A civil közösségfejlesztés
A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a gazdasági tevékenység a haszonszerzés. Ide taroznak a politikai szervezetek, egyházak, szakszervezetek, sportklubok, emberi jogvédő szervezetek, művelődési egyesületek, környezetvédők Pénzügyi jogi, költségvetési értelemben jogilag ezek mind nemnem-kormányzati, kormányzati civil szervezetek. Szűkebb értelemben a civil szervezetek közé nem tartoznak azok a szervezetek amelyeknek az állam speciális, külön státust biztosít: egyházak, politikai pártok, szakszervezetek, sportszövetségek. sportszövetségek
A szerbiai jogi háttér általános jellemzői - aránylag liberális - szétszórt és tarka - elavult és részben ellentmondásos.
3-10 szavazati joggal rendelkező állampolgár alapíthat civil szervezet, alapítói okiratok és az alapszabály elfogadásával, hatósági bejegyzés, amellyel jogi személységet nyernek: - Belügyminisztérium helyi igazgatóságainál - A köztársasági vagy tartományi művelődési minisztériumnál - Köztársasági államigazgatási minisztériumnál
Tagsági díjak Adományok (hazai és külföldi) Egyéb jövedelmek (szolgáltatások) Költségvetési támogatások A tartomány szintjén: a magyar civil szervezetek néhány százezer Euro évi támogatáshoz jutnak, elsősorban pályázati úton, jelentős a magyarországi támogatás is.
A nem nem-kormányzati szervezetekről készült 20052005-ben beterjesztett törvényjavaslat: Egységes nyilvántartás, egységes szabályozás a külföldi támogatási rendszerről a hazaira történő áttérés – a társadalmilag hasznos civil tevékenység finanszírozása Fenntartható fejlődés, környezetszennyezés, tolerancia, felnőttképzés, EUEU-s csatlakozási és regionális támogatások felhasználása (akár százmillió Eurós nagyságrendben).
Melyek a magyar civil szervezetek? - Nevében és céljaiban nyíltan nemzeti - Kizárólag vagy elsősorban magyarokat tömörít, tevékenységét a magyar közösségen belül fejti ki Több száz civil szervezet van, tarkaság: Művelődési, önazonosság megőrző (50%) Tudományos ifjúsági oktatási és pedagógiai emberi jogi környezet védelmi egyéb (mérnökök egylete, gazdasági...)
Szervetlen párhuzamosságok, hullámzó fejlődés Divatosság, avagy a „fogyasztó társadalom” társadalom” hatása A szervezett közéleti aktivitás és dimenzió hiánya A vajdasági magyar politikai kultúra hatása A civil mozgalmi tapasztalatok hiánya Szervezési menedzselés hiányok Pénzforrás szűkösség Az értelmiségi vagy a társadalmi szereplő a mintaadó? ◦ Tisztázatlan stratégia - eltérő értékek (tömb(tömb-szórvány; városváros-falu) ◦ ◦ ◦ ◦
„Mindenki mindent csinál…” ◦ komplex intézmények és szervezetek ◦ a nemzeti identitást őrző intézmény- és szervezettípusok (könyvtár, olvasókör, sajtó) ◦ könyvkiadás, művészeti alkotóműhelyek, elektronikus média, ismeretterjesztő, honismereti/helyismereti szervezetek és klubok ◦ gyűjtemények, múzeumok, tájházak, zeneművészeti csoportok, irodalmi körök
Esélyek ◦ a magyar önkormányzatok aktivizálása ◦ Magyar Nemzeti Tanács
Hármas kötődöttség ◦ az egyetemes magyarság szellemi örökségéhez ◦ a KárpátKárpát-medencei magyar kultúra eredményeihez (benne a délvidéki is) ◦ a szerb szellemi élethez (mind lazább kapcsolat)
szórvány, városi szórvány, asszimiláció, nyelvvesztés, hagyományápolás
civil kezdeményezések ◦ játszóházak, hétvégi óvodák, rendezvények, vetélkedők szervezése ◦ olvasókörök létrehozása ◦ helyi lapok magyar mellékletei, helyi rádiók és televíziók (magyar szerkesztők, újságírók) ◦ tanfolyamok, szakmai továbbképzések, kirándulások, cserelátogatások ◦ szórványkollégiumok
Közművelődési szakmai képzések ◦ pályázatíró tanfolyamok, ◦ KultúrPont ◦ művelődésszervezők képzése ◦ színészszínész-rendezői képzés ◦ fényfény- és hangtechnikusok képzése
informatikai jártasság, idegennyelvidegennyelv-ismeret, műszaki kultúra vállalkozási és társadalmi ismeretek és készségek hatékony tanulási módszerek megváltozott oktatói szerepkör ◦ útmutatói, mentori, közvetítői szerep
helyek
◦ múzeumok, könyvtárak, teleházak, szabadidős központok stb.
művelődési intézmények és civil szervezetek
