Kommunikációs terv
1
Összeállította: Zsíros Viktória Elérhetőségek: tel.: 06/ 30/406-3287 e-mail:
[email protected]
Jóváhagyta: Jakubinyi László Alapítvány elnöke Miskolc, 2011,január 20
Kommunikációs terv
2
Tartalomjegyzék I.
Bevezetés
I/1. Civil alapfogalmak _____________________________________________________________3 I/2. Civil PR _____________________________________________________________________4 I/3 Nonprofit kommunikáció_________________________________________________________6 II. Szervezet bemutatása II/1. Szakmai tevékenységek________________________________________________________7 III. Kommunikációs stratégia III/1. A kommunikációs terv célja_____________________________________________________9 III/2. A célcsoport meghatározása____________________________________________________9 III/3. Kommunikációs cél__________________________________________________________11 III/4. A szervezeti kommunikáció ___________________________________________________11 III/5. Arculat ___________________________________________________________________12 III/6. A kommunikációs stratégia prioritásai ___________________________________________13 III/7. Belső PR _________________________________________________________________13 III/8. Külső PR__________________________________________________________________14 III/9. Kommunikációs csatornák ____________________________________________________16 IV. Összefoglalás, ellenőrzés, visszacsatolás V. Mellékletek
Varázsfa Baráthegyi Lakóotthonunk támogatói egy –egy levelet kapnak nevükkel gravírozva….
Kommunikációs terv
3
I. Bevezetés I/1. Civil alapfogalmak Mit is értünk civil szerveződések alatt? Bíró Endre a Civil szervezetek jogi környezete Magyarországon című tanulmányában a következőként foglalja össze: „A civil társadalom személy-és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata, amely létrejötte és
működése
sajátos
szabályai
szerint
különbözik
a
társadalom
többi
intézményrendszerétől. Nem egyenlő sem az állammal, sem a magánszférával, bár kapcsolódásai mindkettőhöz közvetlenek és szervesek.” „Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv értelmezése szerint civil társadalom alatt a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (az ún. „szociális partnerek”), a nem kormányzati
szervezetek,
a
szakmai,
a
karitatív
és
a
bázisszervezetek,
az
állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek, illetve, specifikus hozzájárulással, az egyházak és a vallási közösségek értendők. Civil non-profit szektor alatt tehát azokat a társadalmi öntevékenységet folytató szervezeteket és önszerveződéseket értjük, amelyek működését nem a megszerezhető profit és nem az állami közfeladat ellátása mozgatja,
hanem
öntevékenység.”
a
valamely
közösségi
szükségletet
megjelenítő
társadalmi
1
A hazai szakma definíciói: „A non-profit szektor fontosságát az adja, hogy terepet biztosít az állampolgári öntevékenység számára, hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez, és ugyanakkor a szolgáltatások területén alternatívát kínál a piaci és az állami szektorral szemben.”2 „A non-profit szektorba sorolható minden társadalmi probléma-megoldó tevékenység, intézmény,
szervezet,
mely
a
kormányzati
-
az
állami
költségvetési
és
helyi
önkormányzati -jóléti, oktatási, egészségügyi, művelődési, kulturális, vallási, munkaügyi, környezetvédelmi stb. közszolgáltatásból nem „kiszorult”, ahogy Kuti Éva fogalmaz, hanem attól függetlenül, azt kiegészítve, a szervezeti autonómia és/vagy az állampolgári öntevékenység alapján, nonprofit módon szerveződik.”3
1 2 3
Bíró Endre: A civil szervezetek jogi környezete Magyarországon (NOSZA kötetek, 2002.) 1 Harsányi László: A harmadik szektor Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak…
Kommunikációs terv
4
I/2.Civil PR Magyarországon a civil szervezetek fennmaradásában is egyre nagyobb jelentősége van a PR-nek. A PR-en belül is elsősorban a külső PR tevékenység bír nagyobb jelentőséggel és szereppel a civil szférában, hiszen ezen szervezetek többségükben igen kis méretűek, így belső PR tevékenység működésükre nem jellemző. Mindemellett a civil szervezetek növekvő száma is egyre indokoltabbá teszi hatékony külső PR tevékenység folytatását, hiszen bármennyire is non-profit jellegűek ezen szervezetek, fennmaradásuk, működésük és fejlődésük legalább annyira függ társadalmi ismertségüktől és elismertségüktől, mint bármely profit orientált szervezet fennmaradása. A KSH adatai alapján a non-profit szervezetek száma az alábbi növekedési arányt mutatja a 1994-2005-ös évekre vetítve:
„Bár a Public Relations tevékenység az üzleti élet, a profit orientált vállalatok szellemi terméke,
természetesen
a
civil,
a
non-profit
szférában
is
nélkülözhetetlen.
Magyarországon számos önkormányzat, alapítvány, a civil szféra sok szereplője ismerte fel, hogy PR nélkül, ezen a területen sem lehet eredményeket elérni. A PR tevékenység elveiben, semmiben sem különbözik a nyereségorientált és a civil, a non-profit, szervezetek életében. A PR mindennapi gyakorlatában is alig van különbség. Ha mégis, feltesszük a kérdést, hogy van-e és, ha igen, akkor mi a különbség a két szektor PR tevékenysége között, akkor a válasz az, hogy csupán a módszerekben, illetve a PR eszközök
felhasználásában,
illetve
különbséget.”4
4
Barát Tamás: Tolmács a hídon. Egyetemi jegyzet.
az
azokra
tett
"hangsúlyokban"
találhatunk
Kommunikációs terv
5
Mi is az a PR?5 Mielőtt a szervezet PR kifejtésébe kezdenénk, először is tisztázzuk, hogy mit értünk PR alatt? Ehhez lássunk itt három definíciót. Albert Oeckl szerint: public relations = információ + alkalmazkodás + integráció. Azaz
a
PR
tevékenység
tudatos,
tervezett
és
tartós
törekvés
arra,
hogy
a
közvéleményben kölcsönös megértést és bizalmat építsünk ki és ápoljunk.
A Nemzetközi Public Relations Szövetség Mexikói Nyilatkozatában megfogalmazott definíció a következő: „A public relations tevékenység a tendenciák elemzésének, azok következményei előrejelzésének, a szervezet vezetésének adott tanácsok és a tervezett akcióprogramok végrehajtásának művészete és társadalomtudománya, amely egyaránt szolgálja a szervezet és a köz érdekét.”
Ma az egyik legkorszerűbb szakmai definíciónak az Angol Public Relations Szövetség meghatározása tekinthető. „A public relations a hírnévről szól, ami annak az eredménye, amit teszel, mondasz, és amit mások mondanak rólad. A public relations tevékenység az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést és támogatást nyerjen és befolyásolja a véleményt és a viselkedést. A public relations munkafolyamata tervszerű és hosszan tartó erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között jóakaratot és kölcsönös megértést építsünk ki és tartsunk fenn.” A PR-nek alapvetően két fő területe van, a belső és a külső PR. A belső PR a szervezeten belüli kommunikációval és bizalomteremtéssel foglalkozik, míg a külső PR feladata a szervezeten kívüli kommunikáció és kölcsönös megértés szervezése.
5
Nyárádi Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I.
Kommunikációs terv
6
I/3 Non-profit kommunikáció A non-profit szervezet kommunikációs terébe mindazon külső és belső célcsoportok beletartoznak, amelyek a szervezet puszta léte, illetve tevékenysége kapcsán érintettek. A feléjük irányuló kommunikációs folyamatok egyenként és együttvéve is egységet alkotnak. Az alapvető kommunikációs irányok a következők:
A kommunikáció egyik súlypontja a projekteket finanszírozó állami szervezetek,
azaz a döntéshozók felé irányul, akiken a projektek léte, illetve további sorsa múlik. Ennek
célja
a
projekt
társadalmi
jelentőségével
kapcsolatos
tájékoztatás
és
szemléletformálás.
A szakma felé irányuló kommunikáció a második fő vonal, melynek célja a
tájékoztatás
mellett
az
egyéb
szervezetekkel
való
elkülönülést
segítő
bemutató
tevékenység.
A lakosság, a nyilvánosság tájékoztatásának célja a szervezet társadalomra
gyakorolt hatásának bemutatása a harmadik irány.
A média munkatársainak informálását célzó kommunikáció fogható fel negyedik
irányként, hiszen ők azok, akik az aktuális témával kapcsolatos eseményeket és új információkat a társadalomhoz eljuttatják.
Az ötödik kommunikációs irány pedig a szervezet tagjai között működő belső
kommunikáció, amely az egységes fellépés alapját képezi. A civil szervezetek legfontosabb jellemzője, hogy nem céljuk a szó szoros értelmében vett "nyereségtermelés". Ugyanakkor a civil szervezeteknek saját maguknak kell előteremteniük
fenntartásukhoz
szükséges
forrásokat,
maguk
gondoskodnak
létfenntartásukról. Ebből fakadóan kommunikációjukban is más követelmények jelennek meg és eszközrendszerükben például a fund raising döntő jelentőséggel bír. A kommunikációs egyik kiemelkedő célja ezáltal a civil szférában a szervezeti iránti bizalom megteremtésén túl, hogy a szükséges pénzforrásokat előteremtse. A civil szervezetek esetében a külső PR a célcsoport miatt jelentős. A társadalom különféle csoportjai, a kormányzat, a helyi önkormányzat, az üzleti szektor, mint anyagi támogató jöhet számításba; a közvélemény, éppen hatalma miatt jelentős. Hiszen a közvélemény, mint a nyilvánosságot biztosító közeg, az érdekek képviselete miatt fontos kapcsolat.
Kommunikációs terv
7
II. Szervezet bemutatása II /1. Szakmai tevékenységek
A Szimbiózis Alapítvány 1999 végén jött létre. Szervezetünk olyan peremhelyzetű sérült emberek oktatását, nevelését, társadalmi integrációját támogatja, akik hátrányos helyzetükből, célcsoportot
önerőből
képtelenek
elsősorban
autizmussal
kikerülni, élő,
így
külső
értelmileg
és
segítségre
szorulnak.
halmozottan
A
akadályozott
személyek képezik, akik tartós „szimbiotikus” támogatást igényelnek. A szervezet eddigi tevékenységeinek fő ismérve az ellátott sérültek életviteli minőségében való változtatási törekvés. Az alapítvány szakmai koncepciója a szükségletorientáltság és a társadalmi integráció keretei közötti kapcsolat jegyében szerveződik, s fő támpontjait a normalizációs és participációs elv adja. Jelenleg 129 munkatársunk van, amiből 64 % célcsoporti személy. Célkitűzésünk olyan működőképes rendszer kiépítése, ahol a sérültek önálló, vagy részben önálló életvitelre tudnak berendezkedni. Miskolcon négy telephelyen működünk. Ágazati profiljaink: •
Szociális ellátás: 40 fős nappali intézmény és lakóotthonok (2 x 14 fős)
működtetése, speciális szállító /támogató szolgáltatások (2 db) fenntartása. •
Foglalkoztatás: védő- (szociális intézményen belüli foglalkoztatás – 50 fő),
tranzit foglalkoztatás (akkreditációs rehabilitációs foglalkoztatás 33 fő), valamint nyílt munkaerő-piaci
kivezetés
(éves
szinten
25-35
fő).
Foglalkoztatási
rendszerünk,
egymásra épülő átjárható elemeivel reális karrierlehetőséget biztosít a fogyatékossággal élő klienseink számára. •
Rehabilitáció:
évente
több
szakmaképzést
(bio-termesztő
kertész,
famegmunkáló, dróthálószövő, gyertyaöntő, parkgondozó, kosárfonó stb.) szervezünk, különféle terápiákat (dráma, zene, tánc, festés, snoozelen), speciális sport lehetőségeket (úszás,
lovas-terápia,
para-bike
stb.)
és
különféle
szabadidős
tevékenységeket
biztosítunk, valamint önérdek-érvényesítő csoportot működtetünk. •
Társadalmi tevékenység: önkéntesek fogadása (hazai és EVS/ European
Voluntary Service), kiterjedt helyi, országos és nemzetközi (EASPD és az ECCE) hálózati aktivitás, érdekérvényesítés, közösségi szemléletformáló programok (utcai fórumok, osztályfőnöki órák, nyílt napok stb.) megvalósítása. Éves szinten több mint 300 sérült személy veszi igénybe szolgáltatásainkat. Szakmai és emberi
küldetésünk,
hogy
megteremtsük
a
fogyatékossággal
élők
szociális
környezetének lehetőségeit az együttműködésre, az egyenrangú kommunikációra, az interakciók létrejöttére.
Kommunikációs terv
8
A tevékenységi körök bázisai Miskolcon:
•
1.- Székhely- Miskolc belvárosához közel, az Augusztus 20. u. 12. sz. alatti volt
étterem épületéből lett kialakítva. Itt működik 2 integrált Támogató Szolgálat központja, mely több kistérség speciális szállítási és személyi segítési igényeit hangolja egybe (információ és diszpécserközpont). Kliensek száma éves szinten 130 fő. Ugyanitt található a Nemzetközi Kapcsolattartó és EVS önkéntes iroda, a Projektközpont és a gazdasági iroda. •
2.- Belvárosi iroda. Itt működik a Támogatott Foglalkoztatás © Szolgáltatás,
mely ingyenes mind a sérült személyek, mind a befogadó munkahelyek részére. Éves szinten átlagban 120 főt vonunk be a programba, akik közül 25-30 főt vezetünk ki a nyílt munkaerő-piacra.
Három
éve,
a
térségi
munkáltatókkal
való
együttműködés
optimalizálásaként hoztuk létre Az Év Esélyteremtő Munkahelye Díj-at, kis-, közép, és nagyvállalkozás kategóriában, mely a cégek CSR vonatkozásában fontos szempont PR elem. •
3.- Habilitációs Központ: Miskolcon, a Martin-kertvárosi részben, a volt iskola
épületének átalakításával és hozzáépítésével hoztunk létre a 40 fős fogyatékosok nappali ellátását és 14 fős lakóotthonát. Ez az intézmény ad helyet terápiás/rehabilitációs szociális intézményi foglalkoztatónknak (foglalkoztatottak száma 49 fő) és speciális színtársulatunknak is (színdarabjainkkal már külföldön is sikeresen megmérettettünk). Ugyanitt működtetjük a havi speciális diszkót, a sorstársklubot, és a sérült dolgozók klubját is. Pályázati programként indítottuk el 2009 végén az Autista Krízisközpont működtetését is, a családok átmeneti tehermentesítése érdekében. 4.- Baráthegyi Rehabilitációs Majorság - Miskolcon, a Diósgyőri városrészben, a Bükk keleti kapujánál elhelyezkedő baráthegyi 5 hektáros területen már több éve folyik fejlesztő munka. A kialakítandó öko-parkban szélkerék húzza fel a vizet a kútból, a kerti tó, fóliasátor, üvegház mellett istálló (kecske, szamár, ló) és manufaktúra található, ahol természetesen fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek dolgoznak. Nyáron táborok kerülnek itt megrendezésre, míg a tanév idején speciális iskolák részére tankerti gyakorlatot biztosítunk. Már több éve szervezünk itt betanító jellegű képzéseket fogyatékosok részére (pl. biotermesztő-, parkgondozó, gyógy-és dísznövénytermesztő, gyertyaöntő,
famegmunkáló,
térkő-gyártó).
2009-ben
beindítottunk
egy
14
fős
lakóotthont, melynek tetőterében erdei iskolát alakítottunk ki. A majorságban összesen 72 fő célcsoporti személynek biztosítunk munkahelyet.
Kommunikációs terv
9
III. Kommunikációs stratégia
III /I. A kommunikációs terv célja
Jelen terv célja, hogy az alapítvány kommunikációs tevékenységéhez megadja a szükséges általános szabályokat és kereteket. A dokumentum rögzíti a kommunikációs célokat, leírja a célok eléréshez szükséges kommunikációs rendszer meglévő elemeit, és rámutat a fejlesztendő pontokra. Egy jól működő szervezet jelentősebb, hosszabb távon meglévő feladatának alapja a stratégia és a stratégiai gondolkodás. Bár a PR egy folyamatos tevékenység, érdemes meghatározni rövid és hosszú távú stratégiai célokat is. A kommunikációs stratégia segít abban is, hogy a forrásokat feltárjuk, valamint lehetőséget találjunk a különböző eszközök kombinálására. Bármilyen stratégiai terv alapján zajló tevékenység, projekt mindig meghatározott célcsoportokra irányul. Különösen fontos ez a kommunikáció esetében. Hatékony üzeneteket csak akkor tudunk átadni, ha tudjuk pontosan, hogy kire is irányítjuk, és azt a bizonyos célcsoportot milyen eszközökkel tudjuk elérni. Meg kell próbálnunk egy viszonylag homogén kört találni, melynek az információigénye hasonló.
III/2. A célcsoport meghatározása
Kommunikációnkkal
fontos
elérni
a
szolgáltatásokat
igénybe
vevő
klienseket,
családtagjaikat, a szervezet munkatársait, a kormányzatot, a médiát, a szakmai és társadalmi szervezeteket, a partnerszervezeteket, versenytársakat, illetve más piaci szereplőket is. Szervezetünk tevékenységi köre legfőképp Miskolc Megyei Jogú Városra korlátozódik, de a különböző egységek más-más földrajzi területen szolgáltatnak: Támogatott Foglalkoztatás program: Miskolc és vonzáskörzete Támogató szolgálat: Miskolc MJV, Miskolci Kistérség, Szikszói Kistérség Nemzetközi kapcsolatok: Európai Unió Fogyatékos személyek napközi otthona: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona: országos hatókörű.
Kommunikációs terv
10
Célcsoportok- üzenetek- eszközök: Célcsoport Kliensek, családtagok
-
Kormányzati szervek
Média
-
-
-
-
Partnerszervezetek, hálózatok
Munkatársak
Munkáltatók
Támogatók
Társadalom
-
Üzenet minőségi szolgáltatás nyújtása felkészült szakembergárda, stabil szakmai háttér hitelesség kapcsolati tőke az alapítvány a város, a megye és a régió meghatározó nonprofit szervezete érdekérvényesítés minőségi szolgáltatás az alapítvány a város, a megye és a régió meghatározó nonprofit szervezete szolgáltatásaival a hiányzó láncszemet tölti be a pályázatok útján megvalósuló programjai által jelentősen hozzájárul a régió fejlődéséhez hatékony képviselet innovatív megoldások
az alapítvány közösség által szervezet, munkáját megbecsülik
értékes, a megbecsült munkatársai elismerik,
fogyatékkal élők társadalmi (re)integrációja a foglalkoztatáson keresztül (a Támogatott Foglalkoztatás program kapcsán)
figyelem felkeltése a társadalmi szerepvállalásra - adomány érzékenyítés, elfogadás növelése, integráció elősegítése -
-
Eszköz honlap saját rendezvények média kiadványok, szórólapok
-
személyes kapcsolattartás média honlap kiadványok
-
sajtótájékoztatók programajánlók riportok, interjúk
-
honlap műhelymunkák helyi és országos médiumok belső kommunikációs eszközök honlap média
-
-
-
-
személyes kapcsolattartás hirdetések szórólapok rendezvények az Év esélyteremtő munkahelye díj média 1%-os kampány során: szórólapok, hirdetések, honlap kapcsolati tőke média szórólapok személyes eladás (értékesítés)
Kommunikációs terv
11
III/3. Kommunikációs cél
A szervezet missziójaként a peremhelyzetű sérült emberek oktatását, nevelését, társadalmi
(re)integrációját
fogalmazhatjuk
meg.
Az
alapítvány
tevékenysége
a
fogyatékosságügy területén igencsak szerteágazó, így nehézkes egy rövid jelmondatot megfogalmazni. Kommunikációs rövid távú céljaként a szervezet innovatív megoldásainak közzétételét határozhatjuk meg, hosszú távú célként pedig a fogyatékossággal élőkkel szembeni társadalmi elfogadás növelését fogalmazhatjuk meg.
III/4. Szervezeti kommunikáció
Az alapítvány munkájának első időszaka jellemzően „úttörő” civil keretek között zajlott, ekkor még nem volt jellemző a tudatos szervezeti fejlesztés, szervezeti gondolkodás és a proaktív kommunikációs tevékenység sem. A jelenlegi kommunikációs „stratégiára” jellemző, hogy ha van forrás, akkor a szervezet tudatosan kommunikál, azonban ha nem áll rendelkezésre, akkor ez a feladat csak – relatíve- ingyenes eszközökön keresztül valósul meg. A különböző ügynökségekkel való közös munka nem jellemző, hiszen a rendelkezésre álló pályázati források nem teszik lehetővé a PR, illetve kommunikációs költségek támogatását.
Általunk 2008-ben alapított elismerés:
Év Esélyteremtő
[
Munkahelye Díj:
Évente ítéljük oda kis-, közép-, és nagyvállalkozás kategóriákban. Díjátadás minden év December 3-án, a Fogyatékossággal Élők Világnapján.
Kommunikációs terv
12
III /5. Arculat
Egy szervezet külső képét a szervezeti személyiség határozza meg. Ez magában foglalja a szervezet kifelé és befelé irányuló önábrázolását, magatartását, és a szervezeti kultúrát. Ezek alapján a szervezeti személyiség több, mint a szervezet vizuális arculata. A külső kép, arculat azonban összhangban kell, hogy legyen a szervezeti személyiséggel. A vizuális arculat eszközei a logo, a jelmondat, a szóróanyagok, bemutatkozó anyagok, honlap, céges papír, pecsét, használati eszközök, kiadványok. Ezek a vizuális kép mindenki számára egyértelmű, és tudatosan használt eszközei. Nem tudatos, de az arculathoz szorosan kapcsolódik a szervezet közvetlen külső képe, telephelye, irodája. Innen már csak egy lépés a szervezet munkatársainak viselkedése, megjelenése, mely mindenki számára szembetűnő. Az arculat megformálása a legfontosabb PR feladatok egyike. Ez nem csupán a szervezet „csomagolását” jelenti, hanem a vállalati személyiség megalkotását és formálását is. Az arculat tartalmi oldalát a direkt hatótényezőkön kívül (alaptevékenység, termék, szolgáltatás) más, indirekt tényezők is meghatározzák. Ezek közé tartozik a szervezeti struktúra és kultúra, a szervezet filozófiája, missziója, jövőképe, stílusa, azonossága és piaci stratégiája. A tartalmi oldalon szerepel a logó, a színvilág, a tipográfia, grafikai azonosítók, zenei szignálok és vizuális stílusjegyek. A szervezet filozófiája, missziója adott, jól körülhatárolható, a jövőképe, illetve a szervezeti struktúrája azonban folyamatos változásban van, hiszen az alapítvány pályázatfüggő, az állami normatíva a bevételeknek csak kis részét adja, így ez hatással van a jövőképére is. Tartalmi oldalról vizsgálva elmondható, hogy a logó évek óta változatlan, színvilága a kék- piros- fehér színekre épít. A szervezet különböző egységei egyéni,
ám
hasonló
színvilággal
dolgoznak,
pl:
támogató
szolgálat:
kék-fehér,
támogatott foglalkoztatás program: piros-sárga- kék, Baráthegyi Majorság: piros- sárgazöld- kék. Azonos tipográfiai-, grafikai azonosítók, vizuális stílusjegyek használata nem jellemző.
Kommunikációs terv
13
III /6. A kommunikációs stratégia prioritásai A kommunikációs stratégia megvalósításának prioritásait a következőek: 1. Szervezeten belüli kommunikáció 2. Arculat 3. Rendezvények 4. Sajtómegjelenés
III/7. Belső PR
A szervezetnél alkalmazott belső PR eszközei: Szóbeli eszközök •
Telefon,
•
Menedzsmenti operatív heti megbeszélés
•
Kuratóriumi gyűlés
Írásbeli eszközök •
Belső hírlevél
•
E-mail, fax
•
Dokumentációk: kiadványok, képzési anyagok dokumentációja,
Vizuális eszközök •
Faliújság
•
Fotó archívum
Egyéb eszközök •
új belépők fogadása
•
levelező lista
•
ötlet napok, brainstorming
•
belső képzés
•
alapítványi rendezvények, ünnepségek
•
szervezeti értekezletek
Kommunikációs terv
14
III /8. Külső PR a) Személyes kommunikációs eszközök Verbális eszközök •
Névjegykártya, naptár, meghívók, oklevél, matrica, címke, sajtómappa
•
Társadalmi kapcsolatok: a szakmai ismeretségek ápolása nemcsak szakmai fórumokon, szervezett kereteken belül szükséges, hanem a privát életben is, hiszen a kapcsolati tőke az ismertség, elismertség és fejlődés egyik legfontosabb eszköze egy szervezet életében ugyanúgy, mint a magánélet bármely területén.
•
Telefon, fax, e-mail, levél
•
Vitavezetés
•
Megbeszélés
•
Előadás
Egyik telephelyünk önálló logója
Non-verbális eszközök •
Prospektus, programfüzet, szórólap. Ezek elsősorban az alapítvány által képviselt tevékenységek célcsoportját célozza meg tájékoztatási szándékkal.
•
Reklámajándék: toll, naptár, kulcstartó, valamint egyedileg címkézett termékek. A reklámajándékok azon apró figyelmességek, melyek nem feltétlenül képviselnek nagy értéket, mégis sok esetben nagy jelentőséggel bírnak az ajándékozott számára. Előnyben részesítjük azokat a termékeket, melyeket a sérült személyek készítenek.
•
·Póló, sapka, kitűző: egységes megjelenés a szervezet tagjai számára különböző szakmai fórumokon, rendezvényeken. Formai megkülönböztetést biztosító PR eszköz, amely azonban jelentős hatással lehet az első benyomás kialakulására.
b) Csoportkommunikációs eszközök Rendezvények •
Kiállítások, képzések, egyéb rendezvények: pl. utcai rendezvények. Mindezek a fórumok, szakmai rendezvények a civil és non-profit szervezetek társadalom általi jobb
megismerését,
valamint
a
hasonló
területen
működő
szervezetek
ismerkedését, együttműködési és tapasztalatcsere lehetőségeit teremtik meg,
Kommunikációs terv
15
emellett ezen nagyobb „kaliberű” programok a média által a társadalom széles rétege számára is közvetítik a non-profit és civil szerveztek létezését, értékeit, így tulajdonképpen a szervezet kifelé irányuló kommunikációjának eszköze. Írott közlemények, kiadványok •
Prospektus, programfüzet, szórólap, tájékoztató
•
Sajtóközlemény, tv és rádió riportok. A sajtó és média, mint eszköz elsősorban konkrét projektekről vagy eseményekről szóló tájékoztatás eszköze akár a társadalom szélesebb köre, helyi vagy szakmai közösségek felé irányulva.
•
Molino főleg a nagy rendezvényeken és fórumokon való megjelenés eszköze, mely részben reklám eszköznek is tekinthető. Méreténél és figyelemfelkeltő voltánál fogva az ismertség kialakulásában jelentős szerepe van.
•
Beszámoló, hírlevél
•
Plakát, reklámtábla
•
Faliújság
Audiovizuális eszközök •
CD:
szakmai
anyagok.
Ez
az
eszköz
egy-egy
projekt
bemutatására,
dokumentálására, esetleg pályázati elszámolás kivitelezésére szolgál, így hasznos mind a döntéshozó szervezetek, mind a szakmai csoportok felé irányuló kommunikációban. •
Dia
c) Tömegkommunikációs eszközök Nyomtatott média •
Sajtócikkek, szakmai kiadványok. Személyről, szervezetről szóló cikk, interjú. Általában konkrét esemény kapcsán van lehetősége egy-egy szervezetnek, vagy a szervezet egy tagjának bemutatkozni.
•
Közterületi médiumok
Elektronikus média •
Honlapok, email-ek
•
Televízió
•
Közterületi médiumok
Egyik telephelyünk önálló honlap kezdeményezése
Kommunikációs terv
16
d). Egyéb eszközök • Fund-raising (pénzügyi alapok képzése) A forrásgyűjtés a non-profit szervezetek számára
sarkalatos
kérdés,
hiszen
többségükben
végez
profit-szerző
tevékenységet, így a működési költségek fedezését a pályázatok és egyéb adományok útján elnyert források jelentik. Alapítványunk jellemzően pályázatok útján szerez forrásokat, melyek általában konkrét célra fordíthatóak. Ennek ellenére a pályázatok kapcsán is nagy jelentősége a kapcsolatok ápolásának, a színvonalas pályázati anyag elkészítésének (kerülve a sablonokat). • Tanácsadás:
szervezetünket
sok
esetben
kérik
fel
szakmai
tanácsadási
tevékenységre.
• Tanulmányok, mint PR eszköz közzétételére is van lehetőség, aminek elsősorban internetes fórumai vannak, melyek bárki számára elérhetőek.
III /9. Kommunikációs csatornák
Az
alapítvány
által
használt
kommunikációs
csatornákról
elmondható,
hogy
szerteágazóak, legfőképp a helyi médiára alapozva működik. Alapvetően elmondható, hogy a helyi televízió és rádió munkatársaival szoros az együttműködés, a nyomtatott sajtó területén azonban még nem alakult ki az a fajta szoros kapcsolat, amely az elektronikus média képviselőivel már működik, így ezen a területen mindenképp fejlesztés javasolt. A
sajtóban
való
megjelenések
egy-egy
nagyobb
eseményhez
köthetők,
a
tömegkommunikációs módszerek alkalmazása tudatosan, azonban nem egy kidolgozott sztenderd
alapján
működnek.
A
sajtómegjelenések
menedzselésére
jelenleg
az
alapítvány elnöke, illetve a különböző rendezvényekért felelős egység vezetők a felelősök. Speciális Szállító Szolgálatunk felmatricázott gépjárművei
Kommunikációs terv
17
Megjelenések: Típus
Megnevezés Miskolc TV
Elektronikus média
Online
M1 Regionális Stúdió Miskolc
Megjelenések intenzitása gyakori gyakori
RTL Klub
eseti
MTV 1
eseti
DUNA TV
eseti
TV2
eseti
Magyar Rádió Reg stúdió
gyakori
Szent István Rádió
gyakori
Európa Rádió
gyakori
Diósgyőr Rádió
gyakori
Neo FM
eseti
Láchíd Rádió
eseti
www.boon.hu
gyakori
www.szimbiozis.net heti frissítés www.barathegy.com
Print média
www.aosz.hu
gyakori
Miskolci Napló
gyakori
Észak Magyarország
gyakori
Esőernyő
gyakori
Új Misszió
eseti
Nők Lapja, Tina Magazin
eseti
egyéb szakmai
eseti
Kommunikációs terv
18
IV. Összefoglalás A 2010-es év legfontosabb üzenete a „láthatóvá válás” volt, több belvárosi rendezvény gazdája, szervezője, megvalósítója volt az alapítvány. Ennek legfőbb célja az, hogy a már esetleges sajtóbeli ismertség mellé „arcokat” adtak az érdeklődőknek. Az oktatási tevékenység az egyik leghatékonyabb módja
lehet
a
későbbiekben
az
alapítvány
missziójának közvetítésére. A 2011-es év hozhatja meg e téren az előrelépést, hiszen számos általános-, és középiskola lett helyszíne az alapítvány által
tartott
rendhagyó
osztályfőnöki
óráknak.
A
szociális
érzékenyítő tanórák pozitívuma, hogy viszonylag rövid idő alatt nagy tömeg elérése lehetséges, mely szemléletformáló hatással lehet a társadalomra.
Ellenőrzés, visszacsatolás A sajtómegjelenések gyűjtése és elemzése, a tanulságok megfogalmazása folyamatos. A kampányok, rendezvények értékelése (pl.: elértük-e a célokat, mi ment jól, rosszul, legközelebb mit csináljunk másképp stb.) a közös megbeszélések, értekezletek témája, a levont konklúziók a későbbiek során beépülnek a kommunikációs stratégiába.
Jelen
kommunikációs
terv
2011.
január
15-től
lép
felülvizsgálatára, kiegészítésére 2012 januárjában kerül sor.
életbe,
Kommunikációs terv
V. Mellékletek Szervezeti publikációk: •
Miért éppen majorság
•
Külföldi jó gyakorlatok
•
CD 1 + frissítetett: Szociális + foglalkoztatási
•
Fenntarthatósági segédlet (Lakóotthon+ szociális)
•
Lantegi / Equal könyv, képzés
•
Leonardo-Happy farm-könyv
•
Esélyegyenlőségi Törvény (AOSz- Kézenfogva A.- Szimbiózis) Könnyen érthető változatban
•
Süssünk-főzzünk valamint Szakácskönyv /Könnyen érthető változatban
Elismerések: 2003: Holcim Díj 2004: Jövő Ház díj 2004: Megyei Marketing Díj 2004: az Év Civil Szervezete Díj 2005: OTP Fáy András Díj 2008: Esélyegyenlőségi díj 2008: Miskolci Gyémántok Díj 2010: Holcim Díj 2011: Erste Díj
19
Kommunikációs terv
Kiadványok:
20
Kommunikációs terv
21
Sajtómix Kommunikációs terv
22
Kommunikációs terv
[
23
Kommunikációs terv
24
