv. A tankönyvvé nyilvánítás eljárási szabályait a Közoktatási Törvény 122§ (4) bekezdése rögzíti. Ezek szerint a jóváhagyott tankönyvek alkalmasak a NAT, illetve a helyi tantervek követelményeinek megfelel en a tantárgyak tananyagtartalmának oktatására, biztosítják a szaktudományok megfelel szint , tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását, a mai ismereteknek az érintett korosztályoknak megfelel módszerekkel történ közvetítését. /lásd: 25. old. 4.3. bek./
7.3.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha teljesítette a kerettantervben kiadott, „A továbbhaladás feltételei” cím részben meghatározott követelményeket, azaz az adott évfolyamon minden tantárgyból legalább „elégséges” osztályzatot szerzett. A követelmények teljesítését a tanárok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve megszerzett érdemjegyei alapján bírálják el. A szakképzésben résztvev tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha teljesítette az illetékes szakminisztérium által kiadott központi program elméleti és gyakorlati követelményeit, és valamennyi elméleti és gyakorlati tantárgyból legalább „elégséges” osztályzatot szerzett. Szabadon választható tantárgyak értékelése történhet osztályzatokkal, vagy megfelelt (M); nem felelt meg (nM) Min sítéssel. Az értékelés módjának eldöntése a szakmacsoportok oktatóinak feladata. A magasabb évfolyamra lépés, illetve a szakmai vizsgára bocsátás feltétele a legalább elégséges osztályzat, vagy a megfelelt min sítés. Szakképz évfolyamokon a moduláris szakképzéseknél a tanuló a következ modult akkor kezdheti meg, ha az el z modulban szerepl valamennyi tantárgyból legalább „elégséges” osztályzatot szerzett. Ha a tanuló a tanév végén egy, vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, akkor a következ tanévet megel z en augusztusban javító vizsgát tehet. Sikeres javítóvizsga után magasabb évfolyamba lép. Sikertelen javítóvizsga esetén, ha tanköteles, akkor évfolyamot ismételni köteles, amennyiben már nem tanköteles korú, úgy tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló a tanév végén három, vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, akkor a nevel testület az osztályozó értekezleten dönt arról, hogy engedélyezi-e a tanulónak a javító vizsgát, vagy a tanuló évfolyamot ismételni köteles. A tanuló a magasabb évfolyamba lépéshez szükséges év végi osztályzatot osztályozó vizsgával is megszerezheti. Ebben az esetben a tanuló legkés bb egy hónappal a tanév vége el tt írásban kéri az iskola igazgatójától, hogy osztályozó vizsgát tehessen. Az osztályozó vizsgát legkés bb a szóbeli érettségi vizsgák befejezéséig kell lebonyolítani. A tanuló írásban kérheti az iskola igazgatóját, hogy az osztályozó vizsgát független bizottság el tt kívánja letenni. A magasabb évfolyamba történ lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a tanév végén az alábbi esetekben: a. magántanuló volt b. az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az el írtnál rövidebb id alatt teljesítse c. az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól d. tanórákról történt hiányzások esetén az alábbiak szerint: - ha a tanuló mulasztása elérte, vagy meghaladta a tanév végéig a 250 órát, és a a tantestület engedélyezi ,év végi osztályzatainak megállapításához minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie
68
69
- ha a tanuló összes mulasztása nem érte el a 250 órát, de egy-egy tantárgyból meghaladta a megengedett 30% ot, akkor az év végi osztályzat megállapításához az adott tantárgyból (tantárgyakból) osztályozó vizsgát kell tennie - ha a tanuló félévig elérte az éves maximum 250 óra hiányzást, és a tantestület nem engedélyezi az osztályozó vizsgát, akkor a tanuló tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja - nem kell osztályozó vizsgát tennie, de nem osztályozható az a tanuló, aki egy, vagy több tantárgyból félévkor meghaladta a mulasztások id arányos 30 %-át. Az osztályozó vizsgát az alábbiak szerint kell szervezni és lebonyolítani: a. Az iskolai osztályozó vizsga id pontja: - végz s évfolyamon május els hete - a többi évfolyamon a szóbeli érettségi id szaka b. Az osztályozó vizsga a tantárgyak jellegének megfelel en: írásbeli vagy szóbeli, vagy írásbeli és szóbeli, és gyakorlati részb l áll. A teljes osztályozóvizsga anyaga a tantervben szerepl valamennyi tantárgyra kiterjed. Az írásbeli vizsga id tartama tantárgyanként maximum 90 perc. Egy napon legfeljebb 3 tárgyból lehet írásbeli vizsgát tenni. c. Az osztályozó vizsga tárgyai a számonkérés formája szerint: Írásbeli és szóbeli: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv Írásbeli vagy szóbeli: történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, orientációs elméleti tantárgyak, szakmai alapozó elméleti tantárgyak Gyakorlati – szóbeli: ének-zene, rajz, testnevelés, orientációs gyakorlati tantárgyak, szakmai alapozó gyakorlati tantárgyak Írásbeli elégtelen szóbelin javítható. d. Az írásbeli vizsga befejezése után a dolgozatokat az illetékes szaktanárok kijavítják, észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ráírják, a szóbeli vizsga megkezdése el tt bemutatják az osztályozó vizsgabizottság elnökének. e. A szóbeli vizsgát vizsgabizottság el tt kell tartani. Vizsgabizottság tantárgyanként, vagy tantárgycsoportonként szervezhet . A vizsgabizottság három tagú. Elnökét az igazgató bízza meg. Tagjai – kivétel a független vizsgabizottság esetén – lehet leg azok a tanárok, akik a bizottság el tt vizsgázó tanulókat tanították. A szóbeli feleletek elhangzásakor a vizsgabizottság mindhárom tagjának egyidej leg jelen kell lennie. f. Az osztályozó vizsgát tev tanuló, aki tanév közben szerzett érdemjegyeket, kérheti, hogy az osztályozó vizsgán ezek átlagát egy érdemjegynek számítva a végleges osztályzat meghatározásánál a bizottság vegye figyelembe. g. Sikertelen, vagy megszakított osztályozó vizsga, illetve a vizsgától való igazolatlan távolmaradás esetén a tanuló a javító vizsgára vonatkozó feltételek mellett augusztusban javító vizsgát tehet. Indokolt megszakítás és igazolt távollét esetén a vizsgabizottság határoz arról, hogy a tanuló mikor és milyen feltételekkel pótolhatja a vizsgát. h. Gyakorlati és gyakorlati jelleg tantárgyból az arra vonatkozó követelményrendszer szerint és a szóbeli vizsgára vonatkozó feltételekkel szervezhet osztályozó vizsga.
69
70
7.4. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellen rzése és értékelése 7.4.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellen rzése, értékelése a./ A tanulók tanulmányi munkáját, az el írt követelmények teljesítését a tanárok az egyes tantárgyak jellegzetességének megfelel en a tanulók szóbeli feleletei, írásbeli munkái és gyakorlati tevékenysége alapján ellen rzik. Az ellen rzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók szóbeli kifejez készségének fejlesztése érdekében – a tantárgy jellegéhez igazodóan – kiemelt figyelmet kell fordítani az ellen rzés szóbeli formájára és alkalmazására. b./ A tanárok a tanulók tanulmányi teljesítményének és el menetelének értékelését, min sítését els sorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében el írt követelményekhez. E mellett figyelembe veszik azonban azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az el z értékelés óta. c./ A tanulónak az adott tantárggyal, gyakorlattal összefügg minden lényeges szóbeli, írásbeli és gyakorlati megnyilvánulását , munkáját értékelni kell. Szóbeli, írásbeli és gyakorlati ellen rzésnél, számonkérésnél, valamint nagyobb tantárgyi témák lezárása után a tanuló teljesítményét érdemjegyekkel kell min síteni. Az öt érdemjegy: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanár szükség esetén adjon lehet séget a tanulónak az érdemjegy javítására. d./ Az érdemjegyeket mind az osztálynaplóba, mind az ellen rz könyvbe be kell írni. A tanuló teljesítményér l a szül t értesíteni kell. Tantárgyi érdemjegyekr l folyamatosan, félévi osztályzatról az ellen rz könyv útján, az év végi osztályzatnál a bizonyítványban kell tájékoztatást adni. e/ . A félévi és tanév végi osztályzatok megállapítása el tt a szaktanár – az érdemjegyek figyelembe vételével – megbeszéli az osztály tanulóival a tantervi követelmények teljesítésének mértékét. A tanár lehet séget adhat a tanulónak arra, hogy egy-egy kérdéses anyagrészb l beszámoljon, és ezután állapítja meg a tanuló tantárgyi osztályzatát. f./ A félévi és tanév végi osztályzatokat a szaktanár állapítja meg, és legkés bb – mindkét esetben – az utolsó el tti tanítási nap befejezéséig beírja az osztálynaplóba ceruzával. Az érdemjegyr l tájékoztathatja a tanulót is, ilyenkor rövid értékelést kell adnia. A szaktanár a követelményeket kiemelked en teljesít tanulókat szaktárgyi dicséretben részesítheti. A naplóban ceruzával lezárt osztályzatokat az osztályozó értekezletig csak az illetékes szaktanár ismertetheti a tanulóval, zárás után már az osztályf nök is. 7.4.2. A tanulók magatartásának értékelése, min sítése a./ A tanulók félévi és év végi magatartás min sítésér l az osztályf nök dönt az osztályban tanító szaktanárok és a tanulók véleményének figyelembe vételével. Az osztályozó értekezleten az osztályf nök ismerteti a javaslatot, és az osztályban tanító szaktanárok esetleges véleményének meghallgatása után a végleges min sítést (jegyet) tintával – még az értekezleten, vagy közvetlenül az értekezlet után – átírja az osztálynaplóban. Vitás esetben az osztályban tanító szaktanárok többségi véleménye dönt az osztályzatról. b./ A tanulók magatartását az osztályf nöki munkaközösség által összeállított kritériumrendszer alapján kell min síteni. A „magatartás” kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (tartás), és nem viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a feln ttekhez, saját és mások iránt érzett felel sségérzetét értékeli. A házirendben leírtakat betartva, és azt társaival betartatva együttesen értékeljük. Hangsúlyozni kell, hogy az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. A magatartási jegyet az osztályf nök a szaktanárok véleménye alapján határozza meg. A nevel testület az alábbi szempontokat veszi figyelembe a tanulók magatartásának min sítésekor:
70
71
Példás 1. Fegyelmezettsége: - nagyfokú, állandó, másokra pozitívan kiható - osztályf nöki vagy magasabb szint büntetése nincs 2. Viselkedéskultúrája, hangneme: - kifogástalan, példaérték - magatartása, hangneme tanórán és tanórán kívül is példás, tisztelettudó - órai szereplésével segíti a szaktanárok munkáját 3. Közösségre való hatása, társas emberi kapcsolatai: - pozitív, aktív, vállalkozik feladatvégzésre - segít kész társai és feln ttek iránt - jóindulatú - kezdeményez - nem önz , befolyást nem gyakorol 4. Házirend betartása: - a tanulói jogokat és kötelezettségeket megfelel en gyakorolja, társait is a házirend betartására ösztönzi 5. Felel sségérzete: - jellemz rá a nagyfokú felel sségtudat, vállalásait mindig teljesíti Jó 1. Fegyelmezettsége: - megfelel , a tanórán „csendes” fegyelmezni nem vagy csak ritkán kell - nincs osztályf nöki figyelmeztetésnél súlyosabb büntetése 2. Viselkedéskultúrája, hangneme: - magaviselete, hangneme tanórán és tanórán kívül is tisztelettudó 3. Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai: - önként nem vállal munkát, vonakodó, de a rábízott feladatokat elvégzi - közömbös, de nem árt a közösségnek 4. Házirend betartása: - kisebb hibákat néha ejt a követelmények teljesítésében, de ezek véletlenszer ek 5. Felel sségérzete: - a feladatok végzésben, teljesítésében el fordul néha feledékenység Változó 1. Fegyelmezettsége: - magatartásával a tanórák rendjét többször megbontja, ezért másokat zavaró, kifogásolható - akadályozza a tanár és társai munkáját - ha osztályf nöki int je vagy ennél súlyosabb büntetése van 2. Viselkedéskultúrája, hangneme: - udvariatlan, nyegle környezetével, esetenként tiszteletlen - hangneme sért , durva 3. Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai: - negatív, goromba, lélektelen, árt a közösségnek 4. Házirend betartása: - el fordul többszöri követelményszegés 5. Felel sségérzete: - vannak hiányosságai, ingadozó - feladatteljesítésében többszöri feledékenység Rossz 1. Fegyelmezettsége: - er sen kifogásolható - magatartásával a tanórákat rendszeresen zavarja - fegyelmi büntetései halmozottan fordulnak el vagy igazgatói szigorú megrovása van 2. Viselkedéskultúrája, hangneme: - tanáraival és társaival szemben durva, rendszeresen tiszteletlen, er szakos, goromba - hangneme durva, közönséges, heves, hangoskodó 3. Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai: - közösségi munkából semmilyen formában nem veszi ki a részét - magatartása közösséget romboló hatású 4. Házirend betartása: - sokat vét, sokszor mulasztja el követelményeit ellene 5. Felel sségérzete: - felel tlen, megbízhatatlan
71
72
7.4.3. A tanulók szorgalmának értékelése, min sítése a./ A tanulók félévi és év végi szorgalmának min sítésér l az osztályf nök dönt az osztályban tanító szaktanárok és a tanulók véleményének figyelembe vételével. Az osztályozó értekezleten az osztályf nök ismerteti a javaslatot, és az osztályban tanító szaktanárok esetleges véleményének meghallgatása után a végleges min sítést (jegyet) tintával – még az értekezleten, vagy közvetlenül az értekezlet után – átírja az osztálynaplóban. Vitás esetben az osztályban tanító szaktanárok többségi véleménye dönt az osztályzatról. b./ A tanulók szorgalmát az osztályf nöki munkaközösség által összeállított kritériumrendszer alapján kell min síteni. A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, és kötelességtudását értékeli. A nevel testület a szorgalom jegy elbírálásakor az alábbi szempontokat veszi figyelembe: Példás 1. Tanulmányi munkája: - tanulmányi el menetele összhangban van a képességeivel - célja a tudás megszerzése, ezért odaadó, igényes 2. Munkavégzése: - kitartó, pontos - teljesítménye állandó, lankadatlan, rendszeresen készül - önállóság jellemzi 3. Kötelességtudata: - kifogástalan - feladatait határid re, megbízhatóan végzi 4. Tanórán kívüli többletmunkája: - vállalkozik „plusz” feladatokra - énekkari, szakköri munkában aktív Jó 1. Tanulmányi munkája: - törekv , de nem minden tárgyat tanul egyenletes szorgalommal, így eredménye lehetne jobb is a képességeihez mérten - nincs elégtelen min sítése a bizonyítványban - el z félévi eredményeihez viszonyítva rontott 2. Munkavégzése: - többnyire rendszeres - néha ösztönözni kell, nem önálló 3. Kötelességtudata: - felszerelése többször hiányos - önálló munkavégzésében el fordulnak hiányosságok 4. Tanórán kívüli többletmunkája: el fordul, hogy ösztönzésre dolgozik Változó 1. Tanulmányi munkája: - ingadozó - teljesítménye értelmi képességei alatt marad - tanulmányi eredménye az el z félévben viszonyítottan jelent sen visszaesett - elégtelen min sítése van 1-2 tantárgyból 2. Munkavégzése: - rendszertelen, hullámzó - önállótlan 3. Kötelességtudata: - felszerelése hiányos 4. Tanórán kívüli többletmunkája: - ritkán vállal, nehezen motiválható Hanyag 1. Tanulmányi munkája: - „ következetesen” nem készül - eredménye jóval értelmi képességei alatt marad - 3 vagy több tárgyból elégtelen min sítést kapott 2. Munkavégzése: - megbízhatatlan, önállótlan 3. Kötelességtudata: - rossz eredményeivel szemben közömbös, a javítás szándéka sem tapasztalható - szinte nincs felszerelése vagy állandóan hiányos 4. Tanórán kívüli többletmunkája: - nem vállal semmilyen feladatot
72
73
7.4.4. Dicséretek, büntetések a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelésében a. Dicséretek: Az a tanuló, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, rendezvényeken, versenyeken eredményt ér el, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének meg rzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesítheti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következ dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - osztályf nöki dicséret - igazgatói dicséret - nevel testületi dicséret A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szül tudomására kell hozni. A tanulmányi versenyek budapesti és országos dönt jén kiemelked eredményt elért tanulóknak a meghívott szül k és pedagógusok jelenlétében az igazgató adja át az elismeréseket. Elismerésül nevel testületi határozat alapján a feltételek teljesülése esetén odaítélhet a „Deák Emlékplakett” illetve az „ Év Tanulója” cím. b.) Büntetések, büntetési fokozatok: 1. Szaktanári figyelmeztetés: (írásban történik, bekerül az ellen rz be, a szaktanár „adja át”) - tanóra zavarása esetén (evés, ivás, magatartási probléma), amikor többszöri figyelmeztetésre sem változik a viselkedés - tiszteletlen viselkedéskor - A szaktanári figyelmeztetés magasabb büntetési fokozatra váltása minden 3. figyelmeztetés után történik. Ekkor azt a büntetést kapja a tanuló, ami számára a következ büntetési fokozat (figyelembe vesszük az addigi egyéb büntetéseit). 2. Osztályf nök által adható büntetések: (írásban, ellen rz be, naplóba kerül be) 2.1. Osztályf nöki figyelmeztetés: - a szaktanári figyelmeztetések után (3. után) - ismétl d tiszteletlen viselkedés esetén - iskolai rendezvényeken való, nem alkalomhoz ill viselkedés és öltözködés esetén - ismétl d igazolatlan késések esetén (5. után) - a szaktanár után érkez tanulót be kell jegyezni a naplóba „K” bet vel, ezt az osztályf nöknél kell igazolni. Felmerül kérdések:
-
igazolatlan késés esetén jelöljük külön a naplóban pl.: piros karikával! a tanár után 10 perccel kés bb érkez tanulókat jelöljük-e automatikusan hiányzóként?
3 igazolatlan óra után gyakorlati foglalkozásokon való fegyelmetlenség esetén
2.2 Osztályf nöki int - 4-5 igazolatlan óra esetén - 6. szaktanári után - azokért a vétségekért, amelyek ismételten el fordulnak az osztályf nöki figyelmeztetés után
73
74 2.3. Osztályf nöki megrovás - 5-10 igazolatlan óra esetén - tanár szándékos félrevezetéséért - rongálásért - ha van a tanulónak osztályf nöki figyelmeztetése valamilyen vétségért, akkor már a 3. szaktanári után - 9. szaktanári után 3. Igazgató által adható büntetések: (bekerül ellen rz be, naplóba, átadása az osztály el tt történik az igazgató által, kivétel az igazgatói szigorú megrovás) 3.1. Igazgatói figyelmeztetés: - a fentiek halmozott el fordulása esetén - 11-15 igazolatlan óra esetén - nem kijelölt helyen történ dohányzás esetén - ha van a tanulónak a fentebb említettként osztályf nöki megrovása, akkor már a 3. szaktanári után - 12. szaktanári után 3.2. Igazgatói megrovás: - tanulóközösség bomlasztása esetén - a Közoktatási Törvény 12. §-nak megsértéséért (többi tanuló tanuláshoz való jogának a sorozatos megsértésekor) - 16-20 igazolatlan óra esetén - 15. szaktanári után? 3.3. Igazgatói szigorú megrovás: (bekerül ellen rz be, naplóba, a büntetés „átadása” a tantestület ell tt történik) - a legutóbbi 3 hónapban elkövetett sorozatos fegyelmi vétségekért adható 29 igazolatlan óra esetén
-
20-
7.5. Egyebek 1.
2. 3. 4.
Nyitott iskola - szül k tevékeny közrem ködése - fórumok biztosítása. Házi feladat - differenciált házi feladat adása, - a hét els –két napján több id igényesebb házi feladat adható Mérési feladatok készítésének napján a tanuló más tanórai foglalkozáson való részvételre nem kötelezhet /testnevelés kivételével / Az angol nyelvre történ felkészítés A közoktatási törvény alapján
11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; a középiskolában -jogszabályban meghatározottak szerint - az angol nyelv elsajátításához felkészülési lehet séget kapjon; 133.§ (2) A 2006. évi LXXI. törvény 3. §-ával megállapított Kt. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az iskolának el ször a 2010/2011-es tanévt l kell lehet vé tenni a felkészülést az angol nyelv elsajátítása céljából.
74
75
7.5.
AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATANTÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világnak, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítél képességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehet vé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi m veltségének min sítését és értékelését. Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében; - hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban el adni a vizsgafeladatoknak megfelel m fajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban; - önállóan tud-e reagálni különböz korszakok különböz m fajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire; - képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére; - teljesítményében kifejez dik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemel és rendszerez képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai; - tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában el adni, véleményt alkotni; - képes-e különböz alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különböz szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére, értékelésére; - felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, m vészetének találkozási pontjait;
75
76 - tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni. A középszint vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi m veltségét, szövegért és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltekt l a mindennapi életben és az önm velésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejez képességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvet formáit, valamint az elemzés, az értelmezés és az ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el. Az emelt szint vizsga els sorban a fels oktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltekt l a középszint követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási összehasonlítási, és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon.
Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT Témakörök/képességek Szövegértés Információk feldolgozása és megítélése Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése
Szövegalkotás Írásbeli kifejez képesség
Követelmények Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata. A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmaitudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával. Különböz szövegértelmezési eljárások alkalmazása. Különböz témákban, különböz m fajokban széles kör olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a m fajnak, a témának, a címzettnek megfelel szabatossággal. Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több néz pontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. Hivatalos írásm vek nyelvi normáinak alkalmazása A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és a nyelvhelyességi hibák javításának képessége.
Beszéd, szóbeli szövegalkotás A beszédhelyzetnek, a m fajnak és a témának megfelel tartalmú, szóhasználatú lényegre tör , világos felépítés , kifejtett közlés. Memoriter: teljes m vek és részletek szövegh el adása. Fogalmi m veltség Fogalomismeret, fogalomhasználat
Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelel helyénvaló alkalmazása. Fogalmak értelmezése. KÖZÉPSZINT
Témakörök 1. Magyar nyelv
Követelmények
76
77 1.1. Ember és nyelv
1.2. Kommunikáció
1.3. A magyar nyelv története
1.4. Nyelv és társadalom
1.5. A nyelvi szintek
1.6. A szöveg
1.7. A retorika alapjai
1.8. Stílus és jelentés
2. Irodalom 2.1. Szerz , m vek 2.1.1. Életm vek a magyar irodalomból
A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A kommunikációs folyamat tényez i és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének f szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Nyelvm velés. Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelv ség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.
Pet fi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezs , József Attila. Az életm : az életút jelent s tényei, a f bb m vek szövegismeretén 77
78 alapuló értelmezése, kapcsolatok a m vek között. Memoriterek. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó L rinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. 2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó L rinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerz a felsoroltak közül. (A lista b víthet legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelent ség szerz vel.) 2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerz 2-3 lírai és/vagy epikai m vének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó id szakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvet hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemz i és egy-két kiemelked képvisel je. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböz korszakokban. 1-1 m értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, m költészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskelt eszközei, egy-két tipikus m faja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus m fajai. 2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott m vekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. M fajok, poétika M nemek, m fajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. 2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböz korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli.
78
79 Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal; - birtokában van-e az alapvet történelmi tényeknek (id pontok, személyek stb.); - tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet; - képes-e ismereteit szóban és írásban el adni; - elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja; - képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni; - fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze; - képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszer történelmi értékeléseket el nyben részesíteni a leegyszer sít véleményekkel szemben. A követelményekben - hangsúlyosan szerepelnek a képesség jelleg követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek; - nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszer bemutatásához szükségesek; - fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a m vel dés- és mentalitástörténetnek. A középszint vizsga a jelöltekt l az egyszer bb ismeretszerzési eljárásokat, kifejez képességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvet formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el. Az emelt szint vizsga els sorban a fels oktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltekt l a középszint követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejez képességeket, összetettebb rendszerezési alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási m veleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Témakörök/Kompetenciák 1. Kompetenciák Források használata és értékelése
A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és id ben
Követelmények Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gy jtése, következtetések megfogalmazása. Különböz típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gy jtése és következtetések levonása egyszer statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. Történelmi helyszínek azonosítása különböz térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszer történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és id ben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemz inek ismerete.
79
80 Az eseményeket alakító tényez k feltárása
Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása
A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van. Különböz típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltér jelent ségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényez k megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeir l. A változás és a fejl dés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különböz történeti régiók eltér fejl désének bemutatása. Aktuális események történelmi el zményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvev k szándékai. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Népesség, település, életmód. Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák m ködése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttm ködés.
2. Témakörök Az ókor és kultúrája
A középkor
A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
Magyarország a Habsburg Birodalomban
Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, m vészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemz i. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép störténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és m vel dés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
80
81 A török ki zése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. M vel dés, egyházak, iskolák. A polgári átalakulás, a nemzetál- A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Pollamok és az imperializmus gári Jogok Nyilatkozata. kora A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A polgárosodás kezdetei és A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései. kibontakozása Magyarországon A reformkori m vel dés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés el zményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és m vészeti élet fejl dése. Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék. Az els világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és m ködési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború el zményei és jelent s fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemz i. A szocialista rendszerek bukása. Magyarország története az els Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei. világháborútól a második A Horthy-rendszer jellege, jellemz i. világháborús összeomlásig A m vel dési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. Magyarország 1945-t l a A szovjet felszabadítás és megszállás. rendszerváltozásig A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és m ködése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemz i. A rendszerváltozás. A jelenkor A közép-európai régió jellemz i, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A "harmadik világ". Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejl dés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. Alapvet állampolgári ismeretek. A mai magyar társadalom és életmód Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia m ködése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.
81
82
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
A matematika érettségi vizsga célja A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó - tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelel matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel; - tud-e állításokat, egyszer bb gondolatmenet bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthet formában leírni; - elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos becslési készséggel, az önellen rzés igényével; - képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy függvényszer kapcsolatok felismerésére és értékelésére; - képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni; - képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni; - képes-e hétköznapi szövegben rejl matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböz problémamegoldó stratégiákat alkalmazni; - képes-e a különböz matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép) célszer alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat. Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló - rendelkezik-e a fels fokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal; - képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni; - milyen szint kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása; - képes-e gondolatmenetében érthet en, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történ kiszámítása, igazolása, értelmezése). Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik. A követelmények leírásában gyakran szerepl "szemléletes" jelz azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, s így több téma, pl. az analízis - a felkészülésre fordítható id alatt - a középiskolai tanulmányok végére is csak szemléletes formában tanítható meg, s csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehet vé. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
82
83 Halmazelmélet
Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazm veletek, m veleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazm veletek használata a matematika különböz területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Logika Logikai m veletek
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A "minden", "van olyan" logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszer matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Fogalmak, tételek, Bizonyítások Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. a matematikában Kombinatorika Egyszer kombinatorikai feladatok megoldása. Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszer alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. 2. Számelmélet, algebra Számfogalom
A valós számkör. A valós számok különböz alakjai. Alapm veletek, m veleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód. Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényez kre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszer oszthatósági feladatok. Algebrai kifejezések, m veletek M veletek egyszer algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, m veletek, azonosságok (egész kitev j hatványok, racionális kitev j hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszer esetekben. Egyenletek, egyenl tlenségek Els - és másodfokú egyenletek és egyenl tlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszer négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszer alkalmazására épül exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszer egyenl tlenség-rendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Függvények függvények grafikonjai, függvénytranszformációk Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és egyszer transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c f(x), f(c x x) Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, széls érték, periodicitás, paritás. Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
83
84 Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk
Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszer feladatokban.
Síkgeometriai alakzatok Háromszögek
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra - alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Sokszögek Szabályos sokszögek. Kör A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Kerület-, terület-, felszín- és Egyszer síkidomok és részeik kerülete, területe. térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböz mér számainak és a hasonlóságarányának viszonya. Vektorok A vektor fogalma. Vektorm veletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Egyszer összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük. 5. Valószín ségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gy jtése, rendszerezése, különböz ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószín ség-számítás Valószín ség fogalma. A valószín ség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani. Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül (pragmatikus, kognitív, személyiségfejleszt célok) csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvr l és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga
84
85 közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részb l áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelel mennyiség szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelv , azaz közvetítési készséget nem mér. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg. A középszint vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb információkat megérteni olyan írott és hallott, köznapi, egyszer , eredeti idegen nyelv szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadid , munka). A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni egyszer helyzetekben, és tud-e egyszer , összefügg szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdekl dési körébe tartoznak. Az emelt szint vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különböz fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen nyelv szövegek f gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszeköt elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét. KÖZÉPSZINT Követelmények Témákörök/Konpetenciák 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg érté- Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges inse) formációinak, alapvet kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegb l az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformációk) megértése. Az értési célnak megfelel stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszer , hétköznapi helyzetekben és szerepekben. Egyértelm , egyszer és összefügg megnyilatkozás megadott ismer s témákról. A szintnek megfelel kommunikációs stratégiák alkalmazása. Szövegértés (olvasott szöveg Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori értése) szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegb l az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelel olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Íráskészség Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelm , egyszer , összefügg szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. Egyéb készségek (stratégiák) A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvet bb technikák alkalmazása. 2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelel szövegfajtákban el forduló alapvet lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban.
85
86 Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadid , m vel dés, szórakozás Utazás, turizmus
Például: a vizsgázó személye, családi élet. Például: a másik ember küls és bels jellemzése, ünnepek, vásárlás. Például: az otthon, a lakóhely és környéke, id járás. Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. Például: diákmunka, pályaválasztás. Például: napirend, kedvenc ételek.
Például: tömegközlekedés, utazási el készületek.
FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A fizika érettségi vizsga célja A középszint fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a köznapi m veltség részét képez fizikai ismeretekkel; - képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök m ködésével összekapcsolni; - ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok m velése során egyetemessé fejl dött megismerési módszerek alapvet sajátosságait; - képes-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszer számításokkal meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni; - képes-e egyszer en lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni; - rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefügg gyakorlatias bels látásmóddal és arányérzékkel; - képes-e a tananyag által közvetített m vel dési anyag alapvet fontosságú tényeit és az ezekb l következ alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni; - megérti-e a napjainkban felmerül , fizikai ismereteket is igényl problémák lényegét; - ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által közvetített legjelent sebb kultúrtörténeti vonatkozásokat. Az emelt szint fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - elsajátította-e a követelményekben el írt ismereteket; - képes-e az ismeretanyag bels összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni; - tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában - a megfelel matematikai eszközöket is felhasználva - alkalmazni; - járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben; - ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok m velése során egyetemessé fejl dött megismerési módszerek alapvet sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat; - képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására, grafikonelemzésre; - rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefügg gyakorlatias bels látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket;
86
87 - képes-e a tananyag által közvetített m vel dési anyag logikai csomópontjait képez , alapvet fontosságú tényeket és az ezekb l következ alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni; - képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természet jelenségeket értelmezni; - ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek m ködési elveit; - rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igényl , összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével; - tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; - képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefügg problémák megértésére és elemzésére. Tartalmi követelmények
KÖZÉPSZINT Témakör 1. Mechanika A dinamika törvényei
Mozgások
Munka és energia
Követelmények A testek mechanikai kölcsönhatása, az er , az er mérése, er k öszszegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszerer k felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az er pár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszer esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszer alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszer gépek m ködésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, id , elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függ leges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezg mozgás jellemz i. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az id mérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hanger sség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemz ivel. Állóhullámok felismerése. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.
87
88 A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása. 2. H tan, termodinamika Állapotjelz k, termodinamikai egyensúly
H tágulás
Összefüggés a gázok állapotjelz i között
A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások
Halmazállapot-változások
A termodinamika II. f tétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika
Az egyenáram
Az állapotjelz k ismerete, alkalmazásuk. H mér k és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Szilárd testek vonalas és térfogati h tágulásának leírása. Folyadékok h tágulásának leírása. A h tágulási jelenségek gyakorlati jelent sége. Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszer bb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A h mozgás értelmezése. Az állapotjelz k kvalitatív értelmezése a modell alapján. A h közlés, h mennyiség, fajh fogalmainak ismerete, alkalmazása. A bels energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. f tétele és jelent sége, egyszer alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajh jének megkülönböztetése. A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelent sége. A leveg páratartalma. A légkört ér káros behatások és következményeik. A II. f tétel szemléltetése mindennapi példákon. A h er gépek hatásfokának korlátai. Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mez jellemzése: térer sség, er vonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezet k ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az ered ellenállás meghatározása egyszer esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezet k tulajdonságai, alkalmazások.
88
89 Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mez je
Az elektromágneses indukció
A váltakozó áram
Elektromágneses hullámok
A fény
4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete
Az atom szerkezete
A kvantumfizika elemei
Az atommagban lejátszódó jelenségek
A Föld mágnessége, az irányt használata. A magnetosztatikai mez jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-er . A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramer sség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). A rezg körben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaver dése, a visszaver dés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaver dés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcs , a szem, a szemüveg, a fényképez gép m ködésének alapelvei. Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kett s természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kett s természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszer sége. Az elektronburok szerkezete: a f - és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommag összetétele. Az er s kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; fele-
89
90
Sugárvédelem
zési id , aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelent sége, el nyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.
5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció
Az általános tömegvonzási törvény és jelent sége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi er , a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A csillagászat elemeib l A Naprendszer és f bb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. srobbanás-elmélet. A világ r megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jen a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Elméletek, felfedezések, találmányok Galilei munkásságának jelent sége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelent sége: "az égi és földi mechanika egyesítése", a newtoni fizika hatása. A távcs , a mikroszkóp, a g zgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, bels égés motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezet k, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelel nevekkel. A követelményekben szerepl ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az rkutatás történetének legfontosabb állomásai.
BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A biológia érettségi vizsga célja A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - ismeri-e a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek korlátait, problémáit;
90
91 - képes-e egyszer biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni; - érti-e az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket; - képes-e megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben; - felismeri-e a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismeri-e a megel zés és az egészséges életmód szabályait; - ismeri-e a természet- és környezetvédelem alapvet problémáit és azok lehetséges megoldási módjait; - képes-e véleményét - különösen az etikailag is fontos kérdésekben - kifejteni, alátámasztani, ismeri-e a lehetséges ellenérveket. A középszint követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szint követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvet en a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehet vé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is. KÖZÉPSZINT Témakör 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya
Követelmények
A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szervez dési szint fogalma. Fizikai, kémiai alapismeretek A diffúzió, az ozmózis, a felületi köt dés és a katalízis biológiai jelent sége, feltételei. 2. Egyed alatti szervez dési szint Szervetlen és szerves alkotóele- A C, H, O, N, S, P szerepe az él szervezetben. mek: Elemek, ionok A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok természetes el fordulásai. Szervetlen molekulák A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelent sége az él világban. Lipidek A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok természetes el fordulása, tulajdonságai. Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. Nukleinsavak, nukleotidok A DNS információhordozó, örökít (önmegkett z d ) szerepe. Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Az él lények felépít és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Felépít folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz küls és bels ingerekre. 3. Az egyed szervez dési szintje Nem sejtes rendszerek:
91
92 Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok
Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelent ségük. A járványok.
A baktérium és az eukarióta sejt szervez dése. A baktériumok jelent sége; anyagcseréjük. Egysejt eukarióták Testszervez désük és felépít anyagcseréjük példákon. Többsejt ség Az öt regnum elkülönítésének alapja. Gombák, növények, állatok elAz egysejt szervez dés és a többsejt szervez dés típusai (sejttárkülönülése sulás, sejtfonal, teleptest). Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemz i. Szövetek, szervek, szervrendsze- A növényvilág fejl désének hajtóer i. Evolúciós "újítások" a harek, testtájak rasztoknál, a nyitvaterm knél és a zárvaterm knél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gy r sférgek, rovarok, lábasfej ek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétélt ek, hüll k, madarak, eml sök). Növényi szövettípusok m ködései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, m ködésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímn sség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejl dés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Viselkedés Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. 4. Az emberi szervezet Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelent sége. Kültakaró A b r funkciói, részei. Ápolása, védelme. A mozgás A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás A táplálkozás jelent sége, folyamatai. Az emészt rendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, m ködése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységt l, kortól, nemt l és állapottól függ en. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvet szabályai. A légzés A légz rendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légz rendszert károsító tényez k és a légz rendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, f m ködéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai.
92
93
A kiválasztás
A szabályozás
Az idegrendszer általános jellemzése
A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és m ködése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer f bb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényez k. Vesek képz dés megel zése, m vesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelel (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, h ). A szinapszis fogalma, a serkent vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.
A gerincvel f bb funkciói. Az agy f bb részei. A b r és a bels szervek receptorai. Az érzékszervek m ködésének általános elvei. A szem részei, ezek m ködése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A küls -, közép- és bels fül része, m ködései. A nyúltvel i kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlel bimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szervez dése. A motiváció szerepe. A kisagy f funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív m ködés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az emberi magatartás biológiai- Az öröklött és tanult magatartásformák pszichológiai alapjai Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejl dés során. Lorenz bevés désre vonatkozó kísérletei. Meger sítés, szokás, függ ség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejl dés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek f bb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függ ségek közös jellegzetességei. Hormonrendszer, hormonális A hormonrendszer m ködésének lényege és szabályozása. m ködések A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termel dési helye és hatása. A n i nemi ciklus során végbemen hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Immunrendszer, immunitás Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemz sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelez véd oltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelent sége.
93
94 Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. Szaporodás és egyedfejl dés A férfi és n i nemi szervek felépítése, m ködése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejl désének, születésének és posztembrionális fejl désének f szakaszai. Az öregedés során bekövetkez biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A medd ség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjed betegségek megel zése. 5. Egyed feletti szervez dési szintek Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, id beli és térbeli változása. T r képességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszervez dés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az él sködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. Életközösségek (él helytípusok) A flóra és fauna és az életközösség (él helytípus) fogalma. Térbeli és id beli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltölt désének folyamata. A gyomnövény fogalma. Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és véd emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemz i. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teend k. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és "alternatív" energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Örökl dés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános
94
95
Mendeli genetika
Populációgenetika és evolúciós folyamatok
A bioszféra evolúciója
7.6.
összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehet ségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényez k. A génm ködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényez k. A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Örökl d mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelent sége. Adaptív és nem adaptív jelleg evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.
A tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és min sítéséhez szükséges módszerek (Fitszoft 2000. program)
A tanulók fizikai állapotának rendszeres mérésével az Oktatási Minisztérium – az iskolai testnevelésre pítve – olyan nemzeti mozgásprogramot indított el, amelynek célja fiataljaink harmonikus testi fejlesztése. E szemléletében és módszertanában országosan egységesen végrehajtott programmal nagymértékben hozzájárulhatunk – népünk, ezen belül is els sorban – a felnövekv nemzedék testi – lelki – morális egészségének javításához. A „Hungarofit” és a „Mini Hungarofit” egészség, terhelhet ség szempontú fizikai fittséget mér módszerek alkalmazásával a tanulók fizikai állapotának országosan egységes min ségellen rzését kívánjuk megvalósítani. / Lásd: Adatlap a tanulók fizikai állapotának nyilvántartásához 1+4 próba esetén /
95
96
8.
Iskolarendszeren kívüli szakképzés, feln ttképzés
Az OKÉV által nyilvántartásba vett szakképesítések: 21526201 31501201 31521606 31521609 31521610 31521611 31521614 31521617 31521619 31524302 31526203 31899901 33340402 33521601 33521603 33526201 33526205 33526206 33526207 33893302
Famegmunkáló Ápolási asszisztens Burkoló Fapadlózó és burkoló Gázvezeték- és készülékszerel Gipszkarton szerel K m ves Szobafest -mázoló tapétázó Vasszerel Faipari gépmunkás Fafeldolgozó Dajka Gépíró- és szövegszerkeszt Ács-állványozó Villanyszerel Asztalos Kádár Kárpitos Fam ves Szociális gondozó és ápoló
51500801 51500802 52149903 52346201 52501201 52504601
Massz r (gyógy) Massz r Pedagógiai asszisztens Iskolatitkár (óvodatitkár) Ment ápoló Fogászati asszisztens
96
97 52660101 53500801 54149901 54149902 54464103 54501202 54501203 54501204 54501801 54501803 54504602 54507001 54893301 54893302 54893303 54893304 55549903
Élelmezésvezet Gyógyúszás foglalkoztató Gyógypedagógiai asszisztens Gyermek- és ifjúsági felügyel I. Informatikus /a tevékenység megjelölésével/ Csecsem - és gyermekápoló Klinikai szakápoló (a tevékenység megjelölésével) Foglalkozás-egészségügyi szakápoló Egészségügyi szakasszisztens (a tevékenység megjelölésével) Képi diagnosztikai asszisztens Klinikai fogászati higiénikus Csecsem - és kisgyermekgondozó Mentálhigiénés asszisztens Szociális asszisztens Szociális gondozó és szervez Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéz Faipari termelésszervez
Iskolánk nyilvántartási száma: A nyilvántartásbavétel megújításának ideje: A nyilvántartásbavétel érvényessége:
01 - 0190 - 03 2004. 01. 24. 2006. 01. 24.
9. Zárórendelkezések 9.1.
A program hatályba lépése: 2004. szeptember
9.2.
A felülvizsgálat rendje: a pedagógiai program felülvizsgálatára évente kerül sor. A pedagógiai program módosítását bárki kezdeményezheti, ha a tantestület 2/3-os többséggel támogatja.
9.3.
A jóváhagyás után a Pedagógiai Program hozzáférhet : • • • •
Az igazgatói irodákban A tanári szobákban A könyvtárakban Elektronikusan (az igazgatónál)
A nevel testület a Pedagógiai Programot megvitatta, kiegészítette, és elfogadta a 2004. június 10-én megtartott értekezletén. A Pedagógiai Programot 2007. november hónapban módosítottuk, amelyet a tantestület egyhangúlag elfogadott. Zalaegerszeg, 2004. június 10. ……………………………… Deák Székhelyiskola vezet
………………………........ Széchenyi Tagiskola vezet …………………………… Igazgató
97
98 Szül i szervezet véleményezése: A szül i szervezet véleménye szerint a pedagógiai program biztosítja a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az iskola vezetése biztosítja a nevel testületi értekezleteken való részvételt és rendszeresen tájékoztatja a szül k közösségét a tanulók nagyobb csoportját érint minden kérdésben. Az ellen rzés, számonkérés, osztályozás részletes kidolgozását jónak tartják a szül k, mert általa sok vitás kérdés elkerülhet . A szül i szervezet a pedagógiai program elfogadását – az évenkénti felülvizsgálat meghagyásával - javasolja. ……………………………… Deák Székhelyiskola SZM
………………………........ Széchenyi Tagiskola vezet SZM
Diákönkormányzat véleményezése: A DÖK az elkészült pedagógiai programot megismerte, a nevelési program célkit zéseivel egyetért. Jónak tartja, hogy a korábbi program kiegészítésre került az egészségnevelés és a környezeti nevelés programjával. A kerttanterv összeállítása /óratervek/ figyelembe veszi az összevont iskolák tanulóinak eltér továbbtanulási szándékát. Pl. m szaki szakmacsoportnál fizika, egészségügyi szakmacsoportnál a biológia tantárgyat tanulhatják magasabb óraszámban. A választható tárgyak magas száma megfelel a tanulók elvárásainak. A tanulók közössége jónak tartja a testnevelés óraszámának felmen rendszerben történ növelését, a tanulók fizikai állapotának rendszeres mérését. A Diákönkormányzat a pedagógiai program elfogadását javasolja. ……………………………… Deák Székhelyiskola DÖK
………………………........ Széchenyi Tagiskola DÖK
Az iskola –egészségügyi szolgálat véleményezése: Az iskola egészségnevelési és egészségfejlesztési programját mind tartalmát, mind a megvalósítás módját, módszereit tekintve jónak tartom. Kiemelend bel le a folyamatosság szemben a kampányszer séggel. Az egészséges személyiségfejlesztésen belül hangsúlyoznám még az önismeret és konfliktuskezelés tanításának fontosságát. Az iskola-egészségügyi szolgálat a pedagógiai programot elfogadásra javasolja. ………………………………… Dr. Lakatos Ibolya iskola orvos
98
99
Mellékletek: Új moduláris óratervek
Bevezetése: 2008/2009. tanévt l
A(z) 54 582 01 0000 00 00 azonosító számú, Épületgépész technikus megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek
A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
1 2
094/1.0/0111-06 094/2.0/0111-06
3
094/3.0/0111-06
4
094/1.0/0110-06
5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
094/1.0/0109-06 094/2.0/0109-06 094/3.0/0109-06 094/4.0/0109-06 094/5.0/0109-06 094/6.0/0109-06 094/1.0/0098-06 094/2.0/0098-06 094/1.0/0409-06 094/2.0/0409-06
15
094/1.0/0104-06
16
094/2.0/0104-06
megnevezése M szaki dokumentációk Geometriai mérés Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása Általános gépészeti munka-, baleset-, t z-és környezetvédelmi feladatok Dokumentációk Mérések Épületgépészeti szerkezetek Hegesztés Munka-és környezetvédelem Munkaszervezés Tüzelés-, és légtechnikai mérések Szell zés, légtechnika Tervezési, ellen rzési feladatok Kivitelezési munkák irányítása Épületgépészeti rendszerek kiépítése Min sítés, felülvizsgálat Mindösszesen óra:
elméleti
elméletigényes gyakorlati
36 36
0 0
0 0
36 36
72
0
54
126
36
0
0
36
36 0 18 18 18 18 180 0 252 144
0 36 0 0 0 0 36 72 0 0
0 0 36 36 0 0 0 0 0 0
36 36 54 54 18 18 216 72 252 144
406
52
174
632
0
0 300
70 1836
70 1340
196
gyakorlati
összes
99
100
A 31 582 09 0010 31 01 azonosító számú, Energiahasznosító berendezés szerel je megneveA tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
1 2
095/1.0/0111-06 095/2.0/0111-06
3
095/3.0/0111-06
megnevezése M szaki dokumentációk Geometriai mérés Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása
4
095/1.0/0110-06
5 6 7 8 9 10 11 12 13
095/1.0/0109-06 095/2.0/0109-06 095/3.0/0109-06 095/4.0/0109-06 095/5.0/0109-06 095/6.0/0109-06 095/1.0/0095-06 095/2.0/0095-06 095/3.0/0095-06
14
095/4.0/0095-06
Általános gépészeti munka-, baleset-, t z-és környezetvédelmi feladatok Dokumentációk Mérések Épületgépészeti szerkezetek Hegesztés Munka- és környezetvédelem Munkaszervezés A szerelés el készítése Cs vezeték-szerelés Tartószerkezetek szerelése Tömítettségi és tömörségi ellenrzés
15
095/1.0/0096-06
Épületgépészeti berendezések és készülékek
16 17 18 19 20 21 22 23
095/2.0/0096-06 095/3.0/0096-06 095/4.0/0096-06 095/5.0/0096-06 095/6.0/0096-06 095/1.0/0105-06 095/2.0/0105-06 095/3.0/0105-06
24
095/4.0/0105-06
Acélcsövek szerelése Vörösrézvezetékek szerelése M anyagcsövek szerelése Légtechnikai szerelések Épületgépészeti rendszerszerelés Napkollektorok H szivattyúk Szélmotorok Egyéb energiahasznosító berendezések Mindösszesen óra:
elméleti
elméletigényes gyakorlati
108 18
0 36
0 0
108 54
108
0
216
324
72
72
0
144
18 0 72 36 27 27 36 36 18
90 36 0 0 0 0 0 0 90
0 0 90 90 0 0 72 90 0
108 36 162 126 27 27 108 126 108
18
0
36
54
27
0
45
72
18 18 12 12 24 36 36 28
0 0 0 0 0 0 0 0
27 36 24 18 27 216 162 147
45 54 36 30 51 252 198 175
28
0
147
175
833
324
1443
2600
gyakorlati
összes
zés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 100
101
101
102
A 31 582 09 0010 31 02 azonosító számú, Gázfogyasztóberendezés- és cs hálózat-szerel megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt A tananyagegység óraszáma
sor szá ma
azonosítója
25 26
095/1.0/0111-06 095/2.0/0111-06
27
095/3.0/0111-06
megnevezése M szaki dokumentációk Geometriai mérés Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása
28
095/1.0/0110-06
29 30 31 32 33 34 35 36 37
095/1.0/0109-06 095/2.0/0109-06 095/3.0/0109-06 095/4.0/0109-06 095/5.0/0109-06 095/6.0/0109-06 095/1.0/0095-06 095/2.0/0095-06 095/3.0/0095-06
38
095/4.0/0095-06
Általános gépészeti munka-, baleset-, t z-és környezetvédelmi feladatok Dokumentációk Mérések Épületgépészeti szerkezetek Hegesztés Munka- és környezetvédelem Munkaszervezés A szerelés el készítése Cs vezeték-szerelés Tartószerkezetek szerelése Tömítettségi és tömörségi ellenrzés
39
095/1.0/0096-06
Épületgépészeti berendezések és készülékek
40 41 42 43 44
095/2.0/0096-06 095/3.0/0096-06 095/4.0/0096-06 095/5.0/0096-06 095/6.0/0096-06
45
095/1.0/0099-06
46 47 48 49
095/2.0/0099-06 095/3.0/0099-06 095/4.0/0099-06 095/1.0/0106-06
50
095/2.0/0106-06
51 52
095/3.0/0106-06 095/4.0/0106-06
Acélcsövek szerelése Vörösrézvezetékek szerelése M anyagcsövek szerelése Légtechnikai szerelések Épületgépészeti rendszerszerelés Üzembe helyezés el készítési ismeretek Üzembe helyezés Karbantartás, javítás, átállítás Beüzemelés, átadás Beköt vezetékek Csatlakozó, elosztó és bels vezetékek Gázmér k, nyomásszabályozók Gázfogyasztó berendezések Mindösszesen óra:
elméleti
elméletigényes gyakorlati
108 18
0 36
0 0
108 54
108
0
216
324
72
72
0
144
18 0 72 36 27 27 36 36 18
90 36 0 0 0 0 0 0 90
0 0 90 90 0 0 72 90 0
108 36 162 126 27 27 108 126 108
18
0
36
54
18
0
54
72
18 18 12 12 24
0 0 0 0 0
27 36 24 18 27
45 54 36 30 51
14
0
0
14
14 28 20 26
0 32 0 0
190 32 20 49
204 92 40 75
18
0
108
126
13 26 855
0 0 356
42 168 1389
55 194 2600
gyakorlati
összes
102
103
A 31 582 09 0010 31 04 azonosító számú, Vízvezeték- és vízkészülék-szerel megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek
A tananyagegység óraszáma
sor szá ma
azonosítója
53 54
095/1.0/0111-06 095/2.0/0111-06
55
095/3.0/0111-06
megnevezése M szaki dokumentációk Geometriai mérés Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása
elméleti
elméletigényes gyakorlati
108 18
0 36
0 0
108 54
108
0
216
324
72
72
0
144
18 0 72 36 27 27 36 36 18
90 36 0 0 0 0 0 0 90
0 0 90 90 0 0 72 90 0
108 36 162 126 27 27 108 126 108
18
0
36
54 72
gyakorlati
56
095/1.0/0110-06
57 58 59 60 61 62 63 64 65
095/1.0/0109-06 095/2.0/0109-06 095/3.0/0109-06 095/4.0/0109-06 095/5.0/0109-06 095/6.0/0109-06 095/1.0/0095-06 095/2.0/0095-06 095/3.0/0095-06
66
095/4.0/0095-06
Általános gépészeti munka-, baleset-, t z-és környezetvédelmi feladatok Dokumentációk Mérések Épületgépészeti szerkezetek Hegesztés Munka- és környezetvédelem Munkaszervezés A szerelés el készítése Cs vezeték-szerelés Tartószerkezetek szerelése Tömítettségi és tömörségi ellenrzés
67
095/1.0/0096-06
Épületgépészeti berendezések és készülékek
27
0
45
68 69 70 71 72 73 74 75 76 77
095/2.0/0096-06 095/3.0/0096-06 095/4.0/0096-06 095/5.0/0096-06 095/6.0/0096-06 095/1.0/0107-06 095/2.0/0107-06 095/3.0/0107-06 095/4.0/0107-06 095/5.0/0107-06
Acélcsövek szerelése Vörösrézvezetékek szerelése M anyagcsövek szerelése Légtechnikai szerelések Épületgépészeti rendszerszerelés F tési cs hálózat F t testek Kazánok F tési rendszerek beüzemelése F tési rendszerek karbantartása Mindösszesen óra:
18 18 12 12 24 18 36 42 28 28 857
0 0 0 0 0 0 0 0 0 90 414
27 36 24 18 27 243 207 54 54 0 1329
összes
45 54 36 30 51 261 243 96 82 118 2600
103
104
A 31 582 09 0010 31 03 azonosító számú, Központif tés- és cs hálózat-szerel megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek
A tananyagegység óraszáma
sor szá ma
azonosítója
78 79
095/1.0/0111-06 095/2.0/0111-06
80
095/3.0/0111-06
megnevezése M szaki dokumentációk Geometriai mérés Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása
elméleti
elméletigényes gyakorlati
108 18
0 36
0 0
108 54
108
0
216
324
72
72
0
144
18 0 72 36 27 27 36 36 18
90 36 0 0 0 0 0 0 90
0 0 90 90 0 0 72 90 0
108 36 162 126 27 27 108 126 108
18
0
36
54
Általános gépészeti munka-, baleset-, t z-és környezetvédelmi feladatok
gyakorlati
összes
81
095/1.0/0110-06
82 83 84 85 86 87 88 89 90
095/1.0/0109-06 095/2.0/0109-06 095/3.0/0109-06 095/4.0/0109-06 095/5.0/0109-06 095/6.0/0109-06 095/1.0/0095-06 095/2.0/0095-06 095/3.0/0095-06
91
095/4.0/0095-06
Dokumentációk Mérések Épületgépészeti szerkezetek Hegesztés Munka- és környezetvédelem Munkaszervezés A szerelés el készítése Cs vezeték-szerelés Tartószerkezetek szerelése Tömítettségi és tömörségi ellenrzés
92
095/1.0/0096-06
Épületgépészeti berendezések és készülékek
27
0
45
72
93 94 95 96 97 98 99 10 0 10 1
095/2.0/0096-06 095/3.0/0096-06 095/4.0/0096-06 095/5.0/0096-06 095/6.0/0096-06 095/1.0/0108-06 095/2.0/0108-06
Acélcsövek szerelése Vörösrézvezetékek szerelése M anyagcsövek szerelése Légtechnikai szerelések Épületgépészeti rendszerszerelés Vízellátás Melegvíz el állítás
18 18 12 12 24 36 36
0 0 0 0 0 0 0
27 36 24 18 27 318 144
45 54 36 30 51 354 180
095/3.0/0108-06
Szennyvízelvezetés
42
0
156
198
095/4.0/0108-06
T zvédelmi rendszerek, berendezések
28
0
40
68
324
1429
Mindösszesen óra:
847
2600
104
105 A tanár kötelez óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást. Azokban a speciális szakiskolákban és készségfejleszt speciális szakiskolákban, valamint a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti oktatásban résztvev k számára a rész-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés szakmai programjának kialakítása során a szakmai és vizsgakövetelményben megadott közös modulokat kell alapul venni. Az iskolai rendszerben oktatható rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraszámait (óratervét) a szakképz iskola úgy állíthatja össze, hogy a szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek táblázatban szerepl tananyagegység azonosítói és a szakmai és vizsgakövetelményben a rész-szakképesítésre meghatározott követelménymodulok megegyez azonosítói alapján választja ki a tananyagegységeket. Ha a rész-szakképesítés egy követelménymodulja a szakképesítés egy követelménymoduljáHe nak csak a részét képezi, úgy a rész-szakképesítés követelménymoduljához tartozó tananyagtek sz egységet ennek figyelembevételével - a szakképesítés követelménymoduljához kapcsolódó á tananyagegység többlet tartalmának elhagyásával m kell kialakítani. a
.
105
106
A 33 522 02 0000 00 00 azonosító számú, H t - és klímaberendezés-szerel , karbantartó megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek
A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
1 2 3
116/1.0/0095-06 116/2.0/0095-06 116/3.0/0095-06
4
116/4.0/0095-06
5
megnevezése
elméleti
elméletigényes gyakorlati
36 36 36
72 0 0
0 108 72
108 144 108
gyakorlati
összes
18
0
36
54
116/1.0/0097-06
A szerelés el készítése Cs vezeték szerelés Tartószerkezetek szerelése Tömítettség és tömörségellen rzés Klíma- és légtechnikai szerelési feladatok
100
0
50
150
6
116/2.0/0097-06
Klíma- és légtechnikai szerelési feladatok
100
0
50
150
7
116/1.0/0100-06
8
25
0
0
25
116/2.0/0100-06
H téstechnika alapjai Kompresszoros h t rendszerek alapelemei
65
0
0
65
9
116/3.0/0100-06
Szerelvények,segédszerelvények segédberendezések
50
0
0
50
10
116/4.0/0100-06
H t berendezések telepítése,szerelése
100
25
175
300
11
116/5.0/0100-06
0
25
65
90
12
116/6.0/0100-06
25
0
100
125
13
116/7.0/0100-06
H t berendezés üzembehelyezése Klímaberendezés üzembehelyezése H t és klímaberendezések üzemeltetése
10
10
0
20
14
116/8.0/0100-06
H t és klímaberendezések kabantartása
15
0
50
65
15 16 17
116/9.0/0100-06 116/10.0/0100-06 116/11.0/0100-06
25 10 25
0 15 0
100 0 0
125 25 25
18
116/12.0/0100-06
20
0
0
20
19 20 21 22 23 24 25
116/13.0/0100-06 116/1.0/0109-06 116/2.0/0109-06 116/3.0/0109-06 116/4.0/0109-06 116/5.0/0109-06 116/6.0/0109-06
15 108 0 72 36 36 0
0 0 72 0 0 0 36
0 0 0 72 144 0 0
15 108 72 144 180 36 36
26
116/1.0/0110-06
36
56
0
92
27 28
116/1.0/0111-06 116/2.0/0111-06
21 21
0 28
0 0
106
H t berendezések javítása H t -és közvetít közegek,olajok Dokumentálási feladatokat végez Ügyfélszolgálati tevékenységet végez Munkalapot,számlát állít ki Dokumentációk Mérések Épületgépészeti szerkezetek Hegesztés Munka és környezetvédelem Munkaszervezés x0110-06/Általános gépészeti munka-,baleset-,t z-és környezetvédelei feladatok M szaki dokumentációk Geometriai mérés
21 49
29
116/3.0/0111-06
Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása Mindösszesen óra:
46
44
108
198 107
1087
383
1130
2600
107
108
A 33 522 01 0000 00 00 azonosító számú, Elektronikai m szerész megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
1 2 3
147/1.0/0900-06 147/2.0/0900-06 147/3.0/0900-06
4
147/1.0/1410-06
5 6
147/2.0/1410-06 147/3.0/1410-06
7
147/1.0/1411-06
8
147/2.0/1411-06
9
megnevezése Informatikai alaptevékenységek Technológiai alapm veletek Munkaszervezés/tervezés M szaki rajz és dokumentációs ismeretek Elektronikus áramkörök Elektronikai gyakorlati ismeretek Információfeldolgozás és adatátvitel
elméleti
elméletigényes gyakorlati
0 0 18
144 126 0
0 0 0
144 126 18
36
0
0
36
270 0
0 72
0 162
270 234
216
0
0
216
gyakorlati
összes
0
234
0
234
147/1.0/1412-06
M szerek és mérések Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli ismeretek
168
0
0
168
10
147/2.0/1412-06
Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli készülékek gyártása
0
72
0
72
11
147/3.0/1412-06
Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli mérések
0
182
0
182
708
830
162
1700
Mindösszesen óra:
A tanár kötelez óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást. Azokban a speciális szakiskolákban és készségfejleszt speciális szakiskolákban, valamint a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti oktatásban résztvev k számára a rész-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés szakmai programjának kialakítása során a szakmai és vizsgakövetelményben megadott közös modulokat kell alapul venni. Az iskolai rendszerben oktatható rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraszámait (óratervét) a szakképz iskola úgy állíthatja össze, hogy a szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek táblázatban szerepl tananyagegység azonosítói és a szakmai és vizsgakövetelményben a rész-szakképesítésre meghatározott követelménymodulok megegyez azonosítói alapján választja ki a tananyagegységeket. Ha a rész-szakképesítés egy követelménymodulja a szakképesítés egy követelménymoduljának csak a részét képezi, úgy a rész-szakképesítés követelménymoduljához tartozó tananyagegységet ennek figyelembevételével - a szakképesítés követelménymoduljához kapcsolódó tananyagegység többlet tartalmának elhagyásával kell kialakítani.
Az 54 522 01 0000 00 00 azonosító számú, Er sáramú elektrotechnikus megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek
108
109
A tananyagegység óraszáma
sor szá ma
azonosítója
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
149/1.0/0900-06 149/2.0/0900-06 149/3.0/0900-06 149/1.0/0927-06 149/2.0/0927-06 149/3.0/0927-06 149/4.0/0927-06 149/5.0/0927-06 149/1.0/0928-06 149/2.0/0928-06 149/3.0/0928-06 149/4.0/0928-06 149/5.0/0928-06 149/6.0/0928-06 149/1.0/0929-06 149/2.0/0929-06 149/1.0/0930-06 149/2.0/0930-06 149/3.0/0930-06 149/4.0/0930-06
megnevezése Informatikai alaptevékenységek Technológiai alapm veletek Munkaszervezés/tervezés Villamos áramkörök Alkalmazott számítástechnika M szaki dokumentáció Munkaszervezés Hálózati ismeretek Géptan Villanyszerelés Villamos hálózatok Ipari és háztartási gépek Elektrotechnika, elektronika Érintésvédelem Méréstechnika Energetika Villamos gépek üzeme Villamos vezérlések Energia gazdálkodás Villamos védelmek Mindösszesen óra:
elméleti
elméletigényes gyakorlati
18 0 40 80 0 30 10 40 45 35 15 30 112 0 157 0 60 0 40 42 754
36 0 0 0 50 80 0 0 0 0 28 0 135 18 80 134 70 150 0 0 781
gyakorlati
0 70 0 86 0 0 0 0 45 60 0 40 0 0 0 0 0 0 0 0 301
összes
54 70 40 166 50 110 10 40 90 95 43 70 247 18 237 134 130 150 40 42 1836
109
110
A 33 522 04 1000 00 00 azonosító számú, Villanyszerel megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
megnevezése
elméleti
elméletigényes gyakorlati
72 0 0 0
0 0 0 0
144 288 160 396
gyakorlati
1 2 3 4
161/1.0/0900-06 161/2.0/0900-06 161/3.0/0900-06 161/1.0/0896-06
Informatikai alaptevékenységek Technológiai alapm veletek Munkaszervezés/tervezés El készítés
5
161/2.0/0896-06
Munkahely- és környezet védelme
108
0
0
6
161/3.0/0896-06
192
0
0
7
161/1.0/0899-06
Dokumentáció Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata
108
0
288
8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
161/2.0/0899-06 161/3.0/0899-06 161/4.0/0899-06 161/5.0/0899-06 161/6.0/0899-06 161/1.0/0940-06 161/2.0/0940-06 161/3.0/0940-06 161/4.0/0940-06 161/5.0/0940-06 161/6.0/0940-06 161/7.0/0940-06 161/8.0/0940-06 161/9.0/0940-06
Villámvédelem Villamos gépek Szabadvezeték és kábelhálózatok Villamos mérések Munkavédelem Szakmai alapozó-1 KIF kábelek telepítése KIF kábelek vizsgálata KIF kábelek szerelése Szakmai alapozó-2 KÖF kábelek telepítése KÖF kábelek vizsgálata A KÖF kábelszerelés m veletei NAF kábelszerelés Mindösszesen óra:
32 216 0 0 64 19 9 0 8 16 6 0 10 0 860
0 0 0 96 0 0 0 8 0 0 0 18 0 0 122
0 72 128 0 0 0 12 0 52 0 12 0 60 6 1618
110
111 A tanár kötelez óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást. Azokban a speciális szakiskolákban és készségfejleszt speciális szakiskolákban, valamint a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti oktatásban résztvev k számára a rész-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés szakmai programjának kialakítása során a szakmai és vizsgakövetelményben megadott közös modulokat kell alapul venni. Az iskolai rendszerben oktatható rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraszámait (óratervét) a szakképz iskola úgy állíthatja össze, hogy a szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek táblázatban szerepl tananyagegység azonosítói és a szakmai és vizsgakövetelményben a rész-szakképesítésre meghatározott követelménymodulok megegyez azonosítói alapján választja ki a tananyagegységeket. Ha a rész-szakképesítés egy követelménymodulja a szakképesítés egy követelménymoduljának csak a részét képezi, úgy a rész-szakképesítés követelménymoduljához tartozó tananyagegységet ennek figyelembevételével a szakképesítés követelménymoduljához kapcsolódó tananyagegység többlet tartalmának elhagyásával
111
112
A 33 582 02 0000 00 00 azonosító számú, Bels építési szerkezet- és burkolatszerel megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma sor elméletszá azonosítója megnevezése igényes gyakorelméleti összes ma gyakor- lati lati
1
185/1.0/0459-06
Az építési tevékenység alapfeladatai
2
185/2.0/0459-06
Balesetmentes munkavégzés feltételei
3 4 5 6 7 8 9 10 11
185/3.0/0459-06 185/1.0/0465-06 185/2.0/0465-06 185/3.0/0465-06 185/4.0/0465-06 185/5.0/0465-06 185/6.0/0465-06 185/7.0/0465-06 185/8.0/0465-06
12
185/1.0/0466-06
13 14 15 16
185/2.0/0466-06 185/3.0/0466-06 185/4.0/0466-06 185/1.0/0467-06
17
185/2.0/0467-06
18 19 20 21
185/3.0/0467-06 185/4.0/0467-06 185/5.0/0467-06 185/1.0/0468-06
22
185/2.0/0468-06
Álpadlók tartószerkezete Feltöltések Aljzatok, padlók építése Burkolati elemek el készítése Speciális burkolatok készítési folyamata
23 24 25 26
185/3.0/0468-06 185/1.0/0469-06 185/2.0/0469-06 185/3.0/0469-06
Álpadló építése Szerelés-el készítés Megmunkálás-darabolás Helyszíni javítás-szerelés
56 0 0 64
0 27 0 0
202 0 84 110
258 27 84 174
27
185/1.0/0886-06
Általános vállalkozási feladatok
28
97
0
125
568
650
1382
2600
0
18
186
204
24
0
0
24
Anyagszükséglet meghatározása Kisgépek alkalmazása Kit zési ismeretek Szerkezetépítés Kapcsolódó szakipari munkák Burkolatszerelés Egyedi burkolatok készítése Nedves helyiségek burkolata Szárazvakolat készítése Alkatrész- és anyaglista összeállítása
32 0 0 0 36 68 0 35 0
0 36 48 211 0 12 0 0 45
0 0 0 0 0 40 119 0 0
32 36 48 211 36 120 119 35 45
36
0
0
36
El készít feladatok Szerelési munka Befejez munkák El készít munkák Kiegészít profilok, szigetelések el készítése
28 0 19 0
0 0 20 70
60 207 0 0
88 207 39 70
0
66
0
66
20 0 36 36
0 0 0 0
20 20 24 90
40 20 60 126
50
0
220
270
Mindösszesen óra:
112
113
A 33 582 03 1000 00 00 azonosító számú, Burkoló megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma sor elméletszá azonosítója megnevezése igényes gyakorelméleti összes ma gyakor- lati lati
1
187/1.0/0459-06
Az építési tevékenység alapfeladatai
2
187/2.0/0459-06
Balesetmentes munkavégzés feltételei
3 4
187/3.0/0459-06 187/1.0/0468-06
5
187/2.0/0468-06
6
187/3.0/0468-06
7
187/1.0/0472-06
8 9 10 11 12 13
187/2.0/0472-06 187/3.0/0472-06 187/4.0/0472-06 187/5.0/0472-06 187/1.0/0473-06 187/2.0/0473-06
14
187/3.0/0473-06
Térburkolás készítése Burkolatjavítás Burkolati terv készítése Épít ipari gépek, berendezések Padlóburkolási feladatok Álmennyezetkészítési feladatok Szerelt homlokzatburkolási feladatok
15
187/4.0/0473-06
Gépek, szerszámok, berendezések
16
187/5.0/0473-06
17
187/1.0/0474-06
18
187/2.0/0474-06
19 20 21 22
187/3.0/0474-06 187/4.0/0474-06 187/1.0/0475-06 187/1.0/0886-06
18
18
54
90
15
0
0
15
30 35
0 0
0 55
30 90
54
0
135
189
Álpadló építése Hagyományos és ragasztott hidegburkolat készítése
44
0
126
170
35
0
289
324
40 0 54 18 0 0
0 0 0 0 135 135
86 36 0 0 0 0
126 36 54 18 135 135
63
0
144
207
18
0
0
18
27
0
0
27
126
0
0
126
0
0
252
252
18 18 153 42 808
0 0 0 45 333
63 0 189 30 1459
81 18 342 117 2600
Anyagszükséglet meghatározása Burkolati elemek el készítése Speciális burkolatok készítési folyamata
Padlóburkolási, álmennyezetkészítési, homlokzatburkolási feladatok Parkettázás el készítése Hagyományos és korszer parkettázási munkák Felületkezelés Parketta javítása A burkolást megel z munkák Általános vállalkozási feladatok Mindösszesen óra:
113
114
A 33 582 04 1000 00 00 azonosító számú, Fest , mázoló és tapétázó megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma sor elméletszá azonosítója megnevezése igényes gyakorelméleti összes ma gyakor- lati lati
1
196/1.0/0459-06
Az építési tevékenység alapfeladatai
2
196/2.0/0459-06
Balesetmentes munkavégzés feltételei
3 4 5 6 7 8
196/3.0/0459-06 196/1.0/0875-06 196/2.0/0875-06 196/3.0/0875-06 196/4.0/0875-06 196/5.0/0875-06
9
74
0
160
234
54
0
0
54
0 54 72 24 49 0
0 0 24 0 0 0
98 0 0 132 221 36
98 54 96 156 270 36
196/6.0/0875-06
Anyagszükséglet meghatározása Anyagismeret Szakrajz Falfelületek el készítése Falfelületek festése Homlokzat festése Különleges festési eljárások, díszít munkák
51
0
112
163
10 11 12 13 14 15 16
196/1.0/0878-06 196/2.0/0878-06 196/3.0/0878-06 196/1.0/0881-06 196/2.0/0881-06 196/3.0/0881-06 196/1.0/0882-06
Anyagismeret Mázolási munkák Felújítási munkák Tapéták, ragasztók Tapétázási munkák el készítése Tapétázási munkák Plakátragasztás
72 60 77 42 42 96 42
0 0 0 0 0 0 0
0 232 212 0 0 352 86
72 292 289 42 42 448 128
17
196/1.0/0886-06
Általános vállalkozási feladatok
37
89
0
126
846
113
1641
2600
Mindösszesen óra:
114
115 A tanár kötelez óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást. Azokban a speciális szakiskolákban és készségfejleszt speciális szakiskolákban, valamint a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti oktatásban résztvev k számára a rész-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés szakmai programjának kialakítása során a szakmai és vizsgakövetelményben megadott közös modulokat kell alapul venni. Az iskolai rendszerben oktatható rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraszámait (óratervét) a szakképz iskola úgy állíthatja össze, hogy a szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek táblázatban szerepl tananyagegység azonosítói és a szakmai és vizsgakövetelményben a rész-szakképesítésre meghatározott követelménymodulok megegyez azonosítói alapján választja ki a tananyagegységeket. Ha a rész-szakképesítés egy követelménymodulja a szakképesítés egy követelménymoduljának csak a részét képezi, úgy a rész-szakképesítés követelménymoduljához tartozó tananyagegységet ennek figyelembevételével - a szakképesítés követelménymoduljához kapcsolódó tananyagegység többlet tartalmának elhagyásával
A 31 582 14 0000 00 00 azonosító számú, K faragó, m köves és épületszobrász megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
megnevezése
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
1
196/1.0/0459-06
Az építési tevékenység alapfeladatai
74
0
160
234
2
196/2.0/0459-06
Balesetmentes munkavégzés feltételei
54
0
0
54
3 4 5 6 7 8
196/3.0/0459-06 196/1.0/0875-06 196/2.0/0875-06 196/3.0/0875-06 196/4.0/0875-06 196/5.0/0875-06
9
0 54 72 24 49 0
0 0 24 0 0 0
98 0 0 132 221 36
98 54 96 156 270 36
196/6.0/0875-06
Anyagszükséglet meghatározása Anyagismeret Szakrajz Falfelületek el készítése Falfelületek festése Homlokzat festése Különleges festési eljárások, díszít munkák
51
0
112
163
10 11 12 13 14 15 16
196/1.0/0878-06 196/2.0/0878-06 196/3.0/0878-06 196/1.0/0881-06 196/2.0/0881-06 196/3.0/0881-06 196/1.0/0882-06
Anyagismeret Mázolási munkák Felújítási munkák Tapéták, ragasztók Tapétázási munkák el készítése Tapétázási munkák Plakátragasztás
72 60 77 42 42 96 42
0 0 0 0 0 0 0
0 232 212 0 0 352 86
72 292 289 42 42 448 128
17
196/1.0/0886-06
Általános vállalkozási feladatok
37
89
0
126
846
113
1641
2600
Mindösszesen óra:
115
116 A tanár kötelez óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást. Azokban a speciális szakiskolákban és készségfejleszt speciális szakiskolákban, valamint a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti oktatásban résztvev k számára a rész-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés szakmai programjának kialakítása során a szakmai és vizsgakövetelményben megadott közös modulokat kell alapul venni. Az iskolai rendszerben oktatható rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraszámait (óratervét) a szakképz iskola úgy állíthatja össze, hogy a szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek táblázatban szerepl tananyagegység azonosítói és a szakmai és vizsgakövetelményben a rész-szakképesítésre meghatározott követelménymodulok megegyez azonosítói alapján választja ki a tananyagegységeket. Ha a rész-szakképesítés egy követelménymodulja a szakképesítés egy követelménymoduljának csak a részét képezi, úgy a rész-szakképesítés követelménymoduljához tartozó tananyagegységet ennek figyelembevételével - a szakképesítés követelménymoduljához kapcsolódó tananyagegység többlet tartalmának elhagyásával
kell kialakítani.
116
117
A 31 582 15 1000 00 00 azonosító számú, K m ves megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
54
0
72
126
0
0
45
45
Anyagszükséglet meghatározása Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamatai
63
0
0
63
72
0
0
72
0 0 36
0 0 0
80 28 0
80 28 36
0
0
126
126
18
0
18
36
18 36 0 54 72 0 0 0 0 0 0 0 144 0 18 18 0 0 18 18 0 28 26 0 42
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 18 108 36 0 126 36 36 216 18 144 72 0 18 0 0 72 90 54 0 36 0 0 36 198
18 54 108 90 72 126 36 36 216 18 144 72 144 18 18 18 72 90 72 18 36 28 26 36 240
megnevezése Az építési tevékenység alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei
1
204/1.0/0459-06
2
204/2.0/0459-06
3
204/3.0/0459-06
4
204/1.0/0460-06
5 6 7
204/2.0/0460-06 204/3.0/0460-06 204/1.0/0462-06
8
204/2.0/0462-06
9
204/3.0/0462-06
Zsaluszerkezetek elkészítése Zsaluszerkezetek bontása Hagyományos állványzatok Hagyományos állványzatok építése Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34
204/4.0/0462-06 204/1.0/0476-06 204/2.0/0476-06 204/3.0/0476-06 204/1.0/0482-06 204/2.0/0482-06 204/3.0/0482-06 204/1.0/0486-06 204/2.0/0486-06 204/3.0/0486-06 204/4.0/0486-06 204/5.0/0486-06 204/6.0/0486-06 204/7.0/0486-06 204/8.0/0486-06 204/9.0/0486-06 204/1.0/0487-06 204/2.0/0487-06 204/3.0/0487-06 204/4.0/0487-06 204/5.0/0487-06 204/6.0/0487-06 204/7.0/0487-06 204/1.0/0698-06 204/2.0/0698-06
Tárolási el írások Épületszigetelés Vízszigetelés H -, hangszigetelés Betontechnológia Hagyományos betonozás Betonvédelem Falazás el készítés Szerkezetkészítés Építési segédszerkezet készítése Vakolási munka Rabicolás, felületburkolás Anyag és technológiai ismeret Min ség-ellen rzés Szoftverek Gépek Betontechnológia Építési segédszerkezet Szerkezetkészítés Min ség-ellen rzés Számítógépkezelés Gépek organizációja Anyagszállítás, -nyilvántartás Kit zési feladatok Speciális k m ves munka
117
118
35 36
204/3.0/0698-06 204/1.0/0886-06
Utómunkálatok Általános vállalkozási feladatok Mindösszesen óra:
48 42 825
0 33 33
22 37 1742
70 112 2600
Azokban a speciális szakiskolákban és készségfejleszt speciális szakiskolákban, valamint a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti oktatásban résztvev k számára a rész-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés szakmai programjának kialakítása során a szakmai és vizsgakövetelményben megadott közös modulokat kell alapul venni.
Az iskolai rendszerben oktatható rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraszámait (óratervét) a szakképz iskola úgy állíthatja össze, hogy a szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek táblázatban szerepl tananyagegység azonosítói és a szakmai és vizsgakövetelményben a részszakképesítésre meghatározott követelménymodulok megegyez azonosítói alapján választja ki a tananyagegységeket.
Ha a rész-szakképesítés egy követelménymodulja a szakképesítés egy követelménymoduljának csak a részét képezi, úgy a részszakképesítés követelménymoduljához tartozó tananyagegységet ennek figyelembevételével - a szakképesítés követelménymoduljához kapcsolódó tananyagegység többlet tartalmának elhagyásával
Az 54 582 03 0000 00 00 azonosító számú, Magasépít technikus megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
megnevezése
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
1
205/1.0/0459-06
Az építési tevékenység alapfeladatai
72
0
83
155
2
205/2.0/0459-06
Balesetmentes munkavégzés feltételei
48
0
0
48
3 4 5 6 7 8 9 10 11
205/3.0/0459-06 205/1.0/0681-06 205/2.0/0681-06 205/3.0/0681-06 205/1.0/0682-06 205/2.0/0682-06 205/3.0/0682-06 205/4.0/0682-06 205/5.0/0682-06
36 72 123 36 0 36 107 36 36
0 0 0 136 54 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 25 0
36 72 123 172 54 36 107 61 36
12
205/6.0/0682-06
Anyagszükséglet meghatározása Kapcsolattartás El készületek a felvonuláshoz Az építési folyamat segítése Kit zési feladatok Zsaluzási feladatok Betonozási munkák Min ségellen rzés Segédüzemek m ködtetése Segédszerkezetek építési és bontási munkái
20
0
0
20
13
205/7.0/0682-06
Szigetelési munkák irányítása
36
0
0
36
118
119
14
205/8.0/0682-06
15
205/9.0/0682-06
16 17
205/10.0/0682-06 205/1.0/0688-06
18
205/2.0/0688-06
19
205/3.0/0688-06
20
205/4.0/0688-06
Kész munkák védelme Szerkezetépítési munkák irányítása Építési munkák irányítása Tervez asszisztensi feladatok Építési dokumentáció összeállítása Ideiglenes létesítmények, ideiglenes energiaellátás Átadás-átvételi eljárás Mindösszesen óra:
0
28
0
28
72
96
0
168
0 193
36 0
0 0
36 193
179
0
0
179
36
72
78
186
36 1174
0 422
54 240
90 1836
Az 54 481 03 0010 54 01 azonosító számú, Informatikai hálózattelepít és -üzemeltet megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma
sor szá ma
azonosítója
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
166/1.0/1142-06 166/2.0/1142-06 166/1.0/1143-06 166/2.0/1143-06 166/3.0/1143-06 166/1.0/1168-06 166/2.0/1168-06 166/1.0/1163-06 166/2.0/1163-06 166/3.0/1163-06 166/4.0/1163-06 166/5.0/1163-06 166/6.0/1163-06 166/7.0/1163-06
megnevezése Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Hálózati alapok LAN technológiák Forgalomirányítók Kapcsolók WAN technológiák Speciális hálózati technológiák Hálózat menedzsment Mindösszesen óra:
elméleti
elméletigényes gyakorlati
104 40 35 20 41 49 192 39 192 64 64 64 58 0 962
131 0 40 30 17 48 146 16 0 96 64 80 64 116 848
gyakorlati
0 0 0 0 0 24 0 0 0 0 0 0 0 0 24
összes
235 40 75 50 58 121 338 55 192 160 128 144 122 116 1834
Az 54 481 03 0010 54 02 azonosító számú, Informatikai m szerész megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek
sor
azonosítója
A tananyagegység megnevezése
óraszáma
119
120
szá ma
15 16 17 18 19 20 21
166/1.0/1142-06 166/2.0/1142-06 166/1.0/1143-06 166/2.0/1143-06 166/3.0/1143-06 166/1.0/1168-06 166/2.0/1168-06
22
166/1.0/1164-06
Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Számítógépes rendszerek hardverismerete
23
166/2.0/1164-06
Számítógépes rendszerek hardvergyakorlat
24 25 26 27
166/1.0/1165-06 166/2.0/1165-06 166/3.0/1165-06 166/4.0/1165-06
Elektronikai alapismeretek Audio/video technika Elektronikai alapgyakorlatok Audió/videó gyakorlati ismeretek Mindösszesen óra:
elméleti
elméletigényes gyakorlati
104 40 35 20 41 48 96
131 0 40 30 17 72 59
0 0 0 0 0 0 0
235 40 75 50 58 120 155
289
0
0
289
0
262
0
262
167 113 0 0 953
0 0 72 199 882
0 0 0 0 0
167 113 72 199 1835
gyakorlati
összes
Az 54 481 03 0010 54 03 azonosító számú, IT biztonság technikus megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
azonosítója
28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44
166/1.0/1142-06 166/2.0/1142-06 166/1.0/1143-06 166/2.0/1143-06 166/3.0/1143-06 166/1.0/1168-06 166/2.0/1168-06 166/1.0/1163-06 166/2.0/1163-06 166/3.0/1163-06 166/4.0/1163-06 166/5.0/1163-06 166/6.0/1163-06 166/7.0/1163-06 166/1.0/1166-06 166/2.0/1166-06 166/3.0/1166-06
megnevezése Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Hálózati alapok LAN technológiák Forgalomirányítók Kapcsolók WAN technológiák Speciális hálózati technológiák Hálózat menedzsment Hálózatbiztonság elmélet Hálózatbiztonság gyakorlat Biztonság menedzsment
óraszáma elméleti
elméletigényes gyakorlati
104 40 35 20 41 12 84 32 80 32 32 16 49 0 288 0 97
131 0 40 30 17 6 69 16 0 48 32 43 24 55 0 253 96
gyakorlati
0 0 0 0 0 12 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
összes
235 40 75 50 58 30 153 48 80 80 64 59 73 55 288 253 193
120
121
Mindösszesen óra:
962
860
12
1834
Az 54 481 03 0010 54 04 azonosító számú ,IT keresked megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek
A tananyagegység sor szá ma
azonosítója
45 46 47 48 49 50 51 52
166/1.0/1142-06 166/2.0/1142-06 166/1.0/1143-06 166/2.0/1143-06 166/3.0/1143-06 166/1.0/1168-06 166/2.0/1168-06 166/1.0/0004-06
53
166/2.0/0004-06
54 55 56 57
166/3.0/0004-06 166/4.0/0004-06 166/1.0/0005-06 166/2.0/0005-06
58
166/3.0/0005-06
óraszáma elméleti
elméletigényes gyakorlati
Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Általános áruismeret I. Általános áruismeret II.
104 40 35 20 41 36 108 120
131 0 40 30 17 24 83 119
0 0 0 0 0 24 0 0
235 40 75 50 58 84 191 239
169
24
0
51
Áruforgalmi gyakorlat Áruforgalmi gyakorlat Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi és nyilványtartási rendszerek
0 0 0 208
32 21 70 64
66 0 0 64
98 21 70 336
81
64
0
145
Mindösszesen óra:
962
719
154
1835
megnevezése
gyakorlati
összes
Az 54-481 03 0010 54 05 azonosító számú, Számítógéprendszer karbantartó megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek Sor szá m 59 60 61 62 63 64 65 66
Azonosítója
A tananyagegység Megnevezése Elméleti
166/1.0/1142-06 166/2.0/1142-06 166/1.0/1143-06 166/2-0/1143-06 166 /3.0/1143-06 166/1.0/1168-06 166/2.0/1168-06 166/1.0/1164-06
Informatikai alapismeretek Munkatervezés és- szervezés Projektirányítás Szovtvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Számítógépes rendszerek hardverismerete
104 40 35 20 42 18 126 124
Óraszáma ElméletGyaigényes korlati gyakorlati 131 0 0 0 40 0 30 0 17 0 24 24 83 0 115 0
összes
235 40 75 50 59 66 209 239
121
166/2.0 /116806
122 67 68 69 70 71
166/2.0/1164-06 166/1.0/1175-06 166/2.0/1175-06 166/3.0/1175-06 166/4.0/1175-06
Számítógépes rendszermenedzsment Szoftverismeretek Számítógépes rendszermenedzsment Szoftver telepítési ismeretek Számítógépes rendszerek menedzsmentje Mindösszesen
165 197 96 0 0
147 0 0 124 111
967
0 0 0 0 24
822
312 197 96 124 135 48
1837
Az 54 481 03 0010 54 06 azonosító számú, Szórakoztató-technikai m szerész megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sorszá m
72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83
azonosítója
166/1.0/1142-06 166/2.0/1142-06 166/1.0/1143-06 166/2.0/1143-06 166/3.0/1143-06 166/1.0/1168-06 166/2.0/1168-06 166/1.0/1165-06 166/2.0/1165-06 166/3.0/1165-06 166/4.0/1165-06 166/5.0/1165-06
óraszáma
megnevezése elméleti
elméletigényes gyakorlati
104 40 35 20 41 96 145 55 265 161 0 0 962
131 0 40 30 17 36 110 0 0 0 108 329 801
Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Elektrotechnika Elektronikai alapismeretek Audio/video technika Elektronikai alapgyakorlatok Audió/videó gyakorlati ismeretek Mindösszesen óra:
gyakorlati
öszszes
0 235 0 40 0 75 0 50 0 58 72 204 0 255 0 55 0 265 0 161 0 108 0 329 72 1835
: Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sorszá ma
84 85 86 87 88 89 90 91 92
azonosítója 166/1.0/1142-06 166/2.0/1142-06 166/1.0/1143-06 166/2.0/1143-06 166/3.0/1143-06 166/1.0/1168-06 166/2.0/1168-06 166/1.0/1167-06 166/2.0/1167-06
megnevezése Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Web technológia I. Web technológia II.
óraszáma elméleti
elméletigényes gyakorlati
104 40 35 20 41 50 191 55 192
131 0 40 30 17 48 146 0 256
gyakorlati
0 0 0 0 0 24 0 0 0
összes
235 40 75 50 58 122 337 55 448 122
123
93
166/3.0/1167-06
Web szolgáltatás Mindösszesen óra:
225 953
190 858
0 24
415 1835
Az 52 522 09 0000 00 00 azonosító számú, Gáz- és tüzeléstechnikai m szerész megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sorszáma
azonosítója
1 2
107/1.0/0111-06 107/2.0/0111-06
3
107/3.0/0111-06
4
107/1.0/0110-06
5 6 7 8 9 10
107/1.0/0109-06 107/2.0/0109-06 107/3.0/0109-06 107/4.0/0109-06 107/5.0/0109-06 107/6.0/0109-06
11
107/1.0/0099-06
12
107/2.0/0099-06
13
107/3.0/0099-06
14
107/4.0/0099-06
15
107/1.0/0103-06
16
107/2.0/0103-06
17
107/3.0/0103-06
18
107/4.0/0103-06
19
107/5.0/0103-06
20
107/6.0/0103-06
megnevezése M szaki dokumentációk Geometriai mérés Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása Általános gépészeti munka-, baleset-, t z-és környezetvédelmi feladatok Dokumentációk Mérések Épületgépészeti szerkezetek Hegesztés Munka és környezetvédelem Munkaszervezés A munka felmérése, megtervezése, el készítése Gáztüzel berendezések felszerelése Fogyasztói berendezések karbantartása, javítása, üzembe helyezése Szaktanácsadás, dokumentáció A munka felmérése, megtervezése, el készítése, szaktanácsadás Kommunális gázkészülékek üzembe helyezése, cseréje Kommunális gázkészülékek karbantartása, javítása Ipari gáztüzel berendezések karbantartása, javítása Olajtüzel berendezések karbantartása, javítása M szaki felülvizsgálat
óraszáma elméleti
elméletigényes gyakorlati
20 19
0 0
0 14
20 33
39
0
77
116
72
0
98
170
24 0 15 18 0 0
0 0 0 0 0 0
0 21 21 14 14 14
24 21 36 32 14 14
56
0
28
84
0
0
124
124
55
0
84
139
78
0
28
106
228
0
0
228
0
0
84
84
0
0
126
126
0
0
84
84
0
0
63
63
0
0
77
77
gyakorlati
összes
123
124
21
107/7.0/0103-06
22
107/8.0/0103-06
23
107/9.0/0103-06
Segédüzemi berendezések karbantartása, hatósági vizsgálatok Adminisztrációs, munkavédelmi, t zvédelmi, ergonómiai tevékenység Ismeretfelújítás Eu-s ismeretek Mindösszesen óra:
0
0
98
98
65
0
0
65
78 767
0 0
0 1069
78 1836
Az 52 523 01 1000 00 00 azonosító számú, Automatikai m szerész megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma
sor szá ma
azonosítója
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
143/1.0/0900-06 143/2.0/0900-06 143/3.0/0900-06 143/1.0/0903-06 143/2.0/0903-06 143/3.0/0903-06 143/1.0/0904-06 143/2.0/0904-06 143/3.0/0904-06 143/4.0/0904-06
11
143/1.0/0907-06
Informatikai alaptevékenységek Technológiai alapm veletek Munkaszervezés/tervezés Hibafeltárási m veletek Hibajavítási m veletek Ellen rzések, dokumentálások El készít tevékenységek Ellen rzések és beállítások Átalakítás és specifikálás Beszerelés és üzembe helyezés A PLC-k általános felépítésének, típusainak vizsgálata
12
143/2.0/0907-06
13 14 15 16 17
143/1.0/0906-06 143/2.0/0906-06 143/3.0/0906-06 143/4.0/0906-06 143/5.0/0906-06
elméleti
elméletigényes gyakorlati
0 0 0 248 0 36 72 36 72 0
36 0 0 0 72 36 0 72 0 36
0 148 36 0 0 0 36 0 0 36
36 148 36 248 72 72 108 108 72 72
60
120
0
180
PLC programozási lépések elvégzése
96
210
0
306
Üzemeltetés el készítés Üzemeltetési feladatok Ellen rzések és beállítások Karbantartási feladatok Végs beállítások és ellen rzések Mindösszesen óra:
60 0 0 48 30 758
0 0 48 0 48 678
0 48 48 48 0 400
60 48 96 96 78 1836
megnevezése
gyakorlati
összes
124
125
A 33 521 01 1000 00 00 azonosító számú, Elektromechanikai m szerész megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
1 2 3
145/1.0/0900-06 145/2.0/0900-06 145/3.0/0900-06
4
145/1.0/0921-06
5 6 7 8 9 10 11 12
145/2.0/0921-06 145/3.0/0921-06 145/1.0/0922-06 145/2.0/0922-06 145/3.0/0922-06 145/1.0/0923-06 145/2.0/0923-06 145/3.0/0923-06
elméleti
elméletigényes gyakorlati
Informatikai alaptevékenységek Technológiai alapm veletek Munkaszervezés/tervezés Ügyfélkapcsolati tevékenység alapjai
0 0 144
108 90 0
0 0 0
108 90 144
72
36
0
108
Kezd vállalkozás Gazdálkodási tevékenység Hiba behatárolása, feltárása Kiegészít tevékenységek Hibajavítás Mérési folyamat Mérések elvégzése I. Mérések elvégzése II. Mindösszesen óra:
0 54 72 72 72 96 0 126 708
96 96 98 18 162 160 128 0 992
0 0 0 0 0 0 0 0 0
96 150 170 90 234 256 128 126 1700
megnevezése
gyakorlati
összes
Az 54 523 01 0000 00 00 azonosító számú, Elektronikai technikus megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
1 2 3
148/1.0/0900-06 148/2.0/0900-06 148/3.0/0900-06
4
148/1.0/0917-06
5 6 7 8 9 10 11 12
148/2.0/0917-06 148/3.0/0917-06 148/1.0/0918-06 148/2.0/0918-06 148/1.0/0919-06 148/2.0/0919-06 148/1.0/0920-06 148/2.0/0920-06
megnevezése
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
Informatikai alaptevékenységek Technológiai alapm veletek Munkaszervezés/tervezés M szaki rajz és dokumentációs ismeretek
0 0 0
36 0 0
0 148 36
36 148 36
36
0
0
36
Elektronikus áramkörök Elektronikai gyakorlati ismeretek Villamosipari technológia Ipari gyakorlati ismeretek Alkalmazott számítástechnika Alkalmazott elektronika Automatikai ismeretek Automatizálási gyakorlat Mindösszesen óra:
350 0 32 0 64 0 78 0 560
0 106 72 72 112 72 0 146 616
0 260 0 216 0 0 0 0 660
350 366 104 288 176 72 78 146 1836
Az 54 543 01 0000 00 00 azonosító számú, Épít anyag-ipari technikus megnevezés szakké-
125
126
pesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység
so rs zá m a 1 2 3 4
194/1.0/0504-06 194/1.0/0683-06 194/2.0/0683-06 194/3.0/0683-06
5
194/4.0/0683-06
6 7 8
194/5.0/0683-06 194/6.0/0683-06 194/7.0/0683-06
9
194/8.0/0683-06
1 0
194/1.0/0886-06
óraszáma azonosítója
megnevezése
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
Épít anyag-ipar Épít anyagok Épít ipari gépek Üveggyártás Kerámia- és szigetel anyaggyártás
198 132 278 136
72 0 118 0
0 133 0 0
270 265 396 136
188
0
0
188
Köt anyag- és betonipar Tervezés Irányítás Munkabiztonság és környezetvédelem
136 98 62
0 0 0
0 0 64
136 98 126
41
0
0
41
82
40
58
180
1351
230
255
1836
Általános vállalkozási feladatok Mindösszesen óra:
126
127
A 31 582 07 1000 00 00 azonosító számú, Épület- és építménybádogos megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
megnevezése
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
1
195/1.0/0459-06
Az építési tevékenység alapfeladatai
24
144
0
168
2
195/2.0/0459-06
Balesetmentes munkavégzés feltételei
42
0
0
42
3
195/3.0/0459-06
42
0
0
42
4
195/1.0/0488-06
Anyagszükséglet meghatározása Munkaterület átvétele és el készítése
18
12
18
48
5
195/2.0/0488-06
A bádogosmunka számítási és szerkesztési feladatai
54
24
0
78
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
195/3.0/0488-06 195/4.0/0488-06 195/5.0/0488-06 195/6.0/0488-06 195/7.0/0488-06 195/8.0/0488-06 195/9.0/0488-06 195/10.0/0488-06 195/11.0/0488-06 195/12.0/0488-06 195/13.0/0488-06
Lemezmegmunkálás Kötések készítése Bádogtet készítése Szerkezeti elemek Kiegészít elemek Csatornák készítése Egyéb bádogosszerkezetek Korrózióvédelem Ellen rzési m veletek Anyagismeret Gépek, eszközök
36 30 54 42 36 48 0 0 0 41 25
0 0 0 0 0 0 0 16 0 0 0
48 96 114 36 36 258 284 0 8 0 0
84 126 168 78 72 306 284 16 8 41 25
17
195/1.0/0886-06
Általános vállalkozási feladatok
44
70
0
114
536
266
898
1700
Mindösszesen óra:
127
128
A 31 582 17 0000 00 00 azonosító számú, Tet fed megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
megnevezése
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
1
208/1.0/0459-06
Az építési tevékenység alapfeladatai
24
48
0
72
2
208/2.0/0459-06
Balesetmentes munkavégzés feltételei
56
0
0
56
3
208/3.0/0459-06
54
0
0
54
4
208/1.0/0497-06
40
0
75
115
5 6 7 8 9
208/2.0/0497-06 208/3.0/0497-06 208/4.0/0497-06 208/5.0/0497-06 208/6.0/0497-06
50 60 94 0 24
0 0 0 0 0
0 261 0 304 0
50 321 94 304 24
10
208/7.0/0497-06
A tet fedés kiegészít elemei A tet fedés el készítése Héjazatok és fedések A tet fedés mukafolyamata A munka átadása A tet fedés során keletkezett hibák és javításuk
30
0
84
114
11 12 13 14
208/8.0/0497-06 208/9.0/0497-06 208/10.0/0497-06 208/11.0/0497-06
Anyagismeret Gépek, berendezések Szakmai számítások Gerincelemek és csatlakozások
64 20 40 60
0 0 0 0
0 0 0 0
64 20 40 60
15
208/12.0/0497-06
A nádtet készítés mukafolyamata
60
0
114
174
16
208/1.0/0886-06
Általános vállalkozási feladatok
32
46
60
138
708
94
898
1700
Anyagszükséglet meghatározása Munkaterület átvétele és ellen rzése
Mindösszesen óra:
128
129
A 33 543 01 1000 00 00 azonosító számú, Bútorasztalos megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma sor elméletszá azonosítója megnevezése igényes gyakorelméleti összes ma gyakor- lati lati
1
228/1.0/2273-06
A balesetmentes munkavégzés feltételei
2
228/2.0/2273-06
A balesetmentes munkavégzés gyakorlata
3
228/1.0/2274-06
A gyártásel készítés és min ségbiztosítás elmélete
84
0
0
84
4
228/2.0/2274-06
A gyártásel készítés és min ségbiztosítás gyakorlata
0
0
183
183
5
228/1.0/2275-06
Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése
40
0
0
40
6 7
228/2.0/2275-06 228/1.0/2302-06
0 164
0 0
90 0
90 164
8
228/2.0/2302-06
Mintadarab készítése A tömörfa megmunkálás elmélete A tömörfa megmunkálás gyakorlata I.
0
0
81
81
9
228/3.0/2302-06
A tömörfa megmunkálás gyakorlata II.
0
0
198
198
10
228/1.0/2303-06
Munkatervezés, szervezési feladatok
84
0
0
84
11
228/2.0/2303-06
Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata
0
0
194
194
12
228/1.0/2304-06
87
0
0
87
13
228/2.0/2304-06
Alapvet szerelési munkák Alapvet szerelési munkák gyakorlata
0
0
162
162
14
228/1.0/1846-06
Lapszerkezet termékek gyártási lehet ségei
123
0
0
123
15
228/2.0/1846-06
16
84
0
0
84
0
0
177
177
0
0
278
278
228/1.0/1847-06
Lapszerkezet termékek gyártása Bútorasztalos termékek jellemz típusai
126
0
0
126
17
228/2.0/1847-06
Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata
0
0
300
300
18
228/1.0/1848-06
Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása
49
0
0
49
19
228/2.0/1848-06
Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II.
0
0
96
96
841
0
1759
Mindösszesen óra:
2600
A 31 582 08 1000 00 00 azonosító számú Épületasztalos megnevezés szakma követelmémy- moduljaihoz rendelt tananyagegységek
129
130
A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
megnevezése
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
1
229/1.0/2273-06
A balesetmentes munkavégzés feltételei
83
0
0
83
2
229/2.0/2273-06
A balesetmentes munkavégzés gyakorlata
0
0
177
177
3
229/1.0/2274-06
A gyártásel készítés és min ségbiztosítás elmélete
84
0
0
84
4
229/2.0/2274-06
A gyártásel készítés és min ségbiztosítás gyakorlata
0
0
175
175
5
229/1.0/2275-06
Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése
24
0
0
24
6 7
229/2.0/2275-06 229/1.0/2302-06
0 126
0 0
91 0
91 126
8
229/2.0/2302-06
Mintadarab készítése A tömörfa megmunkálás elmélete A tömörfa megmunkálás gyakorlata I.
0
0
80
80
9
229/3.0/2302-06
A tömörfa megmunkálás gyakorlata II.
0
0
186
186
10
229/1.0/2303-06
Munkatervezés, szervezési feladatok
81
0
0
81
11
229/2.0/2303-06
Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata
0
0
171
171
12
229/1.0/2304-06
84
0
0
84
13
229/2.0/2304-06
Alapvet szerelési munkák Alapvet szerelési munkák gyakorlata
0
0
180
180
14 15
229/1.0/2307-06 229/2.0/2307-06
83 0
0 0
0 175
83 175
16
229/1.0/2308-06
Nyílászárók Nyílászárók gyártása Bútorasztalos termékek készítése, szerelése
79
0
0
79
17 18
229/2.0/2308-06 229/1.0/2309-06
0 84
0 0
177 0
177 84
19
229/2.0/2309-06
Egyedi termékek készítése F részáru gyártási feladatok F részáru gyártási feladatok gyakorlata
0
0
180
180
20
229/1.0/2310-06
104
0
0
104
21
229/2.0/2310-06
Famegmunkáló feladatok elmélete Famegmunkáló feladatok gyakorlata
0
0
176
176
Mindösszesen óra:
832
0
1768
2600
Az 54 543 02 0010 54 01 azonosító számú, Bútoripari technikus megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek
130
131
A tananyagegység sor szá ma
azonosítója
1
230/1.0/2273-06
2
230/2.0/2273-06
3
230/1.0/2274-06
4
230/2.0/2274-06
5
230/1.0/2275-06
6
230/2.0/2275-06
7
230/1.0/2302-06
8
230/2.0/2302-06
9
230/3.0/2302-06
10
230/1.0/2303-06
11
230/2.0/2303-06
12
230/1.0/1846-06
13
230/2.0/1846-06
14
230/1.0/1847-06
15
230/2.0/1847-06
16
230/1.0/1848-06
17
230/2.0/1848-06
18
230/1.0/2305-06
19
230/2.0/2305-06
20
230/1.0/2306-06
21
230/2.0/2306-06
22 23
230/1.0/2307-06 230/2.0/2307-06
megnevezése A balesetmentes munkavégzés feltételei A balesetmentes munkavégzés gyakorlata A gyártásel készítés és min ségbiztosítás elmélete A gyártásel készítés és min ségbiztosítás gyakorlata Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése Mintadarab készítése A tömörfa megmunkálás elmélete A tömörfa megmunkálás gyakorlata I. A tömörfa megmunkálás gyakorlata II. Munkatervezés, szervezési feladatok Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata Lapszerkezet termékek gyártási lehet ségei Lapszerkezet termékek gyártása Bútorasztalos termékek jellemz típusai Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. Kárpitos bútorok gyártásának elmélete Kárpitos bútorok gyártása Bútoripari technikus elméleti feladatai Bútoripari technikus gyakorlati feladatai Nyílászárók Nyílászárók gyártása
óraszáma elméleti
elméletigényes gyakorlati
77
0
0
77
0
0
107
107
77
0
0
77
0
0
108
108
39
0
0
39
0
0
53
53
72
0
0
72
0
0
36
36
0
0
70
70
77
0
0
77
0
0
108
108
75
0
0
75
0
0
109
109
79
0
0
79
0
0
109
109
38
0
0
38
0
0
52
52
77
0
0
77
0
0
107
107
78
0
0
78
0
0
104
104
77 0
0 0
0 107
77 107
gyakorlati
összes
131
132
Mindösszesen óra: 766 0 1070 1836 Az 54 543 02 0010 54 02 azonosító számú, Fafeldolgozó technikus megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
azonosítója
24
230/1.0/2273-06
25
230/2.0/2273-06
26
230/1.0/2274-06
27
230/2.0/2274-06
28
230/1.0/2275-06
29
230/2.0/2275-06
30
230/1.0/2302-06
31
230/2.0/2302-06
32
230/3.0/2302-06
33
230/1.0/2303-06
34
230/2.0/2303-06
35 36
230/1.0/2307-06 230/2.0/2307-06
37
230/1.0/2308-06
38 39
230/2.0/2308-06 230/1.0/2309-06
40
230/2.0/2309-06
41
230/1.0/2310-06
42
230/2.0/2310-06
43
230/1.0/2314-06
44
230/2.0/2314-06
megnevezése A balesetmentes munkavégzés feltételei A balesetmentes munkavégzés gyakorlata A gyártásel készítés és min ségbiztosítás elmélete A gyártásel készítés és min ségbiztosítás gyakorlata Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése Mintadarab készítése A tömörfa megmunkálás elmélete A tömörfa megmunkálás gyakorlata A tömörfa megmunkálás gyakorlata Munkatervezés, szervezési feladatok Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata Nyílászárók Nyílászárók gyártása Bútorasztalos termékek készítése, szerelése Egyedi termékek készítése F részáru gyártási feladatok F részáru gyártási feladatok gyakorlata Famegmunkáló feladatok elmélete Famegmunkáló feladatok gyakorlata Lap és lemezipari elméleti feladatok Lap és lemezipari gyakorlati feladatok Mindösszesen óra:
óraszáma elméleti
elméletigényes gyakorlati
77
0
0
77
0
0
103
103
78
0
0
78
0
0
108
108
38
0
0
38
0
0
54
54
71
0
0
71
0
0
44
44
0
0
72
72
79
0
0
79
0
0
108
108
76 0
0 0
0 108
76 108
75
0
0
75
0 119
0 0
96 0
96 119
0
0
154
154
79
0
0
79
0
0
105
105
75
0
0
75
0
0
117
117
767
0
1069
1836
gyakorlati
összes
132
133
A 33 542 04 1000 00 00 azonosító számú, Kárpitos megnevezés szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma
sor szá ma
azonosítója
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
232/1.0/1372-06 232/2.0/1372-06 232/3.0/1372-06 232/4.0/1372-06 232/5.0/1372-06 232/6.0/1372-06 232/7.0/1372-06 232/8.0/1372-06 232/1.0/1373-06 232/2.0/1373-06 232/3.0/1373-06 232/4.0/1373-06 232/5.0/1373-06 232/6.0/1373-06 232/7.0/1373-06 232/8.0/1373-06
megnevezése Biztonságos munkavégzés Min ségbiztosítás Tartószerkezet és rugózat Párnázatok Bevonatok Díszítések, eltisztázások Rögzítések Csomagolás Tervezés Raktározás Anyagválasztás Javítás,felújítás Munkajog Gazdasági-,pénzügyi tervezés Könyvelési adatszolgáltatás Marketing Mindösszesen óra:
elméleti
elméletigényes gyakorlati
18 6 80 66 122 12 28 12 38 18 106 62 48 88 64 76 844
12 48 0 0 0 0 0 0 178 0 0 54 0 104 90 0 486
gyakorlati
6 0 100 180 216 52 62 16 0 0 146 492 0 0 0 0 1270
összes
36 54 180 246 338 64 90 28 216 18 252 608 48 192 154 76 2600
Az 54 761 02 0010 54 01 azonosító számú, Gyermekotthoni asszisztens megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
1
019/1.0/1868-06
2
019/2.0/1868-06
3
megnevezése Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek
elméleti
elméletigényes gyakorlati
115
0
35
150
gyakorlati
összes
51
0
0
51
019/3.0/1868-06
Társadalmi alapismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek
70
0
120
190
4
019/4.0/1868-06
Elemi egészségügyi, ápolási ismeretek
92
29
0
121
5
019/5.0/1868-06
6 7 8
54
0
39
93
019/1.0/1878-06
Gondozási ismeretek A gyermekfelügyelettel kapcsolatos ismeretek
114
0
76
190
019/1.0/1879-06 019/1.0/1880-06
Gyermekotthoni ismeretek Adminisztráció
128 44
0 0
72 34
200 78
133
134
9 10 11 12 13 14 15 16
019/1.0/1881-06 019/2.0/1881-06 019/3.0/1881-06 019/1.0/1882-06 019/2.0/1882-06 019/1.0/1883-06 019/2.0/1883-06 019/3.0/1883-06
A gyermek helye a társadalomban Pszichológiai dimenziók Gyermekgondozás Szervezési feladatok Tevékenységek formái Tanulás-segítés A családi életre nevelés Pályaválasztás, munkábaállás Mindösszesen óra:
119 49 23 48 36 27 121 49 1140
0 0 0 0 88 0 0 20 137
0 0 69 82 0 0 32 0 559
119 49 92 130 124 27 153 69 1836
Az 54 761 02 0010 54 02 azonosító számú, Kisgyermekgondozó, -nevel megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma
sor szá ma
azonosítója
17
019/1.0/1868-06
18
019/2.0/1868-06
19
019/3.0/1868-06
Társadalmi alapismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek
20
019/4.0/1868-06
Elemi egészségügyi, ápolási ismeretek
21
019/5.0/1868-06
22
019/1.0/1878-06
23 24
019/1.0/1879-06 019/1.0/1880-06
25
019/1.0/1884-06
Gyermekotthoni ismeretek Adminisztráció A szolgáltatás biztosításával kapcsolatos ismeretek
26
019/2.0/1884-06
27 28
019/3.0/1884-06 019/1.0/1885-06
megnevezése Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
115
0
35
150
51
0
0
51
70
0
120
190
92
29
0
121
54
0
39
93
114
0
76
190
128 44
0 0
72 34
200 78
72
32
0
104
A kisgyermek nevelésével kapcsolatos ismeretek
216
30
92
338
A kisgyermek gondozása Adminisztráció, tájékoztatás Mindösszesen óra:
117 80 1153
0 0 91
96 28 592
213 108 1836
Gondozási ismeretek A gyermekfelügyelettel kapcsolatos ismeretek
134
135
A 33 762 01 0010 33 01 azonosító számú, Fogyatékosok gondozója megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
óraszáma azonosítója
megnevezése Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek
1
025/1.0/1851-06
2 3 4 5 6 7 8 9
025/2.0/1851-06 025/3.0/1851-06 025/4.0/1851-06 025/1.0/1862-06 025/2.0/1862-06 025/3.0/1862-06 025/1.0/1863-06 025/2.0/1863-06
10
025/3.0/1863-06
Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek Szociális alapismeretek Egészségügyi ismeretek Gondozási ismeretek Szociális munka Szociális gondozás A szociális szakember személyiségének védelme
11
025/1.0/1864-06
A gondozás és ápolás adminisztrációja Mindösszesen óra:
elméleti
elméletigényes gyakorlati
120
20
30
170
66 95 100 90 287 18 90 126
0 25 49 0 0 0 0 0
120 0 42 0 60 20 60 100
186 120 191 90 347 38 150 226
24
18
40
82
40
20
40
100
1056
132
512
1700
gyakorlati
összes
A 33 762 01 0010 33 02 azonosító számú, Szociális gondozó és ápoló megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma sorelméletszá azonosítója megnevezése igényes gyakorelméleti összes ma gyakor- lati lati
Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek
12
025/1.0/1851-06
13 14 15 16
025/2.0/1851-06 025/3.0/1851-06 025/4.0/1851-06 025/1.0/1865-06
17
025/2.0/1865-06
18 19 20
025/3.0/1865-06 025/1.0/1866-06 025/2.0/1866-06
21
025/3.0/1866-06
Gondozási ismeretek Szociális munka Szociális gondozás A szociális szakember személyiségvédelme
22
025/1.0/1867-06
A gondozás és ápolás adminisztrációja
Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek Szociális alapismeretek Az id sellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei
120
20
30
170
66 95 100 66
0 25 49 0
120 0 42 0
186 120 191 66
263
0
60
323
92 96 114
0 0 0
24 48 96
116 144 210
24
18
44
86
22
0
66
88
135
136
Mindösszesen
1058
112
530
1700
Az 54 762 02 0010 54 01 azonosító számú, Gerontológiai gondozó megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma
sor szá ma
azonosítója
megnevezése Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek
1
023/1.0/1851-06
2 3 4 5
023/2.0/1851-06 023/3.0/1851-06 023/4.0/1851-06 023/1.0/1852-06
6
023/2.0/1852-06
Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek Társadalomismeret Az egészségügyi szükségletek felmérése
7
023/3.0/1852-06
Szociális szükségletek és er források
8 9 10
023/4.0/1852-06 023/1.0/1853-06 023/2.0/1853-06
11
023/3.0/1853-06
12 13 14
023/1.0/1854-06 023/2.0/1854-06 023/3.0/1854-06
15
023/4.0/1854-06
Gerontológiai ismeretek Geriátriai ismeretek A geriátriai ápolás ismeretei Gondozási, egészségmeg rzési ismeretek
16
023/1.0/1855-06
A szociális szolgáltatások adminisztrációja
Gondozási szükségletek Szociális munka Szociális gondozás A szociális szakember személyiségének védelme
Mindösszesen óra:
elméleti
elméletigényes gyakorlati
120
20
30
170
66 80 100 102
0 40 49 14
120 0 42 16
186 120 191 132
48
0
73
121
72
0
0
72
24 89 64
30 5 0
0 50 44
54 144 108
30
70
0
100
84 84 70
0 0 0
0 0 14
84 84 84
62
0
22
84
48
0
54
102
1143
228
465
1836
gyakorlati
összes
Az 54 762 02 0010 54 02 azonosító számú, Pszichiátriai gondozó megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sorszá ma
azonosítója
megnevezése
óraszáma elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
17
023/1.0/1851-06
Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek
120
20
30
170
18
023/2.0/1851-06
Pszichológiai ismeretek
66
0
120
186 136
137
19 20 21
023/3.0/1851-06 023/4.0/1851-06 023/1.0/1852-06
22
023/2.0/1852-06
Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek Társadalomismeret Az egészségügyi szükségletek felmérése
23
023/3.0/1852-06
Szociális szükségletek és er források
24 25 26
023/4.0/1852-06 023/1.0/1853-06 023/2.0/1853-06
27
80 100 102
40 49 14
0 42 16
120 191 132
48
0
73
121
72
0
0
72
24 89 64
30 5 0
0 50 44
54 144 108
023/3.0/1853-06
Gondozási szükségletek Szociális munka Szociális gondozás A szociális szakember személyiségének védelme
30
70
0
100
28
023/1.0/1856-06
A pszichiátriai betegségek értelmezése
144
0
0
144
29
023/2.0/1856-06
A pszichiátriai betegek ápolása, gondozása
157
0
35
192
30
023/1.0/1857-06
A szociális szolgáltatások adminisztrációja
48
0
54
102
Mindösszesen óra:
1144
228
464
1836
Az 54 762 02 0010 54 03 azonosító számú, Szenvedélybeteg-gondozó megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma
azonosítója
31
023/1.0/1851-06
32 33 34 35
023/2.0/1851-06 023/3.0/1851-06 023/4.0/1851-06 023/1.0/1852-06
36
023/2.0/1852-06
Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek Társadalomismeret Az egészségügyi szükségletek felmérése
37
023/3.0/1852-06
Szociális szükségletek és er források
38 39 40
023/4.0/1852-06 023/1.0/1853-06 023/2.0/1853-06
41 42
megnevezése Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek
óraszáma elméleti
elméletigényes gyakorlati
120
20
30
170
66 80 100 102
0 40 49 14
120 0 42 16
186 120 191 132
48
0
73
121
72
0
0
72
gyakorlati
összes
24 89 64
30 5 0
0 50 44
54 144 108
023/3.0/1853-06
Gondozási szükségletek Szociális munka Szociális gondozás A szociális szakember személyiségének védelme
30
70
0
100
023/1.0/1858-06
Addiktológiai betegségek értelmezése
140
0
0
140
137
138
43
023/2.0/1858-06
Addiktológiai beteg ápolása, gondozása
44
023/1.0/1859-06
A szociális szolgáltatások adminisztrációja Mindösszesen óra:
161
0
35
196
48
0
54
102
1144
228
464
1836
Az 54 762 02 0010 54 04 azonosító számú, Szociális gondozó, szervez megnevezés elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma
sor szá ma
azonosítója
45
023/1.0/1851-06
46 47 48 49
023/2.0/1851-06 023/3.0/1851-06 023/4.0/1851-06 023/1.0/1852-06
50
023/2.0/1852-06
Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek Társadalomismeret Az egészségügyi szükségletek felmérése
51
023/3.0/1852-06
Szociális szükségletek és er források
52 53 54
023/4.0/1852-06 023/1.0/1853-06 023/2.0/1853-06
55
023/3.0/1853-06
56
023/1.0/1860-06
57
023/2.0/1860-06
58
023/3.0/1860-06
59
023/1.0/1861-06
elméleti
elméletigényes gyakorlati
120
20
30
170
66 80 100 102
0 40 49 14
120 0 42 16
186 120 191 132
48
0
73
121
72
0
0
72
24 89 64
30 5 0
0 50 44
54 144 108
30
70
0
100
Gazdálkodási ismeretek A szociális intézmények gazdálkodása
120
0
0
120
82
0
14
96
Vezetési szervezési ismeretek A szociális szolgáltatások adminisztrációja
96
0
24
120
48
0
54
102
1141
228
467
1836
megnevezése Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek
Gondozási szükségletek Szociális munka Szociális gondozás A szociális szakember személyiségének védelme
Mindösszesen óra:
gyakorlati
összes
138
